IV. évfolyam 2. szám 2008. június 790 Ftmsztsz.hu/wp-content/uploads/2019/03/Szinpad_2008_junius.pdf2007-ben készült el a Nyíregyházi Fôiskola új, többcélú, 1000-1200 fô

IV. évfolyam 2. szám 2008. június 790 Ft

3

Tartalomjegyzék

SCENI-TECH 2008. A GYÔRI NEMZETI SZÍNHÁZBAN (Asztalos Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Többcélúság, transzformálás…

NYÍRBÁTORI KULTURÁLIS KÖZPONT (Kiss István–Szabó-Jilek Iván–Vargha Mihály) . . . . . . . . . . . . . . . 52006-ban, sokat tudó, rugalmas térformációkkal épült az új Kulturális Központ. A mûködés tapasztalatai.

MULTIFUNKCIONÁLIS NÉZÔTEREK (Szabó-Jilek Iván) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Egyre gyakoribb az igény a több funkciót, rendezvényt kiszolgálni képes termek iránt. A használhatóság kri-tériuma a gyors és könnyû átrendezhetôség. A legbonyolultabb feladatot az emelkedô nézôterek sík pad-lóssá való átalakítása jelenti.

A BUDAPESTI OPERABÁL, AVAGY A TÖBBFUNKCIÓS OPERAHÁZ (Borsa Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . 13Hogyan lehet a reprezentatív, díszes épületet bálok, rendezvények fogadására is alkalmassá kell tenni?

KODÁLY ZOLTÁN KULTURÁLIS CENTRUM, NYÍREGYHÁZA (Balogh Géza) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162007-ben készült el a Nyíregyházi Fôiskola új, többcélú, 1000-1200 fô befogadására képes rendezvényterem. Szín-házi elôadások, hangversenyek, tanévnyitók, diplomaosztók és egyéb rendezvények lebonyolítására alkalmas.

Hazai hírek…

GRATULÁLUNK! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Oktatás…

DÍSZLETTANULMÁNYOK A NEMZETI SZÍNHÁZBAN (Kárpáti Imre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21A Magyar Képzômûvészeti Egyetem Látványtervezô Tanszék hallgatóinak kiállítása a budapesti NemzetiSzínházban.

Hang-Szín-Ház…

A HANG SZÍNEI (Mester-Lovas András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Ismerjük meg a hang belsô, intim természetét, hogy képessé válhassunk annak optimális, esztétikus keze-lésére színházi, koncerttermi körülmények között.

Followspot…

PROFILFÉNYVETÔK KÖZELÍTÔ MÉRÉSE II. –A LEGNÉPSZERÛBB ALAPTÍPUSOK ADATAI (Böröcz Sán dor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

A mérési módszer megismerése után bemutatjuk a Magyarországon legelterjedtebb közepes teljesítményûfényvetôk mérési adatait.

KIEGÉSZÍTÉS A PROFILFÉNYVETÔK KÖZELÍTÔ MÉRÉSE CIKKHEZ (Simon Ottó) . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Technikai újdonságok…

KÖRÜL-NÉZÔ (Szentmártoni Gergely) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Hangrezervátum…

AMIKOR A FELSZERELÉST SZÁLLÍTANI KELL… (Szentmártoni Gergely) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30RENDSZERPROCESSZOROK – PROCESSZORRENDSZEREK (Szentmártoni Gergely) . . . . . . . . . . . . . . . 34

Teremakusztika…

ÚJ MINIRATOR ÉS ACOUSTILYSER AZ NTI-TÔL (Dr. Balogh Géza) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40Az NTI Minstrument hordozható mûszerei.

Többcélú hangrendszerek…

A COLLEGIUM HUNGARICUM – BERLIN ÚJ HANGTECHNIKAI RENDSZERE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Az 1924-ben alapított Magyar Intézet 62 év után új épületbe költözött. A sokféle rendezvény kiszolgálásá-hoz utólag épült be a hangrendszer.

Színpadvilágítás…

A FRANKFURTI KIÁLLÍTÁS EGY SZELETE (Kiss Péter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

Színházi gazdálkodás…

A SZÍNHÁZ VEZETÉSE (Dr. Venczel Sándor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51A színház hatékony mûködéséhez elengedhetetlen vezetôi teendôk.

A magyar szcenika történetébôl…

EGY BOLDOG EMBER – 100 ESZTENDEJE SZÜLETETT MÁRK TIVADARJELMEZTERVEZÔ (Somorjai Olga) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

Könyvismertetés…

BATTA ANDRÁS: OPERA (Kárpáti Imre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

4

1977 májusában Gyulán vettem részt elôször az akkor már harmadik alkalommal megrende-zett Színháztechnikai Napokon. Számomra meghatározó volt az akkori körülmények közöttmegrendezett elôadások, vitafórumok, a jelen lévô szakemberek sokasága és sokfélesége. Azelôadók és felszólalók között szerepeltek minisztériumok vezetô beosztású hivatalnokai, kul-turális intézmények munkatársai, tervezô és beruházó vállalatok fômérnökei, neves építészek,egyetemi oktatók, munkavédelmi szakemberek. A vitafórumon felszólalt a tûzoltóság képvi-selôje, színházi gazdasági és mûszaki szakemberek és néhány kivitelezéssel foglalkozó cég ve-zetôje. Akkor még ôk voltak kisebbségben, a magyar cégek még csak ismerkedtek a színhá-zi világ követelményeivel, elôírásaival.

A kiállítások elsôsorban a külföldi cégek – akkor szinte elérhetetlen – termékeinek megis-merését szolgálta. Hagyománya akkor még a magyar szakcégek kiállításának nem volt, a csí-ra még csak akkor kezdett kifejlôdni. A kiállítási bemutatók, termékek elfértek néhány aszta-lon, prospektussal csak a legnagyobb állami cégek rendelkeztek. De lelkesedés volt, az elô-adókat nem kellet lasszóval fogni, ezen a fórumon rangot, szaktekintélyt jelentett elôadásttartani, szakemberekkel megvitatni a szakmai nézôpontokat.

A téma, a tartalom alapvetôen nem változott az elmúlt 30 év alatt. Ma is ugyanúgy témá-ja lehetne az akkori fôcím a mai konferenciának: A közmûvelôdési törvény végrehajtásánakmûszaki feltételei. De az elsô rendezvény óta eltelt 35 év alatt nagyot változott a világ. Holvannak a nagy számban megjelenô színházi vezetôk, mûszakiak? A cégek száma megnôtt,és a korábbi rendezvényeken néha többen voltunk kiállítók, mint a látogatók.

Mégis rendszeresen követik egymást a kétévenkénti találkozók és kiállítások. Bár szerintema nagy kiállítások ideje lejárt – a kiállítás nem hozza meg a várt eredményt – a részt vevô cé-gek és látogatók mégis egy olyan fórumot hoznak létre, ami egyedülálló rohanó világunkban.Szinte csak itt van alkalmunk találkozni olyan kollégákkal, partnerekkel, akikkel csak az elôzôrendezvényen futottunk össze. Csak itt van ideje egy színházi mûszakinak leülni valamelyikgyártó cég asztalánál néhány percre, és problémáiról, megoldandó feladatairól, netán jövô-beli terveirôl beszélgetni. Ezeket a találkozásokat nem lehet máshol és másképpen, jobban le-bonyolítani. A néhány éve nálunk járt lengyel cég vezetôje irigykedve mondta, amikor a kö-vetkezô kiállításra meghívtam, de jó nektek, hogy nálatok még van ilyen.

A kiállító cégek legtöbbje reálisan számol azzal, hogy számottevô közvetlen eredménytnem fog hozni ez a kiállítás sem. Mégis rendszeresen vállalják a költségeket, a szervezésseljáró munkát, hiszen így ôk is támogatják a szövetség munkáját. A megújult Magyar Színház-Technikai Szövetség, hûen évtizedes hazai hagyományunkhoz, most is megszervezte az ideitalálkozót. Megtartotta a rendezvény függetlenségét, önállóságát, és a gyorsan változó szak-mai világunkban értékes tradícióinkat tovább ôrzi. Mindig voltak szabadidejüket a közösségérdekeinek feláldozó társaink, akik a szervezési munkát magukra vállalták, és biztosították asoron következô rendezvény megtartását. Így jött létre a Sceni – Tech 2008 az idén is, és re-mélhetôleg a következô években is hasonlóan megrendezésre kerül!

Elismerést érdemelnek azok a színházi vezetôk, akik ilyen gazdasági körülmények mellettis biztosítják mûszaki munkatársaik számára a rendezvényünk látogatását. Becsüljük megazokat a notórius kiállítókat is, akik szinte minden kiállításon részt vesznek, nemcsak a sajáthasznuk reményében, hanem a szakma fennmaradásának biztosítsa érdekében is. Köszöneta szervezôknek, rendezôknek, azoknak is, akik elôadásaikkal készültek, hogy színesebbé te-gyék rendezvényünket. Köszönet a Gyôri Nemzeti Színház igazgatóságának és mûszaki csa-patának, hogy személyes munkájukkal segítették rendezvényünk sikeres lebonyolítását.

Asztalos Gyula

A Magyar SzínházTechnikai Szövetség szaklapja

HU ISSN 1786-6995

Megjelenik: negyedévente

(március, június, szeptember, december hóban)

Kiadja:a Magyar SzínházTechnikai Szövetség,

1011 Budapest, Corvin tér 8.

Felelôs kiadó:Kiss István, az MSzTSz elnöke.

Fôszerkesztô:Szabó-Jilek Iván,

Tel./fax: (+36-1) 375-6566,

[email protected]

Szerkesztôbizottság:Kárpáti Imre

Kiss Péter

Kovács Bálint

Rétfalvi János

Dr. Sirató Ildikó

Szentmártoni Gergely

Dr. Venczel Sándor

Wettstein Tibor

Szerkesztôség:Magyar SzínházTechnikai Szövetség titkársága,

1134 Budapest, Kassák Lajos utca 79.

Tel./fax: 329-0841

Korrektor: Darnay László

Grafikai munkák:Atelier 21, Sára Ernô Grafikai Mûterme

Tel./fax: (+36-1) 411-0833,

[email protected]

Nyomdai munkák:Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.

Terjesztés: elôfizetéssel, színházi árusoknál

Ár: 790 Ft/példány

Elôfizethetô: a szerkesztôség címén.

2008. évi teljes évfolyam ára 2600 Ft.

A tavalyi lapszámok – korlátozott számban –

még kaphatók. Számonként 400 Ft, négy-négy

lapszám ára 1600 Ft.

SZÍNPADElôadómûvészetek techniká ja

IMPRESSZUM

SCENI–TECH 2008Gyôri Nemzeti Színház

IV. évfolyam 2. szám 2008. június

Art Light & Sound 54. o.Bertaudio 29. o.Bluesound 42. o.Bosh Rexroth Kft. 19. o.Chromatica Kft. 20. o.DP-Music 60. o.Elimex Kft. 37. o.INTERTON 39. o.

I Media International 23. o.Jelmez-Art 57. o.La Belle 26. o.LISYS Fényrendszer Rt. 63. o.Logen Bt. 48. o.Luminis 50. o.Miton Bt. 16. o.Pelyhe & Társa Kft. 54. o.

Philips Magyarország Kft. 24. o.Piramis Technika 2000 Bt. 37. o.Racional Mérnöki Iroda Kkt. 64. o.Sceni-Tech 2008. 33. o.Színháztechnikai Kft. 2. o.Színpad- és Emelôgéptechnika 12. o.Zaj Rendszerház Kft. 50. o.

Hirdetôink:

5

Többcélúság, transzformálás

A mûködésrôl

A városközpontban, a polgármesteri hivatalszomszédságában épült impozáns létesít-mény reggeltôl estig nyitva van. Mûködik, élés virul. Nem csoda, hiszen a 800 éves múlt-ra visszatekintô, minegy 14 ezer lakosú vá-rosban pezsgô kulturális élet zajlik a nyírbá-toriak és a vonzáskörzetükhöz tartozó 20kistelepülés lakóival. A városban majdnem3 ezer diák tanul, híres a zeneiskolája, zeneiélete.

A Kulturális Központ szervesen beépültaz ott élôk mindennapi életébe: civilszerve-zetek irodái, foglalkozásai, e-on Áramszol-gáltató és a Nyírségvíz irodái, az ifjúságiklub, kávézó ugyanúgy része a központ éle-tének, mint a Kistérségi Kerekasztal-tanács-kozások, lakossági fórumok, tanfolyamok,szakmai rendezvények, konferenciák. Olyan

közmûvelôdési centrum, ahol beszélgetni,tárgyalni, tanulni, ügyeket intézni, szórakoz-ni lehet. Van dráma- és színjátszó szakkörfelnôtteknek, moderntánc-tanfolyam stb.

A többcélúság mégis a multifunkcionálisnagyteremnél érvényesül. A filmvetítések,színházi vendégjátékok, fesztiválok, koncer-

tek 200–600 fôs nézôtérrel rendezhetôkmeg. Nemcsak a nagyterem befogadóké-pessége, de a színpad nagysága is változtat-ható, és a nagyterem sík padlóval összekap-csolható az elôcsarnokkal. Erre leginkább abálok, táncmulatságok esetén kerül sor.

Ennek a többcélúságnak a kihasználtsá-gára voltunk kíváncsiak, és jólesô érzéssel ta-pasztaltuk, hogy mûködik és használják. Ott-jártunkkor délelôtt egy hangverseny volt azeneiskola tanulói számára 600 fôs nézôtér-rel, este pedig színházi elôadást tartottak400 fôs nézôtérrel. Az átrendezést a koncertbefejezése után három ember bô fél óra alattlebonyolította, és máris kezdôdhetett a He-gedûs a háztetôn elôadás színpadra állítása.

A Kulturális Központ múlt évi kihasznált-ságát mutatja az alábbi táblázat, rendezvé-nyek típusa, gyakorisága és megoszlása sze-rint:

A programok összeállításánál a fiatal ve-zetés mindig figyelembe veszi a mûszakimunkák idôigényét, így eddig nem voltfennakadás a nagyterem átrendezésénél.A mûszak létszáma 3 fô, melyet szükségszerint – a Kulturális Központ üzemeltetésé-ben lévô – más intézményekbôl áthívott se-

gítôkkel növelni lehet. A túlórák lecsúsztatá-sára általában a hét elsô, csendesebb napjailehetôséget biztosítanak.

A tapasztalat szerint az új épület ösztön-zôen hat a város kulturális életére, egyretöbb és több rendezvény helyszínévé vá-lasztják. Kedvelt a lakosság körében, koráb-ban nemigen jártak át – a közelség ellenéresem – Nyíregyházára vagy Debrecenbe szín-házba, most lelkesen mennek az emberekaz elôadásokra, koncertekre.

A központ fenntartója az önkormányzat.Az éves kulturális kiadásoknak mintegy 5%-át teszi ki a létesítmény anyagi támogatása.A Kulturális Központ saját bevételei a támo-gatás 10-15%-át teszik ki. Ezt az arányt nö-velni szeretnék, egyik lehetôséget a szolgál-tatások bôvítése jelenti. Most épül ki a vá-rosban a kábeltévé és internetszolgáltatásvezetékes hálózata, melynek központja és ahelyi kis tévéstúdiója a Kulturális Központ-ban lesz. A mûködtetéstôl nyereséget vár-nak. A városi termál-gyógyfürdô fejlesztéseután a turizmus fejlesztését tûzték ki célul,menyben a Kulturális Központnak jelentôsszerepet szánnak.

Szabó-Jilek Iván

Nyírbátori Kulturális KözpontLapunk II. évfolyamának 3. számában, 2006 szeptemberében ismertettük az új Kulturális Központot. Már akkor felmerült a

kérdés, hogy a kisvárosban hogyan tudják majd kihasználni a sokat tudó, rugalmas térformációkkal megépült, korszerû mûve-lôdési létesítményt? Két év elteltével ennek jártunk utána.

Esemény típusa Gyakoriság Megoszlás

Színházi elôadásokebbôl felnôttelôadások

gyermekelôadások

1697

2,49%

Koncertekebbôl komolyzenei koncert

könnyûzenei koncert

725

1,09%

Filmvetítések 90 14,00%

Nemzeti ünnepek 3 0,47%

Jeles napok, világnapok rendezvényei 7 1,09%

Konferenciák, szakmai elôadások 10 1,56%

Kiállítások 3 0,47%

Céges találkozókebbôl megbeszélések, találkozók

konferenciák nagyrendezvények

1165

1,71%

Versenyek, vetélkedôk 2 0,31%

Iskolai rendezvények 11 1,71%

Tanfolyamok 415 64,54%

Civil és társadalmi szervezetek találkozói 63 9,80%

Egyéb, saját rendezésû programok 5 0,78%

643 100,00%

4

Szétszedhetô lépcsôsor osztja meg a nézôtér fix (balra)és a mobil (jobbra) részét

6


Az üzemeltetésrôl

Ismét Nyírbátorban jártam, de most diófátnem láttam. Ha jól emlékszem, kb. 20 évejártam utoljára itt, akkor még a régi a „szo-ba-konyhás” Mûvelôdési Otthon létezett.Azokat a mûvelôdésnek szánt intézménye-ket hívom szoba-konyhásnak, ahol van egykb. 5x5 m-es színpad 2 darab kis öltözôvel,amelyek sok esetben irodaként is mûköd-nek. Az elôadásokhoz komplett hang- ésfénytechnikát kellett beépíteni, és örültünk,ha mindezektôl az elektromos hálózat nemfüstölt el.

Azért emlékszem ennyire jól a régi Mûve-lôdési Házra, mert anno még a BudapestTáncegyüttessel tartottunk itt elôadást. Elsôlátásra a bepakolás nagyon egyszerûnektûnt, mivel azt a színpad mögé épített, sza-badtéri színpadnak szánt, rámpának is jólfunkcionáló részen gondoltuk megoldani.Sajnos az oda vezetô út már, vagy még nemkészült el, viszont néhány fiatal diófa nehe-zítette a teherautó beállását. Olyannyira,hogy a csúszós füvön az autó szerencsétle-nül beszorult két fa közé, így se elôre, sehátra nem tudott mozdulni, ezért sajnos kikellett vágni az egyiket. Ebbôl aztán heted-hét országra szóló botrány kerekedett, miveldiófát csak a tanácselnök engedélyével lehe-tett volna kivágni. Én majdnem fegyelmitkaptam, de ezért az elôadást nagy sikerrelmeg tudtuk tartani. Ennyit a régi emlékek-bôl. Mindezt azért meséltem el, mert az újKulturális Központ, amit két évvel ezelôttadtak át, az említett ház helyére épült. Nagyvárakozással utaztam Nyírbátorba, hogy

megnézzük Bán Ferenc újabb, a kultúrátszolgáló épületét.

Elöljáróban el szeretném mondani, hogymaga a ház remekül megépített, funkcioná-lisan jól átgondolt, kitûnô épület. A beépültszcenikai technika (hang, fény, gépészet) apénzügyi keretek figyelembevételével jószínvonalú. Nagy kár, hogy a generálkivitele-zô „takarékosságra” törekvése elsôsorban aszínháztechnikai berendezések megnyirbá-lását jelentette. Engedtessék meg, hogyszakmai és gyakorló vendégjátékokat lebo-

nyolító szemmel nézve a színháztechnikaimegoldásokat, néhány észrevételt tegyek atanulságok levonása érdekében.

Tekintettel arra, hogy bevezetômben arégi Mûvelôdési Ház hajdani pakolási nehéz-ségeirôl beszéltem, így most is ezzel kezde-ném a felsorolást:

Kár, hogy az épülethez nem készült rako-dórámpa, és ezt már utólag sem lehet pótol-ni.

Teherlift van, de mivel a fülke belmagas-sága kicsi (kb. 2 méter), így a hosszabb dísz-

4

Délelôtti hangverseny 600 diáknak

7


leteket csak fektetve lehet beletenni, viszonta lift elhelyezkedése miatt ez nem egyszerûfeladat.

A szcenikai vezérlôhelyiségek kialakításá-nál jó lett volna – a nézôtér légterébe benyú-ló – hangpáholyt készíteni, ahonnan az elô-adások jó minôségû hangosítása sokkalkönnyebb lehetne.

A Szabolcsi testvérek Gábor és István (vi-lágosító, hangosító), említették – a beépültfény- és hangtechnikával (Lisys ZRt.) elége-dettek, a feszültségszabályozókkal (dimme-

Vargha Mihály fiktív, „hivatalos” nyílt levele: Szabó István úr igazgatóhelyettes részéreOrszágos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Budapest

Tisztelt Szabó István Úr!

Engedje meg, hogy ezúton ajánljam figyelmébe a Nyírbátori Kulturális Központot.Nyilván nem ebbôl a levélbôl fog tudomást szerezni arról, hogy már két éve mûkö-dik egy igazi csikicsuki színházi-elôadómûvészeti létesítmény a 13000 lakosú nyírsé-gi kisvárosban, ami – tényleg nem túlzás – minden igényt kielégít. Azért tudom eztilyen határozottan állítani, mert 2008. április 17-én két kollégával – mondhatom, ré-gi harcostársakkal –, Kiss Istvánnal, az MSZTSZ elnökével és Szabó-Jilek Ivánnal, aszövetségi szaklap (SZÍNPAD) fôszerkesztôjével volt szerencsém megnézni az épüle-tet (én már másodízben jártam benne), és igen pozitív benyomást gyakorolt ránk alétesítmény. Egy délelôtti diákhangverseny után tanúi lehettünk az átállásnak az estiszínházi vendégjátékhoz, így a lehetô legalkalmasabb pillanatban érkeztünk, hogy„vizsgálatot” folytassunk: hogyan használják a házat?

A technikai részletekkel nem szeretném untatni, ám arról feltétlenül be kell szá-molnom, hogy a Csíki Játékszín tagjai, akik már elôtte több környékbeli helyszínenelôadták „Hegedûs a háztetôn” produkciójukat, mennyire ámulattal néztek körbe aszínpadon és a nézôtéren, elsô alkalommal vendégeskedvén a nyírbátori színházban.Nem túlzás azt állítani: ôszintén le voltak nyûgözve.

Azért tartottam fontosnak ezt ilyen formában tudomására hozni, mert Ön a ha-zai színházi struktúra jó ismerôje mind a szoftvert – a társulatokat, mind a hardvert– az épületeket tekintve. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetek, és már volt is rá pél-da (nem néztem utána), de azt a javaslatot tenném, hogy mihamarabb, és lehetôlegrendszeresen tartsanak színjátszó fesztivált Nyírbátorban. Akár diáktársulatok, akárhatáron túli magyar és nem magyar kompániák, akár hivatásos hazai színházak szá-mára lehetne találkozókat rendezni ebben a remek épületben – semmi esetre semfeledkezve meg a legfontosabbról, a közönségrôl. Csak megjegyzem, hogy mennyi-re széles határok között vannak a lehetôségek: 200-tól egészen 600-ig változhat anézôszám az igények szerint, ami persze többféle színpadmérettel és térbeli elrende-zéssel párosul.

Kérem, segítsen abban, hogy a színházi szakmában minden „illetékes” tudomástszerezzen a nyírbátori kiváló lehetôségekrôl, és nem csak egyes produkciókra, ha-nem igazi tekintélyes fesztiválokra is igénybe vegyék a jól sikerült, többcélú termet.

A régi szakmai kapcsolatunkra is alapozva bízom abban, hogy soraimmal ily mó-don jó ügyet tudtam szolgálni,

Üdvözlettel:Vargha Mihály

4Díszletfelvonó Estére a nézôtér elsô harmada színpaddá válik (Hegedûs a háztetôn elôadás színpadra állítása)

8


rek) azonban jelentkeznek problémák. Idôn-ként bent maradnak a fényvetôk, és ilyenkorcsak a betáp megszakításával tudják orvo-solni a hibát. A hangrendszernél a centrum-sugárzó tûnik kevésnek, ugyanis, ha az erké-lyen megfelelô a hangerô, a földszintenmegsüketülnek a nézôk. Érdekes összecsen-gése a dolgoknak, ahogy általában az erkélykét hátsó (16–17.) sorát nem tudják eladni,derült ki Karczub Adrienn gazdasági igazga-tónô tájékoztatójából.

A színpad és a nézôtér variálhatósága, azelképzeléseknek megfelelôen, jól mûködik(Színháztechnika Kft.), ennek valódiságárólsikerült személyesen is meggyôzôdnünk.A fôszínpadi és a zenekari árok süllyedôinekmozgatásával az a gond, hogy a kezelô nemlátja a pódiumot, mert a vezérlôgomb rosszhelyen van. Munkavédelmi szempontból sú-lyosabb probléma, hogy az üzemi állapototsem fény-, sem hangjelzés nem mutatja.A zenekari árok kialakítása kézi úton törté-nik. Márta László épületüzemeltetési koordi-nátor elmondása szerint ez elég nehéz fizi-kai munkát igénylô feladat.

Nem kifejezetten a színházi mûködésheztartozik a fûtési rendszer, melyet nem lehetszakaszolni. Energiamegtakarítást jelentenea jobb szabályozhatóság, ha csak azokat atereket fûthetnék, ahol arra szükség van.A nézôtéren és az elôcsarnokban azonbanjól mûködik a klímaberendezés.

Hasznos tanulság – fôleg a tervezés szá-mára –, hogy a többcélú termek eltérô funk-cióihoz, minden lehetséges helyzetre na-gyon pontosan végig kell gondolni a tech-nológiai rendszerek flexibilitását, kialakítá-sát. Csak így lehet a mûszakilag és gazdasá-gilag optimális rendszereket kialakítani,

Vargha Mihály fiktív, „baráti” nyílt levele: Bán Ferenc építésznekNyíregyháza

Kedves Ferenc!

Most volt szerencsém másodszor is megnézni a nyírbátori kulturális központodat. Bi-zonyára emlékszel, amikor elôször láthattam, az építész Mesteriskola buszos kirán-dulócsoportjával, akkor Te is ott voltál. Írtam is az épületrôl az Élet és Irodalom„mûbírálat” rovatában, ám a használatról, a ház funkcionális alkalmasságáról nemmertem nyilatkozni. A délutáni, alig 1-2 órás bejárás nem nyújtott alapot erre.

Most, nagy szerencsénkre, amikor délelôtt megérkeztünk, még szólt egy hangoskoncert (dél-amerikai ritmusokkal) középiskolásoknak, majd utána végignézhettükaz átállást az esti színházi vendégjátékhoz. Az élmény így majdnem teljes volt – azigazi az lett volna, ha este megnézzük az erdélyi társulat Hegedûs a háztetôn elô-adását. De enélkül is meggyôzô volt a tapasztalás: a többcélú terem jól mûködik, aháromfôs technikai csoport (ketten közülük testvérek!) összeszokott csapatnak tûnt,akik szeretik a házat, élvezik a munkát. Otthon vannak az épületben, remekül gya-korolják hivatásukat. Hasonló benyomást tettek rám a többiek is, akikkel találkoz-tunk a házban – e verôfényes áprilisi hétköznapon – majdnem pontosan két évvel aház átadása után.

Szóval rendben találtuk az épületet, némi idô elôtti elöregedést csupán a nézôté-ri mobil dobogóknál láthattunk, sajnos elég silány anyagból gyártották a lépcsôketstb. A hangmester egy dolgot említett, amit jó lett volna másképp csinálni: gond szá-mukra, hogy a hangpultot nem tudják kihelyezni a nézôtér hátsó soraiba. Pedig ezazért sem lenne rossz, mert hát az a tapasztalás, hogy az utolsó 2-3 sor székeire ne-hezebb eladni a jegyeket. A hangpultkihelyezés ügyén esetleg a jövôben még lehetmódosítani.

A benyomásaink ettôl eltekintve nagyon-nagyon jók voltak, megismételve csakazt tudom mondani, amit már két éve is: gratulálok az épülethez! Az építészeti meg-fogalmazás, a jól kigondolt térstruktúra megint csak megtette hatását, és most mármondhatom, hogy a sokoldalú használat remek, két év elteltével abszolút rendbenvan. Nem mintha a rajzok és a leírás alapján ezt nem sejthettem volna eddig is, de aszemélyes meggyôzôdést, a jelenlétet mégsem lehet mellôzni, sôt.

Zárom soraimat, sok-sok jókívánsággal és baráti üdvözlettelVargha Mihály

4

A tágas, jól használható öltözô

9


megállapítani, hogy hol legyenek a fixen be-épített berendezések, és hol lehet alkalmi-lag, mobil eszközökkel a feladatot ellátni.

A kisebb hibáktól függetlenül, nagyonszerencsés a város, hogy új Kulturális Köz-pontot kapott. A mai nehéz gazdasági hely-zetben kész csoda, hogy van olyan hely, ahola kultúrára még jutott pénz, és felépülhetettegy ilyen ház. Ez azonban önmagában mégkevés lenne, ha nem volna a lelkes, fiatalcsapat, amely korát meghazudtoló szakérte-lemmel mûködteti a házat, szervezi a prog-ramokat.

Az üzemeltetô kollégáknak, kívánunk soktürelmet és kitartást munkájukhoz. Úgy lát-tuk és tapasztaltuk, hogy hozzáértô, lelkiis-meretes mûszaki személyzete van a helyikultúrának.

Kiss István

A Kulturális Központ fôbb adatai

Tervezô: „A” Stúdió Kft. Nyíregyháza, Felelôs építész tervezô: Bán Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas

Kivitelezô: Baucont ZRt. Budapest (303 nap alatt épült, a munkakezdés idôpontja: 2005. június 1., befejezés 2006.március 30. A módosított vállalkozási szerzôdés szerint az épület kivitelezési költsé-ge 1 040 450 218 Ft, a teljes bekerülési költség 1 250 000 000 Ft, a különbözet aberendezési, felszerelési tárgyak fedezetére szolgál.)

Összes hasznos alapterület: 3216 m2, klubhelyiségek száma 7, ezekben közel 150 fôtud egyszerre helyet foglalni.

Mozgáskorlátozottak számára megközelíthetô, a város elsô panorámaliftje itt ta-lálható.

A ház helyiségeinek bemutatása:A földszinten az épület elsô traktusában egy kávézó és internetkávézó került kialakí-tásra. A földszint hátsó részében található még egy 146 m2-es próbaterem, táncte-rem, mely mozgásos tanfolyamokra és egyéb közösségi rendezvényekre alkalmas.

Az elsô emeleten alakították ki az épület üzemeltetéséhez szükséges irodahelyi-ségeket. Ezen a szinten van még 2 darab 59 m2-es öltözô, egy 152 m2-es raktár,2 foglalkoztatóterem, 50 és 85 m2-esek, amelyeket oktatásra, civilszervezet szabad-idôs tevékenységére lehet használni. Az épület orr-részében ezen a szinten találhatómég egy klubhelyiség.

A második emeleten van az akár 600 fô befogadására is alkalmas színház- és mo-ziterem, amely elôtt található a 170 m2-es elôtér. Az elôtér rendkívül látványos, esz-tétikus, monumentális, különlegesen tagolt, melynek funkciója a találkozókon, infor-málódáson kívül kiállításokra is alkalmas. A színháztér és az elôtér összenyitásával,pedig egy 350 m2-es rendezvénytermet lehet kialakítani. Ezen a szinten helyezkedikel a színházi büfé és ruhatár, valamint a dohányzó. A látogatók ezen a szinten egyfolyosó segítségével a Polgármesteri Hivatal elsô emeletére is át tudnak jutni.

Az épületnek van egy harmadik emelete is, amely speciálisan egy, az épület elôte-rében lévô függôfolyosón keresztül közelíthetô meg. Ezen a szinten található egy60 m2-es és egy 39 m2-es foglalkoztató és egy 18 m2-es klubterem.

