_ 4 6 8

Átlagos emelkedés a meghosszabbításon 1: 28. Legnagyobb „ „ 1: 25. K a n y a r u l a t o k , 373' és ennél nagyobb sugaruak. S i n e k , 44 font yardonk., 21" hosszúak, kapcsokkal. T a l p f á k . Egy sínhosszra 10 db. 8' h., sz. és 4" vastagok. K o c s i k . Néhány 8 kerekű, 6000 font nehéz. Több 4 kerekű, 2500 font

nehéz. 100 tonna teljsúlyból, 63 tonna tiszta súly. M o z d o n y o k . 6 kerekű, összekötött tender-mozdonyok. Belső hen-

gerek (12" és 17"). Kerék-átmérő 30", Caillet-féle átvezetési készülékkel. Szolgálatképes állapotban 14 V2—15 tonnát nyomnak. A szerkocsi (tender) 500 gallon köbtartalmú.

Ezen mozdonyok 125 tonnányi teljsúlyt húznak felfelé, (ebből 79 tonna tiszta súly). Az első 18 mfdön átl. 9 ang. mfd. (1.93 por. mfd.) sebességgel 52 tonna teljsúlyt (melyből 32 tonna tisztasúly), a meghosszabbítási pályán ugyanannyit 5 ang. mfd. sebességgel (1 por. mfd.) óránként.

Közli: A m b r o z o v i c s Béla.

II.

Vázlatok az amerikai építészet köréből.

a „Deutsche Bauzeítung" után.

I.

Annak, ki évek bizonyos sora múlva látogatja meg újra N e w-Y o r k o t , a világvárost, és annak központi részén, a híres B r o a d w a y - u s a szom-szédos utczákon első sétáját teszi, azonnal fel fog tűnni, hogy amaz élénk, tevékeny élet és folytonos változás árjában, melyet a legkülönbözőbb elemek-ből vegyült, bámulatosan szaporodó népesség s új, nagy horderejű közleke-dési eszközök idéztek elé, s mely egyéneket és eszméket, tulajdont és porté-kát újabb meg újabb jelenségek- és formákba öntve állít szemünk elé, a művészet, névszerint a műépítészet is, az újkor üdítő lehetői érintve, hatalmas léptekkel halad előre, s e téren is valóban sok figyelemre méltó, nagy és czél-szerü jött létre.

Mindenesetre valami sajátságos jelleggel bír csaknem mindenike az újabb amerikai építményeknek, mely az európai műépítészet eszményibb irányához szokott szemeink előtt nem lelne mindig feltétlen kegyelmet, s még az erede-tiség és határozottan kifejezett jellemsajátságára sem tarthat igényt, minden körülmények között. Azonban ezen iránynak is megvannak a maga, nem min-den nyomaték nélküli indokai ; mert az amerikai építésznek mindenekelőtt,

4 6 9 _

főleg N e w - Y o r k b a n , hol a telkeknek oly magas e'rtéke van, az építési te-reknek sokszor nagyon szabálytalan formáihoz kell alkalmazkodnia. Nem egy-szer kell c s a k i d e i g l e n e s e n k i b é r e l t h á z h e l y e k r e , tehát a bér-szerződés időtartamára való tekintettel, kevesebb tartóssággal épitenie, illető-leg feladatát lehető csekély költséggel megoldania. Az amerikai építésznek továbbá, különösen magánházak tervezésénél, az Európában ily mértékben egyáltalában még ki nem fejlődött, annyira általánossá nem vált, mondhatni túlhajtott kényelmi igényekre kell figyelemmel lennie, üzleti építkezéseknél pedig majd mindig azon feladattal megmérkőznie, hogy mindenekfelett va-lami f e l t ű n ő t , a mellett az üzlet kívánalmainak minden részben megfele-lőt teremtsen, mely a gyakorlati haszon mellett, az által, hogy környezetétől kissé elüt, úgyszólván az üzleti „re c l a m" szerepét is betölti, az elmenők te kintetét sajátságos formáival kikerülhetleniil magára vonván.

