JEGYZŐKÖNYV - Tiszavasvári · Web viewHalotthűtő használati díj: 1.600 Ft/nap + ÁFA, azaz 1.920 Ft. Rozgonyi Attila polgármester: Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a

JEGYZŐKÖNYV

Készült: 2008. december 18-án Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének nyílt üléséről.

Jelen vannak: Rozgonyi Attila polgármester, Benicsák István és Várkonyi István alpolgármesterek, Balogh Tamás, Dr. Bodnár Zoltán Imre, Császár József Sándor, Halász László, Lázár István, Dr. Litkei László, Ötvös János Sándor, Palló Sándor, Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébet, Ráduly Zsolt, Szabó Zoltán, Szőke Zoltán, Tóthné Nácsa Irén és Tündik András képviselők.

Távol maradtak: Nácsa Balázs képviselő. Meghívottként részt vettek: Bundáné Badics Ildikó jegyző, Áfra Miklós aljegyző, Girus András

osztályvezető, Rácz Mónika Kabinet vezető, dr. Kórik Zsuzsanna osztályvezető, Csikós László köztisztviselő, Tóth Tibor köztisztviselő, dr. Tóth Marianna humánpolitikai ügyintéző, Farkas Sándorné köztisztviselő, Gulyásné Gáll Anita köztisztviselő, Kuik Sándorné köztisztviselő, Bosák Nóra köztisztviselő, Pethe István Attila, Poczkodi Ferenc CKÖ elnök, Pogácsás Ágnes ügyvezető, Lohárt Gáborné könyvvizsgáló, László Zoltán, Tarnai Zoltán int. vezető, Hankó András, Gáll Antalné ügyvezető, Bónisné Alföldi Éva TELSE vezető, Gazdag József, Nagy Zoltán, Nagy László, Páliné Zorgel Enikő és dr. Fülöp Erik jegyzőkönyv-vezető.

Rozgonyi Attila polgármester:Köszöntötte a Képviselő-testületi ülésen megjelenteket. Megállapította, hogy a Képviselő-testület határozatképes, mivel - 18 főből – 17 fő képviselő volt jelen. Kérte, hogy a meghívott vendégekre való tekintettel először a 24-es, majd a 23-as napirendi pontokat tárgyalja meg a Képviselő-testület. Javasolta továbbá, hogy a 10. napirendi pontot egy későbbi ülésen tárgyalja meg a Testület. Indítványozta továbbá, hogy a Képviselő-testület az Egyebek között tárgyalja meg a jogszabályváltozás kezdeményezésére irányuló előterjesztést és Sátoraljaújhely Város Önkormányzata hasonló jellegű kezdeményezését. Kérte továbbá, hogy zárt ülésen tárgyalja meg a Képviselő-testület a J-MIX Kft. és a BIOGENEZIS Kft. kérelmét.

Szőke Zoltán képviselő:Utalt arra, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta a háziorvosi alapellátást végzők munkájának szerződéses szabályozásáról szóló előterjesztést, melyről „Egyebek” között tájékoztatást kíván adni a Képviselő-testület részére is.

A Képviselő-testület 17 igen egyhangú szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a napirendi javaslatot elfogadta.

A Képviselő-testület 17 igen egyhangú szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

1

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATAKÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

261/2008. (XII. 18.) Kt. számúhatározata

a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete:

A 203/2008. (IX.11.) Kt. sz. határozat 204/2008. (IX.11.) Kt. sz. határozat

206/2008. (IX.11.) Kt. sz. határozat214/2008. (IX.11.) Kt. sz. határozat 217/2008. (IX.11.) Kt. sz. határozat219/2008. (IX.11.) Kt. sz. határozat 229/2008. (X.16.) Kt. sz. határozat236/2008. (X.16.) Kt. sz. határozat239/2008. (X.16.) Kt. sz. határozat

végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadta.

Szabó Zoltán képviselő elhagyta az üléstermet, így 16 fő képviselő volt jelen.

Tárgy (1.np.): Tájékoztató az Ifjúsági Tábor üzemeltetésére kötött szerződésről.Előadó: Rozgonyi Attila polgármesterTémafelelős: Kuik Sándorné köztisztviselő

Bizottsági vélemények:

Palló Sándor Pénzügyi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága a határozat-tervezetet elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek.

Balogh Tamás Városfejlesztési Bizottság tagja:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Városfejlesztési Bizottsága javasolta a Képviselő-testületnek az előterjesztés megtárgyalását és a határozat-tervezet elfogadását.

Bundáné Badics Ildikó jegyző Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság nevében: Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága javasolja, hogy a Képviselő-testület vesse össze az Ifjúsági Tábor bérleti szerződésében a Bérlő által vállalt kötelezettségeket azok teljesítésével.

Hozzászólások:

Szabó Zoltán képviselő visszajött az ülésterembe, így 17 fő képviselő volt jelen.

2

Rozgonyi Attila polgármester:A Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság döntésére tekintettel kérte a témafelelőst, hogy ismertesse a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését.

Kuik Sándorné témafelelős:Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a bérlő a 2006/2007. évre vonatkozóan vállalta a lakóházak bútorzatának cseréjét, a tető szigetelésének kijavítását, az épületek kifestését, a telefonhálózat, a kerítés, az étkező és a szociális helyiségek felújítását, valamint kézműves házak építését (fafaragóműhely, szövőház, stb.). Mindezek mellett 80 m2-es szabadtéri színpad építését, 30 db facsemete és élősövény ültetését, valamint gyermek játszóterek kialakítását is vállalta a bérlő. Elmondta, hogy mindezekből a lakóházak bútorzatának kicserélése, a szigetelés és az elektromos hálózat felújítása, az épületek kifestése, az étkezőhelyiségek bővítése és bútorzatának cseréje, a szociális helyiségek felújítása, fazekas ház megépítése valósult meg. A vállalt kötelezettségeken kívül megtörtént a kemence megépítése és elkészült a lovarda is, valamint a szennyvízhálózatra történő csatlakozás is megvalósult.

Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébet képviselő:Megköszönte a bérlőnek, hogy díjmentesen lehetőséget biztosított a Vasvári Pál Társaság és más civil szervezetek részére rendezvények megtartására a Tábor területén.

Megérkezett Nácsa Balázs az ülésterembe, így 18 fő képviselő volt jelen.

A Képviselő-testület 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:


262/2008. (XII. 18.) Kt. számú határozata

az Ifjúsági Tábor üzemeltetésére kötött szerződésről

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. §. (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva meghozta az alábbi határozatot:

A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő Ifjúsági Tábor megjelölésű ingatlan bérletéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Felkéri a polgármestert, hogy a bérlő beszámolója alapján a továbbiakban is évente adjon tájékoztatást a Képviselő-testület számára az Ifjúsági Tábor területén végzett munkálatokról és beruházásokról, a létesítmény működési tapasztalatairól.

Határidő: minden év december 31. Felelős: Rozgonyi Attila polgármester

Tárgy (2.np.): Előterjesztés önkormányzati ingatlanok értékesítéséből befolyt bevételek felhasználásáról.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármesterTémafelelős: Áfra Miklós aljegyző

Rozgonyi Attila polgármester:

3

Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az előterjesztésből kiderül, hogy az Önkormányzat által korábban megvalósított beruházások és vagyonmegosztási kötelezettségek révén eleget tett a törvényi előírásoknak, tehát a teljes összeg szabad felhasználású összegként jelenik meg. Az előterjesztésben vázolt javaslat alapján közel 100 millió Ft erejéig a Szorgalmatos Község önállóvá válása miatt történt vagyonmegosztás rendezése érdekében felvett hitel törlesztését tűzte ki célul.



Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébet Lakásügyi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Lakásügyi Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a határozat-tervezet elfogadását.

Szabó Zoltán Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság elnöke: Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága javasolja a határozat-tervezet elfogadását.

Kérdés és hozzászólás a napirenddel kapcsolatosan nem hangzott el.




Önkormányzati ingatlanok értékesítéséből befolyt bevételek felhasználásáról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62. §-ában foglalt hatáskörében eljárva az alábbi határozatot hozza:

A Képviselő-testület

1.) megállapítja, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő és 2008. évben eladott ingatlanok értékesítéséből 2008. december 10. napjáig 159.718.332 Ft folyt be az Önkormányzat javára, melynek megoszlása a következő:

- állami tulajdonából önkormányzati tulajdonba került lakások értékesítéséből 94.337.000 Ft, - magánszemélyek tulajdonából önkormányzati tulajdonba került lakások eladásából 20.713.000 Ft, - nem lakás célú helyiségek és ingatlanok elidegenítéséből 44.668.332 Ft.

2.) az állami tulajdonából önkormányzati tulajdonba került lakások értékesítéséből befolyt 94.337.000 Ft bevételt csökkenti a Lakástörvény 62. § (5) bekezdése szerint elszámolható 6.437.750 Ft-tal.

Megállapítja, hogy a bevételt csökkentő tételek elszámolása után maradó 87.899.250 Ft mértékű korrigált bevétel terhére - a Lakástörvény 62. § (3) bekezdésében megjelölt célokra - az Önkormányzat más forrásai terhére megelőlegezetten már felhasznált 105.166.277 Ft-ot.

4

Fenti elszámolás alapján a lakásértékesítési bevételek kezelésére szolgáló elkülönített számlán nem helyezhetők el bevételek.

Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat a lakásértékesítésből befolyt bevételeit terhelő kiadásokat már kifizette, ezért az állami tulajdonból az Önkormányzat tulajdonába került és értékesített lakások befolyt vételárát a 94.337.000 Ft-ot a Szorgalmatos Község önállóvá válása miatt történt vagyonmegosztás rendezése érdekében felvett 163.692.000 Ft hitel törlesztésére használja fel.

3.) a magánszemélyek tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakások eladásából származó 20.713.000 Ft bevételt csökkenti a Lakástörvény 62. § (3), (5) bekezdése szerint elszámolható 1.175.666 Ft-tal.

Megállapítja, hogy a bevételt csökkentő tételek elszámolása után megmarad 19.537.334 Ft mértékű korrigált bevétel.

Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat a lakásértékesítésből befolyt bevételeit terhelő kiadásokat már kifizette, illetve a magántulajdonból az Önkormányzat tulajdonába került és értékesített lakások befolyt vételárának felhasználására vonatkozóan a Lakástörvény nem tartalmaz kötelező rendelkezéseket, ezért a befolyt vételárból 5.663.000 Ft-ot a Szorgalmatos Község önállóvá válása miatt történt vagyonmegosztás rendezése érdekében felvett 163.692.000 Ft hitel törlesztésére használja fel. A hiteltörlesztésre elszámolt bevételeken felüli 15.050.000 forintot fejlesztési céltartalékba helyezi.

4.) a nem lakás célú helyiségek és ingatlanok elidegenítéséből 44.668.332 Ft bevételt a Városi Strand fejlesztéséről szóló 225/2008. (X.16.) Kt. számú határozattal összhangban, a Városi Strand fejlesztésre fordítja.

5.) A lakásértékesítésből származó, elkülönített számlán elhelyezendő, felhasználási kötöttséggel nem terhelt bevételek felhasználására vonatkozó, részletes szabályokat önkormányzati rendeletben kívánja megállapítani.

6.) Felkéri a jegyzőt, hogy a

- lakásértékesítésből befolyt bevételek felhasználásáról szóló testületi döntés alapján készítse elő a 2008. évi önkormányzati költségvetés módosításáról szóló rendelet-tervezetet,

- lakásértékesítésből befolyt és felhasználási kötelezettséggel nem terhelt bevételek felhasználására vonatkozóan készítsen rendelet-tervezetet, melyet a 2009. évi önkormányzati költségvetési rendelet-tervezettel egy időben terjesszen a Képviselő-testület elé.

Határidő: azonnal, illetve esedékességkor Felelős: Bundáné Badics Ildikó jegyző

Tárgy (3.np.): Előterjesztés Tiszavasvári Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 6/2008. (II.21.) rendelet módosításáról.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Girus András osztályvezető

Girus András osztályvezető:Javasolta a rendelet-tervezet mellékletét képező táblázatban a Hankó László Zeneiskola esetében feltüntetett 170 eFt összeget 220 eFt összegre módosítani, illetve a rendelet-tervezet 1. §-ának (14)

5

bekezdésében szereplő kipontozott helyre a 44.668 eFt beírását.


Palló Sándor Pénzügyi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága a rendelet-tervezetet a témafelelős által tett szóbeli kiegészítéssel együtt elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek.

Császár József Sándor Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a rendelet-tervezet elfogadását.Javasolja módosítani az 1. számú mellékletben a Hankó László Zeneiskola esetében a személyi juttatásokat -220e Ft, a dologi kiadásokat 220e Ft-ra.

Lázár István Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a rendelet-tervezet elfogadását az előterjesztő által tett szóbeli kiegészítéssel.

Szabó Zoltán Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság elnöke: Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága az előterjesztő által tett kiegészítéssel együtt javasolja a rendelet-tervezet elfogadását.


A Képviselő-testület 18 igen egyhangú szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül Tiszavasvári Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 6/2008.(II.21.) rendeletének módosításáról az alábbi rendeletet alkotta:

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATAKÉPVISELŐ-TESTÜLETE

35/2008.(XII.22.)rendelete

Tiszavasvári Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 6/2008.(II.21.) rendeletének módosításáról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete az államháztartásról szóló többszörösen módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 74.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 2008. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 6/2008. (II.21.) rendeletét (továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja:

1. §

(1) Az Önkormányzat feladatra nem tervezett elszámolásai szakfeladaton a Környezetvédelmi bírság főkönyvi számla előirányzatát 1.600 e Ft-tal megemeli, ezzel egyidőben a Gépjárműadó főkönyvi számla előirányzatát ugyanezen összeggel csökkenti.

6

(2) Az Önkormányzat igazgatási tevékenysége szakfeladaton a képviselők tiszteletdíja előirányzatát felajánlások miatt 1.664 e Ft, a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíja előirányzatát 456 e Ft-tal, a járulékok előirányzatát 482 e Ft-tal, a százalékos egészségügyi hozzájárulás előirányzatát 50 e Ft-tal csökkenti. Ezzel egyidőben a Máshová nem sorolt kulturális tevékenység szakfeladaton a működési célú pénzeszköz átadás nonprofit szervezeteknek előirányzatát 2.317 e Ft-tal, a Városi Kincstár költségvetésén belül az Egyesített Óvodai Intézmény költségvetése dologi előirányzatát 242 e Ft-tal, az Önkormányzat igazgatási tevékenysége szakfeladaton a Számítástechnikai eszközök beszerzése ÁFA-val növelten előirányzatát 93 e Ft-tal megemeli.

(3) Az Önkormányzat igazgatási tevékenysége szakfeladaton a polgármester jutalma előirányzatát 1.044 e Ft-tal, járulékai előirányzatát 334 e Ft-tal csökkenti. Ezzel egyidőben a Máshová nem sorolt kulturális tevékenység szakfeladat egyéb üzemeltetés, szolgáltatás előirányzatát ÁFA-val növelten 689 e Ft-tal megemeli karácsonyi díszkivilágítás költségeinek fedezetére.A temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás szakfeladaton az építmények és ÁFA számla előirányzatát 689 e Ft-tal kapu készítéséhez történő felajánlás címén megemeli, a korábban e célra biztosított előirányzatot ugyanezen összeggel csökkenti, melyet Általános tartalékba helyez.

(4) Az Önkormányzat igazgatási tevékenysége szakfeladaton a pénzbeni kártérítés és egyéb pénzbeni juttatás előirányzatát kárenyhítés címén 350 e Ft-tal megemeli az Általános tartalék terhére.

(5) Az Önkormányzat igazgatási tevékenysége szakfeladaton a kamatkiadások államháztartáson belüli előirányzatát 547 e Ft-tal az Általános tartalék terhére megemeli az ÖNHIKI előleg kamata miatt.

(6) Az Oktatási célok és egyéb feladatok szakfeladaton az Egyéb készletbeszerzések között a pályázati saját erőként előirányzott összeget 5.000 e Ft-tal csökkentjük, melyből a Városi Kincstár költségvetésén belül a Városi Művelődési Központ költségvetése felhalmozási előirányzatát klímarendszer beszerzése miatt 2.817 e Ft-tal megemeli, 2.183 e Ft-ot Általános tartalékba helyez. Az Általános tartalék előirányzatát 2.817 e Ft-tal csökkenti, mely összeggel közművelődési pályázat támogatása címen a Városi Kincstár költségvetésén belül a Városi Művelődési Központ felhalmozási előirányzatát növeli klímarendszer beszerzése címén.

(7) A Városi Kincstár költségvetésén belül a Tiszavasvári Általános Iskola felhalmozási kiadásai előirányzatát 516 e Ft-tal megemeli, ugyanezen összeggel a Tiszavasvári Középiskola költségvetése felhalmozási előirányzatát csökkenti.A Városi Kincstár saját költségvetése személyi juttatás előirányzatát 2007. évi áthúzódó bérkifizetés fedezeteként 300 e Ft-tal, járulékai előirányzatát 96 e Ft-tal megemeli. Dologi kiadásai előirányzatát riasztó jelzést adó táska beszerzése miatt 68 e Ft-tal megemeli. A Városi Kincstár költségvetésén belül az alábbi módosításokat eszközöli:

A Tiszavasvári Általános Iskola költségvetése ellátottak pénzbeni juttatásai előirányzatát 249 e Ft-tal megemeli tanulók tankönyvtámogatása címén. A személyi juttatás előirányzatát jubileumi jutalom csökkenés, felmentett dolgozó bérkülönbözet növekedés, diploma megszerzés miatti növekedés okán 478 e Ft-tal csökkenti, járulékai előirányzatát 153 e Ft-tal csökkenti.

Az Egyesített Óvodai Intézmény költségvetése személyi juttatás előirányzatát jubileumi jutalom felülvizsgálata miatt 605 e Ft-tal növeli, járulékai előirányzatát 193 e Ft-tal növeli.

Tiszavasvári Középiskola költségvetése személyi juttatásai előirányzatát jubileumi jutalom csökkenése miatt 1.542 e Ft-tal csökkenti, járulékai előirányzatát 493 e Ft-tal csökkenti. Ellátottak juttatásai előirányzatát 225 e Ft-tal csökkenti tankönyvtámogatás miatt.

Városi Művelődési Központ költségvetése személyi juttatás előirányzatát 2007-ről áthúzódó bérköltség fedezeteként 150 e Ft-tal megemeli, járulékai előirányzatát 48 e Ft-tal megemeli. Az évbúcsúztató rendezvények kiadásainak fedezeteként a Városi Kincstár költségvetésén belül az alábbi összegekkel az intézmények dologi kiadásai előirányzatát megemeli:

7

– Egyesített Óvodai Intézmény 46 e Ft– Városi Kincstár saját 20 e Ft– Hankó László Zeneiskola 10 e Ft–Városi Művelődési Központ 11 e Ft– Tiszavasvári Általános Iskola 116 e Ft– Tiszavasvári Középiskola 83 e Ft– Pedagógiai Szakszolgálat 14 e Ft– Városi Sportközpont 4 e Ft Összesen: 304 e Ft

Fentiek miatt az Általános tartalékot 878 e Ft-tal növeli.

(8) A rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint az intézmények kiadási előirányzatát 36.268 e Ft-tal megemeli.

(9) A szennyvízelvezetés és -kezelés szakfeladaton a Tiszavasvári Üdülőterületi Csatorna Víziközmű Társulattal kapcsolatos feladatok ellátása miatt a felhalmozási célú pénzeszközátvétel lakosságtól előirányzatát 1.825 e Ft-tal megemeli, az Államháztartáson kívülre felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak előirányzatát 921 e Ft-tal megemeli, kamatkiadások címén 300 e Ft-ot előirányoz. 604 e Ft-tal a Céltartalék előirányzatát megemeli.

(10) A szennyvízelvezetés és –kezelés szakfeladaton a Tiszavasvári Csatorna Víziközmű Társulat LTP-t nem fizető tagjai helyett fizetési kötelezettségünk miatt az Államháztartáson kívül felhalmozási célú pénzeszköz átadás háztartásoknak előirányzatát 1.832 e Ft-tal megemeli az Általános tartalék terhére.

(11) Egyéb szociális szakfeladaton kamatmentes kölcsön kiadására 114 e Ft-ot előirányoz, melynek fedezete az Általános tartalék.

(12) Önkormányzat igazgatási tevékenysége szakfeladaton működési célú pénzeszköz átadás nonprofit szervezeteknek előirányzatát LEADER tagdíj fizetése miatt 50 e Ft-tal megemeli az Általános tartalék terhére.

(13) Az Önkormányzat feladatra nem tervezett elszámolásai szakfeladaton lakások értékesítése előirányzatát 6.776 e Ft-tal megemeli, mely összeget céltartalékba helyez.A 32/2008.(XII.04.) rendelet 1. § 12. pontban jelzett 5.635 e Ft-ot a belvíz- és kerítésépítésre fordítandó céltartalék terhére rendezi.Az Önkormányzat igazgatási tevékenysége szakfeladaton a lakásértékesítés bevételéből képzett céltartalékot 100.000 e Ft-tal csökkenti, mely összeggel a finanszírozási műveletek elszámolása szakfeladaton a hitel kiváltása miatt tervezett hitelfelvétel összege előirányzatát csökkenti.

(14) Az egyéb ingatlan értékesítésből képzett céltartalék összegéből Tiszavasvári Városi Strand fejlesztésére 44.668 e Ft-ot fejlesztési céltartalékba helyez.

A fenti módosításokat figyelembe véve az Önkormányzat 2008. évi költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatának főösszege 3.544.880 e Ft-ra módosul. Az általános tartalék előirányzata 1.949 e Ft, a céltartalék előirányzata 110.040 e Ft.

2.§

8

Ez a rendelet 2008. december 23. napjával lép hatályba.

Rozgonyi Attila Bundáné Badics Ildikópolgármester jegyző

Tiszavasvári, 2008. december 18.

A rendelet kihirdetve: 2008. december 22-én

Bundáné Badics Ildikójegyző

9

35/2008.(XII.22.)rendelet 1. sz. melléklete

Saját hatáskörű módosítás2008. II. félév

Intézmény Kiadások Szem. jutt. Járulékok Dologi kiad. Pénzb. jutt. Felh. Saját bev.

Városi Kincstár 3 657 2 835 822 3 657Egyesített Óvodai Int. 360 154 206 360Pedagógiai Szakszolgálat 393 305 88 393Tiszavasvári Ált. Iskola 4 292 2 074 601 1 617 4 292Tiszavasvári Középiskola 26 931 538 3 431 1 241 21 721 26 931Művelődési Központ és K. 125 525 -400 125Hankó László Zeneiskola -220 220Városi Sportközpont 510 510 510Összesen: 36 268 5 532 1 511 6 457 1 241 21 527 36 268

10

Tárgy (4.np.): Előterjesztés az ivóvíz- és szennyvízelvezetés, -tisztítás és –kezelés díjának megállapításáról szóló 34/2007.(XI.28.) rendelet módosításáról.

Előadó: Bundáné Badics Ildikó jegyzőTémafelelős: Girus András osztályvezető



Császár József Sándor Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke:Az Ügyrendi és Jogi Bizottság az ivóvíz- és a szennyvízelvezetés, -tisztítás és –kezelés díjának megállapításáról szóló 34/2007. (XI.28.) rendelet módosításáról - 2 igen, 2 tartózkodással – szavazattöbbség hiányában nem hozott döntést.

Dr. Litkei László Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az előterjesztés megtárgyalását és az ivóvíz-szolgáltatási díj 6,5 %-kal történő emelését, illetve javasolja a szennyvíz-elvezetési- és tisztítási díj „A” alternatíva szerinti emelését.

Szabó Zoltán Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága

1.) javasolja a rendelet-tervezet „B” alternatívával történő elfogadását.

2.) javasolja továbbá, - a TIVA-Szolg Kft. Ügyvezetője által tervezett 6%-os bérelemelés tudomásul vételét,- derítse fel a szennyvízelvezető rendszerre illegálisan rácsatlakozókat,- ösztönözze a szennyvízrendszerre való rákötéseket,- még nagyobb figyelmet fordítson a kintlévőségek beszedésére.

Hozzászólások:

Rozgonyi Attila polgármester:Tájékoztatta a Képviselő-testületet, hogy Szorgalmatos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az ivóvíz esetében az eredeti előterjesztést, míg a szennyvíz esetében az „A” alternatívát fogadta el, amely azt eredményezi, ha a városvezetés ennél alacsonyabb díjtételeket fogad el, akkor vállalnia kell a különbözet megfizetését. A bizottsági döntésekkel kapcsolatosan, a jelenlévők tájékoztatására elmondta, hogy az előterjesztésben az ivóvíz díjának 7,44 %-os, míg a szennyvízdíj esetében az „A” alternatívában 10,42%-os emelést javasolt elfogadásra, amely a TIVA-SZOLG Kft. álláspontja szerint 3,1 millió Ft veszteséget eredményez a társaságnál, azzal, hogy az Önkormányzat részére infrastruktúra üzemeltetési szerződés keretében 4 millió Ft használati díjat fizet meg. Ezzel kapcsolatosan megkérdezte a Kft. ügyvezetőjét, hogy milyen lehetőséget lát a veszteség mértékének csökkentésére.

11

Pogácsás Ágnes ügyvezető:Feltett kérdéssel kapcsolatosan elmondta, hogy elsősorban a humán erőforrás csökkentésével kívánják arányosan csökkenteni veszteség nagyságát.

Rozgonyi Attila polgármester:Javasolta a Képviselő-testületnek az előterjesztésben megjelölt 7,44 %; illetve 10,42 % mértékű díjemelés elfogadását azzal, hogy a szennyvíz közmű bérleti díját csökkentsék le 2 millió Ft-ra és a hiányzó 1,1 millió Ft veszteséget a Kft. gazdálkodásával orvosolja.

Dr. Litkei László képviselő:A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság döntésére tekintettel javasolta, hogy külön-külön szavazás történjen mind az ivóvíz, mind a szennyvíz díjtételek esetében.

Rozgonyi Attila polgármester:Kérte, hogy az ivóvíz díjtételének megállapításakor mérlegelje azt is a Képviselő-testület, hogy a javasolt 7,44 % helyett a 6,5 % mértékű emelés elfogadása további, közel 1 millió Ft mértékű veszteségeket okoz a társaságnak, melyek orvoslására nem tett javaslatot a bizottság. Utalt arra, hogy a bizottsági javaslat mindössze 3 Ft-tal tér el az előterjesztésben megjelölt mértéktől, amely átlagosan háztartásonként havi 48 Ft többletkiadást jelent. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Szorgalmatos városvezetése a 7,44 %-os emelést fogadta el, ami azt jelenti, hogy a bizottsági javaslat elfogadása esetén a különbözetet az Önkormányzatnak kell megfizetnie. Kérte, hogy először a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság javaslatáról döntsön a Testület, majd ezt követően az általa javasoltakról határozzanak.

A Képviselő-testület 2 igen szavazattal, 9 ellenszavazattal és 7 tartózkodással nem támogatta a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság javaslatát.

A Képviselő-testület 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 4 tartózkodással az ivóvíz- és szennyvízelvezetés, -tisztítás és –kezelés díjának megállapításáról szóló 34/2007.(XI.28.) rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotta:


36/2008.(XII.23.) rendelete

az ivóvíz- és szennyvízelvezetés, -tisztítás és –kezelés díjának megállapításáról szóló 34/2007.(XI.28.) rendelet módosításáról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7.§-ában foglalt felhatalmazás alapján az ivóvíz- és szennyvízelvezetés, -tisztítás és –kezelés díjának megállapításáról szóló 34/2007.(XI.28.) rendeletét az alábbiak szerint módosítja.

1. §

A rendelet 1. sz. melléklete helyébe ezen rendelet melléklete lép.

12

2.§

Ez a rendelet 2009. január 01-én lép hatályba.


Rozgonyi Attila Bundáné Badics Ildikópolgármester jegyző

A rendelet kihirdetve: 2008. december 23–án

Bundáné Badics Ildikó jegyző

13

36/2008.(XII.23.) rendelet 1. sz. melléklete

1. sz. melléklete

Tiszavasvári Város Önkormányzata a Tiszavasvári városban alkalmazandó vízdíj és szennyvízelvezetési díj felső határát 2009. január 1-től az alábbiak szerint határozza meg:

IVÓVÍZ-SZOLGÁLTATÁS:

- lakosság részére 216,67 Ft/m3 + ÁFA- közületek részére 250,00 Ft/m3 + ÁFA

SZENNYVÍZELVEZETÉSI- ÉS TISZTÍTÁSI DÍJ:

- lakosság részére 220,84 Ft/m3 + ÁFA- közületek részére 262,50 Ft/m3 + ÁFA



264/2008.(XII.18.) Kt. sz. határozata

a Tiva-Szolg Kft. szennyvíz ágazata 2009. évi tervezett veszteségének elkerülése érdekében meghatározott feladatokról

Tiszavasvári Város Önkormányzatának Képviselő-testülete egyben mint a Tiva-Szolg Településszolgáltatási és Vagyonkezelő Kft. tulajdonosa a Kft. 2009. évi gazdálkodásával az alábbi határozatot hozza:

Az önkormányzat célja a Tiva-Szolg Kft. eredményes működtetése. A szennyvíz ágazaton 2009. évre tervezett 3 073 eFt veszteség elkerülése érdekében a jelzett évben az előzetes tervektől eltérően az üzemeltetésre átadott szennyvízrendszer bérleti díjaként nettó 2 000 eft-ot kíván érvényesíteni. A fennmaradó 1 073 eFt tervezett veszteség költségcsökkentési intézkedések meghozatalával történő év közbeni kigazdálkodására szólítja fel a Kft. ügyvezetőjét.

Határidő: 2009. december 31. Felelős: Rozgonyi Attila polgármester Pogácsás Ágnes ügyvezető

Dr. Bodnár Zoltán Imre képviselő:

14

Utalt arra, hogy bizottsági üléseken elhangzott, hogy 36 millió Ft-os kintlevőségei vannak a társaságnak, melynek csökkentését javasolná és megjegyezte azt is, hogy az illegális rákötéseket és egyéb szabálytalanságokat is meg kellene akadályozni a kft. hatékonyságának a növelésével.

Rozgonyi Attila polgármester:Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy szintén bizottsági üléseken hangzott el, hogy a Vasvári Hírmondóban hamarosan pontos tájékoztatást fog adni a TIVA-SZOLG Kft. a befizetésekről, illetve a visszaélésekkel, szabálytalanságokkal szemben alkalmazott retorziókról. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 36 millió Ft-os kintlevőség 11 év alatt keletkezett, melyből behajthatatlan közel 6 millió Ft.

Dr. Bodnár Zoltán Imre képviselő:Hivatkozott arra, hogy szintén bizottsági üléseken hangzott el az alapdíj fizetés bevezetésének lehetősége is.

Rozgonyi Attila polgármester:Megerősítette az állítást, ugyanakkor elmondta, hogy ezen felvetést már többször elutasította a Képviselő-testület. Elmondta azt is, hogy nincs arra lehetőség, hogy más díjtételt állapítson meg a városvezetés az üdülőterületre és más díjtételt a város többi részére.

Dr. Bodnár Zoltán Imre képviselő:Javasolta, hogy vizsgálja meg pontosan ennek lehetőségét a Képviselő-testület.

Bundáné Badics Ildikó jegyző:Elmondta, hogy alkotmánybírósági döntésekben egyértelműen kimondták, hogy nem lehet különböző díjtételeket kiszabni, ennek ellenére több településen más-más díjtételt használnak, azonban ezen települések további törvényességi sorsáról nem tudnak.

Dr. Bodnár Zoltán Imre képviselő:Elgondolkodtatónak tartotta az üdülőterületi lakosok által rendelkezésre állási díj fizetés lehetőségének megvizsgálását.

Rozgonyi Attila polgármester:Egyetértett azzal, hogy az üdülőterületen mindössze 3 hónapig használják a vizet, míg egész évben rendelkezésükre áll, melyért nem kell fizetniük. Ezzel kapcsolatban kérte a Kft-t, hogy vizsgálja meg azt, hogy jogilag lehetséges-e rendelkezésre állási díj bevezetése az üdülőterületen.

Pogácsás Ágnes a Kft. ügyvezetője és Lohárt Gáborné a Kft. könyvelő végleg elhagyta az üléstermet.

Tárgy (5.np.): Előterjesztés a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 15/2005. (IX. 19.) rendelet módosításáról.

Előadó: Bundáné Badics Ildikó jegyzőTémafelelős: Áfra Miklós aljegyző

Áfra Miklós aljegyző:Tájékoztatta a jelenlévőket az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének a díjemeléssel kapcsolatos támogató véleményéről. Elmondta, hogy a díjemelésekkel kapcsolatosan a Közigazgatási Hivatal utalt arra is, hogy csak a törvényi előírásoknak megfelelő díjtételeket lehet alkalmazni a temető üzemeltetése során és ezért került sor a díjak átcsoportosítására. Felvilágosította a jelenlévőket, hogy a korábbiakban a sírhely ára nem tartalmazta az első alkalommal való sírhelynyitás költségét, azonban közölték, hogy a törvényi rendelkezések előírásai szerint nem lehet külön sírnyitási díjtételt megállapítani. Mindezekre tekintettel az I., II. és III. osztályú sírhelyek árába beépítésre került a sírnyitás költsége, mely összegek az infláció

15

mértékével lettek aktualizálva. A rendelet-tervezet mellékletének 3. pontjában hasonlóképpen kerültek összevonásra a különböző szolgáltatások „ravatal használati díj” és „halotthűtő használati díj” megnevezések alatt.

Rozgonyi Attila polgármester:Tájékoztatta a Képviselő-testületet, hogy a díjtételek változása a belső struktúra változásából és az infláció mértékéből adódik, és egyéb díjtétel növekedést nem alkalmazott az Önkormányzat.


Palló Sándor Pénzügyi Bizottság elnök:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága a határozat-tervezetet elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek.

Császár József Sándor Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága javasolja a rendelet-tervezet elfogadását.

Szabó Zoltán Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága javasolja a rendelet-tervezet elfogadását.

Hozzászólások:

Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébet képviselő:Nem értette, hogy a módosítások pontosan mely díjtételekbe lettek beépítve. Megjegyezte azt is, hogy nem a pontos árat tünteti fel az Önkormányzat, ugyanis ezen összegekhez még hozzáadódik az ÁFA is.

Dr. Litkei László képviselő:Egyetértett az elhangzottakkal és javasolta a díjtételek esetében az ÁFA értékének feltüntetését is.

Rozgonyi Attila polgármester:Megnyugtatott mindenkit, hogy a módosítások csak a belső átcsoportosításokból erednek, így az emelés a lakosság számára nem jelent kárt. Áfra Miklós aljegyző:Elmondta, hogy a Fogyasztóvédelmi Egyesület a bruttó értékek feltüntetését javasolta, míg a Közigazgatási Hivatal dolgozóival történt személyes egyeztetés során azt a felvilágosítást kapta, hogy mivel az ÁFA mértékére a Képviselő-testületnek nincsen ráhatása, így a nettó árat kell feltüntetni.

Rozgonyi Attila polgármester:Az elhangzottakkal kapcsolatban javasolta, hogy mind a nettó ár + ÁFA, mind a bruttó ár kerüljön feltüntetésre az esetleges félreértések elkerülése végett.

Balogh Tamás képviselő:Megkérdezte, hogy a temetőfenntartás hozzájárulási díjat ki fizeti meg.

Bundáné Badics Ildikó jegyző:

16

Feltett kérdésre válaszul elmondta, hogy a temetőfenntartás hozzájárulási díjat mindazon vállalkozók fizetik meg, akik a temetőben dolgoznak, tehát nem a lakosság.

A Képviselő-testület 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodással a temetőkről és a temetkezési tevékenységekről szóló 15/2005. (IX. 19.) rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotta:


37/2008. (XII. 22.) rendelete

a temetőkről és a temetkezési tevékenységekről szóló15/2005. (IX. 19.) rendelet

módosításáról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló módosított 1999. évi XLIII. törvény 42. § bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a temetőkről és a temetkezési tevékenységekről szóló 15/2005. (IX. 19.) rendeletét (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja:

l. §

A Rendelet preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló módosított 1999. évi XLIII. törvény 40. §-ában, a 41. § (3) bekezdésében és a 42. §-ában foglalt felhatalmazások, alapján az alábbi rendeletet (továbbiakban: Rendelet) alkotja:”

2. §

A Rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. §

(1) A Rendelet hatálya kiterjed a Tiszavasvári Város közigazgatási területén működő köztemetőre.

(2) A városi köztemető helye: Tiszavasvári, Vörösvári úton található tiszavasvári 056/5 hrsz-ú tanya és szántó megnevezésű, és a tiszavasvári 057 hrsz-ú temető megnevezésű ingatlan.

(3) Tiszavasvári város közigazgatási területén köztemető létesítése és bővítése Tiszavasvári Város Önkormányzata feladata.”

3. §

A Rendelet I. fejezete kiegészül az alábbi 2/A. §-sal:

„2/A. §

A temető létesítményei

(1) A temető működését az alábbi infrastrukturális feltételek biztosítják:a.) Ravatalozó (megfelelő technikai kiépítettséggel, pl.: halotthűtő berendezéssel, illemhellyel,

irodával stb.)b.) Közműhálózatok:

- úthálózat,- ivóvízhálózat (vízvételi lehetőség kifolyóról, sírgondozáshoz szükséges vízhasználattal együtt),- villamosenergia.

c.) hulladékgyűjtő edényzet,d.) temetői kerítés.

17

(2) A ravatalozó épületében, elkülönítetten – boncoló helyiségcsoport áll rendelkezésre, melyet a szükséges hatósági engedélyek beszerzése esetén igénybe lehet venni.

(3) A gépjárművek várakozására szolgáló hely a köztemető előtt biztosított.”

4. §

A Rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. §

A temetési hely gazdálkodási szabályai

(1) A köztemetőt a tulajdonosnak – az üzemeltetővel előre egyeztetett módon – az alábbi temetési helyekre kell felosztania:a.) koporsós temetésre szolgáló sírhelytáblákra (parcellákra), ezen belül:

- gyermeksírhely (10 éven aluliak eltemetésére),- egyes és kettes felnőtt sírhely,- sírbolt táblákra.

b.) hamvasztásos temetés esetén urnahelyekre – ezen belül:- urnafülke (kolombárium),- urnasírhely helyekre.

(2) A sírhelytáblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámozott temetési helyekre (sírokra) kell felosztani. Ezen belül a sírbolt (kripta) helyet külön kell megjelölni.

(3) A betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt sírhelytáblába – az erre vonatkozó szabályok szerint – csak rátemetéssel lehet temetkezni.”

5. §

A Rendelet kiegészül az alábbi 3/A. §-sal:„3/A. §

A temetés

(1) Az elhunytat temetőben létesített temetési helyen kell eltemetni. Hamvasztásos temetés esetén a hamvak urnában helyezhetők el, illetőleg - a kormányrendeletben előírt feltételek szerint - szétszórhatók.

