kezeseket szükség szerint megmagyarázzák, a téves adatokat helyreigazítják, és azok ellent­mondásait feloldják. Az első kötetben az Ady-család még élő tagjai, Ady földijei, a költő nagy­károlyi és zilahi tanárai és iskolatársai emlékeznek vissza a gyermek Adyra. A további kötetek anyaga már ugyancsak együtt van. A második kötet Ady debreceni és nagyváradi életére vonatkozó emlékezéseket tartalmaz: a debreceni évekből Balassa Sándor, Pálfy József, Bartha Mór és Dénes Sándor újságírók emlékeit, valamint a legújabban feltárt „Kíváncsi"-ügy doku­mentumait közli Kovalovszky. A nagyváradi évekből Lengyel Géza, Haraszthy Lajos, Kardeván Károly, Ötvös Béla, Jakobovits-Jákó Elemér újságírók, valamint néhány színé'sz (Bérczy Gyula, Deésy Alfréd, Szohner Olga) emlékeit olvashatjuk majd a többi között.

Az Intézetben folyó Ady-kutatások kezdeti eredményei biztatóak, de korántsem ki-elégítőek. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az Ady-kutatásoknak, a legjelentéktele­nebb részletkérdésben is, azt a célt kell szolgálniok, hogy Ady költészetét minél jobban, minél több oldalról megismerjük, minél szervesebben helyezzük el a korban és irodalmunk folyama­tosságában, és annak forradalmi lényegét a haladás elevenen ható erejévé tegyük. Ennek érdekében kell megszületniük minél előbb a nagy szintéziseknek is.

V. E.

Intézeti hírek (1961. március 1—május 31.)

Az Intézet Igazgató tanácsa március 13-án tartott ülésén elhatározta, hogy az Intézet kutatóinak ideológiai továbbképzése érdeké­ben hároméves filozófiai tanfolyamot indít. A tanfolyam programját Pirnát Antal dol­gozta ki, s e szerint az első évben kb. 10 elő­adás, illetve konferencia keretében a Marx előtti filozófia történetének legfontosabb fejezetei kerülnek feldolgozásra az ókori görög filozófiától Hegelig. A második évben ugyanannyi előadás és hozzájuk kapcsolódó megbeszélés keretében a marxista filozófia központi problémái, a harmadik évben pedig a Marx utáni burzsoá filozófiai irányzatok történetének kritikai feldolgozása szerepel a tanfolyam programjában. A hároméves tan­folyam 1961 szeptemberében kezdődik.

* Dr. Milan Pisút, a pozsonyi Komensky

egyetem professzora és Jura} Spitzer, a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalmi Intézetének osztályvezetője 1961. március 15—21 között a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Irodalomtörténeti Intézeté­nek vendégeként Budapesten tartózkodott. Útjuk főcélja volt, hogy mint Sziklay László : A szlovák irodalom története c. kézikönyvé­nek felkért lektorai jelentésük legfőbb elvi problémáit és részletkérdéseit a szerzővel megbeszéljék. Ezek a megbeszélések — ame­lyek a lektorok és a szerző teljes egyetértésé­vel végződtek — igen gyümölcsözők voltak, sok vitás kérdést tisztáztak s nagy mértékben hozzájárultak a szfovák és a magyar irodalom­történészek további pozitív együttműködésé­hez. A szlovák vendégek az Irodalomtörté­neti Intézetben a csehszlovák irodalomtörté­netírás mai helyzetéről tartottak előadást, Milan Pisút pedig a budapesti Csehszlovák Kultúra rendezésében számos magyar író és irodalomtörténész jelenlétében a felszabadu­lás utáni szlovák irodalomról beszélt.

