36
Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája Szent István Társulat 1980 A hivatalos latin szövegből fordította Dr. Diós István Lektorálta: Dr. Lenhard Vilmos ISBN 963 360 119 3 összkiadás ISBN 963 360 129 0 I. kötet TARTALOMJEGYZÉK I. AZ ÖRÖKSÉG 1. A második évezred végén 2. Az új pápa első szavai 3. Bizalom az igazság és a szeretet Lelkében 4. Hivatkozás VI. Pál első enciklikájára 5. Kollegialitás és apostolkodás 6. Úton a keresztények egysége felé II. A MEGVÁLTÁS MISZTÉRIUMA 7. Krisztus misztériumában 8. A megváltás: megújított teremtés 9. A megváltás misztériumának isteni vonásai 10. A megváltás misztériumának emberi vonásai 11. Krisztus misztériuma mint az Egyház küldetésének és a kereszténységnek alapja 12. Az Egyház küldetése és az emberi szabadság III. A MEGVÁLTOTT EMBER HELYZETE A MAI VILÁGBAN 13. Krisztus eggyé vált minden emberrel 14. Az Egyház összes útjai az emberhez vezetnek 15. Mitől fél a mai ember? 16. Fejlődés vagy fenyegetés? 17. Az emberi jogok: betű vagy lélek? IV. AZ EGYHÁZ KÜLDETÉSE ÉS AZ EMBERI SORS 18. Az Egyház gondja az ember hivatása körül 19. Az Egyház felelős az igazságért 20. Az Eucharisztia és a bűnbánat szentsége 21. A keresztény hivatás: szolgálat és uralkodás 22. Anyánk, akiben remélünk 1

II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

  • Upload
    others

  • View
    2

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

Redeomptor hominis

II JAacuteNOS PAacuteL PAacutePA

REDEMPTOR HOMINIS

kezdetű enciklikaacuteja

Szent Istvaacuten Taacutersulat 1980

A hivatalos latin szoumlvegből fordiacutetotta Dr Dioacutes Istvaacuten

Lektoraacutelta Dr Lenhard Vilmos

ISBN 963 360 119 3 oumlsszkiadaacutes ISBN 963 360 129 0 I koumltet

TARTALOMJEGYZEacuteK I AZ OumlROumlKSEacuteG 1 A maacutesodik eacutevezred veacutegeacuten 2 Az uacutej paacutepa első szavai 3 Bizalom az igazsaacuteg eacutes a szeretet Lelkeacuteben 4 Hivatkozaacutes VI Paacutel első enciklikaacutejaacutera 5 Kollegialitaacutes eacutes apostolkodaacutes 6 Uacuteton a kereszteacutenyek egyseacutege feleacute II A MEGVAacuteLTAacuteS MISZTEacuteRIUMA 7 Krisztus miszteacuteriumaacuteban 8 A megvaacuteltaacutes meguacutejiacutetott teremteacutes 9 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni vonaacutesai 10 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi vonaacutesai 11 Krisztus miszteacuteriuma mint az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek eacutes a kereszteacutenyseacutegnek alapja 12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg III A MEGVAacuteLTOTT EMBER HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN 13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel 14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetjai az emberhez vezetnek 15 Mitől feacutel a mai ember 16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes 17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS 18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll 19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert 20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege 21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes 22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

1

II JAacuteNOS PAacuteL PAacutePA TISZTELENDŐ TESTVEacuteREINEK EacuteS SZERETETT GYERMEKEINEK UumlDVOumlZLETEacuteT EacuteS APOSTOLI AacuteLDAacuteSAacuteT KUumlLDI

I AZ OumlROumlKSEacuteG

1 A maacutesodik eacutevezred veacutegeacuten

Az embert megvaacuteltoacute Jeacutezus Krisztus a vilaacutegmindenseacuteg eacutes a toumlrteacutenelem koumlzeacuteppontja sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk feleacuteje fordul ebben az egyeduumllaacutelloacute időszakban melyet most eacutel aacutet az Egyhaacutez eacutes az egeacutesz emberiseacuteg csalaacutedja Ez az az időszak amikor nagyon koumlzel jaacuterunk a keacutetezredik eacutevhez eacutes Isten a maga titokzatos tervei szerint eacuteppen most biacutezta raacutenk szeretett előduumlnk I Jaacutenos Paacutel halaacutela utaacuten azt az egeacutesz Egyhaacuteznak szoacuteloacute szolgaacutelatot mely Peacuteter roacutemai szeacutekeacutehez kapcsoloacutedik Ma neheacutez megmondani mit hoz majd az a keacutetezredik eacutev az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek s milyen lesz az egyes neacutepeknek nemzeteknek orszaacutegoknak kontinenseknek aacutembaacuter vannak proacutebaacutelkozaacutesok melyekkel előre akarnak laacutetni bizonyos esemeacutenyeket Az Egyhaacutez Isten neacutepe szaacutemaacutera -- mely joacutellehet kuumlloumlnfeacutele formaacutekban de kiterjedt maacuter a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig -- az az eacutev a nagy jubileum eacuteve lesz 2000-ben ahhoz az eacutevforduloacutehoz eacuterkezuumlnk mely -- tiszteletben tartva minden időszaacutemiacutetaacutesi kiigaziacutetaacutest amit a kronoloacutegiai pontossaacuteg koumlvetel -- elhozza a megemleacutekezeacutest eacutes kuumlloumlnoumlsen is foumlleleveniacuteti bennuumlnk azt az elsődleges igazsaacutegot melyre hituumlnk alapszik s melyet Szent Jaacutenos evangeacutelista evangeacuteliumaacutenak elejeacuten iacutegy mond Az Ige testteacute lett eacutes koumlzoumlttuumlnk eacutelt[1] eacutes maacutesutt Isten uacutegy szerette a vilaacutegot hogy egyszuumlloumltt Fiaacutet adta oda hogy aki hisz benne el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[2]

Bizonyos eacutertelemben tehaacutet egy uacutej Aacutedventben is eacuteluumlnk ami a vaacuterakozaacutes ideje Azelőtt Isten a proacutefeacutetaacutek uacutetjaacuten toumlbb alkalommal eacutes toumlbbfeacutele moacutedon szoacutelt őseinkhez Ebben a veacutegső korszakban Fia aacuteltal beszeacutelt hozzaacutenk[3] abban a Fiuacuteban aki az Ige s aki emberreacute lett eacutes Szűz Maacuteriaacutetoacutel szuumlletett Az emberi toumlrteacutenelem a szeretettel teljes isteni elgondolaacutes szerint ebben a megvaacuteltoacute cselekmeacutenyben eacuteri el tetőpontjaacutet Mert Isten beleacutepett az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutebe eacutes mint ember alanya lett a toumlrteacutenelemnek egy a megszaacutemlaacutelhatatlan sokasaacutegboacutel s ugyanakkor az Egyetlen

Isten a megtestesuumlleacutes aacuteltal megadta az emberi eacuteletnek azokat a taacutevlatokat melyeket a teremteacutes pillanataacutetoacutel fogva neki szaacutent meacutegpedig veacuteglegesen megadta -- a maga sajaacutetos isteni moacutedjaacuten oumlroumlk szeretete eacutes irgalmassaacutega szerint megőrizve teljes isteni szabadsaacutegaacutet -- olyan pazarloacute bőkezűseacuteggel hogy ha az eredeti bűnre s az emberiseacuteg oumlsszes szemeacutelyes bűneacutere tekintuumlnk eacutes figyelembe vesszuumlk az emberi eacutertelem az akarat eacutes a sziacutev teacutevelygeacuteseit lehetetlen nem ismeacutetelgetnuumlnk a szent liturgiaszavait Oacute boldog az a bűn melynek ilyen nagy Megvaacuteltoacuteja lett[4]

2 Az uacutej paacutepa első szavai

Krisztushoz lelkuumlnk Megvaacuteltoacutejaacutehoz fordult sziacutevuumlnk eacutes elmeacutenk az elmuacutelt eacutev oktoacuteber 16-aacuten amikor a kaacutenoni vaacutelasztaacutes megtoumlrteacutente utaacuten elhangzott feleacutenk a keacuterdeacutes Elfogadod-e Akkor azt feleltuumlk A Krisztus iraacutenti hit engedelmesseacutegeacutevel az Egyhaacutez eacutes Krisztus Anyja iraacutenti bizalommal a sok neheacutezseacuteg elleneacutere a feladatot elvaacutellalom

2

Azt akarjuk hogy e vaacutelaszunkroacutel most minden megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumll mindenki tudomaacutest szerezzen iacutegy akarjuk kifejezni hogy szolgaacutelatunk -- mely a Peacuteter utoacutedaacutevaacute eacutes Roacutema puumlspoumlkeacuteveacute vaacutelasztaacutes elfogadaacutesa utaacuten kuumlloumlnleges koumltelesseacuteguumlnk lett -- a Megtestesuumlleacutes elsődleges eacutes alapvető igazsaacutegaacutehoz kapcsoloacutedik

Ugyanazokat a neveket vettuumlk foumll melyeket szeretett Előduumlnk I Jaacutenos Paacutel paacutepa vaacutelasztott magaacutenak Amikor 1978 augusztus 26-aacuten a Biacuteborosi Kolleacutegium előtt ő kijelentette hogy a Jaacutenos Paacutel nevet vaacutelasztja -- ilyen kettős neacutevnek a roacutemai paacutepaacutek toumlrteacuteneteacuteben nincs előzmeacutenye -- ebben a teacutenyben az uacutej paacutepasaacuteg aacuteldaacutesainak előjeleacutet laacutettuk Mivel azonban az ő paacutepai szolgaacutelata alig 30 napig tartott a mi feladatunk nemcsak az hogy folytassuk az ő paacutepasaacutegaacutet hanem mint ő mi is eloumllről akarjuk kezdeni Ezt erősiacuteti meg az a kettős neacutev melyet magunknak adtunk

Főtisztelendő Előduumlnk peacuteldaacuteja szerint a Jaacutenos Paacutel nevet viselve mikeacutent ő jelezni akarjuk a szeretetet amellyel XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa aacuteltal az Egyhaacutezra hagyott oumlroumlkseacutegbe leacutepuumlnk s szeretneacutenk kifejezni hogy mi magunk is keacuteszek vagyunk Isten segiacutetseacutegeacutevel ezt az oumlroumlkseacuteget tovaacutebb művelni eacutes gyarapiacutetani

A kettős neacutev eacutes e keacutet paacutepasaacuteg reacuteveacuten kapcsoloacutedunk az Apostoli Szentszeacutek egyetemes hagyomaacutenyaacutehoz eacutes oumlsszes előduumlnkhoumlz akik e 20 szaacutezadban s a koraacutebbiakban előttuumlnk jaacutertak eacutes az időben visszatekintve -- figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző korok sajaacutetossaacutegait -- arra a feladatra eacutes szolgaacutelatra hivatkozunk mely Peacuteter szeacutekeacutenek az Egyhaacutezban egeacuteszen egyeduumllaacutelloacute helyet hataacuterozott meg XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa olyan aacutellomaacutest jelentenek a paacutepasaacuteg toumlrteacuteneteacuteben amely kuumlszoumlb jelleggel biacuter eacutes innen akarunk I Jaacutenos Paacutel paacutepaacuteval egyuumltt elindulni a joumlvendő feleacute ezen az uacuteton hataacutertalan bizalom eacutes a Krisztustoacutel megiacutegeacutert eacutes Egyhaacutezaacutenak elkuumlldoumltt Szentleacutelek iraacutenti engedelmesseacuteg fog vezeacuterelni minket Krisztus ugyanis koumlzvetlenuumll a szenvedeacutese előtt megmondta apostolainak Jobb nektek ha eacuten elmegyek mert ha nem megyek el a Vigasztaloacute nem joumln el hozzaacutetok Ha azonban elmegyek elkuumlldoumlm őt nektek[5] Ha eljoumln a Vigasztaloacute akit az Atyaacutetoacutel kuumlldoumlk az Igazsaacuteg Lelke aki az Atyaacutetoacutel szaacutermazik ő majd tanuacutesaacutegot tesz roacutelam Tegyetek ti is tanuacutesaacutegot roacutelam hiszen kezdettől fogva velem vagytok[6] Amikor eljoumln az Igazsaacuteg Lelke ő majd elvezet benneteket a teljes igazsaacutegra Nem magaacutetoacutel fog beszeacutelni hanem azt mondja el amit hall eacutes a joumlvendőt fogja hirdetni nektek[7]

3 Bizalom az igazsaacuteg eacutes a szeretet Lelkeacuteben

Iacutegy haacutet minden bizalmunkat az Igazsaacuteg Lelkeacutebe vetve leacutepuumlnk a keacutet legutoacutebbi paacutepa gazdag oumlroumlkseacutegeacutebe Ez az oumlroumlkseacuteg teljesen az Egyhaacutez-ismeretből fakad egeacuteszen uacutej a II Vatikaacuteni Zsinatnak koumlszoumlnhető moacutedon E zsinatot XXIII Jaacutenos paacutepa hiacutevta oumlssze eacutes nyitotta meg a befejezeacutese pedig VI Paacutel paacutepaneveacutehez fűződik akinek műkoumldeacuteseacutet eacutes toumlrekveacuteseit mi magunk is koumlzelről laacutethattuk Mindig csodaacuteltuk meacutelyseacuteges boumllcsesseacutegeacutet eacutes erősseacutegeacutet aacutellhatatossaacutegaacutet eacutes tuumlrelmeacutet azokban a neheacutez időkben melyek paacutepasaacutegaacuteban a Zsinat utaacuten koumlvetkeztek Az Egyhaacuteznak Peacuteter hajoacutejaacutenak kormaacutenyosakeacutent nyugalmaacutet eacutes kiegyensuacutelyozottsaacutegaacutet boumllcs előrelaacutetaacutessal őrizte olyan kritikus pillanatokban is amikor uacutegy laacutetszott hogy ezt a hajoacutet beluumllről leacutekelik meg rendiacutethetetlenuumll remeacutenykedett a hajoacute eacutepseacutegeacutenek megmaradaacutesaacuteban Valoacute igaz hogy minden amit a Leacutelek a Zsinat aacuteltal most mondott az Egyhaacuteznak s amit az Egyhaacutez aacuteltal az oumlsszes egyhaacuteznak uumlzen[8] -- joacutellehet kisebb meguumltkoumlzeacuteseket kivaacuteltott -- csak arra iraacutenyul hogy Isten neacutepe mely tudataacuteban van a raacutebiacutezott uumldvoumlziacutető feladatnak a maga egeacuteszeacuteben megerősoumldjeacutek

3

Mindarroacutel amit az Egyhaacutez oumlnmagaacuteroacutel napjainkban foumllismert VI Paacutel paacutepa szoacutelt Ecclesiam Suam kezdetű alapvető enciklikaacutejaacuteban s mi magunk ehhez csatlakozunk eacutes erre hivatkozunk e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelző enciklikaacutenkban Az Egyhaacutez Szentleacutelek aacuteltal megvilaacutegosiacutetott eacutes taacutemogatott s naproacutel napra gyarapiacutetandoacute oumlnismerete -- mely isteni miszteacuterium voltaacutera emberi kuumlldeteacuteseacutere eacutes minden emberi gyoumlngeseacutegeacutere vonatkozik -- legyen eacutes maradjon elsődleges forraacutesa az Egyhaacutez szereteteacutenek amely szeretet majd tovaacutebb noumlveli eacutes szilaacuterdiacutetja az Egyhaacutez oumlnismereteacutet Az ilyen Egyhaacutez-ismeretnek nagyon vilaacutegos bizonysaacutegaacutet hagyta raacutenk VI Paacutel paacutepa aki paacutepasaacutegaacutenak sokszor faacutejdalmas reacuteszleteivel taniacutetott minket annak az Egyhaacutez rendiacutethetetlen szereteteacutere mely -- a Zsinat taniacutetaacutesa szerint -- szentseacutege azaz jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberi nem egyseacutegeacutenek[9]

4 Hivatkozaacutes VI Paacutel első enciklikaacutejaacutera

Ezeacutert az Egyhaacutez oumlnismereteacutenek paacuterosulnia kell a mindenki feleacute kitaacuteruloacute lelkuumllettel hogy minden ember megtalaacutelhassa benne Krisztus foumllfoghatatlan gazdagsaacutegaacutet melyről a nemzetek Apostola beszeacutel[10] Az ilyen mindenki feleacute nyiacutelt lelkuumlletből mely magaacuteban foglalja sajaacutet termeacuteszeteacutenek ismereteacutet eacutes sajaacutet igazsaacutegaacutenak bizonyossaacutegaacutet -- melyről Krisztus azt mondta a beszeacuted nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[11] -- fakad az Egyhaacutez apostoli azaz misszioacutes ereje amennyiben csorbiacutetatlanul vallja eacutes hirdeti a Krisztustoacutel kapott teljes igazsaacutegot

Az Egyhaacuteznak azt a paacuterbeszeacutedet is folytatnia kell amelyet VI Paacutel az Ecclesiam Suam kezdetű enciklikaacuteban uumldvoumlthozoacute paacuterbeszeacutednek nevezett gondosan koumlruumlliacuterva mindazokat a teruumlleteket melyeken folynia kell[12] Mivel mi magunk ebben a dokumentumban a VI Paacutel paacutepaacutetoacutel aacutetvett gondolatokat ideacutezzuumlk foumll szuumlntelenuumll haacutelaacutet adunk Istennek azeacutert hogy nagynevű Előduumlnk aki egyuacutettal atyaacutenk is volt kifeleacute megmutatta az Egyhaacutez igazi arcaacutet aacutembaacuter a Zsinatot koumlvető időszakban kuumlloumlnfeacutele belső bajok kiacutenoztaacutek az Egyhaacutezat Iacutegy toumlrteacutent hogy az emberiseacuteg jelentős reacutesze a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletformaacutek koumlzepette -- legalaacutebbis uacutegy veacuteljuumlk -- jobban tudataacutera eacutebredt hogy Krisztus Egyhaacutezaacutera annak kuumlldeteacuteseacutere eacutes szolgaacutelataira valoacuteban szuumlkseacutege van E foumllismereacutes neacuteha erősebbnek bizonyult azoknaacutel a kritikus megnyilvaacutenulaacutesoknaacutel melyek beluumllről taacutemadtaacutek az Egyhaacutezat inteacutezmeacutenyeit eacutes szervezeteacutet s az Egyhaacutezban dolgozoacute embereket E noumlvekvő kritika kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel szaacutermazott eacutes bizonyosra vesszuumlk hogy nem hiaacutenyzott belőle az Egyhaacutez iraacutenti igaz szeretet Keacutetseacutegtelenuumll volt ebben a kritikai toumlrekveacutesben -- hogy most minden egyebet mellőzzuumlnk -- a triumfalizmust legyűrni akaroacute szaacutendeacutek melyről a Zsinat idejeacuten oly sok szoacute esett Ha azonban az Egyhaacuteznak koumltelesseacutege szeliacuted eacutes alaacutezatossziacutevű Mestereacutenek peacuteldaacutejaacutet koumlvetve[13] alaacutezatosnak lennie eacutes kritikus szemmel neacuteznie mindent ami emberi termeacuteszeteacutenek eacutes megnyilvaacutenulaacutesainak reacutesze sőt mindezt kiacutenos gondossaacuteggal keresnie is kell akkor e kritika kereseacuteseacuteben is meg kell maradnia a kellő hataacuterokon beluumll Kuumlloumlnben nem lesz sem hasznos sem termeacutekeny eacutes nem az igazsaacutegot a szeretetet eacutes a kegyelemeacutert haacutelaacutes lelkuumlletet mutatja mely kegyelemnek eacuteppen az Egyhaacutezban eacutes az Egyhaacutez reacuteveacuten leszuumlnk reacuteszeseiveacute Az ilyen kritikai toumlrekveacutes nem a szolgaacutelni akaraacutest fejezi ki hanem azt a szaacutendeacutekot hogy maacutesok veacutelemeacutenyeacutet a magaacuteeacutehoz igaziacutetsa raacuteadaacutesul mindezt sokszor a kellő megfontoltsaacuteg neacutelkuumll taacuterva a nyilvaacutenossaacuteg eleacute

Haacutela legyen VI Paacutel paacutepaacutenak hogy tiszteletben tartva minden reacuteszigazsaacutegot ami a kuumlloumlnfeacutele emberi veacutelemeacutenyekben ott volt a kormaacutenyos feladataacutenak betoumllteacuteseacuteben mindveacutegig megőrizte a kiegyensuacutelyozott eacutes koumlvetkezetes vezeteacutest[14] Termeacuteszetesen az Egyhaacutez -- melyet majdnem azonnal VI Paacutel paacutepa utaacuten I Jaacutenos Paacutel elhunytaacuteval biacutezott raacutenk az Uacuter -- nem mentes a belső neheacutezseacutegektől eacutes feszuumlltseacutegektől Ugyanakkor az Egyhaacutez belsőleg foumllkeacuteszuumlltebbeacute vaacutelt az oumlnkritikus tuacutelzaacutesokkal szemben elmondhatjuk tehaacutet hogy kritikusabb a kuumlloumlnboumlző

4

meggondolatlan kritikaacutekkal ellenaacutelloacutebb a kuumlloumlnboumlző uacutejiacutetaacutesokkal szemben eacuterettebb lett a szellemek megiacuteteacuteleacuteseacuteben alkalmasabbaacute vaacutelt hogy oumlroumlk kincstaacuteraacuteboacutel előhozzon uacutejat eacutes reacutegit egyaraacutent[15] jobban ismeri a maga miszteacuteriumaacutet eacutes mindebből az koumlvetkezik hogy keacuteszseacutegesebb lett mindenki feleacute szoacuteloacute uumldvoumlziacutető feladataacutenak megoldaacutesaacutera hiszen Isten azt akarja hogy minden ember uumldvoumlzuumlljoumln eacutes eljusson az igazsaacuteg ismereteacutere[16]

5 Kollegialitaacutes eacutes apostolkodaacutes

Az Egyhaacutez mostanaacuteban minden laacutetszat elleneacutere egyseacutegesebb a szolgaacutelat koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutes az apostolsaacuteg tudataacuteban Ez az oumlsszetartozaacutes a kollegialitaacutesnak abboacutel a princiacutepiumaacuteboacutel koumlvetkezik amit a II Vatikaacuteni Zsinat eleveniacutetett foumll s melyet maga Krisztus Peacuteter főseacutege alatt a tizenkeacutet apostolban alapiacutetott meg eacutes a puumlspoumlkoumlk kolleacutegiumaacuteban szuumlntelenuumll meguacutejiacutet iacutegy Peacuteter utoacutedjaacutehoz kapcsoloacutedva eacutes az ő vezeteacutese alatt ez a kolleacutegium naproacutel napra noumlvekszik a foumlldkerekseacutegen De a Zsinat nem csupaacuten emleacutekeztetett a puumlspoumlki kollegialitaacutes ezen elveacutere hanem nagyon elevenneacute is tette toumlbbek koumlzoumltt azzal hogy kiacutevaacutenta aacutellandoacute inteacutezmeacutenye legyen amit aztaacuten VI Paacutel paacutepa a puumlspoumlki szinoacutedusban eacuteletre is hiacutevott s e szinoacutedus munkaacuteja nemcsak VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak suacutelyaacutet noumlvelte hanem hatott I Jaacutenos Paacutel eacutes hat az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak paacutepasaacutega alatt is

A kollegialitaacutes elve nagyon alkalmasnak bizonyult a Zsinat utaacuteni neheacutez időszakban mert az egy sziacutev eacutes egy leacutelek aacuteltal iraacutenyiacutetott puumlspoumlki kolleacutegium -- mely főleg a szinoacutedusban mutatja meg a Peacuteter utoacutedaacuteval valoacute egyseacutegeacutet -- eloszlatta a keacutetelyeket eacutes utat mutatott az Egyhaacutez meguacutejiacutetaacutesaacutera figyelembe veacuteve az Egyhaacutez egyetemesseacutegeacutet Toumlbbek koumlzoumltt a szinoacutedusboacutel szuumlletett az a nagy evangelizaacutecioacutes kezdemeacutenyezeacutes mely az Evangelii Nuntiandi[17]kezdetű apostoli buzdiacutetaacutesban nyert megfogalmazaacutest Nagy oumlroumlmmel fogadtaacutek ezt mint az evangelizaacutecioacute eacutes a lelkipaacutesztorkodaacutes meguacutejiacutetaacutesaacutenak programjaacutet Ugyanilyen szellemben teveacutekenykedett a puumlspoumlki szinoacutedus legutoacutebbi rendes gyűleacutese mely koumlruumllbeluumll egy eacutevvel VI Paacutel halaacutela előtt mint koumlzismert a katekeacutezisről taacutergyalt Ennek a szinoacutedusnak a gyuumlmoumllcseacutet meacuteg rendszerezni kell eacutes az Apostoli Szentszeacutek reacuteszeacuteről majd koumlzzeacute kell tenni

Mikor a puumlspoumlki kollegialitaacutes kuumlloumlnboumlző formaacuteinak kibontakozaacutesaacuteroacutel szoacutelunk nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel sem hogy megemliacutetsuumlk az Egyhaacutezban mindenuumltt megalakult nemzeti puumlspoumlki konferenciaacutekat s e kollegialitaacutes egyeacuteb nemzetkoumlzi vagy kontinentaacutelis szervezeti formaacuteit Az Egyhaacutez sokszaacutezados hagyomaacutenyaacutera hivatkozva hangsuacutelyoznunk kell a helyi szinoacutedusok jelentőseacutegeacutet A Zsinat elgondolaacutesa eacutes szaacutendeacuteka az volt eacutes VI Paacutel ezt koumlvetkezetesen meg is valoacutesiacutetotta hogy ezek az inteacutezmeacutenyek melyeket az Egyhaacutez hosszuacute tapasztalata hitelesiacutetett a puumlspoumlkoumlk minden egyeacuteb kollegiaacutelis formaacutejaacuteval egyuumltt -- mint pl eacutersekseacutegek vagy egy--egy puumlspoumlkseacuteg -- az Egyhaacutez egyetemesseacutegeacuten beluumll legyenek tudataacuteban mivoltuknak eacutes őrizzeacutek identitaacutesukat A papokat is toumlltse be az a lelkuumllet hogy egymaacutes munkataacutersai eacutes eacuterezzenek felelősseacuteget egymaacuteseacutert Ezt a Zsinat utaacuten leacutetrejoumltt toumlbbfeacutele papi tanaacutecs maacuter ki is fejezi A laikusoknak is meg kell eacuterezniuumlk hogy nemcsak a maacuter eddig is leacutetező apostolkodaacutes szaacutelai nyertek megerősiacuteteacutest hanem uacutej talaacuten elteacuterő termeacuteszetű de nagyon teveacutekeny taacutersasaacutegok is joumlttek leacutetre A laikusoknak nem szabad megfeledkezniuumlk arroacutel a lelkiismeretbeli koumltelezettseacuteguumlkről mellyel az Egyhaacuteznak tartoznak ti hogy lelkipaacutesztoraiknak eacutes az Istennek szentelt eacutelet inteacutezmeacutenyeit keacutepviselőknek az egyhaacutezmegyei zsinatokon eacutes a pleacutebaacuteniaacutek vagy egyhaacutezmegyeacutek lelkipaacutesztori tanaacutecsaiban sziacutevesen nyuacutejtsanak segiacutetseacuteget

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten minderre gondolnunk kell hogy haacutelaacutet adjunk eacuterte Istennek megerősiacutetsuumlk testveacutereinket eacutes nőveacutereinket s hogy megemleacutekezzuumlnk a II Vatikaacuteni Zsinat

5

munkaacutejaacuteroacutel eacutes nagy Elődeinkről akik az Egyhaacutez eacuteleteacutenek ezt az uacutej folyamaacutet erőt veacuteve minden keacutetkedeacutesen romlaacuteson eacutes kriacutezisen elindiacutetottaacutek

6 Uacuteton a kereszteacutenyek egyseacutege feleacute

Eacutes mit mondjunk az oumlkumenizmusboacutel szaacutermazoacute uacutej kezdemeacutenyezeacutesekről XXIII Jaacutenos az Egyhaacuteznak oumlroumlkkeacute emleacutekezeteacuteben maradoacute főpaacutesztora evangeacuteliumi egyszerűseacuteggel kezdemeacutenyezte a kereszteacutenyek egyseacutegeacutet nyilvaacutenvaloacutean Mesteruumlnk Jeacutezus Krisztus akarataacutenak megfelelően melyet Ő ismeacutetelten kifejezett s kuumlloumlnleges suacutellyal nyilvaacuteniacutetott ki a szenvedeacutese előtti utolsoacute vacsoraacuten amikor iacutegy imaacutedkozott Atyaacutem őrizd meg őket hogy mindnyaacutejan egy legyenek[18] E koumlvetelmeacutenynek a II Vatikaacuteni Zsinat az oumlkumenizmusroacutel szoacuteloacute hataacuterozataacuteban roumlviden eleget tett VI Paacutel paacutepa volt az aki a Kereszteacutenyek Egyseacutegeacutenek Titkaacutersaacutega segiacutetseacutegeacutevel megtette az első nem is oly koumlnnyű leacutepeacuteseket ennek az egyseacutegnek a megvaloacutesiacutetaacutesa feleacute Milyen messzire jutottunk ezen az uacuteton Aneacutelkuumll hogy reacuteszletekbe bocsaacutetkoznaacutenk legalaacutebb annyit megaacutellapiacutethatunk igaz eacutes nagyjelentőseacutegű leacutepeacuteseket tettuumlnk Megaacutellapiacutethatjuk hogy koumlvetkezetesen eacutes gondosan dolgoztunk mi is eacutes veluumlnk egyuumltt mindazok akik maacutes egyhaacutezakat eacutes kereszteacuteny koumlzoumlsseacutegeket keacutepviselnek Ezeacutert őszinte koumlszoumlnetuumlnket fejezzuumlk ki nekik

Igaz hogy a vilaacuteg eacutes a kereszteacutenyseacuteg jelen aacutellapota uacutegy laacutetszik nem ad maacutes lehetőseacuteget az Egyhaacutez egyetemes kuumlldeteacuteseacutenek veacutegrehajtaacutesaacutera-- maacuter ami az oumlkumenizmus keacuterdeacuteseit illeti -- mint azt hogy hittel aacutellhatatosan alaacutezatosan eacutes baacutetran keresse a koumlzeledeacuteshez eacutes az egyseacuteghez vezető utakat amint ezt VI Paacutel paacutepa sajaacutet peacuteldaacutejaacuteval is megmutatta Keresnuumlnk kell tehaacutet az egyseacuteget meg nem torpanva az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy halmozoacutedoacute neheacutezseacutegek miatt kuumlloumlnben sem Krisztus szavaacutehoz nem vagyunk hűseacutegesek sem veacutegakarataacutet nem tesszuumlk meg Ezt a veszeacutelyt vajon vaacutellalhatjuk-e

Voltak akik a kezdeti neheacutezseacutegeket eacutes az első oumlkumenikus proacutebaacutelkozaacutesok sikertelenseacutegeit laacutetva vissza akartak huacutezoacutedni Sőt voltak akik uacutegy iacuteteacutelteacutek hogy ez a toumlrekveacutes aacutertalmas az Evangeacuteliumra mert meacuteg nagyobb szakadaacutest ideacutez elő az Egyhaacutezban a hit eacutes erkoumllcs dolgaacuteban fogalmi zavarokhoz vezet eacutes a vallaacutes keacuterdeacuteseacuteben a koumlzoumlmboumlsseacuteget keacutesziacuteti elő Lehet hogy jogosan jelezteacutek ezek az emberek feacutelelmuumlket de a dolgoknak itt is meg kell tartani a meacuterteacutekeacutet Keacutetseacutegtelen hogy az Egyhaacutez eacuteleteacutenek jelen szakasza elsősorban tudatos meacutely hitet koumlvetel s feladataink tudatos vaacutellalaacutesaacutet Oumlkumenikusan cselekedni egyeacutertelmű azzal hogy kitaacuterulkozni koumlzeledni keacuteszen lenni a megbeszeacuteleacutesekre koumlzoumlsen keresni az igazsaacutegot teljesen evangeacuteliumi eacutes kereszteacuteny eacutertelemben de semmikeacuteppen sem jelenti azt hogy lemondjunk roacutela vagy hogy baacutermi moacutedon megseacutertsuumlk az isteni igazsaacuteg kincstaacuteraacutet melyet az Egyhaacutez aacutellandoacutean vallott eacutes taniacutetott Mindazoktoacutel akik baacutermi moacutedon megproacutebaacuteljaacutek lebeszeacutelni az Egyhaacutezat arroacutel hogy a kereszteacutenyekkel az egyseacuteget keresse meg kell keacuterdeznuumlnk szabad-e nekuumlnk ezt elmulasztanunk Vajon -- az emberi gyoumlngeseacutegek eacutes az elmuacutelt szaacutezadok teacutevedeacutesei elleneacutere is -- nem biacutezhatunk-e az isteni kegyelemben mely a legutoacutebbi időkben is megnyilvaacutenult a Szentleacutelek Zsinaton hallott szava aacuteltal Ha nem biacuteznaacutenk megtagadnaacutenk magunkra neacutezve azt az igazsaacutegot melyet Szent Paacutel olyan vilaacutegosan kifejezett Isten kegyelmeacuteből vagyok ami vagyok eacutes az ő kegyelme bennem nem volt hiaacutebavaloacute[19]

Ugyanezt -- baacuter maacuteskeacutent s kellő megkuumlloumlnboumlzteteacutessel -- el kell mondanunk arroacutel a faacuteradozaacutesroacutel is amellyel a nem kereszteacuteny vallaacutesok keacutepviselőivel aacutepoljuk a kapcsolatokat megbeszeacuteleacuteseken kuumlloumlnfeacutele talaacutelkozoacutekon a koumlzoumls imaacutedsaacutegban a vallaacutesos eacuterteacutekek kutataacutesaacuteban melyekről tudjuk hogy ezekből a vallaacutesokboacutel sem hiaacutenyoznak Olykor a nem kereszteacuteny vallaacutesok tagjainak szilaacuterd meggyőződeacutese -- mely szinteacuten az igazsaacuteg Lelkeacutetől

6

szaacutermazik aki ebben az esetben a Titokzatos Test laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll műkoumldik -- nemde megszeacutegyeniacuteti azokat a kereszteacutenyeket akik oly keacuteszseacutegesek az Istentől kinyilatkoztatott eacutes az Egyhaacutezban hirdetett igazsaacutegokban valoacute keacutetelkedeacutesre s annyira hajlandoacutek gyoumlngiacuteteni az erkoumllcsi taniacutetaacutes elveit eacutes utat nyitni az etikai szabadossaacutegnak Szeacutep dolog ha valaki keacutesz baacutermely ember megeacuterteacuteseacutere baacutermilyen rendszer kutataacutesaacutera eacutes az igaz dolgok elfogadaacutesaacutera de ez soha nem jelentheti a sajaacutet hit bizonyossaacutegaacutenak elveszteacuteseacutet[20] vagy az erkoumllcsi toumlrveacutenyek meggyengiacuteteacuteseacutet melyek lazulaacutesa hamarosan egeacutesz taacutersadalmak eacuteleteacutere kihat eacutes nagyon keserves koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuter

II A MEGVAacuteLTAacuteS MISZTEacuteRIUMA

7 Krisztus miszteacuteriumaacuteban

Azok az utak melyeken a mai Egyhaacutezat a Zsinat elindiacutetotta s melyeket VI Paacutel paacutepa első enciklikaacutejaacuteban kijeloumllt minden bizonnyal hosszasan koumlvetendők lesznek szaacutemunkra is Az uacutej korszakot megnyitva azonban joggal keacuterdezhetjuumlk Merre haladjunk Mit kell tennuumlnk hogy az Egyhaacuteznak ebben az uacutej Adventjeacuteben amikor egy uacutej eacutevezred feleacute koumlzeleduumlnk koumlzelebb jussunk Ahhoz akit a Szentiacuteraacutes iacutegy nevez Oumlroumlk Atya a joumlvendő szaacutezadok Atyja[21] Elsősorban ezt kell az uacutej paacutepaacutenak keresnie mikoumlzben a hit engedelmesseacutegeacutevel koumlveti a parancsot melyet az Uacuter Krisztus nem is egyszer adott Peacuteternek Legeltesd baacuteraacutenyaimat[22] -- ami azt jelenti leacutegy paacutesztora nyaacutejamnak eacutes maacutesutt Te pedig megteacuterve erősiacutetsd meg a testveacutereidet[23]

Ezekre a keacuterdeacutesekre Testveacutereim Fiaim eacutes Leaacutenyaim egyetlen alapvető vaacutelaszt kell adnunk egeacutesz lelkuumlnkkel eacutertelmuumlnkkel akaratunkkal eacutes sziacutevuumlnkkel Krisztus a mi Megvaacuteltoacutenk feleacute kell fordulnunk Krisztus feleacute aki az emberiseacuteg Megvaacuteltoacuteja Raacute akarunk tekinteni mert csak Őbenne az Isten Fiaacuteban van uumldvoumlsseacuteguumlnk eacutes Peacuteterrel egyuumltt mondjuk Uram kihez menjuumlnk Az oumlroumlk eacutelet igeacutei naacutelad vannak[24]

Az Egyhaacutez oumlnismerete aacuteltal melyet a Zsinat annyira elmeacutelyiacutetett ezen az oumlnismeret minden fokaacuten s minden cselekveacutesi formaacuteban melyekben az Egyhaacutez eacutel megnyilatkozik eacutes magaacutera eszmeacutel aacutellandoacutean arra feleacute kell toumlrekednuumlnk aki az Egyhaacutez Feje[25] aki aacuteltal eacutes akieacutert minden van[26] feleacuteje aki az uacutet eacutes az igazsaacuteg[27] ugyanakkor a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet is[28] akit ha laacutetunk az Atyaacutet laacutetjuk[29] akinek el kellett tőluumlnk mennie[30] -- tudniillik a kereszthalaacutel eacutes a mennybemenetel aacuteltal -- hogy a Vigasztaloacute eljoumljjoumln hozzaacutenk sőt most is szuumlntelenuumll joumljjoumln mint az igazsaacuteg Lelke[31] Őbenne van a boumllcsesseacuteg eacutes tudomaacuteny minden kincse[32] eacutes az ő teste az Egyhaacutez[33] Az Egyhaacutez Krisztusban mintegy szentseacutege azaz jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberi nem egyseacutegeacutenek[34] eacutes mindezeknek Ő a forraacutesa Ő maga A Megvaacuteltoacute

Az Egyhaacutez szuumlnet neacutelkuumll hallgatja az Ő szavait aacutellandoacutean uacutejra olvassa aacutehiacutetattal eleveniacuteti foumll eacuteleteacutenek legaproacutebb reacuteszleteit is Ezeket a szavakat a nem kereszteacutenyek is halljaacutek Krisztus eacutelete sok olyan emberhez is szoacutel aki meacuteg nem tudja megismeacutetelni Peacuteterrel Te vagy a Krisztus az eacutelő Isten Fia[35] Ő az eacutelő Isten Fia emberkeacutent is szoacutel az emberekhez beszeacutel az eacutelete emberseacutege igazsaacuteg iraacutenti hűseacutege eacutes mindeneket aacutetoumllelő szeretete Beszeacutel kereszthalaacutela faacutejdalmaacutenak eacutes magaacutenyaacutenak meacuterhetetlen nagysaacutega is Az Egyhaacutez pedig aacutellandoacutean megemleacutekezik kereszthalaacutelaacuteroacutel eacutes foumlltaacutemadaacutesaacuteroacutel s eacuteppen ez a megemleacutekezeacutes jelenti az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek leacutenyegeacutet Mert Krisztusnak Mestereacutenek eacutes Uraacutenak parancsa szerint az Egyhaacutez szuumlntelenuumll uumlnnepli az Eucharisztiaacutet melyben foumllfedezi az eacutelet eacutes szentseacuteg forraacutesaacutet[36] a kegyelemnek eacutes az Istennel valoacute kiengeszteleacutesnek hataacutesos jeleacutet az oumlroumlk eacutelet

7

zaacutelogaacutet Az Egyhaacutez elevenen őrzi az Eucharisztia miszteacuteriumaacutet eacutes oumlroumlmmel meriacutet belőle sőt aacutellandoacutean keresi a lehetőseacutegeket hogyan tudnaacute Mestereacutenek eacutes Uraacutenak miszteacuteriumaacutet koumlzelebb vinni az emberekhez a neacutepekhez nemzetekhez a koumlvetkező nemzedeacutekhez minden egyes emberhez szemeacutely szerint s az Apostol peacuteldaacuteja szerint ismeacutetelgeti Elhataacuteroztam hogy nem akarok maacutesroacutel tudni koumlztetek csak Jeacutezus Krisztusroacutel a Megfesziacutetettről[37] Az Egyhaacutez a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak koumlreacuteben eacutel mert eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek ez alapvető princiacutepiuma

8 A megvaacuteltaacutes meguacutejiacutetott teremteacutes

Megvaacuteltoacuteja a vilaacutegnak Benne uacutej eacutes csodaacutelatos moacutedon mutatkozik meg a teremteacutes alapvető igazsaacutega melyről a Teremteacutes koumlnyve tanuacuteskodik amikor toumlbbszoumlr is ismeacutetli Laacutetta Isten hogy joacute[38] A joacute pedig a Boumllcsesseacutegből eacutes a Szeretetből szaacutermazik Jeacutezus Krisztusban ez a laacutethatoacute vilaacuteg melyet Isten az embereacutert teremtett[39] ez a vilaacuteg mely a bűn beleacutepeacutesekor mulandoacutesaacutegnak lett alaacutevetve[40] visszanyeri eredeti kapcsolataacutet forraacutesaacuteval a Boumllcsesseacuteggel eacutes a Szeretettel Mert Isten uacutegy szerette a vilaacutegot hogy egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte[41] Amint ugyanis az ember-Aacutedaacutem ezt a koumlteleacuteket elszakiacutetotta uacutegy az ember-Krisztus uacutejra oumlsszekoumltoumltte[42] Haacutet nem meggyőzőek szaacutemunkra a huszadik szaacutezad emberei szaacutemaacutera az Apostol szavai melyekkel csodaacutelatos eacutekesszoacutelaacutessal beszeacutel a teremteacutesről amely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik mindmaacuteig[43] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten Fiaacutenak megnyilvaacutenulaacutesaacutet tudniillik az a teremteacutes mely a hiaacutebavaloacutesaacutegnak van alaacutevetetve[44] Vajon az az eddig meacuteg soha nem tapasztalt hatalmas fejlődeacutes mely korunkban az ember vilaacuteghoacutediacutetoacute teveacutekenyseacutegeacuteben mutatkozik nem teszi-e egyre nyilvaacutenvaloacutebbaacute ezt a hiaacutebavaloacutesaacutegnak valoacute alaacutevetettseacuteget Legyen eleacuteg csak megemliacuteteni az iparilag fejlett orszaacutegok koumlrnyezetszennyezeacuteseacutet az aacutellandoacutean folyoacute eacutes foumlllaacutengoloacute fegyveres oumlsszecsapaacutesokat az oumlnmagunk elpusztiacutetaacutesaacutera keacutepes atom- hidrogeacuten- neutron- eacutes egyeacuteb fegyverek foumllhalmozaacutesaacutet a meacuteg meg nem szuumlletett eacuteletek tiszteletben nem tartaacutesaacutet Nemde a mostani az űrutazaacutesokkal eacutes a soha nem laacutetott technikai fejlődeacutessel dicsekvő vilaacuteg egyidejűleg az a teremteacutes mely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik[45] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[46]

A II Vatikaacuteni Zsinat a mai vilaacuteg reacuteszletes elemzeacuteseacuteben eleacuterkezett ahhoz a ponthoz mely az egeacutesz laacutethatoacute vilaacutegban a legfontosabb az emberhez amikor Krisztushoz hasonloacutean leszaacutellva az ember megismereacuteseacutenek meacutelyseacutegeacutebe megeacuterintette az emberben azt a miszteacuteriumot amit a Szentiacuteraacutes nyelve (de a nem szentiacuteraacutesi nyelv is) a sziacutev szoacuteval jeloumll A vilaacutegot megvaacuteltoacute Krisztus egyeduumllaacutelloacute eacutes meg nem ismeacutetelhető moacutedon hatolt e miszteacuteriumba s beleacutepett az ember sziacuteveacutebe Helyesen taniacutetja tehaacutet a II Vatikaacuteni Zsinat Az ember miszteacuteriuma csak a megtestesuumllt Ige miszteacuteriumaacuteban vilaacutegosodik meg igazaacuten Aacutedaacutem az első ember ugyanis az eljoumlvendőnek tudniillik az Uacuter Krisztusnak előkeacutepe volt (Roacutem 514) Krisztus az uacutej Aacutedaacutem az Atya miszteacuteriumaacutenak eacutes szereteteacutenek kinyilatkoztataacutesaacuteval megmutatja az embernek magaacutet az embert eacutes foumlltaacuterja előtte nagyszerű hivataacutesaacutet Aki a laacutethatatlan Isten keacutepmaacutesa (Kol 115) ugyanő a toumlkeacuteletes ember is aki Aacutedaacutem fiainak az ősbűn aacuteltal elcsuacutefiacutetott istenkeacutepiseacutegeacutet helyreaacutelliacutetotta Mivel Ő az emberi termeacuteszetet foumllvette nem elemeacutesztette e termeacuteszet magaacutetoacutel eacutertetődően bennuumlnk is nagy meacuteltoacutesaacutegra jutott Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt Emberi keacutezzel dolgozott emberi eacutertelemmel gondolkodott emberi akarattal cselekedett emberi sziacutevvel szeretett Szűz Maacuteriaacutetoacutel szuumlletveacuten valoacuteban egy lett koumlzuumlluumlnk a bűnt kiveacuteve mindenben hasonloacute lett hozzaacutenk[47] Eacutes mindezt Ő tette az ember Megvaacuteltoacuteja

9 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni vonaacutesai

8

Uacutejra laacutetvaacuten a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak ezt a csodaacutelatos reacuteszeacutet egy pillanatra sem feledkezuumlnk meg arroacutel hogy Jeacutezus Krisztus az eacutelő Isten Fia engeszteleacutesseacute lett eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[48] Ő eacutes egyeduumll Ő engesztelte meg az Atya oumlroumlk szereteteacutet Tudniillik azt az atyasaacutegot mely kezdettől fogva megmutatkozott a vilaacuteg teremteacuteseacuteben abban hogy a teremteacutes egeacutesz gazdagsaacutegaacutet raacutebiacutezta az emberre amikor az embert keveacutessel tette kisebbeacute az angyaloknaacutel[49] sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtette[50] Krisztus megengesztelte Istennek azt az atyasaacutegaacutet eacutes szereteteacutet melyet az ember visszautasiacutetott megszegve az első szoumlvetseacuteget[51] eacutes minden koumlvetkező szoumlvetseacuteget is melyeket Isten toumlbbszoumlr is foumllajaacutenlott az embereknek[52] A vilaacuteg megvaacuteltaacutesa -- a szeretetnek az a feacutelelmetes miszteacuteriuma melyben meguacutejul a teremteacutes[53] -- legbensőbb termeacuteszete szerint az igazsaacuteg teljesseacutege az emberi sziacutevben az Egyszuumlloumltt Fiuacute sziacuteveacuteben eacutes aacuteltala vaacutelik lehetseacutegesseacute mindazok sziacuteveacutenek megigazulaacutesa akik az Egyszuumlloumlttben oumlroumlktől fogva arra lettek rendelve hogy Isten fiaivaacute vaacuteljanak eacutes meghiacutevaacutest kapjanak a kegyelemre eacutes a szeretetre[54] Az a Kaacutelvaacuteriaacuten foumllaacutelliacutetott kereszt melyen az ember Krisztus Jeacutezus -- Szűz Maacuteria eacutedes fia a Naacutezaacutereti Joacutezsefnek pedig fogadott fia -- elhagyja ezt a vilaacutegot Isten oumlroumlk atyasaacutegaacutenak egy uacutejabb bizonysaacutega Mert Isten Krisztusban uacutejra koumlzeledik az emberi nemhez minden egyes emberhez kiaacuterasztva raacutejuk az igazsaacuteg haacuteromszor szent Lelkeacutet[55]

Az Atya e kinyilatkoztataacutesa eacutes a Szentleacutelek kiaacuterasztaacutesa aacuteltal

-- melyek eltoumlroumllhetetlen pecseacutetet nyomnak a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba -- nyer magyaraacutezatot a Kereszt eacutes Krisztus halaacutelaacutenak teljes jelenteacutese A teremtő Isten megvaacuteltoacute Istenkeacutent mutatkozik meg olyan Istenkeacutent aki hűseacuteges[56] tudniillik hűseacuteges az ember eacutes a vilaacuteg iraacutenti szereteteacutehez melyet maacuter a teremteacutes napjaacuten kinyilvaacuteniacutetott E szeretet nem riad vissza semmitől amit az igazsaacutegossaacuteg koumlvetel Isten ezeacutert a Fiaacutet aki bűnt nem ismert eacutertuumlnk bűnneacute tette[57] Ha pedig bűnneacute tette Őt aki teljesen mentes volt a bűntől azeacutert tette hogy megmutassa a minden teremtett dolognaacutel nagyobb szeretetet amely Ő maga mert szeretet az Isten[58] De a szeretet mindenek előtt nagyobb mint a bűn mint a teremtmeacuteny gyoumlngeseacutege eacutes esendőseacutege[59] erősebb a halaacutelnaacutel mindig keacutesz arra hogy foumllemeljen felejtsen eleacutebe menjen a teacutekozloacute fiuacutenak[60] hogy megvaloacutesiacutetsa Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[61] akik az eljoumlvendő dicsőseacutegre kaptak meghiacutevaacutest[62] A szeretetnek e megnyilvaacutenulaacutesaacutet irgalomnak is nevezzuumlk[63] s e szeretet eacutes irgalom megmutataacutesa az emberi toumlrteacutenelemben ezt a formaacutet eacutes nevet kapta Jeacutezus Krisztus

10 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi vonaacutesai

Az ember keacuteptelen szeretet neacutelkuumll eacutelni Magaacutera marad eacuterthetetlenneacute vaacutelik oumlnmaga szaacutemaacutera eacutertelmeacutet vesziacuteti az eacutelete ha szeretetet nem kap szeretetet nem talaacutel nem vehet benne reacuteszt eacutes nem teheti a szeretetet magaacuteeacutevaacute Ezeacutert adja a Megvaacuteltoacute Krisztus mint maacuter mondtuk az embernek az ember teljes kinyilatkoztataacutesaacutet Eacutes ez -- lehet mondani -- a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi oldala Tudniillik a Megvaacuteltaacutesban fedezi foumll az ember sajaacutet emberseacutegeacutenek meacuteltoacutesaacutegaacutet nagysaacutegaacutet eacuterteacutekeacutet A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Isten uacutejra kimondja eacutes bizonyos moacutedon uacutejra teremti az embert Valoacuteban az ember uacutej teremteacutese ez Nincs toumlbbeacute zsidoacute vagy goumlroumlg rabszolga vagy szabad feacuterfi vagy nő mert mindannyian eggyeacute lettek Krisztus Jeacutezusban[64] Az embernek tehaacutet ha sziacuteve meacutelyeacuteig eacuterteni akarja oumlnmagaacutet -- s nemcsak futoacute pillantaacutest vet oumlnmagaacutera mellyel toumlkeacuteletlenuumll gyakran csak felsziacutenesen kuumllsőleg megmutatkozoacute magyaraacutezatokat eacutes szabaacutelyokat laacutet az eacuteletben -- Krisztushoz kell meacuternie oumlnmagaacutet feacutelelmeivel eacutes keacutetseacutegeivel gyoumlngeseacutegeivel eacutes bűnoumlsseacutegeacutevel eacuteleteacutevel eacutes halaacutelaacuteval egyuumltt Az embernek mindenestől amije van Krisztusba kell oumlltoumlznie foumll kell vennie eacutes magaacuteeacutevaacute kell tennie a Megtestesuumlleacutes eacutes Megvaacuteltaacutes teljes igazsaacutegaacutet hogy

9

uacutejra megtalaacutelhassa oumlnmagaacutet Ha ez a belső folyamat lejaacutetszoacutedik valakiben az az ember nemcsak Isten imaacutedaacutesaacuteban termi gyuumlmoumllcseacutet hanem oumlnmaga iraacutent is csodaacutelatra eacutebred Mert mennyire fontosnak kell lennie eacutes mily nagy eacuterteacutekkel kell biacuternia az embernek a Teremtő szemeacuteben ha ily nagy Megvaacuteltoacutera lett eacuterdemes[65] ha az Isten egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte hogy az ember el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyen[66]

Igazaacuteban az ember e nagy meacuteltoacutesaacutega eacutes eacuterteacuteke foumlloumltti csodaacutelatot nevezzuumlk evangeacuteliumnak azaz joacute hiacuternek de kereszteacutenyseacutegnek is nevezzuumlk Ugyanebből a csodaacutelatboacutel szaacutermazik az Egyhaacutez feladata a vilaacutegban s meacuteg inkaacutebb ebben a mai vilaacutegban Ez a csodaacutelat mely egyuacutettal meggyőződeacutes eacutes bizonyossaacuteg is -- legbensőbb termeacuteszete szerint a hit bizonyossaacutega ugyanakkor titokzatos moacutedon ez eacuteltet minden igaz humanizmust is -- szorosan kapcsoloacutedik Krisztushoz Ez hataacuterozza meg Krisztus helyeacutet eacutes ha szabad ilyet mondani kuumlloumlnleges polgaacuterjogaacutet az ember eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben Az Egyhaacutez mely szuumlntelenuumll szemleacuteli az egeacutesz Krisztus-miszteacuteriumot hite bizonyossaacutegaacuteval tudja hogy a kereszten toumlrteacutent Megvaacuteltaacutes oumlroumlkre visszaadta az embernek a meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes a vilaacutegban valoacute leacuteteacutenek eacutertelmeacutet melynek nagy reacuteszeacutet a bűn miatt elvesziacutetette Ezeacutert toumlrteacutent a megvaacuteltaacutes a Huacutesveacutet miszteacuteriumaacuteban mely a kereszten eacutes a halaacutelon aacutet vezet a foumlltaacutemadaacuteshoz

Az Egyhaacuteznak tehaacutet minden korban de kuumlloumlnoumlsen ma elsődleges feladata hogy az emberek eacutertelmeacutet lelkiismereteacutet eacutes tapasztalatait Krisztus miszteacuteriumaacutera iraacutenyiacutetsa hogy minden embert segiacutetsen abban hogy a mindennapi eacuteletben eacuteszrevegye a Jeacutezus Krisztusban toumlrteacutent megvaacuteltaacutes nagysaacutegaacutet Ugyanakkor az Egyhaacutez az ember legbensőbb dolgairoacutel is szoacutel az ember sziacuteveacuteről lelkiismereti dolgairoacutel eacutes sorsaacuteroacutel

11 Krisztus miszteacuteriuma mint az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek eacutes a kereszteacutenyseacutegnek fundamentuma

A II Vatikaacuteni Zsinat hallatlan nagy munkaacutet veacutegzett annak eacuterdekeacuteben hogy kialakuljon az Egyhaacuteznak az a teljes eacutes aacuteltalaacutenos oumlnismerete melyről VI Paacutel első enciklikaacutejaacuteban beszeacutelt Ez az oumlnismeret -- vagy inkaacutebb az Egyhaacutez sajaacutetos oumlntudata -- dialoacutegusban szuumlletik melynek leacutetrejoumltteacutehez előszoumlr oda kell fordulni a maacutesikhoz ahhoz akivel beszeacutelni akarunk Az egyetemes zsinat nagy loumlkeacutest adott ennek a sajaacutetosan egyhaacutezi oumlnismeretnek a kialakulaacutesaacutehoz azzal hogy eleacutenk taacuterta a foumlldkerekseacuteg vallaacutesainak teacuterkeacutepeacutet Ezenkiacutevuumll megmutatta hogyan helyezkednek el ezen a teacuterkeacutepen az egyes vallaacutesok beleeacutertve az ateizmus reacutegebben nem ismert korunkat azonban nagyon jellemző kuumlloumlnboumlző okokboacutel kiinduloacute politikai hataacuterok koumlzeacute rendezett szervezett formaacuteit is

A vallaacutest a Zsinat előszoumlr egyetemes jelenseacutegkeacutent neacutezi mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet a legősibb időktől fogva kiacuteseacuteri Ezutaacuten taacutergyalja a kuumlloumlnfeacutele nem kereszteacuteny vallaacutesokat veacuteguumll magaacutet a kereszteacutenyseacuteget A Zsinatnak az a dokumentuma mely a nem kereszteacuteny vallaacutesokkal foglalkozik telve van azoknak a lelki javaknak megbecsuumlleacuteseacutevel melyek a vallaacutes eacutes az erkoumllcsi taniacutetaacutes reacuteveacuten vannak jelen az emberiseacuteg eacuteleteacuteben s aacutethatjaacutek az egeacutesz emberi kultuacuteraacutet sőt az anyagi javakkal szembeni elsőbbseacuteguumlket is elismeri Az egyhaacutezatyaacutek meacuteltaacuten csodaacuteltaacutek a kuumlloumlnfeacutele vallaacutesokban az egyetlen igazsaacuteg keacutepeit min taz Ige magvait[67] melyek minden ember kuumlloumlnfeacutele utakon de egyetlen ceacutel feleacute toumlrő forroacute vaacutegyakozaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak e vaacutegy Istent akarja birtokolni eacutes egyuacutettal eacuteppen az Isten feleacute toumlrekveacutes reacuteveacuten az egyes ember eacutes az emberi nem eacuteleteacutenek teljes eacutertelmeacutet szeretneacute megragadni A Zsinat kuumlloumlnleges figyelmet szentelt a zsidoacute vallaacutesnak megemleacutekezve arroacutel a nagy lelki kincstaacuterroacutel mely koumlzoumls birtoka a kereszteacutenyeknek eacutes a zsidoacuteknak de tiszteletet mutatott az iszlaacutem koumlvetői iraacutent is akik Aacutebrahaacutem hiteacuteben osztoznak[68]

10

Miutaacuten a Zsinat iacutegy foumlltaacuterta a valoacutesaacutegot az Egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyek egyenkeacutent is teljesebb tudataacutera eacutebredhetnek Krisztus miszteacuteriumaacutenak mely szaacutezadok eacutes nemzedeacutekek oacuteta el volt rejtve Istenben[69] azeacutert hogy a maga idejeacuteben feacuteny deruumlljoumln raacute ez toumlrteacutenik az ember Krisztus Jeacutezusban eacutes minden nemzedeacutek Benne kapja ezt a kinyilatkoztataacutest Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal Isten teljesen megmutatkozott az embereknek eacutes veacuteglegesen koumlzel joumltt hozzaacutenk ugyanakkor Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal vaacutelt vilaacutegossaacute az embernek a maga meacuteltoacutesaacutega eacutes foumllmagasztalaacutesa de tudataacutera eacutebredt a termeacuteszeteacutet meghaladoacute eacuterteacutekeknek eacutes az emberi eacutelet rendelteteacuteseacutenek is

Ezeacutert mindannyiunknak -- akik csak Krisztus koumlvetői vagyunk -- koumlreacuteje kell gyűlnuumlnk eacutes koumlruumlloumltte kell kapcsolatot talaacutelnunk egymaacutessal Ez a koumlzoumlsseacuteg azonban -- mely a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő elteacuterő hagyomaacutenyokkal struktuacuteraacutekkal eacutes taniacutetaacutesokkal rendelkező egyhaacutezak vagy egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt alakul -- nem valoacutesiacutethatoacute meg a koumllcsoumlnoumls megismereacuteseacutert eacutes a teljes egyseacuteg uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteeacutert valoacute szuumlntelen faacuteradozaacutes neacutelkuumll Azt azonban maacuteris hirdethetjuumlk eacutes tanuacutesiacutetanunk is kell hogy oumlsszetartozunk Krisztus miszteacuteriumaacutenak hirdeteacuteseacuteben a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni eacutes emberi vonaacutesainak megmutataacutesaacuteban s a faacuteradhatatlan kuumlzdelemben melyet azeacutert az emberi meacuteltoacutesaacutegeacutert viacutevunk melyet Krisztusban minden ember megkapott eacutes veacutegeacuterveacutenyesen elnyerhet Ez a meacuteltoacutesaacuteg a fogadott istengyermekseacuteg kegyelmeacutenek meacuteltoacutesaacutega s ugyanakkor az emberi nem belső igazsaacutegaacutenak meacuteltoacutesaacutega amely meacuteltoacutesaacuteg -- ha vilaacutegunkban valoacuteban oly jelentősseacute vaacutelt -- szaacutemunkra meacuteg vilaacutegosabb annak az igazsaacutegnak a feacutenyeacuteben aki Ő maga Jeacutezus Krisztus

Jeacutezus Krisztus ugyanis szilaacuterd alapja eacutes oumlroumlk koumlzeacuteppontja annak a koumltelező szolgaacutelatnak eacutes feladatnak melyet Isten az emberre biacutezott E feladatban valamennyiuumlnknek reacuteszt kell vennuumlnk minden erőnket szolgaacutelataacuteba kell aacutelliacutetanunk mert a mai kor embereacutenek nekuumlnk elsősorban erre van szuumlkseacuteguumlnk S ha uacutegy tűnik hogy ezt a munkaacutet manapsaacuteg nagyobb erők akadaacutelyozzaacutek mint reacutegebben az egyuacutettal bizonysaacuteg is arroacutel hogy e szolgaacutelatra ma nagyobb szuumlkseacuteg van mint reacutegebben s az emberek jobban aacutehiacutetoznak raacute meacuteg ha tiltakoznak is ellene Itt eacuterintjuumlk az uumldvrendnek azt a miszteacuteriumaacutet hogy az uumldvoumlsseacuteg eacutes a kegyelem a kereszthez koumltődik Krisztus nem veacuteletlenuumll mondta A mennyek orszaacutega erőszakot szenved eacutes az erőszakosok szerzik meg azt[70] majd hozzaacutetette e vilaacuteg fiai a maguk nemeacuteben okosabbak a vilaacutegossaacuteg fiainaacutel[71] Nyugodt leacutelekkel vaacutellaljuk ezt a dorgaacutelaacutest hogy olyanok lehessuumlnk mint Istennek azok az erőszakos emberei akiket oly sokszor megfigyelhettuumlnk az Egyhaacutez toumlrteacutenelmeacuteben eacutes mostanaacuteban is laacutethatunk hogy veacutegre valamennyien tudva eacutes szaacutent szaacutendeacutekkal vegyuumlk magunkra a szent koumltelesseacuteget hogy megmutassuk a vilaacutegnak Krisztust hogy baacuterki emberfiaacutenak segiacutetsuumlnk foumllfedezni oumlnmagaacutet hogy segiacutetsuumlnk kortaacutersainknak testveacutereinknek eacutes nőveacutereinknek neacutepeknek nemzeteknek eacutes az egeacutesz emberiseacutegnek szegeacutenyeknek eacutes a most fejlődő orszaacutegoknak egyszoacuteval mindenkinek hogy megismerjeacutek Krisztus kifuumlrkeacuteszhetetlen gazdagsaacutegaacutet[72] mely minden ember szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető eacutes minden embernek kincse

12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg

Ebben a Krisztus szaacutendeacuteka szerint koumlzoumls feladatban a kereszteacutenyeknek maacuter a teljes egyseacuteg megvaloacutesulaacutesa előtt meg kell talaacutelniuk azokat a szaacutelakat melyek oumlsszekoumltik őket Ez az egyseacuteg apostoli eacutes misszioacutes misszioacutes eacutes apostoli Ezen egyseacutegneacutel fogva koumlzeliacutethetjuumlk meg az emberi szellemnek azt a csodaacutelatos oumlroumlkseacutegeacutetmely az oumlsszes vallaacutesban megmutatkozott amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozataacuteban taniacutetja[73] Ezeacutert koumlzeleduumlnk az emberi kultuacutera minden formaacutejaacutehoz minden ideoloacutegiai elgondolaacuteshoz minden

11

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 2: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

II JAacuteNOS PAacuteL PAacutePA TISZTELENDŐ TESTVEacuteREINEK EacuteS SZERETETT GYERMEKEINEK UumlDVOumlZLETEacuteT EacuteS APOSTOLI AacuteLDAacuteSAacuteT KUumlLDI

I AZ OumlROumlKSEacuteG

1 A maacutesodik eacutevezred veacutegeacuten

Az embert megvaacuteltoacute Jeacutezus Krisztus a vilaacutegmindenseacuteg eacutes a toumlrteacutenelem koumlzeacuteppontja sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk feleacuteje fordul ebben az egyeduumllaacutelloacute időszakban melyet most eacutel aacutet az Egyhaacutez eacutes az egeacutesz emberiseacuteg csalaacutedja Ez az az időszak amikor nagyon koumlzel jaacuterunk a keacutetezredik eacutevhez eacutes Isten a maga titokzatos tervei szerint eacuteppen most biacutezta raacutenk szeretett előduumlnk I Jaacutenos Paacutel halaacutela utaacuten azt az egeacutesz Egyhaacuteznak szoacuteloacute szolgaacutelatot mely Peacuteter roacutemai szeacutekeacutehez kapcsoloacutedik Ma neheacutez megmondani mit hoz majd az a keacutetezredik eacutev az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek s milyen lesz az egyes neacutepeknek nemzeteknek orszaacutegoknak kontinenseknek aacutembaacuter vannak proacutebaacutelkozaacutesok melyekkel előre akarnak laacutetni bizonyos esemeacutenyeket Az Egyhaacutez Isten neacutepe szaacutemaacutera -- mely joacutellehet kuumlloumlnfeacutele formaacutekban de kiterjedt maacuter a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig -- az az eacutev a nagy jubileum eacuteve lesz 2000-ben ahhoz az eacutevforduloacutehoz eacuterkezuumlnk mely -- tiszteletben tartva minden időszaacutemiacutetaacutesi kiigaziacutetaacutest amit a kronoloacutegiai pontossaacuteg koumlvetel -- elhozza a megemleacutekezeacutest eacutes kuumlloumlnoumlsen is foumlleleveniacuteti bennuumlnk azt az elsődleges igazsaacutegot melyre hituumlnk alapszik s melyet Szent Jaacutenos evangeacutelista evangeacuteliumaacutenak elejeacuten iacutegy mond Az Ige testteacute lett eacutes koumlzoumlttuumlnk eacutelt[1] eacutes maacutesutt Isten uacutegy szerette a vilaacutegot hogy egyszuumlloumltt Fiaacutet adta oda hogy aki hisz benne el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[2]

Bizonyos eacutertelemben tehaacutet egy uacutej Aacutedventben is eacuteluumlnk ami a vaacuterakozaacutes ideje Azelőtt Isten a proacutefeacutetaacutek uacutetjaacuten toumlbb alkalommal eacutes toumlbbfeacutele moacutedon szoacutelt őseinkhez Ebben a veacutegső korszakban Fia aacuteltal beszeacutelt hozzaacutenk[3] abban a Fiuacuteban aki az Ige s aki emberreacute lett eacutes Szűz Maacuteriaacutetoacutel szuumlletett Az emberi toumlrteacutenelem a szeretettel teljes isteni elgondolaacutes szerint ebben a megvaacuteltoacute cselekmeacutenyben eacuteri el tetőpontjaacutet Mert Isten beleacutepett az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutebe eacutes mint ember alanya lett a toumlrteacutenelemnek egy a megszaacutemlaacutelhatatlan sokasaacutegboacutel s ugyanakkor az Egyetlen

