Iparifa kihozatalunk alakulása az 1954-1963. években S Z A B Ó F E R E N C

Egy. ország ipari fe j lődésének, v a l a m i n t ezzel p á r h u z a m o s a n e r d ő á l l o m á n y a i ­n a k a z ipar s z á m á r a va ló m i n é l j o b b k ihaszná lásának e lsőrendű m u t a t ó j a a z évenként i ipari fa kihozatal i százalék. A. m á s o d i k v i l ágháború óta a v i l ág fa f e l ­használása óriási emelkedés t mutat , kü lönösen a z o k b a n az országokban, a h o l f ő ­leg f e n y ő á l l o m á n y o k vannak , v a g y ped ig k o r á b b a n ráál l tak a nyárte lepí tések fokozására.

H a z á n k b a n a z iparifa kihozatal báz is - időszakának, a m i k o r m é g csak a h a g y o ­m á n y o s iparifa vá lasztékok (rönk, b á n y a f a stb.) dominá l tak , a z 1954-es eszten­dőt tek intem. Ettől a z időszaktól k e z d v e léptek b e a z ú j iparifa vá lasztékok, a f a -g y á r t m á n y o k gépi ú ton v a l ó . e lőál l í tásával a f a g y á r t m á n y f a , t o v á b b á a farost é s forgács lemez gyár tás m e g i n d u l á s á v a l a farostfa és forgács lemezfa , m í g a csepeli pap írgyár bőv í téséve l a lágy, l o m b o s papír fa választék . A köve tkező é v e k b e n történt a s z a b v á n y o k módos í tása , a m i a rönkvá lasz tékok emelésé t tet te lehetővé .

A z ipari fa k ihozata l i a többi országokban á l ta lában a vas tag fához v i s z o ­nyí t ják, ezért a t o v á b b i a k b a n én is ehhez a l k a l m a z k o d o m .

A vas tag fához v iszonyí tot t iparifa k ihozata lunk száza lékokban a legutóbbi t íz é v t ényszámai szerint az a lább iakat m u t a t j a :

1954 évben 41,8% 1955 évben 42,40/0

1956 évben 46,5% 1957 évben £2,20/0 1958 évben 52,9% 1959 évben 54,5% 1960 évben 55,3% 1961 évben 58.0% 1962 évben 62,0% 1963 évben 64,0%

A m i n t a s z á m o k b ó l látjuk, iparifa k ihozata lunk a z e l m ú l t 10 év alatt t ö b b

m i n t 20%-ka l emelkedett , vagy i s a bázis időszak évéhez v i szony í tva iparifa ter ­m e l é s ü n k m i n t e g y 400 000 m 3 - r e l t öbb .

H a a z összes vas tagfa iparifa kihozatalát a f ő b b vá lasz tékok szerint e l e m e z ­zük, akkor a z 1954-es bázis időszakhoz v i szony í tva a z a lábbi emelkedést , i l letve csökkenést m u t a t j á k a z e g y e s vá lasz tékok:

Az iparifa kihozatal alakulása a főbb választékok szerint

É v R ö n k

B á n y á ­sza t i táni-

a n y a g o k

P a p í r f a F a r o s t t á F a g y á r t ­m á n y f a

E g y é b szer fa

V a s t a g t ű z ifa

Összes v a s t a g f a

s z á z a l é k o k '

1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963

22,7 21,5 23,6 24,4 23,4 20,0 19,4 18,0 17,5

" 18,3

9,2 9,4

12,3 11,6 11,8 11,8 10,8 10,2 10,6 11,0

0,5 0,6 0,8 0,9 1,0 1,5 1,9 2,4 2,8 5,4

1.0 1,6 1,5 5,5 3,6

3,0 3,5 4,1 6,5 9,8

13,7 15,1 19,8 20,8 21,2

• 6,4 7,4 5,7 8,8 6,9 6,5 6,5 6,1 4,8 4,5

58,2 57,6 53,5 47,8 47,1 45,5 44,7 42,0 38,0 36,0

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

A r ö n k v á l a s z t é k csökkenésé t a z okozza, h o g y a b á n y a d e s z k a r ö n k , a f e l d o l g o ­zás i r ö n k és az iparvasút i talp f a r ö n k ú g y s z ó l v á n te l jes egészében f a g y á r t m á n y f a -k é n t kerü l t fe ldolgozásra , i l l e tve fe lhasználásra, u g y a n ú g y a z a lacsony m i n ő ­ségű III. osz tá lyú r ö n k egy része is.

