Embed Size (px)
Citation preview
165
o MARIA
(Szelepcsényi kódex 1675.)
-
~rti-ul sup-N é-ked szol-
I
quam-vis eae
,SZJé.P - sé - ge -., J"L.. ~••
DEÁK-BÁRDOS GYÖRGY
ml
na:1na:
,p
ri r
--
dit
p
p
AdagioII P,..
...i1iT
B
SA
i -hi ca - ditNé -ked szol- gáZ
<Il Ismétléskor elmarad
eus,det,
...
166
ÉGI SZUZ VIRÁG
WERNER ALAJOS
SI'
.;.p
SABr
I
t. E - giSzuzvi-rág, áld - jon a vi-lág,
mihoz-zánk, mint é - des anyánk, jó vagy,
ó Szuz Má-ri - a !
Má - ri - I al
~;,<!
- al
3· Ó légy ol-fa-Ibm, mert bun
Má-ri -
sú-lyanyom, min-ket ó Szuz
at
ne hagyj Mari..:.a,
Má - flralJ.
----.
ne hagyfMíri-a,
bun-ben e~~z-~
roU.
ne hagyj Má--ri-l a
ne hagyj Ma-ri, a.
ne hagyj,
aJ4· Ég-boI ki-es-rli,Má- n
ne ~agyj,Ine
~hagyj, Ine hagytMá-ri -1 al
alL'Jl~~"
~-ne - hafl'Vl
nehagyj,nehagyj,nehagyj,Má - aj
a!
~
114.t:"\
TARTALOM MUTATO
AZ EGYHÁZI EV SZERKEZETE ES AZ ELÖADO EGYÜTTESEKJELLEGE SZERINT
ADVENTIIDU
347
Gregorián
Halmos L.Ismeretlen szerzo
Bach J. S.
Bárdos L.Deák-Bárdos Gy.Demény D.
Farkas F.GebhardiE.GregoriánKerényi Gy.
Kodály Z.Lisznyay G.NépénekRossaE.Victoria T.Zsasskovszky J.
Anerio F.BachJ. S.Bárdos L.
Croce G.Deák-Bárdos Gy.
Gallus J.Gasparini Qu.GregoriánHarmatA.
Rorate-Introitus 1*Rorate - válaszos ének 1Deus tu convertens SATBÁdventi ének 1
KARÁCSONYI IDO
Ma minden angyal SATBSzép csillag SATBKarácsonyi bölcsodal SATBEz öröm napja kánon IIAdeste fideles SATBAranyszámyú angyal SATBPuer natus SATBÁldott éj SATBGloria szálljon kánon IV vagy SATBDicit Dominus 1Karácsony van ma IIIKirje, kirje Kisdedecske IIKarácsonyi dalocska IIPuer natus SATBAz angyalok kánon IIÉjféli ének IIIO magnum rriisterium SATBPásztor dal II
NAGYBÖJTI IDO
Christus factus est SATBA fényes Istenarcot SATB .Golgotádón SATBIngrediente SATBMegfeszített Jézus III~ilágmegváltó Jézus IIO vos omn es SATBCrucifigatur SATBEli, Eli SATBEcce quomodo SATBAdoramus te SATBChristus factus est IO crux, ave SABr
1 oldal265
202126
92224232887
1412
930
8101513
68758280443456767860723347
*A .római számok egynemu kari muveket jelentenek.
348
Ingegneri M. A.Josquin de PresLányi E.Lotti A.Martini G. B.
Menegali
Obrecht J.Palestrina G. P.
Perti J.
Schütz H.Viadana L.Victoria T.WemerA.
Bach J. SDeák-Bárdos Gy.GregoriánKodály Z.Lassus O.Marenzio L.Schütz H.
Una hora SATBQui velatus SATBAdoramus te SATBVere languores IIIAdoramus te IIITristis est IIIJesu Salvator IIIParce Domine IIIO vos omnes SABrO vos omn es SÁTBVide Domine IIIAdoramus te SATBInter vestibulum SATBTéged áldunk SATBVinea mea SATBPopule meus SATBAdoramus te SABr
HÚSVETI IDO
Jézus, éltünk SATBConfirma hoc SATBVictimae paschali 1Krisztus feltámada IIHúsvét van IIIO Rex gloriae SATBHívek, szent nap SATB
54 oldal52873640423839506235705884646690
98101
91929394100
ENEKEK JEZUSRÓL ES AZ OLTÁRISZENTSEGROL
Anerio G. Fr.Bárdos L.Casciolini CI.GregoriánGumpelzhaimer A.Kodály Z.
Liszt F.Martini G.Ottó F.
Aichinger Gr.Bárdos L.
O salutaris hostia SATBRex clementissime SATBPanis angelicus IIIO quam amabilis 1Jézus, egyetlen éltetonk SABrPange lingua SABrII. Tantum ergo IIIV. Tantum ergo IIJézust nézzed SATBJesu! Rex IIIJövel Úr Jézus SATB
ENEKEK SZUZ MÁRIÁRÓL
Assumpta est SABrAdoma thalamum SATBAngyaloknak Királynéja IIIBoldogasszony-kánon SATBMária kinyílt rózsa III
116117105104112
110108109114106118
137150132152121
Bárdos L.
