Idegenek a kertembenBevándorlás és integráció EurópábanMódszertani kézikönyv a fi lmgyûjtemény használatához

A kötetben közölt tartalmak, azok szerzőinek nézetei, és az abban foglaltak semmiképpen sem tekinthetők az Európai

Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium

nem tehető felelőssé azok, illetve az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány

Felelős kiadó: Füredi Zoltán

Szerkesztő: Bognár Katalin

Szakmai és nyelvi lektor: Füredi Zoltán

Projektvezető: Komlósi Orsolya, Füredi Zoltán

Projekt asszisztens: Eszter Dániel

Támogató: Európai Integrációs Alap, Belügyminisztérium

Partnerek:

DocuArt Filmművészeti Központ, Ferencvárosi Önkormányzat, HTSART, Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület,

Movienet Film GmbH München

www.idegenekakertemben.hu

ISBN: 978-963-89268-0-7

Design: Pesti Portré Reklámműhely

Katalógus: Pesti Portré Reklámműhely – HTSART

Web: Vörös Borisz

Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány

H-1163 Budapest, Katóka u. 46.

www.palantirfi lm.hu

palantir@palantirfi lm.hu

Budapest, 2011

3

TARTALOM

BEVEZETŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

ANGOL REZÜMÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

A KÖTET SZERZŐI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

TANULMÁNYOK

Kováts András: Nemzetközi migrációról egy dokumentumfi lm-gyűjtemény kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Blaskó Ágnes – Varga Balázs: Dokumentumfi lmek társadalmi térben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

AZ IDEGENEK A KERTEMBEN FILMGYŰJTEMÉNY EGYES FILMJEIHEZ KAPCSOLÓDÓ AJÁNLÁSOK (Szerzők: Bognár Katalin, Komlósi Orsolya, Ruszkai Nóra, Udvarhelyi Éva Tessza)

Erőforrások, kapcsolatok, együttélés – A vegyes házasságok dilemmái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

Hagyomány, identitás, értékek – A bevándorló generációk együttélésének nehézségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

Kifejezés, élmény, tradíció – Művészettel a migrációról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

Találkozások, erőforrások, kötődés – Sport és migráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

Helyek, terek, új jelentések – Migráció és város . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

Otthon és itthon – átmenet vagy végső cél? – Migráció és hazatérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

MELLÉKLETEK

Blaskó Ágnes – Varga Balázs: Feladattípus-ötletek a dokumentumfi lm tanításához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

Regine Wenger: Oktatási anyag az Ez én vagyok! című fi lm feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

FILMINDEX . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

TARTALOM

5

2010 márciusában az Integrációs Dokumentumfi lmek

Fesztiválján, a budapesti DocuArt Kocsiszínben debütált

az Idegenek a kertemben fi lmgyűjtemény 34 európai,

migrációs témájú dokumentumfi lmje. A fi lmek Európában

élő bevándorlók életmódját, alkalmazkodási stratégiáit,

nehézségeit és sikereit mutatják be – egyéni és közösségi

sorsokon keresztül szólnak elszakadásról és beilleszke-

désről, régi és új otthonról, hazáról, családról, barátságról.

A gyűjtemény létrehozásával az volt a célunk, hogy

a dokumentumfi lmeken keresztül szerethető, egyéni,

hús-vér főhősökkel ismertessük meg a nézőket, hiszen

a könnyen átélhető történetek révén a néző azonosul

a hősével: beleképzeli magát a helyzetébe, szeretni kezdi,

félti, drukkol neki, mindeközben pedig megtanulja

a másságot is értékként kezelni. Ezek a fi lmek, tapasztala-

tunk szerint, kiváló eszközei lehetnek a toleranciára

nevelésnek, az előítéletek és a negatív diszkrimináció

elleni küzdelemnek.

11 fi lmcsomagot juttattuk el országszerte egyetemi és

közkönyvtárakba valamint migrációval foglakozó szerveze-

tekhez, hogy biztosítsuk a fi lmekhez való ingyenes

hozzáférést. A gyűjteményhez tartozó katalógust

középiskoláknak, köz- és egyetemi könyvtáraknak

továbbítottuk.

Az Idegenek a kertemben – Módszertani kézikönyv

a migrációs fi lmgyűjtemény projekt folytatása. Az Európai

Integrációs Alap pályázatán ismét elnyert támogatásnak

köszönhetően sikerült kiegészíteni a korábban létrehozott

fi lmgyűjteményt és a gyűjteményhez tartozó katalógust

egy módszertani kézikönyvvel.

A kézikönyv tartalmaz egy migrációs háttértanulmányt,

egy módszertani tanulmányt a dokumentumfi lm oktatás-

ban való használatáról, valamint, a konkrét fi lmekhez

kapcsolódóan, módszertani ajánlásokat tematikus

csoportokra bontva. A kézikönyv szerkesztése közben

több ötlet merült fel, hogy mivel is lehetne bővíteni a kötet

nyújtotta eszköztárat. Ezért került kiegészítésre a

kézikönyv

az Ez én vagyok! című fi lm Németországban használatos

tanári segédletével és a dokumentumfi lmes módszertani

tanulmányunk szerzőpárosa által összeállított feladatgyűj-

teménnyel. Munkánk során kérdésként merült fel az is,

hogy milyen tapasztalatokat szereztek azok, akik már

elkezdték használni a fi lmeket, ezért megkérdeztük őket,

illetve a fi lmeket válogató kurátorok véleményét is

szerettük volna beépíteni a formálódó anyagba. Büszkék

vagyunk arra, hogy a megkérdezettek mind szívesen és

hosszan sorolták élményeiket a fi lmekről és a nézőközön-

ség visszajelzéseiről.

A kézikönyvet igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a

benne szereplő írások és feladatsorok a gyakorlati alkal-

mazásban szerzett tapasztalatokon alapuló, könnyen a

tanmenethez igazítható ötletekkel szolgáljanak. A kataló-

gusban alkalmazott piktogramokat itt is használtuk, hogy

ezzel is segítsük a kiszemelt alkalomra a megfelelő fi lm

kiválasztását (középiskolai vetítés: , felsőoktatás: ,

felnőttképzés: , nyilvános rendezvény: ).

Kézikönyvünket az általános iskolai felső tagozatos és

középiskolai tanárok, egyetemi oktatók, migrációval

foglalkozó és kapcsolódó segítő munkát végző szerveze-

BEVEZETŐBEVEZETŐ

6

BEVEZETŐ

tek, szakemberek, antropológusok hasznos oktatási

segédletének szánjuk, de nagy örömmel vennénk, ha

a diákok és a felsőoktatáson kívüli képzésben résztvevők

vagy a migráció témája iránt érdeklődők is szívesen

forgatnák.

A fi lmgyűjtemény létrejötte óta sokan kerestek meg

minket és kölcsönözték a fi lmeket. Voltak, akik egyszerűen

kíváncsiságból szerették volna megnézni az alkotásokat,

hogy kapjanak egy szeletet a számukra ismeretlen

valóságból, mások kulturális, szociális programokon

vetítették őket és, nagy örömünkre, a fi lmek különböző

oktatási intézmények órarendjébe is beépültek

országszerte.

Akik fontosnak érzik a fi lmeket, gondolkodnak róluk,

megtehetik ezt közösen is. A projekt honlapján az egyes

fi lmekhez tartozó fülek lehetőséget adnak arra, hogy

a tapasztalatok mások számára is elérhetőek legyenek.

Közvetlen célunk, hogy a kézikönyv széles körben

támogassa, egyben motiválja a fi lmek használatát az

integráció és a kulturális-etnikai tolerancia oktatásában.

Hosszú távon pedig szeretnénk elérni, hogy a dokumen-

tumfi lm, mint eszköz használata az oktatásban elterjedjen,

és a kulturális események programjában – nem csak

a migráció és integráció témakörében, hanem általában,

a „Másik” megismerése iránti igényből fakadóan is – minél

többet látható legyen!

Remélem, hogy sokak számára hasznos lesz gyűjtemé-

nyünk valamely darabja, e módszertani kézikönyv pedig

újabb és újabb ötletekre sarkallja a felhasználót! Ha

reményeink beválnak, jól dolgoztunk!

A fi lmcsomagok a túloldalon felsorolt helyeken férhetők

hozzá – keressék bátran!

Komlósi Orsolya

7

DocuArt Dokumentumfi lmes Központ / Palantír Film

Vizuális Antropológiai Alapítvány

1092 Budapest, Ráday u. 18. - Erkel u. 15. (Bejárat az Erkel

utcából.)

Hétköznapokon: 10–18

Tel/fax: (+36-1) 403-03-52

Mobil: +36-70-409-77-45

info@docuart.hu

www.docuart.hu

MEGTEKINTÉS (HELYENKÉNT KÖLCSÖNZÉS):

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Központi Könyvtár

Szociológiai gyűjtemény

1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.

Szaktájékoztatás: (+36-1) 411-50-31

Budapesti Corvinus Egyetem

Központi Könyvtár

Olvasói bejárat címe: 1093 Budapest, Közraktár u. 4-6.

Hétköznapokon: 9–20

Szombaton: 9–13

Telefon: (+36-1) 482-70-23; (+36-1) 482-80-25

Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Bölcsészettudományi és Természettudományi Könyvtár

4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Telefon: (+36-52) 512-900 / 61944

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar

Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet

3515 Miskolc, Gyermekváros I. em.

Hétfő-Csütörtök: 10–16

Péntek: 10–13

Telefon: (+36-46) 565-111 / 2142

Pannon Egyetemi Könyvtár és Levéltár

8200 Veszprém, Wartha Vincze u. 1. M épület

Hétfő-csütörtök: 9-18

Péntek: 9–15

Szaktájékoztatás: (+36-88) 624-095

Pécsi Tudományegyetem

Társadalomtudományi Szakkönyvtár

7624 Pécs, Rókus u. 2. M/1. Fsz. 1.

Telefon: (+36-72) 503-650 / 3560, 3536

Szegedi Tudományegyetem

Egyetemi Könyvtár

6722 Szeged, Ady Endre tér 10.

Telefon: (+36-62) 546-633

Kodolányi János Főiskola Könyvtára

8000 Székesfehérvár, Szabadságharcos u. 59.

Telefon: (+36-22) 543-450

A FILMEK KÖLCSÖNÖZHETŐK:

MEGTEKINTÉS (HELYENKÉNT KÖLCSÖNZÉS):

DocuArt Dokumentumfi lmes Központ / Palantír Film

Pannon Egyetemi Könyvtár és Levéltár

Pécsi Tudományegyetemg

Szegedi Tudományegyetemg

Kodolányi János Főiskola Könyvtára

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Budapesti Corvinus Egyetem

Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar

Vizuális Antropológiai Alapítvány

A FILMEK KÖLCSÖNÖZHETŐK:

8

“Strangers in My Garden” is a collection of documentary

fi lms about migration. The 34 fi lms portray the lifestyles,

adaptation strategies, hardships and victories of immi-

grants living in Europe. Separation and assimilation, new

and old homes, homelands, families and friendships are

refl ected in the fate of individuals and communities. With

a comprehensible story, the viewer identifi es with the

protagonist, imagining their situation, starting to like them

and learning to treat differences as values. With the

support of the European Union Integration Fund we

compiled this collection to provide free access to

documentaries of appropriate content and quality to those

who wish to use them for purposes of education or culture

in the context of programs against exclusion and

discrimination. We have distributed eleven fi lm packages

to university libraries and organizations dealing with

migration issues worldwide to provide free access to the

movies. We distributed the catalogue of fi lms to high

schools and public and university libraries.

The “Strangers in My Garden – pedagogical manual” is

the follow-up to the fi lm collection on migration. Thanks to

the grant we won from the European Union Integration

Fund we have added a pedagogical manual to the fi lm

collection and catalogue. The manual contains a back-

ground study on migration, a study on the methodology of

visual education as well as concrete pedagogical tools for

the fi lms organized in thematic categories. The manual is

easy to use and contains ideas, essays and exercises

based on experience that can be easily adapted to the

curriculum and structure of high school classes. The

manual is useful for high school teachers, university

instructors, organizations and experts working on issues

of migration and anthropologists, but we also encourage

its use by students, those outside of formal education and

those who have a general interest in the topic of migration.

An important element of the project is the new function

that has been added to the website

www.idegenekakertemben.hu. This feature contains

special recommendations from the pedagogical manual

added to the data sheets of each movie. We have also

created the opportunity for users to comment on each

movie and share their experiences.

Our direct aim is to support and motivate the use of

documentaries in education for integration and cultural-

ethnic tolerance. On the long run, we would like to spread

documentary fi lm as a tool in education as well as in

cultural events and programs in the fi eld of migration.

STRANGERS IN MY GARDENPEDAGOGICAL MANUAL

STRANGERS IN MY GARDENPEDAGOGICAL MANUALANUAL

9

ANGOL REZÜMÉ

BACKGROUND STUDIES

András Kováts: On international migration a propos

a documentary fi lm collection

Ágnes Blaskó – Balázs Varga: Documentary movies in

social space

RECOMMENDATIONS ABOUT INDIVIDUAL FILMS IN

THE STRANGERS IN MY GARDEN FILM COLLECTION

(Authors: Katalin Bognár, Orsolya Komlósi, Nóra Ruszkai,

Éva Tessza Udvarhelyi)

Resources, relations, coexistence – The dilemmas of

mixed marriages

Tradition, identity, values – Challenges of coexistence

among different migrant generations

Expression, experience, tradition – Art and migration

Encounters, resources, attachment – Sport and migration

Places, spaces, new meanings – Migration and the city

At home over there or over here – transition or fi nal

destination? – Migration and returning home

APPENDIX

Ágnes Blaskó – Balázs Varga: Types of exercises for

teaching documentary fi lms

Regine Wenger: Pedagogical material for the documentary

Yes I Am!

THE MANUAL CONTAINS THE FOLLOWING:THE MANUAL CONTAINS THE FOLLOWING:

BACKGROUND STUDIES

APPENDIX

RECOMMENDATIONS ABOUT INDIVIDUAL FILMS IN

THE STRANGERS IN MY GARDEN FILM COLLECTION

10

BLASKÓ ÁGNES kommunikációkutató, 2010-ben

doktorált a Pécsi Tudományegyetemen. 2006 óta a BME

Szociológia- és Kommunikáció Tanszékén tanít. Az Írás 1.0

című, egyetemistáknak szóló tankönyv társszerzője,

számos íráskurzus és workshop vezetője. Kurzusvezető-

ként felhasználja pszichodráma-asszisztensi

tapasztalatait.

BOGNÁR KATALIN szociális munkás szakon végzett

az ELTE-n. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület

munkájában 1995 óta vesz részt. Jelenleg az egyesület

képzési programjaiban dolgozik trénerként és tananyagfej-

lesztőként. Témái: a migráció lélektani háttere, szociális

munka migránsokkal, interkulturális kompetencia és

szakmai önismeret-fejlesztés. Önkéntesként emberi jogi

tréningeket, képzéseket tart fi ataloknak. Az általa vezetett

tréningeken szívesen használ dokumentumfi lmeket;

folyamatosan teszteli az Idegenek a kertemben fi lmgyűjte-

mény fi lmjeit. A Palantír Film Vizuális Antropológiai

Alapítvány munkatársaként jelen kötet szerkesztője.

KOMLÓSI ORSOLYA kulturális antropológiát és olasz

szakot végzett. A Palantír Film Vizuális Antropológiai

Alapítvány munkatársaként rendezvényszervezéssel,

kapcsolattartással, fi lmterjesztéssel foglalkozik.

A Dialëktus Fesztivál állandó szervezője. Korábban a Bem

mozi vezetője és programigazgatója volt, jelenleg

a DocuArt-ban dolgozik projektfelelősként. Kurátorként

vett részt az Idegenek a kertemben fi lmgyűjtemény

létrehozásában.

KOVÁTS ANDRÁS gyógypedagógiát és szociálpoliti-

kát végzett a budapesti ELTE-n. 1995-ös alapítása óta

aktívan részt vesz a Menedék – Migránsokat Segítő

Egyesület munkájában, amelyet 1998 óta koordinál, előbb

mint programfelelős, később mint igazgató. A menedékes

tevékenysége mellett kutatásokat végez a migránsok

beilleszkedésével, a migrációval és a menekültügyi

politikával kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia

számára. Az utóbbi években tanácsadóként vállalt

szerepet különböző kormányzati szervek migrációval és

menekültekkel kapcsolatos munkájában. Kurátorként vett

részt az Idegenek a kertemben fi lmgyűjtemény

létrehozásában.

RUSZKAI NÓRA 2001 óta készít dokumentumfi lme-

ket, melyek több hazai és nemzetközi fi lmfesztiválon

sikerrel szerepeltek. 2003-ban szerezte második diplomá-

ját a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia

szakán Gulyás Gyula tanítványaként. A Kunt Ernő Képíró

Műhely egyik alapítója és alelnöke. Jelenleg egy művészeti

középiskolában oktat többek között mozgóképkultúrát és

médiaismeretet. 2008-ban részt vett az Ex Oriente

Workshop-on, majd az East European Pitching Forumon

Jihlavaban. 2005 óta tagja a CineFest dokumentumfi lmes

előzsűrijének. Kurátorként vett részt az Idegenek

a kertemben fi lmgyűjtemény létrehozásában.

A KÖTET SZERZŐIA KÖTET SZERZŐI

11

A KÖTET SZERZŐI

UDVARHELYI ÉVA TESSZA kulturális antropológiát

végzett Budapesten. Jelenleg a City University of New

York doktorandusz hallgatója, ahol környezetpszichológiát

tanul és a Hunter College-ban urbanisztikát és városantro-

pológiát tanít. Kutatási területe a városi közterek,

a demokrácia és a szociális jogok összefüggései. Több,

mint tíz éve dolgozik az Artemisszió Alapítványnál ifjúsági

munkásként és interkulturális képzőként. A Város

Mindenkié hajléktalan érdekvédő csoport egyik alapítója

és aktivistája.

VARGA BALÁZS fi lmtörténész, fi lmkritikus, az ELTE

BTK történelem-népművelés szakán szerzett diplomát.

2006-ban doktorált az ELTE BTK társadalom- és gazda-

ságtörténet doktori programján. 1993 és 2006 között

a Magyar Nemzeti Filmarchívum (korábbi nevén: Magyar

Filmintézet) munkatársa. Jelenleg az ELTE BTK fi lmtudo-

mány tanszék adjunktusa. A Metropolis fi lmtörténeti és

fi lmelméleti folyóirat alapító szerkesztője. 1991 óta

jelennek meg fi lmes témájú publikációi magyar és külföldi

folyóiratokban és tanulmánykötetekben.

13

A migrációt napjainkban gyakran emlegetik olyan modern

jelenségként, ami korunk társadalmainak egyik legna-

gyobb kihívása. A migránsok helyzete egyre többször

kerül szóba politikai és szakmai viták során, sajtóhírek,

fi lmek, szépirodalmi művek és személyes élményeink is

gyakran kapcsolatba hozhatók a migráció egy-egy

aspektusával. Annak ellenére, hogy nap mint nap szembe-

sülünk migrációval kapcsolatos hírekkel, a migráció okozta

vélt vagy valós gazdasági, politikai vagy kulturális problé-

mákról szóló híradásokkal, a jelenség egyáltalán nem

újkeletű, és napjaink migrációs folyamatai meglepő

hasonlóságot mutatnak az évtizedekkel vagy akár évszá-

zadokkal ezelőtti jelenségekkel.

Kevés ember él ma a világon, akinek a családjában vagy

felmenői között ne akadna valaki, aki maga is migráns.

Észak- és Dél-Amerika országaiban, valamint Ausztráliá-

ban a lakosság többsége bevándorló vagy bevándorlók

leszármazottja. Az európai társadalmakban egyszerre

vannak jelen az elmúlt évtizedekben Ázsiából, Afrikából,

valamint a kontinens déli és keleti régióiból bevándoroltak

és leszármazottaik, valamint azok a családok, közössé-

gek, amelyekből nem is olyan régen tömegek keltek útra

és telepedtek le az Atlanti-óceán túlpartján, vagy más

európai államokban.

Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy röviden felvázolja

a nemzetközi migrációhoz kapcsolódó alapfogalmakat,

bemutasson néhány társadalomtudományi elméletet,

amelyek segítségével magyarázatot találhatunk a migráció

kialakulására és fennmaradására, valamint áttekintést

nyújtson a globális migrációs trendekről, illetve a Magyar-

országot érintő bevándorlási folyamatokról, a Magyaror-

szágon élő bevándorlók helyzetéről. Természetesen

a téma szerteágazó volta nem tesz lehetővé mélyebb

elemzést, arra teszek csupán kísérletet, hogy egy általá-

nos áttekintést adjak. Mivel ez az írás a szélesebb olvasó-

közönségnek szánt ismeretterjesztő mű, a tudományos

publikációk szigorú hivatkozási rendszerének használatát

mellőzni fogom a könnyebb olvashatóság kedvéért. Mivel

a tanulmány egy dokumentumfi lm-gyűjtemény módszerta-

ni kézikönyvének fejezeteként íródik, a bemutatott fogal-

mak, jelenségek illusztrálására igyekszem minél többször

segítségül hívni

a fi lmeket. A harmincnégy alkotásból álló gyűjtemény

az Európai Unió tagállamaiba bevándorolt külföldiek

társadalmi beilleszkedésének különböző aspektusait

mutatja be, de ennél jóval többet is: segítségükkel megért-

hetők azok a látszólag elvont elméleti konstrukciók,

amelyekkel a társadalomtudósok igyekeznek a nemzetközi

migrációt jellemezni.

ALAPFOGALMAK

A nemzetközi migrációról beszélve elsőként néhány

gyakran használt fogalom tisztázása szükséges.

A migráció az emberi társadalmakban általánosan

megfi gyelhető jelenség, azt jelenti, hogy egyének vagy

közösségek mozognak, költöznek, lakóhelyüket változtat-

ják, vándorolnak. Migrációról csak a közigazgatási határok

tartós átlépése esetén beszélünk: belső migrációról, ha

egy-egy állam határain belül történik a mozgás, nemzetkö-

zi migrációról, ha államhatárok átlépésével. Jelen

tanulmány csak ez utóbbi jelenséggel foglalkozik, a belső

migrációról nem ejtünk szót, noha gazdasági, társadalmi

vagy kulturális hatásai legalább annyira jelentősek, mint

a nemzetközi migrációé. Indiában a lakosság közel

KOVÁTS ANDRÁS

NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁNNEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓLEGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN

KOVÁTS ANDRÁS

ALAPFOGALMAK

14

KOVÁTS ANDRÁS

egyharmada belső migráns, számuk másfélszerese

a világviszonylatban nyilvántartott nemzetközi

migránsokénak, és többnyire nagyobb gazdasági,

kulturális, vallási és nyelvi különbségekkel kell megküzde-

niük, mint az Európai Unió keleti és nyugati tagállamai

között vándorló, vagy Nyugat-Európából az Egyesült

Államokba költöző nemzetközi migránsoknak.

A nemzetközi migráció másik fontos ismérve, hogy

hosszabb időre szól, és általában a végleges vagy

ideiglenes letelepedés szándékával történik. Nem tekintjük

nemzetközi migránsoknak a turistákat, a speciális jogi

státuszban lévő diplomatákat, nemzetközi turnén utazó

előadóművészeket, vagy a megszálló hadseregek

katonáit. Nemzetközi migránsoknak általában a három

hónapnál hosszabb időre beutazó és tartózkodó külföldie-

ket tekintjük.

A MIGRÁCIÓ TÍPUSAI

A nemzetközi migráció leggyakoribb oka a külföldi

munkavállalás; a gyűjteményben szereplő fi lmek több,

mint fele migráns munkavállalókról vagy családjaikról szól.

A migráns munkavállalók mehetnek egyénileg egy másik

– általában magasabb jövedelemszintű – országba

dolgozni, de előfordul, hogy szervezetten, közvetítő

vállalatokon keresztül, vagy akár államközi programok

résztvevőiként kerülnek egy másik országba, hogy ott

a gazdaság számukra kijelölt szektoraiban meghatározott

ideig munkát vállaljanak. Az ilyen esetekben vendégmun-

kásokról beszélünk. A Vándorkömény vagy az Apám,

a vendégmunkás című fi lmek nagyon érzékletes képet

festenek ezeknek az embereknek a sorsáról. A munkavál-

lalási célú migráció általában időszakos, a migráns

munkavállalók csak arra az időre mennek külföldre

dolgozni, ameddig otthoni vagyoni helyzetüket rendezik,

vagy tőkét halmoznak fel, vagy otthon maradt családtagja-

ikat segítik. A tervek ellenére nagyon sok migráns

munkavállaló és vendégmunkás véglegesen letelepedik

abban az országban, ahol dolgozik, ott alapít családot,

vagy otthon maradt családtagjait is néhány év elteltével

maga után hozza. Az Európába került vendégmunkások

közül is sokaknak ez lett a sorsa – a Bevándorlók című fi lm

hősei, vagy A 884-es járat által bemutatott sajátos

probléma is ezt példázza.

A második leggyakoribb migrációs ok a családegyesí-

tés. Vagy a már letelepedett, és hazamenni nem tudó vagy

nem kívánó migráns munkavállaló családtagjai – házastár-

sa, gyermekei, szülei – vándorolnak be, vagy pedig

a letelepedett migráns munkavállalók, vagy azóta már

állampolgárrá lett más bevándorlók és leszármazottaik

választanak házastársat maguknak saját, vagy felmenőik

származási országából. A párválasztás és a házasság

révén a bevándorlók generációi identitásuk mellett is hitet

tesznek, vannak, akik a többségi társadalomból választa-

nak párt maguknak és vannak, akik „otthonról”. Az Elren-

dezett házasság és a Minden jó házasság könnyekkel indul

című fi lmek nagyon kifejezően mutatják be azokat az

egyéni és családi vívódásokat, amelyek az ilyen, látszólag

egyszerű döntések mögött vannak.

A családegyesítési célú bevándorlás másik esete, ami-

kor a többségi társadalom tagjai választanak párt maguk-

nak valamely más országból. A helyzet itt sem egyszerű:

számos kommunikációs és kulturális akadályt kell leküz-

deni és sokszor a családtagok, barátok ellenállását is,

a hatóságok által támasztott akadályokról nem is beszél-

ve. Ez utóbbira példa az Elena & Leo című fi lm, a nyelvi,

kulturális különbségek okozta nehézségeket pedig

A „Chicago tömbház” néhány hősének példáján, vagy

a Házi paradicsom dialógusain keresztül ismerhetjük meg.

Egyre gyakoribb migrációs ok a tanulás is. Számos

ország felsőoktatási intézményei rendkívül vonzóak

a külföldi diákok számára, mert az ott megszerzett tudást

és kapcsolatrendszert nagyon jól lehet kamatoztatni

a hazai és nemzetközi gazdaságban. Vannak egyetemek,

amelyek kifejezetten a nemzetközi oktatási programokra

és a külföldi hallgatók felvételére szakosodtak, profi tálva

a globális oktatási piac kínálta lehetőségekből. A felsőfokú

tanulmányok miatt elvándorlók egy része visszatér

hazájába, és a távolléte alatt szerzett szaktudását otthon

vagy a globális munkaerő-piacon kamatoztatja, más

részük viszont véglegesen letelepedik ott, ahova csak

tanulni ment. Az Ének és tánc című fi lm hősei ilyen volt

diákok.

A MIGRÁCIÓ TÍPUSAI

15

NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN

A nemzetközi migrációt elemző szakirodalom gyakran

beszél önkéntes és kényszerű migrációról. A fentebb

említett típusok inkább az önkéntes kategóriába tartoznak,

kényszervándorlásról akkor beszélünk, ha valakinek

háború, üldöztetés, súlyos gazdasági vagy ökológiai

problémák, katasztrófák miatt kell elhagynia otthonát.

A kényszermigránsok leggyakrabban emlegetett csoportja

a menekülteké: ők faji, vallási okok, nemzeti hovatartozá-

suk, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való

tartozásuk, avagy politikai meggyőződésük miatti

üldözéstől félve nem tudnak, vagy nem kívánnak szárma-

zási országukba visszatérni. A menekültek védelmét

globális és regionális jogi egyezmények segítik,

a gaz dasági, ökológiai problémák vagy természeti

katasztrófák miatt földönfutóvá lett migránsok befogadá-

sát viszont nem szabályozza a nemzetközi jog, ők sokkal

kiszolgáltatottabbak a fogadó országok politikai, gazdasá-

gi érdekeinek.

Az önkéntes és kényszerű migráció közti különbségtétel

sok szempontból nehéz. A migráció egy rendkívül össze-

tett társadalmi jelenség, a mögötte meghúzódó egyéni és

kollektív döntések, fi zikai és lelki kényszerek bonyolult

rendszert alkotnak, ritkán találkozunk „vegytisztán”

önkéntes vagy kényszerű migrációval. Még a látszólag

autonóm döntések mögött is számtalan kényszerítő erő

húzódhat, és a legkiszolgáltatottabb, legreménytelenebb

helyzetben élők számára is van döntési lehetőség;

a kényszerűség sokszor nem az elvándorlásban, hanem az

otthonmaradásban nyilvánul meg igazán. Az Itt vagyunk

című fi lm nagyon szemléletesen mutatja be a döntések és

kényszerek hálójában vergődő migránsok sorsát.

A nemzetközi migráció kapcsán gyakran felmerül

a legalitás és illegalitás kérdése. Annak ellenére, hogy

nagyon sok szó esik az illegális migrációról, a megfelelő

dokumentumok nélkül beutazó és egy-egy országban

tartózkodó bevándorlókról, a problémát általában

eltúlozza a közvélemény és a média, az ebben érdekelt

politikai és szakmai lobbi hatására. Egy tavaly lezárult

több éves európai kutatás szerint az Európai Unió

területén dokumentumok nélkül tartózkodó migránsok

száma kevesebb, mint harmada a hivatalos adatokban

szereplőnek.

Fontos megjegyeznünk, hogy illegális migránsokról nem

beszélhetünk, csupán illegálisan beutazó vagy az

országban illegálisan tartózkodó vagy jogellenes cselek-

ményeket elkövető külföldiekről. A migráció és illegalitás

kapcsolatát leggyakrabban a megfelelő dokumentumok

hiánya jelenti. Ez sokszor a helyi közösségbe beilleszke-

dett, hétköznapi embereket érint, akiknek komoly gondot

okoz a bürokrácia támasztotta akadályok leküzdése.

A Fizess és nősülj! vagy a Távolból című fi lm hősei ilyenek:

életüket, mindennapjaikat alapjaiban határozza meg

bizonytalan jogi státuszuk.

MIGRÁCIÓ A GLOBÁLIS STATISZTIKAI ADATOK

TÜKRÉBEN

A nemzetközi statisztikák elemzőinek számtalan gondot

okoz a migránsok számának meghatározása. Annak

ellenére, hogy a kérdés rendkívül egyszerűnek tűnik,

valójában nem tudjuk egészen pontosan megmondani,

hogy hány migráns is él egy adott országban, földrészen

vagy akár az egész világon. Nem csak arról van szó, hogy

a népesség számára vonatkozó statisztikai adatok

kisebb-nagyobb mértékben megbízhatatlanok, hogy

előállításuk költséges, hogy ritkán állnak rendelkezésre

ugyanabból az évből vagy időszakból származó adatok

különböző országokból, hanem arról is, hogy nincs

általános egyetértés abban, hogy kit tekintünk a statiszti-

kai adatgyűjtés során migránsnak! Megszámolhatjuk

például egy ország lakosságában a három hónapot

meghaladó tartózkodási engedéllyel ott élő külföldi

állampolgárokat. De mi lesz így azokkal, akik bevándorló-

ként érkeztek az országba, de időközben állampolgársá-

got szereztek? Ők már nem migránsok? Jogi értelemben

talán nem, de szociológiailag, pszichológiailag, kulturáli-

san, és a társadalom többi tagjának véleménye alapján

általában igen. És mi a helyzet azokkal, akik bevándorló

szülők gyermekeiként születtek egy olyan országban

(Magyarország is ilyen), amely nem ad a területén világra

jötteknek automatikusan állampolgárságot. Ők talán

MIGRÁCIÓ A GLOBÁLIS STATISZTIKAI ADATOK

TÜKRÉBEN

16

migránsok? Hiszen nem vándoroltak be sehonnan, nincs

másik ország, amihez kulturálisan, érzelmileg kötődnének,

előfordul, hogy soha nem jártak abban az országban,

amelynek állampolgárai, még a szüleik anyanyelvét sem

beszélik. Ennek ellenére a társadalom általában

migránsoknak tartja ezeket az embereket is, és többnyire

maguk is erőteljes migráns identitást alakítanak ki.

A másik lehetőség, hogy azokat tekintjük egy ország

lakosai közül nemzetközi migránsnak, akik nem az adott

országban születtek. Ez esetben nem maradnak ki az

időközben állampolgárságot szerzettek sem, ugyanakkor

kikerülnek az adatok közül a migránsok leszármazottai, ha

már a befogadó országban születtek.

Bármelyik mérési módot választjuk, az adatok csak

közelítő pontossággal mutatják az egy-egy országban élő

nemzetközi migránsok számát vagy arányát. A nemzetközi

összehasonlító adatok elemzésénél mindkét mérési módra

találunk példát: az Európai Unió tagállamainak adatait

tartalmazó EUROSTAT migrációs adatai az egy-egy

tagállam területén tartózkodó külföldi állampolgárok

számbavételével készülnek, az ENSZ népesedéssel

foglalkozó részlege a külföldön születetteket tekinti

egy-egy ország lakosságában nemzetközi migránsnak.

A nemzetközi migrációs adatok olvasásakor, értelmezé-

sekor fontos arra fi gyelnünk, hogy az adatok mutathatják

egy adott időszakban – általában egy naptári évben –

a bevándorlók számát, vagy azt, hogy egy adott pillanat-

ban hány bevándorló tartózkodik az országban.