Isten a megtestesuumlleacutes aacuteltal megadta az emberi eacuteletnek azokat a taacutevlatokat melyeket a teremteacutes pillanataacutetoacutel fogva neki szaacutent meacutegpedig veacuteglegesen megadta -- a maga sajaacutetos isteni moacutedjaacuten oumlroumlk szeretete eacutes irgalmassaacutega szerint megőrizve teljes isteni szabadsaacutegaacutet -- olyan pazarloacute bőkezűseacuteggel hogy ha az eredeti bűnre s az emberiseacuteg oumlsszes szemeacutelyes bűneacutere tekintuumlnk eacutes figyelembe vesszuumlk az emberi eacutertelem az akarat eacutes a sziacutev teacutevelygeacuteseit lehetetlen nem ismeacutetelgetnuumlnk a szent liturgiaszavait Oacute boldog az a bűn melynek ilyen nagy Megvaacuteltoacuteja lett[4]

2 Az uacutej paacutepa első szavai

Krisztushoz lelkuumlnk Megvaacuteltoacutejaacutehoz fordult sziacutevuumlnk eacutes elmeacutenk az elmuacutelt eacutev oktoacuteber 16-aacuten amikor a kaacutenoni vaacutelasztaacutes megtoumlrteacutente utaacuten elhangzott feleacutenk a keacuterdeacutes Elfogadod-e Akkor azt feleltuumlk A Krisztus iraacutenti hit engedelmesseacutegeacutevel az Egyhaacutez eacutes Krisztus Anyja iraacutenti bizalommal a sok neheacutezseacuteg elleneacutere a feladatot elvaacutellalom

2

Azt akarjuk hogy e vaacutelaszunkroacutel most minden megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumll mindenki tudomaacutest szerezzen iacutegy akarjuk kifejezni hogy szolgaacutelatunk -- mely a Peacuteter utoacutedaacutevaacute eacutes Roacutema puumlspoumlkeacuteveacute vaacutelasztaacutes elfogadaacutesa utaacuten kuumlloumlnleges koumltelesseacuteguumlnk lett -- a Megtestesuumlleacutes elsődleges eacutes alapvető igazsaacutegaacutehoz kapcsoloacutedik

Ugyanazokat a neveket vettuumlk foumll melyeket szeretett Előduumlnk I Jaacutenos Paacutel paacutepa vaacutelasztott magaacutenak Amikor 1978 augusztus 26-aacuten a Biacuteborosi Kolleacutegium előtt ő kijelentette hogy a Jaacutenos Paacutel nevet vaacutelasztja -- ilyen kettős neacutevnek a roacutemai paacutepaacutek toumlrteacuteneteacuteben nincs előzmeacutenye -- ebben a teacutenyben az uacutej paacutepasaacuteg aacuteldaacutesainak előjeleacutet laacutettuk Mivel azonban az ő paacutepai szolgaacutelata alig 30 napig tartott a mi feladatunk nemcsak az hogy folytassuk az ő paacutepasaacutegaacutet hanem mint ő mi is eloumllről akarjuk kezdeni Ezt erősiacuteti meg az a kettős neacutev melyet magunknak adtunk

Főtisztelendő Előduumlnk peacuteldaacuteja szerint a Jaacutenos Paacutel nevet viselve mikeacutent ő jelezni akarjuk a szeretetet amellyel XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa aacuteltal az Egyhaacutezra hagyott oumlroumlkseacutegbe leacutepuumlnk s szeretneacutenk kifejezni hogy mi magunk is keacuteszek vagyunk Isten segiacutetseacutegeacutevel ezt az oumlroumlkseacuteget tovaacutebb művelni eacutes gyarapiacutetani

A kettős neacutev eacutes e keacutet paacutepasaacuteg reacuteveacuten kapcsoloacutedunk az Apostoli Szentszeacutek egyetemes hagyomaacutenyaacutehoz eacutes oumlsszes előduumlnkhoumlz akik e 20 szaacutezadban s a koraacutebbiakban előttuumlnk jaacutertak eacutes az időben visszatekintve -- figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző korok sajaacutetossaacutegait -- arra a feladatra eacutes szolgaacutelatra hivatkozunk mely Peacuteter szeacutekeacutenek az Egyhaacutezban egeacuteszen egyeduumllaacutelloacute helyet hataacuterozott meg XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa olyan aacutellomaacutest jelentenek a paacutepasaacuteg toumlrteacuteneteacuteben amely kuumlszoumlb jelleggel biacuter eacutes innen akarunk I Jaacutenos Paacutel paacutepaacuteval egyuumltt elindulni a joumlvendő feleacute ezen az uacuteton hataacutertalan bizalom eacutes a Krisztustoacutel megiacutegeacutert eacutes Egyhaacutezaacutenak elkuumlldoumltt Szentleacutelek iraacutenti engedelmesseacuteg fog vezeacuterelni minket Krisztus ugyanis koumlzvetlenuumll a szenvedeacutese előtt megmondta apostolainak Jobb nektek ha eacuten elmegyek mert ha nem megyek el a Vigasztaloacute nem joumln el hozzaacutetok Ha azonban elmegyek elkuumlldoumlm őt nektek[5] Ha eljoumln a Vigasztaloacute akit az Atyaacutetoacutel kuumlldoumlk az Igazsaacuteg Lelke aki az Atyaacutetoacutel szaacutermazik ő majd tanuacutesaacutegot tesz roacutelam Tegyetek ti is tanuacutesaacutegot roacutelam hiszen kezdettől fogva velem vagytok[6] Amikor eljoumln az Igazsaacuteg Lelke ő majd elvezet benneteket a teljes igazsaacutegra Nem magaacutetoacutel fog beszeacutelni hanem azt mondja el amit hall eacutes a joumlvendőt fogja hirdetni nektek[7]

3 Bizalom az igazsaacuteg eacutes a szeretet Lelkeacuteben

Iacutegy haacutet minden bizalmunkat az Igazsaacuteg Lelkeacutebe vetve leacutepuumlnk a keacutet legutoacutebbi paacutepa gazdag oumlroumlkseacutegeacutebe Ez az oumlroumlkseacuteg teljesen az Egyhaacutez-ismeretből fakad egeacuteszen uacutej a II Vatikaacuteni Zsinatnak koumlszoumlnhető moacutedon E zsinatot XXIII Jaacutenos paacutepa hiacutevta oumlssze eacutes nyitotta meg a befejezeacutese pedig VI Paacutel paacutepaneveacutehez fűződik akinek műkoumldeacuteseacutet eacutes toumlrekveacuteseit mi magunk is koumlzelről laacutethattuk Mindig csodaacuteltuk meacutelyseacuteges boumllcsesseacutegeacutet eacutes erősseacutegeacutet aacutellhatatossaacutegaacutet eacutes tuumlrelmeacutet azokban a neheacutez időkben melyek paacutepasaacutegaacuteban a Zsinat utaacuten koumlvetkeztek Az Egyhaacuteznak Peacuteter hajoacutejaacutenak kormaacutenyosakeacutent nyugalmaacutet eacutes kiegyensuacutelyozottsaacutegaacutet boumllcs előrelaacutetaacutessal őrizte olyan kritikus pillanatokban is amikor uacutegy laacutetszott hogy ezt a hajoacutet beluumllről leacutekelik meg rendiacutethetetlenuumll remeacutenykedett a hajoacute eacutepseacutegeacutenek megmaradaacutesaacuteban Valoacute igaz hogy minden amit a Leacutelek a Zsinat aacuteltal most mondott az Egyhaacuteznak s amit az Egyhaacutez aacuteltal az oumlsszes egyhaacuteznak uumlzen[8] -- joacutellehet kisebb meguumltkoumlzeacuteseket kivaacuteltott -- csak arra iraacutenyul hogy Isten neacutepe mely tudataacuteban van a raacutebiacutezott uumldvoumlziacutető feladatnak a maga egeacuteszeacuteben megerősoumldjeacutek

3

Mindarroacutel amit az Egyhaacutez oumlnmagaacuteroacutel napjainkban foumllismert VI Paacutel paacutepa szoacutelt Ecclesiam Suam kezdetű alapvető enciklikaacutejaacuteban s mi magunk ehhez csatlakozunk eacutes erre hivatkozunk e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelző enciklikaacutenkban Az Egyhaacutez Szentleacutelek aacuteltal megvilaacutegosiacutetott eacutes taacutemogatott s naproacutel napra gyarapiacutetandoacute oumlnismerete -- mely isteni miszteacuterium voltaacutera emberi kuumlldeteacuteseacutere eacutes minden emberi gyoumlngeseacutegeacutere vonatkozik -- legyen eacutes maradjon elsődleges forraacutesa az Egyhaacutez szereteteacutenek amely szeretet majd tovaacutebb noumlveli eacutes szilaacuterdiacutetja az Egyhaacutez oumlnismereteacutet Az ilyen Egyhaacutez-ismeretnek nagyon vilaacutegos bizonysaacutegaacutet hagyta raacutenk VI Paacutel paacutepa aki paacutepasaacutegaacutenak sokszor faacutejdalmas reacuteszleteivel taniacutetott minket annak az Egyhaacutez rendiacutethetetlen szereteteacutere mely -- a Zsinat taniacutetaacutesa szerint -- szentseacutege azaz jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberi nem egyseacutegeacutenek[9]

4 Hivatkozaacutes VI Paacutel első enciklikaacutejaacutera

Ezeacutert az Egyhaacutez oumlnismereteacutenek paacuterosulnia kell a mindenki feleacute kitaacuteruloacute lelkuumllettel hogy minden ember megtalaacutelhassa benne Krisztus foumllfoghatatlan gazdagsaacutegaacutet melyről a nemzetek Apostola beszeacutel[10] Az ilyen mindenki feleacute nyiacutelt lelkuumlletből mely magaacuteban foglalja sajaacutet termeacuteszeteacutenek ismereteacutet eacutes sajaacutet igazsaacutegaacutenak bizonyossaacutegaacutet -- melyről Krisztus azt mondta a beszeacuted nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[11] -- fakad az Egyhaacutez apostoli azaz misszioacutes ereje amennyiben csorbiacutetatlanul vallja eacutes hirdeti a Krisztustoacutel kapott teljes igazsaacutegot

Az Egyhaacuteznak azt a paacuterbeszeacutedet is folytatnia kell amelyet VI Paacutel az Ecclesiam Suam kezdetű enciklikaacuteban uumldvoumlthozoacute paacuterbeszeacutednek nevezett gondosan koumlruumlliacuterva mindazokat a teruumlleteket melyeken folynia kell[12] Mivel mi magunk ebben a dokumentumban a VI Paacutel paacutepaacutetoacutel aacutetvett gondolatokat ideacutezzuumlk foumll szuumlntelenuumll haacutelaacutet adunk Istennek azeacutert hogy nagynevű Előduumlnk aki egyuacutettal atyaacutenk is volt kifeleacute megmutatta az Egyhaacutez igazi arcaacutet aacutembaacuter a Zsinatot koumlvető időszakban kuumlloumlnfeacutele belső bajok kiacutenoztaacutek az Egyhaacutezat Iacutegy toumlrteacutent hogy az emberiseacuteg jelentős reacutesze a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletformaacutek koumlzepette -- legalaacutebbis uacutegy veacuteljuumlk -- jobban tudataacutera eacutebredt hogy Krisztus Egyhaacutezaacutera annak kuumlldeteacuteseacutere eacutes szolgaacutelataira valoacuteban szuumlkseacutege van E foumllismereacutes neacuteha erősebbnek bizonyult azoknaacutel a kritikus megnyilvaacutenulaacutesoknaacutel melyek beluumllről taacutemadtaacutek az Egyhaacutezat inteacutezmeacutenyeit eacutes szervezeteacutet s az Egyhaacutezban dolgozoacute embereket E noumlvekvő kritika kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel szaacutermazott eacutes bizonyosra vesszuumlk hogy nem hiaacutenyzott belőle az Egyhaacutez iraacutenti igaz szeretet Keacutetseacutegtelenuumll volt ebben a kritikai toumlrekveacutesben -- hogy most minden egyebet mellőzzuumlnk -- a triumfalizmust legyűrni akaroacute szaacutendeacutek melyről a Zsinat idejeacuten oly sok szoacute esett Ha azonban az Egyhaacuteznak koumltelesseacutege szeliacuted eacutes alaacutezatossziacutevű Mestereacutenek peacuteldaacutejaacutet koumlvetve[13] alaacutezatosnak lennie eacutes kritikus szemmel neacuteznie mindent ami emberi termeacuteszeteacutenek eacutes megnyilvaacutenulaacutesainak reacutesze sőt mindezt kiacutenos gondossaacuteggal keresnie is kell akkor e kritika kereseacuteseacuteben is meg kell maradnia a kellő hataacuterokon beluumll Kuumlloumlnben nem lesz sem hasznos sem termeacutekeny eacutes nem az igazsaacutegot a szeretetet eacutes a kegyelemeacutert haacutelaacutes lelkuumlletet mutatja mely kegyelemnek eacuteppen az Egyhaacutezban eacutes az Egyhaacutez reacuteveacuten leszuumlnk reacuteszeseiveacute Az ilyen kritikai toumlrekveacutes nem a szolgaacutelni akaraacutest fejezi ki hanem azt a szaacutendeacutekot hogy maacutesok veacutelemeacutenyeacutet a magaacuteeacutehoz igaziacutetsa raacuteadaacutesul mindezt sokszor a kellő megfontoltsaacuteg neacutelkuumll taacuterva a nyilvaacutenossaacuteg eleacute

Haacutela legyen VI Paacutel paacutepaacutenak hogy tiszteletben tartva minden reacuteszigazsaacutegot ami a kuumlloumlnfeacutele emberi veacutelemeacutenyekben ott volt a kormaacutenyos feladataacutenak betoumllteacuteseacuteben mindveacutegig megőrizte a kiegyensuacutelyozott eacutes koumlvetkezetes vezeteacutest[14] Termeacuteszetesen az Egyhaacutez -- melyet majdnem azonnal VI Paacutel paacutepa utaacuten I Jaacutenos Paacutel elhunytaacuteval biacutezott raacutenk az Uacuter -- nem mentes a belső neheacutezseacutegektől eacutes feszuumlltseacutegektől Ugyanakkor az Egyhaacutez belsőleg foumllkeacuteszuumlltebbeacute vaacutelt az oumlnkritikus tuacutelzaacutesokkal szemben elmondhatjuk tehaacutet hogy kritikusabb a kuumlloumlnboumlző

4

meggondolatlan kritikaacutekkal ellenaacutelloacutebb a kuumlloumlnboumlző uacutejiacutetaacutesokkal szemben eacuterettebb lett a szellemek megiacuteteacuteleacuteseacuteben alkalmasabbaacute vaacutelt hogy oumlroumlk kincstaacuteraacuteboacutel előhozzon uacutejat eacutes reacutegit egyaraacutent[15] jobban ismeri a maga miszteacuteriumaacutet eacutes mindebből az koumlvetkezik hogy keacuteszseacutegesebb lett mindenki feleacute szoacuteloacute uumldvoumlziacutető feladataacutenak megoldaacutesaacutera hiszen Isten azt akarja hogy minden ember uumldvoumlzuumlljoumln eacutes eljusson az igazsaacuteg ismereteacutere[16]

5 Kollegialitaacutes eacutes apostolkodaacutes

Az Egyhaacutez mostanaacuteban minden laacutetszat elleneacutere egyseacutegesebb a szolgaacutelat koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutes az apostolsaacuteg tudataacuteban Ez az oumlsszetartozaacutes a kollegialitaacutesnak abboacutel a princiacutepiumaacuteboacutel koumlvetkezik amit a II Vatikaacuteni Zsinat eleveniacutetett foumll s melyet maga Krisztus Peacuteter főseacutege alatt a tizenkeacutet apostolban alapiacutetott meg eacutes a puumlspoumlkoumlk kolleacutegiumaacuteban szuumlntelenuumll meguacutejiacutet iacutegy Peacuteter utoacutedjaacutehoz kapcsoloacutedva eacutes az ő vezeteacutese alatt ez a kolleacutegium naproacutel napra noumlvekszik a foumlldkerekseacutegen De a Zsinat nem csupaacuten emleacutekeztetett a puumlspoumlki kollegialitaacutes ezen elveacutere hanem nagyon elevenneacute is tette toumlbbek koumlzoumltt azzal hogy kiacutevaacutenta aacutellandoacute inteacutezmeacutenye legyen amit aztaacuten VI Paacutel paacutepa a puumlspoumlki szinoacutedusban eacuteletre is hiacutevott s e szinoacutedus munkaacuteja nemcsak VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak suacutelyaacutet noumlvelte hanem hatott I Jaacutenos Paacutel eacutes hat az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak paacutepasaacutega alatt is

A kollegialitaacutes elve nagyon alkalmasnak bizonyult a Zsinat utaacuteni neheacutez időszakban mert az egy sziacutev eacutes egy leacutelek aacuteltal iraacutenyiacutetott puumlspoumlki kolleacutegium -- mely főleg a szinoacutedusban mutatja meg a Peacuteter utoacutedaacuteval valoacute egyseacutegeacutet -- eloszlatta a keacutetelyeket eacutes utat mutatott az Egyhaacutez meguacutejiacutetaacutesaacutera figyelembe veacuteve az Egyhaacutez egyetemesseacutegeacutet Toumlbbek koumlzoumltt a szinoacutedusboacutel szuumlletett az a nagy evangelizaacutecioacutes kezdemeacutenyezeacutes mely az Evangelii Nuntiandi[17]kezdetű apostoli buzdiacutetaacutesban nyert megfogalmazaacutest Nagy oumlroumlmmel fogadtaacutek ezt mint az evangelizaacutecioacute eacutes a lelkipaacutesztorkodaacutes meguacutejiacutetaacutesaacutenak programjaacutet Ugyanilyen szellemben teveacutekenykedett a puumlspoumlki szinoacutedus legutoacutebbi rendes gyűleacutese mely koumlruumllbeluumll egy eacutevvel VI Paacutel halaacutela előtt mint koumlzismert a katekeacutezisről taacutergyalt Ennek a szinoacutedusnak a gyuumlmoumllcseacutet meacuteg rendszerezni kell eacutes az Apostoli Szentszeacutek reacuteszeacuteről majd koumlzzeacute kell tenni

Mikor a puumlspoumlki kollegialitaacutes kuumlloumlnboumlző formaacuteinak kibontakozaacutesaacuteroacutel szoacutelunk nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel sem hogy megemliacutetsuumlk az Egyhaacutezban mindenuumltt megalakult nemzeti puumlspoumlki konferenciaacutekat s e kollegialitaacutes egyeacuteb nemzetkoumlzi vagy kontinentaacutelis szervezeti formaacuteit Az Egyhaacutez sokszaacutezados hagyomaacutenyaacutera hivatkozva hangsuacutelyoznunk kell a helyi szinoacutedusok jelentőseacutegeacutet A Zsinat elgondolaacutesa eacutes szaacutendeacuteka az volt eacutes VI Paacutel ezt koumlvetkezetesen meg is valoacutesiacutetotta hogy ezek az inteacutezmeacutenyek melyeket az Egyhaacutez hosszuacute tapasztalata hitelesiacutetett a puumlspoumlkoumlk minden egyeacuteb kollegiaacutelis formaacutejaacuteval egyuumltt -- mint pl eacutersekseacutegek vagy egy--egy puumlspoumlkseacuteg -- az Egyhaacutez egyetemesseacutegeacuten beluumll legyenek tudataacuteban mivoltuknak eacutes őrizzeacutek identitaacutesukat A papokat is toumlltse be az a lelkuumllet hogy egymaacutes munkataacutersai eacutes eacuterezzenek felelősseacuteget egymaacuteseacutert Ezt a Zsinat utaacuten leacutetrejoumltt toumlbbfeacutele papi tanaacutecs maacuter ki is fejezi A laikusoknak is meg kell eacuterezniuumlk hogy nemcsak a maacuter eddig is leacutetező apostolkodaacutes szaacutelai nyertek megerősiacuteteacutest hanem uacutej talaacuten elteacuterő termeacuteszetű de nagyon teveacutekeny taacutersasaacutegok is joumlttek leacutetre A laikusoknak nem szabad megfeledkezniuumlk arroacutel a lelkiismeretbeli koumltelezettseacuteguumlkről mellyel az Egyhaacuteznak tartoznak ti hogy lelkipaacutesztoraiknak eacutes az Istennek szentelt eacutelet inteacutezmeacutenyeit keacutepviselőknek az egyhaacutezmegyei zsinatokon eacutes a pleacutebaacuteniaacutek vagy egyhaacutezmegyeacutek lelkipaacutesztori tanaacutecsaiban sziacutevesen nyuacutejtsanak segiacutetseacuteget

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten minderre gondolnunk kell hogy haacutelaacutet adjunk eacuterte Istennek megerősiacutetsuumlk testveacutereinket eacutes nőveacutereinket s hogy megemleacutekezzuumlnk a II Vatikaacuteni Zsinat

5

munkaacutejaacuteroacutel eacutes nagy Elődeinkről akik az Egyhaacutez eacuteleteacutenek ezt az uacutej folyamaacutet erőt veacuteve minden keacutetkedeacutesen romlaacuteson eacutes kriacutezisen elindiacutetottaacutek

6 Uacuteton a kereszteacutenyek egyseacutege feleacute

Eacutes mit mondjunk az oumlkumenizmusboacutel szaacutermazoacute uacutej kezdemeacutenyezeacutesekről XXIII Jaacutenos az Egyhaacuteznak oumlroumlkkeacute emleacutekezeteacuteben maradoacute főpaacutesztora evangeacuteliumi egyszerűseacuteggel kezdemeacutenyezte a kereszteacutenyek egyseacutegeacutet nyilvaacutenvaloacutean Mesteruumlnk Jeacutezus Krisztus akarataacutenak megfelelően melyet Ő ismeacutetelten kifejezett s kuumlloumlnleges suacutellyal nyilvaacuteniacutetott ki a szenvedeacutese előtti utolsoacute vacsoraacuten amikor iacutegy imaacutedkozott Atyaacutem őrizd meg őket hogy mindnyaacutejan egy legyenek[18] E koumlvetelmeacutenynek a II Vatikaacuteni Zsinat az oumlkumenizmusroacutel szoacuteloacute hataacuterozataacuteban roumlviden eleget tett VI Paacutel paacutepa volt az aki a Kereszteacutenyek Egyseacutegeacutenek Titkaacutersaacutega segiacutetseacutegeacutevel megtette az első nem is oly koumlnnyű leacutepeacuteseket ennek az egyseacutegnek a megvaloacutesiacutetaacutesa feleacute Milyen messzire jutottunk ezen az uacuteton Aneacutelkuumll hogy reacuteszletekbe bocsaacutetkoznaacutenk legalaacutebb annyit megaacutellapiacutethatunk igaz eacutes nagyjelentőseacutegű leacutepeacuteseket tettuumlnk Megaacutellapiacutethatjuk hogy koumlvetkezetesen eacutes gondosan dolgoztunk mi is eacutes veluumlnk egyuumltt mindazok akik maacutes egyhaacutezakat eacutes kereszteacuteny koumlzoumlsseacutegeket keacutepviselnek Ezeacutert őszinte koumlszoumlnetuumlnket fejezzuumlk ki nekik

Igaz hogy a vilaacuteg eacutes a kereszteacutenyseacuteg jelen aacutellapota uacutegy laacutetszik nem ad maacutes lehetőseacuteget az Egyhaacutez egyetemes kuumlldeteacuteseacutenek veacutegrehajtaacutesaacutera-- maacuter ami az oumlkumenizmus keacuterdeacuteseit illeti -- mint azt hogy hittel aacutellhatatosan alaacutezatosan eacutes baacutetran keresse a koumlzeledeacuteshez eacutes az egyseacuteghez vezető utakat amint ezt VI Paacutel paacutepa sajaacutet peacuteldaacutejaacuteval is megmutatta Keresnuumlnk kell tehaacutet az egyseacuteget meg nem torpanva az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy halmozoacutedoacute neheacutezseacutegek miatt kuumlloumlnben sem Krisztus szavaacutehoz nem vagyunk hűseacutegesek sem veacutegakarataacutet nem tesszuumlk meg Ezt a veszeacutelyt vajon vaacutellalhatjuk-e

Voltak akik a kezdeti neheacutezseacutegeket eacutes az első oumlkumenikus proacutebaacutelkozaacutesok sikertelenseacutegeit laacutetva vissza akartak huacutezoacutedni Sőt voltak akik uacutegy iacuteteacutelteacutek hogy ez a toumlrekveacutes aacutertalmas az Evangeacuteliumra mert meacuteg nagyobb szakadaacutest ideacutez elő az Egyhaacutezban a hit eacutes erkoumllcs dolgaacuteban fogalmi zavarokhoz vezet eacutes a vallaacutes keacuterdeacuteseacuteben a koumlzoumlmboumlsseacuteget keacutesziacuteti elő Lehet hogy jogosan jelezteacutek ezek az emberek feacutelelmuumlket de a dolgoknak itt is meg kell tartani a meacuterteacutekeacutet Keacutetseacutegtelen hogy az Egyhaacutez eacuteleteacutenek jelen szakasza elsősorban tudatos meacutely hitet koumlvetel s feladataink tudatos vaacutellalaacutesaacutet Oumlkumenikusan cselekedni egyeacutertelmű azzal hogy kitaacuterulkozni koumlzeledni keacuteszen lenni a megbeszeacuteleacutesekre koumlzoumlsen keresni az igazsaacutegot teljesen evangeacuteliumi eacutes kereszteacuteny eacutertelemben de semmikeacuteppen sem jelenti azt hogy lemondjunk roacutela vagy hogy baacutermi moacutedon megseacutertsuumlk az isteni igazsaacuteg kincstaacuteraacutet melyet az Egyhaacutez aacutellandoacutean vallott eacutes taniacutetott Mindazoktoacutel akik baacutermi moacutedon megproacutebaacuteljaacutek lebeszeacutelni az Egyhaacutezat arroacutel hogy a kereszteacutenyekkel az egyseacuteget keresse meg kell keacuterdeznuumlnk szabad-e nekuumlnk ezt elmulasztanunk Vajon -- az emberi gyoumlngeseacutegek eacutes az elmuacutelt szaacutezadok teacutevedeacutesei elleneacutere is -- nem biacutezhatunk-e az isteni kegyelemben mely a legutoacutebbi időkben is megnyilvaacutenult a Szentleacutelek Zsinaton hallott szava aacuteltal Ha nem biacuteznaacutenk megtagadnaacutenk magunkra neacutezve azt az igazsaacutegot melyet Szent Paacutel olyan vilaacutegosan kifejezett Isten kegyelmeacuteből vagyok ami vagyok eacutes az ő kegyelme bennem nem volt hiaacutebavaloacute[19]

Ugyanezt -- baacuter maacuteskeacutent s kellő megkuumlloumlnboumlzteteacutessel -- el kell mondanunk arroacutel a faacuteradozaacutesroacutel is amellyel a nem kereszteacuteny vallaacutesok keacutepviselőivel aacutepoljuk a kapcsolatokat megbeszeacuteleacuteseken kuumlloumlnfeacutele talaacutelkozoacutekon a koumlzoumls imaacutedsaacutegban a vallaacutesos eacuterteacutekek kutataacutesaacuteban melyekről tudjuk hogy ezekből a vallaacutesokboacutel sem hiaacutenyoznak Olykor a nem kereszteacuteny vallaacutesok tagjainak szilaacuterd meggyőződeacutese -- mely szinteacuten az igazsaacuteg Lelkeacutetől

6

szaacutermazik aki ebben az esetben a Titokzatos Test laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll műkoumldik -- nemde megszeacutegyeniacuteti azokat a kereszteacutenyeket akik oly keacuteszseacutegesek az Istentől kinyilatkoztatott eacutes az Egyhaacutezban hirdetett igazsaacutegokban valoacute keacutetelkedeacutesre s annyira hajlandoacutek gyoumlngiacuteteni az erkoumllcsi taniacutetaacutes elveit eacutes utat nyitni az etikai szabadossaacutegnak Szeacutep dolog ha valaki keacutesz baacutermely ember megeacuterteacuteseacutere baacutermilyen rendszer kutataacutesaacutera eacutes az igaz dolgok elfogadaacutesaacutera de ez soha nem jelentheti a sajaacutet hit bizonyossaacutegaacutenak elveszteacuteseacutet[20] vagy az erkoumllcsi toumlrveacutenyek meggyengiacuteteacuteseacutet melyek lazulaacutesa hamarosan egeacutesz taacutersadalmak eacuteleteacutere kihat eacutes nagyon keserves koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuter

II A MEGVAacuteLTAacuteS MISZTEacuteRIUMA

7 Krisztus miszteacuteriumaacuteban

Azok az utak melyeken a mai Egyhaacutezat a Zsinat elindiacutetotta s melyeket VI Paacutel paacutepa első enciklikaacutejaacuteban kijeloumllt minden bizonnyal hosszasan koumlvetendők lesznek szaacutemunkra is Az uacutej korszakot megnyitva azonban joggal keacuterdezhetjuumlk Merre haladjunk Mit kell tennuumlnk hogy az Egyhaacuteznak ebben az uacutej Adventjeacuteben amikor egy uacutej eacutevezred feleacute koumlzeleduumlnk koumlzelebb jussunk Ahhoz akit a Szentiacuteraacutes iacutegy nevez Oumlroumlk Atya a joumlvendő szaacutezadok Atyja[21] Elsősorban ezt kell az uacutej paacutepaacutenak keresnie mikoumlzben a hit engedelmesseacutegeacutevel koumlveti a parancsot melyet az Uacuter Krisztus nem is egyszer adott Peacuteternek Legeltesd baacuteraacutenyaimat[22] -- ami azt jelenti leacutegy paacutesztora nyaacutejamnak eacutes maacutesutt Te pedig megteacuterve erősiacutetsd meg a testveacutereidet[23]

Ezekre a keacuterdeacutesekre Testveacutereim Fiaim eacutes Leaacutenyaim egyetlen alapvető vaacutelaszt kell adnunk egeacutesz lelkuumlnkkel eacutertelmuumlnkkel akaratunkkal eacutes sziacutevuumlnkkel Krisztus a mi Megvaacuteltoacutenk feleacute kell fordulnunk Krisztus feleacute aki az emberiseacuteg Megvaacuteltoacuteja Raacute akarunk tekinteni mert csak Őbenne az Isten Fiaacuteban van uumldvoumlsseacuteguumlnk eacutes Peacuteterrel egyuumltt mondjuk Uram kihez menjuumlnk Az oumlroumlk eacutelet igeacutei naacutelad vannak[24]

Az Egyhaacutez oumlnismerete aacuteltal melyet a Zsinat annyira elmeacutelyiacutetett ezen az oumlnismeret minden fokaacuten s minden cselekveacutesi formaacuteban melyekben az Egyhaacutez eacutel megnyilatkozik eacutes magaacutera eszmeacutel aacutellandoacutean arra feleacute kell toumlrekednuumlnk aki az Egyhaacutez Feje[25] aki aacuteltal eacutes akieacutert minden van[26] feleacuteje aki az uacutet eacutes az igazsaacuteg[27] ugyanakkor a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet is[28] akit ha laacutetunk az Atyaacutet laacutetjuk[29] akinek el kellett tőluumlnk mennie[30] -- tudniillik a kereszthalaacutel eacutes a mennybemenetel aacuteltal -- hogy a Vigasztaloacute eljoumljjoumln hozzaacutenk sőt most is szuumlntelenuumll joumljjoumln mint az igazsaacuteg Lelke[31] Őbenne van a boumllcsesseacuteg eacutes tudomaacuteny minden kincse[32] eacutes az ő teste az Egyhaacutez[33] Az Egyhaacutez Krisztusban mintegy szentseacutege azaz jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberi nem egyseacutegeacutenek[34] eacutes mindezeknek Ő a forraacutesa Ő maga A Megvaacuteltoacute

Az Egyhaacutez szuumlnet neacutelkuumll hallgatja az Ő szavait aacutellandoacutean uacutejra olvassa aacutehiacutetattal eleveniacuteti foumll eacuteleteacutenek legaproacutebb reacuteszleteit is Ezeket a szavakat a nem kereszteacutenyek is halljaacutek Krisztus eacutelete sok olyan emberhez is szoacutel aki meacuteg nem tudja megismeacutetelni Peacuteterrel Te vagy a Krisztus az eacutelő Isten Fia[35] Ő az eacutelő Isten Fia emberkeacutent is szoacutel az emberekhez beszeacutel az eacutelete emberseacutege igazsaacuteg iraacutenti hűseacutege eacutes mindeneket aacutetoumllelő szeretete Beszeacutel kereszthalaacutela faacutejdalmaacutenak eacutes magaacutenyaacutenak meacuterhetetlen nagysaacutega is Az Egyhaacutez pedig aacutellandoacutean megemleacutekezik kereszthalaacutelaacuteroacutel eacutes foumlltaacutemadaacutesaacuteroacutel s eacuteppen ez a megemleacutekezeacutes jelenti az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek leacutenyegeacutet Mert Krisztusnak Mestereacutenek eacutes Uraacutenak parancsa szerint az Egyhaacutez szuumlntelenuumll uumlnnepli az Eucharisztiaacutet melyben foumllfedezi az eacutelet eacutes szentseacuteg forraacutesaacutet[36] a kegyelemnek eacutes az Istennel valoacute kiengeszteleacutesnek hataacutesos jeleacutet az oumlroumlk eacutelet

7

zaacutelogaacutet Az Egyhaacutez elevenen őrzi az Eucharisztia miszteacuteriumaacutet eacutes oumlroumlmmel meriacutet belőle sőt aacutellandoacutean keresi a lehetőseacutegeket hogyan tudnaacute Mestereacutenek eacutes Uraacutenak miszteacuteriumaacutet koumlzelebb vinni az emberekhez a neacutepekhez nemzetekhez a koumlvetkező nemzedeacutekhez minden egyes emberhez szemeacutely szerint s az Apostol peacuteldaacuteja szerint ismeacutetelgeti Elhataacuteroztam hogy nem akarok maacutesroacutel tudni koumlztetek csak Jeacutezus Krisztusroacutel a Megfesziacutetettről[37] Az Egyhaacutez a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak koumlreacuteben eacutel mert eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek ez alapvető princiacutepiuma

8 A megvaacuteltaacutes meguacutejiacutetott teremteacutes

Megvaacuteltoacuteja a vilaacutegnak Benne uacutej eacutes csodaacutelatos moacutedon mutatkozik meg a teremteacutes alapvető igazsaacutega melyről a Teremteacutes koumlnyve tanuacuteskodik amikor toumlbbszoumlr is ismeacutetli Laacutetta Isten hogy joacute[38] A joacute pedig a Boumllcsesseacutegből eacutes a Szeretetből szaacutermazik Jeacutezus Krisztusban ez a laacutethatoacute vilaacuteg melyet Isten az embereacutert teremtett[39] ez a vilaacuteg mely a bűn beleacutepeacutesekor mulandoacutesaacutegnak lett alaacutevetve[40] visszanyeri eredeti kapcsolataacutet forraacutesaacuteval a Boumllcsesseacuteggel eacutes a Szeretettel Mert Isten uacutegy szerette a vilaacutegot hogy egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte[41] Amint ugyanis az ember-Aacutedaacutem ezt a koumlteleacuteket elszakiacutetotta uacutegy az ember-Krisztus uacutejra oumlsszekoumltoumltte[42] Haacutet nem meggyőzőek szaacutemunkra a huszadik szaacutezad emberei szaacutemaacutera az Apostol szavai melyekkel csodaacutelatos eacutekesszoacutelaacutessal beszeacutel a teremteacutesről amely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik mindmaacuteig[43] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten Fiaacutenak megnyilvaacutenulaacutesaacutet tudniillik az a teremteacutes mely a hiaacutebavaloacutesaacutegnak van alaacutevetetve[44] Vajon az az eddig meacuteg soha nem tapasztalt hatalmas fejlődeacutes mely korunkban az ember vilaacuteghoacutediacutetoacute teveacutekenyseacutegeacuteben mutatkozik nem teszi-e egyre nyilvaacutenvaloacutebbaacute ezt a hiaacutebavaloacutesaacutegnak valoacute alaacutevetettseacuteget Legyen eleacuteg csak megemliacuteteni az iparilag fejlett orszaacutegok koumlrnyezetszennyezeacuteseacutet az aacutellandoacutean folyoacute eacutes foumlllaacutengoloacute fegyveres oumlsszecsapaacutesokat az oumlnmagunk elpusztiacutetaacutesaacutera keacutepes atom- hidrogeacuten- neutron- eacutes egyeacuteb fegyverek foumllhalmozaacutesaacutet a meacuteg meg nem szuumlletett eacuteletek tiszteletben nem tartaacutesaacutet Nemde a mostani az űrutazaacutesokkal eacutes a soha nem laacutetott technikai fejlődeacutessel dicsekvő vilaacuteg egyidejűleg az a teremteacutes mely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik[45] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[46]

A II Vatikaacuteni Zsinat a mai vilaacuteg reacuteszletes elemzeacuteseacuteben eleacuterkezett ahhoz a ponthoz mely az egeacutesz laacutethatoacute vilaacutegban a legfontosabb az emberhez amikor Krisztushoz hasonloacutean leszaacutellva az ember megismereacuteseacutenek meacutelyseacutegeacutebe megeacuterintette az emberben azt a miszteacuteriumot amit a Szentiacuteraacutes nyelve (de a nem szentiacuteraacutesi nyelv is) a sziacutev szoacuteval jeloumll A vilaacutegot megvaacuteltoacute Krisztus egyeduumllaacutelloacute eacutes meg nem ismeacutetelhető moacutedon hatolt e miszteacuteriumba s beleacutepett az ember sziacuteveacutebe Helyesen taniacutetja tehaacutet a II Vatikaacuteni Zsinat Az ember miszteacuteriuma csak a megtestesuumllt Ige miszteacuteriumaacuteban vilaacutegosodik meg igazaacuten Aacutedaacutem az első ember ugyanis az eljoumlvendőnek tudniillik az Uacuter Krisztusnak előkeacutepe volt (Roacutem 514) Krisztus az uacutej Aacutedaacutem az Atya miszteacuteriumaacutenak eacutes szereteteacutenek kinyilatkoztataacutesaacuteval megmutatja az embernek magaacutet az embert eacutes foumlltaacuterja előtte nagyszerű hivataacutesaacutet Aki a laacutethatatlan Isten keacutepmaacutesa (Kol 115) ugyanő a toumlkeacuteletes ember is aki Aacutedaacutem fiainak az ősbűn aacuteltal elcsuacutefiacutetott istenkeacutepiseacutegeacutet helyreaacutelliacutetotta Mivel Ő az emberi termeacuteszetet foumllvette nem elemeacutesztette e termeacuteszet magaacutetoacutel eacutertetődően bennuumlnk is nagy meacuteltoacutesaacutegra jutott Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt Emberi keacutezzel dolgozott emberi eacutertelemmel gondolkodott emberi akarattal cselekedett emberi sziacutevvel szeretett Szűz Maacuteriaacutetoacutel szuumlletveacuten valoacuteban egy lett koumlzuumlluumlnk a bűnt kiveacuteve mindenben hasonloacute lett hozzaacutenk[47] Eacutes mindezt Ő tette az ember Megvaacuteltoacuteja

9 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni vonaacutesai

8

Uacutejra laacutetvaacuten a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak ezt a csodaacutelatos reacuteszeacutet egy pillanatra sem feledkezuumlnk meg arroacutel hogy Jeacutezus Krisztus az eacutelő Isten Fia engeszteleacutesseacute lett eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[48] Ő eacutes egyeduumll Ő engesztelte meg az Atya oumlroumlk szereteteacutet Tudniillik azt az atyasaacutegot mely kezdettől fogva megmutatkozott a vilaacuteg teremteacuteseacuteben abban hogy a teremteacutes egeacutesz gazdagsaacutegaacutet raacutebiacutezta az emberre amikor az embert keveacutessel tette kisebbeacute az angyaloknaacutel[49] sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtette[50] Krisztus megengesztelte Istennek azt az atyasaacutegaacutet eacutes szereteteacutet melyet az ember visszautasiacutetott megszegve az első szoumlvetseacuteget[51] eacutes minden koumlvetkező szoumlvetseacuteget is melyeket Isten toumlbbszoumlr is foumllajaacutenlott az embereknek[52] A vilaacuteg megvaacuteltaacutesa -- a szeretetnek az a feacutelelmetes miszteacuteriuma melyben meguacutejul a teremteacutes[53] -- legbensőbb termeacuteszete szerint az igazsaacuteg teljesseacutege az emberi sziacutevben az Egyszuumlloumltt Fiuacute sziacuteveacuteben eacutes aacuteltala vaacutelik lehetseacutegesseacute mindazok sziacuteveacutenek megigazulaacutesa akik az Egyszuumlloumlttben oumlroumlktől fogva arra lettek rendelve hogy Isten fiaivaacute vaacuteljanak eacutes meghiacutevaacutest kapjanak a kegyelemre eacutes a szeretetre[54] Az a Kaacutelvaacuteriaacuten foumllaacutelliacutetott kereszt melyen az ember Krisztus Jeacutezus -- Szűz Maacuteria eacutedes fia a Naacutezaacutereti Joacutezsefnek pedig fogadott fia -- elhagyja ezt a vilaacutegot Isten oumlroumlk atyasaacutegaacutenak egy uacutejabb bizonysaacutega Mert Isten Krisztusban uacutejra koumlzeledik az emberi nemhez minden egyes emberhez kiaacuterasztva raacutejuk az igazsaacuteg haacuteromszor szent Lelkeacutet[55]

Az Atya e kinyilatkoztataacutesa eacutes a Szentleacutelek kiaacuterasztaacutesa aacuteltal

-- melyek eltoumlroumllhetetlen pecseacutetet nyomnak a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba -- nyer magyaraacutezatot a Kereszt eacutes Krisztus halaacutelaacutenak teljes jelenteacutese A teremtő Isten megvaacuteltoacute Istenkeacutent mutatkozik meg olyan Istenkeacutent aki hűseacuteges[56] tudniillik hűseacuteges az ember eacutes a vilaacuteg iraacutenti szereteteacutehez melyet maacuter a teremteacutes napjaacuten kinyilvaacuteniacutetott E szeretet nem riad vissza semmitől amit az igazsaacutegossaacuteg koumlvetel Isten ezeacutert a Fiaacutet aki bűnt nem ismert eacutertuumlnk bűnneacute tette[57] Ha pedig bűnneacute tette Őt aki teljesen mentes volt a bűntől azeacutert tette hogy megmutassa a minden teremtett dolognaacutel nagyobb szeretetet amely Ő maga mert szeretet az Isten[58] De a szeretet mindenek előtt nagyobb mint a bűn mint a teremtmeacuteny gyoumlngeseacutege eacutes esendőseacutege[59] erősebb a halaacutelnaacutel mindig keacutesz arra hogy foumllemeljen felejtsen eleacutebe menjen a teacutekozloacute fiuacutenak[60] hogy megvaloacutesiacutetsa Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[61] akik az eljoumlvendő dicsőseacutegre kaptak meghiacutevaacutest[62] A szeretetnek e megnyilvaacutenulaacutesaacutet irgalomnak is nevezzuumlk[63] s e szeretet eacutes irgalom megmutataacutesa az emberi toumlrteacutenelemben ezt a formaacutet eacutes nevet kapta Jeacutezus Krisztus

10 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi vonaacutesai

Az ember keacuteptelen szeretet neacutelkuumll eacutelni Magaacutera marad eacuterthetetlenneacute vaacutelik oumlnmaga szaacutemaacutera eacutertelmeacutet vesziacuteti az eacutelete ha szeretetet nem kap szeretetet nem talaacutel nem vehet benne reacuteszt eacutes nem teheti a szeretetet magaacuteeacutevaacute Ezeacutert adja a Megvaacuteltoacute Krisztus mint maacuter mondtuk az embernek az ember teljes kinyilatkoztataacutesaacutet Eacutes ez -- lehet mondani -- a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi oldala Tudniillik a Megvaacuteltaacutesban fedezi foumll az ember sajaacutet emberseacutegeacutenek meacuteltoacutesaacutegaacutet nagysaacutegaacutet eacuterteacutekeacutet A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Isten uacutejra kimondja eacutes bizonyos moacutedon uacutejra teremti az embert Valoacuteban az ember uacutej teremteacutese ez Nincs toumlbbeacute zsidoacute vagy goumlroumlg rabszolga vagy szabad feacuterfi vagy nő mert mindannyian eggyeacute lettek Krisztus Jeacutezusban[64] Az embernek tehaacutet ha sziacuteve meacutelyeacuteig eacuterteni akarja oumlnmagaacutet -- s nemcsak futoacute pillantaacutest vet oumlnmagaacutera mellyel toumlkeacuteletlenuumll gyakran csak felsziacutenesen kuumllsőleg megmutatkozoacute magyaraacutezatokat eacutes szabaacutelyokat laacutet az eacuteletben -- Krisztushoz kell meacuternie oumlnmagaacutet feacutelelmeivel eacutes keacutetseacutegeivel gyoumlngeseacutegeivel eacutes bűnoumlsseacutegeacutevel eacuteleteacutevel eacutes halaacutelaacuteval egyuumltt Az embernek mindenestől amije van Krisztusba kell oumlltoumlznie foumll kell vennie eacutes magaacuteeacutevaacute kell tennie a Megtestesuumlleacutes eacutes Megvaacuteltaacutes teljes igazsaacutegaacutet hogy

9

uacutejra megtalaacutelhassa oumlnmagaacutet Ha ez a belső folyamat lejaacutetszoacutedik valakiben az az ember nemcsak Isten imaacutedaacutesaacuteban termi gyuumlmoumllcseacutet hanem oumlnmaga iraacutent is csodaacutelatra eacutebred Mert mennyire fontosnak kell lennie eacutes mily nagy eacuterteacutekkel kell biacuternia az embernek a Teremtő szemeacuteben ha ily nagy Megvaacuteltoacutera lett eacuterdemes[65] ha az Isten egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte hogy az ember el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyen[66]

Igazaacuteban az ember e nagy meacuteltoacutesaacutega eacutes eacuterteacuteke foumlloumltti csodaacutelatot nevezzuumlk evangeacuteliumnak azaz joacute hiacuternek de kereszteacutenyseacutegnek is nevezzuumlk Ugyanebből a csodaacutelatboacutel szaacutermazik az Egyhaacutez feladata a vilaacutegban s meacuteg inkaacutebb ebben a mai vilaacutegban Ez a csodaacutelat mely egyuacutettal meggyőződeacutes eacutes bizonyossaacuteg is -- legbensőbb termeacuteszete szerint a hit bizonyossaacutega ugyanakkor titokzatos moacutedon ez eacuteltet minden igaz humanizmust is -- szorosan kapcsoloacutedik Krisztushoz Ez hataacuterozza meg Krisztus helyeacutet eacutes ha szabad ilyet mondani kuumlloumlnleges polgaacuterjogaacutet az ember eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben Az Egyhaacutez mely szuumlntelenuumll szemleacuteli az egeacutesz Krisztus-miszteacuteriumot hite bizonyossaacutegaacuteval tudja hogy a kereszten toumlrteacutent Megvaacuteltaacutes oumlroumlkre visszaadta az embernek a meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes a vilaacutegban valoacute leacuteteacutenek eacutertelmeacutet melynek nagy reacuteszeacutet a bűn miatt elvesziacutetette Ezeacutert toumlrteacutent a megvaacuteltaacutes a Huacutesveacutet miszteacuteriumaacuteban mely a kereszten eacutes a halaacutelon aacutet vezet a foumlltaacutemadaacuteshoz

Az Egyhaacuteznak tehaacutet minden korban de kuumlloumlnoumlsen ma elsődleges feladata hogy az emberek eacutertelmeacutet lelkiismereteacutet eacutes tapasztalatait Krisztus miszteacuteriumaacutera iraacutenyiacutetsa hogy minden embert segiacutetsen abban hogy a mindennapi eacuteletben eacuteszrevegye a Jeacutezus Krisztusban toumlrteacutent megvaacuteltaacutes nagysaacutegaacutet Ugyanakkor az Egyhaacutez az ember legbensőbb dolgairoacutel is szoacutel az ember sziacuteveacuteről lelkiismereti dolgairoacutel eacutes sorsaacuteroacutel

11 Krisztus miszteacuteriuma mint az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek eacutes a kereszteacutenyseacutegnek fundamentuma

A II Vatikaacuteni Zsinat hallatlan nagy munkaacutet veacutegzett annak eacuterdekeacuteben hogy kialakuljon az Egyhaacuteznak az a teljes eacutes aacuteltalaacutenos oumlnismerete melyről VI Paacutel első enciklikaacutejaacuteban beszeacutelt Ez az oumlnismeret -- vagy inkaacutebb az Egyhaacutez sajaacutetos oumlntudata -- dialoacutegusban szuumlletik melynek leacutetrejoumltteacutehez előszoumlr oda kell fordulni a maacutesikhoz ahhoz akivel beszeacutelni akarunk Az egyetemes zsinat nagy loumlkeacutest adott ennek a sajaacutetosan egyhaacutezi oumlnismeretnek a kialakulaacutesaacutehoz azzal hogy eleacutenk taacuterta a foumlldkerekseacuteg vallaacutesainak teacuterkeacutepeacutet Ezenkiacutevuumll megmutatta hogyan helyezkednek el ezen a teacuterkeacutepen az egyes vallaacutesok beleeacutertve az ateizmus reacutegebben nem ismert korunkat azonban nagyon jellemző kuumlloumlnboumlző okokboacutel kiinduloacute politikai hataacuterok koumlzeacute rendezett szervezett formaacuteit is

A vallaacutest a Zsinat előszoumlr egyetemes jelenseacutegkeacutent neacutezi mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet a legősibb időktől fogva kiacuteseacuteri Ezutaacuten taacutergyalja a kuumlloumlnfeacutele nem kereszteacuteny vallaacutesokat veacuteguumll magaacutet a kereszteacutenyseacuteget A Zsinatnak az a dokumentuma mely a nem kereszteacuteny vallaacutesokkal foglalkozik telve van azoknak a lelki javaknak megbecsuumlleacuteseacutevel melyek a vallaacutes eacutes az erkoumllcsi taniacutetaacutes reacuteveacuten vannak jelen az emberiseacuteg eacuteleteacuteben s aacutethatjaacutek az egeacutesz emberi kultuacuteraacutet sőt az anyagi javakkal szembeni elsőbbseacuteguumlket is elismeri Az egyhaacutezatyaacutek meacuteltaacuten csodaacuteltaacutek a kuumlloumlnfeacutele vallaacutesokban az egyetlen igazsaacuteg keacutepeit min taz Ige magvait[67] melyek minden ember kuumlloumlnfeacutele utakon de egyetlen ceacutel feleacute toumlrő forroacute vaacutegyakozaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak e vaacutegy Istent akarja birtokolni eacutes egyuacutettal eacuteppen az Isten feleacute toumlrekveacutes reacuteveacuten az egyes ember eacutes az emberi nem eacuteleteacutenek teljes eacutertelmeacutet szeretneacute megragadni A Zsinat kuumlloumlnleges figyelmet szentelt a zsidoacute vallaacutesnak megemleacutekezve arroacutel a nagy lelki kincstaacuterroacutel mely koumlzoumls birtoka a kereszteacutenyeknek eacutes a zsidoacuteknak de tiszteletet mutatott az iszlaacutem koumlvetői iraacutent is akik Aacutebrahaacutem hiteacuteben osztoznak[68]

10

Miutaacuten a Zsinat iacutegy foumlltaacuterta a valoacutesaacutegot az Egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyek egyenkeacutent is teljesebb tudataacutera eacutebredhetnek Krisztus miszteacuteriumaacutenak mely szaacutezadok eacutes nemzedeacutekek oacuteta el volt rejtve Istenben[69] azeacutert hogy a maga idejeacuteben feacuteny deruumlljoumln raacute ez toumlrteacutenik az ember Krisztus Jeacutezusban eacutes minden nemzedeacutek Benne kapja ezt a kinyilatkoztataacutest Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal Isten teljesen megmutatkozott az embereknek eacutes veacuteglegesen koumlzel joumltt hozzaacutenk ugyanakkor Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal vaacutelt vilaacutegossaacute az embernek a maga meacuteltoacutesaacutega eacutes foumllmagasztalaacutesa de tudataacutera eacutebredt a termeacuteszeteacutet meghaladoacute eacuterteacutekeknek eacutes az emberi eacutelet rendelteteacuteseacutenek is

Ezeacutert mindannyiunknak -- akik csak Krisztus koumlvetői vagyunk -- koumlreacuteje kell gyűlnuumlnk eacutes koumlruumlloumltte kell kapcsolatot talaacutelnunk egymaacutessal Ez a koumlzoumlsseacuteg azonban -- mely a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő elteacuterő hagyomaacutenyokkal struktuacuteraacutekkal eacutes taniacutetaacutesokkal rendelkező egyhaacutezak vagy egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt alakul -- nem valoacutesiacutethatoacute meg a koumllcsoumlnoumls megismereacuteseacutert eacutes a teljes egyseacuteg uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteeacutert valoacute szuumlntelen faacuteradozaacutes neacutelkuumll Azt azonban maacuteris hirdethetjuumlk eacutes tanuacutesiacutetanunk is kell hogy oumlsszetartozunk Krisztus miszteacuteriumaacutenak hirdeteacuteseacuteben a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni eacutes emberi vonaacutesainak megmutataacutesaacuteban s a faacuteradhatatlan kuumlzdelemben melyet azeacutert az emberi meacuteltoacutesaacutegeacutert viacutevunk melyet Krisztusban minden ember megkapott eacutes veacutegeacuterveacutenyesen elnyerhet Ez a meacuteltoacutesaacuteg a fogadott istengyermekseacuteg kegyelmeacutenek meacuteltoacutesaacutega s ugyanakkor az emberi nem belső igazsaacutegaacutenak meacuteltoacutesaacutega amely meacuteltoacutesaacuteg -- ha vilaacutegunkban valoacuteban oly jelentősseacute vaacutelt -- szaacutemunkra meacuteg vilaacutegosabb annak az igazsaacutegnak a feacutenyeacuteben aki Ő maga Jeacutezus Krisztus

Jeacutezus Krisztus ugyanis szilaacuterd alapja eacutes oumlroumlk koumlzeacuteppontja annak a koumltelező szolgaacutelatnak eacutes feladatnak melyet Isten az emberre biacutezott E feladatban valamennyiuumlnknek reacuteszt kell vennuumlnk minden erőnket szolgaacutelataacuteba kell aacutelliacutetanunk mert a mai kor embereacutenek nekuumlnk elsősorban erre van szuumlkseacuteguumlnk S ha uacutegy tűnik hogy ezt a munkaacutet manapsaacuteg nagyobb erők akadaacutelyozzaacutek mint reacutegebben az egyuacutettal bizonysaacuteg is arroacutel hogy e szolgaacutelatra ma nagyobb szuumlkseacuteg van mint reacutegebben s az emberek jobban aacutehiacutetoznak raacute meacuteg ha tiltakoznak is ellene Itt eacuterintjuumlk az uumldvrendnek azt a miszteacuteriumaacutet hogy az uumldvoumlsseacuteg eacutes a kegyelem a kereszthez koumltődik Krisztus nem veacuteletlenuumll mondta A mennyek orszaacutega erőszakot szenved eacutes az erőszakosok szerzik meg azt[70] majd hozzaacutetette e vilaacuteg fiai a maguk nemeacuteben okosabbak a vilaacutegossaacuteg fiainaacutel[71] Nyugodt leacutelekkel vaacutellaljuk ezt a dorgaacutelaacutest hogy olyanok lehessuumlnk mint Istennek azok az erőszakos emberei akiket oly sokszor megfigyelhettuumlnk az Egyhaacutez toumlrteacutenelmeacuteben eacutes mostanaacuteban is laacutethatunk hogy veacutegre valamennyien tudva eacutes szaacutent szaacutendeacutekkal vegyuumlk magunkra a szent koumltelesseacuteget hogy megmutassuk a vilaacutegnak Krisztust hogy baacuterki emberfiaacutenak segiacutetsuumlnk foumllfedezni oumlnmagaacutet hogy segiacutetsuumlnk kortaacutersainknak testveacutereinknek eacutes nőveacutereinknek neacutepeknek nemzeteknek eacutes az egeacutesz emberiseacutegnek szegeacutenyeknek eacutes a most fejlődő orszaacutegoknak egyszoacuteval mindenkinek hogy megismerjeacutek Krisztus kifuumlrkeacuteszhetetlen gazdagsaacutegaacutet[72] mely minden ember szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető eacutes minden embernek kincse

12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg

Ebben a Krisztus szaacutendeacuteka szerint koumlzoumls feladatban a kereszteacutenyeknek maacuter a teljes egyseacuteg megvaloacutesulaacutesa előtt meg kell talaacutelniuk azokat a szaacutelakat melyek oumlsszekoumltik őket Ez az egyseacuteg apostoli eacutes misszioacutes misszioacutes eacutes apostoli Ezen egyseacutegneacutel fogva koumlzeliacutethetjuumlk meg az emberi szellemnek azt a csodaacutelatos oumlroumlkseacutegeacutetmely az oumlsszes vallaacutesban megmutatkozott amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozataacuteban taniacutetja[73] Ezeacutert koumlzeleduumlnk az emberi kultuacutera minden formaacutejaacutehoz minden ideoloacutegiai elgondolaacuteshoz minden

11

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 3: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

Azt akarjuk hogy e vaacutelaszunkroacutel most minden megkuumlloumlnboumlzteteacutes neacutelkuumll mindenki tudomaacutest szerezzen iacutegy akarjuk kifejezni hogy szolgaacutelatunk -- mely a Peacuteter utoacutedaacutevaacute eacutes Roacutema puumlspoumlkeacuteveacute vaacutelasztaacutes elfogadaacutesa utaacuten kuumlloumlnleges koumltelesseacuteguumlnk lett -- a Megtestesuumlleacutes elsődleges eacutes alapvető igazsaacutegaacutehoz kapcsoloacutedik

Ugyanazokat a neveket vettuumlk foumll melyeket szeretett Előduumlnk I Jaacutenos Paacutel paacutepa vaacutelasztott magaacutenak Amikor 1978 augusztus 26-aacuten a Biacuteborosi Kolleacutegium előtt ő kijelentette hogy a Jaacutenos Paacutel nevet vaacutelasztja -- ilyen kettős neacutevnek a roacutemai paacutepaacutek toumlrteacuteneteacuteben nincs előzmeacutenye -- ebben a teacutenyben az uacutej paacutepasaacuteg aacuteldaacutesainak előjeleacutet laacutettuk Mivel azonban az ő paacutepai szolgaacutelata alig 30 napig tartott a mi feladatunk nemcsak az hogy folytassuk az ő paacutepasaacutegaacutet hanem mint ő mi is eloumllről akarjuk kezdeni Ezt erősiacuteti meg az a kettős neacutev melyet magunknak adtunk

Főtisztelendő Előduumlnk peacuteldaacuteja szerint a Jaacutenos Paacutel nevet viselve mikeacutent ő jelezni akarjuk a szeretetet amellyel XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa aacuteltal az Egyhaacutezra hagyott oumlroumlkseacutegbe leacutepuumlnk s szeretneacutenk kifejezni hogy mi magunk is keacuteszek vagyunk Isten segiacutetseacutegeacutevel ezt az oumlroumlkseacuteget tovaacutebb művelni eacutes gyarapiacutetani

A kettős neacutev eacutes e keacutet paacutepasaacuteg reacuteveacuten kapcsoloacutedunk az Apostoli Szentszeacutek egyetemes hagyomaacutenyaacutehoz eacutes oumlsszes előduumlnkhoumlz akik e 20 szaacutezadban s a koraacutebbiakban előttuumlnk jaacutertak eacutes az időben visszatekintve -- figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző korok sajaacutetossaacutegait -- arra a feladatra eacutes szolgaacutelatra hivatkozunk mely Peacuteter szeacutekeacutenek az Egyhaacutezban egeacuteszen egyeduumllaacutelloacute helyet hataacuterozott meg XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa olyan aacutellomaacutest jelentenek a paacutepasaacuteg toumlrteacuteneteacuteben amely kuumlszoumlb jelleggel biacuter eacutes innen akarunk I Jaacutenos Paacutel paacutepaacuteval egyuumltt elindulni a joumlvendő feleacute ezen az uacuteton hataacutertalan bizalom eacutes a Krisztustoacutel megiacutegeacutert eacutes Egyhaacutezaacutenak elkuumlldoumltt Szentleacutelek iraacutenti engedelmesseacuteg fog vezeacuterelni minket Krisztus ugyanis koumlzvetlenuumll a szenvedeacutese előtt megmondta apostolainak Jobb nektek ha eacuten elmegyek mert ha nem megyek el a Vigasztaloacute nem joumln el hozzaacutetok Ha azonban elmegyek elkuumlldoumlm őt nektek[5] Ha eljoumln a Vigasztaloacute akit az Atyaacutetoacutel kuumlldoumlk az Igazsaacuteg Lelke aki az Atyaacutetoacutel szaacutermazik ő majd tanuacutesaacutegot tesz roacutelam Tegyetek ti is tanuacutesaacutegot roacutelam hiszen kezdettől fogva velem vagytok[6] Amikor eljoumln az Igazsaacuteg Lelke ő majd elvezet benneteket a teljes igazsaacutegra Nem magaacutetoacutel fog beszeacutelni hanem azt mondja el amit hall eacutes a joumlvendőt fogja hirdetni nektek[7]

3 Bizalom az igazsaacuteg eacutes a szeretet Lelkeacuteben

Iacutegy haacutet minden bizalmunkat az Igazsaacuteg Lelkeacutebe vetve leacutepuumlnk a keacutet legutoacutebbi paacutepa gazdag oumlroumlkseacutegeacutebe Ez az oumlroumlkseacuteg teljesen az Egyhaacutez-ismeretből fakad egeacuteszen uacutej a II Vatikaacuteni Zsinatnak koumlszoumlnhető moacutedon E zsinatot XXIII Jaacutenos paacutepa hiacutevta oumlssze eacutes nyitotta meg a befejezeacutese pedig VI Paacutel paacutepaneveacutehez fűződik akinek műkoumldeacuteseacutet eacutes toumlrekveacuteseit mi magunk is koumlzelről laacutethattuk Mindig csodaacuteltuk meacutelyseacuteges boumllcsesseacutegeacutet eacutes erősseacutegeacutet aacutellhatatossaacutegaacutet eacutes tuumlrelmeacutet azokban a neheacutez időkben melyek paacutepasaacutegaacuteban a Zsinat utaacuten koumlvetkeztek Az Egyhaacuteznak Peacuteter hajoacutejaacutenak kormaacutenyosakeacutent nyugalmaacutet eacutes kiegyensuacutelyozottsaacutegaacutet boumllcs előrelaacutetaacutessal őrizte olyan kritikus pillanatokban is amikor uacutegy laacutetszott hogy ezt a hajoacutet beluumllről leacutekelik meg rendiacutethetetlenuumll remeacutenykedett a hajoacute eacutepseacutegeacutenek megmaradaacutesaacuteban Valoacute igaz hogy minden amit a Leacutelek a Zsinat aacuteltal most mondott az Egyhaacuteznak s amit az Egyhaacutez aacuteltal az oumlsszes egyhaacuteznak uumlzen[8] -- joacutellehet kisebb meguumltkoumlzeacuteseket kivaacuteltott -- csak arra iraacutenyul hogy Isten neacutepe mely tudataacuteban van a raacutebiacutezott uumldvoumlziacutető feladatnak a maga egeacuteszeacuteben megerősoumldjeacutek

3

Mindarroacutel amit az Egyhaacutez oumlnmagaacuteroacutel napjainkban foumllismert VI Paacutel paacutepa szoacutelt Ecclesiam Suam kezdetű alapvető enciklikaacutejaacuteban s mi magunk ehhez csatlakozunk eacutes erre hivatkozunk e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelző enciklikaacutenkban Az Egyhaacutez Szentleacutelek aacuteltal megvilaacutegosiacutetott eacutes taacutemogatott s naproacutel napra gyarapiacutetandoacute oumlnismerete -- mely isteni miszteacuterium voltaacutera emberi kuumlldeteacuteseacutere eacutes minden emberi gyoumlngeseacutegeacutere vonatkozik -- legyen eacutes maradjon elsődleges forraacutesa az Egyhaacutez szereteteacutenek amely szeretet majd tovaacutebb noumlveli eacutes szilaacuterdiacutetja az Egyhaacutez oumlnismereteacutet Az ilyen Egyhaacutez-ismeretnek nagyon vilaacutegos bizonysaacutegaacutet hagyta raacutenk VI Paacutel paacutepa aki paacutepasaacutegaacutenak sokszor faacutejdalmas reacuteszleteivel taniacutetott minket annak az Egyhaacutez rendiacutethetetlen szereteteacutere mely -- a Zsinat taniacutetaacutesa szerint -- szentseacutege azaz jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberi nem egyseacutegeacutenek[9]

4 Hivatkozaacutes VI Paacutel első enciklikaacutejaacutera

Ezeacutert az Egyhaacutez oumlnismereteacutenek paacuterosulnia kell a mindenki feleacute kitaacuteruloacute lelkuumllettel hogy minden ember megtalaacutelhassa benne Krisztus foumllfoghatatlan gazdagsaacutegaacutet melyről a nemzetek Apostola beszeacutel[10] Az ilyen mindenki feleacute nyiacutelt lelkuumlletből mely magaacuteban foglalja sajaacutet termeacuteszeteacutenek ismereteacutet eacutes sajaacutet igazsaacutegaacutenak bizonyossaacutegaacutet -- melyről Krisztus azt mondta a beszeacuted nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[11] -- fakad az Egyhaacutez apostoli azaz misszioacutes ereje amennyiben csorbiacutetatlanul vallja eacutes hirdeti a Krisztustoacutel kapott teljes igazsaacutegot

Az Egyhaacuteznak azt a paacuterbeszeacutedet is folytatnia kell amelyet VI Paacutel az Ecclesiam Suam kezdetű enciklikaacuteban uumldvoumlthozoacute paacuterbeszeacutednek nevezett gondosan koumlruumlliacuterva mindazokat a teruumlleteket melyeken folynia kell[12] Mivel mi magunk ebben a dokumentumban a VI Paacutel paacutepaacutetoacutel aacutetvett gondolatokat ideacutezzuumlk foumll szuumlntelenuumll haacutelaacutet adunk Istennek azeacutert hogy nagynevű Előduumlnk aki egyuacutettal atyaacutenk is volt kifeleacute megmutatta az Egyhaacutez igazi arcaacutet aacutembaacuter a Zsinatot koumlvető időszakban kuumlloumlnfeacutele belső bajok kiacutenoztaacutek az Egyhaacutezat Iacutegy toumlrteacutent hogy az emberiseacuteg jelentős reacutesze a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletformaacutek koumlzepette -- legalaacutebbis uacutegy veacuteljuumlk -- jobban tudataacutera eacutebredt hogy Krisztus Egyhaacutezaacutera annak kuumlldeteacuteseacutere eacutes szolgaacutelataira valoacuteban szuumlkseacutege van E foumllismereacutes neacuteha erősebbnek bizonyult azoknaacutel a kritikus megnyilvaacutenulaacutesoknaacutel melyek beluumllről taacutemadtaacutek az Egyhaacutezat inteacutezmeacutenyeit eacutes szervezeteacutet s az Egyhaacutezban dolgozoacute embereket E noumlvekvő kritika kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel szaacutermazott eacutes bizonyosra vesszuumlk hogy nem hiaacutenyzott belőle az Egyhaacutez iraacutenti igaz szeretet Keacutetseacutegtelenuumll volt ebben a kritikai toumlrekveacutesben -- hogy most minden egyebet mellőzzuumlnk -- a triumfalizmust legyűrni akaroacute szaacutendeacutek melyről a Zsinat idejeacuten oly sok szoacute esett Ha azonban az Egyhaacuteznak koumltelesseacutege szeliacuted eacutes alaacutezatossziacutevű Mestereacutenek peacuteldaacutejaacutet koumlvetve[13] alaacutezatosnak lennie eacutes kritikus szemmel neacuteznie mindent ami emberi termeacuteszeteacutenek eacutes megnyilvaacutenulaacutesainak reacutesze sőt mindezt kiacutenos gondossaacuteggal keresnie is kell akkor e kritika kereseacuteseacuteben is meg kell maradnia a kellő hataacuterokon beluumll Kuumlloumlnben nem lesz sem hasznos sem termeacutekeny eacutes nem az igazsaacutegot a szeretetet eacutes a kegyelemeacutert haacutelaacutes lelkuumlletet mutatja mely kegyelemnek eacuteppen az Egyhaacutezban eacutes az Egyhaacutez reacuteveacuten leszuumlnk reacuteszeseiveacute Az ilyen kritikai toumlrekveacutes nem a szolgaacutelni akaraacutest fejezi ki hanem azt a szaacutendeacutekot hogy maacutesok veacutelemeacutenyeacutet a magaacuteeacutehoz igaziacutetsa raacuteadaacutesul mindezt sokszor a kellő megfontoltsaacuteg neacutelkuumll taacuterva a nyilvaacutenossaacuteg eleacute

