KeletKelet--KKöözzéépp EurEuróópapa--gazdasgazdasáági rendszervgi rendszervááltozltozáás, az s, az

áátmenet tmenet ééveivei--

Dr. Dr. AubertAubert Antal Antal –– Dr. CsapDr. Csapóó JJáánosnosPTEPTE--TTKTTK--FIFI

Turizmus TanszTurizmus Tanszéékk

MakrostruktMakrostruktúúrráákk a ka köözzéépp--éés kelets kelet--eureuróópai tpai téérsrséégbengben

Jelmagyarázat: 1. Északi ipari gyűrű; 2. Ipari háromszög (Halle-Lodz-Budapest); 3. Bővülés a Kárpátok irányába; 4. „Közép-Európai Bumeráng” jelenlegi és potenciális közép-európai fej-lődési zóna; 5. „Keleti Fal”, keleti határzóna; 6. Átalakulás központi régiói; 7. Észak-déli jövőbeli együttműködő térség, fejlődési lehetőséggel; 8. Nyugat-kelet folyosó. Forrás: RECHNITZER J. (1999)

ÚÚjonnan csatlakozott orszjonnan csatlakozott orszáágok gok terterüületelete

ForrForrááss: : httphttp://://www.europa.eu.intwww.europa.eu.int

ÚÚjonnan csatlakozott orszjonnan csatlakozott orszáágok gok lakosslakossáágaga

ForrForrááss: : httphttp://://www.europa.eu.intwww.europa.eu.int

KeletKelet--KKöözzéépp EurEuróópa gazdaspa gazdasáági rendszervgi rendszervááltltáása sa az az úúj vilj viláággazdasggazdasáági tgi téérbenrben

Szocialista rendszerek Szocialista rendszerek öösszeomlsszeomláása, a rendszervsa, a rendszervááltltáás s KKöözzéépp--, , éés Kelets Kelet--EurEuróóppáában a vilban a viláágban vgban véégbemengbemenőő hatalmas hatalmas áátalakultalakuláás szakaszs szakaszáában kerban kerüült sorlt sorrréészben annak kszben annak köövetkezmvetkezméényeknyekéént, hogy knt, hogy kééptelenek voltak ptelenek voltak alkalmazkodni a vilalkalmazkodni a viláágmgmééretretűű tudomtudomáányos nyos éés technikai s technikai áátalakultalakuláás s úúj kj köövetelmvetelméényeihez. nyeihez.

A vilA viláágpiaci gpiaci reintegrreintegráácicióóss folyamat feltfolyamat feltéételrendszertelrendszeréét t KeletKelet--KKöözzéépp--EurEuróópa orszpa orszáágainak maguknak kell gainak maguknak kell megteremtenimegteremteniüük, k,

a belsa belsőő intintéézkedzkedéések magukban foglaljsek magukban foglaljáák k a vila viláágpiaccal gpiaccal öösszekapcsolsszekapcsolóó politikai politikai éés ints intéézmzméényrendszer nyrendszer kialakkialakííttáássáát, a liberalizt, a liberalizáácicióós gazdass gazdasáágpolitikgpolitikáát, az t, az áárrendszer, a rrendszer, a valutavalutaáárfolyamok alrfolyamok aláárendelrendeléésséét a vilt a viláágpiac normgpiac normááinak, a inak, a magmagáánvnváállalkozllalkozáás s éés a verseny felts a verseny feltéételeinek biztosteleinek biztosííttáássáát.t.

A A vilviláággazdasggazdasáág g nemzetknemzetkööziesedziesedéésséébenben nemcsak a vilnemcsak a viláágg--export fokozexport fokozóóddóó ssúúlya jelent meg, hanem minlya jelent meg, hanem minőősséégileg gileg kkéét t úúj elem is, a j elem is, a globalizglobalizáállóóddááss éés a s a transznacionaliztransznacionalizáállóóddááss. .

