KERESKÉNYI MIKLÓS:

NAGYKÁLLÓ DEMOGRÁFIAI VISZONYAI A X V I I I . SZÁZADBAN f

Váczi Mihály földjének, a "zöld máglyaként lobogó" j e g e nyék Nyírségének h a j d a n i fővárosát, Nagykálló X V I I I . századi népesedós történetét kívánjuk tárgyalni d o l g o z a t u n k b a n .

A témaválasztás b i z o n y o s f o k i g abból az ihletettsógből f a k a d , amely óhatatlanul k i a l a k u l a szemlélődő szemlélőben, ha f e l k e r e s i a helységet. A h a j d a n i mezőváros, a mai f a l u utcáin járva rónk-ránk köszön még "élő", tárgyi emlékeiben a történelem, ós azok a tárgyak egy letűnt világ létező hírnökeiként j e l z i k , hogy a Nyíregyháza árnyékában megbúvó település a gazdag tnult szilárd talapzatára épült. A p u s z t a látványnál p e r s z e fontosabb a z , hogy a h a j d a n i város vármegyéjének gazdasági-pol i t i k a i központja, több mint egy évszázadig megyeszékhelye v o l t . Nagykálló j e l e n t e t t e a folytonosságot az e l p u s z t u l t Nyíregyházával szemben a X V I I - X V I I I . századi történelem kapcsolódásában. Földrajzi helyzetéből eredően egymástól többé-kevésbé eltérő területek határvonalán települt. A X V I I . századi végvárvonal alföldi láncszemeként a török, a király ós az erdélyi f e j e d e l e m törekvéseinek utvonalába, útjába e s e t t . Később az e l p u s z t u l t ós az ujrátelepedésre váró alföldi ós a jobban megkimélt északabbi országrészeket összekapcsolva átmeneti területnek számitott. Ez az átmenetiség mint sajátosság a gazdasági ós társadalmi élet sok elemében megtalálható, felismerhető.

A X V I I I . . századi történelmünknek alapvető - későbbi korokra súlyosan ható - problémája a népesség mennyiségi és minőségi Összetevőinek vizsgálata. Fontos ennek i s m e r e t e az ekére váró föld, az e l v a d u l t , gondos kezek s z o r g o s munkájától "megkimélt" alföldi táj megszelídítése, az "álladalom", a földesúr, de a jobb egyéni érvényesülést, megélhetést kereső parasztember története szempontjából. A gazdálkodás t e c h n i k a i előrehaladásának, a mezőgazdasági termelés növekedésének az e x t e n z i v gazdálkodás időszakában a termelő erők létszámbeli növekedése a fő mozgatój a .

A fejlődés menete országos v i s z o n y l a t b a n i s m e r t . A Rákóczi

szabadságharc bukásának évtizedében az ország lakossága lényegében megegyezett nagy királyunk. Mátyás országláso idejének lélekszámával. A közel 4 milliós népesség rendkivül gyors a n , az 1780-as évek derekára megduplázódott. 1

Nagykálló demográfiai v i s z o n y a i n a k fontosságát a történ e t i s t a t i s z t i k a csupán szaktudományos, mennyiségi vizsgálato k a t mind nagyobb számban igénylő s z e m p o n t j a i m e l l e t t , a h e l y jelentős v o l t a és az a tény i g a z o l j a , hogy a szomszédos hajduvárosok történetét e szempontból már feldolgozták. A köz e l i , ós az attól északabbra fekvő, a Nyirséq belsejében meg húzódó területről nagyon hiányosak az i s m e r e t e i n k .

A népesség létszámnövekedésének előfeltétele - egyben következménye i s - a gazdaság fejlődése, az elfogyasztható élelem mennyiségének kedvező alakulása. A X V I I I . század v i s z o n y a i közepette a mezőgazdaság túlsúlya, a mezőgazdasági t e c h n i k a b i z o n y o s fokú állandósága - 3-5 x-ös maghozammal számolhatunk -azaz a rendelkezésre álló határ nagysága ós milyensége e l e v e meghatározzák az eltartható népességszámot. A nem, vagy csak l a s s a n változó v i s z o n y o k közepette érvényesek b i z o n y o s arányok, Összefüggések, amelyek többé-kevésbé állandóak. Ezeket a tartós összefüggéseket ma i s lépten nyomon idézzük, ha a fejlődésben a p r e k a p i t a l i s t a s z i n t e n élő emberek gazdálkodásév a l - p l . Száhel öv - f o g l a l k o z u n k ,

A népességet, annak változásait tehát nem szabad elszakítva tárgyalni attól a tértől, földrajzi ós p o l i t i k a i környezettől, amelyben ól, amely b i z o n y o s f o k i g meghatározza változás a i t . Éppen ezért, mielőtt a száraz számok vizsgálatába kezdenénk, szükségesnek t a r t j u k a határ milyenségének vizsgálatát, i l l e t v e azoknak a - ma már - történelmi eseményeknek a számbavételét, amelyek befolyásolták az életet. A d o l g o z a t végén, a népesség mennyiségi a d a t a i n a k ismeretében válaszolhatunk a r r a a kérdésre i s , mintegy közelitve a következő témakörhöz, a gazdálkodáshoz, hogy a határ m i l y e n nagyságú lélekszám számára nyújtott b i z o n y o s megélhetést?

Az élet s z i n t e r e a határ

Az önellátás, vagy ahhoz közelálló termelői tevékenység.

i g y a feudalizmus időszakában a változatos; egymást kiegészitő gazdálkodásnak t e r e t adó határ kedvező lehetőséget kinál a megélhetésre .

Nagykálló a nyirségi hordalékkúp középső részén helye z k e d i k e l . A tájról k i a l a k i t o t t képünkben homokbuckás felszínek, a szóibarázdákban meg-megcsillanó laposok v i z e i , a nyírek, s az időnkónt feltámadt szél által hordott homokfergetegek j e l e n nek meg. A homok uralma azonban nem j e l e n t / e t t / végzetszerű csapást az o t t élő emberek számára. A homokverések jobbára a vízválasztótól délre - Téglás-Nyirbátor-Mátészalka vonalon fekvő területeken, a XIX. század elején j e l e n t k e z t e k , amikor az erdőirtás mórtéke átlépte azt a k r i t i k u s határt, amelytől a szél a hátára ve h e t t e a homokot.

A vízválasztótól északra települt községek nagyjából kel e t - n y u g a t irányú pasztában helyezkednek e l . 4 A telepitővonal a löszös homok /homokos lösz/, i l l e t v e az azon k i a l a k u l t mező ségi jellegű t a l a j o k . E helyek egyben a Nyírség legjobb termő-területei i s . Nagykálló városa a löszös homok és futóhomok találkozására települt. A határban a mezőségi jellegű t a l a j o kon kivül a rozsdabarna erdőtalaj i s előfordul. A t a l a j v i s z o n y o k i s magyarázzák, hogy korszakunkban e területen a futóhomok miért nem lendült mozgásba.

Nyirségi viszonyok között a t a l a j adottságok kedvező felté t e l e k e t biztosítottak a földmüvelés számára. Ezt az adottságot a város lakói i s megfogalmazták 1771-ben, a k i l e n c kérdőpontra adott válaszaik egyikében: "a határ megtermi mind a Búzát, mind a kétszeres E l e t e t , mind a Gabonát ugy az Árpát, Zabot és néhol a Kölest i s ... ganajozás nélkül, négy és hat vonó marhával"^ f o l y t a t o t t szántás m e l l e t t .

A homokbuckás felszín sok s z o r 10-25 m-es mélyedéseiben náddal, sással benőtt vagy n y i l t víztükrű n y i r e k húzódtak meg. Azokról K i s s L a j o s , a Nyírség halászatáról szóló alapos közleményében az alábbi leltárt közölte: Dókakut - 1 h o l d , K i s l u d a s -tó - 15 h o l d , Nagyludastó - 120-150 h o l d . F e k e t e s z i k - 20-30 h o l d . Hosszúrét - 40-50 h o l d , Kishoszom - 8-10 h o l d , K i s d o r o g -s z i k - 5-8 h o l d . Nagydorogszik - 25-30 h o l d , Paprét - 5-6 h o l d , Sajtárszik - 40-45 h o l d , S z i r o n d l a p o s - 80-100 h o l d . Vadkert - 1000 h o l d , Verébsár - 20-30 h o l d . Mélységük 1-4 m között vál-

t o z o t t . A középső, Nyirség egészére v o n a t k o z t a t o t t megállapítása nyilván Káliéra i s i g a z : ha v a l a k i h a l r a éhezett a régi v i lágban, "a minden község határában létezett tavakban tapogató kosárral a n n y i t f o g h a t o t t , hogy a nagyböjtben a római pápának a konyháját i s elláthatta v o l n a . " 7

A tavak szélei, a festők egyben a "nádlás" szinteréül i s szolgáltak. A nád, a gyékény a házópités nélkülözhetetlen k e l léke v o l t . A v i z , mint itatóhely az állattartás lehetőségét i s jelentősen növelte. Az "áldott" v i z egyben "átkos" v i z i s l e h e t e t t , h i s z e n a n y i r e k kiterjedése évről-évre a csapadók és időjárási v i s z o n y o k függvényében változott. Ez egy s z e r tágította, másszor szükitette a müvelésbe v e t t terület nagyságát, a s z i lárd t e l e k r e n d s z e r kialakulása után p e d i g a szárazság idején müvelésbe f o g o t t terület j o g v i s z o n y a i t illetően támadt bonyodalom. A vizenyős laposok létezésének k e l l e m e t l e n járuléka a vér-szivókban való gazdagság és az állandó maláriaveszély v o l t .

A vidék ma i s jellemző adottsága az erdőben való szegény- ség . A gazdák kissé túloztak, de kétségtelenül i g a z a t állított a k , amikor a z t panaszolták, hogy "épületre való Fája magoknak a Lakosoknak n i n c s e n . " 8 Térképünk / l . s z . térkép/ tanúsága szer i n t némi erdő, a S z i r o n d és a " T o l d i cser/jéje" mégiscsak zöldéit a határban. Hogy ez nagyon kevés v o l t , a z t példázzák a különféle önkényes akciók, amelyek célja a fának a megszerzésére irányult. így jártak e l 1761-ben a szomszéd községnek, Hugyaj-nak a l a k o s a i , a k i k "Biró E l e k Dános" vezetésével kivágták a

Q S z i r o n d erdő "Hugyai ut felől való részét". De ugyancsak a szükség v i t t e a lopásra 1793-ban H e l l e r Györgyöt és Dánost, melynek során "a régi Temetőről ... éjszaka sok főtől való fáka t /fejfákat/" k i e m e l t e k és h a z a v i t t e k . 1 0

A természeti adottságok némiképp kompenzálva a fában mint építőanyagban való szegénységet, lehetővé tették a téglaégetést vályogvetést• Ez haszonvételnek számított, és fölötte a kommu-nitás őrködött. A XIX. század elején, azonban ez i s földesúri

11 ellenőrzés alá került.

összegezve az elmondottakat megállapítható, hogy a föld r a j z i környezet nyírségi v i s z o n y o k között kedvező lehetőséget nyújtott a megélhetés számára.

A mai Nagykálló története pusztulással kezdődött. A régi település /Beznudada/ a XVI. század véres háborúinak e s e t t áld o z a t u l . A l i g néhány évtizeddel a szomorú, de mindennapos esemény után Lónyai András k a l l ó i várkapitány Thurzó Györgynek, az észak-magyarországi főkapitánynak 1610-ben i r o t t levelében erről a következőt állapítja meg: a régi "ház helyen /az e l p u s z t u l t város helyén/ egy f i a ház s i n c s , egy ember sem l a k i k

* 12 annak a városnak a telkén, k i az török mia p u s z t u l t e l " .

