IIIII. A MI. A MÉRLEGÉRLEGIIIII. A MI. A MÉRLEGÉRLEG

A VAGYON KETTŐS A VAGYON KETTŐS ÁBRÁZOLÁSÁNK ESZKÖZEÁBRÁZOLÁSÁNK ESZKÖZE

MEGHATÁROZÁS

A mérleg olyan meghatározott formájú

számviteli okmány, amely táblázatszerűen mutatja be egy vállalatnak, egy adott időpontra

vonatkoztatva, pénzértékben kifejezve a vagyonát.

Mérleg

Eszközök Források

A mérleg

• ESZKÖZ oldal – a vagyon fizikai összetétele szerinti csoportosítás, értékben kimutatva – a likviditás fordított sorrendjében

• FORRÁS oldal – a vagyon származása, eredeti forrása szerinti csoportosítás, értékben kimutatva - a visszafizetési kötelezettség (esedékesség) fordított sorrendjében

A. Az eszközök

A befektetett eszközök, olyan gazdasági javak, amelyek nem használódnak el vagy nem alakulnak át az első használatnál, részt vesznek több termelési ciklusban és a megtérülési idejük több mint egy év.

A forgóeszközök ellentétben a befektetett eszközökkel, az első használatnál, átalakulnak, elhasználódnak. Egy termelési ciklus folyamán megváltozik a megjelenési formájuk.

A1. Befektetett eszközök

immateriális beruházások;

anyagi beruházások;

pénzügyi beruházások.

Immateriális beruházások

Az immateriális beruházások (javak,

eszközök), olyan nem anyagi

vagyonelemeket foglalnak magukba, melyek

hosszú távon szolgálják a vállalat

működését.

Az IAS 38 szerint „az immateriális javak, azonosítható,

nem monetáris, anyagi összetevő nélküli elemek,

amelyeket termelési, kereskedelmi vagy

vagyonkezelői céllal használunk”.

Immateriális beruházások

• az alapítás aktivált költsége;

• a kutatás és fejlesztés aktivált költsége;

• vagyon értékű jogok és szellemi termékek;

• az üzleti vagy cégérték (good-will);

• más immateriális beruházások;

• immateriális beruházásra adott előlegek és folyamatban levő immateriális beruházások

Az alapítás aktivált költsége

Olyan költségeket foglal magába melyek a vállalkozás indításával (bejegyzési költségek – jegyző, bírói illeték, kereskedelmi kamara, előzetes piackutatás a cég indítására), bővítésével (új részvények kiadásának költsége, tőkenövelés utáni költségek) valamint átszervezésével merülnek fel.

A maximális amortizálási idő 5 év.

A kutatás és fejlesztés aktivált költsége

Olyan költségeket foglal magába melyek kísérleti fejlesztéshez kapcsolódnak (új technológiák kidolgozása, új termékek vagy új termelési kapacitások megvalósítása).

Maximum 5 év alatt amortizálódik.

Vagyon értékű jogok és szellemi termékek

A vagyon értékű jogok körébe tartoznak a koncessziós jogok, bérleti jogok, márkanevek stb.

A szellemi termékek csoportjába tartoznak a találmányok, védjegyek, szellemi alkotások, iparjogvédelemben részesülő szabadalom és ipari minta és más szellemi értékek.

Üzleti vagy cégérték (good-will)

Az aktivált többletértéket jelentik: a vevői kör, a cég térbeli elhelyezése, a piaci szegmens, a hírnév, stb.

A cégérték csak abban az esetben könyvelhető, ha apportálva vagy vásárolva van más anyagi beruházásokkal (vagy egy másik céggel) együtt. A vállalat működése közben kitermelt cégérték nem könyvelődik. Az amortizációs idő maximálisan 20 év.

Más immateriális beruházások

Ebbe a csoportba tartozik a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver.

Ez lehet apportálva, vásárolva vagy a gazdálkodó által megtermelve (nem eladási céllal, hanem belső használatra). Egy előrelátható felhasználási idő alatt amortizálódik, ami nem haladhat meg 5 évet.

