1

1

Kardművészek

Bevezetés

Ez a kiegészítő egy igen népszerű karakter-kaszttal foglalkozik, a kardművészekkel. Amellett, hogy szeretném benne bemutatni az első törvénykönyv klasszikus kardművé-szét, számos egyéb leírás, új kardművész stílus és iskola is bemutatásra kerül lapjain. Olyan részletekről is írok, ami segít megérte-ni a kardművészek viselkedését, gondolkodá-sát, segít elképzelni, milyen is egy ynevi kardművész, és hogyan kell, vagy érdemes vele játszani. A több alkaszt színesebbé, vál-tozatosabbá teszi a kardművész karaktereket, és különbséget is teremt közöttük. Nem tit-kolt szándékom, hogy sok kalandmesternek és játékosnak is kedvet szeretnék hozni a kaszthoz, és ötleteket, buzdítást adni új kardművész alkasztok kidolgozásához. Vé-gezetül megjegyzem, hogy a kiegészítőben leírtak opcionális szabályok, minden ka-landmester a játékosaival együtt szabadon eldöntheti, hogy akarja-e játékukban alkal-mazni.

A kardművész

A kardművészek a Slanek egyik specializált csoportját alkotják. Ők a karddal való küzdő művészetet vitték tökélyre. Kialakulásuk még Niaréban elkezdődött, hegyi kolostorok szer-zetesei számtalan változatát kidolgozták előbb a pusztakezes, majd a fegyveres harci stílusoknak is. Idővel több iskola is megje-lent, ami csak egy fegyver használatát oktat-ta, annak rendkívüli bonyolultsága miatt – ez volt a ritkább – vagy a fegyverhez kapcsoló-dó sajátos filozófia okán. Ezen irányzatokból

alakultak ki a kardművész stílusok, először Niaréban, majd átkerültek Tiadlanba, Enoszukére is.

A kard már a háborúk kezdetétől fogva megkülönböztetett volt a többi fegyvertől. Összefonódott a nemesség, a rang jelölésé-vel. A legtöbb mágikus és különlegesen dí-szes fegyver is kard volt – és talán a mai na-pig az. Tehát a kard már Niaréban is „szent” fegyver volt. Nem csoda, hogy a kard köré épültek fel azok az eszmei alapok, amelyek végül elválasztották specializált forgatóit más fegyveres irányzatoktól. Hiszen egy nuncsakura specializálódott harcművész mestert is kezelhetnénk a többi stílustól kü-lön, hiszen csak az ő fegyverében hisz, csak azt forgatja. Mégsem alakult ki más fegyve-rek köré olyan speciális hit, nézet és eszme-rendszer, mint a kard köré. Ezért marad a nuncshaku-mester „csak” harcművész, a kard mestere pedig ezért vált kardművésszé.

A kardművészek fegyvere a slan-kard és a slan-tőr lett, ami hosszú évszázadok munkájával kikísérletezett kovácsolási eljá-rással készül, de anyaga és formája is tökéle-tes – azóta sem sikerült jobbat találni. A kardművészek szellemisége sokban meg-egyezik a harcművészekével, ők azonban nem a testüket és az öklüket használják fegy-ver gyanánt, hanem kardjukat. Vallják, hogy a kard használatához nem elég megtanulni a vívás szabályait. Lélekből – chiből – kell harcolni.

Módszereik, technikáik legalább olyan különlegesek, mint harcművész társaik pusz-takezes tudása, kardjuk – mint mondják – hozzájuk nőtt, s ugyanúgy érzik, mint más ember a végtagjait. Vívótudományukról le-gendákat zengenek, s való igaz: mozgásuk csiszoltsága, módszereik letisztultsága gyö-nyörködtető, igazi élményt ad a műértőknek. A kardművészek szinte sosem cseleznek fö-löslegesen fegyvereikkel, vágnak és védenek, a hatékonyság az időzítésen, a mozdulatok

2

hibátlan kivitelezésében rejlik. Gondot fordí-tanak minden egyes apró mozdulat begyakor-lására, hisz a kéztartás tisztasága, a helyes lépés, vagy a csípő pontos mozgása a kard-művész életét mentheti meg.

A kardművészek, ellentétben a harc-művészekkel csak a legritkább esetben tanul-ják tudományukat iskolákban: a kard művé-szetét magányos mesterek oktatják, egyszerre legfeljebb három-négy tanítványnak. Az azo-nos mesternél tanult slanek éppúgy összetar-tanak, mint harcművész társaik, s a dorcha tiszteletében sem maradnak el tőlük.

Jellem és gondolkodás

A kardművészek legjellemzőbb vonása a harchoz való viszonyulás. Slanek, tehát a harcot tekintik a tökéletesedéshez vezető útnak. A kardművész is a harcban szeretné megtalálni a tökéletességet, és ehhez a legtö-kéletesebb, legméltóbb eszközt választja, amit tulajdonképpen önmaga részévé tesz. (A slan-kard a kardművész személyes aurájának részévé válik, így annak védelmét élvezi, és a kardművész valósággal érzi azt.) Legendák szólnak kardművészekről, akik vívás közben kifakultak az anyagi világból és szinte sebez-hetetlenek voltak. Ezt persze nehéz elérni, de minden kardművész álma mégis az, hogy tökéletes harcossá válva megszabaduljon az anyagi test béklyóitól, elérve egyfajta tökéle-tességet.

A kardművészek tisztelik a harcot. Ez azt is jelenti, hogy nem mocskolják be mél-tatlan eszközökkel, fegyverekkel, eljárások-kal és nem kezelik hétköznapi dologként, tehát ha harcolnak, csak okkal teszik, és min-dig stílusosan. Egyaránt használják a test és az elme erejét, előbbi a jó harcos, utóbbi a jó kardművész ismérve. Tisztelik az ellenfelet. Nem ellenfél az, aki tehetetlen a kardművész ellen, így egy kardművész számára nem je-

lent dicsőséget egyszerű parasztok elpusztítá-sa, annál nagyobbat egy olyan ellenfél legyő-zése, aki erősebb volt nála.

A kardművészek tisztelik az életet. Mindannyian tisztában vannak vele, hogy milyen nehéz a tökéletességhez vezető út, s

aki már elért valamilyen szintre, még ha mégoly kevéskére is, megérdemli a tisztele-tet. Ezért a karművészek többsége soha nem pusztít, lehetőség szerint még ellenfelét sem fosztja meg örökre a továbbfejlődés lehető-ségétől. A kardművészek jellemének gyakori eleme az élet komponens, ami legalább any-nyiszor áll magában, mint a jellem első, eset-leg második helyén. Mindazonáltal léteznek olyan vidékek és kardművész irányzatok, ahol a kardművészek bár tisztelik az életet, nem haboznak azt kioltani, különböző meg-fontolásokból. Ezért néhány esetben előfor-dul halál, illetve halál komponenssel rendel-kező jellemű kardművész is.

Minden kardművész egyfajta sajátos renddel szemléli a világot, és bizony tudo-mányuk elsajátítása is hatalmas fegyelmet, belső rendet követel tőlük, így a kardművé-szek jellemének gyakori eleme a rend kom-ponens. Ez egyaránt előfordul az első, és a második helyen. A káosz komponens határo-

3

3

zottan tiltott a kardművészek számára. Nem is lennének képesek a slan pszi, a kardművé-szet elsajátítására, az éveken keresztüli fe-gyelmezett gyakorlásra, ha lelkület a káoszt legapróbb kísértése is megérintené. Ezért a káosz elem soha nem szerepelhet a kardmű-

vészek jellemében.

Kardművészek Yneven

Bár a kardművészek tudása és eszme-rendszere egyaránt Niaréból ered, a konti-nensen mégsem ott találhatók meg a legna-gyobb számban. A Niarei Császárság nyitása idején a Tiadlan földjére érkező szerzetesek és harcművészek lelkes tanítványokra talál-tak az ervekkel keveredett tiadlani népben, és harc és kardművész-iskolák tucatjai alakul-tak. Ma is itt, Tiadlan földjén található a kon-tinens kardművészeinek hetven százaléka.

Jelentős számú kardművész él Enoszuke szigetén is, a Niaréból elszárma-zott száműzöttek is jelentős iskolákat és stí-

lusokat képviselnek. Igaz, az enoszukei kardművészek fölöttébb ritkák a kontinensen, hiszen a Muszeigan átszelésére csak a legbát-rabbak – és a legbolondabbak – vállalkozhat-nak, és többnyire nekik sem sikerül elhagy-niuk a szigetet, legalábbis egészben és élve. Erion még az a hely, ahol – hála a Kalando-zók városát Enoszukéval összekötő, titkos és időszakos, na és tiltott térkapunak – időnként felbukkan egy-egy kardművész, aki az Ég Alatti Császárságban tanulta ki a kard művé-szetét.

Ezzel el is érkeztünk a hagyományosan „kardművész nevelő államok” sorának végé-hez. Ynev egyéb részein is élnek kardművész mesterek, akik azonban e három ország va-lamelyikéből származnak. Van még egy or-szág, ahol értékelik a harcot, és ki tudja hon-nan eredve, de megtelepedett a kardművé-szek eszméje, Krán. Ne gondoljunk egyből a tiadlani kardművészek gyakoriságára és is-mertségére, a kráni kardművészek sokkal kevesebben vannak, s noha tradícióik leg-alább olyan régiek, vélhetően nem niarei for-rásból erednek. Nem is ismertek annyira, tudásuk pedig sokkal titkosabb, hozzáférhe-tetlenebb.

Tehát kijelenthetjük, hogy az Ynev kontinensén kalandozó kardművészek több-sége Tiadlanból származik. Erre a KM-nek is oda kell figyelnie, az induló kardművészek gyakoriságát figyelemmel kisérve. Az pedig minden bizonnyal sohasem fordul elő, hogy egy kalandozó csapatban két, nem tiadlani kardművész legyen.

Történelem címszavakban

V. kor Pe.XXXI.sz. A kardművészet elkülönülése

"Niaréban" Pe.XXX.sz. A Fehér Sárkány kardművész

irányzat megjelenése Pe.XXVIII.sz. A Négy Kör kardművész

4

irányzat megjelenése VI. kor Pe.XXV.sz. A Démon Útja kardművész

irányzat alapítása Pe.XVI.sz. A Feketerák és a Hidra kard-

művész irányzatok magjelenése Pe.1347 Titkos Szekta alapítása Pe.806 Niare alapítása Psz.287 Tiadlan alapítása Psz.III.sz. A Kék Lótusz és a Csöndes

Szellő kardművész irányzatok megjelenése

Psz.400-460 Niare megnyílik Psz.IV.sz. A Lángszirom kardművész

irányzat megjelenése Psz.XI.sz. A Kiűzöttek kardművész

irányzat megjelenése Psz.1131 Enoszuke születése VII. kor Psz.1249 Megalakul az Északi Szövetség

(Erigow, Eren, Gianag, Haonwell, Yllanor, Tiadlan, Tarin)

Psz.1500 A Sárkánypikkely kardművész irányzat megalapítása

Psz.1575 Az Új Ösvény kardművész irányzat magalapítása

Psz.XX.sz. Az élő árny kardművész irány-zat megjelenése

Psz.2340 A Lenyugvó Nap kardművész irányzat megalapítása

Psz.3455- 3458

XII. Zászlóháború

Psz.3616 XIII. Zászlóháború Psz.3696 XIV. Zászlóháború

Szatudatori

„A szobát már betöltötte a füstölő át-ható, lágy illata. Körbelengte a fal mellett állókat, és valamelyest oldotta a torkokat vérengző sárkányként szorongató feszültsé-get. A föld felé néző arcokat megszilárdította

a keserűség és a bánat, aminek áthatolhatat-lan függönye kirekesztette a nap melegét és a daloló kismadarak hangját egyaránt. Nagani hátán végigfutott a hideg, de ő maga meg sem rezdült. Némán nézte a szoba közepén leterített fehér kelméket és a rajtuk tradicio-nális térdelő ülésben kuporgó férfiakat. Mind a négyen fekete takant viseltek, mezítelen felsőtestüket pedig hófehér vászon ölelte, melyet majd a halál közelgő pillanata fest meg felismerhetetlen, vörös alakokkal. A térdektől alig kéttenyérnyire alkarnyi pengé-ken csillant a feszült hangulatú szobába bá-tortalanul beszüremlő napfény, négy slan-tőr nézett farkasszemet a körben álló komor fér-fiakkal. A tőrök mindegyike kifogástalan tisztaságú, markolatukat gondos kezek teker-ték zöld szövetcsíkokkal trapéz mintájúra, az Abuja-ház fegyvermestereinek hagyománya szerint. A markolatgombok helyén is ugyan-az a jel, a ház folyóval, villámmal és macs-kával díszített yankanja terpeszkedett. Naganinak rájuk sem kellett néznie, hogy tudja, az este hasonlót fogott maga is, miután kinyitották a díszdobozokat. Ott, a testőrszál-láson. Az öt bukott testőr szállásán. Nagani elnézte az ötödik, gazdátlanul terpeszkedő lepedő fehér foltját a földön, és egy pillanatra arra gondolt, amire a körülötte állók. De sen-ki nem szólt egy szót sem, nem akarták be-mocskolni a hagyományok diktálta ütemben és módon zajló eseményeket.

Nagani szemében könnyek készülőd-tek, hogy birokra keljenek a büszkeség látha-tatlan gátjával. Gondolataiban egy másik szobát látott, egy szobát, ahova többé nem léphet majd be. Gyomrába markolt a keserű-ség és a szégyen, amit tegnap érzett, amikor társával odasiettek. Orrát az az édeskés vér-szag csiklandozta, ami a minap elviselhetet-lenségig fokozta a vereség szégyenét. A véré, ami bepettyezte a lepedőt, akár a cseresznye-virágok pettyezik a fát. A véré, ami apró tó-csákba dermedt az ágy alatt, a véré, ami kó-

5

5

cos seprűvé borzolta azokat a selymes haj-szálakat.

A lány az ágyon feküdt, sápadtan, bájos arcát a hálál rémülete torzította maszkká. A máskor mosolytól duzzadó ajkak vértelenül szorultak össze, a vérmaszatos szemhéjak elrejtették a vádló tekintetet. A mindig bor-zongató illatot elnyomta, megmérgezte a száradó, piros élet illata, és belemarta magát a keserű némaságba burkolódzó testőrök or-rába. Az ismeretlen fegyverek vagy karmok teljesen összeszabdalták a törékeny testet, vöröslő patakokat szántva a hamvas, fehér mezőkre. Nagani becsukta a szemét, nem bírta látni a máskor kívánatos, életvidám lányt ilyen megalázott állapotban.

Gondolata visszatért a jelenbe, tekinte-te az ablakok előtt mozduló négy alakra, akik szótlanul léptek a térdelők mögé. A máskor fürge slan-kardok álmos méltósággal, némán siklottak ki a hüvelyekből. A szainok tisztel-gésre emelték a fegyvereket, majd a tradíció megkövetelte oldalsó tartásba merevedtek. Nagani tekintete most a szemközt álló férfié-vel találkozott, de mielőtt bármit is megérthe-tett volna a haragos villanásból, visszaterelte a földre. Övét ólomként húzta a pompás, Abuja-címeres tőr. Szemét vakította a földön heverő ötödik, üres lepedő fehérje. Próbálta elfelejteni, hogy mit várnak tőle.

Hibázott. Ó, nem. Nem az elmúlt nap, de még csak nem is az éjszaka folyamán. Jó három hónapja volt, hogy a kertben őrködött. És sétált. És nézelődött, de ahelyett, hogy a kerítést, a szolgákat, vagy akár a palota dí-szektől megelevenedő falait nézte volna, te-kintete a lótuszligetre, és Kijonára, az Abuja-Ház legékesebb lótuszvirágára tévedt, és csapdába esett. Tekintete elmerült a fekete hajszálakon táncoló napsugarakban, fülét betöltötte a játékos nevetés, szíve pedig meg-szűnt verni egy pillanatra, hogy azután soha nem tapasztalt hevességgel lendüljön bele ismét. Hogy megrontsa a meditáció nyugal-

mát, megtörje a bíbordaru-tánc lágy hulláma-it, hogy egyfolytában csak a Kijona kisasz-szony felé terelje, űzze gondolatait. Villét képzelte ilyennek, azután mégis elvetette ostoba ötletét. Hiszen azokba a finom ívű, bársonyos ujjak formálta ketrecbe még a fi-noman csipkézett, niarei legyezőt is durvának találta, nemhogy egy íjat.

Szemébe villant az ezüstös pengéken tükröződő napfény, ahogy a térdeplő férfiak magukhoz emelték a karcsú ívű tőröket. Vá-szon szakadt, vér buggyant, ahogy a négy tőr szinte egyszerre süllyedt az izmos testekbe. A négy testőrnek arcizma sem rándult, lassú ütemben vezették a pengéket a tradíció meg-követelte irányba. Azután az egyik penge megállt, és szinte ugyanebben a pillanatban a szain kardja Ville villámaként csapott a tér-deplő férfi nyakára, a következő pillanatban pedig tompát puffant a testőr feje a fehér anyagon. Az élettelen szemek egy pillanatra Naganira néztek, de gondolat már nem tük-röződött bennük. A másik három férfi egy-mást követve borult előre, és hangtalanul távoztak a világról, hogy vétkükért Velar előtt feleljenek. A vérszag elfoglalta és uralta immár ezt a szobát is. A szainok kardjai szemfényvesztő gyorsasággal keresték a hü-vely torkát, ami a pillanat tört része alatt el-nyelte őket. A szatudatori szertartása véget ért. A szobában hirtelen célt és irányt talált minden feszültség, és többen néztek

6

Naganira. Nem merte viszonozni a pillantá-sukat, inkább csak az üres lepedőt bámulta a földön, gondolataiban pedig két fekete köze-pű tavacskában kereste az istenek szépségét, ott, a lótuszligetben.

A szemközti férfi nem követte egyből a szobából néma sorban kiáramló embereket, pár pillanatig maradt még, hogy segíthesse Naganit, ha kell. De a fiatal testőr csak kese-rű gondolataival végzett, és némán vonult a testőrszállásra. Senki nem szólt hozzá az úton. Másnap bizonyosan keresték, de ő már nem volt ott. Az Abuja-címeres tőrt az ágyán hagyta, s a penge érintetlen maradt, csak mesterének, az öreg Dzumekonak, - akit a palotában mindenki csak Kadakari-nak hívott – yankanját szúrta rá. Az aranyszárnyú sár-kány görnyedten lógott a fényes pengén, Nagani ruháján pedig csak egy sötétkék folt emlékeztetett rá. Sötétkék folt a halvánnyá fakult szöveten. Tenyerét szinte égette a szo-rítástól az a kis szarupikkely, amit a lány ágyáról vett fel. Alig körömnyi, betegesen sárga, puha szarupikkely. Tharr vérnyelőinek elkorcsosult bőrének nyoma. Tudta, mit kell kezdenie vele.”

(Részlet az Igazi Mester –ből)

A szatudatori a rituális öngyilkosság elnevezése. Niaréból származó szokás, ami Enoszukén tovább erősödött, míg Tiadlanban – az erv és a pyarroni kultúra emberibb hatá-saként – gyengült, tehát nem olyan gyakori és elvárt, mint őshazájában, a Sárga Császár-ságban. A tradicionális mozdulatokkal vég-rehajtott öngyilkosság a becsület megőrzésé-nek egyik elfogadott módja volt Niaréban. Ha valaki visszavonhatatlan hibát vétett, vá-laszthatta a menekülést és a szégyent, vagy a szatudatorit, amivel megőrizte becsületét, tisztára mosta családja nevét. Enoszukén sokkal gyakoribb a rituális hasfelmetszés, mivel nemcsak a becsület megmentésére,

hanem a muszatasikhoz méltatlan helyzetek elkerülésére – például az ellenség fogságában - titkok megőrzése érdekében, kegyvesztettek esetében is alkalmazzák. Tiadlanban a „lova-gi osztály”, a szamurájok körében gyakori, míg a kardművészek hagyományainak csak elhanyagolhatóan kis részét képezi. Tehát nem minden esetben elvárt, mivel a társada-lom másképpen ítéli meg az életet, mint mondjuk Enoszukén. Természetesen ettől még létezik. Ha egy tiadlani kardművész jóvátehetetlen hibát vét, neki sem marad más választása, mint a szatudatori, azaz a rituális hasfelmetszés.

A szatudatori elkövetésének szinte

minden mozzanatát szigorú szabályok írják elő. A kardművész térdelő ülésben, slen-tőrével hajtja végre azt. Első lépésként a test középpontjának tartott harához (a köldök alatt egy ujjhegynyivel) helyezi fegyvere hegyét, majd beszúrva azt előbb jobb keze irányában, majd a szíve felé fordítva a tőrt, felvágja szinte az egész hasi részét. Az ered-

7

7

mény minden esetben azonnali halál. Sok esetben a megszégyenültnek nincs elegendő akaratereje megfelelően véghezvinni a szatudatorit, ilyenkor jut szerep a szainnak, azaz a segédnek. A szain egy arra felkért személy, általában az áldozat barátja, ismerő-se. Kellemetlen feladatától függetlenül szainnak lenni igen nagy megtiszteltetés, szinte sohasem utasítják vissza. A szain ki-vont karddal, némán áll a szatudatorit elköve-tő mögött, és ha a legkisebb jelét is látja a megtorpanásnak, egyetlen mozdulattal levág-ja az áldozat fejét. Ezzel megkíméli a méltat-lan haláltól, attól, hogy saját gyengesége okán megszégyenüljön. A szatudatorinál álta-lában tanúk is jelen vannak, már csak azért is, hogy ne kerülhessen kellemetlen vádak alá a segéd, vagy bárki az áldozat halála okán. A tanúk (niszainn) semmit nem cselekedhetnek, még csak nem is szólalhatnak meg onnantól kezdve, hogy beléptek a terembe, csak néma szemlélők, akik bármikor tanúsíthatják majd, hogy az áldozat önként és bátran vetette alá magát a szatudatori nem mindennapi szertar-tásának. Tanúnak lenni szintén nem elitélen-dő dolog, megtisztelő, ha valakit a távozni készülő áldozat méltónak ítél rá, hogy a niszainnja legyen. Az erre való felkérést a szain feladata megtenni.

Játéktechnikailag a szatudatorit elköve-tő játékosnak akaraterő próbát kell dobnia, aminek sikeressége esetén becsülettel végre-hajtja az öngyilkosságot. Amennyiben a pró-ba sikertelen elakad, félelemből, gyengeség-ből nem tudja végrehajtani vagy befejezni a műveletet, ilyenkor a szain feladata megóvni az áldozat becsületét. A szatudatorit nagyon meg kell gondolni, mivel kimondásának pil-lanatától visszalépés nincs. Aki mégsem hajt-ja végre, az nem kardművész, nem szamuráj, de nem is ember többé, méltatlan a kard érin-tésére is. A szainnak is résen kell lennie, mert aki nem látja el jól segédi feladatát, maga is szatudatorira kötelezett.

Végezetül annyit, hogy játékos karakter esetében nagyon meg kell gondolni mind a játékosnak, mind a KM-nek, hogy a játékos miért követi el az öngyilkosságot. A nem méltó szatudatori nem ér semmit, és ugyan-így lenézik az olyanokat, akik mondvacsinált okokból kifolyólak szeretnének a rituális öngyilkosság tisztességével halni. Ilyen ese-tekben mind a segédnek, mind a tanúnak való felkérés a sértéssel egyenértékű.

Enoszukén a nők a torkuk elvágásával hajthatják végre, míg Tiadlanban ugyanolyan szabályok vonatkoznak rájuk, mint a férfiak-ra.

Slan pszi

A harcművészek a pszit az önmaguk tökéletesítéséhez vezető útnak, sokszor titkos tudománynak tartják. Az elsajátításához szükséges útmutatások, módozatok nincse-nek könyvekben leírva, mesterről tanítványra szállnak. A slan pszi tanítása és tanulása is nehéz, számtalan veszélytől terhes. Az egyes diszciplínák helytelen alkalmazása – ilyen például az aranyharang – végzetes követ-kezményekkel járhat.

A slan pszi a harcművészet alapja és lelke. Mind a pusztakezes harcot, mind a vívást megtanulhatja bárki – akár egy harc- vagy kardművész útmutatásai alapján is. Ám az igazi hatalom, az igazi tudás, ami a slaneket egy jól verekedő gladiátor, vagy a híres erigowi vívók fölé helyezi, a slan pszi. Éppen ezért nem várható el, hogy a slan az effajta tudást megossza bárkivel.

Azt azonban le kell szögeznünk, hogy mindazok, akik maradéktalanul képesek a slan-út alkalmazására – bármilyen kasztúak legyenek is – slannek, azaz harcművésznek minősülnek. Mindazonáltal Ynev történel-mében legfeljebb egy tucat olyan esetet je-gyeztek fel, amikor egy nem harc- vagy

8

kardművész kasztú embert tanítottak volna a slan-út alkalmazására.

A slan pszi magában foglalja a pyarroni pszi diszciplínáival azonos hatású (így azo-nos nevű) pszi alkalmazásokat és a slan disz-ciplínákat. A slanek sem képesek az összes slan diszciplína alkalmazására. Több olyan is akad, amit az Új Tekercsek a titkos diszciplí-nák közé sorol, azaz nem minden harc- és kardművész ismeri. Az ilyen diszciplínákat csak az a slan ismeri, aki külön megtanulja, saját mesterétől – ha az ismeri – vagy ké-sőbb, kalandozásai során egy másik slan mestertől. Persze ez csak leírva ilyen egysze-rű, hiszen találni is nehéz egy olyan képzett mestert, aki pont a karakter által nem ismert titkos slan diszciplína ismerője, rávenni a tanításra pedig még nehezebb feladat.

A slan út mesterei által kidolgozott, csak harc- és kardművészek által alkalmazha-tó módszereket slan diszciplínáknak nevez-zük. A slan pszi fejlesztésének célja mindig is az egyén, az alkalmazó volt, így az összes slan diszciplína az alkalmazás során alapfo-kúnak minősül, azaz hatását csak a pszi al-kalmazóra fejti ki. Ez alól akad ugyan egy-két kivétel, de az nem számottevő.

A slan út pszi diszciplínái:

Slan pszi

Ψp az 1. Tsz-en: 6 Ψp a további Tsz-en: 5

Pszi diszciplína Típus

Belső idő Slan Chi-harc Slan Csettintés Pyarroni Af Dinamikus Ψ-pajzs Pyarroni Af Ébredés Pyarroni Af Egyensúly Pyarroni Af Emlékfelidézés Pyarroni Af Érzékélesítés Pyarroni Af Érzékelhetetlenség Slan

Érzéktisztítás Pyarroni Af Fájdalomcsillapítás Pyarroni Af Jelentéktelenség Slan Képességjavítás Pyarroni Af Levitáció Slan Roham Pyarroni Af Statikus Ψ-pajzs Pyarroni Af Telekinézis Pyarroni Mf Telepátia Pyarroni Mf Testhőmérséklet növelés Pyarroni Af Testsúlyváltoztatás Slan Tetszhalál Slan Zavarás Slan

Titkos diszciplínák Ψ-lökés Titkos pyarroni Af Abszolút látás Titkos pyarroni Mf Aranyharang Titkos slan Energiafelszabadítás Titkos pyarroni Af Érzéketlenség Titkos pyarroni Af Halálos ujj Titkos slan Hatodik érzék Titkos pyarroni Mf Kiáltás Titkos slan Kitartás Titkos pyarroni Af Kitérés Titkos slan Lélegzet visszatartása Titkos pyarroni Af Membrán Titkos pyarroni Af

A slan-kard készítése

A slan-kard egyike Ynev legnagyobb becsben tartott és épp ezért legalaposabban készülő fegyvereinek. Egy slan-kard akár egy, másfél évig is készülhet, és ez nem csak a kard kovácsolás idejét foglalja magába.

A slan-kard kötődik annak tulajdono-sához, szinte része, és kötődik személyes aurájához is. Készítésének alapja egy ökölnyi méretű acéltömb, melyet a kardkovácsok pontosan méretre készítenek, így ugyanakko-ra, vagy azonos súlyú kardokat készítenek. Ezután az acéltömböt a tanítvány – a kard majdani tulajdonosa – egy teljes évig magá-

9

9

nál tartja, és különböző gyakorlatokat végez rajta.

Így a kardművész már a készítés kezde-tekor kapcsolatba kerül a karddal, ami elen-gedhetetlen ahhoz, hogy része legyen a sze-mélyes aurának. Ezután hosszú, hagyomá-nyos elemekből álló kovácsolási folyamat kezdődik, melynek bizonyos lépéseiben a tanítvány is részt kell vegyen. A kard számos próba után elkészül, és a tanítványhoz kerül, aki ezután több évig már saját kardjával edz és tanul a gyakorlókardok helyett. A hagyo-mányok szerint tulajdonosán kívül más nem is veheti kardként a kezébe, még annak alko-tó mestere sem.

Talán akad olyan, aki felteszi a kérdést, hogy a fegyverkészítés csúcsának tartott Slan kardok miért nem készülnek mágikus anya-

gokból? A kérdés jogos, hiszen a kardművészeket nem zavarná, hogy fegyverük a manaháló energiáiból táplálkozik, és a Slan kard kikovácsolására képes kovácsok tudása is megfelelő az ilyen különleges anyagok meg-munkálásához. Nos ennek számtalan oka van. Az egyik legfontosabb ok, hogy minden mágikus, vagy mágikus anyagú fegyvernek saját aurája van. Ez a fegyverre jellemző saját, meg-lehetősen erős mágikus aura pedig nem tehető a Slan aurájá-nak részévé, így ilyen fegyverrel Chi harc, néhány kivételes eset-től eltekintve, nem folytatható.

A slan-kardok készítői gyakran maguk a kardművész mesterek, akik tanítványaik számára készítenek fegyvert. Más kardkészítők egy-egy mes-

ter mellett rendezik be műhelyüket, és a mes-ter tanítványainak, esetleg több iskolának készítenek slan-kardokat. Kevés olyan mester van, aki nem kötődne valamely kardművész iskolához, mivel rajtuk kívül szinte senki nem rendelne slan-kardot. Igaz, a kardkészítő

mesterek meggyőződésből nem is készítenek senkinek, csak kardművész tanítványoknak. Akadnak azonban olyan fegyverkovácsok, akik többféle kardot is készítenek, és emellett ismerik a slan-kard készítésének hagyomá-nyait is. Ilyen kovács igen kevés akad, és mivel nem igazán hirdetik tudásukat, rájuk találni is nehéz.

Használat

A slan-kardot mindig szigorú előírá-sokkal, meghatározott mozdulatokkal forgat-ják. A slan-karddal való vívásban nem a győ-zelem a lényeg, hanem a tökéletesedés, a hibátlan technikák, a győzelem csak melléke-sen jár vele. Ezeket a mozdulatokat a tanon-cok kezdettől, gyermekkoruktól tanulják, gyakorolják. A slan-kard vívásmódjára első-sorban a körkörös mozdulatok, a vágások jellemzők, amelyre kiválóan alkalmas az enyhén ívelt, kiváló minőségű, éles penge. A kard szúrásra is alkalmas és a vívóiskolák oktatnak is szúró technikákat, de a tizenegy alaptechnika közül mindössze egyetlen egy a szúrás. Érthető, hogy vívás közben is ritkáb-ban fordul elő, mégis vannak sajátos vívóstí-lussal rendelkező iskolák, ahol a szúrások és vágások száma akár megegyező is lehet.

A körkörös mozdulatokat kitérő mozdulatok, az ellenfél mozgásának követése egészíti ki. A slan-kard védekezéskor alig ér az ellenfél fegyveréhez, inkább csak félre tereli, elvezeti azt. Ezt az alapot adja a kardművészek pusztakezes stílusa, az kaido is.

10

A slan-kardot alapvetően két kézzel forgatják. Ehhez forgatójának 13-as ügyes-séggel kell rendelkeznie. A kétkezes vívást segíti a hosszú, kényelmesen két kézre fogha-tó markolat is. Amennyiben a kardművész rendelkezik 14-es ügyességgel és 13-as erő-vel, úgy slan-kardját egy kézben is forgathat-ja. Ez különösen kétkezes harcnál válhat szükségessé. Egy kézzel forgatva a slan-kard Ké-je 7, Té-je 18, Vé-je 12 lesz, a sebzés pedig K10+1-re módosul. Az egy és kétkezes vívásmódot általában tanítják és gyakorolják minden kardművész iskolában vagy mester-nél.

Karbantartás

A nagy becsben tartott slan-kardhoz sok rituálé, hagyományos eljárás és mozdulat kapcsolódik, s ez nem csak a vívás során jelentkezik. A kard felkötése, levétele, tisztí-tása ugyanolyan kötött formában valósul meg, mint ahogy a formagyakorlatok elemei követik egymást.

A kard tisztítása már közvetlenül a használat után megtörténik, mivel elrakás előtt lecsapják, lerázzák, letörlik róla a vért, ne adj’ egyéb szennyeződést, általában a helyszínen található eszközökkel, például az ellenfél ruhájával. Véres, koszos kard soha-sem kerül vissza a hüvelybe. A slan-kard karbantartására csak később, biztonságos, esetleg előírt, hagyományos helyen kerül sor.

„A mester térdelő ülésbe ereszkedett, és jobb térde mellé helyezte a vászontasakot. Lágy, szertartásos mozdulatai nyomán elő-ször két gyertya és egy füstölő került elő. Az enyhe illat hamar betöltötte a sátrat, melynek homályával a két, ökölnyi gyertya viaskodott. Ezután a vászonzsákból világos színű kendő került elő, amit a mester térdei elé terített le. Ezután apró eszközöket vett elő a zsákból. Törlőrongy, finom, bolyhos pamacsok, fapál-

cika, apró szelencék, kis ecset. Az eszközök meghatározott sorrendben feküdtek a kendő körül. A nyugalom illúzióját megtörő hirte-len, villámgyors mozdulat, a kardrántás ilyenkor is kardrántás marad. Ezután a mes-

ter jó félóráig tisztogatta a pengét. A pengére olaj, a markolatra illatos por került, és az eszközök végig meghatározott helyükön, hagyományos rendben maradtak. Bár a sá-torban homály volt, a mester mozdulatai két-ségtelenné tették, hogy akár lehunyt szemmel is hasonló alapossággal járt volna el, és kard-ja ugyanolyan tisztán és ápoltan került volna ki kezei közül, vissza dísztelen hüvelyébe. Igaz, a mester ujjai egyetlen egyszer se érin-tették a slan-kard bámulatos ívű pengéjét…” így ír a híres gnóm író-utazó, Rolf, a Csatos Rézkönyvben.

A tradicionális kardtisztító és ápoló készlet minden kardművész felszerelésében megtalálható. Kis vászontasakban, faládikó-ban tartják és minden használat után előve-szik kardjukat és elvégzik rajta a szigorú, tradicionális sorrendiségű ápolást.

11

11

Kaido

„Ha egy kardművész kardot ránt, ott valaki meghal” tartja a tiadlani mondás, ami többnyire igaz is. Bár ez nem minden kard-művész stílust tanult kardművészre igaz ma-radéktalanul, az biztos, hogy egyik kardmű-vész sem ránt szívesen kardot fölöslegesen. Ha olyan helyzetbe keverednek, amikor a kard vagy a tőr használata nem lehetséges, vagy nem kívánatos, kénytelenek megállni helyüket puszta kézzel is. A kardművészek híres slan kardjuk nélkül is különb harcosok, mint az egyszerű kocsmai verekedők. Ezt hagyományos pusztakezes harci stílusuk, a kaido biztosítja nekik. Senki ne gondolja, hogy a kardra oly büszke kardművészek ti-tokban puszta kézzel gyakorolnak, épp ellen-kezőleg. A kaido technikáiban szakértő szem azonnal felismeri a slan kard forgatásának mozdulatait. Kialakulása a kardforgatás egyetemes értelmezésére, a mozdulatok töké-letességének kard nélkül való felhasználására vezethető vissza. A kaido kevés ütést és rú-gást alkalmaz, azokat is csak jelzésértékűen, legalábbis egy igazi slan ütéséhez képest. Az ellenfelet különböző fogásokkal, feszítések-kel, csavarásokkal, néha dobásokkal teszi ártalmatlanná.

„Ha érted a kaidot, érted a kardot is”. Az idézet egy ismeretlen mestertől szárma-zik, és azóta közmondássá vált a kardművé-szek között. Igaz is, mivel a kardforgatás és a kaido pusztakezes technikái ugyanazokon a mozgásokon alapulnak. Tehát a kardművész egy fegyveres formagyakorlattal egyben pusztakezes tudását is fejleszti. A kaidot sem azért gyakorolja – ami a kardforgatás gyakor-lásánál sokkal ritkább -, hogy javuljanak pusztakezes technikái, hanem, hogy a techni-kák helyes értelmezésével közelebb kerüljön a tökéletes slan kard használathoz. Persze az egyes kardművész irányzatok hozzáállása a

pusztakezes harchoz más és más, ám egyik sem tulajdonít neki túlzott jelentőséget.

A kaido játéktechnikai értelemben a harcművészet egy stílusának számít. Csak a kardművészeknek oktatják, mivel nem is tekintik önálló pusztakezes stílusnak. Ezt alkalmazva a kardművész körönként egyet támadhat, amit az átlagon felüli gyorsaság és ügyesség kettőre növelhet. Ké-je 11, Té-je 6, Vé-je pedig 5. A sebzés mindössze K3, de mivel a technikák során nem az erő, hanem az ügyesség a meghatározó, a sebzéshez minden esetben az ügyesség 14 feletti része adható hozzá. A kaidora kimért, tökéletes, köríves mozdulatok, mély állások és gyors csavarások, feszítések jellemzőek. Ha egy kardművész elkapta ellenfele kezét, és sike-resen megfeszítette azt (legalább 3 Sp-t seb-zett) akkor az ellenfél fogva marad, és min-den körben elszenvedi a sebzést (ugyanazt), egészen addig, míg ki nem szabadul a fogás-ból, vagy a kardművész el nem engedi. A szabaduláshoz sikeres erőpróbára van szük-ség, amihez negatív módosítóként járul a sebzés, tehát legalább –3! Ennek oka az, hogy a feszítés folyamatos fájdalmat jelent, ami sokszor eleve kudarcra ítéli az ellenfél kiszabadulását.

Fontos megjegyezni, hogy a kardművé-szek nem tanulják meg alkalmazni a kaidot chi-harcban, azt csak kiegészítő megoldásnak tekintik.

„A férfi kényelmes tempóban bakta-tott az úton. Idegesítő nyugalommal. Teljes Csendben. Már Ladoc óta figyelték, és alig várták, hogy elérje az erdőt. Ott aztán majd kérdőre vonhatják. Még hogy nem akar bal-hét! A kis gyáva, senki. Arrébb is ült a he-lyükről, kár, hogy éppen akkor jöttek be a városi őrök. Látták a szemét, hogy milyen szemtelenül nézett rájuk. Pedig egyedül szét-roppantotta volna vékony csontjait.

12

Csak arra a görbe kardra büszke az ol-dalán. Arra van olyan nagy mellénnyel! Biz-tosan lopta valahonnan. Elő sem vette még, talán használni sem tudja. Kilesték hajnalban, mikor a fogadó mögötti ligetben kipróbálta. Hogy hadonászott össze vissza! Egy rendes vágás nem telt tőle. Különben is, ilyen vézna ember nem birtokolhat egy ilyen remek kar-dot.

Hirtelen úgy döntött, itt az idő. A töb-biek úgyis követik. Minek megvárni az erdőt, ilyenkor még úgysem jár senki ezen az úton. Lendületesen kiugrott a bokor mögül, le, egyenesen a poros útra. Két társa követte, csak Rehig maradt a bokorban könnyű nyíl-puskájával. Biztos, ami biztos. Nem hiába, no, mégis csak túlélték a zászlóháborút, pe-dig a fürkészek dolga soha nem volt könnyű. Mert ő mindenre gondolt.

Az idegen – fene a nyugodt fajtáját – mintha meg sem lepődött volna. Jól leplezi félelmét. Majd most meglátja, milyenek is a ladoci legények! Társai már kezükben tartot-ták a vaskos hosszúkardokat, ő is előhúzta hát sokat próbált fegyverét. Nem sokan bírták volna el a nehéz másfélkezes kardot fél kéz-zel. Az idegen megállt, és kérdően meredt a felé közeledő, kardot markoló alakokra. Amatőr! Régen kardot kellett volna rántania. Legfeljebb egyből lecsapják!

-Mi dolgotok velem? – kérdezte nyu-godt, mégis erőteljes hangon. Khong, az egy-kori ladoci fürkészek nagydarab vezére nem válaszolt, csak még közelebb lépett. Ingerelte az ifjú idegen arcára kiülő nyugalom, le akar-ta győzni, megtörni magabiztosságát. Rá mindenki félelemmel néz ebben a faluban, ő sem lehet kivétel. Jól móresre tanítják, az nem árthat senkinek! Az ifjú nem ismételte el a kérdést, csak szomorúan lehajtotta fejét. Fél lépést hátrált. Nem vitás, gyáva. Khong nem akart beszélgetni, csak vívni. Pontosabban csak győzni. Megalázni őt. A másfélkezes kard sebesen lendült az idegen felé. Egy vil-

lámgyors mozdulat, és a kard már csak az idegen helyén mart a porba. Ki sem nézték volna belőle. Na nem baj! Ügyesebb toroni kutyákkal is elbántak már. Társai mellé értek. Akkor lássuk! Megadta a jelet, félreérthetet-lenül, mint mindig. Hiába, az időzítés a lé-nyeg. Mindhárman az idegen felé lendültek, kardjaik három villám csillanásával keresték annak testét.

