Kerny Terézia

A VELEMÉRI SZENT LÁSZLÓ-FRESKÓXIX. SZÁZADI FELTÁMADÁSA

Rómer Flóris, Ipolyi Arnold és Czobor Béla kísérleteSzent László-ikonográfiájának „megújítására”

Szabó Júlia emlékére

„Volt idô, amikor lemondtunk arról, hogy megbámuljukazt, ami idegen népektôl érkezett. Saját nagyszerûsé-günkbe zártuk be magunkat, de semmit sem tanultunk,amit megcsodálhattunk volna, csak a múltat, tempi pas-sati – nem volt más lehetôségünk. Szokásos utánzókész-ségünkkel ezért a múltra vetettük magunkat, s lettünkmindannyian ónémetek.”

(Wilhelm Hauff: A Sátán emlékiratai.Fordította Zauner Zoltán. Máriabesnyô–Gödöllô, 2003. 137.)

„Mi magyarok ez idô szerint leginkább a történelmi fes-tészet szûkebb keretébe szorítjuk a festészet magasabbkörû feladatait, mert reá vagyunk utalva, hogy a fénye-sebb múltból meríthetô lelkesedéssel hívjuk és nyerjüknemzetiségünk, s ezzel önálló állami létünk, [...]”

(Keleti Gusztáv: A történelmi festmény-pályázat.Pesti Napló [1881. január 1.])

Jelen tanulmány a XIX. századi hazai régiségtan három jeles képviselôjénekolyan markánsan megragadható ikonográfiai törekvéseirôl szól, idôsebb Stor-no Ferenc (1821–1907) néhány alkotásán keresztül, amelyek a passzivitásbanvegetáló XIX. századi hazai keresztény mûvészet megújítása érdekében szü-lettek.1 Látszólag egy érdektelen történet, a hazai mûemlékvédelem egy mar-ginális szegmense. Egy középkori ikonográfiai típus fölelevenítésérôl, föltá-masztásáról, majd annak következetes alkalmazásáról szól. A jelenség nemegyedülálló a XIX. század második felének történeti és egyházi festészetében,de olyan kérdéseket és problémákat vet föl, amelyek miatt mégis érdemes na-gyobb figyelmet szentelni rájuk.

Keletkezésük kora mind az Egyházi Állam, mind a magyar katolicizmuslehetô legkritikusabb és legválságosabb periódusa volt, amikor a külsô hatá-soktól hermetikusan elzárkózó Apostoli Szék kétségbeesett küzdelmet foly-tatott az alapjaiban megrendült hatalmi pozíciójának helyreállításáért. A Ri-sorgimento, az Unita Italia árnyékában ülésezô I. Vatikáni Zsinat (1869. no-vember–1870. július) és IX. (Boldog) Pius pápa (1846–1878) kétségbeesettintézkedései a már csupán formálisan létezô pápai hatalom megmentésére,az aggodalom a liberalizmus fokozatos térhódítása miatt; a vallásszabadságügye; bizonyos hittételek dogmára emelése; köztük pápai infallibilitás kihir-

331

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 331

detése, a placetum felújítása, a szekularizáció miatt meggyengült katolikusegyház belsô krízise; az egyházi értelmiség laicizálódása; az ebbôl adódó fe-szültségek és az ennek következtében eluralkodott bizonytalanság, vagyis a„Krisztus egyházát minden oldalról fenyegetô veszélyek”, olyan súlyos te-herként nehezedtek a katolikus egyházra, amelyek mielôbbi rendezése im-már elodázhatatlanná vált.2

De legalább ugyanennyire rányomták bélyegüket azok a kül- (1863: len-gyel felkelés, a nagynémet egység érdekében összehívott frankfurti birodal-mi kongresszus [VI. 18.]; 1866: osztrák–porosz háború) és belpolitikai, egy-háztörténeti (1861: A magyar országgyûlés feloszlatása [VIII. 23.], LonovicsJózsef megalapítja a Szent László Társulatot stb.) események is, amelyek ép-pen az érintett idôszakban szintén a lehetô legsúlyosabb alkotmány- és köz-jogi problémákkal voltak terhesek.3

Ebben a nagy vonalakban fölvázolt szellemi-politikai miliôben jöttek létreVelemér templomának XIV. századi Szent László-falképérôl készült másola-tai és a belôle sarjadó további, önálló életet kezdô mûvek, s váltak mondhatnistratégiai fontosságú etalonokká a korszak egyházi festészetében. A föntisok-sok egymásba gabalyodó, részleteiben jórészt még föltáratlan szál tesziigazán fontossá ezeket az alkotásokat, mert különösebb mûvészettörténetiinterpretációra egyébiránt aligha tarthatnának számot.

A témával érintôlegesen foglalkoztam már a Zádor Anna kilencvenedikszületésnapjára összeállított Ars Hungarica-emlékszámban,4 és a középkoridunántúli Szent László-ábrázolásokat áttekintô tanulmányomban.5 Miutánaz ide köthetô írásos és képzômûvészeti adatok az elmúlt tíz év alatt továbbgyarapodtak, valamint az 1996–2000 között, különösen a köztéri szoborállí-tások terén tapasztalható jelenségek,6 ismét fölvetették a részemrôl, hogykibôvítve, hogy néhány újabb szempont figyelembevételével és bevonásávalismét vállalkozzam az áttekintésére.

A veleméri Szentháromság-templomXIV. századi Szent László-freskója

„[...] Külön mezôben elôbbre: Egy király, fején koronát tartó angyallal, szôkeszakállal és vállán hermelinnel bélelt bíbor palástban, világos zöld szûk végiggombolt dolmányban, jobb kezében allabárd, [...]”7

A templom hajójának nívós középkori freskói közül az északi falon látható,egy mára már elpusztult 1378-as évszám alapján datált, Szécsi (Széchy) Mik-lós nádor (†1387) kegyurasága idején festett Szent László-falkép jelenlegi ál-lapotában restaurált és erôsen kiegészített.8 Legközelebbi ikonográfiai pár-huzamai az 1358-tól kibocsátott aranyforintok;9 a Képes Krónika 46verso és47recto lapjain látható miniatúrák;10 I. Lajos Cattaróban veretett fillérei;11 azaacheni ékszerek öntött oromzati figurái;12 a cserényi (ma: Cerín, Szlovákia)

332

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 332

333

2. A Háromkirályok imádása-jelenet Szent Lászlóval és Szent Miklós püspökkel a veleméritemplom északi faláról. Idôsebb Storno Ferenc helyszíni fölmérése, 1863. Papír, toll, akvarell.SSMSGy, S. 84.161.1. (76. vázlatfüzet, 11. lap) Fénykép: Farkas Dániel

1. A veleméri (Vas megye) rómaikatolikus templom Szent László-freskója. 1378. Fénykép: Makky György

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 333

Szent Mártonról elnevezett (Kostol Svätý Martin), római katolikus plébánia-templom freskója13 és a budai karmelita kolostor pecsétje,14 egyszóval a kor-szak – jelenleg ismert – Szent László-ábrázolásai. Közéjük tartozott még aváradi székesegyház elôtt álló, Márton és György szobrászok viaszvesztésestechnikával 1370–1372-ben a váradi székesegyház elé készített aranyozottbronzszobra, mint a korszak önálló Szent László-ábrázolásainak alighanema legfontosabb mintaképe.15 A veleméri falkép legközelebbi párhuzamának,mai tudásom szerint (és egyéb összekötô láncszem hiányában) a Képes Kró-nika föntebb említett Szent László-miniatúrái tekinthetôk.16

A veleméri Szent László-freskó (a templom többi falképével együtt) fölfe-dezését követôen óriási revelációt keltett a hazai tudományos berkekben. Va-lóságos zarándoklat indult el a kis templomba. Fôleg színházi szcenikusok,díszlettervezôk utaztak a nyugati határszélre. Fantáziájukat különösen meg-mozgatta a falkép, mert hajdani magyar lovagi viseletet és fegyverzetet pró-bálták meg rekonstruálni vele a históriai tárgyú elôadások hiányos jelmez-tárának kibôvítésére. Ha nem is ekkora eufóriával, de a régiségbúvárok isélénk érdeklôdést tanúsítottak iránta. Az általuk oda hívott jeles képzômû-vészek (például Telepy Károly) pedig számos, máig sem nélkülözhetô precízhelyszíni fölmérést, rajzot, akvarellt és vázlatot készítettek róluk.17

1863-ban, vagyis a veleméri és turni4s 4cei falképek elôkerülésének évében, aMagyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága megbízta a bécsiszékhelyû Kaiser und Königliche Central- Commission zur Erforschung undErhaltung der Baudenkmale kültagjaként is munkálkodó „conservator”-át,idôsebb Storno Ferencet a két templom freskóegyüttesének másolásával.18 Afalképekrôl készült kópiákat 1864. december 28-án Rómer Flóris mutatta bea Magyar Tudományos Akadémián tartott elôadásában illusztrációként.19

A megbízás ezzel az elôadással voltaképpen maradéktalanul betöltötte fel-adatát és ezzel a záróaktussal be is fejezôdhetett volna, de nem így történt. Aveleméri Szent László-falkép továbbra is foglalkoztatta mind Rómer Flórist,mind pedig Ipolyi Arnoldot. Sôt az is megállapítható, hogy Ipolyi kifejezettenvonzódott hozzá, jóllehet – barátjával ellentétben – soha egyetlen önálló ta-nulmányt nem írt róla, csupán egy-két mondat erejéig, mintegy utalás, pár-huzam gyanánt említette meg írásaiban. Számára ugyanis éppen ez a freskójelenítette meg a legmarkánsabban Szent László középkori ikonográfiáját jel-legzetes attribútumaival: lovagi viseletével, hatalmas bárdjával és kardjával,uralkodói mivoltára utaló széles hermelingallérú és -bélésû palástjával és azangyali koronázás jelenetével. Bár ez utóbbi szertartás a Képes Krónikában isföllelhetô, más mintaképként fölhasználható további – köztük a föntebb meg-említett Szent László lovagi díszben-ábrázolással együtt – mégsem annak il-lusztrációi váltak számára fontossá. Persze ne felejtsük el azt sem, hogy aKrónika csupán 1867-es kiadása,20 illetve 1876–1877-ben történt lemásolásaután került csak be a köztudatba;21 míg a veleméri falkép már 1863-tól ismertvolt.22 És ez utóbbi esztendô különös jelentôsségû volt Ipolyi számára éppen

334

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 334

e koronázási aktus szempontjából, mert ebben az évben olyan nagy horderejûkülpolitikai események történtek, illetve voltak még várhatók (például Fe-renc József német császárrá koronázásának terve)23 és olyan további évfordu-lókat ünnepeltek (például Hunyadi Mátyás megkoronázásának négyszázadikjubileumát), amelyek ismét rávilágították a figyelmet arra a rendezetlen köz-jogi anomáliára, hogy Ferenc József magyar királlyá koronázása még mindignem történt meg; jóllehet a Pragmatica Sanctio sarkalatos határozata, illetveaz 1790–1791. évi országgyûlés elôbeszéde és elsô négy törvénycikke értelmé-ben ez a szertartás a magyar közjog legalapvetôbb tételének számított. Azországgyûlés által megválasztott fejedelem köteles „uralkodása léptekor ma-gát megkoronáztatni [...] A magyar király csak koronázás által lesz törvényes

335

3. Idôsebb Storno Ferenc: A rimajánosi (Gömör vármegye, ma: Rimavské Janovce, Szlovákia)római katolikus plébániatemplom szentélyének falképterve. Papír, toll, akvarell. SSMSGy, S.84.42/3. Fénykép: Farkas Dániel

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 335

magyar király, a koronázásnak pedig törvényszabta föltételei vannak, aminekelsôdleges teljesítése maradéktalanul szükséges.”24

A tizenöt éves abszolutisztikus kormányzás után Magyarország ApostoliSzent Koronájával történô királlyá választás még függôben lévô rendezéseóriási horderejû közjogi problémává emelkedett, amely szinte állandó jelleg-gel és központi helyen szerepelt az 1860-as évek elején kiadott magyar ésosztrák közjogi munkákban.25 Knauz Nándor az Aranybulláról írt röviden.26

Októberi Diplomát követôen jelent meg Récsi Emilnek a pesti egyetem államés közigazgatási jog rendes tanárának Magyarország közjogáról írt könyve.Récsi, amikor munkájában az állam területi integritása helyreállításának, va-lamint a magyar király megkoronázásának szükségességét hangsúlyozta, anemzeti sérelmek szolgálatába állította a Szent Korona eszméjét.27 1863-banadta ki Wentzel Lustkandl Das ungarisch-österreichische Staatrecht címû(idehaza hatalmas viharokat kiváltó) munkáját, amelyre válaszul jelentettemeg Deák Ferenc 1865-ben az Adalék a magyar közjoghoz címû alapvetését.

A koronázás; a legitim hatalom gyakorlása, azaz az 1849-ben detronizáltHabsburg-ház, majd az új osztrák uralkodó, Ferenc József, némileg a törvénye-sen királlyá kent Salamon 1074 tavaszán történt lemondatására és I. Lászlótrónra kerülésével volt párhuzamba állítható. Ennek a legitimitás és az idonei-tás elsôbbségét feszegetô problematikája; a Szent Korona szuverenitása és azezzel összefüggô alkotmányjogi küzdelmek nem maradtak hatástalanok Ipo-lyira sem, aki Rómerhez hasonlóan (és talán pontosan éppen emiatt), márezektôl az évektôl kezdôdôen különös figyelmet fordított a koronázási jelvény-együttesre,28 s aki aligha véletlenül választotta 1864-ben, a Magyar Tudomá-nyos Akadémia XXII. ünnepélyes közülésén felolvasott elôadásának témájáuléppen a szepeshelyi székesegyház XIV. századi falfestményének ismertetésétKároly Róbert harmadik, immár legitim megkoronázásának jelenetével.29 Akor eseményeire minden idegszálával érzékenyen reagáló Ipolyi elôadásban le-hetetlen nem észrevenni a rejtett utalást a jelen rendezetlen belpolitikai hely-zetére, illetve a burkolt párhuzamot kora józan belátású, megbékélést keresôpolitikusai, jelesül Deák Ferenc és munkatársai, valamint a Szent Koronát KánLászló erdélyi vajdától visszaszerzô Tamás érsek és Henrik prépost között:

„[...] S nyilván ily nemes agyagból gyúrt férfi volt Henrik prépost is, mint az ország pacificatio-jában és Károly trónja megszilárdításában elôkelô szerepet vitt Tamás esztergomi érsek egykorikorlátnoka, bizonyára ô is elôkelô részt vett ezen törekvésekben fôpásztora oldala mellett.

