Közérdekű bejelentés Magyarországon1

Bevezetés

A Transparency International Magyarország 2009-ben kutatást végzett a közérdekű bejelentők magyarországi helyzetével kapcsolatban. A kutatás keretét a Transparency International tíz országot átívelő projektje képezte “Blowing the Whistle Harder: Enhancing Whistleblower Protection in the European Union” címmel, mely az Európai Bizottság, a DG Justice és a Freedom and Security társfinanszírozásával valósult meg. A tanulmány lezárta óta, és az “Alternative to Silence” című kiadvány megjelenése óta a közérdekű bejelentők helyzete Magyarországon jelentős változáson ment át, mert önálló törvényt fogadott el a magyar parlament.2 Ez a tanulmány az új törvény rendelkezéseit és hiányosságait is vizsgálja.

1. Nemzetközi eszközök adaptálása

Magyarország aktívnak mondható azon nemzetközi egyezményekhez való csatlakozásban, amelyek a korrupciót hivatottak megfékezni. Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményét 2003. december 10-én írta alá, majd 2005. április 19-én – fenntartás nélkül – ratifikálta.3 Az Európa Tanács Korrupcióról szóló Polgári Jogi Egyezményét 2003. január 12-én írta alá, majd 2004. április 12-én ratifikálta, ugyancsak hozzáfűzött fenntartások nélkül.4 Az ENSZ Egyezményt a Parlament a 2005. évi CXXXIV. törvényben, az Európai Tanács Polgári Jogi Egyezményét pedig a 2004. évi L. törvényben hirdette ki.

2. A közérdekű bejelentésre vonatkozó szabályok

Általánosságban azt lehet mondani, hogy 2010 előtt – a 2004. évi XXIX. törvény alapján – mindenkinek jogorvoslat járt, amennyiben panaszt vagy bejelentést tett a köz érdekében az állami vagy helyi szervek felé; a kivételt kizárólag azok a bejelentések képezték, amelyek alapján bírósági vagy közigazgatási eljárások indultak. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívta fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálta. A közérdekű bejelentés nem csak tényközlést, hanem megoldási javaslatot is tartalmazhatott. A szabályozásnak megvannak a történelmi gyökerei: az 1977. évi I. törvény célja a bejelentők védelme volt, valamint kötelezte az adott intézményt, hogy vizsgálja ki a rá vonatkozó ügyeket.

1 A jelentés írta Burai Petra, Állami Számvevőszék. A jelentés egy része a Blowing the Whistle Harder: Enhancing Whistleblower Protection in the European Union c. tanulmány magyarországi vonatkozásaira alapszik, írta Földes Ádám. A magyar fordítást készítette: Szabó Attila2 http://www.transparency.org/publications/publications/alternative_to_silence_whistleblower (2010. június 11.)3 http://www.unodc.org/unodc/en/treaties/CAC/signatories.html (2010. június 11.)4http://conventions.coe.int/Treaty/Commun/ListeTraites.asp? PO=HUN&MA=43&SI=2&DF=&CM=3&CL=ENG (2010. június 11.)

Egy új, a közérdek következetes érvényre juttatásának céljából megalkotott, a Tisztességes Eljárásról szóló Törvény 2010. április 1-i kihirdetését követően lépett hatályba azzal a céllal, hogy hatékony jogi védelmet biztosítson azon munkavállalóknak, akik információt szolgáltatnak a közérdek megsértéséről.5 Az eredeti céloknak megfelelően a jogszabályt kiegészítette volna egy további törvény, melynek a „Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal (KKH)” felállításáról kellett volna rendelkeznie. A hivatal, eredeti célja szerint, egy átfogó korrupció ellenes stratégia részeként a tisztességes eljárás megsértésével kapcsolatos ügyek kezelésével foglalkozott volna.6 A hivatal felállítását erős kritika érte mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalról, az állampolgári jogok országgyűlési biztosától7, valamint a civil szervezetek részéről is.8 A Köztársasági Elnök élve vétójogával, a törvény hatályba lépését többszörösen is megakadályozta, ezért az hatályba azóta sem lépet. Ennek eredménye képen jelenleg a Tisztességes Eljárásról szóló Törvény háttér intézmény nélkül van hatályban, ezért nincs garancia arra, hogy a törvényben meghatározott védelem hatékonyan érvényesül a gyakorlatban, ennél fogva a törvény végrehajtására sincs értékelhető hajlandóság. Ennek máig ható következménye, hogy a tisztességes eljárásról szóló törvény a deklaráció szintjén maradt.

Megjegyzendő, hogy Magyarországon nincsen önálló anti-korrupciós jogszabály. A két fent említett törvényt egy átfogó „Anti-korrupciós csomagként” szándékozták bevezetni. A kormányzati kezdeményezés elbukott, és az új, 2010. május 12. óta kormányzó Fidesz-KDNP frakciónak nem áll szándékában újabb jogi intézményeket létrehozni, ehelyett a jelenlegi jogszabályi kereteket szeretné bővíteni valamint a meglévő intézményi háttér hatékonyabb működtetését szorgalmazza.9

3. Vonatkozó törvények és szabályzatok

A Munka Törvénykönyvében nincs külön rendelkezés a közérdekű bejelentésre vonatkozóan, bár néhány általános szabály létezik, mely segítheti a közérdekű bejelentést és némi védelmet nyújt a bejelentőknek. A törvény a jelentések kapcsán előírja, hogy „ ... a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni”. A munkáltató a munkavállalót köteles minden olyan tényről, körülményről, illetőleg ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős.10 A törvénykönyv azt is kimondja, hogy „...a jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, vélemény nyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.”

A Munka Törvénykönyve szerint „...nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg”, illetve „...a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak

5 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról.6 http://index.hu/belfold/2009/10/25/bajnai_korrupcio_ellenes_csomagot_jelentett_be/ (2010. június11.)7 http://www.obh.hu/allam/aktualis/htm/kozlemeny20090325.htm (2010. június 11.)8 http://www.transparency.hu/hirek_esemenyek?nid=424&PHPSESSID=8cc9a4e5ef7110bba11d317b2219c5ec (2010. június11.)9 http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=151335 (2010. június11.)10 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, 3. szakasz

2

végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.”

Annak ellenére, hogy nincsen kifejezett szabályozás a visszaélések bejelentésére, a törvény ezen szekciói adnak némi iránymutatást arra, hogy az alkalmazottnak hogyan kell eljárni, amennyiben valamilyen illegális tevékenységet tapasztal.