Immateriális beruházásra adott előlegek és folyamatban levő

immateriális beruházások

A folyamatban levő beruházások fogalomkörébe olyan immateriális beruházások tartoznak amelyeknek a beszerzése, előállítása, felújítása már megkezdődött de a mérlegforduló napig nem fejeződött be, tehát az előbb említett immateriális eszközcsoportokba nem sorolhatók be.

Anyagi beruházások

A IAS 16 alapján a területek és a tárgyi eszközök olyan anyagi beruházások, amelyek tartósan hozzájárulnak a vállalkozás működéséhez, tevékenységéhez.

Területek

Területek alatt értjük a földterületeket

(termőföld, telek, stb.) valamint az olyan

anyagi jellegű beruházásokat, amelyek a

terület értékét növelik (utak, bekötés az

energia rendszerbe, kerítések, stb.). A

területek nem amortizálódnak, de az

értékbehelyezési műveletek igen.

Tárgyi eszközök

Tárgyi eszközöknek nevezzük azokat a tartósan használt tárgyakat vagy tárgy komplexusokat, amely egyidejűleg teljesítik az alábbi két feltételt: a bejöveteli értékük nagyobb mint a

törvény által meghatározott összeg (jelenleg 1800 új lej);

az előrelátható felhasználási idejük nagyobb mint egy év.

Tárgyi eszközök

• épületek és építmények;

• műszaki gépek, berendezések, felszerelések;

• ellenőrző berendezések;

• járművek;

• állatok és ültetvények;

• bútorzat, irodai felszerelések (számítógépek, nyomtatok, fénymásolok, stb.), nagy értékű munkavédelmi felszerelések.

Anyagi beruházásokra adott előlegek és

folyamatban levő materiális beruházások

A folyamatban levő beruházások

fogalomkörébe olyan anyagi beruházások tartoznak amelyeknek a beszerzése, előállítása, felújítása már megkezdődött de a mérlegforduló napig nem fejeződött be, tehát a fent említett tárgyi eszközcsoportokba nem sorolhatók be.

Pénzügyi beruházások

• tartós részesedések,

• beruházási portfolió aktivitása

• hosszú lejáratú követelések

Tartós részesedések

Tartós részesedések közé soroljuk azokat a részvényeket és más társasági jogokat megtestesítő értékpapírokat, amelyek által a befektetőnek vagyoni és egyéb jogai vannak a kibocsátó cégnél.

Akkor beszélünk részesedésről, amikor a cégnek az osztalék által biztosított tartós jövedelmen kívül, a kibocsátó vállaltra irányítási, befolyásolási valamint ellenőrzési joga van, képviselettel rendelkezik a vállalat vezetésében, valamint kereskedelmi és más előjogai vannak.

A beruházási portfolió aktivitása

Itt is részvényekről és más társasági jogokat megtestesítő értékpapírokról van szó, de itt az elvárt osztalékon kívül, a befektető nem rendelkezik ellenőrzési, irányítási vagy befolyásolási lehetőséggel.

Hosszú lejáratú követelések

• Részesedéshez kötődő követelések. Ha egy vállalat hosszú lejáratú kölcsönt ad egy cégnek, amelyben tartós részesedése van akkor, részesedéshez kötődő követelésről beszélünk.

• Hosszú lejáratra adott kölcsönök. Tartós követelés. Ide sorolhatók a saját alkalmazottainak adott hosszú lejáratú hitelek (lakásépítés – ha törvény megengedi). A hitelek folyósítása szerződés alapján történik és ezért a cég kamatot kap.

• Más hosszú távú követelésekhez sorolhatók be a: garanciák és óvadékok, amellyel a gazdálkodó felelőséget vállal, partnerekkel szemben egy szolgáltatás elvégzésére, egy kötelezettség kielégítésére.