10


Fôleg kisebb településeken van szükség gaz-daságosan üzemeltethetô, több célra jólhasználható, nagy befogadóképességû ter-mekre. A funkciók a színházi elôadásoktól ahangversenyeken keresztül a bálokig, ételekfelszolgálását igénylô bankettekig, vagy ki-sebb sportesemények megrendezéséig ter-jednek. Nyilvánvaló, hogy ezek az esemé-nyek csak kompromisszumokkal bonyolítha-tók le ugyanazon a helyen.

Az igénybevételek gyakorisága szerintcsoportosíthatók a multifunkcionális termekalaptípusai. A leggyakoribb eseményfajtákszerint beszélhetünk:– Színházterem (színpadi elôadások)– Hangverseny-, konferenciaterem (koncer-

tek, konferenciák)– Rendezvényterem (ünnepségek, banket-

tek, bálok stb.)– Sportcsarnok (sportesemények, versenyek)– Kiállítási csarnok (mûvészeti és kereskedel-

mi kiállítások, vásárok stb.) jellegû termek-rôl.

Az alaptípusok jellegzetes, eltérô építészetikövetelményei:

SzínházteremJó látást-hallást biztosító emelkedô nézôtér,fix székekkel. Állandó vagy változtatható já-téktér, nagy belmagassággal, díszletraktárralés színészöltözôkkel.

Hangverseny-, konferenciateremEmelkedô nézôtér, rögzített székekkel. Ál-landó vagy változtatható méretû pódium,raktárakkal, zenészöltözôkkel.

Rendezvényterem Sík padló, mobil székekkel, asztalokkal. Kisalapterületû pódiummal. A mobil vendéglá-tás biztosítása (konyhaüzem stb.).

SportcsarnokFix és mobil lelátók. A sík padlójú küzdôtérmérete igazodik a sportversenyekhez. Sport-eszközraktárak, sportöltözôk.

KiállításokNagy alapterületû sík padló, kapcsolódó rak-tárakkal. A térbeli oszthatóság biztosítása.

Látható, hogy a különbözô eseménytípusokaz építészeti térkiképzés alapján – aránylagelfogadható megalkuvásokkal – összevon-hatók, és két alapeset határozható meg:

A) Színház-, hangverseny- és konferencia-terem

B) Rendezvény-, sport- és kiállítási csarnok.A problémák ott kezdôdnek, amikor a

kéttípusú termek alapfunkcióit a megrende-lô összepárosítja pl. hangverseny-, konferen-cia- és rendezvényterem létrehozását kéri.Ebben az esetben alapkövetelménnyé válik anézôtér variálhatósága. A megoldandó fel-adat bonyolultsága a terem befogadóképes-ségével együtt nô.

Gyakori problémák

Alapkövetelmény, hogy a különbözô ren-dezvények látogatói kényelmesen ülhesse-nek, és lehetôség szerint a teljes játékteretbeláthassák. Mégis általánosak az olyan,„többfunkciós” csarnokok, melyekben egy-másba rakható, labilis székek, gyenge látásiviszonyok és kényelmetlenül magas színpadipódiumok fogadják a résztvevôket. (Ottho-nukban az igényes multimédiás berendezé-seket sokkal jobb körülmények között élve-zik.) Képzeljük magunkat a sík padlójú te-rem 23. sorában, ahol kényelmetlen székenülve vagy állva a megemelt a színpadon fo-lyó elôadásból alig látunk valamit.

Látási feltételek

A nézôknek a játékteret teljes egészében bekellene tudniuk látni. A rendezvény jellegétôlfüggôen a követelmények különbözôek. Abalett-táncosokat, színészeket, kosárlabdá-zókat és más sportolókat a lábukig, míg azelôadókat vagy zenészeket derékig kellene anézôknek látniuk. Másrészrôl a kosárlabdá-zók a nézôtéri padlón, a balett-táncosok és aszínészek egy 80–100 cm magas színpadonlépnek fel, a zenészek a nézôtér padlóján(kamarazenénél) vagy a rock- és popkoncer-teken 150 cm, a komolyzenei hangversenyekelôadói pedig 20–80 cm magas pódiumonjátszanak. A kihasznált játéktér mélységeszintén különbözô. Ideális esetben a nézô azelôzô sor nézôinek feje fölött át tud nézni. Ezazt jelenti, hogy a nézô szemétôl a játéktérlegelsô és legmélyebb pontjáig húzott vonal-nak legalább 10 cm-rel az elôzô sor nézôinekszeme fölött kell lennie. A megemelt játéktérnélküli vagy igen mély nézôterû elôadások-nál meredekebb széksoremelkedésre vanszükség, mint magasabb színpad vagy ki-sebb nézôtér esetén. Másrészrôl viszont anagyobb termekben sem kívánatos a túlzottemelkedés, mert a játékteret elnyomja a né-zôtér (pl. egyetemek nagyobb elôadótermei).

A nézôk közérzete

A nézôk rossz közérzetüket valószínûlegnem hozzák közvetlen kapcsolatba a gyen-ge feltételekkel, azonban a székek elrende-zése és a kényelme mégis befolyásolja az elô-adás élvezetét. Ezeket a környezeti ingere-ket tudat alatt értékeljük, és összehasonlít-juk a repülôgép, a vonat vagy az autó állít-ható üléseivel, a nappali foteljével vagy a er-gonómiailag kialakított irodai székekkel,

Multifunkcionális nézôterekEgyre gyakoribb az igény a több funkciót, rendezvényt kiszolgálni képes termek iránt. A használhatóság kritériuma a gyors éskönnyû átrendezhetôség, mely alapvetôen a termek méretétôl, befogadóképességétôl és a gépesítettségtôl függ. A legbonyo-lultabb feladatot az emelkedô nézôterek sík padlóssá való átalakítása jelenti.

1. ábra. Teleszkópos tribün összecsukló székekkel 2. ábra. Szék-kocsi rögzített lépcsôzéssel és székekkel

11


(mint pozitív viszonyítási alap), vagy kevésbévonzó példaként a konyhaszékekkel, bárszé-kekkel vagy a sportlelátók üléseivel, padjai-val. A billegô székek provizórikus megoldás-nak tûnnek, a mûanyag, kemény székek ta-karékosságra vagy szegénységre utalnak.Míg a kényelmes, stabil, vastagon kárpito-zott fotelek kényelmet, a lábaknak elegendôtérkomfortot sugallnak.

Hasonlóképpen van ez az üléssorok el-rendezésénél is: az egyenes sorok anonimi-tást, tekintélyelvûséget és szabályozottságotjeleznek, a sarkított vagy íves széksorok ka-rakteresek, individuálisak és kommunikatí-vak. Az ülések csekély megemelése közössé-gi érzetet kelt, míg a meredekebb lépcsôzéshatása intimebb és individuálisabb.

A gondosan kialakított nézôtér szükségeselôfeltétele annak, hogy a nézôk jól érezzékmagukat. Ebbôl általában egyenesen követke-zik az állandó, lépcsôzetes nézôtéri kialakítás,így azonban a nézôtér másfajta rendezvények-re alkalmatlanná válik. A sík padlójú csarno-kokban a székekkel felszerelt tribünök beépíté-se hosszadalmas és megfizethetetlen mûvelet.A megoldás az lenne, ha a lapos, üres több-funkciós rendezvényterem gombnyomásra ké-nyelmes, színházi fotelekkel berendezett, lép-csôzetes elrendezésû teremmé lenne alakítha-tó. A plenáris ülések termét könnyedén át le-hetne rendezni több kisebb helyiséggé a szek-cióülések számára, kiállítások, bankettek ésegyéb rendezvények céljaira. Ugyanígy változ-tathatónak kellene lennie az üléssorok emelke-désének is, hogy kielégíthessük a különbözôlátási követelmények igényét. Az emelkedôlépcsôfelületeknek székek nélkül is használha-tónak kellene lennie, pl. asztalok elhelyezésére.Mindezt lehetôleg gyorsan és fizikai munkanélkül volna jó végrehajtani.

Mûszaki megoldások

Az ilyen rugalmas rendszerek nem utópiszti-kus álmok, hanem a piacon jelen vannak éselérhetôk. Azonban rugalmasságuk és költ-

ségigényük szempontjából nagy eltéréseketmutatnak. A költségtényezôk között elsôdle-ges a székmozgató gépezet beszerzési ára,azonban figyelembe kell venni a pótlólagoshelyigények, valamint az éppen nem használtszékek tárolóhelyének építési költségeit is.

A teleszkópos, kihúzható tribünök a leg-olcsóbbak.

Teleszkópos tribünökA kihúzható tribünök egyszerû fajtája a szé-kek nélküli lépcsôzést biztosítja. A mobilszékeket a kihúzott lépcsôzésre kell felrakni.Azonban a lépcsôfelületek – székek nélkül –alig használhatók más célra.

A teleszkópos lelátók másik fajtája ezen aproblémán úgy próbál segíteni, hogy a kihú-zott lépcsök közötti magasság ülômagasság(40–45 cm), lépcsôzésen kárpitozott felüle-tet alakítanak ki, melyeken így padszerû ülé-sek jönnek létre.

Léteznek olyan teleszkópos tribünök,amelyek a lépcsôkre szerelt székek betolás-kor összecsukódnak. A lépcsômagasságúra(kb. 30 cm) összecsukható, legalább részbenkárpitozott székeket lehet elhelyezni, mégisaligha kerülhetô el a sportcsarnoki tribünökenyhe utánérzése. Az összecsukható üléseknem annyira stabilak és kényelmesek, mint afix színházi ülések.

A kihúzható tribünök meredeksége, lép-csôzése nem változtatható. Van olyan meg-oldás, amelyik szintenként két széksort ajánl,és attól függôen, hogy szintenként egy vagykét széksort helyeznek-e el, laposabb vagymeredekebb soremelkedés érhetô el.

A kihúzható tribünök általában max.8–10 sort tartalmaznak, összecsukva a tri-bün mélysége 1,1–1,3 m. (Jelentôsebb hazaigyártók: Oktamér Kft., Racional MérnökiIroda, Színháztechnika Kft.)

SzékkocsikA másik gyakran alkalmazott rendszer moz-gatható, állandó lépcsôzésû elemekbôl áll,fixen beépített széksorokkal. Az elemeket aterem sík padlóján kézzel vagy gépi úton

mozgatják a megfelelô pozícióba. Esetleg abeépített székkocsik ki is emelhetôk. A szék-csoportokat általában egyedi gyártással – azépítészeti és mûszaki követelményeknekmegfelelôen – gyártják. A sokféle megoldásaz egyszerû, három vagy négy széksort tar-talmazó kocsiktól a több száz ülést magá-ban foglaló, nézôtéri tribünökig terjed.A székek lehetnek fixen rögzítettek, vagy alépcsôkre lecsukhatók a kisebb tárolási ma-gasság elérése érdekében.

Ezeknél a rendszereknél csak fix soremel-kedés lehetséges, többnyire azonban lénye-gesen kényelmesebb és gazdagabb a kialakí-tásuk és a székek elhelyezése, mint a telesz-kópos tribünöké. A fô problémát a székko-csik használaton kívüli tárolása jelenti, mertjelentôs raktárteret igényelnek. Az átépítésgépesítése (süllyedôkkel vagy liftekkel) semegyszerû feladat, további helyigényt jelent.

Automatizált rendszerekValóban szabad soremelkedést lehetôvé te-vô automatizált rendszereket csak néhánygyártó kínál. Az egyik rendszernél a színházifotelek süllyesztôbôl jutnak fel a pódiumok-ra. A süllyedôpódiumok is lépcsôzetesen ál-líthatók a változtatható soremelkedés bizto-sítása céljából.

Egy másik rendszernél a felhajtott ülôla-pú ülések résekbôl emelkednek fel a pódiu-mokban. Ezenkívül a pódiumok is lépcsôze-tesek a változtatható soremelkedés biztosí-tása céljából. Ezek a rendszerek meglehetô-sen bonyolultak és költségesek.(Kotobuki/Kyb, Japán)

Ügyes és egyszerû szerkezetet kínál amontreali Paco Co./Gala. Ez szintén teljesmértékben változtatható, de a költségei lé-nyegesen kedvezôbbek. A színházi üléseketa kiemelkedô süllyedôpódium padlózata alólforgatják be. A pódiumokat ezek után lép-csôzetesen rendezik el, hogy változtathatóüléssor-emelkedést lehessen elérni. Sík pad-ló létrehozásakor az üléseket a mozgathatópódiumok alsó oldalán tárolják. A padlózatalatt szükséges helyigény minimalizálása ér-

3. ábra. Automatizált rendszer I. Minden széksor különemelhetô, ezen belül a székek másodlagos süllyesztôveltüntethetôk el

4

4. ábra. Automatizált rendszer II. A süllyeszthetô lép-csôkbe a székek behajthatók. A lépcsôzés gombnyo-másra alakítja ki a sík padlót

5. ábra. Automatizált rendszer III. A transzformáció soránminden második lépcsősor felemelkedik annyira, hogy aszékek lépcsô alatti forgáspont körül lefordíthatók legye-nek. A székeket a vízszintes felület alatt tárolják

12


dekében nagyon kompakt emelôegységeketalkalmaznak a pódiumok lépcsôssé alakítá-sára. Szinte mindegyik színházi ülés besze-relhetô ebbe a rendszerbe.

Egyébként csak a kocsizó rendszereknélalkalmazható az összes szék- és fotelfajta.A többi berendezésnél a szûk nyílások korlá-tozzák a használható széktípusokat, ame-lyek még különleges csapómechanizmuso-kat is igényelnek, ami az ülés stabilitását éskényelmét hátrányosan befolyásolhatja.

A sok elembôl álló, automatizált rendsze-rek másik hátránya, hogy a székek nélküli,sík padló kialakításakor – legalább székso-ronként – kisebb-nagyobb rések alakulnakki a padlóban, melyek különösen táncestekesetén hátrányosak.

Mozgatható széksorokAz elfogadható látási feltételeket nyújtó, ru-galmas székelrendezés mellett legjobb eset-ben is csak szükségmegoldást jelenthetneka pódiumokon vagy emelvényeken elhelye-zett, egymásba rakható székek. Ezek nemfelelnek meg az igényes elôadóterem céljai-nak, de nem biztosít jó komfortérzetet sema nézôk számára. Ezek használata csak ki-sebb, kb. 100 fôs termekben ajánlható.

Jobb eredmény érhetô el a spanyol, síne-ken elhelyezett üléssorokkal (Figueras, Stul-werk). Az egyes sorok kézzel, vagy motoriku-san rátolhatók a mögötte lévô széksorra, ígyharmadára tömöríthetô a nézôtéri ülések hely-igénye. Az egyes széksorokat síneken vezetvetolják a tárolóból a felállítás helyére. A padló-ba épített sínek, mintegy 10–20 cm széles,hornyait betétekkel lehet letakarni. A rendszerhátránya, hogy egyenletesen emelkedô nézô-tér csak lejtôs felületen alakítható ki. A lejtésmértéke nem haladhatja meg a 10%-ot. Ter-mészetesen a sík padlófelület – még nagy te-rület esetén is – gépi úton lejtôsre állítható. Ittis csak néhány speciális széktípus használható.

Választási kritériumokA költségek, a látási viszonyok és a használ-hatóság mérlegelésén kívül még nagyon sokszempontot kell figyelembe venni a legmeg-felelôbb rendszer kiválasztásánál. Mennyiidôt vesz igénybe az átrendezés? Elég stabi-lak-e a széksorok, mennyire megbízható arendszer? Kielégíti-e a statikai, biztonság-technikai és építési szabályzat elôírásait? El-fogadható-e a berendezés helyigénye? Mi-

lyen mértékben teszi lehetôvé a rendszer aváltoztatható nézôtér variációkat? Mennyirekorlátozza a belsôépítészeket a székek el-rendezésénél, a nézôtér kialakításánál? Von-zó-e a rendszer kinézete? Milyen akusztikaikihatásai vannak a rendszernek? Milyenek atakarítási, tisztántartási lehetôségek? A vár-ható költségek figyelembevétele mellett ekérdéseket alaposan meg kell vizsgálni.

Gazdasági és egyéb elônyökSzinte az összes flexibilis nézôteret létrehoz-ni képes, gépesített rendszer lényegesencsökkenti az átépítési idôket, és ezzel mér-sékli a terem rezsiköltségét. Azonban amunkaerô bérmegtakarítása az amortizációszempontjából lényegtelen tényezô, mertmég heti két átépítéssel számolva is 5–30 évkellene ahhoz, hogy csak ebbôl megtérüljöna beruházás. Másrészrôl, ha az átépítési idô30 percnél rövidebb idôre csökken, való-színûleg lényegesen magasabb kihasználha-tóságot lehet elérni.

A többfunkciós termekben a különfélerendezvények gyors egymásutánban történôlebonyolítását az átépítés idôigénye szabjameg. Egy teremben általában két nézôtér-átrendezés lehetséges naponta, azaz heten-te 14 alkalom. Az automatizált széksorátépí-tésekkel naponta három átépítés is elképzel-hetô, azaz elméletileg 21 különbözô hasz-nálat egy héten. (Például délelôtt konferen-cia, délután hangverseny, este bankett.) Fi-gyelemre méltó tapasztalat, hogy a multi-funkcionális termek inspirálóan hatnak, új-fajta rendezvényeket vonzanak, ezáltal a te-rem jobb kihasználása érhetô el.

A gyors átépítésekbôl eredô elônyök a ter-embérleti díjban is érvényesíthetôk. A plusz-bevételek nagyobb hányada mégis a többfé-le, gyakoribb rendezvényekbôl származik.A jobb kihasználhatóság miatt a többcélú ter-mek esetében gyorsabb amortizációval lehetszámolni.

Gazdasági szempontból is valószínûlegnagyobb jelentôsége van a vonzó rendez-vényhelyszín piaci pozíciójának. A rendezvényigényeihez tökéletesen illeszkedô és izgalmaskörnyezetet létrehozó, optimális székelrende-zések hozzájárulnak a programok sikeréhez.

Herrey professzornak, a londoni Színháztechnikaiés Építészeti Konferencián elhangzott elôadását

felhasználva összeállította

Szabó-Jilek Iván

6. ábra. Összetolható széksorok, az ülések távolsága egyharmadára tömöríthetô

4

13


Elôzetes elmélkedés

Sok támadás éri manapság a színházakat,többek között amiatt, hogy csak estemûködnek három-négy órát, egyébkéntüresen állnak a város közepén. Ez persze ígymessze nem igaz. Egy átlagos magyar szín-ház heti hat napon játszik, rendszerint csaka hétfô a pihenônap, de van olyan is, hogygyakorlatilag szünnap nélkül dolgozik egyteátrum. Aki ismeri a színházak mûködését,tudja, hogy a mûszaki munka reggel nyolcórakor kezdôdik, tíztôl próbálnak a színpa-don, délután az esti elôadást készítik elô,ami után még szét is szedik a díszletet. Egyszínház valójában 14-15 órát üzemel napon-ta. Igaz, ebbôl bevételt csak 3-4 óra hoz, atöbbi a kultúrát, színházat nem szeretô em-berek szemében ráfizetés. Azonban ha azegy év alatti tényleges kihasználtságot néz-zük, beleértve a nyári szünetet is, kiderül,hogy a „színház” jóval többet üzemel, mintpéldául bármelyik irodaház, vagy hivatal, ésmunkájának eredménye, minôsége, sikeres-sége minden este tapsokkal mérhetôen ki-derül, ellentétben a felsoroltak tevékenysé-gével, lásd Shakespeare-nél a „hivatalnakpackázásait”.

Ugyanakkor igaz, hogy Magyarországon– és nagyon sok külföldi játszóhelyen is, –ahol a száz évvel ezelôtti színházak mûem-lék épületei állnak, nehéz lenne mit kezdenia nézôtéri széksorokkal, ha éppen üresenfoglalják csak a helyet. Ezért került elôtérbenemzetközi szinten is a többcélú épületekkérdése, a sokoldalúan használható, változ-tatható belsô elrendezésû – színház, bálte-rem, konferenciaközpont, kiállítási tér stb. –megoldás. Ez ugyan alapvetôen összefüggegy színház mûködési formájával, – reperto-ár, staggione rendszer, befogadó épület, –de ennek elemzése nem e cikk keretébe tar-tozik.

A Budapesti Operaház az építéskori szo-kásoknak megfelelôen rendelkezik fogadá-sok, vacsorák tartására alkalmas helyiségek-kel. Ezek állandó, reprezentatív termek, nema mai értelemben vett többfunkciós rend-szer eredményei. Úgyszintén nem tartozikebbe a körbe az Operabál rendezvénye sem,mert több napig tartó, költséges átalakítástigényel az oda-vissza építés-bontás, amianyagilag ugyancsak megterhelô, nem be-szélve a szükséges díszlet, díszítés költségei-rôl.

A lehetôség

A kérdés pontosabb megértéséhez szüksé-ges tisztázni, hogy mi a különbség az Ope-rabál és a bál az Operaházban elnevezésekközött. Bált ugyanis sokat tartottak már akezdeti idôkben is, többnyire jótékonyságicéllal, például Erdély-rész megsegítésére,vagy a tiszai árvízkárosultak támogatására.Ezeket a bálokat az épület dísztermeiben ésa színpadon tartották, a változatlan, csak dí-szített nézôteret a bál elôtti mûsor idején

használták. Ilyen manapság például a szil-veszteri bál. Az alapvetô különbség a kétfaj-ta esemény között, hogy Operabál esetén anézôtéri székeket is kiszedik, és helyükre ahátsó színpadig terjedôen hatalmas táncpar-kett épül, és még sok más is. Mindez négynapot és öt éjszakát igényel, megállás nélkü-li munkával, benne természetesen a báli vi-gassággal. A táncparkett lefektetéséhezszükség volt e sorok írójának elôrelátására,jobban mondva arra a fejében motoszkálógondolatra, hogy a hatalmas gyönyörû tér-

A Budapesti Operabál látványa a közönség érkezése elôtt. Színpadi rész a beépített hátsó színpaddal, alul a nézôtérirészen a királyi páholy alatt a Strauss zenekar emelvénye

A Budapesti Operabál,avagy a többfunkciós Operaház

4

14


ben egyszer bált kellene rendezni. Ezért máraz újjáépítés (1980–84) tervezése során sokirányban kellett hadakozni a hatóságokkal,hogy engedélyezzék, a zenekari árok nézô-tér felôli mellvédje lehessen 15 cm-rel ala-csonyabban a színpad szintjénél. Így lehetettugyanis késôbb megfelelô áthidalást készí-teni.

Korábban egyszer volt már rá példa, hogya széksorokat kiszedték, 1934-ben, az Ope-raház fennállásának 50. évfordulóján. (Ak-kor a kiszedett székeket az utcán álló bérelt„stráfkocsikban” tárolták. Fiatalabbak ked-véért: a stráfkocsi kamionnyi méretû, belülkipárnázott lovas kocsi volt, általában bútor-szállításra, költözködéseknél használták). Ezaz Operabál még nem volt tökéletes. A szín-pad lejtett a nézôtér felé, ezért csak jelentôstöréssel lehetett azt a nézôtér irányába foly-tatni. A kiépítés annál is inkább nehézkesvolt, mert a nézôteret egy viszonylag magas,szépen mintázott mozdíthatatlan bronz ri-valdatakarás díszítette, közepén nagy orosz-lánfejjel. Ennek áthidalásán kívül a zenekariárok befedéséhez is komoly tartószerkezetetkellett építeni.

A mai Operabál követelmény-rendszere

Kedvezô adottság, hogy az újjáépítés óta aszínpad vízszintes, és a zenekari árok is aszínpad szintjére emelhetô. A hátsó színpadteljes területe szintén igénybe vehetô (régenhatalmas ferde lejtô szabta kétfelé, a díszle-tek felhordására szolgáló 5 méter szintkü-lönbségû „sóhajok hídja”). A világítási lehe-tôség is sokszorosa a korábbinak, a többikönnyebbségrôl, pl. felvonók, teherliftek,nem is beszélve. Szintén „újkori” adottság,hogy a Hajós utca túloldalán álló Üzemházépületét utca alatti alagút köti össze az Ope-raházzal, így ott oldható meg a közremûkö-dôk jelentôs részének, például az elsô bálo-zók tömegének öltöztetése.

Követelmény az Operaház számos helyi-ségének, raktárának kiürítése is, hogy a szo-kottnál jóval nagyobb közönség és a szüksé-ges kiszolgáló rendszerek (pl. melegítôkony-ha) elférjenek. Ezért már az Operabált meg-elôzô és követô elôadásokat úgy szükségestervezni, ami a bérletrendszer és a külföldivendégmûvészek kötött idôrendje miattnem egyszerû, hogy azok lehetôleg könnyûdíszletezésû operák vagy balettek legyenek,különösen az utolsó egy-két napon a bálelôtt. Így is napokig folyamatos az Operaházsaját anyagának külsô raktárba való szállítá-sa, a megüresedett helyekre pedig azonnalbekerül a bál építéséhez szükséges anyag,felszerelés. Ezeket a beépítés sorrendjébenkell beszállítani és tárolni a szûkös helyre és

a rövid beépítési idôre tekintettel. Komolyszervezési feladat.

Anyagi szempontból nagyon fontos,hogy a tûzrendészetileg lehetséges leg-több bálozót lehessen fogadni, ami a szo-kásos nézôlétszámnak nagyjából a duplá-ja. Ezért a színpad két oldalán hatalmasemelvényrendszer épül, ugyanígy a hátsószínpadon is, az ülôhelyek, asztalok névreszólóak, a vacsorát a Gundel adja, akár-csak a szintén külön berendezett eredetinézôtéri páholyokban. Az ültetett vacsorá-hoz igénybe kell venni a két nagy, kiszol-gálásához a kisebb balett-termet is a har-madik emeleten. (Bevétel!). Biztosítani kella jó néhány szponzor cég helyigényét, azékszereknek szolgáló vitrinektôl kezdve aZwack cég átalakította nézôtéri nagybüfé-ig. Több játszóhely kell a különbözô zene-karoknak is, mert a tánczenei igény életkor

szerint is és az éjszaka elôrehaladtával isváltozik.

A felsoroltak csak töredékét teszik ki an-nak a hosszú felsorolásnak, aminek egy„többcélú” épületnek meg kell felelnie.

A mûszaki megvalósítás

Alapkérdés, hogy a kiszedett nézôtéri székek(melyeket ma már gépezet szállít az alagsorifolyosókba) helyére ki kell terjeszteni a szín-pad vonalát. Szerencsére az Operaház nézô-tere csak egy irányba lejt, nem kagylós for-májú, így egyszerûbb volt a ferde alapra a ki-egészítô acélszerkezeteket megtervezni,gyártani. A járófelület elsô elemei a fémkere-tekbe kerülô beszabott, vastag rétegelt le-mez lapok, amikre az elsô idôkben famintá-zatú PVC-szônyeg került, késôbb valódi par-

4

Felül a Csikós Attila tervezte színpadi „páholyok”, alul a vendéglátásra berendezett nézôtéri páholysorok

15


ketta. A tánctér egyenletes simasága alapkö-vetelmény, nemcsak a botlás, a balesetve-szély miatt, hanem a lehetô legtökéletesebbmegoldás biztosítása érdekében is. Ezért va-lamennyi nézôtéri alépítményi acélszerkezetfinom menetû csavarokkal állítható, a pon-tosságot folyamatos mûszeres mérés garan-tálja. A zenekari vasbeton mellvéd fölötti 15cm elegendô a biztonságos áthidaláshoz.A nézôtéri táncparkett méretezésnél figye-lembe kellett venni, hogy a szokásosnál jóvalnagyobb, ritmikus, dinamikus terhelést kap(katonák a hídon). A nézôtér masszív lefedé-se viszont eltakarja a klíma befúvónyílásait,nagyjából 500 rácsot (minden földszinti székalatt van egy), ezért, hogy hûtés mégis le-gyen, a padló nem ér el a körítôfalakig (pá-holyok), hanem átlagosan 20 cm-rel elmaradazoktól. A kétoldali réseken keresztül bizto-sítható, ha nem is tökéletesen, de elfogadha-tóan a hûtés és a légcsere.

A színpad adta vízszintes padló a nézôtérhátsó részén már belemetsz a nézôtéri pado-zatba, eddig tart a tánctér. A kimaradó terü-letre került a Johann Strauss zenekar emel-vényzete, két oldala szolgál a nyitótáncosokbevonulására, vagy a közönség forgalmára.

A színpadi és hátsó színpadi nagy építmé-nyek terveit Csikós Attila, az Operabál lát-ványtervezôje készítette. Formai elemeibenigazodott az Ybl Miklós tervezte nézôtérhez,de nem íves, hanem egyenes vonalú a rend-szer. Ezt egyszerûbb és olcsóbb építeni, ke-vesebb a kihasználatlan tér, és nagyobb atáncparkett. A végeredmény szemet gyö-nyörködtetô, impozáns. A díszletszerûen ta-karó falakat dexion-salgó állványrendszertartja, természetesen nem a háztartások-ban, hanem az ipar és nagy raktárak terüle-tén használt méretben.

A vázlatosan leírtak csak kis részben ad-ják vissza azt a problémahalmazt, amit egy

megváltozott feladatot ellátó épületnek, tér-nek meg kell oldania. Nem került szóba pél-dául a bombafenyegetések elhárításánakmódja, a kétszeres kapacitású ruhatárak

helyigénye, a szennyes edények, ételmara-dékok elszállításiútvonal-kérdése, hogy neaz ünnepi közönség között egyensúlyozza-nak a pincérek, vagy akár a kezelhetetlenparkolási probléma megoldása.

Ha belegondolunk, hasonló, csak jóvaltöbb gonddal találja magát szembe minden-ki, aki többcélú épületet rendel vagy tervez.

Parttalan többcélúság nincs

Meggyôzôdésem, hogy mindenre alkalmastöbbcélú épületet nem lehet tervezni. Amegbízó talán ad pontos útmutatást, igény-listát, de ez természetesen nem lehet teljeskörû, arról nem is beszélve, hogy néhány évmúltán más vezetôknek más ötleteik lesz-nek, változhatnak elôírások, elvárások, diva-tok. A többcélúság csak nagy vonalakbanbiztosítható, a részletmegoldások esetiek. Elkell dönteni, hogy szmokingot csináltatok-e,vagy könnyû nyári ruhát, mert mindkettô vi-selésére (használatára) mások az igények,szabályok. Az természetes, hogy a XIX. szá-zad maga nemében pompás, de merevebbrendszerû díszes középületeit fel kell, hogyváltsa egy jóval változtathatóbb, „többcélú”,több funkciót kielégítô épülettípus, de nemszabad azt hinni, hogy egy ilyen (jó) épületminden gondot örökre megold. Mindenújabb igény egy korábbinál óhatatlanulkompromisszumra vezet.

Az Operabál mûszaki és szervezési meg-oldásainak példája mutatja, hogy régebbiépületben is lehet újat hozni. Egy eleve töb-bet tudó épület esetében ez nyilván köny-nyebb, olcsóbb, de bizonyos, épületenkéntváltozó korlátokat mindig szem elôtt kelltartani. Parttalan többcélúság nincs.

Borsa Miklós

A színpadi páholysorok építése, jól látható a dexion-salgó tartórendszer

A nézôtéri padozat építése a zenekari ároknál

Padlófektetés az elsô Operabálnál

16

Többcélság, transzformálás

A Nyíregyházi Fôiskola területének fejlesz-tése már régóta folyamatosan és rendkívüldinamikusan zajlik. Ezen fejlesztés kereté-ben, építészetileg igen ötletesen, két hosz-szú épület közötti terület lefedésébôl jöttlétre az impozáns rendezvényterem. A te-rem (aula) alapterülete 800 m2 a színpadnélkül, a nézôk három szinten foglalhatnakhelyet. A nézôszám növelése érdekében aterem körül körfolyosók kerültek kialakítás-ra, a régi épületek belsô udvarra nézô fala-inak kibontásával. A termet befogadóké-pessége is kiemeli: a térségben, de talánmég az országban sem sok ilyen méretûtöbbcélú terem létezik.

