TÁJÉKOZTATÓ

a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére

Budapest

2020.

2

ELŐSZÓ

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak - minden jogszabálynak és előírásnak

megfelelő - megállapítása nem könnyű feladat, hiszen a járulékszabályok, az

adószabályok, a munka törvénykönyve és még sorolhatnánk, hogy mennyi

jogszabály naprakész tudását követeli meg a társadalombiztosítási

kifizetőhelyeken dolgozó kollegáktól.

A Magyar Államkincstár célja, hogy elősegítse az egységes társadalombiztosítási

kifizetőhelyi feladatellátást, az Egészségbiztosítási Alap védelmében a pénzbeli

ellátások jogszerűen kerüljenek megállapításra, továbbá, hogy a biztosítottak a

jogosan járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokhoz és a baleseti táppénzhez

hozzá jussanak. Felhívom a figyelmet, hogy jelen Tájékoztató a jogszabályok

gyakorlati alkalmazását segíti elő. Elengedhetetlen, hogy a társadalombiztosítási

kifizetőhelyek naprakész ismeretekkel rendelkezzenek a foglalkoztatók és a

biztosítottak társadalombiztosítással kapcsolatos jogai és kötelezettségei

vonatkozásában, és az igényérvényesítési eljárások során a mindenkor hatályos

jogszabályokban előírtakat alkalmazzák.

Fentiekben meghatározott célok elérése érdekében készült ez a szakmai

tájékoztató, amely kitér a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, a vonatkozó

uniós és más nemzetközi szabályok ismertetésétől kezdve, a pénzbeli

egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz összegének megállapítására

vonatkozó szabályokig bezárólag - a gyakorlati alkalmazást magyarázatokkal és

példákkal segítve - mindazon alapvető ismeretekre, amelyek a

társadalombiztosítási kifizetőhelyek mindennapos munkavégzését támogatják.

Jelen Tájékoztató a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi

LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 40.

§-ában előírtakra figyelemmel kötelező útmutatást ad a társadalombiztosítási

kifizetőhelyek részére a társadalombiztosítási feladatokkal kapcsolatos

nyomtatványok használatára, egyebekben szakmai tájékoztatást nyújt.

A jövőben bekövetkező jogszabályváltozások esetén a mindenkor hatályos

jogszabályokban előírtakat kell alkalmazni.

Annak érdekében, hogy minden társadalombiztosítási kifizetőhely számára

elérhető legyen a Tájékoztató, azt kizárólag elektronikus formában bocsátja

rendelkezésre a Magyar Államkincstár.

Budapest, 2020. július

Prof. Dr. Mészáros József

elnök

Magyar Államkincstár

3

TARTALOM

ELŐSZÓ ............................................................................................................................................................... 2

I. FEJEZET .......................................................................................................................................................... 9

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ .................................................................................................................................... 9 1.1. A TÁJÉKOZTATÓ CÉLJA ............................................................................................................................. 9 1.2. A TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYA ....................................................................................................................... 9 1.3. A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK ..........................................................................................10 1.4. A KIFIZETŐHELYI ÜGYVITELI FELADATOKAT ELLÁTÓ FOGLALKOZTATÓK KÖRE ................................17 1.5. A KIFIZETŐHELY .......................................................................................................................................18 1.6. KIFIZETŐHELY LÉTESÍTÉSE .....................................................................................................................18 1.7. A KIFIZETŐHELY MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSE .....................................................19 1.8. A KIFIZETŐHELY FELADATAI ...................................................................................................................20 1.9. ÁKR. ALKALMAZÁSA A KIFIZETŐHELYEKEN ...........................................................................................21 1.10. A KIFIZETŐHELY FELELŐSSÉGE ...............................................................................................................22 1.11. KIFIZETŐHELYI BÉLYEGZŐ HASZNÁLATA ...............................................................................................22 1.12. NYOMTATVÁNYOK HASZNÁLATA .............................................................................................................22 1.12.1. A tb. kiskönyv vezetésének szabályai ....................................................................................................................... 24 1.12.2. Értesítés a keresőképtelenségről ............................................................................................................................... 25 1.12.3. Előzménykérés ........................................................................................................................................................... 25 1.12.4. Igénybejelentések, nyilatkozatok pénzbeli ellátás megállapításához ..................................................................... 25 1.12.5. Adatmegállapító lap .................................................................................................................................................. 26 1.12.6. A segélyezési egyéni lap vezetésének szabályai ....................................................................................................... 27 1.12.7. ”Fizetési jegyzék az egészségbiztosítás ellátásairól és a baleseti táppénzről” elnevezésű nyomtatvány ............. 29 1.12.8. A „Segélyezési pénztárnapló” elnevezésű nyomtatvány ......................................................................................... 29 1.12.9. A kifizetőhely által folyósított ellátások elszámolása .............................................................................................. 30 1.12.10. Baleseti jegyzék .................................................................................................................................................. 32 1.13. IRATOK MEGŐRZÉSE .................................................................................................................................32 1.14. NYILVÁNTARTÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS, ELLENŐRZÉS ...........................................................................33

II. FEJEZET ........................................................................................................................................................35

2. BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG .........................................................................................................35 2.1. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK ...................................................................................................36 2.2. A BIZTOSÍTOTTAK KÖRE ...........................................................................................................................37 2.2.1. A munkaviszonyban álló személyek ......................................................................................................................... 37 2.2.1.1. Munkaviszony ...................................................................................................................................................... 38 2.2.1.2. Közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszony ...................... 41 2.2.1.3. Rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony ........................................... 41 2.2.1.4. Ügyészségi, bírói és igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony ................................................................... 42 2.2.1.5. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony ............................................................................................................... 42 2.2.1.6. Ösztöndíjas foglalkoztatási és vendégoktatói ösztöndíjas jogviszony .................................................................. 43 2.2.1.7. Közfoglalkoztatási jogviszony .............................................................................................................................. 43 2.2.1.8. Országgyűlési képviselő és nemzetiségi szószóló ................................................................................................. 43 2.2.1.9. Hivatásos és szerződéses állományú személyek, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák ........ 44 2.2.2. A szövetkezeti tagok .................................................................................................................................................. 44 2.2.3. Az álláskeresési támogatásban részesülő személyek ............................................................................................... 45 2.2.4. Egyéni vállalkozók ..................................................................................................................................................... 45 2.2.4.1. Evtv. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység ....................................................................................................... 46 2.2.4.2. Szolgáltató állatorvosi tevékenység és gyógyszerészi magántevékenység ........................................................... 47 2.2.4.3. Ügyvédi tevékenység ............................................................................................................................................ 48 2.2.4.4. Egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység ............................................................................................................. 49 2.2.4.5. Közjegyzői tevékenység........................................................................................................................................ 49 2.2.4.6. Önálló bírósági végrehajtói tevékenység ............................................................................................................. 50 2.2.5. Társas vállalkozók ..................................................................................................................................................... 50 2.2.6. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen közreműködő személyek ............................ 53 2.2.7. Egyházi személyek ..................................................................................................................................................... 55 2.2.8. Mezőgazdasági őstermelők ....................................................................................................................................... 55 2.2.9. Főállású kisadózók .................................................................................................................................................... 57 2.2.10. Állami projektértékelői jogviszonyban álló személyek ........................................................................................... 58 2.2.11. A köztársasági elnök házastársa .............................................................................................................................. 59 2.2.12. Egyes tisztségviselők, vezető tisztségviselők és választott tisztviselők biztosítása................................................. 59 2.3. A BIZTOSÍTÁS SZÜNETELÉSE.....................................................................................................................60 2.4. MUNKAVÉGZÉS KÜLFÖLDI FOGLALKOZTATÓ RÉSZÉRE ..........................................................................64 2.5. EGYIDEJŰLEG FENNÁLLÓ BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYOK .........................................................................64 2.6. A BIZTOSÍTÁS BEJELENTÉSE .....................................................................................................................65 2.7. BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGET NEM EREDMÉNYEZŐ JOGVISZONYOK ................................................66

4

2.7.1. Kiegészítő tevékenységet folytató személyek ........................................................................................................... 66 2.7.2. A magyar társadalombiztosítás hatálya alá nem tartozó személyek, illetve jogviszonyok .................................. 67 2.7.3. Egyszerűsített foglalkoztatás .................................................................................................................................... 69 2.8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGGAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ..............69

III. FEJEZET ......................................................................................................................................................73

3. JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ..............................................................................................73 3.1. JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ........................................................................................................73 3.2. JÁRULÉKALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELEM ...................................................................................................73 3.2.1. Önálló tevékenységből származó jövedelem ............................................................................................................ 74 3.2.2. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem .................................................................................................... 76 3.2.3. Egyéb jövedelem ........................................................................................................................................................ 77 3.3. JÁRULÉKALAPOT NEM KÉPEZŐ JÖVEDELMEK .........................................................................................78 3.4. BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSOK ...............................................78 3.4.1. Béren kívüli juttatások .............................................................................................................................................. 79 3.4.2. Egyes meghatározott juttatások ............................................................................................................................... 79 3.5. JÁRULÉKFIZETÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ...................................................................80 3.6. A FIZETENDŐ JÁRULÉKOK MÉRTÉKE .......................................................................................................81 3.7. CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY .............................................................................................................82 3.8. JÁRULÉKFIZETÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK .......................................................................83 3.8.1. Egyes ellátásokban részesülő személyek járulékfizetése ........................................................................................ 83 3.8.2. Álláskeresési támogatásban részesülő személyek járulékfizetése .......................................................................... 83 3.8.3. Egyházi személyek járulékfizetése ........................................................................................................................... 83 3.8.4. Szociális szövetkezeti tag járulékfizetése ................................................................................................................. 84 3.8.5. Járulékfizetés az EKHO esetén ................................................................................................................................ 84 3.9. A TÁPPÉNZ-HOZZÁJÁRULÁS .....................................................................................................................84 3.10. „FEGYVERES” SZEMÉLYEK JÁRULÉKFIZETÉSE .......................................................................................85 3.11. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÓK KÖZTERHEI ...................................................................................................86 3.12. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK JÁRULÉKFIZETÉSE .......................................................................................87 3.13. A TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉKFIZETÉSE .........................................................................................89 3.14. A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK JÁRULÉKFIZETÉSE ...........................................................................92 3.15. JÁRULÉKFIZETÉS TÖBB BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRÓ JOGVISZONY EGYIDEJŰ FENNÁLLÁSA

ESETÉN ..............................................................................................................................................................93

IV. FEJEZET ......................................................................................................................................................94

4. NEMZETKÖZI JOGINTÉZMÉNYEK ....................................................................................................94 4.1. A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI KOORDINÁCIÓT SZABÁLYOZÓ UNIÓS RENDELETEK ......................................94 4.1.1. Az uniós rendeletek alkalmazásának elsőbbsége, területi hatály ........................................................................... 94 4.1.2. A Rendeletek alapelvei .............................................................................................................................................. 95 4.1.3. A Rendeletek hatálya alá tartozó ellátások ............................................................................................................. 97 4.1.4. A formanyomtatványok és az elektronikus adatcsere ............................................................................................ 97 4.1.5. A munkavállalók és az önálló vállalkozók társadalombiztosítása ....................................................................... 100 4.1.6. A munkavállalók kiküldetése ................................................................................................................................. 101 4.1.6.1. A kiküldetés munkáltatóhoz kapcsolódó feltételei .............................................................................................. 102 4.1.6.2. A kiküldetés munkavállalóhoz kapcsolódó feltételei .......................................................................................... 103 4.1.6.3. A kiküldetés időtartama ..................................................................................................................................... 104 4.1.7. Tevékenység végzése két vagy több tagállamban (párhuzamos tevékenység) .................................................... 104 4.1.8. Más tagállamban tartózkodó biztosítottak pénzbeli ellátásairól általában ........................................................ 105 4.1.9. Más tagállamban bekövetkező keresőképtelenség ................................................................................................ 106 4.1.9.1. A keresőképtelenség igazolása .......................................................................................................................... 106 4.1.9.2. Magyar biztosított keresőképtelensége más EGT-tagállamban ......................................................................... 106 4.1.10. A biztosítási idők összeszámítása ........................................................................................................................... 108 4.1.11. A Rendeletek alkalmazása a baleseti ellátások vonatkozásában ......................................................................... 111 4.1.11.1. A baleseti ellátásokról általában ....................................................................................................................... 111 4.1.11.2. Kiküldött magyar biztosított kezelése más tagállamban .................................................................................... 112 4.1.11.3. Magyarországra kiküldött, más EGT-tagállamban biztosított személy baleseti ellátása ................................... 113 4.1.12. Anyasági és családi ellátások .................................................................................................................................. 113 4.1.12.1. Melyek az anyasági és melyek a családi ellátások? ........................................................................................... 113 4.1.12.2. Az ellátások halmozódása és felfüggesztése ...................................................................................................... 114 4.1.12.3. Különbözeti kiegészítés ...................................................................................................................................... 117 4.1.13. A pénzbeli ellátások összegének megállapítása ..................................................................................................... 117 4.2. KÉTOLDALÚ NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK ...........................................................................................118 4.2.1. Magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény ........................................................................................................... 119 4.2.2. Magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény ...................................................................................................... 120 4.2.3. Magyar-albán szociális biztonsági egyezmény ...................................................................................................... 122 4.2.4. Magyar-bosnyák szociális biztonsági egyezmény .................................................................................................. 124 4.2.5. Magyar-macedón szociális biztonsági egyezmény ................................................................................................ 125 4.2.6. Magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény .......................................................................................... 127

5

4.2.7. Magyar-szerb szociális biztonsági egyezmény ....................................................................................................... 128 4.2.8. Magyar-török szociális biztonsági egyezmény ...................................................................................................... 129 4.2.9. További szociális biztonsági egyezmények ............................................................................................................ 130 4.2.10. Egészségügyi együttműködési egyezmények ......................................................................................................... 131 4.3. A NEMZETKÖZI JOGINTÉZMÉNYEK EGYÉB SZABÁLYAI .........................................................................131 4.3.1. Keresőképtelenség harmadik államban ................................................................................................................. 131 4.3.2. Harmadik államban megszerzett biztosítási idő ................................................................................................... 132

V. FEJEZET ......................................................................................................................................................133

5. PÉNZBELI ELLÁTÁSOK .......................................................................................................................133 5.1. TÁPPÉNZ ..................................................................................................................................................133 5.1.1. A táppénzre való jogosultság feltételei ................................................................................................................... 133 5.1.2. A keresőképtelenség ................................................................................................................................................ 134 5.1.3. A keresőképtelenség igazolása ................................................................................................................................ 136 5.1.4. Eljárás kódváltás esetén .......................................................................................................................................... 137 5.1.5. A keresőképtelenség első napja .............................................................................................................................. 139 5.1.6. A keresőképtelenség visszamenőleges igazolása .................................................................................................... 140 5.1.7. A biztosított kötelezettségei a keresőképtelenség alatt ......................................................................................... 140 5.1.8. A keresőképtelenség felülvizsgálatának kezdeményezése .................................................................................... 141 5.1.9. A táppénzfolyósítás megszüntetésének kezdeményezése ...................................................................................... 141 5.1.10. A betegszabadság és a táppénz ............................................................................................................................... 142 5.1.11. A táppénzre való jogosultság időtartama .............................................................................................................. 144 5.1.12. A folyamatos biztosítási idő .................................................................................................................................... 145 5.1.13. A megszakítás nélküli biztosítási idő fogalma ....................................................................................................... 146 5.1.14. Táppénzre való jogosultság a biztosítási időtől függetlenül ................................................................................. 146 5.1.15. Táppénzelőzmények számítása a táppénzre való jogosultság időtartamának meghatározásánál .................... 147 5.1.16. A GYÁP .................................................................................................................................................................... 149 5.1.17. A GYÁP-ra jogosult személyek .............................................................................................................................. 149 5.1.18. A GYÁP időtartama ................................................................................................................................................ 150 5.1.19. Előzmény a GYÁP-nál ............................................................................................................................................ 152 5.1.20. Az egyedülállók köre ............................................................................................................................................... 152 5.1.21. Az általános szabályoktól eltérő - táppénzre vonatkozó - szabályok ................................................................... 154 5.1.22. A táppénzfolyósítás korlátozása ............................................................................................................................. 154 5.1.23. A táppénz összegének megállapítása ...................................................................................................................... 156 5.1.24. Irányadó időszak - számítási időszak ..................................................................................................................... 156 5.1.25. A táppénz naptári napi alapjának meghatározásánál figyelembe vehető jövedelem ......................................... 157 5.1.26. Az osztószám meghatározása ................................................................................................................................. 158 5.1.27. A táppénz naptári napi alapjának meghatározása ............................................................................................... 159 5.1.27.1. 180 napi jövedelem alapján történő megállapítás ............................................................................................. 159 5.1.27.2. 120 napi jövedelem alapján történő megállapítás ............................................................................................. 159 5.1.27.3. Tényleges / szerződés szerinti jövedelem alapján történő megállapítás ............................................................ 160 5.1.27.4. Minimálbér alapján történő megállapítás ......................................................................................................... 162 5.1.27.5. Kedvezményszabály ........................................................................................................................................... 162 5.1.28. A táppénz naptári napi összege .............................................................................................................................. 163 5.1.29. Táppénz egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén........................................................................................... 164 5.1.30. A táppénz maximum összege .................................................................................................................................. 165 5.1.31. A táppénz iránti kérelem benyújtása ..................................................................................................................... 165 5.2. CSED .......................................................................................................................................................166 5.2.1. A CSED-re való jogosultság.................................................................................................................................... 166 5.2.1.1. A szülői nő jogosultsági feltételei ...................................................................................................................... 166 5.2.1.2. Egyéb jogosultak ............................................................................................................................................... 167 5.2.1.3. Előzetes biztosítási idő ...................................................................................................................................... 167 5.2.2. A CSED-re való jogosultság időtartama és a szülési szabadság .......................................................................... 168 5.2.2.1. A CSED és a szülési szabadság időtartamának főszabálya ............................................................................... 169 5.2.2.2. CSED és szülési szabadság koraszülött gyermekre tekintettel ........................................................................... 171 5.2.3. A CSED folyósításának korlátozása ....................................................................................................................... 171 5.2.4. A CSED naptári napi alapjának meghatározása .................................................................................................. 172 5.2.4.1. 180 napi jövedelem alapján történő megállapítás ............................................................................................. 173 5.2.4.2. 120 napi jövedelem alapján történő megállapítás ............................................................................................. 173 5.2.4.3. Minimálbér kétszerese / tényleges jövedelem / szerződés szerinti jövedelem alapján történő megállapítás ...... 174 5.2.4.4. Összehasonlítás a hallgatói GYED összegével .................................................................................................. 175 5.2.4.5. Kedvezményszabály ........................................................................................................................................... 175 5.2.5. A CSED mértéke ..................................................................................................................................................... 176 5.2.6. CSED megállapítása egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén ...................................................................... 176 5.2.7. A CSED iránti kérelem benyújtása ........................................................................................................................ 177 5.2.8. A CSED iránti kérelem elbírálása .......................................................................................................................... 179 5.3. GYED ......................................................................................................................................................180 5.3.1. A GYED-re való jogosultság ................................................................................................................................... 180 5.3.1.1. A GYED-re való jogosultság általános szabálya ............................................................................................... 180 5.3.1.2. A CSED-ben részesült személyek GYED-re való jogosultsága .......................................................................... 182

6

5.3.1.3. A nevelőszülői GYED-ben részesülő személy jogosultsága ............................................................................... 182 5.3.2. A GYED-re való jogosultság időtartama ............................................................................................................... 183 5.3.3. A GYED folyósításának korlátozása ...................................................................................................................... 185 5.3.4. A GYED naptári napi alapjának meghatározása ................................................................................................. 186 5.3.4.1. 180 napi jövedelem alapján történő megállapítás ............................................................................................. 186 5.3.4.2. 120 napi jövedelem alapján történő megállapítás ............................................................................................. 187 5.3.4.3. Tényleges / szerződés szerinti jövedelem alapján történő megállapítás ............................................................ 187 5.3.4.4. Összehasonlítás a hallgatói GYED összegével .................................................................................................. 188 5.3.4.5. Minimálbér kétszerese / tényleges jövedelem / szerződés szerinti jövedelem alapján történő megállapítás ...... 189 5.3.4.6. Kedvezményszabály ........................................................................................................................................... 189 5.3.5. A GYED mértéke, maximumösszege és felülvizsgálata ........................................................................................ 190 5.3.5.1. A GYED maximumösszege egy biztosítási jogviszony esetén ............................................................................. 190 5.3.5.2. Maximumösszeg több GYED folyósítása esetén ................................................................................................ 192 5.3.5.3. Maximumösszeg több gyermek esetén ............................................................................................................... 192 5.3.5.4. Maximumösszeg GYED és nevelőszülői GYED esetén ...................................................................................... 193 5.3.6. A GYED iránti kérelem benyújtása ....................................................................................................................... 194 5.3.7. A GYED iránti kérelem elbírálása ......................................................................................................................... 195 5.3.8. A GYED folyósításának felfüggesztése .................................................................................................................. 196 5.4. HALLGATÓI GYED .................................................................................................................................197 5.4.1. A hallgatói GYED-re való jogosultság ................................................................................................................... 197 5.4.2. Hallgatói GYED-re való jogosultság újabb gyermek születése esetén ................................................................ 199 5.4.3. A hallgatói GYED-re való jogosultság időtartama ............................................................................................... 200 5.4.4. A hallgatói GYED folyósításának korlátozása ...................................................................................................... 200 5.4.5. A hallgatói GYED összege ...................................................................................................................................... 201 5.4.5.1. A hallgatói GYED összege nem biztosított jogosult esetén ................................................................................ 201 5.4.5.2. A hallgatói GYED összege biztosított jogosult esetén........................................................................................ 202 5.4.5.2.1. 180 / 120 napi jövedelem alapján történő megállapítás ...................................................................................... 202 5.4.5.2.2. Minimálbér kétszerese / tényleges jövedelem / szerződés szerinti jövedelem alapján történő megállapítás ...... 203 5.4.6. A hallgatói GYED iránti kérelem benyújtása ....................................................................................................... 203 5.4.7. A hallgatói GYED iránti kérelem elbírálása ......................................................................................................... 204 5.5. NEVELŐSZÜLŐI GYED ...........................................................................................................................205 5.5.1. A nevelőszülői GYED-re való jogosultság ............................................................................................................. 205 5.5.2. A nevelőszülői GYED-re való jogosultság időtartama ......................................................................................... 207 5.5.3. A nevelőszülői GYED folyósításának korlátozása ................................................................................................ 207 5.5.4. A nevelőszülői GYED összege ................................................................................................................................. 209 5.5.5. A nevelőszülői GYED iránti kérelem benyújtása.................................................................................................. 210 5.5.6. A nevelőszülői GYED iránti kérelem elbírálása.................................................................................................... 211 5.6. NAGYSZÜLŐI GYED ...............................................................................................................................212 5.6.1. A nagyszülői GYED-re való jogosultság ................................................................................................................ 212 5.6.2. A nagyszülői GYED-re való jogosultság időtartama ............................................................................................ 214 5.6.3. A nagyszülői GYED folyósításának korlátozása ................................................................................................... 214 5.6.4. A nagyszülői GYED összege ................................................................................................................................... 215 5.6.5. A nagyszülői GYED iránti kérelem benyújtása .................................................................................................... 215 5.6.6. A nagyszülői GYED iránti kérelem elbírálása ...................................................................................................... 216 5.7. ÖFD .........................................................................................................................................................216 5.7.1. Az ÖFD-re való jogosultság .................................................................................................................................... 216 5.7.2. Az ÖFD-re való jogosultság időtartama ................................................................................................................ 218 5.7.3. Az ÖFD folyósításának korlátozása ....................................................................................................................... 219 5.7.4. Az ÖFD összege ....................................................................................................................................................... 220 5.7.5. Az ÖFD iránti kérelem benyújtása ........................................................................................................................ 220 5.7.6. Az ÖFD iránti kérelem elbírálása .......................................................................................................................... 222 5.7.7. Az ÖFD folyósításának felfüggesztése.................................................................................................................... 222 5.8. VÁLASZTÁS AZ ELLÁTÁSOK KÖZÖTT .....................................................................................................223 5.8.1. A választási szabályok egyes esetei ......................................................................................................................... 223 5.8.1.1. Ugyanazon jogviszonyból járó ellátások közötti választás ................................................................................ 223 5.8.1.2. Ugyanazon gyermek után járó ellátások közötti választás ................................................................................. 223 5.8.1.3. A szülők közötti választás ugyanazon gyermekre tekintettel .............................................................................. 224 5.8.1.4. Egyidejűleg járó ellátások különböző korú gyermekek után .............................................................................. 224 5.8.1.5. A szülők közötti választás több gyermekre tekintettel ........................................................................................ 225 5.8.1.6. GYÁP-ra való jogosultság ................................................................................................................................. 226 5.8.2. A nagyszülői GYED-re vonatkozó választási szabályok ....................................................................................... 226 5.8.3. A választási szabályok alkalmazása esetén követendő eljárás ............................................................................. 227 5.8.4. Betudás ..................................................................................................................................................................... 228 5.8.4.1. A kifizetőhelyek és a kormányhivatalok közötti betudás szabályai .................................................................... 229 5.8.4.1.1. Apa GYED - anya CSED, GYED ...................................................................................................................... 229 5.8.4.1.2. Anya GYED - apa GYED .................................................................................................................................. 233 5.8.4.1.3. Anya GYES - apa GYED ................................................................................................................................... 237 5.8.4.2. A kifizetőhelyek egymás közötti betudásának szabályai ..................................................................................... 240 5.8.4.2.1. Apa GYED - anya CSED, GYED ...................................................................................................................... 240 5.8.4.2.2. Anya GYED - apa GYED .................................................................................................................................. 245

7

5.8.4.3. Egyéb - betudással kapcsolatos - tudnivalók ..................................................................................................... 250

VI. FEJEZET ....................................................................................................................................................251

6. BALESETI ELLÁTÁS ÉS A KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ........................................251 6.1. ÜZEMI BALESET ......................................................................................................................................251 6.1.1. Az üzemi baleset fogalma ........................................................................................................................................ 251 6.1.1.1. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek .................................................... 253 6.1.1.2. A közcélú munkavégzés során bekövetkezett balesetek ...................................................................................... 254 6.1.1.3. Úti (üzemi) balesetek ......................................................................................................................................... 254 6.1.2. A foglalkozási megbetegedés fogalma .................................................................................................................... 256 6.1.3. Üzemi balesetnek nem minősülő balesetek ............................................................................................................ 257 6.1.4. A munkabaleset és az egyéb üzemi baleset elhatárolása ...................................................................................... 260 6.2. A BALESETI ELLÁTÁSRA JOGOSULT SZEMÉLYEK ..................................................................................261 6.3. KIZÁRÓLAG BALESETI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULTAK ............................................261 6.4. A BALESETI TÁPPÉNZRE VALÓ JOGOSULTSÁG .......................................................................................262 6.5. KERESŐKÉPTELENSÉG A BALESETI TÁPPÉNZ VONATKOZÁSÁBAN ........................................................263 6.6. A BALESETI TÁPPÉNZRE VALÓ JOGOSULTSÁG IDŐTARTAMA ................................................................264 6.7. A BALESETI TÁPPÉNZRE VALÓ JOGOSULTSÁG KORLÁTOZÁSA..............................................................264 6.8. A BALESETI TÁPPÉNZ ÖSSZEGE ..............................................................................................................264 6.8.1. A baleseti táppénz naptári napi alapja .................................................................................................................. 265 6.8.1.1. 180 napi jövedelem alapján történő megállapítása ........................................................................................... 265 6.8.1.2. Tényleges, illetve szerződés szerinti jövedelem alapján történő megállapítása ................................................. 265 6.8.2. A baleseti táppénz mértéke ..................................................................................................................................... 266 6.8.3. A baleseti táppénz összege ismételt megállapítás esetén ....................................................................................... 266 6.8.4. Kódváltás baleseti táppénz esetén .......................................................................................................................... 267 6.8.4.1. Táppénz / baleseti táppénz ................................................................................................................................. 267 6.8.4.2. Baleseti táppénz / táppénz ................................................................................................................................. 269 6.8.5. Táppénz megállapítása hivatalból .......................................................................................................................... 269 6.9. A BALESETI ELLÁTÁSOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ....................................................270 6.9.1. Az üzemi baleset tényét elismerő vagy elutasító határozat .................................................................................. 274 6.9.2. A baleseti táppénz elbírálására vonatkozó szabályok........................................................................................... 276 6.10. NYILATKOZAT AZ ÜZEMI BALESETNEK NEM MINŐSÜLŐ BALESETEKRŐL ............................................276 6.11. A BALESETI TÁPPÉNZ SZÁMFEJTÉSE, NYILVÁNTARTÁSA, ELSZÁMOLÁSA ............................................277

VII. FEJEZET ...................................................................................................................................................278

7. A PÉNZBELI ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA AZ ÁKR.-BEN

FOGLALT SZABÁLYOK ALAPJÁN ............................................................................................................278 7.1. A PÉNZBELI ELLÁTÁSSAL ÉS A BALESETI TÁPPÉNZZEL KAPCSOLATOS KIFIZETŐHELYI ELJÁRÁS

MEGINDÍTÁSA, A KÉRELEM .............................................................................................................................278 7.2. HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG, ELJÁRÁSI KÖTELEZETTSÉG, NYELVHASZNÁLAT .....................................279 7.2.1. Hatáskör és illetékesség ........................................................................................................................................... 279 7.2.2. Eljárási kötelezettség ............................................................................................................................................... 280 7.2.3. Nyelvhasználat a kifizetőhely eljárásban ............................................................................................................... 281 7.3. ELJÁRÁSI KÉPESSÉG ÉS KÉPVISELET ......................................................................................................281 7.3.1. Eljárási képesség...................................................................................................................................................... 281 7.3.2. Képviselet a kifizetőhely eljárásában ..................................................................................................................... 282 7.4. KIZÁRÁS ..................................................................................................................................................283 7.5. MEGKERESÉS ..........................................................................................................................................284 7.6. SOMMÁS ÉS TELJES ELJÁRÁS ..................................................................................................................285 7.6.1. A sommás eljárás szabályai .................................................................................................................................... 285 7.6.2. A teljes eljárás szabályai ......................................................................................................................................... 286 7.6.3. Az ügyfél értesítése a teljes eljárásra történő áttérésről ....................................................................................... 287 7.7. HIÁNYPÓTLÁSI ELJÁRÁS .........................................................................................................................287 7.8. AZ ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ ...................................................................................................................288 7.8.1. A határidők számítása ............................................................................................................................................. 289 7.8.2. Az ügyintézési határidőbe figyelembe nem vehető időtartamok.......................................................................... 291 7.8.3. A határidők túllépésének jogkövetkezményei ....................................................................................................... 291 7.9. A KÉRELEM VISSZAUTASÍTÁSA ...............................................................................................................293 7.9.1. Az igényérvényesítésre nyitva álló 6 hónapos jogvesztő határidő túllépése esetén követendő eljárás .............. 295 7.9.2. A kérelem visszautasítása - igazolási kérelem - jogorvoslat ................................................................................. 296 7.10. AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ................................................................................................................298 7.11. AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ÉS SZÜNETELÉSE ..................................................................................299 7.11.1. Az eljárás felfüggesztése .......................................................................................................................................... 299 7.11.2. Az eljárás szünetelése .............................................................................................................................................. 301 7.12. A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA .....................................................................................................................301 7.12.1. Az ügyfél nyilatkozata ............................................................................................................................................. 303 7.12.2. Az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége ............................................................................................................. 304

8

7.12.3. Az irat ....................................................................................................................................................................... 304 7.12.4. Tanú .......................................................................................................................................................................... 305 7.13. AZ ELJÁRÁS IRATAIBA VALÓ BETEKINTÉS .............................................................................................307 7.13.1. Az iratbetekintési jog .............................................................................................................................................. 307 7.13.2. Másolat készítése a megtekintett iratról ................................................................................................................ 307 7.13.3. Az iratbetekintési jog korlátai ................................................................................................................................ 308 7.13.4. Döntés az iratbetekintési jog iránti kérelemről ..................................................................................................... 308 7.14. A HATÓSÁG DÖNTÉSEI ............................................................................................................................308 7.14.1. Határozat ................................................................................................................................................................. 308 7.14.2. Végzés ....................................................................................................................................................................... 308 7.14.3. A határozat és a végzés közös szabályai ................................................................................................................. 309 7.14.4. Egyszerűsített döntés ............................................................................................................................................... 309 7.14.5. Határozathozatal mellőzésével hozott döntés ........................................................................................................ 310 7.14.6. A kifizetőhely döntésének véglegessége .................................................................................................................. 310 7.14.7. A döntés közlése ....................................................................................................................................................... 311 7.14.8. Kézbesítési kifogás ................................................................................................................................................... 312 7.15. A DÖNTÉS KIJAVÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE ...............................................................................................312 7.15.1. A döntés kijavítása .................................................................................................................................................. 312 7.15.2. A döntés kiegészítése ............................................................................................................................................... 313 7.16. JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK ...................................................................................................................314 7.16.1. A végzés elleni önálló jogorvoslat ........................................................................................................................... 314 7.16.2. A jogorvoslati eljárások típusai .............................................................................................................................. 314 7.16.3. Kérelemre induló jogorvoslati eljárás - fellebbezés .............................................................................................. 315 7.16.4. Kérelemre induló jogorvoslati eljárás - közigazgatási per ................................................................................... 315 7.16.5. Hivatalból induló jogorvoslati eljárás - a döntés saját hatáskörben történő módosítása, visszavonása ........... 316 7.16.6. Hivatalból induló jogorvoslati eljárás - felügyeleti eljárás ................................................................................... 316 7.16.7. A semmisség szabályai ............................................................................................................................................ 317 7.17. A JOGALAP NÉLKÜL FELVETT PÉNZBELI ELLÁTÁSOK ...........................................................................317 7.17.1. Visszafizetésre kötelezés 90 napon belül ................................................................................................................ 317 7.17.2. Visszafizetésre kötelezés 90 napon túl .................................................................................................................... 318 7.17.3. Korábban bevallott jövedelemadatok módosítása ................................................................................................ 318

VIII. FEJEZET .................................................................................................................................................320

8. A PÉNZBELI ELLÁTÁSOK STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSAI .....................................320 8.1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A STATISZTIKAI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL ..............................................320 8.2. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI STATISZTIKA .....................................................................................................321 8.3. A KIFIZETŐHELYEK STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSAI .................................................................322 8.3.1. Havi Egészségbiztosítási Statisztikai Jelentés ....................................................................................................... 323 8.3.1.1. Általános tudnivalók .......................................................................................................................................... 323 8.3.1.2. Részletes tudnivalók ........................................................................................................................................... 324 8.3.1.3. Fejléc kitöltése ................................................................................................................................................... 324 8.3.1.4. Létszámadatok ................................................................................................................................................... 324 8.3.1.5. Táppénzes (baleseti táppénzes) adatok .............................................................................................................. 325 8.3.1.6. Betegszabadság adatai ...................................................................................................................................... 327 8.3.1.7. CSED, GYED és ÖFD ....................................................................................................................................... 327 8.3.2. Jelentés a lezárt keresőképtelen esetekről ............................................................................................................. 327 8.3.2.1. Általános tudnivalók .......................................................................................................................................... 328 8.3.2.2. Részletes tudnivalók ........................................................................................................................................... 328 8.3.3. Jelentés a csecsemőgondozási díjat igénybevevőkről ............................................................................................ 330 8.3.3.1. Általános tudnivalók .......................................................................................................................................... 330 8.3.3.2. Részletes tudnivalók ........................................................................................................................................... 330 8.3.4. Jelentés a gyermekgondozási díjat és örökbefogadói díjat igénybevevőkről ...................................................... 332 8.3.4.1. Általános tudnivalók .......................................................................................................................................... 332 8.3.4.2. Részletes tudnivalók ........................................................................................................................................... 332

JEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEKRŐL ..................................................336

JEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÓBAN HIVATKOZOTT, ILLETVE A TÁJÉKOZTATÓBAN

FOGLALTAK ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOKRÓL....................................................................338

9

I. FEJEZET

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1.1. A Tájékoztató célja

A Tájékoztató célja, hogy a kifizetőhelyek részére a kifizetőhelyi feladatok

ellátásához - az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz

megállapításánál, folyósításánál, elszámolásánál, az üzemi baleset elbírálásánál,

valamint az ezekkel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél és

az adatszolgáltatásnál - szakmai segítséget nyújtson. Jelen Tájékoztató kiadása az

egységes jogalkalmazást kívánja elősegíteni.