Az idegen még mindig nem rántott kardot. Szegény bolond. Hirtelen mozdult, egyikük sem bírta követni. Megragadta ez egyikük kezét, és csavarintott rajta egy kicsit. Közben átcsusszant kettejük között, Khong tévedhetetlen kardja egyik társa hosszúkard-ján csattant. Az idegen elengedte a csuklót, és a harcos tovább lendült, jó lépésnyire tá-volodva tőle. A nagydarab vezér rúgást érzett térdhajlatában, s mielőtt megfordult volna, már fél térdre is ereszkedett. Társa nem ké-sett, ismét hosszúkard lendült az idegen felé, de ezúttal már nem kardlappal célozta őt. Penge villant, s míg az idegen kardja a leve-gőbe emelkedett, Rellik fegyvere a földre esett, a harcos pedig fájdalmas arckifejezés-sel szorongatta csuklóját. Az idegen mozdult, mintha csak méregtől rángott volna, s a kö-vethetetlen kardmozdulat nyomaként másik társa is elejtette fegyverét. Az idegen kardjá-nak kör alakú keresztvasa keményen csapó-dott a vezér arcába, fájó parancsot adva, s Khong akármennyire akarta, nem tudta meg-akadályozni, hogy hátra ne essen. A fura ívű kard megpördült az idegen kezében, de nem vágott újra, mindhárman értettek belőle így is.

A vezér intett. Az idegen is láthatta és érthette a parancsot, mert egy ügyetlennek látszó, mégis stabil keresztlépéssel megfor-dult, és tekintetét félig a bokrokra irányította. Khong még végig sem gondolta közelgő dia-dalukat, amikor az idegen újra megmozdult, mint a villám, és követhetetlenül vágott kard-jával a levegőbe. A vezér szeme elkerekedett,

13

13

amikor egy fél nyílvessző csapódott elé a porba. Ki ez a démon? Megbabonázva nézték a sebesen mozgó alakot, amint a bokrok felé iramodik, az emberfelettinek rémlő ugrást, amivel felszökkent a buckára. Nyílvessző suhant el az idegen mellett. Ez nem lehet! Rehig soha nem hibázik ilyen közelről! Az íves kard úgy mozgott, mintha az idegen kar-jához nőtt volna. Csak azt látták, ahogy Rehig rémülten kapálódzva kúszik ki a bo-korból, fegyvere kieshetett a kezéből. De az idegen nem követte. Még feléjük fordult, de nem szólt. Ők sem mertek. Az ifjú megpör-gette kardját, és az már a hüvelyében is volt. Szó nélkül indult tovább. Nem mertek moz-dulni, míg az ismeretlen démonfattya el nem tűnt a fák mögött.”

Öltözködés

A kardművészek öltözködése hazájuk (tehát a legtöbb esetben Tiadlan) divatját követi. A dorcha alattvalói – így a kardművé-szek is – niaréból származó, bő, a mozgást legkevésbé akadályozó vászonruhákat visel-nek. A kardművészekre jellemző a niarei vívónadrágból kialakult takan viselése, ami egy bő, szoknyaszerű nadrág, kényelmes szabása a könnyű mozgást, erős anyaga az időtállóságot biztosítja. A takan színe legtöbb esetben fekete, ez a hagyomány a készítésé-ből ered, mivel a niarei kolostorok szerzete-sei nadrágjukat a hegyekben is megélő, boyashi-bokor kérgéből kifőzött sötét festék-kel színezték. Általában a takan párja a gion, egy kabátszerű, felsőtesten viselt ruha, amit a derékon övvel fognak össze. A gionon viselik iskolájuk yankanját.

A giont középen megkötő öv szintén tradicionális, legtöbbször sajátos, csak az iskolára jellemző megkötési módszerrel. Bár leginkább a harcművész iskolákban szokás,

olyakor előfordul a kardművészek esetében is, hogy az övön különböző jeleket alkal-maznak a tudás szintjének jelzésére.

Természetesen a legtöbb iskolának van tradicionális öltözéke. Ezt tanulóként, tradi-cionális eseményeken viselik. Minden olyan esetben, amikor fontos hangsúlyozni, melyik slan iskolához tartoznak, vagy csak egysze-rűen kardművész mivoltukat emelik ki, ezt viselik. Ezek a tradicionális öltözékek sok-szor szabásukban is sajátosak. Színük is meghatározott, és legtöbbször az iskola, mes-ter jelével, a yankannal díszítik. Ezen tradici-onális öltözékből egy, ritkábban két öltözetet birtokol egy kardművész, többre nemigen van szüksége.

Persze egy kardművész is átlagember-nek számít öltözködés szempontjából, és néha egyszerűen csak a parasztok vagy a polgárok jellemző öltözékét hordják.

Kardművészvért

A kardművészek általában, ha iskolá-juk, stílusuk engedi, egy sajátos kardművészvértet viselnek. A vért és készíté-sének technikája niaréből ered, onnan vették

14

át Tiadlan kardművészei, fegyvermesterei is, és használják, készítik ma is. A kardművészvért egymásra erősített fémle-mezkékből áll, mindig hajlékony, nem, vagy csak alig akadályozza viselője mozgását. Teljes súlya 18 Kg. A kardművészvért SFÉ-je 4, ha nem kardművész viseli, akkor a szükséges képzettség hiányában csak 2; MGT-je 1. A kardművészek nem lovagok, azaz nem ragaszkodnak úgy vértjükhöz, nem ez a legfontosabb számukra. Már csak azért sem, mert az elme, azaz a slan pszi hatalmá-val is meg tudják védeni magukat. Akkor öltik fel a tradicionális vértet, ha csatába ké-szülnek, ha biztosan tudják, hogy nagy harc vár rájuk. A kardművészvértet sok keleti har-cos iskola is használja, már, ha a kardmester be tud szerezni egyet, ugyanis egy ilyen vért ára eléri a 35 aranyat is. Ezen kívül a fegy-verkovács sem biztos, hogy szó nélkül készít akárkinek kardműművészvértet. Emellett olyan iskolák is léteznek, amik nem részesí-tik előnyben, sőt, egyesek egyenesen lenézik a vértet.

Kardművész stílusok

A kardművészek tudásukat egy mes-ternél, vagy annak iskolájában tanulva szer-zik meg. „Senki nem lehet annyira önző, hogy magának tartja meg a tudást”- tartja egy niarei mondás. Ezért a mesterek – kevés ki-vételtől eltekintve – ingyen, meggyőződésből tanítják az arra érdemes, alkalmas gyermeke-ket. Igen, gyerekeket. Egyrészt azért, mert egy kardművészstílus mozgásanyagát, az elme hatalmának fejlesztését és használatát gyermekkorban kell elkezdeni tanulni, más-részt mert így is sokáig – akár 8-15 évig is – tart. Ez persze csak az az idő, ami után első mestervizsgáját letéve az ifjú kardművész elhagyhatja az iskolát, és akár kalandozni is indulhat, a slan mesterek szerint azonban

ekkor – hogy beavatást nyert egy iskola stílu-sába – kezdődik csak az út. Később már sok-kal nehezebb egy-egy stílus elsajátítása, min-den év, mellyel a korai gyermekkornál ké-sőbb kezdődik az oktatás, a mondás szerint két évvel nyújtja meg a tanulási időt.

Néhány mester – igen kevés – a többi-ek rosszallása mellett, pénzért is vállal né-hány tanítványt; általában a többiek boldogu-lására fordítva az összeget. Ezek a tanítvá-nyok sem lehetnek azonban ellentétes jelle-műek, mint a mester és irányzata. Van né-hány mester, aki valamilyen cél érdekében oktat kardművészeket, ilyen néhány szerze-tesrend vagy harcművész kolostorban okta-tott irányzat, illetve sok olyan iskola, ahol egy főúri udvar testőrségét képzi egy messze földről érkezett mester. Az ilyen, messzire elkerült, és ott szolgáló kardművész mesterek gyakran fogadnak tanítványt, és munkájuk mellett, sokszor aközben, oktatják, és átad-nak neki mindent, amit ők tudnak.

Jogos a kérdés, vajon miből él egy kardművész mester? Hiszen legtöbbjük az emberektől távol, nyugodt helyen, egyedül és tanítványaival él. Az ilyen mesterek igényei amúgy sem nagyok, és tanítványaikat is erre nevelik. Így érthető, hogy a mester önellátó, apró gazdaságában legtöbbször tanítványai segítik. Ez persze nem mehet a tanulás, edzés rovására. Igen hasznos lehet például fél napot lovaglóállásban kapálni, a mester oktató sza-vait hallgatva…

Sok slan-mester áll nagyurak szolgála-tában, általában mint oktató, fegyvermester, esetleg testőr. Néha ők is fogadnak tanítvá-nyokat. Sok mester, bár magányosan él, tartja a kapcsolatot az emberekkel, mint fegyver-kovács, esetleg gyógyító, sokukat pedig csak mesterként, bölcsként, tanítóként ismerik. Az ilyen fegyverkovács mesterek keze alól kivá-ló minőségű kardok kerülnek ki, de slan-kardot csak saját, esetleg más

15

15

kardművésziskolák tanítványainak készíte-nek.

Néhány mester- főleg a híressé váltak – tekintettel a nagyszámú érdeklődőre, iskolát is alapított. Ezek persze nem a hagyományos, sok tanulós, tandíjas iskolák. A néhány 5-15 tanonc – akiket a mester ugyanúgy saját ma-ga választ ki – általában a mesternél lakik, és a kicsiny kolostor fenntartása éppúgy a fel-adatai közé tartozik, mint a folyamatos tanu-lás, gyakorlás. Az ilyen iskolákban néha a rangidős tanítványok is oktathatnak. Sőt, esetenként az is előfordul, hogy a mester egy kívülállónak oktat valamely, az iskolára jel-lemző képzettséget. Ez a kívülálló persze nem lehet akárki…

Egy-egy iskolának saját jele – Yankan, azaz beszélő kép – van. Az iskolák yankanjai az adott irányzat yankanja, kiegészítve a stí-lus jellemző szimbólumával, jelével. Ahhoz, hogy egy kardművész viselhesse az adott iskola yankanját, el kell végeznie az iskolát. Eredeti, hibátlan yankant csak mesterétől kaphat…

Iskolát alapítani tiadlanban a Dorcha engedélyével lehet. Egy mestertől persze bárki elkezdhet tanulni, de a dorcha nélkül sohasem lehet az iskola elismert. Nevelteté-sükből adódóan egyetlen kardművésznek sem jutna eszébe, hogy a Dorcha – formális – hozzájárulása nélkül tanítsa a hozzá forduló-kat, hiszen minden tiadlani kardművész a Dorchát tiszteli legnagyobb elöljárójaként. A harc nagyasszonyának írnokai bejegyzik az adott iskola meglétét, yankanját, amelyeknek ismeretét a tiadlani kultúrkör heraldikája fog-lalja magába.

A kardművész mesterek nem azért ké-rik a Dorcha engedélyét, mert annak elmu-lasztása törvény elleni vétség, egyszerűen ezt szokták meg, és ők is a Dorcha tiszteletét várják el tanítványaiktól. Az sem ritka, hogy mielőtt egy kardművész tanítványt fogad, felkeresi egykori mesterét, és annak engedé-

lyét kéri – ítélje meg, hogy oktathatja-e a stílust, készen áll-e új kardművészek nevelé-sére.

Hasonló a helyzet a különböző bemuta-tókkal, amit a Dorcha udvartartásában is gyakran rendeznek. Ilyenkor nem a kérkedés a cél – bár akad egy-két hasonló érzelmű stílus – hanem a Dorcha tisztelete. Ilyenkor részt adnak neki tudásukból, még ha csak érdekes néznivalóval is.

„A tanítványok két sorban álltak fel. A gongszóra tizenkét slan kard röppent elő a hüvelyéből, és emelkedett a formagyakorlat kiinduló pozíciójába. Lenyűgöző látvány volt, ahogy a tucatnyi kard és forgatóik töké-letesen egyszerre mozdulnak az ezüst kígyó tánca által megkövetelt irányokba. A kardok hol ívesen sújtottak le a képzeletbeli ellenfél-re, hol egyszerre emelkedtek védekező tar-tásba. Kísérőm, Yageda szerint a mester azért választotta az ezüst kígyó táncát a tanítvá-nyok tudásának felmérésére, mert az összes tanult mozdulatot, támadási és védekezési formát felöleli. Persze ezt jóval a csodálatos esemény után adta tudtomra; a gyakorlat és az alkalom teremtette feszültséget még a szellő sem merte megtörni, ami pedig oly gyakori látogató volt kövezett gyakorlóudva-ron. A kardok villanó pengéje most alulról férkőzött az elképzelt védelmen belülre, s az egyszerre felharsanó torokhangú kiáltások halálos támadásról árulkodtak.

A vörös ruhás, tar fejű férfiak mozgá-sáról a vihar tépázta nádas jutott eszembe, olyan, amilyeneken az Anublien-tavaknál keltünk át: mindannyian a szeszélyesen, ki-számíthatatlan irányokból érkező szélroham-nak engedve dőltek egyik, hajoltak a másik oldalra. A kardok egyszerre mozogtak az ifjú kardművészekkel, mintha forgatóik részei lennének. Yageda szerint azok is, bár e meg-jegyzését – több másikhoz hasonlóan – elég homályosnak találtam, hiszen volt szeren-

16

csém a saját szememmel látni, mikor a har-cosok elővették, később, hogy hüvelyébe rejtették a fényes pengéket. A mester szó nélkül figyelte a tanítványok táncát, arcizma sem rezdült. Szerencsések vagyunk, monda Yageda reggel, mert a mester állítólag egy évben csak egyszer ad esélyt tanítványainak, hogy teljes értékű kardművészekké váljanak, és csak azoknak, akik legalább tíz éve hall-gatják figyelmesen és követik útmutatásait. És általában oda nem tartozó érdeklődők soha nem tekinthetik meg ezt a ritka pillana-tot. Magam sem tudom, mi vívta ki a mester engedélyét, a királyi útiokmány, amivel vi-szonylag szabadon járhattam-kelhettem egész Tiadlanban és amin a Dorcha pecsétje is ott ékeskedett, vagy a sok történet valamelyike, amit előző este, vacsora közben meséltem eddigi utazásaim tapasztalatairól.

A tanítványok tekintete mereven fi-gyelte a maguk elé képzelt ellenfelet, fejük tévedhetetlenül követte minden mozdulatát, a kardok pedig éppoly tévedhetetlenül sújtottak ugyanarra a pontra. A tánc egy ötöd óráig is eltarthatott, mégsem voltam képes hibát fel-fedezni a kardművészek tökéletesen azonos mozgásán. Nem mintha áhítottam volna ilyet látni; a tizenkét karforgató visszavonhatatlan tiszteletet vívott ki bennem, e rövidnek is nevezhető gyakorlat alatt. Magam is tanultam kardforgatást egy neves ereni vívóiskolában és tudásomat eddig sem becsültem túl sokra, de az ezüst kígyó táncát látva megdöbbentett, hogy mennyire magasabb szinten művelik a kardforgatást ezek a harcosok. Szinte látszott a keserves, szakadatlan gyakorlással töltött napok emléke, a napi több ezerszer ismételt vágások és szúrások okozta magabiztosság a kardművészek arcán. Yageda szerint nem is figyelnek oda mozdulataikra, amit minden tiszteletem ellenére sem tudok elhinni neki, látva a tökéletes összhangot, ahogyan a lágy ívű pengék mozognak.

Hirtelen vége szakadt a gyakorlatnak, a kardok követhetetlen gyorsasággal röppentek fekete hüvelyükbe. A tizenkét tanítvány tér-delőülésbe ereszkedett, arcukat a fáradtság legkisebb jele nélkül emelték mesterük felé. A mester hangja pengeként hasította szét a várakozástól feszült csöndet.

- Ismét szép gyakorlatokat láttam. – foglalta össze tömören és látszólag érzelmek nélkül azt a csodálatot, amiről én még ma is hosszú perceken keresztül tudnék áradozni. - Álljon fel az közületek, aki úgy érzi, hogy tanulóévei véget értek a kard és a harc művé-szetének útján!

Azt hittem mind felállt, de az egyik, szélen egy alacsony férfi, ülve maradt. Nem értettem, miért bizonytalansága, bár nem vagyok mester és harcművészetet sem tanul-tam soha, meg mertem volna esküdni, hogy ennek a tizenkét tanítványnak már nem lehet újat tanítani.

- A nagy teremben várjatok rám! – je-lentette ki az idős mester. A tanítványok egy-szerre hajoltak meg, majd gyors lépésben vették az irányt a nagyteremnek nevezett épület felé. Csak az ülve maradt tanítvány nem mozdult. A mester komótosan a tanít-ványhoz lépdelt. Az meghajolt, majd jelére felállt. Nem hallottam, miről beszélhetnek, s bár Yageda nem tett tiltó mozdulatot, nem akaródzott közelebb mennem, de még meg-mozdulnom sem.

A mester sokáig beszélgetett tanítvá-nyával, hogy mit, nem tudom, de az esti tea-szertartáson már csak tizenegy tanítványt tudtam megszámolni az „öregek” sorában.” Részlet Kharin Eberini tiadlani útinaplójából.

Formagyakorlatok

A formagyakorlatok, niarei nyelven kanzan – a hagyomány útja - a harc és kard-

17

17

művészetek gyakorlásának eszközei. Tiadlanban katori a nevük és természetesen ezt is Niaréból vették át. A formagyakorlatok átmenetet képeznek az egyes technikák, vá-gások, lépések tanulása, és azok valós alkal-mazása, a küzdelem között. A katori látszó-lag egy meghatározott mozdulatsor, akár egy tánc, de a kardművész mindig megtölti azt átéléssel. A katori gyakorlása során a kard-művész egy vagy több képzelt ellenféllel küzd, természetesen imitálva azt, tehát csak odaképzeli maga elé.

Egy-egy stílus, iskola esetleg mester többféle katorit is ismer. Léteznek egyszerű, és bonyolultabb mozdulatokat, technikákat tartalmazó katorik, és létezik olyan, ahol a slan egy képzelt ellenféllel küzd, és létezik több képzeletbeli ellenféllel folytatott küz-delmet imitáló formagyakorlat is. A katorikat a kardművészek fokozatosan, az egyszerűbb-től kezdve a bonyolultabbakig tanulják, és rendszeresen gyakorolják őket.

A katori a harc és kardművészetek gyakorlásának legteljesebb, komplex eszkö-

ze. Nem csak a különböző lépéseket, harci elemeket gyakoroltatja a slannel, de fejleszti a küzdelmi helyzet felismerését, annak meg-szokását, a koncentrációt és minden, küzde-lemben szükséges dolgot. Egyszerű szemlélő a katorit járó kardművészben csak gyakorló, ugyanazokat a mozdulatsorokat ismételgető fegyverforgatót lát, de gyakorlott szemű mes-ter egy formagyakorlatot látva is el tudja dönteni, milyen szinten is áll tanítványa a kard művészetének gyakorlásában.

A kardművészek, ha tehetik, minden nap gyakorolják formagyakorlataikat, hiszen ez is a fejlődés, a technikák tökéletesítésének eszköze. Ennek gyakorlásához általában tá-gas, nyugodt, csöndes és nem túl nyilvános helyet keresnek. Vannak olyan ősi forma-gyakorlatok, melyeket minden stílus ismer és használ, és vannak egészen egyéniek is, ami-ket csak kifejlesztőjük ismer és használ. Ugyanígy léteznek egy-két technikát gyako-roltató katorik, de léteznek komplex, szinte minden lényeges technikát felölelő forma-gyakorlatok is.

Megjegyzendő, hogy formagyakorlato-kat nem csak a slanek használnak tudásuk fejlesztésére. A különböző harcos iskolák is oktatnak jellegzetes, gyakorló mozdulatsoro-kat, igaz, ezeket koránt sem akkora átéléssel adják elő, mint egy kardművész. Legköze-lebb a fejvadászok néhány kedvelt forma-gyakorlata áll az igazi katorikhoz.

Néhány híres formagyakorlat:

Név: Szellőtánc Eredet: Niare Fegyver: Slan-kard Stílus: minden stílus

A Szellőtánc kanzan az egyik legálta-lánosabb és legrégibb kardművész forma-gyakorlat. A kilenc alaptechnikára épül, és tartalmazza azok minden oldalra értelmezett változatát is. Magába foglalja továbbá az alap szúrások és a védések gyakorlását is.

18

Név: Az örök csendesség tánca Eredet: Tiadlan Fegyver: Slan-kard Stílus: Új ösvény

A formagyakorlat az új ösvény stílus legtöbb újítását gyakoroltató katori. Tele van új mozgásokkal, kardművészektől szokatlan elemekkel, lopakodó technikákkal. Érdekes-sége, hogy csak négy vágást tartalmaz, mivel elsősorban nem a küzdelem gyakorlására való.

Név: Árnyfolyam Eredet: Tiadlan Fegyver: Slan-kard Stílus: Shai-tra

Az Élő Árny stílus speciális formagya-korlata, melyet a kardművészek behunyt szemmel gyakorolnak. Elsősorban a vak harc képességét fejleszti.

Név: Röppenő idő Eredet: Tiadlan Fegyver: kardművész fegyver Stílus: minden stílus

A formagyakorlat különlegessége, hogy csak chi-harcban járják, és elsősorban annak fejlesztésére szolgál. A Röppenő idő-ben a kardművész öt kört tölt el, ezért csak magas szintű kardművészek gyakorolják, öt képzeletbeli ellenféllel szemben.

Név: Kérésszárny Eredet: Tiadlan Fegyver: kardművész fegyver Stílus: minden stílus

A kérésszárny nevű formagyakorlatnak rengeteg változata létezik, attól függően, hogy milyen támadással, milyen fegyverrel hajtják végre. Az egyik legrövidebb forma-gyakorlat, csupán egyetlen támadáskombiná-cióig tart (1 kör). A legtökéletesebb támadás gyakorlására szolgál.

Név: Örvényfelhő

Eredet: Enoszuke Fegyver: Slan-kard és slan-tőr Stílus: kétkezes stílusok

Ez a katori a kétkezes fegyverforgatás alaptechnikáit gyakoroltatja, három ellenfél ellen. Csak a két fegyver egyidejű forgatását is oktató stílusok gyakorolják.

Név: Tíz vágás Eredet: Enoszuke Fegyver: Slan-kard Stílus: enoszukei stílusok

Ez a formagyakorlat, mint neve is mu-tatja, tíz vágást, és persze annak előkészítését tartalmazza, öt képzeletbeli ellenféllel szem-ben.

Név: Csőrtánc Eredet: Niare Fegyver: Slan-tőr Stílus: minden stílus

Ez a kanzan a slan-tőr forgatásának le-hetőségeit gyakoroltatja, szinte minden léte-ző variációban.

Név: Selyemünnep Eredet: Tiadlan Fegyver: Slan-kard Stílus: minden stílus

A selyemünnep nevű formagyakorlatot különös selyemszalagokkal díszített kardmű-vészek adják elő, általában jeles alkalmak-kor. A katori jellegéből adódóan nem annyira a gyakorlást, mint a kardművész tudásának csillogtatását szolgálja.

Név: Méhkergető Eredet: Tiadlan Fegyver: Slan csillag Stílus: Slan csillagot használó iskolák

Ennek a katorinak különlegessége, hogy csak slan dobócsillagokat használnak benne, így értelemszerűen azok használatát gyakoroltatja. A kardművésziskolákban elő-készített helyeken járják ezt a formagyakor-

19

19

latot, és a négy cölöpbe a formagyakorlat végére összesen tizenhat dobócsillagnak kell kerülnie.

Név: Hegyek ereje Eredet: Tiadlan Fegyver: kéz Stílus: kaidot oktató stílusok

A hegyek ereje elnevezésű formagya-korlatban a kardművész a pusztakezes harc technikáit gyakorolja. Hasonlít a harcművé-szek formagyakorlataihoz, hiszen a gyakorló nem fog semmilyen fegyvert. Avatott szem azonban felismeri a kardforgatás technikái-nak pusztakezes értelmezését.

Név: Hűs patak vize Eredet: Niare Fegyver: kard Stílus: minden stílus

Ezt a formagyakorlatot főleg a szellemi kiegyensúlyozottságot túlsúlyba helyező stí-lusok kardművészei kedvelik. Igen lassú, a három perces katori alatt a kardművész szinte álom lassúsággal mozog. Mozdulatai helyett belülre figyel inkább, mire a három képzelet-beli ellenfélen felülkerekedik, a gyakorló, ha helyesen végezte a kanzant, teljes szellemi felfrissülést él át. (azaz elméje visszaszerez minden pszi pontot.)

Név: Fűszálcsengés Eredet: Tiadlan Fegyver: Slan tőr Stílus: minden stílus

Ezt a formagyakorlatot slan tőrök használatával járják el, egyaránt létezik egy-kezes és kétkezes értelmezése, változata is.

Név: Tigriskarom Eredet: Tiadlan Fegyver: Slan-kard Stílus: minden stílus

Ezt a katorit azok a kardművészek gya-korolják, akik taktikusan együtt küzdenek,

vagy ezt akarják gyakorolni. A Tigriskarmot ugyanis négy kardművész járja egyszerre, nevét az alapállásról kapta, amikor a négy egymás melletti kardpenge tigriskarmot for-máz.

Név: Napköszöntő Eredet: Enoszuke Fegyver: kard Stílus: minden stílus

A napköszöntő nevű katori jellegzete-sen enoszukei formagyakorlat, de a kontinen-sen is több kardművész iskola kedveli és ok-tatja. Lényege, hogy csak kevés kötött elemet tartalmaz, a hiányzó részeket a kardművész-nek kell belejárnia, saját technikáiból. Egy kardművész rendszerint ugyanazokkal az elemekkel járja, de ahogy az enoszukei mon-dás is tartja: „Nincs két kansin, ki ugyanúgy köszönti a napot”.

Név: Kapd el a szöcskét Eredet: Niare Fegyver: kard Stílus: minden stílus

Igen sajátos, gyors formagyakorlat. Sok magas állást, ugrást tartalmaz. A ha-gyományok szerint eredetileg egy rövid, meghatározott mozdulatsor volt, amit a me-zőn jártak. Az a tanítvány hagyhatta abba, akinek kardján egy félig átvágott szöcske volt a végére, és végig nem tért ki a meghatá-rozott mozdulatok folyásából.

Név: Néma szem Eredet: Tiadlan Fegyver: Slan kard Stílus: Sárkánypikkely

A néma szem formagyakorlatot két kardművész járja, és ők egymás ellenfelei. Lényegében sorra, felváltva adják le a stílus támadásait, és a másik teljesen szabadon rea-gál rá, természetesen egymásra ügyelve.

20

Nincs nagyobb szégyen annál, mintha egy kardművész gyakorlás közben sebet ejt tár-sán. Jellegéből adódóan a néma szem katori mindig máshogyan néz ki.

A kardművész kaszt

A teljesség kedvéért leírom a hagyo-mányos (1.Tk-ban lévő) kardművész kaszt ötfokúsított változatát. Hiszen ez az összes többi kardművész alkaszt alapja. Ennek a kiegészítőnek a legfontosabb célja, hogy le-hetőséget nyújtson a választásra, hogy kü-lönbözővé tegye a karaktereket akár azonos kaszt esetén is. Ezt különböző stílusok, irányzatok alkotásával lehet elérni, amikhez saját eszme, felfogásrendszer, hagyományok tartoznak, és más induló képzettségek teszik különbözővé. Tehát tulajdonképpen az alap kardművész kaszt nem létezik, mivel a kiegé-szítő megad minden létező változatot, csak-úgy, mint a papok, paplovagok kiegészítő. Javaslom, csak akkor válassza valaki karak-ternek az alap kasztot, ha egyik változattal sem ért egyet. Természetesen aki nem vállal-ja a különböző stílusok kötöttségeit, az elő-nyeikből sem kaphat. Mindemellett az alap kaszt jó alapot biztosít más, új irányzatok kidolgozásához is, hiszen Ynev hatalmas. Csak annyit kell figyelembe venni, hogy ne tápoljunk, hanem sajátos, egyedi stílusokat alakítsunk ki, előnyökkel és hátrányokkal.

Harcérték

A kardművész harcértéke alaphelyzet-ben közel sem számít a legjobbak közé. Csak akkor válik mindenkinél különbbé, ha küzde-lem közben pszijének különleges diszciplíná-it alkalmazza. Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcér-

ték módosítót kap, amit tetszés szerint oszt-hat el harcértékei közt. Minden esetben köte-les viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A kardművészek Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapaszta-lati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A kardművészek viszonylag sok kép-zettséget tanulnak, amiknek nagy részét még fejleszteni kell, ezért nem sok idejük és ener-giájuk marad más képzettségek tanulására. Kp-alapjuk 4, amihez minden tapasztalati szinten (már az elsőn is) további 5 (15) járul.

Képzettség Fok/% Kaido 2 Belharc 2 Birkózás 2 Bénítás 1 Fegyverhasználat 1,2,2 Fegyvertörés (slan kard) 1 Vakharc 2 Akrobatika 4 Pszi (slan) 4 Stratégia 2 Parancsnoklás 2 Heraldika 2 Udvari etikett 3 Párbaj 2 Lovaglás 2 Állatismeret (ló) 2 Futás 2 Úszás 2 Lélektan 2 Írás-olvasás 2

21

21

Mászás 10% Esés 20% Ugrás 10% Egyensúlyérzék 85% Veszélyérzék 20% Ékesszólás 1 Élő nyelv 4 Kultúra 3 Helyismeret 3

A kardművész minden tapasztalati

szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszt-hat el százalékos képzettségei között. Egy-szerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Különleges képességek

A kardművész elsődleges különleges képessége, hogy a pszi slan útját használják. A kardművészek képesek arra, hogy kitérje-nek a rájuk kilőtt nyílvesszők és egyéb löve-dékek útjából. Ennek feltétele, hogy számít-son a lövésre, és összpontosítsanak a kitérés-re. Ez esetben a céllövő célzó dobásával szemben a kardművész Vé-je érvényesül a távolság helyett. A kardművész slan kardja, amint elérte a 7. Tsz-et, és a chi-harc diszcip-línát használja, mágikus fegyvernek minősül.

Tapasztalati szint

A kardművészek viszonylag lassan lépnek tapasztalati szintet, mivel sok képzett-séget kell gyakorolniuk és a slan pszi gyakor-latai is sok idejüket veszi el.

Tapasztalati pont Tapasztalati

szint

0-200 1 201-400 2 401-925 3 926-1900 4 1901-4000 5 4001-8250 6 8251-15500 7 15501-31000 8 31001-62500 9 62501-115000 10 115001-165000 11 165001-230000 12

További szint: 62000

A kardművész fegyvertára

A kardművész legfontosabb fegyvere a slan kardkészlet. Ez egy hosszabb kardból – Slan-kard – és egy rövidebből, a slan-tőrből áll. A legtöbb kardművész iskola ezt a két fegyvert alkalmazza. Néhányban feltűnik még a slan dobócsillag használata is. Egyéb fegyvert csak végszükség esetén vesznek kezükbe, azok használatát szinte sohasem tanulják, hiszen akkor egyszerű harcművész-szé válnának, felfogásuk alapja dőlne meg.

Fajok

A kardművész kaszt leginkább az em-ber számára engedélyezett, ami azt jelenti, hogy az ynevi kardművészek 99%-a ember. Ezen kívül egyedül egy faj van, aminek sora-iból nagyritkán kikerülhet kardművész, ez pedig a félelf.

Mindazonáltal a félelf kardművészek igen ritkák, hiszen ezen faj, vagy inkább alfaj tagjai gyakran nem találják a helyüket a vi-lágban, és sokszor nehezen boldogulnak el kevésbé fegyelmezett, kevesebb elszántságot igénylő kaszttal is. Ezért azt javaslom, hogy a KM-ek minden esetben gondolják végig, beszélgessenek el játékosukkal, miért is vált

22

félelféből pont kardművész, és csak indokolt esetben engedélyezzék. Bár elvileg előfor-dulhatnak, mégis igen ritkák yneven a félelf kardművészek.

Kardművész stílusok

Yneven különböző kardművész stílu-sokat ismernek. Minden stílus saját eredettel, történelemmel, általában alapítóval és saját nézet és eszmerendszerrel rendelkezik. Néha egy-egy stílus kettéválik, vagy új stílusnak szolgál bölcsőjéül. A stílusok között kisebb-nagyobb eltérések vannak, de ettől még va-lamennyi stílus követője ugyanolyan kard-művész. Általában saját yankannal rendel-keznek. A különböző mesterek leggyakrab-ban egy stílus mellett kötelezik el magukat, és azt is oktatják. Olyan iskolákban, kolosto-rokban, ahol több kardművész mester is ok-tat, előfordul, hogy több stílust is oktatnak.

Az, hogy egy kardművész – azaz egy karakter – több stílust is tanuljon, elvileg lehetséges, de át kell gondolni, hogy a külön-böző stílusok egyes elemei nem zárják-e ki egymást. Ha a KM lehetségesnek ítéli, úgy a karakter ismerhet több kardművész stílust is, de ikerkasztúnak számít majd, hiszen gyakor-latilag két kardművész kasztja lesz. Termé-szetesen ilyenkor használhatja mindkét stílus előnyeit és vonatkoznak rá azok hátrányai is, csak úgy, mint az ikerkasztúságból eredő módosítók.

Tiadlan

A Káoszkor őrült varázslói által fele-lőtlenül nyitott térkapuk megbontották az anyagi világ egyensúlyát. A Sinemos-tenger északi partvidékén, Grim-Tuli lapályán egy

hatalmas térkapu nyílt, ami közel másfél év-századig kötötte össze Ynevet a keleti sziget-világgal. A Pyarron előtti harmadik század-ban érkezett egy nép, ami különös szokáso-kat és kultúrát hozott magával. Kevesen vol-tak, de erősek és jól szervezettek, így nem okozott gondot az ott élő – barbárságba süly-lyedt – nemzetségek kiszorítása. A jövevé-nyek megtelepedtek, lassanként elkeveredtek az őslakókkal (ervek) majd jó hatszáz évvel érkezésük után létrehozták a maguk királysá-gát, melyet Tiadlannak neveztek el. Az Ynevi tudósok Tiadlan alapítását Psz. 287-re teszik.

Niare megnyílásának időszakában igen szoros kapcsolat alakult ki a két állam között. Számtalan kulturális érték került ekkor Tiadlanba, ami megváltoztatta, tovább színe-sítette és még különlegesebbé tette a tiadlani kultúrát és népet. A niarei harcos-papok és szerzetesek azonban nem csak a selyem titkát

23

23

hozták magukkal, hanem a harcművészeteket is. Ezek rohamosan terjedtek el, és Niare elzárkózása után kicsúszott az ellenőrzése az erre hivatottak kezéből. Niaréban megbot-ránkoznának azon, ami a sajátos, hármas hatalmi tagozódásban élő tiadlaniaknak ter-mészetes volt: a Tiadlan szerte születő harc és kardművész iskolák a Dorchának fogadtak engedelmességet. Részben belső, részben külső hatásokra, a kardművész iskolák arcu-lata tovább színesedett, ma Tiadlanban talál-ható a legtöbb kardművész irányzat. Egyes történészek odáig mennek, hogy azt állítsák: Míg Niare a harcművészetek, Tiadlan a kardművészek hazája és elterjesztője Yneven. Ha ez az állítás nem is teljesen elfo-gadott, tény, hogy Tiadlanban jóval nagyobb érdeklődés és figyelem vette körül a kardmű-vészetet, mint a Sárga Császárságban, és ta-lán ezért, talán más okokból kifolyólag, de több irányzata alakult ki.

A Fehér sárkány iskolája /Yall kadak no inn to/

„A messzi, északi hegyekben élt Yalha, aki a hegy harcosának nevezte magát. Ereje, ügyessége a környék bajnokává tette. Kardja előtt nem volt akadály, aki ismerte,

csodálattal és félelemmel emlegette nevét. De mert jó ember volt és szíve a hegyek la-kóiért dobogott, megvédte őket és híre száj-ról szájra járt a vidék kecskepásztorai közt.

Egy nap az északi hegyekben szörnyű démon hírét keltették az emberek, aki napról-napra keserítette meg az ott élők életét. A híre eljutott Yalhához is, aki felkerekedett, hogy móresre tanítsa az emberek új ellensé-gét. Napokon át futott, fáradhatatlanul követ-te a démont, amikor pedig elé került, párvia-dalra szólította. Hiába hatalmas ereje, ügyes-sége, az ifjú nem tudott felülkerekedni a dé-mon hatalmán. A sebesült, legyőzött és félig talán halott harcos ekkor álmokat, legendákat követve vonszolta magát hegyeken át, mire az őt oltalmazó, titokzatos erő a tiltott hegyek egyikének barlangcsarnokaiba vezette.

Ott várt rá a Fehér Sárkány. Tanítani kezdte Yalhát, akinek rá kellett jönnie, mi-lyen szánalmasan keveset tud a harcról. A hegyi népek elsiratták, el is felejtették a hőst, akit – éppen száz év múltán – mesterként engedett útjára a Fehér Sárkány, az, aki a sárkányok közt legközelebb állt az emberek-hez.

Yalha, a Fehér Sárkány tanítványa ma-ga köré gyűjtötte a hegyek legjobb harcosait és kitanította őket a Fehér Sárkány techniká-jára. Tanítványai és leszármazottai az óta is terjesztik a Sárkány ajándékát az arra méltó emberek közt.”

(niarei legenda)

A fehér sárkány útja egyike a legré-gebbi kardművész irányzatoknak. Közvetle-nül a niarei mesterektől ered, és mindmáig a legnépesebb az a kardművész tábor, akik ezt az irányzatot gyakorolja. Mesterei egész Tiadlan területén megtalálhatók, és ennek az irányzatnak vannak a legnépesebb iskolái is. A kis dojokban 10-15 tanítvány tanul, gyako-rol, míg el nem éri az önálló mesteri címet. Természetesen a legjellemzőbb a fehér sár-

24

kány iskolájára is a magányos mesterek taní-totta két-három ifjú kardművész.

A fehér sárkány iskolája a hagyomá-nyos, három fegyveres vívóstílust oktatja, ami a slan-kard, slan-tőr és a slan-csillag használatát jelenti. Mentalitásuk az ősi niareihez hasonló, ha egy mód van rá, nem bocsátkoznak harcba, de ha kardot rántanak, ott valaki meghal. Így érthető, hogy csak az igazi ellenfelek ellen használják kardjukat. Egyéb esetekben a slan-tőrt használják, ami felfogásuk szerint nem ölésre való, nem mél-tó fegyver emberi élet elvételére, így ha csak lehet nem ölnek vele. A slan-csillagot általá-ban a tőr mellé, kiegészítő fegyvernek hasz-nálják. Vívásmódjukra a kétkezes kardfogás a jellemző, köríves vágásokkal, mély alapál-lással. Slan-kardjukat a tőrrel együtt, bal ol-dalon, a derékon hordják, a dobócsillagokat az övön kialakított tartókba helyezik.

A fehér sárkány tanulói bő, fehér giont viselnek, melynek hátoldalára különböző, világos színekkel hímzett sárkány kerül, be-töltve a hely nagy részét. Az apró öltésű hím-zést minden kardművész maga készíti el, egyénileg különböző, bonyolult minták alap-ján. Így nincs két egyforma fehér sárkány gion. A tradicionális ruhadarabok több évig készülnek, eszmei értékük igen nagy. Ezt kiegészítve fekete hakamát, bő, vívónadrágot viselnek.

A fehér sárkány kardművész kardja az ősi kardhoz hasonló, pengéje enyhén hajlí-tott, keresztvasa kerek, csak az agínkés mar-kolata töri át. Ezt a kést sohasem használják ölésre, a fehér sárkány elve szerint az élet adományának elvételét a kardművész csak méltó eszközzel, azaz slan-karddal teheti. Persze, csak, ha muszáj… A kard markolatát vászoncsíkokkal tekerik be, sajátos fonás eredményeként pikkelyhez hasonló mintát kapva, ami a sárkányok bőrét szimbolizálja. Csak rájuk jellemző sajátosság, hogy a mar-kolatgombra, mely tompa színű fémből ké-

szül és nem szélesebb magánál a markolat-nál, belevésik a nevüket. A niarei kalligráfiá-ból vett jeleket díszítve sajátos, egyedi ábrát kapnak. Innen alakult ki az a tévhit, hogy bizonyos slan-kardok rúnázva vannak. A kard és a tőr hüvelyét fekete festékkel átita-tott, lakkozott fából készítik, és csak ritkán, akkor is visszafogottan díszítik.

A fehér sárkány iskolájának kardművé-szei küzdelemben a hagyományos kardművészvértet viselik, de sohasem takar-ják el vele a hátukon viselt jelképüket, a hímzett sárkányt. Vértet akkor öltenek, ha harcba indulnak, esetleg párbaj előtt, elveik szerint a vért csak szükséges eszköz, nem viselik egyfolytában.

Karakteralkotás

A Fehér Sárkány kardművész karak-tert a kardművészek általános karakteralkotá-si táblázatai szerint kell megalkotni, azzal a különbséggel, hogy ügyesség értéküket K6+14+Kf módon kell kidobni.

