7/27/2019 Japán a Meidzsi korszakban

http://slidepdf.com/reader/full/japan-a-meidzsi-korszakban 1/3

Japán a Meidzsi korszakban

A 12. sz. végétől (1192-től) fennálló bakufu ("sátoros kormány") - melyet az angolok sógunátusnak neveztek el - a XIX. sz. közepén belső ellentmondásoktól szenvedett, s ezzelegyidejűleg egyre nagyobb külső nyomás nehezedett rá. Míg a bakufu 1639-től a teljes

elzárkózás útját választotta - hasonlóan Kínához -, addig az ipari forradalom által érintetteurópai hatalmak és az USA az ország megnyitását követelték olcsó nyersanyag, új piacok ésgyarmatosítható területek reményében. Oroszország Nagy Péter cár uralkodásától kezdveterületi szerzeményeivel (Kamcsatka, Szahalin, Idzu) Japán felé terjeszkedett, s a 18-19. sz.fordulóján négy alkalommal is a kereskedelmi kapcsolatok felvételét szorgalmazta, ám a

 bakufu ezt határozottan visszautasította. 1808-ban egy angol hadihajó hatolt be Nagaszakikikötőjébe, s tüzelőanyagot, vizet és élelmet követelt, majd távozott. Ezt követően egyregyakrabban jelentek meg angol hajók a japán partoknál. Ennek ellenére Japán továbbra is azelszigetelődés politikája mellett állt ki: 1825-ben a sógun elrendelte, hogy űzzék el a japán

 partok közelébe merészkedő idegen hajókat - kivéve a kínaiakat és a hollandokat. Ennek értelmében 1837-ben még a japán hajótörötteket a fedélzetére engedő amerikai kereskedelmi

hajót is távozásra kényszerítteték. Csak az első ópiumháború volt képes a sógunt véleményemegváltoztatására. A kínaiak elementáris veresége beláttatta vele, hogy az elzárkózás

 politikája már hatástalan eszköz. 1842-ben hatályon kívül is helyezte 1825-ös rendeletét.Kereskedelmi kapcsolatok felvételére azonban sem a holland király (1844), sem az amerikaikövet nem tudta rábírni. Végül az USA elnöke, Fillmore a négy hadihajóval felvonuló Perryadmirálissal levelet küldött, melyben a kikötők megnyitását és a kereskedelmi kapcsolatok felvételét, valamint az amerikai hajók élelemmel, nyersanyaggal való ellátásának biztosításátkérte.1853 júniusában a "fekete hajók"-tól (gőzhajók) megrettent sógun elfogadja a Perry

által közvetített követeléseket, hiszenmegdöbbentették őket a széllel szemben ishaladni képes gőzhajók, s rövid idő alatt kénytelenek voltak felmérni, hogy elavult partiütegeik nem nyújtanak már védelmet akorszerű hajókkal szemben, vagyis teljesenvédtelenek. 1854-1856 között Angliával,Oroszországgal és Hollandiával is hasonló

 szerződéseket kötöttek a japánok.A sógunátus már nem merte egyedül vállalni a felelősséget a döntésekért, ezért az udvarhozfordult támogatásért. Ezt követően újabb, egyoldalú szerződések megkötésére kényszerült,

hiszen katonai ereje nem volt elegendő arra, hogy a követeléseket visszautasítsa. Aszerződésekben kikötötték, hogy a japán kormány nem szabhat ki 5 %-nál magasabbértékvámot, illetve a külföldiek területenkívüliségi jogokat kaptak, vagyis nem voltak alávetve a japán törvényeknek.

7/27/2019 Japán a Meidzsi korszakban

http://slidepdf.com/reader/full/japan-a-meidzsi-korszakban 2/3

A bakufu bukása A szerződések a japán külkereskedelemben is nagy horderejű változásokat eredményeztek: növekedett az export, de ez belső áruhiányhoz vezetett, mely áremelkedést vont maga után.

 Rövid időn belül a sógunátus rendszere ellen mozgalombontakozott ki, a "szonnó dzsói", vagyis a "Tiszteld a tennót,űzd ki az idegeneket!" jelszó mögé sorakoztak fel mindazok,akik azt vallották, hogy a sógun az országot és az uralkodót egyaránt elárulta a külfölddel kötött szerződések során. A

 sógun ugyan a megmozdulásokkal szemben szigorúmegtorlást alkalmazott mégis egyre inkább arra kényszerült,hogy az udvarhoz közeledjen. Emiatt is kénytelen volt idővel az idegenekkel szemben fellépni, sőt a császárhoz közel állóerők tüzet is nyitottak a nyugati hajókra. Erre válaszul 1864-ben Anglia, Franciaország, az USA és Hollandia egyesült 

 flottája támadást intézett az idegengyűlölő japán mozgalomellen, s az udvart is az idegenekkel történő kapcsolatfelvételre

 sarkallta. Egyre többen követelték a bakufu megdöntését,helyzetét parasztfelkelések is súlyosbították.

Az udvar is egyre aktívabb politikát folytatott, s amikor 1867-ben 15 sógun arra kérte azudvart, hogy vegye vissza a politikai hatalmat, 1868-ban hajlandónak is mutatkozott erre. Ez a"Nagy Hatalom Visszaadása", vagyis a Meidzsi-restauráció. [A Meidzsi kifejezés"felvilágosult kormányzat"-ot jelent, maga a császár, Mucuhito nevezte így uralkodását.]

