Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA)
– rRNS-vizsgálatok alapján az ízeltlábúakkal monofiletikus csoport– féregszerű állatok, 2-15 cm, főként a déli félteke trópusi területein– homonóm szelvényezettség, gyűrűzött test 13-43 pár gyűrűs csonkláb, végén egy pár karom– hosszú, gyűrűs csáp– testüket vékony (kitin)kutikula fedi, időnként vedlenek– bőrizomtömlőjük 3 rétegű, simaizomzatból áll– 2 szájmirigy, külső emésztés
KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA)
– bojtszerűen elágazó tracheákszelvényenként, nem kommunikálnak– kiválasztószerv: metanephridium vagy ektodermális csípőmirigy agy 3 dúcpárból, 2 hosszanti idegtörzs
– érzékszervek: érzősörték, 2 egyszerű szem a csápok tövében– váltivarúak; a hím spermatophort ragaszt a nőstényre– egyedfejlődés közvetlen, ált. elevenszülők
Peripatopsis capensis (fokföldi őslégcsöves)- hengeres teste sűrűn gyűrűzött és szemölcsözött
- a törzsön 17 pár rövid, gyűrűzött, kúpalakú féregláb
- színe barnás, meleg párás helyen él
- ragadozó faj
- Dél-Afrikában él
ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA
- Csáprágósok (Chelicerata) altörzseRákszabásúak (Merostomata) osztályaPókszabásúak (Arachnida) osztályaCsupalábállatok (Pantopoda) osztálya
- Soklábúak (Myriapoda) altörzseSzázlábúak (Chilopoda) osztályaVilláscsápúak (Pauropoda) osztályaSzövőcsévések (Symphyla) osztályaIkerszelvényesek (Diplopoda) osztálya
- Rákok (Crustacea) altörzseRemipedia osztályMalacostraca osztályPhyllopoda osztályMaxillopoda osztály
- Hatlábúak (Hexapoda) altörzseParainsecta osztályInsecta osztály
ÍZELTLÁBÚAK törzse (Phylum ARTHROPODA)
- ektodermális eredetű hám, terméke: kitinkutikula- vedlés (szakaszos növekedés, hormonális hatásra)- külső váz, izmoknak tapadási felület, felületük skulpturált, szőrök stb.- a test szelvényezett- homonóm szelvényezettség, heteronóm szelvényezettség- szelvényszám változik vagy állandó (max. 180)- önálló szelvények, szelvények összeolvadása- fej+tor+potroh / fejtor+potroh
ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA
– ízeltláb izülettel kapcsolódik a törzshöz– hengeres vázelemek (ízek), saját izomzat, az ízek külön mozgathatók (spec. ízeltláb: csáp, párzóláb)– légzőszervek: légcsövek (tracheák) a kültakaró visszatüremkedései, kopoltyúk, tracheatüdők (1-4 pár)– szelvényenként páros légzőnyílások: – fő tracheatörzsek, vékonyabb mellékágak, tracheolák (sejtekig) - gázcsere– kiválasztószervek: Malpighi-edények a testüreg felé vakon végződő csövek, a közép- és utóbél határán nyílnak a bélcsatornába (max. 180, gyakran 1-8)
ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA
– egyes ízeltlábúakban metanephridiális eredetű szervek– általában váltivarúak, belső megtermékenyítés, nem ritka a szűznemzés– idegrendszer: levezethető a gyűrűsférgek dúcidegrendszeréből– dúcok koncentrálódása: agydúc, garatalatti dúc is 3-3 pár dúcból– gyakori a törzsdúcok összeolvadása– érzékszervek: az életmód függvényében fajonként igen eltérő fejlettségű lehet– ált. a látás dominál (jól repülők): ocellusz, összetett szem (több száz vagy ezer ommatida (elemi szem))
ÍZELTLÁBÚAK törzse - Phylum ARTHROPODA
– sok csoportnál a kémiai érzékelés (szaglás) is igen fejlett (feromonok)– vérkeringés: nyitott– hátoldalon elhelyezkedő csőalakú szív, amely kamrákra tagolódik– haemolympha - színtelen vagy sárgás, ritkán színes– emésztés: elő-, közép- és utóbél– szájnyílás többnyire fej hasoldalán, szájszervek – szájüreg nyálmirigyekkel– egész Földön, tengerek, víz (édes, sós), hó-jég, levegő, talajban– növényevők, ragadozók, törmelékevők, élőskötők