A várost az 1560-as évek második felében, de nyilvánvalóan a drinápolyi békét megelőzően érhette nagyobb pusztulás. x^

A város ujrátelepedése, településszerkezete szoro s a n kapcsolódott az 1571-73 között felépült várhoz. A magyar végvárvon a l sorába másodosztályú erősségként kapcsolódó vár jelentőséget

14 a d o t t a városnak i s . Ezt a fontosságot ismerték e l az 1574-es törvényben, melynek végzése s z e r i n t a város kikerült a Kállay család magánföldesuri joghatósága alól, és a kamara i g a z g a t t a ,további sorsét. A földesúri család ugyanakkor e l v e s z t e t t b i r tokát: szüntelenül, de eredménytelenül próbálta visszakérni az

15 u ralkodótól.

A királyi fennhatóság kedvezőbb lehetőségeket igért. Ez az igéret megvalósult az erdélyi fejedelmek és a Habsburg császárok személyében egyaránt. A I I . Rákóczi Györgytől k a p o t t k i -vá1tsáqokat I . Lipót többször i s m e g u j i t o t t a , i l l e t v e kiegé-

16 s z i t e t t e 1669-ben, 1687-ben és 1690-ben. Privilégiumainak nagyobb részét a város "átmentette" a X V I I I . századra i s . Mel y e k v o l t a k ezek az előjogok? A kocsma /Kántor/, a mészárszék, "öt országos vásárok" tartása, szabad költözködési ,joq biztosítása r iataxá s állapot, széles belső Önkormányzat.

1711-ben a város e l v e s z t v e korábbi különállását( a várme g y e i köziqazoatás hatókörébe került. Függetlenségét az egyre erőszakosabb földszerző politikát folytató földesúri családtól i s védenie k e l l e t t . A korábbi felfogással szemben a Kállay f a m i l i a az 1723-as évi 79. t c . értelme s z e r i n t nem kapta v i s s z a régi birtokát: "Kalló városának a Kállay család részére kért visszaadására nézve: f e n n t i s z t e l t Ö l e g s z . felsége a z o n n a l az országgyűlés bevégzése után, b i z t o s o k a t f o g kegyelmesen k i n e -

v e z n i , k i k meghallgatván az érdekelteket, /hogy/ végrehajtás alá vegyék a z t , amit a j o g és méltányosság p a r a n c s o l . "

Az uj fejleményektől komolyan t a r t h a t o t t a város, és ez a r r a ösztönözhette, hogy a szabad királyi városi rangot magának megszerezze. Az 1728-ban kötött szerződés értelmében 33 000 f o r i n t ellenében lehetővé vált, hogy megváltsa magát . ^ Közismert, hogy a X V I I I . században ez csak néhány esetben s i került - p l . Debrecennek -, Káliónak a próbálkozása i s s i k e r t e l e n maradt. A század derekáig továbbra i s mint privilegizált mezővárosi jogállással r e n d e l k e z e t t .

A X V I I I . század "békekorszak" v o l t . A város k a t o n a i j e lentősége megszűnt, fontossága csökkent. A várat f e l r o b b a n t o t ták. A gazdasági és p o l i t i k a i életben megerősödő f e u d a l i z m u s a Kállay család személyében s i k e r e s támadást i n d i t o t t kiváltságai, különállása e l l e n . Az örökösödési háború befejezését követően régi vágyuk teljesült a földbirtokosoknak, mert a Poz s o n y i Kamara 1749. évi május 8 - i "divisiója" értelmében 20 000 F r t /rhénes f o r i n t / ellenében a város t u l a j d o n u k b a ke- rü1t. A család anyagi helyzetére vét fényt, hogy az összeget a Kamaránál gróf Károlyi Ferenc t e t t e l e . Hálából a segitségért "egy e s z t e n d e i g Kalló városától / a / földesuraságot illető mindenféle jövedelmet" felajánlották Károlyinak, s kötelezték magukat a r r a , hoqy a nagykárolyi- gróf "által meg s z e r z e t t és lé

i g t e t t 20 000 f o r i n t o k n a k esztendőbeli interessét" m e g f i z e t i k .

A Kállay család rendkivül erőszakos birtokszerző p o l i t i kát f o l y t a t o t t . Ezt egyértelműen bizonyitják azok a szaka d a t l a n u l folyó b i r t o k p e r e k , amelyek a különböző vármegyében e l helyezkedő települések, településrészek vagy t e l k e k megszerzéséért f o l y t a k . Akcióik, mint Kalló esete i s b i z o n y i t j a , s i keresek v o l t a k . Ez esetben még a z t i s elérték, hogy a város elvételéért "compensatioképpen " k a p o t t /1640-ben/ Farkasaszót

20 i s megtarthatták, 10 426 R f t kifizetése ellenében. B i r t o k a i k változó nagyságát n i n c s módunk nyomon követni és ez nem i s f e l a d a t u n k . Az mindenesetre kétségtelenül i g a z , hogy Nagykálló több szempontból i s f o n t o s részét j e l e n t e t t e a földesúri c s a lád vagyonának. A városnak már önmagában i s nagy v o l t a gazdasági jelentősége. Az úrbéri szolgáltatásokból, földesúri r e gálé jövedelmekből származó haszon 1750-ben a következőképpen

a l a k u l t : 281 gazda taxája a robot megváltásából származó bevé t e l 1 405

843 R f t

a serház haszna a bor korcsma

300 300

mészárszék 100 a kereskedő görög / b o l t o s / f i z e t a vásárjövedelem 100

100

3 148 R f t . 21

Mindehhez a n n y i t tehetünk hozzá, hogy a b e f o l y t jövedelem nagysága évről évre növekedett, a földesúri befolyás mind t e l j e s e b b érvényesülésével párhuzamosan. 1751-ben, de később i s például az árendába a d o t t italmérésért az italjárandóságon

22 felül 2 000 f o r i n t o t k a p o t t . A város birtokbavétele más szempontból i s alapvető érdeke v o l t a Kállay családnak. 1749 előtt a család tulajdonában lévő területek körbevették a vár o s t . Nagyon fontosnak tünt, hogy az egymást érő o r o s i , h u g y a i , n a p k o r i , kiskállói, kállósemjéni, b i r i s t b . határt a leggazdagabb belső résszel kikerekítsék .

I750~ben a Kállay család ugy döntött, hogy'"a Familiának semmi hasznára nem v o l n a a z , hogy N.Kalló Városa... felosztódnak. " /A városból és a " b y r " nevü prédiumból származó jövedel-

23 meket osztották két részre./ A v i t a nem a földesúri haszonvételek, hanem a taxa elosztása körül a l a k u l h a t o t t k i , ezért ugy döntöttek, hogy a lakosság a "Földesúr /a család t a g j a i / között repertiáltassék, mely r e p e r t i t i o szerént k i k i az Urak közül az oda obveniált Taxásokon a Taxát megvegye".^ 4 Később, 1764-ben - okát nem ismerjük - a várost mégiscsak két egyenlő részre osztották f e l a család két ága -/napkori és o r o s i / kö~

25 zo 11 .

A Kállay család a kezdetektől tudatosan vigyázott a r r a , hogy a b i r t o k u k b a került város l a k o s a i v a l szemben a kér ág egységesen lépjen f e l . Már 1750-ben megállapodtak, hogy miután a város urbáriumot k a p o t t , az abban rögzitett terheknek mind e n k i köteles " t a r t a n i magát ... és azon Urbáriumnál sem

26 f e l l y e b b , sem alább nem l e s z szabad bánni ;.z L a k o s o k k a l . "

A város felosztása után, 1764-ben ugy határoztak, "ha egyik részről másikra v a l a m e l y T axás, k i most Kallóban l a k i k , át akarna menni, a z t sem egyiküknek, sem másikuknak m aga telkére bef o g a d n i subpoena V i o l e n t i a nem szabad." Abban az es e t b e n , ha ez mégis bekövetkezne, v i s s z a k e l l a gazdát küldeni és ha ez sem történne meg, a "szökött" embert Kálióban bárhol e l

27 l e h e t f o g n i . Eme r e n d e l e t n e k hatása l e h e t e t t az egyes városrészeknek népesedésére, e s e t l e g a házassági szokásokra i s . Férfi nehezen hagyhatta e l a z t a városrészt, amelyben felnőtt. Természetesen a r e n d e l e t nem érintette a város elhagyásának kérdését.

1764 után az osztozkodás halál esetén a család két ágán belül történt. 2 8

Kalló belső életét az 1749 utáni évtizedekben nagyban meghatározta a földesúri f a m i l i a meglehetősen r o s s z anyagi h e l y z e t e . Ez az egyre fokozódó anyagi megterhelés m i a t t lázadozó lakosság e l l e n i egyre erőszakosabb, időnként durva fellépésekben nyilvánult meg. Az állandó pereskedés, a nem megfelelő gazdálkodás, e s e t l e g a fényűző életmód - valójában csak találgatni tud j u k - l e h e t e t t a család eladósodásának okozója. Egy 1792-ben készült számadásuk s z e r i n t "a közönséges dolgoknak folytatásáért f e l s z e d e t t ... s reánk háramlott adósságok a n n y i r a lenyomtak bennünket, hogy tsak most i s e g y s z e r r e a többi C r e d i t o r a i n k között 220 000 R f t / a / Capitális Adósságunk."*'' Az adósságok tetemes részét bizonyosan a perköltségek képezték. Pl.'Gróf Kállay Dános adóssága 1807-ben 75 000 R f t v o l t . B i r t o k a i t a család l e g e n e r g i k u s a b b , magas állami h i v a t a l t betöltő t a g j a , Kállay Péter v e t t e zálogba /Kallót i s / 32 évre és f i z e t t e testvére adósságait. 3 Nem véletlen, hogy a XIX. század elején a legtöbbet az ő tevékenységétől, terheltetésétől szen v e d e t t a város népe.

Az úrbéri per néhány a s p e k t u s a : A város birtokbavételének pillanatától éles ellentét a l a k u l t k i a régi szabadságait egyre gyengülő utóvédharcokban védő lakosság ós a földesúr között* Nagykálló X V I I I . századi történelmének nem sajátossága, de e g y i k döntő eleme az a több mint évszázados per a város és földesural

között, amely tényleges befejezését csak a jobbágyfelszabadításnak köszönhette. Az ellentéteknek két fő területe /a pernek valójában három/ v o l t , mert a földesurak

- a közönséges urbárium s z e r i n t i adózásra kívánták kötel e z n i a gazdákat, ami a régi privilégiumok t e l j e s f e l számolásával l e t t v o l n a egyenlő;

- saját majorságuk kiépítésére a határ mind nagyobb részét - elsősorban a Szállásföldeket - szerették v o l n a , akár erőszakkal i s használatba v e n n i .

A gazdák úrbéri t e r h e i t először az 1750-ben k i a d o t t " C o n t r a c t u s " szabályozta. /Nem tekintjük f e l a d a t u n k n a k most az úrbéri terhek változásainak részletes f i g y e l e m m e l kisérését./ Annak ellenére, hogy k i s e b b t e r h e k e t állapítottak meg, az e l lenérzés nagyon erős v o l t a lakosság körében. E l k e s e r e d e t t e n panaszolták, hogy "a nép megfogyatkozván a mostani szük időkben", de inkább k e r t j e i k e t , földjeiket és privilégiumaikat készebbek e l h a g y n i , a városból elköltözni, "mintsem Földesurat szolgálni nagy s z o k a t l a n robotozsággal és k e d v e t l e n dézsmaadás

31 s a l . " A r o b o t o t pénzen meg l e h e t e t t váltani, de a városi l a kosság ellenállása következtében a földesúr a z t 1751-ben bes z e d n i sem t u d t a .