Az egy-egy országba bevándorlók és oda visszavándorlók

számából kivonva az onnan elvándorlók számát, megkap-

juk az ország vándorlási különbözetét, amit szintén egy

naptári évre vetítve szoktak közölni a migrációs statiszti-

kák összeállítói.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 2010-es adatai

szerint a világ nemzetközi migránsainak becsült száma

214 millió. Tíz évvel ezelőtt, 2000-ben, még csak 156 millió

migránst tartottak számon. Az előrejelzések szerint

2050-re a 400 milliót is meghaladhatja azok száma, akik

nem abban az országban születtek, ahol élnek. Az IOM

az ENSZ népesedési adatait használja, és itt a külföldön

születetteket tekintik nemzetközi migránsoknak. Elsőre

talán megdöbbentőnek tűnnek ezek az adatok, mind

az abszolút számokat, mind pedig a gyors növekedést

tekintve. 1960-ban még csupán 75 millió nemzetközi

migránsról beszéltek világszerte. A Föld lakosságának

arányában azonban nem is olyan nagy ez a szám.

2010-ben körülbelül 6,8 milliárd ember él a földön,

a nemzetközi migránsok aránya pedig alig több, mint

három százalék. A Föld két legnépesebb országában,

Kínában és Indiában együttesen több, mint 500 millió

belső migráns él, akik ugyan nem lépték át az államhatárt,

de születési helyüktől több száz vagy több ezer kilométer-

re, számukra idegen nyelvi, kulturális és vallási közegben

dolgoznak és élnek.

Az elmúlt húsz évben nem változott számottevően

a nemzetközi migránsok aránya világszerte, az 1990-es

2,9 százalékhoz képest a növekedés nem jelentős.

A korábbi változások viszont nem voltak lineárisak:

az 1960-as évek elejétől fokozatosan csökkent a nemzet-

közi migránsok aránya, 2,6 százalékról az 1970-es évek

végének 2,2 százalékára, majd az 1980-as években alig

változott. A jelenlegi három százalék körüli arány az 1990-

es évek elején, a hidegháborús hatalmi rendszer felbomlá-

sával egyidejűleg alakult ki, hirtelen, egyik évről a másikra.

A növekedésnek csak egy része származott a megválto-

zott politikai és gazdasági helyzet következtében kialakult

népmozgásból. Sokan, az államhatárok megváltozásának

köszönhetően, az addigi belső migránsból nemzetközi

migránssá váltak – legalábbis ami a statisztikai besorolá-

sukat illeti, de sokszor a jogi helyzetük is megváltozott:

a korábbi államszövetségek romjain újonnan létrejött

államok közül sokan a mai napig vonakodnak állampolgár-

ságot adni évtizedekkel azelőtt betelepült vagy akár gene-

rációk óta a területükön élő etnikai kisebbségeknek.

A nemzetközi népesedési előrejelzések szerint a világ

lakossága 9,2 milliárd lesz 2050-re, így az IOM által

becsült 400 milliós nemzetközi migráns népesség 4,3

százalékot tesz majd ki, ennek bekövetkeztéhez a jelenlegi

trend folytatódására és a növekedési ütem felgyorsulására

van szükség.

Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a gazdaságilag

fejlett és kevésbé fejlett régiók migrációs helyzete közötti

KOVÁTS ANDRÁS

17

NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN

különbség. Az 1980-as évek végéig a gazdaságilag

kevésbé fejlett régiókban élő migránsok száma rendre

meghaladta a fejlett régiókban élőkét, 1990-től azonban ez

a trend megfordult, és a gazdaságilag fejlett régiókba

irányuló migráció felgyorsult, a kevésbé fejlett régiókban

viszont nem változott a migránsok száma. Az ENSZ

meghatározása szerint gazdaságilag fejlett régiónak

Európa, Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland és Japán

tekinthető, a Föld többi országa a kevésbé fejlett régiók-

ban van. Jelenleg a Föld lakosságának kevesebb, mint 20

százaléka él a gazdaságilag fejlettebb régiókban,

a nemzetközi migránsoknak viszont 60 százaléka itt

található. A kevésbé fejlett régiókban a migránsok aránya

csupán 1,5 százalék (20 éve még 1,8 százalék volt),

a gazdaságilag fejlett régiókban több, mint 10 százalék

(20 éve még csak 7 százalék körüli volt).

A fenti adatokból azt láthatjuk, hogy – bár mindig is

nagyobb volt a migránsok lakosságon belüli aránya

a gazdaságilag fejlettebb régiókban – az elmúlt években

egyre nagyobb számban és arányban választják

a migránsok a gazdaságilag fejlettebb országokat

célországnak. A globális egyenlőtlenségek növekedésével,

az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok gazdasági

lemaradásával és politikai instabilitásával párhuzamosan

egyre többen hagyják el ezeket a régiókat, hogy Észak-

Amerikában vagy Európában próbáljanak meg saját, és

otthon maradt hozzátartozóik életkörülményein javítani.

A kép azért ennél árnyaltabb: a más régiókból, kontinen-

sekről érkező migráció Észak-Amerika, Ausztrália és

Új-Zéland esetében magyarázza a migránsok magas

számarányát, Európában azonban más a helyzet, itt

többségében a régión belüli, általában a kelet- és

nyugat-európai országok közötti munkaerő-migrációról

van szó. Persze sokan, és egyre növekvő számban

érkeznek Európán kívülről is, lakosságon belüli arányuk

önmagában is jelentős: az Európai Unióban a bevándorlók

több, mint 40 százaléka más kontinensről származik.

Gyakran szóba kerül, hogy vajon hány bevándorlót

képes egy-egy ország befogadni. Van-e valamiféle arány,

amit meghaladva a bevándorlás már egyértelműen

társadalmi, politikai, gazdasági problémává válik?

A nemzetközi migrációs elemzések és statisztikai adatok

ismeretében nem mondhatjuk, hogy a bevándorlók száma

vagy aránya önmagában problémát jelentene. A bevándor-

lás elsősorban gazdasági okokból jön létre és marad fenn,

a gazdasági szükségletek és lehetőségek szabályozzák

annak mértékét és jellegét. Természetesen előfordulhat-

nak átmeneti egyensúlyvesztések, amikor akár a kibocsá-

tó térségek felől érkezik több migráns, mint amennyit

a célországok gazdaságai és társadalmai feszültségmen-

tesen integrálni tudnak, vagy egy-egy országban változik

meg a gazdasági vagy politikai helyzet úgy, hogy

a bevándorlók társadalmi konfl iktusok középpontjában

találják magukat. Mindenesetre egyik esetben sem

a migránsok puszta száma okozza a problémákat. Katar-

ban vagy az Egyesült Arab Emirátusokban a lakosság

háromnegyede bevándorló. Izraelben és Palesztinában

az ott élők majdnem fele külföldi születésű, Európát

vizsgálva Luxemburgban hasonlóak a bevándorlási

arányok. A nemzetközi migráció másik jellemzője, hogy

a belföldi migrációhoz hasonlóan, egyenetlenül oszlik el:

általában az iparosodott, nagyvárosi régiókba vándorolnak

az emberek a gazdaságilag kevésbé fejlett falusias

régiókból. A nemzetközi migrációs adatok általában

országok szerint mutatják be a migránsok számát és

arányát, ami gyakran csalóka. Nagy-Britanniában, Lon-

donban és az északkelet-angliai nagyvárosokban jóval

nagyobb arányban telepednek le külföldiek, mint például

Skóciában, az ausztriai bevándorlás legnagyobbrészt

a Bécsbe költöző külföldieknek köszönhető, és Magyaror-

szágon is közel kétszer akkora a külföldiek aránya Buda-

pesten, mint az ország más területein.

MIGRÁCIÓ AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Az Európai Unióban napjainkban 32 millió külföldi

állampolgár él (most nem a születési hely, hanem

az állampolgárság szerint defi niáljuk a migránsokat),

közülük 12 millióan egy másik uniós tagállam polgárai.

A fennmaradó 20 millió bevándorló közel 40 százaléka

más európai (de nem uniós) országból érkezett,

25 százalékuk Afrikából, a többiek nagyjából egyenlő

arányban Ázsiából illetve Amerikából. A legnépesebb

MIGRÁCIÓ AZ EURÓPAI UNIÓBAN

18

bevándorló csoport a török állampolgároké, őket

a románok és a marokkóiak követik. A tíz legnépesebb

bevándorló csoport együttesen az Európában élő külföldi

állampolgárok több, mint 40 százalékát alkotja. A már

említett három csoport mellett (nagyság szerint csökkenő

sorrendben): lengyelek, olaszok, albánok, portugálok,

britek, németek, kínaiak. A felsorolásból is látható, hogy

nagyon sokféle migráns él Európában: a közelmúltban

csatlakozott tagállamok munkavállalói – különösen

a románok és a lengyelek – az elmúlt években jelentek

meg tömegesen a nyugat-európai munkaerőpiacon.

A kínaiak száma szintén jelentősen nőtt az elmúlt években,

ők inkább az etnikai gazdaságban (más kínaiak által

működtetett vállalkozásokban) találnak munkát, vagy

maguk is vállalkoznak. Az albánok vállalkozóként és

munkavállalóként egyaránt jelen vannak más tagállamok-

ban, a portugálok és olaszok régi nyugat-európai

vendégmunkások leszármazottaiként, illetve új munkavál-

lalókként jelennek meg. A britek elsősorban az időskori

jóléti migráció révén kerültek a toplistára, különösen

a mediterrán országokba való áttelepülésük jelentős.

A németek minden szegmensben megtalálhatók,

a marokkóiak és a törökök pedig az 1960-as, ’70-es évek

németországi, belgiumi, hollandiai és franciaországi

vendégmunkásaiként, illetve a hozzájuk és leszármazotta-

ikhoz költöző család tagokként vannak jelen egyre többen

az Európai Unióban.

Az uniós tagállamok között jelentős különbség mutatko-

zik a bevándorlók arányát tekintve. A külföldi állampolgá-

rok 6,4 százalékos átlagánál jóval nagyobb és jóval kisebb

számokat is találhatunk. A lakosság számához viszonyítva

a legtöbb bevándorló a már említett Luxemburgban él, az

ország lakosságának 44 százaléka külföldi állampolgár,

több, mint négyötödük egy másik uniós tagállamból

érkezett. Az átlagosnál jóval magasabb a külföldiek aránya

Cipruson, Írországban, Ausztriában, Spanyolországban

– a lakosság több, mint 10 százaléka bevándorló ezekben

az országokban. Nagyon magas, 15 százalék körüli

a külföldiek aránya Lettországban és Észtországban,

azonban ez nem a bevándorlásnak köszönhető, hanem

annak, hogy az államok függetlenné válását követően

az ott élő orosz kisebbséghez tartozók többsége nem

tudott állampolgárságot szerezni – csak egy példa

a migrációs statisztikai adatok értelmezési nehézségeire.

Az EU keleti tagállamaiban az átlagosnál jóval kevesebb

a bevándorló. Románia, Bulgária, Lengyelország és

Szlovákia esetében még az egy százalékot sem éri el

az ott élő külföldiek aránya. Magyarország esetében ez

a szám valamivel magasabb, az országban élő külföldi

állampolgárok aránya két százalék körüli, a külföldön

születetteké majdnem eléri a négy százalékot.

BEVÁNDORLÓK MAGYARORSZÁGON

Magyarországon a napjainkban is tartó bevándorlási

folyamat a rendszerváltás körüli években kezdődött.

A korábbi évtizedekben az ország nem volt jelentős

bevándorlási célpont, csak kevesen telepedtek itt le,

elsősorban a volt kommunista országokból érkező diákok

és munkavállalók közül. Az országot ezekben az évtize-

dekben sokkal inkább az elvándorlás jellemezte, becslé-

sek szerint négyszázezer ember távozott Nyugat-Európá-

ba és a tengerentúlra a kommunizmus évtizedeiben.

Az országba az 1980-as évek második felében kezdtek

érkezni egyre nagyobb számban Románia magyarlakta

területeiről az ottani magyarok a súlyosbodó gazdasági

problémák és az erősödő etnikai feszültségek elől

menekülve. Az erdélyi magyarok tömeges bevándorlásá-

ból fakadó jogi problémákat Magyarország 1989-ben,

a menekültek helyzetéről szóló Genfi Konvencióhoz való

csatlakozással kívánta rendezni a térségben elsőként

válva a nemzetközi menekültvédelmi rendszer részesévé.

Az 1990-es évek elején további menekülthullámmal kellett

szembenézni: a felbomló és háborúba sodródó volt

Jugoszlávia utódállamaiból tízezrével menekültek

kezdetben a magyar nemzetiségűek, később már a horvát,

szerb, bosnyák lakosok is. A menekültek tömeges

érkezésével párhuzamosan megjelentek a munkavállalási,

vállalkozási céllal érkező bevándorlók is, noha az ország

– az 1990-es évek romló gazdasági helyzete miatt – több-

nyire csak a még nehezebb helyzetben lévő környező

országok magyar nemzetiségű lakosainak volt vonzó

célpont. Kivételt jelentett ez alól az országba betelepülő

KOVÁTS ANDRÁS

BEVÁNDORLÓK MAGYARORSZÁGON

19

NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN

kínai közösség, aminek képviselői a gazdasági átalakulás

során megjelenő piaci-kereskedelmi réseket foglalták el

rendkívüli vállalkozói érzékről téve tanúbizonyságot.

Az 1990-es évek elejének 40 ezer főt is számláló kínai

közössége mára 10 ezer körülire apadt: a nehezedő

vállalkozási és idegenrendészeti szabályok miatt sokan

úgy döntöttek, hogy nem éri meg Magyarországon

maradni, vállalkozásaik székhelyét más európai vagy

tengerentúli országokba tették át. A Magyarországon

maradt kínaiak többsége ugyanakkor sikeres közép- és

nagyvállalkozást folytat, kis- és nagykereskedelemmel,

vendéglátással foglalkoznak. Ők alkotják a Magyarorszá-

gon élő bevándorlók legsikeresebb csoportját. A kisebb

tőkeberuházást igénylő kisvállalkozások piacát egyre

inkább a Magyarországra települő vietnámiak vették át

az elmúlt években. A magyarországi kínai és vietnámi

vállalkozók társadalmi helyzetéhez nagyon hasonló az

a kép, amelyet a Banángyerekek című fi lm fest a Cseh-

országban élő vietnámiakról.

Az 1990-es évek végére lecsökkent a Magyarországra

érkező menekültek aránya, és a hazai bevándorlást egyre

inkább az általános európai trendeknek megfelelő migráns

összetétel jellemzi, noha a nyugat-európainál jóval

szerényebb léptékben. Az ország vándorlási különbözete

tartósan pozitív, évről-évre körülbelül 10 százalékkal

növekszik az itt élő külföldiek száma. Az állampolgárságot

az elmúlt két évtizedben közel 170 ezer bevándorló

szerezte meg, több, mint 90 százalékuk magyar szárma-

zású volt. A nem magyar etnikumú kisebbség motivációit

és az állampolgárság megszerzéséhez fűződő viszonyát

jól szemlélteti az Én is magyar vagyok! című fi lm.

A magyarországi migrációs trendek az elmúlt két

évtizedben alig változtak: Európai összehasonlításban

kevesebb bevándorló érkezik és él az országban, döntően

a szomszédos európai országokból érkeznek, viszonylag

állandó összetétellel (romániai többség, a romániai és

ukrajnai migránsok száma kissé növekszik), többségük

magyar nemzetiségű. Az országban nem alakultak ki nagy

bevándorló közösségek, az ide érkezők többnyire

asszimilálódnak a többségi társadalomba, az etnikailag,

kulturálisan vagy vallásilag elkülönülő bevándorlók

nincsenek annyian, hogy jelenlétük a hétköznapi társadal-

mi interakciók során számottevően érzékelhető lenne.

A magyarországi bevándorlók idősödő populációt alkot-

nak: a 30 év alattiak aránya jelentősen csökkent, az 50 év

felettiek aránya növekedett, de egészében még így is jóval

fi atalabbak a hazai lakosságnál. Az idősödés a hazai

bevándorlási helyzet velejárója: az első generációs beván-

dorlók többsége az 1990-es években jelent meg Magyar-

országon, általában fi atal, gyermektelen munkavállalóként,

mint a De majd jövőre bevetjük! című fi lm hősei. Az azóta

eltelt időben nem csak ők öregedtek, hanem számos eset-

ben megindult a másodlagos migráció is: a szülők követ-

ték az azóta már stabil egzisztenciát teremtett, családot

alapított és Magyarországon tartósan letelepedett gyere-

keiket. A nők aránya kissé meghaladja a férfi akét, és ez

a különbség növekszik, ami utal egyfelől a migráns mun-

kavállalók foglalkozásszerkezetére, másfelől pedig a már

említett másodlagos, családegyesítő migráció megjelené-

sére. A migrációt megelőző aktivitás alapján a külföldiek

közt magas a szellemi munkát, és alacsony a betanított

munkát vagy segédmunkát végzők aránya. Magasabban

iskolázottak, mint a magyar állampolgárok, magasabb

a foglalkoztatottsági és aktivitási rátájuk és alacsonyabb

a részesedésük a szociális transzferekből. Magyarország-

ra a bevándorlók többsége munkavállalási céllal érkezik,

ezt a családegyesítés és végül a tanulás követi, mint mig-

rációs cél. A Magyarországra jövő bevándorlók döntéseit,

társadalmi helyzetét, sikereit és kudarcait egy sor – egy-

mással bonyolult kölcsönhatásban lévő – tényező befolyá-

solja. Gyakran szóba kerül, hogy vajon mi az oka

a magyar országi bevándorlók relatíve jó társadalmi-

gazdasági helyzetének. A nyugat-európai szakirodalomból

és médiából, valamint az e kiadványban bemutatott doku-

mentumfi lmekből is általában az a kép rajzolódik ki, hogy

a bevándorlók helyzete rosszabb, mint a többségi társa-

dalom tagjaié: egy sor gazdasági nehézséggel, konfl iktus-

sal kell megbirkózniuk mire stabil egzisztenciát tudnak

teremteni, és általában akkor sem a többség közép-

osztálybeli értékrendjének és elvárásainak megfelelőt.

20

A MIGRÁCIÓT MAGYARÁZÓ ELMÉLETI MODELLEK

A továbbiakban azt vizsgálom, hogy a nemzetközi

migráció kialakulását és fennmaradását milyen társada-

lomtudományi (elsősorban szociológiai és közgazdaságta-

ni) modellekkel tudjuk magyarázni. Rengeteg elmélet

létezik, önmagában mindegyik töredékes, illetve

a nemzetközi migráció rendkívül összetett és szerteágazó

volta miatt mindig maradnak megmagyarázatlan területek.

Mindenesetre az alábbi – nagyon vázlatos – áttekintés

hozzásegíthet minket ahhoz, hogy észrevegyük és

megértsük az egy-egy migráns egyén vagy közösség

története mögött húzódó társadalmi, gazdasági

összefüggéseket.

A migráció társadalmi jelenségének törvényszerűségeit

már a XIX. század végén megfogalmazták. Ezek a magya-

rázatok döntően leíró jellegűek és, noha érvényükből a mai

napig nem vesztettek, a migrációt elindító és fenntartó

okokat nem mutatják be. A Brit Királyi Akadémia földrajz-

tudósának észrevétele szerint a migránsok többsége rövid

távolságon vándorol, a migráció a nagy üzleti központok

felé irányul és minden migrációs áramlás hasonló jellegű,

ellenirányú áramlást indukál. A nagy távolságú migráció

a legnagyobb üzleti központokat veszi célba, ugyanakkor

a városi népesség kevésbé hajlandó vándorolni, mint

a falusi népesség. A férfi ak nagyobb távolságra is elindul-

nak, mint a nők.

A nemzetközi migráció szakirodalmát olvasva gyakran

találkozunk az úgynevezett „push” (lökés, kilökés) és „pull”

(vonzás, vonzerő) faktorok bemutatásával. Ezek azok

a tényezők, amelyek egyfelől lakóhelyük elhagyására

kényszerítik vagy késztetik az embereket, másfelől pedig

meghatározzák a célország kiválasztását. A „push”

faktorok között szokás említeni a munkanélküliséget,

a szegénységet és nélkülözést, az oktatási lehetőségek

hiányát, az egészségügyi ellátórendszer fejletlenségét,

a társadalmi instabilitást és konfl iktusokat, az üldöztetést,

a természeti katasztrófákat, az éghajlatváltozást. A „pull”

faktorok között általában a munkalehetőség, a gazdasági

fejlettség, a biztonság, a beutazási lehetőségek, a nyelv

ismerete valamint a rokoni -etnikai kapcsolatok szerepel-

nek. A hatások bonyolult összefüggéseire valamint

a vágyak és lehetőségek közötti különbségre kiváló példa

az Itt vagyunk című fi lm.

A társadalomtudományi elméletek egy része a munka-

erő-piaci kereslet és kínálat közötti egyensúlytalansággal

magyarázza a migráció kialakulását. Általában az iparoso-

dott, városi régiókban munkaerőhiány lép fel, amit a falusi,

mezőgazdasági régiók alacsonyabb bérszínvonalon foglal-

koztatott munkavállalói töltenek be, elvándorolva addigi

lakóhelyükről. Az elérhető magasabb bérek önmagukban

még nem indukálnak migrációt: a munkaerő akkor indul el,

ha a migrációval járó költségek alacsonyabbak, mint

a migráció révén megszerzett többletjövedelem. A migrá-

ciós költségek lehetnek anyagi természetűek: útiköltség,

a célországban felmerülő lakhatási és megélhetési költsé-

gek, közvetítői díjak, eljárási illetékek, stb. Lehetnek

ugyanakkor nem anyagi természetűek is: a külföldi munka-

végzéshez szükséges szak- és nyelvtudás megszerzése,

a családtól, barátoktól való távolság okozta érzelmi teher,

a célországbeli kapcsolatok hiánya miatti szorongás.

A migrációs döntések e tényezők együttes mérlegelésével

születnek – ideális esetben. A dokumentumfi lm-gyűjte-

mény számos darabja érinti ezt a témát: a De majd jövőre

bevetjük! budapesti munkavállalóinak vívódásai,

a Csempelevél főhősének monológja, az Apám, a vendég-

munkás és a Vándorkömény című fi lmek visszaemlékezé-

sei mind a migráció kezdeti szakaszáról mesélnek.

Vannak elméletek, amelyek szerint a migrációs döntések

nem annyira az egyén, mint inkább a háztartás szintjén

dőlnek el. A migráció elsődleges célja nem az egyéni

boldogulás keresése, az otthoni környezetből való

végleges és visszafordíthatatlan kiszakadás, hanem

a háztartási gazdaság differenciálása. A migráció oka

a háztartást fenyegető gazdasági kockázatok minimalizá-

lása oly módon, hogy a kizárólag mezőgazdasági

termelésből származó jövedelem mellett megjelenik

a külföldön munkát vállaló családtag által hazaadott

jövedelem is, csökkentve a rossz termés, vagy az elmaradt

terményfelvásárlás miatti anyagi kockázatot. A hazaadott

jövedelmek hatalmas szerepet játszanak a gazdaságilag

elmaradott régiók megélhetésében, évente közel négyszáz

milliárd dollár áramlik így a gazdaságilag fejlettebb

KOVÁTS ANDRÁS

A MIGRÁCIÓT MAGYARÁZÓ ELMÉLETI MODELLEK

21

NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN

országokból a kevésbé fejlettekbe. Vannak országok,

például Tádzsikisztán vagy Moldova, ahol a GDP több,

mint egyharmada a külföldön munkát vállalók hazaadott

jövedelmeiből származik. A Távolból című fi lm Belgiumban

szerencsét próbáló kazah fi ataljai és az Egymásra utalva

latin-amerikai ápolói is olyan migráns munkavállalók, akik

otthon maradt családjukat támogatják, vagy legalábbis

próbálják támogatni.

Az elvándorlás és a hazaadott jövedelmek hatására

komplex társadalmi, gazdasági, kulturális változások

jönnek létre a kibocsátó régiókban, amelyek általában

további migrációt eredményeznek. Elsőként a korábban

többé-kevésbé homogén és statikus jövedelemeloszlás

változik meg. Azok a családok, ahol külföldön dolgozó

családtag van, magasabb jövedelemre tesznek szert,

aminek következtében földet tudnak vásárolni, valamint

alkalmazottakkal tudnak dolgozni. A tőkebeáramlás

technológiai fejlődést eredményez, aminek következtében

átalakul a mezőgazdasági termelés szerkezete. Kevesebb

munkaerőre lesz szükség, sőt az is előfordul, hogy a föld

egy részét nem művelik tovább. A migráció társadalmilag

egyre elfogadottabbá válik, kialakul egyfajta migrációs

kultúra. Észak-Afrikában, Törökországban vagy Latin-

Amerikában egész falvak életében jelenti a legfontosabb

bevételi forrást a külföldön munkát vállaló családtagok

által hazautalt jövedelem. Közelebbi példaként említhetjük

a De majd jövőre bevetjük! című fi lm által bemutatott

változásokat egy széki falu gazdaságában, társadalmi

viszonyaiban. Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan,

tartósan megváltozik a humán tőke regionális eloszlása,

azaz bizonyos régiók munkavállalói stabilan megjelennek

a gazdaságilag fejlettebb országok munkaerőpiacain,

kialakítva egyfajta társadalmi megkülönböztetést,

„címkézést” a migráns munka és nem migráns munka

viszonylatában. A Spanyolországban dolgozó latin-ameri-

kai idősgondozók, a németországi üzemekben foglalkoz-

tatott török vendégmunkások, az olaszországi vagy

csehországi kínai és vietnámi vállalkozók mind olyan

migránsok, akik nélkül a helyi gazdaság és munkaerőpiac

komoly működési gondokkal küzdene. A nemzetközi

migrációt magyarázó következő elmélet éppen ezt

a sajátosságot hangsúlyozza.

Ha a migrációt kiváltó okokat nem a kibocsátó országok

munkaerő-kínálatát vizsgálva, hanem a befogadó társa-

dalmak munkaerő-keresletének elemzésével próbáljuk

megtalálni, újabb összefüggéseket fedezhetünk fel.

Megfi gyelhető, hogy a gazdaságilag fejlett, iparosodott

társadalmakban a munkaerőpiac strukturálisan két

elkülönült szegmensre oszlik, és ezzel párhuzamosan

a bérszínvonal is megkettőződik. Kialakul egy úgynevezett

elsődleges (tőkeintenzív) és másodlagos (munkaintenzív)

szegmens. Az elsődleges szegmenst magas jövedelem, jó

munkakörülmények, a foglalkoztatás stabilitása, előmene-

teli lehetőségek, méltányosság és megfelelően alkalma-

zott foglalkoztatási szabályok jellemzik; a másodlagos

szegmenst alacsony bérek és juttatások, rossz munkakö-

rülmények, magas munkaerő-fl uktuáció, kevés előmeneteli

lehetőség, valamint szigorú és önkényes munkafelügyelet

jellemzik. A munka társadalmi címkézésével az elsődleges

szegmensbe kerülnek azok a munkahelyek és munkafaj-

ták, amelyek az általános társadalmi normarendszer

szerint „jónak” „kívánatosnak” minősülnek. Nem kevésbé

szükséges ugyanakkor a másodlagos szegmensbe tartozó

munkák elvégzése sem, ugyanakkor az alacsony presztízs

miatt itt általában folyamatos munkaerő-hiány van. Ennek

betöltésére jelenik meg a migráns munkaerő, amely

ideiglenes voltából, valamint a kibocsátó régiók alacsony

bérszínvonalából és korlátozott munkalehetőségeiből

fakadóan kevésbé érzékeny a második szegmensbe

tartozó munkák alacsony társadalmi megbecsültségére.

Megfi gyelhető, hogy a nemzetközi migráció akkor is

fennmarad, amikor a kezdeti gazdasági, munkaerőpiaci

tényezők már nem állnak fönn. A migráció ritkán történik

elszigetelten, általában családi, rokoni, ismerősi hálózatok

mentén szerveződik. A befogadó országokban élő

rokonok, ismerősök révén jelentősen lecsökkennek

a migráció anyagi és más természetű költségei, aminek

következtében egyre többen tartják kifi zetődőnek

a migrációt. Ennek következtében viszont a hálózatok

mérete nő meg, ami további migránsok belépését teszi

22

lehetővé a költségek további csökkentése által. A rokonok,

ismerősök által kínált szálláslehetőségek, a munkalehető-

ségek „leszervezése” már a kiutazás előtt, az anyanyelvi

közegben való munkavégzés lehetősége, a közös

hazautazások, a honfi társak vagy falubeliek által nyújtott

érzelmi támasz mind olyan tényezők, amelyek jelentősen

megkönnyítik a migrációt. A hálózatokon keresztüli

migráció sokszor már nem is elsődlegesen a munkavég-

zésre irányul: a házasságkötések, a rokonok, családtagok

áttelepülése is ennek a folyamatnak az eredménye.

Az Elfelejtettünk hazamenni, az Elrendezett házasság vagy

a Minden jó házasság könnyekkel indul című fi lmek

érzékletesen mutatják be azt a helyzetet, amikor egy

rokoni, ismerősi hálózat segítségével a bevándorlók

régebbi és újabb generációi egyformán otthonosan

mozognak a kibocsátó és befogadó országban, de ahol

a végeredmény a befogadó országban való letelepedés.

A nemzetközi migrációt nem csak informális kapcsolati

hálózatok, hanem formális magán- és társadalmi

intézmények is támogatják. A negatív kormányzati politika

befolyásolására kialakult támogató intézmények segítik

a migrációt, ugyanakkor maguk is érdekeltek a migráció

fennmaradásában. A bevándorlást korlátozni akaró

kormányzati politikák komoly ellenállásra számíthatnak

a kiépült migrációs intézmények, szervezetek részéről. Sok

esetben az intézmények nem csak érdekvédelmi funkciót

látnak el, hanem segítik a migráns közösségek önszerve-

ződését, társadalmi pozíciójának erősödését, ami

közvetve szintén egyre vonzóbbá teszi a célországot

további migránsok számára. Az ilyen intézményesült

önszerveződések működésére jó példa A mecset

árnyékában, az Újjászületés Vesztfáliában vagy az Ez én

vagyok! című fi lm.

A BEVÁNDORLÓK ÉS A „BEFOGADÓK”

KAPCSOLATA

A migrációval foglalkozó társadalomtudományi elméletek

másik része a befogadó társadalom és migráns egyének

vagy közösségek közötti interakciót, kölcsönhatást

vizsgálja. A jelen dokumentumfi lm-gyűjteménynek is ez

a központi témája: a legtöbb alkotás azt járja körül, hogy

milyen a bevándorlók és a többségi társadalom viszonya,

milyen változásokon mennek keresztül az idegen

társadalmakban, kultúrákban letelepedő migránsok és

leszármazottaik.

A bevándorlók esetében gyakran beszélünk asszimiláci-

óról. Az asszimiláció az a folyamat, aminek során egy

kisebbségi csoport saját akaratából vagy kényszer

hatására elfogadja, átveszi és használja a többségi

csoport normáit, értékeit és viselkedési mintáit. E folyamat

eredményeként a többségi csoport magába olvasztja

a kisebbségi csoportot. Attól függően, hogy a kisebbségi

csoportot milyen mértékben olvasztja magába a domináns

csoport, az asszimiláció lehet teljes vagy részleges (nyelvi,

strukturális vagy kulturális). Strukturális asszimilációról

akkor beszélünk, ha a domináns csoport oly módon

integrálja a kisebbségi csoport tagjait, hogy megszűnnek

a gazdasági helyzetben, illetve a társadalmi szerepek

elosztásában mutatkozó különbségek. Ez azt jelenti, hogy

nincs mérhető különbség az anyagi vagy a foglalkozási

helyzetben (pl. nincs több munkanélküli a bevándorlók

között, a vezető beosztásúak aránya, iskolázottság

mértéke stb. is a többségi társadalom mérőszámaihoz

hasonló adatokat mutat). Ugyanakkor a folyamatot nem

feltétlenül kíséri nyelvi vagy vallási asszimiláció.

A kulturális asszimilációt akkulturációnak is nevezzük, ez

akkor valósul meg, ha a kisebbségi csoport elveszíti

megkülönböztető kulturális jegyeit és átveszi a domináns

csoportét, azaz sajátos életformája eltűnik.

Az akkulturáció fogalma a pszichológiából és a kulturális

antropológiából ered, a kulturális érintkezésnek olyan

folyamatait jelöli, amelyek során társadalmak vagy

csoportok, akár akaratlagosan, akár nem, egy másik

társadalom vagy csoport bizonyos sajátosságaihoz

asszimilálódnak. Egy ilyen folyamat az eredeti kulturális

minták mélyebb rétegeiben is változtatásokat eredményez,

melynek végeredményeként új kulturális minta alakul ki.

A fogalom a kulturális változásra irányítja a fi gyelmet, amit

bármilyen, közvetlen vagy közvetett (azaz írásos vagy más

kommunikációs formák által végbemenő) kulturális

KOVÁTS ANDRÁS

A BEVÁNDORLÓK ÉS A „BEFOGADÓK”

KAPCSOLATA

23

NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓRÓL EGY DOKUMENTUMFILM-GYŰJTEMÉNY KAPCSÁN

érintkezés eredményezhet. Az akkulturáció tehát különbö-

ző kulturális identitással rendelkező csoportok interakció-

jából következik. A bevándorlók esetében a saját közösség

és a befogadó társadalom kulturális rendszereinek

kölcsönhatása jelenik meg akkulturációként. Mind a saját,

mind pedig az új, többségi kultúra vonatkozásában lehet

a bevándorló nyitott és elfogadó vagy elzárkózó és

elutasító. Történhet mindez saját döntés alapján, önkénte-

sen vagy külső kényszer hatására. A külső kényszer

származhat a saját csoporton belülről vagy jöhet

a többségi társadalom felől is. Az európai bevándorlás

kapcsán az egyik leggyakoribb akkulturációs vitatéma

a muszlim fejkendő viselése. A muszlim országokból

érkező bevándorlók viszonya a fejkendő viseléséhez egy

összetett akkulturációs folyamat eredményeképp lehet

elutasító vagy elfogadó. A fejkendőt viselheti valaki

meggyőződésből vagy a saját közösség, család általi

kényszerből, de le is vetheti, akár önkifejezésének jeleként,

akár a többségi társadalom által kényszerítve. A Hunyd le

a szemed, és nézz rám! című fi lm egy lehetséges álláspon-

tot mutat be a fentiek közül.