Midőn tehát az amerikai építészet köréből szándékozunk egyes képeket állítani az olvasó elé, azt mindenek előtt azon haszonra való tekintetből tesz-szük, melyet egy vagy más eszme, alkotás gyakorlati becsének összehasonlí-tása, megbirálása, mindenkor nyújt; eltekintve attól, hogy a szakembert a mű-vészet egyik vagy másik ágának előhaladása még azon esetben is kell, hogy érdekelje, ha az a helyes iránytól némi eltérést mutat; annyival inkább, mivel az amerikai építészet nagyobbszcrü eredményei mellett, egyszersmind oly tár-gyakra is akarjuk a figyelmet irányozni, melyek szorosabb értelemben az építészeti müiparra, annak anyagaira és eszközeire vonatkoznak.

Mint már fentebb is jeleztük, különösen New-Yorkban, a f e l t ű n ő , t ú l h a l m o z o t t a n d í s z í t e t t h o m l o k z a t o k r a való törekvés, főleg üzleti czélokra van irányozva. Ezen mania 1863-ik évben veszi kezdetét, s az amerikai építészet történetében nevezetes fordulópontot képez. Az említett évben jöttek létre ott — tömegesebben, mint bármikor azelőtt — számos im-ponáló mérvű építmények, mind túlhalmozottan díszítve. Ezen irány még fo-kozódott a párisi világtárlat óta itt elterjedni kezdő M a n s á r d - f e d e l e k által, melyek most már — részben a lakható részek szaporítása végett — még régibb épületeknél is utólagosan derüre-borúra alkalmaztatnak.

Az amerikai építészet legfeltűnőbb jelenségei közé kell számítanunk) legalább európai continentális fogalmaink szerint, az e g é s z e n v a s b ó l e l é á l l í t o t t é p ü l e t e k e t , h o m l o k z a t o k a t , melyek azonban az illető gyárosok buzgalma daczára is, még máig sem nyertek általános elterjedést, leginkább azért, mivel tüzbiztosságuk nom áll minden kétségen felül; mely tulajdonság New-Yorkban, hol az égéseket jelző vészharang oly gyakran kon-dul meg, feltétlenül szükségesnek tartatik. Mindamellett N e w - Y o r k már is sok vasépítményt mutathat fel, mely, kivált hol a müdiszítés és a külformák gazdag változatossága főczélul tekintetik, versenyez a köépületekkel, a meuy-nyiben jutányosabban, könnyebben eléállítható, s a mellett még a nagyobb tartósság előnyével is bír. Egészen vasból, alapjuktól a fedélgerinezig vannak

_ 4 7 0

építve például: a „Fu 11o n - S t r e e t F e r r y " és „S o u th F e r r y"*) té-res csarnokai, valamint New-York köztéri építményeinek egyik legszebbike a C o o p e r - I n s t i t u t közelében. Ez idő szerint pedig a „ N ö v e l t y - I r on-W o r k s " híres vasgyáraiban egy t e m p l o m h o m l o k z a t á n a k alkotó részei készülnek e g é s z e n v a s b ó l , mely eredeti minden tekintetben, s melyet a XVII. táblán rajzban mutatunk be.