Harcérték

A Fehér Sárkány kardművész harcér-téke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez min-den tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcérték módosítót kap, amit tetszés szerint oszthat el harcértékei közt. Minden esetben köteles viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Fehér Sárkány kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz

25

25

feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (ál-lóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Fehér Sárkány kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinte-ken 15 járul.

A Fehér Sárkány kardművész képzett-ségei első szinten:

Képzettség Fok/% Ökölharc 2 Belharc 2 Birkózás 2 Vakharc 2 Fegyverhasználat (slan-kard) 2 Fegyverhasználat (slan-tőr) 2 Fegyverdobás (slan-csillag) 2 Stratégia 1 Parancsnoklás 2 Pszi (slan) 4 Udvari etikett (tiadlani) 3 Lovaglás 3 Úszás 2 Futás 2 Akrobatika 4 Állatismeret (ló) 3 Lélektan 2 Írás-olvasás 2 Párbaj 2 Ékesszólás 1 Heraldika (tiadlani) 2 Fegyvertörés (slan-karddal) 1 Titkos pszi 2 * Mászás 10% Esés 25% Ugrás 10% Egyensúlyérzék 90% Veszélyérzék 20% Fegyverismeret 2

Taktika (Négy sárkány) Élő nyelv (erv) 4 Kultúra (tiadlani) 3 Helyismeret 3

* A Fehér Sárkány Iskoláiban az alábbi

titkos pszi diszciplínákat oktatják: Ψ-lökés Aranyharang Kitérés Kiáltás

A Fehér Sárkány kardművész minden

tapasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Fehér Sárkány kardművész az álta-lános kardművész táblázata szerint lép ta-pasztalati szintet.

A négy kör iskolája /Sin Mava No Kinito/

A régi Niaréban a kard forgatásának több iskolája, alapvető elemekben különböző stílusa létezett. A mesterek azonban felismer-ték, hogy a slan kard alkalmas vágásra, akár a bojtos kard; szúrásra, akár a niarei egyeneskard, fegyvertörésre, mint a horgaskardok és védekezésre is, amiben a hosszúnyelű kard volt a legjobb. A négy leg-alapvetőbb stílus elemeit egyesítve létrehoz-ták a Négy Kör iskoláját, ami felvehette a versenyt az eddig páratlannak tartott Fehér Sárkánnyal.

A Négy Kör iskolájának mesterei egy-szerre kettő-három tanítvánnyal foglalkoz-nak. Az iskola általában kisebb települések

26

közelében található, sokszor a mester is a falu lakosa, az ottani élet aktív részese. Ez vezetett oda, hogy a Négy Kör kardművészek elfogadott és megbecsült tagjai a társadalom-nak, és maga az iskola sem olyan megfogha-tatlan az átlag emberek számára, mint más irányzatok.

A Négy Kör stílusa a slan-kard és a slan-tőr használatát oktatja. A kardot, mint általános fegyvert, a tőrt pedig mint kiegészí-tőt. A slan-csillag és más, távolról ható fegy-ver használatát megvetik, felfogásuk szerint az igazi harc csak kardtávolságból folyhat, messziről csak az öl, aki gyáva és nem képes közelről felülkerekedni az áldozatán. Ha har-colniuk kell slan-kardjukat forgatják, de ha „igazi” küzdelemre kerül a sor, két fegyver-rel, kétkezes harcban küzdenek. A Négy Kör iskola oktatja niarei mesterek által kifejlesz-tett harci trükköt, a Shien-su-t, amely a két-kezes vívás legmagasabb szintjét jelenti Yneven. Szerintük, bár a slan-kard és tőr az igazi harcos fegyvere, nem szabad elhanya-golni a felkészülést arra az esetre sem, ami-kor a slan-kard nem alkalmazható, ezért a Négy Kör iskolájának kardművészei elsajátít-ják és gyakorolják a kaidot, ezt a különleges pusztakezes stílust, mely mozgásanyagában a kardvívás elemeit öleli fel. A stílus alapállása a jobb kézben vízszintesen keresztben tartott kard, a balban, az arc mellett pedig függőle-gesen a tőr.

A Négy Kör kardművészei csöndes, visszahúzódó emberek. Ha mégis verekedés-be keverednének – amit megpróbálnak elke-rülni – pusztakezes tudásukat használják. Ha harcba keverednek, kardot rántanak, de ha igazán veszélyben érzik magukat, az ellenfél megismerheti mire képes egy slan-kard shien-su technikában egy slan-tőrrel támo-gatva.

Mindig törekszenek arra, hogy elkerül-jék az ellenfél megölését, különösen, ha az meglátásuk szerint nem a fő bajkeverő, vagy

maga is csak áldozat. Vallják, a halott ellen-fél már nem képes megjavulni, tanulni hibái-ból.

A Négy Kör iskolájának yankanja négy, egymáshoz érő kör, ami a négy alap vívásmódot, azok variálhatóságát és átjárha-tóságát, valamint a folytonosságot jelképezi.

Változatos, niarei vagy tiadlani divatú ruhákat viselnek, ami azért lehetővé teszi a víváshoz szükséges kényelmes mozgást. Ru-háikon valahol mindig feltüntetik a Négy Kör jelét. Hagyományos Hakamát és giont csak tradicionális párbajokkor, szertartások alkal-mával öltenek. Ha a helyzet úgy kívánja, hagyományos kardművészvértet viselnek, de ha csak lehet, tartózkodnak a hordásától.

Slan-kardjuk lágy ívű, kerek keresztva-sát áttört minták díszítik, melynek meghatá-rozó eleme a Négy Kör szimbóluma. A mar-kolatot hagyományos fonásban, vékony vá-szoncsíkokkal tekerik be. Hüvelyét fából készítik, aminek különböző növényi levekkel erősítik mélybarna színét. Egyedülálló mó-don, forró fémmel égetnek bele mintákat, de csak igen keveset, gyakran semmit. A slan-kardot bal, a tőrt jobb oldalon, az övben hordják, homorú részével felfelé.

Az irányzat hasonlóan ősi és népes, akár a Fehér Sárkány, mesterei egész Tiadlan területén megtalálhatók, Niaréban nem any-

27

27

nyira kedvelt.

Karakteralkotás

A Négy Kör kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táb-lázatai szerint kell megalkotni, azzal a kü-lönbséggel, hogy állóképesség értéküket K10+8+Kf módon kell kidobni.

Harcérték

A Négy Kör kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden ta-pasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcér-ték módosítót kap, amit tetszés szerint oszt-hat el harcértékei közt. Minden esetben köte-les viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Négy Kör kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti ré-sze), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképessé-gének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Négy Kör kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinteken 15 járul.

A Négy Kör kardművész képzettségei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 2

Belharc 2 Vakharc 2 Fegyverhasználat (slan-kard) 2 Fegyverhasználat (slan-tőr) 2 Kétkezes harc (slan kard-slan tőr)

2

Harci trükk Shien-su Taktika tiadlani kettős Stratégia 2 Parancsnoklás 2 Pszi (slan) 4 Udvari etikett (tiadlani) 3 Lovaglás 2 Úszás 2 Futás 2 Akrobatika 4 Állatismeret (ló) 2 Lélektan 2 Írás-olvasás 2 Párbaj 2 Ékesszólás 1 Heraldika (tiadlani) 1 Tikos pszi 1 * Mászás 10% Esés 25% Ugrás 20% Egyensúlyérzék 85% Veszélyérzék 20% Élő nyelv (erv) 4 Kultúra (tiadlani) 3 Helyismeret 3

* A Négy Kör iskoláiban az alábbi tit-

kos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Kiáltás

A Négy Kör kardművész minden ta-

pasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

28

A Négy Kör kardművész az általános kardművész táblázata szerint lép tapasztalati szintet.

Démon útja /Ho Sind Gardah To/

Némely legendák szerint a slanek harcművészetüket valaha démonoktól tanul-ták. A legtöbb Ynevi tudor persze csak a né-pek babonás félelmét látja a legenda mögött, pedig nem is sejtik, van alapja. A Démon útjának kardművészeinek tudása valóban a démonoktól származik. Még a Ryeki Dé-moncsászárság idején voltak, akik megpró-báltak a megbízhatóbb, démonokhoz képest kevésbé önálló és jobban befolyásolható em-berekből félelmetes harcosokat nevelni, tanít-tatni. Így embereknek kezdtek démoni harci művészetet tanítani, Xingek segítségével. Hosszú, számtalan áldozatot követelő kísérle-tezés eredményeképpen kialakult egy stílus, mely a démonok félelmetes harcmodorát, harci gondolkodását másolta. Az emberi szervezet persze nem bírta a megpróbáltatá-sokat, ezért meg kellett erősíteni azt, ezt kü-lönböző démoni mágiával érték el. A démoni mágiának köszönhetően a harcosok jóval erősebbek, gyorsabbak lettek. Harci tudásuk félelmetes, emberi szemmel nézve idegen, ám roppant hatékony lett. Toron szervezke-désével, a Démoncsászárság bukásával a gardagoknak menekülni, bujdokolni kellett. Tudásuk ellenére sokan meghaltak, de a túl-élők elvándoroltak, tovább tudták adni tudá-sukat. A test képességeit növelő mágiát, a jellemet démonivá változtató szertartásokat persze – démonok és értő mágiahasználók hiányában – nem tudták alkalmazni. Így bi-zonyos torz harci iskola jött létre, ahol a tu-dást a mesterek csak igen nagy áldozatok árán tudták átadni, sok tanítvány egyszerűen

nem bírta ki a megpróbáltatásokat, amit a démoni harcművészet megtanulása jelentett. A gardagok tudománya hanyatlani látszott, a démoni mágiával átalakított mesterek eltűné-sével a tudásuk jó része is feledésbe merült. Megmaradt egy csökevényes, ám még így is félelmetes harci tudás, egy eszme nélkül ma-radt iskola, egy stílus, melynek elvesztek az alapjai.

Hogy avéletlen műve volt-e, vagy a sors akarata, nem tudni, talán csak a harc iránti tisztelet volt az, ami közel hozta egy-máshoz a gardagok tudásának őrzőit és a kardművészeket. Az sem ismeretes, hogy ki volt az első mester, aki tudását átadta nekik, illetve, hogy nem ő tanult-e tőlük, de mára tény, hogy a gardagok és a hagyományos kardművészek összeolvadtak.

Ebből alakult ki a Démon útja kardmű-vész irányzat. A kardművész hagyományok eszmét, célt adtak a gardagoknak, a félelme-tes harci tudás idomult a „gyenge” emberi szervezethez. Valószínűleg ekkor vették át és tanulták meg a Slan-kard használatát is, amit bár a mára sajátjukként kezelt hagyomány beépített a stílusukba, az igazi technikájuk továbbra is a páros démoni kardok másolata, a két slan-tőr maradt. Új tanítási módszerek alakultak ki, a technikák keveredtek, a dé-monok tudása azomban nem veszett ki, im-már gyökerét feledve élt tovább a Démon útja stílusban.

A kialakulás körüli zavarok miatt a démonok útjának kardművészei nincsenek tudatában, hogy tudásuk démonoktól szár-mazik, és Ryek romjain sem került bizonyí-ték erre vonatkozólag. A Ho Sind Gardah To eredeti, démoni nyelvű írásalakját sem érti senki, az csak a démon nyelv negyedik fokú ismeretével érthető meg. Eredeti jelentése: „Út a korcsok közül való felemelkedéshez”. A mai alak jelentése „a felemelkedés útja”. Így a démon útját Yneven senki sem nevezi démon útjának. Maga a kialakulás történetét

29

29

a ryeki kultúra és történelemismeret negyedik fokának ismerete foglalja magába, ezek pe-dig a mai Yneven nem csak, hogy nehezen megszerezhetők, néha veszélyes ismeretek is.

A démon útját járó kardművészek jel-leme, viselkedése teljesen hasonló Ynev mai kardművészeiéhez. Ugyanúgy létezik ennek az iskolának is halál jellemű tagja, mint élet, de ők sem mások, nem gonoszabbak, mint más kardművész iskolák azonos jellemű kép-viselői. Hangsúlyozom, a démon útját járó kardművészeknek mára csak a technikájuk démoni.

Az irányzat mesterei magányosan él-nek, eldugott helyeken, és egy, esetleg két tanítvánnyal foglalkoznak egyszerre. A dé-mon útjának kardművészei puszta kézzel is ügyesebbek, mint az átlagos verekedők, mi-vel megtanulják az kaido-t, melyet már az első tapasztalati szinten is harmadik fokon ismernek. Az iskola oktatja a slan-kard hasz-nálatát, amit általánosan forgatnak, magában. Igazi, keményebb küzdelmekre meglepő és egyedülálló módon, slan-tőrüket használják, melyből kettőt forgatnak egyszerre, a félel-metes kétkezes technikával, a shien-suval. Slan-tőreik egyébként másfél arasznyival hosszabbak az átlagos tőröknél, szinte rövid-kardok és íveltségük is nagyobb egy kicsivel, de ezek az eltérések nem mutatkoznak meg külön harcértékeikben, az a kardművészek sajátos technikájának harcértékeibe számít bele. Aki ugyanis kézbe veszi őket és nem a démon útjának technikáit tanulta, egyszerű slan-tőrként forgathatja azokat. A kardművé-szek ezen kívül megtanulják az alkarvédő használatát is. Ha szükségesnek érzik, kardművészvértet öltenek, ami esetükben elég gyakori.

A démon útjának kardművészei büsz-ke, mégis fegyelmezett, csöndes, szemlélődő emberek. Ha megsértik őket vagy harcra kényszerülnek és úgy ítélik meg, méltó ellen-félre akadtak, kardot rántanak és ízelítőt ad-

nak félelmetes harci tudásukból. Ha valaki harcra kényszeríti őket, azt legtöbbször meg is ölik, bár ezt egyéni jellemük befolyásolja. Felfogásuk szerint aki ’hibázott’, azt meg kell büntetni. Vívásmódjukat szokatlan, kü-lönösen a két tőrrel, hajmeresztő technikák jellemzik. Lehetetlen összekeverni más ví-vásstílussal. Technikájuk fele vágás, negyede szúrás és egynegyednyi részt foglal el az olyan technikai elemek, melyek elvezetik, terelik az ellenfél fegyverét, előkészítve egy támadást. Védelmük agresszív, visszatáma-dások jellemzik. Szinte szóhoz sem hagyják jutni az ellenfelüket, annak mielőbbi legyő-zésére törekszenek. Harcuk „legyőzhetetlen-ségük büszke tánca”, ahol nincs helye gyáva-ságnak, megalkuvásnak. Küzdelmükben ke-verednek a harci elemek, cselek, lábsöprés, a vívás követhetetlen kombinációi, megrettentő stílusban előadva. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlásra és az elme folyamatos csiszolá-sára is, így nem sok idejük marad egyébre. A démon útját járó kardművész egyetlen napja sem telik el gyakorlás nélkül.

Tradicionális ruhájuk fekete és mindig előnyben részesítik a sötét színeket. Yankanjuk, melyet gionjukon, a szív felett viselnek egy bonyolult ezüsttel hímzett jel, mely valójában démoni rúna, a haszontalan szolgaságból kemény munkával való kiemel-kedés jele. (persze ezt sem sokan ismerik a mai Yneven). Ez a jel egyike azon kevés nem harci hagyományaiknak, ami megmaradt máig. Slan-kardjuk átlagos, tőreik azonban íveltebbek és hosszabbak az átlagos slan-tőröknél. Markolatukat fekete anyaggal, eset-leg bőrrel, sajátos, csak rájuk jellemző mó-don tekerik be. Keresztvasuk ovális, a penge éle felé néz és gyakran dísztelen. Sötétre edzett fémből, sokszor ezüsttel ötvözve ké-szül. Néha, jobb emlékezetű mestereknél tanult kardkészítők inhumán díszítést alkal-maznak rajta. Kardhüvelyük fekete, erős fá-ból készül. Slan-kardjukat az övön, balolda-

30

lon, ívelt résszel felfelé hordják, míg tőreiket hátura rögzítik, ívelt résszel a tarkó felé áll-nak, markolataik a vállak fölé érnek. Külön-leges képességük, hogy egy körrel többet tölthetnek chi-harcban, hála a rengeteg gya-korlásnak.

Karakteralkotás

A Démon Útja kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táb-lázatai szerint kell megalkotni, azzal a kü-lönbséggel, hogy állóképesség értéküket K10+8+Kf, ügyességüket K6+14+Kf, egész-ségüket K10+7, akaraterejüket pedig K6+12+Kf módon kell kidobni.

Harcérték

A Démon Útja kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművészével egyez-nek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden tapasztalati szinten (már az elsőn is) 10 harc-érték módosítót kap, amit tetszés szerint oszthat el harcértékei közt. Minden esetben köteles viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Démon Útja kardművész Ép-alapja 3 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképes-ségének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Démon Útja kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 4, míg a további tapasztalati szinteken 12 járul.

A Démon Útja kardművész képzettsé-gei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 3 Belharc 2 Földharc 2 Vakharc 2 Fegyverhasználat (slan-kard) 2 Fegyverhasználat (slan-tőr) 3 Kétkezes harc (slan-tőr-slan-tőr) 2 Harci trükk Shien-su Hárítófegyver használat (alk.vé.) 2 Stratégia 1 Pszi (slan) 4 Földredöntés (lábbal) 2 Udvari etikett (tiadlani) 3 Lovaglás 2 Úszás 2 Futás 2 Akrobatika 4 Állatismeret (ló) 2 Írás-olvasás 2 Párbaj 2 Heraldika (tiadlani) 2 Körkörös harc 2 Mászás 15% Esés 25% Ugrás 28% Egyensúlyérzék 90% Veszélyérzék 25% Piszkos csel 2,2 Bénítás 2 Fegyverismeret 1 Taktika Sárkány-

örvény

31

31

Iparűzés (fegyverkovács) 1 Élő nyelv (erv) 4 Kultúra (tiadlani) 3 Helyismeret 3

A Démon Útja kardművész minden ta-

pasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Démon Útja kardművész az általá-nos kardművész táblázata szerint lép tapasz-talati szintet.

Új ösvény /No Kvoyn To/

Az Új Ösvény viszonylag új keletű is-kolának számít. Alapítása Tiadlan születése után, a Psz. 1575. évre tehető. A hagyomá-nyos iskolák körében alakult ki egy nézet, mely ugyan nem akart szakítani a hagyomá-nyokkal, mégis kissé elavultnak hirdette a kardművész iskolák anyagait. A mesterek nem engedtek utat az ilyen lázító gondola-toknak, és a tanítvány vagy felhagyott néze-teivel – amit a kardművészek fegyelme leg-többször el is ért – vagy mehettek az iskolá-ból és csupán ügyes harcos vált belőlük.

Takerede Nahuwa is olyan kardművész tanítvány volt, aki nem érezte elégnek a mes-tere által oktatottakat. Szerinte az akkori Ynev világában való boldoguláshoz, a puszta túléléshez szükséges lett volna más, a kard-művészhez „nem méltó” képzettségek isme-rete is. A hagyományos iskolák álláspontja szerint egy igazi kardművésznek semmi szüksége például álcázást tanulnia; a kard-művész fegyvere a kard és az abba fektetett

bizalma. A tanítvány sohasem lépte túl az illedelmes „vita” határait, ezért nem kellett elhagynia az iskolát. De amikor csak tehette edzett, fejlesztette általa fontosnak tartott képességeit. Számos gyakorlatot más felfo-gásban végzett. Mire elvégezte mestere isko-láját, sajátos stílust alakított ki a maga szá-mára. Mestere azonban „lázongó” természete miatt nem akarta felavatni, s úgy ítélte meg, az ifjú kardművész vívóstílusa nem tükrözi iskolája jegyeit, - ami igaz is volt – ezért megtagadta, hogy az ifjú a jelét viselhesse.

Takerede ekkor versenyre hívta a mes-

tere által legjobbnak ítélt tanítványt. A ha-gyományosan kardművész próbákon változó siker született, az egyéb képzettségeket pró-bára tevő feladatokból azonban minden eset-ben Takerede került ki győztesen. Miután az ifjú kardművész elmagyarázta, mennyire fontos lehet adott esetben a lopózás vagy az álcázás a túlélés szempontjából, a mester igazat adott egykori tanítványának. Mesterré avatta, de mert tudása másrétű volt, mint a hagyományos iskoláé, új iskola, stílus alapí-tását javasolta a kivételes tehetségű ifjúnak. Miután a Dorcha írnokai is bejegyezték az

32

iskolát, Takerede tanítványokat fogadott. Első tanítványai – jó húsz év múlva kerültek ki – nem hoztak szégyent a kard művészeté-re. Eredményesen vettek részt tiadlani bemu-tatókon, versenyeken, elterjesztve az iskola hírnevét. A hagyományok nem merültek fe-ledésbe, igaz, egy-két képzettséget nem ta-nultak olyan erősen, mint más iskolák tanu-lói, az egyéb eredményeik viszont bőven ellensúlyozták ezt.

Az iskola nem múlta felül népszerű-ségében a hagyományos kardművész iskolá-kat, de megmaradt és mesterei a mai napig fogadnak tanítványokat egész Tiadlanban. Egyvalaki azonban felfigyelt a különleges képességű kardművészekre: az Északi Szö-vetség titkosszolgálata szívesen fogad ügy-nököket soraikból. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden tanítvány ügynöknek áll, de a tiadlani titkosszolgálat emberei gyakran kör-nyékezik meg az Új Ösvényen járókat.

Az Új Ösvény mesterei kisebb telepü-lések közelében élnek, és az iskola is itt mű-ködik. Egyszerre három-négy tanítványt ok-tatnak. Akármennyire is igyekeztek azonban, az Új Ösvény követői nem voltak olyan kivá-ló képességűek, mint az alapító. Ennek eredményeképpen az új képzettségek tanulá-sa mellett a hagyományos kardművész kép-zettségek némelyikét csak kevésbé képesek elsajátítani, így alacsonyabb szinten kapják meg (például párbaj, udvari etikett). Ugyan-akkor az iskola előnye, hogy olyan dolgokat is oktat, amiket más kardművész iskolák nem (például lopózás, álcázás).

Az Új Ösvény iskolája a Slan-kard mint fő fegyver és a slan-tőr és csillag, mint kiegészítő fegyver használatát oktatja. A tőrt és a csillagot általánosan használják, emellett a szűk helyeken, avagy a kisebb feltűnés ér-dekében is ezekhez a fegyverekhez nyúlnak. Emellett a kardművészeti elemekre építő pusztakezes harci formát is elsajátítják és gyakorolják. A slan-kardot ritkábban, igazi

harcban, különleges küzdelmekben, párbajok alkalmával használják, és mindig magában. Felfogásuk szerint a slan-kard szent fegyver, A kardművész tökéletesedésének eszköze, amely nem tűr meg maga mellett semmilyen más fegyvert.

Mentalitásukra a visszafogottság, zár-kózottság jellemző. Sokszor ki sem derül róluk, hogy kardművészek. Sohasem kérked-nek tudásukkal, s elítélik a hivalkodó visel-kedést. Nem csoda, megtanulják, hogy az életük múlhat rajta, ha felfedik magukat. Ví-vásmódjuk a hagyományokat követi. Kétke-zes, jobbára köríves vágásokat használnak, a nyolc alapvágásra építve, ezt egészíti ki a kevés számú szúrás. Ezt kiegészítik a külön-böző cselek, trükkök, melyek közül sok az akrobatikus elemekben bővelkedő. Külön nem tanítják ezeket a cseleket, mondván: mindenkinek magának kell az egyéni harc-modorához leginkább illőt kikísérleteznie. A mesterek már a tanulás alatt erre bíztatják tanítványaikat és gyakori, hogy az ifjú kard-művész induló képzettség pontjaiból már költ bizonyos cselekre. Hagyományos elemekből álló vívásmódjukban, ha lehetőségük van rá, kihasználják azon képzettségeiket is melye-ket a hagyományos iskolák nem oktatnak. Az iskola alapállása teljesen hagyományos vívó-állás, a kard felfelé emelkedő tartásban van.

Kardjaik, tőreik hagyományos alakúak, visszafogottan díszítettek, sokszor egészen egyszerűnek nevezhetők. Ez persze nem je-lenti azt, hogy nem becsülnék meg úgy, ahogy egy slan-kardot illik. A kardhüvely általában dísztelen, gyakran természetes fa színűn hagyják. A kardot háton, esetleg a derék bal oldalán hordják, a tőrt szinte kivé-tel nélkül az öv bal oldalához tűzik.

33

33

Karakteralkotás

Az Új Ösvény kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táb-lázatai szerint kell megalkotni, azzal a kü-lönbséggel, hogy ügyesség értéküket K6+14+Kf módon kell kidobni.

Harcérték

Az Új Ösvény kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművészével egyez-nek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcér-ték módosítót kap, amit tetszés szerint oszt-hat el harcértékei közt. Minden esetben köte-les viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

Az Új Ösvény kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképes-ségének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

Az Új Ösvény kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinteken 15 járul.

Az Új Ösvény kardművész képzettsé-gei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 2 Belharc 3 Vakharc 2 Fegyverhasználat (slan-kard) 2 Fegyverhasználat (slan-tőr) 2 Fegyverdobás (slan-csillag) 2 Strarégia 1 Parancsnoklás 2 Pszi (slan) 4 Udvari etikett (tiadlani) 2 Lovaglás 2 Úszás 2 Futás 2 Akrobatika 5 Állatismeret (ló) 2 Lélektan 2 Írás-olvasás 2 Párbaj 1 Ékesszólás 1 Heraldika (tiadlani) 2 Fegyvertörés (slan-karddal) 1 Mászás 20% Esés 30% Ugrás 20% Egyensúlyérzék 90% Veszélyérzék 20% Lopózás 15% Rejtőzés 20% Bénítás 1 Álcázás 1 Álcaruha 2 Szabadulóművészet 2 Fegyverismeret 1 Iparűzés (fegyverkovács) 1 Titkos pszi 1 * Élő nyelv (erv) 4 Kultúra (tiadlani) 3 Helyismeret 3

* Az Új Ösvény iskolájában az alábbi

titkos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang

34

Az Új Ösvény kardművész minden ta-pasztalati szinten kap 33%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

Az Új Ösvény kardművész az általá-nos kardművész táblázata szerint lép tapasz-talati szintet.

A Sárkány Fullánkjai (Khielta Kadak To)

A Sárkány Fullánkjainak iskolája az ősi Niarréba nyúlik vissza. A harcos szerze-tesek kolostoraiban pusztakezes harc külön-böző formái mellett megjelentek a különböző fegyverekkel folytatott gyakorlatok is. Ezek először csak az egyszerű fegyvereket hasz-nálták, melyek közül több eredetileg munka-eszköz volt, mint például a nunchaku vagy a bot. Később megjelentek olyan irányzatok is, melyek komolyabb fegyverekkel gyakorol-tak. Ilyen esetekben persze csökkent a fegy-verek száma – hiszen jóval bonyolultabb technikákat tettek lehetővé – és megjelentek olyan irányzatok – harcművész irányzatok – ahol a pusztakezes harc mellett – néha azt elhagyva – egyetlen fegyverre specializálód-tak. Az ilyen iskolákban persze sokkal na-gyobb tisztelete volt a fegyvernek, elvek, hagyományok sokasága szövődött köré. Ezen a szinten alakultak ki a kardművész iskolák, melyek az egyik legnagyobb hagyományok-kal rendelkező fegyvert, a kardot tekintették a legigazibb fegyvernek. Tiadlanban a slan-kard vált a kardművészek alap fegyverévé.

Niaréban azonban – főként a harcművész kolostorokban – túlnyomó többséggel alkal-mazták a bojtos kardot, széles kardot, niarei egyeneskardot és az ebből kifejlődő khielt, azaz sárkányfullánkot.

A Sárkány Fullánkjai stílus így teljesen niarei eredetű és készen került át Tiadlanba, ahol szokatlan fegyvere ellenére megtelepe-dett. A khiel köré legendák szövődtek, és igazi kardművész iskola alakult ki, melynek fegyvere ez az egyeneskard lett. Mindezek mellett a Sárkány Fullánkjai nem tartozik a legismertebb irányzatok közé, főleg az északkeleti, keleti részen elterjedt. Meseterei, gyakran kettő együtt, öt-hat tanítványt oktat-nak, megőrizve a Niaréból hozott hagyo-mányt. Az iskolák, melyek apró kolostorok-ként tekinthetők, a lakott településektől távol, sokszor két-háromnapi járóföldre, a hegyek-ben állnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy lakói teljesen elzárkóznak az emberektől, hiszen beteges rendszerességgel vesznek részt a falvak nagyobb ünnepein és persze a Dorcha által szervezett eseményeknek is rendszeres résztvevői.

A Sárkány Fullánkjai irányzat kardmű-vészei a khielt tekintik a legtökéletesebb,

legszebb fegyvernek. Szinte soha nem tanul-nak meg mással bánni, ha mégis, azt maxi-mum második fokig teszik.

35

35

Mentalitásuk is igazi kardművészt ta-kar. Csöndes, szemlélődő, fegyvereiket szinte soha elő nem húzó harcosok. Számukra leg-fontosabb a tökéletesedés, amihez a vívás, vagyis annak tanulása jelenti az utat. Más kardművész iskolákhoz képest rengeteg for-magyakorlatot tanulnak és ismételnek. A Sárkány Fullánkjai számára nem telik el nap gyakorlás nélkül. Formagyakorlataikat ha-talmas koncentrációval végzik, mindig töké-letesen ugyanúgy. Formagyakorlataik, tánca-ik legszebbek a kardművészek körében. Gondoljunk csak a színes selymekben járt Bíbordaru táncra. Mivel szinte minden hely-zetre tanulnak egy-két elemet, valós küzde-lemben is ezeket alkalmazzák, természetesen az ellenfélhez igazítva a választott elemet. Ha módjuk van rá, nem húznak fegyvert, inkább félrevonulnak. Ha életüket vagy társaik életét veszély fenyegeti, akkor persze előkerülnek a khielek csillogó pengéi is, és megkezdik tra-dicionális táncukat. Az ellenfelet sem gyűlö-letből ölik meg, hanem mert így teljes a gya-korlat. Küzdelem közben látszólag nem is figyelik ellenfelüket – csak látszólag – mind-egy hányan, milyen irányból jönnek, legfel-jebb több vágás kerül a gyakorlatba.

Nem kérkednek tudásukkal, mégis töb-bet látni őket vívni, mint más kardművésze-ket, mivel kedvelt résztvevői a különböző bemutatóknak. Felszínes ismeretekkel ren-delkező műértők gyakran tekintik őket egy-szerűen kardos mutatványosoknak. Ha egy-szer harcolni kényszerülnek, azt méltóságtel-jesen, színpadiasan, tökéletességüket hirdetve teszik.

Vívásmódjukra mindenekelőtt a kétke-zes vívás jellemző, a legmagasabb, legkifi-nomultabb szinten. Mozdulataik már-már művésziek, pengéik gyönyörűen mozognak együtt. A khielt mindig egy kézzel, csak egy-féle tartással és mindig párban forgatják. Kardjaik vezetik az ellenfél fegyverét, durva, erőteljes hárítással csak nagyon elvétve lehet

találkozni. Szúrásaik a támadások felét fog-lalják el. Vágásaik pontosak és rövidek, sú-lyosságukat mélységük adja, amilyen seb ejtésére az egyenes khiel borotvaéles hegye nagyon is alkalmas. Vívásaikat magas és mély, egy és kétlábas állások váltakozása, dinamikus és impozáns tánc jellemzi, ugrá-sokat viszont ritkán használnak.

Tradicionális öltözékük az iskola és a mester színeit viseli, bő, niarei stílusú ruhák. Ha nem ezt viselik, akkor is mindig méltó-ságteljes, a finom mozgást lehetővé tevő ru-hákat öltenek. Az iskola yankanja két khielt ábrázol, melyek soha nem keresztezik egy-mást. A kardművészek khieljeiket jobb és bal oldalon, a derékon hordják. A visszafogottan díszített fegyverek ápolására mindig különös gondot fordítanak. Vértet soha nem öltenek.

Karakteralkotás

A Sárkány Fullánkjai kardművész ka-raktert a kardművészek általános karakteral-kotási táblázatai szerint kell megalkotni.

Harcérték

A Sárkány Fullánkjai kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművé-szével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcérték módosítót kap, amit tetszés sze-rint oszthat el harcértékei közt. Minden eset-ben köteles viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

36

A Sárkány Fullánkjai kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (ál-lóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Sárkány Fullánkjai kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinte-ken 15 járul.

A Sárkány Fullánkjai kardművész kép-zettségei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 3 Vakharc 2 Fegyverhasználat (khiel) 3 Kétkezes harc (khiel-khiel) 2 Fegyverismeret 2 Harci trükk Shien-su Lefegyverzés (khiel) 1 Strarégia 1 Parancsnoklás 2 Pszi (slan) 4 Udvari etikett (tiadlani) 3 Lovaglás 2 Úszás 2 Futás 2 Akrobatika 4 Állatismeret (ló) 2 Lélektan 2 Írás-olvasás 2 Párbaj 2 Ékesszólás 1 Heraldika (tiadlani) 2 Titkos pszi 3 * Mászás 10% Esés 20% Ugrás 10% Egyensúlyérzék 85%

Veszélyérzék 20% Harci trükk 2 Kiegészítő támadás 2 Piszkos csel 2 Körkörös harc 1 Állóharc 2 Élő nyelv (erv) 4 Kultúra (tiadlani) 3 Helyismeret 3

* A Sárkány Fullánkjai iskolájában az

alábbi titkos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Kiáltás Kitérés Ψ-lökés Kitartás Lélegzet visszatartása Érzékelhetetlenség

A Sárkány Fullánkjai kardművész

minden tapasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzett-ségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Sárkány Fullánkjai kardművész az általános kardművész táblázata szerint lép tapasztalati szintet.

Sárkánypikkely iskola (Kadanak Tan Kinito)

Az irányzatot a Psz. 1500 körüli évek-ben alapította meg a tiadlani kalandozó kardművésznő, Toscana Onyd. Az Ynevet bejárt, híres kalandozónő alapította irányzat az ő vívásmódja mellett egy haladó gondol-kodású, kardművész hagyományokat mégis követő stílust oktat. A kevéssé elterjedt stílu-

37

37

sok közé tartozik, főleg Tiadlan délkeleti részén, illetve Erionban vannak iskolái, ahol egy-két mester oktat és egyszerre tíz, tizenöt tanítvánnyal foglalkoznak.

Az iskola természetesen kardművész hagyományokat ápol és oktat, de szinte telje-sen igazodik a híres kardművésznő nézetei-hez, elképzeléseihez. Nem hivalkodó, de ha harcra kerül a sor, megmutatja, mit tud. Igyekszik elkerülni a harcot, de korántsem annyira, mint a legvisszafogottabb iskolák.

Nézetei szerint mindenkinek tudnia kell, hol a helye Ynev világán, s aki nem éri fel ésszel, hova tartozik, az megérdemli, hogy meglec-kéztessék.. Ha harcolniuk kell, kardot és tőrt egyszerre, a shien-su technikáját alkalmazva használják, de ez az egyetlen kétkezes harcot oktató iskola, amely ugyanolyan hangsúly fektet az egyfegyveres harc gyakorlására is. Mivel az élet jellem domináló, a Sárkánypik-

kely irányzat kardművészei csak akkor ölik meg ellenfeleiket, ha az elkerülhetetlen. Még egy fontos dolog jellemükről. A kalandozó alapította iskola kardművészei keresik az egyre nagyobb kihívásokat, mivel szerintük a teremben gyakorolhatva fejlődhet ugyan az ember, de soha sem tudja bizonyítani, meny-nyit is ér. Az életszerű, valóságos helyzetek-ben kiderül, ki mire képes, és ott nem csak egy keresztvágást kell tudni, hanem a meg-próbáltatások egészét kell sikeresen túlélni. Ez a felfogás annyiban jelenik meg harci stílusukban, hogy más iskolákhoz képest kevesebb formagyakorlatot oktatnak. Vívó-stílusukra a változatosság és a találékonyság jellemző. Az irányzat igyekszik az alapot megadni a jó és egyedi vívóstílus kialakítá-sához, amit mindenki maga tud a legtökélete-sebben megtenni. Az alapító Toscana szavai-val élve, a Sárkánypikkelyek nem vívótech-nikát tanulnak, hanem vívni. Oktatja például a hagyományos kétkezes harcot és a shien-sut is. Az iskolának nincs előírt alapállása, vívótechnikája sem. Arra törekszenek, hogy mindenki a saját tapasztalatai alapján alakítsa ki egyedi stílusát.

Az iskola Yankanja a Toscana család címeréből ered, egy tekergő százlábút ábrá-zol. Tradicionális viseletük a kardművész gion, ezt azonban csak szertartások alkalmá-val viselik, egyébként bármit magukra ölt-hetnek. Vértezet szempontjából is teljesen változatos a kép, vért nélküli vívó ugyanúgy jellemző, mint a sodronyinges. Abban meg-egyeznek azonban, hogy a mozgást gátló (mgt:1) vértezetet soha sem öltenek magukra.

Kardjaikat nagy becsben tartják, a kardművész hagyományok ugyanúgy élnek esetükben is. Fegyvereik a legszebb darabok, mivel egyedi stílus és ízlés szerint készülnek. Némelyik a díszkardokkal vetekszik. Hor-dásmódjuk is egyedi, ezért változatos képet mutat.

38

Az iskolában oktatott ismeretek szinte mindenben a kardművésznő tapasztalataira támaszkodnak, így több sajátos technikát is megtalálhatunk közte. A pszi diszciplínák közt is akad néhány ritkaság, amit a kardmű-vésznő egykori kalandozásai során tanult és adott tovább első tanítványainak.

Karakteralkotás

A Sárkánypikkely kardművész karak-tert a kardművészek általános karakteralkotá-si táblázatai szerint kell megalkotni.

Harcérték

A Sárkánypikkely kardművész harcér-téke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez min-den tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcérték módosítót kap, amit tetszés szerint oszthat el harcértékei közt. Minden esetben köteles viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Sárkánypikkely kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (ál-lóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Sárkánypikkely kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinte-ken 15 járul.

A Sárkánypikkely kardművész képzett-ségei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 2 Belharc 3 Földharc 2 Birkózás 2 Vakharc 2 Földredöntés (slan-karddal) 2 Fegyverhasználat (slan-kard) 2 Fegyverhasználat (slan-tőr) 2 Fegyvertörés (slan- karddal) 1 Állóharc 2 Körkörös harc 2 Piszkos csel 1 Strarégia 1 Parancsnoklás 1 Pszi (slan) 4 Udvari etikett (tiadlani) 3 Lovaglás 2 Úszás 2 Futás 2 Akrobatika 4 Állatismeret (ló) 2 Lélektan 1 Írás-olvasás 2 Bénítás 1 Harci trükk (shien-su) Párbaj 2 Kétkezes harc (slan-kard-slan-tőr) 2 Heraldika (tiadlani) 2 Titkos pszi 2 * Mászás 20% Esés 25% Ugrás 10% Egyensúlyérzék 87% Veszélyérzék 30% Oktatás 1 Élő nyelv (erv,pyar) 4,4 Kultúra (tiadlani) 3 Helyismeret 3

39

39

* A Sárkány Fullánkjai iskolájában az alábbi titkos pszi diszciplínákat oktatják:

Aranyharang Kiáltás Hatodik érzék Kitérés

A Sárkánypikkely kardművész minden

tapasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Sárkánypikkely kardművész az álta-lános kardművész táblázata szerint lép ta-pasztalati szintet.

„Kunimi mester tanítványaival egy fo-lyóhoz érkezett. Hamar elérték a révészt, aki két rézpénz fejében átevezett velük a túlpart-ra, így száraz lábbal kelhettek át. Megdöb-benve látták onnan, hogy egy vándor éppen akkor érkezett a révhez, amikor ők a másik oldalon partra léptek. A férfi nem zavartatta magát, óvatosan rálépett a víztükörre és las-san átsétált rajta. A tanítványok és a révész ámulva figyelték a férfit, aki magabiztosan lépett le a víz tetejéről melléjük a partra. Az egyik tanítvány nem bírta megállni, és tiszte-lettel eképp szólt a vízjáró férfihoz:

Megbocsáss kérdésemért, uram, de ho-gyan lehet az, hogy te a víz tükrén jársz?

Nos, tízévesen próbáltam először és tízévnyi kemény gyakorlásba tellett, mire meg tudtam állni a víz tetején. Újabb tíz gya-korlással eltöltött év múlva már képes voltam járni a tökéletesen nyugodt felszínű vízen. Még tíz évet gyakoroltam szakadatlanul, és lám, kitartásom elnyerte jutalmát: most már bármilyen vízfelszínen képes vagyok járni.

Ámulva hallgatták a tanítványok a férfi beszámolóját. Mikor az elindult, kíváncsian néztek szeretett mesterükre. A mester nem szólt semmit, csak mikor a férfi eltávolodott jegyezte meg tanítványainak:

Ez az ember harminc évig gyakorolt keményen, hogy képes legyen átkelni a fo-lyón. Minket két rézpénzért átvitt a révész. Gondolkozzatok ezen!”

Tiadlani, tanító célzatú elbeszélés.

