„A szociokulturális körülmények tudatos javítása jelenti az elsőrendű lehetőséget az ember potenciális adottságainak

gyönyörű képességekké formálására, az egyén harmóniája és a társadalom fejlődése érdekében.”

Czeizel Endre

Tanulmány egy ifjúsági központ megvalósíthatóságáról és lehetőségeiről Százhalombatta – 2013/14

A projekt kezdeményezői:

SZIKE Egyesület SZAK Stúdió Nyitott Színpad Zenei Egyesület Ifjúsági Klub Százhalombatta (volt vezetői)

4

Tartalomjegyzék

Mű-Hely (bevezető)______________________________5 Százhalombatta adottságai és lehetőségei___________6

A százhalombattai ifjúság múltja, jelene és jövője____9 Ifjúsági felmérés____________________________19

Az új közösségi tér_________________________30 A hely__________________________________37

Szervezeti felépítés______________________43 Pénzügyi megvalósíthatóság_____________46

Időbeli ütemezés_____________________50 Megvalósíthatóság alapvető feltételei___52

Összefoglalás_____________________55 A tanulmány készítői______________56

5

MŰ-HELY Tanulmány egy ifjúsági központ megvalósíthatóságáról és lehetőségeiről.

Százhalombatta – 2013/14

Százhalombattán már jó ideje égető probléma a fiatalok, fiatal felnőttek kulturális

kikapcsolódási lehetőségeinek szűkössége. Nincs egy állandó tér, egy állandó hely, ami képes

lenne befogadni és összehozni a különböző érdeklődésű fiatalokat, így nincs lehetőség

komolyabb önszerveződés kialakulására sem. A fiatalok tudják mire van szükségük, de

egyenként, vagy kis, szegregált csoportonként nincs meg az erejük ahhoz, hogy ezeket meg is

tudják valósítani. A városban rengeteg kisebb csoportosulás működik, akik egymástól

függetlenül és elzártan foglalkoznak a saját érdeklődésüknek megfelelő tevékenységekkel, ám

ezek között a csoportok között nincs átjárás. Egy közös hely (műhely) híján mindenki a város

különböző pontjain jön össze.

A város jövője szempontjából jelenleg a legfontosabb generáció a 14 és 35 év közötti

korosztály. Ha ebben a generációban nem alakul ki kötődés, a város elveszíti jövőjét.

Százhalombattán jelenleg ez az egyik legnagyobb veszélyforrás.

A kultúrához való kötődés nem alakul ki magától, egy tanulási folyamat része. A

Barátság Kulturális Központ a felnőtt korosztály igényes kulturális kikapcsolódásáért felelős,

célközönsége tehát nem kifejezetten a fiatalabb generáció. Egy ifjúsági jellegű közösségi hely

lehetőséget biztosíthatna arra, hogy a fiatalok megtalálják magukban a művészet és a kultúra

iránti érzékenységet, minőségi kultúr-fogyasztókká váljanak, és ezáltal a későbbiekben

felnőve rendszeres látogatói legyenek a BKK által szervezett kulturális eseményeknek.

Ezzel a tanulmánnyal az a célunk, hogy egy valóban működő lehetőséget vázoljunk fel

arra, mivel lehetne helyet adni a fiataloknak, megfékezni a kivándorlási folyamatot, lekötni és

hasznosítani a bennük rejlő energiákat.

6

1. Százhalombatta adottságai

és lehetőségei

Tudatos (kulturális) fejlődés

Százhalombatta város tudatosan kialakított,

határozottan fejlődő, jól működő közösség. A gyerekek

számára fejlett oktatási intézmények, több művészeti,

kulturális és sport lehetőség adott. A város nagy számban

biztosít munkalehetőségeket, és a felnőtt és nyugdíjas

korosztály igényeit is kielégíti számos szervezettel, klubbal,

kulturális események rendezésével. A város büszkén tűnik ki a

környező települések sorából, természeti, történeti értékeinek

köszönhetően az ország egyik legélhetőbb városa.

A város nem a hagyományos értelemben vett

településfejlődés mintáját követte. A 60-as évek elején beindult

hihetetlen mértékű ipari fejlődés szokatlan változásokat hozott

a település életébe. Az ipari létesítmények biztosította

munkalehetőségeknek köszönhetően egy teljesen új lakosság

jelent meg, melynek az igényei nyersen és tisztán rajzolódtak

ki a gyors városiasodás során. A munkalehetőségek mellé nem

csak lakás, de kikapcsolódás, művelődés, kultúra is kell. Ezt

nagyon jól mutatja a számos ifjúsági és művészeti egylet

kialakulása, melyek lakókörnyezetükben, az újonnan felépülő

panel lakótelepen kerestek helyet maguknak.

A 70-es években két kezdeményezés indult meg, mellyel

a város teret szeretett volna adni a művelődés és kultúra iránt

érdeklődő közösségeknek. 1977-ben Városi Információs

Központ nyílt a Dunai Kőolajipari Vállalat II. munkásszállóján.

Az önkéntesség, az önszerveződés alapelvén széleskörű

feltételeket teremtettek az olvasásra, a beszélgetésre,

ismeretszerzésre vágyó felnőtteknek különböző témákban. Az

7

információs központ tehát olyan társas összejövetelek színtere

volt, ahol első kézből lehetett tájékozódni a világ trendjeiről. A

Százhalombattán élő érdeklődő fiatal értelmiségiek számára

olyan érdekes és szokatlan találkahely volt, ahol

bekapcsolódva a város életébe, részesei lehettek a hasonló

korosztály közösségének.

A másik kísérlet a lakóklubok létrehozása volt. Elvileg

minden tömblakásban vannak kihasználatlan közösségi terek,

ahol a ház lakóinak „klubszobája” kialakítható. Ezekből indult

ki az a szociálisan gondolkodó tevékenység, mely a nyolcvanas

évek végére alapítványok, egyesületek formájában kért teret a

maga számára.

A Lakóklubban és az Információs Központban gyűltek

össze azok a fiatalok, akik Magyarországon először a

világháború után 1982-ben létrehozták saját akaratukból a

Százhalombattai Ifjúsági és Közművelődési Egylet –

közismert nevén: SZIKE – ifjúsági közösségét, mely független

volt minden szervezettől, szövetségtől. Ez az egylet átalakulva,

megújulva ma is aktívan működik. (Forrás: Százhalombatta története:

Tanulmány a 30 éves város történetéből 1970-2000 c. kiadvány.)

Százhalombattán ezek után az önszerveződő

egyletek száma rohamosan nőtt. A

településen különböző tánccsoportok,

képzőművészeti csoportok, kórusok

alakultak. Az 1970-es évek közepén már

világossá vált, meg kell építeni egy

hosszútávra is alkalmas művelődési házat. A

BMK átadásával 1985-ben a közművelődési

munka ideális tárgyi feltételei teremtődtek

meg Százhalombattán. Az épület a megye

legkorszerűbb létesítményei közé tartozik

ma is.

Százhalombatta fejlődéstörténete

8

Kiaknázatlan lehetőségek

A tudatos, tervezett fejlesztések a jól működő város

alapjai. Erre jó példákat találhatunk városunk történelmében.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy ezekből a fejlesztésekből szinte

minden esetben a fiatalok, a 14-35 év közötti korosztály marad

ki. Ez a társadalom egy olyan rétege, akiknek nagyon nehéz

hosszú távú terveket készíteni és intézményi keretek közé

zárva tartani, akiknek szükségük van a szabad fejlődésre,

önszerveződésre, átalakulásra. Ez főként igaz napjainkban,

amikor az úgynevezett Z- generációt szeretnénk igényes

kikapcsolódási lehetőségekkel lekötni. A felgyorsult és

digitalizált világszemléletüknek köszönhetően az igényeik

megváltoztak. Könnyen válhatnak antiszociálissá, elveszthetik

kötődésüket a város felé. A megváltozott igényekre tehát a

várostól megszokott tudatossággal ugyan, de új típusú választ

kell adni.

A városban számos önszerveződő ifjúsági szervezet

működik, akik lehetővé tehetnék a pezsgő művészeti,

kulturális, művelődési élet létrejöttét. Azonban eddig ezek a

szervezetek vagy egyáltalán nem kaptak helyet, vagy mostoha

körülmények között voltak kénytelenek működni a helyi

művelődési intézményekben. Százhalombattán a művelődési

intézményi rendszer átalakulása csak súlyosbította ezt a

helyzetet.

Ezen kívül a fiatalok szórakozási lehetősége sem

biztosított. Százhalombatta város a főváros közelsége miatt

ifjúsági szempontokat figyelembe véve veszélyben érezheti

magát. Ha a lehetőségek nem adottak a találkozásra, ha

nincsenek helyek a kikapcsolódásra, az ifjúsági korosztály

Budapesten keres szórakozási lehetőséget. De miért tenné ezt

így, ha a közösség, akivel találkozni szeretne, ebben a városban

van? Ha Százhalombatta célja ennek a rétegnek a megfogása és

egy kiegyensúlyozott társadalom kialakítása, úgy gondoljuk

nem csak a lakás, infrastruktúra és a közintézményi rendszer

kiépítése, hanem a kultúra, szórakozás, kikapcsolódási helyek

megteremtése is nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon, az ifjúsági

korosztályban legalább annyira, mint a gyerek vagy nyugdíjas

körökben. Így volt ez a város alapításakor és így van ez most

is. Mindezek összessége jelenti az élhető város kulcsát.

9

2. A százhalombattai ifjúság

múltja, jelene és jövője

A helyi ifjúságról általánosan:

Százhalombattán az ifjúságot 8 különböző csoportra

lehet osztani: „kocsmázók”, „Pestre járók”, „lakásokban

összegyűlők”, „otthonmaradók”, „utcán / parkokban / parko-

lókban lógok”, „aktívak”, sportkörösök és különböző

alkotóközösségekbe járók.

A kocsmázók közé nagyjából az ifjúságnak az a rétege

tartozik, akik szeretnek szociális életet élni, ám jobb híján a

város különböző szórakozóhelyein kénytelenek összegyűlni.

Itt többnyire a fiatalabb generáció rossz mintát lát az

idősebbtől, és sokszor ezek az együttlétek alkoholfogyasztással

járnak. A legtöbb esetben ezek a kis társaságok nem

alakulnának rendszeres kocsmalátogatóvá és alkohol-

fogyasztóvá, ha lenne egy közösségi hely, ahol össze-

gyűlhetnének. Az általunk megkérdezett ilyen baráti

társaságok nagy százaléka úgy nyilatkozott, hogy sokkal

szívesebben összegyűlnének egy otthonos közösségi helyen,

ahol nem kell pénzt költeniük és tudnának foglalkozni a

hobbijukkal/hivatásukkal is.

Budapestre azok járnak leginkább, akik nem találnak

maguknak a városban megfelelő kulturális kikapcsolódási

lehetőséget, pedig az igényük megvan rá. Van, aki havonta

egyszer-kétszer jár fel a fővárosba, máskülönben otthon marad

vagy a helyi kocsmában ül össze a barátaival, de akad olyan is,

aki hetente többször is Budapesten talál kikapcsolódási

lehetőséget. Ők jórészt a módosabb családokból kikerülők,

vagy a már munkával rendelkezők. A „Pestre járók” nagy része

10

a közeljövőben, vagy amint a lehetősége úgy alakul, el is

költözne a fővárosba.

A lakásokban, családi házakban összegyűlők általában

olyan baráti társaságok, akik vagy nem szeretnek kocsmába

járni, vagy nem engedhetik meg maguknak, ám szerencséjükre

a társaság valamelyik tagjánál rendszeresen össze tudnak

gyűlni. Ezek a kis társaságok általában közös hobbival is

rendelkeznek, ami a legtöbb esetben informatikai jellegű.

Számítógépes játékokkal játszanak vagy társasjátékoznak,

melyeknél fontos a személyes kontaktus és csendesebb,

privátabb helyet igényelnek. Itt, a nyilvánosságtól elzártan

esetleg könnyebben kipróbálnak olyan dolgokat, amiket mások

előtt nem tennének.

Az otthonmaradók azok a fiatalok, akik nem sűrűn

élnek szociális életet, legfeljebb a világhálón. Ennek a

csoportnak a nagy százaléka is szívesen kimozdulna, ha lenne

egy olyan közösségi hely, ahol nem kötelező fogyasztani,

illetve el tudja magát foglalni valami számára érdekes

programmal. Ezeket a személyes kontaktusok felé kevésbé

nyitott fiatalokat szükséges lenne megszólítani és bevonni a

helyi közösségi eseményekbe.

