JÓ GYAKORLATOK - segelyszervezet.hu · fejlődés mutatkozott a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, az önbizalom, az érdeklődés területén is. A csoportfoglalkozások

.

1

JÓ GYAKORLATOK

elektronikus kiadvány

TANDEM Fejlesztési Alap

Mikrotámogatási pályázatok

.

2

Tartalom Ajánlás ......................................................................................................................................................... 4

TANDEM Fejlesztési Alap – Mikrotámogatási pályázati rendszer ............................... 5

Első pályázati kiírás - Családok számára szervezett, családok átmeneti otthonaiban megvalósuló komplex szolgáltatások ............................................................................................... 6

Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete ......................................................................... 7

Tárt Karokkal Alapítvány ............................................................................................................... 11

Második kiírás „A” komponens - Családok számára szervezett komplex szolgáltatások .......................................................................................................................................... 13

21. Színház a Nevelésért Egyesület ............................................................................................ 15

Nem Adom Fel Alapítvány ............................................................................................................. 19

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ............................................................................. 26

Második kiírás „B” komponens - Családok önfenntartóvá válásának elősegítése, munkahelyteremtés, szociális gazdaság típusú tevékenységek beindítása .................... 31

Angyalliget Közhasznú Alapítvány az autisták lakóotthonáért ....................................... 32

Aparhanti Független Roma Egyesület ....................................................................................... 39

Debrecen-Bánki Református Egyházközség ........................................................................... 45

Filadelfia Evangélikus Egyházközség ........................................................................................ 48

Igazgyöngy Alapítvány .................................................................................................................... 56

Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány ................................................................................ 61

Szendrőládi Népfőiskolai Egyesület ........................................................................................... 66

Szent Márton Plébánia .................................................................................................................... 72

Harmadik kiírás - Prevenciós programok szervezése .......................................................... 78

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ........................................................................................ 79

Hallgatói Médiumokért Egyesület .............................................................................................. 82

Életrevaló Karitatív Egyesület ...................................................................................................... 87

Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány .......................................................................................... 92

Sajó Képzési és Humán Fejlesztési Központ Alapítvány .................................................... 97

Talentum 2000 Alapítvány ......................................................................................................... 103

Bibliai Ismeretterjesztő Társulat Egyesület ......................................................................... 107

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-Alföldi Régió ...................................... 110

Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület ..................................................................... 115

Beállítások Egyesület .................................................................................................................... 118

Egyéni és Társadalmi Felelősségvállalásért Alapítvány .................................................. 123

Sanogenesis Alapítvány ............................................................................................................... 134

.

3

Aranykapu Gyermeknevelési és Oktatásfejlesztési Közhasznú Alapítvány ............ 140

Cilinder Színház és Iskola Alapítvány ..................................................................................... 143

Theatrum Scholae Közhasznú Alapítvány ............................................................................ 146

Szendrői Református Egyházközség ....................................................................................... 150

Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület ................................................................. 156

Natura Hungarica Alapítvány .................................................................................................... 164

Együttható Közösségépítő Egyesület ...................................................................................... 168

TANDEM – Mikrotámogatási projektek elért eredményei ......................................... 172

.

4

Ajánlás

Az Ökumenikus Segélyszervezet a TANDEM Fejlesztési Alapjából három pályázati kiírást

valósított meg 2012-2015 között, melynek köszönhetőn 252.000.000 Ft-ot osztott szét

egyházi és civil szervezetek között. A támogatásokból a következő célok valósultak meg:

hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik fejlesztése, munkaerőpiaci integráció,

szociális gazdaság típusú tevékenységek megalapozása, modernizációs veszélyek

megelőzése és kezelése. A projektek összesen 8390 gyermeket és 2602 felnőttet értek el.

A sikeresen pályázó 64 szervezet, nem csak pénzbeli támogatást kapott a

Segélyszervezettől, hanem segítettük a projektek mentorálását, képzések keretében

fejlesztettük a szervezeteket és a benne dolgozó munkatársakat. Köszönjük a pályázó

szervezeteknek, hogy fantáziát, lehetőséget láttak a pályázati kiírásainkban, és elindultak

velünk egy közös együttműködésben.

A megvalósított programok mind-mind nagyon értékes tapasztalatokat, tudást halmoztak

fel. A kiadvány célja, hogy ezek a jógyakorlatok, eredmények minél szélesebb körben

megosztásra kerüljenek, ismertek és átvehetőek legyenek.

A TANDEM program megvalósítása egy példátlan együttműködés eredménye, melyben a

Segélyszervezeten és a pályázókon kívül nagyon nagy segítséget jelentett a Velux

Alapítványoknak, valamint a DanChurchAidnek az a támogató hozzáállása, amivel egy

ilyen program sikeresen kivitelezhető. A kiadványhoz jó olvasást, és hasznos

ismeretszerzést kívánunk.

Rácsok Balázs szociális és fejlesztési igazgató Ökumenikus Segélyszervezet

.

5

TANDEM Fejlesztési Alap – Mikrotámogatási pályázati rendszer

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2012. márciusban indította el TANDEM

programját, melynek keretében 3 központjában (Szolnok, Orosháza Miskolc) hajtott

végre jelentős fejlesztéseket, valamint a TANDEM Fejlesztési Alap keretében civil és

egyházi szervezetek számára mikrotámogatási pályázati rendszert dolgozott ki.

A TANDEM szó utal arra, hogy sikereket csak közösen a célcsoport aktív bevonásával,

közreműködésével lehet elérni. A projekt szolgáltatásai támaszkodnak a családok

felelősségére, motivációjára, mellyel hosszú távú, fenntartható eredmények

születhetnek.

A megvalósított programok komplexek voltak, a hátrányos helyzetű családok problémáját

több oldalról közelítették meg, nem csak természetbeni támogatást, hanem

képességfejlesztést is kínáltak. Lehetőséget nyújtottak újszerű megoldások kipróbálására

a gyermekfejlesztésben, a felnőttek munkaerőpiaci integrációjában, valamint épít a már

ismert jó gyakorlatokra is.

A pályázati program átfogó célja a hátrányos helyzetű gyermekek és családok társadalmi

reintegrációjának elősegítése, valamint a magyar szociális ellátórendszer meglévő

hiányosságainak pótlása.

A pályázatok minimum 2 millió maximum 5 millió forint közötti összegűek, valamint

minimum 6 hónap maximum 12 hónap időtartamúak. Ezért külön dicséretes, hogy

nagyon sok szervezet a költségvetéshez és a rövid időintervallumhoz viszonyítva

komplex, számos hasznos tevékenységből álló szakmai programot valósított meg.

Az alábbiakban pályázati kiírásonként olvashatóak a megvalósult projektek, amelyek

pályázóink közreműködésének köszönhetően megoszthatók most másokkal, és

tartalmazzák a szervezet bemutatását, a projekt rövid leírását, eredményeket,

módszereket, esetleírásokat, egyéb tapasztalatokat.

.

6

Első pályázati kiírás - Családok számára szervezett, családok átmeneti otthonaiban megvalósuló komplex szolgáltatások

A támogatás konkrét célkitűzése segíteni a rászoruló gyermekeken és családokon a

hátrányos helyzetű gyermekekkel, családokkal foglalkozó helyi szereplők megerősítésén

keresztül.

Pályázók köre:

Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek családok átmeneti otthonát

működtetnek, és ott lakó vagy onnan kikerült családok számára kívánnak

szolgáltatásokat nyújtani.

Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek a pályázatban foglalt tevékenységeket

családok átmeneti otthonaiban lakó vagy onnan kikerült családok számára

kívánják biztosítani.

A pályázati program kedvezményezetti köre: A pályázati program által támogatni kívánt projektek célcsoportja olyan hátrányos

helyzetű gyermekek és szüleik, akik családok átmeneti otthonában laknak, illetve onnan

kerülnek, kerültek ki.

Pályázat tartalma:

Gyermekek részképességeinek, szociális készségeinek fejlesztése

Pályaorientációs foglalkozások fiatalok számára

Kortárssegítő csoportok működtetése

Munkanélküliek számára szervezett munkaerőpiaci és/vagy pályaorientációs

képzések

A projekt megvalósítására a pályázónak minimum 6, maximum 12 hónap állt a rendelkezésére. Igényelhető támogatás mértéke: minimum 2 millió forint, maximum 4 millió forint.

.

7

Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete

Pályázat azonosító száma: Tandem-01-0007

Megvalósítás helyszíne: Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona

(Zalaegerszeg)

A szervezet rövid bemutatása

A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete és területi szervei kiterjedt, valamint

sokrétű tevékenységet végeznek a megye egész területét lefedve, közel 200 főállású

munkatárs és több mint 4000 önkéntes munkájára támaszkodva, közel 12 ezer

vöröskeresztes tag háttértámogatásával. Az országban Zala megyében működik az egyik

legnagyobb létszámmal és legszélesebb tevékenységi körrel rendelkező vöröskeresztes

szervezet. Alapfeladata: A véradásszervezés, egészségvédelem, oktatás és képzés,

szociális segítségnyújtás.

„Esély az integrációra” című projekt rövid leírása

2012. november 01. – 2013. október 31. közötti időszakban intézményünk „Esély az

integrációra” címmel pályázati programot valósított meg. A projekt keretében az

intézményben élő hátrányos helyzetű gyermekek, családok társadalmi reintegrációjának

elősegítését céloztuk meg. Szakemberek bevonásával egy olyan komplex programot

állítottunk össze, mely a gyermekeknek és szüleiknek is támogatást nyújt.

A szociális kompetencia fejlesztésére 2 korcsoportban (5-8, 8-13 év) került sor. A

foglalkozások pszichológus vezetésével zajlottak. 2012. december 01. - 2013. október 31.

között 12 foglalkozás zajlott le korcsoportonként.

A részképesség fejlesztésére szintén 2 korcsoportban (5-8, 8-13 év) került sor. A

foglalkozások fejlesztőpedagógus vezetésével zajlottak. 2012. december 01. - 2013.

október 31. között 12 foglalkozás zajlott le korcsoportonként. A csoportok létszáma 5-5

fő volt.

.

8

A projekt kezdetén minden résztvevő bemeneti felmérésen vett részt, melynek

kidolgozása, értékelése a fejlesztőpedagógus feladata volt. Valamennyi résztvevőre

egyéni fejlesztési terv került kidolgozásra, mely megadta a fejlesztés főbb irányvonalait.

A foglalkozást vezető szakemberek a kimeneti felmérések elkészítése után minden

gyermekről értékelést készítettek. A gyermekek fejlesztéséről írásos megállapodást

kötöttünk a szülőkkel.

A gyermekek iskolához, óvodához való viszonyának mérésére kérdőívet állítottunk össze,

melyet az érintett pedagógusok töltöttek ki a foglalkozások kezdete előtt és után. A

kiértékelés ez alapján történt meg.

A szülők számára szervezett munkaerő-piaci kompetenciafejlesztő foglalkozások

megszervezésével célunk az volt, hogy felkészítsük őket az önálló munkakeresésre a

személyes kompetenciák fejlesztésével, az álláskeresési technikák megismertetésével.

A gyermekek kompetenciakészletének fejlesztése mellett fontosnak tartottuk, hogy a

szülők is rendelkezzenek azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyeket a társadalom

elvár a szülőtől is. A szocializációs mintákból adódó különbségek csökkentése alapvető

célkitűzése és feladata volt ennek a projektnek.

Eredmények

Munkaerő-piaci kompetencia fejlesztés

A tréningen résztvevők közül 6 fő helyezkedett el a program ideje alatt. 1 fő az

elsődleges munkaerőpiacon, 4 fő közfoglalkoztatásban, míg egy fő egyszerűsített

foglalkoztatásban.

A tréningeken résztvevők közül 4 fő vett részt OKJ-s képzésben (szobaasszony;

bolti pénztáros;). Mindannyian sikeres vizsgát tettek.

A csoportok közösséggé alakultak, ami segítheti a Családok Átmeneti Otthona

munkáját is.

.

9

A tréning további eredményei:

1. nőtt a résztvevők ismerete a munkaügyi iratokkal kapcsolatban;

2. magabiztosabbá vált a résztvevők kommunikációja a leendő munkáltatókkal;

3. nőtt a munkavállaláshoz szükséges iratok meglétének száma (tb kiskönyv, iskolai

végzettséget igazoló iratok);

4. nőtt a felkeresett munkahelyek száma;

5. 16 fő részére használható önéletrajz készült;

6. bővült az ismeret az egyéb alternatív álláskeresési technikák esetében (pl.:

internet használata).

Módszer

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint, a program sikeréhez nagyban

hozzájárult, hogy a gyermekek a már kialakult kapcsolat hatására motiváltak voltak a

csoportos beszélgetésekre, közös játékokra, tanulásra. A kétféle foglalkozás jól működött

egymás mellett, erősítette a fejleszteni kívánt területeket, sok ponton kiegészítette

egymást.

A szociális kompetencia fejlesztő foglalkozások esetén a fejlesztés fő területei a

kommunikáció, az érzelmi élet fejlesztése, a konfliktuskezelés, a stresszkezelés, az

adaptív viselkedés minták, a társas kapcsolatok többszintű megélése témakör köré

csoportosultak.

A felmérések (be- és kimeneti) összevetése alapján elmondható, hogy a foglalkozásokkal

szembeni várakozás a legtöbb gyermek esetében teljesült. A gyermekek többségénél

fejlődés mutatkozott a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, az önbizalom, az

érdeklődés területén is.

A csoportfoglalkozások kialakították a gyerekekben a valahová tartozás érzését, az

együttműködés örömét, a baráti kapcsolatok megélését. A kimeneteli felmérések is ezt

támasztják alá. A gyerekekkel végzett munkát hatékonyabbá tette a szülőkkel tartott

folyamatos konzultáció, esetmegbeszélés, valamint a szülők számára tartott

foglalkozások is.

.

10

A részképesség fejlesztő foglalkozások esetében, előzetes részképesség felmérés

alapján, a gyermekek teljesítményét figyelembe véve került sor a fejlesztési irányelvek

meghatározására, a fejlesztési terv elkészítésére.

Fejlesztési irányvonalak, amelyek a foglalkozások fő gerincét adták:

Finommotorika fejlesztése. Módszer: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléltetés,

gyakorlati módszerek.

Nagymozgás fejlesztése: Ayres terápia.

Emlékezet, figyelem fejlesztése. Módszer: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléltetés,

gyakorlati módszerek, megbeszélés, kérdezés, játék.

Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése. Módszer: magyarázat, megbeszélés,

kérdezés, szemléltetés, játék. Kommunikáció, beszédprodukció. Módszer: projekt,

szemléltetés, kérdezés, magyarázat.

Matematikai készségek fejlesztése: matematikai feladatok: mennyiségi

egyeztetések, alapműveletek, szöveges feladatok, mértékegységek. Módszer:

magyarázat, megbeszélés, kérdezés, szemléltetés, játék.

A foglalkozásokon valamennyi gyermek aktívan részt vett, megismerték erősségeiket,

gyengeségeiket, képesek voltak gyengeségeiken javítani. A tanulást megalapozó

részképességek fejlettsége a különböző gyermekek esetében eltérő volt. Ki magasabb, ki

alacsonyabb szinten teljesített, de általánosságban elmondható, hogy minden gyermek

esetében fejlődés volt tapasztalható.

A felmérések (be- és kimeneti) összevetése alapján elmondható, hogy a foglalkozásokkal

szembeni várakozás a legtöbb gyermek esetében itt is elérte célját. A gyermekek

többségénél fejlődés mutatkozott, természetesen egyénileg eltérő mértékben, a

kommunikációs képességek, a nonverbális kifejezőkészség, a téri tájékozódás, vizuális,

auditív figyelem, kognitív képességek területén.

A program során minden gyermekre vonatkozóan készült egyéni fejlődési napló, amely

tartalmazza a be- és kimeneti felmérések eredményeit.

.

11

Tárt Karokkal Alapítvány

Pályázat azonosító száma: TANDEM-01-0015

Megvalósítás helyszíne: Családok Átmeneti Otthona (Érd)


A Tárt Karokkal Alapítványt azért hoztuk létre, hogy segítsünk a hátrányos helyzetű,

szegény embereken. Olyan megalázott és elnyomott gyerekeket, valamint felnőtteket

szeretnénk támogatni, akik önhibájukon kívül kerültek kilátástalan helyzetbe. Hisszük és

tudjuk, hogy célzott támogatással csodát lehet tenni!

Az alapítvány létrehozói úgy gondolták, hogy jó szándékkal és akarattal nagyon sok

rászoruló embernek tudnak segíteni a problémák megoldásában, oktatással, munkahely-

kereséssel, és az egészséges önbizalom visszaállításával.

„Lámpás - Tárt Karokkal” című projekt rövid leírása

A Tárt Karokkal Alapítvány programokat szervezett a Lámpás ’92 Családok Átmeneti

Otthonában, az ott lakó családok társadalmi reintegrációjának elősegítése érdekében. A

nehéz helyzetben lévő családok számára olyan hasznos, érdekes és interaktív

programokat szerveztünk, amelyek erősítik a családon belüli kapcsolatot. Segítségével

könnyebben el tudnak igazodni az iskola és a munka világában, magabiztosabban le

tudják győzni a társadalom által támasztott valós vagy vélt akadályokat.

A gyerekeknek fejlesztő és kézműves foglalkozásokat szerveztünk, a szülőknek

munkaerő-piaci tréninget, konfliktuskezelő, valamint önismereti foglalkozásokat

tartottunk. A csoportos foglalkozásoknak a fejlesztésen kívül közösségépítő szerepe is

volt, aminek fontos eleme az alkalmazkodás és az együttműködés.

Eredmények

Sikerként értékeljük a szülők körében a csoporttudat erősödését, a konfliktusok

ritkulását, amelynek során kellemesebb, elfogadóbb légkör alakult ki az Otthonban.

.

12

Az önismereti foglalkozások során reálisabb énkép alakult ki saját magukról, néhányan

pedig megtanulták a pozitív tulajdonságok előtérbe helyezését, elsajátították az

elfogadás és az önértékelés képességét.

A sikert és a projekt értelmét a gyerekek viselkedésén tudtuk igazán lemérni. Mindig,

minden foglalkozáson örömmel részt vettek, lelkesek voltak, vártak minket. Sokkal

aktívabbak voltak, mint jobb családi körülmények között élő társaik, akiknek természetes

a törődés, a rendszeres egyéni foglalkozás. Ilyen légkörben könnyű dolgozni! A gyerekek

szinte minden területen fejlődtek (olvasás, emlékezet, figyelem, logika, stb.).

Módszer

Ebben a környezetben elsősorban az egyéni, személyre szóló foglalkozás a megfelelő

módszer, amellyel eredményt lehet elérni. A gyerekek esetében azért, mert különböző

életkorú (1-14 év) gyerekekről van szó, akikben csak az a közös, hogy mindannyian

halmozottan hátrányos helyzetűek. A felnőtteket pedig a zárkózottság, a bizalmatlanság

jellemzi, nehezen nyílnak meg mások előtt. A csoportos foglalkozásoknál figyeltünk arra,

hogy a létszám ne legyen több 4-6 főnél, ami még elfogadható a számunkra.

Amire büszkék vagyunk…

Az egyik 12 éves fiú, egy kisegítő iskola 5. osztályába járt. Élete során sok kudarc érte,

tanulási nehézségeit tisztán látta. Általános tájékozottsága saját környezetére

vonatkozóan hiányos volt, arra sem tudott választ adni, hogy hol született. Olvasása lassú

tempójú, gyakori betűtévesztései voltak. Szövegértése gyenge, figyelmi, emlékezeti

képességei, szókincse korosztályától elmaradt. Írásképe nehezen olvasható, helyesírása

gyenge volt. Mennyiségi ismeretei hiányosak, a szorzótáblát szinte egyáltalán nem

ismerte. A szöveges feladathoz hozzá sem kezdett. A bemérések után aktívan részt vett a

fejlesztő órákon, jól végezte el a feladatokat. A kézműves foglalkozásokon ügyes és

kreatív volt. Más alkalommal az olvasással és a szövegértéssel foglalkoztunk, amit

sikerélményei által eredményesnek mondunk, úgy véljük a továbbiakban a tanulás során

hasznosítani tudja az elsajátított ismereteket. Az együtt töltött idő alatt sokat fejlődött,

önértékelése is nőtt. Ez elsősorban a személyes odafigyelésnek, egyéni foglalkozásoknak

köszönhető.

.

13

Második kiírás „A” komponens - Családok számára szervezett komplex szolgáltatások

A támogatás konkrét célkitűzése segíteni a rászoruló gyermekeken és családokon a

hátrányos helyzetű gyermekekkel, családokkal foglalkozó helyi szereplők megerősítésén

keresztül.

Pályázók köre:

3.1 Családok átmeneti otthonaiban történő megvalósítás esetén

Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek családok átmeneti otthonát működtetnek, és

ott lakó vagy onnan kikerült családok számára kívánnak szolgáltatásokat nyújtani.

Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek a pályázatban foglalt tevékenységeket

családok átmeneti otthonaiban lakó vagy onnan kikerült családok számára kívánják

biztosítani.

3.2 Egyéb gyermekfejlesztési program megvalósítása esetén

3.2.1

Olyan egyházak, amelyeknél a gyülekezeti tevékenységhez szorosan kapcsolódnak olyan

típusú roma programok, melyek a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését és a

családok erősítését szolgálják.

3.2.2

Olyan egyesületek és alapítványok, amelyek legalább kétéves tapasztalattal rendelkeznek

hátrányos helyzetű családok komplex segítésében, gyermekek fejlesztésében.

A pályázati program kedvezményezetti köre:

A 3.1 pontban lévő tevékenység esetén: olyan hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik,

akik családok átmeneti otthonában laknak, illetve onnan kerülnek, kerültek ki.

3.2 pontban lévő tevékenységek esetén: olyan hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik,

akik már részt vettek a pályázó szervezet által megvalósított programokban, és a

gyermekjóléti szolgálat klienskörébe tartoznak.

.

14

Pályázat tartalma:

Gyermekek részképességeinek, szociális készségeinek fejlesztése

Pályaorientációs foglalkozások fiatalok számára

Kortárssegítő csoportok működtetése

Munkanélküliek számára szervezett munkaerőpiaci és/vagy pályaorientációs

képzések


.

15

21. Színház a Nevelésért Egyesület

A szakmai program megvalósításáért az Alter-ego Alapítvány a Családokért civil

szervezet felelt.


Megvalósítás helyszíne: Budapest (Rákosszeg park)


A 21. Színház a Nevelésért Egyesület célja elsősorban: a gyermekek és fiatalok színházi

nevelése, nehezen kezelhető problémák megoldása komplex drámafoglalkozásokon

keresztül. Célunk, hogy a különböző hátterű hátrányos helyzetű gyerekek a drámás és

színházi kifejezőeszközökön keresztül kommunikálni tudjanak.

Az Alter- ego Alapítvány a Családokért célja: a családok egységének megtartása, illetve

visszaállítása. Foglalkozásaik során a résztvevőket motiválják arra, hogy tegyenek

erőfeszítést, amely nélkül se fejlődés, sem változás nem lehetséges.

„Együtt a családokért” című projekt rövid leírása

A projekt megvalósítási helyszíne a BMSZKI Családok Átmeneti Otthona. A program

célcsoportja az itt lakó családok: 80 gyermeket, illetve szüleiket érintette.

A projekt ideje alatt működő csoportok:

baba-mama csoport (1-3 éves gyermekek és szüleik részére) időtartama:

kéthetente 1 óra

gyerekcsoport I. (6-10 éves gyermekek): kéthetente 1,5 óra

gyerekcsoport II. (11-14 éves gyermekek): kéthetente 1,5 óra

munkaerőpiaci tréning (szülők számára): kéthetente 1,5 óra

Csoportonként 14 foglalkozást tartottunk, melyek kiegészültek az ún. családi napokkal,

melyek a család egészének összefogását célozták meg (5 ilyen rendezvény volt), ezek

időtartama: 3 óra. A családi napok mindig tematikus felépítésűek voltak.

.

16

Az 1-3 éveseknél cél: a gyermekek képességeinek fejlesztése, a családi kapcsolatok

javítása. A másik két gyerekcsoportnál a részképességek, a mozgás fejlesztését

kiegészítve gyermekdráma technikán alapuló lelki támogatást végeztünk.

A szülőcsoport számára egy személyiségfejlesztő, problémamegoldó tréninget tartottunk,

mely ezzel összefüggésben a hatékonyabb otthoni és munkaerő-piaci jelenlétre fókuszált.

Eredmények

Az otthonban lakó szülők közül a projekt ideje alatt a munkaerőpiaci tréningen 21 szülő

vett részt, akik közül 12 fő részt vett a tréningalkalmak több mint 80%-án. A 12 állandó

résztvevőből 4 addig munkanélküli személynek sikerült elhelyezkednie, 1 fő pedig

befejezte az általános iskolai tanulmányait. Voltak olyanok is, akik alkalmi munkából éltek

és állandó állásuk lett.

A gyermekek közül 46 gyermek vett részt a foglalkozásokon, közülük 20 fő teljesítette a

80% feletti jelenléti arányt. A gyerekek tanulmányi és magatartási eredményei javultak, a

kitűzött 60%-os javulási arányt meghaladóan.

Módszerek

Szakmai programunk két „pillérét” a drámapedagógia és a gyerekpszichodráma adta.

Gyermekpszichodráma

A gyermekpszichodráma terápiás célokra kifejlesztett csoportmódszer, amely egészséges

és problémákkal küzdő gyermekekkel való foglalkozásra egyaránt alkalmas. Ez a

csoportfoglalkozás alkalmas a problémák játékos feloldására, megoldására: a gyermekek

történetbe, mesébe ágyazva felszínre hozzák, és megoldják azokat a gondokat,

feszültséget, esetleg szorongást okozó történéseket, amelyek őket foglalkoztatják,

némely esetben gátolják. A foglalkozás minden gyermek számára egyedi élményt nyújt.

A csoportmunka elősegíti a gyermekek aktivitását, az önmegértésre, az önelfogadásra, az

önfejlesztésre való törekvéseit, társaival és a felnőttekkel való eredményes

kapcsolatteremtést, kapcsolattartást.

.

17

Drámajáték

A dramatikus nevelés elősegíti a gyermek:

ön- és társismeretének gazdagodását,

alkotóképességének, önálló, rugalmas gondolkodásának fejlődését,

összpontosított, megtervezett munkára való szoktatását,

testi, térbeli biztonságának javulását, időérzékének fejlődését,

mozgás és beszéd tisztaságát, szép és kifejező voltát.

Amire büszkék vagyunk…Esetleírás…

P. 39 éves, férjével 17 éves kor óta vannak együtt. Szülei korai halála óta csak férjére

számíthat. Hagyományos, roma értékeket vallanak, amely mély vallásossággal párosul.

Jókedvű, barátságos természete hamar a társaság központjává teszi. Szeretetteljes,

bizalmi kapcsolata van gyermekeivel. Gyermekei születése óta nem dolgozott, előtte is

alkalmi munkákból élt. A háziasszonyi teendők már nem elégítik ki, és férje keresete sem

elegendő. Ezért döntött úgy, hogy befejezi az általános iskolát. A csoportban fogalmazta

meg először milyen munkát végezne szívesen. Megismerkedett a munkahelykeresés

lehetőségeivel. Önérvényesítő, kommunikációs képességei is láthatóan fejlődtek. A

tréning ideje alatt befejezte az iskolát. A tréningen elkészült önéletrajza, melyet több

álláshirdetésre is beküldött azóta. P. férje alkalmi munkákat végzett. A foglalkozásokon

feltárta az elkötelezés miatti félelmének okait. A középső gyermek visszafogott, szorongó

viselkedése csökkent, nyitottabb attitűd jellemzi, és javult tanulmányi eredménye is. A

legidősebb gyermek befejezte az iskolát, azóta, egy kereskedelmi szakiskolába nyert

felvételt.

Egyéb tapasztalatok…

Eredményesebb egy, a család egységét erősítő program megvalósítása, melyben minden

családtag eleinte egyénileg (saját korcsoportja) tagjaként vesz részt, majd az itt

megtapasztaltak alapján a mindenkit megszólító közös találkozásokon együtt

tevékenykedik. Az egyes családtagok egyéni sikerei, a pozitív megtapasztalások hatására

.

18

kialakult változások eredményezhetik a családdinamikai változást. Ennek megmutatása

egy aktív közös együttlét során tartós változást eredményezhet a család egésze

szempontjából. Kis lépesek ezek, de a „magok elültetése az egyik legfontosabb, a szárba

szökkenéshez, és persze a folyamatos táplálás.” A programunk csak egy alapja volt annak,

hogy egyrészről ez a fejlesztő tevékenység az átmeneti otthonban tovább tudjon

folytatódni az alapítvány részvétele nélkül is, valamint igyekeztünk a családoknak

megmutatni azokat a lehetőségeket, amivel a belső motivációjukat, ezáltal a családjuk

egységét fenntarthatják: hogyan találják meg azokat a pozitív kapaszkodókat, amelyek

átsegíti őket a sok-sok nehézségen.

.

19

Nem Adom Fel Alapítvány

A szakmai megvalósításért a Szendrőládi Népfőiskolai Egyesület felelt.


Megvalósítás helyszíne: Szendrőlád, „Nemadomfel Ház”


Az Alapítvány 2005-ben alakult, azzal a céllal, hogy társadalmunk valamilyen okból

hátrányos, megkülönböztetett tagjait saját erejükben bízó, önálló, a saját és a társadalom

jövőjéért tenni akaró emberekké tegye. 2009-ben indítottuk el közösen a Szendrőládi

Népfőiskolai Egyesülettel a fejlesztő, felzárkóztató programunkat mélyszegénységben élő

roma gyermekek számára Szendrőládon. A program fogyatékos fiatalok aktív

részvételével jött létre, de megvalósításában kulcsszerepe van a helyi roma lakosságnak

is. Azt tapasztaltuk, hogy ez a program hatékonyan reagál a mélyszegénység és a

szegregáció okozta problémákra. Az is világossá vált számunkra, hogy valódi változást

csak úgy érhetünk el, ha a gyermekek mellett minden korosztályra hatni tudunk úgy,

hogy előbb külső segítséggel, majd önállóan képesek legyenek saját belső erőforrásaikra

támaszkodva tenni magukért. Ezt szeretnénk kiterjeszteni a falu egész közösségére.

„Ne add fel Borsodban!” című projekt rövid leírása

Két fő szolgáltatást valósítottunk meg:

6 – 10 éves korú gyermekek (18 fő) tanulási képességeinek fejlesztése

munkanélküli szülők (15 fő) munkaerő-piaci hatékonyságának növelése

Az egyéves projektidőszakban a bevont 18 gyerek fejlesztése zajlott, amely alatt a

szakemberek kidolgozták azokat a módszereket, fejlesztési terveket, amellyel a gyerekek

képességei és készségei javulhatnak. Rendkívül fontos volt a közös munka a gyerekek

osztályfőnökeivel, hiszen ezekre tudtunk támaszkodni a fejlesztések során.

A szülők foglalkozásai 10 alkalommal voltak megtartva. Ez idő alatt fő célunk volt, hogy

növeljük a munkaerő-piaci hatékonyságot. Többféle módszert felhasználva kaptak a

.

20

bevont szülők álláskeresési- önéletrajzírással kapcsolatos praktikákat, illetve megtanulták

azt is, hogyan érvényesítsék magukat hatékonyan a munkaerő-piacon. A felnőtteket a

hatalmas lelki tőkével bíró sérült önkénteseink bevonásával aktivizáltuk. A projekt

hatását egy nagyobb közösségi rendezvénnyel is megerősítettük, ami egy

hagyományőrző kulturális rendezvény volt. A Katakomba Művészeti Műhely

Alapítvánnyal együttműködve a gyermekeknek és felnőtteknek is egyaránt tartottunk

kulturális jellegű foglalkozásokat, melyek során közösen tanultak dalokat, énekeket,

amelyeket a projekt zárásakor egy nagy sikerű integrált műsor keretében adtak elő.

Eredmények

A projekt sikere kétféle módszerrel is mérhető volt. Egyrészt a gyerekekkel és a szülőkkel

a program kezdetekor elvégeztünk egy bemeneti mérést. Ez a dokumentum viszonyítási

pontként szolgált, amely mentén el tudtunk indulni, és láttuk miben szorulnak

segítségre/fejlesztésre a bevont szülők, illetve gyermekek. Másrészt az eredményesség

alkalomról-alkalomra látható volt az emberek hozzáállásában, érdeklődésében,

.

21

kitartásában. A projekt zárásakor elvégeztük a kimeneti méréseket, amelyek jól

láthatóan, számszerűsítve mutatták az elért eredményeket.

A gyerekeknél a foglalkozásokat négy, a tanulásban fontos szerepet játszó készség

fejlesztése körül csoportosítottuk: gondolkodási, számolási, olvasási, helyesírási

készségek. Ezeket különböző módszerekkel fejlesztettük, melynek a fő területei:

vizuális fejlesztés (figyelem fejlesztésére)

vizuális emlékezet

finom mozgások (vizuomotoros koordináció)

szemmozgás-koordináció

alak-háttér megkülönböztetés

térbeli és síkbeli tájékozódás, illetve formaészlelés

auditív, verbális emlékezet és szeriális készségek

beszéd- és szövegértés

hallási differenciáló készség

A program eredményességére való tekintettel a fejlesztéseket nem hagytuk abba, hanem

tovább folytattuk a gyerekekkel, ahová bevonjuk az „új” alsósokat is. A fejlesztéseket a

Népfőiskola elnöke, Béres Lászlóné végzi, aki helyi pedagógus volt, jelenleg pedig a

Nemadomfel Ház vezetője.

A program kezdetekor és a program végén a résztvevők által kitöltött hatékonysági

vizsgálat szerint a bevont felnőtteknél:

a munka szerepe előtérbe került

nőtt a felkeresett munkahelyek száma

míg kezdetben egyik résztvevő sem rendelkezett önéletrajzzal, már mindenkinek

van használható önéletrajza (100%-os javulás)

a résztvevők 86,6%-a (13 fő) nyilatkozta azt, hogy több munkaerő-piaci ismerettel

rendelkezik a program kezdetéhez képest

a munkavállaláshoz szükséges dokumentumok száma is növekedett.

.

