„Kemény” és „puha” alkalmazkodás a gazdasági válsághoz

Munkaerőpiaci Tükör 2010 – Közelkép

Köllő János

• A Közelkép első fejezete

• Nagyrészt a Bértarifa-felvétel és a KSH Munkaerő-felmérés mikroadatain alapul

• Vállalati illetve egyéni panelek (két vagy több megfigyelés ugyanarra az egyénre vagy cégre)

• Minden állítás 2008-2009-re vonatkozik

• Nemzetközi adatok: ILO-EU

• 2008-2009: számos híradás arról, hogy a vállalatok hogyan próbálják elkerülni a tömeges leépítéseket, és az állam ezt miként támogatja

• Mégis, az adatok arra utalnak: Mo. nem tartozott azon országok közé, ahol a puhább megoldások (bércsökkentés, munkaidő-rövidítés) érdemben tompították a válság következményeit

Mit várunk?

• Egy sor munkapiaci elmélet L erős volatilitását és w stabilitását jelzi előre (monopol-szakszervezet, hatékony alku, implicit szerződések, intertemporális helyettesítés)

• Nem várunk egyoldalú L-alkalmazkodást, ha magasak az alkalmazkodási költségek és jelentős a vállalat-specifikus tudás szerepe

***

• Európában a mostani válságot is elsősorban a foglalkoztatás sínylette meg. A reálbér csak 5 országban csökkent, ott sem nagy mértékben

• De több európai munkaerőpiacon (D, A, CZ, SLO, baltiak) erőteljes bér- és munkaidő-alkalmazkodás

Különbözött-e Mo. az európai átlagtól?

• Látszólag nem sokban

• Viszonylag erős, de nem kirívó GDP-visszaesés

• Átlaghoz közeli foglalkoztatási hatás

• Átlaghoz közeli munkaidő-csökkenés

• Kismértékű reálbércsökkenés

De a makro-adatok félrevezetőek!

3. táblázat: A foglalkoztatás, a bérek és a munkaórák változása 2008-2009-ben (százalék, év/év) Költségvetésa Versenyszférab Összesen Alkalmazásban állók száma 3,6 -6,7 -3,7 Havi bruttó reálkeresetc -11,6 0,1 -4,5 Havi átlagos munkaórákd -1,3 -1,1 -1,1 Források: KSH STADAT a 2010. augusztus 25-i állapot szerint, kivéve munkaidő: a 2010 június 8-i állapot szerint a) Non-profit szervezetekkel együtt b) Ötfős vagy nagyobb vállalkozások c) A figyelembe vett fogyasztói árindex: 1.042 d) A publikált negyedévi adatok éves átlagának változása

Költségvetési szektor: Foglalkoztatás közmunkások nélkül: -0.4%. Munkaidő-csökkenés közmunkások nélkül: valószínűleg <1%. Óriási bércsökkentés fűnyíró-elv szerint

Magánszektor: itt a teljes munkainput-csökkenés döntő része létszámcsökkenésből adódott. A reálbér nem változott.

-200

00-1

0000

010

000

diff

eren

ce in

num

ber

50 100 150 200 250 300wage

2. ábra: Változások a bruttó havi keresetek sűrűségfüggvényében 2008-2009-ben Magánszektor, egyéni munkavállalói panel, 52 409 megfigyelés. 300 eFt alatti keresetek

Bérek -nem csak az átlagbér nem változott, a béreloszlás sem ábra-a vállalati átlagbérváltozásokra is csak a minimálbéremelések hatottak-nem látunk átváltást a létszám- és bérváltozások között

Kereset (eFt)

0.0

5.1

.15

.2G

yako

riság

-40 -32 -24 -16 -8 0 8 16 24 32 40

Munkaidő-55% esetében nem változott-a többieknél viszonylag gyakori volt a havi 8 órás csökkenés ( ábra)-nem látunk átváltást a létszám- és munkaidő-változások között-A csökkentések vszleg nem terjedtek túl a támogatott körön

Megoszlás a havi fizetett munkaidő változása szerint

Létszám

• Erőteljes ágazati különbségek

• Nagyvállalatoknál nagyobb csökkenés

• Állami cégeknél kisebb csökkenés

• Szakszervezeti jelenlét: kisebb csökkenés

• Belföldi-külföldi, régiók: nincs különbség

• Sok minimálbéres: nagyobb csökkenés

• Viszonylag gyenge kibocsátás-rugalmasság

Szakpolitika

-20,000 0 20,000 40,000 60,000mean of var2

Other

Start your business

Training

Wage subsidies for the LTU

Public works

Job retention subsidies

Head counts 2008-2009

Changes in unemployment related programs

+ Nem terjesztették ki a segélyezést+ Csökkentették az ÁFSZ kapacitását

Hány munkahelyet sikerült megmenteni?• Természetesen fogalmunk sincs, de a „boríték hátán” végzett számítások

alapján:

