Upload
others
View
10
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
IFBB Certification Course 1
International Federation of Bodybuilding
and Fitness
IFBB Academy Hungary
Certified Personal Fitness Trainer
(CPFT)
IFBB Certification Course 2
1. fejezet
ANATÓMIA - ÉLETTAN
A vázizomrendszerrel kapcsolatos alapfogalmak
A CSONTRENDSZER
Az emberi csontrendszer
A csontok típusai
A csontok osztályozása
SZÖVETEK
Osztályozás
Felépítés
AZ IZÜLETRENDSZER
Az izületek stabilitása
Az izületek osztályozása
Az izületek mozgásai
AZ IZOMRENDSZER
Osztályozás
Alapfunkciók és jellemzők
Az izom mikrostuktúrája
A mozgatóideg
Az izomrostok anyagcseréjének jellemzői
SEJTBIOLÓGIA
Sejtelemek
Sejtműködés
GERINC
Felépítés
Analízis
Deformitások
IFBB Certification Course 3
A csontrendszer
IFBB Certification Course 4
Az emberi vázrendszer csontok és porcok csoportjaiból tevődik össze, melyek a szervezet
szilárd vázát képezik, és szerepet játszanak a testforma kialakításában. Az emberi vázrendszer
206 db merev és nagy ellenálló képességű csontból áll.
Az emberi vázrendszer részei
MOZGATÓRENDSZER
A csontos és porcos vázelemek, melyek kötőszövet rendszerrel kapcsolódnak egymáshoz,
alkotják a test vázát, a csontvázat. A csontvázat és a vázizomzatot összefoglaló névvel
mozgatórendszernek nevezzük.
1. Passzív rész
Csontok
Izületek
Izületek összeköttetései
2. Aktív rész
Izomzat
A csontváz 2 nagy részből áll.
Tengelycsontváz (fej, nyak és törzs csontjai)
Függelékcsontváz (felső és alsó végtagok csontjai, lapocka a csípő és a medence
csontjai alkotnak)
IFBB Certification Course 5
Az emberi csontozatot a támasztószövetek csoportjába tartozó csontszövet építi fel. A
csontok, illetve a csontszövet 40%-a víz, a fennmaradó vízmentes részt a szervetlen
(anorganikus) és a szerves (organikus ) alkotórészek adják:
~ 33% a szerves alkotórész
~66% a szervetlen alkotórész. Nagyrészt (mintegy 85%-ban) kálciumfoszfát, kisebb
részt mészsók, alkálisók, fluoridok, nyomelemek, valamint gyökök (15%). Ha a
csontot decalcináljuk, azaz megfosztjuk a szervetlen alkotóelemeinek legjavát kitevő káciumfoszfáttól (valamely erős sav oldatába helyezzük), akkor visszamaradó
alkotórészként a csontozat rugalmasságát adó szerves állományhoz jutunk. Ha a
szerves állományt hevítéssel eltávolítjuk, vagyis calcináljuk, hozzájutunk a csontozat szilárdságáért felelős szervetlen állományhoz. A csont mindkét eljárás esetében
megtartja alakját és belső szerkezetét, a decalcinálás folytán rugalmas, de kis
szilárdságú csonthoz jutunk, míg calcinálással rugalmatlan, de nagy szilárdságú
csontot kapunk.
A szerves és nem szerves anyagok összetételének aránya életkoronként változó. A
kalcium merevséget kölcsönöz a csontok számára, de emellett részt vesz számos más szerves
folyamatban is, mint pl. az izom-összehúzódás, ingerület-átvitel, véralvadás, stb.
A csontok két különböző struktúrájú szövetből állnak
Tömör szerkezetű csontállomány:
nagy keménységű és sűrűségű, a külső részen helyezkedik el a csonthártya alatt;
vastagsága függ a mechanikai behatásoktól.
Lemezes vagy szivacsos szerkezetű csontállomány:
a velőűr falát építi fel, amelyet a csontvelő tölt ki. A csont belsőbb részében helyezkedik
el, valamint megtalálható a hosszú csontok végen és a rövid, a lapos, a szabálytalan alakú
csontokban.
A csontok fő funkciója a merevítés, és a test tartása, valamint kapcsolódási pont az izmok
számára, hogy a különböző mozgások elvégezhetőek legyenek. Szerepük, hogy megvédik a
belső a szerveket, mint az agy, a tüdő, stb, merev burkot képezve, mint pl. a koponya. Másik
alapvető funkciója, hogy a vörösvérsejtek termelődésének egyik helyszíne.
A csontot körbeveszi a csonthártya. Feladata a csont táplálása. Ebben futnak az erek. Ez
érzékeli a fájdalmat. A csont vastagsági növekedéséért felelős. Csonttörésnél a csonthártya felől
épül vissza a csont.
IFBB Certification Course 6
A csontokban található csontvelő a csontok üregrendszerét tölti ki.
A vörös csontvelő fontos része a vérképző rendszereknek. A vörös csontvelő a
magzatban az összes csontüreget kitölti, de a növekedés során területe kisebbedik. Itt
termelődnek a vörösvérsejtek, de a fehérvérsejtek képzésében is részt vesz. Felnőtt
egyénben a vörös csontvelő ~1500g tömegű "szerv", amely a lapos csontokban, a
csigolyákban, valamint a combcsont és s sípcsont felső végében helyezkedik el.
A vörös csontvelő helyét a fejlődés során egyre inkább a sárga csontvelő, vagy
zsírvelő tölti ki. Vérképző szerepe egészséges egyénben nincs, csak hézagpótló
feladata van.
A csontsejteknek 3 formája létezik
OSTEOBLASTOK, csonttermelő sejtek, a csont növekedésének és átépülésének a
helyén fordulnak elő. Funkciójuknak megfelelően anyagcseréjük igen aktív.. A
felépítő folyamatok eredményeképpen az osteoblastok egy része "bennreked" a
csontszövet belsejében és osteocytává alakul. Az osteoblastok azonban nem csak a
csont felépítésében vesznek részt, hanem egy bonyolult és kevéssé ismert biokémiai
úton serkentik az osteoclastok működését, így a csontozat lebontási folyamatait is.
OSTEOCYTÁK, vagyis igazi csontsejtek, tulajdonképpen a csontszövet belsejében
rekedt osteoblastok, az összes osteoblast sejt mintegy 15%-a. Tápanyag forgalmukat
minden irányba kinyúló nyúlványrendszerük biztosítja, õk látják el csontok ásványi
anyaggal feltelt részének anyagcsere feladatait. Valószínűleg a csontátépülés aktuális
helyét és idejét is az osteocyták határozzák meg.
OSTEOCLASTOK, vagyis csontfaló sejtek, a csontfelszívódás helyén fordulnak elő
(tehát a csontátépüléskor is „dolgoznak”). Működésük során az osteoblast-képződést
gátolják.
Az osteoblastok és osteoclastok tevékenységének következtében állandó csontépülés
zajlik, az izomerő csontra gyakorolt hatásának és a szervezet kalciumigényének függvényében.
A csontok osztályozása
A hosszú csöves csontoknak nagyobb a hossza, mint a szélessége, mint például a
felkarcsont és a combcsont .Emelőként működnek, létrehozva a mozgást az izom-összehúzódásakor .A hosszú csöves csontok alsó tagjai tartják a test súlyát. A hosszú
csöves csontnak három része van: a törzshöz közelebbi végrész (epiphysis), a testtől
távolabbi végrész, és a test (diaphysis).
A lapos csontok, mint azt a nevük is mutatja, simák és kissé íveltek, mint a lapocka, a bordák, a szegycsont vagy a koponya.
A rövid csontok (köbös) közé tartoznak például a kéztőcsontok vagy a lábközépcsontok. Ezek a csontok segítik a mozgás megvalósulását. Jelentős szerepet játszanak a stabilitás megvalósulásában is, pl. a boka.
IFBB Certification Course 7
A szabálytalan alakú csontok nem tartoznak bele egyik előző csoportba se. A
gerincet alkotó csigolyák és a medencecsont a legjobb példa erre a csonttípusra.
A szezámcsontok kicsi kerek csontok, amelyek az izületek közelében helyezkednek
el és segítik az izmok emelő mozgását. A térdben található térdkalács jó példa erre a csont típusra.
A csontritkulás (oszteoporózis = porózus, szivacsos csontot jelent)
Olyan állapot mely az eredendően erős csontozatot fokozatosan elvékonyítja, és ezzel kiteszi
a törés veszélyének. Az összes csont érintettsége ellenére a gerinc, a csípő, és a csukló törik el
leggyakrabban. A csípőcsontok törése (combnyaktörés) különösen időseknél veszélyes, mert
a gyógyulási folyamat hosszas fekvést követel meg, és emiatt vérrögösödés (trombózis) vagy
tüdőgyulladás alakulhat ki. A combnyaktörést szenvedett idős nők körülbelül egyharmada hat
hónapon belül meghal. A betegségben érintett 24 millió amerikai közül 80 százalék nő.
Szakértők szerint a nők fogékonyabbak a betegségre, mert csontjaik könnyebbek és
vékonyabbak, és testük nagy hormonális változáson megy keresztül a változás kora alatt. A
változás (menopauza) felgyorsítja a csonttömegvesztést. Férfiakban az oszteoporózis ritka 70 év
alatt. A tudósok még tanulmányozzák a betegség okait, de bizonyosra vehető, hogy ehhez
a csontképződés jobb megismerésén át vezet az út. A csont folyamatosan változik - új csont
IFBB Certification Course 8
alakul és a régi csont eltakarítódik. Ezt a folyamatot csont-átépülésnek vagy "csont-
forgalomnak" nevezzük Az oszteoklasztoknak nevezett csontsejtek feloldják, felszívják
(reszorbció) az idős csontsejteket, kis üregeket hagyva hátra. Ezután oszteoblasztoknak
nevezett sejtek lágy, méhek készítette léphez hasonlóan elhelyezkedő fehérjerostokkal bélelik
ki ezeket az üregeket, a fehérjerostok később a lerakódó ásványi anyagoktól megkeményednek.
Az ásványok erősítette "lép" fogja adni a csontok fő szilárdságát, ez viszont nagyban függ
a megfelelő kalciumbeviteltől. Az ösztrogénnek ugyancsak kulcsszerepe van a csont
egészségének megőrzésében, ez a női hormon lassítja a régi csont felszívódását és segíti az új
növekedését. Egy teljes csont-átépülési ciklus 2-3 hónapig tart. Amikor az ember fiatal, a test az
új csontot nagyobb ütemben képzi, mint ahogy a régi csont leépül, és ennek következtében
a csonttömeg nő. A maximális csonttömeget az ember harmincas évei közepén éri el. Ezután
a csontátépülés folytatódik, de egy kissé több csont bomlik le, mint amennyi képződik-
körülbelül 0,3-0,5 százaléknyi csonttömeg vész el évente. A változás korában (menopauzában)
az ösztrogénszint gyorsan csökken, a csonttömeg vesztése évi 1-3 százalékra gyorsul. 60 év
körül a folyamat lelassul, de nem áll meg. Előrehaladott korú nők csonttömegük 35-50
százalékát vesztik el, a férfiak 20-35 százalékot veszítenek.