A bevándorlók vallási, kulturális identitásának megőrzé-

se és hozzáigazítása a többségi társadalom által kínált

feltételekhez az akkulturáció további példáit nyújtják.

Az Újjászületés Vesztfáliában hindu vallási vezetője

rengeteg kreatív kompromisszum árán éli meg hitelesen

vallási identitását, ami egyszerre tűnik autentikusnak és

posztmodernnek.

A migránsok második generációjának életében igazi

sorskérdésként jelenik meg az asszimilációhoz való

viszony. A kis Daniela édesanyja mindent megtesz, hogy

kislányának a lehető legjobb iskoláztatást nyújtsa a brit

iskolarendszerben, úgy látja, ez az egyetlen esély, hogy

az ő élete boldogabb, teljesebb legyen. Az Elrendezett

házasság egyik hősnője az összes látszólagos asszimiláci-

ója ellenére makacsul hitegeti magát, hogy a hagyomá-

nyos „elrendezett házasságban” majd boldog lesz;

a vietnámi bevándorlók Csehországban, és a kínai

bevándorlók Franciaországban felnőtt gyerekei pedig

anyaországukba tett rendszeres látogatások során

próbálják megérteni, hogy mit jelent „banángyereknek”,

azaz kívül sárgának, belül fehérnek lenni. De jó példája

az akkulturációnak a Lépésről lépésre című fi lm szenegáli

táncosa is, aki kulturális identitásának egzotikus elemeit

hangsúlyozva afro-táncosként keresi kenyerét, miközben

a holland állampolgársági vizsgára készül; vagy

a Budapesten élő örmény harmonikás, akitől a róla készült

fi lm címe is származik: Én is magyar vagyok!

A migránsok többségi társadalombeli helyzetéről

beszélve az asszimiláció és akkulturáció mellett

a leggyakrabban az integráció kifejezést használjuk.

A kifejezésnek két lehetséges megközelítését tárgyalhat-

juk. Az első szerint a társadalmak működésének és

működtetésének olyan módjáról van szó, melyben

a társadalmi integráció egyenlő jogokat és lehetőségeket

jelent minden ember számára. Képviselői szerint akkor

beszélhetünk társadalmi integrációról, ha a társadalmi élet

egyetlen dimenziójában sem találunk szignifi káns

eltéréseket az egyes társadalmi csoportok helyzetében,

illetve, ha vannak eltérések, akkor tovább kell javítanunk

az életlehetőségeket. Ennél a megközelítésnél a társadal-

mi integráció ellentéte a kirekesztés, a szegregáció.

Ez utóbbi a társadalmi távolságtartás intézményesített,

fi zikai elkülönülésben kifejeződő formája. A szegregációt

általában valamely domináns csoport kényszeríti rá egy

kisebbségi csoportra. Mindazonáltal a szegregáció ritkán

valósul meg teljes mértékben: a megkülönböztetést

gyakorló társadalmak legtöbbjében elkerülhetetlenül

előfordul csoportok közötti érintkezés. Az erőteljes

lakóhelyi szegregáció ellenére megvalósuló társadalmi

érintkezésre jó példa A „Chicago tömbház” című fi lm.

A második megközelítés szerint a társadalmi integráció

egyfajta növekvő szolidaritást és kölcsönös identifi kációt

jelent. Ilyen értelemben a társadalmi integráció úgy

értelmezhető, mint a harmonikus interakciót és szolidari-

tást elősegítő tényező a társadalom minden szintjén és

alrendszerében. Ennél a megközelítésnél a társadalmi

integráció ellentéte a dezintegráció.

A bevándorlók társadalmi integrációjára jellemző, hogy

hosszú, sőt, időben nem lehatárolt, általában több

generáción keresztül zajló folyamat. A migránsok

társadalmi integrációjának megkülönböztetjük egy

24

KOVÁTS ANDRÁS

úgynevezett strukturális szintjét, ez a jogi, szociális-gazda-

sági és politikai dimenzióban mérhető különbségekben

nyilvánul meg. Például ugyanazok a jogszabályok

vonatkoznak-e a bevándorlókra, mint az állampolgárokra?

A migránsok munkaerő-piaci, lakhatási, iskoláztatási

helyzete különbözik-e a többségi társadalom tagjaiétól?

A politikai aktivitás tekintetében van-e különbség

a migránsok és nem migránsok között?

Az integráció második szintje a kulturális szint, itt a már

tárgyalt akkulturációs folyamat alakulását vizsgálhatjuk.

A harmadik szint a szociális, vagy kapcsolati integráció, itt

a migráns egyének és közösségek kapcsolatrendszere,

kötődései alapján vizsgálhatjuk az integrációt. Vannak-e

és milyen kapcsolatai a többségi társadalom tagjaival,

más migránsokkal, az anyaországban élőkkel? Kik

a barátai, kikre számíthat, ha baj van? Milyenek a migráns

közösség házasodási szokásai: nyitott vagy zárt

a többségi társadalom felé, illetve nyitott vagy zárt

az anyaország felé? A negyedik szint az identifi kációs

integráció, itt a migráns egyének önmeghatározását

vizsgálhatjuk, kinek, minek vallják magukat, miként látják

a csoportjukba tartozókat.

Az integráció mindemellett kétirányú folyamat. Ez azt

jelenti, hogy a fentebb tárgyalt szinteken és dimenziókban

nem csak a migránsok stratégiáján és értékválasztásán

múlik az integráció sikere, hanem a többségi társadalom

tagjainak attitűdje és viselkedése is jelentősen meghatá-

rozza az integrációs folyamat kimenetelét. Az európai

társadalmakban nagyon sok elutasítás éri a bevándorló-

kat, ezeknek a feldolgozása, a többségi társadalom

attitűdjének formálása sokuk számára hivatássá lett.

Ezeket az élményeket dolgozza fel a Ciutat Vella Sport

Klub, az Ez én vagyok! vagy az Én is olyan vagyok, mint te!

című fi lm.

Bízom benne, hogy a migráció, és a migránsok

megértéséhez, a bevándorlókkal szembeni előítéletek

leküzdéséhez ez a kiadvány, és benne ez a rövid tanul-

mány is hozzájárul. Legfőképpen abban bízom, hogy

az Idegenek a kertemben projekt által összegyűjtött

dokumentumfi lmek minél több érdeklődőt hoznak

közelebb ehhez a rendkívül gazdag és sokoldalú témához.

25

A DOKUMENTUMFILM OKTATÁSI ESZKÖZKÉNT

VALÓ HASZNÁLATÁNAK PROBLÉMÁJA

A fi lm régóta kedvelt oktatási eszköz, ám használata

gyakran illusztratív funkcióra korlátozódik. Például

történelemóra keretében az 1848-as forradalom témájához

kapcsolódva le lehet vetíteni a Föltámadott a tenger című

játékfi lmet, az 1956-os forradalom kapcsán pedig akár

a Szabadság, szerelem című alkotást, akár történelmi

interjúfi lmeket. Kérdés azonban, hogy ezek a vetítések

milyen célt szolgálnak: színesítik az órát, szórakoztató

anyagok – vagy valamilyen érdemi tanulsággal, használati

értékkel is bírnak; netán új és más oldalról tudják

bemutatni a szóban forgó témát?

Mielőtt módszertani tanulmányunk kiinduló kérdésére,

a dokumentumfi lmek társadalmi célú használatának

problematikájára rátérnénk, fontosnak tartjuk feltenni

a kérdést, hogy a különböző fi lmtípusokkal (elsősorban

a játékfi lmmel) összevetve, milyen érvek szólnak éppen a

dokumentumfi lmek oktatásban való felhasználása mellett?

Miközben a játékfi lmek oktatási célú használatát

általában a könnyen átélhető fi kciós történet okán szokás

megérvelni, azt hangsúlyozva, hogy a sztori cselekmé-

nyessége és mozgalmassága segítheti a más korokba,

más világokba, kultúrákba való belépést, a dokumentum-

fi lmek mellett a valóságigény, a megtörtént esetek

bemutatása, valós karakterek szerepeltetése szól – mond-

ván, egész más nézői élmény és tapasztalat olyan

történetet, olyan szereplőt fi gyelni, amiről és akiről tudjuk,

hogy a fi lm elkészítése előtt is zajlott, létezett és a fi lm

befejezése után sem tűnik le a színről.

Kérdés, hogy a játékfi lmnél bevált illusztratív szerepen

túl hogyan használható a dokumentumfi lm tanórán?

Nyilvánvalóan használható tehát témája miatt. A fi lm által

felkínált téma ebben az esetben vitaindítóként szolgál,

azaz a beszélgetés apropóját adja a fi lm. (A fi lmtudós vagy

kritikus elefántcsonttornyából tekintve persze ez kevéssé

szimpatikus megoldás, míg társadalmi hasznosság

szempontjából igencsak!) Egy ilyen típusú óra megtartásá-

ra bármilyen, beszélgetést generálni és levezetni képes

tanár alkalmas, függetlenül fi lmes előképzettségétől.

A kötet végén található feladatgyűjteményünkben közlünk

néhány, az ilyen típusú óratartást is segítő feladatötletet.

Mozgóképelméleti szempontból szakszerűbb, ám

a fi lmes kifejezés sajátosságaira kevésbé nyitott diákok

megmozgatásának nehezebb módja az, amikor

a fi lmnyelvi érvrendszer mentén folyik az órai munka.

Ebben az esetben a fi lm részletes, értő elemzése kínálja

a témához az érveket: a diákok úgy járják körül az adott

problémát, hogy megtanulják meglátni-hallani a fi lm

különböző szintű üzeneteit, miközben azokkal vagy azok

ellen érvelhetnek. Ezzel a módszerrel egyszerre csiszoló-

dik mozgókép befogadási készségük, érvelési képességük

és az adott témáról alkotott véleményük.

Hogy ez utóbbi óratartási módot segítsük, az alábbiak-

ban bemutatunk egy szempontrendszert, amely, illetve

amelynek részei, általában is használhatók dokumentum-

fi lmek elemzéséhez.

SZEMPONTOK A DOKUMENTUMFILM FILMNYELVI

ÉRVRENDSZERÉNEK FELFEJTÉSÉHEZ

A dokumentumfi lmek működésének és hatásának megér-

tése szempontjából nélkülözhetetlen a mozgóképi kifeje-

zőeszközök szerepének, a dokumentumfi lmes forma

felépítésének elemzése. A fi lmek témájának, a világról

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS

DOKUMENTUMFILMEK TÁRSADALMI TÉRBENDOKUMENTUMFILMEK TÁRSADALMI TÉRBENBLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS

SZEMPONTOK A DOKUMENTUMFILM FILMNYELVI

A DOKUMENTUMFILM OKTATÁSI ESZKÖZKÉNT

ÉRVRENDSZERÉNEK FELFEJTÉSÉHEZ

VALÓ HASZNÁLATÁNAK PROBLÉMÁJA

26

megfogalmazott állításainak vagy kérdéseinek megvizsgá-

lása szükségszerűen vonja maga után a bemutatás

módjának, a fi lmes hatáseszközök megválogatásának és

működésének feltérképezését. A következőkben először

a dokumentumfi lmes kifejezés lehetséges céljait és

szerepeit tekintjük át, ennek segítségével ugyanis érthető-

vé válik, hogy a megörökítés, az elemzés vagy a meggyő-

zés, illetve a kifejezés mennyire és mennyiben jelent eltérő

szerepeket. Ezek a szerepek egyrészt erősen meghatároz-

zák, hogy a nézők milyen elvárásokkal fordulnak az adott

fi lm felé, másrészt az adott dokumentumfi lmes forma vagy

szerep (megörökítés, elemzés, stb.) a mozgóképi kifejező-

eszközök megválasztása szempontjából is alapvető: más

eszközöket használ az elemző dokumentumfi lm és megint

más eszközöket a lírai, expresszív dokumentumalkotás.

A dokumentumfi lmes kifejezés lehetséges céljainak és

szerepeinek áttekintése után a dokumentumfi lmek

mozgóképi eszköztárát vesszük sorra. Egyrészt abból a

szempontból, hogy hogyan mutatják be a dokumentum-

fi lmek a szereplőiket, másrészt azt vizsgálva, hogy a

kamera és a fi lmkészítő mennyire avatkozik bele a helyze-

tekbe, végül a dokumentumfi lm, mint érvelő műfaj,

retorikai és mozgóképi sajátosságait tekintjük át.

A DOKUMENTUMFILMES KIFEJEZÉS LEHETSÉGES

CÉLJAI ÉS SZEREPEI

A dokumentumfi lmes kifejezés célja vagy szerepe szerint

egészen különböző lehet. A négy legfontosabb és

egymástól többé-kevésbé elkülöníthető dokumentum-

fi lmes funkció a megörökítés, a meggyőzés, az elemzés

és a kifejezés.

Az első, a megmutatás vagy megörökítés, a dokumen-

tumfi lm nevébe is kódolt alapfunkciója, amely e fi lmek

valóságra való vonatkozására utal. A dokumentálás vagy

megörökítés funkció tehát ezen fi lmeknek azt a meghatá-

rozó sajátosságát emeli ki, hogy a fi lm valós történeteket,

problémákat, helyzeteket, szereplőket mutat be, és

egyben – a fi lmek elkészítése okán – ezeket a történeteket,

helyzeteket, élményeket, sőt, egy adott kultúra, szubkultú-

ra, embercsoport vagy akár kisközösség és személy

életének tárgyi környezetét és világát dokumentálva

elérhetővé, hozzáférhetővé teszi azt az elkövetkező

nemzedékek számára. Ebben a tág értelmezésben

természetesen nemcsak a dokumentumfi lm dokumentum,

hanem, a maga módján, a játékfi lm vagy egy óriásplakát,

netán egy magánlevél is. Mégis, a dokumentumfi lmek

társadalmi fontosságát, más kifejezési lehetőségekkel és

kulturális produktumokkal összehasonlítva, hagyományo-

san a megörökítő funkcióban szokás látni.

Az Idegenek a kertemben gyűjtemény mindegyik

alkotása értelmezhető ezen megörökítő funkció keretében:

ezek a fi lmek tanúbizonyságok, nyomok – személyes

történeteken, példákon keresztül tesznek átélhetővé és

plasztikussá elvont társadalmi jelenségeket, problémákat.

A második, a meggyőzés funkciója, a dokumentumfi l-

meknek a társadalmi/kulturális tudás, az ismeretek átadá-

sában és körforgásában betöltött szerepére utal. Ebbe

beleérthetjük az ismeretterjesztés és a népszerűsítés

kérdését is, ami talán legszorosabban kapcsolódik

a megörökítés funkciójához is (társadalmak, kultúrák,

közösségek saját magukról és a világról való tudását

összegyűjteni, megörökíteni és mások számára is érthető-

vé, elérhetővé tenni – legyen a téma a németországi

vendégmunkások helyzete, a mélytengeri élővilág gazdag-

sága vagy a második világháború története). A meggyőzés

funkciójába azonban nem pusztán az ismeretek átadásá-

nak ezek a többé-kevésbé objektív, semleges (vagy

legalábbis hagyományosan annak tekinthető) módjai

tartoznak bele, hanem az is, amikor a dokumentumfi lm

valamely személyes vagy közösségi cél elérésének eszkö-

zéül szolgál. Ez a cél lehet a városi biciklizés népszerűsíté-

se, a környezetszennyezés veszélyeire való fi gyelmeztetés

vagy a bevándorlókkal szembeni türelmetlenség és

előítélet csökkentése. Ezekben az esetekben a fi lmkészítő

valamely kérdés vagy csoport szószólójaként lép fel.

Egy-egy probléma, ügy vagy közösség képviselete termé-

szetesen egészen különböző módon, egészen eltérő

hangvétellel lehetséges. Éppúgy elképzelhető a semleges,

távolságtartó bemutatás formájában (és ennyiben megint

a népszerűsítés és ismeretterjesztés, tudásátadás funkci-

ója lehet hangsúlyos), mint harcos, személyes érvelés

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS

A DOKUMENTUMFILMES KIFEJEZÉS LEHETSÉGES

CÉLJAI ÉS SZEREPEI

megörökítés,

meggyőzés

27

DOKUMENTUMFILMEK TÁRSADALMI TÉRBEN

útján. Meggyőzés alatt érthetjük természetesen azt is,

amikor az adott fi lm egy álláspont, egy nézet igazságáról,

egy kérdés fontosságáról kívánja meggyőzni közönségét.

(Michael Moore sokat kritizált politikai dokumentumfi lmjei

például a személyes véleménynyilvánításra, egy adott

politikai álláspont harcos képviseletére alapoznak.)

A dokumentumfi lmes szerepfelfogásokba, a dokumentum-

fi lmet semlegesnek, tárgyilagosnak elképzelő defi níciókba,

ez utóbbi megoldások ugyan nem férnek bele, csakhogy

egyrészt a semlegesség és a távolságtartás inkább csak

jóindulatú szándék és ideál, semmint mindenre kiterjedően

teljesíthető, elérhető funkció, másrészt lehetetlen meghúz-

ni a személyes véleménynyilvánítás különböző módjainak

a határait. Ennélfogva jelen szövegben egy olyan kiterjesz-

tett, megengedő dokumentumfi lm-fogalom mellett érve-

lünk, amely a meggyőzés funkciójának számos változatát

is magába foglalja. Módszertanilag azonban már itt

hangsúlyozni kell, hogy talán éppen ez az a kérdés, ahol

a legfontosabb cél, hogy a közös feldolgozómunka során

az álláspontok képviseletének, a vélemények kinyilvánítá-

sának különböző változatait a csoport alaposan elemezze

és tudatosítsa. Azt például, hogy nem mindegy, milyen

csoport és nézet képviseletét vállalja, és milyen módon

vállalja egy adott fi lm (hatalmi pozícióból vagy egy kiszorí-

tott kisebbség helyzetével azonosulva vagy épp a semle-

ges kívülálló szerepéből beszélve), hiszen így válhatnak

láthatóvá és érthetővé a társadalmilag elkötelezett doku-

mentumfi lm és a propagandafi lm különbségei. Ekkor lehet

az elemzés tárgya, hogy a migrációs témájú dokumentum-

fi lmek közül vajon vannak-e olyanok, amelyek fő célja

a bemutatás, míg másoké a társadalmi fi gyelemfelhívás,

és akár, a cselekvésre késztetés.

Az Idegenek a kertemben gyűjtemény fi lmjei európai

fi lmkészítők alkotásai és egy-egy ország bevándorló

közösségeinek hétköznapjait mutatják be. A fi lmkészítők

a téma- és szereplőválasztással olyan csoportok, rétegek,

családok számára teremtenek lehetőséget, hogy saját

történetükről, gondjaikról beszéljenek, akiknek erre nem

lenne esélyük. A fi lmben való szereplés tehát egyrészt

megmutatkozás a szereplők részéről, másrészt bemutatás

és képviselet az alkotók oldaláról.

A harmadik funkció, az elemzés, egyfelől természetesen

az előző funkció kapcsán már emlegetett tárgyilagos

ismeretközvetítés kérdéséhez kapcsolódik (hogyan

mutatják be a dokumentumfi lmek a témájukat, mennyire

tudják vagy akarják annak összetettségét érzékeltetni),

másfelől pedig arra vonatkozik, hogy a dokumentumfi lmek

mennyiben és hogyan kérdeznek rá saját pozíciójukra,

a témához, a szereplőkhöz való viszonyukra, érvelésük

módjára és kifejezőeszközeik használatára. Ez a funkció

tehát tulajdonképpen a mozgóképi kifejezés lehetőségei-

nek és határainak kitapogatására, kritikájára, önrefl exiójá-

ra utal. Egy adott téma bemutatása mellett ugyanis

kulcsfontosságú lehet, hogy az adott fi lm érzékelteti-e

azt is, hogy tudatában van a kifejezés eszközeinek,

határainak és lehetséges hatásainak.

A „Chicago tömbház” a főszereplők megtalálásával

kezdődik. A zömében bevándorlók lakta, monumentális

antwerpeni lakóház kisvilágáról szóló fi lm kezdő jelenetei

a liftben játszódnak. A rövid utazások során a fi lmkészítő

(és vele a néző) megismerkedik a ház egy-egy lakójával.

A röpke találkozások alkalmat teremtenek arra, hogy

benyomást szerezzünk ezekről az emberekről, akik közül

végül a fi lm hősei is kikerülnek. A nyitánynak ez a

szerkezete egyfelől azt szimbolizálja, hogy a tömbház

egyfajta színpompás kisvilág, másfelől pedig egy

dokumentumfi lm elkészítésének egyik legfontosabb

alkotói döntését, döntéshelyzetét mutatja be, teszi

átélhetővé a néző számára: a főszereplő megtalálásának

folyamatát. A „Chicago tömbház” önrefl ektív gesztusa

a fi lmkészítés mikéntjének megmutatásával, a fi lmformára

való rákérdezéssel, a történet és a szereplők valószerűsé-

gét hitelesíti.

A negyedik funkció, a kifejezés, tulajdonképpen nem

más, mint a dokumentumfi lmek esztétikai vagy művészi

funkciója. Az újszerű formai megoldásokat alkalmazó, nem

feltétlenül egy társadalmi kérdést körüljáró, hanem inkább

valamilyen élményt, érzést kifejező lírai vagy kísérleti

dokumentumfi lmek (mint az 1920-as évek avantgárd

városfi lmjei) a dokumentumfi lmes kifejezés mozgóképi

eszköztárának kreatív alkalmazására fektetik a hangsúlyt.

kifejezés,

elemzés,

28

Mindez természetesen nem kell, hogy a társadalmi funkció

gyengülését jelentse.

A Csempelevél című fi lm éppen az esztétikai vagy

expresszív funkció révén (erős montázsszekvenciák,

a Super 8-as felvételek képi dinamikája, hatása, a

zenehasználat segítségével) tud megragadó képi-hangula-

ti elemekben és hatásokban bővelkedő portrét nyújtani.

Ez a négy alapvető dokumentumfi lmes funkció, azaz

a megörökítés, a meggyőzés, az elemzés és a kifejezés

természetesen leggyakrabban párhuzamosan vagy akár

egymással is keveredve mutatható ki egy-egy fi lmben.

A dokumentumfi lmes kifejezés legfontosabb funkcióinak

elkülönítése után a következőkben a dokumentumfi lmek

mozgóképi eszköztárának leglényegesebb elemzési

szempontjait tekintjük át.

HOGYAN MUTATJA BE A DOKUMENTUMFILM

A SZEREPLŐIT?

A szereplők dokumentumfi lmes bemutatása két fontos célt

szolgálhat: az első a néző érdeklődésének felkeltése,

a második a véleményalkotás segítése, értve ez alatt

a fi lmkészítők véleményének direkt vagy indirekt megmu-

tatkozását, illetve a nézői véleményalkotás befolyásolását.

A nézői érdeklődés felkeltése tulajdonképpen az

azonosulás kérdéséhez kapcsolódik. A fi lmek befogadá-

sának, értelmezésének egyik legfontosabb vonatkozása

az azonosulás. Az tehát, hogy az adott fi lm által bemuta-

tott szereplőkkel tudunk-e és mennyire tudunk azonosul-

ni? Sokkal jobban fi gyelünk olyan történetekre, amelyek

minket valamilyen oknál fogva megragadó szereplőkről

szólnak, míg ha sem azonosulni nem tudunk a szereplők-

kel, de azok erős negatív érzelmeket sem keltenek

bennünk, akkor a fi gyelmünk és érdeklődésünk könnyen

elapad. Szokás azt mondani, hogy a jó szereplők

megtalálása már fél siker (akad olyan dokumentumfi lmes

fesztivál, ahol külön díjazzák a legérdekesebb karaktert is).

Egy szuggesztív egyéniséget akár egyetlen, rögzített

beállításban („beszélő fejes” verzióban) is szívesen nézünk

és hallgatunk hosszú félórákon keresztül, az arcára,

a beszédére, a történeteire tapadva. A karakter megtalálá-

sa azonban nem minden. A nézői véleményalkotás

segítése / befolyásolása és az azonosulás lehetőségének

megteremtése szempontjából kulcsfontosságú, hogy

miként, milyen eszközökkel mutatja be a dokumentumfi lm

a szereplőit. A következőkben a szereplők bemutatásának

lehetséges alaphelyzeteit, dokumentumfi lmes technikáit

(interjúhelyzetekben, illetve élethelyzetekben) ismertetjük,

külön kitérve az ezen alaphelyzetekhez rendelhető, azokra

jellemző mozgóképi bemutatási stratégiákra és fi lmes

eszköztárra.

A szereplők dokumentumfi lmes bemutatásának két

alapvető változata van: az interjúkészítés, illetve az

élethelyzetekben történő bemutatás. Az interjúkészítés

alatt a bemutatásnak azt a módját értjük, amikor

a fi lmkészítők elsősorban a szereplő szövegére, vissza-

emlékezésére, magyarázatára, vallomására koncentrálnak.

Képileg ezek a helyzetek általában statikusak: a szereplő

rögzített pozícióban van (általában valahol ül) és beszél.

(Ezért is szokás ezeket a fi lmeket „beszélő fejes” doku-

mentumfi lmeknek nevezni.)

Az interjúhelyzetekkel dolgozó dokumentumfi lmek

legfőbb eszköze a szöveg, illetve az emberi arc. Ez

a módszer tehát egyrészt az elhangzottak tartalmát emeli

ki (hiszen a néző zavartalanul koncentrálhat arra, amit

az interjúban elmond az adott szereplő), másrészt

a fi gyelem középpontjába a beszélő szereplő arcán

megmutatkozó érzelmeket, a gesztusokat, a mimikát,

a testtartást állítja. (Az 1980-as években és a rendszer-

váltás idején készült magyar történelmi interjúfi lmek

többsége például ezzel a módszerrel élt. A személyes

drámákról beszámoló fi lmek a „beszélő fejes” forma

egyszerűségére és puritánságára támaszkodtak.

Szereplőik olyan dolgokról beszéltek mint az ötvenes évek

magyar sztálinizmusának terrorja, munkatáborai, az

1956-os forradalom és az utána következő megtorlás stb.,

vagyis amiről korábban hallgatni kellett. A puritán forma

a tények és a tanúbizonyság, a megszenvedett személyes

élettörténetek erejére épített. Nem volt szükség más

eszközökre; a megszólalás, a kimondás és az emberi arc

drámája hitelesítette a fi lmeket.)

Lényeges azonban – még a „beszélő fejes” interjúfi lm

esetében is –, hogy a képi bemutatás milyen módját

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS

HOGYAN MUTATJA BE A DOKUMENTUMFILM

A SZEREPLŐIT?

interjúhelyzete

29

DOKUMENTUMFILMEK TÁRSADALMI TÉRBEN

választja a rendező! Ebből a szempontból a legjellemzőbb

a beszélő szereplő és a környezet viszonya. Ha csak a

szereplő arcának közelképét látjuk vagy semleges,

azonosíthatatlan háttér előtt állva, ülve beszélnek a

megszólalók, az egyrészt az elhangzó szövegre és a

beszélő arcára irányíthatja

a fi gyelmet, ám hiányozhatnak olyan képi tartalmak,

amelyek pedig szintén igen lényegesek lehetnek. Ha

a szereplő a saját otthonában beszél vagy valamiképpen

a hétköznapjaihoz, az életvilágához szorosan kapcsolódó

közegben látjuk, akkor már maga ez a viszony is sokat

elárulhat róla.

A Minden jó házasság könnyekkel indul című fi lm egyik

jelenetében például Shahanara, a londoni muzulmán lány

lakásának konyhájában, a konyhapultra felülve beszél

egykori szerelméről, illetve családjának az ő elnyugatiaso-

dott életformájával szembeni haragjáról. A laza és

könnyed pozíció, ahogy a lány felpattan a konyhapultra és

ott ülve beszél, lábát lógatva, nagyon plasztikusan mutatja

meg Shahanara világhoz való attitűdjét, természetességét,

szabadságát – miközben a szövegből az is kiderül, hogy

a lány számára a családi kötelékek és a hagyomány

megtartó ereje is igen fontosak.

A szereplők dokumentumfi lmes bemutatásának másik

módja, az élethelyzetekben történő bemutatás. Legfőbb

eszköze a kép és az akció. Ez nem zárja ugyan ki a

beszédet, ám a statikus pozíció helyett általában

valamilyen történés, esemény, cselekedet közben mutatják

a szereplőt vagy szereplőket. Képileg, de főképp ese-

ménytartalmukat tekintve ez a bemutatási forma dinami-

kusabb. A statikus vagy dinamikus helyzetekben való

bemutatás természetesen nem jelent értékkülönbséget.

Mindkét változatnak megvan a maga előnye, illetve

más-más céllal, funkcióban használják őket.

Az Újjászületés Vesztfáliában című fi lm nyitójelenete

szöveg nélkül, pusztán a szituáció megmutatásával szem-

léletesen vázolja fel az alaphelyzetet. Totálképben látjuk az

autópályát, érzékeljük a rajta zúduló forgalmat, ám fi gyel-

münket az autós felüljáró előtt, alatt történtek kötik le: egy

csapat színpompás ruhába öltözött hindu vonul végig

a lenti földúton, hogy a folyóhoz érkezve belekezdjen

a fürdőzés rítusába. Két kultúra, két világ (képileg is)

egymás mellett való megmutatásával a nyitójelenet bármi-

féle szöveges bevezető nélkül is pontos kérdéseket tud

felvetni és helyzeteket tud bemutatni.

Ez a módszer tehát az emberi viselkedés tartalma

segítségével, a szereplők és környezetük interakcióinak

bemutatásával hozza közel a nézőkhöz

a szereplőket. Ez a módszer sokat fel tud tárni a szereplők

életvilágából, környezetéből, hétköznapi rutintevékenysé-

gek megmutatásával tud felvázolni egy helyzetet,

érzékeltetni egy szituációt.

Az Idegenek a kertemben gyűjtemény alkotásai java-

részt az élethelyzetekben történő bemutatást használják.

Formai szempontból ezért többnyire a dinamikusabb,

szabadabb megoldások és kifejezőeszközök használata

jellemző rájuk.

MENNYIRE AVATKOZIK BE A HELYZETEKBE

A KAMERA / FILMKÉSZÍTŐ?

A beavatkozás, illetve beavatkozás-mentesség kérdése

a dokumentumfi lmekkel kapcsolatos viták visszatérő,

megkerülhetetlen pontja. A dokumentumfi lm készítés és

elmélet klasszikusa, John Grierson megfogalmazása,

miszerint a dokumentumfi lm a „tényanyag kreatív kezelé-

se” („creative treatment of actuality”) pontosan mutatja

a kérdésben rejlő ambivalenciát. Hiszen a dokumentum-

fi lmtől egyfelől a tények megmutatását várjuk, másfelől

pedig tisztában vagyunk azzal, hogy a dokumentumfi lm

több, mint a történelmi vagy társadalmi valóság tényeinek

dokumentálása. A dokumentumfi lmmel szembeni elvárá-

sok, a dokumentumfi lmnek a társadalmi térben elfoglalt

szerepéről való elképzelések különbségei leggyakrabban

erre az ambivalenciára, kettősségre vezethetők vissza.

Azok a nézetek, amelyek a dokumentumfi lm lényegének

a tárgyilagosságot és a tényszerűséget tartják (és ezáltal

a dokumentumfi lmet a világ megismerési módjai közül

a tudományhoz érzik közel), a dokumentumfi lmek hangvé-

telében, tárgyalásmódjában az objektivitást, módszerében

pedig a beavatkozás-mentességet tartják követendőnek.

Azok a nézetek, amelyek a dokumentumfi lmet érvelő és

véleményt képviselő műfajnak tekintik, illetve a dokumen-

MENNYIRE AVATKOZIK BE A HELYZETEKBE

A KAMERA / FILMKÉSZÍTŐ?

élethelyzetekben történő bemutatás.

30

tumfi lm kifejező, expresszív funkcióira fi gyelnek (és ezáltal

a dokumentumfi lmet a világ megismerési módjai közül

a művészethez érzik közel), elfogadóbbak a személyes

hangvételű, egy adott álláspont mellett elkötelezetten

érvelő dokumentumfi lmekkel kapcsolatban. A beavatko-

zás-mentesség (objektivitás, tárgyilagosság), illetve

az alkotói, értelmezői beavatkozás kérdése tulajdonkép-

pen úgy is felvethető, hogy a korábban bemutatott

dokumentumfi lmes alapfunkciók (megörökítés, meg-

győzés, elemzés, kifejezés) közül melyiket tartjuk a

legfontosabbnak. Ha a megörökítést és az elemzést, akkor

talán könnyebben elfogadjuk a beavatkozás-mentesség

igényét, ha a meggyőzést és a kifejezést, akkor talán

nagyobb megértéssel vagyunk a világ dokumentumfi lmes

bemutatásának kreatív technikái iránt.

Mint korábban említettük, az Idegenek a kertemben

gyűjtemény alkotásai javarészt a szituációkban való

bemutatásra és a dinamikus formateremtésre építenek,

azaz előszeretettel használják a világ dokumentumfi lmes

bemutatásának kreatív technikáit.

A beavatkozás, illetve beavatkozás-mentesség, elemzé-

si szempontként a „ki beszél?” és „honnan (milyen pozíci-

óból) beszél?” kérdéseként vethető fel. Az objektív, be-

avatkozás-mentes pozíció esetén a „ki beszél?” kérdése

nem feltétlenül megválaszolható. Ebben az esetben

az objektivitás, tárgyilagosság kritériuma éppen az, hogy

a fi lm (a kamera és a fi lmkészítő) lehetőség szerint kívül

marad a történéseken. Az eseményeket egy láthatatlan,

külső megfi gyelő pozíciójából mutatja be (jellemzően

félközeli vagy távoli képkivágatokban, rögzített kamera-

állásból). A fi lmkészítő személye, véleménye nem (vagy

csak ritkán, áttételesen) mutatkozik meg, a dokumentum-

fi lm a történéseket, eseményeket, szereplőket igyekszik

úgy megmutatni, ahogy azok a kamera nélkül, a maguk

valóságában is lejátszódnának, tevékenykednének.

