I. Bevezető - Sulinet · nép szolgálatában kívánjuk megvalósítani. Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő kalocsai Sárköz központja, a Duna-Tiszaköze legrégibb

1

I. Bevezető

I. 1. Köszöntő

„ Menjetek el az egész világra

és hirdessétek az evangéliumot

minden teremtménynek” / Mk 16,15/

Sok év telt el amióta e szavak elhangzottak. Felszólítás KüldésHivatás. Örök érvényű

keretek. Egyházi katolikus intézmény pedagógiai programját olvassa az, aki most nyitogatja

ezeket a lapokat. Egyház és Tanítás Egyház és Iskola elválaszthatatlan, egymást erősítő

fogalmak, kapcsok, alapkövek.

Már az első század nagyhírű iskolákat vonultatott fel Alexandriában, Antióchiában. Pogány

filozófusok keresték, kutatták, ízlelgették az Istent, s benne a megtestesülő igazságot. Krisztus

volt az, akinek személyében maga az igazság öltött emberi alakot. A katolikus iskolák ezt az

igazságot hirdetik a tudomány különböző területein keresztül. A műveltség, a hit útján vezetik

tanítványaikat ehhez. Hivatásunk a Tanítóhoz vezetni tanulóinak. Nagy a felelősségünk; s ezt

csak az alázat fényében szemlélhetjük és tehetjük. Nevelni, növelni, felnőni segítjük a ránk

bízottakat, ahogy alapító anyánk

Alix Le Clerc feladatul kapta: „Neveld, míg felnő!„ Mi csak a hajtást gondozzuk,

a világra nem mi hoztuk s az áldó napsugarakat Isten adja. Ránk ez a feladat bízatott.

Ajándékokat kaptunk az Úrtól, sok kis ajándékot, akikre vigyáznunk kell.

2

I. 2. A katolikus intézmény küldetése

A katolikus intézmény küldetése a társadalomban

Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az

üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az igény,

hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai, iskolai,

kollégiumi nevelésnek is.

A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezte el magát, hogy az egész ember

kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték

kibontakozik és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskola legsajátosabb katolikus jellegét.

Ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az

autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember

szolgálatára kötelezi.1

Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében

felismerve az alapvető küldetését, az egészséges emberi személyiség és a hit alapjait

egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán reméljük egyre több

embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott

mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda és iskola katolikus szellemiségét. Más

felekezetekből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat.

A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé

Az Egyházban a katolikus közoktatás szerepe egyre nagyobb, „ A nevelés eszközei közül a

krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük óvodákat, az iskolákat, kollégiumokat,

amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében.2

A katolikus iskolában az oktatásnak és nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás

elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.3

Minden nevelési és oktatási intézmény pedagógus függő. Céljait csak akkor érheti el, ha a

pedagógusokat és minden dolgozóját ügyviteli, technikai dolgozóáthatja a katolikus

küldetéstudat.

Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon

belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek.

1 Katolikus Iskolák Magyarországon 7,8,14.oldal2 Egyházi Törvénykönyv ( CIC.796.1.kánon)3 Egyházi Törvénykönyv ( CIC 803.2 kánon)

3

A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé

A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel a

felszínre kell hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A Teremtő Atya vele

kapcsolatos szándékait kell kifürkésznünk és megvalósításában segítenünk.

4

I. 3. Intézményünk küldetésnyilatkozata

A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai

Iskolanővérek nevelési elveit szem előtt tartva igyekszik nevelni és oktatni.

Három éves kortól tizennyolc éves korig vállalkozunk erre a feladatra a kezdetektől

A felnőtté válás első lépcsőjéig. Célunk, hogy a kisgyerekkortól átvezetve tanult, vallásos

embereket neveljünk. A korszerű ismeretek, a klasszikus műveltség és a

természettudományok művelésén túl a természetfölöttire való nyitottságot igyekszünk

kibontakoztatni.

Az intézményünk katolikus, bár más-más fokon de a közösség minden tagja osztozik a

keresztény világszemléletben s ezt ki is nyilvánítja. Szerzetesrend intézménye vagyunk és a

Máriás lelkiséget kell tanítványainkba is beleoltani. Ez a szolgálat, a készség, a nyitottság és

együttérzés szelleme.” Senkinek sem ártani, mindenkinek használni! „gondolatát kell életre

kelteni a XXI. Század lehetőségei és követelményei között. A keresztény hit elemeit kell

ötvöznünk a tudomyányokba rendeződött emberi tudástartalom megismerésével.

Törekvésünk, hogy ne szigetlétet éljünk; nyitunk a helyi-városi és egyházmegyei

közösségek felé is.

1. Küldetést teljesítünk a katolikus Egyház és a magyar nemzet szolgálatában.

2. Oktató-nevelő munkánkat az iskola működésében érdekelt intézmények társadalmi

csoportok, diákok és szülők igényeinek figyelembevételével a hatályos jogszabályok

alapján szeretnénk végezni Isten dicsőségére.

3. Tevékenységünk fő célja a lelki élet elmélyítése, a nevelési folyamat tökéletesítése,

fejlesztése, amelynek során a társadalmi tanulási tapasztalatok és ismeretek széles

tárházát kívánjuk nyújtani.

4. Biztosítjuk az oktató nevelő munkához a szükséges szociális, pszichológiai,

metodikai és technikai hátteret.

5. Arra törekszünk, hogy intézményünka biztonságérzet és elfogadó szeretet

megtapasztalása révén legyen igazi otthon tanulóink számára.

5

I. 4. A múlt – „Iskola a határon”

A NAGYASSZONYUNK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS INTÉZMÉNY

története a tagintézmények története.

A város szerzetesközösségünk nevében is szerepel, jelezve ezzel, hogy Fourier

Szt. Péter és Alix anya szándékát - a gyermekek lelki-szellemi nevelését - ezen a helyen, e

nép szolgálatában kívánjuk megvalósítani.

Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő kalocsai Sárköz központja, a Duna-

Tiszaköze legrégibb városa. A XVIII. sz. első harmadában indult meg a katolikus egyházhoz

sok szállal kapcsolódó szellemi élet felvirágzása. Patatich Gábor érsek 1733-ban papneveldét,

Batthyány Lajos érsek 1765-ben gimnáziumot alapított. Később a gimnázium a piaristák

kezéből a jezsuiták fenntartásába került.

Száz évvel később Kunszt József már a nőnevelésre is gondolt, s Kalocsára hívta

az iskolanővéreket. Megépítette számukra a templomot, valamint azt az iskolakomplexumot,

amelynek újraindítása - természetesen a mai kor elvárásainak megfelelő formák között -, most

van folyamatban. Óvoda, elemi iskola, polgári, óvónő- és tanítóképző működött az akkori

zárdában.

Egy szerzetesrend története, iskolák története személyes emberi sorsok egymáshoz

kapcsolódó sora írta és írja e történetet.

Határ – éles-e vajon, vagy átfolyik egymásba a múlt és a jelen? A mai új iskolát a

régi zárdaépülettől egyetlen ajtó választja el. Valóban ilyen könnyű lenne az átmenet? Most

igen; de ehhez az ajtóhoz sok-sok év küzdelme, lemondása kellett. Több ezer nővér áldozata,

munkája, imája, negyven év száműzetése, az újrakezdés bizonytalansága, merész

elképzelések, határozott, jó döntések - a Szentlélek irányításának elfogadása kellett.

Az iskola, mint intézmény találkozóhely. Intézményeinkre különösen igaz ez a

megállapítás. A múlt hagyományainak és a jövő életének találkozási pontja. Találkozik benne

a múlt felhalmozott ismeretanyaga, tapasztalata a jelen fiataljaival, s a jövő felnőtteivel.

Történelmi adatok és a teljesség igénye nélkül emlékezünk a múltra, az

alapkövekre, a négyszázötven éve megalakult szerzetesrendre. Lotharingiára, Fourier Szt.

Péter és Boldog Alix Le Clerc lelkes, de nehéz indulására, a terjedés és vándorlás éveire,

Németország, Csehország kolostoraira.

6

A magyarországi történetírás lapjai 1860. szeptember 7-ével kezdődnek. Franz

Mária Terézia főnöknő cseh és magyar nővérekkel, jelöltekkel érkezett Kalocsára, Kunszt

József kalocsai érsek meghívására. Egy tanító rend tette meg hazánkban első lépéseit. Mi

innen számítjuk intézményeink történetét.

Októberben kinyíltak az iskola kapui s elkezdődött a munka. Kalocsa volt a

fészek, ahonnan később a szélrózsa minden irányába elindultak a nővérek: Dunántúl,

Felvidék, Bácska, Erdély, Róma.

Kezdetben segíteni akarás, majd a kényszer, az üldöztetés hajtotta a nővéreket

Torontóig, Kínáig, Ausztráliáig. Ennek ellenére elsősorban magyarországi rend maradt.

Kilencven év alatt közösségünk a hazai tanító rendek közül a legnagyobb lett az országban.

1950-ben „leltárba kellett venni” házainkat, iskoláinkat, még nővéreinket és

diákjainkat is. Az akkori adatok: 943 nővér, 72 iskola, 3 tanítóképző, 1 óvónőképző, 3

líceum, 1 mezőgazdasági középiskola, 11 polgári iskola, 31 általános iskola, 23 óvoda, 2

főiskolai otthon, 1 iparitanuló-otthon, 1 árvaház.

12500 tanítvány előtt záródott be az a kapu, amely 1860 óta nyitva állt.

A szerzetesrendek, köztük a miénk is, megélték a 40 éves „pusztai vándorlást”. A

szétszóratás évei következtek. Az Úristen érlelte, készítette leányait az új korszakra.

Miközben a nővérek plébániákon egyházközösségekben, családoknál vagy börtönökben,

munkatáborokban, egyháziaknak alapított szövetkezetekben élték mindennapjaikat, a régi

Alma Materben a nevelői hivatásra oktattak – nővérek nélkül.

Tanítóképző működött, amely 1957-ben átalakult tizenkét évfolyamos, majd nyolc

évfolyamos ének-zenei iskolává – amely iskolaszerkezetet egyébként semmiféle törvény nem

szentesített, s melynek a korhű jogtörténeti elemzése még várat magára.

7

I. 5. A jelen

I. 5. 1. A város jelene

Az említett negyven év, 1950 - 1990 között mutatkozott ugyan fellendülés a

városban, de a gazdasági recesszió Kalocsát is elérte. Ma a hátrányos helyzetű települések

közé tartozik. Kevés a munkalehetőség, az ipar leépült, a mezőgazdaság haldoklik - annak

ellenére, hogy itt van a Duna-menti fűszerpaprika-termesztés -, feldolgozás és nemesítés

központja.

A város területe 53,18 km2, 11 km2-nyi belterülettel. Vonzáskörzetébe 19

település tartozik. Lakosainak száma (1999-es adat) 17.807. Lakásállománya 7200 fölött van.

Nagy az elvándorlás a városból. Néhány üzemen kívül (paprikafeldolgozó, műanyagipar,

nyomda) alig van munkalehetőség. Az Állami Fogház több embert alkalmaz, de belügyi

állomány és katonai alakulat nincs már Kalocsán. Az értelmiségi fiatalok nem találnak itt

megélhetést. A gyerek születések száma igen kicsi.

A hely közel 250 éve jelentős iskolaváros -, jelenleg középfokú intézményei

jelentősebbek. Egy kihelyezett főiskolai kar működik, a városfejlesztési koncepciók egy új

főiskolát ígérnek. Ezen kívül nyolc óvoda és három általános iskola van.

Rajtunk kívül két másik középfokú intézményben is többcélú képzés folyik.

A középiskolák mindegyike más profilú vagy szerkezetű ugyan, de mindegyikük a

létért küzd. Talán az 1765-ös alapítású állami Gimnázium kivétel ez alól, mely a legstabilabb

intézménynek mondható.

Velük szemen – velük együtt – próbálunk és kérünk teret iskolánk számára.

I. 5. 2. Az intézmény jelene

Bár az alapítás éve történelmet idéz és tiszteletet parancsol – intézményünk mégis

fiatal. A kilencvenes évek változásaival új helyzet teremtődött a szerzetesrend – a

Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek életében: újraindították intézményeiket.

1994-ben az óvodát, Szent Anna Katolikus Óvoda néven, 1996-ban pedig a Nagyasszonyunk

Katolikus Általános Iskolát. 1997-ben a rend és az akkori iskolavezetés elindította a

középiskolai képzést is. 2001-ben az igények kielégítésére ehhez kapcsolódott a kollégium,

8

amely közös igazgatás alatt áll, valamint 2004 szeptemberétől az óvoda is mint tagintézmény

csatlakozik az iskolához.

Három tagintézmény alkotja tehát intézetünket:

Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda

Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola és Gimnázium

Kollégium

9

I 6. HELYZETELEMZÉS

I. 6. 1. Az iskola infrastruktúrája

Az iskolaépület minden igényt kielégít. 1998-ban épült 10000m2 - en. Egy-egy

tanulóra ideális fedett és fedetlen alapterület jut. Külön osztálytermek, kellő számú

szaktanterem és szociális létesítmény áll a tanulók rendelkezésére. A párhuzamos osztályok

elhelyezése – a kis létszám miatt – most még nem jelent gondot. A csoporttermek egy része

osztályteremként funkcionál. A csoportbontások, fakultációk, szakkörök és tanórán kívüli

tevékenységek szinte maximális kihasználtságot jelentenek a kisebb létszám ellenére is.

Az iskola épületével a szülők és a gyerekek elégedettek, a pedagógusok a hibákat,

a célszerűséget vagy annak hiányát érzékelik.

Az állagmegóvás, a kapacitás kihasználása fontos feladat. A sport-csarnok,

konyha, ebédlő, számítástechnika-termek, nyelvi laborok jobb hasznosításán el kell

gondolkodni, és történtek is már lépések e téren.

A taneszköz-ellátottság fejlesztésre szorul. Főként a középiskolai képzéshez

szükséges eszközök beszerzése fontos. Mind a szaktárgyi eszközök; mind az audiovizuális

eszközök, informatikai hálózat bővítésére oda kell figyelni. Az írásvetítők, fénymásolók

hiányoznak, illetve fejleszteni kell őket.

A számítógéppark is felújításra szorul.

Internet-hozzáférés van a sulinet, illetve a most megújuló sulinet-programon

keresztül. A pedagógusok és diákok is egyre nagyobb érdeklődéssel használják fel az új

információhordozókat.

I. 6. 2. Személyi feltételek

A többcélú intézmény az alkalmazottak számának és képzettségének növekedését

követeli meg.

Létszámunk a törvényes előírásoknak megfelel. A szakos ellátottság az óvodában,

alsó szinten hat évfolyamig megfelelő. A tantestület komoly erőfeszítéseket tesz annak

érdekében, hogy a középiskola alkalmazási feltételeinek a tv. szerint eleget tegyen. Így

áttanítás van az általános iskolai és a középiskolai szinten.

10

Jelenleg 35 pedagógus van az iskolában; az egyéb alkalmazottakkal együtt 55 fő.

A tantestület fiatal (35 év az átlagos korhatár). Az elmúlt néhány év alatt átalakult, részben

kicserélődött a tantestület. A régi iskola pedagógusai a tantestület egyharmadát képezik.

A szakos ellátottságot a középiskolai szinten kell fejleszteni; főként a reál

tárgyakból. Nem egyenletes a szakmai teher elosztása. A középső szint ellátottsága mellett, a

középiskolában még hiányok mutatkoznak bizonyos szakterületen. A jövőben azonban

reméljük, hogy a hiányok megoldódnak. GYES-en lévő kollégáink alsó tagozatról vannak,

illetve néhányan a középiskolából..

I. 6. 3. A tanulói létszám adatai

Iskolánk tanulóinak létszáma 330 fő. Az alapító okiratban rögzített lehetőséghez képest a

kihasználtság 55%-os.

Bár a második, negyedik és ötödik évfolyamunk párhuzamos osztályokkal működik, s a

középső szinten 30 fős létszámok vannak, ezek a mutatók mégis elgondolkodtatók.

A kisgimnazisták légszáma még igen magas, ám a kilencedik évfolyamon –

kimondhatjuk –, a drasztikusan csökkenő létszám már nem változik jelentősen.

Fiatal intézményünk az útkeresés időszakát éli. Bizonyításra vár, hogy van-e

létjogosultsága egy felekezeti (nemzeti) értékeket valló iskolának az érseki városban. Bár a

beiskolázási körzetünk országos, és van is néhány tanulónk a szomszédos vagy távolabbi

megyékből, alapjában mégis Kalocsáról illetve a környező településekről iratkoznak

hozzánk.

Az okokat vizsgálva megállapítható, hogy a város összlétszáma csökken. Igen kevés a

születések száma.

A gimnáziumi képzésnek még nincs hagyománya az iskolánkban. Bár egyetlen osztályunk

már leérettségizett és bejutott a felső fokú intézményekbe, ez még nem elegendő bizonyíték.

Még sok a kételkedés, a bizonytalanság a szülőkben.

Sokan nagyobb nyitottságot várnak az intézménytől. Több energiát kell fektetnünk az iskolai

PR és marketing területére.

Fennállhat értékrendi válság is, amely az évek során a szülőkben és/vagy diákokban kialakult.

11

I. 6. 4. Tanulmányi helyzet

Az iskolai beszámolók anyagából egyértelműen látható, hogy az alsó tagozat egységesebb

képet mutat; egyenletesen jó teljesítményével szinte minden egyes tantárgyból. Ez az itt

dolgozó pedagógusok lelkiismeretes, egymásra figyelő, együtt gondolkodó munkáját dicséri.

A tanulmányi versenyeken matematika, nyelvtan, környezetismeret tantárgyakból megyei,

országos első helyezéseket érnek el.

A középső szint is még viszonylag egységes. Az ötödik osztályból a hatodikba lépés nem

jelent különösebb nehézséget. A tanulmányi átlagok a négy egész körül mozognak. Az

kompetenciamérések ezen a szinten az országos átlagnál magasabb eredményeket mutatnak

mindkét vizsgált területen (magyar, matematika).

A kisgimnazistáknál már tapasztalható visszaesés. Az iskola tanulmányi átlaga a 3,8-4 körül

mozog, egy-két reál tárgy képez ez alól kivételt. A kompetenciamérések eredménye még itt

is az országos átlag felett van, úgy hogy ehhez képest a kilencedik osztályban maradók

teljesítménye már nagy eltéréseket mutat. Ez mind a matematikai, mind az olvasási

készségekre vonatkozik.

A jövő feladata eldönteni, mi legyen hangsúlyosabb a képzésünkben – a humán

vagy a reál tudományok. Jelenleg a kisgimnazisták az érettségi tárgyak közül kötelező

csoportbontásban tanulják a magyart, a matematikát és a nyelveket. A történelem oktatására a

szabad órakeretből plusz órákat biztosítottunk.

A magas létszám illetve a párhuzamos osztályok lehetővé teszik, hogy a jövőben

a gimnáziumban is differenciáljunk és hetedik osztálytól képesség szerinti bontással két

osztályt indítsunk: magasabb illetve középszintű követelményekkel. Ezeket az évfolyamokat

a hatodik osztályban, a második félév közepén tartott szintfelmérő írásbeli vizsga, valamint az

év végi tanulmányi eredmények alapján fogjuk kialakítani.

Emellett növelni szeretnénk a tanulási morált, rádöbbenteni, beláttatni a

tanulókkal, hogy a tanulás és a tudás érték. Vissza kell szerezni a műveltség a tudás értékének

rangját. Ez azért is fontos feladat, hogy tudatosabban lehessen megszervezni a fakultációkat,

ahol a közép illetve emelt szintű érettségire való felkészítés történik. A gyerekek eddig (kevés

kivételtől eltekintve) kevés céltudatossággal és határozott elképzelés nélkül választottak

tantárgyakat, pedig ott ideális körülmények között – igen kis csoportban – tanulhatják az

12

adott tárgyat. Lehetőség van differenciált és elmélyült munkára, így a 11. évfolyamon már

kialakulhat az érdeklődési irány, amely meghatározza a pályaválasztást.

Az elmúlt két év során azt tapasztaltuk, hogy tanulóink mindannyian jelentkeznek

felsőfokú tanulmányokra. A tavalyi tanév érettségi – felvételi mutatói igen kedvezőek. 4,53

érettségi átlag és 100%-os felvételi arány, egy 10. OKTV helyezés az országos döntőben,

ami felvételi mentességgel járt – ezek az elmúlt tanév adatai.

Mégsem lehetünk elégedettek. Szakmai, módszertani kultúránk fejlesztésre vár.

Nagy kihívások, feladatok állnak tantestületünk előtt. Folyamatos önképzés, továbbképzés

biztosíthatja azt, hogy tanítási – tanulási tevékenységünk hatékonyabb, eredményesebb

legyen!

13

I. 7. A pedagógiai program törvényi háttere

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§-a 1. bekezdésének a, és b,

pontja.

A 24/2003. ( 12.17.) Kerettantervi kormányrendelet

Egyházi Törvénykönyv ( Codex Iuris Canonici)

A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Tv. módosítása a 2002. évi IX. tv.

14

I. 8. Alapító okirat

1. Az intézmény neve:

Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

Rövid név: Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény

2. Székhely:

6300 Kalocsa, Asztrik tér 1.

3. Az intézmény egységei (tagintézményként üzemel):

- Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Asztrik tér 1.

- Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Asztrik tér 1.

- Kollégium Szentháromság tér 2.

4. Működési terület:

Az intézmény országos beiskolázású

5. Az intézmény típusa:

Közös igazgatású közoktatási intézmény

6. Az intézmény alapítója és fenntartója:

Miasszonyunkról Nevetett Kalocsai Iskolanővérek Társulata

1085 Budapest, Mária u. 20.

Postacím: 1447 Budapest Pf. 574.

Tel: 06/1-266-0519 Fax: 06/1-266-0528

7. Alapítás éve: 1860.

Újraalapítás éve: Óvoda 1994.

Iskola 1996.

Kollégium 2001.

8. Működési engedély száma: 5641-2/2005.

9. Intézmény OM azonosító száma: 027743

15

10. Az intézmény törvényességi felügyelete:

A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata, mint fenntartó

A MKPK PT Oktatási Bizottsága, mint Egyházi Főhatóság

Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Főjegyzője

11. Az intézményvezető kinevezési rendje:

A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény képviselője az igazgató, akit a Fenntartó nevez ki.

A tagintézmények élére az igazgatóhelyetteseket a fenntartóval egyetértésben az igazgató

nevezi ki.

12. Feladata:

Oktatás- nevelés katolikus szellemben 3-20 éves korig iskolarendszeren belüli képzési

formában, nappali tagozaton.

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

13. A) Alaptevékenység szakfeladatai:

80.10 Óvodai nevelés, felkészítés az általános iskolai oktatásra

Alapfokú művészeti nevelés:

- néptánc

- társastánc előkészítő gimnasztika

- képző- és iparművészet

Pedagógiai szakszolgálat (logopédia)

Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése

Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás

Tehetséggondozás gazdagítás keretében, projekt programokkal

Vallásos neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása

Bejáró gyermekek ellátása

80.10 1-8 osztályos általános iskolai oktatás-nevelés; felkészítés a középfokú

tanulmányokra


Emelt óraszámú ének oktatása

Általános iskolai napközis foglalkozás

Általános iskolába bejáró gyermekek ellátása


A horvát nyelv, mint kisebbségi nyelv oktatása

16

80.21 7-12 osztályos gimnáziumi oktatás-nevelés, felkészítés érettségire

továbbtanulásra és munkavállalásra


Középfokú oktatásban részesülők tanulószobai ellátása


Gimnáziumba bejáró gyermekek ellátása

Érettségi, szakmai vizsgák lebonyolítása

A horvát nyelv, mint kisebbségi nyelv oktatása

55.23 Oktatásban részesülők kollégiumi ellátása


55.51 Óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetés

Egyéb munkahelyi étkeztetés

B) Kiegészítő tevékenység

55.51 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás

70.20 Intézményi vagyon hasznosítása

92.51 Intézményi könyvtár működtetése

92.62 Intézményi diáksportkör

Szakmai fejlesztési feladatok

Kollégium nyári hasznosítása

14. Az intézmény befogadó képessége

Katolikus Óvoda: 4 csoportban maximum 100 fő

Katolikus Általános Iskola: 1-8 évfolyamán maximum 450 fő

Katolikus Gimnázium: 7-12 évfolyamán maximum 150 fő

Kollégium elhelyezés: maximum 26 fő

17

15. A feladatellátást biztosító vagyon:

- A társulat tulajdonában levő ingatlan

Iskola: Helyrajzi szám utca, házszám terület

1050 Asztrik tér 1. 7875 m2

Az ingatlan értéke 1 milliárd forint

Egyéb tárgyi eszközök és berendezések: 60 millió forint a 2003. december 31-

én.

Óvoda: Helyrajzi szám utca, házszám terület

1050 Asztrik tér 1. 772 m2

Az óvoda meglévő ingatlanjai, tárgyi eszközei, berendezései 130.000.000Ft

2003. december 31-én.

Kollégium: Épülete és berendezése (a megállapodás szerint).

Helyrajzi szám utca, házszám terület

1021 Szentháromság tér 2. 3324 m2

Az ingatlan értéke: 60 millió forint

Egyéb tárgyi eszközök és berendezések: 10 millió forint.

2003. december 31-én.

Az intézmény a rendelkezésre bocsátott vagyont a céloknak megfelelően

hasznosítja, de nem idegenítheti el.

18

16. Az intézmény gazdálkodási jogköre

- Az Intézmény gazdaságilag önálló jogi személy.

- Az igazgató felel a gazdálkodásért az oktatás személyi és anyagi feltételeinek

megteremtéséért.

- A tervezett beruházásokat, felújításokat a Fenntartó engedélyezi.

- Költségvetés alapján gazdálkodik, melyet a Fenntartó hagy jóvá. Az intézmény

költségvetés szerint önálló gazdálkodást és elszámolást folytat.

Budapest, 2007. július

Csatlós Mária Ilona

általános főnöknő

19

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

II. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

célja, feladatai, eljárásai

II. 1. 1 Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

A katolikus iskola nevelési alapja és központja Krisztus.

A személyiség megismerése közben kell felfedezniük a világ titkait, összefüggéseit. Az

ismeretek bővülése során a transzcendens világra is legyenek nyitottak, fogékonyak!

Pedagógiai tevékenységünk:

o Keresztény értékrendre épül.

o Iskoláinkban hangsúlyt kell, hogy kapjon a nevelés

o Alapvető az egyházi és nemzeti hagyományok ápolása

o A pedagógus személyiségével nevel- a katolikus iskolák sajátos jellegének

biztosítása rajtuk múlik

o A tudás jelentősége nagy; ám értékkonfliktus esetén az emberi morált magasabb rendű

követelménynek kell tartani az ismeretnél

o Fontos a követelmények belátáson alapuló betartása, amely belső igénnyé válik

o A fegyelem és önfegyelem kialakítása és fejlesztése döntő

o Az igényes követelmények meghatározása és teljesítése következetességet tételez fel.

II. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai

o A keresztény értékrend talaján művelt emberré, kiegyensúlyozott érett személyiséggé,

tisztességes és emberséges boldogságra képes emberré váljanak, akik életüket

szemléletüket transzcendens alapokra helyezik.

20

o A partnerek elégedettségét törekszünk kielégíteni, ha értékrendben azonosulni tudnak

elvárásainkkal ,mint hitbeli fejlődés, tudás, emberség, fegyelem, továbbtanulásra való

felkészítés fontossága.

o Ismeretet közvetítsen, alapvető képességeket, készségeket fejlesszen.

o Megalapozott, személyes értékrendet alakítson ki

o A diákok esztétikai , morális szemléletének alakítása; kommunikációs és kognitív

képességeinek fejlesztése fontos

o A tudás, mint értéknek az elfogadtatása

o A kudarc-és sikertűrés készségeinek a fejlesztése

o Önálló, felelősségteljes állásfoglalás, felelősségtudat kialakítása

o Hatékony szakmai munkával fejleszteni a tanulók önálló, probléma megoldó,

gondolkodó képességét, a kreativaitást

o Liturgiába való bekapcsolódás ösztönzése- értelmi, érzelmi azonosulás kialakítása

o Példaképek állítása

o Magyarságtudat erősítése az európaisággal harmóniában

o A kultúrált szórakozás igényének kialakítása és megteremtése

o Az emberi személy méltóságának megláttatása

II.1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai

1. Az iskola feladata vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását.

2. Segítse elő a tartós, mély értelmi-érzelmi élmények szerzését; az egyéni képességek

kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló programokban, az órákon és a tanításon

kívüli tevékenységben

3. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását , az összefüggések

megismerését; a morális kérdések megítélését osztályfőnöki, hittan órán, lelki

napokon; közösséget érintő intézkedésekben, vezetői döntések során és a tantárgyak

elsajátításakor

4. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását tehetséggondozó és felzárkóztató

programokkal.

5. Gyakoroltasson életkoruknak megfelelő döntési helyzeteket!

21

6. Mutasson fel elismert világi és egyházi eszményképeket- tudósok, művészek, szenetek

példáit-. Láttassa meg, hogy minden korban tanítanak, minden helyzetben

követendők.

7. Személyes meggyőződés, keresztény világkép kialakítását formálja, érzelmi- szellemi

megerősítésüket támogassa személyre és konkrét közösségre lebontott feladatok

alapján.

8. Törekedjen azon hátrányok csökkentésére, amelyek a gyerekek szocio-kulturális

környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből adódnak.

II.1. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

o A módszereknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz értelmi és érzelmi

fejlettségéhez és a pedagógusok szakmai felkészültségéhez, személyiségéhez.

o Az eljárásokat kombinálni kel. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét.

Módszerek:

A meggyőzés módszere ( oktatás, példaadás, példaképállítás, önbírálat, tudatosítás)

Tevékenység megszervezésének módszere ( követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos

módszerek)

Magatartásra ható ösztönző módszerek ( ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret)

Jutalmazás formái( szóbeli, írásbeli, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyjutalom, díj

alapítás, átadás, ösztöndíj)

Büntetés( szóbeli- észrevétel, feddés, intés, dorgálás, határozott rendreutasítás,

Osztályfőnöki figyelmeztető -intő -rovó; igazgatói büntetetések hasonló fokozatai, szigorú

megrovás, párhuzamos osztályba helyezés)

22

II. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

II.2.1. A személyiség fejlesztés általános feladatai

„ Micsoda az ember mondom

hogy megemlékezel róla?

És az embernek fia,

Hogy gondod van rá?”

/Zsolt/

Az Isten az embert önmagához hívta meg, az Ő szeretetére. Minden emberi lét célja, hogy

Isten meglássa benne saját arcát, mert ki-ki elmondhatja önmagáról:

„Egy Isten-arc van eltemetve bennem…” A pedagógiai tevékenységünk ezt az isteni arcot

szeretné a felszínre hozni.

„ Gyermek volt. Érzékeny és törékeny, ártatlan és egyszerű. Gyengéd volt, hogy ahányszor

csak arra gondolok milyen gyengéd volt, megrendülök; szemembe könnyek gyűlnek. S ez a

gyengédség az ő legfőbb ereje. Ez a szelídség, ez az alázat. A finomság, a tapintat, az

előzékenység, az udvariasság, a báj, a türelem, a diszkréció. Azért megfoghatatlan, mert ilyen

egyszerű. Azért olyan erős, mert olyan gyenge. Azért mindenható, mert alázatos. Erről

ismerem fel az embert, aki az ő legfőbb tulajdonsága. Nem az elkápráztató tehetség, nem a

nagyság, a hatalom, a siker, a bámulatra méltó arányok, a hős, a szépség. Nem! A diszkréció,

a bizalom, az ártatlanság- a leghalkabb hang.” Ezen a halk hangokon kell nekünk

„játszanunk” Istennel és Istennek!

Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig

hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind

emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek.

A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az

egyenrangú baráti kapcsolatig. „ Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek és

mielőtt kijöttél anyád méhéből megszenteltelek.” írta Jeremiás.

Feladatunk ezt az Isten által ismert és megszentelt személyt megismertetni önmagával;

talentumait felszínre hozni és mint Jézus az ingatag Simonból kősziklát, Kefást faragni.

Célkitűzéseinket konkrét pedagógiai feladatokon keresztül érthetjük el:

23

A, A hitre nevelés területén

A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét

A hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyerek hitéleti

múltjához

A példakép Krisztus. Olyan Krisztust követő, családját, népét, hazáját szerető, múltját

hagyományait ismerő személyiség kialakítása a feladat, aki:

Helyes önértékeléssel, önfegyelemmel rendelkezik

Felismeri az értékeket

Nyitott mások felé

Józan, megfontolt másokért lemondó

Szelíd, alázatos

Türelmes

Alapos

Mértékletes

Belső csendre, elmélyülésre törekszik

Istenhez és embertársaihoz hű

Felelősséget érez önmagáért, másokért és a teremetett világért

Tiszetelettudó

Bűnbánó és megbocsátó

Szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint önmagamat hármas egységének

kialakítása és megerősítése. Tudni mi a jó és a rossz.

Tevékenységi forma:

o Jelen van az iskola teljes körű nevelő munkájában, főként azonban a hittan

órákon, osztályfőnöki órákon, lelki napokon, szentmisében

24

B,A tanulók értelmi nevelése

Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése

( rádió, Tv, könyvtár, Internet, írott sajtó)

Hatékony tanulási módszer kialakítása

Információk közötti tájékozódás, eligazodás

Kreatív gondolkodásmód elsajátítása

Megismerés képességeinek fejlesztése

Önismeret, céltudatosság kialakítása

Kifejezőkészség fejlesztése

A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint az

ezekre épülő differenciálás

C, A tanulók erkölcsi nevelése

A tanulóknak fel kell tudniuk ismerni az alapvető magatartási, társadalmi normákat, s

ezeket el kell fogadniuk.

Pozitív szociális szokások kialakítása


o Tanórák,

o Fakultatív foglalkozások,

o Szakkörök

D, A tanulók érzelmi nevelése

Az élő és élettelen természet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra

irányuló helyes, cselekvésre, aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

A helyes arány kialakítása az érzelmekben

E, A tanulók nemzeti nevelése

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése

A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetés, emlékeinek tisztelete,

ápolása, megbecsülése A hazaszeretet érzésének felébresztése


o Magyar- történelem- osztályfőnöki órákon;

o Hittan órán

o A közös ünnepi megemlékezések alkalmával

( Kalocsa ezer éves történelme; István király és intézkedései; a kalocsai érsekség

története; neves építészeti alkotások)

25

F, A tanulók állampolgári nevelése

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése

Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt

Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai-és a helyi közéletben való

részvételre.


o Történelem és osztályfőnöki órákon; hittan órán

G, A tanulók munkára nevelése

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása

Az Isten terveinek megvalósítása az állapotbeli kötelességek teljesítésében

A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek

gyakoroltatása


o Az iskola teljes körű nevelő munkájában megnyilvánul

H, A tanulók testi nevelése

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a mozgás iránti igény felkeltése

Egészséges, edzett személyiség kialakítása ( úszás oktatás; fakultatív lovaglás, karate)

Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása

Az arra rászorulóknak könnyített és gyógytestnevelés foglalkozás szervezése

Tevékenységi forma

o Testnevelés, biológia, osztályfőnöki órák, hittan óra, közös kirándulások

I, Környezetvédelemre nevelés

A természet tiszteletére és megóvására nevelés

Tevékenységi forma

o Szakórákon, osztályfőnöki órákon, erdei iskolában, tanulmányi kiránduláson

valósul meg.

o Biológia, természetismeret szakkörökön, környezetismeret órákon

26

A tanulmányi kirándulások és erdei iskola a személyiségfejlesztésnek nagyon tág lehetőséget

biztosít ugyan, de az iskola csak akkor tudja ezeket a tanítási órákon kívüli programokat

pedagógiai programjába betenni, ha a szülők írásbeli nyilatkozatot adnak arról, hogy ők

finanszírozzák a kirándulást, illetve az iskola pályázatokból teremti meg az anyagi

erőforrásokat.

Ennek a következménye az is, hogy ezek nem kötelezőek; s az itthon maradó diákokat az

iskola fogadja tanítási óra keretében egy másik osztályban az adott napon, vagy napokon.

Az iskola és a fenntartó sem vállalja a teljes költéségét ezeknek a kirándulásoknak és

programoknak. Az iskola egyéb pénzforrásokból illetve szülők segítségével tudja ezt

a jövőben vállalni.

„Fiam!

Ifjúkorodtól kezdve fogadd el az intést,

Akkor vénségedig eléred a bölcsességet!

Úgy járulj eléje, mint a szántóvető,

Akkor várhatod bőséges termését.

Mert egy kevéssé fáradoznod kell munkájában,

De csakhamar ehetsz is gyümölcséből.”

/ Sirák fia/

27

II.2.2.Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

„Az elveszettet megkeresem,

az eltévedtet visszavezetem,

a gyengét megerősítem” / Ezekeiel/

Tanulóink előképzettségében a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak

különbségek. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése fontos feladat. A felzárkóztatás

egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó

pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló

helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató

foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és

kivitelezését.

A tanulási kudarc okai:

o Szociális hátrány

o Értelmi képesség

o Rész képességzavar

o Tartós betegség

o Fogyatékosság

o Születési rendellenességből adódó fogyatékosság

o Életkori sajátság

Fejlesztés az alsó tagozaton

Az eredményes iskolai tanulás alapvető feltétele a tanuló iskolaérettsége.

A fejlődésnek megfelelő feltételei vannak, biológiai és pszichikus téren egyaránt. Ezek a

feltételek egyrészt örökletes, ill. veleszületett vagy szerzett adottságok, másrészt a

környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatásai.

Sokféle készség, képesség szükséges már az általános iskola első osztályában is ahhoz,

hogy a pedagógus oktató – nevelőmunkája eredményes legyen.

A pszichikusan iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az alsó tagozatos folyamatok

dominanciája jellemző.

28

Fontos:

- a személyiséget károsító környezeti tényezők felismerése – ingerszegény környezet,

elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen nevelési eljárás stb.

- a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, a gyermeknek a társaihoz való

viszonyulása, megnyilvánulása

mindezek utalnak az érzelmi kiegyensúlyozottságra is, amit feladathelyzetben,

szünetekben és spontán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél.

Ezeken kívül fontos felmérni a vizuo-preceptuomorfos, az akusztikus – és nyelvi

képességeket, az emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test

finom – és nagymozgásait. A felmérésekhez segítséget nyújtanak a különböző

vizsgálatsorok és programok (pl. Porkolábné Balogh Katalin: Mozgásfejlesztő porgram;

Brigitte Sindelar: „De jó, már én is tudom” – programcsomag; Goodenough-féle

vizsgáló eljárás; Meiner Ildikó: Én is tudok olvasni stb.) és ily módon megismerhető a

várható, vagy már kialakult tanulási zavar háttere. Megtudható, hogy a gyermek mely

részképesség – gyengeségek miatt igényel fejlesztő foglalkozást. Ilyen felméréseket

iskolánkban fejlesztő pedagógus hiánya miatt nem végzünk, hanem szoros kapcsolatban

állunk a Nevelési Tanácsadóval, aki a későbbiekben is gondoskodik a fejlesztésről

amennyiben szükség van rá.

Iskolánkban a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése e következő

tevékenységek során történik:

o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

o csoportbontásos oktatás

o napközi otthon

o tanulószoba

o felzárkóztató foglalkozások

o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek

egyéni vagy csoportos használata

o a pedagógusok ez irányú továbbképzéseinek támogatása

29

Megoldásai: Felső tagozat

o Korrepetálás

o Differenciált felzárkóztatás

o Fejlesztő pedagógia

o Nevelési tanácsadó szolgálat segítsége

o Osztályon belüli tanulócsoport

Kis csoportos foglalkozás

II. 2. 3. A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek

II. 2. 3. 1. Tehetséggondozásról általában

A tudomány és a technika ugrásszerű fejlődése, a társadalom átalakulása a jövő emberétől

megköveteli, hogy a tanultaktól eltérően is tudjon önállóan látni és dolgozni, képes legyen

folyamatosan megújulni. A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése: a

megfigyelőképesség és emlékezőképesség fejlesztése; az analízis, a szintézis, az analógia, az

általánosítás és specializálás segítségével a konstruktív problémamegoldó gondolkodás és

ítélőképesség alakítása; pontos és megbízható munkára, önellenőrzésre, önálló

véleményalkotásra nevelés. Egy-egy osztályon belül nagy különbségek vannak a tanulók

tudásában és képességeiben. A tehetséges ill. lassabban tanuló (és nem érdeklődő)

gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan

mélységben és ugyanazokkal a módszerekkel. A nehezebben tanulókkal több időre van

szükségük az alapvető eszköztudás begyakorlásához, ugyanakkor ha a tehetséges tanulókkal

nem lépünk túl ezen, akkor képességeik nem fejlődnek, elidegenedhetnek a tantárgytól.

Ehhez mindenképpen alkalmazkodni kell a nevelőnek, de természetesen az igényszintet nem

leszállítva, ez csak differenciálással oldható meg. A differenciálás sikere mindenkor függ a

pedagógus és a tanuló kapcsolatától. Fontos, hogy a tanuló mindenkor a segítőszándékot lássa

megnyilatkozásainkban. Az előbbre jutást, az eredményességet meg kell tapasztalniuk. El kell

fogadni, hogy a jobb eredményt munkával lehet elérni, mégpedig önálló munkával. Felsőbb

osztályokban a tanulók képességeiből adódó eltérő oktatási feladatokat a tanórán belüli (ill.

házi feladatokban) differenciálással már csak nehezen oldhatjuk meg. Ezért jó 7. osztálytól

kezdve legalább az anyanyelv, az idegen nyelv és matematika esetén a viszonylag homogén

képességű és ambíciójú tanuló csoportok kialakítása.

30

A képesség szerinti csoportbontást nehéz megvalósítani, ha egy-egy évfolyamon egy kis

létszámú osztály van. Itt legalább az órák egy részében, minimum heti egy órában lehetne

bontani az osztályt. Ilyen szervezésben a törzsanyagot a teljes osztállyal tartott órában lehetne

feldolgozni, míg a fennmaradó órában az alapszinten tanulókkal a min. követelményhez

kapcsolódó anyagot gyakoroltathatjuk, a hiányokat pótoljuk, az emelt szintet viszont

kiegészíthetjük, elmélyíthetjük a tanultakat.

A tanórán kívüli tehetséggondozásnak jó színtere lehet a szakkör (ált. iskolában), tudományos

diákkör (gimnáziumban). Nagyon fontos lenne általános iskolában a szakkör, ahol alkalom

lenne a versenyekre való készülésre, házi versenyek rendezésére, irányított egyéni

képességfejlesztésre. Gazdagíthatjuk, erősíthetjük az egyes tantárgyakhoz fűződő érzelmi

viszonyt, erősíthetjük az önbizalmat és így esélyeik növekednének az országos kiírású

versenyeken is, és később az OKTV-én is. Elképzelhető az is, hogy egy-egy 11.-12.

évfolyamos tanuló vezessen szakkört alsóbb osztályokban. Iskolai komplex csoportos

versenyt is lehetne szervezni két-két évfolyam részére és ezt kapcsolni egyházi vagy állami

ünnephez.

A 9.-10. osztályban az alapszinten túl fakultációs lehetőséget kellene biztosítani az érdeklődő

tanulóknak, hogy felkészülhessenek majd az emelt szintű matematikatanulásra.

II. 2 .3. 2. Tehetség, képesség kibontakozását segítő gyakorlati tevékenységek

Alapelv a korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása.

Cél: gondolkodni, beszélni, cselekedni tanítani.

Feladat:

- Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése.

- Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

- Hatékony tanulási-tanítási stratégiák megtanítása.

- Önálló tanulás és önművelés megalapozása

- Magas színvonalú anyanyelvi kultúra elsajátítása (szép magyar beszéd, olvasási

kultúra kialakítása).

- A kommunikációs képesség sokoldalú fejlesztése, önálló véleményalkotás, érvelés

tanulása.

- Humán és reál értékek egyenrangúságának, egyensúlyának biztosítása.

31

- Korszerű természettudományos ismeretek. A számítógép, mint munkaeszköz

használatának elsajátítása.

- Idegen nyelv

a) alapszintű elsajátítása

b) alkalmazói

- Könyvtárhasználat, önképzés

- Művészeti nevelés

- Életkornak, fejlettségnek megfelelő szellemi terhelés biztosítása

- A versenyképes tudás megalapozása.

- A tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének megfelelő differenciált

oktatás. A tehetséges tanulók versenyre való felkészítése. A megszerzett tudás

hasznosítása önálló feladat megoldásokban.

- A folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása.

- A sikeres továbbtanulás megalapozása.

- Felkészítés az iskola által javasolt belső vizsgákra.