22

Emellett az összegző kérdések alapján elmondható, hogy a bevont felnőttek:

100%-a nyilatkozta azt, hogy újabb ismeretekkel rendelkezik, hogy hogyan kell

kommunikálni egy munkáltatóval, illetve, hogy olyan ismereteket kapott a

foglalkozások során, amelyekkel könnyebben el tud helyezkedni

86,6%-a 1-5-ig terjedő likert skálán 5-ösre értékelte a foglalkozásokat (nagyon

hasznosnak találta) és 2 fő 4-esre (3,4%).

80%-a nyilatkozta (12 fő), hogy pozitív hatással volt rá a tréning, és 20%-a (3 fő),

hogy nagyon pozitív hatással volt rá az elhelyezkedés szempontjából.

A kimeneti tesztben olyan kérdések is szerepeltek, melyek a foglalkozások során

elhangzott információkra irányultak. Azon résztvevők esetében, akik nem tudnak írni,

vagy olvasni, szakembereink szóban kérdeztek rá a tanult ismeretekre.

Módszerek

Gyerekek fejlesztése:

A fejlesztésben három szakember vett részt egy-egy kiscsoportot vezetve, illetve szükség

esetén egyéni fejlesztést végeztek. A csoportok kialakításánál a program elején végzett

bemeneti felmérések eredményére támaszkodtak, továbbá figyelembe vették a

korcsoportot is. Tehát a célok kitűzését életkoronként differenciálták. A gyerekek

beosztását, az egyéni és a csoportos fejlesztést a projekt ideje alatt többször

módosították, annak érdekében, hogy növeljék a hatékonyságot - ez főleg az egyéni

fejlesztésekre volt érvényes.

A 20 foglalkozást két nagyobb ütemre osztották fel, amely alkalmazkodott az iskolai

tanulási időszakhoz. Mindkét ütemben tíz foglalkozás zajlott le, heti gyakorisággal. Fontos

volt, hogy egy-egy foglalkozás között ne teljen el túl hosszú idő, mert akkor kevésbé

hatásos a fejlesztés. A foglalkozások során a feladatoknak érdekesnek, vonzónak kellett

lenniük a gyerekek számára, mivel így tudták fenntartani a figyelmüket. Ezért a fejlesztő

pedagógus sok játékos elemet alkalmazott. A mozgásos, hangos elemek gyakran váltották

az egy helyben ülést, koncentráltabb figyelmet igénylő tevékenységeket (pl. szituációs

játék, hangutánzás, szójátékok, játék labdával, építés építőkockával, mozdulatsorok tükör

.

23

előtt). Ugyancsak ezt a célt szolgálta a különféle technikák változatos alkalmazása (pl.

gyurmázás, ujjal festés, papírképek tépése, papírgyűrés, képek kivágása, ragasztása),

különféle eszközök, tárgyak használata (pl. képek, pálcikák, korongok, gyöngyök, gyurma,

teniszlabda, építőkockák, magok, gyümölcsök), a frontális tevékenység váltogatása a

kiscsoportos munkával és az egyéni fejlesztő tevékenységgel.

Szülők foglalkozása:

A szakemberek tíz alkalommal tartottak két órás foglalkozásokat a szülőknek (a három

szakember egy időben, kisebb csoportokban, és egyénileg is foglalkozott a résztvevőkkel).

A szülők fejlesztésébe fogyatékkal élő önkénteseket is bevontunk, mivel a foglalkozások

során az egyik legfontosabb célnak a szemléletváltás, a „képessé tevés” elérését tartjuk.

Azt, hogy reményvesztett, tehetetlen, önsajnálatra hajlamos emberekből önmagukért, a

gyerekeikért tenni tudó, tenni akaró emberekké váljanak, akik felelősséget tudnak vállalni

önmagukért és másokért. Ebben segítettek a sérültek, megmutatva saját példájukon,

.

24

hogy egy többszörösen nehezített élethelyzetben is lehet tenni magukért. A

foglalkozásoknak két fontos alappillérre volt. Az egyik, hogy ráébressze az adott

célcsoportot személyes sorsa, élete iránti személyes felelősségére. Ezáltal pedig

lehetőségekre is, arra hogy még a legkilátástalanabb helyzetekből is van kiút. Másrészt,

olyan gyakorlati tapasztalatokkal, ismeretekkel látta el a résztvevőket, melyek révén azok

hatékonyabban és sikeresebben képviselhetik saját érdekeiket. A tematika az önismeret,

az önérvényesítés, az életpálya-tervezés, az álláskeresési praktikák, a kommunikáció

fejlesztése, az emberi kapcsolatok hatékony kezelése.

Sikertörténetek…Esetleírások…

Gyermekfejlesztés:

P. kislány, 2. osztályos volt a program kezdetekor. A vizsgált gyermek nehéz körülmények

között, mélyszegénységben él. Négy testvére van, szociális körülményei nem

megfelelőek. Egészségügyi problémái vannak (vizelet visszatartás), szorong, különböző

helyzetekben gyakran elsírja magát, gátlásosan, félénken viselkedik. Az iskola nem csak

.

25

az alap dolgokat tanítja, hanem pótolja a gyermek számára a szükséges emberi

kapcsolatokat, szociális érzékenységet. Gyakori probléma a koncentráció, a kitartó

figyelem hiánya, ezért több időt vesz igénybe számára kötelező tananyagnak elsajátítása.

A hiányosságok leküzdésében és felzárkózásában nyújtott segítséget ez a program. A

fejlesztés elején a szakemberek konzultáltak a tanáraival, a szüleivel, melyhez igazodva

elkészült a bemeneti mérés és a fejlesztési terv.

A tapasztalatok szerint P. folyamatos odafigyeléssel és fejlesztéssel láthatóan sokkal

kiegyensúlyozottabbá vált. A többi gyerekkel végzett kooperatív csoportmunka

eredményeképpen barátságosabb és emberszeretőbb lett, továbbá iskolai eredményei is

javultak. Az életkörülményeiben nem történt változás a projekt kezdete óta. P. szüleivel

folyamatos a kapcsolattartás, akik rendkívül hálásak a fejlesztésnek köszönhető elért

eredményekért.

Felnőttek munkaerőpiaci kometenciafejlesztése:

46 éves asszony, aki abból a szempontból jelentett kihívást a szakembereknek, hogy nem

tud írni és olvasni, ezt a feladatok során mindig figyelembe kellett venni. A program

kezdetéhez képest hatalmas változást értünk el nála. Amikor először találkozott

szakembereinkkel, nem volt önbizalma, az ebből fakadó elutasítások miatt. A

négyszemközti beszélgetések során komoly hangsúlyt fektettünk az önismeretre, arra,

hogy tudatosan meg tudja fogalmazni saját értékeit, erősségeit, érdeklődési körét. Ebből

kiindulva a közös tevékenységek során az volt a cél, hogy a pozitív tulajdonságait

erősítsük meg, hogy elhiggye magáról azt, hiányossága ellenére ő is hasznos tagja a

közösségnek. Ahogy haladtunk előre a programban egyre inkább látszódott rajta, hogy

megindult benne az önmagáért és a közösségért való tenni akarás. Megfogalmazódott

benne az igény, hogy pótolja hiányzó képességeit, készségeit a későbbiekben. Kerestünk

is a számára hiánypótló képzési lehetőségeket. A program végére a kimeneti mérés során

látszódott rajta, hogy megváltozott a hozzáállása a munkahelykereséshez. Tisztában van

vele, az első lépés hiányosságainak pótlása, hogy minél szélesebb körben tudjon munkát

keresni. A szakemberek segítségével készített ő is saját önéletrajzot, melyben

kihangsúlyozta pozitív tulajdonságait, és képességeit.

.

26

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

/Befogadás Háza Családok Átmeneti Otthona/


Megvalósítás helyszíne: Budapest


A Családok Átmeneti Otthona az 1997. évi XXXI. tv. 51. § szerint gyermekjóléti

alapellátást biztosít. Megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos

intézmény, amely a gyermekek és szüleik számára nyújt átmeneti gondozást.

Biztosítja a szülők számára a gyerekekkel való együttlakást, segítséget nyújt nekik

gyermekeik teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez.

Az átmenetileg vagy tartósan fedél nélkül maradt családokat támogatja annak

érdekében, hogy továbbra is családi kötelékben maradva együtt élhessenek, további

élethelyzetük kialakításához lehetőséget kapjanak. Ennek primer feltétele a család

előtakarékossága. Az otthon – hozzájárulva a családegyesítéshez – támogatja továbbá

azokat is, akik egy háztartásban családként még nem éltek együtt, vagy éltek már együtt,

de hosszabb-rövidebb ideje külön kényszerültek élni.

A cél az, hogy a családok az intézményrendszeren kívül alkalmassá váljanak az önálló

életvitelre, gyermekeik megfelelő ellátására, gondozására, nevelésére, családi

kapcsolataik megtartására és rendezésére, saját értékeik felismerésére, fejlesztésére,

társadalmi szinten elfogadott értékrend kialakítására, valamint mindezek révén a

társadalomba való be- és visszailleszkedésre.

Az intézmény a szülő és a gyermek együttes lakhatását otthonszerű elhelyezési formában

biztosítja. Az egyes családok elhelyezésére külön lakószoba áll rendelkezésre, ezen kívül

megtalálhatók az éjszakai és nappali tartózkodásra, a személyi tisztálkodásra, az

étkezésre, illetve a közösségi együttlétre szolgáló helyiségek.

.

27

„Fejlesztés a művészet erejével” elnevezésű projekt rövid leírása

Az Otthonban korábban is rendszeresen voltak kézműves csoportok, azonban újdonság

volt, hogy „Fejlesztés a művészet erejével” c. projekt keretén belül megvalósult Alkotó

Csoport a bábjátékon, mai divatos elnevezéssel élve, drámajátékon keresztül a művészet

erejét is behozta az épület falai közé. 10 alkalommal volt csoport.

A másik megvalósult gyermekcsoport mint egyéni indikátor a Mariska Dúdoló volt, mely

kisebb csoportlétszámmal, 6 gyermekkel és anyukáikkal, valamint 10 éves felső

korhatárral vont be gyermekeket. A csoport 10 alkalomból állt.

A harmadik csoportot pedig a szülők számára tartottuk, alapvetően a munkaerő-piaci

ismereteiket kívántuk bővíteni. A program 10 alkalomból áll. Csoportlétszám 12 fő volt. A

foglalkozásra az intézmény csoport szobájában kerül sor. A résztvevők megismerkednek

az álláskeresés technikájával, az önéletrajzírás követelményeivel, a telefonálással

kapcsolatos tudnivalókkal, az állásinterjún való megjelenés fontos részleteivel.

Eredmények

Az Alkotó Csoporton a 25 bevont gyermekből 17 gyermek teljesítette az előírt

feltételeket, a kimeneti mérés alapján nagyfokú fejlődés állapítható meg a gyerekeknél.

Mindegyik gyermeknek fejlődött valamelyik részképessége, többségüknél komplex

fejlődésről beszélhetünk. A gyermekek háromnegyedénél javult a beszédmegértés-

beszédészlelés-beszédprodukció, több mint felénél a memória, valamint a grafomotorika

és a téri tájékozódás is.

A Dúdoló Csoporton részt vett gyermekek kapcsolata az édesanyjukkal érezhetően javult

a 10. alkalom végére. Minőségi időt töltöttek el együtt, az anyák megtapasztalhatták,

hogy gyermeküket megnyugtatja egy kellemes légkör, büszkék lehettek rájuk, mert

megtanulták a verseket, az énekeket. A gyerekek átélhették anyjuk feléjük irányuló,

kizárólagos figyelmét.

A Munkaerő-piaci Csoporton részt vettek 75%-a keresett fel munkahelyeket a tréning

ideje alatt. A résztvevők 58%-a érezte úgy, hogy tágabb ismeretekkel rendelkezik a

munkaügyi iratok tekintetében. 91%-uk érezte úgy, hogy kapott új ismereteket a

kommunikációval kapcsolatban, és 83%-uk érezte úgy, hogy a tréning után nagyobb

eséllyel tud majd elhelyezkedni. A tréningen részt vettek nagy százaléka a projekt

.

28

befejezését követően nem sokkal elköltözött, így arról nincs információnk, hogy

valójában hányan tudtak elhelyezkedni.

Módszer

Mindegyik csoportnál a siker kulcsa a figyelem fenntartása volt, mely nagyfokú

rugalmasságot kívánt a csoportvezetőktől.

Az Alkotó Csoport legfőbb eleme a báb, mint közvetítő eszköz. A gyerekek kreativitását,

fantáziáját és ügyességét ötvözi a játékos tanulással. Szocializációs és tanulási

képességeiket fejleszti meséken, verseken keresztül. A báb egy eszköz arra, hogy a

valóság problémáit a mese eszközeivel feldolgozhatóvá tegye. Megélt konfliktusos

szituációk megszelídíthetők ezen eszköz által. A bábkészítés során a gyermekek

használhatják fantáziájukat, kiélhetik kreativitásukat, láthatják hányféle anyag alkalmas

bábkészítésre. A sokféle technika (agyag, tárgyjáték, papír, zöldségbáb) lehetőséget ad a

finom motorikus és érzékszervi fejlesztésekre egyénileg, illetve csoportosan is. A bábjáték

közben feloldódnak, átélik a szereppel járó érzéseket, beilleszkednek más, addig át nem

élt helyzetekbe is. Ezen keresztül az esetlegesen feldolgozatlan, belülről feszítő negatív

élmények megszelídítése, feldolgozása is megvalósul. A bábjáték mint technika rendkívül

alkalmas a feszültségek, az érzelmek feldolgozására is.

A Mariska Dúdoló egy kötetlen énekes-mondókás foglalkozás ölbeli játékokkal,

röcögtetőkkel, sétáltatókkal és rövid versekkel. A résztvevők megismerkednek a kis

álomszuszék Bóbitával, később pedig az erdei állatok is előmerészkednek

rejtekhelyeikről. A vidám közös játékot ukulele és furulyaszó kíséri.

A foglalkozás leírása:

Bevezetés (Rövid ének ukulelével, vers)

játékos megmozgatása a végtagoknak (vajon ki alszik?)

Bóbita ébresztése dallal (kesztyűs kislány báb), ukulele kísérettel

Bóbita cirógatása (közös ölbéli és cirógatós játék, mely során mindenki a maga

Bóbitáját - gyermekét cirógatja, hintáztatja, énekel neki)

séta az erdőbe (ukulele kísérettel, dalolva körben járás, a kicsik lovagoltatása,

sétáltatása mondókákkal,)

.

29

az erdő állatainak megismerése (különböző állathangok megszólaltatása,

felismerése, hozzájuk kapcsolódó versekkel)

többi állat felébresztése az erdőben (ritmushangszerek segítségével közös

népdaléneklés, ritmusfejlesztés)

Búcsú az erdőtől (az erdő varázsesővel, buborékkal búcsúzik, azzal köszöni meg a

szép énekszót)

levezetés (altatók éneklése és furulyázása, búcsú dal ukulelével)

Az egymás tekintetének keresése, az érzelmek kimutatása, a feszültségek, az indulatok

szabályozása nem velünk született tulajdonság, tapasztalati úton tudjuk csak megtanulni.

Ezeket a játékokat bizalomjátéknak, vagy kapcsolatteremtő játéknak is hívják.

Segítségükkel az ősbizalmi állapotot hívhatjuk elő azokban a gyermekekben, vagy akár

felnőttekben is, akiknek nem volt lehetőségük életük legideálisabb szakaszában, a

csecsemő- és kisgyermek korban elsajátítani mindezt.

Esetleírás

A család egy vidéki albérletből költözött be hozzánk, idősebbik lányuk akkor kezdte az

általános iskola első osztályát, a fiatalabb a nagycsoportot. A szülőknek nem volt

munkahelye. Hamar kiderült, hogy az édesanya és a lányok nagyon betegesek. Nehéz

életkörülményeik miatt szomatizálódtak, édesanyánál pszichés problémák, a lányoknál az

asztma volt a vezető betegség. A lányokat bevontuk az Alkotó Csoportba, a kisebbiket a

Dúdolóba és mindkét szülőt a Munkaerő-piaciba. Az Alkotó Csoport felmérésén

igazolódott, amit korábban gondoltunk a fiatalabb lányról, nagyon sok részképessége

elmaradt az életkori átlagtól. Az Alkotó Csoportra eleinte csak bátorítás után mertek

bemenni, visszahúzódóak voltak, aztán az idő múlásával az idősebbik lány egyre aktívabb

lett, magához képest a fiatalabb is. A fejlődés főként a kézműves foglalkozásokon

mutatkozott meg, az addig ollót használni nem tudó gyermek a foglalkozások végére

önállóan vágott, kitartóan dolgozott, megélte az alkotás örömét, a sikerélményt. A

Dúdoló Csoportban ő volt a legidősebb gyermek, nagyon szeretett részt venni ezeken a

foglalkozásokon, látszott rajta, ahogy egyre jobban élvezi, hogy tudja a mondókákat, a

dalocskákat, a mesevilágot idéző légkörben feloldódott, megnyugodott, ellazult. Sajnos

.

30

az édesanyját nem tudtuk rávenni, hogy bejöjjön ezekre az alkalmakra, de legalább azt jó

volt látni, hogy a kivételt képező néhány foglalkozáson, amikor mégiscsak bejött, büszke

lányára, és személyes figyelmet, szeretetet kap az édesanyjától.

Az apukánál pedig azt sikerült elérni, a Munkaerő-piaci csoport hatásának köszönhetően

is, belátta, hogy az addigi bizonytalan kifizetésű építőipari munka helyett jobb egy talán

kevesebb, ám biztos megélhetést nyújtó bejelentett munka. Elköltözésükkor bejelentett

munkahelye volt.

.

31

Második kiírás „B” komponens - Családok önfenntartóvá válásának elősegítése, munkahelyteremtés, szociális gazdaság típusú tevékenységek

beindítása A támogatás konkrét célkitűzése olyan civil és egyházi szervezetek támogatása, amelyek

hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára teremtik meg a lehetőséget, hogy

önellátásuk, önfenntartásuk erősödjön.

Támogatóként olyan tevékenységeket támogattunk, melyek elősegítik, hogy a családok

önállóvá, önfenntartóvá váljanak, vagy a támogatás kapcsán munkahelyhez jussanak

hozzá. Elsősorban szociális gazdaság típusú programok beindításával, előkészítésével

kapcsolatos szolgáltatásokra lehetett pályázni, de más típusú – a pályázati kiírás

célkitűzéseinek megfelelő – munkahelyteremtő projektek támogatását sem zártuk ki.

Szociális gazdaság típusú programokkal kapcsolatos szolgáltatásnak nevezzük az olyan

önfenntartást, önellátást segítő támogató tevékenységek biztosítását, előkészítést,

melyek segítik a családokat abban, hogy vagy saját lakásukban, vagy önkormányzat,

pályázó szervezet által biztosított ingatlanban, telephelyen olyan tevékenységekbe

(állattenyésztés, növénytermesztés, kiskertek kialakítása stb.) kezdjenek, amelyek által a

család a plusz bevételeknek köszönhetően önellátóvá válhat.

Ebben a körben nyílt és meghívásos rendszerben is hirdettünk pályázatot. Meghívásos

rendszerben azokat a szervezeteket kerestük meg, melyek már jelentős eredményeket

értek el a szociális gazdaság jellegű tevékenységek megalapozása során, és mintaként

szolgálhatnak a még kezdeti lépéseknél tartó szervezetek számára. A nyílt pályázati

körből a legpotenciálisabb, legpiacközelibb projektek lehetőséget kaptak a projektek

eredményeinek továbbvitelére.


.

32

Angyalliget Közhasznú Alapítvány az autisták lakóotthonáért


Megvalósítás helyszíne: Balmazújváros (Angyalliget Lakóotthon, Kék Paradicsom

Majorság)


Az Angyalliget Közhasznú Alapítvány lakóotthoni ellátást nyújt 12 fő autizmussal élő fiatal

számára a balmazújvárosi Angyalliget Lakóotthonban.

A támogató környezetben folyó közösségi életvitel, az infokommunikációs

akadályok csökkentése, a sérülés-specifikus augmentatív kommunikációs

eszközök használata hozzásegíti lakóinkat ahhoz, hogy az egyéni képességeikhez

igazodó önálló életvitelük fejlődjön.

a test-lelki egészségét hosszú távú megtarthassa,

a családi kötődéseit a számára is elfogadható módon megélhesse,

a társadalmi aktivitását a védett környezetben végzett munkavégzéssel erősítse,

és hogy a közösségi részvétel által bekapcsolódhasson a helyi közösség kulturális

közéletébe.

"Kék Paradicsom" Majorság - mezőgazdasági célú otthoni autizmus-specifikus

rehabilitációs foglalkoztatás kialakítása az Angyalliget Lakóotthonban című projekt

rövid leírása

A projekt célja az, hogy a mezőgazdasági célú rehabilitációs foglalkoztatás legjobb

gyakorlatával emelje a vidéki környezetben élő autisták szakmai ellátási színvonalát, és

javítsa a gondozó családok életminőségét. Az autizmus-specifikus, fizikai és

infokommunikációs szempontból akadálymentesített oktatókert - mintakert

kialakításával, megőrizve a tájegység jellegzetességeit, hagyományait, segítse és

népszerűsítse az önfenntartó foglalkoztatást eredményező háztáji gazdálkodást.

.

33

A projektben vállalt feladatok:

Az autizmus-specifikus háztáji gazdálkodás mint életmód, valamint ellátási forma

szakmai megalapozása szakemberek és az érintett családok bevonásával.

"Kék Paradicsom Majorság" mint minta- és oktatókert létrehozása.

Családi gondoskodás - tervszerű mindennapok - otthoni foglalkoztatás.

Eredmények:

kialakításra került a Kék Paradicsom majorság, a gyümölcsös, a konyhakert

elkészült a szerszámos ház

4 fő foglalkoztatását segítettük elő teljes munkaidőben

12 fő autista személy foglalkoztatását segítettük

10 alkalommal tartottunk számukra munkaerő-piaci felkészítést

családkonzultációval segítettük a családok részvételét

4 alkalommal tartottunk évszakváltó workshopot

180 órában segítették programunkat önkéntesek

.

34

a foglalkoztatás kialakítását segítő augmentatív kommunikációs eszközöket

készítettünk

6 alkalommal tartottunk kertmustrát

több tucat termelőeszköz került beszerzésre

20 db nagyméretű, vizuális kommunikációt segítő irányító tábla került

kihelyezésre

módszertani kézikönyvet készítettünk

Szociális Fórumon foglaltuk össze 1 éves programunkat.

Módszerek

1. Az autizmus-specifikus háztáji gazdálkodás mint életmód és ellátási forma szakmai

megalapozása szakemberek, valamint az érintett családok bevonásával.

Módszere: tudásátadás, jó gyakorlat kialakítása, oktatás

.

35

Az autizmus mint megváltozott élethelyzet nemcsak mentálhigiénés kihívásokat támaszt

a családokkal szemben, hanem végleges változást jelent a háztartás-vezetés és

gazdálkodás területén is. Magyarországon jelenleg nincs olyan egységes gyakorlati

módszer, amely autizmus-specifikus szakmai alapokon álló háztartás-vezetési és

háztartás ökonómiai ismereteket nyújtana a vidéki családoknak. A tevékenység célja,

hogy a legjobb gyakorlatokat felkutassuk és egységes, mindenki számára követhető

szakmai keretbe ágyazzuk.

Eszköze: tanfolyami előadás, mintagazdaság látogatás, tervezési segítség, mintaadás.

2. "Kék Paradicsom Majorság" mint minta- és oktatókert létrehozása

Módszere: A szervezetünk tulajdonában álló 1622m2-es területen haszon- és

gyógynövények termesztésére kialakított oktatókert létrehozása, annak fizikai és info-

kommunikációs akadálymentesítése. A mintakertben történő foglalkoztatás-

foglalkoztathatóság vizuális segédeszközeinek elkészítése.

Eszköze: Bemutatás, megfigyeltetés, gyakoroltatás, mintaadás (az összetett feladatok

lebontása).

3. Családi gondoskodás - tervszerű mindennapok - otthoni foglalkoztatás

Módszere: Alkotóműhely, specifikus képzésék szervezése

Eszköze: Autizmus-specifikus kerti eszközök kidolgozása és készítése: termésnagyság

mérők a növényekhez, színskála az érettség meghatározásához, auti-

szerszámosláda, vizuális művelési napló, vizuális művelési rendek évszakhoz illően,

folyamatábrák kialakítása. Képzési tematikák elkészítése.

.

36


Az autista ellátottjainknak nincs szám és mennyiség fogalmuk. Az általános

mértékegységeket (sok, kevés, pici, nagy) nem értelmezik. Folyamatokban és képekben

gondolkodnak, így számunkra is komoly szakmai feladatot jelentett a zöldségnövények

ápolása során az öntözés megszervezése, illetve elvégzése. A locsolás összetett folyamat,

így magának az öntözésnek a mozdulatsorát (lengő-lengető mozdulat a kijelölt

távolságon belül) begyakorolva a valóságban is képessé váltak a szórásos locsolás

elvégzésére pl. a sárgarépa esetében. A gyümölcsfák esetében kijelöltük a locsolási zóna

tányérját, és azt egyenként 4 vödör vízzel kellett megöntözni. Mivel a számosságot nem

ismerik, a még egyszer szó számukra nem értelmezhető, így a tevékenység kezdetén 4

korongot kaptak, amit minden vödör ürítés után egyenként "adtak" le, így

értelmezhetővé vált, hogy mennyi vödör vizet kell még kapnia az adott gyümölcsfának.

Ezáltal bejósolhatóvá vált számukra a munkatevékenység hossza, és a végrehajtó

működés zavarát kiküszöböltük. Ez az általánosan alkalmazott módszer nem csak egy

speciális esetben volt hatékony, hanem általánosan alkalmazott jó gyakorlattá vált.

.

37

Egyéb tapasztalatok

Az autizmus spektrumzavarral élők és családjuk szakszerű ellátásához számos elem

hiányzik a magyar ellátórendszerből, különösen a vidéki térségekben. Különösen

szembetűnő ez a hiány a lakóotthonok és hozzájuk kapcsolt védett munkahelyek

területén, amelyek a leghatékonyabb, valamint leggazdaságosabb megoldást jelentik az

autizmussal élő felnőttek ellátására. Emiatt az autizmussal élők nagy többsége (több mint

80 %-a) felnőtt korára családi gondozásra szorul, kivonva magát és az őt gondozó

családtago(kat) mind a védett mind a nyílt munkaerőpiacról. Ez az élethelyzet amellett,

hogy tovább súlyosbítja az autizmusra jellemző viselkedésszervezési és szociális

kapcsolatteremtési zavarokat, jelentős többletkiadással jár mind az állam számára, mind

a család számára, az állam részéről növelve a szociális kiadásokat, a család részéről

csökkentve a maximálisan elérhető jövedelmet, mely konzerválja az autizmussal élők és

családjaik szakmailag, illetve gazdaságilag ingatag helyzetét.

.

38

Ebben a folyamatban kapaszkodót jelenthet a háztáji gazdálkodás autizmus-specifikus

adaptált felélesztése, amely megoldást jelenthet az autisták otthoni foglalkoztatási,

fejlesztési lehetőségének megteremtésére, és háztartások anyagi helyzetének javítására.

Ennek az életmódnak az alapjai azonban mára szinte teljesen feledésbe merültek. A

vidéki környezetben élő autisták családjainál azonban még megvannak a megfelelő

feltételek a háztáji gazdálkodáson alapuló autista életmód kialakításához

(kis/közepes/nagy kiterjedésű kertrésszel ellátott ház, vízellátás).

Egy olyan oktató- és szolgáltató központ létrehozásával, ahol megvalósulhat a családok

számára az autizmus-specifikus háztáji életmód elméleti és gyakorlati oktatása, valamint

a folyamatos tanácsadás, emelhető a családi körülmények között gondozott autisták

ellátási színvonala, felkészíthetővé válnak a későbbi védett körülmények között folytatott

foglalkoztatásra. A háztáji gazdálkodással a kiadások csökkentése és a tervszerű

mindennapok javítják a család anyagi és mentális állapotát, ennek eredményeként

nagyszámú autista ember életminősége, valamint foglalkoztathatósága javulhat a

projektnek köszönhetően.

.

39

Aparhanti Független Roma Egyesület

Pályázat azonosító száma: Tandem-03-0039_2

Megvalósítás helyszíne: Kisvejke


Az Aparhanti Független Roma Egyesületet 2005-ben alakult meg 17 fő alapító taggal.

Tevékenységi köre: a munkaképes cigányok képzésének, átképzésének szervezése; a

roma diákok esélyegyenlőségének elősegítése oktatási tevékenységek szervezésével,

tehetséggondozásával; jogvédelmének, érdekképviseletének ellátása, identitástudat

megerősítése, hagyományaik, a nyelv, a kultúra ápolása, a társadalmi és a munkaerő-

piaci beilleszkedés segítése; a nagycsaládosok és a fogyatékkal élők segítése. Eddigi

tevékenységeink: 2009 óta működtettünk tanodát, 2011-től Családi Napközit

üzemeltetünk, „Lendület az álláskereséshez” című projekt lebonyolítása, „Érted”

Önkéntes Program megvalósítása stb.

Projekt rövid leírása

2013.11.01.- 2014.11.30.-ig Tandem program lebonyolítását folytattuk Kisvejkén, 10

olyan halmozottan hátrányos helyzetű család bevonásával, ahol a családban legalább egy

fő tartósan munkanélküli volt. Az első 6 hóban „Kertünkben a jövőnk” című programban

a bevont családok kertészeti és álláskeresési munkaerő-piaci képzésen vettek részt,

megtanulták saját kertjük gondozását, zöldségek vetését, palántanevelést, gyümölcsfák,

bogyós gyümölcsűek ültetését, termesztési szükségességét, növényvédelmét; a

megtermelt zöldségekből, gyümölcsökből egészséges ételek elkészítését. A továbbviteli

pályázat elnyerése után „Csapatban a jövőnk!” címmel, 6 hónapig, 8 család közös

munkával egy általunk bérelt földterület megmunkálásán, megművelésén dolgozott. 0,3

ha földterületen fóliasátras és fólia alagút rendszerekben kertészeti tevékenységet

folytattak. A megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket környékbeli piacokra,

felvásárlóknak, valamint saját ellátásra termelték. Célunk volt a családok őstermelőként

való boldogulása, valamint hogy hosszú távon, hogy a projektben résztvevő családokkal

Szociális Szövetkezetet alkotva több földterület bérlésével, vásárlásával intenzív

.

40

gyümölcstermesztéssel növeljük tevékenységeinket, elhelyezkedési esélyeik növelése és

önálló ismeretszerzési fejlődésük érdekében. Családi konzultációs napokat tartottunk a

családok számára közösen havi egy alkalommal a szociális tanácsadó és a roma

koordinátor közreműködésével, igény esetén egyéni konzultációk beiktatásával.

Eredmények

A projekt 6 hónapos futamideje alatt 8 család sikeresen befejezte a programot.

1. Családok összehívása: A szociális segítő és a roma koordinátor személyesen

értesítette, valamint meghívta a programban résztvevő családokat a Kisvejkei Tanoda

épületébe, ahol megbeszélték a projekt részleteit. A bevont családokkal együttműködési

megállapodást kötöttek. A projekt elején és végén hatékonyságmérést végeztek, be- és

kimeneti mérés történt.

2. Föld bérleti szerződés megkötése: Egyéni vállalkozóval a 0,3 ha föld bérleti

szerződésének aláírására került sor. A helyi vállalkozó nem kért bérleti díjat, hanem a

megtermelt zöldég és gyümölcs termékek 1%-át kérte a bérleti díj ellenében.

.

41

3. Bérelt föld előkészítése: Megvalósult a fóliasátrak helyének kijelölése, 7,5 m széles 30

m hosszú két darab használt fólia felhasználásával sátor felépítése, a nagy meleg miatt

raschel háló elhelyezése a fólián árnyékolás céljából.

4. Zöldségek palántázása: fóliasátor alá, 450 m2 területre rövid tenyészidejű

zöldségpalánták ültetése valósult meg, augusztusban: 1950 db paprika palánta, 450 db

csemege uborka, káposztafélék, majd november hónapban: 800 db jégsaláta palánta, 850

db saláta palánta. A retek mag /300 g/ tavasszal került elültetésre. A palánták rendszeres

öntözését a földterület mellett lévő patakból biztosították. Hordókat helyeztünk el a

fóliasátorban. Szivattyú segítségével juttattuk a vizet a patakból a hordókba, ahonnan

locsolókannával hordták a családok a vizet a zöldségekre.

A családok közösen végezték el az aktuális feladatokat a kertész, a roma koordinátor és a

szociális segítő szakmai irányításával, felügyeletével.

5. Szamóca palánták kiültetése: 1700 db palánta került fólia alagút alá augusztusban 200

m2 területen

6. Bogyós gyümölcsű bokrok (málna, szeder) telepítése: Mindegyikből 335 darab tövet

telepítettünk 2450 m2 területre.

7. A megtermelt zöldségek kiajánlása: egyéni vállalkozó segítségével a málna-, a szeder-,

a szamóca osztrák felvásárlóhoz került kiajánlásra, valamint a megmaradt megtermelt

árukat a Mirelit Mirsa Zrt. vásárolja fel.

8. Családi konzultációs napot tartottunk közös összejövetelek alkalmával, ahol a szociális

segítő és a roma koordinátor közös beszélgetéseken segítette a családokat a célok

megfogalmazásában, jövőképük kialakításában, problémák megoldásában. Ezen kívül

ezeken az alkalmakon sor került az aktuális feladatok átbeszélésére. Összesen a közös

családi konzultációkon 8 család jelent meg ez időszakban. Egyéni családi konzultáció

során 15 alkalommal segített a szociális segítő a családok egyéni probléma

megoldásában.

9. Programzáró találkozó: melyre meghívót küldtünk a helyi önkormányzat és más olyan

önkormányzatok részére, akik hasonló projektekben érintettek, ezen kívül a helyi

kisebbségi önkormányzat tagjait, dolgozóit, valamint a helyi civil szervezeteket is

.

42

értesítettük az eseményről. A projektről a roma koordinátor és a szociális segítő tartott

ismertetőt, annak eredményeit értékelték.

10. Nyilvánosság: A projekt megvalósítása alatt folyamatosan jelentettünk meg cikkeket

honlapunkon a www. afre.hu és a www.volgysegportal.hu honlapon, valamint a

Völgységi hírlevél havonta megjelenő újságban.