Deák-Bárdos Gy.GregoriánHalmos L.Harmat A.
KerschF.Kodály Z.
Liszt F.
Monteverdi CI.Szeghy E.Tartini G.Victoria T.WernerA.
Mária Szíve SATBNyújtsd ki mennybol SATB kevés divizivelÓ, Mária SATBSalve Regina IMária szuzvirág IIAve Regina coelorum IIIBoldogasszony-kánon SATBRegina coeli IIIAssumpta est SATBAve Maria IIIBoldogasszony köszöntoje IIAve Maria SATBAve maris stella SATBQuam pulchra es SATBZengj szívem dalt SATBStabat mater IIIAve Maria SATBEgi Szuzvirág SATB
164 oldal156165120124126160128133130133148144140163122142166
349
ÉNEKEK SZENT MIHÁL YRÖL ÉS A SZENTEKRUL
Bárdos L.
Deák-Bárdos Gy.Gebhardi-BajaiHarmatA.
Kertész Gy.Kodály Z.Lisznyay G.Ottó F.Palestrina G. P.Werner A.
Bárdos L.
Deák-Bárdos Gy.Gárdonyi Z.Gregorián
Kihez az Úr (Szt. Cecíliáról) SATBIgaz hitnek (Szt. István kir.) IISzent Imre herceg IIISzent Józsefrol IIINemes ágacska (Cecília köszönto) SATBSzent István királyhoz IVFelmutat égbe (Szt. Gellértrol) SATBSzent Erzsébetrol IIICantantibus organis (Szt. Cecíliáról) SATBAh, hol vagy? SATBlsten hazánkért SSA TTBSzent Margithoz SATBDum aurora (Szt. Cecíliáról) SATBSzent Mihály foangyal SATB
ÉNEKEK ÁLTALÁNOS HASZNÁLATRA
Alleluja - dicséIjétek SATBAzt hirdeti a nap IV vagy SATBAz Úristent magasztalom SATBEcce sacerdos III vagy SABrIdok vezére SATBDicsoség légyen SATBÁldott legyen SATBAlleluja 2. tónus 1Alleluja 4. tónus IAlleluja 7. tónus 1Alleluja 8. tónus 1Ill. Credo 1VIlI. mise (De Angelis) 1
176167169168174
8179172184186201198192206
302234298
236334290
316210211212210216214
350
Halmos L.
Áldjátok Ist,enünket SATB 292 oldalHogyha az Ur III
222Isten nagyságát III
224Jubilate Deo SATB
294Hassler L.
Ünnepre jöttünk SATB 271Haydn J.
Hála ének SATB 286Ismeretlen
Alleluja kánon II 213Alleluja SATB
213Kodály Z.
A 121. genfi zsoltár SATB 279A 150. genfi zsoltár III
226Miatyánk SABr
284Lassus O.
Jubilate Deo SATB 239Super flumina SATB
242Te vagy az áldás II
230Palestrina G. P.
Sicut cervus SATB 246Super flumina SATB
254Péter J.
Dextera Domini SATB 322Édes az Isten háza SATB
324Pitoni G. O.
Cantate Domino SATB 268Praetorius M.
Hála légyen SABr 266Jézus Krisztus üdvösségünk SATB
245Napfelkeltétol II
220Rossa E.
Hála zsoltár III vagy SATB 231Scarlatti A.
Exsultate SATB 274Via dana L.
Exsultate SATB 259
GY ÁSZ-ÉNEKEK
Harmat A.MenegaliVictoria T.Werner A.
De profundis SATBÓ megnyílt a sír IIILelkem gyulöli SATBJézusomnak Szívén IIIMagyar libera SATB
344335340336337
351
BETURENDES TARTALOM MUTATá
10
179
882
286
266
231
100
222
93
334
167
80
58
201
224
106
38
112
98
245
336
114
118
239,29426
9
14
176
12
92340
337
20
121
164
124
284
44
174
220
156
47
15
Éjféli ének
Felmutat égbe (Szt. Gellérthez)
Glória szálljon
GolgotádonHála ének
Hála légyenHála zsoltár
Hívek, szent napHogyha az UrHúsvét van
Idok vezére
Igaz hitnek (Szt. István királyhoz)
IngredienteInter vestibulum
Isten, hazánkért
Isten nagyságátJesu, Rex
Jesu, Salvator
Jézus, egyetlen éltetonkJézus, éltünk
Jézus Krisztus üdvösségünkJézusomnak Szívén
Jézust nézzed
Jövel Ur Jézus
Jubilate Deo
Karácsonyi bölcsodal
Karácsonyi dalocska
Karácsony van ma
Kihez az Ur (Szt. Cecíliáról)
Kirje, kirje KisdedecskeKrisztus feltámada
Lelkem gyulöli
Magyar Libera
Minden angyal
Mária, kinyílt rózsaMária Szíve
Mária Szuzvirág
Miatyánk
Megfeszített Jézus
Nemes ágacska (Szt. Cecíliához)
Napfelke1tétól
Nyújtsd ki mennybólO crux, ave
O magnum misterium
22
40,70,72,87,90150
75
186
210,211,212,213302
132
24
133,137279
226
130, 142, 148144
126
8
234
298
292
28
316
5
152, 160133
268
184
101
216
33,6876
214
6
344
322
7
290
19260
236
78
259,2749
324
166
Adeste fideles
Adoramus te
Adoma thalamum
A fényes Istenarcot
Ah, hol vagy?