1754-ben u j a b b , három évre szóló urbáriumot ka p o t t a vá-32

r o s . A zt követően a vármegye s z e r k e s z t e t t ujabb k o n t r a k t u s t , "amire a nép közönségesen egy a k a r a t t a l kiáltott f e l , hogy a megírt Punctumokhoz nem állnak, hanem az e d d i g a d o t t Taxa és Dézsma m e l l e t t maradnak. A Forspontozást ámbár eddig adták

33 kéntelenségből, ezután a d n i a z t sem akarják."

1764-ben királyi parancs h i r d e t t e k i a város úrbéri t e r h e i t . A pontokon az 1767-es /1773-as/ Urbárium sem változtat o t t . Ugyanakkor a szabályozás továbbra sem elégítette k i a lakosság igényeit, a földesúr pedig minduntalan megszegte a z t . 1776-ban királynői p a r a n c s r a u j a b b , egy évre szóló "Contrac-t u s t " a d o t t a "Família" a városnak. 3 4 Egy év múlva a f e l e k i s mét perbe szálltak, aminek rövid időre az 1786-ban k e l t kirá l y i parancs v e t e t t véget. Ekkor a határt ismét felmérték, 200 egész t e l e k r e osztották f e l és a lakosság úrbéri t e r h e i t ujabb

255

k o n t r a k t u s b a n szabályozták, amelyet a földesúr nem i r t alá. A felvilágosult a b s z o l u t i z m u s időszakában a város átmeneti s i -

k e r r e l f o l y t a t h a t t a harcát a földesúri hatalom kiteljesedésév e l szemben. A I I . József által k i a d o t t "Regulativurn Instrumen-tum"-ot 1792-ben és 1796-ban megujitották. A Kállay család az l80S-ban újra m e g i n d i t o t t perben ismét követelte, hogy a várost közönséges urbárium alá v e h e s s e . A történelmi előzményekre, a XV. és XVI. századi v i s z o n y o k r a a l a p o z o t t követelése végül i s nem járt eredménnyel. Az 1820-ban született döntés értelme szer i n t a város l a k o s a i "Urbáriális C o n t r a c t u s alá, m e l l y az Urbá-

37 riumnál könnyebb légyen v e t t e t n e k " .

Nagyobb szerencse kisérte a földesúr másik törekvését, amely a k a l l ó i határ egy részének, a Szállásföldeknek elvételére irányult. A területet a k a l l ó i vitézek kapták a XVI. század végén, vagy a X V I I . század elején, s különös j u s s a l gaz-

38 dálkodtak azon a X V I I I . századi utódd< i s - A Kállay család a területet a város határához tartozónak t e k i n t e t t e , s az ősi j u s s alapján igényt formált a t e l j e s földesúri jogok gyakorlására. A mintegy másfélszáz szállást tartó gazda és a Kállay f a m i l i a közötti patvarkodás korszakunkban, a X V I I I . században nem, csak a következő évszázadban ért véget, az érdekelt város i lakosság hátrányára.

Valóban érdekes kérdés, hogy a X V I I I . században a p r i v i légiumok, a szabadabb jogállás vonzásának, s az i g e n feszült belső, politikai-társadalmi forrongást előidéző, kiteljesedő földesúri befolyás taszitásának erővonalán élő népesség szánban és belső összetételében hogyan "élte ót" a változásokat?

Az anyakönyvek

Az egyházi anyakönyvek a történeti demográfia elsőrangú 39

forrásai. A felismerés a l i g idősebb husz-huszonöt évnél. Annak ellenére, hogy az anyakönyvek demográfiai célú f e l h a s z nálása már a két világháború közötti időszakban elkezdődött, általánosabbá csak az 1950-1960-as évek fordulójától vált. A kutatók egyre nagyobb számban használják kutatásaik során a belőlük nyerhető a d a t o k a t , amit rendkivüli forrásértékük magyaráz. Magunk sem f o r d u l t u n k más, csak fenntartásokkal használható forrásokhoz, csak abban az e s e t b e n , ha o l y a n idöha-

tárokban k u t a t t u k a népességi v i s z o n y o k a t , amely időkből anyakönyvi feldolgozás nem áll a rendelkezésünkre.

Forráskritikai bevezetés

Az anyakönyvi feldolgozások módszereinek kialakításában többek között Kováts Zoltánnak van nagy s z e r e p e . Ő a f r a n c i a demográfusok módszerét, elsősorban a családrekonstrukciós móds z e r t adaptálta a h a z a i v i s z o n y o k r a . Kiemelkedő jelentőségű Dávid Zoltán munkássága, a k i az anyakönyvi feldolgozások részben eltérő útját követi, és számitógépes feldolgozás révén uj "iskolát" t e r e m t e t t Magyarországon. Az anyakönyvi feldolgozásoknak igazán széles lehetőségét mutatják be, és a P. L a s l e t t i s k o l a jó hagyományait tükrözik Andorka Rudolf /Faragó Tamás, Török K a t a l i n / munkái, a k i s z o c i o g r a f i k u s pontossággal r e konstruálja a családok népességi v i s z o n y a i t .

Az e l t e l t husz év nem v o l t elég ahhoz, hogy az anyakönyvi feldolgozások módszerei egységesüljenek, a meglévő eljárások általánossá váljanak. "Még az ujabb helytörténeti kutatások i s a l i g aknázták k i e forrásokban rejlő lehetőségeket. Ha f o g l a l koznak i s a helytörténeti kutatók az egyházi anyakönyvek adat a i v a l , inkább csak a születések és halálozások számából k i -

40 vannak következtetéseket l e v o n n i . "

Az anyakönyvek forrásértéki fókának megitelesében a kutatók véleménye eltérő, és a" kutatómunka kiteljesedésével változáson megy ót. A feldolgozómunka kezdetén még /néhányan/ szűkre szabták használhatóságuk terét. "Az egyházi anyakönyvek pontos lélekszámadatok megállapitására nem a l k a l m a s a k , de a természetes szaporodás ütemének lemérésére, v a l a m i n t névanyagának más forrásokkal való összehasonlitására i g e n jól hasz-

41 . » nálhatók." Dávid Zoltán i s azt hangsúlyozza, hogy a t e l e pülések t e l j e s népességének meghatározására nem mindig a l k a l masak. Állítását a z z a l i n d o k o l j a , hogy az anyakönyvek nem tájékoztatnak a vándormozgalom nagyságáról, a helységben tartózkodó idegenekről és a halálozási anyakönyvek kétségtelen hiányosságai m i a t t "a t e l j e s családi összesitések o l y k o r a n n y i r a m e g r i t k u l n a k , hogy már nem i s képviselik e település nópessé-

gének egészét." Mások véleménye s z e r i n t i s a "családrekonstrukció - a h a l o t t i anyakönyvek pontatlansága m i a t t - nem l e h e t t e l j e s , csak reprezentatív." 4 3 Az e l h a n g z o t t véleményekhe csak a n n y i t füzünk hozzá, hogy azok esetenként az adott anyakönyvekre vonatkoznak, az általánosítás tehát nem l e h e t abszolút érvényű. Nagy v o l t tehát a szerepük a papoknak, azok l e l kiismeretességének teljessége tükröződik a forrásokban. Másfelől, ha abszolút értelemben használjuk a t e l j e s és pontos k i fejezéseket, akkor a későbbi korok valósnak, h i t e l e s n e k t a r t o t t összeírásai sem f e l e l n e k meg mindenben az elvárásoknak.

Az anyakönyveket önmagukban Kováts Zoltán sem t a r t o t t a t e l j e s e n h i t e l t érdemlő forrásoknak, mert "oly a n v o l t a X V I I I . századi anyakönyvezési g y a k o r l a t u n k , hogy a születési bejegyzéseket 95-98 %-os pontossággal vezették, mig a meghaltaknak csak 20-30, e s e t l e g 60-70 %-a került felvételre az anyakönyvb e . " 4 4 T e l j esen egyetértünk a z z a l a megállapítással, "hogy az al a p o s forráskritika alkalmazása az eredmények realitásának

4 5

k u l c s a . " Az általa e l t e r j e s z t e t t családrekonstrukciós mód-s z e r r e l áthidalhatónak t a r t j a a forráscsoport hiányosságait, és ilyenformán az a d o t t helység népessége "pontosan" kiszámít--U J. 4 7

ható. Az elmondott k r i t i k a i észrevételek m i a t t , a kutatás során

az anyakönyvekből n y e r t adatolcat más összeírásokkal igyekeznek a kutatók összevetni a k k o r , amikor az össznépességet kívánják

4 8

meghatározni. A vélemények ugyanakkor abban i s megegyeznek, hogy a különböző forrásokból nyerhető adatok közül a valóságot le g j o b b a n megközelítőre az anyakönyvi feldolgozás révén bukkanhatnak. Az e d d i g i eredmények a z t mutatják, hogy a homogén vallású, f e j l e t t egyházi élettel rendelkező községekben, a h o l a lakosság folyamatosan élt, o l y a n anyakönyveket találunk, amelyek a d a t a i lényegében a valóságot tükrözik.

A forráskritika terén elért eredmények bi z o n y o s törvényszerűségek levonását már "régen" lehetővé tették. A f e n n t a r tások a h a l o t t i anyakönyvek vezetésének a pontosságával szemben a legnagyobbak. "Az anyakönyvek szélesebb használhatóságának e g y i k kulcskérdése a h a l o t t i anyakönyvek megléte, veze-

49 tésének pontossága." A "csurgói anyakönyvek X V I I I . századvég i névszerinti feldolgozása például a z t mutatta meg, hogy mig

a keresztelések 1-2 %-ban mutatnak hiányosságokat, a d d i g a m e g k e r e s z t e l t gyermekek 20-30 %-áról nem l e h e t e t t a d a t o t t a lálni a r r a nézve, hogy mikor h a l t a k meg. I l y e n arányú elván-

50 dorlás nem l e h e t e t t abban a községben". "Az i g e n l e l k i i s m e r e t e s e n és folyamatosan v e z e t e t t hajdúnánási anyakönyv a z t a forráskritikai tanulságot a d t a , hogy a h o l a X V I I I . században vagy a XIX. század első felében a meghaltak 50-60 %-a nem c s e csemő ós g y e r m e k h a l o t t , o t t a h a l o t t i anyakönyv megfelelő arányú hibájával k e l l számolni."^ 1

A h a l o t t i anyakönyvekből elsősorban a gyermek és c s e c s e mő h a l o t t a k maradtak k i . A protestáns vallású egyházközségek e l t e r j e d t szokása v o l t , hogy a csecsemő, gyermek és szegényebb rétegekhez tartozó h a l o t t a k a t a pap h e l y e t t a tanitó te m e t t e . Dávid Zoltán a r r a az eredményre j u t o t t , hogy kezdetben Hajdu-hadházon csak a "generális F u n e r a t i o " - v a l e l t e m e t e t t h a l o t t a k

52 n e v e i t irták be a matriculába. Az a tény, hogy a csecsemő, s más h a l o t t a k n e v e i t nem találjuk, nem j e l e n t i a z t , hogy őket nem irták össze. Sok helyütt - i g y Kallóban i s - g y a k o r l a t l e h e t e t t , mint a z t Oároli Oózsef Gyoma esetében feltételezi, a

53 kettős anyakönyvezés. Saját t e m e t t e i t a tanitó i r t a össze.

