Embed Size (px)
Citation preview
Bevezető
A hazai informatikai üzemeltetők szokásainak feltérképezésére indított kezdeményezést a Microsoft
Magyarország, az FSF.hu Alapítvány, valamint a HWSW kiadó (HWSW.hu, HUP.hu). A három
szervezet közösen dolgozott ki egy kérdőívet, amely a rendszergazdák, rendszerüzemeltető
szakemberek preferenciáit igyekezett kideríteni, például a PC- és okostelefon-használat, a kedvenc
szoftverek, a fontosnak tartott technológiák, illetve a szakmai érdeklődés és karrierfejlesztés
tekintetében.
Ki a rendszergazda – jellemzők röviden
A válaszadók körében elsöprő többségben vannak a férfiak. Ugyan a kérdőívünket 23 nő is kitöltötte,
ez csupán a válaszadók 2,5 százalékát tette ki, a többi, 97,5 százalék azonban férfi.
Az átlagos válaszadó életkora 37 év, a kutatásban részt vevők fele pedig 35 évnél fiatalabb. A
legszámosabb korosztály a 34 éveseké. A kutatásban résztvevők fele legmagasabb végzettségét
legalább 10 éve, 2003 előtt szerezte. A végzés idejének átlaga azonban ennél valamivel korábbra,
2001-re esik, néhány valódi veterán miatt. Az IT-képzés a grafikon adatai szerint a 2000-es évek
elején indult be igazán Magyarországon, a legjobb év 2003 volt, a kérdőívet kitöltők közül akkor
szereztek képesítést a legtöbben.
0
10
20
30
40
50
60
70
Mikor végzett?
Meglepő, hogy a válaszadóknak csak mintegy 63 százaléka rendelkezik szakirányú felsőfokú
végzettséggel, nem műszaki felsőfokú végzettsége pedig 5,2 százalékuknak van – vagyis a szakma
meglepően zárt az „humán” végzettségűek számára. Szakképesítéssel 16 százalék, középiskolával 14
százalék rendelkezik legmagasabb végzettségként – de nagy többségük, 12 százalék most is tanul.
Cégméret szerint a válaszadóink nagyjából egyenlő arányban érkeznek a kisebb-nagyobb
vállalatoktól, a legtöbben az 50-250 és az ezernél több főt foglalkoztató cégeknél helyezkednek el.
Meglepően sokan dolgoznak 1-5 fős cégeknél, ez azonban jellemzően nem azt jelenti, hogy mondjuk
négy alkalmazottból egy a rendszergazda, ezek inkább specializált cégek, amelyek az üzemeltetést
kiszervezett szolgáltatásként nyújtják.
13,6 15,7
5,2
63,1
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
középiskola szakképesítés felsőfokú, nemműszaki
felsőfokúinformatikai vagy
más műszaki
Iskolai végzettsége
16,3 16,4
12,1
20,8
14,8
19,8
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
1-5 6-25 25-50 51-250 250-1000 1001-
Cég mérete (%)
A válaszadók több mint fele keres 200 ezer forint fölött havonta, beleértve az összes juttatást. A
legnépesebb kategória a 200-300 ezer között keresőké.
Az elődleges feladatkört tekintve a legtöbben szerverek üzemeltetésével foglalkoznak, magas még a
támogatást végzők aránya. A rendszertervezést 16 százalék vallja szakmájának, 13 százalék pedig
elsődlegesen fejlesztő. A vezetői réteg 10 százalékot tesz ki a válaszadók között. Egészen magas a
fejlesztéssel foglalkozók aránya, 51 százalék munkaidejében informatikai fejlesztéssel is foglalkozik.
10,2
19,3 19,4
22,7
10,7 11,3
6,3
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
100 ezer forintalatt
100 és 150 ezerforint között
150 és 200 ezerforint között
200 és 300 ezerforint között
300 és 400 ezerforint között
400 és 600 ezerforint között
600 ezer forintfölött
Havi jövedelem (%)
29,2
32,5
15,5
12,510,3
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
30,0
35,0
Támogatás, support Szerverüzemeltetés IT rendszer- vagyhálózattervezés
Szoftverfejlesztés Menedzsment
Elsődleges feladatköre (%)
Mindig nagy kérdés, hogy ki hozza meg a cégnél a változatos IT-döntéseket (stratégiai, beruházási,
vásárlási). A válaszadóinknak csak 29 százaléka nyilatkozta azt, hogy ez egyáltalán nem tartozik
feladatai közé, 71 százalék tehát valamilyen formában részt vesz a döntéshozatali folyamatban. 50
százalék azoknak az aránya, akik a döntést ugyan nem személyesen hozzák meg, de a véleményükkel
segítik a folyamatot. További 12 és 10 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik döntéshozók, de
vagy csapatban, vagy egyedül döntenek.