(2) Az elhunytat – ha az eltemetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől eltérő temetésre az üzemeltető adhat engedélyt.(4) Az elhamvasztott halottak hamvainak urnáit az urnafalon az (6) bekezdésben foglalt sorrend szerint

kell elhelyezni.(5) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők a rendelet mellékletében foglalt temető-fenntartási

hozzájárulási díjat kötelesek fizetni az általuk használt temetői infrastruktúra használatáért, kivéve a temetkezési szolgáltatókat a temetkezési szolgáltatási körbe tartozó tevékenység végzéséhez kapcsolódóan.

(6) A temetkezési szolgáltató a rendelet mellékletében meghatározott díjat köteles fizetni a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért.”

6. §

A Rendelet kiegészül az alábbi 3/B. §-sal: „3/B. §

Sírnyitás

18

(1) A sír, vagy sírbolt felnyitását (továbbiakban: sírnyitás) az ÁNTSZ illetékes intézete engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helyek urnaelhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozóhatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési helye felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.”

7. §

A Rendelet kiegészül az alábbi 9. §-a kiegészül az alábbi (3) és (4) bekezdéssel:

„(3) A köztemető mindenkori üzemeltetőjének feladatai:a) meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási

tevékenységek ellátásának temetői rendjét;b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit;c) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt;d) biztosítja a ravatalozó, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei

(infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat;e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását;f) vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket;g) tájékoztatja a temetőlátogatókat;h) kijelöli a temetési helyeket;i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítést és a

hóeltakarítást;j) összegyűjti és elszállítja a hulladékot;j) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;k) összehangolja a temetéseket;l) gondoskodik az ügyfélfogadásról.

(4) Az üzemeltető köteles együttműködni az egyházakkal, temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

8. §

A rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

9. §

Ez a rendelet 2009. január 01. napján lép hatályba.


Rozgonyi Attila Bundáné Badics Ildikó polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve: 2008. december 22-én. Bundáné Badics Ildikó j e g y z ő

19


a temetőkről és a temetkezési tevékenységekről szóló 15/2005. (IX. 19.) rendelet módosításáról szóló37/2008. (XII. 22.) rendeletének

melléklete(a rendelet 7. §-ához)

„TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATAKÉPVISELŐ-TESTÜLETE

a temetőkről és a temetkezési tevékenységekről szóló15/2005. (IX. 19.) rendeletének

melléklete(a Rendelet 2. §-ához)

a temetkezési tevékenységhez kapcsolódó díjtételekről

1.) Temetési hely, illetve újraváltás díja:

a.) A városi köztemetőben a sírhelyek megváltási díja:

- I. osztályú sírhely: 25.900 Ft + ÁFA, azaz 31.080 Ft- II. osztályú sírhely: 19.300 Ft + ÁFA, azaz 23.160 Ft- III. osztályú sírhely: 15.300 Ft + ÁFA, azaz 18.360 Ft- urnasírhely, urnafülke: 3.800 Ft + ÁFA, azaz 4.560 Ft

A pótdíj mértéke koporsós rátemetésnél a sírhely megváltási díjának 50 %-a, urnás rátemetés esetén ennek 50 %-a (4. § (5) ).

b.) Az 1/a. pontban meghatározott díjakat kell alkalmazni a sírboltokra is.

c.) Kettes sírhelyek, illetve többes sírboltok esetén az alapdíjakat a sírhelyben elhelyezhető koporsók számával kell szorozni.

d.) A használati idő meghosszabbítása esetén az újraváltási díjak megegyeznek a sírhely megváltási árakkal.

2.) Temetőfenntartás hozzájárulási díja: 800 Ft/nap + ÁFA, azaz 960 Ft (3/A. § (5) )

3.) Temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díj (3/A. § (6) ):

a.) Ravatalozó használati díj: 17.300 Ft/temetés + ÁFA, azaz 20.760 Ft.

b.) Halotthűtő használati díj: 1.600 Ft/nap + ÁFA, azaz 1.920 Ft.„

Rozgonyi Attila polgármester:Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a temetőkaput készítő vállalkozó az eredetileg tervezett 2009. január 10-ei határidő helyett 2008. december 17-én teljesítette a vállalt munkálatok elkészítését és jelezte, hogy a februári határidőnél korábban fejezi be a munkálatokat. Megjegyezte, hogy nagyon dicséretes az 1 hónapos előteljesítés és utalt a vállalkozó kifogástalan minőségű munkájára is. Ugyanakkor köszönetet mondott a lakosságnak is a támogatásért, mert nagyjából 800 eFt adomány gyűlt össze erre a célra, továbbá a Városért Alapítványnak a szervező munkáért, e nemes cél megvalósítására.

20

Tárgy (6.np.): Előterjesztés a távhőszolgáltatásról szóló 4/2006.(II.15.) rendelet módosításáról.

Előadó: Bundáné Badics Ildikó jegyzőTémafelelős: Áfra Miklós aljegyző

Áfra Miklós aljegyző:Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy előzetesen véleményezésre megküldték a rendelet-tervezet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület részére, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter részére.Felolvasta a Minisztérium levelét, amely az 56 %-os emelést nem támogatta, ugyanis indokolása alapján 2008. évben mindösszesen 27%-os mértékű volt a lakossági gázáremelés. Utalt arra is, hogy szintén megküldte véleményét a már említett két fogyasztóvédelmi szerv, melyek nem javasolják az infláció mértékénél nagyobb összeggel történő áremelést.Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a bizottsági üléseken derült ki, hogy a szolgáltató által megjelölt díjtételek bruttó összegben (56%) lettek meghatározva. A korábbi időszakot is figyelembe véve a valós díjemelés 30%.



Császár József Sándor Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága javasolja a rendelet-tervezet elfogadását, az előterjesztő által tett kiegészítéssel együtt.

Kérdés:

Balogh Tamás képviselő:Megkérdezte, hogy gáz vagy pakura felhasználásával biztosítják a közszolgáltatást.

Hozzászólások:

László Zoltán műszaki menedzser:Feltett kérdésre válaszul elmondta, hogy 2008. júniusa óta gázt használnak fel.

Rozgonyi Attila polgármester:Elmondta, hogy az előrejelzések szerint 2009-ben a távhőszolgáltatási díjak csökkenni fognak. Utalt arra is, hogy ha az Önkormányzat nem ismeri el a szolgáltató által bizonyított költségeket, akkor az Önkormányzatnak kell vállalnia a különbözet megfizetését. Javasolta, hogy a szolgáltató igazolja számításait és kérte a belső ellenőrzést, hogy vizsgálja meg ezeket.

László Zoltán műszaki menedzser:Az elhangzottakkal kapcsolatosan elmondta, hogy Tiszavasváriban a javasolt alapdíj: 300 Ft/lm3/év, míg a környező településeken mindenütt nagyobb díjtételek vannak megállapítva: Nyíregyházán 448, Mátészalkán 348, Kisvárdán 377 és Tiszaújvárosban 474. Számadatokkal alátámasztotta azt is, hogy a fogyasztási díj szintén magasabb a környező településeken. Megjegyezte azt is, hogy 2008. évben nem volt távhődíj emelés.

Ráduly Zsolt képviselő:

21

Megkérdezte, hogy egy átlagos 50 m2 alapterületű lakás esetén mekkora díjat kell fizetni.

Áfra Miklós aljegyző:Konkrét példával szolgált a kérdéssel kapcsolatosan. Elmondta, hogy az Önkormányzatnál rendelkezésére állt októberi számlán 13.612 Ft díjtétel szerepel, míg ugyanezen költség az emelést követően 16.835 Ft lesz.

Dr. Litkei László képviselő: Elmondta, hogy az Alkaloida-lakótelepen sok saját dolgozó lakott, ezért biztosították olyan alacsony áron a távhőszolgáltatási díjakat. Azonban mára már jelentősen megváltozott a lakosság összetétele és a díjtételek nem lettek aktualizálva.

Balogh Tamás képviselő:Utalt arra, hogy a havi 13 eFt összegű átalánydíj évente több, mint 140 eFt-ot jelent. Míg aki nem átalányt fizet, annak nem ritka az akár 25 eFt-os gázszámla sem. Problémát jelent az is, hogy sok lakásban nincsenek kicserélve a nyílászárók és a fűtési rendszer is elavult. Nagy számban laknak a szóban forgó lakásokban nyugdíjasok és munkanélküliek. Nem értett egyet az emeléssel és utalt arra, hogy talán a beruházás gyors megtérülése érdekében kell ilyen nagy arányban emelni a díjakat. Mindezekre tekintettel mindenképpen célszerűnek tartja a számítások átvizsgálását.

Rozgonyi Attila polgármester:Megjegyezte, hogy a díjtételek emelésével nagyjából reális, piaci árakat kapna a szolgáltató, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy vajon a szolgáltatás minősége is arányban áll-e a fizetendő díjakkal. Elmondta, hogy a tavalyi lakossági fórumon sok panasz hangzott el ezzel kapcsolatosan és tisztában van azzal, hogy azóta a szolgáltató átállt egy másik rendszerre. Megkérdezte azt, hogy a lakossági távhőszolgáltatás jövő évi fejlesztésére vannak-e tervei az Alkaloidának.

László Zoltán műszaki menedzser:Balogh Tamás képviselő felvetésére reagálva elmondta, hogy 2851 Ft a hőszolgáltatási költségük, melyet 1988 Ft-tal ellentételeznek, mely összegből nem lehet a beruházási költséget fedezni. A szolgáltatás minőségének biztosítása érdekében már a tavalyi évben is jelentős karbantartási munkálatokat végeztek. Elmondta, hogy a lakók csak az elfogyasztott hőmennyiség után fizetnek, egyéb költségeket (pl.: karbantartási díjat) nem kell fizetniük. Egyébként a jövő évre terveznek nagyobb jellegű felújítást, korszerűsítést.

Rozgonyi Attila polgármester:Módosította javaslatát azzal, hogy a belső ellenőrzés folytasson vizsgálatokat a költségek indokoltságára vonatkozóan és kerüljön vissza ennek eredménye a Képviselő-testület elé. Ettől függetlenül kérte a rendelet-tervezet elfogadását. Kijelentette azt is, hogy állami támogatás igényléséhez szükséges nyomtatványok kitöltésében a Polgármesteri Hivatal dolgozói bármikor segítséget nyújtanak.

A Képviselő-testület 16 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a távhőszolgáltatásról szóló 4/2006. (II. 15.) rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotta:

22



a távhőszolgáltatásról szóló 4/2006. (II. 15.) rendelet módosításáról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. XVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a távhőszolgáltatásról szóló 4/2006. (II. 15.) rendeletét (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja

1. §

A Rendelet 7. §-a (1) bekezdésében a hőszolgáltatás díjára vonatkozó rendelkezés az alábbiak szerint módosul:

„(1) a hőszolgáltatás legmagasabb hatósági díja:

Alapdíj: 250 Ft + ÁFA Ft/lm3/év, azaz 300 Ft/lm3/évFogyasztási díj: 2.145 + ÁFA Ft/GJ, azaz 2.574 Ft/GJ, Melegvíz hődíj: 650 + ÁFA Ft/m3 azaz 780 Ft/m3”

2. §

A Rendelet átmeneti rendelkezésről szóló 13. §-át hatályon kívül helyezi.

3. §

A rendelet 2009. január 1-én lép hatályba.



A rendelet kihirdetve:

2008. december 22-én.

Bundáné Badics Ildikój e g y z ő

23

A Képviselő-testület 16 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:



a távhőszolgáltatási díj 2008. évi emelési mértékének megvizsgálása

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. XVIII. törvény 6. §-ában foglaltakkal összhangban kezdeményezi az Alkaloida Vegyészeti Gyár zRt, mint távhőszolgáltató 2009. január 1. napjától érvényesíthető szolgáltatási díjtételei megalapozottságának vizsgálatát.

Felkéri a polgármestert, hogy a vizsgálatot a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőrével végeztesse el, majd az ellenőrzés tapasztalatáról adjon tájékoztatást a Testület részére.

Határidő: azonnal, illetve esedékességkor Felelős: Rozgonyi Attila polgármester

László Zoltán műszaki szakértő végleg elhagyta az üléstermet.

Tárgy (7.np.): Előterjesztés a gyermekek védelmének helyi rendszeréről szóló 2/2006.(I.24.) rendelet módosításáról.

Előadó: Bundáné Badics Ildikó jegyzőTémafelelős: Dr. Kórik Zsuzsanna osztályvezető


Császár József Sándor Ügyrendi és Jogi Bizottság elnök:Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a gyermekek védelmének helyi rendszeréről szóló 20/2006. (I.24.) rendelet módosításáról szóló előterjesztésről - 2 igen, 1 tartózkodással, 1 ellenszavazattal - szavazattöbbség hiányában nem hozott döntést.

Szőke Zoltán Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális és Egészségügyi Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a rendelet-tervezet elfogadását.

Hozzászólás:

Ráduly Zsolt képviselő:Elmondta, hogy a rendelet-tervezetben gyakorlatilag a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről van szó. Utalt arra, hogy az előterjesztésben írtakkal ellentétben tudomása szerint csak az jogosult az óvodáztatási támogatásra, akinek mindkét szülője legfeljebb az általános iskola nyolcadik évfolyamát fejezte be.

Bundáné Badics Ildikó jegyző:Nem értett egyet teljesen az állítással, ugyanis a törvény szövege alapján az egyik szülőnek kell nyilatkoznia és a kitöltendő nyomtatványt is csak az egyik szülőnek kell aláírnia, valamint csak az egyik

24

szülő adatait kell vizsgálni a jogosultság elbírálásakor. Elmondta, hogy fogják még pontosítani a rendelkezésre álló jogszabályokkal kapcsolatos értelmezéseket, de a törvény szövege is egyes számban beszél, így valószínűsíthető, hogy csak az egyik szülő esetében kell megfelelni a feltételeknek.

Ráduly Zsolt képviselő:Hivatkozott arra, hogy a közoktatási törvény a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló megállapítása esetében is egyes számról rendelkezik, mégis mindkét szülőnek meg kell felelnie a feltételeknek. Bundáné Badics Ildikó jegyző:Nem értett egyet teljesen az állítással, ugyanis a törvény szövege alapján az egyik szülőnek kell nyilatkoznia, azonban mindkét szülő adatait fel kell tüntetni a nyomtatványon.

Halász László képviselő:Egyetértett Ráduly Zsolt képviselővel és elmondta, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a jegyző igazolja a feltételek fennállását és ebben az esetben mindkét szülő képzettségét vizsgálni kell. Ugyanakkor ezen támogatás a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozik, tehát lehetséges, hogy a rendelet-tervezetben használt megfogalmazás nem helyes.

Bundáné Badics Ildikó jegyző:Elmondta, hogy koncepció szinten valóban igaz az állítás, azonban a gyermekvédelmi törvény egyáltalán nem rendelkezik a halmozottan hátrányos helyzetűekről, mert nem mossa össze a közoktatási törvény szerinti fogalmat és az óvodáztatási támogatás szerinti jogosultságot. Mindezektől függetlenül ezen előterjesztés arról szól, hogy a legelső alkalommal adandó óvodáztatási támogatást természetbeni vagy pénzbeni formában kívánja a Képviselő-testület biztosítani. Természetesen ezen feltételek pontosítására kerül még sor, és véleménye szerint még fog erről kapni pontosabb tájékoztatást az Önkormányzat. Egyébként megjegyezte, hogy amennyiben nem jól bírálná el ezen támogatási feltételeket a jegyző, abban az esetben a Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala jogorvoslatok kapcsán jelezné ennek tényét.

Rozgonyi Attila polgármester:Elmondta, hogy a támogatás megítéléséről a Képviselő-testületnek vélemény nyilvánítási joga nincs. Most a Képviselő-testület csak arról dönthet, hogy az első támogatást természetben vagy pénzben biztosítsa a rászorulók részére.

Ráduly Zsolt képviselő:Véleménye szerint jelentős kompetenciája van a Testületnek a kérdéskörrel kapcsolatosan, ugyanis jelentős tömegeket érint és kérdéses a gyermekek óvodai elhelyezése is a férő hiány gondok miatt.

Rozgonyi Attila polgármester:Ezzel kapcsolatosan megnyugtatott mindenkit, hogy a férőhely problémák elkerülése végett adott be pályázatot az Önkormányzat 6 csoportszoba építésére vonatkozóan.

Szőke Zoltán képviselő:Utalt arra, hogy az előterjesztésben foglaltak alapján a természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani. Ezzel kapcsolatosan vetődött fel benne a kérdés, hogy amennyiben már most beíratja a szülő a gyermekét, azonban csak szeptembertől kívánja óvodába járatni, az megkapja-e már most a támogatást.

Rozgonyi Attila polgármester:Feltett kérdésre elmondta, hogy az első támogatásra való jogosultság már a beiratkozás tényével létrejön és független az óvodába járatástól. Csak a további támogatások feltétele a rendszeres óvodába járás.

25

Bundáné Badics Ildikó jegyző felolvasta a Magyar Közlöny ezzel kapcsolatos rendelkezéseit.

Szőke Zoltán képviselő:Elmondta, hogy elfogadja a rendelet-tervezet, mert nincs más választása, azonban véleménye szerint rendkívül igazságtalan ezen támogatási rendszer és csak további ellentmondások megteremtését szolgálja.

Halász László képviselő:Megkérdezte, hogy mi a véleménye ezzel kapcsolatosan a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak.

Poczkodi Ferenc CKÖ elnöke:Nyilatkozott arról, hogy a Kisebbségi Önkormányzat is a támogatás természetbeni kiadását javasolja.

Balogh Tamás képviselő:Megkérdezte, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén vizsgálják a szülők jövedelmi helyzetét is.

Bundáné Badics Ildikó jegyző:Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a támogatás feltétele a törvény szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, továbbá a szülő legfeljebb az általános iskola 8 osztályát fejezte be sikeresen és óvodáskorú a gyermek.

Balogh Tamás képviselő:Egyetértett Szőke Zoltán képviselővel és véleménye szerint is csak újabb problémákat szül ezen támogatás.

Dr. Bodnár Zoltán képviselő:Álláspontja szerint nem a szülők részére kell átadni a juttatást (cipőt, ruhát, tisztasági csomagot), hanem az óvoda részére, ugyanis csak így biztosítható, hogy közvetlenül a gyermek kapja meg.

Bundáné Badics Ildikó jegyző:Elmondta, hogy természetesen ezt fogják kezdeményezni.

A Képviselő-testület 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodással a gyermekek védelmének helyi rendszeréről szóló 2/2006. (I. 24.) számú rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotta:



a gyermekek védelmének helyi rendszeréről szóló 2/2006. (I. 24.) számú rendelet módosításáról

Tiszavasvári Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. tv. 20/C. § (4) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a gyermekek védelmének helyi rendszeréről szóló 2/2006. (I. 24.) számú rendelet módosításáról szóló rendeletét (továbbiakban: „R”) az alábbiak szerint módosítja:

1. §

Az „R” 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg az „R” jelenlegi 7.§, valamint 8. § számozása 8. §, valamint 9. § számozásra változik.

26

„Óvodáztatási támogatás7. §.

Az első alkalommal folyósításra kerülő óvodáztatási támogatást pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatásként kell nyújtani.”

2.§

Ez a rendelet 2009. január 1. napjával lép hatályba.


R o z g o n y i Attila Bundáné Badics Ildikó polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve: 2008. december 19-én. B u n d á n é Badics Ildikó jegyző

Tárgy (8.np.): Előterjesztés Tiszavasvári Város Közétkeztetési Nonprofit Kft. működésének hatékonyabbá tétele érdekében végrehajtandó feladatokról.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármesterTémafelelős: Girus András osztályvezető


Palló Sándor Pénzügyi Bizottság elnök:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága a határozat-tervezetet a “B” alternatívával elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek.

Szabó Zoltán Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága javasolja a határozat-tervezet „B” alternatívával történő elfogadását.

Hozzászólás:

Ráduly Zsolt képviselő:Utalt arra, hogy az előterjesztésben az szerepel, hogy a Kft. dolgozóinak létszámát évente 2 -2 fővel csökkentik és 2010.-re célul tűzik ki, hogy a Kft létszáma 40 fő legyen. Véleménye szerint munkáltatói döntés legyen ennek meghatározása, ugyanis ez jelentős mértékben függ az étkező gyermekek mindenkori létszámától.

Rozgonyi Attila polgármester:Javasolta, hogy kisebb létszámcsökkentést a társaság csak saját hatáskörben az étkezési létszám jelentős növekedésének indokolásával végezhessen el.

Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébet képviselő:Véleménye szerint az összevonás nem fog nyereséget hozni. Ettől függetlenül az étkező gyermekek létszámának növelése érdekében az intézményvezetők, illetve helyettesek vizsgálják meg pontosan, hogy mely gyermekek nem étkeznek, pedig kollégisták, vagy térítésmentesen étkezhetnek, mégsem veszik igénybe. Ezzel pontosabb gyermekszámmal kalkulálhatna a Kft. is.

27

Rozgonyi Attila polgármester:Álláspontja szerint érdemes azon is elgondolkodni, hogy kötelezővé tegyék a kollégiumi díjat, amely napi 3-szori étkezési díj legyen. Az igazgató álláspontja szerint ez a változtatás jövő év január 1-től bevezethető.

Szabó Zoltán képviselő:Véleménye szerint ezzel sem fog jelentősen nőni az étkező gyermekek létszáma, ugyanis sok olyan gyerek van aki otthon tölti a gyakorlati idejét és akár 2-3 napig sem tartózkodik a kollégiumban. Mindenesetre 10-15 fő létszámemelkedésre számít ettől függetlenül.



266/2008. (XII. 18.) Kt. sz.határozata

a Tiszavasvári Város Közétkeztetési Nonprofit Kft. hatékonyabb működtetése érdekében meghatározott feladatokról

Tiszavasvári Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tiszavasvári Város Közétkeztetési Nonprofit Kft. működése hatékonnyá tétele érdekében, egyúttal mint a Kft. taggyűlése az alábbi határozatot hozza:

1./ A közétkeztetési feladat ellátását továbbra is három konyha üzemeltetésével biztosítja, azzal a feltétellel, hogy a Kft. dolgozói létszáma 2010. december 31-ig a jelenlegihez képest 4 fővel csökkenjen. Kisebb mértékű létszámcsökkenés kizárólag az előállított élelmezési adagszám jelentős mértékű növekedése esetén következhet be.

2. / A Kft. működéséhez szükséges nagy értékű konyhai berendezések beszerzésének fedezetét az önkormányzat a továbbiakban egyedi döntések alapján biztosítja.A berendezések felújítása, karbantartása, javítása a Kft. feladata, a költségek őt terhelik.

3./ Felkéri a Polgármestert a képviselő-testület döntéséről haladéktalanul értesítse a Kft. ügyvezetőjét.

Határidő: folyamatos Felelős: Rozgonyi Attila polgármester Gáll Antalné ügyvezető

Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébet képviselő elhagyta az üléstermet, így 17 fő képviselő volt jelen.

Tárgy (9.np.): Előterjesztés Tiszavasvári város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

Előadó: Rozgonyi Attila polgármesterTémafelelős: Dr. Kórik Zsuzsanna osztályvezető

Dr. Kórik Zsuzsanna osztályvezető:Tájékoztatta a Képviselő-testületet arról, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat részére megküldésre került a koncepció, amely írásbeli véleményt nem adott, ugyanis értelmezésük szerint a felülvizsgálatuk alkalmával ezt nem kell megteniük.

28

Bizottsági vélemény:

Szőke Zoltán Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális és Egészségügyi Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a határozat-tervezet elfogadását azzal, hogy a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban a kapcsolódó megvalósítandó feladat egészüljön ki azzal, hogy az önkormányzat keresi a TIOP TÁMOP lehetőségek közül azokat a forrásokat, amelyek elősegítik azt, hogy a meglévő intézményrendszerek a hatályos jogszabályi feltételeknek megfeleljenek.





Tiszavasvári város szociális szolgáltatástervezési koncepciójánakfelülvizsgálatáról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92. § (3) bekezdése alapján Tiszavasvári város szociális szolgáltatástervezési koncepcióját felülvizsgálta és a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

Határidő: 2010. december 31. Felelős: Rozgonyi Attila polgármester a felülvizsgálatra

A 267/2008. (XII.18.) Kt. sz. határozat melléklete

29

TISZAVASVÁRI VÁROS

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI

KONCEPCIÓJA

2008.

30

I. A szolgáltatástervezési koncepcióról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. §. (3) bekezdésének értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a társulás és a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja, és aktualizálja.A koncepció tartalmazza különösen

a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés

kereteit, az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai

betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.

A települési önkormányzatok szolgáltatástervezési koncepcióikat 2004. december 31-ig készítették el, amelyeknek illeszkedniük kellett a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. Ezen koncepciókat kétévente felül kell vizsgálni, az abban szereplő tartalmi elemeket aktualizálni kell. A felülvizsgálat során figyelembe kellett vennünk a megyei önkormányzat 2008-ben felülvizsgált saját koncepcióját, valamint az időközben, 2008-ben elkészített Tiszavasvári Kistérség koncepcióját is.A szolgáltatástervezési koncepciót a helyi önkormányzat az elfogadást megelőzően véleményezteti az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzattal. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi. A települési önkormányzatok szolgáltatástervezési koncepcióját a megyei önkormányzat előzetesen véleményezi. Amennyiben a települési önkormányzat által készített szolgáltatástervezési koncepció tervezete nincs összhangban a megyei koncepcióval, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányainak meghatározásáról.

Minden koncepcionális feladat meghatározás esetén alapvető módszertani problémaként jelenik meg a koncepció behatároltsága. A 2006. évben elfogadott koncepció bevezető szakaszában szóltam arról, hogy meg kell különböztetni a szociális problémáknak, és igényeknek a jogszabályi és a tényleges szükséglet oldaláról történő megközelítését. Köztudott, hogy szociális problémák általában nem a szociális szolgáltató szektor keretein belül jönnek létre, illetve kezelésükre ez a szektor is csak egy eszköz, ezért a koncepció elfogadása és megvalósítása csak egy rész szeletét képezheti a szociális problémák megoldásának. Szociális szolgáltatások tervezése során alapvetően két tényező hat a majdani megvalósításra: az, amit a jogszabály előír, lehetővé tesz, és az ellátotti igények kielégítésére törekvés. Jelen időszakról szóló beszámolóban azonban, ahogyan látni fogják újabb meghatározó tényező, hogy a jogszabály mire kötelez, mit „hagy meg” kötelezően biztosítandó ellátásként. A közösségi ellátás, és támogató szolgáltatás 2009.01.01. napjától nem kötelező ellátás, azonban az úgynevezett „szükségleti oldal” szempontjainak figyelembevételével a további biztonságos, kiszámítható működés a cél. A továbbiakban, a jogszabályban meghatározott ellátási kötelezettségek teljesítését vesszük számba. Egy területen teszünk csak némi kivételt, és ez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) megfogalmazott szolgáltatási feladatok áttekintése. Ennek oka, hogy ez a két szakterület több ponton érintkezik egymással, eszközrendszerük, ellátottjaik sokszor hasonlók, illetve kiegészítik egymást.Szolgáltatástervezési koncepciónk elkészítésénél településünk intézményi, szolgáltatási adatait, a KSH vonatkozó adatait, a hatályos jogszabályokat, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és a Tiszavasvári kistérség szolgáltatástervezési koncepcióját, a Térségi Komplex Szociális Program keretében a Tiszatér Társulás által rendelt, illetve készíttetett szakértői anyagokat, valamint az Nemzeti Fejlesztési Tervhez (a

31

továbbiakban: NFT) készült, a Szociális Terület Helyzetelemzése című tanulmány adatait, megállapításait vettük figyelembe.

II. Az ellátási kötelezettségekről

Az Szt. 86. §-a alapján önkormányzatunk – 10.000 fő állandó lakosok száma felett- az alábbi szociális alapszolgáltatásokat köteles biztosítani:- étkeztetés,- a házi segítségnyújtás,- családsegítés,- nappali ellátása (idősek, hajléktalanok, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek) - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,- közösségi ellátás, támogató szolgáltatás (2009.január 01. napjától nem kötelező szolgáltatás)

Minden települési önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést1, házi segítségnyújtást2. Továbbá állandó lakosságszámtól függően az a települési önkormányzat, amelyiknek területén kétezernél több állandó lakos él családsegítést3, háromezernél több lakos esetén a korábbi mellett nappali ellátást4 nyújtó intézményi szolgáltatást, illetve ha tízezernél több állandó lakos él, mindezeken túl jelzőrendszeres házi segítségnyújtást5, közösségi ellátásokat6, támogató szolgálatot7, idősek átmeneti elhelyezését8 szolgáló intézményt, szolgáltatást köteles működtetni.

1 Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezésről más módon gondoskodni. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására.2 A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.3A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.4A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyekrészére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.55A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

32

A jogszabály záró rendelkezéseinek értelmében a települési önkormányzatoknak a 2003. január 1-jétől megszervezendő alapellátási formák biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2007. december 31-éig kellett gondoskodniuk. Ez esetünkben a speciális alapellátási feladatok biztosítását jelentette. Azok a helyi önkormányzatok, amelyek a törvényben meghatározott egyéb ellátási formák működési feltételeit teljes körűen még nem teljesítették,

a) a személyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2007. december 31-éig,b) a szakképzettségi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2007. december 31-éig,c) a tárgyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2008. december 31-éig kötelesek eleget

tenni.

Városunkban jelenleg ellátási kötelezettség alapján működtetjük - a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Egészségügyi és Szolgáltató Központján (rövidített nevén: TITKIT SZESZK) keresztül - az étkeztetést, házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a családsegítést, a pszichiátriai közösségi ellátást, a támogató szolgálatot, a nappali ellátás keretében az idősek klubját, és az idősek átmeneti ellátását. A gyermekvédelmi ellátórendszeren belül a gyermekjóléti szolgáltatást, a bölcsődét és a családok átmeneti otthonát. Ellátási kötelezettség nélkül biztosítjuk az idősek otthona, a fogyatékosok otthona és a szenvedélybetegek otthona ellátási formákat, továbbá ellátási szerződéssel a szenvedélybetegek közösségi ellátását (Emberek Lelki Segítő Egyesülete, rövidített nevén: TELSE fenntartásában működő: „Kikötő”, „Fordulópont” Pszichoszociális Szolgálat). Szintén ellátási szerződés keretében 2007. december 29. napjától a szenvedélybeteg nappali ellátását a TELSE fenntartásában, a „Kapocs” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye, a fogyatékos személyek nappali ellátását a „Szivárvány” Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye látja el.A város szociális ellátórendszere a jelenleg hatályos jogszabályi előírások szerint teljes mértékben biztosítani tudja az ellátási kötelezettségeit. Összefoglalva az Szt. 87. §-a és a Gyvt. értelmében városunkban az alábbi alap- és szakosított ellátásokat kell biztosítani és működtetni:

Az 1993. évi III. tv. (Szt.) szerint Az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) szerintAlapellátások

Étkeztetés Gyermekjóléti szolgáltatásHázi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

Családsegítés Gyermekek átmeneti gondozása, helyettes szülő

Speciális alapellátási feladatok:- közösségi pszichiátriai ellátás- támogató szolgálat (fogy. ellátás)- szenvedélybetegek közösségi ellátása

Napközbeni ellátások:- házi gyermekfelügyelet,- bölcsőde,- családi napközi,- óvodai, iskolai napközi (1993. évi

LXXIX. közoktatásról szóló tv.)Gyermekek átmeneti otthona

66A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.7A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.8Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

33

Családok átmeneti otthonaNappali ellátások:

- idősek klubja- fogyatékosok nappali intézménye- szenvedélybetegek nappali intézm.- pszichiátriai betegek nappali intézm.

Szakosított ellátásokÁtmeneti elhelyezési formák:

- időskorúak gondozóháza,

+MINDEMELLETT SZERVEZI ÉS KÖZVETÍTI A MÁSHOL IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOKHOZ TÖRTÉNŐ HOZZÁJUTÁST.

A Megyei Önkormányzat által biztosítandó és működtetendő ellátások:Az 1993. évi III. tv. (Szt.) szerint Az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) szerint

Szakosított, ill. szakellátásokÁpolást, gondozást nyújtó intézmények:

- idősek otthona,- pszichiátriai betegek otthona,- szenvedélybetegek otthona,- fogyatékos személyek otthona,- hajléktalanok otthona.

Otthont nyújtó ellátások:- nevelőszülői hálózat,- gyermekotthonok (gyermekotthon;

lakásotthon; speciális gyermekotthon; utógondozó otthon; általános iskola, diákotthon és gyermekotthon; különleges gyermekotthon.)

Rehabilitációs intézmények:- pszichiátriai betegek rehabilitációs

otthona,- szenvedélybetegek rehabilitációs

otthona,- fogyatékos személyek rehabilitációs

otthona,- hajléktalan személyek rehabilitációs

otthona.

Utógondozói ellátás

Lakóotthonok Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

A hatályos jogszabályokban előírt ellátások - ellátási formákTelepülési önkormányzati feladat

Megyei önkormányzati feladat

ALAPELLÁTÁS:- étkeztetés +- házi segítségnyújtás + - jelzőrendszeres +- családsegítés +

Gyermekjóléti alapellátások +- gyermekjóléti szolgálat +Gyermekek napközbeni ellátása

- bölcsőde + - házi gyermekfelügyelet O

- családi napközi O- házi gyermekfelügyelet O

Gyermekek átmeneti gondozása

34

- helyettes szülő # +- gyermekek átmeneti otthona # +- családok átmeneti otthona +- gyermekotthon +- lakásotthon +

Speciális alapellátás- közösségi pszichiátriai ellátás +- szenvedélybetegek közösségi ellátása #- támogató szolgálat, fogyatékos személyek

lakókörnyezetében történő ellátása+

Nappali ellátást nyújtó intézmények- Idősek Klubja +- Fogyatékosok nappali intézménye #- Szenvedélybetegek nappali intézménye #- Pszichiátriai betegek nappali intézménye O

SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁS:Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

- Időskorúak gondozóháza +- Fogyatékos személyek gondozóháza- Pszichiátriai betegek átmeneti otthona- Szenvedélybetegek átmeneti otthona- Éjjeli menedékhely- Hajléktalan személyek átmeneti szállása

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények:- Idősek otthona X +- Fogyatékos személyek otthona X +- Fogyatékos gyerekek otthona +- Pszichiátriai betegek otthona +- Szenvedélybetegek otthona X +- Hajléktalanok otthona O

Rehabilitációs intézmények- Pszichiátriai betegek O- Szenvedélybetegek O- Fogyatékos személyek O- Hajléktalan személyek O

Lakóotthonok:- Fogyatékos személyek lakóotthona +- Pszichiátriai betegek lakóotthona O- Szenvedélybetegek lakóotthona O

Jelmagyarázat:+ van o nincs x ellátási kötelezettség nélkül biztosított# ellátási szerződéssel biztosított

III. Helyzetelemzés

35

Szociális szolgáltatások tervezése, megvalósítása esetén mindenképpen érdemes számba venni azokat a kockázati tényezőket, amelynek következtében az emberek ezen szolgáltatások igénybevételére szorulnak. Ilyen probléma adódhat jövedelmi szegénység, életvitelbeli, szubkulturális okokból, jelentősek az életciklusbeli kockázatok, úgymint idős, vagy gyermekkor, egyedül vagy nagycsaládban élés, valamint a státuszkockázatok is, mint a fogyatékosság, munkanélküliség, etnikai hovatartozás, megváltozott munkaképesség stb. Ezeknek a kockázatoknak a kezelését, csökkentését segítheti a szociális ellátórendszer, bár mint azt már korábban említettük csak szociális eszközökkel ezen problémák nem oldhatók meg. Általában véve elmondható, hogy a szociális ellátások iránti szükségleteket jelentősen befolyásolják a demográfiai tényezők. Településünk állandó népessége 2007. december 31-én 13.721 fő volt. Az elmúlt esztendőben élve születettek száma 200, míg az elhunytak száma 192 fő volt. Az elmúlt tíz esztendő adatait vizsgálva megemlítendő, hogy a születések és a halálozások aránya nagyjából ezt a tendenciát mutatja, mindkét mutató néhány százalékkal haladja meg, vagy marad a 200-as érték alatt. Megemlítendő azonban, hogy településünkön működik egy időseket ellátó bentlakásos intézmény, amelybe jelentős a térségből beköltözők, így helyi lakossá válók aránya, amely valamelyest torzíthatja a település természetes halálozási adatait. A települési tendenciákat támasztják alá az országos adatok is. A természetes szaporodás Magyarországon a 80-as évek elején, természetes fogyásba ment át. Mindenképpen megemlítendő, hogy az idős népesség létszáma az elkövetkezendő ötven évben másfélszeresére nő, így ők egy csökkenő lélekszámú népesség egyre növekvő hányadát adják majd, s támasztanak egyre nagyobb igényeket a szociális szolgáltatások terén is. A legfrissebb adatok szerint a városban a lakónépesség korszerinti megoszlása a 2001-es népszámlálás adataival szinte teljes egészében megegyező arányokat mutat (számszerű összehasonlításra Szorgalmatos leválása miatt nincs lehetőség).

Az alábbi táblázat és diagram megmutatja, hogy a fiatalabb korosztályoknál a férfiak vannak többségben, a 45-49 korcsoportnál kiegyenlítődik a nemek közötti összetétel, majd ettől kezdve egyre jobban csökken a férfiak részvétele. A 60 év felettieknél 40%-kal, a 70 évnél idősebbeknél már 90%-kal, a 80 évnél magasabb életkorúaknál pedig több mint kétszer magasabb a nők aránya a férfiakénál. Összességében közel kétszázzal több nő él a városban, mint férfi.

A lakónépesség kor és nem szerinti megoszlása (2006. december 31-i adatok):

Korcsoport: Lakónépesség megoszlása: Nemek aránya (%): ffi: nő: összes: %: ffi: női:

36

0 - 4 év 478 448 926 6,9 51,6 48,45 - 9 év 472 411 883 6,6 53,5 46,510-14 év 496 469 965 7,2 51,4 48,615-19 év 514 476 990 7,4 51,9 48,120-24 év 531 473 1.004 7,5 52,9 47,125-29 év 577 503 1.080 8,1 53,4 46,630-34 év 515 448 963 7,2 53,5 46,535-39 év 454 425 879 6,6 51,6 48,440-44 év 408 383 791 5,9 51,6 48,445-49 év 454 454 908 6,8 50,0 50,050-54 év 482 509 991 7,4 48,6 51,455-59 év 381 416 797 6,0 47,8 52,260-64 év 247 333 580 4,3 42,6 57,465-69 év 214 310 524 3,9 40,8 59,270-74 év 154 303 457 3,4 33,7 66,375-79 év 117 205 322 2,4 36,3 63,7

80- x 101 214 315 2,4 32,1 67,9összesen: 6.595 6.780 13.375 100,0 49,3 50,7

Az is megállapítható, hogy a 15-től a 29 évesig terjedő – de kiemelkedően a 25-29 év közöttiek –, valamint az 50-54 év közötti korosztályok a többieknél nagyobb létszámban vannak jelen. A 60. életévtől pedig rohamosan csökken – főleg a férfiak körében – a népességszám.Az idős népesség létszáma az összlakosságszámhoz mérten magas, így ők egy csökkenő lélekszámú népesség egyre növekvő hányadát adják. A táblázat alapján látható, hogy a most 25-29 év és az 50-54 év közötti korosztály képviseli magát a legmagasabb arányszámmal, ami előirányozza a jövőre vetítve is a szociális szolgáltató szférára fontosságát. A népesség megoszlása korcsoportonként

2005-2006 0-14 15-39 40-64 65-XTiszavasvári lakossága

20,4 36,7 30,1 12,8

37

Sz-Sz-B.Megye lakossága

20,6 35,8 26,8 17,6

Tiszavasvári roma lakossága

46,4 37,5 13,8 2,2

A megye roma lakossága

40,3 41,7 14,4 3,5

A táblázat adatai önmagukért beszélnek. A roma lakosság körében elenyésző az időskorúak aránya, de mintegy fele a középkorúak aránya, ugyanakkor több mint duplája a gyermekkorúak, és nagyjából azonos a fiatal felnőttek aránya.Ha az eddigiekben leírtakat figyelembe vesszük, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy településünk legsúlyosabb szociális problémája a cigányság helyzete, ugyanakkor az is látszik, hogy problémáikat alapvetően oktatási, munkaerőpiaci eszközökkel lehet orvosolni, a szociális ellátórendszer csak a problémák kezelésében nyújthat segítséget.