Így alkothatta, mire 1316-ra a szepesi prépostságra lépett, magas érzettel a korszakias ese-mény emlékére, ezen jelentésteljes monumentalis mûvet, megdicsôítve benne Károly király spárthívei véggyôzelmét: kifejezést adva azon magasztos magyar egyházi és nemzeti hithagyo-mánynak, hogy az ország védasszonya a Boldogságos Szûz pártfogása által, kinek sz. István fel-ajánlotta országát és koronáját, nyerik a királyok a szent koronát, a mint a képen azt a Szûznekfelajánlja az érsek, s a B. Szûz azt a uralkodó fejére teszi, örökítve egykori ura és fôpásztora Ta-más érsek emlékét, kinek a kor eszményeiben, s Károly ügye véggyôzelmében a budai és rákosiországgyûlésen, s a szent koronának visszaszerzésében, valamint a királynak ismételt s végre aszent koronávali megkoronázásában a legnagyobb része volt. [...]”30

336

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 336

E fölöttébb kényes és még megoldatlan történelmi szituáció miatt a velemérifalkép hirtelen politikai áthallásokkal lett terhelt és, ha meglehetôen sze-rény és többszörösen áttételes módon is, de voltaképpen a kiegyezés legsar-kalatosabb közjogi pontjához szolgáltatott némi szimbolikus képzômûvészetialátámasztást az ekkortájt ugyancsak elszaporodó Szent István korona, ille-tôleg országfölajánlás-kompozíciókkal együtt,31 amelyet majd az 1867. évi

337

4. Idôsebb StornoFerenc: A túrócszent-mártoni római katolikustemplom üvegablak-terve Szent László ésSzent Miklós alakjával.Papír, akvarell. SSMSGy,S. 84.121/3.Fénykép: Farkas Dániel

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 337

törvénycikkek szentesítettek,32 s amelyet az 1867. június 8-án lezajlott koro-názási szertartás realizált.33

Ipolyi elvi útmutatása mögött azonban fölsejlenek egyéb indítékok is. IX.(Boldog) Pius pápa 1864-ben kiadott Quanta cura címû enciklikája, majd azitáliai politikai helyzet miatt ellehetlenült I. Vatikáni Zsinat rendelkezései,köztük az infalibiltás dogmája, amelyet Ferenc József nem engedett kihirdet-ni; az 1870. szeptember 20-át követô bizonytalan és meglehetôsen kétségbe-ejtô egyházpolitikai szituáció, amely idehaza úgyszólván minden téren, ígyaz egyházi zenében és festészetben is éreztette hatását, s a hagyomány álta-lános megtorpanásában, kimerültségében, lesüllyedésében, illetôleg kiürese-désében nyilvánult meg.34 És ez a folyamat érintette persze idehaza SzentLászló-ikonográfiáját is, amelyet utoljára a barokk katolikus restauráció tu-dott sikeresen megújítani aktuális mondanivalója révén, amelynek köszön-hetôen teljesen új, patetikus-apotetikus kompozíciós megoldások (vízfakasz-tás, pénzcsoda, Szent László fölajánlja rózsafüzéres kardját stb.) születtek.Ipolyi a veleméri Szent László-falképet tökéletesen alkalmasnak tartotta aszekularizálódó egyházi festészet igényes föltámasztására, de alkalmasnaktartotta a nemzeti egység és önbecsülés helyreállítására is, mert abban sze-rinte a magyarság lelkületének megnyilvánulása mutatkozik meg.35 Mindentösszevetve tehát, véleménye szerint egyedül ez, a szerinte egyszerre nemze-ti, erkölcsileg felemelô és az esztétikai érzék fejlesztésére képes kompozíciófelelt meg arra, hogy megújítsa vele saját kora vérszegény Szent László-ábrá-zolásait. Elképzelését mind közméltósági, mind egyéb fontos egyházi és vilá-gi hivatali pozícióiból fakadóan, vagyis például a Szent László Társulat és azOrszágos Magyar Képzômûvészeti Társulat elnökeként, akadálytalanul tud-ta érvényesíteni, illetve kiviteleztetni.36

Ezekben az években idôsebb Storno Ferenc éppen a soproni Szent Mihály-templom „stílszerû” restaurálásán dolgozott.37 E munkálatok során elért lát-ványos eredményei fölkeltették a prominens hazai szakemberek elismerését,nevezetesen Ipolyi Arnold és Rómer Flóris barátságát, Samassa József egriés Simor János gyôri püspökök megrendeléseit, valamint lehetôséget kapottarra, hogy még intenzívebben bekapcsolódjék a hazai mûemlékvédelembe is.Kruesz Krizosztom pannonhalmi fôapát egy 1866-os soproni látogatása so-rán megbízta a Szent Benedek-rendi fôegyház már régóta idôszerû helyre-állításával. Storno 1867. október 7-én utazott Pannonhalmára. A több évenát elhúzódó, Askercz Éva és Dávid Ferenc által publikált,38 mind az építészetifelújításra, mind a liturgikus berendezés és fölszerelés tervezésére vonatko-zó nagy volumenû megbízatás egyik, a fönti tanulmányokban közölt ugyan,de mégis eléggé kevés figyelmet kapott, emléke az, az 1869–1870 között ké-szült üvegablak-terv, amelyet Storno a Szent László-oltár fölé képzelt el, samelyen a Szent frontális nézetû álló a kompozíciója teljes egészében a vele-méri falkép nyomán készült.39 E választás mögött határozottan tetten érhe-tôk a Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága által hat év-

338

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 338

vel korábban kapott megbízatása a veleméri freskóegyüttes pontos, szaksze-rû lemásolására; a történész Paur János instrukciói, valamint Rómer Flórisés Ipolyi Arnold ikonográfiai koncepciója, amelyek nyomán gyökeresen és vé-gérvényesen megváltoztatta saját korábbi, de szintén valamilyen középkori,illetôleg reneszánsz vagy barokk és némi utánajárással pontosan azonosítha-tó, mintaképre visszavezethetô Szent László-ábrázolásainak kompozícióját.40

339

5. Idôsebb StornoFerenc: A nagyváradipüspöki palota ebédlô-mennyezete. Papír,akvarell. SSMSGy,S. 84.67.26Fénykép: FarkasDániel

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 339

340

A veleméri és turni4s 4cei falképekben továbbá egy olyan lehetôségeket is látott,amelyekkel saját, egyéni mûvészi ambícióit is kielégíthette; nevezetesen, hogyazok egyes jeleneteihez visszanyúlva, új mûveket kreál. Ezt példázza az Or-szágos Magyar Képzômûvészeti Társulat által 1868-ban meghirdetett, a ki-egyezés utáni légkörben különösen jelentôssé vált, mûlappályázatra bekül-dött anyaga. Az aligha véletlenül éppen a koronázási szertartást, vagyis a ma-gyar uralkodói legitimitást középpontba állító, Történelmi események SzentLászló életébôl-sorozat nem csupán Storno historizáló munkamódszere miattérdemes figyelemre, hanem elsôsorban annak történeti háttere miatt.41 ASzent László koronáztatása Székesfehérvárott; Ákos, a kun egy magyar hölgyetrabol el, kit Szent László üldözvén elfog és megöl; László magyar király a fel-ajánlott német császári koronát visszautasítja címû kartonjain a központi té-mákat keretelô félköríves mezôkben a veleméri-falkép után készült SzentLászló-ábrázolások láthatók, míg a kun üldözésnél, amely a késôbbiekben ki-sebb méretû sokszorosításban is terjedt; a turni4s 4cei-ciklus jelenetei köszön-nek vissza.42

Ilyen elôzmények után tervezte meg a Pannonhalmára a Szent László-ol-tárt, amelyet csakhamar újabb megbízások követtek. 1869. április 15-én Kubi-nyi Ágoston és Rómer Flóris a Magyar Tudományos Akadémia ArchaeologiaiBizottsága nevében fölkérte Stornót, hogy „Magyar és Erdélyország mûemlé-keit rajzolja, felmérje, fôleg pedig az elôforduló falfestményeket másolja”.43

Hét évvel késôbb a Gömör vármegyei Jánosi (ma: Rimavské Janovce, Szlo-vákia) Jézus megkeresztelése titulusú plébániatemplom szentélyének kifes-tésére kapott fölkérést,44 amely Rómer Flóris gondosan kimódolt falfestésze-ti programja szerint készült el.45

Rómert – Ipolyi nyomatékos támogatására – 1876-ben nevezték ki jánosicímzetes apátnak,46 aki beiktatása után szinte azonnal hozzálátott, részbensaját költségén, annak stílszerû restauráltatásához.47 Jelen megbízása egyolyan, több mint egy évtizedes együttmûködést koronázott meg, amely mun-kakapcsolat éppen a veleméri falkép fölfedezésétôl datálódott, s amely mind-kettôjük számára valamiképpen fordulópontot jelentett.48 Rómer éppen kétévvel ezelôtt adta ki, az illusztrációs anyagát tekintve jórészt szintén Stor-nónak köszönhetô Régi falképek Magyarországon címû könyvét, amely tu-dományos pályájának egyik legkiemelkedôbb szellemi teljesítménye lett, samely kötetben egyébiránt igen nagy teret szentelt a veleméri falképeknekis;49 Storno mûemléki pályafutása pedig éppen e helyreállítási munkákat kö-vetôen vett még nagyobb lendületet.

A jelentôsen átépített templomot 1876. február 2-án, mellesleg napra pon-tosan tíz évvel Ipolyi Arnold nagyváradi püspöki kinevezése elôtt, szenteltékföl.50 Impozáns falkép-együttesének ikonográfiai koncepciója középpontjá-ban a mandorlába foglalt Jézus megkeresztelése és az alatta a sorakozóSzent István királlyal, Imre herceggel, valamint a veleméri falkép nyománmegfestett Lászlóval ókeresztény reminiszcenciákat idéz. Együttesük kiegé-

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 340

341

szült további, eredendôen a jezsuiták által bevezetett XVII. századi ábrázo-lási szisztémával, vagyis további szentekkel; jelen esetben a Szent Benedekrendjébôl Adalberttel és Benedekkel; Erzsébet királynéra való finom szimbo-likus utalással Árpád-házi Szent Erzsébettel; a templomot a tûzvésztôl meg-óvó Szent Flóriánnal, egyszersmind Rómer Flóris védôszentjével; magával acímzetes apáttal; Storno Ferenc patrónusával, azaz Assisi Ferenccel; vala-mint a Magyar Királyság közjogi képviselôire, nevezetesen I. Ferenc Józsefmagyar királyra és Trefort Ágoston magyar királyi vallás- és közoktatásügyiminiszterre utaló feliratokkal.51

A veleméri falkép fölhasználására a következô adatot 1878-ból ismerem.Ismételt alkalmazása annak kapcsán vetôdött föl újra, hogy Carl Geyling abécsi Votivkirche egyik ablakára egy olyan Szent László-kompozíciót készí-tett, aki hagyományos bárdja helyett buzogányt tart kezében. Ipolyi azonnalnyomatékosan tiltakozott e „germános” ikonográfia ellen, s az ekkortájt res-taurálandó budavári koronázási- (Mátyás-) templom üvegablakaira tervezettmagyar szentek közül László alakját a leghatározottabban a veleméri freskóalapján írta elô.52

Bár a Nagyboldogasszony-templomba végül nem Strono tervei, illetôleg eközépkori freskó nyomán készítették el Szent Lászlót ábrázoló üvegabla-kot;53 addig elsô püspöki székhelyén, Besztercebányán a Boldogasszony-vár-templom (1771-tôl székesegyház [ma: Banská Bystrica, Kostol Pani Marie.Szlovákia]). 1477-ben épült Szent Borbála-kápolnájában és az Árpád-háziSzent Erzsébet-(kórház) templomában már maradéktalanul sikerült megva-lósítatnia elképzelését a mûvész hathatós közremûködésével, aki terveiheztöbb hazai középkori mintaképet is figyelembe vett, illetve fölhasznált.54 Aszékesegyház Szent Borbála-kápolnájába, ahová végakaratának megfelelôenIpolyi szívét is eltemetik majd, a templom elôcsarnokának XV. századi fres-kóegyüttese55 nyomán festette meg al secco technikával a magyar királyszen-teket,56 míg a templom egyik üvegablaknál már a veleméri falkép nyománformálta meg Szent László alakját, némileg módosítva csupán annak eredetikompozícióját.57 Az egyik ablakban a mecénás püspök is látható teljes fôpapiornátusban, akit viszont Storno a túrócszentmártoni (ma: Martin, Szlovákia)római katolikus plébániatemplom egyik sokszor publikált falképe, Donchmester térdeplô, feliratszalagot tartó alakjához „igazított”, mindössze annyikülönbséggel, hogy ezen „DEUS et PATRIA” jelmondat olvasható.58

A veleméri Szent László-falkép visszaköszön még a város Árpád-háziSzent Erzsébet-templomának szentélyében és annak egyik ablakán is. A mû-emlékes berkekben élénk figyelemmel kísért, részben a püspök saját költ-ségén végzett59 példamutató helyreállításokat nem csupán Ipolyi propagáltaegy díszes kötetben,60 de a szakemberek is elismerôen nyilatkoztak róla:

„Ejtsünk még nehány szót a sz. Erzsébet egyházról, melynek ablakfestményei tervezeténélszerzônk, igen helyesen nem annyira a történethûséget tartá szem elôtt, mint inkább az egyháziikonographiának hagyományos szabályait. A középsô részt hat magyar szent álló képe foglalja

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 341

342

el, két oldalt térdelnek Károly Péter a középkori mûvészi és polgári öltönyben, mint alapító, sIpolyi püspöki díszben, mint adományozó. A donatorok fölötti tér, kályha-tábla ablakban vankirakva, mi a mellett, hogy izléstelen, még a gothica alaptételeivel is ellenkezik, a mennyiben aközépkori mûvész képzelme, minden parányi tér typikus betöltésére irányult.