1.2. A Tájékoztató hatálya

Ezen Tájékoztató hatálya valamennyi kifizetőhelyre kiterjed.

Minden olyan munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra

jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni a törvényben vagy

kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok

ellátásáról, és ennek érdekében kifizetőhelyet hoz létre, vagy e feladatok

ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt. A központosított

illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely kifizetőhelyként működik.

Kifizetőhelyet működtethet az a 100 fő alatti társadalombiztosítási ellátásra

jogosult személyt foglalkoztató magánszemély, jogi személy vagy jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezet is, amely az E. Alap kezeléséért felelős

társadalombiztosítási szervvel (a székhelye szerint illetékes kormányhivatallal) -

a kifizetőhely működtetésére - megállapodást köt.

A kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén,

szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a

kifizetett ellátásokért az E. Alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel

szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények

alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes igazgatási szerv megtéríti, kivéve

a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét. A társadalombiztosítási

feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját az E. Alapból meghatározott

mértékű költségtérítés illeti meg.

Magyarázat:

A kifizetőhelyi megállapodást az illetékes kormányhivatal felmondhatja, ha a

kifizetőhely nem tesz eleget vagy nem tud eleget tenni a megállapodásban

foglaltaknak, illetve, ha az egészségbiztosítási szakellenőrzés során

10

megállapítást nyer, hogy a kifizetőhelyen folyó feladatellátás a jogszabályi

előírásoknak nem felel meg.

1.3. A Tájékoztatóban használt fogalmak

Biztosítás: a Tájékoztató alkalmazásánál biztosítás alatt a Tbj.-ben előírtak

szerint, a biztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszony alapján fennálló,

illetve a megszűnt biztosítási jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket

kell érteni.

Biztosított: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzre való

jogosultság tekintetében biztosított a Tbj. 6. §-ában felsorolt személy. A

biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak lehetnek,

amennyiben a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkeznek.

A baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint az egészségügyi szolgáltatásra

jogosultak köréről külön rendelkezik a törvény.

Magyarázat:

Azok a személyek, akik nem biztosítottak, valamennyi társadalombiztosítási

ellátásra (például táppénzre, öregségi nyugdíjra) nem szerezhetnek

jogosultságot, de jogosultak lehetnek egyes társadalombiztosítási ellátásokra

(például: egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra).

Folyamatos biztosítási idő: a folyamatos biztosítási időnek az Ebtv. 48/A. § (1),

illetve (2) bekezdése alapján kétféle fogalom- meghatározása van:

a) Jogosultság és mérték tekintetében: folyamatos a biztosítási idő, ha abban

30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás idejébe nem

számít be a táppénz, baleseti táppénz, CSED, ÖFD, GYED (kivéve a

hallgatói GYED) és a GYES folyósításának időtartama (ún. jogfenntartó

idő).

b) Az ellátás naptári napi alapjának megállapítása tekintetében:

folyamatos biztosítási időként csak a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosítási

időket lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítási idő

akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Ugyanakkor a folyamatos biztosítási időtől eltérő fogalomnak számít a

megszakítás nélküli biztosítási idő.

Megszakítás nélküli biztosítási idő: A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll

fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével

11

egy nap megszakítás sincs. Az 5/2-es munkarendben munkát végzők esetében

tehát nem számít megszakításnak a szombat, a vasárnap és az ünnepnap.

Példa:

A biztosított munkaviszonya 2020. január 7-től jelenleg is fenn áll. E

jogviszonyát megelőzően 2019. január 1-jétől 2019. október 31-ig állt

munkaviszonyban. Mivel biztosítása 30 napnál hosszabb időre megszakadt,

ezért folyamatos biztosítási idővel 2020. január 7. napja óta rendelkezik.

(A jogosultság, a mérték és az ellátás naptári napi alapjának megállapításánál a

közösségi koordinációs rendeletekre, illetve a kétoldalú nemzetközi

egyezményekre figyelemmel az esetlegesen az EGT valamely tagállamában,

Svájcban, illetve az egyezményes országban fennállt biztosítási

jogviszonyokat is figyelembe kell venni.)

Az Ebtv. vhr. 27/A. §-a rendelkezik arról, hogy a fennálló biztosítási

jogviszony(oka)t megelőző, megszűnt biztosítási jogviszony(ok)ból származó

biztosítási időt melyik fennálló biztosítási jogviszony(ok)hoz kell

hozzászámítani:

- Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok

közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján,

illetve CSED és GYED esetében a gyermek születésének napján fennálló

biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló

biztosításban töltött napokkal. (Ezen szabályt megfelelően alkalmazni kell

az ÖFD-re is.)

- A megszűnt biztosításban töltött időt akkor is hozzá kell számítani a

fennálló biztosítási jogviszonyhoz, ha a megszűnt biztosítási jogviszony a

fennálló biztosítási jogviszony szünetelésének időtartama alatt, vagy azt

követően szűnt meg.

- Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló

jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást

kéri.

- Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel

érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá

kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó

biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítási jogviszony kezdő

napját, illetve CSED és GYED esetében a gyermek születésének napját

megelőző napjait.

12

Magyarázat:

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetében ahhoz, hogy

megállapítható legyen, hogy az ellátásra jogosultnak a Tbj. 6. §-a szerinti

biztosítási jogviszonyai folyamatosak-e, meg kell határozni, hogy a megszűnt

biztosítási jogviszonyban töltött napokat melyik jogviszonyhoz lehet

hozzászámítani.

Jogfenntartó idő: a táppénzre való jogosultság napjai és a táppénz mértékének

megállapításánál alkalmazott folyamatos biztosítási időnél [Ebtv. 48/A. § (1)

bekezdése] a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti

táppénz, CSED, ÖFD, GYED (kivéve a hallgatói GYED) és GYES folyósításának

időtartama jogfenntartó időnek minősül. A jogfenntartó idő nem minősül

biztosításban töltött időnek, ez az időtartam a folyamatos biztosítási idő

számításánál a biztosítási időket összekötő időszak.

Jogszerző idő: a pénzbeli ellátásokra való jogosultságot, illetve a táppénz

mértékét és folyósításának időtartamát megalapozó biztosítási idő (időszak),

ideértve az EGT-s tagállamban, Svájcban, illetve kétoldalú nemzetközi

egyezményben részes tagállamban megszerzett biztosítási időt is.

Irányadó időszak: Irányadó időszak alatt folyamatos biztosítás esetén az

ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első

napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó

napjáig terjedő időszakot kell érteni. Az irányadó időszak kezdő napja nem lehet

korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.

Példa:

A foglalkoztatónál 2017. január 1-jétől munkaviszonyban álló igénylő

táppénzre jogosult 2020. január 10-től. Az irányadó időszak 2019. január 1-

jétől 2019. október 31-ig terjed.

Számítási időszak: az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4)

bekezdésében, baleseti táppénz esetén az Ebtv. 55. § (7) bekezdésében

meghatározott időszak azon naptári napjai, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási

járulékalapot / társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak

be. Az irányadó időszakon belül a számítási időszak legfeljebb azon hónapig

tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás a NAV felé benyújtásra

került.

Példa:

- A foglalkoztatónál 2016. január 1-jétől munkaviszonyban álló igénylő

táppénzre jogosult 2020. január 10-től. A számítási időszak - kieső idő

13

hiányában - 2019. május 5-től 2019. október 31-ig tart (180 naptári napi

pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem).

- A foglalkoztatónál 2017. január 1-jétől munkaviszonyban álló igénylő

táppénzre jogosult 2020. január 10-től. Nem került bevallásra a 2019.

augusztus havi jövedelme. A számítási időszakba ezért csak a 2019.

szeptember 1 - 2019. október 31-ig terjedő időszakra bevallott pénzbeli

egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem tartozik.

Főszabály szerint a számítási időszakba csak olyan jövedelem tartozhat, amelyhez

osztószám rendelhető. Ha azonban a biztosított részére az irányadó időszakban,

korábbi pénzbeli ellátás vagy baleseti táppénz folyósításának ideje alatt -

keresőtevékenység végzése nélkül - pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot /

társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem került kifizetésre, a

jövedelmet az osztószám növelése nélkül a számítási időszakra bevallott pénzbeli

egészségbiztosítási járulékalapot / társadalombiztosítási járulékalapot képező

jövedelemhez hozzá kell számítani.

Példa:

A foglalkoztatónál 2017. január 1-jétől munkaviszonyban álló igénylő

táppénzre jogosult 2020. január 10-től. Esetében az irányadó időszak 2019.

január 1-jétől 2019. október 31-ig tart. A 2019. október 1 - 2019. október 31.

közötti időszakban táppénzen volt, azonban ezen időszakra került bevallásra

100.000 forint összegben egy korábbi túlmunkáért kapott díjazása. A számítási

időszak 2019. április 4-től 2019. október 31-ig (180 nap) tart, amely időszakra

vonatkozóan (2019. április 4-től 2019. szeptember 30-ig) a jövedelme

1.180.000 forint. A 2019. október hónapra bevallott jövedelmet hozzá kell adni

az 1.180.000 forinthoz, az osztószám azonban marad 180.

Keresőképtelenség: a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség megállapítása

orvosszakmai kérdés. Általában a keresőképtelenség első napjára az orvos a kezdő

orvosi igazolást állítja ki. Nem kizárt azonban, hogy a keresőképtelenség első

napjaként olyan naptári nap kerüljön figyelembevételre, amely a folyamatos

orvosi igazoláson került feltüntetésre.

Példa:

A biztosított 2020. február 28-tól betegsége miatt a munkáját ellátni nem tudja,

ezért ezen naptól kezdődően háziorvosa a kezdő orvosi igazoláson

keresőképtelen állományba veszi. A keresőképtelenség első napja 2020.

február 28. lesz. A betegszabadságra való jogosultsága lejártát követően 2020.

március 20-tól 2020. április 14-ig táppénzt kap. Keresőképessé nem válik,

ennek ellenére 2020. április 15-től 2020. április 22-ig mégis bejár dolgozni.

Ezen időszakra táppénzre nem jogosult, egyúttal 2020. április 23-tól újra meg

14

kell állapítani a táppénzre való jogosultságát. A háziorvost nem tájékoztatja

arról, hogy a keresőképtelenség egy részében munkát végzett, így az orvos a

keresőképtelenségét folyamatosan leigazolja azon időszakra is, amely alatt a

biztosított keresőtevékenységet folytatott, ezért nem ad ki a beteg számára

újabb kezdő orvosi igazolást. Ennek ellenére a táppénzre való jogosultság

2020. április 23-tól való megállapítása esetén a keresőképtelenség első

napjaként nem a legelső orvosi igazoláson szereplő dátumot (2020. február

28.) kell figyelembe venni, hanem a folyamatos orvosi igazoláson feltüntetett

2020. április 23-át.

A kifizetőhely csak eredeti orvosi igazolásokat fogadhat el a keresőképtelenné

váló biztosítottaktól. Mivel a keresőképtelenséget jogviszonyonként kell elbírálni,

ezért, ha a biztosítottnak több jogviszonya van, akkor annyi eredeti orvosi

igazolással kell rendelkeznie, ahány jogviszonya van, ahány jogviszonyban

keresőképtelenné nyilvánították.

Jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz

összegének kiszámításánál az adóelőleg megállapításához az állami

adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot / 2020. július

1-jétől társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

Tehát csak azon jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli

ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely

pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot / társadalombiztosítási járulékalapot

képező jövedelem a számítási időszakra vonatkozóan a NAV felé bevallásra

került.

A NAV felé bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot /

társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra, illetve

időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás

készült.

Példa:

A foglalkoztató egy 2019. októberben végzett túlmunkáért járó díjazást csak

hónapokkal később fizet ki a biztosított részére. Ezen jövedelmet a 2020.

február 1 - 2020. február 29. közötti időszakra vonatkozó bevallásában tünteti

fel, megjelölve, hogy a tárgyidőszaktól eltérően a jövedelem a 2019. október 1

- 2019. október 31. közötti időszakra vonatkozik. Tekintettel arra, hogy a

bevallás 2020. február hónapra vonatkozóan készült, ezért ezen jövedelmet a

2020. február 1 - 2020. február 29. (és nem a 2019. október 1 - 2019. október

31.) közötti időszakra vonatkozó jövedelemnek kell tekinteni.

A pénzforgalmi szemlélettől eltérően kell eljárni a díjazás ellenében

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző

15

- például megbízási szerződéssel foglalkoztatott - biztosítottak esetében.

Esetükben ugyanis a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot /

társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell

figyelembe venni, amely időszakra tekintettel az kifizetésre került.

Példa:

A foglalkoztató 2019. októberben megbízási szerződéssel foglalkoztatott egy

biztosítottat, díjazása csak néhány hónappal később került kifizetésre. Ezen

jövedelmet a 2020. február 1 - 2020. február 29. közötti időszakra vonatkozó

bevallásában tünteti fel, megjelölve, hogy a tárgyidőszaktól eltérően a

jövedelem a 2019. október 1 - 2019. október 31. közötti időszakra vonatkozik.

A főszabálytól eltérően a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében

személyesen munkát végző biztosított ezen jövedelmét a 2019. október 1 - 2019.

október 31. közötti időszakra vonatkozó jövedelemként kell figyelembe venni.

A pénzbeli ellátás naptári napi alapjának megállapítása

A pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz naptári napi alapjának

megállapításánál a számítási időszakra bevallott jövedelmet el kell osztani a

számítási időszak naptári napjainak a számával.

Ha a biztosítottra vonatkozóan a számítási időszakban nincs legalább 30 naptári

napi bevallott jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelme alapján kell

megállapítani az ellátás naptári napi alapját. Nem lehet tehát az ellátás alapját 30

napnál kevesebb tényleges jövedelem alapján megállapítani, azaz a tényleges

jövedelem osztószáma 30 napnál nem lehet kevesebb.

Szerződés szerinti jövedelem: A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a

baleseti táppénz alapjának megállapításánál a jogosultság kezdő napjának

hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a

tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb.

Szerződés szerinti jövedelem esetében a naptári napi alap a szerződés szerinti havi

jövedelem harmincad része.

Szerződés szerinti havi jövedelem alatt - betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő

napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra

járó összegét,

- egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való

jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság

idejére járó távolléti díjat,

- egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes

minimálbér másfélszeresét / 2020. július 1-jétől a minimálbért,

16

- a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen

munkát végző biztosítottak esetében a 30 napot meg nem haladó

biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján

érvényes minimálbért, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló

szerződésben meghatározott díjat,

- mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes

minimálbért / 2020. július 1-jétől a minimálbér 92 %-át

kell érteni.

A távolléti díjnak, illetve az illetmény egy hónapra járó összegének megfelelő

szerződés szerinti havi jövedelem megállapítása - az Mt. 148-152. §-ában foglalt

előírásokra, továbbá a jogviszonyt szabályozó egyéb jogszabályok

rendelkezéseire figyelemmel - a foglalkoztató hatáskörébe tartozik.

A közterheket EKHO-val teljesítő jogosult esetén a távolléti díj számításának

alapjaként kizárólag a jövedelem azon része vehető figyelembe, amely pénzbeli

egészségbiztosítási járulék alapját / 2020. július 1-jétől társadalombiztosítási

járulék alapját képezi.

A kereset és a keresőtevékenység

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz folyósításának

korlátja - többek között -, ha a jogosult az ellátás folyósításának ideje alatt

biztosítási jogviszonyban személyesen munkát végez. A hatályos jogszabályok

egyértelműen meghatározzák, hogy a pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre

jogosultak esetében az ellátások folyósítási korlátai tekintetében mit kell érteni a

keresőtevékenység és a kereset alatt.

Kereset: a Tbj. 6. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes

munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot / 2020. július 1-

jétől társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

Magyarázat:

A jövedelem és a kereset nem szinonim fogalmak. Bár az esetek többségében a

két jogintézmény egybeesik, azonban megállapítható, hogy a jövedelem nem

minden esetben minősül keresetnek. Ha például valamely pénzbeli ellátás

folyósítása alatt a biztosított részére olyan módon kerül kifizetésre pénzbeli

egészségbiztosítási járulék / társadalombiztosítási járulék alapját képező

jövedelem, hogy a biztosított ténylegesen munkát nem végzett, akkor az így

kifizetett díjazás jövedelemnek minősül (amelyet egy esetleges későbbi ellátás

összegének megállapításakor figyelembe kell venni), de nem számít keresetnek.

Keresőtevékenység: a Tbj. 6. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyban,

valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

17

Szülő:

- a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,

- az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja

fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

- a gyám,

- a nevelőszülő és a helyettes szülő.

A házastársra vonatkozó szabályokat az azonos nemű bejegyzett élettársra is

alkalmazni kell, ezért a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások szempontjából a

bejegyzett - a vér szerinti vagy az örökbefogadó szülővel együtt élő - élettársat is

szülőnek kell tekinteni.

1.4. A kifizetőhelyi ügyviteli feladatokat ellátó foglalkoztatók köre

A társadalombiztosítás alanyai közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok

hatékony érvényre juttatása során a biztosítottak, a társadalombiztosítási szervek

(a kormányhivatalok, illetve a Kincstár Központ) és a foglalkoztatók

együttműködése elengedhetetlen. A Tbj. és az Ebtv. előírásai alapján a

foglalkoztatók bizonyos adatok nyilvántartására és adatszolgáltatásra

kötelezettek.

A Tbj. 4. § 4. pontja értelmében foglalkoztató:

- bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet,

költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha

biztosítottat foglalkoztat,

- társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,

- az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, valamint

álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben

(a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak

minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv,

- a GYES-ben, GYED-ben, GYET-ben, GYOD-ban és ápolási díjban

részesülő személyek esetében a segélyt, támogatást, illetve díjat folyósító

szerv,

- a Kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó

finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék

megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és

adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, a

Tbj.-ben, az Air.-ban, az Art.-ban, az ezek végrehajtására szolgáló

rendeletben, valamint az Avt.-ben előírt kötelezettségek tekintetében a

Kincstár,

- az Mt. XVI. fejezete szerinti munkavégzés (munkaerő-kölcsönzés) esetén

- ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó,

- több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-

ban meghatározott munkáltató,

18

- a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy

rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a

rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, valamint a honvédelmi

egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy honvédelmi

egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást

megállapító honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági

Szolgálat,

- a Szoc. tv. szerinti fejlesztési jogviszony keretében fejlesztési

foglalkoztatási díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató,

intézmény.

1.5. A kifizetőhely

Amennyiben a foglalkoztató által a társadalombiztosítási ellátásra jogosult

foglalkoztatott biztosítottak száma tartósan - 6 egymást követő hónapban - elérte

vagy meghaladta a 100 főt, vagy a foglalkoztató gazdálkodási tevékenységéből

következik, hogy előreláthatólag 6 hónapon keresztül a biztosítottak száma meg

fogja haladni a 100 főt, akkor a foglalkoztatónál kifizetőhelyet kell létrehozni.

Ezekben az esetekben a foglalkoztató a törvény erejénél fogva köteles

gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott

társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében

kifizetőhelyet hoz létre vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet

fenntartóval megállapodást köt.

A kormányhivatal a nyilvántartásba vételről és a kifizetőhely egyedi

azonosítószámáról határozatban értesíti a foglalkoztatót. Ez az ún. TKA, amelyet

a kifizetőhely az általa folyósított pénzbeli ellátással és baleseti táppénzzel

kapcsolatban szolgáltatott statisztikai adatok közlése során köteles alkalmazni.

A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató a társadalombiztosítási feladatokat saját

költségén, szakképzett alkalmazottakkal köteles ellátni. Teljes anyagi

felelősséggel tartozik az igények jogszerű elbírálásáért és a folyósított

ellátásokért. A társadalombiztosítási feladatok ellátásáért a kifizetőhely

fenntartóját a kifizetőhely által megállapított és folyósított egészségbiztosítási

pénzbeli ellátások és baleseti táppénz egy százalékának megfelelő összegű

költségtérítés illeti meg.

1.6. Kifizetőhely létesítése

A foglalkoztató köteles írásban bejelenteni a székhelye szerint illetékes

kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakegységének,

ha a biztosítottainak létszáma eléri, meghaladja, illetve előreláthatóan meg fogja

haladni a 100 főt.

19

Lehetőség van arra is, hogy olyan foglalkoztató is létesítsen kifizetőhelyet,

amelynek a biztosítotti létszáma nem éri el a 100 főt. Ilyen esetekben azonban a

kormányhivatal mérlegelésétől függ, hogy engedélyezi-e a kifizetőhely

létesítését, működését. Pozitív elbírálás esetén a kormányhivatal megállapodást

köt a foglalkoztatóval a kifizetőhelyi feladatok ellátására. A megállapodásban

részletesen rögzítésre kerül az ellátandó feladatok köre. A kormányhivatal a

megállapodás felbontását bármikor kezdeményezheti.

Annak sincs akadálya, hogy a foglalkoztató - akár kötelező számára a kifizetőhely

működtetése, akár megállapodás alapján végzi e tevékenységet - a kifizetőhelyi

feladatok ellátására megállapodást kössön olyan foglalkoztatóval (ügyviteli

szolgáltatóval), amely megfelelő tárgyi, személyi, illetőleg technikai feltételekkel

rendelkezik.

A Kincstár számfejtési körébe tartozó foglalkoztatók (például önkormányzatok és

intézményeik, stb.), a foglalkoztatott biztosítottak létszámára tekintet nélkül a

jogszabály erejénél fogva kifizetőhelyet működtetnek.

A kifizetőhelyi feladatok más munkáltató vagy szerv által történő ellátásáról a

foglalkoztató köteles tájékoztatni a kormányhivatalt, illetve a Kincstár Központ

felügyelete alá tartozó kifizetőhely esetén a Kincstár Központot.

A kifizetőhelyek szakmai irányítása, illetve eljárásjogi, anyagi jogi és pénzügyi

ellenőrzése a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal, illetve a

Kincstár Központ felügyeleti körébe tartozó kifizetőhelyek esetében a Kincstár

Központ Egészségbiztosítási Főosztályának a feladata.

1.7. A kifizetőhely működését érintő változások bejelentése

Ha a foglalkoztató neve, székhelye tekintetében változás következik be, vagy a

foglalkoztatónál szervezeti, működési átalakításra kerül sor - különösen, ha ez a

kifizetőhely működését, illetve a biztosítottak ellátását érinti -, a változásról a

felügyeletet ellátó kormányhivatal ellenőrzési szakegységét írásban értesíteni

kell.

Amennyiben az átalakulás miatt a kifizetőhely megszüntetése okán a kifizetőhelyi

feladatokat a jogutód foglalkoztató kifizetőhelye veszi át, erről a kifizetőhelyet

működtető foglalkoztató az illetékes kormányhivatalt köteles írásban értesíteni. A

kormányhivatal részletes tájékoztatást ad az ilyen esetekben követendő

gyakorlatról, különösen akkor, ha az ilyen változás miatt a kifizetőhelyi

feladatellátás más megyébe (fővárosba) kerül.

A kifizetőhely megszüntetésére irányuló foglalkoztatói kérelmet a székhely

szerint illetékes kormányhivatal felé szintén írásban kell benyújtani. Ezt a

20

kérelmet a megszüntetés kért időpontját megelőző 60 naptári nappal előbb kell a

kormányhivatalhoz eljuttatni.

A kifizetőhely megszűnése (megszüntetése) a kormányhivatal által végrehajtott

kifizetőhelyi záróellenőrzéssel történik. Az ellenőrzésről készített

jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy a megszűnés időpontjában folyamatos

ellátásban részesülő biztosított személyek iratanyagai alapján az ellátás(ok)

további folyósítása érdekében melyik szerv fog intézkedni (másik kifizetőhely

vagy kormányhivatal). Ezen kívül a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, hogy a

megszűnő kifizetőhely nem selejtezhető iratanyagainak a tárolását hol és hogyan

kell biztosítani.

A foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében az

egészségbiztosítási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése

céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak egészségbiztosítás

pénzbeli ellátásai és baleseti táppénz jogcímen teljesíthető utalás. A számlán

elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves

átutalás visszafizetése teljesíthető.

Ha a foglalkoztató (kifizetőhely) gazdálkodási körülményei úgy alakulnak, hogy

az ellátások kifizetése során az Ebtv. 62. § (2)-(6) bekezdéseiben előírtaknak nem

tud eleget tenni, a számla megnyitása kötelező. Ennek tényét haladéktalanul

köteles az illetékes a kormányhivatal felé jelezni. A továbbiakban a

kormányhivatal által előírtak alapján kell intézkedni. Amennyiben a kifizetőhely

nem gondoskodik időben számlanyitási kötelezettségről, és emiatt a biztosítottak

nem jutnak hozzá az ellátásokhoz, a késedelmes teljesítés miatti kamatfizetési

kötelezettség a kifizetőhelyet terheli.

A gazdálkodási és/vagy pénzügyi problémák felmerülése esetén értesíteni kell a

kormányhivatalt annak érdekében, hogy az ellátásban részesülő személyek

részére mindenképpen garantálva legyen az őket megillető ellátáshoz való

hozzáférés. Ilyen esetekben elképzelhető, hogy a kormányhivatal ideiglenesen

átveszi az ellátások folyósításával kapcsolatos feladatokat, vagy akár -

indokoltság esetén - a kifizetőhely megszüntetésre kerül.

1.8. A kifizetőhely feladatai

A kifizetőhelyek az alábbi feladatokat látják el:

- a biztosítási kötelezettség és a folyamatos biztosítási idő elbírálása,

nyilvántartása,

- az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások iránti kérelmek elbírálása, az

ellátások folyósítása, elszámolása,

- az egyéni vállalkozó, illetve biztosított mezőgazdasági őstermelő esetében

a kifizetőhely köteles előzményt kérni a kormányhivataltól a biztosítási

idő megállapítása érdekében,

21

- az üzemi baleset, valamint a foglalkozási megbetegedés elbírálása, a

baleseti táppénz iránti igények elbírálása, az ellátásnak a jogszabályban

előírt határidőben történő folyósítása,

- a kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz E.

Alap felé történő elszámolása és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás

teljesítése,

- a táppénz-hozzájárulás kiszámítása, elszámolása,

- a passzív jogon igényelt ellátások megállapítása, folyósítása, elszámolása

és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése (például egészségügyi

szolgáltatásra való jogosultság bejelentése a kormányhivatal felé),

- a megállapított és folyósított ellátásokról a Kincstár Központ által előírt

formában nyomtatványok, nyilvántartások vezetése,

- az ellátások megállapításához, folyósításához szükséges adatok

megkérése, illetve más szervek részére adatok szolgáltatása (az

adatvédelmi szabályok betartásával),

- a CSED és GYED iránti kérelem elutasításáról hozott döntés véglegessé

válásáról az ügyfél lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal

családtámogatási szakterületének értesítése [ideértve a családtámogatási

kifizetőhelyet is (jelenleg ilyen feladatot kizárólag a Honvédelmi

minisztérium lát el)],

- statisztikai adatszolgáltatás (havi és negyedéves),

- jogalap nélkül felvett ellátások esetén - határozat kiadásával - a

visszafizetésre kötelezéssel kapcsolatos eljárás lefolytatása, a

visszafizetett ellátások E. Alap felé történő elszámolása,

- az ellátásokkal kapcsolatos döntések elleni jogorvoslati kérelmek

felterjesztése a perképviseleti szervhez (kormányhivatal vagy Kincstár

Központ),

- a pénzbeli ellátásokból a jogszabályok által előírt közterhek levonása,

- a biztosítottat - kérésére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás

összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról,

- az ellátásokkal kapcsolatos bűncselekmények, szabálysértések gyanúja

esetén - büntető- vagy szabálysértési eljárás kezdeményezése érdekében -

az illetékes kormányhivatal ellenőrzési szakegységének vagy a Kincstár

Központ Egészségbiztosítási Főosztályának a tájékoztatása,

- mindazon feladatok elvégzése, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

1.9. Ákr. alkalmazása a kifizetőhelyeken

A kifizetőhelyek eljárására az Ebtv. és az Ákr. rendelkezéseit együttesen kell

alkalmazni.

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, az üzemi baleset és a baleseti táppénz

megállapítása hatósági tevékenység, ezért a kifizetőhelynek kötelező alkalmazni

22

az Ákr. rendelkezéseit. Az Ákr.-el kapcsolatos részletes szabályokat jelen

Tájékoztató VII. fejezete tartalmazza.

1.10. A kifizetőhely felelőssége

A foglalkoztató - mint a kifizetőhely - fenntartója teljes anyagi felelősséggel

tartozik az ellátás iránti kérelmek jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért.

A jogalap nélkül folyósított ellátást a foglalkoztató köteles megtéríteni, ha az

ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetve folyósítása neki felróható.

A kifizetőhely köteles intézkedni a jogalap nélkül felvett ellátás elszámolásáról.

A kifizetőhely köteles a kibocsátott visszafizetésre kötelező határozatokról

nyilvántartást vezetni, és a visszafizetett összeget az egészségbiztosítóval

elszámolni (a visszafizetés meghiúsulása esetén az ügyben keletkezett iratokat

továbbítani szükséges a követeléskezelő szerv részére).

Amennyiben a foglalkoztató a kifizetőhelyi feladatok ellátására más

foglalkoztatóval vagy más szervvel, szervezettel megállapodást, szerződést

kötött, ez a kormányhivatallal, illetve a Kincstár Központtal szemben fennálló

anyagi felelősségét nem érinti, azt átruházni nem lehet.

1.11. Kifizetőhelyi bélyegző használata

A kifizetőhely az általa kiállított, kiadott minden dokumentumot (például

igazolást, végzést, határozatot, stb.) kifizetőhelyi bélyegzőlenyomattal köteles

ellátni. A bélyegzőn „Társadalombiztosítási kifizetőhely” címszó alatt fel kell

tüntetni a kifizetőhelyi feladatokat ellátó foglalkoztató nevét, címét, adószámát

vagy a TKA számát. A kifizetőhely TKA számát a foglalkoztató székhelye szerint

illetékes kormányhivatal (illetve a Kincstár Központ Egészségbiztosítási

Főosztálya) adja ki.

A kifizetőhely megszűnésekor (ideértve a jogutóddal történő megszűnést is) a

kifizetőhelyi bélyegzőt a kormányhivatal (illetve a Kincstár Központ

Egészségbiztosítási Főosztálya) által kijelölt személy jelenlétében meg kell

semmisíteni, és erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példánya a

foglalkoztatót, másik példánya a kormányhivatalt (illetve a Kincstár Központ

Egészségbiztosítási Főosztályát) illeti.

1.12. Nyomtatványok használata

A kifizetőhely a Kincstár Központ által rendszeresített nyomtatványokat köteles

használni. Az egységes eljárás és a kifizetőhelyi munka segítése érdekében a

Kincstár Központ ajánlott nyomtatványokat is rendszeresített.

23

A kötelező és az ajánlott nyomtatványok a Kincstár hivatalos honlapjáról

tölthetők le.

A kötelezően használandó nyomtatványok közül a segélyezési egyéni lap és a

pótlapok, a baleseti jegyzék, továbbá az tb. kiskönyv kizárólag a Kincstár

Központ által rendszeresített nyomtatványon (nyomdai úton előállított formában)

vezethető. A nyomtatványok térítésmentesen beszerezhetők a

kormányhivataloknál.

Az ellátások számfejtésére készült számítógépes programok használata nem

mentesíti a kifizetőhelyet a nyomtatványok vezetése alól. Egyedi mérlegelés

alapján - a kifizetőhely kérelmére - a kifizetőhely felügyeletét ellátó

kormányhivatal kijelölt vezetője felmentést adhat egyes nyomtatványok kézi

vezetése alól, azonban ezen nyomtatványokat ebben az esetben - számítógépes

szoftverrel - nyomtatott formában elő kell állítani.

A számítógépes program fejlesztője a felhasználói körre vonatkozóan

központilag, a Kincstár Központ Egészségbiztosítási Főosztályától kérhet

engedélyt. Az engedély birtokában a programot használó kifizetőhelyeknek nem

kell külön engedélyt kérniük. A számítógépes programmal kiállított

nyomtatványoknak meg kell egyezniük a rendszeresített nyomtatványok

adattartalmával. Nem engedélyezhető a segélyezési egyéni lap és a pótlapjai,

(kivételt képeznek ez alól a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó

kifizetőhelyek) továbbá tb. kiskönyv számítógéppel történő előállítása.

Amennyiben a kifizetőhelyen számítógépes szoftverrel történik az

egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, valamint a baleseti táppénz számfejtése,

akkor a KPE 200. számú „Segélyezési egyéni lap”, a KPE 210. számú „Gyermek

ápolása címén igénybe vett táppénz nyilvántartási pótlap” és a KPE 220. számú

„Segélyezési egyéni lap (pótlap)” elnevezésű nyomtatványok vezetése

egyszerűsített formában is történhet. Ebben az esetben ezekre a nyomtatványokra

az ellátásra vonatkozó adatokat úgy kell felvezetni, hogy abból megállapítható

legyen az ellátás kezdő és befejező időpontja, az ellátás naptári napi alapja,

mértéke és naptári napi összege, valamint a folyósított ellátás összesített összege.

A Kincstár Központ által rendszeresített egyes nyomtatványok, illetve a

kifizetőhelyek munkáját segíteni hivatott döntésminták megtalálhatók a Kincstár

hivatalos honlapján, a

- https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok.html,

illetve a

- https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/szakmának/kifizetőhelyek

nek/határozat,-végzés-minták.html

internetes hivatkozás alatt.

24

1.12.1. A tb. kiskönyv vezetésének szabályai

A tb. kiskönyvet a foglalkoztatónak kell kiállítani és vezetni. A biztosított a

biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor a tb. kiskönyvet köteles

a foglalkoztatónak átadni. A foglalkoztató a tb. kiskönyvbe 3 napon belül bejegyzi

a biztosítási jogviszony kezdetét, és a nyomtatványt a jogviszony megszűnéséig

megőrzi. A biztosítási jogviszony megszűnésekor bejegyzi a megszűnést, és a tb.

kiskönyvet a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján

átadja (a biztosított az átvételt igazolja).