3.1. Utasítások megtagadása

A Munka Törvénykönyv általános keretszabályozást jelent a Köztisztviselők Jogállásáról szóló törvény speciális szabályaihoz képest. „A köztisztviselő feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni.” 11

A Köztisztviselők Jogállásáról szóló törvény a Munka Törvénykönyvéhez hasonló módon rendelkezik az utasítás teljesítése és a szabálytalan utasítás végrehajtásának megtagadása tekintetében. A fő különbség a munkavállalót és a köztisztviselőt érintő szabályozásban az, hogy a munkavállaló csak akkor köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása „más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.”, míg a köztisztviselő ezeken felül akkor is megtagadhatja az utasítást, ha az hatályos jogszabályba ütközik.“12

A köztisztviselőt is köti a felettes utasítása, de „...a köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.” 13

3.2. Jelentési kötelezettség

A Büntető törvénykönyv 137. szakasza hivatalos személyekre, ezen belül a köztisztviselőkre, kimondja, hogy a „az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést (Btk. 250-255. §) követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ez meglehetősen ellentmondásos helyzetet teremt, mivel a kötelezettség a hiányos jelentési kultúra közegében nagy valószínűséggel túlzott bejelentést fog eredményezni minden egyes feltételezett szabálytalanságra vonatkozóan, ahogyan azt az Európa Tanács GRECO magyarországi értékelése felveti.14

3.3. Védelmet biztosító rendelkezések

A tanúvédelmet a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló – közismert nevén Tanúvédelmi törvény – valamint a Büntetőeljárásról szóló törvény szabályozza. Az egyént védelem illeti, amennyiben a nagy tárgyi súlyú bűncselekmények miatt indított eljárás résztvevője, mint például szervezett bűnözés,

11 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, 37. szakasz12 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, 37. szakasz, (3) bekezdés13 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, 37. szakasz, (4) bekezdés14 Második körös értékelés – Kiegészítés a Magyarországról szóló megfelelési jelentéshez (2006) Európai Bizottság/GRECO, http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/greco/evaluations/round2/GrecoRC2(2008)4_Add_Hungary_HU.pdf (2010. június 11.)

3

nemzetközi vonatkozású bűncselekmények, terrorizmus, hivatali vesztegetés, pénzmosás, drog- és fegyverkereskedelem, prostitúció, pedofília, valamint a súlyosabban minősülő élet és testi épség ellen elkövetett bűncselekmények. Intézkedések sora áll rendelkezésre, amely az együttműködő felek életét, testi épségét és személyi szabadságát hivatott védeni, mint például személyi védelem, lakhely változtatás, a nyilvántartásokban a személyes adatok titkosan kezelése, névváltoztatás, személyiség változtatás, valamint mindezekre vonatkozó nemzetközi együttműködés. Bizonyos esetekben ezek a rendelkezések védhetnek egyúttal közérdekű bejelentőket is, de a törvény leginkább a legsúlyosabb bűncselekményekre koncentrál, amik a legritkább esetben esnek egybe a közérdekű bejelentések tárgyát képező, kevésbé súlyos visszaélésekkel.

A nemzetközi egyezmények – mint pl. az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménye vagy az Európa Tanács Korrupcióról szóló Polgári Jogi Egyezménye - szabta kötelezettségeken túl, néhány közérdekű bejelentőkkel kapcsolatos védelmi intézkedés fellelhető ugyan elszórtan, de semmiképp sem szisztematikusan a magyar jogi rendszerben.

A büntető törvénykönyv tartalmaz egy tényállást „Közérdekű bejelentő üldözése” címmel, mely kimondja, hogy „...aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.15 Ez a rendelkezés minden értelemben alvónak mondható, hiszen 2004 óta egyetlen alkalommal (2008-ban) alkalmazták. 16 Ezen büntetőjogi rendelkezésnek az alapját a 2004. évi XXIX. törvény képezi, amely több mint 70 jogszabályt módosított, beleértve a panasztétel jogát, ami a 70-es évek második felétől eredeztethető. 17

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény védelmet biztosít a hátrányos megkülönböztetés ellen, melynek alapja az egyén: „... egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)”, ennek ellenére ezen interpretáció nem alkalmazható a gyakorlatban, mivel a tulajdonság az egyén személyes döntésre van alapozva, így nem tekinthető állandó jellegű tulajdonságnak. 18

A nemzetbiztonság vonatkozásában, „... ha a nemzetbiztonsági szolgálatok tagja a szolgálatok jogellenes működését észleli, észrevételéről írásban jelentést tehet a miniszternek. A miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat elrendeléséről és annak eredményéről a Bizottságot és a bejelentőt tájékoztatni.”.19 Létezik egy - a környezetvédelemmel kapcsolatos – közérdekű bejelentési mechanizmus, miszerint a jelentéseket a környezetvédelmi hatóságnak kell kivizsgálnia. 20 A rendőröknek kötelességük a felettesüknek jelenteni, de amennyiben a szolgálati utat követik, megvan a joguk, hogy ügyükkel, panaszaikkal a miniszterhez forduljanak. A bejelentő, panasztevő rendőrökre kivételes jogok vonatkoznak a megtorlással szemben. 21 A Munkavédelemről szóló törvény részletesen szabályozza a biztonsággal és emberélettel kapcsolatos kockázatok bejelentését, a vizsgálat nyomon követését és a közérdekű bejelentő védelmét. 22

15 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 257. szakasz16 Az Igazságügy Minisztérium Statisztikai Osztálya által szolgáltatott információ 17 1977. évi I. törvény18 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 8. szakasz19 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról, 27. szakasz, (4) bekezdés20 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről21 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról22 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 54. szakasz, (7) bekezdés, e) pont, 59. szakasz, (2) bekezdés, 62. szakasz, 68. szakasz

4

Az Államháztartásról szóló törvény és végrehajtandó rendelkezései kötelezővé teszik a belső ellenőrző testület felállítását majdnem minden állami szervezetnél. 23 Ennek ellenére a belső ellenőrök felelőssége nem minden esetben terjed ki a közérdekű bejelentések szabályozására, ha egyáltalán van ilyen rendszer. Ugyanezen hiányosság jellemző sok más vállalat belső ellenőrző bizottságára. Nincsen információ arról, hogy a személyzet rendelkezik-e a megfelelő erőforrásokkal, viszont gyakori a köz- és magánszektorban egyaránt, hogy ezek a testületek az intézmény/vállalat vezetőségének számolnak be, amely problémás abban az esetben, ha a közérdekű bejelentés a vezetőséget érinti.