Alleluja
Alleluja - dicsérjétek
Angyaloknak Királynéja
Aranyszámyú angyal
Assumpta estA 121. genfi zsoltár
A 150. genfi zsoltárAve Maria
Ave maris stella
Ave Regina coelorum
Az angyalok
Azt hirdeti a nap
Az Uristent magasztalom
Áldjátok Istenünket
Áldott éj
Áldott legyenÁdventi ének
Boldogasszony -kánon
Boldogasszony köszöntojeCantate Domino
Cantantibus organis (Szt. Cecíliáról)Confirma hoc
Credo Ill. (greg.)Christus factus est
Crucifigatur
De Angelis VIlI. greg. miseDeus, tu convertens
De profundisDextera Domini
Dicit Dominus
Dicsoség légyen
Dum aurora (Szt. Cecíliáról)
Ecce quomodoEcce sacerdos
Eli, EliExsultate Deo
Ez öröm napjaÉdes az Isten háza
Égi Szuzvirág
352
ÓMária
Ó, megnyílt a sír
O quam amabilis
O Rex gloriaeO salutaris hostia
O vos omnes
Pange lingua
Panis angelicusParce Domine
Pásztor dal
Popule meusPuer natus
Quam pulchra esQui velatus
Regina coeliRex c1ementissime
Rorate
Salve ReginaSicut cervus
Stabat mater
165
335
104
94
116
50,56,62
110
105
39
1366
23,30
140
52
128
117
1,2120
246
122
Super fluminaSzent Erzsébetró1
Szent Imre herceg
Szent István királyhozSzent Józsefró1
Szent Margithoz
Szent Mihály foangyal
Szép csillag
Tantum ergo
Te vagy az áldás
Téged áldunkTristis est
Unahora
Ünnepre jöttünk
Vere languores
Victimae paschaliVide Domine
Világmegváltó JézusVineamea
Zengj szívem dalt
242,254
172
169
8168
198
206
21
108,109,110
230
84
42
54
271
36
91
35
34
64
163
353
A KÚR US OK KÖNYVEBEN SZEREPLÖ ZENESZERZÖK
ÉLETRAJZI ES STÍLUSTÖRTENETI ADATAI
AICHINGER (GREGOR) 1561-1628.
Regensburgban született, Ingolstattban végezte egyetemi tanulmányait, Rómában volt hosszú ideig, majdaugsburgi karnagy lett. Mint kanonok halt meg.
ANERIO (FELICE) 1560-1614.
Római énekesként templomi szolgálatban állott, majd a zeneszerzésben Nanino tanítványa lett. Tanáraiközött volt Palestrina és Soriano is. A Santa Maria Maggiore kamagya lett, Palestrina halála után a CapellaSixtina állandó komponistája. A Medici kiadású Gregorián-gyujtemény társszerkesztoje volt.
ANERIO (GIOVANNI FRANCESCO) 15671-1630.
Anerio Felicenek öccse, egyben tanítványa. Palestrinának is volt növendéke. A Lateráni Bazilika karnagyalett, majd Ill. Zsigmond lengyel király meghívására Krakkóba ment. Itt rövid ideig tartózkodott, visszatértRómába, hol pappá szenteltette magát. A korai oratórium-stílus jegyei mutatkoznak bibliai tárgyú muvein.Egyházi kompozícióit misztikus átérzéssei írta.
BACH (JOHANN SEBASTIAN) 1685-1750.
A thüringiai Eisenachban született. Változatos életút után 1723-ban Lipcsébe került, ahol a Tamástemplom kamagya és orgonistája lett. A zenetörténet annyira kimagasló alakja, hogy zeneszerkesztési stílusa,klassziftkáló ereje évszázadok után is ihleti az eloadómuvészeket, és a zene szerkesztés ki nem kerülheto iskolája.
BÁRDOS (LAJOS) 1899-BEN SZÜLETETT BUDAPESTEN.
Itt, a Zenemuvészeti Foiskolán végezte zenei tanulmányait. Kiváló elméleti és kórustechnikai szaktudós,karmester és pedagógus. Zeneszerzoi munkássága nagyszeruen ötvözi a klasszikus polifónia stílusát a magyarnépzene utánozhatatlanul gazdag invencióival. Modem hanghatás, a szólamok dallamossága, a szöveg mélyebbmegértéséhez vezeto kifejezo ero jellemzi muveit.
CASCIOLINI (CLAUDIO) A XVII. SZÁZAD VÉGÉN ÉLT.Életérol keveset tudunk. A római iskolához tartozó zeneszerzo. Rómában volt karmester.
CROCE (GIOVANNI) 1557-1609.
A velencei Szt. Márk templom karnagya volt. Felszentelt pap. A velencei iskola egyik kiváló mestere.A concertáló szerkesztési stílus legelso képviseloi közé tartozik.
DEÁK-BÁRDOS (GYÖRGY) 1905-BEN SZÜLETETT BUDAPESTEN.