- Továbbtanulás megalapozása: a tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási

sebességének megfelelő, többszintű oktatási formák biztosítása

o csoportbontások

o emelt óraszámok

o emelt szintű oktatás 11-12. évf.

o nyelvvizsgára való felkészítés.

A gimnázium minden tanulójának kötelessége, hogy ismerje a magyar irodalom

gyöngyszemeit, helyesen használja szóban és írásban egyaránt a magyar nyelvet. Fontos

követelmény, hogy pontosan, szabatosan, választékosan tudják magukat kifejezni

anyanyelvükön. Ugyanakkor a XXI. sz. elején, az Európai Unió közösségébe haladva

tudomásul kell venni, hogy csak akkor tudunk a határainkon túl élő emberekkel érintkezni, ha

nem csak magyar nyelven, hanem minél több idegen nyelven is tudunk kommunikálni. A

számítástechnikai ismeretek napjainkban már alapismeretnek számítanak: nincs olyan munka,

amit informatikai ismeretek, a számítógépek használata nélkül el lehetne végezni.

A fenti célok eléréséhez a humán és reál tantárgyak megfelelő emelt óraszámban történő

oktatása szükséges. Fontos az osztályok csoportokra bontása évfolyamonként a tanulók

tudásszintjének felmérése alapján különböző csoportokban. Az informatika elsajátítása akkor

hatékony, ha korszerű, külön számítógép előtt tanulhat a tanuló.

32

A 11. –12. évfolyamon lehetőséget kell adni arra, hogy a szabadon választható órák keretéből

minden tanuló 2 tantárgyat heti további 3 órában tanulhasson, amelyek segítségével az emelt

szintű érettségire, a felsőfokú oktatási intézményekbe való felvételre készülhetnek fel.

A fakultatív idegen nyelvi órák segítségével biztosítani kell a felkészülést a középfokú

nyelvvizsgára.

A tehetséges tanulók felkészítése tanulmányi, sport és kulturális versenyekre:

- egyéni felkészítés

- szakkörök beindítása különböző érdeklődésű, tehetségű tanulók képességeinek

kibontakoztatásához

- diáksportkör keretén belül lehetőséget adni a tanulóknak a mindennapos testnevelésre,

és a versenyekre való felkészülésre.

- diákkör (a diákok szerveződésében)

Ezeknek a céloknak az eléréséhez szükséges a kiemelkedő tehetségek kiválasztása már a 9.

osztályban. Ezek után személyre szabott oktatási munkával lehetséges olyan felkészítés,

amelynek eredményeképpen sikeres versenyzők lehetnek, dicsőséget szerezve az iskolának.

A mindennapos testnevelési foglalkozások segítségével a sportversenyekre felkészülési

lehetőségek biztosítása mellett az egészséges életmódra nevelés is fontos feladat. Ezeknek a

feladatoknak az ellátásához szükséges, hogy az egyéni és csoportos felkészítéshez a

megfelelő órakeret rendelkezésre álljon.

33

II. 2. 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenységek

Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak

jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági

szabályok ismeretében, valamint a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső

formáinak ismeretében.

Cél:

A tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, a magatartási zavarok enyhítése, korrekció

elősegítése.

Ehhez rendelt feladatok:

- családlátogatás

- a tanuló személyiségének feltérképezése (megfigyelés)

- tevékenykedtetés (feladatok, szerep-, báb-, és drámajátékok

- pótló-, korrigáló-, helyettesítő nevelés

- értő figyelem

- énközlés, beszélgetés

- egészségvédő, mentálhigiénés programok szülőknek, diákoknak

- pedagógusok szakirányú továbbképzése

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók többnyire problémás családokból

jönnek. Környezeti hatásra szocializációjuk, személyiségfejlődésük lelassul, azaz kevesebb

ismerettel rendelkeznek, mint hasonló életkorú és adottságú de rendezett családi hátterű

társaik. Fontos tehát ezen tanulók korrepetálása, továbbá az elmaradt szoktatás pótlása. Az

ismeretek pótlása sikerélményhez juttatja a gyermeket, javítja énképét, önértékelését, növeli

önbizalmát. Mindez javítja a gyermek pozícióját iskolai csoportjában.

Alkalmazható pedagógiai módszerek:

A beilleszkedési (magatartási nehézségekkel küzdő tanulók korrekcióját) mindig a gyermek

/fiatal megnyerésével kell kezdeni. Hiszen a gyermeki értelem csak akkor hajlítható ha az

34

érzelmi háttér rendezett. Ezt a célt szolgálják a tanulókat érdeklő témájú előadások, az őszinte

beszélgetések ill. szerepkörrel, feladatokkal való felruházásuk.

Fontos továbbá, hogy mindennemű korrekciónak a pedagógus előzetes feltáró munkájára kell

épülnie. Ez a tanuló életelőzményeinek, attitűdjeinek, kötődéseinek, céljainak, motivációinak,

személyiségjegyeinek megismerését jelenti.

Erre épülhet azután a gyermek személyiségének fejlesztése.

Korrigáló nevelést olyan, súlyos traumát elszenvedett, személyiségzavarral, küzdő tanulók

esetében kell alkalmazni, akik megrázkódtatásukat önmagukban képtelenek feldolgozni.. A

helyes viselkedés elsajátítását motiválhatjuk jutalmazással, büntetéssel, következetes

követeléssel illetve szoktatással.

A helyettesítő nevelésre akkor van szükség, ha a gyermeknek nincsenek szülei, vagy szülei

nem alkalmasak személyiségének fejlesztésére. A gyermek keresi a tekintélyszemélyt, akivel

megbeszélheti gondjait, örömeit, a „világ dolgait” és aki vele megkülönböztetett, egyedi

módon törődik.

A korrekció hatékonyságát döntően befolyásolja, hogy a gyermek mennyire képes azonosulni

a céllal, ami pedig jórészt a pedagógushoz fűződő viszonyának függvénye.

Iskolánkban sok pedagógus alkalmazza – Rogers és Gordon nyomán – az értő figyelem és az

énközlés módszerét is. Ezek célja, hogy segítse a tanulót, hogy önmaga találjon megoldást

problémájára.

A korrigálás további eszközei: a kötődés és a beszélgetés.

A pedagógus személyes gondoskodásával, szeretetével, megértésével átsegítheti a gyereket a

súlyos válságokon. A beszélgetések során a pedagógus a társadalomban értékesnek ítéltet

erősítse (dicsérettel, elismeréssel), a hibásat, célszerűtlent pedig javítsa.

Iskolánkban egyre több pedagógus preferálja a humanisztikus pedagógia jeles képviselői –

Gordon és Montessori – nyomán a gyermekközpontú hozzáállást, azaz erőszak és

feszültségmentes légkörben, a hatalom gyakorlása nélkül hatni, befolyásolni. Ez a

szemléletmód a pedagógus empátiájára és toleranciájára épül és nagy hangsúlyt fektet a

tanulók belső motivációjának – önfegyelem, önuralom – kifejlesztésére.

Hisszük, hogy a korrigálás eszközeit hittel, szeretettel, következetesen alkalmazva, egyre több

tanuló építi le hibás viselkedésformáit, módosítja érzelmi viszonyait, erkölcsi normáit. Ezt

követően pedig fokozatosan, újra fel is építi önmagát, de már a társadalom által elfogadott

értékrendnek megfelelően.

35

II. 2. 5. Egészségnevelési és környezeti nevelési program

„ Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok

és az Isten Lelke lakik bennetek?

Ha valaki az Isten templomát megrontja,

Megrontja azt az Isten.

Mert az isten temploma szent, ezek vagytok ti…

Dicsőítsétek az Istent a ti testetekben és lelketekben.” / 1 Kor/

II.2.5.1Alapelvek; hosszú távú célok

Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi

környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent melynek során az

ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és

szerepet e környezeti rendszerben.

Kialakítja az emberben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli

mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségévé válnak. Ennek

céljából fontos biztosítani mindenki számára. Azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a

környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget értékrendszert, pozitív érzelmi

hozzáállást, elkötelezettséget.

II.2.5.2.Az iskola hitvallása

A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet

óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a

természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak

vissza a saját szervezete működésére.

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal, a szülők

és a környék lakóinak környezet – és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

36

II.2.5.3.Hosszú távú célok

- Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének) mint, létező értéknek

tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is,

annak környezetével, kultúrájával együtt.

- A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására harmóniára törekvés.

- A bioszféra és biológiai sokféleség megőrzése.

II. 2.5.3. 3. a, Hosszú távú pedagógiai célok

- a környezetetika hatékony fejlesztése

- érzelmi és értelmi környezeti nevelés

- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

- a környezet tudatos magatartás és életvitel segítése

- az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

- az egészség és a környezet összefüggésének feltárása

- ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni

az egészségügyi, problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát

- globális összefüggések megértése

- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése

- helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések feltárása

- a családi életre nevelés fejlesztése

- az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.

- az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre

történő aktivizálás

II.2.5.3.3.b, Konkrét célok és feladatok

- helyi célok megfogalmazása – madárvédelem, faültetés, Vajas-csatornánál mérések

végzése energiatakarékosság, papírgyűjtés

- értékek, gondok – megoldás módjai

- hagyományok megőrzése, védelme – iskola városi és családi szinten

- szülőkkel, közvetlen környezettel kommunikáció fejlesztése

- a legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése

- az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek

megismertetése

37

- mindennapi testedzés, testnevelésórákon, óraközi szünetekben, uszodában, DSK

programokon, napközis foglalkozásokon

Nagy forgalom: Közlekedési bizottság növelése „kisrendőrök” reggeli, szolgálata – gyalogos

közlekedés segítése. Közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása. KRESZ- vetélkedők.

Biciklitároló az iskola udvarán.

Zaj csökkentése: Fák ültetése, speciális ablaküvegek.

Légszennyezés csökkentése; gyomtalanítás, növények gondozása, pótlása – szülők

segítségével.

Tiszta egészséges környezet: Papírgyűjtési akciók, egészségkárosító anyagok eltávolítása

(kémia tanár) előadások ezekről az anyagokról.

Játszótér létesítése: A gyerekek mozgásigényének kielégítése – fából készült mászókák

környezet és gyermekbarát eszközök bővítése.

Iskolabelső: Tiszta meghitt környezet állandó fenntartása – festések, dekoráció, falitáblák,

kiállítások, a gyermekek munkaiból, élősarok, akvárium, mellékhelyiségek, tisztán tartása,

dohányzásra külön helyiség kialakítása (tanárok részére), gyakori szellőztetés, lábtörlők,

váltócipők alkalmazása.

Energia-felhasználás: takarékos fűtés, fűtőtestek megfelelő szabályozása.

Világítás: egészséges és takarékos.

Vízhasználat: víztakarékos öblítés; csapok karbantartása, víztisztítók alkalmazása.

Csatorna: környezetbarát tisztítószerek alkalmazása (ecetsav, szóda, bórax, szódabikarbóna)

Iskola udvara: gondozott növények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása,

biztonságos ajzat.

Iskolai étkeztetés: egészséges, minőségileg megfelelő összetételű ételek, italok.

Az iskola eszközellátottsága: A tanítás, nevelés élményközpontúságának növelése, az

esztétikai érzék fejlesztése, egészséges személyiség. Tantermekben (szaktanterem) írásvetítő

számítógép, Tv, videó, falitáblák, esztétikus dekoráció, szemléltető anyagok, digitális

fényképezőgépek, időjárás megfigyeléséhez eszközök, szakkönyvek, feladatlapok.

38

II. 2. 5. 4. Tanórai keretek

- tantárgyba beépítve

- erdei iskola

- tanulmányi kirándulás

- sportnap

- egészségtan modul

- osztályfőnöki órákon környezet – és egészségvédelmi témák

- testnevelés

II. 2.5.4.1.Tantárgyi lehetőségek

Magyar nyelv és irodalom

Ismerjék meg közvetlen természetes – mesterséges környezetük értékeit, bemutató irodalmi

alkotásokat. (mesék, mondák, népdalok). Sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit.

Történelem:

Tudják értelmezni hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra; az életmódra,

közösségi normák alakulására. Ismerjék meg a helyi értékeket, alakuljon ki bennük a

hagyományok tisztelete.

Idegen nyelv

Váljanak érzékennyé a természet, szeretetére. A jól megválasztott szövegek feldolgozásának

segítségével legyenek érzékenyek a hazai, környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv

segítségével más országok hasonló problémáit. Alakuljon ki bennük a nemzetközi felelősség

a környezettel szemben.

Matematika

Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére

statisztikai módszerek alkalmazásával. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és

elemezni. Legyenek képesek reális becslésekre. Alakítsuk ki a környezeti rendszerek

megismeréséhez szükséges számolási készségek.

39

Környezetismeret

A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel. Ismerjék meg az élővilág

sokszínűségét, az élőlények, egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az

élővilág megőrzésében. Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az

egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit.

Természetismeret

A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére.

- természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása

- környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése

- ökológiai szemlélet fejlesztése

- helyes környezeti attitűdök fejlesztése

- környezettudat, felelősség érzet fejlesztése

- környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása.

Fizika

Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat

valamint az élő és élettelen közötti kölcsönös hatásokat. Ismerjék meg az alternatív

energiahordozókat és forrásokat

Kémia

Ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának

csökkentésére. Ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt

hatásait.

Földrajz

Értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai

meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket. Értsék meg, hogy a társadalom –

földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet.

Ismerjék meg; szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.

40

Biológia

Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési

lehetőségeit. Ismerjék meg az élőlények alapvető szerezeti – működési jellemzőit, fedezzék

fel azok között az ok – okozati összefüggéseket. Ismerjék meg a környezet – egészségügyi

problémákat. Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére

Sajátítsák el a test – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

Egészségtan

A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátosságait és az életkorral kapcsolatos változásait.

Sajátítsák el az elsősegélynyújtás technikáját

Testnevelés

A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják egészséges testi fejlődésüket.

Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés a sport nélkülözhetetlen és élményszerű

tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban az együttműködés és a tolerancia

fejlesztéséhez. Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból

készüljenek az eszközök és a tornaszerek,

Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igények népi játékokat, táncokat

A tanév elején a központilag megállapított tanóra számban az iskola sportjellegének alapján

kialakítja a testnevelő tanár a foglalkozások rendjét és a tantermi beosztást. Versenyben való

részvétel a benevezett versenyekhez való igazodás döntő, figyelembe kell venni a házi

versenyekből a városi, járási, megyei versenyei időpontját.

Az iskolában korosztályok szerint hat korcsoportban van.

Alsó tagozatosok I-II.

5.-6. osztályosok III.

7.-8. osztályosok IV.

9.-10. osztályosok VI.

Iskolánk specialitása – labdarúgás (fiú)

röplabda (lány)

asztalitenisz (fiú, lány)

Délutáni foglalkozás heti 4 óra.

- ezen 90 tanuló vesz részt (20 alsós, 70 felsős és gimnazista)

41

Úszásoktatás – 3.-4. osztályban 15 alkalommal tanóra keretén belül.

Fontos, hogy a tanórák, foglalkozások nagy részét a szabadban tartják.

Gyógytestnevelés évente 2-3 fő jár rendszeres uszodai foglalkozásokra – iskolaorvosi

felmérés alapján.

Tehetséges tanulók egyesületek felé áramoltatása – magasabb szintű képességfejlesztés.

A testnevelésből érettségizők számára – fakultációs foglalkozások.

Osztályfőnöki óra:

Évfolyamokra lebontva; foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési

tartalmak feldolgozásával. Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére”

osztályközösségi szinten Pl. egészséges táplálkozás, életmód, reklámok hatása, törvényi

intézkedések.

II. 2.5.5. Erdei iskola

A 4. osztály év végén 1 hetes erdei iskolában tanul. A helyszín változó, előzetes megbeszélés

és szülőkkel történő egyeztetés után alakul ki.

A helyi élővilág megismerése, annak megóvásának módjai – helyi szakemberek vezetésével.

Ősi foglalkozások megismerése és kipróbálása szerepel a heti tervben.

E programot csak akkor vállalja fel az iskola, ha a szülők anyagi támogatást adnak és

tudják meghatározott keretösszegig finanszírozni. Minden tanév elején az érintett osztályok

szülei szavaznak és írásbeli határozat születik arról, hogy ezt ők anyagilag támogatják. E

nélkül az iskola nem szervezi meg ezt a programot. Ennek következménye az is, hogy ez a

2004-2005-ös tanévtől fakultatív program lesz; az itthon maradó gyerekek részére tanítás

lesz .

II. 2.5 .6. Tanulmányi kirándulás

Szervezését a szülővel történő egyeztetés előzi meg. Évekig tartó határozott terv alapján

történjen a kirándulás. Egy – egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy táj

megismerése céljából. Az országjáró kirándulások során komplex, ismeretek nyújtására kell

törekedni és ez által a tanulók személyiségét fejleszteni. Nemzeti Parkok, múzeumok, vadas

parkok, botanikus kertek.

42

E programot csak akkor vállalja fel az iskola, ha a szülők anyagi támogatást adnak és

tudják meghatározott keretösszegig finanszírozni. Minden tanév elején az érintett osztályok

szülei szavaznak és írásbeli határozat születik arról, hogy ezt ők anyagilag támogatják. E

nélkül az iskola nem szervezi meg ezt a programot. Ennek következménye az is, hogy ez a

2004-2005-ös tanévtől fakultatív program lesz; az itthon maradó gyerekek részére tanítás

lesz .

Kirándulási terv

Amennyiben az osztálykirándulásokat a szülők hajlandók finanszírozni,

A szülők kívánságait is figyelembe veszzük, de az alábbi javaslattal élünk.

Úgy gondoljuk, hogy ezek az évek alatt lefedjük egész Magyarország területét; s a

nemzettudat, hazaszeretet, nemzeti érzés ápolása alapvető fontosságú.

Az erdélyi utazás a város önkormányzatának ajándéka a jelenben. Amennyiben felajánlják

számunkra, elfogadjuk.

A római utazás lehetősége a fenntartó hozzájárulásának és támogatásának a függvénye.

1. osztály: Kalocsa és környéke

2. osztály: Bács – Kiskun megye és környéke

3. osztály: Ópusztaszer

4. osztály: Erdei iskola

5. osztály: Budapest – állatkert, vidámpark

6. osztály: Erdély –nyáron – város szervezés

7. osztály: Északi – középhegység

8. osztály: Budapest – Visegrád, Esztergom, Szentendre

9. osztály: Dunántúli középhegység

10. osztály: Sopron, Kőszeg Pannonhalma

11. osztály: Róma

12. osztály: Fakultatív

43

II.2.5.7.Sportnap

Szülőkkel összefogva DÖK és testnevelő tanár vezetésével. Vetélkedők, bemutatók

csoportonként, osztályonként mutatkoznak be a tanulók. Mindenki mozog, sportol, táncol –

főzés – egészséges táplálkozás – közös evés.

Minden tanévben április utolsó hetében.

II.2.5.8 Tanórán kívüli lehetőségek

Szakkörök:

Természetismereti szakkör:

A mutató típusú önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének színtere. A kísérletek

környezetvédelmi megfigyelések, gyakorlatok az iskola udvarán egy-egy család kertjében, a

helyi telepített erdőben, a legelőkön, mind a tanulók életét közvetlenül teszi szebbé,

egészségesebbé. Belsővé válik a természettel való helyes együttélés igénye: a tanulók a

természetvédelem szószólójává válnak. Felismerik az ember és a természet szoros

összetartozását, a környezetkímélő, környezetbarát életmód vonzóvá válik számukra.

A szakkörön belül megismerik a tanulók a természetes anyagokat, a gyógynövényeket és

azok felhasználását, és azt, hogy hogyan segítsenek egymáson és embertársaikon. A közösen

végzett munka az azonos érdeklődés szorosabban együttműködő közösségé formálja a

szakkör tagjait.

Az akvárium gondozása, madarak etetése, madáretetők készítése, a gyűjtőmunka, az állandó

gondoskodás során a gyerekek megbízhatóbbá válnak fejlődik a feladattudatuk, az állatok

iránti felelőségük.

Évente – Látogatás Budapesten – Természettudományos múzeumban, Tropicariumban –

rendhagyó szakköri foglalkozás. Kerékpártúra a Dunához – ligeterdő élővilágának

megfigyelése.

Elsősegélynyújtási szakkör: védőnő vezetésével

Akciók

Takarítási világnap: - papírgyűjtés,

- iskola udvarának rendben tartása

44

Kiállítások: Környezetvédelmi kiállítások – szakkörök munkáiból – plakátok, préselt

növények, Nemzeti parkokról, gyűjtés – nagyközönség által is láthatóvá válik.

Iskolai zöld médiumok: Az iskolai könyvtárban létesítjük, külön polcot a környezeti

témakörrel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD lemezeknek. Ezzel a megoldással a

tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak,

olvasnak.

Iskolaújság – zöld hírek megjelentetése,

Iskolarádió: ébren tartsák a környezetvédelem fontosságát.

Média: Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert legyen a helyi és

tágabb környezetben. A kapcsolat fenntartása.

Tanulói pályázatok:

Egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra adunk ki. A munkákat

díjazzuk. Lehet rajz, fotó, film, interjú vagy irodalmi alkotás.

Tábor:

Olyan tábort szervezünk, ahol konkrét, gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók.

Életmódtábor, vándor tábor, környezetvédelmi tábor – az egészségnevelés fontos színterei.

A környezet és egészségvédelem jeles napjai

Május 10. Madarak, Fák Napja: Hartán – környezetvédelmi verseny 6. 7. 8.

osztályosoknak

Május 18. Múzeumi Világnap – Múzeumlátogatás – helyi vagy Budapest - TTM

Június 5. Környezetvédelmi Világnap – Fotók készítése a város esztétikai és

kifogásolható részeiről (szemetes terek, összetört virágtartók) – fotókról

kiállítás

December 1. AIDS elleni Világnap – iskolaorvos előadása

45

Vetélkedők tanulmányi versenyek

Érdeklődő, ambiciózus tanulók vesznek részt a versenyeken.

Általános Iskola 5.-6. osztály Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos

Verseny

Általános Iskola 5. 6. 7. osztály Herman Ottó Biológia Verseny

Biológia, természetismereti, környezetismereti országos tantárgyi versenyek.

Városismereti versenyek:

Ismerjék meg a gyerekek szűkebb környezetük iskola várostörténetét; jellemző épületeit,

tereit, nevezetességeit. Vetélkedők, kiállítások, házi dolgozatok formájában lehet még jobban

rögzíteni a tanulókkal.

Levegőszennyeződés – mérő program

Tanuló csoportok végzik a megfigyelést és regisztrálást, az eredményeket rögzítik.

Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel

Találkoznak a tanulókkal – előadás, beszélgetés, riportkészítés természetvédő civil

szervezetekkel. Nemzeti parkok látogatása – szakemberek előadása (Kiskunsági NP).

Környezetvédelmi felügyelőségek – mérésekbe, műszeres vizsgálatokba bevonják a

tanulókat.

Napközis szabadidős foglalkozások

Séta a környéken, gyűjtés – termések, levelek – játékok készítése.

Látogatások Állatkert, múzeum, Tropicarium, botanikus kertek, szennyvíztisztító telep. Előre

megadott szempontok szerint dolgozzák fel a gyerekek a látottakat, önállóan dolgozzák fel az

ismereteket.

A módszerek kiválasztásánál a következő szempontokat vettük figyelembe.

- alkalmazkodás az életkori sajátosságokhoz

- minél több tanulót be kell vonni

- a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen a

- a lakóhelyi és közeli konkrét példára alapozva kötődjenek a napi élethez

46

- nyújtsanak sok élményt a tanulóknak a tanároknak

- az érzelmeken át hassanak

- a személyes megtapasztaláson alapuljanak

- alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére,

megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére, legyen benne sok játékos elem.

Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés

A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg

azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk.

Nevelő tevékenységünk során – mint az a korábbi fejezetből láthattuk – szakítani szeretnénk

a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás, egyeduralma, a beszűkülés, az uniformizálás

rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az érték teremtésre és értékátadásra vállalkoztunk a

gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.

A környezet – egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető egzakt módon, mint a

tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés

eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése

alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink nevelés szintje. Tanulóink neveltségi szintje és

beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg.

Továbbképzés

Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok

Külső: Akkreditált továbbképzésen aló részvétel. Országos, megyei konferenciák,

továbbképzések

47

II. 3. A szocializáció és a közösségfejlesztés programja

II.3.1. Gyermek- és ifjúságvédelem

A társadalmi helyzet kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a

gyermekek kerültek. A hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma permanensen

emelkedik. A nevelés három színterén –család, iskola, társadalom- a családok nagy többsége

nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét folyamatosan betölteni. Az iskola kénytelen

ezzel a helyzettel szembenézni, de egyedül képtelen a családi- és társadalmi nevelés hiányát

pótolni!

I. Cél: A gyermekek mindenek felett álló érdekeit érvényesítő gyermekvédelmi munka.

A gyermekvédelem célja a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulók körülményeinek

felmérése, a problémák feltárása, s lehetőség szerinti orvoslása; továbbá a hátrányos-, illetve

veszélyeztető helyzetet előidéző hatások felkutatása és lehetőség szerinti megszüntetése.

II. Feladat: A gyermekvédelem feladata, hogy a gyermekre ható biológiai, szociális és

pszichológiai veszélyeztető körülményeket elhárítsa, illetve enyhítse az egészséges

személyiségfejlődés érdekében.

a, hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség fogalma az alábbi kritériumokból és ezek

szukcesszív hatásából adódik:

- Szülők deviáns viselkedése (alkoholizmus, kriminalitás, öngyilkosság, ideg-,

elmebetegség)

- Kedvezőtlen családi szerkezet (gyermeket egyedül nevelő szülő; nevelőszülő,

nagyszülő neveli a gyermeket)

- Alacsony iskolai végzettség

- Kedvezőtlen lakásviszonyok;

- Alacsony-, vagy létminimum alatti jövedelmi viszonyok

- Magas gyermeklétszám

- Szülők tartós betegsége

- Etnikai kisebbségből fakadó problémák

b.) A gyermekvédelem iskolai feladatai: (az 1993. évi LXXIX. Ktv. 41.§ (6) nyomán)

1. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek szűrése, gondozása

48

- a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítése: a tanuló személyiségének

megismerése, családi háttér, környezet, baráti- és kortársi kapcsolatok

megismerése.

2. A prevenciós eljárás kidolgozása

- a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására való törekvés pedagógiai

módszerekkel:

- a szülők figyelmének felhívása;

- többszöri családlátogatás;

- fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokra (egyéni fejlesztő óra, korrepetálás) való

irányítás;

- tehetséggondozás érvényesülése;

- pályaválasztási tanácsadás biztosítása;

- differenciált oktatás lehetővé tétele;

- a tanuló napközbeni szervezett ellátása (napközi, tanulószoba, házi

gyermekfelügyelet);

- személyes, egyéni tanácsadás;

- lelkivezetőhöz fordulhasson (Csendes percek fogadóidő);

- kollégiumi elhelyezés;

- egészségvédő-, mentálhigiénés programok szülőknek, diákoknak;

- Nevelési Tanácsadóba irányítás;

- javaslattétel egészségügyi ellátás igénybevételére;

- javaslattétel gyermekpszichológiai, gyermekpszichiátriai vizsgálatra;

- a szülő kérelmére / beleegyezésével javaslattétel a gyermek átmeneti

gondozására (Gyvt. 45.§);

- tájékoztatás a szociális helyzet javításának lehetőségeiről (étkezés, tankönyv,

alkalmi segély, ösztöndíj).

3. Folyamatos kapcsolattartás a megfelelő szakemberekkel, intézményekkel

(szabályozása az SZMSZ-ben)

- városi Gyermekvédelmi Szolgálat

- Családsegítő Szolgálat

- Nevelési Tanácsadó

- Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztálya

49

- vidéki települési önkormányzatok

- Katolikus Iskoláért Alapítvány

- Miasszonyunk Iskolanővérek Társulata

- egyházak, plébániák ifjúsági csoportjai

- iskolaorvos

- védőnő

4. Szükség esetén a megfelelő, szakirányú beavatkozás indítványozása,

megkezdése

Súlyos veszélyeztetettség esetén (testi-, értelmi-, érzelmi-, erkölcsi fejlődésében)

azonnali intézkedés – település jegyzője, gyámhivatal, rendőrség …

Az osztályfőnök feladatai:

- tudatos törekvés a tanulók és körülményeik megismerésére;

- veszélyeztetettség felismerésekor a tanulóval közvetlen kapcsolatban álló

tanárok tájékoztatása;

- a tanuló tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése;

- a tanuló magatartásának folyamatos ellenőrzése;

- a szociális támogatások véleményezése, kezdeményezése;

- folyamatos kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a szülőkkel

és a nevelőkkel.

Az ifjúságvédelmi felelős feladatai:

- az osztályfőnök és a tanárok ifjúságvédelmi munkájának összehangolása;

- a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók felkutatása, nyilvántartásba

vétele;

- szoros együttműködés az iskolaorvossal, a szülői munkaközösséggel, a

Polgármesteri Hivatal gyámügyi ügyintézőjével, a Családsegítő Központtal, a

Nevelési Tanácsadóval és a Katolikus Iskoláért Alapítvány Kuratóriumával;

- az osztályfőnökök tájékoztatása az igénybevehető szociális juttatásokról, az

igénybevétel feltételeiről.

50

Alkalmazott munkaformák:

- családlátogatás;

- személyes beszélgetések;

- szakember bevonása a feladatellátásba;

- hatósági közreműködés kezdeményezése;

- gyermekvédelmi fogadóóra szervezése;

- tájékoztatási kötelezettség teljesítése:

-gyermekvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetősége

-gyermekvédelmi feladat ellátó intézmények címe, telefonszáma.

III. Erőforrások:

a.) Humán erőforrás:

- gyermekvédelmi felelős alkalmazása

- pedagógusok: munkaköri kötelesség a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

végrehajtásában való részvétel

- fontos szerepe van az osztályfőnöknek

- munkaközösségek, napközivezetők, kollégiumi nevelők, könyvtárostanár

együttműködése

- lelkivezető (tanár-diák kapcsolaton kívüli személy)

c.) Tárgyi eszközök:

- orvosi szoba

- külön szoba (pl. a tárgyaló) a Csendes percekhez

IV. Ellenőrzés:

- folyamatos: konzultáció a nevelők és a gyermekvédelmi felelős között

- kiemelten: félévente beszámolás a nevelőtestület előtt (félévi-, év végi

értekezlet)

- ellenőrzést végző személy: igazgató, igazgatóhelyettes

- dokumentációk: - nyilvántartások, statisztikai adatok

- fejlesztési tervek

- fejlesztési naplók

51

V. Idődimenzió: Az elvek hosszútávúak.

Évente fejlesztési tervek készülnek a felmérés, kiszűrés után.

II.3.2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok

száma.

Iskolánk tanulói legnagyobbrészt keresztény életfelfogású, túlnyomórészt katolikus vallású

értelmiségi családból érkeznek. Ezek a családok több gyermeket nevelnek, mint az egy

családra jutó gyermekszám országos átlaga. A több gyermek vállalása egyben azt is jelenti,

hogy ezen családok nagyrésze szerény anyagi körülmények között él. Emiatt, s a

gyermeküket egyedül nevelő szülők magas száma miatt, a szociális támogatásra szoruló

diákok száma viszonylag magas. Nő a munkanélküli szülők által eltartott, illetve az egyre

nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának

kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a

hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését.

Elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a

tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok

enyhítését szolgáló tevékenységformákat.

1.) A program célja: Segíteni azon tanulók - beilleszkedését az iskolai környezetbe

- ismeretelsajátítását

- egyéni ütemű fejlődését,

akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek:

- családi mikrokörnyezetükből adódóan hátrányos helyzetűek

- családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek

- iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek

- csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)

- munkanélküli szülők gyermekei

akik átmenetileg hátrányos helyzetűek:

- áttelepült, beköltözött (új) tanulók

- tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

52

2.) A program távlati ütemterve (éves program):

időpont feladat felelős

- szept. első hete - a hátrányos helyzetű tanulók

felmérése, regisztrálása,

a hátrány meghatározása

- szept. 2-3. hete - a tevékenységi formák megtervezése

- szeptember - a szociális hátrányok enyhítését szolgáló

tevékenységek ütemtervének elkészítése

- október-június - tevékenységi formák megvalósítása

ütemterv szerint

- május - eredmények számbavétele,

fejlesztési tevékenység megtervezése

a következő tanévre

3.) A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák:

- a gyermek életének, viselkedésének, tanulmányi előmenetelének fokozott szem előtt

tartása

- személyes beszélgetés, tanácsadás

- lelki segítségnyújtás

- csoportépítési technikák felhasználása a kisebbségi érzés leküzdésére

- egyenlő esélyt nyújtó oktatási program megvalósítása

- a képességek jeleit, nyomait felfedeztető nevelési-oktatási programok:

o tehetséggondozás

o complex tehetséggondozó programok: zene, sport, képzőművészet,

barkácsolás (ki miben jó)

o felzárkóztatás

- használható tanterv, mely ösztönzi és táplálja a gyerek érdeklődését és képességeit

- komplex táborozás, kirándulás, országjárás, zarándoklat

53

- bemutatók, kiállítások

- pályaválasztási tanácsadás

- könyvtár, internet, számítógépek – esély az információszerzéshez iskolán belül

- motiválás arra, hogy a napközis, tanulószobai, kollégiumi ellátást, a könyvtár

szolgáltatásait igénybe vegye

- drog- és bűnmegelőzési programok

- kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel

- felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről: szülői értekezlet,

fogadóóra, családlátogatás, értesítés (TV, iskolaújság, levél)

- helyi, regionális, országos támogatások (kiegészítő családi pótlék, segély a

települési önkormányzatoktól, ösztöndíjak megszerzésének ösztönzése)

- pályázati lehetőségek kihasználása

- ingyenes étkezési lehetőség méltányossági alapon (iskolai, vagy rendi alapítványi

keretből)

- útiköltségtérítés a bejáró rászoruló tanulóknak

- táborozási, kirándulási hozzájárulás

- egyszeri segély (különösen indokolt esetben)

- tankönyvtámogatás, iskoláztatási támogatás elveinek kidolgozása

- ösztöndíjrendszer kidolgozása a nagygimnazisták részére

- iskolai pályamunkák kiírása – pénzjutalom díjazáskor

4.) Erőforrások:

Humán erőforrások: - demokratikus attitűdöt képviselő csoportok

(osztályközösségek), ahol a tagok egymás felé fordulnak, egymásra figyelnek, a

légkör barátságos, az agresszió megjelenése nem gyakori

- hiten alapuló kisközösségek

- titkot tartani tudó lelki segítő

- a tanár pozitív, ösztönző és reményeket ébresztő attitűdje

- olyan iskolai ethosz, ahol nyilvánvaló, hogy minden egyént egyformán

önmagához mérnek

5.) Ellenőrzés:

- folyamatos: konzultáció a nevelők és a gyermekvédelmi felelős között

54

- kiemelten: félévente beszámolás a nevelőtestület előtt (félévi-, év végi

értekezlet)

- ellenőrzést végző személy: igazgató, igazgatóhelyettes

- dokumentációk: - nyilvántartások, statisztikai adatok

- fejlesztési tervek

- fejlesztési naplók

6.) Idődimenzió: Az elvek hosszútávúak.

Évente fejlesztési tervek készülnek a felmérés, kiszűrés után.

55

II. 3. 3. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉS

II.3.3.1 AZ EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG ERKÖLCSI ELVÁRÁSOK

I.1. A keresztény hit egy közösség ölén születik és növekszik. Az iskola azért tanít,

hogy neveljen, vagyis, hogy belülről alakítsa az embert. Az iskola feladata nemcsak a

műveltség átadása, hanem a gyermek személyiségének kibontakozása, közösségi emberré

formálása is. A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön,

alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére

tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik megközelíteni

diákjaival a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden

gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani.

I.2. Fontos, hogy mindaz, amit a gyermek az iskolában átél, egy osztályközösség

tagjaként élje át. A tanulók legelemibb, legalapvetőbb közössége az osztály. A tanuló egész

életét befolyásolja, hogy az osztályban elszabadulhatnak-e az indulatok, úrrá lehet-e az

egymás elleni versengés, hogy pusztán egymás mellett élnek-e a diákok vagy éppen

megtapasztalják a közösségépítés nehézségét és ugyanakkor szépségét is. A negatív példák

tömegesen zúdúlnak tanítványainkra, elég ha csak végigmennek az utcán, felszállnak a

buszra, nem is szólva a moziban, televízióban,videón az erő- az erőszak mindenhatóságát

sugalló filmekről.A pedagógusnak saját kompetenciáján belül lehetősége van- többek között

arra -,hogy tanítványainak bebizonyítsa : létezik más lehetőség is a problémák megoldására,

mint az erőszak. Meg kell tanulnunk ( tanítanunk ) a konfliktusokat kreatív módon

megoldani:

partneri viszony kialakítása,légkör

kölcsönös bizalom, empátia, készség az együttműködésre

kommunikáció,válaszok keresése

pedagógus hitelessége, sztereotípiák kerülése

A mássággal szembeni intolerancia, az egyének kiközösítése a csoportból gyakori jelenség az

iskolai osztályokban. A kirekesztés , a kirekesztődés okai döntő szerepet játszhatnak egy

közöség életében, működésében. Vannak olyan tanulók, akik személyiségükből eredően

állandóan alárendelt helyzetbe kerülnek, viszont másokra az a jellemző, hogy valamiért nem

56

tudnal veszíteni, rettegnek az esetleges alulmaradástól, presztizsüket féltik, s ezért törekednek

a feltétlen önérvényesülésre.

I.3. A közösségépítés elengedhetetlen feltétele az értékrend tudatos alapozása. Nagyon

jelentős a példaképek bemutatása, a gyereket hozzásegíteni ahhoz, hogy azok által

eszményeket válasszon. A közösségben reális önismeretre építve keresse a helyét. Tanuljon

meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, azt szolgálatnak tekintse. Kerülje

el a karrierizmus kísértéseit. A nevelés tárja fel az egyén és a közösség egymásra utaltságát.

Segíteni kell a fiatalokat abban, hogy elkerüljék az individualizmus és a kollektivizmus

zsákutcáit, mert mind a kettő az önfeladás kísérlete. Akár önállóságuk, akár kapcsolataik

sérülnek, egész személyiségük torzul. Az embert pusztító félelmet, szorongást, rettegést

kizárólag a védettség tudata számolhatja föl .Az osztályközösségben ezt a védettséget,

szeretetet kell mindenkinek érezni.

I.4. Az osztályfőnöki órák kiemelt feladata a reális önismeret, önértékelés kialakítása.

Aki nem értékeli, becsüli önmagát, aki nem tudja magát hibáival együtt elfogadni az képtelen

lesz a mások felé irányuló elfogadásra, megbocsátásra is.

I.5. A közösség érdekében vállalt feladatokat önzetlenül, lelkiismeretesen, pontosan

végezze el, ez kötelesség. A közösségtől kapott dicséret, elismerés új erőt ad a további

feladatok elvégzéséhez. Az osztályfőnöki óra a demokrácia gyakorlásának színtere. Az igazi

demokrácia gyakorlásához szükséges a saját, a csoport, és a közösségi érdek felismerése. Az

osztálytársakkal közösen szerzett élmények erősítik a közösség összetartozását.

I.6. Ahhoz, hogy a társadalmi változásokat megértsék, tisztán kell látni népünk

történelmét, ismerni kell szentek, hősök életét. Az országnak hazáját szerető, érte önzetlenül

tevékenykedő emberekre van szüksége. A hazáját szerető ember igyekszik megismerni az őt

körülvevő földrajzi környezetet , nevezetességeket, történelmi emlékeket, hagyományokat,

művészeti értékeket- hiszen " ahhoz az országhoz ragaszkodhat a gyerek, amit ismer ".

I.7. Fontos a barátság, szerelem, családi életre nevelés. Az igazi barátság serdülőkorban

jó érzelmi támaszt jelent. A betegségek megelőzése érdekében sokat tehetünk az egészséges

életvitel kialakításával, káros szenvedélyek mellőzésével és a környezeti ártalmak ellen való

közös fellépéssel. Kiegészítő ismeretek, szépirodalom olvasásával, kirándulásokkal,

sportolássaltörekedjenek a tanulók a szabadidő hasznos eltöltésére.

I.8. A család kialakult szokásaihoz , az iskola együttélési szabályaihoz , a házirendhez

mindenkinek alkalmazkodni kell. Mindenkinek tudni kell, hogy a szabadság nem egyenlő az

anarchiával. A szabadság akkor az igazi, ha felelősségérzettel, előrelátással párosul. A hit

nagykorú vállalása, a vallás személyes és közösségi jellege.

57

I.9. A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyerekek is sokféle hatásnak vannak

kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből,

egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatók meg

feléjük.

Összefoglava az elvárások a következők:

belső igény a szentre, a szépre , a jóra, az igazra

részvétel a katolikus egyházi programokban

tiszteletteljes beszéd tanárral, társakkal egyaránt

mindenki testi,lelki egészségének megőrzése, biztosítása

alapos, rendszeres és pontos munka ( tanár, diák )

rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése

a házirend felelős betartása

II.3.3.2 .A KÖZÖSSÉGI ÉLET KEZDETE-KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS AZ

ALSÓTAGOZATBAN

TANÓRAI, TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK

Az elsőosztályos tanítóban felmerülhet a kérdés:- osztálya mikortól tekinthető

közösségnek, hogyan lehet közösséggé formálni az induló, még kialakulatlan osztályt. Az

alsós gyermek két legfontosabb élettere a család és az iskola, azon belül is az osztály. Az

osztályfőnök és a napközis tanító feladata, hogy tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon,

szabadidős tevékenységek közben a közösséget kialakítsa, formálja, fejlessze. Elsődleges

feladat a tanító személyes példamutató magatartása, tevékenysége:

- a kevésbé jó képességű tanulók elfogadtatása, segítése

- tanulásra ösztönzés

szép beszéd

- az osztály tanulóit egyenrangú partnerként kezeli

- közös szabályalkotás

A közösségépítés színterei: osztálykirándulások, sportvetélkedők, beszélgetés élményekről-

amelyek a tanulók személyes életéhez kapcsolódik, szokások, hagyományok kialakítása,

ünnepek közös eltöltése. A tanító segítséget nyújt abban, hogy a gyermekek megmutathassák,

kibontakoztathassák azokat a képességeiket, amikben igazán jók. Kialakulnak a szerepek,

58

amelyek felépítik a közösséget -valódi értékek, pozitív minták, normák

átadásával,felelősrendszer kialakításával.

Tanórán kívüli tevékenységek: - szakkörök (matematika, angol,labdarúgás, énekkar.dráma )

-versenyeken való részvétel

-sportvetélkedők

-Művelődési Központ rendezvényei (technikai foglalkozás,

videofilm vetítés, számítástechnika, könyvtár, kiállítások )

-beszélgetés közösen olvasott könyvekről

-mise látogatás,aktív részvétel a lelki napokon

-énekkari szereplések

-Erdei iskola

-közös dal, tánc tanulás

-közös mozil átogatás

-sportnap

-iskola újság szerkesztés

-iskola rádiós műsorok készítése

A tanórán kívüli tevékenységek során fontos szerephez jutnak a kötődések,

kapcsolatok, az együttlét felkelti az együttes tevékenység igényét és lehetőséget nyújt ahhoz,

hogy ez kreatív szinten is megvalósuljon. Az iskola keretein túllépnek a születésnapi, névnapi

köszöntések, hétvégi zsúrok. Minden közösség képvisel bizonyos értékrendszert, tagjainak

ízlése közös tevékenységeikben, együttes élményeikben egybehangolódik.

II.2.3.3 KIALAKULT KÖZÖSSÉG FORMÁLÁSA, FEJLESZTÉSE

FELSŐTAGOZATOS ÉS GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOKBAN

II.2.3.3.A,TANÓRAI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

1. A TANÍTÁSI ÓRA

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba

illeszkedő tanítási óra. Az iskolánk nevelői a tanítási-tanulásifolyamat megszervezése során

kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a

differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat,

amelyek a gyerekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is

tartsuk.

59

2.TERVEZÉS, SZERVEZÉS

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél olyan módszereket válasszunk, amelyek

biztosítják a tanulók állandó aktivitását, az érdeklődés fenntartását.

3.ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK

Nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz.

Ösztönzést, útmutatást kell adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibontakoztatására,

az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció,igényesség) kiépítésére.

4.DIFFERENCIÁLÁS

A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, a pedagógus a

lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez,

képességeihez:

6-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból,matematikából .informatikából

csoportbontás

5-7. évfolyamon technika, háztartástan fiú - lány bontás

idegen nyelvi bontás: angol, német

Gimnáziumi osztályokban a tanulói létszám nem teszi lehetővé a csoportbontás, 11-12.