A teremakusztikai, valamint az audiovi-zuális rendszerek terveit az Interton Kft. ké-szítette, a Balázs Tibor vezette B5 Építész-stúdió megbízásából. Az audiovizuális és aszínpadvilágítási rendszerek I. ütemének ki-vitelezését – a Strabag alvállalkozójaként –szintén cégünk végezte. Mostani írásunk-ban csak az audiovizuális rendszereket mu-tatjuk be, de a színpadvilágítási rendszer is-mertetésére is visszatérünk.

A telepítésre került hangosítási rendszerérdekessége, hogy elôször alkalmaztunkteljesen digitális jelátvitelen és jelfeldolgo-záson alapuló elektroakusztikai rendszertúgy, hogy a rendszer lelke (szoftver éshardver egyaránt) egyetlen gyártótól, azamerikai QSC-tôl származik. A homogén

felépítésû QSC rendszert (hangsugárzók,erôsítôk, CobraNetTM alapú jelátviteli eszkö-zök, rendszervezérlô és monitorozó beren-dezések) a központi digitális YAMAHA LS9keverôpult egészíti ki.

Az audió jelfolyam, a Magyarországonmég ritkán alkalmazott CobraNetTM proto-kollnak köszönhetôen, a színpadi csatlako-zóktól indulva, a keverôpulton át a teljesít-ményerôsítôkig digitálisan kerül továbbí-tásra. A digitális formátum legnagyobb elô-nye az analóg változattal szemben a zavar-mentes jelátvitel, nem beszélve a rendkívülköltséghatékony kábelezési struktúráról(redundáns hálózat esetén mindössze 2 dbCat5 strukturált kábel, az analóg csoport-kábelek helyett).

A CobraNetTM-es jelátvitel a színpadonés a végfok rackben elhelyezett QSC BASISegységek és a CobraNetTM interfész kártyá-val ellátott, szintén teljesen digitális, 32csatornás Yamaha LS9 keverôpult közöttvalósul meg. Jól mutatja a CobraNetTM ru-galmasságát az is, hogy az LS9 keverôt bár-melyik végponton, így akár a színpadon is,csatlakoztathatjuk, és a rendszer változta-tás nélkül használható. Így, például a keve-rôvel kitelepülhetünk a nézôtérre, vagyakár a színpadra is.

A fôsugárzó rendszert a Magyarorszá-gon elsôként itt telepített QSC InstallationLine Array (ILA) sorozatú hangsugárzói al-

kotják, teljes lefedettséget biztosítva aföldszinti nézôtéren és az emeleti karzaton.A hangsugárzókat a QSC erôsítôk zászlós-hajója, a PowerLightTM 3 sorozatú végerôsí-tôpark hajtja meg. A H és D osztályú erôsí-tôk széles sávú átvitellel és igen kis torzítás-sal bírnak, továbbá a több, mint 18 kW szi-nuszos összteljesítményû erôsítôrendszer össz-tömege a szabadalmaztatott PowerLightTM

technológiának köszönhetôen mindössze32 kg!

Színpadi monitorként ill. mobil hangsu-gárzóként QSC HPR122i típusú, kétutas ak-tív hangsugárzókat telepítettünk. A körfo-lyosókon, a fali LCD televíziók környezeté-ben, TOA álmennyezeti hangsugárzók al-kotnak önálló hangrendszert, amelyek a ki-jelzôkön látható képanyagokhoz tartozóhangot szólaltatják meg ill. a közönség tá-jékoztatását szolgálják.

A terem teljes elektroakusztikai rendsze-rét a QSControl.Net szoftveren keresztül ál-líthatjuk be ill. vezérelhetjük, szabályozhat-juk. A QSControl.Net használata tapasztaltfelhasználót igényel, ezért a QSCreator nevûrendkívül könnyen használható programmalolyan egyedi (és jelszóval védett) grafikus ve-zérlôfelületet hoztunk létre, amely csak aszükséges és a helyszínre szabott kezelôszer-veket tartalmazza. A QSControl.Net a fenti-eken kívül lehetôvé teszi a végerôsítôk távo-li monitorozását, vezérlését és a fôsugárzók

Kodály Zoltán Kulturális Centrum, NyíregyházaA NYIF digitális világa

A Nyíregyházi Fôiskola (NYIF) területén 2007-ben készült el egy új, többcélú rendezvényterem. Az 1000-1200 fô befogadásáraképes terem színházi elôadások, hangversenyek, tanévnyitók, diplomaosztók és egyéb rendezvények lebonyolítására is alkal-mas. A termet 2007. október 18-án dr. Jánosi Zoltán rektor és Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzô adta át. Hivatalos ne-ve Kodály Zoltán Kulturális Centrum lett, ezzel is utalva az itt tartandó rendezvények színvonalára és a fôiskolai életben betöl-tendô szerepére.

17

Többcélság, transzformálás

védelmét, valamint a valós idejû vezérléstegy asztali PC segítségével.

Az elôadók hangosításához és egy-szerûbb mikrofonozási feladatokhoz TOAvezetékes, és az új WM–5000-es sorozatúvezeték nélküli mikrofonokat alkalmaztuk,külsô aktív antennákkal és antenna elosz-tóval. A TOA vezeték nélküli rendszer nagyelônye, hogy az adók mindössze egyetlen1,5 V ceruzaelemmel mûködnek, de termé-szetesen a már szokványosnak számítófunkciók sem hiányoznak (LCD kijelzôs di-versity vevôk, telep állapot kijelzés stb.).

A stúdióhelyiségben Denon CD és Pana-sonic DVD audio- és videobejátszó eszkö-zök kaptak helyet. Videojelforrásként mégkét TOA speed dome kamera, valamint egyasztali PC szolgál. Ez utóbbit E-MU 1212Mhangkártyával szállítottuk hanganyagok jóminôségû lejátszásához és rögzítéséhez.

A megjelenítô rendszer részét képezi astúdióban elhelyezett 26”-os Panasonic ésa folyosókon felszerelt 37”-os SamsungLCD televíziók. A színpadi felett lévô 7 mszéles motoros vászonra XGA felbontású,9000 ANSI lumen fényerejû SANYO PLC-XF42L videoprojektorral lehet vetíteni.A kompozit és VGA videojelek szétosztásá-ról és kapcsolásáról Kramer eszközök gon-doskodnak.

Mi tagadás, a digitális jelátviteli rendszertartogatott meglepetéseket kollégáink szá-mára, és a zökkenômentes mûködésig el-telt néhány hét. Azonban a tapasztalatok-kal felvértezve, valamint idôközben a Ya-maha és a QSC által tartott tanfolyamokonszerzett ismeretanyag segítségével immármagabiztosan kezdtük meg a hasonlórendszerelvû, de a NYIF-nél jóval komple-xebb, második magyarországi installáción-kat.

A terem − korszerû technikai felszerelt-sége és sokféle berendezhetôségének kö-szönhetôen − megnyitása óta fôiskolai nyíltnapnak, számos színházi elôadásnak, ko-molyzenei- és rockkoncertnek, báloknak,konferenciáknak, sôt bokszmérkôzéseknekadott otthont.

A rendezvényterem számos ok miatt(természetesen van köztük anyagi jellegûis), több ütemben kerül majd felszerelésre atervezôk által megálmodott színháztechno-lógiával. Az elsô ütem a tervezetthez ké-pest jócskán megnyirbált változat, de en-nek ellenére már itt sikerült korszerû alapo-kat teremtenünk az audiovizuális rendsze-reknek, és így a késôbbiekben egyszerûenpótolhatók az elmaradt rendszerelemek éskönnyen bôvíthetôk a komplexum egyébszolgáltatásai. Reméljük, hamarosan foly-tathatjuk!

Interton Kft. QSC végfok rack CobraNet csatlakozással

Vezérlô PC a stúdióban

18

Hazai hírek

2008. március 15-én az 1848–49-es forra-dalom és szabadságharc 160. évfordulója al-kalmából a Magyar Köztársaság elnöke ésaz Oktatási és Kulturális Minisztérium kitün-tetéseket és mûvészeti díjakat adott át az el-múlt idôszakban kiemelkedô teljesítménytnyújtó mûvészeknek.

A színházi területenmûködô és lapunkprofiljába illô mûvé-szek közül Jászai Ma-ri-díjat kapott: Ba-gossy Levente grafi-kus, díszlettervezô-mûvész. Számos vi-déki és budapesti

színház plakát- és dísz-lettervezôje. Az Ellen-fény címû színházi fo-lyóirat tervezô-szer-kesztôje. Munkái közülcsak a 2007-es évbenkészítetteket soroljukfel: Asztalizene (Radnó-ti Színház), Úrhatnámpolgár (Vígszínház), Fi-nitó (Örkény Színház),Don Giovanni (SzegediNemzeti Színház), kül-földre is tervez példáulGöttingen, USA, Zág-ráb. A Zágrábi NemzetiSzínház részére leg-utóbb a Lear király elô-adásához tervezettdíszletet. Önálló kiállí-tásai voltak Budapes-ten, Pécsen és Zágráb-ban is.

Ferenczy Noémi-díjatkapott Rátkai Erzsé-bet jelmeztervezô-mûvész. A FerenczyNoémi-díjat kiemel-kedô iparmûvészetitevékenység elisme-réseként adományoz-zák. Rátkai Erzsébet

jelmeztervezô az elsô, aki a színházi világbólkerült a díjazottak közé. Közel három évtize-des mûvészi tevékenysége igen gazdag.A fôvárosban és vidéken sok színház számá-ra tervezett jelmezt. Minden színpadi mûfaj-ban otthonos prózai és zenés elôadásokhoz,kôszínházi és szabadtéri bemutatókhozegyaránt tervez. Számos külföldi színház ré-szére is készített jelmezeket, többek közöttpozsonyi, bécsi, oslói és torontói színházak-

nak. A mûvésznôt lapunk 2005. évi4. számában mutattuk be olvasó-inknak.

A színházi vi-lágnapon ki-osztott szak-mai elismeré-sek közül He-vesi Sándor-dí-jat kapott dr.habil CsanádiJudit DLA, Já-

szai Mari-díjas díszlettervezô, a MagyarKépzômûvészeti Egyetem Látványter-vezô Tanszék vezetôje. Csanádi Juditigen gazdag életpályát tudhat maga

mögött, azépítészeti, vá-rosépítészetitanulmányok-tól közelített adíszlettervezés-hez. Kanadá-ban – a BanffSchool of FineArtsban, ahovaazóta tanárkéntgyakran visszajár –vett részt JosefSvoboda mester-kurzusán. Számosszínházi, film- éstelevíziós díszletettervezett, 1995-tôl kezdve a GyôriNemzeti Színházdíszlettervezôje-ként is tevékeny-kedik. Mint tan-

székvezetô egyetemi tanár a szcenika mel-lett várostörténeti tudományos kutatásokatis folytat. Több rangos nemzetközi kiállítá-son vett részt.

Kitüntetésükhöz gratulálunk, és továbbisikereket és jó egészséget kíván a

Szerkesztôség

Gratulálunk!

Bagossy: Don Giovanni

Bagossy: Finito

Csanádi: Hazatérés Csanádi: Peer Günt

Csanádi: Nagyratörô

Rátkai:Kasimir és Karoline

Rátkai:Tévedések vígjátéka

Rátkai: Szöktetés a szerájból

képalá

21

Oktatás

A kiállítás egyik részét azok a tervek alkot-ják, amelyeknél a feladat Csáth Géza Janikacímû színdarabjának elôadásához kellett aharmadéves hallgatóknak megtervezni adíszletet, illetve a színpadképet. Érdekes ösz-szehasonlításra ad lehetôséget a kiállított ki-lenc különbözô megoldású színpadkép.Egyed Zoltán László tervébôl csak három fo-tót láthatunk, de a többi hallgató maketten,rajzokon és fotókon is bemutatta elképzelé-seit. Hagyományos szobabelsôdíszletet ter-vezett falakkal, nyílászárókkal és bútorokkal,Kendra Beáta, Lisztopád Krisztina, ParádaZsolt, Kalácska Gábor. Alkóvos szobát készí-tett Balázs Juli, kombinált, többterû szoba-belsôket alkotott Opra-Szabó Zsófia. Mo-dern nagy belsô teret képzelt a színpadraBoros Lôrinc, egy hosszú, a nézôtérre merô-leges folyosóval összekötött, több szobátábrázoló díszletet gondolt ki Miareczky Edit.

Nehéz összehasonlítani az alkotásokat,mert a kiállított makettekbôl úgy tûnik,hogy nem volt meghatározva egy valóságosszínház színpada, de még csak egy elképzelt

színpad méretadatai sem. Így a díszlettervekkülönbözô méretû színpadokra készült ma-kettek. Sok terv a nézôtérrôl való jó látható-ságot sem igazán veszi figyelembe. Így azegyes terveken kialakulnak olyan helyek aszínpadon, ahol a nézôtérrôl nem látszaná-nak a szereplôk, vagy az oda elhelyezett bú-torok, berendezési tárgyak.

A kiállítás másik részében Csehov-színdara-bokhoz készült díszlettervek és makettek a tan-szék negyedéves hallgatóinak munkái. A Sirálycímû elôadáshoz készült tervek közül ZelenkaNóra négy fotót állított ki, Kutas Diána a fotóimellé egy makettet is készített, amely modernszobabelsôben játszatná el a színdarabot.

A Három nôvér címû darabhoz Takács Lil-la makettje forgószínpadot ábrázol, amelyremodern falakat és lépcsôt tervezett. A dísz-let különbözô állásait fotókon mutatja be.Sebô Rózsa makettje mellé öt tervrajzot éshárom rajzot is kiállított, sôt még fényképenis bemutatja elképzelését. Lépcsôs oldal-emelvényt tervezett, amelyet a hátsó szín-pad felôl a nézôteret láttatva is bemutat.

Díszlettanulmányok a Nemzeti SzínházbanA Kortárs Képzômûvészeti Kiállítás sorozat 2007/2008 keretében rendezték meg a Magyar Képzômûvészeti Egyetem Látvány-

tervezô Tanszék hallgatóinak kiállítását a budapesti Nemzeti Színház II. emeleti balkonján.

4

22

Hang-Szín-Ház

A zenei hangok és a környezeti zörejek −bár egész pontosan elkülöníthetôek egy-mástól − jellegüknél, tartalmuknál fogvamégis egyre inkább közelítenek egymáshozfelhasználhatóságukat tekintve.

Míg a múlt évezredekben, századokban azenehangot, az ôsi énekhangot követôen,az akusztikus hangszerek megjelenése gaz-dagította, úgy jelen (digitális) korszakunk-ban a virtuális hangszerek, hangszínek fo-galmazódhattak meg, továbbá kortársirányzatok (pl. Music Concrete) a klasszikuszene eszközeit zörejek, hangeffektusok kel-tésére kezdhették alkalmazni.

Mindebbôl látható, hogy mára egyre in-kább mosódnak össze funkciók, persze

mindez feltételezi azok pontos ismeretét,használati lehetôségeit a realitáson és azabsztrakton belül egyaránt.

Foglalkozzunk elôbb talán az akusztikushangszerekkel, azok tonalitásával, megfele-lô hangtechnikai kezelésével.

Az említett hangszereket dinamikailag éshangszínileg egyaránt változatos megjelenésjellemzi. Gazdag felharmonikusok kísérhet-nek egy-egy hangot szóló megszólaltatásesetén is.

Általában megfelelô mikrofonválasztás éselhelyezés esetén könnyen megkapjuk ahangszer valós hangját, ilyen a félközel-térimikrofonozás (kb. 1-1,5 méterrôl), de más ahelyzet extrém szituációkban, mint például

mikroportozásnál, ahol a közeli mikrofon el-helyezés csak vizuálisan segíti a produkciót,a hangosítót inkább gátolja a szép hangzáskialakításában, nem is beszélve a színpadimonitorozás nehézségeirôl.

Mint tudjuk, a mikroportozás eredménye-képpen a hangszerek, vegyük példának a he-gedût, „szôrôs”, nyüsszögô hangzásúvá vál-nak, így jelentôs magas hangszínmódosításválik indokolttá. Természetesen ez a beavat-kozás rovására lesz a szép, magas felharmo-nikusokban gazdag hangszer megszólaltatá-sakor. Kompromisszumok nélkül persze szín-ház sose létezhetne, meg kell elégedjünk atompább hangzással a vizuális megjelenés(pl. a zenészek mozgathatóságának) javára.

A Hang SzíneiElôzô, bevezetô írásom alapvetô kapcsolatunkat vázolta fel a minket körülvevô zenei hangokkal. Most a hang belsô, intim ter-mészetérôl írok néhány gondolatot, hogy − azt feltehetôleg jobban megismerve − képessé válhassunk annak optimális, eszté-tikus kezelésére színházi, koncerttermi körülmények között.

A Cseresznyéskert elôadásához SánthaBorbála Piroska makettjét és a hozzá tartozóharminckét darab fotót láthatjuk. Érdekes atér és a háttér megoldása. Emelkedô hidakvezetnek a nézôtérre és egy lejtôs hátsóemelvény zárja le a színpadképet.

Komoly munkákat és gondos kivitelezéstláthatunk valamennyi alkotásban. Sajnos aszínpadméretetek, vagy az adott, konkrétszínház, ahol ezek az elôadásra kerülnek ittsem lett meghatározva, így szabadon szár-nyalhatott a tervezôk fantáziája. Nem tudhat-juk, hogy egy valóságos helyzetben ezek az el-

gondolások megvalósíthatók-e. Egyik tervhezsem készült mûszaki rajz, vagy kivitelezésimûleírás, de az is lehet, hogy ezek megvan-nak, csak nem állították ki ôket, hiszen a Nem-zeti Színház nézôi számára, akik a kiállítást lát-

hatják, ezek a mûszaki adatok nem jelentené-nek semmit. A megnyitó után a kiállítást csakszínházjeggyel érkezô nézôk látogathatják azelôadások elôtt és a szünetben. Sajnos!

Kárpáti Imre

4

Lôkös Ildikó dramaturg és Jorán Tamás igazgató

23

Hang-Szín-Ház

Amennyiben zenekari megszólalásról be-szélünk, feltétlenül meg kell említsünk né-hány fontos alapvetést a hangzás függvé-nyében.

Az elsô és talán legfontosabb: a hangbe-állási procedúra alkalmával sohasem olyanfontos a megszólaló hangszerek hangzásá-nak tökéletes egyedi kialakítása, mint a ze-nekari megszólalás egységes, kerek jellegé-nek megformálása. Ezt úgy értse a kedvesOlvasó, hogy megengedett egy hangszer bi-zonyos korlátok közötti deformálása hang-színileg (sôt gyakran szükséges is), amennyi-ben annak így megfelelôen felismerhetô,karakteresen megszólaló, saját helye lesz a„mix”-ben, azaz a végeredményben. Hiszena beállítás során kiragadott hangszer csakegy-egy dallamot játszik szólóban az elô-adás során, fôként a zenekari hangzás kell,hogy domináljon. Na tessék, még egykompromisszum…

Most pedig vegyük számba a legújabbkorok zenéit, azok virtuális hangszereit, ahangszerek hangzását.

Miután kortárs elektronikus zenével egy-re gyakrabban foglalkoznak színházakban,társulatoknál is, fontossá válhat a korábbanmeg nem született, zenetörténeti múlttalnem igazán rendelkezô hangszerek, hang-zások megfelelô kezelése is. Ezen a pon-ton, mivel sokszor „nem létezô” hangsze-rek kerülnek megszólaltatásra, a zeneifunkciók felismerése válik központi sze-repûvé.

Ritmus, basszus, szônyeg (pad, harmó-nia), dallam... A fôbb eszközök tekintetébenennyi lenne, amit zeneépítésnél, kialakítás-nál, vagy annak megszólaltatásánál ildomosfigyelembe venni.

A ritmus, pl. Kortárs Táncszínház esetén amindenkori mérô megfogalmazása, annak

sûrûsége, ritkasága, törtsége vagy monotó-niája hangulati (a meditatívtól az extatikusig)befolyásolással bír a hallgató, nézô legben-sôbb elemi szféráiba.

A basszusvezetés már inkább intellektuá-lis, de a testtel még érintkezô (mély frekven-ciák, „mellbevágó” hatású) zenei elemneksorolható.

A harmóniákat, textúrákat közép hang-tartományban találhatjuk, amibôl a dallamkiemelkedik, mintegy megkoronázza a kon-cepciót, kompozíciót.

A funkciók elkülönítése a felvázoltak sze-rint válik fontossá, elkerülve ezzel a „masz-kolás”, kitakarás effektusát, amikor azegyik hangszer (funkció) elfedi a másikat,így hallhatatlanná, felismerhetetlenné tévekárosítja a zene egyik fontos pillérét, így azösszképet is.

A dallam, mint tudjuk, egyidôs az embe-riséggel, különösen a vokális megfogalma-zás kísér bennünket évezredek óta, méltántalálta meg a helyét kortárs irányzatokbanis. Itt hadd tegyem hozzá, hogy a széphangzás kialakításának záloga a megfelelôhangszerelés, hiszen a hangszer és a hang-szín kézen fogva jár a kompozícióban…

Néhány gondolat a zenei dinamikáról:Remélhetôleg minden kollégám megfele-

lô hangsúlyt fektet a színházakban, koncert-termekben kialakított hangzás egyik fontoselemére, a hangok dinamikai szabályozásárais. Digitális mixerekkel természetesen jóvalkönnyebb út vezet a kívánatos cél eléréséig,de analóg csatornára illesztett eszközök „is”elvégzik a feladatot, talán még szebben,mint digitális testvéreik.

A gazdag hangszerelés egy-egy színpadimûben gyakran nemkívánatos dinamikai,hang- és jelerôsségbeli különbségekhez ve-zethet az elôadás bizonyos pontjain.

Továbbá gyakran elôfordul nem megfele-lô mikrofonhasználat esetén a hangerô (éshangszín) indokolatlan ingadozása, változá-sa (pl. Proximity-effekt).

Megemlíthetjük még azon fúziós jellegûzenéket is – mint dinamikai szabályozásraszoruló médiumokat –, ahol az elektronikuszenei szövetekbe akusztikus hangszerekágyazódnak, azaz szeretnének fuzionálni,de valahogy mintha „kilógnának” a zené-bôl, mintha egy másik történet odatévedtrésztvevôi lennének.

Ezek a példák is illusztrálják azokat a di-namikai elégtelenségeket, ahol beavatkozásválik szükségessé, hogy a zenekari hangzáshangereje szabályozhatóvá váljék, hogy amikrofonhoz közelebb lépô zenész által kel-tett hangerôváltozás ne zökkentse ki a hall-gatót a befogadásból, illetve hogy az akusz-tikus zenei elemek belesimuljanak az elekt-ronikus textúrákba.

Persze a dinamika megfelelô kezeléseszinte mûvészet, de gyakorlás útján megsze-rezhetô a tudás. És mindannyiunk öröméreválik a szép kerek, szabályozott hangzás.

Végül engedje meg a tisztelt Olvasó,hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy aszokványostól eltérô hangforrások is lehet-nek zeneiek, használhatóvá válnak a minketkörülvevô természethangok – színházi kö-rülmények között is –, és bôségesen gazda-gíthatják zenei kultúránkat is.

Sose adjuk fel a kísérletezést, ha új hang-zás kialakításáról van szó, a befektetett,nyugodt munka meghozza gyümölcsét,gazdagítja a produkciót, élteti az emberi szí-veket.

Mester-Lovas AndrásMagyar Állami Népi Együttes hangosító

Zenei Producer/ I Media Internationalzenei producer kurzus vezetô tanára

Egyszerûsítse életét…próbálja ki FastFit termékeinket.A Philips FastFit egy teljesen új fogalom az egyik végén fejelt MSR Gold

és a halogén Hi-Brite típusú fényforrásokra. A fényforrások cseréjét megkönnyítô

rendszert a Bender & Wirth céggel együtt fejlesztettük ki. A Clickfit foglalattal a lámpák cseréje

és igazítása másodpercek alatt elvégezhetô. Továbbá a fényforrás hosszának csökkentésével,

kompaktabb és könnyebb lámpatesteket alkalmazhatunk. Az új megoldás nagynyomású kisülô

és halogén fényforrásoknál egyaránt alkalmazható, ezzel lehetôvé téve mindkét típus

felhasználását ugyanabban a lámpatestben.

25

Followspot…

Mostani minitesztünkben a Magyarorszá-gon, professzionális felhasználók között leg-népszerûbb fényvetô családok legelterjed-tebb tagjait teszteltük. Négy gyártó termé-keit vettük elô: az ETC, a Selecon, a RobertJuliat és az ADB talán leggyakrabban hasz-nált típusainak optikai teljesítményét mértükmeg.

A négy fényvetô közül két fényvetô azún. ellipszoidtükrös fényvetôk családjába(ETC és Selecon), míg a másik kettô az ún.kondenzoroptikás fényvetôk családjába tar-tozik (Robert Juliat és ADB).

A SZÍNPAD elôzô számában megismertmérési módszert követtük, és a mérésekeredményeit az alábbi táblázatok tartalmaz-zák. Az összes fényvetôt egy fényvetésiszögre, 25 fokra állítottuk be. Fontos szem-pont volt, hogy a fényvetôk kapuátmérôje –egyszerûbben fogalmazva „gobóköre” -azonos legyen, mivel ez az érték alapvetôenbefolyásolja a fényvetôk összegzett fényára-mát.

A táblázatok értékeit mindenki kedvéreböngészheti, azonban néhány szempontra,értékre érdemes odafigyelnünk:

– a legnagyobb fényára-mot a Selecon 1200W-os,80V-os fényforrással mûködôPacific típusa szolgáltatta. Fé-nyét még amiatt is erôsebb-nek éreztünk, mivel a fény-forrásának színhômérséklete

a többinél kissé magasabbvolt, 3300K,

– a legjobb optikai, fény-vetô hatásfokot az ETCSource Four Zoom fényvetôjeprodukálta, mely várhatóvolt, mivel e gép optikairendszerét és fényforrásátegy idôben, összehangolvafejlesztették ki, így optimali-zálhatták a fényvetô hatásfo-

Profilfényvetôk közelítô mérése II.A legnépszerûbb alaptípusok adatai

Elôzô számunkban megismerkedtünk a profilfényvetôk optikai teljesítményének, azaz fényáramának közelítô mérési módsze-rével. Mostani cikkünkben feltérképeztük, hogy a Magyarországon legelterjedtebb minôségi profilfényvetô-gyártók közepes

teljesítményû (1000 W környéki) típusai hogyan teljesítenek e mérés során...

ETC Source Four 25-50 profilfényvetô

Selecon Pacific 23-50, 1200 W/80 V fényvetô

Robert Juliat 614SX, 15–38 fokos profilfényvetô

ADB 1200 W profilfényvetô 4

26

Followspot…

kát. Ugyanakkor a mérés alapján megrajzoltgörbe az egyik tengely mentén erôs „hotspot”, azaz fénymag jelenséget mutatott,

– az ADB és a Robert Juliat fényvetôkmért értékei gyakorlatilag azonosak voltak,a számokban tükrözôdô kis különbség agyakorlatba egyáltalán nem érzékelhetô,nem látható. Az is sejthetô volt, hogy a kon-denzoroptikás fényvetôk – felépítésükbôladódóan – kisebb fényáramhatásfokot fog-nak produkálni.

Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogyez a mérés természetesen csak a fényvetôkoptikai rendszereirôl szól, de a mindennapihasználatban ennél sokkal több szempontmerül fel egy-egy fényvetôtípus kiválasztásá-nál. A könnyû kezelhetôség, a precíz, melegállapotban is könnyû késelhetôség, írisz-használat, a kiverôdésmentes fénykör létre-hozhatósága – hogy csak néhányat említseka választás számos szempontjából. Egy ilyenoptikai fényáram teszt jó orientációt adhat,de azt csak magunk dönthetjük el, hogy szá-munkra mely szempont vagy szempontok adöntôek, amikor egy-egy fényvetô mellettdöntünk.

Böröcz Sándor

Kiegészítés a profilfényvetôkközelítô mérése cikkhez

Böröcz Sándor írása egy jó és hasznos mód-szerrel foglalkozik, amely lehetôséget ad akülönféle gyártmányú és rendszerû profil-fényvetô egzakt összehasonlítására. A méré-si metódus segítségével valóban minden lé-nyeges paramétert megvizsgálhatunk ésösszevethetünk a gyár által megadott kata-lógusadatokkal.

Van azonban egy olyan paraméter, amirôlaz így elvégzett méréssel nem tudunk megsemmit, mivel a kapott adatok csak a reflek-tor éles fénykörén belüli helyzetet jellemzik.Az a fény, amely az éles fénykörön kívül van,a legtöbb színházi felhasználásnál nem za-varó, ezért nem is fordítanak rá nagy figyel-met. Jellemzôen a megvilágított felületrôlvisszaverôdô reflexfény erôsebb, így jelenlé-te gyakran nem is észlelhetô.

ETC Source Four Zoom 25-50, 750 W profilfényvetô fényáram-hatásfok táblázata

Selecon Pacific 23-50, 1200 W/80 V profilfényvetô fényáram-hatásfok táblázata

4

27

Followspot…

Van egy speciális játszási forma, ahol ez a„felesleges” fénymennyiség, nevezzük mond-juk kiszóródásnak, mégis komoly gondot okoz.

A bábszínházak gyakran használják a„fekete színház” technikáját, önálló elô-adásként, vagy egy produkció részeként.Maga a technika nagyon egyszerû: egy éles„késelt, utca” világításba mozgatja a színésza bábot vagy a kelléket, miközben ô maganem látszik. Ennek megteremtése okozza a

nehézségeket, ugyanis a kívánt hatás erôsensérül, ha a mozgató „lebukik”, és felsejlik amozgatott tárgy mögött. Ez azért is kínos,mert a színészek tetôtôl talpig fekete anyag-ba (plüss vagy bársony) vannak öltözve, fe-jükön, sildes sapka, amirôl még egy arcot ta-karó fátyol is lóg, egyszóval nem a legjobbformájukat mutatják.

Az illúzió úgy tökéletes, ha az animálttárgy teljesen „belemerül” a fénybe, és ezál-

tal jól látható, míg az animátor teljesen rejt-ve marad.

Sajnos azonban ennek kivitelezése nemolyan egyszerû, mert a reflektorok zöme a„kikéselt” területen kívülre is bocsát kifényt. Magát a hatást a levegôben is megfi-gyelhetjük, tehát a hibát nem csak a díszle-tekrôl vagy a bábokról származó reflexokozza.

A probléma a reflektor megfelelô beállí-tásával jelentôsen csökkenthetô, bár ne-héz választás elé állítja a világosítót.Ugyanis a kiszóródást csak a reflektor fény-erejének radikális csökkentése árán lehetminimalizálni. Az ellipszoid tükrös reflekto-roknál a legdrasztikusabb a különbség„peak” pozícióban remek a fényerô, de akiszóródás is nagy, akkor ha egyenletes„flat” beállítást használunk a felesleges fé-nyek jelentôs részétôl megszabadultunkde a fényerô 30–50%-ának búcsút ismondhattunk. Abban az esetben, ha a ki-szóródó fény még mindig elfogadhatatla-nul nagy, már csak a reflektor fényerejénekcsökkentésével érhetünk el eredményt, deezzel a színhômérséklet is csökken, és aztkockáztatjuk, hogy elôadásunk álmosítóunalomba fullad.