Bátyja, Lajos nyomában o is zenei pályára lépett. Budapesten elvégezte a Zeneakadémiát. Zene szerzoimunkásságában szívesen merít a népzenei vallásos és világi forrásokból, de jellemzoje inkább a saját zenei gondolatainak formálása. Harmóniakészlete változatos, színes, ötIetei megkapóak, de mindenkor egészséges formaérzékkel alkotja muveit.
DEMÉNY (DEzsö) 1871-1937.
A budapesti Szt. István Bazilika papkarnagya. A ceciliánus mozgalom kezdeti ideje óta annak lelkes,tevékeny tagja. Az OMCE-nek (Országos Magyar Cecilia Egyesület) évtizedeken át elnöke volt. Számos egyháziés világi muvet alkotott.
FARKAS (FERENC) 1905-BENNAGYKANIZSÁN SZÜLETETT.
Sok esztendon át tartózkodott küIföldön. Több vidéki zeneiskola tanára, igazgatója volt hazánkban, majda Zenemuvészeti Foiskolán a zeneszerzést tanitotta. Világi és egyházi muvei a hazai és külföldi hangversenyeknagy sikerrel megszólaltatott, lelkesen fogadott darabjai.
GALLUS (JACOBO) 1550-1591.
Németesen Hand! vagy Hlind! néven is szerepel. Szlovén származású osztrák zeneszerzo. Az olmützi székesegyház kamagya volt, majd Prágában kántor. Muveiben a németalföldi és velencei stílus sajátosságait szövi egybe.
354
GASPARINI (QUIRINO) ?-1778.
Olasz zeneszerzo. Világi muzsikusnak indult, majd a torinói székesegyház karmestere lett. E munkakörében sok szépen hangzó énekkari muvet írt.
GÁRDONYI (ZOLTÁN) 1906-BAN SZÜLETETT BUDAPESTEN.
Zenei tanulmányait itthon végezte, majd Berlinben zenetudományi doktorátust szerzett. Budapesten aZenemuvészeti Foiskola tanára volt nyugdíjba vonulásáig. Számos elméleti muvével és zeneszerzoi alkotásávaljelentos szerepet tölt be korunk zenei muvelodésében.
GEBHARDI (E.) 1787-1862.
Német zeneszerzo. Muködésérol alig tudunk valamit. Jól hangzó kánonja szívesen énekelt, maradandóalkotás.
GREGORIÁN
A római katolikus Egyház osi idoktol fogva hivatalos éneke. Nevét Nagy Szt. Gergely pápáról kapta.Nagy Szt. Gergely, aki 604-ben halt meg, az istentiszteleteken felhangzó liturgikus énekek elso nagy rendezojevolt. Kizárólag énekhangra írt egyszólamú ének. A muvek hangneme a görög zenekultúrába vezet vissza. 8 különbözo ún. modális hangneme van. Háromféle stílusát különböztetjük meg: szillabikus (pl. Gloria-k), neumás (pl.Agnus-ok) és melizmás (pl. A1leluja-k) stílust. Ezen belül még sokféle tagolódása van.
GUMPELZHAIMER (ADAM) 1559-1625.
Német zeneszerzo és teoretikus. Augsburgban muködött mint kántor és tanító. Egyházi és világi muveket írt.
HALMOS (LÁSZLÓ) 1909,BEN SZÜLETETT NAGYVÁRADON.
A két világháború közti zenei megújhodás jelentos egyénisége: Zenei tanulmányait Budapesten végezte.Számos egyházi és világi muvel gazdagította a hazai zeneirodalmat. A legkülönbözobb együttesekre írt jó hangzású, könnyen énekelheto darabokat.
HARMAT (ARTÚR) 1885-1962.
A Szt. X. Pius pápa által sürgetett egyházzenei megújhodás egyik vezére volt hazánkban. Karnagyi muködése a Budapest-belváros, majd Szt. István Bazilikában, zeneakadémiai tanári munkássága, az Országos MagyarCecilia Egyesületben betöltött hivatalos megbizatása egyaránt tükrözi, hogy világi zenepedagógiai tevékenységemellett mekkora energiát koncentrált az egyházi zene muvészi színvonalának emelésére. A kórusmuzsika fejlesztése mellett a népéneklés egységének érdekében megszerkesztette a maga korában igen nagy jelentoségu "Szentvagy Uram" népénektárat. Számtalan muvet írt egyházi, világi és iskolai használatra.
HASSLER (LEO) 1564-1612.
Német zeneszerzo. Sok országban megfordult zenei pályafutása alatt, ami zenei látókörének bovítéséteredményezte. Rudolf császár prágai udvarában is muködött, végül Nürnbergben telepedett le. Olasz technikávalteszi szÍnessé a német zenei formavilágot anélkül, hogy elszakadna német anyanyelvétol. Újszeru kifejezésmódjával a 17. század hatalmas ívben felfelé lendülo német muzenéjének veti meg alapjait.
HA YDN (JOSEPH) 1732-1809.
Osztrák zeneszerzo. Évtizedeket töltött az Esterházy hercegek szolgálatában, mint udvari muzsikus,karmester és zeneszerzo. A zeneirodalom egyik leginvenciózusabb komponistája. Zenekari muvek, oratóriumok,misék, opera és számtalan kisebb mu alkotója. Muveiben sok nemzet zenei sajátosságának vetülete érezheto.Kritikusai írták muveirol: muzsikája tud kacagni, máskor pedig a legfájdalmasabb érzések hullámzanak benne.