Azok a társaságok, akik közterületeken jönnek össze,

ezt általában azzal indokolják, hogy nem szeretnek kocsmába

járni, mert vagy túl drága, vagy nem fogyasztanának sűrűn

alkoholt. Saját közösségi hely híján azonban kénytelenek egy-

egy parkolóban, parkban, utcarészen összegyűlni, folyamatos

bosszúságot okozva a környéken lakóknak.

Az „aktívak” talán a legszűkebb réteg a helyi ifjúságban.

Ők azok a fiatalok, akik próbálnak valamit tenni saját

társaságuk, vagy a város ifjúsági életének javításáért. Ők

felelősek a városban viszonylag rendszertelenül feltűnő

ifjúsági programokért. Ilyen volt például a 2013

novemberében, a Klub Sirály Csónakházban rendezett „I. Batta

Battle” Országos Terepasztalos Stratégiai Verseny, vagy a

nemrég ugyanott megrendezésre kerülő „Haloween

Jelmezbál”, de ide tartoznak a Barátság Kulturális Központ

támogatásával már három alkalommal (2011 tavasz - Pulp, 2012

tavasz és 2013 nyár – SZIKE által) megszervezett ifjúsági

művészeti fesztiválok, valamint a szintén BKK támogatással

létrehozott „Japán Nap”. Ugyancsak civil kezdeményezésként

indult el 2013 tavaszán a SZIKE-filmklub és a SZÓkratÉSZ

szókincsbővítő és verselő klub 12-18 éveseknek, valamint jó

néhány sikeres slampoetry esemény.

Külön csoportot alkotnak a sportkörökbe járók és az

egyéb alkotóközösségek tagjai, hiszen nekik általában van

helyük közösségi életet élni, de ez csupán a sportra vagy a

művészeti-, tánc- és zeneóra idejére összpontosul. Ha órán

kívüli kulturális közösségi tevékenységet szeretnének

folytatni, őket is a fenti csoportok egyikéhez kell sorolni.

Egy olyan helyzetben lévő városnak, mint

Százhalombatta szüksége lenne olyan szervezetre vagy

intézményre, ami az ifjúság problémáinak megoldásával

foglalkozik. A helyi iskolák ezt az igényt ki is elégítik, de az ő

látókörük elsősorban 14 éves korig, a két középiskola révén

11

maximum 18 éves korig terjed. A főiskolások, egyetemisták,

pályakezdők, azaz a fiatal felnőttek kiesnek mindenféle

hatósugárból. A problémáikra a városban az önszerveződő, kis

hatékonysággal (jó esetben kis támogatással is) működő egyéni

és kis csoportos kezdeményezések léteznek. A Barátság

Kulturális Központ csupán néhány olyan programot tud

felmutatni évente, melynek célközönsége a kulturális

érdeklődésű ifjúság. Ez nem elég ahhoz, hogy a városban

kialakuljon egy igazi ifjúsági szellemi közösség.

Ehhez a problémakörhöz tartozik a város történetéből és

földrajzi helyzetéből fakadó (ipari környezet, lakótelepi

körülmények, agglomerációs régió), valamint az ország és a

világ jelenlegi általános helyzetének köszönhető (munka-

nélküliség, létbizonytalanság, küzdés a munkahely meg-

tartásáért) szituáció, hogy a mai tizen-, huszonévesek szülei

jórészt nem váltak kultúraművelőkké, vagy rendszeres kultúra

fogyasztókká. A kultúrára való fogékonyságot tehát tanítani

kell. Az iskolák elsődleges célja, hogy a fiatalok alap-

műveltséget szerezzenek, a „kultúremberré” válás már az

iskolán kívül tanulandó folyamat. Így ha nincs meg a megfelelő

kortárs társasága, azaz nincs meg az a befogadó, fiatal

közösség, aki az ő számára példát tudna mutatni, ahol a

fiatalok közösségek részévé tudnak válni, akkor kevés esély

van arra, hogy a fiatal kulturálisan fogékony legyen. A

tapasztalat azonban az, hogy erre a közösségépítésre és

tanulásra szüksége van a ma Százhalombattán élő ifjúsági

generációnak. Ennek elérése érdekében képes akár önmaga

által szervezett közösségeket építeni, és a legtöbbje minden

erejével azon küzd, hogy ezeket fenntartsa.

Az ifjúsággal, a fiatal felnőttek közművelődésével

foglalkozó szervezetek, közösségek mindegyike önszer-

veződően alakult ki a városban.

A SZIKE (Százhalombattai Ifjúsági Közművelődési

Egylet) már jó 30 éve aktívan formálja a battai fiatalok

kulturális életét, hol nagyobb energiával, hol kisebbel, attól

függően, hogy éppen hány aktívabb tagja van. 2008-2012 között

az egyesület, valamint az annak szerves részét képező, László

Bandy képzőművész által vezetett Látás Iskolája a volt

Mentőállomás és ÁNTSZ épületében működött a Damjanich

úton. Itt talált otthonra - a BKK átépítése idejére - a helyi

képzőművészeti gyermek- illetve felnőttképzés, valamint az itt

élő alkotók számára állandóan használható műteremként, azaz

nyitott műhelyként is szolgált. Havi rendszerességgel nyíltak

kiállítások – helyi és meghívott képzőművészek anyagaiból –

és különböző kulturális események (nyári napközi tábor, zenei

estek, filmklub, szakmai foglalkozások, stb.) is zajlottak.

Emellett főleg szellemi műhelyül szolgált a helyi,

kultúra iránt fogékony és elhivatott fiatalok számára.

Megfordultak itt fiatal költők, esztéták, művészettörténészek.

Egy-egy kiállítás vagy esemény alkalmával gyakran százan is

összezsúfolódtak a kis helyiségben.

12

Ezt a helyet 2012. április elejére az egyesületnek el kellett

hagynia, mivel oda épült az új bevásárlóközpont. Ideiglenesen

a BKK-ban kapott egy termet a SZIKE, itt azonban csak az

egyesület képzési tevékenysége tud működni (de arra sem

igazán alkalmas, hiszen alig kap természetes fényt a helyiség),

de közösségi helynek, önálló műteremnek, műhelynek

végképp nem használható.

Mint a legidősebb helyi ifjúsági szervezet, a SZIKE több

hasonló kulturális kezdeményezésnek volt aktív részese.

Hosszú története során működtetett helyi rádiócsatornát

(Rádió Egy100), létrehozott irodalmi köröket, felolvasó esteket,

verselő műhelyeket, filmklubokat és még lehetne sorolni. Talán

nem túlzás azt állítani, hogy a város történetében a helyi

ifjúsági kultúra és művelődés területén a SZIKE közössége

mindig is kiemelten fontos szerepet töltött be, előbb-utóbb

megtalálták a kultúra iránt érdeklődő fiatalok. Jelenleg

mintegy 25-30 aktív tagja van az egyesületnek, és körülbelül

még száz fiatal kapcsolódik valamilyen módon a SZIKE

életéhez.

A NYISZ (Nyitott Színpad Zenei Egyesület) fő célja a

Százhalombattán működő amatőr zenészek képzése, a zenei

rendezvényekhez szükséges technikai eszközök biztosítása, a

programok színvonalának emelése. Közművelődési tevé-

kenységükkel támogatják és fejlesztik a városban élők

kulturális életét, biztosítják a közönség szórakozási és

közösségi igényeit. Tevékenységükkel hozzájárulnak a

kultúrák közötti kapcsolatok kiépítéséhez, az idegenforgalom

és a turizmus keretében városon kívül, valamint a városunkba

látogatók számára a helyi kultúra értékeinek bemutatásával.

Az egyesület elindította a Batta Nice City mozgalmat,

aminek célja a városlakók lelki és környezeti szépségre való

ösztönzése, néhány konkrét, az ifjúságot célzó üzenettel.

Létrehozták a Talent zenei képző intézményt, ahol a

zeneszerzési, hangszerelési, zenekari próbákhoz és

stúdiófelvételek készítéséhez szükséges ismereteket oktatnak,

emellett önképző szakkörön művészeti tevékenység és zenei

marketing, színpadi előadóművész, programszervezés,

stúdiómenedzsment kurzusokat tartanak.

13

Zenei alkotó szakkör keretében tanulmányi elemző

delegáció képviselte Százhalombattát a 2012. évi EFOTT-on. A

Battai Napokon megszervezték a Civil Falut, ahol rajtuk kívül

hat társadalmi szervezet mutatkozott be. Ugyanitt szakmai

versenyt rendeztek a helyi és környékbeli zenekarok számára.

A volt IKSZ és annak maradványai (Ifjúsági Klub

Százhalombatta). A 2005-ben létrejött első, hivatalos városi

ifjúsági klub, az IKSZ egy viszonylag nagy és lelkes baráti

társaságnak köszönhette létét. Szerencsés véletlenek is

közrejátszottak a megalakulásában, hiszen a társaság azon

gondolkodott és munkálkodott, hogy miként hozzon létre egy

ifjúsági közösségi teret a városban, amikor a városvezetés is

éppen elhatározta, hogy létrehoz egy ilyet.

A klub kezdetben nagyszerűen, a kellő lendülettel

működött, ám hamar olyan szakmai problémákkal kellett

szembenézniük, amire az a fiatal baráti társaság, akik a

működtetését ellátták, nem volt felkészülve. Lényegében a

fiatalok szakmai kompetenciájának és a külső szakmai segítség

hiányának, belső viszályoknak, a finanszírozás átláthatat-

lanságának, és a vezető egyének lelkesedésének lanyhulása

okozta az IKSZ bezárását.

Mindezen nehézségek ellenére a Klub hatalmas dolgot

tudott felmutatni a városban. Egy-egy rendezvényén több

százan megjelentek, mindenki szép emlékeket őriz róla, és

rendkívül sokan örülnének neki, ha a hely ma is létezne.

Emellett érdemes megjegyezni, hogy a klub alapítóinak

jó része azóta diplomás művelődés- és szabadidő szervező,

akik azóta is próbálják a városi ifjúsági életet fellendíteni.

László Bandyt és a Látás Iskoláját talán a városban

senkinek sem kell bemutatni. Ő egymagában egy önálló

kulturális intézmény, aki az ifjúság művelését és tanítását a

legszentebb dolognak tartja. Jórészt neki köszönhető, hogy a

városban ilyen magas számú a művészettel foglalkozó fiatalok

és fiatal felnőttek száma.

Kezdetektől aktív résztvevője a város kulturális

életének, 1974-ben az akkori Barátság Művelődési Központ

népművelőjeként érkezett Százhalombattára. Később

kezdeményezője volt a művészeti iskolának, létrehozta a Látás

Iskoláját, életben tartotta a SZIKE-t, amikor annak alapítói

családi és egyéb okok miatt már nem tudták. Bábáskodott a

legtöbb kultúrával és művelődéssel foglalkozó szervezet

kialakulásánál, hiszen nagyon sokan hozzá fordulnak

kérdéseikkel ezen a téren. A városban élő profi és hivatásos

14

képzőművészek, képzőművész-tanárok kivétel nélkül

megfordultak műhelyében, sokan közülük az ő tanítványaként

kerültek a pályára. Több, mint 40 éve a város művészeti

életének legmeghatározóbb alakja. Ez idő alatt egyetemi

szakdolgozat is készült róla, aminek fő kérdésfelvetése:

„Miként lehet, hogy egy ilyen apró iparváros ennyi kvalitásos

művészt és művészeti hallgatót ad az országnak?”.

A Látás Iskolája az a műhely, ahol a legfiatalabbak

tanulnak. Jórészt belőlük és baráti körükből kerül ki az réteg,

akik a SZIKÉ-t viszik tovább. Az Iskolának jelenleg kb. 40

tanulója van és működése óta több száz helyi fiatalnak adta

meg azokat az alapvető vizuális készségeket, melyekre az

életben szüksége lehet. Azok a fiatalok, akik itt kezdték meg

képzőművészeti tanulmányaikat nagy arányban végeztek

később egyetemet, főiskolát, a lehető legkülönbözőbb

szakokon: építészek, mérnökök, formatervezők, tanárok,

szobrászok, grafikusok és persze képzőművészek lettek.

Mindezek ellenére a Látás Iskolája jelenlegi oktatási

helye a BKK alagsorában nem megfelelő. Az ország egyik

legjobb speciális vizuális oktatása zajlik itt, ahonnan évente jó

néhány művészeti felsőoktatási intézménybe mennek

hallgatók. Az elmúlt évek során többször felvetődött, hogy a

műhely megfelelő és állandó helyet kap a városban, de

mindeddig nem jött létre olyan helyszín, ami méltó lenne az

iskolában folyó színvonalhoz.

A SZAK Stúdió 1996-ban alakult nagyrészt helyi

hivatásos alkotókból. A csoport rendszeresen állít ki a

városban és a környező településeken. Tagjai képviselik a

várost szinte az összes országos tárlaton, valamint egyéni

kiállításokon is bemutatkoznak országszerte.