Módszerek

Úgy véljük, hogy sikereink eléréséhez elengedhetetlenül fontos volt a családi

konzultációk megtartása. Ezeket havonta 2 alkalommal tartottuk, ahol megbeszéltük a

következő időszak teendőit, összefoglaltuk az elért eredményeinket, illetve aktuális

problémák és feladatok megvitatására is sor került.

A projektirodában egyéni konzultációk alkalmával segítette a szociális segítő a segítségért

betérő családok tagjait. A családi konzultációk mind hozzájárultak a kölcsönös bizalom

kiépítéséhez, valamint a munka menetének zökkenőmentes működéséhez.

.

43

Az együttműködési megállapodás megkötése, az együttműködés folyamatos fenntartása

helyi vállalkozóval, valamint a kertészeti szakember tudásának hasznosítása mind

elősegítette a projekt céljainak elérését.

Sikertörténet…Amire büszkék vagyunk…

Legnagyobb eredményünknek tartjuk S.I. és élettársa S. K. történetét. Ők a projekt előtt

már nagyon szerettek volna egy gyümölcsöst kialakítani. Álmuk volt egy kajszis ültetvény

kialakítása. Tudásuk és tapasztalatuk azonban nem volt megfelelő ennek létrehozására.

A Tandem-03-0039 kódszámú Kertünkben a jövőnk c. program lehetőséget jelentett

nekik álmuk megvalósítására. Álláskeresési és munkaerő-piaci képzésen vettek részt,

majd a Kertészeti Alapismeretek tanfolyamon megismerhették a kertművelés

fontosságát, céljait, eszközeit, levélzöldségek és káposztafélék termesztés technológiáját,

gyökérzöldségek és hagymafélék termesztéstechnológiáját, burgonyafélék és kabakosok

termesztésének technológiáját, bogyós gyümölcsűek termesztés technológiáját. Az

elméletben elsajátítottak gyakorlatba helyezésével tapasztalatot szereztek a bogyós

.

44

gyümölcsű tövek ültetéséről, a felszántott talaj előkészítéséről, a zöldségmagok

elvetéséről, a növényápolási munkákról, tápkockás palánták elültetéséről. A program

során megvásároltak egy 1500 m2 nagyságú területet, mely a tereprendezés után

alkalmassá vált kajszi gyümölcsös kialakítására. Gyümölcsfákat ültettek, s közé

veteményest. Jelen projektben fóliasátras és fólia alagút rendszerekben történő

kertészeti tevékenységet folytattak. Mindkét program legmegbízhatóbb és

legszorgalmasabb résztvevői voltak. Munkájukkal, kitartásukkal és szorgalmukkal példát

mutattak, húzóerőként hatottak a többi családra. A projekt lezárta után a szamóca

termelést és értékesítést, a fólia termesztést szintén folytatni szeretnék, ha kell

egymaguk.

.

45

Debrecen-Bánki Református Egyházközség

Pályázat azonosító száma: TANDEM-03-0049-2

Megvalósítás helyszíne: Debrecen-Bánk

„Közösségben Jólétben” I.-II. című projekt rövid leírása

A pályázat célja, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli embereket

visszaintegrálja a munka világába, felkészítse az önálló életvitelre úgy, hogy szakmai

tudásukat fejleszti, az elhelyezkedéshez szükséges tanácsadást, életvitel segítést,

speciális képzést, mentorálást biztosítja számukra.

A projekt keretében a résztvevők kecsketartással, valamint konyhakert kialakítással

kapcsolatos elméleti és gyakorlati képzést kapnak, így a tej, és a hús előállítását

későbbiekben meg tudják teremteni maguknak. Rendszeres családkonzultáción is részt

vesznek, mely segíti az új élethelyzethez való alkalmazkodást. A projekt során munkaügyi

tanácsadást és képzést is kapnak a résztvevők, egyéni kompetenciafejlesztéssel.

A projekt keretében a két ciklus alatt 60 db kecske került megvásárlásra, és az így

kialakított állatállomány tejhozamának segítségével a sajtkészítés alapjait is el tudták

sajátítani a családok.

.

46

Eredmények

Az egyházközség a projektnek köszönhetően 60 db kecskéből álló állatállományt tudott

beállítani. Az állatállománynak köszönhetően sajtot és tejet tud a gyülekezeti tagok

számára biztosítani.

A családkonzultációs alkalmaknak köszönhetően a családok lelki egyensúlyában sikerült

pozitív változást elindítani. A programban résztvevők saját önéletrajzzal rendelkeznek a

képzés hatására, és önállóan keresik az álláslehetőségeket. A családok összeszoktak a

programok alatt, és azóta több közösségi programon vettek részt.

Módszerek

Rendszeres családkonzultációs alkalmak tartása a lelki egyensúly helyreállításában

segített.

Munkaügyi tanácsadás az egyének foglalkozatási készségeit fejlesztette.

Egyéni esetkezelés a napi problémák, a szociális gondok megoldási

lehetőségeinek kidolgozásában segített.

Esetleírás…

A program első ütemében már részt vett az a család, amely egy sérült gyermeket nevel.

Az első projekt során pozitív tapasztalatokat szereztek a szülők a segítségnyújtás ilyen

formájával kapcsolatban, amely készségeket fejleszt, és lehetőségeket biztosít. Mivel a

nagymama ismeri a sajtkészítés fortélyait is, így boldogan kapcsolódott be a gyakorlati

képzésbe, segítve ezzel a tejfeldolgozás mihamarabbi elsajátítását. A kialakított

konyhakert is sokat segített a mindennapokban. Mivel a kislányuk fokozott gondozást

igényel, így nagyon nehéz az édesanya számára az elhelyezkedés. Örömmel vett részt a

képzésen, a munkaügyi tanácsadáson, lelkesen küldte az önéletrajzokat. A

családkonzultáció, illetve az egyéni esetkezelés nagyon jó hatással volt az édesanyára és

az édesapára, mivel kislányuk állapotában negatív változás állt be, így műtétre volt

szükség. Ennek a traumának a feldolgozásában szükségük volt a segítségre.


.

47

A projekt egyediségét az összefogás adja. A bevont családok kiveszik a részüket a

gazdaság felépítéséből, és a szakemberek együttműködésének köszönhetően

gördülékenyen működnek a dolgok. Az egyházközség szorosan együttműködik a

Debrecen-Kerekestelepi és a Debrecen-Lencz telepi egyházközséggel, így a jó gyakorlatot,

ami a már megvalósított programot illeti, könnyen át tudják adni egymásnak. Az

egyházközségnél több, jól működő szociális szolgáltatás is elérhető, a szociális gazdaság

pedig hatékonyan tudja kiegészíteni az eddigi szolgáltatásokat. A Debrecen-Bánki

Egyházközség jelenleg is több olyan szolgáltatást biztosít a lakosság részére, mely a napi

elfoglaltság mellett szociálisan, pszichésen is segíti a tanyavilágban élőket. Egyedi módon

törekszik az önellátásra, a teljes körű oktatási, nevelési, szociális ellátási formák

kialakítására és biztosítására a településen. Ebbe szervesen beleilleszkedik a szociális

gazdaság kialakítása is.

.

48

Filadelfia Evangélikus Egyházközség

Pályázat azonosító száma: TANDEM-03-M-0058

Megvalósítás helyszíne: Nyírtelek – Görögszállás tanya


A Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye közgyűlése 1992-ben kimondta a Nyírszőlősi

Evangélikus Egyházközség önállósodását; a Magyarországi Evangélikus Egyház

származtatott jogi személyiségű szervezete. 2009.01.01.-től az egyházközségünk neve

Filadelfia Evangélikus Egyházközségre változott.

Nyírtelekhez tartozó Görögszálláson több mint 6 éve foglalkoznak az egyházközségünk

tagjai, alkalmazottai az ott élő halmozottan hátrányos helyzetű lakossággal,

akiknek 76%-a roma származású. Az igények alapján tanyagondnoki szolgálatot

szerveztünk ezen a területen. A szükséges szociális, egészségügyi és egyéb

szolgáltatókhoz való eljutást is biztosítjuk a tanyagondnoki gépjárművel.

A tanyagondnoki szolgálat a szenvedélybeteg ellátásunknak is segítségére van abban,

hogy 2009. januártól mobillá teszi a szolgáltatást.

2011 óta valósítunk meg a célterületen szociális földmunkaprogramot, melynek

keretében a hátrányos helyzetű célcsoport 15 tagja helyben, közfoglalkoztatás keretében

alkalmazva mezőgazdasági munkában vesz részt.

2009-től Biztos Kezdet Gyermekházat üzemeltetünk Görögszállás külterületen a 0-5 éves

korú romugró gyermekek képességeinek fejlesztésére jelenleg feladatátvállalási

szerződés keretében.

2013-ban készült el ÉAOP-5.1.3-10 konstrukció keretében az Alternatív Kulturális és

Foglalkoztatást Elősegítő Centrum, mely épület megfelelő helyet biztosít a helyiek

kulturális, vallási, közösségi, fejlesztési programjainak.

A külterületen végzett munkánk során tapasztaltuk, hogy a munkanélküliek aránya

rendkívül magas - mindössze a családok kb. 20 %-nál van rendszeres fizetés, melynek oka

az emberek képzetlensége, illetve motiválatlansága. Emellett komoly problémát jelent a

többségi és kisebbségi társadalom között lévő feszültség.

.

49

„Háztáji gazdálkodással az öngondoskodás felé” című projekt rövid leírása

A már meglévő szolgáltatási elemek és a családi közösségi gazdálkodás egymásra

épülésével, illetve a családokra kidolgozott, egyéni szükségleteken alapuló fejlesztési

tervekkel olyan a helyi szociális gazdaságot megerősítő projekt fenntartása a hosszú távú

cél, ahol biztosított a résztvevő egyének és családtagjaik megélhetése. További cél a

szegénységet újratermelő mechanizmusokból való kizökkenés és egyértelmű

példamutatás az összefogásra, a munkából szerzett jövedelem, élelem által szerzett

életszínvonal emelkedésre. A város lakosságának egészére való tekintettel a földrajzi, a

gazdasági, a szociális és az egészségügyi hátrányokkal küzdő településrészeket olyan

fejlődési irányba kell állítani, ami egyértelmű módon csökkenti a kirekesztett, perifériára

szorultak izolációját, előmozdítja a szociális kohéziót. Emellett elősegíti a

mélyszegénységben élők aktív részvételét és együttműködését, bekapcsolódását egy

tágabb környezeti, és lakossági - közösségi rendszerbe. A pályázat elsősorban a

mélyszegénység felszámolására tett konkrét lépéseket azzal, hogy komplexen kezelte a

szegénységet, a kisebbségi létet, a családi diszfunkciókat, a munkanélküliséget, a

közösségépítést, az oktatást és a szociális biztonságra való törekvést.

.

50

EREDMÉNYEK: Jövedelem felmérése a projekt elején, illetve végén A táblázat tartalmazza a gazdasági aktivitásra vonatkozó adatokat

1. család 2. család 3. család 4. család 5. család 6. család 7. család

1.

A háztartás bevétele állattenyésztési, állattartási tevékenységből-a projekt kezdetén

nem volt nem volt nem volt nem volt nem volt nem volt nem volt

2.

A háztartás bevétele állattenyésztési, állattartási tevékenységből- a projekt végén

90.000 Ft 144.000 Ft 170.000 Ft 1 db hízó cserélve, 1 db koca és 6 db malaccal, 3 db hízó saját részre vágása

188.000 Ft 188.000 Ft 140.000 Ft 2 db hízó gépkocsira cserélve

3.

Rendelkezik-e haszonállattal, ha igen, milyenekkel a projekt kezdetén

baromfi kecske, baromfi

nem volt baromfi baromfi nem volt nem volt

.

51

4.

Rendelkezik-e haszonállattal, ha igen milyenekkel a projekt végén

baromfi, kecse, 1 db koca, 4 db malac

1 db koca, 6 db malac

1 db koca 1 db koca, 6 db malac

nincs haszonállat

nincs haszonállat

2 db malac

5.

Jelenleg milyen elképzelései vannak a jövőre nézve, az állattartási tevékenységgel kapcsolatban a projekt kezdetén

sertésállomány növelése, nagyobb számú állat tartása







6.

Jelenleg milyen elképzelései vannak a jövőre nézve, az állattartási tevékenységgel kapcsolatban a projekt végén

a sertésállomány fenntartása és az állomány számának növelése




nem szeretne állattartással foglalkozni

nem szeretne állattartással foglalkozni


7.

Jelenleg miben segíti elő a család életszínvonalá

anyagi megtakarítás a pályázat segítségével

anyagi megtakarítás a pályázat segítségével,

anyagi megtakarítás a pályázat segítségével,

elsősorban pozitív mintaadás a gyerekek

anyagi megtakarítás a pályázat segítségével



.

52

nak emelkedését, az állattartási tevékenység a projekt elején

később bevétel

később bevétel

számára a családban



8.

Jelenleg miben segíti elő a család életszínvonalának emelkedését, az állattartási tevékenység a projekt végén

anyagi megtakarítás



elsősorban pozitív mintaadás a gyerekek számára a családban, valamint anyagi megtakarítás




.

53

Módszerek

Több módszer és technika alkalmazása párhuzamosan futott a projekt ideje alatt:

1. Családkonzultációk szervezése: A program tervezésétől, indulásától kezdve

családkonzultációkon ismerhették meg a lehetőségeket, a program elvárásait, a

lehetséges kritikus pontokat. Ezek segítették a program lebonyolítását is mint egy

információs csatorna.

2. Közösségformálás: A bevont célcsoporttagok közösen építették vagy újították fel

az állatállomány érkezése előtt a tartásra szánt ólakat a mentor és az

egyházközség munkatársainak koordinációja mellett. Fontos szempont volt, hogy

a résztvevők magukénak érezzék a programot, és felismerjék a projekt által

nyújtott lehetőségek tárházát. A közös építkezés célja a résztvevők közösséggé

való formálása, a csoportdinamika feltérképezése, az egymás iránti toleranciaszint

növelése, valamint az önzetlen segítségnyújtás fontosságának hangsúlyozása volt.

.

54

3. Szociális munka: A közösségformálás mellett párhuzamosan jelentek meg a

diakónia és a szociális munka által alkalmazott módszerek a segítő folyamat

eszközrendszerén keresztül.

3.1. Egyéni esetkezelés. A szükségleteken alapuló oktatási, szociális és egészségügy

szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése a résztvevők és családtagjaik számára.

A résztvevő egyének családtagjainak bevonása a programban megjelenő

munkafolyamatok elvégzéséhez.

3.2.Krízisintervenció, elsősorban a motivációs szint csökkenésének esetén

3.3. Családi kapcsolatrendszerek és szerepek erősítése – minta és példamutatás a

szülők felől a gyerekek felé a rendszerszemléletű családgondozás eszközeivel.

3.4. Folyamatos információnyújtás – a munkavégzéssel összefüggő, illetve a családi

élettel kapcsolatos problémák megoldása terén.

4. Vallási és hitéleti tevékenységek – Közös reggeli ima.

.

55

Sikertörténet…Amire büszkék vagyunk…

A munkaerő-piaci szolgáltatásba bevont személyek közül Gábort érdemes a leginkább

kiemelni. Ennek oka egyrészt, hogy Gábor a görögszállási környezetet meghatározó

cigányság körében minimális kapcsolatokkal rendelkezett. A program kezdetekor

Gábornak komoly problémát jelentett a kapcsolatteremtés. Mindezek ellenére ő volt az,

aki helyet tudott adni a már elkészült óljában a programban szintén résztvevő Tibor

malacainak, arra az időszakra, amíg Tibor meglévő óljának felújítása befejeződött, és az

állatok gondozásában is jelentős feladatokat vállalt.

Korábban nem tartott sertéseket, semmilyen tapasztalatokkal nem rendelkezett ezen a

téren, és talán éppen ezért nála volt a jellemző a szabálykövetés. Az állomány gondozását

ő végezte leginkább az útmutatások szerint, és ennek az eredményei is megjelentek a

programban.

Gáborék állománya a program zárásakor is még teljes volt. A vágásokat nem a pillanatnyi

anyagi helyzetük határozta meg, és mindvégig kitartottak a már korábban

megfogalmazott céljaiknál a programban kapott segítség alapján.

Nehézségként jelentkezett az állományuk megbetegedése, de nem volt tapasztalható a

motiváció csökkenése, és elmaradt az a negatív hozzáállás is, ami a többi résztvevőnél

hasonló helyzetekben előfordult.

Gáborék első vágására a programidőszakon kívül került sor. Alapvetően azokat a

feltételeket igyekeztek házi körülmények között biztosítani, amelyek a képzés során jelen

voltak. Gábor korábban részt vett egy képzésen belül lebonyolított vágáson, ahol még a

vágás gyakorlati részében nem tevékenykedett, de a saját vágásnál már vállalta ezeket a

feladatokat is. Megállapítható, hogy elsajátította az állomány felneveléséhez szükséges

elméleti és gyakorlati ismereteket, képes reális célokat kitűzni, valamint azok

végrehajtásában következetesen ellátni a feladatait.

.

56

Igazgyöngy Alapítvány


Megvalósítás helyszíne: Told

A szervezet rövid bemutatása Alapítványunk 1999 óta működik a berettyóújfalui kistérségben. Célunk a

mélyszegénységben élő gyermekek életesélyeit javítani, kompenzálni hátrányukat,

segíteni integrációjukat. Esélyteremtő modellünkben, melynek a fő helyszíne Told, az

oktatás- családgondozás, közösségfejlesztés (kríziskezelés, önfenntartás fejlesztése,

munkahelyteremtés) – és intézményi együttműködés hármas pillére a meghatározó. A

lehetséges beavatkozási pontokra a közösség bevonásával próbálunk hatást gyakorolni.

„Élhető falu” című projekt rövid leírása A projekt célja a körülmények adta lehetőségek kihasználásával élhetőbb és

fenntarthatóbb környezetet teremteni a szegregátumban élők számára. Kialakítani

bennük a személyes felelősséget a szűkebb és tágabb környezetük iránt,

továbbfejleszteni az önfenntartás képességét, az életminőség javítását célzó

tevékenységet támogatni.

Ennek keretében a kiskert programot bővítettük: részben a családoknál nagyobb

területek művelését, részben az alapítvány tulajdonában lévő, 1 hektár területű földön a

közös gazdálkodást (közösségi kert). Olyan tudásátadást tervezünk a programban, ami

kellő ismeretet és tapasztalatot adhat a vegyszermentes gazdálkodás irányába történő

elmozduláshoz. A program közvetlen célcsoportját a Toldon élő, hátrányos helyzetű,

mélyszegénységben élő, többgyermekes, zömében roma családok adják. Terveztünk egy

másik elemet is, bontott építőanyagból ólakat építünk, melyek a későbbiekben kisállatok

tartását teszik lehetővé.

.

57

Gyógynövény termesztés

Eredmények

Ismeretátadásban: A résztvevőknek kevés ismeretük volt a bejelentett állás előnyeiről,

munkavállalói jogokról és kötelességekről. A vegyszermentes gazdálkodásról sem

hallottak korábban. A munkaerő-piaci képzés tíz alkalma után megtörtént mérés

számszerűen igazolta a változásokat. A speciális képzés a vegyszermentes

gazdálkodásról, valamint a négy alkalom után a kérdőíves ellenőrzés az átadott ismeretek

beépülését erősítette.

Az önkéntes munka eredményei: a közösségi rendezvények szervezése erősítette a

csoportkohéziót, a készségek fejlesztését, a motivációt. A kert művelésébe 10 fő

kapcsolódott be, az ólak építésében (összesen hetet alakítottunk ki) az érintett

családtagok is részt vettek. A traktor és kiegészítőinek megvásárlása lehetővé tették a

talajmunkák kisebb anyagi ráfordítással történő elvégzését. Bemutató jelleggel három

.

58

fajta gyógynövényt vetettünk, amit ősszel meg tudtunk mutatni az érdeklődőknek: mivel

mennyit kell foglalkozni, mekkora bevétel érhető el.

Munkaerőpiaci-képzés

Módszerek A program egyik legfontosabb eleme a családok bevonása, és a megfelelő kapcsolat

kiépítése volt. Ennek első lépéseként tájékoztattuk az alapítvánnyal kapcsolatban álló

családokat a program lényegéről, valamint meghallgattuk véleményüket, elgondolásaikat

az önfenntartásról, felmértük a hiányzó tudásokat és tárgyi feltételeket. A bizalmi

kapcsolat kialakítása nem ütközött különösebb nehézségbe, hiszen minden bevont család

kapcsolatban volt már az alapítvánnyal. Fontos volt viszont az önfenntartás fogalmának

átbeszélése, családonként megvizsgálva, hogy miféle áthagyományozódás lehet

segítségünkre a továbblépésben. Ugyanígy lényeges volt, hogy gyakorlati ismereteket,

eredményeket tudjunk felmutatni. Ezt tette lehetővé, hogy saját forrásból vásárolt,

valamint egyéb pályázatokon nyert vetőmagokat tudtunk osztani, amit a közösségi és a

családi kertekben elvetettünk. A betakarítás után be tudtunk számolni a

.

59

gyógynövénytermesztés eredményeiről. A visszacsatolások fontos elemet képviseltek a

munkában.

Ólépítés

Sikertörténet

K.-ék elsőként jelentkeztek a programba. Korábbi alkalmi munkatapasztalata leginkább az

asszonynak volt, aki kertészetekben dolgozott. A saját kiskertjüket is az elsők között

művelték meg, és örömmel kapcsolódtak be a baromfi-ól építésébe is. Bár az asszonynak

alapkészségek tekintetében gondjai vannak, mégis erőfeszítéseket tett a tudásbővítésre.

Úgy véljük, ez a család lett a húzóerő, a pozitív példa a közösség számára az önfenntartás

fejlesztésében, a lehetőségek kihasználásában, a motivációban.

.

60

A család egyik tagja Z., az általános iskola 7. osztályába járó, SNI fiú, aki a kerti

munkákban hihetetlen örömét lelte. Lelkesen fogadta az ötletet, hogy családja is bekerült

a programba. A korábbi időszakban az otthoni kiskert ápolásában már jeleskedett, és a

közösségi kertben való munkálkodásra is örömmel jelentkezett. Nagyon érdeklődött a

traktor iránt, édesapja tudja vezetni, szeretne az ő nyomdokaiba lépni.

Egyéb tapasztalatok Talán fontos a projekt szempontjából, hogy egy olyan problématérkép készítése előzte

meg a stratégiai munkát, amiben az építkezés puzzle-szerűen fedi le a beavatkozási

pontokat. Nem pályázati projektlehetőségek szerint tervezünk hát, hanem a helyi

problémákra és azok megoldásaira fókuszálva. Szilárdan próbáljuk beépíteni az elemeket,

több oldalról is megtámogatva azokat, és hosszú távon tervezve. Fontos ebben a

munkában az is, hogy a megoldások nem csupán a mi kezdeményezéseinkkel történnek,

a helyiek bevonása maximális. Csak így tudjuk őket érdekeltté tenni a munkában, ha

érzik, az ő jövőjük építéséről van szó.

.

61

Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány


Megvalósítás helyszíne: Mosonmagyaróvár


Az alapítvány fő küldetése, hogy támogassa a reménytelen helyzetbe került családok és

gyermekek társadalomba integrálását oly módon, hogy számukra átmeneti

időtartamban, ideiglenes jelleggel otthont biztosít, illetve segít a munkahelykeresésben.

Idővel lehetőség nyílt egy második CsÁO létrehozására, mely az egész ország területéről

fogadja a bajba jutott családokat, krízisellátást nyújtva. Az intézményhez tartozik továbbá

öt kiléptető lakás, ahol öt évig élhetnek a rászorult családok. Ezen felül sikeresen

integráltuk az „Emberkereskedelem Áldozatainak fenntartott Átmeneti Szállás”-

szolgáltatást is.

„Két megoldás egy helyen az önfenntartóvá válás érdekében” című projekt rövid

leírása

Projektünk fő célkitűzése a Családok Átmeneti Otthonaiba bekerülő, munkavállalási és

önfenntartási nehézségekkel küzdő családok számára elősegíteni az önálló

jövedelemtermelő tevékenységek elsajátítását. Célunk elérése érdekében a projekt során

gondozottaink részt vettek egy komplex munkaerő-piaci képzésben; egy melléképületünk

átalakításával létrehoztunk egy foglalkoztatót, ahol klienseink elkezdhették

jövedelemtermelő tevékenységüket; valamint települési és kistérségi szinten kiépítettük

az előállított élelmiszerek felvásárlói és a bedolgozási munkalehetőséget biztosító

partnerek körét. Projektünk alapvető célja, hogy lakóink számára biztosítsuk a

többletjövedelem termelésének infrastrukturális feltételeit, illetve átadjuk az ehhez

szükséges ismeretanyagot, aktív szemléletet. Mosonmagyaróváron, a helyi és intézményi

adottságainkat tekintve, a többletjövedelem termelésére alapvetően két lehetőség

mutatkozik:

a) bedolgozói munkák vállalása a környező ipari üzemek számára

b) feldolgozott élelmiszerek készítése (saját fogyasztásra, árusításra

.

62

A foglalkoztató tevékenység folytatása

Lakóink számára a száraztészta előállítása az egyik legkedveltebb projektrész, nemcsak

azért, mert saját célra is készítik a szebbnél-szebb tésztákat, hanem mert ráéreztek a

csoportos munka előnyére, hogy a kisebb problémákat meg tudják közösen beszélni.

A résztvevőknek saját értékesítési körük alakult ki, vannak olyan vevők, akik név szerint

tudják, hogy mely lakók előállított száraztésztáját szeretnék megvásárolni. Ez húzóerő,

hisz a többiek látják, hogy melyek azok a termékek, amelyek sikeresek, így megpróbálják

ők is azokat a technikákat kialakítani, amelyekkel ezek a mintacsomagok készülnek.

Az előállított tészták felhasználásai:

résztvevők saját felhasználása

intézményi fogyasztás

reprezentációs célokra

mintacsomagok kiosztására

résztvevők termékeinek értékesítése.

Mosonmagyaróváron működő civil szervezet, akik főzéssel és sütéssel foglalkoznak,

meglátogatták foglalkoztató helységünket, és végigtekintették a munkafolyamatunkat a

tésztagyúrástól egész a késztermék becsomagolásáig. Ez ismét fontos pontja volt a

projektben résztvevők számára, mivel elismerték tevékenységüket, pozitív

visszajelzéseket kaptak, és nem utolsósorban kialakult a két csapat között egy baráti

kapcsolat. A civil szervezet megtekintette a tésztakészítés egyik fontos elemét a

tyúkudvart, hisz az állatok folyamatos gondozásának köszönhetően mindig friss tojással

tudjuk a tésztáinkat előállítani.

Konyhakert, veteményes gondozása

A tésztakészítés fontos eleme a konyhakert. A projekt folyamata során az itt megtermelt

növényeket folyamatosan felhasználtuk a tésztakészítéshez, így tudtuk színesebbé tenni

a kínálatunkat. Nagyon nagy sikere volt a konyhakertben termelt spenótnak és

paradicsomnak, amelyekkel a tészták külleme, illetve íz világa fejlődött. A konyhakertben

megtermelt termékek betakarítása fontos volt, hisz a zöldség zöldjét, sárgarépát,

káposztát, paprikát és tököt feldolgoztuk, egy bizonyos résztét télre eltettük, a másik

részét pedig az ott tevékenykedő lakóink között kiosztottuk. A káposztából, paprikából

.

63

savanyúságot is el tudtunk tenni télire. Szeptember végétől a lakóinknak új

tevékenységgel kellett megismerkedni a kiskertben. Ez pedig a kiskert betéliesítése, mely

sok munkával jár, ezért a termények felszedése után felásták a területet, hogy a téli

hónapokban erőt gyűjtsön a föld ahhoz, hogy tavasszal a frissen ültetett termények

növekedni tudjanak.

Eredmények

Projektünk legjelentősebb hatása a célcsoportra, hogy új ismereteik és gyakorlati tudásuk

birtokában képessé váltak otthoni munkával plusz jövedelmet biztosítani, vagy

megtakarításokat realizálni maguk és családtagjaik számára. A plusz jövedelem hatására

a családi élet kiegyensúlyozottabbá, tervezhetőbbé vált, nőtt a családok önállósága,

anyagi kiszolgáltatottsága csökkent.

A projekt során elvégzett képzés eredményeképp megismerték az önfoglalkoztatás

különböző formáit, jogszabályi hátterét és adóügyi vonzatait, így ha az életük során a

későbbiekben is szükségük lesz hagyományos bérjövedelmeik kiegészítésére, a

korábbinál több alternatíva közül választhatnak majd.

A munka világából régóta kiszakadt, vagy munkatapasztalattal egyáltalán nem rendelkező

gondozottaink fokozottan térhetnek vissza a munkavállalás világába. A munkavállalással

új feladatok és megoldandó problémák merülnek fel, új időbeosztás kialakítása, illetve

nagyobb felelősségvállalás szükséges.

Módszer

Elsődleges szempont a szemléletváltás segítése az önállóság és az önkéntesség területén

a kliensek körében. Fontos kiemelni a motivációs módszerek szerepét is (pl.

jövedelemhez való jutás; közösségen belüli elismertség; a tevékeny munka öröme; a

megszerezhető tudás mint motiváló tényező; „dicsőségfal”; pontgyűjtésen alapuló

kvótarendszer stb.), melyek segítségével vagy ösztönzésével a klienseink a tésztakészítés

kezdeti stádiumától az értékesítésig jutottak el. Ezenkívül elsajátították a a projektben a

tevékenységi folyamatokon keresztül a rövid és hosszú távú tervek kialakítását, valamint

megvalósítását. A családkonzultációs alkalmak további segítséget nyújtottak a család

problémáinak megoldásával kapcsolatban.

.

64

Családkonzultációs folyamat

Fontos szempontként tekintettünk arra, hogy a családok számára az ő időbeosztásukhoz

igazodjunk. A konzultáció folyamatában nagy hangsúlyt fektettünk az időbeosztásra, a

gyermekek felügyeletének megszervezésére, vagy ha fontos volt napirend készítésére,

mely segíti a családok hosszú- illetve rövidtávú céljainak kialakítását. A projekt utolsó

negyedévében a munkahelyen kialakult konfliktusokra és az ez által kialakult stressz

megoldására kellett több időt fordítanunk.

A kistermelői tevékenység több esetben is témaként merült fel a családkonzultáción, hisz

a termék árusítása közben fellépő konfliktusokat vagy számukra megoldhatatlan

problémákat szerették volna a családok megoldani. Örömünkre szolgált, hogy a

családkonzultációs folyamatban az egyéni beszélgetés után, sok esetben kérték, hogy a

teljes családdal is még közösen beszélgessünk, és együtt vitassuk meg a kialakult

problémákat.


Projektünk legaktívabb résztvevője Sz. és férje, T. volt. A család számára a program

alapvetően két lényeges előnnyel járt. Egyfelől számukra, a korábbi életeseményekből

fakadóan, folyamatosan problémát jelentett a helyes pénzgazdálkodás kialakítása. A

programban való részvételen keresztül egyfelől ugyan kevés, de mégis sokat számító

összegeket kapott Sz., illetve a pontrendszeren keresztül kettejük munkájával

kiválthattak olyan költségeket, melyeket az Otthon felé kellett fizetniük, így javult a

család likviditása. Másodsorban, és talán ez a fontosabb, a program során javul a

családtagok közötti kapcsolat, mind a szülők, mind a szülők és gyermekük között.

Számukra a közös munkavégzés, a közösségbe járás láthatóan segített feldolgozni az

eseményeket, illetve ezáltal közelebb kerültek gyermekükhöz is. A pozitív változás

mindenki számára érezhető környezetükben, vidámabbak, kiegyensúlyozottabbak lettek.


Eredményeink fenntartása, és a szolgáltatással kapcsolatos hosszú távú céljaink elérésének

kulcsa a folyamatos fejlesztés, melynek három fő iránya:

.

65

a feldolgozó helyiség fejlesztése

A helyiség folyamatos fejlesztésével biztosítható az esetlegesen változó jogszabályi

előírásoknak való megfelelés, illetve az újabb termelési funkciók kialakítása.

Mintaprojekt lévén a foglalkoztató erős alapot biztosít további pályázatokhoz,

melyek külső forrást biztosítanak a szolgáltatási forma számára.

a termelők, lakók fejlesztése, „utánpótlás” biztosítás

A projektünk egyik legfontosabb eredménye, hogy növekszik lakóink aktivitása,

vállalkozói szelleme és gyakorlati tudása. Az elért eredmények fenntartása és a

„kollektív tudás” bővítése érdekében kialakítjuk a lakók mentorálási gyakorlatát.

Ennek lényege, hogy a szolgáltatást már régóta igénybevevők vezetik be új

lakóinkat a működő rendszerbe. Ezen felül ösztönözzük új igénybevevőinket, hogy

egyéni tudásuk megosztásával (pl. új receptek, konyhai praktikák) gazdagítsák a

programot.

a szervezeti kultúra és kapcsolatrendszer fejlesztése

A szolgáltatási forma fenntartásának talán legfontosabb része a szervezeti

működés folyamatos felülvizsgálata. Ideális esetben az új szolgáltatás néhány éven

belül az Alapítvány egy különálló „intézményévé” nőheti ki magát (pl. szociális

szövetkezeti forma), maximalizálva hasznosságát a lakóink számára. Ehhez

elengedhetetlen a szociális szempontok szerepeltetésén túl egyfajta üzleti

szemléletmód kialakítása is, mellyel folyamatosan igazítjuk működésünket

partnereink igényeihez, fejlesztjük a minőséget. Ezen keresztül biztosítható a

folyamatos „megrendelés” lakóink munkája iránt, ezzel stabil jövedelemtermelési

lehetőséget teremtve. Mindezek mellett a szűkebb környezetünkbe költöző

gondozottaink számára igény szerint biztosítani fogjuk a bedolgozási és

élelmiszertermelési tevékenység folytatásának lehetőségét, segítünk

megteremteni az új otthonban a munkavégzéshez szükséges feltételeket.

.

66

.

