1.oldal,összesen:11

JERIKÓLEROMBOLÁSAÉSARÉGÉSZETILELETEK–KONZERVATÍVMEGKÖZELÍTÉSEK©BékefiBálint,ApológiaKutatóközpont,www.apologia.hu(v.1.2016.09.29)

1.Bevezetés

1.1.AbibliainarratívaJózsuékönyvének6.fejezetébenakövetkezőketolvassuk:

JerikóolyanalaposanbevoltzárvaIzráelfiaimiatt,hogyseki,sebenemmehetettsenki.…Józsué,Núnfiahívattatehátapapokat,ésígyszólthozzájuk:Vegyétekfölaszövetségládáját,hétpappedigvigyenhétkosszarvbólkészültkürtötazÚrládájaelőtt.Anépnekpedigeztmondta:Vonuljatokföl,járjátokkörülavárost,ésafegyveresekvonuljanakazÚrládájaelőtt!Úgyistörtént,ahogyanJózsuémegmondtaanépnek.Ahétpap,akiahétkosszarvbólkészültkürtötvitte,azÚrelőttvonult,ésfújtaakürtöket,azÚrszövetséglá-dájapedigutánukhaladt.Afegyveresekakürtöketfúvópapokelőtthaladtak,azutóvédpedigaládautánment,ésegyfolytábanfújtákakürtöket.Anépnekazonbanmegparan-csoltaJózsué:Nekiáltsatok,ahangotokatselehessenhallani,ésegyszósejöjjönkiaszá-tokbóladdig,amígaztnemmondomnektek,hogytörjetekkicsatakiáltásban.Akkoraz-tán kiáltozzatok!…A hetedik napon pedig az történt, hogy pirkadatkor fölkeltek, és aszokottmódonmegkerültékavárost,mostazonbanhétszer.Csakezenanaponkerültékmeghétszeravárost.Amikorhetedszer fújtákmegapapokakürtöket, eztmondta Jó-zsuéanépnek:Kiáltsatok,mertnektekadja azÚr a várost!…Ekkorkiáltani kezdett anép,ésmegfújtákakürtöket.Ésamikormeghallottaanépakürtzengést,hatalmasharcikiáltásbantörtki,ésakőfalleomlott.Anéppedigbevonultavárosba,mindenkiegyenest

2.oldal,összesen:11

előre,éselfoglaltákavárost.Kardélrehánytak,kiirtottakmindent,amiavárosbanvolt:férfit és nőt, ifjat és öreget, marhát, juhot és szamarat. (Józsué 6,1.6–10.15–16.20–21;RÚF)

Aszövegállításaiviszonylagvilágosak:JózsuéésazizráelinépfelvonultazártésfallalvédettJerikóvárosaellen,majdegykülönleges,Istenáltalmegszabotteljá-rás(avárosmeghatározottmódúmegkerülésehétegymásutáninapon)követé-seutánazizráeliekelfoglaltákavárost,majdkiirtottákannaklakóit.Waltkehá-romelemétemelikiabibliaileírásnak,amelyekrégészetilegvizsgálhatók:(1)azizraelitáktámadásakorafalakleomlottak(Józs6,20),(2)azizraelitákfelégettékavárost(Józs6,24),és(3)nemsokkalkésőbbavárostújraelfoglaltákelőszörabenjáminiak,majdEglón(Józs18,21;Bír3,12–14vö.5Móz34,3).(Waltke1972,p.39)

Azelmúltbőfélévszázadbanazonbanarégészetifeltárásokegykomolyésbizo-nyosszempontbólmeglepőproblémátállítottakatörténészekelé:alegtöbbku-tatószámáraúgytűnik,hogyJerikóvárosa–bárlétezett–márjóvalakivonulásideje előtt elpusztult, és csak valamivel azután épült újra.Tehát a bibliai leírásszerint egyolyanvárost romboltak le a zsidók Józsuévezetésével, amiakkorramárhosszúidejeottsemvolt!

Érthetőmódonazokszámára,akikaBibliánaknagytekintélyttulajdonítanak,ésaz ószövetségi narratívákat történelmi igazságigénnyel rendelkezőnek tekintik,ezakérdésnagyjelentőséggelbír.Belátható,hogyhabebizonyosodik,hogyJeri-kóvárosavalóbannemálltJózsuéidejében,aszöveghitelességeerősencsorbul,ésezzelazarraépülő–fundamentalistaésevangelikál,atovábbiakbankonzer-vatív–keresztényvilágnézetalapjaimegkérdőjelezhetővéválnak.Eztnemhan-gulatkeltésként írom, sem pedig azért, hogy delegitimáljam azon keresztényekhitét, akik kevésbé ragaszkodnak az ószövetségi leírások történelmi,literalisztikus értelmezéséhez – sokkal inkább az a célom, hogymegértsük,mimotivál számoskonzervatívkeresztényrégészt, történészt,ószövetséges tanártarra,hogyalternatívmagyarázatokatkeressen.1