A SZAK Stúdió a Látás Iskolájában, majd a SZIKÉ-ben

felnövő fiataloknak a professzionális alkotóvá válás utolsó

lépcsőfoka. Ez az a csoport, ahol megtanulják, mit takar az, ha

valaki hivatásos képzőművész. Az alkotó elme számára a

legtöbb tudás a közös alkotás alatt épül be. Tagjai rendszeresen

összegyűlnek, de közös műhely híján csak nehezen tudnak

egymástól tanulni.

15

A PULP volt az egyik első, kifejezetten a fiatalokra

koncentráló kulturális magazin a városban, ami 2010

augusztus és 2011 augusztus között működött. Az IKSZ-hez

hasonlóan egy baráti kör kezdeményezéseként indult. Ők írták

a cikkeket, ők szerkesztették, nyomtatták és terjesztették. Azon

túl, hogy megpróbáltak színt vinni a városi ifjúsági életbe, az

alapgondolatukhoz hozzátartozott az is, hogy a lap által a

városvezetés is betekintést nyerjen a helyi fiatalok életébe,

gondolkodásába, és így talán létrejön valamiféle kom-

munikáció.

A társaság 2011-ben bizalmat kapott a BKK-tól és széles

programválasztékkal megrendezhették az első Ifjúsági

Művészeti Fesztivált.

A magazin igen sokoldalúan foglalkozott városi- és

általános ifjúsági kérdésekkel. Volt utcaművészeti rovatuk,

bemutattak helyi zenekarokat, városi arcokat, voltak benne

divat tippek, „Hova menjünk Battán?” rovat, és még lehetne

sorolni. Egy éves pályafutása alatt összesen 4 (+1 próba)

számot ért meg ez kivételes színfolt Százhalombattán.

Támogatás híján a fiataloknak nem állt módjukban folytatni a

kiadást.

A Forrás Néptáncegyüttes 1984-ben alakult meg Érden a

Vörösmarty Mihály Gimnáziumban; tagjai az ott tanuló diákok

voltak. 1985 ősze óta működik Százhalombattán, ahol az éppen

felépült művelődési központ adott otthont a csoportnak. Az eltelt

évek alatt meghatározó része lett a százhalombattai kulturális

életnek. Működésével új hagyományok teremtődtek, meg-

honosodott és népszerűvé vált a népművészet. Sajátos közösség

alakult ki az együttes körül, amely kör folyamatosan bővül a

táncosokhoz kötődő rendezvények által. Ilyen pl. a Summerfest,

a Forrás Bál, a százhalombattai kultúráért rendezvénysorozat és

a forrásos műsorok.

A Pest megyei iparvárosban 30 évvel ezelőtt senki sem

gondolta volna, hogy egy 600 táncosból álló együttes nő ki a

panelrengetegből. Azóta a város együtt él a Forrás Néptánc-

együttessel, szeretik, tisztelik és becsülik őket. Nem hiába: nem

csak hogy egyedülálló módon hat egymást követő alkalommal

nyerték el a Kiváló Minősítést, hanem ők szervezik Európa egyik

legnagyobb szabású nemzetközi folklórfesztiválját, a

SummerFestet. Kiemelkedő alkotóművészeti és közösségépítő

16

tevékenységük mellett Százhalombatta életében jelen vannak

egyéb területeken is. A Sárkányhajó versenyen épp úgy részt

vesznek, mint az Aranyfakanál főzőversenyen, de bekap-

csolódnak a Játékos Városiak versenyébe is. Van ahol első

helyezést is elérnek, ám akkor is nagy élményként könyvelik el a

részvételt, ha az valóban csak részvételt jelent, ugyanis számukra

nem a nyeremény, hanem a közönség, a battaiak számára

nyújtandó öröm a lényeg. Az együttes tagsága évtizedek óta a

legnagyobb a városban, 2014-ben ez közel 600 főt jelent.

Munkájukat 2014-ben, a Magyar Kultúra Napján, az Emberi

Erőforrások Minisztere Csokonai alkotói és közösségi díjjal

tüntette ki. Az együttes tagsága rendszeresen szervez –

természetesen műfajába vágó - eseményeket: táncházakat,

népdaléneklési versenyt, kiállításokat, egyéb művészeti

eseményeket is. A Forrás Néptáncegyüttes által alapított

Magyarok Öröksége Alapítvány a város egyik legrégebbi civil

közössége 1991 óta működik.

A Forrás működése 1984 óta töretlen lendülettel történik.

Sajátos és meghatározó közösség, amely nemzetközileg

Magyarország egyik legkeresettebb és sikeresebb együttese. Az

utóbbi évek jellemző folyamata, hogy a jelenleg aktuális

generáció tagjai nem csak táncosként, hanem vezetőként is részt

vesznek a közösség munkájában.

17

A Battai Ifjak KAtolikus társasága, azaz a BIKA Római

Katolikus elveket valló ifjúsági csoport 2006-ban alakult először

két, majd három barát tagságával, majd ahogy az idő múlt egyre

nagyobb számú közösséggé nőtte ki magát. A csoport tagjai

főként 16 és 29 év körüli fiatalok (köztük gimnazisták,

főiskolások, egyetemisták, állással rendelkezők), akik egy

befogadó közösséget hoztak létre azon fiatalok számára, akik

keresik a hitük modern formában való megélésének módját.

Eleinte a heti egy közös filmnézés és az arról való beszélgetés volt

az a forma, amiben a közösség el tudott indulni. Két-három barát

összejárt, megnéztek egy filmet és aztán éjszakába nyúlóan

vitatkoztak a mondanivalóról. Régi/új ismerősök bekap-

csolódásával duzzadt egy év alatt tíz főre a társaság, akik igényük

szerint különböző programokat is szerveztek maguknak, és

lassan a heti egy alkalmankénti összejövetel kevésnek bizonyult

számukra. Jelenleg a társaság hetente kétszer jár össze és már 20

fő körüli létszámmal működik. Nyaranta együtt járnak túrázni,

táborozni, sütögetni, valamint aktívan részt vesznek a városi

katolikus közösség életének formálásában is. Céljuk a

plébániához tartozó fiatalok segítése a közösségi élet által.

A Református Ifjúsági Közösség szombatonként gyűlik

össze a templomuk közösségi terében. Tevékenységük a

hitoktatás köré szerveződik, foglalkozásuk azzal is kezdődik,

ezt követően szabad játékkal töltik idejüket. A nagyjából 10 fős

társaságot leginkább általános iskolás korúak teszik ki, akik

örömmel járnak le a klubba, hogy tanulhassanak és jól érezzék

magukat. Alkalmanként részt vesznek egyéb rendezvényeken,

leginkább a református közösség táborozásaiban.

Talán ők az egyetlen ifjúsági közösség a városban, akik

elmondhatják magukról, hogy egy jól felszerelt, tágas tér áll

rendelkezésükre, amit szabadon használhatnak. Sárosi Gábor,

a felekezet lelkésze mindig szívesen fogadja a társaságot és

próbálja úgy formálni a kis közösség szombati összejöveteleit,

hogy azok többek legyenek, mint egyszerű hittan.

Az Önkéntes Ördögökkel nagy valószínűség szerint már

a legtöbb battai találkozott. Ők azok a piros pólós fiatalok, akik

a SummerFest idején mindig és mindenhol ott vannak.

Takarítanak, festenek, sorfalat állnak, de ha kell csoportokat

kísérnek, sőt tolmácsolnak.

Persze a nagyjából 70 főt számláló közösség nem csak a

nyári fesztiválon van aktívan jelen. Sokféle kulturális

rendezvényt támogatnak, segítik például a városi nyugdíjas

ebédet is. Az Ördögök története több, mint 17 éve kezdődött,

hivatalosan azonban 2001-ben alakultak meg.

Legfontosabb céljuk az, hogy képességeik szerint

segítsék a város közösségének összetartását. Sokfelől érkező és

sokféle emberek alkotják az Önkéntes Ördögöket, de nem

számít ki milyen háttérrel lépett a csapatba, az önkéntességnek

köszönhetően odaadó, felelősségteljes és szorgalmas emberré

növi ki magát.

18

Egyén a közösségben:

A fentebbi felsorolásból egyértelműen látszik, hogy a

városban működő szervezett és önszerveződő körök száma

magas. A létezés azonban még nem elég a jó működéshez. A

csoportoknak nem az a céljuk, hogy a saját világukban éljenek,

és nem ehhez az élethez kérnek csak szellemi és sok esetben

anyagi támogatást. A közösségek fejlődni és bővülni

szeretnének. Tudni egymásról, látni a városban működő

folyamatokat és láttatni magukat. Élni szeretnének egymással

és a városban élő fiatalokkal szervesen együttműködve.

Ezért célunk, hogy a csoportok ne konkuráljanak

egymással, hanem felismerve az együttműködésben rejlő

pozitívumokat létrehozzanak maguknak egy olyan központot,

ahol a különböző energiák egy helyre csoportosulhatnak. Így

nem lehet kérdés, hogy hol találhatom meg a legjobb

társaságot, hol nyithatok új dolgok felé, hol kapok segítséget,

ha éppen rászorulok. Egy olyan hely, aminek az igénye már a

városalapítókban is megfogalmazódott a Városi Információs

Központ formájában: A Százhalombattán élő érdeklődő fiatal

értelmiségiek számára kell egy olyan találkahely, ahol

bekapcsolódhatnak a város életébe, részesei lehetnek a hasonló

korosztály közösségének.

19

IFJÚSÁGI FELMÉRÉS

A tanulmány készítése közben felmérést végeztünk a helyi ifjúság

körében, melyet összesen 380 fő töltött ki.

Fő kérdésfelvetésünk az volt, hogy mit hiányolnak a helyi fiatalok a

városban, mivel lehetne őket itt marasztalni, illetve mennyire elégedettek a

város ifjúsági életével, programjaival.

A felmérés természetesen anonim zajlott.

A felmérés mutatói: 380 kitöltés lezárva: 2013. 12. 26. 18:45

0%

12%

28%

30%

19%

6%

5%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35%

Fiatalabb, mint 14

14-18

19-21

22-25

26-30

31-35

35-nél idősebb

Melyik életkorba tartozol az alábbiak közül?

A válaszadók életkorának százalékos eloszlása

1%

3%

8%

9%

80%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%

Nem, és nem is nagyon járok erre

Nem, csak néha erre vetődöm

Csak voltam, elköltöztem

Nem, de rendszeresen átjárok

Igen

Százhalombattai vagy?

A válaszadók száma százalékokban

20

0

6%

29%

43%

15%

7%

1%

0% 10% 20% 30% 40% 50%

Soha

Évente párszor

Havonta 1-2 alkalommal

Hetente

Hetente többször

Naponta

Milyen rendszerességgel jársz a városban szórakozóhelyre, kocsmába?

A válaszadók száma százalékokban

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35%

Utcán gengelő

Otthonülő

Pestre járó

Lakásban, családi házban összeverődő

Inkább mindig szervezek magamnak és a…

Szórakozóhelyre, kocsmába járó

4%

8%

15%

21%

21%

31%

Véleményed szerint társasági élet szempontjából Te melyik csoportba

tartozol leginkább?

A válaszadók száma százalékokban

„Hiányolok egy olyan helyet, ahová "csak úgy" be lehet ülni beszélgetni,

főleg télen, amikor nehezen megoldható, hogy a mínusz fokokban a

Főtéren üldögéljen az ember a barátaival. Kocsmába nem szeretnénk

menni, mert az nem a mi köreinknek való, így az egyetlen beülős

lehetőség az Ebatta, az viszont elég drága időtöltés, hogyha havonta többször akarunk találkozni a barátokkal. Még a régi BMK-ba anno be

tudtunk menni, csak úgy leülni, most viszont már oda sem lehet, amióta

felújították.”

Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

21

0

Igen; 22%

Nem; 78%

ELÉGEDETT VAGY- E A VÁROS KIKAPCSOLÓDÁSI, SZÓRAKOZÁSI

LEHETŐSÉGEIVEL?

56%

1%

11%

1%

31%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

Honnan értesülsz a város programjairól?

A válaszadók száma százalékokban

„Nagyon hiányzik egy közösségi hely, ahol

összeülhetnek a fiatalok beszélgetni, szórakozni vagy

táncolni.”

Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

22

0

9%

46%

23%21%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Vannak, ésmindegyiken részt

veszek

Vannak, de sajnosnem mindről

értesülök

Vannak, de nemérdekelnek

Nincsenek

Vannak- e szerinted a városnak kifejezetten ifjúsági rendezvényei?