Mindez demográfiailag kedvező adatsornak tekinthető, ugyanakkor a szociális tervezés fázisában nem hagyható figyelmen kívül, hogy településünkön a fiatal korosztályban jelentős, és növekvő hányadú a társadalom perifériáján élő családokban nevelkedők aránya. A védőnők adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a született gyermekek közül jelentős, 50 %-ot meghaladó mértékű a hátrányos helyzetűek aránya (2002-ben született összes gyermek:195/ hátrányos helyzetű 82, 2003:179/93, 2004:206/99, 2005:200/116, 2006.szept.30-ig:168/87). A hátrányos körülmények közé születettek közel 100 %-ban cigány gyermekek.Itt mindenképpen meg kell említenünk, hogy a társadalmi kirekesztődés egyik legjelentősebb szegmense a jövedelmekben fogható meg. Az elmúlt húsz évben mintegy kétszeresére nőt az alsó és felső jövedelmi decilisbe tartozók átlagjövedelmeinek aránya, a különbség mintegy nyolcszoros. A jövedelmeken kívül a társadalmi kirekesztődésre alapvető befolyással bír a családi életciklus hatása, a képzettségi különbségek, a tartós munkanélküliség, az etnikai hovatartozás, valamint a lakóhely elhelyezkedése. Családi életciklust tekintve magas a gyermekek szegénységkockázata, közülük is a három és annál több gyermeket, valamint a gyermeküket egyedül nevelőket érinti leginkább a gyermekszegénység. Az idős népességből az egy háztartásban egyedül élők közül is sokan sorolódnak a szegények közé. A háztartás nagysága szerint a három fős családokban a legalacsonyabb a szegénység kockázata, míg a hat-és többfős háztartások esetében a kockázat háromszoros az átlaghoz képest. Minden szegénységi mérés azt mutatja, hogy az iskolai végzettség döntően meghatározza a szegénység kockázatát. A munkaerő-piaci pozíció szerepe a szegénység megjelenésében óriási, ott ahol nincs aktív kereső, a szegénység kockázata az átlag kétszerese. Magas mindemellett még az alkalmi munkások, a munkanélküliek, az eltartottak, és a gyed-en, gyes-en lévők között is. Az etnikai hovatartozás a romák esetében egyértelmű kockázatot jelent, minél alacsonyabban húzzuk meg a szegénység határát, annál magasabb a romák aránya a szegények között. Itt említendő meg az is, hogy a rossz adottságú lakókörnyezet, a rossz lakás szintén a mély és tartós szegénységet valószínűsíti.Itt említhető meg, hogy a város munkaerőpiaca az elmúlt tíz-tizenöt évben jelentős mértékben szűkült, a regisztrált munkanélküliek aránya mintegy 10 %. Ennek következtében a kvalifikált munkaerőnek is nehéz a városban elhelyezkedni. Sokat elárul a helyzetről az, hogy ma a város legjelentősebb, legstabilabb foglalkoztatójának az önkormányzat tekinthető, s ez még jelentősebb, ha figyelembe vesszük azt is, hogy hány ember megélhetését biztosítja még szociális ellátási formákon keresztül. A mentális kórképek: a depresszió, az alkoholizmus és következményei, az önkárosító magatartásformák egyre nagyobb arányban vannak jelen a település lakosságának körében. Erre a szolgáltatások tervezésénél különösen oda kell figyelni.Összességében, ha ki kell emelnünk néhány veszélyeztetett, ellátást igénylő csoportot, akkor meg kell említenünk az időseket, a fogyatékos embereket, a veszélyeztetett gyermekeket, valamint a romákat. Ma Magyarországon az idős emberek ellátására létrejött intézményrendszerben a 60-65 éven felüli idős emberek 2-3 %-ának biztosítanak valamilyen szolgáltatást. A KSH felmérései azt bizonyítják, hogy

38

mintegy 230 ezer olyan idős ember él ma az országban, akik állapotuknál fogva jogosultak lennének valamilyen idősellátásra, azonban kapacitáshiány miatt „nem férnek” be oda. Ha településünkre vetítjük az országos adatokat, akkor vélhetően százas nagyságrendben beszélhetünk hasonló helyzetben lévő idős emberekről. A szükségleti igények alapján feltételezhetjük, hogy az idős embereknek nyújtott szolgáltatások területén még jelentős növekedésre lehet számítani. Ha a szolgáltatásfejlesztés struktúráját tekintjük, akkor mennyiségileg és minőségileg is nagy fejlődés várható az alapellátások területén, míg kevésbé mennyiségi, hanem inkább minőségi a bentlakásos ellátást biztosító szolgáltatások területén. Míg az alapellátások esetében prioritást élvez az, hogy a mai elméleteknek megfelelően a lehető legtovább otthonukban maradhassanak az idős emberek, addig az ápolást-gondozást biztosító intézmények esetében alapvető követelmény lesz az ellátás tárgyi feltételeinek javítása, valamint ezzel összefüggésben a gondozottak hatékony ápolási, mentális és szociális segítése. Ha településünk szempontjából vesszük mindezt szemügyre, akkor elmondhatjuk, hogy az ellátotti létszám alapján jónak értékelhető az idős emberek bentlakásos ellátása.

Hazánkban a fogyatékos emberek száma a legutóbbi, 2001. február 01. napján készült népszámlálás adatai alapján 577 006 fő, akik így a magyar népesség 5,7 %-át teszik ki. A KSH azokat a személyeket tekintette fogyatékkal élőnek, akinek olyan végleges, az egész további életére kiható testi vagy értelmi, illetve érzékszervi fogyatékossága van, amely gátolja őt a normális, a megszokott, a hagyományosan elvárható életvitel gyakorlásában. Általánosságban elmondható, hogy a fogyatékos emberek körében magasabb az időskorúak aránya, ugyanez nem igaz az össznépességre vonatkozóan. Elhelyezkedési lehetőségeik rosszak. Az értelmi sérült fiatalok foglalkoztatási aránya még kedvezőtlenebb. A legnagyobb arányt a mozgássérültek, a valamilyen végtag hiányával élők és az egyéb testi fogyatékosok teszik ki (43 %). Viszonylag magas (10 %) az értelmi fogyatékosok aránya. Míg a nagyothallók, gyengénlátók között jelentős a 60 éven felüliek aránya, addig az értelmi fogyatékos emberek viszonylag kis hányada tartozik ebbe a korcsoportba. Településünkön mintegy 700-800 fogyatékos ember él, illetve élhet innen származóként valamilyen intézményben.

A gyermekek veszélyeztetettségének jelenleg nincs elfogadott szakmai definíciója Magyarországon. A gyámhatóságoknál nyilvántartott esetekben 70 %-ban anyagi természetű okai vannak a veszélyeztetettségnek, a védőnők 1998-ban 110 ezer családban jelölték meg veszélyeztető tényezőként a droghasználatot, az alkoholfogyasztást, az elhanyagolást, vagy bántalmazást. A gyermekjóléti szolgálatok eseteinek közel harmada függ össze anyagi okokkal, míg a többi gyermeknevelési, életvitelbeli, magatartásbeli, fogyatékosságból eredő, bántalmazás és szenvedélybetegségek következtében fellépő probléma. Ráadásul a családok többségében halmozottan előforduló problémák jelentkeznek, amelyek a fiatalkorúak deviáns megnyilvánulásainak, a bűnelkövetésnek az indukálói. A 13.721 fő állandó lakosból jelenleg 3.567 fő a 0-18 évesek száma. Ebből tanköteles: 2.558 fő. Az alapellátásban védelembe vétel nélkül gondozottak száma: 390 fő, a védelembe vettek száma: 295 fő. Utógondozottak száma: 16 fő.

Mindemellett a hazai roma népesség életszínvonala, foglalkoztatottsága, iskolázottsága a társadalom egészénél lényegesen rosszabb. Kutatók az okok között első helyen jelölik meg a képzettséget, majd a lakóhelyet és a munkaerő-piaci helyzetüket. Jelentős lehet, bár nem mérhető a diszkrimináció is. A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. A 2001. évi népszámláláskor a város lakosságának 8,9%-a vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Ez jóval magasabb a 4,6%-os megyei átlagnál.(KSH adatok). 2007. évben folytatott felmérések alapján igen magas a gyermekarány 52,5 %. A cigányság életkora az össznépességhez viszonyítva alacsony. A mindössze 2,2%-os nyugdíjaskorú arány a város teljes népességének (14,7%) éppen az egyhetedét teszi ki. A munkaképes korúak igen jelentős része rokkantnyugdíjas, vagy járadékos. Az elmúlt 10 év alatt nemcsak a kiskorúak aránya növekedett a népességen belül, hanem a családokra eső átlaglétszám is, annak ellenére, hogy növekedett a csonkacsaládok száma. Jelenleg 5,05 fős családlétszámmal, házanként 6,3 fővel számolhatunk. Ennek alapján Szentmihályon az 1435 fős cigányság 284 családban, 228 házban, putriban (22,2 % él ilyen körülmények között) él.

39

Legtöbben a város két szélén, Bűdön és a Majorban élnek, (nem hivatalos adatok a Cigány Kisebbségi Önkormányzat éves beszámolója, az oktatási intézmények statisztikai adatai és a szociális támogatások alapján). Az idős- és középkorú generációra az alulképzettség jellemző. A fiatalabbak közül egyre többen végzik el a nyolc általános iskolát (általános iskolák 8. osztályos statisztikai adatai alapján), többen szakképesítést szereznek, leérettségiznek, de nagyon kevesen szereznek a felsőoktatásban diplomát.

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat kiemelten foglalkozik az itt élő roma lakosság foglalkoztatásának elősegítésével a Munkaügyi Központ Tiszavasvári Kirendeltségével együttműködve. Az intézmények alapítványai, helyi civil szervezetek külön segítséget nyújtanak a nehéz sorsú gyermekek részére (étkezés, nyári foglalkoztatás, stb.). Az ösztöndíj programok tovább javíthatják a közép- és felsőfokú végzettségű roma fiatalok arányát. Ezeken az intézményeink részt vesznek és támogatják a tanulókat, például az út a középiskolába programmal.Az idei évben az ugynevezett „Pilot” program keretében deszegregációs munkacsoport alakult időszakos jelleggel áprilistól - júliusig terjedő időszakban - (Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Tiszavasvári város Polgármesteri Hivatala, általános iskola, oktatási és integrációs szakemberek közreműködésével) a szegregációs problémák kezelésére. A csoport többféle oldalról közelítette meg a szegregáció kérdését, és keresett megoldásokat a szociális, kommunikációs, oktatási területeket érintően. Oktatási részről az általános iskola, valamint egy független oktatási integrációs szakember segítette a munkát. A csoport munkájának eredményeként deszegregációs anyagot készített. Ezek mellett évek óta folyamatos lelkes munka – integrációt, beilleszkedést elősegítő - folyik az óvodákban, iskolákban, az oktatási referensek, a családsegítős és gyermekjóléti szakemberek segítségével.Az oktatási integráció kapcsán problémát jelent az, hogy a magukat cigány származásúnak valló szülők gyermekeiket együtt, egy óvodába, egy osztályba kívánják feltétlenül járatni. További nehézséget jelent a putrik felszámolása, infrastruktúrális fejlesztése, a munkanélküliség felszámolása, a munkahelyteremtés, továbbá hogy ilyen arányú szegregált terület esetében csak több szakterületet érintő összehangolt, tervezett, évtizedes munkával érhetünk el eredményt.

IV. A település szociális ellátórendszerének bemutatása

IV.1. Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ (a továbbiakban: SZESZK)

Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszavasvári (rövidített nevén: TITKIT) Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központja biztosítja a település lakossága számára az alap- és szakellátás körébe tartozó szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat a Tiszavasvári, Vasvári Pál út 87. szám alatti székhelyen, a Hősök utca 38. szám alatti telephelyen, valamint, a Tiszavasvári, Kabay János 21 és 23. szám alatti telephelyeken. Az integrált intézmény mindegyik tevékenységi formára rendelkezik működési engedéllyel.Alapellátási feladatai között biztosítja a szociális étkezést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, nappali ellátást (idősek klubja), közösségi pszichiátriai ellátást, támogató szolgáltatást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.2007. szeptember 1-től a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás – idősek klubja, a fogyatékosok támogató szolgálata, a pszichiátriai közösségi ellátás az önkormányzat fenntartásából a TITKIT fenntartásába került át.

IV.2. Szociális alapellátási feladatok

IV.2.1. Szociális étkeztetés

40

Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmenti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

- koruk- egészségi állapotuk- fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,- szenvedélybetegségük, vagy - hajléktalanságuk miatt.

2006. december 31-én étkeztetésben részesülők száma 71 fő. Ebből 16 fő helyben fogyasztással vagy elvitellel vette igénybe az étkeztetést, 55 fő lakásra szállítással kérte a szolgáltatást. 2007. február 0l-től az ellátást igénybe vevők száma csökkent, mivel jövedelmi viszonyaikban változás következett be, ezáltal az étkeztetés igénybevételére vonatkozó jogosultságuk megszűnt, így 43 fő kikerült a rendszerből. 2007-ben 9 fő nyújtotta be igényét étkeztetésre.2007. december 31-én 37 főt tartott nyilván az intézmény, éves szinte 9755 adag ebédet biztosítottak. A 37 főből 7 férfi és 30 nő vette igénybe az ellátást. 10 fő helyben fogyasztotta, vagy elvitellel vette igénybe az ebédet, 27 fő részére kiszállítással történt az étkeztetés biztosítása.A szolgáltatást igénybe vevők többsége az időskorú, illetve fogyatékossággal élő lakosság köréből tevődött.

Nemek és kor szerint megoszlás:

Neme 18-39 éves

40-59 éves

60-64 éves

65-69 éves

70-74 éves

75-79 éves

80-89 éves

90-x éves

Férfi 1 2 1 - - 2 1 -Nő - 1 1 3 5 8 12 -Össz. 1 3 2 3 5 10 13 -

IV.2.2. Házi segítségnyújtás

A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azon időskorúakról, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. Ugyancsak ezen ellátási forma keretében kell gondoskodni azon szenvedélybetegekről, fogyatékos személyekről és pszichiátriai betegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

Házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:- az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését- önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek

megtartásában való közreműködést,- veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

A házi segítségnyújtás, mint alapszolgáltatás, ahogyan azt már említettem 2007. augusztus 31. napjától a társulás fenntartásába került. A társulás a TITKIT SZESZK keretein belül működteti a Családsegítő Szolgálatot.

2006. december 31-én házi segítségnyújtásban részesültek száma 18 fő volt. 2007 évben ellátást igényelt 15 fő, ellátása megszűnt 10 főnek. Az ellátás megszűnésének oka főként tartós bentlakást nyújtó

41

elhelyezés igénybevétele, illetve elhalálozás következménye volt. 2007-ben összesen 34 fő igényelte a házi segítségnyújtást, éves átlagban 17 főt jelent.Az ellátást igénybe vevők esetében több személy igényli a napi kétszeri, háromszori látogatási számot, mivel egészségi állapotánál fogva önellátásra képtelen, vagy részben képes. Így a reggeli gondozási szükséglet mellett az ebédeltetést, valamint a délutáni órákban történő gondozás szükségessége is fennáll. A leggyakrabban a következő tevékenységekben igényelnek segítséget:- személyes gondozás- takarítás, mosás,- gyógyszeradagolás, gyógyszerfelíratás és kiváltás,- bevásárlás,- ebédeltetés,- mosdatás.2007 évben a gondozási látogatások száma 2281, gondozásra fordított idő (fél órára kerekítve) 1680,5 óra.Az elkövetkezendő évekre mindenképpen prognosztizálható a házi segítségnyújtás igénybevétele iránti igény növekedése.Az időskorúak jelentős hányada olyan egészségi ártalomban szenved, amely már mindennapi tevékenységében korlátozza, és az életkor előrehaladtával egyre nagyobb hányaduk szorul kisebb vagy nagyobb mértékben segítségre.Növekvő tendenciát mutat azon egyedül élő idősek száma is, akiknek ellátása nem oldható meg családon belül, másrészt hangsúlyosan jelenik meg a fogyatékosokról, a szenvedély- és a pszichiátriai betegekről történő gondoskodás a házi segítségnyújtás igénybevételével. Ezen elvárásoknak az intézmény jelenlegi létszámával nem tud megfelelni, mivel 2 fő közalkalmazott, s 1 fő közcélú foglalkoztatott látja el a feladatot. Ebből 1 fő az étkeztetés házhozszállításában is részt vesz. Ez napi 3-4 óra elfoglaltságot jelent számára. A felmerült igények kielégítését jelen létszámmal nagyon nehezen lehet teljesíteni. Ebből következik, hogy fejleszteni kell a házi segítségnyújtás rendszerét, egyre több gondozó alkalmazása válik szükségessé, hiszen csak így biztosítható a megfelelő gondozás valamennyi rászoruló számára a szükséges mértékben. 1 fő gépkocsivezető áll rendelkezésre, aki az integrált intézmény összes (szociális – egészségügyi) szolgáltatásának biztosításában részt vesz. A közcélú foglalkoztatás nem oldja meg a - házi segítségnyújtást egyre többen igénybe vevők – gondozónői hiányt, mivel nem folyamatos a foglalkoztatás.

A fejlesztés szükségességét támasztja alá az az évek óta hangoztatott szociálpolitikai cél, mely szerint a rászorulóknak elsősorban lakókörnyezetükhöz közel kell biztosítani a szükséges gondoskodást. Ez mindenképpen humánusabb és költségtakarékosabb megoldást jelent a bentlakásos intézményi elhelyezésnél.A házi segítségnyújtás tehát településünkön mindenképpen a fejlesztésre váró területek közé tartozik. Egyrészt szükséges feltérképezni a településen élő azon időskorúak körét, akik mindezidáig szociális szempontból ellátatlanok voltak, de szociális helyzetük miatt rászorultak lennének a gondoskodásra. Ez mindenképpen a szociális szolgáltató és a háziorvosi szolgálatok közötti hatékony együttműködést feltételezné, amelynek kialakítására meg kell tenni a szükséges lépéseket.Másrészt feltétlenül növelni kell a szolgáltatásban résztvevő szakképzett házi gondozók számát.Változás történt az ellátás igénybevétele vonatkozásában. Míg 2007. december 31-ig az orvos által kiállított egészségi állapotra vonatkozó igazolás elegendő volt az ellátás megállapításához, úgy 2008. január 01-től a házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükségletet szakértői bizottság vizsgálja, s kötelező erejű szakvéleményt ad a gondozási szükséglet mértékéről. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

42

IV.2.3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a szociálisan rászorult személyek számára biztosítható. Az ellátás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult:

a) az egyedül élő 65 év feletti személy,b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagyc) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg

személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Tiszavasváriban 2001. áprilisától működik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Kezdetben 50 készülékkel indult a szolgáltatás és Tiszavasvárin kívül Tiszadobon, Tiszadadán, Tiszaeszláron, Nyírtelken kerültek kihelyezésre a készülékek egyedülálló idős emberek otthonaiban.2003 tavaszán 10 készülékkel bővült a rendszer, amely készülékek Nyírtelek településen kerültek kihelyezésre túlnyomórészt a tanyatelepüléseken élő fogyatékos személyek részére.Jelentős előrelépést jelentett a 2004. év, amikor a „Szociális Fejlesztési Program” keretén belül 60 további készülékkel bővült a rendszer és további két település csatlakozott hozzá, Tiszalök és Szorgalmatos.2005.január 1-től a rendszerből kivált Nyírtelek, és önálló szakmai központot hozott létre, a nyíregyházi diszpécserközponthoz csatlakozva.2006. január 1.-vel azonban ismét jelentős fejlesztést sikerült megvalósítani. Az immár 10 tagúra bővült Tiszavasvári kistérségben pályázati támogatás révén újabb 75 jelzőkészülék kihelyezésére nyílt lehetőség, valamint további három készülék kihelyezését a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyugdíjas Szövetség támogatta. A sorozatos bővítések eredményeként jelenleg a kistérségben 178 készülék áll rendelkezésre a szolgáltatás biztosításához. 2007 év végén Szorgalmatos nem kívánta igénybe venni a szolgáltatást, s a településre kihelyezett 5 db készülék Tiszavasváriban került kihelyezésre.

A készülékek településenkénti megoszlása az alábbiak szerint alakult 2008. január 01-től:

Tiszavasvári Tiszalök Tiszadob Tiszadada Tiszaeszlár Tiszanagyfalu Rakamaz Tímár

Szabolcs

58 25 25 7 18 5 30 5 5

A jelzőrendszeres házi gondozás szakmai központja a Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ, a diszpécserközpont az integrált intézmény keretében működő Időskorúak Gondozóházában került kialakításra. Itt a folyamatos munkarend biztosítja a segélyhívások azonnali fogadását a nap 24 órájában. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatait 21 fő megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott gondozó látja el. A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy átlépve a hagyományos házi segítségnyújtás kereteit, a gondozott krízis esetén bármikor kapcsolatba léphessen gondozójával.A rendszer révén időskorú és fogyatékos személyek egyaránt nagyfokú biztonsággal otthonukban ápolhatókká válnak. Ebből következően időben kitolódhat a drágább bentlakásos vagy egészségügyi ellátásokba való bekerülésük.Azon túlmenően, hogy az ellátási forma egy jóval költségtakarékosabb szolgáltatást biztosít, nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az ellátottak megszokott lakókörnyezetben történő gondozása mentálisan is sokkal előnyösebb. Nem szólva arról, hogy az ellátásban résztvevők számára egyfajta biztonságérzetet nyújt a szolgáltatás, hiszen bármilyen probléma esetén az ügyeletet teljesítő gondozó megjelenik a gondozott lakásán.A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítésmentes szolgáltatás.

IV.2.4. Családsegítés

43

A családsegítés szakmai létszáma 2 fő, de gyakorlatilag családgondozói munkakörben csak 1 fő dolgozik, a másik munkatárs az intézményvezető-helyettesi feladatokat látja el. Mindkettőjük képesítése megfelel a törvényi előírásoknak / szociálpedagógus és általános szociális munkás /.Az 1/2000. SzCSM rendelet alapján családsegítői körzetenként (2500-4000 fő) 1 fő családgondozót kell alkalmazni. Ha a felső létszámhatárt nézzük, a törvény alapján akkor is legalább 3 családgondozót kellene foglalkoztatni az intézményben.Ez a jelenlegi helyzet alapján azt jelenti, hogy minimálisan is további 2 fő munkába állítása lenne indokolt.A létszámbővítés szükségességét támasztja alá továbbá az a tény is, hogy a település lakosságának legalább egynegyede halmozottan hátrányos helyzetű és igen rossz szociális körülmények között él. Problémáik megoldásához hatékony szakmai segítség a jelenlegi személyi feltételek mellett aligha nyújtható. 2007-ben a családsegítő szolgálatnál 1713 kliens fordult meg, akik közül többen, többféle problémával, mindösszesen 2122 alkalommal jelentek meg. 334 fő új kliens kereste fel a szolgálatot. Összességében 150 pszichológiai esetkezelés, és 85 jogi esetkezelés történt a szakemberek közreműködésével.

IV.2.5. Nappali ellátás – Idősek Klubja

A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.A Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központban működő Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására még részben képes időskorúak nappali ellátását biztosítja.Az Idősek Klubjában az engedélyezett férőhelyek száma 30 fő.

Ellátottak számának alakulás 2007. évben:

- 2007. december 31-én nyilvántartottak száma: 30 fő- 2007. év folyamán ellátásba vettek száma: 5 fő- Ellátásból kikerültek száma: 5 fő- Ellátást kértek száma: 5 fő

Nemek, kor szerinti megoszlás:

Neme 18-39 éves

40-59 éves

60-64 éves

65-69 éves

70-74 éves

75-79 éves

80-89 éves

90-x éves

Össz

Férfi - - - 1 2 1 1 - 5Nő - 3 2 5 4 6 5 - 25Össz. - 3 2 6 6 7 6 - 30

A táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy túlnyomó többségben nők veszik igénybe a nappali ellátás. Az elmúlt évekhez viszonyítva azonban a férfiak száma emelkedő tendenciát mutat.

A klubja keretein belül az ellátottak igénybe vehetik az étkeztetést, biztosított továbbá számukra a szabadidő kulturált, tartalmas eltöltésére szolgáló programok, a fizikai, mentálhigiénés és egészségügyi ellátások igénybevétele.2007-ben szervezet programok többek között: rendszeres gyógytorna, vérnyomás-, vércukorszint mérés, előadások szervezése, jeles napok ünneplése, sütés-főzés.

44

Térségi szociális fejlesztési program keretében 2005. folyamán lehetőség nyílt az Idősek Klubja helyiségeinek felújítására, valamint a berendezés korszerűsítésére is.Ennek eredményeként immár jóval komfortosabb körülmények között és családiasabb, meghittebb környezetben tudnak szolgáltatást nyújtani az idős emberek számára.A pályázati program megvalósítása révén a tárgyi feltételek biztosítottak, viszont a személyi feltételek terén azonban még mindig vannak hiányosságok. A jogszabály 1 fő klubvezető, valamint 2 fő szociális gondozó foglalkoztatását írja elő a klub működtetésének személyi feltételeként. Jelenleg az intézmény 1 fő klubvezetőt foglalkoztat, a szociális gondozók foglalkoztatása nem megoldott. Ugyanakkor a megfelelő szakmai színvonalon történő működtetés mindenképpen megköveteli az előírt szakmai létszám alkalmazását, hiszen olyan szolgáltatást kell nyújtanunk az idős emberek számára, amely révén a hét minden napján biztosítható a megfelelő létszám megjelenése az intézményben. A változatos programok, az életkornak megfelelő foglalkoztatás, a mentálhigiénés gondozás csak a megfelelő szakmai létszám rendelkezésre állása esetén biztosítható.2007-ben beszerzésre került 1 gépjármű, amely többfunkciós feladatot lát el. Az étkeztetés (ebéd) házhozszállítását, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében a napközbeni riasztás esetén a gyors helyszínre érkezést, a nappali ellátás vonatkozásában az idős emberek beszállítását, valamint a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a családgondozók szállítását is biztosítja. Ugyanakkor az egészségügyi feladatok biztosításához is nélkülözhetetlen a gépjármű igénybevétele. A város településszerkezetéből adódó nagy távolságok ugyanis sokak számára eleve lehetetlenné teszik az idős emberek számára a klub látogatását, de az állandó tagok számára is problémát jelent a késő őszi és a téli hónapokban az intézménybe történő eljutás.

IV. 2.6. Fogyatékosok Támogató Szolgálata

2006. február 1-én kezdte meg működését Tiszavasváriban a Fogyatékosok Támogató Szolgálata. A szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.

A szolgálat segítséget nyújt a fogyatékos emberek életviteli és életfenntartási szükségleteinek kielégítéséhez, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéhez, a kulturális, művészeti, sport és szabadidős tevékenységekhez, illetve információnyújtás és tanácsadás révén segíti, hogy ügyeik intézésében döntési helyzetbe kerülhessenek.A Támogató Szolgálat tevékenysége a szociális törvényben kötelezően előírt három alapfeladatra terjed ki, a személyi segítő szolgálat, a szállító szolgálat, valamint az információnyújtás, tanácsadás biztosítására.A szolgáltatás célcsoportját a Tiszavasvári és Szorgalmatos területén élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyek alkotják, akiknek száma, mint azt már említettem, 700-800 főre tehető, s többségük saját lakókörnyezetében él. Ez különösen indokolttá tette a támogató szolgálat létrehozását, hiszen ezekben az esetekben nagyon nehéz biztosítani a fogyatékos személyek egyenlő esélyekkel történő hozzájutását a társadalmi erőforrásokhoz, még akkor is ha egyébként egy támogató családi környezet veszi körül, ahol az anyagi feltételek is adottak ehhez. Ahol hiányzik a családi környezet támogatása, vagy nincs megfelelő anyagi háttér, ott szinte lehetetlen megvalósítani a fogyatékos személyek számára a munkalehetőségek, egészségügyi és szociális ellátások, különféle szabadidős programok igénybe vételét.A Támogató Szolgálat létrehozásával mód nyílt arra, hogy ezek az eddig szinte teljes elszigeteltségben, az egészséges társadalom számára láthatatlanul élő emberek lehetőséget kapjanak arra, hogy éljenek mindazokkal a jogokkal, amelyek a társadalom valamennyi tagját megilletik. A kezdeti nehézkes megindulás a szolgáltatás újdonságából adódott, de az igénybevevők tapasztalatai kedvezően hatottak, ezáltal jelenleg úgy tűnik, nem lesz gond az éves óraszám biztosítása ahhoz, hogy az éves normatíva teljes összegben megillethesse az önkormányzatot. 2006 -ban az ellátottak száma 73 fő volt. Az ellátottak köre Tiszavasvári és Szorgalmatos települések közigazgatási területén élő súlyosan fogyatékos személyek.

45

A szolgáltatás igénybevétele szempontjából szociális rászorultságot kell megállapítani. Szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy aki:– fogyatékossági támogatásban,– vakok személyi járadékában,– magasabb összegű családi pótlékban részesülAz a személy, aki 2006 -ban igényelte az ellátást, de a szolgáltatás igénybevétele során nem minősült szociálisan rászorultnak, 2007 -ben számára biztosítható volt az ellátás. 2007 -ben 77 fő vette igénybe a szolgáltatást, ebből 29 fő 2007 -ben igényelte az ellátást. 48 fő 2006 -tól tartozik az ellátottak körébe. 2007. december 31 -ig 110 főre bővült a kliens kör.2007-ben a szolgáltatást igénybe vevő kliensek megoszlása fogyatékossági típusonként a következő volt:– 47 fő mozgássérült– 21 fő értelmi sérült– 3 fő hallás sérült– 3 fő látás sérült– 3 fő halmozottan fogyatékosAz arányszámokból kitűnik hogy kimagasló a mozgásszervi fogyatékkal élők száma.

2007 -ben a szolgáltatást igénybe vevő kliensek nemenkénti megoszlása:- 26 fő férfi- 51 fő nő

A kliensek megoszlása ellátási területenként:- 7 fő Szorgalmatos- 70 fő Tiszavasvári

A kliensek korszerinti megoszlása 2007 -ben:- 0 – 20 év 10 fő- 21- 40 év 10 fő- 41- 60 év 19 fő- 61 év fölött 38 főA klienseink között nagyobb arányban vannak a nők megközelítőleg 66 % ,ebből is a 60 év fölöttiek igényelték nagyobb számban az ellátást.A gondozási idő megoszlása 2007 január 1 -től december 31 -ig:Segítő tevékenység a kliens otthonában: 398 óraSegítő tevékenység a kliens otthonán kívül: 2178 óra6 fő igényelte heti rendszerességgel a házi segítségnyújtást, amit takarítás, napi illetve heti bevásárlás, valamint ügyintézés formájában biztosított az intézmény. További 5 fő részére pedig esetenkénti személyi segítést biztosított. A kötelező gondozási idő nagy részét a személyi szállítás jelentette. Az évi 2300 órát teljesítette a szolgálat, a gondozási idő 2007 -ben összesen 2576 óra volt.A gondozási idő havonkénti megoszlása 2007. évben:január Febr. Márc. április május június július Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

277 óra

180 óra

213 óra

212 óra

219 óra

242 óra

303 óra

241 óra

182 óra

202óra

169óra

143 óra

A gondozási idő havi lebontásánál megfigyelhető hogy januárban illetve júliusban igényelték legtöbben a szolgáltatást, ami november és december hónapban alig a felét érte el.

A térítési díjak jövedelemtől függően sávos rendszerben lettek megállapítva.A támogató szolgáltatás kötelező feladatellátásai a következők:– szállító szolgálat– személyi segítés– közösségi, kultúrális, családi, szabadidős tevékenységek segítése

46

– információnyújtás, tanácsadásA személyi szállítás térítési díja jövedelemtől függően került megállapításra.A szociálisan nem rászorult kliensek számára a magasabb összegű km díjak voltak irányadóak.A személyi segítés óradíja egységesen 100 Ft/ órában lett megállapítva 2007 -ben.

2009.01.01. napjától alapvetően megváltozik a közösségi ellátások és támogató szolgáltatások állami finanszírozási rendje, mivel az előző évek gyakorlatától eltérően a normatív állami támogatás helyébe egy sikeres pályázati eljárást, elbírálást követő működési támogatás lép. (erről részletesebben a V.3. részben) Ennek a változásnak a következménye, hogy az engedélyező közigazgatási hivatal 2009.01.01. napjával engedélyezte a fenntartó kistérségi társulás döntése alapján, hogy a kistérség területén jelenleg külön szolgáltatásként működtetett támogató szolgáltatásokat, illetve közösségi pszichiátriai ellátásokat 2009.01.01. napjától a TITKIT SZESZK szervezeti keretében megszervezve fenntartóként működteti tovább. Az integrációra a normatíva igénylés új szabályai miatt kellett sort keríteni.

IV. 2.7. Pszichiátriai Közösségi Gondozás

Tiszavasváriban 2006. január 1-től működik a pszichiátriai közösségi gondozás.A szolgáltatás fő célja, hogy a pszichiátriai betegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve rehabilitációjuk során reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a gondozás és a rehabilitáció a legnagyobb mértékben támaszkodik a természetes közösségi erőforrásokra, amelynek szereplőivel szoros együttműködésre törekszik.A közösségi pszichiátriai ellátás elsősorban a krónikus pszichiátriai betegségben szenvedőket célozza meg, akik folyamatos gondozást igényelnek. Azon 18 éven felüli pszichiátriai betegek részére biztosít gondozást, akik önálló életvitelük fenntartásához, családban való megtartásukhoz saját lakókörnyezetükben segítséget igényelnek. A közösségi ellátást azon pszichiátriai betegek számára biztosítja, akik önként igénylik ezt, a szolgálattal együttműködést vállalnak. Célja a tartós intézeti tartózkodás megelőzése, a közösségi integráció fenntartása és a beteg gondozásában illetve rehabilitációjában a természetes segítők aktív közreműködésének és az egyénre szabott megoldásoknak a preferálása az intézményes lehetőségekkel szemben. A Közösségi Pszichiátriai Ellátás a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszavasvári Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központján belül működik. A Közösségi Pszichiátriai Ellátásban 1 fő közösségi koordinátor és 2 fő közösségi gondozó végzi munkáját. Közösségi koordinátor: szociálpedagógus Közösségi gondozó: 1 fő pszichiátriai szakápoló, 1 fő kineziológus. A munkatársak létszáma és képzettsége megfelel a többször módosított 1/2000 SZCSM rendeletben foglaltaknak. A szolgáltatás ellátási területe 2009. január 01. napjától az egész Tiszavasvári kistérség településeire kiterjed (korábban: Tiszavasvári város és, Szorgalmatos község közigazgatási területére terjedt ki.) A támogatás formájának megváltozásáról az előző pontban (IV.2.6.) már szóltam.Biztosított szolgáltatások köre:- Problémaelemzés, problémamegoldás, az ellátást igénybevevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása- Személyes célok meghatározása, változásra motiváló tényezők feltárása- Mentálhigiénés problémák megoldását segítő problémamegoldó beszélgetés- Készségfejlesztés- Azonnali tanácsadás, segítségnyújtás- Kríziskezelés- Önellátásra való képesség javítása és fenntartása- Pszichoedukáció, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, a kezelés teendőiről- Munkához való hozzájutás segítése- Információnyújtás az egészségügyi szociális gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről- Közösségi szabadidős programok szervezése

47

- Stresszkezelés, amely segíti a visszaesések megelőzését, valamint a család hatékony működését, a problémák eredményes kezelését- Egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítése- Segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében a kialakult veszélyhelyzet elhárításábanA hatékony munkavégzés érdekében, együttműködünk más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, egyénekkel.Fontos a kórházakkal, szakorvosokkal történő kapcsolattartás.

2007-ben 27 fő vette igénybe a szolgáltatást, ebből 18 nő és 9 férfi. Szabadidős csoportba bekapcsolódók száma 4 fő. A csoportfoglalkozások száma 8 alkalom volt ebben az évben.Gazdasági aktivitásuk megoszlása %-bannyugdíjas: 25.9%munkanélküli: 14.8%ellátatlan: 3.7%egészségkárosodott 50%-ban: 22.2% 67%-ban: 33.3%ebből aktív korú egészségkárosodottak: 22.2%

rokkantsági nyugdíjban részesülők: 29.6%munkaviszonnyal rendelkező: 7.4%Legmagasabb iskolai végzettségek arányának %-os megoszlásai:- ált.iskola: 74.0%- szakmunkásképző: 7.4%- érettségi: 7.4%- szakközépiskola: 7.4%- egyetem:3.7%Leggyakrabban előforduló betegségek a szolgáltatást igénybevevők körében:Szkizofrénia, paranoid szkizofrénia, bipoláris zavarok, (így pl. depresszió) pánikzavarok, személyiségzavarok.Sok ember közvetlenül, vagy közvetve küszködik a betegségekkel kapcsolatos problémákkal, s előfordul, hogy magára marad gondjaival. Pszichiátriai betegségek velejárója a betegségtudat hiánya, az előítéletek, és az idegenkedés okozta kapcsolatvesztés az élettér beszűkülése. Mindezek közvetlenül érintik a családtagokat, a beteg közvetlen környezetében élőket. A szolgálat munkája során a családot rendszernek tekinti, melynek működésében előállhatnak különböző zavarok, nehézségek, problémák. E szemlélet keretében nemcsak a pszichiátriai betegek, hanem a családtagjainak segítését, megerősítését is feladatuknak tekinti.Az érintetteket saját lakókörnyezetükben segítsék az életvezetési problémák megoldásában, készségeinek, képességeinek fejlesztésében életkoruknak és egészségi állapotuknak megfelelően. A szakmai munka pszichoszociális szemléletben folyik, mely egyszerre biztosít az ellátást igénybevevőnek egyéni, személyre szabott szolgáltatást és a szolgáltatások teljes körének igénybevételét.A szolgálat célja, hogy munkájának köszönhetően javuljon a segítséget kérők életminősége és csökkenjen az a távolságtartás, ami a betegségükből és a betegség miatti előítéletből fakad.