1 Felmerülakérdés,vajonnemkell-eelutasítanunkezeketafeloldásikísérleteketeleve,te-

kintveaképviselőikegzisztenciálisfüggésétegybizonyosállásponttól,ésazebbőlfakadóel-fogultságot.Többokbólisúgygondolom,hogynem–ezekközülalegfontosabbaktömörenakövetkezők.Előszöris,semmilyentudományoskutatásbannemérhetőelateljessemleges-ségakutatórészéről;mindazelőfeltevések,mindazérdeklődésikör,mindakérdésfeltevé-sek,mindamagyarázatokvalószínűségéneksúlyozásafüggazadottszemélyvilágnézetétől,személyiségétől,stb.Másodszor,eznemzárjakiazalaposésőszintekutatómunkát,ahogyanaztszámostudósmunkájánállátjuk–ígyviszonterrenézveazártatlanságvélelmétmegkelladnunkakonzervatívkutatóknakis.Harmadszor,egyproblémaegzisztenciálisrelevanciájaatudóstakáralaposabb,mélyebbmunkáraisösztönözheti,mintegyolyankollégáját,akiszá-máraazkevésjelentőségethordoz.Mindezekmiatt–nemvitatva,hogykároselfogultságésatényekőszintétlenkezeléseismegjelenhetezekbenakutatásokban–nemtartomindokolt-nakakonzervatívmagyarázatokapriorielvetésétvagydiszkreditálását.

3.oldal,összesen:11

1.2.ArégészetileletekAJerikóterületénfekvőTell-esz-Szultánrégészetilelőhelyenazelmúltbőmásfélévszázadbanszámosrégészetifeltárástvégeztek.ElőszörCharlesWarrenvégzettott ásatásokat 1867 és ’68 között,majd 1907 és 1909 között, illetve 1911-benegyosztrák-németrégészetikutatócsoportErnstSellinésCarlWatzingervezeté-sévelfolytattaamunkát.

SellinésWatzingerarrajutott,hogyJerikóaközépsőbronzkorvégén,i.e.1550körülpusztultel.Az1930-asévekbenazonbanJohnGarstangbritrégész,kétel-kedveazeredményeikben,magaisásatásokbakezdett,ésaIV-esszámmaljelöltvárosnálvályogtéglábólkészültfalakromjairatalált,amelyeketmegközelítőlegi.e. 1400-ra datált, és Józsué hadjáratával, illetve egy feltételezett földrengésselkötötteössze.MindSellinék,mindGarstangúgytartották,hogyazáltalukmegál-lapítottdátumutánJerikóhosszúideiglakatlanvagykevéssélakottmaradt.

Talán nem meglepő módon Garstangeredményei nagy feltűnést keltettek, kri-tikushangok is felmerültek, ígyGarstangmegkérte egy tanítványát, KathleenKenyont,hogyvégezzensajátvizsgálódá-sokat a lelőhelyen. Kenyon 1952 és ’58között folytatott ásatásokat, és tanárátólerősen eltérő konklúziókra jutott. Konk-rétan a Garstang által vizsgált falak le-rombolásának idejét egy évezreddel ko-rábbradatálta,mintő,denemistartottaaIV-es város részének. Magának a városnak a pusztulását pedig Sellinnel ésWatzingerrelegyetértvei.e.1550körülretette.(GarstangésKenyonegyetértet-tekabban,hogyegybizonyosközépsőépület,valószínűlegfalaknélkül,a14.szá-zadigfennmaradt.)(Cline2012,pp.99–100;Provanetal.2003,pp.174–5)

2.KonzervatívmegközelítésekA konzervatív megoldási kísérletek megértéséhez szükséges tudnunk, hogyezekbenakörökbenmárhosszúidejevitadúlakivonulásésaKánaánbaérkezésidőpontjának tekintetében. Míg egy nem elhanyagolható kisebbség a kritikaikonszenzussalegyetértveaz i.e.13.századratesziezeketazeseményeket,szá-mosevangelikálószövetséges,ill.régész–elsősorbanaz1Kir6,1-rehivatkozva–egykorábbi, a15. századközepéreeső időpontot támogatakivonulásra, ebbőlkövetkezően pedig egy 15. század végit Jerikó lerombolására (a vitához ld.Waltke1990;Wood2005;Hoffmeier2007).