Csöndes Szellő Iskola (Galarai Krid To)

A Csöndes Szellő Iskola egy, még a harcművészetek tiadlani átvételekor elkülö-nült irányzat. A keleti szigetvilágból szárma-zó Tiadlaniak erős fizikumára építő stílus a Psz. III. században jelent meg. Mesterei há-rom-négy tanítványt oktatnak. Iskolái kisebb településeken, néha gladiátorarénák mellett működnek. Nem túl gyakori irányzat, köve-tőivel – bár elismert kardművészek valam-ennyien – viszonylag ritkán találkozhatunk. Az irányzat nagy hangsúlyt fektet a fizikum fejlesztésére. Ennek szükségessége és felfo-gása egész régre nyúlik vissza, amikor – egyébként ez ma is így van – a szegényebb kasztokba tartozók nem engedhettek meg maguknak jó minőségű fegyvereket, ezért fizikumuk fejlesztésével igyekeztek ellensú-lyozni hátrányukat. A Csöndes Szellő, bár kardművész iskola, megőrizte ezt a mentali-tást, és nagy hangsúlyt fektet a test fizikai edzésére, az erő és az állóképesség fejleszté-sére.

Mentalitásuk a régi időkből ered, jel-lemzi azt a kardművész hagyományok gör-csös, merev betartása is. Szemükben a harc gyakorlása csak eszköz a tökéletesedéshez vezető úton, annak éles alkalmazását igyek-szenek elkerülni. Ha mégis belekényszerül-

40

nek egy harci helyzetbe, akkor is igyeksze-nek elkerülni az ellenfél megölését. Megse-besíteni, harcképtelenné tenni sokkal nehe-zebb, tehát méltóbb, mint megölni valakit; és tanulságosabb is. Ha harcolniuk kell, slan-kardjukat használják. Tőrüket szűk helyen, sikátorokban, illetve akkor veszik elő, ha a kard nem lenne szerencsés, vagy használata nem lehetséges.

Vívóstílusukra az egy kard forgatása jellemző, két kézzel fogva. Esetükben a tech-

nikák a tiadlani tíz vágásra épülnek, amit szúrások és testből indított mozgással kom-binált védések egészítenek ki. Vágásaikban igyekeznek kihasználni erejüket, a Csöndes Szellő technikával forgatott slan-kardok seb-zéséhez – különleges, erőre építő technikája miatt – az erő 14 fölötti része adható. Alap-vető szinten elkezdik tanulni a kétkezes har-cot, de ezt csak jóval később, amikor elég felkészültnek érzik magukat, kezdik fejlesz-teni és alkalmazni. Mivel rengeteget edzik testüket, erejük, állóképességük, fájdalomtű-résük nagyobb az átlagosnál, de a szellemi gyakorlatok csökkenésének eredményeként a pszi alkalmazásában elmaradnak más kard-művészektől.

Tradicionális kardművész viseletük a gion és a hakama. Ezt azonban csak különle-

ges alkalmakkor és párbajokon viselik. Ki-egészítik ezt egy világoskék, finom anyagból szőtt fejpánttal, amit szinte mindig hordanak. A világoskék a niarei legendák szerint az ég és a tenger, az erő és a végtelen teljesség színe. Az iskola yankanja egy teljesen egy-színű, telt kék kör, amit a gí két karján és annak hátán hordanak. Vértet soha nem – legfeljebb nagyon egyenlőtlennek ígérkező küzdelmek előtt – öltenek, és akkor is csak olyat, ami nem akadályozza a mozgást. (Mgt: 0)

Kardjuk, tőrük hagyományos alakú, de pengéje alig észrevehetően szélesebb és vas-tagabb az átlagos kardoknál, így sebzéséhez az erő tizennégy fölötti része adható, mivel nagyobb szerepet kap forgatója ereje. Ez per-sze csak az irányzat vívóstílusában forgatott kardokra jellemző, más kezében átlagos kar-dok csupán. Keresztvasa ovális, dísztelen. A markolatot vékony bőrcsíkkal, folyamatosan tekerik be, így hiányzik róla a keleti kardokra jellemző rombusz minta.

Karakteralkotás

A Csöndes szellő kardművész karak-tert a kardművészek általános karakteralkotá-si táblázatai szerint kell megalkotni, azzal a különbséggel, hogy erő értéküket K10+8+Kf, egészségüket K10+10 módon kell kidobni.

Harcérték

A Csöndes szellő kardművész harcér-téke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez min-den tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcérték módosítót kap, amit tetszés szerint oszthat el harcértékei közt. Minden esetben köteles viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

41

41

Életerő és fájdalomtűrés

A Csöndes szellő kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (ál-lóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+7 Fp járul.

Képzettségek

A Csöndes szellő kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinte-ken 15 járul.

A Csöndes szellő kardművész képzett-ségei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 2 Belharc 2 Vakharc 2 Fegyverhasználat (slan-kard) 2 Fegyverhasználat (slan-tőr) 2 Fegyvertörés (slan-karddal) 1 Harci trükk Kétkezes harc (slan-kard-slan-tőr) 1 Kínzás elviselése 2 Strarégia 2 Parancsnoklás 2 Pszi (slan) 4 Udvari etikett (tiadlani) 3 Lovaglás 2 Úszás 3 Futás 3 Akrobatika 5 Állatismeret (ló) 2 Lélektan 2 Írás-olvasás 2 Ékesszólás 1 Piszkos csel 2 Párbaj 2

Teherbírás 2 Heraldika (tiadlani) 2 Tikos pszi 1 * Mászás 15% Esés 30% Ugrás 25% Egyensúlyérzék 95% Veszélyérzék 20% Lopózás 10% Élő nyelv (erv) 4 Kultúra (tiadlani) 3 Helyismeret 3

* A Csöndes szellő iskolájában az

alábbi titkos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Lélegzet visszatartása Kitartás

A Csöndes szellő kardművész minden

tapasztalati szinten kap 28%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Csöndes szellő kardművész az álta-lános kardművész táblázata szerint lép ta-pasztalati szintet.

Lenyugvó Nap Ösvénye (Hiar Odak No Kinito)

Enoszukéról eredő kardművész stílus. Az iskola alapítója Szune Moriake, a Hikkjó klánból. Psz. 2340-es években az akkor ifjú

42

kardművész a császári udvar intrikáinak ál-dozata lett. A szatudatorit megelőzően azon-ban álmot látott, mely családját feladva új világba, a kontinensre szólította. Ekkor pél-dátlan dolgot cselekedett, a szúrás előtt eltűnt – láthatatlanná vált – és nyomtalanul elhagy-ta a császári várost. Hogy miként jutott el a sziget nyugati partjára, s hogyan kelt át a Muszeigan fedte tengeren, a mai napig rej-tély. Egyes találgatások szerint alkut kötött a Muszeigan egy hatalmas lényével. Innen vélik eredeztetni azt a szokást, hogy csata előtt a kardművészek mindig saját vérükkel (egy Ép) szentelik meg slan-kardjukat. A mester Yneven kalandozott, míg több kard-művész kérésére tanítani kezdte sajátos tech-nikáját. Később a szégyen bélyegével a lel-kén, iskoláját a lenyugvó napról nevezte el.

A Lenyugvó Nap stílus mesterei Ynevet járják, a közben tanítják két – egy idősebb és egy fiatalabb – tanítványukat. Nem túl gyakori irányzat, talán ők vannak a legkevesebben az ynevi kardművészek közül. Mestereik gyakran kapnak felkérést, hogy sajátos technikájukat vagy annak elemeit oktassák, és ha úgy ítélik meg, esetleg meg is teszik.

Mentalitásuk is enoszukei eredetű. Ke-resik a kihívásokat, küzdelmet, hiszen ez a tapasztalatszerzés egyik legjobb módja. El-lenfeleiket gyakran megölik, főleg, ha bizo-nyítaniuk kell. Egyszerű harcban slan-kardjukat használják, míg a tőr csak kiegé-szítő fegy-verük. El-sajátítják a kétkezes harc alapja-it és ha igazán szo-rongatott

helyzetbe kerülnek, két fegyverrel esnek az ellenfélnek. Rengeteget adnak a becsületük-re. Soha nem hátrálnak meg, ha netán mégis erre kényszerülnek, később biztosan meg kell, hogy bosszulják. Igaz, egy enoszukei inkább meghal, minthogy meghátráljon. Ott-honosan mozognak az enoszukei kultúrában is.

Vívóstílusukban megtalálható mind a két kézre, mind az egy kézre fogott slan-kard technikája. Megközelítőleg egyenlő arányban gyakorolják az egy kardos harc és a kétkezes harc technikáit is. Ezt cselek és olyan kép-zettségek, technikák egészítik ki, amelyek Enoszukéról erednek, és néhány nagyon ke-vés kivételtől eltekintve csak ott, esetleg a Lenyugvó Nap ösvényének mestereitől ta-nulható. Az iskola yankanja a Hikkjó család enoszukei monja, egy pókháló, egy karddal és egy lenyugvó (sugarak nélküli) napko-ronggal kiegészítve. Tradicionális viseletük nincs. Jobbára tiadlani giont és hakamát hor-danak, utazáshoz pedig bármit felöltenek. Vértet nem viselnek, esetleg, ha nagy ve-szélyben érzik magukat, de akkor is csak rövid időre és csak olyat hajlandók magukra ölteni, ami nem akadályozza a mozgást (mgt:0)

Kardjaik – készítésének stílusa is a szi-getről ered – egyediek, gyönyörűek. Lágyan ívelő pengéje egy leheletnyivel kevésbé íves, mint a hagyományos tiadlani slan-kardok. Keresztvasuk áttört mintákkal zsúfolt, és enoszukei szokást követve mindig rajta fut keresztül az agínkés markolata is. A kardot övükben a bal oldalon, íves részével felfelé hordják és a slan-tőr is itt kap helyet.

Karakteralkotás

A Lenyugvó nap kardművész karak-tert a kardművészek általános karakteralkotá-si táblázatai szerint kell megalkotni.

43

43

Harcérték

A Lenyugvó nap kardművész harcér-téke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez min-den tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcérték módosítót kap, amit tetszés szerint oszthat el harcértékei közt. Minden esetben köteles viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Lenyugvó nap kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (ál-lóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Lenyugvó nap kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinte-ken 15 járul.

A Lenyugvó nap kardművész képzett-ségei első szinten:

Képzettség Fok/% Ökölharc 2 Belharc 2 Birkózás 2 Vakharc 2 Fegyverhasználat (slan-kard) 2 Fegyverhasználat (slan-tőr) 2 Fegyverdobás (slan-csillag) 2

Kétkezes harc (slan-kard-slan-tőr) 2 Fegyvertörés (slan-karddal) 1 Piszkos csel 2 Harc bizonytalan alapon 2 Iadzsai 2 Raígei 1 Úszás páncélban 1 Pszi (slan) 4 Udvari etikett (tiadlani, enoszukei) 3, 1 Lovaglás 2 Úszás 3 Futás 2 Akrobatika 4 Állatismeret (ló) 2 Írás-olvasás 2 Párbaj 2 Heraldika (tiadlani, enoszukei) 2, 1 Titkos pszi 1 * Mászás 10% Esés 20% Ugrás 10% Egyensúlyérzék 92% Veszélyérzék 20% Élő nyelv (erv, enoszukei) 4, 2 Kultúra (tiadlani, enoszukei) 3, 1 Helyismeret 3

* A Lenyugvó nap iskolájában az aláb-

bi titkos pszi diszciplínákat oktatják (a játé-kos az alábbiakból választhat egyet!):

Aranyharang Ψ-lökés

44

Energiafelszabadítás Kitartás Kitérés

A Lenyugvó nap kardművész minden

tapasztalati szinten kap 26%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Lenyugvó nap kardművész az álta-lános kardművész táblázata szerint lép ta-pasztalati szintet.

A Kék Lótusz Szirmai (Ata Rei-ha Kinito)

A Kék Lótusz Szirmai iskola alapítása a harcművészetek tiadlani elterjedésének időszakára tehető. Az ervek azután a nőket is beavatták a harcművészetek gyakorlásába, olyannyira, hogy később a harcművészek királynője, a dorcha lett a tiadlani slanek uralkodója. A lótusz a niarei legendák és a kultúra egyik központi szerepet játszó virága, így a tiadlani kultúrában is elterjedt szimbo-likus használata. A méltóság, szépség, köny-nyedség jelképe, talán ezért választotta jeléül az irányzat is. A Kék Lótusz stílus elsősorban a nemesség körében terjedt el. Az iskolából több dorcha is kikerült, s a harc nagyasszo-nyának kardművész testőrei is ezt az irányza-tot gyakorolják.

Elsőre szembetűnő különbség más is-kolákhoz képest, hogy sok nő is tanulja ezt az irányzatot. Mesterei nemesi udvaroknál ok-tatnak, és egyszerre – de nem egy időben – akár tíz-húsz tanítvánnyal is foglalkozhatnak. Vívótermek mesterei ők, a kardművész ha-gyományok udvari ápolói. Ne gondolja per-

sze senki, hogy ez a kardművész tudás el-gyengüléséhez vezetne. Mindössze arról van szó, hogy a Kék Lótusz iskola kardművészei otthonosan mozognak az udvarok előkelő környezetében, más kardművészekhez ké-pest. Képzettebbek az etikett, a párbaj terén, heraldika és niarei kultúra és hagyományok terén is jelentős ismeretekkel rendelkeznek. Soraikból számos testőr kerül ki, és a tiadlani seregekben is szívesen látott harcosok. Talán

45

45

ők a legképzettebb kardművészek az alakzat-harcban. Taktikák, formációk mesterei is, mivel sokszor kell együtt dolgozniuk. A stra-tégia, hadvezetés sem ismeretlen számukra.

Vívóstílusukat a fegyelem, precizitás és elegáns mozdulatok jellemzik. A vad csaták-nál jellemzőbbek rájuk a párbajszerű, elegáns küzdelmek, a lovagias mentalitás. Küzdelme-iket sokan nézik és sokak élete is függhet tőle. Fő fegyverük a slan-kard, a legszebb, legelegánsabb fegyver. Néha tisztelgésre is előkerül és ez az alapvető fegyverük a küz-delmekben is. Nem minden esetben ölnek is, ha a kard előkerül hüvelyéből, mivel gyakran szükséges foglyokat ejteni. De vannak ese-tek, amikor villámgyorsan kell véget vetni a veszélyhelyzetnek is, ilyenkor a leggyorsab-ban küldik a túlvilágra ellenfeleiket. Slan-tőrüket szűk helyeken, tömegben, olyan ese-tekben veszik elő, amikor a hosszúkard hasz-nálata nem kívánatos. Olyankor is előkerül a tőr, ha túlerővel, erős ellenféllel szemben a slan-kardot támogathatja, ilyenkor a két pen-ge összehangolt támadásaival kell, hogy szembenézzen az ellenfél.

Vívás közben mély állások, a helyi adottságokat kihasználó támadások jellemzik őket. Kardjaik legtöbbször köríves pályán mozognak, és gyakoriak a függőleges ívű vágások. Többször harcolnak alakzatban és néhányan katonai egységeket is vezetnek, különösen a dorcha szolgálatában.

Viseletük követi az udvari szokásokat és a kardművész tradíciókat. Nem járatlanok az álcázásban sem, bizony nem mindig lát-szanak kardművészeknek. Az iskola jankanja egy körbe foglalt, négy szirmú lótusz. A Kék Lótusz Szirmainak kardjai igazi remekmű-vek. Alig találni köztük ugyanolyan darabot. Minőségük persze a slan-kardok tökéletessé-gét követi, díszítettségük azonban össze nem téveszthetően megkülönbözteti őket más kardművész iskolák fegyvereitől. Markolatu-kat gyöngyök, ékkövek díszítik, faragott sár-

kányok és kígyók tekeregnek rajta, ovális keresztvasukat áttört minták, faragványok, ékkövek teszik műkincs értékűvé. Ugyanez a díszítettség jellemzi a tőr és a kard hüvelyét. Slan-kardjaikat a bal oldalon, hagyományo-san, ívelt élével lefelé hordják, a tőrt pedig mellé tűzik az övbe. A kard derékon történő hordásától adott esetben eltérhetnek, ha fel-adatuk az álcázás miatt úgy kívánja.

Karakteralkotás

A Kék Lótusz Szirmai kardművész karaktert a kardművészek általános karakter-alkotási táblázatai szerint kell megalkotni.

Harcérték

A Kék Lótusz Szirmai kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművé-szével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcérték módosítót kap, amit tetszés sze-rint oszthat el harcértékei közt. Minden eset-ben köteles viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Kék Lótusz Szirmai kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (ál-lóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Kék Lótusz Szirmai kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szin-

46

ten további 5, míg a további tapasztalati szin-teken 15 járul.

A Kék Lótusz Szirmai kardművész képzettségei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 2 Belharc 2 Vakharc 2 Fegyverhasználat (slan-kard) 2 Fegyverhasználat (slan-tőr) 2 Fegyverdobás (slan-csillag) 2 Lefegyverzés (slan-karddal) 1 Kétkezes harc (slan-kard-slan-tőr) 2

Strarégia 3 Parancsnoklás 2 Pszi (slan) 4 Udvari etikett (tiadlani) 4 Lovaglás 2 Úszás 2 Futás 2 Akrobatika 4 Állatismeret (ló) 2 Lélektan 2 Írás-olvasás 3 Ékesszólás 2 Bénítás 2 Párbaj 2 Tánc 2 Heraldika (tiadlani) 3 Jog, törvénykezés (tidlani) 1 Orvoslás 1 Taktika Tiadlani ket-

tős Négy sárkány Kígyóút Sárkányör-

vény Álcázás 2 Álöltözet 2 Tikos pszi 1 * Mászás 10% Esés 20%

Ugrás 20% Egyensúlyérzék 85% Veszélyérzék 25% Fegyverismeret 1 Élő nyelv (erv, niarei) 4, 2 Kultúra (tiadlani, niarei) 3, 1 Helyismeret 3

* A Kék Lótusz Szirmainak kardművé-

szeinek az alábbi titkos pszi diszciplínákat oktatják (a játékos az alábbiakból választhat kettőt!):

Aranyharang Ψ-lökés Kitartás Kitérés Kiáltás

A Kék Lótusz Szirmai kardművész

minden tapasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzett-ségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Kék Lótusz Szirmai kardművész az általános kardművész táblázata szerint lép tapasztalati szintet.

47

47

Lángszirom iskola (Ka-riaku To)

A tiadlani Lángszirom irányzat megje-lenése a Psz. IV. századra tehető. Kialakulá-sát a rossz szomszédokkal (Toron, Gro-Ugon) folytatott háborúskodások segítették, előidézését pedig minden bizonnyal a harcot tisztelő, azt előtérbe helyező kardművészek okolhatók.

Az irányzat jelképe a tűz, annak folya-matosan változó lángja. A stílus yankanja is körbe foglalt lángokat ábrázol. Mielőtt bárki téves következtetéseket vonna le, az iskolá-nak a leghalványabb köze sincs Sogron val-lásához, vagy akár Ordanhoz. Kardművészei a tüzet tekintik mintának, mondva, a túlélés-hez, a világba való beilleszkedéshez és az azzal való azonosuláshoz legjobb út a láng folyamatos változása. A láng kitér a hozzá közeledő útjából, de megégeti azt, aki túl közel merészkedik. A Lángszirom kardmű-vészei keresik a kihívásokat. Lobbanéko-nyak, akár a tűz, ez természetükre és techni-kájukra egyaránt igaz.

Ha megsértik őket, párbajoznak, (senki ne keverje a kasztot a bajvívóval) ha harcra van lehetőségük, élnek vele. Természetesen képesek uralkodni magukon, különben köve-tők híján már régen kihalt volna az irányzat.

Lételemük a harc és a küzdelem. Az el-lenfelet nem kímélik, de nem minden jött-mentet tekintenek ellenfélnek, rájuk, ha nem is halál, de olyan emlék vár, amiből tanulhat-nak. Ez lehet megalázó vereség, de akár csonkolás is. A Lángszirom sok kardművésze szolgál tiadlani udvarokban és a seregekben is. Taktikai képzettségükre és a hadvezetésre is nagy hangsúlyt fordítanak. Bár fő fegyve-rüknek a slan kardpárt tekintik, legsokolda-lúbban képzett kardművészek a fegyver nél-küli harcban, hiszen egy csata forgatagában

minden megtörténhet. Figyelmet fordítanak a lovaglás és a lovas harc megtanulására is.

Vívóstílusukra a kíméletlen hatékony-ság, elsöprő erejű vágások jellemzők. Ellen-feleiket igyekszenek minél gyorsabban le-győzni, hogy azután tüstént szembefordul-hassanak az újjal. Megtanulják a pusztítást, az ő támadásaik talán a leghatékonyabbak a kardművészek között. Alapállásuk magas, mozgásuk a láng állandó változását idézi. A szúrások és vágások hasonló arányban meg-található vívóstílusukban.

A lángszirom iskola kardművészeinek tradicionális viselete a tűz színeit tükrözi. Kedvelt a vörös gion és a narancs hakama, piros övvel, de számtalan variáció létezik: a láng színe folyton változó. Ami állandó mindőjüknél az az öv, bármilyen ruhát öltse-nek is, övük mindig tűzpiros. Valami hasonló

48

elmélet hatására alakulhatott ki a yankanok különbözősége, ami tanítványonként válto-zik. Egy körben lévő lángnyelv, de annak alakja, ágai a karművész ízlése szerint válto-zik. Ha csatába indulnak, tradicionális kardművészvértet öltenek, melyen sokszor uralkodó a tűz színe, a lángminta.

Slan-kardjaik, talán mert csatában sok-szor harcolnak lóról, kissé íveltebbek, mint a hagyományos alakú slan-kardok. Keresztva-suk kör alakú, domború díszítéssel. Markola-tát a hagyományok szerint tekerik be szövet vagy bőrcsíkokkal, s alátétnek gyakran hasz-nálnak piros színt. A kardot baloldalon, az övben hordják, ívelt részével lefelé. Slan-tőrüket pedig éllel felfelé, jobb oldalon vise-lik.

Karakteralkotás

A Lángszirom kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táb-lázatai szerint kell megalkotni, azzal a kü-lönbséggel, hogy erő értéküket K10+8+Kf módon kell kidobni.

Harcérték

A Lángszirom kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművészével egyez-nek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden tapasztalati szinten (már az elsőn is) 9 harcér-ték módosítót kap, amit tetszés szerint oszt-hat el harcértékei közt. Minden esetben köte-les viszont Té-je növelésére 4-et, Vé-je növe-lésére 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Lángszirom kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti

része), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképes-ségének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Lángszirom kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinteken 15 járul.

A Lángszirom kardművész képzettsé-gei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 2 Belharc 2 Földharc 2 Birkózás 2 Vakharc 2 Fegyverhasználat (slan-kard) 2

Fegyverhasználat (slan-tőr) 2 Kétkezes harc (slan-kard-slan-tőr) 2

Harci trükk Shien-su Fegyvertörés (slan-karddal) 1 Strarégia 2 Parancsnoklás 2 Pszi (slan) 4 Udvari etikett (tiadlani) 3 Lovaglás 3 Úszás 2 Futás 2 Akrobatika 4 Állatismeret (ló) 4 Lélektan 2 Írás-olvasás 2 Bénítás 1 Párbaj 3 Ékesszólás 1 Piszkos csel 2 Heraldika (tiadlani) 2

49

49

Taktika Párosharc lóval Sárkányörvény

Fegyverismeret 1 Tikos pszi 1 * Mászás 10% Esés 20% Ugrás 10% Egyensúlyérzék 85% Veszélyérzék 20% Pusztítás 2 Anatómia 2 Élő nyelv (erv) 4 Kultúra (tiadlani) 3 Helyismeret 3

* A Lángszirom iskolájában az alábbi

titkos pszi diszciplínákat oktatják (a játékos az alábbiakból választhat kettőt!):

Aranyharang Energiafelszabadítás Kitartás

A Lángszirom kardművész minden ta-

pasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Lángszirom kardművész az általá-nos kardművész táblázata szerint lép tapasz-talati szintet.

Az Élő Árny iskolája (Shai-tra Kinito)

A Shai-tra iskolát a Psz. 1900-as években alapította egy vak kardművész. A legendák szerint szeme világát toroni bo-szorkánymesterek ártó praktikái vették el. Hitét azonban nem vesztette el és folyamatos gyakorlással tökéletesre fejlesztette vakhar-cos képességeit. Azért, hogy tudását és ta-pasztalatát továbbadhassa, iskolát alapított, melyet Shai-tranak, azaz Élő Árnynak neve-zett el. Az irányzat nem tartozik a legnépe-sebbek közé. Mesterei eldugott, ismeretlen helyeken élnek, mindig valamilyen természe-tes barlanghoz közel. Ezek a barlangok szer-

ves részét képezik az iskola képzési anyagá-nak. Mivel a mesterek rendszerint nem talál-koznak emberekkel, a tanítványok és a fiatal kardművészek feladata, hogy Ynevet járva az arra alkalmas keveseket a mesterekhez kísér-jék vagy irányítsák.

Mentalitásukra nemcsak a szerénység, visszafogottság jellemző, de a gyengék segí-tése, a káosz, gonosz elleni folyamatos harc is. Jellemükben sokuknak fő szerepe van az életnek. A harcot ők is a tökéletesedés felé

50

vezető útnak tekintik. „Nem járhatsz el két-szer tökéletesen egy formagyakorlatot, mert ha egyszer sikerül, nem lesz szükséged má-sodikra”. Az iskola alapító mester szavai melynek azóta is több értelmezése látott nap-világot, minden ifjú kardművészt elgondol-koztatnak. Nem keresik a harcot, kerülik azt, még képességeik elrettentésként való fitogta-tását is elfogadhatóbbnak tartják, mint a szá-mukra értelmetlen küzdelmet és halált. Ha feltétlenül szükséges, természetesen vállalják a harcot és a gyors győzelemre törekszenek, lehetőleg az ellenfél életben hagyásával, már ha megérdemli.

Harci stílusukra a slan-kard, mint fő-fegyver forgatása jellemző, amit a slan-tőrrel egészítenek ki. Felfogásuk szerint a kard a legnemesebb fegyver, amit harcos csak for-gathat, ezért a tőrt csak mint kiegészítő fegy-vert használják. Nagy hangsúlyt fektetnek a vakharc elsajátítására, amit az alapító mester hagyományait követve, a kezdetektől fogva a barlangok sötétjében gyakorolják. Emellett fejlesztik a körkörös és állóharc képzettsége-iket is. Mivel rengeteget mozognak a sötét-ben, jobb lopakodóvá is válnak. Vívóstílu-sukra az alkalmazkodás, az ellenfél követése jellemző, nemhiába a kardművészek legjobb vakharcosai. Az ellenfelet nem engedik el, küzdőtávolságban maradva, érezve azt, kiis-merik felmorzsolják, és hamar legyőzik. Kedvelt a sárkány szeme nevű harci trükk alkalmazása is köreikben. Küzdelemben in-kább védekeznek, mint támadnak, de ha egy-szer rászánták magukat a küzdelemre, pilla-natok alatt megsemmisítik ellenfelüket. Eltö-rik annak fegyverét, karját is, ha kell. Vágá-saik szűk ívűek, gyorsak, csuklóból indítot-tak, és jó ötven százalékuk függőleges, gyak-ran lentről fölfelé irányuló. Szúrásokból az íves, toló szúrásokat részesítik előnyben.

Az Élő Árny kardművészeinek hagyo-mányos öltözéke a tradicionális gion, jobb oldalon az iskola yankanjával. Amely egy

ketté osztott, felül szürke, alul fekete kör. A vérteket nem kedvelik, még a kardművészvértet sem szívesen öltik maguk-ra. Ha mégis erre kényszerülnek, csak olyan vértet tűrnek el, ami nem akadályozza a mozgásukat. (mgt: 0)

Slan-kardjaik sokfélék. Mivel az Élő Árny mesterek soha nem készítenek kardot, a kardművész mindig egy-egy híres, avagy kevésbé ismert kardkészítő mestertől szerzi be fegyverét. Markolatát azonban mindig tradicionálisan tekerik be rombuszmintásra, szürke alapon fekete szövetcsíkkal, amely színösszeállítás fölöttébb ritka más kardokon. A slan-kardot az övben, bal oldalon, éllel lefelé hordják, míg a tőrt a jobb oldalon vise-lik.

Karakteralkotás

Az Élő Árny kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táb-lázatai szerint kell megalkotni, azzal a kü-lönbséggel, hogy ügyesség értéküket K6+14+Kf módon kell kidobni.

Harcérték

Az Élő Árny kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművészével egyez-nek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harc-érték módosítót kap, amit tetszés szerint oszthat el harcértékei közt. Minden esetben köteles viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

Az Élő Árny kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti ré-

51

51

sze), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképessé-gének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

Az Élő Árny kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinteken 15 járul.

Az Élő Árny kardművész képzettségei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 3 Belharc 2 Vakharc 3 Fegyverhasználat (slan-kard) 2 Fegyvertörés (slan-kard-slan-tőr) 2 Hárítófegyver használat (slan-tőr) 2 Strarégia 2 Parancsnoklás 2 Pszi (slan) 4 Udvari etikett (tiadlani) 3 Lovaglás 2 Úszás 2 Futás 2 Mászás 10% Esés 22% Ugrás 20% Egyensúlyérzék 90% Veszélyérzék 35% Akrobatika 4 Állatismeret (ló) 2 Lélektan 2 Írás-olvasás 2 Ékesszólás 1 Párbaj 2 Heraldika (tiadlani) 2 Harci trükk 1,1 Fegyverismeret 1 Körkörös harc 2 Tikos pszi 2 * Rejtőzés 10%

Lopózás 5% Élő nyelv (erv) 4, 2 Kultúra (tiadlani) 3, 1 Helyismeret 3

* Az Élő árny iskolájában az alábbi tit-

kos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Kiáltás Ψ-lökés Hatodik érzék

Az Élő Árny kardművész minden ta-

pasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

Az Élő Árny kardművész az általános kardművész táblázata szerint lép tapasztalati szintet.

Kiűzöttek (Chuoshin-To)

A Chuoshin-To irányzat megalapítója egy Rakuda Kaitosy nevű tiadlani kardmű-vész. A fiú már tanítványnak is érdekes volt, hatalomvágya és győzni, megdicsőülni aka-rása már tanítvány korában gondolkodóba ejtette mestereit, de sohasem lépte át azt a határt, hogy el keljen hagynia iskoláját. Ké-sőbb sikerel befejezte a Négy Kör iskoláját és kardművész lett. kardművésznek még rosszabb volt, mint tanítványnak, bár kiváló-an forgatta a kardot és használta a szellem erejét, kegyetlenségével többször is megbot-ránkoztatta mind egykori mesterét, mind kardművész társait. A kínos helyzet meg-szüntetésére maga a Dorcha küldte el vissza-

52

utasíthatatlan feladattal, és számítása bevált, Kaitosy hosszú évekig kalandozott, mire visszatért Tiadlanba. A híre azonban meg-előzte, a kegyetlen gyilkost és négy tanítvá-nyát haragos és kérdő tekintetek fogadták, csak egyvalaki kerülte el, egykori mestere, aki szélnek eresztette tanítványait és szégye-nében a hegyekbe bújdosott.

Kaitosy iskolát alapított, és kezdettől fogva hangoztatta, hogy akiket más mesterek elutasítanak, azzal ő szívesen foglalkozik. A dorcha azonban megtagadta hozzájárulását az iskolához, és magához rendelte a tudásra méltatlan kardművészt. Válaszul csak egy sértő üzenetet és a követ levágott fejét kapta. Kaitosy nem volt naív, már úton volt tanítvá-nyaival, amikor a Dorcha küldöttei elérték, és levágták tanítványai java részét. Csak a ’mes-ter’ és két tanítványa hagyta el Tiadlant és menekült meg, egy időre. Ettől a naptól kezdve soha nem térhetett vissza Tiadlanba és a Dorcha minden alattvalóját halálos el-lenségének mondhatta. Mégis akadt egy-kettő, akit nem.

Tanítványokat fogadott, akiket előző mesterük elküldött iskolájából. Olyanokat, akiket inkább érdekelt a pusztító hatalom, mint a világ értékeinek és az élet védelme. Mindig akad, aki a könnyebb utat választja. Az ilyenek éltek a lehetőséggel, a könnyen megszerezhető hatalom elcsábította őket, s bár az igazi kardművész mesterek nem oktat-ták őket, egy azért akadt. Ha lassan is, de megalakult a Kiűzöttek irányzata. Az iskolát, később a vándorló tanítványokat és új meste-reket többször érte támadás, kardművészek, embervadászok ritkították soraikat, míg vé-gül Psz. 1122-ben Kaitosyt is utolérte a vég-zete, a Halál Harmadik Nagymestere végzett vele. Ezt tartják a hivatalos feljegyzések.

Állítólag toroni hatalmaknak köszönhetően húzta egyáltalán idáig is, sőt, egyes, jól érte-sült tiadlaniak tudni vélik, hogy valójában a mester önszántából távozott Ynevről. Akár-hogyan is veszett el, már késő volt. A kiűzöt-tek iskolájának kardművészei szétszóródtak Yneven.

Mesterei azóta oktatnak szerte Yneven, kivéve Tiadlant, ahol biztos halál várna rá-juk. Persze ugyanez vonatkozik minden más kardművésszel való találkozásra is, ezért a mesterek titokban oktatják két-három tanít-ványukat, és mindig vándorolnak. Rejtőznek Yneven és a tiadlani diplomáciának köszön-hetően egyetlen jó érzésű állam sem tűri meg őket területén. Más kardművészek legalább ekkora gyűlölettel viseltetnek irántuk. Hely-zetük hasonló lehet, mint Ordan, vagy Krán renegátjainak, bár nem üldözik őket olyan szervezetten. A gyűlölet okkal érthető, ha rávilágítunk arra, hogy a kiűzöttek, bár nem nevezhetők jóknak, mégis képesek hosszútá-von gyakorolni a slanek tudományát, aminek napvilágra kerülése alapjában döntené meg a harc és kardművészetek egyik fő elvét. Hi-szen a lélek a gonoszsággal együtt is képes egyensúlyra, ami igaz ugyan, ám csöppet sem kívánatos jelenség Ynev uralkodóan nagy részén.

A kiűzöttek tanítása szerint is a kard-művészet út a tökéletesedés felé, de ők már nem törődnek azokkal, akik nem kiemelke-dettek. Felfogásuk szerint azokkal bármit megtehetnek, hiszen csak annak a szava, vé-leménye számít, aki szintén megtalálta az utat a tökéletesedéshez. Egy kráninak való-színűleg tetszene ez az elmélet, Ynev más vidékein azonban nem igazán közkedvelt. Ezért ha egy kiűzött kardművész nem vigyáz, könnyen bajba kerülhet. Bár büszkék és ön-teltek, nem ostobák, tudják, mikor kell odébb állni.

Ha valakivel harcba keverednek, azt mindig megölik, ha mégsem, később bizo-

53

53

nyosan sort kerítenek rá. Persze előtte még okító célzattal eljátszadoznak vele. Ebből a megalázó, szenvedéssel teli vereségből mind az áldozat, mind a nézők tanulhatnak. Ilyen-kor alkalmazzák a kínokozást, ami igazán visszataszítóvá teszi stílusukat, hiszen a slan-kard köztudottan a gyors és fájdalommentes ölés eszköze.

Fő fegyverük a slan-kard, kiegészítő fegyverként a slan-tőrt használják. Gyakran álcázzák mindkettőt, ebben igazán egyedülál-lóak a többi kardművészhez képest. Kardju-kat egyedi technikák szerint forgatják, min-den mester mást oktat. Köztük szinte semmi kapcsolat nincsen, legtöbbször nem is isme-rik egymást, így nem csoda, hogy nem ala-kult ki egységesen értelmezett technikákon alapuló stílus. Ez a kardra, vívóstílusra, öl-tözködésre egyaránt vonatkozik. Az mégis megegyezik bennük, hogy szeretnek kérkedni hatalmukkal, kedvelik, ha félnek tőlük. Gyakran álcázzák magukat más iskolák kardművészeinek, de ha vívni kényszerülnek, általában lebuknak, hiszen felfogásukat, ke-gyetlen technikáikat nem tagadhatják meg.

Karakteralkotás

A Kiűzött kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táb-lázatai szerint kell megalkotni.

Harcérték

A Kiűzött kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden ta-pasztalati szinten (már az elsőn is) 9 harcér-ték módosítót kap, amit tetszés szerint oszt-

hat el harcértékei közt. Minden esetben köte-les viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Kiűzött kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti ré-sze), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképessé-gének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Kiűzött kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinteken 15 járul.

A Kiűzött kardművész képzettségei el-ső szinten:

Képzettség Fok/% Öklözés 2 Belharc 2 Birkózás 2 Vakharc 2 Fegyverhasználat (slan-kard, slan-tőr)

2,2

Fegyvertörés (slan-karddal) 1 Pszi (slan) 4 Lovaglás 2 Futás 2 Úszás 2 Mászás 15% Esés 20% Ugrás 15% Egyensúlyérzék 85% Akrobatika 4 Veszélyérzék 20% Állatismeret (ló) 2 Lélektan 1 Írás-olvasás 2 Bénítás 1

54

Párbaj 2 Ékesszólás 1 Heraldika 2 Kínokozás 2 Vallatás 2 Álcázás 2 Álöltözet 2 Orvtámadás 1 Rejtőzés 15% Piszkos csel 1,2 Lopózás 10% Oktatás 1 Titkos pszi 2 * Állóharc 1 Élő nyelv 3 Kultúra 3 Helyismeret 3

* A Kiűzött iskolájában az alábbi titkos

pszi diszciplínákat oktatják (a játékos az alábbiakból választhat kettőt!):

Aranyharang Ψ-lökés Hatodik érzék Energiafelszabadítás Kitérés

A Kiűzött kardművész minden tapasz-

talati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Kiűzött kardművész az általános kardművész táblázata szerint lép tapasztalati szintet.

Niare

Niare, a harcművészetek hazája. A hegyi kolostorok szerzetesei számtalan válto-

zatát kidolgozták előbb a pusztakezes, majd a fegyveres harci stílusoknak is. Idővel több iskola is megjelent, ami csak egy fegyver használatát oktatta, annak rendkívüli bonyo-lultsága miatt – ez volt a ritkább – vagy a fegyverhez kapcsolódó sajátos filozófia mi-att. Ezekből az irányzatokból alakultak ki a kardművész stílusok.

Niare is jelentős változásokon ment át kialakulása óta, ez a kardművész irányzatok-ra is hatást gyakorol. Olyan ősi irányzatok, mint a Négy kör, vagy a Fehér sárkány, ma már inkább tiadlaninak tekinthetők. Az újabb niarei stílusok maradtak a Sárga Császárság-ban. Mivel Niaréban az egyenes kardok az elterjedtebbek, így ez lett az itt maradt irány-zatok fegyvere is, a niaréban nem túl jelentős szerepű íves kard Tiadlanban talált új életet, ahol az ervek – más források szerint az ilanoriak – görbe kardjaival keresztesződve, de ősi niarei technikával, létrehozták a slan-kardokat.

Niarie kardművészekkel leggyakrabban a Sárga Császárságban találkozhatunk, mivel az elzárkózott birodalomból nagyon kevesek jutnak ki. Akinek mégis sikerül, azt nagy tisztelet övezi. Ám egy karakter ilyen kijutá-sa nagy odafigyelést igényel a KM-től, mivel nem mindennapos. Nem árt eljátszatni a játé-kossal, csakúgy, mint kránban.

Feketerák iskola (Kian-shin Chin Huo)

A Feketerák iskola nevét egy érdekes állatról, a niarei hegyi patakok fekete rákjáról kapta. A félarasznyi állatka különleges ké-pessége, hogy ollóit a többi rákfajtól eltérően teljesen körbe tudja forgatni. Igaz, harcban nemigen alkalmazza, ugyanis növényevő, a róla elnevezett stílus kardművészei mégis őt tekintik „példaképüknek”.

55

55

A stílus kardművészei – a rákhoz ha-sonlóan – a kétkezes harc igazi szakértői. Az iskola mesterei két-három tanítvánnyal járják Niare hegyeit. A tanítványokkal akár tizenöt évig is foglalkozhatnak, miután megfelelőnek ítélik rá, hogy egyedül is megállja a helyét kardművészként.

Fő fegyverük a niarei egyeneskard, más fegyvert nem is használnak, annak viszont mesterei. Kevés gondot fordítanak a puszta-kezes küzdelem gyakorlására is. Kardkezelé-si technikájuk híres, két kardjukat szemfény-vesztő gyorsasággal és ügyességgel forgat-ják. Az egyeneskardot magában is megtanul-ják használni, ilyenkor főleg a szúrásokra építenek. A tizenhat alaptechnika mindegyi-kére külön formagyakorlatot tanulnak és gyakorolnak. A legfélelmetesebbek azonban kétségtelenül két egyeneskarddal. A mély állások és a rák útjának tizennyolc alaptech-nikája, természetesen chi-harcban alkalmaz-va keveseknek ad esélyt, hogy sikerrel száll-hassanak szembe velük. Szívesen alkalmaz-nak cseleket és trükköket. Két egyeneskardjukkal sokan a lefegyverzés mes-tereinek tartják őket.

A Feketerák kardművészek nyugodt, barátságos és segítőkész emberek. Nehéz őket kihozni a sodrukból és ha ez netán sike-rül is valakinek, akkor is igyekszenek elke-rülni az egyenlőtlen harcot. Ha mégis fegyve-res küzdelembe kényszerülnek, igyekszenek minél gyorsabban és kíméletesebben végezni az ellenféllel. Ölni csak akkor ölnek, ha már nincs más lehetőségük. Gyakran folyamod-nak az ellenfél lefegyverzéséhez, ilyenkor egy-egy kisebb seb is elég, hogy a támadó belássa: semmi esélye, és odébbálljon.

