Sajószentpéter város közéleti lapja

INGYENES IX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

2016. július-augusztus-szeptember

SzentpéteriKrónika

MozaikSzentpéteriKrónika

2

Címlapsztori2016. július-augusztus-szeptember

Sajószentpéter a hetvenéves Nagy Feróval együtt ünnepelt

Ebből az alkalomból, vala-mint az észak-borsodi telepü-lés több évszázados történetétalakító elődök iránti tisztelet-ből, az önkormányzat nagy-szabású ünnepséget rendezett,amelyet azóta minden évbenmegtartanak. Nem volt ezmásképpen idén sem, hiszenSajószentpéter június 23-a és26-a között ismét a programokhelyszínévé vált. Aki kiláto-gatott a művelődési központelőtti térre, árusok forgatagát,vidámparki játékokat, körhin-tát, dodzsemet, koncerteket éslátványos programokat kapottcserébe. A rendezvény egyikfő eseménye Nagy Feró és aBeatrice koncertje volt. Ha-zánk bőrkabátos fenegyerekétmég az is ismeri, akit amúgynem nagyon foglalkoztat arockzene. Az idén hetvenévesNagy Feró egy egész országottanított meg számolni, hiszentőle tudjuk azt, ha nyolc órátdolgozunk és ugyanennyit pi-henünk, mennyi időnk kell,hogy maradjon a szórakozás-ra, valamint hasznos meteoro-lógiai tanácsokkal is szolgált,

hiszen azt is elmesélte né-hányszor, hogy milyen volt azigazi nyár. A koncert utánadott nyilatkozatát, amelybenbeszél munkáról, zenélésről,az ős Beatriceről, valamint amostani formációról, az aláb-biakban olvashatják.

- Ön mindenképpen szeren-csésnek érezheti magát, hi-szen a zenekarban az egyikfia dobol, a másik pedig me-nedzserkedik. A mondás sze-rint két dudás nem fér megegy csárdában. Milyen szen-tencia vonatkozik háromra?- Hál' istennek nagyon jólmegférünk. A többi taggal isnagyon jó a kapcsolatunk, tu-lajdonképpen mind a testvé-reim, hiszen már húsz éve ze-nélünk együtt.

- Ha visszamegyünk a hetve-nes évek végére, és az ősBeatrice dalait összevetjük amostaniakkal, akkor Önszerint mik a különbségek,és miben hasonlítanak ezeka nóták?- Szerintem csak lelkiekben

2009-ben hagyományteremtő jelleggel rendezték meg azelső városnapokat Sajószentpéteren. Nem kisebb alka-lom adta az esemény apropóját, mint a település várossányilvánításának 20. jubileuma.

hasonlítanak vagy mondani-valóban. De ez már egy egé-szen másik világ. Nem szeret-ném egy kiöregedő zenekarélén végezni, és abból élni,hogy 1978-ban írtunk pár slá-gert. Az ember sokat változik,ez természetes. Közben válto-zik a világ is. Ha belegondo-lok, akár manapság rapper islehetnék, bár oda még nem ju-tottunk el. Azonban a reperto-árunkban szerepel egy rap pa-ródia is. Igazából más az életma, mint 1978-ban, így enneka kornak a dolgairól éneklünkelsősorban.

- Az idén tölti Ön a hetvene-dik életévét. A világon fér-fiak milliói vannak, akik félkarjukat is odaadnák azért,hogy ennyi idősen így nézze-nek ki. Van valami titka en-nek?- Nem vagyok én hetven.Negyven vagyok körülbelül, alelkem szerint huszonöt, a ma-gasságom pedig körülbelül

185. Szóval belülről ezt én tel-jesen máshogy érzem. Igazá-ból nem tudom, azt hiszem,ennek nincs titka. Szeretek él-ni, szeretek zenélni. Azt tu-dom tanácsolni, hogy aki elériaz ötven évet, sürgősen kezd-jen el sportolni! Én egy hétenkétszer eljárok focizni. Mástitok nincs.

- Azt hallani a médiában,hogy Önnek manapság is sokterve van. Beavatna minketis ezekbe?- Szeretnék új nótákat írni.Azt hiszem, négy vagy öt évenem adtunk már ki új dalokat.Kettő már el is készült. Ezekközül az egyik arról szól, hogyne legyél lúzer. Ha bármitrosszul csinálsz, ne magadathibáztasd, hibáztasd a világot.Ebből is látni, hogy a hülyeséghatártalanul uralkodik a zene-kar háza táján, és vélhetőlegezen a vonalon már nem is fo-gunk változni.

Bájer Máté

Nagy Feró 70 évesen is karizmatikus egyéniség

Lelkes közönség előtt játszottak több mint másfél órát

Mozaik SzentpéteriKrónika

3

IX. évfolyam 3. szám

Augusztus 20-a Szent Istvánkirályunk ünnepének a napja,ez a nap a keresztény magyarállamalapításnak és a magyarállam fennállásának emlék-napja. Az emberektől termé-szetesen nem lehet elvárni,hogy a történelmi eseménye-ket a krónikák pontosságávalmondják vissza, mégis, ez azünnepünk rengeteg szállalkötődik a történelemhez, és azidő múlásával folyamatosanváltozott. Először az új kenyérü n n e p é n e k n e v e z t é k e laugusztus 20-át, majd az újalkotmány hatályba lépését –mint új, szocialista államala-pítást – 1949. augusztus 20-áraidőzítették. Ezután augusztus20-át az alkotmány napjakéntünnepelték 1949 és 1989 kö-zött. Az Elnöki Tanács tör-

vényerejű rendelete aztán1950-ben a Magyar Népköz-társaság ünnepévé is nyilvání-totta ezt a napot.Szent István ünnepének igazirehabilitációja 1991-ben tör-tént meg, innentől lett újraaugusztus 20. a Magyar Köz-társaság hivatalos állami ün-nepe.Amit manapság a legtöbbenlátnak benne, az a hosszú hét-vége. Egy olyan piros betűsnap a kalendáriumban, amikicsivel több pihenést biztosíta dolgos emberek számára.Sajószentpéteren, a hagyomá-nyok megőrzése mellett, azönfeledt szórakozás jegyébentelt el augusztus 20-a. Ekkorkerült sor ugyanis városunk-ban a már hagyományosnakmondható Szent István-ün-

nepre.A programsorozat kora dél-után a játszóház megnyitásá-val indult. Volt az MSK előttugrálóvár, arc- és testfestés, agyerekek a trambulinon tesz-telhették ügyességüket, és per-sze az ünnepségek elmaradha-tatlan szereplői, a bazárosok isszép számmal jelentek meg. 15órától indult a BMW-driftbe-mutató a kézilabdapályán.A sikító gumik, a füst és anyaktekerő kanyarok szerel-mesei igencsak kedvüket lel-hették az autók piruettjeiben.16 órától vette kezdetét az ün-nepi műsor, melynek szónokaPerényi Barnabás, a Sajó-szentpéteri Kossuth Lajos Ál-talános Iskola igazgatója volt.Történelem szakos tanárkénthiteles gondolatokkal tudtaalátámasztani mondanivaló-ját, melynek summája az volt,hogy milyen üzenetet hordozaugusztus 20. a mai kor embe-rei számára. A beszédet köve-tően zenés-verses produkciókövetkezett. Szent Istvánhozköthető dalok és versek csen-dültek fel az ÓMI Zenés Szín-ház előadásában. EzutánJármi Zoltán görög katolikusparókus és Major Zsolt refor-mátus lelkipásztor megszegteés megszentelte az új kenyeret.Az ünneplő hívők ezután a pó-diumhoz járulhattak, hogymegkóstolhassák a megszen-telt kenyeret, amely Krisztusszent testének jelképe. A szín-padot később a BlackriderSegyüttes vette birtokba, őkcountry és ír népzenei rigmu-sokat szólaltattak meg, a kö-

zönség legnagyobb örömére.Míg zajlott a műsor, a színpadmellett megkezdődött a virág-kötőverseny, ahol kicsik és na-gyok egyformán lemérhettéktudásukat, kreativitásukat. Aszínpadon a BlackriderS-t,maradva a folklór hagyomá-nyoknál, a Szinvavölgyi Tán-cegyüttes követte, akik lenyű-göző tánctudásukkal ékesí-tették az ünnepi műsort. Estemegkezdődött az augusztus20-i program utolsó eleme,méghozzá Abebe Dániel, is-mertebb nevén Bebe koncert-je, aki a Back II Black együt-tes énekeseként vált ismertté.Az előadásában közismert slá-gerek, csípőmozgató nóták ésközönségkedvenc dalok búj-tak a mikrofonba, majd ahangfalakon keresztül a kö-zönség fülébe, hogy ott mo-soly, tánc és taps formájábanteljesedjenek ki. És aki azongondolkodott, hogy hogyankerült a cikk címébe Afrika, azkicsit most szomorú lehet,mert biztosan lemaradt erről afergeteges koncertről.