E templom homlokzatának minden részei: a fal külső felülete, ajtó- és ajtófelek, oszlopok és pillérek vasból vannak öntve, s csak némi részben — hol köterő és ellentállási képesség tekintetében czélszerübbnek mutatkozott — lön vert vagy hengerezett vas alkalmazva. Az egyes darabok összekötése öntött vaslemez-toldalékok által, melyeket vas-csavarok szorítanak egymás-hoz, eszközöltetik, melyek úgy vannak alkalmazva, hogy az előrészen a szem azokat fel nem födözheti. A hatalmas vasoszlopok belül üregesek, külső felü-letük gondosan esztergályozott; az oszlopfejezet rendesen két darabból áll, a levéldísz, csigák stb., valamint a párkányzatok diszítménye, mind külön ta-gozatokból készül, melyeket utólagosan csavarokkal erősítenek meg illető helyeikre. Általában az építménynek minden egyes darabjai már a gyárban úgy vannak elkészítve, gyalulva, kimérve, hogy azoknak összeillesztése min-den nehézség nélkül a legpontosabban eszközölhető. Egy ily vashomlokzat fölépítése aztán oly biztos nyugodtsággal, oly gépies gyorsasággal és könnyű-séggel történik, hogy annak fokozatos előhaladását szemlélni ép oly érdekes, mint bármely díszes kőhomlokzatét. Czélszerü festő-máz alkalmazása által nyeri meg aztán jellegének megfelelő kinézését az egész építmény, mely a régi, közönséges modorú építkezések fölött az előállítási idő rövidebb volta, a ráfordított kevesebb munkaerő és költség, valamint a rajta későbben szükségessé válható igazítások legkönnyebb módon eszközölhetése által tűnik ki.

II.

Daczára az ez idő szerint nem épen legkedvezőbb pénzviszonyoknak, az építési tevékenység N e w-Y o r k b a n és környékén rendkívül élénknek és speculativnak nevezhető. Például Lo n g - l s 1 an db a n már abban működ-nek, hogy azon előnyöket, melyeket az e a s t-r i v e r i tengerkarnak át-hidalására R o e b l i n g által tervezett híd nyújthat, a szomszédos vidékekre nézve hasznosítsák — egészen azon modorban, miként ilyszerü vállalatok itt születni szoktak; mert ha mi Európában vasutakat építünk a végre, hogy már létező városokat, piaczokat összekössünk : Amerikában közlekedési eszközö-ket hoznak létre azért, hogy még épen nem, vagy kevésbé népes vidékeket betelepíthessenek, s melyek eddig csekély jelentőséggel bíró országrészeket

*) N e w-Y o r k és B r o o k l y n közt az Eas t -Rivereu át közlekedő gó'zkompok állo másai. A s z e r k.

_471

keresettekké, fontosabbakká átvarázsolni lesznek hivatva.. Az ez irányban elérhető siker legfeltűnőbb példáját New-York közelében találjuk. Kilencz évvel ezelőtt a szomszédos „R o c k 1 an d-C o u n t y" még csak gyéren volt betelepítve. Ekkor a H u d s o n jobb partjának hegyszakadékain át, a fo-lyammal párhuzamosan vasút építtetett, s a vad, sziklás, mocsáros vidék, mint-egy varázsütésre, igéző szépségű hegyitájjá változott át, gazdagon behintve festői kinézésű mezei-lakokkal, míg a vasút egyes állomásai jelentékeny váro-sokká nőtték ki magokat. Nagyban segíté elő e lendületet, felvirulást a vasúti menetrend czélszorü beosztása, mely vonatait a new-yorki üzleti órákkal hozá czélszerií összhangzásba, és a közlekedést egész évre szóló bérletek által tevé olcsóvá és kényelmessé. Napi munkája bevégzése után száz meg száz üzlet-ember rohan a vasútra, s hagyja háta mögött a nagy, zajos várost, hogy a Rock-lar.d County valamely pontján, 20—30 ang. mfd. távolságra fekvő csendes, vonzó mezei lakába meneküljön, s családja körében és a szépségekben'gazdag vidék szemlélésének élvezete között töltse el a nap hátra levő részét.