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony

megszűnésekor a biztosítás megszűnésének időpontján kívül a tb. kiskönyvbe

bejegyzi a jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző 2 éven belül folyósított

táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED és ÖFD időtartamát is.

Ha a biztosított a biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszonyt

létesít, az újabb foglalkoztató a tb. kiskönyvbe szintén bejegyzi a biztosításra

vonatkozó adatokat, majd a tb. kiskönyvet visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz,

ahol a biztosítás előbb kezdődött.

A tb. kiskönyvbe nem kell bejegyezni az alkalomszerűen teljesített megbízási

jogviszonyokat, ha a megbízott a kifizető felé a megbízási díj kifizetésekor

igazolja, hogy az eseti megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában

meghatározott más jogviszonya alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony

kiterjed.

Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának

kezdetekor a tb. kiskönyvet nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat

írásban felszólítani, hogy a tb. kiskönyvet az előző foglalkoztatójától szerezze be.

Ha a biztosított azt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell

nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles 5 évig

megőrizni. Amennyiben a biztosított a tb. kiskönyvet 30 napon belül nem adja át

a foglalkoztató részére, akkor a foglalkoztató új tb. kiskönyvet állít ki.

Ha egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy EGT-s

tagállamban volt biztosított, az egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági

őstermelőként fennállt biztosítási időszak igazolása érdekében az ügyfél hatósági

bizonyítványt kérhet a székhelye szerinti kormányhivataltól. Az EGT

tagállamban fennállt biztosítási idő igazolására kizárólag az E104 vagy S041

nyomtatvány fogadható el.

Ha a tb. kiskönyv betelt, újat kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg

2 éven belüli biztosítási időket tartalmazó tb. kiskönyveket.

25

Ha a tb. kiskönyvben a biztosítási időre vonatkozóan bejegyzett adatok hiányosak

vagy nem egyértelműek, a kifizetőhelynek a biztosítási időre vonatkozóan az

illetékes kormányhivataltól kell adatot kérnie.

Elveszett, elhagyott, megsemmisült tb. kiskönyvet a kormányhivatal pótolni nem

tud. Ilyen esetben a kormányhivataltól hatósági bizonyítvány kiállítása kérhető az

elveszett, elhagyott, megsemmisült tb. kiskönyv által tartalmazott biztosítási

jogviszonyokról.

1.12.2. Értesítés a keresőképtelenségről

A táppénz és baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő tizenöt napon

belül a táppénzt megállapító kifizetőhely köteles a keresőképtelenséget igazoló

orvost és a biztosítottat értesíteni a táppénz, baleseti táppénz jogosultsága

megszűnésének időpontjáról a KPE 130. számú „Értesítés a táppénzjogosultság

időtartamáról” elnevezésű nyomtatványon.

1.12.3. Előzménykérés

Ha a pénzbeli ellátás iránti kérelem elbírálása során a biztosítási vagy ellátás

folyósítási időkre vonatkozó adatok a tb. kiskönyvből nem állapíthatók meg

egyértelműen (vagy a biztosított olyan foglalkoztatónál állt biztosítási

jogviszonyban, amelynél nem működött kifizetőhely), illetve, ha a biztosított

olyan biztosítási jogviszonyban állt, ahol nem volt kötelező a tb. kiskönyv

kiállítása (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő), akkor a kifizetőhelynek

a kormányhivatal vagy az előző foglalkoztatónál működő kifizetőhely felé - az

Ákr. szabályai szerint, végzésben - megkereséssel kell élni.

1.12.4. Igénybejelentések, nyilatkozatok pénzbeli ellátás megállapításához

A „Nyilatkozat gyermek ápolása címén igényelt táppénz megállapításához”

elnevezésű nyomtatvány használata a GYÁP iránti kérelem elbírálása során

kötelező.

Az egyes pénzbeli egészségbiztosítási ellátások közül

- a CSED-et a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” vagy

a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes

igényléséhez”,

- a GYED-et az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” vagy a

„Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes

igényléséhez”,

- a hallgatói GYED-et az „Igénybejelentés hallgatói jogviszony alapján

igényelt gyermekgondozási díjra”,

- a nagyszülői GYED-et az „Igénybejelentés nagyszülői gyermekgondozási

díjra”,

26

- a nevelőszülői GYED-et az „Igénybejelentés nevelőszülői

gyermekgondozási díjra”,

- az ÖFD-t pedig az „Igénybejelentés örökbefogadói díjra”

elnevezésű nyomtatványon köteles a biztosított igényelni.

A nyomtatványokat az ügyfél a kérelem benyújtásakor értelemszerűen kitölti, és

aláírásával hitelesíti. A nyomtatványon az ügyfél által ki nem töltött részeket,

sorokat az ügyfél áthúzással érvényteleníti. A kérelem, illetve a nyomtatvány

átvételét a kifizetőhely hitelt érdemlő módon igazolja a biztosított felé.

1.12.5. Adatmegállapító lap

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz iránti kérelem

elbírálásához, az ellátás összegének megállapításához a kifizetőhely az

„Adatmegállapító lap” elnevezésű nyomtatványt állítja ki. Az „Adatmegállapító

lap”-ot minden egészségbiztosítási pénzbeli ellátás és baleseti táppénz iránti

kérelem esetén ki kell állítani. Ez alól kivétel, amikor a biztosított ugyanabban a

hónapban ismételten keresőképtelenné válik, és táppénzt (baleseti táppénzt)

igényel, mert ilyenkor a számítási időszak ugyanaz marad, ezért nem indokolt

újabb ”Adatmegállapító lap” kiállítása. Amennyiben a biztosított a táppénzre való

jogosultságának kezdetekor nem rendelkezik 180 naptári napi folyamatos

biztosítási idővel, és emiatt a minimálbér alapján kerül megállapításra az ellátása,

majd ugyanebben a hónapban az újabb keresőképtelenségére tekintettel

ismételten táppénzre válik jogosulttá, de ekkor már rendelkezik 180 naptári napi

folyamatos biztosítási idővel, akkor ebben a hónapban két ”Adatmegállapító lap”-

ot kell kiállítani.

Az „Adatmegállapító lap”-ra a biztosított nevét, tajszámát, a folyamatos

biztosítási jogviszony és az ellátás kérelmezésének időpontjában fennálló

biztosítási jogviszony kezdetét fel kell jegyezni. A nyomtatványt értelemszerűen

kell kitölteni, meg kell határozni a pénzbeli ellátás irányadó és számítási

időszakát, a számítási időszakra vonatkozóan a NAV-hoz bevallott pénzbeli

egészségbiztosítási járulékalapot / társadalombiztosítási járulékalapot képező

jövedelmet, a számítási időszak osztószámát, valamint az Ebtv. 48. § (3)-(5)

bekezdése alkalmazása esetén a szerződés szerinti jövedelmet is.

A baleseti táppénz összegének megállapításakor hasonlóan kell eljárni az

„Adatmegállapító lap” kiállítása során azzal, hogy a szerződés szerinti jövedelmet

akkor kell feltüntetni, ha az ellátás összegének megállapítása az Ebtv. 55. § (8)

bekezdése alapján történik.

CSED, ÖFD, GYED, hallgatói GYED és nevelőszülői GYED megállapításához

a fentieknek megfelelően kell az „Adatmegállapító lap”-ot kiállítani.

27

Az „Adatmegállapító lap”-ra felvezetett adatok helyességét a kifizetőhely

ügyintézője aláírásával igazolja.

1.12.6. A segélyezési egyéni lap vezetésének szabályai

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az egészségbiztosítási pénzbeli

ellátások és a baleseti táppénz folyósításáról az egyénenkénti nyilvántartást a KPE

200. számú „Segélyezési egyéni lap”, a KPE 210. számú „Gyermek ápolása címén

igénybe vett táppénz nyilvántartási pótlap”, valamint a KPE 220. számú

„Segélyezési egyéni lap (pótlap)” elnevezésű nyomtatványokon köteles vezetni.

A segélyezési egyéni lapot akkor kell kiállítani, amikor a biztosított részére a

kifizetőhely valamely ellátást első ízben megállapítja. Ha a segélyezési egyéni lap

betelik, az ellátás folyósítását a továbbiakban a KPE 220. számú „Segélyezési

egyéni lap (pótlap)”-on kell nyilvántartani. A pótlapot a segélyezési egyéni lappal

együtt kell tárolni.

A segélyezési egyéni lapra legalább a biztosított nevét és tajszámát fel kell

vezetni.

A „Gyermek ápolása címén igénybe vett táppénz nyilvántartási pótlap”-on a

biztosított neve és tajszáma mellett a gyermekre vonatkozóan legalább a gyermek

nevét és tajszámát fel kell tüntetni.

A „Segélyezési egyéni lap”, illetőleg a „Gyermek ápolása címén igénybe vett

táppénz nyilvántartási pótlap” elnevezésű nyomtatványok rovatait értelemszerűen

kell vezetni.

Az ellátások folyósítása („-tól” „-ig") rovatban a pénzbeli ellátás és a baleseti

folyósításának azt az időtartamát kell felvezetni, amelyre az ellátást számfejtették.

Az ellátásnak különbözet címén történő elszámolása esetén a különbözet

számfejtésének időtartamát kell feljegyezni, és ebben az esetben a „napok száma

összesen” rovatban a különbözet szót kell rövidítve beírni.

Az ellátások folyósítása („-tól” „-ig") rovatban kell vezetni a pénzbeli ellátásnak

és a baleseti táppénznek azt az időtartamát is, amelyre folyósítási akadály

bekövetkezése miatt az ellátás nem folyósítható, megjelölve annak okát is.

A „napok száma összesen” rovatban a folyósítási időszak naptári napjainak a

számát göngyölítve kell nyilvántartani. Az előzményt a „Napok száma” rovatban

kell vezetni a keresőképtelenség kezdő napjának nyilvántartásával azonos sorban

oly módon, hogy a rovat felső részébe az előzmény napjainak számát, ezt

követően az első folyósítás napjaival együtt megállapított napok számát kell

28

beírni. Ezt követően a „napok száma összesen” rovatban az előzményt

„göngyölítve” kell nyilvántartani.

GYÁP számfejtésekor a „Gyermek ápolása címén igénybe vett táppénz

nyilvántartási pótlap”-ot gyermekenként külön-külön kell kiállítani, és azokat a

„Segélyezési egyéni lap” mellékleteként kell tárolni.

A „Tárgyévi napok száma” rovatokat - a gyermek két születésnapja közötti

évenként - nem egyedülállókénti és egyedülállókénti bontásban csak a GYÁP

táppénz számfejtésekor kell kitölteni.

Az „Ellátás összege” rovatokba a számfejtési időszakra megállapított ellátás

összegét kell felvezetni. Ha az ellátás összegéből a Vht. 68. §-a

figyelembevételével levonást kell teljesíteni, akkor annak összegét és jogcímét

„Az ellátásból levont összeg” rovatban kell nyilvántartani.

A „Segélyezési egyéni lap”-ot és a „Gyermek ápolása címén igénybe vett táppénz

nyilvántartási pótlap”-ot az igényelbírálás szerinti időrendi sorrendben,

folyamatosan kell vezetni.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony alapján megállapított pénzbeli

ellátás és baleseti táppénz számfejtése esetében jogviszonyonként külön-külön

kell kiállítani és vezetni a „Segélyezési egyéni lap” és a „Gyermek ápolása címén

igénybe vett táppénz nyilvántartási pótlap”-okat. GYED, nevelőszülői GYED és

ÖFD esetében nem kell vezetni a „Segélyezési egyéni lap”-ot és a pótlapot, mivel

egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetében a kormányhivatal bírálja

el a kérelmeket.

A „Segélyezési egyéni lap”-ra, illetőleg a „Gyermek ápolása címén igénybe vett

táppénz nyilvántartási pótlap”-ra felvezetett adatokat az ügyintézőnek és a

felülvizsgálónak az erre a célra rendszeresített rovatban aláírásával igazolnia kell.

A „Segélyezési egyéni lap”-okat és a „Gyermek ápolása címén igénybe vett

táppénz nyilvántartási pótlap”-okat az adatvédelmi és iratkezelési szabályoknak

megfelelően kell tárolni.

A selejtezésig elkülönítve kell tárolni azon biztosítottak „Segélyezési egyéni lap”-

jait és „Gyermek ápolása címén igénybe vett táppénz nyilvántartási pótlap”-jait,

akiknek a biztosítása a foglalkoztatónál megszűnt.

Az Ebtv. 63. §-ában előírtak alkalmazásánál külön segélyezési (pót)lapon kell

nyilvántartani az egyidejűleg fennálló több biztosítással járó jogviszony alapján

megállapított és számfejtett ellátás(oka)t.

29

1.12.7. ”Fizetési jegyzék az egészségbiztosítás ellátásairól és a baleseti

táppénzről” elnevezésű nyomtatvány

A kifizetőhely által számfejtett ellátásokról (táppénz, GYÁP, baleseti táppénz,

CSED, ÖFD, GYED) a KPE 240. számú „Fizetési jegyzék az egészségbiztosítás

ellátásairól és baleseti táppénzről” (a továbbiakban: táppénzfizetési jegyzék)

elnevezésű nyomtatványt kell kiállítani.

A táppénzfizetési jegyzék a segélyezési pénztárnapló alapbizonylata. A jegyzéken

külön kell közölni a bérfizetési napon kifizetett / utalt és a bérfizetési naptól eltérő

napon kifizetett / utalt ellátásokat. A jegyzéket a számfejtőnek és a

felülvizsgálónak az aláírásával és a kifizetőhely bélyegzőlenyomatával

hitelesíteni kell.

1.12.8. A „Segélyezési pénztárnapló” elnevezésű nyomtatvány

Az ellátások elszámolásához a kifizetőhely a KPE 260. sz. „Segélyezési

pénztárnapló” (a továbbiakban: pénztárnapló) elnevezésű nyomtatványt köteles

vezetni. A pénztárnapló a Kincstár hivatalos honlapjáról tölthető le, és az

elnevezésével ellentétben már nem készül belőle nyomdai változat.

A pénztárnaplót tárgyhónaponként kell vezetni, a tárgyhónap első napjától a

tárgyhónap utolsó napjáig történő kifizetések időrendi sorrendjében.

Ha a kifizetőhely valamely ellátást a bérfizetési naptól eltérő napon fizet ki, ezt a

pénztárnaplóban külön sorszám alatt kell nyilvántartani.

Azonos sorban kell nyilvántartani az ugyanazon bérfizetési napon kifizetett

ellátások végösszegét. A tárgyhónapban kifizetett ellátások összege meg kell,

hogy egyezzen a táppénzfizetési jegyzék és a kormányhivatal, illetve a Kincstár

Központ felé benyújtott elszámolás adataival.

A pénztárnapló jogalap nélküli kifizetett / felvett ellátás című rovatában külön-

külön tételszám alatt és név szerint kell feltüntetni minden egyes jogalap nélkül

kifizetett ellátást.

A pénztárnaplóban fel kell tüntetni a biztosított saját betegsége miatti

keresőképtelensége és a kórházi ápolás időtartamára folyósított táppénz

egyharmad részét, mely összeget a kifizetőhelyet működtető foglalkoztató köteles

az általa folyósított ellátások elszámolása során a nettó elszámolás elve alapján

megtéríteni.

A tárgyhavi összesítést követően a pénztárnaplót az ügyintézőnek és a

felülvizsgálónak az aláírásával hitelesíteni kell.

30

A tárgyhónapban elszámolt ellátások kifizetésének alapbizonylatait

(keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolás, kórházi igazolás és táppénzfizetési

jegyzék) a tárgyhavi pénztárnapló mellékleteként kell kezelni.

Annak érdekében, hogy később a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolások,

illetve kórházi igazolások ne legyenek felhasználhatók ellátás igénylésére, a

kifizetést követően az orvosi / kórházi igazolásokat érvényteleníteni kell úgy,

hogy az adatok utólagosan megállapíthatók legyenek (például lyukasztással,

bélyegzővel). A pénzbeli ellátás, baleseti táppénz jogosultságát meglapozó

alapbizonylatokat az adatvédelmi szabályok betartásával kell tárolni.

1.12.9. A kifizetőhely által folyósított ellátások elszámolása

A kifizetőhely az általa kifizetett pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, illetve a

baleseti táppénz összegének a megtérítését a székhelye szerint illetékes

kormányhivataltól - a kormányhivatal, valamint a Tbj. 2. mellékletének 6-8.

pontja szerinti szerv kifizetőhelye a Kincstár Központtól -, az Elszámolás

benyújtásával igényelheti. A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató a kifizetett

pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokról, a baleseti táppénzről, továbbá a

kifizetőhelyet megillető egyszázalékos mértékű költségtérítés összegéről havonta

- az EBXX jelű nyomtatványon - Elszámolást nyújt be a kormányhivatalhoz. Az

Elszámolást a kormányhivatal, valamint a Tbj. 2. számú mellékletének 6-8.

pontjában felsorolt szerv kifizetőhelye a Kincstár Központhoz nyújtja be. Az

Elszámoláson kell feltüntetni a táppénz-hozzájárulás összegét is. A benyújtás

történhet személyesen, postai úton vagy Cégkapun (Ügyfélkapun, Hivatali

Kapun) keresztül e-Papír mellékleteként. Ez utóbbi csak akkor lehetséges, ha a

kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató a saját biztosítottaira vonatkozóan nyújtja

be az Elszámolást. Kiszervezett számfejtés esetén - például könyvelőiroda, stb. –

az elektronikus benyújtás nem lehetséges.

Magyarázat:

A Cégkapuhoz hozzárendelt ügykezelő tehet jognyilatkozatokat, a tőle

származó elektronikus dokumentumok fogadhatók el hitelesnek. Az

Ügyfélkaput használó egyéni vállalkozót minden kétséget kizáróan

azonosítja a kormányzati informatikai rendszer.

Az Elszámolást a Kincstár hivatalos honlapján található kitöltési útmutatóban

foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni. Ugyanezen a honlapon érhető el az

Elszámolás nyomtatvány is.

Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a kifizetőhely nem az illetékes

kormányhivatalhoz - vagy a kormányhivatal és a Tbj. 2. számú mellékletének 6-

8. pontjában felsorolt szerv kifizetőhelye esetében nem a Kincstár Központhoz -

31

nyújtotta be az Elszámolást, azt a hatóság átteszi az illetékes kormányhivatalhoz

vagy a Kincstár Központhoz.

A kormányhivatal és a Kincstár Központ az Elszámolást - a beérkezésétől

számított 8 napon belül - felülvizsgálja, és az elszámolt táppénz-hozzájárulással

csökkentett összegre vonatkozóan intézkedik az átutalásról. A hiányosan vagy

szabálytalanul benyújtott Elszámolás esetén a foglalkoztató mulasztási bírság

fizetésére kötelezhető.

Az Elszámolás EBXX-F1, EBXX-E1, illetve szükség szerint az EBXX-M1

lapjának a foglalkoztatóra vonatkozó valamennyi sorát olvashatóan (kék tintával,

írógéppel vagy számítógéppel), a valóságnak megfelelő adatokkal kell kitölteni.

Az Elszámolás F1 lapját el kell látni a foglalkoztató cégszerű aláírásával. A

kiutalandó összeg, illetve az Elszámolásban szereplő adatok valódiságáért a

kifizetőhely fenntartója tartozik felelősséggel.

Személyes benyújtáskor azonnal, postai úton és Cégkapun (Ügyfélkapun, Hivatali

Kapun) keresztül történt benyújtás esetén a feldolgozás megkezdése előtt az

illetékes kormányhivatal - a kormányhivatal, illetve a Tbj. 2. számú mellékletének

6-8. pontjában felsorolt szerv kifizetőhelye esetében a Kincstár Központ -

megvizsgálja az Elszámolásban feltüntetett adatokat, illetve összehasonlítja az

egészségbiztosító nyilvántartásában szereplő adatokat az Elszámoláson

feltüntetett és a foglalkoztatóra vonatkozó azonosító adatokkal. A benyújtott

Elszámoláson szereplő adatokat a kormányhivatal, illetve a Kincstár Központ

nem módosíthatja. Ha az Elszámoláson feltüntetett és a kifizetőhely részére

kiutalandó összeg között eltérés van, azonban az a 100 forintot nem éri el, a

számszakilag helyes összeg kerül átutalásra a beérkezésétől számított 8 napon

belül.

A követelményeknek megfelelően kitöltött Elszámolásokon a kormányhivatal - a

kormányhivatal, valamint a Tbj. 2. számú mellékletének 6-8. pontjában felsorolt

szerv kifizetőhelye esetében a Kincstár Központ - ügyintézője a feldolgozás során,

a nyomtatványon az erre kijelölt rovatokban rögzíti a beérkezés dátumát, az

Elszámolás iktatószámát és mindezt aláírásával ellátja. Az Elszámolás egyik

példánya a kifizetőhelynek visszaküldésre kerül, amennyiben a kifizetőhely az

Elszámolást két példányban nyújtotta be.

Az Elszámoláson szereplő aláírást a hatóság minden esetben egyezteti az aláírási

címpéldányon szereplő aláírással. Abban az esetben, ha az Elszámoláson nem

cégszerű aláírás szerepel, az Elszámolást a kormányhivatal - a kormányhivatal,

valamint a Tbj. 2. számú mellékletének 6-8. pontjában felsorolt szerv

kifizetőhelye esetében a Kincstár Központ - nem dolgozza fel, hanem egyeztetést

kezdeményez az érintett kifizetőhellyel.

32

Ha a kifizetőhely Elszámolása nem felel meg az előzőekben foglaltaknak, a

kormányhivatal - a kormányhivatal, valamint a Tbj. 2. számú mellékletének 6-8.

pontjában felsorolt szerv kifizetőhelye esetében a Kincstár Központ - azonnal

megvizsgálja az eltérést, illetve annak okát, és a vizsgálat befejezését követően

határozatot hoz. A határozatban a hatóság tételesen rendelkezik a kifizetőhelyet

fenntartó foglalkoztatót megillető összegről, és intézkedik a kiutalásról.

Amennyiben a jogszabályban előírtak szerint a foglalkoztató kötelezett a táppénz-

hozzájárulás megfizetésére, az Elszámoláson minden esetben fel kell tüntetni a

táppénz-hozzájárulás összegét, amelyet az E. Alapot terhelő ellátások összegéből

történő levonással kell megtéríteni.

Amennyiben az ellátások Elszámolásában táppénz-hozzájárulás fizetési

kötelezettség alapját képező táppénz kerül feltüntetésre, de a kifizetőhely a

táppénz-hozzájárulás összeget nem tüntetett fel az Elszámolás erre szolgáló

rovatában, a hibás Elszámolást a kormányhivatal - a kormányhivatal, valamint a

Tbj. 2. számú mellékletének 6-8. pontja szerinti szerv kifizetőhelye esetében a

Kincstár Központ - javításra visszaküldi a kifizetőhely részére. A hiba javításáig

az Elszámoláson feltüntetett összeget kifizetni nem lehet. Hasonlóan jár el a

hatóság, ha a kifizetőhely az Elszámoláson nem tünteti fel az egyszázalékos

mértékű költségtérítést.

1.12.10. Baleseti jegyzék

A kifizetőhely az üzemi baleseteket, a baleseti eredetű, illetőleg az azzal

összefüggő keresőképtelenségeket köteles külön nyilvántartani a KPE 270. számú

„Baleseti jegyzék” elnevezésű nyomtatványban.

A „Baleseti jegyzék”-et - függetlenül a munkavédelmi megbízott által vezetett

nyilvántartástól - a keresőképtelenségi igazolások adatai, a baleseti

jegyzőkönyvek („Üzemi baleseti jegyzőkönyv”, illetve „Munkabaleseti

jegyzőkönyv”), a „Nyilatkozat az üzemi balesetnek nem minősülő baleset

(sérülés) körülményeiről” elnevezésű nyomtatvány, a foglalkozási

megbetegedésről szóló értesítés, a közegészségügyi eltiltásról szóló határozat,

illetve a „Munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleseti bejelentőlap”

elnevezésű nyomtatvány alapján a kifizetőhely vezeti.

A „Baleseti jegyzék”-ben üzemi baleset esetében „ÜB”, egyéb baleset esetében

„B”, foglalkozási megbetegedés esetében „F” jelölést kell alkalmazni.

1.13. Iratok megőrzése

A kifizetőhely az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz

megállapításának és folyósításának jogalapját képező bizonylatokat, okmányokat,

igazolásokat, iratokat időrendi sorrendben köteles megőrizni. Selejtezhetők azok

33

a „Segélyezési egyéni lap”-ok (pótlapok), „Gyermek ápolása címén igénybe vett

táppénz nyilvántartási pótlap”-ok, amelyeken 5 éven belüli időtartam alatt

ellátásra utaló feljegyzés nincs.

Az ellátások kifizetését igazoló okmányokat és egyéb bizonylatokat az utolsó

folyósítástól számított 5 évig kell megőrizni.

Az üzemi balesettel kapcsolatos jegyzőkönyveket, iratokat, dokumentumokat

selejtezni nem lehet.

1.14. Nyilvántartás, adatszolgáltatás, ellenőrzés

A biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos

megállapítása, illetve törlése tárgyában a határozat meghozatalára a járulék

utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv és az állami

adóhatóság, míg a biztosítottat terhelő járulék, foglalkoztatottnak minősülő

biztosított esetében a foglalkoztatót terhelő járulék utólagos megállapítása mellett

az állami adóhatóság jogosult.

A kifizetőhely természetes személyről adatokat az egészségbiztosítás pénzbeli

ellátásai és a baleseti táppénz megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, valamint

a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése céljából tajszámon tarthat

nyilván.

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a passzív jogon

folyósított CSED-ről, ÖFD-ről, GYED-ről és baleseti táppénzről - a törvényben

meghatározott adatok feltüntetésével - a folyósított ellátás kezdő és befejező

időpontját követő 8 napon belül elektronikus úton köteles bejelentést tenni az

egészségbiztosítónak.

Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás

pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és

adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a kifizetőhelyek hatáskörébe tartozó

ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására,

folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az

ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket,

könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

Az egészségbiztosító a kifizetőhelyet működtető foglalkoztató

társadalombiztosítási feladatai ellátásának vonatkozásában hatósági ellenőrzést,

míg a kifizetőhelyi feladatok ellátása tekintetében felügyeleti ellenőrzést végez.

Az ellenőrzést a kifizetőhelyek vonatkozásában az illetékes kormányhivatalok, a

kormányhivatal, valamint a Tbj. 2. számú mellékletének 6-8. pontjában felsorolt

szerv kifizetőhelye esetében a Kincstár Központ végzi.

34

A kifizetőhely ellenőrzésekor az ellenőr köteles átadni a „Megbízólevél”

elnevezésű iratot.

35

II. FEJEZET

2. BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon

munkát végző más természetes személyeket - a Tbj.-ben meghatározott szabályok

szerint magába foglaló - társadalmi szintű kockázatközösség.

A társadalombiztosításban való részvétel a Tbj.-ben meghatározott szabályok

szerint kötelező.

A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított - a Tbj. vagy

társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában

- az egyéni felelősség elvének megfelelően, a Tbj.-ben meghatározott

járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben

meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A

pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege - ha törvény kivételt nem tesz

- arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául

szolgáló jövedelmével.

A biztosítás - a Tbj-ben meghatározott esetekben - az annak alapjául szolgáló

jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek

érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-

megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli.

E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország

területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat

munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország

területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági

rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet vagy Magyarország által

kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján a Tbj. hatálya alá

tartozik.

A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi

fedezetéhez törvényben meghatározott járulék-, adó- és hozzájárulás-fizetési

kötelezettségek terhelik.

A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően - a szociális biztonsághoz,

valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes

állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében - törvény a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan

fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése

társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.

A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés

érdekében törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik

36

rendszeres vagy eseti közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási -

különösen a járulék-, adó- és hozzájárulás-fizetési - kötelezettségeik

megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez

szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok

megállapításához létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon

egységes rendszert alkotnak.

Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság

lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről

- a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások

megállapításával,

- az ellátások fedezetére szolgáló fizetési kötelezettségek

meghatározásával,

- az ellátások igénybevételére, az előző pont szerinti fizetési kötelezettség

megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint

nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával,

- az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és

ellenőrző rendszer szabályozásával

gondoskodik.

Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a

társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

A Tbj. rendelkezéseit

- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról

szóló uniós rendeletek,

- a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni.

2.1. Társadalombiztosítási ellátások

A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a

nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.

Egészségbiztosítási ellátások:

- egészségügyi szolgáltatás;

- pénzbeli ellátások:

CSED,

GYED,

táppénz,

ÖFD;

- baleseti ellátások:

baleseti egészségügyi szolgáltatás,

baleseti táppénz,

baleseti járadék;

37

- megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

rokkantsági ellátás,

rehabilitációs ellátás.

Nyugdíjbiztosítási ellátások:

- saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj,

- hozzátartozói nyugellátás:

özvegyi nyugdíj,

árvaellátás,

szülői nyugdíj,

baleseti hozzátartozói nyugellátások.

A fentiekben felsorolt ellátások közül a kifizetőhely a pénzbeli

egészségbiztosítási ellátások (CSED, GYED, ÖFD, táppénz) és a baleseti

táppénz iránti kérelem elbírálására és ezen ellátások folyósítására

rendelkezik hatáskörrel.

2.2. A biztosítottak köre

A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való

jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve -

törvényben meghatározott ellátások kivételével - a társadalombiztosítási

járulékfizetési kötelezettségük alapozza meg.

A biztosítottak - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a

társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.

2.2.1. A munkaviszonyban álló személyek

Munkaviszonyban álló személyek alatt azokat a személyeket értjük, akik

valamely természetes vagy jogi személy alkalmazásában állnak. Az

idevonatkozó rendelkezések között nincs különbség a tekintetben, hogy az

alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni

vállalkozó vagy magánszemély foglalkoztatja.

Biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő,

munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási

szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati

jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban,

ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi

alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas

jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar

Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok, a NAV hivatásos állományú tagja, a Magyar

38

Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes

tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a

nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül

arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.

Munkaviszonyról beszélhetünk szűkebb és tágabb értelemben is: szűkebb

értelemben az Mt. szerinti jogviszonyt jelenti, tágabb értelemben azonban ide

tartozik valamennyi, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt jogviszony.

A Tbj. 6. §-a szerinti jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytatónak

minősülő személy nem biztosított.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő személynek kell tekinteni a Tbj.

6. §-a szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet

folytató saját jogú nyugdíjas személyt, továbbá azt az özvegyi nyugdíjban

részesülő személyt, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy

társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói

nyugellátás folyósítása szünetel.

Fontos annak ismerete, hogy kit tekint a jogszabály saját jogú nyugdíjasnak.

Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

- a Tny, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj. 5. § (3)

bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális

biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított

öregségi nyugellátásban,

- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról

szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági

nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy

öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról

szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával

saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Magyarázat:

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy bármilyen biztosítási

jogviszonyt eredményező jogviszony keretében tevékenységet végez, nem

minősül biztosítottnak. Így az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

vonatkozásában nem szerez jogosultságot egyetlen ellátásra sem.

2.2.1.1. Munkaviszony

Munkaviszonyban áll az a természetes személy, aki a Mt. hatálya alá tartozó

39

munkaviszony keretében, munkaszerződés alapján végez munkát. Az Mt.

szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni.

Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a

munkavállaló - a munkába lépést követő 30 napon belül - hivatkozhat.

A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell

meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés

megkötését követő nap. A felek a munkaszerződés megkötése és a

munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan

magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.

Példa:

- A felek munkaszerződést kötöttek 2020. június 26-án azzal, hogy a

munkaviszony kezdetét 2020. július 1-jében határozták meg. A felek között

tehát a munkaviszony - és ez alapján a biztosítási jogviszony - 2020. július

1-jétől fennáll, akkor is, ha ezen a napon a munkavállaló esetlegesen

keresőképtelenségére tekintettel nem tudja a munkát felvenni. 2020. június

26-tól 2020. július 1-jéig sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem

tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét

meghiúsítaná.

- A felek munkaszerződést kötöttek 2020. július 26-án, a munkaviszony

kezdetét azonban nem határozták meg. Ez esetben a munkaviszony - és ez

által a biztosítási jogviszony - a felek között 2020. július 27-től kezdődően

áll fenn.

A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek

hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.

A munkaviszony általános alakzata mellett az Mt. a következő atipikus

munkaviszonyokat különbözteti meg:

- határozott idejű munkaviszony,

- munkavégzés behívás alapján,

- munkakör megosztása,

- több munkáltató által létesített munkaviszony,

- távmunkavégzés,

- bedolgozói munkaviszony,

- egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló

munkaviszony.

A munkaviszony egyes típusaira vonatkozóan az Mt. különös szabályokat állapít

meg, társadalombiztosítási szempontból a megítélésük azonban egy tekintet alá

esik.

40

Ha a munkavállaló megítélése szerint a munkaviszonya jogellenesen került

megszüntetésre, bírósághoz fordulhat. A munkaviszony jogellenes

megszüntetésének jogkövetkezményeként a munkáltató főszabály szerint az

okozott kár megtérítésére köteles; az Mt.-ben meghatározott körülmények

felmerülése esetén azonban lehetőség van a munkaviszony helyreállítására is. A

munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő

időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a

helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti

igények elbírálásakor. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony jogellenes

megszűnése (megszüntetése) és annak bíróság általi helyreállítása közötti időszak

főszabályként nem minősül biztosítási időnek. Viszont, ha a helyreállítást

követően a munkavállaló kérelmet nyújt be valamely társadalombiztosítási ellátás

iránt, akkor a kérdéses időszakot úgy kell tekinteni, mintha biztosítási idő lenne.

Feltétele ennek továbbá, hogy olyan igényről legyen szó, amely a munkaviszony

helyreállítása után keletkezett.

Példa:

A biztosított táppénz iránti kérelmet nyújtott be a foglalkoztatójához 2019.

december 16-án, tekintettel arra, hogy 2019. november 12-től 2019. december

15-ig keresőképtelen volt. A foglalkoztató által működtetett kifizetőhely a

táppénz iránti kérelmet elutasította arra hivatkozva, hogy az igénylő biztosítási

jogviszonya 2019. november 11-én megszűnt. A volt munkavállaló bírósághoz

fordult a munkaviszonya jogellenes megszüntetésével összefüggésben, és a

bíróság a munkaviszonyt 2020. június 25-én helyreállította. A bírósági ítélet

alapján az igénylő kérte a kifizetőhelytől a 2019. november 12 - 2019.

december 15. közötti időszakra vonatkozóan a táppénze megállapítását és

folyósítását. Tekintettel arra, hogy a jogellenesen megszüntetett munkaviszony

helyreállítására 2020. június 25-én került sor, a kifogásolt időszakra vonatkozó

táppénzigény viszont még ezt megelőzően keletkezett, ezért az igénylő a 2019.

november 12-től 2019. december 15-ig terjedő időszakra vonatkozóan

táppénzre nem jogosult.

2019. december 31-ig biztosítottnak minősültek a tanulószerződés alapján

szakképzői iskolai tanulmányokat folytató tanulók. A 2020. január 1-jén

hatályba lépett Szkt. azonban jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos

diákok foglalkoztatásában. A 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói

jogviszonyon alapuló tanulószerződéssel szakképző iskolai tanulmányokat

folytató tanulók társadalombiztosítási státusza nem változott, viszont az Szkt.

rendelkezései alapján az új szakképzési rendszerben a tanulók már

szakképzési munkaszerződéssel rendelkeznek, amely alapján a tanuló (illetve

a képzésben részt vevő személy) és a duális képzőhely között munkaviszony jön

létre. Az új szakképzési rendszerben tehát az érintett tanulók mint

munkaviszonyban álló személyek válnak biztosítottá.