Bájer M.

Szent István, új kenyér és AfrikaÚjabb ünnep, újabb élmények:

Jármi Zoltán görög katolikus parókus és Major Zsoltreformátus lelkipásztor szentelte meg az új kenyeret

Kicsik és nagyok egyaránt bizonyíthatták kreativitásukat

Színpadon a Szinvavölgyi Néptáncegyüttes

Bebe apai ágon etióp származású

Ez a nap a majálisok ideje, a rotyogó bográcsok dátuma,a tűzijátékok piros betűs mulatsága. Ám ezen felül mégvalami egyébről is szól.

BemutatjukSzentpéteriKrónika

4

A kutató: Prof. Dr. Csőke Barnabás

Dr. Csőke Barnabás, a Mis-kolci Egyetem professzoremeritusa az idei Szent István-napi ünnepség keretébennemzetközileg is jelentős ok-tató, kutató és fejlesztő mun-kája elismeréseként a „Ma-gyar Érdemrend Lovagke-resztje” állami kitüntetést ve-hette át a Pesti Vigadóban. Jóalkalom arra, hogy szülőföldjeújra felfedezze őt, ehhezigyekszem olvasóinknak se-gítséget nyújtani.

- Engedd meg, hogy a városlakóinak nevében is szívbőlgratuláljak ehhez az elisme-réshez! Számodra mit jelentez a díj?- Köszönöm a gratulációt,

ennek is örülök, mint a díjnak,amit ötven év alatt - bár meg-lehetősen független helyzetű -állami alkalmazottként vég-zett munkámmal kiérdemel-tem.- Bár sok időt töltesz itthon,mégis keveset tudunk rólad.Mesélj kicsit magadról!- 1946. január 6-án, Sajószent-péteren születtem Csőke Bar-nabás és Tóth Irén első gye-rekeként, akit később még há-rom lány és egy fiútestvér kö-vetett. Csodálatra méltó szüle-im a kemény munka mellettnagyon tudatosan segítettékaz életünket. A nagycsaládbantermészetes volt, hogy a gyere-kek munkája a képességükszerinti tanulás. Szüleink éle-

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy bemutassam azokata sajószentpéteri kötődésű embereket, akik bár látókö-rünkből kissé eltávolodtak, valamely területen olyan ki-magasló teljesítményt nyújtanak, amivel a városnak isdicsőséget szerezve példaként szolgálhatnak mindenki,különösen a fiatalok számára. Akiket a jó sorsuk a szü-lővárosuktól tovasodort ugyan, ám így is öregbítik annakhírnevét. A mi csillagaink, akik ragyogjanak bármilyenmagasan, mégis vetül fényükből néhány sugár miránk is.Ők vallanak emlékeikről, pályájukról, sikereikről. Éle-tükről.

tének középpontjában a jö-vőnk, testi-szellemi fejlődé-sünk biztosítása volt: sokatfoglalkoztak velünk, testvériszeretetre neveltek, könyvtár-ba jártunk, édesanyám refor-mátus vallását örökölve kon-firmáltunk is.- Hamar eljöttek az elemistaévek.- Az általános iskolába szülő-városomban jártam, átadásaután a 3. számúba. Mindenegykori tanáromnak hálás va-gyok, különösen Rák Antalnéelső osztályos tanítónőmnek,felsőbb osztályos osztályfőnö-keimnek, Farkas Oszkár ma-tematika- és Hegedüs Lukácsföldrajztanáromnak, akik atudás mellett belénk plántál-ták a tanulás- és a tudásszere-tet is.- Bizonyára ez vitt a közép-iskolába.- 1964 szeptemberétől min-den nap bevonatoztam Mis-kolcra, a Földes Ferenc Gim-náziumba. Kemény, szigorú,de igazságos tanárainknál a ta-nulmányi munka megítélésé-nél csak a tudás számított.Baczó Balázs osztályfőnö-künk, aki a matematika- és alatintanárunk is volt, amellett,hogy tárgyait nagy szeretettelés igen eredményesen oktatta,műveltségünk és viselkedés-kultúránk csiszolásáról is gon-doskodott. Én sportoltam is:futottam, majd sífutóverseny-ző és síszakosztály-vezető islettem. 1967-ben a középisko-lai válogatott tagjaként nem-zetközi versenyen szerepel-tem Romániában.- Onnan – mint gólya – egye-nesen a Dudujka-völgyigrepültél.- Híresen jó osztályunkból1964-ben mindenkit felvettekoda, ahová jelentkezett, én amiskolci Nehézipari MűszakiEgyetem Bányamérnöki Ka-rának lettem „gólyája”. Az el-ső években a matematika, a fi-zika és a filozófia, majd szak-

mailag Zambó János és TarjánGusztáv professzor urak elő-adásai voltak rám igen nagyhatással. Részt vettem a tudo-mányos diákköri (TDK)munkában is, ahol megtapasz-taltam a laboratóriumi kutató-munka örömét. A nyári terme-lési gyakorlatot egy frontfej-tésben, édesapámmal egy csa-patban dolgoztam le, itt tanul-tam meg tisztelni a föld alattimunkát. Egyetemistaként abányász- és a diákhagyomá-nyokon keresztül megéreztema szakmai összetartozás fon-tosságát, közösségformáló ere-jét.- A szakestélyeken túl életedegy lényeges fordulópontja iskötődik ezekhez a szép évek-hez.- Az egyetemi évek örömeiheztartozik, hogy 1968-ban, ne-gyedéves koromban megháza-sodtam. Feleségem, FandákErzsébet (aki általános iskolaiosztálytársam is volt a Sajó-szentpéteri 3. Számú Általá-nos Iskolában) földrajz-rajzszakos tanárként ekkor vég-zett az egri Tanárképző Főis-kolán. A sors akaratából gyer-mekünk nem született, eztvalamelyest pótolta, hogy hi-vatásunkban mindkettenfiatalokkal voltunk körülvéve.- Mint komoly házasember,átültél az asztal másik olda-lára.- 1969-ben bányaművelő mér-nöki oklevelet szereztem, éselnyertem az Ásványelőkészí-tés Tanszéken egy ösztöndíjasgyakornoki állást, egy év múl-tán egyetemi tanársegédnekneveztek ki. Lassan világossávált előttem a „jó pap is holtigtanul, mégis bután hal meg”szólás igazsága. 1973-75 kö-zött készítettem első összefog-laló munkámat, a "Bauxitokdúsítási lehetőségének vizsgá-lata" című egyetemi doktoridisszertációmat, amit 1976-ban "Summa cum laude" mi-nősítéssel védtem meg, és

