1

Javaslat a

„Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. tejüzemének Szabolcsikum termékei”

települési értéktárba történő felvételéhez

Készítette: Sziebler Balázs (név)

……………………………………………………. (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 21. (település, dátum)

(P. H.)

2

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Ádám László Levelezési cím: 2490 Pusztaszabolcs Velencei út 1. Telefonszám: 06-70-32-80-517 E-mail cím: pusztaszabolcsi.hagyomany@gmail.com II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. tejüzemének Szabolcsikum termékei 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

X agrár- és élelmiszergazdaság egészség és életmód épített környezet ipari és mszaki megoldások kulturális örökség sport természeti környezet turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Pusztaszabolcs, Szabolcs-puszta 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik X települési tájegységi megyei külhoni magyarság 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. tejüzemének Szabolcsikum termékei

A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. 2011. március 16-án alakította ki és adta át tejüzemét.

600 tenyészállatból álló tejtermelő szarvasmarha állománnyal rendelkeznek. Ennek a napi tejtermelése 11-13 ezer liter tej. A tejüzem létrehozását megelőző időszakban rendkívül ingadozott a tej felvásárlási ára és semmilyen ráhatásuk nem volt a tejár alakításában. Mélypontként 65 Ft/kg, míg a legmagasabb pont elérte a 95 Ft/kg. Ezt a kiszámíthatatlan kiszolgáltatottságot szerették volna csökkenteni a beruházással.

A tejüzem bekerülési értéke 75 millió forint volt úgy, hogy az épületük már előzőleg létezett, csak a feladatnak kellett megfelelővé tenni. 16 millió forint pályázati támogatást nyertek, a többi saját erős beruházás volt.

3

Jelenlegi termékek: tej, karamellás tej, kakaós tej, túró, vaníliás krémtúró, körözött, tejföl, joghurt, mindegyik különböző kiszerelésekben: „éttermi – vendéglátó konyhai”; „egyéni”, illetve „családi” fogyasztásra.

A további termékfejlesztési elképzeléseik között szerepel a sajt gyártása. Közép kemény, kézműves sajt készítését tervezik. Ehhez egy pályázatot nyertek, melynek a megvalósítása a 2014-es év feladata lesz.

A termékek hagyományos technológiával készülnek, tartósítószert nem tartalmaznak. Elsősorban az egészséges táplálkozásra törekvő lakossági réteg keresi, akik nagyon fontosnak tartják, hogy a gyermekek megismerjék az ízletes, jó minőségű egészséges tejterméket. Az ő fogyasztási szokásaik most alakulnak ki. Remélhetőleg, ha megszokják a minőségi élelem fogyasztását, ez végig kíséri őket az életük során. Közvetlenül az iskolákban, kiskereskedelmi egységekben, éttermekben és szállodákban értékesítik a termékeket.

Jelenleg 93 iskolát látnak el iskolatejjel. 40-50 km-es körzetben találhatók azok az iskolák, akik Pusztaszabolcsról kapják az iskolatej program szerint a tejet. A szállítást az egymás melletti településeken áthaladó körjáratokkal oldják meg.

Terveik között szerepel, hogy tovább növeljék vevőik számát Pusztaszabolcs 50 km-es körzetében és Budapesten. A telephelyen is működtetnek egy szerény értékesítési pontot. Az itt kialakított árak szerényebbek, kb. 15-20%-al, mint amit a kereskedelmi egységekben lehet tapasztalni. Ennek oka, hogy a kereskedelmi forma is célratörő, az előírásoknak megfelelő, de minden luxust nélkülöző hűtőegységből történik a forgalmazás. A telepi árakban azt kívánják érvényre juttatni, hogy az itt eladott termékeket nem terheli kiszállítási költség.

Mindent megtesznek annak érdekében, hogy vevőikkel közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki és tartsanak fenn. Rendszeresen megjelennek a helyi és környező piacokon, de ott vannak a helyi- és a környező települések rendezvényein. A civil szervezetek segítségével és közreműködésével rendszeresen hirdetnek és szerveznek receptversenyt. Nem riadnak vissza a kóstoltatásoktól és nyitottak a látogatók fogadására is. Lehetőséget biztosítanak üzemlátogatásokra, az óvodások és az iskolák tanulói számára. Például, az állatok világnapján több óvodás csoport fordult meg a telepen, még Dunaújvárosból is jöttek apróságok. A látogatások sikerét jelzik, az óvónők és a csoportot kísérő szülők pozitív visszajelzései. A gyermekektől ajándékba kapott rajzok igazolják, hogy a látogatás izgalmas, felejthetetlen új élményt jelent a gyermekek számára.

A tejüzemben jelenleg 11 fő dolgozik. Kellemes, tiszta, higiénikus munkahelyen végzik feladatukat. Az üzemben dolgozók átlag életkora 40 év alatt van. Mivel helybeliek, többségük már iskolából, vagy az azonos lakókörnyezet nyújtotta kapcsolattartási lehetőségeken keresztül is ismerte egymást a közös munkavégzés előtt is. A fiatalok között szinte baráti kapcsolat alakult ki, hiszen nem itt találkoztak egymással először. A termékfejlesztéssel várhatóan létszámbővítés is együtt jár majd, hiszen ahogy növekszik a termékeik után a kereslet, úgy nőhet az alkalmazotti létszám is.