Egyébiránt a festmények többi része, sz. Erzsébet alakja kivételével sikerültnek mondható.Erzsébet jobbján könyvet, baljában rózsákat tart. Az utóbbi helyén van, mert a legenda érdeke-sebb részére vonatkozik, de nem tudjuk, mit keres kezében a könyv, mellyel Krisztus, az egyhá-zi atyák s csak szükségbôl, nagy ritkán ábrázoltatnak nôk. Végre a szent pártfogó fejdísze egé-szen elüt a többiétôl. A korona, mely nincs indokolva, miért hasonlít a lombardiai vagy vasko-ronához, csak a feje búbján van, mint a magyar menyecskék fôkötôje. Ez nem áll összhangbanIstván, László és Margit egyenesre föltett, stylizált liliomos koronájával. Még a porosz-Marburgiegyház remekmûvû szobrán is, az ékköves diadém vízszintes vonalban koronázza a szent hölgyfejét.”61

Ipolyi a besztercebányai renoválásokat követôen a Körmöcbányán (ma: Krem-nica, Szlovákia), Túrócszentmártonban,62 Privigyén (ma: Prievidza, Szlovákia)és Bajmócon (ma: Bojnice, Szlovákia) végeztetett helyreállítási munkálatokat.A túrócszentmártoni Szent Márton (Svätý Martin) tiszteletére szentelt plébá-niatemplom nem éppen zökkenômentes restaurálásáról az EgyházmûvészetiLap értesítette olvasóit szinte hónapról hónapra:

„A turócz-szt-mártoni (besztercebányai egyházmegye) plebánia-templom számára KratzmannEde mûtermében két csinos üvegfestmény készül. Az egyik sz. István királyunkat ábrázolja állóhelyzetben, s alatta az ország czímerét; a másik sz. Lászlót, a veleméri falfestmények typicusfölfogása szerint, alatta a donator-püspök, Ipolyi Arnold ô excellentiája fôpapi czímerével, kinekköltségén és felügyelete alatt az egész templom restaurálva leszen. Ugyancsak e második abla-kon látható a cartonokat készítô mester, Storno Ferencz monogrammja. Mindkét alak igen ügye-sen szerkesztett csúcsíves stylû architektonikus mennyezet (Baldachin) alatt áll, alúl jegyzettneveikkel: (S. STEPHANVS és S. LADISLAVS). Az ablakok magassága 2'94 méter, szélessége0'294 méter. E színdús üvegfestmények húsvét táján készülnek el.”63

1877-ben Lipovniczky István nagyváradi püspök (1868–1886) kinevezte Ró-mer Flórist kanonokká (stallum litterae) egyházmegyéjébe, majd ezt köve-tôen megbízta a nagyváradi (ma: Oradea, Románia) barokk székesegyház fes-tészeti programjának kidolgozásával és annak elôkészítési munkálataival.64

Rómer 1878-ban Storno Ferencet kérte föl a kivitelezésre.65 Ekkor kapottmegbízást az érseki palota dísztermének kifestésére is. A legutóbbi restaurá-lásakor letakart, s tudomásom szerint jelenleg még nem látható, hússzor hu-szonegy méter alapterületû díszterem mennyezetére Lipovniczky címere kö-ré barokkizáló kartusokba foglalva a következô jelenetet komponálta megStorno Szent László históriájából és egyházi szerkesztésû legendájából:Szent László és a kun küzdelme; a koronázási szertartás, a váradi székesegy-ház alapítása, a keresztes hadak fôvezéri botjának átadása, a vízfakasztás,Szent László imájára éhezô katonáinak megjelennek a vadak.66 A PatachichÁdám-kori díszterem mennyezetképeinek grandiozitását föléleszteni szándé-kozó Storno e falképekkel utalt mind a püspökség történetének legkiemel-

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 342

343

6. Idôsebb Storno Ferenc: Részlet az alcsúti(Fejér megye) kápolnába tervezett harangrólSzent László alakjával. Papír, toll. SSMSGy, S.84.3/145.Fénykép: Farkas Dániel

7. (Idôsebb Stono Ferenc:) Szent László aSzent Koronát tartó herolddal. Vázlat.Jelzés, évszám nélkül. Papír, toll. SSMSGy,leltári szám nélkül. Fénykép: Farkas Dániel

8. (Idôsebb Storno Ferenc:) Szent LászlóSzent István sírjánál. Vázlat.Jelzés, évszám nélkül. Papír, toll. SSMSGy,leltári szám nélkül. Fénykép: Farkas Dániel

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 343

344

kedôbb eseményeire; utalt I. László király életének közismert mozzanatairaés csodáira; de utalt velük a terem funkciójára is, amit ebédlônek is használ-tak. Az egyes jelenetekhez (a székesegyház építése) barokk grafikai elôképe-ket (Binder János Fülöp) használt, a kerlési ütközetnél a zsegrai plébánia-templom Szent László-falképciklusának reminiszcenciái rémlenek föl, de leg-gyakrabban a turni4s 4cei középkori templom freskói voltak mintaképei, és afôhôs minden alkalommal a veleméri Szent László-falkép viseletét hordta.67

A reprezentatív együtteshez voltaképpen az egy évtizeddel korábbi mûlapjaithasználta, pontosabban azokat nagyította föl.

1878-ban, vagyis éppen a veleméri Szent László-freskó készültének ötszá-zadik évfordulóján kereste föl a várost katonai körútja során a magyar hon-védség fôparancsnoka, Rómer Flóris egykori tanítványa, Habsburg József fô-herceg, aki viszont (föltehetôen Rómer ajánlására) meghívta Stornót családibirtokára, Alcsútra az udvari kápolna teljes berendezésének megtervezésére,ami magában foglalta a falképek ikonográfiai koncepciójának (dekoratív or-namentika és bibliai témák) összeállítását, az ablakok, a mozaikpadló kivite-lezését, valamint a bútorzat megtervezését.68 Az 1882. augusztus 6-án SimorJános bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek által koncelebrált mise kere-tében fölszentelt épület valamennyi berendezési és fölszerelési darabja egy-séges neoromán stílusban készült. Storno csupán egy helyen tért el ettôl, akápolna harangján, ahol az egyik figurális öntvény Szent Lászlót ábrázolja aveleméri falkép nyomán.69Alakja azért merülhetett föl, mert a középkorbólegyetlenegy hasonló ábrázolására sem sikerült rábukkanni, még Rómer Fló-ris 1862-ben megindított széleskörû gyûjtômunkája után sem.70

Ekkorra már e freskó a föltárásáról szóló legelsô beszámolók, Arany Jánosértekezése,71 Rómer Flóris falfestészeti corpusa72 és mindenekelôtt a Storno-féle Szent László-replikáknak köszönhetôen szervesen beépült a tudomá-nyos élet vérkeringésébe, az Ipolyi-Rómer-Storno neve által fémjelzett histo-rizáló mûemlékvédelmi gyakorlatba, amelyre a kiegyezést követô konszoli-dált idôszakban azért volt még továbbra is szükség, mint erre Ipolyi Kassán1878-ban egy nagy ívû, sokszor és sokat idézett eszmefuttatásában rámuta-tott, hogy tovább erôsítse vele a nemzeti öntudatot:

(„De ami ebben ismét nemzeti történetünkre nevezetes, az, hogy a rendes egyházi, iconogra-phiai szent képkörökön is túlmenve, amint nemzeti szenteink legendáit sûrûn és mindenfeléfesté, emellett még szent királyaink és hôseinknek történetét és hôsmondáját is valódi történet-festészettel megörökíté. Egész képsort ismerünk immár hazánk templomaiban, melyek nagyfalfestményeikben amint gyakran elôállítják Szent Istvánt és Szent Lászlót, úgy nevezetesen,utóbbi királyunknak nemcsak életét és legendáját, hanem nemzeti eposzát is, a kun hadak felettvívott diadalainak cserhalmi epizódját, a kun vezérrel az elrabolt leányért vívott párbaját, sannak megmentését a legnépiesebb felfogással s alakítással adják elô. Csak minap fejtették kiígy ezeket a mészréteg alól, az ország egyik végétôl a másikig, Turnicsén, Zala szélén, és Zseg-rán, Szepesben, Marosvásárhelyt és Nagyszebenben, Erdélyben. Sôt itt lappang még nyomaÖnöknél, Szent Mihály kápolnájok érdekes falfestményeiben. Mennyi enyészhetett el ebbôl ésmennyi lappanghat még másutt, midôn a felfedezettek nyomait is csak az ország végszélein ta-

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 344

345

láltuk fel! Így bírjuk azonban e mûvészetünk elôbbi korából Szent István és Szent László neve-zetes tempera tábla-festvényeit is a szepes káptalani oltárképeken. De, hogy e nemzeti védszen-teinket képben és szoborban, úgyszólván, minden falu egyháza bírta, azt máig mutatják nem-csak az emlékek, hanem a hagyományos gyakorlat is. Alig van máig oly idegen népû és nyelvûvidék hazánkban, melynek templomaiban ne léteznék azok szobra vagy képe. E nemzeti kegye-let elsô szent királyaink iránt, melyet a képzô-mûvészet annyira fokozott, kétségtelenül oly lé-lekemelô és megható jelenség, mellyel egy népnek nemzeti szentei kultusza sem hasonlíthatóössze. Mily halvány ehhez képest, például a német népnél a Szent Károly tisztelete, vagy azosztrákoknál a Szent Lipót fejedelemé! sôt még a francia Szent Lajos-kultusz sem emelkedettvolt ily magasra s általánossá nemzeténél, mint nálunk Szent István és László, de sôt Szent Im-re s Erzsébet tisztelete. Miben, kétségtelenül, sûrû mûvészeti képzésöknek nagy része volt.”73

Az élénk visszhangot kiváltó programra Czobor Béla reflektált érdemben aSzent László Társulat következô évben tartott ülésén, akire Ipolyi beszéde„döntôleg iránytadó befolyást gyakorolt.”74 A lehanyatlott egyházi festészetokainak föltárása után, áttért a stylszerû helyreállítás és a konzerválás fon-tosságára, amely 1867 után idehaza is örvendetes lendületet kapott:

„[...] Nem újítási viszketeg, különczködô régieskedés vagy merô külsôségeken való kapkodásszédíti el elménket s mondatja ki velünk a sokak által meg nem értett igazságot, hanem az ella-zult, a keresztény szellem ihletétôl csaknem teljesen megfosztott közélet szemmeltartása, mely-be ezen magukban véve csekély és külsôségeknek látszó intézkedések utján reménylünk, a haj-dan velök járt szellemet, jobb erkölcsöket és bensôséget önthetni. A szépmûvészetek mindenhakifolyásai a vallásos meggyôzôdésnek és hû tükre a népek szellemi életének: felvirágoztatásukáltal szellemi ébredést és társadalmunk minden rétegében jobb irány felé való lendülést várha-tunk. [...] Kiváló elismeréssel szólhatunk azon mûalkotásokról, amelyekhez jeles hazánkfiának,Storno Ferencznek neve fûzôdik. A pannonhalmi fômonostoregyház, melyet a benczések mûsze-retô fôapátjának, dr. Kruesz Krizosztom áldozatkész ügybuzgalmának köszönhetni jelen restau-rált alakjában; továbbá besztercebányai egyházi mûemlékek legnagyobb része, melyek a hazaiegyházi mûarchaeologiai tanulmányok mestere, a beszterczebányai püspök költségén állíttattakhelyre, az ô bámulatos szakértelmével lettek újjáteremtve. Fôleg az utóbbi helyreállítási mun-kálatok nevezhetôk minta- és példányszerûeknek, mert a maecenás fôpap tollából egyidejûlegbeható mûtörténeti leírás jelent meg róluk, mely hasonnemû restaurálásoknál segéd- és útmu-tató munka gyanánt szolgálhat. Kimerítôen tudósít bennünket a fényes kiállítású monographiaa beszterczebányai egyházi mûemlékek mûtörténeti fontosságáról, a helyreállítási munkálatok-ról stb, melyek a mûvészetek kedvelôire nézve époly könnyen érthetô módon adatnak benne elô,mint amily tanúlságosan és élvezetesen a szakférfiak számára.”75

Részben ezt a megújulást kívánta szolgálni az általa szerkesztett Egyházmû-vészeti Lapban megindított Magyar ikonographia-sorozattal is, a magyarszentek középkori ábrázolásainak szisztematikus földolgozásával, mintegyinspirációt, követendô elôképeket nyújtva a témában teljességgel tájékozat-lan kortárs mûvészek számára. Az ide szánt tanulmányok közül azonbancsak az ekkortájt ismételten megsürgetett szentté avatási eljárása miatt ak-tuálissá vált Árpád-házi Boldog Margit,76 és (ugyancsak nem véletlenül) Ár-pád-házi Szent Erzsébet77 ábrázolásairól íródtak összefoglalások. A SzentLászló ikonográfiájáról szóló publikáció (Szent István királyéhoz és Imrehercegéhez hasonlóan) azonban (amelyben minden bizonnyal kitüntetett

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 345

346

helyre került volna a veleméri falkép) már nem készülhetett el a folyóiratmegszûnése miatt.78

Arról azonban még értesülhetünk a lapból, hogy a Storno által megkezdettpannonhalmi bencés fômonostor keresztfolyosójának restaurálása továbbfolytatódott 1884-ben is, de „A ritka mûgonddal járó helyreállítási munkála-tok több évet fognak igénybe venni, illetve több évre fölosztva teljesíttetnek.A pannonhalmi fôapát, dr. Kuresz Kriszosztom ôexciája bôkezûsége egyiklegbecsesebb mûemlékünk fönnmaradását biztosítja a szent-mártoni ke-resztfolyosó stylszerû restaurálása által.”79 A keresztfolyosó Szent László-üvegablakát Strono a veleméri falkép alapján tervezte meg.

Arról is értesülhetünk továbbá még belôle, két évvel késôbb, hogy a Csász-ka György szepesi püspök által restaurálandó XV. századi felkai úrmutatóraszánt magyar királyszentek öntött szobrocskáit milyen módon kell korhûenmegformálni:

„Sz. István szobrocskájának mintázásánál figyelmébe [ti. az ötvösnek] ajánlottuk Storno Ferencazon alkotását, melylyel a beszterczebányai vártemplom hiányzó consolát létrehozva, történetialakjaink sorozatát szerencsésen kiegészítette. [...]

Sz. László királyunkat daliás alakjában véltük leghelyesebben ábrázolandónak. Míg sz. Ist-ván királyunk palástban, fején koronával, jobbjában jogarral, baljában világalmával fog ábrázol-tatni: addig a cserhalmi ütközet hôsét vértezve, jobbjában harczi bárddal vagy szekerczével,mely az egész középkoron át ikonographiai symbolumává lôn a szent királynak, fogja mintáznia mûvész. Nagy mulasztást követtünk volna el, ha nem figyelmeztettük volna az ötvöst a nagy-váradi herma figyelembe vételére, melynek vonásait – amennyiben az alak kicsided arányaiengedik – tekintetbe is fogja venni a mintázó mester. [...]”80

Bár az instrukciókban, a Gyôrött ôrzött fejereklyetartó hermát leszámítva,nem esik szó más, konkrétan a fölhasználandó elôképrôl; a legfontosabb min-takép ebben az esetben is a veleméri falkép volt. Ennek nyomán olyannyira„korhû”-re sikeredett László megformálása, hogy késôbbiekben megtévesz-tett néhány szakembert is.81

A veleméri Szent László-falkép másolatai tehát folyamatosan terjedtek or-szágszerte. A kor mûemléki gyakorlatában korszerûnek és modernek mon-dott, voltaképpen egy Gesamtkunstwerk helyreállítási gyakorlat azonbanmár a kezdetektôl fogva problémákkal volt terhes, mert nem volt más, mintegy túlerôltetett, merev anakronizmus, s amely Strono mûvészi fejlôdésébenis határozott visszalépést jelentett. Ezzel persze már a kortársak némelyikeis tisztában volt, de érdemi bírálatára csupán Ipolyi Arnold halála utánkerülhetett sor. Keleti Gusztáv emlékbeszédében, amelyben az elhunytnakaz Országos Magyar Képzômûvészeti Társulat elnökeként betöltött szerepétméltatta; dilemmáit fejezte ki e módszer további alkalmazását illetôen:

„Megjegyezték, hogy a történelmi festészetben is köztiszteletû volt elnökünk nem látja elsôsorban – a mint illenék – mûvészetünk átlagos színvonalának hatalmas emeltyûjét; hanem hogyazt csupán a hazai történet minden áron való illusztrálására, mûvészileg sokszor igen kedve-

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 346

347

zôtlen feladatokra kívánja erôszakosan alkalmazni s így nem veszi figyelembe közmûvelôdésiviszonyaink azon középállomásait, sem átmeneti korszakunknak ama hézagait és nehézségeit,a melyekrôl épen a míveltebb érzésû és hazafiasabb lelkületû magyar mûvész, mint legbensôbbés szemérmesen titkolt bajainkról, csak ritkán és kelletlenül nyilatkozik.

Az ily szakszerû belkérdésekbe való avatkozást – tudvalevô – hogy a mûvészek sehol szívesennem veszik. S ki vehetné ezt rossz néven tôlünk, a ki tudja, hogy testületképen is hírhedt fegyel-mezetlenségük a gondolkodásmód bizonyos függetlenségén és az individualitás erôsebb fejlett-ségén alapszik. A mûvészember belértéke külön egyéniségében tetôzik és semmivé lesz, ha indi-vidualitásáról lemond, vagy ha ennek lényegébôl áldozatokra kényszerítik.