A fi lmkészítő megmutatkozása szempontjából szintén

megvizsgálható ez a kérdés. Egészen különböző hatást

kelt ugyanis, ha akár egy interjúfi lmben csak az interjúala-

nyokat látjuk, és még a nekik szegezett kérdéseket sem

halljuk. A kérdező személyének és a kérdéseknek a kivá-

gása a néző fi gyelmét elvileg a beszélőkre, az interjúala-

nyokra összpontosítja. A beszéd, a megszólalók szövege,

visszaemlékezése ilyen esetekben megszakítatlan egysé-

get képez. A válaszokból ugyan kisakkozhatjuk, hogy mi is

lehetett a kérdés, ám ez mellékes, hiszen mindennél

fontosabb a szereplők, visszaemlékezők megmutatkozá-

sa. Más esetekben a kérdések bennhagyása az interjú

gondolatmenetének követését segíti, tehát ennyiben nem

tekinthető beavatkozásnak. Azonban a kérdező személyé-

nek megmutatkozása sem feltétlenül jelenti azt, hogy

csorbulna a fi lm beavatkozás-mentessége. Abban

az esetben például, ha egy-egy közös képben, beállítás-

ban, szituációban látjuk az interjúkészítőt (fi lmkészítőt) és

a szereplőket, akkor a közöttük lévő interakció (fi gyelem,

odafordulás, reakció) a fi lmet és az abban elhangzottakat

hitelesítheti, a személyes történetekre való odafi gyelés,

a szereplőkhöz való odafordulás, a velük való azonosulás

mintáit mutathatja fel.

A „ki beszél?” és „honnan beszél?” kérdések újabb

lényeges elemzési szempontja az, hogy van-e a fi lmnek

olyan megoldása, eszköze, amellyel a bemutatott

eseményeket, nyilatkozatokat tágabb összefüggésbe

helyezi? Ezen lehetséges megoldások közül a két

legnyilvánvalóbb a kommentárszöveg és a szakértő

megszólalása. A kommentárszöveg alkalmazása általában

a magyarázó vagy leíró típusú dokumentumfi lmekre

jellemző. Ezek a fi lmek tipikusan valamilyen tágabb

történelmi vagy társadalmi témát, jelenséget dolgoznak

fel. A bennük elhangzó tárgyilagos kommentár- vagy

narrátorszöveg egy semleges és objektív (láthatatlan)

külső megfi gyelő pozíciónak feleltethető meg, ahonnan

elvileg részletesen és elfogultságmentesen, összefüggé-

seiben mutathatók be a történések. A szakértő vagy

szakértők megszólaltatása szintén egy (többé vagy

kevésbé egyértelmű) külső pozíció behozatalaként

értelmezhető. Amikor egy migrációs témájú dokumentum-

fi lm megszólaltat egy szociológus szakértőt, akkor ez

a megszólaló szinte óhatatlanul a tekintély pozíciójában

jelenik meg. Ő helyezi összefüggésekbe a látottakat,

ezáltal valamilyen külső, értelmező, tárgyilagos (mert

a szaktudás tudományos értékével, semlegességével

felruházott) pozícióban jelenik meg.

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS

„ki beszél?” „honnan (milyen pozíci-

óból) beszél?”

31

DOKUMENTUMFILMEK TÁRSADALMI TÉRBEN

A narrátorszöveg nem feltétlenül hangkommentárt

jelent. A Kis Kína kicsi kincse című fi lm néhány rövid szö-

veginzerttel kezdődik (az első pár sor még fekete háttér

előtt látható, a következők már a fi lmet nyitó képsorok

háttere előtt olvashatók). Ezek a szöveginzertek a fi lm

történetét (öt, Olaszországban élő tizenéves kínai lány

portréja) helyezik tágabb társadalmi, szociológiai kontex-

tusba. Az inzerteken statisztikai tények, adatok szerepel-

nek („Az olaszországi kínai közösség a legnagyobb Euró-

pában”, „A legfi atalabb külföldiek közé tartoznak”,

„Olaszországban hétből egy külföldiek által nyitott üzlet

kínai”). Ezek az inzertek tényállításként működnek. Egy-

részt egy külső, objektív pozícióból (szociológia, statiszti-

ka) keretezik, nyitják a történetet, másrészt az a funkciójuk

vagy hatásuk, hogy a fi lmben végigkövetett öt történetet

ne (feltétlenül) egyedi esetnek, hanem egy adott közegre,

szituációra nézvést reprezentatívnak lássunk.

A beavatkozás, illetve beavatkozás-mentesség követke-

ző elemzési szempontja a „hogyan beszél?”, az, hogy

mindez hogyan jelenik, jelenhet meg a képi bemutatás

részeként.

A beavatkozás-mentes, semleges pozícióhoz általában

rögzített beállítások, normál, szemmagasságból felvett

képek és jellemzően félközeli vagy tágabb képkivágatok

sorolhatók. Ha egy dinamikus eseményt kíván bemutatni

a fi lm, akkor természetesen a kameramozgás, adott eset-

ben a kézi kamera is magától értetően adódik. Mivel

a hétköznapi kommunikációs helyzeteknek leginkább

a szemmagasságból, normál nézőpontból rögzített képek

felelnek meg, az ezektől való eltérés általában valamilyen

különös stílusértékkel, értelmező funkcióval bír. Azaz ha

a szereplőket alsó vagy felső beállításból látjuk, akkor ez

a megoldás furcsává, idegenné teheti a megszólalókat,

eltávolítja őket a nézőtől.

A vágások gyakorisága és technikai megvalósítása

szintén erősen befolyásolhatja azt, hogy mennyire

beavatkozónak vagy beavatkozás-mentesnek érzünk egy

fi lmet. Elvileg a hosszan, vágásmentesen megmutatott

szekvenciák a valósság és a beavatkozás-mentesség

érzetét keltik (rögzített beállításban hosszan követünk egy

eseményt vagy nézhetünk egy megszólalót), míg a gyakori

vágásokkal felszabdalt jelenetek valamilyen értelmezés

felé orientálhatják a nézőt.

A vágások gyakorisága azonban nem feltétlenül a

beavatkozás-mentesség szempontjából lehet érdekes.

A Kis Kína kicsi kincse című fi lmben, amely az említett öt,

Olaszországban élő kínai bevándorló lány, illetve szüleik

kapcsolatát, a karrierről, a beilleszkedésről alkotott

nézeteik különbségét tárgyalja, a lányok élethelyzeteinek

bemutatása (közös pontjuk, hogy sikerre vágynak, és ezt

nem fi zikai munkával, hanem a táncban, szépségiparban,

szórakozató iparban akarják elérni) sokkal dinamikusabb,

mint azok a szekvenciák, amelyekben a szülők szerepel-

nek. Több a vágás és a mozgás, általában a kamera és

a szereplők is mozgásban vannak. A fények és a zene-

használat is a dinamizálást szolgálja. (Mindez persze

erősen összefügg azzal, hogy ezen jelenetek többsége

olyan helyen játszódik, ami szinte kiált a dinamikus

bemutatásért: szépségversenyen, táncpróbán, diszkóban,

fi tnesz-szalonban.)

A DOKUMENTUMFILM MINT ÉRVELŐ MŰFAJ

Amennyiben a dokumentumfi lmet egy történet, esemény

vagy akár egy vélemény bemutatását szolgáló alkotásnak

tekintjük, a hagyományosan a retorika és érveléstechnika

körébe sorolható elemzési szempontok is felvethetőek.

Mindez különösen lényeges megközelítés lehet abban az

esetben, amikor egy társadalmi jelenséghez kapcsolódó

dokumentumfi lm értelmezési irányait próbáljuk feltárni.

A dokumentumfi lmnek mint érvelő műfajnak az

elemzését azzal az előfeltevéssel kezdjük, hogy az adott

fi lm valamilyen állítást fogalmaz meg a világról. Állítás alatt

természetesen nem feltétlenül valamilyen tézisként

összefoglalható kijelentést kell érteni, hanem tágabban,

egyfajta viszonyt, kérdező, problémacentrikus hozzáállást.

Nézőként, értelmezőként fontos, hogy egyértelmű legyen

számunkra, vajon az adott fi lmnek van-e kérdése

a világhoz, és ha igen, mi az? A mostani fi lmcsomagba

tartozó alkotásokat összetartja a téma, a migráció

közössége, ám ettől még nem mindegy, hogy ezen

általános témát milyen megközelítésben, milyen problémá-

ra koncentrálva mutatják be az adott fi lmek.

A DOKUMENTUMFILM MINT ÉRVELŐ MŰFAJ

32

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS

Az első kérdésünk tehát az lehet, hogy van-e az adott

fi lmben valamilyen központi probléma, és az

kimondódik-e?

A következő, a fi lm által választott megközelítés kérdése:

egyedi eset (vagy esetek) megmutatására vagy inkább

általános problémák (esetleg összefüggések) megmutatá-

sára vállalkozik a dokumentumfi lm?

Az Elfelejtettünk hazamenni című fi lmben rögtön az első

jelenetből egyértelmű, hogy a rendező, fi lmkészítő Fatih

Akin saját, családi élettörténetét követhetjük majd végig.

A rendező-főszereplő, autózás közben a kamerába

beszélve (a kamera, s ezáltal a néző felé fordulva,

a közönséget közvetlenül megszólítva, mintegy meghívva

a fi lm és családja világába) mondja el, hogy azt akarja

kideríteni, milyen lehetett szülei számára évtizedekkel

korábban a megérkezés Németországba, egy számukra

ismeretlen világba, és vajon miért történt, hogy az eredeti

tervekkel szemben nem csak két évet maradtak, hanem

végleg lehorgonyoztak itt. Mindebből egyértelmű a fi lm és

a fi lmbéli beszélő pozíciója: a fi lm a németországi török

migráció jelenségét vizsgálja, ám nem általánosságban,

hanem egyetlen esetet a középpontba helyezve;

az önéletrajzi történet a személyesség és a közvetlenség

hitelesítő erejére épít. Nem célja tehát a fi lmnek, hogy

a társadalmi jelenség általánosabb összefüggéseit

vizsgálja, ám egy olyan saját, belső, személyes pozícióból

mutat be egy családtörténetet, amely éppen a személyes

érintettség és beavatottság okán igen gazdagon és

rétegzetten tud bepillantást engedni a migránsok

élethelyzeteibe, problémáiba.

A harmadik kérdés a fi lm szerkezete, érvelésének,

a téma bemutatásának, kifejtésének logikussága.

Mennyire követhető az események, megszólalások

egymásra következése? Mit ad hozzá a soron következő

jelent a korábbiakhoz? Hogyan és mennyiben árnyalja

a korábbi véleményeket, a kiinduló problémával kapcsolat-

ban megfogalmazott (vagy a nézőben megfogalmazódó)

állítást? Hogyan foglalja össze a fi lm végül a problémát,

miként fejezi be a történetet?

A Házi paradicsom című fi lm in medias res kezdődik,

a parkban ücsörgő, beszélgető barátnők jelenetével.

Belecsöppenünk egy szituáció kellős közepébe, amelyben

egy lány (Zsuzsa, a fi lm főszereplője) barátnőivel osztja

meg esküvői előkészületeivel kapcsolatos problémáit.

A beszélgetés később Zsuzsa lakásában folytatódik, és

a nézőben apránként áll össze a kép. Zsuzsa és szerelme,

Mubarak az esküvőre való készülődés kapcsán sokat

civakodik, gyakran előjönnek a kettőjük vérmérsékletének

különbségéből fakadó eltérések, viták. A fi lm nyitójelenetei

tehát lépésről lépésre avatnak be minket egy kapcsolat

történetébe, ám végig hangsúlyosan Zsuzsa nézőpontjá-

ból követhetjük az eseményeket. Majd tíz perc elteltével

megjelenik a lakásban (és a fi lmben) személyesen is

Mubarak, és ezután következik majd olyan jelenet,

amelynek kizárólag ő a főszereplője. A fi lm második fele

Zsuzsa és Mubarak kapcsolati dinamikájának megmutatá-

sához intim kettős élethelyzeteket (állatkerti látogatás,

gyertyafényes vacsora) választ – ezekben a helyzetekben

azonban csípős viták, veszekedések zajlanak. Egy ilyen

vitajelenettel zárul a fi lm, hogy azután a vége stáblista

szöveginzertje tájékoztasson arról, hogy a vitáik elsimul-

tak, és a fi lm készítői köszönetüket fejezik ki főszereplőik-

nek, hogy „kapcsolatuk konfl iktusos szakaszában”

engedték, hogy fi lmre vegyék őket. A Házi paradicsom

nyitott szerkezetével értelmezési szabadságot ad

a nézőknek. Zsuzsa nézőpontjának hangsúlyos szerepel-

tetése azt eredményezni, hogy a lányról többet tudunk

meg (ő amúgy is többet, szívesebben beszélő, nyitottabb

karakter). Csakhogy a szinte hiperaktív Zsuzsa azzal, hogy

sokat és intim helyzetekben mutat meg magából, olyan

dolgokhoz is közel engedi a nézőt – előítéletességéhez,

szeretetteljes, ám bumfordi módon sértő gesztusaihoz

(a zárójelenetben például kedvesen majomnak nevezi

fekete szerelmét) –, amit ilyen intim közelségből dokumen-

tumfi lmben ritkán szoktunk látni.

A fenti szempontok természetesen nem fedik le

a dokumentumfi lmek elemzési lehetőségeit, ám remélhe-

tőleg ötleteket tudnak nyújtani a közös munkához.

Ezt a célt szolgálja a kötet végén található melléklet is,

ahol olyan feladattípus-ötleteket sorolunk fel, amelyek

a közös feldolgozás során vagy tanórán, a fi lmek differen-

ciált értelmezését segíthetik.

szerkezete,

központi probléma,

megközelítés

AZ IDEGENEK A KERTEMBEN FILMGYŰJTEMÉNY EGYES FILMJEIHEZ

KAPCSOLÓDÓ AJÁNLÁSOK

A kézikönyv e második része konkrét ajánlásokat

tartalmaz, módszertani segédletet nyújt. Az egyes

fi lmekhez ajánlott feladatok pusztán ötletek. Célunk, hogy

inspirálják a fi lmek használóit arra, hogy az adott

célcsoport (osztály, fi lmklub, képzés) szükségleteihez

igazodva, kreatívan építsék föl azt a tematikát, melybe

a gyűjtemény fi lmjei szervesen illeszkednek. Kézikönyvünk

tematikus ajánlásai ízelítőként szolgálnak. Mielőtt

belefognak a „csemegézésbe” egy pár fontos szempontra

hívjuk fel a fi gyelmüket!

Az oktató mindenképp nézze végig az egész fi lmet, mielőtt

levetíti oktatási helyzetben!

GONDOLJA VÉGIG:

Van-e olyan csoporttag, akinek személyes élménye le-

het a vetített fi lmmel kapcsolatban? (Fel kell készülni

az esetleges szélsőséges érzelmi reakciókra.)

Mennyire érett a csoport az adott probléma differenciált

körüljárására, feldolgozására?

Mennyire van „képben” az oktató a témát illetően?

(Van-e szükség meghívott előadóra, vendégre?)

Nyugodtan kérjen segítséget! A Palantír Film Alapítvány

munkatársai szívesen megosztják képzési

tapasztalataikat!

Használják a www.idegenekakertemben.hu weboldalt,

töltsék föl tapasztalataikat, hogy minél többen tudjanak

profi tálni belőle!

Most már nekiláthatnak!

GONDOLJA VÉGIG:

34

A család az emberi társadalmak egyik alapegysége. Noha

a különböző kulturális közegekben a család meghatáro-

zása eltérhet, úgy tűnik, a család mindenhol létező és

működő érzelmi, gazdasági és reprodukciós egység.

A legtöbb társadalomban a házasság valamilyen formája

alkotja a rokoni kapcsolatok magját; a házasság szemé-

lyes és egyben kollektív szövetség egyes személyek és

rokoni, gazdasági és etnikai csoportok között. Vagyis

a házasság még Magyarországon is csak ritkán nyugszik

kizárólag érzelmi alapokon; a házasságkötést szigorú

társadalmi, politikai, kulturális, gazdasági és rokoni

szabályok, érdekek és értékek határozzák meg.

A házassággal létrejövő család az érzelmi támogatáson

kívül, amely a nyugati társadalmak ideálja, termelési

egység, szociális élettér és az egyik legfontosabb

társadalmi kommunikációs csatorna az emberek életében.

Mindebből az következik, hogy nagyon nehéz, szinte

lehetetlen éles határvonalat húzni a köznyelv által

szigorúan megkülönböztetett érdekből és szerelemből

kötött házasság között. A legtöbb megkötött házasságban

ideálisan mind a személyes, érzelmi, mind pedig

a kollektív, jogi, etnikai, társadalmi szempontok szerepet

játszanak.

Egyre több hírt hallunk arról, hogy egyes országok

határozottan lépnek fel az érdekházasságok ellen. Ki dönti

el, hogy egy kapcsolat érdekből kötődik-e? Milyen

következményei lehetnek annak, ha a társadalom nem

tartja értéknek a házasság intézményét? Van-e ideális

párkapcsolat? Kialakulhat-e egy „elrendezett házasság-

ból” valódi vonzalom?

Az alábbi fi lmek segíthetnek abban, hogy kibontsák

a házasság témáját, végiggondoltassák személyes

értékeinket…

ERŐFORRÁSOK, KAPCSOLATOK, EGYÜTTÉLÉSA VEGYES HÁZASSÁGOK DILEMMÁI

A „Másik”A kultúrák sokféleségének felfedezése és megta-

pasztalása az idők folyamán mindig is magában

hordozta a konfl iktusok lehetőségét. A Másikkal

való találkozás gyakran feszültségekkel, félreérté-

sekkel terhelt – ez egyetemes jelenségként tapasz-

talható. Az etnocentrizmus az ember személyes és

közösségi identitásának (és integritásának) alapja:

alapvetően minden ember a saját kultúrája szem-

szögéből ítéli meg az „idegent”. Mégsem szükség-

szerű hogy a különböző kultúrák találkozása

a Másik megvetésével, lenézésével és szélsőséges

esetben kiirtásával végződjön. Az etnocentri z-

mussal nem könnyű szembenézni, hiszen olyan

komoly kérdésekre kell választ találnunk, mint hogy:

Miért tartjuk gyakran a Másikat barbárnak, primitív-

nek, alsóbbrendűnek, és hogyan támasztjuk ezt

alá? Milyen út vezetett ahhoz, hogy a tudomány egy

végzetes eszme, a rasszizmus megalapozójává

vált? Mennyiben Más saját kultúránk, szokásaink?

Lehetünk mi magunk is Mások?

Forrás: www.amasik.hu

ERŐFORRÁSOK, KAPCSOLATOK, EGYÜTTÉLÉSA VEGYES HÁZASSÁGOK DILEMMÁI

35

ÖSSZEFOGLALÁSA macedón Marko és Atanas kísérletbe kezdenek: uniós

útlevélre van szükségük és szinte bármit hajlandók

megtenni érte, akár helyi feleséget is vásárolnának.

Nekivágnak, hogy megtalálják álmaik asszonyát – aki

lehetőleg úgy vonul majd velük az oltár elé, hogy nem

tűnik el a válásig… A Fizess és nősülj!, amely elkalauzol

minket a bécsi „bevándorlási ügyeskedők” világába,

egyszerre fergeteges, siralmas és megható történet arról,

hogy mi mindenre van szükség az „Európa Erőd”

sáncainak átugrásához, és mire nem képes érte az ember

fi a, lánya.

KULCSSZAVAK Jog és migráció

Állampolgárság

Legális és illegális migráció

Migráns szubkultúrák

(Érdek)házasság

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Miért élnek a fi lm szereplői Bécsben és mit csinálnak

ott?

Miért van szüksége feleségre Markónak és Atanasnak?

Hogyan keresnek feleséget a fi lm szereplői?

Milyen nehézségekkel találkoznak a keresés során?

Milyen helyszíneken keresnek feleséget és hogyan jelle-

meznétek ezeket a helyeket?

Milyen a migránsok és helyiek viszonya a fi lmben?

Mi a család és a többi migráns véleménye az érdekhá-

zasságról?

Milyennek mutatja be a fi lm Bécset? Milyen a város

a (feleséget kereső) migránsok szemszögéből?

Mi a véleményetek Marko és Atanas tervéről?

Milyen érzéseket kelt bennetek a fi lm?

FELADATOKCsoportos beszélgetésMit jelent számotokra a házasság? Milyen okokból és

célból házasodnak az emberek? Mit jelent az, hogy

„érdekházasság”? Milyen másfajta házasságok léteznek

még? Mennyire egyértelmű a határvonal a házasság

különböző motivációi között?

KvízjátékMelyek Magyarországon az állampolgárság, a tartózko-

dás, a letelepedés és a házasságkötés szabályai?

CASH & MARRY

FIZESS ÉS NŐSÜLJ! Ausztria, 2008, 56 perc

Rendező: Atanas GeorgievFIZESS ÉS NŐSÜLJ!CASH & MARRY

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos beszélgetés

Kvízjáték

36

ÖSSZEFOGLALÁSA fi lm Bécsben élő, török származású fi atalok kapcsolatai-

ba enged bepillantást, akik életük legnagyobb részét

Ausztriában töltötték. A megszólaló fi atalok eltérően

viszonyulnak a származási családjukban hagyományosnak

számító „elrendezett házasság” intézményéhez. Serpil,

22 éves török lány, orvostanhallgató, aki szakít a hagyo-

mánnyal: saját útját járva keres párt, miközben szeretné

megőrizni jó viszonyát családjával. Gülli, 19 évesen úgy

dönt, férjhez megy a családja által kiválasztott jövendőbe-

lihez és Törökországban házasságot köt. Serap, 22 éves

fodrász, túl van egy bántalmazó kapcsolaton. Dacolva

családjával elválik férjétől. Servet is túl van a váláson,

férfi szemszögből meséli el kudarcos házasságát családja

által választott feleségével. Serap és Servet élete

összekapcsolódik.

KULCSSZAVAK „Elrendezett házasság”

Generációs konfl iktus

Hagyomány

Vendégmunkások

Transzgenerációs minták

Interkulturális konfl iktus

Motiváció

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Milyen hasonlóságok és különbségek vehetők észre a

bevándorló fi atalok portréi közt?

Mitől függ, hogy mi az erősebb hatás: hagyomány, szo-

cializáció, kortárscsoport?

Melyik szereplővel tud a csoport azonosulni? Miért?

Milyen személyiségbeli jellemzőik vannak a fi lm szerep-

lőinek?

Mit jelent Serpil számára az „elrendezett házasság”?

Mit gondol Gülli a házasságról?

Hogyan élte meg Servet és Serap a válást?

Milyen dilemmákkal kell szembesülnie a másodgenerá-

ciós bevándorlóknak Ausztriában?

Milyen lehet egy fi atal bevándorló élete Magyarorszá-

gon?

FELADATOKÉrvelési stratégiákGyűjtsetek érveket az „elrendezett házasság” ellen és

mellett (Gülli és Serpil szempontjából)! Vitassátok meg

csoportosan a felsorolt érveket!

SzerepjátékJátsszátok el Servet és Serap megismerkedésének és

kapcsolatuk kibontakozásának történetét!

Képzeljetek el egy családi ebédet, ahol egy fi atal török

lány visszautasítja a szülei által kijelölt vőlegényt!

Játsszátok el más szereposztásban is!

ELRENDEZETT HÁZASSÁGDAS ARRANGEMENT

Ausztria, 2004, 52 perc

Rendező: Nathalie BorgersELRENDEZETT HÁZASSÁGDAS ARRANGEMENT

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKÉrvelési stratégiák

Szerepjáték

37

ÖSSZEFOGLALÁSZsuzsa egy rendezvényen ismerkedik meg Mubarakkal,

aki muszlim hitű, afrikai bevándorló. A kapcsolatot

megnehezíti a férfi egzisztenciális kiszolgáltatottsága és

a két kultúra közti különbség. Zsuzsa – saját gyerekkori

álmait beteljesítendő – gyönyörű esküvőt tervez, Mubarak

számára a párkapcsolat feltétele a muszlim házasságkö-

tés. A fi lmben az interkulturális konfl iktusok mellett

hangsúlyos szerepet kap a nyelvi kompetencia hiánya:

a közös nyelvként használt angol egyik szereplő számára

sem adja meg az árnyalt kommunikáció lehetőségét.

KULCSSZAVAK Vegyes házasság

Vallási különbözőségek

Iszlám

Közvetítő nyelv

Migráció jogi háttere (tartózkodás jogcímei)

Interkulturális konfl iktus

Rasszizmus

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI(Részben megegyezhetnek a Három esküvő sorozat másik

két fi lmjével.)

Milyen tényezők befolyásolják Zsuzsa és Mubarak kap-

csolatát?

Miből fakadnak a párkapcsolat során keletkező konfl ik-

tusok?

Mi az erőssége Zsuzsa és Mubarak kapcsolatának?

Mi hátráltatja kettőjük kapcsolatának kiteljesedését?

Mennyire a szereplők személyiségéből illetve eltérő kul-

turális hátterükből fakadnak a problémák?

Hogyan reagálnátok Mubarak helyében Zsuzsa „beszó-

lásaira”?

Mi lehet a hátterében Zsuzsa elégedetlenségének?

FELADATOKNarratív feldolgozásMeséljétek el Mubarak és Zsuzsa történetét az alábbi

szereplők szemszögéből: Zsuzsa, Zsuzsa barátnői, Zsuzsa

kollégái, Mubarak, Mubarak ismerőse, akivel együtt jár

a mecsetbe!

Foglaljátok össze a történetet saját szavaitokkal!

KutatómunkaNézzetek utána: Milyen jogszabályi feltételei vannak a

Magyarországon való jogszerű tartózkodásnak? Milyen

jogszabályi feltételei vannak a magyarországi munkaválla-

lásnak? Milyen jogszabályi feltételei vannak a Magyaror-

szágon való házasságkötésnek, ha az egyik fél külföldi?

HÁZI PARADICSOM / HÁROM ESKÜVŐ SOROZATMagyarország, 2009, 26 perc

Rendező: Kis AnnaHÁZI PARADICSOM / HÁROM ESKÜVŐ SOROZAT

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKNarratív feldolgozás

Kutatómunka

38

ÖSSZEFOGLALÁSA fi lmben szereplő pár az internet segítségével talál

egymásra. A magyar lány és az Amerikában élő indiai fi ú

kapcsolatának kibontakozásáról, a lány családjának

párkapcsolatukhoz való viszonyulásáról, a generációs

különbözőségekről, az esküvő(k)ről, szerelemről, a

párkapcsolati együttfejlődésről, kompromisszumokról szól

a fi lm.

KULCSSZAVAK Vegyes házasság

Interkulturális konfl iktusok

Transzgenerációs minták

Mobilitás

Világháló mint ismerkedési eszköz

Konvertálható tudás/tőke

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI(Részben megegyezhetnek a Három esküvő sorozat másik

két fi lmjével.)

Megítélhető-e egy párkapcsolat kívülről?

Milyen nehézségekkel kellett szembenéznie Bernadett-

nek és Sanjounak kapcsolatuk során?

Milyen tapasztalataitok vannak a vegyes házasságok-

kal kapcsolatban?

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen két – eltérő kulturális

hátterű – ember kapcsolata?

Hogyan reagálna a közvetlen környezetetek/családotok

arra, ha ti hasonlóképpen találnátok társra?

Hogyan reagálnátok arra, ha a gyereketek az interneten

külföldiekkel ismerkedne?

Mit gondoltok, mi lesz Bernadettel és Sanjuval 10 év

múlva? (Hol fognak élni, mit csinálnak?)

FELADATOKInterjúKeressetek környezetetekben élő migráns-magyar párt és

készítsetek velük interjút! (Külön-külön és együtt is lehet!)

Csoportos feldolgozásKiscsoportban dolgozzátok fel a fi lmet a szereplők

erőforrásainak, a kapcsolatot támogató és nehezítő

tényezőknek fi gyelembevételével! A feldolgozás során

jegyezzétek meg, hogy miben nem értettetek egyet

egymással! A kiscsoportos feldolgozás után beszéljétek

meg a tapasztalataitokat az egész csoporttal!

SzerepjátékVálasszatok ki a fi lm szereplőinek megfelelő számú

csoporttagot (Bernadett, Sanjou, Sanjou szülei és húga,

Bernadett szülei és húga, Bernadett nagyszülei)! Képzeljé-

tek el, hogy egy családi ebéden vesztek részt! A körülmé-

nyek meghatározása a csoporton múlik. Játsszátok el a

jelenetet, ha van rá mód, rögzítsétek videóval!

A megbeszélés az alábbi szempontok fi gyelembevételével

történhet: Ki, hogyan érezte magát a helyzetben?

(szereplők) Milyen volt kívülről? (megfi gyelők) Milyen

dimenziók mentén elemezhető a jelenet?

BERNADETT & SANJU / HÁROM ESKÜVŐ SOROZATMagyarország, 2009, 25 perc

Rendező: Nagy Viktor OszkárBERNADETT & SANJU / HÁROM ESKÜVŐ SOROZAT

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKInterjú

Csoportos feldolgozás

Szerepjáték

39

ÖSSZEFOGLALÁS Elena 50 éves elmúlt, gyerekkorát 56-os menekültként

Argentínában töltötte, majd felnőttként hazatelepült

Magyarországra. Leo egy kubai kis halászfaluban

született, 35 éves. Elena egy kubai turistaút során

beleszeret Leoba, kis idő múlva Leo Magyarországra

költözik. Leo Magyarországon nehezen boldogul, nincs

helyismerete, nem beszéli a nyelvet. Elenával spanyolul

beszélnek. A barátok és Elena közvetlen környezete

örömmel fogadja Leot, a Bevándorlási és Állampolgársági

Hivatal érdekházasságot sejt és megtagadja a letelepedé-

si engedély kiadását.

KULCSSZAVAK Vegyes házasság

Nyelv

Migráció jogi háttere (tartózkodás jogcímei)

Magánélethez való jog

Korkülönbség

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI(Részben megegyezhetnek a Három esküvő sorozat másik

két fi lmjével.)

Milyen csomópontok határozhatók meg Elena migráns

életútjában?

Mit gondoltok Elena és Leo kapcsolatáról?

Van-e az államnak joga szabályozni, hogy ki-kivel köt-

het házasságot?

Mi a véleményetek a névházasságról?

Ismertek-e olyan embert, aki névházasságot kötött?

Mi lesz a párral 5 év múlva?

Véleményetek szerint, mennyire szükséges a befogadó

ország nyelvének ismerete a sikeres beilleszkedéshez?

FELADATOKInterjúKeressetek ismerőseitek körében olyan párt, ahol nagy

a korkülönbség! Beszélgessetek velük, kérdezzétek őket

nehézségeikről, erőforrásaikról!

„Védőbeszéd”Képzeljétek el, hogy ti képviselitek Elenát és Leot a

bíróságon! Szerkesszetek védőbeszédet érdekükben!

Játsszátok el!

ELENA & LEO / HÁROM ESKÜVŐ SOROZATMagyarország, 2009, 26 perc

Rendező: Trencsényi KláraELENA & LEO / HÁROM ESKÜVŐ SOROZAT

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKInterjú

„Védőbeszéd”

40

ÖSSZEFOGLALÁSLondon külvárosában élő bangladesi muzulmán család

életét, viszonyrendszerét mutatja be a fi lm. Shaharana

lázadó, mindent megkérdőjelező lány, húga, Hushrana,

látszólag könnyebben alkalmazkodik. Bepillantást kapunk

az „elrendezett házasság” hagyományaiba, szemtanúi

lehetünk egy hagyományos bangladesi esküvőnek. A fi lm

rendezője szemszögéből is láthatjuk a kultúrák közötti

konfl iktus természetét. Biztos, hogy a „mindent elsöprő”

szerelem a legfőbb érték?

KULCSSZAVAK „ Elrendezett házasság”

Interkulturális konfl iktusok

Integráció

Szegregáció

Muszlim házassági szokások

Válás

Második generációs bevándorlók

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mit gondoltok az „elrendezett házasság” intézményé-

ről?

Kivel tudtok azonosulni a fi lmben?

Milyen dilemmákat vet föl a fi lm készítője?

Milyen a bangladesi hagyományos családszerkezet

a fi lm alapján?

Mi jellemzi a fi lmben szereplő családot (társadalmi stá-

tusz, beágyazottság, hierarchia)?

FELADATOKÖsszehasonlításHasonlítsátok össze a szereplők életútját az Elrendezett

házasság c fi lm szereplőivel! Jegyzeteljétek le és beszéljé-

tek meg a hasonlóságokat/különbözőségeket.

GyűjtőmunkaKeressetek antropológiai leírásokat muszlim házassági

szertartásokról!

Készítsetek interjút olyan emberekkel, akiket „egymáshoz

adtak” akaratuk ellenére!

MINDEN JÓ HÁZASSÁG KÖNNYEKKEL INDULEVERY GOOD MARRIAGE BEGINS WITH TEARS

Egyesült Királyság, 2006, 62 perc

Rendező: Simon ChambersMINDEN JÓ HÁZASSÁG KÖNNYEKKEL INDULEVERY GOOD MARRIAGE BEGINS WITH TEARS

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKÖsszehasonlítás

Gyűjtőmunka

41

ÖSSZEFOGLALÁSShabana, a 25 éves, Skóciában élő, hívő muzulmán nő

vallomása az hajat, nyakat, mellkast eltakaró hidzsábról,

a nőiességről, a hitről, az őszinteségről és a társadalmi

különbségekről, rasszizmusról.

KULCSSZAVAK Hidzsáb

Interkulturális konfl iktus

Iszlám

Rasszizmus

Énkép

Testkép

Önértékelés

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mit szimbolizál Shabana számára a hidzsáb?