Szentpéteri csillagok2016. július-augusztus-szeptember

Csőke professzor úr Lázár Jánoskancelláriaminisztertől vette át az elismerést

Bemutatjuk SzentpéteriKrónika

5

kineveztek egyetemi adjunk-tusnak. E témával kapcsolatoskutatásiamat az 1976-1986 kö-zött folytatott mélyreható kí-sérletekkel összegeztem, ésmegszereztem a műszaki tu-domány kandidátusa fokoza-tot. 1985-ben a tanszék labora-tóriumának vezetője lettem,1986- tó l tanszékvezető-helyettes is, míg 1987-ben el-nyert pályázat alapján egyete-mi docensi kinevezést kap-tam. 1988-ban vendégdocens-ként oktattam a Freibergi Bá-nyászati Akadémián. 1995-ben, még docensként elnyer-tem a tanszékvezetői státuszrakiírt pályázatot. A törekvé-sem, hogy a nemzetközi folya-matokkal lépést tartsunk, csa-patmunkában igyekeztemmegvalósítani. Szemem előtt aköltő Reviczky Gyula intel-mével: „Tudni, s tanulni sokatlegfőbb emberi díszünk: Deegyedül mindent tudni csak abuta vél”.- Ezt magadra nézve is kö-telezőnek tartod, szünet nél-kül képzed magad. Volt, hogykét végén égetted a gyertyát.- 1997-ben a Doktori Tanács -a megszerzett kandidátusi cí-mem alapján - doktori (PhD)fokozatot adományozott. Azelőször kiírt 1997. évi pályáza-ton elnyertem a SzéchenyiProfesszori Ösztöndíjat. 1998-ban a sikeres eljárás eredmé-nyeként a Miskolci EgyetemHabilitációs Bizottsága Dr.habil.-lá nyilvánított. 1998.július 1-jén a Magyar Köztár-saság Elnöke egyetemi tanárránevezett ki. A sors majdnemmeghiúsította, hogy profesz-szorként valóban folytat-hassam a megkezdett munká-mat. 1998 őszén - erős dohá-nyosként - szívinfarktust kap-tam, amit épphogy túléltem.Választanom kellett hát, s aszemélyes érvényesülésemetháttérbe szorítva a tanszékimunkámra helyeztem a hang-súlyt. Utóbb az élet engemigazolt. 2009-ben tanszékünkNyersanyag-előkészítési és

Környezet Eljárás-technikaiIntézetté vált. Irányításommellett elkészültek a szakterü-letünk bolognai képzési rend-szer BSc és MSc szintű tanter-vei, tananyagai és az akkredi-táció pályázati anyagai, amely-nek készítésekor már szemelőtt tartottam azt a mondást,hogy „Az elme nem teherhajó,amit merülésig tele kell tölte-ni, hanem tűz, amit meg kellgyújtani.”(Plutarkhosz). El-jött az idő, amikor a vezetőimegbízásomtól meg kellettválnom. Könnyű szívvel tet-tem: amit lehetett, amit tud-tam, elvégeztem. 2010-ben,nyugdíjazásom miatt, kértemfelmentésemet, az idén pedigmegkaptam a professor emeri-tus címet.- Tizenöt találmányod van,de azt mondják, hogy a jóprofesszor az, aki iskolát tudteremteni.- A legnagyobb sikeremnekazt tartom, amivel a kitünte-tést is indokolták: nemzetkö-zileg széles körben ismert ku-tatóműhellyé vált tanszékünkés intézetünk. ValamennyiPhD doktori fokozattal ren-delkező fiatal oktatónk-kuta-tónk nemzetközileg is elis-mert szaktekintély.

- Kudarc ért a pályádon?- Természetes, hogy eseten-ként kiderül, hogy a választottút nem, vagy csak részbenmegfelelő. S ekkor az a feladat,hogy rá kell találni a helyesútra, ez maga a fejlődés. Ez ve-zethet a kiegyensúlyozottsá-gon át a boldogsághoz.- Ha jól tudom, te az egyresúlyosabb hulladékprob-léma megoldásán is munkál-kodsz.- A hulladékgazdálkodás, elő-készítés, feldolgozási techno-lógiák, eljárások és berendezé-sek fejlesztése is a szakterüle-tem. Gyakorlatilag mindenhulladékot (mint nyersanyag-forrást) fel lehet, fel kell dol-gozni, csak pénz és akarat kér-dése. A legjövedelmezőbbtechnológiájú feldolgozóüze-met kell megépíteni, és fegyel-mezetten üzemeltetni. Amit(lehetőleg szelektíven) nemgyűjtünk össze, az nem hasz-nosulhat. Van még hová fej-lődnünk.- Bányamérnökként hogyanlátod a bányászat jövőjét?- Csak a szükség nyittatná kiújra a bányákat, az atomener-gia prioritása is ellene hat, afelhalmozott tudást mégismindenképpen fenn kell tar-

tani. A környék szenei tüzelés-re nemigen alkalmasak, de(akár vegyi) hasznosításhozmég komoly szénvagyon van aföldben.- Mennyire kíséred figye-lemmel a városunk fejlődé-sét, gondjait?- Sajószentpéter szépen fejlő-dik, s nagyon szép a környeze-te. Én úgy tapasztalom, hogyszívesen laknak itt az embe-rek. Ha a 80-as évek elején márlett volna négysávos út, nembiztos, hogy elköltözünk.- Hogyan telnek a nyugdíjasévek?- Síelni, amíg bírok, szívesenjárok, és kiváltottam a hor-gászengedélyt is, csak egyelő-re szabadidőm nincs, mertdolgozom, még óráim is van-nak, és számos projektbenrészt veszek, s lehet, hogy éle-tem fő műve ezután születik. Ahitvallásomat Anatole France-tól kölcsönöztem: „Az embertolyan fából faragták, hogy azegyik munka fáradalmábólegy másik munka üdíti fel”.- Ehhez nincs mit hozzáten-ni. Jó egészséget, sikeres,hosszú, boldog életet kívánvaköszönöm a beszélgetést!

Kiss Barnabás

IX. évfolyam 3. szám

A kitüntetettek tiszteletére nemzeti színbe öltözött a Pesti Vigadó

MozaikSzentpéteriKrónika

6

Hármas ünnep

Sajnos ma már egyre kevesebben tudják, hogy milyenveszélyes és sokszor áldozatot követelő munkájuk voltazoknak a férfiaknak és családjuknak, akik a bányá-szatot választottak fő hivatásuknak, hogy családjukmegélhetését biztosítsák.

rült sor, ahol nemcsak a zene-karok, de néhány tag is emlék-lapot kapott több évtizedes ze-nekari munkájáért. A találko-zó után alig telt el egy hét, ésismét egy bányászhagyo-mányt elevenítettünk fel,amely az aktív bányászéletidején egy vidám rendezvényvolt, amit gyerekként alig vár-tunk, hisz az ünnepi megem-lékezés része volt a kulturálisprogram és a proletárkerti bú-csú. Manapság szeptember el-ső vasárnapján megemléke-zést tartunk a bányászok ne-héz és küzdelmes munkájánakelismeréseként. A rendkívülveszélyes szakmában sajnosgyakoriak voltak a bányasze-rencsétlenségek, sokan vesz-tették életüket, rájuk emlékez-nek ezen a napon. 2016. szep-tember 2-án, a Bányász emlék-mű előtti téren, délután félhatkor kezdődött a bányász-napi megemlékezés. A vendé-geket a Perecesi Bányász Kon-cert fúvószenekar térzenéjefogadta, majd a SajógyöngyeNépdalkör Komárom és Bor-

sod megyei bányászdalokatmutatott be. Rabi Ferenc, aBánya-, Energia- és Ipari Dol-gozók Szakszervezete elnöké-nek ünnepi beszédében a di-cső múltról való emlékezésmellett biztató jövőről is emlí-tést tett. A Miértünk Sajó-szentpéterért Alapítványnak aBányász emlékmű létrehozá-sában és a bányászhagyomá-nyok ápolásában végzett sok-éves kimagasló tevékenységé-ért emlékplakettet adott át. Ajelenlévők koszorúkat helyez-tek el a bányaszerencsétlensé-gek áldozatainak emlékére aBányász emléktábla talapza-tán. Az ünnepi megemlékezészárásaként a fúvószenekar el-játszotta a bányászhimnuszt,majd a művelődési ház galé-riáján Rabi Ferenc ajánlotta ajelenlévők figyelmébe Töl-czéki Ferencnek, a sajószent-péteri amatőr festőművészneka bányászéletet és a bányászattörténelmét megörökítő ké-peiből nyílt kiállítását.