KathleenKenyonJerikóromjainál

4.oldal,összesen:11

Ezzel természetesen járnak egyéb nehézségek; mindenesetre a jelen dolgozatkérdésétúgyfogomvizsgálni,hogynemrészesítemelőnybenazegyiknézetetamásikkalszemben,ésmaguknakahonfoglaláshozrendeltdátumoknakanehéz-ségeitnemvonombeleaJerikórégészetikérdéseireadottmagyarázatokkiérté-kelésébe. Érthetőmódon a régészeti eredmények és a bibliai leírás közötti fe-szültség feloldására adott próbálkozások eltérnek annak függvényében, hogy amegfogalmazóikmelyikkronológiát támogatják.Ez indokoljaazt,hogyebbenadolgozatbanisennekmegfelelőenosztomfelamegközelítéseket.

2.1.AkivonuláskéseidátumáhozAkivonulásnakésJerikófeltételezettlerombolásánakdatálásábanakritikaiköz-véleménnyel egyetértő konzervatívok adottnak veszikKenyon eredményeit, el-fogadva,hogyJerikóthozzávetőlegi.e.1550-benlerombolták.2Azáltalamvizs-gált kutatók azzal is egyetértenek, hogy nincsenek régészeti bizonyítékok arra,hogyazizraelitabetelepülésidejénottjelentősvárosálltvolna.Ezekutánazon-banamellettérvelnek,hogya terület földrajzi jellemzőiés Jerikóbibliai leírásaalapjánnemisvárhatjuk,hogyilyenbizonyítékokattaláljunk.(Haezigaz,akkortermészetesen Jerikó lerombolásának történetiségét sem pro, sem kontra nemítélhetjükmega régészetalapján–azegyetlen forrás Józsuékönyvemarad.)Akövetkezőkbenazerrevonatkozóérvelésüketfoglalomössze.

Kenneth Kitchen szerint „egy ókori településhalom évszázadokon át tartó, ter-mészetesokokés emberipusztítás által végbemenőeróziója eredményezheti alelőhelybizonyosszintjeinazelfoglalásravagyapusztításrautalóbizonyítékokelvesztését.”(Kitchen2003,p.183)KenyonraésBienkowskirahivatkozvaavá-ros15.századipusztulásautánegy14-13.századiismételtbetelepüléstlátaré-gészeti eredményekben, azonban az ezt alátámasztandó régészeti leletek –mondjaKitchen–minimálisak,nohanemelhanyagolhatók.

Hogyeztmiértnemmeglepő,aztakövetkezőgondolatmenettelszemlélteti:tud-juk,hogyaközépsőésakésőbronzkoritelepülésekközöttnagyságrendilegkét-százévigvoltelhagyatottaváros,ésezalattisaközépsőbronzkorirétegnagyonsúlyosanerodálódott.Ehhezképest Jerikóa13.századielpusztításautánnégy-száz évet kell várnunk, míg Aháb idejében újraépítik a várost (1Kir 16,34)3 –mennyivelinkábbszámíthatunkekkorazerózióközelteljespusztítómunkájára!(Kitchen2003,p.187)

Azonbanaz,hogymitvárunkarégészetileletektől,nagybanfüggattól,hogymitkeresünk.Vagyis:aJózsuékönyvébentalálhatóleírásalapjánmilyenlehetettazaJerikó,amitaz izráelitákállítólag leromboltak?Kitchenneka187–8.oldalonol-vashatórövidgondolatainaksokkalrészletesebbkifejtéséttaláljukRichardHess

2 „Azegészerőszakosan,részbentűzáltalelpusztult(…)”(Kitchen2003,p.187)3 Kitchennemadszámotajelendolgozat2.oldalánWaltke-tólátvettbibliaiutalásokról,ame-

lyekJerikókorábbiújjáépítésérelátszanakutalni:Józs18,21;Bír3,12–14vö.5Móz34,3.

5.oldal,összesen:11

szintén konzervatív ószövetséges egy tanulmányában (Hess 2008)4, amely bárnemfoglalállástakivonulásésahonfoglalásidőpontjánaktekintetében,gondo-latmenetemégisKitchenébeilleszkedik.

Hesscéljaazvolt,hogyexegetikaiéskortörténetialapokonfelvázolja,hogymi-lyenvoltJerikóvárosaJózsuékönyvénekleírásaszerint–vagyisfélretévemindavallásoshagyományokat,mindarégészetieredményekbőlesetlegesenszármazóelvárásokat. Először rámutat, hogy a ’város’ szót, amely a héberben Jerikót jel-lemzi(עִיר),másószövetségihelyekhasználjákkistelepülésre(Józs3,16),Betle-hemfalvára(1Sám20,6),sátortáborokra(Bír10,4vö.1Krón2,22–23),sőt–ésezHess tézise szempontjából fontos lesz – erődökre is (2Sám 12,26; 2Sám 5,7.9;1Krón11,5.7).