A válaszadók száma százalékokban

0% 5% 10% 15% 20% 25%

Gyerekek (14 éves korig)

Fiatalok (14- 20 évesek)

Fiatal felnőttek (20- 35 évesek)

Felnőttek (35- 45 évesek)

Idősebbek (45- 60 évesek)

Nyugdíjasok (60 fölöttiek)

21%

9%

9%

18%

21%

24%

Véleményed szerint melyik korosztály számára a legélhetőbb, legideálisabb

város Százhalombatta? Többet is jelölhetsz!

A válaszadók száma

„Csinálnék egy "klub"-ot, ahol azok is ellehetnek,

akiknek nincs hova menniük, kinél összeverődniük.”

Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

23

0

2%

30%

35%

16%

9%

7%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%

Soha

Évente párszor

Havonta 1-2 alkalommal

Hetente

Hetente többször

Naponta

Milyen sűrűséggel jársz Budapestre, vagy a környező városokba

kikapcsolódni?

A válaszadók száma százalékokban

57%

23%

8%

12%

Tervezed-e a közeljövőben, hogy elköltözöl a városból?

Nem

Igen, Budapestre

Igen, belföldre

Igen, külföldre

„Kellene egy olyan közösségi szintér, ami a fiatalok,

fiatal felnőttek kulturális, művészeti, szabadidős

igényeit is kielégíti, összefogja a városban működő

civil- és szabadidős ifjúsági szervezeteket,

koordinálja munkájukat.”

Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

24

0

0 2 4 6 8

Kőrösi Csoma Sándor zeneiskolája

Százhalombatta Torna Club

Kick- boksz

Szent István kórus

Iringó Ts

DKSK

Flottilla

Lövészklub

NKKSE

Battafit

Százhalombattai Fúvósbarátok

Hulladékkommandó

Vízilabda Egyesület

Sárkányhajó

Battai Bulldogok

Tornád-ó

SZAK stúdió

Kiskörúti Színisuli

Dunafüredi Vízisport klub

IKSZ

Jobbik IT

Cserkészet

SZIKE- Film

Százhalombattai Fúvószenekar

Százhalombattai Labdarúgó Klub

Forrás Néptáncegyüttes

Önkéntes Ördögök Százhalombatta

Batta Delta

Százhalombattai Polgárőr Szervezet

Százhalombattai Karate Egyesület

BXSC mászó szakosztály

NYISZ Zenei Egyesület

SZIKE

VUK SE

Ha az előző kérdésre „igen” volt a válasz, akkor melyik egyesületnek?

A legtöbbet említett…

25%

75%

Tagja vagy-e valamilyen helyi ifjúsági-, kulturális vagy sportkörnek,

egyesületnek?

Igen

Nem

„Kocsmán kívül nincs igazán szórakozási lehetőség a

városban. Kevés a táncos hely, lehetne több koncert

is, mint régen az ifjúsági klub idejében.”

Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

25

0

1%

8%

27%

28%

30%

7%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35%

Szinte sosem

Évente néhányszor

Havonta párszor

Hetente

Hetente többször

Minden nap

Iskolán/ munkán kívül milyen rendszerességgel jársz össze a

barátaiddal?

A válaszadók száma százalékokban

8%

45%

15%

24%

8%

0% 10% 20% 30% 40% 50%

Egyáltalán nem!

Volna mit javítani.

Elmegy.

Pár dolgot leszámítva egész jó.

Teljesen elégedett vagyok.

Mennyire vagy elégedett a város nyújtotta kulturális és közösségi

lehetőségekkel?

A válaszadók száma százalékokban

„Véleményem szerint nagyon hiányzik egy olyan klub, ahol a

fiatal, tehetséges emberek bemutatkozhatnak, legyen szó akár

zenekarról, dj-ről. Egy olyan helyet képzelek el, ami valóban

működik, amit nem zárnak be, és nem függ a politikától.”

Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

26

0

111111111222222223333335566781010101213

2226

2931

61

0 20 40 60 80

SZIKE

Horgászat

Környezetvédelem,…

Színház

Airsoft

Kalandpark

Sex shop

Kutyafuttató

Meditáció

Jégkorcsolya pálya

Művészet

Falmászási lehetőség

Abc

Tömegközlekedés éjjel

Zenakarok

Gyorsétterem

Galéria

Pláza

Battafit

Teaház

Játékterem, bowling

Próbaterem

Karaoke

Kulturális program

Minden megvan

Tánc

Kávézó

Disco

Zene

Fiataloknak kocsma

Fesztivál

Sportolási lehetőség

Fiataloknak program

Mozi

Közösségi hely

IKSZ

Szórakozási lehetőség

Koncert

Szórakozóhely

Kérlek írd le mi az, amit helyi fiatalként hiányolsz a város

életéből? Milyen lehetőségeket látnál itt szívesen, mivel

foglalkoznál kedved szerint? A válaszokban említett

kifejezések gyakoriság szerint csoportosítva:

A válaszok száma

„Szinte csak kulturális programok vannak, kifejezetten

kikapcsolódásra, lazításra alkalmas hely a talponálló kocsmákon

kívül nincs. Színvonalas, elfogadható árfekvésű, hétvégén

élőzenés helyre lenne szükség.”

„Hiányolok egy olyan önálló ifjúsági központot, ahol megférnek

egymás mellett a kulturális programok, képzőművészeti

műhelyek és könnyűzenei koncertek is.”

„Több lehetőség arra, hogy a helyi fiatalok bemutathassák saját

tehetségüket (zene, sport, művészet, stb.), ezt kombinálva már

elismert művészek, sportolók, zenészek bemutatásával.

Kiállítások, koncertek, sportesemények...”

„Régen az IKSZ-be jártam nagyon sokat, valami hasonló hely

kéne, ahol lehet koncerteket, bulikat szervezni és nem időszakos,

hanem állandó hely. Mert ilyen jelenleg nincsen a városunkban.

Pláne télen, rossz időben kéne egy ilyen hely, ami nem kocsma,

de lehet bulizni.”

„Kellene egy művelődési, kulturális központ ahonnan nem

zárják ki a fiatalokat, élére egy olyan vezetővel, aki a fiatalok

érdekeit képviseli. Szórakoztatási, sportolási lehetőségek

kellenek; nem mindenkit érdekel a néptánc. Százhalombattát egy

energikus, fiatalos várossá kellene alakítani, vagyis teljes

arculatváltozásra van szükség. Máskülönben Batta elöregedik, a

fiatalok eltűnnek.” Idézetek az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

27

0

A kérdőív kiértékelése:

A kérdőívet interneten (elsősorban a facebook-on)

százhalombattai fiatalok között terjesztettük, így nem meglepő,

hogy a kitöltők 80 százaléka helyi. Ha ehhez hozzászámítjuk a

már elköltözötteket és a rendszeresen átjárókat, akkor a kérdőívet

kitöltők 96 százaléka (367 fő), akiknek a véleményére a leginkább

kíváncsiak voltunk. A számok azt mutatják, hogy kérdőívünk

elérte a célközönséget. 14 évesnél fiatalabb egy sem töltötte ki, 35

évesnél idősebb is csupán a kitöltők 5 százaléka (19 fő) volt.

A válaszokból kiderül, a fiatalok jelentős százaléka aktív

társasági életet él és vágyik szociális jellegű kikapcsolódási

lehetőségre. A legnépesebb tábor a „kocsmába járóké”. Szinte

egyenlő számban vannak, akik a baráti kör valamelyik tagjánál

ülnek össze és azok, akik a társaságukkal szerveznek programot.

Igen jelentős - a kitöltők 15 százaléka – Budapestre jár szórakozni.

A parkokban, parkolókban, játszótereken, padokon össze-

verődök tábora a kétszerese az otthon maradókénak. A fiatalok

65-35 százalékos megosztottságban aktívak-inaktívak szoci-

álisan. Jelentős részük – 78 százalék – elégedetlen a városban

található kikapcsolódási lehetőségekkel.

A felmérésből kitűnik a városi intézmények, szó-

rakozóhelyek kommunikációjának hiányosságai. A legtöbb

intézmény a tévében, rádióban, újságban és plakátokon,

szórólapokon reklámozza a programjait. Ezeken a felületeken a

fiataloknak mindössze 12 százalékát érik el, míg az interneten

keresztül 31 százalékot. Az 56 százalékos „barátok, ismerősök”,

mint forrás mögött is – a fentiekből következően – az internet áll,

de kitűnik, hogy a legfontosabb a személyes, közvetlen kapcsolat.

A válaszadók összesen 67 százaléka nem értesül a

városban zajló ifjúsági programokról, illetve, úgy véli, hogy

nincsenek, ami mögött szintén a kommunikáció hiánya illetve

céltévesztése áll. 23 % vallja, hogy értesül az ifjúsági

programokról, de azok számára nem érdekesek. Végül

mindössze 9 %, akit elér az információ és érdeklik is a helyi

rendezvények.

A kérdőív célkorosztályának, a 14-35 éveseknek 18

százaléka érzi élhető városnak Százhalombattát. A kitöltők 24

százaléka szerint a város leginkább a nyugdíjasok számára kínál

jó lehetőségeket, a másik két nagy csoport szerint is az idősebb

korosztály (45-60 évesek), valamint a gyerekek (14 év alattiak)

számára a leginkább élhető a város.

A fiatalok jelentős része eljár a városból szórakozni,

legtöbben – 35 % – akár havonta többször is, de igen magas – 16

% – a hetente elutazók száma is. Ezzel függhet össze, hogy a

fiatalok közel fele – 43 % – tervezi, hogy elköltözik

Százhalombattáról, ebből 23 % Budapestre, és mindössze 12 %,

aki külföldre – tehát feltételezhetően anyagi és nem szociális okok

miatt.

A válaszolók mindössze egynegyede tagja valamilyen

városi szervezetnek, egyesületnek, de ez a 25 % is igen sokfelé –

sport és alkotóközösségekre – tagolódik. 30 % hetente többször,

további 55 % heti-havi rendszerességgel összejár a barátaival. A

fiatalok tehát igénylik a közösségi életet, de a lehetőségeik

egymástól elszigeteltek, jelenleg nincs alkalmuk, helyük

egymással, a város teljes ifjúságával kapcsolatba kerülni.

28

0

A felmérés utolsó pontja általános, nyitott kérdést tesz fel

a város életével, lehetőségeivel kapcsolatban. A hozzászólásokból

kirajzolódik, hogy a legnagyobb igény (61 + 29 %) a

szórakozóhelyet, lehetőséget hiányolja. Mivel kocsmák szép

számmal vannak a városban, ez esetben egy olyan közösségi

helyről (22 %) van szó, ahol rendszeresek a programok, a

koncertek (31 %), az egykori IKSZ-hez hasonló működés (26 %),

kiállítások, játékos események. Egy olyan helyre, ahol sokféle

ember megfordul, ahova „le lehet csak úgy menni”, ahol

mindenki talál kedvére való elfoglaltságot, ami róla szól, ahol

nyitottak az ötleteire és a problémáira.

Százhalombatta fiataljaiban nagy lehetőségek rejlenek.

Megvan bennük a kapacitás, hogy a várost élhetővé tegyék, és

hajlandóak ennek kialakításában és működtetésében is részt

venni. Felsorolhatatlanul sok lehetőséget tud nyújtani egy jól

működő közösségi hely: létrejöhetnek új barátságok, szerelmek

és abból családok, akik nem hagyják el a várost. Egymásra

találnak hasonló érdeklődésű emberek és közösen létrehoznak

valamit. Lehet az akár egy cég is, ami helyieket foglalkoztat, de

a közös gondolkodás és munka révén eljuthatnak akár olyan

felfedezésekig, amikkel jobbá tehetik az egész világot. Az új

gondolatok, új nézőpontok találkozása generálja a fejlődést,

elsősorban természetesen a szűkebb környezetét,

Százhalombattáét. Egy ilyen helyen dől el, alakul ki, merre

halad a város következő generációja. Milyen felfogás, milyen

motivációk, mekkora nyitottság alakítja gondolatvilágukat,

amivel a felnőttkorba lépnek, mint a társadalmat aktívan

formáló személyiségek. A lokálpatriotizmust egy ilyen

közösségi hely tudja leginkább erősíteni. Amit a fiatalok

sajátjuknak érezhetnek, mert befogadják őket, foglalkoznak

velük, bizalmat szavaznak számukra, hagyják őket a saját

útjukon járni.

„Szerintem a 25 év alatti korosztály hétköznapi és hétvégi

kikapcsolódási lehetősége kevés, az utcán gengelésen kívül

nem tudnak nagyon mit csinálni. Ezért csapódnak

társaságokhoz, mennek el kocsmákba vagy diszkókba

idejekorán. Persze a tömegvonzás miatt egyes programok

érdekesebbek más városokban, legfőképpen Pesten. Szerintem

nagyon jó ötlet volt annak idején az ifjúsági klub, olcsón

élvezhette mindenki a hétköznapokat egy aktív, biliárdos-

csocsós klubkörnyezetben.”