3.4. A nyilvánosságra hozatal akadályozása

A Munka Törvénykönyve rendelkezik a munkáltató üzleti titkainak védelméről24, a Köztisztviselők Jogállásáról szóló törvény előírja a titkosított információ védelmét, továbbá a 2009. évi CLV. törvény rendelkezik a minősített adatok védelemről. 25 Ezt megerősíti a Büntető Törvénykönyv, amely bünteti minden titkosított információ jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, függetlenül a titoktartási kötelezettségektől. Az egyetlen kivétel a hanyagságból elkövetett nyilvánosságra hozatal olyan személy részéről, akit nem köt titoktartási kötelezettség. További szektoriális rendelkezések érvényesek a bank, biztosítási és további hivatásbeli titkokra vonatkozóan.

4. A közérdekű bejelentést jelenleg szabályozó törvény – Jellemzők és sajátosságok

Amint fent látható a 2010. évi törvény a tisztességes eljárásról azzal a céllal született meg, hogy a köz- és magánszektorban előforduló bejelentőket védelmezze a munkahelyi megtorlásoktól. Mivel jól szervezett, intézményes háttér nélkül lépett hatályba, szinte alig van garancia, vagy esély a hatékony végrehajtására. Ennek ellenére, mivel a törvény rendelkezései hatályban vannak, a közérdekű bejelentés egyes jellemzői kapcsolódnak a törvényben foglaltakhoz.

A törvény szerint a közérdekű bejelentőt nem érheti semmilyen direkt vagy indirekt hátrányos következmény bejelentése kapcsán. Ezt a törvényt kell alkalmazni a tisztességes eljárás követelményének megszegésénél a közpénzek felhasználása, hatósági, közbeszerzési, valamint állami vagyon hasznosításával és elidegenítésével kapcsolatos döntéshozatali eljárások során. 26

A törvény a különös hangsúlyt fektet a védelem fontosságára a következő területeken:27

a foglalkoztatási jogviszony kapcsán a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő képzések kapcsán a munkafeltételek, a teljesítménykövetelmények megállapítása során a foglalkoztatási jogviszony alapján járó munkabér, továbbá valamennyi juttatás

megállapításában és biztosításában  a minősítés és az előmeneteli rendszer biztosítása tekintetében fegyelmi és a kártérítési eljárások kapcsán

23 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról24 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 103. szakasz. (3) bekezdés25 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, 37. szakasz, (2) bekezdés, (3) bekezdés26 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, 1. szakasz, (3) bekezdés 27 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, 22. szakasz, (1) bekezdés

5

a foglalkoztatási jogviszony módosítására irányuló munkáltatói ajánlat tekintetében;

a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan

A személyek bejelentéssel fordulhatnak a munkáltatóhoz, továbbá a munkáltató tevékenységének felügyeletére jogosult munkáltatói szervhez, egy másik törvényben kijelölt (korrupció ellenes) hivatalhoz (elméletben ez lett volna a Közérdekvédelmi Hivatal), vagy a közérdekű bejelentésekre vonatkozó eljárásrendben, a munkáltató által meghatározott szervhez. 28 A Hivatal a bejelentő személyére vonatkozó adatokat köteles titokban tartani, bár a törvény csak abban az esetben rendelkezik, ha a vonatkozó eljárás a hivatal (korrupció ellenesre szakosodott) már megindította. 29 A bejelentőt továbbá minden eljárási cselekményről értesíteni kell és minden döntést vele is közölni kell. 30 A törvényben nincsen szabály arra vonatkozóan, hogy a sajtóhoz milyen esetben lehet fordulni. A rosszhiszemű bejelentőt az alaptalan, káros kimenetelű bejelentésért büntetés is megilletheti. 31 A vizsgálatot tisztességesen le kell folytatni, annak nem lehet hátrányos kihatása a munkavállaló számára. Jogvita esetén a bizonyítási kötelezettség fordított, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy intézkedése nincs összefüggésben a közérdekvédelmi bejelentéssel, illetve a bejelentés rosszhiszemű voltát is neki kell bizonyítani. 32 Ugyanakkor a közérdekű bejelentés nem menti fel a bejelentőt a büntető feljelentés kötelezettsége alól.33 A vizsgálat alatt a védelem biztosított (a már korábban említett, de még fel nem állított anti-korrupcióra szakosodott hivatal által), amennyiben a munkavállaló hátrányt szenvedett bejelentése miatt, vagy nagy ennek a valószínűsége. Védelem jár a bejelentő közeli hozzátartozóinak is, amennyiben az intézmény vagy egy harmadik személy kárt okozna.

A munkavállaló jogi tanácsadást, jogi képviseletet és anyagi támogatást igényelhet, ez utóbbi a korrupció ellenes vizsgálat eredményétől függ. 34 A munkavállaló díjazásban részesülhet, amennyiben a lefolytatott vizsgálat szerint az intézmény megszegte a tisztességes eljárásra vonatkozó szabályokat.35

5. Forróvonalak és más bejelentési csatornák

Általánosságban értve, a bejelentést bármelyik nyomozó hatóságnál meg lehet tenni (rendőrség, ügyészség, vámhatóság, stb.…) és amennyiben ezek nem rendelkeznek hatókörrel, az ügyet a megfelelő szervezet részére kell áttenni. Amennyiben a bejelentést visszautasítják, vagy a vizsgálat lezárul, a bejelentő személyét értesíteni kell.

Létezik egy un. Telefontanú Program, amit 2001-ben hoztak létre, és amelyet az Országos Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési és Esélyegyenlőségi Osztálya működtet, amely az Egyesült Királyságban működő Crimestoppers programot használta mintának.36 Ezen a vonalon minden típusú bűncselekményt be lehet jelenteni, a bejelentéseket névtelenül lehet megtenni, a hívások fogadásakor a hívószámot pedig nem rögzítik. A forróvonalra hozzávetőlegesen 10.000 hívás érkezik évente, de ezeknek mindösszesen 10-15%-a mondható

28 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, 20. szakasz, (1) bekezdés 29 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, 8. szakasz, (3) bekezdés 30 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, 8. szakasz, (2) bekezdés 31 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, 15. szakasz, (1) bekezdés 32 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, 22. szakasz, (2) bekezdés 33 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, 21. szakasz, (4) bekezdés 34 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, 23. szakasz, 35 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, 16. szakasz, 36 http://www.police.hu/megelozes/telefontanu (11 June 2010)