Románné

A XIX. század második felé-ben nyílt meg az első szénbá-nya városunk határában, ésközel száz éven át nyújtott biz-tos megélhetést az itt dolgo-zóknak. A bányászok nemcsaka mélyben, munka közben, demunka után is számíthattakegymás segítségére, s így ezeka kolóniák a város kulturális éssportéletének is meghatározóilettek. Gondoljunk csak a mű-velődési házra, ahol olvasókör,színjátszó kör, fúvószenekarés sportegyesület is működött!Az itt sportolók több sportág-ban is kiválóan teljesítettek, ésmegismertették városunknevét az országgal. Sajnos márkét évtizede is van, hogy bá-nyáink bezártak, de az emlé-kek velünk élnek, és néhányújjáélesztett rendezvényen ke-resztül a fiatalabb generáció-nak is átadásra kerülnek a bá-nyászélet mindennapjai. Azegyik ilyen hagyomány a Bá-nyász fúvószenekarok orszá-gos találkozója, amelyet márnéhány éve augusztusban ren-deznek meg. Nagy öröm, hogyezt a rendezvényt úgy rendezimeg a város, hogy sajnos ittmár nem működik az a fúvós-zenekar, amely évtizedekenkeresztül meghatározó szerep-

lője volt a település ünnepi éskulturális rendezvényeinek.Ebben az évben augusztus 27-én került megrendezésre ez aneves esemény a város köz-pontjában. A rendezvényre azidei évben kevesebb zenekarfogadta el a meghívást, denagy öröm, hogy évről évre azország távolabbi részeiből isérkeznek fellépők: a VasasiBányász fúvószenekar Bara-nya megyéből, Pécsről, a Bá-nyász Kultúráért Alapítványfúvószenekara Gyöngyösről, aVárosi Tűzoltózenekar Ózd-ról és a Perecesi Bányász Kon-cert fúvószenekar Miskolc–Perecesről érkezett.A jelenlévő zenekarokat és aközönséget Varga Pál, a városikönyvtár vezetője üdvözölte.Az összevont zenekar előadá-sában hallgathatta meg a kö-zönség a Himnuszt, majd dr.Faragó Péter, városunk pol-gármestere köszöntette ajelenlévőket. A köszöntő utánaz összevont zenekarok indu-lókat játszottak. Lengyel Ist-ván, a Borsodi Bányászok Te-rületi Tagozata Sajószentpé-teri Alapszervezetének elnökenyitotta meg a találkozót. Azösszevont zenekari fellépésután emléklapok átadására ke-

„Szerencse fel! Szerencse le! Ilyen a bányász élete.”

2016. július-augusztus-szeptember

A Sajógyöngye Népdalkör bányászdalokbólálló csokorral szórakoztatta az ünneplőket

A Tölczéki-kiállítást Rabi Ferenc, a Bánya- Energia-és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg

Játszik az ózdi Városi Tűzoltózenekar

Mozaik SzentpéteriKrónika

7

IX. évfolyam 3. szám

Van egy falu Magyarországon, az egykori Torna várme-gyében, az Aggteleki-karsztól keletre, Szögligethez,valamint a Torna- és a Ménes-patakokhoz közel, köz-vetlenül a szlovák határ mellett. A történelem viharai-ban különböző okok miatt többször lakatlanná vált, má-ra csupán a temető sírjai és egy kis kápolna jelzi a som-fák árnyékában, hogy egykor létezett. Az elpusztított falu– a leszármazottak szívében – mégis él. Derenk ezután isélni fog, mert élni akar.

értelemben véve szinte meg-szállottan kutat a múltjuk írá-sos és tárgyi emlékei után. Amunkája eredményeit könyvalakban a búcsúhoz időzítverendszeresen meg is jelentet-te. Sajószentpéteri kőművesek1994-ben az egykor lerombolttemplom helyén egy kis ká-polnát emeltek, amelynek fel-szentelésével a romfalut a ma-gyarországi lengyelek törté-nelmi zarándokhelyévé nyil-vánították, ahol ettől kezdveminden nyáron újra megszer-vezik az összetartozás jelké-pét, a búcsút.Nem történt ez másképp idénsem, a Borsod–Abaúj–Zemp-lén Megyei Lengyel Nemzeti-ségi Önkormányzatok és azOrszágos Lengyel Önkor-mányzat közös szervezésébenaugusztus 7-én, vasárnapgyűltek össze a hagyományos„Derenki Búcsúra”. Az időkfolyamán ez egy nagy zarán-doklattá nőtt, érkeztek alengyel kisebbség képviseleté-ben autókkal, buszokkal Ma-gyarország számtalan telepü-léséről, de Lengyelországbólis szerzetesek, egyházi közös-ségek. Sajószentpéterről issokan eljöttek, hiszen a VárosiLengyel Nemzetiségi Önkor-mányzat – Rémiás István ve-zetésével, akit az idei városna-pok alkalmából rendezett ün-nepi képviselő-testületi ülé-sen Elismerő Plakettel tüntet-

tek ki – élen jár a hagyomá-nyok ápolásában. A rendez-vény a kölcsönös üdvözlő kö-szöntőkkel kezdődött, délbenlengyel és magyar nyelvencelebrált közös szentmisévelfolytatódott, majd a temető-ben koszorúzással együtt em-lékeztek és közös főhajtássaltisztelegtek közeli és távolabbiőseik emléke előtt. A délutánikulturális program most is ahagyományápolás jegyébenzajlott, a mindenki által be-szélt közös nyelvet pedig a ze-ne és a tánc jelentette. A bú-csújáró vendégeket a lengyelJafemiocek együttes (Ostrow-sko-Bialka Tatrzanska), aPolska Drenka hagyomány-őrző együttes (Emőd-István-major), az emődi Pincegazdákdalárdája, valamint az emődi„Tehéntánc” együttes szóra-koztatta.Majd újra szétszéledtek a szél-rózsa minden irányába, minttették a derenkiek történel-mük során (ha nem is mindigjó szántukból) már néhány-szor. Ám ide, a somfák (Deren,Drenka = somfa) gyökereimellé mindig visszajönnek sa-ját gyökereiket keresni, mertahogyan vallják: „Derenk aszívünkben él!” Egy év múlvaújra eljönnek, hogy Derenk-nek ne csak múltja, hanem jö-vője is legyen.

Kiss B.

Bár az írásos emlékek már aXV. században jelentős tele-pülésként említik, a törökmegszállás alatt, később a Rá-kóczi-szabadságharcban la-kosai nagy részét folyamato-san elveszítette. A harcok nyo-mában dúló pestisjárvány előla még életben maradottak iselmenekültek, 1715-re a faluteljesen elnéptelenedett. Né-hány év múltán lengyel csalá-dok kezdték újra benépesí-teni, nagyrészt szepességi gó-rál jobbágyok. A folyamatoterősítve az Esterházyak isszervezett betelepítésbe kezd-tek, aminek eredményekéntlétrejött a derenki lengyelség,a legrégebbi magyarországinemzetiségek egyike.A II. világháború idejénHorthy Miklós kormányzó akörnyék vadregényes erdei-ben összefüggő vadászterüle-tet akart kialakítani, ennek út-jába „természetesen” még egy

ilyen unikális falu sem állha-tott, ezért erőszakos úton ki istelepítette. Az elűzött családo-kat ingóságaikkal együtt te-herautókra pakolták, a háza-kat, templomot lerombolták.(Már csak a só hiányzott!) Alengyel őslakosok leszárma-zottai a környező településekmellett Ládbesenyő-András-tanyán, Sajószentpéteren, míglegtöbbjük Emőd-István-majorban talált új otthonra.1943-ra újra elnéptelenedett,ezzel meg is szűnt a falu! Azősi derenki lengyel lakosságföldrajzilag szétszéledt ugyan,de lélekben máig összetart,napjainkig is őrizve a mintegyhárom évszázadon át szinteérintetlenül, archaikus formá-ban fennmaradt, XVIII. szá-zadi lengyel nyelvjárását.Emellett az etnikai tudatát is,amelyet nagyrészt dr. RémiásTibor történész-muzeológusmunkájának köszönhet, aki jó