Messze legnagyobb arányban Microsoft-környezetben dolgoznak a kutatás résztvevői, 83 százalék
azon üzemeltetők aránya, akik a redmondi vállalat szoftvereivel is dolgoznak. Linuxos környezetről
válaszadóink 56 százaléka számol be, ami viszonylag magas aránynak mondható. VMware-rel 27,
Ciscóval és UNIX-szal 15 százalékuk találkozik munkája során.
A rendszergazda, mint magánfelhasználó
28,7
49,6
12,09,7
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
Ez nem feladatom Kikérik és figyelembeveszik a véleményem
Én határozok, dekikérem kollégáim
véleményét
Én határozok,egyedül
Milyen szintű döntéshozó?
14,5 14,5
26,7
55,7
83,4
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
UNIX Cisco VMware Linux Microsoft
Dolgozik ilyen szoftverkörnyezettel (%)
A Microsoft dominanciája az üzemeltetők asztali operációs rendszerei terén nem vitatható, a legtöbb
rendszergazda saját PC-jén Windows található. Érdemes megjegyezni, hogy a 2013 júniusában
elvégzett kutatás időpontjában a Windows 8 már 14,4 százalékon állt, messze a teljes magyar
populáció előtt. A rendszergazdák körében népszerű az Ubuntu is, nem meglepő módon a hosszú
távú támogatást ígérő LTS (12.04) háromszor népszerűbb az akkori legfrissebb kiadásnál.
Az előbbiek fényében meglepő, hogy a Microsoft Office szabad szoftveres alternatívái viszonylag
erősnek számítanak ebben a körben. Az early adopterek itt is kitűnnek, az akkor még néhány
hónapos Office 2013-at már 13,7 százalék használta, többen, mint az Office 2007-et. Érdemes még
megfigyelni a webes irodai csomagok arányát, a 2,6 százalékos arány kifejezetten alacsony. A
BellResearch 2012-es felmérése szerint a magyar vállalatok 4 százaléka használ valamilyen webes
irodai csomagot.
49,8
14,412,2
9,17,3
2,7 2,2 1,5 ,7
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
MicrosoftWindows 7
MicrosoftWindows 8
egyéb MicrosoftWindows XPvagy korábbi
Ubuntu LTS Ubuntu12.10
Apple OS X10.8
MicrosoftWindows
Vista
Apple OS X10.7 vagykorábbi
PC operációs rendszer (%)
35,1
21,9
13,7 12,4
5,3 4,7 4,32,6
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
30,0
35,0
40,0
Irodai programcsomag
Az Office részeként az email-kliensek között is meggyőző az Outlook fölénye, a webes email azonban
sokkal népszerűbb, mint a webes szövegszerkesztő vagy táblázatkezelő, a megkérdezettek 22,4
százaléka böngészőből levelez.
Az elsődleges böngésző jellemzően nem a Microsofttól származik, a Firefox és a Chrome együtt 70
százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a válaszadóink között. Viszonylag jól működik a migráció
az Internet Explorer régebbi verzióiról, IE8 és korábbi kiadást már csak 3,1 százalék használ. Érdemes
megjegyezni, hogy a Gemius Rankings statisztikái szerint 2013 júniusában az Internet Explorer
részesedése 14 százalékos volt, a rendszergazdák körében a használat aránya ennél némileg
magasabb (18,1%).
21,0
43,8
22,4
12,8
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
30,0
35,0
40,0
45,0
50,0
Mozilla Thunderbird Microsoft Outlook web alapú egyéb
Email-kliens
41,0
31,9
15,0
3,1 4,31,1
3,7
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
30,0
35,0
40,0
45,0
Mozilla Firefox Google Chrome MicrosoftInternet
Explorer 9 vagykésőbbi
MicrosoftInternet
Explorer 8 vagykorábbi
Opera Safari egyéb
Böngésző
A megkérdezettek early adopter státuszát az okostelefonon is érezni lehet, a rendszergazdáknak már
több, mint 80 százaléka használ ilyen kommunikációs eszközt. Ez magasabb a hazai átlagnál, és
feltehetően a közönség technológiai újdonságok iránti fogékonyságából ered.