A Feketerák kardművészek tradicioná-lis öltözete a fekete szerzetesi ruha és kö-peny. Jelük, amit a ruha bal oldalán, a szív fölött viselnek, egy körben lévő rák. Könnyű felismerni és megkülönböztetni, mivel a rák ollói nem szimmetrikusan és nem a megszo-

kott irányban állnak, utalva a névadó állat képességeire. A kardművészek semmilyen vértet nem viselnek, esetleg olyat hajlandóak felölteni, amelyik egyáltalán nem zavarja őket a mozgásban (Mgt: 0). Az egyeneskardokat a derékon, az övben, jobb és baloldalon hordják.

Karakteralkotás

A Feketerák kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táb-lázatai szerint kell megalkotni.

Harcérték

A Feketerák kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden ta-pasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcér-ték módosítót kap, amit tetszés szerint oszt-hat el harcértékei közt. Minden esetben köte-les viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Feketerák kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti ré-sze), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképessé-gének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Feketerák kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinteken 15 járul.

56

A Feketerák kardművész képzettségei első szinten:

Képzettség Fok/% Öklözés 1 Belharc 1 Vakharc 2 Fegyverhasználat (niarei egyeneskard) 2

Lefegyverzés 2 Kétkezes harc (niarei egyeneskard) 2 Pszi (slan) 4 Udvari etikett (niarei) 2 Lovaglás 2 Futás 1 Úszás 1 Mászás 10% Esés 30% Ugrás 20% Egyensúlyérzék 90% Akrobatika 4 Veszélyérzék 20% Állatismeret (ló) 2 Írás-olvasás 2 Párbaj (niarei) 2 Ékesszólás 1 Heraldika (niarei) 2 Titkos pszi 2 * Harci trükk Sien-su

Metszés Piszkos csel 1,1,1 Körkörös harc 1 Kiegészítő támadás v. Földredöntés 1 Harc bizonytalan alapon 2 Teaszertartás 1 Oktatás 1 Élő nyelv (niarei) 4 Kultúra (niarei) 3 Helyismeret 3

* A Feketerák iskolájában az alábbi tit-

kos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Asztrál szem

Érzéketlenség Kiáltás Kitérés Mentál szem

A Feketerák kardművész minden ta-

pasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Feketerák kardművész az általános kardművész táblázata szerint lép tapasztalati szintet.

Hidra iskola (Cena-ta Huo)

Az irányzat nevét a hidráról kapta, amit azonnal megérthetünk, ha megnézzük a bojtoskardot, a Hidra stílus kardművészeinek fő fegyverét. A kard markolatának végéhez kötve libegő színes bojt mozgása akár a hidra karjai.

Az irányzat mestereivel főleg Niare dé-li részén találkozhatunk. Egyszerre egy eset-leg kettő tanítványt oktatnak. Vándorlásaik során kihívásokat keresnek, amíg nem talál-nak megfelelő tanítványt, egyedül. Kihívás lehet bármilyen nehezen megoldandó feladat, ami az emberek boldogulását szolgálja. A kihívások állítják a harcost újabb és újabb próba elé. Vallják, hogy aki sikeresen teljesíti a próbákat, csak az juthat előre a kardművé-szek útján a tökéletesedés felé. Mindemellett nem agresszívek, de a harcot is hezitálás nél-kül vállalják, ha belekerülnek. Bár a harc próbája akkor is sikeres lehet, ha az ellenfél túléli a küzdelmet, mégis ez a ritkább, mivel a Hidra kardművész csak akkor fejezi be a

57

57

küzdelmet, ha annak vége van, azaz ha meg-halt, vagy az ellenfél egyértelműen legyőze-tett, elmenekült, vagy meghalt.

A bojtoskardot fő fegyvernek tekintik, ha netán megtanulnak más fegyvert is kezel-ni, azt csak alapfokig teszik. A kardot az egyeneskardok tizenhat alaptechnikájának megfelelően forgatják, kihasználva a bojt nyújtotta előnyöket, amire több harci trükköt és cselt is kidolgoztak. Több díszes, szép tánc és formagyakorlat is létezik, amiben főszere-pet kap a bojtoskard, dekoratív, lengedező színes bojtja miatt. Természetesen a bojtoskardot chi-harcban is megtanulják használni.

A Hidra stílus kardművészeinek ha-gyományos öltözéke a sötétvörös szerzetesi ruha. Jelük egy körben nyújtózó, stilizált hidra, ami karjainak száma utal a kardművész tapasztaltságára, alakja pedig a mesterre, akinél tanult. Ezt a jelvényt a ruha hátán vise-lik. Az egyes mestereknek meghatározott színű bojtjuk van, amit a tanítványok is át-vesznek. A híresebb mesterek bojtjának szí-ne, alakja közismert a kardművész körökben. A hidra kardművészek semmilyen vértet nem viselnek, esetleg olyat hajlandóak felölteni, amelyik egyáltalán nem zavarja őket a moz-gásban (Mgt: 0). A bojtoskardot a derék bal oldalán, saját hüvelyében tartják és hordják.

Karakteralkotás

A Hidra kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táb-lázatai szerint kell megalkotni.

Harcérték

A Hidra kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden ta-

pasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcér-ték módosítót kap, amit tetszés szerint oszt-hat el harcértékei közt. Minden esetben köte-les viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Hidra kardművész Ép-alapja 4 (eh-hez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasz-talati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Hidra kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinteken 15 járul.

A Hidra kardművész képzettségei első szinten:

Képzettség Fok/% Öklözés 2 Belharc 2 Birkózás 2 Vakharc 2 Fegyverhasználat (bojtoskard) 2 Fegyvertörés (bojtoskard) 1 Pszi (slan) 4 Titkos pszi 2 * Udvari etikett (niarei) 2 Lovaglás 2 Futás 2 Úszás 1 Mászás 10% Esés 20% Ugrás 10% Egyensúlyérzék 85% Akrobatika 4 Veszélyérzék 20% Állatismeret (ló) 2 Írás-olvasás 2

58

Párbaj (niarei) 2 Ékesszólás 1 Heraldika (niarei) 2 Harci trükk Bojttal terelés

A Sárkány szeme

- ** Piszkos csel 1 Állóharc 1 Harc bizonytalan alapon 1 Kiegészítő támadás 1 Ladzsai 1 Raígei 1 Teaszertartás 1 Oktatás 1 Élő nyelv (niarei) 4 Kultúra (niarei) 3 Helyismeret 3

* A Hidra iskolájában az alábbi titkos

pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Asztrál szem Kiáltás Kitérés Mentál szem Ψ-lökés

** Szabadon választható A Hidra kardművész minden tapaszta-

lati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Hidra kardművész az általános kardművész táblázata szerint lép tapasztalati szintet.

Enoszuke

„Az, aki mohón a győzelmet kergeti: örök vesztes.”

A Psz. 1131. évben a niarei császár, a Menny Fiának parancsa Enogai Watan her-ceget és rokonait, csatlósait, valamint hűbé-reseit, szövetséges nemzetségeit és háznépét száműzi Enoszuke szigetére. A száműzött herceg (hoan) szörnyű átka nyomán kárhoza-tos kapu nyílik a Jindao-tengeren, elzárva a szigetet a Sárga Császárságtól. Az újonnan érkezettek véres harcokban meghódítják a szigetet, leigázzák és magukba olvasztják (egyes történészek inkább a tiszteletlenebb, de valósághűbb „elkeveredni” szót használ-ják) az őshonos riana-ate (ezó) törzsek népe-it. Az Ég Alatti Császárság innentől kezdve, mint Enoszuke, önálló hatalmi tényezőként vonul be Észak-Ynev történelmébe, a fekete hadurak oldalán.

Az Enoszuke Császárságban, ahol a fegyvereknek, azon belül is a kardnak oly nagy szerepe és jelentősége van a mindenna-pi életben, igen hamar kialakult a kardvívás művészetének kultusza. Már a Niaréból száműzöttek között is voltak olyanok, akik az egyszerű hadakozásnál magasabb szinten gyakorolták a kardforgatás művészetét, amit csak tovább erősített a keleti szigetvilágból származó riana-ate törzsek kultúrája, ahol már szintén nagy hagyománya volt a harc művészetként való felfogásának. (hasonló, mint Tiadlan esetében, hiszen az ősök, a ke-leti szigetvilág népei feltételezhetően azono-sak).

Így alakultak ki Enoszukén is a kard-művészek, ottani nevükön „kansin”-ok, ami-nek jelentése „a kard szentje”. Az enoszukei kardművészek, - hasonlóan a kontinens más tájain dívó gyakorlathoz – szintén egész éle-tüket teszik fel az Út tanulmányozására. Mentalitásuk is azonos, hiszen az Utat gya-

59

59

korolni más eszmei alapállásból – noha úgy tűnik talán – lehetetlen.

Mint az Tiadlan földjén is történik, a Birodalom ifjú kardművészei különböző ne-ves iskolákat vagy mestereket keresnek fel, ha ezt a művészetet óhajtják tanulni. Ha az-után hosszú évek, évtizedek múltán (esetleg soha…) mesterük úgy találja, hogy elsajátí-tottak mindent, ami ehhez az életmódhoz szükséges, illetve teljesen magukévá tették az iskola és a stílus tanításait, akkor erről saját aláírásával hitelesített pecsétes bizonyítványt ad ki. Az ilyen diplomával rendelkezők igen keresettek az amatuk és egyéb hatalmasságok között mint harci oktatók és fegyvermeste-rek.

Ennek ellenére nagyrészük mit sem tö-rődik a felkínált biztos és megbecsült pozíci-ókkal, hanem vándorolva, a mindennapi vi-szontagságok és kihívások közt edződve fej-leszti tovább képességeit. Igazából nem mondható meg, hogy mely ponton válik egy sugasából, azaz életét a kardvívásnak szente-lő, magányosan vándorló muszatasiból kansin, a művészet mestere. Ezt talán sokszor ő maga sem tudja. Talán csak azt érzi, hogy az új és új kihívások, egymásra következő

párbajok során egyszer eljut arra a fokra, amikor már nem az ellenfél, a technikák, a ki-a-jobb a fontos, hanem a mozdulatok bel-ső lényege, a harmónia; a misztikus és oly sokak által oly sokfelé keresett ’va’.

A fentiek fényében nem csoda, hogy a Birodalom tájain eléggé mindennapos az egy-egy faluba megérkező, majd zászlaját a főtéren letűző sugasa, aki illő módon kihívja a környék összes vállalkozó kedvű kardfor-gatóját. Ezen senki sem lepődik meg, mint ahogy azon sem, hogy a hírneves mesterek lakhelyei körül valósággal sorban állnak a különböző harcosok, ragaenek, hogy az illető mestertől tanuljanak, és/vagy megküzdjenek vele. Természetesen, ha a mester már egy egész iskolát vezet, akkor többnyire nincs ideje kiállni az összes jelentkezővel – és mél-tóságon aluli is lenne. Ekkor tanítványai ve-szik át ezt a feladatot. Csak igen-igen kivéte-les esetben küzd maga a mester, ha például a kihívó nagyon ismert személyiség, avagy előtte már legyőzte az összes tanítványát.

Az enoszukei kardművész irányzatok jóval kevesebb eltérést mutatnak az általános dolgokban, mint például a tiadlani iskolák. Ennek oka elsősorban a sziget – egy viszony-lag elszigetelt, elzárt világ – kis mérete és a társadalom egységesebb szemléletében, kö-töttségében keresendő. Ezek az egységesnek tekinthető általános dolgok, mint amilyen a jellem, gondolkodás, öltözködés, társadalmi szokások részletesen le vannak írva az Enoszuke című kiegészítő szabálykönyvben, így azokra itt nem térek ki részletesen. Csak a fő különbségeket írom le, ezek pedig a har-ci technikákban, az ahhoz való hozzáállás-ban, a taktikában mutatkozik meg.

Az Enoszukei kardművészek egy kicsit másképpen állnak a halálhoz, mint a konti-nens slanjei. Talán magyarázat lehet erre az ország kialakulása, a mindent hátrahagyó és száműzetésbe menekülő seregek – nekik ugyanis már nem volt mit veszíteniük -, talán

60

nem, mindenesetre az enoszukei társadalom sokkal halál közelibb, és ez a kardművészek-re is jellemző. Ez egyfelől azt jelenti, hogy nem félnek annyira a haláltól (nem mintha ez bármely slanre ráfogható volna), részben pedig azt, hogy sokkal könnyebben osztják is azt. Ezért nem kell csodálkozni, hogy míg a tiadlani kardművészek nagy része igyekszik az ellenfél megölése nélkül legyőzni azt, ad-dig az enoszukei küzdelmek szinte mindig valamelyik fél halálával végződnek, és ezért senki sem tartja elvetemültnek a kardművé-szeket. Ez persze csak a valós küzdelmekre értendő. Hiszen, ha minden párbaj vérre menne, enoszuke kardművészei alig egy hó-nap alatt eltűnnének. Ők ugyanis nem csak a békés gyakorlások folyamatában kívánják megtalálni a tökéletesedéshez vezető utat, hanem a jobbnál jobb ellenfelek legyőzésé-ben. A legtöbb enoszukei kardművész vándo-rol, és ha elér egy faluba, kihívja annak leg-jobbjait. Ilyenkor nem szokás lemészárolni a falu összes kardforgatóját, mint ahogy az így érkezett vendéget sem várja halál, a párbajo-zók pusztán tudásukat mérik össze. Termé-szetesen, ha harcol, vagy ha sértés miatt pár-bajozik, az enoszukei kardművész is öl, sok-kal gyakrabban, mint mások.

Egy kicsit különböznek a kardművé-szek enoszukén a kard használata terén is. Ők ugyanis szinte sohasem használják rövid-kardjukat vagy tőrüket, mindig a taitóval harcolnak, legyen akármilyen alkalom és akármilyen ellenfél.

Érdekes különbség még az enoszukei kansinok és a tiadlani kardművészek között a használt fegyver. Enoszukén a taito az ural-kodó kardtípus, így az itteni kardművészek is ezt használják. Kialakulása nagyon hasonló a tiadlani kardokhoz, hiszen a niaréból szám-űzött hódítók és a riana-ate törzsek – közvet-ve a keleti szigetvilág – fegyvereinek keresz-tezéséből született. Így érthető, hogy miért hasonló a tiadlani fegyverekhez. Ennek elle-

nére a harcértékeik nem egyeznek meg. Te-hát az enoszukei kardművészek a taitót hasz-nálják, amely ugyan hasonló eljárással ké-szül, hasonló kapcsolatban áll a kansin lelké-vel – így ugyanazokkal a különleges képes-ségekkel bír, mint a slan kard – de mégiscsak taitó, annak kinézetével és harcértékeivel együtt. A taitó enoszukei kiegészítői a sotó (rövidkard) és nató (tőr) amihez azonban az enoszukei kardművészek jóval ritkábban nyúlnak, mint ynevi társaik.

Lényeges még megemlíteni, hogy az enoszukei kardművészek mindegyike az enoszukei slan pszit tanulja, ami a kontinens slan diszciplínái mellett tartalmazza a ’Megmerítkezés’ és a ’Rjúszúk szólítása’ diszciplínákat. Ezek leírása az Enoszuke sza-bálykönyv 107. oldalán található.

Jahagi-rajú

A Jahagi-rajú az enoszukei támadó stí-lusok közé tartozik. Harci elvei szerint a küzdelemnek minél rövidebbnek kell lennie, azt már a kardrántással el kell dönteni. Gyor-san, majdhogynem meglepetésszerűen tá-madnak, és az első vágásuk gyakran halálos is. Magas szinten oktatja a ladzsait, azaz a kardrántás művészetét. Az Jahagi-rajú kard-művészei mindig fejlesztik kezdeményező, gyors reagáló képességüket. Azt nem lehet rájuk mondani, hogy szeretik az irányító sze-repet játszani a vívásban, mivel nem vívnak sokáig. „A Jahagi-rajú nem oktat kardvívást, csak küzdelmet”. Ez az idézet, egy ismeret-len Jahagi-rajú mestertől származik és szálló-igévé vált az enoszukei kardművészek kö-zött, mint ahogy az a mondás is, ami szerint „Ha egy Jahagi-rajú ellen megéled a küzde-lem második percét, félúton jársz a győzelem felé.”

Persze botor dolog volna azt hinni, hogy a stílus követői nem volnának képesek

61

61

hosszasan vívni, csak éppen nem akarnak. Felfogásuk szerint minél rövidebb egy küz-delem, annál jobb. Ezért tanulják a minél tökéletesebb, halálosabb támadás módját, és általában mindent beleadnak az első, már a kardrántáskor indított támadásukba.

A Jahagi-rajú alapállása a hát mögé rej-tett, ferdén a földre mutató pengéjű pozíció, ami szintén a váratlanságra épít. Ezt általában – más iskoláktól eltérően – a küzdelem végén veszik fel, illetve, ha több ellenfél ellen küz-denek, mivel mire a kard a hüvelyéből az alapállás pozíciójába juthatna, az első ellen-fél már halott.

A Jahagi-rajú kardművészek fő fegyve-re a taitó, amit övükben, a baloldalon horda-nak.

Karakteralkotás

A Jahagi-rajú kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táb-lázatai szerint kell megalkotni.

Harcérték

A Jahagi-rajú kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművészével egyez-nek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20,

Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcér-ték módosítót kap, amit tetszés szerint oszt-

hat el harcértékei közt. Minden esetben köte-les viszont Ké-je növelésére 1-et, Té-je növe-lésére 4-et és Vé-je növelésére 2-t fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Jahagi-rajú kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképes-ségének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Jahagi-rajú kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinteken 15 járul.

A Jahagi-rajú kardművész képzettségei első szinten:

Képzettség Fok/% Ökölharc 1 Belharc 1 Fegyverhasználat (taitó) 2 Fegyverhasználat (nató) 2 Ladzsai 2 Kiegészítő támadás 2 Pusztítás 1 Raígei 1 Vakharc 2 Akrobatika 4 Pszi (enoszukei slan) 4 Titkos pszi 1 * Stratégia 1 Parancsnoklás 1 Heraldika (enoszukei) 2 Udvari etikett (enoszukei) 3 Párbaj (enoszukei) 2 Lovaglás 2 Állatismeret (ló) 2 Futás 2

62

Úszás 1 Lélektan 1 Piktogrammok írása-olvasása 2 Teaszertartás 1 Mászás 8% Esés 25% Ugrás 10% Egyensúlyérzék 85% Veszélyérzék 20% Élő nyelv (enoszukei) 4 Kultúra (enoszukei) 3 Helyismeret 3

* A Jahagi-rajú iskolájában az alábbi

titkos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Kiáltás Energiafelszabadítás

A Jahagi-rajú kardművész minden tapasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre

azonban maximum 10%-ot oszthat egy kép-zettségére.

Tapasztalati szint

A Jahagi-rajú kardművész az általános kardművész táblázata szerint lép tapasztalati szintet.

„Asi va aruku tame ni mado gai!”

Az ember lába járásra való! (Észak lángjai)

Icsiriki-rajú

Az Icsiriki-rajú egy másik jellegzetes támadó stílus. Kardművészei uralják a küz-delmet, folyamatos támadásokkal kényszerít-ve akaratukat az ellenfélre. Felfogása szerint a minél szélesebb skálájú harci tudás a kansin győzelmének kulcsa. Minél több technikát ismer valaki, annál inkább ki tudja használni ellenfele gyengéit. Ennek szelle-mében nem hanyagolják el pusztakezes kép-zettségeiket, mivel arra szükség lehet, ha kardjaikat nem tudják használni. „Ha elveszí-ted a kardod, még nem veszítetted el a küz-delmet”. – Tartja egy Icsiriki-rajús mondás. Emellett persze kardművészek, tehát a fegy-veres harc az első. Az iskola oktatja a taitó, sotó és a nató használatát is. Küzdelmi stílu-sukra a két fegyver, - a taitó és a sotó – egy-idejű forgatása jellemző, ami hatékony pusz-tító párosnak számít. Emellett kiegészítő tá-madást és több harci trükköt is oktatnak. Szí-vesen tanulnak és alkalmaznak cseleket is. A jahagi-rajútól eltérően egyáltalán nem törek-szenek a minél rövidebb küzdelemre, szerin-tük a hosszú küzdelemből lehet a legtöbbet tanulni, hiszen ott a kardművész több kép-zettségét is kipróbálhatja és fejlesztheti.

Az Icsiriki-rajú alapállása a fej mellett függőlegesen, magasan tartott „égkarcoló”

63

63

penge. Kardjaikat az övön, bal oldalt hordják, míg a nató általában a jobb oldalon kap he-lyet.

Karakteralkotás

Az Icsiriki-rajú kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táblázatai szerint kell megalkotni azzal a kü-lönbséggel, hogy ügyesség értékét K6+14+Kf módon kell kidobni.

Harcérték

Az Icsiriki-rajú kardművész harcérté-ke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez min-den tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcérték módosítót kap, amit tetszés szerint oszthat el harcértékei közt. Minden esetben köteles viszont Té-je növelésére 4-et, Vé-je növelésére 2-t fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

Az Icsiriki-rajú kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképes-ségének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

Az Icsiriki-rajú kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinteken 15 járul.

Az Icsiriki-rajú kardművész képzettsé-gei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 2 Belharc 1 Birkózás 2 Bénítás 1 Fegyverhasználat (taitó) 2 Fegyverhasználat (sotó) 2 Fegyverhasználat (nató) 1 Kétkezes harc (taitó-sotó) 2 Kiegészítő támadás 1 Harci trükk Shien-su

** Vakharc 1 Akrobatika 3 Pszi (slan) 4 Titkos pszi 1 * Stratégia 1 Heraldika (enoszukei) 2 Udvari etikett (enoszukei) 3 Párbaj (enoszukei) 2 Lovaglás 2 Állatismeret (ló) 2 Futás 2 Úszás 2 Írás-olvasás 2 Mászás 8% Esés 15% Ugrás 20% Egyensúlyérzék 90% Veszélyérzék 20% Piktogrammok írása-olvasása 2 Teaszertartás 1 Élő nyelv (enoszukei) 4 Kultúra (enoszukei) 3 Helyismeret 3

* Az Icsiriki-rajú iskolájában az alábbi

titkos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Kitartás

** Szabadon választható

64

Az Icsiriki-rajú kardművész minden ta-pasztalati szinten kap 25%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

Az Icsiriki-rajú kardművész az általá-nos kardművész táblázata szerint lép tapasz-talati szintet.

Hanzó-rajú

A Hanzó-rajú a védekező stílusok egyike. Nevezik a kőszikla iskolájának is,

mivel kardművészeik úgy álnak ellent táma-dóiknak, mint a kőszikla. Felfogásuk szerint kár hajszolni az ellenfelet, ha akar valamit, úgyis eljön. Ez jellemzi harci stílusukat is. Alapvetően a védekezésre építenek, taitójuk és védekező tartásban forgatott natójuk haté-konyan támogatja ezt. Sohasem hátrálnak, inkább oldalasan kitérnek, kősziklaként áll-ják a legnagyobb rohamot is. Hihetetlen mér-tékben fejlesztik állóképességüket és erejü-ket, idővel a kínok elviselésének is mesterei-vé válnak, így igazik kősziklákként törik meg akár a túlerőben lévő ellenfél támadását is. Gyakran folyamodnak az ellenfél fegyveré-nek eltöréséhez is. „Ha valaki nekiúszik egy sziklának, ne csodálkozzon, ha összetöri ma-gát”. – tartja egy elhíresült mondásuk.

A Hanzó-rajú alapállása hasonlít a ha-gyományos tiadlani kardművész alapállás-hoz, bal láb elől, a kard szinte az ellenfél feje búbját érinti, ebből a pozícióból a legtöbb

támadás hatékonyan védhető ki. Tőrüket ilyenkor a törzs mellett, lefelé mutató pengé-vel tartják.

A Hanzó-rajú kansinjai nem keresik olyan agresszíven a küzdelmet, mint más iskolák kardművészei. Ez persze nem a pár-bajokra értendő, hanem az általános élethely-zetekhez való hozzáállásukra. Ha lehet ilyen szót használni enoszukei viszonylatban, bé-késeknek is tekinthetők.

Taitójuk és natójuk hüvelyeit egyaránt a baloldalon, az övben hordják.

Karakteralkotás

A Hanzó-rajú kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táb-

65

65

lázatai szerint kell megalkotni, azzal a kü-lönbséggel, hogy erejét és állóképességét képességét K10+8+Kf, gyorsaságát k6+12 módon kell kidobni.

Harcérték

A Hanzó-rajú kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművészével egyez-nek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden tapasztalati szinten (már az elsőn is) 9 harcér-ték módosítót kap, amit tetszés szerint oszt-hat el harcértékei közt. Minden esetben köte-les viszont Té-je növelésére 2-t, Vé-je növe-lésére 5-öt fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Hanzó-rajú kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 9, amihez (állóképes-ségének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+6 Fp járul.

Képzettségek

A Hanzó-rajú kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 4, míg a további tapasztalati szinteken 12 járul.

A Hanzó-rajú kardművész képzettségei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 1 Belharc 2 Bénítás 1

Fegyverhasználat (taitó) 2 Fegyverhasználat (nató) 2 Hárítófegyver használat (nató) 2 Fegyvertörés (taitó-nató) 2 Raígei 2 Vakharc 1 Akrobatika 3 Kíntűrés 2 Állóharc 2 Harc bizonytalan alapon 2 Pszi (slan) 4 Titkos pszi 1 * Stratégia 1 Parancsnoklás 1 Heraldika (enoszukei) 2 Udvari etikett (enoszukei) 3 Párbaj (enoszukei) 2 Lovaglás 2 Állatismeret (ló) 2 Futás 2 Úszás 1 Lélektan 1 Írás-olvasás 2 Piktogrammok írása-olvasása 2 Teaszertartás 1 Mászás 10% Esés 20% Ugrás 10% Egyensúlyérzék 85% Veszélyérzék 20% Élő nyelv (enoszukei) 4 Kultúra (enoszukei) 3 Helyismeret 3

* A Hanzó-rajú iskolájában az alábbi

titkos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Energiafelszabadítás

A Hanzó-rajú kardművész minden ta-

pasztalati szinten kap 15%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

66

Tapasztalati szint

A Hanzó-rajú kardművész az általános kardművész táblázata szerint lép tapasztalati szintet.

Szagoró-rajú

A Szagoró-rajú egy enyhe védekező stílus. Harci taktikájára elsősorban a védeke-zés jellemző, de nem rendel mindent ennek alá. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy hasonlóan agresszívek és támadékonyak, mint más stílusok kardművészei.

Különleges edzésmódszerükről híresültek el, a vívást vízben gyakorolják, így

fejlesztve közben minden izmukat, mellesleg kiváló úszók is. Fejlesztik fegyver nélküli harci képzettségeiket is. Enoszukén ritkának számító módon, de használnak dobófegyve-

reket, a slan csillag az ellenfél lendületének megtörésére, elbizonytalanítására szolgál.

Fegyverük a taitó és a nató, az utóbbit azonban csak ritkán veszik elő harcban. Tak-tikájuk része a megelőző támadás, mellyel az ellenfelet összezavarhatják, és így támadását hatástalaníthatják. Ilyen a slan csillagok do-bása, de az érzékeny pontokra mért célzott megelőző támadások is, melyeket gyakran alkalmaznak. A Szagarú-rajú kardművészei ezen kívül nagy hangsúlyt fektetnek az elme csiszolására is.

A Szagoró-rajú alapállása a hagyomá-nyos támadóállás a raínak szegezett karddal. Fegyvereiket az övön, baloldalt hordják.

Karakteralkotás

A Szagoró-rajú kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táblázatai szerint kell megalkotni.

Harcérték

A Szagoró-rajú kardművész harcérté-ke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez min-den tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcérték módosítót kap, amit tetszés szerint oszthat el harcértékei közt. Minden esetben köteles viszont Té-je növelésére 2-t, Vé-je növelésére 4-et fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Szagoró-rajú kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (ál-lóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

67

67

Képzettségek

A Szagoró-rajú kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinteken 15 járul.

A Szagoró-rajú kardművész képzettsé-gei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 2 Belharc 2 Birkózás 2 Földharc 1 Bénítás 2 Fegyverhasználat (taitó) 2 Fegyverhasználat (nató) 2 Fegyverdobás (slan csillag) 2 Vakharc 2 Akrobatika 4 Állóharc 2 Harc bizonytalan alapon 2 Körkörös harc 2 Pszi (slan) 4 Titkos pszi 2 * Stratégia 1 Parancsnoklás 1 Heraldika (enoszukei) 2 Udvari etikett (enoszukei) 3 Párbaj (enoszukei) 2 Lovaglás 1 Állatismeret (ló) 1 Futás 2 Úszás 2 Úszás páncélban 2 Lélektan 2 Teherbírás 3 Írás-olvasás 2 Piktogrammok írása-olvasása 2

Teaszertartás 1 Mászás 5% Esés 25% Ugrás 20% Egyensúlyérzék 90% Veszélyérzék 20% Élő nyelv (enoszukei) 4 Kultúra (enoszukei) 3 Helyismeret 3

* A Szagoró-rajú iskolájában az alábbi

titkos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Lélegzet visszatartása Hatodik érzék Kitartás Kitérés

A Szagoró-rajú kardművész minden

tapasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Szagoró-rajú kardművész az általá-nos kardművész táblázata szerint lép tapasz-talati szintet.

„Vatasi mo ikitai ga.”

A tökéletességhez tengernyi kí-non át vezet az út. (Észak lángjai)

Kagjú-rajú

A Kagjú-rajú a köztes iskolák egyike, azaz sem a védekezést, sem a támadást nem tartja kiemelkedően előnyben. Az irányzat tanítása szerint mindenkinek magának kell megtalálni az egyensúlyt a saját technikájá-ban, tehát maga alakítja ki, hogy mennyire

68

agresszív, támadékony, vagy éppen védekező a stílusa.

A Kagjú-iskola oktatja mind a taitó, mind a sotó és nató használatát, és az utóbbi kettőt kétkezes harccal is kombinálja. Ezen kívül elhíresült – enoszukén egyedülálló mó-don – a fegyverdobásról. Nem csak a dobó-csillagot, de a tőrt, sőt még a rövidkardot is megtanulják dobni, és bizony gyakran lepik meg egy ilyen szokatlan lépéssel ellenfelü-ket.

Az irányzat alapállása a fej mellett me-rőlegesen – tehát a felsőtest oldalra fordul, jobb könyök hátranéz, penge az arc magassá-gában előre mutat – tartott kard, e jellegzetes küzdőtartásról tévedhetetlenül azonosíthatók. Ritka kivételek, ugyanis többször használják rövidkardjukat s tőrüket, mint a taitót, amit csak az igazán nagy ellenfelek ellen vesznek elő. Emiatt néha le is nézik őket kardművész társaik.

A taitót és a sotót az övben, bal oldalon hordják, míg a nató helye az övben jobb ol-dalon van.

Karakteralkotás

A Kagjú-rajú kardművész karaktert a kardművészek általános karakteralkotási táb-lázatai szerint kell megalkotni.

Harcérték

A Kagjú-rajú kardművész harcértéke és módosítói az alap kardművészével egyez-nek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez minden tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcér-ték módosítót kap, amit tetszés szerint oszt-hat el harcértékei közt. Minden esetben köte-les viszont Té-je és Vé-je növelésére 1-mat 1-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Kagjú-rajú kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti ré-sze), Fp-alapja pedig 8, amihez (állóképessé-gének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Kagjú-rajú kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 4, míg a további tapasztalati szinteken 12 járul.

A Kagjú-rajú kardművész képzettségei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 1 Belharc 2 Fegyverhasználat (taitó) 2 Fegyverhasználat (sotó) 2 Fegyverhasználat (nató) 2 Fegyverdobás (slan csillag) 2 Fegyverdobás (nato) 1 Fegyverdobás idegen fegyverrel (sotó) 1

Kétkezes harc (sotó-nató) 1 Harc bizonytalan alapon 2 Körkörös harc 2 Vakharc 2 Akrobatika 4 Pszi (slan) 4 Titkos pszi 1 * Stratégia 2 Parancsnoklás 2

69

69

Heraldika (enoszukei) 2 Udvari etikett (enoszukei) 3 Párbaj (enoszukei) 2 Lovaglás 2 Állatismeret (ló) 2 Futás 2 Úszás 2 Írás-olvasás 2 Piktogrammok írása-olvasása 2 Teaszertartás 1 Mászás 8% Esés 20% Ugrás 10% Egyensúlyérzék 85% Veszélyérzék 20% Élő nyelv (enoszukei) 4 Kultúra (enoszukei) 3 Helyismeret 3

* A Kagjú-rajú iskolájában az alábbi

titkos pszi diszciplínát oktatják: Aranyharang

A Kagjú-rajú kardművész minden ta-

pasztalati szinten kap 20%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Kagjú-rajú kardművész az általános kardművész táblázata szerint lép tapasztalati szintet.

Acukobó-rajú

Az acukobó-rajú a köztes stílusok egyike. Az iskola tanítja a taitó, a sotó és nató használatát is, ennek ellenére kardművé-szei szinte mindig a taitót használják. Meste-rei nemcsak a párbajokat, hanem magát a háborút tartják a legjobb helynek a tanulásra, így az irányzat követői gyakori résztvevői az enoszukei csatáknak. A lovas harc mesterei, és a hadvezetésben is otthonosan mozognak. Nem egy közülük, amellett, hogy a kard útját járja, valamely hatalmasság szolgálatában katonáskodik. Nem egy hadvezér került már ki az irányzat követőiből, akik a küzdelem mellett a stratégiát, a háborút is művészetnek tekintik.

Az irányzat alapállása az arc előtt ke-resztbevetett felkaron fekvő, az ellenfél felé néző penge, miközben a testsúly zömmel a hátulra eső lábon van. A taitót és a sotót az övben, baloldalon, míg a natót jobb oldalon hordják.

Karakteralkotás

Az Acukobó-rajú kardművész karak-tert a kardművészek általános karakteralkotá-si táblázatai szerint kell megalkotni.

Harcérték

Az Acukobó-rajú kardművész harcér-téke és módosítói az alap kardművészével

70

egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez min-den tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcérték módosítót kap, amit tetszés szerint oszthat el harcértékei közt. Minden esetben köteles viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

Az Acukobó-rajú kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (ál-lóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

Az Acukobó-rajú kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinte-ken 15 járul.

Az Acukobó-rajú kardművész képzett-ségei első szinten:

Képzettség Fok/% Kaido 2 Belharc 2 Birkózás 2 Bénítás 1 Fegyverhasználat (taitó) 2 Fegyverhasználat (sotó) 2 Fegyverhasználat (nató) 2 Raígei 2 Vakharc 2 Akrobatika 3 Pszi (slan) 4 Titkos pszi 2 * Stratégia 2 Parancsnoklás 2 Heraldika (enoszukei) 2 Udvari etikett (enoszukei) 3

Párbaj (enoszukei) 2 Teherbírás 3 Lovaglás 4 Állatismeret (ló) 4 Futás 2 Úszás 2 Úszás páncélban 1 Lélektan 2 Írás-olvasás 2 Piktogrammok írása-olvasása 2 Teaszertartás 1 Mászás 5% Esés 30% Ugrás 5% Egyensúlyérzék 95% Veszélyérzék 20% Ékesszólás 1 Élő nyelv (enoszukei) 4 Kultúra (enoszukei) 3 Helyismeret 3

* Az Acukobó-rajú iskolájában az

alábbi titkos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Kiáltás Kitérés Lélegzet visszatartása

Az Acukobó-rajú kardművész minden

tapasztalati szinten kap 20%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

Az Acukobó-rajú kardművész az álta-lános kardművész táblázata szerint lép ta-pasztalati szintet.

„Kane o keizai suru.”

Mindig akad másik part. (Észak lángjai)

71

71

Iganava-rajú

Az Iganava-rajú a köztes stílusok egyike. Mentalitásukban talán ők álnak leg-közelebb a klasszikus tiadlani kardművé-szekhez. Nem tekintik szükségesnek az ellen-fél megölését, sőt, hacsak lehetőségük van rá, igyekszenek azt elkerülni. Ellenben a harcot nem kerülik, ugyanúgy keresik a párbajokat, a jobb, a megfelelő ellenfelet, mint a többi enoszukei kardművész.

Felfogásuk szerint a küzdelem csak egy velejárója a tökéletesedés slan útjának, az igazi hatalom és tudás a pszi erejében rejlik. Ennek megfelelően nagy gondot fordítanak elméjük csiszolására. Az Iganava-rajú kard-művészi minden tapasztalati szinten egyel több Ψ-pontot kapnak, mint az átlagos kard-művészek.

Az irányzat a taitó és a nató használatát oktatja, és nem feledkezik meg a pusztakezes küzdelemről sem. Követői számos meditáci-ós módszert, formagyakorlatot elsajátítanak. Magas szinten űzik a gyógyító masszázs tu-dományát is. Az Iganava-rajú alapállásában a kardművész kardját mellmagasságban oldalra kinyújtva tartja.

Fegyvereiket az övben, baloldalon hordják.

Karakteralkotás

Az Iganava-rajú kardművész karaktert a kardművészek általá-nos karakteralkotási táblázatai szerint kell megalkotni, azzal a különbséggel, hogy

gyorsaságukat K6+12, intelligenciájukat 2K6+6+Kf, akaraterejüket pedig K6+12+Kf módon kell kidobni.

Harcérték

Az Iganava-rajú kardművész harcérté-ke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez min-den tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcérték módosítót kap, amit tetszés szerint oszthat el harcértékei közt. Minden esetben köteles viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

Az Iganava-rajú kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (ál-lóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

Az Iganava-rajú kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinte-ken 15 járul.

Az Iganava-rajú kardművész képzett-ségei első szinten:

72

Képzettség Fok/% Kaido 2 Belharc 2 Birkózás 2 Bénítás 1 Fegyverhasználat (taitó) 2 Fegyverhasználat (nató) 2 Lefegyverzés (taito) 2 Ladzsai 1 Vakharc 2 Akrobatika 4 Pszi (slan) 4 Titkos pszi 2 * Heraldika (enoszukei) 2 Udvari etikett (enoszukei) 3 Párbaj (enoszukei) 2 Lovaglás 1 Állatismeret (ló) 1 Futás 2 Úszás 1 Lélektan 2 Írás-olvasás 2 Piktogrammok írása-olvasása 2 Teaszertartás 3 Iharacu 2 Mászás 10% Esés 20% Ugrás 10% Egyensúlyérzék 85% Veszélyérzék 20% Élő nyelv (enoszukei) 4 Kultúra (enoszukei) 3 Helyismeret 3

* Az Iganava-rajú iskolájában az alábbi

titkos pszi diszciplínákat oktatják: Aranyharang Ψ-lökés Energiafelszabadítás Kiáltás Kitartás Kitérés

Az Iganava-rajú kardművész minden tapasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

Az Iganava-rajú kardművész az álta-lános kardművész táblázata szerint lép ta-pasztalati szintet.

Krán

Kránban a kiemelkedettség bizonyítá-sának egyik legáltalánosabb módja a harc. Szinte mindenki űzi valamilyen szinten, aki nem, az nem is él sokáig. Akárcsak Tiadlanban, a Fekete Határon túl is kialakult az egy, legjobbnak tartott fegyverbe vetett hiten alapuló harci stílus, amely ugyan telje-sen más, mint a keleti iskolák, mégis kard-művészekként kell kezelni követőit.

Dr’ak Quadyrr

A leghíresebb és legősibbnek mondott kráni kardművész iskola a Dr’ak Quadyrr, ami hozzávetőleg annyit jelent: a kard lelke. Alapításának körülményei a múlt homályába vesznek, a legendák szerint egy korcs aquir nevéhez kötődik, míg mások úgy vélik tudni, hogy egy kráni elf harcos technikájából ere-deztethető. A Dr’ak Quadyrr iskola kardmű-vészei szinte teljesen megegyeznek tiadlani „rokonaikkal”, csak kránban élnek, annak minden velejárójával. Használják a slan pszit, amely ugyan kissé eltérő, és más ala-pokon nyugszik, de hatásában teljesen azo-nos a Tiadlanival. Persze jó néhány különb-

73

73

ség is megvan közöttük, a legszembetűnőbb mindjárt a fegyverük. Kránban ugyanis nem használják a slan-kardot, viszont létezik egy fegyver, aminek a tisztelete alkalmazói köré-ben is legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a slan-karddé: a Mara-Sequor.

A Dr’ak Quadyrr iskola kolostorai el-hagyott hegycsúcsokon, tiltott völgyekben állnak, gyakran önálló klánt alkotva, de az sem ritka, hogy egy-egy hadúr szolgálatában, esetleg más klánokhoz társulva léteznek. Amellett, hogy a kardművészekéhez hasonló szellemiségben nevelkednek, tehát a harcot tekintik a tökéletesedés felé vezető legjobb útnak, krániak, tehát elismerik Ranagol ha-talmát, vallják, hogy az erősebbnek, a tökéle-tesebbnek van joga a túlélésre, és vallják az érzelmek feletti teljes tudati ellenőrzést. Mint kráni, nem kerülheti el a küzdelmet, az élete, mindennapjai részét képezi, de megkülön-bözteti a mindennapi küzdelmet, ami például egy egyszerű rabló megölése lehet, és az iga-zi küzdelmet, ami egy méltó ellenfél elleni harc. Természetesen az utóbbit többre becsü-lik és keresik is. Az egyszerű, mindennapi küzdelmeket nem keresik, de ki sem térnek előle, hiszen az a gyengeség jele lenne. Ilyenkor igyekszenek egy, esetleg két vágás-sal megszabadulni a kellemetlenkedőktől. Az igazi ellenféllel folytatott harcot tekintik ki-hívásnak, küzdelemnek. Ilyenkor mutathatják meg, hogy érdemesek a Kosfejes Úr kegyel-mére. Mint Ranagol vallásúak, őket sem hagyják életben, egy kráni csak egyszer hi-bázhat.