Derenki búcsúA gyökerek összekötnek

Istentisztelet a sajószentpéteri kőművesekáltal épített kápolna előtt

Az emlékezés virágait viszik az ősök sírjaira

PortréSzentpéteriKrónika

8

Sajószentpéterért: miértünkInterjú Heidrich Lászlóval

Aki ismeri (Sajószentpéterenki ne ismerné őt), tudja róla,hogy egész életében a kultú-ráért, a szó nemes értelmébenvett közösségi életért dolgo-zott. Egyike azoknak, akikmindezt önzetlenül, a városjavára tették, szolgálatként,belső parancsra. Hallottuk őtünnepi beszédet mondani,koszorúzni, díjat átadni, tulaj-donképpen a helyi emberekvele azonosították az alapít-ványt. Ezért gondolom azt(amit a kuratórium tagjai és so-kan mások is), hogy az Életmű-díj a legjobb helyre került.Ennek okán beszélgettem vele,és hogy egy kicsit nosztalgiáz-zunk, visszaemlékezzünk azelmúlt húsz évre.- Mindenekelőtt olvasóinknevében is gratulálok ehhez a

kitüntetéshez. A beszélgeté-sünk elején azt kérdezted,hogy mennyi időm van, hi-szen órákon át tudnál mesél-ni erről a húsz évről. Kezdjükaz elején, az alapításnál!- Köszönöm szépen a díjat és agratulációt. Mivel azok tartot-tak méltónak rá, akikkel ésakikért dolgoztam, ez a legna-gyobb elismerés, amit kaphat-tam, mögötte érzem a városmegbecsülését is. A rendszer-változás után, 1996-ban jutot-tunk el oda, hogy a civil társa-dalom megerősítéséhez lehető-vé vált az ilyen kis közösségekés a működésükhöz hátteretbiztosító alapítványok életrehívása. Nem sokat tétováztam,néhány olyan barátommal,akik munkájuk által is sok em-berrel tartottak kapcsolatot

Sajószentpéter képviselő-testületének 2016. június 24-iünnepi ülésén a Miértünk Sajószentpéterért Kulturálisés Sportcélú Alapítvány kuratóriuma a város civil társa-dalmáért két évtizeden át végzett kiemelkedő munkájaelismeréseként Életműdíjjal jutalmazta HeidrichLászlót, a kuratórium nemrég leköszönt elnökét.

(orvosok, tanárok), létrehoz-tuk a Miértünk Sajószentpé-terért Kulturális és SportcélúAlapítványt. „Nomen estomen”: a neve mindent elárula céljairól.- Egy ilyen szervezet műkö-déséhez az elhatározás mel-lett azért valami tőkére isszükség van.- Nekünk a legnagyobb tőke-ként az öt alapító tag jó szándé-ka, elszántsága, önzetlen tenniakarása és a kapcsolati tőkéjeállt rendelkezésünkre. No,meg a fejenkénti ötezer forin-tos beugró, azaz összesen hu-szonötezer forint.- Abból nem sok mindenrefutotta, még abban az időbensem.- Ez igaz, de ha kitaláltam vala-mit, és az ötlet tetszett a társa-imnak is, akkor pillanatokalatt magunk mellé tudtunkállítani számtalan mesterem-bert, fuvarozót, cégeket, akik anemes cél érdekében ingyenvagy jelképes összegért, fillé-rekért adtak, hoztak, végeztek

el bármit. A húzóerő a jelenlé-tünk, a mi munkánk volt, mö-génk állva ők is sok órát felál-doztak a szabad idejükből. Akitehette, még némi pénzzel issegített, tudták, hogy mindenfillér jó helyre megy.- Így jött létre a ma már váro-sunk emblémájának számítóBányász emlékmű is?- A szénbányászat volt évtize-deken át a város fejlődésének, avirágzó kulturális és sportéle-tének mozgatórugója, megér-demel hát egy méltó emlék-helyet. Nem beszélve a bá-nyász áldozatokról, akikneknevét megörökítettük a jövőszámára. Rengeteg dolgot kita-láltunk, de ez volt talán a leg-kedvesebb, legmaradandóbb,amit 2002-ben sokunk hatal-mas szervező és kétkezi mun-kájával hoztunk létre. Sok bá-nyaüzem segített első szóra, avastag láncból például Tatabá-nyáról olyan sokat hoztakajándékba, hogy még a későbbijavításokhoz is maradt belőle.- Úgy látom, hogy te erre vagy

2016. július-augusztus-szeptember

Az Életműdíj átvétele 2016 júniusában az ünnepi képviselő-testületi ülésen

Portré, reklám SzentpéteriKrónika

9

a legbüszkébb. Ezen kívül isszámos hagyomány, rendez-vény megteremtésében vál-laltatok úttörő szerepet, amikmára hivatalossá váltak.- Olyan elismerések ötletgaz-dája lett az alapítványunk,mint az év pedagógusa, az évrendőre, az év sportolója, kul-turális díj vagy éppen ez azéletpályadíj is, amelyet 70. élet-évet betöltött személyek érde-melhetnek ki egy élet munká-jával. A díjak nagy részét mamár az önkormányzat ítéli oda,javaslatot tőlünk is kérnek,nem mindig értünk egyet a je-löléssel. Én a városi kitünteté-sek elnyerésének feltételeit szi-gorítanám, hogy ne kophassonmeg az erkölcsi értékük. A fel-soroltakon kívül mi rendeztükmeg az első bányásznapot, azidősek napját, a mindenkikarácsonyát, a Semmelweis-napot és még sorolhatnám aszámtalan kulturális rendez-vényt, kiállításokat. A város éskulturális élete segítségünkkelbemutatkozhatott többek kö-zött Bogácson is.- Kudarcként éltél meg vala-mit, amit nagyon akartál,mégsem sikerült megvalósí-tanod?- Talán egy díszpolgári címodaítélése lehet ilyen. A sajó-szentpéteri születésű, azótamár elhunyt, nemzetközi hírűBalogh Ferenc professzor úr,az uroonkológiai tudományokúttörője, a pécsi, majd a buda-pesti Urológiai Klinika vezető-je kitüntetéséért nagyon har-coltam. Eredménytelenül,javaslatomat kétszer is elutasí-tották.- Badarság lenne elhallgatni,hogy a munkában mindigoroszlánrészt vállaltál. Ilyenagilis embert hogy nem ra-gadta magával a várospoliti-ka?- Az nem az én műfajom, min-dig igyekeztem pártoktólfüggetleníteni az alapítványt.Szememben a várost nem apolgármester, a képviselő-tes-tület jelenti, hanem a sajó-

szentpéteri emberek, példáulaz a 78 éves nénike, aki a bá-nyásznapon vagy a „szép öregtemplomban” verset mondott.Én mindig őértük cseleked-tem. Véleményemet a saját ér-tékítéletem szerint alakítomki, nem befolyásol a pártszim-pátia: az előző polgármes-ternek is igazat adtam mások-kal szemben is, de a mostani-nak is ellentmondtam, ha úgyláttam helyesnek.- A kitüntetésed átvételekor aváros polgárainak mondtálköszönetet.- Köszönöm nekik is, de aváros vezetőinek, képviselői-nek, orvosoknak, tanároknak,vállalkozóknak, mindenkinek,aki anyagi és fizikai segítségetnyújtott ahhoz, hogy húsz évötleteit meg tudtuk valósítani.Ezek révén számtalan olyan fe-ledhetetlen élményben lehe-tett részem, mint például amillenniumi ünnepség, ame-lyet már soha, senki sem vehetel tőlem.- Akkor miért vonultál mégisvissza?- Az alapítvány húsz éves, énmindig a saját gyermekemkénttekintettem rá, s eljön az idő,amikor a felnőtt gyereket elkell engednünk magunktól.Ám van egy hús-vér fiam is,aki évek óta egyedül neveli há-rom gyermekét, a házunk anyaés nagymama hiányát bizonymegérzi. Hogy ő a munkájában(ami szintén a kultúra, turiz-mus szervezése), a gyerekei azéletben minél kevésbé szen-vedjék ezt meg, az űrt majd énigyekszem betölteni, rájuktöbb időt szentelni. (Ezt a fej-tegetést kissé elérzékenyültentette.)- Van olyan érzésem, hogy avégső döntés meghozatalá-ban más okok is közrejátsz-hattak.- Nem akarok álszent lenni,kaptam egy utolsó lökést ishozzá. Érzékeny ember va-gyok, és valóban megviselt azalapítvány támogatása körüli,számomra méltatlan eljárás.