IV.2.8. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – Időskorúak Gondozóháza

Az integrált intézmény keretein belül 2001 óta működik az Időskorúak Gondozóháza.Végleges működési engedéllyel rendelkezik, az engedélyezett férőhelyek száma 10. Az ellátást az intézmény csak nők számára tudja biztosítani, ugyanis az épület tárgyi feltételei nem teszik lehetővé mindkét nemhez tartozó ellátottak elhelyezését.

48

Míg néhány évvel ezelőtt az engedélyezett férőhelyek száma elégségesnek bizonyult az igényekhez képest, jelenleg folyamatosan 3-4 főt tartunk nyilván a várólistán. Ennek oka, hogy 2006. január 1-től az intézmény ellátási kötelezettsége kiterjed a kistérség valamennyi településére. A férőhely kihasználtság mértéke folyamatosan 100%-os, vagy azt közelítő.A működés tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a jogszabály által előírtaknak. A személyi feltételek teljesültek azáltal, hogy 2005. folyamán sor került mentálhigiénés szakember alkalmazására. A tárgyi feltételek vonatkozásában is jelentős előrelépés történt. Megvalósult az intézmény valamennyi nyílászárójának cseréje, ennek eredményeként javult a lakók komfortérzete, az energiafelhasználás terén pedig remélhetőleg megtakarítást tudunk majd elérni. Sor került a lakószobákban a régi szekrények cseréjére, az ebédlőbe új étkezőasztalok és székek kerültek, kicserélődtek a függönyök, sötétítők, elmondhatjuk, hogy az intézmény sokkal komfortosabbá, hangulatosabbá, otthonosabbá vált.Az intézményben azon időskorú személyeket fogadják, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, de életkoruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt az alapellátás keretein belül már nem gondozhatók.

Az Otthonban elsősorban azon időskorú személyek helyezhetők el, akiknek gondozása otthoni, családi környezetükben átmeneti akadályokba ütközik. Ezek az akadályok sokfélék lehetnek, pl. hozzátartozó időszakos távolléte, megbetegedése, a házi gondozásban részesülő átmeneti állapotromlása, a lakásában folyó karbantartási, átalakítási munkálatok, stb.

IV.2.9. Gyermekjóléti Szolgálat

A kötelező gyermekvédelmi alapellátás keretein belül 1997 óta működik a Gyermekjóléti Szolgálat az intézményen belül.Városunkban évről évre növekszik a veszélyeztetett kiskorúak száma, hasonlóan a megye többi településén megfigyelhető tendenciához.Ez következik egyrészt a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság arányának folyamatos növekedéséből a település összlakosságán belül.Másrészt a Gyermekvédelmi Jelzőrendszer hatékony működéséből, amelynek segítségével egyre több veszélyeztetett gyermek kerül a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásába.Sajnos a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a problémák súlyossága miatt egyre több gyermek esetében kényszerülnek a veszélyeztetett kiskorú védelembe vételének kezdeményezésére.A veszélyeztetettség leggyakoribb oka az anyagi természetű problémák mellett a tankötelezettség folyamatos és nagyarányú nem teljesítéséből, valamint a kiskorúak szülők által történő nagyfokú elhanyagolásából adódik.A Gyermekjóléti Szolgálat keretein belül jelenleg 5 fő családgondozó dolgozik. 1 fő szakvizsgázott szociálpedagógus vezető családgondozói feladatot lát el. Szakirányú képesítéssel minden családgondozó rendelkezik. Alapellátás keretében gondozott gyermekek száma 377 fő, míg védelembe vétel keretén belül gondozott gyermekek száma 311 fő. A gondozott gyermekek családjainak száma 209.A családgondozói létszám nem elegendő a gondozásban lévő gyermekek szakszerű ellátásához. Több családgondozó foglalkoztatásával a preventív munka minősége és mennyisége javuló tendenciát mutathatna. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet szerint gyermekjóléti körzetenként /700 fő / 1 fő családgondozó alkalmazása szükséges, illetve egy családgondozó számára 45 kiskorú illetve 25 család gondozása ajánlott.Érdemi eredményt csak az intenzív családgondozás révén lehetne elérni, ez azonban a családgondozó részéről olyan folyamatos, szoros együttműködést tételez fel az érintett családdal, hogy a jelenlegi létszám mellett lehetetlen kivitelezni. Ezért az elkövetkezendő időszakban fontos lenne a szolgálat létszámának további bővítése.

49

A Gyermekjóléti Szolgálat tárgyi feltételi a Komplex Szociális Fejlesztési Program anyagi forrásai révén megoldottak. Sor került az irodahelyiség, az ügyfélszolgálati iroda, a váróhelyiség felújítására, valamint kialakításra került egy interjúszoba is. Jelentős informatikai fejlesztés is megvalósult, a munkatársaknak korszerű számítástechnikai eszközök állnak rendelkezésére az adminisztrációs feladatok elvégzésére.

IV.2.10. Városi Bölcsőde

A gyermekek napközbeni ellátásaként városunkban évtizedek óta működik bölcsődei ellátás, jelenleg egy intézmény keretében. A gyermekvédelmi törvény alapján a tízezernél nagyobb lélekszámú települések számára kötelező ennek a feladatnak az ellátása. Az intézmény végleges működési engedéllyel rendelkezik, s bár önálló intézmény, de gazdaságilag a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszavasvári Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központjához tartozik.

A gondozói létszám 2 fő kivételével megfelel a jogszabályi előírásoknak, de szakképzésük jelenleg folyamatban van, a végzettség megszerzésének várható ideje 2008-as tanév. A jelenlegi működési engedély alapján a bölcsőde 87 férőhelyes, a tárgyi feltételek teljes körűen biztosítják a szakmai munka megvalósítását. 2007. évben a bölcsődei férőhelyek tényleges kihasználtsága 105 %.Az intézmény épületének teljes felújítása a HEFOP 4.2.2. pályázatán nyert beruházási összeggel a pályázatban kiírt feltételek és tervek alapján megvalósult. A beruházás befejezésének időpontja 2006.08.31. napja volt. A felújítás során az épület alkalmassá vált arra, hogy a csoportszobák száma eggyel bővüljön, azaz ötről hatra nőjön. Így ismét három gondozási egység működik. Egy gondozási egység két csoportszobából, egy öltözőből és egy fürdőszobából áll. Ez megfelel a jogszabályi követelményeknek. Az öltözők és a fürdőszobák teljes egészében felújításra kerültek. Öltözőnként két pólyázó van elhelyezve, minden gyermeknek biztosított a külön öltözőszekrény és cipőtároló. A csoportszobák bútorzata részben új bútorzatra cserélődött, gyermekasztalokat, székeket, ágyakat, hempergőket, pólyázót, polcokat, fektetőket vásároltak. A közigazgatási hivatal 2007. májusában ellenőrizte a bölcsődét. Az engedélyezett férőhelyszám: 60 fő. A napi átlagos feljáró 2007. évben 63 fő volt. A beíratott gyermekek száma: 86 fő. A nyilvántartott várakozók száma 2008. április 30-án: 25 fő volt. A számokból is látható az a tény, hogy ahhoz, hogy 60 férőhelyre ne legyen 86 beírt gyermek, és ne legyen kényszerű várólista legalább 20 férőhelyszámra lenne szüksége az intézménynek. Az ellenőrzés időpontjában a gyermeklétszám 75 fő volt, csoportonként 13 gyermek. A jogszabály 120 %-os kihasználtságot engedélyez, az ellátotti létszám 130%-os kihasználtsággal ezt meghaladta.A tárgyi feltételekben bekövetkezett változásnak megfelelően a csoportszobák bővítésével a személyi feltételeket is a jogszabályi előírásoknak megfelelően kellett alakítani. Így az intézményben az intézményvezető irányítása alatt 13 fő gondozó van foglalkoztatva. A jogszabály értelmében gyermekcsoportonként 2 fő (hatszor két fő) plusz 5 vagy több gyermekcsoport esetén bölcsődénként további 2 fő gondozó/szakgondozó foglalkoztatása szükséges, tehát összesen 14 fő gondozó a jogszabály norma.A 13 gondozóból 11 fő gondozó szakképesítése felel meg a jogszabályi követelményeknek, 2 gondozó szakképesítése folyamatban van. Annak megszerzéséig szakképesítéssel nem rendelkező, szakalkalmazottként foglalkoztatott személynek minősülnek.Ezen kívül 4 fő technikai személyzet, és megállapodás alapján havi 4 órában orvos segíti a munkát. Mindezek alapján az idei ellenőrzés során a közigazgatási hivatal a szakmai és tárgyi feltételeket megfelelőnek találta, míg az ellátotti létszámot, és a személyi feltételeket nem.Javaslatuknak megfelelően így a jövőben a létszám jogszabály által megengedett határon tartása a cél, valamint az 1 fő gondozói létszám biztosítása.

IV.2.11. Családok Átmeneti Otthona

50

Az intézmény a gyermekvédelmi alapellátás keretében biztosítja a veszélyeztetett gyermek és szülője együttes elhelyezését abban az esetben, ha e nélkül lakhatásuk nem lenne biztosított, és emiatt a gyermeket el kellene választani szülőjétől.A Családok Átmeneti Otthona 2000 óta működik a településen, biztosítva ezáltal a lehetőséget, hogy a szolgáltatás igénybe vételével elkerülhető legyen a veszélyeztetett gyermek családból történő kiemelése. A férőhelyek száma 12. Az Otthonban eredetileg a településen élő krízishelyzetben lévő anya és gyermekei voltak elhelyezhetők, de 2005. január1-től a Tiszalök Város Önkormányzatával kötött ellátási szerződés értelmében az intézmény ellátási kötelezettsége Tiszalökre is kiterjed, de szabad férőhely kapacitás esetén más településekről is fogad lakókat. E mellett az önkormányzat a megyei önkormányzattal ellátási szerződést is kötött a gyermekek átmeneti elhelyezésére. Az ellátásban résztvevők dolgozók rendelkeznek szakképesítéssel. A 2002-ben kidolgozott 3 éves térségi komplex szociális program keretében 27.460 ezer Ft támogatásban részesült az önkormányzat, melynek befejező programja 2006. március végére valósult meg. Ennek keretében első évben (2003-ban) a szociális adminisztráció fejlesztése történt, számítógépeket és nyomtatót kaptak az önkormányzat hivatalának szociális ügyintézői. Ezzel megvalósulhatott a 6 önkormányzat közötti együttműködés, mivel mindannyian ugyanannak a szoftverháznak a programját használják, így probléma esetén könnyen tudnak egymásnak segítséget nyújtani. Ugyancsak az első évben kapott számítógépet, nyomtatót és programot a gyermekjóléti szolgáltatás.A támogatási időszak második évében a családok átmeneti otthonának felújítása, az idősek klubja helyiségének felújítása történt, valamint elkészült a városra vonatkozó szociális térkép. A befejező évben a cigány közösségi ház korszerűsítése valósult meg, valamint a támogató szolgáltatás beindításához szükséges gépjármű beszerzése, továbbá a szolgálat céljaira alkalmas helyiség átalakítására került sor.HEFOP 2.2 pályázata keretében elnyert támogatás révén 2006-ban, illetve 2007-ben a szociális szakemberek továbbképzésére került sor.Az intézmény személyi feltételeit illetően jelenleg 1 intézményvezető, 3 fő gondozó és 2 fő családgondozó dolgozik az intézményben, amely megfelel a létszámelőírásoknak. 2006-ban az otthonvezetői munkakör betöltésének módját kifogásolta meg az évenkénti rendszeres szakmai ellenőrzés során a Közigazgatási Hivatal. Az otthonvezető ugyanis egy személyben vezetője az Időskorúak Gondozóháza intézményének is. A jogszabály ugyanakkor nem tette/teszi lehetővé a két munkakör egy időben egy személy által történő betöltését, így a Családok Átmeneti Otthona számára önálló vezetői státuszt kellett biztosítani. A szakmai egység vezetője új vezetői megbízást kapott a fenntartóváltást követően 2007. szeptember 1. napjától, így a két vezetői megbízás elkülönül. A családgondozókat tekintve egyikük már rendelkezik a szükséges felsőfokú szakirányú képesítéssel, a másik tanulmányai elvégzéséig, de legfeljebb 2008. december 31. napjáig felmentést kapott a képesítési előírások alól. A dolgozók a továbbképzési tervnek megfelelően a rájuk irányadó képzésben részt vesznek, a kreditpontokat az ütemezésnek megfelelően szerzik meg.2006. január 1-től a Családok Átmeneti Otthonának engedélyezett férőhelyszáma 16 fő. A tárgyi feltételek vonatkozásában a Közigazgatási Hivatal idén felhívta a figyelmet a családoknak a jogszabályban foglaltak szerinti elhelyezésére. Az egyes családok elhelyezésére ugyanis külön lakószobát kell biztosítani. Csak a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák helyezhetőek el közös lakószobában gyermekük születéséig. Kiemelte továbbá, hogy mivel a jogerős működési engedély alapján az ellátási terület Tiszavasvári és Tiszalök településekre terjed ki, más települési igények kielégítése nem vállalható. Az ellenőrzés 2007. májusi időszakában, az otthonban tartózkodó hét család közül ugyanis egy család Kemecséről költözött be. Erre csak a működési engedély módosítása mellett kerülhet sor a jövőben. A hét családból négy bántalmazás, három lakhatási problémák miatt veszi igénybe a szolgáltatást.

IV.2.12. Idősek, fogyatékos személyek és szenvedélybetegek otthona

Az idősek, fogyatékos személyek, szenvedélybetegek otthona 2007 óta a SZESZK keretein belül működik. Az intézmény 122 engedélyezett férőhelyen idős emberek, 98 férőhelyen fogyatékos emberek, 10 férőhelyen szenvedélybetegek ellátását biztosítja.

51

Elsősorban Tiszavasvári kistérségében (a férőhelyszám kihasználatlansága esetén az ország bármely településén) élő olyan idősek, felnőtt korú fogyatékos személyek illetve szenvedélybetegek ellátását nyújtja, akik koruk, egészségi állapotuk, és/vagy szociális helyzetük miatt személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos ápolást, gondozást igényelnek. Az ellátásból történő kikerülés esetében szinte jelentéktelen a más intézménybe, vagy családhoz visszakerültek aránya, a jelentős részt a halálozások teszik ki. Ez az idős emberek esetében éves szinten meghaladja a gondozottak létszámának egynegyedét. A férőhely kihasználás mértéke eléri a 100 %-ot.A 2007. évben az intézménybe 54 fő (44 fő az idős, 10 fő a fogyatékos) került be, míg 47 fő (36 fő az idős, 10 fő a fogyatékos, 1 fő a szenvedélybeteg) került ki az ellátottak közül. A beköltözöttek túlnyomó többsége Tiszavasváriból (36 fő) került intézményünkbe, míg 5 fő Tiszalökről, 4 fő Tiszadobról, 4 fő Tiszadadáról, 4 fő Tiszaeszlárról és 1 fő Szorgalmatosról érkezett.Az intézmény által nyújtott szolgáltatások - kis létszámú szenvedélybeteg ellátás kivételével – határozott idejű (ideiglenes) működési engedéllyel rendelkeznek. Ez nem meglepő, hisz a folyamatos fejlesztések ellenére az intézmény tárgyi feltételei nem megfelelőek. Ezzel az intézmény a szociális intézmények azon feléhez tartozik, amelyeknek nincs végleges működési engedélyük, amelynek legfőbb oka, hogy

a lakószobák túlzsúfoltak, az intézmények funkcionális egységeinek kialakítása kedvezőtlen, a vizesblokkok elhasználódottak, korszerűtlenek, az akadálymentes közlekedés feltételeinek biztosítása nem, részlegesen vagy nem szabvány

szerinti módon biztosított, a kommunikációs rendszerek kiépítése esetleges, a konyhák nem felelnek meg maradéktalanul a HACCP előírásoknak, az intézmények nem rendelkeznek korszerű energia- szolgáltató rendszerekkel, a gondozottak foglalkoztatásához rendelhető helyiségek száma nem megfelelő, a szabadidő eltöltésére, a látogatók fogadására, a pszicho-szociális gondozásra nincsenek

megfelelő helyiségek, valamint az elhelyezési körülmények nem követik rugalmasan az egyéni igényeket.

Mivel az intézmények egy régi építésű kastélyépületben és annak gazdasági épületeiben, valamint egy 1996-ban épült épületrészben működnek, mindezek biztosítása alapvető gondokba ütközik. Mindennek feloldására a fenntartó és a korábbi működtetőnek, KHT-nak vezetése többször nyújtott be címzett állami támogatásra igényt tartó pályázatot, amelyet azonban - az igényjogosultság elismerése mellett – nem támogattak. Mindez igen komoly problémát jelent, mivel az ingatlanokban jelenleg biztosított ellátási körülmény annyira nem jogszabály, gondozott és szakember barát, hogy fenntartása jelenleg is csak a beruházás okán legitimálható. Ezen régi épületegyüttes szociális intézmény működtetésére alkalmatlan. A hálótermek állapota meglehetősen leromlott, berendezése szegényes, lelakott, valamint jelentős részében 10 főnek kell életvitelszerűen együtt élnie.Mindezek mellett a létrejött kistérségi megállapodás eredményeként az intézményben 2005-ben 24.400.000 Ft működésre fordítható többletbevétel keletkezett. Ez lehetővé tette, hogy a vállalkozási tevékenységekből (bérbeadás, növénytermesztés, állattenyésztés, szállítás, étkeztetés), és a kapott adományokból befolyt bevételeket az intézményfejlesztésre fordíthatta. Így 2005-ben cserélni tudta az intézmény az elavult mosodai, konyhai, szállítási gépeit, valamint megtörtént a kastély tetőzetének felújítása is, illetve jelentős átalakítások és eszközbeszerzések történtek a gondozottak aktivitásának, foglalkoztatásának megőrzése céljából.2008-ban az intézményben a kastély épület vakolására, belső festésére kerül sor.

V. A nem önkormányzati szociális szolgáltatások helye és szerepe az ellátásokban

A nem állami szervezetek (civilek, egyházak) biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, lehetővé teszik a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok sajátos igényeinek megfelelő

52

szolgáltatások nyújtását, bizonyos társadalmi problémák közösségi kezelését. Lényegükből adódóan jól ismerik a helyi igényeket, így olyan szolgáltatásokat képesek létrehozni, amelyek nem tartoznak az állam, az önkormányzat érdekeltségébe. Azáltal, hogy a helyi szinten megjelenő szükségletekre reagálnak, a helyi társadalom értékrendjét fedik le, jelenítik meg. Különösen jelentős szerepe van a nem állami szervezeteknek azon társadalmi csoportok esetében, amelyeknek társadalmi helyzetükből adódóan gyenge az önérdek-érvényesítő képességük.

Szerepvállalásuk többféle módon valósulhat meg:

1. önmaguk vállalhatják bizonyos közfeladatok ellátását,2. szolgáltatásaikkal az önkormányzat szolgáltatásait egészíthetik ki, 3. alternatív szolgáltatásokat kínálhatnak.

Teljes mértékben azonban nem tudnak függetlenedni az állami, önkormányzati szférától, mert anyagi forrásaik bizonytalanok. Működésük költségeiket általában költségvetési támogatásokból igyekeznek biztosítani, illetve pályázati forrásokból egészítik ki azt.

Az Szt, a szociális ellátások kötelezettségét –a lakosság számától függően- a helyi önkormányzatokra ruházza. Ezzel ellátási kötelezettséget állapít meg számukra.

A törvény 120. §-a ugyanakkor kimondja, hogy „az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást a helyi önkormányzat az Ötv. /a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi XLV. Tv./ 81.§ (1) bekezdése szerint, valamint az állami szerv szociális szolgáltatást végző személlyel, ezek intézményeivel, egyéni vagy társas vállalkozóval (...) kötött szerződés (...) útján is biztosíthatja.” Vagyis, az önkormányzat maga határozza meg a feladatellátás módját.

A feladatok egy részét és az újonnan jelentkező szükségletek kielégítését át lehet és bizonyos feltételek teljesülése esetén érdemes is átadni a hatékonyabb és olcsóbb szervezeteknek. Ide kívánkozik ugyanakkor az a kérdés, hogy valóban olcsóbb-e ez a megoldás a szakellátásban, ahol a magas szakmai követelmények miatt kevés önkéntest lehet alkalmazni? A célszerűségi szempontot inkább az intézményfenntartás jelentős terhétől való megszabadulás, a költséghatékonyabb működ(tet)és jelenti.

Településünkön még nem bevált gyakorlat a nonprofit szervezetekkel közszolgáltatási szerződés megkötése, ugyanakkor a törvényekben meghatározott speciális feladatok kiépítése, ellátása rendkívül nagy anyagi- és humánerőforrás terheket jelentenek. Jelen vannak ugyanakkor településünkön is azok az egyházi, illetve nonprofit szervezetek, amelyek tevékenységükkel önkormányzati feladatokat válthatnak, illetve egészíthetnek ki.

Az első ilyen feladatellátási szerződés megkötésére a 2006. októberi képviselőtestületi döntést követően kerülhetett sor.

V.1. Tiszamenti Lelki Segítő Emberek Egyesülete (TELSE)

A Tiszamenti Emberek Lelki Segítő Egyesülete 1997 óta vesz részt a térség szociális problémáinak enyhítésében. Mentálhigiénés szolgáltatásokat nyújt, támogatja az önsegítő csoportok kialakulását, felkarolja és rehabilitálja a társadalom perifériájára szorult egyéneket és csoportokat, képzéseket szervez a segítő foglakozásúaknak és önkénteseknek, valamint civiltársadalom élénkítő programokat szervez.

2006. január 01.-től Tiszavasváriban a TELSE a „Fordulópont” Pszichoszociális Szolgálat keretein belül végzi a szenvedélybetegek közösségi gondozását, ami kötelező önkormányzati feladat. A feladat ellátása, finanszírozása állami normatívából történik, mely finanszírozási rend sokat emlegetett módon a jövő évtől változik.

A 2006. évi koncepcióban célkitűzésként szerepelt, hogy 2007. évben a szenvedélybetegek nappali ellátásával, 2008. január elsejétől pedig fogyatékosok nappali ellátásával fogják bővíteni tevékenységi

53

körüket. A többször módosított 1993. évi III. törvény –a szociális igazgatásról és szociális ellátásról- 120. §-a szerint a helyi önkormányzat a szociális szolgáltatást egyházi vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. A korábbi két évvel ezelőtti koncepció legfőbb célkitűzései között szerepelt tehát magának a nappali ellátásnak a megoldása, mely célkitűzés megvalósulása mellett további eredmény, hogy 2008. december 03. napjával jogerős az az engedély, amely alapján 2009. január 1. napjától megemelt férőhelyszámmal fog működni mind a fogyatékos személyek (24 főről 30 főre), mind a szenvedélybetegek (25 főről 35 főre) nappali ellátása.

V.2. Szenvedélybetegek közösségi ellátása

A szenvedélybetegek közösségi ellátása nyújtását a TELSE fenntartásában működő „Fordulópont” Pszichoszociális Szolgálat látja el 2006. január 01. napjától.

Ellátottak köre: elsősorban a saját otthonukban élő, nem akut veszélyeztető állapotú addiktív (függő) betegek,

akiknek a betegségük ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget

a tüneteket mutató, de addiktológiai kezelés alatt nem álló, illetve addiktív probléma kialakulása szempontjából veszélyeztetett személyek

a szociális intézményben élő, vagy hosszabb kórházi kezelés alatt álló szenvedélybetegek, akik lakóhelyükön, tartózkodási helyükön stabil háttért és kontrollt igényelnek.

Az ellátás tartalma:

problémaelemzés, problémamegoldás készségfejlesztés pszicho-szociális rehabilitáció pszicho-szociális tanácsadás tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális ellátások valamint

foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről ártalomcsökkentés

V.3. Változás a közösségi ellátásokat és a támogató szolgálatot érintően

A jövő évtől jelentős változás következik be a közösségi ellátás és támogató szolgáltatás jövőbeni finanszírozási formáját, és a szolgáltatások kötelező nyújtását illetően. 2009. január 01. napjától nem kötelező e két ellátási forma nyújtása. Ennek megfelelően a finanszírozási mód is változik olyan formában, hogy a jogerős működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóknak ez év szeptember 01. napjáig pályázatot kellett benyújtania, mely benyújtott pályázat elbírálását követően derült ki, mely szolgáltatók felelnek meg a kiírásban foglaltaknak. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a pályázati elbírálás megalapozottabbá tétele érdekében az idei év második felében ellenőrizte a szolgálatokat, melynek során a fiktív működés kizárása és az eredményesség vizsgálata volt a cél. A TELSE által benyújtott pályázat kedvező elbírálást nyert. A pályázat célkitűzése a Magyarország közigazgatási területén működő támogató szolgáltatások, közösségi ellátások és alacsonyküszöbű szolgáltatások három évre történő befogadása az állami finanszírozási rendszerbe, továbbá a befogadott intézmények működésének fenntartásához évente teljesítményarányos, illetve komplex alacsonyküszöbű szolgáltatások esetében alapműködést biztosító pénzügyi források biztosítása, a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII.30.) Korm. Rendelet előírásai szerint. A finanszírozási időszak 2009. január 01. és 2011. december 31. közötti időszak, amennyiben a befogadott folyamatosan teljesíti, a kiírásban és a finanszírozási szerződésben rögzített feltételeket. A

54

pályázóknak minden szolgáltatásra külön pályázatot kellett benyújtaniuk. Egy fenntartó azonos, vagy részben azonos ellátási területen szolgáltatásonként egy szolgáltató támogatására nyújthatott be pályázatot. Támogató szolgáltatás, illetve közösségi alapellátások esetén egy kistérségben egy fenntartó szolgáltatásonként egy szolgáltató támogatására nyújthatott be pályázatot. (beadható pályázatok száma)

A közösségi ellátást (szenvedélybetegek közösségi ellátása) az önkormányzat társulási formában ellátási szerződés keretében biztosítja, a Tiszamenti Emberek Lelki Segítő Egyesülete (rövidített nevén: TELSE), mint fenntartó által működtetett „Kikötő” és „Fordulópont Pszichoszociális Szolgálatokon keresztül. Fenti változások (beadható pályázatok száma) következtében azonban a két szolgálatot, valamint a szintén a TELSE fenntartásában lévő, a Rakamazi Polgármesteri Hivatal Jegyzője által engedélyezett „Esély” Pszichoszociális Szolgálatot integrálni kell 2009.01.01. napjával. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a pályázati elbírálás megalapozottabbá tétele érdekében az idei év második felében ellenőrizte a szolgálatokat, melynek során a fiktív működés kizárása és az eredményesség vizsgálata volt a cél. A TELSE által benyújtott pályázat kedvező elbírálást nyert. A pályázat benyújtási feltételeként volt meghatározva, hogy a fenntartó erre irányuló kérelmének iktatott példányát már a szeptemberi benyújtási határidőre mellékelje. Ennek megfelelően az engedélyezési eljárást Tiszavasvári Város Jegyzője, mint illetékes hatóság lefolytatta, jövőben bekövetkező időpontra (2009.01.01.) nézve. Ilyen formában az idei évi normatívát zavartalanul vehetik igénybe a szolgálatok.Mivel tehát a finanszírozási szerződés megkötésének feltétele, hogy az integráció megtörténtét igazoló működési engedélyt módosító határozatok 2009. 01.01. napjával jogerős példányai a szerződéskötés időpontjában (2008. decembere) rendelkezésre álljanak, az integráció engedélyezése megtörtént. A „Kikötő” Pszichoszociális Szolgálat működési engedélyének, valamint az „Esély” Pszichoszociális Szolgálat működési engedélyének visszavonása 2009.01.01. napjával. A két szolgálat által biztosított ellátás ezáltal nem szűnik meg, hanem 2009.01.01. napjával beintegrálódik a „Fordulópont” Pszichoszociális Szolgálatba. A TELSE pályázata kedvező elbírálást nyert. Nagy problémát jelent azonban, hogy a támogatás összege például a TITKIT SZESZK által működtetett pszichiátria közösségi gondozásnál az eddigi szolgáltatónként (Tiszavasvári, Tiszadada, Rakamaz) 6 millió, azaz összesen 18 millió forinthoz képest 8 millió forintra csökkent. A fogyatékosok támogató szolgálatnál 15 millióra, az eddigi szolgáltatónként 8 millióhoz képest. Ez a finanszírozási nehézség ellehetetlenítheti a fenti szolgáltatások jövőbeni működtetését. Ebben az esetben két megoldást lehetséges. Az ellátottak számára drasztikus „megoldás” a szolgáltatás megszüntetése, amennyiben a fenntartás teljes mértékben ellehetetlenül. Ebben az esetben azonban, mivel 2009.01.01. napjától nem kötelező ez az ellátási forma kiesik egy olyan mankó a rászorult emberek kezéből, ami semmilyen más formában nem pótolható űrt hagy maga után. A másik megoldás az, hogy az ellátási területtel érintett önkormányzatok (Tiszavasvári, Tiszadada, Tiszadob, Rakamaz….) egészítik ki a normatívát. Ez szintén nagy probléma, hiszen feladatarányos, vagy más viszonyítási alapképzési módszert igényel, és természetesen fizetőképességet az önkormányzatok részéről.

V.4. Szenvedélybetegek nappali ellátása

A koncepció 2006. évi felülvizsgálatakor a szolgáltatás beindításának tervezett időpontja: 2008. január 01. napja voltA szenvedélybeteg nappali ellátását ellátási szerződés keretében 2007. december 29. napjától a TELSE fenntartásában, a „Kapocs” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye biztosítja.

Helye: Tiszavasvári, Vasvári Pál u. 55. sz.

Ellátottak köre: Az ellátás kiterjed azokra:

55

akiket szenvedélybetegségük miatt korábban fekvőbeteg-gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak

akik az absztinencia (nem fogyaszt alkoholt) fenntartásában kérnek segítséget akiknél már az addiktív (valamitől függőségben lévő) probléma megjelent, de még nem kerestek

fel egészségügyi vagy egyéb szakellátást még aktív szerhasználók, viselkedési addikcióban szenvedők hozzátartozók, érintettek.

Az ellátás tartalma:

hivatalos ügyek intézésének segítése igény szerint meleg élelem biztosítása szabadidős programok szervezése szakellátáshoz való hozzájutás segítése munkavégzés lehetőségének szervezése életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése

A TELSE kérelmére a „Kapocs” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye 2007. november 25. napjával az eddigi 25 fő férőhelyszám helyett 35 fő férőhelyszámra kapott engedélyt. A működést a megemelt férőhelyszám tekintetében 2009. január 01. napjával kezdi meg.

V.5. Fogyatékosok nappali ellátása

A koncepció 2006. évi felülvizsgálatakor a szolgáltatás beindításának tervezett időpontja: 2008. január 1. napja volt.A fogyatékos személyek nappali ellátását ellátási szerződés keretében 2007. december 29. napjától a „Szivárvány” Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye látja el.

Helye: Tiszavasvári, Vasvári Pál. u. 55. sz.

Az ellátottak köre:

Harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek. Rendkívül indokolt esetben olyan fogyatékos személy is igénybe veheti a nappali ellátást, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. Az ellátás tartalma:

ápolás, gondozás fejlesztés, készségek szintentartása szabadidős programok fejlesztése felnőttek esetében munkajellegű foglalkoztatás igény szerint napi háromszori étkezés biztosítása szakellátáshoz való hozzájutás segítése

A TELSE kérelmére a „Szivárvány” Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye 2007. november 26. napjával az eddigi 24 fő férőhelyszám helyett 30 fő férőhelyszámra kapott engedélyt. A működést a megemelt férőhelyszám tekintetében 2009. január 01. napjával kezdi meg.

VI. A feladatok konkrét összefoglalása

56

VI.1. Döntéshozói megfontolások, települési, kistérségi prioritások

Az Önkormányzat az általa és szerződött partnerei által jelenleg is biztosított szolgáltatási kapacitást biztosítja, az elért szakmai színvonalat meg kívánja őrizni. A hiányzó ellátási formák, a tárgyi, személyi feltételek biztosításáról a jogszabályi előírásban foglalt időpontig igyekszik gondoskodni. A fenntartásában lévő intézményekben megteremti, illetőleg biztosítja a folyamatos feladatellátás személyi és tárgyi feltételeit. A feladatok ellátását szolgáló személyi és tárgyi feltételek mennyiségi növelésén túl minőségében is javuló szolgáltatásokat kíván biztosítani az igénybe vevők részére.

Az önkormányzat döntéshozói törekszenek a szociális és gyermekvédelmi ellátások működtetéséhez, és fejlesztéséhez szükséges források maximalizálására. A célszerű kompromisszumok megkötése mellett folyamatosan vizsgálják, hogy hogyan lehetséges a lehető legnagyobb mértékű bevételek elérése. Ennek érdekében szükség esetén meglévő kistérségi megállapodásaikat, feladat ellátási formáikat a megváltozott feltételrendszerhez igazítják.

VI.2. Hatékonyság növelés szempontjai, feladatai

A hatékonyság növelésekor többes szempontrendszer érvényesül. Egyrészt a fentiekben már említett hatékony forrás előteremtési politikát kell folytatni, másrészt reális képpel kell rendelkezni a szükségletekről, azok mértékéről, és a kielégítési lehetőségekről. Ennek érdekében a település döntéshozó szerve, szakemberei, szakértői folyamatosan figyelik az állami, és pályázati támogatási lehetőségeket, valamint információkat gyűjtenek a település, a kistérség társadalmi folyamatairól, valamint a társadalmi problémák kezelését hatékonyan végző programokról.

A hatékonyság növelés települési szintű első lépcsőjének tekinthető egy az intézmények vezetését, a szociális adminisztrációt végző szakemberek részére történő rendszeres munkamegbeszélések rendszerének kialakítása.

Az alapellátás szükségletorientált fejlesztéseAz étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgálat, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a közösségi ellátások által biztosított szolgáltatások a település valamennyi rászoruló polgára számára elérhetők legyenek. Ennek érdekében növelni kell a házi gondozói létszámot, továbbá megfontolandó a hétvégi étkeztetés és házi segítségnyújtás bevezetésé is. Célszerű a költségek előteremtéséhez uniós, valamint hazai munkaerő-piaci támogatások igénybevétele, míg a bérköltségek csökkentésére adna lehetőséget az is, ha külön választódna a gondozói munka, valamint a kisegítő tevékenységek. Ez utóbbira tartós munkanélküliek alkalmazása látszik célszerűnek.

VI.3. Egyes ellátott, el nem látott csoportok speciális szükségletei

Speciálisan romák problémáiban segítő szociális szolgáltatás nem működik a kistérségben, ugyanakkor társadalmi státuszuk, problémáik halmozódása miatt a legsúlyosabb problémákkal esetükben találkozunk. Célszerű lenne, ha a kistérség szakemberei célzottan tanulmányoznák az országban romák számára indított speciális programokat, melyek tapasztalatait adaptálhatnánk helyi programok indításához. A problémák súlya miatt speciális helyi programok indítása már nem nagyon halogatható.

VI.4. Konkrét szolgáltatásfejlesztések, a feladatok ütemezése, finanszírozása

Településünk a hatályos jogszabályokban rögzített ellátási kötelezettségeit teljesíti. Az elmúlt két esztendőben jelentős változás állt be a támogató szolgálat, valamint a közösségi ellátások megszervezésének tekintetében. A közeljövő terveinek magvalósulásával (szenvedélybetegek, fogyatékos emberek nappali intézménye) gyakorlatilag teljessé válik az ellátó rendszer, ugyanakkor a meglévő intézmények feltételrendszerének folyamatos javítása és finanszírozása továbbra is jelentős feladat.

57

Megvalósult feladatok:

Szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítása (2007. december 29. napjától) Fogyatékosok nappali ellátásának biztosítása (2007. december 29. napjától)

Kapcsolódó megvalósítandó feladat:

2008. évben a telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők komplex integrációját elősegítő komplex programok megvalósítására kétfordulós pályázatot nyújtott be Tiszavasvári Város Önkormányzata. A projekt 20 hónap időtartamú. Ennek célja a város peremén elhelyezkedő szegregált területeken élők lakhatási körülményeinek javítása, kiemelése a jelenlegi életkörülményei közül integrált lakókörnyezetbe. Csökkenteni a putrikban élők számát, elősegíteni, a pályázat segítségével ilyen formában kiemelt emberek munkaerőpiacon történő elhelyezkedését, szakképesítés megszerzésének lehetősége biztosításával. Ezáltal mutatva példát a társadalomba történő beilleszkedéshez, a cigány társadalom többi tagjának. A pályázat elbírálása folyamatban van.

Az önkormányzat keresi a TIOP TÁMOP lehetőségek közül azokat a forrásokat, amelyek elősegítik azt, hogy a meglévő intézményrendszerek a hatályos jogszabályi feltételeknek megfeleljenek.

Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébet képviselő visszajött az ülésterembe, így 18 fő képviselő volt jelen. Tárgy (10.np.): Beszámoló a TELSE munkájáról, a feladatellátási szerződés alapján végzett

szociális tevékenységéről. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

Témafelelős : Dr. Kórik Zsuzsanna osztályvezető


Szőke Zoltán Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális és Egészségügyi Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a határozat-tervezet elfogadását.

Hozzászólások:

Rozgonyi Attila polgármester:Elmondta, hogy a Kistérségi Tanács megtárgyalta az előterjesztést és megállapította, hogy nagy szükség van a TELSE munkájára és jóval nagyobb ellátási lehetősége lenne, mint amekkora finanszírozási támogatást kap.

Bónisné Alföldi Éva TELSE vezető:Elmondta, hogy megváltozott a finanszírozási rendszer és már nem a végzett szolgáltatásért, hanem az ellátottak száma után kap támogatást az Egyesület. Elmondta azt is, hogy folyamatosan 180 fő az ellátottak száma, azonban az állam 2009. év első negyedévben maximum 60 szenvedélybeteg ellátását fogja finanszírozni. Ezért kénytelenek lesznek a Tiszavasvárin kívüli irodáik ügyfélfogadási időtartamát jelentősen csökkenteni.

58

Balogh Tamás képviselő:Megkérdezte, hogy a kábítószer függők száma valóban ennyire alacsony-e a városban. Bónisné Alföldi Éva TELSE vezető:Feltett kérdéssel kapcsolatosan elmondta, hogy tekintettel a kábítószerek illegális voltára, nagyon nehéz felderíteni a valódi kábítószerfüggőket. Így a kimutatásban megjelölt személyek önként, szabad akaratukból jelentkeznek és kérnek segítséget.

Benicsák István alpolgármester elhagyta az üléstermet, így 17 fő képviselő volt jelen.