Jerikóméretérenézvemegállapítja,hogyelégkicsinekkellettlennieahhoz,hogyazizráelinépnek,miutánegynapalatthétszermegkerülte,maradjonmégerejealerohanásához. A Tell-esz-Szultánban feltárt romok is a viszonylag kisméretettámasztjákalá.5HozzávéveezekhezJerikóstratégiailagjelentőselhelyezkedésétésazta tényt,hogyaszövegRáhábonkívülegyetlenhadászathoznemköthetőszemélytsememlítexplicitmódon,Hessszerintnemvalószínűtlen,hogya„vá-ros”valójábanegyerődítménylehetett.

TézisévelszembenalegkritikusabbpontnakHessazttartja,hogyJózsuékönyvé-nekszövegetöbbhelyenbeszélJerikó„királyáról”(מלך),amiarrautal,hogyezazuralkodóvárosalehetett,alattvalóipedigazaztkörülvevőtelepülésekbenélhet-tek.Hessellenvetésekettős:egyrésztmegállapítja,hogyavizsgáltkorbanjelen-legitudásunkszerintJerikókörnyékeelhagyatottvolt,másrésztvitatjaa’király’szószűkjelentéstartományát.Akövetkezőkbenazutóbbiravonatkozóérvelésétfoglalomössze.

Azi.e.14.századközepérőlszámosakánaániuralkodókésEgyiptomfáraójaközötti levélváltásmaradt fennakkádék-írásos formában. Hess megállapítja, hogy míg a királyokatjelölő héber szó akkád megfelelőjét ezekben a levelekbenelsősorbanafáraóraalkalmazzák,addigpéldáulHácórural-kodójamagát is„királynak”(šarru)nevezi–miközbenelis-meri a fáraó feljebbvaló voltát. Emellett az Amarna-levelezésben megtalálható egy a héber kifejezéssel meg-egyező(mlk)gyökűnyugat-sémiszó,amelyvalamifélefelü-

gyelő,óvó,gondviselőszerepet fejezki,ezzelahéberszóranézve tágabb jelentést sugallva. Igei formában egy13. szá-

4 AszakaszvégéigmindenHessnektulajdonítottgondolatebbőlatanulmánybólszármazik,így

atovábbiakbanazugyanerretörténőbibliográfiaihivatkozásokatmellőzöm.5 Hessemellettkiemeli,hogymígmástelepüléseketanarrátornevez„nagyvárosnak”(Józs

10,2),illetve„fővárosnak”(Józs11,10),Jerikóravonatkoztatvanemtalálunkilyenkifejezése-ket.

AzAmarna-levelekegyike

6.oldal,összesen:11

zadiugariti szövegbenugyaneztagyököt ’uralkodik’, ’hatalmatgyakorol’ jelen-tésbentaláljuk,amelybárkirevonatkozhatott.FőnévkéntpedigRíbaddinak,Büb-loszkirályánakegyafáraóhozírottlevelébenolvashatjuk,hogyaszerzőjeafáraóegyikparancsnokára,Piwurirais„királyként”hivatkozik.

Elfogadhatónak (még ha nem is szükségesnek) tűnik tehát az az értelmezés,amelyJerikótegyviszonylagkicsi,elsősorbanhadászaticélúéslakosságútelepü-lésként írja le, nem pedig a sokak képzeletében élő sokemeletes, bevehetetlenfalakkal körülvett nagyvárosként.6 Ennek a régészeti relevanciájához azonbankulcsfontosságúmegvizsgálnunkavárosfalakkérdését.

A legfontosabb információ,amitaszövegbőlmegtudunka Jerikótkörülvévő faljellegéről,hogyRáhábházaafalban,afalonvagyafalnálvoltolyanmódon,hogyakémeketazablakából leeresztvekijuttathattaavárosfalonkívülre(Józs2,15).Hess leírása szerint kétféle abban a korban előforduló konstrukció tehette eztlehetővé:vagyafalkét„réteggel”rendelkezett,teháttulajdonképpenkétfalvettekörülavárost,aközöttüklevőteretpedigrészbenházakkaltöltöttékki;vagyafalmagaegymássalérintkező,avárosbelsejétkörülvevővályogtéglaházakkülsőfalaibólállt (vö.Kitchen2003,pp.187–8).Az,hogyRáhábkötélenengedte leakémeket,arraengedkövetkeztetni,hogyaházavagylegalábbkétemeletmagas-ságúvolt,vagya(ti.dombonépült)városegyolyanpontjánállt,aholafalonkí-vülitalajalejtésmiattmesszevoltmégakáregyelsőemeletiablaktólis.

Arégészetileletekentermészetesencsakannyitkérhetünkszámonabibliaitör-ténethitelességetekintetében,amennyitabibliaiszövegmagaállít.Hessérvelé-se szerint pedig a szövegnek egy tartható, sőt természetes értelmezése szerintJerikóegyviszonylagkisméretűerődvolt,melynekfalátkönnyenlehet,hogykétemeletnélnemmagasabbvályogházakalkották.