INGEGNERI (MARC' ANTONIO) 1545-1592.
Olasz egyházi, világi muvek szerzoje. Monteverdi tanára. Madrigáljainak újszeru hangvétele hatással voltkortársaira is. Több muvét Palestrina muveivel tartották egyenértékunek.
JOSQ.UIN DE PRES 1450-1521-
A 16. század elso felének legnagyobb zeneszerzoje. A burgundi és németalföldi iskola kiforrott technikájúképviseloje. Muveinek újszerusége, gyorsan fejlodo stílusa mellett a kottanyomtatásnak is tulajdonítható, hogymuveit a maga korában csaknem az egész kontinensen énekelték. A flamand és olasz polifónia szerencsés páro-
355
sítása emeli zeneszerzési technikáját olyan muvészi fokra, hogy azt késobb csak Palestrina tudta tovább fejleszteni. Az imitációs szerkesztés, tisztult harmóniavilág, nagyvonalú koncepciók felé nyílik meg mindjobban, ésezzel a 16. századi vokális irodalom sornyitó muvésze lett. Okeghem és Obrecht hatása alatt termékenyültkomponáló tehetsége. Muvei orgonamuvek, misék, motetták, zsoltárfeldolgozások, de sok világi darabot is írt.
KERÉNYI (GYÖRGY) 1902-BEN SZÜLETETT.
Zeneszerzo és népdalkutató. A budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán növendéke volt. A MagyarTudományos Akadémia népdalkutató csoportjának fomunkatársa. Leány és gyermek hangra írt kórusmuveimellett a Magyar Népzene Tárháza c. kiadványban több sorozat jelent meg az o gondozásában.
KERSCH (FERENC) 1853-1910.
Az esztergomi Bazilika karnagy a volt, zeneszerzo és pedagógus. A századforduló zenei reform-mozgalmának jelentos képviseloje. Esztergomban o honosította meg a kispapok kórusával a gregorián énekeket. Zeneszerzoi munkásságát legnagyobbrészt egyházi muvek jelzik: misék, motetták. Sursum corda c. népénektára sokszép éneket ajánlott az istentiszteletek szolgálatára, melyek közül néhányat mai énekes gyakorlatunk is átvett.Zeneelméleti muveket is írt.
KERTÉSZ (GYULA) 1900-1967.
Kodály Zoltán növendéke volt. Sok egyházi és világi muvet írt kórusok számára. Munkásságának jellemzoje azonban inkább kiváló szervezoképessége és pedagógiai ötletessége. Nagyjelentoségu énekes megmozdulások, énekgyujtemények igazolják a muvészi zenekultúra iránti fogyhatatlan buzgóságát. Ilyenek voltak azÉneklo ifjúság mozgalma, a gyujtemények között: Magyar Kórus, Éneklo ifjúság, Énekszó, a kari gyujteményekközött a Harmonia sacra, Magyar Cantuale egynemu és vegyes kórusok részére. Külön zenei kiadóhivatalt hozottlétre, hogy az énekkarok olcsó áron értékes muvekhez jussanak.
KODÁLY (ZOLTÁN) 1882-1967.
Korunk nemzetközi hírnévnek örvendo zeneszerzoje, zenetudós és pedagógus. Világhírre világi muvei ésénektanítási módszere emelték. Egyházi muvei mind egy elmélyülo, kiforrásában megtisztult lélek oszinte vallomásai. Ezekben a kompozíciókban a szent szövegek tartalma olyan mélységben nyílik meg, ahol a lélek rezonálóképessége rejlik. Egyszólamú énekeitol a grandiózus zenekari-énekkari kompozíciókig az egyházirodalomnakolyan alkotásait hagyta ránk, melyek boséges anyagot nyújtanak a kisebb felkészültségu kórusoknak és a reprezentatív képességu együtteseknek egyaránt.
LASSUS (ORLANDO DI LASSO) 1532-:-1594.
Németalföldi zeneszerzo. Korának igen képzett és roppant sokoldalú muzsikusa. Fiatal korában beutaz taaz akkori egész kultúrvilágot Németalföldtol kezdve Szicíliáig. Utközben a különbözo sajátosságú zeneszerzoiformákkal ismerkedik meg. Egyéni stílusa így roppant színes, a kortársak szellemi hatását úgy tükrözi, hogyminden muve a mufaj keretein belül marad. A hangulati változatosság széles skálája jellemzo muveire. A nagyböjti énekek panaszos hangvétele és a mennybevitt Szuzanya dicsosége fölött érzett szinte mámoros örömeérzékelheto különbséggel zeng kórusaiban. Énekkari muveiben zenekari hanghatásokkal is kísérletezik. Több,mint 2000 kompozíciója maradt ránk, köztük 52 mise (4-8 szólamúak) 100 Magnificat, 1200 motetta (2-12szólamúak).
LÁNYI (ERNO) 1861-1923.