Ôk ugyan nem róvták fel bûnül a nagyrabecsült püspök-elnöknek a közösen óhajtott czélmegközelítésében tanúsított türelmetlenségét. Tisztelettel meghajlunk mûvészapostoli küldeté-se elôtt – mondá egyikök – de az a gyôzelem, melyre bennünket sarkal, bár édes volna, még semolyan gyümölcs, mint az a szép ananász, melyet mesterségesen sûrített napfénnyel érlel szt-ke-reszti üvegházában. Mirôl sem tudva, csak más szavakban ugyanazon benyomásnak adott kife-jezést, melyet a Magyar Mythologia rég porló, s talán egyetlen komoly bírálója vet Ipolyi sze-mére: „mintha élô virágok hiányában – úgymond – csinált virágokra tartana tarlózatot”.82

Keleti kritikája egy jottányit sem befolyásolta azonban Czobor Bélát abban,hogy 1886 után is következetesen ragaszkodjon a még Ipolyi által elôírtikonográfiai programokhoz, sémákhoz és természetesen idôsebb Storno Fe-

9. Ifjabb Storno Ferenc: A sárbogárdi (Fe-jér megye) római katolikus templom fôol-tárának terve. Papír, toll. SSMSGy, leltáriszám nélkül. Fénykép: Farkas Dániel

10. Stagl F.: A sárbogárdi római katolikustemplom fôoltára, 1894. Kartonra kasírozottalbumin. SSMSGy, leltári szám nélkül.Fénykép: Farkas Dániel

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 347

renc személyéhez is. És a veleméri falkép ekkor, immár egyedül neki köszön-hetôen, egy újabb diadalútra indult és egy újabb karriert futott be.

A XIX. század utolsó évtizedében gôzerôvel megindult mûemléki helyreállí-tások, illetve az Ezredéves Történeti Kiállítás programja különösen kedvezettújbóli megjelenésének, amelynek szervezésében és megalkotásában Czobor-nak mint elôadónak meghatározó szerep jutott. Pulszky Károlyhoz hasonló-an, aki a Történelmi Fôcsoport másik elôadójaként gyûjtötte és céduláztaszorgalmasan a közelgô kiállításon bemutatni szánt alkotásokat.83 Ezek kö-zött megtalálhatók, két teljes lapnyi terjedelemben, a veleméri „csúcsívestemplom nagyérdekû falfrescói” is a Szent László-falképének említésévelegyütt.84 A „csúcsíves csoport” együttesébe tartozó, Alpár Ignác által terve-zett szepes-csütörtökhelyi kápolna felsô emeletének egyik üvegablaka azutánennek alapján készült.85 Illusztrációként szerepelt az évfordulóra kiadott rep-rezentatív kiadványokban és a Szilágyi Dezsô által szerkesztett Magyar Nem-zet története sorozat második kötetében.86 De az sem volt véletlen, hogy éppen1895-ben kezdtek hozzá a veleméri templom és falképei 1890 óta halogatottrestaurálásához is, amelyek egyébiránt sem tûrtek már semmiféle halasz-tást.87 Miközben ugyanis a Szent László-falképrôl készült másolatok a figye-lem középpontjába kerültek, addig az eredeti freskó állapota egyre jobbanromlott.88 A falkép részben emiatt, részben még továbbra is a viselet miatt,részben pedig az akkor még a Szent László-falkép mesterének vélt JohannesAquila személye miatt, ismét a mûvészettörténészek figyelemébe került.89

ÖSSZEFOGLALÁS

A XIV. századi veleméri Szent László-falkép fölhasználása és átplántálásaegy négyszáz évvel késôbbi kor hívôjének tudatába és vizuális memóriájábavoltaképpen nem a historizmus és még csak nem is Ipolyiék lelemémye volt.Megfigyelhetô ez a jelenség a Szent középkori ikonográfiájában is. A fennma-radt ábrázolásainak zöme ugyanis már saját korában is egy-egy közismertalkotás leszármazottja volt. Errôl a középkorban igen jól bevált és igen haté-konynak bizonyult módszerrôl fölélesztôi azt remélték, hogy tökéletesen fogfunkcionálni és tökéletesen elegendô lesz a XIX. század utolsó évtizedeibenis, s amelyhez Storno személye megfelelô garanciát nyújtott. A program vég-kimenetele azonban nem lehetett kétséges: zsákutcába torkollott, kudarcbafulladt. Az az ikonográfiai típus, amit föléleszteni szándékoztak a velemérifalképpel ugyanis kánonná merevedve, csupán egyéni intenció és leleménynélküli vérszegény, Székely Bertalannal szólva „nemesség és bensôség” né-küli másolatokat eredményezett, vagy Keleti Gusztáv föntebbi szavait idézve„csinálttá vált” vált a középszerû Storno kezén, s aki gyakorlatilag nem tettmást, mint azt, hogy szolgai módon alkalmazta szinte valamennyi általa res-taurált templomban a legkülönbözôbb mûfajokban: falképeken, üvegablako-

348

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 348

349

kon, oltárokon, harangokon. Mindössze kisebb korrekciókat hajtott végrerajtuk. Az angyali koronázás jelenete például az 1863–1870 közötti évekbentöbbször is fölbukkant Szent László mellett, a föntebb már érintett történel-mi okok miatt. A kiegyezést követôen, amikor a koronázás kérdése már nemvolt közjogi probléma, mellôzte e jelenetet. László néha frontális nézetben,néha profilban áll. Kezébe hol hosszú, hol rövid nyelû; homorú vagy dombo-rú; olykor kifelé, olykor pedig befelé fordított pengéjû bárdot helyezett. Má-sik attribútumát, a kardot egyszer László elé, egyszer a háta mögé helyezte.Liliomos pártázatú koronája mindig nyitott, de ezt is variálta különbözô kö-zépkori Szent László-ábrázolások nyomán. Arcvonásainál az eredeti freskónagymérvû pusztulása miatt, gyakorta a gyôri Szent László-herma fiziog-nómiáját vette alapul. Csupán a széles hermelingallérú, a derékvonal alattszéles átbújtatott övvel összefogott világoszöld fegyverkabátot alkalmaztaszigorú következetességgel. Néha reneszánsz, néha barokk környezetben he-lyezte el hôsét. Címer a XIV. századi freskón egyáltalán nem volt. Miutánazonban a XV. századtól a kettôs keresztes országcímer is egy másik jellegze-tes attribútumává vált Lászlónak; Ipolyiék ehhez is következetesen ragasz-kodtak. A tárcsapajzsba foglalt címer többnyire a Szent lába alatt helyezke-dik el, amely hol az Árpádok vágásos (sávozott) címere, hol „korhûen” egypólyás változat, azaz Anjou-liliomokkal osztott, mint például a Zárában ôr-zött kelyhen, hol pedig kettôs keresztes. Storno történeti festészete e motí-vumok és elemek cserélgetése, variálása révén voltaképpen nem képviseltmást, mint a javító-rekonstruáló, a mûemlék-restaurátor hagyományôrzés-nek a historizmusra oly jellemzô gyakorlatát, ami végeredményben, még hamegkésve is, de betöltötte szerepét. Nagyobb változtatásokkal csupán akkorélt, ha egyéni mûvészi ambíciójának is engedett: temérdek vázlatán, vagymûlapjain, kivitelezésre sohasem került tervein.90 A veleméri Szent László-falkép, illetve a turni4s 4cei ciklus ezt a mechanizmust vizsgálva, ebbôl a nézô-pontból is sokatmondó tanulságokkal szolgál.

Az idôsebb Storno Ferenc által az 1863-tól a lehetô legkonzekvensebbenalkalmazott mintaképet fiai, ifjabb Storno Ferenc (1851–1938) és StornoKálmán is fölhasználta, s szinte a mûvészcsalád kizárólagos szabadalmávávált.91 Az általuk is sorozatban gyártott fal- és üvegablak terveknek (Privi-gye, Harka [Gyôr-Sopron-Moson megye], Muzsla (ma: Mušla, Szlovákia]templomainak üvegablakai stb.) köszönhetôen eléggé szép sikernek örven-dett még a XX. század elsô évtizedeiben is, jóllehet ideje, idôszerûsége ekkormár végképp lejárt.92

A történet azonban még velük sem fejezôdött be. Replikái és reminiszcen-ciái a késôbbiekben is föl-föltünedeztek; 1995–2000 között pedig kifejezettenvirulenssé váltak. Értékelésük egy külön tanulmányt igényelne93 a falképhistoriográfiájának földolgozásával együtt, amely a legelsô, a Vasárnapi Uj-ságban közölt figyelemfölkelô híradástól kezdve94 a lehetô legbonyolultabbrekonstrukciókig és zavaros, fantazmagórikus eszmefuttatásokig igen csak

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 349

terjedelmessé duzzadt az eltelt százötven év során.95 Egy harmadik tanul-mány pedig a restaurálásáról szólhatna, amelynek története szintén bôvel-kedett a fordulatokban. Ezek közé tartozott például az a meglehetôsen szo-katlan és tudomásom szerint példa nélküli eljárás, amikor 1968-ban BozóPál és munkatársai Szent László addigra jórészt megsemmisült arcvonásaita XV. századi sepsibesenyôi Szent László-ciklusából kölcsönözve egészítetteki. Miután azonban az eredeti elpusztult, csupán a Huszka József által fes-tett másolatot használták fel hozzá mintaképül, de ezekbôl sem a helyszínenkészített hiteles kópiákat,96 hanem egy mûtermében lényegesen átdolgozottakvarellmásolatát.97

EPILÓGUS

E koncepcionális historizáló másolási tendencia Stornónál klasszisokkalkvalifikáltabb mûvészeknél is fölfedezhetô. Például Than Mórnál (MagyarNemzeti Múzeum, fôlépcsôház falkép-fríze), Lotz Károlynál, de különösenSzékely Bertalannál, aki Stornóhoz hasonlóan szintén bekapcsolódott a Mû-emlékek Országos Bizottságának falképfeltáró munkálataiba, s e kiszállásoksorán látott emlékek nem maradtak hatástalanok mûvészetére. 98 Reminisz-cenciájuk fölfedezhetô például a budavári Mátyás-templom, a Halászbástyá-ba, illetve a vajdahunyadi várba tervezett falképek vázlatainál, elôtanulmá-nyainál.99

És persze nem a veleméri falkép volt az egyetlen középkori alkotás,amellyel megpróbálták hamvadó poraiból föléleszteni Szent László-ikonog-ráfiáját. Még három alkotásnál ragadható meg markánsan ez a reprodukálá-si szándék: a Gyôrött ôrzött fejereklyetartó herma, az 1660-ban elpusztítottváradi lovasszobor és Képes Krónika néhány miniatúrája esetében. És ez ahullám, amint ez a szándék már Ipolyi 1878-ban elhangzott nevezetes prog-rambeszédébôl is kiviláglott, nem csupán Szent László, hanem a többi ma-gyar Szent ábrázolásait is érintette. A legmarkánsabban talán Árpád-háziBoldog Margit esetében követhetô nyomon ugyanez a folyamat, ahol egy XV.századi színezett fametszet töltött be hasonló szerepet, mint a velemérifalkép, de már a XVI. századtól kezdôdôen, s vált hazai ábrázolásainak szin-te egyetlen képzômûvészeti forrásává.100 Szisztematikus föltárásuk, földolgo-zásuk a XX. század derekáig, amely ebben az esetben összefonódott szenttéavatásának szorgalmazásával is, legalább annyira izgalmas és hálás témalehetne, mint a veleméri falkép recepciótörténete, amelynek teljes föltárásá-hoz, földolgozásához múlhatatlanul szükséges lenne még további kutatástvégezni a Soproni Múzeum Storno-gyûjteményének még rendezetlen anya-gában; a Soproni Múzeum Levéltárában; a Mûemlékek Országos Bizottságá-nak irataiban; a Besztercebányai és a Nagyváradi Püspökség e korszakra vo-natkozó állagaiban; Ipolyi Arnold és Rómer Flóris hatalmas, máig kiadatlan

350

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 350

351

és több közgyûjteményben ôrzött levelezésében. De ennek elvégzéséhez min-denekelôtt egy olyan szemléletváltásra lenne szükség, amely a XIX. századmásodik felének mûemléki gyakorlatával szemben immár nem idegenkedve,vonakodva és fanyalogva áll, és nem szándékos pusztításként hajlandó csakminôsíteni a benne résztvevôk tevékenységét, hanem a korszak historizálómûemléki gyakorlatának szerves részeként.

JEGYZETEK

01 A tanulmány eredetileg elôadás formájábanhangzott el az „Imitáció és kreáció”. Máso-lat, replika, parafrázis a képzômûvészetbena középkortól napjainkig címû tudományoskonferencián. (Budapest, Magyar Képzô-mûvészeti Egyetem, 2004. október 29.) Apublikált szöveg az elôadás kibôvített,jegyzetekkel ellátott változata. Az elkészí-téséhez nyújtott értékes támogatását ezena helyen szeretném megköszönni GabrieliGabriellának, Gombosi Beatrixnak, NemesAndrásnak, Szôke Anikónak és MakkyGyörgynek. E helyütt szeretnék köszönetetmondani Teleki Kálmánnak is a tanulmánykéziratának nagyon gondos átolvasásáért,értékes tanácsaiért. Megjegyzései nagy se-gítséget jelentettek számos stilisztikai hibakiküszöbölésében és egyes álláspontok tár-gyilagosabb megfogalmazásában.

02 A téma szakirodalma hatalmas. Az általamhasznált munkák: FÜSSY Tamás: IX. Piuspápasága. I–III. Budapest, 1878–1880; ASyllabus. IX: Pius pápa „Quanta cura” en-ciklikájának ismertetése, kiindulva VI.Pius pápa „Auctores fidei” kihirdetésétôl.H., n. , 1934. Kézirat. (Budapest, PázmányPéter Katolikus Egyetem, HittudományiKar); MARTINA, Giacomo S. J.: Pio IX(1846–1850). Roma, 1974; TÖRÖK József:IX. Pius pápa. Szeged, 1992. (A XIX. századpápái) [Vetés 20.]; AUBERT, Roger: Ilpontificato di Pio IX (1846–1878). I–II.Torino, 1994; CANDELORO, Giorgio: Storiadell'Italia moderna. Le origini del Risorgi-mento. Milano, 1994. 124–135; PETE Lász-ló: Habemus Papam. IX. Pius megválasz-tása. Századok 138. (2004) 704–718; SINKÓ

Katalin: Munkácsy vallásos képei és a szá-zadvég. In: Munkácsy a nagyvilágban.Munkácsy Mihály mûvei külföldi és ma-

gyar magángyûjteményekben. Szerkesztet-te GOSZTONYI Ferenc. Budapest, 2005. 61–64. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai,2005/1.) A XIX. század második felének magyaregyházpolitikai helyzetérôl: ZELLER Árpád:A magyar egyházpolitika 1847–1894. A val-lásszabadság, a polgári házasság, a katoli-kus autonómia, az alapok, az alapítványoks egyéb egyházpolitikai kérdések történel-mi fejlôdése hazánkban. I–II. Budapest,1894; KEMÉNFY K. Dániel: Ötven év egy-házpolitikája. Esztergom, 1898; KOVÁCS

Erazmus: A vatikáni zsinat visszhangjaMagyarországon. Gyôr, 1943. Laurea. (Bu-dapest, Pázmány Péter Katolikus Egye-tem, Hittudományi Kar); KARÁCSONYI Já-nos: Magyarország egyháztörténete fôbbvonásaiban 970-tôl 1900-ig. [Reprint ki-adás.] Az elôszót írta Csorba László, abibliográfiai függeléket összeállította Gaz-da István. Budapest, 1985. (Tudománytár);SÓLYMOS László Szilveszter O. S. B.: KrueszKrizosztom (1865–1885). Budapest, 1990.32–37. (Pannonhalmi fôapátok I.); SÓLYMOS

László Szilveszter O. S. B.: Kruesz Krizosz-tom levelei az I. Vatikáni Zsinatról. In: Uo.207–220; SZÁNTÓ Konrád O. F. M.: A kato-likus egyház története. II. Budapest, 1988.359–360; Simor János emlékkönyv. Szer-kesztette BEKE Margit. Budapest, 1992.(Strgonium antiquum 1.); Egyház és politi-ka a XIX. századi Magyarországon. Nem-zetközi történészkonferencia elôadásai1998. május 27–28. Szerkesztette HEGEDÛS

András, BÁRDOS István. Esztergom, 1999;Állam és egyház a polgári átalakulás korá-ban Magyarországon 1848–1918. Szerkesz-tette SARNYAI Csaba Máté. Budapest, 2001.(METEM Könyvek 29.)