VisszakanyarodvaKitchenérveléséhez,ha–sokpopuláriselképzelésselszemben–„mindössze”ennyi lenneJerikóvárosa,tekintetbevéveazeróziójelentőségét,nemmeglepő,hogya13.századitelepülésnekkevésnyomamaradt.Hesseztkéttovábbipéldávalerősítimeg.Hácórromjainálhatalmaskaput találtak,azonbanazaztrögzítőfalnaknemmaradtnyoma;MegiddónálemellettaIII.Thotmesztől(vagy Thutmózestől) fennmaradt egyiptomi leírás ellenére, amely beszámol aváros elpusztításáról, erre az állapotra utaló réteget nem tártak fel a régészetilelőhelyen. Mindezek alapján Hess és Kitchen konklúziója az, hogy a régészetibizonyítékokhiányaa13.századiJerikótekintetébennemelégségesalapabibli-ainarratívadiszkreditálásához.

6 Fölmerülhetakérdés,hogyhaezvalóbanígyvan,ésavárosönmagábankicsinyjelentőségű,

miértszánráJózsuékönyvénekszerzőjeegyennyirehosszúleírást.Hessválaszaaz,hogyazsidóknakezazelsőolyanhadjárata,amelybenJózsuévezetiőket–kulcsfontosságútehátmeglátniaanépnek(ésazolvasóknak),hogyJózsuémellettisugyanúgyottállIsten,ahogyanMózesmellettállt.Ahosszú,részletesleírásezenértelmezésszerintennekmegerősítéséülszolgál.

7.oldal,összesen:11

2.2.AkivonuláskoraidátumáhozAz evangelikál és fundamentalista ószövetségesek többsége nem osztja a fentigondolatmenetet.ŐkJerikóvalkapcsolatbanegyaköztudatbanélőhözhasonlóbbfelfogástképviselnek,ésabibliai településtazzalavárossalazonosítják,amely-neklerombolásátKathleenKenyonazi.e.16.századközepéredatálta.Azonbanezekakonzervatívbibliatudósokközelegységesekabban,hogy Jerikó izráeliekáltalielpusztításánakidejeazi.e.15.századvégéreesik–ennekmegfelelőenőkKenyonkormeghatározásánakhelyességétvitatják.

Említésreméltóújradatálásikísérletekmára’70-esés’80-asévekbenistörtén-tek (Bimson1978;Waltke1972;L. J.WoodésO’Brien1986,pp.74–78),azon-ban a mai véleményekre a legnagyobb hatást egyértelműen Bryant Wood, azinerrantista Associates for Biblical Research munkatársa munkája tette, így akövetkezőkbeneztfogombemutatni.Woodakésőbronzkorikánaániagyagedé-nyekrégészetébőldoktorált,ez is tekinthetőaszakterületének, ígymindenkép-penkompetensneknevezhetőavizsgált témában.Eredményeitőegybibliairé-gészettelfoglalkozóintézetfolyóiratábanpublikáltaelőszöregycikkben,majd–a következő számban – Piotr Bienkowski (Bienkowski 1990) kritikájára adottválaszcikkében. (B. G.Wood 1990a, 1990b) A továbbiakban az érvelésének fővonalaitmutatombe.7

Woodelőszörisazzalkezd,hogyKenyonmunkájávaléskonklúzióivalkapcsolat-ban fogalmaz meg bizonyos kételyeket. Megjegyzi, hogy Kenyon feltárásainakteljeskörűpublikálásáraegészenhalálautánignemkerültsor,ígycsakaz1981–’83-bankiadott kötetekbirtokában lehetséges a leleteinek független értékeléseésértelmezése.Aszámáraleglényegesebbkérdésre,hogyhogyanjutottKenyonarraakövetkeztetésre,hogyJerikótmári.e.1550körülelpusztították,akövet-kezőválasztadja.

Több késő bronzkori (I. szakasz, i. e. 1550–1400) kánaáni város, elsősorbanMegiddó romjai között találhatók Ciprusból importált agyagedények, amelyekalapjánKenyonkísérletettettakorfazekasságatipológiájánakrekonstrukciójá-ra.AzonbannemtaláltJerikóbanezeknekajellemzőknekmegfelelőkerámiákat,így arra következtetett, hogy ebben az időszakban Jerikó már nem állt. Woodszóvá teszi, hogy Kenyonnál alig találja a helyi agyagedények elemzését, pedigazokbólGarstangsokatfeltárt,ésWoodkulcsfontosságúnaktartjaazokatavárospusztulásánakdatálásához.WoodnaktovábbiellenvetéseKenyonmódszertaná-valszembenaz,hogyakereskedőútmellettinagyváros,Megiddómintájáraafél-reeső,kisJerikóban,sőt–figyelembevévemindGarstang,mindKenyonásatása-

7 Akövetkezőszakaszbansemfogomismételthivatkozásokkaljelölni,hogyezekreacikkekre

támaszkodom–elsősorbanazelsőrealapulazittkövetkezőösszefoglaló,aholamásodikbólveszekátgondolatot,ottaztafőszövegbennyilvánvalóváteszem.Azösszefoglalóhelyenkéntakaratlanulis,aholegytémaeredetitárgyalásaisrövid,közelszószerintiegyezésekettar-talmazhatWoodcikkeivel.