4

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. tejtermékei egészséges táplálékot jelentenek felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt. A megye közel száz iskolájában és több mint harminc üzletében kaphatók a "Szabolcsikum" tejtermékek. Az üzem jó kapcsolatot ápol az iskolákkal, óvodákkal és a felnőtt fogyasztókkal egyaránt. A jó minőségű, egészséges agrártermék mellett, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Tejüzem munkahelyet teremt Pusztaszabolcs város lakosságának. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,

honlapok, multimédiás források) Pusztaszabolcsi Értéktár 2010 www.mezofoldihid.hu/images/uploaded/File/Szakmai_anyagok_leader/Pusztaszabolcsi%20Agrar%20Zrt.pdf 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:-

III. MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja

Tehenek a szabadban Óvodások bocikkal

Készül a tej

5

Poharas iskolatej Megérkezik az iskolatej

Iskolatej osztása az iskolában

6

Receptverseny zsűrizése: Sziebler Péterné vezérigazgató asszony a gyermek zsűrivel

Süteménymustra a receptversenyen

7

Pusztaszabolcsi tejjel és túróval készült díjazott sütemények

2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó

hozzájáruló nyilatkozat Nyilatkozat Nyilatkozom, hogy a Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány számára a települési értéktárba javasolt helyi értékről átadott fényképek és leírások felhasználásához hozzájárulok.

Pusztaszabolcs, 2014. május 21. ............................................. ……….……………………

Sziebler Balázs Czöndör Mihályné

8

Melléklet

Csigadombiak a Pusztaszabolcsi-tehenészetben: Balázs, egyik apukánk-, aki mellesleg agrármérnök-, az „Apa-nap” égisze alatt kirándulást szervezett a tehenészetbe. Nagyon izgatottak voltak a gyerekek. Előző nap, már erről beszélgettek. Milyen színű vonattal megyünk, ki mellett ki ül a kocsiban, kinek jön az anyukája, apukája és egyébként is mi kerül a hátizsákba, mekkorák a tehenek? Mit esznek és hol laknak? Autókkal mentünk a dunaújvárosi vasútállomásra, majd vonattal utaztunk Pusztaszabolcsra. Anyukák és Apukák óvó kíséretében szálltunk vonatra, ahol elfogyasztottuk a hátizsákban hozott finom reggelinket. Épp befejeztük ez evést, már meg is érkeztünk. Leszállás, majd újra autókba szálltunk és pár percnyi autóút megtétele után eljutottunk a tehenészetbe. Szívesen fogadott bennünket Dr. Bartha Kázmér, a telep vezetője, aki végig kalauzolt bennünket. Megtudhattuk, hogy a tehenek azért félnek tőlünk, mert olyan kicsik a gyerekek, hogy a ragadozó farkasra hasonlíthatnak. (Legalább is Erdélyben, ahonnan kedves kalauzunk származik.) Aztán megnéztük a tehén-óvodát, tehén-iskolát, ahol rengeteg borjú „bámult” ránk. Megcsodáltuk mit esznek. Megtudtuk miért van előttük só és miért vágták le a szarvaikat. Utána eljutottunk a legnagyobb tehenekhez, akik félelmetesen nagyok voltak. Volt olyan kisgyermek, aki nem mert közel menni hozzájuk. Itt láttuk, hogy amit megesznek, az ki is jön hátul. Hogyan pisilnek, kakilnak a tehenek. És, hogy büdösek! Ez egy fontos és vicces téma volt utána. Népszerű volt a tehén-bölcsőde, ahol, ha óvatosan közelítettek a gyerekek, még meg is simogathatták a legkisebbeket. Megtudtuk mi az a siló és miért van letakarva. Mi az a szalma és milyen a széna. Melyiket eszik és melyiket nem. Majd a szénában ugrálva azt is megtapasztalhattuk, hogy tud szúrni, ha belekerül a ruhába. Eljutottunk a „konyhába”, ahol a tehenek ételét keverik, készítik, darálják. Megszaglásztuk, megtapogattuk a különféle magvakat, gabonákat. Végül következett a legnagyobb élmény. Megnézhettük hogyan jön, és honnan jön a tej. Megmutattak egy fejést először kézzel majd géppel. Megtudtuk azt is, hogy amiből jön a tej, az nem cici, hanem tőgy. Elámultak, csodálkoztak a gyerekek,

9

legtöbbjük ilyet még sosem látott. Már kellett volna készülődnünk vissza, mert az időnk lejárt, de a fejést nem akarták otthagyni. Azért még egy rövid szaladgálás a füves részen belefért, majd egy nagy doboznyi „saját készítésű” ajándékot kaptunk búcsúzóul. A telepi tejüzemben készített karamellás tejjel gazdagodva indulhattunk vissza az állomásra, és onnan az oviba. Másnap a reggeli beszélgető körben az volt a téma, hogy mi tetszett a tehenészetben? Sokaknak a tehén-bölcsőde, de a legtöbb kisgyereknek a fejés volt a legnagyobb élmény. A városiak sem, de a mai falusi gyermekek sem találkoznak már naponta tehenekkel. Nagyon nagy élménnyel gazdagodtunk mindannyian. Waldorf –pedagógiánk egyik eleme, hogy a gyermekek lássanak folyamatokat. Láthassák miből – mi lesz. A csirke nem tálcán terem, a tej nem dobozban és a tehén sem lila. Ezért mi gabonát csépelünk, megőröljük, abból kenyeret készítünk. Az ételeket a gyermekek előtt készítjük, a segítségükkel. Az élmény mellett nagyon jó volt, hogy ismét egy folyamatot tapasztalhattunk meg. Miből –mi lesz? Köszönjük a lehetőséget!

A csigadombiak