1961. márc. 20-án ellátogatott az Inté­zetbe Raymond Lebègue, a Sorbonne profesz-szora, a kiváló francia barokk-kutató Gyer-gyai Albert professzor kíséretében. Az Intézet munkatársainak egy szűkebb csoportja be­szélgetést folytatott vele, melynek tárgya jórészt a francia barokk- és reneszánsz­kutatás jelenlegi állása, az abban uralkodó irányzatok és nézetek, valamint a további feladatok voltak. Francia vendégünk ugyan­akkor tájékoztatást kapott a magyar barokk­kor problémáiról és a most folyó munkákról. Beszélgetés közben felmerült a barokk-kuta­tás nemzetközi koordinálásának szükséges­sége, ami nagyban elősígitené az egyes nemzeti irodalmakban meggyökeresedett fogalmak és értelmezések világosabbá tételét, és az európai barokk korának feltárását.

* Czine Mihály kandidátust az Intézet XX.

századi osztályának csoportvezetőjét az Aka­démia elnöke április 14-én az Akadémia ez évi közgyűlése keretében az idén először kiosztásra került akadémiai jutalom II. fokozatával tüntette ki „Móricz Zsigmond útja a forradalmakig" című munkájáért.

A Világirodalmi Figyelő szerkesztősége április 17-én az Intézetben ankétot rendezett a folyóirat szerkesztésének és terjesztésének problémáiról. Az Intézet tagjain kívül a megbeszélésen részt vettek a folyóirat munka­társai és a Kiadó képviselői is. Köpeczi Béla szerkesztő megnyitó szavai után Vajda György Mihály tartott beszámolót. Visszatekintett a Figyelő első hat évfolyamára, majd részlete­sen elemezte az 1960. évfolyam anyagát. Kitért a szerkesztés, a kiadás és a terjesztés problémáira is, majd felvázolta a folyóirat

515

előtt álló fejlődési lehetőséget. A beszámoló­hoz Qáldi László hozzáfűzte, hogy helyesnek tartaná, ha a folyóirat többet foglalkozna irodalmi formákat elemző cikkekkel. Nagy Péter azt javasolta, hogy a folyóirat egy-egy számát egy-egy témakör köré csoportosítsák. Nyírő Lajos hiányolta, hogy keveset foglal­kozik a lap olyan vitákkal, melyek külföl­dön nagy érdeklődést keltettek, példaként említi az Aragon „Nagyhét" c. könyve körül, vagy Dugyincev „Nemcsak kenyérrel él az ember" c. műve körüli vitákat. Klaniczay Tibor tolmácsolta az igazgatótanács vélemé­nyét, mely szerint a folyóirat idei első számá­ban ugrásszerű színvonalemelkedés tapasz­talható. Szerinte a Figyelő egyik legfontosabb feladata az állandó és rendszeres polémia kell, hogy legyen a mai polgári irodalom­tudomány elvi és módszertani megállapításai­val. Kürti György a terjesztés problémáiról beszélt. A felvetett kérdésekre Vajda György Mihály és Köpeczi Béla válaszolt. Az ankét beszámolóját és hozzászólásait teljes terje­delemben közli a Figyelő 1961. 3. száma.

1961. április 26-án meglátogatta az Inté­zetet Dr. Klaus Kandier és Erhard Mehnert, a Deutsche Akademie der Künste leipzigi proletárirodalmi kutatóintézetének két tudo­mányos munkatársa, akik háromhetes tanul­mányútra érkeztek Magyarországra. A XX. sz.-i Osztály által rendezett vitaülésen a német kollégák részletesen ismertették a né­met proletárirodalmi kutatások szervezeti rendjét, eredményeit, problémáit, az Intézet munkatársai viszont tájékoztatták őket a mi eredményeinkről, a kutatások gyakorlati és elvi kérdéseiről. A kialakult vita során megtárgyalták a proletárirodalom termino­lógiai kérdéseit, a periodizációval, a hagyo­mányok értékelésével, a Proletkulttal és a RAPP-korszakkal összefüggő kérdéseket, a pártosság szerepét, a proletárirodalom és a nemzeti irodalom, az izmusok és a forradalmi irodalom viszonyát, az irodalmi trockizmus és más negatív jelenségek hatását, a kritikai és a szocialista realizmus közötti átmenet kérdéseit és más problémákat.