Zenei tanulmányait hazai és külföldi zeneiskolákban végezte. Wüllner, a klasszikus polifónia nagyszeruismeroje és terjesztoje, valamint Rheinberger, a nagy romantikus zeneszerzo is tanárai közé tartozott. Hazaiszékesegyházak karmestere volt, majd Szabadkán zeneiskolai igazgató és egyházi karmester. Szárnos egyháziés világi muve maradt ránk. Jelentos szerepe van abban, hogy férftkaraink muvészileg is magas színvonalúmuvek eloadásához juthattak.
LISZNYAY (SZABÓ GÁBOR) 1913-BAN SZÜLETETT.
Zeneszerzo, orgonamuvész. Zenei tanulmányait Budapesten Dohnányi Erno vezetése alatt fejezte be.Miséi, orgonamuvei, különbözo kórusokra írt vallásos muvei egyéni hanghatásúak és a hazai egyházi zeneirodalom finom, igényes darabjai.
356
LISZT (FERENC) 1811-1886.
A romantikus zenestílus egyik legnagyobb képviseloje, minden idok legünnepeltebb zongora virtuóza.Roppant termékeny zeneszerzoi munkásságában kiváló helyet foglalnak el egyházi kompozíciói: misék, oratóriumok, orgona- és kórusmuvek. Híve volt a liturgikus megújulást szorgalmazó ceciliánus mozgalomnak. Szorgalmazására 1875-ben Budapesten felállítják a Zenemuvészeti Foiskolát, melyen egyházzenei szakoktatást istervezett. Zeneirodalmi jelentoségét mutatja, hogy korunk úttöro nagy zeneszerzoi, Bartók Béla és KodályZoltán sok indítást kaptak komponálási technikájából.
LOTTI (ANTONIO) 1667-1740.A velencei Szt. Márk templom karnagya és komponistája. A velencei iskola kiemelkedo képviseloje.
Szívesen alkalmazza a kromatika hatásfokozó erejét, az egymásnak feleigeto kórusok drámai hatásátcéltudatosan keresi. Van egy 10 szólamú Crucifixus-a, egy 8 szólamú miséje, melyek grandiózus hanghatásai az építészetileg több karzatos templomban igen jól érvényesülhettek.
MARENZIO (LucA) 1553-1599.
Olasz zeneszerzo. Komponálási technikájával messze elore mutat kora szokásain. Eros tonális érzéke,virtuóz kromatikai módszere muveinek különösen friss hangzást ad. A szöveg belso tartalmát a homofón éspolifón technika egymást váltó alkalmazásával hozza közelebb a hallgatókhoz, segíti azt személyes élménnyétenni.
MARTINI (GIAMBATTISTA) 1706-1784.
Ferences pap, kora neves zenepedagógusa, zenetörténésze és komponistája. Mozart is nagy tisztelettelviseltetett iránta. Orgona-szonátákat, miséket, oratóriumokat, hangszer kíséretes Mária-antifónákat, kamaraduetteket stb. írt, melyek közül sok kora olasz zeneirodalmának javához tartozik.
MENEGALI (?)A 18. századi késoi Palestrina-iskola képviseloje. Homofón kórusmuveivel már a barokk stílussal érint
kezik. Néhány szép egyházi kompozícióját ismerjük.
MONTEVERDI (CLAUDIa) 1567-1643.
Az operairodalom igazi megteremtoje. Elso muve egyházi mu volt. Élete folyamán fejlodésének állomásaitoperáin keresztül kísérhetjük nyomon, de egyházi alkotásai ugyanennek a fejlodésnek rejtett nyomai. Miséket,motettákat írt és egy Requiem-je maradt ránk. Egyházi tárgyú kompozíció in mély áhítat, egy sokat szenvedett,csalódásoktói, méltánytalanságoktól meggyötört ember lényeglátó megvilágosodása érzik. Jellemzo muvészielve volt: "Az alap, amelyre modern zeneszerzo épít: az igazság." Életkörülményeinek alakulása és belso fejlodése arra az elhatározásra bírták, hogy miután felesége meghalt, gyermekei önálló ak lettek, pappá szenteltesse magát. Mint a velencei Szt. Márk templom karnagy a halt meg.
OBRECHT (JACOBa) 14507-1505.
Németalföldi zeneszerzo, a flamand renaissance kiváló képviseloje. A hangszeres muzsika színhatásaivalszakítva az énekhangban rejlo sajátos erot és szépséget öná1lósította. Nem az éneklés kolorizmusával akar hangszeres hatásokat elérni, de az énekhang természetén keresztül nyitnak utat muvei a belso kiegyensúlyozottsághoz és elmélyüléshez. A flamandok igen magas fejlettségu zeneszerzoi technikája ötvözodik az olaszos hangvételkönnyed dallamosságával, ritmikusságával. Ezt a széles rétegbol koncentrált formálási módot népzenei kultúrábagyökerezteti, ami egyházi zenéjének alaptónusa és jellemzoje.
OTTÓ (FERENC) 1904-1976.Zenei tanulmányait Milánóban végezte, majd Budapesten Kodály Zoltánnál képezte tovább magát. Egyházi
muveiben szívesen nyúl gregorián-témához, szereti a moderális hangnemeket. Polifón szerkesztési módja jól illika liturgikus követelmények nemes atmoszférájába.
PALESTRINA (GIOVANNI PIERLUIGI) 1525-1594.
