IV./4. Szorongás tüneteinek pszichoterápiás kezelése · pszichoterápia akkor lehetséges, ha a betegnek megvannak a saját erőforrásai arra, hogy legyőzze a betegségét

IV./4. Szorongás tüneteinek pszichoterápiás kezeléseA szorongásos tünetektől szenvedő személy kezelésének az alapját a biztonságot nyújtó,elfogadó légkörű terápiás kapcsolat kialakítása adja. Az orvosi munka során gyakrantalálkozunk szorongásos zavarban szenvedő személyekkel. Az orvosi kezelés soránszámos szorongást provokáló helyzet van. A szorongásos zavarban szenvedő személyekkezelésének néhány alaptechnikáját is bemutatjuk.A következő videókon egy szorongásos zavarban szenvedő páciens pszichoterápiáskezelését mutatjuk be.

IV./4.1. A szorongásos tünetek megbeszélése, kognitívkonceptualizálása, szorongáskeltő kogníciók megkérdőjelezése

IV./4.1.1. A kognitív átstrukturálás edukatív szakasza

A szorongásos rohamok, a pánikroham kezelésének első szakaszában a testi szenzációkszorongásgerjesztő téves értékelését igyekszünk felismertetni, elmagyarázzuk apánikrosszullét valójában természetesnek tekinthető válaszreakciók eredménye.

A pánik tünetekkel járó szorongásos zavarokban nagyon sokat segít a páciensnek, hasikerül megértenie, hogy a panaszai nem egy súlyos és halálhoz vezető testi betegségnekaz előjelei, hanem a pánik roham tünetei, amely nem veszélyezteti az életét, éspszichoterápiásan és/vagy gyógyszeresen kezelhető.

Nézze meg avideót!

A mellékelt videón kiderül a kezdeti tünet felméréséből, hogy a páciens pánikrohamaimiatt ismételten orvosokhoz, kórházakba, szívspecialistákhoz került, és nemtájékoztatták megfelelően, hogy mi a baja. Nem nyugtatta meg, hogy nincs semmi testibaja, mert az erős kín, amivel egy pánikroham jár, számára azt jelentette, hogy súlyosbetegsége van, csak az adott orvosok nem tudták azt azonosítani.(A panaszok feltárása.)

IV./4.1.2. A pánikgerjesztő kognitív folyamatok és mechanizmusokfeltárása.

Példákkal illusztráljuk, hogy mennyire meghatározzák a kiváltó helyzetre adott érzelmireakciókat az értelmezések. A betegek a pánikrosszullétet gyakran külsőkörülményekhez kötik, ezekhez a helyzetekhez kapcsolódnak az automatikus negatívértelmezések. Ezek gyakran nem is tudatosulnak, csak a szorongás érzése marad meg.Egyik fontos eleme a terápiának a beteg azon készségének fejlesztése, hogy ezeket agondolatokat észrevegye, felismerje. Segíthetjük azzal a kérdéssel, hogy „Milyengondolat suhant át az agyán abban a pillanatban?”


A pánik roham kezelésének fontos része a beteg felvilágosítása a rosszulléttermészetéről. A rohamok súlyossága már csupán attól enyhül, ha a beteg rájön, hogynem halálos betegsége van, hanem „csak” pánikrohama.

(A pánik megértésének hatása.)

IV./4.1.3. Generalizált szorongás tüneteinek kognitívkonceptualizálása

A pánik roham mellett a generalizált szorongásra jellemző félelem teli várakozással járóaggodalmaskodó gondolatokról is beszámol a páciens. A generalizált szorongáshátterében a kognitív terápia felfogása szerint a környezetből érkező információk torzultfeldolgozása áll, mely az események negatív jellegzetességeire fókuszált szelektívfigyelem következménye.

A terapeuta segít a pácienst elárasztó állapotot részeire bontani, a részeket megnevezni,és az esetkonceptualizációs lap segítségével a későbbi beavatkozásokat előkészíteni.


A szorongásos élményt az alábbi részekre bontják:

tüneteket kiváltó események (barátjára gondol),

eseményeket értékelő automatikus gondolatok (biztos autóbaleset érte),

érzelmi reakciókat (aggodalmaskodás, palpitáció),

biztonsági viselkedést (felhívja a barátot).