„Kéne egy nagyobb ifjúsági központ, ahol a zenészek,

színészek, művészek összegyűlhetnek. Lehetne bent

próbaterem, műterem, egy nagyobb hely, ahol teázni,

iszogatni, beszélgetni lehetne. A Battafitet például át lehetne

építeni. Elég tágas, jó helyen van. Egy nagy épületben a 20-30

éves korosztály megfelelő szórakozási, kikapcsolódási

szükségleteit tudná a hely biztosítani, minimális átépítéssel.”

„Én nagyon örülnék, ha lenne végre egy hely az ifjúságnak,

ahova akármikor be lehet menni és beszélgetni, jó programokat

csinálni,kiállítást nézni, bulizni!” Idézetek az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

29

0

Kérlek írd le mi az, amit helyi fiatalként hiányolsz a város életéből? Milyen

lehetőségeket látnál itt szívesen, mivel foglalkoznál kedved szerint?

„A városból szerintem egy rendes zenés szórakozóhely hiányzik.” „Hiányolok egy olyan színvonalas szórakozóhelyet,

ahova értelmes fiatalok járnak, akiknek nem az a

céljuk, hogy minél több alkoholt fogyasszanak, és

tudnak kulturált módon szórakozni. Mivel itt

rengeteg fiatal él, hasznos lenne egy olyan beülős

hely, ahol diákbarát árak vannak, be lehet kapni

valamit, iszogatni, táncolni lehet.”

„Egy olyasmi hely kéne, amilyen az IKSZ volt... egy sűrítő, ahol mindenki

talál elfoglaltságot!”

„Nincsen megfelelő közösségi hely, ahol a

mindennapokban összejöhetnének a fiatalok.

Illetve gyakorlatilag szórakozási lehetőség

egyáltalán nincs a városban, lehet választani

a sohót... ami egy átlagos fiatalnak nem

feltétlen megengedhető, illetve nagyjából még

4 kocsma, kávézó van. Másrészről a

fiataloknak, 14-30 éveseknek, nincs

lehetőségük bulizni se, mert ugye mindenhol

túl hangos az ember. Jó próbálkozás volt az

egykori IKSZ, eleinte nagyon jól működött...

Egy olyan közösségi térre lenne szükség, ahol

mindenre lenne lehetőség, kávézó, koncert,

buli más egyéb. Egy hely ahol minden ötletre

nyitottak.”

„Közösségi teret, ami nem feltétlenül kocsma,

inkább egy ifjúsági ház, ahol, ha van kedvünk

közösen alkotunk, ha van kedvünk összeülhetünk

sörözni, és vannak színvonalas zenei programok...

és egy grafikai műhely!”

„Egy olyan placc, mint anno az IKSZ volt, jó koncertek, ifjúsági

tér, sok program!.”

„Egy olyan helyet ahol beszélgetni is lehet és

szórakozni is (mint társasjáték, kártya), alternatív

kis környezettel, ami fiataloknak is megfelelő,

egyedi és különleges. Napközben teázó, este

szórakozóhely, koncertterem, filmvetítési hely is

egyben. Egészében olyan, ahová szívesen bemegy

egy fiatal a nap bármelyik szakában.”

30

0

3. Az új közösségi tér

Közösségi terek a városban:

A Barátság Művelődési Központ 1985-ben való

megépülésekor a városi szervezett és önszerveződő körök

végre helyet kaptak maguknak a fejlődésre. A közösségi és

társas tevékenységekhez szükséges terek, műhelyek

biztosítottak voltak. A közművelődési intézmény jó

kapcsolatot tartott fenn a város művelődő, gazdálkodó

egységeivel, társadalmi és tömegszervezetekkel. A ház nagy

szerepet vállalt a város lakosságának művelődési és

önszerveződési szokásainak kialakításában. A művelődés és

közösségi élet centrumává vált, nagymértékben hozzájárult a

közösségi élet formálásához, a korszerű művelődési formák

elterjedéséhez, az igényes szórakoztatáshoz. Az épület

azonban már a megépülésekor zsúfoltságig tele volt

csoportokkal, és ahogy azt a fentebbi gazdag felsorolásból

láthatjuk, ma is tele lenne.

A világ és a város is sokat fejlődött ’85 óta. Az akkori

rendszerben elterjedt művelődési házak rendszere átalakult, a

gondolkozás megváltozott. Egy fejlődésben lévő korszerű

városnak követnie kell a trendeket. Művelődési ház helyett

kulturális központra van nagyobb igény napjainkban. Az

átalakulás nálunk is megtörtént, ami nem csak névváltást

jelentett, hanem ezáltal valóban korszerű kulturális

intézménnyel gazdagodott a város, és erre büszkék is lehetünk.

Azonban ezzel a változással egyértelműen együtt jár a

művelődési ház alapvető funkciójának megszűnése. A

művelődési ház a városban élő teljes lakosság minden

rétegének igényeit volt hivatott kielégíteni. Manapság a

31

0

lehetőségek és az igények széles választéka miatt nem lehet

létrehozni olyan intézményt, ami egyaránt praktikus a

nyugdíjas, gyerek és ifjúsági korosztálynak. A kulturális

központ a már kialakult kulturális ízléssel, igénnyel rendelkező

„felnőtteké”, egy ifjúsági ház legyen az „ifjúságé”.

Milyen tartalommal kell megtölteni a leendő közösségi teret?

Egy ilyen helyen kaphatnának végleges helyet,

műhelyet, stúdiót, fellépési és kiállítási lehetőséget azok a már

működő alkotóközösségek, akik jelenleg igen problémás

körülmények között próbálnak tenni valamit, mint például a

SZIKE és a NYISZ. Valamint lehetőséget adna azoknak az

egyéni alkotóknak, szakembereknek és oktatóknak, akik vagy

maguk fiatalok, vagy fiatalokkal foglalkoznak, továbbá

azoknak a kis csoportoknak, közösségeknek, akik jelenlegi

körülményeik miatt nem tudnak aktívan részt venni a város

életében.

Egy nagy közösségi térben kaphatna helyet egy működő

ifjúsági klub, ahol hétköznapokon, napi váltásban különböző

nyitott foglalkozásokat lehet biztosítani a fiataloknak. Ezeket

az ötleteikhez, igényeikhez – és a lehetőségekhez kell igazítani.

A napi munkába be lehet vonni a középiskolásokat is, akik a

közszolgálati munka keretében aktívan segíthetik a foglal-

kozásokat. Meg kell találni, mire lennének nyitottak a fiatalok,

miben venne részt szívesen az érettebb ifjúság.

Az idősebb (utcán bandázó) korosztály számára is

megoldás lenne egy nyitott, befogadó közösségi tér, ami

bevonzaná őket, ahova hajlandóak lennének bemenni,

elfogadni bizonyos szabályokat, ha azt a helyet a magukénak

érezhetnék. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy ezek a

szabályok, „korlátozások” ne legyenek drasztikusak. El kell

érni, hogy ne azért vigyázzanak a helyre, mert azt szabályok

írják elő, hanem mert sajátjuknak, otthonuknak érzik. Be kell

őket vonni a szervezésekbe, a folyamatokba, hogy ne csak

passzív látogatói, hanem aktív részesei, kezdeményezői

legyenek az eseményeknek.

Néhány konkrét ötlet a bent megvalósítható programokra:

- kreatív műhely – a fenntartható fejlődés jegyében

hulladékokból praktikus tárgyak készítése (kitűző, táska,

csuklóvédő, cipődekorálás, pólónyomtatás, stb.)

- „street art” foglalkozások – stencil készítés, installációk

tervezése (közben elméleti háttér csepegtetése, művészet-

történeti összefüggésekkel)

- az előzőhöz kapcsolódva séták a városban: köztéri

alkotások, street art megjelenések megvitatása moderátor

segítségével, ötletek városdekorálásra, lehetőség biztosítása a

megvalósításra (városszépítő programok, pályázatok)

- drámapedagógiai, önismereti foglalkozások

- tanulásmódszertan, kiscsoportos korrepetálás

- világmegváltó beszélgetések (filozofálgatás tanári vezetés-

sel aktuális kérdésekről)

- filmklub (filmművészeti, kult sorozat)

32

0

- irodalmi kör (a fiatal íróknak, és azoknak, akik írókká

szeretnének lenni, és persze az olvasásért rajongóknak az

olvasási, művelődési kultúra terjesztésért)

- szakmai napok, amiknek keretében egyes szakmák

képviselői mutatnák be munkájukat. Ebbe belefér a

hiányszakmákra való toborzás, vagy egy DJ bemutatkozása,

vagy más népszerű, esetleg sosem hallott hivatások

képviselőinek előadása (újságírótól médiafilozófuson keresztül

a pszichológusig)

- hagyományos foglalkozások - a BKK-ban többféle klub –

mozgás, kézművesség – működik. A már régebb óta ott

tanulók, esetleg nyugdíjas önkéntesek, ráérő és lelkes tagok is

felvállalhatnak egy-egy foglalkozást, amivel egyrészt a

klubéletet gazdagítják, másrészt csoportjaikba toborozhatnak

új tagokat

- nyílt zenekari próbák, ahol a helyi zenekarok a közönség

előtt tarthatnának próba jellegű fellépéseket

- különböző hobbik versenye (pl.: sakk-verseny, darts

verseny)

- rendszeresen tartott tematikus előadások (kortárs

művészetről vagy hihetetlen foglalkozásokról, érdekesség-

ekről)

Rendszeresen lehetőséget kell biztosítani, hogy a

különböző foglalkozásokon készített, illetve tanult dolgokkal a

fiatalok kiállhassanak, megmutatkozhassanak, mivel nagyon

fontos a megtartás szempontjából a pozitív visszaigazolás.

Másrészt fontos a közösségi háznak, hogy meg tudja mutatni a

város felé, hogy van értelme a létezésének. Alkalmanként

vásárt is lehetne rendezni a foglalkozásokon készült holmikból,

ebből lenne egy kis bevétel, amiből vissza lehet juttatni a

fiataloknak újabb programok és eszközök formájában, ezen

felül pedig motivációt is jelent számukra. Ugyanezért kellenek

háziversenyek és kispályázatok. A pozitív visszajelzésnél jobb

megtartó erőt még nem találtak ki az ifjúság számára.

Fontos, hogy a mindennapi aktív foglalkozások mellett,

legyen biztosítva egy „csendes sarok”, ahol a „klubfelelősök”

(szociális munkás, pszichológus szakember) foglalkozik azzal,

akinek épp nincs kedve aktivizálni magát, de lehet, szívesen

feltárná passzivitásának okát. Meg kell oldani, hogy

mindenkinek, aki belép az ifjúsági házba, legyen mit csinálnia,

érezze, hogy szükség van rá, figyelnek rá, akkor is, ha békén

hagyják. Hiszen a cél az aktív, közösségért élő ifjúság

kinevelése.

Minden hónapban legalább egyszer (de inkább többször)

kell koncertet, mozit, diszkót – olyan rendezvényt szervezni,

amin keresztül még több fiatalt lehet bevonzani és lehetőleg

megfogni a házban. A közös tevékenységeken keresztül

lehetne valódi közösséget kovácsolni a fiatalokból és

továbbléptetni őket, hogy hogyan válhatnak egy nagyobb

közösség – a város részévé.

Cél továbbá legalább részben megfordítani a fiatalok

Budapestre irányuló kikapcsolódását különleges programok-

kal. Ehhez kellő vonzerőt adhat egy-egy színvonalas koncert,

kísérletező színházi produkciók, neves előadók. A program-

szervezők felelőssége, hogy olyan különlegességeket hozza-

nak, amik itt tartják a nézőket, fiatalokat. A programokon kívül

33

0

a ház adhatna helyet egyéb, ifjúsággal foglalkozó szakember-

eknek is: ifjúságvédelemmel, pályaorientációval, személyiség-

fejlesztéssel foglalkozóknak. Ezekhez a tevékenységekhez

külön kis szobák kerülnének kialakításra.

„Új Nemzedék Plusz” – Kontaktpont

„A Kontaktpont irodák az Új Nemzedék Plusz projekt

intézményfejlesztési részeként létrejött ifjúsági információs és

tanácsadó irodák.

Az oktatási intézményekkel és ifjúsági civil

szervezetekkel szorosan együttműködő Kontaktpont hálózat a

megyeszékhelyeken, országszerte húsz irodában várja a

fiatalokat elsősorban a tanuláshoz, a munka világához és

szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó széleskörű szolgál-

tatáscsomaggal.