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 351

03 Kortárs beszámoló: FRIEDMANN, O. B.: ZehnJahre österreichischen Politik 1859–1869.Tagenbuch zur Zeitgeschichte I–II. Wien,1879. Jól használható áttekintés a témakorábbi irodalmával: SZABAD György: For-radalom és kiegyezés válaszútján (1860–1861) Budapest, 1967; ZACHAR József: Azosztrák-német liberális Alkotmánypárt ésa politikai hatalom 1861–1881. Budapest,1981. [Különösen: 193–204.]

04 KERNY Terézia Két fôpapi mecénás. AdatokZalka János és Ipolyi Arnold Szent Lászlótiszteletéhez. Ars Hungarica XXII. (1994)117–124. [A témáról: 121–122.]

05 KERNY Terézia: Néhány dunántúli SzentLászló ábrázolásról. In: Szent László királyemlékei Dunántúlon. Tanulmányok. Szer-kesztette KERNY Terézia, MIKLÓSI SIKES

Csaba. Sümeg, 2000. 70–72. (MúzeumiFüzetek 11)

06 Ide vonatkozóan vö. például: SALAMON

Nándor: Új Szent István-szobrok Nyugat-Pannóniában. Vasi Szemle LVI. (2002)3–23; WEHNER Tibor: Budapesti kiállítás,országos beállítás. A Millenniumi monu-mentumok mustrája. Új Mûvészet XIII.(2002/4.) 20–23; BOROS Géza: A Himnuszszobra. In: Maradandóság és változás.Mûvészettörténeti konferencia. Ráckeve,2000. Szerkesztette BODNÁR Szilvia, JÁVOR

Anna, LÔVEI Pál, PATAKI Gábor, SÜMEGI

György, SZILÁGYI András. Budapest, 2004.523–533; KLANICZAY Gábor: Szent királyokfeltámadása. Elôadás a Central EuropeanUniversity (CEU) által rendezett millecen-tenáriumi konferencián 2002. II. 22-én.[Megjelenés alatt.]

07 A veleméri góth stylû, s használaton kívûlálló templom falán található (fresco) fest-mények körülményes leírása. Gózon Imrelevele a Vallás és Közoktatásügyi minisz-ternek. Szentgyörgyvölgy, 1872. augusztus14. A Mûemlékek Országos Bizottságánakirattára (továbbiakban MOB Iratok),1872/84. (Budapest, Kulturális Örökségvé-delmi Hivatal [továbbiakban KÖH] Tudo-mányos Irattára) Kiadva: ZAKARIÁS János:Iratok és képi dokumentumok JohannesAquila festményeirôl az Országos Mûem-léki Felügyelôség gyûjteményeiben. In: Jo-hannes Aquila und die Wandmalerei des

14. Jahrhunderts. Tagungsberichte undDokumente aus den Sammlungen des Lan-desdenkmalamts / Budapest. RedaktionErnô MAROSI. Budapest, 1989. 152–154.[Idézett rész: 153.].

08 A Szent László mellett álló Szent Miklóspüspök Szécsi Miklósra utal. A freskókat1937-ben Kákay Szabó György, 1968-banBozó Pál, Deák Klára és Lente István res-taurálta. Az 1930-as évekbôl származó, aKulturális Örökségvédelmi Hivatal Fény-képtárában ôrzött, 7452., 15161. leltáriszámú felvételeken jól látható, hogy SzentLászló arcvonásai már teljesen megsemmi-sültek, amit az 1968-as helyreállítás egészí-tett ki. A Rómer Flóris által még regiszt-rált Árpád-házi Szent Erzsébet-, Szent Ist-ván király- és Szent Imre herceg-freskókmár elpusztultak. A falképek helyreállítá-sáról: LENTE István: A veleméri falfestmé-nyek helyreállítása. Magyar mûemlékvé-delem 1969–1970. Szerkesztôbizottság:Dercsényi Dezsô, Entz Géza, Havassy Pál,Merényi Ferenc. Budapest, 1972. 269–288.(Az Országos Mûemléki Felügyelôségkiadványai VI.); LENTE István: A velemériközépkori falfestmények restaurálástörté-nete. In: Velemér múltja és jelene. Szer-kesztette HORVÁTH Sándor. Velemér, 2004.98–107. (vö. még 97. jegyzet!)

09 Corpus nummorum Hungariae. II. Vegyes-házi királyok kora. Összeállította RÉTHY

László. Budapest, 1907. 64 A-B (MagyarEgyetemes Éremtár) (Továbbiakban: CNH)

10 Budapest, Országos Széchényi KönyvtárKézirattára, Cod. Lat. 404. folio 47recto 300× 210 mm. A miniatúra a leggyakrabbanpublikált ábrázolások közé tartozik, ezértmég vázlatos irodalmi felsorolásától iseltekintek.

11 CNH–II–104.12 Aachen, Münster (Szûz Mária) Déli, úgy-

nevezett Magyar- vagy Szent László-kápol-na. Arany, részben aranyozott ezüst. Ön-tött, vert, vésett, cizellált, zománcos mun-ka, 22 × 16 cm. Újabban 1381-re datálják.Fontosabb szakirodalma: Ludovici I. regisHungariae sumptibus erectae capellaeHungaricae Aquisgranensis (Aachen) me-moria. H. n., é. n. [XVIII. század] (Buda-pest, Országos Széchényi Könyvtár Kéz-

352

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 352

353

irattára. Fol. Lat. 2569.); TÖMÖRY Edit: Azaacheni magyar kápolna története. Buda-pest, 1931. 56; K. É. [KOVÁCS Éva]: I. Lajoskirály címerei Aachenben. In: Mûvészet I.Lajos király korában 1342–1382. Kataló-gus. Szerkesztette MAROSI Ernô, TÓTH Me-linda, VARGA Lívia. 1982. 107–108. Kat. 14;MAROSI, Ernô: Das grosse Münzsiegel derKönigin Maria von Ungarn. (Zum Problemder Serialität mittelalterlichen Kunstwer-ke.) Acta Historiae Artium XXVIII. (1982)10; G. V. [VARGA, Gábor]: UngarischerWappenschild als Buchschmuck. In: Ba-yern–Ungarn Tausen Jahre–Bajorországés Magyarország 1000 éve. Katalog zur Ba-yerischen Landesaustellung 2001. Ober-hausmuseum, Passau. 8. Mai bis 28. Ok-tober 2001. Herausgegeben von Eszter AC-ZÉL, Evamaria BROCKHOFF, Wolgang JAHN,K. Zsolt LENGYEL, Dieter RAUTHE. Augs-burg–Regensburg, 2001. 37. Kat. I. 6.(Veröffentlichungen zur Bayerischeneschichte und Kultur 43/2001.) [Könyv-tábla borítójaként értelmezve!]; T. I.[TAKÁCS Imre]: Két címeres ékszer. In:Sigismundus rex et imperator. Mûvészet éskultúra Luxemburgi Zsigmond korában1387–1437. Kiállítási katalógus. Szerkesz-tette Takács Imre. Budapest, 2006.101–102. Kat. 1.19.

13 A Szent Bertalan tiszteletére szentelt mel-lékoltár mellett, 160 × 100 cm. A templomfalképei a XIX. század hetvenes éveibenmég a mészréteg alatt voltak. A festménye-ket 1929–1931-ben, majd 1945–1946-banPeter Kern tárta föl és restaurálta. ZolnayLászló egyik hipotézise szerint a SzentLászló mellett álló kis méretû lovag I.Lajos királlyal azonosítható, aki 1380-tól aCserényt is magába foglaló véglesi várura-dalom ura volt: ZOLNAY László: Nézzükmeg együtt a cserényi templom mûemlék-együttesét. Mûvészet XX. (1979/9) 28–31.A falképrôl újabban: SLIVKOVÁ, Mária: Mit-telalterliche Wandmalerei in der Slowakei– ein nationales Kulturdenkmal. In: Christ-liche Kunst in der Slovakei. Redaktion:Slovenské národné múzeum. (Pamiatky amúzea [1996]) 23.

14 Az 1372-es pápai oklevélben említett kolos-tort I. Lajos és £okietek Erzsébet anyaki-

rályné alapította. Elsô ismert lenyomata1494-bôl ismert (Budapest, Magyar Orszá-gos Levéltár, Dl 93640.). Jóllehet a rajtalévô Szent László-ábrázolás a XV. századelsô évtizedeinek stílusát tükrözi, aligha-nem még az alapítás kori típust követi.Zöld viasz, függô, átmérôje: 53 cm. Irodal-ma: TAKÁCS Imre: A magyarországi kápta-lanok és konventek középkori pecsétjei.Mûvészettörténeti tanulmány és katalógusa Magyar Tudományos Akadémia Mûvé-szettörténeti Kutató Intézete és a Buda-pesti Történeti Múzeum másolatgyûjtemé-nye alapján. Budapest, 1992. 49–50. Kat. 7;REGÉNYI-KUND, Miklós: Die ungarischeKonvente der oberdeutschen Karmelpro-vinz im Mittelalter. Budapest–Heidelberg,2001. 41–45. (METEM–Bücher 31.)

15 Az 1660-ban elpusztított monumentumok-ról mindössze Joris Hoefnagel antwerpenigrafikus 540 × 690 mm méretû, utóbb egyemblémáskönyvbe beragasztott, meglehe-tôsen sematikus, lavírozott tollrajza isme-retes (Wien, Österreichishe Nationalbibli-othek, Handschriften- und Inkunabel-sammlung. Cod. 9423. fol. 126verso).

16 A falképekrôl legújabban: JÉKELY Zsombor:A veleméri templom falképei. In: Velemér2004. (8. jegyzetben i. m.) 108–122.

17 Az ide vonatkozó dokumentumok áttekin-tése: KERNY Terézia: Viselettörténeti adalé-kok a bántornyai freskók körül kialakultvitához. In: Johannes Aquila 1989. (7. jegy-zetben i. m.) 129–133. A tanulmány leadá-sa után tudomásomra jutott további kép-anyag felsorolása: KERNY Terézia: SzentLászló középkori tisztelete és ikonográfiája1095–1630. Katalógus (Velemér, Turni4s 4ce).Kézirat. [Megjelenés elôtt.]

18 Storno Ferenc / Sopron jelentése Senyehá-za, Körmend, Ôriszentpéter, Velemér Tót-lak, Martyánc, TurniÓ4ce, Lenndva, Csák,Nedelic, Graz, Ödenburg tanulmányútjá-ról. Mellette a költségelszámolás, F. Storno,1863. (Budapest, Magyar TudományosAkadémia Könyvtára Kézirattára, RAL, K1283/3)

19 – –: Közintézmények, egyletek,. A Magy.Tud. Akadémia ülése. Vasárnapi Ujság XI.(1864) 10; – –: Magyar Tudományos Akadé-mia. Budapesti Szemle XIX. (1864) 347. A

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 353

354

Magyar Tudományos Akadémia Archa-eologiai Bizottságához került Storno 76.vázlatfüzetének (Sopron, Soproni Mú-zeum, Storno-gyûjtemény [továbbiakbanSSMSgy] S. 84161.1. [10–11 lap, 150 × 97mm]) méretarányos akvarell, toll rajzaialapján fölnagyított másolatok 1945-benmegsemmisültek. A kópiákat RÓMER tízévvel késôbb kiadott falfestészeti köteté-ben közölte: Régi falképek Magyarorszá-gon. Budapest, 1874. (Monumenta Hunga-riae Archeologica III.) Az ArchaeologiaiBizottság jelenleg föllelhetô anyagábancsupán a veleméri templom alaprajzánakmetszete és annak részletei találhatók.(Budapest, Magyar Tudományos AkadémiaKönyvtára Kézirattára, Ms. 4407/102.)Rómer egyébként maga is készített ceruza-vázlatokat a helyszínen: KÖH, Tudomá-nyos Irattár. Rómer Flóris-hagyatéka. XI.útijegyzôkönyv. (Leltári szám: K. 651.)61–67. lap [Velemér]; XIII. útijegyzôkönyv.(Leltári szám: K. 653.) 57. lap. [Turni4s 4ce]

20 Marci Chronica de gestis Hungarorum aborigine ad annum MCCCXXX. producta [...][Márk Kálti] recensuit Franciscus Toldy [...]versionem Hungaricam adiecit Carolus Sza-bó. Pestini, 1867. Érdekesség kedvéért jegy-zem meg, hogy idôsebb Storno Ferenc, alig-hanem conservatori munkájából kifolyólag,már e kiadás elôtt, 1864-ben készített a kó-dex miniatúráiról néhány rajzot: SSMSGy,S. 84.127.1. (43. vázlatkönyv) 75–79. lapok.Ceruza, papír, 185 × 120 mm

21 Bicsérdy-kódex. Ôrzési helye: Budapest,Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára.Font. Lat. 3922. A másolatról összefoglaló-an: WEHLI Tünde: A Képes Krónika 19.századi másolata a Bicsérdy-kódex. El-hangzott az „Imitáció és kreáció”. Másolat,replika, parafrázis a képzômûvészetben aközépkortól napjainkig címû tudományoskonferencián (Budapest, KépzômûvészetiEgyetem, 2004. október 29.).

22 A freskó népszerûségében természetesenaz is közrejátszott, hogy jószerével azegyetlen ismert középkori Szent László-falkép volt abban az idôben.

23 1863 nyarán Poroszország ellenállása mi-att végül megbukott a Német Szövetség re-formja és Ferenc József német császárrákoronázásának terve.

24 1723. I–II. Törvénycikk; 1790–1791. I–IV.Törvénycikk.