A panaszok hátterében álló kognitív séma is feltárul, illetve a tünet életenátívelő jellege

és a gyermekkori gyakori rettegés emléke attól, hogy a fontos kötődésiszemélyek (a szülők) felbukkanása teljesen kiszámíthatatlan volt. Mind a pánikzavar, mind a generalizált szorongás gyakori témája a rettegés a szeparációtól,azaz hogy a biztonságot nyújtó kötődési személy (szülő, partner) nemhozzáférhető. (Szorongás konceptualizációja. - Aggodalom a barát halálamiatt.)

1. ábra: A 3 oszlopos táblázat. - Barát balesete miatti aggódás.

IV./4.1.4. A tüneteket enyhítő és súlyosbító körülmények feltárása

A kezelés korai lépése, hogy segítünk összeszedni a betegnek, hogy milyen módon tudtamagától csökkenteni a szorongás súlyosságát, vagy elkerülni a bekövetkeztét. Apszichoterápia akkor lehetséges, ha a betegnek megvannak a saját erőforrásai arra, hogylegyőzze a betegségét.

A beteg által alkalmazott tünetcsökkentő módszerek közül négyet sikerült azonosítani:


Figyelem elterelése a testi tünetekről

Kapcsolatteremtés

Tünetek kognitív átértékelése

Információ gyűjtése a betegségről

4. videó: Tüneteket enyhítő, súlyosbító körülmények.

IV./4.1.5. Logikai hibák feltárása, katasztrofizálás

A logikai hibák olyan kognitív mechanizmusok, amelyek a gondolkozás, emlékezés,érzékelés, tervezés során a dolgok negatív, fenyegető aspektusát emelik ki, és ez általnegatív irányba torzítják az élményeket.

2. melléklet: Logikai hibák.

Pánik roham kialakulásában fontos szerepet játszik a katasztrofizálás jelensége.Katasztrofizálásnak nevezzük azt, amikor egy jelenséget egy szörnyű katasztrófaelőjelének tartunk. A pánik roham esetében, ha a beteg észleli, hogy a testében valamimásképp működik (hevesen ver a szíve, nehezebben vesz levegőt, szúr a mellkasa, fáj afeje, zsibbad, stb.) azt egy halálos betegség előjelének tekinti. Ettől halálfélelme lesz ésaz további szorongáshoz, és további testi tünetek észleléséhez vezet. Ha sikerül a testiváltozások katasztrofizáló értékelését megváltoztatni, akkor a későbbiekben aszorongásból nem alakul ki pánikroham. A pánik kognitív kezelésének egyik technikája,a katasztrofizáló gondolatok megkérdőjelezése. A felmérés alatt az alkalmazandótechnikát bemutatjuk, és megvizsgáljuk, hogy a beteg, hogy reagál rá. (Katasztrofizálásfelmérése átértékelése.)

2. ábra: A 7 oszlopos táblázat. Pánik tünetek - katasztrofizálás.

IV./4.1.6. Tünetnormalizáció pszichoedukáció segítségével

A pánik zavar kezelésének egyik fontos eleme a pszichoedukáció, ami ez esetben annyitjelent, hogy tájékoztatjuk a beteget, hogy a katasztrófa előjeleként megélt tudatosult testiműködés, az a szervezet normál működéséhez tartozik. A mellékelt videón bemutatjukezt a technikát, amit a szomatikus szenzációk normalizálásának nevezünk.


A pánik roham kialakulásában fontos szerepet játszik az, hogy a beteg fokozottan figyelia testi működéseit és a normál működésnek is katasztrofizáló jelentést tulajdonít. Aszervezet működésének legtöbb folyamata (izomműködés, légzés, szívműködés,emésztés, stb.) automatikusan zajlik, és nincs szükség a tudatosításukra. Fizikaimegterhelésre, vagy érzelmi állapotokban a szervek működése tudatosulhat. A tudatosulttesti működést normál esetben nem látjuk el katasztrofizáló jelentéssel, így nem okoznakszorongást. (Figyelemirányítás szomatikus szenzációk normalizálása)

IV./4.1.7. Pánik rohamot indukáló érzelmek azonosítása


A szorongásos probléma kognitív konceptualizálása során több helyzet átbeszélésefolyik, amely a pánik zavar beindításához vezethet. A videón bemutatott esetben a pánikroham beindulásának tágabb kontextusát próbáljuk feltárni. Ha egyedül van a beteg,aktiválódik a kötődési rendszere és riasztja, hogy veszély van. A szeparációs szorongásaz ő esetében a hírekből megismert brutális gyilkosságok felidézésével nyer konkrétértelmet. Közben a terapeuta a traumák felmérésével kizárja a tünetek poszttraumáseredetét. Azok a fantáziák, amelyekben ő egy gyilkosság áldozatává válik, erős félelmetvált ki benne, amely testi tünetekkel jár, és ezek katasztrofizáló értelmezése indítja be apánik rohamot. A páciensnek sokat segít, ha megérti, hogy a pánik roham nem asemmiből tör elő, hanem egy érzés előzi meg, amely testi tünetekkel jár. (Érzés testitünetekkel gyilkosos fantáziák)

IV./4.1.8. Logikai hibák feltárása, érzelmi érvelés, figyelemelterelés

Mi az érzelmiérvelés?