CSÁPRÁGÓSOK altörzse - Subphylum CHELICERATA
Csáprágósok (Chelicerata) altörzseRákszabásúak (Merostomata) osztályaPókszabásúak (Arachnida) osztályaCsupalábállatok (Pantopoda) osztálya
CSÁPRÁGÓSOK altörzse - Subphylum CHELICERATA – tengerben alakultak ki, de ma főként szárazföldiek– ősük a háromkaréjú ősrákok (Trilobita) között volt– előtest (prosoma) + utótest (opistosoma)– csáprágó (chelicera), tapogatóláb (pedipalpus), 4 pár járóláb– külső emésztés– kiválasztás: csípőmirigyek vagy/és Malpighi-edények– légzőszerv: kopoltyú, tracheatüdő– váltivarúak, ált. belső megtermékenyítésűek– idegrendszer: dúc idegrendszer, erős központosulással
RÁKSZABÁSÚAK osztálya - Classis MEROSTOMATA
– ősi jellegekkel bíró, kis fajszámú tengeri csoport– nagy termetű ízeltlábúak, kihalt fajaik a másfél méter nagyságot is elérték– testük elő és utótestre tagolódik, az utótesten is vannak végtagok
1 REND: TŐRFARKÚAK – ORDO MEROSTOMATA
– az előtestet nagy, félhold alakú hátpajzs borítja, hasoldalán 6 pár végtag ízesül– az utótestet kisebb tüskésszélű pajzs fedi, hasoldalán 6 pár levélszerű végtaggal, ezeken találhatók a kopoltyúk– a test hosszú és vékony faroktövisben ér véget
Atlanti tőrfarkú – Limulus poliphenus – a legnagyobb ma élő faj – 60 cm
3 hosszanti él
2 hosszanti barázda egyszerű középszem
összetett oldalszem
mozgatható tüskék
faroktövis
csáprágócsáprágó
tapogatólábtapogatóláb
járólábjáróláb
rágólemezekrágólemezek
lapos, széles, lemezalakú végtag
PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA
Skorpiók (Scorpiones) alosztálya*Rovarpókok (Solifugae) alosztályaÁlskorpiók (Pseudoscorpiones) alosztálya*Sapkás pókok (Ricinulei) alosztályaKaszáspókok (Opiliones) alosztálya*Atkák (Acari) alosztálya*Szálfarkúak (Palpigradi) alosztályaOstorfarkúak (Uropyhi) alosztályaRövid szálfarkúak (Schizomida) alosztályaOstorlábúak (Amblypygi) alosztályaPókok (Araneae) alosztálya*
PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA
- általában szárazföldiek, víziek másodlagosan- 19 szelvény: 6 előtest, 13 utótest- előtest összenőtt szelvények- utótest esetenként különálló szelvényekből is- csáprágó kicsi, 2-3 íz, olló vagy karom végződés- méreg vagy szövőmiriggyel kapcsolatos- tapogató láb tapogatószerű vagy ollókban végződik- ált. 7 íz alkotja- 4 pár jaróláb, 7 ízből, változatok- ragadozók vagy élősködők- külső emésztés- szövőmirigyek
PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA
- tracheatüdők vagy tracheacsövek- érzékszervek közepesen fejledtek, érzékserték- 1-6 pár szemmel rendelkeznek- váltivarúak, általában ivari dimorfizmus- nőstények nagyobbak mind a hímek
- fejlődésük átalakulás nélküli (epimorfózis), csak az aknáknál találhatunk tökéletlen átalakulást, lárva alak
- kb. 30 000 fajukat ismerjük
PÓKSZABÁSÚAK osztálya - Classis ARACHNIDA
SKORPIÓK alosztálya - Subclassis SCORPIONES
- közepes - nagy méret: 1,5-18 cm- kitinkutikula kemény- testük 3 részre tagolódik:- előtest- előpotroh- utópotroh- tapogatólábaik nagyok és hatalmas ollóban végződnek
- trópusiak és szubtrópusiak- éjjeli ragadozók- ízeltlábúakkal táplálkoznak- 2000 fajuk ismeretes
SKORPIÓK alosztálya - Subclassis SCORPIONES
- tapogató lábaikkal ragadják meg a zsákmányt majd méregtüskéjüket beleszúrják a zsákmányba
- a méreg kis állatokra halálos, de nagyobb méretűekre is veszedelmes lehet
- Buthus occitanus
- Földközi tenger partvidékén- veszélyes- 5-7cm
Euscorpius carpathicus (kárpáti skorpió)