A Kontaktpontok többek között egyéni és csoportos

pályaválasztási, életvezetési, elhelyezkedési tanácsadást,

közösségi teret biztosítanak a tartalmas időtöltéshez,

különböző szakmai és szabadidős programokat szerveznek,

valamint felkereső ifjúságsegítő munka révén a problémák

hétköznapi helyszíneire is ellátogatnak. A projekt, s így az

irodák fő célja az iskolán belül és azokon kívül életpálya-építési

szolgáltatások biztosítása.

A Kontaktpontok szolgáltatásai elsősorban a 12 és 20 év

közötti tanulók igényeihez igazítva lettek kifejlesztve, de az

irodák minden fiatal számára nyitva állnak. Azok számára,

akik már nem érzik magukat gyermeknek, akik még keresik a

helyüket, akiknek egyre több mindent kell önállóan

megoldaniuk és helyt állniuk világunkban, egyszóval, akik a

felnőtté válás küszöbén állnak. Ezenkívül a Kontaktpontok

szívesen fogadják a szülőket, pedagógusokat, ifjúsági

szervezeteket is.” – Idézet a www.ujnemzedek.hu honlapról

Ezek a Kontaktpontok rengeteg lehetőséget kínálnak egy

megalakuló ifjúsági központtal való együttműködésre,

munkájuk segítésére. A program keretében szakemberek

segítsége is igénybe vehető, amivel egy ilyen intézménynek

mindenképpen fontos élni.

A közösségszervezés első lépései

Fontos része egy ilyen intézmény megalakításának, hogy

a fiatalokat az első pillanattól be kell szervezni az ifjúsági ház

kialakításába. A bontási, takarítási, festési, felújítási és a

kezdeti szervezési munkálatokba, így a fiatalok már a

kezdetektől magukénak érezhetik, otthonuknak tekinthetik a

helyet.

A tanintézmények vezetőségével egyeztetve személy-

esen kell kivonulni az iskolákba és egy jól koreografált

felhívással megszólítani a fiatalokat, lehetőleg kortárs segítők

(DÖK) bevonásával. Az utcán, parkokban, parkolókban lógó

fiatalokat szóróanyagokkal kell informálni. Személyesen oda

kell menni egy-egy társasághoz, csoporthoz, valamint pla-

kátokon is célszerű tájékoztatni az ifjúságot. Persze a

leghatékonyabb tájékoztatás (mint azt a felmérés is

alátámasztja) az interneten történik, így az kiemelt

kommunikációs csatorna kell, hogy legyen. A cél az, hogy

minden százhalombattai fiatal értesüljön róla, hogy a város a

34

0

kezét nyújtja felé. Nagyon fontos, hogy a fiatalok érezzék

sajátjuknak a várost, érezzenek felelősséget iránta. Legyen rá

figyelmük és merszük, hogy figyelmeztessék azokat, akik még

nem értik, hogy ez a város a miénk, nekünk kell vigyáznunk rá,

mert különben a város sem fog vigyázni ránk.

Funkciók és azok helyigényei:

Tanulmányunk készítése során felmértük az egyes

(fentebb ismertetett) csoportok és egy működtethető ifjúsági

klub helyigényeit.

Ezek a következőképpen alakulnak:

I. Képzőművészek

a. nyitott kiállítótér 120m2

Városi, hazai (esetleg külföldi) művészek számára kialakított

reprezentációs hely, mely a városi lakosság számára elérhető.

Performanszok, egész estés produkciók, előadások, állandó

szisztematikus kiállítások megtartására alkalmas hely. A

térnek igénye van az erős kommunikációra a környezettel,

tehát megfelelően nyitott térszituációt kíván.

b. raktár tér 20m2

Százhalombattán alkotó képzőművészek munkáiból létre-

hozott közgyűjtemény tárolásának a helye, ami alkalmas arra,

hogy a helyi alkotók munkáit befogadja. Zárt tér, mely

kapcsolatban áll a kiállítótérrel.

c. szervező iroda 15m2

A helyi művészeti élet és a kialakítandó közgyűjtemény

ügyeinek szervezésére alkalmas hely.

d. mosdók 10m2

Festőeszközök tisztítására is alkalmas mosdók.

I/a. SZAK Stúdió

e. műterem 50m2

Közös műhely, többfunkciós alkotótér.

f. raktár tér 20m2

Alkotók eszközeinek tárolására kialakított kisebb raktártér.

g. egyéni műtermek 3x20m2

Pályázásos rendszerrel helyi képzőművészeknek kiadott

kisebb műtermek, külön kis raktárhelyiséggel és mosdóval.

I/b. SZIKE

h. műterem 50m2

Közös műhely, közös alkotótér (a SZAK Stúdióval közösen is

kialakítható), rajzoktatásra alkalmas módon kialakítva.

i. grafikai műhely 2x20m2

Speciális grafikai eszközökkel felszerelt tér (présgéppel,

szitanyomóval, áztatóval, stb.).

j. Szobrászműhely 20m2

Jól felszerelt műhely a város szobrászainak.

35

0

II. Zenei élet

k. koncertterem 150m2

Minimum 100-150 főre kialakított koncertterem, jó akusztikai

körülményekkel, fogyasztótérrel kibővíthető módon alakítva,

elektronikus zenei apparátussal és színpaddal felszerelve.

Zárható adminisztrációs, jegyszedési rendszerrel kiegé-

szíthető kivitelben, ami alkalmas sokféle rendezvény

befogadására (színi- és egyéb előadások, bemutatók, fog-

lalkozások, stb.). Ehhez kapcsolódó nyitottabb közösségi tér,

leülési lehetőségekkel.

l. kiszolgáló blokk 40m2

Nagyobb rendezvényeket kiszolgálni képes mosdóblokk.

m. raktártér 15m2

A különböző technikai eszközök tárolására alkalmas hely.

n. zenekari öltöző 10m2

A fellépők számára kialakított helyiség („backstage”).

II/a. NYISZ

o. próbatermek 3x20m2

12 zenekar számára alkalmas, jól hangszigetelt, hangelnyelő

burkolattal ellátott terek.

p. technikai helyiség 15m2

Kisebb szerelési, hangszigetelési munkálatok elvégzésére

kialakított jól felszerelt tér.

q. hangstúdió 20m2

Hangfelvevő helyiség, melyben a zenei utómunkák is

elvégezhetők.

r. oktató helyiség 15m2

Kisebb próbaterem, melyben a könnyűzenei oktatásra van

lehetőség.

s. raktár tér 10m2

A zenészek apparátusának tárolására alkalmas helyiség.

III. Kisközösségi funkciók

t. kisebb helyiségekre osztható tér 60m2

Előadásokra, egyéni beszélgetésekre, szakemberekkel való ta-

lálkozásra rugalmasan átalakítható helyiség vagy több kisebb

terem.

u. ifjúsági iroda 15m2

Az közösségi tér, ifjúsági klub szervezésére alkalmas helység.

36

0

A fentebbi felsorolásban összefoglalásra kerültek az

egyes csoportok alapvető helyigényei. Az újonnan létesítendő

centrum épületében az egyik fő cél az, hogy a helyiségek minél

gazdagabban felhasználhatóak legyenek, vagyis létrejöjjön a

többfunkciós kialakítás. Természetesen nincs szükség külön

rendezvénytérre, filmvetítő térre vagy koncertteremre. Arra

kell törekedni, hogy olyan helyiséget alakítsunk ki, amiben

ezek a közösségi tevékenységek mind lehetővé válnak.

Az alábbiakban tehát összefoglaljuk, hogy a több-

funkciós kialakítással milyen alapvető helyiségekre van

szükség.

Az alapterületek egyelőre becslések és sok esetben az

ideális kialakítással számolnak, ezek természetesen mind a

megkapott helytől függnek. A program véglegesítése után az

igények és a kapott tér pontosabb felmérése szükséges.

Helyiséglista a többfunkciós kialakítás függvényében:

Helyiség neve Funkció Becsült

alapterület (m2)

Nyitott közösségi

tér

képzőművészeti galéria

előcsarnok

„hívogató tér”

információs pont

fogyasztótér

150 m2

Zárt közösségi tér könnyűzenei koncertek

filmklub

irodalmi est

beszélgetések

klubélet színtere

színi előadások

150 m2

Műterem közös alkotótér

kreatív műhely 120 m2

Udvar kültéri alkotóhely

rendezvénytér 80 m2

Műhelyek alkotóterek 60 m2

Próbatermek könnyűzenei próbák 100 m2

Oktató termek korrepetálás

önismereti foglalkozások

pedagógia

50 m2

Raktárak galériához

hangszerekhez

rendezvényekhez

50 m2

Kiszolgáló

funkciók

mosdók

irodák

teakonyha

50 m2

A felsorolt igényeknek megfelelően tehát megközelítőleg 800 m2

alapterület biztosítása lenne a legideálisabb.

37

0

4. A hely

A kiürült CBA épülete és a mögötte húzódó szolgáltatósor,

mint leendő Ifjúsági Ház és Műhely

Százhalombatta városszerkezete az ipari fejlődéssel

párhuzamosan alakult ki. A szerkezeti felépítésben szintén

látszik a tervezettség és a már említett tudatosság.

Százhalombatta város helyszínrajza

A finomítót és az erőművet

összekötő légvezetékek és földpályák

között húzódó lakótelepek egyértelműen

rajzolják ki a városközpontot. A főtér

környezetében szinte kizárólag köz-

intézmények sorakoznak, ezeket veszik

körbe a különböző időben és struktúrában

épült paneltömbök.

38

0

Közintézményi zóna

Utak és közterek hálója

Egy közösségi jellegű, információs, rendezvény és

befogadótér szereppel bíró közintézménynek is ebbe a

rendszerbe kell beépülnie. A funkcióanalízis alapján látható,

hogy ennek a közösségi helynek alapvetően két fő funkciója

van:

39

0

- Az egyik, hogy helyet biztosítson a helyi képző-

művészeti, zenei és egyéb ifjúsági jellegű társulásoknak, ezáltal

lehetővé téve az alkotást, a fennmaradást, a fejlődést és a

kommunikációt közöttük. Ez egy cellásabb rendszerű, zártabb

kialakítást kíván meg, ahol a helyiségek inkább egymás felé

fordulnak.

- A másik fontos rendeltetés a városlakók felé irányuló

intenzív kommunikáció, kapcsolatteremtés a helyi ifjúsággal.

Ezek a helyiségek sokkal inkább kifelé kommunikálnak, az utca

felé nyitottabb tereket kívánnak meg.

Funkcióanalízis

Az épület kialakításánál tehát nagyon fontos a

közterekkel való kapcsolat. Egy ilyen típusú épület képes kell,

hogy legyen arra, hogy alkalom adtán teljesen feltáruljon,

szinte bevonzza a látogatókat.

A helyiségekhez majdnem minden esetben több funkció

társul, vagyis a használat igen változatos lesz. Ennek

megfelelően a tereket úgy kell kialakítani, hogy folyamatosan

képesek legyenek átalakulni. Ennek ideális feltétele egy olyan

csarnok jellegű épület, melyben a funkciók nem épített falak

közé zárva működnek, hanem mobil kialakításúak.

A CBA épülete egy csarnok tér, a hozzá tartozó cellás

jellegű kiszolgáló blokkal. Ebben a csarnokban ideálisan

kialakítható a nyitott és zárt jellegű rendezvényterem, az

akusztikailag igényes próbatermek, irodák. Nem elha-

nyagolható az az „apróság” sem, hogy az épületegyüttest egyik

oldalról az Ifjúság útja határolja. Az épület két fő homlokzata

üvegezett, kirakatszerű, ideális arcává válhat az egyes ifjúsági

csoportoknak. Előtte nagyméretű köztér található, melynek

egy része tetővel fedett átmeneti tér. Az előcsarnok tere kisebb

kiállításoknak adhatna helyet, itt értesülhetünk a legújabb

eseményekről, ez maga a fórum helye. Az épület belseje felé

haladva lehetővé válik a zártabb terek kialakítása.

Az épülettel szomszédos (jelenleg kiskereskedelmi

funkciókat tömörítő blokk) az utcától hátrébb húzva

helyezkedik el. Ebben ideálisan elhelyezhetők a műtermek,

melyek a kirakatok üvegezett felületein keresztül megfelelő

bevilágítást kapnak. A láncolat lezárásaképpen a műtermekkel

szomszédosan kaphat helyet egy galéria, ami a helyi

képzőművészek állandó kiállítótereként is funkcionálna.

Funkcióséma

Képzelt rajz

a bent kialakít-

ható terekről

43

5. Szervezeti felépítés

Személyi háttér

Az országban működő hasonló klubok és szervezetek

körülbelül fele-fele arányban elosztva működnek egyesületi

valamint alapítványi formában.