Érzelmi érvelés:

A személy erős „érzései” alapján vél igaznak valamit (aktuálisan hisz benne), ésleértékeli, vagy nem veszi figyelembe az ellenkezőjét igazoló tényeket. Érzelmi érvelésfelismerése és megkérdőjelezése segít a szorongás tüneteinek enyhítésében. A videorészletben a terapeuta felméri, hogyan tudja a páciens a negatív automatikus gondolatokmegkérdőjelezésének technikáját alkalmazni. Az egyik tipikus logikai hibát képes apáciens azonosítani és megkérdőjelezni. a helyzetből – figyelemelterelő technika


A figyelem elterelése a szorongást keltő gondolatokról és a szorongást keltő helyzetelhagyása is enyhíti a szorongás tüneteit. A páciens kimegy az utcára, és ez által kikerüla fantáziái hatása alól. (Érzelmi érvelés – kilépés a helyzetből.)

IV./4.1.9. A szorongásos állapotok hátterében álló kötődésiproblémák

Az egyik alap ösztöne a kötődési ösztön. A csecsemő túlélése azon múlik, hogy akötődési személy (anya, más gondozó) a közelében van-e. A kötődési személyeltávolodásakor a csecsemőben vészreakció alakul ki, heves szorongással,félelemérzéssel. A kötődési személy visszatérése a félelemreakció enyhülésével, teljesmegnyugvással jár. Felnőtt korban is, ha bajba vagyunk, a hozzánk közelálló személyekjelenléte megnyugtatóan hat ránk.

Szorongásos zavarban szenvedő személyekre jellemző, hogy a kötődési személyjelenlétében a szorongásos tünetek enyhülnek, a pánik rohamok nem alakulnak ki.


Erős szorongás esetén a kötődési rendszer aktiválódik, és az egyén kötődési személykeresésébe kezd. Kapcsolatfelvétel a kötődési személlyel enyhíti a szorongás érzését.(Egyedül van rosszul) (Egyedüllét Kontrolvesztés)

IV./4.1.10. Esetkonceptualizáció


A kezelés fontos része, hogy a beteg számára világossá váljon, hogy a külső és belsőesemények, az eseményeket értékelő negatív gondolatok, az érzelmi és testi reakciók,valamint a biztonsági és megküzdési viselkedéses válaszok milyen összefüggésbenállnak egymással. Ezen jelenségek összegzését és ábrázolásukat egy folyamatmodellbenesetkonceptualizációnak nevezzük. Az esetkonceptualizáció megfelelő eszköz a terápiásszövetség fokozására. Az esetkonceptualizáció során kiderül, ha a terapeuta félre értettvalamit, és a beteggel közösen tudják pontosítani a betegben lezajló folyamatokat. Azesetkonceptualizáció segít a betegnek megérteni az őt elársztó tünetek kialakulását és a



háttérben lezajló folyamatokat. Az egyes pszichoterápiás beavatkozások értelmét azesetkonceptualizáción keresztül könnyen érthetővé tudjuk tenni.

(Esetkonceptualizáció)

Az ördögi kör mechanizmusának bemutatása: A testi szenzációk katasztrofizálóértékelésének hatására fokozódó szorongás további testi szenzációkat okoz, amelyekkatasztrofizáló értékelése tovább fokozza a szorongást.

(Karzsibbadás_Konceptualizációja_Ördögi kör.)

A megküzdési mechanizmus feltárása fontos része az esetkonceptualizációnak.

(Gyilkosos félelem Konceptualizációja Páciens megküzdési mechanizmusainakösszegzése.)