41

A szakképzési munkaszerződésre - ha az Szkt. eltérően nem rendelkezik - az Mt.-

nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanuló,

illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés alapján

végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként a Kormány

rendeletében meghatározott mértékű munkabérre jogosult. A tanuló, illetve a

képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés időtartama

alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából

munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

2.2.1.2. Közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, politikai

szolgálati és biztosi jogviszony

A közszférában jellemző módon a jogviszony kinevezéssel és annak

elfogadásával jön létre. A munkaviszonyhoz hasonlóan ezért a biztosítási

jogviszony a felek között tényleges munkába állás nélkül is létrejön.

Közalkalmazotti jogviszonyban állnak például az iskolai tanárok, az állami

egészségügyi és szociális intézményekben dolgozó orvosok, ápolók, illetve a

gyermekvédelmi intézmények alkalmazottai.

A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyek a központi

kormányzati igazgatási szervek - Kormány, Miniszterelnöki Kormányiroda,

minisztérium, kormányzati főhivatal, központi hivatal - és ezek területi helyi

szervei, valamint a területi kormányzati igazgatási szervek - a fővárosi és megyei

kormányhivatalok - alkalmazásában álló tisztségviselők.

Politikai szolgálati jogviszonyban áll a miniszterelnök, a miniszter, az

államtitkár, a kormánymegbízott, illetve a politikai tanácsadók és főtanácsadók,

valamint a kabinetfőnök.

A kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszteri biztos biztosi

jogviszonyban álló személy.

A közszolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya kiterjed például a

helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-

felügyelete, a közös önkormányzati hivatala köztisztviselőjének és közszolgálati

ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára, törvényben meghatározott

esetekben a polgármesterre és az alpolgármesterre is.

2.2.1.3. Rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi

alkalmazotti jogviszony

A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló személyek a

rendvédelmi szervek által foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazottak.

A jogviszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a rendvédelmi

42

alkalmazott között létrejött különleges foglalkoztatási viszony, amelyben mindkét

felet a sajátos rendvédelmi körülményeknek megfelelő, az igazgatási

jogviszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott

kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A jogviszony kinevezéssel

és annak elfogadásával létesül.

A honvédelmi alkalmazotti jogviszony a honvédelmi szervezet és az annak

feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásában történő közreműködést

vállaló honvédelmi alkalmazott közötti közszolgálati jogviszony. A honvédelmi

alkalmazotti jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.

2.2.1.4. Ügyészségi, bírói és igazságügyi alkalmazotti szolgálati

jogviszony

Az ügyészségi szolgálati viszony a kinevezéssel (megválasztással) és annak

elfogadásával jön létre. A bíró szolgálati jogviszonya ugyancsak kinevezéssel

jön létre; a bírót a köztársasági elnök nevezi ki. Az igazságügyi alkalmazotti

szolgálati viszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre; ide tartoznak

például a bírósági fogalmazók, a bírósági titkárok vagy az igazságügyi szakértők.

2.2.1.5. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a működtető, másrészről a

nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő között az

ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó

ellátásának biztosítása céljából, írásbeli keretmegállapodás alapján létrejövő

foglalkoztatási jogviszony. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra az Mt.-t

akkor kell alkalmazni, ha azt a Gyvt. előírja.

A működtető és a nevelőszülő a köztük létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási

jogviszony általános kérdéseiről - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes

kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal - írásbeli

keretmegállapodást köt. Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról - a

nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó

kormányrendelet szerinti tartalommal - a működtető és a nevelőszülő kiegészítő

megállapodást köt.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az írásbeli keretmegállapodás alapján

attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a

gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan időre jön létre.

Kivételesen - helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén - a jogviszony

határozott időre is létesíthető.

43

2.2.1.6. Ösztöndíjas foglalkoztatási és vendégoktatói ösztöndíjas

jogviszony

Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a Pft. szerinti, szakmai készségek

megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében

az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony.

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú

végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább 9 hónapig, legfeljebb

egy évig terjedő határozott időre létesíthet. Az ösztöndíjas foglalkoztatás

szerződéssel jön létre.

Jogszabályban meghatározottak szerint a külpolitikáért felelős miniszter minden

év november 30. napjáig nyilvános pályázati felhívást tesz közzé a Kormány által

alapított vendégoktatói ösztöndíjprogram keretében fogadóintézményben

(külföldi felsőoktatási intézmény vagy külföldi magyar intézet) vendégoktatói

ösztöndíjas jogviszony létesítésére. Az ösztöndíjat a fogadóintézmény

hozzájárulása alapján a miniszter adományozza azzal a feltétellel, hogy az

ösztöndíjasnak a fogadó intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kell

létesítenie és az ösztöndíjas jogviszony időtartama alatt azt fenn kell tartania. Az

ösztöndíjjal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint a vendégoktatói

ösztöndíjas jogviszony egyéb feltételeit az ösztöndíjszerződésben kell

meghatározni, amely tartalmazza - többek között - a vendégoktatói ösztöndíjas

jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontját. Az ösztöndíjassal a

miniszter az ösztöndíjprogram keretében legfeljebb 4 tanév időtartamára szóló

határozott idejű ösztöndíjszerződést köthet, amely indokolt esetben - a

fogadóintézmény javaslatára - egy alkalommal, legfeljebb egy tanév

időtartamával meghosszabbítható.

2.2.1.7. Közfoglalkoztatási jogviszony

A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a

Közfoglalkoztatási tv.-ben meghatározott eltérésekkel. Közfoglalkoztatási

jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb,

mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott

támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. A közfoglalkoztatási

jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni.

A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó

társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.

2.2.1.8. Országgyűlési képviselő és nemzetiségi szószóló

Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő

választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának

szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott

44

módon választják. A képviselői tevékenység az eskütétel napjától a megbízatás

megszűnésének napjáig - ideértve a képviselői megbízatás megszűnését követően

biztosított ellátás időtartamát is - a társadalombiztosítás ellátásaira való

jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban

töltött időnek számít.

A nemzetiségi szószóló a nemzetiségek képviseletét látja el az Országgyűlésben.

Tevékenységét nemzetiségi közössége és a magyarországi nemzetiségek

érdekében végzi.

2.2.1.9. Hivatásos és szerződéses állományú személyek, katonai

szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák

A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok és a NAV hivatásos állományú tagjai, továbbá a

Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai

szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák biztosítási jogviszonya

társadalombiztosítási szempontból a munkaviszonnyal azonos elbírálás alá esik,

a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott eltérésekkel.

2.2.2. A szövetkezeti tagok

Biztosított a szövetkezetnek az a tagja, aki a szövetkezet tevékenységében

munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében

személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó

jogviszonyra irányadó szabályok szerint).

A szövetkezeti tag nem kötelezhető személyes közreműködésre, továbbá a

szövetkezetet sem terheli foglalkoztatási kötelezettség a tagjával szemben. A

szövetkezeti tagsági viszony önmagában tehát nem keletkeztet biztosítási

jogviszonyt, ahhoz személyes közreműködésre, munkavégzésre van szükség.

A tag munkavégzése esetén - a szövetkezeti tagsági viszony keretében -

vállalkozási, megbízási és munkaviszony jellegű jogviszonyok jöhetnek létre, és

a biztosítást az adott jogviszonyra irányadó társadalombiztosítási szabályok

szerint kell elbírálni.

Nem terjed ki a biztosítás

- az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat

folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjára - 25.

életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének

időtartama alatt sem -,

- a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti

bányászjáradékban részesülő tagjára, és

45

- a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző

tagra.

Magyarázat:

A szociális szövetkezet tagja nem minősül biztosítottnak. Ugyanakkor, ha a

szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, akkor - a

jogviszony szünetelésének időtartama kivételével - egészségügyi

szolgáltatásra jogosult. Ezen személy a tevékenysége ellenértékeként kapott

pénzbeli juttatás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A szociális

szövetkezet pedig a tag után - a tagi jogviszony szünetelésének kivételével -

egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A szociális szövetkezet az

egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési

jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az

egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50

százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100

százalékának megfizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék

különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az E.

Alap részére.

2.2.3. Az álláskeresési támogatásban részesülő személyek

Az álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosított. A Tbj. értelmében

álláskeresési támogatásnak minősül:

- az álláskeresési járadék,

- a keresetpótló juttatás,

- az álláskeresést ösztönző juttatás, valamint

- a nyugdíj előtti álláskeresési segély.

Az álláskeresési támogatásokra vonatkozó szabályokat az Flt. határozza meg.

2.2.4. Egyéni vállalkozók

A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása szempontjából egyéni

vállalkozónak minősül:

- az Evtv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes

személy,

- a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal

rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység

folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély,

- az ügyvéd és az európai közösségi jogász (a továbbiakban: együtt

ügyvéd),

- az egyéni szabadalmi ügyvivő,

- a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,

46

- a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági

végrehajtó.

Járulékfizetés szempontjából jelentősége van annak, hogy az egyéni vállalkozó

biztosítása mely napon kezdődik és mely napig tart. Az említett napok

meghatározzák a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra való jogosultságot és az

ellátás folyósításának időszakát.

Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége

- az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni

vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,

- ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete

napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a

nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,111

- közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától

annak megszűnése napjáig

tart.

A biztosítási jogviszony megítélése szempontjából tehát a tényleges

munkavégzésnek, illetve a tevékenység megkezdésének nincs jelentősége.

2.2.4.1. Evtv. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység

Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység

folytatásában. Ez nem munkavégzési kötelezettséget jelent, de nincs lehetőség

arra, hogy tisztán üzleti befektetéssel alapítson valaki egyéni vállalkozást. A

személyes közreműködést tágan kell értelmezni. Az egyéni vállalkozó nemcsak

meghatározott tevékenység (szakma) személyes gyakorlására kötelezett, hanem

közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet.

Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat. A

foglalkoztatottak létszámát a törvény nem korlátozza.

Magyarázat:

Az egyéni vállalkozás jellemzője, hogy a vállalkozó a tevékenységéből eredő

kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Egy természetes személynek

egyidejűleg csak egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn; ugyanakkor

több tevékenységet is folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen

végezheti. Nem lehet egyéni vállalkozó az, aki egyéni cég tagja vagy gazdasági

társaság korlátlanul felelős tagja. Ez azt jelenti, hogy aki egyéni vállalkozást

alapított, nem alapíthat másik egyéni vállalkozást, és nem lehet kkt. tagja,

illetve bt. beltagja. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó bt.-ben kültagi viszonyt,

kft.-ben, illetve részvénytársaságban tagsági viszonyt létesíthet, hiszen ezekben

az esetekben csak korlátozott mértékű a felelősségvállalása.

47

Annak a személynek, aki adóköteles bevételszerző tevékenységet végez, és ennek

érdekében önálló adószámmal rendelkezik (adószámos magánszemély), azonban

nem minősül egyéni vállalkozónak, a biztosítási kötelezettségét a

tevékenységének a végzését megalapozó jogviszony (megbízási szerződés

alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) alapján

kell elbírálni. Amennyiben a biztosítási kötelezettség megállapítható, a

biztosítottat be kell jelenteni, a járulékok levonásáról, megfizetéséről,

bevallásáról és a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek

teljesítése iránt intézkedni kell.

2.2.4.2. Szolgáltató állatorvosi tevékenység és gyógyszerészi

magántevékenység

A szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlásának feltételeit a Magyar

Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység

végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény határozza meg. Állat-egészségügyi

szolgáltatónál állatorvosi tevékenységet, illetve az abban való közreműködést az

az állatorvos végezhet, aki

- szerepel az állatorvosi névjegyzékben,

- rendelkezik a kamarai állatorvosi névjegyzékbe bejegyzett székhellyel,

- rendelkezik a személyére, mint biztosítottra az állatorvosi tevékenységére

vonatkozó érvényes szakmai felelősségbiztosítással,

- rendelkezik a jogszabály szerinti azonosítóval.

Állat-egészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenység, illetve az abban

történő közreműködés - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi

jogviszonyok keretében végezhető

- szabadfoglalkozás keretében,

- munkaviszonyban,

- önálló tevékenység formájában,

- gazdasági társaság tagjaként,

- szövetkezet tagjaként.

A törvény szerinti feltételeknek megfelelő állatorvos jogosult önálló tevékenység

formájában a saját nevében és felelősségére állat-egészségügyi szolgáltatóként

működni.

Gyógyszerészi magántevékenységet természetes személy a biztonságos és

gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben

meghatározott feltételekkel folytathat. A közforgalmú gyógyszertárat személyi

jog alapján működtető gyógyszerész - ide nem értve azt az esetet, amikor a

személyi jog jogosultja gazdasági társaság tagja - a társadalombiztosítási és

pénzügyi jogszabályok alkalmazása során az egyéni vállalkozóval esik egy

48

tekintet alá, továbbá közforgalmú gyógyszertár egyéni cég formájában is

működtethető.

2.2.4.3. Ügyvédi tevékenység

Ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében

- ügyvéd,

- európai közösségi jogász,

- külföldi jogi tanácsadó,

- kamarai jogtanácsos,

- alkalmazott ügyvéd,

- alkalmazott európai közösségi jogász,

- ügyvédjelölt és

- ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó

folytathat.

Az alkalmazott ügyvéd, az ügyvédjelölt, a kamarai jogtanácsos, a jogi előadó,

illetve az alkalmazott európai közösségi jogász biztosítását a rá vonatkozó

jogviszony - például munkaviszony, kormányzati szolgálati jogviszony,

közalkalmazotti jogviszony - alapján kell megítélni. A külföldi jogi tanácsadó

magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés

alapján a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, valamint a

nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról ad jogi tanácsot. A

külföldi jogi tanácsadó más ügyvédi tevékenységet Magyarországon nem

végezhet.

Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet üzletszerűen, egyéni ügyvédként vagy

ügyvédi iroda tagjaként, saját gazdasági kockázatvállalás mellett -

törvényben meghatározott kivétellel - ügyfele megbízásából gyakorolja. Az

ügyvéd az ügyvédi tevékenységet a területi kamara tagjaként folytathatja. A

törvényben meghatározott kivétellel az ügyvéd nem lehet egyidejűleg egyéni

ügyvéd és ügyvédi iroda tagja. Az ügyvéd ügyvédi tevékenységet a közérdekű

önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszony keretei között

is folytathat.

Az európai közösségi jogász valamely EGT-államban ügyvédi tevékenység

folytatására jogosult természetes személy, aki az ügyvédi tevékenységet esetileg

vagy állandó jelleggel, üzletszerűen, saját gazdasági kockázatvállalása mellett -

törvényben meghatározott kivétellel - ügyfele megbízásából, az európai közösségi

jogászok szakmai megnevezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott

szakmai megnevezése alatt gyakorolja. Európai közösségi jogászként

Magyarország területén ügyvédi tevékenység állandó jelleggel csak az ügyvédi

kamarai nyilvántartásba európai közösségi jogászként való felvételt, eseti

jelleggel az ügyvédi kamarai nyilvántartásba európai közösségi jogászként való

49

felvételt, vagy - törvényben meghatározott kivétellel - a Magyar Ügyvédi

Kamarához intézett bejelentés megtételét követően folytatható.

2.2.4.4. Egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység

A szabadalmi ügyvivő feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyekben jogai

érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse. Ennek során

megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet lát el az illetékes bíróságok és más

hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat szerkeszt,

valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és

tájékoztatást ad.

Szabadalmi ügyvivő ügyfelek képviseletével

- egyéni szabadalmi ügyvivőként,

- szabadalmi ügyvivői irodában, vagy

- gazdasági társaságban (szabadalmi ügyvivői társaság) foglalkozhat.

Ezen működési formákban szabadalmi ügyvivői tevékenységet csak az folytathat,

aki rendelkezik a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara engedélyével.

Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és képviseletének

ellátására szabadalmi ügyvivőt foglalkoztathat. Ebben az esetben a szabadalmi

ügyvivő biztosítását a rá vonatkozó jogviszony - például munkaviszony,

kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony - alapján kell

megítélni.

2.2.4.5. Közjegyzői tevékenység

A közjegyző a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi

szolgáltatást nyújtó személy, akit a törvény e cél érdekében közhitelességgel

ruházott fel. A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről

közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek kérelmére pénzt, értéktárgyat és

értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe

utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával -

kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében. A

közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és az egyéb nemperes

eljárásokat is. A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az

állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági

tevékenységet végez.

A közjegyzőt az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki határozatlan időre; a

kinevezésével a területi közjegyzői kamara tagjává válik. A közjegyző a

tevékenységét egyénileg vagy közjegyzői iroda keretében folytathatja.

50

A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes

törvényszék elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző

tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A

közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres

ellenőrzése a területi közjegyzői kamara elnökségének a feladata.

2.2.4.6. Önálló bírósági végrehajtói tevékenység

A végrehajtás elrendelését és foganatosítását a bíróság, illetve a közjegyző,

továbbá a Vht.-ben meghatározott más szervek és személyek végzik, így

különösen a következők:

- önálló bírósági végrehajtó,

- önálló bírósági végrehajtó-helyettes,

- végrehajtójelölt.

Az önálló bírósági végrehajtót az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki 7 évre,

de legfeljebb a 65. életéve betöltésének napjáig, meghatározott székhelyre és

meghatározott járásbíróság mellé.

Az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt a végrehajtóval áll

munkaviszonyban; az ő biztosításuk ezen jogviszony alapján ítélendő meg.

2.2.5. Társas vállalkozók

Társas vállalkozásnak minősül:

- a kkt.,

- a bt.,

- a kft.,

- a közös vállalat,

- az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,

- az előző pontokban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként

történő működés időszakában is,

- a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,

- a gépjárművezető-képző munkaközösség,

- az oktatói munkaközösség,

- az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,

- a végrehajtói iroda,

- az egyéni cég.

Társas vállalkozó:

- a bt. bel- és kültagja, a kkt. tagja, a kft., a közös vállalat, az egyesülés,

valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen

társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is)

tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem

51

munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági

jogviszony),

- a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a

társaság tevékenységében személyesen közreműködik,

- az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a

gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,

- az egyéni cég tagja,

- a bt., a kkt. és a kft. olyan természetes személy tagja, aki a társaság

ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az első pont

alapján társas vállalkozónak minősül.

Az ügyvédi, közjegyzői és végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző

munkaközösség, az oktatói munkaközösség, illetve az egyéni cég tagja a tagsági

jogviszony keletkezése napjától társas vállalkozónak minősül. A gazdasági

társaságoknál, az egyesülésnél és a szabadalmi ügyvivői társaságnál (irodánál) a

tagsági jogviszony létesítésén kívül azonban feltétel a személyes közreműködés

is (kivéve a személyes közreműködésük alapján társas vállalkozónak nem

minősülő azon ügyvezetőket, akik nem munkaviszony alapján látják el ezen

tevékenységüket).

Magyarázat:

Egy gazdasági társaság tagja nem köteles a társaságban való személyes

közreműködésre, de arra bármikor kötelezettséget vállalhat. Biztosítási és

járulékfizetési kötelezettség tekintetében lényeges kérdés, hogy a tag bizonyos

tevékenységet milyen jogviszony keretében végez el. Abban az esetben, ha ez a

tevékenység munkaviszonyon vagy megbízási jogviszonyon alapul, nem lehet

a tagot társas vállalkozóként biztosítottnak tekinteni. Az ilyen tag nem társas

vállalkozó, hanem munkaviszonyban álló vagy megbízási jogviszonyban

tevékenykedő személy.

A társas vállalkozónak minősülő személy esetében a biztosítási kötelezettség

kezdetének és végének jelentősége van a járulékfizetés szempontjából is. A

járulékokat ugyanis a biztosítási kötelezettség kezdő napjától kell megfizetni.

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége

- a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság és a

szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes

közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig,

egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni

cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

- egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve

vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése

napjáig

tart.

52

A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének

azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen

megkezdi. Ha ez a nap nem állapítható meg, a társasági szerződésben

meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés

kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a Ptk.

rendelkezései szerint megkezdheti.

Magyarázat:

A gazdasági társaságok tagjainak személyes közreműködését szabályozhatja

a társasági szerződés, ha pedig az nem tér ki rá, a személyes közreműködésre

taggyűlési határozatból vagy egyéb tényekből, adatokból, információkból

lehet következtetni. Ilyen egyéb adat lehet például, ha a társaság tagja díjazást

kap a munkájáért, ha a cég iratain szerepel az aláírása, de ilyen az is, ha a

munkájáért díjat ugyan nem kap, de költségtérítést vesz fel vagy egy

alkalmazott munkaszerződését alárja.

Amennyiben a gazdasági társaság tagja a személyes közreműködését

munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végzi, a biztosítási

kötelezettséget nem a társas vállalkozókra, hanem a munkaviszonyban, illetőleg a

megbízási jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.

A bt., a kkt. és a kft. ügyvezetőjére speciális szabályok vonatkoznak. Az

ügyvezető a tevékenységét többféle jogviszonyban is elláthatja:

- ha a társaság munkaszerződést köt vele, akkor a biztosítását a

munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megítélni;

- elláthatja az ügyvezetést a tagsági jogviszonya keretében belüli tényleges és

személyes közreműködéssel: ebben az esetben társas vállalkozóként válik

biztosítottá; illetve

- elláthatja az ügyvezetést megbízási szerződés alapján is: ebben az esetben

azonban társadalombiztosítási szempontból a biztosítása társas vállalkozói

jogviszonynak fog minősülni, akkor is, ha a megbízási szerződés alapján

díjazásban nem részesül.

Az Evtv. alapján az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő

természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező

jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni

cégnek - az Evtv.-ben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója)

lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet.

Az egyéni cégre és tagjára az Evtv.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. jogi

személyre vonatkozó általános szabályait és a gazdasági társaságok közös

szabályait kell megfelelően alkalmazni.

53

2.2.6. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen

közreműködő személyek

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi tevékenységét az, aki

megbízási szerződés alapján, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő

vállalkozási jogviszonyban végez munkát személyesen. A megbízási és a

vállalkozási jogviszony a Ptk. által szabályozott jogviszony.

A megbízás egy gondossági kötelem; a megbízott szolgáltatása a gondos

tevékenység, amelytől ugyan a felek elvárnak valamely eredményt, de tisztában

vannak azzal, hogy az eredmény - a feleken kívül álló, esetleg éppen a megbízó

oldalán felmerülő okból - a megbízott gondos eljárása esetén is elmaradhat.

Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat

ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A megbízott köteles

a megbízó utasításait követni. A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha

eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben

azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

A vállalkozási jogviszony esetében olyan személyekről van szó, akik egyéni

vállalkozónak nem minősülnek, hanem díjazás ellenében a Ptk. szerinti

vállalkozási jogviszonyban végeznek el valamilyen munkát. Az egyéni

vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban tevékenységet folytató

személy eredmény létrehozására köteles, mégpedig úgy, hogy az eredmény

rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. A vállalkozó szolgáltatása a mű

vagy valamely más, nem tárgyiasult konkrét eredmény.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát

végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet

végző személy kivételével - akkor biztosított, ha az e tevékenységéből

származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30

százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző

személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és az ugyanannál a

foglalkoztatónál a naptári hónapban elért, járulékalapot képező jövedelmeket

össze kell számítani. Az ún. „összeszámítási” szabály csak adott hónapon belül

és a munkát végző személynek kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló

munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyára vonatkozik. Tehát, ha például a

munkáltató a munkaviszonyban álló munkavállalóját külön feladatra megbízási

szerződéssel foglalkoztatja, akkor a munkaviszonyt és a megbízási jogviszonyt

nem lehet „összeszámítani”, ebben az esetben egyidejűleg fennálló több

jogviszonyról van szó.

54

Példa:

A Kft.-nél a megbízott 2020. július hónapban két esetben végez megbízás

alapján tevékenységet. A 2020. július 6-tól 2020. július 9-ig terjedő időszakra

- 4 napra - 5.000 forint és 2020. július 27-től 2020. július 28-ig - 2 napra -

6.000 forint megbízási díjat kap. A biztosítás elbírálásánál 6 napra 9.900 forint

(a 11.000 forint összegű díjazás csökkentve 10 százalék költséghányaddal)

járulékalapból kell kiindulni. Ezen 6 napra a biztosítási kötelezettség határa

9.690 forint (161.000 x 30 % / 30 x 6). Mivel a járulékalapot képező jövedelem

a 6 napra vonatkozóan meghaladja a minimálbér 30 százalékát, ezért a

megbízási szerződés alapján munkát végző személy biztosítottnak minősül

mindkét időszak vonatkozásában (függetlenül attól, hogy a 2020. július 6 -

2020. július 9. közötti időszakra vonatkozóan a járulékalapot képező jövedelme

nem éri el a minimálbér 30 százalékát).

Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező

időpontjának megállapítása hiányában a Tbj. 8. §-a alapján nem állapítható meg

vagy vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát,

teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig

eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja

nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot

kell figyelembe venni.

Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, vagy a

tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás

kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség

elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyijövedelemadó-

előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon

időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.

Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom,

földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás

(a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására

irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt:

felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője,

előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e

tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A

járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti

személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.

Az előadó (művész) biztosítási kötelezettségének elbírálásánál figyelembe vehető

időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől, írásbeli szerződés hiányában az

előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn,

azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.

55

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenységet folytató személy

biztosítása a Tbj. 8. §-ában említett időszakon belül akkor is fennáll, ha táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, ÖFD-ben, GYED-ben, GYES-ben,

GYET-ben, GYOD-ban vagy ápolási díjban részesül, ha ezen ellátások

folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.

Példa:

A megbízott - aki 2015. április 16-től 2020. június 30-ig heti 40 órás

munkaidejű munkaviszonya alapján volt biztosított - 2020. július 1-jén

megbízási keretszerződést kötött az „A” Kft.-vel a 2022. december 31-ig

terjedő időszakra vonatkozóan. 2020. július és augusztus hónapokra

vonatkozóan a járulékalapot képező jövedelme 300.000 forint volt, vagyis

2020. július 1-jétől 2020. augusztus 31-ig biztosított; 2020. szeptember 1-jétől

CSED-et állapítottak meg a részére. Mivel a CSED folyósítását megelőző

napon az érintett személy biztosított volt, ezért a munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyon alapuló biztosítása 2020. szeptember 1-jétől is folyamatosan

fennáll (a CSED nem passzív jogon fog a részére folyósításra kerülni).

Ha ugyanezen biztosított 2020. július 1-jén megkötött megbízási

keretszerződése csupán 2020. szeptember 30-áig szól, úgy CSED-re szintén

jogosult lesz az előzőek szerint, de 2020. október 1-jétől már passzív jogon

kerül részére folyósításra az ellátás.

2.2.7. Egyházi személyek

Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyek biztosítottak. Egyházi

jogi személy a bevett egyház, a bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett

egyház, továbbá azok belső egyházi jogi személye. Az egyházi személy a bevett

egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső

szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi

szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb

jogviszonyban teljesítő természetes személy.

2.2.8. Mezőgazdasági őstermelők

A mezőgazdasági őstermelő fogalmát az Szja. tv. 3. § 18. alpontja határozza meg

a következők szerint: az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában

az Szja. tv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló

tevékenységet folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó

magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik,

ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként

bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem

foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan az

Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló

tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

56

Járulékfizetési kötelezettség szempontjából a mezőgazdasági őstermelők

négy csoportját különböztetjük meg:

- kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző

évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek,

- mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e

tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem

haladja meg,

- tevékenységet kezdőnek nem minősülő mezőgazdasági őstermelő, akinek

a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből

származó bevétele meghaladta a 8 millió forintot,

- magasabb összegű járulékalapot választó mezőgazdasági őstermelő.

A mezőgazdasági őstermelő csak akkor válik biztosítottá, ha az öregségi

nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati ideje

együttesen legalább 20 év. Ekkor sem biztosított azonban

- az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú

személy és a gazdálkodó család kiskorú tagja,

- az egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyt és a választott/vezető tisztségviselőket - biztosított

mezőgazdasági őstermelő,

- a saját jogú nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, ha az

öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Példa:

Egy 57 éves férfi 18 év szolgálati idővel rendelkezik a mezőgazdasági

őstermelői tevékenysége megkezdése előtt és az öregségi nyugdíjkorhatára (65.

életév) elérésig még 8 éve van hátra. Vagyis a két időszak együttesen

meghaladja a 20 évet, ezért mezőgazdasági őstermelőként biztosított.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

- az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány

visszaadása napjáig,

- gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba

vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig,

- a fentiekben meghatározott biztosítást kizáró körülmény esetén pedig a

kizáró körülmény megszűnését követő naptól az ilyen körülmény újabb

bekövetkezésének napjáig

áll fenn.

Magyarázat:

A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm.

rendelet értelmében az őstermelői igazolvány a mezőgazdasági őstermelőre

vonatkozóan igazolja, hogy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, és

57

jogosult az Szja. tv. mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó rendelkezései

szerinti adózásra. Az igazolványnak részét képezi az értékesítési betétlap. A

mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy hatályos igazolvánnyal

rendelkezhet. Az igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá

tartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos. Az igazolvány a kiállítása

napjától a kiállítást követő ötödik adóév utolsó napjáig hatályos.

Példa:

A magánszemély 2018. január 1-jétől mezőgazdasági őstermelő, és ezzel

egyidejűleg - napi 4 órás munkaidőben - munkaviszonyban áll. 2020. július 10-

én megszűnik a munkaviszonya, így a mezőgazdasági őstermelői jogviszonyon

alapuló biztosítását kizáró körülmény is. Amennyiben nincs más kizáró

körülmény, akkor a magánszemély 2020. július 11-től mezőgazdasági

őstermelőként biztosított és járulékfizetésre kötelezett.

2.2.9. Főállású kisadózók

A Katv.-ben meghatározottak szerint biztosított a főállású kisadózóként

bejelentett személy.

A Katv. értelmében főállású kisadózó a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a

tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

- legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (azzal,

hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg

fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani),

- a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról

szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

- a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más

államban biztosítottnak minősül,

- olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a Tny. alapján

megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági

nyugdíjra volt jogosult, és az Mmtv. 32-33. §-a alapján rokkantsági

ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

- rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs

hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

- a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő

tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak

minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó

jogállást is,

- a Gyvt. szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

- a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a

felsőoktatási intézményben, az EGT tagállamában vagy Svájcban közép-

vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében

58

folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban

folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. éves

életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó

is.

Kisadózó vállalkozás: a KATÁ-t jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni

cég, kkt. és bt., valamint ügyvédi iroda.

Kisadózó: a KATÁ-t jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni

vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, kkt., bt., valamint

ügyvédi iroda esetén a társaság, az ügyvédi iroda kisadózóként bejelentett tagja.

A KATA szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első

napjával jön létre.

A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a

Tbj.-ben és az Flt.-ben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot

szerezhet.

A nem főállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

2.2.10. Állami projektértékelői jogviszonyban álló személyek

Az állami projektértékelői jogviszony közfeladat ellátása céljából létrehozott,

munkavégzésre irányuló különös jogviszony, amelyben az érintett

alapjogviszonnyal rendelkezik, és amelyre az Mt. rendelkezéseit nem kell

alkalmazni.

Az állami projektértékelői jogviszony az európai uniós források felhasználásáért

felelős minisztérium és az alapjogviszonnyal rendelkező állami projektértékelő

között - keretszerződésben meghatározott közfeladat ellátására - a szerződésben

meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés aláírásának napján

keletkezik. A miniszter az értékelővel - legfeljebb a programozási időszak

leteltéig szóló határozott időre - a támogatási kérelmek tartalmi értékelésére

keretszerződést köt. Keretszerződés csak írásban köthető.

Az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy akkor biztosított, ha az e

tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a

minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

Példa:

A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személlyel 2020. július 8. napján

állami projektértékelői keretszerződés megkötésére kerül sor. A keretszerződés

59

megkötésével az érintett személy nem válik automatikusan biztosítottá. Az

állami projektértékelő az értékelési feladatait feladatelrendelő dokumentum

alapján végzi, és ezen feladat teljesítése esetén jogosult díjazásra. Amennyiben

a részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30

százalékát, a feladat ellátásának időtartamára vonatkozóan biztosítottá válik.

2.2.11. A köztársasági elnök házastársa

A köztársasági elnök házastársa biztosítottnak minősül ezen státusza alapján,

ha

- nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, és

- más biztosítással járó jogviszonnyal nem rendelkezik, vagy

- rendelkezik fennálló biztosítással járó jogviszonnyal, amelyben azonban

szünetel a biztosítása.

2.2.12. Egyes tisztségviselők, vezető tisztségviselők és választott tisztviselők

biztosítása

A 2.2.6. pontban foglaltakon túl munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági

társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány,

egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara,

európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi

társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami

gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég,

szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi

személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program

szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak

tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek

felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő,

véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati

választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású

polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő

tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra

annak harmincad részét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági

rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik

tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló

egyezményben részes másik állam területén végzi.

Magyarázat:

A Ptk. szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal

kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy

munkaviszonyban láthatja el. A kkt. és a bt. esetében az ügyvezetést kizárólag

valamely (vagy több) tag láthatja el. Ha a társaság tagja az ügyvezetést nem

60

munkaszerződés alapján végzi, mindenképpen társas vállalkozónak fog

minősülni (társadalombiztosítási szempontból a megbízási jogviszony

átminősül társas vállalkozói jogviszonnyá). A kft. esetében viszont nincs

akadálya annak, hogy egy tagnak nem minősülő harmadik személy végezze az

ügyvezetést: a vele kötött megbízási szerződés alapján a jogviszonya a Tbj. 6.

§ (2) bekezdése szerinti biztosítási jogviszonynak fog minősülni (a Tbj.-ben

előírt jövedelmi határ elérése esetén).

A Tbj. 6. § (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni,

és az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért, járulékalapot képező

jövedelmeket össze kell számítani.

2.3. A biztosítás szünetelése

Szünetel a biztosítás:

- a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

a fizetés nélküli szabadság idejére CSED, ÖFD, GYED, GYES vagy

GYET kerül folyósításra, vagy

a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek

ápolása címén veszik igénybe, vagy

azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik

igénybe,

- az igazolatlan távollét időtartama alatt,

- a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje

alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére, a

munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy

munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,

- a letartóztatás tartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen

felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában,

valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal

nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette), továbbá a

szabadságvesztés tartama alatt [kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság

jogerősen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az

intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás

végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a Tbj. 6. §-a

szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt)],

- az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a

szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,

- az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,

- az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos

tevékenységének szünetelése alatt,

- az előző pontokban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály,

vagy egyéb, a jogviszonyra vonatkozó szabályozás szerint a biztosítás

alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

61

Magyarázat:

- A foglalkoztatók gyakran jelölik meg a munkavállalók távollétét „igazolt

nem fizetett távollét”-ként. Ezen kategóriát azonban sem a Tbj., sem az

Mt. nem nevesíti. Ilyen esetekben a biztosítottnak szünetel a biztosítása,

ennek jogcímét pedig alapvetően az határozza meg, hogy a foglalkoztató

munkajogi szempontból hogyan minősíti a távollétet (munkavégzés alóli

mentesítésnek vagy fizetés nélküli szabadságnak).