Megelőzés Az erős csontok építése, kivált harminc éves kor előtt, a legjobb védekezés
a csontritkulás ellen. Az erős csontozat fenntartását egészségesebb életstílussal érhetjük el. A
csontritkulás az emberek széles körében megelőzhető. Ennek a betegségnek a megelőzése
rendkívül fontos, mert ugyan kezelhető, tökéletesen nem gyógyítható. Négy lépésben
megelőzhető ez a betegség. A lépések egyenként nem elégségesek a megelőzéshez, de mind
a négyük betartása már elvezethet a célhoz. A lépések a következők:
Kiegyensúlyozott, kalciumban és D vitaminban dús étrend
Súlyemelési gyakorlatok
Egészséges életmód, a dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás mellőzésével.
Csontsűrűség-mérés és gyógyszerek szedése, ha szükséges.
Kalcium
A csontépítésben alapvető fontosságú ásványi anyag, szerepe van még az izomösszehúzódásban
is.
D vitamin
Testünk a kalciumot D vitamin segítségével veszi fel. D vitamin hiányában az étel
kalciumtartalma nem szívódik fel, és a működéshez szükséges mennyiséget a csontokból veszi
el szervezetünk. A D vitamin két forrásból származik: a bőrből, közvetlen napsugárzás hatására,
és az ételből. Szakértők javasolják, hogy 400-800 NE-t (nemzetközi egység) vigyünk be naponta
dúsított tejtermékkel, tojássárgájával, tengeri halakkal és májjal.
IFBB Certification Course 9
Edzés
Az edzés a csontok jó egészsége miatt is fontos. Ha rendszeres testmozgást végez
gyermekkorában és serdülőkorban, nagyobb valószínűséggel éri el a csúcs-csonttömeget, mint
azok, akik nem sportolnak rendszeresen. Tanulmányokban írták le, hogy a súlyemeléssel járó
gyakorlatok, amelyek terhelik csontjait, mint a gyaloglás, futás, tenisz, balett, lépcsőzés, aerobic
gyakorlatok és a súlyemelés, csökkentik a csontvesztést és megelőzik a csontritkulást. A
hatékony edzésnek 30-45 percig kell tartania és legalább hetente háromszor kell gyakorolni. Az
úszás és a kerékpározás, noha jó szív- és érrendszeri edzésmódok, nem segítenek a csontritkulás
megelőzésében, mert nem terhelik kellő mértékben a csontokat.
Az ízület
A csontvázat felépítő csontok különböző módon kapcsolódnak egymáshoz.
Folyamatos összeköttetések, valamilyen szövet közbeiktatásával.
Kötőszövetes vagy szalagos pl. koponyacsontok közötti varratok, kéztőcsontok között, szárkapocs-sípcsont között
Porcos pl. csigolyák közötti porckorongok
Csontos: eredetileg különálló csontok összecsontozódásakor jön létre pl: szeméremcsont, medencecsont
Megszakított összeköttetések vagy izületek
Amikor két csontvég kis hézaggal kapcsolódik egymáshoz úgy, hogy egymáshoz
viszonyítva képesek elmozdulni, izületről beszélünk.
Az izületek kapcsolódást jelentenek az emberi vázrendszert alkotó csontok különböző
részei között. Bár a csontok mozgása az azokhoz kapcsolódó izmok aktivitásától függ, a mozgás
típusát vagy a mozgástartomány szélességét az izületi szalagok illetve az izület által a csontok
között létrehozott kapcsolódás formája határozza meg. Az izület ezen jellemzőjét izületi
mozgékonyságnak nevezzük és nélkülözhetetlen összetevője az emberi test rugalmasságának.
IFBB Certification Course 10
Szekezeti felépítés
Az ízületeknek szinte minden formájukban előforduló állandó alkotó elemei vannak.
Az ízületi felszínek
A kapcsolódó csontvégek alakja rendkívül változatos, de az adott ízületi formára
jellegzetes. Legegyszerűbb esetben az egyik felszínt az általában domború fej képezi, a másikat
a többnyire a fejnek megfelelően homorú vápa, vagy ízületi árok. A fej lehet gömb, henger,
ellipszis alakú is. Néhány esetben az ízületi felszínek laposak, (ilyenkor ízületi lapokról
szólunk,) ezekben a formákban csak csekély elmozdulások jönnek létre. Az ízesülő felszínek
alakja és formája a létrejövő mozgások tartományát és minőségét határozza meg.
Ízületi porcogó
A fejet és a vápát változatos vastagságú üvegporc borítja. Néhány esetben ettől eltérően
rostos porccal is találkozunk (szegy-kulcscsonti, állkapocs, és kereszt-csípőcsont ízület). A
porcok szerepe az ütközések rugalmas csillapítása és az elmozduló részek súrlódásának
mérséklése. Ha az ízületi felszínek nem tökéletesen összeillők (persze sohasem azok), akkor
közéjük rostos porc lemez ékelődik, ezt ízületi korongnak hívjuk. Különleges berendezést
képviselnek a porcsarlók a térdízületben. Szerepük nagyon hasonló az előbbiekhez.
Az ízületi tok
Az ízesülő csontvégek egymással néhol szorosabb, máshol lazább tok fűzi össze. Az
ízületi tok két rétegből épül fel: egy külső, tömött kollagén rostos lemezből és egy belső lazább
szerkezetű, erekben és idegekben bővelkedő savós hártyából. A külső rendszerint az ízületi
vápa szélén ered, és a fej széli részén tapad. A belső légmentesen kibéleli az ízületi üreget,
helyenként azonban a külső réteg hézagain át a környező izmok, inak és polyák közé
türemkedik és nyálkatömlőket képez. A savas hártya másutt a bonyolult ízületi
üregrendszerbe redőket bocsát, amelyek zsírpárnaként pufferolják az ütközéseket és térkitöltő
szerepük is van.Az ízületi tokon tapadó izmocskák védik a tokot a csontvégek közé
IFBB Certification Course 11
csípődéstől. A tok sok receptort és fájdalomérző végkészüléket tartalmaz, ezért nyomása
húzása fájdalmas.
Ízületi szalagok
Az ízületi szalagok rendkívül tömött, kollagén rostos kötőszövetből állnak. Néhány
esetben az ízület üregében is találunk ún. belső szalagokat. Pl. ilyen szalagok irányítják a
térdízület működését.
Ízületi üreg
Egészséges emberben az üreg csak hajszálvékony, résszerű hasadék. Kóros körülmények
hatására azonban folyadékkal telik meg, a keletkező izzadmány, genny, vér, savós
folyadékgyülem következtében kitágul, és a csontvégek eltávolodnak egymástól, ill. az üreg
megnagyobbodik.
Ízületi nedv
Orvosi neve synovia. A szó érdekessége, hogy nem görög és még csak nem is latin
eredetű: a kétes hírnévnek örvendő peregrinus, középkori vándor-orvos Paracelsus Bombastus,
borgőzös tivornyái során nevezte el synoviának. Tehát semmit sem jelent, mégis minden orvos
ismeri és használja ezt a szót. A kissé nyúlós, sárgás nedvet a tok belső hártyája termeli. Mint
pár csepp gépolaj az érintkező felszíneket sikamlóssá, és az egymáson való elcsúszásukat
könnyebbé teszi.
Izületek mozgékonyságát befolyásoló tényezők
Izület formája
Izületi tok tágasságától, és a körülvevő szalagok elrendezettségeitől
Izület felett húzódó izmok hosszától és megnyúló képességétől.
Lágyrészek összetorlódásától
Az izom feszüléstől
A hajlékonyság fejlesztésekor az izületekhez tartozó, kapcsolódó izmok megnyúló
képességet fejlesztjük.
A fizikai inaktivitás, ugyanúgy, mint az életkor negatívan befolyásolja a mozgékonyságot.
Ezzel szemben nyújtó gyakorlatok végzése segít az izületi mozgékonyság állapotának és az izom
rugalmasságának fenntartásában, amely a vázrendszer mozgékonyságának az alapja.
A nemek közti különbség szintén befolyással van az egyéni rugalmasságra. Ugyanabban az
életkorban a lányok/ nők sokkal rugalmasabbak, mint férfiak. A külső idegek nyomása szintén
befolyásolja az izületi rugalmasság kérdését.
IFBB Certification Course 12
Az izület stabilitása (az izületet összetartó tényezők)
Az izületek stabilitása nagyban függ az ízesülő csontok elhelyezkedésétől az izületen
belül, vagyis attól, hogy a csontok milyen izülettel illeszkednek egymáshoz.
A stabilitás másik tényezője az ínszalagok elhelyezkedése, mivel az izületet
körülölelő szalagok megfelelő száma és minősége képes ellenállni a nagyfokú
terhelésnek.
Szintén nagyon fontos szerepet játszanak az izület stabilitásában az izület közelében
lévő izmok erőssége és rugalmassága.
Az izületek osztályozása
Az izületeket a funkciójuk és a szerkezetük alapján is csoportosíthatjuk.
A funkciójuk alapján a következő csoportokba oszthatjuk őket (az alapján, hogy a végzett
mozgás hány képzeletbeli mozgástengely mentén zajlik):
Egytengelyű izület: az izület egy képzeletbeli mozgástengelyre merőleges mozgás
elvégzésére alkalmas.
csukló izület pl. ujj középső izülete, boka felső izülete, csak hajlítás ill. nyújtás
forgó izület pl. első atlasz nyakcsigolya, csak forgás
csukló és forgó izületet pl. felkar és alkarcsont közötti izület, könyök nyújtás, hajlítás, forgatás
Kéttengelyű izület: két különböző tengely mentén képes a mozgás végrehajtására.
tojás izület pl. csukló-előre hátra, nagyobb mozgástartományban, oldalra kisebb mozgásterjedelmek azonosak
nyereg izület pl. hüvelykujj, a mozgásterjedelmek azonosak
IFBB Certification Course 13
Háromtengelyű izület: ebben az esetben a mozgás három különböző képzeletbeli
mozgástengely mentén zajlik. Ilyen például a váll és csípőizület, amely feszítés –
hajlítás, közelítés – távolítás és forgómozgás elvégzésére is alkalmas.
Alosztályok
Gömbizület (szabálytalan/sima): a csatlakozó csontok izületi feje általános, sima vagy
enyhén ívelt. Az izület körmozgásra vagy forgó mozgásra képes. Egyik képzeletbeli
tengelyre sem illeszkedik. Példa rá a kulcscsont izülete.
Hengerizület (kevéssé mozgatható izületek): Ezen izületben az összekapcsolódó
csontok vagy nagy kiterjedésű izületi porccal kapcsolódva többé–kevésbé komplex
szerkezete alkotnak, mint a csigolyák közti izületek; vagy belső szalagokkal
kapcsolódnak, mint a lábtő izülete. Az első forma az izületi összenövés, a második a
feszes izület.