Haacutela legyen VI Paacutel paacutepaacutenak hogy tiszteletben tartva minden reacuteszigazsaacutegot ami a kuumlloumlnfeacutele emberi veacutelemeacutenyekben ott volt a kormaacutenyos feladataacutenak betoumllteacuteseacuteben mindveacutegig megőrizte a kiegyensuacutelyozott eacutes koumlvetkezetes vezeteacutest[14] Termeacuteszetesen az Egyhaacutez -- melyet majdnem azonnal VI Paacutel paacutepa utaacuten I Jaacutenos Paacutel elhunytaacuteval biacutezott raacutenk az Uacuter -- nem mentes a belső neheacutezseacutegektől eacutes feszuumlltseacutegektől Ugyanakkor az Egyhaacutez belsőleg foumllkeacuteszuumlltebbeacute vaacutelt az oumlnkritikus tuacutelzaacutesokkal szemben elmondhatjuk tehaacutet hogy kritikusabb a kuumlloumlnboumlző

4

meggondolatlan kritikaacutekkal ellenaacutelloacutebb a kuumlloumlnboumlző uacutejiacutetaacutesokkal szemben eacuterettebb lett a szellemek megiacuteteacuteleacuteseacuteben alkalmasabbaacute vaacutelt hogy oumlroumlk kincstaacuteraacuteboacutel előhozzon uacutejat eacutes reacutegit egyaraacutent[15] jobban ismeri a maga miszteacuteriumaacutet eacutes mindebből az koumlvetkezik hogy keacuteszseacutegesebb lett mindenki feleacute szoacuteloacute uumldvoumlziacutető feladataacutenak megoldaacutesaacutera hiszen Isten azt akarja hogy minden ember uumldvoumlzuumlljoumln eacutes eljusson az igazsaacuteg ismereteacutere[16]

5 Kollegialitaacutes eacutes apostolkodaacutes

Az Egyhaacutez mostanaacuteban minden laacutetszat elleneacutere egyseacutegesebb a szolgaacutelat koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutes az apostolsaacuteg tudataacuteban Ez az oumlsszetartozaacutes a kollegialitaacutesnak abboacutel a princiacutepiumaacuteboacutel koumlvetkezik amit a II Vatikaacuteni Zsinat eleveniacutetett foumll s melyet maga Krisztus Peacuteter főseacutege alatt a tizenkeacutet apostolban alapiacutetott meg eacutes a puumlspoumlkoumlk kolleacutegiumaacuteban szuumlntelenuumll meguacutejiacutet iacutegy Peacuteter utoacutedjaacutehoz kapcsoloacutedva eacutes az ő vezeteacutese alatt ez a kolleacutegium naproacutel napra noumlvekszik a foumlldkerekseacutegen De a Zsinat nem csupaacuten emleacutekeztetett a puumlspoumlki kollegialitaacutes ezen elveacutere hanem nagyon elevenneacute is tette toumlbbek koumlzoumltt azzal hogy kiacutevaacutenta aacutellandoacute inteacutezmeacutenye legyen amit aztaacuten VI Paacutel paacutepa a puumlspoumlki szinoacutedusban eacuteletre is hiacutevott s e szinoacutedus munkaacuteja nemcsak VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak suacutelyaacutet noumlvelte hanem hatott I Jaacutenos Paacutel eacutes hat az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak paacutepasaacutega alatt is

A kollegialitaacutes elve nagyon alkalmasnak bizonyult a Zsinat utaacuteni neheacutez időszakban mert az egy sziacutev eacutes egy leacutelek aacuteltal iraacutenyiacutetott puumlspoumlki kolleacutegium -- mely főleg a szinoacutedusban mutatja meg a Peacuteter utoacutedaacuteval valoacute egyseacutegeacutet -- eloszlatta a keacutetelyeket eacutes utat mutatott az Egyhaacutez meguacutejiacutetaacutesaacutera figyelembe veacuteve az Egyhaacutez egyetemesseacutegeacutet Toumlbbek koumlzoumltt a szinoacutedusboacutel szuumlletett az a nagy evangelizaacutecioacutes kezdemeacutenyezeacutes mely az Evangelii Nuntiandi[17]kezdetű apostoli buzdiacutetaacutesban nyert megfogalmazaacutest Nagy oumlroumlmmel fogadtaacutek ezt mint az evangelizaacutecioacute eacutes a lelkipaacutesztorkodaacutes meguacutejiacutetaacutesaacutenak programjaacutet Ugyanilyen szellemben teveacutekenykedett a puumlspoumlki szinoacutedus legutoacutebbi rendes gyűleacutese mely koumlruumllbeluumll egy eacutevvel VI Paacutel halaacutela előtt mint koumlzismert a katekeacutezisről taacutergyalt Ennek a szinoacutedusnak a gyuumlmoumllcseacutet meacuteg rendszerezni kell eacutes az Apostoli Szentszeacutek reacuteszeacuteről majd koumlzzeacute kell tenni

Mikor a puumlspoumlki kollegialitaacutes kuumlloumlnboumlző formaacuteinak kibontakozaacutesaacuteroacutel szoacutelunk nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel sem hogy megemliacutetsuumlk az Egyhaacutezban mindenuumltt megalakult nemzeti puumlspoumlki konferenciaacutekat s e kollegialitaacutes egyeacuteb nemzetkoumlzi vagy kontinentaacutelis szervezeti formaacuteit Az Egyhaacutez sokszaacutezados hagyomaacutenyaacutera hivatkozva hangsuacutelyoznunk kell a helyi szinoacutedusok jelentőseacutegeacutet A Zsinat elgondolaacutesa eacutes szaacutendeacuteka az volt eacutes VI Paacutel ezt koumlvetkezetesen meg is valoacutesiacutetotta hogy ezek az inteacutezmeacutenyek melyeket az Egyhaacutez hosszuacute tapasztalata hitelesiacutetett a puumlspoumlkoumlk minden egyeacuteb kollegiaacutelis formaacutejaacuteval egyuumltt -- mint pl eacutersekseacutegek vagy egy--egy puumlspoumlkseacuteg -- az Egyhaacutez egyetemesseacutegeacuten beluumll legyenek tudataacuteban mivoltuknak eacutes őrizzeacutek identitaacutesukat A papokat is toumlltse be az a lelkuumllet hogy egymaacutes munkataacutersai eacutes eacuterezzenek felelősseacuteget egymaacuteseacutert Ezt a Zsinat utaacuten leacutetrejoumltt toumlbbfeacutele papi tanaacutecs maacuter ki is fejezi A laikusoknak is meg kell eacuterezniuumlk hogy nemcsak a maacuter eddig is leacutetező apostolkodaacutes szaacutelai nyertek megerősiacuteteacutest hanem uacutej talaacuten elteacuterő termeacuteszetű de nagyon teveacutekeny taacutersasaacutegok is joumlttek leacutetre A laikusoknak nem szabad megfeledkezniuumlk arroacutel a lelkiismeretbeli koumltelezettseacuteguumlkről mellyel az Egyhaacuteznak tartoznak ti hogy lelkipaacutesztoraiknak eacutes az Istennek szentelt eacutelet inteacutezmeacutenyeit keacutepviselőknek az egyhaacutezmegyei zsinatokon eacutes a pleacutebaacuteniaacutek vagy egyhaacutezmegyeacutek lelkipaacutesztori tanaacutecsaiban sziacutevesen nyuacutejtsanak segiacutetseacuteget

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten minderre gondolnunk kell hogy haacutelaacutet adjunk eacuterte Istennek megerősiacutetsuumlk testveacutereinket eacutes nőveacutereinket s hogy megemleacutekezzuumlnk a II Vatikaacuteni Zsinat

5

munkaacutejaacuteroacutel eacutes nagy Elődeinkről akik az Egyhaacutez eacuteleteacutenek ezt az uacutej folyamaacutet erőt veacuteve minden keacutetkedeacutesen romlaacuteson eacutes kriacutezisen elindiacutetottaacutek

6 Uacuteton a kereszteacutenyek egyseacutege feleacute

Eacutes mit mondjunk az oumlkumenizmusboacutel szaacutermazoacute uacutej kezdemeacutenyezeacutesekről XXIII Jaacutenos az Egyhaacuteznak oumlroumlkkeacute emleacutekezeteacuteben maradoacute főpaacutesztora evangeacuteliumi egyszerűseacuteggel kezdemeacutenyezte a kereszteacutenyek egyseacutegeacutet nyilvaacutenvaloacutean Mesteruumlnk Jeacutezus Krisztus akarataacutenak megfelelően melyet Ő ismeacutetelten kifejezett s kuumlloumlnleges suacutellyal nyilvaacuteniacutetott ki a szenvedeacutese előtti utolsoacute vacsoraacuten amikor iacutegy imaacutedkozott Atyaacutem őrizd meg őket hogy mindnyaacutejan egy legyenek[18] E koumlvetelmeacutenynek a II Vatikaacuteni Zsinat az oumlkumenizmusroacutel szoacuteloacute hataacuterozataacuteban roumlviden eleget tett VI Paacutel paacutepa volt az aki a Kereszteacutenyek Egyseacutegeacutenek Titkaacutersaacutega segiacutetseacutegeacutevel megtette az első nem is oly koumlnnyű leacutepeacuteseket ennek az egyseacutegnek a megvaloacutesiacutetaacutesa feleacute Milyen messzire jutottunk ezen az uacuteton Aneacutelkuumll hogy reacuteszletekbe bocsaacutetkoznaacutenk legalaacutebb annyit megaacutellapiacutethatunk igaz eacutes nagyjelentőseacutegű leacutepeacuteseket tettuumlnk Megaacutellapiacutethatjuk hogy koumlvetkezetesen eacutes gondosan dolgoztunk mi is eacutes veluumlnk egyuumltt mindazok akik maacutes egyhaacutezakat eacutes kereszteacuteny koumlzoumlsseacutegeket keacutepviselnek Ezeacutert őszinte koumlszoumlnetuumlnket fejezzuumlk ki nekik

Igaz hogy a vilaacuteg eacutes a kereszteacutenyseacuteg jelen aacutellapota uacutegy laacutetszik nem ad maacutes lehetőseacuteget az Egyhaacutez egyetemes kuumlldeteacuteseacutenek veacutegrehajtaacutesaacutera-- maacuter ami az oumlkumenizmus keacuterdeacuteseit illeti -- mint azt hogy hittel aacutellhatatosan alaacutezatosan eacutes baacutetran keresse a koumlzeledeacuteshez eacutes az egyseacuteghez vezető utakat amint ezt VI Paacutel paacutepa sajaacutet peacuteldaacutejaacuteval is megmutatta Keresnuumlnk kell tehaacutet az egyseacuteget meg nem torpanva az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy halmozoacutedoacute neheacutezseacutegek miatt kuumlloumlnben sem Krisztus szavaacutehoz nem vagyunk hűseacutegesek sem veacutegakarataacutet nem tesszuumlk meg Ezt a veszeacutelyt vajon vaacutellalhatjuk-e

Voltak akik a kezdeti neheacutezseacutegeket eacutes az első oumlkumenikus proacutebaacutelkozaacutesok sikertelenseacutegeit laacutetva vissza akartak huacutezoacutedni Sőt voltak akik uacutegy iacuteteacutelteacutek hogy ez a toumlrekveacutes aacutertalmas az Evangeacuteliumra mert meacuteg nagyobb szakadaacutest ideacutez elő az Egyhaacutezban a hit eacutes erkoumllcs dolgaacuteban fogalmi zavarokhoz vezet eacutes a vallaacutes keacuterdeacuteseacuteben a koumlzoumlmboumlsseacuteget keacutesziacuteti elő Lehet hogy jogosan jelezteacutek ezek az emberek feacutelelmuumlket de a dolgoknak itt is meg kell tartani a meacuterteacutekeacutet Keacutetseacutegtelen hogy az Egyhaacutez eacuteleteacutenek jelen szakasza elsősorban tudatos meacutely hitet koumlvetel s feladataink tudatos vaacutellalaacutesaacutet Oumlkumenikusan cselekedni egyeacutertelmű azzal hogy kitaacuterulkozni koumlzeledni keacuteszen lenni a megbeszeacuteleacutesekre koumlzoumlsen keresni az igazsaacutegot teljesen evangeacuteliumi eacutes kereszteacuteny eacutertelemben de semmikeacuteppen sem jelenti azt hogy lemondjunk roacutela vagy hogy baacutermi moacutedon megseacutertsuumlk az isteni igazsaacuteg kincstaacuteraacutet melyet az Egyhaacutez aacutellandoacutean vallott eacutes taniacutetott Mindazoktoacutel akik baacutermi moacutedon megproacutebaacuteljaacutek lebeszeacutelni az Egyhaacutezat arroacutel hogy a kereszteacutenyekkel az egyseacuteget keresse meg kell keacuterdeznuumlnk szabad-e nekuumlnk ezt elmulasztanunk Vajon -- az emberi gyoumlngeseacutegek eacutes az elmuacutelt szaacutezadok teacutevedeacutesei elleneacutere is -- nem biacutezhatunk-e az isteni kegyelemben mely a legutoacutebbi időkben is megnyilvaacutenult a Szentleacutelek Zsinaton hallott szava aacuteltal Ha nem biacuteznaacutenk megtagadnaacutenk magunkra neacutezve azt az igazsaacutegot melyet Szent Paacutel olyan vilaacutegosan kifejezett Isten kegyelmeacuteből vagyok ami vagyok eacutes az ő kegyelme bennem nem volt hiaacutebavaloacute[19]

Ugyanezt -- baacuter maacuteskeacutent s kellő megkuumlloumlnboumlzteteacutessel -- el kell mondanunk arroacutel a faacuteradozaacutesroacutel is amellyel a nem kereszteacuteny vallaacutesok keacutepviselőivel aacutepoljuk a kapcsolatokat megbeszeacuteleacuteseken kuumlloumlnfeacutele talaacutelkozoacutekon a koumlzoumls imaacutedsaacutegban a vallaacutesos eacuterteacutekek kutataacutesaacuteban melyekről tudjuk hogy ezekből a vallaacutesokboacutel sem hiaacutenyoznak Olykor a nem kereszteacuteny vallaacutesok tagjainak szilaacuterd meggyőződeacutese -- mely szinteacuten az igazsaacuteg Lelkeacutetől

6

szaacutermazik aki ebben az esetben a Titokzatos Test laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll műkoumldik -- nemde megszeacutegyeniacuteti azokat a kereszteacutenyeket akik oly keacuteszseacutegesek az Istentől kinyilatkoztatott eacutes az Egyhaacutezban hirdetett igazsaacutegokban valoacute keacutetelkedeacutesre s annyira hajlandoacutek gyoumlngiacuteteni az erkoumllcsi taniacutetaacutes elveit eacutes utat nyitni az etikai szabadossaacutegnak Szeacutep dolog ha valaki keacutesz baacutermely ember megeacuterteacuteseacutere baacutermilyen rendszer kutataacutesaacutera eacutes az igaz dolgok elfogadaacutesaacutera de ez soha nem jelentheti a sajaacutet hit bizonyossaacutegaacutenak elveszteacuteseacutet[20] vagy az erkoumllcsi toumlrveacutenyek meggyengiacuteteacuteseacutet melyek lazulaacutesa hamarosan egeacutesz taacutersadalmak eacuteleteacutere kihat eacutes nagyon keserves koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuter

II A MEGVAacuteLTAacuteS MISZTEacuteRIUMA

7 Krisztus miszteacuteriumaacuteban

Azok az utak melyeken a mai Egyhaacutezat a Zsinat elindiacutetotta s melyeket VI Paacutel paacutepa első enciklikaacutejaacuteban kijeloumllt minden bizonnyal hosszasan koumlvetendők lesznek szaacutemunkra is Az uacutej korszakot megnyitva azonban joggal keacuterdezhetjuumlk Merre haladjunk Mit kell tennuumlnk hogy az Egyhaacuteznak ebben az uacutej Adventjeacuteben amikor egy uacutej eacutevezred feleacute koumlzeleduumlnk koumlzelebb jussunk Ahhoz akit a Szentiacuteraacutes iacutegy nevez Oumlroumlk Atya a joumlvendő szaacutezadok Atyja[21] Elsősorban ezt kell az uacutej paacutepaacutenak keresnie mikoumlzben a hit engedelmesseacutegeacutevel koumlveti a parancsot melyet az Uacuter Krisztus nem is egyszer adott Peacuteternek Legeltesd baacuteraacutenyaimat[22] -- ami azt jelenti leacutegy paacutesztora nyaacutejamnak eacutes maacutesutt Te pedig megteacuterve erősiacutetsd meg a testveacutereidet[23]

Ezekre a keacuterdeacutesekre Testveacutereim Fiaim eacutes Leaacutenyaim egyetlen alapvető vaacutelaszt kell adnunk egeacutesz lelkuumlnkkel eacutertelmuumlnkkel akaratunkkal eacutes sziacutevuumlnkkel Krisztus a mi Megvaacuteltoacutenk feleacute kell fordulnunk Krisztus feleacute aki az emberiseacuteg Megvaacuteltoacuteja Raacute akarunk tekinteni mert csak Őbenne az Isten Fiaacuteban van uumldvoumlsseacuteguumlnk eacutes Peacuteterrel egyuumltt mondjuk Uram kihez menjuumlnk Az oumlroumlk eacutelet igeacutei naacutelad vannak[24]

Az Egyhaacutez oumlnismerete aacuteltal melyet a Zsinat annyira elmeacutelyiacutetett ezen az oumlnismeret minden fokaacuten s minden cselekveacutesi formaacuteban melyekben az Egyhaacutez eacutel megnyilatkozik eacutes magaacutera eszmeacutel aacutellandoacutean arra feleacute kell toumlrekednuumlnk aki az Egyhaacutez Feje[25] aki aacuteltal eacutes akieacutert minden van[26] feleacuteje aki az uacutet eacutes az igazsaacuteg[27] ugyanakkor a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet is[28] akit ha laacutetunk az Atyaacutet laacutetjuk[29] akinek el kellett tőluumlnk mennie[30] -- tudniillik a kereszthalaacutel eacutes a mennybemenetel aacuteltal -- hogy a Vigasztaloacute eljoumljjoumln hozzaacutenk sőt most is szuumlntelenuumll joumljjoumln mint az igazsaacuteg Lelke[31] Őbenne van a boumllcsesseacuteg eacutes tudomaacuteny minden kincse[32] eacutes az ő teste az Egyhaacutez[33] Az Egyhaacutez Krisztusban mintegy szentseacutege azaz jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberi nem egyseacutegeacutenek[34] eacutes mindezeknek Ő a forraacutesa Ő maga A Megvaacuteltoacute

Az Egyhaacutez szuumlnet neacutelkuumll hallgatja az Ő szavait aacutellandoacutean uacutejra olvassa aacutehiacutetattal eleveniacuteti foumll eacuteleteacutenek legaproacutebb reacuteszleteit is Ezeket a szavakat a nem kereszteacutenyek is halljaacutek Krisztus eacutelete sok olyan emberhez is szoacutel aki meacuteg nem tudja megismeacutetelni Peacuteterrel Te vagy a Krisztus az eacutelő Isten Fia[35] Ő az eacutelő Isten Fia emberkeacutent is szoacutel az emberekhez beszeacutel az eacutelete emberseacutege igazsaacuteg iraacutenti hűseacutege eacutes mindeneket aacutetoumllelő szeretete Beszeacutel kereszthalaacutela faacutejdalmaacutenak eacutes magaacutenyaacutenak meacuterhetetlen nagysaacutega is Az Egyhaacutez pedig aacutellandoacutean megemleacutekezik kereszthalaacutelaacuteroacutel eacutes foumlltaacutemadaacutesaacuteroacutel s eacuteppen ez a megemleacutekezeacutes jelenti az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek leacutenyegeacutet Mert Krisztusnak Mestereacutenek eacutes Uraacutenak parancsa szerint az Egyhaacutez szuumlntelenuumll uumlnnepli az Eucharisztiaacutet melyben foumllfedezi az eacutelet eacutes szentseacuteg forraacutesaacutet[36] a kegyelemnek eacutes az Istennel valoacute kiengeszteleacutesnek hataacutesos jeleacutet az oumlroumlk eacutelet

7

zaacutelogaacutet Az Egyhaacutez elevenen őrzi az Eucharisztia miszteacuteriumaacutet eacutes oumlroumlmmel meriacutet belőle sőt aacutellandoacutean keresi a lehetőseacutegeket hogyan tudnaacute Mestereacutenek eacutes Uraacutenak miszteacuteriumaacutet koumlzelebb vinni az emberekhez a neacutepekhez nemzetekhez a koumlvetkező nemzedeacutekhez minden egyes emberhez szemeacutely szerint s az Apostol peacuteldaacuteja szerint ismeacutetelgeti Elhataacuteroztam hogy nem akarok maacutesroacutel tudni koumlztetek csak Jeacutezus Krisztusroacutel a Megfesziacutetettről[37] Az Egyhaacutez a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak koumlreacuteben eacutel mert eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek ez alapvető princiacutepiuma

8 A megvaacuteltaacutes meguacutejiacutetott teremteacutes

Megvaacuteltoacuteja a vilaacutegnak Benne uacutej eacutes csodaacutelatos moacutedon mutatkozik meg a teremteacutes alapvető igazsaacutega melyről a Teremteacutes koumlnyve tanuacuteskodik amikor toumlbbszoumlr is ismeacutetli Laacutetta Isten hogy joacute[38] A joacute pedig a Boumllcsesseacutegből eacutes a Szeretetből szaacutermazik Jeacutezus Krisztusban ez a laacutethatoacute vilaacuteg melyet Isten az embereacutert teremtett[39] ez a vilaacuteg mely a bűn beleacutepeacutesekor mulandoacutesaacutegnak lett alaacutevetve[40] visszanyeri eredeti kapcsolataacutet forraacutesaacuteval a Boumllcsesseacuteggel eacutes a Szeretettel Mert Isten uacutegy szerette a vilaacutegot hogy egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte[41] Amint ugyanis az ember-Aacutedaacutem ezt a koumlteleacuteket elszakiacutetotta uacutegy az ember-Krisztus uacutejra oumlsszekoumltoumltte[42] Haacutet nem meggyőzőek szaacutemunkra a huszadik szaacutezad emberei szaacutemaacutera az Apostol szavai melyekkel csodaacutelatos eacutekesszoacutelaacutessal beszeacutel a teremteacutesről amely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik mindmaacuteig[43] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten Fiaacutenak megnyilvaacutenulaacutesaacutet tudniillik az a teremteacutes mely a hiaacutebavaloacutesaacutegnak van alaacutevetetve[44] Vajon az az eddig meacuteg soha nem tapasztalt hatalmas fejlődeacutes mely korunkban az ember vilaacuteghoacutediacutetoacute teveacutekenyseacutegeacuteben mutatkozik nem teszi-e egyre nyilvaacutenvaloacutebbaacute ezt a hiaacutebavaloacutesaacutegnak valoacute alaacutevetettseacuteget Legyen eleacuteg csak megemliacuteteni az iparilag fejlett orszaacutegok koumlrnyezetszennyezeacuteseacutet az aacutellandoacutean folyoacute eacutes foumlllaacutengoloacute fegyveres oumlsszecsapaacutesokat az oumlnmagunk elpusztiacutetaacutesaacutera keacutepes atom- hidrogeacuten- neutron- eacutes egyeacuteb fegyverek foumllhalmozaacutesaacutet a meacuteg meg nem szuumlletett eacuteletek tiszteletben nem tartaacutesaacutet Nemde a mostani az űrutazaacutesokkal eacutes a soha nem laacutetott technikai fejlődeacutessel dicsekvő vilaacuteg egyidejűleg az a teremteacutes mely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik[45] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[46]

A II Vatikaacuteni Zsinat a mai vilaacuteg reacuteszletes elemzeacuteseacuteben eleacuterkezett ahhoz a ponthoz mely az egeacutesz laacutethatoacute vilaacutegban a legfontosabb az emberhez amikor Krisztushoz hasonloacutean leszaacutellva az ember megismereacuteseacutenek meacutelyseacutegeacutebe megeacuterintette az emberben azt a miszteacuteriumot amit a Szentiacuteraacutes nyelve (de a nem szentiacuteraacutesi nyelv is) a sziacutev szoacuteval jeloumll A vilaacutegot megvaacuteltoacute Krisztus egyeduumllaacutelloacute eacutes meg nem ismeacutetelhető moacutedon hatolt e miszteacuteriumba s beleacutepett az ember sziacuteveacutebe Helyesen taniacutetja tehaacutet a II Vatikaacuteni Zsinat Az ember miszteacuteriuma csak a megtestesuumllt Ige miszteacuteriumaacuteban vilaacutegosodik meg igazaacuten Aacutedaacutem az első ember ugyanis az eljoumlvendőnek tudniillik az Uacuter Krisztusnak előkeacutepe volt (Roacutem 514) Krisztus az uacutej Aacutedaacutem az Atya miszteacuteriumaacutenak eacutes szereteteacutenek kinyilatkoztataacutesaacuteval megmutatja az embernek magaacutet az embert eacutes foumlltaacuterja előtte nagyszerű hivataacutesaacutet Aki a laacutethatatlan Isten keacutepmaacutesa (Kol 115) ugyanő a toumlkeacuteletes ember is aki Aacutedaacutem fiainak az ősbűn aacuteltal elcsuacutefiacutetott istenkeacutepiseacutegeacutet helyreaacutelliacutetotta Mivel Ő az emberi termeacuteszetet foumllvette nem elemeacutesztette e termeacuteszet magaacutetoacutel eacutertetődően bennuumlnk is nagy meacuteltoacutesaacutegra jutott Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt Emberi keacutezzel dolgozott emberi eacutertelemmel gondolkodott emberi akarattal cselekedett emberi sziacutevvel szeretett Szűz Maacuteriaacutetoacutel szuumlletveacuten valoacuteban egy lett koumlzuumlluumlnk a bűnt kiveacuteve mindenben hasonloacute lett hozzaacutenk[47] Eacutes mindezt Ő tette az ember Megvaacuteltoacuteja

9 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni vonaacutesai

8

Uacutejra laacutetvaacuten a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak ezt a csodaacutelatos reacuteszeacutet egy pillanatra sem feledkezuumlnk meg arroacutel hogy Jeacutezus Krisztus az eacutelő Isten Fia engeszteleacutesseacute lett eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[48] Ő eacutes egyeduumll Ő engesztelte meg az Atya oumlroumlk szereteteacutet Tudniillik azt az atyasaacutegot mely kezdettől fogva megmutatkozott a vilaacuteg teremteacuteseacuteben abban hogy a teremteacutes egeacutesz gazdagsaacutegaacutet raacutebiacutezta az emberre amikor az embert keveacutessel tette kisebbeacute az angyaloknaacutel[49] sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtette[50] Krisztus megengesztelte Istennek azt az atyasaacutegaacutet eacutes szereteteacutet melyet az ember visszautasiacutetott megszegve az első szoumlvetseacuteget[51] eacutes minden koumlvetkező szoumlvetseacuteget is melyeket Isten toumlbbszoumlr is foumllajaacutenlott az embereknek[52] A vilaacuteg megvaacuteltaacutesa -- a szeretetnek az a feacutelelmetes miszteacuteriuma melyben meguacutejul a teremteacutes[53] -- legbensőbb termeacuteszete szerint az igazsaacuteg teljesseacutege az emberi sziacutevben az Egyszuumlloumltt Fiuacute sziacuteveacuteben eacutes aacuteltala vaacutelik lehetseacutegesseacute mindazok sziacuteveacutenek megigazulaacutesa akik az Egyszuumlloumlttben oumlroumlktől fogva arra lettek rendelve hogy Isten fiaivaacute vaacuteljanak eacutes meghiacutevaacutest kapjanak a kegyelemre eacutes a szeretetre[54] Az a Kaacutelvaacuteriaacuten foumllaacutelliacutetott kereszt melyen az ember Krisztus Jeacutezus -- Szűz Maacuteria eacutedes fia a Naacutezaacutereti Joacutezsefnek pedig fogadott fia -- elhagyja ezt a vilaacutegot Isten oumlroumlk atyasaacutegaacutenak egy uacutejabb bizonysaacutega Mert Isten Krisztusban uacutejra koumlzeledik az emberi nemhez minden egyes emberhez kiaacuterasztva raacutejuk az igazsaacuteg haacuteromszor szent Lelkeacutet[55]

Az Atya e kinyilatkoztataacutesa eacutes a Szentleacutelek kiaacuterasztaacutesa aacuteltal

-- melyek eltoumlroumllhetetlen pecseacutetet nyomnak a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba -- nyer magyaraacutezatot a Kereszt eacutes Krisztus halaacutelaacutenak teljes jelenteacutese A teremtő Isten megvaacuteltoacute Istenkeacutent mutatkozik meg olyan Istenkeacutent aki hűseacuteges[56] tudniillik hűseacuteges az ember eacutes a vilaacuteg iraacutenti szereteteacutehez melyet maacuter a teremteacutes napjaacuten kinyilvaacuteniacutetott E szeretet nem riad vissza semmitől amit az igazsaacutegossaacuteg koumlvetel Isten ezeacutert a Fiaacutet aki bűnt nem ismert eacutertuumlnk bűnneacute tette[57] Ha pedig bűnneacute tette Őt aki teljesen mentes volt a bűntől azeacutert tette hogy megmutassa a minden teremtett dolognaacutel nagyobb szeretetet amely Ő maga mert szeretet az Isten[58] De a szeretet mindenek előtt nagyobb mint a bűn mint a teremtmeacuteny gyoumlngeseacutege eacutes esendőseacutege[59] erősebb a halaacutelnaacutel mindig keacutesz arra hogy foumllemeljen felejtsen eleacutebe menjen a teacutekozloacute fiuacutenak[60] hogy megvaloacutesiacutetsa Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[61] akik az eljoumlvendő dicsőseacutegre kaptak meghiacutevaacutest[62] A szeretetnek e megnyilvaacutenulaacutesaacutet irgalomnak is nevezzuumlk[63] s e szeretet eacutes irgalom megmutataacutesa az emberi toumlrteacutenelemben ezt a formaacutet eacutes nevet kapta Jeacutezus Krisztus

10 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi vonaacutesai

Az ember keacuteptelen szeretet neacutelkuumll eacutelni Magaacutera marad eacuterthetetlenneacute vaacutelik oumlnmaga szaacutemaacutera eacutertelmeacutet vesziacuteti az eacutelete ha szeretetet nem kap szeretetet nem talaacutel nem vehet benne reacuteszt eacutes nem teheti a szeretetet magaacuteeacutevaacute Ezeacutert adja a Megvaacuteltoacute Krisztus mint maacuter mondtuk az embernek az ember teljes kinyilatkoztataacutesaacutet Eacutes ez -- lehet mondani -- a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi oldala Tudniillik a Megvaacuteltaacutesban fedezi foumll az ember sajaacutet emberseacutegeacutenek meacuteltoacutesaacutegaacutet nagysaacutegaacutet eacuterteacutekeacutet A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Isten uacutejra kimondja eacutes bizonyos moacutedon uacutejra teremti az embert Valoacuteban az ember uacutej teremteacutese ez Nincs toumlbbeacute zsidoacute vagy goumlroumlg rabszolga vagy szabad feacuterfi vagy nő mert mindannyian eggyeacute lettek Krisztus Jeacutezusban[64] Az embernek tehaacutet ha sziacuteve meacutelyeacuteig eacuterteni akarja oumlnmagaacutet -- s nemcsak futoacute pillantaacutest vet oumlnmagaacutera mellyel toumlkeacuteletlenuumll gyakran csak felsziacutenesen kuumllsőleg megmutatkozoacute magyaraacutezatokat eacutes szabaacutelyokat laacutet az eacuteletben -- Krisztushoz kell meacuternie oumlnmagaacutet feacutelelmeivel eacutes keacutetseacutegeivel gyoumlngeseacutegeivel eacutes bűnoumlsseacutegeacutevel eacuteleteacutevel eacutes halaacutelaacuteval egyuumltt Az embernek mindenestől amije van Krisztusba kell oumlltoumlznie foumll kell vennie eacutes magaacuteeacutevaacute kell tennie a Megtestesuumlleacutes eacutes Megvaacuteltaacutes teljes igazsaacutegaacutet hogy

9

uacutejra megtalaacutelhassa oumlnmagaacutet Ha ez a belső folyamat lejaacutetszoacutedik valakiben az az ember nemcsak Isten imaacutedaacutesaacuteban termi gyuumlmoumllcseacutet hanem oumlnmaga iraacutent is csodaacutelatra eacutebred Mert mennyire fontosnak kell lennie eacutes mily nagy eacuterteacutekkel kell biacuternia az embernek a Teremtő szemeacuteben ha ily nagy Megvaacuteltoacutera lett eacuterdemes[65] ha az Isten egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte hogy az ember el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyen[66]

Igazaacuteban az ember e nagy meacuteltoacutesaacutega eacutes eacuterteacuteke foumlloumltti csodaacutelatot nevezzuumlk evangeacuteliumnak azaz joacute hiacuternek de kereszteacutenyseacutegnek is nevezzuumlk Ugyanebből a csodaacutelatboacutel szaacutermazik az Egyhaacutez feladata a vilaacutegban s meacuteg inkaacutebb ebben a mai vilaacutegban Ez a csodaacutelat mely egyuacutettal meggyőződeacutes eacutes bizonyossaacuteg is -- legbensőbb termeacuteszete szerint a hit bizonyossaacutega ugyanakkor titokzatos moacutedon ez eacuteltet minden igaz humanizmust is -- szorosan kapcsoloacutedik Krisztushoz Ez hataacuterozza meg Krisztus helyeacutet eacutes ha szabad ilyet mondani kuumlloumlnleges polgaacuterjogaacutet az ember eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben Az Egyhaacutez mely szuumlntelenuumll szemleacuteli az egeacutesz Krisztus-miszteacuteriumot hite bizonyossaacutegaacuteval tudja hogy a kereszten toumlrteacutent Megvaacuteltaacutes oumlroumlkre visszaadta az embernek a meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes a vilaacutegban valoacute leacuteteacutenek eacutertelmeacutet melynek nagy reacuteszeacutet a bűn miatt elvesziacutetette Ezeacutert toumlrteacutent a megvaacuteltaacutes a Huacutesveacutet miszteacuteriumaacuteban mely a kereszten eacutes a halaacutelon aacutet vezet a foumlltaacutemadaacuteshoz

Az Egyhaacuteznak tehaacutet minden korban de kuumlloumlnoumlsen ma elsődleges feladata hogy az emberek eacutertelmeacutet lelkiismereteacutet eacutes tapasztalatait Krisztus miszteacuteriumaacutera iraacutenyiacutetsa hogy minden embert segiacutetsen abban hogy a mindennapi eacuteletben eacuteszrevegye a Jeacutezus Krisztusban toumlrteacutent megvaacuteltaacutes nagysaacutegaacutet Ugyanakkor az Egyhaacutez az ember legbensőbb dolgairoacutel is szoacutel az ember sziacuteveacuteről lelkiismereti dolgairoacutel eacutes sorsaacuteroacutel

11 Krisztus miszteacuteriuma mint az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek eacutes a kereszteacutenyseacutegnek fundamentuma

A II Vatikaacuteni Zsinat hallatlan nagy munkaacutet veacutegzett annak eacuterdekeacuteben hogy kialakuljon az Egyhaacuteznak az a teljes eacutes aacuteltalaacutenos oumlnismerete melyről VI Paacutel első enciklikaacutejaacuteban beszeacutelt Ez az oumlnismeret -- vagy inkaacutebb az Egyhaacutez sajaacutetos oumlntudata -- dialoacutegusban szuumlletik melynek leacutetrejoumltteacutehez előszoumlr oda kell fordulni a maacutesikhoz ahhoz akivel beszeacutelni akarunk Az egyetemes zsinat nagy loumlkeacutest adott ennek a sajaacutetosan egyhaacutezi oumlnismeretnek a kialakulaacutesaacutehoz azzal hogy eleacutenk taacuterta a foumlldkerekseacuteg vallaacutesainak teacuterkeacutepeacutet Ezenkiacutevuumll megmutatta hogyan helyezkednek el ezen a teacuterkeacutepen az egyes vallaacutesok beleeacutertve az ateizmus reacutegebben nem ismert korunkat azonban nagyon jellemző kuumlloumlnboumlző okokboacutel kiinduloacute politikai hataacuterok koumlzeacute rendezett szervezett formaacuteit is

A vallaacutest a Zsinat előszoumlr egyetemes jelenseacutegkeacutent neacutezi mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet a legősibb időktől fogva kiacuteseacuteri Ezutaacuten taacutergyalja a kuumlloumlnfeacutele nem kereszteacuteny vallaacutesokat veacuteguumll magaacutet a kereszteacutenyseacuteget A Zsinatnak az a dokumentuma mely a nem kereszteacuteny vallaacutesokkal foglalkozik telve van azoknak a lelki javaknak megbecsuumlleacuteseacutevel melyek a vallaacutes eacutes az erkoumllcsi taniacutetaacutes reacuteveacuten vannak jelen az emberiseacuteg eacuteleteacuteben s aacutethatjaacutek az egeacutesz emberi kultuacuteraacutet sőt az anyagi javakkal szembeni elsőbbseacuteguumlket is elismeri Az egyhaacutezatyaacutek meacuteltaacuten csodaacuteltaacutek a kuumlloumlnfeacutele vallaacutesokban az egyetlen igazsaacuteg keacutepeit min taz Ige magvait[67] melyek minden ember kuumlloumlnfeacutele utakon de egyetlen ceacutel feleacute toumlrő forroacute vaacutegyakozaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak e vaacutegy Istent akarja birtokolni eacutes egyuacutettal eacuteppen az Isten feleacute toumlrekveacutes reacuteveacuten az egyes ember eacutes az emberi nem eacuteleteacutenek teljes eacutertelmeacutet szeretneacute megragadni A Zsinat kuumlloumlnleges figyelmet szentelt a zsidoacute vallaacutesnak megemleacutekezve arroacutel a nagy lelki kincstaacuterroacutel mely koumlzoumls birtoka a kereszteacutenyeknek eacutes a zsidoacuteknak de tiszteletet mutatott az iszlaacutem koumlvetői iraacutent is akik Aacutebrahaacutem hiteacuteben osztoznak[68]

10

Miutaacuten a Zsinat iacutegy foumlltaacuterta a valoacutesaacutegot az Egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyek egyenkeacutent is teljesebb tudataacutera eacutebredhetnek Krisztus miszteacuteriumaacutenak mely szaacutezadok eacutes nemzedeacutekek oacuteta el volt rejtve Istenben[69] azeacutert hogy a maga idejeacuteben feacuteny deruumlljoumln raacute ez toumlrteacutenik az ember Krisztus Jeacutezusban eacutes minden nemzedeacutek Benne kapja ezt a kinyilatkoztataacutest Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal Isten teljesen megmutatkozott az embereknek eacutes veacuteglegesen koumlzel joumltt hozzaacutenk ugyanakkor Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal vaacutelt vilaacutegossaacute az embernek a maga meacuteltoacutesaacutega eacutes foumllmagasztalaacutesa de tudataacutera eacutebredt a termeacuteszeteacutet meghaladoacute eacuterteacutekeknek eacutes az emberi eacutelet rendelteteacuteseacutenek is

Ezeacutert mindannyiunknak -- akik csak Krisztus koumlvetői vagyunk -- koumlreacuteje kell gyűlnuumlnk eacutes koumlruumlloumltte kell kapcsolatot talaacutelnunk egymaacutessal Ez a koumlzoumlsseacuteg azonban -- mely a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő elteacuterő hagyomaacutenyokkal struktuacuteraacutekkal eacutes taniacutetaacutesokkal rendelkező egyhaacutezak vagy egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt alakul -- nem valoacutesiacutethatoacute meg a koumllcsoumlnoumls megismereacuteseacutert eacutes a teljes egyseacuteg uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteeacutert valoacute szuumlntelen faacuteradozaacutes neacutelkuumll Azt azonban maacuteris hirdethetjuumlk eacutes tanuacutesiacutetanunk is kell hogy oumlsszetartozunk Krisztus miszteacuteriumaacutenak hirdeteacuteseacuteben a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni eacutes emberi vonaacutesainak megmutataacutesaacuteban s a faacuteradhatatlan kuumlzdelemben melyet azeacutert az emberi meacuteltoacutesaacutegeacutert viacutevunk melyet Krisztusban minden ember megkapott eacutes veacutegeacuterveacutenyesen elnyerhet Ez a meacuteltoacutesaacuteg a fogadott istengyermekseacuteg kegyelmeacutenek meacuteltoacutesaacutega s ugyanakkor az emberi nem belső igazsaacutegaacutenak meacuteltoacutesaacutega amely meacuteltoacutesaacuteg -- ha vilaacutegunkban valoacuteban oly jelentősseacute vaacutelt -- szaacutemunkra meacuteg vilaacutegosabb annak az igazsaacutegnak a feacutenyeacuteben aki Ő maga Jeacutezus Krisztus

Jeacutezus Krisztus ugyanis szilaacuterd alapja eacutes oumlroumlk koumlzeacuteppontja annak a koumltelező szolgaacutelatnak eacutes feladatnak melyet Isten az emberre biacutezott E feladatban valamennyiuumlnknek reacuteszt kell vennuumlnk minden erőnket szolgaacutelataacuteba kell aacutelliacutetanunk mert a mai kor embereacutenek nekuumlnk elsősorban erre van szuumlkseacuteguumlnk S ha uacutegy tűnik hogy ezt a munkaacutet manapsaacuteg nagyobb erők akadaacutelyozzaacutek mint reacutegebben az egyuacutettal bizonysaacuteg is arroacutel hogy e szolgaacutelatra ma nagyobb szuumlkseacuteg van mint reacutegebben s az emberek jobban aacutehiacutetoznak raacute meacuteg ha tiltakoznak is ellene Itt eacuterintjuumlk az uumldvrendnek azt a miszteacuteriumaacutet hogy az uumldvoumlsseacuteg eacutes a kegyelem a kereszthez koumltődik Krisztus nem veacuteletlenuumll mondta A mennyek orszaacutega erőszakot szenved eacutes az erőszakosok szerzik meg azt[70] majd hozzaacutetette e vilaacuteg fiai a maguk nemeacuteben okosabbak a vilaacutegossaacuteg fiainaacutel[71] Nyugodt leacutelekkel vaacutellaljuk ezt a dorgaacutelaacutest hogy olyanok lehessuumlnk mint Istennek azok az erőszakos emberei akiket oly sokszor megfigyelhettuumlnk az Egyhaacutez toumlrteacutenelmeacuteben eacutes mostanaacuteban is laacutethatunk hogy veacutegre valamennyien tudva eacutes szaacutent szaacutendeacutekkal vegyuumlk magunkra a szent koumltelesseacuteget hogy megmutassuk a vilaacutegnak Krisztust hogy baacuterki emberfiaacutenak segiacutetsuumlnk foumllfedezni oumlnmagaacutet hogy segiacutetsuumlnk kortaacutersainknak testveacutereinknek eacutes nőveacutereinknek neacutepeknek nemzeteknek eacutes az egeacutesz emberiseacutegnek szegeacutenyeknek eacutes a most fejlődő orszaacutegoknak egyszoacuteval mindenkinek hogy megismerjeacutek Krisztus kifuumlrkeacuteszhetetlen gazdagsaacutegaacutet[72] mely minden ember szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető eacutes minden embernek kincse

12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg

Ebben a Krisztus szaacutendeacuteka szerint koumlzoumls feladatban a kereszteacutenyeknek maacuter a teljes egyseacuteg megvaloacutesulaacutesa előtt meg kell talaacutelniuk azokat a szaacutelakat melyek oumlsszekoumltik őket Ez az egyseacuteg apostoli eacutes misszioacutes misszioacutes eacutes apostoli Ezen egyseacutegneacutel fogva koumlzeliacutethetjuumlk meg az emberi szellemnek azt a csodaacutelatos oumlroumlkseacutegeacutetmely az oumlsszes vallaacutesban megmutatkozott amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozataacuteban taniacutetja[73] Ezeacutert koumlzeleduumlnk az emberi kultuacutera minden formaacutejaacutehoz minden ideoloacutegiai elgondolaacuteshoz minden

11

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 4: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

Mindarroacutel amit az Egyhaacutez oumlnmagaacuteroacutel napjainkban foumllismert VI Paacutel paacutepa szoacutelt Ecclesiam Suam kezdetű alapvető enciklikaacutejaacuteban s mi magunk ehhez csatlakozunk eacutes erre hivatkozunk e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelző enciklikaacutenkban Az Egyhaacutez Szentleacutelek aacuteltal megvilaacutegosiacutetott eacutes taacutemogatott s naproacutel napra gyarapiacutetandoacute oumlnismerete -- mely isteni miszteacuterium voltaacutera emberi kuumlldeteacuteseacutere eacutes minden emberi gyoumlngeseacutegeacutere vonatkozik -- legyen eacutes maradjon elsődleges forraacutesa az Egyhaacutez szereteteacutenek amely szeretet majd tovaacutebb noumlveli eacutes szilaacuterdiacutetja az Egyhaacutez oumlnismereteacutet Az ilyen Egyhaacutez-ismeretnek nagyon vilaacutegos bizonysaacutegaacutet hagyta raacutenk VI Paacutel paacutepa aki paacutepasaacutegaacutenak sokszor faacutejdalmas reacuteszleteivel taniacutetott minket annak az Egyhaacutez rendiacutethetetlen szereteteacutere mely -- a Zsinat taniacutetaacutesa szerint -- szentseacutege azaz jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberi nem egyseacutegeacutenek[9]

4 Hivatkozaacutes VI Paacutel első enciklikaacutejaacutera

Ezeacutert az Egyhaacutez oumlnismereteacutenek paacuterosulnia kell a mindenki feleacute kitaacuteruloacute lelkuumllettel hogy minden ember megtalaacutelhassa benne Krisztus foumllfoghatatlan gazdagsaacutegaacutet melyről a nemzetek Apostola beszeacutel[10] Az ilyen mindenki feleacute nyiacutelt lelkuumlletből mely magaacuteban foglalja sajaacutet termeacuteszeteacutenek ismereteacutet eacutes sajaacutet igazsaacutegaacutenak bizonyossaacutegaacutet -- melyről Krisztus azt mondta a beszeacuted nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[11] -- fakad az Egyhaacutez apostoli azaz misszioacutes ereje amennyiben csorbiacutetatlanul vallja eacutes hirdeti a Krisztustoacutel kapott teljes igazsaacutegot

Az Egyhaacuteznak azt a paacuterbeszeacutedet is folytatnia kell amelyet VI Paacutel az Ecclesiam Suam kezdetű enciklikaacuteban uumldvoumlthozoacute paacuterbeszeacutednek nevezett gondosan koumlruumlliacuterva mindazokat a teruumlleteket melyeken folynia kell[12] Mivel mi magunk ebben a dokumentumban a VI Paacutel paacutepaacutetoacutel aacutetvett gondolatokat ideacutezzuumlk foumll szuumlntelenuumll haacutelaacutet adunk Istennek azeacutert hogy nagynevű Előduumlnk aki egyuacutettal atyaacutenk is volt kifeleacute megmutatta az Egyhaacutez igazi arcaacutet aacutembaacuter a Zsinatot koumlvető időszakban kuumlloumlnfeacutele belső bajok kiacutenoztaacutek az Egyhaacutezat Iacutegy toumlrteacutent hogy az emberiseacuteg jelentős reacutesze a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletformaacutek koumlzepette -- legalaacutebbis uacutegy veacuteljuumlk -- jobban tudataacutera eacutebredt hogy Krisztus Egyhaacutezaacutera annak kuumlldeteacuteseacutere eacutes szolgaacutelataira valoacuteban szuumlkseacutege van E foumllismereacutes neacuteha erősebbnek bizonyult azoknaacutel a kritikus megnyilvaacutenulaacutesoknaacutel melyek beluumllről taacutemadtaacutek az Egyhaacutezat inteacutezmeacutenyeit eacutes szervezeteacutet s az Egyhaacutezban dolgozoacute embereket E noumlvekvő kritika kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel szaacutermazott eacutes bizonyosra vesszuumlk hogy nem hiaacutenyzott belőle az Egyhaacutez iraacutenti igaz szeretet Keacutetseacutegtelenuumll volt ebben a kritikai toumlrekveacutesben -- hogy most minden egyebet mellőzzuumlnk -- a triumfalizmust legyűrni akaroacute szaacutendeacutek melyről a Zsinat idejeacuten oly sok szoacute esett Ha azonban az Egyhaacuteznak koumltelesseacutege szeliacuted eacutes alaacutezatossziacutevű Mestereacutenek peacuteldaacutejaacutet koumlvetve[13] alaacutezatosnak lennie eacutes kritikus szemmel neacuteznie mindent ami emberi termeacuteszeteacutenek eacutes megnyilvaacutenulaacutesainak reacutesze sőt mindezt kiacutenos gondossaacuteggal keresnie is kell akkor e kritika kereseacuteseacuteben is meg kell maradnia a kellő hataacuterokon beluumll Kuumlloumlnben nem lesz sem hasznos sem termeacutekeny eacutes nem az igazsaacutegot a szeretetet eacutes a kegyelemeacutert haacutelaacutes lelkuumlletet mutatja mely kegyelemnek eacuteppen az Egyhaacutezban eacutes az Egyhaacutez reacuteveacuten leszuumlnk reacuteszeseiveacute Az ilyen kritikai toumlrekveacutes nem a szolgaacutelni akaraacutest fejezi ki hanem azt a szaacutendeacutekot hogy maacutesok veacutelemeacutenyeacutet a magaacuteeacutehoz igaziacutetsa raacuteadaacutesul mindezt sokszor a kellő megfontoltsaacuteg neacutelkuumll taacuterva a nyilvaacutenossaacuteg eleacute

Haacutela legyen VI Paacutel paacutepaacutenak hogy tiszteletben tartva minden reacuteszigazsaacutegot ami a kuumlloumlnfeacutele emberi veacutelemeacutenyekben ott volt a kormaacutenyos feladataacutenak betoumllteacuteseacuteben mindveacutegig megőrizte a kiegyensuacutelyozott eacutes koumlvetkezetes vezeteacutest[14] Termeacuteszetesen az Egyhaacutez -- melyet majdnem azonnal VI Paacutel paacutepa utaacuten I Jaacutenos Paacutel elhunytaacuteval biacutezott raacutenk az Uacuter -- nem mentes a belső neheacutezseacutegektől eacutes feszuumlltseacutegektől Ugyanakkor az Egyhaacutez belsőleg foumllkeacuteszuumlltebbeacute vaacutelt az oumlnkritikus tuacutelzaacutesokkal szemben elmondhatjuk tehaacutet hogy kritikusabb a kuumlloumlnboumlző

4

meggondolatlan kritikaacutekkal ellenaacutelloacutebb a kuumlloumlnboumlző uacutejiacutetaacutesokkal szemben eacuterettebb lett a szellemek megiacuteteacuteleacuteseacuteben alkalmasabbaacute vaacutelt hogy oumlroumlk kincstaacuteraacuteboacutel előhozzon uacutejat eacutes reacutegit egyaraacutent[15] jobban ismeri a maga miszteacuteriumaacutet eacutes mindebből az koumlvetkezik hogy keacuteszseacutegesebb lett mindenki feleacute szoacuteloacute uumldvoumlziacutető feladataacutenak megoldaacutesaacutera hiszen Isten azt akarja hogy minden ember uumldvoumlzuumlljoumln eacutes eljusson az igazsaacuteg ismereteacutere[16]

5 Kollegialitaacutes eacutes apostolkodaacutes

Az Egyhaacutez mostanaacuteban minden laacutetszat elleneacutere egyseacutegesebb a szolgaacutelat koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutes az apostolsaacuteg tudataacuteban Ez az oumlsszetartozaacutes a kollegialitaacutesnak abboacutel a princiacutepiumaacuteboacutel koumlvetkezik amit a II Vatikaacuteni Zsinat eleveniacutetett foumll s melyet maga Krisztus Peacuteter főseacutege alatt a tizenkeacutet apostolban alapiacutetott meg eacutes a puumlspoumlkoumlk kolleacutegiumaacuteban szuumlntelenuumll meguacutejiacutet iacutegy Peacuteter utoacutedjaacutehoz kapcsoloacutedva eacutes az ő vezeteacutese alatt ez a kolleacutegium naproacutel napra noumlvekszik a foumlldkerekseacutegen De a Zsinat nem csupaacuten emleacutekeztetett a puumlspoumlki kollegialitaacutes ezen elveacutere hanem nagyon elevenneacute is tette toumlbbek koumlzoumltt azzal hogy kiacutevaacutenta aacutellandoacute inteacutezmeacutenye legyen amit aztaacuten VI Paacutel paacutepa a puumlspoumlki szinoacutedusban eacuteletre is hiacutevott s e szinoacutedus munkaacuteja nemcsak VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak suacutelyaacutet noumlvelte hanem hatott I Jaacutenos Paacutel eacutes hat az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak paacutepasaacutega alatt is

A kollegialitaacutes elve nagyon alkalmasnak bizonyult a Zsinat utaacuteni neheacutez időszakban mert az egy sziacutev eacutes egy leacutelek aacuteltal iraacutenyiacutetott puumlspoumlki kolleacutegium -- mely főleg a szinoacutedusban mutatja meg a Peacuteter utoacutedaacuteval valoacute egyseacutegeacutet -- eloszlatta a keacutetelyeket eacutes utat mutatott az Egyhaacutez meguacutejiacutetaacutesaacutera figyelembe veacuteve az Egyhaacutez egyetemesseacutegeacutet Toumlbbek koumlzoumltt a szinoacutedusboacutel szuumlletett az a nagy evangelizaacutecioacutes kezdemeacutenyezeacutes mely az Evangelii Nuntiandi[17]kezdetű apostoli buzdiacutetaacutesban nyert megfogalmazaacutest Nagy oumlroumlmmel fogadtaacutek ezt mint az evangelizaacutecioacute eacutes a lelkipaacutesztorkodaacutes meguacutejiacutetaacutesaacutenak programjaacutet Ugyanilyen szellemben teveacutekenykedett a puumlspoumlki szinoacutedus legutoacutebbi rendes gyűleacutese mely koumlruumllbeluumll egy eacutevvel VI Paacutel halaacutela előtt mint koumlzismert a katekeacutezisről taacutergyalt Ennek a szinoacutedusnak a gyuumlmoumllcseacutet meacuteg rendszerezni kell eacutes az Apostoli Szentszeacutek reacuteszeacuteről majd koumlzzeacute kell tenni

Mikor a puumlspoumlki kollegialitaacutes kuumlloumlnboumlző formaacuteinak kibontakozaacutesaacuteroacutel szoacutelunk nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel sem hogy megemliacutetsuumlk az Egyhaacutezban mindenuumltt megalakult nemzeti puumlspoumlki konferenciaacutekat s e kollegialitaacutes egyeacuteb nemzetkoumlzi vagy kontinentaacutelis szervezeti formaacuteit Az Egyhaacutez sokszaacutezados hagyomaacutenyaacutera hivatkozva hangsuacutelyoznunk kell a helyi szinoacutedusok jelentőseacutegeacutet A Zsinat elgondolaacutesa eacutes szaacutendeacuteka az volt eacutes VI Paacutel ezt koumlvetkezetesen meg is valoacutesiacutetotta hogy ezek az inteacutezmeacutenyek melyeket az Egyhaacutez hosszuacute tapasztalata hitelesiacutetett a puumlspoumlkoumlk minden egyeacuteb kollegiaacutelis formaacutejaacuteval egyuumltt -- mint pl eacutersekseacutegek vagy egy--egy puumlspoumlkseacuteg -- az Egyhaacutez egyetemesseacutegeacuten beluumll legyenek tudataacuteban mivoltuknak eacutes őrizzeacutek identitaacutesukat A papokat is toumlltse be az a lelkuumllet hogy egymaacutes munkataacutersai eacutes eacuterezzenek felelősseacuteget egymaacuteseacutert Ezt a Zsinat utaacuten leacutetrejoumltt toumlbbfeacutele papi tanaacutecs maacuter ki is fejezi A laikusoknak is meg kell eacuterezniuumlk hogy nemcsak a maacuter eddig is leacutetező apostolkodaacutes szaacutelai nyertek megerősiacuteteacutest hanem uacutej talaacuten elteacuterő termeacuteszetű de nagyon teveacutekeny taacutersasaacutegok is joumlttek leacutetre A laikusoknak nem szabad megfeledkezniuumlk arroacutel a lelkiismeretbeli koumltelezettseacuteguumlkről mellyel az Egyhaacuteznak tartoznak ti hogy lelkipaacutesztoraiknak eacutes az Istennek szentelt eacutelet inteacutezmeacutenyeit keacutepviselőknek az egyhaacutezmegyei zsinatokon eacutes a pleacutebaacuteniaacutek vagy egyhaacutezmegyeacutek lelkipaacutesztori tanaacutecsaiban sziacutevesen nyuacutejtsanak segiacutetseacuteget

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten minderre gondolnunk kell hogy haacutelaacutet adjunk eacuterte Istennek megerősiacutetsuumlk testveacutereinket eacutes nőveacutereinket s hogy megemleacutekezzuumlnk a II Vatikaacuteni Zsinat

5

munkaacutejaacuteroacutel eacutes nagy Elődeinkről akik az Egyhaacutez eacuteleteacutenek ezt az uacutej folyamaacutet erőt veacuteve minden keacutetkedeacutesen romlaacuteson eacutes kriacutezisen elindiacutetottaacutek

6 Uacuteton a kereszteacutenyek egyseacutege feleacute

Eacutes mit mondjunk az oumlkumenizmusboacutel szaacutermazoacute uacutej kezdemeacutenyezeacutesekről XXIII Jaacutenos az Egyhaacuteznak oumlroumlkkeacute emleacutekezeteacuteben maradoacute főpaacutesztora evangeacuteliumi egyszerűseacuteggel kezdemeacutenyezte a kereszteacutenyek egyseacutegeacutet nyilvaacutenvaloacutean Mesteruumlnk Jeacutezus Krisztus akarataacutenak megfelelően melyet Ő ismeacutetelten kifejezett s kuumlloumlnleges suacutellyal nyilvaacuteniacutetott ki a szenvedeacutese előtti utolsoacute vacsoraacuten amikor iacutegy imaacutedkozott Atyaacutem őrizd meg őket hogy mindnyaacutejan egy legyenek[18] E koumlvetelmeacutenynek a II Vatikaacuteni Zsinat az oumlkumenizmusroacutel szoacuteloacute hataacuterozataacuteban roumlviden eleget tett VI Paacutel paacutepa volt az aki a Kereszteacutenyek Egyseacutegeacutenek Titkaacutersaacutega segiacutetseacutegeacutevel megtette az első nem is oly koumlnnyű leacutepeacuteseket ennek az egyseacutegnek a megvaloacutesiacutetaacutesa feleacute Milyen messzire jutottunk ezen az uacuteton Aneacutelkuumll hogy reacuteszletekbe bocsaacutetkoznaacutenk legalaacutebb annyit megaacutellapiacutethatunk igaz eacutes nagyjelentőseacutegű leacutepeacuteseket tettuumlnk Megaacutellapiacutethatjuk hogy koumlvetkezetesen eacutes gondosan dolgoztunk mi is eacutes veluumlnk egyuumltt mindazok akik maacutes egyhaacutezakat eacutes kereszteacuteny koumlzoumlsseacutegeket keacutepviselnek Ezeacutert őszinte koumlszoumlnetuumlnket fejezzuumlk ki nekik

Igaz hogy a vilaacuteg eacutes a kereszteacutenyseacuteg jelen aacutellapota uacutegy laacutetszik nem ad maacutes lehetőseacuteget az Egyhaacutez egyetemes kuumlldeteacuteseacutenek veacutegrehajtaacutesaacutera-- maacuter ami az oumlkumenizmus keacuterdeacuteseit illeti -- mint azt hogy hittel aacutellhatatosan alaacutezatosan eacutes baacutetran keresse a koumlzeledeacuteshez eacutes az egyseacuteghez vezető utakat amint ezt VI Paacutel paacutepa sajaacutet peacuteldaacutejaacuteval is megmutatta Keresnuumlnk kell tehaacutet az egyseacuteget meg nem torpanva az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy halmozoacutedoacute neheacutezseacutegek miatt kuumlloumlnben sem Krisztus szavaacutehoz nem vagyunk hűseacutegesek sem veacutegakarataacutet nem tesszuumlk meg Ezt a veszeacutelyt vajon vaacutellalhatjuk-e

Voltak akik a kezdeti neheacutezseacutegeket eacutes az első oumlkumenikus proacutebaacutelkozaacutesok sikertelenseacutegeit laacutetva vissza akartak huacutezoacutedni Sőt voltak akik uacutegy iacuteteacutelteacutek hogy ez a toumlrekveacutes aacutertalmas az Evangeacuteliumra mert meacuteg nagyobb szakadaacutest ideacutez elő az Egyhaacutezban a hit eacutes erkoumllcs dolgaacuteban fogalmi zavarokhoz vezet eacutes a vallaacutes keacuterdeacuteseacuteben a koumlzoumlmboumlsseacuteget keacutesziacuteti elő Lehet hogy jogosan jelezteacutek ezek az emberek feacutelelmuumlket de a dolgoknak itt is meg kell tartani a meacuterteacutekeacutet Keacutetseacutegtelen hogy az Egyhaacutez eacuteleteacutenek jelen szakasza elsősorban tudatos meacutely hitet koumlvetel s feladataink tudatos vaacutellalaacutesaacutet Oumlkumenikusan cselekedni egyeacutertelmű azzal hogy kitaacuterulkozni koumlzeledni keacuteszen lenni a megbeszeacuteleacutesekre koumlzoumlsen keresni az igazsaacutegot teljesen evangeacuteliumi eacutes kereszteacuteny eacutertelemben de semmikeacuteppen sem jelenti azt hogy lemondjunk roacutela vagy hogy baacutermi moacutedon megseacutertsuumlk az isteni igazsaacuteg kincstaacuteraacutet melyet az Egyhaacutez aacutellandoacutean vallott eacutes taniacutetott Mindazoktoacutel akik baacutermi moacutedon megproacutebaacuteljaacutek lebeszeacutelni az Egyhaacutezat arroacutel hogy a kereszteacutenyekkel az egyseacuteget keresse meg kell keacuterdeznuumlnk szabad-e nekuumlnk ezt elmulasztanunk Vajon -- az emberi gyoumlngeseacutegek eacutes az elmuacutelt szaacutezadok teacutevedeacutesei elleneacutere is -- nem biacutezhatunk-e az isteni kegyelemben mely a legutoacutebbi időkben is megnyilvaacutenult a Szentleacutelek Zsinaton hallott szava aacuteltal Ha nem biacuteznaacutenk megtagadnaacutenk magunkra neacutezve azt az igazsaacutegot melyet Szent Paacutel olyan vilaacutegosan kifejezett Isten kegyelmeacuteből vagyok ami vagyok eacutes az ő kegyelme bennem nem volt hiaacutebavaloacute[19]

Ugyanezt -- baacuter maacuteskeacutent s kellő megkuumlloumlnboumlzteteacutessel -- el kell mondanunk arroacutel a faacuteradozaacutesroacutel is amellyel a nem kereszteacuteny vallaacutesok keacutepviselőivel aacutepoljuk a kapcsolatokat megbeszeacuteleacuteseken kuumlloumlnfeacutele talaacutelkozoacutekon a koumlzoumls imaacutedsaacutegban a vallaacutesos eacuterteacutekek kutataacutesaacuteban melyekről tudjuk hogy ezekből a vallaacutesokboacutel sem hiaacutenyoznak Olykor a nem kereszteacuteny vallaacutesok tagjainak szilaacuterd meggyőződeacutese -- mely szinteacuten az igazsaacuteg Lelkeacutetől

6

szaacutermazik aki ebben az esetben a Titokzatos Test laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll műkoumldik -- nemde megszeacutegyeniacuteti azokat a kereszteacutenyeket akik oly keacuteszseacutegesek az Istentől kinyilatkoztatott eacutes az Egyhaacutezban hirdetett igazsaacutegokban valoacute keacutetelkedeacutesre s annyira hajlandoacutek gyoumlngiacuteteni az erkoumllcsi taniacutetaacutes elveit eacutes utat nyitni az etikai szabadossaacutegnak Szeacutep dolog ha valaki keacutesz baacutermely ember megeacuterteacuteseacutere baacutermilyen rendszer kutataacutesaacutera eacutes az igaz dolgok elfogadaacutesaacutera de ez soha nem jelentheti a sajaacutet hit bizonyossaacutegaacutenak elveszteacuteseacutet[20] vagy az erkoumllcsi toumlrveacutenyek meggyengiacuteteacuteseacutet melyek lazulaacutesa hamarosan egeacutesz taacutersadalmak eacuteleteacutere kihat eacutes nagyon keserves koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuter

II A MEGVAacuteLTAacuteS MISZTEacuteRIUMA

7 Krisztus miszteacuteriumaacuteban

Azok az utak melyeken a mai Egyhaacutezat a Zsinat elindiacutetotta s melyeket VI Paacutel paacutepa első enciklikaacutejaacuteban kijeloumllt minden bizonnyal hosszasan koumlvetendők lesznek szaacutemunkra is Az uacutej korszakot megnyitva azonban joggal keacuterdezhetjuumlk Merre haladjunk Mit kell tennuumlnk hogy az Egyhaacuteznak ebben az uacutej Adventjeacuteben amikor egy uacutej eacutevezred feleacute koumlzeleduumlnk koumlzelebb jussunk Ahhoz akit a Szentiacuteraacutes iacutegy nevez Oumlroumlk Atya a joumlvendő szaacutezadok Atyja[21] Elsősorban ezt kell az uacutej paacutepaacutenak keresnie mikoumlzben a hit engedelmesseacutegeacutevel koumlveti a parancsot melyet az Uacuter Krisztus nem is egyszer adott Peacuteternek Legeltesd baacuteraacutenyaimat[22] -- ami azt jelenti leacutegy paacutesztora nyaacutejamnak eacutes maacutesutt Te pedig megteacuterve erősiacutetsd meg a testveacutereidet[23]

Ezekre a keacuterdeacutesekre Testveacutereim Fiaim eacutes Leaacutenyaim egyetlen alapvető vaacutelaszt kell adnunk egeacutesz lelkuumlnkkel eacutertelmuumlnkkel akaratunkkal eacutes sziacutevuumlnkkel Krisztus a mi Megvaacuteltoacutenk feleacute kell fordulnunk Krisztus feleacute aki az emberiseacuteg Megvaacuteltoacuteja Raacute akarunk tekinteni mert csak Őbenne az Isten Fiaacuteban van uumldvoumlsseacuteguumlnk eacutes Peacuteterrel egyuumltt mondjuk Uram kihez menjuumlnk Az oumlroumlk eacutelet igeacutei naacutelad vannak[24]

