440

könyvkereskedésében (belváros, baratok-tc.re5.sz ) s általa minden hiteles könyvárusnál a

magyar tudományos Akadémia2225 (1) következő kiadásai, illetőleg ajándékul kapott könyvei, kaphatók:III. Philosophiai, törvény- éstörténet tudományiak s rokon

tar ta lmúak:(Vége.)

Ára o. ért.A középkori szobrászat Magyaror- ft. kr.

szagon. Előadta Ipolyi Án.old.(M. tud. Akadémia Évkönyvei X.köt. 13. darab). Pest, 1863. . . — 80

A középkori magyar festészet emlé-keiből. A szcpes-víraljai XIV.századi történeti falfestvény. Elő-adta Ipolyi Arnold. (M. tud. Aka-démia Évkönyvei XI. köt. 3 da-rab). Pest, 1864 — 30

Erdélyben talált viaszos lapok. (Detabulis ceratis in Transsylvaniarepertis). A magyar Akadémiaelibe terjesztette dr. Érdy János.Pest, 1856 1 58

Erdélyben talált viaszos lapok (Ta-bulae eeratae) és magyar őstörté-

• neti vizsgálatok dr. Érdy Jánostól-Pest; 1859 5 -

Erdély érmei képatlaszszal. (NumiTranssylvaniáé). Közli dr. ÉrdyJános. Pest, 1862 7 —

Statistikai közlemények. A hazai ál-lapotok ismeretének előmozdítá-sára kiadja a m. tud. Akadémiastatistikai bizottsága.

I. köt. Pest, 1861 1 —II. köt. Pest, 1861 1 —

III. köt. Pest, 1862 1 —IV. köt. Pest, 1863 1 —V köt. Pest, 1863 1 —

VI. köt. Pest, 1864 1 —A hat kötet e g y ü t t . . . . 5 —

Statistikai és nemzetgazdasági köz-lemények. A hazai állapotok isme-retének előmozdításai a k adja am. tud. Akadémia statistikai bi-zottsága.

I. köt. Pest, 1865 2 —II. köt. Pest, 1866 2 —

Magyarország a szerb vajdaság stemesi bánság mezőgazdasági sta-tistikája. Kidolgozta és közrebo-csátja Galgóczy Kárviy. Pest,1855 2 10

Magyar László délafrikai utazásai1849-1857. években. Sajtó aláegyengette és jegyietekkel elláttaHunfalvy János. I. kötet egy föld-képpel s 8 kőiratu táblával. Pest,1859 4 —

Magyar László délafrikai levelei ésnaplókivonatai Kiadta HunfalvyJános. Egy abios-szal. Pest, 1867 - 7<>

A moldvai magyar telepekről. IrtaP. Gegő Elek. Buda, 1838. . . . — 70

Emlékbeszéd gróf Teleki József m.akadémiai elnök fölött, Toldy Fe-rencz titoknoktól Pest, 1855. . . — 35

Emlékbeszéd gróf Teleki László m.akad. tiszt, tag felett, Lukács Mó

Ára o. értricztól (M. t Akadémia Évköny- ft. kr.vei X köt. 5 darab). Pest, 1861. — 20

Emlékbeszéd Bi jza József m akad.rendes tag felett, Toldy Perencztitoknoktól (M. tud. AkadémiaÉvkönyvei X. köt. 7. darab).Pest,1862

Emlékbes2éd idősb székhelyi Mai-láth György m.akad. igazgató tagfelett, Lonovics Józseftől. (M. tud.Akadémia Évkönyv<i X. köt 11.darab). Pest, 1863

Emlékbeszéd Fallmerayer Jakab Fü-löp m. akad. külső l«v. tag felett,Trefort Ágostontól. (M. tud Akadémia Évkönyvei X. köt. 12. da-rab). Pest, 1863

Törvénytudományi Pályamunkák:I kötet (A büntetésről s kü-

lönösebben a halálbüntetésről Sze-mere Bertalantól). Buda, 1841. .

II. kötet. (A büntetésről s külö-nösebben a halálbüntetésről. IrtaSárváry Jakab). Pest, 1844. . .

Tanulmányok a komaiunismusnakegy humánus ellenszeréről. Irtabáró Dercsényi János. Pest, 1860.

A magyarországi hitbizományok át-alakításáról. Az akadémia által1846 ban b. Dercsényi János-féiejutalmakkal koszoruiott pálya-munkák. Pest, 1847

Törvényeink története az ausztriaihá« országlása alatt 1740-1848.(M. tud. Akadémia Évkönyvei IX.kot. 6 darab). Nyomozta Szleme-nics Pál. Buda, 1840

Eszmék a magyar tudományosság,Akadémia s iskolaügy körül. IrtaTóth Lórincz. Pozsony, 1848. .

Elmélkedések a physiologi* és psy-chologia körében, különös tekin-tettel a polgár*és erkölcsi neve-lésre. Irta dr. Mocsi Mihály. Buda,1839

Logika, lélektani alapon fejtegetve.Brassai Sámuel által. Pest, 1858. .

Philosophiai pályamunkák:I kötet. Buda. 1835. . .

II. kötet (A lélektudomány-nak nevelési fontosságáról. IrtaHetényi János). Pest, 1844. . .

III. kötet. (A lélektudományviszonya a neveléshez. Irta BekéKristóf)- Pest. 1845

Népszerű erkölcstudomány Irta Zsol-dos Ignacz Buda, 1840. . .

A keresztény elem üdvös befolyásaról a polgánsodásra. Székfoglalóul előterieszté [Tdvardy Ignáczakad lev tag. Veszprém, 1862.

Tapasztalati lélektan Készítette Szalai István szent-mihályi ref. lel-kész. Pest, 1858

A magyar Parthenon előcsarnokai.Ataprajzolta Hetényi János. Pest,1853

- 20

- S0

- 30

- 84

- 84

- 50

- 80

3 50

- 40

- 42

1 15

- 80

1 —

1 20

- 10

- 40

- 60

•J

Heckenast Gusztáv könyvkiadónál Pesten, (egyetem-utcza 4. sz.) megjelentés minden könyvárusnál.kapható:

AZ ANGOL

FORRADALOM TÖRTÉNETEI. Károly haláláig.

IrtaGuizot Ferencz.

Fordítottadr. Fésűs György,

Czimképes kiadás.(489 lap) fűzve 2 ft. Diszkötésben 3 ft.

Magyarországa török hódítás korában.

IrtaSalamon Ferencz.

Nagy 8-adrét. (431 lap.) Borítékba fűzve

A MAGYAROK

OSTÖRTÉIVELMEirta

JÓSIKA MIKLÓS.Három kötet.

8 rét- (965 lap.) Fűzve 4 forint osztr. ért.

Folyvást előfizethetni

I. Napóleon császárÉLETE.

A leghitelesebb kútfők után.Harmadik kiadás.

í-rét (504 lap). Ára fűzve 2 ft., díszesenkötve, aranyvágással 3 ft.

A SZÜLÉKET ÉRDEKLŐ.Hosszú időt igénybe vett szorgos tanuimányozásomnak sikerült a gilisztabetegség-

nek, mely a gyermekek sorából oly tömérdek áldozatot ad a sírnak, az általam feltalált„Gilisíta-csokoládéinban" tökéletes gyógyszert áilitni elő. Használati módja a sze-letek göngyölén olvasha'ó. 2170(11—12)

Kapható Pesten: Törők József gyógytára és A. Thailmeier és társa kereskedé-sében, s ezenkívül számos bizonylatokat tartalmazó könyvecskémben jegyzett t. bizományo-íimnál. Ára egy darabnak 20 kr., nálam helyben 6 darab egy forint. - Megrendelhető posta-utánvétellel az egész birodalomba. K P O C Z P r .% « « S t S. k. gyógysz. Tokajban

A HONVÉD!első magyar katonai hetilapra.

• ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK:Postán küldve vagy pedi^Buda-Pesten házhoz hordva:

5 hóra auguszt—deczember . . % ft. 5 0 kr.ÜBF* Az előfizetők teljesszámu példányban részesülnek.üfflT" Az előfizetési pénzeket Heckenast Gusztáv hírlapkiadó-hivatalába

(egyetem-utcza 4-ik szám) bérmentve kérjük beküldeni.

A „Honvéd" kiadó-hivatala.Egyes szám ára 15 kr. (3-3)

TitkOS 2166 (12 -12)

betegségeketmég makacs és üdült bajokat is ugykoródában, mint magán gyakorlat foly-tán több ezer betegen legjobbnakbizonyult mód szerint, sokszor a nél-kül, hogy a beteg hivatásában vagyéletmódjában gátoltatnék, gyöke-resen, biztosan és gyorsan gyógyít

Med, dr. Helfer VilmosPest, király-utcza 27. sz. Medetz-házban, 1-ső emelet, délelőtt 7 - 9-ig,

délután 1—4 óráigDíjazott levelekre azonnal

valaszoltatik, skivanatra a gyógy-szerek is megkűldetnek.

Titkos

BETBGSÍGEK,ujonnan keletkezettek

8 nap alattminőségre nézve48 óra alatt

mf ggyógyittatnak

di\ FUX J.26év óta fenálló rendelési intézetében,anélkül, hogy a beteg foglalatosságá-

ban háborgattatnék.Rendel : d. u. 1—4 óráig.

Tiszteletdíjjal ellátott levelek a leg-gyorsabban eszközöltetnek.

Lakása: király-utcza, 33. sz. a. 1-sőemelet. 2192(6-12)

Tizennegyedik évfolyam.

Í

"S?g S í

"5 ••? a «

« •

50

SS

•ó

l Í

s"8S

I •a

£ •« -"

u r :o

c 9 ° "S

» 'Só*a 1

tís

M « S « .£ 2,^5 O ^ O ^ <o

fPOLLAK MÓRICZ papirkereskedéséből

egyetem-utcza 4-ik szám alatt, az ,,Album"-noz, Heckenast 6—féle házban Pesten.

1 0 0 l e v é l p a p í r n é v v e l . . . .1 0 0 „ „ finomabb1 0 0 „ „ l e g f i n o m a b b100 szines levélpapír névvel100 „ „ „ finomabb100 „ ., „ legfinomabb .100 levélpapír monogrammal minden színben100 „ „ „ „ angol papir100 db. levélpapír gyászfoglalványnyal s névvel

Ugyanaz gyászmonogrammal100 db. magasnyomásúi latogatásijegy 1, 2, vagy 3-soros100 „ kőnyomata látogatasijegy 1, 2, vagy 3-soros, koronával vagy

czimerrel . . . . . . . . • •100 „ kőnyomata látogatásijegy vastag pristolpapiron, 1, 2, vagy

3-soros, koronával vagy czimerrel .1000 „ pecsétölómark, tetszésszerinti betűkkel vagy ozimerrel min-

den színben

— ft. 60 kr.- „ 80 „

1 „ -„ 80

„ 50, 50, 50, 50, 50

- „ 80

1 ". - "

1 „ 50 „

2 „ 50 „^ ~ Vidéki megrendelések — hogyha azok kellő utasítással el vannak látva, postai

utánvét mellett gyorsan s pontosan eszközöltetnek. 1989 (22 -25)

A Magyar Újságraszeptember 1-sejétöl fogva előfizethetni postán küldve:4 h ó r a ( d e c z e m b e r v é g é i g ) • • . . . . . . 6 f t . — k r .1 h ó r a ( s z e p t e m b e r r e ) . . • . . . . . . . 1 „ S O „

A „Magyar Újság" kiadó-hivatala(3—6) Pest, egyetem-utcza 4-ik sz. alatt.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1867 (egyetem-utcza 4-dik szám alatt.)

Jo-ik szám

Pest, szeptember 8-án 1867

Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok egyfltt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. — Fél évre 8 ft.

• ^ Hirdetési dijak, a Vasárnapi UJság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy, négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatasnal 10 krba, háromszori vagy több.zöriigtatósnáJ csak 7 krba számittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wolkeile Nro. 22. és Haasenstein és Vogler, Wolkeile Nro. 9. — Bélyeg-dii külSnminden igtatás után 30 ujkr.

Kápolna s az azt követett eseményekután Dembinszky fővezérsége tarthatatlanlön. A kormány, Görgeit mellőzni akarván,Vetterrel tett kisérletet. De ez csakhamarmegbetegedett s a fővezérlet újra emberérevárt.

Kossuth márczius 30-kán Egerbe ment,a főhadiszállásra. Oda hivatott hadtestévelGörgei is, mert a kormány elnöke vele isértekezni akart. Nem is lehete őt többé elke-rülni, s az értekezlet eredménye az lön, hogyGörgei helyettes fővezérré neveztetett ki; sa VII. hadtest,mely eddigközvetlenül

alatta állott, - _^— _Gáspár ezre- ^^=-^.~des vezényle- ^ ^ A 1 —- -~Z~ — ~ ~-tére bízatott. _ ——n=- - ~ —

E.gy gy°rs --_rjr-= \-~~-\-J- -hadi mozdu- - ^ = ^ = 1 - —_^_ _- - - -lat szüksége _I2. ^S~ ~ - _ I ~~~~iránt a vezé- = =i ~_-^"^ - = -

rek mind -^T^L-- = -^^^-Lzregyet értet- ^ I f - j - " ___^S. r-~=_-=

tek. Közmeo--egyezéssel in-tézték a teen-dőket. A had-járat köze-

lebbi ezéljáulnem egyene-sen a főváros,hanem a szo-rongatott Ko-márom föl-mentése tüze-tett ki, mi azellenségnek afővárosból ki-vonultát kü-lönben is ma-ga után von-ná. Elfogad-tatott Klapkaindítványa is,

ellenséget. — A terv, a mily váratlan voltaz ellenség előtt, oly gyorsan és ügyesenhajtatott is végre. S hadaink már átkeltek aTiszán és Eger felé összpontosultak, mikoraz ellenség észrevette, mi történik. JellasicsKecskemétről Nagy-Káta felé nyomult, migSchlick az előnyös hatvani állomást foglaltael. Maga Windischgratz főhadiszállásávalGödöllőre vonult.

A két ellenséges erő körülbelül egyenlővolt. Egyik-egyik 45—50 ezer gyalog s4—5 ezer lovas fölött rendelkezhetett

1848/9-diki csataterek: 4. Hatvani nt. - (Thán Mór egykorú vázlata után.)

mely szerint a Zagyva és Galga mocsárosvidékét tekintetbe véve, a pesti utón Hatvanfelé egyedül a VII. hadtest intézné a táma-dást, mig az L, II. és III. hadtestek, Jász-Berény és Nagy-Káta felé oldalba fognák avalószínűleg Gödöllő táján összepontosuló

s valamivel több, mint kétszáz ágyúval.April l-jén Schlick erőszakos kémletet

intézett Hort felé, meddig a VII. hadtestelőőrsei terjeszkedtek; de Pöltenberg had-osztálya ott megállította az ellenséget, kiestenden ismét Hatvanba tért vissza. A be-

következett éjjel, Kmetynek Gyöngyösönmaradt osztályát kivéve, az egész VII. had-test Hort körül szállt táborba.

Másnap reggel az ellenség egész erővelnyomult ki Hatvanból, eltökélve seregünk erészét megverni s jól védett helyzetébőlkiszoritani. Schlick estére nagy vacsorátrendelt a hatvani préposti lakba, s kérkedveszólitá föl a város előkelőit: lennének tanúia szép nyúlászatnak, melyet a magyar tábor-ban tartand. De elbizottsága nagyon meg-csalódott reményében. Kiváltkép erős tüzér-

ségében biz-" va, kemény

ágyúzást kez-dett a mieink

y ellen, de azoks^ 4* azt hasonló-

val viszonoz-ták.

Az ágyúzásdélutáni két

~- T_-~ óráig szaka-~ -~=^~~ ^Í=~T datlanul folyt.

Gáspár, a csa-ta kezdeténlátván az el-lenség erejét,mely e pon-ton minden-esetre túlnyo-mó volt, azArokszállásonlevő III. had-testhez kül-dött segély-ért s ennekmegérkeztéignem akart el-határozó tá-madást intéz-ni. — Schlick,

használniakarva az

időt, lovassá-ga legjavával

támadott s egy ponton visszanyomta amieinket, a 9-dik huszárezred négy századát.

De midőn a sikertől bátoritva átalánostámadást rendelt, megfordult a koczka. Bal-szárnyunkon a 9-dik honvédzászlóalj, a 19-iksor ezred 3-ik zászlóalja, a 3-dik huszárezred

184 8 /9-ki c s a t a t e r e k .4. A hatvani csatatér.

s a Wysocky-vezérelte lengyel legio egy-szerre megjelenvén (a III. hadtestből) — igymegerősödött hadaink tüstént támadástkezdtek az egész vonalon. Wysocky a bal-szárnyon elnémítván az ellenség ágyúit,szuronyszegezve nyomul előre; Pöltenberga jobb szárnyon a szöllöhegyeket O3trommalelfoglalván, bekerítéssel fenyegette az ellen-séget. Schlick, látván ingadozni harczsorait,visszavonulót fuvat. De vitézeink nyomonkövetik a városba, hol erős utczai harczfejlődik. Kiss Ernő altábornagy is, a csatahirére Árokszállásról megérkezvén, magavezeti a győzelemre csapatainkat. És Schlickennyi rohamnak meg nem állhatva, kényte-len odahagyni a várost, átvonulni a Zagyván(melynek hidját is megrongálja némileg) sBag felé hátrálni.

A nap győzelme egy fontos hadtani pon-tot juttatott kezünkbe. De nagyobb volterkölcsi haszna; az uj hadjárat első s ilyszerencsés sikere bátorságot, lelkesedéstöntött seregeinkbe s a hatvani csata elsőlánczszeme lön a dicső győzelmek egészhosszú sorának.

A szegény fin.Egy fiu anyja feküdt betegenS szegényebb volt, hogysem gyógyszert vegyen;Majd minden tagján volt egy égő seb,Mely lett naponta mélyebb, mérgesebb.

Szerette anyját a fiu nagyon,Titokban sirt is, sirt szivszaggatón;Ám látta, hogy ez őt neui menti meg.Mit tehetett hát? . . . kéregetni ment.

„Jó emberek, kérlek, segítsetek,Nem én rajtam, de éd's anyám beteg!Sebekben fekszik 8 nincs ír, nincs kenyér,Segítsetek az ég szerelmeért !•'

Szólt a fiu, és várta, hogy mi lesz,Aztán elkezdte ismételni ezt:Jött, ment előtte az embertömeg,Mig végre őt egy igy szólítja meg:

'„Kedves fiam, lásd, én adnék neked-Teljes szivemből, ah! de nem lehet;3Iit én adnék, azzal nem messze mész,De ebből is vedd , itt van e kevés . . ."

A fiúnak ez olyan jól esett!Megköszöné s lőn kínja csöndesebb:Már-mir remélt . . . jött, ment a nép le, fel,De őt sokáig egy sem vette fel.

,,Jó emberek, kérlek, segítsetek,"Nem én rajtam, de éd's anyám beteg!Sebekben fekszik s nincs ír, nincs kenyér,Segítsetek az ég szerelmeért!"

Elrnondá ismét s hangja reszketett,„Eredj dolgozni ha anyád beteg."— Szólott a sok közt mostan egy nagy ur"S megállt, hogy hallja, mit nyer válaszul.

,,Uram! dolgoznám, ám ha ezt teszem,ügy anyám mellett nincs ki őr legyen :A munka elvesz időt és erőtS ki virraszt akkor? ki ápolja őt?!"