IV./4.1.11. A diszfunkcionális feltevések és negatív gondolatokkorrekciója, kognitív napló, házi-feladat adása


Egyik kognitív terápiás lehetőség a naplóírás, melyekben a páciens a rosszulléteitelemzi. Fontos, hogy belássa, a külső, vagy belső élmények hatására benne kialakultnegatív értelmezés a lehetséges hipotéziseknek csak egyetlen egy változata. Arra kellrávezetnünk, hogy még számos más értelmezés is létezik. Ezeket oszlopokba írja le, ezaz un. „többoszlopos” technika, amit Aaron Beck írt le 1976-ban. (Házi feladat adásakognitív napló)

IV./4.1.12. Házi feladat megbeszélése, és a kognitív sémákazonosítása

A többoszlopos módszerrel gyűjtött szorongás naplóban a negatív automatikusgondolatok többnyire különféle témák köré szerveződnek. A kognitív modell feltevéseszerint ezen témák hátterében kognitív sémák állnak. A kognitív sémák jellegzetessége,hogy különféle élethelyzetekben aktiválódva az adott jelenség értelmezését erősentorzítják.

A terápia fontos része a kognitív sémák azonosítása és megnevezése. A kognitív sémákmegnevezése után a következő feladat, hogy a beteg képes legyen felismerni, amikoregy séma aktiválódik. A felismert séma aktiválódásakor, képes legyen megkérdőjelezni anegatív automatikus gondolataikat.


A másik cél, hogy több alternatív, adaptív kognitív sémát erősítsünk meg, ezáltalelősegítve a helyzetek reálisabb megítélését. (Házi feladat megbeszélés kognitívsémák.)

IV./4.2. A szorongás testi tünetei feletti kontroll visszaszerzése

A szorongás I. táblázatban bemutatott testi tünetei feletti kontroll visszaszerzéséneknégy technikáját mutatjuk be.

1. táblázat: Szorongás testi tünetei.

Pszichoedukáció, azaz a testi tünetekre vonatkozó tájékoztatás. Ennek célja,hogy a szorongással járó fiziológiai változásokat normalizáljuk. A betegekszámára, már az megnyugtató érzés, hogy az orvos tud ezekről a tünetekről. Haaz is kiderül a beteg számára, hogy ezek általános, emberi jelenségek, és sokmás ember is átéli ezeket, csökkenti a beteg azon érzését, hogy egyedül van avilágon egy furcsa betegséggel. Nagy megkönnyebbülést jelent számukra, haelmondjuk, hogy a szorongás okozta fiziológiai változások normál testiműködés részei és nem valamilyen súlyos betegség előjelei.

Autogén tréning, progresszív relaxáció, melynek célja a szorongással járófiziológiai változások enyhítése, ellazult, nyugodt fiziológiai állapot létrehozása.

Légzéskontroll, sok esetben a pánikroham kialakulásában fontos szerepet játszóhiperventilláció kontrollálására szolgáló technika. Az autogén tréning része alégzéskontroll, azonban, akiknél a hiperventilláció komoly szerepet játszik,külön kell gyakorolni a légzéskontrollt.

Biztonságos hely imagináció, olyan kognitív készség kialakítása, amellyel abiztonság érzését megtanulják a betegek magukban előidézni.

IV./4.2.1. Az autogén tréning

J. H. Schultz által kidolgozott módszer, amit 1932-ben publikált először. Mint nevébenis benne van, saját magunk által végzett rendszeres gyakorlás, mely során a koncentratívönellazítással, önmagunkra irányuló passzív figyelemmel érjük el a teljes pszichés ésszomatikus ellazultságot. A rendszeres gyakorlás eredménye az „organizmikusátkapcsolás” nyugalmi tónusra, mely azt jelenti, hogy, hogy a gyakorlottság birtokábanszervi és pszichés működéseinket szabályozni, uralni tudjuk aktuális szándékainknak,céljainknak megfelelően.

Az autogén tréning alapfokát 6 gyakorlat képezi:

1.) Izomzat ellazítása.

2.) A melegségérzés a bőrben, az érrendszer ellazításának gyakorlata

3.) A szív gyakorlata

4.) A légzés gyakorlata

5.) A has felmelegítése, a gasztro-intesztinális rendszer kiegyensúlyozása

6.) Homlok hűvösségének gyakorlata

Az autogén tréning a szorongásos zavarokban igen hasznos módszer, mivel az első 5gyakorlat által megcélzott rendszerben, pontosan a szorongás jellegzetes szomatikusvelejáróival ellentétes hatást sikerül elérni, és ez által sikerül enyhíteni, vagymegszüntetni a szorongás vegetatív komponensét.