- Nem szünetel a biztosítása annak a szülőnek, aki a 12 éven aluli beteg

gyermekét ápolja, akkor sem, ha erre az időre a szülő nem jogosult GYÁP-

ra.

- Állásidőről beszélünk abban az esetben, ha a munkáltató a foglalkoztatási

kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget.

Tekintettel arra, hogy a munkavállaló az állásidő alatt nincs mentesítve a

munkavégzési kötelezettsége alól, ezért a biztosítása akkor sem szünetel,

ha a munkavállaló munkabérben nem részesül.

Példa:

A munkaviszonyban álló biztosított folyamatos biztosításban töltött ideje 2020.

július 20-tól állapítható meg. A biztosított 2020. július 22-től keresőképtelen,

előreláthatóan hosszabb ideig lesz beteg. Mivel a folyamatos biztosítási ideje

alapján - a betegszabadság lejártát követően - 2 napra jogosult táppénzre, az

ezt követő keresőképtelensége idejére táppénzre nem jogosult. Ebből

következően a biztosítottnak szünetel a biztosítása, mivel a keresőképtelensége

okán a munkavégzési kötelezettsége alól mentesítésre kerül, de táppénzfizetésre

nem kerül sor.

Szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység ideje alatt. Fontos

hangsúlyozni azonban, hogy a tevékenység szüneteltetésére csak azon egyéni

vállalkozók jogosultak, akik vagy az Evtv. hatálya alá tartoznak, vagy a

tevékenységükre vonatkozó külön jogszabály azt lehetővé teszi számukra

(például: egyéni ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő).

Az Evtv. szerinti egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét szüneteltetheti. A szünetelés időtartama 1 hónaptól 2 évig terjedhet. A szünetelés kezdő napja

annak bejelentését követő nap. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozó

egyéni vállalkozói tevékenységeket nem végezhet, egyéni vállalkozói

tevékenységéhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem

vállalhat. A szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységet a vállalkozó

bármikor - a folytatásra vonatkozó bejelentéssel - folytathatja. A tevékenység

folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap.

62

Magyarázat:

Előfordulhat, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó

munkaviszonyban álló alkalmazottat foglalkoztat. Ebben az esetben az egyéni

vállalkozónak mint foglalkoztatónak, az alkalmazottak jogviszonyának

rendezésével összefüggésben két lehetősége van:

- az egyéni vállalkozó az Mt.-ben szabályozott (rendes) felmondás alapján

- a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozva - megszünteti az

alkalmazott munkaviszonyát; vagy

- a munkaviszony továbbra is fennmarad, amelynek költségeit, járulékait az

egyéni vállalkozónak, mint foglalkoztatónak továbbra is viselnie kell,

annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése alatt

az egyéni vállalkozó tevékenységet nem folytathat, további kötelezettséget

nem vállalhat. Ebben az esetben a munkavállalót az állásidőre járó

alapbére illeti meg.

Példa:

A 2006. február 1-jétől egyéni vállalkozóként biztosított személy 2019.

november 1-jétől 2020. augusztus 31-ig szüneteltette az egyéni vállalkozói

tevékenységét. Ebből következően folyamatos biztosításban töltött ideje 2020.

szeptember 1-jétől állapítható meg. A biztosított 2020. szeptember 22-től

keresőképtelen, előreláthatóan hosszabb ideig lesz beteg. Mivel a folyamatos

biztosítási idején belül 21 biztosításban töltött nappal rendelkezik, ezért

táppénzre csak 2020. október 12-ig jogosult. Az egyéni vállalkozó biztosítása

azonban nem fog szünetelni 2020. október 13-tól kezdődően, tekintettel arra,

hogy ezen naptól köteles eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségének (a

minimum járulékfizetési kötelezettség alól mentesülést nem önmagában a

keresőképtelenség indukálja, hanem a táppénzben való részesülés).

Az ügyvéd - a területi ügyvédi kamara engedélyével - határozott ideig szintén

szüneteltetheti az ügyvédi tevékenységét. Az ügyvédi tevékenység

szüneteltetésének a legrövidebb időtartama 3 hónap, és a szüneteltetés 5 évenként

meghosszabbítandó. A szüneteltetés alatt az ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai

tagságból vagy a kamarai nyilvántartásba vételből eredő jogokat, és - a tagdíj

fizetése, valamint az adatváltozás bejelentése kivételével - nem terhelik az abból

fakadó kötelezettségek sem.

Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a

főállású kisadózó után az adót azért nem kell megfizetni, mert a kisadózó az

egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti; kivéve, ha a főállású kisadózó az

adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet

végez, és erre tekintettel megfizeti a Katv. szerinti tételes adót.

63

A közjegyző közjegyzői szolgálata szünetel

- ha a közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként,

illetve polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a

választás eredményének jogerős megállapításáig, illetve megválasztása

esetén mandátuma megszűnéséig,

- központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei

kormánytisztviselőjévé való kinevezése esetén a Kit. szerinti kormányzati

szolgálati jogviszonyának időtartama alatt,

- a politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá és a kabinetfőnökké való

kinevezése esetén a Kit. szerinti politikai szolgálati jogviszonyának

időtartama alatt.

A közjegyző a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem

végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni. A közjegyzői szolgálat

szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja

a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó

kötelezettségek.

A szabadalmi ügyvivő országgyűlési képviselői, nemzetiségi szószólói vagy

polgármesteri megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben

szabadalmi ügyvivői működését szüneteltetheti; szüneteltetés esetén

gondoskodnia kell arról, hogy a folyamatban lévő megbízásai alapján ügyfeleinek

jogai és jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet. A szüneteltetés legrövidebb

időtartama 3 hónap. A szüneteltetést és a szabadalmi ügyvivői működés

újrakezdését a szüneteltetés kezdőnapjának, illetve a szüneteltetés megszűnése

napjának megjelölésével előzetesen be kell jelenteni a Magyar Szabadalmi

Ügyvivői Kamarának. A szüneteltetés alatt a szabadalmi ügyvivő nem

gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik az abból fakadó

kötelezettségek.

Az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységét - a Magyar Állatorvosi

Kamara engedélyével - szüneteltetheti. A szüneteltetés tényét legkésőbb annak

megkezdését megelőző 35 napon belül be kell jelenteni a Kamarának, amely

ennek tényét a praxisnyilvántartásban feltünteti. A bejelentésben meg kell jelölni

a szüneteltetés időtartamát. A szüneteltetés engedélyezését a Kamara abban az

esetben tagadhatja meg, ha az állat-egészségügyi szolgáltató a szüneteltetés

időtartamára nem gondoskodott megfelelően feladatainak ellátásában más állat-

egészségügyi szolgáltató általi helyettesítéséről. Ha az állat-egészségügyi

szolgáltató a tevékenységét a szüneteltetés iránti kérelemben megjelölt határidő

lejárta előtt folytatni kívánja, ezt köteles a Kamarának bejelenteni. A Kamara a

tevékenység szüneteltetésének tényére és időtartamára vonatkozó adatot törli a

praxisnyilvántartásból.

64

2.4. Munkavégzés külföldi foglalkoztató részére

Biztosítottnak minősül az a természetes személy is, aki a munkát külföldi

foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális

biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet vagy a

Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény

alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató

javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző

foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével

a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le.

A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal

összefüggő bejelentési, járulékfizetési, és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti

pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában

közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget

közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az

állami adó- és vámhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság

foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.

Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik

Air. szerinti képviselővel, és az állami adó- és vámhatósághoz történő

bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy

biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget

a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti

jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

Magyarázat:

Ha a Magyarországon képviselettel nem rendelkező külföldi foglalkoztató

helyett a biztosítottnak kell eljárnia, akkor saját magának kell gondoskodnia a

pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem

egészségbiztosítóhoz történő benyújtásáról [Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti

„önfoglalkoztató”].

2.5. Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok

Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyokról akkor beszélünk, ha valaki egy

időben több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Egyidőben áll fenn a biztosítás

például akkor, ha valaki munkaviszonyban áll, és ezzel egyidőben egyéni

vállalkozó is; vagy a munkaviszonya mellett megbízási jogviszonyban is

biztosított. Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy

biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell

elbírálni.

65

Példa:

A biztosított 2019. január 6-tól munkaviszonyban áll a munkáltatónál: „A”

jogviszony. 2020. február 1-jétől egyéni vállalkozó: „B” jogviszony. 2020.

augusztus 1-jétől megbízási jogviszonyban biztosított: „C” jogviszony. A

biztosított 2020. augusztus 1-jétől három, egyidőben fennálló biztosítási

jogviszonnyal rendelkezik.

2.6. A biztosítás bejelentése

A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési

kötelezettségét az Art.-ban foglaltaknak megfelelően az állami

adóhatóságnak teljesíti.

A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem

minősülő, a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti egyéni vállalkozót, a biztosított

mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 87. §-a szerinti kötelezettet is), valamint a

Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdései alapján eljáró szerv - a munkáltató, kifizető

adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének,

lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az állami

adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített

nyomtatványon (T1041) bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és

utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét,

kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét,

a FEOR-számát és a tajszámát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító

jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és

utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni.

A bejelentést

- a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első

napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén

a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon

belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a

biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,

- a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a

biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező

időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni,

- ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód

munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 6. § (1)

bekezdés a)–b) és e)–f) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított

személyre vonatkozóan teljesíteni; a bejelentésben fel kell tüntetni a

jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját,

továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód

megalakulása napját is.

66

Nem terheli bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) természetes

személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy

társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a

természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával

egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá

a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában a

bejelentési kötelezettségének papíralapon az adószám feltüntetése nélkül tesz

eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított 8 napon belül - az

adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is

feltüntetve - ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően

az általa biztosítottként foglalkoztatott adatait.

Magyarázat:

Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató vagy kifizető által elektronikusan

bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton

haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A

nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és

vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában

továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére. Ennek

megfelelően az egészségbiztosítás nyilvántartásában szerepel minden

biztosított személy (kivéve a biztosítási jogviszonnyal rendelkezők esetében az

alkalomszerű megbízásokat), így ha a kifizetőhely a pénzbeli

egészségbiztosítási ellátás iránti kérelem elbírálása során tisztázni kívánja a

jogosultsághoz szükséges előzetes biztosítási idő fennállását (időtartamát)

akkor az egészségbiztosítóhoz kell fordulnia.

A foglalkoztató és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásba

történő bejelentésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést

követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi

szolgáltatásra jogosult személy kérésére 3 munkanapon belül köteles a

bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen

egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, amely tartalmazza a

bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

2.7. Biztosítási kötelezettséget nem eredményező jogviszonyok

2.7.1. Kiegészítő tevékenységet folytató személyek

A Tbj. kiegészítő tevékenységet folytató személynek tekint minden, biztosítási

kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú

nyugdíjas személyt, továbbá azokat az özvegyi nyugdíjban részesülő

személyeket, akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték és egyéni vagy

67

társas vállalkozónak minősülnek, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói

nyugellátásuk folyósítása szünetel.

Ennek megfelelően 2020. július 1-jétől kezdődően, ha a saját jogú nyugdíjasnak

minősülő személy bármilyen jogviszony keretében keresőtevékenységet

végez, nem minősül biztosítottnak. Vagyis a saját jogú nyugdíjasnak minősülő

személyek nem szerezhetnek jogosultságot semmilyen pénzbeli

egészségbiztosítási ellátásra, függetlenül attól, hogy milyen jogviszonyban

folytatnak keresőtevékenységet.

2.7.2. A magyar társadalombiztosítás hatálya alá nem tartozó személyek,

illetve jogviszonyok

A Tbj. alapján a biztosítás nem terjed ki

- a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli

képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a külföldi

állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet

tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásában élő

külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy

az alkalmazottra, illetve családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam

társadalombiztosítási rendszere;

- a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező

tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő

családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve, hogy kiterjed rájuk a

nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

- az európai parlamenti képviselőre;

- az Szja. tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó természetes személyre;

- a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által

Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam

állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra,

ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés

keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja

meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva 3 év eltelt;

- a Felsőokt. tv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói

munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.

Magyarázat:

- A biztosítási kötelezettség elbírálásakor jelentősége lehet annak, hogy a

foglalkoztatott személy külföldinek vagy belföldinek minősül-e. A Tbj.

értelmében belföldi:

a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar

állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a

menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,

68

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a

szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodás jogát

Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel

rendelkezik, valamint

a hontalan.

- Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek (például

mert nem rendelkezik Magyarországon bejelentett lakóhellyel.)

- Az Szja. tv. 1/B. § (1) bekezdése szerint a külföldi illetőségű előadóművész

választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon

kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem

minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy

nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után

keletkező adókötelezettségét az Szja. tv. 1/B. §-a szerint teljesíti. A

választás feltétele, hogy a magánszemély ideiglenesen tartózkodik

Magyarországon és a Tbj. szerint nem belföldi. Ideiglenesnek tekinthető a

magyarországi tartózkodás, ha a magánszemély bármely 12 hónapos

időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon;

filmalkotás esetén nem változtat a tartózkodás ideiglenes jellegén, ha a

filmalkotás gyártási időszakának (ideértve az előkészítést is) időtartama

meghaladja a 183 napot.

- A Felsőokt. tv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgató hallgatói

munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje

alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés

részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során

az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben

vagy külső gyakorlóhelyen.

A biztosítási jogviszony elbírálása során figyelemmel kell lenni a nemzetközi

jogintézmények előírásaira is, mert a Tbj. rendelkezéseit a szociális biztonsági

rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, a

nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre pedig a nemzetközi

egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

Magyarázat:

Ha az EGT valamely tagállamának az állampolgára nincs kizárva a Tbj.

szerinti biztosításból, mert a foglalkoztatása a magyar jogszabályok alapján

biztosítási kötelezettséggel jár, akkor a biztosítási kötelezettségét a Tbj.-nek az

adott jogviszonyra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani.

A biztosítási kötelezettség elbírálásánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy

külföldi személy foglalkoztatása esetén a magyar jogszabályokat kell-e

69

alkalmazni, vagy a magyar jogszabályok alkalmazhatóságát kizárja valamely

uniós rendelet vagy nemzetközi egyezmény.

Magyarázat:

Azt, hogy a Magyarországon munkát végző, nem magyar állampolgár mikor

biztosított a Tbj. alapján, az Alaprendelet, illetve a kétoldalú nemzetközi

egyezmények határozzák meg.

2.7.3. Egyszerűsített foglalkoztatás

Az Efo. tv. szerint egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony

mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Az

egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a

kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön

jogszabály rendelkezéseit az Efo. tv.-ben meghatározott eltérésekkel kell

alkalmazni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló az Efo. tv.

szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak;

kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint

álláskeresési ellátásra szerezhetnek jogosultságot.

Magyarázat:

Abban az esetben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző

személy üzemi balesetet szenved, akkor baleseti egészségügyi szolgáltatásra

jogosult. A baleseti egészségügyi szolgáltatás a kifizetőhely, illetve, ha a

foglalkoztatónál nem működik kifizetőhely, akkor az illetékes

egészségbiztosítási szerv által hozott határozat alapján vehető igénybe. Az

egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző személy baleseti

táppénzre nem jogosult.

2.8. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal kapcsolatos

szabályok

A Tbj. szerint biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az

egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez tajszámot igazoló okmányt köteles

bemutatni. Az igényérvényesítéshez szükséges tajszám kiadását a belföldi

személy a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál kezdeményezheti. A

tajszámot igazoló hatósági igazolvány kiadását az erre a célra rendszeresített

nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell kérelmezni. A kormányhivatal a

NEAK által biztosított központi informatikai rendszeren keresztül kéri a

Kincstártól a tajszám képzését, és az adatátadást követően azt a kormányhivatal

vagy a NEAK hatósági igazolványon igazolja. Ha a Tbj. szerinti belföldi személy

70

magyarországi tartózkodása vagy egészségügyi szolgáltatásokra való

jogosultsága határozott idejű, a kormányhivatal, illetve a NEAK a hatósági

igazolványt ezen időtartamra vonatkozó érvényességgel adja ki.

A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervének az újszülött adataira vonatkozó

adatszolgáltatása alapján a Kincstár tajszámot képez, és erről adatot szolgáltat a

NEAK részére. A gyermek lakóhelye - a szülő kérelmére a gyermek születési

helye - szerint illetékes kormányhivatal, a Kincstár adatszolgáltatását követően

soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül kiadja, és a gyermek lakóhelyére vagy a

szülő kérelmében meghatározott címre postán megküldi az újszülött tajszámát

igazoló hatósági igazolványt.

A Tbj. szerint külföldinek minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a

foglalkoztatás megkezdése előtt - az erre rendszeresített nyomtatványon vagy

elektronikus űrlapon – a székhelye szerint illetékes kormányhivataltól kéri a

tajszám kiadását. A kormányhivatal a NEAK által biztosított központi

informatikai rendszeren keresztül kéri a Kincstártól a tajszám képzését, és az

adatátadást követően a képzett tajszámról, valamint a tajszámot igazoló hatósági

igazolvány átvételének lehetőségéről értesíti a foglalkoztatót. A tajszámot igazoló

hatósági igazolványt a foglalkoztatott az ország területén bármely

kormányhivatalnál átveheti.

Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások - az Ebtv.

keretei között és az Ebtv. felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati

és terápiás eljárási rendek figyelembevételével, a biztonságos és gazdaságos

gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás

általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben foglalt kivételekkel -

az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe.

Az egészségügyi szolgáltatás az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott

működési engedély birtokában vagy - törvényben meghatározott esetben - az

egészségügyi államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel alapján

végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének

megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése,

megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés

következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése

céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi

rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek

érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a

gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal

kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a

betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges

eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi

kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi

71

eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő

külön jogszabály szerinti tevékenységeket is.

A Tbj. 22. § (1) bekezdése tételesen felsorolja, hogy a biztosítottakon túl kik

jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Többek között jogosultak azok, akik a

biztosítás megszűnését követően CSED-ben, ÖFD-ben, GYED-ben vagy

baleseti táppénzben részesülnek. Az egészségügyi szolgáltatásra való

jogosultság megállapítása érdekében a társadalombiztosítási kifizetőhellyel

rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését követően folyósított CSED-ről,

ÖFD-ről és GYED-ről, valamint a baleseti táppénzről - a folyósított ellátás kezdő

és befejező időpontját követő 8 napon belül - elektronikus úton (a NEAK által

működtetett JELENT program használatával) köteles bejelentést tenni az

egészségbiztosítónak.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási

jogviszonynak, illetve a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-o) és r) pontjában

meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően:

- 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően

megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,

- ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb

volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,

- 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően

fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és

az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a

két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

A biztosítás szünetelése esetén a fentiekben leírtak nem alkalmazhatók (nincs 45

nap türelmi idő), ami azt jelenti, hogy ha a biztosítás szünetel, akkor a

szünetelés kezdő napjától a szünetelés végéig kell fizetni az egészségügyi

szolgáltatási járulékot. Hasonlóan kell eljárni akkor is, ha például a

keresőképtelen biztosított nem jogosult táppénzre, mivel ebben az esetben is

szünetel a biztosítása.

Példa:

- A biztosított 2020. augusztus 1-jétől 2020. augusztus 2-ig 2 napig fizetés

nélküli szabadságon volt, biztosítása szünetelt. A foglalkoztató a biztosítás

szünetelését bejelentette az adóhatóság felé, és erről a biztosított részére

az igazolást kiadta. A biztosított a 2 nap fizetés nélküli szabadság idejére

514 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni.

- A 2020. május 2-től folyamatosan biztosított személy 2020. július 16-tól

2020. október 20-ig keresőképtelen. A betegszabadságra való

jogosultságát kimerítette 2020. júniusban. A „rövid” folyamatos

biztosítási ideje alapján 2020. július 16-tól táppénzre 75 napig, azaz

72

2020. szeptember 28-ig lehet jogosult. A keresőképtelenség 76. napjától,

2020. szeptember 29 - 2020. október 20. közötti időtartamra táppénzre

nem jogosult, emiatt a biztosítása szünetel. A foglalkoztató a biztosítás

szünetelését bejelentette az adóhatóság felé, és erről a biztosított részére

az igazolást kiadta. A biztosított a biztosítás szünetelésének teljes

időtartamára egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni.

A Tbj. szerinti - nappali rendszerű - tanulmányokat folytató tanuló, képzésben

részt vevő személy és hallgató a tanulói jogviszony vagy a hallgatói jogviszony

kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult

egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony

szünetelésének időtartamát is.

Az a belföldi személy, aki nem biztosított, illetőleg egészségügyi szolgáltatásra

semmilyen más jogcímen nem jogosult, egészségügyi szolgáltatási járulék

fizetésére kötelezett. Ugyancsak köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot

fizetni tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után; illetve a

központi költségvetés a Tbj.-ben meghatározott személyek után.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege a 2020. évben 7.710 forint

(napi 257 forint).

Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül sor, a biztosítási

jogviszony fennállásának időtartama alatt a Tbj. 43. §-a alapján előírt

egészségügyi szolgáltatási járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás

benyújtása mellett az állami adó- és vámhatóság törli.

73

III. FEJEZET

3. JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

3.1. Járulékfizetési kötelezettség

A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a járulék fogalma alatt a

következőket értjük:

- társadalombiztosítási járulék,

- nyugdíjjárulék,

- egészségügyi szolgáltatási járulék,

- megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási

járulék, valamint

- táppénz-hozzájárulás.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és a baleseti táppénzre való jogosultság,

illetve az ellátások összegének megállapítása szempontjából lényeges, hogy akkor

van társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, ha a biztosítási

kötelezettség is fennáll (vagy fennállt).

Ugyanakkor a biztosítási kötelezettség nem mindig jár együtt

társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel (például: álláskeresési

támogatásban részesülő személyek, egyházi személyek).

3.2. Járulékalapot képező jövedelem

Általános szabály, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti

táppénz összegének megállapítása során a biztosítottnak a

társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelmét kell figyelembe

venni.

Járulékalapot képező jövedelemnek minősül:

- az Szja. tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló

tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál

figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó

szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés

alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az

ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

- az előző ponttól eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján

Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró

egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem

keletkezik,

az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a

KSH által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében

közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy

74

a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett -

munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt - jövedelem, ha az

nem éri el az előző alpont szerinti összeget.

A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta

legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ),

azzal, hogy ha

a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben

keletkezik vagy szűnik meg,

b) a biztosítási jogviszony a Tbj. 16. §-a alapján a hónap egészében nem áll

fenn, vagy

c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül,

vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli

szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári

napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban

meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a

járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap

harmincad részét kell alapul venni.

A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a

munkaviszonyban álló és

- GYED-ben, GYOD-ban, ÖFD-ben, GYES-ben, GYET-ben, ápolási

díjban részesülők,

- a Köznevelési tv. hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali

rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje

szerint folyó oktatásban, az Szkt. szerint szakképző intézményben nappali

rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a Felsőokt. tv. hatálya alá tartozó

felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében

tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

A foglalkoztató köteles a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett

járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló

társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet

utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti

teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása

során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

3.2.1. Önálló tevékenységből származó jövedelem

Az Szja. tv. szerint önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek

eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely nem tartozik a nem

önálló tevékenységek körébe.

75

Önálló tevékenység többek között az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági

őstermelő, a bérbeadó és a választott könyvvizsgáló tevékenysége. Önálló

tevékenységnek minősül az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati

képviselői tevékenység is. A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban munkát végző személyek közül:

- a megbízási,

- a vállalkozási, illetve

- a felhasználási

szerződésen alapuló tevékenységet önálló tevékenységnek kell tekinteni.

Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a

magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e

tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Az önálló

tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén

kapott összeg.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet az Szja. tv. általános szabályai

vagy az adott tevékenységre (például egyéni vállalkozói, őstermelői, bérbeadói

tevékenység) meghatározott külön szabályok szerint kell megállapítani. Az önálló

tevékenységből származó jövedelem megállapításánál a magánszemélyek két

módszer közül választhatnak:

- Az egyik módszer a tételes költségelszámolás. E módszer választása

esetén valamennyi költséget - a kormányrendeletben vagy törvényben

meghatározott mértékű (igazolás nélkül elszámolható) költségek

kivételével - számlával, bizonylattal kell igazolni. A tevékenység

folytatása érdekében igazoltan felmerült kiadás és az igazolás nélkül

elszámolható költség, költséghányad az Szja. tv.-ben meghatározott

módon és mértékben a bevételből levonható. A tárgyévi bevételből csak a

tárgyévi költségek vonhatók le. Ha a magánszemély többféle önálló

tevékenységet folytat, a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében

felmerült kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe

venni, tehát az egyik tevékenység veszteségével a másik tevékenység

nyereségét nem lehet csökkenteni.

- A másik módszer szerint a bevételből igazolás (számlák, bizonylatok)

nélkül levonható 10 százalék költséghányad, és a bevétel 90 százaléka

a jövedelem. A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a

magánszemély az adóévben megszerzett - nem egyéni vállalkozás

keretében folytatott - önálló tevékenységből származó bevételeinek

egyikére sem, továbbá az önálló tevékenységével összefüggésben kapott

költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. Ez azt

jelenti, hogy a költségtérítés 90 százaléka is jövedelemnek számít, mivel

ebből a bevételből is csak a 10 százalék költséghányadot lehet levonni.

76

A fizetendő SZJA-t naptári évenként kell megállapítani, de az összevont

adóalapba tartozó jövedelem után év közben adóelőleget kell fizetni.

Ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó bevétele kifizetőtől származik,

akkor - főszabály szerint - az adóelőleget a kifizető köteles megállapítani és

levonni akkor is, ha a kifizetés számla alapján történik. A kifizető a

magánszemély költségnyilatkozata szerint állapítja meg az adóelőleg alapjául

szolgáló jövedelmet. Az önálló tevékenységből származó bevétel (például a

megbízási díj, bérleti díj), valamint az önálló tevékenységgel összefüggő

költségtérítés kifizetésekor a magánszemély nyilatkozik, hogy a 10 százalék

költséghányad alkalmazását vagy a tételes költségelszámolást választja-e. Ha a

magánszemély nem nyilatkozik a költségeiről, és más igazolás nélkül

elszámolható költség sem merül fel, a kifizető a 10 százalék költséghányad

szerint állapítja meg az adóelőleget.

Az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek kell az adóelőleget

megállapítani és megfizetni, ha nem kifizetőtől (hanem például magánszemélytől)

szerez bevételt. Az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12.

napjáig kell megfizetni.

A járulékfizetési kötelezettségnek két alapvető feltétele van:

- a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg

- a járulékalapot képező jövedelem

megléte.

Ha a magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony

keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az

ezzel összefüggő járulékalap megállapítása, a járulékok levonása, megfizetése és

bevallása. Tehát a foglalkoztatói kötelezettségeket teljeskörűen teljesíteni kell.

Amennyiben a biztosítási jogviszony nem jön létre (például a megbízási

szerződésben kikötött díjazás és a szerződésben megjelölt időtartam alapján), nem

keletkezik járulékfizetés kötelezettsége a magánszemélynek.

3.2.2. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

Nem önálló tevékenység

- a munkaviszonyban folytatott tevékenység,

- a közfoglalkoztatási jogviszonyban folytatott tevékenység,

- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,

- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,

- a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a

felügyelőbizottság tagját és a Ptk. szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem

értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet

nem egyéni vállalkozóként végzi,

77

- nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában

az adott állam joga szerinti munkaviszony,

- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,

- az országgyűlési képviselői tevékenység,

- a nemzetiségi szószólói tevékenység, valamint

- az állami projektértékelői jogviszony.

Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a

magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e

tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez.

Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló

jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény,

jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más

személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy

az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas

vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag által személyes

közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei

között számolják el.

A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem

önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, amelyből

levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - a

jogszabály szerint elismert költség.

Ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a

munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év

január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett

jövedelemnek kell tekinteni.

3.2.3. Egyéb jövedelem

Az összevont adóalap részét képezi az önálló és nem önálló tevékenységből

származó jövedelem mellett az egyéb jövedelem is, ami a Tbj. szerint nem

minősül járulékalapot képező jövedelemnek.

Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére az Szja.

tv. eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra

vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a

megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt

kiadás.

78

Magyarázat:

Egyéb jövedelem például az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag

részére teljesített, az Szja. tv. szerint adómentesnek nem minősülő

nyugdíjszolgáltatás, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott

szolgáltatás (kifizetés, juttatás), kivéve, ha az Szja. tv.-ben meghatározott

szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott, Szja. tv. szerint

adómentes szolgáltatás, illetve az Szja. tv. eltérő rendelkezésének hiányában a

társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni

érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a

magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.

3.3. Járulékalapot nem képező jövedelmek

Nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját:

- a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási

ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő

összege,

- a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, ide nem értve a

munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér,

végkielégítés címén) kapott, juttatott járulékalapot képező jövedelmet,

- a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom,

földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint

az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati

szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog)

felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,

- a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat,

- az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel

történik, amely időszakban a Tbj. 3. §-a és 17-19. §-a alapján nem állt fenn

biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától,

- a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi

egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási

keresetkiegészítés, a honvédelmi egészségkárosodási járadék.

3.4. Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások

2019-től jelentősen leszűkült a béren kívüli juttatások, valamint az egyes

meghatározott juttatások keretében adható juttatások köre. 2019. január 1-jétől a

béren kívüli juttatásnak vagy egyes meghatározott juttatásnak nem minősülő

juttatások a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek.

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után a biztosított

járulékot nem fizet, a juttatások nem képezik az egészségbiztosítási pénzbeli

ellátás alapját.

79

3.4.1. Béren kívüli juttatások

Béren kívüli juttatásnak minősül:

- - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben a SZÉP

Kártya

szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott

szálláshely-szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan

együttvéve - legfeljebb évi 225.000 forint támogatás,

vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken

(ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben

meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól

származóan együttvéve - legfeljebb évi 150.000 forint támogatás,

szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az

egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott

szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve

- legfeljebb évi 75.000 forint támogatás;

- a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett

magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag)

közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén

juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét

meg nem haladó rész;

- a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja

részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az

adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem

együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50

százalékát meg nem haladó rész.

A béren kívüli juttatások után az adó a kifizetőt terheli. Az ilyen juttatás esetében

jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen

juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a

rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó

alapja a juttatás értéke.

3.4.2. Egyes meghatározott juttatások

Egyes meghatározott juttatásnak minősül:

- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás

révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem,

- a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott

adóköteles jövedelem,

- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra - kivéve

a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg,

- a munkáltató által a szakképzési munkaszerződés alapján duális

képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemély,

kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói

80

munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel

és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott

szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,

- a reprezentáció és üzleti ajándék juttatása alapján meghatározott

jövedelem,

- a csekély értékű ajándék révén - évi egy alkalommal - juttatott adóköteles

jövedelem,

- az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott

adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több

magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem

képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett

jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti

partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes

rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a

juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra,

szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az

ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra

fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke

személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),

- a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más

jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen

vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott

adóköteles jövedelem,

- az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai

(reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről

szóló törvény hatálya alá,

- az egyes béren kívüli juttatásoknak az Szja. tv. szerinti értékhatárt

meghaladó része.

Az egyes meghatározott juttatások után az adó a kifizetőt terheli. Az ilyen juttatás

esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy

kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke

vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt

terhelő adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa.

3.5. Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok

A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére:

- a biztosított - főszabály szerint - társadalombiztosítási járulékot,

- az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy, a

központi költségvetés és a szociális szövetkezet egészségügyi

szolgáltatási járulékot,

- a Tbj. 37. §-ában meghatározott ellátások után az ellátásban részesülő

személy, a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát

81

végző tag, az álláskeresési támogatásban részesülő személy és az egyházi

szolgálati viszonyban álló egyházi személy nyugdíjjárulékot,

- a törvényben meghatározott személy SZOCHO-t

fizet.

A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul.

A járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó

járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási

kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott)

járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.

A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján

kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni,

mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.

Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet

(elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre

(időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.

A biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó

jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell

figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző

napon került volna sor.

A foglalkoztató a foglalkoztatottat a járulékalapot képező jövedelme után

terhelő társadalombiztosítási járulékot a járulékfizetésre vonatkozó eljárási

szabályok szerint vonja le és fizeti meg.

Ha a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az előírtnál, a többletként

jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza

kell fizetni.

3.6. A fizetendő járulékok mértéke

A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.

A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege a 2020. évben 7.710 forint (napi összege 257 forint).

A befizetett társadalombiztosítási járulékból az állami adóhatóság 54 százalékot

nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,9 százalékot

egészségbiztosítási járulék címén az E. Alapnak, 8,1 százalékot munkaerőpiaci

82

járulék címén a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak naponta utal át. Az állami

adóhatóság a nyugdíjjárulék címén megfizetett járulékot a Nyugdíjbiztosítási

Alapnak, az egészségügyi szolgáltatási járulék címén megfizetett járulékot az E.

Alapnak naponta utalja át.

3.7. Családi járulékkedvezmény

Az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított

és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa,

élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. A családi járulékkedvezmény

csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy

nyugdíjjárulék összegét.

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti

családi kedvezmény összegéből

- a biztosított által vagy

- az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult

biztosítottak által közösen vagy

- a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított

házastársa, élettársa által együttesen vagy

- az előző két pont szerinti biztosítottak által együttesen

ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15

százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék

összege.

A családi járulékkedvezményt az arra jogosult személyek döntésük szerint együtt

is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes

igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban közösen

tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a

kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. A családi

járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves bevallásában feltünteti.

A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet

az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell

megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet

részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó

esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított

jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási

járulék erejéig lehet érvényesíteni.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított

társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

83

3.8. Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok

3.8.1. Egyes ellátásokban részesülő személyek járulékfizetése

A GYED-ben, GYES-ben, GYET-ben, GYOD-ban, ápolási díjban, fejlesztési

foglalkoztatási díjban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal

megállapított rehabilitációs ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási

keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi

egészségkárosodási keresetkiegészítésben, illetve honvédelmi

egészségkárosodási járadékban részesülő személy az ellátás összege után

nyugdíjjárulékot fizet.

A saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi

nyugdíjban részesülő személy a GYES, a GYOD, az ápolási díj, valamint a

fejlesztési foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. Az öregségi

nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító

szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

Nem képezi sem a társadalombiztosítási járulék, sem a nyugdíjjárulék alapját a

táppénz, a GYÁP, a baleseti táppénz, a CSED és az ÖFD.