A rendszervA rendszervááltltáást megelst megelőőzzőően a en a nemzetknemzetkööziesedziesedééss a Ra Réégigióóorszorszáágainak gazdasgainak gazdasáággáában elsban elsőősorban a KGST sorban a KGST áállamokkal llamokkal (egym(egymáással) kissal) kiééppüült sajlt sajáátos kapcsolatrendszerben ment vtos kapcsolatrendszerben ment véégbe, gbe, amelyben a viszonylag egyszeramelyben a viszonylag egyszerűű áárucserrucseréére re ééppüült lt kküülkereskedelem volt a meghatlkereskedelem volt a meghatáározrozóó. . MinimMinimáális volt a klis volt a köözvetlen kzvetlen küülflfööldi befektetldi befektetéések szerepe, a sek szerepe, a ttőőkepiacokkal a rkepiacokkal a réégigióót az eladt az eladóósodsodáás ks kööttöötte tte öössze.ssze.

A A globalizglobalizáállóóddááss a gazdasa gazdasáágban mindenekelgban mindenekelőőtt a ptt a péénzpiacra nzpiacra éés a s a nemzetknemzetköözi informzi informáácicióós rendszerekre jellemzs rendszerekre jellemzőő..

ÚÚj folyamatokj folyamatoka nyugata nyugat--eureuróópai orszpai orszáágokgok--, a transznacion, a transznacionáális tlis táársasrsasáágok gok éés bankoks bankok--, a , a vilviláággazdasggazdasáági egygi együüttmttműűkkööddéés multilaters multilateráális szervezetei, elslis szervezetei, elsőősorban az sorban az EurEuróópai Unipai Unióó. .

A A transznacionaliztransznacionalizáállóóddááss a nemzetgazdasa nemzetgazdasáágokra kgokra köözvetlenzvetlenüül hatl hatóófolyamat, amelyik a nemzetkfolyamat, amelyik a nemzetköözi vzi váállalati dllalati dööntntéési centrumokbsi centrumokbóól l indul ki, s globindul ki, s globáális vlis váállalati llalati éérdekeknek rendeli alrdekeknek rendeli aláá a ka küüllöönbnböözzőőnemzetgazdasnemzetgazdasáágokban folygokban folyóó mműűveleteit. Ennek hatveleteit. Ennek hatáássáára a ra a vilviláággazdasggazdasáágban globgban globáálisan integrlisan integráált termellt termeléési si éés szolgs szolgááltatltatóószektor alakul ki.szektor alakul ki.

A vilA viláággazdasggazdasáág g ttéérbeli koncentrrbeli koncentrááltsltsáággáátt jelzi, hogy a hjelzi, hogy a háárom rom centrumtcentrumtéérsrséég (USA, EU, Japg (USA, EU, Japáán) a viln) a viláág g öösszeg GDPsszeg GDP--jjéének knek köözel zel 3/43/4--éét t áállllíítja eltja előő, s a k, s a küülgazdaslgazdasáági gi üügyletek felgyletek feléét bonyolt bonyolíítja. E tja. E rréégigióók jegyzik a "k jegyzik a "GlobalGlobal 500" v500" váállalatai jllalatai jöövedelmvedelméének 90 %nek 90 %--áát.t.

Az átmeneti időszak feladatainak megvalósítási sorrendje

Mikroökonómiai stabilizáció Mikroszintű reformok Intézményi infrastruktúra

Pénzügyi stabilizáció - az infláció letörése - valutareform és konvertibilitás - a költségvetési korlátok megkeményítése - a költségvetési deficit csökkentése

A reformok megindítása - a vállalati autonómia megteremtése - az állami külkereskedelmi monopólium eltörlése - a tervezés piaci mechanizmussal való helyettesítése - a piacra való szabad belépés biztosítása

A reformok megvalósítása - az árak felszabadítása - a termékpiacokon - a tényezőpiacokon (tőke, munka, föld) - nemzetközi szabad- kereskedelem és a szubvenciók megszűntetése a kompetitív szférában

- demonopolizálás - privatizáció - új vállalatok létrehozása

A vállalatok és az iparágak

alkalmazkodása

Intézményi infrastruktúra - szerződési jog - társasági törvény - tulajdonosi jogok - kétszintű bankrendszer

A központi bank autonómiája

Az adórendszer fejlesztése

időForrás: H. SIEBERT, 1991.