évfolyamon a fakultációk pótolják a differenciálást. 9-10. évfolyamok számára szükségesnek

ítéljük "nívócsoportok" kialakítását a magasabb óraszámban tanított kötelező érettségi

tantárgyak esetében: heti 4 órás tárgy esetében: 2 óra új anyag feldolgozás közösen / 2 óra

differenciált gyakorlás nívócsoportokban.

5.HON ÉS NÉPISMERET

Vannak olyan örök érvényű követelmények, melyeknek meg kell felelnünk: magyar nyelv

ápolása, igény múltunk ismerete iránt, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.

6.NYITOTTSÁG

Nevelési elveink főbb irányai a kulturált viselkedés kialakítását célozzák:tolerancia

gyakoroltatása etnikai,vallási, világnézeti,egészségi ,anyagi,érzelmi téren nemzetközi

kapcsolatok fenntartása nyitottabbá teszik a tanulókat más országok,népek kultúrája,

életmódja iránt

7 .KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE

fa, bokor és virágültetés, az egyre szépülő udvarok folyamatos karbantartása, az ott

használható tárgyak ( pl. kapuk, mászókák ) gyarapítása,osztálytermek hangulatossá tétele

60

II.2.3.3.B, TANÓRÁN KÍVÜLI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

FELADATOK

A tanórán kívüli tevékenységek célja, hogy a tanulók a tehetségüknek megfelelő

különböző tanulmányi, kulturális, és művészeti területen minél több ismeretet sajátítsanak el,

hogy ezeket az ismereteket elmélyítsék és változatos körülmények között is tudják

alkalmazni. Személyiségük harmonikusan fejlődjön, általánosan művelt, a szellemi értékekre

nyitott, a játékot, a sportot , testmozgást is szerető fiatalokká váljanak.

Tanórán kívüli tevékenységek:

a; Hagyományőrzés: -iskola névadója-gimnazistaavatás-gólyabál

-iskolai ünnepségek ( okt.6.; okt.23; karácsony-betlehemes; szalagavató

márc.15;ballagás )

-szervezési, rendezési feladatok; szereplés

-végzős tanulók évkönyv készítése

-farsang

-paprikafutás

-diákönkormányzati sportnap- közös osztályonkénti főzés

b; Diákönkormányzat:-a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók

tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat

működik.

c; Énekkar:- az iskola hagyományaihoz hozzátartozik a kóruséneklés, az énekkar nemcsak az

iskolai rendezvényeken, hanem városi ünnepségeken, kórustalálkozókon,szentmiséken is

szerepel

d; Iskolai sportegyesület: az iskolai DSK tagja lehet az iskola minden tanulója, biztosítja a

tanulók edzését,valamint a tanulók felkészülését a különféle sportágakban az iskolai és az

iskolán kívüli sportversenyekre

e; Kommunikáció:-iskolaújság, iskolarádió, iskolai diákszínpad időszakos működése

-számítástechnika-informatikaterem használata/ szakköri foglalkozások

-internet

-könyvtár-a tanulók egyéni tanulása, önképzés, tanulószobai működés

f; Szakkörök: - a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését

szolgálja, feladatunk a szakköri választék bővítése

61

g; Versenyek, vetélkedők - a legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való

részvételre is felkészítjük, nagy számban indítjuk őket

h; Látogatás különböző közművelődési intézményekbe, művészeti, tudományos előadásokra

i;Szabadidősfoglalkozások:-színház,mozilátogatás,hangversenyek, kiállítások,múzeumok

-táncos előadások, klubdélutánok

-közös túrák

-szalonnasütés/ közös grillparti

j; Részvétel az iskola vallási életében:-szentmisék

-lelkinapok

k,Tanulmányi kirándulások:-ezek a kirándulások alkalmat adnak a tanulóknak arra , hogy a

megszokottól eltérő környezetben még jobban megismerjék egymást és még jobban

megerősödjön bennük a közösséghez tartozás érzése.

-célok: ismeretszerzés, Mo.tájainak megismerése,turisztika

Célszerű szállásnak plébániát, vagy másik katolikus iskolát választani, ennnek feltétele a

széleskörű kapcsolatok kiépítése

l; Nyári táborok

m; Külföldi cserekapcsolatok kiépítése-testvériskola létesítése német ,angol nyelvterületen

62

II. 3. 4. . A szülő- tanuló- iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének

formái, továbbfejlődési lehetőségei

Célunk a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető

közösségének – a család, a szülők és az iskola, pedagógusok – koordinált, aktív

együttműködésének a feltétele.

1. A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikus

fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első

közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében, itt sajátítja el a gyermek a társas

érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, szerzi első esztétikai

élményeit… Vagyis a szülők nevelésben betöltött szerepe felmérhetetlenül jelentős, mivel

minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat.

2. A szülők nevelését folytatják illetve kiegészítik a pedagógusok.

Hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken

alapuljon fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az

együttműködés megnyilvánulási formái lehetnek az állandó jellegű kapcsolatok a

szülők között és azon intézmény pedagógusaival, amelyet gyermekeik látogatnak.

3. Az együttműködés szervezett formái a szülői munkaközösség

Az együttműködés kiterjedhet a közös problémák megoldására, a családi nevelésben

jelentkező nehézségek legyőzésére, a tanuló közös élményt nyújtó rendezvények

szervezésére…

Mindezen együttműködés a tanuló érdekeit szolgálja.

Az együttműködés harmadik formája a tanuló és pedagógus kapcsolata.

Erkölcsi ajánlások szülőknek

Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga

és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek

hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor

63

születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak, hiszen "a keresztény hit is egy közösség ölén

születik és növekszik." Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola

közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra,

hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata.

Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek,

tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák.

Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy

jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató

megoldását.

Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit.

Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői

értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők

és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola

elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és

tudásban ezzel példát mutatva gyermekeiknek.

II. 3. 4.1. Szülői részvétel

– a szülők részvételének és jogosítványainak szabályozása gyermekeik iskolai életére

vonatkozóan

a./– szülői részvétel és képviseleti fórumok:

1. szülői munkaközösség,

Közoktatási Törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük

teljesítésére szülői szervezetet - közösséget - hoznak létre. A szülői testületet a tanulók

szüleinek több mint 50 %-a választja meg, ezért a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi

szülő képviseletében, ill. az intézmény egészét érintő ügyekben.

2. alapítvány

b./– közvetlen információcsere fórumai

c./ - szülő, tanuló, iskolai pedagógus és kollégiumi nevelő együttműködése

64

- A pedagógiai program alapelvei között szerepel a szülő, tanuló, iskolai pedagógus és

kollégiumi nevelő együttműködésének, kapcsolattartásának folyamatos feltétele. Ez egy

hosszú távú kölcsönösség elvén alapuló folyamat. Közösen kell, lehet csak a feladatokat,

célokat megvalósítani a gyermekek érdekében.

- Év közben a csoportvezető tanárok az iskolai szülőértekezletek napán fogadják a

kollégiumban is a szülőket és megbeszélik az esetleges problémákat.

Az iskolai pedagógus és kollégiumi nevelő tájékozódása: közvetett és közvetlen módon

(tanulókkal, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal folytatott beszélgetéssel) szereznek

információkat a kollégiumi tanulók érdeklődési köréről, képességeiről. Kollektíven

megszervezett tanulmányi munka során lehetőség van a teljesítmények értékelésére,

kommunikációra az iskolai teljesítményekről. A nevelők naponta számon kérik a házi

feladatok elvégzését, és az ellenőrző könyveket átnézik. Kéthavonta az osztályfőnökök

segítségével az iskolával a naplókat is átnézik. Telefonos kapcsolat révén is tájékozódhatnak

az iskolai tanulmányi eredményekről és magatartási problémákról. Levélben értesíti a

kollégiumi nevelő a szülőt komolyabb gondokról és behívhatja levél útján személyes

beszélgetésre.

- Rendszeresek az intézményvezetőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való konzultáció.

- Az iskolai Szülői Munkaközösség véleményt kérhet a kollégiumban folyó nevelő munkáról.

- Fogadóórák keretén belül értékelhetik a kollégiumi életet, bentlakók igényeit, elvárásait a

kollégiummal szemben. Szoros kapcsolat alakult ki az iskola vezetői és kollégiumi nevelő-

tanárok között.

1. szülői értekezlet,

Kollégiumban évente kettő szeptemberben és májusban.

8. 12. évfolyamon évente 3 alkalom év elején, félévkor és év végén.

2-4. 6-7. 9-11. évfolyamon évente 2 alkalom év elején és fél év végén

meghatározott program szerint.

Rendkívüli esetben több szülői értekezletet is összehívhatnak.

Szülői értekezleteken folyamatosan felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az ellenőrző könyvet

rendszeresen nézzék át és az osztályzatokat aláírásukkal vegyék tudomásul. Szülőnek

kötelessége az ellenőrző könyvet havonta megnézni és aláírni.

65

2. fogadó óra: Havonta a kötelező havi szentmise utáni hétfőn 17-18 óráig.

3. nyílt nap: Az iskolában nyílt napok és nyílt órák megszervezésével lehetőség nyílik

arra, hogy az iskolai pedagógus a nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje a

szülőket. A szülők itt információt kapnak: az iskolai életről, gyakorlási eljárásokról,

1. 2. 7. 9. évfolyamon évente egy alkalommal 3 óra

A kollégiumban a felvételi ideje alatt 1 nyílt nap évente.

4. egyéni kapcsolattartás lehetőségei és formái

A kollégiumba és az iskolába való felvételt nyert tanulóknak év elején

(a beköltözéskor) szülői értekezletet tartanak amelyen:

a házirendet a szülő aláírásával elfogadja és tudomásul veszi

a pedagógiai programba igény esetén betekinthet.

osztályba beiratkozáskor írja alá a szülő, hogy csak 8. osztályig biztosított, hogy ide

járhat a gyermeke, onnantól a tanulmányi eredmény teszi függővé.

ha 12-ig tartjuk a gyereket, akkor a gyengébbeknek egy külön osztály lehetne

(szakközépiskolai –informatikai, vagy művészeti irányultság)

és 8. évfolyam februárban egy tesztet írnak a tanulók, amely a szülőnek jelzés értékű a

gyermek tanulmányi helyzetéről.

Kérdőív a szülőknek az iskola különböző területeiről 2-3 évente, visszajelzés az

iskolának, vezetőségnek (pozitív és negatív is)

a szülők tájékoztatása gyerekük iskolai munkájáról stb.

Rendszeres írásbeli tájékoztatás ajánlott levél formájában a szülőknek akkor történik

az intézmény részéről, ha:

18 év alatti tanulót értesítünk intézményünkbe való felvételéről

-megszűnéséről

- kitüntetés időpontjáról

Tanár kötelessége a szülő felé: ¼ és ¾ évi figyelmeztetés és havi egy jegy heti két

órás tárgy esetén

66

A szülő igazolhat egy tanévben 3 nem összefüggő napot, amit szintén az ellenőrző

könyv útján tehet meg. Első igazolatlan óra a szülőnek telefonon történő értesítése.

Első igazolatlan nap fegyelmi büntetést von maga után: osztályfőnöki figyelmeztetés,

megrovás, intő…

„Az iskola értesítései, szülő kérései“ rovatba rövidebb, közérdekű közleményeket

hozhat a szülő tudomására a pedagógusnak, illetve hasonlóképpen rövidebb

információkat kaphat a tanároktól gyermekükről.

Hosszabb közlendőkre a szülő külön levelet írhat a pedagógusnak, mert az ellenőrző

könyv nem levelezésre szolgál.

5. családlátogatás (eszköz a problémás gyerekek egyéni nevelési lehetőségei)

6. előremutató formák:

- Közös szórakoztató műsorok

- Iskolai ünnepség előkészítése és lebonyolítása a szülők segítségével

- Közös sportprogramok

- Közös kirándulások

Az iskolai rendezvényeken való részvételre meghívók segítségével módot adunk a szülőknek

a részvételre.

Módszerek:

Szóró-ismeretterjesztő anyagok elküldése

Versenyeredmények nagyobb publicitása

Az iskola reklámozása a kábel tv-n, a helyi tv-n, helyi lapokban és a nagy példányszámú

országos továbbtanulási lehetőségeket hirdető lapokban

NYILT nap tartása

Nemzetközi kapcsolatok tervezése és megvalósítása a jövő tanév feladata lesz.

67

II.4.Az iskola hitélete, ünnepei, hagyományai

II.4.1. Az iskolai kultúra

Minden iskola más és más, minden szervezet egyedi. A személyes illetve személyközi

értékeke, attitűdök valamint tevékenységek finom és szubjektív minőségei más kontextuális

elemekkel egyetemben hozzájárulnak egy konkrét intézmény jellegzetességéhez.

A szervezeteket emberek együttesen hozzák létre és elképzeléseik útján tartják fenn. E

csoportok olyan emberi közösségek, amelyek programokat tűznek ki, szervezetei formákat

hoznak létre gazdálkodnak a szükséges forrásokkal és bizonyos tevékenységekben vesznek

részt, hogy az elérendő célt saját és kollektív érdekeik megtartásával, igényeik kielégítésével

megvalósítsák.

A kultúrának számos összetevője van. Jelent ez szimbolikus elemeket, mint

gondolkodásmódot, értékeket, világnézetet s olyanokkal ötvöződik, amelyek külsőségekben,

viselkedésben is kifejezést nyernek. Bensőleg minden iskola különbözik. Az iskola

emberekből áll, működése emberekre irányul és összpontosul feladata pedig az emberek

fejlődésnek elősegítése. Az iskolai szervezet tagjai magukkal hozzák egyéni értékrendjüket,

tapasztalataikat ezért ezek az intézmények működésük minden aspektusában különböznek.

Minden iskolának van bizonyos kultúrája, amelyet az egyénenként hozzáadott értékek és

tapasztalatok határoznak meg, s az a mód, ahogy keretei között az emberek működnek és

együttműködnek egymással, s amilyen nyomokat tevékenységükkel maguk mögött hagynak.

4Van azonban néhány meghatározható szimbolikus elem, amely befolyásolni tudja az adott

kultúra természetét és minőségét. Ha ezek a jegyek megfelelő hangsúlyt és finomítást

nyernek, akkor az a diákok, tanárok és szülők számára is kedvező, építő jellegű és

összehangolt iskolai kultúrát eredményezhet. A kultúra két alapkategóriája a belső részen

elhelyezkedő, nem közvetlenül megmutatkozó szellemi jegyekkel bírnak, értékeket, eszméket

és világnézetet hordoznak. A külső részen elhelyezkedők ugyanakkor érzékelhetőbb

megnyilvánulásokra képesek és további alcsoportokra oszthatók tettekben való

megnyilvánulás alapján. A kettő között nincs éles határvonal, az elemek egymással dinamikus

kölcsönhatásban léteznek. A kultúra egyedi és bármilyen szervezet esetében nyilvánvaló.

4 Vö.: Beare H- Caldwell B.- Millikan r.: Az iskolai kultúra fejlesztése http/ www.oki.hu printer Frindley. Php? kod

68

Lehet, hogy nincs összhangban a célokkal, a dokumentumban megjelenő küldetéssel. Az

összehangolt kultúra feltétele, hogy szoros megfelelés legyen az alapvető elemek és a külső

jellegzetességek, szimbólumok között. Ez a vállalt értékek, gondolkodásmód és a világnézet s

azok tényleges megnyilvánulásai és gyakorlatilag megvalósuló formái viszonylatában. Az

antropológusok és szociológusok kultúra fogalma jelenti azt a közösen használt jelzéseket, a

tudás és napi gyakorlat olyan összefüggéseit, amelyek egy csoport szokásrendszerében

fejeződnek ki, viszonyítási alapot jelentenek. Fizológiai, pszichológiai szükségleteket elégít

ki, amely a személyek közti interakciókat és a közösség támogatását szabályozza. Mindez

rituálékon, ünnepi aktusokon ábrázolásokon és szimbólumokon jelenik meg és arra szolgál,

hogy egymást fenntartsa és erősítse. Értelmet és rendet jelent az egyes csoportok és

közösségek számára. Nem statikus állapot, hanem folytonos változásban, sőt fejlődében

létezik, hiszen mind a tagok, mind a közösség állandóan vizsgálja, értékeli, módosítja. A

nézetekből, tudásból rakódik össze, amely a közösség érzetét teremti meg. Azt a komplex

egészet jelenti, amely a művészeteket, az erkölcsöt, a törvényeket, szokásokat, a vallást, a

tudást a tagok szerzett képességeit és szokásait öleli magába. Részben örökletes, szimbolikus

formában jelentkező átvitt gondolatok rendszere, amely képessé teszi az embereket arra, hogy

fejlődjenek, kommunikáljanak tovább örökítsék tudásukat és attitűdjüket az élettel

kapcsolatosan ma és a jövőben egyaránt. A művészetek szerint a kultúra a tökéletesség

keresése, az ideák elérése, az erkölcsi és a racionális szintézise.

5A pedagógiai és iskolai kultúra két alapdimenziója a személyes és kollektív részvétel

mintázata, másik e részvétel cselekvésbeli vagy tapasztalati jellegének mintázatával segít

bennünket az önmeghatározásban. A cselekvő részvétel akkor kerül előtérbe, amikor egy

kultúra kiépítésén vagy átalakításában vállalunk szerepet; míg a tapasztalati részvétel egy

kultúra azonosításában és legitimációs erejének fenntartásában kamatoztatható. A

személyesség oldalán azokat a cselekvési és tapasztalati mechanizmusokat találjuk, amelyet

csakis az alkotó magány tud működtetni szubjektív aktivitások formájában. A kollektivitás

oldalán azok a tapasztalatok állnak, amelynek a közösség ad értelmet. A szerző szerint négy

alappillére van az iskolai kultúrának: a filozófia, a hit a rítus és a mítosz.

A filozófiát a racionális gondolkodás, a személyes cselekvés érleli ki, amely egy

fogalomrendszert alakít ki. A gondolkodási folyamat sorozatos döntéseket jelent, ehhez

rangsorolni kell a dolgokat, a rangsor felállítására értékekre, kritériumokra van szükség.

5 Vö. : Perjés I.: Bukott mítoszok, bukott iskolák in Új Pedagógiai Szemle 2003. február

69

A pedagógiai kultúra hite személyes tapasztalat. Eric Fromm írta: Hit a látomásban, mint

racionálisan igazolható célban, amelyet érdemes követni, hit a hipotézisben, mint valószínű és

hihető tételben és hit a végső elméletben, legalábbis amíg érvényessége körül nem alakul ki

általános egyetértés. A pedagógiai kultúra hite a nyitott gondolkodás hite, a nevelés erejébe

vetett bizalom.

A pedagógiai kultúra rítusa mélyen bevésik azt az értelmi és esztétikai világot, amelyben

értelmezni tudjuk magunkat, környezetünket. Ahhoz, hogy az értelmi világ láthatóvá váljék, a

személyes cselekvések és a tapasztalatok részleteit meg kell fürdetni az emlékezetben.

Egyesek a rítusokat átmenetként látja, olyan örök közösségi beavatásoknak, amelyek a

természetes létezésből vezetnek át a teljes kulturális létezésbe. Ahhoz, hogy az ifjú „igazi”

emberré váljon, meg kell halnia az első, természeti élet számára és újjá kell születnie egy

magasabb rendű kultúrába ágyazott létformába. E beavatási szertartások szerves részei

életünknek. A pedagógiai mítoszait a kollektív tapasztalat tartja ébren. Hordozható,

elmesélhető állapotban tartjuk önértelmezésünket. Az igazság felé vezető utakat jelölik

számunkra. Biztosítják a közösség fennmaradását és fejlődését.

II. 4. 1. 1. Az iskolai kultúra láthatatlan fogalmi alapjai

Értékek

Az értékek a viselkedés irány elvei. Olyan feltételek, amelyek alapján értékeljük mások és

önmagunk viselkedését; szokásait, tetteit. Prioritást adnak a dolgoknak. Tanulás, megfigyelés

és tapasztalatok alapján alakul ki. Ezek lehetnek a racionális szint felettiek- akarati, esztétikai,

etikai törvényeken, erkölcsi belátáson alapulók- a hit és elkötelezettség aktusát magában

foglalók. Lehetnek racionálisak, ésszel beláthatók, normák, szabályok, szokások,

hagyományok amelyek az elvárások összefüggéseibe ágyazottak, állhatnak a tudomány vagy

valamely filozófia alapján. A racionális szint alattiak az érzésekbe, egyéni preferenciákba

ágyazottak, majdnem teljesen viselkedéstani jellegük van.

. Filozófia

Minden iskolának sajátos filozófiája van. Egyesek a tudományos szigor alapján állnak, a

klasszikus tantárgyakon keresztül; mások a személyiségfejlesztésre és a közösségre helyezik

a hangsúlyt.

70

Világnézet

A filozófiánál körülhatároltabb jelentésköre van. Esetenként okokat és okozatokat vizsgál

egyes gondolatrendszerekben és bizonyos erővonalak mentén történő gondolkodást és

cselekvést vár el. Előre meghatározott alapállása és nézőpontja van; értékrendje koncentrált,

jól körülhatárolt.

II.4.1 2. Az iskolai kultúra érzékelhető megnyilvánulásai

Verbális megnyilvánulások

A részletekbe menő elemzés nélkül sorolok fel ide tartozó elemeket, mint a tanterv; amely

a tanórai foglalkozásokon kívüli területeket- szakkör, kirándulás- is jelenti, ide sorolhatók az

iskola célkitűzései. Fontos kultúra elem a kommunikáció nyelve. A beszédmód, amelyet az

emberek intézményen belül használnak. Ezek közvetve vagy közvetlenül tükrözik az

értékeket. Kialakul egy belső nyelv ez megmutatja, hogy ki tartozik az intézményhez és ki

nem. Metaforáinknak közös előfordulási tartománya van. Ez egyfajta megállapodás arra

nézve, hogy milyeneket kedvelünk, melyek elnézhetők és melyek nem megengedettek. A

visszatérő jelképes beszéd zsinórmértékül szolgál. Vannak intézményi sztorik és hősök.

Vizuális megnyilvánulások és jelképszerűség

Az iskolaépület, a létesítmény, a tér és sajátos együttesük, milyenségük, építészetük tartozik

ebbe a kultúra elembe. Ez az első, ami benyomást tesz ránk, ha meglátjuk. Ezek az első

jelzések, amelyeket a látogató kap meghatározó fontosságú. Értéket, prioritást, filozófiát

jelez.

A tantestület speciális szakértelme is egy mérőfok. Szembetűnő lehet, hogy a tanári

kvalitások közül melyek a preferáltak a közösségen belül: a személy szuverenitása, a

kreativitás az alkalmazkodó képesség vagy a csapatmunka.

E területhez köthetők a különböző emléktárgyak- képek, díjak, oklevelek-. Emblémák,

jelmondatok, uniformisok hivatalos keretek között jelennek meg az ünnepi alkalmakkor az

iskolai szubkultúra részeként. Értékek, filozófia világnézet vizuális összefoglalásai ezek.

Egyházi iskola a keresztényjelképek elemeivel él.

Az öltözködés az azonosságtudatot erősíti, öltözködési mintát biztosít. Az iskolához tartozás

látható jele.

71

II. 4. 1. 3. Szimbólumok, szertartások

Az emberek beleszülettek egy hagyományba, mert az eligazodáshoz szükséges

tapasztalatok szűk közösségben adódnak át. A civilizáció kibontakozásával együtt gyengült a

hagyományok meghatározó, óvó, fejlesztő, közösséget teremtő ereje. A változások

ellenlépéseket követeltek. Az ember és környezet diszharmóniája a harmónia

megteremtésének igényét; az információözön a lényegre koncentrálás; a törvénytelenségek az

örök törvények tudásának vágyát; a világ felgyorsulása az elnyugvás; a kínálat a keresés; a

felszínesség az elmélyedés, a hangzavar a csend;

A minden egész eltörött élménye az újbóli egységben látás igényét,, a profán eluralkodása a

szentség keresését hívja elő az emberekből. Az a szellemi kincs, amelyet az emberiség a tudat

egészségének megőrzése és teljességének megteremtése érdekében kifejlesztett az újra

felfedezhető, újra értelmezhető.

Át kell értelmezni a hagyomány őrizte szokások, mítoszok, rítusok jelenségeit. Az

újraértelmezésnek a jelenségek mögé kell bújnia. Analógiákat, szimbólum rendszereket kell

meglátni .Felismerve ezeket beépíthet a dinamikus mába, irányadó jövőt is alakító magja

lehet a kultúrának.

6 Az ember szimbólumteremtő lény, a szimbólumképzés az ember megkülönböztető jegye.

A jelképes értelem megfejtése elvonatkoztatni képes látásmódot kíván meg a mai kor

emberétől. A szimbólumok mélyén egységes tudás rejlik. A szimbólum két egyenrangú elem

egységben való kiteljesedését sugallja. A szimbólum mindig hordoz egy mélyebb jelentést,

amely két összetartozó fél között keletkezik. Az egyik érzékelhető, konkrét elem, a jelölő; a

másik kevésbé konkretizálható, eszmei elem, a jelölt. A hétköznapi valóságon túl megélhető

igazságról szól. Az ember azért hozta létre a szimbólumokat, hogy kifejezze velük a

tudatosan megtapasztalt, de másképpen kifejezhetetlent: az emberi tudatnak olyan állapotait

és lehetőségeit, amelyre nincs szó, legfeljebb kép és ennek megértése már kulcs is lehet a

megértéshez. A szimbólumok saját létemre és lehetőségeimre vonatkozó üzenet hordozói.

A jelképek világának meghatározó jellegzetessége a hagyományozódás, amelyet a

közösséghez tartozó egyén a szocializációs folyamat során képességeinek és lehetőségeinek

megfelelően passzívan illetve aktívan vesz át. Az egyszemélyes jelentés a közösség

világképének elemévé válik. A szimbólumok bár különböző jelentésrétegei vannak, a

6 vö.:Csörgő Z: A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében http/ google.co.hu.serach?q=cache;C4Aj0634D8J www.inco.ho./inco3/hagyo.

72

legmagasabb szintű üzenete az önmagunkra vonatkoztatás és megélés. Kulcs az emberi

természet jobb megismeréséhez. Ehhez kapcsolhatók rítusaink. Szertartások, rítusok vesznek

körül. A „szert tartani” jelent módot, rendet, mértéket, szövetséget és közösséget. A szertartás

mindig kiemelkedés a hétköznapokból, visszakapcsolódás az egységhez, a teremtéshez.

Egység a világgal, kapcsolat azzal, ami túlmutat az emberen, az egyszeri emberi létezésen.

A szertartás lényege az élmény, az átlényegülés, a meghaladás, a tudatosság, a külső és belső

előkészületek esetleg próbatételek az idő és az élet megszentelése; amikor a mennyiség

minőséggé válik. A rítusok segítenek ahhoz, hogy ráérezzünk identitásunkra. A pszichológia

felfedezte a rítusok gyógyító hatását. Hol vannak azok a rítusok iskoláinkban, amelyek

átjárnak és erősítenek? Van-e gyógyító erejük vagy üressé váltak? A szertartások elűzik

félelmeinket, megalapozzák identitásunkat és értelmet adnak az életünknek. A rítusok az

emberi együttélés, a közösségi életben az egymáshoz való alkalmazkodás szoros és bonyolult,

felelősség teli feltételrendszerét hordozzák. Az átmeneti rítusok feladata abban áll, hogy a

szerepváltást megkönnyítsék az ember számára. A szerep közösségben betöltött funkciót

jelent, illetve a közösség által kijelölt helyet és ezzel összefüggő feladatkört.

II. 4. 1. 4 . Ünnep

A hagyományos közösségek életében fontos szerepe van az együtt megélt ünnepeknek. Az

ünnep segít strukturálni az időt, mert kiemel a hétköznapokból.

Az ünnep periodikusan ismétlődő alakalom, amelynek során meg lehet jeleníteni és át lehet

élni a közösség legfontosabb értékeit, az összetartozást, a megújulást, továbbá az erővel

telítődést és felszabadulást, mint szellemi célt.

Az ünnep eseményeit akkor tekinthetjük szertartásnak, rítusnak, ha azok szimbolikus tettek,

ha szimbólumokra épülnek. A rítus szimbolikus jelképrendszer alapján végzett

cselekménysorozat. A mai ember épp a szertartások hiányát éli meg; egy hasadást önmaga és

a világ között. E szakadás szertartásokkal megszüntethető; de ehhez újra értelmezésre van

szükség. Az ünnepek eredeti jelentését kell megtalálni, mert az egyetemes üzenet hordozója.

Erre kell felépíteni egy olyan rendszert, amely minden kor emberének segíthet a harmónia

teremtésben.

Az ünnepek külsőségeikben kidolgozottak sajátos forma szerintiek.

Az ünnep értelmezi a múltat, s reményt ad a jövőre. Az élet ősi adottsága. A

hétköznapoktól elkülönített a mindennapok feletti szent idő. Burkoltan vagy nyíltan az élet

végső kérdéseit érinti: az élet titkát, a jó és rossz ellentétét, az élet értelmét és célját.

73

Emberi magatartásunk megváltozásával jár. Sajátos szerepváltozást idéz elő.

Tágabb értelemben vett liturgia, szertartás. Része az ünnepi ruha, amely még jobban

kihangsúlyozza a közösségben fölvett szerepet. Tervezett viselkedésmód.

Az ünnep közösségi. Átfogja a csoportot, bensőségesebb összetartozást

feltételez. Az ünneplő közösség, több mint az ünneplő tömeg. Az összetartozás tudata és

élménye három szinten fokozható. Alapfoka, hogy „egymás mellett vagyunk”, középfoka,

hogy „ együtt vagyunk” felsőfoka, hogy „egymásért vagyunk.”

II. 4. 1. 5. Az ünnep erkölcsi értékei

Kiemel a hétköznapokból. Elővételezi az örök ünneplést. Megőrzi az emberi arcot. Ez

egyfajta felülemelkedés. Megnyugvást, békét ad.

A legmélyebb emberi természet előbukkanása. Erőt ad a fájdalmak, a rossz elviseléséhez.

A pihenés és megnyugvás ideje. Fizikai, szellemei és lelki nyugalom. Az

önmegvalósítás ideje.

Emberi kapcsolatok ápolása. Nem tömeg, nem szervezet építést jelent, hanem közösséget.

Önálló, szabad akarattal, egyéniséggel bíró emberek személyes közössége.

74

II. 4. 1. 6. Az iskola hitélete

A katolikus iskolában kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit

ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. A megtanult hittételek csak

megalapozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. A hitoktatás ezért” alapvetően

különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a

vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye. „/ Katolikus

Iskolák /

Ezt csak személyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell

lenni a gyermekek életkorára, eddigi ismereteikre, vallási műveltségükre. Ha mindent

megtettünk, akkor is Isten kegyelme ad minden fejlődést a diákok lelkében.

A tanév jeles napjai, ünnepei hagyományt teremtenek. A kereszténység elmélyítésében,

magyarságtudat kialakításában jelentős szerepet játszanak. Megtanítanak az ünnep szerepére,

az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát és stabilitást adnak.

Az iskola vallási hagyományai

A vallási élet átjárja a mindennapokat. Egész életünk e köré szerveződik. A napot imával

kezdjük és fejezzük be; a hittan tanórai keretbe ágyazott; a köszönésünkkel is kifejezzük

világnézetünket; termeink is ezt tükrözik.

A tanévet Veni Sancte-vel kezdjük és Te Deummal zárjuk.

A beavatás szentségeire felkészítjük tanulóinkat. A harmadikosok első áldozók; a tizedikes

diákjaink a bérmálás szentségét veszik fel. Lelki napjainkon lehetőséget teremtünk a

bűnbocsánat szentségének felvételére. A keresztség szentségét- aki kéri- bármelyik

időpontban kiszolgáltatjuk, aki megfelel a követelményeknek. Diákjaink az egyházmegyei

hittan verseny állandó résztvevői; iskolánk állandó színhelyül szolgál egyházmegyei

rendezvényeknek. Gyermekeink bekapcsolódnak az egyházmegyei hitéletbe; rózsafüzér

imádságokkal; körmenetek részvevői.

75

II..4. 1. 7.Szentmisék rendje:

Minden hónap második vasárnapja: alsó tagozatos diákoknak kötelező a szent József

templomban( Zárda templom)

Minden hónap negyedik mise a felső tagozat és gimnazistáké

Félévente egy alkalommal osztálymise adott osztályoknak

A szentmise szolgálatot osztályok szervezik- felolvasás, ministrálás.

Előtte közös felkészülés a hittan órán

A szülői értekezleten, fogadó órán a vallásos életre nevelés nem marad el.

II. 4. 1. 8. A református hitoktatás iskolánkban

Az iskolában lehetőség nyílik nem katolikus tanulók felvételére is. Számukra is biztosított a

felekezet szerinti hitoktatás. Ők mindannyian reformátusok. Számuk tíz és húsz között mozog

minden tanévben. Hitoktatásuk az osztállyal párhuzamosan folyik; kiscsoportos keretben egy

külön tanteremben. A kis létszám oldottá, közvetlenné teszi a viszonyt tanár és diák között.

Lehetőséget teremt a valódi elmélyülésre.

A református gyermek élete a katolikus iskolában

Minden helyzetben hasonlóan viselkednek, mint katolikus társaik. Az imádságokat

ugyanúgy elmondják, mint a többiek. Bár a tanítás- értelemszerűen más- mint a katolikus; ez

még nem okozott eddig zavart. Az iskolai elfoglaltságok mellett részt vesznek a református

Istentiszteleteken. A katolikus ünnepeket kicsit másként élik meg; de ennek ellenére jól

beilleszkednek a katolikus közösségbe és a közös ünneplésbe is.

A katolikus ünnepeken túl természetesen megtartják a reformáció ünnepét is.

Iskolánk nyitott az ökumené felé. Lelki napjainkon református lelkészek adtak elő; protestáns

testvérek is vezettek kis csoportos beszélgetéseket. Tanulnunk kell egymástól és nagy eszköz

és lehetőség ez az egység megteremtésében.

76

II.4. 1. 9. Iskolánk rendezvény naptára

Időpont Egyházi ünnepek Hagyományok

Augusztus Évnyitó hittanóra

pedagógusoknak

Szeptember Veni Sancte Tanévnyitó ünnepély

IX. 24. Szent Gellért

katolikus iskolák napja

Október X.1. A zene világnapja

X. 6. Aradi vértanúk

Emléknapja (8. osztály)

X.8.Magyarok Nagyasszonya

Lelki nap

Gimnazisták avatása

X. 23. NEMZETI ÜNNEP

1956-os forradalom

koszorúzás

November XI. 1.-2. Mindenszentek

Halottak Napja

megemlékezés osztályfőnöki

órákon

XI. 11. Szent Márton-napi

Körmenet

Közös rendezvény a

Katolikus Óóvodával

XI. 19. Árpádházi Szent

Erzsébet szentmise 1. órán

December Adventi gyertyagyújtások

Szent Miklós ünnepe 4. osztály ajándék műsora

Az óvodásoknak és

Alsó tagozatnak

XII: 9. Fourier Szent Péter

77

Rendalapító ünnepének

Szentmiséje 1. órán

Karácsonyi lelki nap az

Utolsó tanítási napon

Betlehemes játékok

( 6. 9. osztályok)

Karácsonyi jótékonysági

koncert

Január Szalagavató

I. 18. Árpádházi Szent

Margit megemlékezés az

iskola rádióban

I..22.A Magyar Kultúra

Napja

Február II.3. Szent Balázs-

Balázs-áldás a misében

Érsekúr köszöntése

Szülők-nevelők bálja

Farsangi bálok a diákoknak

Hamvazó Szerda 1. óra

szentmise

Március III. 15. NEMZETI ÜNNEP

Koszorúzás

Szavalóverseny

Lelki nap pedagógusoknak

III.25. Gyümölcsoltó

Boldogasszony

Szentmise 1.órán

A hónap 4. vasárnapján

első áldozók bemutatása

a templomban

Április Nagyböjti lelki nap- utolsó

tanítási napon

Virágvasárnapi szentmise

A Székesegyházban

Cantemus Énekkari verseny

78

Első áldozás 3. osztálynak

Fehér vasárnapon

Sportnap diákok-szülők-

tanárok részvételével

Május Anyák napi műsor a

Női börtönben

Ballagók miséje Ballagás

Érettségi szünet

Osztálykirándulások

Erdei iskola

Pünkösd

Június Te Deum Tanévzáró ünnepély

79

I I . 5 . A n e v e l ő -o k ta tó mu n k á t s eg í tő e s z kö zök é s

f e l s z e r e l é s ek j e g yz é ke

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és

taneszközök:

Hívóképek

Képek, betűkártyák, szótagkártyák

Kis és nagybetűs nyomtatott ABC

Betűsín

Fali tablók:

Hangtani ismeretek

Szavak alakja, jelentése.

A szó.

A mondat.

Gyermeklexikon

Fali táblák

A teljes hasonulás

Ok és célhatározó

Helyesírási szabályzat és szótár

Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Űrmértékek (cl, dl, l).

Kéttányéros mérleg és súlysorozat

Méterrúd

Logikai készlet

Színesrúd

Dienes készlet (2-es)

Dienes készlet (3-as)

80

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és

taneszközök:

Iskolai iránytű

Magyarország domborzati térképe

Domborított földgömb

Rúdmágnes

Kémcső + fogó

Elsősegélydoboz

81

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és

taneszközök:

Térkép (irodalomtörténeti (2 db)

Írói arcképsorozat (1 db)

Magyar értelmező szótár (5 db)

Szinonima szótár (5 db)

Helyesírási tanácsadó szótár (10 db)

Életrajzi lexikon (5 db)

Helyesírási szabályzat és szótár (25 db)

Hanganyag (hangkazetta, CD): (1-1

db)

Arany János: A walesi bárdok

Könyv:

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (20 db)

Mikszáth Kálmán: Szent Péter

esernyője (20 db)

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

(20 db)

Szigligeti Ede: Liliomfi (10 db)

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Falitérkép

Az ókori Kelet

Az ókori Görögország

A Római Birodalom

Magyarország X-XI. sz.

A magyar népvándorlás és a

honfoglalás

Európa Nagy Károly korában

Magyarország a korai feudalizmus

idején

A feudális Magyarország a XIII. sz.

közepétől a XV. sz. elejéig

A tatárjárás Magyarországon 1241-42

Magyarország 1526-1606

Európa a XIV-XV. században

A feudális Magyarország a XV.

században

Magyarország a XVII. Században

A Föld népei a XVI-XVIII. században

Európa a XIX. század második felében

Európa a XIX. században

Európa 1815-1849

Európa az I. világháború idején

A gyarmati rendszer 1830-1914

Az Osztrák – Magyar Monarchia 1914-

ben

A gyarmati rendszer

Európa a XVII. század közepén

Az európaiak felfedezései és a

gyarmatosítás XV-XVII. század

Európa a XVIII. század végén

felbomlása (1917-1975)

A Tanácsköztársaság honvédő harcai

Európa a II. világháború idején

Hazánk felszabadulása

Videokazetta (1-1 db)

82

Nagy Sándor

I. Világháború

II. Világháború

1956. október 23. Kommunizmus

tankokkal

Trianoni békeszerződés és

következménye

CD:

Magyarország 1945 – 1989-ig

83

Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Videokazetták

Methodology Mix (videó)

Muzzy in Godoland

Window on Britain

Project I-II.

Top Songs

Szóképek 1-3. oszt.

Nyelvi táblázatok:

Irregular Verbs

Angol-Magyar szótár (15 db)

Magyar-Angol szótár (15 db)

A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Német - Magyar szótár (10 db) Magyar - Német szótár (10 db)

Idegen nyelv tanítása

Nyelvi labor

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Táblai körző fa (6 db)

Táblai vonalzó 45o-os fából (6 db)

Táblai vonalzó 60o-os fából (6 db)

Táblai szögmérő fából (6 db)

Méterrúd fából (5 db)

Összerakható m3 (5 db)

Alaphálók, alapábrák (2 db)

Nagy matematikusok arcképei (5 db)

Sík és térmértani modellezőkészlet (6

db)

Kocka, téglatest (testek) (10 db)

Űrmérték sorozat (10 db)

Szétszedhető dm3 (3 db)

Műanyag henger (5 db)

Műanyag kúp (5 db)

Műanyag gúla (5 db)

Műanyag hatszög alapú hasáb (5 db)

Két karos mérleg és súlysorozat (5 db)

Matematika Tanári Kincsestár

(RAABE) 1 db

Műanyag ötszög alapú hasáb (5 db)

Testek felszíne, térfogata (falikép) (2

db)

Algoritmus folyamatábra (falikép) 2 db

Zsebszámológépek (15 db)

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Pentium típusú számítógép

Monitor SVGA

Billentyűzet

Egér

CD meghajtó

Hangkártya

Fülhallgató

Tintasugaras nyomtató

Lézernyomtató

Scanner

Szünetmentes tápegység

84

Hardver a hálózatban való

működtetéshez

Alapvető programok:

Windows 95

Windows NT

Microsoft Office 2000

Szoftver az Internet hálózatban

való működtetéshez

Frontpage

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a

környezetismeret és a földrajz

tanításához (2 db)

Kőzetgyűjtemény

5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat

(2 db)

Iránytű (15 db)

Magyarország térképe (falitérkép)

A Föld éghajlata (falikép)

A Föld domborzata (falitérkép)

Földgömb (2 db)

A Föld felszíne (dombortérkép)

A Föld morfológiai térképe a

tengerfenék domborzatával (falitérkép)

A Föld forgása és keringése (falikép)

Ausztrália és Új-Zéland domborzata

(falitérkép)

Észak-Amerika, Dél-Amerika

domborzata és vizei (falitérkép)

Ázsia domborzata és vizei (falitérkép)

Naprendszerünk falikép

Magyarország természetvédelmi térkép

Európa Domborzata és vizei

(falitérkép)

Európa országai (falitérkép)

Észak-Európa (falitérkép)

Kelet-Európa (falitérkép)

Közép Európa (falitérkép)

A Kárpát-medence domborzata és vizei

(falitérkép)

Észak-Amerika

Dél-Amerika

Az USA gazdasága

Közép és Dél-Amerika gazdasága

Folyóirat :

National Geographic

HVG

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Fizikusok arcképcsarnoka (falikép

sorozat)

Rugós erőmérő

Kétkarú emelő

Karos mérleg, súlysorozattal

Hőtani készlet

Elektrovaria (tanári bemutató

eszközkészlet)

Tanulói Karosmérleg emelőtartozék

Fizikai mértékegység-táblázat

Fénytani tanulókísérleti eszköz

Metronóm

85

Levélmérleg

Erőmérő

Hőmérő (-40oC - +50oC) raktárban

Bimetál szalagminta

Ebonitrúd

Tanulókísérleti hőmérő 100 oC-ig

Hőtani tanulókísérleti készélet

Mechanikai tan. kis. eszköz

Elektromos csengő

Csengőreduktor

Optikai pad (készlet)

Mikolacső

Lejtő

Közlekedő edény

Négyütemű robbanómotor

Elektroszkóp

Súlysorozat

Indukciós tekercspár

Mágnespatkó

Asztalra szerelhető csiga

86

Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Biológiai egységcsomag (6 db)

Bonctű (15 db)

Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia

tanításához

Kézi nagyító (15 db)

Metszettároló

Mikroszkópizáló

Mikroszkóp (15 db)

Szilvafa virága (modell)

Burgonya virága (modell)

Rovarok (oktatótábla)

Lepkék (oktatótábla)

Sertés koponya

Juh koponya

Madár csontváz

Emlős csontváz

Fogtípusok

Lábtípusok

Szarvasmarha (oktatótábla)

Erdei pajzsika (oktatótábla)

Kocsányos tölgy virága (oktatótábla)

Ehető és mérgező gombák

(oktatótábla)

Sün (oktatótábla)

Szarka (oktatótábla)

Róka (oktatótábla)

Szarvas vagy őzagancs

Görény (oktatótábla)

Hal (csontváz)

Béka (csontváz)

Fürge gyík (csontváz)

Nemzeti parkjaink (falitérkép)

Fali tablók:

Gyűrűsférgek

Puhatestűek

Ízeltlábúak

Nyitvatermők

Zárvatermők

A lomblevél működése

A virág és a virágzat

Termések, terméstípusok

Fásszár keresztmetszete

Egyszikű szár keresztmetszete

Az emberi bőr (bőrmetszet)

Emberi csontváz

Csípőcsont

Csövescsont

Koponya

Emberi torzó

Lapos és csöves csont metszete

Emberi nyelv fogakkal (modell)

Légzés (oktatótábla)

Szív-modell

Vese (metszet)

Szem (modell (2 db)

Hallás és egyensúly szerv (modell)

Emberi fejmetszet

Fül (modell)

Emberi agy

Védett madaraink (tabló)

Emberi fog

Rák tagolt váza

87

Madár szárnya és tolla

Macska csontváz

Macska koponya

Házigalamb belső szervei (tabló)

Pete Barázdálódása

Almafa virág

Növényprés

88

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Kémcső

Főzőpohár

Óraüveg

Borszeszégő

Kémcsőfogó

Vízbontó készülék

Bunsenégő

Kémcsőtartó állvány

Bunsenállvány

Erlenmayer lombik

Oldalágas gömblombik

Oldalágas kémcső

Üveglap

Szűrőkarika

Lombikállvány

Porcelán tégely

1 literes mérőedény

Konyhasókristály modell

Gömblombik

Vegyszerszekrény

üvegkád

Égetőkanál

Méregszekrény

Kalotta molekulamodell

Pálcika modell

Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl)

Fali tablók:

Periódusos rendszer

Elektronhéjak kiépülése

Írásvetítő transzparens sorozat a 7. 8.

osztályos kémia tanításához

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Pianínó

A kerettantervben szereplő

zenehallgatási anyag hangkazettán

vagy CD lemezen

Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek,

eszközök

Ritmusbot

Triangulum

333 olvasógyakorlat

Ötfokú zene

33 könnyű kórus

Hangoszlopkocka

Cintányér

Ritmus és kottás olvasókészlet

Mozgó hangostábla (tanulói)

Mozgó hangostábla (tanári)

Hordozható hangjegytábla

Kulcsa a muzsikához CD sorozat

Kulcs a muzsikához fali tablók sorozat

Zeneszerzői arcképsorozat

A felső tagozat rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Demonstrációs testek (fa) Diapozitívek: a kerettantervben a

megismertetése, elemzésre ajánlott

műalkotásokról (1-1 db)

89

Falitáblák 1 sorozat

Rajztábla Dia: Magyar Népművészet

Rajzasztal

Rajzszék

Rajzbank

Ragasztó

Színes kréta

Rajzszög

Olló

Tempera

Üveg tus

Ecset

Filctollkészlet

Krepp papír

Színes papír

Késztörlő

Folyékony szappan

Rajzállvány

A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Fareszelő lapos 25x200

Fareszelő fél gömbölyű 25x200

Vasreszelő lapos 25x200

Vasreszelő fél gömbölyű 25x200

Kalapács 15-20 dkg

Fafűrész (illesztő), vasfűrész

Kézi fúró (amerikáner

Lemezvágó olló

Faliképek a fa megmunkálásához

Asztali körfűrész

Csavarhúzó

Bőrlyukasztó

Olló

Véső

Pontozó

Talpas derékszög

Forrasztópáka

A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Ugródomb

Magasugrómérce fém

Magasugróléc

Kislabda

Súlygolyó 3 kg

Súlygolyó 4 kg

Tornaszekrény

Gyűrű

Gerenda

Dobbantó

Tornazsámoly

Medicinlabdák

Ugráló kötél

Kézi súlyzók

Mászókötél

Kosárlabda

Kézilabda

Futball-labda

tornaszőnyeg 200x100x6 cm

tornapad

váltóbot

torna karika

filcszőnyeg 12m2mx2cm

tornaszőnyeg 2mx140x10cm

90

gumilabda

kézilabda kapuháló

gördeszka

sportfúvó kompresszor

Súlypontemelkedés mérő

kosárháló

tollaslabdaháló

tollasütő

bója

mérőszalag

műanyag kosár

terraband gumiszalag

röplabda

stopperóra

pingpongasztal

minifocikapu

minifocikapu háló

pingpongháló tartóval

kengurulabda

pingponglabda (1 tanévre)

tollaslabda (1 tanévre)

jelzőtrikó

eredményjelző

91

Háztartástan eszközigénye:

Konyhai reszelő

Műanyag tányér

Műanyag tál

Kompótos tálka

Tartó edények

Tepsi

Robotgép

Fakanál

Vágódeszka

Citromfacsaró

Galuskaszaggató

Lábas alátét

Konyhamérleg

Palacsintasütő

Szűrőkanál

Merőkanál

Krumplinyomó

Szedőkanál

Habverő

Fedő

Keverőtál

Fazék

Lábas

Nyújtófa

Nyújtódeszka

Palacsintasütő

92

III. A NAGYASSZONYUNK KATOLIKUS ÓVODA

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

93

II. 1. HIVATALOS ADATOK

Az óvoda neve: Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény

Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda

Az óvoda címe: 6300 Kalocsa, Asztrik tér 1.