„^io, meglehet, de ugy Isten veled!Majd jobb időben tán segítelek;Most építettem két nagy gabnatárt,Es minden pénzem kiadásra vár."

Monda az ur büszkén és elhaladt.A fiu roskadt a küzdés alatt.— Ki őt segitné, az mind, mind szegény,S kik segíthetnék, szívok oly kemény!

Mit tett a fiu? Mit is tehetett?Hogy el ne veszszen, hát dolgozni ment.Anyját csak olykor, perezre láthatá,Mert ha megtért, mély álom szállá rá.

S mi lett belőle? Mi is lehetett?Segítni, látta, hogy igy 8 e m lehet:Megtörte búja s hő búcsú közöttBeteg anyjától messze költözött! —

442

Az anya feküdt folyvást betegen,Meg-megkereste egy-egy idegen,S fiának aztán nem kis híre kelt.,,Kár érte! — mondák, — többet érdemelt!. . ."

Benedek Aladár.

Az özvegy és fia.(Washington Irving után.)

Azon idö alatt, mig vidéken tartózkod-tam, gyakran meg szoktam látogatni a faluódon templomát. Homályos bolti vei, romla-dozó oszlopai, sötét tölgyfa padjai — az el-múlt esztendők borújával mind oly tisztele-tet gerjesztő — alkalmassá tették e helyet azünnepélyes elmélkedésre. A vasárnap megfaluhelyen csendességében oly szent; mélycsend uralkodik a természet fölött, a nyug-talan szenvedélyek tovatűnnek s mi a lélektermészetes vallását érezzük felbuzognibennünk.

„A. nap oly fényes, tiszta, szép,Nászt mintha ülne föld s az ég."

Nem tartok számot arra, hogy áhitatosembernek tartassam, de vannak érzelmek,melyek egy falusi templomban, a természet-nek derült szépségei közt, rendesen meglá-togatnak, s melyeket egyebütt és egyébkornem erezek és ha vallásosabbnak nem is, demindenesetre jobb embernek érzem maga-mat vasárnap, mint a hétnek akármelyik másnapján.

De ebben a templomban a szegény fér-gek ridegsége és pompája által körülöttem,folytonosan kitaszítva érzem magamat a vi-lágba. Az egyetlen teremtés, ki igazi keresz-tyénhez illő, alázatos, és odaadó kegyességetlátszott mutatni, egy szegény, törődött öreg-asszony volt, meghajolva az évek és erőtlen-ség súlya alatt. Más, jobbnak is hordozta őjeleit magán, mint a földhöz ragadt szegény-ségnek. A tisztes büszkeség fénye volt láthatóegész lényén: Öltözete, ámbár lehető leg-szegényesebb, de a lehető legtisztább is volt.Közönségesen becsülhették, mert nem afaluszegényei között foglalt helyet, hanem egye-dül ült az oltár lépcsőjén. Ugy látszott,messze mögötte van már minden szerelem,minden barátság, minden társaság, s nemmaradt egyebe, mint a menny reménye. Mi-kor láttam erőtlenül emelkedni s ismétimára görbedni aggott alakját, a mint foly-tonosan imádságos könyvébe nézett, melyetpedig reszkető kezei és gyöngülő szemeimiatt nem olvashatott, de bizonyosan tudottmár könyvnélkül: azt kellett hinnem, hogya szegény asszony dadogó hangja hamarabbér fel a mennybe, mint az egyházi! szertar-tásos feleletei, az orgona zúgása és a karéneke.

Nagyon szeretek falusi templomok körülbarangolni, s ez különösen gyönyörű helyenfeküvén, gyakran magához vonzott. Egydombon állott, melyet kedves kanyarodás-sal futott körül egy patak, s azután útjátegy nagy kiterjedésű, gazdag kaszálónakvette. A templom körül volt ültetve boróka-fenyőkkel, melyek vele egykoruak lehettek.Magas, góth tornya méltóságosan emelke-dett, ki közülök, rendesen varjak és hollókáltal röpdösve körül. Ott üldögéltem én egycsöndes, veröfényes reggelen, két dolgozóembert nézve, a kik sirt ástak.*) A temetőegyik legfélreesöbb és legelhanyagoltabbzugát keresték ki, a hol a névtelen siroksokasága azt bizonyította, hogy a tekintet-len és baráttalan szegényt csakugyan ugydobják bele a földbe. Azt mondották, hogya sirt egy szegény özvegy asszony egyetlenfia számára ássák. Mig én a világi helyzet

*) Az angol falusi temetők rendesen a templom mel-lett vannak. '

különféleáegeiröl gondolkodtam, melyek be-hatnak még a sirba is, a harang csengése atemetési menet közelgését jelenté. Minden aszegénység bizonyítványa volt itt, melyheza büszkeségnek nincs semmi köze. A legkö-zönségesebb fából készült koporsót, szem-fedő vagy egyéb takaró nélkül, egynéhányparaszt ember vitte. Legelöl ment az egy-házfi, arczán a hideg közönyösség kifejezé-sével. Nem voltak itt a képmutató fájdalomruhájába öltözött szomorkodó felek, de voltegy igazi gyászoló, a ki reszketve tántorgotta koporsó után. Az elhunytnak agg édes-anyja volt ez, — a jámbor öreg asszony, akit én az oltár lépcsőjén láttam ülni. Egyszegény ösmerősére támaszkodott, a ki vi-gasztalni igyekezett öt. Néhány szegényszomszéd képezte a menetet, meg egy párparasztgyerek, a kik egymás kezét fogva,szaladtak utána, majd gondatlan jókedvvelujjongatva, majd megállva, hogy gyermekeskíváncsisággal megbámulják a gyászoló fáj-dalmát.

A mint a menet közeledett a sirhoz, alelkész kijött a czinteremböl, szertartásosruhájába öltözve, kezében imádságos könyv-vel várakozott az egyházfira. Az egész szol-gálat csak könyörületböl esett. Az elköltö-zött maga földhözragadt volt, hátramara-dottja pedig nyomorult. De hiszen csakugy keresztül is futottak ám az egészen hi-degen és érzés nélkül. A kövéres pap csakegy pár lépésnyire mozdult a templomajtó-ból, hangja alig hallatszott el a sirhoz. Sohase láttam még temetést — ezt a fönséges ésmegható szertartást — ennyire lealacso-nyítva szavak rideg mormogásává.

Én is közeledtem a sirhoz. A koporsótmár letették a földre. Az elhunytnak neveés kora volt ráírva: — ,,Somers György 26éves." — A szegény asszonyt támogatták,inig letérdelt a koporsó fejéhez. Sovány ke-zei t'ssze voltak kulcsolva, mintha imádkoz-nék: de én teste erőtlen roskadozásából ésajkainak öntudatlan vonaglásából ugy lát-tam, hogy az anyasziv kétségbeesett keser-vével csak bámul fia maradványaira.

A szertartás véget ért s arra készültek,hogy a koporsót leereszszék a földbe. Olyanzajos módon történt ez, a mely annyira has-gatjaafájó és szerető szivet; utasítások adat-tak a dolog-végzés hideg hangján; az ásókbelemélyeztek a fölhányr homokba. Ezekzaja, azok sírja fölött, a kiket szerettünk, alegkeservesebb. A zaj körülötte, ébresztenilátszott az anyát méla álmodozásából. Föl-emelte üveges szemeit és bámész vadsággaltekintett körül. A mint az emberek közeled-tek, a kötéllel, hogy a koporsót leereszszék,kezeit szenvedélyes sikoltozások közt tör-delte. A szegény asszony, a ki karon vezette,fölemelni igyekezett öt a földről és vigasz-taló dolgokat sugdosott neki: — „No, no,— ne vegye hát ugy a szivére." — De öcsak a fejét rázta, kezeit tördelte, mint a kitvigasztalni nem lehet.

A mint a testet bocsátották le a földbe,a kötelek zsúródása nagyban kinoznilátszottöt; de ha esetleg valami zúzódás, törés,vagyefféle támad a koporsón, az anyának egészgyöngédsége kitört volna. Mintha történhet-nék baja annak, a ki már messze túl volt avilági szenvedések tanyáján!

Nem nézhettem tovább. Szivem össze-szorult keblemben, szemeim könyekkel tel-tek meg és ugy éreztem, mintha valaminagyon embertelen dolgot cselekedtem volna,ott állva és tétlen bámulva az anyai fájda-lom e jelenetét. A temető másik oldaláravonultam és itt maradtam, mig a gyászme-net szétoszlott.

Mikor láttam, hogy az anya csendesende kinosan elhagyja a sirt, ott hagyva mind-

443

azt, a mi előtte a földön drága volt s vissza-1térve a csendbe és elhagyottságba, — szi-vem igazán fájt. Micsoda a gazdag fájdalma!gondolkodtam, néki vannak barátai csilla-pitani, gyönyörei enyhíteni, egész világafeledtetni bánatát. Micsoda az ifjú keserve!Fejlődő értelme hamar hegeszti a sebet,élénkszelleme nemsokára kiemelkedik a nyomásalól, fogékony érzése uj tárgyakhoz hajlik.De a szegény fájdalma, a kinek nincs senkivigasztalója, az öreg fájdalma, kinek életeolyan mint egy téli nap és a ki nem nézhetörvendve unokákra, az özvegy fájdalma, aki elaggva, elhagyva, megtörve bánkódikegyetíen fián, kora utolsó vigaszán. Ez a va-lódi fájdalom, a mely érezteti velünk a vi-gasztalás tehetetlenségét.

Jó idö telt bele még, mig odahagytama temetőt. Útközben hazafelé, találkoztamazzal az asszonynyal, a ki a temetésnélmint vigasztaló szerepelt. Épen visszatérő-ben volt csendes hajlékából az anyának, kithazakisére. Tőle hallottam némely részletétazon fájdalmas jelenetnek, melynek tanujavalék.

Az elköltözött szülői gyermekségük ótaebben e faluban laktak. Hajlékuk egyikevolt a legcsinosabbaknak, s a különféle mezeimunka és kertecskéjök jövedelméből tisztes-ségesen, sőt kényelmesen fenntartották ma-gokat és boldogan, jámborul éltek. Volt egyfiuk, a ki öregségük gyámolátü és büszke-ségéül nőtt fel. — „Oh uram, monda a jóasszony, milyen derék legény volt az! Olyanjó indulatu, nyájas mindenkihez maga körül,olyan engedelmes szülői iránt! Örült az em-ber lelke, mikor vasárnaponkint látta, hogyünneplő ruhájába öltözve, magasan, délcze-gen, vidáman vezeti anyját a templomba, —mert ez mindig jobb szeretett György kar-ján járni, mint jó férjéén, és — árva lélek!— bizony büszke lehetett rá, mert derekabblegény nem igen akadt a környéken."

Szerencsétlenségökre a fiu egy szűk ter-mésű, ínséges esztendőben kénytelen voltegy kis dereglyére állani szolgálatba, melyegyik szomszédos folyón járt. De nem sokáigmaradhatott ebben az állapotban. Egy csa-pat hajós elfogta és tengerre hurczolta. Szü-lőik értesültek erről az esetről, de azutánnem sokat hallottak róla. Benne jobb kezö-ket vesztették el. Az atyja, a ki különbenmindig gyönge volt, lelket vesztett, busko-morságba esett és sirba szállt. Az özvegy,öregsége és gyöngesége napjaiban magárahagyatva, nem tudta fenntartani magát ésa paplakba költözött. Gyöngédséggel visel-tetett iránta az egész falu és bizonyos tekin-tetben állott, mert a helység legrégibb la-kosainak egyike volt. Miután senki semjelenkezett háza megvételére, melyben annyiboldog napot töltött, megengedték neki,hogy visszatérjen oda, a hol azonban ezutánmagánosán és gyámoltalanul élt. Élelmetkis kertje csekély terményei nyújtottak,melyet néha-néha megmiveitek az irgalmasszomszédok. — Néhány nappal azelőtt, hogyén e részleteket hallottam, épen a kertbenzöldséget szedett ebédre, mikor a ház ajta-ját, mely a kerttel szemközt feküdt, nyitnihallá. Egy idegen jött be, s tétovázva és va-dul tekintgetett körül. Hajós-ruhába voltöltözve, kimerült és kísértetiesen halaványvala, a betegség és nélkülözések által meg-törtnek látszék. A mint meglátta az asszonytfeléje sietett, de léptei gyöngék és tántorgókvoltak. Előtte térdre esett, és sírt, mint agyermek. A szegény asszony mereven éstévedezö szemekkel nézett rá. — „Oh ked-ves, kedves anyám! hát nem ösmeri megfiát? Szegény György fiát?" Valóban, dél-czeg fiának romja volt ez, a ki sebek, beteg-ség, és idegen fogság által megtörve, haza-

felé vonszoltamegviselt tagjait,gyermekségeszínhelyén nyugodni meg.

Nem akarom részleteit elbeszélni egyilyen találkozásnak, melyben öröm és fájda-lom ugy össze voltak keveredve: ö még él!megjött! élni fog és ápolni fogja öt aggkoranapjaiban! De természeti ereje ki volt me-rülve s ha hiányzott még valami a sorsmunkájának bevégzésére, szülőházának pusz-tulása erre tökéletesen elég volt. Ugyan-arra az ágyra feküdt, melyen özvegy anyjaoly sok álmatlan éjtszakát töltött, — s nemis kelt fel erről soha többé.

A falusiak, a mint meghallották, hogySomers György megjött, oda gyülekeztekmeglátogatni őt; mindegyik ajánlkozott va-lamit tenni, valamit segíteni, a mi tőle telt.Ö már nagyon gyönge volt arra, hogy be-széljen, csak szemeivel köszöngette mind-ezt. Leghübb ápolója azonban anyja volt sugy látszott, nem is igen tetszék neki, hamás valaki segíteni akar.

Van valami a betegségben, a mi megtöria férfi büszkeségét, meglágyítja szivét és agyermekkor érzéseit hozza ebbe vissza. Aki már idősebb korában betegségben, két-ségbeesés közt szenvedett, a ki megunt be-tegágyon, elhanyagolva, egyedül, idegenföldön kínlódott, ugyan hogyne gondoltvolna vissza édes anyjára, a ki „gyermek-kora fölött virasztott"; megigazgatta vánko-sát és segítette gyámoltalanságában?! Oh,kitartó az anya szeretete fia iránt, s fölül-múlja a szívnek minden egyéb érzését. Eztnem kisebbítheti az önzés, nem rémitheti aveszély, nem gyöngítheti a méltatlanság,nem ölheti el a hálátlanság. Az anya min-dig feláldozza kényelmét fia jóllétének; min-den gyönyörét alárendeli az ö örömének;dicsőségét az ö hirében, megelégedését az öboldogságában leli; — ha szerencsétlenségsujtolja őt, akkor még kedvesebb lesz előtteszerencsétlensége miatt; ha pedig gyalázatborítja nevét, azért mégis szeretni és ápolnifogja őt gyalázatában is, s ha az egész világellene lesz, ő melléje áll, szemben az egész

J mely kifejezhetetlen.Mikor körültekintettema magas oszlopokra, a diszes czimerekre, ahideg márvány pompára, melyekkel a földinagyság elköltözött büszkeségét nagysze-rűen gyászolja, azután odafordultam a sze-gény özvegy asszonyhoz, a ki kora és a bá-nat súlya alatt meghajolva áll istenénekoltáránál, s egy ájtatos, bár tört sziv fohá-szait és imáját küldi fel hozzá, — ugy érez-tem, hogy a valódi fájdalom ez élő emlékeér annyit, mint amazok.

Elmondtam ezt a történetet a gyüleke-zet egypár módosabb tagjának s ezek is na-gyon megindultak rá. Törekedtek is aszegény asszony helyzetén könnyíteni ésfájdalmát csillapítani. Ez azonban csak an-nak az egynéhány lépésnyi útnak az egyen-getése volt, melyet sírjáig kellett még ten-nie. Egy-két vasárnap múlva már nem voltszokott helyén a templomban s mielőtt aszomszéd-falut elhagytam volna, bizonyosmegelégedettség érzetével hallottam, hogycsendesen kiadta lelkét, elment szeretteihez,abba a világba, a hol bánat nincs és a mieink-

Kis Farkas.tői nem kell megválnunk.

világgal.Szegény Somers György tudta, hogy mi

az, betegnek lenni és senki által nem ápol-tatni, — egyedül lenni, rabnak lenni és senkiáltal meg nem látogattatni. Nem is bocsá-totta el most anyját ágya mellől; ha csakmozdult, már szemeivel követte. De el is ültédes anyja az ö ágyamellett órákig, virasztvafölötte, mig aludt Néha lázas álmákból ret-tent fel s aggódva tekintgetett maga körül,mig anyja tiszteletreméltó alakját föléje ha-jolva nem látta. Olykor megfogta kezét,mellére fektette s elaludt nyugodtan, mintvalami gyermek. Igy is halt meg.

Midőn ez egyszerű, de szomorú történe-tet hallottam, első gondolatom volt, hogymeglátogatom a gyászoló hajlékát s megvi-gasztalom némileg, valami pénzbeli segít-séggel, ha ugyan lehetséges. De kérdezős-ködésemre megtudtam, hogy a falusiakközül is a jobb érzésüek mindent megtesznekvigasztalására, a mit c?ak tehetnek s mivelátláttam, hogy ök jobban tudják enyhíteniegymás bánatát, nem akartam hozzá tola-kodni.

A legközelebbi vasárnapon újra a tem-plomban voltam, s nagy meglepetésemremegint láttam a szegény öreg asszonyt tá-molyogni megszokott helye felé, az oltárlépcsőjén.

Igyekezett szegény holmi gyászt ölteniföl fiáért és semmi sem lehetett volna meg-hatóbb, mint ez a küzdelem a kegyeletesszeretet és a keserves szegénység között:volt egy fekete szalagja, egy megfakult fe-kete kendője és más efféle holmijai, melyekkelkülsőleg is ki akarta mutatni fájdalmát, a

Kelet-afrikai képek.(Livingstone útirajzaiból.)

A szomorú véget ért hires angol utazó, Li-vingstone, 1858-ban márczius 10-én indult eleredménydús fölfedező vállalatára és májusbanérte el Afrika keleti partjait. Sok jeles szaktudósvett reszté nagyszerű vállalatban, melynek élmé-nyeit az egykorú lapok és folyóiratok terjedelme-sen közölték, de később magok az utazók is ki-adták egy szép utazási munkában, 1865-benLondonban. Nem lehet czélunk az utazókat nyom-ról nyomra követni s minden eseményt, mely okotérte, s minden fölfedezést, melyet tevének, részle-tesen előadni, — ezt lapunk tere és iránya sem en-gedné meg, csakis innen-onnan böngészünk kinéhány feltűnőbb képet, melyek minthogy ujakés meglepők, talán olvasóinkat ig érdekelni fog-ják. Idegen és eddigelé ismeretlen népek szoká-sairól az ember mindig örömest olvashat, márcsak az összehasonlítás és párhuzam kedvéért is,melyet azoknak szokásai és intézményei, és azáltala jobban ismert nemzetek vagy épen sajátnemzetének műveltségi állapota közt felállíthat.A világ összes népeinek ismerete s azok bel- ésküléletének helyes felfogása szerintünk az egyesnemzetek legjobb iskolája, legcsalhatatlanabb ta-nitója.