A2. Forgóeszközök

Olyan anyagi javak tartoznak ebbe a főcsoportba, amelyek általában egy termelési ciklus keretén belül elhasználódnak, átalakulnak, átadva értéküket az újonnan létrehozott terméknek vagy szolgáltatásnak (a likviditásuk mindenképp kisebb mint egy év).

Forgóeszközök•készletek,•követelések,•értékpapírok,•pénzeszközök.

Készletek

– alapanyagok,– fogyóanyagok,– leltári tárgyak,– ideiglenes építmények,– folyamatban levő termelés,– félkész-termékek,– késztermékek,– állatok és szárnyasok,– áruk,– göngyölegek

Alapanyagok

Alapanyagnak nevezzük azt az anyagi javat, amely a késztermékben megtalálható eredeti vagy átalakított formában.

Egy anyagról csak akkor lehet meghatározni, hogy alapanyag vagy nem, hogyha ismerjük a vállalat technológiáját (pl. egy készruhagyárban a szövet az alapanyag).

Fogyóanyagok A fogyóanyagok részt vesznek a termelési folyamatban

anélkül, hogy megtalálhatók lennének a késztermékben vagy mennyiségük és értékük elhanyagolható a késztermék értékéhez viszonyítva.

A fontosabb fogyóanyagok a következők: segédanyagok, üzem és fűtőanyagok, cserealkatrészek, stb.

Segédanyagok, direkt módon a technológia folyamat részesei, megtalálhatóak a késztermékben de értékük elhanyagolható (pl. a gomb és a cérna a készruhagyártásban).

Üzem és fűtőanyagokhoz tartoznak a benzin, motorina, az olajak, koksz, stb.

A cserealkatrészek a gépek, berendezések elromlott alkatrészeinek kicserélésére szolgálnak.

Leltári tárgyakLeltári tárgyak olyan vagyonelemek, amelyek értéke

kisebb mint amit a törvény meghatározott a tárgyi eszközöknek, de felhasználási idejük nagyobb mint egy év, vagy az értékük nagyobb mint a törvény által előírt de a felhasználási idő kisebb mint egy év.

A leltári tárgyak több termelési ciklusban vesznek részt, fokozatosan kopnak el, de ennek ellenére készletként tartjuk nyilván őket.

Ide tartoznak: munkavédelmi ruhák és felszerelések, munkaruhák, matricák, modellek, ellenőrző és merőműszerek, apró bútor, stb.

Ideiglenes

építmények

Ideiglenes építmények olyan építmények, amelyeket aktivitás specifikusan az építő iparban és a fakitermelésben használnak:

barakkok a munkások elszállásolására, munkaállványok, stb.

Folyamatban levő termelés

Folyamatban levő termelés olyan anyagi javakat jelent, amelyek átalakulásban vannak a nyersanyag és félkésztermék valamint a félkésztermék és a késztermék között.

Értékük fokozatosan nő ahogy hozzáadódik a elhasznált alapanyag, segédanyag valamint a munkavállaló bére.

Félkésztermékek

Félkésztermékek azok az eszközök, amelyek már átmentek a technológiai folyamat egy részén, ebben az állapotban készletezhetőek, eladhatóak vagy tovább feldolgozhatóak.

Késztermékek

Késztermékek azok a vagyonelemek, amelyek átmentek a technológia folyamat minden szakaszán, megfelelnek a minőségi elvárásoknak és készleteződnek.

Állatok és szárnyasok

Ide tartoznak a hízó és vágóállatok,

amelyek a termelési folyamat során

növekednek és levágódnak.

Áruk

Akkor mondjuk anyagi javakról, hogy áru,

ha a vásárlás pillanatában már létezik a

viszonteladási szándék (átalakítás

nélkül).

Göngyölegek

Göngyölegek olyan vagyonelemek,

amelyek más anyagi javak tárolására

és védelmére szolgálnak szállítás és

tárolás közben.

Követelések

Követelések jogszerű, a másik fél által elismert fizetési igények.

Ezek szerződésekből adódnak, ahol a vállalkozás már teljesítette a vállalt kötelezettségeit és a másik fél, a tartozását még nem egyenlítette ki.