Á l l a n d ó e m e l k e d é s t m u t a t a papírfa , farosttá és rendkívü l i erős növekedés t a f a g y á r t m á n y f a vá laszték , u g y a n a k k o r t ö b b m i n t 2 0 % - k a l c sökkent a vastag tűzifa vá lasz ték m e n n y i s é g e . T e h á t a 2 0 % - o s tűz i fa csökkenés terhére a papírfa , farostfa és f a g y á r t m á n y f a vá lasz tékok e m e l k e d t e k , de a z a lacsony m i n ő s é g ű rönk e g y része is á t to lódott a papírfa és f a g y á r t m á n y f a vá lasz tékokhoz . A 6 4 % - o s k ihozata l m á r k o m o l y fe j lődést muta t , de m é g országos á t lagban alacsony, m e r t a vas tagfa t e r m e l é s ü n k 3 6 % - á t (évente cca 1 mi l l ió m : ! - t ) e l tüze l jük e g y o lyan országban, m e l y fogyasz tásának több m i n t 5 0 % - á t i m p o r t ú t ján kényte l en b iz to­sítani. S z ü k s é g e s tehát a hazai fe lhasználás t o v á b b i fokozása a faros t lemez , pap ír ­g y á r t á s stb. terén, m í g a k ü l f ö l d ö n fe lhasználható f a f a j o k n a k részben e x p o r t ú t ­j á n va ló értékesítése.

A vastagí'ához viszonyított iparita kihozatali %-ok erdőgazdaságonként a legutóbbi 4 év tényszámai alapján

• 1960 1961 1962 1963 .cjrd-őg&zaasag s z á z - s z á z a 1 e k

1. Kiskunsági 72,2 76,9 1

83,9 79,8 2. .Dunaártéri 68,9 72,5 • 81,2 76,5 3. Szombathelyi 67,2 64,3 71,3 82,8 4. 66,0 67,2 69,7 73,9 5. 65,9 68,0 69,5 72,9 (i. 65,2 67,8 73,9 70,8 7. Sárvári 64,8 61,6 — — S. 63,0 59,4 59,9 54,5 9. 62,0 61,2 70,9 65,0

10. Csongrád megyei . . . . 61,5 66,9 85,7 85,2 1 1. Délsomogyi 60,4 66,0 69,8 68,1 12. Szolnok megvei 59,6 55,9 78,9 74,6 13. Zemplén hegységi . . . . 58,9 59,1 66,0 63,1 14. 56,3 55,6 58,2 75,5 L5. Mecseki 56,1 60,7 62,0 63,7 16. Budapesti . . . 55,1 64,6 78,7 — 1 7. Mezőföldi 54,8 54,0 54,S 56,3 18. Közópsomogyi 54,2 59,2 — — 19. Magasbakonyi . 53,6 51,6 51,4 59,4 20. Mátrai 53,5 58,0 58,5 61,6 21. Cserháti 53,2 53,3 56,6 52,4 22. 52,4 51,2 58,3 64,9 23. 51,0 51,6 54,8 58,0 24. Tolna megyei 50,8 51,5 52,4 59,8 25. Nyugatbüklíi 49,4 57,9 53,5 50,1 26. Vértesi 48,4 44,8 48,0 46,7 27. Keletbükki 47,4 56,3 50,3 53,8 28. Börzsönyi 46,2 54,6 55,0 60,3 29. Gödöllői 45,8 54,9 55,1 66,7 30. Balatonfelvidéki 43,6 44,5 45,7 49,ó 31% Keszthelyi 41,5 48,2 44,4 51,5 32. Pilisi 40,7 40.7 41,3 53,7

Országos átlag 55,3 . ^8,0 62,0 64,0

A z 1960 . évi t é n y a d a t o k szerint a z e lső 10 e r d ő g a z d a s á g közöt t 8 s íkvidéki és 2 d o m b v i d é k i e r d ő g a z d a s á g szerepe l át lag 6 7 % - a l . A s íkv idék iek fő leg az akác,

nyár és tölgy fajok miatt, míg a dombvidékiek fenyő és tölgy fafajaik miatt ke­rültek a legjobb tíz erdőgazdaság közé.