59


268/2008.(XII. 18.) Kt. számú határozata

beszámoló a TELSE munkájáról, a feladatellátási szerződés alapján végzett szociális tevékenységéről

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 120-122. §-a alapján a Tiszamenti Emberek Lelki Segítő Egyesületével ellátási szerződést kötött. A 227/2006. (XI. 2.) Kt. számú határozat 1. számú mellékletének 11. pontja alapján a Tiszamenti Emberek Lelki Segítő Egyesületének elnöke által készített beszámolót a Képviselő-testület megtárgyalta és elfogadja.Felkéri a polgármestert, hogy a testület döntéséről tájékoztassa az egyesület elnökét.

Határidő: esedékességkor Felelős: Rozgonyi Attila polgármester

60

A 268/2008. (XII.18.) Kt. sz. határozat melléklete

TISZAMENTI EMBEREK LELKI SEGÍTŐ EGYESÜLETETiszavasvári, 4440 Pethe Ferenc u. 39. Iroda: Tiszavasvári,Vasvári P. u. 55. sz.

Tel./fax: 06/42-372-364 Mobil: 06/20 474-5685 Email: [email protected]

Beszámoló

A Tiszamenti Emberek Lelki Segítő Egyesülete által működtetett

fogyatékos személyek és szenvedélybetegek nappali,

valamint a

szenvedélybetegek közösségi ellátásáról

Készítette: Bónisné Alföldi Éva Treszkai Erzsébet

61

Tisztelt Képviselő Testület!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket, az Egyesületünk által 2008 évben végzett szociális ellátások szakmai tartalmáról.

A) A fogyatékos személyek nappali ellátásaAz ellátást 2008. február elsejével indítottuk 24 ellátottal. Intézményünk a Tiszavasvári „Szociális Otthon” területén bérelt ingatlanrészben működik. Az ellátást 18. életévüket betöltött, részben önellátó, értelmileg akadályozottak, érzékszervi és mozgássérültek veszik igénybe.

Az ellátást jelenleg: 1 fő intézményvezető, 1 fő terápiás munkatárs, 3 fő szociális gondozó, gyógytornász (heti 4 óra), orvos (heti 4 óra) végzi. Munkánkat a vonatkozó jogszabályok alapján, minden ellátottunkra elkészített egyéni fejlesztési terv alapján végezzük.A fejlesztési terv tartalmazza a gondozott jelen állapotát, a hosszú és rövidtávú célkitűzéseket, valamint ezek megvalósulását segítő, időben ütemezett, konkrét tevékenységi formákat.

2008-ban a következő tevékenységek, szolgáltatások segítették szakmai programunk megvalósulását:

A) Mentálhigiénés szolgáltatások:

- Egyéni segítő beszélgetés- Pszichoedukáció (célja: a sérült állapottal való együttélés megtanulása, a

kellemetlen tünetek csökkentésének lehetséges módjai stb)- Életviteli készséget fejlesztő tréning (célja: a gondozott állapothoz képest a

lehető legnagyobb fokú önállóságot elérni az önálló életvezetésben)- Stresszkezelés (célja: a stressztűrés képességének fejlesztése, a stresszt

okozó helyzetekkel való megbirkózás készségének javítása)- Munkaterápia (célja: a munkavégzéshez szükséges készségek kialakítása,

fejlesztése, szinten tartása)- Foglakozás terápia ( szabadidő hasznos eltöltése, személyiség fejlesztés)- Szociális készségek tréningje ( célja: a társadalmilag elfogadott, személyek

egymás közötti érintkezésének szabályainak elsajátítása)

Ezek a foglalkozások, tréningek egyénileg illetve csoportos formában történnek, a napirendbe illesztve. A napirendet mellékeltük.

B) Fizikális szolgáltatások:

- Ruházat tisztításának lehetősége (mosógép, tisztítószer, ruhateregető áll az ellátottak rendelkezésére)

62

- Igény szerint étkezés biztosítása (gondozottjaink egyénileg oldják meg az étkezésüket pl. otthonról hoznak ebédet magukkal)

- Személyes higiéné biztosítása ( zuhanyzó és tisztálkodási szerek állnak klienseink rendelkezésére)

C) Egészségügyi szolgáltatások:

- Egészségügyi felügyelet- Szakorvoshoz kísérés- Gyógyszerellátás segítése- Kórházi látogatás- Gyógytorna foglalkozások

D) Szociális ügyintézés, érdekvédelem:

- Hivatalos ügyek intézésében való segítés- Nyomtatványok beszerzése, segítés a kitöltésben- Lakásfenntartás, közlekedési, lakbértámogatás intézése- Nyugdíjszerű ellátás igénylése, ügyintézésében való segítségnyújtás- Átmeneti segély intézése- Közgyógyellátási igazolvány intézése

E) Szabadidős tevékenységek:

- Kirándulások szervezése- Mozi vagy színházlátogatás- Nemzeti ünnepek megtartása- Születésnapok és névnapokról való megemlékezés- Zenehallgatás, filmnézés- Társasjátékok- Olvasás, felolvasás- Kézimunka

F) Gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozások: a foglalkozások célját és konkrét tevékenységét az egyéni fejlesztési terv tartalmazza.

Az ellátást 2008. december 3-ig 30 fő vette igénybe Tiszavasvári, Tiszalök és Tiszadada településekről.

A várólistán jelenleg 12 fő várakozik az ellátásra.

B) A szenvedélybetegek nappali ellátása

Az ellátást 2008. január elsejétől vehetik igénybe azok a 18. életévüket betöltött szenvedélybetegek ( alkohol-, drog-, gyógyszer-, játékfüggők), akik állapotuk javulásában kérnek segítséget, és nem igényelnek állandó orvosi felügyeletet. Az intézmény Tiszavasvári,ban, a TELSE-Szociális Szolgáltató Házban működik (Vasvári P. u. 55.)

63

Az ellátást 1 fő intézményvezető, 2 fő terápiás segítő, 1 fő pszichiáter főorvos (havi 4 óra) végzi. A gondozás a vonatkozó jogszabályok alapján elkészített egyéni gondozási terv alapján történik.

2008-ban az ellátotti férőhelyszám 25, az ellátást 2008. december 3-ig 31 fő vette igénybe, akik Tiszavasváriból, Tiszalökről, és Szorgalmatosról érkeztek. A várólistán jelenleg 23 fő várakozik az ellátásra.

Az ellátás elemei:

Relapszusprevenció:

Az alkohol és kábítószer függőség krónikus betegség, mely igen gyakran visszaesésekkel jár. A visszaesések megfelelő módszerrel megelőzhetőek. Ezért munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a visszaesés megelőzésére. A relapszusprevenció röviden a következő elemekből áll:

a viselkedés változása meggyőződésének folyamatos ellenőrzése a relapszusprevenció meghatározása (visszatérés a szerhasználathoz) a botlás (megcsúszás) meghatározása a korai figyelmeztető jelek meghatározása (a visszaesést megelőző tünetek felismerése

és tudatosítása a kliensben, továbbá figyelmeztető jelzések észrevétele) magas kockázatú helyzetek meghatározása (azok a helyzetek, amely a klienst ivásra

késztetik)

Szocioterápiás eljárások:

munkaterápia: o házkörüli tevékenységek: kertészkedés, udvarrendezéso belsőházi munkák: takarítás, főzés, mosás, vasalás

foglalkozásterápiák (kreatív és művészeti terápiák, képzőművészeti terápiák, zeneterápia, biblioterápia, mozgásterápiák, színjátszás-terápia, játékterápia, kombinált foglalkozásterápiák)

szociális készségek tréningje (asszertív tréning, mindennapi élettevékenységek programjai)

A terápiás foglalkozások kiscsoportban zajlanak, a csoportdinamikai hatások érvényesülése mellett.

Csoportfoglalkozások, önsegítő csoportok létrejöttének támogatása:

A tapasztalatok azt mutatják, az elvonó kezelés után a szenvedélybeteg absztinenciája nem tartós, ha nem találnak olyan közeget ahol ezt az elhatározásukat támogatják. Ezért feladatunknak tekintjük, hogy támogassuk és segítsük az ilyen modellközösségek létrejöttét.

Csoportfoglalkozások, konzultáció, tanácsadás biztosítása hozzátartozók számára:

A szer vagy viselkedési addikció hatásaiban nemcsak az azzal élő, visszaélő egyén érintett, hanem a családtagjai, a szűkebb és tágabb környezete egyaránt. Ezért az intézet nem csak a szenvedélybetegek, hanem az ő környezetük számára is segítséget nyújt.

64

A 2009-es év terveiről:

Mindkét nappali intézményben engedélyeztetés alatt áll:

1. létszámbővítés: a) szenvedélybeteg ellátás: 25 főről 35 főreb) fogyatékos személyek nappali ellátása: 24 főről 30 főre

2. szociális foglalkoztatás:

A Szt.99/B.§-a (1)bekezdés meghatározza, hogy: „ az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény szakmai programja alapján az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitáció vagy fejlesztő felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítható (a továbbiakban együtt szociális foglalkoztatás).” A szociálisfoglalkoztatásban való részvételre vonatkozóan a Szt.113/G.§ szerinti rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság ad javaslatot.

A fejlesztő –felkészítő foglalkoztatás az ellátott és az intézmény, vagy az intézménnyel az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötött szervezet által, legfeljebb egy évre kötött munkaszerződés alapján, határozott idejű munkaviszonyban történik.Fejlesztő –felkészítő foglalkoztatás keretében a 16.életévét betöltött személy foglalkoztatható, a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát, munkaidőkeret nem alkalmazható.

A munka-rehabilitáció szolgálati időre jogosít, amennyiben az előírt nyugdíjjárulék megfizetésre kerül. Munka-rehabilitáció keretében különösen az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatokat látnak el a foglalkoztatottak.A foglalkoztatás időbeosztását egyénileg kell meghatározni úgy, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a heti 30 órát, és el kell érnie a napi négy vagy heti 20 órát.Az ellátott munka-rehabilitációs díjban részesül, melynek havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál, ami természetesen a napi munkaóra időarányos része szerint értendő.

Tervezett formái: zöldség, dísznövénytermesztése parkgondozás, zöldterület gondozás szőnyegkészítés papírból ajándékok, csomagolók készítése játék készítés különböző anyagok felhasználásával ajándék és dísztárgyak készítése

A szociális foglalkoztatásba bevonni kívánt személyek száma: 65 fő

65

C) Szenvedélybetegek közösségi ellátása

A szenvedélybetegek közösségi ellátását 2006-óta végzi egyesületünk.2008-ban összesen: 211 fő részesült közösségi ellátásban. Az ellátás Tiszaeszlár kivételével a Kistérség minden településén megvalósult (Szorgalmatoson 2008. márciusáig).Az ellátást 3 pszichoszociális szolgálat keretében végeztük: Tiszavasvári, Tiszadob és Rakamaz központtal.

A szakmai feladatokat 3 fő közösségi koordinátor , 6 fő közösségi gondozó és 1 fő pszichiáter főorvos (havi 4 órában) látta el.

A közösségi szenvedélybeteg ellátás célja, hogy az általunk gondozott szenvedélybetegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe, oly módon, hogy az ember saját normáin és céljain belül, valamint a társadalmi lehetőségeit figyelembe véve egy produktív életstílust tudjon élni.

Ennek érdekében Szolgálatunk a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció, tanácsadás különféle formáját biztosítja a szenvedélybeteg otthonában illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén. Segítséget nyújt a szenvedélybetegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és a problémáik megoldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. a szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és támogatva.

Az ellátás szakmai tartalma:a) megkeresés, kapcsolatfelvétel:a kliensekkel való kapcsolatfelvétel többféle képen történhet:

megkereső programok során(önkéntesek bevonásával) az intézményt önként felkeresők, családtagok jelzésére, a háziorvos és /vagy a helyi egyéb szociális szolgáltatók kérésére az addiktológiai osztályokon való megkereséskor.

b)motíváció fokozásA szenvedélybetegek esetében jellegzetes, hogy a kliens nem ismeri fel betegségét így gyógyulásra sem törekszik. a korszerű addiktológiai szemlélet szerint, a motiválatlan beteget megpróbáljuk az ellátásba bevonni. így a gondozás első szakasza rendszerint a motiváció felkeltésével telik. Amennyiben a motivációs interjú után úgy dönt a szenvedélybeteg, hogy igényli a segítséget, akkor megkötjük az együttműködési megállapodást.

c) Ezután kerül sor az állapot felmérésére, szűrésre, ami kiterjed a szerhasználat valamennyi aspektusára. A szűréssel olyan információkhoz jutunk, melyek segítik a terápiás tervek, célok tervezését, módosítását. a folyamat során olyan visszajelzések történhetnek, melyek hozzásegíthetik a klienst ahhoz, hogy helyzetét más szempontok szerint értékelje, ugyanakkor jó alkalom a segítő és kliens közötti kapcsolat kiépítésére, a kliens ellenállásának csökkentésére.

66

d) Ezt követi a gondozási terv elkészítése:A gondozási terv rövid esetismertetésből, felmérésből és táblázatos formában elkészített tervből(gondozási feladatok, gondozási célok, módszerek megfogalmazása, a teljesítés idejének meghatározása) áll.

e)A gondozási terv elkészülte után veszi kezdetét a gondozási folyamat, amely a gondozási tervben megfogalmazott célok elérésében segíti az ellátottat.

f) A folyamat közben monitorozzuk a gondozási tervben lefektettet célok megvalósulásának folyamatát. Szükség szerint, vagy a gondozási folyamat végén a gondozási tervet felül vizsgáljuk. Amennyiben további célok meghatározása, vagy az eredeti célkitűzések, vagy módszerek módosítása tűnik indokoltnak egy új gondozási tervet készítünk, melyben hivatkozunk az előző gondozási terv eredményeire.

g) Ha a kitűzött célok megvalósultak, gondozottunk képessé vált egy produktív életstílus kialakítására, akkor kerül sor az utógondozói munkára. Az utógondozói munka során hat hónapon át szakembereink figyelemmel kísérik ellátottaink, folyamatosan tájékozódnak a visszailleszkedéséről, szükség szerint beavatkoznak.

Az ellátást igénybevevők statisztikai megoszlása:

Az ellátottak nem szerinti megoszlása a következő:

A klienseink szenvedélybetegségei szerinti megoszlása alapján a következő típusokat különböztethetjük meg a vezető tünetek alapján:

A betegség típusa

fő Százalékos megoszlás

alkoholbeteg 107 60gyógyszerfüggő 12 7társfüggő 24 13Alkohol és gyógyszerfüggő

4 2

Alkohol és játékszenvedély

1 0.5

Alkohol és társfüggő

10 5.5

Nikotin függő 20 11Kábítószer függő

2 1

Életkor szerinti megoszlása:

nem fő százalékos megoszlás

nő 71 39.5férfi 109 60.5

67

életkor fő százalékos megoszlás

20 év alatt 3 220-30 év között 23 1331-40 év között 31 1741-50 év között 50 2851-60 év között 53 29 61 év fölött 20 11

Az ellátásban bekövetkező változások 2009-ben:

A közösségi ellátás finanszírozásának formáját és mértékét a Magyar Állam 2009-től kormányrendeletben és a Szoc. Törv. módosításával megváltoztatta. Ennek következtében, 2009-ben Egyesületünk a közösségi ellátást egy szolgálattal végezheti a Kistérségben, és az állam, az első negyedévben maximum 60 szenvedélybeteg ellátását finanszírozza.

Ezért a következő lépésekre kényszerülünk:

1. a szolgáltatást az első negyedévben 1 fő közösségi koordinátorral, 2,5 fő közösségi gondozóval és 1fő pszichiáter főorvossal (havi 4 óra) fogjuk végezni.

2. A meglévő klienseinket nem zárjuk ki az ellátásból, de a szolgáltatás csak korlátozott mértékben lesz hozzáférhető.

3. Az ellátottak számára nyitva álló helyiségek száma és ideje a következőképpen módosul:

a. Tiszavasváriban az ügyfélfogadás a hét minden napján munkaidőben (változatlan)

b. Tiszalökön kedden és csütörtökön c. Tiszadadán hétfőn és pénteken lesz ügyfélfogadás.

A rakamazi, tiszanagyfalui, tímári, szabolcsi ellátottaink számára a legközelebbi iroda a tiszalöki, de sürgős esetben, jelzésre kimegyünk az ellátott otthonába.Az elérhetőségeinkről és a megváltozott nyitvatartási időről minden ellátottat értesítünk.

Kelt: Tiszavasvári, 2008. december 3.B ó n i s n é Alföldi Éva sk.

elnök

Tárgy (11.np.): Előterjesztés az „Egészségügyi Komplexum építése Tiszavasváriban” című pályázat benyújtásáról.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Kabai Jakabné köztisztviselő

Benicsák István alpolgármester visszajött az ülésterembe, így 18 fő képviselő volt jelen.


Palló Sándor Pénzügyi Bizottság elnöke:

68

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága a határozat-tervezetet elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek.

Szőke Zoltán Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális és Egészségügyi Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a határozat-tervezet elfogadását.

Nácsa Balázs Városfejlesztési Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Városfejlesztési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az előterjesztés megtárgyalását és a határozat-tervezet elfogadását.

Dr. Litkei László Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az előterjesztés megtárgyalását és a határozat-tervezet elfogadását.

Szabó Zoltán Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága javasolja a határozat-tervezet elfogadását.

Hozzászólás:

Rozgonyi Attila polgármester:Elmondta, hogy a korábbiakhoz képest a benyújtandó pályázat tartalmát tekintve érdemben nem változik. A pályázati kiírás azonban annyiban módosult, hogy önkormányzati konzorciumot kell létrehozni és a konzorciumban szereplő települési önkormányzatok összességének minimum 15 ezer lakossal kell rendelkeznie. Utalt arra is, hogy Tiszalök városvezetése támogatja a pályázat benyújtását és hajlandó a konzorcium létrehozásában részt venni.

Nácsa Balázs képviselő:Megkérdezte, hogy mekkora összeget fizetett ki az Önkormányzat a pályázat készítő részére, ugyanis a korábban benyújtott pályázat formai okból került elutasításra.

Rozgonyi Attila polgármester:Feltett kérdésre válaszul nyilatkozott arról, hogy korábbi döntés alapján még nem fizettek, de tudomása szerint 7 millió Ft volt a sikerdíj. Ígéretet tett a pontos tájékoztatás megadására.

Csikós László kötisztviselő:Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a szerződés 7 millió Ft-os sikerdíjat tartalmazott, azonban a pályázat elutasításának esetére 5 millió Ft-ról rendelkezett.

Ötvös János Sándor képviselő:Utalt arra, hogy az előterjesztés szerint a pályázaton történő indulás alapfeltételeként a jelenlegi szakorvosi kapacitásokból 8 órát vissza kellene adni. Ezzel kapcsolatosan megkérdezte, hogy a pályázat elutasítása esetén visszaállítják-e a korábbi óraszámot.

Rozgonyi Attila polgármester:Megerősítette, hogy természetesen csak sikeres pályázat esetében tartja fenn a Képviselő-testület az óravisszaadást.

69

A korábbi pályázat elutasítására vonatkozóan elmondta, hogy az irányító hatóság olyan módosításokat kért, amellyel kapcsolatosan jelezte az Önkormányzat, hogy azok végrehajtása a pályázatból történő kizárást eredményezi. Ennek ellenére a hatóság továbbra is fenntartotta a módosítások végrehajtásának szükségességét. A módosítások miatt megtörtént a pályázatból való kizárásunk, melyre fellebbezést nyújtottunk be az NFÜ-nél, amely szintén az irányító hatóságnak adott igazat.



269/2008. (XII.18.) Kt. számúhatározata

Egészségügyi Komplexum építése Tiszavasváribancímű pályázat benyújtásáról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete

1. Kifejezi szándékát, hogy a TIOP 2.1.2/08/1 jelű, „Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése”, című felhívásra pályázatot nyújtson be „Egészségügyi Komplexum építése Tiszavasváriban” címmel.

2. Felhatalmazza a polgármestert a „Fejlesztési megállapodás” tervezet, valamint a pályázati dokumentumok Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 103/2008. (V.08.) számú határozatában foglalt feltételekkel, 90-10%-os mértékű támogatás-saját erő arányban történő aláírására.

3. A beruházás megvalósításához szükséges sajáterő fedezetét Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2009. évi költségvetésében biztosítja.

4. Kéri a polgármestert, hogy a pályázatot a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, Kódszám: TIOP-2.1.2/08/1., Közreműködő szervezet: Strukturális Alapok Programiroda 1051 Budapest, Arany János u. 6-8. postai úton nyújtsa be.

Határidő: 2009. január 16. Felelős: Rozgonyi Attila polgármester

70

269/2008.(XII.18.) Kt. sz. határozat 1. számú melléklete

FEJLESZTÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. Jelen fejlesztési megállapodás aláírásával a 2. pontban meghatározott szerződő felek megállapodnak abból a célból, hogy….. db Önkormányzat által a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében benyújtott TIOP - Kistérségi járóbeteg szakellátó központ fejlesztése (2.1.2/08/1) című pályázatban meghatározott pályázati célt (a projektet) közös együttműködéssel valósítsák meg. A pályázati felhívás, a pályázati útmutató, valamint az e dokumentumoknak megfelelő szakmai és építészeti koncepciót, melyek jelen fejlesztési megállapodás elválaszthatatlan részét képzik, azokat a jelen fejlesztési megállapodást aláírók áttanulmányozták, megismerték és elfogadták.

2. A fejlesztési megállapodás a közös cél elérése érdekében létrehozott együttműködési forma, mely köti az abban részt vevő szerződő feleket (a továbbiakban: tagokat).

Önkormányzat neve Képviselő neve

1. Pályázó:2. tag:3. tag:4. tag:5. tag:6. tag:7. tag:8. tag:9. tag:10.

tag:

11.

tag:

12.

tag:

13.

tag:

14.

tag:

15.

tag:

3. A tagok által képviselt lakosságszám (KSH szerinti 2008. január 01.-én):

Szervezet neve Képviselt lakosságszám


tag:

11.

tag:

12.

tag:

13.

tag:

14.

tag:

15.

tag:

Összesen:4. A fejlesztési megállapodás aláírásával a tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a

pályázat támogatása esetén 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő non-profit gazdasági társaságot hoznak létre, mely a támogatási szerződés főkedvezményezettjeként szerepel.

5. A létrehozandó non-profit gazdasági társaságban az egyes tagok által képviselt tulajdoni hányad az alábbiak szerint alakul:

Szervezet neve Képviselt tulajdoni hányad


tag:

11.

tag:

12.

tag:

13.

tag:

14.

tag:

15.

tag:

Összesen:

6. Tagok vállalják, hogy a létrehozandó kistérségi járóbeteg szakellátó központ fenntartása és megfelelő működtetése céljára alapított non-profit gazdasági társaság és a projekt eredményeinek fenntartásához és működtetéséhez lakosságszámuk alapján, vagy valamilyen más megállapodás alapján ( KSH tárgyévet megelőző év január 1-i állapot szerint ) összeg befizetésével hozzájárulnak legalább a fenntartási időszak (5 év) végéig.

6.1. A finanszírozás módja és megoszlása a tagok között

Kistérségi Járóbeteg –szakellátás tekintetében:

A 2. pontban megjelölt ……. tag önkormányzat lakosságszám alapján évente …………… összegű hozzájárulást biztosít a non -profit gazdasági társaság működtetéséhez és a járóbeteg –szakellátó központ fenntartásához.

72

6.2. Veszteség finanszírozásának megoszlása és módja a tagok között

Kistérségi Járóbeteg –szakellátás tekintetében:

A veszteség …. %-át ………………………. Önkormányzata éves költségvetése keretében elkülönített előirányzatként biztosítja.

……………………………………………………… községek önkormányzatai éves költségvetésük keretében elkülönített előirányzatként biztosítják.

7. A tagok önerőként a projekthez az alábbi saját – pénzbeli vagy természetbeli – hozzájárulásukat adják, melyek összesen a projekt teljes előirányzott költségének 5 %-át képezik, az alábbi megoszlásban:

Szervezet neve Hozzájárulás mértéke

Formája; dokumentumai

részesedése a teljes

költséghez képest (%)

1. Pályázó :2. tag:3. tag:4. tag:5. tag:6. tag:7. tag:8. tag:9. tag:10.

tag:

11.

tag:

12.

tag:

13.

tag:

14.

tag:

15.

tag:

Összesen:

8. Az önerő fedezeteként megjelölt …………………. ingatlan ( hrsz: ……….) per-, igény-, és tehermentes, amely alkalmas a funkció befogadására és a település szabályozási terve ezt lehetővé teszi. A tulajdonjogi helyzet tiszta, azaz a pályázó és a tulajdonnal rendelkező szervezet azonos, az ingatlan önkormányzati tulajdonosa az építéshez és a projekt megvalósításához visszavonhatatlan beleegyezését adja, melyről szóló képviselő testületi határozatot a pályázathoz csatolja.

9. Biztosíték nyújtás tekintetében a tagok megismerték és magukra nézve kötelezőnek tartják a 281/2006. (XII. 23.) kormányrendeletet, mely szerint a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló Korm. Rendelet X. fejezetében foglaltak szerint kell eljárni.

73

10. A felek vállalják, hogy a non-profit gazdasági társaság szerződésében – a polgári

törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény keretei között – legalább a következőkről rendelkeznek:

10.1. A társasági szerződés preambulumában a tagok kijelentik, hogy a társaságot a ……………………. kistérségi járóbeteg-szakellátó központ pályázat szerinti létrehozására és üzemeltetésére hozzák létre.

10.2. A társaság elnevezésének utalnia kell a társaság céljára, és a tevékenysége kifejtésének földrajzi határaira.

10.3. A társaság tevékenységi köreit úgy kell meghatározni, hogy azok összhangban legyenek a pályázati felhívásban meghatározott célokkal, illetve magával a pályaművel, továbbá kellő mozgásteret nyújtson a közhasznú tevékenységet segítő vállalkozási tevékenységek folytatásához.

10.4. A társaság fő tevékenységi köre TEÁOR szerint: „74.87 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás”.

10.5. A felek vállalják, hogy a társaságot határozatlan időtartamra hozzák létre.

10.6. A felek vállalják, hogy a társaságot ……………………….. forint törzstőkével hozzák létre, amelyet kizárólag készpénz betétek formájában bocsátanak a társaság rendelkezésére.

10.7. A tagok törzsbetéteinek alapításkori aránya a törzstőkén belül a következő:

10.8. A tagok pótbefizetési kötelezettséget a pályázati kiírásban foglalt kötelezettségek erejéig vállalnak a jelen fejlesztési megállapodás 6. pontja szerint.

10.9. A tagok 10.7 pontban meghatározott arányok figyelembe vételével döntenek a társasági szerződés elfogadásáról, az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló személyéről.

74

10.10. A tagokat a továbbiakban a 10.7 pontban meghatározott arányban illetik meg, illetve terhelik a tagsági jogviszonyból eredő jogok, illetve kötelezettségek.

11. A pályázati támogatás felhasználásával a projekt megvalósítása során beszerzett, illetve létrejövő dolgok és egyéb jogok feletti rendelkezés az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

11.1. A pályázati támogatásból beszerzett, illetve a pályázat megvalósítása során létrejött dolgok tulajdonjoga, illetve bármilyen, a pályázat megvalósítása során keletkező vagyoni értékű jog azt illeti, akinek a pályázat szerinti feladatai ellátása, elvégzése eredményeként az adott dolog, illetve jog beszerzésre került, illetve keletkezett ( pályázó, gazdasági társaság ). A pályázó vállalja, hogy a tulajdonában álló ingatlant, amelyen a kistérségi járóbeteg-szakellátó központ működni fog, a tagok által létrehozott non-profit gazdasági társaság, rendelkezésére bocsátja, a pályázati felhívás szerint létrehozandó non-profit gazdasági társaság megalapításával egyidejűleg.

11.2. A 11.1 pont szerinti dolgok és jogok használatának joga valamennyi tagot ingyenesen megilleti.

11.3. A 11.1 ponttal összhangban a pályázó vállalja, hogy a tulajdonába kerülő, a projekt során beszerzett, illetve létrejövő dolgok, vagyoni értékű jogok használatának jogát ingyenesen azon tagoknak átengedni, akik a költségek arányos viselésével együtt a projektben megfogalmazott célokkal összhangban vállalják azok hosszú távú fenntartását és üzemeltetését a projekt befejezését követően is.

11.4. A 11.1-11.3. alpontokban írtak kiterjednek azon eszközökre, létesítményekre, vagyoni értékű jogokra is, amelyek már a pályázati projekt megkezdése előtt léteznek, amelyeket a szerződő felek bármelyike bocsát a projekt rendelkezésére, melyek a pályázati támogatásból kerülnek bővítésre, fejlesztésre.

11.5. A szerződő felek a 11.1-11.4. alpontok szerinti használati jogok gyakorlásának módját, rendjét a kistérségi járóbeteg-szakellátó központ irányító szervezete (azaz a 10. pont szerint létrehozott non-profit gazdasági társaság) útján, a taggyűlés működési rendjének a társasági szerződésben történő szabályozásával vagy a gazdasági társaság SZMSZ-ében történő szabályozással alakítják ki.

12. A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy a fenntartásukban álló egészségügyi ellátó szervezetek a kistérségi járóbeteg-szakellátó központ irányító szervezetével (azaz a 10. pont szerint létrehozott non profit gazdasági társulással) az alábbiak szerint együttműködnek:

12.1. Ügyelet-külön megállapodás alapján

13. A jelen fejlesztési megállapodás szerint a pályázót és a gazdasági társaságot megillető támogatás szabályszerű és szerződésszerű felhasználásáért a tagok önállóan felelnek a támogatónak. Ez a rendelkezés nem érinti a tagjainak jelen megállapodás alapján vállalt kötelezettségeikért való egymással szemben fennálló felelősségét, azaz a tagok a többi taggal szemben jelen megállapodásból, vagy a pályázat megvalósítása során létrejött egyéb jogviszonyból származó kötelezettsége alól nem mentesülhet arra való hivatkozással, hogy közvetlenül a támogatóval áll jogviszonyban.

14. A tagok tudomásul veszik, hogy a projekt megvalósítása során a támogatási szerződésben biztosított támogatás szerződésszerű felhasználásának biztosítására, amennyiben ezt a

75

támogatási szerződés előírja, a pályázati kiírás, illetve a támogatási szerződés szerinti biztosítékokat kötelesek nyújtani.

15. Jelen fejlesztési megállapodás a pályázat és a támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi, és osztja annak jogi sorsát.

15.1. Ennek értelmében a támogatási szerződésnek a lejárta előtti megszűnése jelen fejlesztési megállapodás megszűnését vonja maga után.

15.2. Az fejlesztési megállapodás csak írásban módosítható, melyhez a támogató hozzájárulása szükséges.

15.3. Jelen megállapodás rendelkezéseit az 1. pont szerinti pályázati felhívás, a benyújtott pályázat és az ezek alapján az Irányító Hatósággal kötött támogatási szerződés rendelkezéseivel összhangban, azokra figyelemmel kell értelmezni és alkalmazni.

15.4. Amennyiben jelen a megállapodás valamely rendelkezése és az 1. pont szerinti pályázati felhívás vagy a benyújtott pályázat vagy az ezek alapján az Irányító Hatósággal kötött támogatási szerződés bármely rendelkezése között ellentmondás állna fenn, akkor a megállapodás rendelkezése helyett a pályázati felhívás, a pályázat vagy a támogatási szerződés megfelelő rendelkezését kell alkalmazni.

15.5. Jelen fejlesztési megállapodás valamely rendelkezésének esetleges érvénytelensége nem érinti a megállapodás többi rendelkezésének hatályát.

16. Szerződő felek nyilatkoznak, hogy a non-profit gazdasági társaság által megkötendő támogatási szerződés tervezetét (mintát) és annak mellékleteit részletesen ismerik, és az abban meghatározott pénzügyi és szakmai szabályokat magukra nézve is kötelezőnek ismerik el.

17. Jelen megállapodás összesen … folyamatosan számozott oldalból áll, … eredeti példányban készült, melyek közül 1 példány illeti meg a szerződő feleket.

18. Szerződő felek jelen okiratot átolvasás és egymás felé igazolt egységes értelmezést követően, mint szerződési akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá.

2008. december 20.

Aláírás:

…..

…..

Tárgy (12. np.): Előterjesztés a NYÍRVIDÉK TISZK közhasznú társaságból átalakulással létrejövő kiemelkedően közhasznú nonprofit társaság létrehozásáról.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Bosák Nóra köztisztviselő


Palló Sándor Pénzügyi Bizottság elnöke:

76

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága a határozat-tervezetet elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek.

Császár József Sándor Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke:Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a NYÍRVIDÉK TISZK közhasznú társaságból átalakulással létrejövő kiemelkedően közhasznú nonprofit társaság létrehozásáról szóló előterjesztésről - 1 igen szavazattal és 3 tartózkodással – szavazattöbbség hiányában nem hozott döntést.

Lázár István Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága a határozat-tervezet elfogadását javasolja a Képviselő-testületnek.


Kérdés és hozzászólás a napirendi ponttal kapcsolatosan nem hangzott el.




a Nyírvidék TISZK közhasznú társaságból átalakulással létrejövő kiemelkedően közhasznú nonprofit társaság létrehozásáról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Nyírvidék TISZK Közhasznú Társaságból átalakulással létrejövő kiemelkedően közhasznú nonprofit társaság létrehozásáról szóló társasági szerződés tervezetet megtárgyalta és azt az előterjesztett tartalommal a taggyűlésnek elfogadásra javasolja.


1. kijelenti, hogy a Nyírvidék TISZK kiemelten közhasznú non-profit Kft. társasági szerződés tervezetét ismeri, és a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja.

2. felhatalmazza a polgármestert, hogy a társasági szerződést írja alá.

Határidő: azonnal Felelős: Rozgonyi Attila polgármester

77

270/2008.(XII.18.) Kt. sz. határozat melléklete

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS

KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGBÓL ÁTALAKULÁSSAL LÉTREJÖVŐ KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ NONPROFIT TÁRSASÁG LÉTREHOZÁSÁRÓL

Preambulum

Alapítók a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. tv. (továbbiakban: Ptk.) 57–60. §-a, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény [továbbiakban: Gt. ], valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. alapján jogi személyiséggel rendelkező közhasznú társaságot hoztak létre 2005. május 10. napján, Nyírvidék TISZK Kht. Nyíregyháza – Nagykálló – Tiszavasvári Nyírvidék Térségi Integrált Szakképző Központ Közhasznú Társaság néven, amely társaság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság által vezetett cégjegyzékbe Cg.15-14-000.169. cégjegyzékszámon került bejegyzésre. (A társaság társasági szerződését alapítók 2007. december 12. napján, 2008. január 30. napján, és 2008. április 09. napján módosították. )

1. A társaság feladata, célja

1.1.) A szerződő felek a 2004. szeptember 29–én kötött konzorciumi megállapodásuk (a továbbiakban Konzorciumi Megállapodás) alapján pályázatot nyújtottak be a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kiírt Humán-erőforrás Fejlesztési Operatív Program alábbi pályázati komponenseire (a továbbiakban: Pályázat):

HEFOP/2004/3.2 intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani, és szerkezeti fejlesztése 2. komponens: Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása

HEFOP/2004/4.1. intézkedés: Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése 1. komponens: Térségi Integrált Szakképző Központok infrastrukturális feltételeinek javítása

1.2.) A szerződő felek – figyelemmel a pályázati felhívás azon rendelkezésére, mely szerint a TISZK irányítására olyan nonprofit irányító szervezetet kell létrehozni, mely biztosítja a központ pályázati célnak megfelelő működtetését – a pályázatban kötelezettséget vállaltak arra, hogy a pályázati támogatás elnyerése esetén, a döntés meghozatalától számított 30 napon belül közhasznú társaságot alapítanak.

1.3.) A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, mint HEFOP Irányító Hatósága, a 2005.02.21-én kelt K-2005-HEFOP-3.2.2-P.-0003474/1.0 iktatószámú és a szintén 2005.02.21-én kelt K-2005-HEFOP-4.1.1-P.-0003577/1.0 iktatószámú levélben arról értesítette a szerződő feleket, hogy a pályázatukat mindkét komponens tekintetében támogatásra érdemesnek ítélte.

1.4.) A társaság célja a pályázati projekt megvalósításához szükséges jogi, szervezeti, pénzügyi keretek megteremtése. A szerződő felek ennek érdekében a társaságot a Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása és üzemeltetése céljából, illetve ennek útján az alapító tagok fenntartásában működő szakképző intézmények irányításának hosszú távú összehangolása céljából hozták létre.

1.5.) Ennek alapján a szerződő felek, mint alapító tagok, a pályázatban vállalt kötelezettségüknek eleget téve, létrehozták a közhasznú társaságot.

1.6.) Alapítók, mint a társaság tagjai – figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) XIV. fejezetében szereplő rendelkezésekre – megállapodnak abban, hogy a Gt. átalakulásra vonatkozó rendelkezései alapján az eredetileg közhasznú társaságként létesített fent írott céget kiemelkedően közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakítják át (a továbbiakban: társaság), meghatározatlan időre, azzal, hogy az ily módon létrejövő nonprofit korlátolt felelősségű társaság a közhasznú társaság általános jogutódja; ezen jogutód társaság Társasági szerződése az alábbi:

2. A társaság jogállása

78

A társaság a Közhasznú szervezetek jogállásáról szóló 1997. évi CLVI. tv. szerinti kiemelkedően közhasznú szervezet.

3. A társaság elnevezése

3.1.) A Társaság cégneve: Nyírvidék TISZK – Nyíregyháza–Nagykálló–Tiszavasvári Nyírvidék – Térségi Integrált Szakképző Központ

Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

3.2.) A társaság rövidített elnevezése: Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft.

4. A társaság székhelye, központi ügyintézés helye

A társaság székhelye, központi ügyintézés helye: 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53.

5. A társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szervek

5.1.) A társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szervek: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.,

képviselő: Csabai Lászlóné polgármester) Tiszavasvári Város Önkormányzata (4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4., képviselő:

Rozgonyi Attila polgármester) Nagykálló Város Önkormányzata (4320 Nagykálló, Somogyi B. u. 5-7., képviselő: Juhász

Zoltán polgármester)

5.2.) A társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervekkel kötött megállapodás nyilvános, azokba bármely érintett személy a jelen szerződés 13. pontjában foglalt feltételekkel betekinthet (Ptk. 59. § (3) bekezdés).