Meidzsi-reformok  Meidzsi-kormányzat a nagyhatalmak befolyásának ellensúlyozásáraa "gazdag ország erős hadsereg" (fukoku kjóhei) elvét kívántaérvényre juttatni. (Az eredeti elképzelések szerint a modernizációlegfőbb célja, hogy az ellenséget a saját fegyvereivel legyen képes

 Japán legyőzni.) 1868. április 6-án Mucuhito császár nevébenCsászári Alapesküt bocsátottak ki, melyben változásokat és javulást ígértek, vagyis "a múlt rossz szokásaival fel kell hagyni". Ehhezteljes modernizációra volt szükség, s "a tudományos ismereteket azegész világon mindenütt keresni kell". Első lépésként aközigazgatást központosították, a főváros Tokió lett. Új kiváltságosréteg jött létre, a szamurájok hatalma pedig ezzel párhuzamosan

csökkent, s egyidejűleg a nagybirtokrendszert is felszámolták. 10ezer fős testőrséget hozat létre, amire nagy szükség is volt a szamurájok majd egy évtizedig tartó elégedetlensége miatt. 1873-ban bevezették a kötelező katonai szolgálatot, melyet az 1870-71-es

 francia-porosz háborúban jelen lévő japán megfigyelők európaiminták alapján dolgoztak ki.1871-ben létrehozták a közoktatási minisztériumot, 1872-ben kiadták az elemi oktatásitörvényt, mivel a tanulásban látták a modernizáció alapfeltételét: "A tanulás a sikeres életzáloga". A 20. század elejére elérték, hogy minden iskoláskorú gyermek elemi iskolaioktatásban részesült. Egységes tankönyveket vezettek be. 1877-ben alapították a TokióiEgyetemet, mely az uralkodói elit képzését biztosította. Mindehhez megfelelő mennyiségű

állami bevételre, adóra volt szükség. így vezették be az egységes földadót.Idővel az ismeretek elárasztották Japánt: könyvek, elméletek érkeztek Nyugatról, japánok 

7/27/2019 Japán a Meidzsi korszakban

http://slidepdf.com/reader/full/japan-a-meidzsi-korszakban 3/3

 pedig nagy számban látogatták a nagyhatalmak országait, eljutották Párizsba, Washingtonba,Londonba. A kormánytagok maguk is1871-1873 között 50-100 fős küldöttséget indítottak 

 Nyugatra. De csak erőteljesen szelektálva vették át az európai mintákat, s azt is csak a japánhagyományokhoz igazítva. A Meidzsi-kori Japán az első nem nyugati állam, mely bevezetteaz alkotmányos kormányzást, midőn 1890-ben életbe lépett az alkotmány (melynek első

változatát németül fogalmazták meg). Az alkotmány értelmében a császár csorbíthatatlanönállósággal bír, a Császári Országgyűlés tanácsait a császár nem hagyhatja figyelmen kívül, biztosítják az alapvető szabadságjogokat. Két házas törvényhozás jön létre a főrendiházzal ésa képviselőházzal. Kb. egymillió polgár jutott választójoghoz a magas cenzus miatt. Aminiszterelnök csak első az egyenlők között.1881-ben átfogó pénzügyi reformmal láttak hozzá a gazdaság megreformálásához és azinfláció letöréséhez.A japánok a bürokratikus államigazgatást a franciáktól vették át, a hadsereget porosz mintáraszervezték, a haditengerészet a brit mintát követte. Az ipari és pénzügyi módszereket számosországból vették át, de főleg az USA hatása érvényesült. Értelmes fiatalokat küldtek külfölditanulmányutakra, nyugati típusú iskolákat nyitottak, külföldi szakembereket hívtak az

országba. A kormány azonban szigorúan megszabta a külföldiek megbízatásának határidejét,ennek lejártával hazaküldték őket, nehogy befolyásos szerepre tehessenek szert. A külföldetmegjárt japánoknak pedig tanulmányi idejük lejártával haza kellett térniük.1881-ben belga mintára létrehozták a Japán Bankot, mely többségi magántulajdonban volt, deszigorú kormányfelügyelet mellett. Biztosították a bank pénzkibocsátási jogát is.Hajó- ésfegyvergyárak, öntödék, gépműhelyek Kísérleti és mintaüzemek alakultak nagy számban,ezzel párhuzamosan a selyem-, illetve teaexport vált meghatározóvá. Minden ágazat közül a

 pamutipar fejlődött a leggyorsabban, de 1914-re Japán önellátó lett a nehézipari termékek tekintetében is.

 A gazdasági sikerek politikai eredményekhez vezettek:1894-ben rövid háborúban legyőzték Kínát, selfoglalták Tajvant. 1904-1905-ben az orosz-japánháborúból is japán kerül ki győztesen, s megszereztemagának a Szahalin-szigeteket. Az oroszok legyőzésével az ázsiai világ figyelmét magára vonja

 Japán, hiszen a történelemben először sikerült európaiállamot egy ázsiainak legyőzni.

Források:R. Cameron: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkigMaecenas, 1994.Jamadzsi Maszanori: Japán Történelem és hagyományok Gondolat K. Bp. 1989M. Collcutt, M. Jansen, I. Kumakura: A japán világ atlaszaHelikon, Magyar KönyvklubEdwin O. Reischauer: Japán történeteMagyar Könyvklub, 1995Vissza a Japán gyűjtemény nyitólapjára