6

relevánsnak nyomozati és bűnmegelőzési szempontból. Bár az Országos Rendőrfőkapitány utasítása értelmében a korrupcióval kapcsolatos névtelen bejelentéseket különös figyelemmel kell kezelni – a valódiság vizsgálatának érdekében – sajnos nincsen ide vonatkozó statisztika, az ilyen bejelentéseket a tulajdon elleni bűncselekmények együtt kezelik.37

2007-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mely az Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kapott EU-s források kezeléséért felelős, létrehozta a www.anti-lop.hu honlapot, amelyen keresztül fejlesztésekre szánt EU-s forrásokkal való visszaéléseket lehet bejelenteni.38 A bejelentéseket név nélkül lehet megtenni, valamint a honlapon keresztül lehet követni a bejelentés kapcsán indított eljárás állapotát. Az első két hónapban 206 visszaélést jelentettek, amelyek összesen 508,8 millió Forint kifizetett támogatást érintettek, amiből 95 millió Forintot tudtak behajtani. A visszaélések nem feltétlenül estek a bűncselekmény kategóriába, adminisztratív hibákra is fény derült. Az 508,8 millió Forint az összes kifizetett támogatás 0,2 %-a. 2008 eleje óta nem áll rendelkezésre statisztika a honlap működéséről.39

A közérdekű bejelentésekről és a kapcsolódó megtorlásokról sem közintézmény, sem kutató intézet sem csinál statisztikát, a gyakorlatról ezen a területen kutatások sincsenek. A bejelentések kapcsán megtakarított állami forrásokról nem lehet tudni, a www.anti-lop.hu internetes oldal működésének első hónapjait kivéve.

Segítségért lehet folyamodni a Központi Igazságügyi Hivatalhoz, valamint megyei szervezetihez is. A Hivatal alkalmazottjai jogi segítséget tudnak nyújtani, valamint tanácsot tudnak adni egyszerűbb ügyek kapcsán.

A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata feladatköre a korrupciós és más bűncselekmények megakadályozása, amelyeket a következő szervek tagjai és alkalmazottai követnek el: Rendőrség, Ügyészség, Vámhivatal, Tűzoltóság, Katasztrófavédelem, Büntetés Végrehajtó szervek, valamint ezek minisztériumi felügyeleti szervei. Emellett a büntető eljárásokért az ügyészség a felelős.

2010. áprilisa óta speciális esetekben és bizonyos feltételek mellett azokat, akik nélkülözhetetlen információt szolgáltatnak „hard-core” kartellekről, jutalom illetheti. Mivel a kartellek a legtöbb esetben rejtve működnek, az összejátszásokat nehéz felfedni. A kartelekkel kapcsolatos információt a Gazdasági Versenyhivatal Kartell Irodájának kell jelenteni, ahol továbbá érdeklődni lehet – akár név nélkül is - arról, hogy az információ után jár e jutalom. 40

6. Etikai Kódexek

Az Országgyűlés 105/2009. (XII. 21.) határozata szabályozza a közszféra alapvető etikai követelményeit. Bár a határozat nem kötelező érvényű, irányt szab a közintézmények működéséhez, továbbá bizonyos intézmények számára a feladatköröket. A határozat hangsúlyozza, hogy a jogszabályokban előírt kötelezettségeken túl etikai követelményeknek is érvényesülniük kell, ezeket a közszférában egységes elveken alapuló etikai kódexekben szükséges megfogalmazni.

37 36/2008. (OT 19.) ORFK Order unified handling of public interest petitions, complaints and reports and on complaints against the police38 Anti-lop is a word play, it means if translated literally anti-theft, but antilop means the animal antelope.39 http://www.origo.hu/itthon/20080115-508-millio-forint-unios-palyazati-penzt-erint-a-szabalytalansag.html (11 June 2010)40 http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/126697FD988241BF0.pdf (11 June 2010)

7

A határozat tiltja többek között a közszférában dolgozó személyek számára bármilyen előny elfogadását a csekély értékű - a befolyásolásra alkalmatlan - ajándékot kivéve, annak haladéktalan bejelentése mellett. Javasolja továbbá az összeférhetetlenség szigorúbb szabályozását egyes intézményekben, és a bejelentést elősegítő, megfelelő csatornák kialakítását.41

A közszféra legfontosabb intézményeit, mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, Állami Számvevőszék,  legfőbb ügyész, a Kormány és a Magyar Nemzeti Bank, felkérték, hogy alakítsanak ki az etikai normáknak megfelelő etikai kódexeket.42 Mindeközben a helyi önkormányzatok szervezetei és érdekcsoportjai arra lettek felkérve, hogy alkalmazzák a fenti etikai elveket és alakítsák ki a minimum feltételeiket.43

A határozatot megosztó reakciók követték. Bizonyos kódexek már a határozat létrejötte előtt léteztek (mint pl. a bíróságok és a Nemzeti Bank esetében), de a felülvizsgálatukhoz semmilyen információ nem állt rendelkezésre, az állami Számvevőszék felülírta saját kódexét (bár azt még nem fogadták el), míg a legfőbb ügyész hivatalának etikai kódexe még nem készült el. 44 „

Magyarország legnagyobb vállalata (2008-as árbevétel alapján), a MOL Csoport alkalmazottai számára kötelezővé teszi bármilyen gyanú jelentését, amely az etikai kódex megszegésével kapcsolatban merül fel. 45 „Ha olyan cselekedet jut tudomására, melynek kapcsán felmerül a MOL-csoport Etikai Kódexe megsértésének gyanúja, azt köteles minden esetben jelenteni, akár önt, akár közvetlen beosztottját, akár felettesét vagy bárki mást érint az ügy. Tanácsot kell kérnie azokban az esetekben is, ha bizonytalan a helyes eljárásban.” A MOL-csoport az ilyen [közérdekű] bejelentővel szemben semmiféle megtorlást nem tűr el. Az Etikai Tanács minden ilyen esetet kivizsgál és megteszi a szükséges lépéseket.46 A 2009-es éves riport 8 esetet említ, 6 vizsgálatot folytattak le, amelyből 4 eset minősül etikai vétségnek.47

Az E.ON Földgáz Kereskedelmi Zrt. a harmadik legnagyobb vállalat Magyarországon (2008-as árbevétel alapján). Az etikai kódexből kiderül, hogy a visszásságok kapcsán tett bejelentéseket az etikai bizottság kapja meg és vizsgálja ki.48 Honlapjukon nem volt információ a bejelentési rendszer működéséről.