Az óvoda telefon száma: 78/462 – 076

Az óvoda e-mail címe:

Fenntartó neve: Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai

Iskolanővérek Társulata

A fenntartó címe: 1085 Budapest, Mária u. 20.

A fenntartó telefon száma: 1/266 – 0519 Fax: 1/266 – 0528

Az alapító okirat kelte:

A programot benyújtotta az intézmény vezetője, és az óvoda alkalmazotti testülete.

94

Nevelési – oktatási intézményünk szervezete:

ÓVODA

TAGÓVODA VEZETŐ

HELYETTES MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ

ÓVÓNŐK, DAJKÁK

95

Gazdálkodással összefüggő jogosítványok:

Az óvoda épülete - felszerelésével együtt - a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai

Iskolanővérek Társulatának tulajdona. A fenntartó jogait, a vagyon feletti rendelkezés jogát a

mindenkori általános főnöknő gyakorolja.

A Nagyasszonyunk Közoktatási Intézmény igazgatója felelős az óvodában folyó

nevelés személyi és anyagi feltételeinek biztosításáért.

A tagóvoda megbízott vezetője felelős az intézményben folyó nevelés színvonaláért.

A közös közigazgatású intézményben közös a gazdasági irányítás, és elszámolás, de a

tagintézmény bevételei és költségei külön alszámlákon elkülönítetten vannak nyilvántartva.

A gazdasági vezető és a tagintézmény vezető közösen dönt - jó gazda módjára - a

bevételek felhasználásáról.

Közös a műszaki irányítás is. A gondnok felelős az épület műszaki állapotáért,

valamint azért, hogy a tagintézmény berendezései mindenkor működőképes állapotban

legyenek. Javaslatot tehet a tagintézmény vezetőjének a szükséges fenntartási és karbantartási

munkákra, tájékoztatva őt azok költségvonzatairól.

Az óvoda nyitvatartási ideje: reggel 6-tól este 6-ig (a gyermekkel intézményben

tartózkodásuk idején óvónő foglalkozik)

Az óvodai program megvalósítása a gyermekek korcsoportonkénti elosztásával történik.

Hátrányos helyzetű gyermekek aránya évről-évre emelkedik, jelenleg: 25%.

Bejáró gyermekeink száma, jelenleg: 13 fő.

Gyermekeink a Nagyasszonyunk Katolikus Iskolában kezdik meg tanulmányaikat, de van, aki az önkormányzati intézményt választja.

96

III. 2. ÓVODAKÉP

„Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a

családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az

óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció.”

(Kormány 51/2004. (III. 23.) rendelet)

Keresztény nevelésünk az Istenfiát nevelő Szűzanya példáján keresztül hat a

gyermekekre. Ő valóban Isten közelében élt, nem csak emberi módon tudta a gyermeke

nevelésében az Isten jelenlétét sugározni, hanem őt, magát az Istent tudta adni egész lényével.

Nem csak gondolatban, hanem fizikailag is karja között tartotta az Istent. Ő Istenben élt. Ez

bátorító példa számunkra. Mi óvónők és dajka nénik közös felelősséggel vállaljuk az

intézményünkbe járó gyermekek óvását, védését, megteremtve azt a feltétel rendszert és

légkört, - az igazi, boldog és kiegyensúlyozott élet feltételét -, amelyben biztosítani tudjuk a

gyermekek testi-lelki harmonikus fejlődését. Ez nem a világtól való elfordulást jelenti, hanem

az élet könnyebben megélhető és értékesebb formájának kialakítását gyermekeink életében.

Hisszük és tudjuk, hogy emberi mivoltunknál fogva isteni szikrát hordozunk, tehát

gyermekeinkben meg van a hajlam az Istenkeresésre. Fontos, hogy minden érdeklődésükön,

tapasztalásukon, tudásukon, kérdéseiken túl, megtapasztalják Isten jelenlétét. Ennek

megvalósítása egyszerű, a gyermekek természetéből fakadó. Legfőbb és leghatékonyabb

eszközünk saját példánk. A kisgyermekek édesanyjukon és rajtunk keresztül tapasztalják meg

a szűzanyai lelkületet: a feltétel nélküli szeretet apró megnyilvánulásait, a jókedvű

kötelességteljesítést, a toleranciát minden ember felé, a derűt. Így olyan vonzó értékeket

képviselünk a gyermekeink számára, amely értékeken keresztül tudja majd később

elválasztani a jót a rossztól.

Ahhoz, hogy hatékony legyen nevelésünk, szükségünk van a családdal való

harmonikus önzetlen szeretetre. Igyekszünk észrevenni az édesanyákban is a Szűzanya által

közvetített tulajdonságokat. Úgy segítünk türelmesen, figyelmesen - megértve a szülők

gondolkodásmódját - hogy a család is feltétel nélküli empatikus szeretetünkön keresztül

megtapasztalja a szűzanyai lelkületet. Ennek eléréséhez nélkülözhetetlen példaképünkkel,

Máriával való állandó kapcsolatunk, szüntelen ráfigyelésünk.

A Mária-tiszteletnek mély gyökerei vannak hazánkban. Szent István királyunk is a

Szűzanya iránti mély hitéből és szeretetéből nyert gondolatokat és merített erőt a jövendő

97

magyar ifjúság neveléséhez és megtartásához. Királyságát és egész népét bízta égi anyánk

gondjaira.

Minden tehetségünkkel segítjük gyermekeinket, hogy a veleszületett adottságaik a

legoptimálisabban kibontakozhassanak, és amelyet - reményeink szerint - Szent István

hazájában kamatoztatnak, Nagyasszonyunk védő és óvó keze alatt.

III. 2. 1. Óvodánk sajátos arculata

Bács-Kiskun megyében a Dunához közel a Sárközben található Kalocsa.

Környékünkön elsősorban földműveléssel foglalkoznak. Világhírű a kalocsai paprika, a

népművészet: ezen belül a hímzés, a pingálás, a néptánc.

Kalocsán van Magyarország második egyházi főméltóságának székhelye, melyet

Szent István idejében alapítottak. Székesegyházunk az egykori vár környékén épült újjá a

török elnyomás után úgy, hogy háborítatlan együttesben megmaradtak a központi egyházi

épületek – az érseki palota, a kanonoki házak, a nagyszeminárium -, melyek barokk

stílusukkal páratlan értéket képviselnek.

Az érsekek elejétől fogva arra törekedtek, hogy városunk fontos szellemi és kulturális

központtá váljon. Több iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét működtettek.

A XIX. század második felében szervezték meg első tanodájukat az Iskolanővérek,

majd negyven évig tartó száműzetés után 1990-ben újra munkához láttak. Ez év augusztus

15-től még önkormányzati fenntartásban, de már katolikus szellemben működött óvodánk a

régi kanonokházban, ahol tevékenyen jelen volt néhány nővér is.

1994. szeptember 1-től teljesen egyházi, ill. szerzetesrendi fenntartás alá került

óvodánk. Az óvoda épülete műemlék jellegéből adódóan nagyon szép, de nem felelt meg az

óvodai funkciónak.

2004 nyarán az Iskolanővérek az épület teljes rekonstrukciójával megteremtették az

integrált óvodai neveléshez szükséges tárgyi feltételeket.

A csodálatos régi épületek tőszomszédságában egy modern, a kor követelményeinek

megfelelő katolikus általános iskola és gimnázium működik, ahol óvodásaink megkezdhetik

tanulmányaikat.

98

III. 2. 1. 1. Személyi feltételek

Óvodánk jó légkörét az itt dolgozó felnőttek lelkisége határozza meg, ami az egymás

iránti tiszteletben, segítőkészségben, szakmai tapasztalatok megosztásában, az egymástól való

tanulás örömében, a jó tanácsok elfogadásában, egymás tudásának elismerésében, a

problémák megoldásának közös keresésében nyilvánul meg. Nevelési tényezőnek számít

minden szavunk, megnyilvánulásunk. Tevékenységünk nem csupán fizetett foglalkozás,

hanem választott hivatás. Tekintélyünket tudásunk és hiteles emberségünk alapozza meg.

Egyik legnagyobb magatartásbeli erényünk a pontosság, a szakmai munka rendszeressége,

valamint egyéni megnyilvánulásainkban a kiszámíthatóság.

Óvodánk arculatát elsősorban az itt dolgozó óvónők alakítják. Névadónk -

Nagyasszonyunk - szellemiségéhez való hűség kötelezi nevelőinket a következőkre:

Igyekezni az igényes, nevelő-szeretet és az irgalmasság együttes gyakorlására,

Törekedni arra, hogy beszédmódjának, mondanivalójának szép magyar nyelvi

megformálása is mintául szolgáljon a gyermekeknek, mert ez is a személyiségformálás

fontos eszköze.

Az óvoda szabályzataiban előírt titoktartást nem szegheti meg, a nevelőtestületi üléseken

elhangzottakról (kivétel a határozatok) senkit sem tájékoztathat.

Megjelenésében kultúrált, ápolt, mértéktartó. Nem felejtheti, hogy öltözködése is nevelő

hatású.

Szereti intézményét, és azt – munkaköri kötelezettségein felül is – jó sáfár és gondos

gazda hűségével szolgálja.

Nevelési célú kapcsolatot épít ki a szülőkkel. Véleménynyilvánításában minden esetben a

gyermek érdekét szolgálja, legyen tárgyszerű, szorítkozzék a gyermek szellemi, lelki, testi

fejlődésére. Vegye figyelembe etnikai érzékenységüket, e területen segítőkészsége

példaértékű kell, hogy legyen.

Hazaszeretetben is példát mutat, a gyermekekben erősíti a magyarságtudatot, ápolja a

nemzeti hagyományokat.

Köteles tudását, szakmai fölkészültségét önképzéssel folyamatosan mélyíti. Kiemelt

gondot fordít a felzárkóztatásra, a roma és más kisebbség, valamint a sajátos nevelést

igénylő gyermekek jogainak érvényesítésére.

99

Különös gondot fordít a tehetséggondozásra, és ezt a gyermekről készült fejlődési

dokumentációban írásban rögzíti.

Hitben élő áldozatos tagja legyen egyházának. Ugyanakkor tartsa tiszteletben más

felekezetű kollégájának hitét.

A program végrehajtásához a személyi feltételek biztosítottak. A szakirányú

továbbképzéseket az intézmény, valamint a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai

Iskolanővérek Társulata, mint fenntartó anyagilag támogatja.

III. 2. 1. 2. Tárgyi feltételek

Az épület rekonstrukciójával az alapfeltételek korszerűek, biztosítottak. Az épület

akadálymentesítésével megvalósítható az integrált nevelés.

Az udvar a létszámhoz képest kicsi, itt mindenkor a kisebb korú gyermekcsoportok

tartózkodnak. A játékok, eszközök felújítását szülői segítséggel és pályázatok útján

szeretnénk megvalósítani.

III. 2. 1. 3. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere

Eszközeinket célirányultsággal válogattuk, szépek, esztétikusak, a gyermekek

életkorának és a feladatoknak megfelelőek. Bővítésüket pályázatok útján valamint

pénzeszközeink lehető legoptimálisabb felhasználásával valósítjuk meg.

A játéktevékenység eszközei:

A csoportokban a gyermekek életkorának megfelelő játékeszköz áll rendelkezésre. A

szerepjátékok eszközrendszerét az óvónők és a gyerekek egészítik ki a barkácsolás keretei

között. Mindig az adott játékszituáció és az aktualitás szerint célirányosan készülnek a

kiegészítő játékeszközök. Költségvetésből, pályázatokból, szülői adományokból pótoljuk

eszközeinket.

100

Az óvodai tanulás eszközei:

Az óvónők szakmai munkájának színvonalát befolyásolják a rendelkezésre álló

eszközök. Minőségi és mennyiségi bővítésük folyamatos. Óvónőink kreatívak, módszertani

kultúrájuk megfelelő színvonalú, szívesen készítenek maguk eszközöket, amelyeket egymás

közt megosztva használnak. Ezek elkészítéséhez szükséges anyagokat saját és egyéb forrásból

biztosítjuk.

Mese és szakkönyvellátottság:

Mesekönyv ellátottságunk jó, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően

csoportonként megfelelő. Az állomány pótlása saját forrásból történik. Az adományokkal

kapcsolatban fenntartásaink vannak, mivel ritkán kapunk megfelelő irodalmi értékkel is bíró

könyvet.

Szakkönyvellátottságunk megfelelő. Dolgozóink évenként a szakkönyvvásárlásra

kapott normatívából saját szakmai tudásukat mélyítik, a könyvek cserélgetésével egymást

segítik.

Az informatikai és információs rendszer megfelelő használatával azonnali friss

szakmai információhoz juthatnak.

Speciális fejlesztési eszközeink:

A fejlesztőszoba berendezésével biztosított a feladat ellátása.

III. 3. Óvodai nevelésünk célja

Óvodánkban a normalizációs elvnek megfelelő nevelés folyik, ahol újraértelmeződtek

a fogyatékosokról, az emberi méltóságról, magáról az emberről való nézetek. Nincs többfajta

életmód, egy a romáknak, egy a szociálisan hátrányosoknak, egy a fogyatékosoknak és egy az

épeknek. Nincs többfajta ember, csak változatos körülmények között élő ember. Nincs

többféle bánásmód, csak egy: ami emberhez méltó.

Óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy a gyermekek a veleszületett genetikai

adottságaikat a legoptimálisabban kibontakoztathassák. Személyiségük alakításában olyan

értékek erősödjenek, amelyek biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy adott körülményeik között

is emberhez méltó életet tudjanak élni.

101

Az óvodáskor végére belső érésük, valamint családi és óvodai nevelésünk hatására elérik az

egyéni sajátosságaiknak megfelelő testi, lelki, szociális fejlettségük optimális szintjét.

III. 4. Óvodai nevelésünk feladatai

Az óvodás gyermekek testi, lelki és szociális szükségleteinek kielégítése:

- integrált nevelés megvalósítása,

- esélyegyenlőség biztosítása,

- egészséges életmód kialakítása.

III. 4. 1. Integrált nevelés

Az intézmény akadálymentesítése, a fejlesztőszoba kialakítása, az informatika és

információs technikák alkalmazásával, az alapfokú művészeti oktatás bevezetésével

megvalósítható az integrált nevelés.

A roma gyermekek megfelelő szociokulturális környezetben való nevelésével a

személyi higiénia igényének alakítása. Kognitív adottságaiknak kibontakoztatása a

képességstruktúrájuk fejlesztésével, tehetséggondozással. Szülő – nevelő partnerviszony

kialakításával folyamatos kapcsolattartás. Saját népi kultúrájukon (tánc, zene,

képzőművészet) keresztül személyiségük, pozitív világképük alakítása. Identitástudatuk

erősítésével közösséghez való alkalmazkodásuk elősegítése. Másság elfogadására való

képesség kölcsönös alakításával az önbecsülésük fejlesztése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális problémáit felvállalva, azokat az

adottságaikat és képességeiket erősítjük, amelyek elősegítik, hogy elfogadják másságukat, és

annak tudatában legyenek képesek megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekben ők is

sikerélményben részesülhetnek.

A különleges gondozás keretében nyújtott ellátással biztosítjuk, hogy a gyermekek

megéljék a toleranciát, a társukon való segítés élményét, felfedezzék a másságban rejlő

pozitívumokat, valamint becsüljék, értékeljék társaik erőfeszítéseit, munkájuk eredményeit.

102

III. 4. 2. Egészséges életmód kialakítása

A gondozás nevelésünk egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek azon

szükségleteit elégítjük ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárulunk egészsége

megőrzéséhez, egészséges életmódjának kialakításához, és megteremtjük a nevelési hatások

kedvező érvényesülésének feltételeit.

Első és legfontosabb feladatunk a gyermekek szükségleteinek kielégítése úgymint:

- mozgásigény, egyéb biológiai, fiziológiai szükségletek (éhség),

- érzelmi biztonság,

- szeretet,

- szociális szükségletek (társigény, barátság…)

- dicséret, elismerés iránti szükséglet,

- kíváncsiság, tudásvágy,

- esztétikum iránti szükséglet, alkotásvágy, felfedezés iránti vágy,

- önmegvalósítás vágya, önkifejezés vágya, szabadságvágy.

III. 4. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása

Minden gyermeket az adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban és társadalmi

segítésben részesítünk.

A testi, érzékszervi, enyhe értelmi fogyatékos, tanulási nehézségekkel, a magatartási,

beilleszkedési problémákkal küzdők, valamint a roma gyerekek integrált nevelésével

biztosítjuk. A preventív pedagógia és pszichológia eszközrendszerével igyekszünk leküzdeni

a szociokulturális hátrányból adódó problémákat. A korrektív pedagógiai és pszichológiai

munkával a képességbeli elmaradásokat korrigáljuk.

A korai fejlesztés problémája is megoldható; szükséges eszközökkel bővítjük a

fejlesztőszoba berendezését és a kívánt óraszámban megfelelő szakembert alkalmazunk.

Ennek a munkának az eredménye attól is függ, hogy a fejlődési folyamatba mikor lép be az

óvoda.

A tehetség a mindennapok területén megmutatkozik az intellektuális képességekben, a

kreativitásban, a társas kapcsolatok alakulásában. Támaszkodva az óvónők megfigyeléseire,

103

feljegyzéseire, gazdagítás keretében, projekt módszer alkalmazásával lehetőséget kapnak a

gyermekek a továbblépésre.

III. 5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE

Keresztény szellemiség

Cél és feladat

Fő területek

A nevelés

alapvető

keretei

A gyermek

tevékenység

formái

A fejlesztés

tartalmi

eszközei

Kapcsolatok

más nevelési

színterekkel

Anyanyelvi nevelés

Család,

„Hétszínvirág”

Alapfokú Művészeti

Iskola

egyházi és

közművelődési

intézmények

Játék

Munka jellegű

tevékenység

Tanulás

Vallásos nevelés

Irodalmi nevelés

Ének, zene, énekes játékok

- Népijáték-néptánc

Rajzolás, mintázás, kézimunka

- Képző és iparművészet

Külső világ tevékeny

megismerése

- Matematikai nevelés

Mozgás, mozgásos játékok

- Társastáncelőkészítő

gimnasztika

Képességfejlesztés

Tehetséggondozás

Gondozás, Egészséges életmódra nevelés, társas kapcsolatok egyéni bánásmód

Az iskolai munkának megfelelő testi, lelki, szociális

104

A keresztény szellemiség magában foglalja óvodánk egész nevelési rendszerét, így

válik lehetővé, hogy felfedeztessük a gyermekkel: minden mögött a gondviselés áll.

Nevelési feladataink szerteágazóak, egymásra épülő és egymással összefüggő

komplex módon érvényesülő tevékenységek, amelyek átszövik az óvodai nevelésünk teljes

rendszerét.

A rendszerben megvalósuló feladatokkal biztosítjuk nevelésünk céljának

kiteljesedését: minden mögött a gondviselés áll.

III. 5. 1. A nevelésünk alapvető keretei

III. 5. 1. 1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés

Az egészséges környezet biztosított (óvoda udvara, az óvoda helységei: bejárat,

csoportszoba, öltöző, szellőztetés, hőmérséklet, berendezési tárgyak, mosdó, tornaterem),

magas színvonalon, az óvoda rekonstrukciójának köszönhetően.

Betegségek megelőzése, kisebb egészségi eltérések korrekciója:

- betegségek, fertőző betegségek esetén elsősorban a megelőzésre törekszünk, csak

orvosi igazolással engedjük közösségbe a betegségből visszajövő gyermeket. Betegnek tűnő

gyermek szüleit értesítjük.

- veleszületett rendellenességek, neurotikus tünetek, gerincoszlop és mozgásszervek

elváltozása már korrektív munka, amit a megfelelő szakember fejleszt. Megtalálni helyüket a

közösségben az óvónők példamutatással, empatikus szeretettel segítik, egyéb szükségleteiket

a tőlük elvárható legmagasabb színvonalon kielégítik.

- a balkezesség ma már elfogadott, a gyermeket ez irányú kezdeti nehézségein

átsegítjük.

- a beszédhibák, ha azok életkori sajátosságokból adódnak hangképző szerveik

tornáztatásával, nyelvi játékokkal javítjuk. Rendszeres logopédiai szűréssel és szükség szerint

fejlesztéssel szakember látja el a feladatot.

105

Egészséges életmód kialakítása:

- a helyes életritmus kialakítását elsősorban az alaposan átgondolt, egymáshoz

alkalmazkodó, a gyermekeink testi-lelki fejlődését segítő napirend biztosítja.

- a helyes táplálkozás kialakításában segítségünkre lehet a fenntartó által üzemeltetett

konyha. Mivel tudjuk, hogy ebben az életkorban jellemző a gyermekekre a progresszivitás, az

erőteljes növekedés, a szervek és szervrendszerek tökéletesedése; nem mindegy, hogy milyen

táplálékot kapnak. A konyhával kölcsönös kapcsolatot alakítunk ki, hogy a gyermekek

tápláléka elsősorban fehérje és vitamindús legyen, biztosítva a megfelelő ásványi anyag és

szénhidrát bevitelt is. Ösztönözzük gyermekeinket az új ízek megismerésére (kóstolás).

- a testápolás (bőr, haj, köröm, fog, orr, fül, WC-használat) minden területen az

intimitás biztosításával, megfelelő tapintattal és időráfordítással segítjük a gyermekeket, hogy

megfelelő személyi higiéniai igényük kialakuljon. Ezen a területen a dajka nénik segítségét is

igénybe vesszük a kiscsoportban.

- az öltözködés: védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermek

ízlését, önállóságát. A gyermek bőre vékony, hőszabályozása kialakulatlan ezért kérjük a

szülőket, hogy rétegesen, mindig az időjárásnak megfelelően, kényelmes ruhadarabokkal

(ami nem akadályozza őt a tevékenységeiben) lássa el gyermekét.

- mozgás: (a gyermek mozgásrendszerének, ügyességének, testi erejének fejlesztése)

megvalósítására programunk tág teret enged. Eszközeink a testnevelés, a játékos gyakorlatok,

népi és társastánc, melyek segítségével megszüntetjük az óvodásokra jellemző helytelen

testtartást, a felesleges erőpazarló mozdulatokat. Fejlesztjük természetes mozgásaikat (ugrás,

dobás, járás, stb.), fokozatosan figyelve az aktív és passzív pihenés helyes arányára.

- edzés (légfürdő, vízfürdő) mindennapi élet keretein belül, az időjárás függvényében

biztosítjuk a szabad levegőn való tartózkodást. Figyelünk a csoportok zajszintjének

csökkentésére is, elsősorban saját példánkon keresztül és a tevékenységek átgondolt

szervezésével.

- pihenés, alvás a kis és középső csoportban pihenés alatt biztosítjuk a folyamatos

szellőztetést. A mesével, dúdolgatással, simogatással a nyugalmat, derűt. A

nagycsoportosoknak az aktív pihenés körülményeit teremtjük meg változatos tevékenységek

biztosításával, de lehetőséget adunk az egyéni igények figyelembevételével a passzív

pihenésre is.

- a környezet rendben tartása kiemelt nevelési feladatunk. Az esztétikum iránti

vágyaikat kielégítve arra törekszünk, hogy gyermekeink szükségleteikből adódóan ne csak

106

saját, hanem környezetük szépségére, rendjére is ügyeljenek, vegyék észre az oda nem illő

dolgokat, belső indíttatásból tartsanak rendet.

III. 5. 1. 1. 1. Napirend, heti rend (1. sz. melléklet)

Biztosítjuk a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai

feltételeket. A gyerekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés

életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. Tartalmazza a tevékenységek

órabeosztását a kezdő- és végpontok megjelölésével. Az azonos tevékenységek délelőtti és

délutáni időtartamát adja meg, de természetesen rugalmassága lehetővé teszi az előre nem

tervezett, a gyermekek személyiségfejlesztését segítő események beillesztését is.

III. 5. 1. 2. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok

„Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt,

s csak ezekből lehet boldog ország”

/Kodály Zoltán/

Az ember lényegéből eredően közösségi lény. A közösségi nevelés által biztosítjuk a

gyermek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formákat, a közös élet biztonságát, nyugalmát,

a gyermekek védettségét, közösségi érzelmek alakulását és társas kapcsolatokat. Így tehát a

gyermek számára a szokások az elemi közösségi követelmények természetes közvetítői.

Az alapvető szokások alakítása már az óvodába lépés pillanatától megkezdődik.

Figyelünk arra, hogy a szokásokhoz mindig pozitív érzelmek társuljanak, amin keresztül

gyermekeink megismerik a szokások értelmét. Fokozatos, folyamatos, következetes

munkával kívánjuk fejleszteni, a pozitív beállítódás alakulását.

Célunk:

- Olyan hitet erősítő közösség létrehozása, amely védettséget jelent a gyermeknek,

szülőnek. Ahol nyugalmat, békét, megértést találnak.

- A szokások a gyermekek igényévé váljanak, amelyeknek természetes módon

tesznek eleget.

- Közös tevékenységekben önként vegyenek részt, elfogadva az adott tevékenység

által megkívánt magatartási formát.

107

- Kísérjék figyelemmel a csoportjuk tagjait, érdeklődjenek a hiányzók felől.

- Működjenek együtt a feladatok elvégzésében, fogadják el a feladatoktól függő alá-

, fölé-, és mellérendeltségi viszonyokat.

- Rendelkezzenek megfelelő kritikai és önkritikai érzékkel.

- Vegyék észre, hogy kinek mire van szüksége, és aszerint segítsék egymást.

- Alakuljon ki bennük a figyelem, türelem, tisztelettudás, együttérzés, bizalom, és az

igazmondás igénye.

Feladataink:

Otthonos körülmények, barátságos légkör kialakítása a gyermek életkori

sajátosságainak figyelembevételével. Tárgyi, személyi feltételekkel biztosítjuk a gyermekek

testi, lelki biztonságát.

Az óvónő helye és kapcsolatai a csoportban:

Irányító és modellszerepünk (miközben mi is egy közösség tagjai vagyunk)

megkívánja, hogy mindig pozitív hozzáállással, keresztény erkölcsöt követve forduljunk a

gyermek felé.

Magatartásunk határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, őszinte, megértésre

és toleranciára törekvő, igazságos.

Kéréseinkben figyelembe vesszük a gyermek fejlettségét, jószándékát, törekvéseit,

ugyanakkor szem előtt tartjuk fejlesztésének feladatait.

A gyermek helye és kapcsolatai a csoportban:

- Kommunikációs készség fejlesztése verbális és nonverbális úton.

- Egymás számontartása (ki hiányzik és miért, ki van jelen)

- ÉN tudat erősítése – egyéniség nevelése

- Barátságok létrejöttének erősítése, kialakult barátságok ápolása, másokkal történő

együttműködésre nevelés

- Alkalmazkodás másokhoz

- Tűrő és konfliktust megoldó képesség fejlesztése

- Jellem fejlesztése: bizalom, igazmondás, döntésre való képesség

- „Férfias” és „nőies” megjelenés, nemek közötti különbségek észben tartása

108

Módszertani alapelvek

A szokásrendszer kialakítása, egyszerű, követhető szabályrendszer állításával.

Feltétel nélküli szeretetünk és empátiakészségünk gyakorlásával segítjük a sajátos igényű

gyermekek beilleszkedését.

Az egyéni bánásmód érvényesítésén keresztül formáljuk a gyermekek magatartását.

III. 5. 1. 2. 1. Ünnepek, megemlékezések

A közösségi asztal - családban vagy óvodában, akár tágabb környezetben legyen is, -

az összetartozást és közösségi érzést erősíti. Olyan alkalmak ezek, ahol a gyermek

szocializálódása folyamatosan, nagyon sok örömet jelentve valósul meg. Ilyenkor lesi el a

vendégvárást, a másikat elfogadó, befogadó magatartást, hogy a másik személy fontos, s

milyen jó, hogy az örömet, bánatot meg lehet osztani. Ebben a nyitottságban alakul a

gyermeki bizalom, mely az örömteli együttlét alapja.

Célunk:

Ünnepeinkkel olyan értékrend közvetítése, amelyben a szülők újra és újra

felfedezhetik, a gyermekek pedig megismerik népünk kultúráját, hagyományait és történelmi

eseményeit, ezek belső tartalmát, esztétikáját.

Feladataink:

Az ünnepekben való együttlétekkel olyan közösségi élményt ajándékozzunk,

amelyben gyermek, felnőtt őszintén kifejezheti érzelmeit, az előkészületben gyakorolhatja

fantáziáját, az ünnep előkészítése során pedig begyakorolja magát a közösséggel való

együttműködésre.

Megtanítjuk a gyermeket az önmaguk: idejének, figyelmének és szeretetének

ajándékozására, mert ezáltal pozitív értékek szabadulnak fel, melyek táplálják a testet, lelket,

értelmet.

III. 5. 1. 3. Egyéni bánásmód

109

A gyerekek fejlődési üteme, szociális- és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek

egymástól testi és idegrendszeri sajátosságaikban, tapasztalataikban, értelmi képességeikben,

kommunikációs készségükben, érdeklődésükben, aktivitásukban, érzelmeik

megnyilvánulásában, valamint társas kapcsolataik alakításában is. Mindezektől függ, hogyan

hat rájuk az óvodai környezet, hogyan kerülnek kapcsolatba az óvónővel és társaikkal.

Célunk:

Magatartásunkkal, értékelésünkkel olyan közösség alakítása, melyben az egyének

természetesnek tartják az egymás közötti különbségeket. Tudnak örülni egymás pozitív

megnyilvánulásainak, sikereinek.

Feladataink:

Törekszünk a gyermek egyéni jellemzőinek alapos megismerésére, hogy nevelői

eljárásainkat, azok tartalmát ennek megfelelően tudjuk megválasztani.

Biztosítjuk, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően

váljanak a közösség tagjává.

Elfogadó, megértő, segítő beállítottságuk mindig példaértékű a gyermekek számára,

mert az óvónői értékelés önbizalmat ad, valamint a társak értékelő visszajelzéseit is fejleszti.

Pozitív értékelésünk segíti a gyermekeket a kevésbé kedvelt, nem elég érdekes

cselekvésre.

A negatív tartalmú értékelésünk az elmarasztaláson és visszatartáson túl a kívánatos

magatartás irányába mutat.

A jutalmazás és büntetés eszközeit oly módon használjuk, hogy az ne gátolja a

közösség fejlődését, a társas kapcsolatok alakulását.

III. 6. TEVÉKENYSÉGFORMÁK

III. 6. 1. Játék

110

A játék a legbölcsebb ajándék, amely öröm forrása a gyermek életének. Benne a

lendület, a mozgás, az egyensúly mind jelen van. Sikere kizárja a negatív érzelmeket, ezért

alapja a megértésnek és a barátságnak. A játékon belül történik a legmagasabb szintű tanulási

folyamat. Az átélés szintjén a gyermek magát tanulja, miközben a külső és belső világ

harmóniáját próbálja önmaga fejlődéséhez igazítani. A gyermek egész nap játszik, figyel, a

mindennapi dolgokat a játék logikája alapján kapcsolja össze. Tudja, hogy játszik, mégis

összekeveri a valóságot és az elképzelhetőt. Az óvodáskor a szabadság ideje, a mindent és

semmit tevés keveréke, az emberi élet hatalmas tartaléka, melynek megrövidítése,

elsivatagítása bűn, tönkretétele akadálya a további tanulási képességek kialakulásának. A

gyermek játékában több legyen a szabad, kevesebb a nem szabad. A szabadság és korlátozás

kellő arányával tudja a gyermek, hogy nem mindig teheti azt, amit akar. Egyértelmű, szilárd,

szerető figyelemmel kipárnázott korlátokon belül a szabadság jó érzését keltjük a

gyermekben, mert csak a magát szabadnak érző gyermek tud eredeti módon játszani.

Célunk:

Alakuljon ki a gyermekekben a tartós együttjátszás igénye, amelyben értelmi és

érzelmi tapasztalataikat újraalkotják, a cselekvések összehangolásának képessége által.

Legyenek képesek az élethelyzetek reprodukálása közben egyszerű játékeszközöket

önállóan elkészíteni.

Feladataink:

Olyan nyugodt, derűs légkör kialakítása, amely a gyermeket aktivitásra készteti, amelyben tapasztalatokat szerezhet.

Biztosítjuk a különböző típusú játékokhoz az állandó és ideiglenes játékhelyet, a játék

kibontakozásához szükséges időt, valamint a gyermek életkorához és játékának fejlettségéhez

alkalmazkodó eszközöket.

Megismerjük gyermekeink óvodán kívüli tapasztalatait, miközben tervszerű, tudatos

óvodai élet szervezésével mi is újabb tapasztalatokhoz juttatjuk őket, (séták, kirándulások,

stb.).

Segítjük érthetőbbé tenni számukra a világot, miközben építünk aktivitásukra,

serkentve képzeletük kibontakozását.

111

Tevékenységek:

Gyakorló játék: - hang és beszéd, Valamely- mozgás, mozdulat

- játékszerek és eszközök rakosgatása, amely

- játék különböző anyagokkal, örömet

okoz.

Szerep játék: - tematikus, Ezek tükrözik a gyermek tapasztalatait,

- építő, ismereteit, elképzeléseit, az ehhez fűződő

- konstrukciós érzelmeit

Dramatizálás, bábozás:

Feltételezi a gyermek önállóságát, kezdeményezéseit, a csoport bizonyos fokú fejlettségét.

A gyermekek élethelyzeteket alkotnak újra.

Barkácsolás:

A játékhoz szükséges egyszerűbb eszközök elkészítése, a játék igényéből kiinduló közvetlen

tevékenység. A gyermekek elgondolásai, ötletei, céljai, tervei jutnak kifejezésre. Motivációja

az eszközkészítés, ajándékozás, maga az alkotás öröme.

Szabályjáték:

Pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. Szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását. A játék örömét a szabályok pontos betartása adja, mely biztosítja a játékosságot és a lendületet. Fajtái: - mozgásos játékok,

- értelemfejlesztő játékok.

Építő és konstruáló játék:

Építmények, játékszerek, különböző tárgyak létrehozása alkatrészekből. Az „én készítettem”

megtapasztalása bizonyosságot nyújt a gyermeknek saját képességeiről, növeli önbizalmát.

112

Dramatizálás, barkácsolás:

Irodalmi élményekre épül, a gyermekek saját elgondolásaik alapján játszák oldott légkörben.

Módszertani alapelvek:

Jó hangulatú és hőfokú játékirányítás az óvónő jelenlétével és játékos kedvével. A

játék fejlődésének ösztönzése a játékhelyzetek megteremtésével és az esztétikus eszközök

létrehozásával, biztosításával valamint a játszóhelyek kialakításával, a szabályok

tudatosításával.

Lehetőségek megteremtésével a közös élmények reprodukálásának elősegítse.

III. 6. 2. A munka

A gyermek mindennapi tevékenységének része, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Ahogy ez a tevékenység az idők folyamán egyre önállóbbá válik, a gyermekek együttműködését igényli. Eközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata.

Célunk:

Belső igényükké váljon a saját személyükkel kapcsolatos tevékenységek pontos elvégzése. Tudják átélni a másokért végzett munka örömét, amelyet a tőlük elvárható felelősséggel látnak el. A közös munkatevékenységekben aktívan vegyenek részt.

Feladataink:

A munka játékkal megegyező sajátosságaira támaszkodva tanítjuk meg a gyermekeket

a feladatok elvégzésére.

Az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve lehetőséget adunk az önálló

munkavégzésre, megteremtve ezzel a szükséges készségek elsajátításának, gyakorlásának,

hogy lássák munkájuk célját és hasznosságát.

Gondoskodunk arról, hogy a gyermekek maguk végezhessenek el minden olyan

munkát, amelyre egészségük károsodása nélkül képesek.

113

Igyekszünk elérni, hogy a család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos

teendők elvégzésére. Körülményeik, lehetőségük és gyermekük sajátosságai alapján vonják

be őt a család egészét érintő munkába, erejének megfelelően vegye ki részét a közös

tennivalókban.

A gyermekek tevékenységét a munka jellegének, a csoport és az egyén fejlettségének

megfelelően értékeljük. Soha nem lehet büntetés!

A munka fajtái:

Önkiszolgálás: - testápolás,

- étkezés,

- öltözködés,

- a rend megőrzése,

- személyes holmik kezelése.

Naposság, közösségi megbízatás:

- étkezéssel kapcsolatos teendők,

- csoportszoba, öltöző, mosdó rendjének megőrzése.

Alkalomszerű munkák:

- ünnepek előtti teremdíszítés,

- csoportszoba átrendezése,

- felnőttek egyéb megbízatásainak teljesítése,

- környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok.


- A feladatok érthető, pontos megfogalmazásával, megtanításával sikerélmény

biztosítása.

- Az életkor és az egyéni sajátosságok figyelembevételével megfelelő fokozatos

terhelés.

- A munka szükségességének, nélkülözhetetlenségének felismertetése az állandóság és

folyamatosság biztosításával.

114

III. 6. 3. Tanulás

Az óvodában egyrészt spontán, másrészt nevelési célok érdekében sajátosan szervezett

tevékenység. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés

kielégítésére, a tapasztalatszerzésre, a „megtanulás”, a gondolkodás örömének átélésére, az

alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére. Befolyásolja a gyermekek

világképének alakulását. Hatására rendeződnek tapasztalataik, pontosabbá válik érzékelésük,

észlelésük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük

és gondolkodásuk, képessé válnak a problémák megismerésére és megoldására.

Célunk:

Tudjanak azonosulni a meghatározott feladattal. Váljon belső igényükké, hogy a

kapott feladatokat sikerrel megoldják, ugyanakkor kritikai érzékük fejlesztésével szoktatjuk

hozzá őket saját tevékenységük ellenőrzéséhez.

Feladataink:

A nevelési célok érdekében, a csoport és az egyes gyerekek fejlettségéhez, a helyi

lehetőségekhez alkalmazkodva választjuk ki, tervezzük meg, építjük föl a foglalkozási

anyagot, valamint annak szervezési és munkaformáját.

Segítjük a gyermeket, hogy a miérttől eljusson a miértekig, a hogyanokig, az ok-

okozati összefüggések felismeréséig, így tanítjuk rácsodálkozni a teremtett világra.

Olyan felnőtt- és gyermekközösség megteremtése, ahol a gyermekek gyakorolhatják a

tanulás, elsajátítás sokféle lehetőségét, élményt kapva arról is, hogy egy olyan közösséghez

tartoznak, amelyik sokféle módon nyilvánítja ki, hogy Isten szeretetében és vonzásában szép,

értelmes, és tartalmas emberi életet lehet élni.

Az óvodán kívüli spontán tapasztalatszerzés biztosításával, megfelelő tanulás

irányításával az élet tiszteletének megalapozása, (növények, állatok).

115


Sokoldalú tevékenységre késztetés, a gyermekek egyéni adottságait és fejlettségét

figyelembe véve, a hangulat és motiváltság megteremtésével történő cselekedtetés, a

szemléletesség fokozott érvényesítésével.

Differenciált feladat adásával, reális értékeléssel az önbizalom és önértékelés

elősegítése.

Az egyéni bánásmód lehetőségeinek kihasználása a gyermekek önmagukhoz képest

történő fejlesztése.

III. 7. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI

III. 7. 1. Anyanyelvi nevelés

A nyelvi kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunkánk minden területét,

közvetítő elemként áthatja mindennapi munkánkat.

A szocializáció folyamán a beszéd, a gyermek környezetével való érintkezésének,

önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. Általa növekszik tájékozottsága,

gazdagodik ismerete, erősödik biztonságérzete.

Az őt szerető felnőttek beszédében tapasztalja meg azokat a fogalmakat, amelyek a

katolikus ember szókincséhez tartoznak, melyek megértése és gyakorlása során mutatja a

gyermek számára a követendő utat az élet értelmének forrásához, annak kereséséhez,

megtalálásához.

A kommunikáció történhet verbális és nonverbális úton, de a kettőnek mindig

összhangban kell megjelennie.

Célunk:

Saját teljesítőképességük optimális szintjére eljutva tudják érzelmi állapotuknak

megfelelő gesztusokkal elmondani gondolataikat. Beszédük megfelelő hangsúlyozása,

116

hanglejtése, ritmusa legyen alapja a jól érthető, tiszta beszédnek. Képesek legyenek aktívan

használni a tapasztalataik során bővült szókincsüket, ugyanakkor tudatosan kerüljék a trágár

kifejezések használatát.