Az Egyhaacutez oumlnismerete aacuteltal melyet a Zsinat annyira elmeacutelyiacutetett ezen az oumlnismeret minden fokaacuten s minden cselekveacutesi formaacuteban melyekben az Egyhaacutez eacutel megnyilatkozik eacutes magaacutera eszmeacutel aacutellandoacutean arra feleacute kell toumlrekednuumlnk aki az Egyhaacutez Feje[25] aki aacuteltal eacutes akieacutert minden van[26] feleacuteje aki az uacutet eacutes az igazsaacuteg[27] ugyanakkor a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet is[28] akit ha laacutetunk az Atyaacutet laacutetjuk[29] akinek el kellett tőluumlnk mennie[30] -- tudniillik a kereszthalaacutel eacutes a mennybemenetel aacuteltal -- hogy a Vigasztaloacute eljoumljjoumln hozzaacutenk sőt most is szuumlntelenuumll joumljjoumln mint az igazsaacuteg Lelke[31] Őbenne van a boumllcsesseacuteg eacutes tudomaacuteny minden kincse[32] eacutes az ő teste az Egyhaacutez[33] Az Egyhaacutez Krisztusban mintegy szentseacutege azaz jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberi nem egyseacutegeacutenek[34] eacutes mindezeknek Ő a forraacutesa Ő maga A Megvaacuteltoacute

Az Egyhaacutez szuumlnet neacutelkuumll hallgatja az Ő szavait aacutellandoacutean uacutejra olvassa aacutehiacutetattal eleveniacuteti foumll eacuteleteacutenek legaproacutebb reacuteszleteit is Ezeket a szavakat a nem kereszteacutenyek is halljaacutek Krisztus eacutelete sok olyan emberhez is szoacutel aki meacuteg nem tudja megismeacutetelni Peacuteterrel Te vagy a Krisztus az eacutelő Isten Fia[35] Ő az eacutelő Isten Fia emberkeacutent is szoacutel az emberekhez beszeacutel az eacutelete emberseacutege igazsaacuteg iraacutenti hűseacutege eacutes mindeneket aacutetoumllelő szeretete Beszeacutel kereszthalaacutela faacutejdalmaacutenak eacutes magaacutenyaacutenak meacuterhetetlen nagysaacutega is Az Egyhaacutez pedig aacutellandoacutean megemleacutekezik kereszthalaacutelaacuteroacutel eacutes foumlltaacutemadaacutesaacuteroacutel s eacuteppen ez a megemleacutekezeacutes jelenti az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek leacutenyegeacutet Mert Krisztusnak Mestereacutenek eacutes Uraacutenak parancsa szerint az Egyhaacutez szuumlntelenuumll uumlnnepli az Eucharisztiaacutet melyben foumllfedezi az eacutelet eacutes szentseacuteg forraacutesaacutet[36] a kegyelemnek eacutes az Istennel valoacute kiengeszteleacutesnek hataacutesos jeleacutet az oumlroumlk eacutelet

7

zaacutelogaacutet Az Egyhaacutez elevenen őrzi az Eucharisztia miszteacuteriumaacutet eacutes oumlroumlmmel meriacutet belőle sőt aacutellandoacutean keresi a lehetőseacutegeket hogyan tudnaacute Mestereacutenek eacutes Uraacutenak miszteacuteriumaacutet koumlzelebb vinni az emberekhez a neacutepekhez nemzetekhez a koumlvetkező nemzedeacutekhez minden egyes emberhez szemeacutely szerint s az Apostol peacuteldaacuteja szerint ismeacutetelgeti Elhataacuteroztam hogy nem akarok maacutesroacutel tudni koumlztetek csak Jeacutezus Krisztusroacutel a Megfesziacutetettről[37] Az Egyhaacutez a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak koumlreacuteben eacutel mert eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek ez alapvető princiacutepiuma

8 A megvaacuteltaacutes meguacutejiacutetott teremteacutes

Megvaacuteltoacuteja a vilaacutegnak Benne uacutej eacutes csodaacutelatos moacutedon mutatkozik meg a teremteacutes alapvető igazsaacutega melyről a Teremteacutes koumlnyve tanuacuteskodik amikor toumlbbszoumlr is ismeacutetli Laacutetta Isten hogy joacute[38] A joacute pedig a Boumllcsesseacutegből eacutes a Szeretetből szaacutermazik Jeacutezus Krisztusban ez a laacutethatoacute vilaacuteg melyet Isten az embereacutert teremtett[39] ez a vilaacuteg mely a bűn beleacutepeacutesekor mulandoacutesaacutegnak lett alaacutevetve[40] visszanyeri eredeti kapcsolataacutet forraacutesaacuteval a Boumllcsesseacuteggel eacutes a Szeretettel Mert Isten uacutegy szerette a vilaacutegot hogy egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte[41] Amint ugyanis az ember-Aacutedaacutem ezt a koumlteleacuteket elszakiacutetotta uacutegy az ember-Krisztus uacutejra oumlsszekoumltoumltte[42] Haacutet nem meggyőzőek szaacutemunkra a huszadik szaacutezad emberei szaacutemaacutera az Apostol szavai melyekkel csodaacutelatos eacutekesszoacutelaacutessal beszeacutel a teremteacutesről amely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik mindmaacuteig[43] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten Fiaacutenak megnyilvaacutenulaacutesaacutet tudniillik az a teremteacutes mely a hiaacutebavaloacutesaacutegnak van alaacutevetetve[44] Vajon az az eddig meacuteg soha nem tapasztalt hatalmas fejlődeacutes mely korunkban az ember vilaacuteghoacutediacutetoacute teveacutekenyseacutegeacuteben mutatkozik nem teszi-e egyre nyilvaacutenvaloacutebbaacute ezt a hiaacutebavaloacutesaacutegnak valoacute alaacutevetettseacuteget Legyen eleacuteg csak megemliacuteteni az iparilag fejlett orszaacutegok koumlrnyezetszennyezeacuteseacutet az aacutellandoacutean folyoacute eacutes foumlllaacutengoloacute fegyveres oumlsszecsapaacutesokat az oumlnmagunk elpusztiacutetaacutesaacutera keacutepes atom- hidrogeacuten- neutron- eacutes egyeacuteb fegyverek foumllhalmozaacutesaacutet a meacuteg meg nem szuumlletett eacuteletek tiszteletben nem tartaacutesaacutet Nemde a mostani az űrutazaacutesokkal eacutes a soha nem laacutetott technikai fejlődeacutessel dicsekvő vilaacuteg egyidejűleg az a teremteacutes mely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik[45] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[46]

A II Vatikaacuteni Zsinat a mai vilaacuteg reacuteszletes elemzeacuteseacuteben eleacuterkezett ahhoz a ponthoz mely az egeacutesz laacutethatoacute vilaacutegban a legfontosabb az emberhez amikor Krisztushoz hasonloacutean leszaacutellva az ember megismereacuteseacutenek meacutelyseacutegeacutebe megeacuterintette az emberben azt a miszteacuteriumot amit a Szentiacuteraacutes nyelve (de a nem szentiacuteraacutesi nyelv is) a sziacutev szoacuteval jeloumll A vilaacutegot megvaacuteltoacute Krisztus egyeduumllaacutelloacute eacutes meg nem ismeacutetelhető moacutedon hatolt e miszteacuteriumba s beleacutepett az ember sziacuteveacutebe Helyesen taniacutetja tehaacutet a II Vatikaacuteni Zsinat Az ember miszteacuteriuma csak a megtestesuumllt Ige miszteacuteriumaacuteban vilaacutegosodik meg igazaacuten Aacutedaacutem az első ember ugyanis az eljoumlvendőnek tudniillik az Uacuter Krisztusnak előkeacutepe volt (Roacutem 514) Krisztus az uacutej Aacutedaacutem az Atya miszteacuteriumaacutenak eacutes szereteteacutenek kinyilatkoztataacutesaacuteval megmutatja az embernek magaacutet az embert eacutes foumlltaacuterja előtte nagyszerű hivataacutesaacutet Aki a laacutethatatlan Isten keacutepmaacutesa (Kol 115) ugyanő a toumlkeacuteletes ember is aki Aacutedaacutem fiainak az ősbűn aacuteltal elcsuacutefiacutetott istenkeacutepiseacutegeacutet helyreaacutelliacutetotta Mivel Ő az emberi termeacuteszetet foumllvette nem elemeacutesztette e termeacuteszet magaacutetoacutel eacutertetődően bennuumlnk is nagy meacuteltoacutesaacutegra jutott Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt Emberi keacutezzel dolgozott emberi eacutertelemmel gondolkodott emberi akarattal cselekedett emberi sziacutevvel szeretett Szűz Maacuteriaacutetoacutel szuumlletveacuten valoacuteban egy lett koumlzuumlluumlnk a bűnt kiveacuteve mindenben hasonloacute lett hozzaacutenk[47] Eacutes mindezt Ő tette az ember Megvaacuteltoacuteja

9 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni vonaacutesai

8

Uacutejra laacutetvaacuten a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak ezt a csodaacutelatos reacuteszeacutet egy pillanatra sem feledkezuumlnk meg arroacutel hogy Jeacutezus Krisztus az eacutelő Isten Fia engeszteleacutesseacute lett eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[48] Ő eacutes egyeduumll Ő engesztelte meg az Atya oumlroumlk szereteteacutet Tudniillik azt az atyasaacutegot mely kezdettől fogva megmutatkozott a vilaacuteg teremteacuteseacuteben abban hogy a teremteacutes egeacutesz gazdagsaacutegaacutet raacutebiacutezta az emberre amikor az embert keveacutessel tette kisebbeacute az angyaloknaacutel[49] sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtette[50] Krisztus megengesztelte Istennek azt az atyasaacutegaacutet eacutes szereteteacutet melyet az ember visszautasiacutetott megszegve az első szoumlvetseacuteget[51] eacutes minden koumlvetkező szoumlvetseacuteget is melyeket Isten toumlbbszoumlr is foumllajaacutenlott az embereknek[52] A vilaacuteg megvaacuteltaacutesa -- a szeretetnek az a feacutelelmetes miszteacuteriuma melyben meguacutejul a teremteacutes[53] -- legbensőbb termeacuteszete szerint az igazsaacuteg teljesseacutege az emberi sziacutevben az Egyszuumlloumltt Fiuacute sziacuteveacuteben eacutes aacuteltala vaacutelik lehetseacutegesseacute mindazok sziacuteveacutenek megigazulaacutesa akik az Egyszuumlloumlttben oumlroumlktől fogva arra lettek rendelve hogy Isten fiaivaacute vaacuteljanak eacutes meghiacutevaacutest kapjanak a kegyelemre eacutes a szeretetre[54] Az a Kaacutelvaacuteriaacuten foumllaacutelliacutetott kereszt melyen az ember Krisztus Jeacutezus -- Szűz Maacuteria eacutedes fia a Naacutezaacutereti Joacutezsefnek pedig fogadott fia -- elhagyja ezt a vilaacutegot Isten oumlroumlk atyasaacutegaacutenak egy uacutejabb bizonysaacutega Mert Isten Krisztusban uacutejra koumlzeledik az emberi nemhez minden egyes emberhez kiaacuterasztva raacutejuk az igazsaacuteg haacuteromszor szent Lelkeacutet[55]

Az Atya e kinyilatkoztataacutesa eacutes a Szentleacutelek kiaacuterasztaacutesa aacuteltal

-- melyek eltoumlroumllhetetlen pecseacutetet nyomnak a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba -- nyer magyaraacutezatot a Kereszt eacutes Krisztus halaacutelaacutenak teljes jelenteacutese A teremtő Isten megvaacuteltoacute Istenkeacutent mutatkozik meg olyan Istenkeacutent aki hűseacuteges[56] tudniillik hűseacuteges az ember eacutes a vilaacuteg iraacutenti szereteteacutehez melyet maacuter a teremteacutes napjaacuten kinyilvaacuteniacutetott E szeretet nem riad vissza semmitől amit az igazsaacutegossaacuteg koumlvetel Isten ezeacutert a Fiaacutet aki bűnt nem ismert eacutertuumlnk bűnneacute tette[57] Ha pedig bűnneacute tette Őt aki teljesen mentes volt a bűntől azeacutert tette hogy megmutassa a minden teremtett dolognaacutel nagyobb szeretetet amely Ő maga mert szeretet az Isten[58] De a szeretet mindenek előtt nagyobb mint a bűn mint a teremtmeacuteny gyoumlngeseacutege eacutes esendőseacutege[59] erősebb a halaacutelnaacutel mindig keacutesz arra hogy foumllemeljen felejtsen eleacutebe menjen a teacutekozloacute fiuacutenak[60] hogy megvaloacutesiacutetsa Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[61] akik az eljoumlvendő dicsőseacutegre kaptak meghiacutevaacutest[62] A szeretetnek e megnyilvaacutenulaacutesaacutet irgalomnak is nevezzuumlk[63] s e szeretet eacutes irgalom megmutataacutesa az emberi toumlrteacutenelemben ezt a formaacutet eacutes nevet kapta Jeacutezus Krisztus

10 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi vonaacutesai

Az ember keacuteptelen szeretet neacutelkuumll eacutelni Magaacutera marad eacuterthetetlenneacute vaacutelik oumlnmaga szaacutemaacutera eacutertelmeacutet vesziacuteti az eacutelete ha szeretetet nem kap szeretetet nem talaacutel nem vehet benne reacuteszt eacutes nem teheti a szeretetet magaacuteeacutevaacute Ezeacutert adja a Megvaacuteltoacute Krisztus mint maacuter mondtuk az embernek az ember teljes kinyilatkoztataacutesaacutet Eacutes ez -- lehet mondani -- a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi oldala Tudniillik a Megvaacuteltaacutesban fedezi foumll az ember sajaacutet emberseacutegeacutenek meacuteltoacutesaacutegaacutet nagysaacutegaacutet eacuterteacutekeacutet A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Isten uacutejra kimondja eacutes bizonyos moacutedon uacutejra teremti az embert Valoacuteban az ember uacutej teremteacutese ez Nincs toumlbbeacute zsidoacute vagy goumlroumlg rabszolga vagy szabad feacuterfi vagy nő mert mindannyian eggyeacute lettek Krisztus Jeacutezusban[64] Az embernek tehaacutet ha sziacuteve meacutelyeacuteig eacuterteni akarja oumlnmagaacutet -- s nemcsak futoacute pillantaacutest vet oumlnmagaacutera mellyel toumlkeacuteletlenuumll gyakran csak felsziacutenesen kuumllsőleg megmutatkozoacute magyaraacutezatokat eacutes szabaacutelyokat laacutet az eacuteletben -- Krisztushoz kell meacuternie oumlnmagaacutet feacutelelmeivel eacutes keacutetseacutegeivel gyoumlngeseacutegeivel eacutes bűnoumlsseacutegeacutevel eacuteleteacutevel eacutes halaacutelaacuteval egyuumltt Az embernek mindenestől amije van Krisztusba kell oumlltoumlznie foumll kell vennie eacutes magaacuteeacutevaacute kell tennie a Megtestesuumlleacutes eacutes Megvaacuteltaacutes teljes igazsaacutegaacutet hogy

9

uacutejra megtalaacutelhassa oumlnmagaacutet Ha ez a belső folyamat lejaacutetszoacutedik valakiben az az ember nemcsak Isten imaacutedaacutesaacuteban termi gyuumlmoumllcseacutet hanem oumlnmaga iraacutent is csodaacutelatra eacutebred Mert mennyire fontosnak kell lennie eacutes mily nagy eacuterteacutekkel kell biacuternia az embernek a Teremtő szemeacuteben ha ily nagy Megvaacuteltoacutera lett eacuterdemes[65] ha az Isten egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte hogy az ember el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyen[66]

Igazaacuteban az ember e nagy meacuteltoacutesaacutega eacutes eacuterteacuteke foumlloumltti csodaacutelatot nevezzuumlk evangeacuteliumnak azaz joacute hiacuternek de kereszteacutenyseacutegnek is nevezzuumlk Ugyanebből a csodaacutelatboacutel szaacutermazik az Egyhaacutez feladata a vilaacutegban s meacuteg inkaacutebb ebben a mai vilaacutegban Ez a csodaacutelat mely egyuacutettal meggyőződeacutes eacutes bizonyossaacuteg is -- legbensőbb termeacuteszete szerint a hit bizonyossaacutega ugyanakkor titokzatos moacutedon ez eacuteltet minden igaz humanizmust is -- szorosan kapcsoloacutedik Krisztushoz Ez hataacuterozza meg Krisztus helyeacutet eacutes ha szabad ilyet mondani kuumlloumlnleges polgaacuterjogaacutet az ember eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben Az Egyhaacutez mely szuumlntelenuumll szemleacuteli az egeacutesz Krisztus-miszteacuteriumot hite bizonyossaacutegaacuteval tudja hogy a kereszten toumlrteacutent Megvaacuteltaacutes oumlroumlkre visszaadta az embernek a meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes a vilaacutegban valoacute leacuteteacutenek eacutertelmeacutet melynek nagy reacuteszeacutet a bűn miatt elvesziacutetette Ezeacutert toumlrteacutent a megvaacuteltaacutes a Huacutesveacutet miszteacuteriumaacuteban mely a kereszten eacutes a halaacutelon aacutet vezet a foumlltaacutemadaacuteshoz

Az Egyhaacuteznak tehaacutet minden korban de kuumlloumlnoumlsen ma elsődleges feladata hogy az emberek eacutertelmeacutet lelkiismereteacutet eacutes tapasztalatait Krisztus miszteacuteriumaacutera iraacutenyiacutetsa hogy minden embert segiacutetsen abban hogy a mindennapi eacuteletben eacuteszrevegye a Jeacutezus Krisztusban toumlrteacutent megvaacuteltaacutes nagysaacutegaacutet Ugyanakkor az Egyhaacutez az ember legbensőbb dolgairoacutel is szoacutel az ember sziacuteveacuteről lelkiismereti dolgairoacutel eacutes sorsaacuteroacutel

11 Krisztus miszteacuteriuma mint az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek eacutes a kereszteacutenyseacutegnek fundamentuma

A II Vatikaacuteni Zsinat hallatlan nagy munkaacutet veacutegzett annak eacuterdekeacuteben hogy kialakuljon az Egyhaacuteznak az a teljes eacutes aacuteltalaacutenos oumlnismerete melyről VI Paacutel első enciklikaacutejaacuteban beszeacutelt Ez az oumlnismeret -- vagy inkaacutebb az Egyhaacutez sajaacutetos oumlntudata -- dialoacutegusban szuumlletik melynek leacutetrejoumltteacutehez előszoumlr oda kell fordulni a maacutesikhoz ahhoz akivel beszeacutelni akarunk Az egyetemes zsinat nagy loumlkeacutest adott ennek a sajaacutetosan egyhaacutezi oumlnismeretnek a kialakulaacutesaacutehoz azzal hogy eleacutenk taacuterta a foumlldkerekseacuteg vallaacutesainak teacuterkeacutepeacutet Ezenkiacutevuumll megmutatta hogyan helyezkednek el ezen a teacuterkeacutepen az egyes vallaacutesok beleeacutertve az ateizmus reacutegebben nem ismert korunkat azonban nagyon jellemző kuumlloumlnboumlző okokboacutel kiinduloacute politikai hataacuterok koumlzeacute rendezett szervezett formaacuteit is

A vallaacutest a Zsinat előszoumlr egyetemes jelenseacutegkeacutent neacutezi mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet a legősibb időktől fogva kiacuteseacuteri Ezutaacuten taacutergyalja a kuumlloumlnfeacutele nem kereszteacuteny vallaacutesokat veacuteguumll magaacutet a kereszteacutenyseacuteget A Zsinatnak az a dokumentuma mely a nem kereszteacuteny vallaacutesokkal foglalkozik telve van azoknak a lelki javaknak megbecsuumlleacuteseacutevel melyek a vallaacutes eacutes az erkoumllcsi taniacutetaacutes reacuteveacuten vannak jelen az emberiseacuteg eacuteleteacuteben s aacutethatjaacutek az egeacutesz emberi kultuacuteraacutet sőt az anyagi javakkal szembeni elsőbbseacuteguumlket is elismeri Az egyhaacutezatyaacutek meacuteltaacuten csodaacuteltaacutek a kuumlloumlnfeacutele vallaacutesokban az egyetlen igazsaacuteg keacutepeit min taz Ige magvait[67] melyek minden ember kuumlloumlnfeacutele utakon de egyetlen ceacutel feleacute toumlrő forroacute vaacutegyakozaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak e vaacutegy Istent akarja birtokolni eacutes egyuacutettal eacuteppen az Isten feleacute toumlrekveacutes reacuteveacuten az egyes ember eacutes az emberi nem eacuteleteacutenek teljes eacutertelmeacutet szeretneacute megragadni A Zsinat kuumlloumlnleges figyelmet szentelt a zsidoacute vallaacutesnak megemleacutekezve arroacutel a nagy lelki kincstaacuterroacutel mely koumlzoumls birtoka a kereszteacutenyeknek eacutes a zsidoacuteknak de tiszteletet mutatott az iszlaacutem koumlvetői iraacutent is akik Aacutebrahaacutem hiteacuteben osztoznak[68]

10

Miutaacuten a Zsinat iacutegy foumlltaacuterta a valoacutesaacutegot az Egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyek egyenkeacutent is teljesebb tudataacutera eacutebredhetnek Krisztus miszteacuteriumaacutenak mely szaacutezadok eacutes nemzedeacutekek oacuteta el volt rejtve Istenben[69] azeacutert hogy a maga idejeacuteben feacuteny deruumlljoumln raacute ez toumlrteacutenik az ember Krisztus Jeacutezusban eacutes minden nemzedeacutek Benne kapja ezt a kinyilatkoztataacutest Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal Isten teljesen megmutatkozott az embereknek eacutes veacuteglegesen koumlzel joumltt hozzaacutenk ugyanakkor Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal vaacutelt vilaacutegossaacute az embernek a maga meacuteltoacutesaacutega eacutes foumllmagasztalaacutesa de tudataacutera eacutebredt a termeacuteszeteacutet meghaladoacute eacuterteacutekeknek eacutes az emberi eacutelet rendelteteacuteseacutenek is

Ezeacutert mindannyiunknak -- akik csak Krisztus koumlvetői vagyunk -- koumlreacuteje kell gyűlnuumlnk eacutes koumlruumlloumltte kell kapcsolatot talaacutelnunk egymaacutessal Ez a koumlzoumlsseacuteg azonban -- mely a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő elteacuterő hagyomaacutenyokkal struktuacuteraacutekkal eacutes taniacutetaacutesokkal rendelkező egyhaacutezak vagy egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt alakul -- nem valoacutesiacutethatoacute meg a koumllcsoumlnoumls megismereacuteseacutert eacutes a teljes egyseacuteg uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteeacutert valoacute szuumlntelen faacuteradozaacutes neacutelkuumll Azt azonban maacuteris hirdethetjuumlk eacutes tanuacutesiacutetanunk is kell hogy oumlsszetartozunk Krisztus miszteacuteriumaacutenak hirdeteacuteseacuteben a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni eacutes emberi vonaacutesainak megmutataacutesaacuteban s a faacuteradhatatlan kuumlzdelemben melyet azeacutert az emberi meacuteltoacutesaacutegeacutert viacutevunk melyet Krisztusban minden ember megkapott eacutes veacutegeacuterveacutenyesen elnyerhet Ez a meacuteltoacutesaacuteg a fogadott istengyermekseacuteg kegyelmeacutenek meacuteltoacutesaacutega s ugyanakkor az emberi nem belső igazsaacutegaacutenak meacuteltoacutesaacutega amely meacuteltoacutesaacuteg -- ha vilaacutegunkban valoacuteban oly jelentősseacute vaacutelt -- szaacutemunkra meacuteg vilaacutegosabb annak az igazsaacutegnak a feacutenyeacuteben aki Ő maga Jeacutezus Krisztus

Jeacutezus Krisztus ugyanis szilaacuterd alapja eacutes oumlroumlk koumlzeacuteppontja annak a koumltelező szolgaacutelatnak eacutes feladatnak melyet Isten az emberre biacutezott E feladatban valamennyiuumlnknek reacuteszt kell vennuumlnk minden erőnket szolgaacutelataacuteba kell aacutelliacutetanunk mert a mai kor embereacutenek nekuumlnk elsősorban erre van szuumlkseacuteguumlnk S ha uacutegy tűnik hogy ezt a munkaacutet manapsaacuteg nagyobb erők akadaacutelyozzaacutek mint reacutegebben az egyuacutettal bizonysaacuteg is arroacutel hogy e szolgaacutelatra ma nagyobb szuumlkseacuteg van mint reacutegebben s az emberek jobban aacutehiacutetoznak raacute meacuteg ha tiltakoznak is ellene Itt eacuterintjuumlk az uumldvrendnek azt a miszteacuteriumaacutet hogy az uumldvoumlsseacuteg eacutes a kegyelem a kereszthez koumltődik Krisztus nem veacuteletlenuumll mondta A mennyek orszaacutega erőszakot szenved eacutes az erőszakosok szerzik meg azt[70] majd hozzaacutetette e vilaacuteg fiai a maguk nemeacuteben okosabbak a vilaacutegossaacuteg fiainaacutel[71] Nyugodt leacutelekkel vaacutellaljuk ezt a dorgaacutelaacutest hogy olyanok lehessuumlnk mint Istennek azok az erőszakos emberei akiket oly sokszor megfigyelhettuumlnk az Egyhaacutez toumlrteacutenelmeacuteben eacutes mostanaacuteban is laacutethatunk hogy veacutegre valamennyien tudva eacutes szaacutent szaacutendeacutekkal vegyuumlk magunkra a szent koumltelesseacuteget hogy megmutassuk a vilaacutegnak Krisztust hogy baacuterki emberfiaacutenak segiacutetsuumlnk foumllfedezni oumlnmagaacutet hogy segiacutetsuumlnk kortaacutersainknak testveacutereinknek eacutes nőveacutereinknek neacutepeknek nemzeteknek eacutes az egeacutesz emberiseacutegnek szegeacutenyeknek eacutes a most fejlődő orszaacutegoknak egyszoacuteval mindenkinek hogy megismerjeacutek Krisztus kifuumlrkeacuteszhetetlen gazdagsaacutegaacutet[72] mely minden ember szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető eacutes minden embernek kincse

12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg

Ebben a Krisztus szaacutendeacuteka szerint koumlzoumls feladatban a kereszteacutenyeknek maacuter a teljes egyseacuteg megvaloacutesulaacutesa előtt meg kell talaacutelniuk azokat a szaacutelakat melyek oumlsszekoumltik őket Ez az egyseacuteg apostoli eacutes misszioacutes misszioacutes eacutes apostoli Ezen egyseacutegneacutel fogva koumlzeliacutethetjuumlk meg az emberi szellemnek azt a csodaacutelatos oumlroumlkseacutegeacutetmely az oumlsszes vallaacutesban megmutatkozott amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozataacuteban taniacutetja[73] Ezeacutert koumlzeleduumlnk az emberi kultuacutera minden formaacutejaacutehoz minden ideoloacutegiai elgondolaacuteshoz minden

11

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 5: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

meggondolatlan kritikaacutekkal ellenaacutelloacutebb a kuumlloumlnboumlző uacutejiacutetaacutesokkal szemben eacuterettebb lett a szellemek megiacuteteacuteleacuteseacuteben alkalmasabbaacute vaacutelt hogy oumlroumlk kincstaacuteraacuteboacutel előhozzon uacutejat eacutes reacutegit egyaraacutent[15] jobban ismeri a maga miszteacuteriumaacutet eacutes mindebből az koumlvetkezik hogy keacuteszseacutegesebb lett mindenki feleacute szoacuteloacute uumldvoumlziacutető feladataacutenak megoldaacutesaacutera hiszen Isten azt akarja hogy minden ember uumldvoumlzuumlljoumln eacutes eljusson az igazsaacuteg ismereteacutere[16]

5 Kollegialitaacutes eacutes apostolkodaacutes

Az Egyhaacutez mostanaacuteban minden laacutetszat elleneacutere egyseacutegesebb a szolgaacutelat koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutes az apostolsaacuteg tudataacuteban Ez az oumlsszetartozaacutes a kollegialitaacutesnak abboacutel a princiacutepiumaacuteboacutel koumlvetkezik amit a II Vatikaacuteni Zsinat eleveniacutetett foumll s melyet maga Krisztus Peacuteter főseacutege alatt a tizenkeacutet apostolban alapiacutetott meg eacutes a puumlspoumlkoumlk kolleacutegiumaacuteban szuumlntelenuumll meguacutejiacutet iacutegy Peacuteter utoacutedjaacutehoz kapcsoloacutedva eacutes az ő vezeteacutese alatt ez a kolleacutegium naproacutel napra noumlvekszik a foumlldkerekseacutegen De a Zsinat nem csupaacuten emleacutekeztetett a puumlspoumlki kollegialitaacutes ezen elveacutere hanem nagyon elevenneacute is tette toumlbbek koumlzoumltt azzal hogy kiacutevaacutenta aacutellandoacute inteacutezmeacutenye legyen amit aztaacuten VI Paacutel paacutepa a puumlspoumlki szinoacutedusban eacuteletre is hiacutevott s e szinoacutedus munkaacuteja nemcsak VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak suacutelyaacutet noumlvelte hanem hatott I Jaacutenos Paacutel eacutes hat az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak paacutepasaacutega alatt is

A kollegialitaacutes elve nagyon alkalmasnak bizonyult a Zsinat utaacuteni neheacutez időszakban mert az egy sziacutev eacutes egy leacutelek aacuteltal iraacutenyiacutetott puumlspoumlki kolleacutegium -- mely főleg a szinoacutedusban mutatja meg a Peacuteter utoacutedaacuteval valoacute egyseacutegeacutet -- eloszlatta a keacutetelyeket eacutes utat mutatott az Egyhaacutez meguacutejiacutetaacutesaacutera figyelembe veacuteve az Egyhaacutez egyetemesseacutegeacutet Toumlbbek koumlzoumltt a szinoacutedusboacutel szuumlletett az a nagy evangelizaacutecioacutes kezdemeacutenyezeacutes mely az Evangelii Nuntiandi[17]kezdetű apostoli buzdiacutetaacutesban nyert megfogalmazaacutest Nagy oumlroumlmmel fogadtaacutek ezt mint az evangelizaacutecioacute eacutes a lelkipaacutesztorkodaacutes meguacutejiacutetaacutesaacutenak programjaacutet Ugyanilyen szellemben teveacutekenykedett a puumlspoumlki szinoacutedus legutoacutebbi rendes gyűleacutese mely koumlruumllbeluumll egy eacutevvel VI Paacutel halaacutela előtt mint koumlzismert a katekeacutezisről taacutergyalt Ennek a szinoacutedusnak a gyuumlmoumllcseacutet meacuteg rendszerezni kell eacutes az Apostoli Szentszeacutek reacuteszeacuteről majd koumlzzeacute kell tenni

Mikor a puumlspoumlki kollegialitaacutes kuumlloumlnboumlző formaacuteinak kibontakozaacutesaacuteroacutel szoacutelunk nem feledkezhetuumlnk meg arroacutel sem hogy megemliacutetsuumlk az Egyhaacutezban mindenuumltt megalakult nemzeti puumlspoumlki konferenciaacutekat s e kollegialitaacutes egyeacuteb nemzetkoumlzi vagy kontinentaacutelis szervezeti formaacuteit Az Egyhaacutez sokszaacutezados hagyomaacutenyaacutera hivatkozva hangsuacutelyoznunk kell a helyi szinoacutedusok jelentőseacutegeacutet A Zsinat elgondolaacutesa eacutes szaacutendeacuteka az volt eacutes VI Paacutel ezt koumlvetkezetesen meg is valoacutesiacutetotta hogy ezek az inteacutezmeacutenyek melyeket az Egyhaacutez hosszuacute tapasztalata hitelesiacutetett a puumlspoumlkoumlk minden egyeacuteb kollegiaacutelis formaacutejaacuteval egyuumltt -- mint pl eacutersekseacutegek vagy egy--egy puumlspoumlkseacuteg -- az Egyhaacutez egyetemesseacutegeacuten beluumll legyenek tudataacuteban mivoltuknak eacutes őrizzeacutek identitaacutesukat A papokat is toumlltse be az a lelkuumllet hogy egymaacutes munkataacutersai eacutes eacuterezzenek felelősseacuteget egymaacuteseacutert Ezt a Zsinat utaacuten leacutetrejoumltt toumlbbfeacutele papi tanaacutecs maacuter ki is fejezi A laikusoknak is meg kell eacuterezniuumlk hogy nemcsak a maacuter eddig is leacutetező apostolkodaacutes szaacutelai nyertek megerősiacuteteacutest hanem uacutej talaacuten elteacuterő termeacuteszetű de nagyon teveacutekeny taacutersasaacutegok is joumlttek leacutetre A laikusoknak nem szabad megfeledkezniuumlk arroacutel a lelkiismeretbeli koumltelezettseacuteguumlkről mellyel az Egyhaacuteznak tartoznak ti hogy lelkipaacutesztoraiknak eacutes az Istennek szentelt eacutelet inteacutezmeacutenyeit keacutepviselőknek az egyhaacutezmegyei zsinatokon eacutes a pleacutebaacuteniaacutek vagy egyhaacutezmegyeacutek lelkipaacutesztori tanaacutecsaiban sziacutevesen nyuacutejtsanak segiacutetseacuteget

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten minderre gondolnunk kell hogy haacutelaacutet adjunk eacuterte Istennek megerősiacutetsuumlk testveacutereinket eacutes nőveacutereinket s hogy megemleacutekezzuumlnk a II Vatikaacuteni Zsinat

5

munkaacutejaacuteroacutel eacutes nagy Elődeinkről akik az Egyhaacutez eacuteleteacutenek ezt az uacutej folyamaacutet erőt veacuteve minden keacutetkedeacutesen romlaacuteson eacutes kriacutezisen elindiacutetottaacutek

6 Uacuteton a kereszteacutenyek egyseacutege feleacute

Eacutes mit mondjunk az oumlkumenizmusboacutel szaacutermazoacute uacutej kezdemeacutenyezeacutesekről XXIII Jaacutenos az Egyhaacuteznak oumlroumlkkeacute emleacutekezeteacuteben maradoacute főpaacutesztora evangeacuteliumi egyszerűseacuteggel kezdemeacutenyezte a kereszteacutenyek egyseacutegeacutet nyilvaacutenvaloacutean Mesteruumlnk Jeacutezus Krisztus akarataacutenak megfelelően melyet Ő ismeacutetelten kifejezett s kuumlloumlnleges suacutellyal nyilvaacuteniacutetott ki a szenvedeacutese előtti utolsoacute vacsoraacuten amikor iacutegy imaacutedkozott Atyaacutem őrizd meg őket hogy mindnyaacutejan egy legyenek[18] E koumlvetelmeacutenynek a II Vatikaacuteni Zsinat az oumlkumenizmusroacutel szoacuteloacute hataacuterozataacuteban roumlviden eleget tett VI Paacutel paacutepa volt az aki a Kereszteacutenyek Egyseacutegeacutenek Titkaacutersaacutega segiacutetseacutegeacutevel megtette az első nem is oly koumlnnyű leacutepeacuteseket ennek az egyseacutegnek a megvaloacutesiacutetaacutesa feleacute Milyen messzire jutottunk ezen az uacuteton Aneacutelkuumll hogy reacuteszletekbe bocsaacutetkoznaacutenk legalaacutebb annyit megaacutellapiacutethatunk igaz eacutes nagyjelentőseacutegű leacutepeacuteseket tettuumlnk Megaacutellapiacutethatjuk hogy koumlvetkezetesen eacutes gondosan dolgoztunk mi is eacutes veluumlnk egyuumltt mindazok akik maacutes egyhaacutezakat eacutes kereszteacuteny koumlzoumlsseacutegeket keacutepviselnek Ezeacutert őszinte koumlszoumlnetuumlnket fejezzuumlk ki nekik

Igaz hogy a vilaacuteg eacutes a kereszteacutenyseacuteg jelen aacutellapota uacutegy laacutetszik nem ad maacutes lehetőseacuteget az Egyhaacutez egyetemes kuumlldeteacuteseacutenek veacutegrehajtaacutesaacutera-- maacuter ami az oumlkumenizmus keacuterdeacuteseit illeti -- mint azt hogy hittel aacutellhatatosan alaacutezatosan eacutes baacutetran keresse a koumlzeledeacuteshez eacutes az egyseacuteghez vezető utakat amint ezt VI Paacutel paacutepa sajaacutet peacuteldaacutejaacuteval is megmutatta Keresnuumlnk kell tehaacutet az egyseacuteget meg nem torpanva az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy halmozoacutedoacute neheacutezseacutegek miatt kuumlloumlnben sem Krisztus szavaacutehoz nem vagyunk hűseacutegesek sem veacutegakarataacutet nem tesszuumlk meg Ezt a veszeacutelyt vajon vaacutellalhatjuk-e

Voltak akik a kezdeti neheacutezseacutegeket eacutes az első oumlkumenikus proacutebaacutelkozaacutesok sikertelenseacutegeit laacutetva vissza akartak huacutezoacutedni Sőt voltak akik uacutegy iacuteteacutelteacutek hogy ez a toumlrekveacutes aacutertalmas az Evangeacuteliumra mert meacuteg nagyobb szakadaacutest ideacutez elő az Egyhaacutezban a hit eacutes erkoumllcs dolgaacuteban fogalmi zavarokhoz vezet eacutes a vallaacutes keacuterdeacuteseacuteben a koumlzoumlmboumlsseacuteget keacutesziacuteti elő Lehet hogy jogosan jelezteacutek ezek az emberek feacutelelmuumlket de a dolgoknak itt is meg kell tartani a meacuterteacutekeacutet Keacutetseacutegtelen hogy az Egyhaacutez eacuteleteacutenek jelen szakasza elsősorban tudatos meacutely hitet koumlvetel s feladataink tudatos vaacutellalaacutesaacutet Oumlkumenikusan cselekedni egyeacutertelmű azzal hogy kitaacuterulkozni koumlzeledni keacuteszen lenni a megbeszeacuteleacutesekre koumlzoumlsen keresni az igazsaacutegot teljesen evangeacuteliumi eacutes kereszteacuteny eacutertelemben de semmikeacuteppen sem jelenti azt hogy lemondjunk roacutela vagy hogy baacutermi moacutedon megseacutertsuumlk az isteni igazsaacuteg kincstaacuteraacutet melyet az Egyhaacutez aacutellandoacutean vallott eacutes taniacutetott Mindazoktoacutel akik baacutermi moacutedon megproacutebaacuteljaacutek lebeszeacutelni az Egyhaacutezat arroacutel hogy a kereszteacutenyekkel az egyseacuteget keresse meg kell keacuterdeznuumlnk szabad-e nekuumlnk ezt elmulasztanunk Vajon -- az emberi gyoumlngeseacutegek eacutes az elmuacutelt szaacutezadok teacutevedeacutesei elleneacutere is -- nem biacutezhatunk-e az isteni kegyelemben mely a legutoacutebbi időkben is megnyilvaacutenult a Szentleacutelek Zsinaton hallott szava aacuteltal Ha nem biacuteznaacutenk megtagadnaacutenk magunkra neacutezve azt az igazsaacutegot melyet Szent Paacutel olyan vilaacutegosan kifejezett Isten kegyelmeacuteből vagyok ami vagyok eacutes az ő kegyelme bennem nem volt hiaacutebavaloacute[19]

Ugyanezt -- baacuter maacuteskeacutent s kellő megkuumlloumlnboumlzteteacutessel -- el kell mondanunk arroacutel a faacuteradozaacutesroacutel is amellyel a nem kereszteacuteny vallaacutesok keacutepviselőivel aacutepoljuk a kapcsolatokat megbeszeacuteleacuteseken kuumlloumlnfeacutele talaacutelkozoacutekon a koumlzoumls imaacutedsaacutegban a vallaacutesos eacuterteacutekek kutataacutesaacuteban melyekről tudjuk hogy ezekből a vallaacutesokboacutel sem hiaacutenyoznak Olykor a nem kereszteacuteny vallaacutesok tagjainak szilaacuterd meggyőződeacutese -- mely szinteacuten az igazsaacuteg Lelkeacutetől

6

szaacutermazik aki ebben az esetben a Titokzatos Test laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll műkoumldik -- nemde megszeacutegyeniacuteti azokat a kereszteacutenyeket akik oly keacuteszseacutegesek az Istentől kinyilatkoztatott eacutes az Egyhaacutezban hirdetett igazsaacutegokban valoacute keacutetelkedeacutesre s annyira hajlandoacutek gyoumlngiacuteteni az erkoumllcsi taniacutetaacutes elveit eacutes utat nyitni az etikai szabadossaacutegnak Szeacutep dolog ha valaki keacutesz baacutermely ember megeacuterteacuteseacutere baacutermilyen rendszer kutataacutesaacutera eacutes az igaz dolgok elfogadaacutesaacutera de ez soha nem jelentheti a sajaacutet hit bizonyossaacutegaacutenak elveszteacuteseacutet[20] vagy az erkoumllcsi toumlrveacutenyek meggyengiacuteteacuteseacutet melyek lazulaacutesa hamarosan egeacutesz taacutersadalmak eacuteleteacutere kihat eacutes nagyon keserves koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuter

II A MEGVAacuteLTAacuteS MISZTEacuteRIUMA

7 Krisztus miszteacuteriumaacuteban

Azok az utak melyeken a mai Egyhaacutezat a Zsinat elindiacutetotta s melyeket VI Paacutel paacutepa első enciklikaacutejaacuteban kijeloumllt minden bizonnyal hosszasan koumlvetendők lesznek szaacutemunkra is Az uacutej korszakot megnyitva azonban joggal keacuterdezhetjuumlk Merre haladjunk Mit kell tennuumlnk hogy az Egyhaacuteznak ebben az uacutej Adventjeacuteben amikor egy uacutej eacutevezred feleacute koumlzeleduumlnk koumlzelebb jussunk Ahhoz akit a Szentiacuteraacutes iacutegy nevez Oumlroumlk Atya a joumlvendő szaacutezadok Atyja[21] Elsősorban ezt kell az uacutej paacutepaacutenak keresnie mikoumlzben a hit engedelmesseacutegeacutevel koumlveti a parancsot melyet az Uacuter Krisztus nem is egyszer adott Peacuteternek Legeltesd baacuteraacutenyaimat[22] -- ami azt jelenti leacutegy paacutesztora nyaacutejamnak eacutes maacutesutt Te pedig megteacuterve erősiacutetsd meg a testveacutereidet[23]

Ezekre a keacuterdeacutesekre Testveacutereim Fiaim eacutes Leaacutenyaim egyetlen alapvető vaacutelaszt kell adnunk egeacutesz lelkuumlnkkel eacutertelmuumlnkkel akaratunkkal eacutes sziacutevuumlnkkel Krisztus a mi Megvaacuteltoacutenk feleacute kell fordulnunk Krisztus feleacute aki az emberiseacuteg Megvaacuteltoacuteja Raacute akarunk tekinteni mert csak Őbenne az Isten Fiaacuteban van uumldvoumlsseacuteguumlnk eacutes Peacuteterrel egyuumltt mondjuk Uram kihez menjuumlnk Az oumlroumlk eacutelet igeacutei naacutelad vannak[24]

Az Egyhaacutez oumlnismerete aacuteltal melyet a Zsinat annyira elmeacutelyiacutetett ezen az oumlnismeret minden fokaacuten s minden cselekveacutesi formaacuteban melyekben az Egyhaacutez eacutel megnyilatkozik eacutes magaacutera eszmeacutel aacutellandoacutean arra feleacute kell toumlrekednuumlnk aki az Egyhaacutez Feje[25] aki aacuteltal eacutes akieacutert minden van[26] feleacuteje aki az uacutet eacutes az igazsaacuteg[27] ugyanakkor a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet is[28] akit ha laacutetunk az Atyaacutet laacutetjuk[29] akinek el kellett tőluumlnk mennie[30] -- tudniillik a kereszthalaacutel eacutes a mennybemenetel aacuteltal -- hogy a Vigasztaloacute eljoumljjoumln hozzaacutenk sőt most is szuumlntelenuumll joumljjoumln mint az igazsaacuteg Lelke[31] Őbenne van a boumllcsesseacuteg eacutes tudomaacuteny minden kincse[32] eacutes az ő teste az Egyhaacutez[33] Az Egyhaacutez Krisztusban mintegy szentseacutege azaz jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberi nem egyseacutegeacutenek[34] eacutes mindezeknek Ő a forraacutesa Ő maga A Megvaacuteltoacute

Az Egyhaacutez szuumlnet neacutelkuumll hallgatja az Ő szavait aacutellandoacutean uacutejra olvassa aacutehiacutetattal eleveniacuteti foumll eacuteleteacutenek legaproacutebb reacuteszleteit is Ezeket a szavakat a nem kereszteacutenyek is halljaacutek Krisztus eacutelete sok olyan emberhez is szoacutel aki meacuteg nem tudja megismeacutetelni Peacuteterrel Te vagy a Krisztus az eacutelő Isten Fia[35] Ő az eacutelő Isten Fia emberkeacutent is szoacutel az emberekhez beszeacutel az eacutelete emberseacutege igazsaacuteg iraacutenti hűseacutege eacutes mindeneket aacutetoumllelő szeretete Beszeacutel kereszthalaacutela faacutejdalmaacutenak eacutes magaacutenyaacutenak meacuterhetetlen nagysaacutega is Az Egyhaacutez pedig aacutellandoacutean megemleacutekezik kereszthalaacutelaacuteroacutel eacutes foumlltaacutemadaacutesaacuteroacutel s eacuteppen ez a megemleacutekezeacutes jelenti az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek leacutenyegeacutet Mert Krisztusnak Mestereacutenek eacutes Uraacutenak parancsa szerint az Egyhaacutez szuumlntelenuumll uumlnnepli az Eucharisztiaacutet melyben foumllfedezi az eacutelet eacutes szentseacuteg forraacutesaacutet[36] a kegyelemnek eacutes az Istennel valoacute kiengeszteleacutesnek hataacutesos jeleacutet az oumlroumlk eacutelet

7

zaacutelogaacutet Az Egyhaacutez elevenen őrzi az Eucharisztia miszteacuteriumaacutet eacutes oumlroumlmmel meriacutet belőle sőt aacutellandoacutean keresi a lehetőseacutegeket hogyan tudnaacute Mestereacutenek eacutes Uraacutenak miszteacuteriumaacutet koumlzelebb vinni az emberekhez a neacutepekhez nemzetekhez a koumlvetkező nemzedeacutekhez minden egyes emberhez szemeacutely szerint s az Apostol peacuteldaacuteja szerint ismeacutetelgeti Elhataacuteroztam hogy nem akarok maacutesroacutel tudni koumlztetek csak Jeacutezus Krisztusroacutel a Megfesziacutetettről[37] Az Egyhaacutez a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak koumlreacuteben eacutel mert eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek ez alapvető princiacutepiuma

8 A megvaacuteltaacutes meguacutejiacutetott teremteacutes

Megvaacuteltoacuteja a vilaacutegnak Benne uacutej eacutes csodaacutelatos moacutedon mutatkozik meg a teremteacutes alapvető igazsaacutega melyről a Teremteacutes koumlnyve tanuacuteskodik amikor toumlbbszoumlr is ismeacutetli Laacutetta Isten hogy joacute[38] A joacute pedig a Boumllcsesseacutegből eacutes a Szeretetből szaacutermazik Jeacutezus Krisztusban ez a laacutethatoacute vilaacuteg melyet Isten az embereacutert teremtett[39] ez a vilaacuteg mely a bűn beleacutepeacutesekor mulandoacutesaacutegnak lett alaacutevetve[40] visszanyeri eredeti kapcsolataacutet forraacutesaacuteval a Boumllcsesseacuteggel eacutes a Szeretettel Mert Isten uacutegy szerette a vilaacutegot hogy egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte[41] Amint ugyanis az ember-Aacutedaacutem ezt a koumlteleacuteket elszakiacutetotta uacutegy az ember-Krisztus uacutejra oumlsszekoumltoumltte[42] Haacutet nem meggyőzőek szaacutemunkra a huszadik szaacutezad emberei szaacutemaacutera az Apostol szavai melyekkel csodaacutelatos eacutekesszoacutelaacutessal beszeacutel a teremteacutesről amely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik mindmaacuteig[43] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten Fiaacutenak megnyilvaacutenulaacutesaacutet tudniillik az a teremteacutes mely a hiaacutebavaloacutesaacutegnak van alaacutevetetve[44] Vajon az az eddig meacuteg soha nem tapasztalt hatalmas fejlődeacutes mely korunkban az ember vilaacuteghoacutediacutetoacute teveacutekenyseacutegeacuteben mutatkozik nem teszi-e egyre nyilvaacutenvaloacutebbaacute ezt a hiaacutebavaloacutesaacutegnak valoacute alaacutevetettseacuteget Legyen eleacuteg csak megemliacuteteni az iparilag fejlett orszaacutegok koumlrnyezetszennyezeacuteseacutet az aacutellandoacutean folyoacute eacutes foumlllaacutengoloacute fegyveres oumlsszecsapaacutesokat az oumlnmagunk elpusztiacutetaacutesaacutera keacutepes atom- hidrogeacuten- neutron- eacutes egyeacuteb fegyverek foumllhalmozaacutesaacutet a meacuteg meg nem szuumlletett eacuteletek tiszteletben nem tartaacutesaacutet Nemde a mostani az űrutazaacutesokkal eacutes a soha nem laacutetott technikai fejlődeacutessel dicsekvő vilaacuteg egyidejűleg az a teremteacutes mely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik[45] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[46]

A II Vatikaacuteni Zsinat a mai vilaacuteg reacuteszletes elemzeacuteseacuteben eleacuterkezett ahhoz a ponthoz mely az egeacutesz laacutethatoacute vilaacutegban a legfontosabb az emberhez amikor Krisztushoz hasonloacutean leszaacutellva az ember megismereacuteseacutenek meacutelyseacutegeacutebe megeacuterintette az emberben azt a miszteacuteriumot amit a Szentiacuteraacutes nyelve (de a nem szentiacuteraacutesi nyelv is) a sziacutev szoacuteval jeloumll A vilaacutegot megvaacuteltoacute Krisztus egyeduumllaacutelloacute eacutes meg nem ismeacutetelhető moacutedon hatolt e miszteacuteriumba s beleacutepett az ember sziacuteveacutebe Helyesen taniacutetja tehaacutet a II Vatikaacuteni Zsinat Az ember miszteacuteriuma csak a megtestesuumllt Ige miszteacuteriumaacuteban vilaacutegosodik meg igazaacuten Aacutedaacutem az első ember ugyanis az eljoumlvendőnek tudniillik az Uacuter Krisztusnak előkeacutepe volt (Roacutem 514) Krisztus az uacutej Aacutedaacutem az Atya miszteacuteriumaacutenak eacutes szereteteacutenek kinyilatkoztataacutesaacuteval megmutatja az embernek magaacutet az embert eacutes foumlltaacuterja előtte nagyszerű hivataacutesaacutet Aki a laacutethatatlan Isten keacutepmaacutesa (Kol 115) ugyanő a toumlkeacuteletes ember is aki Aacutedaacutem fiainak az ősbűn aacuteltal elcsuacutefiacutetott istenkeacutepiseacutegeacutet helyreaacutelliacutetotta Mivel Ő az emberi termeacuteszetet foumllvette nem elemeacutesztette e termeacuteszet magaacutetoacutel eacutertetődően bennuumlnk is nagy meacuteltoacutesaacutegra jutott Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt Emberi keacutezzel dolgozott emberi eacutertelemmel gondolkodott emberi akarattal cselekedett emberi sziacutevvel szeretett Szűz Maacuteriaacutetoacutel szuumlletveacuten valoacuteban egy lett koumlzuumlluumlnk a bűnt kiveacuteve mindenben hasonloacute lett hozzaacutenk[47] Eacutes mindezt Ő tette az ember Megvaacuteltoacuteja

9 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni vonaacutesai

8

Uacutejra laacutetvaacuten a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak ezt a csodaacutelatos reacuteszeacutet egy pillanatra sem feledkezuumlnk meg arroacutel hogy Jeacutezus Krisztus az eacutelő Isten Fia engeszteleacutesseacute lett eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[48] Ő eacutes egyeduumll Ő engesztelte meg az Atya oumlroumlk szereteteacutet Tudniillik azt az atyasaacutegot mely kezdettől fogva megmutatkozott a vilaacuteg teremteacuteseacuteben abban hogy a teremteacutes egeacutesz gazdagsaacutegaacutet raacutebiacutezta az emberre amikor az embert keveacutessel tette kisebbeacute az angyaloknaacutel[49] sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtette[50] Krisztus megengesztelte Istennek azt az atyasaacutegaacutet eacutes szereteteacutet melyet az ember visszautasiacutetott megszegve az első szoumlvetseacuteget[51] eacutes minden koumlvetkező szoumlvetseacuteget is melyeket Isten toumlbbszoumlr is foumllajaacutenlott az embereknek[52] A vilaacuteg megvaacuteltaacutesa -- a szeretetnek az a feacutelelmetes miszteacuteriuma melyben meguacutejul a teremteacutes[53] -- legbensőbb termeacuteszete szerint az igazsaacuteg teljesseacutege az emberi sziacutevben az Egyszuumlloumltt Fiuacute sziacuteveacuteben eacutes aacuteltala vaacutelik lehetseacutegesseacute mindazok sziacuteveacutenek megigazulaacutesa akik az Egyszuumlloumlttben oumlroumlktől fogva arra lettek rendelve hogy Isten fiaivaacute vaacuteljanak eacutes meghiacutevaacutest kapjanak a kegyelemre eacutes a szeretetre[54] Az a Kaacutelvaacuteriaacuten foumllaacutelliacutetott kereszt melyen az ember Krisztus Jeacutezus -- Szűz Maacuteria eacutedes fia a Naacutezaacutereti Joacutezsefnek pedig fogadott fia -- elhagyja ezt a vilaacutegot Isten oumlroumlk atyasaacutegaacutenak egy uacutejabb bizonysaacutega Mert Isten Krisztusban uacutejra koumlzeledik az emberi nemhez minden egyes emberhez kiaacuterasztva raacutejuk az igazsaacuteg haacuteromszor szent Lelkeacutet[55]

Az Atya e kinyilatkoztataacutesa eacutes a Szentleacutelek kiaacuterasztaacutesa aacuteltal

-- melyek eltoumlroumllhetetlen pecseacutetet nyomnak a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba -- nyer magyaraacutezatot a Kereszt eacutes Krisztus halaacutelaacutenak teljes jelenteacutese A teremtő Isten megvaacuteltoacute Istenkeacutent mutatkozik meg olyan Istenkeacutent aki hűseacuteges[56] tudniillik hűseacuteges az ember eacutes a vilaacuteg iraacutenti szereteteacutehez melyet maacuter a teremteacutes napjaacuten kinyilvaacuteniacutetott E szeretet nem riad vissza semmitől amit az igazsaacutegossaacuteg koumlvetel Isten ezeacutert a Fiaacutet aki bűnt nem ismert eacutertuumlnk bűnneacute tette[57] Ha pedig bűnneacute tette Őt aki teljesen mentes volt a bűntől azeacutert tette hogy megmutassa a minden teremtett dolognaacutel nagyobb szeretetet amely Ő maga mert szeretet az Isten[58] De a szeretet mindenek előtt nagyobb mint a bűn mint a teremtmeacuteny gyoumlngeseacutege eacutes esendőseacutege[59] erősebb a halaacutelnaacutel mindig keacutesz arra hogy foumllemeljen felejtsen eleacutebe menjen a teacutekozloacute fiuacutenak[60] hogy megvaloacutesiacutetsa Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[61] akik az eljoumlvendő dicsőseacutegre kaptak meghiacutevaacutest[62] A szeretetnek e megnyilvaacutenulaacutesaacutet irgalomnak is nevezzuumlk[63] s e szeretet eacutes irgalom megmutataacutesa az emberi toumlrteacutenelemben ezt a formaacutet eacutes nevet kapta Jeacutezus Krisztus

10 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi vonaacutesai

Az ember keacuteptelen szeretet neacutelkuumll eacutelni Magaacutera marad eacuterthetetlenneacute vaacutelik oumlnmaga szaacutemaacutera eacutertelmeacutet vesziacuteti az eacutelete ha szeretetet nem kap szeretetet nem talaacutel nem vehet benne reacuteszt eacutes nem teheti a szeretetet magaacuteeacutevaacute Ezeacutert adja a Megvaacuteltoacute Krisztus mint maacuter mondtuk az embernek az ember teljes kinyilatkoztataacutesaacutet Eacutes ez -- lehet mondani -- a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi oldala Tudniillik a Megvaacuteltaacutesban fedezi foumll az ember sajaacutet emberseacutegeacutenek meacuteltoacutesaacutegaacutet nagysaacutegaacutet eacuterteacutekeacutet A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Isten uacutejra kimondja eacutes bizonyos moacutedon uacutejra teremti az embert Valoacuteban az ember uacutej teremteacutese ez Nincs toumlbbeacute zsidoacute vagy goumlroumlg rabszolga vagy szabad feacuterfi vagy nő mert mindannyian eggyeacute lettek Krisztus Jeacutezusban[64] Az embernek tehaacutet ha sziacuteve meacutelyeacuteig eacuterteni akarja oumlnmagaacutet -- s nemcsak futoacute pillantaacutest vet oumlnmagaacutera mellyel toumlkeacuteletlenuumll gyakran csak felsziacutenesen kuumllsőleg megmutatkozoacute magyaraacutezatokat eacutes szabaacutelyokat laacutet az eacuteletben -- Krisztushoz kell meacuternie oumlnmagaacutet feacutelelmeivel eacutes keacutetseacutegeivel gyoumlngeseacutegeivel eacutes bűnoumlsseacutegeacutevel eacuteleteacutevel eacutes halaacutelaacuteval egyuumltt Az embernek mindenestől amije van Krisztusba kell oumlltoumlznie foumll kell vennie eacutes magaacuteeacutevaacute kell tennie a Megtestesuumlleacutes eacutes Megvaacuteltaacutes teljes igazsaacutegaacutet hogy

9

uacutejra megtalaacutelhassa oumlnmagaacutet Ha ez a belső folyamat lejaacutetszoacutedik valakiben az az ember nemcsak Isten imaacutedaacutesaacuteban termi gyuumlmoumllcseacutet hanem oumlnmaga iraacutent is csodaacutelatra eacutebred Mert mennyire fontosnak kell lennie eacutes mily nagy eacuterteacutekkel kell biacuternia az embernek a Teremtő szemeacuteben ha ily nagy Megvaacuteltoacutera lett eacuterdemes[65] ha az Isten egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte hogy az ember el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyen[66]

Igazaacuteban az ember e nagy meacuteltoacutesaacutega eacutes eacuterteacuteke foumlloumltti csodaacutelatot nevezzuumlk evangeacuteliumnak azaz joacute hiacuternek de kereszteacutenyseacutegnek is nevezzuumlk Ugyanebből a csodaacutelatboacutel szaacutermazik az Egyhaacutez feladata a vilaacutegban s meacuteg inkaacutebb ebben a mai vilaacutegban Ez a csodaacutelat mely egyuacutettal meggyőződeacutes eacutes bizonyossaacuteg is -- legbensőbb termeacuteszete szerint a hit bizonyossaacutega ugyanakkor titokzatos moacutedon ez eacuteltet minden igaz humanizmust is -- szorosan kapcsoloacutedik Krisztushoz Ez hataacuterozza meg Krisztus helyeacutet eacutes ha szabad ilyet mondani kuumlloumlnleges polgaacuterjogaacutet az ember eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben Az Egyhaacutez mely szuumlntelenuumll szemleacuteli az egeacutesz Krisztus-miszteacuteriumot hite bizonyossaacutegaacuteval tudja hogy a kereszten toumlrteacutent Megvaacuteltaacutes oumlroumlkre visszaadta az embernek a meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes a vilaacutegban valoacute leacuteteacutenek eacutertelmeacutet melynek nagy reacuteszeacutet a bűn miatt elvesziacutetette Ezeacutert toumlrteacutent a megvaacuteltaacutes a Huacutesveacutet miszteacuteriumaacuteban mely a kereszten eacutes a halaacutelon aacutet vezet a foumlltaacutemadaacuteshoz

Az Egyhaacuteznak tehaacutet minden korban de kuumlloumlnoumlsen ma elsődleges feladata hogy az emberek eacutertelmeacutet lelkiismereteacutet eacutes tapasztalatait Krisztus miszteacuteriumaacutera iraacutenyiacutetsa hogy minden embert segiacutetsen abban hogy a mindennapi eacuteletben eacuteszrevegye a Jeacutezus Krisztusban toumlrteacutent megvaacuteltaacutes nagysaacutegaacutet Ugyanakkor az Egyhaacutez az ember legbensőbb dolgairoacutel is szoacutel az ember sziacuteveacuteről lelkiismereti dolgairoacutel eacutes sorsaacuteroacutel

11 Krisztus miszteacuteriuma mint az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek eacutes a kereszteacutenyseacutegnek fundamentuma

A II Vatikaacuteni Zsinat hallatlan nagy munkaacutet veacutegzett annak eacuterdekeacuteben hogy kialakuljon az Egyhaacuteznak az a teljes eacutes aacuteltalaacutenos oumlnismerete melyről VI Paacutel első enciklikaacutejaacuteban beszeacutelt Ez az oumlnismeret -- vagy inkaacutebb az Egyhaacutez sajaacutetos oumlntudata -- dialoacutegusban szuumlletik melynek leacutetrejoumltteacutehez előszoumlr oda kell fordulni a maacutesikhoz ahhoz akivel beszeacutelni akarunk Az egyetemes zsinat nagy loumlkeacutest adott ennek a sajaacutetosan egyhaacutezi oumlnismeretnek a kialakulaacutesaacutehoz azzal hogy eleacutenk taacuterta a foumlldkerekseacuteg vallaacutesainak teacuterkeacutepeacutet Ezenkiacutevuumll megmutatta hogyan helyezkednek el ezen a teacuterkeacutepen az egyes vallaacutesok beleeacutertve az ateizmus reacutegebben nem ismert korunkat azonban nagyon jellemző kuumlloumlnboumlző okokboacutel kiinduloacute politikai hataacuterok koumlzeacute rendezett szervezett formaacuteit is

A vallaacutest a Zsinat előszoumlr egyetemes jelenseacutegkeacutent neacutezi mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet a legősibb időktől fogva kiacuteseacuteri Ezutaacuten taacutergyalja a kuumlloumlnfeacutele nem kereszteacuteny vallaacutesokat veacuteguumll magaacutet a kereszteacutenyseacuteget A Zsinatnak az a dokumentuma mely a nem kereszteacuteny vallaacutesokkal foglalkozik telve van azoknak a lelki javaknak megbecsuumlleacuteseacutevel melyek a vallaacutes eacutes az erkoumllcsi taniacutetaacutes reacuteveacuten vannak jelen az emberiseacuteg eacuteleteacuteben s aacutethatjaacutek az egeacutesz emberi kultuacuteraacutet sőt az anyagi javakkal szembeni elsőbbseacuteguumlket is elismeri Az egyhaacutezatyaacutek meacuteltaacuten csodaacuteltaacutek a kuumlloumlnfeacutele vallaacutesokban az egyetlen igazsaacuteg keacutepeit min taz Ige magvait[67] melyek minden ember kuumlloumlnfeacutele utakon de egyetlen ceacutel feleacute toumlrő forroacute vaacutegyakozaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak e vaacutegy Istent akarja birtokolni eacutes egyuacutettal eacuteppen az Isten feleacute toumlrekveacutes reacuteveacuten az egyes ember eacutes az emberi nem eacuteleteacutenek teljes eacutertelmeacutet szeretneacute megragadni A Zsinat kuumlloumlnleges figyelmet szentelt a zsidoacute vallaacutesnak megemleacutekezve arroacutel a nagy lelki kincstaacuterroacutel mely koumlzoumls birtoka a kereszteacutenyeknek eacutes a zsidoacuteknak de tiszteletet mutatott az iszlaacutem koumlvetői iraacutent is akik Aacutebrahaacutem hiteacuteben osztoznak[68]

10

Miutaacuten a Zsinat iacutegy foumlltaacuterta a valoacutesaacutegot az Egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyek egyenkeacutent is teljesebb tudataacutera eacutebredhetnek Krisztus miszteacuteriumaacutenak mely szaacutezadok eacutes nemzedeacutekek oacuteta el volt rejtve Istenben[69] azeacutert hogy a maga idejeacuteben feacuteny deruumlljoumln raacute ez toumlrteacutenik az ember Krisztus Jeacutezusban eacutes minden nemzedeacutek Benne kapja ezt a kinyilatkoztataacutest Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal Isten teljesen megmutatkozott az embereknek eacutes veacuteglegesen koumlzel joumltt hozzaacutenk ugyanakkor Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal vaacutelt vilaacutegossaacute az embernek a maga meacuteltoacutesaacutega eacutes foumllmagasztalaacutesa de tudataacutera eacutebredt a termeacuteszeteacutet meghaladoacute eacuterteacutekeknek eacutes az emberi eacutelet rendelteteacuteseacutenek is

Ezeacutert mindannyiunknak -- akik csak Krisztus koumlvetői vagyunk -- koumlreacuteje kell gyűlnuumlnk eacutes koumlruumlloumltte kell kapcsolatot talaacutelnunk egymaacutessal Ez a koumlzoumlsseacuteg azonban -- mely a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő elteacuterő hagyomaacutenyokkal struktuacuteraacutekkal eacutes taniacutetaacutesokkal rendelkező egyhaacutezak vagy egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt alakul -- nem valoacutesiacutethatoacute meg a koumllcsoumlnoumls megismereacuteseacutert eacutes a teljes egyseacuteg uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteeacutert valoacute szuumlntelen faacuteradozaacutes neacutelkuumll Azt azonban maacuteris hirdethetjuumlk eacutes tanuacutesiacutetanunk is kell hogy oumlsszetartozunk Krisztus miszteacuteriumaacutenak hirdeteacuteseacuteben a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni eacutes emberi vonaacutesainak megmutataacutesaacuteban s a faacuteradhatatlan kuumlzdelemben melyet azeacutert az emberi meacuteltoacutesaacutegeacutert viacutevunk melyet Krisztusban minden ember megkapott eacutes veacutegeacuterveacutenyesen elnyerhet Ez a meacuteltoacutesaacuteg a fogadott istengyermekseacuteg kegyelmeacutenek meacuteltoacutesaacutega s ugyanakkor az emberi nem belső igazsaacutegaacutenak meacuteltoacutesaacutega amely meacuteltoacutesaacuteg -- ha vilaacutegunkban valoacuteban oly jelentősseacute vaacutelt -- szaacutemunkra meacuteg vilaacutegosabb annak az igazsaacutegnak a feacutenyeacuteben aki Ő maga Jeacutezus Krisztus