Az ideális eszköz kiválasztásában nyújt-hat nagy segítséget az az eljárás amely afénykörön kívül is alkalmaz mérési pontokat,sôt megvizsgálja az eszközt „késelt” beállí-tás mellett is. Ebbôl a sajátos szempontból agömbtükrös kondenzor optikás reflektorokelônyösebbek, mint ellipszoid tükrös társaik,fényerôben viszont elmaradnak tôlük. Az árés a méret pedig mint szempont, még szó-ba sem került.

Az, hogy a jelenséget egy adott reflektormilyen mechanikai vagy optikai tulajdonsá-ga okozza, és azt miként lehetne javítani agyártók feladata vizsgálni.

Nekünk, felhasználóknak a mérés segít-ségével kapott teszteredmény komoly segít-séget jelenthet új eszközbeszerzésnél, hi-szen szinte lehetetlen minden, akár csak ha-zánkban kapható fényvetôt személyesen ki-próbálni.

Végül egy példa arra, hogy néha milyenmeglepô eszközökkel próbálják a fent leírtkellemetlen hibát csökkenteni. Egy fesztiválalkalmával láttam, hogy a profil fényvetô elémég egy négylemezes fényhatárolót is kény-telen volt a világosító behelyezni, hogy ígyminimalizálja a kiszóródást. Természetesenazután folyamodott ehhez a formabontómegoldáshoz, hogy már az összes lehetsé-ges beállítást kipróbálta, és megtisztította areflektort. A történetben az a leginkább le-hangoló, hogy az eszköz egy középkategó-riás európai gyártó terméke volt.

Simon Ottó fôvilágosító Mesebolt Bábszínház

Robert Juliat 614SX, 15–38, 1200 W profilfényvetô fényáram-hatásfok táblázata

ADB DW-105, 1200 W profilfényvetô fényáram-hatásfok táblázata

28

Technikai újdonságok

API 1608Aktuális hír, hogy üzemel az elsô néhány API1608-as keverôasztal. Az 1970-es évek APIklasszikusát, az 1604 hangfelvételi keverô-asztalt korszerûsítette és gyártja újra az API(Automated Processes Inc.)

A 16 csatornás felsô kategóriás hangfel-vételi keverôhöz 16 csatornás extendertajánlanak, és az 500 széria (EQ, compressor)moduljait fogadja magába az opcionálisanautomatizált rendszer.

www.apiaudio.com

Tascam X-48A Tascam új Harddisk-recordere tavaly ôsszeljelent meg. Kimagasló ár-érték arányú, sokeditálási funkcióval felszerelt, flexibilis esz-köz. 48 sáv egyidejû rögzítésére, lejátszásá-ra, egyszerûen áttekinthetô szoftverel. Tud-

tommal ilyen készülékre, ilyen sávszám mel-lett egy hardverben más nem kínál alternatí-vát.

www.tascam.com

Drawmer S-2Felsô kategóriás csöves kompresszort muta-tott be az angol Drawmer. A teljesen szim-

metrikus jelút, be- és kimeneti transzformá-torok, dual mono üzemmód, különlegesmélyhang- illetve magashang-érzékelés, vá-lasztható frekvenciákkal és a sok egyéb mi-nôségi szolgáltatás teszi igazán figyelemre-méltó újdonsággá Ivor Drawmer konstrukci-óját, amely megjelenésében is komolyságotés ünnepélyességet sugall.

www.drawmer.com

Korg MR1000Egy különleges páros szerepel a Korg 2008-as választékában. Ez az MR1000 1-bit, 2,8MHz nagy felbontású rögzítô, illetve zsebre

vágható párja, az MR1. Már hazánkban isvannak elégedett felhasználók, akik napmint nap élvezhetik a különbséget, amelyetaz új technológia kiváló hangzása és a ké-szülékek megbízhatósága nyújt számukra.

www.korg.com

DPA 4006TLA méltán világhírû DPA (elôzô nevén Brüll &Kjaer) megjelentette a 4006 stúdiómikrofontípusának transz-formátor nélküli48 V fantomtáp-ról mûködô vál-tozatát. Nagyobbmélyhang-átvitel,megnövekedettérzékenység ésrendkívül alacsony torzítás jellemzi az új mik-rofont.

www.dpamicrophones.com

Audient – Black series mostantól uzson-násdobozbanAz Audient tavaly mutatta be moduláris pro-cesszorait black széria néven, amelynekmost új, kedvezôbb árú, négy egységet és atápegységet befogadó „lunchbox – uzson-násdoboz” keretet jeletetett meg.

Szintén aktuális hír az Audient háza tájá-ról, hogy a csöves készülékek nagy mágusá-val, David Manleyvel összeállva elkészítettéka London Tube névre hallgató csöves elôfok-eq-komresszor stúdiószériát. Szerva itt, cse-re ott? Rupert Neve Amerikába költözött,David Manley európai lett. Nagyon globá-lis…

www.audient.co.uk

Xilica – Új processzorok, olcsóbban/drágábbanA kanadai Xilica sok újdonsággal jelentke-zett az idén. Az eddigi standard DLP4080processzoruk mellett, vagy inkább fölött ésalatt is új szériákat hoztak ki, mégpedig

rendkívül figyelemreméltó szolgáltatásokkal,illetve távszabályozhatósággal. Az árakat sehagyjuk figyelmen kívül, hiszen a képvisele-teknél az eddigieknél jóval kedvezôbb áronjuthatunk hozzá a széles termékskála típusa-ihoz.

www.xilica.com

Körül-nézôEzeken az oldalakon újdonságokat és nem annyira újdonságokat, de nem ismert hangtechnikai és kommunikációs eszközöketláthat a kedves olvasó. Ez is csak kedvcsináló, bôvebben ki-ki nézzen utána!

30

Hangrezervátum

Eredetmonda

Az egész a repülôtéren kezdôdött. Az ATA(Airline Transport Association ) 1960 körülkidolgozott egy szabványtervet repülôgépe-ken használatos, nagy élettartamú (legalább100 alkalommal használható) csomagszállí-tó dobozokra.

A leírás az ATA 300 Category 1 nevetkapta. Ezt az eszközt eredetileg csak fehérszínben gyártották, hogy az éjszakai rako-dásnál is jól látható legyen a reptéren manô-verezô gépek és szállítóeszközök számára.Kitaláltak egy gyengébb szisztémát is, amely10 használatra volt hivatott: ez lett az ATA300 Category 2. Mindkét rendszert a BoeingAirlines, Airbus, Fed-Ex, American Airlines,United Airlines, Northwest Airlines and Del-ta Airlines is használta. Az elsô ATA flightcase-ek különbözô szendvicsszerkezetû mû-anyag dobozok voltak (amelyek utódja pl. aPelican Case), ám lassan kialakultak a szege-cselt aluprofilokkal és különbözô oldallapok-kal építkezô szétnyitható és speciálisan egy-

egy célra alkalmas, nagyon eltérô terhelhe-tôségû dobozok. Ezekben az orvosi, kato-nai, ipari szállítmányok mellett a utazó beat-zenekarok és színházi turnék eszközeit isszállítani kezdték. Napjainkban professzio-nálisan megtervezett és épített egyedi és tí-pus flight case-ekrôl beszélhetünk. Ahogyankialakultak a különbözô alkalmazások kö-zötti markáns különbségek, úgy készítettékel a gyártók is a különbözô építôkészletei-ket, amelyeket a hordládákat készítô cégekkülönbözô variációkban – kiegészítve azegyéni ötleteikkel, módszereikkel – építenekkésztermékké.

Alapvetôen strapabíróság és használatimód tekintetében különböztetjük meg a kü-lönféle rendszereket (persze a kategóriákonbelül óriási a minôségi szórás).

1. Táskák-hangszertokok kézi, illetveszemélyautós/kisbuszos szállításhoz (a szállí-tandó tömeg dobozonként 20-30 kg alatt).Itt még szempont az is, hogy a szállító jármû

belseje számára is kíméletes legyen a doboz,hiszen nem teherjármû erre a célra kialakí-tott rakterében történik a szállítás, és sok-szor kell „civil” helyekre (pl. lakás) bepakol-ni az így csomagolt eszközöket. Anyaga: pa-pír, hullámkartonszerû mûanyag lapok, ABSlap, vékony rétegelt lemez – 3–5 mm.

2. Félprofi könnyû rackek, táskák ésdobozok elsôsorban kisbuszos, esetleg sze-mélyautós szállításhoz (a szállítandó tömegdobozonként 30–40 kg alatt) Ezek már kül-sôre hasonlóbbak az igazi flight case-ekhez,de a kímélet jegyében általában nem gömb-sarkokkal szereltek, és egészen vékony,könnyû profilokból, oldallapokból épül. En-nek megfelelôen nem nagyon bírja a terhe-lést, tehát rápakolni is egy-egy dolgot érde-mes. Anyaga: speciális szendvicspanelekvagy rétegelt lemez – 6–6,8 mm.

3. Professzionális könnyû rackek, tás-kák és dobozok (kisebb felszerelések kis-buszos vagy teherautós szállításához, dobo-

Amikor a felszerelést szállítani kell…ATA Flight case, hordláda, rack vagy konténer?

Amikor a felszerelést szállítani kell… na akkor megy tönkre, ütôdik, rázódik, koszolódik, megázik stb. Mégis a legritkább, hogyaz egyébként féltve óvott színházi, zenekari, turné hang-fény-színpadtechnikai felszerelést rendesen megtervezett és kivitele-zett konténerrendszerben szállítják, tárolják. A féltve óvott azért sokszor túlzás. Akad olyan színház, amelynek keverôpultját„csak úgy”, ahogyan évekkel ezelôtt kicsomagolták, feldobják az Ifa platójára, hiszen a papírdoboz már szétmállott, és drágalenne hordládát csináltatni neki. Amúgy meg közpénzbôl van, nem tökmindegy? Szerintem nem. Annak ellenére, hogy nyilvánsokaknak púp a hátára, még egy téma, amivel foglalkozni kell.

Narval Acoustics – L9DDR10Ux400 könnyû rackek keréken, használati pozícióban, levett elô- és hátlappal, illetve alevett elô- és hátlapok szállítókocsiként

31

Hangrezervátum

zonként akár 100-150 kg tömeg) ezek a do-bozok már terhelhetôek, és viszonylag jól ra-kodhatóak is, de ha az ember mondjuk rá-lép egy levett elô- és hátlapú rack tetejére,akkor kínosan összerogyik alatta az erôsnekkinézô doboz. Anyaga: con-pearl lap, lami-nát/phenol vagy PVC, esetleg alu-stukko bo-rítású rétegelt lemez – 7–7,3 mm.

4. Professzionális standard rackek ésdobozok (ebbe a kategóriába már sok min-den belefér). Teherautós és kamionos szállí-tásra alkalmas rendszerek többnyire 9 mmkülönbözô burkolatú rétegelt lemez vagy 11mm ConPearl HD mûanyag panel.

5. Professzionális HD rackek és dobo-zok (ezek a nagy nemzetközi cégek és társu-latok turnéfelszerelései, szükség esetén akártöbbtonnás egységek is építhetôek) 9-10-13mm rétegelt lemez oldallapok nagyfokú me-revítéssel, vastagabb aluprofilokkal, szigorú-an alátét/ellendarabokkal szerelt rendszerek,nagy zárakkal, erôteljes szimmetrikus záró-profilokkal. Minden doboz gurul, és alkalmastargoncával való rakodásra is.

A flight case-gyártás annyira kiforrott lett,hogy szinte iparágnak nevezhetjük a sze-mélyre szabott rackek, konténerek építését.Érzékeltetésül, a legnagyobb gyártó, a Penn-Elcom szerelvényeit vizsgálva lehetséges4–4,2 mm, 5,0 mm, 6–6,8 mm, 7–7,3 mm,9–9,5 mm, 10–10,3 mm, 11,0 mm, 13,0 mmés 18,0 mm falvastagságú rendszerek hasz-nálata. Természetesen minden rendszerheza megfelelô élprofilok, ajtó- és záróprofilok– többféle rádiusszal – különbözô mélységûés anyagú fülek, zárak, kerekek stb. Mind-ehhez majdnem kétezerféle szerelvényt kí-nálnak. (Még a hazánkban népszerû AdamHall márka is mintegy 500-féle terméket kí-nál – elvben, mert a kereskedôknél nagyonszûk a választék.) Nekem csak az eligazodásés a használatuk, tervezésük megtanulásaéveket vett igénybe, noha 1991 óta idôn-ként foglalkoztam flight case-készítéssel is.

Kérdések

Aki szokott ezt-azt kisbusszal, teherautóvalvagy kamionnal szállítani, saját tapasztalat-ból tudhatja, nagyon nem mindegy, hogymekkorák, milyen alakúak, és milyen töme-gûek a dobozok, sôt nem mindegy, milyenkerekekkel, fülekkel, dörzslécekkel, tappan-csokkal vagy csúszkákkal szereltek.

Mindezek nagyon függnek attól, hogykik, milyen módszerrel, és honnan kell, hogykihozzák a „cuccot”, milyen jármûvel szállít-ják, sôt, az sem mindegy, hogy az autóeme-

lô hátfalas-e, alacsony vagy magas padló-szintû, rámpázható-e, esetleg turnébusz-csomagtartóhoz kell méretezni a szállít-mányt. Fontos kérdés, hogy targoncávalvagy kézi erôvel történik-e a rakodás.

Méretek

Na most, hogy eme kérdéseket fölvetettem,nem kezdek el fikciókat felállítva bölcselked-ni, csak néhány praktikus tapasztalatot osz-tanék meg a tisztelt olvasóval.

Case in case studiorack-belsô 450 mm acéllemez rackfiókokkal, flight case nagy mélységû teljesen kihúzható/kivehetô, illetve egyszerûen kivehetô fiókokkal

Standard flight case lebontott tetôvel, kisméretû keverôasztal számára, kábeltárolóval, ún. kutyaházzal

4

32

Hangrezervátum

A nemzetközi logisztika világában kiala-kultak olyan szabványos megoldások, ame-lyeket mindenképpen alapnak kell tekinte-nünk a tervezés során. A nemzetközi kami-onos kereskedelmi áruszállításban a ládamé-ter (a kamion dobozából elfoglalt hely –azaz 2 raklap: 0,8 ládaméter) és a tömegszámít, ám itt induljunk ki az euroraklap mé-retébôl. (800x1200 mm). Hiába van egy sa-ját tulajdonú autónk, amelynek eltérô rak-térméreteit fogadjuk el kiindulásnak, ezzelcsak becsapjuk magunkat. A cél az, hogyolyan egyenméreteket alkalmazzunk, ame-lyek által a legtökéletesebben kitölthetô aszabványos teherjármû rakterének mindenkis zuga.

A nettó hasznos szélesség 240-245 cm,ezt sokféleképpen feloszthatjuk, ám a 60-80-120 cm-es egységekben egyszerû szá-molni. Külföldi turnéknál a legtöbb esetbennem tesznek egymásra semmit, tehát a ka-mionban egy réteg dobozt szállítanak (be-gurul-kigurul), vagy ha sok egyforma mé-retû doboz (pl. nagy rendezvényeknélhangfalak) van, akkor az ebbôl rakott réteg-

re rétegelt lemezt raknak, és arra feltámasz-tott rámpáról felgurítanak még egy réteget.Itthon még mindig nem nagyon számít azemberi erô, a nehezebb dolgokat is felemel-jük, és „kockára rakjuk” az autót.

A flight-case-méretezésnek, építéséneksok praktikus trükkje van, ám néhány alap-vetô dolgot javasolnék:

1. Minden doboznak legyen minimumnégy kereke.

2. Minden kerék legalább 100 mm átmé-rôjû, önbeálló kék kerék legyen (semmilyenfelületen nem hagy nyomot).

3. Olyan túlméretezést célszerû alkalmaz-ni, hogy az egész doboz tömege alatta le-gyen az egy kerékre megadott névleges ter-helhetôségnek. (pl egy 50-70 kg-os racketelég 4 db 75 kg-os kerékkel szerelni.)

4. Gondoljuk át, hogy használat közbenkell-e gurulnia a doboznak, vagy csúszó-lé-ceken/tappancsokon álljon, illetve szállításközben: hogyan akadályozzuk meg a dobozelmozdulását a teherautóban?

5. Speciálisan nagyméretû vagy túlsúlyosdobozokat fékezhetô kerekekkel (is) cél-szerû ellátni, illetve gondoskodni kell a szál-lítás során a biztonságos, borulásmentesrögzítésükrôl.

6. A dobozokon annyi fülnek kell lennie,amennyi annak a szabványos megemelésé-hez szükséges. (pl. egy 100 kg körüli kábe-les dobozt minimum 8 füllel kell szerelni,hogy a négy sarkánál elhelyezkedô, egymástnem zavaró rakodó mindegyike 2-2 fülnéltudjon emelni, alatta maradva a maximáli-san 25 kg-os emelési határnak.)

7. A füleket szabványos ellendarabokkalés megfelelô minôségû rögzítéssel kell sze-relni, hogy ne szakadjanak ki a dobozból.

8. A fülek magasságát úgy kell beállítani,hogy egyenes derékkal bicepszre és combralehessen erôt kifejteni, ne kelljen görbe hát-tal, lehajolva emelni.

9. Nehezebb dobozoknál nagyobb, jobbfogású füleket célszerû alkalmazni.

10. Nagyobb dobozokat külön lapmere-vítéssel kell tervezni, mert a benne lévô esz-köz a nagy felületû oldallap deformálódásá-tól károsodhat.

11. Nagy tömegû eszközök dobozait úgyérdemes megtervezni, hogy az eszközöket adoboz szétszedése után ne kelljen meg-emelni, lehetôleg kivenni se, hanem legye-nek rögtön munkakész állapotban a beren-dezéseink kicsomagolás után. A több részreszétszedhetô dobozok drágák ugyan, ámpraktikusak és erôkímélôk.

12. Nagy tömegû eszközeinket (80 kg fe-lett) oly módon érdemes csomagolnunk,hogy szükség esetén villás targoncával ra-kodhatók vagy színpadra emelhetôk legye-nek.

13. A csomagolás tervezésénél figyelem-be kell venni, hogy a felszerelést akarjuk-epl. többnapos szabadtéri színházi fesztiválonhasználni, ahol ki kell találni az éjszakai esô-és szélbiztos elrakását eszközeinknek.

14. Figyelembe kell venni a magas üzemihômérsékleten dolgozó eszközök elôadásutáni azonnali elcsomagolásánál, hogy a do-bozokat megfelelô szellôzônyílásokkal ellát-ták-e? Ha nem terveztünk ilyet idejében, azttöbbnyire utólag is pótolható.

15. Dobozaink belsô kialakítása legalábbolyan fontos, mint a külsô. Magyarországona flight case-készítéssel foglalkozók zömemajd minden belsô kialakítást egyfajta poly-foamhabbal végez, – igen helytelenül.A polyfoam jó tulajdonsága pl., hogy nemveszi föl a nedvességet, ám a legtöbb fel-használáshoz aránytalanul kemény, ráadá-sul néhány összenyomás után nem tágulvissza eredeti méretére. Az igényes megol-dás többféle minôségû, vastagságú és nyo-máspontú préselt szivacs és textil, illetve kü-lönbözô nyomáspontú és vastagságú an-tisztatikus ethafoam, hardfoam, fixingfoam(tojástartó), gumi- és PVC szalagok, ipariszövetek és polyfoam kombinációjánakhasználata fa és fém alátétszerkezetek al-kalmazásával.

16. A nagyon szem elôtt lévô eszközök-höz tervezhetünk ún. case in case studiorac-ket is, amelynek külsô borítását lebontva bú-tor minôségû belsô tûnik elô, ám számol-nunk kell ennek a rendszernek a nagyobbtömegével.

17. A különbözô „rack a rackben” meg-oldások védik meg leginkább kényes készü-lékeinket, ám itt számolnunk kell a belsô fel-függesztô rendszer árával, amely megközelí-ti az egész flight case árát.

Feliratozás, jelekkel való ellá-tás

Nem egyszerû, de igen hasznos számozásirendszert kialakítani, illetve ellátni a dobozo-kat a tartalmukra vonatkozó feliratokkal, bil-lentési irányok és tömeg feltüntetése is kívá-natos. Egy nagyobb keverôasztal kifejtôkkelés dobozban elérheti a 6-700 kg-os szállítá-si tömeget, amelyet megemelni már megkí-sérelni sem érdemes, hiszen még a billenté-se is sok ember összedolgozása esetén ke-csegtet sérülés és károkozás nélkül ered-ménnyel.

Az idôbôl és terjedelembôl sajnos megintcsak szemelvényekre futotta. Várom az ész-revételeket, minél kellemesebb, megszaka-dásmentes szállítást kívánok mindenkinek!

Szentmártoni [email protected]

Nagyméretû keverôasztal, háromrészes flight case-e, 13mm falvastagsággal, 200 kg Guitel HD kerekekkel, tar-gonca által emelhetô, keményfa talplemezzel szerelten.Egy ilyen doboz ára 800 000 és 1 millió Ft között van.Érdemes megvizsgálni a gyári keverôasztal-konténere-ket! Külföldön ugyanis kizárólag fektetve szállítják eze-ket a nagyon nehéz eszközöket, és nem hagyják keré-ken, mint itthon. Ezzel az a probléma, hogy a doboztekintélyes részét kitöltô szivacsok-habok ezért kerültekbele, hogy az asztal finoman meg legyen rugóztatva,azaz a szállításkor keletkezô rezgésektôl megóvják. Haazonban kerekeken utazik, keményen és rugózásmente-sen fekszik fel a kutyaház (kábeltároló) bordáira. Ígyeléggé nagy pofonokat kap, ha pl. a teherautó bele-megy egy gödörbe.

4

Sceni-Tech 2008Színháztechnikai Találkozó és Kiállítás

2008. május 29–31.Gyôri Nemzeti Színház

A kiállítás és színházi találkozó nyitva tartása:2008. május 29. (csütörtök) 09:00–18:00 • 2008. május 30. (péntek) 09:00–18:00 • 2008. május 31. (szombat) 09:00–12:00

A találkozó programja:

2008. május 29. csütörtök

10:00 Ünnepélyes megnyitó (Színházterem)

A színháztechnikai kiállítás résztvevôi:Audio Partner • Audmax • Balogh Stúdióvilágítástechnika • Chromatica • Di-press Diszkronika • DP Music • Eurythmics Hungary • Figura Mûterem

Hevesi Sándor Színház Díszlet műhely • Interton • LaBelle • Lisys Fényrendszer • Logen • Luminis • Microsound Hangtechnika

Piramis Technika 2000 • Pelyhe & Tsa. • Racional Mérnöki Iroda • Regal Seton Rendezvénytechnika • Roland East Europe • Scabello

Színháztechnika • Színpad- és emelőgéptechnika • Schweighardt Hungary • Tüchler – Joó László • Zaj Rendszerház

A kiállítás megtekintése és az elôadásokon való részvétel ingyenes!

Színházépítészeti szekció (Vetítôterem)I. Téma: Korszerû városi színházak (Moderátor: Szabó-Jilek Iván)10:20–12:30 Vitaindító elôadás:

Puhl Antal DLA Ybl-díjas építész: A városi színházak európai példái.Kerekasztal-beszélgetés: Jordán Tamás színész, rendezô, igazgatóCsányi János színész, rendezô, igazgatóDr. Venczel Sándor színházgazdászGötz Béla díszlettervezôHomolya László színháztechnikai szakértôHorváth András fômérnök (Gyôri Nemzeti Színház) részvételével

12:30–14:00 Ebédszünet

II. Téma: AGORA program: Multifunkcionális rendezvénytermek mûszaki kritériumai.14:00–16:30 Vitaindító elôadás:

Vargha Mihály építész: Európai közösségi központok építészete. Kerekasztal-beszélgetés. Felkért résztvevôk:Dr. Német János vezetô fôtanácsos (OKM Közmûvelôdési Fôosztály)Janáky István építészHegedûs Ágnes igazgató, (Kulturális Központ, Nyírbátor) Kállai Dezsô mûszaki osztályvezetô(Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ, Kecskemét) Kotschy András akusztikus Strack Lôrinc színháztechnikus

17:00 A Gyôri Nemzeti Színház épületének megtekintése19:00 Bankett

Színháztechnikai szekció (Karterem)Délelôtti program (moderátor: Böröcz Sándor)10:20–11:00 Gaál János (Osram):

Korszerû fényforrások a színpadvilágításban –a fényforrásgyártó szemével

11:00–11:40 Kiss Péter (MÜPA): Mozgókengyeles fényvetôk színpadi használatra

11:40–12:30 Kiss Péter (MÜPA):Médiaszerverek gyakorlati alkalmazása

12:30–14:00 Ebédszünet

Délutáni program (moderátor: Pelyhe János)14:00–14:40 Zentai István (VisualPower):

Videovetítési praktikák a színházi gyakorlatban14:40–15:20 Fazekas Tamás (ZAJ Stúdió):

A LED-es világítás jelene és jövôje a színpadon15:20–16:10 Simon Ottó (Mesebolt Bábszínház, Szombathely):

Mi az olcsó? Színházi hang- és fénytechnika-beruházás rövidés középtávon…

16:30 A Gyôri Nemzeti Színház díszletgyártó bázisának megtekintése

2008. május 30. péntek Színháztechnikai szekció (Vetítôterem)Délelôtti program (moderátor: Burg Péter)10:30–11:30 Bergrand Borgdorff (Theateradvies B.V. – Hollandia)

„The Flying Dutchman – A repülô hollandi” – Színpadtechnikaifelújítások, korszerû megoldások holland módra.Az elôadás angol nyelvû – magyar nyelvû tolmácsolással!

11:30–12:00 Bakó István (ÉMI – TÜV Süd Kft.)Tájékoztató az EU készülô színpadgépészeti biztonságiszabványtervezetérôl

12:00–12:30 Leidinger István tûzvédelmi mérnökTájékoztató a májusban hatályossá vált, új tûzvédelmi szabályozás színházi vonatkozásairól

12:30–14:30 Ebédszünet14:30–16:00 Vitafórum (moderátor: Kiss István)

Színháztechnikusok képzése: A színházi mûszaki utánpótlásbiztosításához szükséges többlépcsôs képzési rendszer.Szakma-e a színházi mûszakiak tevékenysége?A Szövetség feladatai a továbbképzésben.

2008. május 31. szombat09:00–12:00 A kiállítás megtekintése12:00 A rendezvény bezárása.

34

Hangrezervátum

Kór-körkép

Korunk professzionális hangtechnikai ipará-ra jellemzô az az átalakulás, amely megvál-toztatta a megvásárolható berendezésekár/teljesítmény arányát, közelítve ezzel akonzumer elektronikai cikkek gyártásánakés értékesítésének módjához. Történik ezmarketingmódszerekkel, a mûszaki tartalomegyszerûsítésével és profitorientáltságával, anagyobb sorozatban gyártható részegysé-gekbôl történô felépítéssel (egyszerûsítés),illetve az értékesítés szétdarabolásával (min-den módszer megengedhetô, ami profitothoz). Szerintem az itt felsoroltak úgy kárté-konyak, ahogy vannak.

Az egyik terület, amely leginkább meg-sínyli a hardveregyszerûsítést, az a hangsu-gárzó-, illetve hangfalgyártás. Amiért mostnem a hangfalakról szeretnék írni, annak

oka a mégiscsak némiképp diplomatikushozzáállásomból fakad. Nem kecsegtetugyanis túl sok eredménnyel, ha egy csomógyártó sok típusáról levezetjük, hogy miértsilányodott el és rendelôdött a profitterme-lés elsôdleges céljává.

Teljesen és nyilvánvalóan sikerülne kivív-nom a szakma nagyobbik részének rosszal-lását, amikor fejtegetni kezdeném, hogy egyolyan hangfal, amellyel kapcsolatban nagy-fokú elfogultsággal viseltetik tulajdonosa,miért nem üti meg a kívánatos minôségimértéket árához vagy ajánlott felhasználha-tóságához viszonyítva.

Illetve, a másik oldalról is megközelíthetôa kérdés: Nagyon kis számú gyártmányt tud-nánk kiemelni, amelyekbôl valóban építhetô,bizonyos feladatok ellátására garantáltan al-kalmas minôségi rendszer, ám ennek hiteltérdemlô bizonyítása írott formában csak egy

nagyszabású összehasonlító tesztrôl való be-számoló formájában képzelhetô el, amelyenolyan szakmai grémium venne részt, amely-nek jelenléte hitelesíthetné a megírt végered-ményt. Foglalkozunk egy ilyen tesztsorozat-nak a megszervezésével, de az operatív meg-valósítást meg kell elôznie a szabályok kidol-gozásának és a résztvevôkkel való egyezteté-sének, ami – ha jobban belegondol a kedvesolvasó – szinte a lehetetlennel határos.

Csakúgy a hangfalaknál, mint az összestöbbi elektronikai berendezés gyártása terü-letén, nagy átrendezôdések zajlottak le azelmúlt tíz évben. Mindent elborító olcsó, al-só kategóriás termékáradat, európai vagyamerikai ismert termékek utánzatai (általá-ban csak külsôségekben) jellemzi a piac je-lenlegi választékát, ám ezek döntô többségeigazi mindennapos, professzionális munkáraalkalmatlan. Van azonban néhány új gyártó,

Rendszerprocesszorok – processzorrendszerek, avagy a varázsdobozok mindenhatósága

Ahogyan eddig sem lepleztem véleményemet a szakmában és a világban összefüggôen mûködô ember- és minôségellenes,negatív folyamatokkal kapcsolatban, ebben az írásban is hangot szeretnék adni azoknak a kritikai észrevételeknek, amelyek– és ezt újból hangsúlyozni szeretném – szerencsére nemcsak az én egyszemélyes véleményemen alapulnak, hanem jó néhánykolléga tapasztalatait sûrítik.

35

Hangrezervátum

illetve gyártmány, amely figyelmet érdemel,mert kimagaslik a konkurencia árvízi jégzaj-láshoz hasonlítható, (majdnem) mindent le-tarolni képes, rettenetes áradatánakszörnyûségeibôl.

Gyári beállítások

A digitális technika térhódításával együtt na-gyon megnôtt a jelentôsége a (fôként digi-tális) rendszerprocesszorok alkalmazásának.Az elégtelen vagy általában is csak közepesminôségû mûanyag, fém vagy fa (rétegeltlemez, MDF vagy bútorlap…) hangfalakatkülönbözô dedikált vagy univerzális procesz-szorokkal ajánlja használatra a gyártó, merta katalógusok szerint csak így teljesítik amegadott adatokat. Tény, hogy sok esetbendekoratívabb megszólalást eredményez egy-egy gyári beállítás használata, ám több íz-ben is meglepetten tapasztaltuk, hogy azadott hangrendszernél 5-10 ponton durván(±6–12 dB) emelt/vágott beállításokat ajánla gyártó, mint „alap” EQ beállítást. Ehhez atûzijátékhoz és csinnbummcirkuszhoz legal-kalmasabb eszköznek az univerzális (a fel-használó által állítgatható) digitális rendszer-processzor bizonyult. Tehát, mivel a gyártókzöme nem hajlandó jó hangfalat gyártaniszámunkra, adnak nekünk pótmegoldást,varázsdobozkát, hogy némi pluszbefektetés-sel elfogadhatóvá turbózzuk fel a hangzást.Természetesen ízlés kérdése, hogy egy fel-használó mit tart meg ezekbôl a gyári aján-lásokból, ám a fenti durva beavatkozásokgarantálják az egyenetlen, hisztérikus hang-zást. Bizonyos hangrendszereket – elsôsor-ban, de nem csak a magyar forgalmazók –csodaszernek mondanak („ha a gyári pro-cesszort használod, ebbôl elég egy-egyhangfalat fölrakni, mert egyenként is felérhárom másikkal...”), a marketingszövegek-ben eddig ismeretlen tudományos kutatá-sok eredményeit sejtetik, a háttérben sok-szor némi ezotériával és leplezetlen varázs-lással fûszerezve, de legyünk résen, ez min-den esetben durva hazugság. Jó néhányesetrôl hallottam, amikor felbôszült vásárlókkövetelték ôrjöngve, hogy takarítsák el in-

nen ezt a szemetet…, de kétségtelen, hogyamiért valaki sokat fizetett, azt szereti jónaklátni-hallani, és csak a nagyon durva alkal-matlanság szintjén hajlandó egyáltalán be-szélni a kérdésrôl.