IFBB Certification Course 14
Valódi izület (szabad mozgású izület): Az emberi test izületeinek legnagyobb része
ebbe a csoportba tartozik. A valódi izületben az egymással érintkező csontrészek
izületi porccal fedettek, és ínszalagokkal kapcsolódnak, amelyek szinoviális (izületi
nedvi) membránnal vannak bevonva. Az izület részlegesen vagy teljesen osztott
lehet az izületi lemez vagy az izületi porc által. Ennek az izületfajtának több
változata van az általa létrehozott mozgástartomány szerint.
Az izület által végezhető mozgásformák
Az izületek által végrehajtható mozgásoknak négy fajtája van: csúszó és szöget bezáró mozgás,
körkörös mozgás, forgómozgás. Ezek a mozgásfajták a legtöbb izületben többé – kevésbé
kombinált formában találhatók meg. A variációk száma gyakorlatilag végtelen és csak ritkán
fordul elő, hogy egy izület csak egyféle mozgásra képes.
Csúszó mozgás: a csúszó mozgás a legegyszerűbb mozgásfajta, amit az izület elvégezni
képes. Az izületi fej anélkül végzi a mozgást, hogy szöget bezáró vagy körkörös mozgást
végezne. Ez a mozgás minden mozgatható izületben megtalálható, de néhányban, mint
a kéztő és lábtő legtöbb izületében csak ez a mozgás lehetséges.
Szöget bezáró mozgás: a szöget bezáró izületi mozgás csak a hosszú csontok között jöhet
létre, ez csökkenti vagy növeli az általuk bezárt szöget.. Irányulhat előre – hátra: hajlítás
– feszítés; a test középsíkjának irányába és ellenkezőleg, mint a lábujjak ás kézujjak
esetében. A csuklóizület csak hajlítás és feszítés végrehajtására képes. A közelítés –
távolítás és a hajlítás – feszítés csak a sokkal mozgékonyabb izületekben található meg
együttesen, mint a csípő, a váll, a csukló.
IFBB Certification Course 15
Körkörös mozgás: a körkörös mozgás a csont feje és az izületi kúp között jön létre, amikor a
csont körkörös mozgást végez a kúpban. A csont testtől távolabbi feje adja meg az izületi kúp
pontos formáját. Legjobb példa erre a csípő és vállizület.
Forgó mozgás: forgó mozgásról akkor beszélünk a mikor a csont a központi tengely
körül mozog anélkül, hogy kimozdulna a tengely síkjából. A mozgás tengelye lehet egy
másik csont, mint például a gerincben a nyaki csigolyák. De csont foroghat a saját
hossztengelye körül is, mint például a felkarcsont forgó mozgása a vállizületben.
Előfordulhat az is , hogy a mozgás tengelye nem teljesen párhuzamos a csont hosszanti
tengelyével, mint például az orsócsont mozgása a singcsonton a kéz kifele és befele
fordításakor, ahol az orsócsont fejének a közepe a singcsont fejének a közepével
kapcsolódik.
Szövetek, szervek, szervrendszerek
A test struktúráltsága: sejt---szövet---szerv---szervrendszer---szervezet
A szövetek: azonos származású, azonos működésű sejtek csoportja.
A emberi szervezetet 4 alapszövet építi fel.
Hámszövet
Kötő-és támasztószövet
Izomszövet
Idegszövet
IFBB Certification Course 16
1.Hámszövet: egy vagy többrétegű lehet, körbeveszi a testet kívülről, belűlről. A sejtek nagyon szorosan egymáshoz tapadnak. Feladata a védelem.
Fajtái: Mirigyhám váladéktermelés a feladata Pigmenthám fényvédelem a feladata érzékhám ingerek érzékelése a feladata fedőhám: -Egyrétegű laphám -Egyrétegű köbhám -Egyrétegű hengerhám -Egyrétegű csillós hengerhám pl: petevezeték -Többrétegű fedőhám
2.Kötő és támasztó szövet:
Részt vesz minden egyes szerv felépítésében. Csoportosításuk aszerint alakul, hogy milyen mechanikai behatással szemben kell védelmet nyújtani.
-Kötőszövet: sejtből és sejtközötti állományból áll. Feladata hézagpótló, kitölti a szervek és a szövetek közti teret, tápanyag(zsír), só- és vízraktár. Az elpusztult szövetek újraképződésében van fontos szerepe.
-laza rostos kötőszövet- hézagpótló -tömött rostos kötőszövet-inak, izületi szalagok alkotóelemei
-Zsírszövet: a szervezetben mindenütt megtalálható. Két fajtája van:
- stabil zsírszövet: mechanikai feladatokat ellátó, mely éhezéskor nem tűnik el (tenyéren és talpon -depó vagy labilis zsírszövet (tápanyagraktárként szolgál, éhezéskor eltűnik) -Porcszövet: késsel vágható, rugalmas szövet
Sejtből és sejtközötti állományból épül fel. Három félét különböztetünk meg:
üvegporc (izületi porcok)- kemény és sima a felülete pl: izületi porcok kollagén rostos porc, pl: csigolyák közötti porckorongban csigolyák közötti
porckorongban elasztikus rostos porc: a legnagyobb deformitásokat képes elviselni (pl.: fülkagyló,
gégefedő) -Csontszövet 3. Izomszövet 4.Idegszövet: a legdifferenciáltabb szövet, ami képes az ingerek felvételére, ingerület létrehozására, vezetésére, feldolgozására és a válaszingerek képzésére képes. Az idegszövet egysége a neuron. Az idegrendszer neuronok láncaiból áll. A neuronok közötti kapcsolat a szinapszis, csak ingerület átvezetést enged, azaz polarizált.
Az izomrendszer
Az izomrendszer kb. 600 izmot foglal magába. Az izomsejtek rugalmas szálak kötegeiből
épülnek fel, amelynek összetartozó részei alkotják az izmot. A vázizomzat a csontokkal és
IFBB Certification Course 17
kötőszövetekkel alakítja ki a test formáját és az inakkal egyesülve, mozgatja a csontokat.
Minden izmot kötőszöveti réteg ölel körül, amit ínhüvelynek nevezünk. Ezen szövetek záró
része az ín. Az izmok rugalmasak és párban dolgoznak (egymást segítő vagy ellentétesen
működő izmok). Izommozgásnak nevezzük a mozgásban részt vevő izomcsoportok
összehúzódását és elernyedését.. Azon idegek, amelyek izomban helyezkednek el irányítják a
mozgást és gondoskodnak a vérerek ellátásáról.
Anatómiai síkok és irányok
A leírás pontossága megköveteli, hogy az illető testrészt térben, szomszédságához
viszonyítottan jelöljük meg. Teret meghatározni csakis térkoordináta-rendszerrel lehet. Az
emberi test leírásakor - a síkokat és az irányokat egyaránt - szimmetriatengelyéhez
viszonyítjuk.
A homlokkal párhuzamos síkot frontális síknak nevezzük.
Erre merőlegesen két sík helyezkedik el:
o vízszintes (horizontális) sík és a
o nyílirányú sík, vagy sagitális sík, amely az előbbire is merőleges, tehát az
"elölről-hátra" síknak felel meg.
Az emberi test első megközelítésre szimmetrikusnak tűnik. Azt a képletet, ami a
szimmetriasíkhoz (középvonalhoz) közel van, azt mediális helyzetűnek, ami ettől az oldalak
felé helyezkedik el, azt laterális helyzetűnek mondjuk.
Megkülönböztetünk
felső (superior) és
alsó (inferior) helyzetet,
jobb (dexter) és
bal (sinister) oldalt,
elülső (anterior) és
hátsó (posterior) fekvést,
felületes (superficialis) és
mély (profundus), valamint
külső (externus) és
belső (internus) helyzetet.
A végtagok leírásakor a felső helyzet megjelölésére a proximális kifejezést és az alsó helyzet
megjelölésére a distalis kifejezést használjuk.
IFBB Certification Course 18
A csont-izom rendszer, általános összefoglaló
Az izmok és a csontok együtt alkotják a test csont-izom rendszerét. A csontok biztosítják a test
vázát és szerkezetét, és az izmok gondoskodnak a test mozgatásáról. A csont-izom rendszer
gondoskodik a test belső szerveinek védelméről is. Hogy elláthassák a funkcióikat, a
csontoknak csatlakozni kell egymáshoz valamivel. Az a rész, ahol az egyik csont csatlakozik a
másikhoz az izület, ez a csatlakozás többnyire az ínszalagok segítségével történik.
Az izomrendszer magába foglalja a szervezet mozgáskivitelezésének aktív szerveit. Az izomtan
(myológia) a mozgás aktív szerveinek, azaz az izmoknak (musculi) a leírásával foglalkozik.
Az izmok a mozgás aktív szervei, összehúzódva a mozgás passzív szerveit, a csontokat mint
egy- vagy kétkarú emelőkar mozgatják, az ízületeket működtetik. Az izmok ezenkívül viselik a
test súlyának egy részét is, fenntartják az egyensúlyi helyzetet, a nagy testüregek falát képezik,
és segítik egyes belső szervek működését (hasprés, légzés), végül meghatározzák a test
idomainak alakját, nagyságát és körvonalait is. Az izmok a test tömegének nagy részét (36–
45%-át) alkotják; az emberi szervezet közel 600 izmot tartalmaz. Nagyobbrészt párosak,
néhány izom páratlan
Az izmok legjellegzetesebb sajátossága az
összehúzódási képesség, a kontraktilitás,
a rugalmasság, az elaszticitás,
az ingerlékenység, az irritabilitás,
és az idegszövetnél valamivel kisebb mértékű ingerületvezetés, a konduktivitás.
Az izom eredése és felépítése (vázlatosan)
IFBB Certification Course 19
Minden izomnak van eredése és tapadása. Mind az eredés, mind a tapadás általában a csonton
történik.A vázizomzat munkát csakis összehúzódással (kontrakció) végez. Ellazulással
(relaxáció) tehát az izom munkát nem végezhet. Az eredési és a tapadási pontok között legalább
egy ízületnek kell lennie ahhoz, hogy az izom-összehúzódás révén a csontvázban mozgás jöjjön
létre.Az izom, inak (tendo) segítségével kötődik a csonthoz, azaz nem maga az izomszövet van
szoros kapcsolatban a csontszövettel, hanem az izomrostok közötti kötőszövet kollagén
rostrendszere sajátos módon párhuzamosan rendeződik el az eredési, illetve a tapadási terület
közelében. Az ily módon kialakult kötőszövet-féleség (ínszövet) rostjai (Sharpey-féle rostok)
mélyen behatolnak a csontszövet csatornácskáiba.Az itteni kapcsolat oly szoros, hogy
amennyiben az izom hirtelen összehúzódik és az illető izületben valamilyen oknál fogva
elmozdulás nem jöhet létre, rendszerint a csont azon területe törik le, amelyben a Sharpey-féle
rostok tapadnak, vagy az izom szakad el, de az ín nem sérül meg.Az izom összehúzódásra és
elernyedésre képes - aktív - részét izomhasnak nevezzük, ez egy harántcsíkos izomrostokból
álló izomszövet, mely akarattól függően működik. Az ín, mely az izmok passzív részének
tekinthetjük, ezzel szemben nem húzódik össze és nem nyújtható. Egy izom több helyen
eredhet. Ilyenkor azt mondjuk, hogy az izomnak több feje van. Természetesen a fejek közös
hasban egyesülnek. Egy izomhas viszont több ínra hasadva, több helyen tapadhat. Az izmokat
kötőszövetes réteg, izompólya fedi (fascia), amely az izomokat egymástól elkülöníti.Meg kell
említeni azt, hogy az izmok alakja, hosszúsága korántsem egyforma. Vannak hosszú izmok,
amelyek hasa:
orsó vagy
lapos formájú.