3.8.2. Álláskeresési támogatásban részesülő személyek járulékfizetése

Az álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosított és az ellátása

után nyugdíjjárulékot fizet. Az álláskeresési támogatásban részesülő biztosított

társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett, ezért (is) táppénzre nem

jogosult.

Az álláskeresési támogatásban részesülő személy CSED-re, GYED-re, illetve

ÖFD-re jogosulttá válhat, ha egyébként az ellátásokra vonatkozó jogosultsági

feltételekkel rendelkezik. Ha az álláskereső CSED, ÖFD vagy GYED iránti

kérelmet nyújt be és jogosult az ellátásokra, akkor a CSED-re, az ÖFD-re, illetve

a GYED-re való jogosultsága megállapítását követő naptól az álláskeresési

járadék folyósítása szünetel.

3.8.3. Egyházi személyek járulékfizetése

Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi

személy a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet. A járulékot

központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adó- és

vámhatóságnak bevallani és megfizetni.

Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy biztosított, de táppénzre -

mivel társadalombiztosítási járulékot nem fizet - nem jogosult. Más pénzbeli

84

egészségbiztosítási ellátásra és baleseti táppénzre azonban jogosulttá válhat, ha az

egyes ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeknek megfelel.

3.8.4. Szociális szövetkezeti tag járulékfizetése

Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag az e tevékenysége

ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után nyugdíjjárulékot fizet.

3.8.5. Járulékfizetés az EKHO esetén

Magyarországon egyes, az EKHO tv.-ben meghatározott foglalkozásnak

megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási

szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses

kapcsolatban álló munkáltató, kifizető - a magánszemély erre vonatkozó

nyilatkozatával tett választása alapján - az említett tevékenység ellenértékeként

fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit az EKHO által teljesíti.

Az EKHO fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a

biztosított a társadalombiztosítási járulék-fizetési kötelezettségét az EKHO tv.-

ben meghatározottak szerint teljesíti. A jogszerűen EKHO alapként figyelembe

vett bevétel után megfizetett EKHO kiváltja az SZJA-t, a biztosítottat terhelő

járulékokat és a kifizetőt terhelő SZOCHO-t.

Az állami költségvetésbe fizetett EKHO alapján a magánszemély egészségügyi

szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és

nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.

A magánszemély az EKHO megfizetésével az egészségbiztosítás pénzbeli

ellátásaira és baleseti táppénzre nem szerez jogosultságot, az EKHO alapját

képező jövedelem nem számítható be az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások

alapjába.

3.9. A táppénz-hozzájárulás

A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul, a biztosított betegsége

miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása

időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti

meg.

Táppénz-hozzájárulást kell fizetnie a foglalkoztatónak a veszélyeztetett

várandósság miatt keresőképtelen biztosított kismama részére folyósított táppénz

után is (a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazoláson ebben az esetben „9”-es

kód szerepel).

85

A foglalkoztató nem fizet táppénz-hozzájárulást

- a biztosítottja részére kifizetett GYÁP („5”-ös kód),

- baleseti táppénz („1”-es vagy „2”-es kód, illetve az üzemi balesetet

elismerő határozat kiadásáig a „3”, „4”-es kód),

- a várandósság, illetve a szülés miatt keresőképtelen és CSED-re nem

jogosult kismama részére kifizetett („6”-os kód) táppénz, valamint

- a közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltott, hatóságilag elkülönített,

továbbá a járványügyi, illetve állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén

megjelenni nem tudó és emiatt keresőképtelen („7-es kód) biztosított

részére kifizetett táppénz után.

Nem fizet táppénz-hozzájárulást az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági

őstermelő sem a saját keresőképtelensége alapján részére kifizetett táppénz után.

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a táppénz-

hozzájárulás összegét maga állapítja meg, és az általa kifizetett ellátások terhére

elszámolja.

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő

táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására

illetékes egészségbiztosítási szerv állapítja meg határozattal.

3.10. „Fegyveres” személyek járulékfizetése

A hivatásos állományú biztosítottak az általános szabályok szerint a járulékalapot

képező jövedelem után fizetik a járulékokat. Az általánostól eltér azonban, hogy

a hivatásos állományú biztosított a keresőképtelensége esetén nem táppénzt kap,

hanem egészségügyi szabadságra - illetve annak időtartamára távolléti díjra

- jogosult.

A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok, a NAV, a Független Rendészeti Panasztestület, a

Magyar Honvédség a hivatásos, szerződéses állományú tagjaik részére a

társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a

társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják.

A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, illetve az Országgyűlési

Őrség a hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot

teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére táppénz, GYÁP, valamint baleseti

táppénz helyett, az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetményt az

egészségbiztosítási pénzbeli ellátások igénybevételére vonatkozó előző évi

országos statisztikai átlag, az ellátások átlagos mértéke és az elszámolással érintett

állományra vonatkozó havi társadalombiztosítási járulékalap szorzatával képzett

összegben számolja el a Kincstárral, a közöttük létrejött megállapodás alapján. A

Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV és az Országgyűlési Őrség a

86

megállapodásnak megfelelően elszámolt összeg és a SZOCHO mértékének

szorzatával kapott összeggel csökkentheti az általa fizetendő SZOCHO-t, amelyet

az állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolhat el.

A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV és az Országgyűlési Őrség

hivatásos és szerződéses állományú, más szervhez vezényelt vagy a rendvédelmi

feladatokat ellátó szerven kívüli szervnél szolgálatot teljesítő tagjai részére járó

pénzbeli ellátás elszámolásáról a Kincstár azzal a szervvel köt megállapodást,

amely a pénzbeli ellátás megállapítására köteles.

3.11. Kisadózó vállalkozók közterhei

A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, társadalombiztosítási

járulékfizetési kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a KATA tv.-ben

meghatározottak szerint kell teljesíteni.

A kisadózó vállalkozás

- a főállású kisadózó után havi 50.000 forint tételes adót fizet,

- a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 forint tételes adót

fizet,

- amennyiben több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után

külön-külön köteles megfizetni,

- választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb - 75.000 forint -

összegű tételes adót fizet.

A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári

hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó

a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes

adó mértéke 50.000 forint.

Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra

vonatkozóan, amelynek egészében a kisadózó

- táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, ÖFD-ben, GYED-ben,

GYES-ben, GYET-ben, GYOD-ban vagy ápolási díjban részesül,

- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

- fogvatartott,

- egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

- a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen,

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan

sem, amelyben a fentiek szerinti állapot - a katonai szolgálat kivételével -

megszűnik, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása

szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan

a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.

87

A KATA-t jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók

mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági

tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában

nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és

a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára

tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel

kapcsolatos kötelezettségek alól:

- vállalkozói SZJA és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó

megállapítása, bevallása és megfizetése;

- társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;

- az SZJA és járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése;

- a SZOCHO és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és

megfizetése.

A KATA megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem

minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem

minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő

adókötelezettségek alól.

A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül,

és valamennyi pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, illetve baleseti

táppénzre is jogosultságot szerezhet. Ezen ellátások számításának alapja:

- főszabály szerint (2020. július 1-jétől) havi 102.000 forint,

- magasabb összegű tételes adó fizetése esetén (2020. július 1-jétől)

170.000 forint.

3.12. Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot

- vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,

- átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem

után fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a

minimálbér (járulékfizetési alsó határ).

Magyarázat:

Az egyéni vállalkozó esetében a Tbj. szerinti minimálbér: a tárgyhónap első

napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére

megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege (a 2020. évben 161.000

forint); ha azonban az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége

legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget

igényel, akkor a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes

garantált bérminimum havi összege (a 2020. évben 210.600 forint).

88

Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles

társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

- táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, ÖFD-ben, GYED-ben

részesül,

- GYES-ben, GYET-ben, GYOD-ban vagy ápolási díjban részesül

(kivéve, ha a GYES, a GYOD, illetve az ápolási díj fizetésének

időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja),

- CSED-ben, ÖFD-ben, GYED-ben vagy GYES-ben egyidejűleg részül,

- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

- fogvatartott,

- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát,

valamint egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Abban az esetben, ha a fenti körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem

állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a

járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni

akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött

vagy szűnt meg.

Az egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettség kezdete napjától, annak

megszűnése napjáig köteles a járulékok megfizetésére.

Magyarázat:

- A vállalkozói kivét összege olyan önálló tevékenységből származó,

összevont adóalapba tartozó jövedelem, amellyel szemben költség,

költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. A vállalkozói kivét

nagyságát az egyéni vállalkozó dönti el.

- Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói

bevételt kell alapul venni (az Szja. tv. 4., valamint 10. számú mellékletében

foglaltak szerint), amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A

bevételből a jövedelem az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző

százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával

állapítható meg.

Ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó

munkaviszonyban is áll, vagy a Köznevelési tv. hatálya alá tartozó köznevelési

intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás

munkarendje szerint folyó oktatásban, az Szkt. szerint nappali rendszerű szakmai

oktatásban, továbbá a Felsőokt. tv. hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben

nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-

államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali

rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a társadalombiztosítási

járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó

89

egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem.

Példa:

Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozása mellett heti 36 órás munkaviszonyban

is áll, akkor vállalkozóként csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha a

vállalkozásában tényleges jövedelme (kivétje) van. Ha az egyéni vállalkozó a

vállalkozása mellett közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali

rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor vállalkozóként

szintén csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha a vállalkozásában tényleges

jövedelme van.

A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló

munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Példa:

A biztosított 2005. május 6-tól heti 20 órás munkaviszonyban áll az X

foglalkoztatónál. 2006. január 10-től heti 20 órás munkaviszonyban áll az Y

foglalkoztatónál. 2017. január 10-től egyéni vállalkozó. 2020. augusztus 1-

jétől keresőképtelen. Vállalkozásában a tényleges jövedelme után köteles

megfizetni a járulékokat. Mindhárom biztosítási jogviszonyában jogosult lehet

táppénzre.

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, abban

az esetben a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettsége az egyéni

vállalkozói jogviszonynál érvényesül, a társas vállalkozásában csak a ténylegesen

elért, járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetnie a

társadalombiztosítási járulékot.

Ettől eltérően az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január

31-ig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a

járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas

vállalkozóként teljesíti. Ebben az esetben a társas vállalkozói jogviszonyában a

járulékfizetési kötelezettséget a személyes közreműködésért kifizetett jövedelem,

de havonta legalább a minimálbér után köteles teljesíteni. Az egyéni

vállalkozásában a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után fizet

járulékokat.

3.13. A társas vállalkozók járulékfizetése

A társas vállalkozónak minősülő személyek biztosítottak és valamennyi

társadalombiztosítási ellátásra jogosultak, amennyiben a jogosultsághoz előírt

további feltételekkel rendelkeznek.

90

Főszabály, hogy a biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a

társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett

járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

A Tbj. 4. § 21. pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes

közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

A járulékalapnak alsó határa van, ami azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási

járulék alapja havonta legalább a minimálbér.

Magyarázat:

A társas vállalkozó (hasonlóan az egyéni vállalkozóhoz) esetében a Tbj. szerinti

minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben

foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb

havi összege (a 2020. évben 161.000 forint); ha azonban a társas vállalkozó

főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú

szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre

érvényes garantált bérminimum havi összege (a 2020. évben 210.600 forint).

A járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak

figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó:

- táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, ÖFD-ben, GYED-ben

részesül,

- GYES-ben, GYET-ben, GYOD-ban vagy ápolási díjban részesül (kivéve,

ha a GYED, a GYOD, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt

vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja),

- CSED-ben, ÖFD-ben, GYED-ben vagy GYES-ben egyidejűleg részesül,

- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

- fogvatartott,

- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát

szünetelteti.

Amennyiben a felsorolt körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes

tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a

járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni

akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött

vagy szűnt meg.

Magyarázat:

A járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak

figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó GYES-ben, GYET-ben,

GYOD-ban vagy ápolási díjban részesül - kivéve, ha a GYES, a GYOD, illetve

az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét

91

személyesen folytatja. Ha például a 2015. óta társas vállalkozóként biztosított

kismama 2018. február 10-én szült, és 2020. február 11. napja óta GYES-ben

részesül, nincs minimum járulékfizetési kötelezettsége. Amennyiben viszont a

GYES mellett a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, a társas

vállalkozásban történő személyes közreműködésére tekintettel megszerzett

járulékalapot képező jövedelme alapulvételével, de legalább a járulékfizetési

alsó határ után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles

fizetni.

Ha a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó

munkaviszonyban is áll, illetőleg a Köznevelési tv. hatálya alá tartozó

köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy

nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, az Szkt. szerint nappali

rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a Felsőokt. tv. hatálya alá tartozó

felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében

tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy

felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat

tanulmányokat, a társadalombiztosítási járulékot csak akkor kell megfizetnie, ha

tényleges járulékalapot képező jövedelme van. Ebben az esetben nem kell

alkalmazni a járulékfizetési alsó határ utáni kötelezettséggel kapcsolatos

szabályokat. A járulékfizetési kötelezettség tehát csak a ténylegesen elért,

járulékalapul szolgáló jövedelem után áll fenn.

Az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan itt is érvényes az a szabály, miszerint a heti

36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló

munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított személy egy időben több

gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a

járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő

választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. Ebben az esetben a többi

gazdasági társaságnál a járulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapul szolgáló

jövedelem. A társas vállalkozó a választásáról a tárgyév január 31. napjáig

nyilatkozik a társas vállalkozásnak (írásban értesíti azokat a társas

vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett).

Ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a

„főfoglalkozásnak” kiválasztott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a

többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a

többi társas vállalkozást, amelyeknek tagjaként biztosított, a jogviszony

keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti. Ha a

társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít, de

választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi

választásáról tájékoztatnia kell.

92

3.14. A mezőgazdasági őstermelők járulékfizetése

Főszabályként a biztosított mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a

tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbér 92 százalékának

megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

A főszabálytól eltérően fizeti a járulékokat az a mezőgazdasági őstermelő, akinek

az őstermelői tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért

bevétele nem haladja meg az Szja. tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre

vonatkozó bevételi értékhatárt (8 millió forintot). Ebben az esetben az őstermelő

az ezen tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15

százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet. Az Szja. tv. szerinti

mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál

figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése

alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

A mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi

bevétele 15 százalékának 1/12-ed részét, a mezőgazdasági kistermelőre

vonatkozó bevételi értékhatár számításánál a tárgyévben érvényes bevételi

értékhatárt kell figyelembe venni.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási

ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal

vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot a fentiek szerinti járulékalapnál

magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb

járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik

az állami adó- és vámhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó

járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra

vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem

fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. Az év közben biztosítottá váló

mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban

nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási

kötelezettség első napjától az adóévre szól.

A mezőgazdasági őstermelő nem köteles társadalombiztosítási járulékot

fizetni arra az időtartamra, amely alatt:

- táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, ÖFD-ben, GYED-ben

részesül,

- GYES-ben, GYET-ben, GYOD-ban vagy ápolási díjban részesül (kivéve,

ha a GYES, GYOD, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt

tevékenységét személyesen folytatja),

- CSED-ben, ÖFD-ben, GYED-ben vagy GYES-ben egyidejűleg részesül,

- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona vagy

- fogvatartott.

93

Amennyiben a felsorolt körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem

állnak fenn, a járulékfizetési kötelezettség kiszámításánál egy-egy naptári napra a

járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni

akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonya hónap közben

kezdődött vagy szűnt meg.

3.15. Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű

fennállása esetén

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a

járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a

társadalombiztosítási járulékot. Mindez azt jelenti, hogy az egyidejűleg

fennálló több biztosítási jogviszonyban álló személy mindegyik biztosítási

jogviszonya alapján jogosult lehet táppénzre.

Példa:

A biztosított 2020. július 10-től heti 30 órás munkaidőben munkaviszonyban áll

az X foglalkoztatónál. 2020. július 10-től heti 10 órás munkaidejű

munkaviszonyban munkát végez az Y foglalkoztatónál is. Nevezett mindkét

jogviszonyában biztosított, és mindkét jogviszonyában köteles megfizetni a 18,5

százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.

94

IV. FEJEZET

4. NEMZETKÖZI JOGINTÉZMÉNYEK

4.1. A szociális biztonsági koordinációt szabályozó uniós rendeletek

4.1.1. Az uniós rendeletek alkalmazásának elsőbbsége, területi hatály

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának napjától hazánkban is

közvetlenül alkalmazandók a szociális biztonsági rendszerek koordinációját

szabályozó rendeletek, amelyek a magyar jogrendszer részei, és ún.

„szupranacionális” jogszabályként felülírnak minden velük ellentétes,

alacsonyabb szintű jogszabályt. Fontos kiemelni, hogy az uniós rendeletekhez

kapcsolódó, az Igazgatási Bizottság által hozott határozatok is közvetlenül

alkalmazásra kerülnek.

Példa:

Gyakran felmerülő probléma, hogy a Tbj. 87. §-a alapján kell-e

Magyarországon járulékot fizetnie például egy Szlovákiából Magyarországra

kiküldött munkavállaló után. A kérdésre a válasz nem, ugyanis az uniós

rendeletek elsőbbséget élveznek a Tbj.-vel mint nemzeti jogszabállyal szemben.

A konkrét ügyben a Magyarországra kiküldött munkavállaló a szlovák biztosító

által kiállított E101/A1 jelű nyomtatvánnyal tudja igazolni, hogy az uniós

rendeletek alapján szlovák biztosított, járulékfizetési kötelezettsége ott áll fenn.

Az EGT tagállamai vonatkozásában az Alaprendelet és a Végrehajtási rendelet (a

továbbiakban együttesen: Rendeletek) kerül alkalmazásra. A Rendeletek

szabályait alkalmazni kell az Európai Unió tagállamai, az EGT-ről szóló

megállapodásban részes más tagállamok (ún. EFTA tagállamok), valamint Svájc

vonatkozásában. (A Rendeletek egyelőre továbbra is alkalmazásra kerülnek az

Egyesült Királyság vonatkozásában is.)

Az Európai Unió tagállamai - Magyarországon kívül - jelenleg a következők:

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország,

Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország,

Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália,

Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

Az EFTA tagállamok: Izland, Liechtenstein, Norvégia.

95

4.1.2. A Rendeletek alapelvei

- Egy állam joghatósága alá tartozás elve

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy csak egy tagállam

jogszabályainak a hatálya alá tartozhat társadalombiztosítási

szempontból. Tehát csak egy tagállamban lehet biztosított, a járulékok

fizetése is csak egy tagállamban történhet, és a biztosítás helye szerinti

tagállam viseli a biztosított által igénybe vett egészségügyi ellátások

költségeit. Azon tagállamot, amelyben az EGT-s polgár biztosított,

illetékes tagállamnak nevezzük.

Példa:

Az a német munkavállaló, aki tevékenységét kizárólag Magyarországon végzi,

magyar biztosított lesz, járulékfizetési kötelezettsége és teljeskörű

természetbeni és pénzbeli ellátásokra való jogosultsága Magyarországon áll

fenn.

- Egyenlő elbánás elve

Az egyenlő bánásmód elve elsődlegesen azt jelenti, hogy a Rendeletek

hatálya alá tartozó személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint

ugyanolyan jogok illetik meg, és ugyanolyan kötelezettségek terhelik,

mint az adott tagállam saját állampolgárait.

Példa:

Ha egy magyar biztosított franciaországi átmeneti tartózkodása esetén Európai

Egészségbiztosítási Kártyával sürgősségi ellátást vesz igénybe, őt ugyanúgy

kell ellátni, mintha francia biztosított lenne.

Ha az illetékes tagállam jogszabályai szerint a szociális biztonsági

ellátások és egyéb jövedelmek kézhezvétele meghatározott

jogkövetkezményekkel jár, az ilyen jogszabályok vonatkozó

rendelkezéseit ugyancsak alkalmazni kell az olyan egyenértékű ellátások

kézhezvételére, amelyeket egy másik tagállam jogszabályai alapján

szereznek, illetve egy másik tagállamban szerzett jövedelemre.

Példa:

Ha egy Ausztriában élő magyar biztosított a magyar jogszabályok alapján

CSED-et kap, őt ugyanolyan ellátásban részesülő személynek kell tekinteni,

mintha Magyarországon rendelkezne lakóhellyel.

96

Ha az illetékes tagállam jogszabályai szerint a jogkövetkezmények

meghatározott tényállás vagy események bekövetkezésének

tulajdoníthatók, az említett tagállamnak a hasonló tényállások vagy

események bármely tagállamban történő bekövetkezését oly módon

kell figyelembe vennie, mintha azok a saját területén következtek

volna be.

Példa:

Ha egy magyar biztosított anyának németországi tartózkodása idején születik

meg a gyermeke, de egyébként az anya jogosult lenne a magyar jogszabályok

szerint a gyermeke születésére tekintettel megállapítható ellátásokra, a

gyermek külföldön történő születése az ellátásokra való jogosultságát nem

befolyásolja.

- Szerzett jogok megtartásának elve (ellátások exportálhatósága)

A szerzett jogok megtartásának elve azt jelenti, hogy az EGT valamely

tagállamában megszerzett jogosultság továbbra is fennmarad, ha az

érintett személy más tagállamban vállal munkát vagy más tagállamba

helyezi át a lakóhelyét. Tehát a jogosult pusztán azáltal nem veszíti el az

ellátását, mert az igénybevételekor másik tagállamban tartózkodik. Ezen

alapelv azonban nem minden jogosultságra vonatkozik, különösen azon

ellátásokra nem, amelyek nem férnek össze a más tagállamban folytatott

tevékenységgel vagy megszerzett ellátással.

Példa:

Egy CSED-ben részesülő magyar biztosítottnak, ha Horvátországba költözik, a

magyar anyasági ellátásra való jogosultsága továbbra is fennmarad.

- Időszakok szükség szerinti összeszámításának elve

Az időszakok összeszámításának elve az EGT valamely tagállamában

megszerzett különböző idők figyelembevételét jelenti más tagállamban

jogosultságok megszerzése, fenntartása, időtartama vagy feléledése

esetén. Ez jelenthet biztosítási, szolgálati időt, munkavállalási, önálló

vállalkozóként folytatott tevékenységi időt vagy akár tartózkodási időt is.

Ezen időszakok igazolására az egyes szociális biztonsági ágak

vonatkozásában különböző, erre a célra rendszeresített nyomtatványok

szolgálnak (például a biztosítási idők összeszámíthatóságához az E104,

illetve S041 jelű nyomtatványok).

A valamely tagállam jogszabályai alapján megszerzett vonatkozó

biztosítási, munkavállalási, önálló vállalkozói vagy helybenlakási

97

időszakokat hozzá kell adni a bármely más tagállam jogszabályai alapján

megszerzett ilyen jellegű időszakokhoz, amennyiben az az Alaprendelet

alkalmazása céljából szükséges, feltéve, hogy ezek az időszakok nem

fedik egymást.

Példa:

Amennyiben egy Magyarországon munkát vállaló román állampolgár GYED-

et kíván igényelni, akkor a korábban más EGT tagállamban szerzett biztosítási

idejét figyelembe kell venni, és például a román biztosító által kiállított, E104

vagy S041 jelű nyomtatvánnyal kell igazolni.

- Az ellátások halmozódásának megakadályozása

Ezen alapelv értelmében a Rendeletek nem adhatnak, és nem

tarthatnak fenn ugyanazon kötelező biztosítási idő tekintetében több,

azonos jellegű ellátáshoz való jogosultságot.

4.1.3. A Rendeletek hatálya alá tartozó ellátások

A Rendeletek alapvetően az alábbi szociális biztonsági ágakra terjednek ki:

- betegségi ellátások,

- anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások,

- rokkantsági ellátások,

- öregségi ellátások,

- túlélő hozzátartozói ellátások,

- munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos

ellátások,

- haláleseti juttatások,

- munkanélküli ellátások,

- családi ellátások.

A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások közül

- a táppénz betegségi,

- a baleseti táppénz munkahelyi balesetekkel és foglalkozási

megbetegedésekkel kapcsolatos,

- a CSED anyasági (illetve azzal egyenértékű apasági),

- az ÖFD családi,

- a GYED szintén családi

ellátásnak minősül.

4.1.4. A formanyomtatványok és az elektronikus adatcsere

A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások vonatkozásában elsődlegesen az ún. E

jelű nyomtatványokat és az azokat fokozatosan felváltó, ún. strukturált

98

elektronikus dokumentumokat (SED-eket, S jelű nyomtatványokat)

alkalmazzuk.

Az Igazgatási Bizottság 2017. március 16. napján adta ki a Végrehajtási rendelet

4. cikkében említett elektronikus úton történő adatcserével kapcsolatos átmeneti

időszakra vonatkozó gyakorlati rendelkezésekről szóló E5. határozatát. Ezen

határozat értelmében az átmeneti időszak során az irányadó elv az intézmények

közötti megfelelő együttműködés, a pragmatizmus és a rugalmasság. A

legfontosabb szempont mindenekelőtt a zavartalan átmenet biztosításának

szükségessége az új rendelet alapján jogaikat gyakorló polgárok számára. A

Rendeletek hatálybalépésének időpontjától az E jelű formanyomtatványokat a

SED-ek papíralapú változatai váltják fel. Azok a tagállamok, amelyeknek vannak

E jelű formanyomtatványokat létrehozó nemzeti elektronikus alkalmazásaik,

vagy amelyeknek vannak olyan érvényben lévő elektronikus adatcseréik, amelyek

e határidőn belül észszerűen nem módosíthatók, azokat továbbra is

alkalmazhatják az átmeneti időszak során, amennyiben a polgárok új rendeletek

szerinti jogait teljes mértékben biztosítják. Az intézmények az átmeneti időszak

során minden esetben elfogadják egy másik intézmény által kiadott, bármely

dokumentumon szereplő lényeges információkat, még akkor is, ha az elévült

formátumon, tartalmon vagy struktúrán alapul. Az érintett polgár jogait illető

kétségek esetén az intézmény a jó együttműködés szellemében felveszi a

kapcsolatot a kiállító intézménnyel.

2019. július 3. napjától került bevezetésre az egyes szociális biztonsági ágazatokra

vonatkozó elektronikus adatcsere. Az elektronikus adatcsere hatálya kiterjed a

pénzbeli egészségbiztosítási ellátások szakterületére; így érinti a kifizetőhelyek

feladatellátását is. (Megjegyzendő, hogy 2019. július 3-tól nem minden tagállam

tért még át valamennyi eljárása tekintetében az elektronikus út alkalmazására.)

2019. július 3. napjától kezdődően ezért, ha a kifizetőhely előtt folyamatban lévő

eljárásban szükségessé válik valamelyik EGT-s tagállamnak vagy Svájcnak a

megkeresése a tényállás tisztázása érdekében, úgy a kifizetőhelynek

megkereséssel kell fordulni a kormányhivatalhoz, amely lebonyolítja a külföldi

intézménnyel az adatcserét, és ennek eredményéről tájékoztatja a kifizetőhelyet.

A kifizetőhely jogalkalmazási gyakorlatában ez az esetek döntő többségében

akkor fordul elő, amikor valamely pénzbeli egészségbiztosítási ellátás

megállapítására irányuló eljárásban be kell számítani a más EGT-s tagállamban

vagy Svájcban szerzett biztosítási időt. Ha a biztosított ezen időszak igazolására

vonatkozóan rendelkezik E104 vagy S041 jelű nyomtatvánnyal, úgy az eljárásban

azt bizonyítékként fel lehet (és fel is kell) használni. Amennyiben viszont a

külföldi biztosítási idejét a biztosított igazolni nem tudja, úgy a kifizetőhelyet

tényállástisztázási kötelezettség terheli, amelynek keretében meg kell keresnie a

kormányhivatalt a külföldi szervvel történő adatcsere lebonyolítása érdekében. A

kormányhivatal megkeresésével egyidejűleg - az ügyben szükségessé váló,

külföldi szerv megkeresésére tekintettel - a kifizetőhely az eljárását felfüggeszti.

99

Az elektronikus adatcsere lebonyolítása iránti megkereséseket a

foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal kifizetőhelyi ellenőrzési

feladatokat ellátó szervezeti egységei részére kell megküldeni. Az illetékes

kormányhivatal megfelelő szervezeti egységének az elérhetősége a

http://www.kormanyhivatal.hu/hu honlapon érhető el. A kormányhivatal

megkeresése történhet postai úton (papír alapon), illetve az e-Papír szolgáltatás

igénybevételével elektronikus úton is.

Az elektronikus adatcsere keretében történik a GYED és az ÖFD - amelyek a

Rendeletek alkalmazása szempontjából családi ellátásnak minősülnek - esetében

az elsődleges és másodlagos teherviselő tagállamnak a meghatározása is azokban

az ügyekben, amelyekben valamilyen külföldi elem (például külföldön történő

tartózkodás, külföldi biztosítás, külföldi családi ellátásban részesülés) merül fel a

család valamely tagja vonatkozásában. Az elsődleges és másodlagos teherviselő

tagállam meghatározására irányuló adatcsere lebonyolítása érdekében azonban

nem a kifizetőhely felügyeletét ellátó kormányhivatalokat kell megkeresni,

hanem az ún. EGT-s kormányhivatalokat. Az EGT-s kormányhivatalok a

következő illetékességgel rendelkeznek:

- Ausztria érintettsége esetén

a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal illetékes, ha az

ügyfél lakcíme (ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme)

Budapest főváros,

Győr-Moson-Sopron megye,

Komárom-Esztergom megye vagy

Pest megye

közigazgatási területén van;

a Vas Megyei Kormányhivatal illetékes, ha az ügyfél lakcíme (ennek

hiányában utolsó magyarországi lakcíme) bármely másik megye

közigazgatási területén található.

- Minden más EGT-s tagállam és Svájc érintettsége esetén Budapest

Főváros Kormányhivatala rendelkezik illetékességgel.

Amennyiben a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás megállapítására irányuló

eljárásban a külföldi biztosítási idő beszerzésén, illetve az elsődleges-másodlagos

teherviselő tagállam meghatározásán túli más okból is szükségesnek látja a

kifizetőhely a külföldi intézmény megkeresését, úgy a megkeresés

indokoltságával kapcsolatban a Kincstár Központ Egészségbiztosítási

Főosztályához (e-mail: penzbeli@allamkincstar.gov.hu) kell fordulni.

Azokban az esetekben, amikor a más EGT-s tagállam, illetve Svájc valamely

intézménye fordul a magyar hatóságokhoz olyan adat közlése iránt, amelynek

szolgáltatása a kifizetőhely hatáskörébe tartozik, a kormányhivatal az adatok

beszerzése iránt megkereséssel fordul a kifizetőhelyhez. A kifizetőhely a külföldi

szerv részére történő adatszolgáltatás megküldése érdekében köteles a

100

kormányhivatal megkeresésére 8 napon belül a kért adatokat, információkat

megadni.

Példa:

Egy magyar munkavállaló korábban Németországban vállalt munkát. Ha a

magyar biztosított a gyermeke születését megelőző két éven belül nem

rendelkezik legalább 365 nap előzetes biztosítási idővel, akkor a CSED-re való

jogosultság megállapításához szükséges a német biztosítási idejének az

igazolása (jelen esetben a német biztosító által kiállított E104-es vagy S041-es

jelű igazolás).

4.1.5. A munkavállalók és az önálló vállalkozók társadalombiztosítása

Az EGT állampolgárai részére a keresőtevékenység folytatása céljából nincs

szükségük munkavállalási engedélyre, továbbá a magyarországi tartózkodásuk

engedélyezésére (regisztrációs igazolás) is csak akkor kerülhet sor, amennyiben

az adott személy folyamatos magyarországi tartózkodásának ideje munkavállalás

céljából meghaladja a három hónapot. Ilyen esetben azonban - a regisztrációs

igazolástól függetlenül - a biztosítási kötelezettséget meg kell állapítani.

Az Alaprendelet 11-16. cikkei és a Végrehajtási rendelet 14-21. cikkei rögzítik

azokat az általános és különös szabályokat, amelyek alapján meghatározható,

hogy adott esetben az EGT-n belül mozgó munkavállalóra vagy önálló

vállalkozóra mely tagállam jogszabályait kell társadalombiztosítási

vonatkozásban alkalmazni. Fontos kiemelni, hogy az Alaprendelet 11. cikk (1)

bekezdése értelmében egy személy csak egy tagállamban lehet biztosított.

Főszabály szerint a munkavállalók, illetve az önálló vállalkozók abban a

tagállamban minősülnek biztosítottnak, amely tagállamban a

tevékenységüket folytatják. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás helye szerinti

tagállamban - az ún. illetékes tagállamban - kötelesek a járulékokat megfizetni, és

főszabályként ebben a tagállamban lesznek jogosultak az egészségbiztosítás

természetbeni és pénzbeli ellátásaira.

Példa:

Amennyiben egy magyar állampolgárságú személy kizárólag Csehországban

végez munkát, akkor cseh biztosított lesz, függetlenül attól, hogy melyik

tagállamban lakik. Járulékfizetési kötelezettsége Csehországban áll fenn, és

Csehországban jogosult az egészségbiztosítási ellátások teljes körére. Ha más

EGT tagállamba utazik, és ott Európai Egészségbiztosítási Kártyájával

sürgősségi ellátást vesz igénybe, ennek költségeit a cseh társadalombiztosítási

rendszer fedezi.

101

A biztosítási kötelezettség főszabály szerint a munkavégzés helyéhez

kapcsolódik. Ha a munkavégzés helye alapján nem bírálható el a biztosítási

kötelezettség, akkor azt a lakóhely segítségével kell meghatározni. Amennyiben

a biztosítási jogviszony a munkavégzés helyén áll fenn, annak igazolása nem

szükséges. Az egyéb esetekben - így különösen kiküldetés és párhuzamos

tevékenység esetén - a kivételek igazolása az EGT tagállamai felé az A1 jelű

nyomtatvánnyal (Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc vonatkozásában az

E101 jelű nyomtatvánnyal) történik. Az A1 jelű igazolás az alábbi esetekre adható

ki:

- munkavállaló kiküldetése [Alaprendelet 12. cikk (1) bekezdése],

- párhuzamos munkavégzés több tagállamban [Alaprendelet 13. cikk (1)

bekezdése],

- párhuzamos önálló vállalkozói tevékenység több tagállamban [13. cikk (2)

bekezdése],

- köztisztviselő és párhuzamosan munkavállaló vagy önálló vállalkozó más

tagállam(ok)ban [Alaprendelet 13. cikk (4) bekezdése],

- az Európai Közösségek segédszemélyzete (Alaprendelet 15. cikke),

- kivételek (Alaprendelet 16. cikke).

Az A1/E101 jelű nyomtatványt a munkáltató székhelye szerint illetékes

egészségbiztosítási szerv adja ki a munkáltató kérelemére. A kérelmet a NEAK

által erre a célra rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon kell

előterjeszteni.

4.1.6. A munkavállalók kiküldetése

Az Alaprendelet értelmében az a személy, aki a tagállamok egyikében

munkavállalóként végzi a tevékenységét olyan munkáltató alkalmazásában, aki

tevékenységeit szokásosan abban a tagállamban végzi, és akit az említett

munkáltató egy másik tagállamba küld, hogy a munkáltató nevében ott munkát

végezzen, továbbra is az előbb említett tagállam jogszabályainak a hatálya alá

tartozik, feltéve, hogy

- az ilyen munkavégzés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot,

és

- a szóban forgó személy kiküldetése nem egy másik személy leváltása

céljából történik.

