Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában

Balázs

Kucska

Az intenzAz intenzíív v éés tavi haltermels tavi haltermeléés megoszls megoszláásasa

0

5000

10000

15000

20000

25000

mt

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

intensive systemspondsponds and intensive systems

Carp80%

Herbivorous14%

Carnivorous2%

Others4%

Hagyományos tógazdaságban tenyésztett halfajok

ponty

egyéb

Legfontosabb intenzíven tenyésztett halfajok

96% A teljes magyarországi intenzív termelés

döntő

többsége afrikai harcsa

(Clarias gariepinus)

Mik a jövőbeni tendenciák?

•

Költséghatékony

termelés•

Élelmiszer minőség

•

Fenntarthatóság•

Környezetvédelmi szempontok

Extenzív tógazdaságok átalakulhatnak multifunkcionális gazdasággá

A haltermelés intenzív rendszerekben

•

Kombinált extenzív intenzív rendszerek

Tó

a tóban rendszer Tavi recirk

Extenzív tó

Intenzív tavak

Zárt (recirkulációs

rendszerű) halnevelés

A hazai akvakultúra

számára új halfajok

•

Értékes ragadozó

halak (barramundi, árnyékhal, hibrid csíkos sügér)

•

A kínai növényevő

halak helyettesítése (elsősorban a pettyes busa) lapátorrú

tokkal

Barramundi

(Lates calcarifer)

Elterjedése:

Indo-pacifikus

térségtől Észak-Ausztráliáig

Actinopterygii, perciformes, latidae

Catadromous:

édesvíz, brakkvíz, tenger

Barramundi

tenyésztése

•

Trópusi hal, optimuma 28-29 oC•

Sótartalom: 0-35 ppt

•

Ivarérés (tejes) 1-2 év (minden hal hímnemű

az elején) ikrások 3-4 év

•

A szaporodás sós vízhez kötött•

Első

táplálék rotatória, artémia

nauplius, 2. héttől

kezdődően száraz tápok•

Piaci méret 350-450g (8-9 hónap)

Jelenlegi kísérleti munkáink

Lárva és ivadéknevelési technológiák fejlesztése•

Élő

táplálékszervezetek dúsítása

•

takarmányfejlesztés •

Stressz tűrőképesség vizsgálata

•

Növekedési modell fejlesztése

Közgazdasági és marketing kutatások

Árnyékhal, red

drum

(Sciaenops ocellatus)

Actinopterygii, perciformes, scianidae

Elterjedése: Atlanti óceán nyugati része, elsősorban a Mexikói öböl

Katadrom:

édesvíz, brakkvíz, tenger

Árnyékhal tenyésztése

•

Trópusi hal, optimuma 25-20 oC•

Sótartalom: 0-35 ppt

•

Első

táplálék rotatória, artémia

nauplius, 2. héttől kezdődően száraz tápok

•

Piaci méret 450-1200g (12 hónap)

Jelenlegi kísérleti munkáink

Lárva és ivadéknevelési technológiák fejlesztése•

Élő

táplálékszervezetek dúsítása

•

takarmányfejlesztés •

Stressz tűrőképesség vizsgálata

•

Növekedési modell fejlesztése

Közgazdasági és marketing kutatások

Hibrid csíkos sügér (Morone saxatilis x M. chrysops)

Actinopterygii, perciformes, moronidae

Elterjedése: Atlanti óceán nyugati része, Kanadától az USA déli Államai

anadrom:

édesvíz, brakkvíz, tenger

A csíkos sügér tenyésztése

•

M. saxatilis nagy növekedési erély, de érzékeny a stresszre (brakk, és tengervízben él)

•

M. chrysops lassabb növekedés de nagyobb stressz tolerancia (édesvízi)

•

A hibrid kíváló

a haltenyésztés szempontjából, megfelelő

növekedés és stressztűrés

(édsevízben,

barkk

és

tengervízben is megél)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

duration (weeks)

Bod

y w

eigt

h (g

)

0

5

10

15

20

25

30

tem

pera

ture

(°C

)

growth in pond in pond growth in RAStemperature in pond in pond temperature in RAS

Tó

a tóban és zárt rendszerű

tenyésztés összehasonlítása

Lapátorrú

tok (Polyodon spathula)

Actinopterygii, acipenseriformes, polyodontidae

Elterjedés: Észak Amerika, Mississippi és Missouri folyók és vízgyűjtőjük

A lapátorrú

tok tenyésztése

•

Betelepítése Európába 1974.-ben

•

Helyettesítheti a kínai növényevőket (elsősorban pettyes busa).

•

A szaporítási technológiája kidolgozott.

•

Ivadéknevelésnél probléma a ragadozók elsősorban a madarak kártétele.

Lárva és ivadék nevelés védett környezetben

•

megvilágított ketrecekben

•

Zárt rendszerű

medencés nevelés

Jelenlegi kísérleti munkáink

Nevelési technológia fejlesztése

• táppal történő

előnevelés

• planktonnal történő

előnevelés

Konklúzió

1.

A tavi ketreces nevelés megfelelő

alternatívája lehet a hagyományos tavi vagy medencés nevelésnek.

Ezzel

a módszerrel hasznosítani tudjuk a természetes táplálékbázist és védett körülményeket is biztosítunk.

2.

A tápos nevelés előnyei a folyamatos táplálékellátás, kisebb az élőmunka igénye és kevésbé

kockázatos.

3.

A ketrecek éjszakai megvilágítása és a nappali tápetetés kombinálása, tovább fokozhatja a módszerek hatékonyságát.

Köszönöm a figyelmüket