Livingstone a Zambesi folyamon hatolt beKelet-Afrika belsejébe. A nagy folyót és partjaitmár lapunk egyik régibb számában emiitettük snémileg ismertettük is az olvasóval. Mondottuk,hogy itt mindenfelé a meztelen afrikai barbárságuralkodik. A folyó mellett néhány romlásnak ésenyészetnek indult portugall telep fekszik, melyek-

Gabna-törö kövek.

nek lakói Livingstone ottlétekor épen harczbanállottak egy Mariano nevű mulattal, kit a ben-szülöttek Matakenyiá-nuk neveztek, a mi annyitjelent, hogy reszket, minta fák a szél fuvalmakor.Ez a mulat (európai és afrikai szülők gyermeke)rabszolga-vadász volt és egy csapat bérenczet tar-tott, a kik lőfegyverekkel voltak fölszerelve. Azészak-kelet felé lakó törzsek ellen gyakran intéz-tek rabló és pusztító támadásokat és zsákmányai-kat Kilimané-ba, egy közel fekvő parti városbaszállitották. Itt a rabszolgákat Cruz CoimbraMariano sógora, eladogatta, még pedig a fran-

| cziáknak, ezek pedig Reunion szigetére vitték1 őket, mint ,,szabad munkásokat." Mariano embe-

1141

III

rei még a portugall alattvalókat is fogdosni kez-dették ; ő maga ugy volt ismeretes a kormányzóelőtt is, mint gyilkos és rabló 8 mindenki vérengzőszörnyetegnek tartotta, később elfogták s Mosatn-bique-ba küldöttek elitélés végett.

A Zambesi folyam jobb partján szuiu-kaffe-rek barangolnak 8 rablásból és marhatenyésztés-ből élnek; államokról és városokról szó sem lehet,főnökeik székhelyeit nagy terjedelmű falvak(sescheke vagy linyanti) alkotják, melyekbe néha4—6000 ember is összegyűl. A szulu-kaffereketlandinoknak is nevezik és a Zambesi jobb partjainfekvő egész terület az ő hatalmuknak hódol, elannyira, hogy még a portugallok is adót fizetneke harczias népnek. —Kendszerint mindenévben meg szokott je-lenni egy jól fegyver-zett csapat Schupan-gá-ban és Sená-ban,hogy az adót fölszedje8 gyakran még a va-gyonosabb kereskedőkis panaszolnak a sú-lyos adóteher miatt.

Sajátságos, hogy atáncz mily nagy sze-repet játszik a harcziasvad népeknél. Ázsia ésAusztrália kegyetlenmalay-törzsei, Afrikaharczias négerei ésAmerika vad indiánjaiminden harcz előtt ésután, minden ünnepélyés áldozat alkalmakortánczczal mulatják ma-gokat; a táncz elke-rülhetetlen, kimarad-hatatlan, a nélkül semharcz, sem ünnepélynem ér semmit. SőtEurópa mostani mü-veit népeinek daliásősei is hatalmas táncz-kedvelők voltak haj-danában: egyébaránta tánczkedv most ismegvan, bárha cgy-kissé más alakban is,— de hát a hősiességhova lett? A hadi tán-czokhoz a szulu-kaffe-rek is nagyban érte-nek. Mikor Schupan-gá-ban és Sená-ban(két portugall telep)az adószedő harczosokmegjelennek, a zsaro-lást előbb haditánczelőzi meg és az rekesztibe is. E táncz sokbanhasonlít a tornajáték-hoz. — Első képünkilyen tánczos vitézeketábrázol. Néha csaknégyen - ötön járják ,máskor egész csapathozzá fog és szinte ne-vetséges nézni azokata komoly, harczias ala-kokat a mint mozog-nak, ugrálnak és sza-ladnak, a többnyirecsak ig képzelt, denéha valóban hallhatós olyankor szerfölöttéktelen, lármás zeneütemes hangjaira.

Nem lesz tán ér-dektelen a szulu-kaíferek müiparát is rövidenmegismertetni. Hogy mindenféle félremagyará-zásnak idején elejét vehessük, jónak látjuk előrebocsájtani, hogy ez alkalommal a „müipar" szótcsak a Ieg3zelidebb, mondhatnék a legszerényebbértelemben vegyék olvasóink, akkor aztán azegész dolgot nagyon természetesnek fogják ta-lálni. A föld legműveletlenebb népének is van-nak szükségletei, tehát lenni kell müiparánakis __ egyik oly természetesen foly a másikból,mint az okból az okozat. Avagy a legegy s z e r i ibbélelmi szer, öltözet, vadászati és halászati eszkö-zök, fegyverek megszerzése és készítése nem amüipar szüleménye-e? Az mindenesetre áll, hogyminél kezdetlegesebb, minél fejletlenebb vagy el-

444

hanyagoltabb valamely nemzet műveltségi álla-pota, szükségletei is kevesebbek és könnyebbenkielégíthetők, tehát a müiparnak olyan helyt nincselég tere a magasság azon fokára jutni, hol az ko-runk műveltebb népeinél jelenleg áll; de azértvan-e okunk, van-e jogunk a kevésbbé polgáro-sult népektől minden müipart, minden szorgalmat,minden ügyességet megtagadni? Ne feledjük, hogya műveletlen népek primitív művészete a mi elő-haladott műveltségünk szülőanyja, abból fejlő-dött ki s onnan emelkedett a tökélynek oly magasfokára, hol jelenleg áll.

A szulu-kafferek harcz- és vadászkedvelő nép,tehát fegyverekre és vadászeszközökre mindig

vagy szekrénybe egy cső van bocsájtva, mely abőr boríték közepén áll. Ez utóbbi egy bot segé-lyével föl és le mozgattatik és ezáltal légvonat tá-mad. A kovácsok azon a vidéken nemcsak a vasatdolgozzák fel, természetesen a magok durva mód-juk szerint, hanem a czint is, melyet ők északróla marendik földéről kapnak.

A kunyhó-építés is különös módon történika kaffereknél. A Zambesí mellett, valamint Afrikamás vidékén is, általánosan uralgó szokás, hogyEI kunyhó-épités a nők feladata, a férfiak nem fá-radnak vele. Egy rakás karót állítanak fel olyan-formán, hogy azok egy kis kört képeznek, a közö-ket náddal befonják és igy falat készitnek s egy

toronyszerű építményáll elő, mely 9—10 láb-nyi magas. A talaj ké-szitésénél azt a ke-mény földet használ-ják, melyből a terme-szek (fehér hangyák)bolyaikat készítik ésezt öszszegyurják mar-haganéjjaUEz utón tö-kéletesen sima felüle-tet nyernek, melynekhasadékai'vagy kiállá-sai nincsenek; erre jólis kell ügyelni, mert ahasadékokba könnyenmérges állatok fész-kelhetik be magukat,különösen tampanok,melyeknek szúrása fáj-dalmat és lázt okoz.

Mihelyt ez a | to-rony, mely a lakszobátképezi, készen áll, atetőt kezdik építeni,melynek sokkal na-gyobb átmérője van éskarókon nyugvó nád-ból font fedélzetet ké-pez. A bejáró nyilas akunyhó belsejébe szer-fölött kényelmetlen.Livingstone egy olyatmegmért s ugy találta,hogy alant 20, de márfont csak 12 hüvelyk-nyi volt. Más nyilasnincs és sem üdelég,sem világosság nemhatolhat be. Milyenlehet ott a levegő!

Malmaik nincsenek,a mi különben termé-szetes is, mert a mal-mok építése már többügyességet és mecha-nikai ismeretet igé-nyel, mint a mennyireők eljuthattak. Ugy se-gitnek tehát magukon,mint azt a régi népektevék s a mostani fej-letlen műveltségű né-pek is teszik, t. i. hogya gabonát kemény kö-vekkel zúzzák szét. Aczél ugy is el van érve.Az igaz hogy nem ál-litnak elő oly finomlisztet, mint mi mes-terséges malmaink se-gélyével, de hiszen őknem is akarnak olyanpompás tésztákat éssüteményeket készitni,mint a milyenekhez miszoktunk; ők hirből

sem ismerik azokat. Az előbbi lapon levő ábránilyen kövek láthatók, melyek a négereknél a ma-lom hiányát pótolják..

"Végre még azt is megemlítjük, hogy e kaffe-reknél a kötélgyártás is divatozik s a már föntebbeléhozott pandanus nevű növény rostjaiból igenerős és tartós kötelet tudnak előállitani, mely ne-kik sokféle szolgálatot teljesít, kivált vadászatés halászat alkalmával.

Az öltözködést illetőleg a divatra nem sokatadnak. Ruházatuk a lehető legegyszerűbb, — ezállításunkat a képeink látható alakok eléggé bizo-

Kelet-afrikai képek: 1. A szulu-kafferek táncza.

szüksége volt és van. Már most kérdjük, honnanszereztek volna fegyvereket, kivált régebben, mi-előtt európai utazók föl nem fedezték őket, haazokat nem ők magok készítették volna? Ök ál-lítják elé minden afféle szükségletüket, mégpedignagyon sajátságos kovácsmühelyekben. Az ilyenkovácsműhelyek a szabad ég alatt vannak fölál-

is van- litva, a hogy második képünkön is látható és nemcsoda, ha a Livingstone figyelmét magukra von-ták. 0 a felső Zambesi mellett Simaringo nevűhelységnél talált egy pár kovácsot épen munká-jokkal elfoglalva. A négerek a fúvót rendszerintkét kecskebőrből készítik; de itt két kis kerek fa-szekrényből állott az, melyeknek felső része tá-gan hagyott bőrrel volt bevonva. Minden dobba

nyítják. 8.L.

E s c o b c d o.Mióta Napóleon császár visszavonta seregeit

Mexikóból, és a köztársasági párt egyre többtért foglalt ősi örökségén: Escobedo tábornoknevével gyakran találkozunk a mexikói tudósi-tásokban.

Escobedo, Porfirio Diaz, Juarez: ők hármanvoltak, a kik a császárságtól oda dobottkeztyűt fölvették élet-halálharczra. Okhárman voltak, a kik nemcsak szájukonhordozták a jelszót, hanem mindenöket:jóllétet, szabadságot, életet koczkáradobtak érette: Szabadság, vagy halál!

Juarez volt az elnök; Porfirio Diaz«"s Escobedo tábornokai. Az elnökneknem volt országa; a, tábornokoknak nemvoltak katonáik. Ők úgyis hívek ma-radtak az elvhez, életök irányzójához,mindhárman: föld nélkül, hon nélkül,segedelem nélkül. Bujdostak, és a ki-nek sérelme volt, hozzájok állott; akiben föléledt a vérrel szerzett szabad-ság szeretete, az is hozzájok állott. A tá-bornokoknak seregök lett és megindul-tak országot szerezni a bujdosó elnök-nek s a szabadsága felől kétségbeesettnépnek visszaadni hazáját, hazája sza-bad intézvényeit.

Mikor az élet-halálharcz megkez-dődött a magára hagyott Miksa császár |ellen, mind gyakrabban lehetett hallaniazok ajkáról, a kik rokonszenveztek velemagas és nemes műveltségeért: „CsakEscobedo kezébe ne kerülne!"

Escobedo volt emlegetve a mexi-kói boszu megtestesüléseként; mint azöldöklő angyal, a ki midőn hatalmatnyer a pusztításra, végig pusztít roszakés jók felett könyörület nélkül. Beszél-tek és irtak kiáltványokról, melyekbenminden külföldire halált esküszik; talál-gatták ádáz haragjának indokát: hogytestvére, atyja, kedvese lettek a császáriszigor áldozatjává. És Miksa császár aző kezébe került. Ö vette be Queretarot8 ő elnökölt a haditörvényszéknél, mely Miksáthalálra ítélte.

Azt irják azután, hogy Juarez örömest meg-kegyelmezett volna, de Escobedotól nem mert;nem akarta koczkára vetni állását és életét legyő-zött elleneért. Escobedo okvetetlen halált sür-getett.

Legújabb tudósítá-saink nem festik olyvérszomjúnak a köz-társasági tábornokot.Melyik véleményt fo-gadjuk el?

Távolabb van; ke-vesebbet tudunk múlt-járól, jelleméről, mint-hogy Ítélhetnénk biz-tosan. Ha vérszomjú,természetének eredetivadságából az-e, vagymegrendítő előzmé-

nyek folytán, — nemtudhatjuk. Avagy egyegész ország elkesere-dettségét személyesitibenne a téveteg hozzá-vetés?

lm, itt van arcz-képe; férfias, értelmesvonások; határozottságés erély szólanak be-lőle. Annyi igaz, hogyaz ujabb kor történe-téből egyik legmegrá-zóbb részlethez vanhozzáfűzve neve.

Lehet, hogy ujabbadatok után kétségte-lenül eldönthetjük: tig-ris-e, vagy csak a régihéber nép áldozati ál-latához hasonló, melyreegy nemzet bűneit rakták; lehet, hogy mindörökretalány marad a történelem előtt, mint annyi más.Arczképét közölnünk mindenesetre érdekes, hogyálljanak olvasóink előtt arezvonásai s találgassák,ha kedvök van, azokból lelke tulajdonságait. Akép hű; mexikói fénykép után van közölve; azarcz pedig a léleknek tükre. Réthi Lajos.

445

Y i l l á m k é p e k .Azt mondják, hogy Franklin Benjámin sok-

szor tett volna emlitést egy villámsujtott ember-ről, kinek mellén tökéletes lenyomata volt a fá-nak, mely mellett állott. Franklin nyomtatottműveiben erről egy szó sincs, azonban ilyen állí-tást csaknem minden évben olvashatunk a hirla-

Escobedo.

pókban. 1853 augusztus havában — mint a hír-lapok hirdették — egy leányka ült egy juharfá-tól árnyékolt ablakban, s a villám-csapás után afának tökéletes rajza testén kivehető volt. Más iz-ben egy fiu madárfészekért mászott egy fára; —a villám beleütött a fába, a fiút földre sújtotta

Kelet-afrikai képek: 2. Simaringói kovácsok.

,,mellén tisztán látszott a fa; egyik ágán a madárfészekkel." Egy lugánói olasz hölgy az égiháborudühöngése alkalmával virágos ablak mellett ült,s egy csattanás után virágalak rajzolódott lábszá-rára. Egy izben egész juhfalkát csapott le a vil-lám. Az állatokat megnyuzták; a mészáros állí-tása szerint mindegyik bőr belsején egy fa, s atájék egy részének tökéletes körrajza tűnt elő. A

múlt évben két ilyen esetet közöltek a magyar la-pok is.

Egy tudós angol megkisérlette annak bebi-zonyítását, hogy e különös képeket valósággal avillám fényképezi le. Az emberi test a különnemüvillanyosság egyesülése alkalmával annyira tul-érzékeny, hogy a fához közelálló egyénre a faképe tisztán lenyomatik. A nemes angol azonban

nem derítette föl, hogy miképen kép-ződött a fa lenyomott alakja, vagy is,hogy mi helyettesité a lencsét, mely afényképészetnél a tárgyról szétáramlósugarakat ugy gyűjti össze, hogy azüvegtáblára egy kis láttani kép verődjékvissza. A párisi akadémiában már 1786-ban tartottak értekezést azon fa-alakuképről, melyet egy villám sújtott embe-ren tapasztalhatni. Azon véleménybenállapodtak meg, hogy a testbe folyt vil-lámáram ugy szíttá föl a vért a felbőrvéredényeibe, hogy ott minden legki-sebb ágazat tisztán láthatóvá lőn. — A„Lancer" 1864. július 30-ki számábanemlítés tétetik néhány villám sújtottgyermekről, s a halotti látleletben ol-vasható: „Mindegyik gyermek csipőjéntaláltatott alak annyira meglepőleg ha-sonló volt, hogy a figyelmes szemlélő-ben azon eszme gyökerezett meg, mi-szerint azok valami fensőbb erőnek en-gedve, képződtek."

Ezen vélemények nem szorgos vizs-gálat, hanem csak hasonlitgatás ered-ményei. — Fa-alak látható a villám-ütött egyén testén: mi könnyebb, mintazt magával a fával társitani össze. S ami valóban meglepő, azt állítják, hogya villámkép „tökéletes rajz, a fánakszabatos lenyomata." — Nagyon nehézvalamit pontosan vizsgálni, s kutatni,különösen akkor, ha egy biztosnak lát-szó elmélet van forgalomban. El vanismerve a villámnak azon csodás ereje,hogy a fát hiven másolja le az általa le-sújtott test külzetére; s ha a bőrön ágas-bogas alak észlelhető: a felületes szem-

lélő hajlandó azt a fa másolatának tartani. S haaz alak több ágazatu, elismeri, hogy az a legki-sebb részletig anyaghű. A múlt év szeptember8-áról olvashattunk ily esetet.

Tomlinson angol tudós fedezte föl, hogy kétvezető anyag í'ölszinén áramló közönséges villa-

nyosság is fa-alakzatot= = r képez, s ez láthatóvá

is lehet. — Ezt de-ritsük föl részleteseb-ben.

A villámnak, s kö-zönséges villanyosság-nak ugyanazonságát

Franklin állapítottameg ; nézetét azótaujabb felfedezések szi-lárditák meg. A vil-lanygépek által előidé-zett jelenetek kicsibenaz égiháboru iszonyújelenségeit ábrázolják.— Kétféle villanyos-eág van u. m. az egyi-ket nyerjük üvegdör-zsölés, a másikat gyan-tadörzsölés által; amazüveg- vagy igenleges,emez gyanta- vagy

nemleges villanyosság-nak neveztetik. E kétvillanyosság egyesülésetűzszikra által s per-czegő zaj közt jő létre,s igy képződik a villa-nyos egyensúly, vagysemlegesség. Nincs testa természet világában,melyben a villanyos-ság ne volna, de jelen-létét csak akkor ve-hetni észre, ha az

egyensúly megzavartatik. — Ha valamely testigenlegcs vagy nemleges villanyosságu, szikrákatszór, 8 perczegő zaj közt üti meg a másik testet.Ha két szabadon mozgó testben ellenkező villa-nyosság fejlődik ki; a két villanyosság az egyen-súly helyreállítása végett egyesülni törekszik. —Egynemű villanyossággal nem lehet villanyossátenni semmi tárgyat, szükség, hogy a másik tárgy-.

ban ugyanannyi fejlesztessék ki a másik neművillanyosságból. így például ha egy felhő igenle-ges villanyosságu, a föld fölszinéről magáhozugyanannyi nemleges villanyosságot vonz ; s ezta közbeeső lég által törekszik elérni, a mennyiben .annak igenleges villanyosságát taszítja, a nemle-gest vonzza, a föld pedig épen ellenkező irány-ban jár el; a két villanyos test a lég közvetítéseáltal vonzza s taszítja egymtst, ugy hogy a felhőmindinkább igenleges, a föld pedig erősebbennemlegessé válik; a levegő parányai mozgásbajőnek, a feszültség miatt elvégre szétpattanván, aföld s felhő villanyossága villámló czikázás köztegyesül; a lég kiszoritott hullámai <>gymás taszí-tása által törekesznek helyöket elfoglalni; dör-gést idéznek elő, s minthogy fellegekbe s mástárgyakba verődnek: dörgésük többszörösen visz-harigzik.