A nyolcadik legnagyobb vállalat Magyarországon (2008-as árbevétel alapján) a General Electric, a nemzetközi etikai kódexét alkalmazza Magyarországon. 49 A dokumentum kihangsúlyozza, hogy „...a vezetőknek olyan kultúrát kell kialakítaniuk, amelyben az alkalmazottak tudják, hogy miért felelősek és aggályaikat félelemtől mentesen, megtorlástól 41 Article 1 of the Parliament Decree No. 105/2009. (XII.21.) on the fundamental ethical requirements42 Article 2 of the Parliament Decree No. 105/2009. (XII.21.) on the fundamental ethical requirements43 Article 3 of the Parliament Decree No. 105/2009. (XII.21.) on the fundamental ethical requirements44 http://atlacco.blog.hu/2010/03/02/tiszti_becsuletkodex (11 June 2010)45 HVG Top 500, at: http://hvg.hu/gazdasag/20100120_top_500_legnagyobb_arbevetel_lista_hvg (22 June 2010)46 http://www.mol.hu/en/about_mol/our_company/managing_the_corporation/vision_and_values/code_of_ethics/ 47 MOL Plc's Annual Report 2009, p.106, at: http://www.mol.hu/repository/566940.pdf (22 June 2010)48 http://www.eon-foldgaz-trade.com/cps/rde/xbcr/SID-59EF2B83-D6453C92/eon-foldgaz-trade/FoldgazTrade_EtikaiKodex.pdf (22 June 2010)49 The Spirit and the Letter, at: http://www.ge.com/files_citizenship/pdf/TheSpirit&TheLetter.pdf (22 June 2010)

8

nem tartva felvetik” továbbá, hogy az alkalmazott „...haladéktalanul jelezze, ha arra gyanakszik, hogy bizonyos cselekedetek a GE bármely szabályába ütköznek. Ismerkedjen meg azokkal a csatornákkal, amelyeken át felvetheti etikai aggályait! Ezek a következők: ombudsman, közvetlen felettes, a GE jogtanácsosa, ellenőre, Compliance munkatársa.”

A GE vállalati ombudsmant állított fel, akinek az dolgozók kérdéseket tehetnek fel, valamint az integritás kapcsán felmerült gyanúikat közölhetik a megtorlástól való félelem nélkül. A honlapjukon részletes statisztika található a vizsgálatokról és szankciókról, valamint a jogi és etikai vétségekről, nemzetközi szinten összefoglalva. 50

7. Közérdekű Perek

Az elmúlt tíz évben igen kevés esetben képezte bíróság előtti eljárás tárgyát közérdekű bejelentés Magyarországon. A polgári bíróság három ügy kapcsán vizsgálta a közérdekű bejelentés tényét, ezek közül jogerős határozat egy esetben állapította meg azt, hogy a peres felek közül az erre hivatkozó állítása nem volt megalapozott. Egy a jó hírnév megsértésével kapcsolatos ügyben a bíróság a közérdekű bejelentés és a vélemény nyilvánítás szabadságát tette vizsgálat tárgyává.51 Egy másik ügyben a perbeli fél a közérdekű bejelentést fegyelmi intézkedésekkel szembeni kifogásként akarta felhasználni, de a bíróság az erre vonatkozó érvelést nem fogadta el.52

Csupán két igazi közérdekű bejelentéssel kapcsolatos bírósági eljárás volt, amelyek során a bejelentő megtorlással szembeni megtorlást , melyben a bíróság döntését munkajogi alapokra helyezte. Az első esetben, a felperesek - egy szennyvízkezelő vállalat korábbi alkalmazottjai – együttesen adtak be keresetet korábbi munkáltatójukkal szemben, kérve a bíróságtól a munkáltató rendkívüli felmondásának érvénytelenségét megállapítani, kötelezni az alperest elmaradt munkabérük kifizetésére, és igazolt káraik megtérítésére. A megállapított történeti tényállás lényege szerint a korábbi alkalmazottak a város polgármesteréhez fordultak, alacsony fizetésük miatt. Ezzel együtt arról is beszámoltak, hogy a felettesüktől kapott instrukciók alapján a hulladékot és a szennyvizet a folyóba kellett üríteniük, mivel a hulladék kezelő konténerek teli voltak hét éve. Az üggyel kapcsolatban egy interjút is adtak egy kereskedelmi csatornának. Az alperes azzal védekezett, hogy az alkalmazottak rombolták a cég és vezetőjük jó hírét, és bejelentésük az üzleti titok kategóriát érinti, ez képezte alapját a rendkívüli felmondásnak. Azt, hogy a felperesek egyéb állításai megalapozottak-e, azonban nem firtatta.

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján többek között azt állapította meg, hogy bár az alkalmazottak állításai élesen bírálták az alperest, azok nem sorolhatók a rosszhiszeműen tett közérdekű bejelentések kategóriájába, annak ellenére sem, hogy bizonyítást nyert az is, hogy, az érintett alkalmazottak nem teljesítették kötelezettségeiket a felettesük utasításai és a szakmai elvárás szerint. A bíróság a felperesi keresetnek megfelelően érvénytelenítette a rendkívüli felmondást, egyúttal büntető eljárást kezdeményezett a felettes ellen környezet károsítása miatt.53

50 http://www.ge.com/company/governance/ombudsperson_process/index.html (22 June 2010)51 BH 1999. 155.52 BH 1999. 88.53 BH 2003. 344

9

A második esetben egy távhőszolgáltatás költségvetését vizsgáló szakértői megbízatást bontott fel egy megbízó, mivel a szakértői vizsgálat azt mutatta ki, hogy a megbízó költségvetése nem volt előnyös a lakosság számára, továbbá hogy az árba bele volt kalkulálva némely fogyasztó adóssága is. A felperes elküldte szakértői véleményét közérdekű bejelentés céljából a polgármesternek és a közgyűlés két tagjának, hogy felhívja figyelmüket az ügyre. A megbízó rendkívüli hatállyal felmondta a szerződést arra alapozva, hogy a felperes veszélyeztetni szándékozta a vállalat törvényes gazdasági érdekeit, és felhatalmazás nélkül hozott nyilvánosságra adatokat harmadik fél számára. A perben a bíróság azt állapította meg, hogy a jelenlegi költségvetés nem vállalat törvényes érdekeit szolgálta. Ezt az is alátámasztja, hogy a vállalat megváltoztatta a kalkuláció módszerét a költségvetésre vonatkozóan, miután nyilvánosságra került a szóban forgó jelentés. Ez egy közérdekű bejelentés volt olyan személyek felé (a helyi közgyűlés tagjai, valamint a polgármester), akiknek feladatköreikbe tartozik az ilyen ügyek kezelése a közérdek védelmének céljából. A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján a rendkívüli hatályú szerződésbontás jogellenes volt, ezért új eljárást rendelt el, a kártérítésre vonatkozó rendelkezést is érintve. 54

8. A közérdekű bejelentés ismertsége

A magyar nyelvben nem létezik olyan pontos irodalmi fordítása vagy vonatkozó kifejezése a ’whistleblowing’ szónak, amely jól tükrözné a korrupció ellenes fellépés tartalmat. A közérdekű bejelentők ritkán tűnnek fel a magyar közéletben, mindemellett nem létezik kifejezett kutatás, vagy média elemzés a közvéleményre vonatkozóan.