A követelések lehetnek természetes és jogi személyekkel szemben.

A forgóeszközökhöz csak az egy évnél rövidebb lejáratú követelések tartoznak.

Követelések

szállítóknak adott előleg;

vevők;

váltókövetelések;

követelések a részesekkel szemben;

egyéb követelések.

Szállítóknak adott előleg

Ezek az előlegek, szerződés alapján adódnak és maximálisan 30% lehet a szerződés értékéből.

Nagyobb szerződések esetében ezzel „támogatja” a vállalat a szállítót.

A szállítás pillanatáig a vállalatnak követelése van a szállítóval szemben.

Vevőkkel szemben

A termelési ciklus utolsó szakaszaként „a termék” eladódik a piacon.

A vállalat megkeresi az előállított „új értékre” a fizetőképes keresletet.

Nagyon sok esetben a szállítás pillanatában, nem történik meg a számla kiegyenlítése és ilyenkor megszületik a követelés a vevővel szemben.

Váltókövetelések

A vállalat a szállítás pillanatában nagyobb biztonsággal akar rendelkezni, hogy a pénzét megkapja.

A vevő aláír egy váltót amelyben írásbeli ígéretet tesz, hogy egy bizonyos összeget, egy bizonyos dátumig kifizet a váltó birtokosának vagy az általa megjelölt személynek.

A váltó kiemelt jogi háttérrel rendelkező fizetési igény.

Követelések a részesekkel szemben

A részesekkel szembeni követelések a

vállalat alapításakor valamint törzstőke

növelésekor születnek meg.

Abban a pillanatban szűnnek meg,

amikor a részesek befizetik a

tőkejegyzésekor beígért apportot.

Egyéb követelések

Ide tartoznak mind azok a fizetési igények, követelések amelyek az előző csoportokba nem fértek bele, mint például: bérelőleg; követelések a központi és önkormányzati

költségvetéssel szemben; követelések speciális költségvetéssel szemben

(társadalombiztosítás, nyugdíjbiztosítás, egyészség biztosítás, stb.)

magán személyekkel szembeni követelések;

ÉrtékpapírokTulajdonviszonyt és hitelviszonyt megtestesítő papírokat

soroljuk ebbe a forgóeszköz csoportba. Nagyon lényeges hogy a tulajdonviszonyt megtestesítő papírok esetében, a szándék határozza meg azt, hogy ezek a vagyonelemek a forgóeszközökhöz tartoznak. A társasági jogokat megtestesítő papírokra csak akkor mondjuk, hogy értékpapírok, ha a viszonteladási szándékkal vettük, vagy legalábbis rövidtávon akarjuk magunknál tartani (kevesebb mint egy év). A hitelviszonyt megtestesítő papírokat akkor soroljuk ebbe a kategóriába, ha a lejáratuk egy évnél kisebb, vagy a fent említett szándék érvényesül.

Értékpapírok

visszavásárolt saját részvények,

üzletrészek;

eladásra vásárolt részvények;

visszavásárolt kötvények;

eladásra vásárolt kötvények;

egyéb értékpapírok.

Pénzeszközök

Pénzeszközök fogalmán a fizetési eszközöket értjük.

Pénz segítségével megvehetünk vagyonelemeket, szolgáltatásokat.

Megjelenési forma szerint megkülönböztetünk: készpénzt; bankszámlapénz; más kincstári értékek; kincstári előleg.

Készpénz

Készpénz a vállalat pénztarában levő,

kézzel fogható, törvényes fizetőeszköz.

Ez a készpénz lehet lejben vagy

valutában.

Bankszámlapénz

A bankszámlapénz fogalma a

bankokkal szembeni követeléseket

foglalja magába.

Ezek is lehetnek lejben és valutában.

B. Források

Terheli vagy nem terheli visszafizetési kötelezettség ?

• NEM - saját forrás

• IGEN - idegen forrás

A forrásokA saját források,

olyan

vagyonértékek,

amelyeket nem

terhel visszafizetési

kötelezettség.