6. A társaság alapítói

6.1.) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1., képviselő: Csabai Lászlóné polgármester)6.2.) Tiszavasvári Város Önkormányzata 4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4., képviselő: Rozgonyi

Attila polgármester)6.3.) Nagykálló Város Önkormányzata (4320 Nagykálló, Somogyi B. u. 5-7., képviselő: Juhász Zoltán polgármester)

7. A társaság tevékenysége

7.1.) A társaság tevékenységi körének tagozódása a Ptk. 57. § (1) bekezdése, a 1997. évi CLVI. tv. 4. § (1) bekezdésének b) pontja figyelembevételével, a 1997. évi CLVI. tv. 26. § b) és c) pontjának felhatalmazása alapján a következő:a) A társaság közhasznú tevékenységei a 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pont alapján:

1997. évi CLVI. tv. 26. § c) 3.: Tudományos tevékenység, kutatás; TEÁOR szerint: 72.20 ’08 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés,

. / . 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés:

TEÁOR szerint: 73.20 ’08 Piac-, közvélemény kutatás, 70.21 ’08 PR, kommunikáció, 70.22 ’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, 74.90 ’08 M.n.s e szakmai, tudományos, műszaki tevékenység,

79

85.20 ’08 Alapfokú oktatás, 85.31 ’08 Általános középfokú oktatás, 85.32 ’08 Szakmai középfokú oktatás, 91.01 ’08 Könyvtári, levéltári tevékenység

1997. évi CLVI. tv. 26. § c) 5: Kulturális tevékenység: TEÁOR szerint: 58.11 ’08 Könyvkiadás, 58.13 ’08 Napilapkiadás, 58.14 ’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, 59.20 ’08 Hangfelvétel készítése, kiadása, 58.19 ’08 Egyéb kiadói tevékenység, 74.30 ’08 Fordítás, tolmácsolás 82.11 ’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás 82.19 ’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 82.99 ’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 94.99 ’08 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

1997. évi CLVI. tv. 26. § c) 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése- ideértve a munkaerő –kölcsönzést is- és a kapcsolódó szolgáltatások: TEÁOR szerint:

85.59 ’08 M.n.s. egyéb oktatás 85.60 ’08 Oktatást kiegészítő tevékenység

b) A társaság cél szerinti közhasznú tevékenységei:

Fő tevékenysége:

85.32 ’08 Szakmai középfokú oktatás,

c) A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységei:

18.11 ’08 Napilapnyomás 18.12 ’08 Nyomás (kivéve: napilap)18.13 ’08 Nyomdai előkészítő tevékenység18.14 ’08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás18.20 ’08 Egyéb sokszorosítás58.11 ’08 Könyvkiadás 58.12 ’03 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása58.13 ’08 Napilapkiadás 58.14 ’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19 ’08 Egyéb kiadói tevékenység 58.29 ’03 Egyéb szoftverkiadás59.20 ’08 Hangfelvétel készítése, kiadása 62.01 ’08 Számítógépes programozás62.02 ’08 Információ-technológiai szaktanácsadás62.03 ’08 Számítógép-üzemeltetés62.09 ’08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás63.11 ’08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás68.20 ’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése68.32 ’08 Ingatlankezelés70.21 ’08 PR, kommunikáció, 70.22 ’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, 72.20 ’08 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés, 73.11 ’08 Reklámügynöki tevékenység73.12 ’08 Médiareklám73.20 ’08 Piac-, közvélemény kutatás, 74.30 ’08 Fordítás, tolmácsolás74.90 ’08 M.n.s e szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, 81.10 ’03 Építményüzemeltetés82.11 ’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás82.19 ’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás82.99 ’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

80

85.20 ’08 Alapfokú oktatás, 85.31 ’08 Általános középfokú oktatás, 85.59 ’08 M.n.s. egyéb oktatás85.60 ’08 Oktatást kiegészítő tevékenység91.01 ’08 Könyvtári, levéltári tevékenység

A társaság a képesítéshez kötött tevékenységeket csak akkor kívánja végezni, ha az adott képesítés tagjai, alkalmazottai, vagy a társaság javára tevékenykedők által biztosított.

A társaság engedélyhez kötött, vagy koncesszió alá eső tevékenységeket csak az arra vonatkozó engedély (koncesszió) birtokában kíván folytatni.

7.2.) A társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenysége kiegészítő jellegű, vállalkozási tevékenységét közhasznú tevékenység elősegítése érdekében, a társaság közhasznú céljait nem veszélyeztetve végzi.

7.3.) A társaság közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

7.4.) A társaság befektetési tevékenységet nem folytat.

8. A társaság kiemelkedően közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges működési feltételek

8.1.a. a társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú

szolgáltatásaiból.b. a társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében,

azokat nem veszélyeztetve végzi,c. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott

tevékenységére fordítja,d. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak

anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és fővárosi, illetve megyei képviselő-választáson, nem lehet alapító tagja párt, továbbá nem nyújthat pártoknak anyagi támogatást.

e. A társaság belső szabályzatának rendelkeznie kell: olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a taggyűlés döntésének tartalma, időpontja

és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,

a taggyűlés döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

. / . a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való

betekintés rendjéről, valamint a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának,

beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

9. A társaság vagyona

9.1.) A társaság törzstőkéje 3.000.000,-Ft, azaz Hárommillió forint (amely teljes egészében pénzbeli betétből áll).

9.2.) A törzstőke az alábbi törzsbetétekből tevődik össze:9.2.1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2.370.000,-Ft (79

%)9.2.2. Tiszavasvári Város Önkormányzata 330.000,-Ft (11

%)

81

9.2.2. Nagykálló Város Önkormányzata 300.000,-Ft (10 %)

9.3.) A társaság tagjai a jelen szerződés aláírásával is rögzítik, hogy a társaság átalakuláskori törzstőkéje az átalakulás kapcsán a számviteli jogszabályok értelmében a társaság rendelkezésére áll.

9.4.) A tagok pótbefizetésre nem kötelezhetőek.

10. Egyéb működési feltételek

10.1.) A társaság határozatlan időre alakul.

10.2.) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a társaság – mint nonprofit kft – működését az átalakulás bejegyzését követő naptól kezdi meg; első üzleti éve az átalakulástól 2009. december 31-éig tart. Egyebekben az üzleti év a naptári évvel azonos.

10.3.) A társaság a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezményekre legkorábban a társaság közhasznú jogállásának megszerzésének időpontjától, vagyis a társaság közhasznú jogállású nonprofit társaságként bejegyzésének időpontjától jogosult.

11. A társaság vezető szerve

A taggyűlés

11.1.) A társaság legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlésen a tagokat az általuk befizetett törzstőke arányában rendelkeznek szavazati joggal. A tagokat a törzstőke mértékével számolva 30.000,-Ft-ként 1 szavazat illeti meg. Az egyes tagokat megillető szavazatok száma:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 79 szavazat Tiszavasvári Város Önkormányzata 11 szavazat Nagykálló Város Önkormányzata 10 szavazat

11.2.) A tagok személyes jelenléte nélkül, telekommunikációs eszközök igénybevételével is megtartható a taggyűlés. Így többek között telefonon, vagy interneten keresztül konferenciabeszélgetés keretében is lefolytatható a taggyűlés. Az ügyvezető az így megtartott taggyűlésről hangfelvételt készít, amely alapján elkészíti és aláírásával hitelesíti a jegyzőkönyvet. A taggyűlés időpontjától számított 8 napon belül postai, telekommunikációs vagy elektronikus úton megküldi a tagoknak, akik arra a kézhezvételtől számított 8 napon belül észrevételt tehetnek. A tagok észrevételeit követően a véglegesített jegyzőkönyv alapján teszi meg az ügyvezető a szükséges intézkedéseket.

11.3.) A tagok taggyűlés tartása nélkül, írásban is hozhatnak határozatokat. Az írásbeli döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban (postai úton, vagy telefaxon, vagy e-mailben) és a döntésre legalább nyolc napot biztosítva kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban (postai úton, telefaxon, vagy e-mailben) adják le. A tagok egyszerű szótöbbséges, minősített szótöbbséges és egyhangú határozatokat is hozhatnak írásbeli döntéshozatal útján. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül kell a tagokat írásban tájékoztatni.

11.4.) Bármely tag kérése esetén írásbeli szavazás helyett taggyűlést kell tartani.

11.5.) A nem szabályosan összehívott, illetve megtartott taggyűlésen hozott határozatot a tagok – 30 napon belül – egyhangú határozattal érvényesnek ismerhetik el.

11.6.) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:a. a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása;b. osztalékelőleg fizetésének elhatározása;c. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;d. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által;e. az elővásárlásra jogosult személy kijelölése;

82

f. az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása;g. eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről;h. üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;i. a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat;j. az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;k. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának

megállapítása;l. a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;m. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával,

ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt;

n. a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;

o. a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése;

p. az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása;

q. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;r. a társasági szerződés módosítása;s. a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;t. törzstőkeemelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása;u. törzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése;v. törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek

arányától való eltérés megállapítása;w. törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;x. mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos

hatáskörébe utal.

11.7.) A taggyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

11.8.) Legalább a szavazatok 4/5 -e (80 szavazat) szükséges az alábbi döntések meghozatalához:a. az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az

ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlásab. a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;c. a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása;d. a társasági szerződés módosítása,e. a társaság megszűnésének elhatározása, f. belső szervezeti működési szabályzat jóváhagyásag. a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel, a közhasznú tevékenység

folytatásának feltételeiről kötött megállapodásról szóló döntés,

11.9.) Egyhangú szavazati arány szükséges az alábbi döntésekhez:a. a tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez,b. új kötelezettségek megállapításához,c. az egyes tagok külön jogainak csorbításához,d. a társasági vagyon ill. a társaságot megillető vagyoni értékű jog feletti rendelkezésben.

11.10.) A taggyűlést évente legalább egyszer az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadására össze kell hívni. Az éves közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a. a számviteli beszámolót;b. a költségvetési támogatás felhasználását;c. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;d. a cél szerinti juttatások kimutatását;e. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi

önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f. a vezető tisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;g. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

11.11.) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéskörben csak a tagok hozhatnak döntést.

83

11.12.) A taggyűlésen a felügyelő bizottság tagjai – tanácskozási joggal – részt vesznek.

11.13.) A könyvvizsgáló a Gt. 44. § (1) bekezdése alapján köteles a taggyűlésen részt venni.

11.14.) A taggyűlésen a tagot erre meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

11.15.) A közhasznú jelleg kapcsán a társaság működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos taggyűlés nyilvánosságának biztosítása kötelező. Ezért minden olyan kérdéskörben, amely a társaság működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatban a nyilvánosság biztosítása kötelező, a taggyűlés döntéshozatala során a nyilvánosságot nem zárhatja ki.

11.16.) A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével az ügyvezető hívja össze. A meghívó elküldése és a taggyűlés napja között legalább 7 napnak kell eltelnie. A taggyűlés akkor határozatképes, ha legalább a törzstőke 80 %-t képviselő tagok jelen vannak. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke mértékétől függetlenül határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történik.

12. A taggyűlés összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok

12.1.) A taggyűlés határozathozatalában – a közhasznú jelleg kapcsán – a társaságot érintő döntéshozatala során nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek tagja vagy tagjának közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagyb. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

12.2.) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

13. A társaság nyilvánossága

13.1.) A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlevőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét. A jegyzőkönyvből a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is megállapítható. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá. A jegyzőkönyvet haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe.

13.2.) Az ülések határozatait a meghozataluktól számított 5 napon belül postai úton kell közölni a távolmaradt érintettekkel. Ennél rövidebb határidőt akkor köteles a társaság teljesíteni, amennyiben azt a hozott határozat jellege megköveteli. Ezzel egyidejűleg a társaság és az alapítók székhelyén található nyilvános hirdetőtáblára is ki kell függeszteni legalább 30 napra a meghozott határozatok szövegét. Az alapítók kötelesek a hirdetményekre helyet biztosítani a hirdetőtáblán, másrészt külön a társaság székhelyén.

13.3.) A közhasznú jelleg kapcsán a társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a társaság ügyvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján munkaidőben bárki betekinthet, saját költségére másolat készítését kérheti. A keletkezett iratokba történt betekintés iránti kérelem benyújtása történhet rövid úton, telefonon, írásban, telexen, telefaxon, e-mail-en. A tagok a betekintést kérő kérelmét a kérelem tudomására jutásától számított 3 munkanapon belül köteles teljesíteni. Az ügyvezető akadályoztatása esetén köteles helyettesről gondoskodni az iratbetekintés ellenőrzéséhez.

13.4.) A társaság éves beszámolója, a közhasznúsági jelentés és a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodás megtekinthető a 13.3.) pontban meghatározott

84

feltételekkel. A társaság éves beszámolója megtekinthető a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságon is.

13.5.) A társaság a működésével kapcsolatos ülésekről köteles jegyzőkönyvet készíteni. A társaság működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos ülésekről a szolgáltatást igénybe vevő intézményt értesíteni kell. Az értesítési határidők megegyeznek az a taggyűlés ülése összehívásának rendjével. Egyébként a megjelölt kedvezményezetti kör semmilyen más feltétellel nem zárt és nem korlátozott.

13.6.) A szolgáltatás igénybevétele módjának közlése történhet közvetlenül a szolgáltatás igénybevevőjének megkeresésével, illetve a 13.2.) pontban megjelölt hirdetőtáblán a hozott határozat jellegétől függően.

13.7.) A létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi és országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

14. A társaság képviseletének és cégjegyzésének módja

14.1.) A társaság ügyvezetőjének a szerződő felek

Hajdu Sándor (1951. augusztus 26.; a.n.: Sárkány Eszter Anna) lakik: 4400 Nyíregyháza, Rózsa u. 38.

sz. alatti lakost választják meg.

Az ügyvezető megbízása 2009. január 01. napjától 2012. december 31. napjáig szól, mely meghosszabbítható.

14.2.) Az ügyvezető a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés, illetve ügyvezetési kötelezettségeinek vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel a társasággal szemben.

14.3.) Ügyvezetői tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye.

14.4.) A munkáltatói jogokat a társaság alkalmazottai felett az ügyvezető gyakorolja.

14.5.) A cégjegyzés akként történik, hogy az előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégnév alá az ügyvezető önállóan írja nevét az aláírási címpéldány szerint.

15. Az ügyvezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

15.1.) Nem lehet gazdasági, illetve közhasznú jelleggel bíró társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

15.2.) Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató közhasznú társaságban nem lehet ügyvezető.

15.3.) A közhasznú jelleggel bíró, illetve gazdasági társaságnak a cégjegyzékből hivatalbóli törlési eljárás következtében történő törlését követő két évig nem lehet más gazdasági, illetve közhasznú jelleggel bíró társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző évben a törléssel megszűnt gazdasági, illetve közhasznú jelleggel bíró társaságnak ügyvezetője volt.

15.4.) Az ügyvezető és azok közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) nem köthet a saját nevében vagy javára a közhasznú jelleggel bíró társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) kifejezetten megengedi.

85

15.5.) A gazdasági társaság ügyvezetője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg .

15.6.) Közhasznú szervezet az ügyvezetőt, valamint e személy hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

16. A közhasznú társaság működésének ellenőrzése: a felügyelő bizottság

16.1. A társaságnál öt tagból álló felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság tagjainak jelölése az alábbiak szerint történik: 3 tagot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1 tagot Tiszavasvári Város Önkormányzata, 1 tagot Nagykálló Város Önkormányzata jelölhet.

16.1.1.) Jeszenszki András a.n.: Bihary Mária lakcím: 4400 Nyíregyháza, Herman Ottó u. 4. I/4.

16.1.2.) Szokol Tíbor a.n.: Faragó Irénlakcím: Nyíregyháza, Új u.27/A

16.1.3.) Marsalkó Pál a. n.: Veres Mária Ida lakcím: Nyíregyháza-Oros, Friss u.39.

16.1.4.) Balogh Imre a.n.: Nagy Márialakcím: Nagykálló, Bocskai u.19.

16.1.5.) Szabó Zoltán a.n.: Volosinovszki Margitlakcím: Tiszavasvári, Hősök u. 29.

A felügyelő bizottság tagjait 2009. január 01. napjától 2012. december 31. napjáig terjedő időre választják meg a tagok.

16.2.) A társaság alapító okirata az ügyvezető megválasztását, visszahívását és díjazása megállapítását, valamint az alapító okiratban jogügyletek jóváhagyását a felügyelő bizottságra ruházhatja át.

17. A felügyelő bizottság létrehozására, működésére és hatáskörére vonatkozó szabályok

17.1.) A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket) választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

17.2.) A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében a társaság tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

17.3.) A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

17.4.) A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a gazdasági társaság legfőbb szerve hagy jóvá.

17.5.) Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken vagy nincs aki az ülését összehívja, a társaság ügyvezetése a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni a taggyűlést.

86

17.6.) A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

17.7.) A felügyelő bizottsági tagok megbízatásának időtartama eltérhet attól az időtartamtól, amelyre vonatkozóan a társaság taggyűlése a vezető tisztségviselőket megválasztotta.

17.8.) A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság felé az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

17.9.) A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

17.10.) A felügyelő bizottság tagja a taggyűlésen tanácskozási joggal részt vesz.

17.11.) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult tagokat tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult taggyűlés döntését teszi szükségessé;

a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

17.12.) Az intézkedésre jogosult taggyűlést a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a taggyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

17.13.) Ha a taggyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

17.14.) Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyűlését.

18. A felügyelő bizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok

18.1. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, akia. taggyűlés elnöke vagy tagja,b. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló

munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c. az a) és b) pontban meghatározott személyek hozzátartozója [1997. évi CLVI. tv. 8. § (2) bekezdés].

18.2.) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki [1997. évi CLVI. tv. 9. § (1) bekezdés].

18.3.) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt [1997. évi CLVI. tv. 9. § (2) bekezdés].

19. A könyvvizsgáló

87

19.1.) A taggyűlés által kijelölt könyvvizsgáló: „TAX – CONTIR” Könyvvizsgáló, Adótanácsadó és Gazdasági Szolgáltató Kft.

(kamarai nyt. száma: 000666.cégjegyzékszáma: Cg.15-09-063.325.)székhelye: 4400 Nyíregyháza, Jósa András u.16.I/1.

A könyvvizsgálatért felelős személy: Hollós András okleveles könyvvizsgáló (a. n : Petrikovics Erzsébet; könyvvizsgálói ig. sz.: 001965)lakcím: Nyíregyháza Csipke u. 16.

Megbízatása 2009. január 01. napjától 2012. december 31. napjáig tartó időtartamra szól. A könyvvizsgáló újraválasztható.

19.2.) A társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a társaság taggyűlése nem hozhat döntést. Emellett a könyvvizsgáló a társaság taggyűlése elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

19.3.) A könyvvizsgáló betekinthet a társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.

19.4.) A könyvvizsgáló a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.

19.5.) A könyvvizsgáló a társaság taggyűlésén, ülésén köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az ügyvezető szerv, illetve a felügyelő bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.

19.6.) Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a társaság taggyűlésének összehívását kérni.

19.7.) Ha a társaság legfőbb szervét nem hívják össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.

19.8.) A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.

20. A könyvvizsgálóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

20.1.) Nem lehet könyvvizsgáló a társaság taggyűlésének tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja), továbbá a társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig.

20.2.) Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet alapítójára (taggyűlésének tagjaira), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.

20.3.) A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a Gt. 40. § (1) bekezdésben megjelölt szerződésben foglalt feladatait.

88

20.4.) Nem lehet a társaság könyvvizsgálója az a személy, akia. a taggyűlés elnöke vagy tagja,b. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló

munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

d. az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója [1997. évi CLVI. tv. 8. § (2) bekezdés].

21. A társaság és a tagok közötti jogviszony

21.1.) A társaság tagjai alapításkor pénzbeli betéteiket teljes mértékben befizették.

21.2.) A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg.

21.3.) A társaság tagja üzletrészét a társaság másik tagjára szabadon átruházhatja.

21.4.) A tag üzletrészének adásvételi szerződéssel kívülállóra történő átruházása esetén a társaság többi tagját, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt (szervezetet) – ebben a sorrendben – az átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kívánt élni.A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított 30 nap.

21.6.) Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag törzsbetétjét teljes mértékben befizette.

21.7.) A törzsbetét szolgáltatásának megfelelően az egyes üzletrészek a társasági törzstőke hányadában meghatározva a következők: Az üzletrészek mértéke a törzstőkéhez viszonyítva

21.7.1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 79 %21.7.2. Tiszavasvári Város Önkormányzata 11 %21.7.3. Nagykálló Város Önkormányzata 10 %

21.8.) A tagok mellékszolgáltatást nem végeznek a társaság részére.

22. A társaság megszűnése

22.1.) A társaság jogutód nélkül történő megszűnése estén az alapító részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki [Ptk. 60. § (3) bekezdés].

22.2.) Az ezt meghaladó vagyont a társaság főtevékenysége szerinti hasonló közhasznú tevékenységre kell fordítani, amelynek kedvezményezetti köre megegyezik a jelen társaság kedvezményezetti körével [Ptk. 57. § (3) bekezdés]. A megmaradó vagyon felhasználásának módját a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szervekkel is egyezteti.

23. Vegyes rendelkezések

23.1.) A társaság – mint nonprofit korlátolt felelősségű társaság – a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.

23.2.) Az átalakuló társaság mindaddig közhasznú társaságként működik, ameddig a jelen társasági szerződés alapján mint nonprofit korlátolt felelősségű társaságot a cégjegyzékbe be nem jegyzi az illetékes Cégbíróság.

89

23.3. Az átalakuló társaság előtársaságként nem működik.

23.4.) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen társaság alapításával (átalakulásával), valamint a működés során felmerülő, illetőleg szükségessé váló mindennemű módosításával kapcsolatos valamennyi költséget és illetéket a társaság viseli.

23.5.) A társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Gt., és a 1997. évi CLVI. tv., valamint a vonatkozó egyéb rendelkezések az irányadók.

23.6.) Szerződő felek a jelen Társasági szerződés elkészítésére és ellenjegyzésére a DAJKA ÜGYVÉDI IRODA – ügyintéző: Dr. Dajka János ügyvéd – Nyíregyháza, Mártírok tere 9. IV. 417. részére adnak megbízást.

Szerződő felek a jelen Társasági szerződés-t - elolvasás és megmagyarázás után - mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írták alá, ezzel azt magukra nézve kötelezőnek elfogadták.

Nyíregyháza, 2009. ........................

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Tiszavasvári Város Önkormányzata(képviselő: Csabai Lászlóné polgármester) (képviselő: Rozgonyi Attila polgármester)

Nagykálló Város Önkormányzata (képviselő: Juhász Zoltán polgármester)

Jelen Társasági szerződést a felek megbízása alapján írásba foglaltam és ellenjegyeztem ........ ügyiratszám alatt.Nyíregyháza, 2009. ..................

Tárgy (13.np.): Előterjesztés HM inkurrens anyagok ingyenes átruházása című pályázat benyújtásáról.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Tóth Tibor köztisztviselő




Hozzászólások:

Tündik András képviselő:Megjegyezte, hogy a tűzoltóság tulajdonában van mozgókonyha.

90

Rozgonyi Attila polgármester: Megerősítette az állítást és elmondta, hogy már tettek intézkedést a mozgókonyha helyreállításával kapcsolatban.


91



Pályázat benyújtásáról HM inkurrens anyagok ingyenes átruházására

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete az alábbi határozatot hozta:


1. Kifejezi döntését arról, hogy a HM imkurrens anyagokat (állami vagyon) igényli, és átruházására pályázatot nyújt be.

2. Nyilatkozik arról, hogy vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek (szállítás) megtérítését.

3. Felkéri a polgármestert a pályázat benyújtására.


Várkonyi István alpolgármester végleg elhagyta az üléstermet, így 17 fő képviselő volt jelen.

Tárgy (14.np.): Előterjesztés Tiszavasvári Város Önkormányzata általános közbeszerzési tanácsadási feladatainak 2009. évre vonatkozó ellátására érkezett ajánlatról.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Csikós László köztisztviselő

Csikós László témafelelős:Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a KIRÁLY POINT Mérnöki és Szolgáltató Kft. nem kíván ajánlatot tenni, de egyedi megbízásokra vonatkozóan szívesen áll az Önkormányzat rendelkezésére.


Palló Sándor Pénzügyi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága a határozat-tervezet “A” alternatíváját elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek, azzal a kiegészítéssel, hogy a NYÍR-BER Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Beruházási Kft.-vel javasolja megkötni a szerződést.

Nácsa Balázs Városfejlesztési Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Városfejlesztési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az előterjesztés megtárgyalását és a határozat-tervezet „B” alternatívájának elfogadását.

92

Szabó Zoltán Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága javasolja, hogy a Képviselő-testület a határozat-tervezet „A” alternatíváját, a NYÍR-BER Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Beruházási Kft. ajánlatával együtt fogadja el.

Hozzászólások:

Palló Sándor:Érdeklődött, hogy melyek az átalány díjas szerződés, illetve az eseti megbízás előnyei és hátrányai.

Rozgonyi Attila polgármesterTájékoztatta a jelenlévőket, hogy átalány díjas szerződés esetén bármikor fordulhat közbeszerzési jellegű kérdéssel az Önkormányzat a társaság felé. Másik előnye, hogy általában a szerződő társaságok az eseti megbízási feladataikat jóval kedvezőbb áron látják el, ugyanis átalány díjat is kapnak. Természetesen, ha nincsenek eseti megbízások, akkor az átalány díj sokba kerül, azonban ha gyakrabban van, akkor jóval gazdaságosabb. Utalt arra, hogy a 2008. évben 8 közbeszerzési eljárást folytattak le az Önkormányzatnál, tehát érdemes elgondolkodni állandó megbízási szerződés megkötésén.

Palló Sándor képviselő:Megkérdezte, hogy a 2009. évben esedékes közbeszerzési eljárások közül miért maradt ki az oktatási intézmények fűtési rendszerének felújítása.

Csikós László köztisztviselő:Tájékoztatta Palló Sándor képviselőt, hogy az előterjesztésben megjelölt felsorolás csak példálózó jellegű és egyébként a Testület korábban a fűtési rendszer felújítására vonatkozóan azt a döntést hozta, hogy az oktatási intézmények felújításával kapcsolatosan benyújtott pályázat eredményének függvényében dönt a pontos részletekről.

Nácsa Balázs képviselő:Elmondta, hogy a Városfejlesztési Bizottság azért a „B” alternatívát támogatta, mert a pályázati költségek között általában elszámolhatóak az egyedi közbeszerzés lefolytatásával kapcsolatos költségek, míg ezzel szemben az átalány díj nem számolható el. Tehát véleménye szerint inkább eseti megbízásokkal kellene továbbra is lefolytatni a közbeszerzési eljárásokat ezzel is segítve a helyi illetőségű cégeket.

Rozgonyi Attila polgármesterEzzel kapcsolatosan elmondta, hogy közel 4.5 millió Ft díjat fizetett ki az Önkormányzat az idei évben a közbeszerzési feladatok ellátására vonatkozóan, ezzel szemben ezen összeg töredékét kellett volna kifizetni átalány díjas szerződés esetén. Természetesen támogatja a helyi kötődésű cégek igénybevételét, de megjegyezte, hogy az idei évben sem tudták helyi cégek segítségét igénybe venni. A többségi bizottsági álláspont alapján az „A” alternatíva elfogadását javasolta a Képviselő-testületnek.

A Képviselő-testület 8 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 8 tartózkodással, szavazattöbbség hiányában nem fogadta el az előterjesztés „A” alternatíváját.

93

A Képviselő-testület 2 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal és 10 tartózkodással, szavazattöbbség hiányában nem fogadta el az előterjesztés „B” alternatíváját, és nem hozott döntést.

Tárgy (15.np.): Előterjesztés a Városi Sportcsarnok és egyéb sportlétesítmények jövőbeni üzemeltetéséről.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Rácz Mónika Kabinet vezető

Rácz Mónika Kabinet vezető:Kérte az előterjesztés szöveges része 2. bekezdésének második felében írtak figyelmen kívül hagyását, valamint a 2. oldalon lévő 2. mondatot a következőre módosítani: „…a Városi Sportközpont vezetője, mint intézményvezető tekintetében a Képviselő-testület, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója, míg az intézmény alkalmazottai tekintetében az intézmény vezetője, mint munkáltató e kötelezettségének eleget tett a testületi döntést követően.” Javasolta továbbá a megszüntetésre kerülő Városi Sportcsarnok alkalmazottainak foglalkoztatási kérdéseiről rendelkező határozat-tervezet hivatkozását a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30/A. § (4) bekezdésére módosítani, illetve a mindhárom bekezdés b) pontját az alábbiakra kiegészíteni:1. b) „a Városi Sportközpont sportszervezőjének a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételével kapcsolatos nemleges vagy a határidő leteltéig elmulasztott nyilatkozata alapján gondoskodjon a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő munkaügyi teendők ellátásáról. 2. b) „a Városi Sportközpont egy fő karbantartójának és egy fő gondnokának a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételével kapcsolatos nemleges vagy a határidő leteltéig elmulasztott nyilatkozata alapján gondoskodjon a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő munkaügyi teendők ellátásáról.”3. b) „a Városi Sportközpont intézményvezetőjének a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételével kapcsolatos nemleges vagy a határidő leteltéig elmulasztott nyilatkozata alapján írja alá a Képviselő-testület - mint az intézményvezető tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója - nevében a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő munkaügyi teendők ellátása során keletkező iratokat.”A Városi Sportcsarnok és egyéb sportlétesítmények jövőbeni üzemeltetésére vonatkozó határozat-tervezet mellékletének 5. pontjában szereplő évszámot kérte 2009. évre javítani, míg a 10. pontot a következőre kijavítani:„Üzemeltető köteles a közmű szolgáltatóknál a mérőórákat jelen szerződés aláírásától

számított 8 napon belül nevére íratni, valamint a sportlétesítmények üzemeltetéséhez szükséges közüzemi szerződéseket saját nevére megkötni. Vállalja, hogy ezen közüzemi szerződések szerint a közüzemi szolgáltatók részére a szolgáltatási díjat (víz, csatorna, gáz, elektromos energia, fűtés, hulladékszállítási szerződések), valamint a telefon-, kábel- és internet használat díjait esedékességig megfizeti.”

Kérte továbbá a szerződés-tervezet 16. pontját törölni és az alábbiakra kicserélni:„Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a birtokba adás, birtokba vétel időpontjában,

2009. január 30. napján jegyzőkönyvet vesznek fel az adás-vétel tényéről.”


Palló Sándor Pénzügyi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága mindkét határozat-tervezetet elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek.

Császár József Sándor Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke:

94

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a Városi Sportcsarnok és egyéb sportlétesítmények jövőbeni üzemeltetéséről szóló előterjesztésről - 2 igen, 1 tartózkodással, 1 ellenszavazattal– szavazattöbbség hiányában nem hozott döntést.

Lázár István Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a határozat-tervezet és mellékleteinek az elfogadását az előterjesztő által tett szóbeli módosítással.Javasolja továbbá az üzemeltetési szerződés 3. és 8. pont tartalmi elemeinek a pontosítását.Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a határozat-tervezet elfogadását az előterjesztő által tett szóbeli módosítással.

Szabó Zoltán Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága az előterjesztéshez kiadott

- „a Városi Sportcsarnok és egyéb sportlétesítmények jövőbeni üzemeltetéséről”, és - „a megszüntetésre kerülő Városi Sportcsarnok alkalmazottainak foglalkoztatási

kérdéseiről szólóhatározat-tervezeteket elfogadásra javasolja.

Hozzászólások:

Rozgonyi Attila polgármester:Tájékoztatta a Képviselő-testületet, hogy a javaslat alapján az intézményben dolgozó 2 karbantartó a Városi Kincstár állományába kerülne át, a sportszervező a szakközépiskola kollégiumában nevelőtanári állást kapna, míg az intézményvezető a Kincstárban a karbantartó-vezetői állást kapná meg. Elmondta, hogy az intézményvezetői állás kivételével mindegyik meglévő álláshely, így pótlólagos költségeket nem eredményez. Az eredeti karbantartó-vezető 6 hónap múlva megy nyugdíjba, így az intézményvezető bérét ezen időszakra az Egyesület költségvetéséből finanszíroznák. Mindezen változtatásokkal 2 millió Ft fölötti összegű megtakarítás érhető el.

Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébet képviselő:Megkérdezte, hogy a Polgármesteri Hivatalban nincs-e megüresedő álláshely.

Rozgonyi Attila polgármester:Feltett kérdéssel kapcsolatosan elmondta, hogy a volt intézményvezető legmagasabb végzettsége sportszervezői végzettség. Sajnálattal közölte, hogy ilyen álláshely sem a kistérségnél, sem pedig a Polgármesteri Hivatalnál sincs.

Szőke Zoltán képviselő:Megkérdezte, hogy olyan sporttal kapcsolatos, végzettségnek megfelelő egyéb álláshely nincs-e az intézményekben (pl.: testnevelő tanári) melyet fel lehetne ajánlani a volt intézményvezető részére.

Rozgonyi Attila polgármester:Elmondta, hogy az eredeti elképzelések szerint először sportpedagógiai álláshely került szóba, azonban az intézményvezetőnek nincs pedagógiai végzettsége. Időközben az intézményvezető jelezte, hogy amennyiben lehetőséget kap, abban az esetben megszerzi a szükséges végzettséget. Jelenleg arról nem tudott nyilatkozni, hogy mikor lesz az intézményekben megüresedő ilyen jellegű álláshely. Kijelentette, hogy természetesen támogatja az

95

intézményvezető kérését, azonban az előterjesztésről most mindenképpen döntést kell hoznia a Képviselő-testületnek.

Balogh Tamás képviselő:Utalt arra, hogy az üzemeltetési szerződés 12. pontja alapján a szerződést a felek írásban bármikor módosíthatják, vagy megszüntethetik. Megkérdezte, hogy ki fogja ellenőrizni, hogy a szerződésnek megfelelő módon működik az Egyesület, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, vagy a Képviselő-testület, esetleg éves beszámoló alapján kerül értékelésre a TSE munkája.

Rozgonyi Attila polgármester:Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a hivatkozott pont egy pénzügyi garanciális szabály, amely arról szól, hogy a Polgármesteri Hivatal Költségvetési és Adóigazgatási Osztálya havonként előre utalja át az esedékes támogatást és ha tapasztalja, hogy a közmű díjakat nem fizeti meg az Egyesület, akkor azonnali hatállyal felmondja a megállapodást.

Balogh Tamás képviselő:Megkérdezte, hogy az Egyesület bevétel növekedését mivel ösztönözheti az Önkormányzat. Konkrétan arra gondolt, hogy például ne csak a szakmai jellegű feladatokat lássa el a TSE, hanem esetleg rendezvények szervezésével is növelje bevételeit.

Rozgonyi Attila polgármester:Elmondta, hogy annyiban különbözik a helyzete az egyesületnek a többi intézménytől, hogy esetükben nem vonható el a bevétel. Utalt arra is, hogy a megyében 3 ilyen jellegű intézmény van, ezért sokat vár az átszervezéstől. Számít arra, hogy rendezvények, sportesemények szervezésével öregbítik a város hírnevét. Szeretné azt is, ha a tömegsport, szabadidősport események szervezésében is aktív szerepet vállalna az intézmény.

Balogh Tamás képviselő:Javasolta, hogy a város tulajdonában lévő, leromlott állapotú, balesetveszélyes teniszpályát is ajánlják fel az egyesület számára, ugyanis ezzel akár tömegsportszinten, vagy akár versenyszerűen is lehetne a fiatalokkal foglalkozni.

Nagy Zoltán TSE képvisletében: Véleménye szerint érdemes elgondolkodni a teniszpálya átvételéről, azonban egyedül az egyesület nevében nem tud erről nyilatkozni.

Dr. Bodnár Zoltán Imre képviselő:Véleménye szerint fontos a szerződésben a TSE részéről egyszemélyi felelőst megjelölni a későbbi problémák elkerülése végett.

Rozgonyi Attila polgármester:Egyetértett a felvetéssel és elmondta, hogy az egyesület elnöksége egyszemélyi felelősként Szabó Pál elnököt bízta meg és ezért javasolta, hogy a szerződésben is nevesítve legyen a felelős személye.

Ráduly Zsolt képviselő: Utalt arra, hogy a bizottsági ülésen felvetődött a szerződés-tervezet 3. és 8. pontjával kapcsolatos értelmezési probléma, ugyanis véleménye szerint a két hivatkozott pont

96

egymásnak ellentmond.

Rozgonyi Attila polgármester:Elmondta, hogy a bizottsági ülésen egyetértettek abban, hogy az egyik pont az üzemeltetési költségekre, míg a másik pont pedig a szakmai jellegű költségekre vonatkozik. A további pontosításokra azonban nem érkezett konkrét javaslat a bizottsági ülésen.

Ráduly Zsolt képviselő:Utalt arra, hogy igazából az a problémája ezzel kapcsolatosan, hogy nem látja a határvonalat az üzemeltető és az Önkormányzat által viselendő költségek vonatkozásában.

Palló Sándor képviselő:Véleménye szerint az intézményekhez hasonlatos konstrukciót kell kidolgozni, tehát a fejlesztések, beruházások akkora tőke-hátteret igényelnek, amelyeket csak az Önkormányzat tud biztosítani, ugyanakkor az apróbb kiadásokat az intézménynek kell viselnie.

Lázár István képviselő:Álláspontja szerint a 3. pont lerövidíthető úgy, hogy a karbantartási, javítási, állagmegóvási és takarítási munkálatok a Kincstárt terhelik, míg a szakmai kiadásokat az Üzemeltetőnek kell vállalni.

Dr. Litkei László képviselő:Megkérdezte, hogy mekkora kiadással fog járni az átszervezés a városnak.

Rozgonyi Attila polgármester:Vázolta azt, hogy miből számít megtakarításra és tájékoztatta Dr. Litkei László képviselőt, hogy az átszervezéssel minimum 2 millió Ft-ot kiadást takarít meg az Önkormányzat.

Dr. Litkei László képviselő:Kérte, hogy ezzel kapcsolatosan a jövő évben készüljön pontos kimutatás. Egyébként megkérdezte, hogy a volt intézményvezető melyik álláshelyet fogadná el szívesebben.

Gazdag József:Nyilatkozatában kifejtette, hogy a lehetősége szerint a pedagógusi állást fogadná el szívesebben és vállalná a képzettség megszerzését is.

Rozgonyi Attila polgármester:Megerősítette, hogy lehetőségeihez mérten támogatja az intézményvezető kérését. Elmondta, hogy az érintett személyeknek 2 munkanap áll rendelkezésükre, hogy nyilatkozzanak a felajánlott álláshely elfogadásáról. Kérte továbbá a Képviselő-testületet, hogy a bizottsági javaslatokkal és az elhangzott pontosításokkal kiegészítve fogadja el az előterjesztést.


97


272/2008.(XII.18.) Kt. sz.határozata

a Városi Sportcsarnok és egyéb sportlétesítmények jövőbeni üzemeltetése

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított és kiegészített 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) és (2) bekezdésében, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55.§ (1) és (2) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §. (3) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az alábbi döntést hozta:


1./ hatályon kívül helyezi a Városi Sportközpont átalakításáról szóló elvi döntést tartalmazó 227/2008.(X.16.) Kt. sz. határozatot.

2./ a sportfeladatok városi szintű ellátását önkormányzati körön kívüli működtetési formában, a Tiszavasvári Sportegyesület által biztosítja 2009. január 30-i határnappal, tekintettel arra, hogy az ellátandó feladat e szervezetben hatékonyabban teljesíthető.

3./ 2009. január 30-i határnappal jóváhagyja a Városi Sportközpont megszüntető okiratát a határozat 1. sz. melléklete szerinti tartalommal, egyben felkéri a város Polgármesterét és Jegyzőjét, hogy a változást a döntéstől számított nyolc napon belül jelentsék be a nyilvántartórendszer felé, s kezdeményezzék a költségvetési szerv törlését.