A has formáját az dönti el, hogy az izomrostok közötti kötőszövet miként rendeződik ínná.
Ennek alapján megkülönböztetünk:
párhuzamos rostú,
egytollú és
kéttollú izmot.
A széles izmok főként a törzs üregeit határolják. Mint tudjuk, minden izület alapállásból
rendszerint két irányba tud elmozdulást végezni:
hajlítás-feszítés (flexio-extensio),
közelítés-távolítás(adductio-abductio),
borintás-hanyintás (pronatio-supinatio),
forgás (rotatio), amely az óramutató járásával megegyező és azzal ellentétes lehet.
Tekintettel arra, hogy az izom csakis összehúzódás révén képes munkát kifejteni, mindenfajta
elmozdulásnak saját izomzattal (izommal) kell rendelkeznie. Azaz, egy adott ízületben hajlítás
úgy jön létre, hogy az illető ízület flexor izmai húzódnak össze. Ugyanebben az ízületben
feszítés akkor áll elő, ha ugyanennek az ízületnek az extensor izmai húzódnak össze. A
flexorok összehúzódásának pillanatában az extensorok elernyednek, míg az extensorok
összehúzódásakor a flexorok ernyednek el.
IFBB Certification Course 20
Ez a jelenség, az idegrendszer szabályozása alatt áll.Ezek szerint az izmok ellentétes
funkciójuk alapján párba állíthatók. Egy adott működés izmait
agonista csoportnak, annak ellentétes izmát
antagonista csoportnak nevezzük.
A vázizomzat rendkívül gazdag erekben és idegekben. Minden izom, míg ép, beidegzéssel
rendelkezik, bizonyos alap-összehúzódottsági állapotban (tónus) van. Ezen az állapoton
változtat az idegimpulzus. Ennek eredménye vagy kontrakció, vagy relaxáció.
Az izomszövet felépítése
Az izomszövet morfológiai és funkcionális szempontból
sima-
harántcsíkolt és
szívizomra osztható.
IFBB Certification Course 21
Az izomrost, egy közös sejthártyával (myolemma) körülvett, több száz vagy ezer, az osztódás
során szét nem vált sejt közössége, amelyeket a sarcolemma hüvelyez. Tojásdad magvai a
sejthártyához fekszenek.
Az izomrost, alapállományában 0,2–2,0 mikrométer vastag myofibrillumok vannak,
amelyek számos myofilamentumból állnak.
Az izom hosszanti metszéslapján látható szegmentumok közül az A-szegment 1,5–2,0
mikrométer hosszú, egymáshoz simuló aktin- és myosinfilamentumokból áll.
Az I. szegmentumot csupán aktinfilamentumok alkotják.
A myosin- és az aktinfilamentum-kötegek kontraktilis fehérjék, amelyeket támasztó
rendszerek kötnek egymáshoz.
Az I. szegmentum közepén levő Z-csíkban az aktinfilamentum két Z-filamentumra
válik szét, amelyek a Z-matrixba ( tropomyosinból és aktinból álló hüvely) ágyazottak.
Az A-szegmentumban levő, harántirányú, sötét M-csíkot az miozinfilamentumok 85
mikrométer hosszú, orsószerű megvastagodása alkotja.
Az myosinfilamentumok kötegeinek két vége (az A-szegment két végén) a vastagabb
aktinfilamentumok közé nyomul. Az aktinfilamentumoktól mentes a H-zóna (Hensen-
zóna). A két Z-csík között lévő sarcomer az izom működési egysége.
Mindegyik myofibrillumot csőrendszer, az L-rendszer veszi körül.
Az A- és az I-szegmenteket övező, különálló csőrendszer hosszanti csövecskéit felső és
alsó harántirányú, gyűrű alakú végcysternák kötik össze.
A csőrendszer kalciumraktár, ugyanis összehúzódáskor az L-rendszert elhagyó
kalciumionok innen pótlódnak.
A két, különálló L-rendszer között lévő, harántirányú csövecskék a T-rendszert
alkotják.
IFBB Certification Course 22
A kettő közötti szegment a triád. A T-rendszer ingerületvezető, lehetővé teszi az
izomrostok szinkron kontrakcióját.
Az izom összehúzódása sikló, szánmozgás, amikor az aktinfilamentumok a
myosinfilamentumok közé behatolnak, miközben előrehaladó kapcsolat jön létre az aktin- és a
myosinfilamentumok oldalágai között. Az összehúzódást a myosinmolekulák fejének elhajlása
végzi, miközben a myosinszálat az aktinfonálon előrehúzza. Ez a kapcsolat gyorsan oldódik,
miközben a következő kötési helyen újból megismétlődik. A kontrakció energiaigényes (ATP,
IFBB Certification Course 23
nagy mennyiségű mitochondrium, kalciumion). Összehúzódáskor az I- és a H-zóna
vékonyodik, a sötét (M-) csík vastagodik, a Z-csíkok közelednek egymáshoz.
A vörös és a fehér izom között csupán mennyiségi (az organellumok és a filamentumok száma)
különbség van, ami genetikai alapú és funkcionális különbséggel is jár. A színkülönbséget a
sarcoplasmában oldott myoglobin adja.
Az izom regenerációját a satellita sejtek biztosítják
A fehér izom gyorsan, erélyesebben húzódik össze, de fáradékony,
a vörös izom lassabb, de kitartó munkára képes.
-A kötegekben helyeződő izomrostokat laza, rostos kötőszövet hüvelyszerűen, veszi körül.
-Több rostot ez a kötőszövet elsődleges, másodlagos, harmadlagos izomnyalábokká egyesít,
benne ágazódnak el az erek és az idegek.
-A több nyaláb által alkotott izmot a kötőszövet egységes izommá fogja össze.
-Ez együttesen adja az izom vázát.
-Az izmokat és az izomcsoportokat az izompólya hüvelyezi.
Az izom szerkezete
Az izom tollazottsága
Az izomrostok eredési és a tapadási inukhoz, illetőleg ínlemezükhöz eltérő nagyságú szögben
kapcsolódhatnak, ezáltal ún. tollazott izom, alakul ki.
-Az egyszerűen tollazott izom hasában az izomrostok a párhuzamosan haladó eredési és
tapadási ínlemezek között feszülnek ki.
- A kettősen vagy többszörösen tollazott izom eredési és tapadási ina elágazódik. Az izom
tollazottságával nő az izomrostok száma, s ezáltal nő az izomerő is, amelyet az izom ún.
IFBB Certification Course 24
fiziológiai harántmetszete (fiziológiai átmérő), vagyis az izom összes rostjai harántmetszetének
az összege fejez ki legjobban.
Az izomrostok lefutása az izmokban; anatómiai és élettani átmérő (vázlatos rajz; Nickel–
Schummer–Seiferle szerint)
A tollazottabb izomnak nagyobb az izomereje, összehúzódása tartósabb, viszont izomrostjai
rövidebbek, s emiatt kisebb az emelés magassága (erőemelő). A kevésbé tollazott izom rostjai
hosszúak, rövidülésük nagymértékű, az izomerő viszont kicsi, az izom hamar fárad.
Az izmok részei, típusai
Az előző részekben már megtudtuk, hogy nagy vonalakban hogyan épül fel egy izom. Most
vizsgáljuk meg, hogy pontosabban milyen részei, tulajdonságai vannak egy izomnak.
A legtöbb izom megnyúlt orsóhoz hasonló, amely fejjel ered, a középső rész az izom hasa, ez a
farokban folytatódik, amellyel megtapad.
Mindezek lehetnek
két-,(bicepsz)
három-, sőt négyfejűek (tricepsz, quadriceps),
kéthasúak (vádli) vagy
több helyütt tapadó közös izmok.(kézfejfeszítők)
Az izom eredése, az origo, amely összehúzódáskor alig vagy egyáltalában nem mozdul el, ez
általában a test középsíkjához közelebb esik.
A tapadás, az a rész, amely összehúzódáskor eredeti helyzetéből kitér, pedig általában a
középsíktól távolabb esik.
A két fogalom meghatározása csak viszonylagos. Egyes izmokban a mozgás állapotának
megfelelően mindkét pont kimozdulhat vagy éppen fel is cserélődhet (pl. a fejnyakkarizom); a
körkörös izmoknak nincsen eredési és tapadási végük
IFBB Certification Course 25
Alakja szerint az izom lehet:
orsó,
lapos,
köteg vagy
lemez alakú.
Nagysága szerint van:
kicsiny, néhány cm-nyi, és
nagyon hosszú, (szabóizom) vagy pedig
nagy kiterjedésű (köpenyszerű izmok, a törzzsel közös izmok, a hasizmok).
Helyeződése és lefutása szerint van:
felületes,
mély ,
lapos, illetőleg
egyenes,
haránt vagy
ferde lefutású és
körkörös izom.
Működése szerint van:
hajlító- (m. flexor),
nyújtó- (m. extensor),
közelítő- (m. adductor),
távolító- (m. abductor),
forgató- (m. rotator),
emelő- (m. levator),
feszítő- (m. tensor) és
záróizom (m. sphincter) stb
Az izom eredésétől a tapadásáig egy, két vagy több ízületen is áthalad, ezáltal több ízületre,
akár eltérő módon is, hat.
A legtöbb izom főműködése mellett egyidejűen kisebb fokú mellékműködést (mellékhatást) is
végez. Így például valamely nyújtó- vagy hajlítóizomnak ízületet rögzítő, statikus működésén
kívül borintást, illetve hanyintást végző tevékenysége is lehet.
A mozgás mindig több izom vagy izomcsoport együttműködése:
miközben támogatják egymás működését, szinergista izmok,
vagy ellentétes hatásúak, antagonista izmok.
A szinergista izom a mozgás másik fázisában antagonista izomként is működhet és fordítva. Az
izomtónus az izomra jellemző, mérsékelten feszült állapot, amelyet az izom rostjainak egymást
IFBB Certification Course 26
váltó és különböző intenzitású összehúzódása, készenléti állapota idéz elő. Az izomtónus a
testhelyzetet tartja fenn, az idegétől megfosztott izom tónusát is elveszti.