A keresztelési anyakönyvek általában nem tartalmazzák a h a l v a született gyermekeket és a néhány napos csecsemőhalottak a t . Ök azonban nem feltétlenül maradtak k i a keresztelésből i s . Az 1567. évi református-közzsinat ugyan kinyilvánította, hogy "gonoszul c s e l e k s z e n e k , a k i k a szükség hamis ürügye

54 a l a t t a bábáknak megengedik a keresztelést.." A g y a k o r l a t i élet, mint Hajdudoro n a z t Dávid Zoltán k i m u t a t t a , igényel

t e

te azok tevékenységét. Kováts Zoltán a z t J.s feltételezi", hogy Berettyóújfaluban

ha v o n t a , e s e t l e g h e t e n t e e g y s z e r k e r e s z t e l t e k . Erre abból köv e t k e z t e t e t t , hogy a b e j e g y z e t t e k keresztelési dátumai hosszú i d e i g csak az évet és a hónapot tartalmazták. /Arany Dános maga i s a z t i r t a G y u l a i Pálhoz intézett levelében, hogy m i v e l a f a l u b a n az a szokás járta, hogy a pap vasárnap k e r e s z t e l t , i g y ő az anyakönyvben szereplő dátumnál igen c s a k idősebb./

A keresztelési anyakönyvek e s e t l e g e s pontatlanságához

v e z e t e t t az az általunk i s feltételezett, de p r a k t i k u s n a k tűnő g y a k o r l a t , hogy a kereszteléseket külön vezették és időnként onnan másolták be a m a t r i c u l a b a . Ennek létezésére az anyakönyvek külalakiából, a t i n t a szinéből és az e s e t l e g e s elirások l e l l e -

57 géből következtethetünk.

A ke reszté lések száma 1-5 %-ban maradt e l a születések tényleges mennyiségétől. A születések számának évi ingadozása a "helység korstrukturájának sajátosságai m e l l e t t történetének különböző kedvező vagy kedvezőtlen időszakaival függ ösz-s z e . A jó vagy r o s s z termésű évek éppúgy h a t o t t a k a születések /a halálozások és házasságkötések/ számának alakulására, mint a járványok vagy az 1848-as szabadságharc." 5 8

Az anyakönyvek vezetésének pontossága mindenkor függött az azt vezető pap lelkiismeretességétől, felkészültségétől, a k i a l a k u l t anyakönvvezési gyakorlattól, az egyházközség s z e r v e zettségétől, a külterületi népesség nagyságától, a vallásosság mélységétől.

Az anyakönyvek használhatóságáról v a l l o t t eltérő vélemények lehetnek az o k a i a különböző rendszerű lélekszám számításoknak. Az e g y i k módszer a születési anyakönyvekre támaszkod i k . "A születések számának követése demográfiai vizsgálataink a l a p j a " - i r t a módszeréről Dávid Zoltán. A születési arányt ezrelékben határozza meg és ez alapján következtet az össznépesség létszámára. 5 9

A családrekonstrukciós módszert követve mindhárom anyakönyv bejegyzéseit azonos alapossággal k e l l f e l d o l g o z n i . A feldolgozás azonban nem - feltétlenül - t e r j e d k i minden c s a ládra. Csurgó népességének demográfiai v i s z o n y a i t k i l e n c ,

60 Hajdúnánásét pedig száz család a d a t a i alapján dolgozták f e l . Megállapították a családnagyság értékét és a z z a l szorozták a családok számát. A k a p o t t ér .ék adt a össznépességet. A c s a ládrekonstrukciós módszer kiindulásának eltérő útjára i s t a lálhatunk példát, Be n c s i k Dános dolgozatában. 0 l e g b i z t o s a b b nak a házasságkötések a d a t a i t t e k i n t i , amelyre néhány évtized

61 a l a t t felfűzhető a közösség s z i n t e t e l j e s népessége.

A történeti demográfiai kutatásokban, de különösen a h e l y -

történet feldolgozásakor a családrekonstrukciós módszert t e kinthetjük az igazán járható útnak. "Ahol a családrekonstrukciót s i k e r e s e n l e h e t a l k a l m a z n i , a termékenység o l y a n pontos mérését t e s z i lehetővé, amely részletességben és pontosságban megközelít i a f e j l e t t országok j e l e n k o r i népességéről rendelkezésre álló

6 2 a d a t o k a t . " Ha a családrekonstrukció s i k e r e s és megbízható, t e k i n t e t t e l a r r a , hogy "egy s o r sajátos jellemzővel r e n d e l k e z i k " , o l y a n ismeretek birtokába j u t u n k , amelyek a társadalomelemzés, a gazdasági vizsgálódás kiinduló szempontjául szolgálhatnak. A rendkivül fáradságos munka végül mégiscsak megtérül.

A városi anyakönyvek

Naqykálló a vallási élet e g y i k központi helyének számitott a vármegyében • A tiszántúli fekvésből, a végvári katonaság j e lenlétéből jogosan feltételezhetjük, hogy a reformátusok egyháza döntő jelentőségű v o l t már a korábbi évszázadokban i s . Az erős egyház X V I I I . századi megmaradását az i s lehetővé t e t t e , hogy az 1681. évben Sopronban t a r t o t t országgyűlés XVI. t c . - e értelmében a város az artikuláris h e l y e k közé számitott. A város belső életének önállósága később i s biztosította a r e f o r mátusok egyházi életének szabadságát.

Kivételnek számitott a területen a k a t o l i k u s egyház fennmaradása. Az e g r i püspökséghez tartozó S z a b o l c s megyében T e l e -kessy István püspök /1699-1715/ mindössze Nagykálióban és K i s -várdában bukkant római k a t o l i k u s plébániára. A következő évt i z e d e k b e n sem j a v u l t nagyon sokat a h e l y z e t , ami egyebek mell e t t kiderült Eszterházy Károly püspöknek Barkóczi Ferenc e s z tergomi érsekhez 1763-ban i r t leveléből i s . Abban megállapítj a , hogy S z a b o l c s vármegyében "csak 9-plébános taláIható, ezek

>-64 sem t u d i a k megélni.

Ugyancsak régebbi k o r r a nyúlik v i s s z a a görögkatolikus egyház megalapítása i s . Delén tő ségében ugyan a refc-m:' usoké-v a l - miként a k a t o l i k u s sem - nem v e r s e n g h e t e t t , de töretlenül működött óvszázadokon át.

A település jelentőségét, de a református egyház erejét i s jól szemlélteti a f e j l e t t i s k o l a i élet. Görömbei Péter s z e -

r i n t az i s k o l a a X V I I I . században elérte a gimnáziumi f o k o z a t o t . Beiskolázási körzete nagynak tekinthető. Egy 1753-ból származó kimutatás s z e r i n t több mint 35 helységből jártak i d e

i 6 5 t a n u l n i . Az i s k o l a m e s t e r i h i v a t a l t i s z t e s , megbecsült állásnak számitott a korban.

A városi tanács felügyelt az ekklésia anyagi ügyeire, döntött a pap személyének kiválasztásában, a papmarasztásban. Ha egy lelkész hosszú i d e i g d o l g o z o t t a helységben, az mindig a z t j e l e n t e t t e , hogy közmegelégedésre végezte munkáját. A Kallóban szolgálatot teljesitő lelkipásztorok megbecsült, neves t a g j a i v o l t a k az egyházuknak. Lelkiismeretességük, képzettségük magas fokon állott.

Mi következik az elmondottakból? M i l y e n következtetéseket vonhatunk l e a források szerzőire vonatkozóan? Az egyházi élet fejlettsége és szervezettsége igényelte, hogy a hitközség képzett, müveit, munkájukat l e l k i i s m e r e t e s e n végző papokat a l kalmazzon . Az egyházi személyek hosszú évekig, évtizedekig gyakorolták, becsülettel végezték hivatásukat. Minden valószínűség s z e r i n t h i v e i k e t jól ismerték, azok n e v e i t lehetőség s z e r i n t pontosan rögzítették. B i z o n y o s r a vehető az i s , hogy a század elején a még t e l j e s e n nem megszilárdult neveket azonos módon j e g y e z t e f e l a k o r s z a k o t életművével átfogó pap. Békési András.

Az elmondottakat i g a z o l n i látszik az i s , hogy a kallói 68

református anyakönyv a legrégibbek közé t a r t o z i k . Az első anyakönyvet 1 7 1 3 - 1 7 3 5 között v e z e t t e a g y a k o r l a t elindítója, Békési András. A következő, általunk f e l d o l g o z o t t anyakönyv az 1 7 6 6 - 1 8 0 6 közötti évek népmozgalmáról ad h i r t . /A hiányzó évekből származó anyakönyvek e l p u s z t u l t a k . /

A század két időszakából származó anyakönyvek f o r m a i , de t a r t a l m i szempontból i s különböznek egymástól. Az első anyakönyvet f o l y a m a t o s a n , mig a másodikat táblázatos rendszerben vezették. A későbbi anyakönyv bejegyzései sokoldalúbban f e l használhatók, h i s z e n a legszükségesebb adatok m e l l e t t az érd e k e l t e k korviszonyairól, származásáról, az esemény körülményeiről, sőt még a komasági-rokonsági kapcsolatokról i s i n formációkat szerezhetünk.

A nagykállói anyakönyvezési g y a k o r l a t arról győz meg bennünket, hogy az már az anyakönyvek vezetését egységesitő 1786-os r e n d e l e t előtt i g e n magas s z i n v o n a l u v o l t

Fontos szempont a h a l o t t i anyakönyvek forrásértékének meghatározásakor a kettős anyakönyvezés létének kérdése. Mint a r e k t o r fizetésének lajstromából kiderült, temetést ő / i s / végzett. Vajon egy vagy két anyakönyvbe vezették az e l h u n y t a k n e v e i t : Az első anyakönyvben együtt találjuk a prédikációval ós énekszóval e l t e m e t e t t e k n e v e i t . A század második felében két anyakönyvet használtak e r r e a célra. /A tanító által az 1780-90-es években v e z e t e t t névsort megtaláltuk az egyház l e véltárában./ Ezen. ténynek a mai szempontunkból, most n i n c s különösebb jelentősége, mert felsőbb utasításra már 1775-től kezdve a h a l o t t a k a t átírták a matrikulába: "Pro Memória: Ebbe a Matriculába mind eddig tsak azok a Megholtak vágynak b e i r v a , a ' k i k P r e d i c a t i o v a l t e m e t t e t t e k h o l o t t mind egyiknek i t t k e l l e n e l e n n i . A legközelebb elmúlt 1775.dik esztendőbe a ' k i k tsak Ének-szóval temetődtek, az Oskola-Mester Jegyzékéből i d e i r a t t a t n a k ; ezután pedig sorba a ' k i mikor h a l , akár P r e d i c a t i o v a l akár Ének-szós, i d e k e l l i r n i , különben nem jó l e s z a M a t r i c u l a , azon kivül adequata animarium c o n s c r i p t i o t nem l e h e t

70 csinálni." A bejegyzés után ezért még 45 nevet j e g y e z t e k föl. Az utasítás l e l k i i s m e r e t e s végrehajtására a megtalált, i s k o l a m e s t e r által v e z e t e t t anyakönyv összevetése a papéval b i z o n y i tók .

A református anyakönyvek feldolgozása m e l l e t t az 1751-től v e z e t e t t k a t o l i k u s , v a l a m i n t a görög-katolikus egyház 1792-től kezdődő anyakönyveit: i s felhasználtuk.

Az anyakönyvek forrásértékét egyéb belső forráskritikai módszer révén i s meg l e h e t becsülni. Részletesen, mint a l e g f o n t o s a b b a t a reformátusokét közöljük. Először tisztázni k e l l az anyakönyvezés gyakorlatát, a személyi feltételeket. A s t a t i s z t i k a i jellegű források hiányosságát azonban számokban, arányokban i s k i k e l l f e j e z n i . Egzakt vizsgálatra a családrekonstrukciós módszer használata esetén nyílik lehetőség.

E d d i g i eredmények s z e r i n t a születési és házassági bejegyzések g y a k o r l a t i l a g a valóságot tükrözik. A l e g f o n t o s a b b f e l a d a t a halálozási bejegyzések k r i t i k a i vizsgálata.