A róla elnevezett zeneistílus betetozoje. Nem alkalmazott addig ismeretlen, új zenei elemeket, hanem azaddigi eredményeket olyan tökéletességre emelte, hogy muvészetét mai napig a vokális stílus csúcspontjánaktartja a zenetudomány. Néhány orgona-muvén kívül kompozícióinak csaknem teljességét vokális egyházi muvei
357
alkotják. A Róma me.lletti Plestrina helységben született, az Örökváros kórusainak karnagyt és komponistájalett. Egyházzenéjének istentiszteleti célokra való alkalmasságát nemcsak a Trienti zsinat atyái ismerték el, dea mi korunk egyházzenei rendeletei is a liturgikus többszólamúság mintájának jelentik ki. A szöveg tökéletesalkalmazása, a szólamok nagyvonalú dallamossága, harmóniai összefonódása, az arányok kiegyensúlyozottságatökéletes muvészi értéket jelentenek.
PÁL DIÁKONUS, BENCÉS SZERZETES 730?-799.
Nyelvismeretei, foleg a görög nyelvben való jártassága miatt Nagy Károly császár udvarába került, és ott adiplomáciai szolgálatban hasznosította tudását. Késobb visszament Montecassino kolostorába, ott is halt meg. Sokhimnusz alkotását tulajdonítják neki, melyek közül azonban soknak hitelessége vitatott. (Babits M.: Amor sanctus)
PERTI (JACOBO ANTONIO) 1661-1756.
Bolognában volt egyházi karmester. Mint zeneszerzo az ún. Bolognai-iskola egyik fo képviseloje. Operáimellett sok egyházi muve maradt reánk. Jellemzoje a concertáló stílus, amit szabadabb, olasz szövésu kompozíciós technika alkalmazása engedett meg.
PÉTER (JÓZSEF) 1911-BEN SZÜLETETT BUDAPESTEN.
Itt végezte zenei tanulmányait a Zenemuvészeti Foiskolán. Kiemelkedo tevékenysége a zenepedagógiaterületére esik. Zeneszerzoi munkái a modem irányú komponálás eszközeivel, népi muzsikánk hangvételénérlelodött stílusigényével nyújtanak indítást a komolyelmélyülésre, vagy a tiszta, mosolygó vidámságra.
PITONI (GIUSEPPE ÜTTAVIO) 1657-1743.
A Római-iskola kései mestereinek nagyjai közül való. Rieti-ben született, Rómában halt meg. Palestrinahagyományainak folytatója, de már túlburjánzó, barokkos arányokban, hatalmas együttesekre is komponál.A kétszólamú, kis igényu motettáktól a 12 kórusra írt 48 szólamú miséig nagyszeru hanghatású muveket Írt.
PRAETORIUS (MICHAEL) 1571-1621.
Német zeneszerzo. A 17. század protestáns egyházi zeneirodalom jelentos alakja. Széles látóköru, nagyzenei muveltséggel rendelkezo muzsikus. Zeneszerzési technikájában szerencsésen vegyíti az olasz és németzenei irányzatot, a hangszeres és vokális stílus addigi eredményeit. Egyházi muvei mellett sok világi darabotis írt. Korának legjelentosebb teoretikusai között emlegetik.
ROSSA (ERNO) 1909-BEN SZÜLETETT.
Zenei tanulmányait a budapesti Zenemuvészeti Foiskolán végezte. A kórusirodalom sok szép és könnyenénekelheto, hatásos darabjának alkotója. Tevékenységének súlypontja azonban pedagógiai muködése mellettkórusmuvekhez írt szövegekre és mufordításokra esik.
SCARLATTI (ALESSANDRO) 1660-1725.
Kora igen jelentos olasz zeneszerzoje volt. Csodálatosan bo zenei fantáziára mutat munkássága. A Rómaiés Velencei-iskola stílusát fogja össze, új elemekkel gazdagítja. Az ún. Nápolyi-iskola olyan hatásos képviseloje,sok történész szerint valójában megteremtoje, hogy Pergolesi, Mozart, Bach is szívesen használják fel útmutatásait az énekkultúra és zenekari hatás összehangolásában. Melodikája kifejezo, mély érzelmeket hoz felszínre,kora legmerészebb kísérletezo szelleme.
SCHÜTZ (HEINRICH) 1585-1672.
A német barokk zene kimagasló alakja. Kora jelentos zenekultúrájának olasz és német iskoláit végiglátogatta, megfordult Dániában, végü1Drezdában telepedett le. Széles látóköru, kivételes jellemu ember volt.A Velencei-iskola minden zeneszerzoi ötletét felhasználta, gyökerei mégis német talajból szívták élteto erejüket.Stílusa nem elmélkedo. Lírai reflexiók nincsenek muveiben, de zenei koncentrálásának eszközeivel emeli ki
szövegeinek mondanivalóját és éri el szinte képszeru hatását. Muveinek legnagyobb része egyházi kompozíció,és a protestáns istentiszteletek céljait szolgálja.
SZEGHY (ENDRE) 1898-BAN SZÜLETETT SZEGEDEN.
A helybeli Tanárképzo Foiskola ének- és zene tanszékének vezeto tanára volt. Különösen pedagógiai munkássága jelentos. Szelíd, meleg hangvételu orgona- és egyházi kórusmuvei liturgikus szolgálatra igen alkalmasak.