Jeacutezus Krisztus ugyanis szilaacuterd alapja eacutes oumlroumlk koumlzeacuteppontja annak a koumltelező szolgaacutelatnak eacutes feladatnak melyet Isten az emberre biacutezott E feladatban valamennyiuumlnknek reacuteszt kell vennuumlnk minden erőnket szolgaacutelataacuteba kell aacutelliacutetanunk mert a mai kor embereacutenek nekuumlnk elsősorban erre van szuumlkseacuteguumlnk S ha uacutegy tűnik hogy ezt a munkaacutet manapsaacuteg nagyobb erők akadaacutelyozzaacutek mint reacutegebben az egyuacutettal bizonysaacuteg is arroacutel hogy e szolgaacutelatra ma nagyobb szuumlkseacuteg van mint reacutegebben s az emberek jobban aacutehiacutetoznak raacute meacuteg ha tiltakoznak is ellene Itt eacuterintjuumlk az uumldvrendnek azt a miszteacuteriumaacutet hogy az uumldvoumlsseacuteg eacutes a kegyelem a kereszthez koumltődik Krisztus nem veacuteletlenuumll mondta A mennyek orszaacutega erőszakot szenved eacutes az erőszakosok szerzik meg azt[70] majd hozzaacutetette e vilaacuteg fiai a maguk nemeacuteben okosabbak a vilaacutegossaacuteg fiainaacutel[71] Nyugodt leacutelekkel vaacutellaljuk ezt a dorgaacutelaacutest hogy olyanok lehessuumlnk mint Istennek azok az erőszakos emberei akiket oly sokszor megfigyelhettuumlnk az Egyhaacutez toumlrteacutenelmeacuteben eacutes mostanaacuteban is laacutethatunk hogy veacutegre valamennyien tudva eacutes szaacutent szaacutendeacutekkal vegyuumlk magunkra a szent koumltelesseacuteget hogy megmutassuk a vilaacutegnak Krisztust hogy baacuterki emberfiaacutenak segiacutetsuumlnk foumllfedezni oumlnmagaacutet hogy segiacutetsuumlnk kortaacutersainknak testveacutereinknek eacutes nőveacutereinknek neacutepeknek nemzeteknek eacutes az egeacutesz emberiseacutegnek szegeacutenyeknek eacutes a most fejlődő orszaacutegoknak egyszoacuteval mindenkinek hogy megismerjeacutek Krisztus kifuumlrkeacuteszhetetlen gazdagsaacutegaacutet[72] mely minden ember szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető eacutes minden embernek kincse

12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg

Ebben a Krisztus szaacutendeacuteka szerint koumlzoumls feladatban a kereszteacutenyeknek maacuter a teljes egyseacuteg megvaloacutesulaacutesa előtt meg kell talaacutelniuk azokat a szaacutelakat melyek oumlsszekoumltik őket Ez az egyseacuteg apostoli eacutes misszioacutes misszioacutes eacutes apostoli Ezen egyseacutegneacutel fogva koumlzeliacutethetjuumlk meg az emberi szellemnek azt a csodaacutelatos oumlroumlkseacutegeacutetmely az oumlsszes vallaacutesban megmutatkozott amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozataacuteban taniacutetja[73] Ezeacutert koumlzeleduumlnk az emberi kultuacutera minden formaacutejaacutehoz minden ideoloacutegiai elgondolaacuteshoz minden

11

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 6: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

munkaacutejaacuteroacutel eacutes nagy Elődeinkről akik az Egyhaacutez eacuteleteacutenek ezt az uacutej folyamaacutet erőt veacuteve minden keacutetkedeacutesen romlaacuteson eacutes kriacutezisen elindiacutetottaacutek

6 Uacuteton a kereszteacutenyek egyseacutege feleacute

Eacutes mit mondjunk az oumlkumenizmusboacutel szaacutermazoacute uacutej kezdemeacutenyezeacutesekről XXIII Jaacutenos az Egyhaacuteznak oumlroumlkkeacute emleacutekezeteacuteben maradoacute főpaacutesztora evangeacuteliumi egyszerűseacuteggel kezdemeacutenyezte a kereszteacutenyek egyseacutegeacutet nyilvaacutenvaloacutean Mesteruumlnk Jeacutezus Krisztus akarataacutenak megfelelően melyet Ő ismeacutetelten kifejezett s kuumlloumlnleges suacutellyal nyilvaacuteniacutetott ki a szenvedeacutese előtti utolsoacute vacsoraacuten amikor iacutegy imaacutedkozott Atyaacutem őrizd meg őket hogy mindnyaacutejan egy legyenek[18] E koumlvetelmeacutenynek a II Vatikaacuteni Zsinat az oumlkumenizmusroacutel szoacuteloacute hataacuterozataacuteban roumlviden eleget tett VI Paacutel paacutepa volt az aki a Kereszteacutenyek Egyseacutegeacutenek Titkaacutersaacutega segiacutetseacutegeacutevel megtette az első nem is oly koumlnnyű leacutepeacuteseket ennek az egyseacutegnek a megvaloacutesiacutetaacutesa feleacute Milyen messzire jutottunk ezen az uacuteton Aneacutelkuumll hogy reacuteszletekbe bocsaacutetkoznaacutenk legalaacutebb annyit megaacutellapiacutethatunk igaz eacutes nagyjelentőseacutegű leacutepeacuteseket tettuumlnk Megaacutellapiacutethatjuk hogy koumlvetkezetesen eacutes gondosan dolgoztunk mi is eacutes veluumlnk egyuumltt mindazok akik maacutes egyhaacutezakat eacutes kereszteacuteny koumlzoumlsseacutegeket keacutepviselnek Ezeacutert őszinte koumlszoumlnetuumlnket fejezzuumlk ki nekik

Igaz hogy a vilaacuteg eacutes a kereszteacutenyseacuteg jelen aacutellapota uacutegy laacutetszik nem ad maacutes lehetőseacuteget az Egyhaacutez egyetemes kuumlldeteacuteseacutenek veacutegrehajtaacutesaacutera-- maacuter ami az oumlkumenizmus keacuterdeacuteseit illeti -- mint azt hogy hittel aacutellhatatosan alaacutezatosan eacutes baacutetran keresse a koumlzeledeacuteshez eacutes az egyseacuteghez vezető utakat amint ezt VI Paacutel paacutepa sajaacutet peacuteldaacutejaacuteval is megmutatta Keresnuumlnk kell tehaacutet az egyseacuteget meg nem torpanva az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy halmozoacutedoacute neheacutezseacutegek miatt kuumlloumlnben sem Krisztus szavaacutehoz nem vagyunk hűseacutegesek sem veacutegakarataacutet nem tesszuumlk meg Ezt a veszeacutelyt vajon vaacutellalhatjuk-e

Voltak akik a kezdeti neheacutezseacutegeket eacutes az első oumlkumenikus proacutebaacutelkozaacutesok sikertelenseacutegeit laacutetva vissza akartak huacutezoacutedni Sőt voltak akik uacutegy iacuteteacutelteacutek hogy ez a toumlrekveacutes aacutertalmas az Evangeacuteliumra mert meacuteg nagyobb szakadaacutest ideacutez elő az Egyhaacutezban a hit eacutes erkoumllcs dolgaacuteban fogalmi zavarokhoz vezet eacutes a vallaacutes keacuterdeacuteseacuteben a koumlzoumlmboumlsseacuteget keacutesziacuteti elő Lehet hogy jogosan jelezteacutek ezek az emberek feacutelelmuumlket de a dolgoknak itt is meg kell tartani a meacuterteacutekeacutet Keacutetseacutegtelen hogy az Egyhaacutez eacuteleteacutenek jelen szakasza elsősorban tudatos meacutely hitet koumlvetel s feladataink tudatos vaacutellalaacutesaacutet Oumlkumenikusan cselekedni egyeacutertelmű azzal hogy kitaacuterulkozni koumlzeledni keacuteszen lenni a megbeszeacuteleacutesekre koumlzoumlsen keresni az igazsaacutegot teljesen evangeacuteliumi eacutes kereszteacuteny eacutertelemben de semmikeacuteppen sem jelenti azt hogy lemondjunk roacutela vagy hogy baacutermi moacutedon megseacutertsuumlk az isteni igazsaacuteg kincstaacuteraacutet melyet az Egyhaacutez aacutellandoacutean vallott eacutes taniacutetott Mindazoktoacutel akik baacutermi moacutedon megproacutebaacuteljaacutek lebeszeacutelni az Egyhaacutezat arroacutel hogy a kereszteacutenyekkel az egyseacuteget keresse meg kell keacuterdeznuumlnk szabad-e nekuumlnk ezt elmulasztanunk Vajon -- az emberi gyoumlngeseacutegek eacutes az elmuacutelt szaacutezadok teacutevedeacutesei elleneacutere is -- nem biacutezhatunk-e az isteni kegyelemben mely a legutoacutebbi időkben is megnyilvaacutenult a Szentleacutelek Zsinaton hallott szava aacuteltal Ha nem biacuteznaacutenk megtagadnaacutenk magunkra neacutezve azt az igazsaacutegot melyet Szent Paacutel olyan vilaacutegosan kifejezett Isten kegyelmeacuteből vagyok ami vagyok eacutes az ő kegyelme bennem nem volt hiaacutebavaloacute[19]

Ugyanezt -- baacuter maacuteskeacutent s kellő megkuumlloumlnboumlzteteacutessel -- el kell mondanunk arroacutel a faacuteradozaacutesroacutel is amellyel a nem kereszteacuteny vallaacutesok keacutepviselőivel aacutepoljuk a kapcsolatokat megbeszeacuteleacuteseken kuumlloumlnfeacutele talaacutelkozoacutekon a koumlzoumls imaacutedsaacutegban a vallaacutesos eacuterteacutekek kutataacutesaacuteban melyekről tudjuk hogy ezekből a vallaacutesokboacutel sem hiaacutenyoznak Olykor a nem kereszteacuteny vallaacutesok tagjainak szilaacuterd meggyőződeacutese -- mely szinteacuten az igazsaacuteg Lelkeacutetől

6

szaacutermazik aki ebben az esetben a Titokzatos Test laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll műkoumldik -- nemde megszeacutegyeniacuteti azokat a kereszteacutenyeket akik oly keacuteszseacutegesek az Istentől kinyilatkoztatott eacutes az Egyhaacutezban hirdetett igazsaacutegokban valoacute keacutetelkedeacutesre s annyira hajlandoacutek gyoumlngiacuteteni az erkoumllcsi taniacutetaacutes elveit eacutes utat nyitni az etikai szabadossaacutegnak Szeacutep dolog ha valaki keacutesz baacutermely ember megeacuterteacuteseacutere baacutermilyen rendszer kutataacutesaacutera eacutes az igaz dolgok elfogadaacutesaacutera de ez soha nem jelentheti a sajaacutet hit bizonyossaacutegaacutenak elveszteacuteseacutet[20] vagy az erkoumllcsi toumlrveacutenyek meggyengiacuteteacuteseacutet melyek lazulaacutesa hamarosan egeacutesz taacutersadalmak eacuteleteacutere kihat eacutes nagyon keserves koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuter

II A MEGVAacuteLTAacuteS MISZTEacuteRIUMA

7 Krisztus miszteacuteriumaacuteban

Azok az utak melyeken a mai Egyhaacutezat a Zsinat elindiacutetotta s melyeket VI Paacutel paacutepa első enciklikaacutejaacuteban kijeloumllt minden bizonnyal hosszasan koumlvetendők lesznek szaacutemunkra is Az uacutej korszakot megnyitva azonban joggal keacuterdezhetjuumlk Merre haladjunk Mit kell tennuumlnk hogy az Egyhaacuteznak ebben az uacutej Adventjeacuteben amikor egy uacutej eacutevezred feleacute koumlzeleduumlnk koumlzelebb jussunk Ahhoz akit a Szentiacuteraacutes iacutegy nevez Oumlroumlk Atya a joumlvendő szaacutezadok Atyja[21] Elsősorban ezt kell az uacutej paacutepaacutenak keresnie mikoumlzben a hit engedelmesseacutegeacutevel koumlveti a parancsot melyet az Uacuter Krisztus nem is egyszer adott Peacuteternek Legeltesd baacuteraacutenyaimat[22] -- ami azt jelenti leacutegy paacutesztora nyaacutejamnak eacutes maacutesutt Te pedig megteacuterve erősiacutetsd meg a testveacutereidet[23]

Ezekre a keacuterdeacutesekre Testveacutereim Fiaim eacutes Leaacutenyaim egyetlen alapvető vaacutelaszt kell adnunk egeacutesz lelkuumlnkkel eacutertelmuumlnkkel akaratunkkal eacutes sziacutevuumlnkkel Krisztus a mi Megvaacuteltoacutenk feleacute kell fordulnunk Krisztus feleacute aki az emberiseacuteg Megvaacuteltoacuteja Raacute akarunk tekinteni mert csak Őbenne az Isten Fiaacuteban van uumldvoumlsseacuteguumlnk eacutes Peacuteterrel egyuumltt mondjuk Uram kihez menjuumlnk Az oumlroumlk eacutelet igeacutei naacutelad vannak[24]

Az Egyhaacutez oumlnismerete aacuteltal melyet a Zsinat annyira elmeacutelyiacutetett ezen az oumlnismeret minden fokaacuten s minden cselekveacutesi formaacuteban melyekben az Egyhaacutez eacutel megnyilatkozik eacutes magaacutera eszmeacutel aacutellandoacutean arra feleacute kell toumlrekednuumlnk aki az Egyhaacutez Feje[25] aki aacuteltal eacutes akieacutert minden van[26] feleacuteje aki az uacutet eacutes az igazsaacuteg[27] ugyanakkor a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet is[28] akit ha laacutetunk az Atyaacutet laacutetjuk[29] akinek el kellett tőluumlnk mennie[30] -- tudniillik a kereszthalaacutel eacutes a mennybemenetel aacuteltal -- hogy a Vigasztaloacute eljoumljjoumln hozzaacutenk sőt most is szuumlntelenuumll joumljjoumln mint az igazsaacuteg Lelke[31] Őbenne van a boumllcsesseacuteg eacutes tudomaacuteny minden kincse[32] eacutes az ő teste az Egyhaacutez[33] Az Egyhaacutez Krisztusban mintegy szentseacutege azaz jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberi nem egyseacutegeacutenek[34] eacutes mindezeknek Ő a forraacutesa Ő maga A Megvaacuteltoacute

Az Egyhaacutez szuumlnet neacutelkuumll hallgatja az Ő szavait aacutellandoacutean uacutejra olvassa aacutehiacutetattal eleveniacuteti foumll eacuteleteacutenek legaproacutebb reacuteszleteit is Ezeket a szavakat a nem kereszteacutenyek is halljaacutek Krisztus eacutelete sok olyan emberhez is szoacutel aki meacuteg nem tudja megismeacutetelni Peacuteterrel Te vagy a Krisztus az eacutelő Isten Fia[35] Ő az eacutelő Isten Fia emberkeacutent is szoacutel az emberekhez beszeacutel az eacutelete emberseacutege igazsaacuteg iraacutenti hűseacutege eacutes mindeneket aacutetoumllelő szeretete Beszeacutel kereszthalaacutela faacutejdalmaacutenak eacutes magaacutenyaacutenak meacuterhetetlen nagysaacutega is Az Egyhaacutez pedig aacutellandoacutean megemleacutekezik kereszthalaacutelaacuteroacutel eacutes foumlltaacutemadaacutesaacuteroacutel s eacuteppen ez a megemleacutekezeacutes jelenti az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek leacutenyegeacutet Mert Krisztusnak Mestereacutenek eacutes Uraacutenak parancsa szerint az Egyhaacutez szuumlntelenuumll uumlnnepli az Eucharisztiaacutet melyben foumllfedezi az eacutelet eacutes szentseacuteg forraacutesaacutet[36] a kegyelemnek eacutes az Istennel valoacute kiengeszteleacutesnek hataacutesos jeleacutet az oumlroumlk eacutelet

7

zaacutelogaacutet Az Egyhaacutez elevenen őrzi az Eucharisztia miszteacuteriumaacutet eacutes oumlroumlmmel meriacutet belőle sőt aacutellandoacutean keresi a lehetőseacutegeket hogyan tudnaacute Mestereacutenek eacutes Uraacutenak miszteacuteriumaacutet koumlzelebb vinni az emberekhez a neacutepekhez nemzetekhez a koumlvetkező nemzedeacutekhez minden egyes emberhez szemeacutely szerint s az Apostol peacuteldaacuteja szerint ismeacutetelgeti Elhataacuteroztam hogy nem akarok maacutesroacutel tudni koumlztetek csak Jeacutezus Krisztusroacutel a Megfesziacutetettről[37] Az Egyhaacutez a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak koumlreacuteben eacutel mert eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek ez alapvető princiacutepiuma

8 A megvaacuteltaacutes meguacutejiacutetott teremteacutes

Megvaacuteltoacuteja a vilaacutegnak Benne uacutej eacutes csodaacutelatos moacutedon mutatkozik meg a teremteacutes alapvető igazsaacutega melyről a Teremteacutes koumlnyve tanuacuteskodik amikor toumlbbszoumlr is ismeacutetli Laacutetta Isten hogy joacute[38] A joacute pedig a Boumllcsesseacutegből eacutes a Szeretetből szaacutermazik Jeacutezus Krisztusban ez a laacutethatoacute vilaacuteg melyet Isten az embereacutert teremtett[39] ez a vilaacuteg mely a bűn beleacutepeacutesekor mulandoacutesaacutegnak lett alaacutevetve[40] visszanyeri eredeti kapcsolataacutet forraacutesaacuteval a Boumllcsesseacuteggel eacutes a Szeretettel Mert Isten uacutegy szerette a vilaacutegot hogy egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte[41] Amint ugyanis az ember-Aacutedaacutem ezt a koumlteleacuteket elszakiacutetotta uacutegy az ember-Krisztus uacutejra oumlsszekoumltoumltte[42] Haacutet nem meggyőzőek szaacutemunkra a huszadik szaacutezad emberei szaacutemaacutera az Apostol szavai melyekkel csodaacutelatos eacutekesszoacutelaacutessal beszeacutel a teremteacutesről amely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik mindmaacuteig[43] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten Fiaacutenak megnyilvaacutenulaacutesaacutet tudniillik az a teremteacutes mely a hiaacutebavaloacutesaacutegnak van alaacutevetetve[44] Vajon az az eddig meacuteg soha nem tapasztalt hatalmas fejlődeacutes mely korunkban az ember vilaacuteghoacutediacutetoacute teveacutekenyseacutegeacuteben mutatkozik nem teszi-e egyre nyilvaacutenvaloacutebbaacute ezt a hiaacutebavaloacutesaacutegnak valoacute alaacutevetettseacuteget Legyen eleacuteg csak megemliacuteteni az iparilag fejlett orszaacutegok koumlrnyezetszennyezeacuteseacutet az aacutellandoacutean folyoacute eacutes foumlllaacutengoloacute fegyveres oumlsszecsapaacutesokat az oumlnmagunk elpusztiacutetaacutesaacutera keacutepes atom- hidrogeacuten- neutron- eacutes egyeacuteb fegyverek foumllhalmozaacutesaacutet a meacuteg meg nem szuumlletett eacuteletek tiszteletben nem tartaacutesaacutet Nemde a mostani az űrutazaacutesokkal eacutes a soha nem laacutetott technikai fejlődeacutessel dicsekvő vilaacuteg egyidejűleg az a teremteacutes mely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik[45] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[46]

A II Vatikaacuteni Zsinat a mai vilaacuteg reacuteszletes elemzeacuteseacuteben eleacuterkezett ahhoz a ponthoz mely az egeacutesz laacutethatoacute vilaacutegban a legfontosabb az emberhez amikor Krisztushoz hasonloacutean leszaacutellva az ember megismereacuteseacutenek meacutelyseacutegeacutebe megeacuterintette az emberben azt a miszteacuteriumot amit a Szentiacuteraacutes nyelve (de a nem szentiacuteraacutesi nyelv is) a sziacutev szoacuteval jeloumll A vilaacutegot megvaacuteltoacute Krisztus egyeduumllaacutelloacute eacutes meg nem ismeacutetelhető moacutedon hatolt e miszteacuteriumba s beleacutepett az ember sziacuteveacutebe Helyesen taniacutetja tehaacutet a II Vatikaacuteni Zsinat Az ember miszteacuteriuma csak a megtestesuumllt Ige miszteacuteriumaacuteban vilaacutegosodik meg igazaacuten Aacutedaacutem az első ember ugyanis az eljoumlvendőnek tudniillik az Uacuter Krisztusnak előkeacutepe volt (Roacutem 514) Krisztus az uacutej Aacutedaacutem az Atya miszteacuteriumaacutenak eacutes szereteteacutenek kinyilatkoztataacutesaacuteval megmutatja az embernek magaacutet az embert eacutes foumlltaacuterja előtte nagyszerű hivataacutesaacutet Aki a laacutethatatlan Isten keacutepmaacutesa (Kol 115) ugyanő a toumlkeacuteletes ember is aki Aacutedaacutem fiainak az ősbűn aacuteltal elcsuacutefiacutetott istenkeacutepiseacutegeacutet helyreaacutelliacutetotta Mivel Ő az emberi termeacuteszetet foumllvette nem elemeacutesztette e termeacuteszet magaacutetoacutel eacutertetődően bennuumlnk is nagy meacuteltoacutesaacutegra jutott Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt Emberi keacutezzel dolgozott emberi eacutertelemmel gondolkodott emberi akarattal cselekedett emberi sziacutevvel szeretett Szűz Maacuteriaacutetoacutel szuumlletveacuten valoacuteban egy lett koumlzuumlluumlnk a bűnt kiveacuteve mindenben hasonloacute lett hozzaacutenk[47] Eacutes mindezt Ő tette az ember Megvaacuteltoacuteja

9 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni vonaacutesai

8

Uacutejra laacutetvaacuten a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak ezt a csodaacutelatos reacuteszeacutet egy pillanatra sem feledkezuumlnk meg arroacutel hogy Jeacutezus Krisztus az eacutelő Isten Fia engeszteleacutesseacute lett eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[48] Ő eacutes egyeduumll Ő engesztelte meg az Atya oumlroumlk szereteteacutet Tudniillik azt az atyasaacutegot mely kezdettől fogva megmutatkozott a vilaacuteg teremteacuteseacuteben abban hogy a teremteacutes egeacutesz gazdagsaacutegaacutet raacutebiacutezta az emberre amikor az embert keveacutessel tette kisebbeacute az angyaloknaacutel[49] sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtette[50] Krisztus megengesztelte Istennek azt az atyasaacutegaacutet eacutes szereteteacutet melyet az ember visszautasiacutetott megszegve az első szoumlvetseacuteget[51] eacutes minden koumlvetkező szoumlvetseacuteget is melyeket Isten toumlbbszoumlr is foumllajaacutenlott az embereknek[52] A vilaacuteg megvaacuteltaacutesa -- a szeretetnek az a feacutelelmetes miszteacuteriuma melyben meguacutejul a teremteacutes[53] -- legbensőbb termeacuteszete szerint az igazsaacuteg teljesseacutege az emberi sziacutevben az Egyszuumlloumltt Fiuacute sziacuteveacuteben eacutes aacuteltala vaacutelik lehetseacutegesseacute mindazok sziacuteveacutenek megigazulaacutesa akik az Egyszuumlloumlttben oumlroumlktől fogva arra lettek rendelve hogy Isten fiaivaacute vaacuteljanak eacutes meghiacutevaacutest kapjanak a kegyelemre eacutes a szeretetre[54] Az a Kaacutelvaacuteriaacuten foumllaacutelliacutetott kereszt melyen az ember Krisztus Jeacutezus -- Szűz Maacuteria eacutedes fia a Naacutezaacutereti Joacutezsefnek pedig fogadott fia -- elhagyja ezt a vilaacutegot Isten oumlroumlk atyasaacutegaacutenak egy uacutejabb bizonysaacutega Mert Isten Krisztusban uacutejra koumlzeledik az emberi nemhez minden egyes emberhez kiaacuterasztva raacutejuk az igazsaacuteg haacuteromszor szent Lelkeacutet[55]

Az Atya e kinyilatkoztataacutesa eacutes a Szentleacutelek kiaacuterasztaacutesa aacuteltal

-- melyek eltoumlroumllhetetlen pecseacutetet nyomnak a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba -- nyer magyaraacutezatot a Kereszt eacutes Krisztus halaacutelaacutenak teljes jelenteacutese A teremtő Isten megvaacuteltoacute Istenkeacutent mutatkozik meg olyan Istenkeacutent aki hűseacuteges[56] tudniillik hűseacuteges az ember eacutes a vilaacuteg iraacutenti szereteteacutehez melyet maacuter a teremteacutes napjaacuten kinyilvaacuteniacutetott E szeretet nem riad vissza semmitől amit az igazsaacutegossaacuteg koumlvetel Isten ezeacutert a Fiaacutet aki bűnt nem ismert eacutertuumlnk bűnneacute tette[57] Ha pedig bűnneacute tette Őt aki teljesen mentes volt a bűntől azeacutert tette hogy megmutassa a minden teremtett dolognaacutel nagyobb szeretetet amely Ő maga mert szeretet az Isten[58] De a szeretet mindenek előtt nagyobb mint a bűn mint a teremtmeacuteny gyoumlngeseacutege eacutes esendőseacutege[59] erősebb a halaacutelnaacutel mindig keacutesz arra hogy foumllemeljen felejtsen eleacutebe menjen a teacutekozloacute fiuacutenak[60] hogy megvaloacutesiacutetsa Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[61] akik az eljoumlvendő dicsőseacutegre kaptak meghiacutevaacutest[62] A szeretetnek e megnyilvaacutenulaacutesaacutet irgalomnak is nevezzuumlk[63] s e szeretet eacutes irgalom megmutataacutesa az emberi toumlrteacutenelemben ezt a formaacutet eacutes nevet kapta Jeacutezus Krisztus

10 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi vonaacutesai

Az ember keacuteptelen szeretet neacutelkuumll eacutelni Magaacutera marad eacuterthetetlenneacute vaacutelik oumlnmaga szaacutemaacutera eacutertelmeacutet vesziacuteti az eacutelete ha szeretetet nem kap szeretetet nem talaacutel nem vehet benne reacuteszt eacutes nem teheti a szeretetet magaacuteeacutevaacute Ezeacutert adja a Megvaacuteltoacute Krisztus mint maacuter mondtuk az embernek az ember teljes kinyilatkoztataacutesaacutet Eacutes ez -- lehet mondani -- a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi oldala Tudniillik a Megvaacuteltaacutesban fedezi foumll az ember sajaacutet emberseacutegeacutenek meacuteltoacutesaacutegaacutet nagysaacutegaacutet eacuterteacutekeacutet A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Isten uacutejra kimondja eacutes bizonyos moacutedon uacutejra teremti az embert Valoacuteban az ember uacutej teremteacutese ez Nincs toumlbbeacute zsidoacute vagy goumlroumlg rabszolga vagy szabad feacuterfi vagy nő mert mindannyian eggyeacute lettek Krisztus Jeacutezusban[64] Az embernek tehaacutet ha sziacuteve meacutelyeacuteig eacuterteni akarja oumlnmagaacutet -- s nemcsak futoacute pillantaacutest vet oumlnmagaacutera mellyel toumlkeacuteletlenuumll gyakran csak felsziacutenesen kuumllsőleg megmutatkozoacute magyaraacutezatokat eacutes szabaacutelyokat laacutet az eacuteletben -- Krisztushoz kell meacuternie oumlnmagaacutet feacutelelmeivel eacutes keacutetseacutegeivel gyoumlngeseacutegeivel eacutes bűnoumlsseacutegeacutevel eacuteleteacutevel eacutes halaacutelaacuteval egyuumltt Az embernek mindenestől amije van Krisztusba kell oumlltoumlznie foumll kell vennie eacutes magaacuteeacutevaacute kell tennie a Megtestesuumlleacutes eacutes Megvaacuteltaacutes teljes igazsaacutegaacutet hogy

9

uacutejra megtalaacutelhassa oumlnmagaacutet Ha ez a belső folyamat lejaacutetszoacutedik valakiben az az ember nemcsak Isten imaacutedaacutesaacuteban termi gyuumlmoumllcseacutet hanem oumlnmaga iraacutent is csodaacutelatra eacutebred Mert mennyire fontosnak kell lennie eacutes mily nagy eacuterteacutekkel kell biacuternia az embernek a Teremtő szemeacuteben ha ily nagy Megvaacuteltoacutera lett eacuterdemes[65] ha az Isten egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte hogy az ember el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyen[66]

Igazaacuteban az ember e nagy meacuteltoacutesaacutega eacutes eacuterteacuteke foumlloumltti csodaacutelatot nevezzuumlk evangeacuteliumnak azaz joacute hiacuternek de kereszteacutenyseacutegnek is nevezzuumlk Ugyanebből a csodaacutelatboacutel szaacutermazik az Egyhaacutez feladata a vilaacutegban s meacuteg inkaacutebb ebben a mai vilaacutegban Ez a csodaacutelat mely egyuacutettal meggyőződeacutes eacutes bizonyossaacuteg is -- legbensőbb termeacuteszete szerint a hit bizonyossaacutega ugyanakkor titokzatos moacutedon ez eacuteltet minden igaz humanizmust is -- szorosan kapcsoloacutedik Krisztushoz Ez hataacuterozza meg Krisztus helyeacutet eacutes ha szabad ilyet mondani kuumlloumlnleges polgaacuterjogaacutet az ember eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben Az Egyhaacutez mely szuumlntelenuumll szemleacuteli az egeacutesz Krisztus-miszteacuteriumot hite bizonyossaacutegaacuteval tudja hogy a kereszten toumlrteacutent Megvaacuteltaacutes oumlroumlkre visszaadta az embernek a meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes a vilaacutegban valoacute leacuteteacutenek eacutertelmeacutet melynek nagy reacuteszeacutet a bűn miatt elvesziacutetette Ezeacutert toumlrteacutent a megvaacuteltaacutes a Huacutesveacutet miszteacuteriumaacuteban mely a kereszten eacutes a halaacutelon aacutet vezet a foumlltaacutemadaacuteshoz

Az Egyhaacuteznak tehaacutet minden korban de kuumlloumlnoumlsen ma elsődleges feladata hogy az emberek eacutertelmeacutet lelkiismereteacutet eacutes tapasztalatait Krisztus miszteacuteriumaacutera iraacutenyiacutetsa hogy minden embert segiacutetsen abban hogy a mindennapi eacuteletben eacuteszrevegye a Jeacutezus Krisztusban toumlrteacutent megvaacuteltaacutes nagysaacutegaacutet Ugyanakkor az Egyhaacutez az ember legbensőbb dolgairoacutel is szoacutel az ember sziacuteveacuteről lelkiismereti dolgairoacutel eacutes sorsaacuteroacutel

11 Krisztus miszteacuteriuma mint az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek eacutes a kereszteacutenyseacutegnek fundamentuma

A II Vatikaacuteni Zsinat hallatlan nagy munkaacutet veacutegzett annak eacuterdekeacuteben hogy kialakuljon az Egyhaacuteznak az a teljes eacutes aacuteltalaacutenos oumlnismerete melyről VI Paacutel első enciklikaacutejaacuteban beszeacutelt Ez az oumlnismeret -- vagy inkaacutebb az Egyhaacutez sajaacutetos oumlntudata -- dialoacutegusban szuumlletik melynek leacutetrejoumltteacutehez előszoumlr oda kell fordulni a maacutesikhoz ahhoz akivel beszeacutelni akarunk Az egyetemes zsinat nagy loumlkeacutest adott ennek a sajaacutetosan egyhaacutezi oumlnismeretnek a kialakulaacutesaacutehoz azzal hogy eleacutenk taacuterta a foumlldkerekseacuteg vallaacutesainak teacuterkeacutepeacutet Ezenkiacutevuumll megmutatta hogyan helyezkednek el ezen a teacuterkeacutepen az egyes vallaacutesok beleeacutertve az ateizmus reacutegebben nem ismert korunkat azonban nagyon jellemző kuumlloumlnboumlző okokboacutel kiinduloacute politikai hataacuterok koumlzeacute rendezett szervezett formaacuteit is

A vallaacutest a Zsinat előszoumlr egyetemes jelenseacutegkeacutent neacutezi mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet a legősibb időktől fogva kiacuteseacuteri Ezutaacuten taacutergyalja a kuumlloumlnfeacutele nem kereszteacuteny vallaacutesokat veacuteguumll magaacutet a kereszteacutenyseacuteget A Zsinatnak az a dokumentuma mely a nem kereszteacuteny vallaacutesokkal foglalkozik telve van azoknak a lelki javaknak megbecsuumlleacuteseacutevel melyek a vallaacutes eacutes az erkoumllcsi taniacutetaacutes reacuteveacuten vannak jelen az emberiseacuteg eacuteleteacuteben s aacutethatjaacutek az egeacutesz emberi kultuacuteraacutet sőt az anyagi javakkal szembeni elsőbbseacuteguumlket is elismeri Az egyhaacutezatyaacutek meacuteltaacuten csodaacuteltaacutek a kuumlloumlnfeacutele vallaacutesokban az egyetlen igazsaacuteg keacutepeit min taz Ige magvait[67] melyek minden ember kuumlloumlnfeacutele utakon de egyetlen ceacutel feleacute toumlrő forroacute vaacutegyakozaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak e vaacutegy Istent akarja birtokolni eacutes egyuacutettal eacuteppen az Isten feleacute toumlrekveacutes reacuteveacuten az egyes ember eacutes az emberi nem eacuteleteacutenek teljes eacutertelmeacutet szeretneacute megragadni A Zsinat kuumlloumlnleges figyelmet szentelt a zsidoacute vallaacutesnak megemleacutekezve arroacutel a nagy lelki kincstaacuterroacutel mely koumlzoumls birtoka a kereszteacutenyeknek eacutes a zsidoacuteknak de tiszteletet mutatott az iszlaacutem koumlvetői iraacutent is akik Aacutebrahaacutem hiteacuteben osztoznak[68]

10

Miutaacuten a Zsinat iacutegy foumlltaacuterta a valoacutesaacutegot az Egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyek egyenkeacutent is teljesebb tudataacutera eacutebredhetnek Krisztus miszteacuteriumaacutenak mely szaacutezadok eacutes nemzedeacutekek oacuteta el volt rejtve Istenben[69] azeacutert hogy a maga idejeacuteben feacuteny deruumlljoumln raacute ez toumlrteacutenik az ember Krisztus Jeacutezusban eacutes minden nemzedeacutek Benne kapja ezt a kinyilatkoztataacutest Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal Isten teljesen megmutatkozott az embereknek eacutes veacuteglegesen koumlzel joumltt hozzaacutenk ugyanakkor Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal vaacutelt vilaacutegossaacute az embernek a maga meacuteltoacutesaacutega eacutes foumllmagasztalaacutesa de tudataacutera eacutebredt a termeacuteszeteacutet meghaladoacute eacuterteacutekeknek eacutes az emberi eacutelet rendelteteacuteseacutenek is

Ezeacutert mindannyiunknak -- akik csak Krisztus koumlvetői vagyunk -- koumlreacuteje kell gyűlnuumlnk eacutes koumlruumlloumltte kell kapcsolatot talaacutelnunk egymaacutessal Ez a koumlzoumlsseacuteg azonban -- mely a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő elteacuterő hagyomaacutenyokkal struktuacuteraacutekkal eacutes taniacutetaacutesokkal rendelkező egyhaacutezak vagy egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt alakul -- nem valoacutesiacutethatoacute meg a koumllcsoumlnoumls megismereacuteseacutert eacutes a teljes egyseacuteg uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteeacutert valoacute szuumlntelen faacuteradozaacutes neacutelkuumll Azt azonban maacuteris hirdethetjuumlk eacutes tanuacutesiacutetanunk is kell hogy oumlsszetartozunk Krisztus miszteacuteriumaacutenak hirdeteacuteseacuteben a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni eacutes emberi vonaacutesainak megmutataacutesaacuteban s a faacuteradhatatlan kuumlzdelemben melyet azeacutert az emberi meacuteltoacutesaacutegeacutert viacutevunk melyet Krisztusban minden ember megkapott eacutes veacutegeacuterveacutenyesen elnyerhet Ez a meacuteltoacutesaacuteg a fogadott istengyermekseacuteg kegyelmeacutenek meacuteltoacutesaacutega s ugyanakkor az emberi nem belső igazsaacutegaacutenak meacuteltoacutesaacutega amely meacuteltoacutesaacuteg -- ha vilaacutegunkban valoacuteban oly jelentősseacute vaacutelt -- szaacutemunkra meacuteg vilaacutegosabb annak az igazsaacutegnak a feacutenyeacuteben aki Ő maga Jeacutezus Krisztus

Jeacutezus Krisztus ugyanis szilaacuterd alapja eacutes oumlroumlk koumlzeacuteppontja annak a koumltelező szolgaacutelatnak eacutes feladatnak melyet Isten az emberre biacutezott E feladatban valamennyiuumlnknek reacuteszt kell vennuumlnk minden erőnket szolgaacutelataacuteba kell aacutelliacutetanunk mert a mai kor embereacutenek nekuumlnk elsősorban erre van szuumlkseacuteguumlnk S ha uacutegy tűnik hogy ezt a munkaacutet manapsaacuteg nagyobb erők akadaacutelyozzaacutek mint reacutegebben az egyuacutettal bizonysaacuteg is arroacutel hogy e szolgaacutelatra ma nagyobb szuumlkseacuteg van mint reacutegebben s az emberek jobban aacutehiacutetoznak raacute meacuteg ha tiltakoznak is ellene Itt eacuterintjuumlk az uumldvrendnek azt a miszteacuteriumaacutet hogy az uumldvoumlsseacuteg eacutes a kegyelem a kereszthez koumltődik Krisztus nem veacuteletlenuumll mondta A mennyek orszaacutega erőszakot szenved eacutes az erőszakosok szerzik meg azt[70] majd hozzaacutetette e vilaacuteg fiai a maguk nemeacuteben okosabbak a vilaacutegossaacuteg fiainaacutel[71] Nyugodt leacutelekkel vaacutellaljuk ezt a dorgaacutelaacutest hogy olyanok lehessuumlnk mint Istennek azok az erőszakos emberei akiket oly sokszor megfigyelhettuumlnk az Egyhaacutez toumlrteacutenelmeacuteben eacutes mostanaacuteban is laacutethatunk hogy veacutegre valamennyien tudva eacutes szaacutent szaacutendeacutekkal vegyuumlk magunkra a szent koumltelesseacuteget hogy megmutassuk a vilaacutegnak Krisztust hogy baacuterki emberfiaacutenak segiacutetsuumlnk foumllfedezni oumlnmagaacutet hogy segiacutetsuumlnk kortaacutersainknak testveacutereinknek eacutes nőveacutereinknek neacutepeknek nemzeteknek eacutes az egeacutesz emberiseacutegnek szegeacutenyeknek eacutes a most fejlődő orszaacutegoknak egyszoacuteval mindenkinek hogy megismerjeacutek Krisztus kifuumlrkeacuteszhetetlen gazdagsaacutegaacutet[72] mely minden ember szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető eacutes minden embernek kincse

12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg

Ebben a Krisztus szaacutendeacuteka szerint koumlzoumls feladatban a kereszteacutenyeknek maacuter a teljes egyseacuteg megvaloacutesulaacutesa előtt meg kell talaacutelniuk azokat a szaacutelakat melyek oumlsszekoumltik őket Ez az egyseacuteg apostoli eacutes misszioacutes misszioacutes eacutes apostoli Ezen egyseacutegneacutel fogva koumlzeliacutethetjuumlk meg az emberi szellemnek azt a csodaacutelatos oumlroumlkseacutegeacutetmely az oumlsszes vallaacutesban megmutatkozott amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozataacuteban taniacutetja[73] Ezeacutert koumlzeleduumlnk az emberi kultuacutera minden formaacutejaacutehoz minden ideoloacutegiai elgondolaacuteshoz minden

11

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 7: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

szaacutermazik aki ebben az esetben a Titokzatos Test laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll műkoumldik -- nemde megszeacutegyeniacuteti azokat a kereszteacutenyeket akik oly keacuteszseacutegesek az Istentől kinyilatkoztatott eacutes az Egyhaacutezban hirdetett igazsaacutegokban valoacute keacutetelkedeacutesre s annyira hajlandoacutek gyoumlngiacuteteni az erkoumllcsi taniacutetaacutes elveit eacutes utat nyitni az etikai szabadossaacutegnak Szeacutep dolog ha valaki keacutesz baacutermely ember megeacuterteacuteseacutere baacutermilyen rendszer kutataacutesaacutera eacutes az igaz dolgok elfogadaacutesaacutera de ez soha nem jelentheti a sajaacutet hit bizonyossaacutegaacutenak elveszteacuteseacutet[20] vagy az erkoumllcsi toumlrveacutenyek meggyengiacuteteacuteseacutet melyek lazulaacutesa hamarosan egeacutesz taacutersadalmak eacuteleteacutere kihat eacutes nagyon keserves koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuter

II A MEGVAacuteLTAacuteS MISZTEacuteRIUMA

7 Krisztus miszteacuteriumaacuteban

Azok az utak melyeken a mai Egyhaacutezat a Zsinat elindiacutetotta s melyeket VI Paacutel paacutepa első enciklikaacutejaacuteban kijeloumllt minden bizonnyal hosszasan koumlvetendők lesznek szaacutemunkra is Az uacutej korszakot megnyitva azonban joggal keacuterdezhetjuumlk Merre haladjunk Mit kell tennuumlnk hogy az Egyhaacuteznak ebben az uacutej Adventjeacuteben amikor egy uacutej eacutevezred feleacute koumlzeleduumlnk koumlzelebb jussunk Ahhoz akit a Szentiacuteraacutes iacutegy nevez Oumlroumlk Atya a joumlvendő szaacutezadok Atyja[21] Elsősorban ezt kell az uacutej paacutepaacutenak keresnie mikoumlzben a hit engedelmesseacutegeacutevel koumlveti a parancsot melyet az Uacuter Krisztus nem is egyszer adott Peacuteternek Legeltesd baacuteraacutenyaimat[22] -- ami azt jelenti leacutegy paacutesztora nyaacutejamnak eacutes maacutesutt Te pedig megteacuterve erősiacutetsd meg a testveacutereidet[23]

Ezekre a keacuterdeacutesekre Testveacutereim Fiaim eacutes Leaacutenyaim egyetlen alapvető vaacutelaszt kell adnunk egeacutesz lelkuumlnkkel eacutertelmuumlnkkel akaratunkkal eacutes sziacutevuumlnkkel Krisztus a mi Megvaacuteltoacutenk feleacute kell fordulnunk Krisztus feleacute aki az emberiseacuteg Megvaacuteltoacuteja Raacute akarunk tekinteni mert csak Őbenne az Isten Fiaacuteban van uumldvoumlsseacuteguumlnk eacutes Peacuteterrel egyuumltt mondjuk Uram kihez menjuumlnk Az oumlroumlk eacutelet igeacutei naacutelad vannak[24]

Az Egyhaacutez oumlnismerete aacuteltal melyet a Zsinat annyira elmeacutelyiacutetett ezen az oumlnismeret minden fokaacuten s minden cselekveacutesi formaacuteban melyekben az Egyhaacutez eacutel megnyilatkozik eacutes magaacutera eszmeacutel aacutellandoacutean arra feleacute kell toumlrekednuumlnk aki az Egyhaacutez Feje[25] aki aacuteltal eacutes akieacutert minden van[26] feleacuteje aki az uacutet eacutes az igazsaacuteg[27] ugyanakkor a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet is[28] akit ha laacutetunk az Atyaacutet laacutetjuk[29] akinek el kellett tőluumlnk mennie[30] -- tudniillik a kereszthalaacutel eacutes a mennybemenetel aacuteltal -- hogy a Vigasztaloacute eljoumljjoumln hozzaacutenk sőt most is szuumlntelenuumll joumljjoumln mint az igazsaacuteg Lelke[31] Őbenne van a boumllcsesseacuteg eacutes tudomaacuteny minden kincse[32] eacutes az ő teste az Egyhaacutez[33] Az Egyhaacutez Krisztusban mintegy szentseacutege azaz jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberi nem egyseacutegeacutenek[34] eacutes mindezeknek Ő a forraacutesa Ő maga A Megvaacuteltoacute

Az Egyhaacutez szuumlnet neacutelkuumll hallgatja az Ő szavait aacutellandoacutean uacutejra olvassa aacutehiacutetattal eleveniacuteti foumll eacuteleteacutenek legaproacutebb reacuteszleteit is Ezeket a szavakat a nem kereszteacutenyek is halljaacutek Krisztus eacutelete sok olyan emberhez is szoacutel aki meacuteg nem tudja megismeacutetelni Peacuteterrel Te vagy a Krisztus az eacutelő Isten Fia[35] Ő az eacutelő Isten Fia emberkeacutent is szoacutel az emberekhez beszeacutel az eacutelete emberseacutege igazsaacuteg iraacutenti hűseacutege eacutes mindeneket aacutetoumllelő szeretete Beszeacutel kereszthalaacutela faacutejdalmaacutenak eacutes magaacutenyaacutenak meacuterhetetlen nagysaacutega is Az Egyhaacutez pedig aacutellandoacutean megemleacutekezik kereszthalaacutelaacuteroacutel eacutes foumlltaacutemadaacutesaacuteroacutel s eacuteppen ez a megemleacutekezeacutes jelenti az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek leacutenyegeacutet Mert Krisztusnak Mestereacutenek eacutes Uraacutenak parancsa szerint az Egyhaacutez szuumlntelenuumll uumlnnepli az Eucharisztiaacutet melyben foumllfedezi az eacutelet eacutes szentseacuteg forraacutesaacutet[36] a kegyelemnek eacutes az Istennel valoacute kiengeszteleacutesnek hataacutesos jeleacutet az oumlroumlk eacutelet

7

zaacutelogaacutet Az Egyhaacutez elevenen őrzi az Eucharisztia miszteacuteriumaacutet eacutes oumlroumlmmel meriacutet belőle sőt aacutellandoacutean keresi a lehetőseacutegeket hogyan tudnaacute Mestereacutenek eacutes Uraacutenak miszteacuteriumaacutet koumlzelebb vinni az emberekhez a neacutepekhez nemzetekhez a koumlvetkező nemzedeacutekhez minden egyes emberhez szemeacutely szerint s az Apostol peacuteldaacuteja szerint ismeacutetelgeti Elhataacuteroztam hogy nem akarok maacutesroacutel tudni koumlztetek csak Jeacutezus Krisztusroacutel a Megfesziacutetettről[37] Az Egyhaacutez a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak koumlreacuteben eacutel mert eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek ez alapvető princiacutepiuma

8 A megvaacuteltaacutes meguacutejiacutetott teremteacutes

Megvaacuteltoacuteja a vilaacutegnak Benne uacutej eacutes csodaacutelatos moacutedon mutatkozik meg a teremteacutes alapvető igazsaacutega melyről a Teremteacutes koumlnyve tanuacuteskodik amikor toumlbbszoumlr is ismeacutetli Laacutetta Isten hogy joacute[38] A joacute pedig a Boumllcsesseacutegből eacutes a Szeretetből szaacutermazik Jeacutezus Krisztusban ez a laacutethatoacute vilaacuteg melyet Isten az embereacutert teremtett[39] ez a vilaacuteg mely a bűn beleacutepeacutesekor mulandoacutesaacutegnak lett alaacutevetve[40] visszanyeri eredeti kapcsolataacutet forraacutesaacuteval a Boumllcsesseacuteggel eacutes a Szeretettel Mert Isten uacutegy szerette a vilaacutegot hogy egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte[41] Amint ugyanis az ember-Aacutedaacutem ezt a koumlteleacuteket elszakiacutetotta uacutegy az ember-Krisztus uacutejra oumlsszekoumltoumltte[42] Haacutet nem meggyőzőek szaacutemunkra a huszadik szaacutezad emberei szaacutemaacutera az Apostol szavai melyekkel csodaacutelatos eacutekesszoacutelaacutessal beszeacutel a teremteacutesről amely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik mindmaacuteig[43] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten Fiaacutenak megnyilvaacutenulaacutesaacutet tudniillik az a teremteacutes mely a hiaacutebavaloacutesaacutegnak van alaacutevetetve[44] Vajon az az eddig meacuteg soha nem tapasztalt hatalmas fejlődeacutes mely korunkban az ember vilaacuteghoacutediacutetoacute teveacutekenyseacutegeacuteben mutatkozik nem teszi-e egyre nyilvaacutenvaloacutebbaacute ezt a hiaacutebavaloacutesaacutegnak valoacute alaacutevetettseacuteget Legyen eleacuteg csak megemliacuteteni az iparilag fejlett orszaacutegok koumlrnyezetszennyezeacuteseacutet az aacutellandoacutean folyoacute eacutes foumlllaacutengoloacute fegyveres oumlsszecsapaacutesokat az oumlnmagunk elpusztiacutetaacutesaacutera keacutepes atom- hidrogeacuten- neutron- eacutes egyeacuteb fegyverek foumllhalmozaacutesaacutet a meacuteg meg nem szuumlletett eacuteletek tiszteletben nem tartaacutesaacutet Nemde a mostani az űrutazaacutesokkal eacutes a soha nem laacutetott technikai fejlődeacutessel dicsekvő vilaacuteg egyidejűleg az a teremteacutes mely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik[45] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[46]

A II Vatikaacuteni Zsinat a mai vilaacuteg reacuteszletes elemzeacuteseacuteben eleacuterkezett ahhoz a ponthoz mely az egeacutesz laacutethatoacute vilaacutegban a legfontosabb az emberhez amikor Krisztushoz hasonloacutean leszaacutellva az ember megismereacuteseacutenek meacutelyseacutegeacutebe megeacuterintette az emberben azt a miszteacuteriumot amit a Szentiacuteraacutes nyelve (de a nem szentiacuteraacutesi nyelv is) a sziacutev szoacuteval jeloumll A vilaacutegot megvaacuteltoacute Krisztus egyeduumllaacutelloacute eacutes meg nem ismeacutetelhető moacutedon hatolt e miszteacuteriumba s beleacutepett az ember sziacuteveacutebe Helyesen taniacutetja tehaacutet a II Vatikaacuteni Zsinat Az ember miszteacuteriuma csak a megtestesuumllt Ige miszteacuteriumaacuteban vilaacutegosodik meg igazaacuten Aacutedaacutem az első ember ugyanis az eljoumlvendőnek tudniillik az Uacuter Krisztusnak előkeacutepe volt (Roacutem 514) Krisztus az uacutej Aacutedaacutem az Atya miszteacuteriumaacutenak eacutes szereteteacutenek kinyilatkoztataacutesaacuteval megmutatja az embernek magaacutet az embert eacutes foumlltaacuterja előtte nagyszerű hivataacutesaacutet Aki a laacutethatatlan Isten keacutepmaacutesa (Kol 115) ugyanő a toumlkeacuteletes ember is aki Aacutedaacutem fiainak az ősbűn aacuteltal elcsuacutefiacutetott istenkeacutepiseacutegeacutet helyreaacutelliacutetotta Mivel Ő az emberi termeacuteszetet foumllvette nem elemeacutesztette e termeacuteszet magaacutetoacutel eacutertetődően bennuumlnk is nagy meacuteltoacutesaacutegra jutott Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt Emberi keacutezzel dolgozott emberi eacutertelemmel gondolkodott emberi akarattal cselekedett emberi sziacutevvel szeretett Szűz Maacuteriaacutetoacutel szuumlletveacuten valoacuteban egy lett koumlzuumlluumlnk a bűnt kiveacuteve mindenben hasonloacute lett hozzaacutenk[47] Eacutes mindezt Ő tette az ember Megvaacuteltoacuteja

9 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni vonaacutesai

8

Uacutejra laacutetvaacuten a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak ezt a csodaacutelatos reacuteszeacutet egy pillanatra sem feledkezuumlnk meg arroacutel hogy Jeacutezus Krisztus az eacutelő Isten Fia engeszteleacutesseacute lett eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[48] Ő eacutes egyeduumll Ő engesztelte meg az Atya oumlroumlk szereteteacutet Tudniillik azt az atyasaacutegot mely kezdettől fogva megmutatkozott a vilaacuteg teremteacuteseacuteben abban hogy a teremteacutes egeacutesz gazdagsaacutegaacutet raacutebiacutezta az emberre amikor az embert keveacutessel tette kisebbeacute az angyaloknaacutel[49] sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtette[50] Krisztus megengesztelte Istennek azt az atyasaacutegaacutet eacutes szereteteacutet melyet az ember visszautasiacutetott megszegve az első szoumlvetseacuteget[51] eacutes minden koumlvetkező szoumlvetseacuteget is melyeket Isten toumlbbszoumlr is foumllajaacutenlott az embereknek[52] A vilaacuteg megvaacuteltaacutesa -- a szeretetnek az a feacutelelmetes miszteacuteriuma melyben meguacutejul a teremteacutes[53] -- legbensőbb termeacuteszete szerint az igazsaacuteg teljesseacutege az emberi sziacutevben az Egyszuumlloumltt Fiuacute sziacuteveacuteben eacutes aacuteltala vaacutelik lehetseacutegesseacute mindazok sziacuteveacutenek megigazulaacutesa akik az Egyszuumlloumlttben oumlroumlktől fogva arra lettek rendelve hogy Isten fiaivaacute vaacuteljanak eacutes meghiacutevaacutest kapjanak a kegyelemre eacutes a szeretetre[54] Az a Kaacutelvaacuteriaacuten foumllaacutelliacutetott kereszt melyen az ember Krisztus Jeacutezus -- Szűz Maacuteria eacutedes fia a Naacutezaacutereti Joacutezsefnek pedig fogadott fia -- elhagyja ezt a vilaacutegot Isten oumlroumlk atyasaacutegaacutenak egy uacutejabb bizonysaacutega Mert Isten Krisztusban uacutejra koumlzeledik az emberi nemhez minden egyes emberhez kiaacuterasztva raacutejuk az igazsaacuteg haacuteromszor szent Lelkeacutet[55]

Az Atya e kinyilatkoztataacutesa eacutes a Szentleacutelek kiaacuterasztaacutesa aacuteltal

-- melyek eltoumlroumllhetetlen pecseacutetet nyomnak a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba -- nyer magyaraacutezatot a Kereszt eacutes Krisztus halaacutelaacutenak teljes jelenteacutese A teremtő Isten megvaacuteltoacute Istenkeacutent mutatkozik meg olyan Istenkeacutent aki hűseacuteges[56] tudniillik hűseacuteges az ember eacutes a vilaacuteg iraacutenti szereteteacutehez melyet maacuter a teremteacutes napjaacuten kinyilvaacuteniacutetott E szeretet nem riad vissza semmitől amit az igazsaacutegossaacuteg koumlvetel Isten ezeacutert a Fiaacutet aki bűnt nem ismert eacutertuumlnk bűnneacute tette[57] Ha pedig bűnneacute tette Őt aki teljesen mentes volt a bűntől azeacutert tette hogy megmutassa a minden teremtett dolognaacutel nagyobb szeretetet amely Ő maga mert szeretet az Isten[58] De a szeretet mindenek előtt nagyobb mint a bűn mint a teremtmeacuteny gyoumlngeseacutege eacutes esendőseacutege[59] erősebb a halaacutelnaacutel mindig keacutesz arra hogy foumllemeljen felejtsen eleacutebe menjen a teacutekozloacute fiuacutenak[60] hogy megvaloacutesiacutetsa Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[61] akik az eljoumlvendő dicsőseacutegre kaptak meghiacutevaacutest[62] A szeretetnek e megnyilvaacutenulaacutesaacutet irgalomnak is nevezzuumlk[63] s e szeretet eacutes irgalom megmutataacutesa az emberi toumlrteacutenelemben ezt a formaacutet eacutes nevet kapta Jeacutezus Krisztus

10 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi vonaacutesai

Az ember keacuteptelen szeretet neacutelkuumll eacutelni Magaacutera marad eacuterthetetlenneacute vaacutelik oumlnmaga szaacutemaacutera eacutertelmeacutet vesziacuteti az eacutelete ha szeretetet nem kap szeretetet nem talaacutel nem vehet benne reacuteszt eacutes nem teheti a szeretetet magaacuteeacutevaacute Ezeacutert adja a Megvaacuteltoacute Krisztus mint maacuter mondtuk az embernek az ember teljes kinyilatkoztataacutesaacutet Eacutes ez -- lehet mondani -- a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi oldala Tudniillik a Megvaacuteltaacutesban fedezi foumll az ember sajaacutet emberseacutegeacutenek meacuteltoacutesaacutegaacutet nagysaacutegaacutet eacuterteacutekeacutet A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Isten uacutejra kimondja eacutes bizonyos moacutedon uacutejra teremti az embert Valoacuteban az ember uacutej teremteacutese ez Nincs toumlbbeacute zsidoacute vagy goumlroumlg rabszolga vagy szabad feacuterfi vagy nő mert mindannyian eggyeacute lettek Krisztus Jeacutezusban[64] Az embernek tehaacutet ha sziacuteve meacutelyeacuteig eacuterteni akarja oumlnmagaacutet -- s nemcsak futoacute pillantaacutest vet oumlnmagaacutera mellyel toumlkeacuteletlenuumll gyakran csak felsziacutenesen kuumllsőleg megmutatkozoacute magyaraacutezatokat eacutes szabaacutelyokat laacutet az eacuteletben -- Krisztushoz kell meacuternie oumlnmagaacutet feacutelelmeivel eacutes keacutetseacutegeivel gyoumlngeseacutegeivel eacutes bűnoumlsseacutegeacutevel eacuteleteacutevel eacutes halaacutelaacuteval egyuumltt Az embernek mindenestől amije van Krisztusba kell oumlltoumlznie foumll kell vennie eacutes magaacuteeacutevaacute kell tennie a Megtestesuumlleacutes eacutes Megvaacuteltaacutes teljes igazsaacutegaacutet hogy

9

uacutejra megtalaacutelhassa oumlnmagaacutet Ha ez a belső folyamat lejaacutetszoacutedik valakiben az az ember nemcsak Isten imaacutedaacutesaacuteban termi gyuumlmoumllcseacutet hanem oumlnmaga iraacutent is csodaacutelatra eacutebred Mert mennyire fontosnak kell lennie eacutes mily nagy eacuterteacutekkel kell biacuternia az embernek a Teremtő szemeacuteben ha ily nagy Megvaacuteltoacutera lett eacuterdemes[65] ha az Isten egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte hogy az ember el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyen[66]

Igazaacuteban az ember e nagy meacuteltoacutesaacutega eacutes eacuterteacuteke foumlloumltti csodaacutelatot nevezzuumlk evangeacuteliumnak azaz joacute hiacuternek de kereszteacutenyseacutegnek is nevezzuumlk Ugyanebből a csodaacutelatboacutel szaacutermazik az Egyhaacutez feladata a vilaacutegban s meacuteg inkaacutebb ebben a mai vilaacutegban Ez a csodaacutelat mely egyuacutettal meggyőződeacutes eacutes bizonyossaacuteg is -- legbensőbb termeacuteszete szerint a hit bizonyossaacutega ugyanakkor titokzatos moacutedon ez eacuteltet minden igaz humanizmust is -- szorosan kapcsoloacutedik Krisztushoz Ez hataacuterozza meg Krisztus helyeacutet eacutes ha szabad ilyet mondani kuumlloumlnleges polgaacuterjogaacutet az ember eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben Az Egyhaacutez mely szuumlntelenuumll szemleacuteli az egeacutesz Krisztus-miszteacuteriumot hite bizonyossaacutegaacuteval tudja hogy a kereszten toumlrteacutent Megvaacuteltaacutes oumlroumlkre visszaadta az embernek a meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes a vilaacutegban valoacute leacuteteacutenek eacutertelmeacutet melynek nagy reacuteszeacutet a bűn miatt elvesziacutetette Ezeacutert toumlrteacutent a megvaacuteltaacutes a Huacutesveacutet miszteacuteriumaacuteban mely a kereszten eacutes a halaacutelon aacutet vezet a foumlltaacutemadaacuteshoz

Az Egyhaacuteznak tehaacutet minden korban de kuumlloumlnoumlsen ma elsődleges feladata hogy az emberek eacutertelmeacutet lelkiismereteacutet eacutes tapasztalatait Krisztus miszteacuteriumaacutera iraacutenyiacutetsa hogy minden embert segiacutetsen abban hogy a mindennapi eacuteletben eacuteszrevegye a Jeacutezus Krisztusban toumlrteacutent megvaacuteltaacutes nagysaacutegaacutet Ugyanakkor az Egyhaacutez az ember legbensőbb dolgairoacutel is szoacutel az ember sziacuteveacuteről lelkiismereti dolgairoacutel eacutes sorsaacuteroacutel

11 Krisztus miszteacuteriuma mint az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek eacutes a kereszteacutenyseacutegnek fundamentuma

A II Vatikaacuteni Zsinat hallatlan nagy munkaacutet veacutegzett annak eacuterdekeacuteben hogy kialakuljon az Egyhaacuteznak az a teljes eacutes aacuteltalaacutenos oumlnismerete melyről VI Paacutel első enciklikaacutejaacuteban beszeacutelt Ez az oumlnismeret -- vagy inkaacutebb az Egyhaacutez sajaacutetos oumlntudata -- dialoacutegusban szuumlletik melynek leacutetrejoumltteacutehez előszoumlr oda kell fordulni a maacutesikhoz ahhoz akivel beszeacutelni akarunk Az egyetemes zsinat nagy loumlkeacutest adott ennek a sajaacutetosan egyhaacutezi oumlnismeretnek a kialakulaacutesaacutehoz azzal hogy eleacutenk taacuterta a foumlldkerekseacuteg vallaacutesainak teacuterkeacutepeacutet Ezenkiacutevuumll megmutatta hogyan helyezkednek el ezen a teacuterkeacutepen az egyes vallaacutesok beleeacutertve az ateizmus reacutegebben nem ismert korunkat azonban nagyon jellemző kuumlloumlnboumlző okokboacutel kiinduloacute politikai hataacuterok koumlzeacute rendezett szervezett formaacuteit is

A vallaacutest a Zsinat előszoumlr egyetemes jelenseacutegkeacutent neacutezi mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet a legősibb időktől fogva kiacuteseacuteri Ezutaacuten taacutergyalja a kuumlloumlnfeacutele nem kereszteacuteny vallaacutesokat veacuteguumll magaacutet a kereszteacutenyseacuteget A Zsinatnak az a dokumentuma mely a nem kereszteacuteny vallaacutesokkal foglalkozik telve van azoknak a lelki javaknak megbecsuumlleacuteseacutevel melyek a vallaacutes eacutes az erkoumllcsi taniacutetaacutes reacuteveacuten vannak jelen az emberiseacuteg eacuteleteacuteben s aacutethatjaacutek az egeacutesz emberi kultuacuteraacutet sőt az anyagi javakkal szembeni elsőbbseacuteguumlket is elismeri Az egyhaacutezatyaacutek meacuteltaacuten csodaacuteltaacutek a kuumlloumlnfeacutele vallaacutesokban az egyetlen igazsaacuteg keacutepeit min taz Ige magvait[67] melyek minden ember kuumlloumlnfeacutele utakon de egyetlen ceacutel feleacute toumlrő forroacute vaacutegyakozaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak e vaacutegy Istent akarja birtokolni eacutes egyuacutettal eacuteppen az Isten feleacute toumlrekveacutes reacuteveacuten az egyes ember eacutes az emberi nem eacuteleteacutenek teljes eacutertelmeacutet szeretneacute megragadni A Zsinat kuumlloumlnleges figyelmet szentelt a zsidoacute vallaacutesnak megemleacutekezve arroacutel a nagy lelki kincstaacuterroacutel mely koumlzoumls birtoka a kereszteacutenyeknek eacutes a zsidoacuteknak de tiszteletet mutatott az iszlaacutem koumlvetői iraacutent is akik Aacutebrahaacutem hiteacuteben osztoznak[68]

10

Miutaacuten a Zsinat iacutegy foumlltaacuterta a valoacutesaacutegot az Egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyek egyenkeacutent is teljesebb tudataacutera eacutebredhetnek Krisztus miszteacuteriumaacutenak mely szaacutezadok eacutes nemzedeacutekek oacuteta el volt rejtve Istenben[69] azeacutert hogy a maga idejeacuteben feacuteny deruumlljoumln raacute ez toumlrteacutenik az ember Krisztus Jeacutezusban eacutes minden nemzedeacutek Benne kapja ezt a kinyilatkoztataacutest Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal Isten teljesen megmutatkozott az embereknek eacutes veacuteglegesen koumlzel joumltt hozzaacutenk ugyanakkor Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal vaacutelt vilaacutegossaacute az embernek a maga meacuteltoacutesaacutega eacutes foumllmagasztalaacutesa de tudataacutera eacutebredt a termeacuteszeteacutet meghaladoacute eacuterteacutekeknek eacutes az emberi eacutelet rendelteteacuteseacutenek is

Ezeacutert mindannyiunknak -- akik csak Krisztus koumlvetői vagyunk -- koumlreacuteje kell gyűlnuumlnk eacutes koumlruumlloumltte kell kapcsolatot talaacutelnunk egymaacutessal Ez a koumlzoumlsseacuteg azonban -- mely a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő elteacuterő hagyomaacutenyokkal struktuacuteraacutekkal eacutes taniacutetaacutesokkal rendelkező egyhaacutezak vagy egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt alakul -- nem valoacutesiacutethatoacute meg a koumllcsoumlnoumls megismereacuteseacutert eacutes a teljes egyseacuteg uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteeacutert valoacute szuumlntelen faacuteradozaacutes neacutelkuumll Azt azonban maacuteris hirdethetjuumlk eacutes tanuacutesiacutetanunk is kell hogy oumlsszetartozunk Krisztus miszteacuteriumaacutenak hirdeteacuteseacuteben a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni eacutes emberi vonaacutesainak megmutataacutesaacuteban s a faacuteradhatatlan kuumlzdelemben melyet azeacutert az emberi meacuteltoacutesaacutegeacutert viacutevunk melyet Krisztusban minden ember megkapott eacutes veacutegeacuterveacutenyesen elnyerhet Ez a meacuteltoacutesaacuteg a fogadott istengyermekseacuteg kegyelmeacutenek meacuteltoacutesaacutega s ugyanakkor az emberi nem belső igazsaacutegaacutenak meacuteltoacutesaacutega amely meacuteltoacutesaacuteg -- ha vilaacutegunkban valoacuteban oly jelentősseacute vaacutelt -- szaacutemunkra meacuteg vilaacutegosabb annak az igazsaacutegnak a feacutenyeacuteben aki Ő maga Jeacutezus Krisztus

Jeacutezus Krisztus ugyanis szilaacuterd alapja eacutes oumlroumlk koumlzeacuteppontja annak a koumltelező szolgaacutelatnak eacutes feladatnak melyet Isten az emberre biacutezott E feladatban valamennyiuumlnknek reacuteszt kell vennuumlnk minden erőnket szolgaacutelataacuteba kell aacutelliacutetanunk mert a mai kor embereacutenek nekuumlnk elsősorban erre van szuumlkseacuteguumlnk S ha uacutegy tűnik hogy ezt a munkaacutet manapsaacuteg nagyobb erők akadaacutelyozzaacutek mint reacutegebben az egyuacutettal bizonysaacuteg is arroacutel hogy e szolgaacutelatra ma nagyobb szuumlkseacuteg van mint reacutegebben s az emberek jobban aacutehiacutetoznak raacute meacuteg ha tiltakoznak is ellene Itt eacuterintjuumlk az uumldvrendnek azt a miszteacuteriumaacutet hogy az uumldvoumlsseacuteg eacutes a kegyelem a kereszthez koumltődik Krisztus nem veacuteletlenuumll mondta A mennyek orszaacutega erőszakot szenved eacutes az erőszakosok szerzik meg azt[70] majd hozzaacutetette e vilaacuteg fiai a maguk nemeacuteben okosabbak a vilaacutegossaacuteg fiainaacutel[71] Nyugodt leacutelekkel vaacutellaljuk ezt a dorgaacutelaacutest hogy olyanok lehessuumlnk mint Istennek azok az erőszakos emberei akiket oly sokszor megfigyelhettuumlnk az Egyhaacutez toumlrteacutenelmeacuteben eacutes mostanaacuteban is laacutethatunk hogy veacutegre valamennyien tudva eacutes szaacutent szaacutendeacutekkal vegyuumlk magunkra a szent koumltelesseacuteget hogy megmutassuk a vilaacutegnak Krisztust hogy baacuterki emberfiaacutenak segiacutetsuumlnk foumllfedezni oumlnmagaacutet hogy segiacutetsuumlnk kortaacutersainknak testveacutereinknek eacutes nőveacutereinknek neacutepeknek nemzeteknek eacutes az egeacutesz emberiseacutegnek szegeacutenyeknek eacutes a most fejlődő orszaacutegoknak egyszoacuteval mindenkinek hogy megismerjeacutek Krisztus kifuumlrkeacuteszhetetlen gazdagsaacutegaacutet[72] mely minden ember szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető eacutes minden embernek kincse