Feladataink:

Helyes példaadással beszédünk legyen követésre méltó, egyszerű, de változatos mondatszerkezettel, szemléletesen, természetes hangon szólunk a gyermekekhez.

Kérdésekkel ösztönözzük gondolkodását, beszédkedvét. Színes, érzelmeket kifejező

beszéddel, kérdéseikre adott válaszainkkal formáljuk élménybefogadóvá.

Tudatosan, folyamatosan figyeljük beszédszintjüket, feltárjuk hiányosságaikat, a

beszédhibákat, hogy türelmes kezdeményezőként tudjunk segíteni a hangképző szervek

tornáztatásával, valamint nyelvi játékokkal.

Ismerjük meg a család nyelvi kultúráját, táj- rétegnyelvi jellemzőit, az esetleges

köznyelvtől való eltérések okait.

Felkeltjük a szülők figyelmét a beszélgetések és a beszélgetéssel kísért együttes

tevékenységeknek az értelmi és érzelmi fejlődést serkentő gyermek – szülő kapcsolat erősítő

hatására.


A gyermek életkorának és érdeklődési körének megfelelő párbeszédek

kezdeményezésével segítjük a beszédhelyzetek alakulását, igényes, hangsúlyos, szép

beszéddel emeljük annak színvonalát.

Az egyén beszédszintjének figyelembevételével segítjük a kifejezőkészség fejlődését,

önbizalmuk erősödését.

III. 7. 2. Vallásos nevelés

A keresztény nevelés az ember egyéni méltóságának, közösségi beállítódásának kifejlődését az istenhitre, istentiszteletre való készség

117

megalapozásával segítjük elő. Nem tudományellenes ismeretek közvetítése, hanem a világnézet kiszélesítése oly módon, hogy a megmagyarázhatatlan jelenségek, bizonytalanságok által keletkezett űrt hitélményekkel segítjük kitölteni. Ezáltal „tanulmányozhatóvá” válik a csodálat, az öröm, a hála, a bizalom, a segítségnyújtás, a reménykedés a biztonságérzet, - röviden: gazdagodik az érzelmi nevelés tartalma, teret kap annak konkrét, érzékelhető kinyilvánítása.

Célunk:

Érezzék át, hogy mi teremtmények mindnyájan Isten nagy családjához tartozunk, és

Jézusnak egymásban testvérei vagyunk. Képesek legyenek szeretetélményük gyakorlására.

Feladataink:

A családi keresztény nevelés támogatása, vagy ennek híján a gyermek elindítása a

keresztény életbe.

Vallási környezetismeretük megalapozása, szeretetteljes imádságos légkörben.

Rajtunk keresztül érezzék meg Isten szeretetét, tapasztalják meg a jézusi

szeretetélményt, hogy kialakuljon bennük az alapvető hitkészség.

Vallásos élményekkel ébresztgetjük, erősítjük vallásos érzelmeiket.

Ösztönözzük őket, hogy bátran szólítsák meg Jézust és a Mennyei Atyát, örömmel

imádkozzanak minden nap.

(A hitre-nevelés kidolgozott programját a II. számú melléklet tartalmazza.)

III. 7. 3 . Vers, mese

Az óvodai élet zajos közegében a csend szigete. Szórakozás, mulatság, egymásra

hangolódás. Beszédnevelő, én erősítő, személyiséget önrendező, tanít az együttélés

törvényeire, a természet szépségeire, választ ad a gyermek kérdéseire.

A mese az a beszédmód, amire az óvodás gyermek figyelni tud. Ritmusa, képi ereje,

folyamatossága, hangulata fogva tartja. A szó segítségével következik be a valóság és a

118

vágyak áthidalása. Örömforrás, mint a játék, olyan társas élmény, egyben közlési forma,

melynek segítségével a gyermekkel szót válthatunk arról, ami a kézzelfoghatón túl a

legjobban befolyásolja őket. A teljes világ kerek tükörképe, képsorai mindig konkrétak és

érzékiek, mégis térben és időben hatalmasan kitágítottak. A jó mese a szó mélyebb

értelmében tanulságos, egyszerre bensőséges és kozmikus.

Célunk:

Alakuljon ki bennük az irodalmi élmények iránti igény, ami megnyilvánul a

befogadásra alkalmas szokásaikban.

Jussanak el a befogadás olyan szintjére, hogy a folytatásos mesék, versek

meseregények szálait össze tudják kötni.

Legyenek képesek újraélni, újraalkotni a befogadott irodalmi művet dramatizálás,

bábozás és ábrázolás keretében.

Váljon igényükké a könyvek szeretete, megóvása.

Feladataink:

A beszéd zenei elemeinek érvényesítése, a személyiség, az élő emberi kapcsolatok

sokféle érzékeltetése, belső képteremtés képességének fejlesztése az irodalmi műveken

keresztül.

Anyanyelvünk sajátos ritmusát, dallamait, hangzóvilágát, a népi mondókákon és a

népmeséken keresztül ismertetjük meg a gyerekekkel.

Segítjük a szülőket abban, hogy a ma oly divatos TV-adások személyiségromboló

hatását felismerjék, s helyette ajándékozzák meg gyermekeiket a mese, báb, elbeszélés

embert formáló szépségeivel.

119

III. 7. 4. Ének, zene, énekes játékok

III. 7. 4. 1. Népi játék-néptánc

Az ének a szív külső hangja, melyben ott van a bánat, az öröm, az alkotó vagy éppen

játékos kedv, amely a közösség szeretetén gyógyulhat, vagy serkent a társas együttlét öröme

felé.

Célunk:

A zenei anyanyelvünk ápolásán keresztül a zene megszerettetése, befogadására való

képesség kialakítása. A néphagyományra építve a gyerekek mozgásműveltségének és

mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése. A magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés

elmélyítése.

Feladataink:

Jó légkörben, változatos dallamfordulatokkal, új elképzelésekkel fokozzuk az éneklő

kedvet.

A nap folyamán sokféle tevékenység közben zenei élményben részesítjük a

gyerekeket, figyelembe véve fejlettségi szintjüket, támaszkodva aktív közreműködésükre.

A dalanyagot összehangoljuk a zenei feladatokkal.

A szülőket arra ösztönözzük, hogy meghallgassák, és éneklésre bíztassák

gyermekeiket, közös énekléssel fokozzák a gyermekek éneklő kedvét.

Élőzene bemutatásához vendéget hívunk.

A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok

lépésanyagát, az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve.

A népi játékok alkalmazásánál figyelembe vesszük a gyermekek nemét, korát,

érdeklődési körét, a helyet, ahol a játékot tanítjuk.

A népi sportjátékok jellemformáló erejével fejlesztjük a gyermekek ügyességét,

bátorságát, önzetlenségét, gyors felfogó képességét, a versenyszellemet.

120

III. 7. 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka

III. 7. 5. 1. Képző- és iparművészet

Célravezető, ha a gyermekeket csak a feltétlenül szükséges mennyiségű, lehetőleg

többfunkciós szemlélődésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönző, finoman esztétikus tárgyak

veszik körül.

Ne gondoljuk ki előre, mit kell tudni a gyermekeknek - várjuk ki, először mit

alakítanak maguktól (hiszen ez az ő saját alkotó munkájuk), s belehelyezve gondolkodásukba

abban segítjük őket, hogy az általuk létrehozott alkotást minél részletesebbé, minél

tökéletesebbé fejleszthessék, - s ez által nekik okozzon minél több örömet. Mert akkor:

- Máskor is szívesen ülnek majd le, hiszen sikerélményük volt, így többet

gyakorolnak, gyorsabban fejlődnek. (Érzelem)

- Képzeteiket segítjük pontosabban, részletesebben felidézni, ezzel agyi

kapcsolataik is pontosabbá, szilárdabbá válnak, s egyre könnyebben működnek a

későbbiekben.(Értelem)

- Kézügyességük is gyorsabban fejlődik, pontosabbá válik a sok gyakorlás során.

(Manuális készség)

Célunk:

Olyan témák biztosítása, melyeken keresztül változatosabbá válik a gyermekek

ábrázoló tevékenysége, s melyeken keresztül érzékelhetővé válik számukra, hogy minden

megeleveníthető, ábrázolható. Ábrázolási készségük, képességük olyan fokra emelése

melynek birtokában képesek saját élményeik, képzeteik megjelenítésére, biztosan használva a

képi kifejezés változatos eszközeit.

Feladataink:

Kialakítjuk a gyermekekben az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív

beállítódásokat, szokásokat.

121

Igényes környezetben érzelmeiken keresztül segítjük elő az esztétikai igény

kialakulását, ezen keresztül fejlesztjük az esztétikai igény befogadásának képességét.

Az alkotás örömének átélésén keresztül keltjük fel a különböző ábrázolási

technikákkal való tevékenység vágyát.

III. 7. 6. Külső világ tevékeny megismerése

III. 7. 6. 1. Matematikai nevelés

A környezet a maga beszédes voltán mutatja meg magát, s tanítja a gyermeket látásra,

meglátásra, a csend beszédes szépségére. A környezet formai, mennyiségi, nagysági, térbeli

és számossági volta a gyermeket a gondolkodás felé hajtja. Megfigyelések és tapasztalatok

egész láncolata alakítja ítélőképességét, tér-, sík- és mennyiségismeretét. A valóság

felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz,

tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

Célunk:

Miközben a gyermekek felfedezik környezetüket, olyan tapasztalatok birtokába

jussanak, amelyek a környezetben való, életkoruknak megfelelő biztos eligazodásukhoz,

tájékozódásukhoz szükségesek. A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi

néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeinek megismertetésén és

megszerettetésén keresztül legyen belső igénye, mindezek védelme.

Feladataink:

Lehetővé tesszük a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítva

az alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre.

Az óvodai élet harmonikus szervezésével, helyes példaadással segítjük a

környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak kialakítását.

Lehetőséget adunk az alkalmi és folyamatos megfigyelések során a sokoldalú,

érzékszerveink által történő tapasztalatszerzésre, az így szerzett élmények felidézésére

különböző szempontok szerint.

122

Nevelésünk kiindulópontja a gyermekek ismereteinek szintje, valamint az óvodán

kívül szerzett tapasztalataik.

Elősegítjük a gondolkodási képesség hajlékonyságának alakulását, olyan helyzetek

megteremtésével, amelyekben a gyermekeknek alkalmuk nyílik a különböző szempontok

felfedezésére, kreativitásuk fejlesztésére, a többféle megoldás keresésére.

A matematikai játékok és tevékenységek során szerzett tapasztalatokkal segítjük az

önálló problémamegoldó gondolkodásuk fejlődését.

123

III. 7. 7. Mozgás

III. 7. 7. 1. Társastánc előkészítő gimnasztika

A rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja a gyermek szervezetének harmonikus

növekedését, fontos szerepe van az egészség megóvásában. A gyermek mozgásának

fejlesztése összefügg egész személyiségének fejlesztésével.

Célunk:

A gyermekek belső igényévé váljon a mozgás szeretete, mely által fejlődik

mozgáskultúrájuk, kitartásuk, növekszik teljesítőképességük. A társastánc megalapozó

tudásán keresztül fejlődik a gyermekekben a rendszeres munka természetes igénye,

ritmusérzéke, fizikai állóképessége, egymásra figyelő magatartása.

Feladataink:

A gyakran szervezett mozgásjátékokat a gyermekek mozgástapasztalatára, játékos

kedvére építjük.

A mozgástevékenységek tudatos tervezésekor mindig az egyéni képességeket és az

életkori sajátosságokat vesszük figyelembe.

Balesetek megelőzése érdekében mindig reálisan ítéljük meg a helyi lehetőségeket és

korlátokat.

A testnevelő- és népi sport játékokkal a mozgáskultúra fejlesztése mellett, segítjük a

gyermek térben és időben való tájékozódását, a helyzetfelismerést, a döntést.

Alkalmazkodunk a gyermek egyéni sajátosságaihoz lehetőséget adva, hogy az adott

gyakorlatot ki-ki saját képességeinek szintjén hajtsa végre.

Együttműködünk a családokkal, hogy minden szülő lehetőségei szerint óvodán kívül

is teremtsen minél több mozgási lehetőséget a gyermeke számára. (uszoda, kerékpározás,

stb.)

124

A tánc előkészítő gimnasztikán keresztül alakul a gyermekek szép, rendezett mozgása,

finomodnak az izomtónusok, javul testtartásuk, fejlődik ritmikus mozgásuk, kialakul pontos

testképük, mely elősegíti, finomítja a test kontrollálhatóságát.

III. 7. 8. Képességfejlesztés (kiscsoportos és egyéni)

Számos kisgyermek küszködik olyan fejlődési elmaradásokkal, amelyek korrekciója

nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyermek a többi kisgyermekkel együtt egyenlő eséllyel

állhasson neki az iskolai munkának. Egyre több olyan kisgyerekkel találkozunk, akiknél a

pszichikus funkciók fejlődésében valami rendellenesség áll fenn. Ezek a központi

idegrendszer diszfunkciójában illetve annak következményeként tekinthetők, melyek a korai

fejlődés késleltetett voltában illetve az egyes területeken mutatkozó nehézségekben

nyilvánulnak meg. Ilyenek például: a figyelem, emlékezet, gondolkodás, koordináltság,

beszéd, olvasás-írás, betűfelismerés, számolás, szociális kompetencia, emocionális érettség. A

nagyon sivár szociokulturális háttérrel, szegénységgel küzdő családok gyermekei is

produkálják a fent nevezett tünetcsoportot, azonban ezek is, bár egészen más módszerekkel

de korrigálhatók.

Célunk:

Az egyéni és mikrocsoportos, célirányos fejlesztéssel a sajátos nevelési igényű

gyermekek oly mértékű megsegítése, hogy önmaguk lehetőségeihez képest jó eséllyel

kezdjék meg iskolai tanulmányaikat.

Feladatunk:

A gyermek és környezetének alapos megismerése mellett, a szakemberek által

diagnosztizált állapotot elfogadva a gyermek sokoldalú, célzott fejlesztése.

A rendelkezésünkre álló eszközrendszer, valamint a pedagógusok személyisége segíti

az önfeledt együttjátszást és tevékenységet.

Segítjük a szülők, a szakember és az óvó nénik partnerkapcsolatát, együttműködését,

mert az által érhető el a gyermek fejlődésében eredmény.

Értékeljük a gyermek erőfeszítéseit, vele együtt örülünk minden apró sikernek.

125

A feltételnélküli szeretet és elfogadás állandó gyakorlásával végezzük

fejlesztőmunkánkat.

III. 7. 9. Tehetséggondozás

Tehetséggondozás terén a 3 –7 éves korosztály országos szinten alulellátott. A

differenciált feladatadással csak a tehetség feltárásáig jutunk el. Ezért fontos, hogy gazdagító

programok keretében a projekt módszer alkalmazásával lehetőséget adjunk a tehetséges

gyermekeknek a továbblépésre.

Célunk:

A tehetséggondozás keretében, a kiemelkedő teljesítményre képes gyermekeket oly

módon segítjük, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményt érjenek el.

Feladataink:

Tehetségazonosítás csoportban történő megfigyeléssel a gyermek megismerésén

keresztül, az óvónők és szülők véleménye alapján.

Olyan projektek alkalmazása melyekben megtalálható:

- az intellektuális kihívás (logika, következtetés, rendszeralkotás, ismeretek

alkalmazása)

- kreativitás (eredetiség, fantázia, nyitott lehetőség, nézőpontváltás, kombináció,

többdimenziós élmény, kockázatvállalás, problémalátás, alternatívák keresése)

- társas készség fejlesztés (önérvényesítés, vezetés, együttműködés, vita, érvelés,

megegyezés, vélemény és kritika)

Az alulteljesítő tehetségek feltárásán keresztül az alulteljesítő gyermek fejlesztése a

projekt módszerrel.

126

III. 8. KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL

Óvodánkat szociális és más nevelési funkciója összekapcsolja a családdal és a

gyermekek fejlődésére közvetlenül ható más tényezőkkel: az iskolával, a „Hétszínvirág”

Művészeti Iskolával, az egyházi és a közművelődési intézményekkel.

A nevelőmunkánk eredményessége nagymértékben attól függ, mennyire képes az óvónő a

gyermek személyiségfejlődését, mint folyamatot látni. Ehhez szükséges a gyermek, és

szociokulturális környezetének sokoldalú megismerése, mert ez határozza meg a gyermek

továbblépésének útját.

III. 8. 1. Az óvoda és a család

Csak a családdal együtt a családi nevelés funkcióját erősítve tudjuk nevelőmunkánk

eredményességét biztosítani. Egyenrangú nevelőpartnernek tartjuk a szülőt. Az

együttműsödés alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás.

Gyerekeink közül kevesen jönnek olyan családból, ahol élő hittel gyakorolják

vallásukat.

A szülők többsége elfogadja nevelési koncepciónkat, valamint az ezzel járó

feladatokat. Vannak olyan családok, nem is kis létszámban, akik azért hozzák gyermekeiket,

mert személyes kapcsolatuk van az itt dolgozó felnőttekkel, tehát személyes szimpátia alapján

döntöttek az óvoda választásakor.

Mindezek meghatározzák a családdal való kapcsolatépítési stratégiánkat.

Célunk:

Olyan partnerkapcsolat kiépítése, amelyben a szülő és az intézmény dolgozói

kölcsönös, elfogadó szeretettel és tisztelettel tudnak együttműködni a gyermek optimális

fejlődése érdekében.

Feladataink:

Óvodai nevelési programunk megismertetése minden szülővel, alkalmat adva olyan

fórumoknak, ahol a programmal kapcsolatos észrevételeiket megbeszélhetik, javaslatot

tehetnek módosításokra.

127

Az egyenrangú nevelőtársi viszony kölcsönös alkalmazkodásban nyilvánuljon meg,

ami feltételezi, hogy minden dolgozónk előítéletektől mentesen közelít a családokhoz.

A gyermek fejlődésével összefüggő problémák megoldási lehetőségeivel kapcsolatban

a szülőnek van döntési kötelezettsége és joga, amit mindenkor elfogadunk, és

tiszteletben tartunk.

A családlátogatás, mint közvetlen információs lehetőség betekintést ad a család

értékrendjének, életmódjának, nevelési stílusának, a gyermek családon belüli

helyzetének, a kommunikációs készségnek színvonaláról és helyzetéről.

A gyermekkel való kapcsolatteremtésünk első színhelye a család, ezért megfelelő felkészültséggel és időráfordítással végezzük el az előzetes családlátogatásokat.

Olyan szülői értekezleteket tartunk, amelyek nem csak információforrás lehetőséget nyújtanak a gyermekről, hanem olyan fórum színhelyei, ahol az egyes nevelési problémákról őszintén lehet beszélgetni, és kölcsönös megállapodásokat kötni.

Segítjük a családokat, hogy az oktatási törvényben meghatározott jogaikkal kultúrált keretek között tudjanak élni, és tudják ezeket a jogokat gyakorolni.

A gyermekről adott információink mindig a gyermek érdekeit szem előtt tartva,

hitelesek és tárgyilagosak kell, hogy legyenek, felkínálva a továbblépési lehetőségeket is.

III. 8. 2. „Hétszínvirág” Alapfokú Művészeti Iskola

A művészeti tevékenység, mint minden emberi tevékenység magába hordozza az

ember személyiségformálási lehetőségeit. A művészetnek, mint emberi produktumnak az

értéke, hogy az emberhez, az emberről szól.

Célunk:

A művészeti nevelés-oktatás speciális cél és eszköz rendszerével, érték mentő

lehetőségeivel segíteni és kiegészíteni az óvodai nevelés területeit és ágait.

Feladataink:

128

Az együttműködési megállapodás korrekt betartásán túl egymás munkájának segítése

és tiszteletben tartása.

Az interpretálással együtt járó pozitív élmények átélésén keresztül juttatja el a

gyermeket az alkotás és a siker, a szépség és esztétikum katartikus átéléséhez.

Segíteni a gyermek szocializációját, a szociális és társadalmi hátrányainak

ledolgozásában, kiegyenlítésében.

Szülők bekapcsolása táncház szervezéssel, igény szerinti társastáncoktatással.

129

III. 8. 3. Az óvoda és Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény

A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény iskolájával tartunk kapcsolatot. Az

óvodánkba járó gyermekek számára nagy előny, hogy ott folytathatják tovább

tanulmányaikat. Nyitottak vagyunk, egymás munkáját ismerjük, megbecsüljük. Gyermekeink

örömmel várják az iskolakezdést.

Célunk:

Szorosabb kapcsolat építése az alsó tagozatos tanítókkal, a folyamatosság biztosítása

érdekében az óvoda és az iskola között.

Feladataink:

Az iskola alapelveinek ismeretén keresztül a kölcsönös nevelési törekvéseink

azonosításán túl kölcsönös gyakorlati tapasztalatok gyűjtése a két intézmény pedagógiai

munkájáról.

Figyelemmel kísérjük óvodásaink iskolai beilleszkedését, a szerzett tapasztalatok

birtokában tudjuk nevelési feladatainkat alakítani.

Beiskolázásunk rugalmas, a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő.

III. 8. 3. 1. A város általános iskolái

Formális a kapcsolatunk, egyre kevesebb gyermekünk kezdi meg tanulmányait

ezekben az intézményekben.

III. 8. 4. Fenntartó

Az intézmény átszervezésével a kapcsolattartás elsősorban közvetett úton történik.

III. 8. 5. Helyi egyházközösséggel való kapcsolat

130

Miséken rendszeresen találkozunk az atyával, és a nővérekkel. Vallásunkat elsősorban

az óvoda mellett lévő Szt. József templomban gyakoroljuk.

Ünnepeinkre szeretettel hívjuk és elvárjuk Egyházunk és a szerzetesrend képviselőit,

akik meg is tisztelnek minket jelenlétükkel.

III. 8. 6. Egészségügyi szervekkel való kapcsolat

A védőnő folyamatosan, rendszeresen látogatja óvodánkat, segítve egészségre nevelő

munkánkat.

Az óvoda-orvos évente kétszer, de szükség szerint vizsgálja a gyermekeket, ha kell

szakorvosi segítséget kérve. A tanköteles korúak iskola-alkalmassági vizsgálatát is ellátja.

Családsegítő szolgálat segítségét elsősorban az anyagi juttatások területén vesszük

igénybe, a rászoruló családok megsegítése érdekében.

III. 8. 7. Szakszolgálatokkal való kapcsolat

Az integrált nevelés hatékonyságának és a fejlesztőmunka beindításának

köszönhetően kapcsolatunk folyamatos, egymás munkájának megbecsülésén és a kölcsönös

tiszteleten alapuló.

III. 8. 8. Az óvoda és a közművelődési intézmények

Lehetőségünk van a könyvtár, múzeumok, kiállítások folyamatos megtekintésére,

valamint a művelődési ház programjain való részvételre. Ezek igénybevételével elősegítjük a

nevelési feladatok sokoldalú megoldását. Az óvodai faliújságon elhelyezett közművelődési

programtájékoztatókkal ismereteket közvetítünk a szülők felé a hasznos hétvégi szabadidős

tevékenység szervezéséhez.

III. 9. GYERMEKVÉDELEM

A gyermekvédelmi munkánk fő feladata a prevenció, a segítségnyújtás kellő

megértéssel és tapintattal. Ez a tevékenység minden óvónő feladatkörébe beletartozik, amit a

131

gyermekvédelmi felelős segít és koordinál, a vezetőnek folyamatos tájékoztatást ad a

gyermekvédelmi tevékenységeiről.

132

FORRÁSMUNKÁK:

- 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet az óvodai nevelés alapprogramjának

kiadásáról

- 37/2000. (XII.29.) OM rendelet a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvének

kiadásáról szóló 23/1997. (VI.4.) MKM rendelet módosításáról

- 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai

nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

- Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

- Óvodai Nevelés Programja (1989)

- Gyökösi Endre: Együtt a szeretetben

- Magyar Bibliai Tanács: Biblia (1992)

- B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék (1982)

- A Magyar Katolikus Püspöki kar: Tanítónk Krisztus

- Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek: Neveld míg felnő

- Susanna Millar: Játékpszichológia (1997)

- Dr. Rédely Elemér: Kateketika (1995)

- Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában (1994)

- Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában (1994)

- Bondor E., Velkovics V. Zsitva Gy.: Add a kezed (1991)

- Apostoli Szent Szék Kiadó: A mennyei Atya szeret minket (1980)

- Bács-Kiskun megyei Önkormányzat: Két folyó között Bács-Kiskun (1995)

- Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével (1996)

- Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az óvodában (2000)

- Dr. Gyarmathy Éva: A tehetségről (2000)

- Dr. Gyarmathy Éva: Projekt könyv (2000)

133

I. számú melléklet

Kiscsoport napirendje

600 - 915 Gyülekezés. Játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Kezdeményezés.

Teremrendezés.

Mindennapos testnevelés illetve kötelező foglalkozás (Mozgás).

915 – 930 Testápolás, előkészület a tízóraihoz

930 – 945 Tízórai

945 – 1005 Testápolás, öltözködés előkészület a levegőzéshez.

1005 – 1120 Játék a szabadban, séta, megfigyelések

1120 – 1140 Vetkőzés, testápolás, előkészület az ebédhez

1140 – 1225 Ebéd

1225 – 1240 Testápolás, előkészület a pihenéshez

1240 – 1510 Pihenés

1510 – 1525 Öltözés, teremrendezés

1525 – 1540 Testápolás, előkészület az uzsonnához

1540 – 1555 Uzsonna

1555 – 1800 Játék egyéb szabadon választott tevékenység. Hazamenetel.

Játékra, szabadidőre fordított idő 4 óra

Pihenés 2 ½ óra

Mindennapos testnevelés 15 perc

Előkészület az étkezéshez, étkezés 2 óra

Öltözés, egyéb testápolás 1 ¾ óra

Kezdeményezés 3-4’ – 10-15’-ig

Étkezések között 120’- 140’ van.

Középső csoport napirendje

134


Teremrendezés.

Mindennapos testnevelés illetve testnevelés. Kötelező foglalkozás.

935 – 945 Testápolás, előkészület a tízóraihoz

945 – 1000 Tízórai


1015 – 1215 Játék a szabadban, séta, megfigyelések.

1215 – 1230 Vetkőzés, testápolás, előkészület az ebédhez.

1230 – 1255 Ebéd. Naposi teendők.


1310 – 1500 Pihenés

1500 – 1515 Öltözés, teremrendezés

1515 – 1520 Mindennapos testnevelés

1520 – 1530 Testápolás, előkészület az uzsonnához

1530 – 1545 Uzsonna


Játék 5 óra

Előkészület az étkezéshez, étkezés 1½ óra

Öltözés, egyéb testápolás 1¼ óra

Pihenés 2 óra

Mindennapos testnevelés 20’ (10’ de, 10’ du.)

Foglalkozás 10-15’ – 20-25’-ig

135

Nagycsoport napirendje


Teremrendezés.

Kötelező foglalkozás.

935 – 945 Testápolás, előkészület a tízóraihoz. Naposi teendők.

945 – 1000 Tízórai


1015 – 1215 Játék a szabadban, séta, megfigyelések.

1215 – 1230 Vetkőzés, testápolás, előkészület az ebédhez.

1230 – 1250 Ebéd. Naposi teendők.


1300 – 1500 Csendes játék. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, képző és iparművészeti

nevelés a „Hétszínvirág” Alapfokú Művészeti Iskolában, valamint népi játék,

néptánc.

1500 – 1520 Mindennapos testnevelés

1520 – 1530 Testápolás, előkészület az uzsonnához. Naposi teendők.

1530 – 1545 Uzsonna


1800 Indokolt esetben.

Játék 5 óra 40’

Előkészület az étkezéshez, étkezés 1 ½ óra

Öltözés, egyéb testápolás 1 ¼ óra

136

Hetirend

Kiscsoport: I. (újak)

Hétfő: Vers, mese

Kedd: Rajzolás, mintázás, kézimunka

Vallásos nevelés

Szerda: Népi játék, néptánc (Ének, zene, énekes játékok), (csoportszobában)

Környezet megismerésére nevelés (szabadban)

Csütörtök: Mozgás (csoportszobában)

Péntek: Ének, zene, énekes játékok

Kiscsoport 2. (régiek)

Hétfő: Vers, mese

Kedd: Népi játék, néptánc (Ének, zene, énekes játékok), (csoportszobában)

Környezet megismerése nevelés (szabadban)

Szerda: Mozgás (a tornateremben)

Csütörtök: Rajzolás, mintázás, kézimunka

Péntek: Ének, zene, énekes játékok

Vallásos nevelés

Kötelező Kötetlen

Mozgás Ének, zene, énekes játékok

Népi játék, néptánc Vers, mese

(Ének, zene, énekes játékok) Környezet megismerésére nevelés


Vallásos nevelés

137

Középső csoport:

Hétfő: Rajzolás, mintázás, kézimunka Vers, mese

Kedd: Mozgás

Szerda: Ének, zene, énekes játékok

Csütörtök: Környezet megismerésére nevelés

(matematikai nevelés)

Vallásos nevelés

Péntek: Népi játék, néptánc Vers, mese

Kötelező foglalkozás:

Mozgás 1foglalkozás

Környezet

megismerésére nevelés

1 foglalkozás

Matematikai nevelés

1 foglalkozás


Népi játék, néptánc

Rajz, mintázás, kézimunka 1 foglalkozás

Vallásos nevelés 1 foglalkozás

Kötetlen foglalkozás:

Vers, mese 2 foglalkozás

Tornaterem használatának beosztása:

Hétfő: nagycsoport

Kedd: középső csoport

Szerda: kiscsoport

Csütörtök: nagycsoport

Péntek: középső

nagycsoport

138

Nagycsoport:

Hétfő: Mozgás Képző- és iparművészeti nevelés

Kedd: Ének, zene, énekes játékok Vers, mese

Szerda: Környezet megismerésére nevelés Képző- és iparművészeti nevelés

(Matematikai nevelés)

Csütörtök: Mozgás Vallásos nevelés

(Társas táncelőkészítő gimnasztika)

Péntek: Ének, zene, énekes játékok Vers, mese

(Népi játék, néptánc)

Kötetlen foglalkozások:

Vers, mese 2

Kötelező foglalkozások:

1 foglalkozás

Mozgás

1 Társas táncelőkészítő gimnasztika

Játékidőben barkácsolás, rajzolás


Képző- és iparművészeti nevelés

1 foglalkozás


Népi játék, néptánc

Környezet megismerésére nevelés

1 foglalkozás

Matematikai nevelés

Vallásos nevelés 1 foglalkozás

139

II. számú melléklet

A vallásos és erkölcsi nevelés területei

1. Ismerkedés, összetartozás

2. Teremtés

3. Templomunk az Isten háza

4. Imádságok, dalok

5. Szentek, angyalok

6. A földön túli élet

7. Advent

8. Karácsony

9. Víz

10. Tűz

11. Hamvazószerda

12. Nagyböjt

13. Húsvét

14. Egyházunk

15. Ünnepeink

16. Jézus élete és tanítása, csodatettei

17. A család

18. Égi édesanyánk, Mária

19. Magyarok védelmezője, óvodánk védőszentje, Mária

20. Keresztény szimbólumok

21. Erkölcsi beszélgetések

140

Vallásos nevelés kiscsoportos korú gyermekeknek

A vallásos nevelés tevékenységi formái:

- reggeli áhítat (alkalomszerűen 5-10 perc) a kisoltár körül, gyertyagyújtás, heti egy

játékos hittanfoglalkozás

- előre tervezett séták, látogatások

- váratlanul adódó eseményekre, témákra való reagálás, beszélgetés

- ébredés előtti-utáni áldáskérés közösen

- pihenő idő előtti ima

- közös ünneplések az óvoda többi csoportjával

- az átélt élmények feldolgozása énekkel, imával

A gyermekcsoport összetételétől függően már október elején elkezdhetjük a reggeli áhítatot.

Az étkezéseknél az áldáskérést csak akkor ajánlatos elkezdeni, amikor már megismerték

Jézust, és hallottak a Mennyei Atyáról.

A vallásos nevelés célja:

A családi keresztény nevelés támogatása vagy elindításuk a keresztény életbe, ismerkedés a

vallásos környezettel (tárgyak, személyek, fogalmak, ünnepek). Szeretetteljes vallásos

élményekkel vallásos érzelmeik ébresztgetése. Az imádságos légkörben Jézus szeretetének

megtapasztalása, örömmel vegyenek részt az áhítatokon, örömmel menjenek templomba.

Érezzék át, hogy Jézusban egymás testvérei vagyunk. Szűzanyával kapcsolatosan az anya

szerepkörét emeljük ki, védőnő óvó tulajdonságaira tereljük ismereteiket.

Feldolgozandó témák:

- jézus szereti a gyerekeket – Téged is szeret

- Jézusnak is van édesanyja – Mária

- a templomba készülünk: hívd el testvéreidet, szüleidet

- a templom az Isten és a mi közös házunk

141

- közös ünnepünk a szentmise, a terményáldás

- Jézus arról beszél nekünk, hogy van Mennyei Atyánk. Ő teremtette a világunkat és

bennünket.

- Teremtett kincseink: növények, állatok, a természet

- szólítsuk meg Jézust és a mennyei Atyát, imádkozzunk, énekeljünk közösen.

Mondjunk köszönetet, adjunk hálát. A keresztvetés gyakorlása.

- Szent Márton napja- közös ünnepünk.

- Mikulásvárás, ajándékozás.

- Karácsonyi várakozás, lelki kincsek gyűjtése.

- Karácsonykor ünnepeljük Jézus születésnapját.

- a Szent Család tagjai: Jézus, Mária, József, mint földi apa

- te is meg vagy keresztelve, képnézegetések, beszélgetések a keresztelésről

templomlátogatás a keresztelőkúthoz.

- Jézussal járva a jóra törekszünk. A rossz cselekedetek elkülönítése.

- Húsvétra készülünk- Jézus a mi hidunk a Mennyei Atya országába.

- Jézus a Mennyei Atyához ment, és helyet készít ott nekünk, vár bennünket.

- május Szűz Mária ünnepe: Mária a mi égi édesanyánk- köszöntsük őt is anyák napján.

A nevelési év során tanuljanak meg 3-4 kötött szövegű, néhány soros imát és éneket.

Vallásos nevelés középső csoportos korú gyermekeknek

A vallásos nevelés tevékenységformái:

- reggeli áhítat (alkalomszerűen 5-10 perc) a „kisoltár” körül

- játékos hittanfoglalkozás hetente egy alkalommal 15-20 percben, tevékenységeket

társítani az adott témával kapcsolatban

- étkezések előtti-utáni áldáskérés, hálaadás közösen


- előre tervezett séták, látogatások

- közös ünneplések az óvoda többi csoportjával

- ajándékkészítés egymásnak, szülőknek

A reggel áhítatok szeptember második felében, a játékos hittanfoglalkozások október első

hetében kezdődnek.

142


A családi keresztény nevelés támogatása, vagy a gyerekek elindítása a keresztény életbe. A

vallási környezetismeret megalapozásának megkezdése (tárgyak, személyek, fogalmak,

ünnepek), vallásos élmények biztosításával vallásos érzelmeik ébresztgetése. A szeretetteljes,

imádságos légkörben rajtunk keresztül érezzék meg Isten szeretetét, a jézusi szeretetélményt.

Jézus iránti szeretetüket úgy mutassák ki, hogy figyelmesen hallgassák üzeneteit és ők,

maguk is szívesen imádkozzanak minden nap. Szívesen látogassanak el a templomba, a

családi misére. Az örömteli közös élményekben érezzék át, hogy Jézusban egymás testvérei

vagyunk. Tisztelet és szeretet ébredjen bennük Szűz Mária iránt. Lelkiismeretük

ébresztgetésével törekedjenek a jóra, szerezzenek örömet szüleiknek, szeretteiknek,

társaiknak, Istennek.

Feldolgozandó témák.

- Jézus szereti a gyerekeket – Téged is szeret.

- Jézus jele a kereszt – keresztvetés gyakorlása. Katolikus köszönésünk Dicsértessék a

Jézus Krisztus.

- A kisoltár közös díszítése- ez a Jézussal való találkozás helye.

- Templomunk az Isten háza.

- Teremtőnk gondoskodik rólunk, szeret bennünket (hálaadás, imádság, terményáldás)

- A teremtett világ: élő és élettelen

- A Mennyei Atya életünk végén hazavár mindannyiunkat

- Híres szentek. Sz. Márton, Szt. Erzsébet, Szt. Miklós

- Advent, jócselekedetek gyűjtése

- Szűz Mária, Jézus anyja

- Karácsonyvárás (szálláskeresés, betlehemezés)

- Templomlátogatás, a három királyok ünnepe

- Akit megkereszteltek, Isten családjához tartozik

- Jézus élete

- Jézus bemutatásának ünnepe, Gyertyaszentelés

- Nagyböjt, a lelkiismeret a mi segítőnk, jóra törekvés, Jézus tárai vagyunk

- Jézus szereti a barátait, segíti őket

- Húsvét, Jézus halála és feltámadása (keresztútjárás, vízszentelés)

143

Vallásos nevelés nagycsoportos korú gyermekeknek

A vallásos nevelés tevékenységformái:

- reggeli áhítat (alkalomszerűen 5-10 perc) a kisoltár körül

- játékos hittanfoglalkozás hetente legalább egy alkalommal 20-25 percben. Lelki

beszélgetések, diafilm, filmvetítés, zenehallgatás a témával kapcsolatban

- étkezés előtti-utáni áldáskérés, hálaadás közösen


- hosszabb séták, látogatások, kirándulások

- közös ünneplés az óvoda többi csoportjával, az iskolásokkal, nyugdíjas otthon

lakóival. Ajándékkészítés egymásnak, szülőknek, iskolásoknak, időseknek

- képes biblia nézegetése, vallásos tárgyú kirakójátékok, szabályjátékok alkalmazása,

bibliai történetek báboztatása, dramatizálás

- önálló csoportosulás, énekelgetés

A reggeli áhítatok szeptember második felében, a játékos hittan foglalkozások október első

hetében kezdődnek. A gyerekeket önálló kezdeményezésre buzdítjuk. Új társaikat lehetőleg

ők vonják be az imába.


A családi keresztény nevelés támogatása, vagy ennek híján a gyermek elindítása a keresztény

életbe. Vallási környezetismeretük megalapozása, a szeretetteljes, imádságos légkörben

rajtunk keresztül érezzék meg Isten szeretetét, tapasztalják meg a Jézusi szeretetélményt.

Alakuljon ki bennük az alapvető hitkészség. A vallásos élményekkel vallási érzelmeiket

ébresztgetjük, erősítjük. Bátran szólítsák meg Jézust és a Mennyei Atyát, örömmel

imádkozzanak minden nap. Szívesen látogassanak el a templomba, a szentmiséken

figyelmesen hallgassák a tanítást. Hívják a családjukat a családi misékre. Érezzék át, hogy mi

teremtmények mindnyájan Isten nagy családjához tartozunk, és Jézusnak egymásban testvérei

vagyunk. Szeretetélményüket tudják gyakorolni óvodástársaik felé is.

Feldolgozandó témák:

144

- Jézus a mi példaképünk – katolikus köszöntés: Dicsértessék a Jézus Krisztus

- Jézus jele a kereszt, keresztvetés biztos elsajátíttatása

- Jézus az Isten fia, anyja Mária

- óvodánk védőszentje, Magyarok nagyasszonya-Mária oltár látogatása a templomban

- az imádság- beszélgessünk Istennel

Jézus mutatja az utat a Mennyei Atyához

- az evangéliumi örömhír sorrendje

1. Isten él

2. Isten szeret

3. Isten megbocsát

4. Isten hazavár

- Isten a teremtő, Ő adta a világot mindenestől, és az életet is. Szüleink által visel

gondot ránk. (terményáldás, hálaima)

- Angyalok vigyáznak ránk, őrangyal fogalma

- a Biblia, Isten üzenetei

- Mindenszentek ünnepe, a Mennyországról

- megemlékezés halottainkról, a halál utáni életről

- szentek élete: Szt. Imre, Szt. Márton, Szt. Erzsébet, Szt. Miklós

- Advent, lelki kincsek gyűjtése, lelkiismeretvizsgálat próbálgatása

- szeretet ajándékozás a szentek példája alapján

- Mária, a kereszténység ősanyja, katolikus hitünk kiemelkedő személye

- karácsonyvárás: a kis Jézus születésének története, szálláskeresés dramatizálása,

betlehemezés családok között

- templomlátogatás, pásztorjátékok

- a Szt. Család élete, az ifjú Jézus

- Vízkereszt, három királyok

- Mária menyegzője, népi játékok, a kánai csoda

- Gyertyaszentelő Boldogasszony. A gyertya Jézus jelképe, Ő a világosság

- a keresztségben isten gyermekei lettünk és Jézus által egymásnak testvérei vagyunk

- Jézus tanítása, példabeszédei, élete

- hosszabb imádságok: Miatyánk, üdvözlégy

- Hamvazószerda, nagyböjt: jó és rossz tulajdonságaink felismerése

- Jézus szeret, csodákat tesz, mellettünk áll, mi is segítsük

145

- virágvasárnap jelentősége- dramatizálás

- Jézus halála és feltámadása, az örök élet, keresztútjárás

- kereszténységünk legnagyobb ünnepe: Jézus feltámadása, és mennybemenetele

- a mennyei Atya országa

- Pünkösd, a szentlélek eljövetele, ereje. Bölcsesség, erő stb.

- Jézus közöttünk él

- május, a Szűzanya hónapja, köszöntsük Őt.

Ebben a nevelési évben is 2-3 kötött szövegezésű imával ismerkedjenek meg a gyerekek.

Nagycsoport végére biztonsággal tudjanak elmondani 4-5 kötött imát hazáról, szülőkről,

Istenről, Jézusról, Máriáról. Próbálkozzanak saját szavas imákkal. Szívesen vegyenek részt a

reggeli áhítatokon, hittanfoglalkozásokon, a miséken, örömmel énekeljenek az Úrnak.

Nagycsoport végére biztonsággal énekeljenek 6-7 éneket. Vallásos élményeiket foglalják

rajzba, játékaikba és meséljenek ezekről otthon is. Az egyházi személyeket illendően

köszöntsék a tanult katolikus köszöntéssel. A keresztvetést biztonsággal végezzék. Ismerjék a

templomban való viselkedés legfőbb szabályait, a tiszteletadást.

146

III. sz. melléklet

Az alapfokú művészeti nevelés követelményei

I. AZ ÓVODÁS TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS KÖVETELMÉNYEI

A néptánc tanításának célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, a 3-6 éves korosztály sajátosságait figyelembe véve.

Feladata:

Megismertetni a 3-6 éves gyerekekkel a hagyományos népi játékokat, a játékokhoz kapcsolódó énekeket és mozgásanyagot.

Fejlessze:- ritmusérzékét, belső hallását- mozgáskultúráját az összerendezett mozgástól a ritmusos mozgásig,- fizikai állóképességét,- zenéhez való alkalmazkodását,- tér-, formaérzékét,- koncentráló képességét,- ízlését,- vizuális memóriáját,- improvizációs képességét, képzelőerejét.

Követelmény:

Ismerjen legalább- 10 kiszámolót,- 10 különböző típusú játékot- 10 népdalt

Legyen képes:- a játékhoz fűződő lépéseket szépen előadni,- egyszerű ritmusképleteket (4/4; 2/4) visszaadni tapssal, dobogással.

147

TANANYAGNÉPI JÁTÉK – NÉPTÁNC3-6 ÉVES

Népi játékoka) énekes-táncos gyermekjátékb) népi sportjáték

Megjegyzés:A népi játékok alkalmazásánál figyelembe kell venni a gyerekek nemét, korát, érdeklődési körét, a helyet, ahol a játékot tanítjuk.

Céljaink a tanult játékokkal:

- mozgáskészség javítása,- közösségi érzés tudatos erősítése,- élményszerzés, játékra nevelés.

a) Eredeti énekes-táncos gyermekjátékok

- altatók: Csicsíja babája…, Beli beli, kucu beli- kiolvasók: Mese, mese, mátka…, Kiugrott a gombóc…, Héja, héja lakatos…,- szerepjátszók: Lipem-lopom a szőlőt…, Festékes, A csengeri piacon…,- fogócska: Ha én cica…, Katica szállj el…, Tüzet viszek…,- párválasztó: Három csillag…, Hajlik a meggyfa…, Elvesztettem zsebkendőmet…,- fogyó-gyarapodó: Járok egyedül…, Itt ül egy kis kosárban…,- vonulós-kapuzó: Új a csizmám…, Mért küldött az…,

b) Népi sportjátékok

Kiválóan alkalmasak jellembeli tulajdonságok (ügyesség, bátorság, önuralom, önzetlenség, gyors felfogóképesség, versenyszellem) fejlesztésére.