Véleményetek szerint igaza van Shabananak?

Találkoztatok-e már olyan emberrel, aki számára a val-

lási előírások hasonlóképp fontosak? Miben nyilvánul

ez meg?

Milyen társadalmi vonatkozásai vannak a fejkendő hor-

dásának?

Mit mond Shabana a rasszizmusról? Egyetértetek vele?

FELADATOKSajtóelemzésHogyan tematizálódik az ún. „fejkendő vita” a magyaror-

szági sajtóban? Milyen újságcikket lehet találni, hogyan

írnak a problémáról? Keressetek cikkeket, híreket és

elemezzétek azokat!

Pl.: „Ruházata miatt nem lehet ott Irán női labdarúgó-válo-

gatottja az augusztusi Ifjúsági Olimpián. A nemzetközi

szövetség hétfői állásfoglalása szerint a fejkendő

használata ellenkezik a sportág szabályzatával.

A szingapúri korosztályos játékokon hat női futballcsapat

vesz részt, Irán helyére várhatóan Thaiföld ugrik be.”

http://www.origo.hu/sport/focivilag/20100406-fejkendo-

miatt-nem-focizhat-iran-noi-focicsapata.html

Vagy: „A török alkotmánybíróság a napokban alaptörvény-

nyel ellentétesnek mondta ki a muzulmán fejkendő

egyetemi viselésének engedélyezéséről elfogadott

törvénymódosítást. Erdogan miniszterelnök most nyomást

gyakorol: szerinte az alkotmánybíróság megsértette a

parlament jogkörét. A fejkendővita szabályos kulturális és

hatalmi harcot jelent a világi társadalom és a „lopakodó

iszlamizáció” hívei között Törökországban.”

http://hirszerzo.hu/kulfold/69044_betiltjak_a_

kormanypartot_kitort_a_torok_fejkendot

Csoportos vitaA csoport/osztály egyik fele érvekkel erősítse meg azt az

álláspontot, hogy a hidzsáb viselése Európában is fontos/

szükséges, a másik csoport érveljen ellene! Rendezzetek

vitafórumot!

KutatásNézzetek utána, volt-e Magyarországon a hidzsáb

viseléséhez hasonló szokás, ha igen, mi és mikor?

CLOSE YOUR EYES AND LOOK AT ME

HUNYD LE A SZEMED, ÉS NÉZZ RÁM! Egyesült Királyság, 2008, 6 perc

Rendező: Lindsey DrydenHUNYD LE A SZEMED, ÉS NÉZZ RÁM!CLOSE YOUR EYES AND LOOK AT ME

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKSajtóelemzés

Csoportos vita

Kutatás

42

„Az identitás kialakítása társadalomtudományi értelemben

nem magányos spekuláció eredménye, hanem a szociali-

zációs folyamat társadalmi terméke. Az egyének a társas

interakciók során, mások reakcióit megtapasztalva

ébrednek saját létük tudatára, s ezekből a tapasztalatok-

ból építik fel énjüket. Az így létrejövő identitás, különböző,

gyakran egymásnak ellentmondó elemeket foglal magába,

a koherencia kialakítása komoly erőfeszítéseket igényel.

Tradicionális társadalmakban általában kötöttebb,

a közösség által szigorúbban meghatározott elemekből

épül fel az identitás, mint a modern társadalmakban, ahol

már évszázadok óta téma az identitás válsága.

Az identitásnak fontos alkotóeleme a csoport-hovatarto-

zás, a szűkebb értelemben vett társas identitás. A társas

identitás egy csoporttal való azonosulás, tehát az „én”

„mi”-vé alakítása. Sok mai társadalomban nyer teret az

identitáspolitika: a faji, etnikai, nemzeti, kulturális, nemi,

szexuális orientáción stb. alapuló identitások csoport-kép-

zővé, az így kialakított csoportok („kisebbségek”) pedig

fontos politikai tényezőkké válnak.”

(In Magyar Virtuális Enciklopédia. MTA, Filozófi ai Intézet, 2004)

A hagyományőrzés, a tudás átadása, a generációk alatt

megszerzett tulajdon a legtöbb kultúrában „apáról fi úra”

száll. De mi történik akkor, ha a család kettészakad, vagy

akár több ezer kilométerre kerül egymástól? Milyen

örökséget ad tovább egy migrációban, esetleg vegyes

házasságban is élő apa a gyermekeinek? Az új hazában

született, ún. második generáció vajon a szülei vagy

a nagyszülei hazáját tekinti-e majd a sajátjának?

Mi alap ján választ hazát, otthont, kultúrát magának

az ember? A szüleitől örökölt tudás alapján? A beszélt

nyelv szerint? A családja származásának megfelelően?

Az ebbe a szekcióba tartozó fi lmek erre az összetett

problémakörre keresik a választ, illetve olyan élethelyzete-

ket mutatnak be, ahol a bevándorlók leszármazottjai

származásuk gyökereit keresve kerülnek kapcsolatba

őseik kultúrájával, hagyományaival, beszélt és írott

nyelvével.

Az identitás kérdése ebben az esetben jóval összetet-

tebb. Hiszen melyik népcsoporttal, kultúrával érez majd

azonosságot egy második generációs bevándorló?

Amelyikben felnőtté vált, vagy ahol az ő szülei nőttek fel?

Mi történik akkor, ha a második generáció, a bevándorlók

gyermekei, nem viszik tovább a szülői örökséget? Gyakran

ugyanis a migrációban született utódok, talán éppen

szüleik példáján tanulva, inkább a teljes asszimilációt

választják, gyökereikhez kevésbé ragaszkodnak, töreked-

nek az adott ország társadalmának egyenrangú tagjává

válni.

E szekció fi lmjei az említett jelenségeket különböző

módon tárják fel. A migrációban élő emberek társas

identitására remek példa a Banángyerekek, vagy akár

a Kívül sárga, belül fehér c. fi lm, ahol az Európában élő

ázsiai bevándorlók közösséget alkotva, vagy éppen

az őshazába utazva keresik gyökereiket, de a Szia Nagyi,

jól vagyunk!-ban látunk példát a családon belüli egy-

értelmű akkulturációs folyamatokra is.

A szekció fi lmjei sajátos módon közelítik meg a beván-

dorlók második generációjára jellemző összetett kérdés-

kört, így segítik hozzá a nézőt a migrációban élő több-

generációs családok megértéséhez, megismeréséhez.

HAGYOMÁNY, IDENTITÁS, ÉRTÉKEKA BEVÁNDORLÓ GENERÁCIÓK EGYÜTTÉLÉSÉNEK NEHÉZSÉGEIHAGYOMÁNY, IDENTITÁS, ÉRTÉKEKA BEVÁNDORLÓ GENERÁCIÓK EGYÜTTÉLÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI

43

ÖSSZEFOGLALÁS„Banángyerek az, aki vietnáminak születik, de csehként nő

fel: kívül sárga, belül fehér.” A vietnámi közösség a

harmadik legnépesebb kisebbség a Cseh Köztársaság-

ban. Elsősorban kiskereskedők alkotják, akik a 90-es évek

óta Vietnám szegényebb területeiről, a jobb megélhetés

reményében vándoroltak az országba. Míg a szülők

rengeteget dolgoznak, alig törik a cseh nyelvet és állandó

honvágyat éreznek, a gyermekeik az iskolában megtanul-

nak csehül, hamarabb alkalmazkodnak a cseh környezet-

hez, szülőhazájukkal, Vietnámmal pedig gyengébb,

tisztázatlan a kapcsolatuk. A családban egymással

csehül, szüleikkel vietnámiul beszélnek. A fi lmben több

család példáján keresztül betekintést kapunk a Csehor-

szágban élő Vietnámi közösségek életébe, megértjük a

szoros családi kötelék okait, illetve azt, hogy miért a nyelv

a kultúra átöröklésének leghatékonyabb eszköze.

KULCSSZAVAK Bevándorlók

Interkulturális folyamatok

Nyelvi kultúra

Enkulturáció

A több generációs család sajátosságai

Identitás

Asszimiláció

Sztereotipizálás

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mi a közös a fi lmbéli fi atalokban azon kívül, hogy mind-

annyian bevándorlók?

Miért költöztek a vietnámi családok Csehországba?

Milyen életet élnek Csehországban?

Hogyan változtatta meg a helyiek életét a vietnámiak je-

lenléte?

Milyen kép él a cseh emberekben a vietnámi bevándor-

lókról?

Milyen jövőképpel rendelkeznek a fi lmbéli fi atalok?

FELADATOKGyűjtőmunkaVégezzetek gyűjtőmunkát a mai Vietnámról!

Végezzetek gyűjtőmunkát a hazánkban élő vietnámiakkal

kapcsolatban!

Emeljetek ki néhányat az elhangzott személyes

történetekből!

VitafórumVitassátok meg, hogyan tudnak egymás mellett élni a

csehek és a vietnámiak?

Szerintetek hogyan határozza meg az ember személyisé-

gét, a hely, ahová születik? Mondjatok példát erre a

jelenségre saját tapasztalataitokból!

Filmelemzés Milyen a fi lm képi világa?

Milyen a fi lm szerkezete és formanyelve?

Milyen párhuzamot tudnátok találni a Kívül sárga, belül

fehér c. dokumentumfi lmmel?

BANÁNOVÉ DĚTI

BANÁNGYEREKEK Csehország, 2009, 63 perc

Rendező: Martin RyšavýBANÁNGYEREKEKBANÁNOVÉ DĚTI

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKGyűjtőmunka

Vitafórum

Filmelemzés

44

ÖSSZEFOGLALÁSKi vagy mi dönti azt el, hogy az ember milyen kultúrához

tartozónak érzi magát igazán? Főleg, ha bevándorlók

gyermekeként már egy új országban születik, él és tanul.

Erre utal az ironikus elnevezés: „Banán gyerekek - kívül

sárgák, belül pedig fehérek!”. Ők olyan 10 és 20 év közötti

fi atalok, akik franciák ugyan, de kínai származásúak.

Szüleik a 80-as évek növekvő kínai migrációs hullámával

érkeztek Franciaországba. Ezek a fi atal tinik most

egyhónapos vakációra indulnak Pekingbe, hogy megis-

merkedjenek az óhaza kultúrájával, nyelvével, családi

gyökereikkel.

KULCSSZAVAK Identitás

Hagyományőrzés

Családi kapcsolatok

Akkulturáció

Kulturális sokféleség

Az anyanyelv és a beszélt nyelv

A szülőföld fogalma

Nemzet

Nemzetiség

Asszimiláció

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Melyik országot gondolják a fi atalok igazi hazájuknak

és miért?

Mit tudtunk meg a fi lmben szereplő fi atalok családjá-

ról, múltjáról?

Mi a közös a fi lmben szereplő fi atalokban azon kívül,

hogy mindannyian bevándorlók?

Milyen a jövőképe a fi lmbéli fi ataloknak?

Mit gondolnak a házasságról ők és a szüleik?

Mi történt a szereplőkkel a következő egy évben?

FELADATOKVéleményvonalAz alábbiakban állításokat fogalmazunk meg. A terem

egyik végébe álljanak azok, akik egyet értenek az

állítással, a másik végébe, akik nem értenek egyet!

Vitassuk meg az egyes szempontokat, azután adjunk

lehetőséget a csoporttagoknak a helyváltoztatásra!

Állítások: A migránsok egy jobb élet reményében

költöznek másik országba. Madarat tolláról, embert

barátjáról! A kínai ruhakereskedők tönkretették a könnyű-

ipart Magyarországon. A bevándorlókra szüksége van a

gazdaságnak.

InterjúKészítsetek interjút környezetetekben élő kínai fi atallal és

családjával! Kérdezzétek arról, hogyan tartják a kapcsola-

tot az otthon maradottakkal?

KÍVÜL SÁRGA, BELÜL FEHÉRLES ENFANTS BANANAS

Franciaország, 2007, 50 perc

Rendező: Xiaoxing ChengKÍVÜL SÁRGA, BELÜL FEHÉRLES ENFANTS BANANAS

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKVéleményvonal

Interjú

45

ÖSSZEFOGLALÁSSzék község az erdélyi Mezőségben, Kolozsvártól

északra, mintegy 50 km-re helyezkedik el. A község

tradicionális népzenéje és folklórja az 1960-as évektől

egészen napjainkig a magyarországi táncház-mozgalom

meghatározó alapja volt. Szék lakosságának 80%-a az

elmúlt évtizedben Magyarországon vagy más európai

országokban keresi boldogulását. A fi lm ennek a

folyamatnak a következményeiről szól, bemutatva egy

többgenerációs széki családot, ahol a szülők Budapesten

vállalnak munkát, míg gyermeküket a nagyszülők nevelik.

A tradicionális családmodellre épülő széki kultúrát a

migráción kívül még más modernizációs folyamatok is

alakították és formálják a mai napig.

KULCSSZAVAK Erdély

Romániai magyar kisebbség

Erdélyi magyar munkavállalók Magyarországon

Falusi életmód

Városi életmód

Modernizáció

Hagyomány

Identitás

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Milyennek látja a fi lm szereplője Magyarországot?

Milyen szerepet tölt be ma a család az egyén és a tár-

sadalom szintjén?

Milyen szituációkon keresztül ismerjük meg a szereplőt

és annak életét?

Milyen Magyarországon külföldiként dolgozni?

Mi lesz a családdal tíz év múlva?

Milyen a társadalmi megítélése az erdélyi vendégmun-

kásoknak Magyarországon?

FELADATOKGyűjtőmunka Végezzetek gyűjtőmunkát az erdélyi magyar kisebbségről!

Végezzetek gyűjtőmunkát a Magyarországon élő romániai

magyarokról!

FilmelemzésMilyen funkciót tölt be a zene a fi lmben?

Milyen szituációk hiányoznak a fi lmből?

Milyen a fi lm szerkezete és formanyelve?

Figyeljétek meg a fi lmben elhangzó kérdéseket és

kérdezéstechnikát!

Vonjatok párhuzamot a gyűjteményben található Szia

Nagyi, jól vagyunk! és az Én is magyar vagyok! c. fi lmekkel!

InterjúKeressetek olyan más nemzetiségű embereket, akik

Magyarországon dolgoznak, és beszélgessetek velük az

alábbiakról: Hogy érzik magukat Magyarországon? Érték-e

őket atrocitások hazánkban amiatt, hogy külföldiként

munkát vállaltak? Mit ismernek a magyar kultúrából?

Az interjúk alapján gondoljátok végig: ti milyen feltételek-

hez kötnétek a magyarországi munkavállalást?

DE MAJD JÖVŐRE BEVETJÜK! Magyarország, 2004, 47 perc

Rendező: Gyuris GáborDE MAJD JÖVŐRE BEVETJÜK!

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKGyűjtőmunka

Filmelemzés

Interjú

46

ÖSSZEFOGLALÁSA kazetta egy Budapesten élő mongol család újévi video

üzenetét tartalmazza, amely az ulánbátori nagymamának

szól. E szerkesztett home video, amellett hogy betekintést

nyújt a család hétköznapi életébe, sokat elárul rólunk,

magyarokról is. A fi lm tulajdonképpen „talált tárgy”,

a rendező sosem járt a helyszínen.

KULCSSZAVAK Városi életmód

Identitás

Mongólia

Hagyományőrzés

Szocializáció

Generációs konfl iktus

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Kik a fi lm szereplői, milyen viszonyban állnak egymás-

sal?

Mik a fi lm készítésének körülményei?

Mit tudtunk meg erről a családról a video üzenet során?

Miért ezt a módját választotta a család a Nagyival való

kommunikációnak?

Mi jellemzi a családtagok nyelvi kompetenciáját?

Mi a nyelv szerepe egy adott kultúrában?

Mit tudhatunk meg a fi lmből a család magyarországi in-

tegrációját illetően?

Mi lesz a családdal 10 év múlva?

FELADATOKFilmes feladatNézzetek utána: Miről lehet megismerni egy „home

video”-t? Milyen alkalmakkor készítenek az emberek

„home video”-t? Miben tér el ez a video üzenet egy

szokványos „home video”-tól?

Keressetek az interneten hasonló video üzeneteket!

Milyen hasonlóságokat vagy különbségeket találtatok az

internetes üzenetek és a fi lm között?

Készítsetek saját video üzenetet valamelyik családtagotok,

rokonotok vagy barátotok számára!

SZIA NAGYI, JÓL VAGYUNK! Magyarország, 1999, 16 perc

Rendező: Füredi ZoltánSZIA NAGYI, JÓL VAGYUNK!

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKFilmes feladat

47

„A művészet jelentése a klasszikus Kínában vagy a klasz-

szikus iszlámban, a délnyugati pueblóknál vagy Új-Guinea

hegyi kultúráiban még akkor sem ugyanaz, ha esetleg el is

fogadjuk, hogy érzelmi hatása itt is, ott is ugyanazokból

az érzelmi tulajdonságokból fakad”.

(Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Századvég, 1994. 274. old.)

A művészeti tevékenység kizárólag az emberre jellemző

és több ezer éves múltra tekint vissza. Az alkotás öröme,

az „üzenet átadás” szándéka, a megértés vágya,

az önkifejezés, a szépség élvezete mind motivációként

értelmezhetők ember és művészet relációjában. Mondhat-

nánk azt is, hogy ember és művészet édestestvérek,

hiszen már a történelem korai szakaszából származó

alkotások is magukon viselik az esztétikum, a művészi

megformálás jegyeit. A művészet az ókortól kezdve már

kulturális, földrajzi és történelmi szempontok alapján is

kategorizálható, értelmezhető és megismerhető.

A különböző művészeti ágak, mint például a zene,

az ének, a tánc, a színház, a képzőművészet, a népművé-

szet mind-mind megjelennek e szekció fi lmjeiben.

Az egyébként is összetett képi világgal és tág értelme-

zési kerettel rendelkező dokumentumfi lmek, ebben

a csoportosításban a tartalom, a forma és a szereplők

személyiségén túl, a bemutatott művészeti ág alapján

további értelmezési lehetőséget nyújtanak.

A művészet szekcióba olyan migrációs fi lmeket

soroltunk, melyekben a főszereplők személyisége, illetve

a fi lm témája e szempont alapján meghatározó. Minden

fi lmnek több jelentésrétege van: meghatározó a szereplők

nemzetisége, foglalkozása, a fi lm helyszíne, a fi lm

formanyelve és a művészet fi lmben, valamint a szereplők

életében betöltött szerepe. A szekció fi lmjei éppen ezért

egymással is összehasonlíthatóak.

Az elemzések során vitassuk meg kimondottan az adott

fi lmnek a művészettel való kapcsolatát is:

Melyik művészeti ág jelenik meg a fi lmben a kultúra és/

vagy a személyiség részeként?

Mi a folklór? Hogyan függ össze a hagyományőrzés és

a művészet?

Mi a művészet funkciója a fi lmben?

A művészet az adott kultúra része vagy az alkotó sze-

mélyiség sajátja?

Milyen kapcsolat lehet az identitás és a művészet kö-

zött?

Milyen párhuzamokat találunk a fi lmben látott művésze-

ti ág és forma, valamint a saját kultúránk között?

„Ahogyan az életet az egyén vagy – ami még döntőbb,

hiszen senki sem sziget – egy egész nép megéli,

az természetesen nem csupán művészetében, hanem

számos más területen is megnyilvánul: vallásban, jóról és

rosszról alkotott ítéleteiben, a tudományában, a kereske-

delmében, a technikájában, a politikájában, a szórakozá-

saiban, a törvényeiben, még abban is, ahogyan mindenna-

pi életét megszervezi.”

(Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Századvég, 1994. 273. old.)

A kultúra és a művészet viszonyát nem értelmezhetjük

az ember és az adott népcsoport ismerete nélkül. Egy

adott népcsoport migráns tagjai számára saját kultúrájuk

életben tartása, népművészetük és hagyományaik

megőrzése biztosan más jelentőséggel bír, mint szülőha-

zájukban élő társaik esetében. A művészet egy bevándorló

számára jelentheti a családot, távoli hazája ízeit, identitá-

sát, ősei kultúráját, mely által akár elmesélheti származá-

sát vagy országa történelmét is. A migráció világjelenség.

A nagyvárosok lakói már kultúrájuk, művészetük szerint is

KIFEJEZÉS, ÉLMÉNY, TRADÍCIÓ MŰVÉSZETTEL A MIGRÁCIÓRÓLKIFEJEZÉS, ÉLMÉNY, TRADÍCIÓMŰVÉSZETTEL A MIGRÁCIÓRÓL

48

csoportosulnak, klubokat vagy akár városrészeket,

negyedeket hoznak létre. Az új életkörülmények,

a népcsoportok keveredése mind nyomot hagy az adott

kultúrához, népcsoporthoz tartozók művészetén, ezáltal is

valami újat hozva létre.

A most következő fi lmek bepillantást nyújtanak ezekbe

a folyamatokba és a művészet által képesek közelebb

vinni a nézőt a bevándorló lét megértéséhez.

A portugál azulejoAz azulejo, egyfajta mázas beltéri vagy kültéri

csempe, az arab, spanyol és portugál nyelvterüle-

tek jellegzetes díszítő eleme. Megtalálható Európán

kívül Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is.

A festett csempe gyártását eredetileg Kínában

fejlesztették ki, Európában az arabok terjesztették

el a tizenharmadik század végén. A művészi meg-

fontolások mellett a déli országokban a csempe-

borításnak gyakorlati jelentősége is van, hiszen

télen jó hőszigetelő, nyáron pedig enyhíti a hőséget.

A portugál azulejót kezdetektől külső behatások

érték: a spanyol, kínai, holland, arab, indiai, brazil

és afrikai motívumok beágyazódtak a nemzeti

művészetbe és így jött létre a mai sajátos forma- és

motívumrendszer. A hagyományos azulejón gyako-

riak a geometriai minták, különböző életképek és

biblikus jelenetek, de a modern azelujók minden

elképzelhető témát ábrázolnak és nagyon sokféle

művészi kifejezés hordozói lehetnek. Portugáliában

a csempe elválaszthatatlan a nemzeti identitástól,

és az országban szinte mindenhol megtalálható

a lakó-, köz- és kereskedelmi épületek külső és

belső falain vagy éppen a metróban, de ékszerként

is gyakran hordják.

49

ÖSSZEFOGLALÁSA Lisszabonban játszódó fi lm a brazil Nober Sanders

fi lmlevele, amelynek segítségével megpróbálja felvenni a

kapcsolatot Brazíliában élő családjával. A személyes

hangvételű vallomás során a néző sok mindent megtudhat

az emigráció és az új környezetbe való beilleszkedés

lélektanáról. Külföldi voltának ellenére, Nober megtanulta

a portugál kultúrában központi helyet elfoglaló csempefes-

tés művészetét, amellyel mind a mai napig a kenyerét

keresi. Ahogy Nober története, úgy a csempefestészet

stíluskavalkádja is a kultúrák egymással való kapcsolatáról

és egymásra hatásáról szól. Persze a fi lmből az is kiderül,

hogy Nobert ennél sokkal személyesebb és hétköznapibb

gondok foglalkoztatják, miközben festi a csempéket,

egyiket a másik után.

KULCSSZAVAK Migrációs motivációk

Művészet

Identitás

Honvágy

Város

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Hogyan került Nober Portugáliába? Miért maradt ott?

Miért nem látogat haza?

Miért akart Nober levelet küldeni otthonmaradt család-

jának?

Mit akar elmondani családjának?

Mit jelent Nober számára a migráció?

Mit jelent Nober számára a csempefestés, Lisszabon,

Ji-Parana, a lánya, és a családja?

Milyen érzéseket kelt bennetek a fi lm stílusa és képi vi-

lága?

Milyen benyomásaitok vannak Lisszabonról a fi lm alap-

ján?

Mit jelképez a csempe (azulejo) a fi lmben?

FELADATOKCsoportos kutatásMit jelent a csempe (azulejo) a portugál kultúrában? Milyen

értékeket fejez ki? Keressetek a magyar kultúrában

hasonló jelentésű tárgyat, technikát, művészeti ágat!

Gyűjtsetek össze „tipikus” magyar dolgokat (pl. ételek,

nyelv, ruhák, szokások, épületek stb.) és derítsétek ki ezek

eredetét!

Keressetek példákat a mindennapi életben, a sajtóban, az

utcán arra, hogy migránsok valamilyen „tipikusan” magyar

dolgot művelnek (pl. néptánc, népművészet stb.)! Vajon

mit jelent számukra és miért csinálják?

CSEMPELEVÉL Magyarország, 2008, 23 perc

Rendező: Somogyvári Gergő, Feszt JuditCSEMPELEVÉL

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos kutatás

50

ÖSSZEFOGLALÁSMagyarországon élni külföldiként, ez „bárkivel” előfordul-

hat. De vajon ez a „bárki” miért itt keresi a boldogulást,

miért akar itt állampolgárságot? A fi lm készítői ezt a

kérdést tették fel David Yengibarjannak, a hazánkban

karriert csinált örmény tangóharmónika-művésznek.

Gyakorol, dolgozik, vizsgázik, mesél – erről szól a fi lm.

KULCSSZAVAK Kommunizmus

Diktatúra

Örmény kisebbség Magyarországon

Identitás

Zene

Integráció

Állampolgárság

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Milyen szerepet tölt be a zene a főszereplő életében?

Milyen funkciót tölt be a zene a fi lmben?

Milyen helyzeteken keresztül ismerjük meg a szereplőt

és annak életét?

Milyennek látja a fi lm szereplője Magyarországot?

Mit jelent a fi lm szereplője számára a magyar állampol-

gárság megszerzése?

Milyen állomásai lehetnek az integrációnak?

Milyen feltételekhez lehet kötni a magyar állampolgár-

ság megszerzését?

FELADATOKGyűjtőmunkaVégezzetek gyűjtőmunkát a Magyarországon élő örmény

kisebbségről!

Végezzetek gyűjtőmunkát a tangóharmonikáról: jellemző-

en milyen kultúrákban jelenik meg?

Csoportos kutatásNézzetek utána, hogy milyen folyamata van a magyar

állampolgárság megszerzésének!

Nézzetek utána annak, hogy más országokban milyen

feltételei vannak az állampolgárság megszerzésének!

Filmes gyakorlatMilyen a fi lm szerkezete és formanyelve?

Értékeljétek a fi lmben elhangzó kérdéseket és

kérdezéstechnikát!

Vonjatok párhuzamot a gyűjteményben található Lépésről

lépésre és az Ének és tánc c. fi lmekkel (állampolgárság

megszerzése, a múlt feldolgozása a zene által)!

ÉN IS MAGYAR VAGYOK! Magyarország, 2003, 54 perc

Rendező: Szepesi GáborÉN IS MAGYAR VAGYOK!

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKGyűjtőmunka

Csoportos kutatás

Filmes gyakorlat

51

ÖSSZEFOGLALÁS:Milyen érzés fi atalként egy olyan országban, amely az

embernek sajátja is, meg nem is? Milyen lehet egyszerre

két világban élni, és miért kerülhet az ember olykor bajba

csupán emiatt? A fi lm főszereplői egy Blackheadz nevű

iskolai csapat tagjai, olyan diákok, akik elhatározták, hogy

megpróbálnak javítani a svédek és a bevándorlók

viszonyán, ennek érdekében saját tapasztalataik és

emlékeik alapján kidolgoznak egy színpadi előadást.

A közös munka során többen olyan történeteket is

elmesélnek, amit eddig még nem osztottak meg senkivel.

KULCSSZAVAK Identitás

Asszimiláció

Integráció

Sztereotípiák

Diszkrimináció

Színház és színjátszás mint terápia

Kulturális különbségek

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mi a Blackheadz csoport célja az előadással?

Miért fontos a számukra, hogy megértessék magukat a

svédekkel?

Milyen szerepet tölt be a színdarab és a színjátszás a

bevándorlókból álló csoport életében?

Mely nemzetiségek szerepelnek a fi lmben?

Mit tudunk meg a szereplőkről az előadás és a beszél-

getések kapcsán?

Milyen atrocitások érik/érték Svédországban a beván-

dorlókat?

FELADATOKCsoportos beszélgetésKis csoportban dolgozzátok fel az alábbi témákat:

Mik a fő motívumai az elhangzott személyes történeteknek

(pl. vissza akarnak küldeni a saját országunkba, félnek

tőlünk, aláírásokat gyűjtöttek ellenük, stb.)?

Mi a közös a fi atalokban azon kívül, hogy mindannyian

bevándorlók? (Lehetséges válaszok: háborút éltek át,

testközelből ismerik a halált és a rombolást stb.)

Milyen példákat hoznak fel a fi lmben szereplők a negatív

diszkriminációra és a rájuk vonatkozó sztereotípiákra?

Milyen kulturális különbségek derülnek ki a bevándorlók

és a svédek közt a fi lmbéli elbeszélésekből?

Hogyan fogalmazza meg az előítélet lényegét az egyik

szereplő?

Hogyan tud segíteni az előadás a társadalmi feszültségek

oldásában?

Filmes gyakorlatMilyen párhuzamot lehet találni az Ez én vagyok! c.

dokumentumfi lmmel?

Milyen a fi lm képi világa?

Milyen a fi lm szerkezete?

Milyen a fi lm formanyelve?

SÅ SOM DU ÄR MÄNNISKA ÄR JAG MÄNNISKA

ÉN IS OLYAN VAGYOK, MINT TE! Svédország, 2004, 29 perc

Rendező: Kristina Meiton, Linda SternöÉÉÉN IS OLYAN VAGYOK, MINT TE!SÅ SOM DU ÄR MÄNNISKA ÄR JAG MÄNNISKA

ÖSSZEFOGLALÁS:

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos beszélgetés

Filmes gyakorlat

52

ÖSSZEFOGLALÁSAz énekes Tatiana Miranda és a táncos Ligia Luna ahhoz

a nicaraguai nemzedékhez tartozik, amelynek tagjait az

1979-es sandinista forradalom után Kelet-Európába

küldték tanulni. Hazájuk kulturális fejlődésének, felvirágoz-

tatásának reményében nekivágtak a „nagyvilágnak”,

Berlinbe és Kijevbe mentek. Ám mire a 90-es évek elején

visszatértek Nicaraguába, nem csak a hidegháború utáni

Európa alakult át: az egy évtizedes polgárháború és

kudarcba fulladt forradalom utáni Nicaragua jövője is

egyre bizonytalanabbá vált. Ebben a személyes hangvéte-

lű portréfi lmben az ének és a tánc segítségével mesélnek

elveszett álmokról, az idegen országban leélt életről és a

honvágyról egy sosem létezett ország után.

KULCSSZAVAK Hazaszeretet

Honvágy

Identitás

Művészet mint az önkifejezés módja

Rendszerváltás

Berlini fal

Kommunizmus

Diktatúra

Kulturális különbségek

Dél-Amerika, Nicaragua

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mit jelent a szereplők számára a saját művészetük?

Mit jelent a szereplők életében a tánc?

Mit jelent a szereplők életében az ének?

Hogyan jellemeznéd a két főszereplőt?

Milyen tapasztalatokat hozott számukra a migráns lét?

Miről szólnak Miranda dalai?

Milyen módon idéződik fel a táncelőadásban az 1979-

es nicaraguai forradalom?

Mit köszönhet Ligia Luna a forradalomnak?

Hogyan határozzák meg az egyén életét és akár művé-

szetét az országában lezajló események?

FELADATOKCsoportos kutatás Keressetek dél-amerikai bevándorlókat a

környezetetekben!

Keressetek olyan magyar művészeket, akiknek téma-

választásában és munkásságában tetten érhetők a

magyar történelem eseményei (pl.: ének - Cseh Tamás,

tánc/balett - Markó Iván)!

Kreatív gyakorlatÍrjátok meg egy olyan előadás szinopszisát, amely a

családotok számára meghatározó politikai/társadalmi

eseményt dolgoz fel!

ÉNEK ÉS TÁNCCANTO Y DANZA

Németország, 2008, 75 perc

Rendező: Hannah Leonie PrinzlerÉNEK ÉS TÁNCCANTO Y DANZA

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos kutatás

Kreatív gyakorlat

53

ÖSSZEFOGLALÁS Mindhárom szereplő afro-német, mindhárman apa nélkül

nőttek fel, és mindhárman hivatásos zenészek:

Adé zenész, D-Flame rapper és Mamadee énekesnő.

A zene az a csatorna, amin keresztül kifejezik érzéseiket,

gondolataikat, világnézetüket. Harcolnak a rasszizmus és

az intolerancia ellen, szövegeikben egyértelműen állást

foglalnak az együttélés és egymás elfogadása mellett.

A „Brothers Keepers”, azaz „Testvérek őrzői” elnevezésű

együttes megalakulásának apropója az volt, hogy

2000 júniusában Dessauban neonácik megtámadtak és

meggyilkoltak egy fekete férfi t. Adriano című daluk neki

állít emléket.

Azóta a „Brothers Keepers” mellett a „Sisters Keepers”

nevet viselő zenei projektek aktív tagjai is, mindkettő az

egymás iránti toleranciát és a békés együttélést hirdeti.

KULCSSZAVAK Identitás

Enkulturáció

Tolerancia

Idegenellenesség

Rasszizmus

Kampány

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Milyen élettörténetek jelennek meg a fi lmben?

Mik a szereplők erősségei, nehézségei?

Milyen pszichés szükségletre reagál a zenészek által

létrehozott projekt?

Milyen eszközökkel lehet harcolni a rasszizmus ellen?

FELADATOKCsoportos kutatásTekintsétek meg a YouTube-on a két zenei kollektíva,

a „Brothers Keepers” és a „Sisters Keepers” Adriano c.

dalát, mely az Utolsó fi gyelmeztetés alcímet viseli.

Keressetek olyan zeneszámokat és videoklipeket, melyek

hasonló módon hívják fel a fi gyelmet az egymás iránti

toleranciára!

Keressetek olyan híreket, melyek hazánkban történt,

rasszista indítékú, erőszakos cselekedetekről szólnak!

Gyűjtsétek össze, hogyan, milyen eszközökkel lehet

fellépni a rasszizmus ellen! Keressetek példákat! Szerinted

sikerül-e ?