8.oldal,összesen:11

inakhelyét–,Jerikóegyszegényebbrészénadrágaimportáruhiányábólbármi-félekövetkeztetéstlevonnimegalapozatlan.

Kenyonésutánasokan Jerikó lerombolásánakokáulvagyazEgyiptombólkiül-dözött,menekülőfélbenlévővolturalkodócsoportot,ahükszoszokatjavasolják,vagypedigéppenahükszoszokatüldözőegyiptomisereget.AzonbanWoodrá-mutat,hogyahükszoszoknaknemlettvolnaokukelpusztítaniegyolyanvárost,aholmenedéketkerestek,arrapedignincsírásosbizonyíték,hogyazegyiptomi-akadélnyugat-kánaániSaruhennéltovábbüldöztékvolnaőket.Továbbátudha-tó,hogyazegyiptomiakáltalfolytatottostromokhosszúideigtartottak(Saruhen3 év,Megiddó 7 hónap) – azonban Jerikónál az égett törmelékek alatt számosgabonával teli korsót találtak; ez ellentmond egy hosszas ostrom velejáróival.Bienkowski kritikájára válaszulWood elismeri, hogy a város pusztulását okoz-hattamáskánaánivárosokkal folytatottháborúskodás, azonban írásosbizonyí-tékerresincs.

AfentielőzetesmegjegyzésekutánWoodabizonyítékoknégycsoportjátvonul-tatjafölJerikókésőbronzkorilakottságamellett:afazekasság,arétegtan,aszka-rabeuszok és a radiokarbon kormeghatározás területéről. Röviden bemutatomezeket is. Wood a fazekasság témáját, az agyagedény-leleteket tartja a legna-gyobbjelentőségűnek,azonbanennekrészleteinek,aközépsőbronzkoriéskésőbronzkori,illetveazezekbizonyosszakaszairautalójellemzőknekabemutatásá-ra,amelyetWoodmásodikcikkébenrészletesenmegtesz,ittnincslehetőség.

Nagyvonalakbanazonbanelmondha-tó,hogyWoodmindaKenyon,mindaGarstang által feltárt edények közötttalálolyanokat,amelyekszerinteegy-értelműen a késő bronzkor I. szaka-szára, a 15. század második feléreutalnak.Sőt,felhívjaafigyelmetazok-raavörösselésfeketévelfestett,úgy-

nevezettbikrómkerámiákra,amelye-ket szintén Garstang talált meg, ésamelyekvalószínűlegéppenaKenyonáltalhiányoltciprusiimportáruklehettek.8Az ő idejében azonban ezeknek a jelentőségemégnemvolt világos, így semő,semKenyonnemfordítottkiemeltfigyelmetrájuk–utóbbitalánazért,mertnemistudottróluk.

AmásodikérvJerikó15.századijelenlétemellettsztratigráfiai,vagyisrétegtani.Aközépsőbronzkor III. szakaszánakkezdete (i. e.1650)és Jerikóelpusztulása

8 EzazértnemállellentmondásbanWoodkorábbiérvével,miszerintnemjogosJerikósze-

génynegyedébenilyenekreszámítanunk,mertezekadombkeletioldalánakeróziósrétegei-bőlkerültekelő,ésfeltehetőlegazemelkedőfentebbipontjáról,apalotábólszármaztak–írjaWood.

Jerikónáltaláltfestettedénytöredékek

9.oldal,összesen:11

közötti időszakban Kenyon húsz építészeti fázist különített el. Ebből több vi-szonylaghosszúvolt,ésazegészalattháromnagyobbéstizenkétkisebbrombo-lás történt, volt torony, amit pedig legalább négyszer újjáépítettek, hogy aztánhétalkalommalújjáépítettlakóegységekkövessék.Woodérveezzelkapcsolatbanegyszerű:Kenyonkronológiájávalmindennekmindösszeszázévalatt lekellettzajlania,ezazonbantúlságosankevésnektűnik.

Aharmadikérvaszkarabeuszokatérin-ti.Ezekapróegyiptomiamulettek,ame-lyekaszkarabeuszbogáralakjánakmin-tájárakészültek,ésgyakranvalamilyenfeliratot tartalmaztak. Garstang egyolyansorozatottaláltezekbőlJerikóegytemetőjének feltárásakor, amelyeken a18.-tól egészen a 14. századig számosfáraó neve olvasható volt. Wood elsőcikke szerint ez önmagában bizonyítékKenyonellen, azonbanBienkowski kri-tikájáraválaszulárnyaltaazérvét.