Az idegen források

olyan passzívák,

amelyeket

visszafizetési

kötelezettség terhel.

B1. Saját források

jegyzett tőke; tőkeázsió; újraértékelésből származó tartalék; tartalékok; előző évek eredménye; mérleg szerinti eredmény; beruházásokhoz kapott támogatás

(szubvenció).

Jegyzett tőke

A jegyzett tőke az apportok összessége. Két formáját tárgyaljuk, ez lehet: jegyzett

és be nem fizetett tőke és jegyzett és befizetett tőke.

A jegyzett és be nem fizetett tőke, a gazdálkodó alapító okiratának aláírásakor születik meg, amikor még az apportként beígért eszközöket az alapítok nem tették a cég rendelkezésére.

TőkeázsióTőkeázsió az új részek valamint részvények kiadásakor

jeleneik meg. A tőkeázsió célja a régi részvényesek védelme tőkenöveléskor az értékveszítés ellen.

A tőkeázsió lehet: részvény kiadási ázsió, a részvények esetében a kiadási

érték ( a eladási érték) és a névleges érték közötti különbség. A részek, esetében a részek matematikai értéke és a névleges érték közötti különbség.

a fúziós ázsió jelenti a különbséget a bekebelezett cég által behozott gazdasági javak és a jegyzett tőke növekedése között

az apportálási ázsió, az apportként behozott gazdasági javak értéke és a jegyzett tőke növekedése közötti különbség.

Újraértékelésből származó tartalék

Az infláció hatására a befektetett eszközök könyvszerinti értéke, nem tükrözi ezen eszközök jelenértékét.

A könyvvitel, egyik alapvető célja, hogy a vállalat vagyonáról egy minél valósághűbb képet mutasson be. Ez szükségesé teszi az eszközökhöz egy új érték hozzárendelését, ezt a műveletet újraértékelésnek nevezzük.

Az újraértékelés nyomán az eszközözök értéke nő. Az újraértékelésből származó tartalék, az ellenértéke, az újraértékelési műveletekből származó eszköznövekedésnek.

TartalékokA tartalékokat az eredményből (bruttó vagy nettó profitból), de

rendhagyó módon az ázsió valamint az újraértékelési tartalék beolvasztásából hozzuk létre. A tartalékok lehetnek:

a törvényes tartalék létrehozását a törvény írja elő, ezzel biztosítva a cégek önfinanszírozását. Országunkban ennek a tartaléknak a létrehozásáról 31/1990 „Társasági” törvény rendelkezik és értéke az éves bruttó profit 5%, mindaddig míg el nem éri a jegyzett tőke 20% -át.

a statutáris tartalék létrehozásáról a cég alapító okiratában rendelkeznek a tulajdonosok és a nettó profitból hozzuk létre.

tartalék saját részvényekre. A törvény értelmében egy cég, saját részvényei visszavásárlásánál köteles az eredményből egy ugyanakkora tartalékot lekötni, mint a visszavásárolt részvények értéke. Tartalék, amit a részvények eladásakor szabadít fel. A visszavásárolt saját részvények nem tehetnek ki többet, mint a jegyzett tőke 10%. A nettó profitból hozzuk létre.

más tartalékok. A közgyűlés határozata alapján hozzuk létre a nettó profitból.

Mérleg szerinti eredmény

A vállalat önfinanszírozását biztosító elem.

Az az érték, amely a vállalat tárgyévi gazdálkodásából származik.

A mérleg szerinti eredmény egyenlő az összbevételek és az összköltség különbségével.

Mérleg szerinti eredmény

A mérleg szerinti eredmény lehet pozitív (profit) és lehet negatív (veszteség).

Ha az eredmény veszteség akkor a forrásnak negatív értéke lesz mert tulajdonképpen az éves gazdálkodás nem forrást hanem forrás elhasználást eredményezett.

Előző időszakok eredménye

El nem használt eredmény vagy le nem födött veszteség.