A kiküldetés alatt a kiküldött munkavállaló továbbra is a küldő államban

lesz biztosított.

Példa:

Ha egy magyar munkáltató a munkavállalóját kiküldetés keretében

foglalkoztatja Ausztriában, a munkavállaló továbbra is magyar biztosított lesz

a kiküldetés időtartama alatt.

102

A munkát a küldő állam munkáltatója javára végzettnek kell tekinteni, ha

megállapítást nyert, hogy ez a munkavégzés az adott munkáltató javára történik,

és, hogy továbbra is közvetlen kapcsolat áll fenn a munkavállaló és az őt kiküldő

munkáltató között.

Példa:

Egy magyar húsipari vállalat, amely éves jövedelmének 70%-a

Magyarországon kifejtett termelőtevékenységből származik, és amelynek 200

munkavállalója van, 30 munkavállalóját egy németországi vállalathoz küldi 3

hónapra, hogy az ott meglévő modern berendezések segítségével a magyar

vállalat által Németországban eladni kívánt húst feldarabolják. A

munkavállalók a munkát a magyar munkáltató utasítása szerint végzik. Az

uniós szabályok értelmében fontos, hogy a munkavégzés a kiküldő munkáltató

javára történjen. Itt, mivel a német üzemben folytatandó tevékenység a magyar

munkáltató javára történik, ez a feltétel teljesül. További fontos feltétel a

közvetlen kapcsolat a munkavállaló és a munkáltató között, ez itt elsősorban az

utasítási jogban testesül meg.

4.1.6.1. A kiküldetés munkáltatóhoz kapcsolódó feltételei

Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának

feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet

folytasson belföldön.

Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha

- a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi

és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb

szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók

átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya

eléri, vagy

- a nem külföldi gazdálkodásból vagy a belföldi tevékenységből származó

bevétel összes bevételen belüli aránya elérte

a 25 százalékot.

A magyar jog alkalmazandó jogként meghatározható a fenti feltételek hiányában

akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyekből a

jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a

vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).

Példa:

Ilyen eset, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez,

termelőüzemmel rendelkezik, vagy meghatározott / meghatározható helyen

végez gazdasági tevékenységet. A fenti példánál maradva, ha a magyar

103

húsipari cég jövedelmének 70%-a Magyarországon kifejtett

termelőtevékenységből származik, ez már önmagában jelentős gazdasági

tevékenységnek minősül.

A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell

tekinteni akkor is, ha a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági

tevékenység feltételét.

Fontos kiemelni, hogy a munkáltatónak kell teljesítenie ezeket a feltételeket, és

nem a gazdasági társaság tagjának vagy ügyvezetőjének.

Példa:

Egy kft., amely munkavállalóit Ausztriába kívánja kiküldeni, nem rendelkezik

jelentős gazdasági tevékenységgel Magyarországon, de a kft.-nek - tehát nem

annak a tagjának vagy ügyvezetőjének - 30%-os részesedése van egy másik kft.-

ben, amely jelentős gazdasági tevékenységet folytat. Ekkor a feltételt

teljesítettnek kell tekinteni.

Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha a foglalkoztató

- a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság,

- a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat

foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív

tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el,

- a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez

képest más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,

- a Rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben meghatározott

kiküldetés keretében a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre

vonatkozó leghosszabb időtartamon túl kiküldött munkavállalókat

ugyanabban a munkakörben foglalkoztat, vagy

- a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett nem

gyakorolja teljeskörűen a munkáltatói jogkört.

4.1.6.2. A kiküldetés munkavállalóhoz kapcsolódó feltételei

A munkavállalókhoz kapcsolódó feltétel, hogy nem állapítható meg a magyar

jog alkalmazandó jogként, ha a munkavállaló

- nem rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően

legalább 30 nap, megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való

jogosultsággal,

- kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban

egy kiküldött munkavállalót felváltson,

- korábban ugyanabban az államban volt a kiküldetésre meghatározott

leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem

telt el 60 nap, vagy

104

- kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás

a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy

másik tagállamba küldje tovább.

Példa:

A Magyarországon épületgépészettel foglalkozó munkáltató csak építőipari

munkára küldhet ki munkavállalót egy másik tagállamba, vagy magyar

húsipari cég csak német húsipari céghez küldhet ki munkavállalót.

4.1.6.3. A kiküldetés időtartama

Az Alaprendelet szerint a munkavállaló kiküldetése esetén 24 hónapig marad a

kiküldő állam társadalombiztosítási szabályainak a hatálya alatt.

4.1.7. Tevékenység végzése két vagy több tagállamban (párhuzamos

tevékenység)

Az Alaprendelet 13. cikke szerint a két vagy több tagállamban szokásosan

munkavállalóként tevékenykedő személynek az alábbi tagállamban áll fenn a

biztosítási kötelezettsége:

a) a lakóhely szerinti tagállamban, ha a személy a tevékenységének

jelentős részét abban a tagállamban végzi, vagy ha a személyt olyan

különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák,

akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban

található;

Ha a munkavállaló Magyarországon és az EGT másik tagállamában is

munkavállaló, a magyar jog alkalmazásának megállapítására a belföldön

fennálló lakóhely alapján akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló belföldön

folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb

díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25

százalékát.

Példa:

- Egy magyar cégnél dolgozó munkavállaló munkavállalói tevékenységét

Magyarországon heti 24 órában végzi. Ezzel egyidejűleg egy osztrák

cégnél Ausztriában is végez munkavállalói tevékenységet heti 16 órában.

Jövedelmének 40%-a származik a Magyarországon folytatott

tevékenységéből, a többi 60% az Ausztriában kifejtett tevékenységéből

származik. A munkavállaló lakóhelye Magyarországon van. Ekkor a

magyar jog lesz alkalmazandó.

105

- Egy Magyarországon székhellyel rendelkező vállalat külföldi tulajdonosa

az ügyvezetői feladatok ellátásával egy szlovén állampolgárt bíz meg. Ez

az ügyvezető egyidejűleg Lengyelországban és Romániában, valamint

Máltán is ügyvezetői feladatokat lát el további vállalatoknál. Ebből

kifolyólag csak bizonyos időszakokban tartózkodik Magyarországon,

lakóhelye Máltán van. Ebben az esetben az ügyvezető máltai biztosított

lesz.

b) abban a tagállamban, amelyben a személyt alkalmazó vállalkozás

vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy lakóhelye található, ha a

személy a tevékenység jelentős részét nem a lakóhelye szerinti

tagállamban végzi.

Példa:

Egy Magyarországon székhellyel rendelkező vállalat külföldi tulajdonosa az

ügyvezetői feladatok ellátásával egy francia állampolgárt bíz meg, akinek

lakóhelye Franciaországban van, ahol semmilyen tevékenységet nem végez. Ez

esetben az ügyvezető magyar biztosított lesz.

Párhuzamos tevékenység esetén szintén E101, illetve A1-es nyomtatványt

állítanak ki. A magyarországi foglalkoztató székhelye vagy a biztosított lakóhelye

(tartózkodási helye) szerint illetékes egészségbiztosítási szerv az A1 jelű igazolást

legfeljebb egyszerre 12 vagy 24 hónapos érvényességgel adja ki, amely azonban

kérelemre meghosszabbítható a körülmények megváltozásáig vagy a tevékenység

végéig.

4.1.8. Más tagállamban tartózkodó biztosítottak pénzbeli ellátásairól

általában

Az a más EGT tagállamban tartózkodó biztosított, aki jogosult pénzbeli ellátásra,

ezeket az ellátásokat a biztosítás helye szerint illetékes tagállam szabályai

szerint igényelheti az illetékes társadalombiztosítási szervtől. A biztosítási idők

összeszámításának elve itt is érvényesül, és a pénzbeli ellátások feltételének

számító előzetes biztosítási időkbe beleszámít a másik tagállamban szerzett

biztosítási idő is. Az ellátások alapja ugyanakkor minden esetben az illetékes -

tehát az ellátást megállapító - tagállamban szerzett, korábbi járulékalapot képező

(vagy annak tekintett) jövedelem. A másik tagállamban elért korábbi

jövedelem az ellátás összegét nem befolyásolja.

Az Alaprendelet 6. cikke előírja, hogy a társadalombiztosítási szempontból fontos

tényeket akkor is el kell ismerni, ha azok egy másik tagállam területén

következtek be. Ennek megfelelően a pénzbeli ellátások megállapításához a

másik tagállam területén bekövetkezett körülményeket is olyannak kell

tekinteni, mintha az illetékes államban történtek volna.

106

Példa:

Egy Magyarországon biztosított munkavállaló rövid, átmeneti ausztriai

tartózkodása alatt keresőképtelenné válik. Ekkor a kifizetőhelynek az

Ausztriában bekövetkezett keresőképtelenséget olyannak kell tekinteni, mintha

Magyarországon következett volna be.

4.1.9. Más tagállamban bekövetkező keresőképtelenség

4.1.9.1. A keresőképtelenség igazolása

A keresőképtelenség igazolása alapvetően háromféle módon történhet:

- E115 / E116 jelű nyomtatvánnyal,

- S055 jelű nyomtatvánnyal vagy

- más tagállamban kiállított keresőképtelenségi igazolással.

A más tagállamban kiállított keresőképtelenségi igazolás egyenértékű az

E115 / E116, illetve az S055 jelű nyomtatvánnyal és a magyar

keresőképtelenségi igazolással. A külföldi keresőképtelenségi igazolások olyan

idegen nyelvű dokumentumok, amelyek tartalmazzák a külföldi biztosító nevét, a

beteg adatait, a keresőképtelen állapot időtartamát, az orvos (kórház) aláírását és

pecsétjét. Ezek az igazolások általában számítógéppel kitöltött, nyomtatott

űrlapok, amelyeket a kifizetőhelynek eredeti nyelvükön - fordítás nélkül - el kell

fogadni a keresőképtelenség igazolásaként. A keresőképtelenség igazolásául a

külföldi egészségügyi szolgáltató által kiállított zárójelentés (ambuláns lap, lelet,

stb.) nem fogadható el.

4.1.9.2. Magyar biztosított keresőképtelensége más EGT-tagállamban

A Rendeletek a keresőképtelenség vonatkozásában elsősorban akkor relevánsak,

ha valamely körülmény miatt több tagállam érintettsége merül fel. Ilyen eset,

amikor a keresőképtelenség egy, a biztosítás helye szerinti tagállamtól eltérő

tagállamban következik be, átmeneti tartózkodás esetén. Vagy, amikor a

biztosítottnak a lakóhelye eltér az illetékes, biztosítás helye szerinti tagállamtól

(például egy esztergomi cégnél dolgozó munkavállaló állandó lakóhelye

Szlovákiában van, és a keresőképtelenség Szlovákiában következik be).

Ezeket az esetek szabályozza a Végrehajtási rendelet 27. cikke. A 27. cikk (1)

bekezdése szerint, ha az illetékes tagállam jogszabályai szerint a biztosítottnak

keresőképtelensége esetén igazolást kell bemutatnia ahhoz, hogy

keresőképtelensége esetén pénzbeli ellátásokra jogosult legyen, a biztosítottnak

kérnie kell az egészségi állapotát elbíráló orvost a lakóhelye szerinti tagállamban,

hogy igazolja keresőképtelenségét és annak várható időtartamát.

107

Példa:

Az Esztergomban dolgozó magyar biztosított munkavállaló Szlovákiában

rendelkezik állandó lakóhellyel, ahol balesetet szenved és keresőképtelenné

válik. Ekkor felkeresi a lakóhelye szerinti orvost Szlovákiában, aki jogosult a

keresőképtelenség megállapítására (Magyarországon ez a háziorvos), és arról

dokumentumot állít ki.

A keresőképtelenséget az orvos igazolhatja az E116 jelű nyomtatványon vagy

bármely más dokumentumon, amely az adott tagállamban a keresőképtelenség

igazolására szolgál. Ennek kapcsán fontos kiemelni a Végrehajtási rendelet 27.

cikk (8) bekezdését, amely szerint a biztosított részére a vizsgálatot végző orvos

vagy intézmény megállapítása alapján egy másik tagállamban kiállított

keresőképtelenségi igazolásban szereplő adatok jogilag egyenértékűek az

illetékes tagállamban kiállított igazolással. Ez azt jelenti, hogy például egy

román keresőképtelenségi igazolást úgy kell tekinteni, mintha magyar

keresőképtelenségi igazolás lenne.

Példa:

A Szlovákiában lakó, de magyar biztosított munkavállaló részére szlovákiai

orvosa egy szlovák nyelvű keresőképtelenségi igazolást állít ki. Ezt a

munkavállaló bemutatja a magyarországi munkáltatójának, amely

kifizetőhelyet működtet. A kifizetőhely a keresőképtelenségi igazolást köteles

elfogadni, és ez alapján - az egyéb feltételek fennállása estén - folyósítani a

táppénzt.

A Végrehajtási rendelet 27. cikk (8) bekezdése alapján, ha a keresőképtelenné

vált munkavállaló egy másik tagállamban kiállított keresőképtelenségi

igazolást mutat be, azt el kell fogadni, függetlenül attól, hogy más a nyelve,

formája, stb., mint a magyar igazolásé. A kifizetőhely nem kérheti a

munkavállalót sem az igazolás fordítására, sem hitelesítésére. Viszont,

amennyiben kétség merül fel az igazolás valódisága, érvényessége és elsősorban

tartalma kapcsán (tehát, hogy valóban keresőképtelenséget igazol-e), a

kifizetőhely megkereséssel fordulhat az illetékes kormányhivatalhoz.

A külföldi illetékes intézmények, illetve orvosok (kórházak) által kiállított

nyomtatványokat, igazolásokat úgy kell tekinteni, mintha azok a magyar

jogszabályok szerint kiállított keresőképtelenségi (kórházi) igazolások

lennének.

Előfordulhat olyan eset, amikor a lakóhely (tartózkodási hely) szerinti

tagállamban nem állítanak ki keresőképtelenségi igazolást, de ez a biztosítás helye

szerinti tagállamban szükséges a betegségi ellátás folyósításához. Ekkor az

érintett személynek a lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti biztosítóhoz kell

108

fordulnia, amely intézkedik a keresőképtelenség orvosi elbírálásáról és igazolás

kiállításáról.

Példa:

Ha egy magyar biztosított munkavállaló például Szlovákiában

keresőképtelenné válik, és az orvos nem állít ki részére keresőképtelenségi

igazolást, akkor a lakóhelye szerint illetékes szlovák biztosítóhoz fordul, amely

intézkedik az orvosi felülvizsgálatról és az igazolás kiállításáról.

4.1.10. A biztosítási idők összeszámítása

A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások megállapítása szempontjából a

Rendeletek egyik legnagyobb jelentősége a biztosítási idők összeszámítása

elvének az alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a valamely EGT-tagállam

jogszabályai alapján megszerzett biztosítási időszakokat hozzá kell adni a

magyar jogszabályok alapján megszerzett biztosítási időhöz, feltéve, hogy

ezek az időszakok nem fedik egymást.

Az összeszámítási szabálynak kiemelt szerepe van a CSED, az ÖFD és a GYED

iránti kérelmek elbírálása során. Amennyiben a jogosultság megnyílásakor

Magyarországon biztosítási jogviszonnyal rendelkező igénylő nem rendelkezik

legalább 365 nap előzetes biztosítási idővel, azonban korábban az EGT más

tagállamában is volt biztosított, úgy ezen időtartamot (a gyermek születését,

illetve nevelésbe vételét megelőző 2 éven belül) hozzá kell számítani a

Magyarországon megszerzett biztosítási időhöz.

Példa:

A Németországból hazaköltöző magyar állampolgár anya gyermeke 2020.

február 1-jén történő születésére tekintettel ugyanezen naptól CSED

megállapítását kérelmezi. Mivel a hazaköltözést követően csak 2020. január 1-

jén létesített Magyarországon biztosítási jogviszonyt, ezért pusztán a magyar

biztosítási ideje alapján részére nincs lehetőség az ellátás megállapítására.

Németországban azonban 2015. június 20-tól 2019. november 30-ig

folyamatosan biztosítási jogviszonnyal rendelkezett, amelyet igazoló S041 jelű

nyomtatványt a biztosított a kifizetőhelyhez szintén benyújtotta. A német

biztosítási ideje beszámítására való tekintettel a kérelmező már jogosulttá válik

az ellátásra.

Az összeszámítási szabály kizárólag abban az esetben alkalmazandó, ha az

ellátásra való jogosultság megállapításához az szükséges. A kifizetőhelynek

nem kell eljárási cselekményeket tennie akkor, ha a biztosított ugyan dolgozott

más EGT-tagállamban is az ellátás megállapítása szempontjából releváns

109

időszakban, azonban a külföldi biztosítási idő figyelembevétele nélkül is

megállapítható a magyar ellátásra való jogosultsága.

Példa:

A Németországból hazaköltöző magyar állampolgár anya gyermeke 2020.

február 1-jén történő születésére tekintettel ugyanezen naptól CSED

megállapítását kérelmezi. A hazaköltözést követően Magyarországon 2019.

január 1-jén létesített biztosítási jogviszonyt, ezt megelőzően - nyilatkozata

szerint - 2015. június 20-tól 2018. december 31-ig folyamatosan

Németországban dolgozott. Bár a német biztosítási idejét az igénylő E104 vagy

S041 jelű nyomtatvánnyal igazolni nem tudja, annak beszerzésére nincs is

szükség; tekintettel arra, hogy a biztosított 2019. január 1-je óta már

Magyarországon is megszerezte a CSED-re való jogosultság megállapításához

szükséges előzetes 365 napi biztosítási időt.

Az összeszámítási szabálynak a táppénz iránti kérelmek elbírálása során is

lehet jelentősége akkor, ha

- a külföldi biztosítási idő figyelembevétele nélkül a táppénz csak 50%-os

mértékben lenne folyósítható a biztosított részére, illetve

- a külföldi biztosítási idő figyelembevétele nélkül - rövid magyar

biztosítási időre tekintettel - nem lenne lehetőség a táppénz folyósítására

a keresőképtelenség teljes időtartamára (de legfeljebb 1 évig).

Példa:

A Németországból hazaköltöző magyar állampolgár 2020. február 1-jén - „9”-

es kóddal - keresőképtelenné válik, és ezen naptól kezdődően táppénz

megállapítását kérelmezi. Mivel a hazaköltözést követően csak 2020. január 1-

jén létesített Magyarországon biztosítási jogviszonyt, ezért részére a táppénz

csak 50%-os mértékben lenne megállapítható, és az ellátás csak 31 napon át

lenne folyósítható. Németországban azonban 2015. június 20-tól 2019.

december 15-ig folyamatosan biztosítási jogviszonnyal rendelkezett, amelyet

igazoló S041 jelű nyomtatványt a biztosított a kifizetőhelyhez szintén

benyújtotta. A német biztosítási ideje beszámítására való tekintettel a

kérelmező részére - a kórházi ápolás idejének kivételével - a táppénz már 60%-

os mértékben folyósítható a keresőképtelensége teljes tartamára.

Ha kizárólag a magyar biztosítási ideje alapján az igénylőnek nincs elegendő

biztosítási ideje a táppénz - legfeljebb - 1 évig történő folyósításához, illetve

annak 60%-os mértékben történő megállapításához, azonban a biztosított nem

rendelkezik igazolással a más EGT-tagállamban megszerzett biztosítási idejére

vonatkozóan, úgy a kifizetőhelynek - az ellátatlanság elkerülése érdekében - a

táppénzt a rendelkezésre álló adatok alapján (50%-os mértékben) kell

megállapítani, és a folyamatos biztosítási időn belül Magyarországon megszerzett

110

biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra kell folyósítani. Ezzel

egyidejűleg intézkedni kell - az illetékes kormányhivatal megkeresése útján - a

külföldi biztosítási idő beszerzéséről, az igazolás beszerzését követően pedig -

amennyiben szükséges - módosítani kell a táppénz megállapításáról hozott

döntést.

Példa:

A Németországból hazaköltöző magyar állampolgár 2020. február 1-jén - „9”-

es kóddal - keresőképtelenné válik, és ezen naptól kezdődően táppénz

megállapítását kérelmezi. Mivel a hazaköltözést követően csak 2020. január 1-

jén létesített Magyarországon biztosítási jogviszonyt, ezért részére a táppénz

csak 50%-os mértékben lenne megállapítható, és az ellátás csak 31 napon át

lenne folyósítható. A kérelem benyújtásakor a biztosított nyilatkozik arról, hogy

Németországban 2015. június 20-tól 2019. december 15-ig folyamatosan

biztosítási jogviszonya volt, erről azonban igazolással nem rendelkezik. A

kifizetőhelynek ezért megkereséssel kell fordulnia a székhelye szerint illetékes

kormányhivatalhoz, hogy szerezze be a külföldi biztosítótól az E104 vagy S041

jelű igazolást; egyidejűleg pedig a biztosított részére - alakszerű határozatban

- meg kell állapítani a táppénzt 50%-os mértékben, és az ellátást legfeljebb 31

napig lehet folyósítani a számára.

A táppénz iránti kérelmek elbírálására irányuló eljárásokban is csak akkor

van szükség a külföldi biztosítási időt igazoló nyomtatvány beszerzésére, ha

az a táppénz időtartamát, illetve annak mértékét befolyásolja. Ennek

megfelelően nem kell intézkedni az E104, S041 jelű nyomtatvány beszerzése

iránt, ha a rendelkezésre álló adatokból (az igénylő nyilatkozatából) az állapítható

meg, hogy a külföldi biztosítási idő utolsó napja és a magyar biztosítási

jogviszony létesítése között 30 napnál hosszabb idő telt el.

Példa:

A Németországból hazaköltöző magyar állampolgár 2020. február 1-jén - „9”-

es kóddal - keresőképtelenné válik, és ezen naptól kezdődően táppénz

megállapítását kérelmezi. Mivel a hazaköltözést követően csak 2020. január 1-

jén létesített Magyarországon biztosítási jogviszonyt, ezért részére a táppénz

csak 50%-os mértékben állapítható meg, és az ellátás csak 31 napon át

folyósítható. A kérelem benyújtásakor a biztosított nyilatkozik arról, hogy

Németországban 2015. június 20-tól 2019. november 30-ig folyamatosan

biztosítási jogviszonya volt. Ezen jogviszonyra vonatkozóan a kifizetőhelyhez

benyújt különböző dokumentumokat, azonban nem E104 vagy S041 jelű

nyomtatványt, vagyis a benyújtott igazolások alapján nem kerülhet sor a

külföldi biztosítási idő beszámítására. Az uniós formanyomtatványok

beszerzése iránt a kifizetőhelynek intézkedést tennie nem kell, mivel kétséget

kizáróan megállapítható, hogy a külföldi biztosítási idő beszámítása esetén sem

111

lenne lehetőség a táppénz 60%-os mértékben történő megállapítására, illetve

a táppénz 31 napon túli folyósítására, hiszen megszakadt az igénylő folyamatos

biztosítási ideje.

Az időszakok összeszámításának az elve nem kizárólag a biztosítási időkre

vonatkozik, hanem ez alapján van lehetőség a külföldi tanulmányok

időtartamának a figyelembevételére is.

Példa:

A Svájcból hazaköltöző magyar állampolgár 2020. február 1-jétől GYED

megállapítását kérelmezi a 2019. május 1-jén született, saját háztartásában

nevelt gyermekére való tekintettel. A biztosított Magyarországon 2018. október

1-jén létesített jogviszonyt, ezt megelőzően sem Magyarországon, sem

Svájcban (és más EGT-s vagy egyezményes államban sem) nem dolgozott. A

gyermeke születését megelőző 2 éven belül így összesen 212 nap biztosítási

idővel rendelkezik, ami nem elegendő az ellátás megállapításához. Svájcban

való tartózkodása alatt azonban - 2015. szeptember 1-jétől 2018. június 30-ig

- nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytatott, amelyről az oktatási

intézmény igazolását a kifizetőhelyhez benyújtja. Mivel a tanulmányok idejéből

a 2017. április 30 - 2018. június 30. közötti időszak a gyermek születését

megelőző 2 éven belülre esik, ezért 180 nap hozzászámíthatóvá válik a 212 nap

biztosítási időhöz. Ezen időtartam beszámításával pedig a biztosított már

jogosulttá válik a GYED-re.

4.1.11. A Rendeletek alkalmazása a baleseti ellátások vonatkozásában

4.1.11.1. A baleseti ellátásokról általában

Ha egy munkavállalót üzemi baleset ér vagy foglalkozási megbetegedésben

szenved, akkor abban a tagállamban, amelyben biztosított, jogosult az üzemi

balesettel összefüggésben igénybe venni az egészségügyi ellátásokat.

Bonyolultabb a helyzet akkor, ha a munkavállaló lakóhelye a biztosítás helye

szerinti tagállamtól eltér. Ekkor az Alaprendelet értelmében jogosult a

munkahelyi balesettel összefüggő természetbeni ellátásokat igénybe venni a

lakóhelye szerinti tagállamban. Ennek igénybevételéhez a biztosítók általában

megkövetelik az E123 / DA1 jelű igazolást.

Példa:

Az a magyar biztosított munkavállaló, aki Ausztriában rendelkezik lakóhellyel,

és akit munkahelyi baleset ér, a munkahelyi baleset kezelésével összefüggő

egészségügyi ellátásokat jogosult Ausztriában igénybe venni az osztrák

jogszabályok szerint.

112

4.1.11.2. Kiküldött magyar biztosított kezelése más tagállamban

Amennyiben a magyar biztosított munkavállaló kiküldetésének időtartama alatt,

a munkavégzés helye szerinti államban szenved munkahelyi balesetet, az

egészségügyi ellátásokat Európai Egészségbiztosítási Kártyával veheti igénybe.

Amennyiben nem rendelkezik ilyen kártyával, akkor az egészségügyi szolgáltató

(például kórház) kérheti a magyar biztosítót ún. kártyahelyettesítő nyomtatvány

kiállítására.

Gyakran előfordul azonban, hogy az egészségügyi szolgáltató a baleseti

többletszolgáltatásokat nem nyújtja Európai Egészségbiztosítási Kártyára -

ugyanis az kizárólag az orvosilag szükséges ellátásra nyújt fedezetet - vagy

kártyahelyettesítő nyomtatványra. Ekkor kéri az ún. E123 / DA1 jelű igazolás

kiállítását az illetékes szervtől, amely megvizsgálja, hogy a munkavállaló a

kiküldetés időtartamára rendelkezett-e érvényes E101 / A1 jelű nyomtatvánnyal.

A munkáltatónak kötelessége a munkabaleseti jegyzőkönyv, az üzemi baleseti

jegyzőkönyv és az orvosi iratok beszerzése, amelyeket meg kell küldeni az

illetékes egészségbiztosítási szervnek. Ha a kiküldetés megfelel a

jogszabályoknak, akkor az egészségbiztosítási szerv erre az időtartamra is

kártyahelyettesítő nyomtatványt állít ki a biztosított részére, amellyel a

munkavégzés helye szerinti tagállamban igénybe veheti az üzemi baleset,

foglalkozási megbetegedés kezeléséhez szükséges egészségügyi ellátásokat

addig, amíg a baleset üzemiségét megállapítják és kiállítják az E123 / DA1 jelű

nyomtatványt.

Az igazolás beszerzését kezdeményezheti közvetlenül a munkáltató vagy a

biztosított is az egészségbiztosítási szervnél.

Példa:

A magyar biztosított munkavállaló ausztriai kiküldetése alatt egy linzi

húsüzemben egy késsel levágja a mutatóujját. A kórházban Európai

Egészségbiztosítási Kártyával igénybe veszi a sürgősségi ellátást. Ha azonban

a baleseti többletszolgáltatásokat a kórház csak E123 / DA1 jelű nyomtatvány

alapján nyújtja, akkor megkeresi a magyar egészségbiztosítási szervet a

nyomtatvány kiállítása végett. Az egészségbiztosítási szerv ellenőrzi, hogy a

munkavállaló rendelkezett-e érvényes kiküldetési dokumentummal, és beszerzi

a munkabaleseti jegyzőkönyvet vagy az üzemi baleseti jegyzőkönyvet a

munkáltatótól. Az egészségbiztosítási szerv kártyahelyettesítő nyomtatványt

küld a megkereső osztrák biztosítónak, és így a kiküldött húsüzemi

munkavállaló igénybe tudja venni az egészségügy ellátásokat Linzben a

végleges nyomtatvány kiállításáig.

113

Ha a kiküldött rendelkezik ún. E106 / S1 jelű igazolással, akkor a külföldi

biztosítótól függ, hogy a baleseti ellátások nyújtásához kérelmezi-e az E123 /

DA1 jelű igazolás kiállítását, az eljárás egyebekben megegyezik a fent leírtakkal.

4.1.11.3. Magyarországra kiküldött, más EGT-tagállamban biztosított

személy baleseti ellátása

Amennyiben a más tagállamban biztosított, Magyarországra kiküldött

munkavállaló magyarországi munkavégzése során szenved balesetet, az

ellátásokat elsősorban Európai Egészségbiztosítási Kártya, illetve

kártyahelyettesítő nyomtatvány alapján veheti igénybe.

Ha baleseti egészségügyi szolgáltatás nyújtása válik szükségessé, a munkavállaló

a külföldi balesetbiztosítási intézmény által kiadott E123 / DA1 jelű nyomtatványt

leadja a biztosított tartózkodási helye szerint illetékes egészségbiztosítási

szervnél. Ha a külföldi biztosított a kifizetőhely részére adja le az igazolást, a

kifizetőhely azt az orvosi dokumentumokkal együtt továbbítja az

egészségbiztosítási szervhez.

Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő

egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati

segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz

javítási díjához - amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja

- százszázalékos mértékű támogatás jár. A gyakorlatban tehát a támogatás

nyújtásához szükséges az E123 / DA1 jelű nyomtatvány.

E123 / DA1 jelű nyomtatvány szükséges az E106 / S1 nyomtatvánnyal rendelkező

külföldi biztosított baleseti ellátásának nyújtásához is.

Példa:

A kecskeméti autószerelő műhelyben dolgozó, kiküldött német munkavállaló a

gépjármű hegesztésekor súlyos égési sérüléseket szenved. Ekkor a baleseti

egészségügyi szolgáltatásokat kivéve minden ellátást Európai

Egészségbiztosítási Kártyával igénybe tud venni az egészségügyi

szolgáltatónál. Viszont, ha a sérülés miatt meghatározott gyógyszerre van

szüksége, amelyre a baleseti egészségügyi szolgáltatás keretében 100%-os

mértékű támogatás jár, akkor azt csak az E123 / DA1 jelű nyomtatvánnyal

veheti igénybe.

4.1.12. Anyasági és családi ellátások

4.1.12.1. Melyek az anyasági és melyek a családi ellátások?

114

Az Alaprendelet szerint családi ellátásnak minősül minden olyan természetbeni

vagy pénzbeli ellátás, amelynek célja a családi kiadások fedezése (az Alaprendelet

I. mellékletben említett tartásdíj megelőlegezése, illetve a különleges szülési

juttatások és örökbefogadási támogatások kivételével). A családi ellátásokkal

szemben az anyasági (illetve azzal egyenértékű apasági) ellátások fogalmát a

Rendeletek nem határozzák meg.

A Rendeletek alkalmazása szempontjából a CSED anyasági ellátásnak

minősül, míg a GYED és az ÖFD a családi ellátások kategóriájába tartozik.

Az EGT más tagállamai által nyújtott anyasági (és azzal egyenértékű apasági),

illetve családi ellátások megfelelő kategóriába sorolásával összefüggésben

részletes tájékoztatások találhatók az Európai Bizottság által működtetett

MISSOC rendszerben, amely a https://www.missoc.org/missoc-

database/comparative-tables/ internetes hivatkozás alatt érhető el.

4.1.12.2. Az ellátások halmozódása és felfüggesztése

Az ellátások halmozódásának elkerülésére vonatkozó szabályokat kizárólag a

GYED és az ÖFD esetén kell alkalmazni. A CSED-et az esetleges külföldi elem

felmerülésétől függetlenül meg kell állapítani. Ez alól kivételt képez, ha a CSED-

et igénylő személy arról tesz nyilatkozatot, hogy más EGT-tagállamban is

anyasági vagy azzal egyenértékű apasági ellátásban részesül(t). Ez utóbbi esetben

megkereséssel kell fordulni a foglalkoztató felügyeletét ellátó

kormányhivatalhoz, hogy a külföldi illetékes intézménnyel tisztázza a külföldi

ellátásban részesülés időtartamát. Nincs szükség a kormányhivatal

megkeresésére, ha az igénylő a kérelméhez csatolni tudja a külföldi szerv olyan

határozatát vagy más igazolását, amelyből megállapítható a más anyasági vagy

azzal egyenértékű apasági ellátásra való jogosultság időtartama. A CSED a más

EGT-tagállam illetékes intézménye által folyósított anyasági vagy azzal

egyenértékű apasági ellátás folyósításának megszűnését követő naptól állapítható

meg.

A családi ellátásokról az Alaprendelet 67-69. cikkei rendelkeznek. Az uniós

szabályozás értelmében egy személy az illetékes, azaz a biztosítás helye szerinti

tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a másik

tagállamban lakó családtagjai után is, mintha a családtagok is az előbb említett

tagállamban rendelkeznének lakóhellyel.

Példa:

A Magyarországon biztosított munkavállaló szülők, akiknek gyermeke

Ausztriában lakik, az Ausztriában lakó gyermek után is jogosultak

Magyarországon családi ellátásokra.

115

A családi ellátások halmozódásának szabályozása két alapelv mentén húzódik. Az

egyik a családi ellátások halmozódásának tilalma, amely azt jelenti, hogy a

biztosított, ha több állam jogszabályai alapján is jogosult családi ellátásokra,

ugyanazon családtag után nem részesülhet kétszeresen (többszörösen) teljes

összegű családi ellátásban.

Példa:

Amennyiben a Magyarországon biztosított munkavállaló apa magyar

biztosítása alapján jogosult családi ellátásokra gyermeke után, és az

Ausztriában lakó, osztrák biztosított munkavállaló anya is jogosult családi

ellátásokra Ausztriában, akkor nem folyósítható teljes összegben mind a

magyar, mind az osztrák ellátás, ugyanis az halmozódáshoz vezetne. Ekkor a

gyermek tényleges tartózkodási helye határozza meg, hogy melyik tagállamban

folyósítják elsődlegesen az ellátást.

A másik alapelv a magasabb ellátási összegre való jogosultság alapelve, amely

szerint, ha a biztosított több állam jogszabályai alapján jogosult családi

ellátásokra, az érintett államok jogszabályai által előírt ellátási összegek

közül a legmagasabbat kell kapnia.

Példa:

Amennyiben az osztrák ellátást folyósítják az elsőbbségi szabályok alapján, és

ennek összege alacsonyabb, mint a magyar ellátás összege, akkor az illetékes

magyar szerv különbözeti kiegészítést fizet a magyar ellátás összegéig, hogy az

ellátás összege a megítélhető legmagasabb legyen.

Az alapelvek érvényesülése miatt elsőbbségi szabályok kerültek bevezetésre.