Ezen jeleneteket elő lehet kicsiben idézni,egy villanyossággal megtöltött leideni palaczkáltal. Ha a palaczkot összekötjük egy görbe fémdróttal, melynek mindkét végére gömböcske vanillesztve, s közepén üvegfogantyuval van ellátva,melyet kezünkben tartunk, a két nemű villanyos-i g egyesül a nélkül, hogy testünkön áramlanakeresztül; s az egyesülés perczében apró szikrákpattannak ki,csattanás hallatszik. Ha pedig a hu-zal s palaczk gömbje közé körülbelül négy ujjnyiterjelmü ablaküveget helyezünk, a villanyosságkeresztülsurran az üveg felületén, aztán az üvegszélén lefordulván; egyesül a rézhuzal gömbjével.— Ha az üveg-darabot világos helyen szemléljük,semmi folt sem látható rajta, ha pedig reá lehel-lünk: egy fa-alaku kép fejlődik ki; előtűnik a fadereka, ágaival s galyjaival együtt. — Mi okozzaezt? Minden tárgy, mely a levegőnek van kité-tetve, bizonyos láthatlan szerves hártyával vanbevonva, mit semmiféle tisztogatás által letörölninem lehet. Ahol a villanyosság e hártyát érinti,rögtön leégeti, 8 azon helyet vegyészileg tisztítjameg; a mi megtetszik onnan, hogy a lehellet aleégetett helyen megsürüdvén : rögtön folyásnakindul; míg másutt, hol még a hártya épen marad,a nedvesség harmat vagy kicsiny gömböeske ala-kot ölt magára.

A villanyos faalak derekán vonalok húzód-nak keresztül- A derék látszólag üres, s hasonlitazon villámhasitotta nyilasokhoz, milyeneket néhahomokos helyen láthatni. E nyílásokat fulgurit-nak hivják, néha több águak, a szerint, a mint avillámáram folyt. Ez tapasztalható akkor is, haa villám épületbe csap le. Az egyesülés ugyan-azon perczben három, sőt négy helyen is történ-hetik, vagy becsapva n a házba, aztán oszlik szétágazatokra.

Megjegyzendő, hogy a faalaku kép rajzolá-sánál nem a derék képződik először. A villanyos-ság mintegy kémeket küld ki több irányban,hogy ezek kutassák ki, hol leend legkönnyebb azegyesülési vonalnak haladnia. A tengerészekmondják, hogy mielőtt a villám becsap a hajóba:csiklandást éreznek, mintha pókháló verődnékarczukhoz. Ugyanezen hatást eszközli bennünk,ha száraz selyemkendővel dörzsölünk egy üveg-hengert, s azt arczunk előtt le s fölhordozzuk.Ugyanezt érzik sokan, ha oly szobában vannak,hol villanygép működik. Be van bizonyítva, hogyaz ágak és galyak az egyesülés előtt alakulnak,mert ha oly vastag üveget helyeznek a palaczk-hoz, hogy az egyesülést meggátolhatja, elvétetvénonnan az üveg: az ágak 8 galyak láthatók lesz-nek, de a törzsök s dereknek nyoma sincs.

A villámképek nem tartósak, néhány nap,sőt néha óra múlva is elmosódnak. Nem oly ügyesfényképész tehát a villám, mint azt sokan eddiga természettudósok közül hitték. A villamáramszétágazása alkotja a faalakot, alkotja azon képet,melynek eredetét sokáig nem tudták megfejteni.

Közli Könyves T. K.

Kirándulás N.-Orosziból Szliácsra.Őszintén megvallom, nem annyira gyönge

idegzetű testalkotásom kivánt megedzése, mintinkább e nevezetes fürdőnek közelebb megisme-rése birt azon elhatározásra, hogy e nem csekélyútra szántain magamat; most azonban, midőnnéhány heti ott tartózkodásom után annak jóté-kony hatását érzem, sajnálnom kell, hogy hasz-nálatát eddig elmulasztottam.

Édes hazánk valamint mindennel, ugy ás-vány-forrásokkal is annyira meg van áldva a jó-tékony természet által, hogy mi magyarok e rész-ben minden idegen fürdőt végkép mellőzhetünk;és hiszem is, hogy azt tenné minden jó hazafi,

446

már csak a tekintetből is, hogy ezeket közelebb jérheti, és hogy az ezen czélra áldozott pénz semmegy ki külföldre. De, fájdalom! van mégis egykörülmény, mely a nagyobb kényelemhez szokot-takat a hazafiság ezen tartozása alól felmenti, t. i.azon baj, mely hazai fürdőhelyeinken leginkábbtapasztalható, bogy a fürdővendég korántsem ré-szesül azon rend-, kényelem-, figyelem- és meg-előző bánásmódban, mint a nevezetesebb külföldifürdőkben. — Megrováskép vagyok kénytelen fel-hozni ezuttali tapasztalásomat : itt a fürdő tulaj-donosa — ámbár az előbbi időhöz képest mind afürdő, mind pedig a szobák árát szerfölött fel-emelte, — legkevésbbé sem gondoskodott arról,hogy ezen rósz hatást szült tettét valami czélszerűujitás, vagy más akármi féle kényelem eszközléseáltal felejtette volna vendégeivel; még annyi figye-lemmel sem volt vendégei iránt, hogy csak a járdá-kat tartotta volna tisztán, sőt a pihenő helyekenízelőtt létezett padokat, melyeket az idomár hasz-nálhatlanná tett, sem ujakkal nem pótolta, sem kinem javíttatta;— de még annyit sem tett, hogy akávéház előtti tért, hová a fürdővendégek napon-kint időtöltés végett összejöttek, felöntöztettevolna — úgy szintén öntözetlen maradtak a fő sé-tányhelyek, annyira: hogy a szegény hölgyek adivatos uszálylyal egész porfelhőket hajtottak fel;egy szóval semmit sem tett, csak a kész hasznotleste. Ily eljárás mellett természetesen csak azfogja fürdőintézetét meglátogatni, ki egészségé-nek helyrehozása reményében az ily mellékes ba-jokat figyelembe sem veheti; de a nagyobb rész,mely nem annyira a fürdők használata, mint szó-rakozás és üdülés végett szokott megjelenni, bi-zonyosan oda menend , hol pénzeért nagyobbfigyelemben és kényelemben részesül.

Ezen mellékes dolgokról most már magáraa hely- és ásványvizeinek ösmertetésére térekátal, azon reményben, hogy azon t. olvasók, kikazt még nem látogathatták meg— érdekkel fogjákolvasni.

Szliács ritka szépségű, regényes hegyoldaltfoglal el, hol maga a természet remekelt, 8 csakápoló és idomitó kezek kellenek, hogy ezen gyö-nyörű hely világszerte a leglátogatottabb fürdő-helyek első rendét megnyerhesse; mert gyógy-vizeinek hasonlíthatatlan jótékonysága bájolófekvését még inkább vonzóvá teszi, annyira, hogye részben a versenyt bármely külföldi hasonló in-tézettel bátran kiállja.

A fő fürdőhely négy tükör-fürdőből áll, azelső számú meleg, a leggyöngébb betegek hasz-nálatára van kitűzve, a második csak langyos, aharmadik már hideg, és a negyedik számú méghidegebb, s ezt még az egészségesek közül is csakkevesen használják. Van ezeken kivül még egymás alsóbbrendű fürdőház is a szegényebb osztályrészére, hol egy nagy tükör és 12 kádfürdő vanhasználatban. — Gyógyhatásúk leginkább a kö-vetkező bajokban tapasztaltatott, u.m.: ideggyön-geség, reszketés, tehetetlenség, sápkór, angolkór,vízkór, kimerültség, petyhüdtség, gerinczsorvadáss több női betegségekben. — Ugyanezen bajok-hoz alkalmazva használják a hegyoldal aljábanlevő négy forrás ivó vizét, melyek közül a József-forrás egészen hideg szénsav és vastartalmú ; né-melyek borral keverve is iszszák. Továbbá azÁdám-, Dorottya és Lenkey-féle forrásokból ivácratöbbnyire a Dorottya nevű használtatik, ez egykissé langyos, rendesen savóval keverve iszszák,a Lenkey-féle forrásvíz a szem, fogíny és altesterősbitésére használtatik. Különös, hogy a Do-rottya-forrás vize némelyeknél hasmenést, mások-nál pedig épen az ellenkező hutást eszközli.Ezeken kivűl megbecsülhetlen kincs még a főépü-let közelében létező csurgó is, melyet vascsöve-ken a hegyoldali forrástól vezettettek ide; a leg-egészségesebb, tiszta izű fris ivó és mindenegyébre használható vízzel látja el a fürdő kö-zönséget.

Valamint a fürdő, úgy az ivó-források helyeitis kellemes árnyékos sétányok veszik körül; bete-gesek a közelieket használják leginkább, mig akevésbbészenvedők ésegészségeseknagyobb kiter-jedésű sétákat tehetnek, honnan a vidékre a leg-felségesebb kilátás nyílik.

Ritka nap, hogy a megbarátkozott vendégeka közelebb eső nevezetesebb helyekre kirándulá-sokat ne tennének, melyek közül legközelebb vanÓ-Zólyom városa, hol I. Lajos király által még1350 évben épitett régi várat érdemes megtekin-teni. Ugyanezen várban a nevezett király 1382-ben országgyűlést is tartott. Később a nagy Hu-nyadi Mátyás is örömest és többször nyaralt itt,s ez okból Beatrix által meg is ujittatott a vár.1619-ben itt tartotta Bethlen Gábora Pozsonyból

elvitt koronát. Ugyanezen vár 1708-ik évben Rá-kóczy hivei által fel perzseltetett, mely eset utántöbb czimek alatt egy kézről másikra vándorolt.Végre 1805-ben I. Ferencz Eszterházy Károlytólmegvévén, kamarai birtokká tette. Nagy részemost is lakható; ezúttal katonaság tanyáz benne.

Továbbá nem messzire esik Szliácshoz Besz-terczebánya is; itt nevezetes a közel vidéki bá-nyákból ide szállított erezek olvasztó-kohója, anagyszerű répaczukorgyár, és a Garam vizénleeresztett tüzelő fát felfogó gereblye. Bent a vá-rosban készül talán legszebb épülete — a taka-rékpénztár. A régi várnak csak egy része lakható.

Innen nem messzire esik a hermaneczi papír-gyár, mely már magában véve is érdekes, s e mel-lett a vidék Beszterczétől odáig változatos szép-ségekben gazdag, égigtornyosodó meredek szikla-falaktól koronázott magas hegyekre, majd ismétzöld fenyvesek által körülövedzett szép völgyekretalálunk, melyek bámulatra ragadják a természetremekeiben gyönyörködőt. Maga a gyárépületa legfestőibb helyen áll, honnan gyönyörű kilátásnyilik mindenfelé, úgy hogy alig tud a kutatóonnan szabadulni. A gyár alsó részében készül apéppé gyártott rongyokból a papiros, mely a felsőrészben már tovaszállitásra idomittatik. Ezengyárhoz már közel esik Turóczmegye határa, holaz egykoron hires sztubnyai fürdő létezik, de mostmár kevesen látogatják.

Végre megtekintést érdemel a más oldali he-gyek közt fekvő régi kir. város Selmeczbánya,hol megnézhetjük, a Mária Terézia uralkodásaalatt alapított, s mindekkoráig jó hirben állóbányász és erdészintézetet, a vegytani műhelyt,ásvány-gyűjteményt és minták helyiségét. To-vábbá : a régi góthidomú tót templomot, a régivárat s néhány nagyobbszerű épületet; de a kö-vezet még most is oly borzasztó rósz, mint ezelőtt40 évvel, midőn ott jártam iskolába. Végre meg-emlitésreméltó a városon kivül fekvő hires kalvá-riahegy, hova évenkint távol helyekről nagy szám-mal vándorol a búcsujáró nép.

Selmeczről visszafelé nem nagy távolságra avihnyei fürdőt is érdemes megtekinteni, mely ma-gas hegyfalakkal körülvéve, völgyben fekszik. Azinnen néhány száz lépésnyi távolban létező gyü-mölcíöskert legmagasabb pontjáról igen szép ki-látás nyílik az egész vidékre.

Selmeczről Bélabányán keresztül igen jó azút, s majdnem a Garam hidjaig többnyire lejtőn,kellemes völgyszorulatokon visz keresztül. Külö-nösnek találtam a szokatlan csendességet ezenvölgy-kanyarulatokon, hol a rendes vízvezetésmég most is eléggé jó karban van tartva. Számosnagy épület minden élő lény nélkül, elhagyatva saz idő rombolásainak kitéve hasztalan hever itt.Ez elhagyatottság valódi okát nem tudhattammeg. Elég baj azokra, kik azon épületekben ez-előtt élelmüket megszerzettek, s most talán kere-set hiányában messze földre vándorlottak. — Gyü-mölcs, úgy látszik, e völgyekben, valamint több-nyire e felvidéken bőven termett.

Ezek után, a tett tapasztalásból kiindulva —azoknak, kik erre még nem jártak, és talán jövőrea szliácsi fürdőt használni vagy meglátogatniakarnák, javaslom : ha utjok Ipoly-Sághon vezetkeresztül, ne sajnálják azt akis kerülőt, és vegyékutjokat Selmecznek, legalább folyvást jó utónfognak haladni, míg a közelebb út Korpona felémajdnem járhatlan, főleg sz. kir. Korpona váro-sától Zólyomig olyan rósz, hogy ki lelkét még Szli-ácsra akarja vinni, ugyancsak fontolva haladjon^mertolyan kátyúk vannak enemcsekély kiterjedésűúton, hogy a kerék sokszor tengelyig bele sülyed.Ritka nap, hogy itt baj ne történjék. Épen akkoris, midőn arra keresztül másztunk, egy szegényfuvaros tótnak eltört vastengelye, skondignacziósnagy szekere feldőlvén, az egész utat elfoglalta,úgy hogy kénytelenek valánk jó nagyot kerülve,az országútról letérni és egy patakon keresztül,vargabetűt formálva, nagy nehezen ismét felmászniaz országútra. Ez valóban az illető hatóságnak —kinek kötelessége volna az utat legalább járhatóállapotban tartani — nem nagy becsületére válik;annál is inkább, hogy itt az anyag nem hiányzik,— de hát nem akarja maga magát megtörni, ésnem akar segítség nélkül az útra hullani! r.l.

Bűvös-bájos imádságok.(Népköltészeti adalék.)

Népünknél még mai napság is megvan a bű-völőkbe, bájolókba vetett hit; ma is vannak szent-Gellért-hegyen lovagoló boszorkányai; vannakúgynevezett „javasasszonyai," kik azonban sok

esetben igen sikeresen gyógyítottak s gyógyíta-nak, — mint megvannak ezek kisebb-nagyobbmérvben minden népnél is. Hallani aztán — anép közé menve — ,,ráolvasás"-ról, mi a javas-asszonyoknak egyik főfő gyógyszere, melyet haj-landó az ember vagy mesének hinni, vagy csakolyféle szájhagyománynak, a minő a népek csa-ládi életéhen — hogy igy szóljak — otthonos.

Én is igy gondolkoztam, de mily nagy lőncsudálkozásom, midőn egy tekintélyes régi könyv-ben egész sorát találtam fel a ,,Bájoló imádsá-gok"-nak; miből azon meggyőződést szereztem,hogy a „ráolvasás" nem mese, nem is pusztánszájhagyomány, hanem a nyilvánosság terére iskiemelt népköltészeti termék.

A régi könyv, melyben a „Bayiolo Imatsa-goc"-at találtam, Bornemisza Péter protest. szu-perintendensnek „Ördögi kísértetekről" irott egy-házi műve, mely megjelent Semptén 1578-ban,4-rét, s tudtunkra egyetlen példányban van meg, apápai ref. kollégium könyvtárában. Annálfogva,mert egyetlen a igy kéziratszerü ritkaság a pél-dány: jónak hiszem legalább némelyikét közzé-tenni amaz imáknak ugy gondolkodván, hogynépköltészetünkhöz valami kis adalékot nyújtoke közrejuttatás által.

Betűhíven közlöm az imákat, hogy kitűnjéka XVI-dik századi magyar helyesírás; olvasásukugy is könnyen a maihoz idomítható.

„Bayiolo Imatsagoc.1'„Az kinec a Torkába erezkedet: Fold, édes

Anya, te neked mondom elöszer: ennec é torká-ban erős pöörÖs(?) toroc erezködet, toroc gyikia,béka leuelegie (?), nyacfoga: oszollyon, rornollyon,benne meg ne maradhasson, őrös pörös toroc,gyikia, béka leuelegie, nyac foga, disznó sza-kaia(?), keleuenye oszollyon romollyon, Istennechatalmából, bodog anya paranczolattyaual."806-dik levél (levélre és nem lapra van szá-mozva.)

„Czuzrol való bay: WRam mindenható Is-ten, muléc regös (rögös) nagy vth, rayta megyénvala áldot wrunc Isten, elo talala hetuen het feleveres Czuzt. Monda áldot wrunc WR Isten:houa indultatoc ez regös regi nagy vton? Megszolala hetuen het fele veres Czuz: Ha minketazon kérdesz wrunc wr Isten, houa megyünc vgymond. Minkis el megyünc vgy mond, ez feketefold szinere. Aldot (sajtóhibából adott helyett) eztestbe, teremtet ez leiekbe: szálas: husat szag-gatyuc, piros vérét megiszuc, száz tetemet tör-dellyüc, száz izít, száz forczikaiat [ma: porciká-ját(?).] Hogy azt hallá áldot wrunc Isten: Tiic(ti) se mehessetec vgy mond ez fekete föld szi-nere, ez en adottam testbe, teremtettem leiekbe,tükis siessetek el az tenger szigetibe, kegyetlenOriassoknac szálas hussat szaggassatoc, piros vé-rét megigyatoc. Azt meg hallác, el sietenec, me-nenec tenger szigetiben. Ez embernec szeméből,szaiabol, feieböl, ortzaiabol, piros véréből, szálashussabol, száz tetemiböl,ki siessen es el oszollyon,hetuen het fele Czuz: Follyo czuz, veres czuz,kek czuz, feier czuz, szöderies czuz, köszueny,faydalom, keleueny, ki oszollyon, ki romollyonhetuen het fele nyavalya ez emberből. Neuet megkel nevezni" (t. i. a betegnek.) 805-dik levél.

„Az kinec feiet meg mente hogy ne fayon;"„Nemes Aszonyom Bodog Anya, be mene

szent Templomba, le üleplec az ö áldot aranyáészent székibe, az ö áldot szent feiet meg esé fényefüst czuz, fénye füst keleueny, le fügezte az ö ál-dot szent feiet rayta, szent kedve könyörődec,szent szine szomorodec. Azt lata az ő áldot szentFia: Monda: Oh en szent Anyám, mire szentfeied le föggeztőd, szent kedued meg konyörödet,szent szined meg szomorodot? Hogy azt halláaszonyunc Mária, monda: Oh en áldot szent Fiam,hogy ne szomorodgyec az en áldot szent sziuem,hogy ne függesszem az en áldot szent feiemet,hogy ne könyörödgyem meg az en áldot szentflziuemben. Az én áldot szent feiemet meg esséfénye füst czuz, fénye füst keleueny, hetuen hetfaydalom be fokta (fogta) száz tetememet. Hogyazt hallá áldot wrunc Isten: Ne ijedgy en zentanyám Mária, im en meg szorítom az en aranyaskendetlen kezkenommel az te áldot szent feiedet,belőle ki fusson fénye füst czuz, fénye füst 'kele-ueny, benne meg nem maradhasson hetuen het fay-dalom az te száz tetemedben. Aldot wrunc Istenhatalmából meg nem maradhatanac hetuen hetfele fénye fU8t czuz. Ez mai diezőseges napon enismeg szorítottam ez embernec feiet. ez kendetlenkezkenöuel, bűnös ezaiambol szent igéket reamondottam: Ne ijedgyel szent Anyám Mária, en

vagyoc mindennel nagyobb orvos, te vagy min-dennel nagyobb baios" (bájos = bájoló.) 806-diklevél.