- szúrása veszélytelen- faunaterületünkön előfordul a Déli Kárpátokban is- a hím nyeles spermatofort rak le- éjszaka aktív, kis ízeltlábúakra vadászik- elevenszülők, anya a hátán hordja a kicsiket– csáprágó kicsi, háromízű ollós végtag– tapogatóláb a legnagyobb és legerőteljesebb végtag, 6 ízből áll (csípő, tompor, comb, lábszár, lábfejtető,lábfej, utolsó két íz ollót képez– 4 pár járóláb, lábfej 3 ízű
ÁLSKORPIÓK alosztálya - Subclassis PSEUDOSCORPIONES
- kis méretűek: 1-12 mm- azért hasonlítanak a skorpiókra, mert tapogatólábuk és csáprágójuk a skorpiókéhoz hasonló- rejtett életmód: avar, moha, kövek alatt, fakéreg alatt- apró ízeltlábúakkal táplálkoznak pl. fatetvek, atkák- vedléskor, teleléskor jellegzetes fészket szőnek- kivéve a hideg égövet mindenütt elterjedtek- 2000 fajuk ismeretes, magas páratartalmú helyek
Chelifer cancroides (könyvskorpió)
- egész világon elterjedt- lakásokban, könyvtárakban él- kb. 3-5 mm hosszú- nem kártevő- ragadozó: atkák, portetvek- a hím egy spermatofort ad át a nősténynek- van násztánc
Neobisium erythrodactylum (vörösollójú álskorpió)
- erdei avarban fordul elő- gyakori faj- a potroh hátlemezei egységesek
Skorpió Álskorpió
KASZÁSPÓKOK alosztálya - Subclassis OPILIONES
- testük zömök: 1-22 mm- nagyon hosszú és vékony lábaik vannak- két szemük van a szemdombon- meleg és nedves éghajlatot kedvelnek, de a mérsékelt égövön is gyakoriak- kövek, fakéreg alatt, mohák között, barlangokban, pincékben- elsősorban ragadozók, de lehetnek dög és korhadékevők is- 1-3 évig élnek- 3000 fajuk ismert- lábaik könnyen leszakadnak, de ezvédekező öncsonkítás, a leszakadt lábmég percekig mozog (magyar név)
Phalangium opilio (házi kaszáspók)
- erdőkben, ligetekben, emberi települések környékén gyakori- világossárgák vagy szürkék- hátukon elmosódott rajzolat látszik- a csáprágók feletti lemezen 1-1 fogacska vagy erős szemcse van- nyáron és ősszel gyakori- korhadó növényeket, elpusztult állatokat eszik
Opilio parietinus (fali kaszáspók)
- házfalakon, sziklákon, lakások környékén- hím világos-barna, a nőstény szürke sötétebb rajzolattal- a csáprágók feletti lemezen fogak, szemcsék nincsenek- a nőstény párzás után gyakran felfalja a hímet- néha vadásznak is, amúgy törmelékevők
PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE
- testük: előtest és utótest- méretük: 1 mm - 10 cm- kitinkutikulájuk lágy és sűrűn szőrözött- a csáprágók alapízében méregmirigy van, amely kisebb állatokra halálos is lehet- a hímek tapogatólába párzószerv- a lábfej a spermiumok tárolására és átvitelére módosult- az utótest végén a hasoldalon 1-4 pár kúp alakú szövöszemölcs- ezeket módosult végtagoknak tartják
- ivari kétalakúság, hímek kisebbek- a nőstények a petéiket kokonokba rakják, körülszövik és magukkal hordozzák- a kikelt fiatal egyedek egy darabig a nőstény testén maradnak
PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE
PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE
- a szövőmirigyek alakja: bogyó, cső vagy tömlő- a szövőszemölcsökön található csévéken nyílnak a szabadba- a váladék levegőn megszilárdul és fonállá alakul
- a lábak végén levő fésűs karmok és serték segítségével szövik a hálót- a háló alakja, szerkezete és szerepe eltérő lehet
- mindenütt előfordulnak a szárazföldön, néhány faj vízben- ragadozók, első sorban rovarokat esznek- több mint 35 000 faj- méregmirigy, Közép-Európa nincs veszélyes, csak gyulladás -6 vagy 8 egyszerű szem
PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE
PÓKOK alosztálya - Subclassis ARANEAE
UGRÓPÓKOK családja - Familia SALTICIDAE
- zömökek, vaskos lábúak- nagyokat ugranak- elülső középszemeik kiugróan nagyok
- a legfajgazdagabb család- nappali vadászok
Salticus scenicus (színészpók)