Elfogadhatatlan, ahogy a gyártók hang-nyomás- és tömegversenyt folytatnak,amelyben nyilván jelen van némi fejlesztésis, ám inkább az adatlapok kozmetikázása,vagy a megfelelô adatok meg nem adása ajellemzô.

A hang minôségérôl pedig – ami a hall-gató számára a leginkább fontos tényezôlenne – nem mondom, hogy nem esik szó,de egyszerûen csak szó esik. Szavak szintjénigen nagy a fejlôdés, de (lehet, hogy ben-nem van a hiba), amit hallani lehet, az le-lombozó zûrzavar.

Processzorok

Az ismert nagy márkák, amelyekre felnéz-tünk a 80’ és 90’-es években: BSS, DBX, XTAstb. háttérbe szorultak a Lake processzormegjelenésével, mert egyszerûen nem voltkétséges, hogy a dobogó elsô három hely-ére nem fér oda semelyik (hiszen ott a Laketrónolt). Olyan szolgáltatási és hangzásbéliprofizmus jellemezte a Lake Contour pro-cesszort, hogy a Dolby cég 2005-ben meg-vásárolta a kis Ausztrál vállalatot. A DolbyLake moduláris processzor praktikusan vittetovább ezeket a hagyományokat. Rengetegcég jött elô az ezredfordulón különbözôolyan processzorokkal, amelyeket felsô kate-góriás hangrendszerekhez használtak aSony professionaltól (már nem gyárt rend-szerprocesszorokat) a RAM audióig. (Adam-son néven is márkázva).

Újdonságok

Az elmúlt évek újdonságai közé tartozik, atöbb gyártónál is megjelent végerôsítôbeépített processzor, amelyek közül az egyik ér-dekesség a RAM Audio 192 kHz mintavéte-lezésû gépe, az S-szériás 2 és 4 csatornás vég-erôsítôkhöz. A leginkább feltörekvô, kifeje-zetten processzorgyártó, a kanadai Xilicacég, melynek nem titkolt célja, hogy a Lakeminôségét túlszárnyalva − ám kedvezôbbáron − készítsen processzorokat. A 2008-askülönlegesség, hogy eddigi DLP4080-as tí-pusuk fölé és alá is pozicionáltak olyan új-donságokat, amelyek legalábbis figyelemreméltóak. Az elektronikai ipar, tapasztalatomszerint, sokkal rugalmasabban tud fejleszteniés gyártani, olcsóbbá tenni, szolgáltatásokatbôvíteni, mint az elôzôekben taglalt hang-fal/hangsugárzó gyártás. A digitális technikaalkalmas a különbözô virtuális megoldások,

új szoftverek alkalmazására, így üzletileg nyil-vánvalóan a leginkább trendi megoldás.Nem véletlen, hogy pl. az élô felhasználásragyártott keverôasztalok területén is – az an-gol Cadac-ot kivéve – sajnos minden gyártóbeszüntette a nagyformátumú, felsô kategó-riás analóg pultok gyártását.

Processzorszemlea hangrendszergyártóknál

Az alábbiakban sorra veszek néhány általamismert magyarországi képviselettel rendelke-zô hangrendszergyártót, vajon mi látható„messzirôl” processzorügyben?

A részletesebb tájékozódás lehetôségétmegkönnyítendô közöljük az interneten va-ló elérhetôségeket is. A végerôsítôvel egybe-épített processzorokat, valamint a hazaigyártókat késôbbi alkalommal fogom be-mutatni.

AdamsonAz Adamson kétféle „saját” processzort kí-nál rendszereihez. A DX6000 névre hallgatókészülék 2 be-/4 kimenettel a RAM Audiogyártmánya, az M-series processor névrehallgató készülék pedig a Xilica csúcsmo-dellje – sok különlegességet felsô kategóriásminôségben felvonultató – adamsonosítottelôlappal. 4 be-/8 kimenettel, 115 dB súlyo-zatlan dinamikával.www.adamsonproaudio; www.ramau-

dio.com; www.xilica.com

CommunityA Community a Xilica DLP4080-ast márkáz-za DXP4800-as típusmegjelöléssel.

www.communitypro.com;www.xilica.com

EAWAz Eastern Acoustic Works a 80-as, 90-esévek egyik legdinamikusabban fejlôdô már-kája, sok eredeti, jó minôségû hangrend-szert láttunk-hallottunk tôlük, amíg hogy-hogy nem rájuk tenyerelt a sok egyéb már-kát is erôszakosan megszerzô Loud Techno-logies befektetô csoport. Napjainkra a ter-melôüzemet bezárták, a gyártás Kínába köl-tözött. Két digitális processzort kínálnak azMX8750 és 8800-as néven. A 8800-as ren-delkezik elôlapi kezelôszervekkel, ez alkal-mas mindenféle hangtechnikai alkalmazá-sokhoz.

www.eaw.com

Electro-Voice / DynacordAz EVI audio után immár a Bosch csoport-hoz tartozó rokonmárkák két saját procesz-szort használnak, a DC-One (2 be-/6 kime-net, 24 bit/48 kHz, 111 dB dinamikával), il-4

36

Hangrezervátum

letve DX38 (2 be-/4 kimenet, 24 bit/48 kHz,115 dB dinamika) típusokat.

www.electrovoice.com; www.dyna-cord.com

FBT/CubeA nagyszerû ár-érték arányú gyártmányairólismert olasz márka az XTA DP226 procesz-szorát kínálja SP26D néven.

www.fbt.it; www.xta.co.uk

Martin AudioA Martin Audióról sajnos majdnem ugyan-azt lehet elmondani, mint az EAW-rôl.Ugyanaz a tulajdonos, ugyanaz az ügyme-net. A processzorok terén két variációt kínál-nak DX1 és DX2 néven, amelyek az XTADP226, illetve a DP448 − átszitázott elôlapú− változatai.

Elôbbinél 110 dB, utóbbinál 116 dB dina-mikát ad meg a gyártó.

www.martinaudio.com;www.xta.co.uk

Meyer SoundJohn Meyer néz szembe velünk a néhányéve bekebelezett Galileo ismertetôjének nyi-

tóoldalán. Tény, hogy a Dolbyhoz hasonlóana Meyer is jól választott, olyan céget vásároltmeg, amely által birtokolt technológiát bizo-nyára jó pár évbe tellett volna kifejleszteni. Ahat bemenet/tizenhat kimenet egy hardve-ren belül ilyen tudással, kifinomult szoftver-rel nem olcsó mulatság, de biztos, hogy tö-kéletesen illeszkedik a Meyer „tudományos-laptopos” hangrendszer-beállítási koncepci-ójába.

www.meyersound.com

NexoA Nexo NX242 néven ajánl 2RU magas2 be-/4 kimenetes, 18/24 bit, 110 dB dina-mikájú, digitális be- és kijáratokkal is felbô-víthetô (opcionális ethernetkártya) procesz-szort az új generációs végerôsítôkkel egybe-épített kontrollerei mellett.

www.nexo-sa.com

RCFA hangrendszereirôl ismert, hazánkban is na-gyon kedvelt RCF új, DX4008 processzora aXilica DLP4080-as elôlapilag átszitázott válto-

zata. Jól választottak az olaszok. Egyszerûenkezelhetô, kiváló hangzású eszköz, nohaRCF-ként jóval drágább, mint Xilicaként.

www.rcfaudio.com;www.xilica.com

TurboSoundA TurboSound LMS-D26 processzora az Au-dient/LA Audio csoport gyártmánya, sötét-zöldrôl kékre változtatott elôlappal. Ez egyjó minôségû, közép/felsô-közép kategóriásprocesszor 96 kHz/24 bit, 109 dB dinamika,két be-/hat kimenettel.

www.turbosound.com;www.audient.co.uk

PeaveyAz Egyesült Államok egyik legerôsebb hang-szer, háttérhang- és hangosítóberendezése-ket gyártó csoportja. A VSX26 processzoruk24 bit/48 kHz/256-szoros mintavételezésû.

www.peavey.com

Szentmártoni [email protected]

4

Xilica RCF XD-8080

Peavey VSX26 processzor

EAW UX8800

Elektro-Voice DC-One processzor

RCF DX 4008

Electro-Voice DX38

37

PR

Tudom, elsô ránézésre a cím egy ilyen szak-lapban nem sokat mond. Az angol megfele-lôjét „again new trick” olvasva már derengvalami. A német „wieder neu trik” láttánazonnal képbe kerül minden olvasó. Igen,mind a három szóról szóra ugyanazt jelenti,de a német nyelvû változatot látva a legrit-kább esetben szoktunk az igazi jelentésre,az új trükkre gondolni. Pedig gyakraneszünkbe juthatna, ismerve a Neutrik szelle-mesnél szellemesebb, trükkösnél trükkö-sebb megoldásait.

Elég csak az XLR-ek fejlôdésé-re vagy a Combo csatlakozók-ra (XLR és JACK, Speakonés JACK közös házban)gondolnunk. És mostitt a világ elsôUNISEX csatla-kozója, a 3 pó-lusú XLR papaés mama kö-zös házban. AzNC3FM-C Con-vertCon névrekeresztelt csat-lakozót, palástját egy egyszerû mozdulattalelôretolva mamaként, hátrahúzva papakénthasználhatjuk. A tartalékkészletben elhelye-zett, mindkét végén ilyen UNISEX csatlako-zóval szerelt kábel birtokosát nem érhetimeglepetés, mert kábelét egy mozdulattalaz aktuális feladathoz illesztheti.

A PowerCon család a nagyáramú (32A/250 V) NAC3FC-HC lengô és azNAC3MP-HC szerelhetô csatlakozókkal bô-

vült, és formailag megújult. Az új ergonomi-kusabb forma, az erôsebb zárszerkezetkönnyebb kezelhetôséget biztosít a csatla-kozóknak.

1985 óta – kimondani is sok – 28 éveárusítok Neutrik csatlakozókat, és láttammár néhány meglepô és váratlan szerepben.LED-es lámpának, autólopás-gátlónak vagykulcstartón fityegni. De mint ék-szer…! Ez igazán trükkös!

A Swarovski kristályok-kal díszített, 3 pólusúXLR papa, mamaés monó jackalkotta Crystalcsalád megjele-nése igazi meg-lepetés. Meg-látjuk, teremt-edivatot! Min-denesetre mifelkészültünk.

Készen ál-lunk a roham-ra!

Vadász ZsoltELIMEX

Ismét új trükk!

38

PR

Többet ér egy pillantás egy szétszerelt vég-erôsítô belsejébe, vagy meghallgatni a hang-sugárzókat olyan tények ismételgetésénél,mint pl. hogy az USA legnagyobb végerôsí-tô-gyártója, vagy a legdinamikusabb növeke-dést mutató audiotechnikai cég. Nyilván ezutóbbi állítások másrészrôl azért figyelemfel-keltôek, mert az amerikai piac e zsúfolt szeg-mensében, ilyen eredmények elérése kiemelia gyártót a konkurensek hadából.

A rendezvény szervezôi nehéz helyzetbenvoltak. Egyrészt egy napba kellett besûríteniazt az információmennyiséget, amely többnapra elosztva is komoly „igénybevételt” je-lent a hallgatóságnak, másrészrôl el kellettkerülniük a túlzott információözön okoztaveszélyeket. Ezért talán logikus választásnaktûnhet, hogy az elôadások témájának kivá-lasztása során igyekeztek az érdekesebbvagy különlegesebb területeket kiragadni,ezáltal villantva fel a QSC által felkínált lehe-tôségek széles skáláját.

A három fô témakör (telepített rendsze-rek, hordozható rendszerek és koncerthang-rendszerek) elôadásain keresztül sikerült át-fogó képet adnunk a QSC-termékek teljesskálájáról, a különbözô típusú teljesítmény-

erôsítôktôl kezdve, az audiofil jelzôvel is em-legetett AcousticDesign hangsugárzó csalá-don át, a professzionális, aktív HPR hangsu-gárzókig, de nem maradtak ki a QSC line ar-ray rendszerek valamint a BASIS sorozatúkomplex DSP, rendszervezérlô és digitális jel-átviteli (CobraNet) rendszerek sem. Termé-szetesen a „száraz” elôadások között lehe-tôség nyílt a hangsugárzók meghallgatásáraés kipróbálására is.

Nagy segítséget jelentett a rendezvényena QSC Audio Products részérôl elôadókéntrészt vevô Santiago Alcalá rendszermérnök,aki egyrészt sokéves szakmai tapasztalatá-val, másrészt magával ragadó elôadói stílu-sával járult hozzá a sikerhez.

Az elôadások sorát üde színfoltként szakí-totta meg a regisztrált látogatók közötti sor-solás, mely fônyereménye egy pár AD–S82hangsugárzó, a második díj pedig a gyártólegújabb erôsítôje, egy GX–3-as végfok volt.

A nap zárásaként technozenei bemutatóthallhatott a közönség két DJ prezentálásá-ban, a nagyteremben a WideLine-8 line-ar-

ray rendszeren, míg a kisteremben az aktívHPR-sorozaton szólalt meg a zene.

A rendezvénysorozat további elôadásairóla www.interton.hu oldalon, a QSC-termé-kekrôl pedig a www.qsc.com oldalon lehettovábbi információt olvasni.

Horváth ZoltánInterton Kft.

QSC Egyetem2008. április 2-án QSC Egyetem néven több mint 70 résztvevô elôtt tartotta az Interton Kft. a rendhagyónak szánt elôadásso-rozata elsô részét, a budapesti E Klubban. A nem titkolt cél az amerikai székhelyû QSC Audio Products termékeinek, rendsze-reinek és az azok mögött álló filozófiának hazai bemutatása.

40

Teremakusztika

Az Interton Kft. már több mint 10 évvel eze-lôtt vásárolta meg a mûszercsalád MR–1 ge-nerátor és ML–1 analizátor tagját, és azóta ishasználjuk azokat. Cégünk ugyanis nagyhangsúlyt helyezett és helyez ma is a magasszínvonalú szakmai munkára, amelynek azakusztikai mérés is részét képezi. A szak-mánkban gyakran találkozunk „selymes”hangzásról, „lila” hangokról, érthetetlen be-mondásról beszélô kollégákkal. Nos, úgygondoljuk, hogy mivel füle mindenkinekvan, ezért természetes, hogy a hangról, ahangzásról is véleményt alkot, de nagyonfontosnak tartjuk, hogy legyen egy fix, kö-zös nyelv, ami mérhetô adatokon és nem-csak feltételezéseken, ill. szubjektív megíté-lésen alapul. Ezt a közös nyelvet az akuszti-kai mérések biztosítják. Ezért is üdvözöljükörömmel ezt a két új mûszert, melyek a na-pi munkához elérhetô áron nyújtanak segít-séget, sokrétû mérési lehetôséget.

A régebbi típusokhoz képest a két újmûszer elônyére változott. A méretéhez ésárfekvéséhez viszonyítva egy nagy tudásúkészülékpárost fejlesztett ki a gyártó. Nyis-suk ki a mûanyag tárolótáskát, amelyben akét mûszer és az együtt szállított, ill. különrendelhetô tartozékokat találjuk.

MR-PRO Minirator

Az MR-PRO típusú Minirator, egy hordozha-tó kisméretû generátor, minden tekintetbenúj fejlesztés, új a megjelenésében, szolgálta-tásaiban és paramétereiben is. A korábbiak-hoz képest az önmagában is erôs és robusz-tus ház ütésálló védôköpenyt kapott. Füg-gesztési pontot is kialakítottak rajta, így azegyütt szállított csuklópánttal a leejtéstmegakadályozhatjuk. A mûszer kifejezettenstrapabírónak mutatkozik.

A 3 db AA típusú elem könnyen és biz-tonságosan cserélhetô, és ehhez a védôkö-penyt sem kell eltávolítani. A kezelôgombokközül a kurzormozgató gyûrû, középen azenter gombbal, érdemel külön figyelmet,mivel ezek egyszerû kezelést biztosítanak. Akészülék esztétikus megjelenésû. A feketeház, kék hátterû LCD-panel és a kék védô-köpeny jó összhangban vannak egymással.

A készüléket használva, leírását olvasvasok fejlesztési ötletet fedezhetünk fel. A ge-nerátor kimenetét folyamatosan ellenôrzi,

vizsgálja az elektromos terhelést, a jel szim-metriáját, a kimenô jel nagyságát, a kimene-tekre kívülrôl jutó DC-feszültséget (pl. fan-tomfeszültség). Nemcsak figyeli ezeket a pa-ramétereket, hanem a vizsgálat aktuális ér-tékeit a kijelzôn folyamatosan ki is írja.

Hat jeltípusból választhatunk, de ha eznem elég, tetszôleges jeltípusra is „megta-níthatjuk” a generátort. Megoldották a ká-bel vizsgálatát külsô analizátor vagy feszült-ségmérô alkalmazása nélkül. A telep kímélé-sére, beállítható idôtartam után automatiku-san kikapcsol a készülék.

A mûszer alapfunkciója természetesenaz, hogy az elektromos és akusztikai méré-sekhez generátorként szolgáljon. A jelfor-mák a következôk: sinus, sinus sweep, fehérzaj, rózsazaj, polaritás vizsgáló jel, késlelteté-si idôt vizsgáló jel. A 32 MByte memóriáraWAV formátumban tárolhatunk tetszôlegesjeleket. A kiadott sinusjel torzítása igen ala-csony, mindössze 2 ezred % körüli.

A generátor teljes egészében képes ki-szolgálni mûszerpárjának, az AL-1 analizá-tornak jelszükségletét, és sokkal több szol-gáltatást és jobb paramétereket biztosít,mint elôdje, az MR-1.

AL–1 Acoustilyzer

Elôrebocsátjuk, hogy ez a kis analizátor igensokféle feladatra használható: hangnyo-másszintmérôként, terc- vagy oktávsávúanalizátorként, FFT-ként, de alkalmas futásiidô meghatározására, utózengési idô méré-sére, és ezenkívül még beszédérthetôségmérésére is. Jó néhány szokványos elektro-mos mérésre is alkalmas a berendezés, ígyRMS szintmérésre, torzítás, frekvencia- éspolaritásmérésre. A mérésekhez különfélebeépített szûrôket választhatunk (A, C, RLB,HP 400, és HP 19k). A MiniLINK USB inter-face és PC-szoftver segítségével a mért ada-tok számítógépen is rögzíthetôek, amely szol-gáltatás nagyon hiányzott az elôd típusnál.

Az NTI ezzel a mérési választékkal bizonyjó néhány mûszergyártó cég hasonló kali-berû készülékét is megelôzi, még akkor is,ha ezek jóval nagyobb készülékek.

Kivitele a korábbi ML–1 típuséval azonos,az új megjelenésû MR-PRO generátorhozképest kevésbé igényes, fekete mûanyagházzal rendelkezik, amely sérülékenynek

mutatkozik. Szükséges volnahozzá is egy rugalmas védô-köpeny, mint ahogy azt„párjánál”, az MR PRO ge-nerátornál láthattuk. Ezennémiképp segít a külön be-szerezhetô, övre rögzíthetôtáska. A mérés közbeni me-chanikai rögzítés sincsmegoldva, egy állványme-net bizony hiányzik a ké-szülékrôl. Könnyen letör-nek a telepfedél fülei, te-lepcsere esetén a belsôelektromos alkatrészek issérülhetnek. Összességé-ben elmond-

ható, hogy az említett mechanikai sérülésekelkerülése érdekében a használat során kel-lô óvatosságra van szükség. A mikrofon áll-ványra helyezésére szolgál egy viszonylagszoros és jól tapadó mikrofonklipsz, de en-nek segítségével állványra rögzíteni az anali-zátort nem ajánlom senkinek. Nyilvánvalóana klipsszel a mikrofon önmagában korrektmódon állványra erôsíthetô, és ezután csat-

Új Minirator és Acoustilyser az NTI-tôlAz NTI – korábban Neutrik – már régóta gyárt Minstrument összefoglaló néven hordozható mûszereket. Ezzel a vé-dett megnevezéssel a cég sejtetni engedi, hogy kisméretû mûszerekrôl van szó. A hazai forgalmazótól, az ELIMEXKft.-tôl kipróbálásra kaptunk egy új fejlesztésû MR-Pro generátor és AL-1 Acoustilyser mûszerpárost.

41

Teremakusztika

lakoztatható hosszabbítókábellel a védetthelyen elhelyezett Acoustilyserhez.

A mikrofonbemenet egy szimmetrikusXLR-csatlakozó, de ugyanez a csatlakozószolgál az elektromos jelek bemeneteként is,és emellett egy aszimmetrikus RCA-beme-net is rendelkezésre áll. Itt figyelembe kellvenni, hogy a két bementi csatlakozó galva-nikusan össze van kapcsolva.

A képernyô a régebbi típusokhoz hason-ló, zöld háttér világítású LCD-panel. A meg-jelenítés 100 x 64 képfelbontással történik,amely az ábrázolást és a kiírást sok szem-pontból korlátozza. A képernyô ettôl füg-

getlenül jól áttekinthetô, jól el lehet rajtaigazodni. A kezelés egyszerû, a mûszer kö-zepén elhelyezett kurzormozgató nyíl gom-bokkal és az enter gombbal. A mérési körül-mények, üzemmód stb. nagy része a mérésalatt is látható marad. Ebbôl kifolyólag rela-tíve könnyen megtanulható a mûszer keze-lése, és egy rövid begyakorlás után valóbanjól kezelhetô mûszert tarthatunk a kezünk-ben. Ehhez segítséget nyújt az is, hogy agyártó honlapján részletes leírás található amûszerek adatairól, kezelésérôl, és megta-láljuk a felhasználói kézikönyvet is. Ebbôl iskiderül, hogy sok kiegészítôegység rendel-

hetô a mûszerhez (mérômikrofon, Talk Box,adapter stb.).

Akusztikai mérések

A mûszerekkel helyszíni méréseket végez-tünk futó projektjeinknél, de fôleg az Acou-stilysert teszteltük. A mérési eredményeketellenôriztük több, más gyártmányú mé-rômûszerrel és saját fejlesztésû mérési eljárá-sokkal. Szándékosan kerestünk akusztikaiszempontból átlagos, ill. extrém helyzeteket.Méréseket végeztünk egy új építésû, több-célú, akusztikailag részben kezelt elôadóte-remben (Nyíregyházi Fôiskola, Rendezvény-terem), de mértünk visszhangos sportcsar-nokban (Kiskunfélegyháza, Sportcsarnok) ésszintén magas utózengési idejû templom-ban (Pozsonyi úti református templom). Sza-badtéri méréseket végeztünk a Gyôri ETO-stadion fedett lelátóján, minôsítve az álta-lunk tervezett és telepített új hangrendszert,és természetesen az Interton mérôhelyiségé-ben (stúdió) is teszteltük az új mûszert. Azösszehasonlítás során többnyire a gyakorlatszámára elegendôen kicsi mérési eltéréseketészleltünk.

A leggyakoribb akusztikai feladat a hang-nyomásszint mérése. Lehet numerikus meg-jelenítést választani, ez esetben a mért érté-keket dB-ben kapjuk meg. Beállítható idôin-tervallumban mérhetô a készülék ún. ekvi-valens hangnyomás szintje, valamint ahangnyomás minimuma és maximuma is.

A bargraph mindig mutat a mérés köz-ben, tehát a futó szám mellett egy vonal ki-4

Teremakusztika

jelzéssel is követhetjük a kiértékelést. Termé-szetesen gyors és lassú átlagolás is beállítha-tó, amelyet akár mérés közben is változtat-hatunk. Ha a jel spektrumára vagyunk kíván-csiak, az 1/1 vagy 1/3-ad oktávsávú megjele-nítésre mérés közben is átválthatunk. A mé-rési eredmények ellenôrzése csak ritkánadott 1 dB-nél nagyobb eltérést.

Az utózengési idô (RT60) mérése egyigazi akusztikai és nem könnyû mérési fel-adat. A leírás szerint a mérést a készülékún. RT20-as utózengési idô definíciója alap-ján méri. A lecsengés elsô 36 dB-es esésûszakaszán belül határozza meg az utózen-gési idô értékét, majd az RT60 definíciójá-nak megfelelôen a 60 dB-es szintkülönb-ségre számolja át az utózengési idôt. Ezzela módszerrel a mérés megbízhatóságát si-került megnövelni, mert a környezeti zaj ígykevésbé zavaró. A mérési eredményt grafi-kusan és számszerûen is megkapjuk a kijel-zôn 125 Hz és 4 kHz között oktávsávon-ként, de megtekinthetjük néhány gomb-nyomással a 8 kHz-es sávban, ill. 63 Hz-essávban mért értékeket is. Egyetlen mérésesetén a kijelzôn megjelenik a mérés korre-lációs tényezôje, illetve több mérés átlago-lása esetén a készülék kijelzi a mérési biz-

tonságot százalékban kifejezve. Természe-tesen a méréshez mérôjelet kell használ-nunk, amelyhez egy kapuzott rózsazaj aján-lott, amit a tartozék CD-n, ill. az MR PROgenerátorban megtalálunk. A legtöbb mé-rési helyen, szakszerû alkalmazás mellett,500 Hz felett, 5% pontossággal azonoseredményt kaptunk az összehasonlítás so-rán. 125 Hz és 500 Hz között az eltérés át-lagosan 14% volt. Ez kifejezetten dicséri aminimûszert. Nagyobb eltérés csak extrémhelyen és többnyire 63 Hz-en volt tapasztal-ható, ahol ezt mind a korrelációs tényezô,mind a megbízhatósági faktor is jelezte.Ezekben az esetekben, a kiértékelés ponto-san csak elemi módszerrel, számítógépestámogatással volt lehetséges, a terem le-csengési görbéinek egyenetlensége miatt.

Beszédérthetôség-mérésA beszédérthetôség definíciója, elvi kérdéseia szakembereket világszerte több évtizedefoglalkoztatja. Különösen fontos a szám-szerû mérhetôség. A témakörnek komolyszakirodalmi háttere van, és jómagam mint-egy 20 éve, eleinte saját készítésû program-mal, többféle algoritmussal és mérési eljá-rással, késôbb vásárolt eszközökkel és prog-

ramokkal vizsgálom ezt a paramétert. Éppenezért örömmel üdvözlöm, hogy ez az anali-zátor, a „kicsik” között elsôként, képes köz-vetlenül és gyorsan mérni az STI-értéket.Igaz, ez a lehetôség csak választhatókéntkerül forgalmazásra, és az Acoustilyzer árá-hoz képest drága is. Az külön megemlíten-dô, hogy több, ismert beszédérthetôségi al-goritmusból és mérési eljárásból az egyiklegkorszerûbb módszert választották (TNOalgoritmus). Az alkalmazott mérési eljárás avonatkozó IEC 6268-16. szabványt teljesmértékben kielégíti. Ez a módszer az STI-PAindexet modulációs eljárással méri, ehhezhasonló módszer az ún. RAPID STI (RASTI)mérés is. Az STI-PA eljárással az Acoustilyserkb. 15 mp alatt egy mérôhelyen megméri éskijelzi az STI-PA értékét számmal, és bar-graphfal, ahol is a vonaljelzéssel azonnalmegállapíthatjuk, hogy melyik szokásosnemzetközi kategóriába sorolható az adottmérési eredmény. Ezek a beszédérthetôségikategóriák: rossz (bad), elégséges (poor),megfelelô (fair), jó (good) és kiváló (excel-lent). Átváltva a kijelzô módozatot, megkap-hatjuk oktávsávonként is az STI PA szám-szerû értékét. Az ellenôrzô mérések általá-ban szakszerû eljárás mellett 5%-10% elté-

4

43

Teremakusztika

résnél nem mutattak nagyobbat, ha a TNOalgoritmushoz közel álló korszerû eljárást al-kalmaztunk.

FFT-analízisAz akusztikai jeleket azonos idejû FFT elem-zôvel is megjeleníthetjük. Az FFT többek kö-zött a keskeny sávú átviteli problémák kimu-tatására alkalmas. Számos mérôkészülékrendelkezik ezzel a mérési lehetôséggel.A készülék, kis mérete és kijelzôjének lehe-tôségei miatt, egyidejûleg csak 93 frekven-ciavonalat képes ábrázolni. A zoom lehetô-ségével azonban kikeres-hetjük a kritikus frek-venciákat. Végül is azFFT jól kiegészíti ill.bôvíti a terc- ésoktávsávú elem-zést.

Elektromos mérésekTermészetesen villamos mérésekre is hasz-nálhatjuk az analizátort. A mikrofon XLR-csatlakozója egyúttal villamos mérések be-menetéül is szolgál. A mûszerrel RMS-szint-mérést, teljes torzítást, frekvenciát, polari-tást is lehet mérni. A villamos jelek frekven-ciafüggését is elemezhetjük és ábrázolhat-juk 1/3, 1/1 oktávsávokban, vagy FFT anali-zátorral. És ami hiányzott a régi gyártmá-nyokból, PC-re is átvihetjük a mérési ered-ményeket, a tartozékként szállított Mini-LINK USB interface és PC szoftver segítségé-vel.

A szokásos A és C súlyozású szûrôtípuso-kon kívül a stúdiókban igen hasznos és fon-tos szûrôtípust is tartalmaz az Acoustilyser,nevezetesen az RLB szûrôt. Ez a szûrôtípusképes a hangossági görbék szerinti mérési

eredménytbiztosítani(az ún. loud-

ness). Meg-jegyzendô, hogy

a bemeneten amax. váltófeszült-

ség 20 V effektív ér-tékû lehet, szimmetri-

kus jel esetén. ± 50 V DCkapcsolható a berende-

zésre. Ezért célszerû körül-tekintôen mérni, és a túlfe-

szültségtôl védeni a készüléket.

Összefoglalás

Egy gyakorló hangmérnök, hangosító mér-nök, technikus a munkájához sokrétû segít-séget kap a bemutatott mûszerek használa-tával. A hangrendszer beállítását, a berende-zések állapotának megítélését nagymérték-ben megkönnyíti ez a mûszerpáros.

Bizonyos akusztikai alapismereteket ter-mészetesen feltételez a mûszer használata,de alapvetôen viszonylag könnyen el lehetsajátítani a helyes mérést a készülékkel. Ez-után már gyorsan és a gyakorlat számáraelegendôen precízen lehet mérni vele.

Még egyszer: örömmel üdvözöljük ezt asokoldalú, hasznos, kisméretû mûszerpárost.

Dr. Balogh GézaInterton Kft.

44

Többcélú hangrendszerek

Az új épület jól látható az Unter den Linden-rôl, a díszterem hatalmas ablakán keresztülmár onnan belekóstolhatunk az Intézet kul-turális programjaiba. A CHB a berlini kultu-rális élet fontos szereplôje, a látogatók azépület számos termében kedvükre válogat-hatnak a programok között.

A földszinti fôbejáraton keresztül érkezveaz épületbe a recepció és a tágas elôcsarnokfogad bennünket, melynek szomszédságá-ban a kávézó-étterem különféle kulturálisesemények pl.: író-olvasó találkozók, vitaes-tek, elôadások, dzsesszkoncertek helyszíneis egyben.

Az elsô emeleten elhelyezkedô több mint200 négyzetméteres kiállítóteremben moz-gatható válaszfalak segítségével a legkülön-bözôbb kiállításokhoz biztosítható a leg-megfelelôbb térelrendezés.