Ily módon fogja R o e b 1 i n g hídja is a települök egész raját hozni L o n g-I s l a n d számára, s annak vidékét merőben átalakítani. Ennek reményében már is nagyszámú mezei lakok, villák, cottage-ok emelkednek ott, melyek iizérkedési szempontból építve, eladásra vannak szánva. Ilynemű építkezések ismertetése nem lesz talán olvasóinkra nézve egészen érdeknélküli, habár nem érthetnének is egyet az amerikaiakkal, kik, különösen villáik belső berende-zését illetőleg, azon meggyőződésben élnek, hogy e tekintetben Európának egyetlen nemzete sem közelíti meg őket. Ezen villák mintaképeként a XVII. és XVIII. táblán két mezei lak nézetét és alaprajzát adjuk, melyeket bizonyos J u d d nevü gazdag laptulajdonos épített F1 u s h i n g b a n, Long-Island egy kis városkájában.

Az említett mezei lakok mindenike egy földalatti pincze-osztálylyal, földszinti rész-,első és egy födél alatti emelettel (úgynevezett „att icK -al) bír. A földszinti osztályban vannak a tulajdonképeni lakrészek, elfogadó- és ét-termek stb., melyek közül a szomszédos részek igen gyakran, toló-ajtók segé-lyével téresebb helyiségekké egyesittethetnek. Az I. emelet a nagy és kényel-mes háló- és fürdő-szobákat foglalja magában, míg a II., födél alatti emelet a cselédszobáknak, ruhaszárító helyiségek s a gyermekek játszótéréinek vannak berendezve. A konyha, vagy a pincze-helyiségekben, vagy a földszinthez ra-gasztott melléképületben van elhelyezve.

Az építési tervezet különös sajátságául kell tekintenünk a lak közép-részét átszelő folyosót, mely a főbejárót és az emeletekbe vezető lépcsőzetet foglalja magában, melyből minden lakszobához külön bejárás vezet, s mely azok közt az összeköttetést eszközli. A földszinti részhez még, részint nyitott, részint üveggel födött — ez utóbbi esetben mint lakosztály, a ház északi, hű-vösebb oldalán — előcsarnokok és tornáczok vannak hozzáépítve. Az egészet megkoronázza egy-két négyszegű torony — látóka — melynek minden oldalra

A m. mérn.-egyl. közi. I I I . köt. 2 <

_ 4 7 2

szolgáló ablakai a körülfekvő vidékre messzi kilátást nyújtanak, mely épen e ponton kiválóan szépnek nevezhető, mivel onnan az egész város, a flushingi öböl, s a long-islandi szrrosnak egy része — melyen a járó-kelő hajóknak át kell evezniök — egészen a Iludson mentében emelkedő liegygerinezig átte-kinthetők. Egyes szobáknál kiálló erkélyablakok — tér és elönyösebb ki-látás kedvéért — vannak alkalmazva, melyek egyszersmind a homlokzatok ékítésére is szolgálnak.

A helyiségek méretei 13/is és 15/2i angol láb közt váltakoznak; az elő-csarnok, vagyis inkább középfolyosó 8'/2 láb széles; a földszinti rész 11 '/2, az első emelet 81/2 , a fedél-alatti pedig 8 angol láb magas.

Az alap- és pinczefalak terméskőből vannak rakva, melyek 5 lábnyira emel-kednek fel a talaj fölött; a felsőbb részek falait faváz közötti terméskő-rakás képezi; kívülről 10" széles, 1'' vastag deszkaburkolatot kap az épület. A desz-kák illesztékei a jelen esetben külön léczekkel vannak fedve, mi által a bur-kolat kellemesebb tekintetet nyer. A födél franczia M a n s a r d-forma, moly alak az 1867-iki párisi világtárlat óta kezd itt lábra kapni, s melynek felső, laposabb része pléhvel van födve, a meredekebb oldalrészek pedig palakő-lemezekkel, kettős asphaltos nemezréteg fölött, mely a nyirok és nedvesség behatolását lehetetlenné teszi. Az épületnek küldiszítményei fából vannak fa-ragva, metszve s felülete világos-szürke festékmázt kap, a díszfaragványok sötétebb árnyalatával; míg a belső részek többnyire dió- és tölgyfa színre vannak festve.