- küzdő Adj király katonát…- nemzetes

148

TANANYAG

Gyermektánc: az 5-6 évesek a Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesznek szert a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gyakorlatokkal, játékos táncokkal. Így fejlődik a rendszeres munka természetes igénye, fizikai állóképessége, ritmusérzéke, egymásra figyelő magatartása.

Tánctecnnika

Természetes gyakorlatok, rávezető gyakorlat

helyes testtartás megtanítása járások talpon, féltalpon, hajlított térddel futások (hátul és elöl felkapott lábbal, előre nyújtott lábbal) szökdelések és ugrások (páros-zárt lábbal, galopp, szökdelés oldalra) testsúly áthelyezés súlyos, súlytalan lépés helyzet térformák tudatos használata

jobbra fordulat (1/8-1/4-1/2-1/1)balra fordulat (1/8-1/4-1/2-1/1)

Ritmikai gyakorlatok

Hangjegyérték gyakorlatokhangjegyérték megtanulásavisszhangstaféta

Alaplépések és táncok

Kerek a káposzta Táncolj kismadár Petronella Hacke-spitze Kis kacsa fürdik Olálá Country tánc I. Disco séta angol keringő alaplépése bécsi keringő alaplépése

A társastánc tanítás célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül a társastánc minél teljesebb megismerésére, segítse sajátos eszközeivel a tanulók személyiségének formálását.

A tanszak feladata:

149

Ismertesse meg a tanulóval a társastánc alapjait, technikai elemeit, a mozgás kapcsolatát a zenével.

Alakítsa ki a tanulóban a rendszeres munka természetes igényét, a megfelelő munkafegyelmet, az esztétikai érzéket, az önkontroll alkalmazását.

Fejlessze a növendék fizikai állóképességét, tánc iránti szeretetét, ritmusérzékét, technikai tudását, koncentrálóképességét, tér- és formaérzékét, stílus érzékét, előadói készségét.

Ösztönözze a tanulót a társastánccal kapcsolatos események, bemutatók megtekintésére, elemzésére, a viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak alkalmazására a

mindennapi életben és a társas érintkezésben.

150

1. Képző és iparművészeti nevelés követelményei

1.1.Előkészítő 1. évfolyam

Szeptember

1.1.1. Honnan jöttünk?

Ismerkedés a tanulókkal

Élményrajzok alapján tájékozódás a tanulók előzetes ismereteiről, rajzi készségszintjéről

Alkossatok csoportokat. Az egy óvodából érkezettek legyenek egy csoportban. Ha sokan jöttek egy óvodából, alakítsanak a barátok három-hatfős csoportokat. A csoportok fessék, rajzolják meg az óvodát, ahonnan jöttek, az ott használt játékokat, tárgyakat, az óvónőket, a gyerekeket. A rajzok kerülhetnek egy nagy lapra, vagy a nagy lapra csak maga az óvodaépület, az udvarral, egy másik lapra a csoportterem, a játékok, óvónők, gyerekek kisebb lapokra, amiket körbevágva ráhelyezhetünk, ráragaszthatunk a nagy lapokra.

Az elsősök egyik évkezdő feladata, feladatsora lehet. Felvezethetjük beszélgetéssel, vagy játékkal. A beszélgetés, játék után a gyerekek megrajzolhatják külön-külön az emlékeiket, vagy rögtön belevághatunk a közös munkába. Ha nem bízunk a gyerekek technikai készségeiben, nem alakult még ki az osztály megfelelő munkafegyelme, vagy technikai nehézségeket okoz a szervezés, dolgozhatunk zsírkrétával, de legjobb, ha a padlón, készülnek nagy gvas festmények. Ez persze rengeteg szervezési feladattal jár, a vizesüvegek felborulhatnak, a rosszul festő gyerekek szétáztatják a papírt, stb.Az órát vezethetjük a technikai fejlesztésre koncentrálva, ekkor inkább képi emlékeket hívunk elő. Ha viszont a közösségszervezés szolgálatába állítjuk, akkor inkább egy technikai tanulmány óra után vágunk bele, vagy megelégszünk a munka közbeni erőteljes eszközhasználatra buzdítással.A feladatról részletesebben lásd: Winkler Márta: Kinek kaloda, kinek fészek. Hunga – Print, Bp. 1993. 64. o.

1.1.1.1.B változat Egy mese megrajzolása, megfestése.

Ha az óvodai élményeket távolinak találjuk, vagy egyszerűen csak erősebben szeretnénk kezdeni, kirakunk mindenféle kelléket, jelmezeket, ruhákat, öltözzön be mindeni egy meseszereplőnek, mondja el magáról kicsoda ő. Megfigyeljük a királylányt, katonát, stb. Ezután elmesélek egy rövid mesét, majd jöhet a rajzolás, festés.

Technika: Olajpasztell vagy gvas

1.1.2. Mi történt az óvodában?

Beszéljétek meg, ki – mit fog megrajzolni, megfesteni az óvodai élet eseményei közül. Érkezés, átöltözés, reggeli, stb. Végül mindenki rajzoljon – fessen egy képet a számára legérdekesebb eseményről!

151

Az előző feladat színhelyei, alakjai, jöhetnek mozgásba. Kivágott síkbábokkal meg is eleveníthetjük a történteket.

1.1.2.1.1. B változat: Egy új mese kitalálása az előző mese szereplőivel

Megnézzük az előző foglalkozáson készült képeket, majd egyéni vagy csoportos, esetleg nagycsoportos munkával új történetet gondolunk ki, rajzolunk – festünk meg.

Technika: olajpasztell vagy gvas

1.1.3. Állatok mintázása

Séta az erdőben, mezőn, parkban, játszótéren (termések, növények gyűjtése), esetleg akvárium, élősarok megtekintése. Állatok, madarak megfigyelése. Állatok rajza, formázása agyagból.

Technika: zsírkréta, diófapác, lavírozott pác, monotípia,

agyagozás

Október

1.1.4. Bábkészítés – bábjátszás

A séta során gyűjtött növények, termések felhasználásával bábkészítés egyéni ötlet alapján. Az elkészült bábok segítségével szituációs játékok, mese dramatizálása. Anyagok: Gyűjtött termések, csuhé, gyékény.Eszközök: Olló, tű, cérna, ár,Előzetes feladat: A gyékény, csuhé beáztatása.

1.1.4.1.1. B változat: Mit tanultunk az óvodában?

Próbálj meg visszaemlékezni egy képre, amit az óvodában rajzoltál, festettél. Készítsd el újra. Persze, ha most valamit másképp formálnál, nyugodtan változtass rajt. Ha semmi nem jut eszedbe, rajzolj, fess egy olyan képet, amit legutóbb otthon készítettél. Bevezetőként felidézhetjük az óvoda eseményeit. Eljátsszuk, majd megrajzoljuk a legkedvesebb meséket, verseket, játékokat. Ismét célszerű csoportmunkát szervezni.

Mit készítettünk az óvodában?Kiteszünk mindenféle alapanyagot, papír, színespapír, textil, fonal, termésbábokhoz alkalmas alapanyagok, ragasztók, festék, stb. Próbáljon meg mindenki készíteni valamit, amire az óvodából emlékszik. Ha elkészültek a bábok, rajzoljuk, fessünk egy jelenetet, amiben a bábok élő szereplőkké változnak, vagy a tárgyak készítéséről készüljenek rajzok.Eszközök: Olló, tű, cérna, ár,Anyagok: technokol, textilhulladék, hurkapálca, farudak, stb.

152

1.1.5. Firkák

Vizuális alapelemek: a pont, vonal, folt, megismeréseJátékos gyakorlatok:

pont – sűrűsödés, ritkulás, vonal és folt képzése ponttal (eső, esőcseppek, szirmok), vonal – sűrűsödés, ritkulás, vékony, vastag, rövid, hosszú, vonalból foltképzés (zápor,

szalmakötegek), folt – kicsi, nagy, fekete-fehér foltritmus (tél)

Technika: grafitceruza, tusrajz, papírtépés

Műalkotások bemutatása: őskori barlangrajzok, poentilista képek,

Victor Vasarely vonalas jellegű képei

Nonfiguratív firkák

Beszélgetünk arról, hogyan nő fel egy gyerek, mit tud egy pólyás, mit egy-két éves, stb.Kérdezek valamit, válaszoljatok rá rajzban. Szerintetek, amikor egy egészen kicsi gyerek először kezd rajzolgatni, hogyan néz ki a papír? Mit rajzol? Rajzolgassatok úgy, ahogyan egy egészen pici gyerek rajzolna. (Megbeszéljük a rajzokat.) Egyszínű rajzeszköz. Legjobb a golyóstoll, hisz ha valaki nagyon beleéli magát, a ceruza hegyét kitöri, a filcet szétnyomja.

A firkánál megelégedhetünk egyetlen firkálással, vagy részletesebben feldolgozhatjuk a kisgyermekkori firkálás történetét. Meg lehet beszélni, hogyan fogja a kis gyerek a tollat. (Marokra.) Melyik izületből indul a kézmozgás. (Vállból.) A firkák először kifutnak a lapról is. Aztán alkalmazkodnak a lap széléhez. Aztán fészekszerű gombolyaggá alakulnak. Aztán valamit ábrázolni kezdenek. Véletlenszerű címadás, belelátás. Végül megjelenik a szándékos ábrázolás.

Gyermekrajzok

Aztán növekszik a gyerek. Lassan elkészülnek az első rajzai, amik már ábrázolnak is valamit. Milyenek lehetnek ezek az első, valamit ábrázoló rajzok? (Tetszés szerint választott rajzeszközzel.) Az elkészült rajzokat kirakjuk a táblára.

Történet rajza

Meséljen el mindenki egy történetet ezekkel a kis rajzokkal. Tehát használhatja mindazt, ami itt van a táblán, de más dolgokat is kitalálhat. Ha a történet nem fér el egy képre, több képet is rajzolhatsz. Az elkészült rajzokat kitesszük, megpróbáljuk kitalálni miről szólhat. Ha sok a görcsös rajz, folytathatjuk a formatanulmányokat.

Firkák szabadon

Próbáljunk meg egy lapra három – négy firka rajzot elhelyezni, de mindegyik másféle legyen. Gyűrjünk össze néhány papírlapot, de mindegyiket más módon. Tegyük ki magunk elé a firkákat, és az összegyűrt papírokat. Figyeljük meg, mire hasonlít! Rajzoljuk meg!

153

Érzelmeket hordozó firkák

Nézzünk meg néhány firkát. Miben különböznek?Esik, emelkedik, suhan, lebeg. Erőszakos, szelíd, stb. Rajzold meg vonalakkal!Nézzük meg újra az előző firkákat. Meséljünk azokról, akik rajzolták őket. Firkáljunk jókedvű, szomorú, félénk, bátor, stb. firkákat.Rajzolj egy képet, mindegy mit ábrázol, de sokféle vonal, pont legyen rajta.Fejezd ki vonalakkal: Öröm, bánat, harag. Találj ki valamilyen érzelmet, dolgot, amit egy vonallal kifejezhetsz. Ha nincs semmi ötleted: rajzolj házat, kéményt, füstöt, kerítést, füvet, virágot, felhőket, napot csak vonallal. Rajzolj puha ceruzával nagy fát, mellé egy kicsit, szép, zeg-zugos ágakkal, gallyakkal, de csak vonalakkal dolgozz! Törekedj sokféle vonal alkalmazására!

Érzelmeket hordozó firkák egyszerűbben:Van egy kisfiú, vagy kislány. Szomorú, magányos, szelíd, kedves, ül egyedül, és kedvetlenül firkálgat. Firkálj te is olyat, amit ő firkálna.Egy másik kisfiú vagy kislány pedig jókedvű, felszabadult, mindig van társasága, sokat játszik, mindenki szereti, firkálj valamit. Mit firkál?A harmadik gyerek is jókedvű, de ő erőszakos, durva.A negyedik firkádhoz te találj ki valakit.

Folt firkák

Firkálni persze nem csak vonalakkal lehet. Vetítek néhány diát, amin foltok vannak, de nem ábrázolnak semmit. Készítsünk ilyen folt firkákat is. (Filc vagy festés.)

Figuratív rajzok, festmények

Tedd ki magad elé a firka rajzokat, amiket a négy gyerek készített.Válasz ki egyet a firkák közül, és rajzolj vagy fess egy képet, amit a firkáló kisgyerek rajzolt, a firkálás után. Ez már ne firka legyen. Ha elkészültél, rajzold meg magát a firkáló gyereket is, írhatsz is róla valamit a lap hátára.

Technikák: filctoll

1.1.6. A kóró és a kismadár

Osszuk ki az egyes szereplőket. A mese szereplőinek megrajzolása a legkisebbeknek sem okoz gondot, ha hangsúlyozzuk, hogy csak az a fontos, egymástól különbözzenek. Nagy létszámú osztályokban külön rajzoló kaphatja a kismadarat minden szituációban, és persze a visszaút szereplőit is külön gyerekekre bízhatjuk. Aki hamar elkészül, besegíthet a falu rajzolásába. A kismadarat előre megrajzolhatja valaki, és ezután mindenki igyekszik ehhez a rajzhoz tartani magát, de azt is elfogadhatjuk, hogy a kismadár folyton változik. Esetleg sablon körülrajzolásával biztosíthatjuk a kismadár (hozzávetőleges) alak állandóságát. A rajzokat elhelyezhetjük egyenes vonalban, vagy két sorban a kakasnál visszafordítva a történetet, „ikonfalat alakíthatunk a külön lapokra rajzolt részletekből,” de kitalálhatunk bonyolultabb kompozíciós szerkezeteket is. A feladat után esetleg hasonló motívumokból új mesét írhatunk.Nagyobbakkal hasonló láncmeseként Kálidászhától „ A felhő-hírnök” kínálkozik, ahol egy elefánt alakú felhő visz szerelmes üzenetet át Indián. (Európa Bp. 1959)

154

Ha az első órákon rajzoljuk, követheti a feladatot a mese sarok kialakítása.

1.1.7. A kóró és a kismadár rajz forgó

Körbeállunk egy nagy papírt. A papírra oda van rajzolva egy csiga alakban tekeredő út. Mindenki megrajzol egy szereplőt a meséből. Megállapodhatunk abban, hogy mindenki csak egy színt használ, vagy kitehetünk középre egy filc készletet, és ebből szedünk el, ahogy épp érjük. Felbonthatjuk a munkát részfeladatokra. Pl. először csak a szereplőket rajzoljuk. Aztán az út kavicsait, vagy néhányan a kavicsok közé fűcsomókat, stb. Következő lépés lehet az útszéli növények rajzolgatása, majd egy újabb körben virágok kerülhetnek rájuk. Következő körben mondjuk a szereplőket gazdagítjuk, végül jöhet a színezés. (Lásd kieg. F. Rajz forgó)Technika: filctoll, vagy színes ceruza, zsírkréta.

November

1.1.8. Élményrajz (Vagy illusztráció)

ÉlménykifejezésÉlményrajzokon a szereplők érzelmeinek kifejezéseAz öröm (születésnapomon, győztem…), bánat (szomorú voltam…), félelem (megijedtem…) megjelenítése.A színek hangulati szerepének felhasználása (mérettel, tiszta színnel a kép központi alakjának kiemelése)

Technika: zsírkréta, színes ceruza, filctoll

1.1.9. Mese illusztrálása a térbeli problémák feldolgozása

A képmezőben való tájékozódás és ennek gyakorlati alkalmazásaTéri szituációs feladatok végzése építőkockávalIrányfelismerés játék közben (fenn, lenn, kívül, belül)Irányok ábrázolásával kapcsolatos munkák készítése mesejelenetekből

Technika: zsírkréta, tempera

1.1.10. Játék az arcunkkal

Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegragadással

Karakter kifejezése arányok torzításávalHasonlóság, azonosság, különbözőség észrevetetéseJellemvonások felismerése képekről, fotókról

155

Technika: plasztikai feladatok

Agyagmintázás, vagy rajz agyaglapra, lapos dombormű fejlesztése.

1.1.11. Tematikusmintázás az előző óra arcmásaiból kiindulva. Egész alakos kompozíciók

December

1.1.12. Bohóc

Készítsetek színespapír kivágással vagy tépéssel csoportképet néhány bohócról, az alábbi szabályok betartásával: mindenki csak egyféle „alkatrészt” gyárthat. (Kéz, szem, száj, orr, fül, stb.) Ezek az alkatrészek persze lehetnek egészen különbözőek. Mindenből annyi példányt gyártsatok, ahány bohócot össze szeretnétek majd állítani. Munka közben nem figyelhetitek egymás munkáját, nem alkalmazkodhattok egymáshoz.

Ha mindenki elkészült rakjátok össze őket csoportképpé, majd ragasszátok fel egy nagy alappapírra. Ha vastagabb fehér papírból dolgoztok, papírmetszetet készítethettek.

Sablonmentesítő feladatként, vagy szigorúbb látvány utáni tanulmányok oldására szolgálhat. Ha nincs színespapírunk, fehér lapra is dolgozhatunk, a méretnek megfelelő rajzeszközzel színezve.A papírmetszetet célszerű vastagabb papírból készíteni. Alaposan ragasszuk fel. Ha a papírmetszet kinövi a magasnyomó gépünk méreteit: áthengerezés után a terem padlójára fektetjük, újságpapír alapra, rátesszük a nyomópapírt, majd a cipőket levéve gondosan végigtapossuk.Ha színes, átlátszó öntapadós fóliából dolgozunk, az ablaküvegre ragaszthatjuk. (Ügyesen kell taktikázni a felragasztásnál, hogy ne kerüljön alá levegő.)

1.1.13. A betlehemi történet

Elmeséljük vagy eljátsszuk a történetet, majd kompozíciós vázlatokat készítünk, vagy jöhet rögtön a rajzolás.

Pasztellkréta

1.1.14. Karácsonyi üdvözlőlapok

Filctollal képeslapokat rajzolunk az előző foglalkozás munkáiból kiindulva, esetleg technikai játékokkal színesítjük a munkát. Viaszkaparás színes alapra, papír, metszet, vagy metszés puha linóba.

1.1.15. Karácsonyi ajándékkészítés

156

Január

1.1.16. A színek világának felfedezése

Ismerkedés a színekkel: a főszínek megismerése, színkeverési próbálkozások, a hideg-meleg színek megismerése, színkontrasztok szerepe, a sötét és világos színek hangulati hatása

A feladatok végezhetők: zenehallgatás után, az évszakok jellemző színeinek megfigyeltetésével, színkompozíciók létrehozásával

Javasolt technika: akvarell, színes ceruza, mozaik

1.1.17. Jégvirágok, hópihék

Figyeljetek meg nagyítóval hópelyheket, vagy jégvirágokat. Próbáljátok megrajzolni, amit láttatok. Fessetek jégvirág-tündérlányt fehér temperával fekete alapra, vagy ragasszatok fehér papírkivágást fekete alapra.Szép jégvirágos ablakot a gyerekek már talán nem is látnak sehol. A kétrétegű, egymáshoz közel lévő, és zárt terű ablakon nem képződik jégvirág. Legkönnyebb persze diával szemléltetnünk, de ha kinn kemény hideg van, és a kettős ablakot kissé szétnyitjuk, valami párásítást biztosítunk, szép jégvirágokat figyelhetünk meg.Hópehelyszerű fraktálokat is tanulmányozhatunk számítógépen. Nagyon jól kell előkészíteni a feladatot, mert nagy a sematizmus veszélye.Fehér temperával festhetünk, vagy fehér papírkivágást ragaszthatunk fekete karton alapra, esetleg tussal lefestett viasz vagy zsírkréta alapba kaparhatunk.

1.1.18. Illusztrációs munka

Nagy László: Ó csodálatos jégvirág:Az előző foglalkozás faktúráival dolgozzunk, papírmetszés, viaszkaparás vagy puha linóba metszés is jöhet.

Ó, csodálatos jégvirág,táncolva megdermedt leány, fátyolos, csipke-kombinés,napvilágomnak ablakán.

Csillag-kripta a két szeme,kialudtak a csillagok,lángudvarukba éjjelremeghíva nem ballaghatok.

Ó, csodálatos jégvirág,mi lesz így velem s teveled?Ha rádlehelek: tovatűnszha megbűvölsz:megdermedek.

157

Február

1.1.19. Mesekígyó

Találjatok ki közösen egy mesét! Kik lesznek a szereplők? Rajzoljátok meg, majd vágjátok ki a figurákat keménypapírból!

A szereplőknek ragasszatok hurkapálca nyelet, játsszátok el a történetet, majd mindenki rajzoljon, fessen egy képet a meséről!

Rögzítsük először a helyszínt, majd a szereplőket. Ezután elindíthatjuk a mesét, vagy választhatunk jellegzetes mesei fordulatokat. Kiadhatjuk csoportmunkában is a feladatot. Elindíthatunk egy történetet. Egyszer volt, hol nem volt… minden gyerek hozzáfűz néhány mondatot, vagy egy eseményt.

1.1.20. Plasztikai feldolgozás

Kiosztjuk a szereplőket, bútorokat, helyszíneket, háttereket. Dolgozhatunk agyagból, textilből, csuhéból, stb.

1.1.21. Farsangi jelmezek terve

A jelmezek készülhetnek az iskolai farsangra, vagy tarthatunk saját csoportfarsangot. Ekkor a jelmezek lehetnek képzőművészeti jellegűek, azaz semmit nem ábrázolnak, csak épp érdekesek, vagy szerepjáték jellegűek. Esetleg foglalkozás után még ott maradhatunk egy kis disco-ra, vagy akár külön estét is szánhatunk rá. Ez történhet csoportonként, de több csoport is összefoghat egy közös farsangra. A farsang lehet egyszerű mulatság, persze ezt sem árt játékokkal színesíteni, vagy lehet valami keretjátéka. (Egy ilyen keretjáték lehet, pl. egy időlaboratórium, ahol elromlik egy időgép, és a világ minden idejéből és tájáról gyűjt össze alakokat. Ekkor mindenki beöltözhet bárminek, nyilván lesz egy király az udvartartásával, aki elrendelheti, hogy amíg a gép visszaviszi őket, folytatódjék a mulatság. A szereplők játsszák a szerepeiket. Persze nem árt előre egyeztetni bizonyos fordulatokat, nehogy mondjuk egy gengszter rögtön az elején lelőjjön mindenkit. Keretjáték lehet egy mese is, amiben van valahol egy bál, ekkor persze a történet többi része csak felvezető vagy záró eseménysor, a legtöbb időt a bál jelenti.)

1.1.22. Farsang

A tér ábrázolása

A tanult téri szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján. (állatkertben, cirkuszban, farsangi bál)Emlékképek készülnek a farsangról, vagy a jelmezkészítésről.

Tüzem lobogóm

Lobog tulipán szoknyád,

Hurrá

Szaladj, ha akarod látni, fuss!Kitört a fák forradalma!Szaval a száműzött Március!Jégkirályt lincsel a Tarna!

Március! Március! Március!Lángok a barackfaágon!

158

leng liliomláng sálad,szikrás szél fúj, s lobot vethajad is: csupa láng vagy!

Élek-halok a fényért,égj hát gyönyörűm lángolj!Tüzem, lobogóm vagy már.Lobbantsd rám, ifjúságom!

Tevékeny éj

Virágporos szél jár a kertben.Szeretkezik vele a másik.Sziromszoknyája földre lebben.s magát megadva, önfeledtenhangolja át az éjszakát.

Március

1.1.23. Utassy József tavaszi verseinek illusztrálása Vázlatok1.1.24. Kivitelezés1.1.25. Kiállítás, múzeumlátogatás1.1.26. Múzeum vagy kiállítás közös látogatása. Lehetőség szerint néprajzi anyag

megtekintése (tájház, népi eszközök, viseletek)

Április

1.1.27. A kiállítás képei

A látottak feldolgozásaTovább pedig műhely előkészítőkCsoportkiállítás rendezése

159

Ünnepek évköre

JelmagyarázatNemzeti ünnepekLiturgikus ünnepekNépszokások

160

IV. 1. A kollégium bemutatása az alapító okirat tükrében

A kollégium a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium és Kollégium

kollégiuma. Szervezetileg a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium

és Kollégiumhoz tartozik. Országos beiskolázású, koedukált kollégium, mely maximum 50 fő

elhelyezését tudja biztosítani.

Szakmai tekintetben önálló szervezeti egység, a kollégiumra vonatkozó kérdések esetében a

nevelőtestület jogkörét a kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok gyakorolják.

Gazdasági tekintetben a kollégium költségvetését, illetve a kisegítő tevékenységből származó

bevételeit az intézményi költségvetésen belül elkülönítetten kezeli az intézmény gazdasági

vezetője. Ezek tervezéséhez, felhasználásához a kollégiumvezető egyetértése szükséges.

IV. 1. 1. Alaptevékenysége

A kollégium elsősorban a vidéki, de indokolt esetekben a helyi középiskolai tanulók részére

nyújt biztos hátteret az eredményes tanuláshoz, a mindennapi felkészüléshez, a szabadidő

értelmes eltöltéséhez.

IV. 1. 2. Kiegészítő tevékenységeA kollégium szabad kapacitásának korlátozott mértékű hasznosítása. (szálláshelyek kiadása).

IV.2. Alapelvek

A Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium és Kollégium katolikus

intézmény. Céljainak tekinti a keresztény értékrend kialakítását. Keresztény értékrendjével,

vallásos hitéleti megközelítésével járul hozzá olyan pedagógiai struktúra kialakításához,

amelyben a gyerekek személyisége megfelelően fejlődhet. A korszerű műveltség átadása

mellett a keresztény elvek válnak nevelési eszménnyé.

Alapvető feltételként elvárja az értékrendhez való pozitív hozzáállást minden nevelő,

dolgozó, diák és szülő részéről. A vallásos életben való aktív részvétel feltételeinek

161

megteremtésével biztosítja a közösségben fejlődés lehetőségét. Szándékunk a hitéhez,

vallásához hű keresztény értelmiség, a munkát szerető és megbecsülő fiatalok nevelése.

A kollégium lehetőséget nyújt a harmonikus közösségi élet, a barátság, az összetartozás

megtapasztalására, megvalósítására.

A kollégium felelős a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a közösség

kialakításáért. Ennek érdekében a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek

kibontakoztatásában, a családi életre való felkészítésben együttműködik az iskolákkal, a

szülőkkel.

IV. 3. A kollégium társadalmi szerepe

1. A kollégium megteremti a feltételt azon tanulók számára, akik lakóhelyén ill.

megfelelő családi körülmények hiányában nincs lehetősége a továbbtanulásra.

Saját iskolánk tanulói mellett kis létszámban felvételt nyernek a város egyéb

középiskolában tanuló keresztény családok gyermekei is.

2. A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal, figyelembe véve azok pedagógiai

célkitűzéseit. Kiegészíti az iskolai, családi nevelést.

3. Elősegíti a társadalmi szerepek tanulását a közösségi együttélés során. Segíti a

minőségi tudáshoz való hozzáférést, az esélyteremtést.

4. Az iskolával együtt támogatja azon felekezetek működését, amelyek párbeszédet

folytatnak a katolikus egyházzal. Számukra biztosítja a kollégium programjainak

kialakításában a részvételt az iskolai szervezettel való összhangban.

IV. 4. A kollégium nevelési célja

IV. 4. 1. A kollégium fő koncepciója: tudásközvetítő kollégium létrehozása

A tanulók szocializációjának, egészséges fejlődésének, tanulásának, sikeres életpályára való

felkészítésének segítése. Kiegyensúlyozott, - Istennel, társaival, önmagával harmonikus

kapcsolatban élő személyiség formálása, kibontakoztatása.

Olyan kollégiumot szeretnénk:

162

- ahova “hazamegy” a tanuló az iskola után

- amely “jó család”

- szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, (nevelő) következetessége

szeretettel párosul.

- igyekszik többletlehetőségeket nyújtani a tudás gyarapításához

- amely “érdekes lakóhely”, tele tudás -, képesség fejlesztési alkalmakkal,

kapcsolatteremtési – építési lehetőségekkel

- amelyben a diákok észrevétlenül sajátítják el az érdekkifejeződés, ütköztetés,

érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit

- amely segít a sikeres életpályára való felkészülésben

Ezek a célok olyan kollégiumot feltételeznek, amely:

- humanista

- szeretetteljes légkörű

- gyermekközpontú

IV. 4. 2. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei- a nevelésben az alapvető emberi jogok, szabadságjogok, a gyermekeket megillető

jogok betartása, demokratikus és humanista elvek alkalmazása

- a tanulók számára lehetőségek nyújtása az elmélyült vallási életre, fölkészülés a

szentségekre, egyházi ünnepek megtartása)

- a katolikus, keresztény értékrend, mint szellemiséget meghatározó követelmény

érvényesítése

- a tanári tevékenységében a diák iránti bizalom és szeretet érvényesítés

- nevelési eljárásokban az alapvető erkölcsi normák érvényesítése

- minden nevelői tevékenységben az egyéni és életkori sajátosságok szem előtt tartása

- társadalmi eredményességre való törekvés, az önművelés igényének kialakítása

- a szülői indíttatások, elvárások, igények mindenkori figyelembe vétele

- a kapcsolódó iskolák oktatási és nevelési tevékenységének nyomon követése

- a kisebbségek identitástudatának tiszteletben tartása és fejlesztése, társas kapcsolatok

tisztelete

- a tanulói öntevékenységre, önszerveződő képességre alapozott együttműködés

kialakítása

163

IV. 4. 3. A kollégiumi nevelési feladatai

IV. 4.3.1. A tanulási kultúra fejlesztése

Fontos a tanulási motívumok fejlesztése, amelyek elősegítik annak kialakítását, hogy a

tanulás a diákok életprogramjává váljon. A nevelési folyamat fejlesszen olyan motivációkat a

diákokban, hogy a tanulás nem csupán kötelesség, hanem igény legyen.

Az eredményesség fokozásához fejleszteni kell a tanulási, megismerési és gondolkodási

képességeket. Biztosítani kell a lehetőséget, hogy a diákok elsajátítsák a helyes, hatékony

egyéni tanulási módszereket.

A helyes tanulási kultúra kialakításának részfeladatai

- egészséges versenyszellem, sikerélmény felkeltése, sikervágy kialakítása

- követelmények folyamatos emelése

- a tanulás, tudás értékének elismerése

- felfedezési vágy felkeltése

- az eredményes, egyénre szabott tanulási módszerek megismertetése

- a tanulmányi munka eredményeinek folyamatos visszajelzése, minősítése

- felkészítés az életfogytig tartó tanulásra

Elvárások a kollégiummal szemben

- a zavartalan tanulás feltételeit biztosítani

Nevelőkkel szemben:

vegyék figyelembe:

- az iskolai elvárást

- a tanulók egyéni szokásait

- a tanulók elért eredményeit

Tanulókkal szemben:

kapjon hangsúlyt:

164

- a képesség

- a szorgalom,

- az eredmény.

IV. 4. 3.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése

Kezelni kell a tanulók közötti műveltségbeli, képességbeli különbözőségeket. Ehhez

változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat kell keresni. Az iskolákkal

együttműködve kell feltárni a lemaradó és a tehetséges tanulók körét, meghatározni a

felzárkóztatás, tehetséggondozás és speciális érdeklődés kielégítésének lehetséges és

szükséges formáit, annak érdekében, hogy a lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő

képességű tanulók kibontakoztatása biztosított legyen. Feladatunk a választott vagy

választandó pályák megismerési lehetőségének, az élet és pályakezdés megkönnyítésének

biztosítása.

Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása és pályaorientáció részfeladatai:

- a lemaradókkal egyéni törődést igénylőkkel való foglalkozás, alapok pótlása az

esélyegyenlőség biztosítása érdekében

- koordinálás az iskolával, korrepetálások szervezése, felkészültségi szint ellenőrzése

(hagyományos és alkalmi felzárkóztatás)

- módszertani tanácsadás, tanulói szokásrend kialakítása, tanulópárok, segítők

megszervezése

- versenyek szervezése, tanulók felkészítése

- életpályák, hivatások, szakmák és munkalehetőségek megismertetése (az európai

tagállamokban való munka lehetőségei is)

- az érdeklődésnek, tudásnak és lehetőségeknek megfelelő pályaorientálás,

pályaválasztás

- speciális és pályakezdésre felkészítő foglalkozások szervezése

IV. 4. 3. 3. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése

Az egyén helye, szerepe és fejlődése nem oldható meg közösség nélkül. A kölcsönhatás

jelentős, sőt nem hagyható ki belőle a nevelő szerepe sem. A kollégium feladata, hogy

megfelelő ismeretekkel, mintákkal segítse a tanulók személyiségének stabilizálását, saját

165

értékrendjük kiépítését, ezzel esélyt adva arra, hogy képesek legyenek bizonyos

élethelyzeteket önállóan megítélni, értékek, ideológiák között felelősségteljesen

választani, döntéseken hozni.

A több éven át tartó együttélést úgy kell alakítani, hogy gyakorló terepe legyen a pozitív

közösségi szokások közvetítésének, a szociális készségek fejlesztésének, a közösségi

együttélés szabályai megtartásának. Ezzel felkészülnek a társadalmi elvárásokra

(tolerancia, empátia, konfliktuskezelés, stb.) a családi életre.

Ezen feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kell kapnia a DÖK-nek.

A kollégiumunk feladata vallásos lelkületű, a keresztény egyház tanítása szerint élő,

tevékenykedő ember formálása, a keresztény értékrend kialakítása, elfogadása.

IV. 4.3.3.1. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztésének részfeladatai

- a közösségi szinteken a működési szabályzatok megismertetése és értelmezése

- a szabályzók ciklikus felülvizsgálata

- elsődleges közösségek kialakítása, szervezése, fejlesztése

- az iskolai tanulókkal, az osztállyal való aktív kapcsolat elősegítése

- közös értékek megbecsülése, felelősségtudat kialakítása, anyagi felelősségre vonás

szerepe

- a pozitív közösségi erőnek, az egyén viselkedésére kifejtett hatás erősítése

- társas kapcsolatokban:

empátia

tolerancia

kooperáció hatékonyságának erősítése

- családtagi szerepek elsajátítása

- a jogok és kötelességek azonos hangsúllyal való szerepeltetése

- a DÖK lehetőségeinek kihasználása, a diákönkormányzati szerep növelése a belső

ügyek intézésében

IV.4.3.3.2. A keresztény értékrend kialakításának feladatai

- átfogó kép kialakítása a vallásokról, kiemelten a történelmi egyházról, azok egyénben

és társadalomban betöltött szerepéről

166

- az egyházak napi működésének, aktuális tevékenységének a megismertetése

- karitatív tevékenység kialakítása

- vallási tolerancia

- igény szerinti szentségi felkészítés

- lelki napok, ünnepek, hitélettel kapcsolatos versenyek, vetélkedők szervezése

IV. 4.3.4. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés

A testi és mentális képességek megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges megfelelő életmód

kialakításához lehetőséget kell biztosítani. Segíteni kell, hogy belső igényszintre emelkedjen

az egészséges és kultúrált életmód. Testi – lelki egészséget megőrző ismereteket pozitív

életmintát adni, gyakorlati képességeket elsajátítatni.

A kollégium kulturális és sportéletének hozzá kell járulni, hogy egészséges és helyes

életmódmintát adjon

Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a kollégium minden részletében otthonos, esztétikus

közeg legyen, meg fejleszti az ízlést, az igényszintet.

Az intézményi sajátosságból fakadó követelmény a helyes környezeti szemlélet kialakítása.

Észre kell vetetni a környezetük minden olyan jelenségét, tennivalóját, amellyel saját életüket

szebbé, tisztábbá tehetik, védhetik önmaguk, lakóhelyük, országunk, ezzel FÖLDÜNK

élővilágát a pusztulástól.

IV.4.3.4.1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai

- motivációs rendszer kiépítésével belső igényszintre emelni az egészséges életmódot

(időbeosztás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés stb.)

- mozgási és sportolási lehetőséget biztosítani a testi képességek fejlesztéséhez

- meg kell teremteni a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségét

- olyan ismereteket kell adni, amely elősegíti az egészségük megóvását, segít a káros

szenvedélyek elkerülésében (drog, dohányzás, ital)

- beszélgetni kell a tiszta párkapcsolatról, és a felelőtlen nemi élet veszélyeiről

- lehetőséget kell biztosítani olyan kapcsolat kialakítására, hogy a tanulók tudjanak

beszélni szorongásaikról, félelmeikről

IV. 4.3.4.2. Esztétikai nevelés feladatai

167

- Bemutatni az ember, a tárgy, a környezet esztétikumát, ezzel az igényszint emelésére

motiválni.

- Lehetőséget teremteni művészeti alkotások megismerésére, mint az esztétikum

kiteljesedésére helyes értékítéletre értékrendre példát adva.

IV.4.3.4.3. Környezeti nevelés feladatai

- olyan tevékenységeket kell szervezni, amelyek a környezet tisztaságának megőrzését,

az élővilág, a levegő, a víz a talaj szennyezettségének megakadályozását segítik

- a környezetvédő szakkör tanulóinak bevonása a felvilágosításba

- aktivizálni kell a tanulókat, hogy mindenki számára legyen természetes a

környezetének rendben tartása

- tudatosítani kell az ember alkotta, épített környezet értékeit

- rá kell mutatni a természeti erőforrások ésszerű, nem pazarló felhasználására az egész

bioszféra megőrzése érdekében

- ki kell alakítani a környezetbarát fogyasztói szokásrendet

IV. 4.3.5. Önismeret fejlesztése, korszerű világkép kialakításának segítése

A pedagógiai értékelésnek segíteni kell a tanulókat, hogy kialakuljon helyes önismeretük.

Segíteni kell a sikerek, kudarcok (egyéni és csoport) feldolgozását. Meg kell teremteni azt a

légkört, amelyben fejlődik, reálissá válik, önértékelésük. A teljesítmény helyes értékelésével

meg kell akadályozni az önbecsülés hátrányos kialakulását (kisebbrendűség, önteltség). Az

ilyen tanulókra fokozott figyelmet kell fordítani.

Tudatosítani kell: a magyar nyelv összefogó erő. Kultúránk, művészetünk örökségét, régi és

új értékeinket meg kell becsülni. Ezek segítségével jussunk el egy átfogó világkép

kialakításához, melyben helye van hazánk területén élő nemzetségeknek, kisebbségeknek, a

határainkhoz túl élő magyarságnak, Európának és minden nemzetnek.

IV.4.3.5.1. Az önismeret fejlesztésének feladatai

168

- bővíteni kell a természeti és társadalmi, napi események megismerését, ezzel a

tanulók személyes azonosságtudatát fejleszteni

- cselekvések és tevékenységek megismerése, értékelése

- a diákönkormányzat, tanulói közösségek, öntevékeny, a közösség tagjaira gyakorolt

önmegismerő szerepének erősítése

IV. 4.3.5.2. A korszerű világkép kialakításának feladatai

- nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése

- az elbocsátó környezet hagyományainak megbecsülése

- nemzetünk történetének ismerete

- az anyanyelv szeretete, tiszta használata

- nemzeti szimbólumaink tisztelete

- pozitív, előítélet mentes vélemények kialakítása a hazánkban élő nemzetiségekkel,

kisebbségekkel – nemzeti érzéseik tiszteletben tartása

- határon kívül rekesztett magyarság problémáinak ismerete, kapcsolatkeresés velük

- az európai kulturális hagyományok megismerése, törekvés befogadására

- egyetemes emberi jogok elfogadása

- a béke megbecsülése, az erőszak elutasítása

- Európa és az emberiség globális problémáinak érzékeltetése

IV. 5. A kollégium működése

IV. 5. 1. Személyi feltételek, elvárások

A kollégium vezetője a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola Gimnázium és

Kollégium igazgatóhelyettesi feladata mellett látja el a kollégium vezetését. Dönt a

felvételeknél, vezeti a nyilvántartásokat, elkészíti a dokumentációknak.

A kollégium kis létszámához 2 fő teljes állású, állandó alkalmazottat engedélyezett a

fenntartó. Ők látják el az ügyeleteket is. Irányítják a tanulást, a szabadidős foglalkozásokat.

Elvégzik az adminisztrációs teendőket. Heti 1 órában az iskola hittanára tart foglalkozást a

169

kötelezően szabadon választott foglalkozás keretében. A nevelők életkori és szakos

összetételben megfelelőek a feladat elvégzéséhez, (matematika-fizika, magyar – német) A

szűkebben vett feladataikon kívül egyéb kvalifikációval is rendelkeznek.

Megfelelnek az elvárásoknak:

- rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken (egyik kolléga jelenleg átképzésen is)

- ismerik, alkalmazzák a különböző pedagógiai eljárásokat

- egyéniségük, felkészültségük mintát ad a diákoknak (egyik nevelőnknek hasonló korú

gyermekei vannak)

- megfelelő empátiával rendelkeznek, a tanulók bizalmát élvezik

- együttműködnek a vezetővel, az intézmények tanáraival

A kollégiumban nem pedagógusi munkakörben dolgozók munkáját a gyermekközpontúság

jellemzi. Egy fő takarítónő, udvaros, gondnok, akik az intézmény főállású dolgozói,

részmunkaidőben látják el a kollégium egyéb feladatait.

IV. 5. 2. Tárgyi és környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban

A kollégium épülete a Kalocsa-Kecskemét Érsekség tulajdonát képezi. Az iskolától kb. 250

méterre fekszik. A hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi

szabályoknak megfelelő. Két épületből áll. A főépület kétszintes. Itt találhatók a hálók,

nevelői szoba, porta, melegítő konyha, ebédlő, társalgó, orvosi szoba, betegszoba, tanuló,

társalgó, fürdőszobák, WC-k. A földszintes épületben tanuló, szabadidős szoba, raktár, WC

van. A hálók egyben lakószobák is, 2-4-6 főre berendezettek. A fiúk, lányok elkülönítve

vannak elhelyezve. A 2 hektáros udvar és park, a szobák berendezése egészséges és

biztonságos körülményeket tesz lehetővé a tanuláshoz, pihenéshez, a szabadidő eltöltéséhez.

Könyvtár, számítástechnika terem, testedző szoba az iskola épületében található, ezt a tanulók

délutáni foglalkozásokon igénybe vehetik. Az étkezés az iskola ebédlőjében biztosított. A

vacsorát a kollégium épületében kapják a tanulók. Az ebédlő a kiszolgáló helyiség az

előírásoknak megfelelő.

170

IV. 5.3. A kollégiumi élet megszervezése

A kollégium belső életét a házirend és a napirend szabályozza. Ezen dokumentumok

elkészítésénél figyelembe vesszük a jogszabályi kereteket, az iskolák, a szülők, a tanulók

igényeit. A belső arányokat próbáljuk a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazítani.

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős helyet kap a diákönkormányzat. Lehetőséget

kapva, hogy gyakorolják a problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit.

IV. 5.3.1 A kollégium fórumai

IV. 5.3.1.1. Nevelőtestületi

Iskolával közösen rendezetteken kívül

- tanév eleji előkészítő: év végi értékelés

- heti megbeszélések, elmúlt hét értékelése, feladatok összehangolása

- rendkívüli megbeszélés sürgős döntés esetén

- kollégiumi szülői értekezlet évente két alkalommal

- fogadó órák (igény szerint)

IV. 5.3.1.2. Diákközösség

- közgyűlés évente két alkalommal meghatározott napirenddel

- rendkívüli közgyűlés

- csoportgyűlés havonta

- heti értékelés, tanulói beszámolók

- diákönkormányzati ülés a munkaterv szerint

- célfeladatra szerveződve eseti igény szerinti megbeszélés

IV. 5.3.2. Hagyományteremtés és ápolás

Arra törekszünk, hogy a kollégiummal történő első találkozás szorongását feloldjuk.

Levélben üdvözöljük a tanulókat és a szülőket, tájékoztatjuk a kollégiumi élet

követelményeiről.

- felvételkor bemutatjuk a kollégiumot

- szeptemberben fogadjuk az elsősöket,

171

- a diákönkormányzat megszervezi a környezet, a város bemutatását

- végzős tanulókat búcsúztatjuk

- ünnepi programokat szervezünk

- nemzeti és egyházi ünnepen kapcsolódunk az iskola programjaihoz

- városi ünnepeken képviseljük a kollégiumot

- jeles napokat, személyes jellegű ünnepeket bensőséges keretek közt tartjuk

IV. 5. 4. A kollégium kapcsolatrendszere

A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott

IV. 5. 4. 1. Közvetlen kapcsolat- szülőkkel – évente két alkalommal szülői értekezlet, a fogadó órák az iskola fogadó

óráihoz kapcsolódnak, probléma esetén azonnali kapcsolat

- iskolákkal – az iskola értekezletein a kollégiumi nevelők részt vesznek, a kollégium

vezetője egyben az iskola igazgatóhelyettese, egy nevelő óraadóként dolgozik az

iskolában, így a kapcsolat napi

- fenntartóval

- iskolaorvossal

IV. 5. 4. 2. Közvetett kapcsolatok- Kalocsa Város Önkormányzata

- Alapművészeti Iskolák

- Városi Közművelődési Intézmények

- Uszoda

- Gyermekjóléti szolgálat

- Viski Károly Múzeum

- Érseki Könyvtár

- Máltai Szeretet Szolgálat

172

IV. 6. A kollégiumi tevékenység szerkezete

Meghatározója, hogy kollégiumunk kis létszámú, kevés nevelővel és ellátó személyzettel

rendelkezik. Ezért a tevékenységek szervezésénél a körültekintő feladat meghatározás, az

összefogás, a munkák folytonosságának súlyozása, a szervezések, megoldások koncentrálása

a legfontosabb. A mindent átlátás szükségessége meghatározó eleme a tevékenységünknek.