A második emeleten találjuk a többfunk-ciós nagytermet, melynek belsô tere szinténszabadon alakítható, így egyaránt használ-ható koncertekre, felolvasásokra, konferen-ciákra, filmvetítésekre vagy ünnepi rendez-vényekre.

A harmadik emeleten kapott helyet akönyvtár és egy nagyobb, elsôsorban nyelv-oktatásra használt terem. A több kisebb, kü-lönbözô funkciójú tér mellett a nagyteremtechnikai vezérlôje is itt található.

A ház építészetileg elkészült, a régi helyé-rôl az új épületbe költözött az intézmény,beindult az élet. Az üzemeléshez, a rendez-vények lebonyolításához szükséges techni-kai háttér azonban a megkívánt funkciók ki-szolgálásához nem állt rendelkezésre. A régiházból átkerült egy zsúrkocsira pakolt kismobil rendszer (néhány csatornás keverô,két hangsugárzó, végerôsítô, két egyszerûrádiósmikrofon, CD), valamint az új épületkivitelezôje által a többfunkciós nagyterem-hez szállított és beépített rendszer, amellyelnem lehetett megfelelôen kiszolgálni a ház-ban zajló programokat. (Az álpadlóba épí-tett padlódobozokból két-két hangvonal,valamint video és VGA-jelek jutottak fel avezérlôbe. A hangvonalak egy YamahaMG32/14FX keverôbe érkeztek, melynek ki-menetérôl 100 V-os végerôsítô hajtotta megkét körben az álmennyezeti hangsugárzó-

kat. Néhány további rádiós mikrofon, egyDVD/VHS felvevô, valamint egy nagy teljesít-ményû projektor tartozott még a rendszer-hez.)

Az AV-rendszer átalakításával, kibôvítésé-vel kapcsolatos megbízást cégünk nyerte el,melynek eredményét az alábbiakban szeret-nénk bemutatni.

Többfunkciós nagyterem

Az igényes megszólalásról Nexo PS8 ésLS400 hangsugárzókból felépülô rendszergondoskodik, mely rendszer kétféleképpenvezérelhetô: elôadás illetve mozi üzemmód-ban. Az üzemmódváltó elôadás állásában akeverôpult kimenetei, mozi állásában a sur-

A Collegium Hungaricum –Berlin új hangtechnikai rendszereAz 1924-ben alapított Magyar Intézet 62 év után újra saját, új épületbe költözött, pontosan oda, ahol egykor a CollegiumHungaricum intézménye állt, így ismét szomszédként üdvözölheti más kulturális és tudományos intézmények sorát: A Múze-umszigetet, a Német Történeti Múzeumot, a Maxim Gorkij Színházat és a Humboldt Egyetemet, melynek diákjai az intézetegyik célközönségét alkotják, és amelynek Magyar Tanszékével évtizedek óta kiváló az együttmûködés.

45


round processzor kimenetei (5.1) hajtják ahangsugárzó-processzorokon keresztül a di-gitális végerôsítôket. A hangsugárzók az ol-dalfalakra, ill. a mennyezetre kerültek opti-mális irányítottságot lehetôvé tévô tartószer-kezetek segítségével.

Mivel a mobil színpad környezetében lé-vô két padlódobozból csak négycsatornányimikrofonkapcsolatra volt lehetôség a vezér-lô felé, szükség volt két oldalfali csatlakozó-doboz telepítésére. Ezekben egyenként 12mikrofonfeladó, négy vonali visszaadó, kétvideó és két Ethernet-kapcsolat, illetve a ve-zérlôbôl kapcsolható egy-egy 230 V-os táp-kiállás került kiépítésre.

A színpad-világítási rendszer fényvetôivagy az egyedi csôtartókra, vagy mobil állvá-nyokra kerülhetnek. A csôtartók és a vezér-lô közötti kábelezés fixen beépített, mindenmás fénytechnikai kábel (erôsáramú cso-portkábelek, DMX kábelek) és a tirisztoroskonténerek is mobilizálhatóak, hogy az ak-tuális igényeknek megfelelôen a házbanbárhol alkalmazhatóak legyenek.

A hang és világítástechnikai rendszereketkiszolgáló kábelezés kiépítése komoly kihí-vást jelentett. Ott voltunk egy frissen felépí-tett házban, a festék még szinte meg semszáradt a falakon. Itt nem lehetett falat vés-ni, csövezni, tálcázni, nyomvonalakat kiépí-teni. A felszállókat, strangokat, az álmeny-nyezetet összefüggô gipszkarton falak ta-karják, nincsenek szerelôajtók, az álmeny-nyezet feletti tér zsúfolásig tömve légtech-nikával. A falak nagyméretû (szobafalnyi)ablakokkal tagolva, a kétszintes belmagas-ságot a falak mögött megtörik a födémek.A falak mögötti hosszanti kábelezést lehe-tetlenné teszik az emeleteket tartó beton-pillérek. Az egybefüggô álpadló alja 4-5 cmtávolságra van csak az aljzatbetontól, a köz-tes rés színültig kitöltve a kábelekkel a le-hetséges nyomvonalak mentén. Az intézetkérésére minimalizálni akartuk a falon kívü-li szerelést, és mindezek mellett meg kellettoldani, hogy a világítástechnikai szabályo-zott áramkörök kábelei ne azonos nyomvo-nalon és lehetôleg tisztes távolságban ha-ladjanak a zavarérzékeny hangtechnikai ká-belektôl.

Az alaprajzokba felvázolt elképzelésein-ket megmutattuk az intézmény illetékesei-nek, a ház építését koordináló német építés-vezetônek, illetve a korábbi kábelezést vég-zô, helyi elektromos kivitelezô vezetôjének.Kértük hozzájárulásukat, véleményüket. Azelképzeléseinket jónak tartották és egybenkivitelezhetetlennek. Ez így jó lenne, mond-ták, de lehetetlen megoldani a fentebb vá-zolt problémák miatt. Jó munkát, sok sikertkívántak, és távoztak. Kifelé menet – mint-egy biztatásként – közölték, hogy ôk nemvállalnák el a kábelezést.

Ember a falban

Hozzáláthattunk tehát, visszabontottunkrengeteg szerelvényt, lámpatestet, kiemel-tünk padlódobozokat, álmennyezeti hang-sugárzókat, lebontottunk nyílászáró tokoza-tokat, beépítettünk néhány szerelôajtót agipszkarton falakba, fúrtunk födémáttörése-ket, órákig tuszkoltuk a behúzó szálakat,csô- és csatornadarabokat. Úgy kerestük amegvalósítható nyomvonalakat, mint ahogyegy labirintusba zárt mesehôs keresi a kijára-tot. Volt olyan háromméteres álmennyezetfölötti szakasz, ahová 3 és fél óra alatt sike-rült behúzni a hangsugárzó kábelt. Tibi kol-légánk (közülünk a legkisebb termetû) egyvisszabontott tûzcsapszekrényen keresztülegy kábel áthúzása miatt bemászott még agipszkarton falba is!

A kábelezés végül elkészült. Behúztunk250 m hangtechnikai csoportkábelt, 500 mhangsugárzó kábelt, 200 m betápkábelt, 300m koaxkábelt, 300 m FTP kábelt és 150 m ár-nyékolt 5 eres erôsáramú kábelt. A behúzástkövetôen a kábeleket kicsengettük, bekötöt-tük a végpontokat, majd méréssel ellenôriztüka folytonosságot és a polaritás helyességét.

Vezérlô

A vezérlô berendezéseit kiegészítettük pro-fesszionális CD-lejátszóval, digitális effekttel,HD-felvevôvel, surround elôerôsítô procesz-szorral, üzemmódváltó készülékkel, aktívstúdiómonitor hangsugárzóval.

A vezérlôben talált rendszert átépítettük.A beérkezô kábeleket kibogoztuk, kifésülvevisszakötegeltük, és kötéseket újraforrasz-tottuk a padlódobozok csatlakozóinak újra-kötésével együtt. A rackszekrénybe szereltberendezések sorrendjét átterveztük és át-építettük. Beépítettünk két db 96 pontos TTpatch panelt, melyekbe bekötöttük a padló-dobozokból érkezô összes vonalat, a szín-pad felôl érkezô újonnan kiépített vonala-kat, a keverôpult minden ki- és bemenetét,a vezérlôben telepített bejátszóknak, rögzí-tôknek, processzoroknak ki- és bemeneteit,az üzemmódváltó 16 be- illetve 8 kimenetipontjával együtt. A patch panel bekötésétátgondolt kiosztás alapján végeztük, és for-rasztással programoztuk a normalizálásmûködését. Ennek köszönhetôen a patchkábelek használata nélküli alaprendszer aprodukciók jelentôs részét kiszolgálja, de apatch kábelek alkalmazásával bármely speci-ális igény is teljesíthetô. Az optimális helyki-használás és az ésszerû kezelhetôség érde-kében – alkalmazkodva az áttekintôablak-hoz, a 70 cm mély parapethez, a helyiségalakjához – új asztalfelületet terveztünk ésépítettünk a vezérlôbe. Az asztalra áttelepí-tettük a keverôasztalt, elhelyeztük rajta a le-hallgató monitorokat és a soksávos rögzítôt.Átterveztük és átépítettük a vezérlô erôsára-mú rendszerét annak érdekében, hogy ahangtechnikai rendszer elektromos elemeit(vezérlô, csatlakozódobozok, az erôsítôszo-bába telepített processzorok és végerôsítôk)innen lehessen áramkörönként kapcsolni,így a be- és kikapcsolási sorrend is megvaló-sítható lett.

Az új vezérlô

4

46


Erôsítôszoba

A hangrendszer processzorait és végerôsítô-it egy színpad melletti helyiségbe telepítet-tük. A berendezések egy 42U magas zárha-tó, fém rack felsô felébe kerültek. Az alattukfennmaradó rész mintegy zárható raktárfunkcionál fiókokkal a kábelek, mikrofonokés mindenféle szükséges apróság részére.Legalul maradt még hely az állványok táro-lására is. Az erôsítôk mûködése figyelemmelkísérhetô az üvegajtón keresztül, a szekrényfolyamatos szellôztetésérôl ventilátoregységgondoskodik.

Mobil rendszerek

A sokszínû programok kiszolgálásához szük-séges további, mobilizálható technikát rész-feladatokként csoportosítva konténereztükbe, a teljesen mobil és flexibilis alkalmazha-tóságra ki alakítva. A konténerek mindegyi-két teljesen elôszerelt és bekábelezett álla-potban adtuk át, csak a külsô kábeleket éstápot kell csatlakoztatni és a rendszer márismûködésre kész. Minden konténerben talál-ható fiók, hogy a rendszerhez tartozó kábe-lek és kiegészítôk abban elhelyezhetôek le-gyenek.

Dinamikus és kondenzátor mikrofonok,dob-szett hordtáskákban. DI Box-ok, mikro-fon állványok hordtáskában.

– Négycsatornás mobil, vezeték nélkülimikrofonszett, antenna- és mikrofonkábel-készlettel.

– Kábelkészlet: mintegy 120 darab hosz-szabb-rövidebb mikrofonkábel, hangszerká-bel, átalakítós kábelek, kábeles konténer-ben.

– Mobil keverôkiállás: 24 csatornás keve-rôpult konténerezve, professzionális CD-le-játszó, digitális effekt konténerben.

– A meglévô kis mobil rendszer átépítve,gurulós kombi rackbe szerelve, kiegészítveprofesszionális CD-lejátszóval és digitális ef-fekttel.

– Mobil frontrendszer: Nexo PS8 ésLS400 hangsugárzók, TD processzor, digitá-lis 4 csatornás végerôsítô, hangsugárzó áll-ványok hordtáskában, hangsugárzó kábel-készlet, négycsatornás kábeldobra szereltcsoportkábel.

– Négycsatornás mobil monitorrendszer:FBT PSR 212M hangsugárzók, grafikusEQ-k, végerôsítôk, hangsugárzó kábelkész-let, négycsatornás kábeldobra szerelt cso-portkábel.

– Kétcsatornás vezeték nélküli jelátviteliszett, hogy a ház elôtti téren is kihangosít-hatók legyenek a házban zajló események.(A közvetlen kábelezés nem oldható meg,mert a házat és a teret egy utca választja el,

melyen a gépjármû- és villamosforgalom isvan.)

– A többfunkciós terem ablaka elôtt belül-rôl egy hátulról vetíthetô vásznat is el lehethelyezni, amire teljes ablakfelületû méretbenvetítenek. A vetítés az utcáról és a ház elôttitérrôl jól látható, a vetített kép hangja, a mo-bil hangrendszer, vagy a vezeték nélküli fej-hallgatórendszer segítségével hallgatható (je-len kiépítésben 50 fô számára).

Beüzemelés, átadás, oktatás

A telepítés befejezését követôen a rendsze-reket beüzemeltük, beállítottuk és próbajá-rattuk. Alapos oktatást tartottunk, és próba-feladatok megoldásával együtt gyakorol-tunk az üzemeltetést végzô kollégával. Be-

mutattuk a patch panel kezelését, az üzem-módok közötti átváltást, és az átjárást kö-zöttük a patch panel és a keverô segítségé-vel. Kipróbáltuk a mobil rendszer mindenelemét, gyakoroltuk a mikrofonozási techni-kákat. Használtuk a rádiós mikrofonok me-nürendszerét, kipróbálva azok állításánakhatását a mûködésre. Gyakoroltuk a moni-torutak kiépítését, azok beállítását. Összeha-sonlítottuk a keverô belsô és a rákötött kül-sô effekt processzorok beállítását és haszná-latát.

Számtalan lehetséges felhasználási hely-zetet gyakorlati példák segítségével oda ésvissza, többször is közösen kipróbáltunk,majd sok sikert kívánva a rendszerek gondnélküli használatához, újabb tapasztalatokatszerezve összepakoltuk, és távoztunk.

Lisys ZRt.

Az óriási ablakfelület elé (belül) hátulról vetíthetô vásznat húznak, így a vetítés az épület elôtti térrôl jól látható

Az új hang és világítási rendszer részlete

4

47

Színpadvilágítás

Idén Frankfurtban volt szerencsém jelen len-ni, ez a legnagyobb területû kiállítás, mégakkor is, ha nem számoljuk hozzá az azonosidôpontban ezen a helyszínen zajló hang-szerkiállítás területét. Ez komoly, négynaposgyalogtúra, és bár belsô buszjárattal, moz-gójárdákkal is könnyíteni próbálnak szegényvándoron a szervezôk, elég elszántnak kelllenni a teljes terület bejárásához. Az idei mára negyedik alkalom, hogy ellátogattam errea kiállításra, így már csak közepes méretû el-szántsággal érkeztem, és mosolyogva figyel-tem a fiatalabb generációt (felfedezve ben-nük korábbi önmagam) akik lelkesen gyûjtö-gették a prospektusokat, vállra akaszthatótáskákat és egyéb relikviákat, majd a nap vé-gén rogyadozó lábakkal vonszolták zsákmá-nyukat a metró irányába. Persze sok mindenváltozik, nemcsak öregszik az emberfia, deváltoznak a kommunikációs megoldások ésaz utazási lehetôségek is. Régebben csakLondonba mentünk repülôvel, Frankfurt,Berlin, Rimini autóval is megközelíthetô. Per-sze az autónak nem számított néhány kilóprospektus, de repülôre már nem cipelünkfelesleges csomagokat. Elterjedtek a fapa-dos légitársaságok, olcsó jegyeikkel hatástgyakoroltak a többi repülôtársaság jegyárai-ra is, így már nem csak Londonba repülünk.Közben döbbenetes sebességgel terjedt elaz internet, így a legfrissebb információknem a színes prospektusokban, hanem agyártók honlapjain szerepelnek. Ha így fog-nánk fel, akkor talán nem is lenne szükség akiállításokra, szerencsére azonban még min-dig nagy szükség van az emberi kapcsola-tokra, így virágzanak, kicsit szaporodnak is aszakmai kiállítások!

A hosszúra nyúlt bevezetô után nézzünkvégre szét, mi mindent tornyoztak elénk agyártók és különbözô képviseletek. Már elô-re szólni akartam, de akik ismernek, már ki-találhatták: Én elsôsorban a világítástechni-kát nézem, néha ugyan belebotlom másszakterületek eszközeibe is, de igazán csak afényes dolgokat figyelem!

Szinte minden gyártó lépett egy picitidén, így volt bôven robotlámpa és pult, le-hetett nézelôdni, nyomkodni, próbálgatni.

Megpróbálok mindenkirôl szólni pár szót− a kiállítás méretét tekintve − a teljességigénye nélkül…

Kezdjük óriásokkal, a High-End egy iga-zán komoly méretû és erejû eszköznek adtaa SHOWGUN nevet, 2000 W fémhalogén iz-zó, szûk nyílásszögû optika, brutális fényerô

és a szakmát megosztó LED fénygyûrû.A hatalmas testû, nagy teljesítményû, zajosgépet kifejezetten a nagy, stadionméretûkoncertek számára tervezték. A hardver

Dobfelszerelés, épp használaton kívül

A szabadtéri DEMO-színpad

A frankfurti kiállítás egy szeleteMinden évben megrendezésre kerül néhány komoly szakmai kiállítás, így a gyártók három-négy idôpontra koncentrálnak,

amikor kiadják az aktuális fejlesztéseik határidejét. Az amerikai gyártók Orlandóra, az európaiak pedig Londonra és Frankfurt-ra készülnek. Mindhárom kiállításon „illik” megjelenni, a gyártók döntô része kisebb-nagyobb standokkal jelen is van ezeken,

így a felhasználóknak, vevôknek, szakmai érdeklôdôknek elég lehet egy idôpontot, helyszínt kinézni évente.

4

48


nagy része a már meglévô eszközökbôl köl-tözött át, az elektronika az X-SPOT gépek-ben már bizonyította megbízhatóságát, aszínrendszer a CYBERLIGHT, a gobók me-chanikája a STUDIO-SPOT technikájára tá-maszkodik. A cég levédte azt a megoldást,mely szerint a színkeveréshez használtszûrôlemezeket nem csak párban, hanemegyenként is kezeli a gép, így érve el vegyesszínû fénysugarat. (Szerintem órák kérdése,és megjelenik egy nagyon hasonló távol-ke-leti termék ilyen megoldással.) Volt szeren-csém belülrôl is megnézni ezt a gépet, igenrobusztus megoldásokat alkalmaztak, merttisztában vannak a rock&roll iparág kihívása-ival, a SHOWGUN gyári konténerben prob-léma nélkül kibírja a teherautóról történô le-zuhanást is. Az amerikai gyártó a digitálismédia területén is fejlesztett, megtoldottákegy számmal az eddig is igen sikeres DL2szériát, az új DL3 szoftverben erôsödött iga-zán, és természetesen a külön is futó AXONmédiaszerver is kapott egy frissebb, oko-sabb szoftvert.

Ha már itt tartunk, a Barco egy új, sajátfejlesztésû mozgókengyeles „lámpát” mu-tatott be, természetesen ebben is egy pro-jektor kapott helyet, és médiaszerver gon-doskodik a képek kezelésérôl. (Mint az talánközismert, a High-End és a Barco közösenfejlesztette ki az elsô DL1 mozgókengyelesrobotgépet, és már korábban isegyüttmûködtek a CATALYST-rendszer kifej-lesztésénél. Most a Barco külön úton kezdjárni.)

Bizony a médiaszerverek egyre nagyobbszeletet hasítanak a látványgyártás piacán, aCoolux kihozott egy erôsebb PANDORA’S-BOX szoftvert, a GREEN-HYPO és az ARKA-OS is erôsödött, és gyakorlatilag az összesgyártó a legerôsebb elérhetô számítástech-nikai eszközökkel kínálja a médiaszervereit.

Persze a nagy robotlámpagyártók is mindhoztak új gépeket. A Clay-Paky lecserélte amár igen korosnak számító kislámpáit, ígyfolytatódik az ALPHA sorozat diadalmenete,és az eddigi STAGELIGHT 300 sorozatot fel-váltja az ALPHA 300, természetesen a szo-kásoknak megfelelôen Spot és Wash válto-zat is készült. Ezzel az olasz gyártó mindenkategóriában indít ALPHA gépeket, és mind-hez van nagyon okos HPE verzió is. Annyirajól sikerült ez a sorozat, hogy már több kínaigyártónál is fel lehetett fedezni a másolato-

kat, ez pedig jól mutatja a termék sikerét,még ha ennek nem is mindenki örül.

Vicces volt látni a Martin új gépét, külö-nösen, mert a SHOWGUN bemutatója utánláttam, egy igen pici, inkább kluboknakszánt géprôl van szó, (SmartMAC) amelyugyan tényleg nagy fényt ad az izzó teljesít-ményéhez viszonyítva, de a SHOWGUN ir-datlan ereje után csak próbáltam együttér-zôn bólogatni. Könnyen és gyorsan, szerszá-mok nélkül lehet például gobót cserélni, le-takarhatók a kijelzôk és kezelôszervek. A kisteljesítményû izzóval elég egyszerû volt telje-sen zajmentes, ventilátorok nélküli hûtést el-érni, és ez is szöges ellentéte a High-Endizomgépének. A pultokról még lesz szó, deha már itt járunk, meg kell említenem a mé-diaszervert, ez is kapott egy újabb szoftvert,és remek bemutatók futottak a standon el-helyezett, Martin gyártmányú LED-falakon.(Azt szintén szeretném megjegyezni, hogyLED-falat is tud már mindenki gyártani, az

ôrületes kínai dömpingben csak néhány eu-rópai gyártó állta a sarat, nem is meglepô,de láttam a Martin falára kísértetiesen ha-sonlító kínai LED-falat is.)

Az amerikai VARI*LITE csak a helyi forgal-mazóján keresztül képviseltette magát, szin-te minden géptípusból volt kiállítva, nagy ré-szük kibontott, szétszerelt állapotban, ígybelülrôl is meg lehetett nézni az egykor tit-

kosan kezelt technológia mai változatát, deújdonságokról nem tudtunk meg semmit.

A nagy cégek után a feltörekvô márkák-ról is essen szó, az talán nem is meglepô,hogy a Robe monumentális standdal jelentmeg, eddig szinte minden kiállításon ôk tet-ték ki a legtöbb gépet. Az sem fog senkinekmeglepetést okozni, hogy ôk is frissítették amédiaszervereikben futó programot. (Minttudjuk, van a DL1 gépekhez nagyon, egye-sek szerint kísértetiesen hasonló projektoroslámpájuk, ennek a szerverét nemrég önálló-an is elérhetôvé tették.)

Az SGM már jó ideje próbál betörni a fel-sô kategóriás gépek családjába, eddig aSYNTHESIS volt a zászlóshajó, de most meg-jelent egy GIOTTO 1500 nevezetû család.Mint ahogy manapság szokás, az azonos ki-alakítású lámpatestben egy idôben jelennekmeg a Spot és Wash kialakítású fejek. AzSGM továbblépett, megjelent egy PROFILEverzió, amely késelô rendszert tartalmaz, deami igazán érdekes lépés, az a DIGITAL ver-zió! Nem, ez nem egy újabb projektorroslámpa, a színrendszer és optikai kialakítás aSpot verzió elemeit tartalmazza, de a gobótárcsa helyére egy DLP technológiát tartal-mazó videoeszköz került!

Ez a megoldás kevesebb, mint egy ha-gyományos projektorr, de sokkal több, minta hagyományos gobó. Az eszköz szürke ská-lás megjelenítést tesz lehetôvé, vagyis az áb-rák, képek színeit a megszokott CMY-szín-rendszer kelti életre, de két rétegen (Layer)keresztül lehet beépített effekteket, képe-ket, animált gobókat megjeleníteni. (Sok év-vel ezelôtt már volt egy hasonló technológi-át felvonultató, igen rövid életû próbálko-zás, akkor a VARI*LITE szakemberei hoztaklétre egy ICON nevezetû gépet, amely az ak-kor elérhetô LCD technológiával próbált ha-sonló eredményt elérni. Sajnos a hûtésiproblémákat az adott panelek esetébennem tudták megbízhatóan megoldani, re-méljük, az SGM a mai kor technikájával mártud hosszabb távon is használható megol-dást.)

Menet közben még találkoztam érdekeseszközökkel, a Studio Due standján tekergôdolgokat nehéz obszcén szavak nélkül leírni,mindenesetre egy érdekes kialakítású, há-rom ízületen mozgó, hosszúkás kialakításúLED-es lámpáról van szó, ezt a testet egyharmonikaszerû rugalmas csô borítja. (így

Az új CLAY PAKY családtag

4

49


leírva biztos nehéz elképzelni, és mindenkiinkább az igavonó állatok egy kényes szer-véhez hasonlítgatja…) LED-es eszközbôlpersze mindent elborító dömping volt látha-tó minden standon, néha az az ember gya-núja, hogy ilyet már mindenki tud gyártani.

Némi áthallás következik, (mert volt bô-ven hangtechnika is) mert pár órás séta utánrátaláltam a hangosítók Kánaánjára: egy so-ron egymás mellet tucatnyi pici stand, mind-egyik elôtt egy-egy kínai üldögélt, egy-egy,szemre tökéletesen egyforma hangfalon,csupán a ráragasztott matricák különböz-tek. Ezek szerint ôk megtalálták a tökéleteshangzáshoz szükséges megoldást?!

Visszatérve a fény világába, látható a ve-zérlôpultok területén is a fejlôdés. Aki nemhozott ki új modellt, az is feltett egy erôsebbszoftverfrissítést. De nézzük ezt is sorban:A legnagyobb gyártó az amerikai ETC, a ko-rábbi CONGO modelljéhez frissítés jelentmeg, a korábban bemutatott új pultnak, azEOS-nak megjelent a kistestvére ION néven.(Hasonlóan, mint a CONGO nagypulthozmegjelent CONGO JUNIOR, itt is egy kisebbtestbe került az ION, gyakorlatilag az EOSszoftverével.) Az EOS egyébként begyûjtöttegy halom díjat a különbözô kiállításokon,így mindig nagyon sokan állták körül, alig le-hetett hozzáférni.

A Compulite a nagy sikerrel forgalmazottVECTOR családnak adott egy újabb tagot, éstermészetesen kihozott egy frissebb szoft-verváltozatot. Ezenkívül megjelent egy újEthertnet-DMX átalakító is, amely már sok-kal többféle protokollal szót tud érteni.

A HOG új változatáról már lehetett halla-ni, most meg is nézhettem a koncertekre,turnékra szakosított ROAD-HOG verziót.

Sajnos az Avolite helyi forgalmazóján ke-resztül volt jelen, és nem is hoztak ki nagy-pultokat, ezek is inkább a kiállított VARI*LITEgépeket hajtották, nem volt olyan látványosbemutató, mint amit Londonban lehetettmegcsodálni.

Hasonlóan csak a helyi forgalmazón ke-resztül lehetett Strand pultokat látni, pedig agyártó most mutatta be az átfésült, új keze-lôfelülettel tuningolt PALETTE családot. Há-rom változat volt a pici standon, már mindaz új, fekete hátterû szoftververzióval. (A tel-jesen érthetetlen, a szakmában is megütkö-zést kiváltó normál Windows színekkel vakí-tó felületet cserélték le, és javítottak az el-varratlan, néhol kicsit suta szoftver mûködé-sén is.)

A Jands Vista nagyon ígéretesen indult jópár éve, de már egy ideje nincs érzékelhetôjavulás, minden kiállításra ugyanazt a pultothordják, gyakorlatilag azonos tudású rend-szerrel.

Hasonlóan áll a Martin hatalmas pultja(minthogy a fejlesztés is állni látszik…), mertugyan megjelent egy kisebb, turnéverzió, ésvolt kint PC-n futó változat is, még mindiggyanúsan sokat bogarásztak a pult alatt atechnikusok. (Pár éve volt szerencsém egykiállításon rendes bemutatót látni, ami amûsor háromnegyedénél hirtelen félbesza-kadt, majd pár perces matatás, és a pult új-raindítása után folytatódott. Most a PC ver-zió nem értett szót a nagypulttal, csak egyikirányban mûködtek a dolgok. Rákérdeztem,hogy ez normális beállítás-e, mire a fiú párperces nyomogatás után dánul mondottcsúnyákat, hívta a barátját, végül újraindítot-ták a rendszert.) A nagy szabadtéri bemuta-tó színpadon is egy ilyen pult hajtotta a gé-

peket, de a tartalék pult már egy Avolitevolt.

Egyébként másoknak se mindig sikerül jólindítani egy új rendszer bemutatóját, példá-ul a kezdônek egyáltalán nem nevezhetôMa-Lighting vadonatúj, GRANDMA2 pultja,amely az igen sikeres sorozat folytatása lesz,nem teljesen készült el a kiállításra. Ezt aszoftver látható hiányosságain túl két gombis mutatta: a rendszer újraindítására rend-szeresített hagyományos RESET gomb nemkapott védelmet (Se védôkupak, se pici lyuk,amin keresztül csak tollal nyomható meg.)így néhány kíváncsi fiúcska nyomogatta is.Ami ennél is fájóbb, a pult fôkapcsolója,amely a front oldalon, a monitorok melletkapott helyet, szintén egy egyszerû nyomó-gomb, ami kérdés nélkül kilövi a rendszert.(A második napon már le volt ragasztva, amielégé tüneti kezelés, de a célnak megfelelt.)A pult egyébként nagyon erôs, tele okos öt-letekkel, remélem, hamarosan látható leszelkészült állapotában is.

Ezek voltak szerintem a fontosabb emlí-tésre méltó dolgok. Láttam persze rengetegmást is, de kár lenne a papírt pazarolniújabb ezerféle kínai másolatra, vagy hasz-nálhatatlannak tûnô félmegoldásra. Jártampersze a kiállítás hangszeres részén is, nagyélmény, de egyszerûen képtelenség leírni,érzékeltetni azt a hangulatot, amit például azongorák pavilonjából kiáradó hangkaval-kád jelent.

Kívánom tehát, hogy akinek lehetôségeadódik, az a milliónyi fényes és hangosstand végiggyaloglása után üljön be párpercre, és élvezze saját füleivel. Ilyet csakFrankfurtban hallhat!

Kiss Péter

LED-függöny minden mennyiségben, mindenhol LUXEON Nehéztüzérség, High-End SHOWGUN

50

51

Színházi gazdálkodás

BevezetésA színházi vezetés és általában a vezetés ötalapvetô területe egyrészt lefedi a vezetôi te-vékenység folyamatának egy-egy idôszakát,másrészt e tevékenységekhez szükséges felté-telek biztosítását foglalja magában.

1. Egy új vezetô elsô és alapvetô feladatamunkaköre elfogadásakor annak megismeré-se, hogy az általa átvett intézmény milyenadottságokkal (elônyökkel és hátrányokkal)rendelkezik. Ennek érdekében olyan alapos ésrészletes vizsgálatra kell sort kerítenie, amely-nek során megnyugtató ismereteket kap ah-hoz, hogy az meghatározza az elképzeléseimegvalósulásához szükséges döntéseket.

2. Ezt követôen meg kell hoznia az átvilágí-tás eredményeképp szükséges intézkedéseit.

3. Meg kell szerveznie azt az információshálót, amely biztosítja számára a visszacsato-lást, vagyis azt, hogy hû és pontos képet kap-jon saját és vezetô munkatársai döntéseinekkövetkezményeirôl.

4. Olyan érdekeltségi rendszert kell kidol-goznia, amely hatékonyan képes szolgálniszínházi koncepciója megvalósulását.

5. Végül, illetve a fenti tevékenységek köz-ben ki kell alakítani a belsô marketing színhá-zi rendszerét, amellyel megteremthetjük aszínház alapfeladatai legmagasabb szintû tel-jesítésének érzelmi feltételeit.