Ugyanisegyrészthaavárosa14.századbanisálltmég,azWoodelképzelésévelsemférössze,másrésztpedig–erreBienkowskimutatrá–Egyiptombanamu-lettkéntrégelhunytfáraókszkarabeuszaiishasználatbanvoltak,tehátjóvalké-sőbb is odakerülhettek. Kenyon elfogadja ezt az ellenvetést, azonban rámutatarra, hogy a szkarabeuszok egyikén Hatsepszut fáraó (i. e. 1503–14839) nevetalálható; ő azonban halála után becsmérlés és feledtetés tárgya volt, így nemhivatkoztakrájószerencseelnyeréseérdekében.Ezviszontarrautal,hogyszka-rabeuszamégéletébenkerültajerikóisírba–akkortehátavárosnaklakottnakkellettlennie.

Anegyedik,ésegybenutolsóérvaradiokarbonkormeghatározásé.Jerikóromja-inakamegfelelőrészébőlegyfaszéndarabnakmegvizsgáltáka14-esszénizotóp-tartalmát,ésezalapjáni.e.1410±40-redatálták.WoodezekmellettkiemeliabibliaitörténetésafeltártJerikójellemzőiközöttiszorosegyezéseket:a lerom-bolásakevésselaratásutánkövetkezettbe(Józs3,15vö.afeltártsokvékabúza);azostromrövidvolt;afalakúgyomlottakle,hogyazizráeliekbetudtakmenni;avárostnem fosztogattákki (Józs6,17–18);viszont felégették (Józs6,20).Mind-ezek,haa régészetibizonyítékokmegengedikaz egyidejűséget, valószínűvé te-szikabibliainarratívahitelességét.

Wood kutatási eredményeit számos komoly konzervatív kollegája támogatja(Hoffmeier1999,p.7;LongmanésDillard2006,p.125;Provanetal.2003,pp.175–6,344:fn.200;Waltke1990,p.192),bárakadkritikusais(Kitchen2003,p.

9 Woodeztakétdátumotadjameguralkodásaidőpontjához–ezvitatott,deavitanemérintia

Jerikó15.századvégilerombolásáravonatkozóbizonyítékértékét.

AháromszkarabeuszésIII.Thotmeszpecsét-nyomója(jobbalsó)

10.oldal,összesen:11

544: fn.79).Szélesebbszakmaikörökbennemterjedtela javaslata, sőt–a tu-dományosvitatámogatásaszempontjából–sajnálatosmódonkritikátiskevesetkapott.10Képzettségétésérveittekintveazonbannemmagyarázhatjukeztpusz-tándilettantizmussal vagy az érvei komolyan vehetetlen voltával – a ténylegesokokrólazonbankevéselképzelésemvan.11

Mindenesetre egy kritikát érdemes megemlítenünk, mégpedig a radiokarbonkormeghatározássalkapcsolatban.Kiderült,hogyaBritishMuseumlaboratóriu-mábankalibrációsproblémákvoltak1980és’84között,amelyekkövetkeztébenazottvégzettmérések–köztükazis,amelyreWoodhivatkozott–nemtekinthe-tőkmegbízhatónak.(Bowmanetal.1990)NéhányévvelkésőbbismétvégeztekkormeghatározástaKenyonásatásaibanfeltártgabona-ésfaszénmintán,amelyalapjánazokazi.e.1750és1500közöttiidőszakbólszármaztak.(BruinsésvanderPlicht1995)

Azonban még frissebb, a lelőhelyen akkor dolgozó olasz munkacsoport által2000-benvégzettdatáláskétkülönbözőmintáraazi.e.1347±85,ill.1597±91korokatmutatta.(NigroésMarchetti2000,pp.206–7,330,332)12Ezekbőlvaló-színűlegnemvonhatólenagyobbkonklúzióannál,hogyaradiokarbonkormeg-határozás ebben az esetbennem fog segíteni a vita eldöntésében.Woodmásikháromérvétettőlfüggetlenülkellmegítélnünk.