A mérleg szerinti eredmény mindig a tárgy év eredményét kell tartalmazza, ha a közgyűlés nem döntött a profit felosztásáról vagy a veszteség lefödéséről akkor év végén a mérleg szerinti eredmény áttevődik erre a forráselemre.

Szubvenció

Beruházásokhoz kapott támogatásokOlyan visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt

források, amelyeket mások bocsátanak a vállalat rendelkezésére beruházások megvalósításához.

Ezek a támogatások jöhetnek: az állami költségvetésből, megyei költségvetésből, helyi költségvetésből, más jogi és természetes személyektől.

Ide tartoznak a beruházott eszközök formájában kapott adományok, valamint a leltárkor megállapított befektetett eszköz többlet is.

Ez a forrás-elem egy előzetes jövedelmet takar.

Kockázati céltartalékKockázatra és költségekre

létrehozott céltartalékok. A céltartalékok egy átmeneti pozíciót képeznek

a saját tőke és a kötelezettségek között. A költségek terhére létrehozott forráselem, eszközök lehetséges értékveszítésére, veszteségére, valamint olyan lehetséges de még meg nem valósult költségekre amelyek a vállalatot érinthetik.

A céltartalékok létrehozásának szükségét a óvatosság elve hozza.

B2. Idegen források

• hosszú lejáratú kötelezettségek

• rövid lejáratú kötelezettségek

Hosszú lejáratú kötelezettségek

beruházási és fejlesztési hitelek; tartozások

kötvénykibocsátásból; egyéb hosszú lejáratú

kötelezettségek.

Beruházási és fejlesztési hitelek

Olyan tartós kötelezettségek, amelyeket a vállalat kívülről von be új beruházások, fejlesztések megvalósításához.

Hitelről beszélünk ha a forrásokat a bankoktól, pénzintézetektől kapjuk és kölcsönről ha a forrás más jogi vagy természetes személyektől származik.

Tartozások kötvénykibocsátásból

Egy másik lehetősége a cégnek, idegen források hosszú távú bevonására a kötvénykibocsátás.

A tartozások kötvénykibocsátásból címlet alatt olyan kölcsön szerepel amelyért cserébe értékpapírokat (a piacon szabadon adható-vehető) bocsátottunk ki, s azokat mindenkori tulajdonosa számára fizetjük vissza.

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Ide tartoznak mindazok az egy éven túl

esedékes tartozások, amelyek nem

sorolhatók a fenti csoportokba.

Rövid lejáratú kötelezettségek

szállítok; vevőktől kapott előleg; váltótartozások; rövid lejáratú hitelek; rövid lejáratú kölcsönök és egyéb

rövid lejáratú kötelezettségek.

Szállítók

Az eszköz oldalon beszéltünk a vevőkről itt szerepcsere van, valakinek mi vásároltuk meg a termékeit, áruját, szolgáltatását utólagos kifizetéssel.

Ilyen tranzakciókból származó tartozást nevezzük szállítóknak.

A kereskedelmi „hitel” kifejezés is használatos.

Vevőtől kapott előleg

Az eszközöknél tárgyalt szállítóknak adott

előleggel ellentétes vagyonrészről van

szó, vagyis ebben az esetben vállalat

kap előleget.

Váltótartozások

Az eszközöknél tárgyalt váltókövetelések

ellentétjeként fogható fel.

Most mi állítunk ki váltót, vagyis ígérjük

meg, hogy lejártakor kifizetjük annak

értékét.

Rövid lejáratú hitelek

Banktól és pénzintézetektől kapott rövid (egy évnél kisebb) lejáratú hitelek.

Termelési hiteleknek is nevezzük.

Rövid lejáratú kölcsönök és egyéb rövid lejáratú

kötelezettségek

Ide tartoznak az előbbi csoportokba be nem sorolt tartozások, vagyis: bér (ki nem adott fizetés); kötelezettségek az állami költségvetés és

más költségvetések felé (személyi jövedelemadó, profit adó, „ÁFA”, TB és stb.);

kötelezettségek a részesekkel/részvényesekkel szemben;

más hitelezők.