67

Szendrőládi Népfőiskolai Egyesület

Pályázat azonosító száma: TANDEM – 03 – 0052 és TANDEM – 03 – 0052 - 2

Megvalósítás helyszíne: Szendrőlád – „Nemadomfel Ház” és „Reménytadó Központ”


A falu lakóinak hoztuk létre a Szendrőládi Népfőiskolai Egyesületet 2002-ben 28 taggal,

amely időközben folyamatosan bővült. Azzal a céllal alapítottuk meg a Népfőiskolát, hogy

segíthessük a lakosságot és a hátrányos helyzetű rétegeket minden területen, továbbá

tagjainak általános műveltségét gyarapítsuk. Fő tevékenységi köre: a kultúra, a

telekommunikáció, a közművelődés, a közösségformálás, a hagyományápolás, az

ismeretterjesztés és a képzés, továbbá az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző,

szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási

lehetőségek megteremtése, illetve helyi- regionális- országos- és nemzetközi programok

szervezése. Mindig arra törekszünk, hogy programjaink változatosak legyenek,

kapcsolódjanak a községben élő emberek szélesebb köréhez, mindig az aktuális témákkal

is foglalkozunk, így folyamatosan megújulunk.

Projekt rövid leírása

Projektünk átfogó célja, hogy a Szendrőládon élő hátrányos helyzetű családokat a

projektben végzett tevékenységeken keresztül segítsük helyzetük, életkörülményeik

javításában, annak érdekében, hogy önellátóvá, önfenntartóvá tudjanak válni. A projekt

szorosan összekapcsolódik a Nemadomfel Ház munkájával, ami mélyszegénységben élő

roma gyerekek részére fejlesztő és felzárkóztató program működtetése. Fontosnak

tartottuk összekapcsolni a gyerekek által elsajátított értékeket a szüleikével, hiszen a

legjelentősebb és leghatékonyabb változás úgy érhető el, ha otthon is kellő támogatást

kapnak a gyerekek. A bevont szülők, a „Kecske és káposzta” – Mindenki lakjon jól!” című

programunkban megtanulhatták az elméleti és gyakorlati képzések révén, hogyan kell

konyhakerti növényeket ültetni és gondozni, hogyan kell kecskéket tartani.

A projekt során folyamatos családkonzultációt biztosítottunk, illetve a saját porták körüli

kert kialakításában is segítséget nyújtottunk pl: ültetési tanácsokkal, faanyag biztosításával

.

68

a ketrecek és ólak kialakításához. Kezdetben a szakember feltárta a hátrányos helyzetű

családok körülményeit, felmérte képességeiket, fejlesztette a kompetenciákat, és

kidolgozta a fejlesztési tervüket. A projekt első szakaszában a támogatásból vásárolt hat

kecske segítségével tanulták meg a családok az állattartást, az állattenyésztést, a

sajtkészítést és a vajköpülést. A kecskékről a családok és a Nemadomfel Ház-as gyerekek

gondoskodtak.

A projekt második szakaszában elkészült a Népfőiskolánk ingatlanjának csűr és

melléképülete, ahol a támogatásból vásárolt további állatok kaptak helyet. Az állatok és a

kert gondozását a családok látták el, később pedig disznókat, nyulakat, tyúkokat és

terményt osztottunk szét a közöttük. Továbbá kaptak vetőmagot, palántát és gyümölcsfát,

amelyet a saját kertjükben ültettek el.

Eredmények

A megvalósítás során a vezetett indikátortáblázat és nyilvántartás alapján sikeresnek

mondható a projekt, hiszen a Népfőiskola tulajdonában lévő állataink száma

.

69

folyamatosan gyarapodik:

6 db vásárolt kecske – jelenleg 10 db

7 db vásárolt malac – jelenleg 13 db (szétosztva: 5 db)

40 db vásárolt tyúk – jelenleg 20 db (szétosztva 20 db)

6 db vásárolt nyúl - jelenleg 10 db (szétosztva 2 db)

Népfőiskolánk a projekt sikereként élte meg, hogy a bevont emberek nemcsak

megtanulták az ismereteket, de hasznosítani is tudják a megszerzett tudást. A szétosztott

állatok és a beültetett kertek egy olyan alapot nyújtanak a családoknak, amire a jövőben

építeni tudnak, és biztosítani fogja a család ellátását. Az önellátás olyan lehetőséget rejt

magában, hogy az önfenntartó családok egymás között nem csak pénzzel tudnak fizetni,

hanem terméket is cserélhetnek pl: tojást, zöldséget, gyümölcsöt. Az önfenntartás így

nemcsak a családok között működhet, hanem szélesebb körben is. Célunk, hogy ez

mintaként szolgáljon a faluközösség, valamint az egész Bódva-völgye számára.

.

70

Módszerek

Az általunk használt módszerben az volt kulcsfontosságú, hogy összekapcsoltuk az

említett Nemadomfel Ház munkájával projektünket. A kiválasztott családok gyermekei a

Házba járnak, így a gyerekek a megszerzett tudást otthon is tudják hasznosítani. A

Nemadomfel Ház fő célja a családi életre való nevelés, illetve, hogy olyan dolgokat

tanuljanak meg a gyerekek, amit otthon családi körülményeik nem tesznek lehetővé.

Ebben a szülők hozzáállása is akadályt jelentett. A képzések során ezért volt szükség

olyan szakemberek alkalmazására, akik feltárták az akadályozó tényezőket, és formálták

gondolkozásmódjukat.

A projektben a szülők és gyermekeik együtt vehettek részt az állatok gondozásban,

tanulhattak egymástól. Tavasszal pedig együtt ültették be saját kertjeiket.

A gyerekeknek eddig a példamutatás hiányzott a szüleiktől, de a projekt hatására többen

hálásak azért, hogy a közösen eltöltött idő közelebb hozta egymáshoz a családot.

.

71

Sikertörténet

A programba bevont Erzsikének az életébe pozitív változást hozott egyrészt, hogy

ideiglenesen munkát kapott takarítónőként a helyi idősek otthonában, nézetei a

programnak köszönhetően megváltoztak. Korábban nagyon szerény körülmények között

éltek, sokat idegeskedett a miatt, hogy a gyermeket miként fogja eltartani a segélyből. A

szakemberrel való konzultációkon, képzéseken rendszeresen részt vett, aminek

köszönhetően ráébredt, hogy vannak tervei és lehetőségei a jövőre nézve, lett jövőképe.

Az állatok etetésében kezdetben esténként tudott részt venni. Elmondta, többször

elgondolkozott a program előtt azon, hogy ők is tartsanak-e otthon malacot vagy tyúkot,

de félt attól, hogy nem értene hozzá. Miután a gyakorlatban megtanulta, mit szabad és

mit nem, így már nem tartott az állattartástól, sőt a kapott állatoknak nagyon örült az

egész család. Fontos lehetőség ez számukra, hiszen saját pénzükből nem tudtak volna

vásárolni ennyi állatot és terményt sem. Az állatok körüli munkát megosztják egymás

között, hogy a kisebbek is megtanuljanak mindent. A szülők a program ideje alatt végig

pozitívan gondolkoztak és tudják, hogy az összefogásnak óriási ereje van. A család háza

mellett van egy kisebb kert, amit idén tavasszal már másodjára fognak beültetni.

.

72

Szent Márton Plébánia


Megvalósítás helyszíne: Kunszentmárton


A kunszentmártoni Szent Márton Plébánia a Szeged-Csanádi Egyházmegye legészakibb

egyházközsége. A település lakosainak száma 8714 fő, akik közül 3357 fő vallotta magát

katolikus vallásúnak. A plébánián élénk közösségi élet folyik. Működnek szorosan a

hitélethez kötődő csoportok, de egyre bővül azon közösségek köre és tagsága, akik

bekapcsolódnak a település kulturális, társadalmi, gazdasági életébe. Elismert

vállalkozók, gazdálkodók, tudósok, művészek, pedagógusok, gazdasági szakemberek, akik

dolgoznak a város vezetésében, a civil szféra különféle területein, a gazdaságban

munkahelyeket teremtenek. A plébánián katolikus karitász szervezet működik.

Rendszeresek a különféle kulturális rendezvények, gazdagítva a város szellemi életét. A

plébánia vezetője pedig jó vezetőként fogja össze a sokféle ötletet, kezdeményezést.

Irányításával a közösség betölti a római katolikus egyháznak kezdetek óta hármas

küldetését: tanítói szolgálat, papi szolgálat és a közösség szolgálata. Ilyen körülmények

között a szervezet örömmel fedezte fel az Ökumenikus Segélyszervezet TANDEM

Fejlesztési Alap második kiírását, melynek keretében gazdasági jellegű szociális

programot valósíthatott meg.

SEGÍTS MAGADON… - rászoruló családok önfenntartóvá válása a kunszentmártoni

Szent Márton Plébánián projekt rövid leírása

A Segélyszervezet pályázati kiírásában kötelező indikátorok szerepeltek, amelyek

beépítésével lehetett megalkotni azt a programot, melynek segítségével szociálisan

rászoruló családoknak tudunk segítséget nyújtani az önfenntartás felé vezető út

módszereiben, megvalósításában. Mivel Kunszentmárton alföldi mezővárosként

hagyományosan mezőgazdasági település, kézenfekvő volt, hogy speciális képzésként a

kertészkedés, valamint a baromfitartás ismereteinek elméleti és gyakorlati oktatását

.

73

kínáljuk fel a résztvevőknek. Talán meglepő, de manapság a vidéki portákon már nem

természetes, hogy veteményest műveljenek és állatokat tartsanak saját háztartásuk

ellátására. A szegény, hátrányos helyzetű családoknál pedig egyáltalán nem jellemző.

A projekt célkitűzése

Rövidtávú célok:

bemutassa az öngondoskodás lehetőségeit.

Hosszú távú célok:

a résztvevők visszavezetése a munka világába,

szociális szövetkezet megalakítása.

Eredmények

Növénytermesztés

2014. márciusában, a projektben résztvevő családok az eredeti elképzeléstől eltérően –

miszerint minden család kap egy 200 négyzetméteres parcellát, amit a családjával

megművel - a város szélén elterülő 2000 négyzetméteres területen közösen kezdték meg

a kertészkedést az elméleti ismereteket oktató agrármérnök vezetésével. A terület

legnagyobb részében burgonyát és hagymát vetettünk. A maradék területen pedig,

borsót, zöld- és szárazbabot, uborkát, tökféléket (főzőtök, patisszon, cukkini, sütőtök),

csemege- és pattogatnivaló kukoricát termesztettünk. A területet öntözhetővé tettük (a

projekt keretében szivattyút és öntözőberendezést vásároltunk), de az időjárás esősre

váltott, így nem volt szükség öntözésre. A korai burgonyát felszedtük, minden családnak

kb. 60-70 kg jutott. A többi terményt is folyamatosan betakarítottuk. A családok a

leszedett terményeket igazságosan elosztották egymás között. Jól sikerült a hagyma, az

uborka, a zöldbab, a tökfélék, a csemegekukorica. Az állandó esőzések miatt viszont a

legnagyobb területen elvetett tárolható burgonya teljesen elpusztult. Ősszel a sütnivaló

tököt tudtuk csak betakarítani.

.

74

Állattenyésztés

A program keretében 5 db tojótyúkot és 25 kg tápot kapott minden család. Az állattartás

elméleti és gyakorlati oktatása a plébánián zajlott, ahol a résztvevők megnézhették,

hogyan kell berendezni a baromfi ólat, miként kell gondozni a jószágokat, hogyan

takarmányozzák őket. Az elektromos csibekeltetőben kikeltették a tojásokat.

A baromfitartást oktató agrármérnök asszonnyal végig jártuk a családok portáját,

megnéztük, hogy van-e baromfitartásra alkalmas helyük. Kiderült, néhányuk már

rendelkezik állattal is, a többieknél pedig csak fel kell újítani a meglévő, elhanyagolt

ólakat.

Az egyik együttműködő partnerünk a Gazdakör volt. Vezetője jóvoltából önköltségi áron

vásároltunk takarmányt, amit a program résztvevői szükség szerint vitték az állataiknak

haza. Közben beszámoltak, hogy tudtak a kotlós alá tojást tenni, amiből kikeltek a

kiscsibék. Örömmel újságolták, hogy libát, kacsát is beszereztek növelve a baromfiudvar

népét. Mind a burgonya, sütőtök beszállításánál, mind a takarmánybeszerzésben nagy

hasznát vettük az utánfutónak, amit szintén a projekt keretében sikerült

megvásárolnunk.

.

75

Fakitermelés

A program utolsó szakaszában, 2014. december elején kezdtük meg a Körös part

árterében a tűzifa gyűjtését. Ezt a tevékenységünket az ATIVIZIG engedélyével

végezhettük. Pályázati keretből vásároltunk két motoros fűrészt, ezekkel lehetett a

tájidegen fákat kivágni, illetve a letört, elszáradt ágakat is össze lehetett gyűjteni. A talaj

a sok eső miatt annyira felázott, hogy csak korlátozottan tudott a szállító jármű az

összegyűjtött fáért lemenni az ártérre. A csapat tagjai a fa egy részét kézzel cipelték fel a

gátra, és ott rakták járműre. Igazi, embert próbáló munka volt. De minden családnak

jutott 2 teherautó tűzifa, így nem volt gondjuk a téli tüzelővel. A fakitermelést a program

végéig folytatták.

.

76

Módszer

A kezdéskor olyan rászoruló családok felnőtt tagjai kerültek a programba, akik hosszú

évek óta munkanélküliek, saját erejükből nem képesek saját sorsukon, anyagi

helyzetükön változtatni.

A Szent Márton Plébánia által kidolgozott programnak a komplexitás az egyik jellemzője,

ami hozzájárult a sikerhez. A plébánia a programot megelőzően is jó kapcsolatot ápolt a

munkaügyi hivatallal (közmunka), a családsegítő szolgálattal és az önkormányzattal a

karitász csoporton keresztül. A családok is ismertek voltak a különféle intézményeknél

mint kliensek.

Tehát olyan komplex program kidolgozására került sor, melynek keretében speciális

képzéssel (mezőgazdasági ismeretek) munkaerő-piaci tréninggel, családkonzultációs

folyamattal segítettük a családok megerősítését, hogy aktivitásuk ösztönzésével képessé

váljanak az önfenntartásra, gyermekeiknek példát adva a családi gazdálkodásra, az

összefogásra, a tudatos és tervezett életvezetésre.

A plébánia részéről a személyes odafigyelés volt a jellemző. A kiválasztott 10 roma család

mindegyike nehéz körülmények között élt. Munkanélküliek, legfeljebb időnként

közmunkások, gyermekeiket mégis egy jobb élet reményében nevelik. Örömmel

tapasztaltuk, hogy a program kezdetétől nyitottak voltak az általunk felkínált

lehetőségre. Megértették, nekik is tenni kell azért, hogy változtatni tudjanak

.

77

életkörülményeiken. Mire van ehhez szükségük? Kiszámítható jövedelem, megélhetési

biztonság, a képzéseken való eredményes részvételhez saját készségek, képességek

felszínre hozása, önismeret, kommunikációs készség, együttműködési képesség,

magabiztosság, stressztűrő képesség, hatékony érdekérvényesítés fejlesztése.

Mindezekből következő eredmény: a rendszeres munkavégzésre való képesség

kialakulása, szemléletváltás.

Képzéseink alapelve: segítő kapcsolat kialakítása, a kölcsönös bizalom megteremtése.

Olyan közösség jöjjön létre, amelyben az oktatók elérik, hogy a kommunikáció kölcsönös

legyen, eszmecsere alakuljon ki. Ha a bizalom légköre ki tud alakulni, a résztvevők kedvet

éreznek a tanuláshoz, sikerélményt tapasztalnak.

Az oktatók kiválasztásánál a módszer: a területén elismert szakember legyen, akinek

tehetsége találkozik a résztvevők érdeklődésével.

Sikertörténet…Esetleírás

A programban részt vevő családok közül kezdetben csak szimpatikus, de mindenképpen

segítségre szoruló benyomását keltő fiatal roma házaspár szorgalmasan jártak az

előadásokra. Két kisgyermeket nevelnek nagy szeretetben. A közösségi kertben is mindig

részt vettek a munkákban. A családlátogatások alkalmával derült ki, hogy a fiatal roma

férfit mennyi becsapás, megaláztatás érte már az eddigi munkahelyein származása miatt.

A nyár végén tartott munkaerő-piaci tréningen derült ki, hogy milyen jó vezetői

képességekkel rendelkezik. Ösztönözte, bíztatta a többieket, hogy a csapatnak együtt kell

maradni és tovább fejlődve folytatni a közös munkát. Ő is közte volt annak a 6 embernek,

akiket beírattunk a mezőtúri Gál Ferenc Főiskola által szervezett tanfolyamra, ahol a

szociális szövetkezetre vonatkozó ismereteket sajátíthatták el. A tanfolyamon rendkívül

aktívan részt vett. Kiderült róla, milyen jó ötletei vannak, felismeri a lehetőségeket. A

program befejezésekor feleségével együtt tagjai lettek a plébánia segítségével

megalakított szociális szövetkezetnek. Az alakuláskor őt választotta a közgyűlés a

felügyelő bizottság egyik tagjának. Munkavezetőként irányítja a szövetkezetben dolgozó

tagokat. Gépkocsit vezet, ismeri a kertészeti kisgépek működését, jó munkaszervező. Az

állattartás területén is megállja a helyét. Az ő tehetségének a kibontakozását segítette az

általunk kidolgozott módszer.

.

78

Harmadik kiírás - Prevenciós programok szervezése

A támogatás konkrét célkitűzése gyermekek és szüleik azon képességeinek fejlesztése,

mely révén az információs társadalomban jelentkező modernizációs veszélyekkel

szemben felkészültebbek, védettebbek lehetnek.

A pályázati program a következő problémák kezelését célozza meg:

Felgyorsult és digitalizálódott társadalmunkban a gyerekeknek, a fiataloknak, a

családoknak mind újabb kihívásokkal, nehézségekkel kell szembenézniük. A rossz

tapasztalatok kivédésére és kezelésére szolgáló kompetenciáikat fejleszteni kell. Az ezzel

összefüggő társadalmi problémák hatékony kezelése új szolgáltatások, modellek

bevezetését teszi szükségessé. A következő problémák kezelésére vártuk a

projektjavaslatokat:

internetfüggőség

média negatív hatásai

médiaerőszak

nem biztonságos internethasználat (adathalászat, illegális tartalmak,

cyberbullying - online zaklatás, sexting, gyermekpornográfia)

emberkereskedelem, prostitúció

Célcsoport: 10-18 év közötti gyermekek/fiatalok, valamint szülők.

A jelen pályázat keretében igényelhető támogatás mértéke maximum 4 millió forint lehetett.

.

79

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány


Megvalósítás helyszíne: Kecskemét


A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 1993 óta működteti a 116-111 Lelkisegély-Vonalat,

ami éjjel- nappal, ingyenesen, anonim módon hívható lelkisegély vonal gyerekeknek és

fiataloknak. Az utóbbi években egyre gyakoribb a kortársak közötti internetes zaklatás,

illetve egyéb, az internet nem tudatos használatából adódó problémák. Szakmai

koncepciónk része, hogy megelőzzük az online tér veszélyeit, és lehetőséget adjunk az

Interneten megért traumák feldolgozására. A Kék Vonal Klubház Kecskemét kreatív

ifjúsági közösségi tér, melynek kiemelt célcsoportja a hátrányos helyzetű, iskolai

lemorzsolódástól veszélyeztetett gyerekek, fiatalok. A Klubház közössége egyszerre

ötvözi a szakmai, tudás alapú sokszínűséget és a korosztályok közötti sikeres, illetve

hatékony kooperációt.

„CYBER TUNING PONT” című projekt rövid leírása

A projekt célja a 12-15 éves kecskeméti fiatalok, szüleik és pedagógusaik tudatos internet

használatának erősítése volt. Interaktív foglalkozás sorozatokat tartottunk gyerekeknek,

a szülőknek szülői értekezletek keretében adtunk át információkat, különös tekintettel

arra, hogy hova fordulhatnak, ha a gyermeküket rossz élmény, zaklatás éri az interneten.

Nemcsak a veszélyekre hívtuk fel a figyelmet, hanem arra is, hogy az internet számtalan

lehetőséget nyújt a kreativitásra és az önkifejezésre, csak tudni kell “jól élni vele”. A

program során egy családi nap keretében közös élmény megosztásra hívtuk a szülőket és

gyerekeket. Célunk volt, hogy segítsük a szülő-gyerek kommunikációt a témában, ezzel is

szűkítve a „digitális szakadékot”, ami gyakran megtalálható a generációk között. A

program végén létrehoztuk a helyi igényeket kielégítő Biztonságos Internet Tanácsadói

Pontot. A helyi internetbiztonsággal kapcsolatos ügyekben való tanácsadás, a Tanácsadói

.

80

Pont szolgáltatás által oktatási intézményeknek, helyi civil szervezeteknek szeretnénk

segítséget nyújtani egy-egy internetbiztonságot érintő konkrét esetben.

Eredmények

A program során a kecskeméti iskolákban több, mint 100 szülőt értünk el. Szülői

értekezletek keretében nemcsak a programot mutattuk be, hanem arról is információkat

adtunk át a szülőknek, hova fordulhatnak, ha a gyermeküket rossz élmény, zaklatás éri az

interneten keresztül.

Az általános iskolák diákjainak a Kék Vonal kecskeméti klubházában tartottunk több

alkalmas, interaktív foglalkozásokat, melyek során a fiatalok játékos, interaktív módon

növelhetik tudatosságukat, ezáltal javítva biztonságukat a virtuális világban. Az interaktív

órákon kiemelten foglalkoztunk az internetes kapcsolatok veszélyeivel, a személyes

adatok védelmével, a közösségi oldalak biztonságos használatával és az online

bántalmazással.

Annak érdekében, hogy elősegítsük a témában a szülő-gyerek kommunikációt,

kidolgoztunk egy Internetes Kalandtúrát, amit a családok együtt tudtak teljesíteni, és a

program végén egy családi nap keretében tudták megosztani a közös élményeiket.

Kiemelt célunk volt, hogy olyan módszertani anyagokat dolgozzunk ki, amit a

pedagógusok a projekt zárását követően is használni tudnak a mindennapi munkájukban.

Ennen érdekében 3 óratematikát készítettünk el, a hozzájuk kapcsolódó ráhangoló

kisfilmekkel. A helyi pedagógusokkal és civil szervezetek képviselőivel egy szakmai nap

keretében ismertettük, miként tudják a tematikákat felhasználni a mindennapi

prevenciós munkájukban. A program végén létrehoztuk a helyi igényeket kielégítő

Biztonságos Internet Tanácsadói Pontot, ami oktatási intézményeknek, helyi civil

szervezeteknek nyújt segítséget egy-egy internetbiztonságot érintő konkrét esetben.

Módszer

A program során a különböző célcsoportokhoz igazítva, többféle módszert használtunk.

A szülők informálásakor fontosnak tartottuk, hogy ne csak az internetbiztonsággal

kapcsolatos konkrét információkat adjunk át, hanem azoknak a segítő helyeknek,

szervezeteknek az elérhetőségét is, akikhez baj esetén fordulhatnak.

.

81

A gyerekeket célzó programokban nagy hangsúlyt fektettünk az interaktivitásra, és nem

csak a veszélyekre hívtuk fel a figyelmet, hanem arra is, hogy az internet számtalan

lehetőséget nyújt a kreativitásra és az önkifejezésre, csak tudni kell “jól élni vele”.

A szülő-gyerek kommunikációban sokszor tapasztalt nehézségeket az Internetes

Kalandtúrán, és a családi napon való közös részvétellel igyekeztük áthidalni.

Visszatérő tapasztalatunk, hogy a pedagógusoknak nagy igényük van olyan módszertani

anyagokra, amit a napi munkájukban is fel tudnak használni, és ennek segítségével

beszélgetést tudnak kezdeményezni a gyerekekkel az internetbiztonságot érintő fontos

kérdésekben.

Esetleírás

Egy 14 éves lány pár nappal azután, hogy Klubházunkba tartott internet biztonságos

foglalkozáson részt vett, eljött megkérdezni, mit lehet a Klubházban délutánonként

csinálni. Beszélgetés közben jegyezte meg, hogy vele már történtek rossz dolgok az

interneten. Kiderült, hogy néhány osztálytársa folyamatosan bántó üzenetekkel és

fenyegetéssel zaklatta a Facebookon, ezért a szülei javaslatára hetek óta nem használja a

Facebookot, pedig szeretné. Átnéztük vele a profilja beállításait, jelentettünk néhány

posztot, és szűkítettük az ismerősök listáját. A kislány továbbra is ellátogatott a

Klubházba, további zaklatásról nem számolt be.

.

82

Hallgatói Médiumokért Egyesület


Megvalósítás helyszíne: Veszprém


A 2004-ben alakult Hallgatói Médiumokért Egyesület internetes rádiózással,

kommunikációs eszközök oktatásával, általános és középiskolák számára elsősorban

adatvédelemmel, valamint közösségi média felületek használatából jelentkező

problémák kezelésére irányuló előadások megtartásával foglalkozik.

Az egyesületi elnökünk tollából jelent meg a Megosztok, tehát vagyok - Az internet szép

új világa című könyv, amely ugyanezeket a témákat járja körül, és ad megoldási, javítási

lehetőségeket a témakörben.

„Nagy Közösségi Média Nap - érted és mindannyiunkért” című projekt rövid leírása

A projekt során indirekt, játékos formában és valós térben, offline használva a közösségi

média felületeket mutattuk meg, és együtt tanulva ismertettük meg - célcsoportra

szabottan - a diákokkal, pedagógusokkal, valamint szülőkkel a problémák elhárításának

lehetőségeit, a modernkori konfliktuskezelést. A gyakorlati, valós világba áthozott

tanulást követően pedig családsegítők, rendőrség és közösségi média szakemberek

bevonásával személyes oktatások, átbeszélések tették lehetővé a tanultak elmélyítését,

megvilágítva a problémák sokszínűségét, jogi, pszichológiai és adatvédelmi

következményeit.

Az előadásokból, az élményekből webinárium-sorozat és 70 oldalas adatvédelmi

munkafüzet készült Megosztok, tehát vagyok címmel, amely biztosította és biztosítja a

projekt hosszú távú működtetésének lehetőségét, illetve szélesebb társadalmi körökbe

történő eljuttatását, és a problémák miatt sokszor névtelenségbe burkolózó anonim

.

83

tanácsadást is. A webináriumi sorozat elérhető a http://kozossegimedianap.com oldalon

és az onnan nyíló Youtube-csatornán.

Eredmények

A projekt során 299 gyereket, 114 felnőttet tanítottunk meg személyesen játékos

módszerek segítségével a biztonságos internetezés alapjaira. Az előadásokból készült 10

db webináriumi anyagainkat több, mint 600 fő tekintette meg, míg az előadásokon

résztvevők számára a 70 oldalas adatvédelmi munkafüzetet kézbe adtuk, hogy otthon

még jobban el tudjanak mélyedni a témában.

.

84

Módszer

Offline Facebook Park néven már többször megrendeztünk olyan programot, ahol az

érdeklődők internetmentes környezetben chatelhettek, írhattak bejegyzéseket vagy

éppen e-maileket, videókat nézhettek, kereséseket folytathattak az őket érdeklő témák

iránt vagy éppen Farmville, Cityville, Songpop játékokkal játszhattak. Sőt! A közösségi

média napon mindezt megtoldottuk internetbiztonsággal, adatvédelemmel. Így a

gyerekek találkoztak a leveleikbe beírt spamekkel; zaklatóval, aki a beszélgetéseik során

igyekezett rávenni őket találkozásra; adathalászóval, aki az adataikat akarta fondorlatos

módon megtudni, de a scamek, fake hírek, gyanútlan reklámok is feltűntek a játékok

során, és „találkozhattak” Zuckerberggel is, aki adatvédelmi kérdéseket tett fel nekik.

A játék során beugró tesztet kellett kitölteniük, ahol nem csupán felmértük az aktuális

tudásukat, de elfogadtattuk vele a tipikus közösségi média adatkezelési elveket annyi

kiegészítéssel, hogy minden vagyonukról lemondanak a tanteremben. Mindezt persze a

tréfa kedvéért tettük, de annyira hatásosan sikerült az esetek többségében, hogy hirtelen

elfehéredett néhány arc…

.

85

Sajnos azt tapasztaltuk, hogy bár ez a generáció igen sok mindent tud az internetről, igen

naivak. Egy kicsit sajnos rájuk kell „ijeszteni” azzal, hogy mi mindent tud róluk az internet,

az informatikus apuka, vagy éppen az adathalászok mi célból szerzik be az adataikat.

Esetleírás

Máté, aki 5. osztályos a beugró teszten egy kérdést válaszolt meg helyesen, míg a

többinél egytől egyig javítania kellett az eredményein. Máté a szimuláció alatt kipróbálta

az offline AngryBirds játékot anélkül, hogy elolvasta volna a játékszabályokat - amikor

erre az előadás közben figyelmeztettük, mondván, a játékszabályban az áll, hogy minden

tulajdonáról le kell mondani, felállt a székről, és felzaklatva kifele sietett a teremből, de

megnyugtattuk, mindez csupán egy szimuláció volt. Máté a Gmail alkalmazásban kapott

spamek hatására megadta adatait, és a Katiként bemutató fiúnak is minden további

nélkül elárulta lakcímét. Az előadás alatt Máté elmesélte, hogy anyukája rengeteget

rendel az internetről, és sokszor nem érkezik meg a csomag, illetve legutóbb

telefonrendeléskor szotyit kapott. Persze annak is örült. Ő legalábbis, anyukája már nem

annyira. A Google keresésnél Máté nem csodálkozott, hogy le kell írnia a kéréseket (ez

egyébként a legtöbb gyereknek nem volt furcsa), azonban Zuckerberg adatvédelmi

kérdésére (Hány éves Karcsi, ha azt írja a Facebook chaten, hogy olyan korú barátai

.

86

vannak, mint Te magad?) helyesen (Nem tudjuk.) válaszolt. Az előadásokat követően

kitöltötte kimeneti tesztet, és ez alapján már 6 kérdésre tudott helyesen válaszolni.


A témakör esetében a szülők érdeklődése sajnos igen alacsony volt első körben. Hiába

hirdettük meg Facebook hirdetés segítségével, jelent meg a városi sajtó minden egyes

lapszámában, a létszámukat így is felülbecsültük. Ahogy a megjelentekkel beszélgettünk,

kiderült, hogy jövetelüket a családban elkövetett/átélt visszaélés motiválta, és az ő

beszámolójuk alapján is csak akkor jöttek rá, hogy ez mekkora probléma, amikor egy-egy

internetes zaklatás, adatlopás bekövetkezett, előre nem gondolták súlyosnak a témát.

Pedagógusok esetében szerencsére már némiképp bölcsebb előrelátás jellemző, hiszen az ő

iskolájukban vagy ismerősük iskolájában már volt visszaélés és probléma az interneten

elkövetett cselekményekből, emiatt többségük már nyitott a kérdéskörre, azonban

hihetetlen nagy naivitással állnak a témához, pl. azt gondolják, hogy kémprogramokkal,

internet korlátozásával meg tudják állítani a veszélyeket, de nem ritka, ahol egyértelmű

tiltás van a Facebookra vonatkozóan. Márpedig, ha egy iskolában tiltanak valamit, a diákok

annál jobban használják azt, és nem tudnak kihez fordulni azok a tanulók sem, akiknek

valamilyen problémájuk merül fel.

A jó gyakorlat közzétevője: Klausz Melinda, elnök - Hallgatói Médiumokért Egyesület,

http://kozossegimedianap.com

http://kozossegimedianap.com/

.

87

Életrevaló Karitatív Egyesület




Az Életrevaló Karitatív Egyesület 1999. április 27-én alakult.

Tevékenységünk:

Országos drogprevenciós kisfilm készítő versenyek szervezése.

Drogprevenciós kisfilm-készítő műhelyeket rendezünk.

Szülők részére támogató jellegű mentálhigiénés csoportokat tartunk.

Sziget-fesztiválon élményterápiás jellegű foglalkozásokat szervezünk. 2014-ben 15 éves

drogprevenciós munkánkért az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszteri elismerő

oklevéllel tüntetett ki bennünket.

„Válaszd a jövőt, válaszd az életet!” című projekt rövid leírása

I. pillér: Csoportfoglalkozások

Kisfilm-készítő Műhely és Önismereti Támogató Csoport szervezése Kőbányán a

Gyermekek Átmeneti Otthonában, és a XII. kerületi Kaffka Margit Ifjúsági Lakóotthonban.

1. alpillér: Kőbánya-gyerek csoport (Kisfilmkészítő Műhely és Önismereti Csoport)

2. alpillér: Kőbánya-szülő csoport (mentálhigiénés foglalkozások)

3. alpillér: Kaffka-gyerek csoport (Kisfilmkészítő Műhellyel és Önismereti Csoport)

4. alpillér: Kaffka-nevelők csoport (mentálhigiénés foglalkozások)

II. pillér: Biztonságosabb Internet használat- interaktív órák Budapest oktatási,

gyermekvédelmi intézményeiben.

III. pillér: Országos biztonságosabb Internet használatért kisfilm-készítő versenyszervezés.

.

88

Eredmények

I. pillér: Csoportfoglalkozások

BÁRKA Humánszolgáltató Központ Gyermekek Átmeneti Otthonában (Budapest X.

kerület), és a XII. kerületi Fővárosi Kaffka Margit Gyermekotthonban.

1. Kőbánya-gyerek csoport (Kisfilmkészítő Műhely és Önismereti Csoport)

2. Kőbánya-szülő csoport (mentálhigiénés foglalkozások)

3. Kaffka-gyerek csoport (Kisfilmkészítő Műhely és Önismereti Csoport).

4. Kaffka-nevelők csoport.

II. Pillér: Biztonságosabb Internet használat –interaktív órák Budapest oktatási és

gyermekvédelmi Intézményeiben

.

89

14 intézményben tartottunk foglalkozásokat, 3006 főt értünk el. Készítettünk szülőknek

továbbá fiataloknak szóló információs brosúrákat, információs kártyát, társasjátékot is.

III. Pillér: Országos biztonságosabb Internet használatért kisfilm-készítő versenyszervezés.

15 pályázati film érkezett be. A díjakat a nyertesek a záró rendezvényen, 2014.12.06-án,

a Hotel Astoriában vehették át.

Szakmai fórum: előadás a csoportfoglalkozások módszertanáról, történéseiről,

összefüggéseiről.

Módszer

Csoportfoglalkozásainkon alkalmazott módszerek:

Non-direkt attitűd (C. Rogers) - Közös együttlét egy térben.

Segítő beszélgetések (első alkalom feltáró jellegű), szabad asszociációkon alapuló

beszélgetések.

Élményterápia: közösen filmkészítés, dalszöveg és szövegkönyv, majd

forgatókönyv megírása, játékos rögtönzések.