Az egyetlen elérhető kutatást a PriceWaterhouseCoopers készítette, mely szerint a gazdasági bűncselekmények 17 %-ra derült fény közérdekű bejelentésnek köszönhetően. Ez a második legjelentősebb formája a csalások észlelésének (ha a véletlenszerű lebukásokat figyelmen kívül hagyjuk). Ez az arány növekedést mutat, 2005-ben még csak 13% volt. A jelentésben továbbá az olvasható hogy „...a 2007-es felmérésünk alapján kiderül, hogy a közérdekű bejelentésre szolgáló rendszereket bevezető cégek száma tíz százalékkal, 31%-ra növekedett 2005-höz képest, aminek eredménye gyümölcsözőnek mondható. A csalások észlelésében Magyarország éllovasnak mondható, ez az arány megelőzi a 2007-es világszintet (8%) valamint a Közép Kelet Európai 10% ot is.” 55

A sajtó lefedettség vizsgálata kapcsán, a Transparency International Hungary és a BCE Korrupciókutató-központ jelentésében az áll, hogy a 2006. január 1. és 2007. december 31-e között vizsgált cikkek 57%-a egyáltalán nem említi azon személyek nevét, akiknek köszönhetően a korrupciós ügyek napvilágot láttak. Nem tiszta, hogy az elhallgatások oka a források hiánya, vagy az a tény volt, hogy nincs hírértéke a témának, de az egyértelműen látszik, hogy a közérdekű bejelentésnek nincs hírértéke.56

54 BH 2002. 31.55 Economic crime: people, culture & controls, The 4th biennial Global Economic Crime Survey, Hungarian country report, see at http://www.pwc.com/en_HU/hu/publications/assets/crime_survey_eng_final.pdf (11 June 2010). 77 leading companies within Hungary were interviewed on economic crime and the study also touched upon whistleblowing programs.56 http://www.crc.uni-corvinus.hu/download/korrupcio_2009_mediaelemzes_2001_07_090310.pdf

10

1. táblázat

Az eset napvilágra kerülésének elindítójaa korrumpált 4a korrumpált munkatársa 3a korrumpáló 9a korrumpáló konkurense 14egyéb 16nem lehet megállapítani 61Totál 107

(BCE Korrupciókutató-központ, Transparency International Hungary, 2008, n=107)

Csak a közelmúltban kezdődtek el olyan törekvések, melyek célja a közérdekű bejelentés széleskörű megismertetése és a korrupció ellenes küzdelem eszközeként történő elfogadtatása. Ennek hátterében feltehetően a megbukott anti-korrupciós kormányzati csomag áll, illetve a Transparency International Magyarország törekvései. A jelenlegi törvény a közérdekű bejelentés kifejezést használja, de nincs arra egyértelmű bizonyíték, hogy akár a közvélemény, akár a média elfogadta, vagy elkezdte volna használni ezt a jogi terminust. A közérdekű bejelentés esetében széleskörű társadalmi elismerésre van és ebből adódóan jelentős mennyiségű idő kell amíg önálló nevet kap. Nyelvészeti szempontból Magyarország az evolúciós folyamatban van.

9. A közérdekű bejelentők megítélése a sajtóban és a lakosság körében

A közérdekű bejelentéssel kapcsolatosan korlátozott tapasztalatok állnak rendelkezésre Magyarországon, így a jelenlegi gyakorlatról csak indirekt következtetések vonhatóak le. A közelmúlt vizsgálatai a korrupció bejelentésével kapcsolatos bizonytalanságra utalnak a magyar lakosság körében.

2. táblázat

Nem Igen Nem tudja, vagy nem válaszol

Ha korrupciót tapasztalna, tudja hova forduljon? 69% 27% 4%

Ha korrupciót tapasztalna, bejelentené? 33%

30%(nyilvánosan)

27% (névtelenül)

0%

Ha korrupciót tapasztalt, bejelentette? 94% 6% 0%

(Gallup Intézet, Országos felmérés, 2007, n=1000)

Míg a megkérdezettek többsége mondta, hogy bejelentené a korrupciót, legtöbbjük nem tudta, hova forduljon. Továbbá megkérdőjeleződik az “állampolgári fegyelem”, amikor az derül ki, hogy a megkérdezettek mindössze 6%-a jelentett be korrupciót. A Gallup intézet szerint ennek oka a rendőrségtől való félelem (11% említette ezt második okként), a megtorlástól

11

való félelem (10%-a a megkérdezetteknek említette második okként), valamint az a nézet, hogy “nem érdemes” (8% utalt erre, mint elsődleges ok). A vizsgálat nem különítette el a munkahelyen belüli és a kifele történő bejelentéseket, a magán és közszférát, és csak a rendőrséget jelölte meg, mint a korrupció bejelentésével foglalkozó szervet (a kérdezettek 6%-a fordult más szervhez, ők kimaradtak a statisztikából). Így a közérdekű bejelentés természetéről és mértékéről ebből a vizsgálatból nehezen tájékozódhatunk, bár arra így is jó bizonyítékul szolgál, hogy a lakosság körében alacsony szintű a tájékozottság, illetve hiányos a bejelentés szabályozása.57

A média két jellemző megjelenési formában tárgyalja a közérdekű bejelentést. A korrupciós botrányokról szóló közlemények a korrupcióra összpontosítanak akkor is, ha történt közérdekű bejelentés. Ettől elkülönülten jelennek meg közlemények a kormány közérdekű bejelentőket védő törvénytervezetéről.