Mielőtt elkezdjük megtanítani az autogén tréning gyakorlatát a páciensnek érdemes

elmagyarázni a módszer lényegét és a kapcsolatát a szorongás problémájához.

IV./4.2.1.1. A terápiás szövetség megalapozása pszichoedukációval


A megfelelő terápiás szövetség kialakítása fokozza a terápiás beavatkozás hatékonyságátés a páciens együttműködését. A terápiás szövetséget leginkább három tényezőhatározza meg: egyetértés a terápia céljaiban, a páciens és a terapeuta feladataiban, és ameleg, elfogadó kapcsolat. Minden egyes új technika bevezetésekor világossá kell tennia beteg számára, hogy a közösen kitűzött célhoz (ez esetben a pánikrohamkontrollálása), hogyan kapcsolódik az a technika (autogén tréning, relaxáció), és amitmajd együtt csinálnak, az mi módon vezet a probléma enyhítéséhez. Az autogén tréningesetében az autogén tréning egyes feladatai és a szorongás tünetei közötti kapcsolatotvilágossá kell tenni a beteg számára, hogy megértse, hogyan vezetnek el az egyesfeladatok, a szorongás testi tüneteinek az enyhítéséhez. (Relaxáció bevezetése)

IV./4.2.1.1.1. Szorongás izomrendszerre tett hatásánakfelmérése,pszichoedukáció.


Az izomtónus fokozódás egy egyik legjellegzetesebb velejárója a szorongásnak. Azizomtónus fokozódás és a szorongás és feszültség közötti szoros kapcsolat már a szavakszintjén is megmutatkozik (szorítás és feszítés igékből képzett szavak). A veszélypszichés élménye hatására létrejön a szorongás, melynek része az izomfeszülés.Azonban az izom ellazítása visszahat a pszichés állapora, és csökkenti a szorongásélmény súlyosságát.

(Relaxáció-izomfeszítés edukáció_élménygyakorlat.)

IV./4.2.1.1.2. Szorongás bőr erekre, izzadásra tett hatásánakfelmérése, pszichoedukációja


A végtagok hűvössége és nyirkossága gyakori tünetei a szorongásnak. Fontos a tünetekmegbeszélésekor arra ügyelni, hogy az aggodalmaskodó, szorongó betegben neébresszünk újabb szorongást a tünetek azonosítása során.

(Relaxáció- edukáció bőr, hűvös kéz, normalizáció.)

IV./4.2.1.1.3. Szorongás légzésre tett hatásának felmérése,pszichoedukációja


A szorongáskor fellépő nehézlégzés, gombóc érzés a torokban és a fulladás érzésmegszüntetésére kompenzáló stratégiaként alkalmazott hiperventilláció felmérésesegíthet a jelenségek normalizálásában. ( Relaxáció-légzés edukáció)

4. ábra: Hiperventilláció pánik.

IV./4.2.1.1.4. Szorongás keringésre tett hatásának felmérése,pszichoedukációja


A tachikardia, palpitáció, és más szívtáji, mellkasi kellemetlen érzések megfelelőkeretbe helyezése, a kognitív technikák folytatása, mivel e tüneteknek normalizálójelentést adunk a beteg által alkalmazott katasztrofizáló értelmezés helyett.

(Relaxáció-szívverés edukáció)

IV./4.2.1.1.5. Szorongás gasztrointesztinális tüneteinek felmérése,pszichoedukációja




A gasztrointesztinális panaszok azonosítása segít a betegnek a hasi tüneteknormalizálásában.

(Relaxáció-has edukáció)

IV./4.2.1.2. Autogén tréning bemutatása

Miután felmértük a szorongás azon testi tüneteit, amelyek enyhítését célozza az autogéntréning, bemutatjuk a gyakorlatot. Az autogén trénin szövegét mellékeljük az Autogéntréning mellékletben.