- hím: 4 mm, nőstény: 8 mm- a test zebramintázatú- melegkedvelő faj- napsütötte sziklákon, forró száraz gyepeken, házfalakon- nem sző hálót- amikor vadászik egy fonálra kapaszkodik
nőstényhím
FARKASPÓKOK családja - Familia LYCOSIDAE
- mezőgazdasági területeken tömegesenfordulnak elő- egyes fajaik igénylik a víz közelségét- víz felszínén is jól mozognak- gyors mozgásúak, hálót nem készítenek- a zsákmányukat lerohanják- kalózpók: víz felszínén vadászik- szemeik nagyok- nappali vadászok- Lycosa singorensis (szongáriai csellőpók)
- nőstény a fészke előtt
és petecsomóval
BÚVÁRPÓKOK családja - Familia ARGYRONETIDAEArgyroneta aquatica (búvárpók vagy vízipók)
- az egyetlen eurázsiai búvárpók faj- 0,8-1,8 cm - a hím nagyobb mint a nőstény- kb. 2 cm búvárharangot készít- potrohvégét kinyújtja a vízből, annak a sűrű szörzetén megtapad a levegő- azt viszi le a harangba- álló vagy lassan folyótiszta, O2 dús vizekben él- a fiatal egyedek kibújásután a búvárharangbanmaradnak, csak a 4-ik vedlésután hagyják el azt- itthon az ő mérge a legerősebb
KERESZTESPÓKOK családja - Familia ARANEIDAE- a keresztes pókok egyike a legismertebb pókcsaládoknak - változatos alakúak és nagyságúak- hálójuk kerek- lábaik feltűnően tüskézettek
Araneus diadematus (koronás keresztespók)– hossza 1,7 cm is lehet, a háton levő világos kereszt alapján könnyen azonosítható, hisz a rokonsági körében fajok százai tartoznak, – gyakran láthatjuk bokorkon, fákon ligetes erdőkben, kertekben, parkokban, elterjedt,helyenként gyakori– apró rovarokkal táplálkozik, melyet hálójával fog meg– „harapása” egyáltalán nem olyan veszélyes mint híre, esetenként bőrpírtés helyi duzzadást okoz– a hálókészítés mesterei, a szövőmirigyekbenvégtelenül hosszú, finom, rugalmas és viszonylag szilárd fonalat termelnek, ezjellegzetesen kerék formájú, melyet levelek, ágak közé építenek
ATKÁK alosztálya - Subclassis ACARI
- kis termetűek: 0,5-2 mm- legtöbbször ovális, hát-hasi irányban lapított testük van- szelvényezettségük elmosódott- legtöbbször a testtájaik is összenőttek- > 80.000 faj- élettartam: bogáratka: 6-10 nap; víziatka: 3 év; rühatka: 2 hónap- szárazföldön leginkább, de tengerekben, édesvizekben- lehetnek ragadozók, növényevők, törmelékevők, élősködők- pete=>6 lábú lárva => proto-, deuto-, tritonimfa => kifejlett állat
KULLANCSFÉLÉK családja - Familia IXODIDAE
Ixodes ricinus (közönséges kullancs)
- 2-3 mm, a vérrel teleszívott nőstény 1,1cm is lehet- szürkés színű- sokféle gerinces vérét szívják- legeltetett területeken a leggyakoribb- betegségek vektorai- Lyme-kór, agyhártyagyulladás stb.- a nagyvadállomány növekedése
pete
lárva
nimfa
kifejlett kullancs
vért szív nem szív vértnőstény
hím
Hím hasoldal Nőstény
fejtájék
BÁRSONYATKAFÉLÉK családja - Familia TROMBIDIDAE
- bőrük bársonyszerűen szőrös és általában piros- a lárvák madarak és emlősök vérét szívják- jelenlétük embernél is bőrgyulladást okozhat- a kifejlett alakok avar- és talajlakó ragadozók- petéket esznek
Trombidium holosericeum (tavaszi bársonyatka)
SZŐRTŰSZŐATKAFÉLÉK családja - Familia DEMODICIDAE
- féregszerű megjelenésük van- lábaik csökevényesek- nincsenek tracheáik- emlősök szőrtüszőiben élnek- a faggyúmirigyek váladékát eszik
Demodex foliculorum (emberi szőrtűszőatka)
- nem ártalmas
RÜHATKAFÉLÉK családja - Familia SARCOPTIDAE
- testük gyengén kitinizált- végtagjaik rövidek- gömbölyded alakúak- emlősök bőrélősködői- az élő hámrétegben rágnak járatokat
Sarcoptes scabiei (emberi rühatka)
- az emberen kívül számos más emlősben is előfordul- rühösséget okoz- ovális teste van, 0,2-0,4 mm- rövid, kúp alakú lábai vannak- erős viszketegséget okoz