Az izom aktívan összehúzódik, rostjai maximálisan a felére rövidülnek, önmagától azonban
nem képes nyúlni, hanem passzívan a nehézségi erő, a testsúly vagy ellentétes működésű izmok
hatására nyúlik meg.Az izomerő (izommunka) mértéke a súly és az emelés magasságának a
szorzata. Az izomerő azonban egyedileg nagyon ingadozó. Az elmozdított súly nagysága az
izom fiziológiai harántmetszetétől, az emelés magassága, pedig az izomrostok hosszától és
helyzetétől függ. Az izmok a csontokat tapadásuk szerint egy- vagy kétkarú emelőként
mozgatják. Egykarú (gyorsasági) emelő esetében az izom tapadása és az elmozduló csontvég
(teher, súly) a forgástengelynek ugyanazon az oldalán, kétkarú emelő esetében, pedig a tengely
az izom tapadási pontja és az elmozduló csont közé esik. A legtöbb izom hegyesszögben, az
ízület közelében tapad, ami mechanikailag kedvezőtlen; ezt az izom járulékos berendezései
(gumók, dudorok stb.) részben kedvezően módosítják. A rövid erőkar és a hosszú teherkar
viszont gyorsabb mozgást tesz lehetővé.
Az izom funkcionális alkalmazkodása
Az izom gyorsan alkalmazkodik az igénybevételhez, rendszeres gyakorlással a teljesítménye
jelentősen nő. Ennek oka kettős.
Egyfelől a gyakorlás során az ugyanazon mozgásban részt vevő izmok működése
koordináltabbá válik, motoros beidegzésük jobb időzítésben működik,
Másfelől a gyakran működő izom rostjai megvastagodnak, számuk azonban nem
szaporodik (funkcionális hypertrophia).
Változik az izomrostfehérje összetétele, anyagcseréje. A funkcionális hypertrophia nem
fokozható a végletekig, bizonyos szint elérése után az izom teljesítménye gyorsan
visszaesik.
Az inaktivitási atrophia során a sokáig nyugalomban levő izmok akár napok alatt
sorvadhatnak, rostjaik elvékonyodnak; ennek súlyosabb foka az izom „túlrövidülése”,
speciális esete, pedig a motoros beidegzés bénulása vagy az ideg szakadása
következtében fellépő bénulásos atrophia, amely elfajulással és degeneratív
elváltozásokkal jár együtt. Az izom sorvadásával az intramuscularis zsírszövet
megszaporodik.
Az izom érellátása
Minden izmot legalább két artéria lát el, amelyek derékszögben lépnek az izomba és hosszanti
irányban ágazódnak el. Többszörösen elágazva sűrű érhálózatot alkotnak, ami intenzív
anyagcserét tesz lehetővé. 1 mm²-en hidegvérű állatokban 400, lóban 1400, kutyában 2600
capillaris van. Az izomzat capillarisainak hossza emberben kb. 100 000 km, felülete 6300 m2. A
IFBB Certification Course 27
kor előrehaladtával, illetve állandó és fokozott működésekor az izom capillarisainak száma nő.
Az izom beidegzése
A harántcsíkos izom – a simaizom és a szívizom idegellátástól független, automatikus
működésével ellentétben – csak idegimpulzusra húzódik össze. Kötőszövetes elemeinek
rugalmasságán felüli tónusa is idegimpulzusoktól függ. Az izomnak érző és mozgató beidegzése
is van. Az izomhoz térő mozgatórostok a gerincvelő két vagy három szelvényéből származnak,
függetlenül attól, hogy mely ideg rostjaival jutnak az izomhoz (szelvényes beidegzés). Ennek
klinikai jelentősége van.
Az ideg az izomhas közepén vagy afölött lép az izom rostjai közé, és ez a kötőszövetben fonatot
képez; ennek nagysága az izomrostok számával, vagyis a tollazottsággal nő. Egy agy- vagy
gerincvelői motoros idegsejt egyetlen neuritje elágazódva több izomrostot lát el véglemezeivel.
Ez a mozgatóegység.
Minden izomrostnak van egy izomvéglemeze. Az egy idegsejthez tartozó mozgatóegységhez a
szemizmokban 25, a végtagizmokban 400–500 izomrost tartozhat.
Mivel az idegimpulzus és az elemi izomkontrakció a „minden vagy semmi” elv alapján
működik, a fokozatos izomműködés különböző számú és elrendeződésű motoros egység
„bevetésével” képzelhető el. Mindamellett a mozgatóegységek neuronjai lehetnek a tényleges
munkát végző fázisos és inkább az izom tónusát biztosító tónusos működésűek.
Az izom érző beidegzését – amely a reflexnél jelentős – két specifikus végkészülékkel, az
izomorsóval és a Golgi-féle ínorsóval bíró érző idegsejtek látják el.
Az izom passzív feszültségi állapotát az izomorsó, aktív és passzív állapotát egyaránt az ínorsó
érzékeli. Ezeken kívül az izomban vannak általános érző- (hő, fájdalom, nyomás) rostok is;
mindezek a motorikus rostokkal együtt közös idegkötegben lépnek az izomba.
Az ín, tendo
Az izomrostok kötőszöveti rostokból álló inakban (tendo) folytatódnak, amelyek az izomrost
összehúzódásakor keletkező erőt a lehető legkisebb veszteséggel a mozgás passzív szerveire, a
csontokra viszik át.Az izom–ín átmenet helyén, az izomrost végén a myolemma és a
sarcolemma mélyen befűződik, s itt belső felületükhöz a myofibrillák, külső felületükhöz, pedig
az ín rostjainak nyalábjai tapadnak, s ezáltal a kétféle rost a myolemma által ugyan elválasztott,
de mégis szerkezeti és funkcionális egységet képez. A kapcsolat hasonlítható a gumikesztyűben
levő ujjhoz, ahol az izomrost az ujj, a gumikesztyű, pedig a myolemma és a róla eredő ín. Minél
erősebben húzzuk a gumikesztyű végét, annál szorosabban tapad az ujjunkhoz az elvékonyodó
gumiujj.
IFBB Certification Course 28
Az ín szerkezete (vázlatos rajz)
Az összeköttetést az izom- és az ínrostok közötti kapcsolat alkotja. Az izomrostok különböző
hosszúságú, hegyes végkúpokban végződnek. A kúpok felülete nagyszámú, ujjszerű
végcsapocskákkal borított. A csapocskák mindegyikébe benyúlnak az izomrostok aktin
myofilamentumai.
Az ín tömör, selyemfényű, fehér, kevésbé rugalmas, lapos vagy hengerded köteg. Az izom
alakját követi, de annál vékonyabb; az izomlemez például ínlemezbe megy át. Hosszabb ínban,
ínlemezben a rostok spirálisan csavarodnak, ezzel az ín szilárdsága fokozódik. Az inak húzási,
szakítási szilárdsága sokkal nagyobb az izoménál, jóllehet az izom átmérője az ín átmérőjének
hatvanszorosa is lehet.
Az ín a nyomást kevésbé bírja, emiatt ahol az inat erős nyomás éri (az ízületek szögein), benne
rostos porc vagy csont, van beágyazva. Előfordul, hogy az izom ina csontos vagy porcos hurkon,
mint a csigán átvezetett kötél, megtörik.
A csont és az ín összeköttetése.
A kapcsolat a mechanikai igénybevétel, vagyis a ráható erők nagyságának és irányának a
függvénye, emiatt eltérő nagyságú az izom eredésénél, illetve tapadásánál.
Az izom–ín kapcsolat csupán egy vékony, változó vastagságú szegélye az ínrostoknak, amelyek
az izomrostok különböző hosszúságú végkúpjaiból erednek. A tapadási zónában az ínrostok
különböző irányban elhajolnak a csont felületén, emiatt a csont felülete sima marad vagy
csupán enyhén érdes.
Az izmok segítő szervei
z izmok segítő szervei az izompólyák, az ínhüvelyek.Az izompólya, fascia Szürkésfehér színű,
erekben és idegekben szegény, tömött-rostos kötőszövetből álló, fényes lemez. Ha több
rugalmas rostot tartalmaz, sárgás árnyalatú, izmok vagy izomcsoportok körül pólyahüvelyeket
képez. A pólya az izmok eredése és tapadása tájékán a csonthártyába megy át.Felületes és mély
pólyarendszer különíthető el. A felületes pólya, vékony, laza szerkezetű, gyakran kettős lemez,
IFBB Certification Course 29
amely a bőr alatti kötőszövettől nehezen választható szét. A mély pólyához általában
kötőszövet fűzi, de össze is olvadhatnak egymással. Több pólya találkozásánál kötőszövettel
kitöltött terek alakulnak ki, amelyekbe ágyazottan erek és idegek haladnak, ilyenformán a zárt
pólyahüvelyekben összehúzódó, a teret hol szorosabban, hol lazábban kitöltő izmoknak a vér és
a nyirok passzív mozgatásában is fontos szerepük van.
Az ínhüvely
Az ínhüvely kétféle lehet: 1. rostos ínhüvely 2. synovialis ínhüvely
1. A rostos ínhüvely, a csontokon megtapadó vastag pólyarészlet, amely az átsikló inakat
synovialis ínhüvelyeikkel együtt a csontok árkaiban rögzíti; ha szalagszerű, akkor tartószalag a
neve.
2. A synovialis ínhüvely, az ín egy szakaszát hüvelyező, kettős falú, synoviával telt, zárt cső. Az
ín csontok fölötti átsiklását segíti elő. Szerkezete hasonló a nyálkatömlőéhez, üregében
synoviaszerű folyadék van; az inat nem csupán alápárnázza, hanem teljesen körül is foglalja.
Hogyan húzódik össze az izom
Lássuk, hogyan is működik az izmoknak ez a sokféle szintje:
Az idegeket a gerincoszlop vezeti az izmokhoz. Azt a helyet, ahol az ideg és az izom
találkozik, nevezzük "neuromuszkuláris csomópontnak".
Amikor egy elektromos jel áthalad a neuromuszuláris csomóponton, az továbbítódik
mélyen az izomrostokba.
Bent az izomrostokban, a jel serkenti a kálcium termelést, amitől a vékony és a vastag
"myofilament"-ek egymáson keresztül húzódnak.
Amikor ez megtörténik, a sarcomere megrövidül, ami erőt termel.
Amikor a sarcomere-ek milliói egyszerre megrövidülnek az izomban, akkor az egész
izomrost összehúzódik.
Amikor az izomrost összehúzódik, akkor az összehúzódás teljes.
Nincs részlegesen összehúzódott izomrost. Az izomrostok nem tudják variálni az
összehúzódás erősségét attól függően, hogy milyen erőkifejtést kell végezniük. De ha ez
így van, akkor hogyan lehet szabályozni az izomösszehúzódás erejét?
Az történik, hogy annyi izomrost húzódik össze, amennyire szükség van, hogy
végrehajtsák a feladatot. Minél több izomrostot aktivál az idegrendszer, annál nagyobb
erõ jön létre az izomösszehúzódás által.