Nagy kérdés persze, hogy ez a 80 százalék milyen platform híve. A válaszadók kétharmada Androidot
használ, őket azonban már a Windows Phone-t használók követik, 13,3 százalékkal. Sorban
következik az Apple iOS (iPhone, 9,8 százalék) és a BlackBerry, ez utóbbi mindössze 2,1 százalékkal.
A Google a rendszergazda barátja
Honnan tájékozódnak a rendszergazdák mindennapi munkájuk során? Internetes keresőből. A
válaszadók elsöprő többsége, 85 százaléka napi rendszerességgel használ webes keresőt, további 11
százalékuk pedig hetente.
80,2
19,8
Van okostelefonja?
van nincs
66,4
13,3
9,8
8,4
2,1
Okostelefon rendszere
Google Android Microsoft Windows Phone Apple iOS egyéb BlackBerry
A hivatalos dokumentáció célzott fellapozása már kevésbé népszerű. A webes kézikönyvek (man
pages) felkeresése ér egyedül a sima keresés közelébe, 56 százalék naponta, további 32 százalék
pedig hetente teszi ezt meg. Az elektronikus, de nem weben található (hanem mondjuk PDF-ben
letöltött) kézikönyvet már inkább heti vagy havi rendszerességgel olvassák (39 és 36 százalék). A
legkevésbé népszerű a hagyományos nyomtatott kézikönyv, a válaszadók 30 százaléka soha nem
használ ilyet.
A videós szakmai tartalmak (kalauzok, bemutatók) viszonylag népszerűek, a válaszadók több mint 90
százaléka legalább havonta fogyaszt szakmai videókat is.
Az IT szaknyelve továbbra is az angol marad. Ezt bizonyítja, hogy a rendszergazdáknak mindössze 1,8
százaléka tudja úgy végezni munkáját, hogy legalább néha ne kényszerülne angol szakirodalom
olvasására. A válaszadók 25 százaléka kizárólag angolul fogyaszt szakmai tartalmat, további 56
százalék pedig „gyakran” teszi ezt.
29,5
5,62,1 ,8
9,5
48,3
36,3
9,71,9
44,6
17,0
38,532,0
11,4
35,4
5,2
19,7
56,3
85,9
10,5
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
nyomtatott kézikönyv elektronikuskézikönyv
webes (man pages) webes (keresés) videó
Szakmai információszerzés (%)
soha havonta hetente naponta
1,8
17,8
56,0
24,5
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
soha néha, a magyar mellett gyakran kizárólag angol szakirodalmathasználok
Milyen gyakran használ angol szakirodalmat?
A szakmai fejlődés bevett formája a képzések látogatása. Ennek ellenére hazánkban ez nem
mondható túl népszerűnek, a válaszadók 46 százaléka a felmérést megelőző évben nem vett részt
semmilyen tanfolyamon, fizetős képzést pedig csak 31 százalékuk látogatott, ennek a csoportnak is
csak harmada, 9 százalék áldozott saját zsebéből erre. A képzések között egyébként 12 óránál
hosszabb (többnapos) képzések messze a legnépszerűbbek, a tanfolyamot látogatóknak 58 százaléka
ilyen képzésre járt. A válaszadók 36 százaléka vett részt legalább egy webes képzésen, 26 százalékuk
pedig géptermi tanfolyamon járt.
Az online vs. offline információszerzés kérdése eldőlt. Ugyan válaszadóink 60 százaléka továbbra is
szerez offline szakmai információt (például személyes beszélgetések, konferenciák, nyomtatott sajtó
vagy nyomtatott könyvek révén), 40 százalékuk azonban ilyen módon nem érhető el. Ezzel szemben
mindössze két és fél százalék azok aránya, akik főleg offline vagy kizárólag offline médiumokból
tájékozódik.