Fegyverük a legnevesebbnek tartott kráni fegyver, a mara-sequor. Általában nem is tanulnak meg más fegyverrel harcolni, ha mégis, azt maximum második fokig teszik. A mara-sequort két kézzel forgatják. Vívótech-nikáik eltérnek a slan-kardnál megszokottól, főleg vágásokra épülő támadásaik alattomo-sak, váratlanok. A mara-sequor vívásmódjá-ban viszonylag kevés szúrás található, emel-

lett megjelenik benne a penge elülső, fokélével végrehajtott támadás is. „A harc észjáték” – tartja a kráni mondás, és ezt vall-ják a Dr’ak Quadyrr kardművészei is, techni-káikat rengeteg csel, trükk egészíti ki. Bár a hatékonyságra törekednek, mérget, mágiát soha nem alkalmaznak, hiszen kardművé-szek, egyszerűen a kard forgatásától várják a tökéletességet és a győzelmet. Fő vezérelveik a gyors győzelem, az ellenfél hibáinak meg-keresése és kihasználása, a kezdeményezés és a váratlanság, ezek mellett pedig a tökéle-tesen kivitelezett technikák.

Öltözködésükben kedvelik a sötét szí-neket, tradicionális viseletük a fekete gion. Az iskola szimbólumát, az aquir kardot jelen-tő rúnát a szív fölött hordják, ám az „erede-tit” tetoválás formájában viselik. Aki egyszer elindult az úton, az nem térhet le róla, csak ha meghal.

A mara-sequort háton hordják saját hámjában. Soha nem tartják hüvelyben. Azok a kardművészek, akik elvégezték az iskolát, kiemelkedetté válnak, és mint ilyeneknek, a kráni társadalomban kötelezettségeik vannak. A klán szolgálatában maradnak, és általában testőri feladatokra rendelik őket egy-egy személy mellé. A játékos karakter, aki kalan-dozni indul, legtöbbször el kell, hogy szökjön klánjától, ami legalább olyan nehéz, mint egy fejvadász klán esetében. Kránban pedig nem a legegészségesebb dolog renegáttá válni, úgyhogy az ifjú bolondnak még a fekete ha-táron is át kell jutni, ami nem is néz ki olyan nehéz feladatnak, amíg valaki meg nem pró-bálja…

Karakteralkotás

A Dr’ak Quadyrr kardművész karak-tert a kardművészek általános karakteralkotá-si táblázatai szerint kell megalkotni.

74

Harcérték

A Dr’ak Quadyrr kardművész harcér-téke és módosítói az alap kardművészével egyeznek meg, tehát Ké-alapja 10, Té-alapja 20, Vé-alapja 75, Cé-alapja 0; amihez min-den tapasztalati szinten (már az elsőn is) 8 harcérték módosítót kap, amit tetszés szerint oszthat el harcértékei közt. Minden esetben köteles viszont Té-je és Vé-je növelésére 3-mat 3-mat fordítani.

Életerő és fájdalomtűrés

A Dr’ak Quadyrr kardművész Ép-alapja 4 (ehhez adódik még egészsége tíz feletti része), Fp-alapja pedig 8, amihez (ál-lóképességének és akaraterejének tíz feletti részén túl) tapasztalati szintenként további K6+5 Fp járul.

Képzettségek

A Dr’ak Quadyrr kardművész Kp-alapja 4, amihez az első tapasztalati szinten további 5, míg a további tapasztalati szinte-ken 15 járul.

A Dr’ak Quadyrr kardművész képzett-ségei első szinten:

Képzettség Fok/% Kráni pusztakezes harc 2* Belharc 2 Birkózás 2 Földharc 1 Vakharc 2 Fegyverhasználat (mara-sequor)

2

Fegyvertörés (mara-sequor) 1 Stratégia 1 Parancsnoklás 1

Pszi (slan) 4 Titkos pszi 2 ** Udvari etikett (kráni) 3 Lovaglás 2 Futás 2 Úszás 2 Mászás 10% Esés 20% Ugrás 20% Egyensúlyérzék 85% Akrobatika 4 Veszélyérzék 20% Állatismeret (ló) 2 Írás-olvasás 2 Lélektan 1 Bénítás 2 Párbaj (kráni) 2 Heraldika (kráni) 2 Vallásismeret (Ranagol) 1 Piszkos csel 1 Földredöntés v. Körkörös harc

1

Pusztítás 1 Taktika Páros harc (10

Kp) Fegyverismeret 1 Lopózás 10% Álöltözet 1 Élő nyelv (kráni) 3 Kultúra (kráni) 3 Helyismeret 3

* A kráni pusztakezes harcot harcmű-

vészetként kell kezelni. Értékei:

Kpkh. T/k Ké Té Vé Sebzés Kéz 2 8 10 7 K6-2 +

erő 14 fr. Láb 1 8 9 6 K6 + erő

14 fr. ** A Dr’ak Quadyrr iskolájában az

alábbi titkos pszi diszciplínákat: Aranyharang

75

75

Kitartás Kitérés Uralkodás Adrenalin

A Dr’ak Quadyrr kardművész minden tapasztalati szinten kap 23%-ot, amit tetszés szerint oszthat el százalékos képzettségei között. Egyszerre azonban maximum 10%-ot oszthat egy képzettségére.

Tapasztalati szint

A Dr’ak Quadyrr kardművész az álta-lános kardművész táblázata szerint lép ta-pasztalati szintet.

Harci trükkök

Az alábbiakban a kardművész irányza-tok iskoláiban leggyakrabban oktatott harci trükkök leírása következik. Természetesen egy mester ismerete jelentősen befolyásolja az általa oktatott harci trükköket, így akár a képzettségeknél leírtakkal eltérően új trükkö-ket is ismerhet a mester – és taníthatja azt. A kardművészeknek lehetőségük van saját harci trükkök kidolgozására is, így az itt leírt trük-kök csak tájékoztató jellegűek és ötletként szolgálnak. (Az új harci trükkök kidolgozá-sának szabályait lásd a képzettség leírásánál.)

Kétkezes csapás

Eredet: Niare Elterjedés: Tiadlan, Ynev Képesség-követelmények: Erő: 12 Képzettség követelmények: fegyverhasználat 2. fok Fegyver: keleti másfélkezes kardok Képzettség pont igény: 6 Kp

A harci trükk csak olyan vágófegyve-rekkel, elsősorban kardokkal mutatható be, amely egy kézzel és két kézzel fogva is egy-aránt forgatható. Ilyen fegyver a slan-kard, ívkard, mesterkard, katana, taito, nindzsa-kard, mara-sequor, megfelelő erő esetén a másfélkezes kard. A kétkezes csapás alkal-mazásakor a harcos két kézre fogja fegyverét, és nagy erejű csapást hajt végre, hasonlóan a pallos néhány technikájához. Ilyen támadás-ból egy körben csak egy végezhető, azaz, ha a harcos két támadásra jogosult körönként, a második támadását elveszíti. Ha valaki kö-rönként csak egy támadásra jogosult, akkor minden második körben alkalmazhatja csak a trükköt. Mivel a kétkezes csapás egy vi-szonylag lassú támadás, a harcos arra a körre, melyben alkalmazza, elveszít hármat Ké-éből.

Emellett a kétkezes csapás Té-éhez +10 járul; a fegyver sebzéséhez pedig k6+1 adódik, erőmódosítója pedig az erő képesség 14 fölötti része lesz, de csak a kétkezes tá-madásra. Két ilyen támadás között legalább két körnek kell eltelnie, egymás után csak sikeres állóképesség próba esetén alkalmaz-ható. Az esetleges harmadik próbához –2 jár, a negyedikhez –4, és így tovább. A technikát ma is szívesen alkalmazzák a kardművészek, és számos tiadlani harcos iskolában ismert és oktatott fogás.

Elkerülés

Eredet: Tiadlan Elterjedés: Tiadlan, Ynev Képesség-követelmények: ügyesség: 14, gyorsaság: 15 Képzettség követelmények: fegyverhasználat 2. fok, kaido 2. fok Fegyver: másfélkezes fegyver Képzettség pont igény: 5 Kp

76

Az elkerülés egy, a kardművész meste-rek által kifejlesztett, a slan-kard forgatásá-nak mozgásanyagából kialakított harci trükk. Lényege, hogy az ellenfél egyik támadása közben az alkalmazó – feltartva ellenfele fegyverét – egy köríves lépéssel kitér annak útjából, így elkerülve a támadást, mégis kö-zel marad hozzá, így több, mint egy hagyo-mányos védekező ellépés. Alkalmazásához a harcosnak fel kell áldoznia egy támadását. A játékosnak a harci trükk alkalmazásának szándékát legkésőbb ellenfele támadásának dobásakor be kell jelentenie. Ilyenkor az adott körben, egy támadást elveszítve dobhat K100-zal, amit Vé-éhez adhat hozzá. Ha el-lenfele így is megsebzi, akkor a trükk alkal-mazása sikertelen. Amennyiben sikerül elke-rülnie a támadást, sikeresen kilépett támadója elől. Eközben neki semmilyen támadásra, sebzésre nem nyílik lehetősége. Ráadásul – mivel követnie kell ellenfele mozgását, - a következő körben automatikusan elveszti a kezdeményezést.

Terelő csillag

Eredet: Tiadlan Elterjedés: Tiadlan, Ynev Képesség-követelmények: nincsenek Képzettség követelmények: fegyverdobás (slan-csillag) 2. fok, kétkezes harc 2. fok Fegyver: dobófegyver és egykezes fegyver Képzettség pont igény: 4 Kp

A trükk lényege, hogy az alkalmazó közvetlenül saját támadásakor egy ellenfelére dobott slan-csillaggal megzavarja ellenfelét. Ilyenkor eldob egy slan-csillagot és egy idő-ben támad másik fegyverével. Az ellenfél a kicsit előbbi támadásra reagál, így viszonylag nyitott a kardművész „második” támadása előtt, ezért nem érvényesül fegyverének Vé-je, és még elveszít 5 Vé-t. A slan-csillag

ilyenkor nem sebez. A két támadás egyszerre leadott és egy támadásoknak számít, kétkezes harcban.

Vércsecsapás (Quara-swyn)

Eredet: Krán Elterjedés: Dél-Ynev; Krán és Gorvik Képesség-követelmények: gyorsaság: 14 Képzettség követelmények: fegyverhasználat 3.fok Fegyver: Mara-sequor, másfélkezes kardok Képzettség pont igény: 3 Kp

Egy kráni ügynök alkalmazta először spontán, egy dzsadok ellen vívott küzdelem-ben, ahol is nyilvánvalóvá vált, hogy azok lassú, nehéz fegyvereik életre szóló hátrány-ban vannak a jó minőségű fejvadászfegyve-rekkel szemben. Egyesek szerint a megalko-tója az a híres Vércse nevű Birodalmi Fejva-dász volt, akinek sikerült az egyik Lyennarát meggyilkolni. Mára Krán és Gorvik harcos iskoláiban is elterjedt.

A harci trükk során az alkalmazó két villámgyors, vízszintes csapást mér ellenfelé-re, körülbelül mellmagasságban, majd fegy-verét csuklóból szűk íven befelé fordítva erőteljesen végigvág annak védtelen testén. Az első két vágás csak elterelő jellegű, az a feladatuk, hogy kimozdítsák az ellenfél két kezét a szélre, ezáltal védtelenül hagyva az ágyéktól a fejig húzódó részt. Az elterelő vágásokkal a harcoló nem is igazán akarja megvágni ellenfelét, hanem inkább a gyorsa-ságra törekszik. Épp ezért ezek soha nem sebeznek. Ha bármelyik támadás sikertelen, nem sikerül félreütni a pengéket, és a trükk alkalmazhatatlan lesz. Az elterelő támadások után kell gyorsaság próbát tenni, hogy sikerül e időben irányt váltani a karddal és így vég-rehajtani a kör harmadik, bónusz támadását. Ha ez sikertelen az ellenfél hamarabb reagált és valamelyik kezét sikerült védekezésre

77

77

emelnie. Fontos, hogy ne érje a körben sike-res találat az alkalmazót, különben a koncent-rációja megszakad, és képtelen lesz a trükk végrehajtására. Ha sikeres, harmadik támadá-sa ellen az ellenfél fegyver nélkül számított védő értéke érvényesül. Az alkalmazó tulaj-donképpen három vágást végez, ebből azon-ban csak egyel sebezheti meg ellenfelét. A körben többet nem támadhat.

A harci trükk fontos vonása, hogy fegyvere a mara-sequor, melyet az egész technika során két kézzel forgatnak. Csak ritkán fordul elő, hogy más fegyverrel alkal-mazzák, ennek mindenféleképp könnyű, hosszú, másfélkezes kardnak kell lennie (pl. Slan-kard, másfélkezes kard). (Internetes cikk alapján)

A Sárkány Szeme (Li-draqu-sio) Eredet: Niare Elterjedés: Niare, Tiadlan, Ynev Képesség-követelmények: gyorsaság: 14, akaraterő: 14, asztrál: 14, in-telligencia: 14 Képzettség követelmények: fegyverhasználat 4.fok Fegyver: Khiel, niarei egyeneskard, bolytoskard Képzettség pont igény: 6 Kp

A legenda szerint maga a szent állat, a Sárkány látogatta meg a Yin-Shan hegyi ko-lostor apátját és tanította meg neki a harci trükköt. Az apát azóta sorban megnyerte az utolsó három Niarei Tornát, és már nagymes-teri rangra emelkedett. Technikáját a 10. Ha-lálvágás néven bevezették az Elemek Köny-vébe. A harci trükk féltett kincs és titok a hegyeken túl, és már az is hatalmas megtisz-telés, ha valaki tiadlani mestertől tanulhatja meg. Így is jóval nagyobb érdeklődést keltett a trükk megjelenése, ugyanis híre már Kránba is eljutott.

A lényege az ellenfél megfigyelésén alapszik. Az 5 kör alatt a harcművész teljesen azonosul vele, felveszi ritmusát, tempóját, szinte még a légzését is. Ez idő alatt tudato-sulnak benne a harcoló hibái, és ezeket ösz-szevonva hozza létre a tökéletes támadást. Az 5 kör alatt egy mélyebb tudati szintre ér, ezáltal nem igazán figyel oda támadásaira, inkább csak védekezik. Ez játéktechnikailag annyit jelent, hogy nem kapják meg a Chi harcból származó + Té-t, és nem alkalmaz-hatnak ismétlőcselt, vagy egyéb harci trükköt sem. Az időtartam lejártával viszont, mint a megzabolázott Sárkány tőr ki belőle a vissza-tartott erő, és az ellenfele elleni legtökélete-sebb csapást viszi véghez. Ez minden esetben túlütés, tehát nem is kell támadást dobni. A sebzést ez semmilyen módon nem befolyá-solja, a vértek ugyanúgy védenek ellene, mint általában.

KM! Ez a harci trükk nagyon ritka és egyedi Yneven. Ha esetleg meg is adnád va-lakinek, figyelj rá, hogy legalább 10. szintű legyen. A mestervágás mindenki ellen hasz-nálható, ugyanis mindenkinek vannak hibái, és ne feledd ... a Sárkány Szeme mindent lát! (Internetes cikk alapján)

Shien-su

Eredet: Niare Elterjedés: Tiadlan, Niare, Enoszuke Képesség-követelmények: ügyesség: 16, gyorsaság: 16 Képzettség követelmények: fegyverhasználat (mindkét fegyver)3.fok, kétkezes harc 3.fok, egyensúlyérzék 55% Fegyver: Slan-kard, slan-tőr Képzettség pont igény: 6 Kp

A Shien-su (niarei jelentése: két kard) egy, még Niaréban kifejlesztett harci trükk.

78

Yneven a kétkezes harc legmagasabb foka. Kialakulásának körülményei a múlt homá-lyába vesznek. Niaréban és Tiadlanban több kardművész irányzat is oktatja, és nagy sze-rencsének és megtiszteltetésnek számít, ha valaki birtokolhatja ezt a tudást. Alkalmazá-sakor a slan-kard és a slan-tőr tökéletes össz-hangban mozog. Játéktechnikailag ez azt jelenti, hogy mindkét fegyver támadó és védő értéke hozzáadódik a kardművész hasonló értékeihez, akármelyikkel és akármennyit támad. A shien-su chi-harcban is alkalmazha-tó, de ilyenkor nem változtat a támadások számán, viszont a kardművészt így soha nem sújtják a túlerőből fakadó negatív módosítók, akármennyi ellenfél ellen küzdjön is.

Pörgetés Eredet: Tiadlan Elterjedés: Tiadlan, Észak-Ynev Képesség-követelmények: ügyesség: 13 Képzettség követelmények: fegyverhasználat 3.fok, Fegyver: keleti másfélkezes kard Képzettség pont igény: 2 Kp

A harci trükköt tiadlani kardművészek fejlesztették ki. Alkalmazás egyszerű, a kar-dot külső irányba - mintegy függőleges vá-gásnál - függőlegesen körbefordítják egyszer. A trükk megzavarja az ellenfelet, mivel igen hasonló egy vágás kezdetéhez, viszont kör-körössége miatt a penge nem áll meg, dina-mizmusa töretlen marad, akár azonnal tá-madhat is.

Játéktechnikailag a pörgetést a kard-művész egy támadása után alkalmazza, mint-ha újra, gyorsan támadna még egyet. A meg-rettenő ellenfél nem akarja megnyitni védel-mét, ezért elveszít egy támadást a körben. A trükk egy körben csak egyszer alkalmazható. Ha egy ellenfél ellen újból alkalmazni akarja, az áldozat intelligencia próbát dobhat, ami ha

sikeres, nem ugrik be másodjára a trükknek. Harmadjára +1 és mindig egyel nagyobb pozitív módosító jár az ellenfél intelligencia próbájához. Az alkalmazó körönkénti táma-dásainak száma nem változik a trükk miatt.

Mély szúrás Eredet: Tiadlan Elterjedés: Tiadlan, Észak-Ynev Képesség-követelmények: nincsenek Képzettség követelmények: fegyverhasználat 2.fok, Fegyver: keleti másfélkezes kard Képzettség pont igény: 2 Kp

Ezt a harci trükköt a tiadlani kardmű-vészek fejlesztették ki. Oka egyszerű, ha már egyszer sikerült megsebezni az ellenfelet, okozz neki minél nagyobb veszteséget. A trükköt akkor alkalmazzák, ha a slan-kardot a kardművész az ellenfélbe szúrta, azaz túlütést ért el, vagy legalább 2 Ép-t sebzett. Ilyenkor a testben megálló pengét megtartják és tolás-sal vagy a markolt végére mért tenyeres ütés-sel beljebb nyomják az ellenfél testébe és csak azután húzzák ki. A sebzés ilyenkor, függetlenül attól, mennyi volt +2 Ép-vel egé-szül ki. Érthető, hogy a trükk egy kisebb kar-colásnál nem alkalmazható. A trükk hátrá-nya, hogy a kard mozgásának dinamizmusa megtörik és elveszi az időt a kardművész újabb támadásától, amire legtöbbször már nincs is szükség. A trükköt csak olyan harcos alkalmazhatja, aki egy körben kettőt is tá-madhat fegyverével. A trükk értelemszerűen csak két kézzel forgatott slan-karddal mutat-ható be, mivel a nyomáshoz vagy a markolat-ra ütéshez mindkét kéz kell. Több kardmű-vész mester is oktatja, de leginkább a harcia-sabb irányzatok követőinél népszerű, mint például a Lángszirom iskola. Elvileg minden keleti másfélkezes karddal – taitó, mester-kard, ívkard – kivitelezhető. Kevéssé ugyan,

79

79

de elterjedt Észak-Yneven, néhány harcos iskolában megtanulható.

Váratlan szúrás

Eredet: Tiadlan Elterjedés: Tiadlan, Észak-Ynev Képesség-követelmények: nincsenek Képzettség követelmények: fegyverhasználat 3.fok, Fegyver: Rövidkardnál nagyobb, 2T/k, szú-ró-vágó fegyver Képzettség pont igény: 3 Kp

A Tiadlanból származó harci trükk lé-nyege, hogy a kardot egy vágás során az al-kalmazó hirtelen megállítja, és azonnal szú-rásba indítja. A trükk fordítva is bemutatható, azaz egy szúrás is átmehet vágásba, sőt, a Fehér Sárkány kardművészek kidolgozták a védésből indított változatát is. A fontos az ellenfél megtévesztése, aki az első mozdulat-ra kezd reagálni. Ezért a megváltoztatott tá-madáshoz +15 Té módosító jár. A trükk hát-ránya, mivel a kard lendülete megtörik, al-kalmazója elveszít egy támadást a körben, ezért csak olyan harcos mutathatja be, aki egy harci körben legalább kettőt támad és a fegyvere is alkalmas erre. A trükk túl gyors fegyverrel sem alkalmazható, mivel – például egy tőr esetében – az ellenfél számít a gyors irányváltoztatásra, hiszen ez a kis fegyver forgatásának fő előnye és elve. A trükk mára egész Yneven elterjedt, szinte minden harcos iskolában megtanulható.

Bojttal terelés

Eredet: Niare Elterjedés: Niare, Enoszuke Képesség-követelmények: ügyesség: 14 Képzettség követelmények: fegyverhasználat 3.fok, kiegészítő támadás

1.fok Fegyver: bojtoskard Képzettség pont igény: 2 Kp

A niarei eredetű harci trükk a bojtoskard markolatán lógó bojt ellenfelet zavaró hatását használja ki. Alkalmazója tulajdonképpen egy speciális kiegészítő tá-madást végez, a harci kör legelején, saját támadása előtt. A bojt tulajdonságai miatt ez a támadás gyors és természetesen nem okoz sebzést. Viszont a megijesztett ellenfél elve-szíti a kezdeményezést, ezt csak akkor véd-heti ki, ha ismeri a trükköt és számít rá, tehát abban a harcban ellenfele nem először alkal-mazza és sikeres asztrálpróbát dob, amihez negatív módosítóként járul a kardművész tapasztalati szintjének fele.

A trükköt bojtoskarddal lehet bemutat-ni. Elméletileg minden egykezes kard marko-latának a végére köthető bojt, ilyenkor a trükk megtanulható azzal is, de ez igen ritka. Alkalmazójának rendelkeznie kell a kiegészí-tő támadás nevű képzettség első fokával, hogy tudja, mi is az a kiegészítő támadás, de azt nem a bojtra kell megtanulnia! (nem sok értelme lenne…)

Metszés

Eredet: Niare Elterjedés: Niare, Tiadlan, Enoszuke Képesség-követelmények: nincsenek Képzettség követelmények: fegyverhasználat 3.fok, kétkezes harc 2.fok Fegyver: két egykezes vágófegyver Képzettség pont igény: 3 Kp

A niarei harci trükk két egykezes vágó-fegyverrel mutatható be. Lényege, hogy egy sikeres támadás után a két fegyver pengéjét egymásra fektetve, ollószerűen közéfogva az áldozatot, és erőből megtolva, a pengéket egymáson elcsúsztatva okoz igen fájdalmas

80

és súlyos sebet. A trükkhöz mindkét fegyver egy-egy támadását fel kell áldozni a körben. Az egyik fegyver támad (erre dobni kell), míg a másik siker esetén egyszerűen mellé-zár. A sebzés a két fegyver sebzésének ösz-szege lesz, amihez hozzáadódik az alkalmazó erejének tíz fölötti része. (Természetesen ilyenkor a két fegyver sebzéséhez nem jár az alkalmazó erejéből fakadó sebzésjárulék).

A trükk csak a végtagokon és a nyakon mutatható be. Ez egy célzott támadással érhe-tő el, vagy a véletlenre bízva kell eltalálni a végtagot. Ha ilyen esetben a támadás nem sikerül, úgy mindkét fegyver támadása elve-szett, mivel a második arra vár, mikor zár-kózhat az első mellé. Ha az első támadás betalál, de nem végtagot, akkor csak annak a fegyvernek a sebzése fog számítani, mivel a két penge nem tudja ollóba fogni a célpontot. (A másik támadás ilyenkor is elveszett). A trükk alkalmazását a harci kör elején be kell jelenteni. A trükk gyakran vezet az ellenfél csonkolásához.

„A slan-kard újra lecsapott. Egyenes vágás előre, egy védés keresztben a fej előtt, majd egy oldallépéssel egyszerre leadott kör-íves vágás a derék magasságában. A Skorpió Diadala. Egyszerű technika. Nagani kardja ismét lesújtott. A skorpió újból megijesztette képzeletbeli ellenfelét, kivédte csapását és oldalról a törzsébe mart, ezredjére is. Ma.

Nagani leengedte a kardot, a falevelek között a tisztásra lopakodó napfény leleple-ződve csillant meg a makulátlan, tiszta pen-gén. Egy sokat gyakorolt mozdulat, és ujjai tévedhetetlenül vezették a lakkozott hüvely torkába kardját. Lazított küzdő állásán is, és csak ez után vette le tekintetét képzeletbeli ellenfele szemeiről.

-„Soha ne nézd a kardot, amikor elra-kod. Tekinteted végig legyen ellenfeleden. Lehet, hogy még el sem tetted, máris elő kell

rántanod.” – idézte fel mestere szavait. A keresztvas szertartásosan koppant a hüvely torkolatán. Mesterére nézett, aki a drakfa repedezett törzse mellett kuporgott. Pont rá nézett. Nagani biztos volt benne, hogy az öreg mester nem nézhette végig mind az ezer csapást, de most mégis úgy érezte, hogy taní-tója figyelmét semmi nem kerülte el. Látta, amikor kardja a háromszázadik vágás körül kétujjnyival áthaladt az ellenfél képzeletbeli felezővonalán, mint ahogy látnia kellett azt a kis, barna lepkét is, amit a hatszázadik vágás tájékán szelt ketté a levegőben. Igaz, csak leheletnyire tért el a technika által előírt ma-gasságtól, mégis, a következő kétszáz csapást lelkiismeret furdalással küszködve hajtotta végre.

Mestere alig hajszálnyival vonta föl a bal szemöldökét, de az ifjú tudta, hogy ezt kérdésnek szánta. Kiismerte már az évek alatt. Legalábbis egy részét.

- Mester, azt mondtad, hogy a százez-redik vágás után már menni fog, és akkor megtanulhatom a Nádlevél Táncát is. – mondta röviden. Az öreg helyeslően bóloga-tott, és leeresztette az írótáblát.

- Mutasd! Az ifjú kifújta a levegőt, és küzdőállásba helyezkedett. A slan-kard íves pengéje követhetetlen sebességgel röppent ki a hüvelyéből. Egyenes vágás előre, egy védés keresztben a fej előtt, majd egy oldallépéssel egyszerre leadott köríves vágás a derék ma-gasságában. Megmerevedett az utolsó moz-dulatban, majd néhány szívdobbanás múltá-val elrakta kardját.

- Jó. Jelentette ki mestere, kicsit össze-vont szemöldökkel, mintha csak egy sebté-ben feltett kérdésre válaszolna. – Gyakorold még!

- Megbocsáss, mester, hogy szólok, de magad említetted, hogy még a nagy Rikunachu mester is alig ötvenezerszer ismé-telte ezt a technikát, mire elsajátította. A Nádlevél Tánca ellenben…

81

81

- De ő nem négy nap alatt. Te jobb ké-pességekkel rendelkezel, mint Rikunachu mester. Éppen ezért, még ötször ennyiszer el kell gyakorolnod ezt a kombinációt. De nem ma. Inkább ülj le ide, és mondd el, hogy mi-kor alkalmaznád a Skorpió Diadalát.”

Részlet az Igazi Mester-ből.

Taktika

Az alábbiakban a kardművész irányza-tok iskoláiban leggyakrabban oktatott harci taktikák leírása következik. Természetesen egy mester ismerete jelentősen befolyásolja az általa oktatott harci trükköket, így akár a képzettségeknél leírtakkal eltérően új eleme-ket is ismerhet a mester – és taníthatja azt.

Shadoni páros harc

Eredet: Shadon Elterjedés: Shadon, egész Ynev Létszám: 2 fő Képzettség pont igény: 1 Kp

Közelharcban, a szembenálló csapatok teljes elkeveredése után használják. A két harcos egymásnak veti hátát, így védve társát a hátulról jövő támadásoktól. Az ilyen for-mációban küzdőket lehetetlen hátulról vagy félhátulról támadni, Vé-jük pedig - az állandó mozgástól és forgástól - 5-tel nő. Shadonban a katonák és a zsoldosok alapvető kiképzésé-hez tartozik, de Ynev több táján ismerik és használják. (TF.245) Abasziszi hármas Eredet: Abaszisz Elterjedés: Abaszisz, egész Ynev Létszám: 3 fő Képzettség pont igény: 1 Kp

Hasonló a shadoni páros harchoz, egymás védelme a célja. Ennek végrehajtá-sához - értelemszerűen - három harcos szük-

séges, akik egymásnak háttal állva szűk kört alkotnak. Fő előnye ugyanaz, mint a shadoni párosnak, azaz, hogy az így küzdőket nem lehet hátulról vagy félhátulról támadni. Hát-ránya, hogy több embert igényel, előnye vi-szont, hogy a harcosok könnyen odafigyel-hetnek egymásra, hiszen így csak a teljes kör egyharmadát kell védeniük. VÉ módosítója +10. (TF.245)

Kígyóút Eredet: Tiadlan Elterjedés: egész Ynev Létszám: 1 fő Képzettség pont igény: 4 Kp

A kígyóút egyszerű, mégis hasznos taktikai elem, azon kevesek egyike, amely nem több harcos valamilyen szintű együtt-működését, hanem egyetlen fegyverforgató mozgását szabályozza, illetve segíti.

Harc közben a küzdők mozgását leg-gyakrabban a másik fél mozgása határozza meg. Az egyik fél a másik után lép, hiszen újra meg akarja vágni; az ellenfél csapása elől tér ki harcmodorának megfelelő irányba. Egy biztos, a harcos nem feltétlenül arra mo-zog, amerre szeretné, különösen több ellenfe-les küzdelem esetén.

A kígyóút lehetővé teszi, hogy alkal-mazója a kívánt irányba mozoghasson harc közben, és a megfelelő irányba terelje ellen-felét. Olyan helyekre vág, hogy a védekező ellenfél a megfelelő irányba térjen ki, olyan támadást enged ellenfelének, amely elől ő is a kívánt irányba mozdulhat el. A kígyóút ismerői a csata forgatagában, harc közben is megközelíthetik sebesült társukat, vagy a nagy kihívást jelentő ellenfelet.

A taktika alkalmazása nem változtat a harcértékeken, csak a már említett mozgást teszi lehetővé a harcértékek bármilyen nega-tív befolyásolása nélkül. A kígyóút nevű tak-tika tiadlani eredetű, de ma már Ynev szinte

82

valamennyi neves vívóiskolájában megtanul-ható.

Négy Sárkány Eredet: Tiadlan Elterjedés: Tiadlan, Enoszuke Létszám: 4 fő Képzettség pont igény: 3 Kp

Ez a taktikai elem négy harcos tevé-

kenységét hangolja össze, mégpedig egy ötö-dik védelmében. A védők körbeveszik sebe-sült társukat, és igyekszenek megvédeni a rá zúduló támadásoktól. Főleg harctéren, illetve testőrök által kedvelt technika.

A középen lévő áldozat nem vehet részt a harcban, legalábbis fegyverrel nem, és őt is csak akkor lehet megtámadni, ha a támadó sikeresen túlütötte az egyik védőt és még abban a körben rendelkezik támadással. Azokat akár a védett személy ellen is fordít-hatja.

A védekezők ugyan helyhez vannak kötve, viszont felosztják a védeni kívánt terü-letet egymás közt, így mindegyikük a körnek csak egy negyedét fogja figyelni és harcolni benne. A játék nyelvén ez azt jelenti, hogy a védők egyikét sem lehet hátulról, vagy félhátulról támadni, védő értékük pedig +12-vel nő. Ha netán egyik társuk elesik, a kör „három sárkánnyá” válik, amire ugyanazok érvényesek, de a Vé módosító a negyedével csökken, azaz +9 lesz. Létezik még „két sár-kány” is, arányosan csökkentett Vé-kel, de értelem szerűen egy harcos nem tudja körbe-venni társát.

A taktikával csak egy, esetleg két szo-rosan összebújó, álló személy védhatő, mivel az alkalmazók nem távolodhatnak el egymás-tól nagyon. Ezt a taktikát elsősorban Tiadlanban oktatják, de több neves ynevi vívó iskolában is megtanulható.

Sárkányörvény Eredet: Niare Elterjedés: Tiadlan-Niare Létszám: 2 fő Képzettség pont igény: 16 Kp

A Sárkányörvény soha nem tapasztalt összhangot valósít meg két kardművész együttes küzdelmében. A rengeteg gyakorlás lehetővé teszi, hogy a kivételes chi-harc kö-zepette is figyeljenek egymásra, és védve egymás hátát, együtt harcoljanak.

A két küzdő ezt a taktikát alkalmazva nem távolodik el egymástól, együtt mozog-nak. Lehetetlen őket hátulról vagy félhátulról támadni, és a Vé-jük +5-tel nő. Hátránya, hogy bármennyire is összeszokottak, kissé nehéz úgy támadniuk, hogy közben a másik-kal összhangban maradjanak, ezért a chi-harc Té-re adott módosítóiból az egyel alacso-nyabb szintű módosítók érvényesek. (csak a Té!) Ezt a taktikát főleg a harctereken alkal-mazzák, amikor nagy arányú túlerővel szem-ben kell harcolniuk, és azok körbeveszik őket. Mivel kifejezetten chi-harcban gyako-rolja az együttműködést, Ynev más vidékein nem igazán elterjedt.

A kardművészek fegyverei A következőkben a kardművészek által

használt fegyverek részletes bemutatása kö-vetkezik. A leírások a Fegyverek című kiegé-szítőből származnak.

Agínkés Képességküszöb: nincsen T/k: 2 Ké: 10 Té: 4 Vé: 0 Sebzés: K3 Súly: 0,2 Ár: 2 me Átütő erő: 0 Méreg: 2 adag Leírás: E,218 Kép: -

83

83

Az agínkés az enoszukei taitó állandó kiegészítője. Helye mindig a kard hüvelyén, annak oldalán van. Markolata áttöri a taitó keresztvasát, így akkor is kihúzható, ha a kard a hüvelyében marad. Viselése – akár csak a taitóé – ranghoz kötött, csak muszatasik hordhatják. Eredeti funkciója a harcos övének átvágása, így a kardtól való megszabadítása sebesülés, illetve a rituális öngyilkosság esetén. Előbbi esetben a gyor-saság indokolta a brutálisnak tűnő módszert, utóbbiban az a hagyomány, hogy a fegyvert – ugyanazzal az övvel – senki nem használhat-ja újra. Állítólag régebben magához a szatudatorihoz is csak ezt a kést illett hasz-nálni, ma már szándékos archaizálásnak számít, ugyanis ezt a feladatát átvette az enoszukei rövidkard, a sótó.

Maga a kés egy jó arasznyi méretű, vé-kony, törékenynek tűnő, alig egy kézre ele-gendő markolatú kés. Rendkívül éles, ezt kezelésének és annak is köszönheti, hogy szinte soha nem használják.

Anyaga a kardok kiváló anyagával egyezik meg, ahogy a készítés gondossága és alapossága is. Mindig a karddal együtt, ké-szítésének záró mozzanataként készítik el, és a kard szerves részét képezi azután is. Ezért van az, hogy külön nem lehet velük találkoz-ni. Ez alól egyetlen kivétel van: az enoszukei varázslók gyakran hordják önvédelmi esz-közként.

Az agínkést nemigen használják fegy-verként, egy muszatasi még végszükség ese-tén is méltóságon alulinak érezné, ha ilyen fegyverrel kéne harcolnia. Ha netán mégis küzdelemre alkalmazná valaki – például egy varázsló – akkor egykezes harcra, szúrásra és vágásra egyaránt alkalmas. Harc közben kis mérete előny és egyben hátrány is, mivel könnyű, gyors de védekezésre csapnivaló. Mivel nem harci fegyver, nincsen kialakult kétkezes, esetleg lefegyverző vagy egyéb különleges technikája. Az agínkés kis mérete

miatt alkalmatlan a fegyvertörésre, még más fegyverrel párban forgatva is. Dobás szem-pontjából rokon fegyver. Sohasem mérgezik, már csak elvből sem. Ha valami hagyomány-tipró mégis ilyenre vetemedne – addig, míg egy muszatasi fel nem koncolja – két adag mérget kell felhasználnia egy alkalommal.

Az agínkés kezelésének nincsen képes-ség küszöbe. Ké-e 10, Té-e 4 Vé-e 0. Sebzé-se K3, amihez a fegyver felépítése és kis mé-rete miatt még az átlagosnál magasabb erő sem jelent plusz módosítót.

A kést mindig a taitó tokjához kötött hüvelyben tartják, s gyakran hüvelye egyben van a kardéval, semmiképpen nem választha-tó szét. Nem is tekintik igazi taitónak azt a kardot, amelyikhez nem készítenek agínkést, egy magára valamit is adó muszatasi nem köt ilyen kardot.

Az agínkés markolatának díszítettsége mindig a kardhüvelyhez igazodik, azonos stílusú, annak részét képező. Éppúgy lehet egyszerű, dísztelen, mint mintáktól, díszítő elemektől hemzsegő. Viszont mindig rajta van a tulajdonos monjának egy kicsinyített mása. Régi időkben a muszatasik előszeretet-tel szúrták áldozataikba – elsősorban párbaj-okon, mivel háborúban egy nem lett volna elég – mitegy névjegyként. Ilyen esetben a klánnak vissza kellett juttatni gazdájának, jelezvén, tudomásukra jutott az esemény. Az ilyen ideiglenesen őrzött agínkést a legna-gyobb tisztelettel kezelték, használata meg-bocsájthatatlan vétek, megtartása kitagadás-sal és halállal büntetett arcátlanságnak számí-tott. Hordozójának, aki visszavitte, sértetlen-séget biztosított, akár a fehér zászló a köve-teknek. Akár a taitót, sohasem itatták át má-giával.

Az agínkés társadalmilag az előkelő fegyverek csoportjába tartozik, rangot jelent. Egész Enoszukén elterjedt. Ynev kontinen-sén csak Tiadlanban, néhány enoszukei diva-tot követő szamuráj oldalán találkozhatunk

84

vele. Külön szinte soha nem lehet kapni, ára – 2 me – a kard árának része.

Bojtos kard Képességküszöb: nincsen T/k: 1 Ké: 7 Té: 16 Vé: 14 Sebzés: K6+2 + erő 16 fr. Súly: 1,2 Ár: 1 gjó Átütő erő: 0 Méreg: 6 adag Leírás: E,217 Kép:

A bojtoskard niarei eredetű fegyver, minden bizonnyal a niarei egyeneskardból alakult ki. Nevét a markolat végére kötött, színes bojtokról kapta. A bojtoskard Ynev hosszúkardjaival rokonítható, bár pengéje rövidebb, 70-80 cm hosszú. A bojtoskarddal elsősorban Niaréban és Enoszukén találkoz-hatunk, de előfordul a kontinensen is, igaz, nem túl gyakran. Elsősorban harc és kardmű-vészek használják, például a niarei Hidra iskola kardművészei, de megtalálható a har-cosok fegyvertárában is. Elterjedési területein általánosnak számít.

A bojtoskard egyenes, kétélű pengével rendelkezik, ami árnyalatnyival szélesebb és vastagabb a niarei egyeneskardénál, igaz, rövidebb is annál. Keresztvasa is az egyeneskardot idézi, kicsi, általában legöm-bölyített csonk. Markolata egykezes, kicsi markolatgombban végződik. A markolat-gombra rövid, esetenként 20-25 cm-es zsinó-ron nagyméretű, színes pamutbojtot erősíte-nek. Niare északi részén elterjedt a nagyobb, akár 10 cm-es keresztvassal ellátott változata is, amelynél általában a keresztvasak végein a markolatgombbal megegyező forma talál-ható. A Yian-Yiel hegység néhány kolosto-rában a bojtoskardot több bojttal készítik, ilyenkor a bojtok különböző hosszúságú zsi-

nórokon lógnak. Meghatározó a bojt színe, ami legtöbbször homogén szín, és az iskolák-ra jellemző.

A bojtoskardokat egyszerű fegyver-acélból, a kiváló keleti kovácsolási eljárá-sokkal készítik. Általában belső magos, pen-géje rugalmas és éltartó is. A keleti fegyve-rekre nem jellemző a különleges, netán má-gikus anyagok használata, nincs ez máskép-pen a bojtoskard esetében sem. Leggyakrab-ban megrendelésre készülnek, a kereskedők-nél viszonylag ritka árunak számít, a konti-nens Tiadlantól távoli részein pedig általában nem is ismerik.