KeletKelet--KKöözzéépp--EurEuróópa orszpa orszáágainak gazdasgainak gazdasáági jellemzgi jellemzőői i

GazdasGazdasáággáátalaktalakííttóó úúj regionj regionáális folyamatoklis folyamatok, amelyek a , amelyek a fejlett orszfejlett orszáágokban az 1970gokban az 1970--es es éévekben indultak el vekben indultak el éés s hháárom from főő terterüületre jellemzletre jellemzőőek:.ek:.

A A gazdasgazdasáág szerkezetg szerkezetéébenben a kitermela kitermelőő, hagyom, hagyomáányos nyos ttöömegtermmegterméékeket elkeket előőáállllííttóó ipari ipari áágazatokat hgazatokat hááttttéérbe szorrbe szoríítjtjáák a k a tudtudáásigsigéényes, csnyes, csúúcstechnolcstechnolóógiai giai áágazatok. gazatok. ÁÁtalakul a talakul a termeltermeléési rendszersi rendszer is, a hagyomis, a hagyomáányos nyos áágazati gazati leleíírráásokkal nehezen jellemezhetsokkal nehezen jellemezhetőő. Az ipari tev. Az ipari tevéékenyskenyséég g decentralizdecentralizáállóódik, egyre kevesebben foglalkoznak magdik, egyre kevesebben foglalkoznak magáával a val a gygyáártrtáással, s egyre ssal, s egyre ttööbenben az ipari kutataz ipari kutatáással, forgalmazssal, forgalmazáással, ssal, piackutatpiackutatáással ssal éés biztoss biztosííttáással.ssal.Az elAz előőbbiek hatbbiek hatáásaksakéént nt áátalakul maga a talakul maga a vváállalati szervezetllalati szervezet is, a is, a nagyvnagyváállalatok megtartjllalatok megtartjáák maguknak a stratk maguknak a stratéégiai jelleggiai jellegűű(gy(gyáártmrtmáányfejlesztnyfejlesztéési, beruhsi, beruháázzáási, si, üüzletpolitikai) dzletpolitikai) dööntntééseket, a seket, a tudtudáásigsigéényes gynyes gyáártrtáási szakaszokat, msi szakaszokat, mííg az egyszerg az egyszerűű termeltermelőőtevtevéékenyskenyséégeket levgeket leváálasztjlasztjáák, ill. alvk, ill. alváállalkozllalkozóókkal vkkal véégeztetik el. geztetik el. Mindezek a folyamatok a termelMindezek a folyamatok a termeléés fs fööldrajzi ldrajzi dekoncentrdekoncentráácicióójjáának felernak felerőőssööddééssééhez vezettek, szemben a hez vezettek, szemben a ddööntntééshozatal fshozatal fööldrajzi koncentrldrajzi koncentráácicióójjáával.val.

Mutatók EU-átlag Magyarország Szektorok hozzájárulása a GDP-hez (%) Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás

1,9

28,3 69,8

5,9

28,1 66,0

Szektorok foglalkoztatottsági arány (%) Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás

4,1

30,3 65,7

8,1

33,9 58,0

Szolgáltatási ágak hozzájárulása a GDP-hez (%) Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás, távközlés Pénzügyi szolgáltatások és ingatlanügyek Kommunális, szociális és egyéb szolgáltatások

15,2 6,1

21,6 18,7

13,5 9,7

19,0 19,1

Szolgáltatások foglalkoztatottsági aránya (%) Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás, távközlés Pénzügyi szolgáltatások és ingatlanügyek Kommunális, szociális és egyéb szolgáltatások

19,8 5,7

10,8 27,9

16,9 8,5 6,3

19,2 Fajlagos mutatók Oktatási kiadások (GDP %-ában) Egészségügyi kiadások (GDP %-ában) Kutatási ráfordítások (GDP %-ában) Telefonvonalak száma (db/100 fő) Mobiltelefonok száma (db/100 fő) Faxkészülékek száma (db/100 fő) Személygépkocsik száma (db/100 fő) Motorbenzin-fogyasztás (kg/fő)