25 A magyar királyi koronázás közjogi prob-lematikájával Falk Miksa és Hajnik Imrefoglakozott még behatóan ezekben az évek-ben. A témát érintô bibliográfiájuk közöl-ve: SZINNYEI József: Magyar írók élete ésmunkái. I. Budapest, 1894. 94–101; IV. Bu-dapest, 1896. 277–278. Értékes adatokattartalmaz még ide vonatkozóan a MagyarOrszágos Levéltár Regnicolaris LevéltáraSacra regni Corona (N 48) állagának irat-anyaga is. A korszakra nézve máig alap-vetô: BERZEVICZY Albert: Régi emlékek1853–1870. Budapest, 1907; BERZEVICZY

Albert: Az abszolutizmus kora Magyaror-szágon 1849–1965. I–III. Budapest, 1922.Újabb irodalma: SASHEGYI Oszkár: Abszo-lutizmuskori levelek. Budapest, 1965.

26 Az Arany Bulla. H. n., 1861. Autográf. (Bu-dapest, Országos Széchényi Könyvtár Kéz-irattára, Fol. Hung. 1154.)

27 RÉCSI Emil: Magyarország közjoga, amint1848-ig s 1848-ban fennállott. Pest, 1861.

28 Ipolyi 1886-ban publikálta az 1880 május9-én történt vizsgálat eredményeit A Ma-gyar Szent Korona és koronázási jelvények(Budapest) címmel. Rómer önálló tanul-mányt nem írt a regáliákról, de a hagya-tékában található, a magyar koronáról írttízlapos adatgyûjtése világosan mutatja,hogy szintén érdekelte az állami szimbó-lum. (Budapest, KÖH Tudományos Irattár.Rómer Flóris-hagyatéka, XXI. csomag. K.607.).

29 IPOLYI Arnold: Magyarország középkorifestészete emlékeibôl. A szepesváraljaiXIV. századi történeti falfestvény. Elôadvaa Magy. Tudom. Akademia XXII. ünne-pélyes közülésén MDCCCLXIV. jan. 23. In:IPOLYI Arnold: Tanulmányok a középkorimagyar mûvészetrôl. Szerkesztette VERÔ

Mária. Budapest, 1997. 161–186.A falképet idôsebb Storno Ferenc resta-urálja majd 1873-ban.

30 Uo. 172.31 Szent István király XIX. századi koronafel-

ajánlás kompozícióiról még nem születettönálló ikonográfiai tanulmány. Néhány saj-tóillusztrációt közöl: RÉVÉSZ Emese: Képielbeszélés és popularizálódás az 1850–1870közötti sajtóban megjelent történeti képek

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 354

355

alapján. Mûvészettörténeti Értesítô L.(2001) 165–166. Barokk elôzményeirôl vö.SZILÁRDFY Zoltán: Szent István királyfölajánlásának attribútumai. Mûvészettör-téneti Értesítô XLVIII. (1999) 71–85. A víz-fakasztás képzômûvészeti ábrázolásairólröviden: SZABÓ Júlia: Szent László a XIX.század magyarországi festészetében ésgrafikájában. In: A historizmus mûvészetemagyarországon. Mûvészettörténeti tanul-mányok. Szerkesztette ZÁDOR Anna. Buda-pest, 1993. 204. A XVI. századtól megjele-nô témát önálló tanulmányban szeretnémfeldolgozni, teljességre törekvô katalógus-sal együtt.

32 1867. december 21-i alaptörvények. In: Ma-gyar Törvénytár 1836–1868 évi törvénycik-kek. Budapest, 1896. I–II. Törvénycikk.

33 Dr. FALK Miksa: A magyar király koronázá-sa. In: Koronázási Emlékkönyv. 1867. Juni-us 8. Természet után rajzolt 20 illuszt-ráczóval Kolarz, Kriehuber, Katzler és Jan-kótól. A szöveget írák: Falk Miksa tudor ésDux Adolf. Pesten, (1867) 11–32; DUX

Adolf: az 1867-iki koronázás. In: Uo.33–41.

34 Ide vonatkozóan vö. például: Ipolyi Arnoldelnöki beszéde, mellyel az „Országos Ma-gyar Képzômûvészeti Társulat” 1882. feb-ruár 12-iki közgyûlését megnyitotta. II. ésbefejezô közlemény. Egyházmûvészeti Lap3. (1882) 69. Összefoglalóan: SZÉPHELYI

FRANKL György: Vallásos festészet. In: Mû-vészet Magyarországon 1830–1870. Tanul-mányok. Szerkesztette SZABÓ Júlia, SZÉP-HELYI FRANKL György. Budapest, 1981.81–82.

35 Ipolyi ikonográfiai törekvéseirôl: DÁVID

Katalin: A magyar ikonográfiai kutatásproblémái. In: Ipolyi Arnold emlékkönyv.Halálának századik évfordulója alkalmábólaz esztergomi Keresztény Múzeumban1986. december 12-én rendezett emlékülésanyaga. Szerkesztette CSÉFALVAY Pál, UG-RIN Emese. Budapest, 1989; VÉGH, János:Arnold Ipolyi und die Anfänge der ikonog-raphieen Forschung in Ungarn. In: Kunst-historiographien in Ostmitteleuropa unddas Nationale Diskurs. Herausgegeben vonRobert BOZN, Alena SJANATKOVÁ, Adam S.LABUDA. 2004. 192–199.

36 UGRIN Emese: Ipolyi Arnold szerepe és te-vékenysége a magyar képzômûvészeti élet-ben a kiegyezés után. In: Ipolyi Arnoldemlékkönyv 1989. (35. jegyzetben i. m.)82–92.

37 Idôsebb Storno Ferenc önéletrajza.(SSMSgy, Storno-Levéltár. 3. doboz, 8.csomag. Leltári szám nélkül.) Magyar nyel-vû kiadása: Askercz Éva: Id. Storno Ferencönéletrajzi feljegyzése 1868-ból. [Beveze-tésel és jegyzetekkel ellátta, fordítottaASKERCZ Éva.] Soproni Szemle 51. (2000)187. (A Szent Mihály-templom tervei aStorno-gyûjteményben az S. 84.95.1–271.leltári számon találhatók.)

38 DÁVID Ferenc: A pannonhalmi fôegyházmúlt századi helyreállításáról. In: MonsSacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve.II. Szerkesztette TAKÁCS Imre. Pannonhal-ma, 1996. 162–181; ASKERCZ Éva: StornoFerenc Pannonhalmán. In: Mons Sacer1996. (i. m.) 182–192.

39 SSMSgy, S. 84.78/178. Közölve: ASKERCZ

1996. (elôzô jegyzetben i. m.) 184., 188.Egyéb pannonhalmai ablak és festménytervei és vázlatai: SSMSgy, S. 84.78/204.,216–347.

40 Storno 1863 elôtt készített Szent Lászlótábrázoló alkotásai körül igen sok a mégmegoldatlan probléma. Ezek közé tartozikpéldául a fertôrákosi volt püspöki kastélykápolnájának barokkizáló grisaille falképe(1861) is: – – [CSATKAI Endre]: Fertôrákos.In: Sopron és környéke mûemlékei. II.javított és bôvített kiadás. SzerkesztetteDERCSÉNYI Dezsô. Budapest, 1956. 516–517. (Magyarország Mûemléki Topográfiáj-a II. Gyôr-Sopron megye mûemlékei I.) A következô ebbe a körbe tartozó SzentLászló-ábrázolás 1862-ben készült, abbólaz alkalomból, hogy Farkas Imre székes-fehérvári püspök a sárbogárdi (Fejér vár-megye) uradalmi magtárból és annak mel-léképületébôl egy Szent László tiszteletéreszentelt templomot emelt. Az ugyancsak apüspök által adományozott fôoltárképreStorno a vízfakasztás csodáját festette meg(olaj, vászon). Az 1892-ben már használha-tatlanná vált épület helyébe 1892–1893 kö-zött új templomot emeltek. Ekkor ifjabbStorno Ferencet bízták meg a fôoltár elké-

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 355

356

szítésével, aki a veleméri falkép nyománformálta meg Szent László alakját. Az ál-talam mindössze egy Z. W. Klatter aláírás-sal jelzett oltártervrôl (SSMSgy, leltáriszám nélkül, karton, fekete toll, 415 × 250mm) és egy idôsebb Storno Ferenc mûter-mében, Stagl Ferenc által 1894-ben készí-tett kartonra kasírozott, „INTERIEUR”címû, német nyelvû szöveggel kísért albu-min fényképfelvételrôl (SSMSgy, leltáriszám nélkül) ismert új fôoltárból a legjobbtudomásom szerint végül csak a neogóti-kus architektúra került le Sárbogárdra, dea Szent László-festmény nem. Valamilyen,talán egy helyi történeti hagyomány miatt,ugyanis a helybeliek ragaszkodtak a még1862-ben festett képéhez, s ezt foglalták beaz újonnan készített keretbe. Az 1892-benkészült oltárkép további sorsáról egyelôretöbbet nem sikerült kiderítenem. (KUTHY

István: A sárbogárdi templom története.In: A székesfehérvári Egyházmegye vázla-tos története. Kézirat. H. n. [Székesfehér-vár], é. n. [Székesfehérvár, Püspöki Levél-tár, Kuthy István-hagyatéka]; A Székes-fehérvári Egyházmegye Jubileumi Névtára1977-ben Alapításának 200. esztendejében.Székesfehérvár, 1977. 194–195; EGA–KT(ENTZ Géza Antal–KERNY Terézia:) Sár-bogárd. In: Fejér megye mûvészeti emlékei.Szerkesztette ENTZ Géza Antal és SISA

József. Székesfehérvár, 1998. 123.)Némiképpen egy hasonló esettel állunkszemben a soproni Keresztelô Szent János-templom szentélyébe még 1863 elôtt ter-vezett Szent István király és egy egészenbizonyosan nem hazai elôkép nyomán meg-formált Szent Lászlót ábrázoló üvegablak-nál is. Elképzelhetô, hogy a Storno által1882-tôl végzett teljes restauráláskor fölve-tôdhetett Szent László-ablak kicserélésé-nek szándéka is, de erre végül nem kerültsor. A negyedik szintén ebbe az ikonográ-fiai csoportba tartozó alkotása az a hatal-mas, Sacra-conservatione-típusú rene-szánsz festmények (Giovanni Bellini) ésnémileg a szepeshelyi prépostsági templomfôoltárának reminiszcenciáit idézô olajfest-mény, ahol a Szûz Mária bal oldalán teljesaranyozott vértezetben álló, profilban áb-rázolt Szent László fejét babérkoszorú öve-

zi, fiziognómiája pedig Hunyadi Mátyásarcvonásait követi. (SSM, Storno Ferencmûterme, leltári szám nélkül)

41 Dokumentációjával közölve: SZABÓ 1993.(31. jegyzetben i. m.) 208–211. A mûlapok-ról újabban: C. W. G. [CENNERNÉ WILHELMB

Gizella]: A kun vezért üldözô Szent László.In: Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Mûvész-kultusz és mûpártolás Magyarországban a19. században. Szerkesztette NAGY Ildikó.Budapest, 1995. 267. Kat. II. 3b (A MagyarNemzeti Galéria kiadványai 1995/1.)

42 A fotólitográfiai sokszorosításra szánttollrajzok közül jelenlegi ismereteim sze-rint csupán egyetlen kompozícióról készültvalódi mûlap.

43 SSM, Leltári szám nélkül. [Állandó kiállí-tás] Erdélyi (52.) vázlatkönyve: SSMSGy,S. 84.135. 1. Ide vonatkozóasn vö. még:RÓMER Flóris: Storno Ferenc erdélyi vázlat-könyvébôl. Archaeologiai Értesítô V. (1872)127–128.

44 A helyreállításra vonatkozóan az alábbi do-kumetumokat ôrzi a Soproni MúzeumStorno-gyûjteménye: Építészeti rajzok,1875. (S. 84.42/1–2.); falképtervek (S84.42/3–6.); három költségszámla; RómerFlóris két leltári szám nélküli levele idô-sebb Storno Ferenchez (Budapest, 1875.április. 8., április. 15.); Rómer tanulmánya(Az Árpád-korszaki János-i templom) a Va-sárnapi Ujságból.

45 Rómer Flóris három kétlapos, német nyel-vû, rajzokkal illusztrált levele idôsebbStorno Ferenchez. Budapest, 1875. IV. 8.(SSMSgy, leltári szám nélkül. Vö. elôzôjegyzetben idézett levél) A levél nem csu-pán Rómer koncepcióját világítja meg, defontos adalék ikonográfiai kutatásaihoz is,amelyrôl egy önálló mûvet szeretett volnamegjelentetni. Ide vonatkozóan vö.: KÖH,Tudományos Irattár. Rómer Flóris-hagya-téka. Egyházi mûvészetek ikonográfiája.(XXI. csomag, K. 607. [117 lap]); Ikonográ-fia. (LXVIII. csomag, K. 468. [37 lap]) Az1881–1883 között folytatott nagyváradiásatások után Rómer egy kötetben kívántaösszefoglalni Szent László középkori iko-nográfiáját, amely azonban sohasem jelentmeg nyomtatásban. A tervezett íráshoz ké-szült vázlatok és apró följegyzések az

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 356

357

Országos Széchényi Könyvtár Kézirattá-rában, Rómer Flóris iratai között találha-tók (Oct. Hung. 509/1.) Egyéb ide vonatko-zó adatgyûjtése: KÖH ,Tudományos Irat-tár. Rómer Flóris-hagyatéka, LIX. csomag,K. 427.)

46 KUMLIK Emil: Rómer Ferenc Flóris élete ésmûködése. Pozsony, 1907. 90–91.

47 A templomot a XIII. században alapították.A XVI. században jelentôs károkat szenve-dett épületet 1760-ban átépítették, majd1832-ben javították. 1857-ben tûzvészpusztította. A gyakorlatilag használhatlantemplom siralmas állapotáról a Mûemlé-kek Országos Bizottságámak iratanyagamár 1872-tôl tájékoztat. (Közölve: GERECZE

Péter: A mûemlékek helyrajzi jegyzéke ésirodalma. In: Magyarország Mûemlékei. II.Szerkesztette FORSTER Gyula. Budapest,1906. 325. hasáb.) Rómer 1874-ben hívtaföl a hatóság figyelmét a templom lerom-lott állagára egy, még abban az évben, de-cember 5–10 között tett, kirándulásánaktapasztalatai alapján. (KÖH, TudományosIrattár, Rómer Flóris-hagyatéka. Jelzésnélküli csomag, K. 371/9. [Kivonat a Nagy-váradi Állami Levéltár Rómer Flóris ira-taiból.], valamint Rómer Flóris útjegyzô-könyve. XXXVIII. K. 758.)

48 Rómer és Storno barátságáról és munka-kapcsolatáról hû beszámolót nyújt 1873-tól1889-ig nyomon követhetô levelezésük.Storno Rómerhez írott leveleit a KulturálisÖrökségvédelmi Hivatal Tudományos Irat-tárának Rómer Flóris-hagyatéka ôrzi, ahozzá írottak a Soproni Múzeum Storno-gyûjteményében lelhetôk fel külön dosszi-éban kigyûjtve (22 darab). E levelekbenStorno családi eseményekrôl, fia ösztön-díjáról éppen úgy beszámolt, mint történetibúvárlatairól, aktuális munkáinak alakulá-sáról: a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna éspannonhalmi apátság restaurálásáról, azalcsúti helyreállításokról vagy a nagyvára-di templom kifestésénél alkalmazott viasz-festéses technikáról stb.