A bojtoskard mind szúrásra mind vá-gásra használható. Egyenes pengéje és súly-elosztása azonban a tőnél kivitelezett védé-seknek és az ebből indított szúró támadások-nak kedvez. A markolaton lógó bojt szerepe, hogy lengedezésével elvonja az ellenfél fi-gyelmét, amit több harci trükk is célirányo-san kihasznál. A kard egykezes, rövid marko-lata miatt két kézre nem fogható. Az is példa nélküli, hogy valaki két bojtoskardot forgas-son egyszerre. Fegyvertörésre önmagában nemigen, csak kiegészítő fegyverrel lenne alkalmas, de mivel a bojtoskardot szinte mindig magában forgatják, szinte sosem tör-nek vele fegyvert. Lefegyverzésre csak más egyeneskardokhoz hasonlóan alkalmas, tév-hit a niarei legendák azon leírása, hogy a bojt madzagját az ellenfél fegyverére tekerve rántják ki azt kezéből. Erre a trükkre a bojtoskard gyenge madzagja nem alkalmas, az erős, merev szálak pedig a bojt játékos, fürge, szabad mozgását akadályoznák meg. A bojtoskardot nem dobják, ha mégis, idegen fegyvernek számít. Alkalmazóinak mentali-tásától teljesen idegen a méreg alkalmazása, az egyenes, széles penge bekenéséhez hat adag méreg szükségeltetne.

A bojtos karddal egy körben egy táma-dás intézhető, kivéve, ha ezt az átlagnál na-gyobb gyorsaság és ügyesség, esetleg vala-

85

85

milyen harci trükk nem módosítja. A fegyver Ké-e 7, Té-e 16, Vé-e 14, sebzése K6+2, amihez az erő 16 feletti része adható. Nem páncélos ellenfelekre tervezték, így érthető, hogy átütő ereje is nulla.

A bojtoskardot míves hüvelyekben tart-ják, legtöbbször a derékon hordják.

A bojtoskardok hüvelyeit gyakran dí-szítik, több sárkányos és egyéb keleti motí-vummal ellátott kardhüvely létezik. Jellemző rá a különleges anyagok használata, itt első-sorban ritka bevonó szövetre és bőrökre kell gondolni. Elterjedt például a teknőchéj borí-tású hüvely. Hasonlóan a markolat is változa-tos borítású lehet, de a fegyver egyik része sem feltűnő, vagy rikító, hiszen a kard leg-ékesebb része a bojt. Ezek különböző színe általában az iskolákra jellemző, de adott esetben mestert is jelölhet. A több bojtos fegyverek bojtjai mindig különböző színűek, mint ahogy az összes bojtra a homogén, egy szín a jellemző. Mágikus bojtoskardok nem készülnek.

Elterjedési területein általános fegyver-nek számít, nem kelt feltűnést, sem különö-sebb megbecsülést. Különösen enoszukei viszonylatban azonban elmarad a Taitó mel-lett, ami rangot jelöl, és így ha nem is lené-zik, de mindenképpen háttérbe szorul azzal szemben. Ynev kontinensén legtöbbször nem tudják hova tenni, s a színes bojt miatt gyak-ran nem nézik többe, mint a bámulatos keleti táncosok és színművészek mesterien megal-kotott kellékét, ami azért túlzó hiba…

Dokan Képességküszöb: nincsen T/k: 1 Ké: 7 Té: 12 Vé: 10 Sebzés: T/k: 1 Ké: 7 Té: 11 Vé: 11 Sebzés: K6+1 + erő 16 fr. Súly: 1 Ár: 5 me Átütő erő: 0 Méreg: - Leírás: E,217 Kép:

Dokan az enoszukei fakard elnevezése.

Neve is ezt jelenti: fakard. Eredetileg a kard-vívást oktató iskolák és mesterek használták, hogy tanítványaik veszély nélkül gyakorol-hassanak, és a mai napig is az iskolák, vívó-termek kedvelt gyakorlófegyvere. Enoszuke egészén ismerik és használják a taitót forgató kasztok tagjai. Néha előfordul, hogy egy sze-gény harcos csak ezt engedheti meg magá-nak, ám valószínűleg nem sok győzelmet ér majd el vele, annak ellenére, hogy a fakard értő kezekben hasonlóan halálos fegyver le-het, mint az eredeti.

A dokan lényegében a taito egy fából készült változata. Általában nem rendelkezik keresztvassal, de előfordul, hogy egy-egy lelkes dokan készítő – szintén fából – ellátja ilyennel fegyverét. Markolatát a kardhoz hasonlóan vonják be, gyakran szabadon hagyják. ’pengéje’ jó ujjnyi vastag, hiszen még így is gyakran törik. Méretét a taitóéhoz igazítják.

A dokan elterjedt és gyakori fegyver. Nagy mennyiségben gyártják a különböző iskolák és udvarok, mesterek számára, szinte minden fegyverárusnál megvásárolható, hi-szen nem tart túl soká. Anyagául keményfát használnak.

A dokan vívási technikája teljesen azo-nos a keleti kardokéval, egészen pontosan a taitóéval, hiszen annak gyakorlására szolgál. Markolata ahhoz hasonlóan egy, illetve két marokra fogható, alakja pedig alkalmas a vágás és a szúrás gyakorlására is. Ha netán éles küzdelemben használnák, figyelembe kell venni, hogy szúrni nemigen lehet vele, hiszen teljesen tompa, a vágott sebek helyett is zúzott sérülést hagy hátra. Dobását – aho-gyan a taitóét sem – nem szokták gyakorolni, de attól idegen fegyver. Mérgezése értelmet-len, hiszen a fa beszívná a mérget és nem okoz vérzősebet sem, hogy a szervezetbe tudná azt juttatni.

86

A dokan használatának nincsen képes-ségküszöbe. Egy körben egy támadás lehet-séges vele, hacsak azt az átlagnál magasabb képességek, esetleg harci trükkök nem növe-lik meg. Egy kézben forgatva Ké-e 7, Té-e 12, Vé-e 10; két kézre fogva Ké-e 7, Té-e 11, Vé-e 11, sebzése mindkét esetben K6+1, amihez az erő 16 feletti része adható, azon-ban semmiképpen sem okozhat 1 Ép-nél na-gyobb sebzést. Átütő ereje természetesen 0.

A dokant általában állványokon tartják, víváskor az övbe tűzik; hüvelye nem készül. Díszítése értelmetlen, hiszen csak egy gyor-san fogyó gyakorlóeszközről van szó. Ennek értelmében mágikus változata sem készül.

A dokant mindenki gyakorló eszköznek tekinti, igazából nem is fegyver. Éppen ezért gyakori önvédelmi eszköz azok kezében, akik nem viselhetnek kardot az Ég Alatti Császárságban. Igaz, komoly fegyverként történő alkalmazása finoman szólva is nevet-séges.

Khiel Képességküszöb: nincsen T/k: 1 Ké: 8 Té: 17 Vé: 14 Sebzés: K6+3 + erő 16 fr. Súly: 0,8 Ár: 3 arany Átütő erő: 0 Méreg: 5 Leírás: Hcm.fvt. 6 Kép: Hcm.fvt. 6

A khiel avagy sárkányfullánk, egy

niarei eredetű, egyenes, egykezes kard. A fegyver a niarei egyeneskardból alakult ki, és ma sem mutat túl sok eltérést attól. Legin-kább Naréban és Tiadlanban elterjedt, Enoszukén keveset találni belőle. Alapvetően harcművész fegyver, több iskola is oktatja használatát, egyaránt léteznek egy, illetve két kardos stílusok is. Ezt a fegyvert használja a tiadlani Sárkány fullánkjai kardművész irányzat is, és esetenként, bár ritkán, harco-sok fegyvertárában is fellelhető.

A khiel egyenes felépítésű kard. Mar-kolata egy kézre fogható, keresztvesa szinte nincs is, minden esetben csak jelzés értékű. Általában közepes nagyságú markolatgomb-bal készül. Pengéje rövidebb, mint az egyeneskardok általános pengehossza. A folyamatosan keskenyedő, szinte egyenes élű penge csak az első araszon élezett, hátrébb akár puszta kézzel is megfogható.

A khiel a készítese szempontjából álta-lánosnak számít, a legtöbb valamire való keleti fegyverkovács el tudja készíteni, bár a ritka kardok közé tartozik. Anyaga minden esetben kiváló minőségű, szinte mindíg acél. Rendkívül éltartó, hogy az első arasznyi éle-zett rész mindíg tökéletesen éles legyen. Kü-lönleges anyagokból nagyon ritkán készül khiel, mivel harcművész fegyver. A khiel ritka portékának számít a kereskedők között, mivel kevesen használják. Leginkább meg-rendelésre készül. Ha kereskedelmi forga-lomba kerül, ára 3 arany körül változik.

A khielre különleges technika jellemző, ezt kialakítása indokolja. Apengeelső részére nagyon vigyáznak, az mindíg éles, és egy-aránt alkalmas szúrásra és vágásra is, de mi-vel a penge hátrébb eső része nem éles, a khiel vágó mozdulatai nagyon sajátosak, szú-ró mozdulattal kevertek. Ettől függetlenül technikájában általában azonos arányú a szó-ró és vágó támadások száma. Védekezésre a penge hátsó része szolgál, és az sem ritka, hogy az igazi mesterek kardja nem is ér el-lenfelük fegyveréhez a küzdelem során. A khiel egykezes, mindíg egy kézzel forgatják. Akadnak iskolák, ahol páros használatát is oktatják, más fegyver mellett viszont soha nem áll kiegészítő fegyverként. Fegyvertörésra magában nem alkalmas, ám párban forgatva igen hatásos lehet, bár a khielhez kapcsolódó elméletek miatt ritka, hogy ilyen technikákat oktassanak vele. A borotvaéles hegy miatt viszont remek lefegy-verző eszköz, iskolái gyakran oktatnak is

87

87

ilyen technikákat. A kardot igen nagy becs-ben tartják, nem véletlen, hogy kardművész irányzat is kialakult körülötte, így érthető, hogy sosem dobják. Dobás szempontjából idegen fegyvernek számít. Bár technikái ide-álisak lennének a mérgezésre, a harcművé-szek sosem folyamodnak ilyesmihez, ezért érthető, hogy szinte soha nem lehet mérgezett sárkányfullánkkal találkozni. Mérgezéséhez egyébként öt adag méregre lenne szükség.

A khiel használatának nincs képesség küszöbe. Egy körben egy támadásra alkal-mas, amit az átlagon felüli ügyesség és gyor-saság kettőre emelhet. Ké-e 8, Té-e 17, Vé-e 14. Sebzése K6+3, amihez az erő 16 fölötti része adható. A khiel átütő ereje 0, súlya 0,8 kilogramm.

A khielt szinte sohasem tartják hüvely-ben, leginkább az övbe tűzve viselik. Éles hegyét gyakran védik, és az is általános, fogy a féltett fegyvert finom szövetbe tekerik. Elő-fordul mindemellett a hüvely is, de mégsem általános a khiel esetében. A hüvelyek általá-ban fából készülnek. A khielt leginkább az övbe tűzve hordják, különösen, ha páros fegyverként használják. Csak elvétve találko-zunk háton hordott sárkányfullánkkal. Az is gyakori, hogy nem viselik, csak közvetlenül küzdelem előtt tűzik az övbe, ilyenkor védve, csomagként szállítják.

A khiel az egyszerűségéről, dísztelen-ségéről ismert fegyver. A legritkább esetben díszítik, akár a legtöbb harcművész fegyvert. Kifejezetten díszkardként szinte soha nem fordul elő. Szintén nem lehet talákozni mági-kus változatával sem.

A khielt nagy becsben tartják haszná-lói. Bár ritka, kedvelt és megbecsült eszköz, mivel leginkább harcművészek alkalmazzák. Ezért a khiel szinte egyet jelent tulajdonosa slan mivoltával is. Persze a kis különbségek miatt, különösen Niarén és Tiadlanon kívül, rendszeresen tévesztik össze az egyszerű keleti egyeneskardokkal, így legtöbben fel

sem ismerik. Legnagyobb mesterei, akárcsak használói, a slanek közül kerülnek ki.

Mara-sequor Képességküszöb: ügyesség 14 T/k: 1 Ké: 7 Té: 16 Vé: 14 Sebzés: 2K6+2 + erő 16 fr. T/k: 1 Ké: 7 Té: 16 Vé: 14 Sebzés: 2K6+1 + erő 16 fr. Súly: 1 Ár: 2 arany Átütő erő: 0 Méreg: 7 Leírás: UT,335 Kép: TF,262

„A zsákhoz kötözött csomag éjszín mara-sequort rejtett – a férfi csak te-kintetével simított végig a pengén, uj-ja érintésével sosem gyalázta meg. Gyönyörködött a különleges fémen tompán csillanó fényekben, a vágó-hegy arasznyi, meredek ívében. A kráni fejvadászok jellegzetes, két kézzel forgatott kardját sosem tartot-ták hüvelyben – bársonyba, selyembe csavarva hordták, s csak ünnepélyes alkalmakkor vagy harc előtt csoma-golták elő, valóságos szertartás kere-tében.”

Dale Avery – A renegát (43.old)

A mara-saquor kráni eredetű fegyver, nevének jelentése „nagy” vagy „nagyobbik” sequor. Pontos kialakulását homály fedi, bár feltehetően aquir eretű. A kráni kultúrkör általános kardja, a kráni fejvadászok tradici-onális fegyvere, melyet szívesen alkalmaz több vívóiskola is. Kránon kívül csak a rene-gát Anat-Akhan fejvadászok fegyvertárában lelhető fel.

A mara-sequor a hosszúkard és a másfélkezes kard kategóriája között elhe-lyezkedő, szablyához hasonlító kard. Külön-

88

leges alakja egyedivé teszi Yneven, többek szerint a fegyveres harc létező legtökélete-sebb alakú fegyvere. Pengéje tenyérnyi szé-les, viszonylag vastag, enyhén ívelt, hossza egy ynevi láb. Különlegessége, hogy hegyé-nek arasznyi része igen erősen ívelt. A penge mindkét oldalát élezik, különösen a vágó-hegy tájékán jellemző rá a fokél, illetve a penge felső részének egyharmadán. Kereszt-vasa alig van, sokszor csak jelzés értékű, akkor is gyakran ellentétesen ívelt. Markolata két kézre fogható. Markolatgombja küönleges kialakítású, nem hangsúlyozott, előre ívelő. A mara-sequor alakja állítólag tökéletes, illetve a kráni tökéletességre meg-alkuvás nélkül törekvés alakította ki, ezért érthető, hogy egyik legfontosabb tulajdonsá-ga, emiatt sosem változik, a mara-sequort minden fegyvermester ugyanolyanra igyek-szik elkészíteni. Változatai csak anyagukban különböznek.

A mara-sequor elkészítése titkos, szi-gorú hagyományokon alapuló folyamat. Ke-vesen értenek hozzá, és a tudást – ami Kránban az egyik legnagyobb érték – félté-kenyen őrzik. Csak egyes fegyverkovács-klánok, illetve híres kovácsok vannak birto-kában. Bár készítése alapesetben nem igényel mágiát, különleges anyagai miatt a leggyak-rabban mágiával kovácsolják. Anyaga a leg-kiválóbb kráni acélötvözet, melyet a hegyomány szerint feketére edzenek. Talán innen ered az a tévhit, hogy minden mara-sequor feketeacélból készül. Noha nem mindegyik, de több is akad, amelyiket a hír-hedt feketeacélból készítenek, igaz, ennek beszerzésére, megmunkálására csak igen kevesen képesek, így hát igen csak kedves kell legyen Ranagol előtt az, akinek az olda-lán feketeacél fegyver lóg. Mivel Kránban a harcban a tökéletességre törekednek, ez jel-lemzi a fegyverek gyártását is, mégis, talán a tisztelet és a hagyományok miatt ez fokozot-tan jellemző a mara-sequorra. Gyakori a kü-

lönböző mágikus ötvözetekből készített kard is. Mivel elkészítése nem általános, illetve a fegyver típusa körül is hatalmas tisztelet és megbecsülés alakult ki – talán ezzel magya-rázható, hogy külön kardművész-irányzata is megjelent – érthető, hogy a mara-sequort legtöbbször csak megrendelésre, egy-egy személynek, illetve klánnak készítik. Gyak-ran öröklődő fegyver, és nem is akárkinek készítenek mara-sequort, bár a jobb kráni fegyverkovács klánoknál beszerezhető. Ára 2 arany körül mozog, de semmiképpen nem jellemző kereskedelme az egyszerű, útszéli fegyverkereskedőkre.

A mara-sequor forgatásának technikája Ynev legtitokzatosabb ismeretei közé tarto-zik. Forgatása nagy ügyességet igényel, ez az egyik oka, hogy nem minden kráni kardfor-gató veheti kézbe, noha nagyobb tisztesség nemigen érhetné. Használatát is tökéletes harcra való törekvés jellemzi, és bár megta-nulható, állítólag több szintje is létezik, és a fegyver inhumán eredete miatt még a több száz éve gyakorló harcosoknak is lehet újat mutatni. A kard forgatására a sokszínű, vál-tozatos technikák jellemzőek, éppúgy eleme a köríves vágó mozdulatok, mint a ravasz szúrások, védések is. Technikáját nem is le-het néhány mondatban leírni, mindazonáltal biztos, hogy különlegessége még a fegyvert nem ismerő harcosoknak is feltűnik. Sokszor démoni tecnikával forgatják, ami a legijesz-tőbb híresztelések szerint tényleg démoni. Használata nem nélkülözi a különböző forga-tások, cselek, trükkök széles tárházát sem, állítólag vívói minden fölösleges mozdulat nélkül, tökéletes technikával forgatják, leg-alábbis erre törekszenek. Technikái között külön fejezetet kaphatna a szokatlanul íves kétélű vágóhegy, ami a legtöbb ynevi kard-forgató számára elképzelhetetlenül szokatlan lehetőségeket rejt. A mara-sequor alapvetően kétkezes fegyver, a szóbeszédtől eltérően csak nagyon ritkán forgatják egy kézben,

89

89

másik fegyverrel – sequorral – párosítva, azok használata inkább együtt jellemző. Nem csak a szükségszerűség és a praktikusság diktálja így, de a fegyver iránti tisztelet is. Két mara-sequort sosem forgatnak együtt, a legtöbb használója számára egész életen át tartó kemény küzdelem az egy fegyverrel folytatott harc megtanulása is. Aki képzetle-nül veszi kezébe, az másfélkezes kardként forgathatja, természetesen képzetlenségi mó-dosítókkal. A mara-sequor masszív, erős fegyver, ezt forgatva különleges technikáinak köszönhetően a fegyvertörés képzettség har-madik fokig fejleszthető, kiegészítő fegyver-rel pedig félelmetes fegyvertörő eszköz lehet, annak ellenére, hogy forgatói nem gyakran nyúlnak ilyen technikákhoz. Különleges ki-alakítása miatt a lefegyverző technikák al-kalmazására is ideális kard. A mara-sequort nagy tisztelet övezi, soha nem dobják el, alakja sem erre készült, fegyverdobás szem-pontjából idegen fegyver. Mérgezéséhez 7 adag méreg szükséges.

A mara-sequor forgatásához minimum 14-es ügyesség szükséges. A karddal egy körben egy támadás intézhető, amit az átlag fölötti gyorsaság és ügyesség kettőre módo-síthat. Ké-e 7, Té-e 16, Vé-e 14. Sebzése 2K6+2, amihez az erő 16 fölötti része adható. 15-ös ügyesség és 14-es erő értéktől egy kéz-ben is forgatható, ilyenkor harcértéka nem változik, sebzése 2K6+1-re módosul. A mara-seqour átütő ereje 0, átlagos súlya 1 kilogramm, bár anyagának függvényében ez gyakran változik.

A mara-sequort soha sem tartják hü-velyben, különleges alakja ezt nem is tenné lehetővé. De nem ez az egyetlen ok, a kardot övező tisztelet is ezt diktálja. Rendszerint selyembe, bársonyba tekerve tartják, és csak felöltés előtt, valóságos szertartás keretében veszik elő. Amikor felöltik, saját hámját használják, általában fegyvertartó gyűrűben helyezik el. Gyakran viselik a háton, de

ugyanúgy előfordul az oldalon is. A mara-sequort mindíg büszkén viselik. Aki birtokol-ja, az általában használni is tudja, tehát nyíl-tan hordhatja, így a mara-sequor nyílt viselé-se egyben figyelmeztetés is. A mara-sequornak nemcsak használatát, készítését, de viselését, tárolását, karbantartását is szám-talan tradíció övezi, amit mindenki betart, hiszen ez része a kardhoz kapcsolódó külön-leges tiszteletnek. Mindazonáltal előfordul, főleg fejvadszoknál – hogy elrejtik, hiszen a kard nyílt viselése egyben áruló jel is. Kránban senki nem kockáztatná meg azt az arcátlanságot, hogy képzetlenül viseljen mara-sequort, igaz, úgy hozzá sem juthat. Meg kell jegyezni, hogy kránon kívül mindig rejtve viselik, hiszen már birtoklása is egyet jelent a sötét birodalomból való származás-sal, ami Ynev legtöbb civilizált országában egyet jelent a halálos ítélettel illetve az addig taró üldöztetéssel.

A mara-sequort sosem díszítik. Készí-tésének tradíciói, használatának tökéletessége tiltja és teszi teljesen fölöslegessé a díszeket, azok nem kellenek a tökéletes harci techni-kákhoz. A fegyver iránti tisztelet sem alacso-nyítana odáig senkit, hogy mihaszna gyön-gyökkel, arannyal, esetleg drágakövekkel szennyezze be a fegyvert. Még a legelőke-lőbb kráni személyek is büszkén viselik egy-szerű, dísztelen, fekete kardjaikat. A mágikus kard azonban nem hogy előfordul a mara-sequor esetében, hanem igen gyakori is. Ez származhat a készítéséhez használt különle-ges anyagból, ötvözetből, és szintén sok kar-dot itatnak át mágiával később is. A különle-ges hatalmat a legváltozatosabb módon zár-ják a kardba, hiába, Krán lehetőségei szinte határtalanok. Nem ritkán előfordul az aquir, vagy démoni mágiával megerősített mara-sequor is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden mara-sequor mágikus lenne, de egy-általán nem számít ritkaságnak az ilyen kar-dok között.

90

A mara-sequort Kránban feltétlen tisz-telet övezi, és ennek nem csak a használóitól való félelem az oka. A fegyver a tökéletessé-get, a harc által elért nagyságot szimbolizálja. Kránon kívül sokan fel sem ismerik, aki pe-dig valahogyan a tudatába kerül, hogy mi is az általa megfigyelt különleges szablya, az rettegéssel vegyes gyűlölettel érez iránta. Igaz, aki egy mara-sequort megfigyelhet, általában már nem gondolkodik rajta... For-gatásának mestereit Kránban kell keresnünk, több évszázados képzésű fejvadászok, kard-művészek ők, bár állítólag félaquir, aquir fegyverforgatók is előszeretettel alkalmaz-zák, nekik pedig nagyon sok idejük van tech-nikájuk tökéletesítésére. Egy kráni mondás szerint egy egyszerű ember soha nem is ké-pes kihasználni a mara-sequor igazi előnye-it...

„a mara-sequor igazi fegyver, a büsz-keség nem engedi, hogy láthatatlanul forgassák. Ezt a fegyvert látnia kell az ellenfélnek!”

Dale Avery – A renegát (185.old)

Nató Képességküszöb: nincsen T/k: 2 Ké: 10 Té: 9 Vé: 1 Sebzés: K6 + erő 16 fr. Súly: 0,3 Ár: 15 me Átütő erő: 0 Méreg: 2 Leírás: E,218 Kép: E,217

A nató az enoszukei kultúrkör tőre.

Széles körben elterjedt, általánosnak számít az egész szigeten és mindenhol, ahova az enoszukei kultúra eljutott. A muszatasiktól kezdve az egyszerű harcosokig mindenkinek a fegyvertárában megtalálható.

A nató felépítése a taitóéhoz hasonlít. Pengéje egyenes, maximum másfél arasz hosszú, és akárcsak a hosszabb testvérei, ez

is csak közvetlenül a hegy előtt szűkül. Ke-resztvasa nincs, vagy csak egészen kicsi, jelzés értékű, ezek kerekek. Markolata egy-kezes és egyenes. Készítenek natót a taisók kiegészítéseként, ezek kialakításukban és stílusukban illeszkednek a kardokhoz, míg léteznek magukban gyártott, sőt tucat natók is.

Az igazi natókat a fegyverkovácsok a taitóhoz hasonló alapossággal készítik, így azok igen kemények, mégis rugalmasak. Anyaguk többféle acél, a drága natók lapolt technikával készülnek, igen éltartóak és jó minőségűek. Létezik azonban gyengébb mi-nőségű nató is, amiket egyszerűbb harcosok-nak, alvilági testvériségeknek készítenek, illetve amik olyan klánok, mesterek kezéből kerülnek ki, akik nem ismerik a különleges kardkovácsolási technikákat. Különleges anyagokból nem szokás tőrt készíteni. A nató szinte mindenhol megvásárolható Enoszukén, mivel ennek viselése nem tiltott a közrendűek számára.

A nató pengéje mind szúrásra, mint vá-gásra is alkalmas, és más tőrökhöz képest igen sok köríves és vágótechnikát találhatunk a natók forgatásának technikái között. A natót egy kézre fogják, és mint kiegészítő fegyver, gyakran tűnik fel kétkezes harcban is. Fegyvertörésre alkalmatlan, bár kiegészítő fegyverként része lehet fegyvertörő párosítá-soknak. Mivel gyakran ez az önvédelmi fegyver, számos technika létezik a lefegyver-zésre, melyben a kicsi, mégis rugalmas és erős natót használják. A natót ritkán dobják, de megtanulása könnyű, hiszen fegyverdobás szempontjából rokon fegyvernek számít. Egyes alvilági figuráknál mérgezett nató is előfordul, ők két adag mérget kell, hogy a pengére kenjenek.

A natóval egy körben két támadás in-tézhető. Ké-e 10, Té-e 9, Vé-e 1. Sebzése K6, amihez az erő 16 fölötti része adható. A nató átütő ereje 0, súlya 0,3 kilogramm.

91

91

A natót rendszerint hüvelyben hordják, de előfordul az egyszerűen övbe tűzött nató is. A taisók kiegészítőjeként készülő, díszes natók méltó ékei az azt viselő rangos embe-reknek, de sok nató bújik mag alvilági figu-rák ruháinak mélyén. Nem egy nató készül más fegyverek markolatába álcázva, hogy onnan előkerülve, rejtett fegyverként alkal-mazhassák. Megítélése teljesen általános, mivel ez a kultúrkör alap tőre.

A natókból létezik egyszerű és díszek-ben fuldokló egyaránt. Sok nató készül eleve dísznek, ajándéknak szánva, ezek igen gaz-dagon díszítettek. Sok nato gazdája azonban még a markolat tisztességes betekeréséhez sem tudja biztosítani a megfelelő bőr vagy szövetcsíkokat. Mágikus natókat csak igen elvétve lehet találni.

A nató használata teljesen általános, a muszatasik éppúgy kézbe veszik – bár vona-kodva - mint az egyszerű harcosok, vagy az alvilág tolvajai és gyilkosai, akik kis mérete miatt kedvelik. A nató mesterei vitathatatla-nul a tolvajok és a sinobik közül kerülnek ki, akik esetenként taitó ellen kényszerülnek mindössze egyetlen natóval kiállni, és a tét ilyenkor nem kevesebb, mint az életük…

Niarei egyeneskard Képességküszöb: nincsen T/k: 1 Ké: 7 Té: 15 Vé: 14 Sebzés: K10 + erő 16 fr. Súly: 1,2 Ár: 1,2 gió Átütő erő: 0 Méreg: 6 Leírás: E,217 Kép:

A niarei egyeneskard niaréból szárma-zó fegyver, a keleti kardok egyik legősibb típusa, a többi kardtípus kialakulásának egyik alapja. A régebbi idők egyértelműen uralko-dó kardja, Niaréban még ma is ez a típus alkotja a kardok nagy százalékát. Enoszukén is elterjedt, bár jóval ritkábbnak számít. Tiadlanban szintén ismerik, de itt már igazi

különlegességnek számít, ha valaki forgatja. Niaréban a harcosoktól kezdve a kardművé-szekig minden kaszt tagjai használják, míg Enoszukén és Tiadlanban csak elvétve talál-kozunk olyan harcossal, akinek ez lenne fő fegyvere, leginkább ősi tradíciókat oktató harcművész-iskolák fegyvertásában bukkan fel.

A niarei egyeneskard egykezes, egye-nes tírusú, kétélű kard. Kialakulását valószjnűleg a történelem kezdetének egy-szerű fémmegmunkálási technikái is segítet-ték, lévén, talán a legegyszerűbb kardtípus. Pengéje hosszúkard nagyságú, maga a fegy-ver is ebbe a kategóriába tartozik. A penge kokozatosan vékonyodik, viszonyleg vastag, és ívesen hegyesedő, végig éles. Keresztvasa kicsi, sokszor egyáltalán nincs is neki, vagy csupán jelzés értékű. Markolata rövid, egy kézre fogható. Legtöbbször kicsi markolat-gombbal látják el. Niaréban rengeteg változa-ta létezik, előfordul a pengében, a markolat-ban, illetve a gombban jelentkező különbség is.

A niarei egyeneskard készítése ma is az egyszerűbbek közé tartozik, bár anyaga ma már a többi karddéval megegyezően kiváló. Niare legtöbb tucat-kardja is ebből a típusból kerül ki, szinte ez a legelső kard, amit a fegyverkovácsok elkészjtenek. Anyaga leg-inkább acél, de – főleg Niarében – előfordul-nak különleges anyagú egyeneskardok is. A markolat két fele fával borított, és az egyeneskardok igen nagy százalékánál teknővhéjjal, esetleg más, állati bőrrel fedett. Markolatgombja leginkább fém, és bár kicsi, elég nehéz ahhoz, hogy ellensúlyozza a pen-gét. Az egyeneskardok között egyaránt meg-található a megrendelésre készített, kifejezet-ten személyhez igazított, és a tucat-kard is, kereskedelme is általánosnak számít, niarén belül. Enoszukén és Tiadlanban már ritkáb-ban készítik, leginkább egy személy, vagy

92

iskola részére. A niarei egyeneskard ára 1,2 arany körül változik.

A niarei egyeneskard általános fegy-vernek számít, forgatásának technikája egy-szerűnek mondható, a legalapvetőbb kard-technikák közé tartozik. Alakja leginkább szúrásra teszi alkalmassá, de két éle lehető-séget ad a vágott sebek iokzására is, és a vé-dekezéshez is elég erős. Technikáiban nagy-jából azonos arányú a szúró és a vágó típusú támadások száma, bár meg kell jegyezni, hogy Niarében olyan sokan, sokféle iskolá-ban tanulva forgatják, hogy bizony rengeteg változata létezik használatának. Ez az arány általában a szúró technikák felé billen. Szú-rásra a hegyet, vágásra általában a penge első harmadát, míg védekezésre a markolathoz közeli, szélesebb részt használják. Az egyeneskardot mindíg egy kézzel forgatják. Niaréban akad olyan iskola, ahol a páros kardforgatást is oktatják, elsősorban harcmű-vészek között, egyébként nem jellemző a páros használata, lévén, hogy elég nagy. Fegyvertörésre önmagában nem alkalmas, és bár avatott kézben jó fegyvernek számít, a lefegyverzés terén sem élvez semmilyen előnyt, átlagosnak mondható. A niarei egyeneskardot a legritkább esetben dodják el, fegyverdobás szempontjából idegen fegyver-nek számít. Mérgezése is ritka, mivel nagy és kard kategóriájú, ha valaki megpróbálná, hat adag méregre volna szüksége.

A niarei egyeneskard használatának nincsen képesség küszöbe. A karddal egy körben egy támadás intézhető alapesetben, amit az átlagon felüli gyorsaság és ügyesség értéke kettőre emelhet. Ké-e 7, Té-e 15, Vé-e 14. Sebzése K10, amihez az erő 16 fölötti része adható. Az egyeneskard átütő ereje 0, átlagos súlya 1,2 kilogramm.

A niarei egyeneskardot mindíg hüvelyban tartják, leginkább az övön viselik, bal oldalon. A hüvely fából készül, és gyak-ran teknőchéjjal, bőrrel borítják. Gyakori a

hüvely első és végső részénak fémverettel való megerősítése is. A niarei egyeneskard általánosan elterjedt fegyver Niarében, nyíl-tan viselik.

A niarei egyeneskardból egyaránt léte-zik egyszerű és igen díszes változat is. Mivel ez a niarei kultúrkör leterjedt kardja, számos dísz változata is készül, igaz, a niarei mentelitásra nem jellemző nagy mértékben a díszfegyverek készjtése. Markolatát, és a hüvelyét is gazdagon díszíthetik, leginkább különböző burkolóanyagok, nemesfém, eset-leg ékkövek, gyöngyök segítségével. Az egyeneskard pengéjére nem jellemző a díszí-tés, az mindíg egyszerú, fényas acél. Niaréban előfordul mágikus változata is, mi-vel elterjedt. Enoszukén és Tiadlanban, mivel elsősorban harcművészek fegyvertárában fordul elő, egyáltalán nem jellemző a mági-kus tulajdonságú niarei egyeneskard.

Az egyeneskard a keleti kultúrkör álta-lános kardja, megítélése is általános. Kard, tehát a harcook, illetve a nemesek jelképe is, bár Niaréban az előkelőbbek igyekszenek megkülönböztetni magukat, az íves kardok használatával is. Legnagyobb mesterei egy-aránt akadnak a harcosok, illetve a sajátos technikájú harc és kardművészek között is, de egy-két szerzetesrend tagjai is igen magas fokon forgatják.

Slan-kard Képességküszöb: ügyesség 13 T/k: 1 Ké: 8 Té: 20 Vé: 12 Sebzés: K10+2 + erő 16 fr. T/k: 1 Ké: 7 Té: 18 Vé: 12 Sebzés: K10+1 + erő 16 fr. Súly: 1,4 Ár: 100 arany Átütő erő: 0 Méreg: 6 Leírás: UT,335 Kép: TF,262

„A slan kard hosszú volt, egyenes és

borotvaéles, rugalmassága rejtve maradt az avatatlan szem előtt, s egy-két mesterjegytől

93

93

eltekintve ritkán díszítették; a rapír ezzel szemben karcsú volt, ravaszkás, könnyen hajló, kosaras markolatán valósággal tobzó-dott a déli ötvös mesterek dús képzelőereje. A slan kard teljességgel alkalmatlan volt a döfésre, forgatói méltatlannak és alattomos-nak tartották ezt fajta a támadást; a rapírral viszont, éppen a vékonysága miatt, egyálta-lán nem lehetett vágni, s a shadleki utcákon páváskodó nemesifjak csakis szúrt sebek nyomaival henceghettek kedvesüknek.”

Raoul Renier – Acél és oroszlán (246. old.)

A Slan-kard a kardművészek fő fegy-

vere. Eredete a múlt homályába vész, egye-sek szerint az első slan-kardot Niaréban ké-szítették, míg más elképzelések szerint a slan-kard mai formája a niarei egyenes típusú kardok és a Tiadlant alapító, keleti szigetvi-lágból származó népek ívelt kardjainak ke-reszteződéséből alakult ki. A különleges kar-dot csak a kardművészek használják, így rit-ka fegyver. Elterjedése elsősorban Tiadlan kardművészei között jellemző, illetve, ahol Tiadlanból származó iskola működik. Enoszuke kardművészei inkább a Taitót, míg a niareiek az ott elterjedt egyenes kardokat használják.

A slan kard alakja egy szablyára emlé-keztet, de pengéje nem keskenyedik el, csak közvetlenül a hegynél. A fegyver hosszúkard kategóriájú, pengéje hossza egy láb körüli. A kiváló minőségű penge íveltsége enyhe, bár mesterenként, iskolánként kis eltérés előfor-dul. Keresztvasa a nyugati hagyományokkal ellentétben kör, vagy ahhoz nagyon hasonló (ovális, tojás) alakú. Markolata egyenes, hosszú, két kézre fogható, nem ritka az olyan slan-kard sem, aminek markolatán három kéz is elférne. A slan kardok változatai egymástól nagyon kis eltéréseket mutatnak, csupán a készítőik apró változtatásait láthatjuk rajtuk, hiszen szigorú tradíciók szerint készülnek.

Esetenként változhat a penge íveltsége, a hegy formája, hossza, illetve a keresztvas alakja, mérete, ami azért mindig a körhöz áll közel.

A slan-kard a kardművész aurájának része, lelkének egy darabja, így Ynev leg-megbecsültebb fegyvereinek egyike. Készíté-sükre is hasonló féltő gondoskodás és alapos-ság jellemző. A slan-kardot csak kevés mes-ter tudja elkészíteni, technikája ősi tradíció-kon alapszik, melyek mesterről tanítványra szállnak. Az sem ritka, hogy a kardkészítő kovács maga is a kard művésze. Az ilyen kovácsok általában szoros kapcsolatban van-nak egy kardművész mesterrel, akinek tanít-ványai számára készítenek kardokat. Sokszor a kardművész mester maga a kovács, és a kardforgatás technikáival együtt a készítés fogásait is átadja tanítványának, aki így mes-tere segítségével, de magának készíti el kard-ját. Minden slan-kard a lehető legnagyobb alapossággal készül, ami akár egy, másfél évig is tarthat. A készítés folyamatába be-vonják majdani tulajdonosát is, aki a számos gyakorlattal, tradicionális szertartásokkal eléri, hogy a kard valóban részévé váljon. Miután kardja elkészült, a kardművész azt használva tanul és válik igazi kardművésszé. A slan-kardot a hagyományok szerint csak tulajdonosa markolhatja kardként, senki más, még készítője sem. A slan-kardokat különle-ges megmunkálással, de egyszerű acélból készítik. A tradicionális kardkészítés jellem-zője, hogy különböző keménységű acél réte-geket kovácsolnak egybe, aminek eredmé-nyeként hihetetlenül rugalmas, éles és éltartó, kiváló minőségű penge születik. A keresztvas szintén kiváló minőségű acélból készül. A kard markolatához különleges fákat használ-nak, különösen az északi részeken elterjedt a drakfa. A markolat borítása is többféle anyagból készülhet és általában minden kardművész stílusnak, illetve mesternek van jellemző markolat mintázata, amit a bőr vagy

94

szövetcsíkok hagyományos módon való ráte-kerésével nyernek. Slan-kardot soha nem készítenek egyéb fémekből, mert a kardmű-vészek tudásuk által teszik különlegessé a kardot, és elvük nem engedi a különböző félmágikus fémek használatát. Emellett a kardkovácsolás egyedi eljárásait is az egysze-rű acélra fejlesztették ki. A slan-kardok hüve-lye fából készül, amit különböző anyagokkal vonnak be. Slan-kardja csak a kardművé-szeknek van, értéke megfizethetetlen, és a kovácsok egyszerűen nem készítenek másnak a nemes pengékből.

A slan-kardok talán Ynev legnagyobb becsben tartott kardjai, nem csoda, ha forga-tásuk is ősi, tradicionális mozdulatokkal tör-ténik. A slan-karddal való vívásban nem a győzelem a lényeg, hanem a harmonikus mozdulatok, a tökéletesség keresése, a győ-zelem csak mellékes eredmény. A techniká-kat a kardművészek egészen kis koruktól kezdve tanulják és évekig gyakorolják, tulaj-donképpen egész életükben a tökéletességre törekszenek. A kard forgatásának hagyomá-nyosan tizenegy alaptechnikája van, melyből csak egy vágás. Ezeket persze sokféleképpen lehet értelmezni, ahogy teszik azt a különbö-ző kardművész stílusok. A slan-kardra mégis leginkább a vágások jellemzőek, amire töké-letesen alkalmas ívelt alakja. Akis számú szúrás és a védések is körívesek. Akad persze stílus, ahol a szúrások és vágások aránya akár hasonló is lehet, de ezek vannak kisebbség-ben. A slan-kardot általában két kézre fogva forgatják, de egyes iskolák oktatják az egy-kezes használatot is. Bizonyos kardművész stílusok több fegyver egyidejű használatát is oktatják, ilyenkor a slan-kardot általában a slan tőrrel párosítják. A slan-kard csak a kardművészek kezében adja különleges érté-keit, aki képzetlenül veszi kézbe, az csupán egyszerű mesterkardként forgathatja. Termé-szetesen, ha képzetlen a mesterkard forgatá-sában, akkor még képzetlenségi módosítókat

is kell, hogy rendeljen harcértékeihez. A slan-kard korlátozottan alkalmas a fegyvertö-résre, a képzettség vele 2. fokig fejleszthető, magasabb fokú fegyvertöréshez már kiegé-szítő fegyver szükséges, mint ahogy azt több stílusirányzat is oktatja. A slan-kard íves pengéjével a lefegyverzésre is tökéletesen alkalmas. Talán érthető, hogy a slan kardot soha nem dobják, ha mégis megpróbálná valaki, az idegen fegyvernek számít, de ki-zárt, hogy bármely kardművész mester a slan-kard dobás technikáit oktassa. A kard-művészek mentalitásától teljesen idegen a mérgek használata, így ők soha nem mérge-zik fegyverüket, egyébként a slan-kardra hat adag méreg kellene.

A slan karddal egy körben egy támadás intézhető, kivéve, ha azt az átlag fölötti gyor-saság és ügyesség felfelé nem módosítja. A slan-kard forgatásához 13-as ügyesség szük-séges. Ké-e két kézre fogva 8, Té-e 20, Vé-e 12, sebzése K10+2, amihez az erő 16 fölötti része adható hozzá. A slan-kard 14-es ügyes-ség és 13-as erő esetén egy kézben is forgat-ható, ilyen esetben Ké-e 7, Té-e 18, Vé-e 12, és sebzése K10+1-re módosul. Átütő ereje 0, súlya 1,4 kilogramm.