Gyors és lassú izomrostok
Az energia, ami a kálcium révén létrejön az izomszálakban, a mitokondriumból
származik, amely az izom sejtjének egy része, és a glukózt (vércukor) dolgozza fel
energiává.
A különböző izomrostok különböző mennyiségben rendelkeznek mitokondriumokkal.
Minél több mitokondrium van egy izomrostban, annál több energiát tud termelni.
IFBB Certification Course 30
Az izomrostokat különböző kategóriákba soroljuk:
lassú-összehúzódású izomrost és
gyors-összehúzódású izomrost létezik.
- A lassú-összehúzódású rostok ("másnéven 1-es típusú izom rostok") lassan húzódik össze, de
nagyon lassan fáradnak el.
- A gyors-összehúzódású rostok nagyon gyorsan húzódnak össze és két változata létezik.:
" 2A típusú izomrostok" amelyek közepesen hosszú idő alatt fáradnak el, és
" 2B típusú izomrostok", amelyek nagyon gyorsan elfáradnak.
A fő oka annak, hogy a lassú-összehúzódású rostok lassan fáradnak el az, hogy több
mitokondriummal rendelkeznek, mint a gyors-összehúzódású rostok, és ezért több energiát
képesek termelni.
A lassú-összehúzódású rostok átmérője kisebb, mint a gyors-összehúzódású rostoké, és nagyobb
véráram fogja körül őket. Mivel kisebb az átmérőjük és jobb a vérellátásuk a lassú-
összehúzódású rostok képesek több oxigént felvenni a vérből, és több hulladékot leadni (ami
csökkenti a "fáradékonyságot").
Ezeket az izomrost típusokat ( 1, 2A, és 2B) tartalmazza minden izom, változó mennyiségben.
Amikor az izom elkezd összehúzódni, először 1-es típusú rostok aktiválódnak, aztán 2A típusú,
aztán a 2B. A rostok aktiválásának ez a sorozata lehetővé tesz nagyon finom és pontosan
összehangolt izom reakciókat az agy parancsaira. Éppen azért nehéz a 2B típusú rostokat
edzeni, mert előtte már aktiválni kell az 1-es és 2A típusú rostokat.A legjobb módszer úgy
megjegyezni a főleg a lassú összehúzódású rostokat és főleg gyors-összehúzódású rostokat
tartalmazó izmok közötti különbséget, ha felidézzük a "fehér hús" és a "sötét hús" látványát. A
sötét hús azért sötét, mert több lassú-összehúzódású rost van benne, amiben több
mitokondrium (ezek sötétek). A fehér hús tartalmaz főleg olyan izomrostokat, amelyek
általában pihennek, de gyakran kell rövid ideig intenzíven dolgozniuk. Ezek az izmok gyorsan
tudnak összehúzódni, de gyorsan el is fáradnak, és lassan regenerálódnak. A fehérhús
világosabb, mert kevesebb mitokondriumot tartalmaz.
Az izomcsoportok együttműködése
Amikor egy izom mozgat egy végtagot az izület által meghatározott mozgásterjedelemben,
akkor ez általában a következő együttműködő csoportok alapján történik.
agonista Ezek az izmok okozzák azt, hogy a mozgás végbemegy. Ezek az összehúzódás
által létrehozzák a mozgás normál mértékét az izületben. Agonistákat elsődleges
mozgatóknak is tartjuk, mivel ezek felelősek elsődlegesen a létrehozott mozgásért.
IFBB Certification Course 31
antagonista Ezek az izmok az antagonista által előidézett mozgás ellenében hatnak, és
azért felelősek, hogy a végtag visszatérjen a kiinduló helyzetbe.
synergista Ezek az izmok is végrehajtják, vagy segítik a mozgás végrehajtását, mint az
agonisták. De a szinergisták néha semlegesítik az agonisták túlmozgatását, hogy
bizonyos legyen a megfelelő végrehajtás.
fixator Ezek az izmok gondoskodnak arról a szükséges támogatásról, hogy a test többi
része megtartsa a pozícióját, amíg a mozgás megtörténik. Fixatorokat néha
"támasztónak" is nevezik. A következő lista tartalmazza a leggyakrabban használt
agonista/antagonista izom párokat:
mellizmok és hátizmok
első és hátsó delta
trapézizmok és deltaizmok
combfeszítők és combhajlítók
bicepsz és tricepsz
Az izomösszehúzódások típusai
Az izom összehúzódás nem feltétlenül jelenti azt, hogy az izom megrövidül. Lehet, hogy csak
tenzió alakult ki. Az izmok a következő módokon húzódhatnak össze:
"izometriás összehúzódás" Ez az az összehúzódás, amikor nem történik mozgás, mert a
izom terhelése nagyobb az megfeszülő izom generálta tenziónál. Ez akkor fordul elő,
amikor mozdíthatatlan tárgyat próbálunk tolni, vagy lökni.
"isotoniás összehúzódás" Ez az az összehúzódás, amikor mozgás is történik, mert az
összehúzódó izom generálta tenzió nagyobb mint az izom terhelése. Ez akkor fordul
elő, amikor sikeresen eltolsz, vagy magadhoz húzol egy tárgyat az izmaid segítségével.
Az izotoniás összehúzódást további két részre oszthatjuk:
-1. "koncentrikus össszehúzódás" Ez az az összehúzódás, amikor az izom hossza kisebb
lesz a terhelés ellenében, pl. amikor felemelünk egy súlyt.
-2. "excentrikus összehúzódás" Ez az az összehúzódás, amikor az izom növeli a hosszát a
terhelés ellenében, pl. amikor leraksz egy súlyt.
A koncentrikus összehúzódás során az agonista izmok dolgoznak. Az excentrikus
összehúzódás során az antagonista izmok dolgoznak.
IFBB Certification Course 32
1 - koponya;
2 - kulcscsont (clavicula);
3 - lapocka (scapula);
4 - szegycsont (sternum);
5 - felkarcsont (humerus);
6 - mellkas (thorax);
7 - orsócsont (radius);
8 - singcsont (ulina);
9 - kézközépcsontok;
10 - kéztőcsontok;
11 - keresztcsont (oscacrum);
12 - csípőcsont (medence);
13 - combcsont (femur);
14 - térdkalács (patela);
15 - sípcsont (tibia);
16 - szárkapocscsont (fibula);
17 - lábtőcsontok;
18 - lábujjpercek;
19 - lábközépcsontok;
20 - kézujjpercek;
IFBB Certification Course 33
21 - egyenes hasizom (m. rectus abdominalis)
22 - karcsúizom (m. gracilis)
23 - szabóizom (m. sartorius)
24 - négyfejű combizom (m. quadriceps)
25 - elülső lábszárizom (m. tibialis anterior)
26 - külső ferde hasizom (m. obliquus externus)
27 - kétfejű karizom (mbiceps)
28 - elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
29 - nagy mellizom (m. usculus pectoralis major)
30 - csuklyás izom (m. trapezius)
31 - deltaizom (m. deltoideus)
32 - széles hátizom (m. latissimus dorsi)
33 - középső farizom (m. gluteus medius)
34 - nagy farizom (m. gluteus maximus)
35 - Achilles-ín;
36 - talpemelő izom (m. soleus)
37 - lábikraizom (m. gastrochnemius)
38 - hasizom (m. abdominalis)
39 - karhajlító izom (m. brachioradialis)
40 - ujjfeszítő izom (m. extensor digitorum)
41 - háromfejű karizom (m. triceps)
42 - törzsmerevítö izom (m. erector spinae)
43 - lapockaemelö izom (m. levator scapulae)
44 - rombuszizom (m. rhomoideus)
IFBB Certification Course 34
Sejtbiológia
A sejt a szervezet legkisebb működési egysége, vagyis a sejt az, ami képes az alapvető szervezeti
működések - anyagcsere, növekedés, mozgás, szaporodás és átörökítés - ellátására.
Az emberi sejt nagysága 5-20 mikrométer között változik.
Szerkezeti egységek
Sejtmembránok
o Sejtanyagcsere ajtói
Citoplazma
o A sejtet kitöltő állomány
Riboszómák
o A fehérjeszintézis alapkövei
IFBB Certification Course 35
Lizoszómák
o A sejt emésztőrendszere és örzője
Sima endoplazmatikus retikulum
o Anaerob folyamatok helyszíne
Durva felületű endoplazmatikus retikulum
o A riboszómák táptalaja
Mitokondrium
o energiagyár
Golgi-apparátus
o A fehérjék felcímkézését végző egység
Sejtmag
o A dns tárhelye
Sejtmag-hártya
o A sejtmag védelmi vonala
Magvacska
o Az RNS tárhelye
Centriolum (sejtközpont)
o Az osztódás irányítója
Mikrofilamentumok
o Kontraktilis fehérjék
A sejtekben kettős membránrendszereket találunk. Vannak külső (burok) és belső
membránok(pl. mitokondrium,sejtmag). Minden sejtet a sejtmembrán, a cytolemma határol.
Ezt egy kettős foszfolipidréteg (zsír) alkotja, melyben különböző elhelyezkedésű
fehérjemolekulák találhatók. A membránfehérjék lipoproteidek(zsír-fehérjék), amik vízben
oldódnak, mivel harmadlagos szerkezetük olyan, hogy a fehérje komponens helyezkedik el
kívül és a zsír komponenst mintegy beburkolja.
Különböző típusú anyagforgalom történik a membránon keresztül.A sejt alapvető tulajdonságai
között megtalálhatjuk az alkalmazkodási képességet is. Inger hatására a már meglévő
álományhoz képes nagyobb mennyiségű szénhidrátot, fehérjét, zsírmolekulát magába engedni.
Ennek csak a sejtfelszín alakja és terjeszkedőképessége szab határt.
A cytoplazma egyik fontos alkotórésze az endoplazmatikus retikulum, mely tubulusokból és
ciszternákból áll. Agranuláris formája a sima felszínű endoplazmatikus retikulum a SER.
Granuláris formája a durva felszínű endoplazmatikus retikulum a RER.A RER felszínén
találhatók a magas ribonukleinsav tartalmú riboszómák. A riboszómákon történik a fehérje
szintézis. A fehérjék szerkezete illetve működése az alapja szinte valamennyi életjelenségnek.A
sejtek fehérjegyárai, a riboszómák két alegységből állnak: egy nagyobb és egy kisebb
alkotórészből. Aktív állapotban, vagyis a fehérjeszintézis folyamatakor a két alegységet kémiai
kötések sorozata kapcsolja össze.
http://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/sejtmembran/sejtmemb.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/membranfeherje/membfeh.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/ser/ser.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/rer/rer.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/feherjeszintezis/fehszint.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/feherjeszintezis/fehszint.html
IFBB Certification Course 36
A fehérjeszintéziskor a két alegység közötti árokszerű térrészbe van befűződve a DNS-ről
másolódó hírvivő RNS-molekula (mRNS), amely a DNS-ben tárolt genetikai információ
átírásával jön létre. Ezen információk alapján készülnek a fehérjék, vagyis a fehérjéket a DNS
kódolja (pontosabban annak génjei), de az mRNS közbeiktatásával. (antikodonok). A tRNS
(transzporter RNS) molekulák a fehérjelánc alkotórészeit, az aminosavakat szállítják a
riboszómákhoz. Adott kodonhoz adott antikodon tartozik: ez biztosítja, hogy a genetikai
információ megfelelő módon fejeződik ki a fehérjeláncban. Amikor a kodon és az antikodon
összekapcsolódik, a tRNS "lerakja" aminosav-szállítmányát, a riboszóma pedig egy olyan reakciót
katalizál, amelynek révén az aminosav az épülő fehérjelánchoz kapcsolódik.