12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg

Ebben a Krisztus szaacutendeacuteka szerint koumlzoumls feladatban a kereszteacutenyeknek maacuter a teljes egyseacuteg megvaloacutesulaacutesa előtt meg kell talaacutelniuk azokat a szaacutelakat melyek oumlsszekoumltik őket Ez az egyseacuteg apostoli eacutes misszioacutes misszioacutes eacutes apostoli Ezen egyseacutegneacutel fogva koumlzeliacutethetjuumlk meg az emberi szellemnek azt a csodaacutelatos oumlroumlkseacutegeacutetmely az oumlsszes vallaacutesban megmutatkozott amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozataacuteban taniacutetja[73] Ezeacutert koumlzeleduumlnk az emberi kultuacutera minden formaacutejaacutehoz minden ideoloacutegiai elgondolaacuteshoz minden

11

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 8: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

zaacutelogaacutet Az Egyhaacutez elevenen őrzi az Eucharisztia miszteacuteriumaacutet eacutes oumlroumlmmel meriacutet belőle sőt aacutellandoacutean keresi a lehetőseacutegeket hogyan tudnaacute Mestereacutenek eacutes Uraacutenak miszteacuteriumaacutet koumlzelebb vinni az emberekhez a neacutepekhez nemzetekhez a koumlvetkező nemzedeacutekhez minden egyes emberhez szemeacutely szerint s az Apostol peacuteldaacuteja szerint ismeacutetelgeti Elhataacuteroztam hogy nem akarok maacutesroacutel tudni koumlztetek csak Jeacutezus Krisztusroacutel a Megfesziacutetettről[37] Az Egyhaacutez a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak koumlreacuteben eacutel mert eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek ez alapvető princiacutepiuma

8 A megvaacuteltaacutes meguacutejiacutetott teremteacutes

Megvaacuteltoacuteja a vilaacutegnak Benne uacutej eacutes csodaacutelatos moacutedon mutatkozik meg a teremteacutes alapvető igazsaacutega melyről a Teremteacutes koumlnyve tanuacuteskodik amikor toumlbbszoumlr is ismeacutetli Laacutetta Isten hogy joacute[38] A joacute pedig a Boumllcsesseacutegből eacutes a Szeretetből szaacutermazik Jeacutezus Krisztusban ez a laacutethatoacute vilaacuteg melyet Isten az embereacutert teremtett[39] ez a vilaacuteg mely a bűn beleacutepeacutesekor mulandoacutesaacutegnak lett alaacutevetve[40] visszanyeri eredeti kapcsolataacutet forraacutesaacuteval a Boumllcsesseacuteggel eacutes a Szeretettel Mert Isten uacutegy szerette a vilaacutegot hogy egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte[41] Amint ugyanis az ember-Aacutedaacutem ezt a koumlteleacuteket elszakiacutetotta uacutegy az ember-Krisztus uacutejra oumlsszekoumltoumltte[42] Haacutet nem meggyőzőek szaacutemunkra a huszadik szaacutezad emberei szaacutemaacutera az Apostol szavai melyekkel csodaacutelatos eacutekesszoacutelaacutessal beszeacutel a teremteacutesről amely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik mindmaacuteig[43] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten Fiaacutenak megnyilvaacutenulaacutesaacutet tudniillik az a teremteacutes mely a hiaacutebavaloacutesaacutegnak van alaacutevetetve[44] Vajon az az eddig meacuteg soha nem tapasztalt hatalmas fejlődeacutes mely korunkban az ember vilaacuteghoacutediacutetoacute teveacutekenyseacutegeacuteben mutatkozik nem teszi-e egyre nyilvaacutenvaloacutebbaacute ezt a hiaacutebavaloacutesaacutegnak valoacute alaacutevetettseacuteget Legyen eleacuteg csak megemliacuteteni az iparilag fejlett orszaacutegok koumlrnyezetszennyezeacuteseacutet az aacutellandoacutean folyoacute eacutes foumlllaacutengoloacute fegyveres oumlsszecsapaacutesokat az oumlnmagunk elpusztiacutetaacutesaacutera keacutepes atom- hidrogeacuten- neutron- eacutes egyeacuteb fegyverek foumllhalmozaacutesaacutet a meacuteg meg nem szuumlletett eacuteletek tiszteletben nem tartaacutesaacutet Nemde a mostani az űrutazaacutesokkal eacutes a soha nem laacutetott technikai fejlődeacutessel dicsekvő vilaacuteg egyidejűleg az a teremteacutes mely soacutehajtozik eacutes vajuacutedik[45] eacutes tuumlrelmetlenuumll vaacuterja Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[46]

A II Vatikaacuteni Zsinat a mai vilaacuteg reacuteszletes elemzeacuteseacuteben eleacuterkezett ahhoz a ponthoz mely az egeacutesz laacutethatoacute vilaacutegban a legfontosabb az emberhez amikor Krisztushoz hasonloacutean leszaacutellva az ember megismereacuteseacutenek meacutelyseacutegeacutebe megeacuterintette az emberben azt a miszteacuteriumot amit a Szentiacuteraacutes nyelve (de a nem szentiacuteraacutesi nyelv is) a sziacutev szoacuteval jeloumll A vilaacutegot megvaacuteltoacute Krisztus egyeduumllaacutelloacute eacutes meg nem ismeacutetelhető moacutedon hatolt e miszteacuteriumba s beleacutepett az ember sziacuteveacutebe Helyesen taniacutetja tehaacutet a II Vatikaacuteni Zsinat Az ember miszteacuteriuma csak a megtestesuumllt Ige miszteacuteriumaacuteban vilaacutegosodik meg igazaacuten Aacutedaacutem az első ember ugyanis az eljoumlvendőnek tudniillik az Uacuter Krisztusnak előkeacutepe volt (Roacutem 514) Krisztus az uacutej Aacutedaacutem az Atya miszteacuteriumaacutenak eacutes szereteteacutenek kinyilatkoztataacutesaacuteval megmutatja az embernek magaacutet az embert eacutes foumlltaacuterja előtte nagyszerű hivataacutesaacutet Aki a laacutethatatlan Isten keacutepmaacutesa (Kol 115) ugyanő a toumlkeacuteletes ember is aki Aacutedaacutem fiainak az ősbűn aacuteltal elcsuacutefiacutetott istenkeacutepiseacutegeacutet helyreaacutelliacutetotta Mivel Ő az emberi termeacuteszetet foumllvette nem elemeacutesztette e termeacuteszet magaacutetoacutel eacutertetődően bennuumlnk is nagy meacuteltoacutesaacutegra jutott Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt Emberi keacutezzel dolgozott emberi eacutertelemmel gondolkodott emberi akarattal cselekedett emberi sziacutevvel szeretett Szűz Maacuteriaacutetoacutel szuumlletveacuten valoacuteban egy lett koumlzuumlluumlnk a bűnt kiveacuteve mindenben hasonloacute lett hozzaacutenk[47] Eacutes mindezt Ő tette az ember Megvaacuteltoacuteja

9 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni vonaacutesai

8

Uacutejra laacutetvaacuten a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak ezt a csodaacutelatos reacuteszeacutet egy pillanatra sem feledkezuumlnk meg arroacutel hogy Jeacutezus Krisztus az eacutelő Isten Fia engeszteleacutesseacute lett eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[48] Ő eacutes egyeduumll Ő engesztelte meg az Atya oumlroumlk szereteteacutet Tudniillik azt az atyasaacutegot mely kezdettől fogva megmutatkozott a vilaacuteg teremteacuteseacuteben abban hogy a teremteacutes egeacutesz gazdagsaacutegaacutet raacutebiacutezta az emberre amikor az embert keveacutessel tette kisebbeacute az angyaloknaacutel[49] sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtette[50] Krisztus megengesztelte Istennek azt az atyasaacutegaacutet eacutes szereteteacutet melyet az ember visszautasiacutetott megszegve az első szoumlvetseacuteget[51] eacutes minden koumlvetkező szoumlvetseacuteget is melyeket Isten toumlbbszoumlr is foumllajaacutenlott az embereknek[52] A vilaacuteg megvaacuteltaacutesa -- a szeretetnek az a feacutelelmetes miszteacuteriuma melyben meguacutejul a teremteacutes[53] -- legbensőbb termeacuteszete szerint az igazsaacuteg teljesseacutege az emberi sziacutevben az Egyszuumlloumltt Fiuacute sziacuteveacuteben eacutes aacuteltala vaacutelik lehetseacutegesseacute mindazok sziacuteveacutenek megigazulaacutesa akik az Egyszuumlloumlttben oumlroumlktől fogva arra lettek rendelve hogy Isten fiaivaacute vaacuteljanak eacutes meghiacutevaacutest kapjanak a kegyelemre eacutes a szeretetre[54] Az a Kaacutelvaacuteriaacuten foumllaacutelliacutetott kereszt melyen az ember Krisztus Jeacutezus -- Szűz Maacuteria eacutedes fia a Naacutezaacutereti Joacutezsefnek pedig fogadott fia -- elhagyja ezt a vilaacutegot Isten oumlroumlk atyasaacutegaacutenak egy uacutejabb bizonysaacutega Mert Isten Krisztusban uacutejra koumlzeledik az emberi nemhez minden egyes emberhez kiaacuterasztva raacutejuk az igazsaacuteg haacuteromszor szent Lelkeacutet[55]

Az Atya e kinyilatkoztataacutesa eacutes a Szentleacutelek kiaacuterasztaacutesa aacuteltal

-- melyek eltoumlroumllhetetlen pecseacutetet nyomnak a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba -- nyer magyaraacutezatot a Kereszt eacutes Krisztus halaacutelaacutenak teljes jelenteacutese A teremtő Isten megvaacuteltoacute Istenkeacutent mutatkozik meg olyan Istenkeacutent aki hűseacuteges[56] tudniillik hűseacuteges az ember eacutes a vilaacuteg iraacutenti szereteteacutehez melyet maacuter a teremteacutes napjaacuten kinyilvaacuteniacutetott E szeretet nem riad vissza semmitől amit az igazsaacutegossaacuteg koumlvetel Isten ezeacutert a Fiaacutet aki bűnt nem ismert eacutertuumlnk bűnneacute tette[57] Ha pedig bűnneacute tette Őt aki teljesen mentes volt a bűntől azeacutert tette hogy megmutassa a minden teremtett dolognaacutel nagyobb szeretetet amely Ő maga mert szeretet az Isten[58] De a szeretet mindenek előtt nagyobb mint a bűn mint a teremtmeacuteny gyoumlngeseacutege eacutes esendőseacutege[59] erősebb a halaacutelnaacutel mindig keacutesz arra hogy foumllemeljen felejtsen eleacutebe menjen a teacutekozloacute fiuacutenak[60] hogy megvaloacutesiacutetsa Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[61] akik az eljoumlvendő dicsőseacutegre kaptak meghiacutevaacutest[62] A szeretetnek e megnyilvaacutenulaacutesaacutet irgalomnak is nevezzuumlk[63] s e szeretet eacutes irgalom megmutataacutesa az emberi toumlrteacutenelemben ezt a formaacutet eacutes nevet kapta Jeacutezus Krisztus

10 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi vonaacutesai

Az ember keacuteptelen szeretet neacutelkuumll eacutelni Magaacutera marad eacuterthetetlenneacute vaacutelik oumlnmaga szaacutemaacutera eacutertelmeacutet vesziacuteti az eacutelete ha szeretetet nem kap szeretetet nem talaacutel nem vehet benne reacuteszt eacutes nem teheti a szeretetet magaacuteeacutevaacute Ezeacutert adja a Megvaacuteltoacute Krisztus mint maacuter mondtuk az embernek az ember teljes kinyilatkoztataacutesaacutet Eacutes ez -- lehet mondani -- a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi oldala Tudniillik a Megvaacuteltaacutesban fedezi foumll az ember sajaacutet emberseacutegeacutenek meacuteltoacutesaacutegaacutet nagysaacutegaacutet eacuterteacutekeacutet A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Isten uacutejra kimondja eacutes bizonyos moacutedon uacutejra teremti az embert Valoacuteban az ember uacutej teremteacutese ez Nincs toumlbbeacute zsidoacute vagy goumlroumlg rabszolga vagy szabad feacuterfi vagy nő mert mindannyian eggyeacute lettek Krisztus Jeacutezusban[64] Az embernek tehaacutet ha sziacuteve meacutelyeacuteig eacuterteni akarja oumlnmagaacutet -- s nemcsak futoacute pillantaacutest vet oumlnmagaacutera mellyel toumlkeacuteletlenuumll gyakran csak felsziacutenesen kuumllsőleg megmutatkozoacute magyaraacutezatokat eacutes szabaacutelyokat laacutet az eacuteletben -- Krisztushoz kell meacuternie oumlnmagaacutet feacutelelmeivel eacutes keacutetseacutegeivel gyoumlngeseacutegeivel eacutes bűnoumlsseacutegeacutevel eacuteleteacutevel eacutes halaacutelaacuteval egyuumltt Az embernek mindenestől amije van Krisztusba kell oumlltoumlznie foumll kell vennie eacutes magaacuteeacutevaacute kell tennie a Megtestesuumlleacutes eacutes Megvaacuteltaacutes teljes igazsaacutegaacutet hogy

9

uacutejra megtalaacutelhassa oumlnmagaacutet Ha ez a belső folyamat lejaacutetszoacutedik valakiben az az ember nemcsak Isten imaacutedaacutesaacuteban termi gyuumlmoumllcseacutet hanem oumlnmaga iraacutent is csodaacutelatra eacutebred Mert mennyire fontosnak kell lennie eacutes mily nagy eacuterteacutekkel kell biacuternia az embernek a Teremtő szemeacuteben ha ily nagy Megvaacuteltoacutera lett eacuterdemes[65] ha az Isten egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte hogy az ember el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyen[66]

Igazaacuteban az ember e nagy meacuteltoacutesaacutega eacutes eacuterteacuteke foumlloumltti csodaacutelatot nevezzuumlk evangeacuteliumnak azaz joacute hiacuternek de kereszteacutenyseacutegnek is nevezzuumlk Ugyanebből a csodaacutelatboacutel szaacutermazik az Egyhaacutez feladata a vilaacutegban s meacuteg inkaacutebb ebben a mai vilaacutegban Ez a csodaacutelat mely egyuacutettal meggyőződeacutes eacutes bizonyossaacuteg is -- legbensőbb termeacuteszete szerint a hit bizonyossaacutega ugyanakkor titokzatos moacutedon ez eacuteltet minden igaz humanizmust is -- szorosan kapcsoloacutedik Krisztushoz Ez hataacuterozza meg Krisztus helyeacutet eacutes ha szabad ilyet mondani kuumlloumlnleges polgaacuterjogaacutet az ember eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben Az Egyhaacutez mely szuumlntelenuumll szemleacuteli az egeacutesz Krisztus-miszteacuteriumot hite bizonyossaacutegaacuteval tudja hogy a kereszten toumlrteacutent Megvaacuteltaacutes oumlroumlkre visszaadta az embernek a meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes a vilaacutegban valoacute leacuteteacutenek eacutertelmeacutet melynek nagy reacuteszeacutet a bűn miatt elvesziacutetette Ezeacutert toumlrteacutent a megvaacuteltaacutes a Huacutesveacutet miszteacuteriumaacuteban mely a kereszten eacutes a halaacutelon aacutet vezet a foumlltaacutemadaacuteshoz

Az Egyhaacuteznak tehaacutet minden korban de kuumlloumlnoumlsen ma elsődleges feladata hogy az emberek eacutertelmeacutet lelkiismereteacutet eacutes tapasztalatait Krisztus miszteacuteriumaacutera iraacutenyiacutetsa hogy minden embert segiacutetsen abban hogy a mindennapi eacuteletben eacuteszrevegye a Jeacutezus Krisztusban toumlrteacutent megvaacuteltaacutes nagysaacutegaacutet Ugyanakkor az Egyhaacutez az ember legbensőbb dolgairoacutel is szoacutel az ember sziacuteveacuteről lelkiismereti dolgairoacutel eacutes sorsaacuteroacutel

11 Krisztus miszteacuteriuma mint az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek eacutes a kereszteacutenyseacutegnek fundamentuma

A II Vatikaacuteni Zsinat hallatlan nagy munkaacutet veacutegzett annak eacuterdekeacuteben hogy kialakuljon az Egyhaacuteznak az a teljes eacutes aacuteltalaacutenos oumlnismerete melyről VI Paacutel első enciklikaacutejaacuteban beszeacutelt Ez az oumlnismeret -- vagy inkaacutebb az Egyhaacutez sajaacutetos oumlntudata -- dialoacutegusban szuumlletik melynek leacutetrejoumltteacutehez előszoumlr oda kell fordulni a maacutesikhoz ahhoz akivel beszeacutelni akarunk Az egyetemes zsinat nagy loumlkeacutest adott ennek a sajaacutetosan egyhaacutezi oumlnismeretnek a kialakulaacutesaacutehoz azzal hogy eleacutenk taacuterta a foumlldkerekseacuteg vallaacutesainak teacuterkeacutepeacutet Ezenkiacutevuumll megmutatta hogyan helyezkednek el ezen a teacuterkeacutepen az egyes vallaacutesok beleeacutertve az ateizmus reacutegebben nem ismert korunkat azonban nagyon jellemző kuumlloumlnboumlző okokboacutel kiinduloacute politikai hataacuterok koumlzeacute rendezett szervezett formaacuteit is

A vallaacutest a Zsinat előszoumlr egyetemes jelenseacutegkeacutent neacutezi mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet a legősibb időktől fogva kiacuteseacuteri Ezutaacuten taacutergyalja a kuumlloumlnfeacutele nem kereszteacuteny vallaacutesokat veacuteguumll magaacutet a kereszteacutenyseacuteget A Zsinatnak az a dokumentuma mely a nem kereszteacuteny vallaacutesokkal foglalkozik telve van azoknak a lelki javaknak megbecsuumlleacuteseacutevel melyek a vallaacutes eacutes az erkoumllcsi taniacutetaacutes reacuteveacuten vannak jelen az emberiseacuteg eacuteleteacuteben s aacutethatjaacutek az egeacutesz emberi kultuacuteraacutet sőt az anyagi javakkal szembeni elsőbbseacuteguumlket is elismeri Az egyhaacutezatyaacutek meacuteltaacuten csodaacuteltaacutek a kuumlloumlnfeacutele vallaacutesokban az egyetlen igazsaacuteg keacutepeit min taz Ige magvait[67] melyek minden ember kuumlloumlnfeacutele utakon de egyetlen ceacutel feleacute toumlrő forroacute vaacutegyakozaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak e vaacutegy Istent akarja birtokolni eacutes egyuacutettal eacuteppen az Isten feleacute toumlrekveacutes reacuteveacuten az egyes ember eacutes az emberi nem eacuteleteacutenek teljes eacutertelmeacutet szeretneacute megragadni A Zsinat kuumlloumlnleges figyelmet szentelt a zsidoacute vallaacutesnak megemleacutekezve arroacutel a nagy lelki kincstaacuterroacutel mely koumlzoumls birtoka a kereszteacutenyeknek eacutes a zsidoacuteknak de tiszteletet mutatott az iszlaacutem koumlvetői iraacutent is akik Aacutebrahaacutem hiteacuteben osztoznak[68]

10

Miutaacuten a Zsinat iacutegy foumlltaacuterta a valoacutesaacutegot az Egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyek egyenkeacutent is teljesebb tudataacutera eacutebredhetnek Krisztus miszteacuteriumaacutenak mely szaacutezadok eacutes nemzedeacutekek oacuteta el volt rejtve Istenben[69] azeacutert hogy a maga idejeacuteben feacuteny deruumlljoumln raacute ez toumlrteacutenik az ember Krisztus Jeacutezusban eacutes minden nemzedeacutek Benne kapja ezt a kinyilatkoztataacutest Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal Isten teljesen megmutatkozott az embereknek eacutes veacuteglegesen koumlzel joumltt hozzaacutenk ugyanakkor Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal vaacutelt vilaacutegossaacute az embernek a maga meacuteltoacutesaacutega eacutes foumllmagasztalaacutesa de tudataacutera eacutebredt a termeacuteszeteacutet meghaladoacute eacuterteacutekeknek eacutes az emberi eacutelet rendelteteacuteseacutenek is

Ezeacutert mindannyiunknak -- akik csak Krisztus koumlvetői vagyunk -- koumlreacuteje kell gyűlnuumlnk eacutes koumlruumlloumltte kell kapcsolatot talaacutelnunk egymaacutessal Ez a koumlzoumlsseacuteg azonban -- mely a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő elteacuterő hagyomaacutenyokkal struktuacuteraacutekkal eacutes taniacutetaacutesokkal rendelkező egyhaacutezak vagy egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt alakul -- nem valoacutesiacutethatoacute meg a koumllcsoumlnoumls megismereacuteseacutert eacutes a teljes egyseacuteg uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteeacutert valoacute szuumlntelen faacuteradozaacutes neacutelkuumll Azt azonban maacuteris hirdethetjuumlk eacutes tanuacutesiacutetanunk is kell hogy oumlsszetartozunk Krisztus miszteacuteriumaacutenak hirdeteacuteseacuteben a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni eacutes emberi vonaacutesainak megmutataacutesaacuteban s a faacuteradhatatlan kuumlzdelemben melyet azeacutert az emberi meacuteltoacutesaacutegeacutert viacutevunk melyet Krisztusban minden ember megkapott eacutes veacutegeacuterveacutenyesen elnyerhet Ez a meacuteltoacutesaacuteg a fogadott istengyermekseacuteg kegyelmeacutenek meacuteltoacutesaacutega s ugyanakkor az emberi nem belső igazsaacutegaacutenak meacuteltoacutesaacutega amely meacuteltoacutesaacuteg -- ha vilaacutegunkban valoacuteban oly jelentősseacute vaacutelt -- szaacutemunkra meacuteg vilaacutegosabb annak az igazsaacutegnak a feacutenyeacuteben aki Ő maga Jeacutezus Krisztus

Jeacutezus Krisztus ugyanis szilaacuterd alapja eacutes oumlroumlk koumlzeacuteppontja annak a koumltelező szolgaacutelatnak eacutes feladatnak melyet Isten az emberre biacutezott E feladatban valamennyiuumlnknek reacuteszt kell vennuumlnk minden erőnket szolgaacutelataacuteba kell aacutelliacutetanunk mert a mai kor embereacutenek nekuumlnk elsősorban erre van szuumlkseacuteguumlnk S ha uacutegy tűnik hogy ezt a munkaacutet manapsaacuteg nagyobb erők akadaacutelyozzaacutek mint reacutegebben az egyuacutettal bizonysaacuteg is arroacutel hogy e szolgaacutelatra ma nagyobb szuumlkseacuteg van mint reacutegebben s az emberek jobban aacutehiacutetoznak raacute meacuteg ha tiltakoznak is ellene Itt eacuterintjuumlk az uumldvrendnek azt a miszteacuteriumaacutet hogy az uumldvoumlsseacuteg eacutes a kegyelem a kereszthez koumltődik Krisztus nem veacuteletlenuumll mondta A mennyek orszaacutega erőszakot szenved eacutes az erőszakosok szerzik meg azt[70] majd hozzaacutetette e vilaacuteg fiai a maguk nemeacuteben okosabbak a vilaacutegossaacuteg fiainaacutel[71] Nyugodt leacutelekkel vaacutellaljuk ezt a dorgaacutelaacutest hogy olyanok lehessuumlnk mint Istennek azok az erőszakos emberei akiket oly sokszor megfigyelhettuumlnk az Egyhaacutez toumlrteacutenelmeacuteben eacutes mostanaacuteban is laacutethatunk hogy veacutegre valamennyien tudva eacutes szaacutent szaacutendeacutekkal vegyuumlk magunkra a szent koumltelesseacuteget hogy megmutassuk a vilaacutegnak Krisztust hogy baacuterki emberfiaacutenak segiacutetsuumlnk foumllfedezni oumlnmagaacutet hogy segiacutetsuumlnk kortaacutersainknak testveacutereinknek eacutes nőveacutereinknek neacutepeknek nemzeteknek eacutes az egeacutesz emberiseacutegnek szegeacutenyeknek eacutes a most fejlődő orszaacutegoknak egyszoacuteval mindenkinek hogy megismerjeacutek Krisztus kifuumlrkeacuteszhetetlen gazdagsaacutegaacutet[72] mely minden ember szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető eacutes minden embernek kincse

12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg

Ebben a Krisztus szaacutendeacuteka szerint koumlzoumls feladatban a kereszteacutenyeknek maacuter a teljes egyseacuteg megvaloacutesulaacutesa előtt meg kell talaacutelniuk azokat a szaacutelakat melyek oumlsszekoumltik őket Ez az egyseacuteg apostoli eacutes misszioacutes misszioacutes eacutes apostoli Ezen egyseacutegneacutel fogva koumlzeliacutethetjuumlk meg az emberi szellemnek azt a csodaacutelatos oumlroumlkseacutegeacutetmely az oumlsszes vallaacutesban megmutatkozott amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozataacuteban taniacutetja[73] Ezeacutert koumlzeleduumlnk az emberi kultuacutera minden formaacutejaacutehoz minden ideoloacutegiai elgondolaacuteshoz minden

11

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 9: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

Uacutejra laacutetvaacuten a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak ezt a csodaacutelatos reacuteszeacutet egy pillanatra sem feledkezuumlnk meg arroacutel hogy Jeacutezus Krisztus az eacutelő Isten Fia engeszteleacutesseacute lett eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[48] Ő eacutes egyeduumll Ő engesztelte meg az Atya oumlroumlk szereteteacutet Tudniillik azt az atyasaacutegot mely kezdettől fogva megmutatkozott a vilaacuteg teremteacuteseacuteben abban hogy a teremteacutes egeacutesz gazdagsaacutegaacutet raacutebiacutezta az emberre amikor az embert keveacutessel tette kisebbeacute az angyaloknaacutel[49] sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera teremtette[50] Krisztus megengesztelte Istennek azt az atyasaacutegaacutet eacutes szereteteacutet melyet az ember visszautasiacutetott megszegve az első szoumlvetseacuteget[51] eacutes minden koumlvetkező szoumlvetseacuteget is melyeket Isten toumlbbszoumlr is foumllajaacutenlott az embereknek[52] A vilaacuteg megvaacuteltaacutesa -- a szeretetnek az a feacutelelmetes miszteacuteriuma melyben meguacutejul a teremteacutes[53] -- legbensőbb termeacuteszete szerint az igazsaacuteg teljesseacutege az emberi sziacutevben az Egyszuumlloumltt Fiuacute sziacuteveacuteben eacutes aacuteltala vaacutelik lehetseacutegesseacute mindazok sziacuteveacutenek megigazulaacutesa akik az Egyszuumlloumlttben oumlroumlktől fogva arra lettek rendelve hogy Isten fiaivaacute vaacuteljanak eacutes meghiacutevaacutest kapjanak a kegyelemre eacutes a szeretetre[54] Az a Kaacutelvaacuteriaacuten foumllaacutelliacutetott kereszt melyen az ember Krisztus Jeacutezus -- Szűz Maacuteria eacutedes fia a Naacutezaacutereti Joacutezsefnek pedig fogadott fia -- elhagyja ezt a vilaacutegot Isten oumlroumlk atyasaacutegaacutenak egy uacutejabb bizonysaacutega Mert Isten Krisztusban uacutejra koumlzeledik az emberi nemhez minden egyes emberhez kiaacuterasztva raacutejuk az igazsaacuteg haacuteromszor szent Lelkeacutet[55]

Az Atya e kinyilatkoztataacutesa eacutes a Szentleacutelek kiaacuterasztaacutesa aacuteltal

-- melyek eltoumlroumllhetetlen pecseacutetet nyomnak a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba -- nyer magyaraacutezatot a Kereszt eacutes Krisztus halaacutelaacutenak teljes jelenteacutese A teremtő Isten megvaacuteltoacute Istenkeacutent mutatkozik meg olyan Istenkeacutent aki hűseacuteges[56] tudniillik hűseacuteges az ember eacutes a vilaacuteg iraacutenti szereteteacutehez melyet maacuter a teremteacutes napjaacuten kinyilvaacuteniacutetott E szeretet nem riad vissza semmitől amit az igazsaacutegossaacuteg koumlvetel Isten ezeacutert a Fiaacutet aki bűnt nem ismert eacutertuumlnk bűnneacute tette[57] Ha pedig bűnneacute tette Őt aki teljesen mentes volt a bűntől azeacutert tette hogy megmutassa a minden teremtett dolognaacutel nagyobb szeretetet amely Ő maga mert szeretet az Isten[58] De a szeretet mindenek előtt nagyobb mint a bűn mint a teremtmeacuteny gyoumlngeseacutege eacutes esendőseacutege[59] erősebb a halaacutelnaacutel mindig keacutesz arra hogy foumllemeljen felejtsen eleacutebe menjen a teacutekozloacute fiuacutenak[60] hogy megvaloacutesiacutetsa Isten fiainak megnyilvaacutenulaacutesaacutet[61] akik az eljoumlvendő dicsőseacutegre kaptak meghiacutevaacutest[62] A szeretetnek e megnyilvaacutenulaacutesaacutet irgalomnak is nevezzuumlk[63] s e szeretet eacutes irgalom megmutataacutesa az emberi toumlrteacutenelemben ezt a formaacutet eacutes nevet kapta Jeacutezus Krisztus

10 A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi vonaacutesai

Az ember keacuteptelen szeretet neacutelkuumll eacutelni Magaacutera marad eacuterthetetlenneacute vaacutelik oumlnmaga szaacutemaacutera eacutertelmeacutet vesziacuteti az eacutelete ha szeretetet nem kap szeretetet nem talaacutel nem vehet benne reacuteszt eacutes nem teheti a szeretetet magaacuteeacutevaacute Ezeacutert adja a Megvaacuteltoacute Krisztus mint maacuter mondtuk az embernek az ember teljes kinyilatkoztataacutesaacutet Eacutes ez -- lehet mondani -- a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak emberi oldala Tudniillik a Megvaacuteltaacutesban fedezi foumll az ember sajaacutet emberseacutegeacutenek meacuteltoacutesaacutegaacutet nagysaacutegaacutet eacuterteacutekeacutet A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Isten uacutejra kimondja eacutes bizonyos moacutedon uacutejra teremti az embert Valoacuteban az ember uacutej teremteacutese ez Nincs toumlbbeacute zsidoacute vagy goumlroumlg rabszolga vagy szabad feacuterfi vagy nő mert mindannyian eggyeacute lettek Krisztus Jeacutezusban[64] Az embernek tehaacutet ha sziacuteve meacutelyeacuteig eacuterteni akarja oumlnmagaacutet -- s nemcsak futoacute pillantaacutest vet oumlnmagaacutera mellyel toumlkeacuteletlenuumll gyakran csak felsziacutenesen kuumllsőleg megmutatkozoacute magyaraacutezatokat eacutes szabaacutelyokat laacutet az eacuteletben -- Krisztushoz kell meacuternie oumlnmagaacutet feacutelelmeivel eacutes keacutetseacutegeivel gyoumlngeseacutegeivel eacutes bűnoumlsseacutegeacutevel eacuteleteacutevel eacutes halaacutelaacuteval egyuumltt Az embernek mindenestől amije van Krisztusba kell oumlltoumlznie foumll kell vennie eacutes magaacuteeacutevaacute kell tennie a Megtestesuumlleacutes eacutes Megvaacuteltaacutes teljes igazsaacutegaacutet hogy

9

uacutejra megtalaacutelhassa oumlnmagaacutet Ha ez a belső folyamat lejaacutetszoacutedik valakiben az az ember nemcsak Isten imaacutedaacutesaacuteban termi gyuumlmoumllcseacutet hanem oumlnmaga iraacutent is csodaacutelatra eacutebred Mert mennyire fontosnak kell lennie eacutes mily nagy eacuterteacutekkel kell biacuternia az embernek a Teremtő szemeacuteben ha ily nagy Megvaacuteltoacutera lett eacuterdemes[65] ha az Isten egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte hogy az ember el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyen[66]

Igazaacuteban az ember e nagy meacuteltoacutesaacutega eacutes eacuterteacuteke foumlloumltti csodaacutelatot nevezzuumlk evangeacuteliumnak azaz joacute hiacuternek de kereszteacutenyseacutegnek is nevezzuumlk Ugyanebből a csodaacutelatboacutel szaacutermazik az Egyhaacutez feladata a vilaacutegban s meacuteg inkaacutebb ebben a mai vilaacutegban Ez a csodaacutelat mely egyuacutettal meggyőződeacutes eacutes bizonyossaacuteg is -- legbensőbb termeacuteszete szerint a hit bizonyossaacutega ugyanakkor titokzatos moacutedon ez eacuteltet minden igaz humanizmust is -- szorosan kapcsoloacutedik Krisztushoz Ez hataacuterozza meg Krisztus helyeacutet eacutes ha szabad ilyet mondani kuumlloumlnleges polgaacuterjogaacutet az ember eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben Az Egyhaacutez mely szuumlntelenuumll szemleacuteli az egeacutesz Krisztus-miszteacuteriumot hite bizonyossaacutegaacuteval tudja hogy a kereszten toumlrteacutent Megvaacuteltaacutes oumlroumlkre visszaadta az embernek a meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes a vilaacutegban valoacute leacuteteacutenek eacutertelmeacutet melynek nagy reacuteszeacutet a bűn miatt elvesziacutetette Ezeacutert toumlrteacutent a megvaacuteltaacutes a Huacutesveacutet miszteacuteriumaacuteban mely a kereszten eacutes a halaacutelon aacutet vezet a foumlltaacutemadaacuteshoz

Az Egyhaacuteznak tehaacutet minden korban de kuumlloumlnoumlsen ma elsődleges feladata hogy az emberek eacutertelmeacutet lelkiismereteacutet eacutes tapasztalatait Krisztus miszteacuteriumaacutera iraacutenyiacutetsa hogy minden embert segiacutetsen abban hogy a mindennapi eacuteletben eacuteszrevegye a Jeacutezus Krisztusban toumlrteacutent megvaacuteltaacutes nagysaacutegaacutet Ugyanakkor az Egyhaacutez az ember legbensőbb dolgairoacutel is szoacutel az ember sziacuteveacuteről lelkiismereti dolgairoacutel eacutes sorsaacuteroacutel

11 Krisztus miszteacuteriuma mint az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek eacutes a kereszteacutenyseacutegnek fundamentuma

A II Vatikaacuteni Zsinat hallatlan nagy munkaacutet veacutegzett annak eacuterdekeacuteben hogy kialakuljon az Egyhaacuteznak az a teljes eacutes aacuteltalaacutenos oumlnismerete melyről VI Paacutel első enciklikaacutejaacuteban beszeacutelt Ez az oumlnismeret -- vagy inkaacutebb az Egyhaacutez sajaacutetos oumlntudata -- dialoacutegusban szuumlletik melynek leacutetrejoumltteacutehez előszoumlr oda kell fordulni a maacutesikhoz ahhoz akivel beszeacutelni akarunk Az egyetemes zsinat nagy loumlkeacutest adott ennek a sajaacutetosan egyhaacutezi oumlnismeretnek a kialakulaacutesaacutehoz azzal hogy eleacutenk taacuterta a foumlldkerekseacuteg vallaacutesainak teacuterkeacutepeacutet Ezenkiacutevuumll megmutatta hogyan helyezkednek el ezen a teacuterkeacutepen az egyes vallaacutesok beleeacutertve az ateizmus reacutegebben nem ismert korunkat azonban nagyon jellemző kuumlloumlnboumlző okokboacutel kiinduloacute politikai hataacuterok koumlzeacute rendezett szervezett formaacuteit is

A vallaacutest a Zsinat előszoumlr egyetemes jelenseacutegkeacutent neacutezi mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet a legősibb időktől fogva kiacuteseacuteri Ezutaacuten taacutergyalja a kuumlloumlnfeacutele nem kereszteacuteny vallaacutesokat veacuteguumll magaacutet a kereszteacutenyseacuteget A Zsinatnak az a dokumentuma mely a nem kereszteacuteny vallaacutesokkal foglalkozik telve van azoknak a lelki javaknak megbecsuumlleacuteseacutevel melyek a vallaacutes eacutes az erkoumllcsi taniacutetaacutes reacuteveacuten vannak jelen az emberiseacuteg eacuteleteacuteben s aacutethatjaacutek az egeacutesz emberi kultuacuteraacutet sőt az anyagi javakkal szembeni elsőbbseacuteguumlket is elismeri Az egyhaacutezatyaacutek meacuteltaacuten csodaacuteltaacutek a kuumlloumlnfeacutele vallaacutesokban az egyetlen igazsaacuteg keacutepeit min taz Ige magvait[67] melyek minden ember kuumlloumlnfeacutele utakon de egyetlen ceacutel feleacute toumlrő forroacute vaacutegyakozaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak e vaacutegy Istent akarja birtokolni eacutes egyuacutettal eacuteppen az Isten feleacute toumlrekveacutes reacuteveacuten az egyes ember eacutes az emberi nem eacuteleteacutenek teljes eacutertelmeacutet szeretneacute megragadni A Zsinat kuumlloumlnleges figyelmet szentelt a zsidoacute vallaacutesnak megemleacutekezve arroacutel a nagy lelki kincstaacuterroacutel mely koumlzoumls birtoka a kereszteacutenyeknek eacutes a zsidoacuteknak de tiszteletet mutatott az iszlaacutem koumlvetői iraacutent is akik Aacutebrahaacutem hiteacuteben osztoznak[68]

10

Miutaacuten a Zsinat iacutegy foumlltaacuterta a valoacutesaacutegot az Egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyek egyenkeacutent is teljesebb tudataacutera eacutebredhetnek Krisztus miszteacuteriumaacutenak mely szaacutezadok eacutes nemzedeacutekek oacuteta el volt rejtve Istenben[69] azeacutert hogy a maga idejeacuteben feacuteny deruumlljoumln raacute ez toumlrteacutenik az ember Krisztus Jeacutezusban eacutes minden nemzedeacutek Benne kapja ezt a kinyilatkoztataacutest Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal Isten teljesen megmutatkozott az embereknek eacutes veacuteglegesen koumlzel joumltt hozzaacutenk ugyanakkor Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal vaacutelt vilaacutegossaacute az embernek a maga meacuteltoacutesaacutega eacutes foumllmagasztalaacutesa de tudataacutera eacutebredt a termeacuteszeteacutet meghaladoacute eacuterteacutekeknek eacutes az emberi eacutelet rendelteteacuteseacutenek is

Ezeacutert mindannyiunknak -- akik csak Krisztus koumlvetői vagyunk -- koumlreacuteje kell gyűlnuumlnk eacutes koumlruumlloumltte kell kapcsolatot talaacutelnunk egymaacutessal Ez a koumlzoumlsseacuteg azonban -- mely a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő elteacuterő hagyomaacutenyokkal struktuacuteraacutekkal eacutes taniacutetaacutesokkal rendelkező egyhaacutezak vagy egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt alakul -- nem valoacutesiacutethatoacute meg a koumllcsoumlnoumls megismereacuteseacutert eacutes a teljes egyseacuteg uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteeacutert valoacute szuumlntelen faacuteradozaacutes neacutelkuumll Azt azonban maacuteris hirdethetjuumlk eacutes tanuacutesiacutetanunk is kell hogy oumlsszetartozunk Krisztus miszteacuteriumaacutenak hirdeteacuteseacuteben a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni eacutes emberi vonaacutesainak megmutataacutesaacuteban s a faacuteradhatatlan kuumlzdelemben melyet azeacutert az emberi meacuteltoacutesaacutegeacutert viacutevunk melyet Krisztusban minden ember megkapott eacutes veacutegeacuterveacutenyesen elnyerhet Ez a meacuteltoacutesaacuteg a fogadott istengyermekseacuteg kegyelmeacutenek meacuteltoacutesaacutega s ugyanakkor az emberi nem belső igazsaacutegaacutenak meacuteltoacutesaacutega amely meacuteltoacutesaacuteg -- ha vilaacutegunkban valoacuteban oly jelentősseacute vaacutelt -- szaacutemunkra meacuteg vilaacutegosabb annak az igazsaacutegnak a feacutenyeacuteben aki Ő maga Jeacutezus Krisztus

Jeacutezus Krisztus ugyanis szilaacuterd alapja eacutes oumlroumlk koumlzeacuteppontja annak a koumltelező szolgaacutelatnak eacutes feladatnak melyet Isten az emberre biacutezott E feladatban valamennyiuumlnknek reacuteszt kell vennuumlnk minden erőnket szolgaacutelataacuteba kell aacutelliacutetanunk mert a mai kor embereacutenek nekuumlnk elsősorban erre van szuumlkseacuteguumlnk S ha uacutegy tűnik hogy ezt a munkaacutet manapsaacuteg nagyobb erők akadaacutelyozzaacutek mint reacutegebben az egyuacutettal bizonysaacuteg is arroacutel hogy e szolgaacutelatra ma nagyobb szuumlkseacuteg van mint reacutegebben s az emberek jobban aacutehiacutetoznak raacute meacuteg ha tiltakoznak is ellene Itt eacuterintjuumlk az uumldvrendnek azt a miszteacuteriumaacutet hogy az uumldvoumlsseacuteg eacutes a kegyelem a kereszthez koumltődik Krisztus nem veacuteletlenuumll mondta A mennyek orszaacutega erőszakot szenved eacutes az erőszakosok szerzik meg azt[70] majd hozzaacutetette e vilaacuteg fiai a maguk nemeacuteben okosabbak a vilaacutegossaacuteg fiainaacutel[71] Nyugodt leacutelekkel vaacutellaljuk ezt a dorgaacutelaacutest hogy olyanok lehessuumlnk mint Istennek azok az erőszakos emberei akiket oly sokszor megfigyelhettuumlnk az Egyhaacutez toumlrteacutenelmeacuteben eacutes mostanaacuteban is laacutethatunk hogy veacutegre valamennyien tudva eacutes szaacutent szaacutendeacutekkal vegyuumlk magunkra a szent koumltelesseacuteget hogy megmutassuk a vilaacutegnak Krisztust hogy baacuterki emberfiaacutenak segiacutetsuumlnk foumllfedezni oumlnmagaacutet hogy segiacutetsuumlnk kortaacutersainknak testveacutereinknek eacutes nőveacutereinknek neacutepeknek nemzeteknek eacutes az egeacutesz emberiseacutegnek szegeacutenyeknek eacutes a most fejlődő orszaacutegoknak egyszoacuteval mindenkinek hogy megismerjeacutek Krisztus kifuumlrkeacuteszhetetlen gazdagsaacutegaacutet[72] mely minden ember szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető eacutes minden embernek kincse

12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg

Ebben a Krisztus szaacutendeacuteka szerint koumlzoumls feladatban a kereszteacutenyeknek maacuter a teljes egyseacuteg megvaloacutesulaacutesa előtt meg kell talaacutelniuk azokat a szaacutelakat melyek oumlsszekoumltik őket Ez az egyseacuteg apostoli eacutes misszioacutes misszioacutes eacutes apostoli Ezen egyseacutegneacutel fogva koumlzeliacutethetjuumlk meg az emberi szellemnek azt a csodaacutelatos oumlroumlkseacutegeacutetmely az oumlsszes vallaacutesban megmutatkozott amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozataacuteban taniacutetja[73] Ezeacutert koumlzeleduumlnk az emberi kultuacutera minden formaacutejaacutehoz minden ideoloacutegiai elgondolaacuteshoz minden

11

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 10: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

uacutejra megtalaacutelhassa oumlnmagaacutet Ha ez a belső folyamat lejaacutetszoacutedik valakiben az az ember nemcsak Isten imaacutedaacutesaacuteban termi gyuumlmoumllcseacutet hanem oumlnmaga iraacutent is csodaacutelatra eacutebred Mert mennyire fontosnak kell lennie eacutes mily nagy eacuterteacutekkel kell biacuternia az embernek a Teremtő szemeacuteben ha ily nagy Megvaacuteltoacutera lett eacuterdemes[65] ha az Isten egyszuumlloumltt Fiaacutet adta eacuterte hogy az ember el ne vesszen hanem oumlroumlk eacutelete legyen[66]

Igazaacuteban az ember e nagy meacuteltoacutesaacutega eacutes eacuterteacuteke foumlloumltti csodaacutelatot nevezzuumlk evangeacuteliumnak azaz joacute hiacuternek de kereszteacutenyseacutegnek is nevezzuumlk Ugyanebből a csodaacutelatboacutel szaacutermazik az Egyhaacutez feladata a vilaacutegban s meacuteg inkaacutebb ebben a mai vilaacutegban Ez a csodaacutelat mely egyuacutettal meggyőződeacutes eacutes bizonyossaacuteg is -- legbensőbb termeacuteszete szerint a hit bizonyossaacutega ugyanakkor titokzatos moacutedon ez eacuteltet minden igaz humanizmust is -- szorosan kapcsoloacutedik Krisztushoz Ez hataacuterozza meg Krisztus helyeacutet eacutes ha szabad ilyet mondani kuumlloumlnleges polgaacuterjogaacutet az ember eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben Az Egyhaacutez mely szuumlntelenuumll szemleacuteli az egeacutesz Krisztus-miszteacuteriumot hite bizonyossaacutegaacuteval tudja hogy a kereszten toumlrteacutent Megvaacuteltaacutes oumlroumlkre visszaadta az embernek a meacuteltoacutesaacutegaacutet eacutes a vilaacutegban valoacute leacuteteacutenek eacutertelmeacutet melynek nagy reacuteszeacutet a bűn miatt elvesziacutetette Ezeacutert toumlrteacutent a megvaacuteltaacutes a Huacutesveacutet miszteacuteriumaacuteban mely a kereszten eacutes a halaacutelon aacutet vezet a foumlltaacutemadaacuteshoz

Az Egyhaacuteznak tehaacutet minden korban de kuumlloumlnoumlsen ma elsődleges feladata hogy az emberek eacutertelmeacutet lelkiismereteacutet eacutes tapasztalatait Krisztus miszteacuteriumaacutera iraacutenyiacutetsa hogy minden embert segiacutetsen abban hogy a mindennapi eacuteletben eacuteszrevegye a Jeacutezus Krisztusban toumlrteacutent megvaacuteltaacutes nagysaacutegaacutet Ugyanakkor az Egyhaacutez az ember legbensőbb dolgairoacutel is szoacutel az ember sziacuteveacuteről lelkiismereti dolgairoacutel eacutes sorsaacuteroacutel

11 Krisztus miszteacuteriuma mint az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutenek eacutes a kereszteacutenyseacutegnek fundamentuma

A II Vatikaacuteni Zsinat hallatlan nagy munkaacutet veacutegzett annak eacuterdekeacuteben hogy kialakuljon az Egyhaacuteznak az a teljes eacutes aacuteltalaacutenos oumlnismerete melyről VI Paacutel első enciklikaacutejaacuteban beszeacutelt Ez az oumlnismeret -- vagy inkaacutebb az Egyhaacutez sajaacutetos oumlntudata -- dialoacutegusban szuumlletik melynek leacutetrejoumltteacutehez előszoumlr oda kell fordulni a maacutesikhoz ahhoz akivel beszeacutelni akarunk Az egyetemes zsinat nagy loumlkeacutest adott ennek a sajaacutetosan egyhaacutezi oumlnismeretnek a kialakulaacutesaacutehoz azzal hogy eleacutenk taacuterta a foumlldkerekseacuteg vallaacutesainak teacuterkeacutepeacutet Ezenkiacutevuumll megmutatta hogyan helyezkednek el ezen a teacuterkeacutepen az egyes vallaacutesok beleeacutertve az ateizmus reacutegebben nem ismert korunkat azonban nagyon jellemző kuumlloumlnboumlző okokboacutel kiinduloacute politikai hataacuterok koumlzeacute rendezett szervezett formaacuteit is

A vallaacutest a Zsinat előszoumlr egyetemes jelenseacutegkeacutent neacutezi mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet a legősibb időktől fogva kiacuteseacuteri Ezutaacuten taacutergyalja a kuumlloumlnfeacutele nem kereszteacuteny vallaacutesokat veacuteguumll magaacutet a kereszteacutenyseacuteget A Zsinatnak az a dokumentuma mely a nem kereszteacuteny vallaacutesokkal foglalkozik telve van azoknak a lelki javaknak megbecsuumlleacuteseacutevel melyek a vallaacutes eacutes az erkoumllcsi taniacutetaacutes reacuteveacuten vannak jelen az emberiseacuteg eacuteleteacuteben s aacutethatjaacutek az egeacutesz emberi kultuacuteraacutet sőt az anyagi javakkal szembeni elsőbbseacuteguumlket is elismeri Az egyhaacutezatyaacutek meacuteltaacuten csodaacuteltaacutek a kuumlloumlnfeacutele vallaacutesokban az egyetlen igazsaacuteg keacutepeit min taz Ige magvait[67] melyek minden ember kuumlloumlnfeacutele utakon de egyetlen ceacutel feleacute toumlrő forroacute vaacutegyakozaacutesaacuteroacutel tanuacuteskodnak e vaacutegy Istent akarja birtokolni eacutes egyuacutettal eacuteppen az Isten feleacute toumlrekveacutes reacuteveacuten az egyes ember eacutes az emberi nem eacuteleteacutenek teljes eacutertelmeacutet szeretneacute megragadni A Zsinat kuumlloumlnleges figyelmet szentelt a zsidoacute vallaacutesnak megemleacutekezve arroacutel a nagy lelki kincstaacuterroacutel mely koumlzoumls birtoka a kereszteacutenyeknek eacutes a zsidoacuteknak de tiszteletet mutatott az iszlaacutem koumlvetői iraacutent is akik Aacutebrahaacutem hiteacuteben osztoznak[68]

10

Miutaacuten a Zsinat iacutegy foumlltaacuterta a valoacutesaacutegot az Egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyek egyenkeacutent is teljesebb tudataacutera eacutebredhetnek Krisztus miszteacuteriumaacutenak mely szaacutezadok eacutes nemzedeacutekek oacuteta el volt rejtve Istenben[69] azeacutert hogy a maga idejeacuteben feacuteny deruumlljoumln raacute ez toumlrteacutenik az ember Krisztus Jeacutezusban eacutes minden nemzedeacutek Benne kapja ezt a kinyilatkoztataacutest Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal Isten teljesen megmutatkozott az embereknek eacutes veacuteglegesen koumlzel joumltt hozzaacutenk ugyanakkor Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal vaacutelt vilaacutegossaacute az embernek a maga meacuteltoacutesaacutega eacutes foumllmagasztalaacutesa de tudataacutera eacutebredt a termeacuteszeteacutet meghaladoacute eacuterteacutekeknek eacutes az emberi eacutelet rendelteteacuteseacutenek is

Ezeacutert mindannyiunknak -- akik csak Krisztus koumlvetői vagyunk -- koumlreacuteje kell gyűlnuumlnk eacutes koumlruumlloumltte kell kapcsolatot talaacutelnunk egymaacutessal Ez a koumlzoumlsseacuteg azonban -- mely a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő elteacuterő hagyomaacutenyokkal struktuacuteraacutekkal eacutes taniacutetaacutesokkal rendelkező egyhaacutezak vagy egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt alakul -- nem valoacutesiacutethatoacute meg a koumllcsoumlnoumls megismereacuteseacutert eacutes a teljes egyseacuteg uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteeacutert valoacute szuumlntelen faacuteradozaacutes neacutelkuumll Azt azonban maacuteris hirdethetjuumlk eacutes tanuacutesiacutetanunk is kell hogy oumlsszetartozunk Krisztus miszteacuteriumaacutenak hirdeteacuteseacuteben a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni eacutes emberi vonaacutesainak megmutataacutesaacuteban s a faacuteradhatatlan kuumlzdelemben melyet azeacutert az emberi meacuteltoacutesaacutegeacutert viacutevunk melyet Krisztusban minden ember megkapott eacutes veacutegeacuterveacutenyesen elnyerhet Ez a meacuteltoacutesaacuteg a fogadott istengyermekseacuteg kegyelmeacutenek meacuteltoacutesaacutega s ugyanakkor az emberi nem belső igazsaacutegaacutenak meacuteltoacutesaacutega amely meacuteltoacutesaacuteg -- ha vilaacutegunkban valoacuteban oly jelentősseacute vaacutelt -- szaacutemunkra meacuteg vilaacutegosabb annak az igazsaacutegnak a feacutenyeacuteben aki Ő maga Jeacutezus Krisztus

Jeacutezus Krisztus ugyanis szilaacuterd alapja eacutes oumlroumlk koumlzeacuteppontja annak a koumltelező szolgaacutelatnak eacutes feladatnak melyet Isten az emberre biacutezott E feladatban valamennyiuumlnknek reacuteszt kell vennuumlnk minden erőnket szolgaacutelataacuteba kell aacutelliacutetanunk mert a mai kor embereacutenek nekuumlnk elsősorban erre van szuumlkseacuteguumlnk S ha uacutegy tűnik hogy ezt a munkaacutet manapsaacuteg nagyobb erők akadaacutelyozzaacutek mint reacutegebben az egyuacutettal bizonysaacuteg is arroacutel hogy e szolgaacutelatra ma nagyobb szuumlkseacuteg van mint reacutegebben s az emberek jobban aacutehiacutetoznak raacute meacuteg ha tiltakoznak is ellene Itt eacuterintjuumlk az uumldvrendnek azt a miszteacuteriumaacutet hogy az uumldvoumlsseacuteg eacutes a kegyelem a kereszthez koumltődik Krisztus nem veacuteletlenuumll mondta A mennyek orszaacutega erőszakot szenved eacutes az erőszakosok szerzik meg azt[70] majd hozzaacutetette e vilaacuteg fiai a maguk nemeacuteben okosabbak a vilaacutegossaacuteg fiainaacutel[71] Nyugodt leacutelekkel vaacutellaljuk ezt a dorgaacutelaacutest hogy olyanok lehessuumlnk mint Istennek azok az erőszakos emberei akiket oly sokszor megfigyelhettuumlnk az Egyhaacutez toumlrteacutenelmeacuteben eacutes mostanaacuteban is laacutethatunk hogy veacutegre valamennyien tudva eacutes szaacutent szaacutendeacutekkal vegyuumlk magunkra a szent koumltelesseacuteget hogy megmutassuk a vilaacutegnak Krisztust hogy baacuterki emberfiaacutenak segiacutetsuumlnk foumllfedezni oumlnmagaacutet hogy segiacutetsuumlnk kortaacutersainknak testveacutereinknek eacutes nőveacutereinknek neacutepeknek nemzeteknek eacutes az egeacutesz emberiseacutegnek szegeacutenyeknek eacutes a most fejlődő orszaacutegoknak egyszoacuteval mindenkinek hogy megismerjeacutek Krisztus kifuumlrkeacuteszhetetlen gazdagsaacutegaacutet[72] mely minden ember szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető eacutes minden embernek kincse

12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg

Ebben a Krisztus szaacutendeacuteka szerint koumlzoumls feladatban a kereszteacutenyeknek maacuter a teljes egyseacuteg megvaloacutesulaacutesa előtt meg kell talaacutelniuk azokat a szaacutelakat melyek oumlsszekoumltik őket Ez az egyseacuteg apostoli eacutes misszioacutes misszioacutes eacutes apostoli Ezen egyseacutegneacutel fogva koumlzeliacutethetjuumlk meg az emberi szellemnek azt a csodaacutelatos oumlroumlkseacutegeacutetmely az oumlsszes vallaacutesban megmutatkozott amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozataacuteban taniacutetja[73] Ezeacutert koumlzeleduumlnk az emberi kultuacutera minden formaacutejaacutehoz minden ideoloacutegiai elgondolaacuteshoz minden

11

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 11: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

Miutaacuten a Zsinat iacutegy foumlltaacuterta a valoacutesaacutegot az Egyhaacutez eacutes a kereszteacutenyek egyenkeacutent is teljesebb tudataacutera eacutebredhetnek Krisztus miszteacuteriumaacutenak mely szaacutezadok eacutes nemzedeacutekek oacuteta el volt rejtve Istenben[69] azeacutert hogy a maga idejeacuteben feacuteny deruumlljoumln raacute ez toumlrteacutenik az ember Krisztus Jeacutezusban eacutes minden nemzedeacutek Benne kapja ezt a kinyilatkoztataacutest Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal Isten teljesen megmutatkozott az embereknek eacutes veacuteglegesen koumlzel joumltt hozzaacutenk ugyanakkor Krisztusban eacutes Krisztus aacuteltal vaacutelt vilaacutegossaacute az embernek a maga meacuteltoacutesaacutega eacutes foumllmagasztalaacutesa de tudataacutera eacutebredt a termeacuteszeteacutet meghaladoacute eacuterteacutekeknek eacutes az emberi eacutelet rendelteteacuteseacutenek is

Ezeacutert mindannyiunknak -- akik csak Krisztus koumlvetői vagyunk -- koumlreacuteje kell gyűlnuumlnk eacutes koumlruumlloumltte kell kapcsolatot talaacutelnunk egymaacutessal Ez a koumlzoumlsseacuteg azonban -- mely a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb eacuteletkoumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő elteacuterő hagyomaacutenyokkal struktuacuteraacutekkal eacutes taniacutetaacutesokkal rendelkező egyhaacutezak vagy egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek koumlzoumltt alakul -- nem valoacutesiacutethatoacute meg a koumllcsoumlnoumls megismereacuteseacutert eacutes a teljes egyseacuteg uacutetjaacuteban aacutelloacute akadaacutelyok eltaacutevoliacutetaacutesaacuteeacutert valoacute szuumlntelen faacuteradozaacutes neacutelkuumll Azt azonban maacuteris hirdethetjuumlk eacutes tanuacutesiacutetanunk is kell hogy oumlsszetartozunk Krisztus miszteacuteriumaacutenak hirdeteacuteseacuteben a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak isteni eacutes emberi vonaacutesainak megmutataacutesaacuteban s a faacuteradhatatlan kuumlzdelemben melyet azeacutert az emberi meacuteltoacutesaacutegeacutert viacutevunk melyet Krisztusban minden ember megkapott eacutes veacutegeacuterveacutenyesen elnyerhet Ez a meacuteltoacutesaacuteg a fogadott istengyermekseacuteg kegyelmeacutenek meacuteltoacutesaacutega s ugyanakkor az emberi nem belső igazsaacutegaacutenak meacuteltoacutesaacutega amely meacuteltoacutesaacuteg -- ha vilaacutegunkban valoacuteban oly jelentősseacute vaacutelt -- szaacutemunkra meacuteg vilaacutegosabb annak az igazsaacutegnak a feacutenyeacuteben aki Ő maga Jeacutezus Krisztus

Jeacutezus Krisztus ugyanis szilaacuterd alapja eacutes oumlroumlk koumlzeacuteppontja annak a koumltelező szolgaacutelatnak eacutes feladatnak melyet Isten az emberre biacutezott E feladatban valamennyiuumlnknek reacuteszt kell vennuumlnk minden erőnket szolgaacutelataacuteba kell aacutelliacutetanunk mert a mai kor embereacutenek nekuumlnk elsősorban erre van szuumlkseacuteguumlnk S ha uacutegy tűnik hogy ezt a munkaacutet manapsaacuteg nagyobb erők akadaacutelyozzaacutek mint reacutegebben az egyuacutettal bizonysaacuteg is arroacutel hogy e szolgaacutelatra ma nagyobb szuumlkseacuteg van mint reacutegebben s az emberek jobban aacutehiacutetoznak raacute meacuteg ha tiltakoznak is ellene Itt eacuterintjuumlk az uumldvrendnek azt a miszteacuteriumaacutet hogy az uumldvoumlsseacuteg eacutes a kegyelem a kereszthez koumltődik Krisztus nem veacuteletlenuumll mondta A mennyek orszaacutega erőszakot szenved eacutes az erőszakosok szerzik meg azt[70] majd hozzaacutetette e vilaacuteg fiai a maguk nemeacuteben okosabbak a vilaacutegossaacuteg fiainaacutel[71] Nyugodt leacutelekkel vaacutellaljuk ezt a dorgaacutelaacutest hogy olyanok lehessuumlnk mint Istennek azok az erőszakos emberei akiket oly sokszor megfigyelhettuumlnk az Egyhaacutez toumlrteacutenelmeacuteben eacutes mostanaacuteban is laacutethatunk hogy veacutegre valamennyien tudva eacutes szaacutent szaacutendeacutekkal vegyuumlk magunkra a szent koumltelesseacuteget hogy megmutassuk a vilaacutegnak Krisztust hogy baacuterki emberfiaacutenak segiacutetsuumlnk foumllfedezni oumlnmagaacutet hogy segiacutetsuumlnk kortaacutersainknak testveacutereinknek eacutes nőveacutereinknek neacutepeknek nemzeteknek eacutes az egeacutesz emberiseacutegnek szegeacutenyeknek eacutes a most fejlődő orszaacutegoknak egyszoacuteval mindenkinek hogy megismerjeacutek Krisztus kifuumlrkeacuteszhetetlen gazdagsaacutegaacutet[72] mely minden ember szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhető eacutes minden embernek kincse

12 Az Egyhaacutez kuumlldeteacutese eacutes az emberi szabadsaacuteg

Ebben a Krisztus szaacutendeacuteka szerint koumlzoumls feladatban a kereszteacutenyeknek maacuter a teljes egyseacuteg megvaloacutesulaacutesa előtt meg kell talaacutelniuk azokat a szaacutelakat melyek oumlsszekoumltik őket Ez az egyseacuteg apostoli eacutes misszioacutes misszioacutes eacutes apostoli Ezen egyseacutegneacutel fogva koumlzeliacutethetjuumlk meg az emberi szellemnek azt a csodaacutelatos oumlroumlkseacutegeacutetmely az oumlsszes vallaacutesban megmutatkozott amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozataacuteban taniacutetja[73] Ezeacutert koumlzeleduumlnk az emberi kultuacutera minden formaacutejaacutehoz minden ideoloacutegiai elgondolaacuteshoz minden

11

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 12: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

egyes joacuteakaratuacute emberhez azzal a tisztelettel megbecsuumlleacutessel eacutes iacuteteacutelőkeacuteszseacuteggel joumlvuumlnk amely az apostolok koraacutetoacutel kezdve meghataacuterozta a misszioacutes munkaacutet eacutes a misszionaacuteloacute teveacutekenyseacuteget Elegendő emleacutekeznuumlnk Szent Paacutelra eacutes beszeacutedeacutere az atheacuteni Areopaguson[74] A misszioacutes lelkuumlletű ember mindig nagy tisztelettel van az iraacutent ami az emberben van74 megbecsuumlli mindazt amit az emberek sziacutevuumlk meacutelyeacuten eacutes a legsuacutelyosabb keacuterdeacutesek kutataacutesaacuteban megtalaacuteltak eacutes tiszteli mindazt amit az emberekben a Szentleacutelek művel aki ott fuacute ahol akar[76] A misszioacutes teveacutekenyseacuteg soha nem rombol hanem a maacuter leacutetező eacuterteacutekeket elfogadja eacutes uacutejakat eacutepiacutet belőle aacutembaacuter a gyakorlatban ezt az eszmeacutet nem mindig valoacutesiacutetottaacutek meg A leacutelek megteacutereacutese pedig melynek a misszionaacutelaacutesboacutel koumlvetkeznie kell a kegyelem eredmeacutenye mert -- mint joacutel tudjuk -- a megteacutereacutesben az embernek uacutejra teljesen meg kell talaacutelnia oumlnmagaacutet

Ezeacutert a mai Egyhaacutez kuumlloumlnleges jelentőseacuteget tulajdoniacutet mindannak amit a II Vatikaacuteni Zsinat a vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozataacuteban annak mindkeacutet reacuteszeacuteben elmondott[77] Sziacutevuumlnk meacutelyeacuteig aacuteteacuterezzuumlk milyen suacutelyosan koumltelez bennuumlnket az az igazsaacuteg melyet Isten megmutatott nekuumlnk Nevezetesen azt a lelkiismereti koumltelezettseacuteguumlnket hangsuacutelyozzuk amely az igazsaacuteggal kapcsolatos Azzal az igazsaacuteggal melynek az Egyhaacutez krisztusi alapiacutetaacutesaacutenaacutel fogva őre eacutes taniacutetoacuteja mert a Szentleacutelek kuumlloumlnleges oltalma taacutemogatja hogy hűseacutegben tudja őrizni ezt az igazsaacutegot eacutes a maga teljes egeacuteszeacuteben tudja taniacutetani[78] E feladat veacutegzeacutese koumlzben magaacutera Krisztusra tekintuumlnk aki az Evangeacutelium első hirdetője[79] aztaacuten az apostolokra a veacutertanuacutekra eacutes a hitvalloacutekra figyeluumlnk A vallaacutesszabadsaacutegroacutel szoacuteloacute nyilatkozat megmutatja eacutes meggyőz minket arroacutel hogy Krisztus majd utaacutena az apostolok nem az emberektől hanem az Istentől szaacutermazoacute igazsaacuteg hirdeteacuteseacuteben -- melyről Krisztus mondja a taniacutetaacutesom nem az enyeacutem hanem Azeacute aki kuumlldoumltt engem[80] -- minden erejuumlket latba vetveacuten megőrizteacutek a tiszteletet az ember annak eacutertelme eacutes akarata lelkiismerete eacutes szabadsaacutega iraacutent[81] Ily moacutedon az emberi szemeacutely meacuteltoacutesaacutega a hirdetett igazsaacuteg reacuteszeacuteveacute vaacutelik meacuteg akkor is ha erről egy szoacute sem esik hanem csak az ember iraacutenti magatartaacutes fejezi ki Ez a lelkuumllet uacutegy tűnik nagyon megfelel korunk sajaacutetos szuumlkseacutegleteinek Az igazi emberi szabadsaacuteg ugyanis nem talaacutelhatoacute meg mindazokban a dolgokban melyekről a kuumlloumlnboumlző rendszerek vagy egyes emberek uacutegy veacutelik vagy azt hirdetik hogy az a szabadsaacuteg eacuteppen emiatt az Egyhaacuteznak a maga isteni kuumlldeteacutese alapjaacuten őriznie kell azt a szabadsaacutegot mely az emberi szemeacutely igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak alapja eacutes foumllteacutetele

Jeacutezus Krisztus minden kor embereacutehez hozzaacutenk is ugyanazzal a szoacuteval koumlzeledik megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket[82] E szavak egy alapvető koumlvetelmeacutenyt eacutes egy intelmet tartalmaznak az igaz szabadsaacuteg elemi foumllteacutetele az igazsaacuteggal iraacutenti tisztesseacuteges lelkuumllet az intelem arra figyelmeztet hogy keruumllni kell minden sziacutenlelt szabadsaacutegot minden feluumlletes eacutes csak az egyik feacutelnek kedvező szabadsaacutegot s veacuteguumll azt a szabadsaacutegot mely nem hatja aacutet az ember eacutes a vilaacuteg teljes igazsaacutegaacutet Ma is keacutetezer eacutevvel keacutesőbb Krisztus uacutegy jelenik meg előttuumlnk mint aki meghozza az embernek az igazsaacutegban gyoumlkerező szabadsaacutegaacutet mint aki megszabadiacutetja az embert mindentől ami megkoumltneacute csoumlkkenteneacute vagy gyoumlkereacuteben azaz az ember sziacuteveacuteben lelkeacuteben eacutes lelkiismereteacuteben megfojthatnaacute a szabadsaacutegaacutet Mily csodaacutelatosan igazoltaacutek eacutes igazoljaacutek ma is ugyanezt azok az emberek akik Krisztus aacuteltal eacutes Krisztusban elnyerteacutek az igazi szabadsaacutegot eacutes tanuacuteivaacute vaacuteltak ennek meacuteg az uumlldoumlzeacutesek koumlzepette is