(Relaxáció alapelvei és a szorongás kapcsolata edukáció)

5. melléklet: Autogén tréning

IV./4.2.1.2.1. Az izomrendszer ellazítása

Az izomrendszer akaratlagos kontrollunk alatt áll, ezért ezt a feladatot viszonylagkönnyen el tudják sajátítani. Néhány betegnél a passzív ellazítás nem megy elsőre. Ilyenesetben javasolt az izommegfeszítéssel kontrasztba állítani az ellazulást. Ez a technikasegít élményszinten megértetni a betegekkel, milyen élmény a passzív ellazítás.(Relaxáció első szakasza: izomlazítás)

IV./4.2.1.2.1.1. Az izomrendszer ellazítása. Progresszív relaxáció

A progresszív relaxáció módszere az autogén tréningben használt izomlazításostechnikát tartalmazza, azonban aktív ellazítási technika. Főleg olyan páciensek esetébenjavasolt, kik számára a passzív ellazítás nehezen megy. Arra az elképzelésre alapul, hogyha a feszültség izomfeszüléssel jár, akkor az izom ellazítás a lelki feszültségcsökkenésével fog járni. Célja, hogy a pszichomotoros lánc motoros végének, azizomzatnak az áthangolásával érje el a pszichés nyugalmi állapotot.

A mellékletben megtalálható a tréning részletes leírása.

1. melléklet: Izomlazító tréning.

IV./4.2.1.2.2. A melegségérzés, az érrendszer ellazításának gyakorlata

Az erek izomzatának összehúzása-ellazítása nem tartozik akaratunk befolyása alá. Abőrereink gyorsan reagálnak érzelmi behatásokra: pl. szégyennek járó elpirulás,félelemmel járó lehűlése a végtagoknak. Kellemes, nyugodt, ellazult állapotunkban abőrünk többnyire meleg, mivel a bőr erek fala ellazult, a keringés fokozódott. Agyakorlat célja, hogy a bőr erekben is a szorongással ellentétes állapotot hozzunk létre.Az elsajátítás mechanizmusa, arra a jelenségre épül, hogy a bőr felmelegedésénekelképzelésével, és a kiejtett mondatokkal el tudjuk érni a bőr erek kitágulását. Az izmokellazulásával reflektórikusan is csökken az értónus a kisartériákban, a bőrkapillárisokban, és az erek kitágulásával nő a hő érzés.

(Relaxáció második szakasza: bőrmelegítés)

IV./4.2.1.2.3. Légzés, keringés, hasi szervek gyakorlatai

A légzés megfigyelése és szabályozása fontos része a szorongásos állapotkontrolálásának. Az autogén tréning során az izomlazítás és a bőrmelegítés után a légzéstöbbnyire nyugodttá válik.

A szívverés megfigyelése és érzékelése tovább fejleszti a test tudatosságot. A palpitációérzés pánik betegeknél provokálhatja a pánik roham beindulását. Így a szívverésreirányított figyelem tünetprovokáló technika lehet.

A has felmelegítése gyakorlat célja a zsigeri izmok és az erek ellazulása, normotóniája.A szorongás hasra és gyomorszáj magasságába lokalizált tüneteit jelentősen enyhíti ahasfelmelegítés gyakorlata.

(Relaxáció harmadik, negyedik és ötödik szakasza: légzés, szívverés, has. Szenzorosfigyelem mint tünetprovokálás.)

IV./4.2.1.2.3.1. Légzéskontrol technikája

A légzéskontroll technika hatékonysága azzal függ össze, hogy a rohammal járóhiperventilláció hipokapniához vezet, ami rontja a pánik rosszullét tüneteit. A beteggelaz egyenletes, normális tempójú légzést gyakoroltatjuk, ezzel arra tréningezzük, hogymegtanulja kontrollálni a hiperventillációt a pánik roham alatt.

2. melléklet: A légzés kontrol. 4. ábra: Hiperventilláció; pánik.

IV./4.2.1.2.4. Biztonságos hely imagináció

Az imagináció módszerének lényege, hogy a pácienst hozzásegítjük egy érzelmi állapotelőidézéséhez. Az imaginációs gyakorlat elsajátítása által, képessé válik arra, hogyakaratlagosan létre tudjon hozni magában egy a szorongással összeegyeztethetetlenérzést. Amennyiben megtapasztalja, hogy a saját elméjének az irányításával ki tudalakítani magában egy biztonságosság érzést, rátérhetünk annak tárgyalására, hogy aveszély érzését is saját elméje hozza létre. Így megnyílik előtte az a lehetőség, hogy aveszély érzéséből átváltson a biztonság érzésébe.

Az imagináció során egy biztonságos hely felidézésére kérjük a pácienst. Az egyiklegfontosabb alapelv, hogy az imagináció létrehozásához a lehető legkevesebb utasítástadjuk. Azt szeretnénk, hogy az elképzelt jelenetek teljes mértékben a páciens sajátjailegyenek. A terapeuta ne sugalmazzon, és lehetőleg ne adjon iránymutatást.