Pontosabban egyes képviselőklekicsinylő, sértő megnyilvá-nulásai. Sajnálom, de ezeketmár egyre nehezebben viselemel. Egyébként sem árt, ha egyszervezet igyekszik a mai kö-vetelményekhez alkalmazkod-va megújulni.Búcsúzóul még boldog hu-szonöt évet kívánok neki (aztígérte a háziorvosának, hogyeléri a 99-et) családja körében,hogy sok értékes tudást legyenalkalma átadni az unokáinak.

Van tőle mit tanulni. Mind-nyájunknak. Hogy ne azt vár-juk, mit tesz értünk a város, ha-nem azt keressük, hogy mi mittehetünk érte. Aki megfogadja,jóleső érzéssel mondhatja majd(vele), hogy „szerény képessé-geim szerint valamit tudtamtenni a városomért”. Köszön-jük, Laci! Lakóhelyünk akkorlesz élhető, ha egyre többen te-szünk is azért, hogy jól érezzükmagunkat benne.

Kiss Barnabás

IX. évfolyam 3. szám

Az internet világa a használt technológiákfejlődése és az aktuális arculati irányvonalakeltolódása miatt folyamatosan változik. A webentörténő információkeresés egyre könnyebbé, amegtalált adatok pedig mindinkább relevánssáválnak, köszönhetően az állandó fejlesztéseknek.

A Sajó Televízió komolyan véve a folyamatosmegújulás szükségességét, weblapját mindarculatilag, mind strukturálisan megreformálta,mely során a látogatók egy tetszetős, korszerű,informatív weboldalt böngészhetnek.

Reméljük, hogy Ön is pozitívan látja ezt aváltozást , és minden információt kel lőgyorsasággal megtalál weboldalunkon, akár a SajóTV szerkesztett adásait, akár a képviselő-testületüléseit vagy a Szentpéteri Krónika online számaitkeresi.

Tegyen egy próbát!www.sajotv.hu

KözéletSzentpéteriKrónika

10

rkérdésk

Négyesi László

A lányom által érintett vagyokebben a kérdésben, aminek amegválaszolása így nem isegyszerű. Jól jönne a vasárnapibérpótlék, de közben jó lennea hétvégét a családdal tölteni.Mióta változtattak a törvé-nyen, esetenként én is elme-gyek vasárnap vásárolni, deamíg zárva voltak a boltok, ad-dig is megoldottuk az élelmi-szer beszerzését. Feloldották avasárnapi boltzárat, amit azérthelyeslek, mert az emberek

így eldönthetik, melyik napotszánják bevásárlásra.

Gál Imréné

- Háziasszonyként azt mon-dom, hogy vasárnap pihenje-nek otthon, családjuk körébenaz emberek, így a kereskede-lemben dolgozók is. Nem hi-szem el, hogy bárki a pihe-nőnapon bonyolítaná le életelegfontosabb bevásárlását,ezért fölöslegesnek tartom amár meghozott törvény meg-változtatását. Elmondom,hogy 1990 előtt minden üzlet

zárva volt vasárnap, és akkorsem szenvedtünk hiányt sem-miben.

Katona Andrásné

- Nagyon örülök annak, hogymegváltoztatták a törvényt, ésújra lehet vasárnap is boltokbajárni. Így nem kell attól félni,hogy bármilyen élelmiszer el-fogy otthon, hiszen a kedvencABC-m nyitva van, és ha kell,pótolom a hiányt. Más kérdés,hogy a kereskedelemben dol-gozók mindezt hogyan élik

meg, kárpótolja-e őket a pihe-nőnapi pótlék, vagy inkább acsaládjukkal szeretnék töltenia vasárnapot. Mert vásárló-ként én mindezt másképpenlátom.

Dávid Kinga

- Személy szerint én nagyon jódolognak tartom a vasárnapinyitva tartást, mert azt mond-hatom, hogy az én időbeosztá-somhoz igazodtak. Miskolcondolgozom a Boschban (napi 12órás munkarendben), és estehat óra után már nincs ked-

Miként vélekedik arról,hogy a boltok újra nyitva tartanak

vasárnap?

2016. július-augusztus-szeptember

Közélet SzentpéteriKrónika

11

vem a boltokat járni. Szabad-napokon igyekszem a szuper-marketekben vásárolni, aholfigyelemmel követem az akci-ókat, máskor viszont inkábbkisebb összeget költök az üzle-tekben.

Dr. Kelemen István

- Szülész-nőgyógyász orvos-ként eléggé elfoglalt vagyok,ezért kevés időt töltök a vásár-lással. Úgy gondolom, hogy avasárnapot pihenésre kelleneszánni, ugyanakkor néhányanörülnek a munka után járópótlékoknak. Nem tudom elí-télni azokat az embereket,akik plusz juttatásért vállal-nak vasárnapi műszakot, mertbiztosan szükségük van apénzre. Azt viszont nem tar-tottam szerencsésnek, hogykorábban a dohányterméke-ket és alkoholt árusító üzleteknyitva tarthattak vasárnap,másokat viszont ettől eltiltot-tak.

Sveltáné Zsuzsa

- Üzletvezető vagyok egy élel-miszerlánc egyik boltjában,így tudom, hogy a dolgozókatnagyon megosztja a vasárnapinyitva tartás. Ezt másképpélik meg a családosok és azegyedülállók. Igaz, hogy cé-günknél 100 százalékos vasár-napi pótlékot fizetnek, sokanmégsem ragaszkodnak ehhez,mert inkább a családjukat né-zik. Egyébként az a tapaszta-latom, hogy a vasárnapi vásár-lás a hétfői forgalomban ütvissza, amikor aztán jóval ke-vesebb vásárló érkezik az üz-letekbe.

Tóth György- Ebben a kérdésben talán ne-kem a legnehezebb állást fog-lalnom, mert a feleségem jár aboltba, engem pedig csak ak-kor küld vásárolni, ha elfogy akenyér. Egyébként közömbö-sen figyeltem az erről szóló vi-tákat, mert nem vagyunk nagyfogyasztók, és a kisebb tétele-ket a hét bármely napján betudjuk szerezni. Lényegébentehát nekem mindegy, hogyvan-e vasárnapi nyitva tartás

vagy nincs.

Szemán Gyula

- Nyugdíjasként azt mondom,nekem mindegy, hogy mikorvásárolok. Egy háztartásbanérdemes tudni, miből van ke-vés, és azt pótolni kell a hétbármely napján. Így engem azsem zavart, amikor törvénythoztak a zárva tartástól. Azok-nál biztosan másképpen me-rül fel a kérdés, akik hét köz-ben dolgozni járnak, és csakolyankor lenne idejük a csalá-di bevásárlásra.

Buda Zoltánné

- Nem szoktam vasárnap vásá-rolni, de örülök a döntésnek,mert így az emberek magukdönthetik el, hogy melyik na-pot szánják erre a célra. Ígyrugalmasabban be lehet osz-tani a szabad időt. Ezen kívülez a változtatás kedvez azok-nak a családoknak, ahol hétközben mindkét szülő dolgo-zik, mert így akár együtt is„plázázhatnak”, kikapcsolód-hatnak gyermekeikkel.

Kovács I.