A mostanság használt ráolvasásoknak semszövegét, sem elmondási módját nem ösmerem,de azt hiszem, hogy ez a különböző vidékekhezképest ma is ilyformán történik. A közölt imákegyébiránt Nyitramegyéből valók s Bornemisza—' ki testes ördögökben hitt — azért közli egy„baios asszony" után, hogy bibliai fegyverrel__.Í/>.I .._.i. BodóLajos.czáfolgathassa.

Közegészségügyünk állapota.E kis czikknek talán nem is e lapban volna

helye, legalább czimét és irányát tekintve, de mi-után a szaklapok csakis szakavatottak számáravannak szerkesztve, és csak tudományos érteke-zéseknek nyílnak meg hasábjaik, mi laikusok ba-jainkat és veszedelmünket ott panaszoljuk el, ahol lehet.

Mivel pedig e lapokban az anyagi érdekekmindig megtalálták védőjüket, és a közegészség-ügy tekintetében is a „Vasárnapi Újság" sok, ésigen czélszerű reform-sürgetésekkel lépett föl,bátorkodom tehát azoknak számát egygyel sza-porítani.

Korunk a haladás korszaka. Nekünk magya-roknak, kik inkább hátra vagyunk, kétszeresenszükségünk van reá, hogy a kor igényeit szemelőtt tartva, minden irányban törekedjünk ha-ladni, mert különben, mint úgyis számra cseké-lyebb nemzet, a czivilizált nép-családban helyetnem foglalhatunk. Ez, hála Istennek, ugy látszik,már meggyőződéssé vált nemzetünkben, és igykorszerűnek látjuk, hogy egy oly állapotra vezes-sük a nemzeti kormány figyelmét, a mely idáig,mondhatni, mostoha módon kezeltetett, és a melymulasztásoknak fonyadt gyümölcsei napról naprainkább mutatkoznak.

Közegészségi institutiónk ez, mely máig is a17-ik század képét tünteti élénkbe.

Hazánkban a halálozási arány, daczára egész-séges klímánknak és népünk aránylag táplálóbbéletmódjának, a legkedvezőtlenebb. — Találjákki okát e tüneménynek azok, kiknek ez feladatuk,én csak egy egész vidék értelmiségének véleményétfejezem ki, midőn azt mondom, hogy az orvosiügy elhanyagolásának következménye ez.

Ha igaz, mit egynémely tudós ir, hogy azorvosi személyzet aránylagos létszáma fokmérőjeaz anyagi és szellemi előhaladottságnak, ugy mie tekintetben Európában a legutolsók vagyunk(talán egyedül Törökország kivételével), mertmíg Európa többi nemzeteinél 3—4 ezer leiekreesik egy orvos, addig nálunk 10 ezerre számitha-tunk egyet. — És ha tekintetbe veszszük, hogyalig 1000-et meghaladó orvos-tudorai a hazának9 tizedrészben mind városokban laknak, kiket avidéken (kivéve a szomszédos falvakat) gyó-gyitási tényezőkül nem igen tekinthetünk, ugy avidéken 90 — 100 ezer emberre esik egy orvos. —És ez nem nagyitás, mert a szegény emberneknincs módjában mértföldekre orvosárt alkalmatküldeni és neki a drága napi dijat megfizetni, ésmert ha egyik vagy másiknak módjában van is, ése mellett az orvos rászánja magát elmenni, asebes lefolyású kóroknál (nem is emlitve a jár-ványokat), tekintve a menetelre és jövetelre valóidőt — gyakorlatiatlan is.

Megyéinkben jelenleg a megye területi nagy-sága szerint egy vagy két főorvos van alkalmazva.Ezek is daczára a mai decentralisaló törekvések-nek jobbára városokban vannak, hol amúgy istöbb az orvos mint elég, azonfelül járásonkéntegy-egy sebész van hivatalos működésben, kiknekkötelességük volna a közegészségi ügyet kezelni,és a szegényeket ingyen gyógyítani. Ámde hogya sebészek e két rendbeli nemes hivatásnak meg-feleljenek, tekintve tudományos képzettségük hiá-nyos voltát, és azon félrendszabályokat, melyekszerint e hivatásra neveltettek, tőlük kívánni mél-tatlanság lenne, pedig ők igenis nagy körben tel-jesítik e tisztet , sőt többet , mint bármelyikorvos doctor, mert a gyógyszereket is magukkészítik a nélkül, hogy vegytant tanultak volna.Ezekre van tehát egy egész járás lakosságautalva segélyt kérni, nem csuda tehát, ha nálunka halálozás meghaladja a 4%-et is.

A nélkül, hogy tagadnám azt, miszerint asebészek közül is sok derék férfi találkozott, kika gyógytudomány hasznára voltak és vannak,nem tagadható, hogy a sebészi intézvény csak akultúra legalsó fokán levő országokban alkalmaz-

' ható, mint a gyógyászat hézagpótlója.

Csak nálunk van még fenn azon boldog óhaj-tás, bár a magas kormány méltatná annyi figye-lemre a közegészségi ügyet, hogy minden nyilvá-nos orvosi állomást iparkodjék orvos doctorokkalbetölteni, annál is inkább, mivel — hála Istennek— nem vagyunk azoknak hiányában. Dunántúli.

E g y v e l e g .— (Dumas Sándor.) Napóleon császárhoz kö-

vetkező" levelet irt : ,,Nagyrabecsült kollega!Midőn ön a gallok legyőzője történetének megirá-sára vállalkozott, minden könyvtár sietett birtokmányait önnek rendelkezése alá szolgáltatni.így oly mű keletkezett, mely a többiek fölött áll,a mennyiben a történeti okmányok legnagyobb szá-mát tartalmazza. Egy másik Caesar, névleg Napó-leon Bonaparte történetének megiráséval lévénjelenleg elfoglalva, azon okmányokra van szükéé-gem, melyek a világ színpadán való megjelenésérevonatkoznak. Egy szóval, azon röpiratokat kíván-nám, melyeket vendemaire 13-ka előidézett. Én akönyvtártól kértem azokat, de megtagadtattaktőlem. Nem marad tehát egyéb hátra, mint nagy-hirnevü kollega, önhöz fordulni, kitől mi sem ta-gadtatik meg, és önt kérni, hogy adassa ki e röp-iratokat a könyvtárból, és ha kikapta, bocsássarendelkezésemre. Ha ön kivánságomat jól fogadjaoly szolgálatot tesz nekem, melyet irodalmilagvéve sohasem fogok elfelejteni. Van szerencsém,nagyhirnevü írója Caesar életének, tisztelettellenni az ön engedelmes és hálás kollegája DumasSándor" A rákövetkező napon Duruy által Dumas12 röpiratot kapott, melyeket kivánt.

** (Ira Aldridge,) kinek halálát már jelen-tettük, rSO^an"szuTHéIt Bellaireban, Baltimoremellett. Nem részesülvén semmiféle neveltetésben,1826-ban az akkor Amerikában vendégszereplőKeane Edmund szolgálatába lépett, mely állásá-ban csakhamar megkedvelte a színészetet, s kezdteazt tanulmányozni. Első fellépése nem sikerültBaltimoreban; nem igy Angolországban, hol Keanemellett mintOthello lépett fel, mig az Jago szere-pét adta. Később még nagyobb szerencsével sze-repelt a szárazföldön, hol Shylok, Othello ésRolla szerepében nagyszerű diadalokat aratott, ésIV. Vilmos porosz király által különösen kitün-tettetett. Legtöbb sikert azonban Sz.-Pétervárottlátszott aratni, hová most is indulóban volt, smely utazása közben f. hó 7-kén Lodzban (Len-gyelországban) meg is halt.

** (Mi által lehet a gyümölcsöt aférgesedéstölmegóvni.) A de la Féte d'or lyoni park-directora,s a Rhoné melletti csász. gyakor. kertészeti tár-sulat azt ajánlják e czélból, hogy a virágzásbainduló fák gályáit eczet és viz keverékkel meg-fecskendezzük. Ismeretes ugyanis, hogy temér-dek gyümölcs pusztittatik el évenkint azon férgekáltal, melyek a gyümölcsfák virágaiba rakjáktojásaikat. Ez állatok iszonyodnak az eczetnekmár csak szagától is, nincs tehát egyébre szük-ség, mint azon gályákat, melyeken a virágokelőtörni kezdenek, tehát még ki nem nyilottak,eczet és viz keverékből készült folyadékkal be-fecskendezni. Egy rész jó erős eczethez lehet 9rész vizet venni, gyengébb eczethez keveseb-bet. — G. L.

— (A hasznos növénynemek száma) Az egészföldön, Endlicher szerint 12.000 hasznavehető nö-vénynem létezik. Nagyobb mértékben elterjedvevagy rendes mivelés alá hozva, van több 2500 nö-vénynemmél. Ezek közé tartozik 1100 élvezhetőgyümölcs, bogyó és mag: 50 gabnaféle; 40 ehetőfűmag; 23 ehető egyéb növény; 260 ehető gyökés gumó; 37 hagyma: 420 zöldség és salátaféle;40 pálma; 32 faj maranta-féle, (arrow-root); 31ezukornövény és 32 salepgyökér. Szeszes (borne-mü) italokat 200 növényből; fűszereket 266-bólnyerhetni. Kávé és thea-pótlék gyanánt szol-gál 128 növény. Cseranyag találtatik 14 nö-vényben; kautsuk 96-ban; guttapercha 7-ben;gyanta és balzsamos gummi 389-ben; viasz 10-ben;zsir és olaj 330-ban. 88 növény tartalmaz hamu-zsirt, széksót és jódot; 650 tartalmaz különfélefestanyagot; 47 szappant; 250 szolgáltat rostot fo-násra vagy szövésre; 44 papírgyártásra alkalmasanyagot; 48 pedisr tetőzésre használható anyagot;100-féle növény mindennemű fonadékra alkalmas ;740-féle építési czélokra szolgál és 615 növénymint mérges ismeretes. — Az ismert összes 278természetes növény-családból csak 18 van olyan,melynek az ember eddig semmiféle hasznát nemtudta venni. (E. G. L.)

II\\v

irodalom és művészet.= (A „Magyarország Kopekben") legújabb

(augusztusi) füzete, az eddigiekhez hasonlólag,tájleirásokat, történeti nevezetességii helyek is-mertetését, a hazai népéletből vett rajzokat éselbeszéléseket s népmondákat tartalmaz. Egyesczikkei a következők: 1. A magyar alföldi nép-életből: Játszó. Fonóka. Czéczó. Szüret. Kuko-riczafejtés. Török Károlytól. — 2. Tiszadobi ju-hász (képpel). B. A.-tól. — 3. A fiát hazaváróanya (képpel). Boti Zsolttól. — 4. A puszta her-vadó virága (képpel). — 5. A somogyi juhász (3képpel). — 6. Bonyhád és vidéke (3 képpel). Fé-nyes Elektől. — 7. Garam-Zseliz (2 képpel). —8. Léva vára (képpel). — 9. A fehér leány. (Nép-rege.) Milesz Bélától. — 10. A szüzek erdeje.(Tiszaháti szóhagyomány után.) Várady Gusztáv-tól. — 11. Utazás a Kőrös-völgyében (4 képpel).— Előfizethetnie honismertető folyóiratra Hecbe-nast Gusztáv kiadó-hivatalában, évnegyedre egy,félévre két forinttal.

= (Kossuth Lajos) képekkel díszített élet-rajza fog megjelenni még ez év folytán Aldor Im-rétől. Kiadja Heckenast Gusztáv.

— (Reményi Károlytól) ,,A keleti kérdésmagyar szempontból" czimü röpirat küldetett behozzánk. Szerző személyes tapasztalatok nyománbizonyitja, mennyire tévednek azok, kik a keletiviszonyokról orosz sugalmak alapján Ítélnek.Ára 50 kr.

— (Assermann Ferencz röpirata:) „Nyilt szóGörgei Arthur ügyéhez" második kiadásban je-lent meg Osterlammnál. Ara 30 kr. Ugyanottkapható: „A moóri csata," történet-kritikai ta-nulmány. Ára 60 kr.

= („Tréfás dalok")czim alatt adja ki HerdyFerencz zongorára és énekre azon dalokat, me-lyeket a Komlóban és Beleznay-kertben a daltár-sulatok szoktak énekelni. Két füzet már megje-lent Rózsavölgyinél. Az egyik füzetben a „Vénbrügős," a másikban pedig a „Politikus suszter"van; az első ára 50 kr., a másodiké 40 kr., s ifj.gr. Bethlen Jánosnak van ajánlva.

** (Magyar nyelvtan morvák számára.)Brün n-ben morva nyelven egy „magyar nyelvtan" jelentmeg, Vodnarik Edétől, ajánlva gróf Serényi Gá-bornak, a magyar származású nevezetes morva-országi nagybirtokosnak. A munka 148 lapraterjed.

—i. (A budai népszínházba) „Egy 48-dikitáblabiró" vonzott nagy közönséget mostanában.A „Szép Gála'hea" és „Matrózok" czimü operet-tek is élénk kedvtelést szereztek. Mindannyibankitűnik Molnár rendezői ügyessége; mindannyibanélénk képletek, látványok minden elismerést ér-demlő tapintattal rendezve. Olyan mozzanatok,melyek más szinpadokon tán elmosódnának, Mol-nár ügyes rendezése által feledhetetlenekké lesz-nek. — Meg kell adnunk azonban a társaságnakis a magáét. A tagoknak csaknem mindenikekedvvel és törekvéssel játszik s bizonyára nagyrészök van az előadások sikerében. „Szép Gala-thea"-ban Feketénét láttuk, ki eddig nem igenvolt emlegetve, és finom, átgondolt játékáért,szép énekeért méltónak találtuk nemcsak az emlí-tésre, de a dicséretre is. A „Matrózok"-banSzentgyörgyiné lépett föl, mint ujon szerződötttag; egyelőre csak fürge mozdulatait, élénk játé-kát emeljük ki. Az énekre is van tehetsége, és gya-korlottsága is; hanem arról csak többszöri hallásután Ítélhetünk. A férfiak közül Szentgyörgyi ésVirág nyertek sok tapsot az emiitett darabokban.

Egyház és iskola.(Barsmegye közgyűlésén) előterjesztetett

bizottmányi tagok által b. Eötvös József felhivásanépnevelési egyletek alakítása tárgyában. A bi-zottmány osztja a jelzett elveket, pártolását fel-ajánlja, s meghagyja a főbíróknak, hogy a közön-séget ez érdekben felvilágosítani, lelkesiteni stb.igyekezzenek.

** (Somogymegyében) Tallián Sándor elnök-lete alatt gyűlést tartottak a b. Eötvös által in-dítványozott népnevelési egyletek tárgyában.Azt határozták, hogy felhívásokat bocsátanakszét és buzditni fogják az összes lakosságot, fele-kezetiesség nélkül részt venni ez egyletekben.

** (Turóczmegye) aug. 13-án tartott közgyű-lésén felolvastatott báró Eötvös József közokt.jniniszternek a népnevelés ügyében egyéni néze-

448

T A R H Á Z.tét tartalmazó levele, melynek tárgyában, hogya megyei viszonyoknak s az inditványttevő mélybölcseségü szándékának elég tétessék, a főispáninditványára a bizottmány saját kebeléből választ-mányt nevezett ki, mely ezen ügybeni tervezetéte legközelebbi bizottmányi gyűlésben előterjesz-tendi.

** (Hontmegye) aug. 13-án tartott közgyűlé-sén Horváth Miklós másod-alispán a népnevelésrehiván fel a közgyűlés figyelmét, a megye székhe-lyén egy tanintézet felállítását indítványozá; abizottmány ez ügyet felkarolta, több szakértőtagból álló bizottságot alakított,melynek feladataa népnevelés minél czélszerübb eszközlése irántjavaslatát előterjeszteni.

** (Az iskolai igazgatóság H.-M.-Vásárhely-ről) jelenti: A h.-m.-vásárhelyi ev. ref. egyházlyceumában az 1867/8-ki tanév kezdetét veszi f.évi október hó 1-ső napjával; a beiratások szep-tember 30-án teljesitendők. Az egyház tápintézetitőkéje immár annyira növekedett, hogy annakalapján, a bekövetkező tanévben 6 tanuló díj-mentesen, 5 tanuló 20 ft., s 4 tanuló 40 ft. évidijért nyerhet élelmezést, 53 ft. 10 krnyi dijértrészesülhet akárhány tanuló, mely dijat havi vagyévnegyedes részletekben előre fizeti. — Ezenkivül6 tanuló számára van ingyen lakás az iskolaiépületben. A városban pedig magánházaknál kap-hatnak tanulók 80—100 ft. évi dijért teljes el-látást.

** (A moldva-oláh-törökországi missióbanlévő) brailai, szászkuti, galaczi ref. szabad ma-gyar egyházak iskoláiban az évi vizsgálatok leg-közelebb folytak le. Brailában tanult 41 fi- 8leány-gyermek, tanított Kelemen Ferencz tanitós hittanjelölt. Szászkuton 23 növendék, tanítottMárk Mózes lelkész. Galaczon 80 növendék, taní-tott Czelder missionarius, pár hónapig segédke-dett Láng Károly kecskeméti tanuló, missionariusinövendék, összesen volt 144 fi- s leánynövendék,kik közül 97 magyar, a többi külön nemzetiségű shitfelekezetü. Ingyen tanításban részesültek 68 an.Melyeket midőn tisztelettel jelentek, nevezett is-koláinkat, melyek közül kettő drága városban,Galaczon és Brailán bérelt helyiségben szállásol,s-zabadjon a hazai közfigyelem és pártfogásbaajánlanom. Galacz, aug. 20-kán 1867. — CzelderMárton.

— (A nagy-váradi ref. gymnáziumban) azeddigi három Obztály mellé, egy újonnan válasz-tott tanár vezetése alatt álló 4-ik osztály állítta-tott fel. A gymnáziumi tanfolyam f. é. október1-én veszi kezdetét.

Köziiitézetek, egyletek.** (A keszthelyi fóldmives-iskolában) a jövő

iskolai tanévre, mely október hó 1-ső napján veszikezdetét, tiz hely üresedésbejövén, ezek betöltésevégett jelentkezni lehet Írásban vagy személyesen,f. évi szeptember hó 25-ikéig az igazgatóságnál.E földmives iskola, mig a királyi magas földmi-velési minisztérium annak szervezése iránt más-kép nem intézkedik, az eddig megállapított szabá-lyok szerint vezettetik, melyek alapján a felvételifeltételek követke7Ők: 1. Megkivántatik, hogy azillető az elemi iskolákat elvégezte, vagy legalábbaz olvasás, írás és számolásban jártas, jó erkölcsimagaviseletü, - s minthogy a tanonezok az intézetgazdaságának állandó munkásai, egészséges test-alkatú, s legalább 17 éves legyen. 2. Tanitás ésteljes ellátás fejében fizet egy-egy tanoncz éven-kint előre s egyszerre ötven forintot; mely össze-gen felül tartozik még az intézet pénztárába hat fo-rintot betenni ideiglenesen az általa netalán oko-zott károk megtérítése biztosítására. 3. A szüksé-ges ruházatról, fehér-és ágyneműről a tanonezokmaguk gondoskodnak. Megjegyeztetik még, hogyezen földmives iskolánál négy álladalmi ösztöndíjvan rendszeresítve ötven-ötven forintjával, szegé-nyebb sorsú, de szorgalmas tanulók számára. Keszt-helyen, augusztus 28-kán 1867. Az igazgatóság.