Biblioterápiás jellegű elemek, saját élmények megosztása. A biblioterápia receptív

változata, vagyis, a terápia egy befogadó élménnyel indul, amelyet feldolgozást

segítő beszélgetés követ.

Manuál-technikák: kézműves foglalkozások beiktatása, hiszen a célcsoport

verbálisan beszűkült, alkotásaikkal tudják közvetíteni érzéseiket.

Önismereti foglalkozásaink: a gyerekek és a felnőttek az életre hangolva tudjanak

önmagukért tenni, küzdeni és remélni.

Oktatás:

A jól összeállított probléma érzékeny tematika, és a megoldás központúság

segítette a munkát.

Oktatási segédanyagok kidolgozása.

Innovatív elemek: társasjáték készítése, és foglalkozásokon való felhasználása.

Információs brosúrák készítése.

.

90

Országos biztonságosabb Internet használatért kisfilm-készítő versenyszervezés:

Folyamatos kommunikáció és konzultációs lehetőség biztosítása a versenyzők

részére.

Színvonalas rendezvény helyszín kiválasztás.

Szervezési folyamatok jól strukturáltan zajlottak.

Önkéntesek bevonása.

Esetleírás

A Kőbányai gyermekcsoportunkra járt egy 15 éves kamasz fiú. Édesapjával nem tartja a

kapcsolatot, édesanya nemrégen szabadult büntetés-végrehajtási intézményből.

Nővérével nemrégen kerültek (október) az átmeneti gyermekotthonból végleges

helyükre, a XVII. kerületi Gyermekotthonba. A kamasz fiú, azután is visszajárt a

csoportjainkra, hogy már kikerült az átmeneti gyermekotthonból. Minden csoporton

megfogalmazta, mennyire érzi azt, hogy itt legalább figyelnek rá, meghallgatják,

komolyan veszik. Jelenleg pályaválasztási problémákkal küzd: nem tudja hová

felvételizzen középiskolába. A csoport tudott neki abban támaszt adni, hogy

mindenképpen olyan iskolát válasszon, ahová szívesen be is jár. A fiú megfogalmazta,

hogy szívesen lenne gyermeknevelő, vagy pedagógiai asszisztens. Ezen indítatásához és

céljához megfogalmazása szerint, mi csoportvezetők adtuk az ötletet.

A Net-party című kisfilm alapötlete is tőle származik. Sőt, önálló kisfilmmel is pályázott a

Kisfilmkészítő Versenyre, a Net-szerelem kisfilmje címe. Ez a kisfilm különdíjat kapott.

Ezek hatására sikerélménye lett, megérezte a csoport megtartó erejét.


A programhoz tartozó szupervízió tevékenységét Dr. Antalfai Márta, a Lelki Egészségvédő

Alapítvány munkatársa, pszichoterapeuta végezte el.

Szakfordítás: A nemzetközi kvalitatív kutatások eredményeinek ismertetése és

lefordítása, majd prezentálása a program szakembereinek, illetve a gyermekek és

elsősorban a Hozzátartozói csoportokon jelen levő felnőttek részére, kiemelt

jelentőséggel a nevelők számára. Az elkészült magyar nyelvű tanulmányok

.

91

megerősítettek bennünket csoportvezetői minőségünkben, hiszen olyan óraterveket

készítettünk el, amelyek hasonlóak a külföldi példákhoz, remekül adaptálhatóak a mi

célcsoportunk számára, és a nemzetközi protokollok és a szakma szabályainak

megfelelnek. A koncepciónk egy és ugyanaz: segíteni csoportterápiás szemléletben a

fiataloknak!

.

92

Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány


Megvalósítás helyszíne: Dunabogdány


A Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány 2010-ben alakult, célja, a Dunabogdányi Általános

Iskolában folyó nevelés és oktatás, a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztésének

támogatása, az eredményes tanulás anyagi feltételeinek megteremtése, közösségi

rendezvények támogatása. Közhasznú alapítvány.

E célok elérése érdekében kiemelt tevékenységei:

az iskolában folyó oktatás-nevelés szakmai céljai megvalósításának támogatása,

az oktatás anyagi-technikai fejlesztésének támogatása; kiemelten a nyelvoktatás,

a számítástechnika és a művészeti nevelés eszközbeszerzései,

a kulturális és hagyományőrző tevékenység segítése, támogatása,

a szabadidő hasznos, kulturált eltöltésére nevelő közösségi programok

támogatása,

a közösségfejlesztést elősegítő programok; sport, szabadidős és művészeti

rendezvények, osztálykirándulások, táborok támogatása,

a tanulók külföldi diákcsere kapcsolatainak támogatása,

a tehetséges hátrányos helyzetű diákok megsegítése.

„Tegyünk együtt a helyes internethasználat kialakításáért és az internetfüggőség

ellen!” című projekt rövid leírása

Egyik célunk az volt, hogy a diákok és szüleik felkészültebbek legyenek a biztonságos

internethasználat területén, tudatosan használják a modern kor eszközeit, számszerűleg

egyre kevesebb zaklatás fordulhasson elő, a gyermekek magabiztosabban léphessenek

fel a zaklatások ellen, a pedagógusok megtanulják kezelni ezt a fajta konfliktust.

Fontosnak tartottuk azt is, hogy csökkentsük az internetet és a számítógépet

„túlhasználók” körét, hogy felelősséget felébresszünk az érintettekben. A céljaink:

A szülőkben kialakítani azt, hogy figyeljenek még jobban oda gyermekükre,

.

93

internetes szokásaikra stb.

A tanároknak bemutatni a szakirodalmat, magát a jelenséget.

A gyermekek szemléletének formálása, arra törekedve, hogy a zaklatást valóban

helytelenítsék.

Kialakítani azokat a fórumokat, együttműködési formákat az iskolán belül, ahol ezek

a problémák felszínre kerülhetnek.

Olyan programokat szerveztünk, ahol diákok, szülők és tanárok „offline” tölthették el

hasznosan szabadidejüket.

A problémamegoldás egyik eszköze a tudás, hogy mit és hogyan tegyünk, illetve egy

egészséges, jól működő közösség, amely kiáll a tagjai mellett. Fontos tényező volt, hogy

inspiráló, a személyes fejlődés lehetőségét biztosító tanulási környezetet teremtsünk.

Rövid távú céljaink voltak:

A megcélzott prevenciós témakörökkel kapcsolatban az elért gyermekek/fiatalok,

valamint szülők tudatosságának javulásának, ismereteinek bővülésének

felmérése kérdőívekkel.

A veszélyeztetett, illetve a már problémával küzdő diákok szűrése, szülőknek

azonnali segítségnyújtás.

Általános tájékoztatás a témával kapcsolatban: az internetfüggőség és a

biztonságos internethasználat bemutatása; a témával kapcsolatos szakemberek

meghívása, fórumok szervezése; diákoknak tanórákon kiscsoportos

foglalkozások; „internetnap”.

Pályázati honlap szerkesztése.

A projekt bemutatása a helyi sajtóban.

Délutáni intenzív kurzusok szervezése pedagógusoknak a biztonságos

internethasználatról, számítógépes szakkör diákoknak.

Mire használhatjuk az internetet az oktatásban?- nyelvi (angol/német) e-learning

program beindítása az iskolában.

Egészségnevelés: rövid tanfolyam gyógytornász bevonásával: helyes tartás,

mozdulatsorok a hosszabb számítógépes munkák alatt/ után.

.

94

Hosszú távú céljaink:

A honlap folyamatos frissítése.

A projekt elemeinek beemelése az osztályfőnöki órákba.

Az „Internet nap” iskolai megrendezése évről-évre.

Tájékoztató anyagok készítése és egy előadás összeállítása a témában, mellyel

ellátogatunk a környező települések iskoláiba (osztályfőnöki órákra, tantestületi

értekezletekre).

Az iskolai E-learning felület fenntartása, kiterjesztése más tantárgyakra;

kiajánlása a környező iskolákba.

Eredmények

Három sikeres fórumot tartottunk, ahol a témákat kutató szakemberek tartottak

előadásokat.

Biztonságos internet témakörben tanfolyamokat tartottunk diákoknak,

szülőknek, tanároknak, ahol a kimeneti mérések bizonyítják, hogy a résztvevők

tudása javult a bemeneti méréshez képest.

Az internetfüggőségben veszélyeztetett diákok szűrése osztályfőnöki órákon folyt

pszichológus bevonásával.

Stresszoldó tanfolyamot szerveztünk tanároknak és diákoknak, amit nem csak a

túlzott internethasználat okozta stressz leküzdésére, hanem a mindennapi

életben felmerülő problémák esetén is alkalmazhatnak.

Sikeres délutáni sporteseményeket szerveztünk, ahol szülők, diákok és tanárok

közösen tölthették offline szabadidejüket. Cél a közösségszervezés és a hasznos,

egészséges időtöltés népszerűsítése volt.

Internet napot szervezetünk, ahol a diákok a témakörökkel kapcsolatos

drámafoglalkozásokon vettek részt, illetve egyéb sportos és szellemi feladatokat

hajtottak végre. Itt készült el az egyik fő produktumunk egy művészeti

performansz keretében. Ezt a napot minden évben meg szeretnénk szervezni a

biztonságos internet napján.

.

95

E-learning felületet hoztunk létre diákjainknak mint az internet egyik hasznos

tanulást segítő formája.

Nyitott informatika terem címmel az érdeklődő diákok minden pénteken oktatást

kaptak internethasználat, biztonságos internet témakörben.

Módszer

A siker kulcsát alapvetően a komplexitásban látjuk. A pályázati témaköröket igyekeztünk

többféle változatos programok szervezésével megközelíteni. Az iskola mint szocializációs

szintér korábban is fontos szerepet töltött be egy közösség életében, az utóbbi időkben

pedig ez a szerep tovább bővült. Programjaink lehetőséget teremtettek arra, hogy a

családok ne csak információt kapjanak a biztonságos internettel kapcsolatban, hanem

egy közösségként hasznosan és egészségesen töltsék el kevés szabadidejüket.

A folyamatos jelenlét a médiában pedig elősegítette, hogy nemcsak az elsődleges

célcsoportok informálódtak a projektről, hanem a község többi lakója, illetve a környező

települések lakossága is.

A diákok körében nagyon népszerű volt a nyitott informatika terem, ahol tulajdonképpen

szabadon használhatták az internetet tanári felügyelet mellett, megtanulva közben a

biztonságos felhasználás szabályait.

Az internet napon szervezett drámafoglalkozás is mint egy lehetséges módszer nem várt

sikereket hozott. A diákok megfelelő komolysággal és együttműködően végezték a

feladatokat, sikeresen beleélve, átélve így a szituációkat internetes zaklatás,

internetfüggőség témakörökben.

Esetleírás

Nem lehet csak egy konkrét esetet említeni. A programsorozat végén több család is

jelezte, hogy szívesen vett részt a különböző programokon, mert a zsúfolt hétköznapok

során új színfoltot jelentett a gyerekeikkel közösen, házon kívül eltöltött idő.

.

96

Három olyan család van, aki a meghirdetett programok mindegyikén részt vett. A diákok

között volt néhány, aki végre megtalálta a megfelelő fórumot a problémái átbeszélésére,

a stressz oldó és a drámafoglalkozások alatt is sikerült veszélyeztetett gyerekeket

kiszűrnünk. Mindannyian kisebb internetes zaklatás áldozataivá váltak, amit a szülők

bevonásával tanári és pszichológusi segítséggel sikerült orvosolni.

A projektzáró fórumon a község polgármestere is köszönetet mondott a

tevékenységünkért, hiszen az önkormányzatnak is kiemelt feladata a közösségteremtő

programok szervezése, így az ő munkájuk sikeréhez is nagyban hozzájárult alapítványunk.

.

97

Sajó Képzési és Humán Fejlesztési Központ Alapítvány

Fő együttműködő partner: Bükk 900 Természetbarát Egyesület


Megvalósítás helyszíne: Miskolc


A Sajó Képzési és Humánfejlesztési Központ Alapítványt 2006-ban több

magánkezdeményezésből jött létre abból a célból, hogy az Észak-Kelet-magyarországi

régióban élő hátrányos helyzetű fiatalok és felnőttek részére szociális, valamint oktatási

szolgáltatást nyújtson. Az Alapítvány volt az alapító intézménye a Miskolcon 2009-től

működő MENTOR Gimnázium és Szakképző Iskolának. Alapítványunk tevékenységei

között kiemelt szerepet kap az oktatáson, képzésen túl a gyermek- és ifjúságvédelem.

Az Ökumenikus Segélyszervezet által meghirdetett Tandem pályázati program kiírására a

Bükk 900 Természetbarát Egyesület munkatársai hívták fel a figyelmünket, pályázatunkat

ezért az együttműködésükkel valósítottuk meg. Programjaikra rendszeresen olyan

családok jelentkeznek, akiknek gyermekei a 10-14 éves korosztályba tartoznak, és

többségük a jelen pályázat megvalósításával érintett két iskolának tanulója.

„Kamasziránytű a digitális világban!” című projekt rövid leírása

www.kamasziranytu.hu

A program 2014. júniusban indult Miskolcon, a Jókai Mór Református Általános

Iskolában, valamint a Földes Ferenc Gimnáziumban, hogy a kamaszkorú gyerekek és

szüleik figyelmét felhívjuk az Online világ veszélyeire, illetve a „tudatos használatra”

tanítsuk őket. A programsorozat a 10-14 éves korosztályt célozta meg, de nemcsak a

diákok, hanem a szülők és tanárok figyelmét is fel szeretnénk hívni a netfüggőség, a nem

biztonságos internet használat veszélyeire.

A program keretein belül a diákok és a szülők is informatika órákon vehettek részt,

pszichológus szakember tartott előadást arról, hogy gyerekeink életében miért játszik

olyan fontos szerepet az online térben való jelenlét, és miként hat ez a

személyiségfejlődésükre.

http://www.kamasziranytu.hu/

.

98

A gyerekeket arra tanítottuk, hogy felelősen közlekedjenek a digitális térben, a virtuális

eszközöket ne a személyes kapcsolattartás helyett, hanem azok kiegészítőjeként

használják, és tudják megvédeni saját személyes adataikat, saját személyiségüket vagy

akár a titkaikat a neten!

A résztvevőket szabadidős programokkal erős közösségi élmények felé irányítottuk, hogy

kimozduljanak a gép elől.

.

99

Eredmények

A program célja elsősorban a figyelemfelkeltés volt, ezt teljes mértékben sikerült

elérnünk mindkét iskolában. A pedagógusokkal együttgondolkodva a program

továbbvitelét tervezik mindkét iskolában, informatika és osztályfőnöki órákra viszik be a

témákat. A Jókai iskolában a félévi szülői értekezlet előtt az összes szülő részvételével egy

előadást tartottak hasonló témakörben.

Több családdal a program lezárása után is tartjuk a kapcsolatot, folyamatosan kapunk a

témával kapcsolatban szülői, illetve diák megkereséseket.

Konkrét sikerként említhetjük meg, hogy sok szülő regisztrált a gyermeke által használt

közösségi oldalakon, a diákok a megtanult adatvédelmi beállításokat rendszeresen

használják.

Módszer

A program során azt tapasztaltuk, hogy a diákok részéről az érdeklődés fokozott volt a

téma, illetve a foglalkozások iránt. A szülőket már nehezebb volt aktívvá tenni, azonban a

gyerekek által közvetített információkból a szülői hozzáállás is változott. A program egyik

legsikeresebb pontja azok a rendezvények voltak, ahol a diákok a szüleikkel együtt

vehettek részt szabadidős tevékenységeken. Megmutattuk a gyerekeknek a közösség

erejét, amelyet a digitális világban kevésbé ismerhetnek meg. Megpróbáltunk a

családoknak újszerű közösségi élményeket nyújtani. Nekünk szervezőknek, de a résztvevő

szülőknek is jó volt látni, hogy a gyerekek egy-egy ilyen programon mennyi élménnyel

gazdagodtak. Olyan dolgokat is kipróbálhattak, amiket maguktól nem tettek volna, mint a

lézerharc vagy a falmászás. A családokat megpróbáltuk egységként kezelni, hiszen a

probléma - a túlzott internet használat – nem elsősorban a gyerekek problémája. Úgy

ítéltük meg, hogy ez csak egy tünet, amit a család szintjén kellene kezelni. Közösségi

programokkal arra akartunk rávilágítani, szülői vagy nevelői felelősségünk, hogy

gyermekeinknek értékes és hasznos alternatívát nyújtsunk a szabadidő eltöltésére, a

könnyű kikapcsolódást jelentő „kockulás” helyett.

.

100

.

101

Sikertörténet

A pszichológiai csoportfoglalkozásokon témaként felmerült, hogy mit tehetnek a diákok

akkor, ha olyan ember szeretne velük kapcsolatba lépni, akivel ők nem szeretnének. A

csoportfoglalkozáson megoldásokat is kínáltunk a gyerekeknek, többek között a felnőttel

való probléma megbeszélést, illetve a zaklató letiltását. Az egyik diák, nevezzük Lacinak, a

foglalkozásról hazatérve mesélte szüleinek, hogy több korosztályához tartozó lány írogat

neki különféle on-line csatornákon. Szerencsére nem érezte zaklatásnak a dolgot, de félt

őket letiltani, hiszen nem tudta, hogy lányok nem fogják-e kinevetni ezért. A szülő sajnos

technikai megoldást nem tudott javasolni gyermekének, azt a tanácsot adta, hogy ne

válaszoljon a megkeresésekre.

A programsorozat következő alkalmával már informatikai gyakorlati foglalkozáson

vehettek részt a gyerekek, az ott hallottakból (adatvédelem, FB biztonsági beállítások)

Laci megtudta, hogy ha a közösségi oldalon letilt az ismerősei közül bárkit, azt az illető

nem látja. Így nyugodtan megtette.

Érdekes volt megfigyelni, hogy Laci esete mennyire nem egyedi. Az informatika órákon

kiderült, hogy szinte minden gyereknek van olyan ismerőse a közösségi oldalakon, akit

szeretne letiltani. Nem feltétlenül azért, mert zaklatják őt, hanem azért, mert az az

ismerős túl sok információt közöl magáról, ezzel „teleszemetelni” a társai üzenőfalát, és

ezért szeretnék vele az online kapcsolatot megszakítani.

Mi a szülők attitűd változását éreztük a program egyik legfontosabb sikerének.

Az egyik szülő, a program előtt nem regisztrált egyik közösségi portálon sem, a kamasz

gyermeke viszont igen. A szülőt az aggasztotta nagyon, hogy a gyerek sokszor túlterhelt,

fáradt, de nem foglalkozott azzal, hogy a tanulás és a különórák mellett a gyereke mennyi

időt tölt az interneten. Nem tudta, hogy mi okozhatja a problémát és miként kezelje azt.

A szülőtársaktól hallott a programunkról, ezért jött el.

A szülő a program előtt a számítógépet csak a rokonokkal való kapcsolattartásra

használta, a munkájához nem volt szüksége még számítógépre sem, okostelefonja nem

volt. Az informatika előadáson olyan technikai ismeretekre hívták fel a figyelmét, ami sok

szempontból újdonság volt számára (pl.: Google alkalmazás segítségével lekövethető,

.

102

hogy hol jár az okos telefon). A pszichológia előadás után döntötte el, hogy regisztrál

azon a közösségi portálon, ahol a gyereke is jelen van. Szülőtársaktól kért segítséget,

hogy tanítsák meg a közösségi oldal használatára és arra, miként tudja követni a

gyermeke internetes szokásait. Kiderült, hogy a gyerek azért olyan fáradt minden nap,

mert éjszakánként sokáig internetezik. A program hatására otthon szabályokat vezettek

be arra vonatkozóan, hogy mikor internetezhet a gyerek, és az éjszakai netezést sokkal

tudatosabban ellenőrizték. A program hatására tehát elkezdett foglalkozni egy olyan

problémával, amit korábban nem is érzékelt problémának, mert nem voltak ezzel

kapcsolatban személyes tapasztalatai.

A programban résztvevő szülők többször elmondták, hogy sokan az internet használat

megtanulását nyűgnek, tehernek érzik. A program hatására azonban többen döntöttek

úgy, hogy a kamasz gyerekük miatt mégis megbarátkoznak ezzel a számukra idegen

világgal.

.

103

Talentum 2000 Alapítvány


Megvalósítás helyszíne: Eger


Az egri Talentum 2000 Alapítvány (Mozaik Tehetségfejlesztő Tanoda) 15 esztendeje

foglalkozik 6 és 20 éves kor közötti gyermekekkel, bekapcsolva a szülőket is. Fő

tevékenységünk, hogy Logi-klubokat szervezünk a diákoknak, melyet heti

rendszerességgel látogatnak már 15 éve. Logi-klubjainkba olyan érdeklődő gyerkőcök

járnak, akik szeretik a logikai kihívásokat, szívesen töltik idejüket furfangos talányokkal.

Célunk ezzel az általános intellektuális képességek (logika, koncentráció, memória)

fokozása, a gondolkodás csiszolása, fejlesztése. Sok időt szánunk a találékonyság, az

eredetiség támogatására, ösztönözzük őket a nem szokványos gondolkodásra, hogy

keressenek több lehetőséget, megoldást egy problémára.

Különböző játékokkal, gyakorlatokkal inspiráljuk őket, hogy megtalálják a lehetőségeket,

élni tudjanak vele, használják a tudásukat. Szeretnénk elérni, hogy a tehetséges fiatal

generáció ne csupán tanuljon, hanem megtalálja magát, helyét és lehetőségeit a

világban.

„A Facebook buktatói” című projekt rövid leírása

Mobil Facebook Biztonsági Pontot működtettünk 2014 nyarán, Eger városában.

Forgalmas helyeken, turistaközpontokban felállított pavilonban vártuk a diákokat és a

szülőket. Itt felkészített önkéntes fiataloktól, szakemberektől tájékoztatást kaptak a

helyes internetezés szabályairól, buktatóiról, helyben beállíthatták biztonságosra a saját

Facebook profiljukat. A biztonsági pontokon felvilágosításban részt vett emberek „Az én

Facebookom már biztonságos!” feliratú matricát kapnak, melyet a saját gépükre

ragaszthatnak. Létrehoztunk egy internetes biztonsági oldalt a Facebookon, melyet

rendszeresen hasznos tudnivalókkal, friss hírekkel láttunk el. Emellett az iskolákban

Facebook Őröket jelöltünk ki, akik tájékoztató lapokat osztogattak a gyerekeknek, és az

.

104

Internet Őrszem nevű FB biztonsági oldalunkra irányították őket. A pályázatban 29

önkéntes, két munkatárs vett részt.

Eredmények

Kitelepüléseink alkalmával 940 emberrel kerültünk kapcsolatba.

A kérdőívek eredményei egyértelműen bizonyítják munkánk hasznosságát. Az elért

gyermekek/fiatalok tudatossága javul, ismereteik bővülnek: 92,8 %; Az elért szülők

tudatossága javul, ismereteik bővülnek: 94,6 %.

Nagyon jó együttműködés jött létre munkánk során az önkormányzattal, és az iskolákkal.

Egy pszichológus hölgy is végig segítette munkánkat, szükség esetén tanácsokkal látott el

minket, valamint segítette a bajba került embereket is. Az iskolákban lévő FB Őrök

munkája kapcsán a mai napig tudnak rólunk, épp a minap is volt egy megkeresésünk,

mely során egy iskola hozzánk irányított egy bajba került gyermeket.

29 önkéntest tudtunk mozgósítani nyáron, nyaralás időben, ami nagyon pozitív az

alapítványunk fejlődése szempontjából.

Számtalan embernek tudtunk segíteni biztonsági beállításokkal. Még 2015. januárban, a

pályázat lezárása után is kaptunk felkérést, hogy az ostorosi iskolában szeretnének

felvilágosítást kapni a biztonságos internetezésről.

.

105

Módszerek

A személyzetet képzéseken tanítottuk meg arra, hogy tudjanak a FB Biztonsági ponton

segíteni. Technikai, internetes felvilágosító és erkölcsi- etikai képzésen vettek részt.

Munkánkat szakemberek segítették. Egy szakmai stáb (informatikus, pedagógus,

pszichológus, jogász) állította össze azt a felvilágosító anyagot is, melyet az embereknek

megmutattunk, ebben a gyermekek és szülők figyelmét felhívtuk a veszélyekre. A jó

szakmai felkészültség mellett nagy toleranciával, kitartással és emberséggel tudtunk célt

érni. Azt gondoljuk, hogy mi magunk is és a velünk együtt dolgozó fiatalok is sok hasznos

dolgot tanultunk, tapasztaltunk a munkánk alatt.


2014. augusztus közepén fordult hozzánk Petra (14 éves) kislány édesanyja a városban.

Petra csendes, jól nevelt lány. Inkább szerény, visszafogott. Egy napon bejelölte őt egy

idegen ember a facebookon. Mivel nem ismerte, megnézte az oldalát, és döbbenten

látta, hogy az ő profilképe van az idegen oldalon is. Édesanyja segítséget kért tőlünk,

mert nagyon félteni kezdte gyermekét. Másnap a kislány is megkeresett minket.

Megnéztük az oldalt, amit említettek, és magunk is veszélyesnek ítéltük. Tudjuk, hogy a

Facebook nem töröl senkit, ha csak egy felhasználó jelenti. Ők már két hete túl voltak

ezen, és semmi sem változott. A helyzet veszélyes volt, mert ha a hamis oldalra bármi

lejárató tartalmat feltöltenek, és Petra ismerőseinek továbbítják, az nagy bajba

.

106

sodorhatja. Összefogtunk. Minden Facebook Biztonsági Ponton szolgálatot teljesítő

jelentést küldött a Fb-nak. Ebben az esetben már olyan sok volt a feljelentés, hogy nem

hagyhatta figyelmen kívül a szociális csatorna, törölték a hamis oldalt.


Ez a pályázat a Talentum 2000 Alapítvány számára nagyon hasznos volt. Egyrészt szakmai

szempontból, másrészt ismertségünk növekedése szempontjából, és eszközeink bővülése

szempontjából egyaránt. A mi gyermekalapítványunk életét megváltoztatta, több

lehetőségünk van azóta, diákjaink száma 40 %-kal növekedett.

.

107

Bibliai Ismeretterjesztő Társulat Egyesület


Megvalósítás helyszíne: Debrecen


Egyesületünk Debrecen szolgáltatáshiányos területeinek (Tégláskert, Epreskert) egyetlen

kulturális és egyéb közösségi programokat szervező, munkaerő-piaci és szociális

tanácsadásokat nyújtó, valamint hátrányos helyzetű tanulók és felnőttek számára

képzést nyújtó bázisa. Az Alapszabályban is rögzített tevékenységi rendszerünk rendkívül

szerteágazó, a társadalom valamennyi szegmensét érinti: nevelés és oktatás,

képességfejlesztés, ismeretterjesztés, felnőttképzés, pályaorientáció, tanoda program,

képzések és tréningek, kulturális, közösségfejlesztő és közművelődési tevékenység,

környezetvédelem stb.

Regisztrált felnőttképzési intézményként egyetemi hallgatók, munkavállalók,

munkanélküliek és vállalkozók számára nyújtunk lehetőséget arra, hogy magas színvonalú

képzés során sajátíthassák el a munkavállalást segítő korszerű ismereteket.

A „wirtuális walóság weszélyei” című projekt rövid leírása

Projektünk célja olyan ismeretek átadása a célcsoport részére, amelyek gyakorlati

segítséget nyújtanak a biztonságos, és tudatos internethasználathoz, felhívják a figyelmet

a modernizációs veszélyekre, valamint megoldási alternatívákat kínálnak az elektronikus

zaklatással (Cyberbullying) szemben. A bekapcsolódó szülők a projekt hatására képesek

lesznek felismerni az internetfüggőség jeleit, és így, még annak korai stádiumában

megtehetik a megfelelő lépéseket.

További cél, hogy a résztvevők képesek legyenek felismerni az interneten a „nem

biztonságos” tartalmakat (adathalász-, fájlcserélő-, torrentoldalak) megismerkednek az

internetes média negatív hatásaival. Továbbá alternatív szabadidő eltöltési lehetőségeket

biztosítunk.

.

108

Eredmények

Elért fiatalok:

Interaktív prevenciós előadások keretében 11 alkalommal összesen 216 fő fiatalt értünk

el. Szabadidős klubok keretében 15 foglalkozás alkalmával összesen 89 főt értünk el.

Elért szülők:

Szülők, pedagógusok részére 4 alkalommal tartottunk prevenciós előadást

internetfüggőség témakörben, ahol összesen 87 főt értünk el.

Kisfilm:

Elkészült egy prevenciós jellegű, kampány film, amelynek célja, felhívja a fiatalok

figyelmét arra, hogy a modernizációs veszélyek milyen hatással lehetnek emberi

kapcsolataikra.

A videó elérhető az alábbi linken:

https://www.youtube.com/watch?v=9KsF5fowEM4

Módszertani kiadvány:

Elkészült egy kiadvány, amely bemutatja a programot, a módszertant, tartalmazza az

előadás és a klubfoglalkozások tematikáját.

Társasjáték:

Elkészült továbbá a „Klavia-Túra” nevű társasjáték, amely célja, hogy bővítse a játékosok

ismereteit a tudatos internethasználattal kapcsolatban, illetve megismerjenek olyan

oldalakat, amelyek a későbbiekben hasznukra válhat.

Önkéntes munka:

A program megvalósítási ideje alatt 2 fő önkéntessel dolgoztunk közösen, akik

bekapcsolódtak az előadások zavartalan lebonyolításába, szervezésébe. A két önkéntes

összesen 22,5 óra önkéntes munkával járult hozzá a program sikerességéhez.

Módszer

Mind az előadások, mind pedig a szabadidős klubok tekintetében nem-formális oktatási

módszereket alkalmaztuk, melyek lényege, hogy a résztvevőkben rejlő erőforrásokra

épít. A már meglévő tudásukra, tapasztalatikra, amelyeket az alkalmakon megoszthattak

egymással. Hisszük, hogy ilyen fajta ismeretátadás során képesek a fiatalok leginkább

https://www.youtube.com/watch?v=9KsF5fowEM4

.

109

elsajátítani azokat a módszereket és tudást, amelyek segítségükre lehetnek miközben

online életet élnek.

A prevenciós előadásokon (a fiataloknak szóló) alkalmazott módszerek közül meg kell

még említenünk, hogy nagyban építettünk a megdöbbentésre, a sokkolásra. Ezek

eléréshez olyan interneten is megtalálható forrásokat (weboldalak, videók,) használtunk,

amelyek megismertették a fiatalokat azokkal a veszélyekkel, amelyek az interneten rájuk

„leselkednek”.

Ki kívánjuk hangsúlyozni, a program célja nem az internetről való leszoktatás volt, hanem

annak tudatos, felelősségteljes használatára irányult.

Esetleírás

„Anikót az előadás alatt csendes, halk szavú lánynak ismertük meg, akit látszólag hidegen

hagyott a téma. Nem mutatott aktivitást, a kérdésekre nem válaszolt. Néhány nappal az

előadás után a Facebookon bejelölte egyesületünket. Az adatlapját megnézve semmi

említésre méltó nem volt. A következő alkalommal, amikor szintén az ő iskolájában

tartottunk előadást, osztálytársaival együtt odajött hozzánk, és mosolyogva újságolta,

hogy előadás után hazament, és elvégezte az órán említett biztonsági beállításokat,

amelyekkel megóvhatja személyes adatait, és azt mondta, a barátainak (akik más

iskolában járnak) is megmutatja majd ezeket a dolgokat. Köszöntek, majd elmentek.”

.

110

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-Alföldi Régió


Megvalósítás helyszíne: Szeged


Az MMSZ – Szegedi Játszóházat és Játszóteret 2001. október 28-án nyitottuk meg,

elsősorban Felsőváros és Tarján városrészekben élő hátrányos helyzetű családok

számára, azóta működik közösségi térként. Munkásságunk 2013-ban fordulóponthoz ért.

Felgyorsult világunkban a digitális kor modern eszközei komoly kihívást jelentenek

számunkra a gyermekekkel, fiatalokkal végzett munkában. A megoldást egy közösségi

térként is funkcionáló és aktív szabadidő-eltöltésre alkalmas Sportparkban láttuk, ahol a

játék mellett a sportolásé a főszerep, az „offline” mozgás pedig alternatívát jelenthet az

állandó „online” lét mellett, és új terepe az ifjúságsegítő munkánknak.

A „Sportolva Megelőzni” Program – komplex családi prevenció az internethasználat

veszélyeinek kezelésére elnevezésű projekt rövid leírása

A projekt átfogó célja, hogy az információs társadalmi környezetben felnövő és

szocializálódó új generációk, illetve családjaik számára hatékony megküzdési stratégiákat

segítsen kidolgozni, valamint alkalmazni. A komplex elnevezés utal arra, hogy az

ismeretátadás és felvilágosítás mellett a célcsoportjaink körében mennyire fontosnak

tartjuk igényeiket figyelembe véve a szabadidő-szervezést, valamint a közösségbe

integrálást. Jelen prevenciós projektünk a 14 éve eredményesen működő „Játszva

Megelőzni” Program (JMP) eddigi fejlesztési eredményeire és tapasztalati tudására,

továbbvitelére épít, amely a nagyvárosi életvitel veszélyeire fókuszál, a kallódással

veszélyeztetett „kulcsos gyerekek” védelmén, valamint közösségbe integrálásán

keresztül nyújt segítséget hátrányokkal élő családoknak. A projekt közvetlen

célcsoportjául Szeged 2 városrészének (Tarján, Felsőváros) panel lakótelepein élő,

hátrányos helyzetű 10-18 éves gyermekeket és szüleiket választottuk. A tudatos

internethasználat fejlesztése érdekében a tematikus csoportfoglalkozások során az

.

111

ismeretátadás (fogalomtisztázás, pszichológiai sajátosságok), az attitűdformálás

(felelősség, önismeret, empátia) valamint a közösségépítés (sport, élménypedagógia)

hármasságára koncentráltunk, „gyerekbarát” módszerekkel. A szülők bevonását az

interaktív előadásokon, fórumokon és a személyes tanácsadáson keresztül kívántuk

bevonni.

Eredmények

A projekt megvalósulása során több eredményt is sikerült elérnünk. A „Netezz okosan,

sportosan!” tematikus csoportfoglalkozások során (három alkalommal, 5 napos

időtartamban) 74 gyereknek sikerült nyári élményeket és ismeretátadást biztosítanunk,

miközben megszerették az aktív szabadidő-eltöltést is. A csoportfoglalkozások során

bevont fiatalok közül heten döntöttek úgy, hogy a Kamaszklubhoz is csatlakoznak. A

klubot azóta is folytatjuk, mert a fiatalok igénylik a foglalkozást. A „Katt! Kisokos”

információs füzetet a szülők megkedvelték, ismerőseiknek is ajánlották, ezért az előre

.