ÁtvilágításA tervezés, a beszámolás és általában az infor-mációk értelmezése és felhasználása haté-konyságának növelése érdekében a költség-vetési gazdálkodás hivatalos elôirányzataitolyan csoportokba soroljuk át, amelyekkönnyû és egyértelmû hétköznapi gyakorlataés értelmezése lehetôvé teszi, hogy a felügye-leti szerv és a színház valamennyi vezetôje szá-mára viszonylag egyszerûen felfogható ésmegvalósítható következtetéseket és felada-tokat fogalmazzunk meg.

A hét gazdálkodási csoport a következô: 1. a házfenntartás kiadásai (rezsiköltségek):elôször egy mûködô épületre van szükségünk,a megfelelô gépekkel, berendezésekkel és fel-szerelésekkel, és az ezeket mûködtetô sze-mélyzetre, majd

2–3. elô kell állítani a produkciókat: dologikiadások és személyi juttatások

4–5. a színházat és tagjait „el kell adni”:marketingköltségek, szakmai bevételek

6. a szabad kapacitásokat értékesíteni kell:egyéb bevételek,

7. mindehhez egy rugalmas és szakszerûvezetésre van szükség: a vezetés költségei.

A következôkben a gazdálkodási csopor-tok vizsgálatának legfontosabb szempontjaitmutatom be egy-egy mondatban, amelyekelégségesek a csoport színvonalának megíté-léséhez. A tíz szempont a következô:

1. A tervezés rendje, módszerei és gyakor-lata vizsgálatakor arra keressük a választ, hogylétezik-e a színháznak írásban rögzített terve-zési rendszere; az egyes gazdálkodási csopor-tokban milyen tervezési módszereket alkal-maztak; mennyire épültek a tervek a bázisraés mennyire a feladatok igényeire.

2. A csoport kötelezettségvállalási rendszeré-nek vizsgálata során azt nézzük meg, hogy léte-zett-e a színháznak kötelezettségvállalásra és el-lenjegyzésre vonatkozóan igazgatói és gazdasá-gi igazgatói utasítása; ezek hogyan mûködtek ahétköznapi gazdálkodás folyamatában.

3. A folyamatba épített ellenôrzés mûkö-désének vizsgálata arra terjed ki, hogy létez-nek-e a végrehajtás során olyan kényszerû, il-letve adminisztratív állomások, amelyeken agazdasági esemény minôsége, törvényességeés gazdaságossága megvizsgálható és befo-lyásolható.

4. Az utóellenôrzés és a beszámoltatásirendszer hatékonysága arra terjed ki, hogy avégrehajtást követôen mûködik-e a beszámol-tatás és az utóellenôrzés rendszere, és arra,hogy ezek tapasztalata mennyire befolyásoljaa gazdálkodás további minôségét.

5. Az érdekeltségi rendszer mûködésénekés eredményességének vizsgálata során ele-mezzük, hogy létezik-e a színháznak érdekelt-ségi rendszere, és azt, hogy az egyes gazdál-kodási csoportok érdekeltsége mennyire befo-lyásolja az élômunka hatékonyságát.

6. Más intézményekkel való együttmûkö-dés elemzése során felmérjük, hogy a színházmilyen intézményekkel és rendezô szervekkelmûködött együtt, és ezek milyen eredmény-nyel jártak a költségvetési gazdálkodás haté-konyságában.

7. Az esetleges szabad kapacitások hasz-nosításának vizsgálata során azt tárjuk fel,hogy léteznek-e a színházban olyan fizikai ésszellemi szabad kapacitások, amelyeket a másintézményekkel való együttmûködés, illetveaz alaptevékenység gazdaságosabb végzéseérdekében hasznosítani lehet.

8. A humán erôforrások hatékonysága an-nak vizsgálatát jelenti, hogy a közalkalmazottitörvény és a kollektív szerzôdés keretei közöttaz egyes gazdálkodási csoportokban rendel-kezésre álló munkaerô milyen kihasználtság-gal, illetve eredményességgel mûködik.

9. A gazdálkodási csoport trendjének és azinfláció alakulásának elemzése során bemu-tatjuk, hogy a vizsgált idôszakban hogyan ala-kultak az egyes feladat- és költségcsoportoknominális és reálértékben.

10. A csoport szabályozottsági szintje és in-formációs hálója annak vizsgálatát jelenti,hogy az elôzô kilenc pontban felsoroltak bel-sô és külsô szabályozói milyen hatékonyság-gal mûködtek, és azt, hogy az egyes csopor-tok információi beépültek-e a csoportok kö-zötti informális vagy formális hálóba.

A hét gazdálkodási csoport fenti tíz szem-pont szerinti elemzésével olyan átfogó képetkapunk, amely a hetven osztályzat összesíté-sével – természetesen a feladatmutatók érté-kelésével együtt – elegendô alapot adhat aszínházi gazdálkodás értékeléséhez.

A döntések meghozatalaA színházi mûködés átvilágítása, vagyis a szín-ház elônyeinek és hátrányainak megismeréseután a vezetônek meg kell hoznia azokat adöntéseket, amelyek eredményeképpen kiala-kulhatnak az új vezetés preferencia-rendszereszerinti elônyök (és természetesen a vele együttjáró hátrányok). Természetesen a döntésekmeghozatala során, a belsô tényezôkön kívülnem feledkezhetünk meg a piac külsô szerep-lôirôl sem, amelyek divatosabb szakkifejezésselélve a színház külsô érintettjeit jelentik.1

A döntések meghozatalával a színház ve-zetése általában egy olyan meghatározott út-ra lép, amely fôbb elemeinek megfogalmazá-sával egy karakteres vezetési filozófia (végsôsoron stratégia) határozható meg.

Ezek közül most azt a hét utat sorolom fel,amellyel szinte valamennyi mai magyar szín-ház vezetési módszere érzékelhetôen jelle-mezhetô.

1. Az elsô a tervezés útja. Jelenti, hogy a je-lenlegi hivatalos költségvetési tervezés rendjemellett olyan tervet készítünk, amely a valósá-got a költségvetési színházak természetesmûködési folyamatának megfelelôen a fentigazdálkodási csoportok szerint írja le. A terve-zés során − ha lehetséges, vagyis ha a szemé-lyi és tárgyi feltételek engedik − nullbázisú ter-

A színház vezetéseA színházi vezetésrôl szóló beszélgetések ismétlôdôen elhangzó megállapítása szerint „a színház nem egy demokratikus intéz-mény, a színházi vezetônek diktátornak kell lenni”. Elismerve e közhelyek mélyén megbúvó igazságot, a továbbiakban össze-

foglaljuk azokat a vezetôi teendôket, amelyeket egy színház hatékony mûködtetéséhez elengedhetetlenül szükségesnek tartunk.

4

52


vezést alkalmazunk, vagyis a bázisidôszak szá-maitól és gyakorlatától függetlenül dolgozzukki az egyes elôirányzatok számait.

2. A második a produkció útja. Jelenti,hogy a színházat oly módon alakítjuk át, hogyaz új szerkezet és mûködési rend alapvetôen aprodukciót szolgálja. A produkció jelenti a re-pertoárt, az új bemutatót és a felújítást. A pro-dukció útja tehát nem más, mint egy régi szín-házi szemléletnek − „A függönynek pedig felkell mennie!” − korunk és a jövô követelmé-nyeinek megfelelô kifejezése és újraszervezé-se. (Egyre gyakrabban program- vagy pro-jektszemléletnek is nevezik.)

3. A harmadik az érdekek útja. Ezen azúton a felügyeleti szervnek kell elôször megfo-galmaznia azokat az érdekeit, amelyeket in-tézményei mûködésében érvényesíteni akar.2

Ezek meghatározása és szakmai elfogadtatásaután kerülhet sor az intézményi vezetôk szigo-rú érdekeltségi rendszerének meghatározásá-ra, majd az intézmény valamennyi dolgozójá-ra vonatkozó érdekeltség kidolgozására. Ez avezetési módszer hatékony kiegészítôje lehetmás vezetési módszereknek, ám önmagábanés elsôdlegesen csak rövidtávon alkalmazhatóeredményesen.

4. A negyedik a marketing útja: az állam,az önkormányzat, a mecénások, a szponzo-rok, a szállítók és a vevôk (nézôk) piacánakmarketingeszközökkel és módszerekkel valómeggyôzése annak érdekében, hogy produk-cióink a legnagyobb anyagi elismerésben ré-szesüljenek.3 Ez az anyagi elismerés lehet: tá-mogatás, árengedmény, többletbevétel.A marketingre épülô vezetési módszer elen-gedhetetlen párja a produkció útjának, deszükséges kiegészítôje a tervezés, a vállalkozásútjának is.

5. Az ötödik az együttmûködés útja. Jelen-ti, hogy a színház vezetése megértette azt,hogy másokkal közösen eredményesebben je-lenhetnek meg a piac szereplôi elôtt (ez leheta vevôk, szállítók piaca és a szponzorpiac is), il-letve azt, hogy egyedül már nem képes meg-birkózni nehézségeivel. Az együttmûködôpartner lehet színház, más költségvetési intéz-mény, alapítvány, de társas vállalkozás is. Ez astratégia mindegyik út kiegészítôje lehet, ámaz együttmûködés különösen fontos lehet aprodukciós gazdálkodási formában.

6. A hatodik a vállalkozás útja. Jelenti, hogya színház független szakértôkkel felméreti sza-bad kapacitásait, majd ezek értékesítésével il-letve ideiglenes vagy tartós hasznosításával(kölcsönzés, bérbeadás, vállalkozásba vitel)megteremti alaptevékenysége folytatásáhozszükséges pénzeszközöket. A vállalkozás min-den vezetési módszer kiegészítôje lehet, de aprodukciós rend szerint gazdálkodó színházak-ban töltheti be leghatásosabban szerepét.

7. A hetedik a spontaneitás útja. Azt jelenti,hogy a vezetés feldolgozta és vállalja − hibáival

és erényeivel együtt − színháza múltját, ám nin-csen olyan vezetési módszere, amely hosszú tá-von alkalmazható lenne a színház céljai eléréseérdekében. Ám ez az út nem azt jelenti, hogy avezetésnek nincs különösebb elképzelése a ve-zetési módszerekrôl, hanem azt, hogy a színházbelsô és külsô körülményei nem teszik lehetôvéegy meghatározott út vagy utak alkalmazását.Ez az út tehát az elôzô hat út állandó, a feltéte-leknek megfelelô alkalmazása.

Természetesen a fenti hét útnak harmoni-zálnia kell a vezetés személyes stílusával, ésmeg kell felelnie a korábbiakban leírt átvilágí-tás következtetéseinek. A szubjektív és objek-tív körülményeknek való együttes megfelelésesetén a hét út egyike vagy több út együtteseneredményesen alkalmazható a színházi vezetéscéljainak teljesítése és teljesülése érdekében.

Az információs háló kialakításaAhhoz, hogy a színház céljait megvalósítsa, el-engedhetetlen, hogy állandó visszacsatolás-ban legyen a végrehajtás minden fázisával, vagy-is a megfelelô idôben, mértékben és pontos-sággal kell a színházi mûködésrôl informáci-ókkal rendelkeznie.

A jegyértékesítési (szervezési) vezetô infor-mációs feladatkörébe a színház feladatmuta-tóiról (az elôadásszámról és a nézôszámról) ésezek pénzügyi vetületérôl, a jegybevételrôlszóló tájékoztatás tartozik. A napi információkközé tartozik az elôzô nap elôadásának (vagyelôadásainak) összes nézôszáma, megbontvaa tiszteletjegyesekre és a fizetô nézôkre, ezutóbbi tovább bontva pénztári nézôkre, bérle-tesekre és a szervezés által eladott jegyekre; azegyes jegytípusokhoz tartozó forintbevételre.Megfelelô számítógépes háttér esetén a napitájékoztatás kiegészülhet az adott elôadás ad-digi összes elôadásaira vonatkozó fenti infor-mációk összegével és az egy elôadásra jutó át-lagával. A szervezés havi tájékoztatása lénye-gében a fenti adatok összesítése és átlagolása.A havi tájékoztatásnak természetesen a tárgy-havi adatokon kívül tartalmaznia kell az éves(és/vagy évadi) göngyölített információkat ésazok átlagait is. A havi és éves adatok értéke-lését jelentôsen megkönnyíti, ha az elôadás-szám, nézôszám és jegybevételi adatokat ösz-szehasonlítjuk egyrészt a tervvel és annak idô-arányos részével, másrészt pedig az elmúlt év(vagy évek) azonos idôszakának adataival.4

A számviteli vezetô (fôkönyvelô) informáci-ós feladatkörébe elsôdlegesen a különféle idô-tartamú számszaki mérlegek és fôkönyvi kivo-natok tartoznak, ám ezek mai tartalma nemolyan minôségû és részletezettségû, amely ele-gendô információt szolgáltatna a színház veze-tôi számára. Ezek mellett tehát a számviteliosztályvezetônek olyan vezetôi tájékoztatókatkell készíteni, amelyek megfelelnek a színházimûködés természetének és típusának. A ha-vonta adott tájékoztatónak tartalmaznia kell

az egyes kötelezettségvállalók költség- és be-vételfajtánkénti bontásban részletezett kerete-inek teljesítését, összehasonlítva az elôirányzat-tal és az elôzô év azonos idôszakával. Ahhoz,hogy reális képet kapjunk az elôirányzatok fel-használásáról, természetesen a kimutatásbana már kifizetett számlák mellett szerepelnie kella megrendelt, de még ki nem fizetett számlákösszegének is. Természetesen az elôirányzatokfelhasználását nem csak tárgyhavonként, ha-nem göngyölítetten is ki kell mutatni. Az elôzôév azonos idôszakával való összehasonlítást ittis reálisabbá teheti az infláció kiszûrése.

A pénzügyi elôadó vagy vezetô legfonto-sabb havi feladata a színház likviditási helyze-tének megmutatása. Ennek elengedhetetlenrésze a követelések és a tartozások tételen-kénti és idôtartamuk szerinti kimutatása, ösz-szehasonlítva az elôzô hónappal és az elôzôév azonos idôszakával. Külön kell megjelölniazokat a tételeket, amelyek valamilyen ok mi-att különleges elbánást igényelnek. A jelenpénzügyi helyzetébôl kiindulva kell a színházkövetkezô negyedévi likviditási tervét elkészí-teni, amelynek a kötelezettségvállalók általmegtervezett elôirányzat-felhasználási terve-ken kell alapulnia.5 A likviditási terv kiegészítô-je az a kimutatás, amely a különféle alapok-hoz, alapítványokhoz beadott pályázatok leg-fontosabb adatait tartalmazza.

A munkaügyi elôadó vagy vezetô feladataa munkáltatói keretek felhasználásáról szólóhavi és göngyölített kimutatások elkészítése.A munkáltatói kereteket célszerû a következôbontásban elkészíteni: alapilletmények, pótlé-kok, különféle jutalmak, túlmunkadíjak, túl-szolgálati díjak, különféle megbízási díjak, he-lyettesítések, táppénz.

A fenti kimutatások elemzése alapján a gaz-dasági vezetésnek egy olyan összefogott, jól át-tekinthetô írásbeli értékelést kell készítenie,amelyet a színház nem gazdasági szakképzett-ségû vezetôi is könnyen tudnak értelmezni. Azértékelés végén néhány mondatban össze kellfoglalni az elmúlt idôszak feladatmutatóinak tel-jesítését, a színház gazdálkodásának eredmé-nyeit, majd szükség szerint meg kell fogalmazniazokat a szükséges döntéseket, amelyekkel azesetleges negatívumok a költségvetési év hátra-lévô részében megszüntethetôk. A félreértésekelkerülése és a felelôsségek meghatározása ér-dekében rendkívül fontos, hogy az értékelés ésa megoldási javaslatok megalapozottak, tárgy-szerûek és határozottak legyenek. Célszerû,hogy a havi jelentés áttanulmányozása után aszínház vezetése közösen beszélje meg annakmegállapításait, majd az igazgató vezetéséveldöntsön a szükséges intézkedésekrôl.

Érdekeltségi rendszerA színházi vezetôk érdekeltségének meghatá-rozása az egyik legnehezebb vezetôi illetve tu-lajdonosi (felügyeleti) feladat, mivel a színház

4

53


olyan organikus szervezet, amelynek irányítá-sa naponta kényszerítheti vezetôit elveik fel-adására, felváltására, vagy kisebb befolyásolóenergiák esetén azok módosítására. El kell fo-gadni, bármilyen fájdalmasnak is tûnik elsôhallásra, hogy a színház vezetése nem azok-nak való, akik határozott és megmásíthatatlanelképzelésekkel, kôbe vésett célokkal és elôremegtervezett, örök érvényû módszerekkelakarnak eredményt, maguknak pedig tisztele-tet elérni. A színház vezetésének helyzete azelôbbi parancsnoki típus helyett sokkal inkábbhasonlatos az idomáréhoz, akinek az életébekerülhet, ha nem tudja, hogy mikor, kivel illet-ve hogyan kell, lehet és szabad alkalmazni azostort vagy a mosolyt.6 Az érdekeltség lénye-gében az egyéni, illetve csoportérdekek olyanigába fogása, amellyel a saját érvényesülésretörô energiák a „magasabb” célok érdekébenhasznosulnak. A továbbiakban elôször e célokmegfogalmazásával, majd az érdekeltségekleírásával foglalkozunk.

A színház alapvetô és elsôdleges feladata,valamint mûködésének célja az, hogy magasmûvészi színvonalon tartson meghatározottszámú elôadást meghatározott fizetô nézôelôtt, valamint az, hogy színházi és azt kiegé-szítô tevékenységével meghatározott bevé-telt érjen el. E négy alapvetô cél természete-sen további számos – kisebb jelentôségû –célra bontható fel, hisz például a magasmûvészi színvonalhoz jól mûködô színpadiszemélyzetre és mûhelyekre, az elôadásszámés a fizetônézô-szám eléréséhez jó technikaiállapotú színpadra és színházteremre vanszükség, és így tovább. Másképpen fogal-mazva, minden cél csak sok-sok feltétel meg-valósulása esetén érhetô el. Ugyanakkor arrólsem szabad megfeledkeznünk, hogy az egyescélok között komoly ellenhatás is létezhet,vagyis egyik megvalósulása hátráltathatja amásik elérését. A színházi érdekeltség alapve-tô feladata tehát az, hogy a színház felsô ve-zetô munkatársait a négy fô cél, a vezetôketa négy fô célt közvetlenül kiszolgáló alcélok,a többi munkatársat pedig további alcélok el-érésére ösztönözze.

A fentiekbôl következôen a színház igaz-gatójának érdekeltsége e négy alapcél együt-tes elérését kell, hogy szolgálja. Vagyis a fel-ügyeleti szervnek olyan szerzôdést kell kötnieaz igazgatóval, amely tartalmazza egyrészt acélok elérése esetén a prémium nagyságát,másrészt a célok nem teljes körû megvalósu-lása esetén annak következményeit. Miután anégy alapcél közül három (elôadásszám, fize-tônézô-szám, bevétel) önmagában szám, ígycsak a „magas mûvészi színvonal” kritériuma-inak meghatározása és számszerûsítése jelent-het gondot.7

A színház mûvészeti vezetôjének érdekelt-sége a bevétel elhagyásával megegyezik azigazgató érdekeltségével. A mûvészeti fôtitkár

(titkár) érdekeltségét a tervezett elôadásszámteljesítésében célszerû megfogalmazni.

A gazdasági igazgató érdekeltsége az elôa-dásszám, a fizetônézô-szám és a bevétel telje-sítésére terjed ki. A mûszaki vezetô abban azesetben részesüljön prémiumban, ha a szín-ház (benne elsôdlegesen a színpad és a mûhe-lyek) üzemképessége biztosítja a tervezett elô-adások és próbák megtartását.

Az érdekeltség (prémium) mindig egy-egyköltségvetési (üzleti) évre vonatkozzék, és ösz-szege ne legyen kevesebb az éves illetménynagyságánál. Természetesen valamennyi veze-tô csak abban az esetben részesüljön prémi-umban, ha nem lépi túl kötelezettségvállalási,illetve munkáltatói keretét.

A színházi vezetôk hosszú távú érdekeltsé-gének egy sajátos típusa lehet az a jegy-elô-vásárlási lehetôség, amelyet a részvény-társasági vezetôk opciós részvényvásárlásiformái alapján javaslok bevezetni. Ennekkeretében a színház vezetôi lehetôséget kap-nának arra, hogy vezetôi kinevezésük lejárta-kor a tervezett nézôszámot meghaladó jegyekegy részét egy ma meghatározott áron meg-vásárolják. A vezetô tehát a fizetônézô-számemelkedésén kívül érdekelt a jegyár emelésé-ben is. Ez utóbbi pedig csak abban az esetbenlehetséges, ha a színház mûsorterve olyan elô-adásokat tartalmaz, amelyek e megemelthelyáron is eladhatók.

Belsô marketingA színházi belsô marketing nem más, mint aszínházi marketing megvalósítása házon belül.Vagyis belsô marketing esetében a színházegészét, valamint termékeinket és szolgáltatá-sainkat nem a külsô, hanem a belsô érintet-teknek – tehát a társulat tagjainak, munkatár-sainknak – akarjuk „eladni”.

Belsô marketing esetében nem pénzt ké-rünk színházunk tagjaitól, hanem munkát,mégpedig tehetségük szerinti legjobb mun-kát. Ugyanilyen fontosságú elsôdleges cél,hogy társulatunk tagjait meggyôzzük arról,hogy intézményünk a legjobb színház a vilá-gon (vagy legalábbis Magyarországon), illetvearrafelé tart, és elérjük, hogy e véleményétgyakran és következetesen hangsúlyozza iskörnyezetében.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a bel-sô marketing alapvetô eszköze és módszere atájékoztatás, amelynek elsôdleges feladata abeavatottság, összetartozás, közösségi érzés, acsaládiasság érzésének kialakítása és állandóerôsítése. Különösen így van ez a színházban,hisz jól tudjuk, még a vezetéshez legközelebbálló társulati tagok is információhiányról pa-naszkodnak. Ennek oka törvényszerû. Gondol-junk arra a sokat emlegetett axiómára, melyszerint a színház egy olyan élô, organikusanváltozó szervezet, amelyben lényegében min-den történés valamilyen szempontból jelentô-

séggel bír.8 Ez a sajátos szubjektív és állandó in-formációhiány természetesen abból a magas-fokú mûvészi érzékenységbôl származik,amely nélkül alkotómunka nem is képzelhetôel. A tájékoztatás tehát olyan alapvetô marke-tingeszköz, amely az elôbb említett okok miatta színházban még különös jelentôséggel bír.Legfontosabb eszközei: a társulati ülések, pró-batáblák, igazgatósági ülések, érdekvédelmiszervezetek, színházon kívüli együttlétek ésbelsô újságok. Ezek a lehetôségek oly jól ismer-tek mindenki elôtt, hogy részletes bemutatá-sukkal most nem töltjük az idôt.

A belsô marketing eszközrendszerénekegyik legfontosabb eleme az együttdöntési le-hetôség, amely azt jelenti, hogy a társulat vá-lasztott vagy kinevezett tagjainak adott kérdé-sekben döntési lehetôséget biztosítunk. Ilyenegyüttdöntési lehetôséget kell biztosítanunkminden olyan esetben, amikor a társulat mun-kahelyi illetve szociális körülményeirôl dön-tünk. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a tár-sulat választott tagjait kizárólag valódi dönté-sekhez hívjuk meg, különben könnyen az el-lenkezô hatást érhetjük el. Tehát semmikép-pen se legyen demokratikus döntés egy adottévad mûsorterve, ám a csónakház bérlésevagy a kerékpártároló építése közötti választásigenis a társulat ügye legyen. (Hasonlóan ne avezetés döntsön például arról, hogy honnanvásárolunk étkezési jegyeket. Hacsak a cégnem szponzorál bennünket!) Az együttdön-tésnek természetesen minden esetben kellônyilvánosságot kell biztosítanunk.

A társulat tagjaival való aktív és személyesfoglalkozás szintén a belsô marketing legfon-tosabb elemei közé tartozik. A humánpolitikakiterjed a munkatársak felvételére, tudásuk fej-lesztésére, karrierjük támogatására, sôt a mun-katársak egy része esetében annak megterve-zésére, valamint a munkából való kilépés meg-könnyítésére. Különösen ez utóbbi igényel kel-lôen érzékeny hozzáértést, hisz korunkbanvárhatóan egyre több munkatársunknak kell aközalkalmazotti jogviszonyától megválnia.A közösségi (családi) érzés erôsítését jól szol-gálja, ha a vezetôk nem feledkeznek megazokról a napokról, amelyeket munkatársai va-lamilyen szempontból fontosnak tartanak. Le-het ez a munkakezdés, az elsô premier napja,névnap, születésnap, és így tovább. Minden-képpen ügyelnünk kell arra, hogy bizonyos –személyenként változó – idôközönként mun-katársainkkal ne csak mint munkahelyi beosz-tottal vagy kollégával, hanem olyan egyenran-gú partnerrel foglalkozzunk, akivel felelôsségnélkül is öröm együtt lenni.

A vezetô munkatársakkal rendezett hétvé-gék (természetesen nem a színház székhe-lyén) ragyogó alkalmat kínálnak arra, hogy arészvevôk – azonkívül, hogy konkrétan és sze-mélyre bontva megismerjék a színház legfon-tosabb következô negyedévi (harmadévadi)4

54


tennivalóit – olyan kötetlen együttlét résztve-vôi legyenek, amelyben mindazon kérdések ésválaszok is elhangozhatnak, amelyekre a hét-köznapi munka során nincs lehetôség, vagynincs bátorság. Feltétlenül szükségesnek tar-tom, hogy a színház felsô vezetése és tárveze-tôi évadonként legalább három alkalommal(az évad elôtt, közepén és végén) találkozza-nak ilyen „bentlakásos” hétvégeken.

Az ösztönzés és verseny ugyancsak fontoseszközök a belsô marketing céljainak megva-lósításában. A verseny az ösztönzés azon for-mája, amelyben a résztvevôket nem csupánabban tesszük érdekeltté, hogy valamilyen –általunk elérendônek megcélzott – mérôszá-mot érjenek el, hanem arra ösztönözzük ôket,hogy ne csak magukat, hanem másokat is el-ôzzenek meg. Miután a színházban nagyonkevés olyan munkakör van, amelyben hasz-

nálhatók mérôszámok, ezért általában a ver-seny azon formája él, amelyben maga a társu-lat dönti el, hogy egy adott évadban ki volt kö-zülük a legjobb. (Gondoljunk itt a különfélegyûrûkre, emlékplakettekre, és így tovább.)9

Tapasztalataim szerint a színházi világban ahosszú távú célok megvalósítására a pénzzelvaló ösztönzés csak ritkán eredményes. Hiszegyrészt ezen célok nagy része nem fejezhetôki pénzben, emiatt az ösztönzôeszköz sem le-het az elismerés ilyen formája, másrészt a nemközvetlen pénzbeni ösztönzés megadja azösztönzöttnek azt az illúziót, hogy önzetlenül− saját anyagi érdek nélkül − dolgozik színhá-za javára. Ne feledjük tehát, hogy a pénz csakközvetítôeszköz, így az ösztönzésben is ennekmegfelelôen határozzuk meg szerepét.

A közösség (színház) hagyományainakápolása a belsô marketing érzelmekben leg-

gazdagabb eszköze, amelynek marketingcél-ját a színházi múlt ma is „használható” ha-gyományain keresztül valósítja meg. Ilyen ha-gyományok a következôk lehetnek: a színháztörténetének ápolása és bemutatása (házimúzeum), a színház nagyjai emlékének élet-ben tartása (emléknapok rendezése, díjak,bérletek névadóiként), híres elôadások felidé-zése, és így tovább. A hagyományok ápolásá-nak alapvetô célja annak elérése, hogy mun-katársaink érezzék, hogy egy olyan színház al-kotó részesei, amelyre nem csak jelene, ha-nem múltja miatt is büszkék lehetnek. (Külö-nösen így van ez abban az esetben, ha a szín-ház nehézségekkel küzd a jelenben.)

Nem könnyû színházat vezetni.

Dr. Venczel Sándorszínházi közgazda

JEGYZETEK1 Emlékeztetôül a színház legfontosabb külsô érintettjei a következôk: nézôk, szállítók, szponzorok, partnerek, felügyeleti szerv (tulajdonos), versenytársak.2 Egyre nagyobb gond, hogy a színházakat felügyelô állam és önkormányzat máig nem fogalmazta meg és nem hozta nyilvánosságra a színházaival szemben támasztott igényeket éselvárásokat.3 A szállító marketingrôl lásd a Színpad 2006. szeptemberi számában megjelent tanulmányt.4 Elemzésünket reálisabbá tehetjük, ha nemcsak nominálértéken, hanem az inflációs hatást is kiszûrve hasonlítjuk össze a jegybevételt a bázisidôszakkal. 5 A költségvetési intézményeknek ma kötelezô elôirányzat-felhasználási tervet készíteni.6 Mindezek természetesen nemcsak a színház elsô számú vezetôjére, az igazgatóra vonatkoznak, hanem minden olyan vezetôre, akinek munkája valamiképpen befolyásolja az egészszínház munkájának hangulatát és sikerét. Gondoljunk itt a mûvészeti vezetôkre, a mûvészeti fôtitkárra és titkárra, de nagyrészt érvényesek ezek az elvek a gazdasági és a mûszaki veze-tésre is.7 A színház tevékenységérôl megjelenô kritikák véleményének összesítése egészüljön ki a tulajdonos szakértô testületének véleményével, ugyanakkor vegyük figyelembe a színház és tag-jai meghívásainak számát és helyszíneinek fontosságát is.8 Egy régi görög filozófus szavait akként módosíthatnánk: Nem léphetünk be kétszer ugyanabba a színházba.9 Természetesen azokban a munkakörökben (például a jegyértékesítés), ahol az összehasonlításra jól alkalmazhatók mérôszámok, ott mindenképpen javaslom egy olyan verseny beveze-tését, amelyben a gyôztest (elsôsorban) nem pénzzel jutalmazzuk, hanem egy attraktív és intenzív nyilvánossággal.

4

55

A magyar szcenika történetébôl

A szerény körülmények közül szabósegéd-mesterlevéllel a fôiskolára érkezô Márk Tiva-dar 1932-ben szerzett diplomát az Ipar-mûvészeti Fôiskola textil szakán, több mintegy évtizeddel késôbb pedig elvégezte a Páz-mány Péter Tudományegyetem mûvészettör-ténet szakát. Tanárai közül Haranghy Jenôjátszott meghatározó szerepet Márk Tivadaréletében, jóllehet ô maga nem volt „textiles”,de engedte szabadon kibontakozni tanítvá-nyait. Tôle tanulta meg a mozdulat, az elle-sett pillanat gyors és pontos megörökítését.Állástalan diplomás volt évekig, míg végül ta-nára közbenjárására 1934-ben Zsindelyné Tü-dôs Klára mellett lett gyakornok az Operaházjelmeztárában. Az ügyesen rajzoló Márk Tiva-dar eleinte az ô „ötleteit” valósította meg, sa-

ját elmondása szerint ô lett „Klára asszonykeze”. Erre figyelt fel Oláh Gusztáv, s hama-rosan Oláh és Fülöp Zoltán asszisztense, jel-mezterveik kidolgozója, végül a jelmeztár ve-zetôje, majd önálló jelmeztervezô lett. 1938-tól kinevezett jelmeztervezô, a darabok több-ségének tervezôje, éppen abban az idôszak-ban, amikor a jelmeztervezés végre széleskörben vált elismert, önálló elemévé a színhá-zi alkotófolyamatnak. 1945-ig volt a jelmez-tár vezetôje, 1958-tól vezetô tervezô az Ope-raházban, ahol még 1981-es nyugdíjba vonu-lása után is aktívan tevékenykedett. A Ze-nemûvészeti Fôiskola opera tanszakán 1957-tôl – megszakításokkal – 1984-ig tanított.