Az 1961 . évi tényadatok szerinti 10 legjobb erdőgazdaság: Kiskunsági 76,9% Dunaártéri 72,5% Hajdúsági 68,0% Nyírségi 67,8% Békés megyei 67,2% Csongrád megyei 66,9% Délsomogyi 66,0% Budapesti 64,6% Szombathelyi 64,3% Sárvári 61,6%

Szombathely kivételével általában síkvidékiek, átlag 6 8 % - o s iparifa kiho-zatallal. Fafajok közül a nyár, akác, tölgy és fenyő dominál.

. Az 1962. évi tényadatok szerinti 10 legjobb erdőgazdaság:

Csongrád megyei 85,7% Kiskunsági 83,9% Dunaártéri 81,2% Budapesti 78,7% Nyírségi 73,9% Szolnok megyei 78,9% Szombathelyi 71,3%, Kisalföldi 70,9% Délsomogyi 69.8% Békés megyei 69,7%

Átlag 7 5 % - o s kihozatallal. Főfafajok nagyrészben ugyanazok: nyár, akác, tölgy és fenyő.

Tehát az adatok azt mutatják, hogy vastagfájukat azok az erdőgazdaságok tudják a népgazdaság számára ipari célra legnagyobb százalékban hasznosítani, melyeknek faállományai leginkább a fenti négy fafajból állanak.

A zalai, mecseki és az északi-hegyvidéki, főleg bükkös-tölgyes-gyertyá­nos állományokkal rendelkező erdőgazdaságok a középen állnak vastagfájuk ki­használása tekintetében 60%-os átlag-kihozatallal. A bakonyi, balatonmenti, bör­zsönyi, vértesi, tolnai, gödöllői, pilisi erdőgazdaság vastagfájának átlag alig 5 0 % -át adja iparifaként a népgazdaság számára. Faállományaik jórészben cserek, to­vábbá gyertyán, tölgy, bükk és egyéb sarjerdők.

Az átlagosan 5 0 % iparifakihozatal vastagfához viszonyítva túl kevés még sarj állományokban is, különösen kevés a Bakonyban, de a pilisi 4 1 % sem tarto­zik az elfogadható kihozatali %-ok közé. Kétségkívül az iparifa kihozatal szem-

A kitermelendő fatömeg l'aíajonkénti megoszlása %-ban 1960. évben

F a f a j Véghaszná­lat, %

Gyérítés, 0 /

/o

Tölgy 20,5 23,3 Akác 15,7 10,9 Cser 21,5 1 7,5 Bükk 12,7 11,8

6,0 12,4 Egyéb kemény 4,8 4,5 Egyéb kemény

11,3 9,3 3,1 3,1 4,4 7,2

p o n t j á b ó l döntő fontosságú a f a f a j , a f a á l l o m á n y o k állapota, a véghaszná la tok é s gyér í tések menny i sége , t o v á b b á , h o g y a k i t erme lendő á l l o m á n y b a n m e n n y i á rontot t s tb .

A z a r á n y l a g kevés ipari fát a d ó cser fa fa j e lég n a g y száza lékban szerepel évenk in t egyes erdőgazdaságok tervében. E z e l éggé l eront ja a kihozatal i száza lé ­kot, úgysz intén e g y e s f a f a j o k gyérítés i v é k o n y f a t ö m e g e is. M i n d e n e s e t r e l o m b o s és tű leve lű f a f a j a i n k k o m o l y értéket k é p v i s e l n e k f á b a n s z e g é n y országunkban, t ö r e k e d n ü n k kel l tehát azok m i n é l gazdaságosabb kihasználására.