Mint korábban említettük, a közérdekű bejelentők kis százaléka jelenik meg a médiában. Ennek számos okai közül az első a média megítélésében keresendő. A média az utolsó a hivatalos fórumok között, ahová az emberek fordulnának, és először a belső jelentési csatornákat merítenék ki. Ezen felül a munkáltató, a hatóság és a lakosság csak a részletes bizonyítékokon alapuló, és erkölcsileg megindokolható kiszivárogtatást fogadja el. Másrészt az újságírók, érthető módon, védik a hírforrásaikat. Ezen felül az 1986. évi II., a sajtóról szóló törvényben az adatvédelemre és a hírnév védelmére vonatkozó korlátozások szerint az újságíró titokban tarthatja az adatszolgáltató személyes adatait.58 A Magyar Újságírók Szövetsége Etikai Kódexe kihangsúlyozza, hogy a beígért névtelenség minden körülmények között betartandó, ugyanakkor az információ eredete közzétehető, amennyiben ez nem veszélyezteti az adatszolgáltató biztonságát. Így az adatszolgáltató sorsa az újságíró kezében van. A gyakorlat szerint a szerkesztői és a politikai behatás nagymértékben befolyásolja, mi kerüljön a nyilvánosságra. Miután a korrupciós botrányok kimenetele gyakran igen ellentmondásos, az újságírók egy része inkább távol tartja magát, védve ezzel a hitelességét. Más esetekben a bejelentő személyét olyan titok övezi, hogy a végén alig derülhet ki az a tény, hogy a leleplezés mögött közérdekű bejelentés áll.

2008 májusában fegyelmi eljárás indult két munkaügyi ellenőr ellen azután, hogy nyilatkoztak egy hírcsatornának.59 A felügyelők egy korrupciós esetet jelentettek be a televízióban, ahol húsz vállalat volt az ún. “fehér listán”. A Munkaügyi felügyelet vezetésének utasítására a felügyelők nem tudtak megbírságolni egyetlen vállalatot sem, annak ellenére, hogy azok súlyos törvénysértést hajtottak végre. A vizsgálat során arra is fény derült, hogy ezeknek a vállalatoknak “nullás igazolást” is adtak, mely azt igazolja, hogy a cégeket nem büntették semmilyen munkaügyi szabálysértésért. Ez a dokumentum szükséges a közbeszerzésben való ajánlattételhez. 2008 novemberében felügyelet igazgatóját és a belső ellenőrző testület vezetőjét letartoztatták és 2009 márciusban meggyanúsították hivatalos dokumentumok hamisításával.60

2008 júniusában a katonai ügyészség felbujtással vádolt egy rendőrtisztet, aki az egyik rendőrségi szakszervezet vezetője is volt. Egy hónappal később egy másik szakszervezeti

57 Anti-corruption Strategy (draft version 6.0 as of 11 June 2008). Ministry of Justice and Law Enforcement. http://www.irm.gov.hu/korrupcio_elleni_strategia/cikk/Korrupcio_Elleni_Strategia_munkaanyagoK_letoltheto.htm (11 June 2010)58 Article 11 para 1 c; The same provision also makes an exception the same time when it refers to criminal law rules if information relates to crimes.59 http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=214625 (11 June 2010)60 http://nol.hu/belfold/lap-20090324-20090324-48 (11 June 2010)

12

vezetőt is felbujtással gyanúsítottak.61 A gyanúsított rendőrök a szakszervezeti tagok figyelmét hívták fel a honlapjukon keresztül bizonyos visszásságokra a rendőrségen belül. Nem tudtak érdemi változást elérni, mivel bírósági eljárás keretében próbálkoztak. A katonai ügyészség ezeket a felhívásokat felbujtásnak tekintette. A szakszervezet vezetője később az ezen ügyek során szerzett hírnevét használta fel, hogy a Jobbik szélső jobboldali populista párt negyedik listás jelöltje legyen az Európa Parlamenti választásokon, ami ezután három EP képviselőt küldött az Európa Parlamentbe (majd később a harmadik legerősebb politikai hatalom lett a magyar Parlamentben).

2008 júniusában botrányok sorozata kezdődött parkolási rendszerekkel kapcsolatban. Kilenc kezelő társaság vetett véget bizonyos gyakorlatoknak, melyek során az autótulajdonosok a parkolóőröket lefizették ingyen parkolásért cserében az egyébként magas parkolódíjas övezetekben, azok pedig a bevételt szétosztották feletteseik körében. A leleplezett rendszer igen komplex volt, 33 területet foglalt magában Budapesten, amely mind egy cég irányítása alá tartozott.62 A közérdekű bejelentőt, aki 1000 autótulajdonosról szóló listáját - telefonszámokkal és rendszámokkal – hozta nyilvánosságra, komoly fenyegetések érték és elbocsátották a parkoló társaságtól.63 Egy hónappal később egy másik budapesti társaságnál lepleztek le szabálytalanságokat, de ez a tevékenység nem volt olyan szervezett, mint az előző esetben.64 Az utóbbi társaság egyik vezető parkolóőre elbocsátása után elmondta, hogy az őrök általában meghamisítják a fotókat, melyek az engedély nélküli parkolást igazolják. Jelentésében az is szerepelt, hogy az őrök működésképtelenné teszik jegykiadó automatákat a nagyobb számú büntetés érdekében, továbbá pénzt fogadnak el, bár nem szervezett módon.

2008 augusztusában a BKV egyik buszvezetője interjút adott, amelyben panaszolta a buszok szegényes műszaki állapotát, valamint az azokat kiszolgáló infrastruktúráét. Ezt követően a sofőrt elbocsátották. Bár a társaság felülbírálta döntését, fegyelmi eljárást indított. Az ügy után a társaság változtatott politikáján, miszerint csak a szóvivő adhat interjúkat.