InterjúKeressetek környezetetekben élő 25 év alatti bevándorlót

és ismerjétek meg élettörténetét, zenei ízlését!

Készítsetek rövid interjúkat itt élő külföldiekkel: érte-e őket

hazánkban bármilyen atrocitás a származásuk miatt?

Keressetek ismerőseitek között olyat, aki legalább 3

hónapig élt, dolgozott külföldön, és beszélgessetek el vele

az ott gyűjtött tapasztalatairól. Térjetek ki vele az alábbi

témákra: tolerancia, rasszizmus, kulturális sokszínűség!

YES I AM!

EZ ÉN VAGYOK! Németország, 2006, 104 perc

Rendező: Sven HalfarEZ ÉN VAGYOK!YES I AM!

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos kutatás

Interjú

54

ÖSSZEFOGLALÁSPape Assane hivatásos táncos, Szenegálból származik.

Kilenc éve él és dolgozik Hollandiában. Gyermekkori álma,

hogy kizárólag táncból tarthassa fenn magát. Fatou nevű

barátnőjével első közös gyermeküket várják, miközben

„lépésről lépésre” dolgozzák ki Pape karrier-tervét. Pape

új életében is őrzi a szenegáli hagyományokat, hiszen

táncelőadásaiban a közönség számára Afrikát képviseli és

ezt ügyesen a saját javára is fordítja. A fi lmben, miközben

nyomon követjük hétköznapi életüket, elkísérjük Papet a

holland állampolgárság megszerzéséhez szükséges

vizsgára is. Látjuk táncórán, végigkövetjük ahogy a holland

adórendszerrel birkózik, látjuk foci vagy éppen otthoni ima

közben.

KULCSSZAVAK Identitás

Újrakezdés

Hagyományőrzés

Asszimiláció

Enkulturáció

Művészet

Egzoticizmus

Állampolgárság

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Milyen szituációkon át bontakozik ki a történet?

Melyek az asszimiláció és az enkulturáció fokai a fi lm-

ben?

Mit jelent a társadalmi integráció?

Valóban feladja-e Pape a tradíciókat a megélhetés ér-

dekében?

Hogyan próbál Pape új jövőt építeni Hollandiában?

Mennyire akarja megőrizni saját kultúráját Hollandiá-

ban? Hozz rá példákat!

FELADATOKVitafórumKiscsoportban vitassátok meg az alábbi kérdéseket,

írjátok fel, hogy melyik kérdésekben voltak nézeteltérései-

tek! Számoljatok be tapasztalataitokról az egész csoport

előtt!

A holland útlevéllel kezében valóban elutazik Pape

Amerikába?

Szerinted hollandnak vagy szenegálinak neveli-e majd

a fi át?

Vannak-e előítéleteik a magyaroknak az afrikaiakkal

szemben?

Elfogadható-e, hogy a megélhetés érdekében „eladhatóvá

tegye” valaki a saját kultúráját?

TerepgyakorlatTöltsetek el hosszabb időt egy olyan helyen, ahol nagyobb

afrikai származású migráns jelenlét van! (Pl. Budapesten

a Blaha Lujza tér környéke.) Végezzetek megfi gyelést,

jegyezzétek le a tapasztalataitokat! Fókuszáljatok a

többségi társadalom tagjaival való interakciókra!

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRENEXT STEP. A SENEGALESE DANCER IN DIASPORA

Hollandia, 2008, 39 perc

Rendező: Julia Rosalie TaalLÉPÉSRŐL LÉPÉSRENEXT STEP. A SENEGALESE DANCER IN DIASPORA

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKVitafórum

Terepgyakorlat

55

„Sport-ösztöndíjjal az Egyesült Államokban.” „Az arab

származású Zidane a francia csapat kapitánya.” „Kokó

Németországba igazolt.” „A DVSC Ibrahim Sidibéje az év

játékosa.”

A fenti főcímek jól példázzák, milyen jelentős méreteket

öltött az elmúlt néhány évtizedben a sporttal összefüggő

nemzetközi migráció. Szinte minden jelentős futball-,

baseball-, rögbi- vagy krikett-klub rendelkezik külföldi

játékosokkal, és egyre több sportoló kapja meg

az állampolgárságot, hogy egy-egy ország színeiben,

nemzeti válogatottjában játszhasson. Igaz ez Magyar-

országon is, ahol többek között egyre több futball-,

kosár- és kézilabda-csapatban igazolnak le külföldi

játékosokat, sőt, egy feltörekvő jégtáncos pár orosz

születésű férfi tagja nemrég gyorsított eljárásban kapta

meg a magyar állampolgárságot, hogy részt tudjon venni

a téli olimpián. De Magyarországon létezik már olyan

focicsapat is, amely kifejezetten afrikai játékosok magyar

klubokhoz történő közvetítésével foglalkozik.

A sport-migráció során azonban nemcsak sportolók

vándorolnak, hanem többek között edzők, hivatalnokok

és bírák is, és velük együtt jelentős mértékű anyagi és

kulturális tőke is. Noha a migráns játékosok megjelenése

általában tervezett üzleti tranzakciók eredménye – amely

szorosan összefügg a globalizációval –, a sport számos

országban a kevés olyan karrier-lehetőségek egyike,

amely a bevándorlók és gyerekeik, valamint az etnikai

kisebbségek tagjai számára is nyitva áll. Nem csoda, hogy

a francia nemzeti válogatottban olyan sok arab és

fekete-afrikai származású játékos kapott helyett.

De az sem, hogy a magyar boksz-világban a cigány

származású sportolók kiemelkedően nagy számban és

teljesítménnyel képviseltetik magukat.

Az ebben a szekcióban bemutatott dokumentumfi lmek

a sport és migráció összefüggéseit vizsgálják. A fi lmekben

többek között olyan sportklubok kerülnek bemutatásra,

amelyben a migránsok és a többségi társadalom tagjai

egyenrangú félként, sporttársakként vesznek részt.

De a fi lmekben, a társadalmi integrációban betöltött

jelentős szerepe mellett, a sport mint kiugrási lehetőség

vagy éppen menekülési útvonal is megjelenik, amely

úgyszintén értékes szempontot nyújt a migrációs

folyamatok mögött meghúzódó személyes és társadalmi

motivációk komplex megértéséhez.

TALÁLKOZÁSOK, ERŐFORRÁSOK, KÖTŐDÉSSPORT ÉS MIGRÁCIÓTALÁLKOZÁSOK, ERŐFORRÁSOK, KÖTŐDÉSSPORT ÉS MIGRÁCIÓ

56

ÖSSZEFOGLALÁSA Ciutat Vella egy barcelonai kosárlabdacsapat, amelynek

tagjai különböző származású középiskolás fi atalok.

A fi lmben megismerjük Pabút, a dominikai Santo

Domingóból, aki állást keres, hogy segíthesse családját,

és Hilariót, egy fi lippínó fi út, aki egyetemre készül, de nem

biztos benne, hogy odavaló. Végignézzük, ahogy Gerard, a

spanyol sportmániás megpróbálja átverekedni magát egy

vizsgán, különben a szülei eltiltják a kosárlabdától, és

találkozhatunk Miguel Ángellel, aki ragyogóan tanult Santo

Domingóban és most folytatná tanulmányait Barceloná-

ban, de hiába várja, hogy hitelesítsék a dokumentumait.

A fi úk együtt töltenek egy évet az edző, Carlos csapatá-

ban, aki nem csak a kosárlabdára, hanem az életre is

tanítja őket.

KULCSSZAVAK Integráció

Identitás

Felnőtté válás

Második generációs migránsok

Sport

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Ki honnan származik a csapatban?

Mit jelent nekik a csapat?

Milyen nehézségeik vannak?

Hogyan oldják meg ezeket?

FELADATOKCsoportos beszélgetésMennyiben segíti a sport a kisebbségi csoportok és

migránsok társadalmi integrációját?

Csoportos kutatásKutassatok fel magyar sportolókat, akik külföldön

csináltak karriert!

Szerezzetek információt arról, mennyire (volt) sikeres az

integrációjuk!

Kutassatok fel külföldi játékosokat, akik magyar klubokban

sportolnak!

Kutassatok fel magyarországi migránsok által alakított

sportklubokat!

Milyen szerepet játszanak ezek a klubok a migrációban és

a migránsok integrációjában? Mennyire sikeres a külföldi

sportolók integrációja a magyar társadalomba?

CIUTAT VELLA SPORT KLUBCIUTAT VELLA CB

Spanyolország, 2008, 55 perc

Rendező: Albert FolkCIUTAT VELLA SPORT KLUBCIUTAT VELLA CB

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos beszélgetés

Csoportos kutatás

57

ÖSSZEFOGLALÁSA fi lm, a fi atal kubai bokszoló, Yoan Pablo Hernandez

portréja. A feltörekvő boksztehetség 2005-ben a hallei

Chemiepokal versenyen dezertált a kubai nemzeti

válogatottból, és azóta Németországban él. Időközben

szerződtette a híres berlini Sauerland bokszcsapat. Eleget

keres a bokszból, hogy távolról támogassa kubai

családját, akik többek között új házat vásárolnak. Yoan

Pablo azonban politikai okok miatt nem térhet vissza

hazájába, így nemcsak saját maga és családja jövőjéért

küzd tehát, hanem honvágya és külföldi elszigeteltsége

ellen is.

KULCSSZAVAK Disszidálás

Honvágy

Sport

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Miért és hogyan hagyta el Kubát a fi lm főszereplője?

Véleménye szerint jó döntés volt Németországba men-

ni? Miért igen, és miért nem? Mi erről a ti véleménye-

tek?

Miért nem térhet vissza Kubába?

Hogy érzi magát a főszereplő Németországban?

Milyen Yoan Pablo viszonya a családjához és viszont?

Milyen hatással van családjára, hogy Yoan Pablo

Németországban bokszol?

Mit jelent Yoan Pablo számára a boksz, milyen a viszo-

nya a sporthoz, karrierjéhez?

FELADATOKCsoportos beszélgetésMilyen okai lehetnek a migrációnak?

Keressetek be- és kivándorlókat a magyar történelem

során – olyanokat, akik Magyarországra, és olyanokat is,

akik Magyarországról vándoroltak el politikai okok miatt!

Mely okok kényszerítették őket elvándorlásra? Jellemzően

honnan és hova vándoroltak? Mennyire tekinthető

sikeresnek az integrációjuk?

ZWISCHEN DEN RUNDEN

SZORÍTÓBAN Németország, 2009, 43 perc

Rendező: Benjamin KahlmeyerSZORÍTÓBANZWISCHEN DEN RUNDEN

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos beszélgetés

58

ÖSSZEFOGLALÁSKolumbiai, török, bolíviai és német férfi ak találkozása

Hamburgban. A sokféle bemutatott sors közül a fi lm

középpontjában négy különböző történet áll beilleszke-

désről, identitásról és boldogulásról. Ami közös bennük,

hogy mindannyiuk életében fontos szerepet kap a

kapcsolatteremtés két, nemzetek feletti eszköze: a zene és

a foci.

KULCSSZAVAK Integráció

Identitás

Művészet

Sport

Interfész

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Kik a fi lm fő szereplői?

Honnan érkeztek Németországba, és miért?

Mit csinálnak Hamburgban? Mi a foglalkozásuk?

Mit jelent nekik Németország?

Milyen szerepet játszik a foci és a focicsapat az életük-

ben?

Mi jellemző a fi lm szereplőinek nyelvhasználatára? Mi-

kor használják anyanyelvüket és mikor a németet? Ez

mitől függ?

Hogyan járulnak hozzá a fi lm szereplői a befogadó tár-

sadalom értékeihez?

FELADATOKCsoportos kutatásKeressetek olyan egyesületet, sportklubot vagy civil

szervezetet Magyarországon, amelyben migránsok

vesznek részt, vagy amely a migránsok integrációját segíti,

és mutassátok be őket a csoportnak!

Kutassatok fel külföldi származású művészeket, alkotókat

és sportolókat Magyarországon ma, és a történelem

során! Milyen a viszonyuk Magyarországhoz? Mennyiben

és hogyan járultak hozzá a magyar kultúrához, társadalmi

élethez?

Csoportos beszélgetésGondoljátok végig, milyen szerepet játszanak személyes

életetekben a migránsok (pl. külföldi tanárok, osztálytár-

sak, munkatársak, barátok)! Mit kaptatok tőlük? Mennyire

volt sikeres az integrációjuk?

BEVÁNDORLÓKEINWANDERER

Németország, 2008, 56 perc

Rendező: Dirk Manthey

Mi az interfész?A migránsok és a helyi társadalom tagjai közötti

találkozási felületeket interfésznek nevezzük. Több

kutatás alátámasztja azt a feltételezést, hogy

a többségi társadalommal való kapcsolat és inter-

akció pozitívan hat a migránsok integrációjára és

egyben tompítja a migrációval járó pszichés és

egzisztenciális terhek hatását. A lokális közössé-

gekben működnek olyan intézményesült struktúrák,

melyekben kulcsszerepet játszik a helyi és beván-

dorolt egyének és közösségek interakciója. Más

országokhoz hasonlóan, Magyarországon is talál-

kozási felületként működhetnek kulturális szerveze-

tek, oktatási-nevelési intézmények (pl. óvoda,

iskola), sportegyesületek, vallási közösségek,

a kereskedelem és vendéglátás terei vagy azok

a magyar vállalkozások, amelyek migránsokat

alkalmaznak vagy a magyar dadát alkalmazó

migráns családok.

Forrás: Bognár Katalin (2010). Kapcsolatok és

erőforrások, bevándorlók és befogadók.

http://www.mtaki.hu/kutatasi_programok/

bevandorlok_magyarorszagon/05_kvalitativ_

Bognar.pdf

BEVÁNDORLÓKEINWANDERER

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOK

Csoportos beszélgetés

Csoportos kutatás

59

„A városok nemcsak formájukat, kiterjedésüket, nagysá-

gukat, építészetüket tekintve különböznek egymástól,

hanem elsősorban azért mások, mert a városok lakói

másképpen élik meg saját városukat, és ezeken az eltérő

„megéléseken” keresztül másképpen teremtik meg azt;

mert a mindennapi életüket élő emberek másképpen

alkotják meg önnön képüket a városról és ez a másképpen

megalkotott kép nagyon különböző városokat hoz létre,

azaz a közigazgatásilag ott lévő, egy adott fi zikai teret

elfoglaló város mindig másképpen és másképpen válik

az „elképzelt” várossá, az egyedül valóságos várossá,

amiben élni lehet”

(Niedermüller Péter: Város, kultúra, imagináció In Mozgó Világ 1994/5).

A tömeges és világméretű városiasodási folyamat

eredményeként, ami a tizennyolcadik században az ipari

forradalommal indult el, ma a világ lakosságának több,

mint fele városokban él. Az urbanizáció különösen az ún.

harmadik világ országaiban gyorsult fel az elmúlt

évtizedekben, ahol minden hónapban több millió ember

vándorol vidékről a – népesség szempontjából és

területileg is – robbanásszerűen növekvő városokba.

Mexikóváros példája jól mutatja ezt a tendenciát: míg

a városnak 1960-ban 5 millió lakosa volt, ma több, mint

30 millióan lakják. A lakosság növekedésének majdnem

felét a vidékről érkező migránsok tették ki. Azonban a

városok felé irányuló migráció nemcsak országon belül,

hanem nemzetközi szinten is egyre markánsabban jelenik

meg: New York város lakosságának ma majdnem

egyharmada külföldön született. Noha Magyarországon

a külföldiek aránya más nyugati országokhoz képest

nagyon alacsony (2% körüli), a város mint migrációs

célpont jelentősége hazánkban is egyértelmű. Ma már

Budapest lakosságának is mintegy 5%-a külföldi

állampolgár, ami több, mint kétszerese az országos

átlagnak.

A migráció személyes és közösségi szinten is jelentős

változásokat indít el, hatására nemcsak a migrációban

résztvevő egyének – a migránsok és a befogadó társada-

lom velük kapcsolatba kerülő tagjai –, de egész országok,

régiók és városok szerkezete és társadalma is jelentős

átalakuláson megy át.

E szekció fókuszában a városok állnak: az itt bemuta-

tásra kerülő dokumentumfi lmek nemcsak a városok belső

viszonyaiban és a kollektív viselkedési formákban

megjelenő változásokra hívják fel a fi gyelmet, de a városok

szimbolikus és fi zikai átalakulására is. A migránsok

jelenléte folytán a megszokott terek új jelentést nyernek és

újfajta terek jelennek meg: kialakulnak a migránsok

integrációjának intézményei, amelyek nemcsak

a megélhetést és a közösségépítést szolgálják, hanem

egyfajta találkozási felületként is működnek a befogadó

társadalom és a migráns közösségek között. A városok

szerepe a nemzetközi migrációban mára megkerülhetet-

lenné vált. E fi lmek és a hozzájuk kapcsolódó kérdések és

feladatok segítségével bepillantást kaphatunk abba,

hogyan boldogulnak és alkalmazkodnak a migránsok új

otthonukban, hogy próbálják megtartani személyes és

térbeli identitásukat, hogyan tesznek erőfeszítéseket, hogy

egy új hely részévé váljanak, és minderre hogyan

reagálnak a „befogadó” város lakói.

HELYEK, TEREK, ÚJ JELENTÉSEKMIGRÁCIÓ ÉS VÁROSHELYEK, TEREK, ÚJ JELENTÉSEKMIGRÁCIÓ ÉS VÁROS

60

ÖSSZEFOGLALÁSKolumbiaiak milliói hagyják el hazájukat az ottani nehéz

társadalmi és gazdasági viszonyok következtében. Sokan

az Egyesült Királyságba vándorolnak, elsősorban

Londonba. Ez a dokumentumfi lm egyetlen kolumbiai

család, egy nagymama, egy anyuka és egy kislány életét

követi nyomon új otthonukban, az angol metropoliszban.

Yeny 1995-ben érkezett Nagy-Britanniába édesanyjával és

Daniela nevű kislányával. A kis Daniela a „légy a falon”-

módszerrel fedezi fel a latin gyökerekhez ragaszkodó

idősebb nők viszonyát szemük fényéhez, a már nem

egészen kolumbiai, de még nem egészen angol

Danielához. A fi lm többek között bemutatja a migránsok

stratégiáit arra, hogy megőrizzék kultúrájukat, miközben

egy új környezetben próbálnak boldogulni, a kulturális

identitás létfontosságú intézményeit és tereit, valamint

a második generációban kialakuló kettős identitást és

komplex viszonyt „otthoni” és „itthoni” kultúrájukhoz.

KULCSSZAVAK A kultúra megőrzésének intézményei és terei

Első és második generációs migránsok

Kettős identitás

Nyelvhasználat

Város

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Miben különbözik Daniela és anyukája/nagymamája vi-

szonya Angliához, illetve Kolumbiához?

Miben különbözik Daniela és anyukája/nagymamája vi-

szonya az angol és a spanyol nyelvhez?

Milyen intézmények segítik Londonban a kolumbiai

migránsokat a közösség-teremtésben és az otthoni kul-

turális szokások megtartásában?

Milyen terek/intézmények szolgálják Londonban a ko-

lumbiaiak integrációját?

Mely fi lmben bemutatott terek/intézmények működnek

ún. interfészként?

FELADATOKCsoportos kutatásKeressetek saját városotokban olyan helyszíneket, ahol

különböző migráns csoportok „maguk között” vannak, és

olyanokat is, ahol érintkeznek a helyiekkel! Értékeljétek,

hogy ezek a helyszínek/intézmények mennyire segítik a

saját kultúra megőrzését, az integrációt és a személyes/

közösségi boldogulást!

Kiscsoportos munkaKiscsoportban írjátok össze a találkozás és a belső

közösségépítés összes lehetséges terepét/helyszínét/

intézményét (pl. iskola, vallás, sport, nyelv, szabadidő,

fogyasztás, munka stb.) és keressetek konkrét példákat

saját városaitokban, kerületeitekben, lakóhelyeiteken vagy

az iskola környezetében!

Egyéni vagy páros feladat Végezzetek etnográfi ai terepmunkát vagy megfi gyelést

egy-egy migránsok által gyakran használt helyszínen

(Budapesten pl. Moszkva tér, Blaha Lujza tér, Józsefvárosi

„kínai” piac)! A megfi gyelést dokumentáljátok jegyzetek-

kel, rajzokkal és fényképekkel!

Szervezzetek tereplátogatást egy migránsok által gyakran

használt helyszínen az osztály egy migráns tanulója

segítségével!

Szervezzetek tereplátogatást egy migránsok által gyakran

használt helyszínen egy antropológus/szociológus

segítségével!

Szervezzetek látogatást egy migránsok által gyakran

használt intézményben (pl. migránsokat (is) oktató iskola,

Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatal, migráns

közösségeket szolgáló templom)!

A KIS DANIELARAISING DANIELA

Egyesült Királyság, 2004, 23 perc

Rendező: Ximena CordovaA KIS DANIELARAISING DANIELA

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos kutatás

Kiscsoportos munka

Egyéni vagy páros feladat

61

ÖSSZEFOGLALÁSTöbb, mint egy évszázada már, hogy a Feyenoord

futballklub stadionja a Rotterdam déli részén fekvő

munkásnegyed központja. A stadiontól pár száz méterre

Európa legnagyobb mecsete épül. Az épülő mecsetet

körüljáró dokumentumfi lm bemutatja az azt övező

társadalmi és fi zikai mikrokozmoszt: különféle embereket,

akik bár egymás mellett élnek, sokszor egészen elkülönülő

világokban mozognak. A fi lmből megtudhatjuk, hogyan

vélekednek a mega-mecset jelentőségéről a holland

„őslakosok”, a különböző vallású bevándorlók és a

különféle nézeteket valló muszlimok.

KULCSSZAVAK Vallás

Iszlám

Szakrális tér

Szimbolikus tér

Rasszizmus

Nacionalizmus

Hely-identitás

Város

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Hol helyezkedik el a mecset Rotterdam városán belül?

Mi jellemzi a városnak ezt a részét? Kik élnek itt?

A fi lm szereplői közül kinek mit jelent, illetve mit testesít

meg az épülő mecset?

A fi lm szereplői közül ki miért örül, illetve nem örül a

mecset építésének?

Milyen különbség és hasonlóság van a hollandok és a

különböző nemzetiségű muszlimok között abban, aho-

gyan a mecsethez viszonyulnak?

Mit jelent a helyieknek a Feyenoord stadion? Milyen

szerepet játszik az életükben?

Mi a jelentősége annak, hogy a mecset magasabb lesz,

mint a Feyenoord stadion?

A fi lm alapján mit jelent hollandnak lenni? A vallás

mennyire része a nemzeti/etnikai identitásnak?

FELADATOKCsoportos kutatásTöbb európai országban vihart kavart egy-egy mecset

építése. Kutassátok fel ezeket az eseteket, és gyűjtsétek

össze az érveket, amiket a mecset ellen és mellett hoztak

fel!

A vallási központok, templomok építése erősen összefügg

a kulturális-etnikai jelenlét kifejezésével. Kutassatok fel

más példákat arra, amikor egy népcsoport templom

építésével fejezte ki jelenlétét egy társadalomban (például

erdélyi ortodox templomok a második világháború után

vagy zsinagógák a századfordulós Budapesten)!

Hollandiában az utóbbi évtizedben felerősödött a

muszlim-ellenes politikai hangulat. Keressetek legalább

három példát ennek alátámasztására!

Csoportos beszélgetésMit szólnál, ha a lakásod mellé vagy a környékedre

építenének egy mecsetet? Mit szólnál, ha egy katolikus

vagy protestáns templomot építenének ugyanoda?

Kiscsoportos munkaSzedjétek össze, hogy melyek a településetek, illetve

Magyarország kiemelkedő jelentőségű épületei és

helyszínei! Mit fejeznek ki az épületek? Milyen kulturális

tartalmakat hordoznak? Milyen értékeket képviselnek és

közvetítenek? Mindenki számára ugyanazt jelentik?

Mit jelentenek ezek az épületek a más nemzetiségűek,

más vallásúak stb. számára?

Kerületi sétaA csoport néhány tagja vezesse körbe társait a kerületben,

ahol lakik, és mutassa meg a számára fontos, jelentéssel,

jelentőséggel bíró épületeket, helyszíneket!

HOGER DAN DE KUIP

A MECSET ÁRNYÉKÁBAN Hollandia, 2008, 50 perc

Rendező: Ingeborg JansenA MECSET ÁRNYÉKÁBANHOGER DAN DE KUIP

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos kutatás

Kiscsoportos munka

Csoportos beszélgetés

Kerületi séta

62

ÖSSZEFOGLALÁSVan aki büszke lakóhelyére, van aki pedig szabadulna, ha

tehetné az Antwerpen „rossz” oldalán, a Scheldt folyó bal

partján emelkedő bérházból, melyet a város lakosai csak

„Chicago tömbházként” emlegetnek. Sokak szerint

ajánlatos messze elkerülni. Mások éppen itt találnak

befogadó környezetre, amit otthonnak nevezhetnek.

A szociális bérlakás-tömbben, melynek lakásait a városi

kormányzat utalja ki a leginkább rászorulóknak, szegény

belgák élnek bevándorlók tőszomszédságában. A 25

emeletet több, mint harmincöt nemzet képviselői népesítik

be. Ingeborg Jansen dokumentumfi lmjében a

betonméhkas liftjében elhelyezett kamera rögzíti a lakók

jövés-menését, miközben megismerjük több lakó életét és

érzéseit, véleményét az otthonául szolgáló háztömbről és

környékéről.

KULCSSZAVAK Szegregáció

Stigmatizált hely

Szociális bérlakás

Hely-identitás

Otthon

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Kik laknak ebben a házban (származás, kor, nem, fog-

lalkozás, társadalmi státus)?

Milyen nyelveket beszélnek a fi lmben?

Milyenek lakásokban laknak a fi lm szereplői (pl. beren-

dezés, minőség)?

Milyen érzéseik vannak a fi lm szereplőinek a tömbház-

zal/környékkel kapcsolatban?

Mit jelent a lakóknak a „Chicago tömbház” és környé-

ke? Milyen érzelmeket, érzéseket fogalmaznak meg?

Mit jelent a „Chicago tömbház” a nem itt lakóknak?

Milyen konfl iktusokat mutat be a fi lm? Kik között alakul-

nak ki és mi okozza őket?

Miért helyezte a rendező a liftet a fi lm középpontjá-

ba? Milyen szerepet játszik a lift a ház mindennapi éle-

tében?

FELADATOKCsoportos beszélgetésVan a saját lakóhelyeden a „Chicago tömbház”-hoz

hasonló megbélyegzett hely vagy terület? Mit gondolnak

róla az emberek? Mi a megbélyegzés alapja? Ismersz

olyanokat, akik ott élnek? Ők hogyan gondolkodnak róla?

Egyéni feladatMi a különbség egy hely külső és belső jelentései között?

Készítsétek el egyénileg a településetek/lakóhelyetek

mentális térképét, majd csoportban elemezzétek, hogy a

különböző helyek/helyszínek milyen jelentéseket hordoz-

nak a csoport tagjai és a település lakói, valamint a

látogatók, turisták számára!

Kiscsoportos feladatKözösen írjátok össze, hogy milyen külső elképzelések,

sztereotípiák kapcsolódnak a csoport tagjainak lakóhelye-

ihez (mi jut az emberek eszébe?), és ezeket hasonlítsátok

össze saját érzéseitekkel, tapasztalataitokkal!

Egyéni feladatHely-önéletrajz készítés. Írjátok össze azokat a helyeket,

helyszíneket, tereket, amik valamilyen szempontból fontos

szerepet játszottak az életetekben és azt is, hogy mit

jelent nektek és miért fontos számotokra!

A „CHICAGO TÖMBHÁZ”, AVAGY TÖRTÉNETEK A LIFTBŐLCHICAGOBLOK, VERHALEN UIT DE LIFT

Hollandia, 2008, 65 perc

Rendező: Ingeborg JansenAVAGY TÖRTÉNETEK A LIFTBŐLA „CHICAGO TÖMBHÁZ”,

CHICAGOBLOK, VERHALEN UIT DE LIFT

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos beszélgetés

Egyéni feladat

Kiscsoportos feladat

Egyéni feladat

63

ÖSSZEFOGLALÁSLatin-amerikai bevándorlók idősgondozó-házvezetőként

dolgoznak Spanyolországban. A befogadó társadalomnak

nagy szüksége van rájuk: a munkaerőpiac olyan szegmen-

sében helyezkednek el, ahova spanyol munkavállalókat

nem nagyon lehet találni. A cím is a kölcsönösségre utal:

az idős spanyol embereknek ugyanúgy szüksége van a

segítőre mint ahogy a bevándorlóknak arra a munkára és

jövedelemre, melyet az idős emberek családjától, vagy

maguktól az öregektől kapnak.

KULCSSZAVAK Ellátórendszer

Munkaerőpiaci migráció

Foglalkozásszerkezet

Idősgondozás

Munkavállalás

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Milyen szerepet töltenek be a migráns munkavállalók a

munkaerőpiacon?

Hogyan lehet jellemezni a spanyol idősek és a latin-

amerikai bevándorlók kapcsolatát?

Milyen hasonlóságot lehet felfedezni a fi lmbeli spanyol

és a magyar helyzet közt?

Milyen személyes motivációi lehetnek a migráns mun-

kavállalóknak?

Milyen tényezők befolyásolják, hogy ki, hova vándorol

és milyen munkát végez?

FELADATOKSzerepjátékJátsszátok el azt a jelenetet, mely a felvételi beszélgetést

(állásinterjú) mutatja be! A szereplők: idős ember, akinek

segítőre van szüksége, potenciális migráns munkavállaló,

idős ember családtagja, közvetítő.

A szerepjáték után a látottak feldolgozása az alábbi

szempontrendszer alapján történik: Milyen volt a szerep-

lőknek a szituáció (szerepből)? Mik voltak a helyzet

nehézségei a migráns szemszögéből? Hogyan segíthet a

többségi társadalom a migránsok beilleszkedésében?

InterjúKeressetek olyan migráns munkavállalót, aki az idősgon-

dozásban dolgozik. Kérdezzétek munkájáról, terveiről!

TERCERA

EGYMÁSRA UTALVA Spanyolország, 2008, 55 perc

Rendező: Oscar ClementeEGYMÁSRA UTALVATERCERA

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKSzerepjáték

Interjú

64

ÖSSZEFOGLALÁSA fi lm öt reménybeli szépségkirálynő és öt átlagos

bevándorló család portréja a mai Olaszországban.

Az éttermekben, textilüzemekben, az export-import

nagykereskedelemben, több műszakban dolgozó,

rendkívül megterhelő munkát végző anyák könnyekig

meghatódva mesélnek lányaikról. Azokról a lányokról, akik

mindössze egy valamiben biztosak: nem akarják követni

szüleik példáját, nem akarják újraélni szüleik kimerítő

életét. Olaszországban a kínai lányok ugyanarra vágynak,

mint a többi tini, mégis jóval hamarabb vállukra kell

venniük a felnőtté válás és a családi kötelességek terheit.

A fi lmben nemcsak első és második generációs migránsok

állnak szemben egymással, hanem ott vannak még az

olaszok is, akik kénytelenek szembenézni a kínai beván-

dorlókkal, és ettől egyszerre fáradt, elkeseredett, ijedt és

sértődött emberekként viselkednek. A fi lmből kiderül,

hogy sokszor miért is könnyebb félni az „idegenektől”,

mint szembenézni önmagunkkal.

KULCSSZAVAK Előítéletek

Diszkrimináció

Stigmatizáció

Munkaerőpiac

Első és második generációs bevándorlók

Integrációs stratégiák

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Hogyan jellemzi a fi lm az olaszországi kínai közössé-

get?

Milyen céllal mennek Olaszországba a fi lm kínai sze-

replői?

Milyen nehézségekkel néznek szemben a kínai beván-

dorlók Olaszországban?

Milyen előítéleteket hordoznak az olaszok a kínaiakkal

szemben? Ezek mennyire megalapozottak?

Milyennek látják a kínaiak az olaszokat?

Mi a különbség és hasonlóság az első és második ge-

nerációs kínai migránsok élményei, tapasztalatai kö-

zött?

Mi a nyelv szerepe a kínai migránsok integrációjában?

Mi lehet a szépségverseny szerepe az olaszországi kí-

nai közösség életében?

Mely intézményeket, helyeket, szolgáltatásokat mutat

be a fi lm, amik kifejezetten a kínai bevándorlókhoz kap-

csolódnak? Hogyan mutatja be ezeket a fi lm? Mennyi-

ben térnek el ezek az általános felfogástól?

Milyen intézmények segítik Olaszországban a kínai

migránsokat a közösségteremtésben és az otthoni kul-

turális szokások megtartásában?

Milyen terek/intézmények szolgálják Olaszországban a

kínaiak integrációját?

Mely fi lmben bemutatott terek/intézmények működnek

ún. interfészként?

FELADATOKCsoportos kutatásMi a kínai bevándorlás története Magyarországon? Hány

kínai bevándorló él Magyarországon? Melyek a Magyaror-

szágon élő kínaiak fő gazdasági tevékenységei? Kína mely

részeiről érkeznek Magyarországra a migránsok? Hol él

Magyarországon a legtöbb kínai migráns? Mely más ázsiai

országokból érkeznek migránsok Magyarországra?

Létezik Magyarországon etnikus szépségverseny? Ha

igen, mely etnikumok körében, mikor tartják és mi a célja?

Csoportos beszélgetésMilyen előítéletek vannak Magyarországon a kínai

bevándorlókkal kapcsolatban? Ezek mennyire megalapo-

zottak? Milyen benyomásaik lehetnek a kínai

migránsoknak Magyarországról és a magyarokról?

A migráció jellegzetes célpontja a város. Miért? Mi a

városban és vidéken élő migránsok aránya

Magyarországon?