5,6 8,8 1,9

52,9 10,2 3,9 482 316

5,5 6,7 0,7

30,3 6,9 0,8 226 185

Az Európai Unióés Magyarország néhány szerkezeti jellemzője

KeletKelet-- éés Ks Köözzéépp--EurEuróópa az ezredfordulpa az ezredfordulóónnOrszág Terü-

let e km2

Népes-ség m.fő

GDP/ fő USD

Inflá-ció %

M.nél-küliség %

Kül-földi mű-köd-tetők mrd. USD

Export mrd USD

Import mrd USD

Folyó fizetési mérleg GDP %-ában

Magyarország 93,0 10,1 4730 10,0 9,7 20,6 22,5 25,3 -4,2 Csehország 78,3 10,3 5479 1,9 9,7 12,8 26,4 28,3 -0,8 Lengyelország 312,6 38,6 3887 7,0 11,4 35,7 30,1 43,8 -7,1 Szlovénia 20,2 2,0 9779 6,0 14,0 2,6 9,4 10,9 -0,9 Észtország 45,1 1,5 3593 3,5 11,5 2,5 2,5 3,4 -5,0 Lettország 64,5 2,4 2622 2,2 9,7 2,1 1,9 2,7 -11,2 Litvánia 65,2 3,7 2890 1,2 8,1 2,2 3,3 4,5 -10,4 Szlovákia 49,5 5,4 3793 13,5 19,0 1,8 10,8 12,0 -6,0 Románia 237,5 22,5 1695 45,0 13,6 4,2 8,6 10,5 -6,9 Bulgária 110,9 8,3 1315 0,5 14,2 1,5 3,7 4,8 -8,5 Horvátország 56,5 4,8 4820 4,2 19,0 2,5 4,3 8,2 -10,0 Jugoszlávia 88,3 10,6 975 44,0 32,6 2,5 1,5 2,6 -5,1 Bosznia- Hercegovina

51,1 4,3 972 3,0 40,0 0,6 1,0 2,3 -22,0

Macedónia 25,7 2,0 1548 -1,5 34,5 0,2 1,1 1,5 -10,0 Albánia 28,7 3,4 930 3,0 17,7 0,4 0,2 1,4 -10,8 Oroszország 17375 147,0 1867 91,0 14,5 13,8 73,6 47,0 10,0 Belorusszia 207,6 10,2 1396 280,0 2,3 0,5 6,2 6,6 1,2 Ukrajna 603,7 50,1 846 22,3 3,7 2,6 13,0 14,9 2,9 Moldova 33,7 4,3 432 39,0 2,0 0,3 0,5 0,6 -6,8

Egy fEgy főőre jutre jutóó bruttbruttóó hazai termhazai terméék (GDP) a kk (GDP) a köözzéépp--eureuróópai pai orszorszáágokban az Eurgokban az Euróópai Unipai Unióó áátlagtlagáában, 1996ban, 1996

47

3431 29

2627

6567

35

45

0

10

20

30

40

50

60

70%

"Első kör" átlaga 43

"Második kör" átlaga 32

Tíz ország átalaga 39

ForrForrááss: : AubertAubert A. 2004A. 2004

A kA küüllöönbnböözzőő ttíípuspusúúttéérsrséégek elhelyezkedgek elhelyezkedéése se KeletKelet--KKöözzéépp--EurEuróóppáábanban

Jelmagyarázat: 1. Elmaradott térség; 2. Iparilag hanyatló térség; 3. Dinamikusan fejlődő tér-ség; 4. Stagnáló (rurális) térség. Forrás: HORVÁTH GY. (2004)

ForrForrááss: Horv: Horvááth th GyGy. 2004. 2004

Az egy fAz egy főőre jutre jutóó GDP GDP áágazati szerkezetegazati szerkezetea keleta kelet--kköözzéépp--eureuróópai rpai réégigióókban, 2000kban, 2000