49 RÓMER 1874. (19. jegyzetben i. m.)50 A helyreállításról: Rómer Flóris útijegyzô-

könyvei XXXVIII. (KÖH, TudományosIrattár. Rómer Flóris-hagyatéka, K. 758.);RÓMER Flóris: A jánosi templom fölavatá-

sánál tartott beszéd. 1876. február 2. Kéz-irat. KÖH, Tudományos Irattár, RómerFlóris hagyatéka; RÓMER Flóris: StornoFerenc. Vasárnapi Ujság XXII. 52. szám(1875) 198– 199.

51 A hajó mennyezeti kazettáinak feliratai éscímerei: Vallás- és Közoktatásügyi Minisz-térium; Mûemlékek Országos Bizottsága;Rimaszombat Városa; Gróf Andrássy Ma-nó; Gömör és Kishont vármegye; Simor Já-nos bíboros, Magyarország hercegprímása;Kônig Móric székesfehérvári kanonok;Hampel Antal, a Pest Liptóvárosi Egyházgondnoka; Gróf Zichy Jenô apát; BubicsZsigmond koppánymonostori apát; Hege-dûs Lajos kardinális, minisztertanácsos;Szalay Ágoston a Mûemlékek Országos Bi-zottságának elnöke, Lévay-Kós család há-lás utódja; Lichtenbergi Kösztler Antal;Szentmiklósi és Óvári Pongrácz Ernô;Löffy Borbély László; Szendrôy Török csa-lád. (Helyszíni fölmérés, 2004. július 21.) A szentélyben, a fôoltár bal oldalán olvas-ható falra festett felirat szövege: „DICSÔ-EN ORSZÁGLÓ I. FERENCZ JÓZSEFAUSTR: CS.: ÉS MAGYARORSZÁG AP.KIRÁLYA / KEGYELMÉVEL / TREFORTÁGOSTOR VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSIMINISZTERSÉGÉBEN / ISTEN. OR-SZÁG. ÉS A KÖRNYÉKBELIEK NAGY-LELKÛ. SEGÉLYÉVEL XVIII. ÉVIG TAR-TÓ SZOMORUSÁG UTÁN / SCHOPERGYÖRGY. MEGYÉS PÜSPÖKSÉGEALATT / MDCCCLXXVI-BAN ROMJAI-BÓL FELÉPÜLT. /

52 1873. november 25-én Ferenc József ural-kodásának huszönötödik évfordulója alkal-mából döntött úgy, hogy a budavári plébá-niatemplomot, ahol 1876. június 8-án ma-gyar királlyá koronázták, restauráltatja.1881-ben Ipolyi, mint az országos festésze-ti bizottság elnöke új javaslatot terjesztettelô. Az új koncepciót az EgyházmûvészetiLapban Czobor Béla ismertette: „[...] Mivela budavári Boldogasszony-egyház ismétel-ten koronázási templomul szolgált, a javas-lat alapul vette a magyar királyok koroná-zási eszméjét, mely a létesítendô képköröktárgyaiban méltó kifejezést nyerhet. [...] A2-ik számú ablakon, mely a középsôtôljobbra második sz. László király koronáz-

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 357

358

tatása lesz ábrázolva, olyképpen, hogy azegyik mezôben a király, a másikban a ko-ronázó püspök álljon. Ezen képnél a turni-csei régi fa falfestményekre, melyen sz.László királyunk az ikonologia szabályai-nak megfelelôleg fordul elô, mint mintaké-pekre a mûvésznek reflektálnia kell. [...]” –– [Czobor Béla]: A budavári plebánia-temp-lom üvegfestett ablakai. EgyházmûvészetiLap 1. (1880) 59–61. [Idézett részek: 59.,60.] Összefoglalóan: SZVOBODA DOMÁNSZKY

Gabriella: A Mátyás templom dekóruma. Anemzeti iskola formálói: a politika és tudo-mány. Tanulmányok Budapest Múltjából.XXV. (1996)183–187. Említve még: KERNY

Terézia: Néhány dunántúli Szent Lászlóábrázolásról. In: Szent László király em-lékei Dunántúlon. Tanulmányok. Szer-kesztette KERNY Terézia, MIKLÓSI SIKES

Csaba. Sümeg, 2000. 71–72. (Múzeumi fü-zetek 11.)

53 Ide vonatkozóan vö.: Egyházmûvészeti LapII. (1881) 192. (Vegyesek); Egyházmûvé-szeti Lap III. (1882) 192. (Vegyesek) Egy-házmûvészeti Lap V. (1884) 128. (Vegyesek)SZVOBODA DOMÁNSZKY 1996. (Elôzô jegyzet-ben i. m.) 183–187. Az üvegablak végülSzékely Bertalan terve alapján készült el.Kartonját a Budapesti Történeti MúzeumKiscelli Múzeumának Adattára ôrzi52.41.2557. leltári szám alatt. Fényképeközölve: SZVOBODA DOMÁNSZKY 1996. (Elôzôjegyzetben i. m.) 186.

54 Egyetlen ceruzavázlatot találtam csupántôle a 60. vázlatkönyvének (1876) 9. lapján:SSMSGy, S. 84. 144.1. Ceruza, papír, 120 ×182 mm. Elképzelhetô, hogy a Múzeummég rendezetlen Storno-hagyatékában,vagy az egykori Besztercebányai Püspök-ség Ipolyi Arnold-fondjában még elôbukan-nak ide vonatkozó levelek, illetve egyéb do-kumentumok. Az esztergomi Prímási Le-véltár és az Országos Széchényi KönyvtárKézirattárának Levelestára csak 1882–1885 közötti évekbôl ôriz idôsebb StornoFerenctôl Ipolyinak szóló leveleket.

54 Az eredeti falképekrôl Huszka József1895–1897 között két vízfestményt, háromfényképet és tizenegy pannót készített.(Geduli Ferenc titkár levele Forster Gyulá-hoz, a Mûemlékek Országos Bizottsága el-

nökéhez. Budapest, 1895. IV. 25. Vallás- ésKözoktatásügyi Minisztérium Levéltára,1895–V–6–24209. [Valkó Arisztid kivonata,5591. szám]); a MOB Iratok 1895/56.(KÖH, Tudományos Irattár) Az általam föllelt kópiák: 1. Akvarell, pa-pír. 500 × 415 mm. (KÖH, Tervtár, 63.[MOB 625.]) 2. Akvarell, papír, 1897. 432 ×290 mm. (Budapest, Néprajzi Múzeum, Et-nológiai Adattár, R. 10.185) 3. Akvarell,pausz, 1897. 1200 × 850 mm. (Budapest,Néprajzi Múzeum, Etnológiai Adattár. R.10.296) 4. Fekete-fehér fényképreproduk-ció Huszka József 1897-ben festett akva-rellmásolatáról. Jelzés nélkül. (KÖH,Fényképtár, 6062.)

56 1460 körül. Mérete: 120 cm × 85 cm.57 SSMSgy, S. 84.13/4–9. (1876)58 Tudománytörténeti érdekessége, hogy az

ezen ábrázolás nyomán készült rajzot il-lusztrációként szerepeltette PÓR Antal Ipo-lyi Arnold váradi püspök élete és munkáivázlata (Pozsony–Budapest, é. n. [1886]56.) címû kötetében is. Elképzelhetô, hogyehhez a portéhoz készült az a rajza, amely58. vázlatkönyvének (1875– 1876) 125. lap-ján látható: SSMSGy, S. 84.142.1. Ceruza,papír, 120 × 170 cm. Jelezve jobbra lent:„29 / 7 1876.”

59 Ezt a tényt azért érdemes hangsúlyozni,mert Ipolyinak besztercebányai püspök-ként lényegesen kevesebb jövedelme volt,mint egri kanonoknak.

60 A helyreállításról: A besztercebányai egy-házi mûemlékek története és helyreállításaIpolyi Arnold beszterczebányai püspök ál-tal. Hét szin- és kônyomatú képtáblával és54 fametszéssel. Budapest, 1878; – –: Azoltáképekrôl. (Rövid közlemények XX.)Egyházmûvészeti Lap 1. (1880) 360; Dr.SZVACSINA: Besztercebánya az egyházimûvészetekért. Egyházmûvészeti Lap 5.(1884) 13–19; Pór (1886) (58. jegyzetben i.m.)125–129. Storno besztercebányai mû-ködésérôl még: – – [CZOBOR Béla]: Sze-melvények Storno F. mûalkotásaiból. Egy-házmûvészeti Lap 1. (1880) 206–211. (I.Közlemény); 228–238. (II. Közlemény);270–278. (III. és befejezô közlemény)

61 Dr. BALLAGI Aladár: A beszterczebányaiegyházi mûemlékek történetre és helyreál-

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 358

359

lítása. Ipolyi Arnold beszterczebányai püs-pök által. Budapest, 1878. [...] Archaeolo-giai Értesítô XI. (1879) 152–153.

62 A megbízásról Ipolyi Arnold Budapesten,1880. november 2-án és Zólyomból, 1880.december 28-án keltezett levelei tájékoz-tatnak. (SSMSgy, S. 84.121.)

63 – – [CZOBOR Béla]: Üvegfestményû abla-kok. Egyházmûvészeti Lap 2. (1881) 95–96.További híradások a restaurálásról: Uo.160; 254–255; 320. Storno az üvegablako-kon kívûl egy oltárt is tervezett a tú-rócszentmártoni templomba: SSMSgy, S.84.121/3. Toll, papír, 480 × 497. A képközepén: 20/11 1880 SF, ellenjegyezve:13/10 81. Jobbra lent: „idb. Storno Ferenc /Sopron 1891–1907” bélyegzô. Balra fent:„Storno-levéltár” bélyegzô. Az oltár köze-pén trónoló Atyaisten. Alatta mérmûvesbaldachinban Szent Márton frontális né-zetû álló, tôle balra Szent István király,jobbra Szent László áll frontális nézetben aveleméri falkép nyomán. jobb kezében él-lapjával befelé fordított hosszú nyelû bárd.Alatta tárcsapajzson magyar címer. Felira-ta: „ST. LÁSZLÓ”. Mellettük Árpád-háziSzent Erzsébet és Boldog Margit áll.

64 Az ide vonatkozó iratanyagot a kézirat le-zárásáig még nem sikerült föllelnem. Amegbízás Kumlik Emil Rómer Flóris-éle-rajzából ismert: KUMLIK 1907. (46. jegyzet-ben i. m.) 92.

65 A nagyszabású munkával 1880-ban lettkészen. Rómer Flórishoz írott leveleibôl(Sopron, 1881. IV. 2., IV. 7., IX. 8.) tudható,hogy ugyanazt a viaszfestéses eljárást alkal-mazta Nagyváradon is, mint Pannonhal-mán, miután szerinte ez a technika ott márjól bevált. Beszámolt továbbá arról is, hogyaz elkészült falképeket József fôherceg ésgróf Zichy Jenô nagyon dicsérte. (KÖH, Tu-dományos Irattár. Rómer Flóris-hagyatéka.Jelzés nélküli csomag. K. 529/ 33., 34.)

66 A soproni Múzeum Storno-gyûjteményé-ben 2004-ben két nagyobb, két lapra felra-gasztva nyolc kisebb vázlatot és két továb-bi részletrajzot találtam a nagyváradifalképekhez: a/ Színvázlat a mennyezetfestményeirôl. S 84.67.26. Akvarell, papír,465 × 750 mm. Verzón ceruzával: „Püspökipalota ebédlômennyezete Storno F-tôl.” b/

Az egyes jelenetek beosztása. Leltári számnélkül. Barna toll, tinta, kartonpapír. 385× 255 mm. c/ Szent László a váradi székes-egyház elôtti téren a Szent Koronát tartóherolddal. Leltári szám nélkül. Barna toll,fehér papír. 195 × 137 mm. d/ Szent Lászlóalamizsnálkodása (Szent László fölismeriSalamon királyt). Leltári szám nélkül. Bar-na toll, fehér papír. 215 × 140 mm. e/ Aleányrablás. Leltári szám nélkül. Barnatoll, fehér papír. 160 × 110 mm. f/ SzentLászló sziklát átugorva menekül az ôtüldözô kun elôl kerek medaillonban. Leltá-ri szám nélkül. Barna toll, fehér papír. Át-mérô: 90 mm. g/ Szent László és a kunküzdelme az imádkozó leány alakjával.Leltári szám nélkül. Barna toll, fehér papír.175 × 105 mm. h/ Szent László és a meg-mentettt leány egy kôfeszület elôtt imád-kozik. Leltári szám nélkül. Ceruza, fehérpapír, 65 × 100 mm. i/ Leányrablás kerekmedaillonban. Leltári szám nélkül. Barnatoll, fehér papír. Átmérô: 95 mm. j/ Azelrabolt leány Szent László segítségével le-fejezi a kunt. Leltári szám nélkül. Barnatoll, fehér papír, 140 × 98 mm. k/ A pihe-nés. Leltári szám nélkül. Barna toll, fehérpapír. 145 × 95 mml/ Szent László fölajánlja a váradi székes-egyházat Szûz Máriának. Leltári szám nél-kül. Fekete toll, ceruza, papír. 340 × 210mm. m/ A nagyváradi székesegyház építé-se. Ceruza, papír. 210 × 340 mm. Németnyelvû magyarázó szövegekkel.

67 SSMSGy, S. 84.67./1–9. (építészeti rajzok,freskótervek, 1877.); S. 84.67./10–22. (fres-kórajzok, 1877.); S. 84.67./ 23–31. (püspökipalota festésterve, 1879.); jelzés nélkülitoll-vázlat, 350 × 560 mm. A díszterem fal-képeirôl készült fekete-fehér fényképfelvé-telekre Bíró József bukkant a Nagyváradi(Oradea) Székeskáptalani Levéltárban az1940-es évek elején. A már felbecsülhetet-len értékûvé vált archív fotográfiákat a Ma-gyar Tudományos Akadémia Mûvészettör-téneti Kutatóintézetének Adattára ôrzi(MKCS–C–I. 136/2/18.). A SzékeskáptalaniLevéltárban a püspöki palota XIX. századirestaurálására vonatkozóan a legjobb tudo-másom szerint csupán Lángi József restau-rátor (Budapest, ÁMRK) kutatott, akinek

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 359

360

sikerült föllelnie a Storno-féle falképek kar-tonjait (szóbeli közlés, 2005). A falképekrôlröviden: KOLBA Judit–Alexander SASANIU:Szent László és városa 1192–1992. Buda-pest, 1992. 34.

68 SSMSgy, S. 84.3/134–150. (Tárgytervek,1879–1881.) Irodalma: Az alcsúthi udvarikápolna – La Chapelle de la Cour d'Al-csuth. Tervezte Storno Ferencz. Szövegétírta Dr. CZOBOR Béla. Budapest, 1881. 7; – –[CZOBOR Béla]: Az alcsúthi udvari kápolna.Egyházmûvészeti Lap 2, (1881) 6–15; – –[CZOBOR Béla]: „Az alcsúthi udvari kápol-na”. Egyházmûvészeti Lap 2. (1881) 350–351. (Vegyesek); – – [CZOBOR Béla]: Azalcsúthi udvari kápolna fölszentelése. Egy-házmûvészeti Lap 3. (1882) 240–243.