A Régi Magyar Irodalmi Osztály az Igazgatótanács részvételével 1961. máj."4-én megvitatta Tornai Andor „Irodalom és irodalomtörténetírás a feudális Magyaror­szágon" c. referátumát. A hozzászólók a

szerző érdemét főleg abban látták, hogy elő­ször tesz kísérletet a magyar irodalom- és irodalomtörténetírásnak a régi Magyaror­szág kereteiben való elhelyezésére, az abban élő többi anyanyelvi irodalom, a szlovák és a német mellett. A vita a feudális nemzet­fogalom értelmezése (Pirnát Antal), a ma­gyar és a latin nyelv viszonya (Varjas Béla), a korszakokra bontás kérdése (Klaniczay Tibor), a latin irodalomnak a magyar iro­dalomtörténetbe való bekapcsolása (Tóth Dezső), és az irodalmi tudat kérdése körül alakult ki (Tóth Dezső, Klaniczay Tibor). Sziklay László a referátum szlovák irodalmi kapcsolatairól beszélt.

Vu-Khieu, a hanoi-i társadalomtudomá­nyi intézet titkára hosszabb időt töltött Budapesten. A magyar irodalom több kér­dése érdekelte, így főként, Petőfi, Katona és Madách költészete. Petőfiről Vietnamban ta­nulmányt szándékozik kiadni. Intézetünknek e kérdésekkel foglalkozó munkatársai több ízben konzultatív megbeszéléseken, az emlí­tett írók műveinek francia fordításban való hozzá juttatásával támogatták munkáját Intézetünk legépeltette számára Révai József Petőfi-tanulmányának francia fordítását.

* Az Intézet egyes munkatársai rendsze­

resen részt vesznek különböző akadémiai bizottságok munkájában. Közülük az elmúlt hónapokban Tarnai Andor az Akadémia tudománytörténeti bizottsága számára be­számolót készített a tudománytörténeti kuta­tások utolsó 10 éve eredményeiről és mai állásáról az irodalomtörténetírás területén. Horváth Károly pedig elkészítette á szöveg­kiadásokra vonatkozó új akadémiai szabály­zat tervezetét, majd a Textológiai Bizott­ságban való ismételt megvitatás után annak végleges szövegét.

* Az elmúlt három hónapban az Intézet

kiadványai között megjelent a Régi Magyar Költők Tára XVII. századi sorozatának 3. kötete Stoll Béla munkájaként. A kötet a XVII. század szerelmi és lakodalmi verseit közli. Az Irodalomtörténeti Füzetek soroza­tának két újabb száma látott napvilágot. Mezősi Károly „Petőfi családja a Kiskunság­ban", és Merényi Oszkár „Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey dokumentumok" c. mun­kája.

A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó igazgatója Műszaki szerkesztő: Pataki Ferenc A kézirat beérkezett: 1961. IV. 20. Példányszám: 1000 Terjedelem: 12.25 (A/5) ív ,

61.53390 — Akadémiai Nyomda, Budapest — Felelős vezető: Bernát György

Ara: 8,— Ft Előfizetés egy évre: 42,— Ft

INHALT

S. Somogyi : Petőfis allererste Lebensbeschreibung 377 K. Vargha : Die Ars poetica von Zsigmond Móricz 399 ű. Képes : Der Versbau bei Miklós Zrínyi 414

Kleinere Mitteilungen Diskussion

J. Mezei : Mikszáth und der „Realismus" seines Jahrhunderts 448

Dokumentation V. Gyenis : Beiträge zur Bibliographie der Werke von Péter Bod 470 J. Zsoldos : Ein unbekanntes Gedicht von Csokonai 473 L. Illés—M. K. Nagy : Unbekannte Schriften von Frigyes Karikás 479

Rundschau

Literarische Beziehungen in den Publikationen zur Jahreswende der Räte- republik (F. József) 485