IV. 6. 1. A kollégium működéséhez szükséges ellátási tevékenységek

Ezek a tanulók életkorának megfelelő lakhatási feltételek biztosítását, a megfelelő színvonalú

biológiai és egészségügyi feltételrendszer megteremtését foglalják magukba.

IV. 6.1.1. Tanári tevékenységrendszer

- A kollégiumi tanár részt vesz olyan speciális kollégiumi feladatok irányításában, mint

a lakószobák elosztása, szoba és szekrénykulcsok regisztrálása, kiadása, beszedése.

Irányítja a szobák, helyiségek berendezését, tanév elején. Elkészíti a leltárfelvételt és

elvégzi az év végi átvételt. Folyamatosan figyelemmel kíséri a feltételrendszer

rendeltetésszerű használatát, a vagyonvédelem és az állagmegóvás érdekében.

- Az általa átvett kollégiumi eszközökért erkölcsi, bizonyos meghatározott esetekben

anyagi felelősséggel tartozik.

- A tanulói ügyeleti rendszert felügyelő tanárnak irányító, szervező, ellenőrző feladata

van.

- A kollégiumi nevelő a kollégiumvezető által meghatározott beosztás szerint végzi

ügyeleti és nevelőoktató munkáját. Az elfogadott beosztás szerint a pihenő és

munkaszüneti napokon (szükség esetén éjszaka is) teljesíti ügyeleti munkáját.

- Munkáját a kollégiumi nevelő munkaköri leírásában foglaltak szerint látja el.

- Ügyeleti időszakában ellátja a területfelelősi feladatokat, ellenőrzi a közös

helyiségeket, és a speciális kiszolgáló egységeket.

IV. 6. 1.2. Tanulói tevékenységek

173

A kollégiumi tanulók részt vesznek környezetük rendben tartásában, a napi kollégiumi

életvitel gördülékeny lebonyolításában.

- Napi váltással a havi beosztás szerint ellátják a portaügyeletet.

- Hálófelelősök heti beosztás szerint végzik a hálók takarítását.

- A folyosó ügyeletesek napi beosztással biztosítják a közös helyiségek rendjét.

- Ebédlőügyeletesek előkészítik és helyreállítják vacsorához a helyiséget.

- Elvégzik a többféle hasznosítású termek átrendezését.

- Külön feladatként elvégzik a kollégium környékének rendben tartását.

IV. 6. 1.3. Egyéb tevékenységek

- A kollégiumi tanulók orvosi ellátását a kollégiumhoz rendelt háziorvos oldja meg.

- A kollégium adminisztrációs szükségleteit a kollégium vezető és az iskola gazdasági

hivatala oldja meg.

- A létszámnyilvántartást, a túlóra elszámolás ellenőrzését és a tanulókkal kapcsolatos

napi adminisztrációt a munkaköri leírás alapján a kollégiumvezető végzi.

- A gondnoki feladatokat az iskolagondnoka látja el.

- Portási feladatokat a nevelők illetve tanulók végzik.

- A nevelő ügyel a folyosók, kapuk zárására.

- A berendezések karbantartását az iskola karbantartója végzi.

IV. 6. 1.3.1. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok

A kollégium mivel integrált intézmény, a feladatellátást intézményi szinten kell biztosítani.

Valamennyi pedagógus, nevelő alapfeladata a veszélyeztető körülmény feltárása, megelőzése,

megszüntetése, a szükséges tájékoztatás megtétele a kollégiumvezető, szülők, gyermek és

ifjúságvédelmi felelős irányába.

Az intézményvezető felel a feladatok megszervezéséért.

Feladatok:

174

- kapcsolat a családdal, szülői támogatás igénybevétele, tanácsadás

- anyagi támogatás megszervezése

- gyermekvédelmi hálózat igénybevétele

- karitatív, lelki segélyszolgálat nevelési tanácsadó igénybevétele

- nyilvántartások vezetése, prevenciós feladatok ellátása (programok szervezése)

IV. 6. 2. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások szerkezete

- Csoportos és egyéni foglalkozások keretében tervezzük attól függően, hogy mi a

foglalkozás célja, jellege.

- A tanulók neveltségi szintje és tanulmányi eredménye alapján a foglalkozások

kötelezőek, kötelezően választandók, illetve szabadon választhatók.

IV. 6.2.1. Tehetség kibontakoztatását, felzárkóztatását segítő foglalkozások

- A napi felkészülést szolgáló tevékenység (szilencium, számonkérés, segítségnyújtás)

közvetlen tanári irányítással történik, a napirendben előírt időkeretben, nyugodt

felkészülést biztosító körülmények között.

- A nevelőtanár az osztálynapló alapján folyamatosan nyomon követi a kollégista

iskolai munkáját. Az osztályzatokat vezeti a csoportnaplóba. Külön füzetbe vezeti a

tanuló fejlődésével, nehézségeivel kapcsolatos észrevételeit, a szükséges és megtett

intézkedéseket. A kollégiumi ellenőrzőkönyv útján a nevelő kapcsolatot tart az iskolai

tanárokkal, osztályfőnökkel edzővel.

- A lemaradt tanulók fejlesztése (felzárkóztatása) a csoportvezető tanárok szervezése

alapján történik, a középiskola nevelőinek bevonásával.

- Külön foglalkozunk ezekkel a tanulókkal, vagy felvesszük a kapcsolatot az iskolai

szaktanárral és közösen biztosítjuk a tanulók korrepetálásra járását.

- A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása céljából a kollégium az iskolával

együttműködve alakítja ki programját.

Versenyekre, OKTV-re való felkészítés.

Kollégiumi vers- és prózamondó versenyre való felkészítés.

175

Irányítás a megfelelő foglalkozásokra (egyetemi előkészítő, iskolai

szakkörök).

Reális énkép és önértékelés segítése.

Önképzés segítése, szakkörök szervezése.

Élet és pályakezdést segítő foglalkozások és azokra vizsgafelkészítés.

IV. 6. 2.2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások

- Csoportfoglalkozások keretében történik a tanulócsoport életével kapcsolatos

feladatok, tevékenységek megbeszélése.

- A kollégiumi tanárok célirányos felmérések (szociológia, szociometriai stb.), a

tanulókkal folytatott beszélgetések, interjúk, kollégáktól és a külső személyes

kapcsolati forrásokból szerzett információk, valamint a tanuló megfigyelése alapján

megismeri a kollégisták személyiségét, és a tanév elején tervet dolgoz ki a tanulók

személyiségének fejlesztésére.

- Élethelyzetek felvételével, aktuális események megbeszélésével, videó filmek

tanulságának megvitatásával rávezetjük a tanulókat a helyes viselkedési szabályokra,

a drogok káros hatására, a kötelességtudat, lelkiismeret és a jövőben való hit

fontosságára.

- Foglalkozásokat szervezünk a diákönkormányzati tanács részére azzal a céllal, hogy

válasszák ki és tanítsák be az utánpótlást és gyakorolják a közösség pozitív

formálásának és a nem kívánatos közösséget negatív hatásokkal terhelő jelenségek

megszüntetésének módszereit.

- Fokozatos szoktatással (figyelmeztetés közöntésre, helyes testtartásra, szabatos

beszédre, gondos ágyazásra, udvariasságra, rend megtartására stb.) kialakítjuk a

pozitív szokások gyakorlóterületeit.

- Személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget biztosítunk a

tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják és ezek megoldására tanácsot

adunk.

- Ha valamelyik tanulónál súlyos magatartási problémák jelentkeznek, felvesszük a

kapcsolatot a szülőkkel és az osztályfőnökkel, még mielőtt fegyelmi eljárást kellene

indítanunk, és a tanuló bevonásával megbeszéljük a számára legkedvezőbb kiutat.

176

IV. 6. 2. 3. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások

- Elsősorban csoportfoglalkozásokat tervezünk, amelyekben a kollégium és az iskola

személyi és tárgyi lehetőségeire építve meghatározó szerepet kap az egészséges és

kultúrált életmódra nevelés, a kommunikációs és vezetési képességek fejlesztése, a

diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása, az irodalmi, képzőművészeti,

zenei és vizuális képességek fejlesztése.

- Védőnő, orvos, pszichológus aktuális kérdésekben tart előadást

(szenvedélybetegségek, urológiai, nőgyógyászati problémák, párkapcsolatok).

- Színház, mozi, múzeumok látogatását, kiállítások, tárlatok megtekintését tervezzük.

- A kollégiumban művészfilmek videó vetítését, élménybeszámolókat, híres emberek

meghívását tervezzük.

- Saját tanulóink közreműködésével zenés ill. irodalmi műsorokat szervezünk.

- Kirándulások, természetjárás (gyalogtúra, kerékpáros túra) alkalmával az elrettentő

környezetszennyezés bemutatásával vagy környezeti katasztrófák híreinek

megvitatásával rádöbbentjük a tanulókat a természet és környezetvédelem

jelentőségére.

- Pályázatot írunk ki kollégiumunk környezetének csinosítására, a tisztaság

fenntartásának biztosítására, amelyet nyilvános fórumon megvitatunk, és akkor

jutalmazunk, ha a végrehajtásában a tanulói közreműködést is megszervezik a

pályázók.

177

IV. 7. A kollégiumi nevelés eredményessége

A kollégiumi évei alatt a tanulót sokféle hatás éri. Nem szakad meg kapcsolata a szülői házzal

sem. Idejének jelentős részét az iskolában tölti. Megtartja a régi, de kialakítja az új baráti

körét is. A kollégiumban kialakított „mikro-társadalom” sem függetleníthető a mindent

befolyásoló „makro-társadalomtól”.

Az összetett, bonyolult nevelési folyamatban a kollégium feladatát abban látjuk, hogy

tevékenységét hangolja össze a társadalom összes nevelési fórumával, és ezekkel

együttműködve járuljon hozzá, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait, sajátítsa

el a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az

állampolgári létben az önálló életvitelhez szüksége alapvető ismereteket, képességeket,

értékeket.

IV. 7. 1. Ellenőrzési és értékelési tevékenységek

- A tanulmányi teljesítményeket és a neveltségi eredményeket vizsgáljuk.

- Folyamatosan ellenőrizzük a tervezett cél és a meglévő helyzet közötti viszonyt.

Egyes tanulók esetében:

megfigyeljük tanulóinkat,

célirányos beszélgetést folytatunk velük,

írásos felmérést végzünk

pedagógiai helyzetelemzés folyamán vizsgáljuk reakcióikat,

elemezzük iskolai, kollégiumi dokumentumaikat, munkáikat,

a visszalátogató kollégista tanulók tapasztalatait felhasználjuk

nevelőmunkánkban.

Csoportoknál, közösségeknél megvizsgáljuk:

a csoport, közösség felépítésének, belső mozgásának sajátosságait,

tevékenységrendszerének jellemzőit, tartalmát, hatékonyságát,

a közösség stílusát, hangnemét,

a közvélemény minőségét.

178

Nem a lexikális ismereteket mérjük hanem a produktumot.

Vizsgálnunk kell:

- elsajátítja-e és követi-e a tanuló az alapvető erkölcsi normákat?

Mérhető produktumok: a szekrényrendben, hálórendben, beszédmódban bekövetkező

változás. A rongálások száma lecsökken. A diákönkormányzat kisebb tanulói problémákat

önállóan megold. A lopások száma lecsökken. Nő a bizalom egymás és a nevelők iránt stb.

- képes-e a tanuló az egészséges és kulturált életmód kialakítására?

Mérhető produktumok: igényli a tornát, sportolási lehetőségeket, időbeosztása célszerű,

ebédlő és közös helyiségek használata kultúrált, étkezése kultúrált, filmekkel, könyvekkel

szemben igényes, nő a színházlátogatók száma, műsorokat szervez, szerepeket vállal stb.

- képes-e az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére?

Mérhető produktumok: a csoport a rábízott feladatot a diákönkormányzat a felmerülő

problémákat önállóan megoldja, kapcsolatot teremtenek más kollégiumokkal, fórumokkal stb.

- másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a

szolidaritás jellemzi-e?

Mérhető produktumok: megvédi az alsós kollégistát agresszív társától, a gyengébbek

kiszolgáltatottsága megszűnik, a durva avatási szertartások megszűnnek, segíti társait a

tanulásban, ételét önként megosztja, nemes célokért lelkesedik, gyűjtést szervez stb.

- Tudása versenyképes-e, önértékelő képességére, szakmai felkészültségre alapozva

választ tud-e adni a szakmai kihívásokra?

Mérhető produktumok: részt vesz belső és kollégiumok közötti versenyeken, felismeri saját

gyengéit, hiányosságait és törekszik ezeken változtatni, helyzetfelismerése jó, értékelése

reális stb.

A tapasztalatok alapján elemezzük nevelésünk hatékonyságát és meghatározzuk a szükséges

korrekciót, továbbfejlesztést.

179

A kollégiumi csoportvezetők minden év elején és év végén helyzetképet adnak csoportjuk

tanulmányi és neveltségi szintjéről, és ezek függvényében állítják össze nevelési tervüket. A

félévi eredmények alapján szükség esetén módosítást hajtunk végre.

IV. 7. 2. Sikerkritériumaink

A kollégiumi nevelőmunkánk akkor eredményes, ha céljaink az alábbiak szerint valósulnak

meg:

Ha diákok többsége helyes önismerettel rendelkezik, önjellemzése közel egybe

esik környezetének megítélésével

Ha az együttélés normái a társas kapcsolatokban pozitívan nyilvánulnak meg, a

diákok többsége:

elfogadja a másságot

megértő a környezetében élőkkel

együttműködő társaival és a felnőttekkel szemben

Az értékelő rendszer akkor működik hatékonyan, ha a tanulók hosszú távú

érdekeit szolgálja és a belső szabályzók betartását erősíti:

csökken a napi és a „Házirendet” megsértők aránya

a diákok személyes érdekeit szolgálja

Ha a személyes beszélgetések (tanár-diák) száma nő, ha a tanár-diák

kapcsolatban a bizalom erősödik és ez a diákok elégedettségét növeli

Ha a diákok többségénél az önálló életvezetési gyakorlat kialakul.

döntésképesség

együttműködés

érdekérvényesítés területén

ha a demokratikus intézményrendszer a törvények alapján működik

ha a tanulók többségénél belső igénnyé válik az egészséges életmód

ha a tanulók többsége olyan tanulási módszert alkalmaz, amely tanulmányi

eredményét legalább 0,5%-kal növeli

ha a diákok többsége a képességei szerinti eredményt eléri

ha legalább tanévenként egyszer közös programon vesznek részt más

kollégiumok, iskolák diákjaival

180

ha a kollégiumi kommunikációs rendszer útján folyamatosan megismerhetik a

város kulturális, sport és szabadidős programjait

ha a DÖK a hagyományos kollégiumi rendezvények szervezésében aktívan részt

vesz

ha a kollégiumi hagyományápolás a tanulók többségének igényévé válik

ha a diákok 90%-a ismeri, érti és alkalmazza a kollégiumi szabályzók

normarendszerét

ha a működést szabályzó dokumentumokat minden tanév elején felülvizsgáljuk

ha működőképes karitatív tevékenység alakul ki a kollégium részvételével

ha a hitélettel kapcsolatos felkészítés eredményeként a belső igény vezette

cselekvés mérhetővé válik

181

IV. 8. Záradék

A jelen pedagógiai program elfogadása, módosítása, érvényességi ideje:

A kollégium pedagógiai programjának felülvizsgálatakor figyelembe vettük az 1993. évi

LXXIX Közoktatásról szóló törvény 1999. évi, 2003. évi módosításának paragrafusait,

különös tekintettel a 49.§-ra , 53.§-ra, valamint a 46/2001. (XII. 22.) OM rendeletek,

módosítását és annak 1. 2. 3. számú mellékleteit.

2004. szept. 1-től 5 évre szóló alapdokumentum. A fenntartó jóváhagyásával válik

érvényessé.

A program felülvizsgálatát a kollégiumi nevelőtestület kérheti 50%+1 fő kérelme esetén

évenkénti rendszerességgel, az új tanév előkészítésekor, illetve kötelező módosítani a

programot a kollégiumi működést szabályozó előírások változása esetén.

A jelen pedagógiai program a 2001-ben készült pedagógiai program felülvizsgált változata. A

diákönkörmányzat megtárgyalta, élt véleményezési jogával.

A kollégium nevelőtestülete a kollégium pedagógiai programját a program ismertetése után

megvitatta és egyhangúlag elfogadta.

A programot elfogadó nevelőtestületi értekezleten tanácskozási joggal részt vett a szülői

szervezet közösségi képviselője.

Kalocsa, 2004

182

V. az iskola tantárgyi rendszere

Az 1 – 4. évfolyam tantárgyi rendszere

Emelt ének óraszámú óraterv

2007/2008. tanévben az első évfolyamtól kerül bevezetésre

Évfolyam: 1 2 3 4

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7

Idegen nyelv - - -3

Matematika 4 4 4 4

Környezetismeret 1 1 1 2

Ének-zene 4 4 4 4Rajz és vizuális

kultúra 1 1 1 1Technika és

életvitel 1 1 1 1Testnevelés és

sport 2 2 3 3

Néptánc 1 1 - -Hittan

2 2 2 2

Összesen: 22 21 22 25

A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel.Az óraterv nem tartalmazza, de tantervi előírás, hogy 2. évfolyamtól kötelező énekkari foglalkozást kell szervezni.

183


2007/2008. tanévben

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.


Matematika 4 4 4 4

Idegen nyelv - - 1,5 3

Környezetismeret 1 1 1 2

Ének 1 1 2 2

Rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 2 1,5

Technika 1 1 1 1

Testnevelés 3 3 3 3

Hittan 2 2 2 2

Differenciálás 2 2 2 2

Összesen: 20,5 20,5 22,5 23,5

Az összóraszámban a hittan és a differenciálásra szánt óraszám nem szerepel.

184


Emelt ének óraszámú óraterv 2007/2008. tanévtől

5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 2+2 2+2 2+2 2+2

Történelem 2 2 2 2

Idegen nyelv 3 3 4 3

Informatika - 0,5 2 1

Matematika 4 4 4 3

Természetismeret 1,5 2 - -

Fizika - - 2 2

Biológia - - 2 3

Kémia - - - 3

Földrajz - - 2 2

Ének-zene 3 3 4 4


Rajz és vizuális kultúra 1,5 1 1 1

Hittan 2 2 2 2

Média - - - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Technika és életvitel 1 1 - -

Összesen: 24 24,5 30 31

Tánc és dráma modulok oktatása a magyar nyelv és irodalom, a hon- és népismert modul a történelem tantárgy tantervében szerepel.A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel.

185

Az 5 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere2007/2008. tanévben

5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4,5 4,5 4

Történelem 2,5 2,5 3

Idegen nyelv 3 3 3

Informatika - 1 1

Matematika 4 4 4

Természetismeret 3 2 -

Fizika - 1 2

Biológia - - 2

Kémia - - 2

Földrajz - - 2

Ének-zene 1 2 1

Testnevelés 3 3 3

Rajz és vizuális kultúra 1,5 1 1

Hittan 2 2 2

Média - - 1

Osztályfőnöki 1 1 1

Technika és életvitel 1 1 1

Összesen: 24,5 26 31

Az óraterv a 7. évfolyam óraszámát azért nem tartalmazza, mivel 2007/2008-as tanévtől felmenő rendszerben a 6 évfolyamos gimnázium óraterve lép életbe. Az óraterv összóraszáma a hittan óraszámát nem tartalmazza.

186

A 2008/2009-es tanévtől a közoktatási tv. értelmében az alábbi óraterv alapján szervezzük az oktatási-nevelő munkát.

tantárgyak 5. évf. 6. éfv.

Magyar 3,5 3,5

Történelem 2 2

Idegen nyelv 2 2

Matematika 4 4

Természetismeret 2 1,5

Ének-zene 1 1

Testnevelés 2 2

Rajz 1 1

Hittan 2 2

Osztályfőnöki 1 1

Nem szakrendszerű oktatás 6 6

Informatika 1

Fizika 1

A közoktatási tv. előírás szerint a nem szakrendszerű képzést megfelelő képzettségű tanárok végezhetik, akik tanítói oklevéllel vagy tanári oklevélellel és a 120 órás tanfolyami végzettséggel rendelkeznek.A nem aszakrendszerű képzés heti 6 órában valósul meg, ami: - önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása,- információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése,- komunikációs képességek erősítése,- térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás.A nem szakrendszerű képzés értékelésének formája: szöveges értékelés.Az össz óraszám 25%-át fordítjuk nem szakrendszerű oktatásra, mely a nyelvi óraszámok órából 20%-ot, a történelem óraszámok óráiból 30%-ot, a testnevelés óra óraszámaiból 30%-ot vesz el, ezzel biztosíthatjuk a heti 6 órát.

187

ÓRASZÁMOK A HATÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMBAN

a 2007/2008. tanévtől a 7. évfolyamtól felmenő rendszerben

7. 8. 9 10. 11. 12.Magyar irodalom 2 2 2 3 3 4Magyar nyelvtan 2 2 2 1 1 1

történelem 2 2 2 2 4 3matematika 4 3 4 3 4 4

1. nyelv 4 4 4 3 4 3+fakt2. nyelv - - 2 2 2 2fizika 2 2 3 3 - válkémia - 3 2,5 2 vál vál

biológia 2 3 2 2,5 vál válföldrajz 2 2 2 2 vál vál

társadalomismeret - - - - 2 -informatika 2 1 - - 1+vál válÉnek-zene 2 1 1 1 vál vál

Rajz és víz. kult 1 1 1 1 vál váltestnevelés 3 3 2 2 2 2

OsztályfőnökiHittan

12

12

12

12

12

12

Filozófia és ezika - - - - - 2mozgókép és méd - - - 0,5 - -

összóraszám 29 30 30,5 30 25 22fakultáció 1 1 2 2fakultáció 2 2

fakultáció (D sáv) 2 2nyelvi fakt(C sáv) 2

Jelmagyarázat: vál = választhatófakt = fakultáció

A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel, a fakultációs óraszámokról a jelentkezés mértékében a nevelőtestület dönt.

188

Az 9 - 12. évfolyam tantárgyi rendszere2007/2008. tanévben

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.


Történelem 2 2 3,5 4

1. idegen nyelv 3 3 4 3

2. idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3 3 4 4

Filozófia - - - 2

Fizika 1,5 2 2 -

Biológia - 1,5 2 2

Kémia 2 2 - -

Földrajz 2 2 - -

Ének-zene 1 1 - -


Rajz és vizuális kultúra 1 1 - -

Művészettörténet - - 2 2

Média 1 1 - -

Informatika 2 - - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Hittan 2 2 2 2

Összesen: 28,5 28,5 27,5 28

A hittan óraszám az összóraszámban nem szerepel.

189

V. 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve

12 évfolyamos iskolánk három tanterv szerint tanít. A régi és új kerettantervvel és az első

osztályban beinduló új NAT-os kerettantervvel.

5. 9. évfolyamainkon már a csökkentett óraszámokkal.

A „ + „ indexszel jelölt órák jelentik a szabad órakereteket.

„M” betűvel jelöltük a beépített modulokat. A modulokat integráltan tanítjuk az adott

tantárgyba beépítve. Az osztályozása a tantárgy osztályzásával történik; a modul tantárgy

óraszámával arányosan.

A 6. évfolyam Informatika tantárgyába és 11. 12. évfolyam Művészet tantárgya önálló

modult képvisel; ugyanígy a Mozgókép és média. A tantárgyi követelményeknek megfelelően

történik az osztályozása; havonként egy osztályzattal minimálisan.

A Mozgókép és média tantárgy a következő tanévtől kerül bevezetésre a 8. 9. és 10.

évfolyamokon. Az érettségihez szükséges ismereteket a 11. és 12. évfolyamon fakultációval

tudjuk biztosítani.

Csoportbontások vannak 7. és 8. évfolyamon magyar nyelv és irodalom valamint

matematika tantárgyakból. Ez képességek szerinti differenciálás alapján történik. A csoportok

nem szigorúan átjárhatatlanok. A képességek fejlődésével, a teljesítmények növekedésével

A csoportokban átjárás lehetséges.

Terveink között szerepel- felmenő rendszerben- a csoportbontások meghagyása a 9. és 10.

évfolyamokon -és a lehetséges órakeretek között; vagy akár új lehetőségekkel- emelt szintű

képzés beindítása 2006-os tanévtől – humán és reál tárgyakkal- a diákok és szülők igénye

szerint.

11. és 12. évfolyamon az érettségire és felvételire történő felkészítést szolgálják a

fakultációk. Erre eddig a 11. évfolyam 4 órát a 12. évfolyam 8 órát kapott a választott

tantárgyaiból.

Illetve az elmúlt tanévben a kötelező tantárgyak közül alapóraszámhoz illesztettük a

történelem tantárgyhoz két órát- ezt jelenti a táblázatban szereplő 5 óra-; az első idegen

nyelvhez 1 órát; valamint a matematika tantárgy kapott 1 órát.

Ezen felül választhatott a diák két-két órában tantárgyat fakultációra.

A jelenlegi kerettantervi szabályozás a 11. évfolyamra 148 órát- heti 4 órát engedélyez-

A 12. évfolyamon 160 órát- heti 5 órát-.

190

A fakultációs órák széles tárházát kínáljuk tanulóinknak.

A választható és kötelező érettségi tantárgyak közül:

Minden jelenleg kötelező érettségi tárgyból;

A választható közül: biológia, kémia, földrajz, fizika, számítástechnika, hittan, rajz és

művészetek, testnevelés tantárgyakból indítunk fakultációt. Ezek a kiscsoportos órák

lehetőséget teremtenek differenciált munkára; OKTV versenyekre történő felkészítésre;

Érettségi és felvételi előkészítésre. Itt követelmény az önálló tanulás; tanulmányok készítése;

kutatómunka elvégzése. Osztályozzuk; havonkénti minimum egy érdemjeggyel.

191

V. 2. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei

A tanulói ismeretszerzésnek egyik legfontosabb eszköze a tankönyv. Fontos tehát a

körültekintő tankönyvválasztás. Felelősségteljes feladat hárul a pedagógusra, amikor

szelektálni kezd a tankönyvek között. Szaktudást, gyakorlatot igényel ez a feladat.

Tantestületünk szalmai tapasztalatai alapján helyi tantervéhez legjobban illeszkedő, tartalmas,

színvonalas és tartós tankönyvekből választ. Az iskola vezetésének ebben véleményezési joga

van, de a tanári szabadságot a tankönyvválasztásban előtérbe kell helyezni.

A tananyag feldolgozása összhangban legyen az iskola cél-és feladatrendszerével, a

Helyi tantervvel, a katolikus keresztény, valamint az egyetemes emberi értékekkel.

Magyarságunk, nemzeti értékeink, hagyományaink tiszteletére neveljen

Az iskolai szintek összehangolását segíti, ha ugyanabból a tankönyvcsaládból

tanítunk, alsó-felső illetve felső-és középiskolában is.

Szemléletes, esztétikus legyen

Lényeget kiemelő legyen

Rendszerezzen, segítse a gondolkodási műveleteket

Biztosítsa a tanuló önálló ismeretszerzését

Cselekvésre, tettekre motiváljon

Használata során alakuljanak ki új fogalmak a tanulókban

A már elsajátított ismereteket erősítsék meg

Késztessék a tanulókat új problémák felismerésére, azok megoldására

Fejlesztő hatásúak legyenek

Az anyanyelvi integrációt kiemelt helyen tartjuk

192

V. 3. Az iskola magasabb évfolyamára történő lépés feltételei

A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről az osztályozó tantestületi értekezlet

dönt.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. Egy vagy két tárgyból kapott

elégtelen (1) minősítéssel a tanulót javító vizsgára kell utasítani, ennél több elégtelen

osztályzat esetén javítóvizsgát csak a tantestület engedélyezhet. Az ilyen esetekben az

igazgató köteles a tantestület véleményét kikérni. A tantestület a javítóvizsgát engedélyezheti

vagy osztály ismétlésre utasíthatja a tanulót.

Iskolánkban szerzett tanév végi elégtelen (1) után a tanuló csak sikeres javítóvizsga után

léphet át az iskola magasabb évfolyamára. Sikertelen javítóvizsga esetén tehát a tanuló

tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Ha tanuló hiányzása az adott évben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható.

Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy

a vizsgaengedély meg nem adása, évfolyamismétlést von maga után.

A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén (a

testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó

vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A

magántanulók felkészítéséhez az iskola útmutatást nyújt.

Az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben

történő teljesítésére csak olyan rendkívül kiemelkedő képességű tanuló kaphat engedélyt,

akinek tanulmányi eredménye a kérelmet megelőző minden tanévben, minden tantárgyból

kitűnő volt és az iskola tanári kara az engedély megadását támogatja. Az engedélyt a

tantestület egyetértése esetén az igazgató adja meg.

Külföldre távozás esetén a tanuló akkor folytathatja –visszatérésekor- ugyanazon az

évfolyamon tanulmányait, ha osztályozó vizsgát tesz az adott tanév tantárgyaiból, legalább

elégséges minősítésre.

A tanuló szülői kéréssel megismételheti- elégtelen osztályzat nélkül is- az adott tanévet. Ezt

írásban kell kérnie az iskola igazgatójától, aki a tantestület véleményét kikérve dönt az

elbírálásában.

193

Alsó tagozaton a továbbhaladás illetve az évfolyamismétlés indokait a szülőkkel történő

egyeztetés után lehet megtenni.

194

V. 4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének

követelményei továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és

szorgalma értékelésének és minősítésének formája

A magatartás értékelése és minősítése kapcsán tisztáznunk kell a fegyelem fogalmát.

A fegyelem: viselkedés, mely szabályok, előírások betartását eljárások ismeretét, mások

jogainak tiszteletben tartását jelenti. A fegyelem következménye a (külső és belső) rend,

rendezettség, szervezettség, egyértelműség, kiszámíthatóság, biztonság.

Aki fegyelmez az: tanít, útmutatást ad, nevel, képez, képesít, vezet, előkészít, tájékoztat.

Illetve: ellenőriz, féken tart, büntet, irányít, kontrollál, fenyít, tilt, utasít, szid, parancsol.

A fegyelmezés szó két eltérő jelentéstartalommal bír. Egyrészt befolyásol, másrészt irányít. A

cél, hogy a befolyásoló fegyelmezés kerüljön előtérbe, hogy a diák belássa az (ön) fegyelem

megteremtésének szükségességét.

A fegyelem szó is két eltérő jelentéssel bír: Létezik belső indíttatás, önfegyelem vagy

önkontroll. Az ilyen emberek önmagukon belül hordják a normát. A kívülről irányítással

létrehozott fegyelem addig tart, amíg a korlátozó hatalom fennáll.

Szükség van arra, hogy a gyerek korlátok között nőjön fel, világos és érthető irányelvek

kellenek, csak az nem mindegy, hogy ezen korlátok kiépítéséhez milyen eszközöket

alkalmazunk. Az irányító jellegű fegyelmezéshez tekintélyre és hatalomra van szükség. A

hatalom lehet a tekintély következménye, illetve származhat a jutalmazás és büntetés

alkalmazásából. A tekintély nem egységes fogalom.

A szakértelmen alapuló tekintély. Ez kiérdemelt tekintély, amely az illető tudásából,

hozzáértéséből, képzettségéből bölcsességéből fakad. Az ilyen ember tiszteletnek örvend,

tanácsokat kérnek tőlük és meg is fogadják azokat.

A funkcionális tekintély a feladatkörből adódik. Hivatali rangból fakad. Az érintettek

elismerik a tekintéllyel felruházott személy jogát, hogy irányítsa bizonyos viselkedéseiket.

A köznapi megállapodáson alapuló tekintély olyan tekintély, amely a mindennapi együttélés

során kötött egyezségekből fakad. Olyan íratlan szabályok ezek, amelyek a személyes

elköteleződés miatt hatékonyak.

Bizalmon alapuló tekintély abból fakad, hogy a vezetett rá meri bízni magát arra, aki őt

vezeti.

195

A hatalmon alapuló tekintély valakinek más fölötti hatalmából ered. Az ilyen tekintély képes

irányítani, uralkodni, a hatalom gyakorlójának akaratát érvényesíteni, másokat akaratuk

ellenére cselekvésre késztetni. Félelmen, megfélemlítésen erőfölényen alapuló tekintély .

Könnyen belátható, hogy a szakértelmen, rangon, megállapodáson bizalmon alapuló

tekintélynek engedelmeskedni nem megalázó, elfogadható az irányítás jogossága. Ha a

fegyelmezés ezek segítségével történik a diák belátja, a változás szükségességét, elfogadja a

korlátokat, hiszen tiszteli azt, akitől kapja a korlátozást, elfogadja az alárendelt szerepet,

betartja vele együtt megkötött megállapodást. Ezekben az esetekben a diák részese egy

döntési folyamatnak, érdekelt a helyzet alakításában, nem felette, hanem vele történik

mindez; a függőséget maga is alakítja, tehát belülről fegyelmezi önmagát.

A hatalmon, erőfölényen alapuló fegyelmezés rossz hatással van a tanár-

.diák kapcsolatra. Kérdés, hogy az ilyen módon elért engedelmesség meddig tart. Ebben az

esetben a diák nem érdekelt az értékek elfogadásában. Nincs beleszólása a döntési

folyamatba, passzívan elfogadja, de nem érti a korlátokat. Nem tehet mást, mint

engedelmeskedik, mert az irányítás eszközei nem az ő kezében vannak.

V. 4. 1. A jutalmazás és a büntetés

A jutalmazás célja minden estben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése,

honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után

alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha diák erősen vágyódik a jutalomra és

megtiszteltetés a számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, főleg kisgyerekkorban,

de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben alkalmazni.

Csődöt mond a jutalmazás,

Ha a jutalom értékét veszti

Ha a jutalom időben távoli

Ha a jutalom (máshonnan) megszerezhető

Ha el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető

Ha az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad

Ha a jutalom elérése túl nehéz.

196

A jutalmazás hátránya lehet, hogy a gyerek a jutalomért „hajt”. Arra neveljük ezzel, hogy a jó

viselkedésért ellenszolgáltatást kell kapnia. A jutalomszerzés rabjává váló gyerek számára

csak a külső motiváció létezik. Nem látja értelmét annak a cselekvésnek, melyet nem

jutalmaznak. Osztályzatokra hajt, nem a tudásra. Nem e belülről jövő megelégedettségért

dolgozik, hanem csak a külső elismerésért. A jutalmazás e torzulásának veszélye

életkoronként és egyénenként változó.

A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé

válásának megakadályozása és a diák helyes irányba terelése.

Szabályai:

Csak a bűnt büntetetem, nem a bűnöst

Mindig ott kell álljon a büntetés mögött a megbcsátás , a kiengesztelődés lehetősége

A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség

Az egyszer már megbüntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell.

Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell

Büntetni csak kivételesen súlyos esetben szabad más gyerek jelenlétében, mert ez

megszégyenítés

Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjon

Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja a

megjavulásra irányuló próbálkozásait.

Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot

szülhet, károsíthatja a gyermek testi, lelki egészségét.

A büntetésnek számos negatív hatása is lehet a gyermek fejlődésében, mégis a kisebbik rossz

választásának elve alapján számos helyzetben élni kell vele. Egyes helyzetek nem oldódnak

meg nélküle. Nincs idő kivárni, amíg a helyes magatartást megérti és az belsővé válik.

Másrészt csak ezzel tudom felállítani a végső viselkedési korlátokat, illetve a felállított

korlátokat betartani.

A kizárólag jutalmazásra és büntetésre épülő fegyelmezés egyoldalú és személytelenné

válhat. Elhidegülhet a kapcsolat, a tanár és a diákok között, hiszen nem lehet szeretetteljes

kapcsolatot kialakítani azzal, akitől félnek. Egy ilyen aszimmetrikus viszonylatrendszerben

szükségszerűen megjelenik a rivalizálás, törleszkedés, hízelgés, illetve védekező

mechanizmusokat alakítanak ki a diákok. Megjelenik az ellenállás, hazudozás, képmutatás,

dac, düh, árulkodás, talpnyalás, behódolás, stréberség, versengés, fanatizálás, félénkség,

gyávaság, menekülés, depresszió .

197

Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a

gyerekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni saját élete alakításában. Azt kell

elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek

tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget.

A személyiség fejlődőképességének hiánya, ha valaki túlzottan igényli az irányítást. Az ilyen

gyermekek nem akarnak felnőni, nem akarják vállalni a döntésekkel járó felelőséget. Azzal,

hogy elfogadják az irányítást, kibújnak a döntés felelőssége alól, megmaradva abban a

gyermeki állapotban, mikor még nem az ő terhe volt eldönteni mi a helyes és mi nem. A

személyiség fejlődésének fontos lépése, ha valaki vállalni akarja saját életének alakítását.

Ahhoz, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, azonosulnia kell azzal a gondolattal, hogy

számára fontos a fegyelmezetté válás. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni

valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből

származik. Az önfegyelem mintája épül be a diákba, és ennek elősegítése, kivárása rendkívül

nagy türelmet igényel.

Az önfegyelem

Az önfegyelem stabil belső értékrend.

Az önfegyelemmel rendelkező ember :

Tudja saját értékeit, ezért vigyáz magára

Értékesnek tartja idejét, ezért jól akarja használni

Tudja saját korlátait, ezért nem vállal többet, mint amire képes

Tudja, hogy a problémák nem múlnak el maguktól, csak ha megoldja őket

Nem halogatja a megoldást

El tudja dönteni, miért tartozik felelősséggel és miért nem

Nem adja át a döntést saját sorsa felől másnak

Ragaszkodik az igazsághoz

Nyitott, ezért fejlődőképes

Tudja, hogy a fejlődés a túlhaladott dolgok( gondolkodásmód) feladásával jár

Vállalja a változás, az őszinteség kockázatát

Az önfegyelem mintája csak szeretettel adható át. A szeretet nemcsak érzelem, hanem tett,

akaratlagos cselekvés, döntés. Aki szeret, azért is teszi, mert így döntött. A szeretet nem

vágyakozás a szeretet érzése után, hanem elköteleződés. A szeretet fegyelmezett és célja a

másik kiteljesedése. A szeretet attól növekszik, ha mások fejlődését segíti. A szeretet

önmagunk vállalásával kezdődik, hisz csak az tud szeretni, aki önmagát elfogadja: „ szeresd

198

felebarátodat, mint önmagadat” ( Mt 19,19). Önmagunk vállalása eleve kizárja a

színészkedést és a szerepjátszást. A tudatosan vállalt emberség pedig a másik tiszteletével

kezdődik: „ aki első akar lenni legyen mindenkinek a szolgája”( Mk 9,35). Aki diákjaiban az

embert, a teremtményt tiszteli, az hasonló tiszteletre számíthat. Ha az a célunk, hogy

diákjaink fegyelmezettek legyenek, akkor úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak érezzék

magukat tőle, azt érezzék, hogy a fejlődőképes embert szeretjük őbenne és abban segítünk,

hogy a saját útját megtalálja.

199

V. 4. 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

Minden olyan tanulói teljesítményt el kell ismerni, dicsérni és jutalmazni, amely az átlagos

kötelességteljesítés szintjét meghaladja; ennek figyelemmel kísérése és alkalmazása minden

nevelőnek alapvető feladata. Fontos, hogy a jutalmazás, dicséret nyilvános legyen, átlátható

szabályok szerint történjen.

Jutalmazáskor figyelembe vett szempontok:

A tanuló magatartása

A tanulmányi versenyeken iskolai fordulóból való továbbjutást

Szakköri teljesítmény

Sport versenyek eredményei

Hitéleti tevékenység

Az iskola jutalmazza azt a tanulót, akinek:

Hitéleti fejlődése példaértékű

A közösség életében aktív

Eredményes kulturális tevékenységet folytat

Kimagasló tanulmányi eredményt ér el

Csoportos jutalmazási forma: jutalom kirándulás, kulturális hozzájárulás

Dicséretek fajtái:

Szaktanári - kimagasló tanulmányi eredményért; versenyért

Osztályfőnöki - tanulmányi vagy közösségi munkáért, tanulmányi iskolai versenyek

2. 3. és iskolák közötti versenyek 4-6. helyezettjeinek

Igazgatói dicséret- magatartásával méltón képviseli az iskolát

Megyei versenyek 1-3. helyezettjeinek

Országos versenyek 1-20 helyezettjének

Év végi jutalmak:

Könyvjutalom :kiemelkedő tanulmányi eredményért; legalább jó magatartással

közösségi munkáért

Oklevél: jeles tanulmányi eredményért, hiányzás mentességért,

Jó tanuló jó sportoló díj :általános -és középiskolai szinten is

Nagyasszonyunk- díj

Év tanulója díj: önkormányzati jutalom

200

V. 4. 3. A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái:

A fegyelmezés nevelési eszköz ahhoz, hogy a tanuló időben kapjon vétsége súlyával arányban

álló figyelmeztetést, intést.

Fegyelmező intézkedésre van szükség kisebb magatartási hibák, fegyelmi vétségek, a

Házirend kevésbé súlyos megsértése esetén; különösen akkor, ha a tanuló magatartásával sérti

a kulturált, udvarias magatartási szokásokat, szabályokat; veszélyezteti a tanulók tanórai,

tanórán kívüli foglalkozások és a szünetek rendjét, a biztonságos munkavégzést. Fontos

pedagógiai feladat és kötelesség ez. A kellő tapintat és mérlegelés nem elkerülhető ezekben

az esetekben.

Fegyelmező intézkedés lehet a tanulói megbízatás visszavonása; kivéve, ha azt választott

képviselőként gyakorolja. Ha azonban a képviselő - tanulmányi eredménye, magatartása, az

iskola szellemiségével nem összeegyeztethető viselkedése van- a tantestület és igazgató

kezdeményezheti a visszahívását. A DÖK-munkában tevékenykedőknek olyan képviselőknek

kell lennie, akik az iskola értékrendjével azonosulni tudnak és akarnak.

Az alapvető kötelességei, viselkedési szabályok vagy a házirend ellen vétő diákok

büntethetők és az alábbi fegyelmező intézkedések hozhatók:

Fegyelmi füzetben jelezni:

A szóbeli figyelmeztetések

Szaktanári: felszerelés hiány, kötelesség mulasztás, házi feladat többszöri

elmulasztása, szünetben írt házi feladatokért

Tanórai: az órai többszöri fegyelmezetlenség miatt, tantárgy és dátum megjelölésével

Ügyeletes tanári: tanítás előtt vagy szüneti fegyelemezetlenség miatt a cselekedet és

dátum megjelölésével

Ellenőrzőben jelezni:

Írásbeli figyelmeztetés

Osztályfőnöki figyelmeztetés:

fegyelmezetlen magatartásért ( fegyelmi füzetbe történő 3-szori beírásért ),

három késésért,

1 igazolatlan óráért

Osztályfőnöki intés:

Házirend megsértéséért

201

3 osztályfőnöki figyelmeztetésért

kötelességek sorozatos elmulasztásáért

iskolához méltatlan magatartásért

iskolában elkövetett szándékos rongálásért, felelős hanyagságért kártérítés

kötelezettsége mellett

Osztályfőnöki megrovás:

Osztályfőnöki intések után, többszöri fegyelemsértés esetén

Igazgatói figyelmeztetés:

Az osztályfőnöki megrovást kapott tanulók büntetése az osztályfőnök hatáskörébe

tartozó fegyelemsértések ismételt elkövetésekor.

Egyszeri súlyos vétség esetén is

Igazgatói intés:

Igazgatói figyelmeztetésben részesült tanulók büntetése az osztályfőnöki hatáskörbe

tartozó fegyelemsértések sorozatos elkövetésekor

Házirend súlyos megsértéséért

Tanulási időben az iskolaépület engedély nélküli elhagyásáért

Az iskola becsületét sértő magatartásért; iskolán belül és kívül

Fegyelmi büntetések:

Ha diákunk kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, vagy folyamatos fegyelemsértő

magatartást tanúsít, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben

részesíthető.