• Alsó becslés: a munkahelymegtartó támogatások 18 ezer emberévet finanszírozhattak volna a minimálbér szintjén

• Felső becslés: a támogatott vállalatok állítása szerint 93 ezer fő. Akkor hisszük el, ha nincs holtteherveszteség, nincs kiszorítás és nem gondoljuk, hogy a támogatásban érdekelt féltől származó információ eleve torzított. Akkor emberév, ha minden támogatott állás kitartott 2009 elejétől végéig

• Ehhez jön a közmunkán lévők állományának 32 ezer fős növekedése (nem kis részben átminősítésről volt szó!)

• Talán 50-125 ezer „megmentett” vagy államilag teremtett állás. A felső becslés erősen túlzó

• Az alsó becslés sem elhanyagolható, de nyilvánvaló, hogy a potenciális állásvesztők nagy része valóban elvesztette az állását (U=235 efő)

Elbocsátások és felvételekA támogatások valamilyen mértékben fékezhették a munkahely-vesztést, de

aligha befolyásolhatták a létszámfelvételeketAz átlagos vállalat létszáma 15%-kal csökkenthető egy év alatt elbocsátások

nélkül!

.8.9

11.

11.

2

5 10 15

Állásvesztés Állástalálás

Negyedévek, 2007.I. – 2009.III

Következmény

A válság terhei igen nagy mértékben a kívülállókra terhelődtek

• Ifjúsági munkanélküliség: a hatodik legmagasabb növekedés Európában (a nagy vesztesek: Balti 3, IRL, E után) ábra

• A munkából kikerülők körében nagyot romlott a gyors elhelyezkedés esélye ábra

• 20%-os növekedés a nem támogatott munkanélküliek számában ábra

12

34

0 2 4 6 8 10 12Az állástalanság hónapjai

A válság előtt A válság alatt

6. ábra: Az elhelyezkedési esély függése a munka nélkül töltött időtől (Alaphazardok a 3b egyenletből)

12 hónapnál régebben munka nélkül lévők elhelyezkedési esélye =1

11. táblázat: A nem támogatott állástalansága különböző mutatói (15-61 éves népesség a nappali tagozaton tanulók kizárásával, Forrás: MEF)

2008 2009 I II I II

A nem támogatott állástalanok átlagos állománya (ezer fő) 452,8 460,0 495,5 544,7 Akar fizetett munkát (százalék) Állástalan 0-3 hónapja 76,7 76,0 86,1 86,7 Állástalan 0-6 hónapja 77,8 77,3 84,9 86,7 Összes nem támogatott állástalan 61,7 60,2 63,4 64,9 Aktívan munkát keres (százalék) Állástalan 0-3 hónapja 53,0 52,8 61,9 61,9 Állástalan 0-6 hónapja 53,9 55,4 62,4 64,5 Összes nem támogatott állástalan 36,8 36,8 39,4 42,1 a) Nincs munkája és nem kap nyugdíjat, gyest, gyedet, gyetet, nem részesül munkanélküli ellátásban, szociális segélyben

Különösen nagy növekedés azok számában, akik nem régen munkanélküliek és keresnek vagy akarnak állást és nem kapnak egyéni jogon támogatást

Mi kell a puha alkalmazkodáshoz?

• Működő formális intézmények, kiforrott eljárási szabályok (munkaidőszámla, termelékenységi megállapodások, formális nyereségrészesedés)

• Kellően nagy botrány: sok megszüntetésre váró munkahely és tárgyalóképes érdekképviselet

• Kevésbé magabiztos kormányok

Hosszabb táv?

• A korábbi válságok tapasztalata szerint a foglalkoztatás csak nagy késéssel áll vissza a kiinduló szintre (beruházások!)

• Valószínű, hogy a költségvetés-versenyszféra kontraszt hosszabb távon halványulni fog

• A visszakerülőket a korábbinál nagyobb arányban alkalmazzák határozott idejű szerződéssel és munkaerőkölcsönzőn* keresztül*) 2007-2009: a legnagyobb növekedés az EU-ban*) 2009-2010: a negyedik legnagyobb növekedés

• Még nagyobb külső rugalmasság, de kérdés, hogy ez hiányzik-e a legjobban?