A növekvõ aminósavlánc a riboszóma kis alegységéhez tapad és mindaddig növekszik, amíg
el nem éri a mRNS végét, amikor a kész fehérjemolekula leválik A RER-rõl leszakadó
hólyagocskák elsõsorban az elkészült proteineket szállítják. Ilyenek a cytoplazmában található
különböző nagyságú szemcsék pl. a lizoszómák - enzim tartalmú vezikulák -, amelyek többnyire
az endoplazmatikus retikulumból vagy a Golgi-apparátusból származnak és a proteintranszport
szolgálatában állnak. A következő sejtalkotó a Golgi-apparátus, melynek a kiválasztásban
(exocitózis) van szerepe, ezért a sejthatár közelében helyezkedik el. Proteineket vesz át a RER-től,
poliszaharidokat termel, ezeket bekoncentrálja és membránnal veszi körül
A mitokondriumok a szénhidrát- és lipidoxidáció helyei. A mitokondrium bakteriális alakú
(henger vagy gömb) és méterű (néhány mikrométer), kettős membránrendszerű sejtszervecske. Az
emberi sejtekben minimum egy, de akár többezer példányban fordul elő. Az intenzív anyagcserét
folytató sejtekben találhatunk belőle többet, ami összefügg a sejtszervecske feladatával: a sejt
energiatermelő központja. Felépítésére jellemző, hogy külső membránja sima, feszes felületű,
míg belső hártyarendszere erőteljesen megnövelve felületét, redőzött. A belső membránon belül
van a sejtszervecske alapállománya. Az alapállomány gélszerű, tartalmazza a saját,gyűrű alakú
DNS-t és riboszómát, benne játszódik le a citromsav-ciklus, a zsírsavak oxidációja (béta-
oxidáció). A belső membrán tartalmazza a légzési lánc (terminális oxidáció) működéséhez
szükséges fehérjéket, emiatt hozzá köthető a legjelentősebb mértékű ATP szintézis.
Az ATP egy adenin, egy ribóz-molekulából és a hozzá kapcsolódó három foszfátcsoportból
épül fel
http://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/lizoszoma/lizo.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/golgi/golgi.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/mitokondrium/mito.htmlhttp://nov.lkg-bp.sulinet.hu/~aaa/sejt/mitokond.htm#Citrát-kör#Citrát-körhttp://nov.lkg-bp.sulinet.hu/~aaa/sejt/mitokond.htm#légzési#légzési
IFBB Certification Course 37
A legutolsó foszfátcsoport leválasztása során két foszfátcsoportot tartalmazó vegyület
keletkezik, az adenozin-difoszfát (ADP). A foszfátcsoport lehasításakor igen nagy energia
szabadul fel, amelyet a sejt kémiai folyamatainak sokasága képes felhasználni. Az ATP-nek az
ADP-ből való képzéséhez ugyanígy nagy energiabefektetés szükséges, amelyet a sejtekben a
cukrok és egyéb tápanyagok lebontása, elsősorban oxidációja biztosít. Mindez az ATP-
képződési és -lebontási folyamat állandóan és nagy sebességgel folyik a szervezetünkben: a
naponta képződő ATP mennyisége az emberi testben nyugalmi állapotban is 30–40 kilogramm,
izommunka esetén azonban akár egy tonnányira is felmehet. Természetesen ez nem egy
tonnányi új anyag képződését, hanem az ATP folyamatos szintézisét és lebontását jelenti.
IFBB Certification Course 38
A mitokondriális ATP-szintetáz felépítése és működése. A membránba ágyazott F0 egység
háromféle (a,b és c), a mitokondrium belseje felé néző F1 rész ötféle (alfa, béta, gamma, delta és
epszilon) alegységből épül fel. A H+-ionok áramlásának a hatására a c fehérjék korongja
elfordul, és így az ehhez kapcsolódó gamma alegység is körbefordul. Ugyanakkor az F1 többi
fehérjéje nem tud elfordulni (a béta rész a membránhoz rögzül), így a középen elforgó
aszimmetrikus gamma alegység a béta alegységekben szerkezeti változást okoz, ami az ATP
szintéziséhez vezet.
Érdemes néhány szóban összefoglalni, hogy mi is a jelenleg kialakult kép az ATP-szintetáz
enzim molekuláris gépezetének működéséről. Maga az ATP-képzôdés az F1 rész béta
alegységén (4. ábra) történik, amelyen belül a gamma alegység körkörös elfordulást végez. Az
aszimmetrikus gamma alegység körforgása változtatja meg a béta alegységek kötőképességét,
amely azután az ATP képződéséhez vezet. A legérdekesebb, hogy ezt a körforgást az F0 egység c
alegységén át érkező hidrogénionok áramlása tartja fenn, azaz az F0 "tengelyén" az F1 rész
gamma alegysége a hidrogénion-áramlástól hajtva "pörög", és közben a béta alegység az ADP-t
és a foszfátiont ATP-vé kapcsolja össze.
A kutatók számára sokáig hihetetlennek tűnt, hogy egy valódi forgó gépezet, az egymáson
elcsúszva percenként több százszor körbeforduló fehérjék mozgása végezné az ATP szintézisét.
Kétségtelenül igazolták azonban ezt a mechanizmust a fehérjék kémiai keresztkötésével végzett
blokkoló kísérletek, ill. az igen szellemes mikroszkópos mérések. Amikor japán kutatók apró
izomfehérje (aktin-) szálakat kapcsoltak az egyik (gamma) alegységhez, a másik (béta)
alegységet pedig rögzítették, az ATP bontásához, ill. képződéséhez kapcsolva mikroszkóppal is
láthatóvá vált az aktinszálak gyors körbeforgása.
IFBB Certification Course 39
A glikolízis a szénhidrátlebontás folyamata. A hatszénatomos glükózból két háromszénatomos
piroszőlősav keletkezik. Ez a folyamat kilenc lépésből áll.
Az elsõ lépésben ATP energiájának felhasználásával glükóz-6-foszfát keletkezik.
Magyarázat: A második reakció során fruktóz-6-foszfát alakul ki.
Magyarázat: A harmadik lépésben egy újabb ATP molekula belépésével fruktóz-1.6-difoszfát
alakul ki.
Magyarázat: A negyedik lépésben keletkezik a glicerinaldehid-3-foszfát.
Magyarázat: Az ötödik lépésben glicerinsav-1.3-difoszfát jön létre.
Magyarázat: A hatodik lépésben glicerinsav-3-foszfát keletkezik. Ennek a reakciónak az
energiája ATP foszfátkötésben raktározódik.
Magyarázat: A hetedik lépésben glicerinsav-2-foszfát keletkezik.
Magyarázat: A nyolcadikban lépésben jön létre az enolpiroszõlõsav-foszfát.
Magyarázat: A kilencedik lépésben alakul ki a piroszõlõsav.
http://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/atpszerkezet/atp.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/atpszerkezet/atp.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/atpszerkezet/atp.html
IFBB Certification Course 40
Piroszőlősav bontása
A glikolízis végtermékeként keletkező piroszőlősav tovább bontásának módja a sejt
oxigénellátottságától függ.
Amennyiben anaerob viszonyok uralkodnak a sejtben, a lebontása erjedéssel történik. Ilyenkor
a piroszőlősav a sejtplazmában marad és ott erjed tejsavvá vagy alkohollá.
Tejsavas erjedésnél a glikolízisben keletkezett két redukált koenzim, ( NADH+H+ molekulák)
átadják az általuk szállított hidrogéneket a piroszőlősav molekuláknak. Így jön létre egy glükóz
erjedésekor két tejsav molekula. Ilyenkor a lebontás csak 2 ATP szintéziséhez szükséges
energiafelszabadulással jár.
Alkoholos erjedésnél a két piroszőlősav karboxilcsoportjából először szén-dioxid hasad le, majd
a keletkezett két acetaldehid molekulára kerülnek a NADH+H+ molekulák által szállított
hidrogének. Így jön létre egy glükóz alkoholos erjedésekor két etanol molekula két szén-dioxid
képződése mellett. Ebben az esetben is csak két ATP molekula képződik.
Aerob körülmények között a lebontás hatékonyabban megy végbe. Ilyenkor a piroszőlősav
molekulák először kémiai úton megváltozva, két acetaldehid két koenzim-A molekulához
kapcsolódik. A felszabaduló hidrogének két NAD+ molekulát redukálnak.
Ilyenkor a glükózbontás tehát két acetil-koenzim-A, két szén-dioxid, két ATP és négy
NADH+H+ képződésével jár. Ezt követi a szintén mitokondriumban lejátszódó citromsav-
ciklus.(Szentgyörgyi-Krebs ciklus)
http://nov.lkg-bp.sulinet.hu/~aaa/sejt/mitokond.htm#Citrát-kör#Citrát-körhttp://nov.lkg-bp.sulinet.hu/~aaa/sejt/mitokond.htm#Citrát-kör#Citrát-kör
IFBB Certification Course 41
AZ AEROB ENERGIATERMELÉS
Hogyan is történik az energiatermelés a sejtekben aerob körülmények között, azaz oxigén
jelenlétében? Mind a szénhidrátok, mind a zsírok oxidációja egy közös útvonalban találkozik,
mindkét folyamat acetil-CoA keletkezésével jár. Az acetil-CoA a citromsav-ciklusba
csatlakozik, amit mi magyarok szívesen hívunk Szent-Györgyi-Krebs-ciklusnak két
felfedezőjéről.
A Szent-Gyögyi-Krebs-ciklus a körfolyamat, ahol minden tápanyag lebontási útvonala összefut,
belőlük széndioxid, az oxidáció során protonok és elektronok, kissé pongyola
megfogalmazásban hidrogének képződnek. Ezek a hidrogének a mitokondrium belső
membránjában elhelyezkedő elektrontranszport-láncba kerülnek, és a hidrogén oxidációja
eredményeképpen víz képződik. A vízképződés során felszabaduló energiát fordítjuk ATP-
szintézisére, illetve a kémia kötés létrehozása céljára nem hasznosítható energia hő formájában
szabadul fel.
A mitokondriumokban használódik el a légzés során a szervezetbe jutott oxigén, és itt
keletkezik a kilégzéssel eltávolított széndioxid - ez a folyamat a sejtlégzés. Az emberi szervezet
sejtjeiben több száz, esetleg több ezer mitokondrium található - minél intenzívebb anyagcserét
folytat egy sejt, annál több mitokondrium található benne.