Mindkét anyakönyv t e l j e s névanyagát a l f a b e t i k u s s o r r e n d be szedve, s a házassági-születési-keresztelési bejegyzéseket egymással összehasonlítva már választ l e h e t a d n i a r r a a kérdésre, hogy a feltüntetett nevek mennyiben azonosíthatók az el h u n y t a k számával? / A hibaszázalék megállapításában az özvegyeknek, de különösen az özvegy nőknek a demográfiai v i z s gálata azért f o n t o s , mert e g y s z e r r e két személyről nyerhetünk információt./

Az anyakönyvek vezetésének pontosságára vonatkozó megállapításaink a következők:

- Szerencsés ténynek tekinthető, hogy a halálozási anyakönyveket l e h e t a legtöbb oldalról vizsgálni. A század első harmadában a meghaltak 13-19 %-át nem irták össze, s a legnagyobb hiányosság a csecsemők ber jegyzéseiben mutatható k i . A második anyakönyv p o n t a t lansága nem éri e l az 5 % - o t .

- A születési anyakönyv hiányosságát 2,5 %-osnak t a r t j u k - A házassági anyakönyv a század első részében kötőtt

házasságok 6-7 %-áról nem tudósit. Ezt pers z e nem t e kinthetjük csak a vezetés pontatlanságának, mert ez a hiány könnyen magyarázható az exogám és vegyes házassá g o k k a l . A második anyakönyv bejegyzései e szempontból i s pontosnak tekinthetők.

H á z a s s á g

A házasság az egyén számára - rendesen - a felnőtté válás elismerésének, a közösségbe tartozás előfeltételének f o n t o s eseménye. A "házasság társadalmilag e l i s m e r t célja az utódokról való anyagi és t u d a t i gondolkodás, a szexuális élet normális szervezetének a létrehozása, tehát a családalapítás és családfenntartás. 2

A házasságok számának alakulása

A reformátusok első anyakönyvének bejegyzése s z e r i n t a

század első harmadában az egy évre eső házasságkötések száma 19.2. / I . s z . táblázat/ Az éves eloszlás o l y a n hullámvölgyet mutat, amelynek mélypontja az 1720-as évek végére, pontosan 1729-re e s i k . A jelenség okát az e s e t l e g e s gazdasági problémák m e l l e t t elsősorban a Rákóczi szabadságharc utolsó éveinek k a t o n a i pusztitása és méginkább a p e s t i s következtében elmaradt születések és a 0-5 éves k o r c s o p o r t számának megcsappaná' sával k e l l magyaráznunk.^

A X V I I I . század második felében az általunk vizsgált 41 évben az egy évre eső házasságkötések átlaga 20,4. / I . s z . táblázat/. A házasságkötések egy évre eső száma a század második-harmadik harmadában nem érte e l a századeleji értéket, de folyamatosan növekedett és az 1790-es évek végétől i g e n magas értékkel, ugrásszerűen /!/ emelkedve túlszárnyalta a z t .

A k a t o l i k u s anyakönyv a d a t a i a f e l e k e z e t v i s z o n y l a g k i s létszámát tükrözik. Ez a tény magyarázza a z t , hogy egyes években egyáltalán nem kötöttek házasságot. 1751-1804 között egy évre átlagosan 2 házasságkötés j u t o t t . Az azonban b i z o nyos, hogy a templom felépitése /1780/, s ezáltal az egyház v i s z o n y a i n a k f o k o z o t t rendezettsége az anyakönyvezési gyakorl a t b a n , a bejegyzések forrásértékén nem változtatott, ezért a század második felében a házasságkötések számának ingadozásáról beszélhetünk. Az 1800-as évek két részadata ugyanakkor b i z o n y o s növekedésre h i v j a f e l a f i g y e l m e t . /2. s z . táblázat/

A görögkatolikus egyház anyakönyvei 1792-től maradtak ránk. A század utolsó évtizedében a házasságkötések évi átl a g a 2,6. / 3 . s z . táblázat/.

A második házasság

A kor meglehetősen nehéz életkörülményei, a termelők számának s o k s z o r meghatározó jelentősége a gazdaságban, a patriarchális társadalmi rend , az árván maradt gyermekek f e l nevelése egyaránt igényelte a megözvegyült nők házasságkötését. A férfiak esetében az életkor, a családfenntartás f e l e lőssége, avagy a választott feleség gazdasági e r e j e l e h e t e t t motiváló tényező.

'A század elején az anyakönyvben csak az özvegy nők há-

zasságkötését tüntették f e l ugy, hogy az számunkra i s megismerhető l e g y e n . /4. s z . táblázat/.

A század második felének b e j e g , :ósei a teljesség igényév e l készültek, az egyedül maradt férfiak és nők második házasságkötését egyaránt feltüntették. / 5 . s z . táblázat/. A házasságok 20,1 %-a e s e t t rájuk. Minden száz megkötött házasságból husz az özvegyek házassága. Hajdúnánáson, a X V I I I . század végén /1790-92/ Kováts Zoltán e z t az arányt 38 %-nak találta. Ebben az ötéves periódusban Kallóban i s hasonlóan magas, 37 '/',-os részesedési arányt kaptunk. Ezt az értéket, mint ahogy Kováts Zoltánét sem, az egész k o r s z a k r a v o n a t k o z t a t n i nem s z a -

74 bad . A hajdúnánási érték valóban magasnak tűnik, amit i g a z o l n a k a csurgói anyakönyvek 26,1 %-os és a sződi 28,7 %-os

75 értékei i s . Az összehasonlításkor mindig látnunk k e l l a z t , hogy azok mindig egy-egy településre vonatkoznak. A f e i d o l a o -zások száma még nem t e s z i lehetővé az általánosítást!

A X V I I I . század második felében kötött özvegyházasságok számadatait ha ábrázolnánk, egy o l y a n görbét kapnánk, amely i g e n meredeken kicsúcsosodna az 1785-1792 közötti időszakban. / 5 . s z . táblázat/. A h i r t e l e n emelkedés s e j t e t i , hogy v a l a m i l y e n külső hatás /himlőjárvány/ a jelenség okozója.

A második házasságkötésben az özvegy férfiak v a l a m i v e l nagyobb aktivitást t a n u s i t o t t a k , ami nyilván természetes i s abban a társadalmi rendben, amely a férfiak számára nyújtott előnyöket.

A házasságok számszerű vizsgálata néhány következtetés levonására kinál lehetőséget:

- A század elején a házasságkötések számának évi átlaga lényegében magasabb v o l t , mint a későbbi időszakban. Változás inkább csak a XIX. század legelejétől követk e z e t t be .

- Az 1790-es években a házasságok számának nagysága a második házasságok kiemelkedően magas értékeinek tudható be .

- Az első házasságok számarányait vizsgálva a f e n t i megállapításokat kiegészíthetjük. Amig a század elején az első házasságok évi átlaga 15,9, a későbbiekben csak 14,9 .

- Az özvegy nők iránya a század elején i g e n magas v o l t , a későbbi ki*rbi mindenképpen a csökkenés a jellemző.

A házasságok kormegoszlása

A X V I I I . század utolsó harmadában a házasulok életkora látszólag k i f e j e z e t t e n magas, a férfiak korátlaga 27,1 év, a nőké 21,3 óv. Az özvegy házasságkötések természetesen a k o r v i szonyokban i s tükröződnek. Az első házasságkötéskor az ifjú férjek átlagéletkora 23,8 év, a menyecskéké pedig 19,6 év.

A nagykállói lányoknál f i a t a l a b b korban mentek férjhez a Dunántúl déli részén. Ott a lányok 17-18 éves korban szakadtak

76 k i családjukból. Az ellentétes országrészen, Kallóhoz közelebb megváltozik a kép, mert a házasságra lépő nők kora emelkedést mutat. Kismarján 20 óv, Átányban 21,1 év. Nagykállóra i s i g a z nak érezzük Kováts Zoltán megállapítását, mely s z e r i n t Hajdúnánáson a nők "sem túlzottan f i a t a l o n , sem túlzottan a termékenységi időszakba érve kötnek házasságot"P 7 A nyugat-európai

7 8 házassági m o d e l l Magyarország nagy részén nem érvényesült, állapitja meg Andorka R u d o l f . Megállapításának érvénye alól mezővárosunk sem kivétel.

A házasságok korcsoportonkénti megoszlása a z t m u t a t j a , hogy a férfiak 47 %-a 24 éves k o r i g , a nők 55 %-a 20 éves kor

80

előtt léptek házasságra. / 6 . s z . táblázat/.

A házasságkötések idényhullámzása A házasságkötések idényhullámzását i g e n sok tényező be

folyásolta, de a parasztközösségekben a gazdálkodás által meghatározott életforma mindenképpen meghatározó tényezőnek szám i t . Kováts Zoltán ós Cs. Tóth Péter a táj hagyományokat t e k i n -

81 t i fő tényezőnek, ami ebben a megfogalmazásban túlságosan általános kritérium. Mint alább kiderül f o n t o s szempont az i s , hogy első vagy második házasságról van e szó.

A X V I I I . századi Nagykálióban kötött házasságok időhullámzása változó képet mutat. A század első harmadában még a házasságkötések v i s z o n y l a g e g y e n l e t e s e n o s z l a n a k meg az első félév

hat hónapja között / 7 . s z . táblázat/. A következő időszak j e l legzetessége, hogy a házasságkötések 1/3-a januárra, 1/4-e februárra e s e t t . A meglepő a z , hogy a század elején egy hosz-s z u , fél éves hullámcsúccsal számolhatunk, ami később csak az óv első két hónapjára t e r j e d t k i . Az egész századra vonatkozóan i g a z az a megállapítás, hogy a nyári hónapokban nagyon a l a c s o n y v o l t a házasulok elszánása.

A második házasságkötések időben v i s z o n y l a g jól elkülönülnek. Az özvegyházasságok száma a decembertől júniusig terjedő időszakban magasabb v o l t a többi hónapokénál. A legtöbb házasságot februárban kötötték. A házasságkötések speciális, mind-e z i d e i g nem értékelt sajátosságának a z t t a r t j u k , hogy kor a t a vasztól késő őszig az uj f r i g y e k n e k , esetenként 100 %-a i s második házasság v o l t . Az özvegyek hasonló szokásaival találkozunk a k o r a b e l i Csurgón i s , a z z a l a különbséggel, hogy o t t számuk jobban az őszi hónapokra e s e t t . Ez a t e n d e n c i a j e l l e mezte a Pe s t megyei házasságkötéseket i s , de a szokás t e l j e s e n i s m e r e t l e n v o l t a közeli Hajdúnánáson. 8 2

Nagykálló házassági szokásaiban k i m u t a t o t t csúcs jól kapcsolódik, legalább i s a század második felében a f a r s a n g i ünnepekhez. Nagyon i s jól j e l l e m e z t e e z t az állapotot egy S z a b o l c s megyében gyűjtött rigm u s :

"Húshagyó! I t t maradt az eladó, Akinek van nagy lánya. H a j t s a k i a gulyára.

Exogámia

A házasságkötéseknek gazdasági-társadalmi funkciója v o l r és ezért azok r a a közösségi szabályozás i s h a t o t t . Éz a lakóhelyválasztásban feltótlenül érvényesült. Az általánosan e l t e r j e d t g y a k o r l a t s z e r i n t a férj lakóhelye adott t e r e t az uj családnak. Az exogám házasságok vizsgálata azért ís f o n t o s , mert m u t a t j a az endogámia erejét, j e l z i egy helység h i e r a r c h i kus szerepkörét, nagyságát, s b i z o n y o s mórtékig a vándormozgalmat i s tükrözi.

"A X V I I I . században - ha hihetünk egyes leírásoknak -az ország f a l v a i n a k többségét még b i z o n y o s fokú endogámia j e l l e m e z t e , kivételt képeztek azok, amelyek a v o l t hódoltsági

84 területen ujratelepültek . " A megállapitás Kallóra i s i g a z .