21,6
9,5
22,6
46,3
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
30,0
35,0
40,0
45,0
50,0
fizetős, alkalmazóm fizette fizetős, én magam fizettem ingyenes nem vettem részt képzésen
Képzések fizetési konstrukciója
Csak online40%
Főleg online58%
Főleg offline2%
Csak offline0%
Online vagy offline információforrásokból tájékozódik?
Szakmai tartalomban roppant erősek a szakemberek által írt (céges- vagy magán-) blogok, még az
online magazinokhoz képest is magasabb elérést mutatnak ezek az oldalak. A közösségi média ebben
a tekintetben gyengén teljesít, a válaszadóknak csak 43 százaléka talál szakmai információt e
hálózatokon. A weben kívüli világban a cégen belüli kommunikáció a szakmai információk
legfontosabb témája, ezt a konferenciák és események, majd a nyomtatott hírlevelek követik, a
nyomtatott magazinok olvasásáról csak válaszadóink 32 százaléka számol be.
Fontos IT technológiák
5853,5
31,7
84
75,4
43
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
Kollégák, céges Konferenciák,rendezvények
Nyomtatott lapok Szakmai blogok Online szaklapok,magazinok
Közösségi média
Offline: Online:
Szakmai információk elérése (%)
0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0
Biztonság
Virtualizáció
Mobilitás
Szabad szoftver
Szerveroldali programozás
Privát felhő
Nyilvános felhő
Kliensoldali programozás
BYOD
Mobileszköz-programozás
Fontos technológiák
egyáltalán nem fontos inkább nem fontos fontos nagyon fontos
Kutatásunkban rákérdeztünk, hogy mely, mostanában felkapottnak számító informatikai
technológiák érdeklik leginkább az üzemeltetőket. Messze legnagyobb lelkesedést a biztonság
kérdése kapta, ez a téma a válaszadók 76 százalékánál kapott nagyon fontos besorolást. A
virtualizáció a második helyet szerezte meg a mobilitás előtt. Az érdeklődési skála másik végén a
mobileszköz-programozás (alkalmazásfejlesztés), a bring your own device (BYOD) és a kliensoldali
programozás szerepelt, ezeknél még a nyilvános és privát felhő is magasabb pontszámot ért el.
Ez utóbbi kettőt egymással (cégméret alapján) is összehasonlítottuk. Eszerint a legkisebb és
legnagyobb vállalatok rendszergazdái mutatják a legélénkebb érdeklődést a felhő iránt, az 51-250 és
a 251-1000 fős vállalatoknál dolgozók számára kevésbé vonzó technológia a cloud. Ez fakadhat abból
is, hogy az üzemeltetők (még) nincsenek tisztában a privát és nyilvános cloud fogalmával,
feltételezhetően a privát felhő szinonimájaként a „virtualizált, automatizált, önkiszolgáló
informatikai infrastruktúra” leírás nagyobb érdeklődést váltott volna ki. A privát és nyilvános cloud
fontosságának megítélése közötti különbség az 1000+ fős cégek üzemeltetői körében a legnagyobb,
ez feltételezhetően abból fakad, hogy ebben a környezetben a fogalmakkal helyes kontextusban
találkoznak a rendszergazdák.
60,8 59,162,9
51,5
39,7
59,656,9 58,8
54,6
44,5
33,6
46,8
0
10
20
30
40
50
60
70
1-5 6-25 25-50 51-250 251-1000 1001-
Felhő fontossága (cégméret szerint)
privát felhő nyilvános felhő
73,176,5 74,5
70,2 67,7
60,1
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
1-5 6-25 25-50 51-250 251-1000 1001-
Szabad szoftver fontossága cégméret szerint
A szabad szoftver a cégméret növekedésével fokozatosan veszít megítélésének fontosságából, de
még a legnagyobbaknál dolgozóknak is több, mint 60 százaléka tartja fontosnak a nyílt forráskódú
technológiákat.
Jövedelem és egyéb változók
A nagy cégeknél lehet a legjobban keresni – derül ki a felmérés adataiból, a cégméret növekedésével
szinte lineárisan nő magasabb fizetési osztályba tartozók aránya (a kék és zöld átmenete a 200 ezer
forintos fizetésnek felel meg, jól látszik, hogy ez 60 százalék fölötti arányról 40 alá esik).