4./ jóváhagyja a Tiszavasvári Város Önkormányzata és a Tiszavasvári Sportegyesület között kötendő üzemeltetési szerződést és a hozzá tartozó vagyonleltárt a határozat 2. sz. melléklete és annak mellékletei szerinti tartalommal, egyben felhatalmazza a Polgármestert a szerződés aláírására.

5./ felkéri a Polgármestert, hogy intézkedjen az intézmény megszűnését követő teendők előkészítéséről, a hatályos és vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint.

Határidő: azonnal ill. esedékességkor, Felelős: Rozgonyi Attila polgármester legkésőbb 2009. január 30. Bundáné Badics Ildikó jegyző

98

A 272/2008. (XII.18.) Kt. sz. határozat 1. sz. melléklete

M E G S Z Ü N T E T Ő O K I R A T

A költségvetési szerv

neve: Városi Sportközpont

székhelye: Tiszavasvári, Petőfi u. 1-3.

telephelyei: Városi SporttelepTiszavasvári, Fehértói u.

felügyeleti szerve: Tiszavasvári Város Önkormányzata

megszüntető szerv neve: Tiszavasvári Város Önkormányzata

megszüntetés oka: A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetésére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 90.§ (1) bek. c) pontja alapján kerül sor.

megszüntetés időpontja: 2009. január 30.

Vagyoni jogok és kötelezettségek: A költségvetési szerv megszűnését követően a vagyoni jogok és kötelezettségek az alapító szervet illetik meg és terhelik Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályban lévő rendeletében foglaltak szerint.

Az ellátott feladatok: Mivel az ellátandó feladat más szervezetben

hatékonyabban teljesíthető, a feladatellátás önkormányzati körön kívüli működtetési formában lesz biztosítva.

A megszüntető okiratot Tiszavasvári Város Önkormányzata, mint fenntartó a …/2008. (XII.18.) Kt. sz. határozat 1. sz. melléklete szerint adja ki.


99

A 272/2008. (XII.18.) Kt. sz. határozat 2. sz. melléklete

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

Mely létrejött egyrészről: Tiszavasvári Város Önkormányzata4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.Képviseli: Rozgonyi Attila polgármesterAdószám: 15404761-2-15mint Tulajdonos

másrészről: Tiszavasvári Sportegyesület4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.Képviseli: Szabó Pál elnökAdószám: 18792526215mint Üzemeltető

között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:

1./ Szerződő felek rögzítik, hogy a Nyíregyházi Körzeti Földhivatal által 30005/29992/2008. szám alatt 2008.11.20. napján kiadott hiteles tulajdoni lap másolat szerint Tiszavasvári Város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonát képezi - a Tiszavasvári, Petőfi u. 1-3. sz. alatt lévő 2448/6 hrsz-ú, 19420 m2 alapterületű

felülépítményes ingatlan, a valóságban a Városi Sportcsarnok és annak egységeként a Salakpálya és a „Görland” Extrém Sportpálya,

- a Tiszavasvári, Fehértói úton található 2438 hrsz-ú, 27547 m2 alapterületű felülépítményes ingatlan, a valóságban a Városi Sporttelep.

- valamint a Tiszavasvári 2287/12 hrsz-ú közterület megnevezésű, 12076 m2 nagyságú ingatlanon található, megközelítőleg 760 m2 nagyságú teniszpálya.

Szerződő felek rögzítik továbbá, hogy az ingatlanokhoz tartoznak a Sportcsarnok, valamint a Sporttelep vagyonleltárában szereplő berendezések és felszerelések jelen szerződés mellékletei szerint.

2./ Szerződő felek megállapodnak abban, hogy Tulajdonos Üzemeltető részére üzemeltetésre átadja helyi sportfeladatok ellátásának céljára az 1., pont szerinti ingatlanokat 2009. január 30. napjától határozatlan időtartamra az alábbi feltételekkel:

100

3./ Tulajdonos vállalja az 1. pont szerinti ingatlanok üzemeltetése során felmerülő költségek térítését saját költségén, különösen a fenntartással, állagmegóvással, karbantartással, takarítással, az ingatlanok tisztán tartásával kapcsolatos munkálatok elvégzését, költségeinek térítését saját költségén.

4./ Tulajdonos hozzájárul, hogy a működőképesség megtartása, valamint az 1./ pont szerinti ingatlanok Üzemeltetőt terhelő üzemeltetési költségeinek biztosítása érdekében Üzemeltető bevételekhez juttató vállalkozói tevékenységet folytasson (pl. reklámszerződések, belépődíjas rendezvények tartása stb.), feltéve, hogy az nem akadályozza az ingatlan funkciójának megtartását, azonban a megkötött szerződések időtartamának a jelen szerződés időtartamához kell igazodniuk.

5./ A sportszervezési feladatok ellátásáért a Tulajdonos támogatást biztosít, melyet mindenkori éves költségvetési rendeletében állapít meg.

6./ Szerződő felek kijelentik, hogy az Üzemeltető egyszemélyi felelőse Szabó Pál elnök.

7./ Üzemeltető köteles- a támogatási szerződésben megjelölt határidőig szakmai, pénzügyi

elszámolást készíteni a Képviselő-testület felé;- a mindenkori éves költségvetési rendelet elfogadását követő

Képviselő-testületi ülésre üzemeltetési tervet kidolgozni és benyújtani;

- elkészíteni ill. naprakészen tartani az 1./ pont szerinti ingatlanok üzemeltetésére vonatkozó szabályzatokat (házirend, tűz-, munkavédelmi és egyéb szabályzatok);

- elvégeztetni a jogszabályban előírt biztonságtechnikai felülvizsgálatokat, ellenőrzéseket, melynek költségei Üzemeltetőt terhelik.

8./ Üzemeltető kijelenti, hogy a Városi Sportközpont jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban nem vállalja a foglalkoztatottak továbbfoglalkoztatását, mivel az üzemeltetésből eredően a rá eső feladatokat saját személyi állományával fogja végezni.

9./ Üzemeltetőt terheli az 1./ pont szerinti ingatlanok működtetése kapcsán- a sportszervezési feladatok ellátásában közreműködő személyek díjazása, - a sportfeladatok szervezéséből adódó költségek térítése.

10./ Üzemeltető vállalja, hogy az önkormányzati intézményekkel külön megállapodást köt az intézmények által igénybevett létesítmények igénybevételével kapcsolatban, azzal, hogy a használatért díjat nem kér. Az intézményi és egyéb célokra nem használt ingatlanok, helyiségek hasznosításával Üzemeltető szabadon rendelkezik.

11./ Üzemeltető köteles a közmű szolgáltatóknál a mérőórákat jelen szerződés aláírásától számított 8 napon belül nevére íratni, valamint a sportlétesítmények üzemeltetéséhez szükséges közüzemi szerződéseket saját nevére megkötni. Vállalja, hogy ezen közüzemi szerződések szerint a közüzemi szolgáltatók részére a szolgáltatási díjat (víz, csatorna, gáz, elektromos energia, fűtés, hulladékszállítási szerződések), valamint a telefon-, kábel- és internethasználat díjait esedékességig megfizeti.

101

12./ Az ingatlanok üzemeltetése során az Üzemeltető a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. Ennek keretében köteles az általa üzemeltetett ingatlanok fenntartásával, állagmegóvásával, üzemeltetésével kapcsolatos munkálatok szükségességét időben jelezni Tulajdonos felé.Üzemeltető tudomásul veszi, hogy Tulajdonos hozzájárulása nélkül az ingatlanokon olyan munkálatokat nem végezhet, mely az ingatlanok állapotát, szerkezetét veszélyeztetik.

13./ Szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen üzemeltetési szerződést írásban bármikor módosíthatják vagy megszüntethetik. Jelen szerződés felmondása az alábbiak szerint történhet írásban:- A másik fél súlyos szerződésszegése esetén azonnali hatállyal. Súlyos

szerződésszegésnek minősül különösen az épület üzemeltetési feltételeinek nem teljesítése (2 hónapon túli közüzemű díjtartozás), jelen szerződésben foglalt vállalások be nem tartása.

- Felek egyoldalúan írásban bármikor, indokolás nélkül, 3 hónapos felmondási idővel.

14./ A jelen szerződés bármilyen okból történő megszűnése esetén Üzemeltető elhelyezésre igényt nem tarthat, arról saját maga köteles gondoskodni. Üzemeltető köteles az 1./ pont szerinti ingatlanokat haladéktalanul, rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban kitakarítva, kifestve, legalább a melléklet szerinti berendezési és felszerelési tárgyakkal, vagy azok helyébe lépő, legalább hasonló állapotú, funkciójú, esztétikájú és teljesítményű berendezési és felszerelési tárgyakkal együtt Tulajdonos birtokába adni.A birtokbaadási kötelezettség Üzemeltetőt azzal egyidejűleg terheli, hogy a Támogatási szerződés szerinti összeggel elszámolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz.

15./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

16./ A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő kérdésekről szóló 2003. évi XXIV. törvény alapján a Tiszavasvári Sportegyesület kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy Tiszavasvári Város Önkormányzata nyilvánosságra hozza a jelen szerződésbe foglalt adatokat (név, székhely, adóazonosító szám, a szerződés tárgya és értéke).

17./ Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a birtokba adás, birtokba vétel időpontjában, 2009. január 30. napján jegyzőkönyvet vesznek fel az adás-vétel tényéről.

18./ Jelen szerződés egymással megegyező, 6 eredeti példányban, három oldal terjedelemben készült, melyből a Feleket 3-3 példány illeti meg. A szerződésben foglaltakat a Felek, mint akaratukkal mindenben egyezőt jóváhagyólag aláírták.

A szerződés a mellékletét képező I-VIII. sz. vagyonleltárral együtt érvényes.

Tiszavasvári, 2008……………………… Tiszavasvári, 2008………………………

102

…………………………………… ……………………………………..Tiszavasvári Város Önkormányzata Tiszavasvári Sportegyesület

Tulajdonos ÜzemeltetőKépv: Rozgonyi Attila polgármester Képv.: Szabó Pál elnök

103

Üzemeltetési szerződés I. sz. melléklete

104

Üzemeltetési szerződés II. sz. melléklete

105

Üzemeltetési szerződés III. sz. melléklete

Üzemeltetési szerződés IV. sz. melléklete

106

Üzemeltetési szerződés V. sz. melléklete

107

Üzemeltetési szerződés VI. sz. melléklete

108

Üzemeltetési szerződés VII. sz. melléklete

109

Üzemeltetési szerződés VIII. sz. melléklete

110




a megszüntetésre kerülő Városi Sportcsarnok alkalmazottainak foglalkoztatási kérdéseiről

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30/A. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek eleget téve az alábbi határozatot hozta:


1./ felkéri a Városi Sportközpont intézményvezetőjét, hogy

a) a Városi Sportközpont sportszervezőjének a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételével kapcsolatos elfogadó nyilatkozata alapján a Tiszavasvári Középiskola, Szakiskola és Kollégium vezetőjével együtt gondoskodjon az áthelyezéssel együtt járó teendők ellátásáról;

111

b) a Városi Sportközpont sportszervezőjének a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételével kapcsolatos nemleges vagy a határidő leteltéig elmulasztott nyilatkozata alapján gondoskodjon a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő munkaügyi teendők ellátásáról.

Határidő: 2009. január 26. Felelős: Gazdag József intézményvezető

2./ felkéri a Városi Sportközpont intézményvezetőjét, hogy

a) a Városi Sportközpont egy fő karbantartójának és egy fő gondnokának a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételével kapcsolatos elfogadó nyilatkozata alapján a Városi Kincstár vezetőjével együtt gondoskodjon az áthelyezéssel együtt járó teendők ellátásáról, egyben felkéri a Jegyzőt, hogy ennek megfelelően gondoskodjon a Városi Kincstár állományi létszáma megemelésének, egyidejűleg a Városi Sportközpont állományi létszáma csökkentésének a költségvetési rendeleten történő átvezetéséről.

b) a Városi Sportközpont egy fő karbantartójának és egy fő gondnokának a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételével kapcsolatos nemleges vagy a határidő leteltéig elmulasztott nyilatkozata alapján gondoskodjon a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő munkaügyi teendők ellátásáról.

Határidő: 2009. január 26. Felelős: Gazdag József intézményvezető Rozgonyi Attila polgármester

3./ felhatalmazza a Polgármestert, hogy

a) a Városi Sportközpont intézményvezetőjének a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételével kapcsolatos elfogadó nyilatkozata alapján a Városi Kincstár vezetőjével együtt gondoskodjon az áthelyezéssel együtt járó teendők ellátásáról;

b) a Városi Sportközpont intézményvezetőjének a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételével kapcsolatos nemleges vagy a határidő leteltéig elmulasztott nyilatkozata alapján írja alá a Képviselő-testület - mint az intézményvezető tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója - nevében a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő munkaügyi teendők ellátása során keletkező iratokat.


Tárgy (16.np.): Előterjesztés Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2009.

évi üléstervéről.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Dr. Fülöp Erik köztisztviselő


Császár József Sándor Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága javasolja a határozat-tervezet elfogadását a májusi, valamint a decemberi ülésterv pontjainak az alábbiak szerint történő kiegészítésével:

112

– május hónapban:Tájékoztatás a helyi közforgalmú közlekedést biztosító vállalkozó 2008. évben végzett tevékenységének, gazdálkodásának alakulásáról és a közszolgáltatás igénybevételéről.

– december hónapban:Tájékoztatás a helyi közforgalmú közlekedést biztosító közszolgáltatás igénybevételéről a 2009. évben.

Hozzászólások:

Girus András osztályvezető:A bizottság döntésére vonatkozóan elmondta, hogy a szerződés alapján kétszer áll fönn beszámolási kötelezettsége a Szolgáltatónak, egyszer a gazdálkodásával és egyszer a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatosan.

Ráduly Sándoné Dombrádi Erzsébet képviselő:Felhívta a figyelmet, hogy tavaly kiosztásra került a „Hunyadi József” Kitüntető Díj, amelyet csak ötévente ítél oda a Képviselő-testület, így kérte ennek a munkatervből történő törlését. Utalt arra, hogy elírás történt a május havi munkatervben, ugyanis „Közétkeztetési Kht.” került feltüntetésre, pedig a helyes megnevezés „Tiszavasvári Város Közétkeztetési Nonprofit Kft”. Indítványozta, hogy július hónapban a közmeghallgatás témája a városi rendezési terv komplex felülvizsgálata legyen. Vasvári Pál halálának 120. évfordulója kapcsán javasolta, hogy a Testület megemlékezéssel és az országos rendezvényekhez történő csatlakozással tisztelegjen emléke előtt. Erre vonatkozóan kérte, hogy a Testület februárban vegye napirendre a megemlékezés megtartásának előkészítését és július 6. napjára ezen alkalomból ünnepi ülés megtartását. Indítványozta továbbá, hogy kerüljön a munkatervben felvételre július hónapban a városban működő művészeti iskolák tevékenységével kapcsolatos beszámoló.

Szőke Zoltán képviselő:A Szociális és Egészségügyi Bizottság döntésére hivatkozva javasolta felvenni a Képviselő-testület 2009. évi munkatervében az áprilisi ülésre az egészségügy komplex helyzetelemzéséről szóló beszámoló elkészítését, valamint a háziorvosi alapellátást végzők munkáját szabályozó megbízási szerződések módosítását.

Dr. Litkei László képviselő:A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága döntésére hivatkozva javasolta a Képviselő-testületnek, hogy a Tiszavasvári Város közigazgatási területén lévő zöldterületek (Dessewffy-kastély parkja és a városi parkok) állapotának, helyzetének áttekintéséről szóló előterjesztést vegye fel a 2009. évi ülésterv májusi napirendjei közé.

Lázár István képviselő:Javasolta, hogy a Sportkoncepció aktualizálásával januárban foglalkozzon a Képviselő-testület, míg a TSE beszámolója decemberben lenne esedékes.

Rozgonyi Attila polgármester:Célszerűnek tartotta a beszámolót inkább 2010. januárjára áttenni.

Halász László képviselő:Elmondta, hogy az Esélyegyenlőségi Terv felülvizsgálatát minden évben el kell végeznie a Testületnek, ezért javasolta a novemberi hónapban feltüntetni az ezzel kapcsolatos előterjesztést.

Kabai Jakabné köztisztviselő: A Szociális és Egészségügyi Bizottság döntésével kapcsolatosan elmondta, hogy közbeszerzési eljárás

113

folyamatban van a háziorvosi ügyeletet érintően, mellyel kapcsolatosan áprilisban várható eredmény, ezért kérte egy hónappal későbbre (májusra) halasztani a megjelölt előterjesztéseket.

Ráduly Zsolt képviselő elhagyta az üléstermet, így 16 fő képviselő volt jelen.

Rozgonyi Attila polgármester:Véleménye szerint minden javaslat elfogadható, így ezen kiegészítésekkel kérte a 2009. évi munkaterv elfogadását.


TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATAKÉPVISELŐ - TESTÜLETÉNEK


Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének2009. évi üléstervéről

JANUÁR:

1.) Előterjesztés a gyermekek védelmének helyi rendszeréről szóló 2/2006. (I.24.) rendelet módosításáról.Előadó: Bundáné Badics Ildikó jegyző

2.) Előterjesztés a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 14/2006. (VI.22.) rendelet módosításáról. Előadó: Bundáné Badics Ildikó jegyző

3.) Előterjesztés a 2009. évi köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező kiemelt célokról Előadó: Bundáné Badics Ildikó jegyző

4.) Előterjesztés a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központja 2009. évi költségvetésének jóváhagyásáról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

5.) Előterjesztés Tiszavasvári Város Sportkoncepciójának felülvizsgálatáról. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

FEBRUÁR:

1.) Előterjesztés Tiszavasvári Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet-tervezetről. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

2.) Előterjesztés a Tiszavasvári Városi Televízió 2008. évi tevékenységének és gazdálkodásának alakulásáról, valamint a képviselő-testület nyílt üléseinek közvetítésére irányuló műsorszolgáltatói megállapodás felülvizsgálatáról.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

114

3.) Előterjesztés a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központja 2008. évi beszámolójának elfogadásáról. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

4.) Előterjesztés Művelődési Központ és Könyvtár 2009. évi rendezvénytervéről. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

5.) Előterjesztés Városi Sportközpont 2009. évi rendezvénytervéről, különös tekintettel a tömegsport-rendezvényekre.


6.) Előterjesztés a „Vasvári Pál” Ifjúsági Kitüntető Díj adományozásáról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

7.) Előterjesztés a Vasvári Hírmondó 2008. évi tevékenységének és gazdálkodásának alakulásáról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

8.) Előterjesztés az „Út a munkához” című programból adódó önkormányzati feladatokról.Előadó: Benicsák István alpolgármester

9.) Előterjesztés a Vasvári Pál Emlékünnepség megtartásának előkészítéséről.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

MÁRCIUS:

1.) Előterjesztés a Tiszavasvári Város Önkormányzata által kiemelten támogatott városi nagyrendezvények 2009. évi finanszírozási tervéről.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

2.) Előterjesztés a Művelődési Központ és Könyvtár beiskolázási tervének jóváhagyásáról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

3.) Előterjesztés az Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények módosított taneszköz-beszerzési ütemtervének jóváhagyásáról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

4.) Előterjesztés az Egyesített Óvodai Intézményben indítandó óvodai csoportok számának meghatározásáról a 2009/2010. tanévben.Előadó: Bundáné Badics Ildikó jegyző

5.) Előterjesztés a Tiszavasvári Általános Iskolában indítandó első osztályos csoportok számának meghatározásáról a 2009/2010. tanévben.Előadó: Bundáné Badics Ildikó jegyző

6.) Tájékoztató az önkormányzati bérlakásokban végzett tulajdonosi ellenőrzés tapasztalatairól.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

115

ÁPRILIS :

1.) Előterjesztés Tiszavasvári Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló többszörösen módosított 6/2008. (II.21.) rendelet végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetről és jóváhagyásáról, és a 2008. évi ellenőrzési tevékenységről. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

2.) Előterjesztés a Tiszavasvári Város Közrend- Közbiztonságáért Közalapítvány 2008. évi beszámolójának elfogadásáról.

Előadó: Nagy Zoltán, a kuratórium elnöke

3.) Előterjesztés Tiszavasvári város 2008. évi közrend- és közbiztonsági helyzetérőlElőadó: Dr. Balogh Barnabás, a Rendőrkapitányság vezetője

4.) Előterjesztés a Tiszavasvári Városi Polgárőrség 2008. évben végzett tevékenységéről Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

5.) Előterjesztés az „Év Pedagógusa” és az „Év Közalkalmazottja” Kitüntető Díjak adományozásárólElőadó: Rozgonyi Attila polgármester

6.) Előterjesztés a Lakás felújítási Terv megállapításáról. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

MÁJUS:

1.) Előterjesztés a Tiszavasvári Város Közétkeztetési Nonprofit Kft. 2008. évi egyszerűsített éves beszámolójáról és a közhasznúsági jelentésről.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

2.) Előterjesztés a Tiva-Szolg. Kft. 2008. évi gazdálkodásának mérlegadatairólElőadó: Rozgonyi Attila polgármester

3.) Előterjesztés a Tiszavasvári Strandfürdő Üzemeltetési- és Fejlesztési Kft. 2008. évi gazdálkodásának mérlegadatairól.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

4.) Előterjesztés a Nyírségi szakképzési-szervezési kiemelten közhasznú non-profit Kft. 2008. évi egyszerűsített éves beszámolójáról és a közhasznúsági jelentésről.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

5.) Előterjesztés a Nyírvidék TISZK Kht. 2008. évi egyszerűsített éves beszámolójáról és a közhasznúsági jelentésről és a 2009. évi üzleti tervéről, illetve a 2009. év eddig eltelt időszakában végzett tevékenységéről.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

6.) Előterjesztés a PIANO FEAST Menedzsment Koncertrendező Kht. 2008. évi egyszerűsített éves beszámolójáról és a közhasznúsági jelentésről és a 2009. évi üzleti tervéről. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

7.) Átfogó értékelés a város gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról.

116


8.) Előterjesztés a Vasvári Pál Gyermekdíj és az "Év Köztisztviselője" Kitüntető Díjak odaítéléséről. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

9.) Tájékoztató a kegyeleti közszolgáltatási szerződés hatályosulásáról és a temetőben végzett tevékenységekről. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

10.) Tájékoztató a helyi közforgalmú közlekedést biztosító vállalkozó 2008. évben végzett tevékenységének, gazdálkodásának alakulásáról és a közszolgáltatás igénybevételéről. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

11.) Előterjesztés az egészségügy komplex helyzetelemzéséről. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

12.) Előterjesztés a háziorvosi alapellátást végzők munkáját szabályozó megbízási szerződések módosításáról. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

13.) Előterjesztés Tiszavasvári Város közigazgatási területén lévő zöldterületek (Dessewffy-kastély parkja és a városi parkok) állapotának, helyzetének áttekintéséről. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

JÚNIUS:

1.) Előterjesztés az egészségügyi alapellátás értékeléséről.Előadó: Malinák Gyula kollegális vezető, háziorvos

2.) Előterjesztés a nyári étkeztetésről.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

3.) Előterjesztés a cigányság helyzetének javítására készült Komplex Intézkedési Terv végrehajtásának tapasztalatairól.Előadó: Benicsák István alpolgármester

JÚLIUS:

ÜNNEPI ÜLÉS - Vasvári Pál halálának 120. évfordulója alkalmából

KÖZMEGHALLGATÁS: Tiszavasvári Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének felülvizsgálatáról

1.) Előterjesztés a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás szakmai tevékenységének I. félévi beszámolójáról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

2.) Előterjesztés a „Város Díszpolgára”, a „Tiszavasvári Városért” és a „Kiváló Sporttevékenységért” Kitüntető Díjak adományozásárólElőadó: Rozgonyi Attila polgármester

117

3.) Beszámoló a városban működő művészeti iskolák tevékenységéről.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

SZEPTEMBER:

1.) Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer 2010. évi fordulójához való csatlakozásról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

2.) Előterjesztés a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központja 2009. évi I. féléves szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadásáról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

3.) Tájékoztató Tiszavasvári Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet I. félévi végrehajtásáról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

OKTÓBER :

1.) Előterjesztés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve ingatlanok bérleti díjának felülvizsgálatáról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

2.) Előterjesztés a lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről, valamint, valamint a lakáscélú önkormányzati támogatásról szóló 15/2007. (IV. 27.) rendelet módosításárólElőadó: Rozgonyi Attila polgármester

3.) Tájékoztató az önkormányzat tulajdonában lévő egyes ingatlanok ingyenes használatáról Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

4.) Tájékoztató a Nyírvidék TISZK KHT. tevékenységéről.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

NOVEMBER:

1.) Előterjesztés Tiszavasvári Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet háromnegyedéves végrehajtásáról és a 2010. éves költségvetési koncepcióról és a 2010. évi költségvetés megalkotásáig végrehajtandó átmeneti gazdálkodásról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

2.) Előterjesztés az ivóvíz és szennyvízelvezetés , tisztítás, kezelés díjának megállapításáról szóló 34/2007.(XI.28.) rendelet módosításáról szóló rendelet-tervezetről.Előadó: Bundáné Badics Ildikó jegyző

3.) Előterjesztés a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 15/2005. (IX. 19.) rendelet módosításáról szóló rendelet-tervezetről. (melléklet vonatkozásában).Előadó: Bundáné Badics Ildikó jegyző

4.) Előterjesztés a közterületek használatáról, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele

118

engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 23/2003. (XI.05.) rendelet módosításáról szóló rendelet-tervezetről (melléklet vonatkozásában).Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

5.) Előterjesztés a TELSE munkájáról a feladat ellátási szerződés alapján végzett szociális tevékenységről. Előadó: Bónisné Alföldi Éva TELSE vezető

6.) Előterjesztés Tiszavasvári Város Önkormányzata 2010. évre vonatkozó belső ellenőrzési és felügyeleti ellenőrzési tervéről. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

7.) Tájékoztató a Városi Piac üzemeltetésének tapasztalatairól. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

8.) Előterjesztés Tiszavasvári Város Esélyegyenlőségi Tervének felülvizsgálatáról. . Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

DECEMBER:

1.) Előterjesztés Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. évi üléstervéről Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

2.) Előterjesztés a Vasvári Hírmondó Tanácsadó Testületének szakmai tevékenységéről.Előadó: Lázár István, a Tanácsadó Testület elnöke

3.) Előterjesztés a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás szakmai tevékenységének II. félévi beszámolójáról.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

4.) Előterjesztés a „Tiszavasvári Tudományos-, Kulturális Életéért” és a „Kabay János” Vállalkozói Kitüntető Díjak adományozásáról. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

5.) Tájékoztató az Ifjúsági Tábor üzemeltetésére kötött szerződés realizálódásáról. Előadó: Rozgonyi Attila polgármester

6.) Tájékoztatás a helyi közforgalmú közlekedést biztosító közszolgáltatás igénybevételéről a 2009.évben.


Határidő: azonnal és Felelős : Rozgonyi Attila polgármester esedékességkor Bundáné Badics Ildikó jegyző

Halász László képviselő elhagyta az üléstermet, így 15 fő képviselő volt jelen.

Tárgy (17.np.): Előterjesztés az Egyesített Óvodai Intézmény óvodavezetői álláshelyének betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról.

119

Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Dr. Tóth Marianna köztisztviselő

Dr. Tóth Marianna köztisztviselő:Kérte a határozat-tervezetben a „pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje” megnevezés alatt lévő évszámot 2009-re kijavítani.


Palló Sándor Pénzügyi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága a határozat-tervezetet a témafelelős által tett szóbeli kiegészítéssel együtt elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek.

Császár József Sándor Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága javasolja a határozat-tervezet elfogadását, az előterjesztő által tett módosítással együtt.

Lázár István Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek a határozat-tervezet elfogadását.

Szabó Zoltán Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága az előterjesztő által tett módosításokkal együtt elfogadásra javasolja a kiadott határozat-tervezetet.





az Egyesített Óvodai Intézmény óvodavezetői álláshelyének betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról

Tiszavasvári Város Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet az Egyesített Óvodai Intézmény óvodavezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére:

A közalkalmazotti jogviszony időtartama: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony

Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő

A vezetői megbízás időtartama: A vezetői megbízás határozott időre, 2009. július 16. – 2014. július 15-ig szól.

A munkavégzés helye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, 4440 Tiszavasvári, Ifjúság u. 8.

120

A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: Az intézmény tevékenységének irányítása, az intézményegységek (Fülemüle Természetvédő Óvoda, Minimanó Óvoda, Kerek-Perec Óvoda, Lurkó-Kuckó Óvoda, Varázsceruza Óvoda) munkájának koordinálása, jogszerű működésének biztosítása, az ehhez kapcsolódó gazdálkodási, pedagógiai, igazgatási, személyzeti feladatok ellátása a hatályos jogszabályokban, az alapító okiratban, valamint a fenntartói és egyéb szakmai irányító szervezetek útmutatásaiban foglaltak szerint.

Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a Képviselő-testület által az adott munkakörre megállapított határozott időre szóló kereset-kiegészítési rendelkezése az irányadóak.

Pályázati feltétel:

Főiskola, óvodapedagógus vagy konduktor-óvodapedagógus, továbbá pedagógus szakvizsga, Óvodapedagógus munkakörben szerzett legalább 5 év feletti szakmai tapasztalat, Magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

Vezetői gyakorlat

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

Részletes szakmai önéletrajz, Az intézmény vezetésére vonatkozó, szakmai helyzetelemzésre épülő, fejlesztési elképzeléseket is

részletező program, Végzettséget, szakmai gyakorlatot igazoló okiratok hiteles másolata, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, Nyilatkozat arról, hogy a – pályázatával kapcsolatban – testületi ülés keretében kívánja-e zárt ülés

megtartását, Nyilatkozat, melyben a pályázatának és abban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással

összefüggő kezeléséhez hozzájárul/nem járul hozzá.

A munkakör betölthetőségének időpontja: A munkakör legkorábban 2009. július 16. napjától tölthető be.

A pályázat benyújtásának határideje: A pályázati felhívás Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában történt közzétételétől számított negyvenöt nap.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Rozgonyi Attila polgármester nyújt, a 42/520-500-as telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja: Postai úton, a pályázatnak a Tiszavasvári Város Önkormányzatának Képviselő-testülete címére történő megküldésével (4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4. szám). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosítási számot (…………………..), valamint a munkakör megnevezését: óvodavezető.

A pályázat elbírálásának módja, rendje: A képviselő-testület a 138/1992. (X.8.) Korm. rend. 5.§ (10) bekezdése értelmében történő véleményezési határidő lejártát követő testületi ülésén bírálja el a pályázatokat.

121

A pályázat elbírálásának határideje: 2009. május 31.

A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:

Oktatási Közlöny - szerkesztőség által meghatározott időpont Tiszavasvári Város Honlapja- 2009. január 10. Vasvári Hírmondó 2009. január 10.

A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.tiszavasvari.hu honlapon szerezhet.

Felkéri a polgármestert a pályázatnak az Oktatási Közlönyben, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán, a Vasvári Hírmondóban és a Város honlapján történő megjelentetéséről gondoskodjon.

Határidő: azonnal, illetve folyamatosan Felelős: Rozgonyi Attila polgármester

Tárgy (18.np.): Előterjesztés a Vasvári Hírmondó Tanácsadó Testületének 2008. évi szakmai tevékenységéről.



Lázár István Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága a határozat-tervezet elfogadását javasolja a Képviselő-testületnek azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a Képviselő- testület elfogadja a Tanácsadó Testület javaslatait, a Képviselő- testület nyomatékosan szólítsa fel a felelős szerkesztőt, hogy 2009. január 1-jétől a Tanácsadó Testület javaslatainak maradéktalanul tegyen eleget.

Hozzászólások:

Hankó András cikkíró:Elmondta, hogy a lap főszerkesztője beszámolójában arról nyilatkozik, hogy 2008-ban 2 megbízásos jogviszonyt létesített, többek között vele, a sporthírek szerkesztésére vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy vele senki semmilyen jogviszonyt nem létesített, kivéve még 2007. év elején Jávor Zoltán főszerkesztő. Utalt arra is, hogy a főszerkesztő a beszámolójában úgy nyilatkozott, hogy ezen személy már nem áll kapcsolatban az újsággal, holott a decemberi szám impresszumában még munkatársként van feltüntetve Hankó András. Megjegyezte azt is, hogy tudomása szerint megbízásos jogviszonya visszavonásig érvényes, melyről eddig még senki sem intézkedett. Kifogásolta azt is, hogy nem az előzetes megállapodásban rögzített díjazást kapott, hanem jóval ezen összeg alatt. Nehezményezte azt is, hogy habár közel 20 éve áll az újság szolgálatában, mégis gyakran az „Olvasóink írták” rovatban került megjelentetésre több írása és számos esetben még a neve sem került feltüntetésre cikkei után.

Halász László és Ráduly Zsolt képviselők visszajöttek az ülésterembe, így 17 fő képviselő volt jelen.

Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébet képviselő:Nehezményezte azt, hogy a főszerkesztő nem fogadta meg a Tanácsadó Testület javaslatait és tanácsait. Sérelmezte, hogy nem tartotta meg az újságba rendszeresen író „jó tollú” személyeket. Kritizálta, hogy gyakran szinte elolvashatatlanul apró betűket használnak és az Internetről letöltött cikkekkel van tele az újság. Véleménye szerint a lapban megjelenő képek minősége is sok kívánni valót hagy maga után. Azzal sem értett egyet, hogy sok riportalannyal úgy készít a főszerkesztő interjút, hogy elküldi elektronikusan a kérdéseket és később ezekre válaszol a megkérdezett. Nehezményezte, hogy az utóbbi időben elvesztette független, párt-semleges jellegét a lap.

Nácsa Balázs képviselő végleg elhagyta az üléstermet, így 16 fő képviselő volt jelen.

122

Rozgonyi Attila polgármester:Egyetértett azzal, hogy vannak még hiányosságok és javítanivaló részek, de összességében úgy ítéli meg, hogy sokat javult a lap a korábbiakhoz képest.

Tündik András képviselő:Utalt arra, hogy a legutóbbi testületi ülésen szóvá tette két, jelentős terjedelmű politikai cikk megjelenését. Elmondta, hogy akkor a Tanácsadó Testület vezetője megnyugtatta, hogy orvosolják a problémát és álláspontjukat közlik a Testülettel. Nehezményezte, hogy erre vonatkozóan semmilyen garanciát nem jelölt meg az előterjesztés. Utalt arra is, hogy korábban hosszú évek alatt sem jelent meg annyi politikai jellegű írás, mint most két hónap alatt. Nem értette azt sem, hogy miért kellett a lap példányszámát 4000-ről 5000-re felemelni.Ugyanakkor megjegyezte, hogy valóban külső megjelenésében sokat javult az újság.

Rozgonyi Attila polgármester:A példányszám növelésével kapcsolatosan elmondta, hogy a nyomda ajánlata alapján ugyanannyiba kerül 4000 példány elkészítése, mint 5000 példányé. Utalt arra is, hogy jóval a korábbi költségek alatt található az 5000 példány kinyomtatása. A politikai jelleggel kapcsolatosan elmondta, hogy egyfajta hírközlő szerepet kell vállalnia a lapnak, mint például a 2006-os évben, amikor pártállástól függetlenül rövid bemutatási lehetőséget biztosított a Testület az újságban a képviselők számára. Igazságosnak tartaná, hogy ha minden párt számára, egységesen biztosítanának lehetőséget.

Császár József Sándor képviselő: Utalt arra, hogy korábban gyakran cenzúrázták az írásokat. Véleménye szerint Balogh Tamás megfelelő személy a főszerkesztői állásra, és az ellene felhozott vádak és hibák nagy része nem állja meg a helyét.

Lázár István képviselő:Elmondta, hogy a Tanácsadó Testület ülésén kérték a főszerkesztőt, hogy ügyeljen a lap párt-semleges jellegére különösen arra, hogy politikai jellegű írások ne jelenjenek meg a lapban. Utalt a Testület a szerkesztéssel kapcsolatos hibákra, problémákra is és kérte ezek kijavítását.

Szőke Zoltán képviselő:Tündik András képviselő hozzászólására reagálva elmondta, hogy régen politikailag rendkívül elfogult újsága volt a városnak, melyben semmi sem jelenhetett meg előzetes cenzúra nélkül. Emlékei szerint korábban nem működött a Tanácsadó Testület sem, azonban most működik és tolmácsolja a főszerkesztő felé észrevételeit. Véleménye szerint sokat javult a Vasvári Hírmondó és biztos benne, hogy még színvonalasabb lesz.

Bundáné Badics lldikó jegyző:Utalt arra, hogy a legutóbbi testületi ülésen azt a tájékoztatást adta, hogy megkérik a főszerkesztőt, hogy december hónaptól kezdődően előzetesen küldje el azokat a cikkeket, amelyek az újságban meg fognak jelenni. Ezt követően személyesen is felvette a kapcsolatot a főszerkesztővel, aki jelezte, hogy aznapra volt riport megbeszélve az egyik párt képviselőjével, amely egyébként az újság legfrissebb számában jelent meg. Elmondta továbbá, hogy a főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy lemondja a riport elkészítését, amennyiben az szükséges. Természetesen, mivel előre megbeszélt találkozó volt, így nem kérte a riport elhalasztását. Tájékoztatta a jelenlévőket arról is, hogy előzetesen elektronikus formában megkapta az újságban megjelenő cikkek címeit is. Véleménye szerint nem dönthet utólagosan bizonyos kérdések, vagy mondatok törléséről, azért mert az nem egyezik a saját véleményével. Elmondta, hogy a sajtótörvény alapján a kiadónak a személyi és tárgyi feltételeket kell biztosítania a lap működéséhez. A személyi feltételek tekintetében, ha a főszerkesztő alkalmazotti jogviszonyban állna, akkor az egyéb munkáltatói jogokat gyakorolhatná a kiadó. Egyébként a szerkesztő személyéről a lap alapítójának, jelen esetben a Képviselő-testületnek kell döntenie. Reméli továbbá, hogy a főszerkesztő hasznosítani tudja majd az elhangzott tanácsokat és észrevételeket.

Balogh Tamás képviselő:

123

Véleménye szerint 2007. év februárjáig vitatható minőségű, politikailag elfogult lapja volt a városnak, most pedig fiatalos külsejű, lendületes lappal rendelkeznek. Utalt arra, hogy az újság jól tagolt, átlátható és állandó rovatokkal rendelkezik. Nyomdai költségek tekintetében is jóval kedvezőbb az új újság. Elmondta, hogy előnyt jelent az is, hogy helyi illetőségű lakos, így tisztában van a helyi sajátosságokkal. A riportkészítéssel kapcsolatosan nyilatkozott arról, hogy az alanyok szokták kérni, hogy előzetesen hozzájuthassanak a kérdésekhez és azokat nyugodtan átgondolva adhassák meg válaszaikat. Véleménye szerint az Internet adta lehetőségeket is ki kell használni és fontosnak tartotta azt is, hogy a városon kívüli programok jelenjenek meg az újságban. Megjegyezte azt is, hogy a politika és a közélet nagyon nehezen választható szét, és fontosnak tartja az olvasók tájékoztatását ilyen jellegű kérdésekben is. Sajnálta továbbá azt is, hogy Hankó Andrással nem tudták esetleges félreértéseiket megbeszélni.