KIS KÍNA KICSI KINCSEMISS LITTLE CHINA

Olaszország, 2008, 60 perc

Rendező: Vincenzo de CeccoKIS KÍNA KICSI KINCSEMISS LITTLE CHINA

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos kutatás

Csoportos beszélgetésg

65

ÖSSZEFOGLALÁSSri Paskaran, a fáradhatatlan szerzetes, a német Vesztfália

tartomány közepén, Hamm-Uentrop falu ipari területén

építette fel Európa legnagyobb tamil hindu templomát

2002-ben. A fi lm nyomon követi a szerzetes dolgos életét,

valamint az évenkénti templomi fesztivál szervezési

munkálatait, ahová ezúttal húszezer hívőt várnak. Eközben

a környékbeliek is ápolják saját hagyományaikat: Irene

virslit árul a helyi gyorsétteremben, a faluban lövészver-

senyt tartanak. Exsternbrink gazda pedig szent tehenet

tart a pajtájában…

KULCSSZAVAK Vallás

Hinduizmus

Diaszpóra

Szinkretizmus

Interkulturális kommunikáció

Rítusok

Identitás

Szakrális, rituális terek

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Miért ment Sri Paskaran Németországba? Miért telepe-

dett le?

Miért volt fontos a szerzetesnek, hogy felépüljön a

templom?

Mi a templom és az éves fesztivál szerepe a németor-

szági hinduk életében?

Mennyiben vált a templom Hamm falu részévé?

Milyen közösségi terek jelennek meg a fi lmben a temp-

lomon kívül?

Mi a hasonlóság és különbség a különböző közösségi

helyek között, beleértve a templomot is?

Milyen közösségi rítusokat mutat be a fi lm, beleértve a

templom felszentelését?

Mi a hasonlóság és különbség ezek között a rítusok kö-

zött szerepüket és forgatókönyvüket tekintve?

Milyen a viszony a tamil hinduk és a helyi közösség kö-

zött a fi lmben bemutatott interakciók alapján?

Hat egymásra a két csoport? Ha igen, hogyan? Megvál-

toztatja a templom a helyi kultúrát? Mennyiben változ-

tatja meg a német helyszín és kultúra a hindi hagyomá-

nyokat, szokásokat?

Mennyiben különböznének ezek a viszonyok és interak-

ciók, ha a templom egy (nagy)városban épült volna fel?

FELADATOKCsoportos kutatásMelyek Magyarországon a fő migráns csoportok és ők

jellemzően milyen vallásúak? Mennyiben térnek el

vallásilag és kulturálisan a magyarországi többségtől?

Mik a tamil hinduizmus fő jellemzői? Hány hindu él ma

Németországban, Magyarországon és összesen Európá-

ban? Léteznek hindu szent helyek Magyarországon? Ha

igen, hol, és milyen szerepet töltenek be? Mennyiben

köthetők a migrációhoz?

Csoportos beszélgetésGyűjtsétek össze a számotokra fontos közösségi, rituális

tereket! Milyen személyes és közösségi funkciókat

töltenek be? Találkozunk migránsokkal e terekben?

Ha igen, milyen formában?

Gyűjtsétek össze a településeiteken élő migránsok

számára fontos közösségi, rituális, vallási tereket! Milyen

személyes és közösségi funkciókat töltenek be?

WIEDERGEBOREN IN WESTFALEN

ÚJJÁSZÜLETÉS VESZTFÁLIÁBAN Németország, 2008, 88 perc

Rendező: Melanie LiebheitÚÚÚJJÁSZÜLETÉS VESZTFÁLIÁBANWIEDERGEBOREN IN WESTFALEN

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos kutatás

Csoportos beszélgetés

66

Harc a városi terekértNiedermüller Péter szerint a városi életnek létezik egy folklorisztikus szintje. Ez a szint az etnikus negyedek és

piacok terepe, ahol a városban élő összes társadalmi csoport létrehozza életének a városi társadalom egészétől

térben és kulturálisan is elkülönülő tartományát. E terek jelentősége, hogy „magunk között lehetünk”, hogy ezen

a szinten minden csoport saját kulturális aktivitásait, mintáit és stratégiáit követi. Ez a szint nyilvánvalóan egy sor

olyan kulturális gyakorlatot tartalmaz, amely a városi társadalom egésze vagy a városi társadalmat alkotó más

csoportok részéről bármilyen oknál fogva nem elfogadható. A városi élet másik szintje az intézményesült szint,

amely a városi társadalom egésze, illetve a városi társadalomban szimbolikus erőfölénnyel bíró csoportok által

megkövetelt kulturális gyakorlatokat és jelentéseket jelöli. Ezek a „bevett” szokások és gyakorlatok. Az olyan

szabályok, mint hogy az utcán nem illik enni vagy, hogy este tíz után nem zajongunk. A folklorisztikus szint és

az intézményesült szint között folyamatos és állandó szimbolikus harc folyik, amelynek célja a város társadalmi és

kulturális terét meghatározó szimbolikus tőke birtoklása, a szimbolikus erőfölény birtoklása. A városi társadalom

története úgy is felfogható, mint a nyilvánosság meghódítására és az életvilág gyarmatosítására tett kölcsönös

és szakadatlan kísérletek sorozata. A rotterdami Essalam mecset és a Feyenoord stadion között folyó fi zikai és

szimbolikus küzdelem e harc nagyon is jellemző megtestesülése.

Forrás: Niedermüller Péter (1994). Kultúra, mítosz, imagináció. In Mozgó Világ 5. szám, 5-17. oldal

http://szochalo.hu/cikkek/192

Mi a mentális térkép?A térhasználat átrajzolja tudatunkban a település tényleges képét. A mindennap bejárt távok rövidebbnek, a ritkán

látogatott helyeket távolinak tűnnek. Saját környékünket barátságosnak véljük, más városrészeket idegennek vagy

egyenesen rossz környéknek. Hogy mi a távoli és mi a közeli, mi a sajátunk és mi az idegen, természetesen mindig

szubjektív, és előzetes tapasztalatok, motivációk és képességek függvénye. A mentális térkép az a kép, ami egy

helyről a fejünkben található, és amire mindennapi életünk során támaszkodunk.

Mentális térképet nagyon sokféle módon készíthetünk. A legegyszerűbb megközelítés szerint egy üres papírlapra

felrajzol(tat)juk annak a helynek a térképét, amire kíváncsiak vagyunk (pl. település, kerület, épület stb.). Noha már

maga a térkép (pontossága, arányai, megjelenített helyei stb.) sokat elárul az adott helyhez kötődő érzéseinkről és

értelmezéseinkről, különböző szempontok alapján fi nomíthatjuk is a térképet. Bejelölhetjük például a számunkra

fontos, veszélyes vagy idegen helyeket. Azokat, ahol (szerintünk) szegények és gazdagok laknak. Azt, hogy mi hol

laknánk szívesen. Bejelölhetjük kedvenc helyeinket vagy napi útvonalainkat. Az így megrajzolt térkép izgalmas

beszélgetés alapja lehet arról, hogyan és mi alapján alakulnak ki egy település „jó” és „rossz” helyei, és milyen

sokféle jelentést hordoz egy tér a különböző egyéneknek és csoportoknak.

Forrás: Letenyei László (2004-2005). Településkutatás.

A települési és térségi tervezés társadalomtudományos megalapozása. Budapest: L'Harmattan.

67

„Rekord összeget utaltak haza a bolgár vendég-

munkások.” „Zimbabwei migránsok: hazamenni vagy

maradni?” „A török vendégmunkások rohama várható

a magyar határokon.”

A migráció nem egyirányú folyamat. A migránsok nagy

része átmenetinek tekinti letelepedését egy másik

országban. Noha végül sokan maradnak véglegesen

abban az országban, ahova vándoroltak, nagyon sokan

térnek haza időszakosan vagy véglegesen. De a sorozatos

– vagyis egyik országból a másikba – vagy időszakos

– például mezőgazdasági szezonban történő – migráció

sem ritka. Mindenesetre az otthoni közösséggel ápolt

kapcsolat, valamint a hazatérés is a migráció élményének

lényegi momentuma. A világon számos ország éves

költségvetésének jelentős hányadát a kivándoroltak által

hazaküldött pénzügyi támogatás teszi ki, a Németország-

ban dolgozó török származású migránsok vagy

a Nagy-Britanniában dolgozó lengyelek pedig évente több

alkalommal indulnak útnak, hogy otthon, családjukkal

töltsenek egy-egy nagyobb ünnepet.

Míg az „otthon” vagy „haza” megjelölése a migránsok

első nemzedéke számára általában egyértelmű – ők

legtöbbször a kibocsátó országot tartják otthonuknak –,

addig gyerekeiknek, a második generációnak, sokkal

nehezebb egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy

hol az otthonuk. De van, hogy szüleiknek kevéssé tetsző

választ adnak, amikor a befogadó országot jelölik meg

első számú hazájuknak. A második generáció számára,

vagy annak, aki eredeti közegéből kiszakadva nő fel,

a gyökerek felkutatása, az azokkal való szembesülés

sokszor szükséges, de egyáltalán nem könnyű feladat.

Az „otthon” sok migráns számára egyfajta idealizált hely,

ahova feltétlenül vissza kell térnie – ha máskor nem, halála

után.

Azonban a hosszú ideig külföldön élő migránsok

számára a hazatérés gyakran ugyanakkora nehézséggel

jár, mint a befogadó országba való megérkezés volt.

Hiszen a hosszú távollét alatt sok minden változik:

nemcsak a migráns személyisége, élettapasztalata,

viselkedése és szokásai, de az otthoni közösség össze-

tétele, szabályai és életszínvonala is. Az elvándoroltak

hiányérzete sokszor kielégítetlenül marad, amikor

hazatérnek és rá kell döbbenniük, hogy az „otthon” mozgó

célpont: időközben ők és otthonuk is jelentős változáson

ment át.

Az itt feldolgozásra kerülő dokumentumfi lmek a haza-

illetve visszatérés problematikáját nagyon sokféle szem-

pontból közelítik meg. Legyen szó hazatérő kurd vagy

török vendégmunkásokról, vagy egy iraki gyökereit kutató,

németként felnőtt fi atal színészről, a szereplők érzései,

gondolatai, életútjuk hasznos és izgalmas útmutatóval

szolgálnak az identitás, az emlékezet, és az otthon

témaköreinek mélyebb elemzéséhez.

OTTHON ÉS ITTHON - ÁTMENET, VAGY VÉGSŐ CÉL?MIGRÁCIÓ ÉS HAZATÉRÉSOTTHON ÉS ITTHON - ÁTMENET, VAGY VÉGSŐ CÉL?MIGRÁCIÓ ÉS HAZATÉRÉS

68

ÖSSZEFOGLALÁSA színésznek készülő Sinant utoléri a múltja, amikor

2007-ben először látogatja meg iraki családját az Egyesült

Arab Emírségekben. Nagybátyja, német feleségével,

születésekor azonnal örökbe fogadta Sinant. Három év

múlva Brünhilde a fi úval Németországba menekült, míg

nevelőapja és vérszerinti rokonai Irakban maradtak. Sinan

évekig nem mutatott érdeklődést irántuk vagy kultúrájuk

iránt, ám mikor végül találkozik apjával, átmenetileg

feloldódik arab gyökereivel szembeni ellenállása.

KULCSSZAVAK Szocializáció

Identitás-válság

Interkulturális kommunikáció

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mi Sinan története? Hogyan került Németországba?

Kik a rokonai? Rekonstruáljuk a családfáját!

Mi okoz(hat)ta Sinan nehéz tinédzserkorát?

Miért nem válaszolt Sinan a család megkereséseire?

Mit jelent Sinannak az iraki utazás?

Hogyan, milyennek látja Sinan iraki családját?

Hogyan, milyennek látja Sinant iraki családja?

Mik a hasonlóságok és különbségek Sinan és iraki csa-

ládja szokásai, értékei között?

Mi lehet az oka annak, hogy Sinan (újra) megszakította

a viszonyt iraki családjával?

Milyen érzései vannak Sinannak a német kultúrával kap-

csolatban? Az iraki kultúrával? A német családjával

kapcsolatban? Az iraki családjával?

FELADATOKCsoportos beszélgetésA fi lm vetítése előtt mutassuk meg a csoportnak Sinan

fényképét: Ki ő? Hol él? Milyen vallású? Milyen értékeket

vall? Nézzük meg a képet a fi lm után és válaszoljunk

ugyanezekre a kérdésekre!

VitaMelyik határozza meg jobban az ember személyiségét,

identitását: a biológiai család vagy a kulturális közeg?

Egyéni feladatKészítsünk családfát, amelyben nemcsak a rokoni

viszonyokat, de azt is jelöljük, hogy ki honnan származik

(hely, etnikai, kulturális csoport)! Melyik felmenőnktől mit

örököltünk biológiai és kulturális értelemben?

APABÁCSIMEIN VATER. MEIN ONKEL

Németország, 2009, 80 perc

Rendező: Christoph HellerAPABÁCSIMEIN VATER. MEIN ONKEL

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos beszélgetés

Vita

Egyéni feladat

69

ÖSSZEFOGLALÁSFatih Akin fi lmrendező első dokumentumfi lmjével saját

gyökereit kutatja: egy Németországban élő török család

portréját rajzolja meg, a saját családjáét. Apja 1965-ben

utazott Törökországból Németországba, hogy vendég-

munkásként szerencsét próbáljon. Csupán két évet akart

maradni, de aztán mégis magával vitte feleségét is

Hamburgba, ahol azóta is él. A fi lmből megtudhatjuk,

hogyan küzdött meg Fatih anyja mind férje, mind pedig

a német társadalom elvárásaival, hogy kibontakoztathassa

önmagát, miközben férje még ma is abban a vegyi tisztító

üzemben dolgozik, ahol eredetileg munkát talált.

A rendező elkalauzolja a nézőt Hamburg-Altonából

Filyosra is, egy kis fekete-tengeri halászfaluba, ahonnan

apja 35 éve elköltözött, hogy új életet kezdjen. Fatih Akin a

családi portrét így nevezi: „bevándorlók fi lmje”.

KULCSSZAVAK Vendégmunkás

Első és második generációs migránsok

Kulturális identitás

Nyelvhasználat

Hely-identitás

Hazatérés

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Miért készítette el a fi lmet Fatih?

Mire utal a fi lm címe? Ki felejtett el hazamenni és miért?

Hogyan és miért kerültek Németországba a fi lm sze-

replői?

Miért vagy miért nem mentek vissza Törökországba

a fi lm szereplői?

Mennyire vannak megelégedve a helyzetükkel a fi lm

szereplői?

Mi a különbség Fatih apja és anyja tapasztalatai, érzé-

sei között a migrációt illetően?

Mi a különbség az első és második generációs

migránsok tapasztalatai között?

Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a kü-

lönböző kulturális, etnikai hátterű második generációs

migránsok között?

Mi a fi lm szereplőinek viszonya Hamburghoz, Altonához

és Isztambulhoz?

Milyen tapasztalatokról számolnak be a fi lm szereplői

a vendégmunkás léttel és az ingázással kapcsolatban?

Milyen a viszony a Németországban élő és a Törökor-

szágba visszatért vagy ottmaradt családtagok között?

FELADATOKCsoportos beszélgetésA csoportból ki származik onnan, ahol most él? Kinek

származnak a szülei onnan, ahol most élnek? Ki, honnan

származik? Mik a hasonlóságok és különbségek a

csoportban? Milyen jellegzetes tendenciákat találunk?

Ha valaki nem ott él, ahonnan származik, mennyire és

milyen gyakran tartja a kapcsolatot származási helyével és

az ott maradtakkal? Melyiket tekinti otthonának?

Mennyiben hasonlít a csoportban tapasztalható migráció

Fatih családjának történetéhez, tapasztalatához?

WIR HABEN VERGESSEN ZURÜCKZUKEHREN

ELFELEJTETTÜNK HAZAMENNI Németország, 2000, 59 perc

Rendező: Fatih AkınELFELEJTETTÜNK HAZAMENNIWIR HABEN VERGESSEN ZURÜCKZUKEHREN

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos beszélgetés

70

ÖSSZEFOGLALÁSA fi lm a Törökországból származó, Ausztriában élő

migránsok temetkezési szokásairól, hagyományairól,

halálhoz való viszonyáról szól. Bár a fi lmben szereplő

családok, emberek gazdaságilag sikeresnek mondhatók,

több generáció óta Bécsben élnek, integrálódtak a helyi

társadalomba, mégis ezer szálon kötődnek szülőföldjük-

höz. A fi lmben nyomon követhetjük egy koporsó útját

Ausztriától egy török faluig, képet kaphatunk a generációk

közti különbségekről, a temetkezéshez való eltérő

viszonyulásról.

KULCSSZAVAK Munkaerőpiaci migráció

Generációs különbségek

Muszlim temetkezési szokások

Integráció színterei

Identitás

Közösség

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Milyen szakaszai lehetnek a bevándorlók integrációjá-

nak?

Mi a különbség az integráció és az asszimiláció között?

Milyen különbségeket lehet megnevezni a török beván-

dorlók egyes generációi közt?

Milyen szimbolikus jelentősége van a temetésnek?

FELADATOKKutatómunkaKészítsetek kiselőadást a muszlim temetkezési szokások-

ról: miben hasonlít, illetve különbözik a keresztény

hagyományokon alapuló magyarországi gyakorlattól?

Vannak-e Magyarországon muszlim temetők?

Milyen integrációs stratégiái lehetnek egy bevándorlónak?

Milyen a munkaerőpiaci helyzete a Magyarországon élő

török bevándorlóknak?

TerepgyakorlatKeressetek olyan helyszíneket, ahol jelentősebb mértékű

török migráns jelenlét van!

Figyeljétek meg a többségi társadalom tagjaihoz való

viszonyukat, ha van rá mód, kérdezzetek magyarországi

életükről!

A 884-ES JÁRATFLUG NUMMER 884 – EINE HEIMAT AUF ZEIT

Ausztria, 2004, 50 perc

Rendező: Wolfgang Widerhofer, Markus GlaserA 884-ES JÁRATFLUG NUMMER 884 – EINE HEIMAT AUF ZEIT

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKKutatómunka

Terepgyakorlat

71

ÖSSZEFOGLALÁSA második világháború után a Krnach család Közép-Szlo-

vákiából Ukrajnába, Kárpátaljára költözött. Mivel Ukrajna

is a Szovjetunió része lett, szovjet állampolgárokká váltak.

Hruscsov utasítására kitelepítették őket Kazahsztánba, a

sztyeppére, egy Balgarka nevű faluba. A nagymama

halálos ágyán is a Szlovákiába való visszatérésről

álmodozik. Dimitrij Kiossya, felesége és 4 gyereke útra kel

az „Ígéret földjére”. Csalódások után Dimitrij rászánja

magát, és újra visszatér Kazahsztánba.

KULCSSZAVAK Kultúrsokk

Integráció

Szegregáció

Generációs különbözőségek

Kognitív disszonancia

Munkaerőpiac

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mennyiben tekinthető tipikusnak a fi lmben szereplő

család életútja?

Milyen konfl iktusokat lehet felfedezni a fi lmben?

Mik a család erőforrásai?

Mik az egyes szereplők erőforrásai?

Miben lehetne segíteni a családnak?

Mi lehet az állam feladata a migránsokkal kapcsolat-

ban?

FELADATOKKutatásNézzetek utána, hány magyar él határainkon kívül?

Mekkora részük választotta önként az elvándorlást? Kik és

milyen motivációk alapján költöznek (vissza) Magyaror-

szágra? Az ő migrációjuk mennyire sikeres?

Csoportos feldolgozásVitassátok meg, mennyiben tekinthető sikeresnek a család

stratégiája? Mi lesz velük 10 év múlva?

Vessétek össze a fi lmet az Elena & Leo, a De majd jövőre

bevetjük! és a Valahol otthon lenni c. fi lmekkel! Tárgyaljá-

tok meg, hogy milyen különbözőségek és hasonlóságok

fi gyelhetők meg a történetekben!

MY ZDES

ITT VAGYUNK Szlovákia, 2005, 76 perc

Rendező: Jaroslav VojtekITT VAGYUNKMY ZDES

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKKutatás

Csoportos feldolgozásg

72

ÖSSZEFOGLALÁSGrisha, Timur és Sergei három orosz anyanyelvű beván-

dorló, akik Kazahsztánból jöttek Belgiumba, és bár több

mint hat éve élnek már ott, mégis még mindig a papírjaikra

várakoznak. A fi lmben a három férfi és Kazahsztánban

maradt családjuk, barátaik video üzenetek révén „találkoz-

nak” egymással.

KULCSSZAVAK Migráció okai

Tartózkodás jogcímei

Identitás

Kognitív disszonancia

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mi Timur, Grisha és Sergei története? Hogyan kerültek

Belgiumba?

Milyen céllal érkeztek, és mi történt velük ideérkezé-

sük óta?

Mit jelent számukra a belgiumi élet?

Milyen a kapcsolatuk az otthon maradottakkal?

Mennyire tekinthető elfogadottnak az otthon maradot-

tak számára az, hogy ők elhagyták Kazahsztánt?

Mik a szereplők perspektívái?

Milyen erőforrásaik vannak?

Mik nehezítik belgiumi boldogulásukat?

Milyen hasonlóságokat, különbségeket lehet felfedezni

az egyes életutakban?

FELADATOKCsoportos kutatásA bevándorlás jogi hátterének feltérképezése: milyen

törvények/rendeletek tartalmaznak bevándorlással

kapcsolatos jogszabályokat?

Készítsetek listát arról, hogy mik a jogszerű tartózkodás

feltételei Magyarországon!

InterjúkészítésKészítsetek interjút egy Magyarországon élő bevándorló-

val, a beszélgetés fókuszában a kibocsátó országgal való

kapcsolat álljon! Az alábbi kérdések segíthetnek:

Milyen volt az élete a kivándorlás előtt (társadalmi státusz,

családi körülmények)?

Hogyan fogadta a család, barátok (közvetlen környezet) a

kivándorlás tényét?

Hogyan tartja a kapcsolatot az otthon maradottakkal?

Milyen gyakran látogat haza?

TÁVOLBÓLOP AFSTAND

Belgium, 2007, 46 perc

Rendező: Toon LeënTÁVOLBÓLOP AFSTAND

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos kutatás

Interjúkészítés

73

ÖSSZEFOGLALÁSA Vándorkömény egy Melek nevű, 38 éves török nő életét

mutatja be, aki a Berlinben ledolgozott tizennégy év után

úgy dönt, hogy visszatér szülőföldjére. A fi lm egy

szokatlan személyiségű, ironikus, erős és elszánt nő

portréját rajzolja meg, melynek hatására felül kell bírálnunk

a „tipikus” török nőről alkotott képünket. Melek nem illik

egyszerűsítő kategóriákba, és ugyanez érvényes a róla

készült fi lmre is: dokumentum és fantázia, képek és

asszociációk gyűjteménye Melek isztambuli álmairól,

berlini tapasztalatairól, a német bürokrácia útvesztőiről és

a németek és törökök közötti fesztültségekről.

KULCSSZAVAK Vendégmunkás

Identitás

Integráció

Hazatérés

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Miért és hogyan ment a fi lm főszereplője Németország-

ba?

Hogy érzi magát Németországban?

Hogyan élt? Miből tartotta fent magát?

Változott Melek élete Németországban?

Miért akar visszamenni Törökországba?

Milyen helyzetekben találkozik Melek németekkel?

Hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan viselkednek

egymással ezekben a helyzetekben?

A fi lm alapján milyen a németek viszonya a

migránsokhoz és kifejezetten a török vendégmunkás-

okhoz?

Miért „Vándorkömény” a fi lm címe? Mire utal a kifeje-

zés?

Mit jelent Melek számára az, hogy „haza” és „otthon”?

FELADATOKCsoportos beszélgetésGyűjtsük össze, hogy mit jelent a csoport tagjai számára,

hogy „otthon” vagy „haza”, milyen értékeket, érzéseket

kötünk hozzá!

Gyűjtsük össze azokat a negatív szavakat, kifejezéseket és

sztereotípiákat, amelyeket a magyarokra használnak! Mit

jelentenek ezek a szavak/kifejezések?

Csoportos kutatásMikor és miért alakította ki Németország vendégmunkás-

politikáját? Hogyan működik a vendégmunkás-rendszer?

Hogyan működik a hazatérés rendszere? Gyűjtsük össze

azokat a negatív vagy degradáló szavakat és kifejezése-

ket, amelyeket a magyar nyelv a „más” csoportokra

használ! Mit jelentenek ezek a szavak? Hogyan kezelik

ezeket a kifejezéseket azon csoportok tagjai, akikre

használják?

Csoportos feladatA csoport minden tagja kap egy címkét, amely valamely

sztereotípiát testesít meg (pl. lusta, stréber, afrikai). A

címkét mindenki felragasztja a homlokára anélkül, hogy

elolvasná, mi van rá írva. A csoport kap egy közösen

megoldandó feladatot, amelynek során mindenkivel

szemben a címkéje szerint kell viselkedni anélkül, hogy

elárulnánk, mi van a címkére írva. A feladat befejezése

után mindenki megnézheti, milyen címkét kapott, és a

csoport közösen megbeszéli a sztereotípiák és a címkézés

működési mechanizmusát, valamint személyes és a

közösségi hatásait.

DIE KÜMMELTÜRKIN GEHT

VÁNDORKÖMÉNY Németország, 1985, 88 perc

Rendező: Jeanine MeerapfelVÁNDORKÖMÉNYDIE KÜMMELTÜRKIN GEHT

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos beszélgetés

Csoportos kutatás

Csoportos feladat

74

ÖSSZEFOGLALÁSA fi lm önéletrajzi dokumentum, amelyben megismerhetjük

a rendező családjának történetét. Yüksel apja tizenhat évig

dolgozott egy hamburgi hajógyárban, míg édesanyja

otthon maradt egy törökországi kurd faluban. Mind Yüksel

apja, mind a falu sokat változott ennyi idő alatt.

A Németországban töltött évek hosszú távon meghatároz-

ták a család sorsát: amikor a fi lm készült, Hamburgban

már megszülettek az unokák. A történet során az apa

feleségével tér vissza Németországba, és megmutatja, hol

és hogyan élt, dolgozott.

KULCSSZAVAK Vendégmunkás

Hazatérés

Kisebbség

Vidéki-városi migráció

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Milyen nemzetiségűek a fi lm főszereplői?

Milyen a fi lm és más információitok alapján a kurdok és

törökök közötti viszony?

Miért ment Yüksel apja Németországba?

Mit csinált Németországban? Mennyi ideig, és milyen

körülmények között élt ott?

Miért vitte magával a gyerekeit?

Miért tér vissza Törökországba?

Mit szólt Yüksel anyja a migrációhoz?

Sikeresnek tekinthető a migráció?

Miért látogat Yüksel feleségével Németországba?

Miben változott „Kicsi Isztanbul” azóta, hogy Yüksel

apja visszatért Törökországba?

Miért mondja Yüksel apja, hogy hálátlan a vállalat, ahol

dolgozott?

Milyen változások történtek az otthoni közösségben,

amíg Yüksel apja külföldön volt?

FELADATOKCsoportos kutatásVannak Magyarországon vendégmunkások? Ha igen,

milyen nemzetiségűek, hol, milyen területen dolgoznak?

Hogyan kerülnek Magyarországra?

Csoportos beszélgetésIsmertek magyar vendégmunkásokat, akik külföldön

dolgoznak? Mely országok/városok a magyar vendégmun-

kások kedvelt célpontjai? Miért döntenek a migráció

mellett? Mi alapján nevezhetők vendégmunkásnak?

Mit jelent a hazatérés egy hosszabb távollét után? Van

saját élményetek ezzel kapcsolatban (pl. vidéki városba

hazatérés)? Ismertek olyanokat, akik hosszabb tartózko-

dás után hazatértek külföldről? Mik a motivációik a

hazatérésre? Milyen nehézségek várták őket itthon?

APÁM, A VENDÉGMUNKÁSMEIN VATER, DER GASTARBEITER

Németország, 1995, 52 perc

Rendező: Yüksel Yavuz

A német vendégmunkás-politikaNyugat-Németország a második világháború után indította

be vendégmunkás-politikáját (Gasterbeiterprogramme),

amelynek során főleg Törökországból, Olaszországból,

később pedig Jugoszláviából toboroztak munkásokat.

Ennek következtében az ötvenes-hatvanas években

erőteljes gazdasági növekedésnek induló Német országba

több millióan vándoroltak, míg 1961 után

a törökök váltak a legnagyobb vendégmunkás csoporttá.

Mint a vendégmunkás kifejezés is utal rá, Németország a

bevándorlók jelenlétét átmenetinek szánta és nem számolt

sem a bevándorlók jogi, kulturális és szociális integrációjá-

val, sem pedig leszármazottaik helyzetének rendezésével.

A politikai közömbösség, a kulturális különbségek és

az erős idegengyűlölet és intolerancia, jelentős

és hosszú távú feszültséghez vezettek, miután sok ven-

dégmunkás letelepedett Németországban, gyerekeik is

Németországban születtek és később is sok rokon csatla-

kozott hozzájuk. A hetvenes években a német vezetés

egyre inkább rákényszerült, hogy jogilag és szociálisan is

rendezze

a „vendégmunkások” és leszármazottaik helyzetét. Ma

Németországban több, mint kétmillió török nemzetiségű

ember él, amely a Németországban élő külföldiek közel

egyharmada.

APÁM, A VENDÉGMUNKÁSMEIN VATER, DER GASTARBEITER

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKCsoportos kutatás

Csoportos beszélgetés

75

ÖSSZEFOGLALÁSA fi lm Magyarország jelenlegi határain kívül született

magyar emberek sorsát mutatja be, akik a nyolcvanas-ki-

lencvenes években települtek át Magyarországra. Az ő

döntéseikről, dilemmáikról új/régi hazájukba való

megérkezésükről és a letelepedésükhöz vezető útról

mesél a fi lm.

KULCSSZAVAK Határon túli magyarok

Identitás

Támogató hálózatok

Üldözés

Menekülés

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI Mit jelent magyarnak lenni más országban?

Mi készteti az embereket arra, hogy más országba köl-

tözzenek?

Mi segíti az embereket a beilleszkedésben?

Mitől különböznek (ha különböznek) a magyar nemzeti-

ségű bevándorlók más külföldiektől?

Mennyiben tekinthetőek külföldinek a határon túli ma-

gyarok?

Hogyan szabályozza a jog a határon túli magyarok ma-

gyarországi letelepedését?

Mennyiben tekinthetők „tipikusnak” a fi lmben vázolt

életutak?

Mennyiben változott a határon túli magyarok megítélése

az elmúlt 20 évben?

FELADATOKKutatásJogi szabályozás áttekintése: Milyen jogszabályok

határozzák meg a határon túli magyarok magyarországi

tartózkodásának szabályait?

Van-e különbség az egyes országok közt?

Milyen adminisztratív folyamaton kell átmennie annak, aki

magyar nemzetiségűként hazánkban kíván letelepedni?

A kibocsátó országokban (Ukrajna, Szerbia, Románia)

milyen társadalmi státuszúak voltak a fi lmben szereplő

emberek?

Milyen következménye volt, ha valaki nem akart bevonulni

katonának a jugoszláv háború idején?

InterjúKeressetek ismeretségi körötökben olyan embert, aki

magyar nemzetiségű, de nem a jelenlegi Magyarország

területén született! Beszélgessetek vele az alábbi

szempontrendszer segítségével: Élete a kibocsátó

országban? Döntés az áttelepülés mellett? Az áttelepülés

körülményei? Vágyak és a realitás? Jövőkép?

VALAHOL OTTHON LENNI Magyarország, 2003, 104 perc

Rendező: Almási TamásVALAHOL OTTHON LENNI

ÖSSZEFOGLALÁS

KULCSSZAVAK

A FELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI

FELADATOKKutatás

Interjú

77

Az alábbiakban néhány feladatötletet teszünk közzé,

amelyek dokumentumfi lmek tanításakor alkalmazhatók.

SARKOS VÉLEMÉNY

A gyakorlatban a fi lm központi problémájához

kapcsolódó álláspontok közül választanak a

résztvevők.

A résztvevők közösen megfogalmaznak két (lehetőleg

ellentétes) markáns állítást a fi lm alapján. A vezető rámutat

a terem két pontjára: az egyik állásponttal egyetértők

álljanak az egyik, a másik állásponttal egyetértők a másik

szegletbe.

Miután a résztvevők beálltak az álláspontjukat jelölő

helyre, a vezető felteszi a kérdést, hogy miért szimpatiku-

sabb az adott álláspont a fi lm alapján. Létszámtól és időtől

függően többen válaszolnak a kérdésre.

Helycsere: minden résztvevő átáll a sajátjáéval ellenté-

tes álláspontot képviselő helyre. A vezető arra kéri

a résztvevőket, hogy most képzeljék el, hogy az eddigivel

ellentétes véleményen vannak, és mindenki gondolja ki,

hogy – akár a korábban elhangzottak alapján, akár más

okból – miért tudna egyetérteni ezzel a számára új

állásponttal. Néhányan válaszolnak, ügyelve arra, hogy

úgy fogalmazzanak, mintha valóban egyetértenének ezzel

a számukra új véleménnyel.

Helycsere: mindenki egy pillanatra visszaáll a saját

véleményét jelölő helyre. (Ha megítélése időközben

változott, akkor maradhat az új helyen.)

SZIMPÁTIA

A gyakorlat az egyes fi lmes eszközök szimpátiakeltő

erejét mutatja be.

A résztvevők felsorolják a fi lm szereplőit, majd úgy

alkotnak csoportokat, hogy egy csoportba kerülnek azok,

akiknek ugyanazon szereplő a legszimpatikusabb. (Ha túl

nagy csoportok jönnek létre, érdemes tovább bontani

azokat négy-ötfősre. Ha mindenki ugyanazon szereplővel

szimpatizál, akkor ad hoc módon kerüljenek ki a csopor-

tok, és kapjanak egy-egy szereplőt, akinek a bemutatásá-

val a továbbiakban dolgoznak.)