Mivel a városban már működik ilyen jellegű egyesület, a

SZIKE, melynek legfontosabb célja a helyi ifjúság kulturális

nevelése, és elég nagy és aktív tagsággal rendelkezik ahhoz,

hogy kezdetben egy ekkora helyet megtöltsön programokkal,

célszerű a hivatalos működést rajtuk keresztül megoldani.

Ezzel nem csak egy új egyesület/alapítvány létrehozásával járó

költségeket és munkát spórolja meg a város, hanem megnyer

magának egy nagy bázist is, akik otthonuknak fogják tekinteni

a megnyíló ifjúsági teret.

Mivel a SZIKE jelenlegi vezető tagjai között többen is

vannak olyanok, akik a volt Ifjúsági Klub (az IKSZ)

létrehozásában és működtetésében is nagy szerepet vállaltak,

valamint a régi ÁNTSZ/Mentőállomás épületében működő

kultúrteret szervezték, már tapasztalatuk is van hasonló

helyzetekhez. További szerencsés dolog az is, hogy a SZIKE

felnőtt tagjai között van rendezvény- és szabadidő szervező,

valamint tanári diplomával rendelkező is, így van az egyesület

mögött kellő szakmai kompetencia is, hogy egy ilyen helyet

működtessen.

44

Egy nyílt közösségi teret, amit az itt élő és a város

életében résztvevő fiatalok használnak, csak egyetlen

módszerrel lehet igazán hatékonyan működtetni. Ez a módszer

a demokrácia. Ha az a cél, hogy önszerveződő ifjúság alakuljon

ki, ahol mindenkinek joga van beleszólni a programokba, akkor

azt csak demokratikusan lehet megvalósítani. Ehhez ter-

mészetesen szükséges, hogy legyen a helynek tagsága, ami

előnyökkel, de kötelességekkel is jár. A tagok egymás közt

döntik el, hogy milyen programokat szeretnének. Az

önkormányzat, illetve a helyet működtető szervezet csak

koordinátori/moderátori szereppel jelenik meg a tagság előtt.

Célja csupán annyi lehet, hogy segítse a fiatalok önszerve-

ződését. Egy ilyen közösség működéséhez létszükséglet, hogy

ne „fentről” kapják a kész programokat, hanem maguk

dönthessék el, hogy mi a jó nekik.

Mivel a létrehozandó tér már működő egyesületeket és

szervezeteket is befogad, azok életébe, működésébe nincs

beleszólása, ezért célszerű azok tagjai számára automatikus

tagságot adni, és ezzel megelőzni annak a lehetőségét, hogy a

különböző csoportok között hierarchiai problémák merüljenek

fel. Mindenkinek egyenlő jogot kell biztosítani a hely életét

illető kérdésekben.

Ezekhez persze elengedhetetlen az önkéntesség is. A

tagoknak maguk közül kell kijelölniük a különböző felelősöket,

akikre rá mernek bízni bizonyos feladatokat. Így hamar

kialakulnak a szerepek a nagyközösségben.

Személyi igények:

- egy fő főállású, vezető ifjúsági koordinátor (segít a

rendezvényekben, segíti a klubéletet, valamint a házban

működő különböző klubok, csoportok, helyiségek munkáját

koordinálja)

- egy fő- vagy félállású műszaki vezető (műhelyek,

karbantartási munkák, és hasonlók szervezése, kivitelezése)

- egy főállású gazdasági vezető

- egy főállású rendezvényfelelős

- két fő félállású szociális munkás

- két főállású „klubfelelős” (akik nyitnak, zárnak, taka-

rítanak, ügyelnek, tagdíjak, belépők beszedésére figyelnek,

stb.)

45

A létrejövő ifjúsági tér neve:

A nyílt közösségi tér, valamint az egész komplexum

neve: Mű-hely. Ez a név magába foglalja azt, hogy ez a tér nem

pusztán szórakozásra és kikapcsolódásra való, hanem sokkal

inkább egy olvasztótégely, ahol egymásra találhatnak a

különböző érdeklődésű elmék. A Mű-hely utal arra is, hogy

bent valódi foglalkozások vannak, ahol mindenki találhat

magának elfoglaltságot. A Mű-helyben közös munka,

csapatmunka zajlik. A Mű-hely olyan tér, ahol össze-

kovácsolódhatnak a fiatalok.

46

6. Pénzügyi megvalósíthatóság

Finanszírozás

Egy város szempontjából talán ez az egyik legfontosabb

kérdés. Miből?

Egy ilyen intézmény létrehozása elsőre hatalmas

kiadásnak tűnhet, hiszen építkezni kell, felújítani, berendezni,

embereket alkalmazni az üzemeltetésre, hirdetni és prog-

ramokkal megtölteni a helyet. Ezeken a kiadásokon azonban

mindenhol lehet spórolni.

A berendezés – bútorok, szerkények, székek, asztalok,

fotelek, stb. – jelentős része beszerezhető (hangulatos és

stílusos) használt tárgyakból a kialakításban részt vevő fiatalok

aktív közreműködésével. Fel lehet keresni a különböző városi

intézmények raktárait (például az egykori IKSZ-ét), hogy mik

lelhetők ott fel. A belső tér felújítása nagyrészt elvégezhető

önkéntes alapon is. Lehet találni esetleg szponzorokat is a helyi

kis- és nagyvállalkozók között, akik akár erőforrásokkal,

eszközökkel vagy anyagilag is segítenék a hely kialakítását.

Az anyagi áldozat attól függ, hogy mennyire érzi

magáénak a város a fiatalok problémáját, mennyit hajlandó

áldozni rá?

Egy ilyen központ létrehozására nem kiadásként kell

tekinteni, hanem befektetésként, ami a városnak többszörösen

is megtérül. Egy aktív, lelkes fiatalból aktív és lelkes felnőtt

lesz, aki később sok szolgálatot tehet a városnak. Másik

oldalról nézve, ha a fiatalnak van hol kulturálisan szocia-

lizálódnia, akkor idősebb korában nem lesz belőle „életunt

kocsmalakó”. Nem mellesleg a fiatalok fiatalok, szórakozni

szeretnének, ha erre nincs helyük, lehetőségük, akkor

47

megteszik az utcán, rongálva és a lakosságot zaklatva. Viszont

ha látnak maguk előtt más viselkedési normát is a saját

korosztályukban, akkor a saját romboló hozzáállásuk is

megváltozhat.

Százhalombatta nem az a város, ami egy ilyen

befektetést nehezen tud megoldani a saját költségvetéséből,

még akkor is, ha ez a befektetés nem anyagi javakban térül meg

számára.

Várható kiadások összesen:

- az épület átalakításának, felújításának költsége

- az épület közüzemi díjai

- alkalmazottak bérei

- anyag- és tiszteletdíj költségek

Várható bevételek:

- tagdíj, amiért cserébe a tagság ingyen vehet részt

bizonyos (külsősök számára fizetős) programokon, hasz-

nálhatja a berendezéseket. Ez erősíti a tulajdonosi érzést a

tagságban, vonzerőt képvisel a külsősök számára. Ugyanakkor

segíti az adminisztrációt, az érdeklődés, az aktivitás nyomon

követését.

- belépődíjak rendezvényeken

- részvételi díjak (egyes foglalkozásokon)

- bérleti díjak (a különböző szolgáltatásokat nyújtó,

külső vállalkozóktól)

- 1 % felajánlások a hátteret adó egyesületen,

alapítványon keresztül

- pályázati bevételek (TÁMOP, UNESCO, stb.)

- szponzoráció (helyi vállalkozások támogatása a helyi

fiatalok számára)

Néhány pályázat egy ilyen intézmény üzemeltetésére,

fenntartására a 2014-es évben:

Az Európai Unió, így Magyarország is az idei évtől új pályázati idénybe lépett, mely egészen 2020-ig tart. Sok fontos változás zajlik jelenleg is a pályázati rendszerben, így a legtöbb

pályázat még nem került kiírásra, de ami egy Ifjúsági Ház/Műhely számára eddig talán legfőbb forrás volt, a „Fiatalok Lendületben Program”, most új felügyelet alatt, jóval nagyobb költségvetéssel és új névvel – Erasmus+ – kerül be az Unió pályázati programjába.

Természetesen a pályázatok, mint leendő bevételi források csak opcionálisan kerülhetnek be egy ilyen hely költségvetésébe, hiszen azokat meg is kell nyerni, azok feltétele pedig legtöbb

esetben a város anyagi helyzetétől is függ. Százhalombatta nem konvergenciós térség, és a környező, de még a hasonló méretű országos városok között is kiemelten magas költségvetéssel rendelkezik, az alábbiakban felsorolt pályázatokon sok esetben kedvezőtlen helyzetből indul. Ebből kifolyólag elsődleges bevételi forrásként az önkormányzati támogatás lenne a legfontosabb és a hosszan elemzett pályázatok sora csak másodlagos finanszírozási opcióval kerülhet be a költségvetési programba.

48

Erasmus+: A 2014-től futó Erasmus+ program az EU oktatási, képzési,

ifjúsági és sport programja, amely három kulcstevékenység köré (1. Az egyének tanulási célú mobilitása, 2. Együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén, 3. A szakpolitikai reform támogatása) épülő rendszerben nyújt lehetőséget egyéneknek és szervezeteknek nemzetközi projektek megvalósításához. Külön ifjúsági fejezetben pályázhatnak a magyar nemzeti irodához (NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda) a fiatalok és az ifjúsági területen dolgozó civil szervezetek.

Az erre a pályázatra elkülönített összeg hozzávetőlegesen 1500 millió EUR, melyből hozzávetőlegesen 1400 millió EUR

oktatásra, képzésre és ifjúságügyre fordítandó. A három felsorolt kulcstevékenység több szakaszából,

altevékenységéből már 2014 márciusi és áprilisi határidővel is elérhetők pályázatok. Nemzeti Tehetség Program:

A tehetségsegítés támogatása, tehetséggondozók szakmai együttműködésének segítése, szakmai programok és rendezvények támogatása.

Pályázni 500.000 – 1.000.000 Ft közötti vissza nem térítendő támogatásra lehet.

Kreatív Európa Program (2014-2020):

A K.E.P. a kulturális és a kreatív ágazatok számára létrehozott új Uniós keretprogram, melynek idei évre szánt keretösszege 170 millió Euró, melynek forrásaira már megnyitották az első pályázatokat.

A K.E.P. kifejezetten olyan tevékenységeket és programokat támogat, melyek nagy részére egy általunk

elképzelt Ifjúsági Műhely pályázni tudna. Többek között filmfesztiválok támogatása, kiállítások létrehozásának támogatása, szellemi műhelyek tevékenységének támogatása, nemzetközi kulturális csereprogramok támogatása. Norvég Civil Támogatási Alap – Akciópályázatok:

Az Alap olyan innovatív társadalmi (akár online társadalmi) akciók, fellépések és projektek támogatását vállalja, amely a megkülönböztetés helyett a toleranciát, a társadalmi befogadást és a sokszínűséget erősítik és valamely konkrét problémára hívják fel a figyelmet. Keretösszege: 285 ezer Euró, esetenként pályázni maximum 5000 Euróra lehet. Play Live Alapítvány Pályázata:

A P.L. Alapítvány a színvonalas élőzenei produkciók, valamint a sport-tevékenységek támogatása és népszerűsítése céljából jött létre. Pályázni lehet 100- 500.000 Ft közötti összegre rendezvényenként. Amerikai Nagykövetség Pályázata anyagi támogatásra:

Az Amerikai Nagykövetség elsősorban olyan önfenntartó jellegű programokat, programsorozatokat illetve különböző rendezvényeket támogat, melyek az egyszeri támogatáson túl már további jelentős külső anyagi támogatás nélkül is sikeresen

folytathatók. Az egy pályázatra megítélt összeg általában nem haladja meg az 5000 USD-t, de különösen jelentős program esetében megfontolásra kerül nagyobb összeg jóváhagyása is.

49

Pályázat tehetséggondozó műhelyek támogatására: A pályázat célja a hosszú idő óta kiválóan működő

általános és középiskolai, szakiskolai és kollégiumi, valamint kulturális intézményi tehetségsegítő műhelyek támogatása. Erre a célra 500.000 - 1.000.000 Ft közötti, vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni.

Más ilyen jellegű helyek miből tartják fent magukat?

Tanulmányunk készítése során több, hasonló funkcióval

működő szervezetet kerestünk fel. Ezek kivétel nélkül úgy

működnek, hogy a helyi önkormányzat biztosítja számukra a

helyiséget, helyiségeket, valamint fizeti azok közüzemi díjait.