A fegyelmi büntetéseket és azok végrehajtását a KT.76.§; az MKM 16/1998 (IV.8.) illetve a

11/1994 ( VI.8.) rendelete és az iskolai SZMSZ szabályozza.

Fegyelmi büntetés lehet:

Igazgatói megrovás

Igazgatói súlyos megrovás

Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása

Nevelőtestületi határozattal- tantestületi megrovás

Fegyelmi eljárás során írásbeli határozattal- eltiltás a tanév folytatatásától;

áthelyezés másik iskolába, kizárás az iskolából

202

Különösen súlyos megítélés

A pedagógiai programban a nevelőtestület javaslatára az igazgató a szülőknek gyermekük más

iskolába való átíratását javasolja olyan esetben, amikor a tanuló kimutatja, hogy az iskola

fegyelmi rendjének, lelkiségének megvalósítására többszöri szóbeli és írásbeli fegyelmező

intézkedés ellenére sem törekszik; magatartása veszélyezteti más tanulók és az

osztályközösség rendjét, a tervszerű oktatási és nevelési munka lehetőségét.

A katolikus iskola szellemisége azt kívánja, hogy az áthelyezés más iskolába kizárás az

iskolából fegyelmi büntetéseket alkalmazzuk az alábbi esetekben:

Az iskola szellemiségével össze nem egyeztethető életvitel( együttélés; szexuális

kapcsolat, terhesség)

Diáktársa szándékos, tettleges bántalmazása

Lopás és nagy kárt okozó szándékos rongálás

Szeszesital fogyasztása a házirend területi és időbeli hatálya alatt

Kábítószerrel való bármiféle kapcsolat

Osztály, csoport, kollégium engedély nélküli elhagyása iskolai időben és közös

programok esetén a kijelölt szálláshely engedély nélküli elhagyása

20 igazolatlan óra

203

A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és tanév végén az osztályfőnök tesz

javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az

osztály közösségének a véleményét is az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a

testület többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító

pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az

osztályfőnök véleménye a mérvadó.

V. 4. 4. Magatartás

A tanulói magatartás minősítésének feltételei:

PÉLDÁS(5) magatartású,

Aki a következő szempontok többségének megfelel:

Felelősségérzettel van az iskola közössége iránt

Megtartja a házirendet és feladatkörében arra is törekszik, hogy iskolatársai is

megtartsák azt

Önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, s ezt megbízhatóan teljesíti

Önállóan kész véleményt kinyilvánítani, emberi kapcsolataiban őszinte

Művelt fiatalhoz illő hangot használ

Tevékeny részt vállal az iskola énekkarában, sportkörében, művészeti csoportjában

Az iskola szempontjait, programjait előtérbe helyezi egyéni érdekeivel vagy más

iskoláéval szemben szemben

Önnevelésre, önfegyelemre törekszik

Nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben

Életkori sajátosságainak megfelelő erkölcsi, etikai normákat betartja

JÓ (4) magatartású

Az előbbiek közül nem felel meg mindegyiknek kifogástalanul kifogástalanul, de

fegyelmi büntetése nincs.

VÁLTOZÓ (3) magatartású

Az előbbiek ellen kisebb mértékben, vagy egy alkalommal súlyosabban vétett

Aki írásbeli osztályfőnöki, vagy igazgatói intőben vagy igazgatói megrovásban

részesült;

Akinek 1-3 igazolatlan órája van

204

ROSSZ ( 2) magatartású

Aki igazgatói súlyos megrovásban részesült;

Akinek 4-19 igazolatlan órája van ( 20 vagy több igazolatlan óra elbocsátással jár)

Aki tantestületi határozattal fegyelmi büntetésben részesült

V. 4. 5. A tanuló szorgalom minősítésének feltételei:

PÉLDÁS ( 5 ) szorgalmú,

aki a következő szempontok többségének megfelel

Kötelességét pontosan teljesíti

Írásbeli feladatait mindig elkészíti

Indokolt készületlenségét időben jelenti

Hiányait mulasztás esetén rövid időn belül pótolja

Az órákra képességeinek megfelelően és megbízhatóan készül

Tevékenyen részt vesz a DÖK-munkában, versenyeken és pályázatokon

Rendben tartja iskolai holmijait könyvei, füzetei tiszták; felszerelését mindig elhozza

az órákra

Képességeihez mérten kiemelkedően teljesít

JÓ ( 4) szorgalmú.

Aki az előbbiek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul;

Aki képességeinek megfelelően teljesít

VÁLTOZÓ ( 3) szorgalmú

Az előbbiek ellen többször kis mértékebn, vagy valamelyik ellen súlyosabban vétett

Aki képességei alatt teljesít

HANYAG (2) szorgalmú

Aki az előbbiek közül többe ellen is súlyosan és ismételten vétett

Akinek valamelyik tantárgyból tanulmányi eredménye elégtelen

205

206

V. 5. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók

tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

V. 5. 1. A követelményrendszer alapelvei

Minden iskola nevelő - oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelményrendszert állít fel

a diákok számára. Az ezeknek való megfelelés alapelvei a következők:

A követelményrendszer három nagy részre osztható:

-Tantárgyi követelmények a NAT és a kerettantervek helyi tantervek meghatározása alapján.

-Magatartási követelmények- az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül és az iskola

házirendje tartalmazza.

-Szorgalmi követelmények- ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözi.

A követelményrendszer betartása és betartatása szempontjából a következő alapelveket kell

megtartani:

Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni

A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat

A tanuló képességeit, talentumait tanuláshoz való hozzáállását ( ehhez jól kell őt

ismerni)

Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem

túlhangsúlyozva vagy elhanyagolva a másik tárgy rovására

A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása

Csak önmagával szemben igényes tanár tud igényességre nevelni

A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak, egyértelműek és

teljesíthetők

A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a

következetességet és a kiszámíthatóságot.

A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének

tisztelete.

207

V. 5. 2. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás

Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás - a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek

jelentős szerepe van a személyiségfejlesztésben: ösztönzést a, fejleszti a felelősségérzetet és

önértékelő képessége, önnevelésre késztet.

Az objektív, igazságos értékelés- osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és

következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga

teljesítményéhe, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a

tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák, akár

elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő.

Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra és füzetvezetésre is.

Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen

követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól a tanulók

egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek.

Érvényesíteni kell a szóbeliség primátusát. Még a „feladat megoldásos „ tantárgyakból sem

hagyható el a szóbeli számonkérés, ellenőrzés.

A félévi és év végi minősítés- osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat

tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, teljesítménye változásának

irányát.

A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza

teljes jogkörrel és felelősséggel.

Az értékelés és osztályozás a hagyományos öt fokozatú rendszerben történik:

jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (29

elégtelen(1)

Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tanterv követelményei határozzák meg.

A tantárgyakban elért kimagasló eredményért dicséretet is kaphat, amelyet

bizonyítványban, anyakönyvben is jelezni kell.

Ha a tanulónak csak jeles osztályzatai vannak és példamutató közösségi magatartása

általános tantestületi dicséretet kaphat, ha a tantestület megszavazza. Ezt is

208

dokumentálni kell. Ilyenkor a tanuló kitűnő vagy kimagasló tanulmányi

eredményűnek minősül.

Ha jeles osztályzatai mellett két vagy legfeljebb három jó tantárgyi osztályzata van a

tanulónak jeles minősítésű.

Az osztályfőnök félévkor illetve a záró év végi értekezleten átfogóan elemezi az

osztály tanulmányi helyzetét, rávilágítva a gyenge osztályzatokra; a magatartási

helyzetre, az osztály értékrendjére, kapcsolatrendszerére, problémákra és a fejlődésre

is.

209

V. 5. 3 Egy napon írható dolgozatok száma

Az egy napon írható írásbeli feleletek száma nincs korlátozva.

Az írásbeli feleleteket előzetesen nem kell a pedagógusnak bejelentenie.

Írásbeli feleletnek minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely 3 vagy ennél

kevesebb óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi.

Az írásbeli feleletek ideje maximum 15-20 perc.

Az egy napon írható röpdolgozatok száma nincs korlátozva

A röpdolgozat előzetesen bejelenthető

Röpdolgozatnak minődül minden olyan dolgozat, amely 3-6 óra anyagának

elsajátítását ellenőrzi

A röpdolgozat ideje maximum 30 -35 perc

Egy tanítási napon egyetlen osztály sem kötelezhető két „ nagy „ vagy témazáró

dolgozatnál több megírására.

A „ nagy „ vagy témazáró dolgozatot előzetesen be kell jelenteni

Nagy dolgozat az, amelynek időtartama 1 óra vagy az órarendben egymásután

következő dupla óra és egy téma illetve negyedév vagy félév anyagát öleli fel

Jó, ha a dolgozatot írató tanár a naplóban előre jelzi a többiek számára is a

dolgozatírás időpontját

A hiányzás miatt pótdolgozat íratása egyedi esetnek számít; nem érvényes rá a

maximalizálás felső határa

A javító dolgozat íratására ugyanez vonatkozik

A diákönkormányzat képviselője figyelje a dolgozatok számát és ha szükséges

udvarias formában javasoljon más időpontot, ha az adott napon már több dolgozat

íratása van

210

V. 5. 4. Vizsgarend

Szintfelmérő vizsga:

Hatodik osztály végén a hetedikes csoportbontások beosztásához év végén megírandó

dolgozat, vizsga matematika és magyar irodalom és nyelv tárgyakból. Képességek

szerinti differenciálásra szolgál ebből a két tantárgyból.

Különbözeti vizsga:

Az igazgató írja elő más iskolából, más iskolatípusból más iskolaszerkezetű iskolából

érkező tanulók számára a tanrendek összevetése után. Bizottság előtti vizsga is lehet;

de esetenként előfordulhat a szaktanár általi meghallgatás.

Iskolánk jellegéből adódóan kötelező a különbözeti vizsga hittan tantárgyból,

harmadik osztálytól kezdődően, - ha olyan iskolából érkezik a tanuló, hogy semmiféle

hitoktatásban nem részesült - mert ebben az osztályban a beavató szentség

felvételéhez már hittani alapismeretek kellenek.

Osztályozó vizsga:

Az évfolyam teljes anyagából vagy az egyes tantárgyak anyagából tehető iskolai

vizsga, amelyre magántanulók; hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely

tárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók folytatnak

Év végi vizsga:

Ötödik osztálytól tizenegyedik osztályig meghatározott tárgyakból történik.

Ötödik évfolyamon írásbeli vizsga; 1 óra alatt íratható

Ezen az évfolyamon hittan vizsga

Az éves anyag ismeretanyagának ellenőrzése értékelése.

Általában 1 óra alatt megírható vizsga. Ha szükséges, dupla órát is igénybe lehet

venni.

A szaktanár határozza meg, hogy írásbeli vagy szóbeli vizsgát tart-e.

Ezt év elején kell eldönteni és azután már nem változtatható meg

A szóbeli vizsga bizottság előtt zajlik

Megszervezése és lebonyolításának módja az érettségi vizsga szabályzat szerint

történik (a felső tagozaton el lehet ettől térni; 9.- 11. évfolyamon nem)

A szaktanár a tavaszi szünet előtt utolsó tanítási napig köteles tételsort kiadni,

amennyiben ezt elmulasztja már csak írásbeli vizsgát kérhet.

211

A tételsorok összeállítása, majd a vizsga értékelése az érettségi szabályzat szerint

történik 9-11. évfolyamokon

A vizsgatárgyak beosztásának fő szempontrendszere az, hogy minden közismereti

tantárgyból legyen vizsga a hét év alatt

Az országos felmérések, próba érettségik vizsgálataihoz igazodunk annyiban, hogy a

tantárgyak számát évfolyamonként egyre csökkentettük; ám ez nem törvényszerű

minden tanévben. (erről a tantestület dönt év elején munkatervének elkészítésekor)

Felső tagozaton májusban, 9-11 évfolyamokon lehetőség szerint júniusban vannak

Teljes mértékben az érettségi vizsgák szituációját teremtjük meg, ezért kötelező a

megfelelő ünnepi öltözet; iskolai egyenruha, nyakkendő viselete.

Érettségi vizsga:

A 12 évfolyam sikeres befejezése után következő állami vizsga, melynek rendjét

állami vizsgaszabályzat határozza meg

Iskolánk emelt szintű vizsga felkészítést tart a tanulók igénye szerint

o ( fakultáció)

Tanáraink magyar matematika idegen nyelv és történelem tantárgyak vizsgáztatói,

kérdező tanárai lehetnek, a 2004/2005 tanévben a természettudományos tantárgyakból

is lesznek kérdező tanáraink

Emelt szintre készítünk fel az alábbi tantárgyakból

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Történelem

Angol nyelv

Német nyelv

Biológia

Kémia

Fizika

Földrajz

Informatika

Rajz

Művészettörténet

Hittan

Testnevelés

212

213

V. 6. Az otthoni ( napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt

írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

V. 6. 1. Házi feladatok íratásának szabályai, elvi alapjai

A házi feladatok szervesen következnek a tanítás mindennapi menetéből; az elmélyítést,

rögzítést és felkészülést szolgálják.

Terjedelme és nehézségi foka életkori sajátosságokhoz kell hogy igazodjon

A házi feladatok terjedelme legyen arányos a napi terheléssel és teljesíthetőséggel

A diákönkormányzat képviselői udvarias formábban kérhetik tanáraikat bizonyos fokú

csökkentésre, ha az feltétlenül szükséges

Az 1-6 osztályokban írásbeli feladatokat hétvégére mértékkel adunk

Szóbeli feleletekre memoritereket hétvégére nem adunk az 1-4 osztályokban, de 5-8

évfolyamokon igen

A memoriterek, összefoglaló feleleteknél megfelelő - 1 vagy 2 hét - felkészülési időt

köteles adni a szakatanár

A tanítási szünetekre írásbeli feladatokat alsó tagozaton nem adunk

A szabályok számonkérése következő órára csak abban az esetben kérhető, ha

gyakoroltatás előzte meg; ha befejezett összefoglaló órát követ, ha a diákok valóban

tudják alkalmazni az addig elsajátított anyagot

9-12 évfolyamokon az önálló ismeretszerzés alapkövetelmény, ennek gyakoroltatására

mind szóbeli mind írásbeli feladatok adhatók

tanulmányok készítéséhez álljon elegendő idő a felkészüléshez

214

V. 6. 2. Szöveges értékelés az alsó tagozaton

A tanulók értékelésének ez a legszebb, de a legnehezebb része is. Szép, mert végig tekintünk

azon az úton, amit- segítségünkkel és közös erőfeszítésünkkel- egy-egy tanítványunkkal az év

során bejártunk.

Az ív a vizsgált szakasz elejétől, a tanuló aktuális fejlettségétől indul. Ehhez mérjük minden

esetben az elért eredményeket s az elvárható szinthez viszonyítva a fejlődés tempóját és

mértékét.

Az értékelő szövegek készítése a következő tanévben indul az első osztályokban és

figyelemmel kíséri a tanulócsoport előrehaladását.

Fontos, hogy megismerjük a szöveges értékelés törvényi hátterét.

A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás; viszonyítás a követelményekhez, a

tanuló korábbi teljesítményéhez, a társaihoz.

Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről

Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a

célok, a folyamat és az adott aktuális állapot között.

Az értékelés kifejezésének módjai:

Metakommunikációs jelzésekkel

Szóbeli vagy írásbeli véleménnyel

Pontozással

Százalékértékkel

Szimbólumokkal

Tárgyakkal

Osztályzattal

A felsoroltak kombinációival

Ezekből következik, hogy a minősítés nem azonos az osztályozással, hiszen annak csupán

egyik módja, még akkor is, ha ez tekinthető pedagógiai munkánk tradicionális eszközének.

215

Az értékelés funkciói:

Diagnosztikai, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a

pedagógusoknak a helyzet felismeréséhez, a csoport és az egyén tanulási

folyamatainak tervezéséhez.

Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak

korrekciójához ad segítséget a tanítási-tanulási folyamat szereplőinek és segítőinek.

Szummatív funkció - megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-

tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, információkat ad

pedagógusoknak, diákoknak és szülőknek

A szöveges értékelés mindhárom funkciót árnyaltan differenciáltan ellátni.

Lehetővé válik és alapvető elvként a gyakorlatban érvényesíthető a gyerek érdeklődésének,

adottságainak, tulajdonságainak életkori sajátosságainak fejlődési ütemének, otthoni

körülményeinek pillanatnyi állapotának figyelembevétele.

A szöveges értékelés bevezetése módszertani sokszínűségre ösztönöz.

A tananyag differenciált, különböző képességekhez mért feldolgozása, elsajátítása lehetővé

teszi az egyéni ütemű haladást.

Az egyéni munka fejleszti az önállóságot, önértékelést

A projekt alapú, személyes tevékenységekre, tapasztalatokra, élményekre tanítás olyan

értékeket hozhat, amely a hagyományos tanítási folyamatban ki sem derülne.

A kooperatív tanulási technikák fejlesztik a gyerekek felelősség- és együttműködési készségeit

és még sok egyéb képességeit, amelyek a hosszú távú sikerességhez nélkülözhetetlenek.

216

A szöveges értékelés módja az alsó tagozatban

Szóbeli

A tanuló magatartásáról, szorgalmáról tanulmányi munkájáról a tanítási órákon és

más iskolai foglalkozásokon

Megfogalmazódhat

Tanító részéről

Tanulótársak részéről

Önértékelés formájában

Írásbeli

A tanulói produktumokra írt rövid, lényegre törő észrevételek megfogalmazása

Témazáró felmérések megoldásának értékelése százalékos teljesítménysávok

megadásával és ezek minősítő jelzésével, vagy a különböző nehézségű feladattípusok

szintjének megadásával

A tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló

fejlődésével előmenetelével kapcsolatban( üzenő füzetbe)

Félévkor és tanévvégén részletes szöveges értékelés a tanuló magatartásáról,

szorgalmáról és tanulmányi eredményéről.

Az értékelés tartalmi szempontjai lehetnek:

Magatartás

Magatartási norma és szabályismeret

Személykövetés a tanórákon, szünetekben, szabadidőben

A tanuló helyzete a közösségben

Viszonya a társakhoz, felnőttekhez, beszédstílusa, hangneme

Szorgalma

Motiváltság és részvétel a tanulási tevékenységben

A feladattudat fejlettsége, türelem, kitartás a feladatvégzésben

Megbízhatóság és teljesítés igényessége

Tantárgyi teljesítmények:

217

A helyi tanterv követelményeinek való megfelelés

Fejlődés illetve fejlettség az alapvető készségekben ( beszéd, olvsaás, íráshasználat,

szövegalkotás, mozgás, eszközhasználat, önkiszolgálás)

Képességekben való fejlődés ( szövegértés, megismerés, problémamegoldás,

gondolkodás, döntés, együttműködés, konfliktuskezelés )

A szöveges értékelés koncepciójának lényege :

Elvi kiindulópontjai

Az értékelés a gyerekért és a gyereknek szóljon

Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet

Nyitott legyen, ami nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart

A gyerek lehessen aktív részese saját fejlődésének

A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről

Elvi következmények

Minőség - központúság helyett fejlődés-központúság jellemezze

Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat

Legyen összhang a NAT a PP. a helyi tantervi rendszer értékelési koncepcióiba

Jellemezze a gyakorlatot rendszeres és folyamatos értékelés

Személyre szóló és ösztönző legyen- a tanítási - tanulási folyamat állandó kísérőjeként

tudjon megerősítő, fejlesztő szerepet betölteni

Konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és nyelvi

megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára

Osztályfőnöki értékelés ( előzetes szempontok )

Együttműködés a társakkal, tanárokkal

Konfliktuskezelés

Szabályok betartása

Közösségben, osztályban elfoglalt hely

Kezdeményezőkészség

Önbizalom

Érdekérvényesítés képessége

218

A tanulás értékeléséhez :

A munkavégzés rendezettsége

Munkafegyelem

Felszerelés

Házi feladatok elkészítése

Odafigyelés és összpontosítás

Önállóság

Segítéskérés és adás

Együttműködés

Érdeklődés

Aktivitás

Munkatempó

Hatékonyság

Szociális érettség :

Együttműködése: aktív, nyitott, udvarias, változó, visszahúzódó

Szokásrendszerhez való viszonya:

Megbízható, változó, kialakulatlan, elutasító

Önértékelés: alapos, reális, ingadozó, fejlesztésre szorul

Előre meghatározott, skála szerinti értékelés

Ennél a formánál a tantárgyak, szociális kompetenciák mellett általában

négy-öt kategória áll. A tanító megjelöli a felsorolt minősítések közül azt, amit megfelelőnek

tart. ( Lehet ez egy bizonyítványminta az osztály számára)

A megfelelő értékelést alá kell húzni.

A szöveges értékelést pedagógia, módszertani szabályok betartása mellett dolgozzuk ki

részletesen tantárgyanként.

219

V. 7. A középszintű érettségi témakörei

A tantárgyak tantervei között szerepel az öt kötelező tantárgy – matematika, magyar nyelv és

irodalom, történelem, angol és német nyelv érettségi témaköre, mind közép, mind emelt

szinten.

V. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Hungarofit- tesztek- Dr. Mérey Ildikó alapján

Eurofit- tesztek - Dr. Arday László és Dr. Furmosi István alapján

Iskolánk a következő módszereket használja

1. Coper- futás 12 perces ( 5-6. o) 200 m futás ( 7-12. o )

2. Helyből távolugrás

3. Egykezes labdalökés helyből; tömött labdával ügyes kézzel

i. ( 12 évig 2 kg.os; majd 3 kg )

4. Slalom futás

5. 4 ütemű fekvőtámasz

( 13 évig 30 sec; 14-18 évesek 60 sec)

220

Melléklet

Alsó tagozat magatartás és szorgalom értékelése

Szöveges értékelés táblázata

221

VI. Kollégiumi foglalkozások keret programterve

VI. 1. Célok és feladatok

A Nagyasszonyunk Katolikus Kollégiumban élő tanulók az elmúlt évek jogszabályai és

hagyományai által meghatározott szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és

szociális védelme alatt élik iskolás éveiket.

A kollégium egyik természetes partnere a család mint küldő, a másik az iskola, melynek

elvégzésében a kollégium segíti a tanulót.

A kollégiumi nevelésben – különösen, mint kis létszámú intézmény – egyaránt hangsúlyos

szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a fiatalok testi, lelki,

szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságaik és egyéni adottságaik

figyelembevételével.

Törekszik a kollégium a családból, iskolából hozott katolikus keresztény értékek megőrzésére

és fejlesztésére.

Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást –

foglalkozások, különórák lehetősége-, a felzárkóztatást.

Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, jövőjük alapozását.

A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival,

tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott

eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez.

VI. 2 Kötelező foglalkozások keret-terve

Kötelező foglalkozások

TÉMAKÖRÖK

1. Tanulásmódszertan

2. Önismeret, pályaválasztás

3. Művészet és információs kultúra

4. Környezeti nevelés

222

5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek

6. Egyén és közösség

7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

Az alapprogram végrehajtáshoz szükséges kötelező foglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR 9. 10. 11. 12.

Tanulásmódszertan 4 3 3 1

Önismeret, pályaválasztás 3 3 4 3

Művészet és információs kultúra 3 3 2 4

Környezeti nevelés 2 2 2 2

Életmód, életvitel, háztartási

ismeretek4 4 4 4

Egyén és közösség 3 3 3 3

Magyarság, nemeztiségi lét,

európaiság3 4 4 3

22 óra 22 óra 22 óra 20 óra

VI. 3. Tanulásmódszertan

VI. 3. 1. Célok és feladatok

A kollégiumba érkező tanulók a város középiskoláiból, sok településről, családi környezetből

jönnek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanulás legtöbb összetevője

tanítható, azonban differenciálni kell az évfolyamokat, hiszen az általános iskolából jövő

diákok módszereit középiskolai elvárás szintjére kell emelni. Ennek függvényében a felsőbb

évfolyamok hatékony tanulását már nem a kollégium keretén belül kell hogy elsajátítsák a

fiatalok, a mindenkori iskola feladat.

A rendszeres tanulás – módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a

tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A foglalkozás az

iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését szolgálja.

223

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az

életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási

eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulni valók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja

– segítséggel, majd később önállóan – szervezni az idejét, a tevékenységeit.

Gyakorolja az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat, a

továbbtanulásra, a való életre felkészítő módszereket.

Tudjon szelektálni az információk tömegében.

Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Legyen képes

elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban

számoljon be a megoldásokról.

Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei, valamint

önművelési szokásai.

VI. 4. . Önismeret, pályaválasztás

Célok, feladatok

A középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások

feldolgozásában a kollégistának a család helyett (esetleg mellett) a kollégiumi közösség nyújt

segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért

hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az

önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés

állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban.

Fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismertetése, kis

létszámú kollégiumnál az egyre inkább teret nyitó alkalmazkodás megismerése és

alkalmazása.

Segíteni kell a kollégistát a társadalmi orientálódásban, az egyéni törekvések és közösségi

érdekek érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlásában. A kollégiumi együttélés

feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a

csoportban, a közösségben.

224


Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes

bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenül vagy

mellettük.

Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat és erényeket.

Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Tudjon érvelni

saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen

képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját

képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Mérlegelni tudja saját pályaválasztási

lehetőségeit, tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Tudatosodjon

benne a folyamatos tanulás jelentősége, az önképzés szerepe.

VI. 5. Művészet és információs kultúra

Célok és feladatok

A művészettel és a művészetre neveléssel a kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták

személyes élményei során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a

művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a

műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó

képességük.

Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és

belátásokon alapuló megbecsülésére. Ösztönözzük a bátor, találékony gondolkodást, új

kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Segítsük az egyéni

ízlés kialakulását. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára,

öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, tárgyhasználatra.


Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a

különböző kifejezésmódok iránt. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az

esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Alakítsa ki saját ízlését, önálló

véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti

225

tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerjék a

népi kultúrát, hagyományokat, a népművészetet.

VI. 6. Környezeti nevelés


A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel

harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit,

esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk

arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át.

Fel kell ismerniük a környezetet terhelő tevékenységeket, ezek csökkentésére kell

törekedniük, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, és ezek megoldására.

Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros

terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja.


Környezetünk állapota iránt legyen érzékeny, tudja értékelni a változásokat. Ismerje fel a

mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros

tevékenységeket, kerülje ezeket.

Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is

figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Személyes életterét is

környezetbarát módok szerint alakítsa. Részesítse előnyben a természetes, újra hasznosítható

anyagokat.

Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék

erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Tekintse kötelességének

a környezet védelmét.

226

VI. 7. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek


A csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód,

életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására és az ezekhez szükséges ismeretek

megszerzésére. Segítsük a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében.

Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt. Legyen megfelelő ismerete ahhoz, hogyan kerülheti el a

környezeti veszélyhelyzeteket és a káros függőségekhez vezető szokások kialakulását. Fontos

szerepet kapnak a szerelemmel, családteremtéssel, gyermekneveléssel kapcsolatos

ismeretekre való bevezetések is.


Legyen alapvető ismerete szervezete működéséről, ismerje fel az egészségét, fenyegető

tényezőket, betegségeket. Legyen tisztában azzal, hogy magatartását környezete hogyan

befolyásolja, rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége,

szociális képessége. Legyen jártas az alapvető munkaeszközök célszerű, gazdaságos

használatában. Ismerje meg a közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat.

Váljon igényévé környezetének tisztasága, szépítése, a személyes higiéné. Legyen tájékozott

az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Legyen képes önálló életvitelét,

önmaga ellátását megszervezni, munka – és szabadidejét leghatékonyabban kihasználni.

227

VI. 8. Egyén és közösség


A kollégiumban a közösség életében való részvétel meghatározó élmény. Saját értékeiről

egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, szerez tapasztalatot, alakul

személyisége. A témakör célja, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi,

az iskolai, a kollégiumi közösségekben, segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe.


A fejlesztési tevékenység célja annak elősegítése, hogy a gyerekek elsajátítsák az elfogadott

viselkedésformákat a családban, az iskolában, kollégiumban. Legyenek kultúráltak a

társadalmi érintkezésben, külső megjelenésében aktív hitéleti tevékenységet folytassanak, a

keresztény normák szerint éljenek.

Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait.

Tanulja meg elfogadni, tolerálni a „másságot” bármilyen szempontból.

Gyakorolja és ismerje meg a kollégium és az iskola nyújtotta jogokat és kötelességeket,

törekedjen a közösség tagjainak megismerésére és a jó együttműködésre az együttélésben.

Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Legyen képes megfelelő

formában érvelni, vitatkozni.

VI. 9. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság


A fő cél e témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a

külső környezettel és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A célrendszer

tartalmazza az alábbi elemeket: szülőföld szeretete, hazaszeretet alapjainak kialakítása,

anyanyelv szeretete, országunk, nemzetünk ismerete, kisebbségben élő határon túli

magyarokkal közösségvállalás, hagyományaink, kultúránk ismerete, európaiság, az európai

kulturális hagyományok és örökség megismerése, gyarapítása, más népek nemzeti érzésének,

kultúrájának tiszteletben tartása.

228


E témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A

feldolgozásban segítséget nyújtanak az iskolában tanultak. A tanuló váljon nyitottá a

társadalmi jelenségek iránt, erősödjön benne a saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés

a tevékenységek során szerezzen tapasztalatokat információ gyűjtésben és rendszerezésben.

Gyakorolja a szóbeli, írásbeli és képi kifejezés különböző formáit. Tudjon megkülönböztetni

különböző társadalmi jelenségeket és ezeket össze tudja hasonlítani. Legyen képes

megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni.

A középiskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a társadalmi

jelenségek, folyamatok értelmezésében.

229

VII. A pedagógiai programmal kapcsolatos érvényességi

rendelkezések

VII. 1 Érvényességi ideje

A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény 2004. szeptember 1 . napjától szervezi meg

nevelő-oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

E pedagógiai program érvényességi ideje 5 évre, azaz 2004 szeptember 1. napjától 2009.

augusztus 31. napjáig szól.

VII. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A 2008-2009 tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program

felülvizsgálatát értékelését és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell,

vagy teljesen új programot kell kidolgoznia.

VII. 3. A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására

Az intézményfenntartója

Az intézmény vezetője

A tagintézmények vezetői

A nevelőtestület bármely tagja

Szakmai munkaközösségek szülői munkaközösség tehet javaslatot.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el s a fenntartó jóváhagyásával válik

érvényessé. A módosított pedagógiai programot a következő tanév első napjától kell

bevezetni.

230

VII. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A pedagógiai program egy példánya megtekinthető:

Az intézmény fenntartójánál

Az intézmény vezetőjénél

A tagintézmények vezetőinél

Az intézmény irattárában

Az intézmény könyvtárában

Tanári szobában

VII. 5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat év hó napján tartott ülésén

véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt : Diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség év ….hó napján tartott ülésén

véleményezte és elfogadta.

Kelt . Szülői munkaközösség vezetője

A pedagógiai programot a nevelőtestület ..év ……. hó napján tartott ülésén véleményezte és

elfogadta.

Kelt: Igazgató

A Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény pedagógiai programját a Miasszonyunkról Nevezett

Kalocsai Iskolanővérek Társulatának Tanácsa és Generális Főnöknője- mint fenntartó-

……….év……….hó napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: Általános Generális

231

Tartalomjegyzék

I. Bevezető ...........................................................................................................................I. 1. Köszöntő. ....................................................................................................................1I. 2. A katolikus intézmény küldetése...............................................................................2I. 3. Intézményünk küldetésnyilatkozata .........................................................................4I. 4. A múlt- „ Iskola a határon „........................................................................................5 I. 5. A jelen.........................................................................................................................7I. 5. 1. A város jelene .......................................................................................................7I. 5. 2. Az intézmény jelene ..............................................................................................7I. 6. Helyzet elemzés..........................................................................................................9I. 6. 1. Az iskola infrastruktúrája ......................................................................................9I. 6. 2. Személyi feltételek .................................................................................................9I. 6. 3. A tanulói létszám adatai .......................................................................................10I. 6.4. Tanulmányi helyzet ..............................................................................................11I. 7. A pedagógiai program törvényi háttere ....................................................................13I. 8. Alapító okirat...........................................................................................................14II . Az iskola nevelési programjaII . 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai........................................................................................19II. 1.1. Az intézményi nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei................................19II. 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai…………………………………19II. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka feladatai............................................20II. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka eszközei, eljárásai ..........................21II. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................22II. 2. 1. A személyiségfejlesztés általános feladatai.........................................................22II. 2. 2. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ....................27II. 2. 3. A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek................................................29II. 2. 3. 1. Tehetséggondozásról általában .......................................................................29II. 2. 3. 2. Tehetség, képesség kibontakozását elősegítő gyakorlati tevékenységek ........30II. 2. 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .....................................................................................................33II. 2. 5. Egészségnevelési és környezeti nevelési program..............................................35II. 2 5. 1. Alapelvek, hosszú távú célok ..........................................................................35II. 2.5. 2. Az iskola hitvallása ..........................................................................................35II .2. 5. 3. Hosszú távú célok............................................................................................36II. 2. 5. 4. Tanórai keretek...............................................................................................38II. 2. 5. 5. Erdei iskola......................................................................................................41II. 2. 5. 6. Tanulmányi kirándulás....................................................................................41II. 2. 5. 7. Sportnap .........................................................................................................43II. 2. 5. 8. Tanórán kívüli lehetőségek ............................................................................43II. 3. A szocializáció és a közösségfejlesztés programja .................................................47II. 3. 1. Gyermek és ifjúságvédelem ...............................................................................47II. 3. 2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .........................................51II. 3. 3. Közösségfejlesztés ..............................................................................................55II. 3. 3. 1. Az egyén és közösség - erkölcsi elvárások .....................................................55II. 3. 3. 2. A közösségi élet kezdete- közösségfejlesztés alsó tagozatban........................57II. 3. 3. 3. A kialakult közösség formálása, fejlesztése felső tagozatban és a gimnáziumi osztályokban ...................................................................................................58

232

II. 3. 4. A szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlődési lehetőségei ................................................................................62II. 3. 4. 1. Szülői részvétel ...............................................................................................63II. 4. Az iskola hitélete, ünnepei, hagyományai...............................................................67II. 4. 1. Az iskolai kultúra ................................................................................................67II. 4. 1. 1. Az iskolai kultúra láthatatlan fogalmi alapjai ................................................69II. 4. 1. 2. Az iskolai kultúra érzékelhető megnyilvánulásai...........................................70II.. 4. 1. 3. Szimbólumok, szertartások ............................................................................71II. 4. 1. 4. Ünnep ..............................................................................................................72II. 4. 1. 5. Az ünnep erkölcsi értékei................................................................................73II. 4. 1. 6. Az iskola hitélete............................................................................................74II. 4. 1. 7. Szentmisék rendje .........................................................................................75II. 4. 1. 8. A református hitoktatás iskolánkban...............................................................75II. 4. 1. 9. Iskolánk rendezvény naptára..........................................................................76 II. 5. A nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................79III. A Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda helyi nevelési programja ………………… 92III. 1. Hivatalos adatok.....................................................................................................93III. 2. Óvodakép ...............................................................................................................96III. 2. 1. Óvodánk sajátos arculata ...................................................................................97III. 2. 1. 1. Személyi feltételek.........................................................................................98III. 2. 1. 2. Tárgyi feltételek …………………………………………………………….99III. 2. 1. 3. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere ..........................99III. 3. Óvodai nevelésünk célja ......................................................................................100III. 4. Óvodai nevelésünk feladatai ................................................................................101III. 4. 1. Integrált nevelés ...............................................................................................101III. 4. 2. Egészséges életmód kialakítása .......................................................................102III. 4. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása........................................................................102III. 5. Óvodai nevelésünk rendszere ..............................................................................103III. 5. 1. A nevelésünk alapvető keretei .........................................................................104III. 5. 1. 1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés.................................................104III. 5. 1. 1. 1. Napirend, heti rend...................................................................................106III. 5. 1. 2. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok .........................................................106III. 5. 1. 2. 1. Ünnepek, megemlékezések......................................................................108III. 5. 1. 3. Egyéni bánásmód.........................................................................................109III. 6. Tevékenységformák.............................................................................................109III. 6. 1. Játék .................................................................................................................109III. 6. 2. A munka...........................................................................................................112III. 6. 3. Tanulás.............................................................................................................114III. 7. A fejlesztés tartalmi eszközei...............................................................................115III. 7. 1. Anyanyelvi nevelés..........................................................................................115III. 7. 2. Vallásos nevelés..............................................................................................116III. 7. 3. Vers, mese........................................................................................................117III. 7. 4. Ének, zene, énekes játékok ..............................................................................119III. 7. 4. 1 .Népi játék, népi tánc ....................................................................................119III. 7. 5. Rajzolás, mintázás, kézi munka .......................................................................120III. 7. 5. 1. Képző- és iparművészet ...............................................................................120III. 7. 6. Külső világ tevékeny megismerése..................................................................121

233

III. 7. 6. 1. Matematikai nevelés ....................................................................................121III. 7. 7. Mozgás.............................................................................................................123III. 7. 7. 1. Társastánc előkészítő gimnasztika...............................................................123III. 7. 8. Képességfejlesztés ...........................................................................................124III. 7. 9. Tehetséggondozás ............................................................................................125III. 8. Kapcsolatok más nevelési színterekkel................................................................126III. 8. 1. Az óvoda és a család ........................................................................................126III. 8. 2. „ Hétszínvirág” Alapfokú Művészeti Iskola ....................................................127III. 8. 3. Az óvoda és a Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény ....................................129III. 8. 3. 1 .A város általános iskolái ..............................................................................129III. 8. 4 .A fenntartó .......................................................................................................129III. 8. 5. Helyi egyházközséggel való kapcsolat ............................................................129III. 8. 6. Egészségügyi szervekkel való kapcsolat .........................................................130III. 8. 7. Szolgáltatókkal való kapcsolat.........................................................................130III. 8. 8. Az óvoda és a közreműködési intézmények ....................................................130III. 9. Gyermekvédelem ................................................................................................ 130 Forrásmunkák…………………………………………………………………...132III. 11. Melléklet ........................................................................................................... 133IV. A kollégium nevelési programja

IV. 1. A kollégium beiratkozása az alapító okirat tükrében ..........................................160IV. 1. 1. Alaptevékenysége ............................................................................................160IV. 1. 2. Kiegészítő tevékenysége..................................................................................160IV. 2. Alapelvek.............................................................................................................160IV. 3. A kollégium társadalmi szerepe...........................................................................161IV. 4. A kollégium nevelési célja...................................................................................161IV. 4. 1. A kollégium fő koncepciója: tudásközvetítő kollégium létrehozása ...............161IV. 4. 2. A kollégiumi nevelés fő alapelvei ...................................................................162IV. 4. 3. A kollégiumi nevelés feladatai ........................................................................163IV. 4. 3. 1. A tanulási kultúra fejlesztése .......................................................................163IV. 4. 3. 2. Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása, és gondozása, a pályaorientáció segítése ...........................................................................164IV. 4. 3. 3. A közösségi értékrend és a normarendszer fejlesztése ................................164IV. 4. 3. 3. 1. A közösségi értékrend és a normarendszer fejlesztésének részfeladatai .165IV. 4. 3. 3. 2. A keresztény értékrend kialakításának feladatai......................................165IV. 4. 3. 4. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés .............................................166IV. 4. 3. 4. 1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai .............................................166IV. 4. 3. 4. 2. Esztétikai nevelés feladatai......................................................................166IV. 4. 3. 4. 3. Környezeti nevelés feladatai....................................................................167IV. 4. 3.5. Önismeret fejlesztése, korszerű világkép kialakításának segítése .............167IV. 4. 3.5. 1. Az önismeret fejlesztésének feladatai ......................................................167IV. 4.3.5. 2. A korszerű világkép kialakításának feladatai……………………………168IV. 5. A kollégium működése .......................................................................................168IV: 5. 1. Személyi feltételek, elvárások .........................................................................168IV: 5. 2. Tárgyi és környezeti feltételek elvárások a kollégiumban .............................169IV. 5. 3. A kollégiumi élet megszervezése ...................................................................170IV. 5. 3. 1. A kollégiumi élet fórumai ...........................................................................170IV: 5. 3. 1. 1. A nevelőtestület ......................................................................................170IV. 5. 3.1. 2. Diákközösség ...........................................................................................170IV. 5. 3. 2. Hagyományteremtés és ápolás .................................................................170IV. 5. 4. A kollégium kapcsolatrendszere .....................................................................171

234

IV. 5. 4. 1. Közvetlen kapcsolat ................................................................................... 171IV. 5. 4. 2 .Közvetett kapcsolat .................................................................................... 171IV. 6. A kollégiumi tevékenység szerkezete ............................................................... 172IV. 6. 1. A kollégium működéséhez szükséges ellátási tevékenységek ....................... 172IV. 6. 1. 1. Tanári tevékenységrendszer ....................................................................... 172IV. 6. 1. 2. Tanulói tevékenységek .............................................................................. 172IV. 6. 1. 3. Egyéb tevékenységek ................................................................................. 173IV. 6. 1. 3. 1. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ................................................... 173IV. 6. 2. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások ............................. 174IV. 6. 2. 1. Tehetség kibontakozását ,felzárkóztatását segítő foglalkozások ............... 174IV. 6. 2. 2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások ....................... 175IV. 6. 2. 3 .A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások ............................. 176IV. 7. A kollégiumi nevelés eredményessége .............................................................. 177IV. 7. 1. Ellenőrzési és értékelési tevékenységek ........................................................ 177IV. 7. 2. Sikerkritériumaink ......................................................................................... 179IV. 8. Záradék………………………………………………………………………….181V. Az iskola helyi tanterveV. Az iskola tantárgyi rendszere

1-4. évfolyam tantárgyi rendszere, emelt ének óraszámú óraterv. .......... 1821-4. évfolyam tantárgyi rendszere............................................................. 1835-8. évfolyam tantárgyi rendszere, emelt ének óraszámú óraterv ............ 184

5-8. évfolyam tantárgyi rendszere............................................................. 185 Óraszámok a hatévfolyamos gimnáziumban a 2007/2008. tanévtől felmenő rendszerben .............................................................................................. 186 A 9-12 évfolyam tantárgyi rendszere ........................................................ 187V. 1. A Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve ........................................................... 188V. 2. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei ......................................................................................... 190 V. 3. Az iskola magasabb évfolyamára történő lépés feltételei ................................... 191V. 4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének

követelményei továbbá a tanuló teljesítménye magatartása és szorgalmaértékelésének és minősítésének formája ............................................................ 193

V. 4. 1. Jutalmazás és büntetés .................................................................................... 194V. 4. 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ...................................................... 198V. 4. 3. A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái ......................... 199V. 4. 4. A tanulói magatartás minősítésének feltételei ................................................ 202V. 4. 5. A tanulói szorgalom minősítésének feltételei ................................................ 203V. 5. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának

érdekében betöltött szerepe, súlya ..................................................................... 205V. 5. 1. A követelményrendszer alapelvei ................................................................... 205V. 5. 2. Ellenőrzés, értékelés osztályozás .................................................................... 206V. 5. 3. Egy napon íratható dolgozatok száma ............................................................ 208V. 5. 4. Vizsgarend ...................................................................................................... 209V. 6. Az otthoni napközi és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és

szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................... 212V. 6. 1. Házi feladatok íratásának szabályai, elvi alapjai ............................................ 212V. 6. 2. Szöveges értékelés az alsó tagozaton ............................................................. 213V. 7. A középszintű érettségi témakörei ...................................................................... 218V. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................... 218V. 9. Melléklet ............................................................................................................. 219

235

V I. A kollégiumi foglalkozások keret programterve .................................................. 220V I. 1. Célok és feladatok ............................................................................................. 220V I. 2. Kötelező foglalkozások keret - terve ............................................................... 220V I. 3. Tanulásmódszertan .......................................................................................... 221V I. 4. Önismeret , pályaválasztás ................................................................................ 222V I. 5. Művészet és információs kultúra ...................................................................... 223V I. 6. Környezetei nevelés ......................................................................................... 224V I. 7. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek ............................................................ 225V I. 8. Egyén és közösség ........................................................................................... 226V I. 9. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság ........................................................... 226V I I. A pedagógiai programmal kapcsolatos érvényességi rendelkezések ................. 228V I I . 1 Érvényességi ideje ......................................................................................... 228V I I. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .......................................... 228V I I . 3. A pedagógiai program módosítása ................................................................ 228V I I . 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ............................................ 229V I I .5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ........................................ 229

Documents

I. Bevezető - Sulinet · nép szolgálatában kívánjuk megvalósítani. Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő kalocsai Sárköz központja, a Duna-Tiszaköze legrégibb