** („Központi magyar gyógyszerészeti és mű-vegyészeti vállalat") czim alatt egy részvénytár-sulat alakult fővárosunkban, mely tervezete ésalapszabályai szerint következő czélokat tűzöttmaga elé: Gyógyítási nyersanyagaink kivitel ál-tali értékesítését; a gyógyszerészet és műipar kö-rébe vágó, hazánkban jutányosán készíthető ve-gyészeti czikkek gyártását, a bel- és külföldi fo-gyasztására ; végre egy központi raktár alakítását,melyből hazánk gyógyszerészei éa nyilvános

egészségügyi intézetei legjutányosabban fedez-hessék minden üzleti szükségleteiket; tehát olyczélokat, melyek ugy nemzetgazdasági, mint köz-egészségi szempontokból felette fontosaknak ne-vezhetők. Hazai gyógyszerészeink nagy részemint részvényes már is csatlakozott e vállalathoz,minek természetes következménye, hogy czikkei-nek kelendőségét biztosította. A vállalat 300,000ft tőkével alapittatik, és ez 1500 kétszász forin-tos részvény utján szereztetik be; a társu-lat-részvényeinek már több, mint kétharmad ré-sze el lévén helyezve — végleg megalakult, ésbizottságába dr. Zlamál Vilmos miniszteri osz-tálytanácsost, mint elnököt, továbbá BolemannEde gyógyszerészt, Braun József gyártulajdonost,Kellner Ede gyógyszerészt, Kiss Imre magánzót,Posner Károly Lajos nagykereskedőt, dr. SiklósyGyula és dr. Tatay Adolf első orvosokat, Vla-sehek Ede, id dr. Wagner Dániel és Wass Illés-gyógyszerészeket, végre Zichy Domonkos grófotmegválasztotta. — Á társulat alapszabályait anm. m. k. földmüvelés, ipar és kereskedelmi mi-nisztérium helybenhagyta.

** (A pécsi egyházmegye) több tanitója ideig-lenes bizottmányt alakitott, mely a kultuszminisz-ter ur által közrebocsátott népnevelési egylet-tervezetre hivatkozván, tanítói egylet alakításáraszólítja fel az egyházmegyei tanítókat.

** (Magyar reformáltak segélyegylete) cziroalatt már évek előtt társulat alakult, székhelylyelDebreczenben, és tagokkal az ország különbözővidékeiről. E társulat mostani készpénze 7377 frt61 kr. s miután a megalakulásra szükséges 100Ofrt évi jövedelem biztosítva van, a tiszántúli supe-rindendens okt. l-re összehivja az alakító köz-gyűlést.

** (Haynald Lajos) kalocsai érsek 10,000forintot ajándékozott az akadémiára.

** (Nemzeti színház) összes bevétele a 1866/,-színi évben lett 249,793 frt. Éhez járultak: a fe-jedelmi segély 40,000 fr., országos segély 16,800fr., a magánalap 10,500 fr., bérletbevétel 61,991fr., napi bevétel 103,902 frtal stb. — Az összeskiadás: 245,828 fr.; főbb tételei: személyzet évdija:156,994 fr., intendansi tiszteletdíj: 2100 fr., ere-deti művek szerzőinek jutalék: 2734 fr., vendég-dijak: 2075 fr., ruhatári költségek: 12,189 fr.,színpadi költségek: 20,383 fr. stb.

Ipar, gazdaság, kereskedés.** (Az Eszterházy herczegség) javainak leg-

felsőbb helyről kirendelt zárgondnoka, a ,,B. P.K." utján tudtul adja, miszerint a herczegi köz-ponti pénztár az 1836-iki kölcsönnek 59-ik sors-húzása alkalmával kihúzott, és 1866-ik évi decz.hó 15-én fizetés alá került nyereményeit, ugy az1866-ik évi decz. 30-án az 1844-ik évi részlegeskölcsönből lejárt szelvényeket és részlet-tőkéketf. 1867-ik évi szept. hó 15-től kezdve, mulasztásikamatokkal együtt ki fogja fizetni.

** (A magyar hitelbank) igazgató tanácsamegalakulván, elnök lett b. Sennyei, alelnökök:báró Rothschild és Wodianer Albert, az igazgató-tanács tagjai: Kochmeister és Fuchs, igazgató:Frank Antal. A bank óhajtja, hogy a magyarvasúti kölcsönben résztvehessen.

Közlekedés.f (A „Kolozsvári K." írja:) A várad-kolozs-

vári vasut-terv végleges megvizsgálása végett,gr. Haller Sándor miniszteri kiküldött felügyeletes miniszt. tanácsos Fackh Oszkár vezetése alattanapokban egy bizottság érkezett városunkba, melyinnen Kolozsmegye főbirája Macskási Pállal teg-napelőtt indult el feladata foganatosítására, aztmég az nap Feketetóig teljesítvén. Mint biztosantudjuk, az eddigi terven sok minden tekintetbenhasznos változás történt, mi a miniszt tanácsosúr s kirendelt mérnökök nagy szakavatottsága mel-lött, nagyrészben a gr. Haller Sándor úr ügysze-retetének köszönhető, ki ernyedetlen buzgalom-mal igyekezett kikeresni mindenütt a módot, melyugy a czélszerüségnek, mint az üres pénztáraknakannyira szükséges takarékosságnak leginkábbmegfelel. A revidiáló bizottság, illetőleg a min.tanácsos úr nyilatkozata szerint a kisajátítás né-hány hét múlva kezdetét veszi, s a munka — mi-után minden mérföldre 2, s így az egész vonalra40 mérnök küldetik ki — gyorsan folyván, pár évmúlva gőz szárnyain repülünk a Nádas völgyénel Várad felé: mert, hogy a Szamos-völgyi terv,

449

Melléklet a vasárnapi Ojság 36-ik szarnák:mely az előbbinél, mely 16 millióba kerül, jóvaltöbbe jőne — elesett, már régen bizonyos. Az elsőkapavágást a Királyhágón innen gr. Péchy Manó,a Királyhágón túl pedig, mint még irtuk volt, gr.Míkó Imre teszi meg.

** (A bécs-kanizsai pálya) töltéseit a legkö-zelebbi esőzések annyira megrongálták, hogyezeknek kijavitása miatt a meneteket meg kellettszüntetni.

•J (Két budai ló-vasut építésére) kért enge-délyt a minisztériumtól egy ujabban helybeli vál-lalkozókból alakult társaság. Az első párhuzamospályavonal Ó-Budára vezetne, a másik az alagutonát az aréna és a pályaudvar mellett a városmajo-ron át a Laszlovszky-laknál állapodnék meg. Avállalkozók készek a községnek a vasutat 36 évután átengedni és addig évenkint 1000 ft. ha-szonbért fizetni,

„* (A pesti hirlapkiadóság,) mondja a „Ma-gyar Postaközl.", a minisztérium rendelete foly-tán ezentúl a külföldi lapokat nem a bécsi,,Zeitungs-Expedition"-ná], hanem egyenesen alapok kiadó-hivatalainál rendeli meg, — és így abécsi lapok a dunai fejedelemségek részére is apesti hirlapkiadóság által rendelteinek meg.

Balesetek, elemi csapások.** (Oly erős zivatar, jég és felhőszakadás)

uralkodott Vasmegyében, hogy néhol még a vas-utat is összerombolta. Szent-Mihálynál példáulcsak az őr figyelme és idején tett jeladása men-tette meg a vonatot nagy veszedelemtől. Az uta-sok a vaggonokban háltak és csak másnap reggelutazhattak tovább.

** (Botfaluban) (Brassóvidék) m. hó 28-áneste tüz támadván, a másnap reggelig rombolóelem mintegy 100 gazdának semmisítette megházát, gazdasági épületeit s takarmányait. Aziszonyú csapást egy csűr körül gyufával játszó,gyermekek okozták.

Mi újság?** (O Felségeiket) e hó közepére várják ide.

Egy-két napi Budán időzés után Gödöllőre men-nek, hol a kastély körüli munkálatok már bevannak végezve.

** (Szabolcsmegye) bizottmánya Kossuthnakföltétlen bizalmat szavazott; a ,,M.Újság" lefog-laltatását törvénytelennek nyilvánitá. — Szatmár-megye bizottmánya Kossuthhoz Turinba küldendőrészvétnyilatkozatot határozott.

** (Képviselö-választások.)Kanió Kálmán mi-niszteri tanácsos Ungvárit, Hosszú József oszt.-tanácsos Kolozsmegyében újból megválasztattak.

** (Kinevezés) Adriány Arnold, m kir. erdő-gondnok Ó-Vissón, a nagybányai m. kir. erdőhi-vatalnál főerdészszé és erdőrendezővé nevezte-tett ki.

** (A nemzeti színház felöl) az a hír kezd szár-nyalni, hogy csupán operaszínháznak marad s akirály czivillistájából nyerendi dotatioját; a drámarészére pedig uj színház emeltetnék az eddigi se-gélyezéssel.

= (A pesti takarékpénztár) e hó folytán köl-tözik át uj házának készen levő részébe. Ekkoraztán azonnal hozzáfognak a régi épület továbbilebontásához. A pompás épület a jövő évi sz.Mihály napra lesz kész.

** (Perczel Mór) nevét használta föl Bécsbenvalami iparlovag csalások elkövetésére. Mikorészrevették, odább állt.

** (Ritka természetjelenségek.) A múlt hó29-kén M.-Nádas és Gorbó helységek határain 3óra hosszáig zuhogott a zápor, a nélkül, hogy a

I szomszéd helységek fölött csak be is borult volna.| Mintha mérnök szabta volna ki, oly éles határ| húzódott a por és a sár között.

** (Nagy-Szebenböl) jelentik, hogy az ottaniközbiztonsági hatóság bizonyos Capitanesco uratcsipett el, ki Bukarestből jött Erdélybe s Nico-lesco álnév alatt dacoromán szellemben izgattaa népet.

** (Az aradi vértanuknak) emelendő szoborjavára a pesti unió f. hó 14-én tánczvigalmat ren-dez a Széchenyi-sétatér helyiségében.

** (Öngyilkosság.) H-.Szoboszló város taná-csa a kapitányi hivatal utján arról értesítette adebreczeni határon dolgozó Sós Tóth Sándort,hogy 17 éves Klára nevű leánya, m. hó 29-én dél-ben magát agyonlőtte.

** (Román hangverseny) volt Kolozsvárit,aug. 27-kén az ott gyülésező román intelligentiatiszteletére. Műkedvelők szerepeltek benne s a,,M. P." szerint jól sikerült.

** (Cseh küldöttség) ment Bécsbe, hogy acseh koronát Prágába szállitsa; aug. 28-án tör-tént az elvitel következő czeremonia mellett: Ajelvények megvizsgáltatván, a ládába tétettek, aláda erre lezáratott. A cs. kir. főkamarás a jelvé-nyek átadatása felől az elvivő bizottságtól irottnyugtát kapott. A jelvényeket most a küldöttséga kincstári udvaron levő hatfogatu udvari kocsiravitte, s ott a biborbársony emelvényre helyezték,s selyemteritővel befödték. Erre a menet megin-dult, következő rendben: 1) Egy osztály lovas.2) Egy udvari mester lóháton. 3) Egy udvariirnok lóháton. 4) A koronajelvények a hatfogatukocsin. (Hat drabant- testőr kisérte mindkétoldalt.) 5) Hat lovas udv. koc3Í, benne a cs. kir.kamarás és cs. biztos. 6) Két kétfogatu udv. koc^ia küldöttség tagjaival. Y) Egy osztály lovas. Avárpalotai őrség a szokásos tisztelgést végezte.Az északi pályához érve, a jelvények az u<\varivaggonba helyeztettek.

— (SorsEmzás.) Az 1864-diki sorsjegyekszept. 2-kán történt húzásánál következő kilenczsorozat huzatott: 304, 784, 968, 1272, 1883, 1936,2167, 3319 és 3872. A 200,000 ftnyi nyereménya 2167. sor. 73. számának jutott. 50,000 ftot nyert784. sor. 48. sz.; 15,000 frtot 1936. sor. 31. sz.;10,000 frtot 1272. sor. 71. sz.; 5000 frtot 3319.sor. 17. sz., 3872. sor. 2. sz.; 2000 frtot 304. sor.8. sz., 968. sor. 99. sz., 2167. sor. 37. sz.; 1000ftot 304. sor. 11. sz., 1272. sor. 54. sz., 1936. sor.93. sz., 2167. sor. 3. sz., 3318. sor. 32. sz.; 500ftot 304. sor. 16., 64., 83. sz., 784. sor. 23., 95. sz.,968. sor. 62., 71., 94. sz., 1272. sor. 3., 73., 75. sz.,1883. sor. 66. sz., 1936. sor. 94. sz., 2167. sor. 24.sz., 3872. sor. 55. sz.; 400 ftot 304. sor. 33., 35.sz., 784. sor. 5., 9., 17., 92. sz., 968. sor. 61., 76.,84., 87. sz., 1272. sor. 15., 26., 39., 48., 83., 100.sz., 1936. sor. 60., 80. sz., 2167. sor. 68., 72., 83.,99., 100. sz., 3319. sor. 25., 68., 73. sz., 3872. sor.19., 28., 39. és 47. szám.

Nemzeti színház.Péntek, aug. 80. „Egy nő, kinek elvei vannak." Ere-

deti vígjáték. Irta Dobsa Lajos, — és tánezok.Szombat, aug. 31. Uj betanulással először: „Zampa11

Opera 3 felv. Zenéjét szerz. Herold.Vasárnap, szept. 1. „Bon Caesar de Bazan. ' Dráma

5 felv. írták: Dumanoir és D'Ennery, francziából ford.Diósi.

Hetfö, szept. 2. „A szövetségesek." Szinmü 4 felv.Kedd, szept. 3. „Fra-Diavolo vagy: a terracinai fo-

gadó." Opera 3 felv. Zenéjét szerz. Auber.Szerda, szept. 4. „Gauthier Margit, a kameliás hölgy."

Dráma 5 felv. Ifj. Dumas S. után francziából ford. Bu-lyovszkyné.

Csütörtök, szept. 5. „Zampa." Opera 3 felv. Zenéjétszerz. Herold.

Szerkesztői mondanivaló.— B.-Fűred. „Levél anyámnak." Nagyon hosszura

van nyújtva. Formai tekintetben is sokkal gyöngébb, mintöntől várnók. Oly rimek vannak benne, melyekért Apollbünpörbe fogna. Mást kérünk.

— IV.-Körös. K. J. Jobb lesz mindezeket prózábanés személyesen elmondani a ,,Nagykörösi kis leánynak."A felhalmozódott igen mulattató, de komoly adatokra —kíváncsiak vagyunk.

— Temetőben. Som tartalmi, sem alaki tekintetbennem üti meg a mértéket. Annál szivesebben veszszükazonban a másik ajánlatot: az alföldön divatozó babonákismertetését Ezt tehát elvárjuk, valamint a kenyér törté-netét is.

— Beregszászról ,,a polgári olvasó-egylet timár éscsizmadia-mester tagjai" aláirással egy nyilatkozatot vet-tunk, a melyet azonban csak akkor bocsáthatunk közre,ha a t. beküldők, legalább a szerkesztőség tudomása vé-gett, magukat megnevezik.

— K.-Sz.-Miklós. A fülöpszállási választásra vo-natkozólag több tudósítás e'rkezett hozzánk, a melyek meg-botránkozással szólanak P. J. „15 évig provizorista és cs.k. hivatalnok" kortes-vezérei eljárásáról. Miután a vá-lasztás eredményét már előbbi számainkban megemlítet-tük: megbocsát ön, hogy tudósítását, a többiekkel együtt,bizonyos tekintetek miatt ezúttal félreteszszük.

— Pozsony. Sz. J. A júliusi számokból kettőt, ké-sőbb érkezett előfizetőink számára, újra kellett nyomatni.Ez oka, hogy előbb nem küldhettük meg a kívánt lapot.

SAKKJÁTÉK.406-dik sz. f. — Czenthe Józseftől,

(Miskolczban).Sötét.

Wh « üt i

a b c d e f g hVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond.

A 400-dik számú feladvány megfejtése.(Szirmay Jánostól, Königgra'tzben.)

Világos. Sötét.A)

3. Haö c6:tmat.Va4 - c4:

Világos*. Sötét.1. Bb3-d3: Fbő-d3:2. Vg8-c4 Fd3-c4: A)3. d2—d4fmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.— Harasztiban: Gr. Festetics Benno. — Petten: RakovszkyAladár. — T.-Újlakon: Lövi Jónás. — MAtra-Verebélyen:Kohn Dárid — Jászkiséren: Galambos István. — A pestisakk-kör . _ _ _ _ _ _

A 401-dik számú feladvány megfejtése.(Bilov Lajostól, Parisban.)

Világos.1. Hd5-e7 . . • •2. Fc7—d6 . . • •3. He7-c6 . . • •4. Hc6—d4 v. eöfmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.Harasztiban: Gr. Festeties Benno. — Pesten: RakovszkyAladár. — T.-Ujlákon: Lövi Jónás. — Mátra- Vére bélyen:Kohn Dávid. — Jászkiséren: Galambos István. — A pestisakk-kör.

Sötét.Bf8-f6

b7—b6tetsz. sz.

Hónapi- éshetinap

89

1011121314

1

Vasár.HétfőKeddSzerdaCsőt.PéntekSzóm.

Hold

Katholikus és

Hprotestáns

naptárSzeptember

F 13 Kisassz.Gorgon vért.Tolet. MiklósProtus, JáczintGuido, SilvinusMóricz püsp.Kereszt felm.

F12 Kisasz.AdumárMenodoraProtusTóbiásLorán, MórSalome

E T I - N AGörög-orosz

naptárAugust. (ó)

27 A 12 Poem.28 Mózes29 János fejv.30 Sándor31 Mária öve

1 Szeptember2 Mamantus

PTÁR.Izraeliták

naptáraElul, Ros.

89

10111213 Ráhel14 S. Ki-T.

változásai. © Holdtölte szombaton, 21-én, 1 óra 49 perczkor

Nhossza

f.1651661671681691701V1

P-1716141211

98

reggel,

ó.555550ő

kél

P-27282930323436

nyűg

ó.6666666

P-282624211917

ul

hossza

f.282291306318330ói'á366

P-16111222át>2112

Ho1 k

.5.334ö6bb

I dél

V-IV693611401028

átható holdfogyatkozással.

nyűg.

6. P-

regg-01234b

383b38'414/

j

TARTALOM.1848/9-ki csataterek (képpel). — A szegény fiu. —

Az özvegy és fia. — Kelet-afrikai képek (három képpel).— Escobedo (arczkép.) — VillámMpek. — KirándulásN.-Orosziból Szliácsra. — Büvös-bájos imádságok — Köz-egészségügyünk állapota. — Egyveleg. - Tárház: Iro-dalom és művészet. — Egyház és iskola. — Közintézetek,egyletek. - Közlekedés. — Balesetek, elemi csapások. —Mi újság? — Nemzeti szinház. — Szerkesztői mondani-való. — Sakkjáték. — Heti-naptár.

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós.*

450

HIRDETÉSEKÖtödik kiadás,

(magyar nyelven második.)

A nemi élet

titkai s veszélyei.Értekezések nemzés-,terhesség-,ön-

fertőzés-, magömlés-, sápkór-, fehér-folyás-, közösülési tehetetlenség-, nőimagtalanadról stb., ez utóbbi beteg-ségek óv- és gyógymódjaival.