Célunk a páciens élményeinek pontos megragadása, a terapeuta saját elképzeléseinek ésfeltételezéseinek ráhatása nélkül. Általában a következő instrukciót használjuk: „Mostcsukja be a szemét, és idézzen fel képzeletben egy biztonságos helyet. Ne akarattalkeresse meg a képet. Hagyja, hogy magától megjelenjen, és mondja el nekem mit lát.”Megkérjük a pácienst, hogy a jelenetet hangosan, jelen időben, és egyes szám elsőszemélyben írja le, mintha ebben a pillanatban történne meg. Arra buzdítjuk, hogy azimagináció megalkotásakor képeket használjon, szavak vagy gondolatok helyett: „Azimagináció felidézése nem olyan, mint a gondolkodás vagy a szabad asszociáció, ahol isegy gondolat további gondolatokat vonz magához. Az imagináció felidézése inkábbolyan, mintha egy filmet nézne. Azonban ennél többet jelent. Azt szeretném, hogy élje isát – váljon a film szereplőjévé és legyen részese a kialakuló eseményeknek.” Segítünkkidolgozni az elképzelt jelenetet, így a képek megelevenednek, és a páciens bevonódik aképzeletbeli eseménybe.

A terapeuta kérdésekkel segít: „El tudja mondani mit lát?”; „Meg tudja mondani, hogymilyen hangokat hall?”; „Látja önmagát a jelenetben? Milyen kifejezést lát a sajátarcán?” Amikor a kép kirajzolódik, akkor a terapeuta segítségével feltárják a jelenetbenszereplő összes karakter gondolatait és érzéseit. Megjelenik a páciens az imaginációban?Milyen érzései és gondolatai vannak a páciensnek? A testének melyik részében jelennekmeg ezek az érzelmek? Milyen cselekvési késztetései vannak? Jelen vannak másszemélyek is az imaginációban? Ezek a személyek mit gondolnak, és mit éreznek, mitakarnak tenni? A terapeuta megkéri a pácienst, hogy hangosan és érthetően beszéljen.Valamint kikérdezi az imaginációban megjelenő karakterek érzéseiről. Milyen érzésekettáplálnak a karakterek egymás iránt? Mi az, amit kapni szeretnének a másiktól? Kitudják ezt mondani hangosan?

Az imaginációs munka végeztével a terapeuta felszólítja a pácienst, hogy nyissa ki aszemét. Majd megbeszélik a páciens élményeit a következő kérdések segítségével:„Milyen volt ez az élmény az Ön számára?”; „Mit jelentettek az Ön számára ezek ajelenetek?”; A terapeuta törekszik arra, hogy a páciensek intenzíven éljék át a biztonságélményét, valamint maga is igyekszik az elképzelt jeleneteket megtapasztalni, érzelmiszinten megérteni. A páciens imaginációjának empatikus átélése sokat segít a páciens

megértésében.

(Biztonságos hely imagináció.Veszélyes hely.)

IV./4.3. A szorongással járó elkerülő magatartás kezeléseA szorongást okozó helyzetek, élmények elkerülése fenntartja a kóros szorongást, illetvefóbiás, elkerülő magatartás révén a funkcionálás nagyfokú beszűkülésével járhat. Apánik rohamot átélt betegek hamar megtanulják, hogyan kerülhetik el a heves szorongástkiváltó helyzeteket és dolgokat. Ez az elkerülő magatartás gyakran azokra a szituációkrais kiterjed, amelyek közepette korábban pánikroham zajlott le, sőt azokra a dolgokra is,amelyekről a betegek csak feltételezik, hogy rohamot válthatnak ki.

A szorongásos rohamokat kiváltó helyzetek kerülésével – legalább is egy ideig –valóban megelőzhetők a rohamok. Mindazonáltal, hosszú távon rendszerint az figyelhetőmeg, hogy a betegnek egyre többféle helyzetet kell kerülnie és emiatt egyrebehatároltabbá válik az élettere és az életvitele. A feltehetően szorongást okozó dolgoksikeres elkerülése érdekében gyökeresen át kell formálnunk az életünket. Ebben gyakrana családtagjainknak és barátainknak is részt kell vállalniuk, és ennek terhei az ő életükminőségét is ronthatják.