ForrForrááss: Horv: Horvááth th GyGy. 2004. 2004

Az egy fAz egy főőre jutre jutóó GDP regionGDP regionáális klis küüllöönbsnbséégei, 2000, gei, 2000, EUR15=100EUR15=100

ForrForrááss: Horv: Horvááth th GyGy. 2004. 2004

KeletKelet--KKöözzéépp--EurEuróópa leggazdagabb pa leggazdagabb éés legszegs legszegéényebb rnyebb réégigióóii

ForrForrááss: Horv: Horvááth th GyGy. 2004. 2004

A leggazdagabb A leggazdagabb éés a legszegs a legszegéényebb rnyebb réégigióók elhelyezkedk elhelyezkedéésese

ForrForrááss: Horv: Horvááth th GyGy. 2004. 2004

FFőővváárosokrosok

NemzetisNemzetiséégek, kisebbsgek, kisebbséégekgek

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbanklyi magyar adatbank

FelhasznFelhasznáált forrlt forráásoksok

AubertAubert A. (2004): A. (2004): KeletKelet--KKöözzéépp EurEuróópa az pa az ezredfordulezredfordulóónnHorvHorvááth th GyGy. (2004): Region. (2004): Regionáális fejllis fejlőőddéés s éés politika a s politika a keletkelet--kköözzéépp--eureuróópai csatlakozpai csatlakozóó orszorszáágokban. gokban. A CIA adattA CIA adattáára: ra: www.cia.odci.govwww.cia.odci.govErdErdéélyi magyar adatbank (lyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.rowww.adatbank.transindex.ro) )

(K(Kööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáár; Sebr; Sebőők Lk Láászlszlóó ttéérkrkéépgypgyűűjtemjteméénye)nye)SiebertSiebert, H. 1991: Kelet, H. 1991: Kelet--EurEuróópai gazdaspai gazdasáági gi rendszervrendszervááltltáása Ksa Küülgazdaslgazdasáág, 1991. 10. sz. g, 1991. 10. sz. pppp. 5. 5--23.23.RechnitzerRechnitzer J. (1999): TerJ. (1999): Terüületi stratleti stratéégigiáák Dialk Dialóóg g CampusCampusKiadKiadóó, Budapest, Budapest--PPéécs, cs, pppp. 64. 64--104.104.