Függelékkai a bujakóriragályzásrólés Dr. R o d e t , lyoni orvos

ragályelleni les?biztosb óv-szeréről,

a férfi és nöi ivarszerek bonoztani ábrüval.Ára: 1 ujforint.

Postán megküldve 10 krral több;utóvétellel 4<»kr. több.

Megrendelhető szerzőtől következőczim alatt:

Dr. Eiber V P.Pesten József-utcza 66-ik számú

2178(10-12) saját házában.

•a a? ö

-a se >

5JS *W "2.

c

Pezsi—közvetlen Prancziaországból vámmen-tes ládákban 10 palaczkjával s feljebb. ILouis Roederer a Reims: carte blanche; I

Jacquesson et fils a Chalons: Créme |de Bouzy 2 ft.

Napóleon grand vin ; Moe't A Chandon ja Epernay: Créniaut rosé 2/i ft. Alfentebbi fajokból V> palaczkokban IlVift. 2097(21-24)

A pénzösszeg bérmentes beküldése vagy Ipostai utánvét mellett szétküldetnek j

Floch Sándor áitaiBécsben, Ober-Döbling Nr. 28.

Központi szállítási rakhely a „gólyához" czimzett gyógyszertár Bécsben.ÓVAS. Azt tapasztalván, miszerint a Seidlitz-porok oly használati utasitványokkal adatnak el, melyek saját utasít-

ványaimmal szóról szóra azonosok és saját nevem aláírásával vannak hamisitva, s igy külalakra nézve gyártmányaimmal könnyenösszetéveszthetők, — minélfogva azon észrevétellel óvok mindenkit ezen hamisítványok megvételétől: hogy az általam készítettSeidlitzporok minden egyes skatulái, valamint az adagok papírjai hivatalosan letétemenyezeít védmárkkal vannak eliátva.

Ára e?y bepecsételt eredeti hátuljának 1 ft. 25 kr. — Használati utasítás minden nyelven.E porok, rendkivüli s a legkülönbözőbb esetekben bebizonyult gyógyhatásúk által minden eddig ismert hári-szerek között

tagadhatatlanul az első helyet foglalják el; — mint azt sok ezer, a nagy császári birodalom minden részeiből került s kezeinknél!evő hálairatok a legrészletesebben tanúsítják, hogy e porok rögzött szorulásoknál, emésztéshiány és gyomorhévnél ;továbbá: görcsök, vese- és ideges bajokban, szivdobegasnál, idegesség okozta főfájásnál, vértóduiásnál, csúzos fogfájda-Sonmal, végül hysteriara, búkórra és huzamos hányasra hajlamnál stb. a legjobb sikerrel alkalmaztattak, s a legtartósbgvógyhatást eredményezték. — Az ez értelembeni igen is kiterjedt levelezés számos bizonyítványt tartalmaz oly betegek részéről,kik, miután nálok minden, gyakran allopathikus és hydropathikus gyógymód eredménytelenül kimerittetett, ez egyszerű házi-szerhezfolyamodtak, és ebben rongált egészségöknek helyreállítására oly soká eredménytelenül keresett gyógyszert meglelek. — Ezelismerő-iratok szerzői között a társadalomnak csaknem minden osztályai, u. m. munkások, tanítók, kereskedők, iparosok, művészek, mezeigazdák, tanárok és hivatalnokok, sőt gyógyszerészek és orvosok, valamint mindkét nembeli oly egyének is képviselvék, kiknekezelőtt még a leghirhedtebb gyógyforrások sem okoztak legkisebb könnyebbülést, és kiknek egészségök csupán csak a Seidlitz-poroknak rendes használata által állíttatott helyre.

A főraktár létezik: ""ÜHJÓZSEF gyógyszerész urnái, király-uteza 7-ik szám alatt.

grán átos-utezában.CHL JÓZSEF ur kereskedésében,Ezen ezégek alatt szintén megrendelhető :

a norvégial Bergen városból való valód! Dorseh-májhalzsirolaj is.Ára egy nagyobb üvegnek 1 fi. 80 kr., egy kisebbnek 1 ft. a. é.

Az üvegcsék el vannak látva védniárkommal és kimerítő használati utasítással. Ez az egyetlen faj, mely minden töltéselőtt vegytanilag megvizsgáltatik és czinkupakkal elzárt üvegekben küldetik el. — Ezen legtisztább és leghatályosbb májhalzsir-faj aDorsch-halaknak leggondosabb egybegyűjtése és kiválogatása által van megnyerve, és egyátalában semmi vegytani kezelés alá nemvonatott, hanem a bepecttételt üvegekben levő folyadék egészen epén és azon ál lapotban van, miként az közvetlenül atermészet által nynjtatott. — E való ii Dorsoh-májhalzsirolaj Európának minden orvosi tekintélye által mint legjelesb gyógyszera mell- és tudöbajokban, scropbuia» es rachitis, koszvény és csúz, idült borkiütés, szemgyuladás, Ideg- és több másbajokban alkalmaztatik 'MjOf I A gyógyszerész Bécsben,

1537 (47 -50) ,,zum Storch", Tuchlauben.

=i;=,[iitcl.sorsjegyek. 4g:=-október 11-en. O Ö « I nyeremény J60 ft.

E kedvelt sorsiegyek készpénzfizetés mellett adatnak el a napi árfolyam sze-rint s részletenkinti fizetéssel.34 liavonkíiiti részletfizetéssel . 5 ftjával.83 „ „ 1 „18 „ ,. 8 ft. 25 krval.vagy pedig 12 havonkinti részletfizetéssel 12 ftjával.Tívói^Tráritralr • l hitelsorsjegyre 3 ft 50 kr. és 50 kr. bélyegdij.i g G l V C i l V V& • 5 darab 18 ft. 50 kr., 10 darab csak 36 ft.ül'jil'íllíli arOílotí SArQÍPÍTV ft ft évenkint4 húzás 100,000franklfldildfliUl ClUUCll űUI o j v g j U I t«f főnyereménynyel. Legközelebbi

húzás folyó évi szeptember iO-án.

Társasjátékok:4 ftjával évnegyedenkint 20 db. minden ausztriai sorsjegyre egy badeni 35 ftos sors-jegy hozzáadásával, 25 részlet befizetéssel, melynél a befizetett összeg nem vész el.

gflF"" Vidékről jövő megrendeléseket gyorsan s pontosan teljesittetnek.

KÁROLY JÓZSEF,pénzváltó-irodája.Pesten, harininczad-ntcza 3. sz. a.

Die in Wien 1866 práiniirte Samenhandlung

BRÜDEB FRANKL l\ PRAfi.

Folyvást előfizethetni

A HONVÉDelső magyar katonai hetilapra.

ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK:Postán küldve vaa-y pedi^ Buda-Pesten házhoz hordva:

5 hóra auguszt—deczember . . 2 ft. 5 0 kr.••* Az előfizetők teljesszámu példányban részesülnek.W Az előfizetési pénzeket Heckenast Gusztáv hírlapkiadó-hivatalába

(egyetem-uteza 4-ik szám) bérmentve kérjük beküldeni.

A „Egyes szám ára 15 kr.

kiadó-hivatala.(3-3)

Schillingsgasse (Poric) 1074—2. Hotel „englischer Hof',erbittet sich rechtzeitig, unter Beifiigung von 10 fl. ö . W. als Angabe per Sack, Auí-tráge auf nachstehende, bewahrte, vorzüglichste, direct bazogene Original-Saatge-treide und Winterrops-Santen unter Garautie der Echtheit :Probsteier Saatroggen (Korn) ) 25—35facher ~j in plombirten Originalsacken zu

„ Saatweizen J Ertrag > 1 Tonne ungefahr 2'/> nieder-„ Winterrnpssaat ) österr. Metzen.

Effectuirungrechtzeitiger Ordres: Raps im August; Roggen und Weizen anfangsSeptember; spStere so lange Vorrath, 14 Tagé nach Empfang.

Englische Saatweizen, namentlich: Fenton, Hopeíown, Hnnters, Winter-Talerwrea, Hedlhaif, Spaldings profillo, Kessingland, Hallets genealogischer,Fern oder April und andere in Sacken von ungefahr 21/* niederösterr. Metzen Effec-tuirung September; spatere Ordres vier Wochen r.aoh Empfang.SeelAnder Saatroggen (Korn) ) in Sacken zu V/t niederösterr. Metzen, EffectuirungSeelander Winterrapssaat j August; spátere Ordres 14 Tagé nach Empfang.

Ferner empfiehlt sie ihr Láger sSmmtlicherland- und forstwirthschaftlicher Sainen und Geniüse-Samen,

jetzt insbesondere von Stoppelrüben (Wasser-), engl. Fntterrüben und Turnips,Bachweizeu (Heidekoru), auierik. Pferdezannmais, Acker-und Riesenspörgel,sowie tiuch von engl. Portland-Cí-ment, en«l. Steinkohlentheer, bestén Chamot-teziegeln, Wiener-BIeustSdter Binderpech, Fichtenpech, feinste belg. Wagea-fetien, Pera-tíuano, Knochenmehl etc. e t c , sowie selbe auch ihre Dienste beimEin- und Verkauf landwirthschaftl. Producte und Fabrikate, fúr Landwirthschaft undlandwirthschaftl. Fabrikationszweige nöthigen Matériáién empfiehlt; auch zu Vorschüs-sen auf dieselben. Schliesslich theilt dieselbe mit, dass sie fürOesterreich die General-Agentur der wiederholt mit den ersten Preisen, zuletzt auf der gegenwSrtigen Welt-ausstellung betheilten

kön. prenss. pat. Kali-Fabiik von Dr. A. Frank in Stassfurthübernommen hat, und empfiehlt zur Rapsbestellung, sowie zur Wiesen- und Kopfdün-gung die Kalidüngemittel derselben unter Garantie der angegebenen Gehalte an rei-nem Káli und Controle der lobi. agriculturchem. Versuchsstation in Prag, namentlich:rohe8sctawefelsaureBKal i l0-12% rohe schwefelsaure Kalimagnesia 16—18%,dreifach concentrirtes Kalisalz 30—88o/o, ffinffach concentrirtes Kalisalz50-53%, gereinigtes scliwefclsaure§ Kall 89-42%, rohe schwefelsaure Magne-sia, Kalkmagnesta. Sammtliche Dünger sind eingemahlen. Preiscourante, Berichteüber Anwendung und Resultate dieser Dünger, Frachtangaben etc, sowie auch unsereSamenkataloge und Berichte über Saatgetreide gratis und l'ranco.

2191 (7—12) Brúder Franki, Prag.

A Thípéry-Deméndy ügy igazgatóképviselóje id. Szilassy György ur elhalá-lozván; magában a pörben pedig a főméit, hétszem, tábla a barátságos egyezkedésmegkisértésére f. évi decz 16-kát kitűzvén: a kellő intézkedések megtétele végett szük-ségesnek látja alulírott a Thesz-Dem. család fölperes tagjait október 20 án délelőttióráira Váczra a „Curia" czimü fogadóba közgyűlésre meghívni.

Kelt Pesten, aug. 3-án 1867. ^ . ^ ^ ^

2208(8—0) mint a por jogi képviselője.

451

Marhabetegségek s marhavész ellen,mint legkitűnőbb óvszernek ismertetvén el, s használtatik

a cs. kir. szabadalmazott

KORNEUBURGI MARHAPORengedményezve a cs. kir. ausztriai, kir. porosz és kir. szász magas kormányokrészéről, kitüntetve a hamburgi, londoni, párisi, müncheni és bécsi érmekkels ő felsége az angol királynő, valamint ő felsége a porosz kirá ly udvari istál-lóiban, a legnagyobb eredménynyel használva, s évek hosszú során elégségesenmegpróbálva.

Lovaknál: szelidnemü s gyanús mirigyek, nátha, torok s repülő-gilisztaellen; különösen alkalmas a lovak jó test, s tüzességbeni fentartására.

Szarvasmarháknál: beteges változékony tej elkülönítés ellen, mely az emész-tés háborgatásából származik, kevés vagy rósz tejadásánál, melynek minőségemeglepőleg javul; továbbá vérfejés ellen, angini és puffadt hasnál,épen oly szeren-csével használható a marhapor teheneknél aborjuzásideje alatt, az idétlen borjuk,e szer használata által szemlátomást gyarapodnak.

J u h o k n á l : a máj-giliszta meggátlására s rothadás ellen, épen ugy az altestiszernek bántalmazásánál, hol tétlenség honol.

j IÜIÖ-IMMIY lovak számáraKwizda F. J.-tól Korneuburgban,

az osztrák államok összes területeire nézve Ö Felsége első Ferencz József császár skirály által megelőzőleg annak gyakorlati alkalmazását, s a cs. kir. ausztriai egész-ségügyi hatóság által megpróbálva, kizárólagos szabadalommal láttatott el, s a lo-vat még a legnagyobb megerőltetéssel járó munkában is a legkésőbb korig kitartóváteszi és vidámságban tartja; különösen erősitőleg hat nagyobb erőlködéssel járómunkák bevégzése előtt s után; jónak bizonyult be továbbá az üditö-nedv csúzosbántalmak, bénulások, iwhurdaganatok ellen s lábmegrándulás eseteiben stb. mi fö-lött elismerőleg nyilatkoztak: Auersperg herczeg ő magassága, gróf Schönburg-Glauchau, gróf Csáki Ágost, gróf Csáki Zeno; gróf Sprinzenstein, gróf Khun,Hartmann alezredes, Meyer W . főlovászmester és Langwir thy M. ő felsége azangol királyné főállatorvosa, dr. Kuauert ő felsége porosz király főlóorvosa, to-vábbá a cs. kir. osztrák lovasság több osztálya.

Valódi minőségben kapható:Dptff p l ) • Török J. gyógyszerész urnái, király-uteza 7-ik szám alatt, — Thall-r c ö l C I Í t mayer és társa, — Haibauer testvérek, — Glatz J., — Kindl

és Frühwirth, — Rakodczay A . - B I I D Á S I : az udvari gyógyszertárban.Továbbá:

Aradon: Probszt F. J.,Tones és Freiberger. — A.-Maróthon: Edinger M. j— B.-Gyarmaton: Omaszta T. — Beszterczebánya: G ö l l n e r F — B r a s s ó n : Hesz-Iheimer és társa, Gyertyánffi és fiai. — Breznébányan: Göüner és fia. — Csáktor-1n y á n : Karasz A.— Debreczenben: Bignio J. és Csanak J . - Déván: Lengye G. —D.-Földváron: Nadhera P. — Eperjesen: Zsembery J . — Eszéken: Deszáti I. — iEsztergomban: Bierbrauer C. J. — Gyöngyösön: Koezianovich. — Győröt t : !Ecker és Lehner. — Kaposvárt : Kohn J. — Kassán: Novelli A. — Komaromban: IBelloni A., Ziegler és fia. — Kolozsvárit : Wolf «J\ és Karavaszy A. — Kösze- jgen: Bründl J. —Lúgoson : Kronetter gysz. — M.-Óvárott: Anton J . — Miskol-ezon : Spuller S A. — Mohácson: Kögl D. és Altmann. — Nagy-Abony: Lu-jkacs A. — Nagy-Kanizsán: Fesselhofler, Rosenfeld, Eosenbergés Welisch. — Nagy-Becskereken: Nedelkovics, Deutsch és testvérek. — Nyíregyházán: Reich és!Pawlavics. — N.-Varadon: Jánky A. — Orosházán: Gabovits D. — Pakson: Fló-!rián J . — Pápán : Bermüller W. — Pécsett : Kisági és fia. — Pozsonyban : IScbercz Fül., Hackenberger testv., Waritschek és Kovács J . — R.-Szombaiban:Hamaliár. — Rosnyón: Poós F. S. — Sopronban: Pachover L., Müller és Flan-dorfler. — Szegeden: Aigner. — Székesfehérvárit: Legmann A. L., Kovács P.— Sziszeken: Dierich A. — Szolnokon: Horánszky N. - Temesvárt: BabusnikA. - Trencsenben: Weisz S. L. - Uj Aradon: Orth és Liskovics. - Varas-doia: Halter *., Koterba B. - VerAczén: Bész J . K., — Veszprémben: LángJ. és Tuszkau M. — Zala-Egerszegen : Kulinszky A. — Zelézen: Steyrer.ÓVÁS: A t. ez közönség érdekében kijelentjük — minden hamisított czikkek vá-

sárlásától megóvandó— csak azon csomagok és palaczkok tekintesssenekvalódiaknak, melyek a korneuburgi kerületi gyógyszertár pecsétjével ellátvavannak. 2203 ( 6 - 8 )

ÁRJEGYZÉK

POLLÁK MÓRICZpapirkereskedésébtfl

egyetem-uteza 4-ik szám alatt, az „Album"-hoz, Heckenast G-féle házban Pesten.100 levélpauir névvel 60, 80 k r , 1 ft, egészfinom 1 ft 50 kr'100 szines levélpapír névvel 80 „ 1 „ „ 1 „ 50 ,100 „ „ monogrammal vagy gyászfoglalványnyal 1 ft. 50kr.,egészfinom 2ftMonogramm pecsételő-ostyák tetszésszerinti két betűvel gummirozva csinos tokban

100 darab ára ^ ^3. latogatásljegy dombor nyomással 80 kr., kőnyomatu 1 ft. — kr., 2 ft 50 kr

kónyoiuatu latogatásijegy bnstolpapirra . . • . 1 „ 50 „ 2 „ 50" , « ii gyászfoglalványnyal 2 50i. levélboriték 8-rét . . . . . . , . 40,60,80

szines 80 kr., 1 ft., 1 ft. 50 "i • ' -A,., " pénz-vagy okiratok küldésére 1 i, 3 „ 50 "; n T t

a i i / f Í e i r o d a P a P i r 2 í t ' 3 f t - ' l e g f i n o m a b b m i n i s z t e r p a p i r 4 ft.Aczéltoll (12 tuczat) 40, 60, 80 kr., 1 ft„ 2 ft. 50 kr.recsemasz vékony vagy vastag szálakban 1 font . . . . 40, 60, 80 k r , 1 ft., 4 ft.

' ilt tanitó urak, kik íróeszközeiket nálam vásárolják 10% részesittetnek.megrendelések utánvét mellett lelkiismeretesen, gyorsan és pontosan

100100100100100100

eszközöltetnek. 1989 (23 -25)

Hirdetés,m.9 legnagyobb v«ászon gyári raktára

Magyarország és Ausztriában,Bécs, Kartnerstrasse Nr. 37, im Eckgewölbe der Himmelpfortgasse

„zum Erzherzog Karltc

áruba bocsájtja s szétküldi mindenhová levélbeli megrendelésekre, a pénzösszegbeküldése, gőzhajó, vasutt vagy postai utánvét mellett, a most dívó magaszta-lások nélkülözésével, dicséretesen ismert vásznait, fehérneműit, asztalteriték és

vászonkendő-gyártuiányait

leszállított áron és pedig 35% engedméiiynyel.Azon ismert minőségnél fogva, mely az első a r a n y é$ ezüstérmekkel lőn megju-talmazva, és tisztelt vevőim jelentékeny száma, mely Magyarországon máris 4800-rarug, emellett vászonáruim nagymértékben leszállított ára, reményleni engedi,hogya nagyérdemű magyar közönség számos megrendeléseivel találkozni szerencsém íeend.

Szines shirting-ingek, legújabb fran-czia minta, darabja 2 ft. 50 krtólegész3 ftig a legdíszesebbek.