2008 augusztusában egy malomipari dolgozó közérdekből bejelentést tett, miszerint egy tucat malomipari cég kartelezik 4 éve és ezáltal 60 milliárd Forint kárt okoztak. A Versenyhivataltól tanúvédelmet kért, de azt a Hivatal nem tudta megfelelően ellátni. A bejelentő számos, súlyos fenyegetést kapott. Jelenleg egy munkajogi per van folyamatban közte és korábbi munkaadója, egy malomipari cég között.65

2008 januárjában a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. ügyvezetőjét letartóztatták és hangfelvételek alapján megvádolták 18 millió Forintnyi kenőpénz kifizetésének kérésével egy – a kerületbe tartozó – üzleti ingatlan bérleti jogának eladásáért. A vállalkozót, a Müárt-Press Kft. ügyvezetőjét, akitől a pénzt kérték Berecz Károlynak hívják. Úgy döntött, megkongatja a vészharangot, a rendőrséghez fordult és megfelelően együttműködött a hatóságokkal. Berecz soha sem tagadta szerepét a nyomozásban; teljes névvel szerepelt a médiában, néha még személyes részletekkel is.66

61 Section 357 para 1 of Criminal Code stipulates „The person who incites discontent among soldiers with the superior, an order or in general the order of service or discipline, commits a misdemeanour and shall be punishable with imprisonment of up to one year”.62 http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20080620/parkolas_zsebre_akar_napi_60-80_ezret_is/ (11 June 2010)63 http://velvet.hu/blogok/helyszinelo/2008/06/25/halalosan_megfenyegettek_a_kitalalo_parkoloort/ (11 June 2010)64 http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20080705/botrany_a_centrum_parkolonal_is/ (11 June 2010)65 http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/07/01/igy_vettek_ki_a_zsebunkbol_60_milliardot/ (11 June 2010)66 http://www.fn.hu/hetilap/20100601/korrupcio_terhe/ (11 June 2010)

13

10. A nyilvánosságra hozatallal és a rendőrséghez történő jelentéssel kapcsolatos attitűd

2002-ben a Belügyminisztérium tanulmányt készített a köztisztviselők etikus viselkedésével kapcsolatban, melynek során a köztisztviselők egy kérdőívet töltöttek ki. 309 kitöltött kérdéssort lehetett értékelni. A felmérés névtelen volt, és csak a munkáltató közintézményre, a beosztásra, korra valamint a nemre kérdezett rá.67

Az egyik kérdés így szólt:

Az Ön véleménye szerint melyik mondás jellemző a közigazgatásban, ha egy köztisztviselő etikátlan viselkedést, vagy súlyos tettet tapasztal kollégái, vagy felettesei körében?

(1. point) Hallgatni arany. 56,7 % (2. point) Bűnös, aki hallgat. 30,1 % (3. point) Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek. 8,4 % nem válaszolt 4,8 %

A fentiek a társadalom különböző dinamizmusait mutatják. Szakértők szerint Magyarországon a bevett hozzáállás szerint az emberek inkább fejet hajtanak és elfordulnak a problémáktól. A névtelen bejelentés azonban hasznosnak bizonyul, az emberek nagyobb hajlandóssággal jelentek problémákat ilyen módon. A maga hátrányai viszont az ilyen bejelentéseknek is megvan. Az egyének leggyakrabban azzal kapcsolatban tesznek jelentést, amit saját maguk fontosnak vélnek és sok esetben a fontos információk feledésbe merülnek. Mivel a jelentés anonim, nincsen lehetőség az egyéneknek további kérdéseket feltenni. Különbséget kell tenni azonban a név nélküli forró vonalak és emailek között, mivel az utóbbi esetében van lehetőség a személy anonimitását megőrizve további kérdéseket is feltenni, valamint tájékoztatást adni a vizsgálatról. Tájékoztatás nélkül a közérdekű bejelentő nem feltétlen tapasztalja cselekedetének előnyeit, ami nem segíti a jövőbeni együttműködést.

Az egyik legfontosabb oka a magyarországi közérdekű bejelentések terén tapasztalt csendnek a történelemben keresendő. Az országot autoritariánus rezsimek és diktátorok uralták 1919 és 1989 között (kivételt képez a – bár szovjet megszállás alatti – Második Világháború utáni három év). Ebben a periódusban nagyon gyakori jelleggel tettek bejelentéseket a politikai rendőrség részére, amelynek akár nagyon súlyos következményei is lehettek a riport alanyára és családjára vonatkozóan. Ebből adódóan a bejelentés cselekedete erkölcstelennek, a kollegák, családtagok által elítélt tettnek számított. Ennek ellenére a bejelentés kultúrája túlélte a rendszerváltást. A legtöbb esetben az emberek ellenségeiket jelentik csak be megtorlás céljából, például az adóhatóság felé adócsalás kapcsán. Ilyen oknál fogva aligha lesz közérdekű bejelentőből olyan nemzeti hős, mint az USA-ban az Enron botrány kapcsán. Különböző szegmensekben és csoportokban ugyan az a vélemény jellemző, mivel mindenkinek van legalább egy olyan rokona aki bejelentés tárgyává vált még a Horthy korszak idején, később az 1930-as és 1940-es években a Nyilaskeresztes titkos rendőrség működése idején, vagy a kommunista titkos rendőrség ideje alatt az 1950es évektől.

67 www.kszk.gov.hu/data/cms29522/Etika_tov.kepz.progr.mell.doc (11 June 2010), there is no more information available on the sample.

14

A közvélemény figyelemre méltó jele, hogy az Adatvédelmi biztos nagyon szigorú állást foglalt a belső visszaélési rendszerekkel kapcsolatban. Kihangsúlyozta, hogy “A hazai gyakorlatban azonban a belső visszaélés-jelentési rendszerek alkalmazása az esetek jelentős részében az adatkezelésben érintett személyek jogainak sérelmével jár. Egyes esetekben a hazai munkáltatók – vélhetőleg az elérendő célt félreértve – olyan jelentési rendszert hoznak létre, mely voltaképpen nem más, mint besúgói hálózat, melyben a munkavállalók – csekély súlyú szabálysértések esetén is – egymást szabadon feljelenthetik”.68

11. Civil szervezetek a területen

A Transparency International Magyarország a közérdekű bejelentést a korrupció elleni harc kulcsfontosságú eszközének tartja. A TI Magyarország 2008-ban előállt egy javaslat csomaggal, amelyben átfogó közérdek bejelenéssel kapcsolatos politikát javasol, és részt vett a törvényalkotási folyamatban véleményt nyilvánítva a kormány törvény-tervezetével kapcsolatban.69

A K-Monitor interneten nyújt lehetőséget a közérdekű bejelentők számára, hogy információkat és tapasztalatokat osszanak meg. A szervezet nem szablya meg a bejelentés formáját, ehelyett igaz történeteket sürget, melyekben közérdekű bejelentők voltak az érintettek. Az információnak bizonyíthatónak kell lennie, ezért célszerű azokat dokumentált bizonyítékokkal alátámasztani.

68 Annual Report of DP&FOI Commissioner 2007, pp. 61-62, see in English at: http://abiweb.obh.hu/dpc/annual_reports/ar_dpc_2007.pdf (11 June 2010)69 http://www.transparency.hu/whistleblower (11 June 2010)

15