112

tervezett 300 példány kevésnek bizonyult, a projekt végéig 450 példány fogyott el. A

tudatos internethasználat fejlesztésével kapcsolatos támogató szolgáltatásunk, a

Tanácsadó Pont során nemcsak a fiatalok kerestek meg bennünket, hanem a szülők-

nagyszülők számára is népszerűvé vált. Ennek a szolgáltatásnak a feltételeit a

támogatásnak köszönhetően az egyéni tanácsadásra is alkalmas térben, a Családkísérő

Irodában alakítottuk ki. Előkészítését jelentette az a 40 órás képzés, ahol a segítők

(munkatársak és önkéntes segítők) sajátítottak el ismereteket a modernizációs veszélyek

kezelésével kapcsolatban. Ez a háttér tette lehetővé számunkra, hogy egy elkötelezett

résztvevő pszichológus szakember (gyesen lévő édesanya) segítse munkánkat, és

felvállalja az egyéni esetek tanácsadását. Előre egyeztetett időpontban került sor az 50

órányi segítő beszélgetésre, tájékoztatásra, összesen 10 fő részére. Ők valamilyen módon

kapcsolódtak már a projekthez, a bevont családokból kerültek ki, ami a bizalomépítés

fokozatosságára is felhívta a figyelmünket. A témák között a legfontosabbak:

internetfüggőség, számítógép-függőség és internethasználat hatása a kapcsolataikra,

családjukra és barátaikra, az internetes zaklatásra adott adekvát reakciók, a személyiségi

jogok védelme, valamint a jogsegédlet lehetőségei.

Projektünk célja volt az önkéntesség fejlesztése is. Önkénteseink a projekt során 200 óra

helyett 463 órát teljesítettek, mely azt mutatja, hogy a közösségi szolgálatos fiatalok és

két szakemberünk is elköteleződött a projekt során kitűzött célok iránt. A tematikus

csoportfoglalkozásokon résztvevő gyerekekre vigyáztak, segítettek az ebéd

előkészítésben, kirándulásokon kísérők voltak, összességében tapasztalatokat

szerezhettek a gyermekfoglalkozások lebonyolításában, a csoportfolyamatok aktív

részeseivé váltak. Figyelmet fordítottunk arra, hogy a speciális nevelési igényű

gyerekeket főiskolai gyógypedagógus hallgatók segítsék, önkéntes ifjúságsegítő látta el a

klubvezető szerepét a kamaszok számára, és a Tanácsadó Pont szakembere is

önkéntesként tevékenykedett. A „Bekapcsollak” Önkéntes Akció során kísérletet tettünk

arra, hogy a segítés élményét átélhessék a nagyobb gyerekek is.

.

113

Módszerek

A „Sportolva Megelőzni” Program keretében kidolgozásra kerülő módszertan 2

modernizációs részterületet foglal magába, amelyek ok-okozati kapcsolatban állnak

egymással, és a 10-18 évesek körében együttes figyelmet igényelnek. A projekt során

kidolgozott módszertan a „Sportolva Megelőzni” Program, mely a következő elemeket

foglalja magában: az egyik az internetfüggőség prevenciója (alternatív szabadidő-elöltés,

egészséges életmód ösztönzése), a másik a nem biztonságos internethasználat

prevenciója (képzés, felkészítés, kompetenciafejlesztés, csoportos és egyéni tanulás).

Mindkét veszély-területre ható elemek: ismeretátadás, felismerés, szemléletformálás,

sportolásra ösztönzés, közösség, önismeret, élménypedagógia, tanácsadás.

Ezt olvasztottuk össze a már működő és hagyományosnak tekinthető nyári

foglakozásaink módszertanával (ingyenes napközis jellegű táborainkkal), melynek célja,

hogy a nyári szünidő alatt tartalmas szabadidős tevékenységeket kínálunk a gyermekek

számára, miközben a gyerekek pszichoszociális fejlesztését is segítjük.

.

114


A „Netezz okosan, sportosan!” III. tematikus csoportfoglalkozás során egy olyan

gyermeket sikerült bevonnunk, aki régebben rendszeres látogatója volt közösségi

terünknek, de ahogy középiskolába kezdett járni, a Játszótér már nem érdekelte.

Szüleivel folyamatosan kapcsolatban voltunk az évek során, és tőlük tudtuk meg, hogy

rengeteg időt tölt a számítógép előtt, nagyon zárkózott, tanulmányi eredményei

képességeihez mérten gyengék. A szülőkkel együttműködve rávettük, hogy vegyen részt

programunkon. Eleinte teljesen elutasító volt, és csak kívülről figyelte társait, nem akart

részt venni a foglalkozásokon. Harmadik nap jött az áttörés, csatlakozott az egyik játék

során a többiekhez, akik befogadták, és összebarátkoztak vele, azóta rendszeresen jár a

Kamasz klubba, és az iskolai közösségi szolgálata egy részét is nálunk töltötte, bizalommal

fordul hozzánk.


A „Sportolva Megelőzni” Program – komplex családi prevenció az internethasználat

veszélyeinek kezelésére elnevezésű projekt keretében indított új szolgáltatásaink

biztosítják a „Játszva és Sportolva megelőzni!”program támogató hátterét, a megtartó

közösség és az alternatív szabadidő-eltöltés lehetőségeinek biztosítását a Máltai

Sportpark eszközeivel. A Kamaszklub 14-18 éves tagjai számára fontosak lettek a klub

által kapott közösségi élmények, a pályázati időszak lejárta után is ragaszkodnak a

csoporthoz való tartozáshoz. A tudatos internethasználat fejlesztésével kapcsolatos

támogató szolgáltatásunk, a Tanácsadó Pont segítő beszélgetései adekvát módon egészíti

ki tevékenységünket. Megvalósított projektünk erősségének tekintjük, hogy olyan

módszerek kidolgozására vállalkoztunk, amik a megvalósító munkatársak fejlődésének

köszönhetően továbbvihetők és működtethetők a jövőben is. A 2015-ben szervezett

nyári táboraink e tematika mentén valósulnak meg, a játékos témafeldolgozás és a

közösségi élmények mind a tudatosságot, valamint a valóságos emberi kapcsolatok

erősítését, egyfajta védőháló kiépítését szolgálják.

.

115

Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület

Pályázat azonosító száma: TANDEM–04-0126

Megvalósítás helyszínei: Budapest, Eger, Oroszlány


A Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület elsődleges célja a médiapedagógiai

tevékenység széleskörű elterjedésének segítése, a médiapedagógia mint szemléletmód

előmozdítása. A szülők és a nevelők médiaismeretének fejlesztése, kompetenciájuk

növelése a mindennapi médianevelés területén. Célunk, hogy foglalkozásaink,

műhelymunkáink, publikációink által fejlesszük, terjesszük a médiakritikai

szemléletmódot, a médiakörnyezet-ismeretet.

„Médiapedagógiai prevenciós program” című projekt rövid leírása

A programban a médiában megjelenő erőszak kezelése, feldolgozása, illetve a

biztonságos és felelős internethasználat témakörökben készült el két foglalkozáscsomag,

illetve valósult meg négy iskolában összesen tizenhat gyerek és nyolc szülői foglalkozás. A

projekt hosszabb távra szóló célkitűzése az volt, hogy a pedagógusok számára

színvonalas, módszertanilag megalapozott, kipróbált, egyszerűen alkalmazható anyagot

alkossunk, amelyek szabadon hozzáférhetővé válnak. Mindkét témakörben 2×90 perc

gyermekfoglalkozás, és 1×90 perc szülői csoport megtartásához szükséges foglalkozás

leírások, illetve mellékletek kerültek a csomagba. A médiaerőszak foglalkozások célja,

hogy segítse a 11-12 éves korosztályt a médiában megjelenő erőszak azonosításában, és

ennek segítségével feldolgozásában, kezelésében. Az internetbiztonság órákon a diákok

az internet veszélyeinek típusaival, a kockázatok elkerülését biztosító viselkedési

szabályokkal ismerkednek, ezen belül is kiemelt témakörként jelenik meg: az online profil

kialakítása, illetve az online zaklatás, bántalmazás kérdésköre. A program keretében

elkészült négy oktató számítógépes játék, amelyek a korosztály, illetve szüleik számára

kínál játékos feldolgozási és tanulási lehetőséget a két témakörben.

.

116

Eredmények

Sikernek könyvelhető el, hogy a gyerekek elkezdtek gondolkodni az általuk is ismert

médiatartalmak erőszakos jelenetein, ezek feldolgozásán keresztül zajlott az ismeretek

elmélyítése, átadása. Lehetőséget kaptak félelmeik megosztására, valamint több

szempontból ráláthattak az erőszak mibenlétére. Át tudtunk adni néhány olyan

alapfogalmat ezzel kapcsolatban, mely segítheti a látott képek feldolgozását. Ezeket a

fogalmakat megértésük után a gyerekek adekvátan használták az órák későbbi részében,

mely azt jelezte, hogy a téma feldolgozásához fontos támpontokat adtunk. Siker volt az

is, hogy segítettünk beazonosítani az internethasználat során felmerülő kockázatos

helyzeteket, illetve a lehetséges reakciókat, megoldásokat. A gyerekeknek tartott

foglalkozások tapasztalatait dolgoztuk fel a szülőknek tartott programokon, a gyerekek

használati szokásait, élményeit hallva többen jelezték, hogy meglepő (valamennyire talán

ijesztő), milyen élmények érik gyermekeiket a média világában, az online környezetben.

Ez szinte kivétel nélkül mindenkire ösztönzőleg hatott abban a tekintetben, hogy jobban

megismerkedjenek, több figyelmet fordítsanak gyermekük szabadidős elfoglaltságaira.

Módszer

A foglalkozások a médiapedagógia módszertanából kiindulva jelentős mértékben

építenek a gyermekek saját médiaélményeire, online tapasztalataira. Az általuk ismert

világ működésének strukturált megismerése, médiából szerezett tapasztalataik fogalmi

szintre emelése, kortársaik médiahasználatának tudatos feldolgozása új lehetőségeket

nyit a mindennapi történések feldolgozásában. A foglalkozások sokféle játékos formában

hozzák felszínre a gyerekek meglévő tudásait, amelyek között a beszélgetések mellett,

mozgásos játékok, de szabályok szerint működő kártyajáték is megtalálható. Lényeges

eleme a foglalkozásoknak a kiscsoportos feladatmegoldás, amely segíti az eltérő

tapasztalatok megismerését, feldolgozását, a különböző vélemények közös megoldásba

történő beépítését. Készült be- és kimeneti kérdőívvel mérés.

Esetleírás

Az egyik internetbiztonság foglalkozáson egy kislány saját, valós félelméről számolt be

(azzal kapcsolatban, hogy a webkamerán keresztül megfigyelhetik, illetve képet

.

117

készíthetnek róla). A beszélgetés során megértette ennek technikai korlátait és

lehetőségeit is. Ő tipikus példa arra is, hogy a gyerekek fejében mennyi ismeret van az

internetről, és mennyire kevéssé tudják ezeket értelmezni, strukturálni. A bemeneti

kérdőívnek arra a kérdésére, hogy „mit jelent számomra a biztonságos internethasználat”

azt írta: “Nem irkálnak idegenek, nem szedik le a képem és nem beszélnek csúnyán.”, míg

a kimeneti kérdőívén ez szerepelt: “Nem jelölök vissza ismeretleneket, nem posztolok

magamról folyamatosan képeket.”, a legfontosabb biztonsági intézkedésként pedig a

webkamera letakarását jelölte meg. A kimeneti kérdőívben adott válasz jól jelzi az

attitűdváltozást, az egyéni felelősség felismerését, a tudatosság egyértelmű növekedését.

.

118

Beállítások Egyesület




A Beállítások Egyesület célja többek között az, hogy tevékenységével elősegítse a

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségét.

Fontosnak tartjuk a fiatalok készség- és képességfejlesztését informális tanulási

folyamatok keretében, valamint azt, hogy hátrányos és nem hátrányos helyzetű fiatalok

közös, integrált foglalkozások során megismerkedjenek a demokrácia alapvető értékeivel.

"Net City" - prevenció és alkotó foglalkozások az internetes veszélyek témájában című

projekt rövid leírása

„Net City” egy virtuális világ, ahol nem testi valónk, hanem virtuális Énünk van jelen. Ha

bekapcsoljuk a számítógépünket és felmegyünk az internetre, bekerülünk ebbe a világba,

ahol hasonló, de mégis más törvények uralkodnak, mint a való világban. Ezeket a

törvényeket ugyanúgy meg kell ismernünk, és meg kell tanulnunk, mint a való világ

törvényeit. A virtuális világ érzékeltetésére a bábfilm műfaját választottuk, ahol egy-egy

báb egy-egy virtuális Énnek felel meg. Habár a báb csak a neten létezik, minden, ami vele

történik, kihat a valódi Énre is. „Akkor is megtörténik, ha 'csak' a neten teszed.” Ezzel a

mondattal fejeződik be a film, és ez a mondat állt 4 hónapos projektünk központjában. A

projekt célja az volt, hogy létrejöjjön egy olyan prevenciós film, amely az internet

veszélyeire hívja fel a figyelmet, és amelyet a résztvevő gyerekek közösen alkotnak. Mind

az alkotó, mind az ismeretterjesztő foglalkozások célja az volt, hogy felhívjuk a gyerekek

figyelmét az internet lehetséges negatív hatásaira. A foglalkozások során közösen

feldolgoztuk a lehetséges veszélyeket, illetve megoldásokat kerestünk a helyzetekre,

különös tekintettel arra, hogy ezeket hogyan előzhetjük meg.

.

119

Az alkotó jellegű foglalkozásokon a gyerekek három csoportban dolgoztak. Az ötödikesek,

vagyis a „bábos csoport” készítette el a film bábjait, és ők írták meg a film alatt hallható

versszövegeket. A hatodikosok, az „építészek”, a film díszletét készítették el, míg a

hetedikesek alkották a „szituációs csoportot”, ahol a film dialógusait írták meg. Maga a

bábfilm olyan eseteket, helyzeteket mutat be, amelyek felmerültek a gyerekkel való

beszélgetéseink során, tehát előfordulhatnak az érintett gyerekek és szüleik életében,

valamint megoldási lehetőségeket is kínálhatnak a lehetséges problémákra. Mindhárom

csoport azzal kezdte a munkát, hogy a foglalkozásvezetők beszélgettek a gyerekekkel, és

az e beszélgetések során felmerül helyzetek képezték a kiindulási pontot. A „szituációs

csoport” tagjai aztán ezeket a helyzeteket kapták meg, mint egy-egy problémát, és

ezekből kiindulva improvizációval hoztak létre jeleneteket, amelyek szövegét diktafonnal

rögzítettük, és így jöttek létre a bábfilm dialógusai.

Az alkotó foglalkozások mellett több ismeretterjesztő foglalkozást is tartottunk, amelyek

keretében felhívtuk a résztvevő gyerekek és szülők figyelmét az internethasználat

veszélyeire. Az ötödik, hatodik és hetedik osztályokban osztályonként 2 ismeretterjesztő

foglalkozást tartottunk. Az első alkalommal a chatelés, az internet- és játékfüggőség, az

internetes zaklatás, és a „Kihez fordulhatok, mit tegyek” kérdés képezte a foglalkozás

témáját. A második alkalommal az identitáslopás problémáját jártuk körül, és a

commonsensemedia.org oldalon levő „döntési fa” segítségével gondoltuk végig együtt,

hogy mit kell átgondolnunk, mielőtt feltöltünk egy képet az internetre. Ezekkel a

foglalkozásokkal az volt a célunk, hogy ne csak azokat a gyerekeket érjük el, akik az alkotó

foglalkozásokra járnak, hanem a partneriskola összes tanulóját, akik a célkorosztályban

vannak. Ismeretterjesztő prevenciós foglalkozást tartottunk a három osztály szüleinek is.

Ehhez egy információs füzetet készítettünk, amelyet minden résztvevő megkapott, és egy

előadás keretében bemutattuk az internet gyerekeket érintő veszélyeit. Ezután lehetett

kérdezni, és minden alkalommal élénk beszélgetés zárta a találkozót. Minden foglalkozás

során kérdőívek felvételével mértük a gyerekek és a szülők tudásának változását.

A filmet bemutattuk egy szociális fórumon, ahol ösztönöztük a helyi intézmények

(kerületi iskolák, családsegítő szolgálat, művelődési ház, helyi újság) képviselőit, hogy

terjesszék azt, valamint feltöltöttük az internetre is.

.

120

Eredmények

Az ismeretterjesztő és alkotó jellegű foglalkozásokon összesen 74 gyerek vett részt,

azonban a létrehozott bábfilmet az iskola összes tanulójának levetítettük. Kérdőíveink

kiértékelése után elmondhatjuk, hogy a résztvevő gyerekek 69 százalékának javult a

tudatossága, illetve ismereteik bővültek az internethasználattal kapcsolatban. Ugyanez

igaz a résztvevő szülők (25 fő) 96 százalékára. A gyerekek a foglalkozások során

megtanulták például, hogy hogyan lehet védekezni az emailfiók feltörése, vagy az

identitáslopás ellen, vagy hogyan ismerhetik fel és mit tehetnek, ha őket vagy

osztálytársukat zaklatják, bántják az interneten.

A filmet feltöltöttük az internetre, a következő linken megtekinthető:

https://www.youtube.com/watch?v=nc80Gt1vH9E

https://www.youtube.com/watch?v=nc80Gt1vH9E

.

121

Módszer

A különböző foglalkozásokon különböző módszereket használtunk. Az ismeretterjesztő

foglalkozásokon, ahol a chatelés, az internet- és játékfüggőség, az internetes zaklatás, és

a „Kihez fordulhatok, mit tegyek” kérdés képezte a foglalkozás témáját, a pedagógia

mozaik módszere volt a segítségünkre. A gyerekek először párokban megtanultak egy-egy

témát, majd ezeket az ún. szakértői csoportokat újrarendeztük és vegyes csoportokat

alakítottunk ki. Így minden csoportba került egy-egy „szakértő”, aki a saját témáját

megtanította a csapattársainak. Végül egy játékos kvíz keretében számoltak be arról,

hogy mit sikerült elsajátítaniuk.

Az alkotó jellegű foglalkozásokon, amelyek konkrét célja a bábfilm létrehozása volt,

kreatív feladatokat kaptak a gyerekek. A „szituációs csoport” dialógusírói improvizációk

során hoztak létre jeleneteket, így jöttek létre a párbeszédek. Az díszletet készítő

„építészek” játékos, képzeletet, érzékelést, kreatív látásmódot beindító játékokkal

játszottak, rajzoltak, építettek, modelleztek. A „bábosoknak” nem csak ollót és filcet

.

122

kellett használniuk, hanem saját képzelőerejüket is, amelynek segítségével beleélték

magukat a szereplők, a karakterek helyzetébe, a film szituációiba, azaz még jobban

elmélyedtek az internetes veszélyek témakörében.

Esetleírás

A dialógusok kidolgozása közben számos szituáció merült fel. Az egyik kislány elmesélte,

hogy volt már olyan helyzetben, mint amiről szó volt korábban az egyik ismeretterjesztő

foglalkozáson. Elmondta, hogy internethasználatát a szülők nem figyelik, teljesen

szabadon használhat bármilyen oldalt, azonban ha valami gondot észlelnek a szülők,

olyankor teljes tiltással reagálnak. Ezért a kislány nem jelezte a szüleinek, amikor idegen

férfiak keresték meg, eleinte barátkozó szándékkal, majd szexuális ajánlatokat tettek neki,

illetve a lakcíme felől érdeklődtek. Egyedül idősebb testvére segítségére támaszkodhatott,

aki maga is kiskorú volt még. A foglalkozás kötetlen hangulata azonban arra késztette,

hogy elmesélje ezeket a történeteket, amiket együtt feldolgoztunk, és a többiek

megoldási stratégiákat is ajánlottak neki. Később a kiszolgáltatottság élményét a film

szituációiba is beépítették.

.

123

Egyéni és Társadalmi Felelősségvállalásért Alapítvány


Megvalósítás helyszíne: Bugac


Alapítványunk 2007-ben jött létre országos hatókörrel a civil szervezetek társadalmi

szerepvállalásának segítésére, a civil társadalom erősítésére.

Központi célja támogatni a köz-, a civil, a vállalati és a tudományos szektorok közötti

konstruktív együttműködést és a bizalom erősödését - elsősorban hír- és

kapcsolatközvetítéssel, csoportos képzésekkel és egyéni tanácsadáson keresztül annak

érdekében, hogy az egyén megerősödjék, és ezáltal felelősen tudja megvédeni

természeti környezetét, valamint kompetenssé váljék a fenntartható fejlődést szolgáló

közösségi törekvések támogatására.

A Bugacon megvalósított Bűnmegelőzési programban szorosan együttműködtünk, a helyi

áldozattá válás megelőzésében („A bűnmegelőzés szempontjából kiemelten fontos,

bűnelkövető vagy a bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett gyermek- és

fiatalkorúak segítése” TÁMOP-5.6.1.B című pályázaton a "Bűnmegelőzési program

Bugacon" című nyertes projekt TÁMOP-5.6.1.B-12/2-2012-0088).

„Társadalmi felelősségvállalás a modernkori veszélyekkel szemben Bugacon” című


Cél: A bugaci gyermekek, fiatalok és családjaik számára innovatív komplex program

megvalósítása a modernizációs veszélyekkel szemben (prevenció, helyreállítás),

részterület: internetfüggőség, média-internet negatív hatásai.

Célcsoportok:

10-18 év közötti gyermekek és fiatalok: A Bugacon élő általános iskolások, illetve

a – főként bejáró – helyi középiskolások: 60 fő

30 fő szülő: Főként a projektbe vonandó gyerekek és fiatalok szüleit várjuk, de a

minél tágabb preventív és disszeminációs hatás érdekében, akár a 10 év alatti

.

124

iskolás vagy akár az óvodás gyerekek, vagy a még kisebbekét is nagy örömmel

vesszük.

A célcsoport létszámát alapul véve elharmadoltuk a bevontak számát, így háromszor

ismételve tartottuk meg részükre etaponként ugyanazt a szakmai programot.

A célcsoportnak 3 etapban tartottunk, közös és csoportonkénti foglalkozásokat a

szakmai programunk tematikái szerint:

Érzékenyítő közös csoport-foglalkozás, - Érzékenyítés a modernkori veszélyek

felismerésére és az ezzel kapcsolatos társadalmi felelősségre, felelősségvállalásra.

Konfliktuskezelés kooperatív technikákkal szülőknek,

Konfliktuskezelés gyerekeknek drámapedagógiai módszerekkel. Alapvető

szempontnak tekintjük az emberi kapcsolatok fókuszba helyezését több

tekintetben is:

internetes kapcsolat vagy személyes kapcsolat összevetése, előnyök,

hátrányok vizsgálata

milyen konfliktusok okozzák az elfordulást a személyes kapcsolatoktól

(baráti, iskolai, családi konfliktusok)

a resztoráció alapja is a kapcsolati helyreállítás bűnös és áldozata, valamint

a környezet között.

A túlzott internet használat vizsgálata, már a Bűnmegelőzési programban is felfedte

azokat a konfliktusokkal terhelt személyes kapcsolati viszonyokban keletkezett változást,

és egyben változtatási szándékot is, mely miatt ezt a pályázati témát választottuk a

projektünkbe. A túlzott internethasználat nemcsak az iskolában, a pedagógusoknak okoz

gondot, hanem a családoknak is. Emellett kiderült, hogy a gyerekek kapcsolataiban is

jelentős változások, időeltolódások keletkeztek a túlzott internet kapcsolat irányában a

személyes együttléttel szemben. Ez jelentős konfliktusokhoz vezetett, melyben a

résztvevők megélik a mindennapokban vagy a bűnös vagy az áldozat szerepét, s ez újabb

konfliktusokkal terheli a kapcsolatokat. Emellett az idegenekkel vagy bűnös szándékkal a

gyerekeket érő „új kapcsolatok” vizsgálata is problémás, konfliktusos helyzeteket teremt.

Így a konfliktusok vizsgálatára, majd kezelésükre jó lehetőséget biztosítottak a közös

csoportfoglalkozások a különböző módszerek alkalmazásával, pl. a drámapedagógia

.

125

technikák alkalmazása a szerephelyzetek és cseréjük megélésével a belátás növelését, az

empátia erősítését szolgálta. A konfliktusok reflektorfénybe állításával, a kommunikáció

számos lehetőségét kipróbálhatták a gyerekek és a szülők is. Így az agresszív viselkedéstől

az asszertív szereprepertoárok kommunikációs „klisséit” is kipróbálták, és

kockázatmentes támogató helyzetekben kommunikálták ki érzéseiket ezzel kapcsolatban,

mely segítette az EQ erősödését is köreikben.

Közös csoportfoglalkozás: dráma- és élménypedagógiai módszerekkel vagy

csapatsporttal,

Csoportzáró közös megbeszélő műhelyfoglalkozás.

Új szolgáltatás: resztoratív műhely, alternatív pedagógiai módszerekkel kombinálva.

Eredmények

Helyi szociális fórumot 2 alkalommal tartottunk.

Új szolgáltatásunk a resztoratív műhely, mely olyan komplex program része, mely akár

egészében, akár részelemeiben a fenntartás során is ismételhető.

Hisszük, hogy a modernkori veszélyek zöme mögött a devalválódott világ okozta

kapcsolati romlások állnak, ezért nagyon fontosnak tartjuk a kapcsolatok helyreállítását,

.

126

melyhez a resztoratív vagy helyreállító technikák csoportok, iskolai és munkahelyi

közösségek, és más különböző normájú társadalmi csoportok összetűzései után, a már

megtörtént normaszegés jóvátételének kidolgozására, de méginkább azt megelőzően

hatásos módszer a norma-összehangolás, illetve az egymás kultúrájának, értékeinek

megismerése felé vezető úton. Alapeleme a tettekért való felelősségvállalás, elkövetett

negatív cselekvés esetében (például túlzott vagy „rossz” internet használat) a reintegratív

szégyen, amely visszaengedi a normaszegőt a közösségbe, az együtt kimunkált feltételek

teljesítése esetén. Benne van tehát a megbánás, a megbocsátás, a további teendők közös

kidolgozása, és a teljesítésnek a közösség általi ellenőrzése. Benne van még sok lehetőség

a későbbi együttgondolkodásra, és együtt cselekvésre.

Ez a folyamat többféle is lehet, ezeket próbáltuk ki a resztoratív műhelyek során

behozott példák esetek alapján: megbeszélő kör, helyreállító kör, problémafeltáró kör

vagy közösségi csoportkonferencia, illetve a családi döntéshozó csoportkonferencia.

A resztoratív mediáció során az általános mediáció eszközeit használjuk egy adott

normaszegés, károkozás, szabályszegés által okozott konfliktus megoldására alkalmas.

Minden esetben a felek - a sérelmet elkövető és a sértett - érdekeinek kölcsönös

megértése van a középpontban. Mivel a mediáció egy jövőorientált folyamat, a közvetítői

eljárást ennek figyelembe vételével kell irányítani. A resztoratív mediációban is az

érdekek és a szükségletek kifejezése a leghangsúlyosabb, illetve annak a megtalálása,

hogy mivel lehet jóvátenni a sértett részére az elkövető által okozott sérelmeket.

A resztoratív mediáció előnyei, hogy a folyamat során a felek képesek lesznek megérteni

egymást. Maguknak kell megfogalmazniuk érzéseiket, mozgósítaniuk kell erőforrásaikat,

ki kell mondaniuk szükségleteiket, elvárásaikat. A mediátortól támogatást kapnak, hogy

közösen, egymással együttműködve dolgozzák ki a számukra megfelelő és elfogadható

megoldást. A résztvevők önértékelése, önbecsülése, önismerete növekszik a folyamat

során, ami hozzájárulhat a másik fél megértéséhez, elfogadásához, a kapcsolatok

helyreállításához.

.

127

A foglalkozásokat mediációban jártas tréner szakértők tartották (jogász/mediátor és

tréner /mentortanár).

Resztoratív műhely esetfeldolgozással szülőknek

Esetmegbeszélő foglalkozás resztoratív technikákkal fiataloknak

Mind a három csoportban a szülők is és a gyerekek/fiatalok is 3-3 alkalommal összesen 8-

8 órában vettek részt ezeken a foglalkozásokon.

Elkészült produktumok: Videofilmet készítettünk, és egy rövid színpadi művet is színre

vittünk a résztvevőkkel, mely a projekt során feldolgozott témákhoz kapcsolódó

alternatív produkció lett. Az „Ő Sanyi” c. színdarabból - mely a releváns családi szituációk,

iskolai pillanatképeket villant fel az internet használatból adódó élethelyzetek, veszélyek,

kapcsolati problémák felfedésére -, készült el az azonos című film is.

Plakátokat is készítettek a résztvevők: több mint hármat többféle technikával: pl.: rajzok,

akvarell, fotók, kézműves alkotásokról.

A programunk indikátorai:

Az elért gyermekek/fiatalok száma: 60 főt vontunk be a programba, melyből 45 főt az

általános iskolai célcsoportból, és 15 főt a helyi, de bejáró 18 év alatti középiskolásokból.

Az elért szülők száma: 30 főt vontunk be a programba.

Az elért gyermekek/fiatalok, valamint az elért szülők tudatosságának javulásával,

ismereteik bővülésével kapcsolatban 60%-os javulást vállaltunk. A be- és kimeneti

vizsgálati eredményekkel, és a munkanaplók bejegyzései alapján igazolhatóan átlag 63%

pozitív változást mutattak a gyermekek, hasonlóan a szülőknél, ahol ez a mutató 66%-ot

ért el.

Egyéni és családi feladatok, kihívások elé álltak a személyek, a gyerekek és szülők

egyaránt. Hiszen a cél a rossz internet (emellett mobil és média) használat, és az ezzel

kapcsolatos pozitív változás elérése volt a fókuszban az egész program során. Azaz ki-ki

megélhette, hogy mit okoz a környezetének az ő rossz szokása, belebújhatott mások

szerepébe (szülő, tanár, barát is lehetett), így átélhette a tettei hatását,

.

128

megtapasztalhatta saját felelősségét, valamint a viselkedés és magatartásváltozás hatást

is. Önmegfigyelési naplóban tudtuk nyomon követni a változást, a változtatni akarást,

melyet természetesen a foglalkozásokon szóban is kommunikáltak a résztvevők. Az

objektív eredmények mellett (pl: ki mennyi idővel kevesebbet internetezik, milyen

tartalmakat használ ez idő alatt, mire használja a netet, vagy a felszabadult időt mivel

töltik a családok, barátok…), szubjektív változásokról is beszámoltak a résztvevők. Például

az odafigyelésre egymásra, mennyivel izgalmasabb volt egy-egy közös élmény (pl. focizni

vagy biciklizni a barátokkal, vagy plakátot készíteni, vagy a színdarabot próbálni a

többiekkel). Az aktív hallgatás és az értő vagy aktív figyelem technikáinak kipróbálása,

gyakorlása a foglalkozásokon és családi, baráti, iskolai helyzetekben.

Módszerek

A szakmai programba ágyazottan resztoratív technikákat alkalmaztunk.

Resztoratív műhelyt tartottunk esetfeldolgozással – workshopot, tréninget szerveztünk.

Resztoratív vagy helyreállító technikák csoportok, iskolai és munkahelyi közösségek,

valamint más különböző normájú társadalmi csoportok összetűzései után, a már

.

129

megtörtént normaszegés jóvátételének kidolgozására, de még inkább azt megelőzően

hatásos módszer a norma-összehangolás, illetve az egymás kultúrájának, értékeinek

megismerése felé vezető úton.

Cél volt: Olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, elsajátítása, mely hozzásegíti a

résztvevőket, hogy élethelyzeteikben hatékonyabbá váljanak az ellentétek, konfliktusos

helyzetek sikeresebb kezelésében, áldozattá és bűnelkövető válás nyomán megromlott

kapcsolataik helyreállításában, a resztoratív technikák megismerésével, kipróbálásával,

resztoratív kör sikeres és eredményes megélése utáni metodikák (érzelmek kezelése,

semleges kérdésfeltevés) saját élményű megélésével. Cél volt az EQ, az érzelmi

intelligencia növelése, és az áldozattá válás megelőzése.

.

130

Esetleírás

A fiú, akinek az esetét leírjuk viszonylag visszafogott, közepesen jó tanuló, nyitott

érdeklődő, de az a típus, aki nem szól csak, ha kérdezik. De, ha megszólal nagyon

őszintén, bár kicsit visszafogottan elmondja a véleményét, gondolatait. Bevallása alapján

napi 2 órát minimum (néha 3-t is, hétvégén akár többet is) internetezik vagy

számítógépezik, főként este, egyedül. Közösségi háló, szoftveres vagy hálózatos játékokat

játszik, és chat-el a többiekkel. Nagyon keveset játszik gépfüggetlen játékokat, keveset

biciklizik, és csak ritkán sportol. A szokásait nem érzi negatívnak, de az időleterheltséget

mutató kördiagram megdöbbentette, hajlandó változtatni, melyet naplójában és

önreflexiói révén folyamatosan nyomon követünk. Az etap végére a szokásai kis

mértékben, de folyamatosan „javuló” tendenciát mutatnak. Több időt töltött társaival,

családjával, biciklizett, sportolt és játszott a többiekkel, és csak napi 1,5 órát „gépezett”.

A program végére önbevallás alapján napi 1 óránál nem tölt többet a gép előtt.


Célunk volt olyan módszerek és technikák megismertetése, élményszerű kipróbálása, és a

hatásaik megélése, amelyek nemcsak az érintett 90 fős célcsoportnál alkalmazhatóak,

hanem azon túl, a település egészének viselkedési repertoárjába is beépíthetőek. Ennek

érdekében a családokban és az itt kialakuló informális, illetve formális közösségekben

szemléletváltást igyekeztünk generálni az alkalmazott kombinált innovatív, és alternatív

metodikával megvalósított szakmai programunk révén.

Törekedtünk arra, hogy az alkalmi közös élmények, a produktumok készítése új

közösséget (közösségeket) is teremtsen, mely a záloga lett a projekt továbbélésének.