1 vég 30 rőfös mángolatlan ezérna vá-szonnak ára most csak 7 ft. 50 kr., 9ft. 50 kr. egész 10 ftig a legjobb.

1 vég 30 rőfös fehérített rumburgi vá-szon most csak 10, 12, 14 és 16 ftiga legfinomabb.

1 vég 30 rőfös 8/9 és */i-es rumburgikettős ezérnavászon most csak 13, lő,17, egész 20 ftig a legfinomabb.

1 db. 30—40 rófös rumbuigi házi vászon(kettős ezérna) 14, 16, 18,23—26 ftig.

1 vég 40—42 rőíös */» és 5/4-es rumburgisokel -vászon ára most csak 15, 18, 20,22, egész 25 ftig kitűnően jó és érem-mel ellátott.

1 vég 48 rőfös valódi belga vászon áramost csak 22, 25, 27, 30, egész 35 ftig.

A hires 50 — 54 rőfös rumburgi vász-nak •/« széles most csak 30, 83, 35, 41,45, 50 — 60 ftért, kitüntetve a nagyaranyéremmel.

sos

férfi-ingek (a nyak köremegjelölendő 2, 3, 4—5ftig a legfinomabb.

hölgy-ingek, sima 2 ft.,horgolva és ránezozottmellel 3 ft., 3 ft. 50 kr.,finomabbak és hímezve3 ft. 50 kr., legfinomabbgazdag hímzéssel és va-lódi csipke bevarrással 4,5 , 6 - 8 ft.

Höigyeorsettek finom perkálból 2, 2 ft.50 kr , 3 ft., 3 ft. 50 kr., batiszt-per-kálból gazdag hímzéssel 4—5 ft.

Hölgy perkál-alsószoknyák fodorral4, 5, 6-7 ft. *

Vászon férfi-gatyák 1 ft. 25 k r , 1ft. 50 kr., 2 ft,, 2 ft. 50 kr., lovagló-gatyák a legfinomabbak (német, ma-gyar, franczia minta szerint) 3 ft.

30 rőfös szines ágynemű 8, 9, 10-a legjobb.

-12 ft.

12 db. vászonzsebkendő, kisebbnemü1 ft 50—2 ft., nagyobb 2 ft. 50 kr.,3, 4, 5 ft., úgyszintén szines és fehérezérna-batisztkendők 3 ft. 50 kr., 5,7 - 9 ftig a legfinomabb.

12 db. törülköző vagy asztalkendő 5, 6,7 ft. 50 — 9 frtig, a legszebb vászon-da-maszból.

1 vászon-damaszt asztalteriték 6 sze-mélyre (mely áll 1 asztalterítő és6 hozzá illő asztalkendőből) 5, 6,8—10 ftig.

1 vászon-damaszt asztalteriték 12 sze-mélyre (mely áll 1 nagy damaszt asz-talteritőből és 12 hozzá illő asztalken-dőből 12, 14, 20—25 ftig.

Ingek, melyek nem jól illenek testhez, visszavétetnek.Vevők, kik 35 ftért vásárolnak, 6 asztalkendőt, kií: 70 forintért, 1 legfi-nomabb damasz-teritéket 6 személyre ingyen kapnak.

Vidéki levélbeli megrendelések a pénz beküldése vagy postautánvét mellettleggyorsabban eszközöltetnek.

A levelek ekép í An dieLeinen- und Waschefabrik Wien, Karntner-czimzendők: ) gtrasse Nr. 21, im Eckgewölbe der Ilimmelpfort-

2218 (4-6) gasse, „zum ERZIIERZOG KARL."

Külső és titkos betegségeket]valamint

győngeségetkatonai s polgári kórházakban megpró-bált egyszerű mddszerint a bámulá-sig gyorsan s gyökeresen gyógyítW E I S S J . gyakorló-orvos és szülész,érdemült osztályorvos a cs. kir. hely-örségi főkórodában Pesten. A mindenkényelemmel ellátott, gyógyczélokras t itokbantartásra tökéletesen alkal-

mas rendelési helyisége:kismezö-uteza 33. sz. a., 1-sö eme-let, bejárat a lépcsőnél a terézvárosi

gyógyszertár mellett.Rendel reggeli 7 - 1 0 óráig, délután

1—4 óráig.Urak s hölgyeknek külön bejá-

rás szolgál, valamint a várószobák is |elkülönítve vannak. — Dijazott le- jvelekre azonnal válasz adatik s kívá-natra a gyógyszerek is megküldetnek

2221 (5-12)

Növeldei értesítés.A növendékeknek magánfinöveldémbea

jövő 186 /8-ik tanévrei rendszeres beírásatörténik f. évi szept. 26-ik napjától kezdveoktóber 6-ik napjáig. Felveszek pedig 6évesnél korosabb elemi s illetőleg gymna-siumi és gazdasági akadémiára készülő nö-vendékeket, a) átalán«s nevelés és ellá-tásra ; b) félkosztba, kik a tanulás napjainreggel jönek s estig maradnak az intézet-ben; és c) csupán tanitás végeit. Mindenazt szükeéglő növendék államérvónyes bi-zonyitványt nyer az intézetből kilépésekor.Részletes felvilágosítással s az intézet pro-grammjával kívánatra, kész szívvel szol-gálok Pesten, ezukor-utezában 6. sz. alattisaját házamban.

| 2229 (2-3) Szönyi Pál m. k.

M i n d e n n e m ű

takarópapiros)

kapható Pesten, egyetem-uteza 4-ik sz.

A Magyar Újságraszeptember l-sejétöl fogva előfizethetni postán küldve:4 hóra (deczember végéig) 6 ft. — kr,1 hóra (szeptemberre) 1 „ 50 „

A „Magyar Újság" kiadó-hivatala(5 — 6) Pest, egy etem-ucza 4-ik sz. alatt.

"

* *

452

Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik a

Forty orvos-féle átalános

SEB-TAPASZ,mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érleló s fájdalmat csillapító hatása általeggyorsabb legbiztosabb, a egyszersmind g)ökeres gyógyulást eszközöl különnemü

D TÖTF 5bőrkés, barnaság,hártyásgyik(Croup,angina) mindenne-mű megsértések, ha-rapás, szúrás, vágásvagy égés által tá-madható s e b e k ,megforrdfások, da-rázs" vagy méhszu-rások, konok-feké-lyek, zúzátok (con-tusiók) — meglepőgyors fájdaloraesil-lapitással— rögröttdaganatok, gumók,

. ...... tályogok, pokolvar(carbunculus, pustula maligna), megkeményedések, genyedések," vérkelések,-min-den mirigy betegségek, görvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, körömméreg,vadhús, tagszivacs, csontszú, kificzamitas és megrándulások, helyi csúz, továbbá aszülés folytáni lábfelfakadások és sebek, fájós fekélyezett vagy már genyes női mell.— Sok nó már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerülhetlen, életveszélyessebészi műtétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által me-nekült meg.

Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemű szálka, vagy darázs és tnéh-fulánkja csupán ezen tapasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik,hogy azután a testből közönségesen szabod kézzel, sebészi műtét és fájdalom nél-kül, könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik.

Ezen megbecsülhetlen gyógyszer, melynek jelessége leghitelesebb egyéneknekszámos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen alegfényesebben elismertetett - rendkívüli, s legkülönnemübb esetekben meg-próbált hatásánál és feltűnő sikerdús eredményeinél fogva, melyek használata általmég elavult bajokban is eléretrek, jól megalapított és elterjedetfc hirét kétségbe-vonhatlanul Igazolja.

A csomagok ára 50 kr. és I frt, használati utasítással együtt.Központi küldeményező raktár: Pesten TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész

urnái, király-uteza 7. sz a.Kolosvarott: R1XDER K., gyógyszerésznél.Zágrábban: HEGEDŰS GY., a „fekete sashoz" czimzett városi gyógyszert.Továbbá kapható Pesten: Pfeifer J.-nál, az uri-utezában a „két matrózhoz",

és Mészáros B.-nál, a Kristóf-téren 5. sz. a. — Budán, az udvari gyógyszertárban,és a Krisztina-városban Wlaschek E. gysz. — Aradon: Szarka J. — B.-Csabán:Biener B. — Brailán: Dr. C. C. Hepitesnél. — Czernowitzban: Schnirch J.. -Debreczenben: dr. Rótbschnek V. E. — Duna-Föld varon: Nádhera P. — Eger-ben: Plank Gy. — Eperjesen: Isépy Gy. — Érsekujvárott: Conlegner J . —Ginrgevóban: Fabini E. L. — Gyöngyösön: Kocianovich J. — Győrölt: LehnerF. — Jassyban: Jassinszky A. — Kassán: Koregtkó A. — Kecskeméten: Mil-hoffer I. —"Késmárkon: Genersich C. A. — Körmöczön : Nemtsek J . — Léván :Boleman Ede. — Makón: Weil M. — Mohácson: Kreitl G. — Miskolezon: Dr.Csáthi Szabó J. — Mitrowltzon- Kerstonoschitz A. fiainál. — Nagyváradon: Hu-sellaM. — IVagybecskereken: Kleszky J. — N.-Karoljon: Jelinek J . — Nagy-szombaton: Pántotsek R. — Nyitran: Dr. Láng E.-nél. — Pakson: MalatinszkyS. — Pécsett: Sipőcz J. — Pozsonyban: Pisztóry B. — Rimaszombatban: Ha-maliár K. — Rozsnyón: Hirsch J. N. — Selmeczen: Vitkovics János. —Szabad-kán: Szentiványi Jóó J. — Szathmaron: Juracskó Dániel. — Szegeden: AignerK. — Sz.-Fehérvárott: Braun J.-nél. — Sz.-Györgyön: Mersits J. — Szom-bathelyen: Pillioh F. — Temesvárott: Pecher J. E. és Jaromiss M.— Tétsön:Karácsonyi A. — Unghvárt: Münster Gy. és társánál. — Versehetzen: Guist M.— Veszprémben: Ferenczy K

A t. ez. gyógyszerész és kereskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandóklennének, felszólittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítő-jéhez czimezve: Budára a Krisztinavárosban, János-utcza 40. sz. a. beküldeni szíves-kedjen ek^ki megrendeléseket is pontosan teljesít.

C^f Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések bármelyik raktár által azárnak készpénzbeni beküldése, vagy postai utánvét mellett tüstént és legponto-sabban teljesittetnek. 2227(2—6)

Újonnan megnyitott raktára

BRÜNNER TESTVÉREKes. kir. szab.

r

LAMPA-GYARANAKPESTEN,

nri-ntcza 2-dik szám, Trattner-Károlyi-féle házban,ajánlja a legbővebb választékban,

mindennemű petróleum- és ligroin-lámpáit;legczélszerübb s legújabb díszes formákban,

B4F~ a legolcsóbb gyári árakon. ~WUgyszinte petróleum- és ligroine-Olajait legjobb minémü-

ségben, a legolcsóbb árak mellett. m i ( 2

KOHN PHILIPPEdicséretesen ismert

Pesten. Dorottya-ntcza 2. sz. a.,mint Patek, PhIUppe és társa genfi hírneves ('•ragyárosok tanítványa

ajánlja kitűnő, jó és olcsó óráit gazdag választékban % évi jótállás mel-lett, az alábbi árjegyzék gzerint:

Arany remontoir-órák hölgyeknek85, 90, 110, 120, 185 ft.

„ horgony-órák 15 köre . . 36 „„ „ arany födéllel 45 „., horgony savonett-órák . . 58 „

10 ft121415161618

Ezüst henger-órák 4 kőre . . .„ rugóra . .

finom aranyfoglalványnyalhengeróra kettős födéllel

„ kristály üveggelhorgonyóra 15 kőre .

., kettős födéllelfinom, ezüstben nehéz 20, 22, 24angol horgony-órák, kristály

üveggel . . . 20, 22, 24, 26„ remontoir-órák 26, 80, 86 és 40

Arany órák hölgyek számára 4 — 8kőre 25, 30, 36

Sav. arany órák hölgyeknek 4 — 8kőre 4 \ 42, 45

„ v , yfedéllel . . 60, 65, 70, 80, 96 „

„ remontoir, sav. órák arany-ban nehéz és arany födél-lel . . . 110, 120, 145, 175 „

Inga-órák, havonkinti felhúzásra 16,20, 22, 24 „

„ óra éafélóránkinti ütéssel 28,30,32 „,, ,, ., negyedóránkinti ütés-

sal 48, 50, 55 „Havi regu'átorok 3 0 - 3 2 , ,Ébresztők 5 ft, órával . . . . 7 „Arany horgony-órák 15 kőre 50, 55, 60 „

i§PGF~ Vidéki megrendelések a pénzösszeg előleges beküldése vagy utánvét mel-lett, gyorsan és pontosan teljesittetnek.

&tF~ Órák csőrében is elfogadtatnak.|p£~" Kijavítások, saját szerkezetű szerszámok és gépek segítségével, Genf,

Brfissel és Paris leghirnevesb óragyárakban 6 éven át szerzett tapasztalatok alapján2 évi jótállás mellett, a legjobban eszközöltetnek * olcsóért számittatnak.

Órák, melyek nem tetszenének, kicseréltetnek. 2236 (1—4)

Pályázat tanári állomásra.A nagy-váradi reformált egyház, a kebelében fennálló 3 osztályú gymnásiumot

egy 4-ik osztály felállításával nagyobbitani határozta el.Ennek folytán pályázatot nyit, egy — a 3-ik és 4-ik osztály vezetésére szükséges

tanári állomásra, mely — a lakbért is beleértve -- 700 ft. évi fizetéssel van összekötve.A rendes gymnásiumí teendőkön kivül, kötelessége lesz még, az illető tanárnak, a hely-beli kath. algymnásiumot látogató reform, tanulókat a hittanban oktatni.

Az ez állomásra pályázni kívánók felkéretnek, hogy képességeiket bizonyító iratai-kat, legföllebb f. hó 25-ig, vagy személyesen, vagy levélben az egyház alóiirott főgondno-kához N.-Váradra betérjeszszék. — N.-Várad, 1867. szept. 3-án. A főgondnok2235 (i-3) Tar Imre.

Deckenast Gusztáv könyvkiadónál Pesten (egyetem-utcza, 4-ik szám) megjelent ésminden könyvárusnál kapható:

KORUNK IGÉNYEI SZERINTIGYAKORLATI

MEZÖGAZDA-TISZT.Egyúttal czélszerfl s tannlságos kézikönyv

a földbirtokosok, bérnökök, mezőgazdaság-intézők, kezdő gazdák s tanonczok, szóvalmindazok számára, kiket érdekel a gyakorlati mezeigazdnsag.

PACZ16 U. €.ötödik kiadása nyomán, hazánk viszonyaihoz alkalmazva átdolgozta

REISCHER ENDRE,volt keszthelyi gazdasági tanintézetbeli, vegytan-, gazdászat-, műtan- és számvitelnek

tanára.1864. (431 íap, n. 8-rét.) Fűzve 2 ft. 60 kr.

KERTÉSZET KÉZKÖNYVE.Tüzetes utasítás

a konyhakertészet, virágmivelés és gyümölcsteiiyésztéskörében.

Átnézte s jegyzetekkelbővítette

Dr. FARKAS MIHÁLY.Második kiadás. — Ára 80 krajezár.

A legújabb kútfők utánirta

GALGÓCZI KÁROLY.

Biztos és gyors megölése

patkányok s egereknek,egy cs. kir. kiz. szab. patkány- ég egér-irtó-szerrel

gyertya alakban.Egy darab ára 50 kr. a. é.

PESTEN: Török Jóisef gyógyszerész urnái, király-utcza 7-ik sz. a.}Beszterczebányán: Göllner H. — Brassóban: Gyertyánffy és fiai — Csáktor-nyán : Kárász A. — Kpfrjeseu: Zsembery J. - Eszéken: Deszáthy István. —Gyórött: Lehner F. — Jnssenovában: Deelovits J . — Kassán: Novelly A. —Keszthelyen : Wiinnch F. — Kolozsvártt: Wolf J . — Lngoson: Kromler S. —lV.-Becskereken: Nedelkovits. — Pápán: Bermüller. — Pozsonyban: ScherzFülöp —Segesvárt: Teutsch J. B. ~- Sopronban: Pachhofer L. — Tisza-Uj-lakon- Roth J. — Újvidéken: Schreiber F. — Varasdon: Dr. Halter A. — Ve-röcrén : Besz K. J . uraknál. 2202 (8—12)

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. - Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1867 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt.)

37-ik szám. Tizennegyedik évfolyam

Pest, szeptember 15-én 1867.

Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Ujsag és Politikai Ujdoosagok együtt: Egész évre 10 ft. - Fél évre 5 ít.Isapan Vasárnapi Ujsag: Egész évre 6 ft. - Fél évre 3 ft. - Csnpan Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. - Fél évre 3 lt.

dTk' a . ^ a 8 A r n a p Í l > á « é 8 P o l i t i k < " lTJ«»o"«áSoka, illetőleg: Egy, négyszer hasabzott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, Háromszori vagySr " K Í 8 d Ó - h Í V a t a I n n k M a m á r a ^ ^ y e k e t elfogad BécSbe„: OppeHk A.aJo^Volbeile Nro. 22. fc H . . . . M ű l . é. ^ g . e r , Wollzei.e Nro. 9. - Bé^Z

II. Rákóczy György fejedelem megválasztatása és beigtatása.i.

A Rákóczy családból Zsigmond volt azelső, ki Erdély fejedelmi székén ült. De aligegy évre terjedő rövid uralkodása nem adottneki alkalmat fia számára biztosítni a tróntez országban, mely a szabad fejedelem vá-lasztás jogát oly féltékenyen örzé é3 megis őrzé.

Sőt Bethlen Gábor felemeltetése utánfiának Gvörgynek kilátása sem volt arra el-

saját fia és saját veje által fosztatá megtrónjától.

Épen e két heves, de daliás fiatal emberszerezte meg a fejedelemséget öreg RákóczyGyörgynek.

Rákóczy György három feladatot tűzöttmaga elébe:

1. családja már is jelentékeny gazdagsá-gát még nagyobbra emelni;

2. visszaszerezni Erdélyhez a Bethlen

ezek elhárítására meg tudta a legkedve-zőbb perczet választani. Mindig kimélyte-len volt, — habozó soha. Sőt előrelátásagyanakodással párosulván, még a jövőbenlehető veszélyek elhárítását is eleve kiszá-mította.

S csakugyan egymásután mindháromczélját elérte: lassú biztonsággal, nyomon-ként haladva s naponként több-több tértnyerve, naponként hárítva el az akadályokat-

1 1 !I. RÁKÓCZY GYÖRGY ÉS NEJE LORÁNTFY ZSUZSANNA.

juthatni, kivált miután Bethlen közvetlenutódját még életében megválasztatá.

Azonban Gábor ur halála után a Beth-len család meghasonlott egymás közt. Azözvegy Katalint leszoritá a fejedelem test-vére István, s a nem remélt és nem sej-tett események egész lánczolata István urat

Gábor által birt, de ennek halála után Ma-gyarországra visszaszállott megyéket;

3. a fejedelemséget családjában örökössétenni.

Higgadtan, előrelátással fogott a do-loghoz. Semmi akadályt sem kiméit, miegyik vagy másik czélja útjában állt, de

Mindenek fölött azokat tette ártalmat-lanná, kiktől tartott, hogy halála esetére,mint népszerű név örökösei, családjánakversenytársaivá lehetnek, s kik főként azö rendszabályainak szigora által elra-gadtatva, eszélytelén kísérletekkel okot,vagy néha csak ürügyet szolgáltattak 4a