A jövedelem az elvégzett elsődleges informatikai feladatkörrel is szoros összefüggést mutat. Míg a
támogatásban dolgozók jövedelmi elosztása szerint 65 százalékot meghaladja a 200 forint alatt
keresők száma, ez az arány a többi feladatkörben 40 százalék, vagy az alatti. A legjobban a
menedzsment-szint keres, ezt a rendszer- és hálózattervezés, a szoftverfejlesztés, majd a kiszolgálók
mindennapi üzemeltetése követi.
0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
90,0%
100,0%
1-5 6-25 25-50 51-250 251-1000 1001-
Fizetés vs cégméret
100 ezer forint alatt 100 és 150 ezer forint között 150 és 200 ezer forint között
200 és 300 ezer forint között 300 és 400 ezer forint között 400 és 600 ezer forint között
600 ezer forint fölött
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Támogatás, support Szerverüzemeltetés Szoftverfejlesztés IT rendszer- vagyhálózattervezés
Menedzsment
Jöveledem és feladatkör
100 ezer forint alatt 100 és 150 ezer forint között 150 és 200 ezer forint között
200 és 300 ezer forint között 300 és 400 ezer forint között 400 és 600 ezer forint között
600 ezer forint fölött
A cégek a tapasztalt üzemeltetőket is magasabb fizetéssel díjazzák, az egyes jövedelmi kategóriák
átlagos tapasztalata jól kirajzolódó emelkedő tendenciát mutat.
A végzettség és jövedelem közötti összefüggés már korántsem ilyen egyértelmű. A szakképzőt, a
nem műszaki felsőfokú tanulmányokat és a szakirányú tanulmányokat végzők között egyértelmű
sorrend rajzolódik ki. Azonban a csupán középiskolás végzettséggel rendelkezők a vártnál jobban
keresnek – szinte úgy, mint a műszaki diplomával rendelkezők.
11,6812,69
15,57 15,80 15,2016,19
17,15
0
5
10
15
20
100 ezerforint alatt
100 és 150ezer forint
között
150 és 200ezer forint
között
200 és 300ezer forint
között
300 és 400ezer forint
között
400 és 600ezer forint
között
600 ezerforint fölött
Átlagos tapasztalat jövedelmi kategóriánként (év)
0%
20%
40%
60%
80%
100%
középiskola szakképző felsőfokú, nem műszaki felsőfokú, műszaki
Végzettség és jövedelem
100 ezer forint alatt 100 és 150 ezer forint között 150 és 200 ezer forint között
200 és 300 ezer forint között 300 és 400 ezer forint között 400 és 600 ezer forint között
600 ezer forint fölött
A legfelső négy fizetési csoport szerint rendezve a legjobban a VMware-rel is dolgozó mérnökök
keresnek, 68 százalékuk 200 ezer forint fölött visz haza. A skála túlsó végét a Microsoft-környezettel
dolgozók jelentik, ők gyakorlatilag a válaszadók átlagával és a linuxos rendszergazdákkal szinte
megegyező jövedelmi struktúrával rendelkeznek. A VMware mellett a Cisco és a nagyvállalati UNIX
környezetek rendszermérnökei keresnek kiemelkedően. A felmérés cáfolja azt a tévhitet, amely
szerint a Linux-üzemeltetők az átlagnál vagy a Windows-üzemeltetőknél magasabb fizetéssel
rendelkeznek.
Metodológia Az üzemeltetői kutatás 918 fő részvételével zajlott. Az adatfelvétel 2013 júniusában folyt, a
válaszadók a HWSW.hu, a HUP.hu és a Microsoft hírlevelében találkozhattak a kitöltésre való
felhívással. Mint minden online kutatásnál, itt is érdemes megjegyezni, hogy a kapott adatok nem
reprezentatívak a magyarországi rendszergazdákra nézve. A számos kitöltő és a viszonylag széles
merítés miatt azonban különösen a jövedelemmel kapcsolatos következtetések nagy valószínűséggel
helytállóak.
0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
80,0%
90,0%
100,0%
Microsoft összes Linux UNIX Cisco VMware
Szoftverkörnyezet és jövedelem
100 ezer forint alatt 100 és 150 ezer forint között 150 és 200 ezer forint között
200 és 300 ezer forint között 300 és 400 ezer forint között 400 és 600 ezer forint között
600 ezer forint fölött