A csoportok röviden megfogalmazzák, hogy miért

tartják az adott szereplőt szimpatikusnak, majd közösen

összegyűjtik az összes fi lmes eszközt, amelynek

a segítségével a rendező láttatta őket. Amennyiben tudják,

azt is összegyűjtik, hogy melyik bemutatási mód milyen

arányban szerepelt nagyjából a többi bemutatási módhoz

képest. (Ezeket, ha szükséges, az óra elején a vezetővel

korábban tisztázzák.)

Összehasonlítják a különböző csoportok a különböző

szereplőkre vonatkozó eredményeket. (Érdemes táblára

írni, oszlopokba az egyes szereplők nevei alá az egyes

bemutatási módokat.)

Az egyes csoportok kiválasztanak egy olyan bemutatási

módot, amely segítségével az ő szereplőjüket NEM láttatta

a fi lm (de pl. a többi szereplőt igen), és megterveznek egy

jelenetet, amelyben az adott módon láttatják a szereplőjü-

ket (pl. arc közeli premier plán). A csoport kreativitásától

függően a jelenetet be is mutathatják.

Beszélgetés folyhat arról, hogy az egyes ábrázolás-

módok mennyiben segítik, vagy éppen hátráltatják az

adott szereplő rokonszenvessé tételét.

MELLÉKLETEK

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS

FELADATTÍPUS-ÖTLETEK A DOKUMENTUMFILM TANÍTÁSÁHOZFELADATTÍPUS-ÖTLETEK A DOKUMENTUMFILM TANÍTÁSÁHOZBLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS

SARKOS VÉLEMÉNY

SZIMPÁTIA

A gyakorlatban a fi lm központi problémájához

A gyakorlat az egyes fi lmes eszközök szimpátiakeltő

kapcsolódó álláspontok közül választanak a

erejét mutatja be.

résztvevők.

78

KI KICSODA?

A gyakorlat azt teszi lehetővé, hogy a csoporttagok

a fi lm több szereplőjének nézőpontját belülről

megélhessék.

A csoport felsorolja, megnevezi a fi lm négy-hét szereplő-

jét. Mellékszereplőket, illetve akár a rendezőt vagy a

narrátort is lehet említeni! A választott szereplőket egy-egy

szék jelöli, körben, egymás felé nézve. Minden szék mögé

áll legalább egy, de akár három-négy résztvevő. A vezető

irányítására kezdődik a játék: beszélgetés a fi lm egyik

alapproblémájáról úgy, hogy mindenki abból a nézőpont-

ból érvel, amelyik szereplőt jelölő szék mögött áll.

A beszélgetést, vitát beindítandó jó, ha a vezető beáll

egy-egy szék mögé, és mond valami provokatívat az adott

nézőpontból. Ha nem indul elég spontánul a vita, akkor

körbe haladva minden „szereplő” elmondja a véleményét.

A kör lejárta után mindenki a tőle jobb oldalra lévő

szerepbe költözik, és folytatódik a beszélgetés, úgy, hogy

immár mindenki az új szereplő szemszögéből szól hozzá

a vitához. Érdemes teljesen körbe haladni, hogy mindenki

megtapasztalja az összes nézőpontot.

ÁTRENDEZZÜK

Gyakorlat a fi lmes eszközök befolyásoló erejéről.

Érvelő dokumentumfi lm esetén a tanár arra kéri

a résztvevőket, hogy rendezzék át gondolatban úgy

a fi lmet, hogy a fi lm a jelenlegivel ellenkező párton álljon,

de úgy, hogy minél kevesebbet változtassanak a jelenlegi

forgatókönyvön. A feladat végezhető kiscsoportokban.

A feladat elvégzése után beszélgetés arról, hogy

a csoportok milyen fi lmes eszközöket alkalmaztak az új

forgatókönyvhöz, esetleg milyen eszközöket tartottak

szükségesnek elhagyni.

AMONDÓ

A gyakorlat plasztikussá teszi, hogyan hathat

a keretezés és a kameraállás a nézők véleményére.

A diákok kiemelnek a fi lmből egy emlékezetes részletet,

amikor valaki megszólalt. Lehetőség szerint visszanézik

a jelenetet, annak minden apró részletét megfi gyelve

(kameraállás, a nyilatkozó beszédmódja, szavai).

Újraforgatják a jelentet úgy, hogy egyikük játssza

a nyilatkozót – az eredeti mondatok megismétlésével,

a kamera pozícióját azonban változtatják. Ezt eszközök

híján meg lehet úgy is valósítani, hogy két diák beáll

képkeretnek és karjukkal, különböző pozíciókból „kerete-

zik” a nyilatkozót, miközben a nézők, azaz a csoport többi

tagjai egyesével odajárulnak a „keret” elé, és szintén

különböző pozíciókból nézik a jelenetet. Így ki lehet

metszeni a nyilatkozót alulnézetből, felülről, oldalról stb.

Beszélgetés indulhat arról, hogy melyik „kameraállás”

mit eredményezett, hogyan változtatta a néző

benyomását.

KÉRDÉSEM VOLNA… I.

A gyakorlat azt mutatja meg, hogy a kérdezői attitűd

hogyan befolyásolhatja a fi lm egészét.

A tanulócsoport összegyűjti a látott fi lmben megfogal-

mazott, egy szereplőnek szegezett (implicit és explicit)

kérdéseket. A szereplőt egy szék jelöli a terem közepén.

Oda lehet járulni hozzá, és olyan kérdéseket nekiszegezni,

amelyek nem hangzottak el a fi lmben.

Gyakorlottabb csoport esetén a vezető meghatározhatja

a kérdező attitűdjét: a) legyenek a kérdések gonoszok,

b) kétkedőek, c) az el nem hangzottakat kutatók,

d) kíváncsiak a témára, e) kíváncsiak a kérdezett szemé-

lyére stb.

A csoporttagok azt az instrukciót is kaphatják, hogy

kérdezzenek úgy, hogy az van a fejükben, hogy

a kérdezett személynek igaza van, majd úgy, hogy

gondoljanak arra, hogy nincs igaza.

A játék után beszélgetést indíthatunk arról, hogy

az előfeltevéstől függően miben különböztek a feltett

kérdések.

KÉRDÉSEM VOLNA… II.

A feladat a kérdésmegfogalmazás problémájára hívja

fel a fi gyelmet.

A csoport egyik tagja valamelyik szereplő bőrébe bújik.

A többiek kérdéseket tesznek fel neki (kreativitástól

függően válaszolhat rá a vállalkozó szellemű színész, de

ülhet némán is). A kérdések záporoznak, akár verseny is

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS

KI KICSODA?

ÁTRENDEZZÜK

AMONDÓ KÉRDÉSEM VOLNA… II.

KÉRDÉSEM VOLNA… I.

A gyakorlat azt teszi lehetővé, hogy a csoporttagok

Gyakorlat a fi lmes eszközök befolyásoló erejéről.

A gyakorlat plasztikussá teszi, hogyan hathat A feladat a kérdésmegfogalmazás problémájára hívja

A gyakorlat azt mutatja meg, hogy a kérdezői attitűd

a keretezés és a kameraállás a nézők véleményére. fel a fi gyelmet.

hogyan befolyásolhatja a fi lm egészét.

a fi lm több szereplőjének nézőpontját belülről

megélhessék.

79

FELADATTÍPUS-ÖTLETEK A DOKUMENTUMFILM TANÍTÁSÁHOZ

kialakulhat, hogy ki bírja kérdéssel tovább? Külön csoport

jegyzetelhet, ami alapján végül beszélgetés kezdeményez-

hető arról, hogy melyik a jó illetve a rossz kérdés?

KÉPMUTOGATÓ

A gyakorlat az elbeszélő és története speciális

viszonyát érzékelteti.

A vezető arra kéri a csoportot, hogy gondoljon úgy a látott

fi lmre, mintha azt nem egy mozivásznon/képernyőn látták

volna, hanem egy, a fi lm előtti időkből való vásári

képmutogató előadásában. (Egyik csoporttag akár ki is

állhat, elmesélheti a fi lmet ilyen módon.) A csoport

képzeletben (vagy bemutatás esetén valójában) meginter-

júvolja a képmutogatót. Vajon mit jelent számára a sztori?

Beszélgetés kezdeményezhető arról, hogy ki is a narrátor

ebben a fi lmben? Mi lehet a fejében? Mit tud a szereplőjé-

ről és mit nem? Elárulja-e azt is, ha nem tud valamit?

Hogyan?

NEKED BESZÉLEK

A feladat arra hívja fel a fi gyelmet, hogy a fi lm szerep-

lőinek történetmesélését mennyiben befolyásolhatja a

beszélői helyzet, a kamera jelenléte.

A fi lm levetítése után – amennyiben abban van olyan

jelenet, ahol egy szereplő beszámol egy eseménysorról –

a vezető arra kéri a csoporttagokat, hogy emlékezzenek

vissza a mai napból egy esetre, amikor valakinek

elmeséltek valamit (esetleg jó, ha vannak olyanok a

csoportban, akik a jelenlevők egyikének meséltek el

valamit). A történet bármilyen apróság lehet (mi történt a

buszon, mit ebédelt, valaki mit mondott stb.) Miután ki-ki

egyénileg felidézett egy történetet, az arra vállalkozó

csoporttagok leülnek a csoporttal szemben, és elmondják

ugyanazt a történetet. A gyakorlat elvégzése után a

mesélő leül, és megpróbálja írásban rögzíteni, hogy miben

különbözött a most elmondott történet az előző beszámo-

lótól. Mi maradt ki, miben volt több, miben volt más az új

elbeszélés?

A mesélő megosztja a csoporttal a különbségeket, majd

a csoport e tapasztalatok mentén körüljárja azt a kérdést,

hogy mennyiben függ egy-egy történet elmesélése a

közönségtől, majd a fi lm szereplőinek helyébe képzeli

magát: Mennyiben szerepeltek a kamerának? Vajon

hogyan befolyásolta a történetmesélést a fi lmezési

helyzet?

KINEK A PROBLÉMÁJA?

A feladat abban segít, hogy a fi lm által felvetett

problémát vagy annak részeit a csoporttagok magukra

tudják vonatkoztatni.

A csoport megnevezi a fi lm központi problémáját, majd új

címet ad a fi lmnek, olyat, amely plasztikusan kifejezi e

problémát. Több cím esetén ki-ki amögé a csoporttag

mögé áll, akinek a címe a legkifejezőbb számára. A cím

mentén gondolkodva mindenki keres a saját életében egy

olyan helyzetet, ami rárímel a címre és természetesen a

fi lm által felvetett problémára. Nyitottságtól és hangulattól

függő mélységben és részletességgel ki-ki elmeséli saját

élményét.

A NÉZŐ MINT SZEREPLŐ

A feladat azt mutatja meg, hogy a fi lm előrehaladtával

hogyan változhat a nézők szereplőkhöz való viszonya.

A fi lm bemutatása után a vezető újra levetíti – immár gyor-

sítva – a fi lmet, az első jelenetváltásig. Ekkor megállítja, és

a terem közepét kiüríti, a főbb szereplőket egy-egy székkel

jelöli: random módon, nem túl közel egymáshoz. Arra kéri

a csoporttagokat, hogy helyezzék el magukat a szereplők-

höz (illetve az azokat jelölő székekhez) képest, ahogyan a

fi lm adott pontján viszonyulnak hozzájuk. Mindenki megin-

dokolja választott pozícióját. Majd megy tovább némán a

fi lm a következő jelenetváltásig. A csoporttagok onnan

nézik, ahova álltak. A fi lm leállítása után a vezető újra meg-

kéri a csoporttagokat, hogy a most látottak tükrében ismét

pozícionálják magukat, aki akarja, megint megindokolhatja

helyzetváltoztatását.

KÉPMUTOGATÓ

NEKED BESZÉLEK

KINEK A PROBLÉMÁJA?

A NÉZŐ MINT SZEREPLŐ

A gyakorlat az elbeszélő és története speciális

A feladat arra hívja fel a fi gyelmet, hogy a fi lm szerep-g

A feladat abban segít, hogy a fi lm által felvetett

A feladat azt mutatja meg, hogy a fi lm előrehaladtával

viszonyát érzékelteti.

lőinek történetmesélését mennyiben befolyásolhatja a

ppproblémát vagy annak részeit a csoporttagok magukra

hogyan változhat a nézők szereplőkhöz való viszonya.

beszélői helyzet, a kamera jelenléte.

tudják vonatkoztatni.

80

BLASKÓ ÁGNES – VARGA BALÁZS

VISSZA AZ IDŐBEN

A feladat a fi lm központi problémafelvetését vizsgálja

felül.

A vezető arra kéri a résztvevőket, hogy képzeljék magukat

a rendező helyébe, aki éppen a látott fi lm elkészítése előtt

áll. Mi foglalkoztatja őket? Mire akarnak választ kapni

készítendő fi lmjükkel? Ki-ki rögzítse pontos

kérdésfelvetését!

A megfogalmazott kérdések összehasonlítása,

elemzése: Mire válaszolt és mire válaszolhatott volna a

fi lm? Melyik kérdésfelvetés ér meg egy fi lmet és melyik

kevés önmagában? Melyik kérdés megválaszolására jó

médium a fi lm, melyikre kevésbé?

ÉRVELÉSTECHNIKA

A feladat az aktuálisan látott fi lm retorikai eszközeit és

annak hatásait fejti fel.

A csoport közösen felsorolja és rögzíti azokat a fi lmes

elemeket, amelyek segítségével a látott fi lm érvelt. A

megbeszélés után a tanár arra kéri a csoporttagokat, hogy

kisebb csoportokba rendeződve képzeljék el, hogy a látott

fi lm „a tojáshéj a legjobb építőanyag” állítást kívánja

alátámasztani. Elképzelt fi lmjükben ugyanazokat az érvelő

elemeket használják, mint amelyeket az imént közösen

azonosítottak! A csoportok beszámolói után közös

beszélgetés indulhat a látott fi lmben használt eszközökről:

Milyen meggyőző erővel bírnak? Segítségükkel könnyen

lehetne-e érvelni egy nyilvánvaló képtelenség mellett is?

Mennyiben tartja a csoport manipulatívnak az azonosított

eszközöket a látott fi lmen belül?

RECEPTKÖNYV

A feladat a dokumentumfi lm kiindulópontjának

azonosítását segíti.

A résztvevők kiscsoportokban vagy egyesével receptet

írnak „Dokumentumfi lm a la XY” címmel, és a dokumen-

tumfi lm receptjét rögzítik. Fontos, hogy az első mondatok

így kezdődjenek: „végy egy…”! Miután elkészültek a

receptek, kezdődhet az összehasonlítás. Ki, milyen

összetevőket, milyen arányban és milyen hierarchia szerint

sorolt fel? Ki tartotta az általános témát, az üzenetet az

alapnak? Hányan gondolták úgy, hogy konkrét eset

kellene, hogy a fi lm kiindulópontjául szolgáljon? A közösen

látott fi lm rendezőjének vajon mi volt a kiindulópontja?

Milyen jelek utalnak erre?

VONALVEZETÉS

A feladatban a résztvevők vizuálisan megjelenítik a

fi lm makrostruktúráját.

A vetítés után a csoporttagok lerajzolják sematikusan a

fi lm vonalát (mint egy útvonalat). A kezdőponthoz, a

végponthoz és az esteleges fordulópontokhoz magyará-

zatként írnak egy-egy szót. Ha elkészültek az ábrák, a

rajzokat egymás mellé rakja a csoport. Kezdődhet az

összehasonlítás: mely rajzok hasonlítanak egymásra; ki

milyen fordulópontot jelölt meg és miért stb. A látottak

átbeszélése után érdemes lehet arra kérni a tagokat, hogy

álljanak amögé a rajz mögé, amelyik szerintük leginkább

tükrözi a fi lm vonalvezetését. Lehet arról is szavazni, hogy

esetleg milyen vonalvezetés illett volna jobban a fi lmhez.

ÉRVELÉSTECHNIKA

VONALVEZETÉS

RECEPTKÖNYVVISSZA AZ IDŐBEN

A feladat az aktuálisan látott fi lm retorikai eszközeit és

A feladatban a résztvevők vizuálisan megjelenítik a

fi lm makrostruktúráját.

A feladat a dokumentumfi lm kiindulópontjának A feladat a fi lm központi problémafelvetését vizsgálja

annak hatásait fejti fel.

azonosítását segíti.felül.

81

Az alábbiakban példát olvashatunk arról, hogy

az antirasszista szemléletű oktatásban hogyan használják,

integrálják az Ez én vagyok! című fi lmet Németországban.

A fi lmvetítés egyben kampányként is szolgál, a célcsoport

hosszabb ideig foglalkozik a témával. Természetesen

a fi lmnek van speciális, csak Németországra vonatkoztat-

ható aspektusa is, ennek ellenére úgy gondoljuk,

a megvalósított program inspirálhatja a hasonló fókuszú

magyarországi munkát.

A fordítás (Huber Linda munkája) a Movienet Film GmbH

(Rosenheimer Strasse 52. 81669 München) engedélyével,

az alábbi internetes kiadvány alapján készült: Regine

Wenger: Yes I Am! Materialien für den Unterricht.

http://www.movienetfi lm.de/yesIAm/lehrerheft.pdf

RÖVID ISMERTETŐ

Sven Halfar rendező személyes interjúkon, hétköznapi

családi helyzeteken és zenei fellépéseken keresztül

mutatja be Adé Odokuyát, Danny Kretschmart (D-Flame)

és Mamadeét. Mindhárman afro-németek és apa nélkül

nőttek fel. Németországban élnek, és idegennek érzik

magukat. A bőrszínük határozza meg, hogy környezetük

miként viszonyul hozzájuk.

Zenei hivatásuk összeköti őket: Adé zenész, D-Flamme

rapper, Mamadee énekes, aki saját dalokat ír. Tiltakoznak

a rasszizmus és az intolerancia ellen; zenéjükkel a saját

útjukat járják, így szereznek elismertséget és megerősí-

tést. Aktív résztvevői a „Brothers Keepers” („Testvérek

őrzői”) és „Sisters Keepers” („Nővérek őrzői”)

projekteknek.

/A két projekt Németországban indult 2000-ben, hogy

Alberto Adriano, mozambiki származású fi atalember

brutális meggyilkolására adott válaszként antirasszista

szolidaritási kampányokat valósítson meg. A szervezetek

a toleranciáért folytatott aktív küzdelem mellett mindin-

kább komplex mentálhigiénés szolgáltatást nyújtanak és

támogató hálózatot tartanak fenn Európa-szerte; a fi atal

nemzedék számára nyújtanak szolgáltatásokat. A szerk./

LEHETSÉGES TÉMÁK

Az identitás megtalálása

Integráció és a saját kultúra illetve a szülőföld keresése

A másság elfogadása és tisztelete

A fi atalok között tapasztalható jobboldali radikalizmus

és rasszizmus problémája

A zene mint társadalompolitikai erő

GYAKORLATI FELADATOK

Megjegyzések a fi lmhez

A dokumentumfi lm kiindulópontját a „Brothers Keepers”

és „Sisters Keepers” zenei projektek adták. A zenészek

keletnémet iskolákba mentek, hogy bemutassák

az Adriano (Utolsó fi gyelmeztetés) c. videót. A klip Alberto

Adriano meggyilkolására adott reakció, akit neonácik

támadtak majd öltek meg 2000 júniusában Dessauban.

A fi lm családi fényképekből összeállított fotókollázzsal

kezdődik, bevágásokkal Adé, D-Flame és Mamadee

színpadi fellépéseiről, amit egy fekete fi ú elleni támadás

szcenírozott felvétele szakít meg. Mindeközben egy ismert

NDK úttörődal, a Mi hazánk hallható. A fi lm témái azonnal

nyilvánvalóvá válnak, tartalmi felépítése pedig láthatóvá.

REGINE WENGER

OKTATÁSI ANYAG AZ EZ ÉN VAGYOK! CÍMŰ FILM FELDOLGOZÁSÁHOZOKTATÁSI ANYAG AZ EZ ÉN VAGYOK! CÍMŰ FILMFELDOLGOZÁSÁHOZ

REGINE WENGERG

LEHETSÉGES TÉMÁK

GYAKORLATI FELADATOK

RÖVID ISMERTETŐ

Megjegyzések a fi lmhez

82

Halfar egymástól eltérő alkotóelemeket ötvöz. A három

főszereplő portréja és az anyákkal készített interjúk mellett

szcenírozott jeleneteket használ D-Flame rapdalainak

aláfestéséhez. Adé dalainak vizuális keretét a videoklip

stílus adja, ami részben fekete-fehérben készült. Különbö-

ző archív felvételek (pl. NDK-s úttörők a hatvanas évekből,

úttörők vonulnak fel Erich Honecker köszöntésére,

a ’89. novemberi falbontás, a kilencvenes években és

a ’92 augusztusában Rostock-Lichtenhagenben történt

keletnémet idegenellenes rendzavarásokról „D” fedőnéven

készült jelentések), szemléltetik a történelmi eseményeket,

amelyek az új anyagba montírozva speciális értelmi

összefüggéseket közvetítenek (a személyiség állami

befolyásolása az NDK-ban, neofasiszta támadások a fal

leomlását követő Kelet-Németországban). 1975 Nigériájá-

ból szintén beépít képeket. Ebben az évben történt

Yakubu Govon katonai diktátor vértelen megbuktatása.

A portrék egymást váltják, de mind nyelvileg, mind

képileg gyakran kapcsolódnak össze egymással (pl.

D-Flame az édesapja iránti vágyakozásáról beszél – Adé

a kisfi ával meglátogatja apja nigériai sírját; ’92-es archív

felvételek mutatják Rostock-Lichtenhagenben a külföldiek

lakta otthonok elleni tömeges támadásokat, ablakbetöré-

seket – Mamadee irtózattal meséli az otthoni diszkóban

átélt élményeit, miközben egy ablakon néz kifelé).

FILMNÉZÉS ELŐTT

Az otthon-interjú

(A haza és a mások iránti elfogadás fogalmára és

tartalmára vonatkozó személyes megfogalmazások,

szóbeli kifejezések gyakorlása interjú formában.)

Gyakorlat: kölcsönösen válaszoljátok meg az alábbi

kérdéseket egymásnak, és prezentáljátok azt

a csoportnak!

Mondd spontán a gondolataidat a következőkről:

Utálom…, mert… / Szeretem…, mert…

Milyen tulajdonságokat értékelsz más emberekben?

Van számodra viselkedésbeli különbség azonos és elté-

rő neműek között? Melyek ezek?

Milyen tulajdonsággal kell egy barátnak, barátnőnek

rendelkeznie számodra?

Milyen helyzethez, adottságokhoz alkalmazkodnál,

milyenekhez nem?

Mit jelent számodra Németország?

Mi tartozik számodra a német kultúrához?

Az R-profi l

(Nyelvileg és tartalmilag foglalkozni olyan fogalmakkal,

mint elfogadás és tolerancia, felfedezni a társadalmi

dimenziókat, az elfogadás és tolerancia problematikájáról

állást foglalni, személyes kezelési stratégiákon gondol-

kodni, a témát profi lvázlatként ábrázolni – ez lesz

a „Respekt-profi l”.)

A német nyelvben a respekt szó szinonimái: fi gyelem,

elismerés, csodálat, nagyrabecsülés, tekintettel lenni,

tisztelni. Különbözőképpen használatos: tiszteletet

teremteni, nagy tisztelettel lenni valaki vagy valami iránt,

tiszteletet mutatni.

A tolerancia szóhoz szintúgy rendelhetők asszociációk:

türelemmel viseltetni a másik iránt, engedni más néző-

pontnak is, elismerni a különbözőségeket.

Tolerare (latin): eltűrni, elviselni.

A másság iránti tisztelet és tolerancia, minden ember

iránti tisztelet és tolerancia, a társas érintkezések

határainak megismerése, a nyelv mint erőszakmentes

eszköz elfogadása, a konfl iktusok békés megoldása olyan

erkölcsi normák, amelyek a mi társadalmunkban új

kihívásként jelennek meg. A tisztelet és tolerancia

kultúrájának kell kibontakoznia ahhoz, hogy az olyan

negatív társadalmi tendenciák, mint a rasszizmus és a

jobboldali radikalizmus, ne nyerhessenek tért.

Feladat: a diákok házi feladatként készítsenek kártyákat,

melyeken a tisztelettel és toleranciával kapcsolatos

állítások szerepelnek, például:

a tisztelet összefüggésben áll az alá- és fölérendeltséggel;

mások tisztelete felszabadító érzés;

REGINE WENGER

FILMNÉZÉS ELŐTT

Az otthon-interjú

Az R-profi l

83

OKTATÁSI ANYAG AZ EZ ÉN VAGYOK! CÍMŰ FILM FELDOLGOZÁSÁHOZ

a fi atalok megengedhetik maguknak, hogy tiszteletle-

nek legyenek másokkal szemben;

a tolerancia voltaképpen udvariasság;

ha megsértenék valakit, vagy átlépném a határokat,

akkor erre fi gyelmeztessenek!

Kb. 5 fős csoportokban készítsünk „tisztelet-profi lokat”.

Az egyik fi atal feküdjön le a földre, egy csomagolópapírra

tipikus rap-tartásban (kezek speciális helyzetben, a lábak

szélesre nyitva). Rajzoljuk körbe, ezután felállhat. Gondolja

ki a csoport, milyen szavakat és melyik testrészhez írna

a tisztelettel és toleranciával kapcsolatban; illetve a már

meglévőket hova helyezné (például a kártyán szereplő

feliratokat), majd kommentálják! Vágjuk ki az „R-profi lt” és

a tartalommal együtt függesszük ki a falra a prezentáció-

hoz. Vitassák meg a közösen kialakított ábrázolást.

A fi lmes feladatok (vizuális feladatok)

Kövesd egy közelebbről bemutatott személy történetét

a fi lmben!

Próbáld megjegyezni az egyik dalt és annak vizuális

képét!

Ad-e a fi lm magyarázatot a jobboldali radikalizmus le-

hetséges hátterére (különösen Kelet-Németországban)?

Melyek ezek a magyarázatok? (Pl. önálló gondolkodás

hiánya, munkanélküliség, félelem, tudatlanság.)

Mi a fi lm üzenete? (A zene kikapcsol, szórakoztat, zene

a jövő fegyvere, amely képes megváltoztatni a dolgo-

kat, megteremti az összetartozás érzését, megszabadít

a félelemtől, és aktívan lép fel a társadalmi és az olyan

politikai problémák terén, amilyen a rasszizmus és

a jobboldali radikalizmus.)

A FILM MEGNÉZÉSE UTÁN

Portré-csoport

(Emlékképek, részletek és összefüggések felismerése a sze-

replők karakterével összefüggésben; megérteni és alkal-

mazni a társadalmilag determinált nyelvi kifejezési formákat.)

Három csoportra osztjuk a diákokat, a csapatok mindegyi-

ke a három zenész egyikének portréjára összpontosít.

A személyeket (Adé Odokuya, Rapper D-Flame,

Mamadee) kisorsoljuk a csoportok között.

ADÉ ODOKUYA: 15 éves koráig szüleivel és testvéreivel

Nigériában élt. A szülei a tanulmányaik alatt ismerkedtek

meg. 1986-ban megölték az édesapját. Az édesanya

Németországba költözött a három gyerekkel. Adé

elfogadta ezt a döntést, de azóta két világ között él,

s ingázik apja hazája és Köln között. A zene erőt és

magabiztosságot ad neki. Az érzései Afrikához kötik. A fi át

is afrikai tradíciók szerint neveli (étkezési szokások,

áldozati rituálé az édesapja sírjánál). Alberto Adriano

gyilkossága, aki ezzel három gyereket hagyott maga után,

saját életére emlékezteti Adét. Politikailag aktív nevelteté-

sének is köszönhetően Adriano családjának támogatására

létrehozza a „Brothers Keepers” projektet, aminek ma is

motorja.

DANNY KRETSCHMAR: művészneve D-Flame. Frankfurt

am Main peremén egy újépítésű negyedben nevelkedik.

Édesapja amerikai katona volt, sosem ismerte. Leterhelt

édesanyja otthonba adta. Bűnöző bandákhoz csatlako-

zott, börtönbe került. A legjobb barátja öngyilkos lett a

börtönben – az eset arra késztette, hogy gondolja újra az

életét. Ma négy gyermek édesapja és híres rapper.

Dalszövegei erősen önéletrajzi ihletésűek.

MAMADEE: Kölnben lakik, de egy Zwickau közeli

kelet-német faluból származik. Van két testvére, édesanyja

egyedül él. Sierra Leone-i édesapja vendégdiákként tanult

az NDK-ban. Gyermekkoráról így beszél: „védett, békés,

de az állam által irányított”. Büszke ifi úttörő volt, és sírt,

amikor 1998-ban megszűnt az „úttörősdi”. Énekel, zenél

és szöveget ír. Felszabadult, nyílt személyiség benyomá-

sát kelti, de a mai napig emlékszik a félelemre, amit egy

diszkóban élt át a rendszerváltás után. Leköpték,

megtaposták és fegyverrel megsebesítették a külseje

A FILM MEGNÉZÉSE UTÁN

Portré-csoport

84

miatt. Leginkább az édesanyja előtt akar erősnek és

sebezhetetlennek tűnni.

Feladat: Az összegyűjtött információkat a munkacsoport-

ok rövid előadás formájában prezentálják a részvevőknek!

Utolsó fi gyelmeztetés

(Saját művészi kifejezési lehetőségek keresése és találása

a témához.)

Alberto Adriano 20 évig élt Dessauban feleségével és

három gyermekével. Sok barát vette körül, és állandó

állása volt hentesként egy vágóhídon. Azon az estén úgy

döntött, lerövidíti az utat hazafelé a parkon keresztül.

Három fi atal férfi elzárta előtte az ösvényt, és kíméletlenül

ütlegelni kezdték. Adriano a földre esett. Tovább verték,

levetkőztették, majd végigvonszolták a parkon.

2000. június 14-én a dessaui kórházban belehalt súlyos

sérüléseibe. Az Adriano dal heteken át a top listák első

helyén szerepelt.

Az Utolsó fi gyelmeztetés című dal refrénje:

Ez itt az utsó fi gyelmeztetés és ne hidd hogy azt csinálsz

amit akarsz

Mert ahol te feltűnsz mi is ott leszünk és nem árad

tovább a barna szar

Nem árad tovább a barna szar s ha masíroznál tovább

hát nincs tovább.

Nincs tovább mer’ neked már annyi és nagyon fogsz

sírni hogy jaj de fáj

Jajajjajajjaj jaj de fáj jaj de fáj…mikor az öklünk a

pofádba vág

Feladat: Vitassátok meg a refrén szövegét „brainstorming”

keretében a többi csapattaggal!

Témajavaslatok: Lépj fel a rasszizmus és a jobboldali

radikalizmus ellen tisztelettel és toleranciával! Minden

megoldás elképzelhető: rap, kollázs, performansz,

hangjáték, videofi lm vagy akár színpadi rögtönzés.

A „Brothers Keepers” hiphop- és dalszövegversenyének

felhívása:

„Minden évben március 21-én tartják a rasszizmus és

a diszkrimináció elleni küzdelem világnapját és a költészet

világnapját. A Brothers Keepers Egyesület sikeresen

mozgósítja a fi atalokat, hogy felemeljék hangjukat

a rasszizmus és minden típusú diszkrimináció ellen,

a békés együttélés érdekében. Saját készítésű hiphop-

felvételek és/vagy saját szerzeményű versek vehetnek

részt a versenyben. Mindkét kategóriában Katja Riemann

színésznő, Birol Ünel színész, Clueso hiphop-előadó és

Torch, Denyo és Germ, a Brother Keepers tagjai választják

ki a győzteseket. Az exkluzív nyeremények mellett egy

Meet&Greet vár a nyertesekre a Brothers Keepers

aktivistáival és művészeivel, valamint egy megjelenési

lehetőség. 12 éves kortól lehet részt venni. Beküldési

határidő…”

/Magyarországon is számos lehetőség kínálkozik

művészeti projektek megvalósítására és bemutatkozására

az antirasszizmus és a tolerancia témakörében. Érdemes

fi gyelemmel kísérni az ilyen tárgyú pályázati felhívásokat,

amelyeket a migrációval vagy esélyegyenlőséggel

kapcsolatos kampányok részeként tesznek közzé hazai és

nemzetközi civil szervezetek. A pályázati lehetőségek

motiválják a fi atalokat a közös, kreatív munkára, fontos,

hogy felhívjuk fi gyelmüket a lehetőségekre és támogassuk

kezdeményezéseiket! A szerk./

REGINE WENGER

Utolsó fi gyelmeztetés

86

FILMINDEXA 884-es járat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 70

A „Chicago tömbház”, avagy történetek a liftből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 23, 27, 62

A kis Daniela . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23, 60

A mecset árnyékában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22, 61

Apabácsi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

Apám, a vendégmunkás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 20, 74

Banángyerekek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19, 42, 43

Bernadett & Sanju / Három esküvő sorozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

Bevándorlók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 18, 43, 58

Ciutat Vella Sport Klub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24, 56

Csempelevél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20, 28, 49

De majd jövőre bevetjük! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19, 20, 21, 45, 71

Egymásra utalva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21, 63

Elena & Leo / Három esküvő sorozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 39, 71

Elfelejtettünk hazamenni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22, 32, 69

Elrendezett házasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 22, 23, 36, 40

Ének és tánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15, 50, 52

Én is magyar vagyok! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19, 23, 45, 50

Én is olyan vagyok, mint te! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24, 51

Ez én vagyok! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5, 22, 24, 51, 53, 81

Fizess és nősülj! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15, 35

Házi paradicsom / Három esküvő sorozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 32, 37

Hunyd le a szemed, és nézz rám! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23, 41

Itt vagyunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15, 20, 71

Kis Kína kicsi kincse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31, 64

Kívül sárga, belül fehér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42, 43, 44

Lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23, 50, 54

Minden jó házasság könnyekkel indul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 22, 29, 40

Szia Nagyi, jól vagyunk!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42, 45, 46

Szorítóban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

Távolból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15, 21, 72

Újjászületés Vesztfáliában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22, 23, 29, 65

Valahol otthon lenni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71, 75

Vándorkömény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 20, 73

FILMINDEX

JEGYZETEKJEGYZETEK