László Kardos: Skizzen, Essays, Kritiken (M. Szabolcsi) 488 Bence Szabolcsi: Vers und Melodie (B. Stall) 49(J István Borzsák: Das Bild der Antiquität im 16. Jahrhundert (A.Pirnat) 491 Die ausgewählten Werke von László Arany (K. Kovács) 497 Emil Kolozsvári-Grandpierre: In der Spur von Legenden (K. Szalay) 499 Abhandlungen aus der Geschichte der ungarischen Literatursprache und Stilkunst

( A. Martinkô) 502

Aus dem Leben des Instituts

VILÁGIRODALMI FIGYELŐ A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének doku­

mentációs és kritikai folyóirata. Szerkeszti: Köpeczi Béla. A folyóirat idei évfolyamának tartalmából:

Borisz Majlah: A művészi alkotás lélektana Vajda György Mihály: Irodalomtörténet vagy költészettudomány? Képes Géza: A Kalevala és a magyar irodalom Horányi Mátyás: Az olasz neorealista regény válsága Czimer József: A drámafordítás problémái Az irodalmi kritika helyzete a nagyvilágban. (Beszámoló az irodalomkri­tika problémáiról a Szovjetunióban, Kínában, Lengyelországban, Csehszlo­vákiában, Romániában, Bulgáriában, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Német Szövetségi Köztársaságban, az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban és Olaszországban.)

A marosvásárhelyi Sorok. — Verancsics Faustus Dictionariumának magyar szókészlete. — Szigligeti Ede: Színművek. — Ady Endre: A fekete lobogó. — Szabó Lőrinc össze­gyűjtött versei. — Csapláros István újabb munkái a lengyel—magvar irodalmi és kulturális kapcsolatok köréből. — Egyazon ég alatt. — Az Országos Széchényi Könyv­tár évkönyve. 1958. — Annales universitatis scientiarum Budapesti-ensis de Rolando Eötvös nominatae. — Nagy Dezső: Cegléd bibliográfiája (Gerézdi Rábán, V. Kovács Sándor, Osváih Béla, Ilia Mihály, Varga József, Sziklay László, Láng József, Tarnóc Márton, Kókay György, Kőhegyi Mihály) 505

Az Intézet életéből A Magyar Irodalomtörténet Bibliográfiai Kézikönyvéről 513 Ady-kutatások az Irodalomtörténeti Intézetben 514 Intézeti hírek (1961. március 1. — május 31.) 515

СОДЕРЖАНИЕ Ш. Шомодьи: Первая биография Петефи 377 К. Варга: Ars poetica Жигмонда Морица 399 Г. Кепеш: Стихосложение Миклоша Зриньи , 414

Небольшие статьи Дискуссия

Й. Мезеи: Миксат и «реализм* века 448

Документация В, Дьениш: Сведения к библиографии работ Петера Бода 470 И. ЖолЬьош: Неизвестное стихотворение Чоконаи 473 Л. Иллеш — М. К.Надь: Неизвестные сочинения Фридьеша Карикаша 479

Обзор

Литературные отношения в изданиях, вышедших по случаю годовщины Республики Советов (Ф. Йожеф) 485

Бенце Сабольчи: Стихи и мелодия (В. Штолл) 488 Ласло Кардош: Эскизы, очерки, критики (М. Сабольчи) 490 Иштван Боржак: Облик античности в 16 веке (А. Пирпат) 491 Избранные сочинения Ласло Араня (К. Ковач) 497 Эмиль Коложвари Гранпъер: За следами легенд (К. Салаи) 499 Труды по истории венгерского литературного языка и стиля (А. Мартипко)

Из жизни Института

E l ő f i z e t h e t ő a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) és bármely postahivatalnál. Csekkszámla szám: egyéni előfizetésnél 61257, közületi 61066, vagy átutalás az MNB 8. sz. folyószámlájára), vagy az Akadémiai Kiadónál (Budapest, V., Alkotmány u. 21, csekkszámlaszám: 05-915-111-46) vagy átutalás az MNB. 8. sz. folyószámlájára.