R Csongrád megye i E rdőgazdaság nemesnyár á l lományaiból kitermelhető fatömeg

P O I S E E A N T A L

C s o n g r á d m e g y é b e n a z u tóbbi ké t évt ized alatt je lentősen m e g n ö v e k e d e t t a z erdőterület . M i n d a régi, m i n d a z u tóbbi h ú s z é v alatt létesült erdők t ö b b é -k e v é s b é érvényes ü z e m t e r v e k k e l rendelkeznek. A z ü z e m t e r v e k összesített ada ­taiból ki tűnik, h o g y a f a á l l o m á n n y a l borított terület 9484 ha. E b b ő l a n e m e s -n y á r a s 1393 ha; 1 4 , 7 % . A n e m e s n y á r - á l l o m á n y o k népgazdaság i j e l entőségük és területük nagysága , v i szony lagosan n a g y térfogla lásuk m i a t t m e g é r d e m l i k , h o g y k iemel ten fog la lkozzunk ve lük . A n e m e s n y á r - á l l o m á n y o k n a g y o b b része a z e l ­m ú l t év t i zedben ( z ö m é b e n 1 9 5 1 — 5 2 — 5 3 - b a n ) létesült. U g y a n c s a k e b b e n a z idő­szakban készül t a z ü z e m t e r v e k döntő t ö b b s é g e is (1955) .

Egyrész t a n e m e s n y á r - á l l o m á n y o k a k k o r i kora , ' másrész t a z a k k o r i ü z e m ­terv készítési szemlé le t és a z á l l o m á n y o k neve lő -vágása ira v o n a t k o z ó b i z o n y ­ta lanságok m i a t t a z ü z e m t e r v e k a vágáséret tségi k o r előírásainál többet a f a -t ö m e g - g a z d á l k o d á s s z e m p o n t j á b ó l n e m igen adnak . Vágás -besoro lá sok a l k a l m á ­val, t i szt í tásokban, gyér í tésekben, véghaszná la tokban ü z e m t e r v e i n k r e a területi a d a t o k o n t ú l m e n ő e n n e m t u d u n k támaszkodn i . A besorolásokat erdőrészről e r ­dőrészre va ló bejárássa l végezzük , s h iányát éreztük e g y át fogó , s z a k m a i l a g he lyesen mega lapozot t , e lőremutató , a f a t ö m e g e t évente , v a g y t íz é v r e adó t e r ­melés i t ervnek . Ezt a tervet m a g u n k n a k kel lett összeállítani.

A m u n k a első fáz i sában megál lap í to t tuk , h o g y községhatáronként m e n n y i a z üzemterveze t t n e m e s n y á r - á l l o m á n y , éves kormegoszlással . A z összeírást ú g y végez tem, h o g y a z egyes á l l o m á n y o k korát közös alapra, az 1955 . évre v o n a t ­koz ta t tam — ü z e m t e r v e i n k t ö b b s é g é n e k megfe le lően .

A z egyes k o r f o k o k területe iből l e v o n á s b a h o z t a m az 1963 . év ig foganato ­sított véghaszná la tok területét, és a véghaszná la tokka l va ló csökkenés után a z 1955 . é v r e vonatkoztatot t ál lapotot a k ö v e t k e z ő k b e n k a p t a m :

1 é v e s 11,35 ha 17 é v e s — 2 33,22 ,, 18 36,95 3 149.65 ,, 19 — 4 367,19 ,, 20 30,58 5 „ •• 237,83 „ 21 5,80 6 123.80 ,, 22 2,97 7 13,81 ,, 23 9,70 8 21,20 ,, 24 0,81 9 — ,, 25 0,13

10 11,58 ,, 26 — 11 4,43 ,, 27 * — 12 4,08 ,, 28 0,42 13 6,04 ,, 29 — 14 — ,, 30 „ — 15 17.04 „ 16 61,76 ,, ö s s z e s e n : 1 150,34