Oláh Gusztáv klasszikus egyénisége, poli-hisztor tudása és személyisége döntô hatással

volt egész munkásságára. A „tanulóévek” ésa közös munka eredményeként hamarosanMárk is alkotója lett az egységes látvány- ésstílushatást keltô operaházi elôadásoknak.Jelmezeit a – látvány alapelemét jelentô –díszletek színvilágához alkalmazkodva, alaposkor- és stílusismerettel tervezte, mindig szemelôtt tartva a díszlet, a jelmez és a kellék, a ze-ne, a színek és a fények összhangját. OláhGusztáv pasztell színei és Fülöp Zoltán erôtel-jes kolorizmusa egyfajta kettôsség formájá-ban van jelen életmûvében. Oláhval közöstervezései általában visszafogottabbak, Oláhfestôiségét teljesítik ki a színpadon, Fülöppelviszont nemegyszer szabadon tobzódtak aszínekben, (s ez látható majd késôbbi, kör-színházi tervezésein is). Az Operaház igazga-

Egy boldog ember – 100 esztendeje születettMárk Tivadar jelmeztervezô

Márk Tivadar (1908. május 11–2003. szeptember 27.) Kossuth-díjas, érdemes és kiváló mûvész, az Operaház örökös tagja ésmestermûvésze. A nemzeti dalszínházhoz, elsô és egyben utolsó munkahelyéhez való töretlen hûsége és alkotómunkával töl-tött több mint hetven esztendeje páratlan a hazai tervezômûvészetben. Munkássága szorosan kapcsolódik az Operaház két ki-emelkedô tervezôje, Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán életmûvéhez. Márk Tivadart tekinthetjük e színháztörténetileg is egyedülál-ló triász harmadik tagjának. Operakedvelôk ezrei számára jelent még napjainkban is meghatározó élményt az általuk terem-

tett, kiemelkedôen magas színvonalú színpadi látvány.

Shakespeare, William: III. Richárd – balról Major Tamás jelmeze, Nemzeti Színház, 1947. december 13. Rendezô: Nádasdy Kálmán + jobbra Törzs Jenô jelmeze, Magyar Színház,1937. október 29. Rendezô: Hevesi Sándor

4

56


tói: Radnai Miklós, Márkus László, a háborúután Tóth Aladár, Nádasdy Kálmán és LukácsMiklós bemutatóról bemutatóra magas mér-cét állított a három tervezô, Oláh, Fülöp ésMárk elé, s ôk a hagyományokat és az új ten-denciákat is sikeresen alkalmazó elôadásoklétrehozásával váltak az Operaház fénykorá-nak – és a késôbbi évtizedeknek – máig em-lékezetünkben élô tervezôivé.

Elsô önálló tervezése Muszorgszkij Ho-vanscsina címû operája jelmezeinek elkészí-tése volt 1936-ban. Ezt – mai ismereteinkszerint – csaknem háromszáz bemutató ésközel ennyi felújítás terveinek elkészítésevagy felfrissítése követte. Számos alkalom-mal dolgozott külföldön, többek között Ko-lozsvár, Bécs, München, Wiesbaden, Dort-mund, Köln, Düsseldorf, Róma, Melbourne,Sydney, Helsinki, Oslo, továbbá Libanon,Chile és Kuvait operaházaiban; készített ter-veket vidéki színházak opera-elôadásaihozDebrecenben és Gyôrött; állandó tervezôjevolt szabadtéri színpadainknak a Margitszi-geten, Szegeden, Szombathelyen, Tatán ésFertôrákoson, valamint a Körszínháznak. To-vábbi jelentôs mennyiségû tervet készítettprózai színházaknak, valamint Fülöp Zoltán-nal számos látványos tervet a Fôvárosi Ope-rettszínház felkérésére. Több mint húsz ma-gyar film (köztük a Ludas Matyi, a Déryné, aGábor diák, a Háry János, a Katonazene, aCsínom Palkó) és zenés tv-színházi produk-ció jelmezei kerültek ki a keze alól. Készítettegyenruhaterveket a színház zenekari tagja-inak és a rendôrségnek, tervezett kosztümötnemzetközi táncversenyekre, vagy a jégba-lettnek és ifjúsági színházaknak.

A prózai mûfajban tett kirándulásai a há-ború elôtti években kezdôdtek. Különösen

emlékezetes a Magyar Színház 1937-es III. Ri-chárd elôadása, Törzs Jenôvel a fôszerepben,s a mû 1947-es nemzeti színházi bemutatója,Major Tamással a címszerepben. Ez utóbbimég az 1959-es felújításon is Márk Tivadarjelmezterveivel valósult meg. Legendás elôa-dás volt 1942-ben a Három nôvér bemutató-ja a Vígszínházban, melyben Gombaszögi El-la, Mezey Mária, Dajka Margit és Ruttkai Évajátszotta a nôi fôszerepeket. Az 1970-esévektôl gazdag és gyümölcsözô együttmûkö-dés alakult ki Márk Tivadar, Kazimir Károly ésRajkai György között a Körszínház bemutató-inak megvalósításában. Márk korok és stílu-sok között barangolhatott évrôl évre, az ókor-tól napjainkig, Kínától indulva, Indián keresz-tül, az ókori Mezopotámiától és Izraeltôl azindiánok földjéig, vagy a vásári komédiákszínpadáig, többek közt a Gilgames-eposztfeldolgozó Agyagtáblák üzenete, a Csúsingu-ra, a Karagöz, a Dekameron, a Hiawata, aSzép asszonyok egy gazdag házban, az Éne-kek éneke és a Petruska világában.

Erkel Ferenc: Bánk bán – Operaház, 1940. március 15. Rendezô: Nádasdy Kálmán

Ránki György: Pomádé király új ruhája – Operaház, 1953. június 6. Rendezô: Oláh Gusztáv

4

57


Már fôiskolai diplomamunkájának, Sziglige-ti Ede Liliomfijának elkészítésekor megmutat-kozott humora és karikírozókészsége. Ha te-hette, játékos képzeletének szabad utat enge-dett vígoperák, operettek, gyerekjátékok terve-zése során. Melyek – mint például RánkiGyörgy Pomádé királyának terveinél a teljes jel-mezsorozaton – kifogyhatatlan ötleteit, szelle-mi sziporkáit, „szurkáit” tükrözik. Például aMaleczky Oszkárnak (Don Pasqaule), SzékelyMihálynak (Szöktetés a szerájból), LosonczyGyörgynek (Sevillai borbély), Pataky Kálmánnak(Don Juan), Harangozó Gyulának (Coppélia)vagy Latabár Kálmánnak (Banditák), Honthy

Hannának (Csárdáskirálynô) készített jelmeze-ken az énekes, a színész karakterét egy-egy ha-tásos ecsetvonással érzékeltette. S hogy mind-ez – a látvány elemeként – elementáris erôvelhathasson a nézôkre is, azt a kivitelezés soránszemélyesen felügyelte a varrodákban.

Márk Tivadar számára a megálmodott ru-haköltemény volt a jellemzés eszköze. Hogyezt megvalósítsa, alapos elôtanulmányokatfolytatott, vázlatsorozatokon gondosan mér-legelte a lehetôségeket, a szín- és a színpadihatást. Fontosnak tartotta a fôszerepek el-sôdleges színekben való kiemelését, de amellékszereplôknek és a statisztériának isharmonikusan kellett illeszkednie az össz-képbe. Mestere volt nagy tömegek egységeshatást keltô, látványos, színpompás megjele-nítésének. Szabósegéd képesítésének kö-szönhetôen olyan otthonosan mozgott azOperaház szabómûhelyében, hogy a szak-

mát gyakorló kollégái is elismeréssel szóltakegy-egy merész, ám mindig precíz és helytál-ló mozdulata láttán, mellyel a legdrágábbanyagba is belevágott a szükséges szabásvo-nal kialakítása érdekében. Kitûnôen tudottalkalmazkodni a „nehéz gazdasági körülmé-

nyekhez” is: tervezôasztalán születtek azok ajelmezek, melyek nyomán a leleményesen„feljavított”, befestett jutavászonból „szín-padi bársony” lett, s az énekes abban léphe-tett közönség elé. A Don Carlos látványos„ál”-jelmezeirôl nem is sejthette a nézô, mi-bôl és hogyan valósultak meg a spanyol ud-var fénykorában játszódó opera „korhû” vi-seletei. Tudta azt is, hogy a szabásnak olykordiszkréten el kell fednie az énekes esetlegessúlyfeleslegét, mégis viselhetô öltözéket kel-lett készíteni a számára, s ezt ezer rafinériá-val oldotta meg. Tervein felvázolta a jelmezt,az elkészült ruhát pedig – sokszor az elôadáselôtt, már az énekesen/táncoson – utólagosátfestéssel maga javította, ha úgy vélte, hogypéldául egy vöröses tónus mellé frissen fes-tett árnyékoló fekete vonallal takarhat el egyelônytelennek tûnô testrészt, egy nem kívántpocakot, vagy így tehet könnyedebbé, lebe-gôbbé egy balettjelmezt. Szívbôl sajnálta akiváló énekesek által hordott jelmezeket ki-

Puccini, Giacomo: Pillangókisasszony – Erkel Színház, 1971. május 23. Rendezô: Szinberger Sándor

Hacsaturján, Aram: Spartacus – Operaház, 1968. május 18.Koreográfus, rendezô: Seregi László

4

58


dobni, melyek „sorsát” azonban nyugdíjazá-sa után már nem tudta befolyásolni.

Még kiemelkedô tervezéseinek felsorolá-sára sincs lehetôség, nemhogy a teljeséletmû címekben való megidézésére. Ô ma-ga a magyar szerzôk, elsôsorban Erkel Fe-renc (Brankovics György, Bánk bán, HunyadiLászló) és Bartók Béla (A kékszakállú hercegvára, A fából faragott királyfi, A csodálatosmandarin), valamint Giuseppe Verdi (Aida,Álarcosbál, Don Carlos, Ernani, Falstaff,Macbeth, Nabucco, Otello, Rigoletto, Travia-ta, Trubadúr, A végzet hatalma) és az olaszkomponisták mûveit érezte különösen közelmagához. Azonban kedves területe volt abalett, s lelkes és támogató közremûködôjevolt magyar szerzôk bemutatóinak is. MárkTivadar monumentális tervezôi életmûvemintegy 6000 lapját az Országos SzéchényiKönyvtár Színháztörténeti Tára ôrzi. Azéletmû bármelyik jelmezterve – legyen azopera, balett, próza – ma is használható,színpadi kivitelezésre alkalmas, mert a mûszellemiségébôl kiindulva készült, imponálótárgyi tudással és nagy szakmai ismerettel.Talán épp ezért nézte keserûen az idôs mes-ter, mikor kedves operáit, egy-egy rokokóvagy romantikus dalmûvet modern környe-zetbe helyezve, az opera mûfajától idegen„átértelmezésben” játszottak. Az Operaházidôrôl idôre felfrissíti korábbi munkáit, me-lyek sorából mostanában a Harangozó Gyu-la centenáriuma tiszteletére felújított, legen-dás A csodálatos mandarin és Térzene elôa-dás szerepel újra mûsoron.

1992-ben a Bajor Gizi Színészmúzeumbanvolt elsô önálló kiállítása; 2003-ban az Orszá-gos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Táraés az Operaház közös rendezésében – még a95 esztendôs mûvész jelenlétében nyílt meg –az életmûvét bemutató retrospektív tárlat.Születésének centenáriuma évében – e cikkmegjelenésével egy idôben – a Miskolci Nem-zetközi Operafesztivál alkalmából, a „Bartók+ szlávok” címû tematikus kiállításra e külön-leges operai jelmezterv-gyûjteménybôl válo-gathattunk anyagot. Harminc szláv mû elôa-dásának több száz jelmezlapjából: orosz ope-rákhoz és balettekhez: Borogyin (Igor her-ceg), Csajkovszkij (Anyegin, Csipkerózsika,Diótörô, Hattyúk tava, Pique Dame), Mu-szorgszkij (Hovanscsina, Borisz Godunov, Aszorocsinci vásár), Sztravinszkij (A katona tör-ténete, Petruska, Tavaszünnep, Tûzmadár),Sosztakovics (Katyerina Izmajlova), Aszafjev(Bahcsiszeráji szökôkút, Párizs lángjai) és Ha-csaturján (Spartacus), valamint más szláv szer-zôk mûveihez: Smetana (Az eladott menyasz-szony), Janacek (Jenufa) és Moniuszko (Hal-ka) operáihoz és balettjeihez

Élete szeretett színházában telt, ahol aruhák, az anyagok, a tervezés és a zenebûvöletében élt. Szerény volt, mert sokat tu-

dott. Nyelveket beszélt, bejárta a világot, tá-jékozott volt, felkészült, szûnni nem akarótudásvággyal és töretlen munkakedvvel dol-gozott, míg egészsége engedte. 1992-benegy Szomory Györgynek adott interjúbanmondta el ars poeticáját: „Az embert min-den kell, hogy érdekelje, mindent át kellszûrni önmagán, mindent komolyan kellvenni. Ehhez pedig végtelenül sokat kell ta-

nulni. Tudatlanul hozzáfogni valamihez –primitív magatartás.” Hitvallása ma is köve-tendô példa lehet mindenkinek. Életmûvekönyv alakban való bemutatása – OláhGusztávéval és Fülöp Zoltánéval együtt – ta-lán a közeljövôben 125. évfordulóját ünnep-lô Operaház eseménysorozata keretében va-lósulhat meg.

Somorjai Olga

Rossini, Gioacchino: A török Itáliában – Erkel Színház, 1976. február 20. Rendezô: Huszár Klára

4

59

PR

❚ Röviden bemutatnád nekünk a cég te-vékenységeit, érintve azt, hogy honnanindultatok, és hogyan jutottatok el a je-lenlegi szintre?Nem tudom, mennyire köztudott – sokan ta-lán még emlékeznek rá –, hogy a bátyám ésén tíz-egynéhány évet töltöttünk el a rock’nroll szakmában, úgymond roadként. Ennekaz idôszaknak a végén, az akkori kor egyiklegjelentôsebb színpadi vállalkozásánál, azOmega Gmk.-nál dolgoztunk. Ezt követôen1991 végén keresett meg minket egy isme-rôsünk azzal a tervével, hogy fogjunk bele –az egykori Konzumex égisze alatt – egy olyankereskedés kialakításába, amely hazánkbanaddig még nem beszerezhetô színpadtechni-kai termékek árusításával foglalkozik. Ígyelôször a bátyámat hívták a hangtechnikai,majd pedig engem a fénytechnikai részredolgozni, ahol a nagyra törô tervek megszü-letése után – valamivel több, mint egy évig –a Konzumex sikertelen privatizációjáig vol-tunk mindketten alkalmazásban.

Azonban a már meglévô kapcsolatainkraalapozva sikeresen elindítottunk egy kisvállal-

kozást, amelybe társként Alker József is be-szállt, aki felépítette a külföldi kapcsolatrend-szert is, s ezzel elkezdôdhetett a cég növeke-dése. A késôbbiek során a bátyám kapcsolatairévén szolgáltatással is elkezdtünk foglalkozni,s így a hangosítás is bekerült a tevékenysége-ink közé. Majd szétváltunk, s a két tevékeny-séget, a szolgáltatást és a kereskedést két kü-lön cégben vittük tovább, de a mai napig isgyakran dolgozunk együtt a legkülönfélébbrendezvények lebonyolításában, s ha a helyzetúgy kívánja meg, segítjük egymást.

A cégünk elôször a Fehérvári úton béreltegy kis irodát és raktárépületet, majd amikorazt kinôttük, átköltöztünk a Rácz László ut-cába, ahol gyakorlatilag ez év elejéig voltunkmegtalálhatók. Itt egyébként egy kiskeres-kedés a továbbiakban is mûködni fog, hogyki tudjuk szolgálni azokat a vevôinket is,akiknek csak egy-egy apróságra van szüksé-gük. Szerencsére a vállalkozás évrôl évre szé-pen fejlôdött, s végül ennek eredményekéntépítettük fel az új, csaknem 1000 m2-es bu-daörsi épületünket, ahol együtt találhatómeg a cég székhelye, a nagykereskedés, va-

lamint a bemutatóterem és a raktár. Dióhéj-ban ennyi a cégünk történeti elôzményeinekáttekintése.❚ Kik képezik a DP Music vásárlókörét,kiket céloztok meg a termékeitekkel?Úgy vélem, hogy a hazai piac túl kicsi ahhoz,hogy ezt szelektálva lehessen kezelni, éppenezért egészen a kis hangosítást vagy világí-tást mûködtetô magánszemélyektôl, vállal-kozóktól elindulva, a zenekarokon, a szóra-kozóhelyeken, diszkókon át egészen a szín-házakig, vagy épp a manapság oly divatostenderkiírásokon elnyerhetô, hatalmas beru-házásokat képezô új létesítményekig min-denhol érdemes és szükséges is a jelenlét.Valamint egy jókora részt fed le a professzi-onális világosító és hangosító cégek eszköz-ellátása, kiszolgálása is.❚ Hogyan látod a saját jövôtöket, mibentudtok és miben kell fejlôdnie a cégnek,illetve ezt a fejlôdést milyen irányba vin-néd legszívesebben?A legfontosabbnak azt tartom, hogy a nagy-kereskedés mûködjön úgy – a logisztika, azáruelosztás, a kiskereskedôk kiszolgálása, a

Hang-, fény- és színpadtechnikaBeszélgetés Pálfi Lászlóval

A DP Music Sound & Light Kft. csaknem tíz nemzetközileg elismert gyártó termékeit forgalmazza hazánkban, melyek közül alegismertebb márkák: a holland Prolyte Products, a Prolyft, a Stage Dex, az Eastern Acoustic Works (EAW), a Doughty Enginee-

ring és a German Light Products. Pálfi Lászlóval, a cég tulajdonosával beszélgettem múltról, jelenrôl és jövôrôl.

4

60

PR

termékek bemutatása, a promóció, a képzés–, hogy erôs hátteret tudjunk biztosítani azösszes partnerünk számára.

Sokat kell erôsödnünk például a belföldikiskereskedôi partnerhálózat kiszélesítésé-ben. Ugyanakkor ki kell használnunk a helyméreteibôl fakadó elônyös lehetôségeket is,gondolok itt arra, hogy nálunk akár egy na-gyobb, összetett hang- vagy fényrendszer iskönnyedén felépíthetô, bemutatható. A ké-sôbbiekben pedig célszerû lenne egy oktatá-si központot megvalósítani, ahol egyrészrôlaz ezen a területen dolgozó szakemberek-

nek átadhatnánk azokat az információkat,amelyeket mi is a gyártóktól kapunk, hiszenehhez a területhez nagyon sok olyan plusz-információ (például biztonságtechnikai) tár-sul, melyekhez nem feltétlenül jut hozzá,vagy tanul bele a felhasználója automatiku-san csak azért, mert megvásárolt egy ilyenrendszert. Másrészrôl pedig egy klasszikus-nak mondható hang-, fény-, színpadtechni-kai gyakorlati képzés elindítása, ahol a maifiataloknak, vagy bárkinek, akit ez a hivatásérdekel, átadhatnánk a tapasztalatainkat, ésúgymond, utánpótlást képezhetnénk.

❚ Vannak a színpadtechnikai szakmábanúj, fiatalabb generációk?Vannak, sôt hozzám képest már legalább aharmadik generáció kezd felnôni. Az máregy másik kérdés, hogy elég változónakmondható a szakmai hozzáállás és a tapasz-talat. Rossz kifejezéssel élve, mondhatnámazt is, hogy hígult a szakma, persze ez azértnem teljesen igaz, mert az élet minden terü-letén megfigyelhetô ez a hígulás, hiszen mamár nemcsak azok kezdenek egy adott hiva-táshoz, akik annak fanatikus szerelmesei,hanem azok is, akik egy könnyebb megélhe-tés reményét látják benne. Utóbbiaknak az-tán a nagy többsége természetesen kiesik aszelektálódás folytán, de több lehetôség jut-na az igazán elszántaknak és jobb szakem-berek a szakmának, ha ez a képzés elindul-na.❚ Kialakult-e benned valamiféle összeg-zése az eltelt évtizedeknek, amit ebbena szakmában töltöttél el?Talán csak annyi, hogy az én, illetve a mi pél-dánk is azt bizonyítja, hogy igenis lehet ésérdemes egy vállalkozást lépésrôl lépésreépítgetni, ugyan hosszú, szívós és kitartómunka kell hozzá, de az eredményeket így isel lehet érni.

Andrásik Remo(Hangfoglalás Magazin

2008. április–május)

4

61

Könyvismertetés

Ez a mû a leg-nagyszerûbb éslegösszetettebbszínpadi mûfaj,az opera átfogóés árnyalt bemu-tatására vállalko-zik. Az operák is-mertetésénél érin-ti a keletkezés tör-ténetét és körül-ményeit, megvilá-gítja a zenetörténe-ti újításokat, jelleg-zetességeket. Meg-említ jelentôs elô-adásokat, és bemu-tatja a híres alkotókat, elôadómûvészeket.Nem feledkezik meg egyetlen fontos részlet-rôl sem, a karaktertôl kezdve a jelenet-elô-adás részleteiig. A legendás elôadások jel-mezeit, díszleteit és a népszerû dallamokkottarészleteit is közli.

Az operajátszás már négyszáz éve az eu-rópai kultúra része. Ez a kötet a színház- észenekedvelôk újabb nemzedékeinek segítmegismerni, megszeretni az operát. Az olva-só minden fontos tudnivalót megtalál akönyvben. Százharminc zeneszerzô többmint háromszáz operájának részletes leírá-sát. Nemzetközi szakírók érdekes írásait, azegyes mûvek keletkezéstörténetérôl és a be-mutatók nehézségeirôl.

A kötetben található több mint 1500 képaz opera összmûvészeti mûfaját mutatja be.Számos, máshol még soha nem közölt il-lusztráció, szerepfotó, énekesportré, soknemzetközi hírû társulat elôadásairól készültfénykép illusztrálja a kötetet. A gazdag kép-anyagban jelmez- és díszlettervek és azokszínpadi fotói is megtalálhatók. Több kotta-részlet és egyéb dokumentum ad eleven ké-pet errôl az összetett mûvészeti ágról.

A kötet többrétegû, akár egy partitúra.Az elsô, ami az olvasó érdeklôdését azonnalfelkelti, a gazdag képanyag. Az opera cso-dálatos látványvilágának bemutatásához aKölni Egyetem Színháztudományi Gyûjte-ményének állományából válogatták a kötet-ben szereplô képek nagy részét, elsôsorbana Grafikai és Fotográfiai Gyûjteménybôl.

A szöveg négy évszázad operaszerzôitmutatja be ábécésorrendben a legjellem-zôbb mûveiken keresztül. Az operák birodal-ma szinte beláthatatlanul hatalmas. A nagyoperaházak 50-60 mûbôl álló alaprepertoár-

jához legalább mégegyszer ennyi alkal-manként játszott mûtársul. Ehhez kellhozzáadni a kisebboperaházak, szám-talan fesztivál és ün-nepi játék mûsorait,valamint az opera-filmeket, televízióselôadásokat, vi-deo-, CD- és DVD-kínálatot. Így a be-mutatható és akötetben tárgyal-ható operák szá-

ma már talán az ezret is elérné, ezértválogatni kényszerültek a szerkesztôk, és anemzetközileg elfogadott operarepertoármellett bemutatnak néhány, a színházi gya-korlatban már feledésbe merült ritkaságot,valamint a XX. század operatermésének né-hány darabját.

Az eredeti német kiadást (Tanden VerlagGmbH. 2005.), a magyar változatban az újmagyar opera jelentôségének megfelelôen,külön fejezettel bôvítették. Így a magyaroperajátszásról, jelentôs magyar zeneszer-zôkrôl és mûveikrôl is kap információt az ol-vasó.

A vaskos kötetet a rengeteg kép, közöt-tük 461 színpadfotó, 215 díszlet- és 72 jel-mezterv, illusztrálja. Lehetetlen mindezek is-mertetése, de néhány érdekességre szeret-ném felhívni az olvasó figyelmét.

Mozart A varázsfuvola címû operájának1965/66-os New York-i Metropolitan Opera-ház-bemutatójához Marc Chagall díszletter-veit, Wagner Walkür címû zenedrámájánakmüncheni Staatsoper 1923-as elôadásáhozAdolphe Appia által készített díszlettervetláthatjuk.

A magyar vonatkozású érdekességek kö-zül érdemes megemlíteni: Moholy-NagyLászló díszlettervét, amelyet Offenbach Hoff-mann meséi címû operájához tervezett(Staatsoper am Platz der Republik, Berlin,1929), valamint Goldmark Károly Sába király-nôje címû operájának 1875-ös bécsi elôadá-sához Carlo Brioschi által tervezett díszletét.

A Magyar Királyi Operaház bemutatói kö-zül Kodály Zoltán Háry János címû dalmûvé-nek, 1926-os ôsbemutatójához Oláh Gusz-táv díszletterve és a Magyar Állami Opera-ház 1952-es elôadásához Márk Tivadar jel-mezterve szerepel a kötetben, valamint For-

ray Gábor díszletterve, Petrovics Emil Bûn ésbûnhôdés címû operájának 1969-es bemu-tatójához.

Külön érdekességet jelentenek a színház-épületekrôl készült fotók, metszetek vagytervrajzok, amelyek szerepelnek a kötetben.Például: Eszterháza (ma Fertôd) hercegi opera-ház 1784 alap- és homlokzati tervrajza, és azelsô magyar (1840) Nemzeti Színház belsejérôlkészült rajz.

A külföldi színházak közül látható a firen-zei Uffizi színházterme (1617), vicenzai TeatroOlimpico színpada (1584) a velencei Teatrodei SS. Giovanni e Paoló rajza (1654) a pármaiTeatro Farnese alaprajza (1618) a nápolyi Te-atro San Carlo (1737) külsô képe, a milánóiTeatro ala Scala (1891) belseje, valamint aGran Teatro La Fenice, Velence litográfiai áb-rázolása (1837) és egy 1984-ben készült légifelvétel a veronai Arénáról. Nem csak olaszoperaházak szerepelnek az operakönyvben,láthatjuk a versailles-i kastély színháztermé-nek metszetét (1741), a bécsi Burgtheatertegy 1820-as rézmetszeten. A szentpéterváriNagy Színház 1830-as rajzát, a moszkvaiNagy Színház − az elsô „Bolsoj” − 1856-osrajzát. A londoni Dorset Gardens Theatrehomlokzatának XIX. századi rézkarcát, a Hay-market Theatre 1780-as metszetét, a párizsiOpera épületének és fôlépcsôjének fotóját(1878). Megtaláljuk a kötetben a drezdaiSemper Opera látképét, alaprajzát (1841) és adrotningholmi kastélyszínház színpadtervét(1766). Nézôtéri fotót, külsô metszetet, a ze-nekari árok képét a bayreuthi Festspielhaus-ból (1882), valamint a New York-i Metropoli-tan Opera nézôterének fotóját.

A színházépületeken kívül különösen ér-dekes egy színpadi mechanika tervrajza az1650-es évekbôl.

A kötetet függelék egészíti ki, amelybentöbbek között: „mûvek jegyzéke”, „zeneialapfogalmak” minilexikon, „ôsbemutatókjegyzéke”, „névmutató”, „tárgymutató”„kották jegyzéke” valamint „képek forrás-jegyzéke” szerepel.

A világos szerkesztésû, sok száz illusztrá-cióval ellátott „Opera” nélkülözhetetlen ké-zikönyv. Könnyen olvasható, lapozgatásracsábító szép kötet. Nem csak a zenés szín-ház mûvészeinek és dolgozóinak, de a nagy-közönségnek is élményt nyújtó olvasmány.

Kárpáti Imre

(Batta András: Opera. Vince Kiadó, 2006.928 oldal 12 000 Ft)

Batta András: OperaZeneszerzôk, mûvek, elôadómûvészek

62

STAGE Technology for Performing ArtsHungarian Society for Theatre Technology

SCENI-TECH 2008 IN THE NATIONAL THEATRE IN GYÔR (by Gyula ASZTALOS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Multifunctionality, transformation…

CULTURAL CENTRE IN NYÍRBÁTOR (by István KISS–Iván SZABÓ-JILEK–Mihály VARGA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5How does work the multipurpose Cultural Centre, erected in 2006 with flexible room formations?

VARIABLE SEATING SYSTEMS (by Iván SZABÓ-JILEK) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Halls able to serve versatile functionalities and events are more and more popular. They should be able to be rearranged quickly and

simply – this is the key of their usability. The most complex job is to turn rising seat rows into plain floor.

THE BUDAPEST OPERA BALL OR A MULTIFUNCTIONAL OPERA HOUSE (by Miklós BORSA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13How can be a representative and richly decorated building made appropriate for organising balls and other events?

KODÁLY ZOLTÁN CULTURAL CENTRE IN NYÍREGYHÁZA (by Géza BALOGH) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16The new multifunctional event hall of the Nyíregyháza College was completed 2007. The building, housing 1000-1200 persons, has

been designed for theatre performances, openings of academic years, diploma granting celebrations and other events.

Training…

SCENERY STUDIES IN THE NATIONAL THEATRE (by Imre KÁRPÁTI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21Exhibition of students of the University of Fine Arts, Department of Scenography in the National Theatre in Budapest.

Sound in Theatre…

SOUND’S COLOURS (by András MESTER-LOVAS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Learn the internal intimate nature of sound to be able to handle it aesthetically and in the optimum way in theatres and concert halls.

Followspot…

APPROXIMATE MEASUREMENT OF PROFILE PROJECTORS: DATA OF MOST POPULAR BASIC MODELS –

PART II (by Sándor BÖRÖCZ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25Having demonstrated the measurement method, we publish the measurement data of the most popular profile spots of medium

performance in Hungary.

A CONTRIBUTION TO APPROXIMATE MEASUREMENT OF PROFILE PROJECTORS (by Ottó SIMON) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Technical Novelties…

LOOKING AROUND (by Gergely SZENTMÁRTONI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Sound Reservation…

WHEN TECHNOLOGY NEEDS TRANSPORT… (by Gergely SZENTMÁRTONI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

SYSTEM PROCESSORS – PROCESSOR SYSTEMS (by Gergely SZENTMÁRTONI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

Acoustics…

NEW MINIRATOR AND ACOUSTILYSER FROM NTI (by Dr. Géza BALOGH) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40Portable devices of NTI Minstrument

Multifunctional Sound Systems…

COLLEGIUM HUNGARICUM – NEW SOUND SYSTEM IN BERLIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44The Hungarian Institute, founded 1924, moved into a new building after 62 years. The sound system serving a great versatility of

events was installed subsequently.

Stage Lighting…

INSIGHT INTO THE EXHIBITION IN FRANKFURT (by Péter KISS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

Theatre Management…

MANAGING A THEATRE (by Dr. Sándor VENCZEL) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Key managerial jobs in a theatre operated efficiently.

From History of the Hungarian Scenography…

A HAPPY MAN – COSTUME DESIGNER TIVADAR MÁRK WAS BORN 100 YEARS AGO (by Olga SOMORJAI) . . . . . . . . . . . . . 55

Book…

ANDRÁS BATTA: OPERA (by Imre KÁRPÁTI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

Documents

IV. évfolyam 2. szám 2008. június 790 Ftmsztsz.hu/wp-content/uploads/2019/03/Szinpad_2008_junius.pdf2007-ben készült el a Nyíregyházi Fôiskola új, többcélú, 1000-1200 fô