A század első harmadában a református házasságok mindösz-sze 21,3 %-a v o l t exogám . Azokban az idegen férfiak aránya v a l a m i v e l magasabb, 12,6 %-os v o l t . A házasságra lépő f e l e k 46 községből származtak. A mezővárosnak szorosabb k a p c s o l a t a csak Debrecennel a l a k u l t k i . Jelentősnek számithatott még Demecser ós a közeli Balkány, de a többi helységgel csak alkalomszerűen került k a p c s o l a t b a a názasság intézménye révén a település. /8 . s z . táblázat/.

A X V I I I . század későbbi évtizedeiben növekedett az exogám házasságok száma és jelentősége. 1767-1784 közötti időben 34,9 %, 1785-1799 között 31,8 %-os arányt képviseltek az ösz-szes házasságkötésekben. A századelő 1/5-ös részesedését a l a posan túlszárnyalta az utolsó harmad 1/3-os aránya.

Karcagon, a kallóival•éppen ellentétes tendenciának l e hetünk a tanúi. Az exogám házasságok századeleji 21 %-os ré-

85 szesedése később 12,9 % - r a csökkent. Az ugyancsak regionális központnak számitó Berettyóújfaluban a nagykállóihoz hasonló /31,4 %/ nagyságú exogámiával számolhatunk.

Az exogám házasságok természetének vizsgálatakor Nagy-kálló f e j l e t t e b b városi életéből, a központi szerepkörből k e l l k i i n d u l n i . A házasságra lépők legjelentősebb csoportját a helységben szolgálatot vállaló f i a t a l leányok és legények a l kotják , i d e s o r o l v a a tanulóéveik egy részét i t t töltő céhlegényeket i s . A c s o p o r t aránya 29,3 %.

A következő c s o p o r t kialakításában már nem a mezővárosi élet fejlettsége játszott döntő s z e r e p e t , hanem maga az élet. Az exogámiában az özvegyek /férfiak és nők/ kényszerű párkere-aése 15,1 %-os arányt eredményezett.

Kiszolgáltatott h e l y z e t b e kerültek az árván maradt leá-nyok, a k i k n e k az élet kinálta lehetőségeket e l k e l l e t t fogadn i . Az exogám házasságok 11 %-ban ők v o l t a k a menyasszonyok.

A következő c s o p o r t o t sajátságos hagyományaik, különállásuk m i a t t k e l l megkülönböztetnünk. A cigányokról van szó. Az exogám házasságok 14 %-át ők kötötték. A lakóhelyi exogámiában

való magas részesedésüket v i s z o n y l a g k i s létszámuk i s magyarázza. /Általában református vallásúak!/

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy az életkor, a társadalmi h e l y z e t az exogám házasságok 69,3 %-ban léptek f e l ösztönző tényezőként.

A négy nagy c s o p o r t o n belül több k i s e b b c s o p o r t különíthető e l . Ezek tárgyalását mellőzve, néhány jellegzetességre kivánjuk felhívni a f i g y e l m e t . Az özvegy férfiak inkább i d e genben keresték párjukat, lehetőség s z e r i n t h a j a d o n t , szívesen kötöttek házasságot árva leányokkal, e s e t l e g "menyecske /megesett/ leányokkal". Ha éveik száma elérte a 35-40-et, házasságot többnyire özvegy nőkkel kötöttek. A szolgalegények elsősorban nem s z o l g a leányt i g y e k e z t e k feleségül kérni . Szán dékuk többnyire sikerült. Az árva lányokat leginkább s z o l g a legények, más f a l u b e l i e k , esetenként özvegy emberek vezették oltár elé.

Az exogám házasságoknak csak 30 %-a v o l t o l y a n , amelyben külső kényszeritő tényezőt nem találtunk.

A század utolsó harmadában az idegen férfiak közel f e l e t e l e p e d e t t l e városban. Másképpen fogalmazva beházasodtak a k a l l ó i családokba.

A házasság, egyház és társadalom

A házasság i g e n f o n t o s társadalmi eseménynek számított. 1896-ig csak pap végezhette a szertartást. Az egyház jelenlét e s z a v a t o l t a érvényességét.

A protestánsoknál, a Gölei-I

l o t t . V i s z o n y l a g gyakran tartották a szertartást a parókián i s , de azok s z i n t e kivétel nélkül özvegyek második házassága v o l t .

A házasságokat ha nem i s mindig szerdán, de mindig a hét 88

első felében kötötték. A hétvégi lakodalmak tilalmát a protestánsok nagy való

színűséggel megtartották. Ennek biztositéka a lelkészek s z i g o ra v o l t . A tiltást a vegyesházasságok esetében mégis könnyebben megszeghették a . h i v e k , amit több anyakönyvi bejegyzés b i z o

89 n y i t *

Végezetül a házasságkötések néhány jellegzetességét k i vonjuk b e m u t a t n i . Ezek mindegyike önálló f e j e z e t e t igényelhetne, de t e k i n t e t t e l az anyag i l y e n irányú feldolgozásának még fennforgó korlátaira és az adatszegónysógre, a bővebb k i f e j tésre nem törekedhettünk. Hatásuk a társadalmi élet terén, a településviszonyokban egyaránt kimutatható.

A vallási élethez, közelebbről a vallási endogámiához t a r t o z i k a vegyesházasságok kérdése. Ennek jelentőségére már többen rámutattak. A vallási elkülönülés a városban rendkívül éles v o l t . . A d a t a i n k a század utolsó negyedére vonatkoznak, de a megállapítást az évszázadra nézve i s érvényesnek t a r t j u k . A reformátusok házasságaik 1,04 %-át kötötték a görög ós 1,74 %-át a római k a t o l i k u s o k k a l . Hasonló törekvést a k a t o l i k u s o k körében i s t a p a s z t a l t u n k , de t e k i n t e t t e l k i s e b b létszámukra, ez kevésbé markánsan j e l e n t k e z e t t . Házasságaik 12 %-ban r e formátus, 8 %-ban görögkatolikus és 4 %-ban luteránus v o l t az e g y i k fél. A vallási endogámia f e l v e t i a z t a kérdést, hogy az mennyiben j e l e n t e t t területi elkülönülést i s ? /Erről részl e t e s e b b e n még szólunk, i t t csak a n n y i t állapithatunk meg, hogy a vallási a l a p o n történő területi elkülönülés a lakóövben fennállt./

A városban élő nemesség /csak 30 család a d a t a i alapján/ kerülte az adózókkal történő házasságkötéseket. /A f e l s o r o l t társadalmi kategóriákat az anyakönyvi bejegyzések alapján különítettük e l . / Ennek s i k e r e két tényezőn n y u g o d o t t , úgymint az a n y a g i h e l y z e t e n ós az életkoron. A nemesek - feltehetően -szegényebb t a g j a i és az Özvegyek n e m t e l e n e k k e l i s házasodtak. /Csak a férfiak párválasztását vizsgáltuk./

Végezetül néhány szót k e l l ejtenünk a k i h á z a s i t ó s mérté - kéről és.a mórinqról. Forrásaink szegénysége, az abban s z e r e p lők családi, gazdasági v i s z o n y a i n a k feltáratlansága az elemzést lehetetlenné t e s z i .

A férfiak házasságra lépésének időpontját az apa beleegyezése, az " a t y a i áldás" megadása jelentősen meghatározhatta. A fiúnak a házasságkötés pillanatában meg k e l l e t t állnia a saját lábán. Ehhez a "mankókat" az apa gazdaságában, vagy annak segítségével s z e r e z t e meg. Veze András /taxás nemes/ f i a házasság r a lépésekor a következő jószágokat irattá gyermekére: egy ház a t , utána való szántó ós kaszáló földekkel, három k e r t e k k e l ós még most i s használható Istállóval, Szállásföldekkel".

F i n t o r Dános, amikor lányát férjhez a d t a , komoly hozományt ajánlott f e l , de a z t Írásba f o g l a l t a , ami a z t m u t a t j a , hogy azok az ifjú asszony tulajdonában maradtak az elkövetkező időkben i s . A leányát ellátta: "szükséges öltözettel, házbeli e s z közökkel, - a d o t t egy Tehenet harmadfűre menő borjúval, egy

91 különös és kész Házat, egy darab Szőlőt".

A házassági szerződések közül a móringolás a XIX. század elején j e l e n t meg Nagykállóban. Móringlevelet - forrásaink s z e r i n t - csak özvegy férfi a d o t t második házasságkötése előtt. Ez mindenben i g a z o l j a Tárkány Szűcs Ernő megállapításait az.ól-

92 1 t a l a "alföldi t i p u s u " - n a k n e v e z e t t móringra vonatkozóan. Megállapítását annyiban egészíthetjük k i , hogy a szokás nemcsa k az uj feleség, hanem a megözvegyült férfi első házasságából származó gyermekek j o g a i t i s védte. Ns. Denei György özvegységre j u t o t t és 1826-ban feleségül kérte ós kapta SuskÓ Mihály özvegyét, a k i n e k az alábbi móringlevelet a d t a : ha ő h a l na meg előbb, a feleségéé, i l l e t v e annak leányáé "Lakóházamnak f e l e , ugy nem különben egy p u s z t a dohányos Kertemnek i s fele 1',, másik részét ezen i n g a t l a n o k n a k saját lányára, Ns. I f j . Borsy

93 i Györgynóre ha g y t a .

Paráznaság, házasságtörés

•ól t u d j u k , hogy a téma nem t a r t o z i k s z o r o s a n a házasságok s t a t i s z t i k a i vizsgálatához, de ugy g o n d o l j u k , hogy a k i a l a -

kitandó képet teljesebbé tehetjük általa. ' A kortársak által paráznaságnak n e v e z e t t c s e l e k e d e t e k

általában i s , de a város erkölcsi életének i s f o n t o s összetevőjét adták. A f e l s z i n r e került nők és férfiak személyének vizsgálata azt m u t a t j a , hogy a szexuális érdeklődés eme e l i télt, de az egész. X V I I I . században f o l y t a t o t t g y a k o r l a t a ugyan egyénekhez kötött, de esetenként a társadalmi h e l y z e t , életh e l y z e t nagyabb lehetőséget, kényszert / ? / nyújtott a botlás-, r a . A paráznaságot folytató személyeket i l y e n szempontok a l a p ján csoportosítani l e h e t .

Egy c s o p o r t o t az özvegyasszonyok és férfiak a l k o t n a k . Az összefüggés világos ós magyarázatra nemigen s z o r u l . Az e s e t e k ből idézzünk f e l néhányat : "Szondi Erzsébet /nemes család gyer meke/ Pap András nevü Férjétől elhagyattatván már ez előtt 10 esztendőkkel egy Német Mihály nevü özvegy e m b e r r e l paráznaságba e s e t t " /1804/. /A f e j e z e t b e n idézett szemelvényeket általában egy h e l y e n , a második anyakönyvben a "poenitentiát" tartók összeírásában találtuk. Ezért jelzetüket külön nem közöljük./ "Rátz K i s s István özvegye / e l h u n y t férje nemes/ Szilágyi E r zsébet tsak hamar férje halála után egy i f f j u Legénnyel Darabos Kováts F e r e n t z e l ..." /1787-ben/; Kedves Ferentzné t i z vagy tizenkét esztendőtől özvegy Asszony egy Nagy Mihály nevezetű ez előtt Kotsiskodó most p e d i g tsak i m i t t amott t s a -pongó r o s s z életű nőtlenkedő Legénnyel" /1785-ben/; Dodósi Sára Czigány hajadon leány egy i d e való Gazda e m b e r r e l , Kál-L a i Lászlóné Tiszttartójával, Kalmár Oános nevü özvegy emberr e l paráznaságba" e s t e k .