3.VégkövetkeztetésekEbben a dolgozatban igyekeztem feldolgozni azt, hogy prominens konzervatívbibliatudósokmilyenmegoldásikísérleteketnyújtanakannaka feszültségnekafeloldására, amelyet a Kathleen Kenyon által feltárt régészeti leletek okoznakJerikó városa Józsué könyvében olvasható lerombolásának viszonylatában. Azeredményt számottevőnek tartom annyiban, hogy intellektuálisan valós súllyalbíró,nempedigreménytelenülelfogult,amatörizmustmutatóérvelésekettalál-hattunkazevangelikálszakirodalomban.Akonkrétverdiktetazonbannemlehetmeghozniatágabbvonatkozások–elsősorbanakoraiéskéseikivonulásközöttivita–áttekintésenélkül,amelyreittnemvállalkozom.Általánosságbanazonban,tekintvearégészetgyorsfejlődését,afelnemtártterületekóriásiarányátésazalternatívértelmezéseklehetőségét,semavizsgáltbibliaitörténetmegtörténtét,semakonzervatívbibliaszemléletlegitimitásátnemtehetjükjelenlegfüggővéaz

10 AnemkonzervatívEricClineelismeréssel,bárnemmeggyőződésselmutatjabeWoodmun-

káját:Cline2012,pp.101–2.11 Egylehetségesmagyarázatmagánakakoraikivonulásidátumnakazáltalánoselutasítottsá-

ga.12 Ennekahivatkozásnakahitelességétnemálltmódombanleellenőrizni,azonbankétkomo-

lyanvehetőweboldalishivatkozikrálátszólagegymástólfüggetlenül:http://www.biblear-chaeology.org/post/2008/08/Carbon-14-Dating-at-Jericho.aspx,http://www.apxaioc.com/article/carbon-14-dates-jericho-and-destruction-date.Utolsóelérésiidőpontmindkettőnél:2016.09.20.

11.oldal,összesen:11

archeológia aktuális állásától – azonban véleményem szerint a fentiek alapjánbeláthatjuk,hogyutóbbiazelőbbiekbenvalóhitrenemnyomhatjaráazirracio-nalitásbélyegét.

Irodalomjegyzék• Bienkowski, P. (1990). JerichoWasDestroyed in theMiddle Bronze Age, Not the Late

BronzeAge.BiblicalArchaeologyReview,16(5),45–69.• Bimson, J. J. (1978).RedatingtheExodusandConquest. Journal for theStudyof theOld

Testament.• Bowman,S.G.E.,Ambers, J.C.,&Leese,M.N.(1990).Re-evaluationofBritishMuseum

radiocarbondatesissuedbetween1980and1984.Radiocarbon,32(1),59–79.• Bruins,H. J.,&vanderPlicht, J. (1995).Telles-Sultan(Jericho):Radiocarbonresultsof

short-lived cereal andmultiyear charcoal samples from the end of theMiddle BronzeAge.Radiocarbon,37(2),213–220.

• Cline, E. H. (2012). From Eden to Exile: Unraveling Mysteries of the Bible. NationalGeographicBooks.

• Hess,R.S.(2008).TheJerichoandAioftheBookofJoshua.InR.S.Hess,G.A.Klingbeil,&P. J.Ray Jr (Eds.),Critical Issues inEarly IsraeliteHistory (pp.33–46).WinonaLake, IN:Eisenbrauns.

• Hoffmeier, J. K. (1999). Israel in Egypt: The Evidence for the Authenticity of the ExodusTradition.OxfordUniversityPress.

• Hoffmeier, J.K. (2007).What is theBiblicalDate for theExodus?AResponsetoBryantWood.JournaloftheEvangelicalTheologicalSociety,50(2),225–47.

• Kitchen, K. A. (2003). On the Reliability of the Old Testament. Grand Rapids, MI:Eerdmans.

• Longman,T.I.,&Dillard,R.B.(2006).AnIntroductiontotheOldTestament(SecondEd.).GrandRapids,MI:Zondervan.

• Nigro,L.,&Marchetti,N.(Eds.).(2000).ExcavationsatJericho,1998.PreliminaryReportontheSecondSeasonofExcavationsandSurveysatTelles-Sultan,Palestine(QuadernidiGerico,2).Roma:SK7.

• Provan,I.W.,Long,V.P.,&Longman,T.I.(2003).ABiblicalHistoryofIsrael.WestminsterJohnKnoxPress.

• Waltke,B.K. (1972). PalestinianArtifactual Evidence Supporting theEarlyDate of theExodus.BibliothecaSacra,129,33–47.

• Waltke,B.K. (1990).TheDateof theConquest.WestminsterTheological Journal,52(2),181–200.

• Wood, B. G. (1990a). Did the Israelites Conquer Jericho? A New Look at theArchaeologicalEvidence.BiblicalArchaeologyReview,16(2),44–58.

• Wood,B.G. (1990b).Dating Jericho’sDestruction:Bienkowski isWrongonAllCounts.BiblicalArchaeologyReview,16(5),45–69.

• Wood, B. G. (2005). The Rise and Fall of the 13th-Century Exodus-Conquest Theory.JournaloftheEvangelicalTheologicalSociety,48(3),475–89.

• Wood,L.J.,&O’Brien,D.(1986).ASurveyofIsrael’sHistory.HarperCollins.