A csoportok spontán szerveződtek, de a település mérete, a közös iskolai közeg

biztosította a már meglévő ismeretségeket (mely amellett, hogy egyszerűsítette a

közösséggé válást, néha nehezítette is azt, hiszen nem könnyű a hétköznapi néha

távolságtartó álarcot levetni, és csoportban őszintén kommunikálni, akár nehéz családi

helyzetekről is pl. a szülők körében). Jelen projektben azokat tudtuk első körben

toborozni, akik a Bűnmegelőzési projektben is aktívak voltak foglalkozásokon,

rendezvényeken, képzésben vagy a táborban. Így egy már körformálódó kezdeti magja

lettek az itt erősödő csoportoknak. A közös alkotás, plakátkészítés, a színdarab

.

131

gyakorlása, a foglalkozásokon megélt közös élmények intenzív együttlétet és egy

gyorsabb közösségformáló erőt biztosítottak.

Ehhez a formális intézmények és helyi szervezetek bevonása elengedhetetlen volt (iskola,

önkormányzat, civil szervezetek, szakmai intézmények a kistérségből). Így a

későbbiekben keletkező konfliktusos helyzetek kezelése biztosítottá válik, és új

tapasztalatokkal a helyi igények szerint akár tovább is fejleszthető a problémás helyzetek

kezelése a közösség által. Ebben a helyi pedagógusoknak, főként a szülőként

résztvevőknek, (és a már említett Bűnmegelőzési programban is aktívan résztvevő

pedagógusoknak) nagy szerepe van és lehet a későbbiekben is. Hiszen ők már ott

felkészítést kaptak a resztoratív technikák használatára.

.

132

.

133

1. alkalom

1. nap 2014. június 20 fiatal és 10 szülő Óra Szakmai program

Workshop 1 óra 30 fő 2 tréner *1 óra 2 Érzékenyítő közös csoportfoglalkozás

Tréning 2*4 óra 20+10 fő 1 tréner*2

csoport*4 óra 8

Konfliktuskezelés szülőknek kooperatív technikákkal

Konfliktuskezelés drámapedagógiai módszerekkel gyerekeknek*

Workshop 2*3 óra 20+10 fő 1 tréner*2

csoport*3 óra 6


Esetmegbeszélő foglalkozás resztoratív technikákkal fiataloknak*

2. alkalom

2. nap 2014. július 20 fiatal és 10 szülő Óra Szakmai program


csoport*3 óra 6


Konfliktuskezelés drámapedagógiai módszerekkel gyerekeknek


csoport*3 óra 6



Workshop 2 óra 30 fő több csoportban

2 tréner *2 óra 4 Közös csoportfoglalkozás -

drámapedagógiai műhely és választható a közös sportfoglalkozás is

3. alkalom

3. nap 2014. augusztus 20 fiatal és 10 szülő Óra Szakmai program


csoport*2 óra 4


Konfliktuskezelés drámapedagógiai módszerekkel gyerekeknek


csoport*2 óra 4



Workshop 2 óra 30 fő közösen 2 tréner *2 óra 2 Csoportzáró közös megbeszélő

műhelyfoglalkozás - visszajelző kör

Workshop 3 óra 30 fő több csoportban

2 tréner *3 óra 6 Közös csoportfoglalkozás -

drámapedagógiai műhely és választható a közös sportfoglalkozás is

.

134

Sanogenesis Alapítvány


Megvalósítás helyszíne: Pápa


A Sanogenesis Alapítvány 2008-ban jött létre elsősorban azzal a céllal, hogy a mozgás

által elősegítse az egészség megőrzését, illetve lehetőség szerint minél több fiatallal,

valamint szüleikkel szerettessék meg a mozgást, az egészséges életmód követését.

A jelenleg működő foglalkozások már az ide járó résztvevők igényei szerint kerültek

kialakításra. Az alapítvány egyik fő mozgatóeleme, hogy önkéntes oktatók tartják a

foglalkozásokat, melyek célközönsége minden korosztályt felölel, így mindenki megtalálja

a számára szükséges és illeszkedő mozgásformát.

„A hálózat csapdája” című projekt rövid leírása

A fiatalok napi rutinjába tartozik az internetezés, azon belül is a facebook, az instagram,

és a hasonló közösségi oldalak, valamint a fotómegosztó portálok használata.

Kutatásaink, valamint az előzetes együttműködés a rendőrséggel rávilágított arra a

problémára, hogy a fiatalok nem megfelelően használják ezeket a portálokat, túl sok

információt közölnek magukról, így a függőség mellett potenciális áldozatokká válhatnak.

Fő célunk pszichológiai, valamint informatikai előadások tartása a 10-18 éves

korosztálynak, valamint szüleiknek, mellyel azt kívántuk elérni, hogy törekedjenek a

biztonságos portálhasználatra, a megfelelő mennyiségű és típusú információ

megosztására.

Egyik fő célja a projektnek, hogy a résztvevő fiatalok terjesszék egymás között a

projektben tanult új információkat. Az egyik legjobb eredmény az, hogy megnyílnak a

fiatalok egyrészt az előadónak, másrészt egymásnak. Meg tudják beszélni a

tapasztalataikat, kérdéseket mernek egymásnak feltenni az érintett témát illetően.

.

135

Eredmények

A pályázat 2 etapból állt össze, mely során ugyanazon előadások kerültek lebonyolításra

különböző résztvevőknek. Megtartásra került 2 rendőrségi előadás, melyet azért

találtunk fontosnak, mivel az előzetes felmérések alapján napi szinten érkezik hozzájuk

bejelentés interneten történő csalásokról, zaklatásokról, facebook-on elkövetett

sérelmet okozó magatartásról.

Megtartásra került 12 pszichológiai előadás, melyek tematikája internetfüggőség, egyéb

modernizációs veszélyek, internetpszichológia, facebook – közösségi élet témakörből 3

előadás, valamint 8 informatikai előadás a pszichológiai előadással párhuzamosan, mivel

ezek az előadások kiegészítik az elméleti előadásokat. A tematikája: internetfüggőség

informatikai szemmel, világháló és a google, facebook információtárolása 1-2.

A további esetmegbeszélések által a résztvevő fiatalok ötleteiből került megvalósításra a

produktum, mely a pályázat célját és üzenetét mutatja be plakát, valamint szórólap

formájában.

A résztvevőket az 1. etapot illetően a már az alapítvány által összefogott csapat és szüleik

jelentették, a 2. etapot pedig a „Hálózat csapdája” konferencián jelentkező fiatalokból

állt. Mind a rendőrségi, mint a pszichológiai előadásokon 10-18 éves fiatalok, valamint

.

136

szüleik vettek részt különböző időbeosztással, az előadások egymásra épülését előtérben

hagyva.

Módszer

Az előadások tematikája a szakmai vezető, valamint az előadók módszereivel kerültek

összeállításra. Fontosnak tartottuk, hogy interaktív előadásokat hallgassanak a

résztvevők, és ne feszengve érezzék magukat, hanem nyíltan tegyék fel kérdéseiket. A

helyi média bevonásával sikeresen el tudtuk juttatni a projekt üzenetét, melyről

egyértelmű visszacsatolás, hogy az alapítvány egyéb programjain is kérdéssel fordultak

hozzánk a résztvevők.

A produktum elkészítése célt adott a fiataloknak, így nemcsak előadásként kezelték a

foglalkozásokat, hanem motivációt és otthoni továbbgondolást is jelentett a rajzok

elkészítése.

A nyílt napon több mint 150 fiatalnak mutattuk be a projektet. A pályázat szempontjából

ez mondható a legeredményesebb módszernek, mivel 17-18 éves fiatalok hallgatták az

előadás – így azt a korosztályt értük el, akik leginkább áldozattá válhatnak az internet és a

közösségi portálok nem megfelelő használata miatt.

.

137

Interaktív jellegét az adta a nyílt napnak, hogy a fiatalok bátran kérdeztek, mivel egymás

mellett nem ismeretlenként ültek, hanem egy valamelyest összeszokott csoport hallhatta

az előadást – kollégiumi tartózkodásuknak köszönhetően.

A nyílt nap megszervezése nem jelentett különösebb problémát városunk közepes

mérete miatt – mindenki ismer mindenkit. Ez valóban jellemző egy ekkora méretű

városra, így a helyi gimnáziumoknál, középiskoláknál mindig van valamilyen formában

kapcsolattartás a helyi alapítványok részéről. A Türr István Gimnázium Kollégiumára azért

esett a választásunk, mert egyrészt már előzetesen értesültek a projektünk céljáról, így

érkezett igény a gimnázium vezetősége részéről előadás megtartására, másrészt pedig az

iskola kollégiumában olyan gyermekek tartózkodnak, akik korosztály szempontjából

illeszkedtek a fő célunkhoz, illetve olyan fiatalokról van szó, akik befogadják az átadott

tudást, magaviseletükkel, figyelemösszpontosításukkal nincs probléma.


A fent bemutatott „A hálózat csapdája nap” konferencián meglepő módon a fiatalok

fogékonyabbak voltak az elhangzottakra, illetve lekötötte a figyelmüket az előadás. Már

ekkor be tudtuk mutatni a produktumot, ezzel kapcsolatban is meghallgattuk a

gondolataikat, illetve interaktív jellegű előadásként bármilyen modernizációs veszélyek

témakörben feltehették kérdéseiket a projektmenedzsernek, valamint a meghívott

rendőrnek. A rendőrségi prezentáció nemcsak modernizációs veszélyekről szólt, hanem

az internetes csalásokról is, illetve a Türr István Gimnázium Kollégiumának vezetője

kérésére droghasználatról, kábítószerekről, tudatmódosító szerekről szóló előadásrésszel

is kiegészült a konferencia.

Eredményesnek mondható a program, mert azzal a kéréssel éltek a fiatalok és a nevelő

tanárok, hogy a projekt lezárása után osztályfőnöki óra keretében, a későbbiekben is

előadások kerüljenek megtartásra, melyeket a tavasz folyamán teljesíti az alapítvány.

.

138


A projekt által a résztvevők megismerhették az alapítvány tevékenységét, így szélesebb

kapcsolatrendszer alakult ki, mellyel a jövőben dolgozni tudunk. A fiatalokkal való

együttműködés pozitív hatással van a fenntarthatóság és a projekt eredményeinek

továbbvitelét illetően, mivel egymásnak könnyebben adják át a hallott információkat,

illetve tudják, hogy van olyan szervezet, ahová bizalommal fordulhatnak az esetlegesen

jelentkező internetes, közösségi portálok használatával kapcsolatos kérdéseikkel,

problémáikkal.

Az alapítvány működési helyszínén a plakátok, újítások, ötletek folyamatosan láthatóak,

melyekről nemcsak a gyerekek, a szülők is folyamatosan értesülhetnek – így lehetővé

téve azt, hogy az újonnan csatlakozó gyerekek és szüleik számára is lehetőségként

táruljon fel „A hálózat csapdája” projekt keretében megszerzett tapasztalatokból való

tanulás, gondolatcsere.

.

139

.

140

Aranykapu Gyermeknevelési és Oktatásfejlesztési Közhasznú Alapítvány


Megvalósítás helyszíne: Százhalombatta


Az Alapítvány 2001 óta működik, kurátorok, szülők és pedagógusok társadalmi munkában

tevékenykednek. Évente kitűzünk egy-egy fő célt, emellett más iskolai programokhoz is

támogatást nyújtunk. Alapítványi bált szervezünk, ebből támogatjuk a hátrányos helyzetű

tanulók táborozását. A tehetséges tanulóknak alapítottuk az Aranykapu Díjat, valamint az

Ökoiskola Díjat. Támogatjuk iskolánk Arany Napok programjait, az Arany Sztár

vetélkedőt, az Aranykaland akadályversenyt, első osztályosok póló vásárlását, 5-ödikes

Napot. Korábban részt vettünk a „Tabby” internetes erőszak megelőzését célzó

pályázaton, és az ottani felmérések azt mutatták, hogy az iskola tanulói

veszélyeztetettek.

„Figyeljünk jobban rájuk!” című projekt rövid leírás

Biztonságos internethasználat szülőknek és gyerekeknek.

Internethasználati szokások felmérése, saját esetek megfogalmazása,

feldolgozása a drámapedagógia eszközeivel, mintafilmek készítése,

esetmegbeszélés.

A szülőknél problémafelvetés, tapasztalatok rögzítése, jó gyakorlatok

megbeszélése, népszerűsítése.

Az internethasználat veszélyeinek, megjelenési formáinak bemutatása a

diákoknak, pedagógusoknak, szülőknek, megoldási javaslatok, biztonsági

beállítások gyakorlata.

A 10 – 18 év közötti iskolai korosztály és szüleik, illetve az iskola pedagógusai

részére az interneten terjedő gyermekekre káros tartalmak kiszűréséről szóló

tájékoztatás, prevenciós programok szervezése. Az interneten elérhető káros

tartalmak kivédése, kezelése.

.

141

A diákok – az ép és a tanulásban akadályozott – korcsoportonként, kiscsoportos

projektmunkában, kortárs önkéntesek közreműködésével ismerkednek meg az

elméleti és gyakorlati ismeretekkel.

A produktum tartalmaz 4 mintafilmet esetmegbeszélési tanácsokkal, és szülőknek

szóló gyakorlati tanácsot a számítógépes káros tartalmak kiszűrésére.

Eredmények

Az elkészült produktumok DVD formában eljutottak a város minden oktatási

intézményébe, a gyermekekkel foglalkozó civil szervezetekhez, és a mintafilmeket

rendszeresen vetítjük az önismeret, erkölcstan és dráma foglalkozásokon.

Ma is működik a figyelő és jelzőrendszer, az önkéntesek a programban résztvevő

pedagógusoknak adják a jelzést. A résztvevők közül többen közösségi szolgálat keretében

kortárs segítőként közreműködnek más programokban.

A szülők folyamatosan keresnek bennünket kérdéseikkel és problémáikkal.

Módszer

A kiscsoportos, kortárs segítők bevonásával történő esetmegbeszélések voltak a

leghatékonyabbak, ezeket a különböző korcsoportoknak két hónapig hetente tartottuk,

először problémahelyzetek felvetése, majd esetkiválasztás, végül többoldalú

esetmegoldás történt.

Esetleírás

Egy 5. osztályos anyuka módszeresen tiltotta gyermekét az internettől, ezzel kizárta több

közös élményből. Társai csúfolták és kiközösítették. A szülőknek szóló tájékoztató

előadás után több órás beszélgetés eredményeként ma már közösen interneteznek,

leveleznek és szörföznek. Kihasználják az internetezés pozitív lehetőségeit. Azóta a

kislány beilleszkedett az osztályközösségbe, és rengeteg hangos könyvet olvas.


A legnehezebb feladat a szülők bevonása volt a programba. Közvetlenül 40 szülőt értünk

el, közvetve 137-et a kérdőíveken keresztül. A gyerekek segítségével és a Nemzetközi

.

142

Gyermekmentő Szolgálat előadójának szuggesztív előadásával sikerült motiválni őket.

Nekünk hasznos volt a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat bevonása a

szervezésbe.

.

143

Cilinder Színház és Iskola Alapítvány


Megvalósítás helyszíne: Budapest és Kerepes


A Cilinder Színház és Iskola Alapítvány elődjét a Cilinder gyermekszínházi műhelyt 1986-

ben hoztak létre drámapedagógusok. Az egyesülés elsődleges célja, a színészmesterség

megismertetése a gyermekkel, illetve a művészeteken keresztül a nevelésük.

A gyermekszínház működésének sikere arra sarkalta az alapítókat, hogy 1991-ben

létrehozzák a Cilinder Színház és Iskola Alapítványt, s majd 2002-ben, mint közhasznú

tevékenység létrehozzák a Cilinder Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, mely

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek művészetoktatását vállalta.

„Rivaldafénybe helyezett virtuális világ” című projekt rövid leírása

A programunk célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet az internetezés egy kockázati

tényezőjére, hogy a világhálón adathalászattal, zaklatással is találkozhatnak. Különös

hangsúlyt fektettünk arra, hogy a gyermekek korlátozzák a magukról közzétett

információkat. A projekt során a részvevők megtanulták az online veszélyek elleni

védekezés lehetőségeit.

Célunk volt továbbá, hogy alternatív programokat ajánljunk a számítógépes játékok és az

internetezés mellé! Sok játékkal, drámapedagógiai és színház-pedagógiai módszerekkel

jártuk körül a témát, miközben közösséget építettünk. A téma alkotómunkával való

feldolgozása sikerélményt biztosított a részvevők számára, emellett önismeretük,

képességeik- és készségeik fejlődtek.

Eredmények

Öt helyszínen öt csoportot szerveztünk, szem előtt tartva, hogy elsősorban a hátrányos

helyzetű gyermekek vegyenek részt, valamint hogy a vállalt létszámot teljesíteni tudjuk.

.

144

Fejlesztő, oktató foglalkozásokat tartottunk: szeptember 8.-tól december 15-ig heti

rendszerességgel, összesen 68 alkalommal, 145 órában találkoztunk a gyerekekkel.

A munkafolyamatot 3 nagy részre osztottuk:

1, közösség alakítás, és a biztonságos internetezéshez szükséges tudásanyag

megismertetése.

2, improvizációs gyakorlatok képezték alapját a későbbi színdarabnak, és segítették a

megszerzett tudás elmélyítését.

3, a kész színművek megrendezése és begyakorlása.

A munkafolyamat második fázisa során az Alapítvány által fenntartott művészeti iskola

pedagógusainak bemutató órákat tartottunk, ahol Almássy Bettina a gyermekekkel való

közös dramatizálás módszereit mutatta be. A műhelyfoglalkozásokon 7 fő pedagógus vett

részt.

Három előadás valósult meg a fogadó iskolák közössége előtt, ezen előadások alkalmával

összesen 386 fővel beszélhettünk az Internet veszélyeiről.

A szülőknek bemutató órát szerveztünk, melynek keretén belül célunk volt, hogy

megismertessük a szülőket az internetes zaklatás fogalmával, valamint a személyes

adatok védelmének fontosságával, és hogy felhívjuk a figyelmet az idegenekkel való

kommunikáció szabályaira, a posztolások, képek megosztásának veszélyeivel. A

foglalkozás során a szülőkkel együtt gondolkodtunk a lehetséges óvintézkedésekről, a

gyermeket okosan óvás lehetőségeiről.

A program során elkészült produktumok:

Az internet veszélyeit bemutató dráma szövegkönyve. (Virtuális Világ)

Az internetes zaklatást feldolgozó dráma szövegkönyve. (Visszajár)

A média erőszak témáját feldolgozó plakát. (Szülőket figyelmeztető plakát, az

állandóan, háttérként is menő TV adások veszélyeiről „A televízió nem suttog a

gyermekeknek nem való témákról”)

A médiareklámok befolyásoló mechanizmusára figyelmeztető plakát. (Figyelem

felhívó plakát minden korosztály számára „Nem kell mindent bekajálni! Kezeld

helyén a reklámokat!”)

.

145

A plakátokat a részvevő gyermekekkel ötletbörze során találtuk ki, és a legtöbb

szavazatot kapott terveket valósítottuk meg.

A szülőknek készült kiadvány: Tippek szülőknek – Gyermekeink védelme online

térben.

Módszer

A dráma mint tanulási folyamat kiválóan alkalmas arra, hogy a világ fontos problémáival

ütköztesse a résztvevőket, és ezeken az ütközéseken keresztül ezeknek a problémáknak a

megértéséhez, feldolgozásához nyújtson jelentős segítséget. Amit a drámában már

átéltünk egyszer, azokat a helyzeteket a valóságban is jobban fogjuk kezelni majd. Az a

tudásunk, amit a fiktív világban szereztünk, érvényessé válhat a minket körülvevő aktuális

világban is.

Sikertörténet

A bemutató óra alkalmával az egyik anyuka büszkén mesélte, hogy a lánya ez egyik

foglalkozás után, mikor hazament, leültette anyukáját a számítógép elé, és kérte, hogy

lépjenek be az édesanya facebook oldalára, mert valamit ellenőrizni szeretne. Az anyuka

eleget tett a kérésnek, a kislány pedig az adatvédelmi beállítások menüpontra kattintott,

és miközben biztonságossá tette édesanyja fiókját, elmesélte neki, hogy mennyi veszélyt

rejt magában a túl nagy nyilvánosság. Nem is tudom ki volt büszkébb a gyerekre, az

édesanyja vagy mi?!

Készítette: Almássy Bettina

.

146

Theatrum Scholae Közhasznú Alapítvány




A Theatrum Scholae Közhasznú Alapítvány ösztönzi a dráma-, és színházi nevelés

törekvéseit, illetve a drámapedagógia eszközével megoldási lehetőségeket kínál a

fiatalokat leginkább érintő problémákra.

A közhasznú alapítvány a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

pályaorientációs tanácsadói munkáját támogatja a gyermekek és diákok

fejlesztésében, valamint tudatosabb pályaképének kialakításának érdekében.

„Interaktív beavató program – feldolgozó drámafoglalkozással” című projekt rövid

leírása

A pályázat lehetőséget biztosított arra, hogy kidolgozásra kerüljön egy olyan új preventív

jellegű szakmai módszertani tematika, amely a biztonságosabb internet használatra és az

internet függőségre hívja fel a figyelmet. A tanulók szituációs gyakorlatok segítségével

beavatottá válnak az online tér megfelelő használatába. A programot 6-10. osztályos

tanulók és szülők bevonásával valósították meg. Az internetes beavató program egy

tanulási folyamat, amely megismerteti a résztvevőkkel az internet nyelvét, illetve segíti

őket a tudatos felhasználói gondolkodásban. Úgy is mondhatnánk, hogy beavatja a

diákokat a cyber világába, működésébe, valamint megtanítja őket a veszélyek

felismerésére, a jelek és szimbólumok értelmezésére. A projekt újszerűsége a

drámapedagógiai megközelítésben rejlik, a résztvevő diákok drámajátékos keretekben,

játszva ismerkedhettek meg az internethasználaton keresztül a korosztályra leselkedő

veszélyekkel (online zaklatás, kéretlen képek közzététele, online térben való

visszaélések), illetve a biztonságos internethasználat módszereivel (személyes adatok

védelme, biztonsági beállítások frissítése).

.

147

Eredmények

Rövidtávon: 93 diák (és osztályfőnökei), illetve 42 szülő bevonása valósult meg.

A fiatalok és pedagógusaik a két féle csoportfoglalkozáson vettek részt a

tudatosabb internethasználat és internetfüggőség témaköreiben. A szülők egy

számukra megrendezett szülői értekezlet keretében tartott programon vehettek

részt.

Eredmények, melyek később érnek be: Az internetes beavató program, széles

körben ismertté váljon, és alkalmazásra kerülhessen országos szinten 6-10.

osztályos tanulók számára. Annak érdekében, hogy a program ismerté váljon

felvettük a kapcsolatot társszervezetekkel: Nevelés Tanácsadó,

iskolapszichológusok hálózata, polgárőrökkel. Az együttműködő szervezettekkel

célzott segítséget tudunk adni az internetes bántalmazással szemben

csoportfoglalkozásokat tartva vagy egyéni tanácsadás keretében.

Módszertani tanulmány elkészítése: Interaktív beavató program – feldolgozó

drámafoglalkozással. A tanulmány azt a célt szolgálja, hogy a programot

bemutassa és útmutatással, ötletekkel szolgáljon más oktatási és szociális

intézmények számára.

Elkészült profil videó: A célcsoport számára közvetíti magát a program üzenetét, a

szükséges feliratokkal és effektekkel. A videofilm egy középiskolás lány történetét

mutatja be, az ő szemszögéből ismerhetjük meg az online bántalmazási formákat.

Érzékenyítő videónak tekinthető, mert láttatja az események sorozatát. Profil

video végén néhány vágóképben bemutatásra kerül a csoportfoglalkozások

montázsa is.

A helyi szociális fórum a Zuglói Civilházban, 2014. november 6-án tartottuk. A

rendezvény lehetőséget teremtett egy olyan kerekasztal beszélgetésre, amely egy

„jó cél” érdekében elindított egy szakmák közötti egyeztetést a civil szféra, a

szociális dolgozók és az oktatási intézményben dolgozók között.

.

148

Módszer

A program módszerét és erejét az a drámapedagógiai megközelítésű interaktivitás adja,

amelyben a résztvevő fiatalok nem felnőtt kioktatásként, hanem közös játékként élik meg

az online ismeretek elsajátítását. Az online veszélyek milyen formában vannak jelen a

világhálón és hogyan lehet őket felismerni, valamint kezelni.

Ezzel a módszerrel külső kényszerek nélkül válnak képessé az átadott ismeretek mély

megélésére, a vészhelyzetek tét nélküli „saját bőrön” kipróbálásra. A program szervesen

építi be a feldolgozó foglalkozásba az alapvető drámajátékot, a népszerű

helyzetgyakorlatokat és az improvizációs gyakorlatokat. A preventív típusú programok

általában hosszú távon érik el a céljukat, nehezen mérhetőek az eredmények.

Programunk eredményességét kérdőívvel mértük, amelyeknek az eredményei alapján

nemcsak a felhasználók tudatos internet használata fejlődött – felismerve az

internetfüggőség jeleit -, hanem a résztvevők kontrollérzése, koherencia érzése, társas

mobilizálás képessége és szociális alkotóképessége is.

Esetleírás

Fanni láthatóan élvezte ezt az újszerű szituációt, hogy csoportban kooperatív technikák

bevonásával együtt gondolkozhatott az előadókkal. Fannit segítette a csoportos módszer

a biztonságos feldolgozásban, elég bátorrá vált ahhoz, hogy ő is „együtt játsszon”.

Jelentkezett egy barátnőjével egy szituáció eljátszására:

Egy kitalált helyzet, valódi szereplőkkel. /Játsszuk el, hogy mit csinálnál, ha az

egyik osztálytársad előnytelen képet tenne fel rólad? Mit tennél másnap az

iskolában?/. Párbeszédbe kezdtek… Az előadók irányították a szituációt. A

probléma megoldásához kikérték a csoport segítségét is, majd többféle

kimenetelt láttattak.

Fanni gyakorlat hatására láthatóan megértette, hogy minél jobban ismeri a

problémát, és a veszélyeket, amelyekkel szembe kell néznie, annál

eredményesebb lehet velük szemben. A megküzdéshez, problémamegoldáshoz

szükséges eszközöket az adekvátabban tudjuk mozgósítani és felhasználni.

Fanni láthatta, hogy a helyzetgyakorlatok során osztálytársai, hogyan vonódnak

be az előadásba mint egy-egy mellékszereplő a színházban. (A csoporttagok

.

149

problémája adaptálható egyéni szinten is, így több oldalról megtámogatható a

megküzdés. A normák, melyek a csoport életét szabályozzák kiszélesíthetők a

témával kapcsolatban is, így sokkal eredményesebben alakítható a tagok

viselkedése, reakciója.)

A prezentáció során az előadók Max Schremsnek példájával mutatták be, hogy az

internet „nem felejt”. Fanni rádöbbent arra, hogy a közzétett információk nem

vagy csak nehézkesen törölhetők, így AHA élményt nyújtott számára a példa.


A Vörösmarty Mihály Gimnázium média tagozatán tanuló diákok önkéntes munkát

vállaltak: videó anyagot készítettek a profil videóhoz. Az önkéntesek toborzásánál olyan

önkénteseket kerestünk, akik a téma iránt érdeklődnek, motiváltak és a videózás terén

tapasztalatokkal rendelkezzenek. Továbbá szerettük volna népszerűsíteni azt a nézetet,

hogy a diákok olyan önkéntes munkát vállaljanak, amely a későbbi elhelyezkedésükkor

referenciának, vagy gyakorlatnak hívhatnak.

Az alábbi tevékenységgel mozdítjuk elő az „interaktív beavató program feldolgozó

drámafoglalkozással” című program sikeres fennmaradását:

a. A Zuglói Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival egyeztetve arra készülünk, hogy

az évenkénti megrendezésre kerülő Zuglói Pedagógiai Napokon a program

bemutatásra kerüljön.

b. A Zuglói Polgárőrökkel felvettük a kapcsolatot, hogy iskolai erőszak témával közös

programokon (tanári továbbképzések, szakmai napokon), roadshow-kon

megjelenjünk.

c. A 14. kerületi osztályfőnöki munkaközösségi találkozókon és iskolapszichológusok

megbeszélésein ismertettük a programot. Felkértük őket a program hirdetésére

és kiajánlására. A pedagógusok és pszichológusok lelkesedéssel fogadták a

lehetőséget, illetve biztosítottak minket arról, hogy kérésünknek eleget tesznek.

.

150

Szendrői Református Egyházközség


Megvalósítás helyszíne: Szendrő


2007-től a református gyülekezet nagy átalakuláson ment keresztül, melynek

következményeképpen 2010-től nagy hangsúlyt fektettünk a gyermekekkel és az

idősekkel való foglalkozásra. 2010 februárjától családi napköziket indított el

gyülekezetünk, ahol 0-6 éves és 10-14 éves korú gyermekekkel foglalkozunk 3

telephelyen. Azzal a céllal hoztuk létre ezeket a napköziket, hogy ezen a térségben élő

fiatalok helyes értékrenddel növekedjenek fel. 2014. szeptember 1-jén református

általános iskolát indított a gyülekezet, melybe most első osztályos tanulók járnak.

Tanáraink felkészültek és elkötelezettek a gyerekek nevelése érdekében, így valósulhat

meg, hogy az első osztályba járó gyermekeknek biztosítunk nyelvi jellegű fejlesztéseket,

melyben korosztályoknak megfelelő szavakat, hátrányos helyzetük miatt, nehezen, vagy

nem értenek, ezzel segítjük a diákokat. Szoros kapcsolatot tartunk a szülőkkel, akiknek

családi programokat is szervezünk.

„Függőségek és negatív hatások elleni küzdelem” című projekt rövid leírása

Projektünk két prevenciós területet ölel fel, ezek a média negatív hatásai, és az

internetfüggőség, melyeket a következőképpen építettünk fel:

Média negatív hatásai

Prevenciós szolgáltatás célja, hogy a fiatalok felismerjék a média életükre gyakorolt

hatásait, és azokat helyesen tudják kezelni.

Ehhez a programhoz szükségünk van: szociológusra, pedagógusra, szociális munkás

szakemberre, mentálhigiénés szakemberre, valamint informatikus szakemberre.

Ezen a szolgáltatáson belül szervezünk előadásokat, tréningeket, fórumokat,

beszélgetéseket, csoportdinamikai, játékpedagógiai, élménypedagógiai,

drámapedagógiai eszközökkel egyaránt.

.

151

A várt hatás:

A megszólított fiatalok 80%-a az alkalmak hatására változtat életstílusán, és erre

bátorítja a környezetében élő fiatalokat is, azaz előnyben részesítik a személyes

barátságokat az online kapcsolatokkal szemben.

A szülők jobban átlátják a gyermekekre leselkedő veszélyeket, és elsajátítanak

olyan módszereket, melyekkel szűrni tudják a gyermekeket érő negatív hatásokat.

Internetfüggőség

Prevenciós szolgáltatás célja: hogy a fiatalok korlátozott mértékben használják az

internetet, és nagyobb hangsúlyt helyezzenek a személyes kapcsolatokra. A szülőkkel

való kapcsolattartás folyamán gyakran előfordult az a mondat „A gyerek csak a gép előtt

ül!”. Ezután készítettünk egy felmérést a gyerekek internetes szokásairól, és kiderült,

hogy fontosabb számukra a Facebook-on való beszélgetés, mint a személyes

kapcsolattartás. Célként tűztük azt ki, hogy a fiatalok saját életükben próbálják felmérni,

hogy hol van az internet használatnak az egészséges határa, és a további életükre nézve

próbálják megtalálni az egyensúlyt a virtuális világ, és a saját életük között.

Ehhez a programhoz szükségünk van: szociológusra, pedagógusra, szociális munkás

szakemberre, mentálhigiénés szakemberre, valamint informatikus szakemberre.

Ezen a szolgáltatáson belül szervezünk előadásokat, tréningeket, fórumokat,

beszélgetéseket, csoportdinamikai, játékpedagógiai, élménypedagógiai,

drámapedagógiai eszközökkel egyaránt.

A várt hatás:

a megszólított fiatalok 80%-a az alkalmak hatására változtat életstílusán, és

mérlegelni tudja a valóság, és a virtuális világ közötti különbséget. A szülői

visszajelzések alapján, és a kérdőívek eredményeit látva problémát jelent az itt

élő tizenévesek számára, elkülöníteni ezt a két teret. Erősíti személyes

kapcsolatait, és lelép az internetfüggőséghez vezető útról. Családtagok részéről

érkezett visszajelzések alapján többen az internetfüggőség határán voltak, hiszen

a szabadidejük nagy részét illetve a tanulás helyett is internetezéssel töltötték.

.

152

Összefoglaló alkalmak:

Vetélkedő: Mindkét prevenciós témakör résztvevőinek, szülők-gyermekek egyaránt.

Családi vetélkedő:

Függőségek felsorolása

találós kérdések

puzzle

joghurt evés

ügyességi játékok, zsákban futás

gyorsasági feladatok

Fiatalok közötti vetélkedő

keksz evő verseny-fütyüléssel

számítógép hardveres részeinek felsorolása

joghurt evő verseny

puzzle

ügyességi feladatok

elektronikus eszközök gyűjtése

Kimeneti mérések, értékelés, statisztika készítése.

A program zárásaként szakmai napot szerveztünk, mely során az eredményeket

összegeztük, rögzítettük.

Szakmai nap:

Programban résztvevő előadók megbeszélik, és értékelik az elmúlt 6 hónap

eredményeit.

Kidolgozunk egy olyan strukturált programot, mely a későbbiekben is

működőképes lesz, és fenntartható.

Átadják az önkénteseknek a szakemberek az írásos anyagokat.

Eredmények

Szendrőládon olyan hátrányos helyzetű gyerekeket sikerült elérnünk, akik bár küzdenek

némi figyelemzavarral, előadássorozatunk elnyerte tetszésüket. Minden alkalommal,

.

153

tehát adott előadás előtt és után volt egy tudásszint felmérő kérdőív, amit a diákok a

foglalkozások előtt és után is kitöltöttek, hogy lássuk a változást, és az óra hatékonyságát.

A kérdőívek előadás előtti kitöltését mint egy „kisdolgozatot” fogták fel a gyerekek,

azonban amíg dolgoztak a kérdéseken, kiderült számunkra, hogy jóllehet ismerik a

médiával, és internettel kapcsolatos kifejezéseket, hallottak róluk itt-ott, azonban a

pontos jelentéstartalommal nincsenek tisztában, és ez látható módon frusztrálta őket.