Maga Krisztus amikor fogolykeacutent ott aacutellt Pilaacutetus iacuteteacutelőszeacuteke előtt eacutes Pilaacutetus faggatta őt a főtanaacutecs tagjainak vaacutedjai felől nemde ezt felelte Eacuten arra szuumllettem eacutes azeacutert joumlttem e vilaacutegra hogy tanuacutesaacutegot tegyek az igazsaacutegroacutel[83] Eacuteleteacutenek e fontos perceacuteben a biacuteroacute előtt elmondott szavaival Krisztus igazaacuteban megismeacutetli a koraacutebban mondottat megismeritek az igazsaacutegot eacutes az igazsaacuteg megszabadiacutet titeket Az apostolok idejeacutetől fogva oly sok szaacutezadon keresztuumll

12

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 13: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

nemde ugyanez a Krisztus jelent meg az igazsaacuteg miatt eliacuteteacutelt emberekben eacutes ment meghalni azokban akiket az igazsaacutegeacutert halaacutelra iacuteteacuteltek Vajon foumllhagy-e azzal hogy szoacuteszoacuteloacuteja eacutes uumlgyveacutedje legyen annak az embernek aki Leacutelekben eacutes igazsaacutegban eacutel[84] Keacutetseacutegtelen ahogyan nem hagy foumll a koumlzbenjaacuteraacutessal az Atyaacutenaacutel uacutegy nem hagyja el az emberi toumlrteacutenelmet sem Az Egyhaacutez pedig aacutembaacuter toumlrteacutenelmeacuteben sok az emberi gyengeseacuteg aacutellandoacutean koumlveti Őt aki ezt mondta eleacuterkezik az oacutera eacutes maacuter itt is van amikor igazi imaacutedoacutei leacutelekben eacutes igazsaacutegban imaacutedjaacutek az Atyaacutet mert az Atya ilyen imaacutedoacutekat akar Az Isten leacutelek ezeacutert akik imaacutedjaacutek azoknak leacutelekben eacutes igazsaacutegban kell imaacutedniuk[85]

III A MEGVAacuteLTOTT EMBER EacuteS HELYZETE A MAI VILAacuteGBAN

13 Krisztus eggyeacute vaacutelt minden emberrel

Midőn az emberiseacuteg folytonos eacutes egyre gyorsuloacute tapasztalatai birtokaacuteban beletekintuumlnk Krisztus miszteacuteriumaacuteba vilaacutegosan megeacutertjuumlk hogy azoknak az utaknak alapja melyeken VI Paacutel boumllcs inteacutesei szerint[86] korunkban az Egyhaacuteznak haladnia kell egyetlen uacutet melyet eacutevszaacutezadok igazoltak eacutes a joumlvőben is eacuterveacutenyben marad Az Uacuter Krisztus ezt az utat főkeacutent akkor jeloumllte ki amikor -- mikeacutent a Zsinat taniacutetja -- Isten Fia ugyanis megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt [87] Az Egyhaacutez tehaacutet leginkaacutebb azeacutert leacutetezik hogy ezt az egyesuumlleacutest megvaloacutesiacutetsa eacutes meguacutejiacutetsa semmi maacutest nem akar eleacuterni csak azt hogy minden ember talaacuteljon raacute Krisztusra hogy ez a Krisztus egyuumltt jaacuterhassa uacutetjaacutet az emberrel az igazsaacutegnak eacutes a szeretetnek azzal az embert eacutes vilaacutegot mozgatoacute erejeacutevel mely a Megvaacuteltaacutes eacutes a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban rejlik A fejlődeacutes meacutelyeacuten -- mely a vilaacuteg dolgaiban aacutellandoacutean hat s melyből kuumlloumlnfeacutele rendszerek ideoloacutegiaacutek eacutes aacutellamhatalmak hasznot huacuteznak -- Jeacutezus Krisztus szuumlntelenuumll jelen van joacutellehet uacutegy tűnik egeacuteszen taacutevol keruumllt s az Egyhaacutezat sokfeacutele erőszak eacuteri nehogy jelenleacutete mutatkozhasseacutek eacutes kuumlldeteacuteseacutenek sajaacutetos teveacutekenyseacutegeit akadaacutelytalanul veacutegezni tudja Jeacutezus Krisztus jelen van az igazsaacuteg eacutes szeretet erejeacutevel melyek benne egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen toumlkeacuteletesseacuteget eacutertek el aacutembaacuter foumlldi eacutelete roumlvid volt eacutes nyilvaacutenos műkoumldeacuteseacutenek ideje meacuteg roumlvidebb

Az Egyhaacutez legfontosabb uacutetja Jeacutezus Krisztus Ő az Atyaacutehoz vezető uacutet[88] de ugyanő vezet minden emberhez is Azon az uacuteton pedig mely Krisztustoacutel az emberhez vezet azon az uacuteton melyen Krisztus az egyes emberrel kapcsoloacutedik oumlssze az Egyhaacutezat senki foumll nem tartoacuteztathatja Az ember mulandoacute eacutes oumlroumlkkeacutevaloacute javai egyaraacutent koumlvetelik ezt Krisztus eacutes az ő miszteacuteriuma miatt ami az Egyhaacutez eacuteleteacutet jelenti az Egyhaacutez nem maradhat teacutetlen olyan dolgokban melyek az ember igazi javaacutehoz vezetnek mint ahogy nem neacutezheti teacutetlenuumll az e joacutera aacutertalmas dolgokat sem A II Vatikaacuteni Zsinat kuumlloumlnboumlző dokumentumaiban taniacutetja hogy az Egyhaacutez legfőbb gondja hogy az ember kimagasloacute meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelően alakuljon a vilaacuteg[89] eacutes minden tekintetben egyre emberibbeacute vaacuteljon[90] Magaacutenak Krisztusnak minden ember Joacute Paacutesztoraacutenak is ez a gondja Emiatt ahogy a Gaudium et Spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacuteban olvassuk az Egyhaacutez mely feladataacutenaacutel eacutes illeteacutekesseacutegeacuteneacutel fogva semmikeacuteppen sem elegyedik a politikai koumlzoumlsseacuteggel eacutes nincs koumltve semmilyen politikai rendszerhez egyszerre jele eacutes oltalma az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak[91]

Ezeacutert az emberről most a maga teljes igazsaacutegaacuteban eacutes teljes egeacuteszeacuteben beszeacuteluumlnk Nem az absztrakt emberről van tehaacutet szoacute hanem a teacutenylegesen eacutelő a konkreacutet vagy ahogy mondjaacutek a toumlrteacuteneti emberről Minden emberről beszeacuteluumlnk hiszen a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma minden embert magaacuteba foglal eacutes ezeacutert a miszteacuteriumeacutert Krisztus minden időkre mindenkivel kapcsolatba leacutepett Krisztus minden megfogant e vilaacutegra szuumlletett embert az Egyhaacutez gondjaira biacutez eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszeseacuteveacute tesz Ez a gondoskodaacutes az egeacutesz embert eacuterinti

13

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 14: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR

eacutes kuumlloumlnleges moacutedon jut el hozzaacute Az embert a maga reaacutelis eacuteleteacuteben neacutezi egyszeri eacutes megismeacutetelhetetlen voltaacuteban olyat mint akiben Isten keacutepmaacutesa tuumlkroumlződik[92] Ezt a Zsinat is kifejezte amikor az Istenhez valoacute hasonloacutesaacutegroacutel taacutergyalva figyelmeztet hogy a foumlldoumln az ember az egyetlen olyan teremtmeacuteny melyet Isten nem maacutes miatt hanem oumlnmagaacuteeacutert akart[93] Az ember akit Isten iacutegy akart akit oumlroumlktől fogva kivaacutelasztott meghiacutevott kegyelemre eacutes dicsőseacutegre rendelt az minden ember a legkonkreacutetebb a legvaloacutesabb ember ugyanis ezt az ember eacutekesiacuteti annak a miszteacuteriumnak teljesseacutege melynek Jeacutezus Krisztusban vaacutelik reacuteszeseacuteveacute S ennek a miszteacuteriumnak a foumllduumlnkoumln eacutelő neacutegy eacutes feacutel milliaacuterd ember mindegyike akkor vaacutelt reacuteszeseacuteveacute amikor eacutelete az eacutedesanyja sziacuteve alatt megfogant

14 Az Egyhaacutez oumlsszes uacutetja az emberhez vezet

Az Egyhaacutez nem hagyhatja magaacutera azt az embert akinek sorsa azaz kivaacutelasztottsaacutega meghiacutevaacutesa szuumlleteacutese eacutes halaacutela uumldvoumlsseacutege vagy kaacuterhozata a legszorosabban eacutes eloldhatatlanul Krisztushoz koumltődik Amit mondunk az a foumlld baacutermelyik embereacutere vonatkozik akik azon a foumlldoumln eacutelnek melyet a Teremtő az első embernek adott amikor a feacuterfinak eacutes nőnek ezt mondta Hajtsaacutetok uralmatok alaacute a foumlldet[94] Minden egyes emberre gondolunk meacutegpedig teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- leacuteteacutenek cselekveacuteseacutenek eacutertelmeacutenek akarataacutenak lelkiismereteacutenek eacutes sziacuteveacutenek teljes eacutes megismeacutetelhetetlen valoacutesaacutegaacutet -- figyelembe veacuteve Az embernek egyedi valoacutesaacutegaacutenak megfelelően (hiszen szemeacutely) eacutelet- de kuumlloumlnoumlsen leacutelektoumlrteacutenete van A szellemi leacutelekkel biacuteroacute eacutes sok testi anyagi toumlrteacuteneti teacutenyezőtől fuumlggő ember maga iacuterja ezt a toumlrteacutenetet mikoumlzben szokaacutesai taacutersas kapcsolatai koumlruumllmeacutenyei sokszoros szaacutelakkal koumltik a toumlbbi emberhez Eacutes toumlrteacuteneteacutet foumlldi leacuteteacutenek első pillanataacuteban tehaacutet fogantataacutesa eacutes szuumlleteacutese perceacuteben kezdi iacuterni A teljes ember leacuteteacutenek teljes szemeacutelykeacutent megeacutelt valoacutesaacutegaacuteban eacutes koumlzoumlsseacutegi-taacutersadalmi eacuteleteacuteben -- csalaacutedjaacuteban a taacutersadalomban nagyon sokfajta koumlruumllmeacuteny koumlzoumltt nemzeteacuteben eacutes neacutepeacuteben (esetleg kizaacuteroacutelag egy csalaacuted vagy toumlrzs koumlteleacutekeacuteben) az emberiseacuteg egeacuteszeacuteben -- ez az ember az Egyhaacutez elsődleges uacutetja melyen kuumlldeteacutese betoumllteacutesekor jaacuternia kell ő az Egyhaacutez első eacutes legfontosabb uacutetja amelyet maga Krisztus nyitott meg s amelyen a megtestesuumlleacutes eacutes megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban Ő maga aacutellandoacutean jaacuter

Ezt az embert -- eacuteleteacutenek egeacutesz valoacutesaacutegaacuteval lelkiismereteacutevel bűnre valoacute hajlandoacutesaacutegaacuteval szuumlntelen igazsaacutegra szeacutepre joacutera igazsaacutegossaacutegra eacutes szeretetre valoacute vaacutegyoacutedaacutesaacuteval egyuumltt -- a Zsinat iacutegy iacuterja le e vilaacutegban valoacute leacuteteacutet szemleacutelve s kuumllső eacutes belső adatokboacutel proacutebaacutelva oumlsszeaacutelliacutetani keacutepeacutet Magaacuteban az emberben sok ellentmondoacute elem kuumlzd egymaacutessal Egyreacuteszt ugyanis mint teremtmeacuteny sokszorozottan korlaacutetozottnak maacutesreacuteszt vaacutegyaiban korlaacutetlannak eacutes egy magasabb rendű eacuteletre hivatottnak eacuterzi magaacutet Sokfeacutele eacuterteacutek vonzza egyszerre eacutes mindig vaacutelasztani keacutenytelen koumlzoumlttuumlk nem egyről pedig egeacuteszen le kell mondania Raacuteadaacutesul mivel esendő eacutes bűnoumls gyakran teszi azt amit nem akarna amit pedig szeretne nem teszi meg Ezeacutert megosztott oumlnmagaacuteban amiből sok eacutes nagy taacutersadalmi ellenteacutet is szaacutermazik[95]

Az Egyhaacutez uacutetja ez az ember eacutes erre az uacutetra eacutepuumll minden maacutes uacutet melyen az Egyhaacuteznak jaacuternia kell Krisztus ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll minden embert megvaacuteltott s az emberrel -- kiveacutetel neacutelkuumll mindegyikkel -- keruumllt kapcsolatba meacuteg ha az ember ennek nincs is tudataacuteban Krisztus aki mindenkieacutert meghalt eacutes foumlltaacutemadt Szentlelke aacuteltal vilaacutegossaacutegot eacutes erőt ad az embernek -- baacuterkinek az emberek koumlzuumll eacutes az oumlsszes embernek -- hogy megfelelhessen nagyszerű hivataacutesaacutenak[96]

Mivel pedig ez az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek eacutes tapasztalatainak kuumlldeteacuteseacutenek eacutes munkaacutejaacutenak uacutetja az Egyhaacuteznak mindig meg kell uacutejulnia tekintetbe veacuteve azokat a

14

koumlruumllmeacutenyeket melyek koumlzoumltt az ember eacutel Tudnia kell az ember egyre uacutej keacutepesseacutegeiről melyek az uacutej iraacutenyzatokban mutatkoznak meg De az Egyhaacuteznak ismernie kell az emberre leselkedő veszedelmeket is tovaacutebbaacute ismernie kell mindent ami uacutetjaacuteban aacutell annak hogy az ember eacutelete egyre emberibb legyen[97] s hogy az egeacutesz eacutelet az ember meacuteltoacutesaacutegaacutehoz igazodhasseacutek Egyszoacuteval tudnia kell minden akadaacutelyroacutel is

15 Mitől feacutel a mai ember

Azt az emleacutekezetes leiacuteraacutest amelyet a II Vatikaacuteni Zsinat oly gondosan eacutes eacuteleslaacutetaacutessal dolgozott ki meacuteg illesztenuumlnk kell az idők jeleihez eacutes a meghataacuterozott iraacutenyokban aacutellandoacutean vaacuteltozoacute koumlruumllmeacutenyekhez

Uacutegy laacutetszik korunk embereacutet egyre inkaacutebb veszeacutelyeztetik a tulajdon eacutertelme akarata eacutes keze munkaacuteja eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt dolgok A sokfajta emberi teveacutekenyseacuteg veacutegeredmeacutenye ugyanis -- nagyon gyorsan eacutes sokszor előre nem laacutetott moacutedon -- elidegenedik elveszik attoacutel aki leacutetrehozta eacutes nemcsak ez toumlrteacutenik s nem is csak olymeacuterteacutekben ahogy e teveacutekenyseacuteghez termeacuteszete szerint hozzaacutetartozneacutek hanem a leacutetrehozott eredmeacutenyek az ember ellen fordulnak Ez tűnik a mai ember eacutelete legkeservesebb eacutes legaacuteltalaacutenosabb teacutenyezőjeacutenek Ezeacutert az embert egyre nagyobb feacutelelem toumllti el Feacutel attoacutel hogy munkaacutejaacutenak gyuumlmoumllcsei -- nem mind eacutes nem is a toumlbbseacuteguumlk hanem az a neacutehaacuteny melyekeacutert kuumlloumlnoumlsen is megdolgozott -- ellene fognak fordulni feacutel nehogy oumlnmaga elpusztiacutetaacutesaacutera alkalmas fegyverek vaacuteljanak belőluumlk mert ehhez keacutepest minden szerencseacutetlenseacuteg eacutes baj amit eddig a toumlrteacutenelemből ismeruumlnk elenyeacuteszőnek tűnik Ezeacutert keresni kell mi az oka annak hogy az a minden ember kezeacuteben levő keacutepesseacuteg hogy uralma alaacute hajtsa a foumlldet[98] szembefordult az emberrel eacutes eacuterthető moacutedon szorongaacutest kelt tudatos vagy nem is tudatosiacutetott feacutelelmet olyan csapaacutesoktoacutel melyek a ma eacutelő egeacutesz emberiseacuteget fenyegeti

Ez a fenyegetett aacutellapot melyet az ember művei alakiacutetanak ki az ember szaacutemaacutera kuumlloumlnboumlző iraacutenyokboacutel szaacutermazik eacutes kuumlloumlnboumlző suacutelyuacute teacutenyezők koumlvetkezmeacutenye Egyre inkaacutebb be kell laacutetnunk hogy a foumlld javainak foumllhasznaacutelaacutesaacuteban tisztesseacuteggel eacutes eacutertelmesen kell eljaacuternunk A foumlld kincseinek kitermeleacutese mely nemcsak ipari ceacutelokat szolgaacutel hanem a katonai erő noumlveleacuteseacutet is az egyre gyorsuloacute technikai fejlődeacutes melyet nem eleacuteggeacute vezeacuterelnek emberies szempontokaz ember termeacuteszetes koumlrnyezeteacutet egyre inkaacutebb veszeacutelybe sodorjaacutek s elidegeniacutetik a termeacuteszetet a sajaacutet rendjeacutetől Iacutegy a termeacuteszetes koumlrnyezetben az ember maacuter nem laacutet egyebet mint a koumlzvetlen foumllhasznaacutelaacutes eacutes a fogyasztaacutes szaacutemaacutera hasznos dolgot A Teremtő azonban uacutegy akarta hogy az ember koumlzoumlsseacutegben eacuteljen a termeacuteszettel mint eacutertelmes eacutes nemes ura mint őrzője s nem mint garaacutezda birtokosa aki mindent kiaacuterusiacutet s mindenre tekintet neacutelkuumll pusztiacutetja a termeacuteszetet

A technika fejlődeacutese eacutes az emberi kultuacutera mai formaacuteja melyben a technikai tudomaacutenyok elsőbbseacuteget eacutelveznek megkoumlvetelik az erkoumllcsi eacutelet eacutes az etika tudomaacutenyaacutenak fejlődeacuteseacutet is ez azonban egyre gyatraacutebbnak laacutetszik Ezeacutert a technika fejlődeacutese joacutellehet csodaacutelatot eacutebreszt eacutes koumlnnyen az emberi nagysaacuteg benyomaacutesaacutet keltheti melyről a Teremteacutes koumlnyveacuteben maacuter a teremteacutes leiacuteraacutesakor legalaacutebb mint csiacuteraacuteroacutel szoacute van[99] elkeruumllhetetlenuumll feacutelelmeket kelt E feacutelelmek koumlzoumltt az első a legnagyobb eacutes legleacutenyegesebb dolgot eacuterinti vajon ez a fejlődeacutes melynek az ember a szerzője eacutes veacutegrehajtoacuteja minden szempontboacutel emberibbeacute teszi az ember eacuteleteacutet Meacuteltoacutebbaacute teszi-e a vilaacutegot az emberhez Keacutetseacutegtelen hogy bizonyos szempontboacutel igen Most azonban az a keacuterdeacutes suumlrgeti a vaacutelaszt mely a leacutenyeget eacuterinti vajon az ember mint ember jobbaacute vaacutelik-e e fejlődeacutes reacuteveacuten azaz lelkileg eacuterettebb lesz-e emberi meacuteltoacutesaacutegaacutenak jobban tudataacutera eacutebred-e lelkiismerete parancsaacutenak jobban engedelmeskedik-e bőkezűbb lesz-

15

e maacutesok feleacute főleg a szegeacutenyek eacutes betegek feleacute keacuteszebb-e segiacutetseacuteget nyuacutejtani a raacuteszoruloacuteknak

Mivel Krisztus aacuteltal alkalmassaacute vaacuteltak arra hogy az emberre vonatkozoacute keacuterdeacutest ilyen egyetemesen aacuteteacuterezzeacutek a kereszteacutenyeknek foumll kell tenniuumlk ezt a keacuterdeacutest de mindenkinek foumll kell tennie főleg azoknak akik olyan taacutersadalmi csoportokhoz tartoznak melyek teveacutekeny reacuteszesei korunk fejlődeacuteseacutenek Nekuumlnk akik szemtanuacutei eacutes reacuteszesei vagyunk e fejlődeacutes sem tuacutelsaacutegosan nem lelkesedhetuumlnk eacuterte sem tuacutelzott csodaacutelat nem lehet bennuumlnk mindaz iraacutent amit eleacutertuumlnk hanem mindegyikuumlnknek a legnagyobb becsuumlletesseacuteggel foumll kell tennuumlnk a leacutenyeges keacuterdeacuteseket melyek az ember mai eacutes elkoumlvetkező helyzeteacutet illetik Az emberi szellem talaacutelmaacutenyai amelyek eddig megszuumllettek eacutes amiken a technika szakemberei toumlrik a fejuumlket vajon taacutemogatjaacutek-e az ember erkoumllcsi eacutes szellemi fejlődeacuteseacutet Gyarapszik-e fejlődik-e az ember mint ember a jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vagy visszafejlődik eacutes elvesziacuteti emberseacutegeacutet Az emberekben az emberek belső vilaacutegaacuteban ahol a joacutesaacuteg vagy a rosszasaacuteg eacutel foumlluumllkerekedik-e a joacute a rosszal szemben Noumlvekszik-e az emberekben eacutes az emberek koumlzoumltt a szeretet egymaacutes iraacutent egymaacutes jogainak -- meacutegpedig mindenki minden egyeacuten neacutep eacutes nemzet jogainak -- tiszteletben tartaacutesa vagy eacutepp ellenkezőleg a sokfeacutele oumlnszeretet gyarapszik a nacionalizmus az igazi hazaszeretettel szemben sőt az uralkodaacutes maacutesokon a jogok eacutes eacuterdekeltseacutegek igazsaacutegtalan birtoklaacutesa aacuteltal s erősoumldik a toumlrekveacutes hogy az egeacutesz technikai tudomaacutenyos fejlődeacutes eredmeacutenye veacutegső soron a maacutesok foumlloumltti uralkodaacutes legyen s iacutegy vagy uacutegy az imperializmust szolgaacutelja

Ezek annyira leacutenyeges keacuterdeacutesek hogy az Egyhaacutez nem teheti meg hogy ne tegye foumll őket hiszen a foumlldoumln toumlbb milliaacuterd ember ezt toumlbbeacute-keveacutesbeacute kifejezetten keacuterdezi Mindenki noumlvekedeacutesről eacutes fejlődeacutesről beszeacutel a folyoacuteiratok eacutes koumlnyvek majdnem minden nyelven taacutergyaljaacutek e teacutemaacutet Nem teacuteveszthetjuumlk azonban szem elől hogy e teacutemakoumlrben nem csupaacuten aacutelliacutetaacutesok eacutes bizonyossaacutegok vannak hanem keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak is melyek nem keveacutesbeacute jelentősek mint a biztatoacute dolgok E keacuterdeacutesek eacutes aggodalmak reacuteszei az emberi gondolkodaacutesnak sőt teljesen megfelelnek az embernek az embereacutert a sajaacutet emberseacutegeacuteeacutert eacutes az eljoumlvendő korok embereieacutert eacuterzett felelősseacutegeacutenek Az eszkatoloacutegikus hittől vezetett Egyhaacutez az embereacutert annak emberseacutegeacuteeacutert eacutes az ember joumlvendő foumlldi sorsaacuteeacutert -- azaz az egeacutesz haladaacutes eacutes fejlődeacutes folyamataacuteeacutert is -- valoacute aggoacutedaacutest sajaacutet kuumlldeteacutese szuumlkseacutegszerű reacuteszeacutenek tartja E gond princiacutepiumaacutet Jeacutezus Krisztusban talaacutelja meg eacutes ezeacutert -- a mostani idők jeleinek megfelelően uacutejra megfontolva -- aacutellandoacutean noumlvelni akarja Krisztusban az ember helyzeteacutevel valoacute toumlrődeacutest

16 Fejlődeacutes vagy fenyegeteacutes

Ha tehaacutet korunk a mi nemzedeacutekuumlnk időszaka mely a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledik egyreacuteszt ragyogoacute fejlődeacutessel dicsekedhet maacutesreacuteszt tele van az embert fenyegető veszedelmekkel akkor az Egyhaacuteznak erről minden joacuteakaratuacute emberrel beszeacutelnie kell eacutes szuumlntelen dialoacutegust kell folytatnia Uacutegy tűnik ugyanis hogy a mai ember aacutellapota nem felel meg az objektiacutev erkoumllcsi rend az igazsaacutegossaacuteg eacutes főkeacutent az emberi nem szociaacutelis szeretete koumlvetelmeacutenyeinek Ezek pedig nem mondanak maacutest mint amit a Teremtő mondott az embernek amikor aacutetadta neki a foumlldet[100] Ezt az első szoacutet erősiacutetette meg Krisztus a Megtestesuumlleacutes miszteacuteriumaacuteban A II Vatikaacuteni Zsinat szeacutepen mondja el ugyanezt azokban a fejezetekben melyekben az ember kiraacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes arroacutel a meghiacutevaacutesroacutel szoacutel mely az embert Krisztus kiraacutelyi tisztseacutegeacuteben akarja reacuteszesiacuteteni[101] De mi maacutest jelent az ember laacutethatoacute vilaacuteg foumlloumltti kiraacutelyi tisztseacutege eacutes uralma melyet maga a Teremtő biacutezott raacute mint

16

hogy magasabbrendű az etikai rend a technikaacutenaacutel a szemeacutely a dolgoknaacutel eacutes a leacutelek az anyagnaacutel

Ezeacutert figyelembe veacuteve az elmondottakat a mai fejlődeacutes minden fokaacutet gondosan szemmel kell tartani e fejlődeacutes minden egyes teacutenyezőjeacuteről szinte roumlntgenfelveacutetelt kell keacutesziacuteteni Mert a szemeacutelyek megsegiacuteteacuteseacuteről van szoacute s nemcsak azoknak a dolgoknak a szaporiacutetaacutesaacuteroacutel melyeket a szemeacutely hasznaacutelhat Arroacutel van szoacute -- amint ezt korunk egyik filozoacutefusa megfogalmazta eacutes a Zsinat joacutevaacutehagyta -- hogy az embernek ne csak toumlbbje legyen hanem hogy ő maga toumlbb legyen[102] Maacuter jelen van eacutes eacuteszlelhető a veszeacutely hogy az ember mikoumlzben a gazdasaacutegi dolgok foumlloumltti uralmaacutet noumlveli a leacutenyeges keacuterdeacutesekben elvesziacuteti az uralmat eacutes emberseacutege kuumlloumlnfeacutele moacutedokon rabja lesz az aacuteltala laacutetszoacutelag uralt dolgoknak s ő maga -- baacuter ezt nem veszi azonnal eacuteszre -- sokszoros manipulaacutecioacute aacuteldozata lesz meacutegpedig az egeacuteszkoumlzoumlsseacutegi eacutelet szervezett formaacutei aacuteltal a termelő rendszerek eacutes a toumlmegkommunikaacutecioacutes eszkoumlzoumlk reacuteveacuten Az ember pedig nem mondhat le sem oumlnmagaacuteroacutel sem a vilaacutegban betoumlltoumltt kuumlloumlnleges szerepeacuteről nem lehet rabszolgaacuteja a dolgoknak rabszolgaacuteja gazdasaacutegi rendszereknek eacutes rabszolgaacuteja a sajaacutet termeacutekeinek Az az emberi kultuacutera mely mindent az anyagboacutel vezet le az embert ilyen rabszolgasaacutegba suumlllyeszti akkor is ha ezt uacutettoumlrői nem tudjaacutek vagy nem szaacutendeacutekoljaacutek Ez az oka annak mieacutert feacuteltjuumlk most az embert Nemcsak elvontan kell vaacutelaszolnunk tehaacutet a keacuterdeacutesre hogy ki az ember hanem az ember eacuteleteacutenek eacutes kultuacuteraacutejaacutenak teljes valoacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute A mindennapi eacutelet dolgairoacutel kell szoacutelni eacutes azokroacutel a kezdemeacutenyezeacutesekről melyek a civilizaacutecioacute a politikai gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutelet eacutes az egyes aacutellamok sok teruumlleteacutet eacuterintik

S azeacutert aacutelliacutetottuk hogy a mai ember helyzete elteacuter az erkoumllcsi taniacutetaacutes az igazsaacutegossaacuteg eacutes a szociaacutelis szeretet objektiacutev koumlvetelmeacutenyeitől mert koumlzismert teacutenyek eacutes oumlsszehasonliacutetaacutesok bizonyiacutetjaacutek melyekről gyakran volt szoacute paacutepai megnyilatkozaacutesokban a Zsinaton eacutes a Szinoacutedusokon[103] A mai helyzet keacutetseacutegtelenuumll nem mindenuumltt egyforma hanem sok vaacuteltozata van E vaacuteltozatok toumlrteacutenelmi okok koumlvetkezmeacutenyei ugyan de az etikai taniacutetaacutesra is nagyon hatnak Joacutel tudjuk hogy vannak fogyasztoacutei taacutersadalmak melyekben a ceacutel egyeacutenileg is koumlzoumlsseacutegileg is a birtokolt javak mineacutel nagyobb mennyiseacutege -- ez a nagyon fejlett orszaacutegok jellemzője -- ugyanakkor maacutes taacutersadalmakban nagyon sokan eacuteheznek eacutes nem kevesen a mindennapi kenyeacuter hiacutejaacuten eacutehen halnak Ugyaniacutegy neacutemelyek gonosz szabadsaacuteggal feacutektelenek a javak hasznaacutelataacuteban s ez etikailag nem lehet kifogaacutestalan ugyanakkor maacutesok szabadsaacutegaacutet megkoumltik azokeacutet akik nyomoruacutesaacutegban eacutelnek s akiket egyre nagyobb nyomoruacutesaacutegba keacutenyszeriacutetenek

Ez a koumlzismert oumlsszeveteacutes eacutes a kiaacuteltoacute ellenteacutet melyről a szaacutezad paacutepaacutei valamennyien beszeacuteltek megnyilatkozaacutesaikban leguacutejabban XXIII Jaacutenos eacutes VI Paacutel paacutepa[104] vilaacutegmeacuteretűveacute taacutegiacutetja a lakmaacuterozoacute duacutesgazdagroacutel eacutes a koldus Laacutezaacuterroacutel szoacuteloacute peacuteldabeszeacutedet[105]

A dolog meacuteretei keacuterdeacutesesseacute teszik azokat a peacutenzuumlgyi termeleacutesi kereskedelmi eacutes elosztaacutesi rendszereket melyek kuumlloumlnfeacutele politikai rendszerekben uraljaacutek az egeacutesz vilaacuteggazdasaacutegot Ezek ugyanis keacuteptelenek megszuumlntetni a muacutelt időkből oumlroumlkoumllt szociaacutelis igazsaacutegtalansaacutegokat eacutes korunk erkoumllcsi koumlvetelmeacutenyeinek sem keacutepesek eleget tenni S mikoumlzben az embert az aacuteltala teremtett terhek szolgaacutejaacutevaacute teszik miacuteg egyre gyorsabban meriacutetik ki a foumlld gazdagsaacutegaacutet eacutes erőit valamint szennyezik a koumlrnyezetet ugyanezek a rendszerek egyre szeacutelesiacutetik a nyomor zoacutenaacuteit eacutes terjesztik a feacutelelmet a hiuacute remeacutenyeket eacutes az erőszakot[106]

Feacutelelmetes helyzet eleacute keruumlltuumlnk mely senkit nem hagyhat koumlzoumlmboumlsen mert az aki az egyik oldalon a lehető legnagyobb nyereseacuteghez akar jutni s a maacutesik oldalon kaacuterok eacutes jogtalansaacutegok aacuteraacutet fizeti az egyaraacutent az ember A helyzetet tovaacutebb suacutelyosbiacutetja az hogy koumlzvetlen egymaacutes

17

koumlzeleacuteben eacutelnek kivaacuteltsaacutegos duacutesgazdag reacutetegek eacutes nyomorult szegeacutenyek fejlett nemzetek melyek foumllhalmozzaacutek a javakat eacutes olyan neacutepek melyek nyomora egyre nagyobb bajok forraacutesa Ehhez jaacuterul meacuteg az inflaacutecioacute a munkaneacutelkuumlliseacuteg uacutejabb jelei annak az erkoumllcsi zűrzavarnak mely az egeacutesz vilaacutegon megfigyelhető s amely egyre suumlrgeti az ember igazi meacuteltoacutesaacutegaacutenak megfelelő baacutetor eacutes hateacutekony megoldaacutesokat[107]

E feladat nem haladja meg az ember teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet A szoacute taacutegabb eacutertelmeacuteben a szolidaritaacutes elveacutenek kell segiacutetenie az inteacutezmeacutenyeket a kellő megoldaacutesok megtalaacutelaacutesaacuteban -- akaacuter a kereskedelemről van szoacute ahol a dolgok iraacutenyiacutetaacutesaacuteban egy egeacuteszseacuteges versenynek kell eacuterveacutenyesuumllnie akaacuter a javak legtaacutegabb eacutertelemben valoacute elosztaacutesaacuteroacutel -- tudniillik abban hogy a gazdasaacutegilag elmaradott neacutepek ne csupaacuten elemi szuumlkseacutegleteiket eleacutegiacutethesseacutek ki hanem valoacuteban fejlődni is keacutepesek legyenek

Ezen a neheacutez uacuteton -- azaz a gazdasaacutegi eacutelet struktuacuteraacuteinak megvaacuteltoztataacutesaacutenak uacutetjaacuten amire viszont eacutegetően szuumlkseacuteg van -- a leacutelek az akarat eacutes a sziacutev igaz megteacutereacutese neacutelkuumll csak nagyon nehezen lehet előbbre vergődni Mert ez az uacutet az egyes emberek eacutes szabad neacutepek szabad eacutes koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacuteseacutet koumlveteli A szabadsaacutegot ugyanis gyakran oumlsszeteacutevesztik egyeacuteni vagy koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek oumlsztoumlnoumls kieleacutegiacuteteacuteseacutevel valamint az oumlsztoumlnoumls harcolni eacutes uralkodni vaacutegyaacutessal baacutermilyen ideoloacutegiaacutek sziacuteneivel festik is aacutet e vaacutegyakat Keacutetseacutegtelen ezek az oumlsztoumlnoumls erők leacuteteznek eacutes hatnak de keacuteptelenseacuteg egy valoacuteban emberseacuteges gazdasaacuteg megszervezeacutese ha nem veszuumlnk roacuteluk tudomaacutest eacutes nem keruumllnek magasabbrendű megfontolaacutesok eacutes olyan elvek iraacutenyiacutetaacutesa eacutes hataacutesa alaacute melyek leacutetrehozhatjaacutek a neacutepek koumlzoumltti igazi emberiesseacuteget valoacuteban kifejezeacutesre juttatjaacutek az ember szabadsaacutegaacutet eacutes keacutepesek biztosiacutetani megveacutedeni ezt a szabadsaacutegot a gazdasaacutegi eacutelet teruumlleteacuten is A gazdasaacutegi fejlődeacutes egeacuteszeacutenek eacutes minden teacutenyezőjeacutenek olyan iraacutenyiacutetaacutest kell kapnia hogy megfeleljen mind a koumlzoumlsseacuteg mind az egyes emberek teljeseacuterteacutekű fejlődeacuteseacutenek Erre emleacutekeztetett eacutes komolyan figyelmeztetett maacuter Előduumlnk VI Paacutel paacutepa a Populorum Progressio enciklikaacutejaacuteban Maacuteskuumlloumlnben a gazdasaacutegi fejlődeacutes uacutegy eluralkodik hogy az emberi eacutelet egeacuteszeacutet alaacuterendeli egy reacuteszteruumlletnek azaz alacsonyabbrendű szuumlkseacutegleteknek eacutes iacutegy toumlnkreteszi az embert bomlasztja a taacutersadalmat s veacuteguumll beleveacutesz sajaacutet neheacutezseacutegeibe eacutes veacutetkeibe

De hogy ezt a feladatot vaacutellalni eacutes hordozni lehet azt bizonyos teacutenyek eacutes esemeacutenyek igazoljaacutek amelyeket itt foumllsorolni tuacutel hosszuacute eacutes koumlruumllmeacutenyes lenne Egy azonban keacutetseacutegtelen ezen a nagyon szeacuteles teruumlleten nagyra kell eacuterteacutekelni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni kell az erkoumllcsi felelősseacuteg eacuterzeacutekeacutet melyet az embernek magaacuteeacutevaacute kell tennie Iacuteme uacutejra csak eleacuterkeztuumlnk az emberhez Az e teacuteren raacutenk nehezedő erkoumllcsi koumltelezettseacutegek nekuumlnk kereszteacutenyeknek akkor vaacutelnak egeacuteszen vilaacutegossaacute ha lelkuumlnk eleacute aacutelliacutetjuk -- eacutes ezt aacutellandoacutean meg is kell tennuumlnk -- az utolsoacute iacuteteacuteletet Krisztus azon szavai szerint melyeket Maacuteteacute evangeacutelista mond el[108]

Ezt a veacutegső jelenetet aacutellandoacutean alkalmaznunk kell az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutere eacutes az egyes emberi tettekre hogy ezeknek meacuterteacuteke lehessen eacutes mind a koumlzoumlsseacutegeknek mind az egyes embereknek az oumlnismeret forraacutesaacutevaacute vaacutelhasson Eacuteheztem eacutes nem adtatok ennem ruhaacutetlan voltam eacutes nem adtatok raacutem ruhaacutet boumlrtoumlnben voltam eacutes nem laacutetogattatok meg[109] E szavak suumlrgető ereje fokozottan megnyilvaacutenul ha megfontoljuk hogy a szabadsaacutegra toumlrekvő neacutepeknek eacutes aacutellamoknak a kenyeacuter eacutes az emberi kultuacutera javai helyett uacutej fegyvereket adnak meacutegpedig nagy mennyiseacutegben Olyan eszkoumlzoumlket adnak e neacutepek kezeacutebe amelyek haacuteboruacutekra eacutes pusztiacutetaacutesra alkalmasak s ezeket nemcsak jogaik veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek foumll hanem nacionalista megfontolaacutesokkal uralomvaacutegyukat eacutelik ki veluumlk s ezzel a gyarmatosiacutetaacutesnak megint egy uacutejabb formaacuteja valoacutesul meg Mikeacutent ezt mind joacutel tudjuk a Foumlld eacutehseacutegtől eacutes

18

nyomortoacutel suacutejtott teruumlleteit hamarosan termeacutekennyeacute lehetne tenni ha a haacuteboruacutesfegyverkezeacutesre szaacutent beruhaacutezaacutesokat az eacutelet javaacutera eacutelelmiszertermeleacutesre fordiacutetanaacutek

Lehet hogy ezen meggondolaacutesok egyeseknek absztrakt gondolatok maradnak lehet hogy a szembenaacutelloacute felek akik sajaacutet hibaacuteikat elfelejtik alkalmat nyernek a maacutesik vaacutedolaacutesaacutera lehet hogy oka lesz az Egyhaacutez elleni uacutejabb vaacutedaskodaacutesoknak meacutegis nincs maacutes fegyveruumlnk mint a leacutelekeacute a szoacute eacutes a szeretet fegyverei s akaacuter alkalmas akaacuter alkalmatlan a szoacute hirdetnuumlnk kell[110] Ezeacutert az Egyhaacutez szuumlntelenuumll keacuterleli Isten eacutes az emberek neveacuteben mindkeacutet felet eacutes mindenkit egyuumlttesen Ne oumlljetek Ne romboljaacutetok az emberek eacuteleteacutet Gondoskodjatok testveacutereitekről akiket eacutehseacuteg eacutes nyomor kiacutenoz Őrizzeacutetek meg minden ember szabadsaacutegaacutet eacutes szemeacutelyi meacuteltoacutesaacutegaacutet

17 Az emberi jogok betű vagy leacutelek

A mi szaacutezadunk maacuter eddig is hatalmas szenvedeacuteseket eacutes pusztiacutetaacutesokat okozott az embernek nemcsak anyagi hanem erkoumllcsi eacutes főleg erkoumllcsi teacuteren Ebből a szempontboacutel nem koumlnnyű reacutegebbi korokat a mieacutenkkel oumlsszevetni mert a megiacuteteacuteleacutes toumlrteacuteneti szempontjai vaacuteltoznak Meacutegis ha ezt az oumlsszeveteacutest nem is tesszuumlk meg meg kell vallanunk hogy e szaacutezadban az emberek nagyon sok igazsaacutegtalansaacutegot eacutes kiacutent okoztak maguknak Vajon hataacuterozottan megfeacutekeztuumlk-e ezt a folyamatot Termeacuteszetesen meg kell emleacutekeznuumlnk nagy tisztelettel eacutes a joumlvőbe vetett remeacutenyseacuteggel arroacutel mily csodaacutelatos igyekezet hozta leacutetre az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet annak eacuterdekeacuteben hogy hataacuterozza eacutes szoumlvegezze meg az ember taacutergyilagos eacutes seacuterthetetlen jogait s hogy a tagaacutellamok koumltelezteacutek magukat e jogok koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacutera Most maacuter majdnem minden aacutellam elfogadta eacutes ratifikaacutelta ezeket a jogokat s ez garancia lehet arra hogy az emberi jogok lesznek az az alap vilaacutegszerte melyre az ember javaacutet szolgaacuteloacute toumlrekveacutesek taacutemaszkodhatnak

Az Egyhaacuteznak nem kell bizonygatnia hogy ez a keacuterdeacutes mennyire szorosan oumlsszefuumlgg kuumlldeteacuteseacutevel a mai vilaacutegban Mert e keacuterdeacutes van a neacutepek belső beacutekeacutejeacutenek eacutes a neacutepek koumlzoumltti beacutekeacutenek a gyoumlkereacuteben amint ezt XXIII Jaacutenos paacutepa a II Vatikaacuteni Zsinat eacutes utaacutena VI Paacutel paacutepa kuumlloumln dokumentumokban is elmondta Oumlsszefoglaloacutean a beacuteke az ember seacuterthetetlen jogainak tiszteletben tartaacutesaacuteban aacutell a beacuteke az igazsaacutegossaacuteg gyuumlmoumllcse miacuteg ezzel ellenteacutetben a jogok megseacuterteacuteseacuteből szuumlletik a haacuteboruacute eacutes a jogok meacuteg suacutelyosabb seacuterelmeit hozza magaacuteval Ha az emberi jogokat beacutekeidőben seacutertik meg ez kuumlloumlnoumlsen faacutejdalmas eacutes a fejlődeacutes szempontjaacuteboacutel neacutezve az ember elleni harc eacuterthetetlen jelenseacutege mely oumlssze nem egyeztethető semmifeacutele oumlnmagaacutet humanistaacutenak mondoacute programmal Maacuterpedig mifeacutele taacutersadalmi gazdasaacutegi politikai eacutes kulturaacutelis program ne vallanaacute magaacuteroacutel hogy humanista Legszilaacuterdabb meggyőződeacutesuumlnk hogy manapsaacuteg a vilaacutegban egyetlen program sincs melyben -- meacuteg ha ellenteacutetes ideoloacutegiaacuteval magyaraacutezzaacutek is az ember dolgait -- ne az ember foglalnaacute el az első helyet

Ha maacuter most ezen a premisszaacutek (előzmeacutenyek) elleneacutere sokfeacutele moacutedon seacutertik az emberi jogokat ha gyakorlatban tanuacutei vagyunk koncentraacutecioacutes taacuteboroknak laacutetjuk az erőszakot a kiacutenzaacutesokat a terrorcselekmeacutenyeket eacutes sok egyeacuteb diszkriminaacutecioacutet ezek maacutes premisszaacutek koumlvetkezmeacutenyei kell hogy legyenek melyek fenyegetik vagy gyakran szinte kioltjaacutek a modern rendszerek eacutes programok humanisztikus premisszaacuteinak hataacutesaacutet Folyamatosan uacutejra aacutet kell gondolnunk tehaacutet ezeket a programokat az ember objektiacutev eacutes seacuterthetetlen jogainak szempontjaacuteboacutel

19

Az Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek megalapiacutetaacutesa eacutes az Emberi Jogok Deklaraacutecioacuteja keacutetseacutegtelenuumll nemcsak arra iraacutenyult hogy megakadaacutelyozza a legutoacutebbi haacuteboruacute borzalmainak megismeacutetlődeacuteseacutet hanem olyan alapot akart teremteni amelyhez a rendszereket programokat eacutes az aacutellamok iraacutenyiacutetaacutesi formaacuteit hozzaacute lehessen meacuterni abboacutel az egyetlen alapvető szempontboacutel neacutezve ami az ember -- a koumlzoumlsseacutegben eacutelő szemeacutely -- java amely elemi alkotoacutereacutesze a koumlzjoacutenak eacutes elsődleges kriteacuteriumul kell szolgaacutelnia minden tervhez rendszerhez eacutes kormaacutenyzaacuteshoz

Ha ez nem toumlrteacutenik meg meacuteg ha beacuteke van is az emberi eacuteletet kuumlloumlnfeacutele szenvedeacutesek gyoumltrik amelyeket csak suacutelyosbiacutetanak a kuumlloumlnboumlző elnyomaacutesi formaacutek zsarnoki uralmak uacutej gyarmatosiacutetaacutesi jelenseacutegek s a neacutepek korlaacutetlan leigazaacutesaacutenak toumlrekveacutese Mindezek a neacutepek beacutekeacutejeacutet is veszeacutelybe sodorhatjaacutek Keacutetseacutegtelen igazsaacutegkeacutent mutatjaacutek az elmuacutelt idők esemeacutenyei hogy az egyes emberek seacutertett jogait nem lehet szeacutetvaacutelasztani a neacutepek jogainak megseacuterteacuteseacutetől hiszen az embert organikus szaacutelak koumltik a neacutephez mint egy nagy csalaacutedhoz

Maacuter a szaacutezad első feleacuteben a diktatoacuterikus eacutes totalitaacuterius s mint koumlzismert haacuteboruacutes katasztroacutefaacutekhoz vezető aacutellamok kialakulaacutesakor az Egyhaacutez ismeacutetelten kifejezte aacutellaacutespontjaacutet ezekről az aacutellamformaacutekroacutel melyek egy nagyobb joacute nevezetesen az aacutellam eacuterdekeacutenek jelszavaacuteval igazaacuteban egy paacutert -- az aacutellam aacuteltalaacutenos eacuterdekeacutevel azonosiacutetott -- eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek[111] Ezek az aacutellamhatalmak valoacutejaacuteban megszoriacutetottaacutek a polgaacuterok jogait megtagadtaacutek tőluumlk a seacuterthetetlen emberi jogokat melyeket a szaacutezad koumlzepeacuten nemzetkoumlzi szinten kodifikaacuteltak Mikoumlzben az Egyhaacutez egyuumltt oumlrvend e fejlődeacutesnek minden joacuteakaratuacute emberrel mindazokkal akik beacutekeacutere eacutes igazsaacutegossaacutegra toumlrekszenek tudvaacuten hogy a betű egymagaacuteban oumllni keacutepes a leacutelek azonban eacuteletet ad[112] veluumlk egyuumltt keresnie kell hogy az emberi jogok betűjeacutenek elfogadaacutesa egyuacutettal a lelkeacutenek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet is jelenti-e Nem ok neacutelkuumll feacuteluumlnk ettől hiszen gyakran meacuteg nagyon taacutevol vagyunk attoacutel hogy e jogok valoacutera vaacutelhatnaacutenak mert a taacutersadalmi eacutes politikai eacutelet lelke neacuteha faacutejdalmasan elteacuter a betűtől mely az ember jogait hirdeti Akik egy ilyen az adott taacutersadalom szaacutemaacutera suacutelyos helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban reacuteszt vaacutellalnak nagy felelősseacuteggel biacuternak mind a taacutersadalom mind az emberi toumlrteacutenelem előtt

Az aacutellam leacutenyege amennyiben politikai koumlzoumlsseacuteg abban aacutell hogy a taacutersadalom eacutes a neacutep amely alkotja ura eacutes kovaacutecsa a sajaacutet sorsaacutenak Az aacutellamnak ez a fogalma nem vaacutelik valoacutera ha a hatalomnak olyan gyakorlaacutesa helyett amelyben a taacutersadalom illetve a neacutep erkoumllcsileg reacuteszt vesz egy csoport gyakorolja a hatalmat a toumlbbiek foumlloumltt Ez igen nagy jelentőseacutegű a mi korunkban amikor megnőtt az emberek taacutersadalmi felelősseacutegeacuterzete eacutes a vaacutegy hogy reacuteszt vegyenek a politikai eacuteletben tekintetbe veacuteve minden neacutep sajaacutet teacutenyleges koumlruumllmeacutenyeit eacutes a koumlzhatalom szuumlkseacuteges eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet[113] Ezek azok a jelentősebb keacuterdeacutesek amelyek az ember eacutes egeacuteszemberseacutege fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel fontosak

Az Egyhaacutez mindig azt taniacutetotta hogy a koumlzjoacuteeacutert faacuteradozni kell iacutegy minden aacutellamnak joacute aacutellampolgaacuterokat nevelt Ugyanakkor figyelmeztette a koumlzhatalom viselőit hogy elsődleges feladatuk a koumlzjoacuteroacutel valoacute gondoskodaacutes s hogy alapvető jogaik innen szaacutermaznak Az előbb vaacutezolt premisszaacutek eacutes az objektiacutev etikai rend koumlvetelmeacutenyei miatt a koumlzhatalom jogait csak az ember termeacuteszetes eacutes seacuterthetetlen jogainak figyelembeveacuteteleacutevel lehet eacutertelmezni Az a koumlzjoacute melynek a koumlzhatalom keacutepviselői a szolgaacutelataacuteban aacutellnak csak akkor valoacutesul meg akadaacutelytalanul ha az aacutellampolgaacuterok biztosak lehetnek jogaik felől Ha ez nincs meg a taacutersadalom foumllbomlik az emberek szembefordulnak a legfőbb hatalommal vagy feacutelelem elnyomaacutes erőszakos cselekmeacutenyek harapoacuteznak el amelyre eleacuteg sok peacuteldaacutet szolgaacuteltatnak korunk totalitaacuteris aacutellamai Ebből koumlvetkezik hogy az emberijogok elve szorosan kapcsoloacutedik

20

a taacutersadalmi igazsaacutegossaacuteghoz eacutes ez meacuterce lehet amelyen ellenőrizhető hogy e jogok egy politikai szervezet eacuteleteacuteben valoacuteban eacuterveacutenyre jutnak-e

Meacuteltaacuten szaacutemlaacuteljaacutek az alapvető emberi jogok koumlzeacute a vallaacutesszabadsaacuteg eacutes a lelkiismereti szabadsaacuteg jogaacutet A II Vatikaacuteni Zsinat fontosnak tartotta hogy e keacuterdeacutesről hosszabban is nyilatkozzeacutek Ez toumlrteacutent abban a dokumentumban amely a Dignitatis Humanae ciacutemet viseli[114] s amelyben ezt a keacuterdeacutest nemcsak a teoloacutegia felől hanem a termeacuteszetjog oldalaacuteroacutel is megkoumlzeliacutetetteacutek egyszerűen emberi moacutedon azon premisszaacutekon keresztuumll amelyek az emberi tapasztalatboacutel az ember eacutertelmeacuteből eacutes meacuteltoacutesaacutegeacuterzeacuteseacuteből szaacutermaznak Keacutetseacutegtelenuumll a szemeacutelyek eacutes koumlzoumlsseacutegek vallaacutesszabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesa nemcsak faacutejdalmas tapasztalatuk hanem mindenek előtt magaacutet az emberi meacuteltoacutesaacutegot seacuterti fuumlggetlenuumll attoacutel hogy milyen vallaacuteshoz tartoznak illetve mit gondolnak a vilaacutegroacutel A vallaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa eacutes megseacuterteacutese az ember meacuteltoacutesaacutegaacuteval eacutes objektiacutev jogaival ellenkező dolog Hogy mit jelent ez a korlaacutetozaacutes eacutes seacuterteacutes azt a Zsinat dokumentuma vilaacutegosan elmondja Ez a keacutenyszer az ember legbensőbb eacutes legsajaacutetosabb dolgait seacuterti Magaacutet a hitetlenseacuteget a vallaacutesi koumlzoumlmboumlsseacuteget eacutes az ateizmust amennyiben ezek emberi dolgok csak akkor lehet leiacuterni ha a vallaacuteshoz eacutes a hithez viszonyiacutetjaacutek őket Ezeacutert neheacutez pusztaacuten emberi alapon bizonyiacutetani azt a teacutetelt mely szerint csak az ateizmusnak van polgaacuterjoga a taacutersadalomban miacuteg a hivő embereket mintegy toumlrveacutenyekkel biztosiacutetott formaacutek koumlzt csak megtűrik alacsonyabbrendű polgaacuteroknak tekintik sőt ami neacuteha szinteacuten előfordul teljesen megfosztjaacutek polgaacuteri jogaiktoacutel

Meacuteg ha roumlviden is de ezt a teacutemaacutet is eacuterintenuumlnk kellett mert korunknak nagyon sok embereacutet eacuterinti eacutes ezen a teacuteren az előiacuteteacuteletekből eacutes igazsaacutegtalansaacutegboacutel sok terhet viselnek emberek Ha nem szoacutelunk ennek a teacutemaacutenak minden reacuteszletkeacuterdeacuteseacuteről -- baacuter ez a mi jogunk eacutes feladatunk -- azeacutert tesszuumlk mert mindazokkal akik Isten neveacuteeacutert uumlldoumlzeacutest eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutest szenvednek egyek vagyunk a megvaacuteltaacutes erejeacutebe vetett hitben amely erő Krisztus keresztjeacuteben van Mindazonaacuteltal hivatalunk koumltelesseacutegeacutenek eleget teacuteve a foumlldkerekseacuteg oumlsszes Istenben hivő embereacutenek neveacuteben suumlrgetve keacuterjuumlk a taacutersadalmi eacutes politikai eacuteletvezetőit hogy tartsaacutek tiszteletben a vallaacutes jogait eacutes az Egyhaacutez cselekveacutesi jogaacutet Nem kivaacuteltsaacutegokat keacuteruumlnk hanem elemi jogaink tiszteleteacutet E jog gyakorlaacutesa bizonyiacutetja leginkaacutebb hogy valamely orszaacutegban taacutersadalomban vagy szervezetben fejlődik-e az ember

IV AZ EGYHAacuteZ KUumlLDETEacuteSE EacuteS AZ EMBERI SORS

18 Az Egyhaacutez gondja az ember hivataacutesa koumlruumll

Korunk embereacutenek ez a szuumlkseacutegszerűen roumlvidre fogott szemuumlgyre veacutetele is arra keacutesztet hogy sziacutevuumlnk eacutes lelkuumlnk meacuteg jobban az Uacuter Jeacutezus Krisztus eacutes a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma feleacute forduljon mely az igazsaacuteg eacutes a szeretet kuumlloumlnleges erejeacutevel zaacuterja magaacuteba az ember probleacutemaacutejaacutet Ha Krisztus megtestesuumlleacuteseacutevel valamikeacuteppen minden emberrel egyesuumllt[115] akkor az Egyhaacuteznak ennek a miszteacuteriumnak bőseacutegeacutet eacutes egyetemes iraacutenyultsaacutegait szemleacutelve meacuteg inkaacutebb a sajaacutet termeacuteszete szerint eacutes kuumlldeteacuteseacutenek kell eacutelnie Nem veacuteletlen hogy Szent Paacutel uacutegy beszeacutel az Egyhaacutezroacutel mint Krisztus testeacuteről[116] Ha Krisztus titokzatos teste az Isten neacutepe amint ezt a II Vatikaacuteni Zsinat a Szentiacuteraacutesra eacutes a szentatyaacutek hagyomaacutenyaacutera taacutemaszkodva taniacutetja akkor nyilvaacutenvaloacute hogy e neacutep minden egyes embere azzal az eacuteltető leacutelekkel van aacutethatva aki Krisztustoacutel szaacutermazik Ebből koumlvetkezik hogy amikor az ember valoacutedi neheacutezseacutegeit remeacutenyeacutet eacutes faacutejdalmaacutet sikereit eacutes bukaacutesait vizsgaacutelja az Egyhaacutez mint test szervezet koumlzoumlsseacuteg isteni oumlsztoumlnzeacutesre cselekszik eacutes annak a Leacuteleknek vilaacutegossaacutegaacuteval eacutes erejeacutevel eacutel mely a megfesziacutetett eacutes foumlltaacutemadt Krisztusboacutel aacuterad s eacuteppen ezeacutert eacutel mint Egyhaacutez Az Egyhaacuteznak ugyanis nincs maacutes eacutelete csak az amelyet Jegyese eacutes Ura ajaacutendeacutekoz neki Ezeacutert

21

mivel Krisztus a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban vonta magaacutehoz az Egyhaacutezat maga az Egyhaacutez is nagyon szoros kapcsolatba keruumllt minden emberrel

Krisztusnak az emberekkel valoacute kapcsolata maga is miszteacuterium amelyből az uacutej ember szuumlletik aki arra van hivatva hogy reacutesze legyen Isten eacuteleteacuteben[117] eacutes azeacutert teremti Isten uacutejjaacute Krisztusban hogy elnyerje az igazsaacuteg eacutes a kegyelem teljesseacutegeacutet[118] Krisztus kapcsolata az emberrel eacutelet eacutes az eacutelet forraacutesa amint vilaacutegosan mondja ezt Szent Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak előszavaacuteban Az Ige megadta nekik a hatalmat hogy Isten fiaivaacute legyenek[119] Ez az erő amely beluumllről aacutetformaacutelja az embert egy uacutej eacuteletnek lesz a forraacutesa mely eacutelet nem oumlregszik eacutes nem fogy el hanem megmarad az oumlroumlk eacuteletre[120] Az ember hivataacutesaacutenak veacutegső beteljesedeacutese ez az eacutelet amelyet az Atya iacutegeacutert meg eacutes kiacutenaacutel foumll Krisztusban minden embernek abban a Krisztusban aki oumlroumlk eacutes egyszuumlloumltt Fiuacute de amikor eleacuterkezett az idő teljesseacutege[121] Szűz Maacuteriaacutetoacutel emberkeacutent megszuumlletett Ez az eacutelet annak a sorsnak beteljesedeacutese amelyet Isten oumlroumlktől fogva keacutesziacutetett az embernek Ez a sors isteni utat jelent mely aacutethalad minden titkon minden ismeretlen dolgon az ember evilaacutegi sorsaacutenak minden buktatoacutejaacuten eacutes zsaacutekutcaacutejaacuten Mert ha mindezek a veacutegzet koumlvetkezetesseacutegeacutevel a mulandoacute eacuteletet a halaacutelban a veacutegeacutehez viszik ahol a testi eacutelet kialszik Krisztus megjelenik előttuumlnk eacutes iacutegy szoacutel Eacuten vagyok a foumlltaacutemadaacutes eacutes az eacutelet aki bennem hisz nem hal meg mindoumlroumlkre[122] A keresztre fesziacutetett Krisztusban akit eltemettek de foumlltaacutemadt a siacuterboacutel foumllragyogott neacutekuumlnk a feltaacutemadaacutes boldog remeacutenye eacutes az eljoumlvendő halhatatlan eacutelet iacutegeacuterete[123] de mindazt a test halaacutela utaacuten kapja meg az ember iacutegy reacuteszesedve abboacutel a sorsboacutel melynek az egeacutesz anyagvilaacuteg alaacute van vetve Nekuumlnk magunknak is eltoumlkeacutelt szaacutendeacutekunk hogy naproacutel napra kutassuk annak az igazsaacutegnak meacutelyseacutegeit melyet az ember Megvaacuteltoacuteja iacutegy mond A leacutelek az ami eacuteltet a test nem hasznaacutel semmit[124] E szavak azonban aacutembaacuter azonnal nem laacutetszik az ember nagyon komoly aacutelliacutetaacutesaacutet hordozzaacutek aacutelliacutetjaacutek a testet amelyet a Leacutelek eacuteltet

Az Egyhaacutez ezt valoacutesaacutegkeacutent tapasztalja meg sajaacutet eacuteleteacuteben eacutes ebből az igazsaacutegboacutel eacutel az ember feleacute fordulva Ezeacutert eacutelhet uacutegy hogy nem szoriacutetja korlaacutetok koumlzeacute egy emberi eacutelet roumlvid ideje ugyanakkor gondos szeretettel foglalkozzeacutek minden olyan dologgal melyek e foumlldi eacuteletben fontosak az emberi leacutelek szaacutemaacutera annak az emberi leacuteleknek amelyet oumlroumlk nyugtalansaacuteg suumlrget Szent Aacutegoston e szavai szerint Uram magadnak teremtetteacutel minket eacutes nyugtalan a sziacutevuumlnk amiacuteg el nem nyugszik Benned[125] Ebben a termeacutekeny nyugtalansaacutegban vaacutelik tapinthatoacutevaacute eacutes benne luumlktet az ami leginkaacutebb emberi az emberben az igazsaacuteg kereseacutese a joacutesaacuteg kieleacutegiacutethetetlen szomjuacutesaacutega a szabadsaacutegvaacutegy a szeacutep kiacutevaacutenaacutesa eacutes a lelkiismeret szava Az Egyhaacutez szinte Krisztus szemeacutevel vizsgaacutelja az embert eacutes egyre inkaacutebb tudataacutera eacutebred hogy őre annak a kincstaacuternak amelyet nem szabad szeacutetszoacuterni hanem aacutellandoacutean gyarapiacutetani kell Hiszen az Uacuter Jeacutezus Krisztus megmondta Aki nem gyűjt velem az szeacutetszoacuter[126] Az emberiseacutegnek ez a nagy kincstaacutera azzal a miszteacuteriummal is eacutekes melynek reacuteveacuten Isten fiai lehetuumlnk[127] eacutes elnyerhetjuumlk a fogadott fiuacutesaacuteg ajaacutendeacutekaacutet[128] Isten egyszuumlloumltt Fiaacuteban akiben iacutegy szoacuteliacutethatjuk az Istent Abba Atya[129] E kincstaacuter egyuacutettal hatalmas erőforraacutes is mely előbb beluumllről fogja egyseacutegbe az Egyhaacutezat majd lehetőseacuteget ad neki a kuumllső cselekveacutesre Ez az erő koumlti az Egyhaacutezat Krisztus Lelkeacutehez ahhoz a Szentleacutelekhez akit a Megvaacuteltoacute iacutegeacutert meg akit aacutellandoacutean kuumlld s aki ugyanuacutegy mint Puumlnkoumlsd napjaacuten aacutellandoacutean eljoumln Iacutegy mutatkozik meg az emberekben a Leacutelek ereje[130] a Leacutelek ajaacutendeacutekai[131] eacutes gyuumlmoumllcsei[132] S uacutegy laacutetszik korunk Egyhaacuteza naproacutel napra hevesebb vaacutegyakozaacutessal eacutes szent tuumlrelmetlenseacuteggel hiacutevja a Lelket Joumljj Szentleacutelek sten Joumljj el joumljj el Mosd meg ami szennyezett Asszusaacutegra hints vizet Orvosold a sebhelyet Simogasd a darabost Foumllmelengesd a fagyost Uacutetra vidd ki teacutevelyeg[133]

22

Ez a Leacutelekhez inteacutezett koumlnyoumlrgeacutes mellyel a Szentlelket keacuterjuumlk caacutefolat minden olyan elmeacuteletre mely korunkban csak az anyaghoz vezet vissza mindent Eacuteppen e materializmusokboacutel szaacutermazik az embersziacutevek vaacutegyainak kieleacutegiacutetetlenseacutege Ezt az imaacutedsaacutegot sokfeleacute hallani eacutes uacutegy laacutetszik sokfeacutele gyuumlmoumllcsoumlt terem Lehet azt aacutelliacutetani hogy ez nemcsak az Egyhaacutez imaacutedsaacutega Lehet mert a leacutelekhez tartozoacute dolgok utaacuteni nagy vaacutegyat sokan kifejezik akik az Egyhaacutez laacutethatoacute hataacuterain kiacutevuumll eacutelnek[134] De nem azt az igazsaacutegot bizonyiacutetja ez melyet a Lumen gentium konstituacutecioacuteban a Zsinat olyan reacuteszletesen elemzett amikor azt taniacutetja hogy az Egyhaacutez pedig Krisztusban mintegy szakramentuma vagyis jele eacutes eszkoumlze az Istennel valoacute bensőseacuteges egyesuumlleacutesnek eacutes az egeacutesz emberiseacuteg egyseacutegeacutenek[135] Ez a Leacutelek aacuteltal a Leacutelekhez inteacutezett imaacutedsaacuteg arra is keacutepesseacute tesz hogy szuumlntelenuumll meacutelyebbre hatoljunk a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba mely aacuteltal az a Krisztus aki egy az Atyaacuteval eacutes minden emberrel koumlzoumlsseacuteget vaacutellalt szuumlnet neacutelkuumll adja nekuumlnk a Szentlelket aki megismerteti veluumlnk a Fiuacute gondolatait eacutes elvezet minket az Atyaacutehoz[136] Ezeacutert az Egyhaacuteznak ebben a korszakban -- amely szomjazik a Leacutelekre hiszen igazsaacutegra beacutekeacutere szeretetre joacutesaacutegra erősseacutegre koumltelesseacutegtudatra emberi meacuteltoacutesaacutegra vaacutegyik -- e miszteacuterium koumlreacute kell fonoacutednia hogy belőle nyerje a feladata teljesiacuteteacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőt eacutes vilaacutegossaacutegot Ha ugyanis mint fentebb mondottuk az ember az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek az uacutetja akkor az Egyhaacutez nem feledkezhet meg soha arroacutel az istengyermeki meacuteltoacutesaacutegroacutel amelyet Krisztusban kap meg az ember sem a Szentleacutelek kegyelmeacuteről[137] sem pedig arroacutel a rendelteteacutesről amely az embert a kegyelemre eacutes a dicsőseacutegre szaacutenja[138] Ezeket mind megfontolva eacutes naproacutel napra tudatosabb hittel eacutes szeretettel vaacutellalva az Egyhaacutez egyre alkalmasabbaacute vaacutelik az ember szolgaacutelataacutera amelyre az Uacuter Krisztus szaacutenta amikor ezt mondta Az Emberfia nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy Ő szolgaacuteljon[139] Az Egyhaacutez ezt a feladataacutet azzal teljesiacuteti hogy az Uacuterral egyuumltt veacutegzi Mestereacutenek eacutes Megvaacuteltoacutejaacutenak haacutermas szolgaacutelataacutet E taniacutetaacutes amely szentiacuteraacutesi alapokra taacutemaszkodik eacutes a II Vatikaacuteni Zsinaton teljes feacutenybe keruumllt nagy hasznaacutera van az Egyhaacutez eacuteleteacutenek Mikor ugyanis foumllfogjuk hogy Krisztus haacutermas -- papi proacutefeacutetai eacutes kiraacutelyi -- szolgaacutelataacutenak vagyunk reacuteszesei[140] jobban megeacutertuumlnk minden maacutest is amivel az Egyhaacuteznak mint taacutersasaacutegnak eacutes Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek itt a foumlldoumln szolgaacutelnia kell de az is vilaacutegosabbaacute vaacutelik hogyan kell mindegyikuumlnknek egyenkeacutent is reacuteszt vennie ebben a szolgaacutelatban eacutes kuumlldeteacutesben

19 Az Egyhaacutez felelős az igazsaacutegeacutert

Iacutegy a II Vatikaacuteni Zsinat taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben az is laacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy az Egyhaacutez mint koumlzoumlsseacuteg is felelős az isteni igazsaacutegeacutert Megrenduumlleacutessel hallgatjuk Krisztus szavaacutet aki ezt mondta A taniacutetaacutes amelyet hallotok nem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[141] Nemde Mesteruumlnk e mondataacuteban laacutethatoacutevaacute vaacutelik a felelősseacuteg az isteni igazsaacutegeacutert -- mely Istennek sajaacutetja-- ha meacuteg az is aki az egyszuumlloumltt Fiuacute aki az Atya oumlleacuten eacutel[142] amikor mint proacutefeacuteta eacutes mester aacutetadja ezt az igazsaacutegot fontosnak tartja hangsuacutelyozni hogy teljesen oumlsszhangban cselekszik ennek isteni forraacutesaacuteval Ugyanennek a hűseacutegnek az Egyhaacutez hite leacutenyeges reacuteszeacutenek is kell lennie akaacuter taniacutetja akaacuter megvallja azt