Másik c s o p o r t b a a szolgálók tartoznak.' A szülői ház közv e t l e n hatása alól való szabadulás, a "nagyobb szabadság" növ e l t e e r r e a lehetőséget. "Tormás Kata Tormás András Gazda embernek hajadon Leánya a Görögnél s z o l g a latoskodván, az odajáró és o t t a n szállást tartó Ungvári Görög Kotsisával" /1779-ben/; "Áts Mihály /nemes ember/ leánya Áts Erzsébet ez előtt két vagy három esztendőkkel Fejértón Szatthmári Oózsef I f f j u Legénynél szolgálóskodván véle" paráznaságba e s t e k .

Külön c s o p o r t o t a l k o t n a k az árva leányok, akiknek k i szolgáltatott h e l y z e t e , a s z e r e t e t r e való törekvés i s magyarázatot adhat a botlásra. "György Kovács hajadon mostoha

leánya Bodnár Erzsébet egy Kökónyessi István nevezetű I f f j u Legénnyel" /1781-ben/; "Fejórtói M a r i Árva hajadon leány Jenéi Mihálynál lakvén, annak I f f j u Legény fijával Jenéi Istvánnal" /1781-ben/ s z e r e t k e z t e k .

Mennyiségileg i s nagy a "nős paráznaságot" elkövetők száma "Ide való Nemes embernek Varga Nagy Mihálynak menyecske leánya Varga Nagy Erzsébet Nagykárolyban lakó férjétől Nagy Jánostól e l jővén ez előtt két esztendőkkel és a z o l t a i t t Kálióban az A t t y a házánál l a k o z i k paráznaságba e s e t t egy i t t lakó Csizmad i a Nagy a l i a s Tura Péter ... C s i z m a d i a Legénnyel" /1794/. "Nemes Toka István u j házas ember Varga János hajadon leányáv a l " /1975./. " K o t s i s János Nemes Személy Feleséges Gazda Ember a'maga h i t v e s Feleségének Szabó Erzsébetnek testvér ötsóvel Szabó K a t a l i n n a l vér e l l e n való paráznaságba e s e t t " /1790/. "Egy Sőrós Mihály nevezetű öreg megőszült házanként kéregető feleséges Vak Koldus mind a két szemére világtalan ember i d e való lak o s n a k Horvát Györgynek b a l körmű gyanús életű r o s z feleségével Nótárius Nagy Susával paráznaságba e s e t t " /1786/.

Az elmondottakból az t e t s z i k k i , hogy sok az igazság E r d e i Ferencnek ama megállapításában, mi s z e r i n t a parasztságnál régen a s z e r e l m i élet a házasság előtt és a házasságon kivül

94 z a j l o t t l e . Természetesen nem k i v o n j u k a megállapítást abszolutizálni, h i s z e n a lakosság mógicsak k i s e b b részéről van szó, s a s z u b j e k t i v tényezőket e téren kizárni soha nem l e h e t , mégha a d o l o g ezen oldalával nem i s f o g l a l k o z u n k .

A források tanulmányozása alapján ugy véljük, a város társadalmában akadtak o l y a n nők, a k i k már nemcsak alkalmanként, hanem ellenszolgáltatás fejében, az érzelmi kötődés kizárásáv a l s z e r e t k e z t e k . E r r e u t a l többek között a z , hogy a megesettek egy része r e n d s z e r e s e n t a r t o t t bűnbocsánatot, mert a kéréseknek nem mondtak nemet. Szélső példa e r r e Molnár I l o n a e s e t e , "hat f a t t y a k a t mind Református, mind Pápista, mind Orosz l e gényektől kapván ós szülvén". A l k a l m i ismeretségnek k e l l t e k i n t e n i egy Molnár I l o n a nevü lánynak a kapcsolatát egy "Nemes Insurgens Katonával" /1797/. Móginkább b i z o n y i t j a megállapításunkat annak a Pohánkánónak a vallomása, a k i 1792-ben "Rajner József Csapláros zsidóval mult Szent András napkor a Vásárba Bort árulván - az - egy Aranyat igórt az Asszonynak, hogy véle

közösködjék, azon Ígérettel reá vévén véle a Vásárban éjszakának idején közösködött" /1787/. Ugyancsak ebbe a rétegbe t a r t o z h a t o t t Molnár Mihály leánya, a k i bár inditékai mások l e h e t t e k , "A sok aratók előtt me z t e l e n r e v e t k e z e t t . "

A X V I I - X V I I I . század fordulóján s z e r v e z e t t e b b l e h e t e t t a "prostitúció", amit ugyan csak e g y e t l e n adat bizonyít, de az kétséget kizáróan. "Minthogy világosságra /jött/ Zálog Kata P a y k o s o k k a l i n f l a g r a n t i nyilván való Paráznasága, ugy maga nyel v e vallása s z e r i n t i s . K i h e z képpest t e t z e t t a törvénynek felyül i r t Zálog Katának Hóhér által Feje e l üttessék, Oláh Mihály penig minthogy kenyeret és v i z e t a d o t t / a / Paykosok/nak/ ... Hóhér által erőssen megveressék". 9 5 Az e s e t kapcsán ne felejtsük e l a z t a tényt, hogy Kalló ekkor még g a r n i z o n város v o l t .

Utóbbi szemelvényünkkel elérkeztünk a büntetés kérdéséhez. A X V I I I . század elején a feudális büntetőjog t e l j e s szigorával ítélték e l a házasságtörőket. Legrosszabb esetben kivégezték őket. így járt 1700-ban a már e m i i t e t t Zálog K a t a , 1707-ben Pásztor Györgyné, 1710-ben Orbán Károlyné, a k i n e k lelkét még lopás bűne i s t e r h e l t e , "de m i v e l I s t e n káromló i s előtte

96 n y e l v e kivágattassék, ós azután kővel agyon v e r e s s e k " .

A X V I I I . században az erkölcsi élet tisztasága f e l e t t a magisztrátus, az egyház, később a földesúr i s őrködött. Az erkölcstelenkedők n e v e i t e l . k e l l e t t küldeni a Kállay családnak. Egy i l y e n névsort 1793-ból ismerünk: "Latrok és Kurvák eránt r e n d e l t e t e t t , hogy büntetés végett a Méltóságos és T / e k i n / t / e / t e s Földes Uraságnak j e l e n t e s s e n e k be" - 17 név következik -.

A büntetés két részből állhatott. A világi ítélőszék a század második felében már nem v o l t a n n y i r a szigorú. Általában 12 pálca, vagy korbácsütés járt a vétségért, ami a l e f e -jezóshez képest mégiscsak v a l a m i nagy változást tükröz. F e l tehető, hogy ahhoz, kiegészítésképpen a pellengérre állítás i s járult. A t e r h e s nőket 1769 után t i l o s v o l t megvesszőzni

98 és pellengérre állitani".

Az egyházi büntetés - h e l y i s z i n t e n - a p e n i t e n t i a t a r tása v o l t . Az egyházkövetés egy egész héten, a "penitentiá'iis héten" t a r t o t t . A penitentiális h e l y "ad locum p u b l i c e pe-n i t e n t i e " a templomban v o l t kijelölve, i g y i s t e n t i s z t e l e t

a l a t t a gyülekezet, a közvélemény előtt k e l l e t t vállalni a "bünt". A "absolválás" szombaton r e g g e l , szintén a gyülekezet

99 jelenlétében történt.

A történeti - néprajzi irodalomban a "formális válásra a 18. századból ós 19. század első feléből a l i g - a l i g találunk e s e t e k e t " . ^ - 0 0 Balogh István Debrecen lakóiról i r t a , amennyiben a házastársak r o s s z u l éltek, a házasságot nem bontották f e l , és vigyáztak, hogy a kivülálló abból ne vegyen észre semmit. A nagykállói h e l y z e t , ha nem i s a b s z o l u t 'értelemben, de hasonlított a l e i r t h o z . A f e n t e b b i s m e r t e t e t t esetek között találkoztunk Varga Nagy Mihály lányának az esetével, a k i férjétől már két éve külön ólt. S z o n d i Erzsébetet a férje hagyta faképnél, csakúgy mint Ns Toka Sárát, a k i n e k házastársa Désre költözött. Dodósi Ádám i s /cigány/ azért panaszkodott a tanácsnál, mert felesége "már néhányszor e l h a g y t a és Debrecenbe ment".'1'0'" A válás valóban r i t k a jelenség a k o r s z a k b a n , de mégis előford u l t . "A d e b r e c e n i hitvallás s z e r i n t válási okok: ha két h i t e t l e n /nem református/ közül egy i k megtér, a hűtlen elhagyás, a leselkedés, emberölés, t i t k o s összeesküvés, nős paráznaság,

103 f o l y t o n o s üldözés és házastársa élete e l l e n i törés". 1794-ben Vágó István kérte a tanácsot, hogy felesége magaviseletéről a d j o n n e k i bizonyítványt, mert válni a k a r , " a k i v e l e régtől fogva nem l a k i k " . A válasz s z e r i n t "Esmeretes Lévén a n e v e z e t t Asszony rosz Életéről nevezetesen korhelységéről, kur-vaságáról, zsiványságáról, préda voltáról","1"04 ezért a kért "erkölcsi bizonyítványt" kiadták. Az anyakönyvek házassági bejegyzéséből kiderül, hogy valóban elvált, és 1794. I X . 10-én, 38 éves korában, Kövér Istvánná, K a t a l i n nevü leányát /30 éve./ feleségül i s v e t t e . Ugyancsak elválasztotta a felsőbb hatóság feleségétől Horvát Györgyöt, a k i ezután hamarosan, 1796-ban szintén uj házasságot kötött. Bizonyára nem véletlenül o l y a n forrásra nem bukkantunk, amelyben arról o l v a s h a t t u n k volná, hogy k o r h e l y , r o s s z életű férje e l l e n a feleség adott be válás iránti kérelmet és a z t teljesítették i s n e k i .

Az i s m e r t e t e t t két utóbbi forrás i s azt bizonyítja, hogy az egyház azon törekvése, amely s z e r i n t a házasságok felbontását mindenképpen i g y e k e z e t t megakadályozni, nagyon i s errd-ié-

nyes v o l t , Az általános eljárást irták l e 1775-ben: " B e r e c z k i Istvánná részeges élete és nős paráznasága m i a t t ma p u b l i c e p o e n i t e l t , azután pe d i g férjével, kitől elszökött v a l a össze adódott e kóppen: A L / e l k i / Pásztor két Betsületes Emberek előtt a Parochiális Házban a meg e s e t t Féllel az Ártatlan Félt meg követtette, az ártatlan pedig kedvébe v e t t e , egymás kezét fogván, házassági hűségben állandó megmaradást Ígértek egymásnak. E z z e l elbocsáttattak. "1° 5

Végezetül, mintegy összegzésképpen az általunk vizsgált 102 e s e t alapján a paráznaságot elkövetett nők botlásainak arányát közöljük az alábbi csoportosításban:

nős parázna 20,3 % özvegy parázna 10,6 % leány parázna 55,3 % árva leány parázna 13,8 %

100,0 %

z ü 1 e t ó

A régi közgondolkodásban a gyermek áldást j e l e n t e t t . Különösen a fiúgyermekek érkezését várták a szülők, mert az munk a e r e j e révén a gazdaság segitője, a gazdálkodás továbbvivője l e h e t e t t . "A gazdaságban a nő s o k k a l k i s e b b értékű munkarő mint a féri a nő gyengébb, nem t u d j a elvégezni a férfimunkát . " 1 0 6

A szülés során az anya igen nagy kockázatot vállalt, "h i s z e n abban a században majdnem minden negyedik asszony a szülésbe h a l b e l e , vagy legalábbis súlyos betegséget k a p o t t . " Ugyanakkor a k o r halandósági v i s z o n y a i közepette két gyermek felneveléséhez, Kováts Zoltán s z e r i n t " öt gyermek megszületésére v o l t szükség.* 0 8

A születések számának alakulása

Abban a korban, amelyben a vallásos szemlélet meghatár o z t a az emberek gondolkodását, és jogosan félhettek a bet e g ségtől, haláltól, a szülők i g y e k e z t e k minél hamarabb " I s t e n

országának" polgárává k e r e s z t e l n i gyermeküket. A h i t nem v i s e l t e e l a z t , hogy az újszülött e s e t l e g a kárhozatra j u s s o n . Ez alakította k i a bábák keresztelési tevékenységét, amit az egyház t i l a l m a ellenére sok helységben mégis g y a k o r o l t a k , a reformátusok. Nagykállóban ennek a szokásnak nem bukkantunk a nyomára.