A mitokondriális oxidáció során tehát a tápanyagok széndioxiddá és vízzé bomlanak le.
Tekintsük át kicsit részletesebben a glükóz lebontását. Oxigén jelenlétében a glükózból
piroszőlősav, majd a mitokondriumokban acetyl-CoA képződik, ami a citrát-körben és a
terminális oxidáció folyamataiban oxidálódik, összességében 36 ATP molekulát képezve
glükózonként. Ez a glükóz-oxidáció energiamérlege aerob körülmények között, a
mitokondriumokat tartalmazó sejtekben.
IFBB Certification Course 42
01. oxálecetsav -> citromsav
02. citromsav -> izocitromsav
03. izocitromsav -> oxálszukcinát
04. oxálszukcinát -> alfa-ketoglutársav
05. alfa-ketoglutársav -> szukcinil-CoA
06. szukcinil-CoA -> borostyánkõsav
07. borostyánkõsav -> fumársav
08. fumársav -> almasav
09. almasav -> oxálecetsav
Magyarázat: A citrátkör elsõ lépésében egy kétszénatomos vegyület -az acetil-COA-ból
származó acetilcsoport, egy négyszénatomos vegyülettel, az oxálecetsavval víz felvétele közben
a hatszénatomos citromsavvá alakul át.
Magyarázat: Ezt a folyamatot katalizálja az acetil-COA molekula, mégoedig úgy, hogy
kondenzálódik az oxálecetsavval, s a végtermék a citromsav.
Magyarázat: A második lépésben a hatszénatomos citromsavmolekula térbeli szerkezetének
átrendezõdése során keletkezik a szintén hatszénatomos izocitromsav.
Magyarázat: A harmadik lépésben két hidrogénmolekula leadásával kialakul az oxálszukcinát,
miközben a hidrogéneket a NAD koenzim köti meg.
Magyarázat: Az ezt követõ 4. reakcióban a még mindig hatszénatomos molekulából CO2
leadásával egy ötszénatomos molekula, az alfa-ketoglutársav keletkezik.
Magyarázat: Ötödik lépésként ismételt dehidrálással és dekarboxilálással, valamint egy COA-
molekula belépésével egy négyszénatomos vegyület, a szukcinil-COA alakul ki.
http://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/citratkor/1/citr_1.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/citratkor/2/citr_2.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/citratkor/3/citr_3.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/citratkor/4/citr_4.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/citratkor/5/citr_5.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/citratkor/6/citr_6.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/citratkor/7/citr_7.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/citratkor/8/citr_8.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/citratkor/9/citr_9.htmlhttp://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/acetilcoa/acoa.html
IFBB Certification Course 43
Magyarázat: A hatodik lépésként következõ reakcióban víz felvételével, illetve a COA-
molekula leadásával borostyánkõsavvá (szukcináttá) alakul, miközben ATP vagy GTP
keletkezik.
Magyarázat: A hetedik lépésben hidrogén ionok leadásával fumársav keletkezik. Ezalatt a
hidrogéneket a FAD koenzim köti meg.
Magyarázat: A nyolcadik lépésben egy vízmolekula belépésével egy újabb négyszénatomos
vegyület, az almasav keletkezik.
Magyarázat: Az utolsó, kilencedik lépésben az oxálacetát regenerálódik, miközben a
hidrogéneket a NAD koenzim köti meg.
BÉTA-OXIDÁCÓ és az ENERGIAPROTOKOLL
Azt már tudjuk, hogyan zajlik általánosan az energianyerés sejtszinten. Ezek a folyamatok az
élet velejárói, alkalmazkodási területük egyszerűen az egész test. Nekünk viszont,
specializálódott sejtekkel, a harántcsíkolt izomrost sejtjeivel kell behatóan foglalkoznunk. Ezek
az izomsejtek nem rendelkeznek sejtközponttal, tehát osztódásra nem képesek, számuk
születésünkkor meghatározott, és az egyedfejlődés befejeződése után lassú pusztulásra
itéltetnek. A kor előrehaladtával ezért figyelhető meg az izomtömeg csökkenése. Éppen ezért a
terhelést követő alkalmazkodás, erősödés, növekedés csak egyféleképpen lehetséges, ha minél
több tápanyag jut be az izomsejten belűlre. A fogantatáskor elinduló sejtosztódás, ami végül az
embrió kifejlődéséhez vezet, számos azonos folyamat összessége. Viszont a természet csodája az
a specializálódás is, ami az izmok sejtjeit jellemzik. Ellentétben más sejtekkel, ezek az apró
szerves orgánumok egyetlen feladat elvégzésére vannak beprogramozva. Ez pedig a
kontraktilitás, az összehúzódási képesség. Ezt az egy feladatot képesek elvégezni, viszont ezt
felsőfokon teszik. Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint a mozgáshoz szükséges
energianyerési protokollt a test nem tudja és ami a legfontosabb nem is akarja felrúgni. Az
előzőekben megtanult sorrend a következő:
1. ATP
2. Glikolízis
2a.-alaktacid
2b.-laktacid
3. citrátkör-glikogén,zsír,fehérje
Ez a fejezet rávilágított arra a tényre, hogy a mozgás során szerzett energia nem származhat
zsírból, egészséges körülmények között. A mozgás intenzitása és hossza határozza meg az
energianyerés módját. A kezdet minden esetben az ATP felhasználása, csak a folyamat további
része bizonytalan. Ha a mozgás hossza igényli az oxidációs folyamatok beindítását (pl. futás),
akkor a test el kezdi mozgósítani az izmokban tárolt energia, a glikogén hasznosítását. Nézzük
az orvosi hátteret: Hosszan tartó, intenzív izommunka esetés a test a tárolt szénhidrát a
glikogén oxidálása során jut energiához. Ennek a raktárnak a kiürülése esetén kénytelen
http://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/kio/im/oktat/SEJTBIO/atpszerkezet/atp.html
IFBB Certification Course 44
zsírsavak oxidációjából fedezni a további mozgáshoz szükséges energiát. Ez a folyamat azonban
súlyosan veszélyezteti a test homeosztázisát a felszabaduló aceton és ketonszármazékok miatt.
A részletes indoklás a következő
Az izomműködéshez, az izomfehérjék, a makromolekulák szintéziséhez, az állandó ozmotikus
munkához stb. bár változó mennyiségben, ATP-re van szükség. Az energiaigényes folyamatok
többsége közvetlenül ATP-bontással jár együtt. Az izomsejtekben az ATP szint alacsony(5*10-6
M), az ATP/ADP arány egyensúlyát az ATP termelő folyamatok biztosítják. A rendkívül
változó ATP-igény miatt az izomsejtekben különböző gyorsasággal mobilizálható
energiaraktárak vannak.
Az izomglikogén normálisan 1% körüli koncentrációban található az izomszövetben, ami egy
fejlett 80 kg-os egyénnél megközelítőleg 40%-os vázizomzat tömeg esetén, 320g
összmennyiséget tekintve, mintegy 1280 Kcal gyorsan hasznosítható energiát képvisel.
Az izomszövet szerepe a zsírsavak intermedier anyagcseréjében
A perifériás szövetek, elsősorban a nyugalomban levő izomszövet energiaszükségletének
jelentős részét a szabad zsírsavak biztosítják. Különösen érvényes ez a megállapítás a
táplálkozások közti időszakra, amikor a szénhidrátokat a szervezet azoknak a sejteknek az
ellátására tartalékolja, amelyek zsírsavakat egyáltalán nem képesek elégetni (központi
idegrendszer,vörösvértestek).
Bár magában az izomsejtben zsírraktárak nincsenek, az izomszövet közvetlen szomszédságában
levő zsírszövet az előbbivel együtt funkcionális egységet képez, és nyugalomban az izom
energiaszükségletének tekintélyes részét a zsírszövetből mobilizálható zsírsavakkal fedezi.
Ez az izomszövet intermedier anyagcseréjének az alapja nyugalomban.
Az izomszövet intermedier anyagcseréjének az alapja izommunka során
Az izom glukozigényét a kezdeti ATP-forrás kimerülése után az izomglikogén, illetve a vérből
felvett glukoz elégíti ki.Az izomglikogén megfogyatkozásával azonban az izomsejtek is egyre
jobban külső forrásra szorulnak. Bár aminosavakból is keletkezik bizonyos mennyiségű piruvát,
a legfontosabb szerepet ilyenkor a májból származó glukoz és ketontestek jelentik.
Intenzív tartós izommunka idején a mitokondrális oxidációs mechanizmusok már nem tudják a
szükséges ATP-t előállítani, a folyamatosan keletkező redukált koenzimeket eloxidálni. Az
ATP-generálásban egyre nagyobb szerepet kap a glikolízis, a szubsztrátszintű ATP-termelés. A
NADH oxidációja is lelassul a mitokondriális folyamatok telítődése, relatív elégtelensége miatt.
A felszaporodó NADH a piruvát-tejsav átalakulásnak kedvez. Nő a tejsav kiáramlása az
izomszövetből, a tejsav/piruvát arány emelkedik.
IFBB Certification Course 45
Amíg a glukozkínálat megfelelő,az izomműködés zavartalan. Szinte nullára redukálása esetén
az izomsejtek zsírsavakat kénytelenek felhasználni az ATP-reszintézis fenntartásához. A
zsírsavak lebontása azonban csak a mitokondriumokban, aerob úton történhet, így az időegység
alatt felszabadítható energia kisebb lesz, az izommunka intenzitása mérséklődik, hatásfoka
romlik.
Az izommunka következményei a szervezet intemedier anyagcseréjében
Tartós izommunka végzése során fokozódik az energiahordozók kiáramlása a
raktárakból(májglikogén,zsírszövetek), másrészt jelentős mértékben megnő az izomsejtekből
kiáramló intermedierek,laktát,piruvát és alanin visszaalakítása glukózzá.
Az összetett folyamat megindítója szubsztrátszinten a glukóz intenzívebb felhasználása és a
laktát-, piruvát-,alaninprodukcio emelkedése az izomszövetben. A megnövekedett laktát-,
piruvátbeáramlás a májbeli glikolízist gátolja, az alaninszint növekedése a piruvát lebontását
akadályozza.
A folyamat a májban a glikogén-, iletve a glukozképzés irányába tolódik el,a szükségletnek
megfelelően a glukoz a májban raktározódik el(mérsékelt izommunka), illetve újból a kerigésbe
kerül(erős izommunka).
Az izommunkát hormonális reguláció jellegzetes változása kíséri. Adrenalin és noradrenalin
hatására felgyorsul a májglikogén lebontása,az izommunkához szükséges glukóz tehát már
mintegy előre mobilizálódik.
A máj szerepe a zsírsavak intermedier anyagcseréjében
A zsírsavak a májban a béta-oxidáció során acetil-CoA-ra bomlanak le. Miután itt viszonylag
kicsi az oxidatív folyamatok intenzitása, a keletkező acetil-CoA-nak csupán kis százaléka
oxid