A hit mint az ember lelkeacutebe aacuterasztott termeacuteszetfoumlloumltti ereacuteny Isten megismereacuteseacuteben reacuteszesiacutet amikor vaacutelaszolunk az Ő kinyilatkoztatott szavaacutera Ez pedig megkoumlveteli hogy amikor az Egyhaacutez vallja eacutes taniacutetja a hitet szorosan eggyeacute vaacuteljon az isteni igazsaacuteggal[143] eacutes uacutegy valoacutesiacutetsa meg azt az eacutelet tetteiben hogy valoacuteban eacutertelmes hoacutedolatnak lehessen nevezni[144] Maga Krisztus e hűseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben megiacutegeacuterte Egyhaacutezaacutenak hogy az igazsaacuteg Lelke kuumlloumlnlegesen fogja taacutemogatni megajaacutendeacutekozva a teacutevedhetetlenseacuteggel azokat[145] akikre raacutebiacutezta hogy taniacutetsaacutek eacutes adjaacutek tovaacutebb az igazsaacutegot[146] -- amint ezt maacuter

23

az I vatikaacuteni zsinat meghataacuterozta[147] a II Vatikaacuteni Zsinat pedig megerősiacutetette --[148] eacutes Isten egeacutesz neacutepeacutet foumllruhaacutezta a hit kuumlloumlnleges eacuterzeacutekeacutevel[149]

Iacutegy vaacuteltunk Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek reacuteszeseiveacute eacutes ennek veacutegrehajtaacutesa koumlzben szolgaacuteljuk az isteni igazsaacutegot az Egyhaacutezban Ez az igazsaacuteg koumlruumll vaacutellalt szolgaacutelat egyeacutertelmű azzal hogy szeretjuumlk eacutes gondoskodunk roacutela hogy mindenki megismerhesse s iacutegy koumlzelebb juthassunk valamennyien uumldvoumlziacutető erejeacutehez ragyogoacute feacutenyesseacutegeacutehez meacutelyseacutegeihez eacutes egyszerűseacutegeacutehez A szentek eacutelete mutatja hogy az igazsaacuteg megeacuterteacutese vaacutegyaacutenak eacutes szereteteacutenek egyuumltt kell jaacuternia Az igaz feacuteny -- amely megvilaacutegosiacutetja az isteni igazsaacutegot eacutes Isten valoacutesaacutegaacutet beoltja a lelkekbe -- leginkaacutebb azeacutert vilaacutegosiacutetotta meg a szenteket mert az igazsaacutegot tisztelettel eacutes szeretettel oumllelteacutek aacutet elsősorban Krisztus -- aki az isteni igazsaacutegboacutel eacutelő Ige -- eacutes az ő emberi megnyilvaacutenulaacutesai iraacutenti szeretettel melyeket az evangeacutelium a hagyomaacuteny eacutes a teoloacutegia taacuter eleacutenk Most is Isten igeacutejeacutenek elsősorban ilyen megeacuterteacuteseacutere eacutes eacutertelmezeacuteseacutere van szuumlkseacuteg ilyen teoloacutegiaacutera van szuumlkseacuteguumlnk A teoloacutegia mindig nagy jelentőseacutegű volt eacutes marad abban hogy az Egyhaacutez Isten neacutepe termeacutekenyen eacutes gyuumlmoumllcsoumlzően vehessen reacuteszt Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacuteben Ezeacutert a teoloacutegusok mikoumlzben kutataacutesaikkal eacutes műveikkel az isteni igazsaacutegot szolgaacuteljaacutek nem feledkezhetnek meg arroacutel hogy szolgaacutelatuk -- amelyet a hit megeacuterteacuteseacutenek neveznek -- mit is jelent az Egyhaacutezban Ez a hit megeacuterteacutesefogalom kettős jelenteacutest hordoz ha szabad ezt mondanunk Szent Aacutegoston mondaacutesa szerint Eacuterts hogy hihess eacutes higgy hogy megeacuterthess[150] eacutes akkor tudja megmutatni igazi erejeacutet amikor a teoloacutegusok a Taniacutetoacutehivatalnak szolgaacutelnak mely az Egyhaacutezban a Peacuteter utoacutedaacuteval hierarchikus kapcsolatban aacutelloacute puumlspoumlkoumlkre van biacutezva eacutes a puumlspoumlkoumlk taniacutetoacute eacutes paacutesztori szolgaacutelataacutet segiacutetik eacutes taacutemogatjaacutek Isten egeacutesz neacutepe apostoli munkaacutejaacutenak veacutegzeacuteseacutet

Ma eacuteppen uacutegy mint reacutegebben s ma talaacuten meacuteg inkaacutebb a teoloacutegusok eacutes a tudoacutesok dolga az Egyhaacutezban hogy a hitet a tudaacutessal eacutes boumllcsesseacuteggel paacuterosiacutetsaacutek s azeacutert faacuteradozzanak hogy egyre szorosabb kapcsolat legyen koumlzoumlttuumlk amint ezt Szent Albert egyhaacuteztaniacutetoacute napi koumlnyoumlrgeacuteseacuteben imaacutedkozzuk Ez a feladat manapsaacuteg igen szeacuteles koumlrűveacute vaacutelik a vilaacuteg eacutes az ember megismereacuteseacutevel foglalkozoacute tudomaacutenyok moacutedszereik eacutes eredmeacutenyeik fejlődeacutese miatt De egyformaacuten vonatkozik a szorosan vett termeacuteszettudomaacutenyokra a humaacuten eacutes filozoacutefiai tudomaacutenyokra melyeknek a teoloacutegiaacuteval valoacute kapcsolataacuteroacutel a II Vatikaacuteni Zsinat megemleacutekezett[151]

Az emberi megismereacutes jelen aacutellapotaacuteban amikor az egyre szeacutelesebb koumlrűveacute vaacutelik eacutes ugyanakkor differenciaacuteloacutedik a hitet is egyre meacutelyebben kell laacutetnunk foumlltaacuterva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak meacutelyseacutegeit s arra toumlrekedve hogy eacuterthető legyen az igazsaacuteg melynek egyeduumlli eacutes veacutegső forraacutesa Isten Ha szabad ebben a meacuterhetetlenuumll nagy munkaacuteban s kiacutevaacutenatos is lehet az előbbi iraacutenyba haladva pluralizmusra toumlrekedni a kutataacutes moacutedjaacuteban nem szabad magaacutet a munkaacutet elszakiacutetani a hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutenak alapvető egyseacutegeacutetől amely egyseacuteg ennek a taniacutetaacutesnak a tulajdonkeacuteppeni ceacutelja Ezeacutert nagyon fontos a teoloacutegia eacutes a Taniacutetoacutehivatal szoros egyuumlttműkoumldeacutese Minden egyes teoloacutegus egeacutesz kuumlloumlnoumlsen legyen tudataacuteban annak amit Krisztus mondott A taniacutetaacutes amit hallotoknem az enyeacutem hanem az Atyaacuteeacute aki kuumlldoumltt engem[152] Ezeacutert senki sem foghatja foumll a teoloacutegiaacutet uacutegy mintha az szemeacutelyes veacutelemeacutenyek gyűjtemeacutenye lenne hanem minden teoloacutegusnak tudnia kell szoros egyseacutegben kell lennie az igazsaacuteg taniacutetaacutesaacutenak azzal a kuumlldeteacuteseacutevel mely az Egyhaacutez felelősseacutegeacutere van biacutezva

E proacutefeacutetai kuumlldeteacutes Krisztussal egyuumltt valoacute vaacutellalaacutesa alapvetően meghataacuterozza az Egyhaacutez egeacutesz eacuteleteacutet Kuumlloumlnleges reacutesze van e feladatban az Egyhaacutez paacutesztorainak akik szuumlnet neacutelkuumll taniacutetjaacutek hirdetik eacutes adjaacutek tovaacutebb a kereszteacuteny hit eacutes erkoumllcs taniacutetaacutesaacutet Ennek a taniacutetaacutesnak -- misszioacutes eacutes rendes formaacutejaacuteban egyaraacutent -- reacutesze van abban hogy Krisztus koumlreacute oumlsszegyűlik

24

Isten neacutepe előkeacutesziacutet az Eucharisztia veacuteteleacutere eacutes megmutatja a szentseacutegi eacutelet uacutetjait Az 1977-ben oumlsszehiacutevott puumlspoumlki szinoacutedus kuumlloumlnleges gonddal foglalkozott korunk katekeacuteziseacutevel s gyuumlmoumllcsekeacutent meg fog jelenni egy paacutepai dokumentum a taacutergyalaacutesok tapasztalatok eacutes kezdemeacutenyezeacutesek s a reacutesztvevők veacutelemeacutenyeacutenek oumlsszegezeacutesekeacutent A katekeacutezis ugyanis az Egyhaacutez teveacutekenyseacutegeacutenek elsődleges eacutes soha meg nem szűnő formaacuteja melyben laacutethatoacutevaacute vaacutelik proacutefeacutetai karizmaacuteja a taniacutetaacutest eacutes a tanuacutesaacutegteacutetelt ugyanis nem lehet szeacutetvaacutelasztani S aacutembaacuter itt elsősorban a papokroacutel van szoacute meacutegsem lehet emliacuteteacutes neacutelkuumll hagyni azt a sok szerzetest eacutes apaacutecaacutet akik az isteni Mester iraacutenti szeretettől vezeacuterelve a katekeacutezisnek szentelik magukat de a laikusokroacutel is szoacutelnunk kell akik ezzel foglalkoznak eacutes iacutegy fejezik ki hituumlket eacutes apostoli oumlntudatukat

Ezen kiacutevuumll egyre inkaacutebb gondoskodni kell arroacutel hogy a katekeacutezis kuumlloumlnboumlző formaacutei -- mindenekelőtt a csalaacutedi katekeacutezis amelyben a szuumllők taniacutetjaacutek gyermekeiket -- bizonyiacutetsaacutek hogy Isten egeacutesz neacutepe reacuteszese Krisztus proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek Ezeacutert az Egyhaacuteznak az igazsaacuteggal kapcsolatos szolgaacutelataacuteban egyre toumlbb hiacutevőnek eacutes egyre vaacuteltozatosabb moacutedokon kell reacuteszt vennie Eacutes mit mondjunk a kuumlloumlnboumlző teruumlletek szakembereiről a termeacuteszettudoacutesokroacutel eacutes boumllcseacuteszekről az orvosokroacutel a jogaacuteszokroacutel a műveacuteszekről eacutes technikusokroacutel a taniacutetoacutekroacutel eacutes mindazokroacutel akik kuumlloumlnfeacutele szaktudomaacutenyok tudoacutesai Ők mind mint Isten neacutepeacutenek tagjai reacuteszesei Krisztus isteni igazsaacutegot szolgaacuteloacute proacutefeacutetai kuumlldeteacuteseacutenek azzal is hogy tisztesseacutegesek az igazsaacuteggal szemben baacuterhol talaacuteljaacutek meg azt mikoumlzben maacutesokat az igazsaacutegban nevelnek eacutes taniacutetjaacutek őket a szeretetben eacutes az igazsaacutegossaacutegban valoacute eacuterlelődeacutesre Iacutegy tehaacutet az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacuteg egyike azoknak a fontos pontoknak ahol az Egyhaacutez minden egyes emberrel talaacutelkozik s egyike a legfontosabb koumlvetelmeacutenyeknek amelyek meghataacuterozzaacutek az ember hivataacutesaacutet az Egyhaacutez koumlzoumlsseacutegeacuteben Korunk Egyhaacutezaacutenak az igazsaacuteggal szemben eacuterzett felelősseacutegtől vezetve hűseacutegesnek kell maradnia oumlnmagaacutehoz sajaacutet termeacuteszeteacutehez melyhez hozzaacutetartozik a Krisztustoacutel szaacutermazoacute proacutefeacutetai kuumlldeteacutes az Ő szavai szerint Amint az Atya kuumlldoumltt engem uacutegy kuumlldelek eacuten is titeketVegyeacutetek a Szentlelket[153]

20 Az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege

A megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuten azaz Jeacutezus Krisztus beteljesiacutetett megvaacuteltoacute műveacuten beluumll az Egyhaacutez nemcsak Mestere Evangeacuteliumaacutenak vaacutelik reacuteszeseacuteveacute az Isten szava iraacutenti hűseacuteg eacutes az igazsaacuteg szolgaacutelata aacuteltal hanem remeacutennyel eacutes szeretettel teljes engedelmesseacutege reacuteveacuten Krisztus megvaacuteltoacute tetteacutenek erejeacuteből is reacuteszesedik melyet Ő szentseacutegi formaacuteban elsősorban az Eucharisztiaacuteban fejezett ki eacutes foglalt oumlssze[154] Az Eucharisztia az egeacutesz szentseacutegi eacutelet alapja eacutes csuacutecsa melynek reacuteveacuten minden Krisztus-hiacutevő elnyeri a megvaacuteltaacutes uumldvoumlziacutető erejeacutet mikoumlzben veacutegig jaacuterja az utat a keresztseacuteg miszteacuteriumaacutetoacutel -- melyben az Apostol szava szerint eltemetkezuumlnk Krisztus halaacutelaacuteban -- egeacuteszen a foumlltaacutemadaacutesban valoacute osztozaacutesig[155] Ebből a taniacutetaacutesboacutel az is eacuterthetőbbeacute vaacutelik hogy mind az Egyhaacutez egeacuteszeacutenek mind az egyes hivők szentseacutegi eacutelete mieacutert eacuteppen az Eucharisztiaacuteban eacuteri el toumlkeacuteletes teljesseacuteget Ebben a szentseacutegben ugyanis Krisztus akarataacuteboacutel szuumlntelenuumll meguacutejul annak az aacuteldozatnak a miszteacuteriuma melyben a kereszt oltaacuteraacuten Ő egeacuteszen foumllajaacutenlotta magaacutet az Atyaacutenak az Atya pedig elfogadta ezt az aacuteldozatot eacutes Fiaacutenak teljes odaadaacutesaacuteeacutert mellyel engedelmes lett mindhalaacutelig[156] viszonzaacutesul a maga atyai ajaacutendeacutekaacutet adta azaz az uacutej halhatatlan eacuteletet a foumlltaacutemadaacutesban mert az Atya kezdettől fogva forraacutesa eacutes ajaacutendeacutekozoacuteja minden eacuteletnek Ez az uacutej eacutelet mely magaacuteban foglalja a megfesziacutetett Krisztus testi megdicsőuumlleacuteseacutet egyuacutettal hateacutekony jeleacuteveacute vaacutelt az embernek szoacuteloacute uacutej ajaacutendeacuteknak is aki a Szentleacutelek aki aacuteltal az isteni eacutelet -- melyet az Atya oumlnmagaacuteban birtokol eacutes ad a Fiaacutenak --koumlzoumlltetik mindazokkal az emberekkel akik eggyeacute vaacutelnak Krisztussal[157]

25

Az Eucharisztia ennek az egyseacutegnek a legtoumlkeacuteletesebb szentseacutege Amikor ugyanis uumlnnepeljuumlk az Eucharisztiaacutet reacuteszeseduumlnk benne egyesuumlluumlnk a foumlldi eacutes mennyei Krisztussal aki koumlzbenjaacuter eacutertuumlnk az Atyaacutenaacutel[158] de mindig aacuteldozataacutenak megvaacuteltoacute tette reacuteveacuten egyesuumlluumlnk az aacuteldozat reacuteveacuten mellyel megvaacuteltott minket uacutegyhogy draacutega aacuteron vagyunk megvaacuteltva[159] Ugyanakkor megvaacuteltaacutesunk e nagy aacutera mutatja mekkora jelentőseacuteget tulajdoniacutet Isten az embernek s bizonyiacutetja a Krisztusban elrejtett meacuteltoacutesaacutegunkat is Mert amikor Isten fiaivaacute vaacutelunk[160] eacutes fogadott gyermekek leszuumlnk[161] Krisztushoz hasonloacutean egyuacutettal orszaacuteg eacutes papsaacuteg leszuumlnk eacutes elnyerjuumlk a kiraacutelyi papsaacutegot[162] azaz reacuteszeseacuteveacute vaacutelunk annak az egyszeri eacutes visszavonhatatlan helyreaacutelliacutetaacutesnak amellyel az oumlroumlk Fiuacute aki egyuacutettal igaz ember is a vilaacutegot eacutes az embert uacutejra visszavitte az Atyaacutehoz[163] Az Eucharisztia az a szentseacuteg melyben a legteljesebben fejeződik ki uacutej eacuteletuumlnk benne Krisztus maga tanuacuteskodik[164] lelkuumlnknek a Szentleacutelekben mindig eacutes aacutellandoacutean uacutej formaacutekban hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak reacuteszesekeacutent vehetuumlnk a kiengeszteleacutes gyuumlmoumllcseiből amelyeket ő hozott leacutetre eacutes osztogat az Egyhaacutez szolgaacutelatai aacuteltal[165]

Nemcsak a taniacutetaacutesban hanem a leacutetben alapvető igazsaacuteg az Eucharisztia eacutepiacuteti az Egyhaacutezat[166] eacutes uacutegy alakiacutetja hogy Isten neacutepeacutenek igazi koumlzoumlsseacutegea hiacutevők oumlsszegyűlt taacutersasaacutega legyen melyet ugyanaz az egyseacuteg jellemzi melynek az Apostolok eacutes az első taniacutetvaacutenyok voltak reacuteszesei Az Eucharisztia ezt a koumlzoumlsseacuteget eacutes egyseacuteget mindig uacutejra eacutepiacuteti Krisztus aacuteldozataacutenak alapjaacuten eacutepiacuteti eacutes uacutejiacutetja meg hiszen annak kereszthalaacutela emleacutekezeteacutet őrzi akinek veacutere aacuteraacuten meg vagyunk vaacuteltva[167] Iacutegy tehaacutet az Eucharisztiaacuteban szinte megeacuterintjuumlk az Uacuter testeacutenek eacutes veacutereacutenek miszteacuteriumaacutet mikeacutent ezt a szentseacuteg alapiacutetaacutesakor kimondott szavak mondjaacutek S ugyanezek a szavak az alapiacutetaacutes erejeacuteből koumlvetkezően az Eucharisztia folytonos uumlnnepleacuteseacutenek is formaacuteja lettek melyeket azok ejtenek ki akik az Egyhaacutezban erre a szolgaacutelatra vannak szentelve

Az Egyhaacutez az Eucharisztiaacuteboacutel eacutel Annak a szentseacutegnek a kimeriacutethetetlen gazdagsaacutegaacuteboacutel melynek csodaacutelatos leacutenyegeacuteről eacutes hataacutesairoacutel az egyhaacutezi Taniacutetoacutehivatal a legreacutegibb időktől fogva napjainkig ismeacutetelten taniacutetott[168] Bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatjuk azonban hogy e taniacutetaacutes -- joacutellehet teoloacutegus laacutengelmeacutek nagy imaacutedkozoacutek misztikusok eacutes aszkeacutetaacutek gazdagiacutetottaacutek e szentseacuteg iraacutenti teljes hituumlkkel -- megaacutellt a titok kuumlszoumlbeacuten hiszen a megeacuterteacutesre toumlrekvő eacutertelem eacutes az emberi szoacute keacuteptelen elmondani azt hogy tulajdonkeacuteppen mi is az Oltaacuteriszentseacuteg milyen hataacutesai vannak eacutes mi toumlrteacutenik benne Az Eucharisztia teacutenyleg kimondhatatlan szentseacuteg Az Egyhaacuteznak mint Isten neacutepeacutenek leacutenyeges koumltelesseacutege s mindenekelőtt laacutethatoacute kegyelme eacutes termeacuteszetfoumlloumltti erőforraacutesa az eucharisztikus eacuteletben eacutes az Eucharisztia tiszteleteacuteben valoacute kitartaacutes eacutes szuumlntelen haladaacutes s az Eucharisztia hatoacutesugaraacuten beluumlli lelki fejlődeacutes Eacuteppen ezeacutert meacuteg keveacutesbeacute tehetjuumlk meg -- akaacuter gondolatban akaacuter eacuteletuumlnkben akaacuter cselekedeteinkben -- hogy e valoacuteban legszentebb szentseacuteget megfosszuk igazi termeacuteszeteacutetől eacutes sajaacutetos jelenteacuteseacutetől Mert ez a szentseacuteg egyszerre szentseacutegi aacuteldozat szentseacutegi egyesuumlleacutes eacutes szentseacutegi jelenleacutet Eacutes joacutellehet igaz hogy az Eucharisztia a Krisztust koumlvető emberek emberi oumlsszetartozaacutesaacutenak is jele volt mindig eacutes annak is kell maradnia meacutegsem lehet uacutegy baacutenni vele mintha csak alkalom lenne ezen oumlsszetartozaacutes kifejezeacuteseacutere Amikor tehaacutet az Uacuter Testeacutenek eacutes Veacutereacutenek szentseacutegeacutet uumlnnepeljuumlk meg kell őriznuumlnk ennek az isteni miszteacuteriumnak teljes mivoltaacutet eacutes a szentseacutegi jel teljes eacutertelmeacutet mert Krisztus reaacutelisan jelen van benne lelkuumlnket kegyelemmel toumllti el s a joumlvendő dicsőseacuteg zaacuteloga nekuumlnk adatik[169] Innen koumlvetkezik az a koumltelesseacuteguumlnk is hogy vallaacutesos tisztelettel tartsuk meg a liturgikus szabaacutelyokat eacutes mindazokat a formaacutekat melyek a koumlzoumlsseacuteg istentiszteleteacutet kifejezik Elsősorban azeacutert mert e szentseacutegi jelben teljesen raacutenk biacutezza magaacutet az Uacuter szinte nem figyelve emberi gyarloacutesaacutegainkra meacuteltatlansaacutegunkra mindennapi gyoumlngeseacutegeinkre eacutes elkoumlvethető bűneinkre melyekkel eacuteppen őt baacutenthatjuk meg

26

Az Egyhaacutezban ezeacutert mindenkinek de elsősorban a puumlspoumlkoumlknek eacutes papoknak gondosan kell arra vigyaacutezniuk hogy a szeretetnek e Szentseacutege valoacuteban Isten neacutepe eacuteleteacutenek koumlzeacuteppontjaacuteba keruumlljoumln hogy Krisztus az imaacutedaacutes minden szuumlkseacuteges formaacutejaacuteval szeretetet kapjon a szereteteacutert s iacutegy valoacuteban lelkuumlnk eacutelete lehessen[170] Maacutesreacuteszt azonban soha nem feledkezhetuumlnk meg Szent Paacutel szavairoacutel Vizsgaacutelja meg magaacutet az ember eacutes csak azutaacuten egyen ebből a kenyeacuterből eacutes igyeacutek ebből a kehelyből[171] Ez az apostoli figyelmezteteacutes legalaacutebb koumlzvetve utal az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumltti szoros oumlsszefuumlggeacutesre is Mert amint a taniacutetoacute Krisztusnak eacutes az Evangeacuteliumnak ez volt az első szava tartsatok bűnbaacutenatot eacutes higgyetek az Evangeacuteliumnak metanoeite[172] uacutegy a szenvedeacutes a kereszt eacutes a foumlltaacutemadaacutes Szentseacutege kuumlloumlnoumlsen is hangsuacutelyozza eacutes megerősiacuteti lelkuumlnk feleacute ezt a buzdiacutetaacutest Iacutegy az Eucharisztia eacutes a bűnbaacutenat szentseacutege megmutatja az evangeacuteliumi lelkuumllet eacutes az igaz kereszteacuteny eacutelet kettős arculataacutet Hiszen Krisztus aki az eucharisztikus lakomaacutera hiacutev suumlrget a bűnbaacutenatra is amikor megismeacutetli tartsatok bűnbaacutenatot[173] A megteacutereacutes szuumlntelenuumll meguacutejiacutetott szaacutendeacuteka neacutelkuumll az Eucharisztiaacuteban valoacute reacuteszesedeacutes elvesziacuteti teljes megvaacuteltoacute hataacutesaacutet Elveacutesz vagy legalaacutebbis csoumlkken a leacutelekben az a keacuteszseacuteg hogy oumlnmagaacutet is odaadja Istennek lelki aacuteldozatul[174] pedig ebben fejeződik ki leacutenyegeacuteben eacutes aacuteltalaacutenosan a Krisztus papsaacutegaacuteban valoacute reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztusban ugyanis a papsaacuteg oumlsszekapcsoloacutedik oumlnmaga foumllaacuteldozaacutesaacuteval eacutes az Atya iraacutent oumlnaacutetadaacutesaacuteval s ez az odaadaacutes mert hataacutertalan foumlleacutebreszti bennuumlnk -- a sokszorosan veacuteges emberekben -- annak szuumlkseacutegeacutethogy egyre eacuterettebben eacutes egyre meacutelyebb megteacutereacutessel forduljunk Isten feleacute

Az elmuacutelt eacutevekben sokat faacuteradoztak -- az Egyhaacutez ősi hagyomaacutenyainak teljesen megfelelően -- azeacutert hogy megbecsuumlleacutest szerezzenek a bűnbaacutenat koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak s főleg a bűnbaacutenat szentseacutege koumlzoumlsseacutegi formaacuteinak az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ezek a toumlrekveacutesek keacutetseacutegtelenuumll nagy segiacutetseacuteget jelentenek abban hogy napjainkban gazdagabbaacute vaacuteljeacutek az Egyhaacutez bűnbaacutenati gyakorlata Nem szabad azonban megfeledkezni arroacutel hogy a megteacutereacutes az ember bensőjeacutenek legmeacutelyeacutet eacuterintő tett melyet senki meg nem tehet a maacutesik helyett a koumlzoumlsseacuteg sem vaacutellalhatja magaacutera Joacutellehet a bűnbaacutenati aacutejtatossaacutegot koumlzoumlsen veacutegző hiacutevek testveacuteri koumlzoumlsseacutege nagyon elősegiacutetheti az egyes jelenleacutevők megteacutereacuteseacutet elengedhetetlen hogy veacuteguumll is ebben az aacutejtatossaacutegban ki-ki sziacuteve meacutelyeacuteről bűneacutenek teljes tudataacuteban eacutes Istenbe vetett bizalommal vallomaacutest tegyen Isten előtt a zsoltaacuteros szavaival Egyeduumll ellened veacutetettem[175] Eacuteppen ezeacutert az Egyhaacutez miacuteg koumlvetkezetesen veacutegzi a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek eacutevszaacutezadokon aacutet kialakult gyakorlataacutet nevezetesen az egyeacuteni gyoacutenaacutest -- amely a baacutenatot az erősfogadaacutest eacutes az eleacutegteacutetelt is magaacuteba foglalja -- valoacutejaacuteban őrzi az emberi leacutelek szemeacutelyes jogaacutet Azt a jogot tudniillik mely lehetőveacute teszi hogy minden egyes hivő szemeacutely szerint koumlzeledjeacutek a megfesziacutetett Krisztushoz aki megbocsaacutetja a bűnoumlket aki a kiengesztelődeacutes szentseacutegeacutenek kiszolgaacuteltatoacuteja aacuteltal uacutejra kimondja bűneid bocsaacutenatot nyertek[176] menj de toumlbbeacute ne veacutetkezzeacutel[177] Magaacutetoacutel eacutertetődik hogy ez Krisztusnak is -- minden egyes aacuteltala megvaacuteltott emberre vonatkozoacute -- joga Ez azt jelenti hogy neki joga van hozzaacute hogy neacutegyszemkoumlzt talaacutelkozzeacutek mindegyikuumlnkkel abban a perdoumlntő oacuteraacuteban amit a megteacutereacutesuumlnk eacutes a bűnbocsaacutenat oacuteraacuteja jelent Az Egyhaacutez a bűnbaacutenat szentseacutegeacutenek őrzeacuteseacutevel egyuacutettal hitet tesz a Megvaacuteltaacutes igaz eacutes eleveniacutető miszteacuteriumaacutenak valoacutesaacutega mellett is amely megfelel az ember belső igazsaacutegaacutenak az emberi bűnoumlsseacutegnek eacutes a lelkiismeret vaacutegyainak Boldogok akik eacutehezik eacutes szomjazzaacutek az igazsaacutegot mert joacutellakatjaacutek őket[178] A bűnbaacutenat szentseacutege az az eszkoumlz mely joacutellakatja az embert azzal az igazsaacuteggal amely a Megvaacuteltoacutetoacutel szaacutermazik

Az Egyhaacutezban mely elsősorban napjainkban az Eucharisztia koumlruumll gyűlik oumlssze eacutes igeacutenye hogy a hiteles eucharisztikus koumlzoumlsseacuteg az oumlsszes kereszteacuteny egyseacutegeacutenek jele legyen -- mely egyseacuteg lassan eacuterlelődik is -- elevenen kell tartani a bűnbaacutenat szuumlkseacutegesseacutegeacutet uacutegy is mint szentseacuteget[179] de uacutegy is mint ereacutenyt A bűnbaacutenat ereacutenyeacuteről VI Paacutel paacutepa a Poenitemini

27

kezdetű apostoli konstituacutecioacutejaacuteban beszeacutelt[180] Az Egyhaacutez koumltelesseacutegei koumlzeacute tartozik hogy megvaloacutesiacutetsa az ott elmondottakat De olyan taacutergyroacutel van itt szoacute melyet nekuumlnk magunknak is meacuteg fontoloacutera kell vennuumlnk eacutes pontosabban ki kell dolgoznunk aacuteltalaacutenos megfontolaacutesok alapjaacuten Meacuteg sokak tanaacutecsaacutet ki kell e keacuterdeacutesben keacuternuumlnk a lelkipaacutesztori kollegialitaacutes szellemeacuteben figyelembe veacuteve a kuumlloumlnboumlző hagyomaacutenyokat eacutes korunk embereacutenek sajaacutetos koumlruumllmeacutenyeit Mindazonaacuteltal bizonyos hogy az uacutej Advent Egyhaacutezaacutenak annak az Egyhaacuteznak mely az Uacuter maacutesodik eljoumlveteleacutere keacuteszuumllaz Eucharisztia eacutes a Bűnbaacutenat Egyhaacutezaacutenak kell lennie Eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek csak ilyen spirituaacutelis szemleacuteleteacutevel lehet az Egyhaacutez isteni kuumlldeteacutesű misszioacutes Egyhaacutez uacutegy amint ezt az arculataacutet a II Vatikaacuteni Zsinat megmutatta

21 A kereszteacuteny hivataacutes szolgaacutelat eacutes uralkodaacutes

Amikor a II Vatikaacuteni Zsinat alapjaitoacutel kezdve Isten neacutepekeacutent rajzolta meg az Egyhaacutez keacutepeacutet -- tudniillik megmutatta Krisztusnak azt a haacutermas kuumlldeteacuteseacutet melynek reacuteszeseikeacutent valoacuteban Isten neacutepe vaacutelik belőluumlnk -- a kereszteacuteny hivataacutesnak azt a sajaacutetos vonaacutesaacutet is kidomboriacutetotta amelyet kiraacutelyinak lehet nevezni Hogy a Zsinat taniacutetaacutesaacutenak teljes gazdasaacutegaacutet foumll tudjuk taacuterni hosszasan kellene ideacuteznuumlnk a Lumen Gentium fejezeteit eacutes reacuteszleteit eacutes mellette meacuteg a Zsinat toumlbb dokumentumaacutet is A gazdag anyagboacutel azonban egy vonaacutes egyeacutertelműen kiemelkedik a Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben valoacute reacuteszesedeacutes azaz a teacuteny hogy oumlnmagunkban eacutes maacutesokban foumllfedezhetjuumlk hivataacutesunknak azt a kuumlloumlnleges meacuteltoacutesaacutegaacutet melyet kiraacutelysaacutegnak lehet nevezni Ez a meacuteltoacutesaacuteg a szolgaacutelatkeacuteszseacutegben mutatkozik meg Krisztus peacuteldaacuteja szerint aki nem azeacutert joumltt hogy neki szolgaacuteljanak hanem hogy ő szolgaacuteljon[181] Ha tehaacutet Krisztus lelkuumllete vagy eacuterzuumllete szerint uralkodni igazaacuteban csak szolgaacutelva lehet ez egyuacutettal a szolgaacutelatban olyan lelki eacuterettseacuteget koumlvetel amelyről el lehet mondani hogy uralkodaacutes Ahhoz tehaacutet hogy valaki meacuteltoacuten eacutes hataacutesosan lehessen maacutesok szolgaacutelataacutera uralkodnia kell oumlnmagaacuten eacutes birtokaacuteban kell lennie azoknak az ereacutenyeknek amelyek lehetőveacute teszik ezt az oumlnuralmat Reacuteszesedeacutesuumlnk Krisztus kiraacutelyi kuumlldeteacuteseacuteben -- pontosabban a kiraacutelyi hivatalaacuteban --szorosan kapcsoloacutedik az emberi eacutes kereszteacuteny erkoumllcs egeacutesz teruumlleteacutevel

A II Vatikaacuteni Zsinat amikor megrajzolta Isten neacutepeacutenek teljes keacutepeacutet eacutes amikor azt taniacutetja hogy benne nemcsak a papsaacutegnak hanem a hivőknek is helye van s nemcsak a szent hierarchia tagjai hanem az Istennek szentelt inteacutezmeacutenyek is meghataacuterozott szerepkoumlrt toumlltenek be benne nagyon helyesen nemcsak szocioloacutegiai princiacutepiumokboacutel vezeti le az Egyhaacutezat Mert aacutembaacuter az Egyhaacutezat mint emberi koumlzoumlsseacuteget meg lehet hataacuterozni eacutes lehet vizsgaacutelni olyan szabaacutelyok eacutes kriteacuteriumok szerint melyekkel a szocioloacutegiai tudomaacutenyok eacutelnek az emberi koumlzoumlsseacutegek vizsgaacutelataacutenaacutel ezek a princiacutepiumok az Egyhaacutez eseteacuteben aligha elegendők Hiszen Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacutenek eacutes minden tagja eseteacuteben nem csupaacuten taacutersadalmi koumlteleacutekről van szoacute hanem egy mindenkineacutel eacutes minden egyes tagnaacutel megkiacutevaacutent kuumlloumlnleges hivataacutesroacutel Az Egyhaacutez ugyanis mint Isten neacutepe -- Szent Paacutel emliacutetett taniacutetaacutesa szerint melyet XII Pius csodaacutelatosan elmagyaraacutezott -- Krisztus titokzatos teste is[182] A Testhez tartozaacutes joga abboacutel a kuumlloumlnleges meghiacutevaacutesboacutel ered melyhez a kegyelem uumldvoumlziacutető tette szuumlkseacuteges Ha Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegi voltaacutenak teacutenyleg tudataacutera akarunk eacutebredni -- amely koumlzoumlsseacuteg annyira teljes eacutes oly sokfeacutele -- elsősorban Krisztust kell szemleacutelnuumlnk aki valamikeacuteppen a koumlzoumlsseacuteg minden egyes tagja feleacute kimondja ezt a felszoacuteliacutetaacutest Koumlvess engem[183] Az Egyhaacutez taniacutetvaacutenyok koumlzoumlsseacutege melyben mindenki -- igaz hogy maacutes eacutes maacutes moacutedon egyesek nagyon tudatosan eacutes koumlvetkezetesen maacutesok alig tudvaacuten a dologroacutel eacutes nagyon aacutellhatatlanul -- Krisztust koumlveti Innen adoacutedik ennek a koumlzoumlsseacutegnek szemeacutelyes karaktere S ha koumlzoumlsseacutegi eacutelete nagyon gyenge is a szoacute emberi eacutertelmeacuteben a koumlzoumlsseacuteg meacutegiscsak koumlzoumlsseacuteg mert

28

valamennyien egyek Krisztusban legalaacutebb azaacuteltal hogy lelkuumlkoumln viselik azt az eltoumlroumllhetetlen jegyet melynek reacuteveacuten kereszteacutenyek

Ugyancsak a II Vatikaacuteni Zsinat nagy energiaacutet fordiacutetott annak kifejteacuteseacutere hogy a taniacutetvaacutenyok eacutes a hitvalloacutek ezen ontologikus koumlzoumlsseacutege mikeacutent vaacutelhat emberi moacutedon is eacuteleteacutenek eacutes teveacutekenyseacutegeacutenek tudataacutera eacutebredt koumlzoumlsseacutegeacute A Zsinat kezdemeacutenyezeacutesei folytatoacutednak a tovaacutebbi rendszeres munkaacuteban a szinoacutedusokon eacutes paacutepai foacuterumon egyaraacutent Azt azonban soha nem teacuteveszthetjuumlk szem elől hogy baacutermilyen kezdemeacutenyezeacutes csak annyiban szolgaacutel javaacutera az Egyhaacutez meguacutejulaacutesaacutenak eacutes csak annyiban segiacuteti terjedni az igaz vilaacutegossaacutegot aki Krisztus[184] amennyiben a meghiacutevaacutes valamint az egyeacuteni egyetlen eacutes megismeacutetelhetetlen kegyelem -- mely aacuteltal minden kereszteacuteny Isten neacutepe koumlzoumlsseacutegeacuteben eacutepiacuteti Krisztus Testeacutet -- iraacutenti felelősseacuteg megfelelő tudatossaacutegra taacutemaszkodik Ezt az elvet mely elsődleges toumlrveacutenye az egeacutesz kereszteacuteny eacuteletnek eacutes teveacutekenyseacutegnek -- mind az apostoli eacutes lelkipaacutesztori mind a benső eacutes koumlzoumlsseacutegi eacuteletnek -- a kellő araacutenyokat őrizve alkalmazni kell minden egyes emberre eacutes kuumlloumln-kuumlloumln minden szemeacutelyre is A paacutepaacutenak eacuteppuacutegy mint minden maacutes puumlspoumlknek alkalmaznia kell oumlnmagaacutera is Ugyanehhez kell tartani magukat a papoknak a szerzeteseknek eacutes szerzetesnőknek De eszerint kell berendeznie az eacuteleteacutet a haacutezaspaacuteroknak eacutes szuumllőknek az oumlsszes feacuterfinak eacutes nőnek baacutermilyen feladatkoumlrt is toumllt be az aacutellamfeacuterfiaktoacutel kezdve a legalacsonyabbrendű munkaacutet veacutegző munkaacutesokig bezaacuteroacutelag Ez az elv annak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak a princiacutepiuma mellyel Krisztus peacuteldaacutejaacutet koumlvetve a hozzaacute tartozoacute ember szemeacutely szerint kapja a feladataacutet hogy megkoumlvetelje oumlnmagaacutetoacutel azt amire a meghiacutevaacutesa szoacutel s amelyre szemeacutely szerint koumltelezett hogy tudniillik Isten kegyelmeacutenek segiacutetseacutegeacutevel tegyen eleget sajaacutet hivataacutesaacutenak Ez a Krisztus aacuteltal Istentől kapott hivataacuteshoz valoacute hűseacuteg magaacuteval hozza az Egyhaacutez egeacutesze szolgaacutelataacutenak a tudataacutet is melyre a II Vatikaacuteni Zsinat mindenkit szeretne raacuteeacutebreszteni Mert az Egyhaacutezban mint olyan koumlzoumlsseacutegben melyet a Szentleacutelek vezeacuterel mindenkinek megvan a maga sajaacutetos adomaacutenya[185] amint ezt Szent Paacutel taniacutetja Ez az ajaacutendeacutek ugyan szemeacutelyes meghiacutevaacutes eacutes az Egyhaacutez uumldvoumlthozoacute teveacutekenyseacutegeacuteben valoacute reacuteszesedeacutes egy formaacuteja ugyanakkor maacutesoknak szolgaacutel eacutes az Egyhaacutezat eacutes a testveacuteri koumlzoumlsseacutegeket az eacutelet kuumlloumlnfeacutele teruumlletein eacutepiacuteti itt a foumlldoumln

A hivataacutes iraacutenti hűseacuteg -- ami nem maacutes mint az aacutellandoacute keacuteszseacuteges lelkuumllet a kiraacutelyi szolgaacutelatra -- igen fontos szerepet jaacutetszik abban a sokfajta eacutepiacutető munkaacuteban mely az embertaacutersak eacutes az egeacutesz taacutersadalom magasabbrendű eacuteleteacutet eacutepiacuteti Kuumlloumlnoumlsen a fontosabb feladatkoumlroumlkre gondolunk E hivataacutesbeli hűseacutegben ki kell tűnniuumlk a haacutezaspaacuteroknak amint megkoumlveteli ezt tőluumlk a felbonthatatlan haacutezassaacuteg szentseacutegi termeacuteszete De ugyaniacutegy jeleskedniuumlk kell a papoknak is a sajaacutet hivataacutesuk iraacutenti hűseacuteggel amit az az eltoumlroumllhetetlen szentseacutegi jel koumlvetel tőluumlk melyet a papszenteleacutes veacutes a lelkuumlkbe Akik ugyanis ezt a szentseacuteget foumllveszik a latin Egyhaacutezban arra koumltelezik magukat tudatosan eacutes szabad szaacutendeacutekkal hogy coumllibaacutetusban eacutelnek Ezeacutert mindegyikuumlnknek azon kell lennuumlnk hogy Isten segiacutetseacutegeacutetől taacutemogatva a magunk reacuteszeacuteről megtegyuumlnk mindent annak eacuterdekeacuteben hogy a kapott ajaacutendeacutekeacutert haacutelaacutesak legyuumlnk eacutes hűseacutegesek maradjunk ahhoz a koumlteleacutekhez melyet mindenkorra magunkra vaacutellaltunk A haacutezastaacutersaktoacutel nem kiacutevaacutenunk maacutest mint hogy minden erejuumlkkel toumlrekedjenek az aacutellhatatossaacutegra a haacutezassaacuteg koumlteleacutekeacuteben eacutes a szeretetről tett tanuacutesaacutegukkal eacutepiacutetseacutek a csalaacutedi koumlzoumlsseacuteget uacutej nemzedeacutekeket hozzanak a vilaacutegra eacutes neveljenek foumll hogy aztaacuten ők is egeacuteszen aacutetadhassaacutek magukat hivataacutesuknak a kiraacutelyi szolgaacutelatnak amint erre Jeacutezus Krisztus a legragyogoacutebb peacuteldaacutet adta nekuumlnk[186] Az ő Egyhaacuteza mely belőluumlnk eacutepuumll foumll az emberekeacutert van azeacutert hogy a tőle keacutert kegyelem segiacutetseacutegeacutevel foumll tudjunk nőni az uralkodaacutesra azaz mindegyikuumlnkben ki tudjon alakulni az eacuterett emberseacuteg Ez az eacuterett emberseacuteg pedig nem jelent maacutest mint a szabadsaacuteg ajaacutendeacutekaacutenak teljes foumllhasznaacutelaacutesaacutet amit akkor kaptunk a Teremtőtől amikor a sajaacutet keacutepeacutere eacutes hasonlatossaacutegaacutera

29

teremtett embert eacuteletre szoacuteliacutetotta Ez az ajaacutendeacutek akkor bontakozik ki teljes gazdagsaacutegaacuteban amikor az ember foumllteacutetel neacutelkuumll teljesen odaadja oumlnmagaacutet egeacutesz emberi szemeacutelyeacutet Krisztusnak a jegyes szereteteacutevel eacutes Krisztussal egyuumltt mindazoknak akikhez ő elkuumlldi azokat a feacuterfiakat eacutes nőket akik az evangeacutelium tanaacutecsa szerint teljesen neki szentelteacutek az eacuteletuumlket Iacuteme eleacuterkeztuumlnk a szerzetesi eacutelethez melyet a reacutegi eacutes uacutej rendek kongregaacutecioacutek eacutes vilaacutegi inteacutezmeacutenyek eacutelnek

Mostanaacuteban neacuteha teacutevesen azt hiszik hogy a szabadsaacuteg oumlnceacuteluacute hogy akkor szabad az ember ha uacutegy eacutel a szabadsaacutegaacuteval ahogy neki tetszik eacutes ezt akarjaacutek eleacuterni mind koumlzoumlsseacutegekben mind egyeacutenileg A szabadsaacuteg azonban csak akkor igazi ajaacutendeacutek ha tudatosan joacutera tudjuk hasznaacutelni Krisztus ugyanis arra taniacutet hogy a szabadsaacuteg legnemesebb formaacuteja a szeretet mely az ajaacutendeacutekozaacutesban eacutes a szolgaacutelatban vaacutelik teljesseacute Ezzel a szabadsaacuteggal Krisztus szabadiacutetott meg eacutes szabadiacutet meg mindig minket[187] Az Egyhaacutez innen meriacuteti szuumlntelenuumll a suumlrgető keacuteszteteacutest eacutes az erőt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek eacutes az emberek szolgaacutelataacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz Az igazi emberi szabadsaacuteg teljes igazsaacutega meacutelyeacuten be van aacutegyazoacutedva a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteba Az Egyhaacutez valoacuteban szolgaacutelja az emberiseacuteget amikor faacuteradhatatlanul laacutengoloacute szeretettel eacutes eacuterett elkoumltelezettseacuteggel veacutedi ezt az igazsaacutegot s amikor egeacutesz koumlzoumlsseacutegeacuteben az egyes kereszteacutenyek hivataacutesukhoz valoacute hűseacutege aacuteltal tovaacutebbadja eacutes megvaloacutesiacutetja az emberi eacuteletben Mindez uacutejra megerősiacuteti azt amit fentebb mondottunk tudniillik hogy az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek uacutetja mindig az ember

22 Anyaacutenk akiben remeacuteluumlnk

Paacutepasaacutegunk kezdeteacuten sziacutevuumlnkkel eacutes gondolatainkkal az ember Megvaacuteltoacuteja feleacute fordulva akarunk beleacutepni eacutes reacuteszt venni az Egyhaacutez eacuteleteacuteben Ha ugyanis az Egyhaacuteznak sajaacutet eacutelete van csak azeacutert van mert Krisztustoacutel kapja aki mindig csak egyet akar hogy eacuteletuumlnk legyen eacutes egyre bőseacutegesebben legyen[188] Az eacuteletnek az a teljesseacutege amely Benne lakozik javaacutera van az embernek Ezeacutert az Egyhaacutez mivel reacuteszese a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma egeacutesz gazdagsaacutegaacutenak az eacutelő emberek Egyhaacuteza akik azeacutert elevenek mert beluumllről az igazsaacuteg Lelke[189] eacutelteti őket s mert a szeretet melyet a Szentleacutelek a sziacutevuumlkbe aacuteraszt[190] bennuumlk van Az Egyhaacutez mindenfajta -- apostoli lelkipaacutesztori papi vagy puumlspoumlki -- szolgaacutelataacutenak ceacutelja hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak e dinamikus koumlteleacutekeacutet minden ember feleacute megőrizze

Ha ennek a szolgaacutelatnak tudataacuteban vagyunk jobban meg tudjuk eacuterteni mit jelent hogy az Egyhaacutez anya[191] s mit jelent hogy az Egyhaacuteznak mindig kuumlloumlnoumlsen a mi korunkban anyaacutera van szuumlkseacutege Kuumlloumlnleges haacutelaacuteval tartozunk a II Vatikaacuteni Zsinat atyaacuteinak azeacutert hogy a Lumen Gentium konstituacutecioacute bőseacuteges marioloacutegiai taniacutetaacutesaacuteval ezt az igazsaacutegot kimondtaacutek[192] S mivel VI Paacutel paacutepa e taniacutetaacutest folytatva Krisztus Anyjaacutet az Egyhaacutez Anyjaacutenak is nevezte[193] eacutes ez az elnevezeacutes nagy visszahangra talaacutelt engedtesseacutek meg nekuumlnk az ő meacuteltatlan utoacutedaacutenak is hogy e paacutepasaacutegunk nyitaacutenyaacutet jelentő megfontolaacutesaink befejezeacutesekeacutent Maacuteriaacutehoz mint az Egyhaacutez Anyjaacutehoz forduljunk

Maacuteria Anyja az Egyhaacuteznak mert miutaacuten az Oumlroumlk Atya titokzatos moacutedon kivaacutelasztotta őt[194] a Szentleacutelek Szereteteacutenek erejeacuteből[195] emberi eacuteletet adott Isten Fiaacutenak akieacutert eacutes aki aacuteltal minden lett[196] eacutes akitől Isten egeacutesz neacutepe kivaacutelasztottsaacutegaacutenak kegyelmeacutet eacutes meacuteltoacutesaacutegaacutet nyerte Az ő Fia kifejezetten bőviacuteteni akarta anyjaacutenak anyasaacutegaacutet -- meacutegpedig uacutegy hogy minden leacutelek eacutes sziacutev koumlnnyen hozzaacute talaacuteljon -- amikor a szeretett taniacutetvaacutenyt oumlnmaga helyett a fiaacuteul adta a keresztről[197] A Szentleacutelek sugallta Maacuteriaacutenak hogy Urunk mennybemenetele utaacuten maradjon az utolsoacute vacsora termeacuteben eacutes imaacutedkozva vaacuterja az apostolokkal egyuumltt a puumlnkoumlsd napjaacutet melyen az Egyhaacutez laacutethatoacute moacutedon is megszuumlletett

30

kileacutepveacuten az addigi rejtettseacutegből a napvilaacutegra[198] Ettől kezdve az oumlsszes taniacutetvaacutenynemzedeacutek eacutes mindazok akik hiszik eacutes szeretik Krisztust -- mikeacutent Jaacutenos apostol tette -- leacutelekben haacutezukba fogadtaacutek ezt az anyaacutet[199] aki ily moacutedon a kezdettől azaz az Angyali Uumldvoumlzlet pillanataacutetoacutel kezdve beleszoumlvődoumltt az uumldvoumlsseacuteg toumlrteacuteneteacutebe eacutes az Egyhaacutez kuumlldeteacuteseacutebe Mi magunk is mindnyaacutejan akik a mai taniacutetvaacutenynemzedeacutek vagyunk kuumlloumlnoumlsen hozzaacute szeretneacutenk tartozni Uacutegy tesszuumlk ezt hogy teljesen ragaszkodunk az ősi hagyomaacutenyhoz s ugyanakkor teljes tisztelettel eacutes szeretettel vagyunk az oumlsszes kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg minden tagja iraacutent

Ezt pedig meacutelyseacuteges hittől remeacutenytől eacutes szeretettől indiacutetva tesszuumlk Ha ugyanis az Egyhaacutez eacutes az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek e neheacutez eacutes felelősseacutegteljes oacuteraacutejaacuteban kuumlloumlnoumls szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk annak hogy Krisztushoz forduljunk -- aki a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak erejeacuteben ura Egyhaacutezaacutenak eacutes ura az emberi toumlrteacutenelemnek is -- hisszuumlk hogy senki maacutes nem tud uacutegy bevezetni minket e miszteacuterium isteni eacutes emberi dimenzioacutejaacuteba mint Maacuteria Isten ugyanis senki maacutest nem vezetett be uacutegy e miszteacuteriumba mint Maacuteriaacutet Ebben aacutell az istenanyasaacuteg kegyelmeacutenek egyeduumllaacutelloacute volta Ennek az anyasaacutegnak nemcsak a meacuteltoacutesaacutega egyeduumllaacutelloacute eacutes megismeacutetelhetetlen az emberi nem toumlrteacutenelmeacuteben hanem egyeduumllaacutelloacute meacutelyseacutege eacutes teveacutekenyseacutegi koumlre tekinteteacuteben Maacuteria reacuteszveacutetele is -- eacuteppen istenanyasaacutega reacuteveacuten -- abban az isteni tervben mely az embert a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriuma aacuteltal uumldvoumlziacuteti

Ez a miszteacuterium ha szabad iacutegy mondanunk a Naacutezaacutereti Szűz sziacuteve alatt vaacutelt valoacutesaacuteggaacute amikor kimondta igen-jeacutet E perctől kezdve az ő szűzi eacutes anyai sziacuteve a Szentleacutelek kuumlloumlnleges segiacutetseacutegeacutevel Fiaacutenak dolgaacuteban jaacuter eacutes eleacutebe siet mindazoknak akiket Krisztus kimondhatatlan szereteteacuteben magaacutehoz oumllelt eacutes szuumlntelenuumll magaacutehoz oumllel Ezeacutert e sziacutev anyasaacutegaacutenak is kimeriacutethetetlennek kell lennie Ennek az anyai szeretetnek -- mely meghataacuterozza Isten Anyjaacutenak helyeacutet a megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacuteban eacutes az Egyhaacutez eacuteleteacuteben -- jellegzetesseacutege abban fejeződik ki hogy nagyon koumlzel van az emberhez eacutes minden viszontagsaacutegaacutehoz Ebben aacutell az Anya miszteacuteriuma Az Egyhaacutez pedig mely kuumlloumlnleges szeretettel eacutes remeacutenykedve tekint Maacuteriaacutera naproacutel napra bővebben akar e miszteacuteriumban reacuteszesedni mert benne ismeri foumll a maga mindennapi eacuteleteacutenek uacutetjaacutet is amely uacutet minden egyes ember

Az Oumlroumlk Atya szeretete mely az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacuteben a Fiuacute aacuteltal nyilvaacutenult meg akit az Atya nekuumlnk adott hogy mindenki aki benne hisz el ne vesszen hanem oumlroumlkkeacute eacuteljen[200] ezen az anyaacuten keresztuumll koumlzeledik feleacutenk eacutes ily moacutedon e szeretetnek minden ember szaacutemaacutera eacuterthető eacutes elfogadhatoacute jeleacutet kapjuk Ebből koumlvetkezően Maacuteriaacutenak az Egyhaacutez mindennapi eacuteleteacutenek minden uacutetjaacuten ott kell lennie Eacutes anyai jelenleacutete aacuteltal bizonyos az Egyhaacutez abban hogy valoacuteban Mestereacutenek eacutes Uraacutenak eacuteleteacutet eacuteli s hogy a Megvaacuteltaacutes miszteacuteriumaacutenak teljesseacutegeacuteből eacutel Ugyanez az Egyhaacutez melynek gyoumlkerei a mai emberiseacuteg eacuteleteacutebe nyuacutelnak afelől is bizonyos eacutes szinte tapasztalja hogy koumlzel van az emberhez minden emberhez s hogy az ő az ember Egyhaacuteza Isten neacutepeacutenek Egyhaacuteza

Aacutettekintveacuten ezeket a feladatokat melyek az Egyhaacutez uacutetjait eacutepiacutetőkre haacuterulnak -- azokra az utakra gondolunk amelyeket VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak első enciklikaacutejaacuteban vilaacutegosan kijeloumllt -- tudataacuteban az uacutetkoumlzben foumllmeruumllő vagy foumllhalmozoacutedoacute neheacutezseacutegeknek meacuteg inkaacutebb eacuterezzuumlk a szuumlkseacutegeacutet hogy a lehető legszorosabban Krisztushoz kapcsoloacutedjunk Lelkuumlnkben visszhangzanak az Uacuter szavai Naacutelam neacutelkuumll nem tehettek semmit[201] Nemcsak szuumlkseacutegeacutet eacuterezzuumlk hanem felteacutetlen parancsnak is tudjuk hogy az Egyhaacuteznak szuumlntelenuumll eacutes nagyon buzgoacuten kell imaacutedkoznia Mert csak az imaacutedsaacuteg keacutepes megoacutevni minket attoacutel hogy a raacutenk haacuteruloacute feladatok eacutes neheacutezseacutegek ne kriacutezist okozzanak hanem alkalmul eacutes szinte alapul szolgaacuteljanak ahhoz hogy egyre eacuterettebbek legyuumlnk Isten neacutepeacutenek az iacutegeacuteret foumlldje feleacute vezető zaraacutendokuacutetjaacuten a toumlrteacutenelemnek ebben a maacutesodik eacutevezred veacutege feleacute koumlzeledő szakaszaacuteban

31

Midőn pontot teszuumlnk elmeacutelkedeacuteseink veacutegeacutere eacutes alaacutezattal imaacutedsaacutegra suumlrgetuumlnk mindenkit azt akarjuk hogy aacutellhatatosak legyetek Maacuteriaacuteval Jeacutezus Anyjaacuteval egyuumltt[202] amint vele egyuumltt aacutellhatatossaacutegban imaacutedkoztak az Apostolok eacutes a taniacutetvaacutenyok az utolsoacute vacsora termeacuteben Jeruzsaacutelemben az Uacuter mennybemenetele utaacuten[203] Kuumlloumlnoumlsen is keacuterjuumlk Maacuteriaacutet az Egyhaacutez eacutegi Anyjaacutet hogy ebben az imaacutedsaacutegban melyet az emberiseacuteg uacutej Adventjeacuteben veacutegzuumlnk maradjon veluumlnk akik az Egyhaacutezat az ő egyszuumlloumltt Fiuacutenak titokzatos testeacutet alkotjuk Biacutezunk benne hogy ennek az imaacutenak erejeacuteből elnyerjuumlk a raacutenk is kiaacuteradoacute Szentlelket[204] eacutes iacutegy tanuacutei lehetuumlnk Krisztusnak egeacuteszen a foumlld veacutegső hataacuteraacuteig[205] mint az apostolok akik puumlnkoumlsdkor indultak el az utolsoacute vacsora termeacuteből

Veacutegezetuumll nagy szeretettel adjuk raacutetok apostoli aacuteldaacutesunkat

Kelt Roacutemaacuteban Szent Peacuteterneacutel 1979 maacutercius 4-eacuten nagyboumljt első vasaacuternapjaacuten paacutepasaacutegunk első eacuteveacuteben

II Jaacutenos Paacutel

Jegyzetek [1] Jn 114 [2] Jn 316 [3] Zsid 11 sk [4] Az Exultetből [5] Jn 167 [6] Jn 1526 sk [7] Jn 1613 [8] Vouml ApCsel 27 [9] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [10] Ef 38 [11] Jn 1424 [12] Vouml VI Paacutel paacutepa Ecclesiam Suam enciklika [13] Mt 1129 [14] Itt meg kell emliacutetenuumlnk VI Paacutel paacutepasaacutegaacutenak főbb megnyilatkozaacutesait melyek koumlzuumll maga is megemleacutekezett amikor 1978-ban Szent Peacuteter eacutes Szent Paacutel apostolok uumlnnepeacuten a szentmiseacuteben iacutegy imaacutedkozott Ecclesiam Suam Enciklika AAS 56 (1964) 609-659 pp Investigabiles Divitias Christi Apostoli leveacutel AS 57 (1965) 298-301 pp Mysterium Fidei Enciklika AAS 57 (1965) 753-774 pp Sacerdotalis Coelibatus Enciklika AAS 59 (1967) 657-697 pp Solemnis Professio Fidei AAS 60 (1968) 433-445 pp Humanae Vitae Enciklika AAS 60 (1968) 481-503 pp Quinque iam Anni Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 97-106 pp Evangelica Testificatio Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 63 (1971) 497-535 pp Paterna cum Benevolentia Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 5-23 pp Gaudete in Domino Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 67 (1975) 289-322 pp Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp [15] Mt 1352 [16] 1Tim 24 [17] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi Apostoli buzdiacutetaacutes AAS 68 (1976) 5-76 pp

32

[18] Jn 1721 Vouml Jn 171122 sk Lk 949 sk 54 [19] 1Kor 1510 [20] Vouml az I Vatikaacuteni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstituacutecioacuteja Cap III De fide n 6 in Conciliorum Oecumenicorum Decreta Ed Instituto per le Scienze Religiose Bologna 1973 ed 3 p 811 [21] Iz 96 [22] Jn 2115 [23] Lk 2232 [24] Jn 668 vouml ApCsel 48-12 [25] Vouml Ef 11022 425 Kol 118 [26] 1Kor 86 vouml Kol 117 [27] Jn 146 [28] Jn 125 [29] Vouml Jn 149 [30] Vouml Jn 167 [31] Vouml Jn 16713 [32] Kol 32 [33] Vouml Roacutem 125 1Kor 615 1017 1212 Ef 123 [34] Lumen Gentium 1 AAS 57 (1965) p 5 [35] Mt 1616 [36] Vouml Jeacutezus Sziacuteveacutenek litaacuteniaacuteja [37] 1Kor 22 [38] Gen 1 [39] vouml Gen 126-30 [40] Roacutem 820 19-22 Gaudium et Spes 213 [41] Jn 316 [42] Vouml 512-21 [43] Roacutem 822 [44] Roacutem 819 [45] Roacutem 822 [46] Roacutem 819 [47] Gaudium et Spes 22 [48] vouml Roacutem 511 Kol 120 [49] Zsolt 86 [50] vouml Ter 126 [51] vouml Ter 36-13 [52] vouml A szentmise IV kaacutenonja [53] Gaudium et Spes 37 Lumen Gentium 48 [54] vouml Roacutem 829 sk Ef 18 [55] vouml Jn 1613 [56] vouml 1tessz 524 [57] 2Kor 525 vouml Gal 313 [58] 1Jn 4816 [59] vouml Roacutem 820 [60] vouml Lk 15 11-32 [61] Roacutem 819 [62] vouml Roacutem 818 [63] vouml Summa Theol III Q 46 a ad 3 [64] Gal 328 [65] Az Exultetből

33

[66] vouml Jn 316 [67] vouml S Justinos I Apologia 461-4 II Apologia 7 (8) 1-4 10 1-3 133-4 Florilegium Pastristicum II Bonn 1911 81 125 133 pp Clemens Alexandrinus Stromata I 19 91 94 S Ch 30 117 p Ad Gentes 11 Lumen Gentium 17 [68] Nostra Aetate 3-4 [69] Kol 126 [70] Mt 1112 [71] Lk 168 [72] Ef 38 [73] ld az első pontot [74] ApCsel 1722-31 [75] Jn 225 [76] Jn 38 [77] vouml AAS 58 (1966) pp 929-946 [78] vouml Jn 1426 [79] VI Paacutel Evangelii Nuntiandi adhortatio n 6 AAS 68 (1976) p 9 [80] Jn 716 [81] vouml AAS 58 (1966) pp 936 sk [82] Jn 832 [83] Jn 1837 [84] vouml Jn 423 [85] Jn 423 [86] Ecclesiam Suam enc AAS 56 (1964) [87] Gaudium et Spes 22 p [88] vouml Jn 141 sk [89] Gaudium et Spes 91 p [90] Uo 38 p [91] Uo 76 p [92] vouml Ter 127 [93] Gaudium et Spes 24 p [94] Ter 128 [95] Gaudium et Spes 10 p [96] Uo 10 p [97] Uo 38 p Populorum progressio [98] vouml Ter 128 [99] vouml Ter 1-2 ff [100] Ter 128 Inter Mirifica 6 p Gaudium et Spes 74 78 pp [101] Lumen Gentium 10 36 pp [102] Gaudium et Spes 35 p Populorum progressio 14 p [103] Id a szociaacutelis enciklikaacutekat eacutes kuumlloumlnboumlző raacutedioacutebeszeacutedeket [104] XXIII Jaacutenos Mater et Magistra Pacem in terris VI Paacutel Populorum progressio [105] vouml Lk 1619-31 [106] Ld II Jaacutenos Paacutel beszeacutedei Latin-amerikai uacutetjaacuten [107] VI Paacutel paacutepa Octogesima adveiens 42 p AAS 63 (1971) p 431 [108] vouml Mt 25 31-46 [109] Mt 2542-43 [110] 2Tim 42 [111] XI Pius Quadragesimo anno enc 1931 Non abbiamo bisogno enc 1931 Divini Redemptor enc 1937 Mit brenneder Sorge enc 937 XII Pius Sunni Pontificatus enc 1939 [112] vouml 2Kor 36

34

[113] Gaudium et Spes 31 p [114] vouml AAS 58 (1966) 926-946 pp [115] Gaudium et Spes 22 p [116] vouml 1Kor 615 113 1212 Ef 122-23 215-16 44-5 530 Kol 118 35 Roacutem 124-5 Gal 328 [117] vouml 2Peacutet 14 [118] vouml Ef 210 Jn 114-16 [119] Jn 112 [120] vouml Jn 414 [121] Gal 44 [122] Jn 1125-26 [123] Halottak I prefaacutecioacuteja [124] Jn 623 [125] Vallomaacutesok I 1 Csel 33 p 1 [126] Mt 1230 [127] vouml Jn 112 [128] Gal 45 [129] Gal 46 roacutem 815 [130] vouml Roacutem 1513 1Kor 124 [131] vouml Iz 112-3 ApCsel 238 [132] vouml Gal 522 [133] Puumlnkoumlsdi szekvencia [134] Lumen Gentium 16 p [135] Uo utolsoacute fejezet [136] vouml Roacutem 815 Gal 46 [137] Roacutem 815 [138] vouml Roacutem 830 [139] Mt 2028 [140] Lumen Gentium 31-36 [141] Jn 1424 [142] Jn 118 [143] Dei Verbum 51021 [144] Dei Filius const cap 3 [145] Pastor Aeternus const Lumen Gentium 25 p [146] vouml Mt 2819 [147] Pastor Aeternus const [148] Lumen Gentium 18-27 p [149] Uo 12 35 pp [150] vouml Szent Aacutegoston Sermo 537-9 PL 38257 sk [151] Gaudium et Spes 44 57 59 62 pp Optatam totius 15 p [152] Jn 1424 [153] Jn 2021-22 [154] Sacrosanctum Concilium 10 p [155] vouml Roacutem 63-4 [156] Fil 28 [157] vouml Jn 526 1Jn511 [158] vouml Zsid 924 1Jn 21 [159] vouml 1Kor 620 [160] Jn 112 [161] vouml Roacutem 823

35

[162] Jel 510 1Peacutet 29 [163] vouml Jn 11-418 Mt 317 1127 188 Mk 111 Lk 1 32 35 322 Roacutem 14 2Kor 119 1Jn 5520 2Peacutet 117 Zsid 12 [164] vouml 1Jn 5511 [165] vouml Roacutem 51011 2Kor 518-19 Kol 12022 [166] Lumen Gentium 11 p [167] Sacrosanctum Concilium 47 p [168] Mysterium fidei enciklika AAS 57 (1965) 553-574 p [169] Sacrosanctum Concilium 47 p [170] vouml Jn 65258 146 Gal 220 [171] 1Kor 1128 [172] Mk 115 [173] Uo [174] vouml 1Peacutet 25 [175] Zsolt 506 [176] Mk 25 [177] Jn 811 [178] Mt 56 [179] vouml Congregatio pro Doctrina Fidei Normae pastorales AAS 64 (1972) 510-514 pp [180] AAS 58 (1966) 177-198 pp [181] Mt 2028 [182] XII Pius paacutepa Mystici Corporis enc [183] Jn 143 [184] Lumen Gentium 1 p [185] 1Kor 77 [186] Lumen Gentium 36 p [187] vouml Gal 51 [188] vouml Jn 1010 [189] Jn 1613 [190] vouml Roacutem 56 [191] Lumen Gentium 63-64 pp [192] Uo VII fejezet 52-69 pp [193] Allocutio in Vaticana Basilica habita AAS 56 (1964) 1015 p [194] Lumen Gentium 36 p [195] Uo [196] Zsid 210 [197] vouml Jn 1926 [198] vouml ApCsel 114 [199] vouml Jn 1927 [200] Jn 316 [201] Jn 155 [202] vouml ApCsel 114 [203] vouml ApCsel 113 [204] Lk 2429 [205] ApCsel 18

36

Page 15: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 16: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 17: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 18: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 19: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 20: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 21: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 22: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 23: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 24: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 25: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 26: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 27: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 28: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 29: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 30: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 31: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 32: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 33: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 34: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 35: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR
Page 36: II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR HOMINIS kezdetű enciklikája …szit.katolikus.hu/feltoltes/Redeomptor hominis.pdf · 2009. 9. 1. · Redeomptor hominis II. JÁNOS PÁL PÁPA REDEMPTOR