IX. évfolyam 3. szám

AktuálisSzentpéteriKrónika

12

Életeket mentenekAktívak a sajószentpéteri véradók

„Adj vért, életet adsz!” Ugye,ismerős a plakátokról sokéven át visszaköszönő üzenet?Ebben a négy szóban mindeninformáció benne van avéradás fontosságáról.Az Országos Vérellátó Szolgá-lattól kérdéseinkre a követke-ző tájékoztatást kaptuk: „Abiztonságos hazai vérellátás-hoz évente majdnem félmillióegység vérre van szükség,amelyet közel 300 000 önkén-tes véradó térítésmentesenbiztosít hazánkban. A magyarlakosságnak évente alig há-rom százaléka megy el vér-adásra, de az ország vérigényétígy is biztosítani tudjuk. Ön-zetlen adományukkal őkteszik lehetővé a vérkészítmé-nyekre szoruló betegek gyó-gyulását. Véradásra minden18-60 év közötti, legalább 50kg testsúlyú és önmagát egész-ségesnek érző ember jelent-kezhet. Véradás előtt minden-kinek a saját egészségi állapo-tára vonatkozó kérdőívet kellkitöltenie. Az orvosi vizsgálatsorán általános egészségi álla-potfelmérés, vérnyomásméréstörténik, valamint értékelésrekerül a kérdőív, meghatáro-zásra kerül a vércsoport és ahemoglobinszint. A vér csakvéradással pótolható, és bizo-nyos betegségek csak vérrelgyógyíthatók. Az ország biz-tonságos ellátáshoz napi 1500-1700 véradásra van szükség,amelyet a 4 millió potenciálisvéradóból, amint azt máremlítettük, évente megközelí-tőleg „csak” 300 000 önkéntesvéradó biztosít. A levett vérthárom részre bontjuk (vérle-mezke, vörösvérsejt, plazma).Ezek kerülnek felhasználásraaz egészségügyi intézmények-

ben a vérre, vérkészítmények-re szoruló betegek gyógyításá-ra, kezelésére. A véradói kedvhullámzó, de ez nem meglepő.A nyári hónapokban a szabad-ságolások, pihenés miatt ne-hezebb megszólítani a lakos-ságot, míg az év elején az influ-enza és a zord időjárás nehezí-ti meg az ügyet”.Megyénkben évente 550-600véradóeseményt szervez a Ma-gyar Vöröskereszt, amelyekenösszesen 31 ezer körüli vér-adás történik. Ennek ellenérejelenleg 10-12 százalékos el-maradásuk van az éves tervhezviszonyítva – tudtuk megGrubert Rolandtól, a Vörös-kereszt megyei igazgatójától.Megerősítette az OVSZ-tőlkapott információt, miszerinta nyári hónapokban nehezebba rászervezés a szabadságo-

Esetenként vérhiányra panaszkodnak a kórházak, amitcsak a véradások szervezésének gyakoribbá tételévelvagy meghirdetett véradó akciókkal lehet ellensúlyozni.Városunk lakói ezen a területen jól teljesítenek, hiszen2015-ben a meghirdetett hét véradáson 196 donor jelentmeg.

lások miatt. Kiemelte a part-nercégek, többek között mul-tinacionális vállalatok veze-tőinek támogatását, akik meg-engedik, hogy munkaidőbenadjanak vért a dolgozóik, és apihenőidőt is biztosítják szá-mukra. A donorok véradáselőtt ásványvizet és egy szeletcsokoládét kapnak, utána pe-dig 500 forintos vásárlási utal-ványt vihetnek beváltani. El-mondta, hogy Kazincbarcika-Edelény térsége, amelyhezSajószentpéter is tartozik, ál-talában teljesíti az éves tervet.Kitért az irányított véradások-ra is, amikkel lehetőséget biz-tosítanak egy konkrét betegtámogatására, amihez az érin-tett adatait kell közölni a vér-vétel előtt. Ilyenkor általábansokan megmozdulnak, mertilyen módon szeretnék segíte-ni a gyógyulást, ahogyan az aközelmúltban egy ismert leu-kémiás sportoló esetében istörtént, ahol a felhívásra 140donor jelent meg.Szilva Dóra területi véradó-szervező mindezt azzal egészí-

tette ki, hogy 46 település tar-tozik hozzájuk, és van olyanközség, ahol évente csupánegy alkalommal tudnak vér-adást szervezni a fennállókörülmények miatt. Sajó-szentpéteren viszont a Ren-dezvények Házában évi négynapra szerveznek véradást. A2015-ös adatok szerint 160 főtvártak ezekre az eseményekreés 122-en érkeztek. A GYÓ-MI-ba háromszor hirdettékmeg ugyanezt, ott a tervezett80 helyett 74-en tartották odakarjukat az asszisztensnek.Örvendetes, hogy mindkéthelyen 10-10 fő volt az újvéradó. A szervező elégedett aszentpéteriek aktivitásával, deterületi viszonylatban sem áll-nak rosszul. A tavalyra ter-vezett 4300 véradásból 3793valósult meg, amelyekből vi-szonylag kevés a törtvéradás,ami azt jelenti, hogy valami-lyen oknál fogva nem tudjáklevenni a teljes egységnyimennyiséget.

Kovács István

2016. július-augusztus-szeptember

A véradónak csak egy apró szúrás, a rászoruló betegnek maga az élet

Sport SzentpéteriKrónika

13

Ismét elindult a bal…

Az első emléktorna sikerét lát-va a szervezők (a Sajószentpé-teri Kulturális és Sportköz-pont, az egri Észak-magyaror-szági Ökölvívó Régió Köz-pont, valamint a Haris család)nyomban elhatározták, hogyhagyományt kívánnak terem-teni az eseményből, és mindenévben meg szeretnék rendezniazt. Az időpont kiválasztásá-ban a bányász hagyományoktisztelete, a sportkör egykorisikereire való emlékezés és a jóértelemben vett nosztalgia isszerepet játszott: legyen bá-nyásznapon vagy ahhoz közeleső hétvégén. A Magyar Ököl-vívó Szakszövetség verseny-naptárának tervezetébe is be-került szeptember 3-4. dátum-mal, kétnapos, B kategóriásversenyként. Az ökölvívó ese-mények torlódása miatt a vég-leges programba már egyna-pos verseny került, szeptem-ber 10-i időponttal. Ezt a vál-toztatását a program is meg-sínylette, ugyanis végül csakhét mérkőzést sikerült lebo-nyolítani, regionális résztve-vőkkel, a tavalyinál valame-lyest mérsékeltebb számú ér-deklődő előtt. Lényeg az, hogynem szakadt meg a sorozat,idén is folytatódhatott a tavalyútjára indított hagyomány.A jelenlévők üdvözlése és a

pofonok kiosztása közöttelőbb egy 2007-ben készültfelvételt tekinthettünk megHaris László Pro Urbe Díjá-nak átadásáról, amelynek in-doklásából átfogó képet kap-tunk a sport és a kultúra terü-letén kifejtett magas színvo-nalú tevékenységéről. Az1931-ben született, Ózdon bu-nyózó fiatalember egy sérülésután, Adler Zsiga bácsi hatásá-ra edzői képesítést szerez,majd a Testnevelési Főiskolánezt továbbfejleszti. Sajószent-péterre költözik, ahol szinte asemmiből létrehoz egy ökölví-vó-szakosztályt, számtalansikeres versenyzőt indít el apályán, lépésről lépésre halad-va a magyar csapatbajnokságmegnyerésével felérnek acsúcsra. Később a tizenkétszakosztályt működtető Bor-sodi Bányász titkára, majd aPetőfi Művelődési Ház igazga-tója lesz, élénk kulturális éssportéletet teremt a települé-sen.A film után Kondorné SzabóEmese, az MSK megbízottigazgatója ajándékokat nyúj-tott át Haris Laci bácsi özve-gyének, lányának és fiának,majd a szorítóé lett a főszerep.A ringben a SajószentpéteriSzabadidő Sportegyesület kétfelnőtt versenyzőjének (a he-

…és jó néhányszor pontosan meg is érkezett. Ugyanis asajószentpéteri sportcsarnokban 2016. szeptember 10-én (délután két órától) második alkalommal is megren-dezték az egykor sikert sikerre halmozó Borsodi Bá-nyász ökölvívó-szakosztály alapítójáról, a helyi ökölvívóélet megteremtőjéről, Haris Lászlóról elnevezett orszá-gos ökölvívó emléktornát.