358
TARTINI (GIUSEPPE) 1692-1770.
Kiváló olasz zenepedagógus és a páduai Szt. Antal Bazilika karmestere. Harmóniavilága, formáló technikája jelentos stílusváltozás jele. Elméleti muveiben harmóniai dualizmusról, azaz a dúr és moll hangnemek ellentétéro1 értekezik. Felfedezi az ún. kombinációs hangokat, melyek a fizika törvénye alapján akusztikusan szólal·nak meg. Kompozícióiban ezeknek az elméleti eredményeknek kihasználására törekszik.
VIA DANA (LUDOVICO) 1564-1645.
Olasz zeneszerzo. 39 éves korában a Ferences-rendbe lép. Muveinek nagyobb részét egyházi darabok alkotják: misék, motetták, Magnificat-ok stb. A generál basszus fölé újszeru technikával helyezte el a concertáló énekszólamokat, s ezzel továbbvitte az obligat continuora írt kom pozíciók technikai megoldását.
VICTORIA (TOMASO) 1548 vagy 50-1611.
Spanyol zeneszerzo. Fiatalon Rómába került, ahol pappá szenteltette magát. Zenei tanulmányait aspanyolországi Avila-ban kezdte, majd Rómában, valószÍllú1eg Palestrina növendékeként folytatta. A klasszikuspolifón zenei stílusnak Palestrina és Lassus mellett a harmadik legnagyobb alakja. Palestrinához mély baráti kapcsolatok fuzték és ugyanígy Filippo Nerihez is. Muveit a spanyol temperamentum elevensége és a miszticizmusrahajló elmélyülés jellemzi.
WERNER (ALAJOS) 1905-BEN SZÜLETETT ÚJKÉCSKÉN.
Pappá szentelése után zenei tanulmányait Rómában a Pápai Egyházzenei Foiskolán végezte. Haza joveSzombathelyen fiú-vegyeskart szervezett, mely a klasszikus polifón muvek eloadására specializálta magát.A budapesti Zenemuvészeti Foiskola tanárává nevezték ki, onnan is ment nyugdíjba. Több egyházzenei muvetírt. A magyar ceciliánus mozgalom egyik vezetoje. Egyházi kompozíciókkal gazdagította liturgikus zenei életün·ket. Egy magyar miséje is van.
ZSASSKOVSZKY (JÓZSEF) 1830-1905.
A 19. század magyar egyházzenei életben jelentos szerepet betölto Zsasskovszky család tagja. Különösenliturgikus tevékenységéve1 és zeneírói munkáival segítette az egyházi zene fellendítését.
5-13. sz.
15-16. sz.
16. sz.
16-17. sz.
17. sz.
17-18. sz.
18. sz.
A ZENESZERZÖK AZ EVszAzADOK SZERINT,
Es T ALALHA TÓ MUVEIK OLDALSZAMA
Gregorián: 1,2,7,33,91, 104, 120,210,211,212,214,216
Josquin de Pnk 52
Obrecht (Jacobo): 50
Gallus (Jacobo): 60
Ingegneri (Marc' Antonio): 54
Lassus (Orlandus): 93, 230, 239, 242
Merenzio (Luca): 94
Palestrina (Giovanni Pierluigi): 35, 62, 192, 246, 254
Victoria (Tomaso): 66, 142, 340
Aichinger (Gregor): 137
Anerio (Felice): 68
Anerio (Giovanni Francesco): 116
Croce (Giovanni): 56
Gumpe1zhairner (Adam): 112
Hassler (Leo): 271
Monteverdi (Claudio): 140
Praetorius (Michael): 220,245, 266
Schütz (Heinrich) : 84, 100
Viadana (Ludovico): 64,259
Casciolini (Claudius): 105
Bach (Johann Sebastian): 20, 21, 75, 98
Lotti (Antonio): 36
Perti (Jacobo): 58, 70
Pitoni (Giuseppe Ottavio): 268
Scarlatti (Alessandro): 274
Tartini(Giuseppe): 122
Gasparini (Quirino): 72
Martini(Giarnbattista): 40, 42, 106
Menegali (?): 38, 39, 335
359
€o
360
18-19. sz.
19. sz.
19-20. sz.
20. sz.
Gebhardi (E): 8
Haydn (Joseph): 286
Liszt (Ferenc): 114, 144, 148
Demény (Dezso): 22,23,24
Kersch (Ferenc): 133
Lányi (Erno): 87
Bárdos(L~o~:26,34,44,80,82, 117, 121, 132, 150, 152, 156, 164, 167,
168,169,176,234,236,298,302,334,336
Deák-Bárdos (György): 9, 76, 78, 101, 165, 174, 290Farkas (Ferenc): 28
Gárdonyi (Zoltán): 216
Halrnos (László): 6,124,222,224,292,294
Harmat (Artúr): 47, 126, 128, 152, 172, 179,344
Kerényi (György): 12, 14
Kertész (Gyula): 184
Kodály (Zoltán): 9, 92,108,109,110,130, 133, 186,226,279,284
Lisznyay (Gábor): 30, 201
Ottó (Ferenc): 118, 198
Péter (József): 322,324
Rossa (Erno): 10, 231
Szeghy (Endre): 163
Werner (Alajos): 90, 166,206,336,337