A X V I I I . század első időszakában a k a l l ó i református c s a ládokban született gyermekek száma éves átlagban 90,2 v o l t . Az e l t e l t 19 év a l a t t a születések évi megoszlása egyértelműen és jelentősen csökkent. / 9 . s z . táblázat./

Az 1 7 6 7 - t e l kezdődő közel négy évtized egy évre eső születési átlaga 84,1, ami a század elejéhez képest 9,3 %-os f o gyást tükröz. Az 1760-1770-es években lényegesen kevesebb gyermek született. Ennek okozója l e h e t e t t az 1739-40-es pestisjárvány pusztitása következtében k i a l a k u l t demográfiai h u l lámzás. Nem szabad elfelejtenünk a z t sem, hogy e r r e az időszakra e s e t t a földesúr és a városi lakosság közötti ellentétek elmélyülése i s . Több család a város elhagyására kényszerült. Ismert dolog az i s , hogy a 60-as évek a mezőgazdasági termelés szempontjából országosan gyengének számítottak. /A kettő közötti k a p c s o l a t feltárása még nem történt meg./ A század u t o l só dekádjának és a XIX. század első éveinek kiugróan magas születési számában a már feltételezett demográfia hullámzás és egyéb demográfiai törvényszerűség m e l l e t t /járványos évek után történt/ a beköltözés i s s z e r e p e t játszhatott.

A pontosan v e z e t e t t anyakönyvek lehetővé tették az i k e r -és a halvaszületések s t a t i s z t i k u s feldolgozását. Az előbbiek 15 % - o s , az utóbbi e m i i t e t t c s o p o r t 12 %-os arányt képviselt.

A k a t o l i k u s felekezetű lakosság egy évre eső átlagát 7,5-nek találtuk. /10. s z . táblázat/. A k e r e s z t e l t e k száma 1780-ig ugrásszerűen növekedett, az a z t követő időben az ingadozó értékek a jellemzőek. A növekedési periódus több jelenséggel magyarázható. A város földesura a Kállay család, k a t o l i k u s v o l t . A "Família" jelenléte erősítette az egyház tekintélyét az amúgy református többségű városban. Az anyakönyvezés megindulása ós a Kállayak beiktatása a város birtoklásába s z i n t e egy időben törtónt. A földesúri gazdaság kiépülése, de a vármegyei központi szerepkör erősödése i s uj t e l e p e s e k beköltö-

zését eredményezhette, a k i k között bi z o n y o s a n k a t o l i k u s o k i s akadtak, s ezek a családok emelhették a születési arányszámokat .

A görög k a t o l i k u s anyakönyv a d a t a i s z e r i n t átlagosan, egy évre 10,1 születés e s e t t / l l . s z . táblázat/.

Az özvegy házasságok 63 %-ban született gyermek. Az arány m u t a t j a , hogy a második házasságokban a nők jelentős része még a termékenységi korszakban v o l t , de az nem állitható, hogy az. ujraházasodás kizárólagos célja az utódokról való gondoskodás l e t t v o l n a .

A gyermekek általában törvényesen, tehát a házasságokban születtek. Magyarországon, az 1700-as évektől kezdődően, becsült adatok s z e r i n t az élveszületett gyermekek 6-10 %o-e törvénytelennek tekinthető, legalábbis a kor erkölcsei s z e r i n t . * ' " 0 Nagykállóban ez az arány magasabb, 15 %o-es v o l t . Ez a nagyság nem l e h e t meglepő a szexuális erkölcs ismeretében.

A születések nemek s z e r i n t i megoszlása

A század első felében a fiu-leány arány lényegében azonosnak tekinthető, 49,9 + 50,0 % - o s . / 9 . s z . táblázat/. A század második felében a f i u k javára b i l l e n t a mérleg. A kót nem aránya ekkor 50,9 : 49,1.

A k a t o l i k u s anyakönyv bejegyzései s z e r i n t a "pápista" családokban i s több f i u gyermek született. A két nem aránya 51,8 : 48,2 %.

A f i u k k i c s i v e l magasabb születési aránya azonban nem eredményezett férfitöbbietet a felnőtt korosztályban. A j e lenség magyarázatát a halandósági v i s z o n y o k b a n k e l l k e r e s n i .

A születések gyakorisága

A kérdés demográfiai szempontból azért f o n t o s , mert v i z s gálata során választ kapunk a r r a , hogy a kor halandósági v i s z o n y a i m e l l e t t az anyák mennyire képesek a népesség r e p r o d u kálására. Megitélhető a születéskorlátozás gyakorlatának s z i n t j e i s . Ha a "szülések gyakorisága lényegesen alacsonyabb

mint amilyen születéskorlátozás nélkül, v a g y i s a természetes termékenység érvényesülése esetén l e n n e , akkor j o g g a l feltételezhetjük, hogy a házaspárok legalább egy része v a l a m i l y e n módszerrel tud a t o s a n korlátozta a gyermekszülést."^"''''*

A század első időszakában az első gyermek a házasságkötést követő 22,8 hónapban - 1,9 év múlva született. Az utolsó gyermek születése a 192. hónapra e s e t t , ami 16 évvel azonos. Az első és második gyermek születése közö'tt e l t e l t idő 46 hónap - 3,85 év - v o l t .

A század második felében b i z o n y o s változás történt. Az anyák később, a házasságkötést követő 30,3 hónapban 2,5 év multán szülték meg első gyermeküket. Az első ós második gyer-meg születése között e l t e l t idő lecsökken 32,8 hónapra - 2,7 óv -. A változásból sejthető, hogy a termékenységi időszakban i s eltérő mutatókat kaptunk az évszázad két időszakában. J e lentős nagyságú csökkenés mutatható k i , h i s z e n az utolsó gyér mek a házasságot követő 171. hónapra - 14,3 év - e s e t t . /12. sz • táblázat/.

W r i g l e y körültekintően vizsgálta a szülések közötti i n t e r v a l l u m o k összetevőit. H i p o t e t i k u s megközelítésében 16,5 hónapos minimális / e l v i l e g lehetséges/ és 31,5 hónapos maximális értéket k a p o t t . A mindennapi élet p e r s z e rácáfolt a kikövetkeztetett a d a t o k r a . Ő Európa különböző területein f o l y tátott kutatásokat. A l e g a l a c s o n y a b b értéket Flandriában t a lálta, 20-30 hónapot, de az értékek leggyakrabban a 35-40 hó-

112 napok közötti i n t e r v a l l u m b a n mozogtak.

A közeli Hajdúnánáson a X V I I I . század legvégén az anyák korábban, 18,8 hónapra szülték első gyermeküket. A termókeny-

1 1 7 sógi k o r s z a k ugyanakkor hosszabb, 191,4 hónapos v o l t . - A. távolabbi Kismajsán a "termékenységi amplitudó"-t 264 hónapos nak találták. Csurgó a d a t a i a Hajdúnánáson t a p a s z t a l t értékei, hez állnak közelebb

M i l y e n következtetés adódik az összevetésekből? Ha a szá zadvégi Nagykálló a d a t a i t a század e l e j i v i s z o n y o k h o z hasen-ütjuk,egyértélmü változás mutatható k i . A termékenységi időszak csökkent, az anyák később kez d t e k szülni. Vajon ingadozásról vagy hosszú távú ingásról van-e szó? /Sajnos a v i z s g a -

lódás nem t e r j e d t k i a XIX. századra./ "Nincs o l y a n iparosodás előtti társadalom, amely t e l j e

sen képes l e t t v o l n a az ingadozó ólelmiszerkinálat o k o z t a demográfiai ritmustól megmenekülni, de néhánynak sikerült e l k e rülni az e f f a j t a ingadozásokhoz társuló nagyobb veszélyeket, mégpedig o l y a n termékenységi rend I ifejlesztése utján, amely elég a l a c s o n y v o l t annak biztositásához, hogy ne nehezedjen t u l nagy népességnyomás a táplálékalapokra. E társadalmak k i s része élt a m a i t h u s i szakadók peremén. Ez a hosszú távú homo-e s z t a t i k u s alkalmazkodás ellentétes a l e i r t rövid távú ingá-

115 s o k k a l " . A születések számszerű vizsgálata, a termékenységi c i k l u s b a n bekövetkezett változás valóban nem ingásnak, hanem egy hosszabb távú változásnak a megjelenítője. A jelenség magyarázatára több lehetőség i s kinálkozik:

- Kicserélődött a népesség ós i g y megváltozott a l a k o s ság fiziológiai állapota;

- J a v u l t a k a halálozási v i s z o n y o k , mondjuk a jobb táplálkozás következtében ós ez mérséklőleg h a t o t t a születések r e ;

- Egyéb külső okok következtében a lakosság a fogamzásgátlás eszközét használta f e l a táplálék mennyisége ós a lakosságszám közötti egyensúly fenntartására.

A f e l s o r o l t lehetőségek nem egymást kizáró, éppen ellenkezől e g egymást erősitő tendenciák l e h e t t e k . A népesség nagy arányú kicserélődése - mint a z t később bemutatjuk - ténylegesen megtörtént. A halandósági v i s z o n y o k b a n komolyabb változás nem állt be. A harmadik kérdés p e d i g ugy i s feltehető, hogy a X V I I I . század végi Nagykálióban megnehezültek-e a megélhetési feltótel e k , ami kényszerítő erővel b i r t ?

M i n t arról már szólottunk az általános körülmények és a belső feltótelek egyaránt r o m l o t t a k a századelőhöz képest. A századvégről t u d j u k , hogy több járványos esztendő következett e l , aminek a születésekre g y a k o r o l t hatása nyilvánvaló. Rossz termésű évek v o l t a k a 90-és évek közepén. A földesúr ós a város viszonyának a romlása, belső problémák a társadalomban mind-mind a születéskorlátozás gyakorlatának kialakításához v e z e t h e t t e k .

A születések időhullámzása

Az időhullámzás összefüggésben van a családok életmódjáv a l , gazdasági lehetőségeivel, táplálkozási szokásaival s t b . Vizsgálata ilyenformán az életmód bővebb megismerését i s s e g i -t i .

A század első felében, a reformátusok anyakönyvi bejegyzései s z e r i n t , a születések megoszlása a hónapok között egyenl e t e s e b b v o l t , mint később. Mindkét időszak közös j e l l e g z e t e s sége, hogy a február, március hónapok magasabb születési szám a i k k a l tűnnek k i . Az e l l e n p o n t o t a nyári hónapok j e l e n t i k . Nagykállóban a születések száma, más településekhez hasonlóan két csúcsot, egy kora t a v a s z i t és késő őszit mutat. ^

A k a p o t t eredményt k i l e n c hónappal e l t o l v a a termékenységi időszak időhullámához j u t u n k , aminek csúcsa júniusra, mélypontj a októberre e s e t t .

A házasságokban a gyermekszületések vizsgálata lehetővé t e t t e a meddőség vizsgálatát i