69 SSMSgy, S. 84.3/145. (Két rajz ugyanazon aleltári számon) Toll, papír. a/ Teljes harangrajza. 340 × 440 mm. Szent László éllap-jával kifelé fordított hoszú nyelû bárdottart jobb kezében. Feje a fejereklyetartónyomán készült. Koronája nyitott, lomboságú. Felirata: „Sz. LÁSZLÓ”, alatta:„MÖTTE . SELTENHOFER . FRIGYES .SOPRONBÁNFALVA” b/ Részlet SzentLászló alakjával. 330 × 550 mm. Hátol-dalán ceruzarajz a harangról Szent Józsefalakjával. Jelzés: Nr. 84. A rajzok közölve:Elôzô jegyzetben i. m. XVI. tábla.

70 Rómer csupán a Szent László titulusú bo-dalfalvai (Liptó vármegye) harangjáról tu-dott, amelyet az ô tiszteletére szenteltekföl, de ezen sincs ábrázolás. Felirata: „ + S.rex + Ladislae + ora + pro + nob + [...] a.d. MCCCCÙ6X Lucas + mateus + marcus+ iohans”. RÓMER Flóris: Régi harangjainkés keresztelô-kútjaink ismertetéséhez. Ar-chaeologiai Értesítô Új Folyam V. (1871)176. Pacskolata: KÖH, Tudományos Irattár.Rómer Flóris hagyatéka, XLII. csomag. K.515. [Rómer Flóris harang gyûjtésére vo-natkozó hatalmas anyagát a KulturálisÖrökségvédelmi Hivatal Tudományos Irat-tárának Rómer Flóris-hagyatéka ôrzi. Ku-tatómunkája röviden említve, bár az egészkötet voltaképpen az ô anyagyûjtésére tá-maszkodik: PATAY Pál: Corpus campanorumantiquitatum Hungariae – Magyarországrégi harangjai és harangöntôi 1711 elôtt. H.n. (Budapest), é. n. 7. E harangról a

milleniumi történeti kiállításra kicédulázottképzômûvészeti adattárában Pulszky Ká-roly mindössze annyit jegyzett meg: „haSzt. László képe rajta volna, érdekes volna!”(Budapest, Országos Széchényi KönyvtárKézirattára, Quart. Hung. 1509/7. L. n.

71 Ide vonatkozóan vö.: ARANY János összesmûvei. XII. Prózai mûvek 3. Sajtó alá ren-dezte NÉMETH G. Béla. Budapest, 1963.125., 131.

72 RÓMER 1874. (19. jegyzetben i. m.)73 IPOLYI Arnold: A magyar mûtörténeti emlé-

kek tanulmánya. 1878. In: A magyar mû-vészettörténet-írás programjai. Válogatáskét évszázad írásaiból. Szerkesztette, a be-vezetést és utószót írta, valamint a kro-nológiai mutatót összeállította MAROSI Er-nô. Budapest, 1999. 128–129., 155. [15.jegyzet] (Egyetemi könyvtár – A mûvészet-történetírás alapjai)

74 Dr. CZOBOR Béla: Egyházi mûvészetek ha-zánkban. Felolvastatott a Szt. László-Tár-sulatnak MDCCCLXXIX. évi november hó6-ikán Budapesten tartott közgyûlésén.Budapest, 1879. 5.

75 CZOBOR 1879. (Elôzô jegyzetben i. m.) 10.,11. A helyzet megváltoztatása érdekébenHaynald Lajos bíboros, kalocsai érsek egyországos egyházi festészeti bizottságotalapított. E bizottság festészeti pályázatokés jutalomdíjak segítségével próbált megjavítani a siralmas helyzeten. Ide vonatko-zóan vö.: Az egyházi festészet érdekében.Egyházmûvészeti Lap 1. (1880) 49–53. Afestészeti bizottságról: SZABÓ Bernadett:Egyházmûvészeti törekvések a XIX. századmásodik felében. Az Egyházmûvészeti Lapés az egyházfestészeti pályázatok 1880–1886 között. Szakdolgozat. (Pázmány Pé-ter Katolikus Egyetem, Mûvészettörténetszak). Piliscsaba, 2005.

76 NÉMETHY Lajos: Árpádházi Szent Margitképei. (Magyar ikonographiai adalék.) Egy-házmûvészeti Lap VI. (1886–1887) 5–17.

77 IPOLYI Arnold: Magyarországi Szent Erzsé-bet-képei. (Magyar ikonographia) Egyház-mûvészeti Lap II. (1881) 33–38., 65–70.,97–104., 129–136.

78 Ipolyi kezdeményezését Némethy Lajosegyháztörténész folytatta tovább, aki 1887-ben elôadást is tartott a magyar ikonográ-

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 360

361

fiai kutatások szükségességérôl: SZENDREI

János: Az Országos Régészeti Társulat1887. április 26. ülése. Archaeologiai Ér-tesítô, Új Folyam VII. (1887) 282.

79 –– [CZOBOR Béla]: A pannonhalmi fômo-nostor [...] Egyházmûvészeti Lap 5. (1884)64. (Vegyesek)

80 – – [CZOBOR Béla]: A felkai urmutató styl-szerû restaurálását ... [Link Fülöp] Egy-házmûvészeti Lap 7. (1886) 61. (A lelkész-kedô papság körébôl)

81 Például H. KOLBA Judit: Szent László alak-ja a középkori ötvösmûvészetben. In: Ath-leta Patriae. Tanulmányok Szent Lászlótörténetéhez. Szerkesztette MEZEY László.Budapest, 1980 235. (Hungaria Sacra I.)

82 KELETI Gusztáv: Emlékbeszéd Ipolyi Ar-nold felett. Felolvastatott az orsz. m. kép-zômûvészeti társulatnak 1887. márcziushó 20-án tartott közgyûlésén. In: KELETI

Gustáv: Mûvészeti dolgozatok. Budapest,1910. 567–568.

83 Budapest, Országos Széchényi KönyvtárKézirattára. Quart. Hung. 1509/1–7. (Az1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás fej-léces palliumában)

84 Hazai gyûjteményekben létezô régi, képek,dombormûvek, szobrok és egyéb e csopor-tokba tartozó mûemlékek cédulái a X. szá-zadtól kezdve a XVIII. századig. In: Quart.Hung. 1509/1. (Elôzô jegyzetben idézetkézirat) L. n.

85 Dr. CZOBOR Béla: A csúcsíves épület-cso-port. In: In: Magyarország mükincsei. Elsôrész. Szerkesztette dr. CZOBOR Béla. Buda-pest, [1897] I. 1897. 126., 132; BÁLINT Zol-tán: Az Ezredéves Kiállítás architektúrája.Bécs, é. n. (1897) 36. A csütörtökhelyi ká-polnát rekonstruálták egyébként az 1900.évi párisi világkiállításon is.

86 MARCZALI Henrik: Magyarország történeteaz Árpádok korában (1038–1301). Buda-pest, 1896. 179. (A Magyar Nemzet Törté-nete 2.)

87 Ide vonatkozóan vö.: Magyar Országos Le-véltár, Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté-rium Levéltára. 1895 – V–6–446/6. (MagyarTudományos Akadémia MûvészettörténetiKutatóintézetének Levéltári Regesztagyûj-teménye, A – I. – 4. [VALKÓ Arisztid kivo-nata] A templom hajójának tetô nélküliállapotát Hencz Antal tusrajza örökítette

meg (Budapest, Magyar Tudományos Aka-démia Könyvtára Kézirattára, RAL, K1220/13.).

88 A mûemléki helyreállítás hivatalos irataiközölve: ZAKARIÁS 1989. (7. jegyzetben i.m.) 148.

89 Ez az érdeklôdés tettenérhetô példáulPULSZKY Ferencnél is, aki a Magyarországarchaeologiája (Budapest, 1897.) címûkötetben foglalkozott röviden a templomfalképeivel (II. 215.), a Vallás- és Közok-tatásügyi Minisztérium támogatásával ki-adott A magyar viseletek története címûdíszlabumban (Rajzolta és festette NemesMihály. Szövegét írta NAGY Géza, Buda-pest, 1900. 26. tábla, 8. rajz.), vagy VARJÚ

Elemér Az Ápádok ábrázolása címû tanul-mányában Szent László-ikonográfiájánaktaglalásakor: „Késôbb mind hosszabbá vá-lik a szakál, a mint azt e korszak olaszosviselete a valóságban is magával hozta: dea tradiczióhoz képest még mindig kétágú.Erre különösen az Aquila János általkifestett templomok nyújtanak példákat, alegszebbet a veleméri, a melyben a daliáskirály a XIV. század festôi öltözetében je-lenik meg.” (Árpád és az Árpádok. Szer-kesztette CSÁNKI Dénes. Budapest, é. n.[1907] 331–332.).

90 Ezek közé tartozik a Soproni Múzeum mégrendezetlen és leltározatlan Storno-anya-gából egy Szent István királyt és egy SzentLászlót ábrázoló ceruzarajz (265 × 80mm), egy halvány rózsaszín papírra rajzoltüvegablakterv (180 × 52 mm) és egy két-lapos barna papírra ragasztott barna toll-rajz Szent László Szent István király fölnyi-tott sírja elôtt jelenettel (190 × 125 mm). Aszisztematikus feldolgozás során elô-bukkanhatnak még vázlatok is.

91 1891-ben ifjabb Storno Ferenc „Magyartörténelmi arcképek” címmel egy rajz-sorozatot készített. Az egyik lapon SzentLászló életébôl vett jelenetek láthatók: kö-zépen kerek medaillonban Szent Lászlómellképe látható a gyôri fejereklyetartóherma nyomán. Felirata majuszkulákkal:„LADISLAUS REX . HUNGARIAE”. Felülépítészeti keretben árkádok alatt: SzentLászló alamizsnálkodik, Szent László ésSalamon király találkozása. A lap alján akerlési ütközetbôl, a turniacei freskóciklus

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 361

362

nyomán, az üldözés-jelenete kapott helyet.(SSMSgy, leltári szám nélkül. Fekete tinta,tus, toll, papír. Teljes méret: 560 × 413mm. A Szent László-medaillon átmérôje:240 mm. Az alsó jelenet mérete: 90 × 260mm. Jelezve jobbra lent: 20/4 FS. 1891. Egy Szent István király koronafelajánlásátábrázoló, 1892-ben készített üvegablakter-vénél Szent Imre viseleténél használta fel aveleméri viseletet. (SSMSgy, leltári számnélkül. Akvarell, kartonra ragasztott papír.Teljes méret: 420 × 270 mm, Szent Imremérete: 200 × 70 mm)

092 Kompozíciója megjelenik a budapesti Mille-niumi Emlékmû kollonádjának I. Lajosszobra alatt elhelyezett bronzreliefjén is.Zala György Nagy Lajos alakjának megfor-málásakor a minden kétséget kizáróan aveleméri Szent László-falképet használtafel elôképül (1909). A többszörösen kitünte-tett Seltenhofer Frigyes Fiai m. kir udvariszállító soproni haranggyár, fém és vasön-tôde, amely az alcsúti kápolna harangjaitgyártotta, még az 1930-as években is hir-detett olyan harangokra megrendeléseket,amelyen a veleméri Szent László-ábrázolásszerepelt (Máriabesnyôi Zarándok Naptáraz 1933-as évre. Máriabesnyô, 1933).

093 Teljes körû föltérképezéséhez az egykoriEgyházmûvészeti Hivatal ide vonatkozódokumentumainak és a KépzômûvészetiLektorátushoz benyújtott pályázati anyagáttekintésére lenne szükség. Ezek közétartozik például Nagy Sándor üvegablak-terve (Molnár Ernô levele Nagy Sándorhoz.Budapest, 1940. június 24. A Központi Egy-házmûvészeti Hivatal iratai 508/1940. [AMagyar Tudományos Akadémia Mûvészet-történeti Kutatóintézetének Adattára,MDK–A– I–19/55.]), néhány gimnáziumitankönyv illusztrációja, Sztéhlo Lili 1959-ben készített üvegablaka a gyôri székesegy-ház Héderváry-kápolnájában, de lényegébenebbe a hagyományba illeszkedik MagyarZoltán könyvének borítója is („Kereszténylovagoknak oszlopa”. Szent László a magyarkultúrtörténetben. Budapest, 1996.)

094 RÓMER Flóris: A veleméri puszta templom.Vasárnapi Ujság X. (1863) 389.

095 Például: KOVÁCS József: A veleméri Szent-háromság-templom. Történelem, ikonográ-fia, ikonológia. In: A 200 éves szombathelyi

egyházmegye emlékkönyve (1777–1977).Szerkesztette TÓTH István. Szombathely,1977. 507–533; KOVÁCS József: (Nézzükmeg együtt) a veleméri románkori temp-lom freskóit! Mûvészet XVIII. (1977/3.)14–19; PAP Gábor: Velemér – egy téridô-gráf mûködési vázlata. Mûvészet XIX.(1978/6) 10–16; VARGA Géza: Mítoszok ôre,Velemér. Budapest, 1999.

096 Budapest, Néprajzi Múzeum EtnológiaiAdattára, R 10.217. Papír, akvarell (szín-vázlat), 1882. 775 × 240 mm; KÖH, Terv-tár, 60. (MOB 514.) Papír, akvarell karton-ra ragasztva. 1883. 380 × 380 mm

097 KÖH, Tervtár, 61. (MOB 515.) Jelezvejobbra lent: H. J. [Huszka József], 1882. V.26. Papír, akvarell, kartonra ragasztva.Irodalma: GERECZE Péter: A MûemlékekOrszágos Bizottsága Rajztárának jegyzéke.In: Magyarország Mûemlékei. I. Szerk.FORSTER Gyula Budapest, 1905. 259; KER-NY Terézia: Huszka József másolatai és aszékelyföldi Szent László-legendák. In:Mûvészet Zsigmond király korában 1387–1437. Katalógus. Szerkesztette BEKE Lász-ló, MAROSI Ernô, WEHLI Tünde. Budapest,1987. 251; LÁSZLÓ Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest,1993. 87. (Tájak – Korok – MúzeumokKönyvtára 4.) A falképek helyreállításáról:LENTE István: A veleméri falfestményekhelyreállítása. Magyar mûemlékvédelem1969–1970. Budapest, 1972. 269–288; LEN-TE István: A veleméri középkori falfestmé-nyek restaurálástörténete. In: Velemér2004. (8. jegyzetben i. m.) 98–107.

098 Például az 1894–1895-ben, Gróh István ál-tal föltárt, gecelfalvi (Kocel'ocve, Szlovák-kia) Szent Bertalan-templom falképeineklemásolásánál (MOB Iratok 1895/141.,146., 205.).

099 SZVOBODA DOMÁNSZKY 1996. (52. jegyzet-ben i. m.) 191–208.

100 SZILÁRDFY Zoltán: Sajátos típusok a ma-gyar szentek barokk kori ikonográfiájában.In: Magyar szentek tisztelete és ereklyéi.[Katalógus] Szerkesztette CSÉFALVAY Pál,KONTSEK Ildikó. Esztergom, 2000. 83–85;SZILÁRDFY, Zoltán: Eigenständige Typen inder barocken Ikonographie ungarisherHeiliger. Redakteur Ildikó KONTSEK. Esz-tergom, 2001. 36–38.

09_331_362_Kerny.qxd 2006.08.31. 20:32 Page 362