Ezért volt pl. kiemelt jelentőségű a „Mit és hogyan értünk meg a média üzeneteiből”

című interaktív előadásunk, ahol a gyerekek kitisztult képet kaphattak arról, mi is a

média, mi az hogy reklám, milyen árnyoldalai lehetnek a TV-nézésnek, stb. A téma

alapvető fogalmainak tisztázása után, olyan reklámok levetítésére került sor, melyeket a

gyerekek nap, mint nap láthatnak a tv-ben, azonban ezúttal figyelmük kizárólag csak a

reklámra irányult, és ezeket beszéltük át. A gyerekek nagyon nyitottak voltak a

beszélgetésre, megállapításokat tettek, és sor került egymás közötti eszmecserére is. Az

előadás végére olyannyira magukénak érezték a témát, hogy a kimeneti mérés-kérdőívet

mosollyal az arcukon töltötték, és fennhangon hajtogatták: „Ezt is tudom!”. A kérdőívek

kitöltése után lehetőség nyílt néhány eszközt kipróbálni, mint fényképezőgép,

videokamera.

2014. október végén sor került az első háromnapos „tematikus programra”, melyre olyan

gyerekek is jelentkeztek, akik a fent említett előadáson egyaránt részt vettek. A

„tematikus program” során megtartott előadások témái média témakörben, szorosan

kapcsolódtak egymáshoz, valamint a „Mit és hogyan értünk meg a média üzeneteiből”

című előadássorozatunkhoz. Úgy gondoljuk, nagy segítség volt számunkra, hogy a

résztvevő gyerekek nagy része, már tisztában volt néhány alapvető fogalommal, és

örömet jelentett számukra, ha sikert éltek meg egy-egy helyes válasz megadása során. A

gyerekek kedvenc reklámjaikat elemeztük, mely kifejezetten tetszett számukra, majd

megkíséreltünk saját reklámokat készíteni kisebb csoportokba rendeződve. Meglepődve

tapasztaltuk, hogy a szabadfoglalkozások, előadási szünetek alkalmával is beszédtémává

váltak a korábban elhangzott, és megtapasztalt dolgok. Étkezések során is gyakran

felmerültek vicces, megélt mozzanatok, például a reklámkészítés kapcsán, ami mindenkit

mosolyra fakasztott. Utolsó estén már érezhető volt a gyerekeken, sajnálják, hogy

.

154

másnap befejeződik a „tematikus program”, hiszen érdeklődtek afelől, mikor lesz a

következő ilyen alkalom. A program lezárását követően, egybehangzóan arra a

következtetésre jutottunk, hogy szakmailag mindenképpen hasznos volt a három nap, és

megbizonyosodtunk arról is, a gyerekek közösséggé kovácsolódva élvezettel töltötték el a

három napot.

Módszerek

A szülőknek szóló előadásaink nehezen indultak be. Azonban a kezdeti nehézségek után,

egyre több érdeklődő szülő hallgatta előadásainkat. Változatos témáink egyre inkább

vonzották a szülőket, ezek közül például: kapcsolatrendszer a családban, alapvető

bizalom, krízisek, tapasztalatcsere, önsegítő csoport kialakítása, webmester szakember

munkatárs által tartott előadások, (például szűrőprogramok ismertetése). A szülők 95%-

a egyáltalán nem ismert korábban szűrőprogramokat, ebből következik, hogy nem is

alkalmazták őket. Visszajelzések alapján ez az előadásunk különösen hatékonynak

bizonyult.

Programsorozatunk lezárásaként szülőknek szóló vetélkedőn mértük le, hogy a heteken

át tartó előadások alkalmával megtanultakat mennyire tudták kamatoztatni. Egy-egy

alkalommal az előadások után újabb és újabb kérdések merültek fel, melyeket alaposan,

és körültekintően az előadást tartó szakember segítségével közösen tárgyaltak ki a

résztvevők.

Az előadássorozatunk végére kialakult egy olyan szülői közösség, mely elhatározta, hogy

továbbra is együtt marad, valamint igyekeznek újabb szülőket is bevonni, bátorítani őket

a tudatos média- és internethasználatra.

Esetleírás

Programunkban részt vett egy olyan család is, ahol hármasikrek nevelkednek, és nagyon

nagy élmény volt számunkra, hogy ők az együtt töltött három napos „tematikus

program” alatt sokkal többet tudtak egymásra figyelni, mint általában. Együtt vettek

részt a programokon, és bár otthon is együtt vannak, mégis elszigetelt egymástól, és

nagyon sok időt töltenek a számítógéppel. Sok játékon és programon keresztül

megértették, hogy a számítógépnél fontosabbak egymásnak.

.

155


A három napos „tematikus program” folyamán több időnk volt fogalmak elsajátítására,

szakkifejezések helyes használatának megismertetésére, és azoknak a jó alkalmazására. A

gyerekek az előadások folyamán megismerhették a legtöbb internettel kapcsolatos ilyen

kifejezést. Az előadásokon kívül sok játékot próbálhattak ki, melyeket az informatikus, és

szociológus szakember, valamint a program lebonyolításában segédkező önkéntesek

találtak ki. Ilyen játékunk volt, a „Vallj szerelmet az internettel!”, „Mesélj nekem,

szakszavakkal” (Klasszikus gyerekmesék, mint Hófehérke és a hét törpe, A három

kismalac, stb.).

Ez alatt a program alatt sikerült a szülőket is összefogni, és felkelteni az érdeklődésüket a

téma iránt, így bátorítást kaptak a következő időben, hogy könnyebben tájékozódjanak

az internetről az interneten.

.

156

Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület



A szervezet rövid bemutatása:

A Zuglói Polgárőrség 1989-ben jött létre. A kezdeti létszám 25 fő volt. Ez a kis csoport

folyamatosan képezte magát, így rövid időn belül Budapesten az egyik leghatékonyabban

működő polgárőrséggé nőtte ki magát. A Budapesti Polgárőr Szövetség kiváló szervezete.

Munkájukat Budapest – Zugló közbiztonsága, közrendje érdekében végezik, szorosan

együttműködve a rendőrséggel, valamint az Önkormányzattal. Tagjai fáradságot nem

kímélve, szabadidejükből hajtják végre önként vállalt munkájukat. Ennek a munkának

legfőbb célja a BŰNMEGELŐZÉS, a prevenció. Taglétszámunk mára már 60 főre nőtt,

mely folyamatos növekedést mutat.

„Kattints ránk!- Kortárssegítéssel, kortárs IT mentorálással, resztoratív

konfliktuskezeléssel, osztályközösség fejlesztéssel az internet veszélyei ellen” című


Projekt tevékenységek:

Kortárssegítők és kortárs IT mentorok képzése

A képzés többek között az internethasználat veszélyeiről, a biztonságos használat

feltételeiről, a konfliktusok megelőzésének és kezelésének lehetőségeiről szólt. Ezek

mellett fontos szerepet kapott a képességfejlesztés: segítő készségek, empátia,

önismeret, kommunikáció, agresszió, indulatkezelés, valamint az iskolai kortárssegítő

tevékenység tervezése. A kortárs segítők esetében célcsoportunk az Álmos Vezér

Gimnázium második és harmadik évfolyamának osztályaiban tanuló diákok voltak. A

kortárs mentorok kiválasztása a Neumann János Informatikai Szakközépiskola harmadik

évfolyamos diákjai közül történt. Játékos órai foglalkozásokat tartottunk a diákoknak,

.

157

ízelítőt adva ezzel a képzés hangulatából, valamint röviden ismertettük a várható

tematikát és a feladattal járó kötelezettségeket.

Honlap létrehozása és tréning az admin felület használatáról

kortárssegítőknek

Közös internetes felület létrehozása történt, közösségi programok szervezése, a „Kattints

ránk!” program bemutatása, a biztonságos internethasználattal kapcsolatos

ismeretátadás céljából.

Kortárssegítők mentorálása

Összesen 8 alkalommal zajlott a kortárssegítők felkészítése, tevékenységének segítése,

esetmegbeszélés, szupervízió, felkészülés a workshopokra, információgyűjtés.

Kortárs segítők tevékenysége

o workshopok szervezése diákok számára

A kortárs segítők játékos, interaktív foglalkozásokat szerveztek diáktársaiknak. Az

érintetett témák: tájékozódás az interneten, közösségi oldalak használata,

konfliktuskezelés, időbeosztás (túl sokat gépezek), tanulás-teljesítmény, stressz,

közösségépítés, testkép, önkép, önértékelés. A témákat a kortárs segítők találták ki,

valamint a foglalkozások menetének kidolgozása is alapvetően az ő feladatuk volt. A

projektet megvalósító szakemberek az esetleges elakadásaiknál nyújtottak segítséget,

illetve a „próba workshop” során diák szerepbe bújva építő kritikával értékelték a fiatalok

munkáját.

o workshopok szülők számára

Interaktív szülői délutánok szerveződtek diákok és szakértők részvételével. Családi

problémák felvetése, közös megoldáskeresés, ismeretátadás, kommunikációs-,

konfliktusmegoldó készségek fejlesztése, együttműködő, demokratikus megoldások

népszerűsítése céljából.

Érintett témák: számítógép a családban, feladatmegosztás a családban, konfliktusok a

családban, erőforrások a családban, a család külső kapcsolatai.

Tanári teadélutánok

Esetmegbeszélésre adtunk lehetőséget, a tanárok feszültségoldása, problémaforrások és

belső erőforrások feltárása, konfliktuskezelési lehetőségek elsajátítása céljából.

.

158

Resztoratív konfliktuskezelés

Konkrét, elsősorban az internethasználatból eredő iskolai konfliktusokra kerestünk

megoldásokat resztoratív módszerekkel, illetve a tanárok bevonásával proaktív,

konfliktusmegelőző köröket vezettünk be az osztályközösségekben, játékos foglalkozások

keretében. Az osztályfoglalkozásokat megelőzően a tanárokat felkészítettük a proaktív

körök során alkalmazható kérdezéstechnikára, melyek segítenek a gyerekek

lelkiállapotának és egymáshoz való viszonyának feltérképezésben. Mindezen túl a körben

elhangzó kérdések elősegítik az osztályok valódi közösséggé formálódását, a biztonság és

a kölcsönös bizalom kialakulását.

Osztályszintű közösségfejlesztés

Két gimnáziumi osztályban, mintegy 60 diák bevonásával a kialakult kapcsolatrendszerek,

a diákok közösségben betöltött szerepeinek feltérképezése történt egyéni, illetve

osztályszintű visszajelzések alapján. A szociometria módszerével végzett felméréseket

egy pszichológus és egy szociálpedagógus szakember készítette. A kapott információk

alapján elkezdődött az osztályszintű problémák feltárása, és megoldási kísérletek

kidolgozása az osztályfőnök aktív részvételével.

.

159

Eredmények

Kialakult egy stabil 6-8 fős kortárs segítő csapat, akik heti rendszerességgel

találkoznak. Koordinálásukat átadtuk a közelben működő Zuglói Családsegítő és

Gyermekjóléti Szolgálat utcai szociális munkás csapatának. Így hosszú távon is

biztosított a kortárs segítők iskolai tevékenysége.

Két osztályban is megvalósult az osztályszintű közösségfejlesztés, amelyet az

osztályfőnökök rendkívül hasznosnak ítéltek, mivel olyan problémák kerültek a

felszínre, amelyek régóta akadályozták a valódi közösséggé válásukat. Párbeszéd,

közös gondolkodás indult meg az osztályokban. A diákok nagyon sok új

információval gazdagodtak a közösségben elfoglalt helyükre és társaik egymással

kialakított kapcsolatrendszerére vonatkozóan.

Két (bűnmegelőzési/áldozatvédelmi) témanapot (workshopot) is szerveztek a

kortárs segítők iskolatársaiknak. A gyerekek nagy örömmel fogadták a kortárs

segítők által közvetített ismereteket, és aktívan részt vettek az általuk vezetett

interaktív foglalkozásokon.

.

160

A pedagógusok visszajelzéseiből tudjuk, hogy a proaktív konfliktus megelőzési

eljárásokat több osztályban is elkezdték bevezetni.

Kialakításra került az iskola számára egy honlap és egy facebook oldal, mely az

ártalommentes internethasználaton túl jó eszköz a közösségfejlesztésre, a kortárs

segítő csoport tevékenységének támogatására.

Módszerek

A kortárstanácsadók és a kortársmentorok képzése. Időtartama: 5 * 6 óra.

A tréning egyik eleme a kommunikációs készségek fejlesztésére vonatkozik. Ennek

célja, hogy a segítő tevékenységük során olyan eszköztárral erősödjenek meg,

amely magabiztossá és terhelhetővé teszi őket. Ennek alapvető része az

önismeret fejlesztése. Ahhoz, hogy másoknak segíteni tudjanak először nyitottá

kell válniuk arra, hogy saját problémáikkal foglalkozzanak. El kell fogadniuk, hogy

mindig lesznek problémáik, konfliktusaik, és a jó úton akkor haladnak, ha ezekkel

szembe tudnak nézni, ha mernek konfrontálódni, és nyertes-nyertes helyzetek

.

161

elérésére törekszenek. Az önismereti modult saját segítéssel kapcsolatos

élményeik felidézésével kezdjük. Olyan helyzeteket, emlékeket kell felidézniük,

amikor ők kaptak valakitől olyan segítséget, ami jól esett, túl tudta őket lendíteni

egy problémás szituáción, majd olyan emlékekkel foglalkozunk, amikor ők léptek

fel segítőként. A segítés felől indítva az önismeretet a témák fókuszáltak

maradnak, mégis lehetségessé válik a személyes tartalmak elérése, feldolgozás

megkezdése. Az önismeret fejlesztő elemek, a kommunikációt fejlesztő elemek a

tréning minden napján sorra kerülnek, a témák minden nap mélyülnek, ahogy

kialakul a csoportbizalom, ismerősség, elfogadás. Az önismeretet és a

kommunikációs készségek fejlesztését a következő modulokban is folytatjuk.

A szociális készségek, a segítő technikák, a kommunikáció, az empátia, a

problémamegoldás fejlesztése során olyan eszközök elsajátítása a cél, mint az

értő figyelem, a tükrözés. Érzékenységükkel az olyan diákokat is el tudják érni,

akiknek egyébként nincs meg a megfelelő szociális, baráti hálózatuk, magányosak,

esetleg peremhelyzetűek. Ők lehetnek azok, akik ki vannak téve zaklatásnak,

társaik bántalmazásának. Ez ugyanúgy megnyilvánulhat az iskola folyosóin, az

utcán, vagy az internet közösségi oldalain. Általában a gyámoltalanabb,

kétségbeesettebb fiatalok keverednek olyan internetes szituációkba is, ahol

kihasználják a társtalanságukat, hiszékenységüket, érzékenységüket. Társak

hiányában pedig esetleg ki sem derül a környezet számára az ilyen helyzet. A

kortárstanácsadók védőhálóként funkcionálhatnak az iskolában a peremhelyzetű,

magányos diákok számára.

A képzés során a diákok csoportvezetési gyakorlatot is szereznek. Későbbi

tevékenységük során csoportos beszélgetéseket, játékokat fognak vezetni, így a

tréningben ennek gyakorlására is módot adunk.

A kortárstanácsadók képzését előadások egészítik ki. Ezek témája a

bűnmegelőzés, az internet pszichológiai kérdései és a resztoratív konfliktus

megoldási modell.

.

162

Sikertörténet…

Klári (kitalált név) 17 éves. Osztályfőnöke javaslatára érkezett a programba.

Megtiszteltetésnek, kitüntetésnek érzi, hogy beválogatták a kortárssegítő

képzésre. Leginkább információkat vár a képzéstől, hogy mi lesz a feladata, mint

kortárssegítőnek, szeretné jól érezni magát a képzés során, sokat nevetni. Fél a

szerepjátszástól, attól, hogy a többiek kinevetik, illetve attól, hogy később a

kortárssegítői szolgáltatásait nem fogják igénybe venni.

A képzés során a szerepjátszástól való félelme feloldódik, kis csoportban beszélik

meg, hogy kinek milyen segítéssel kapcsolatos saját emléke van, és a kis csoport

egy jelenetet kiválaszt, amiben mindenki választ magának egy szerepet, azt adják

elő. Klári történetét választják, amiben egy telefonos zaklatásos régebbi

történetét adják elő. A jelenet lejátszása után a csoport a segítő székébe ülve

próbálkozik különböző ötletekkel, amikkel segíteni tudná ebben a helyzetben.

Klári nagyon bevonódik, felkavarodnak a régi érzései.

A játék során nőtt a csoport bizalmi szintje, az intimitása, az egymás iránt érzett

felelősség, a segítő szerepbe való beleélés, belehelyezkedés. Klári saját

.

163

projektként egy biztonságos internetezéssel kapcsolatos kérdőívet állított össze,

amit majd a későbbiekben is használhatnak a kortárssegítők a programjaik

kapcsán. Klári az első kortárs mentor klubon vett részt, ahol sok ötlete volt a

kortárs programok brainstormingjában. Elégedett volt a képzéssel, leginkább

azzal, hogy új embereket ismert meg, és jó kis csapat alakult ki a

kortárssegítőkből. Megbízható, érett lány, mi is számítunk a további aktivitására a

továbbiakban is.

.

164

Natura Hungarica Alapítvány


Megvalósítás helyszíne: Kiskunfélegyháza, Tiszaalpár, Petőfiszállás, Pálmonostora


A Natura Hungarica Alapítvány 2001 óta dolgozik a környezettudatosság népszerűsítése

és az ifjúság egészséges személyiségfejlődése érdekében.

Felsősöknek és középiskolásoknak tartunk előadásokat, tréningeket és változatos

szakkörjellegű programokat, szabadidejük hasznos eltöltése érdekében.

Az óvodásoknak és kisiskolásoknak interaktív rendezvényeken keresztül mutatjuk be a

környezetüket, illetve védelmének fontosságát.

"Az én cyber-sztorim" című projekt rövid leírása

A projekt célja a Kiskunfélegyházi Kistérség fiataljainak és szüleinek azon képességeinek

fejlesztése, mely révén az információs társadalomban jelentkező modernizációs

veszélyekkel szemben minél inkább felkészültebbek, védettebbek lehetnek. Ennek

érdekében interaktív, dráma-, és élménypedagógiai módszerekre épülő preventív

csoportfoglalkozásokat valósítunk meg a digitális világ veszélyei témában, rendkívüli

szülői értekezletet és pedagógusi értekezletet tartunk, video-fotó, novella-író pályázatot

szervezünk. Szociális fórumot hívunk életre. A szülői értekezletekről, a foglalkozásokról

kisfilmeket készítünk, és közzétesszük azokat.

Eredmények

A Natura Hungarica Alapítvány négy órás tréning keretében, drámapedagógiai és

interaktív eszközök alkalmazásával hívta fel a 6-7 osztályosok figyelmét az internet

veszélyeire, 10 alkalommal, összesen 188 fő részvételével. A tréningek az on-line, off-line

személyiség, a virtuális bűnözés és zaklatás, a biztonságos internethasználat témakörét

ölelték fel. A projekt során tartottunk szociális fórumot, szülői értekezleteket, amelyeken

összesen 100 felnőtt vett részt. Meghirdettünk egy alkotói pályázatot is az internet

veszélyei témában.

.

165

Az elért gyermekek 82%-ának, a felnőttek 78%-ának tudatossága javult az internet

veszélyei és a biztonságos internethasználat témakörében.

A pedagógusok felfigyeltek a témára, és rájöttek, hogy itt is a megelőzés, valamint a

beszélgetés a leghatékonyabb eszköz a baj elkerülésére.

A téma fontosságára sikerült a többi pedagógus és nevelési intézmény figyelmét is

felhívni. Jöttek felkérések, hogy tartsunk tréninget, vagy legalább 1 órás előadást. A

kérést teljesítve osztályfőnöki óra keretében tartottunk 3 órát, illetve a könyvtárak

országos programja, Internet Fiesta keretében is tartottunk előadást az internet

veszélyeiről 2015 márciusában.

Módszerek

A tréningeken használt jó gyakorlatokat szeretnénk az alábbiakban leírni:

- Az első modulban az on-line és az off-line személyiség témakörét vettük. Laminált,

nyomtatott képről kiválaszthatták a gyerekek azt az avatart, amelyikkel szívesen

játszanának egy játékban, kvázi azonosulnak. A Jungi tipológia segítségével el is mondtuk,

hogy adott személyiségtípus milyen pozitív, ill. negatív tulajdonságokkal rendelkezik.

Majd megkezdtük az avatarokkal való játékot. Hivatásos színész előadott egy jelenetet az

önként jelentkező gyerek által kiválasztott avatarként. Eltúlzott színészi játékával

bemutatta a kiválasztott figura negatív tulajdonságait, szembesítve a gyerekeket azzal,

hogy ha egy ilyen avatart tesz profilképnek a Facebookra, vagy ilyen vonásokat, képeket

közvetít magáról, akkor nem csak az adott típus pozitív vonásaival, hanem annak negatív

tulajdonságaival is felruházza magát.

- A második modulban, ahol az online kapcsolatok veszélyeit elemeztük, három, színészi

képességgel rendelkező önkéntes gimnazista segítségére támaszkodtunk. Két szituációs

játékot adtak elő fiataljaink. Az egyikben egy hölgy, bújtatottan szexmunkát ígér egy

diáklánynak egy chates beszélgetés során. A másikban egy fiatal lány chaten beszélget

egy pedofil férfivel, aki 14 éves lánynak adja ki magát. A jelenetek lezárás nélkül

maradtak azzal, hogy „holnap 16.00 órakor találkozunk.”

Ezt követően kiscsoportban kellett feldolgozniuk, illetve folytatniuk a gyerekeknek a

jeleneteket, a pedagógusok közreműködésével. Majd el is játszották az osztály előtt azt a

bizonyos találkozást. A feladat során arra ösztönöztük irányított kérdésekkel a

.

166

gyerekeket, hogy rájöjjenek arra, mit kell egy ilyen helyzetben tenni. Illetve, ha már

besétáltak a csapdába, milyen óvintézkedéssel kerülhetik el a nagyobb bajt. A

kiscsoportos munka során megfogalmaztuk együtt, milyen gyanús jelek utaltak az

internet anonimitása mögé bújó veszélyes emberekre.

- A harmadik óra/modul az internetes zaklatásról szólt. Az önkéntes fiatalok és a színész

segítségével eljátszottunk egy helyzetet, melyben egy rossz döntést követően egy

tinédzser elküldött egy gúnyolódásra okot adó videót egy barátjának. Miután ez a "barát"

továbbküldte, megosztotta azt, már több millióan nézték, majd gúnyolták a videón

szereplő tizenévest.

Az önkéntes fiatalok eljátszották ezt a gúnyolódást, a színész pedig érzelmeit kifejezve,

gondolatait hangosan kimondva mutatta be a gyerekeknek, milyen lelki sérüléseket

okoznak ezek a kommentek.

A fiatal nem lett öngyilkos, de lelkileg összetört, és sokat küzdött azért, hogy lábra álljon.

A „segítés hőfoka” elnevezésű játékban szükség volt egy, az osztálytermet átszelő

képzeletbeli egyenesre, melynek középpontja 0, tőle messze egy pont a jobbra + 100, a

másik balra – 100-at jelképezte. A gyerekeknek azt kellett vizualizálniuk, hogy a

különböző segítségek (pszichológus, kártérítés, költözés, szülői támasz) mennyiben

járultak hozzá a fiatal felépüléséhez, lelki egyensúlyának és társadalmi elismertségének

visszaszerzéséhez. Pl.: pszichológus átl. +40-re értékelték, a kártérítést +60-ra értékelték.

Ezzel természetesen nem ért véget a játék, meg is kellett indokolni döntésüket.

Minden feladat során a résztvevők empátiás készségét igyekeztünk fejleszteni, illetve

rámutattunk arra, hogy a bajban forduljanak szüleikhez, nagynénihez, nagybácsihoz,

esetleg szakemberhez, Kék Vonalhoz, mert van segítség, csak ki kell nyújtaniuk a

kezüket...

.

167

„Segítés hőfoka” játék

Esetleírás

Egy vidéki, kisfalusi iskolában az internetes zaklatásról szóló drámajáték során az egyik

kislány (aki csak nézőként vett részt) elsírta magát, s hamarosan kiderült, hogy ő maga is

szexting és az internetes zaklatás áldozata. Éppen aktuális szerelmének, a fiú kérésére

meggondolatlanul elküldött egy félmeztelen képet, amit szakításuk után a fiú trágár és

káromló szöveggel, zaklatásra való felszólítással küldött szét barátai között. Ez a fotó

gyorsan eljutott a faluban sokakhoz, és a kislány azóta megbélyegzetten él, ő kiskurva, aki

mindenre kapható. A kislányt nem csak virtuális, hanem fizikális bántalmazás is érte. A

tréning során a bántalmazó gyermekek szembesültek tettük súlyosságával, a kislány

barátnői (akik eltávolodtak tőle a történtek hatására) mélységesen megrendültek, amikor

azzal szembesültek, hogy mit élt át barátnőjük, illetve, hogy nekik milyen felelőségük lett

volna ebben a helyzetben. A tréningen elindult egy gyógyulási folyamat, úgy tűnik, a

kislány támogatókra talál a kortárscsoportban, mivel általános megítélése javult. Az

osztályfőnököt tájékoztattuk a dologról, és kértük, hogy a szülők, illetve szakpszichológus

bevonásával segítség a kislány további gyógyulását.

.

168

Együttható Közösségépítő Egyesület




Közhasznú egyesületünk 2010 óta végez ifjúságsegítést a 10-30 év közötti korosztály

megszólításával. Programjaink oktatást kiegészítő, kompetenciafejlesztő célú egyéni és

csoportfoglalkozások többek között a biztonságos internet, az aktív állampolgárság, az

integráció területén.

Célunk, hogy célcsoportunknak olyan programokat és szolgáltatásokat szervezzünk,

melyeken körülményeiktől függetlenül hasznosan tölthetik szabadidejüket, közben

támogatást és segítséget kapnak fejlődésükhöz.

„Surf Safe Field Work” - Komplex médiatudatosságot és biztonságos

internethasználatot fejlesztő program rövid leírása

A Field Work a témában szerzett korábbi, jó gyakorlatainkat vitte tovább, ugyanakkor új

szolgáltatási elemeket is indítottunk, kibővítettük tematikánkat a médiaerőszak

témakörével.

A program során nem formális tanuláson alapuló módszerekkel, olyan készség-,

kompetencia-, és személyiségfejlesztő gyakorlatokat valósítottunk meg, melyeknek

segítségével a résztvevők képessé váltak arra, hogy felismerjék az interneten található

veszélyforrásokat (adathalászat, személyes profil eltulajdonítása, agresszió, zaklatás a

facebookon, szexuális zaklatás, nem kívánatos szoftverek és tartalmak) és a média

negatív hatásait (elsősorban a reklámok testképre gyakorolt hatását).

Új szolgáltatási elemként jelentek meg:

Egy hetes bentlakásos Kortárs segítő önkéntes képzés 15-25 év közötti fiatalok számára,

akik a programban való részvétel során teljesíthették akár Iskolai Közösségi Szolgálatukat.

A programba 15 fő kortárs segítőt vontunk be, és képeztünk ki a program során

.

169

alkalmazott módszertan alkalmazására. Az önkéntesek kiválasztása egy gondos folyamat,

amelynek során teszteket vettünk fel, hogy motivált, valóban önzetlen, a program iránt

elkötelezett fiataloknak tudjunk lehetőséget adni. A képzést követően a résztvevők

maguk dönthették el, hogy mely szolgáltatáselemekbe kapcsolódnak be önkéntes

segítőként a projekt fennmaradó 3 hónapja során; a legnépszerűbbnek a szerdai

klubfoglalkozások bizonyultak.

Tematikus kiscsoportos foglalkozásokat életkor szerinti bontásban (10-14 és 15-18 év)

valósítottuk meg a Mozgásjavító Általános Iskola és Szakközépiskola kollégista diákjaival

összesen 10 alkalommal. A résztvevők mindannyian mozgássérültek voltak, mely

szükségessé tette eredeti tematikánk adaptálását. A foglalkozások során kialakítottunk

egy őszinte közösséget, melyben a résztvevő fiatalok kortársaik között lehettek. Ez után

önismereti munka következett, melyhez személyiségfejlesztő és szociális kompetenciákat

fejlesztő gyakorlatokat használtunk. A bizalmi kapcsolatra építve, gyakorlatokon és

tapasztalatcserén keresztül foglalkoztak a médiafogyasztási szokásaikkal, és biztonságos

internethasználattal. A feladatokat együttműködve, kis csoportokban hajtották végre, a

csoportvezetők csak a célokat határozzák meg, azonban lehetőségük volt önálló

kutatásra és rendszerezésre.

�Szülőcsoport, minden érdeklődő szülő számára, de elsősorban azoknak, akiknek

gyermeke már részt vesz a programban. A kiscsoportos foglalkozások keretében célunk,

hogy a szülők gyermekükkel való kapcsolatukat más szemszögből is képesek legyenek

értelmezni; a szülő-gyerek közötti kapcsolat erősítése, és a média negatív hatásainak

ezen keresztüli szemlélése.

A szülők esetében információnyújtással és önismereti munka során a generációs

különbségekből adódó távolságok csökkentésén, vagyis a harmonikus, bizalmas szülő-

gyermek kapcsolat kialakításán dolgozunk, amely szükséges ahhoz, hogy a gyerek

probléma esetén bátran forduljon szülőjéhez. A program során 2 szombati napon

tartottunk egész napos képzést a jelentkező szülők számára.

.

170

Délutáni klubfoglalkozás, ahol profi filmes szakemberrel készíthettek filmet a fiatalok a

biztonságos internetezésről és a tudatos médiafogyasztásról minden szerdán 16 és 20 óra

között összesen 24 alkalommal. A kisfilm 10 perces hosszúságú, melynek végső

utómunkálatait szakember végezte el, azonban az alapanyagot, alapvető kamerakezelési

oktatást követően a klub résztvevői vették fel.

A foglalkozás klubjellegét az adja, hogy a rendszeres részvétel nem feltétel, a csoport

formája nyitott, vagyis mindig lehetőség van arra, hogy a foglalkozáshoz új érdeklődők

kapcsolódjanak. Konkrét tematikája az egyes klubfoglalkozásoknak nem volt, hanem

minden egyes szerdai alkalmon más témát dolgoztak fel médialabor keretében a

résztvevők.

Diákok, szülők, tanárok számára iskolai programok.

Rendhagyó osztályfőnöki óráink során felkészült szakembereink és önkénteseink az

alábbi témákat érintik:

internetes vásárlás, netbanking

személyes adatok az interneten

jelszavak, számítógépes kártevők, identity theft

mobbing

facebook és adatvédelem

szerzői jogok

társkeresés az interneten, új ismeretségek

médiaerőszak, függőség

A témákat strukturált gyakorlatok –játékok, kiscsoportos feladatok, irányított

beszélgetés- segítségével dolgozzák fel a résztvevők, majd ezt követően egy megbeszélés

során visszacsatolás történik. A projekt során egyik legnépszerűbb szolgáltatásunk.

A szülőknek és tanároknak szánt iskolai csoportok felépítése nagyban hasonlított az

osztályfőnöki órákhoz, azzal a különbséggel, hogy itt nem voltak játékos elemek, a

hangsúly az egyéni eseteken, problémákon volt, melyről a mentor facilitálása mellett

folyt strukturált beszélgetés.

.

171

A program alatt 1 szülői-, 5 tanári értekezletet és 25 osztályfőnöki órát tartottunk.

A program keretében egy infó füzet is készült, mely alapvető információkat és segítséget

tartalmaz a fiatalok számára.

Eredmények

A program szolgáltatásaiba összesen 413 fiatalt, 53 tanárt, 85 szülőt vontunk be. A

fiatalok között 20 súlyosan mozgássérült fiatal volt. A csoportokban felvett kérdőív

segítségével megállapítható, hogy a résztvevő fiatalok 82%-ának internettel és

médiafogyasztással kapcsolatos tudatossága javult (nagyobb pontossággal határoztak

meg, milyen cselekmények minősülnek internetes zaklatásnak, az átlagosnak mondható

női és férfi testet sokkal jobban preferálták a kimeneti mérésekkor), ami egyértelműen

bizonyítja a program sikerességét.

Bár a projekt hivatalosan 2014. december 15-ei dátummal lezárult, Egyesületünk több

szolgáltatási elemet - a heti klubfoglalkozásokat és az iskolai foglalkozásokat - is tovább

tud működtetni. A program fenntarthatóságához az is nagyban hozzájárul, hogy az Erste

Bank Hungary Zrt-vel kötött együttműködés keretében a bank önkéntes segítőkkel és

anyagi támogatással segíti a program további működését.

.

172

TANDEM – Mikrotámogatási projektek elért eredményei

TANDEM Fejlesztési Alap: 3 pályázati kiírás 72 nyertes projekt, 252 millió forint megítélt támogatás Az elért gyermekek/fiatalok száma: 8390 fő Az elért szülők száma: 2602 fő

1. kör – 10 db projekt:

A bevont gyermekek részképességeinek javulása: 79%

A bevont gyermekek iskolához, óvodához való viszonya javul: 79%

2/ A komponens – 12 db projekt:

A bevont gyermekek részképességeinek javulása: 76%

A bevont gyermekek iskolához, óvodához való viszonya javul: 75%

2/B komponens - 14 db + 5 db továbbviteli projekt:

A munkaerőpiaci képzés résztvevőinek munkaerőpiaci pozíciója nő: 65%

A résztvevők gazdasági aktivitása nő: 71%

3. kör – 31 db projekt:

Az elért gyermekek/fiatalok tudatossága javul, ismereteik bővülnek: 76%

Az elért szülők tudatossága javul, ismereteik bővülnek: 76%

Produktumok száma: 119 db

.

173

.

174

Impresszum Szerkesztés: Erdős Barbara

Szöveg: Pályázó szervezetek

Fotók: Pályázó szervezetek

Lektorálás: Senkár Éva, Nagy Anikó

Kiadó: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet

H – 1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 64.

[email protected], www.segelyszervezet.hu

2015 – Minden jog fenntartva!

mailto:[email protected]

http://www.segelyszervezet.hu/

Documents

JÓ GYAKORLATOK - segelyszervezet.hu · fejlődés mutatkozott a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, az önbizalom, az érdeklődés területén is. A csoportfoglalkozások