Két kivételt leszámítva az alkalmazottakat is önkormányzati

státusszal biztosítja számukra a város. Több, mint felének a

programjait javarészt szintén az önkormányzat által biztosított

keret fedezi, a többi költséget és egyéb rendezvényeket

TÁMOP, valamint „Fiatalok Lendületben Programon” illetve

kisebb pályázatokon keresztül oldják meg. Ebből az tűnik ki,

hogy a magántőke egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis

hányadban jelenik meg. Ahova a tőke belép, ott megjelenik a

profitorientáció, és ezt csak önkéntességgel és társadalmi

finanszírozással lehet kivédeni.

A jövőbe be kell fektetni – és ez vonatkozik mind a

fiatalokra, mind a város egészére.

Tanulmányunk készítése során az alábbi hasonló funkcióval

működő szervezeteket kerestük fel: - Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház

- Kecskeméti Ifjúsági Otthon

- Kispesti Prevenciós Ifjúsági Klub

- Pulai Ifjúsági Klub

- Ifjúsági Ház Debrecen

- Móri Ifjúsági Klub

- Várpalotai Ifjúsági Ház

- Pécsi Ifjúsági Központ

- Veszprémi Ifjúsági Ház

- Spájz Ifjúsági Ház, Szeged

- Csabai Ifiház

- Ifjúsági- és Szabadidő Ház, Miskolc

- Perbetei Ifjúsági Klub

- Mi-Ért NE Ifjúsági Klub

- Újszászi Ifjúsági Klub

- Balassi Bálint Ifjúsági Klub

- Budaörsi Ifjúsági Klub

- Pince Ifjúsági Klub

- Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház, Eger

- IH Rendezvényközpont

- Művelődési- és Ifjúsági Ház, Szentes

- Újpest Kulturális Központ Ifjúsági Háza

50

7. Időbeli ütemezés

Előkészületek, és az ahhoz szükséges idő:

Az intézmény felállításának első lépése a hely

felépítésének alapos vizsgálata, ami során (az alkotó

közösségeket és szakembereket is bevonva) megtörténhet a

lehető legmegfelelőbb felújítási, átalakítási terv elkészítése. Ez

nagyjából egy hónapnyi munkát igényel.

Ezek után neki lehet látni az épület renoválásának ,

átalakításának. Erre két lehetőség nyílik. Az első az, hogy az

önkormányzat az ilyenkor szokásos rendszerű pályázatot ír ki

az épület rendbetételére, és azok közül a legjobbnak ítélt nyeri

meg a tendert és végzi el a feladatokat. Ez számításaink szerint

körülbelül két havi munkával jár.

A második, kevésbé költséges megoldás az önkéntesen

végzett felújítás.

Igaz, ez a második opció lényegesen több szervezési

munkát igényel, mivel első körben el kell kezdeni szervezni azt

a közösséget, akik majd a felújításban szívesen segédkeznek.

Erre már létezik pár forrás a városban fellelhető szervezetek

között (pl.: Önkéntes Ördögök, SZIKE), de célszerű a

középiskolákban is „toborozni”, kihasználva a törvényileg

előírt „kötelező önkéntes munkát”. Természetesen itt is

szükséges külsős, szakipari cégeket bevonni, mivel egy-egy

átépítési munkából nem lehet kihagyni a szakembereket. Ez az

opció nagyjából három hónap alatt megvalósítható, viszont

nagy előnye, hogy a fiatalok, akik részt vesznek a felújításban,

automatikusan magukénak fogják érezni a helyet, így már

induláskor meg lesz az a bázis, akikre az intézmény számíthat.

51

A következő lépés a hely megalakulásának, elin-

dulásának reklámozása a városban fellelhető médiumokon

keresztül. Tájékoztatni kell az ifjúságot arról, hogy mi fog itt

nyílni, miért jó ez nekik, és hogy miként tudnak részesei lenni.

A nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell a „nyitott klub” hírét,

működését, aminek bárki tagja, aktív részese lehet és

beleszólhat abba, hogy miként működjön, mit hozzon létre.

Tisztázni kell továbbá, hogy a „hivatalos intézményvezető”

csupán koordinátori szerepet tölt be, a közösség maga azonban

önszerveződő. Ekkora már ki kell tűzni a nyitás dátumát és

meg kell szervezni a nyitóeseményt, amit szintén tartalmaznia

kell a sajtóanyagnak. Hogy a nyitóeseménynek még nagyobb

hírértéke és nívója legyen, célszerű egy összetett rendezvényt

szervezni, aminek során bemutatkoznak a leendő funkciók, és

természetesen felléphetnek a helyi zenekarok is, mint leendő

„házigazdák”.

A rendezvény megszervezése és a Mű-hely megfelelő

hirdetése további egy hónapot vehet nagyjából igénybe.

A tér elfoglalása:

A tér megfelelő renoválását és átalakítását, majd a

nyitórendezvényt követően vehetik igénybe, költözhetnek bele

a fent sorolt civil szervezetek. Mivel ezek a szervezetek már az

előkészületi munkálatokba is be voltak vonva, már felkészülten

érkeznek a Mű-helybe, aminek alkotóterei így azonnal

megtelnek programokkal és élettel.

A Mű-hely ifjúsági központja is megnyílhat a város

fiataljai előtt a nyitórendezvényt követően. Tapasztalatunk és

az Ifjúsági Felmérés is azt mutatja, hogy ez a tér is igen hamar

be lenne lakva, hiszen a helyi fiatalok körében óriási az igény

egy „beülős” helyre, valamint magas azoknak a kis létszámú,

de aktív csoportoknak a száma, akik nem tudnak hova menni

saját programjaikkal.

Körülbelüli idő a megvalósíthatósághoz:

Az előzőekben írtak alapján nagyjából 4-5 hónap

szükséges az intézmény létrehozásához. Ez azt jelenti, hogy ha

a város már ez év februárjában elhatározza magát, hogy kiáll

az ifjúság ügyéért, akkor a szervezési munkálatok már

elkezdődhetnek akár márciusban.

Amennyiben ez így alakulna, akkor feltételezhetően a

nyitás időpontja: 2014. július 19. (szombat)

A Mű-hely beosztottjai, azaz az alkalmazottak:

A nyitáshoz azonban még szükséges a megfelelő

alkalmazotti apparátus felállítása. Mint azt fentebb is írtuk egy

ilyen összetett intézmény 6 fő-, valamint 2 félállású alkal-

mazottal tudna a leghatékonyabban működni.

A vezető szervezői feladatokat ellátó koordinátort

szükséges már a legelső lépésektől (tehát a fenti időrenddel

számolva már márciustól) főállásban erre az ügyre állítani. Ő

az a személy, aki kézben tartja a dolgokat, kommunikál a

várossal, az alkotóközösségekkel, szakemberekkel, kivite-

lezőkkel és természetesen az ifjúsággal.

Az épület műszaki felelősét szintén szükséges már az

elején bevonni a munkálatokba, hiszen így lehet tisztában

azzal, hogy milyen felújítások zajlottak le bent, valamint

szakmai tapasztalata fel is használható ezek elképzelésekor.

A rendezvényekért felelős szakembert a koordinátornak

már a hely kialakítása alatt el kell kezdenie keresni, hiszen ő

lesz az, aki segítségére lesz a nyitórendezvény megszer-

vezésében és a korai munkálatok irányításában.

A gazdasági vezetőt is a kezdeti munkák elindulásától

fogva kell keresni, mert ő az a személy, aki tisztában van azzal,

hogy mire mennyit és milyen formában lehet és érdemes

költeni, valamint ő az, aki a finanszírozással kapcsolatos

papírmunkák elvégzésére kvalifikálva van.

A nyitórendezvényre már meg kell találni azt a

(legalább) két embert, akik az ifjúsági klub nyitott közösségi

terét üzemben tartják. Nyitnak, zárnak, felelnek a benti életért.

A hely, és a helyi fiatalság mindenképp igényel különböző

szociális munkásokat, ezért célszerű lehet ilyen szakembereket

alkalmazni klubfelelősként főállásban.

Az így felálló apparátus már képes az ifjúsági

közösséggel aktívan együttműködve üzemeltetni és fejleszteni

az intézményt.

53

8. Megvalósíthatóság alapvető

feltétele

A támogatás

A tanulmányban összefoglalt problémák valósak. A

felvetésre adott válaszunkban igyekeztünk a témát teljes

egészében körbejárni. Azonban a válaszunkból egyértelműen

kirajzolódik, hogy az egyes ifjúsági csoportokban meg-

fogalmazódó szándék még nem elegendő az előrelépéshez. A

közösségek és az ifjúság fejlesztésének egyik kulcsa a szakmai,

morális és gazdasági támogatás az ország, a város, azaz az

önkormányzat részéről. Ennek a támogatásnak a megadására

most lehetősége nyílik a városnak. A 2014-2020 Uniós

költségvetési ciklus előkészítésében elfogadott Pest Megyei

Területfejlesztési Koncepció egyik lényeges pontja kitér a

közösségépítés fontosságára, a közösségek közti

kommunikáció kiépítésére, az egyén és a közösségek közti

együttműködés erősítésére. Az alábbiakban olvasható a

Koncepció erre vonatkozó bekezdése.

Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020

Társadalmi megújulás – testben és lélekben egészséges,

önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint

az egyén és közösségek között

Rendkívül fontosnak tartjuk a közösségek

megerősítését, a közösségi értékek középpontba helyezését, az

egyéni érdekek és a közösségi érdekek közötti egészséges

összhang megteremtését. Tapasztalatunk, hogy ma Pest megye

társadalmára, az abban résztevő egyének, szervezetek működésére is

54

az individualizmus, az egyéni érdekek előtérbe helyezése és a verseny,

a saját pozíciók, az egyéni akaratok, a vélt, vagy valós érdekek

mindenáron történő érvényesítése inkább jellemző, mint az egymásért

való felelősségvállalás, egymás megsegítése és az együttműködésre

való hajlandóság. A felvázolt viselkedésminta okait nem célunk

elemezni, bár meggyőződésünk, hogy nem feltétlenül önzésből

adódnak, úgy látjuk azonban, hogy ez nagyban rontja a megye

társadalma egészének versenypozícióit, ezzel közvetve az egyének

életminőségét is.

A fentiekkel szemben a jövőben az együttműködésekre,

azok építésére, azok intézményesítésére szeretnénk hangsúlyt

fektetni. Az együttműködések ösztönzésén alapuló

társadalomfejlesztésnek már rövidtávon is komoly eredményei

lehetnek, hiszen az azonnal ki fog hatni a gazdaságfejlődésre is. Ezzel

egy időben rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a megye, mint irányító

szervezet, mint a fejlesztések motorja megfelelő menedzsment

szervezetre támaszkodva tudja feladatait ellátni. Felmerülhet

sokakban, hogy az intézményfejlesztés inkább eszköz, mint cél. Azt

gondoljuk azonban, hogy jelen helyzetben ezen hálózatfejlesztő-

intézményesítő munka egyrészről olyan komoly erőfeszítéseket,

anyagi és emberi erőforrásokat igényel, ami miatt indokolt a

célrendszerben való szerepeltetése, másrészről a továbblépésnek, a

minőségi változások elindulásának egyik előfeltétele.

Egyén – közösség – kultúra – művelődés – együttműködés –

újragondolás - önszerveződés – önfenntartás – összefogás -

továbbhasznosítás

9. Összefoglalás

Egy városnak kiemelt feladata az, hogy fiataljaiból

egészséges felnőtt társadalmat neveljen, akik képesek lesznek

felelősen alakítani városuk életét.

Egy ilyen befektetés többszörösen is megtérül, hiszen

duzzasztja a városban élő kulturálisan és szociálisan aktív

emberek számát, nem engedi el őket a városból, és

segítségükkel stabilizálja saját jövőjét, növelve az egész

lakosság potenciáját.

Százhalombatta ésszerű, jól tervezett város és a ki-

üresedett CBA, valamint az Ifjúság útján húzódó szolgáltatósor

megfelelő kiaknázásával ezt ki is használhatja. A tanul-

mányban vázolt lehetőségekkel a város egy okos húzással több

komoly, régóta húzódó problémát tudna megoldani: a

képzőművészek, zenészek és az ifjúság helyzetét. Mindezt úgy,

hogy közben munkahelyeket és kiváló lehetőségeket teremt a

város lakosságának.

Véleményünk szerint a jelenlegi helyzetben ez egy olyan

lehetőség, amit Százhalombattának semmiképpen sem szabad

kihagynia.

Százhalombatta, 2014. január

A tanulmány készítői:

Ridzi Júlia – okleveles építészmérnök

Fazekas Levente - képzőművész, a SZIKE titkára, a volt IKSZ

alapítója

László Anikó – újságíró, ifjúsági aktivista, a SZIKE egyik

alapítója

Karácsony Janka – szociálpedagógus

A tanulmány külső konzulensei:

László Bandy – képzőművész, a Látás Iskolájának vezetője

Szigetvári József – a Barátság Kulturális Központ igazgatója