A ház belső elrendezésének, felszerelésének tökéletes kényelmére rend-kívüli figyelem van fordítva, s annak egyik feltűnő sajátosságául, az apró házi-szerek tartására szánt f a l i s z e k r é n y e k n e k rendkívül nagy számát kell említenünk, mely az idézett nyári lakok egyikében nem kevesebb, mint 21 d a r a b r a megy föl! A háló-osztályok mindenikében mosdás- és öltözkö-désre külön, elzárható boltozott fülke van berendezve, állandó mosdókészü-lettel, melynek felső része és a falvéd, márványnyal van burkolva s hová épen úgy, mint a fürdőszobákba, külön rézcsapokon, meleg és hideg víz bármely perezben bevezethető. A hideg víz a fedél-alatti falazott tartányból jön, mely tisztitó készüléken átszűrődve megtisztúl, s vagy a vezető csövekbe ömlik, vagy egy más, földalatti cisternába gyűl össze. Ez utóbbi helyről nyeri szük-ségletét a konyha, kellő helyre alkalmazott szivattyú segélyével; míg egy más, nagy nyomó-szivattyú által ugyanonnan a felső tartány, kiürülése esetére, újra megtöltethetik. Gondoskodva van kis szellentyíí alkalmazása által arról, hogy a kényelmeskedő cselédek ennek vizét el ne pazarol-hassák a konyha számára, mely — mint épen mondva volt — a cisterná-ból kell, hogy magát ellássa. A meleg víz 50 gallon tartalmú réz-üstben (f) hevíttetik, a konyha, fürdők, mosdók és mosóházak számára egyaránt. A víz-vezeték ólomcsövei, fagy elleni biztosítás czéljából, a kémények szomszédsá-gában, fölnyitható és mindig hozzáférhető üvegeken vonulnak át; a fedél-

4 7 3

alatti tartány pedig a feljáró lépcsőzet nyilása felett úgy van elhelyezve, hogy a felszálló meleg lég, befagyás ellen teljesen biztosítja azt. A vízvezeték összes költségei nem haladják meg a 70U dollárt.

Alakház minden helyiségeinek f ű t é s e melegített levegő által törté-nik, mely a pinczének egyik megfelelő részében — rendesen az északi oldalon hol a fris lég beáramlása legélénkebb — fejtetik, oly szerkezetű kemenczében, melynek felső részéből a beöntött kőszén lassanként önmagától húll alá a tűz-hely rostélyára, igen ezélszerűen és egyenletesen táplálván a tűz égését. Ezen-kívül a főbb lakrészekben csinosan díszített márványkandallók is találhatók. Végre a szobák szellőztetése, a padlat és mennyezet alatt ügyesen alkalma-zott, tetszés szerint nyitható és zárható szellentyük segélyével, a legtökélete-sebben eszközöltetik.

Az egész épület gázzal v i l á g í t t a t i k , s annak minden részeibe j e l z ő c s e n g e t y ü k szolgálnak; az étteremből a konyhába hangcsövek vezetnek, valamint a hálószobákból az előcsarnokba, úgy, hogy ha valaki éjjel jönne, azzal beszélni lehessen a nélkül, hogy felkelni kellene. A konyhából az étte-rembe egy önmozdonyú felhúzó készület (c) közvetíti a szolgálatot. A ./ helyi-ségben mosókészület áll, oly ezüstnemü stb. tisztítására, mely, nem akarják, hogy a konyhába jusson, smely mindjárt ott is tétetik el. A háztelkek homlok-oldala 225' széles.

Egy ily mezei lak építési költségei, belső felszereléssel, az azt környező kert beállítása- és korlátaival együtt, a telek értékén kívül, 12,000 dollárra számíthatók.

Közli: H o r v á t h S a m u .

2 7 *