Rozgonyi Attila polgármester:Remélte, hogy folyamatos javulás fog bekövetkezni a lap színvonalába, azonban megjegyezte, hogy mindenki munkájában lehet hibát találni, ugyanis senki sem tud megfelelni minden elvárásnak. Egyetértett a hibák közös erővel történő kijavításával és bízott a Tanácsadó Testület szakértelmében és segítségében. Megkérte továbbá Hankó Andrást, hogy továbbra is aktívan vegyen részt a sportrovatok szerkesztésében. Kérte egyébként a Tanácsadó Testület javaslatának elfogadását. A Képviselő-testület 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:


276/2008. (XII.18.) Kt. számúhatározata

a Vasvári Hírmondó Tanácsadó Testületének 2008. évi szakmai tevékenységéről

A Képviselő-testület Tiszavasvári Város Önkormányzata időszaki lapja Szervezeti és Működési Szabályzatának 2.2.5. pontjában foglalt rendelkezés alapján

1./ a Vasvári Hírmondó Tanácsadó Testülete elnökének beszámolóját áttekintette, megtárgyalta és elfogadja.

2./ javasolja, hogy 2009. január 01-jétől a felelős szerkesztő maradéktalanul tartsa be a Tanácsadó Testület javaslatait, vagyis:

A felelős szerkesztő- színesítve a lap tartalmát, összetételében megteremtve a helyi hírek dominanciáját, kezdeményezze több

megbízásos jogviszony létesítését a városban élő, ún. „jó tollú” emberekkel. Kutassa fel a közéleti események aktuális tudósításával, közérdeklődésre számot tartó cikkek írásával foglalkozó helyi embereket, vonja be a lap szerkesztésébe a lakosság minél szélesebb körét.

- törekedjen a szöveg és kép arányainak optimalizálására;- kezdeményezze a szerződésben álló nyomdánál a megjelent képek minőségben történő prezentálását;- a számszerűen ugyan csökkenő, de még előforduló helyesírási- és stilisztikai hibák elkerülése érdekében

korrektúráztassa a megjelenítendő szöveget az értelmezési problémák elkerülése érdekében;- törekedjen objektív tényközlésre a hiteles tájékoztatás egyik fontos eszközeként;

124

- törekedjen a hírek naprakész, online megjelenítéséről, az időszaki lap papír alapú és elektronikus úton történő archiválásáról, valamint önálló weboldalon történő megjelenéséről. Jelenleg az elektronikus archiválás még nem működik.

- gondoskodjon valamennyi terület eseményeinek híradásáról, a riportalanyok gondos megválasztásáról;- más- és többirányú elfoglaltságai ellenére legyen naprakész a helyi eseményekben, jelenjen meg az

aktuális történések alkalmával, közvetítse azt saját vagy megbízott képviselője személyes élményeként;- csökkentse a bulvár- és az internetes oldalakról átvett anyagok mennyiségét, helyezze középpontba a

város életének bemutatását;- aktívan működjön közre a tiszavasvári híranyagok megyei szintű népszerűsítésében;- tartsa szem előtt a lap független, politika semleges jellegét, figyeljen az ilyen jellegű cikkek arányára; - tartsa szem előtt, hogy a kiadó és/vagy szerző hozzájárulása nélkül tartalmi változás ne történjen,

gondoskodjon a híradások pontos közzétételéről. Mind a szöveg-, mind a képanyag a téma felelős szakemberével/riportalanyával történő előzetes kontrollt követően kerüljön megjelenésre.

- indítson egy ún. „Hónap témája” című rovatot, melyben fölvetve egy-egy témát a lakosságnak, tegye lehetővé a vélemények széles körű megjelenítését;

- konzultáljon rendszeresen a Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársaival – az önkormányzati érdekek maradéktalan érvényesítése, a közérdeklődésre számot tartó anyagok hiteles közzététele céljából;

- a hirdetőújság-jelleg elkerülése érdekében növelje az üzleti hirdetések tarifáit; - mérje föl annak a lehetőségét, hogy a hirdetéseknek egy betétlapban adjon helyet;- vizsgálja meg a lap 2009. évi költségvetésének tervezésekor a példányszám csökkentésének, a kiadvány

eszmei értéken történő megvásárlásának lehetőségét; - a lakossági jelzéseknek eleget téve jelezze a szerződő félnek a terjesztés során fölmerülő

hiányosságokat. Tekintettel arra, hogy bizonyos utcákon (Széles út, Keskeny út) nincsenek postaládák kihelyezve, javasoljuk a terjesztési problémák megoldása céljából a Cigány Közösségi Házban a megjelenést követően az igény szerinti lapszám elhelyezését.

3./ felkéri a Polgármestert, hogy a Képviselő-testület döntéséről értesítse mind a Vasvári Hírmondó felelős szerkesztőjét, mind a Tanácsadó Testület elnökét.


Lázár István képviselő elhagyta az üléstermet, így 15 fő képviselő volt jelen.

125

Tárgy (19.np.): Előterjesztés a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás szakmai tevékenységének II. félévi beszámolójáról.



Császár József Sándor Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága javasolja a határozat-tervezet elfogadását.





a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás szakmai tevékenységének II. félévi beszámolójáról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás szakmai tevékenységének II. félévi beszámolójáról szóló előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta:


1./ a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. 6.§ (3) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva elfogadja Tiszavasvári Város Polgármestere, mint a társulási tanács tagja által előterjesztett beszámolót a társulási tanácsban végzett tevékenységéről.

2./ felkéri a Polgármestert, hogy a helyi érdekeknek megfelelően képviselje továbbra is Tiszavasvári Város Önkormányzatát a kistérségi társulási tanács ülésén.


Lázár István képviselő visszajött az ülésterembe, így 16 fő képviselő volt jelen.

Tárgy (20.np.): Előterjesztés az önkormányzati intézményekben alkalmazott bérleti díjak felülvizsgálatáról.



126


Lázár István Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága a határozat-tervezet elfogadását javasolja a Képviselő-testületnek.





278/2008. (XII.18.) Kt. sz. ha t á r o z a t a

az önkormányzati intézményekben alkalmazott bérleti díjak felülvizsgálatáról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/2004. (IX.15.) rendelet 24.§-ában foglalt rendelkezéseit alapul véve az önkormányzati intézményekben alkalmazott bérleti díjakat felülvizsgálta és az alábbi határozatot hozta:


1./ kezdeményezi, hogy az önkormányzat intézményei a használatukban lévő vagyon bérbeadás útján történő hasznosítását szabályozott keretek között végezzék. A Használati Szabályzat megalkotását, vagy a jelenleg érvényben lévő Használati Szabályzatok áttekintését és módosítását az alábbi intézményekre terjeszti ki:- Egyesített Óvodai Intézmény- Tiszavasvári Általános Iskola- Tiszavasvári Középiskola, Szakiskola és Kollégium- Művelődési Központ és Könyvtár- Városi Sportközpont.

2./ felkéri a jelen határozat 1./ pontjában szereplő intézmények vezetőit, hogy terjesszék be a Képviselő-testület soron következő ülésére a bérleti díjak szabályozásának dokumentációját.

Határidő: 2009. január 31. Felelős: Rozgonyi Attila polgármester Valamennyi intézmény vezetője

127

Tárgy (21.np.): Előterjesztés „A szabadidő park és jogging pálya kialakítása Tiszavasváriban” című pályázat támogatási összegének csökkentéséről.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Csikós László köztisztviselő



Balogh Tamás Városfejlesztési Bizottság tagja:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Városfejlesztési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az előterjesztés megtárgyalását és a határozat-tervezet elfogadását.

Dr. Litkei László Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az előterjesztés megtárgyalását és a határozat-tervezet elfogadását.






„A szabadidő park és jogging pálya kialakítása Tiszavasváriban” című pályázat támogatási összegének csökkentéséről

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 251/2008. (XI.27.) Kt. számú határozatának 3. pontját az alábbiak szerint módosítja:

„Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által megítélt 22.522.560 Ft támogatáshoz 12.277.440 Ft saját erőt biztosít a beruházás megvalósításához.”

Egyéb vonatkozásban az eredeti, 251/2008. (XI.27.) Kt. sz. határozat nem változik.


Tárgy (22.np.): Előterjesztés Kiss Sándorné Tiszavasvári, Hunyadi u. 13. sz. alatti lakos hátralék megfizetésére vonatkozó kérelméről.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Gulyásné Gáll Anita köztisztviselő


128



Kérdés:

Balogh Tamás képviselőMegkérdezte, hogy mekkora az Önkormányzatnál nyilvántartott lakáshátralék teljes összege.

Hozzászólások:

Bundáné Badics Ildikó jegyző: Feltett kérdéssel kapcsolatosan elmondta, hogy a lakáscélú helyiségek bérleti jogviszonyából származó hátralék nyilvántartását a TIVA-SZOLG Kft. vezeti, míg a nem lakás célú helyiségekkel kapcsolatos kimutatás a Polgármesteri Hivatalnál található.

Rozgonyi Attila polgármester:Ígéretet tett arra, hogy a következő testületi ülésre erről pontos kimutatást készít.




Kiss Sándorné Tiszavasvári, Hunyadi út 13. szám alatti lakos hátralék megfizetésére vonatkozó kérelméről

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. §-ában foglalt hatáskörében eljárva az alábbi határozatot hozza:

A Képviselő-testület engedélyezi Kiss Sándorné Tiszavasvári, Hunyadi út 13. szám alatti lakos részére, hogy a Tiszavasvári, Báthory út 6. szám alatti, korábban általa bérelt „Parkpresszó” bérlete során keletkezett, 2008. december 15-én fennálló 640.485 Ft bérleti díj, valamint rezsiköltség hátralékot az alábbiak szerint fizesse meg az Önkormányzat részére:

2008. december 01. napjától 2009. november 31. napjáig 50.000 Ft-ot havi egyenlő részletben, oly módon, hogy az első részletet 2008. december 31. napjáig, majd ezt követően minden hó 15. napjáig, továbbá

2009. december 1. napjától 2009. december 31. napjáig 40.485 Ft-ot.

Amennyiben nevezett egy havi részlet megfizetésével késedelembe esik, úgy a fennálló hátralék teljes összegének megfizetése esedékessé válik.

129

Felkéri a polgármestert, hogy a hátralék megfizetésére vonatkozó megállapodást Kiss Sándornéval kösse meg.

Határidő: 2008. december 31. Felelős: Rozgonyi Attila polgármester

Tárgy (23.np.): Előterjesztés honvédségi bérlőkijelölésű gépkocsi tárolók bérlőkijelölési jogának végleges megszerzéséről.

Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Gulyásné Gáll Anita köztisztviselő








Honvédségi bérlőkijelölésű gépkocsi-tárolók bérlőkijelölési jogának végleges megszerzéséről

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről, valamint a lakáscélú önkormányzati támogatásról szóló módosított 15/2007. (IV.27.) rendelete (továbbiakban lakásrendelet) 38.§ (1) bekezdés f./ pontjába foglalt hatáskörében eljárva az alábbi határozatot hozza:

A Tiszavasvári, Vasvári P. út 6. szám alatti 5 db gépkocsi-tároló bérlőkijelölési jogának végleges megszerzése céljából a Képviselő-testület a garázsok forgalmi értéke 70 %-ának 50 %-át megfizeti a Honvédelmi Minisztérium részére.

Felkéri a polgármestert, hogy a bérlőkijelölési jog átruházásáról szóló megállapodást kösse meg.

A Képviselő-testület értékesítésre jelöli ki a Tiszavasvári, Vasvári Pál út 6. szám alatti lakásokhoz tartozó önkormányzati, de Honvédelmi Minisztériumi kijelölésű 5 db gépkocsi-tárolót.

A gépkocsi-tárolók forgalmi értéke: 40.000 Ft/m2.


130

A Képviselő-testület jelen határozatának elfogadásával egyidejűleg a 185/2008. (VII.17.) Kt. számú határozatának 3. pontját hatályon kívül helyezi.

Tárgy (24.np.): Egyebek: Előterjesztés jogszabályváltozás kezdeményezéséről.Előadó: Rozgonyi Attila polgármester Témafelelős: Tóth Tibor köztisztviselő


Császár József Sándor Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága javasolja a határozat-tervezet elfogadását.

Szőke Zoltán Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális és Egészségügyi Bizottsága javasolja a határozat-tervezet elfogadását.

Hozzászólások:

Rozgonyi Attila polgármester:Tájékoztatta a Képviselő-testületet, hogy kiküldésre került a Sátoraljaújhelyi Önkormányzat kezdeményezése, amely ezen előterjesztés egy elemét, a Büntetőtörvény könyv konkrét módosítását tartalmazza.

Dr. Bodnár Zoltán Imre képviselő:Véleménye szerint az előterjesztést pontosítani kell, és ki kell egészíteni akár a sátoraljaújhelyi javaslattal, akár egyéb képviselői konkrétumokkal (pl.: áramlopások szigorúbb szankcionálása).

Rozgonyi Attila polgármester:Az elhangzottakkal kapcsolatosan elmondta, hogy a Kistérségi Tanács is tárgyalni fogja ezen előterjesztést és a kistérségi polgármesterek hozzáteszik majd javaslataikat, sőt tárgyalni fogja a Megyei Önkormányzat is a kezdeményezésüket. Erre való tekintettel kifejtette, hogy a véleményezések után újra ismerje meg a Képviselő-testület a módosító javaslatokat és ezután hozzon döntést ezen javaslatok elfogadásáról. Utalt arra is, hogy a sátoraljaújhelyi kezdeményezés konkrét javaslatot tartalmaz, így kérte azon előterjesztés támogatását.

Palló Sándor képviselő: Egyetértett az elhangzottakkal, azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendőri állomány megerősítésében, illetve a rendőri intézkedések hatékonyságának növelésében látja a probléma megoldására szolgáló kiutat.

Rozgonyi Attila polgármester:Utalt arra, hogy a rendőrség is részt vesz ezen javaslat-terv kimunkálásában és pontosításában. Elmondta azt is, hogy egyre több kezdeményezés születik városőrség felállítására is.

Palló Sándor képviselő elhagyta az üléstermet, így 15 fő képviselő volt jelen.

Tündik András képviselő:Véleménye szerint azonnal el kell fogadni a javaslatot és haladéktalanul csatlakozni kell a kezdeményezéshez.

131

Rozgonyi Attila polgármester:Kérte, hogy a sátoraljaújhelyi kezdeményezést módosítások nélkül fogadja el a Képviselő-testület, míg az előterjesztéssel kapcsolatosan kérte, hogy fogadja el és hatalmazza fel a Testület a kistérséggel, a Megyei Önkormányzattal és a rendőrséggel való egyeztetésre, majd ezt követően döntsön újra a kezdeményezés pontos tartalmáról.




Jogszabályváltozás kezdeményezésről

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete az alábbi határozatot hozta:


1. Kifejezi döntését arról, hogy egyetért a közbiztonság, bűnmegelőzés tárgyában készült, Miniszterelnöknek szóló jogszabály változtatásra vonatkozó levél tartalmával.

2. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a jogszabály változási kezdeményezést a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetével megtárgyaltassa, egyeztetést folytasson a Tiszavasvári Rendőrkapitánysággal, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal és a Társulás egyező döntése esetén a címzettnek, a Rendészeti és Igazságügyi Miniszternek, az ORFK vezetőjének, az országgyűlési képviselőnek továbbítsa.


132

TT ISZAVASVÁRIISZAVASVÁRI V VÁROSÁROS P P OLGÁRMESTERÉTŐLOLGÁRMESTERÉTŐL4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4. sz.

Tel.: 42/520-500 Fax.: 42/275–000 e–mail: [email protected]

Ügyiratszám: /2008. Tárgy: Jogszabályváltozás kezdeményezése

A Magyar Köztársaság miniszterelnökeGyurcsány Ferenc

Budapest

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Örömmel vettük tudomásul, hogy korábbi felvetéseinkkel összhangban a kormány felismerte és kezdeményezte a rendszeres szociális segélyt szabályzó rendszer átalakítását, a segély és a minimálbér összegének egymástól történő távolításának szükségességét. Törvényalkotási folyamatot indított el az uzsorásokkal, kamatosokkal szembeni fellépés, valamint a színesfém tolvajlások megakadályozása érdekében.

Tiszavasvári Város Önkormányzatának Képviselő Testülete megtárgyalta a város 2007. évi közrend- és közbiztonságáról szóló rendőrségi éves értékelő jelentést. Megállapította, hogy a fokozatosan romló közrend- és közbiztonsági helyzet jelentősen rombolja a lakosság napi biztonsági közérzetét. Az elmúlt időszakban, 2007-2008 években Tiszavasvári és kistérsége rendkívül, országosan is kiemelkedően, bűnügyi szempontból fertőzötté vált.

A Tiszavasvári és Tiszavasvári Kistérség közrend- és közbiztonsági helyzete:

A bűnözés terjedelme - melyben sajnos rendkívüli emelkedés tapasztalható - a lakosság számára határértéken van. Természetesen a rendőrséggel szembeni lakossági elvárás rendkívül magas. A helyzet a rendőri szervek számára már jelentős nehézségek árán is alig kezelhető. Az elmúlt időszakban történt szigorú létszámkorlátozó megszorító intézkedések ellenére is igyekszik megőrizni a reagáló képességét, közterületi jelenlétét. Összességében megállapítható, hogy sajnos a lakosság számára nem elfogadható eredményességgel. A Tiszavasvári Rendőrkapitányság illetékességi területén 2007. évben 1444 bűncselekmény vált ismertté, míg 2006. évben 1026, ez 40 % -os, óriási mértékű emelkedést jelent.

0200400600800

1000120014001600

Ismertté vált bűncselekmények száma

Ismertté váltbűncselekményekszáma

1084 954 1091 1026 1444

2003 2004 2005 2006 2007

A 10.000 lakosra jutó bűncselekmények száma (összlakosság 28.824 fő) 2006-ban 361, 2007-ben 501. Ez a mutató 72%-os, kiugróan magas, szinte példa nélküli emelkedést mutat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

0

100

200

300

400

500

600

2004 2005 2006 2007

133

kapitányságait összehasonlítva sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy Nyíregyházát (megyeszékhely) és Záhonyt (határátkelőhely) megelőzve magasan a képzeletbeli dobogó felső fokát foglaljuk el. Tiszavasvári 501, Nyíregyháza 409, Záhony 395.

409 395

501

337 311 277 268 294

0

100

200

300

400

500

600

Nyíreg

yház

a

Záhony

Tiszav

asvá

ri

Vásáros

namén

y

Nyírbá

tor

Mátész

alka

Kisvárd

a

Fehérgy

armat

Ez alapján ki kell mondani, hogy bűnügyileg erősen fertőzött terület Tiszavasvári. A probléma kielégítő szintű javítása a rendelkezésre álló szűkös személyi és technikai feltételekkel már nem valósítható meg az elvárásoknak megfelelően.

A fenti számadatok figyelembevétele mellett szükséges részletesebben is megvizsgálni az egyes bűncselekményeket, főként azon területeket melyek a lakosság széles körét érintik, érzékelhetőek számukra.

Tiszavasvári városra továbbra is - elsősorban - a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése a jellemző. Az összes bűncselekmény 77,6 %-át ez a kategória képezi. Az elmúlt időszakban 388 ( 2006. évben 380 ) esetben indítottak bűntető eljárást lopás bűncselekmény elkövetése miatt, amit Tiszavasvári közigazgatási határain belül követtek el. Emellett a színesfém, valamint a hulladék vas lopás is jelentősen meghatározta a bűnügyi helyzet alakulását.

A lopások felderítési, nyomozási eredményességi mutatója 2006. évben 56 %, majd 2007. évben 50 %-os szintet ért el. Ez azt jelenti, hogy minden második vagyon elleni bűncselekmény elkövetője nem vált ismertté, nem került felelősségre, vonásra.

Betöréses lopás miatt 2006. évben 72, 2007. évben 133 esetben folytattak le bűntető eljárást. Számuk majdnem megduplázódott. Ezen bűncselekményt továbbra is a lakáshoz tartozó melléképületekre, hétvégi házakra, magánlakásokra nézve követték el. A lopások bekövetkezésében nagy szerepet játszik a térség gazdasági, és az elkövetők szociális helyzete.

Rablás bűntett elkövetésének gyanúja miatt a statisztikai adatok alapján 2006. évben 3, 2007-ben 6 eljárást indult. Ez az érték is megduplázódott, miközben a rablásokat tárgyi súlyuknak megfelelően mindig is kiemelten kell kezelni.

A közrend elleni bűncselekményeken belül, a garázdaság tekintetében, míg 2006. évben 11 esetben, 2007. évben 15 esetben folytattak le bűntető eljárást. Ezen bűncselekmény kiváltó oka szinte minden esetben a túlzott alkoholfogyasztás volt. Gyakori a szórakozóhelyeken, hétvégén leittasodó fiatalok közterületen elkövetett kihívóan közösségellenes magatartása.

A bűncselekményekkel okozott kár, és azok megtérülése:2007. évben az ismertté vált vagyon elleni és gazdasági bűncselekményekkel okozott kár a bűncselekmények számának növekedése ellenére ugyan kisebb, mint az előző évben, de így is nagyon

134

jelentős. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy mi egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben élünk. Az értékelt időszakban 80.964.000.- Ft, míg a 2006. évben 88.844.500.- Ft volt az okozott kár. A nyomozás során a 2006. évben 2.096.100.- Ft, 2007-ben 3.556.100.- Ft kár térült meg. A lakosság ezt természetesen a mindennapi életében rendkívül rosszul éli meg. Szinte nem lát esélyt az elkövetők által okozott kár megtérülésére. Vajon miért van ez így?

Magyarországon a bűnüldözésben és a büntető igazságszolgáltatásban nem lehet a kár megtérülésére számítani.

Okozott és megtérült kár

0

10000

20000

30000

40000

5000060000

70000

80000

90000

100000

2006 2007Év

1000

Ft

Okozott kárMegtérült kár

Időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények:

A 60 év feletti sértettek sérelmére elkövetett bűncselekmények számában jelentős mértékű növekedés tapasztalható. Ez a szám a tárgyévet megelőző év adataihoz viszonyítva 65-ről 110-re emelkedett. Az időskorúak sérelmére a tulajdon elleni bűncselekmény kategóriába eső - főképpen baromfi, termény, élelmiszer és a lakáshoz tartozó különféle melléképületekből történő kisebb lopások - bűncselekményekből tevődik össze. Azonban volt, amikor rablás sértettjévé vált az idős egyedül élő személy. Azt is meg kell állapítanunk, hogy bár nem jelentősen, de a bűnmegelőzési tevékenység fokozására okot adó mértékben nőttek az idős korúak sérelmére elkövetett, un. házalásos, trükkös lopások, csalások száma.

Ismertté vált bűnelkövetők:

Tiszavasváriban 2006. évben 402 fő bűnelkövető vált ismertté, addig 2007.évben 390, ami 12 fővel kevesebb. Belátható, miközben a bűncselekmények száma szinte minden szegmensben kirívóan magas, meredeken emelkedik, a felderítés eredményessége évről-évre csökken.

Ismeretlen tettesek felderítése:

Ismeretlen tettes ellen 2007. évben 644 eljárást indítottak. 335 bűncselekményt sikerült felderíteni, miközben ismeretlen maradt 309, így a 2007. év ismeretlen tetteses felderítési mutatója 52,0 %. Vagyis 48%-a az elkövetőknek nem kerül felelősségre vonásra, a nyomozás eredménytelen maradt. Kérdés, mi tartja vissza az elkövetőket?

135

Nyomozás eredményességi mutató alakulása

335

382

217

309

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

2006 2007Év

Nyo

moz

ások

szá

ma

- eredményesnyomozás

- eredménytelennyomozás

Eredményességi mutató:

A nyomozás eredményességi mutatója 2006. évben 65,7 % volt, míg 2007. évben 56,0 %. Fokozatosan romlik, lassan már az 50% közelébe ér.

Mutatók alakulása 2006-2007

65,7%

56,0%63,8%

52,0%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

2006 2007

NyomozáseredményességIsmeretlen tettesfelderítés

Szabálysértések, helyszíni bírságolás:

Ez irányú tevékenység évről-évre növekedett. A kapitányságok közötti képzeletbeli versenyben Tiszavasvári az élen végzett. A kiszabott helyszíni bírságok közel 90 %-a a közlekedési szabályok megszegőivel szemben kerültek alkalmazásra. Közlekedési szabálysértésekre 2005-ben 396, 2006-ban 404, 2007-ben 731 esetben került bírság kiszabására.

A 2006. és a 2007. évi ügyek összetételét tekintve: 2005 2006 2007Kiemelt közlekedésrendészeti szabálysértések 165 185 223Közlekedésrendészeti szabálysértések 395 413 509Közlekedési szabálysértések 514 530 659Közrend elleni szabálysértések 8 8 23

1 főre jutó helyszíni bírságok száma 2007-ben

81,16

48,56

77,79

52,48

70,66

123,65

39,16

95,73

0

20

40

60

80

100

120

140

Nyíreg

yház

a

Záho

ny

Tisza

vasv

ári

Vásáro

snam

ény

Nyírbá

tor

Mátész

alka

Kisvárd

a

Fehé

rgya

rmat 136

A számok alapján jelentős hangsúly eltolódásra lehet következtetni. A közlekedési szabálysértések esetében emelkedtek a mutatók, ami jelentős bevételhez juttatja a költségvetést. Miközben a lakosság köz- és vagyonbiztonsága a mélyponton van. Kinek az érdekében tevékenykedik a Városi Rendőrség?

A bűnüldöző szerv, a Városi Rendőrkapitányság helyzete:

2007-2008 évben az integrációs átszervezéssel (rendőrség, határőrség összevonása) párhuzamosan a nyugállományba vonulás szabályai is megváltoztak. Emiatt több rendőr kérte nyugdíjazását. Ez a folyamat elsősorban a bűnügyi területen szinte megoldhatatlan létszámviszonyokat idézett elő és ezt tovább súlyosbította, hogy a nagy tapasztalattal rendelkezők köréből kerültek ki a távozók, akiket pótolni egyik hónapról a másikra lehetetlen.

2007. évben a legnagyobb gondot a 2005. év végétől állandósuló létszám hiány okozta. A pótlásuk a közrendvédelmi területről volt megoldható, azonban ennek következtében a közterületi szolgálat nagy tapasztalattal rendelkező személyeket veszített el. A távozók pótlását más rendőri szervtől és határőrségtől történő áthelyezéssel igyekeztek megvalósítani, azonban az érkezők sem személy-, sem helyismerettel nem rendelkeznek, ami a napi feladatok maradéktalan végrehajtását akadályozzák.

A jelenlegi létszámhelyzet, valamint Tiszavasvári város társadalmi helyzetéből, bűnügyi fertőzöttségének növekvő méretéből megállapítható, hogy az itt szolgálatot teljesítők létszáma alul tervezett. A városban a törvényes rend a közbiztonság és az itt élő állampolgárok színvonalas kiszolgálása elvárható szinten abban az esetben valósítható meg, ha napszakonként 2-2 járőrpáros teljesítene szolgálatot.

A közrendvédelmi állomány fiatal, átlag életkora 29 év. A fluktuáció következtében az idősebb, tapasztalatokkal rendelkező rendőrökben hiány tapasztalható. Az állomány jelentős része 2-5 év szolgálati idővel rendelkezik és már csak elvétve található olyan személy, aki 10 éven felüli szolgálati időt tudhat maga mögött.

A bűnüldözés feladatai ellátására hivatott állami szervezetek kapacitáskorlátai határt szabnak az állam büntetőjogi igénye érvényesítésének

A bűnözés területi jellemzői:

Továbbra is Magyarország északi és észak-alföldi régiójában tapasztalható a 100.000 lakosra számított, az országos átlagot messze meghaladó ismertté vált bűnelkövetői létszám. Az e területi egységekben található megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, valamint Jász-Nagykun-Szolnok) továbbra is bűnkibocsátó területként azonosíthatóak. Az állami beavatkozásoknak a bűnkibocsátó területeken első sorban a bűnözést kiváltó okok hatásainak hatékony csökkentésére kell összpontosítania. A halmozottan hátrányos helyzet, a növekvő munkanélküliség és a bűncselekmények számának alakulása között összefüggés van. Sokkal hatékonyabban kellene a meglévő szűkös forrásokat felhasználni a különböző fejlesztésekre szánt pályázatok odaítélése során.

A szabálysértési törvényproblémája:

Az 1999. évi LXIX. Törvény a szabálysértésekről 17. § (1) kimondja, hogy a pénzbírságot meg nem fizetés esetén - ha a közigazgatási végrehajtás általános

szabályai szerint, illetőleg adók módjára nem hajtható be - közérdekű munkára, illetőleg elzárásra kell átváltoztatni.

(4) Egynapi közérdekű munkának ötezer forint pénzbírság felel meg.

137

(9) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama húsz nap. Egy napi közérdekű munkának legfeljebb hat óra munkavégzés felel meg.

Nem fogadható el, a lakosság körében visszatetszést szül, hogy az egynapi közérdekű munkának ötezer forint pénzbírság felel meg. A halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekben örülnek az emberek, ha a minimálbérnek megfelelő legális jövedelemhez jutnak. Ez jelenleg 69 000 Ft. 40 órás heti/ 160 órás havi munkaidővel számolva, ez napi 3450 Ft bért jelent. Aki becsületesen dolgozik az, 3450 Ft napi bérhez jut, akit szabálysértés miatt közérdekű munkára ítélnek azt 5000 Ft-os napi bérbeszámítással büntetjük. Hol itt az igazságosság? Arról nem is beszélve, hogy az egynapi közérdekű munkának legfeljebb hat óra munkavégzés felel meg. Ez még inkább ellentetsző, felháborító, érthetetlen védelmet, gyámkodást feltételez a szabálysértővel szemben.

Hallani olyan elképzelésekről, hogy a szabálysértések esetében ez eddigi 20 000 Ft-os értékhatárt fel kívánják emelni 30 000 Ft-ra. Az ilyen értékű szabálysértések mind a jegyző hatáskörébe kerülnének. Kistérségünkben jelentős kisjövedelemmel rendelkező nyugdíjas él. Számukra ez az értékhatár majdnem egyenlő a nyugdíj mértékével. A jegyző nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a szabálysértések hatékony szankcionálására, aki egyébként is szakfeladattal maximálisan leterhelt.

Jogszabály módosítási, különböző intézkedési javaslatok:

1. Az un. kamatosok, uzsorakölcsönnel foglalkozó személyek felelősségre vonása érdekében a már elkezdett törvénymódosítási folyamat végég vitele.

2. A színesfém tolvajlások megakadályozására elindult jogszabály módosítás megalkotása.

3. A vagyonelleni bűncselekmények (lopás, betöréses lopás, rablás) büntetési tételeinek felülvizsgálata, szükség esetén emelése. A polgárok védettségének jogi eszközökkel történő fokozása.

4. A bűncselekményekkel okozott károk megtérülésére vonatkozó jogszabályok szigorítása. A károk megtérülési arányának javítása.

5. A személyi jövedelemadó 1%-on túli felajánlásának biztosítása a közbiztonság fokozása érdekében az illetékes szervek, szervezetek felé.

6. A Rendőrség közbiztonsági, bűnmegelőzési szakállományának helyi szinten történő növelése, igazítása a kialakult bűnügyi helyzethez, területi sajátosságaihoz. A közterületi jelenlét fokozása, a közterületi szolgálat megerősítése. A bűnügyi felderítési mutatók érzékelhető javítása.

7. A Rendőrség szakfeladatai végrehajtása során, a prioritások lakossági érdekeket is figyelembe vevő meghatározása, és folyamatos egyeztetése az Önkormányzat illetékeseivel. Közelítés a több külföldi országban is alkalmazott „Városi Rendőrség” elképzeléshez. A közösségi típusú rendőrségi szolgálat kialakítása.

8. A különböző pályázatok, fejlesztések odaítélése során nagyobb súllyal kezelni a halmozottan hátrányos helyzetet, a kistérségi munkanélküliség állapotát, ezáltal is hozzájárulva a bűnmegelőzéshez.

9. A szabálysértések esetében az egynapi közérdekű munkára vonatkozó 5000 Ft csökkentése, a napi 8 óra munkavégzés előírása.

138

10. A 20 000 Ft-os szabálysértési értékhatár megtartása.

Kérem Miniszterelnök Urat, hogy a szaktárcák képviselői bevonásával szíveskedjen megvizsgáltatni a Tiszavasváriban és a Tiszavasvári Kistérségben kialakult közbiztonsági, bűnügyi helyzetet. A szükségessé vált, törvénymódosításokra vonatkozó javaslatokat kezdeményezni, ezáltal javítani a lakosság mindennapi biztonsági közérzetét. A közbiztonsági helyzet javításában természetesen a továbbiakban is hathatósan közreműködök.

Tiszavasvári, 2008. december - n

Tisztelettel

Rozgonyi Attila polgármester




a Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárásról szóló tv. módosítására irányuló javaslathoz történő csatlakozásról

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete kijelenti, hogy Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely város polgármestere által kezdeményezett Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárásról szóló tv. módosítására irányuló javaslatokat részleteiben megismerte, azokkal egyetért és a kezdeményezést támogatja.


Szőke Zoltán képviselő:Felolvasta a Szociális és Egészségügyi Bizottság következő döntését:Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális és Egészségügyi Bizottsága a háziorvosi alapellátást végzők munkájának szerződéses szabályozásáról szóló tájékoztatót az alábbiak szerint fogadja el:

1. Javasolja felvenni a képviselő-testület 2009. évi munkatervében az áprilisi ülésre az egészségügy komplex helyzetelemzéséről szóló beszámoló elkészítését, valamint a háziorvosi alapellátást végzők munkáját szabályozó megbízási szerződések módosítását.

2. A hivatal a Vasvári Hírmondón keresztül tájékoztassa Tiszavasvári lakosságát a háziorvosi rendelési idő, és az ügyelet rendelési idejének betartásával kapcsolatos problémák bejelentési feltételeiről.

3. A polgármester jelöljön ki két megbízottat a háziorvosi rendelési idő, és az ügyelet rendelési idejének betartása ellenőrzésére.

139

Palló Sándor képviselő visszajött az ülésterembe, így 16 fő képviselő volt jelen.

Rozgonyi Attila polgármester:A döntéssel kapcsolatosan kérte, hogy minden háziorvos kapjon pontos értesítést az ellenőrzésről.

Dr. Litkei László képviselő:Érdeklődött, hogy van-e ellátási idő kiesés, mert több állampolgár is erről tájékoztatta.

Kabai Jakabné köztisztviselő: Feltett kérdéssel kapcsolatosan elmondta, hogy a jelenlegi beosztás teljesen lefedi a nap 24 óráját, tehát nincs ellátási idő kiesés. Az előfordulhat, hogy nem a központi rendelőben tartózkodik az ügyeleti orvos, de nincs olyan időszak, amikor egyáltalán nincs orvos. Tájékoztatta továbbá a Képviselő-testületet, hogy az Egészségügyi Minisztérium pályázatot írt ki mammográfiás szűrővizsgálatokon való részvétel támogatására. Utalt arra, hogy a pályázat a 2009. február 1. és 2009. június 30. közötti időszakra vonatkozik. Elmondta, hogy a pályázat a 45-65 év közötti nők szűrővizsgálatra történő utaztatását támogatja és célszerű lenne Szorgalmatos településsel együtt benyújtani a pályázatot.


TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATAKÉPVISELŐ TESTÜLETE

284/2008. (XII.18.) Kt. számú határozata

kistelepülésen lakók komplex népegészségügyi szűrésének elősegítésére vonatkozó pályázat

benyújtásáról


1. kinyilatkozza, hogy támogatja az Egészségügyi Minisztérium által kistelepülésen lakók komplex népegészségügyi szűrésének elősegítésére kiírt pályázat -2.3 pontjában megfogalmazott „szervezett, célzott onkológiai népegészségügyi szűrések keretében kistelepülések szűrésre behívott lakosságának 2009. február 1. és 2009. június 30. közötti időszakban a szervezett, célzott onkológiai népegészségügyi szűrésre jogosult területileg illetékes Mammográfiás Szűrőállomáshoz (MSZÁ), illetve Komplex Mammográfiás Szűrőközpontokhoz (KMK) történő szervezett eljuttatását célzó többletköltségek támogatására” pályázat benyújtását.

2. felkéri a polgármestert, hogy az ÁNTSZ regionális intézete regionális szűrési koordinátorával folytasson egyeztetéseket.

3. kinyilatkozza továbbá, amennyiben Szorgalmatos település is kíván csatlakozni a pályázathoz, úgy azt is támogatja.

4. felkéri, hogy a pályázat elkészítéséről és határidőre történő benyújtásáról gondoskodjon.


140

Napirend után:

Poczkodi Ferenc CKÖ elnök:Megkérdezte, hogy részesülhet-e a szociálisan rászoruló lakosság tüzifa támogatásban.

Rozgonyi Attila polgármester:Elmondta, hogy korábban döntött ezzel kapcsolatosan a Képviselő-testület és az aránytalan járulékos jellegű költségek miatt (szállítás, darabolás) nem fogadta el a felajánlott tüzifát.

Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébet képviselő:Jelezte, hogy a Petőfi és Hősök út kereszteződésében tele vannak dobálva a vízelvezető árkok szeméttel, amely megakadályozza a csapadékvíz elvezetését.

Balogh Tamás képviselő:Javasolta, hogy részesítse rendkívüli támogatásban a Képviselő-testület a polgárőrséget hasonlóan, mint ahogyan korábban a rendőrséget részesítette, ezzel is megakadályozva a falopások nagy számát.

Rozgonyi Attila polgármester:Megjegyezte, hogy a Képviselő-testület korábban már biztosított többlet támogatást a polgárőrség számára azzal a célzattal, hogy erősítse az üdülőterületen lévő jelenlétét. A falopások megakadályozásával kapcsolatosan utalt arra, hogy eljárási hatásköre nincs a polgárőrségnek, csak a rendőrségnek. Ezzel kapcsolatosan ígéretet tett, hogy kérni fogja a rendőrség hatékonyabb fellépését.

Palló Sándor képviselő:Jelezte, hogy 600 eFt értékű facsemetéket ültettek a strand felé vezető út két oldalára, illetve a jövőben megépülő jogging pálya mellé gesztenyesort telepítettek.

Mivel több kérdés, hozzászólás nem hangzott el, Rozgonyi Attila polgármester megállapította, hogy a Képviselő-testület mindvégig határozatképes volt és zárt ülésen folytatta a Képviselő-testület a munkáját.

k m f


141

Documents

JEGYZŐKÖNYV - Tiszavasvári · Web viewHalotthűtő használati díj: 1.600 Ft/nap + ÁFA, azaz 1.920 Ft. Rozgonyi Attila polgármester: Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a