Az emberek többsége képes arra, hogy megtanulja elviselni a szorongáskeltőhelyzeteket, sőt azt is, hogy „kibírja”, amíg a tetőfokára hág, majd csökkenni kezd aszorongás. Természetesen, sokkal inkább számíthatunk sikerre, ha a relaxációsgyakorlatok, a fegyelmezett légzés, és az ijesztő gondolatok leküzdésének sikereselsajátítása után kezdünk bele az elkerülő magatartás kezelésébe.

IV./4.3.1. Az elkerülő magatartás felmérése, kezelés célpontjánakkiválasztása

A szorongást keltő dolgok egy részének elkerülésére nem sok gondot kell fordítanunk.Aligha kerül például bajba az, aki a magasságtól fél (kivéve, ha turistaként az Eiffel-torony vagy hasonlóan magas építmény tetejéről kell nézelődnie). Rendkívülinehézséget okoz azonban, ha ugyanez az illető építőmunkás és építkezéseken dolgozik.

Az elkerülő magatartás munkalapot adjuk a betegnek és kérjük meg, hogy gyűjtse összeaz általa elkerült helyzeteket. Minősítse ezek fontosságát 0-10 ponttal (0 = egyáltalánnem fontos, 10 = rendkívül fontos), hogy felmérhessük, mely helyzetek vagy gondolatokhatározzák meg alapvetően az életét.

4. melléklet: Az elkerülő magatartás felmérése.

Melyek aszisztematikus

Miután kiderült, hogy mely helyzetek elviselése befolyásolhatná kedvezően az életét,próbáljuk meg rangsorolni ezek kiküszöbölését. Egyes betegek a kisebb horderejűproblémákkal szeretik kezdeni a kezelést és fokozatosan, egyre bonyolultabb helyzetekmegoldására vállalkoznak. Mások mindjárt az életüket alapvetően megkeserítőproblémákat akarják megoldani – különösen, ha ezek elviselhetetlen szorongástokoznak.

Nézzük végig ismét a listát, majd írjuk fel azt a három szituációt, amelyekkel elkezdjük

deszenzitizáláslépései?

hozzászoktatni a beteget a szorongáskeltő helyzetek elviseléséhez.

IV./4.3.2. Expozíciós módszerek

Az elkerülő magatartás és a fóbiák kezelésére leghatékonyabbnak a viselkedésterápiaexpozíciós módszerei bizonyultak. Az expozíciós módszerek során a beteg számáratervezett és kontrollált módon jelenítjük meg a tünetkiváltó ingereket. Az expozíció céljaaz, hogy a beteg fokozatosan képes legyen kontrollálni a tünetgerjesztő ingereket és atüneti viselkedést.

Leggyakrabban használt expozíciós technika a szisztematikus deszenzitizálás. A kezeléssorán a beteget fokozatosan egyre nagyobb szorongást keltő helyzeteknek tesszük ki alegenyhébbtől a legsúlyosabbig. Az autogén tréning, ill. a progresszív relaxációmegtanítása után a relaxált állapotban a szorongást keltő helyzetek elképzelése segítpárosítani a szorongást keltő helyzetet a nyugodt állapottal. Ha a beteg a szorongástkeltő helyzet elképzelése során kiesik a relaxált állapotból, újra kezdjük a relaxációt, ésaddig ismételtetjük, míg relaxációban végig nem tudja élni az addig elkerült helyzetet(pl. agorafóbia kezelésekor bevásárlást a TESCO-ban), ez az un. in senso technika.

A deszenzitizálás in vivo is végezhető (pl. kísérettel valóban elmegy bevásárolni, majdha ezzel már nincs gondja, egyedül gyakorolja), itt érdemes bevonni barátot, vagycsaládtagot.

Másik használatos viselkedésterápiás technika az ingerelárasztás, mely során apáciensnek a szorongáskeltő helyzetben addig kell maradnia, míg a szorongása nemcsökken.

Ezek a módszerek lehetővé teszik, hogy a beteg megpróbálja elviselni azokat apánikrohamokat vagy szorongást előidéző helyzeteket, amelyeket korábban elkerült. Acél az, hogy megszakítsuk az összefüggést a provokáló helyzet és az általa kiváltottszorongásos reakciók között; ennek érdekében mindaddig el kell a betegnek viselnie aszituációt, amíg alábbhagy a szorongása. Ha sikerült ezt elérni, a következő szituációleküzdésével folytathatjuk a gyakorlást.

Documents

IV./4. Szorongás tüneteinek pszichoterápiás kezelése · pszichoterápia akkor lehetséges, ha a betegnek megvannak a saját erőforrásai arra, hogy legyőzze a betegségét