Bernek Bernek ÁÁ. 1999: A glob. 1999: A globáális villis viláág politikai fg politikai fööldrajzi kldrajzi kéérdrdéései, avagy a politika sei, avagy a politika éés a gazdass a gazdasáág g öösszefonsszefonóóddáása a globsa a globáális villis viláággazdasggazdasáágban. gban. InIn: V: Vááltozltozóó VilViláág, g, áátalakultalakulóó politikai fpolitikai fööldrajz. Szerk.: ldrajz. Szerk.: Pap N.Pap N.--TTóóth J. JPTE TTK Fth J. JPTE TTK Fööldrajzi Intldrajzi Intéézet Pzet Péécs, 1999. cs, 1999. pppp. 21. 21--26.26.CsCsééfalvayfalvay Z. 1999: HelyZ. 1999: Helyüünk a nap alatt. nk a nap alatt. KairoszKairosz KiadKiadóó, Budapest, , Budapest, pppp. 135. 135--150. 150. EnyediEnyedi GyGy. 1996: . 1996: ÚÚj regionj regionáális folyamatok a lis folyamatok a posztszocialistaposztszocialista KeletKelet--KKöözzéépp--EurEuróóppáában INFO ban INFO TTáársadalomtudomrsadalomtudomáány, 29. ny, 29. pppp. 59. 59--69.69.EnyediIEnyediI GyGy. 1997: V. 1997: Váárosok a krosok a köözzéépp--eureuróópai pai áátmenetben Ttmenetben Táársadalmi Szemle 1997. 8rsadalmi Szemle 1997. 8--9.sz., 9.sz., pppp. 42. 42--56.56.HorvHorvááth th GyGy. 1998: Az . 1998: Az áátmenet regiontmenet regionáális hatlis hatáásai Keletsai Kelet--KKöözzéépp--EurEuróóppáában Terban Terüületi Statisztika, leti Statisztika, 1998. 7. sz. 1998. 7. sz. pppp. 295. 295--317.317.HorvHorvááth th GyGy. 1998: Eur. 1998: Euróópai regionpai regionáális politika Diallis politika Dialóóg g CampusCampus KiadKiadóó, Budapest, Budapest--PPéécs, cs, pppp. 156. 156--178.178.KovKováács T. 1999: Rcs T. 1999: Réégigióók k éés ters terüületi kleti küüllöönbsnbséégek a kgek a köözzéépp--eureuróópai orszpai orszáágokban Tergokban Terüületi Statisztika, leti Statisztika, 1999. 5. sz. 1999. 5. sz. pppp. 224. 224--234.234.MatolcsyMatolcsy Gy.Gy.--DiczhDiczháázizi B. 1998: A nB. 1998: A nöövekedvekedéés regions regionáális forrlis forráásai Tsai Táársadalmi Szemle 1998. 1. sz. rsadalmi Szemle 1998. 1. sz. pppp. 21. 21--35.35.NNéémeth E. 1999: Eurmeth E. 1999: Euróópai kpai köörkrkéép az egy fp az egy főőre jutre jutóó GDPGDP--rrőől vl váássáárlrlóóererőő--paritparitáás alapjs alapjáán, 1996 n, 1996 EurEuróópai Tpai Tüükköör, 1999. 5. sz. r, 1999. 5. sz. pppp. 107. 107--109.109.PalPaláánkainkai T. 1998: Az eurT. 1998: Az euróópai integrpai integráácicióó gazdasgazdasáágtana,Bp. Aula K. gtana,Bp. Aula K. RechnitzerRechnitzer J.1999: TerJ.1999: Terüületi stratleti stratéégigiáák Dialk Dialóóg g CampusCampus KiadKiadóó, Budapest, Budapest--PPéécs, cs, pppp. 64. 64--104.104.RRééti T. 1998: A balkti T. 1998: A balkááni gazdasni gazdasáágok: elzgok: elzáárkrkóózzáás vagy felzs vagy felzáárkrkóózzáás? Ks? Küülgazdaslgazdasáág, 1998. 3. sz. g, 1998. 3. sz. pppp. 53. 53--71.71.SSáárkrköözi T. 1997: Rendszervzi T. 1997: Rendszervááltozltozáás s éés a privatizs a privatizáácicióó joga MTA, Budapest, joga MTA, Budapest, pppp. 28. 28--71.71.SiebertSiebert, H. 1991: Kelet, H. 1991: Kelet--EurEuróópai gazdaspai gazdasáági rendszervgi rendszervááltltáása Ksa Küülgazdaslgazdasáág, 1991. 10. sz. g, 1991. 10. sz. pppp. 5. 5--23.23.SimaiSimai M. 1997: A rendszervM. 1997: A rendszervááltltáás, az s, az áállam llam éés a globs a globáális vlis vááltozltozáások Tsok Táársadalomkutatrsadalomkutatáás, 1997. 1s, 1997. 1--2. 2. sz. sz. pppp. 24. 24--43.43.TTóóth J. 1999: Rth J. 1999: Réégigióók a Kk a Káárprpáátt--medencmedencéében. ben. InIn: V: Vááltozltozóó VilViláág, g, áátalakultalakulóó politikai fpolitikai fööldrajz. Szerk.: ldrajz. Szerk.: Pap N.Pap N.--TTóóth J. JPTE TTK Fth J. JPTE TTK Fööldrajzi Intldrajzi Intéézet Pzet Péécs, 1999. cs, 1999. pppp. 5. 5--16.16.KeletKelet-- éés Ks Köözzéépp--EurEuróópa az ezredfordulpa az ezredfordulóón. Figyeln. Figyelőő mellmellééklet, 2000.01.13klet, 2000.01.13--19. 19. pppp. 29. 29--42.42.