lyi Lindi Norbert és a kazinc-barcikai Szabó Richárd) isszurkolhattunk, akik élveze-tes, korántsem alibi barátsá-gos meccset vívtak egymással.A három menet után a jó ira-mú csatát végig támadó, töb-bet és pontosabban ütő Linditlátták jobbnak a pontozóbí-rók. Rajtuk kívül serdülő ésjunior korcsoportban gyön-gyösi, mezőkövesdi, szikszói,miskolci, valamint salgótarjá-ni öklözők bizonyíthatták te-hetségüket a nézőknek, for-májukat az edzőiknek. A jóiramú, időnként színvonalasütközetek alatt a pódium kö-rül is minden megvolt, ami azigazi ökölvívó-mérkőzésekjellemzője: szurkolás, beszó-lások, edzői és nézői okos ta-nácsok, intések, padlóra vagyringen kívülre került verseny-ző. A három menetek alatt azakarat, a küzdelem mellett atechnika és az erő is meg-meg-csillant, bizonyítja ezt a há-rom technikai KO-val végetért csata is. A mérkőzések és amenetek között újra megtap-solhattuk az egykori (ezúttalcsak a nézőtéren helyet fogla-ló) első osztályú versenyzőket,magyar bajnokokat és a válo-gatottat is megjárt bunyósain-kat, Haris László sikeres tanít-ványait. Csak néhány név kö-zülük: Bitó Kálmán, NácsaJózsef, Váradi Gábor, LakatosJ á n o s , Ö t v ö s R ó b e r t ( aválogatottságig eljutó RuszóErik edzője), a tornán bíró-ként közreműködő DubszkyImre vagy a helyi versenyző-ket felkészítő Farkas László.

Az utolsó gongszót követőenkiosztották még a korcsopor-tok legeredményesebb ver-senyzőinek járó serlegeket is:Ivanics Gergő (serdülő 46kg,Gyöngyös), Szamkó Zsolt (ju-nior 60kg, Miskolc), LindiNorbert (felnőtt 75kg, Sajó-szentpéter). Ezután a résztve-vő versenyzőket és szakembe-reket egy vendéglátással egy-bekötött beszélgetésre invitál-ta a szervező régióközpontképviselője, miközben a kö-zönségtől biztató ígérettel kö-szönt el: „találkozunk jövőreugyanitt, sokkal nagyobb me-zőnnyel”.Ehhez én csak annyit tehetekhozzá, hogy remélhetőlegtöbb egykori öklöző és hazainéző részvétele mellett. Ha minem érezzük magunkénak arendezvényt, kárba vész min-den jóakarat, amely ezt a ha-gyományt fenn akarja tartani.Én úgy gondolom, hogy a véltvagy valós sérelmeken, önösérdekeken felülemelkedvelétrehozható az a fajta összefo-gás, ami feltétele a sajószent-péteri ökölvívás új életre kel-tésének. Amennyiben újrapezsgő bokszélet zajlik ná-lunk, akár a magyar amatőrökölvívó-válogatott nemrégmegválasztott új vezetői (ifj.Balzsay Károly és segítője,Erdei Zsolt) látókörébe isbekerülhet néhány ifjú titá-nunk. Mert a nézőket és a gye-rekeket is az hozza be a csar-nokba, ha ismert, jó bunyóso-kat vagy már sikeres helyifiatalokat látnak a ringben.

K.B.

IX. évfolyam 3. szám

II. Haris László ökölvívó emléktorna

Laci bácsi özvegye minden alkalommalörömmel tesz eleget a meghívásnak

A menetek között szünetben jólesikegy kis frissítő

Bizony olyan is előfordul, hogyvalamelyik versenyző a földön találja magát

ReklámSzentpéteriKrónika

14

2016. július-augusztus-szeptember

Kínálatunk:

lángos,

göngyölt lángos,

ízes fánk,

hamburger,

amerikai hot-dog,

palacsinta

és egyéb finomságok.

Sajószentpéter, Kossuth L. út 156.

Telefonos előrendelés

a 70/636-3568-as számon.

Vasárnap isnyitva tartunk!

A LÁNGOS VÁR

ÚJDONSÁG!Fogyókúrázók, cukorbetegek figyelem!

Minden szombaton tönköly lisztből

készült lángos is kapható!

Az akció 2016. december 20-ig érvényes.Az akció 2016. december 20-ig érvényes.

SzentpéteriKrónika

SzentpéteriKrónika

15

Keresztrejtvény

Vízszintes:1. Lévay József édesanyja. 9. Autó előtt felállítottháromszög jelzi. 10. Egykori amerikai légitársaság. 11.Emelőgép. 13. Osztályvezető, rövidítve. 14. Higanykloridmásik neve. 16. Heves időjárási jelenség. 17. Rövidmorzejel. 18. Angolok ötórai itala. 20. Gépkarabélytípusjele. 21. Baranyai kistelepülés. 22. Pusztító. 24.Skandináv női név. 26. Filmet sugároz. 28. Az NSZKegykori fővárosa. 29. Gyorsan arra a helyre fut.

Függőleges:1. … La Coruna (spanyol futballklub). 2. Norvég királyinév. 3. A -ben ragpárja. 4. … Cereteli (grúz költő). 5. Japánmotorkerékpár márka. 6. Memóriakártya. 7. Régi magyarférfi keresztnév. 8. Bajor képzőművész testvérpár. 12.Riad. 15. Fényes bevonat. 16. Fehér bélésanyag. 19.Származik. 21. Tamási író, Őze színész. 23. Ilyen rovásírásaz ogam. 25. Festetlen durva posztó. 27. Tanulmányiosztály, röviden.

Rejtvényünk megfejtése a vízszintes 1. sorban található.Ezt kell beküldenie az újság szerkesztőségébe nyíltlevelezőlapon vagy a szerkesztőség e-mail címére 2016.november 25-éig. A helyes beküldők között egy 5000 Ft-os könyvutalványt sorsolunk ki.Cím: Sajó Televízió Nonprofit Kft. 3770 SajószentpéterHunyadi u . 11 . E-mai l : sa jo tv@gmai l . com,szentpeterikronika@citromail.hu.

Június havi rejtvényünk helyes megfejtése: dédesi vár.Köszönjük Olvasóink aktivitását!

A szeptember 9-én megtartott sorsoláson LaczkovicsGábornénak kedvezett a szerencse. Gratulálunk! Anyeremény átvételéről később értesítjük.

Kiadó: Sajó Televízió Nonprofit Kft.; Cím: 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4.;Telefon: 48/521-037, Ügyvezető igazgató: Sulyok Barnabás

Főszerkesztő: Román Péterné; szentpeterikronika@citromail.huFotó: Heiszman Adrienn, Tördelés: Litoplan Kft. – Design Studio

Szerkesztőség, hirdetésfelvétel: 3770 Sajószentpéter, Hunyadi utca 11.E-mail: sajotv@parisat.hu; Nyomda: Litoplan Kft.

Cím: 3700 Kazincbarcika, Mátyás király út 56/B. Telefon/Fax: 48/512-236E-mail: Megejelenik negyedévente 4300 példányban.info@litoplan.hu;

ISSN 1789-7807 (nyomtatott); ISSN 2063-482X (online)

A hirdetések tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal! A lapban meg-jelenő cikkek, képek bármilyen formában történő felhasználása a kiadóírásos engedélyével lehetséges. Kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg ésnem küldünk vissza.

Szabadido, reklámIX. évfolyam 3. szám

1 8

10 11

16 17

9

12

13

18

14

2120

22

15

19

23 24

26 27 28

29

25

2 3 4 5 6 7

Ha ízletes, finom ételeket szeretne,Ha ízletes, finom ételeket szeretne,Ha ízletes, finom ételeket szeretne,akkor a Láng Pizzériát keresse!akkor a Láng Pizzériát keresse!akkor a Láng Pizzériát keresse!

A hagyományos pizzák, szendvicsek,hamburgerek és gyros mellett hidegtálakat

és frissensültes tálakat is készítünk.Házhoz szállítás – 0620/284-5178

SZÉP kártyát és Erzsébet-utalványt is elfogadunk!

Ne feledje!

Láng PizzériaA minőségi ételek háza,

ahol csak és kizárólag frissalapanyagokból dolgozunk.

Sajószentpéter, Bercsényi u. 4.

Szakácsot keresünk!Érdeklődni a pizzériában vagy a fenti telefonszámon lehet.

SzentpéteriKrónika 2016. július-augusztus-szeptember