A slan-kardokat hüvelyben tartják, amit a stílustól függően az övben vagy háton hor-danak. Szinte mindig nyíltan viselik, haszná-lói büszkék rá.

A slan-kardokat hagyományosan nem díszítik, csak egy-két mesterjegy, a stílus vagy az iskola jele található rajta, bár vannak kardművész stílusok, amik díszes kardokat használnak. Ilyenkor a markolatot, a hüvelyt, esetleg a keresztvasat díszítik. A pengén soha nem található díszítés, az mindig makulátlan. Mágikus slan-kard a kardművészek mentali-tásából fakadóan nem létezik.

A slan-kardok kevéssé ismertek Yneven, meglehetősen gyakran keverik össze az egyéb keleti stílusú kardokkal, még Tiadlanban is. Igaz, a fegyverét, iskolája jel-

95

95

vényét nyíltan hordó kardművészt könnyű felismerni, és az ilyen mestereket megbecsü-lés, tisztelet övezi. A slan-kardot csak a kardművészek használják, és valamennyien mesterei a különleges fegyvereknek.

Slan-tőr Képességküszöb: ügyesség 13 T/k: 2 Ké: 9 Té: 14 Vé: 6 Sebzés: K6+2 + erő 16 fr. Súly: 0,8 Ár: 70 arany Átütő erő: 0 Méreg: 2 Leírás: UT,336 Kép:

A slan-tőr a kardművészek különleges tőre. A tiadlani kardművészek használják kardjaik mellé kiegészítő fegyverként.

Felépítése teljesen megegyezik a slan-kardokkal, szinte annak kicsinyített mása, hossza azonban csak három arasz körüli. Pengéje enyhe ívű, és csak közvetlenül a hegy előtt keskenyedik, akárcsak a kard. Ke-resztvasa kör, vagy ahhoz hasonló alakú, markolata egykezes. Mindig a slan-kardhoz hasonlít, díszítésében, stílusában egyaránt, azok kiegészítő fegyvereként készül.

A slan-tőr készítése hasonlóan alapos, mint a kardé, és a megbecsülése is hasonló, egy kardművésznek csak egy slan-tőre van, és hasonlóképpen vigyáz rá, mint kardjára. A slan-tőrt a kardokat is készítő mesterek alkot-ják meg, hasonló technikákkal, ugyanabból az anyagból.

A slan-tőrt a kardhoz hasonló, köríves technikákkal forgatják. Stílusa válogatja, hogy mikor veszik elő, és mikor küzdenek slan-tőrrel a kardművészek. Gyakori, hogy kétkezes harcban a slan-kard kiegészítő pár-jaként forgatják. A slan-tőr egykezes fegyver. Képzetlen kezekben az egyszerű tőr értékei-vel és természetesen képzetlenségi módosí-tókkal használható. Lefegyverzésre csakúgy, mint a slan-kard, kiválóan alkalmas. A slan-tőr magában nem használható fegyvertörésre,

viszont a karddal együtt bizonyos iskolákban kedvelt fegyvertörő páros. Sosem dobják, és a kardművészek mentalitása miatt méreg sem kerül rá. Mérete miatt kettő adag méreg kel-lene rá.

A slan-tőr forgatásához 13-as ügyesség szükséges. A slan-tőrrel egy körben két tá-madás hajtható végre. Ké-e 9, Té-e 14, Vé-e 6. Sebzése K6+2, amihez az erő 16 feletti része adható. Átütő ereje 0, súlya 0,8 kilo-gramm.

A slan-tőrt hüvelyben, a kardművész stílustól függően a jobb, vagy a baloldalon, az övbe tűzve hordják. Akárcsak a kardot, mindig nyíltan viselik.

A slan-tőrök díszítése mindig meg-egyezik kard párjukkal, ezért általában nem túldíszítettek. Azon kardművész irányzatok-nál, ahol díszesebb fegyvereket használnak, esetenként a markolatot, hüvelyt, vagy a ke-resztvasat díszítik, de a pengére soha nem kerülhet dísz. A slan-tőrökből sem szokás mágikus változatot készíteni.

Akárcsak a slan-kardok, a tőrök sem ismertek, még tiadlanban is egyszerű tőrnek nézi őket a többség, hacsak nem egy kard-művész oldalán látják. Megítélése a kardéval egyező, aki ismeri tisztelettel adózik a penge elhivatott művészei előtt.

Sótó Képességküszöb: nincsen T/k: 1 Ké: 9 Té: 13 Vé: 12 Sebzés: K6+1 + erő 16 fr. Súly: 1 Ár: 2 gió Átütő erő: 0 Méreg: 4 Leírás: E,217 Kép: E,217

A sótó Enoszuke rövidkardja, a taitó

mellett a taisó másik eleme. Használata egész Enoszukére jellemző. Nem csak a muszatasi osztály tagjai használják, a sótó már a köz-rendűek számára is engedélyezett fegyver, így jóval többen birtokolják, mint a taitót.

96

A sótó teljesen a taitó mintájára készül, tulajdonképpen annak kicsinyített mása. Pen-géje rövidkard méretű, maximum 50-60 cen-timéter hosszú, enyhén ívelt. A penge széles-sége csak elenyésző mértékben csökken, csak közvetlenül a hegy előtt vékonyodik el, a taitóra is jellemző keleti hegyformát létre-hozva. Keresztvasa a körhöz közeli alakú, csakúgy, mint a taitó esetében. Markolata egyenes, egy kézre fogható.

A sótót a fegyverkovács klánok hason-ló alapossággal készítik, mint a hosszúkardot, mind anyaga, mind minősége azonos azzal. A taisók rövidebb kardjaként készülő sótók anyaga, stílusa teljesen megegyezik hosszabb párjukkal, de mivel a sótókból magukban is készülnek példányok, ezért előfordul egyedi sótó is. Gazdag, de mégis közrendű polgárok gyakran készíttetnek maguknak sótókat, és mivel tucat termelés is előfordul, elvétve ugyan, de gyengébb minőségű rövidkardok-kal is találkozhatunk Enoszuke ege alatt. A sótó anyaga egyszerű acél, illetve többféle acél, mivel hasonló lapoló eljárással készül, mint a taitó. A sótó bárhol beszerezhető Enoszukén, igaz, az áruk kardhoz méltó, ezért inkább gazdagabb közrendűek oldalán láthatóak.

A sótót csakúgy, mint nagyobb változa-tát, köríves mozdulatokkal forgatják. Az ívelt penge szúrásra is alkalmas, a sótó vívás tech-nikáiban mégis a köríves vágások vannak túlsúlyban. Egy kézre fogják és gyakori párja a taitónak kétkezes harcban. Önmagában alkalmatlan a fegyvertörésre, de hosszabb társával, esetleg párban kiválóan alkalmas más fegyverek eltörésére. A karcsú pengéjű kard a lefegyverző technikáknak is ideális eszköze. A sótót nem dobják, ilyenszempontból idegen fegyvernek számít. Mérgezése sem divat, aki mégis ilyenre ve-temedik, annak 4 adag mérget kell rá fel-használnia.

A sótóval egyet lehet támadni körön-ként, hacsak ezt az átlag fölötti gyorsaság és ügyesség meg nem növeli. Ké-e 9, Té-e 13, Vé-e 12. Sebzése K6+1, amihez az erő 16 fölötti része adható. Átütő ereje 0. Súlya 1 kilogramm.

A sótót hüvelyben tartják, és az övben, baloldalon, a taitó mellett hordják. Ettől ter-mészetesen eltér, aki nem jogosult taitó vise-lésére, ők magában tűzik övükbe a rövidkar-dot, mint ahogy a mégoly büszke muszatasik is, ha főrangúak jelenlétében mutatkoznak, mellettük ugyanis mindenki csak a rövidebb kardját viselheti az enoszukei etikett szigorú előírásai alapján, ezzel is kihangsúlyozva alázatát és kiszolgáltatottságát feljebbvalója irányában. Néhány harcos, esetleg kansin iskola kivételt tesz és jobboldalon, ritkán háton hordják a sótót.

A hosszabb taitó mellé készülő sótókat ugyanolyan stílusban és mértékben díszítik, ilyenkor a markolatra, hüvelyre kerül díszítő elem, míg a keresztvas gyakran áttört min-tákkal díszített. A nem muszatasi rövidkar-dok gyakran hivalkodóak, ezzel is hangsú-lyozva viselője vagyonát. Gazdag kereske-dők sokszor vagyonokat fizetnek egy-egy sótóért, ahol nem a penge kiváló minősége, sokkal inkább a hüvelyen sorakozó drágakö-vek emelik az egekbe a fegyver árát. A sótókból már találkozhatunk dísz-példányokkal is, amik szinte roskadoznak a különböző gyöngyöktől és a nemesfémektől. Soha nem díszítik azonban a pengét, Enoszuke hagyománytisztelő kovácsainak kezéből mindig makulátlan, fényes acélpen-géjű sótók kerülnek ki. Az Enoszukei rövid-kardnak nem készítenek mágikus változatát.

A sótó hasonlóan a harcosok jelképe, legalább akkora becsben tartják, mint a taitókat. Aki sótót visel, az vagy muszatasi, vagy vagyonos harcos, hiszen a sótó kard, amit nem mindenki engedhet meg magának. A harcosok körében mindig tisztelet övezi a

97

97

kardot, igazi fegyvert viselőket, igaz, akinek van pénze, az is gyakran köt sótót, pedig nem minden esetben tartozik a harcosok közé. Az ilyen gazdag kereskedőknek azonban nem a kardjuk, sokkal inkább a vagyonuk vív ki kétes tiszteletet. A sótó mesterei kétségkívül a muszatasik közül kerülnek ki, akik a taitóhoz hasonló odaadással használják má-sod fegyverüket.

Taitó Képességküszöb: nincsen T/k: 1 Ké: 6 Té: 17 Vé: 14 Sebzés: K10+1 + erő 16 fr. T/k: 1 Ké: 5 Té: 15 Vé: 14 Sebzés: K10 + erő 16 fr. Súly: 1,5 Ár: 5 gió Átütő erő: 0 Méreg: 6 Leírás: E,217 Kép: E,217

Az Enoszukei Császárság kardja. Alak-

ja nagyon hasonlít a kontinens keleti kardjai-ra (slan-kard, katana, mesterkard), hiszen hasonló az eredete is, a niarei bevándorlók egyenes és az Enoszukén őshonos Riana-Ate törzsek íves kardjainak kereszteződéséből létrejött kard. Csak Enoszukén használják, illetve, ahova az enoszukei kultúra eljutott. A Császárságban a muszatasi osztály jelképe, büszkesége, a taiso hosszabbik kardja. Hasz-nálják mind a muszatasik, mind a kansinok.

A taito hosszúkard méretű, ívelt pen-géje legalább 60 cm, de általában hosszabb. Az enyhén hajló penge nagyon enyhén kes-kenyedik, csak közvetlenül a hegy előtt kezdi kialakítani a keleti kardok jellegzetes hegyét. Keresztvasa kerek, esetleg ovális alakú, a kardkészítő mesterre, klánra jellemző. Mar-kolata hosszú, két kézre is kényelmesen fog-ható.

A taitókat olyan fegyverkovács klánok készítik, amelyek birtokában vannak azoknak a titkos tradícióknak, amely mind a fém kü-lönleges megmunkálását, mind a kovácsolási

eljárást tartalmazza. Minden klán ügyel a minőségre, ezért a taitók rendkívül jó minő-ségűek, különösen az adott személyeknek készültek. A sajátos rétegelt, több elemből összekovácsolt penge rendkívül rugalmas, éltartó. A taitót acélból, több különböző tu-lajdonságú acélból készítik. Más anyagú taitoval nem lehet találkozni. Ára egy átlagos kard esetében 5-6 gió. A taitókat gyakran készítik közvetlenül a forgatójának, ilyenkor méretre igazítják. Általában megrendelésre készülnek. Egy klán leginkább valamely amatu szolgálatában áll, de másoknak is ké-szít kardot.

A taito vágásra és szúrásra is alkalmas, forgatásában mégis a köríves technikák van-nak túlsúlyban. Két kézzel forgatják, de 13-as erőtől egy kézbe is fogható, ezt főleg két-kezes harc esetén használják. Fegyvertörésre korlátozottan alkalmas, a képzettség a taitóval 2. fokig fejleszthető, kiegészítő fegyverrel használva viszont alkalmas szinte valamennyi fegyvereltörésére. Az ívelt pen-géjű kard lefegyverzésre is alkalmas. Dobás szempontjából idegen fegyvernek minősül, de senki sem alázná meg annyira kardját, hogy eldobja. A taitót soha sem mérgezik. Ha valaki mégis erre vetemedne, pengéjének bekenése hat adag mérget kíván.

A taitoval egy körben egyet lehet tá-madni, ha csak az átlag fölötti gyorsaság és ügyesség ezt meg nem növeli. Ké-e 6, Té-e 17, Vé-e 14. Sebzése K10+1, amihez az erő 16 fölötti része adható. 13-as erő esetén egy kézbe is fogható, ilyenkor Ké-e 6, Té-e 15 lesz, Vé-e marad 14, sebzése viszont K10-re csökken, amihez az erő 16 fölötti része adha-tó. Átütő ereje 0. Súlya 1,5 kilogramm.

A taitót hüvelyben tartják, és büszkén, nyíltan hordják. A hüvelyt az övben vagy az övön, baloldalon hordják, ettől csak némely kansin irányzat tér el.

A taitót általában csak visszafogottan díszítik, mindig rákerül azonban a készítő

98

kovács klán jele. Az igazán drága, díszes taitóknak akár az egész hüvelye, markolata is tobzódhat a különböző díszítő elemekben. A keresztvasat gyakran áttört mintákkal díszí-tik, és egy áttört résbe illeszkedik bele a taitók oldalán hordott agínkés is. Az igazi taitó oldalán ugyanis mindig található egy azonos stílusban díszített agínkés. A taitónak soha nem készítenek mágikus változatait.

A taito a muszatasi osztály jelképe, vi-selője büszkesége. Nem nemesi származású nem is viselhet taitót. Mindig büszkén, nyíl-tan hordják. Az enoszukei etikett szerint fő-rangú személy jelenlétében nagy fokú illet-lenség, halálos sértés taitót viselni, ilyenkor a büszke muszatasik is csak a sótót, azaz a rö-vidkardot tűzik övükbe. A taito Enoszukén egyértelmű társadalmi jelentést hordoz: már messziről látszik, kivel állunk szemben. Megítélése tiszteletteljes, a közrendűek gyak-ran félelemmel is tekintenek a legkisebb sér-tésre is kardot rántó muszatasikra.

Slan-csillag Képességküszöb: ügyesség 14 T/k: 3 Ké: 10 Té: 4 Vé: 0 Sebzés: K3 + erő 16 fr. Súly: 0,1 Ár: 40 réz Átütő erő: 0 Méreg: 2 Leírás: UT,336 Kép:

A slan-csillag a harcművészek által használt dobófegyver. Egész Yneven általá-nosnak számít, és a slanek – harcművészek és egyes kardművész iskolák – mellett a nindzsák, fejvadászok, sőt egyes ügyesebb harcosok is használják, elsősorban a keleti kultúra vonzáskörzetében. Az igazság az, hogy a slan-csillag elnevezés csak első al-kalmazóik miatt terjedt el, igazából dobócsil-lagnak kellene hívni ezeket a többágú fegy-vereket, de eredetük miatt Ynev minden do-bócsillagját hajlamosak slan-csillagként em-legetni.

A niarei eredetű fegyver egy lapos, te-nyérnyi, sokágú fémlap. Háromágútól egé-szen nyolcágúig sokféle változata létezik, mérete szűk keretek között változik. A slan-csillagoknak rengeteg változata létezik, csak Tiadlanban minden mester, iskola más ágú, méretű és hegy kialakítású csillagokat hasz-nál. A slanek az egyszerű, többágú slan-csillagokat használják, de egyes alvilági test-vériségek kifejlesztették a tépőtüskékkel ellá-tott csillagokat is. Létezik méregcsatornás változata, melynél az ágak élein, esetleg a hegyek közepén méregcsatorna található. Ismeretes egy, illetve két irányban görbülő hegyű változata is.

A slan-csillagok egyszerűbb változatait szinte bármelyik jó fegyvermester el tudja készíteni. Számos klán, harcművész iskola fegyverkovácsai is értenek a készítéséhez, és van, aki közülük több típust is készít, mivel mindet más szempontokból találja jónak. Elmondható, hogy ahány kovács, annyi csil-lagforma. Az azonban egyértelmű, hogy a különleges kialakítású, bonyolult elkészítésű slan-csillagokat csak az azt használó klán fegyverkovácsa készíti. A slan-csillagot egy darabból kovácsolják, esetleg reszelik. Léte-zik ugyan nagyon silány minőségű, lapokból összekovácsolt csillag is, de azok nem tar-toznak az igazi slan-csillagok közé. Anyaguk az acél, mivel tucat fegyver, minden haszná-lónak több is van belőle, különleges fémek-ből nem készítenek slan-csillagot. A dobó-fegyver a legtöbb helyen beszerezhető, a leg-több fajtát és legjobb minőségűt azonban a származási helyén, a keleti országokban, Enoszukén, Niaréban és Tiadlanban lehet megtalálni.

A slan-csillag dobófegyver, és bár hoz-záértő kezekben halálos fegyver lehet, még-sem az ellenfél megsemmisítésére való. A figyelem elterelésére, lendület, roham, kon-centráció megtörésére alkalmazzák. Előnye, mint a dobófegyvereknek, hogy már messzi-

99

99

ről is lehet vele támadni az ellenfelet, esetleg olyan helyről, ahová a kézifegyver el sem ér. Egyes alvilági klánok, a nindzsák például méreggel is alkalmazzák, amivel már halált is okozhat. Az eldobás technikája iskolánként változik, de mindig egy kézzel történik. A legelvetemültebbek és a legügyesebbek akár kettőt is dobhatnak egyszerre. A slan-csillag fegyvertörésre nem, lefegyverzésre is csak korlátozottan alkalmazható. A csillag mérge-zéséhez kettő adag méreg szükségeltetik, kivéve a speciális változatokat.

A fegyver képességküszöbe 14-es, ez alatt nem alkalmazható. A slan-csillaggal egy körben három támadás intézhető, feltéve, ha biztosított a gyors ellátás, hogy ilyen rövid időn belül három slan-csillagot is útjára küldhessen használója. Ké-e 10, Té-e 4, Vé-e 0. Sebzése K3, amihez az erő 16 fölötti része adható. Súlya 0,1 kilogramm. A slan-csillag átütőereje 0.

A slan-csillagokat apró zsebekben, to-kokban tartják, ahonnan a gyors elővétel és a biztonságos tárolás is egyaránt megoldható. A csillaghoz elvileg nem kapcsolódnak nega-tív nézetek, kis mérete miatt azonban szinte mindig rejtetten hordják.

A slan-csillag dobófegyver, amitől har-cos gyorsan megválik, így díszítése nem jel-lemző. A jó minőségű slan-csillagokra kerül

egy-egy mesterjel, de az sem mindig. A nindzsák dobócsillagjait gyakran színezik feketére, hogy ezzel is elkerüljék a csillogást. Mágikus változata nem készül.

A slan-csillag általános fegyvernek számít, csak a dobófegyvereket elítélők nézik le használóit. Léteznek azonban kardművész irányzatok is, amik oktatják a dobócsillagok használatát. A különleges slan-csillagokat a legtöbben fel sem ismerik. A slan-csillagok mesterei egyes harcművészek, és persze a rettegett hírű nindzsák.

Szótár

Ebben a részben a kiegészítőben használt idegen kifejezések és a fontosabb, Ynev kardművészek által érintett országaihoz köthető szavak, és azok magyarázata kerül leírásra. A szótár címszavai után található rövidítés utal arra, hogy az adott szót mely kultúrkör, nyelv használja. Ezek a követke-zők:

(eno) Enoszuke (erv) Erv (kra) Krán (nia) Niare (tia) Tiadlan

Acukobó-rajú (eno)

Enoszukei, köztes típusú kard-művész irányzat. Követői a hadveze-tés, a háborúk mesterei is egyben. (S)

Agínkés (eno) Vékony, éles kés, mely a taitó

állandó kiegészítője. Tokja annak hü-velyén található, markolata rendsze-rint áttöri a kard keresztvasát. Harci jelentősége kicsi, inkább formális sze-repe van. (E)

Amatu (eno) Főrangú nemes, fejedelem, tar-

tományúr; általában egy Ház feje. Ata Rei-ha Kinito (tia)

100

A Kék Lótusz Szirmai; tiadlani kardművész irányzat. (S)

Atte (eno) Kardmarkolat védő, általában

kerek, áttört díszítésű; néha rendkívü-li értékkel bíró ötvösmunka.

Boyashi-bokor (nia) A niarei hegyekben élő, zord

éghajlatot remekül tűrő cserje fajta. A fél embernyi magas, göcsörtös törzsű, aprólevelű növény kérgét kifőzve sö-tét festéket kapnak, amit elsősorban ruhák színezésére használnak. Fája különleges, igen kemény és idővel megfeketedik, persze rugalmasságá-ból nem veszít. Ritkán találnak olyan darabot, ami elég nagy, hogy fegyver nyele lehessen, ezért a boyasi nyelű fegyverek kedveltek bár, de igen rit-kák. (s.)

Cena-ta Huo (nia) A Hidra iskola. Niarei kardmű-

vész irányzat, melynek követői bojtoskardot használnak. (S)

Chuoshin-To (tia) Kiűzöttek. Egy Rakuda Kaitosy

nevű tiadlani kardművész által alapí-tott irányzat, amit Tiadlanban üldöz-nek. A Kiűzöttek iskolája nem veti meg az erőszakot, a kínzást. Üldözte-tésük miatt követői állandó rejtőzkö-désre kényszerülnek. (S)

Csöndes szellő iskolája (tia) Galarai Krid To. (S)

Deinin (eno) Harcos.

Démon Útja (tia) Ho Sind Gardah To. (S)

Dokan (eno) Fakard; gyakorlásra és tényle-

ges harcra egyaránt használják. Dorcha (tia)

Tiadlan hármas kormányzási rendjében a hadúri feladatokat ellátó

méltóság. A királyság világi, politi-kai, gazdasági irányítója a király, a szakrális és tudományos vezető a Duin, míg a kül- és belbiztonságért a Dorcha felelõs. A király halála (inter-regnum) esetén azonban a Dorcha tisztségének megerõsítése a nemesi (bárói) tanácsra vár, ennek hiányában a Dorcha nem cselekedhet belátása szerint.

Dorcha tradicionálisan csak nõ lehet; Tiadlan minden harcosának, harc- és kardmûvészének kizárólagos ura és parancsolója, ám az egyszerû hûbéri köteléknél sokkal erõsebb, már-már vallásosnak mondható ra-jongás köti hozzá alattvalóit. A Dorcha cím örökölhetõ, ám a beikta-táshoz szükséges a király, a Duin, va-lamint a dorchai intézmény harminc-hét harc- és tizenkilenc kardmûvész iskolájának hozzájárulása. A harc nagyasszonya. Tiadlanban neki fo-gadnak engedelmességet a harc- és kardművészek, az ő kezében összpon-tosulnak a különböző iskolák. Az or-szágot uraló hatalmi hármas része, a katonai hatalom gyakorlója.

Dr’ak Quadyrr (kra) A kard lelke. Kráni kardművész

irányzat, követői mara-sequort hasz-nálnak. (S)

Ég Alatti Császárság (eno) Enoszuke egyik közkeletű elne-

vezése. Élő Árny iskolája (tia)

Shai-tra Kinito. (S) Enogai Watan (eno)

Niarei herceg, akit a Psz. 1131-ben, családjával, hűbéreseivel, szolgá-ival és szövetségeseivel egyetemben császári rendelet hajt száműzetésbe Enoszuke szigetére. A herceg átkai és szörnyű mágiája szentségtelen kaput

101

101

nyit a Jindao-tengeren, Ynevre idézve egy démoni sík szörnyű teremtménye-it és létrehozza a Muszeigant, az Enoszukét Niarétól áthatolhatatlanul elválasztó démoni ködöt. Niare keleti és Enoszuke nyugati partjain a Köd, és annak szülöttei veszik át az ural-mat.

A Psz. 1176-ban felveszi a Watana Csi (később Wataralcsi) nevet és a Tennó, azaz „isteni uralkodó” címet. Őt tekinthetjük az Enoszukei Császárság megalapítójának. (E,57/2,5)

Enoszuke (eno) Nierétól és Gro-Ugontól keletre

fekvő, hatalmas sziget neve, melyen a Niaréból a Psz. 1131-ben, családjával és szövetségeseivel együtt száműzött hoan, Enogai Watan alapított azonos nevű, máig virágzó birodalmat. Ál-lamformája császárság, az uralkodó a Tennó címet viseli. A szigorú szabá-lyok szerint élő társadalom a niarei, és riana-ate kultúra elkeveredésének eredményeként létrejött sajátos kultú-rát követi.

A kontinenstől egy áthatolhatat-lannak tartott, démoni síkokra nyíló kapukkal telt köd, a Muszeigan vá-lasztja el. (E)

Fehér Sárkány Iskolája (tia) Yall kadak no inn to. (S)

Feketerák iskola (nia) Kian-shin Chin Huo. (S)

Galarai Krid To (tia) A Csöndes Szellő Iskolája; el-

sősorban a fizikai erőre, álló és tűrő-képességre építő tiadlani kardművész irányzat. (S)

Gion (tia) A Kerdművészek és slan isko-

lák által gyakran viselt, erős anyagú, két szárnyú, kabátszerű felső ruhada-

rab, melyet a derékon övvel fognak össze. (S)

Hakkan (eno) Rendkívül bő szárú (szoknya)

nadrág; minőségétől, díszítettségétől és anyagától függően viseli a szolgák és a legalsóbb néprétegek kivételével a birodalom szinte mindegyik osztá-lya / népcsoportja.

Halál éneke (kra) A mara-sequort használó isko-

lák kedvelt formagyakorlata. Szinte minden fejvadász és harcos ismeri, aki kézbe veheti a rettegett fegyvert. Értelemszerűen csak kránban, esetleg Yllinorban találkozhatunk vele. (HomCsup,265/2)

Hanzó-rajú (eno) Enoszukei, védekező típusú

kardművész irányzat. Kardművészei a test edzését tartják a legfontosabbnak, kősziklaként állják a legvadabb táma-dásokat is.

Hatun (tia) Hosszú tiadlani külsőruha.

(Szürkecsuklyás) Hiar Odak No Kinito (tia)

A Lenyugvó nap ösvénye. Egy Szune Moriake nevű enoszukei kard-művész által alapított kardművész irányzat. (S)

Hidra iskola (nia) Cena-ta Huo. (S)

Ho Sind Gardah To (tia) A Démon Útja nevű karművész

irányzat. Sajátos és halálos technikái a démonokhoz, alapítása a Ryeki Démoncsászárság idejébe nyúlik visz-sza. (S)

Iadzsai (eno) A kard kirántásának művészete.

Icsiriki-rajú (eno) Enoszukei, támadó stílusú

kardművész irányzat. Követőinek a

102

kétkezes harc a specialitása, szívesen alkalmaznak trükköket, cseleket.

Iganava-rajú (eno) Enoszukei, köztes típusú kard-

művész irányzat. Követői az elme ha-talmának növelésében hisznek, men-tális képességeik kiemelkedők.

Jahagi-rajú (eno) Enoszukei, támadó stílusú

kardművész irányzat. Követői a meg-lepetésre és a mindent elsöprő táma-dásokra építenek.

Kadanak Tan Kinito (tia) Sárkánypikkely iskola, egy

tiadlani kardművész irányzat, amit egy Toscana Onyd nevű kardművész-nő által alapított a Psz. 1500-as évek körül. (S)

Kagjú-rajú (eno) Enoszukei, köztes típusú kard-

művész irányzat. Követői – Enoszukén szokatlan módon – meste-rei a fegyverdobásnak.

Kaido (tia) A kardművészek sajátos pusz-

takezes technikája, amely a kardfor-gatás mozdulatainak pusztakezes ér-telmezését jeletni. Általában minden kardművész ismeri és ha rákénysze-rül, használja, de egyik iskola sem tu-lajdonít neki túl nagy jelentőséget. Jeverészt a védekezést szolgálja, ke-vés ütéssel és rúgással, sok csavarás-sal, feszítéssel és dobásokkal. (S)

Kan (eno) Kard.

Kandzsai (eno) A kardforgatás művészete.

Kansin (eno) „A kard szentje”, kardművész.

Kanzan (nia) Másként a "hagyomány útja";

személyre szabott formagyakorlat, melyet a harc- és kardművészek tes-

tük és szellemük egységének megőr-zése, belső harmóniájuk helyreállítása érdekében végeznek.

Ka-riaku To (tia) A Lángszirom Iskolája, tiadlani

kardművész irányzat, melynek köve-tői a hadvezetés és a stratégia mesteri is. (S)

Katori (tia) Formagyakorlat. A slan iskolák-

ra jellemző gyakorlat, melynek na-gyon sok változata létazik. Képzelet-beli küzdelem, a harc és kardművész technikák legteljesebb gyakorlására szolgál. (S)

Kék lótusz szirmai (tia) Ata Rei-ha Kinito. (S)

Khiel (tia) A sárkányfullánk nevű, kétélű,

egyenes kard elnevezése. Használata nagy ügyességet kíván, leginkább harcművészek körében elterjedt. (Harcművészek fegyverei,6/1/5)

Khielta Kadak To (tia) A sárkány Fullánkjai. Tiadlani

kardművész irányzat, melynek köve-tői – sajátos módon – két khielt for-gatnak. (S)

Kian-shin Chin Huo (nia) A Feketerák iskolája. Niarei

kardművész irányzat, melynek köve-tői a niarei egyeneskardot használják.

Kiűzöttek (tia) Chuoshin-To. (S)

Ladzsai (eno) A kard kirántásának művészete,

enoszukei harci képzettség. (E,73/5) Lángszirom iskola (tia)

Ka-riaku To. (S) Lenyugvó nap ösvénye (tia)

Hiar Odak No Kinito. (S) Li-draqu-sio (nia)

103

103

„A Sárkány Szeme”. Niarei, az ellenfél megfigyelésén alapuló harci trükk. (S)

Mara-sequor (kra) A kráni kultúrkör jellegzetes

kardja, a kránifejvadászok tradicioná-lis fegyvere, melyet több helyi harcos iskola is szívesen használ. Egy láb hosszú, másfélkezes kard kategóriájú szablya, melynek jellemző, egy arasznyi, erősen ívelt vágóéle van. Mindkét oldalát élezik. Forgatása nagy ügyességet igényel, jellegzetes technikáit nem tanulhatja akárki. (1TK)

Mon (eno) Egy Háznak, amatunak,

udzsinak stb. a felségjelzése; többnyi-re művészi igénnyel megformált, kör vagy szögletes alapba foglalt stilizált ábra.

Muszeigan (eno) A Ködös Part, az Első Tennó, a

száműzött Enogai Watan átkai és sö-tét varázslatai nyomán létrejött, má-gikus és idegen síkbéli lények által lakott Köd, és az azzal határos niare nyugati és enoszuke keleti partvidéke és tengerszakasza. Démoni síkokra nyíló kapuk, és idegen lények lakják, áthatolhatatlanul elválasztve a szigetet a kontinenstől. (E,70/1)

Nató (eno) Tőr.

Négy Kör Iskolája (tia) Sin Mava No Kinito. (S)

Niare (nia) Niare lakói a legősibb népek so-

rába tartoznak: Legendáik szerint a Pyarron előtti IX. században érkeztek a kontinensre távoli hazájukból, a ke-leti szigetvilágból. Évezredeken át el-szigeteltségben éltek - részben termé-szetük parancsára, részben azért, mert

Yneven akkortájt anarchia tombolt. Birodalmuk földrajzi adottságai jócs-kán megkönnyítették a dolgukat: egyedül a vízi út, a Jindao-tenger volt nyitva a földrész belseje felé. A Pyarron szerinti XII. században egy lázadó herceget egész nemzetségével együtt száműztek, s ő a tenger egyet-len óriási szigetén telepedett meg, lét-rehozva Enoszuke hercegséget.

Mint mondják ez volt az utolsó alkalom, hogy Niare kikötőiből hajók futhattak ki - a Jindao-tenger nyom-ban ezután hajózhatatlanná vált. Hogy ez az istenek haragjának, vagy embe-rek bosszújának következménye-e, máig sem tisztázott; Niare minden esetre végképp elszigetelődött a kon-tinens többi részétől.

Niare császárság; lakói Kaorakut, a sárkányistent imádják. Az ország harminchárom tartományra oszlik, mindegyik élén egy-egy hoan (hercegi címnek megfelelő méltóság) áll. A Yian-Yiel hegység azonban nem tartozik egyik tartományhoz sem: az ott élő szerzetesek saját uruk-nak, a sárkányisten főpapjának enge-delmeskednek.

Niszain (eno) A rituális öngyilkosság tanúi.

Mivel csak egy segédre van szükség, ezért az öngyilkosságot elkövető töb-bi barátja tanúként vesz részt a szatudatorin. A niszainoknak nem szólhatnak, viselkedésüket szigorú szabályok határozzák meg. Feladatuk, hogy később tanúsíthassák: a szatudatori elkövetője méltósággal, becsületét megőrizve távozott. Szin-tén a tanúk jelentik a segéd biztonsá-gát, ha valaki – becstelen és visszata-szító módon – a szaint vádolná gyil-kossággal. (S)

104

No Kvoyn To (tia) Új Ösvény. Sajátos tiadlani

kardművész irányzat, melynek alapí-tója Takerede Nahuwa, egy tiadlani kardművész. (S)

Rajú (eno) Iskola stílus.

Rakuda Kaitosy (tia) Tiadlani kardművész, akit bot-

rányos viselkedése miatt maga a Dorcha küldi kalandozni. A kalando-zó visszatérvén új iskolát alapít, ahol oktatni kívánja kardművészhez mél-tatlan elvekkel átitatott technikáit. A dorcha megtiltja az iskola alapítást, és elrendeli a kardművész halálát, aki addigra már megszökik. Tanítványait elégedetlenkedő kardművész tanon-cokból toborozza, akik később a Ki-űzöttek iskolájának első mesterei lesznek. Halálát állítólag maga a Ha-lál Harmadik Nagymestere intézte. (S)

Sárkány fullánkjai (tia) Khielta Kadak To. (S)

Sárkánypikkely iskola (tia) Kadanak Tan Kinito. (S)

Shai-Tra iskola (tia) A Élő árny iskolája, egy vak

kardművész által alapított kardmű-vész irányzat. Növendékeit különle-ges odafigyeléssel, magas szinten ok-tatja vakharcra. (UT,112/1/2)

Shien-su (nia) A tiadlani kardművészek

Niaréból származó kétkezes techniká-ja. Alkalmazásakor a slan-kard és tőr tökéletes összhangban mozog, Yneven a kétkezes harci stílus legma-gasabb szintjét jelenti. (TF)

Sin Mava No Kinito (tia) A Négy Kör Iskolája. Népes

kardművész irányzat tiadlanban. Az egyik legrégebbi kardművész stílus-

ban a négy alapvető niarei kard tech-nikáit ötvözték. (S)

Slan (nia) A keleti kultúrákban a harcmű-

vészek elnevezése. Bele tartoznak a kardművészek is. Jellemzőjük, hogy a harc különböző formáinak gyakorlá-sában látják a tökéletesedéshez vezető utat. Harci tudásuk legendás, több kö-zülük számtalan fegyver mestere és valamennyiük mestere az elme erejé-nek használatában. Tudományuk Niaréból ered, s ma már a slan kultúra központjának tekinthető úgy Tiadlan, mint Enoszuke.

Sótó (eno) Rövidkard.

Szain (eno) A rituális öngyilkosságot elkö-

vető segédje. Feladata, hogy kivont karddal, némán várakozzon a szatudatorit elkövető mögött, és azonnal avatkozzon közbe, ha az a meghátrálás vagy a gyengeség legki-sebb jelét mutatná, így megőrizve be-csületét. A szaini felkérés nagy bi-zalmat és megbecsülést jelent, így a megtiszteltetést szinte sohasem utasít-ják vissza. (E)

Szatudatori (eno) A rituális öngyilkosság elneve-

zése, azonos néven vették át Tiadlan fegyverforgatói is. A szatudatori a be-csületét veszített harcos utolsó lehető-sége, hogy saját és családja becsületét megmentse. A rituális hasfelmetszés minden lépését szigorú tradíciók hatá-rozzák meg. Fontos résztvevők a se-géd (szain) és a tanúk (niszain). A szatudatorin részt venni megtisztelte-tésnek és kötelességnek is számít, senki nem utasíthatja vissza illően a segítséget egy harcos becsületének

105

105

ilyen formán történő visszaállításá-ban. (E)

Szune Moriake (eno) A Hikkjó klánból való

enoszukei kardművész, aki Psz. 1500 körül a császári udvar intrikáinak ál-dozata lett. A szatudatori előtt azon-ban álmot látott, melynek hatására odahagyta az Ég Alatti Császárságot, és családja szégyenével nem törődve Ynev kontinensére utazott. Hogy a Muszeiganon miként kelt át épség-ben, azt nem tudni, a rossz nyelvek szerint paktumot kötött eggyel, a köd hatalmas lényei közül. Tiadlanban kardművész iskolát alapított, melyből mára a Lenyugvó nap ösvényének irányzata lett. (S)

Taisó (eno) Kardkészlet; egy hosszúkardból

(taitó) és egy rövidkardból (sótó) áll, a muszatasi osztály hagyományos megkülönböztető jegye.

Taitó (eno) Hosszúkard.

Takan (tia) Tradicionális tiadlani viselet,

elsősorban a harc- és kardművészek kedvelt ruhadarabja, bő, szoknyaszerű nadrág. A Niaréból származó ruha szabad mozgást enged viselőjének. Általában a Dorcha alattvalói, a harc- és kardművészek hordják. (1TK,435/2/5)

Takerede Nahuwa (tia) Tiadlani kardművész, az Új Ös-

vény irányzat megalapítója. (S) Titkos Szekta (tia)

Titokzatos Harc és kardművész-klán. Központjuk valahol a Doardon bércei között rejtőzik. (Geofrámia,66/1)

Toscana Onyd (tia)

Tiadlani kardművésznő, kalan-dozó. Nemcsak a slan kard, de a pusz-takezes harcművészetek terén is mes-terként tartják számon. Őt tartják a Sárkánypikkely iskola megalapítójá-nak. (S)

Új ösvény (tia) No Kvoyn To. (S)

Yadegori Chunin (eno) Enoszukei kardművész, a pusz-

takezes küzdelem mestereként is számon tartják. Közel tíz évet töltött az Oltalmazó Keleti Szél kolostorban, ahol Enoszukéról hozott tudását ok-tatta a szerzeteseknek. Híressé vált, azt terjesztették róla, hogy képes egyetlen érintésével ölni. Többször elutasította Yi Chien Mu császári her-ceg párbajkihívását, aki azonban egy alkalommal meditáció közben zavarta meg a mestert és addig provokálta, míg az egyetlen érintésével megölte. Menekülnie kellett, de előtte megtaní-totta a rend főnökével a titkos, Halá-los Ujj diszciplínát. Róla nevezik a technikát Yadegori érintésének is. (1TK,124/2/1)

Yadegori érintése (nia) A halálos ujj diszciplínájának

első alkalmazójáról kapott elnevezé-se. (1TK,124/2/1)

Yalha (nia) Mitikus niarei hős, számos le-

genda hőse. Őt tartják a Fehér Sár-kány kardművész irányzat megalapí-tójának. (S)

Yall kadak no inn to (tia) A Fehér Sárkány Iskolája. Né-

pes tiadlani kardművész irányzat. A legtöbb kardművész ezen irányzat tagja. Megalapítójának egyenesen a niarei hőst, Yalhát tartják, aki tudását a Fehér Sárkánytól kapta. (S)

Yankan (nia)

106

Különböző harc és kardművésziskolák mestereinek jelei. Általában a stílusra, mesterre jellem-ző motívumokat tartalmaz. Eredetije csak az adott iskola mesterétől, annak elvégzése után kapható meg. Legtel-jesebb nyilvántartást a Dorcha írnokai vezetnek róluk, ismeretüket pedig a tiadlani heraldika foglalja magába. (S)

Felhasznált irodalom MAGUS Első Törvénykönyv MAGUS Titkos Fóliáns MAGUS Új Tekercsek MAGUS Papok-paplovagok 2 Enoszuke-kiegészítő A slan útja (Rúna cikk) A harcművészek fegyverei (Rúna cikk) Köszönet Vincze Ádámnak, aki eldobta

az első hógolyót, hogy lavina legyen belőle... A képek az Első Törvénykönyvből, a

Titkos Fóliánsból, az Új Tekercsekből, az Ynevi kóborlásokból, az Enoszuke szabály-könyvből, Rúna magazinokból, a Fanfár cí-mű magazinból, és Goldelf honlapjáról szár-maznak, illetve Zubály Sándor és Balogh István munkái. Köszönet értük!

Magyar Gergely

Hozzászólás, vélemény, észrevétel: magyargergely@kalandozok.hu