Így, ha ugyanazon időszak és ugyanazon családtagok tekintetében egynél több

tagállam jogszabályai alapján nyújtanak ellátásokat (halmozódás), a következő

elsőbbségi szabályokat kell alkalmazni:

- a több tagállam által különböző alapokon fizetendő ellátások esetében

az elsőbbségi sorrend a következő: először a munkavállalói vagy önálló

vállalkozói tevékenységeken alapuló jogosultságok, másodszor a nyugdíj

folyósításán alapuló jogosultságok, és végül a lakóhely szerint szerzett

jogosultságok;

Példa:

Amennyiben a magyar biztosított apa családi ellátásokra való jogosultsága

munkavállalói tevékenységen alapul, és az Ausztriában lakó anya jogosultsága

a lakóhelyen alapul, akkor a jogosultságot elsődlegesen a munkavállalói

116

tevékenység alapján kell megállapítani, és a magyar ellátást kell teljes

összegben folyósítani.

- a több tagállam által azonos alapon fizetendő ellátások esetében az

elsőbbségi sorrendet a következő kiegészítő kritériumok alapján

határozzák meg:

munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység alapján

megnyílt jogosultságok esetében: a gyermekek lakóhelye, feltéve,

hogy ott ilyen tevékenységet folytatnak, továbbá kiegészítésként,

megfelelő esetben az összeütköző jogszabályok által előírt

ellátások közül a legmagasabb összeg. Az utóbbi esetben az

ellátások költségeit a Végrehajtási rendeletben megállapított

kritériumok szerint megosztják;

nyugdíjfolyósítás alapján megnyílt jogosultságok esetében: a

gyermekek lakóhelye, feltéve, hogy az ottani jogszabályok szerint

nyugdíj fizetendő, továbbá kiegészítésként, megfelelő esetben az

összeütköző jogszabályok szerint a leghosszabb biztosítási vagy

tartózkodási idő;

lakóhely alapján megnyílt jogosultságok esetében: a gyermekek

lakóhelye.

Példa:

Ha mind a magyar biztosított apa, mind az osztrák biztosított anya jogosultsága

munkavállalói tevékenységen alapul, és a gyermek ténylegesen Ausztriában

tartózkodik, akkor az elsőbbségi szabály értelmében az osztrák ellátást

folyósítják teljes összegben.

Amennyiben a GYED vagy az ÖFD iránti kérelem benyújtásakor a biztosított

olyan adatokat közöl (például, hogy ő maga, a másik szülő vagy a gyermek

külföldön lakik, valamelyik szülő más tagállamban is dolgozik, vagy a család

külföldről is részesül családi ellátásban), amelyekből a családi ellátások esetleges

halmozódására lehet következtetni, a kifizetőhelynek megkereséssel kell

fordulnia az illetékes EGT-s kormányhivatalhoz, hogy - a külföldi tagállammal

lebonyolított adatcserét követően - megállapítsa, hogy melyik tagállam az

elsődlegesen illetékes teherviselő. A GYED-et, illetve az ÖFD-t - amennyiben

egyébként az ellátásra való jogosultság feltételei a magyar jogszabályok szerint

fennállnak - az EGT-s kormányhivatal tájékoztatásának a tartalmától függetlenül

meg kell állapítani. Egyúttal azonban - külön határozatban - rendelkezni kell az

ellátás folyósításának a felfüggesztéséről is, ha nem Magyarország az elsődleges

teherviselő tagállam.

Ha a biztosított már a GYED vagy az ÖFD folyósítása alatt jelent be a

kifizetőhelyhez olyan tényt, adatot vagy egyéb körülményt, amelyből a családi

ellátások halmozódásának lehetősége merül fel, a kifizetőhelynek akkor is az

117

EGT-s kormányhivatalhoz kell fordulni, és a válaszuk függvényében kell

gondoskodni az ellátás folyósításának felfüggesztéséről. A folyósítás

felfüggesztéséről szóló határozatot - a biztosított mellett - minden esetben közölni

kell az EGT-s kormányhivatallal is.

Példa:

Ha a halmozódási szabályok alapján például a német ellátást kell teljes

összegben folyósítani, mert a magyar biztosított anya és a német biztosított apa

gyermekének lakóhelye Németországban van, akkor a Budapest Főváros

Kormányhivatalának - mint EGT-s kormányhivatalnak - a tájékoztatása

alapján a kifizetőhelynek rendelkeznie kell a GYED folyósításának a

felfüggesztéséről.

A GYED-re, illetve az ÖFD-re való jogosultság határozattal történő

megállapításának kiemelt jelentősége van akkor, ha nem Magyarország az

elsődleges teherviselő tagállam, és ezért az ellátás folyósítását fel kell függeszteni

(vagyis a gyakorlatban a kifizetőhely ellátást nem fog folyósítani a biztosított

részére). A Tbj. alapján ugyanis szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság

ideje alatt, kivéve, ha annak idejére - egyebek mellett - GYED vagy ÖFD kerül

folyósításra. Ha a biztosított (illetve családtagja) részére a Rendeletek alapján más

EGT-tagállam köteles a családi ellátás teljes összegű folyósítására, úgy a

biztosítottnak akkor sem szünetel a biztosítása, ha ténylegesen a kifizetőhely

ellátást a részére nem folyósít - ennek azonban az a feltétele, hogy a GYED-re,

illetve az ÖFD-re való jogosultság határozattal megállapításra kerüljön.

4.1.12.3. Különbözeti kiegészítés

Amennyiben a magyarországi ellátások összege magasabb, mint az EGT másik

tagállamában megállapított családi ellátások teljes összege, a különbözet

kifizetéséről az EGT-s kormányhivatal gondoskodik. Az alaprendelet 68. cikk

(2) bekezdése értelmében azon tagállam illetékes szerv, amely nem elsődleges

teherviselője a családi ellátások folyósításának, az ellátás folyósítását

felfüggeszti, az esetleges különbözeti kiegészítést pedig az illetékes EGT-s

kormányhivataltól lehet igényelni. Ezt azonban nem kell biztosítani egy másik

tagállamban lakóhellyel rendelkező gyermek után, ha a szóban forgó ellátásra

való jogosultság kizárólag a lakóhelyen alapul. A különbözet kifizetését a

biztosítottnak kell igényelnie.

4.1.13. A pénzbeli ellátások összegének megállapítása

Az Alaprendelet 21. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy azon tagállam illetékes

intézménye, amely tagállam jogszabályai előírják, hogy a pénzbeli ellátásokat az

átlagjövedelem vagy az átlagos járulékalap alapján kell kiszámítani, az átlagos

jövedelmet vagy átlagos járulékalapot kizárólag az említett jogszabályok szerint

118

szerzett időszakban igazoltan kifizetett jövedelem vagy alkalmazott járulékalapok

alapján határozza meg.

Külföldön szerzett biztosítási idők esetén a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások

összegének megállapításánál a külföldön szerzett jövedelem összegét

figyelmen kívül kell hagyni. A külföldi biztosítási idő tehát - szükség esetén -

hozzászámítandó a magyar biztosítási időhöz, a külföldi jövedelem összege

azonban az ellátás összegének meghatározása során nem vehető figyelembe.

4.2. Kétoldalú nemzetközi egyezmények

A hatályos nemzetközi egyezmények az alábbi három csoportba sorolhatók:

- szociálpolitikai egyezmények,

- szociális biztonsági egyezmények,

- egészségügyi együttműködési egyezmények.

A magyar jogszabályokat, így különösen a Tbj.-t és az Ebtv.-t a nemzetközi

egyezményekkel összhangban kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi

egyezmény elsőbbséget élvez. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a magyar

jogszabályokban meghatározott feltételeket ne kellene teljesíteni.

Magyarország a következő államokkal rendelkezik szociálpolitikai

egyezménnyel:

- Oroszország és Ukrajna (a magyar-szovjet egyezmény alapján),

- Koszovó (a magyar-jugoszláv egyezmény alapján).

Szociális biztonsági egyezménnyel rendelkező országok:

- Albánia,

- Ausztrália,

- Bosznia-Hercegovina,

- Dél-Korea,

- Észak-Macedónia (a magyar-macedón egyezmény alapján),

- India,

- Japán,

- Kanada,

- Moldova,

- Mongólia,

- Montenegró,

- Québec,

- Szerbia,

- Törökország,

- Amerikai Egyesült Államok (USA),

Egészségügyi együttműködési egyezménnyel rendelkező országok:

- Angola,

119

- Észak-Korea,

- Irak,

- Jordánia,

- Kuvait.

4.2.1. Magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény

A magyar-szovjet egyezmény jelenleg Magyarország és Oroszország, valamint

Magyarország és Ukrajna kétoldalú kapcsolataiban érvényesül.

Az egyezmény hatálya kiterjed minden olyan természetben és pénzben járó

szolgáltatásra, amelyet a szerződő felek törvényhozása az állampolgárok részére

öregség, rokkantság, az eltartó elvesztése, valamint betegség, terhesség, szülés és

egyéb esemény bekövetkezésekor biztosít. Az ideiglenes munkaképtelenség

esetén járó táppénzt, a terhességi-, gyermekágyi-, szülési- és egyéb segélyt,

valamint a családi pótlékot a reá nézve érvényes jogszabályok szerint és saját

terhére annak a szerződő félnek az illetékes szerve állapítja meg és folyósítja,

amelynek területén a jogosultnak állandó lakóhelye van. Ha az említett

szolgáltatásban részesülő személy a másik szerződő fél területére költözik át, a

szolgáltatás folyósítását az átköltözés napjától kezdődően be kell szüntetni.

A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége

között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az

1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 16.

törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1964. (VIII. 30.) MüM rendelet 1.

§-a kimondja, hogy az egyezmény végrehajtása szempontjából állandó lakóhely

alatt - az ideiglenes tartózkodási hellyel ellentétben - azt a helyet kell érteni, ahol

az egyezmény hatálya alá tartozó személy végleges szándékkal és az illetékes

hatóságok hozzájárulásával letelepedett. A magyar-szovjet egyezmény alapján

csak akkor lehet pénzbeli egészségbiztosítási ellátást, illetve baleseti táppénzt

megállapítani a Magyarországon biztosított személy részére, ha itt található

az állandó lakóhelye. Amennyiben a lakóhelyre vonatkozó ezen követelmény

teljesül, akkor már az Ebtv. általános szabályai szerint kerülhet sor az ellátás

megállapítására.

A magyar-szovjet egyezménnyel érintett ügyekben akkor kerülhet sor pénzbeli

egészségbiztosítási ellátás, illetve baleseti táppénz megállapítására a kifizetőhely

által, ha

- fennállnak az adott ellátásra vonatkozó, Ebtv. szerinti jogosultsági

feltételek,

- az igénylő magyar, ukrán vagy orosz állampolgár, és

- az igénylő életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik, vagyis magyar

lakóhelye van.

120

A magyar-szovjet egyezmény alkalmazásával érintett, táppénz és baleseti táppénz

megállapítására irányuló eljárásokban a keresőképtelenség igazolható az ukrán,

illetve orosz orvosok (egészségügyi szolgáltatók) által kiadott orvosi (kórházi)

igazolással is. Az egyezmény nem tartalmaz külön rendelkezéseket a

nyelvhasználatra vonatkozóan, azonban a táppénz, baleseti táppénz iránti kérelem

nem utasítható el azzal az indokkal, hogy a biztosított a keresőképtelenségi

igazolást nem fordíttatta le magyarra.

Példa:

A Magyarországon dolgozó és itt állandó lakóhellyel rendelkező ukrán

állampolgár munkavállaló ukrajnai tartózkodása alatt keresőképtelenné válik.

Mivel Magyarországon biztosított és munkaviszonyában pénzbeli

egészségbiztosítási járulék / társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,

továbbá mivel Magyarországon van az (állandó) lakóhelye, ezért táppénzre

jogosult. A táppénz megállapításához el kell fogadni az Ukrajnában kiállított

keresőképtelenségi igazolást.

Amennyiben magyar biztosítási jogviszonyának a létesítését megelőzően az

egyezmény hatálya alá tartozó biztosított Oroszországban vagy Ukrajnában is

biztosított volt, és ezen biztosítási jogviszonyának a beszámítása szükséges a

pénzbeli egészségbiztosítási ellátás megállapításához, akkor az Oroszországban,

illetve Ukrajnában kiállított igazolás alapján a külföldi biztosítási idejét

figyelembe kell venni. Erre sor kerülhet például a CSED-hez, ÖFD-hez vagy a

GYED-hez szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő megléte céljából, vagy akár

a táppénz 60%-os mértékben történő folyósíthatósága érdekében is.

Példa:

A Magyarországon dolgozó és itt állandó lakóhellyel rendelkező ukrán

állampolgár munkavállalónak 2020. február 5-én gyermeke születik. A CSED

iránti kérelme elbírálása során megállapításra kerül, hogy nem rendelkezik a

gyermeke születését megelőző 2 éven belül 365 nap előzetes biztosítási idővel,

mivel Magyarországon a munkaviszonya 2019. április 1-jén kezdődött. A

biztosított a kifizetőhelyhez benyújtja az ukrán illetékes intézmény igazolását,

amely szerint 2015. január 1-jétől 2018. december 31-ig Ukrajnában állt

biztosítási jogviszonyban. Tekintettel arra, hogy a 2018. február 4 - 2018.

december 31. közötti időszak beszámításával az igénylő már rendelkezik a

gyermeke születését megelőző 2 éven belül 365 nap biztosítási idővel, ezért

részére a CSED-et meg kell állapítani.

4.2.2. Magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény

A magyar-jugoszláv egyezmény jelenleg már csak Magyarország és Koszovó

kétoldalú kapcsolataiban érvényesül.

121

A magyar-jugoszláv egyezmény alapján a munkavállalók abban a szerződő

államban lesznek biztosítottak (abban az államban fizetnek járulékot) amelynek

területén a döntő tevékenységüket (főfoglalkozásukat) folytatják. A biztosítási

szolgáltatásokra való igény elbírálásánál be kell számítani a mindkét szerződő fél

területén biztosításban eltöltött, vagy annak tekintendő minden olyan időt,

amelyet az illető területen hatályos jogszabályok szerint a szolgáltatásokra való

igény megállapításánál figyelembe kell venni.

Azokban az esetekben, amikor bármelyik szerződő fél jogszabályai a jogok

szerzését, érvényét és feléledését a saját területükön való tartózkodástól teszik

függővé, mindegyik szerződő fél biztosítási teherviselője a másik szerződő fél

területén történő tartózkodást saját területén való tartózkodásnak tekinti. Ezen

rendelkezés azt jelenti, hogy a Koszovóban szerzett biztosítási időt

Magyarországon szerzett biztosítási időnek kell elismerni. Ezek igazolása a

koszovói biztosító által kiállított bármely hiteles és érvényes dokumentummal

lehetséges. Ugyanezen rendelkezés alapján vehetők figyelembe a magyar

pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelmek elbírálása során nemcsak a

külföldi biztosítási idők, de - amennyiben szükséges - a külföldi tanulmányok is.

A betegségi biztosításból eredő szolgáltatásokat, ideértve a szülés és a halálozás

esetén járó szolgáltatásokat is, saját terhére és saját jogszabályai szerint az a

biztosítási teherviselő nyújtja, amelynél a biztosított, illetőleg családtagja a

szolgáltatásra a jogot megszerezte.

A magyar-jugoszláv egyezmény kizárólagosan a biztosítási elvet követi, a

pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelmek elbírálása során nincs

jelentősége annak, hogy az igénylőnek Magyarországon van-e a lakóhelye (tartózkodási helye) vagy sem.

Példa:

Egy Magyarországon dolgozó munkavállaló CSED-et kíván igényelni. Az

igénylést megelőzően Magyarországon csak 100 nap biztosítási idővel

rendelkezik, korábban - több mint 5 évig - folyamatosan Koszovóban (illetve a

jogelőd országokban) volt biztosított, és lakóhelye jelenleg is ott található.

Ebben az esetben a Koszovóban szerzett biztosítási időt a koszovói biztosító

által kiállított igazolás alapján Magyarországon szerzett biztosítási időnek kell

elismerni. A külföldi biztosítási idő beszámításával pedig a biztosított jogosult

lesz CSED-re, függetlenül attól, hogy Koszovóban van a lakóhelye.

A magyar-jugoszláv egyezmény alkalmazásával érintett, táppénz és baleseti

táppénz megállapítására irányuló eljárásokban a keresőképtelenség igazolható a

koszovói orvosok (egészségügyi szolgáltatók) által kiadott orvosi (kórházi)

igazolással is. Mivel az egyezmény szerint az érdekelt személyekkel történő

írásbeli érintkezés a szerződő felek bármelyik hivatalos nyelvén történhet, ezért a

122

kifizetőhelynek a biztosított által le nem fordíttatott, idegen nyelvű

keresőképtelenségi igazolást is el kell fogadnia.

Az üzemi baleset esetén járó szolgáltatások nyújtására az a biztosítási teherviselő

köteles, amelynél a sérült a baleset időpontjában biztosítva volt. A foglalkozási

betegség alapján járó szolgáltatások nyújtására az a biztosítási teherviselő köteles,

amelynél fennálló biztosítás tartama alatt a foglalkozási betegség keletkezett. Ha

a biztosított mindkét szerződő fél területén ugyanolyan foglalkozási betegséget

okozó ártalomnak kitett munkahelyen (munkakörben) dolgozott, az ellátás

megállapítására az a biztosítási teherviselő köteles, amelynél a biztosítás utóbb

állott fenn.

4.2.3. Magyar-albán szociális biztonsági egyezmény

A magyar-albán egyezmény szerint a hatálya alá tartozó személyeket az egyik

szerződő fél jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan

kötelezettségek terhelik, mint az adott szerződő fél állampolgárait. A pénzbeli

ellátások - amelyek tekintetében valamely szerződő fél jogszabályai szerint

igényjogosultság áll fenn - nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem

függeszthetők fel, nem vonhatók meg azért, mert a jogosult a másik szerződő fél

felségterületén tartózkodik. A pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmény a rá

vonatkozó jogszabályok szerint folyósítja. Az ellátások utalása a másik szerződő

fél állampolgárai részére a saját állampolgárokkal azonos feltételek szerint

történik, abban az esetben is, ha ezen személyek harmadik országban

tartózkodnak.

Példa:

Egy Magyarországon dolgozó munkavállaló GYED-ben részesül 2020. január

16. napjától kezdődően. A gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli

szabadságot vesz igénybe, amelynek időtartama alatt albániai otthonában

tartózkodik. Az ellátása nem függeszthető fel azért, mert Albániában

tartózkodik, részére a GYED-et továbbra is folyósítani kell.

Az ellátások egybeesésének elkerülése érdekében az egyezmény kimondja, hogy

ugyanazon jellegű, ugyanazon biztosítási időből származó egy vagy több ellátásra

vonatkozó igényjogosultság nem szerezhető meg és nem tartható fenn.

Amennyiben az egyik szerződő fél jogszabályai szerinti tény kihat valamely

pénzbeli ellátás összegére, illetve a jogosultságra, a másik szerződő félnél

bekövetkező azonos tényt az első szerződő fél úgy veszi figyelembe, mintha a

saját felségterületén történt volna. A betegségi és anyasági biztosítás körébe

tartozó pénzbeli ellátásokra vonatkozó jogosultságok megszerzéséhez,

fenntartásához és visszaállításához a mindkét szerződő fél jogszabályai szerint

szerzett biztosítási időket össze kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre

123

esnek. Ez azt jelenti, hogy, ha a magyar pénzbeli egészségbiztosítási ellátás

megállapításához szükséges a külföldi biztosítási idő (vagy a külföldi

tanulmányok idejének) figyelembevétele, akkor be kell számítani az

Albániában megszerzett vonatkozó időszakokat.

Példa:

Egy Magyarországon dolgozó albán munkavállaló 2020. március 6. napján

keresőképtelenné válik. Keresőképtelenségét a magyar háziorvosa által

kiállított orvosi igazolással igazolja. Tekintettel arra, hogy a biztosított a

betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, ezért táppénzre jogosult. Mivel

azonban csak 2019. augusztus 8-tól dolgozik Magyarországon, ezért részére a

táppénz csak 50%-os mértékben lenne megállapítható. Munkába lépésekor

foglalkoztatójának leadta az albán biztosítási jogviszonyáról szóló igazolást,

amely szerint 2017. április 25 - 2019. augusztus 7. között Albániában dolgozott.

Ezen igazolás birtokában a kifizetőhelynek a táppénzt 60%-os mértékben kell

megállapítani és folyósítani.

A pénzbeli ellátások megszerzéséhez az érintett személynek ésszerű határidőn

belül értesítenie kell a tartózkodási hely szerinti intézményt a

keresőképtelenségéről a kezelőorvos által kiállított keresőképtelenségi igazolás

benyújtásával. A tartózkodási hely szerinti intézmény kiállítja a megfelelő

formanyomtatványt és haladéktalanul továbbítja az illetékes intézménynek. A

pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmény a rá vonatkozó hatályos jogszabályok

szerint folyósítja.

Ha a magyar biztosított Albániában válik keresőképtelenné, úgy köteles ezen

tényt jelezni az albán egészségbiztosítási szerv felé, amely a keresőképtelenség

tényét igazolja a magyar egészségbiztosítási szerv felé. Nincs azonban akadálya

annak, hogy az Albániában kiállított keresőképtelenségi igazolásokat a magyar

biztosított közvetlenül a kifizetőhelyhez nyújtsa be: a kifizetőhelynek ebben az

esetben az albán keresőképtelenségi igazolás alapján kell elbírálnia a

táppénz, baleseti táppénz iránti kérelmet. Mivel a szerződő felek intézményei,

hatóságai és bíróságai beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért,

mert azok a másik szerződő fél hivatalos nyelvén készültek, ezért a

keresőképtelenségi igazolásokat a kifizetőhelynek - fordítás nélkül - eredeti

nyelven is el kell fogadnia.

A magyar-albán egyezmény értelmében a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos

pénzbeli ellátásokat - saját jogszabályai szerint - az a szerződő fél nyújtja, ahol a

munkahelyi baleset bekövetkezésekor az érintett személy biztosítva volt. Ha a

munkavégzés helyére történő utazás során baleset történik a másik szerződő fél

felségterületén, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak a szerződő félnek a

felségterületén történt volna, ahol a munkahelyi baleset időpontjában a biztosított

biztosítva van.

124

Példa:

Egy Magyarországon dolgozó albán munkavállaló 2020. február 8. napján

hazautazik albániai lakóhelyére a családjához. A 2020. február 16-án történő

visszautazása során Albániában balesetet szenved. Ezen balesetét úgy kell

tekinteni, mintha Magyarország területén következett volna be, és a balesetet -

amennyiben az Ebtv. szerinti egyéb feltételek is fennállnak - úti (üzemi)

balesetként el kell ismerni.

4.2.4. Magyar-bosnyák szociális biztonsági egyezmény

A magyar-bosnyák egyezmény szerint az egyik szerződő fél jogszabályainak

alkalmazásakor a másik szerződő fél állampolgárai az első szerződő fél

állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek. Az egyik szerződő fél jogszabályain

alapuló pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem

függeszthetők fel, nem vonhatók meg vagy vonhatóak el azért, mert a jogosult a

másik szerződő fél területén lakik vagy tartózkodik. A betegség vagy anyaság

esetén járó pénzbeli ellátásokat az igényjogosultnak az illetékes teherviselő a rá

nézve hatályos jogszabályok szerint közvetlenül folyósítja. Az ellátások átutalása

a másik szerződő fél állampolgárai részére a saját állampolgárokkal azonos

feltételek szerint történik, abban az esetben is, ha harmadik országban

tartózkodnak vagy laknak. Az ellátásra kötelezett teherviselők a pénzbeli

ellátásokat a saját országuk hivatalos valutájában teljesítik.

Példa:

Egy bosnyák állampolgárságú magyar biztosított CSED-ben részesül 2020.

február 11. napjától kezdődően. A szülési szabadság ideje alatt bosznia-

hercegovinai otthonában tartózkodik a szüleinél. Az ellátása nem függeszthető

fel és nem szüntethető meg azért, mert Bosznia-Hercegovinában tartózkodik,

részére a CSED-et továbbra is folyósítani kell.

Az ellátások halmozódásának tilalma értelmében az egyezmény kimondja, hogy

ugyanazon jellegű, ugyanazon biztosítási időből származó több ellátásra szóló

igényjogosultságot sem megszerezni, sem fenntartani nem lehet.

Amennyiben az egyik szerződő fél jogszabályai szerinti tényállás kihat valamely

pénzbeli ellátásra, illetve jogosultságra, a másik szerződő félnél bekövetkező

azonos tényállást az első szerződő fél úgy veszi figyelembe, mintha a saját

területén történt volna. A pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényjogosultságok

megszerzéséhez, illetve az ellátások időtartamának megállapításához mindkét

szerződő fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket - amennyiben ez

szükséges - össze kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek. Ez azt

jelenti, hogy, ha a magyar pénzbeli egészségbiztosítási ellátás megállapításához

szükséges a külföldi biztosítási idő (vagy a külföldi tanulmányok idejének)

125

figyelembevétele, akkor be kell számítani a Bosznia-Hercegovinában

megszerzett vonatkozó időszakokat.

Példa:

Egy Magyarországon dolgozó bosnyák munkavállaló 2020. február 12. napján

keresőképtelenné válik. Keresőképtelenségét a magyar háziorvosa által

kiállított orvosi igazolással igazolja. Tekintettel arra, hogy a biztosított a

betegsége (várandóssága) miatt a munkáját nem tudja ellátni, ezért táppénzre

jogosult. Mivel azonban csak 2019. május 16-tól dolgozik Magyarországon,

ezért részére a táppénz csak 272 napig lenne folyósítható. Munkába lépésekor

foglalkoztatójának leadta a bosnyák biztosítási jogviszonyáról szóló igazolást,

amely szerint 2016. november 2 - 2019. április 26. között Albániában dolgozott.

Ezen igazolás birtokában a kifizetőhely - amennyiben a biztosítottnak

folyamatosan fennáll a keresőképtelensége - 1 évig folyósíthat táppénzt a

biztosított részére.

A magyar-bosnyák egyezmény alkalmazásával érintett, táppénz és baleseti

táppénz megállapítására irányuló eljárásokban a keresőképtelenség igazolható a

bosnyák orvosok (egészségügyi szolgáltatók) által kiadott orvosi (kórházi)

igazolással is, amelyek elfogadása nem utasítható vissza azért, mert a másik

ország hivatalos nyelvén készültek.

4.2.5. Magyar-macedón szociális biztonsági egyezmény

A magyar-macedón egyezmény szerint az egyik szerződő fél jogszabályainak

alkalmazásakor az egyezmény hatálya alá tartozó személyek az e szerződő fél

állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek. Az egyik szerződő fél jogszabályain

alapuló pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem

függeszthetők fel, nem vonhatók meg azért, mert a jogosult a másik szerződő fél

felségterületén lakik. A betegség vagy anyaság esetén járó pénzbeli ellátásokat az

igényjogosultnak az illetékes intézmény a rá nézve hatályos jogszabályok szerint

közvetlenül folyósítja. Az ellátások kifizetése a másik szerződő fél állampolgárai

részére a saját állampolgárokkal azonos feltételek szerint történik, abban az

esetben is, ha harmadik országban élnek. Az ellátásra kötelezett intézmények a

pénzbeli ellátásokat saját országuk hivatalos pénznemében teljesítik.

Példa:

Egy észak-macedón állampolgárságú magyar biztosított CSED-ben részesül

2020. január 25. napjától kezdődően. A szülési szabadság ideje alatt észak-

macedóniai otthonában tartózkodik a családjával. Az ellátása nem

függeszthető fel és nem szüntethető meg azért, mert Észak-Macedóniában

tartózkodik, részére a CSED-et továbbra is folyósítani kell.

126

Az ellátások halmozódásának elkerülése érdekében az egyezmény kimondja,

hogy ugyanazon jellegű, ugyanazon kötelező biztosítási időből származó több

ellátásra szóló igényjogosultságot sem megszerezni, sem fenntartani nem lehet.

Amennyiben az egyik szerződő fél jogszabályai szerinti tényállás kihat valamely

pénzbeli ellátásra, a másik szerződő félnél bekövetkező azonos tényállást az első

szerződő fél úgy veszi figyelembe, mintha a saját felségterületén történt volna. Az

egészségbiztosítás körébe tartozó pénzbeli ellátásokra vonatkozó

igényjogosultságok megszerzéséhez, fenntartásához és újraéledéséhez, illetve a

szolgáltatások időtartamának megállapításához mindkét szerződő fél jogszabályai

szerint szerzett biztosítási időket - amennyiben ez szükséges - össze kell

számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek. Ez azt jelenti, hogy, ha a

magyar pénzbeli egészségbiztosítási ellátás megállapításához szükséges a

külföldi biztosítási idő (vagy a külföldi tanulmányok idejének) figyelembevétele,

akkor be kell számítani az Észak-Macedóniában megszerzett vonatkozó

időszakokat.

Példa:

Egy Magyarországon dolgozó észak-macedón állampolgárságú munkavállaló

2020. február 12. napjától GYED megállapítását kérelmezi a saját

háztartásában nevelt, vér szerinti gyermeke jogán. Mivel csak 2018. december

6-tól dolgozik Magyarországon, ezért nem rendelkezik a gyermeke születését

(2019. augusztus 28.) megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási

idővel. Munkába lépésekor foglalkoztatójának leadta az észak-macedón

biztosítási jogviszonyáról szóló igazolást, amely szerint 2017. november 10 -

2018. november 30. között Macedóniában dolgozott. Az ezen igazolás által

tartalmazott biztosítási idő figyelembevételével a biztosított már rendelkezik a

jogosultsághoz szükséges előzetes biztosítási idővel, ezért részére meg kell

állapítani a GYED-et.

A magyar-macedón egyezmény alkalmazásával érintett, táppénz és baleseti

táppénz megállapítására irányuló eljárásokban a keresőképtelenség igazolható

az észak-macedón orvosok (egészségügyi szolgáltatók) által kiadott orvosi

(kórházi) igazolással is. Mivel a szerződő felek intézményei, hatóságai

beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik

szerződő fél hivatalos nyelvén készültek, ezért a keresőképtelenségi igazolásokat

a kifizetőhelynek - fordítás nélkül - eredeti nyelven is el kell fogadnia.

A munkahelyi balesetekkel kapcsolatos pénzbeli ellátásokat annak a szerződő

félnek a jogszabályai szerint kell megállapítani, amelynek felségterületén a

munkahelyi baleset bekövetkezésekor a biztosítás fennállt. Ha a munkavégzés

helyére történő utazás során baleset történik a másik szerződő fél felségterületén,

akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak a szerződő félnek a felségterületén

történt volna, ahol a biztosított biztosítva van.

127

4.2.6. Magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény

A magyar-montenegrói egyezmény szerint az egyik szerződő fél jogszabályainak

alkalmazásakor a másik szerződő fél állampolgárai az első szerződő fél

állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek. Az egyik szerződő fél jogszabályain

alapuló pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem

függeszthetők fel, nem vonhatók meg vagy vonhatóak el azért, mert a jogosult a

másik szerződő fél területén lakik vagy tartózkodik. A betegség vagy anyaság

esetén járó pénzbeli ellátásokat az igényjogosultnak az illetékes teherviselő az

általa alkalmazott jogszabályok szerint közvetlenül folyósítja. Az ellátások

átutalása a másik szerződő fél állampolgárai részére a saját állampolgárokkal

azonos feltételek szerint történik, abban az esetben is, ha harmadik országban

tartózkodnak vagy laknak. Az ellátásra kötelezett teherviselők a pénzbeli

ellátásokat a saját országuk hivatalos valutájában teljesítik.

Példa:

Egy montenegrói állampolgárságú magyar biztosított Montenegróban való

tartózkodása idején keresőképtelenné válik, és 2020. március 16. napjától

táppénzben részesül. Az ellátást részére akkor is folyósítani kell - az nem

függeszthető fel, és nem szüntethető meg -, ha a keresőképtelensége fennállása

alatt folyamatosan Montenegróban tartózkodik, és az ottani háziorvosa

igazolja a keresőképtelenségét.

Az ellátások halmozódásának tilalma értelmében az egyezmény kimondja, hogy

ugyanazon biztosítási időből származó több ellátásra szóló igényjogosultságot

sem megszerezni, sem fenntartani nem lehet.

Amennyiben az egyik szerződő fél jogszabályai szerinti tényállás kihat valamely

pénzbeli ellátásra, illetve jogosultságra, a másik szerződő félnél bekövetkező

azonos tényállást az első szerződő fél úgy veszi figyelembe, mintha a saját

területén történt volna. A pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényjogosultságok

megszerzéséhez, illetve az ellátások időtartamának megállapításához mindkét

szerződő fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket - amennyiben ez

szükséges - egybe kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek. Ez azt

jelenti, hogy, ha a magyar pénzbeli egészségbiztosítási ellátás megállapításához

szükséges a külföldi biztosítási idő (vagy a külföldi tanulmányok idejének)

figyelembevétele, akkor be kell számítani a Montenegróban megszerzett

vonatkozó időszakokat.

Példa:

Egy Magyarországon dolgozó montenegrói munkavállaló a gyermeke

születésének napjától (2020. február 12.) kezdőden CSED megállapítását

kérelmezi. Mivel csak 2019. május 16-tól dolgozik Magyarországon, ezért csak

128

272 nap előzetes biztosítási idővel rendelkezik. A CSED iránti kérelem

benyújtásakor csatolta egy montenegrói iskola igazolását, amely szerint 2014.

szeptember 1-jétől 2018. június 30-ig nappali tagozaton középfokú

tanulmányokat folytatott. A 2018. február 11 - 2018. június 30. közötti időszak

(140 nap) beszámításával már rendelkezik a CSED-re való jogosultsághoz

szükséges valamennyi törvényi feltétellel, ezért a kifizetőhelynek meg kell

állapítani részére az ellátást.

A magyar-montenegrói egyezmény alkalmazásával érintett, táppénz és baleseti

táppénz megállapítására irányuló eljárásokban a keresőképtelenség igazolható a

montenegrói orvosok (egészségügyi szolgáltatók) által kiadott orvosi

(kórházi) igazolással is, amelyek elfogadása nem utasítható vissza azért, mert a

másik ország hivatalos nyelvén készültek.

4.2.7. Magyar-szerb szociális biztonsági egyezmény

A magyar-szerb egyezmény szerint az egyik szerződő fél jogszabályainak

alkalmazásakor az egyezmény hatálya alá tartozó személyek az e szerződő fél

állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek. Az egyik szerződő fél jogszabályain

alapuló pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem

függeszthetők fel, nem vonhatók meg vagy vonhatóak el azért, mert a jogosult

lakóhelye vagy tartózkodási helye a másik szerződő fél felségterületén van. A

betegség vagy anyaság esetén járó pénzbeli ellátásokat az igényjogosultnak az

illetékes intézmény az általa alkalmazott jogszabályok szerint közvetlenül

folyósítja. Az egyik szerződő fél jogszabályain alapuló pénzbeli ellátásokat a

másik szerződő fél felségterületén lakóhellyel rendelkező jogosultak részére is

teljesíteni kell. Az ellátások átutalása a másik szerződő fél állampolgárai részére

a saját állampolgárokkal azonos feltételek szerint történik, ha a jogosult lakóhelye

vagy tartózkodási helye harmadik országban van. Az egyezmény alapján járó

pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmények a nemzeti jogszabályaikkal

összhangban teljesítik.

Példa:

Egy szerb állampolgárságú magyar biztosított keresőképtelenségére tekintettel

baleseti táppénzben részesül 2020. január 25. napjától kezdődően. A

keresőképtelenségének a fennállása alatt szerbiai otthonában tartózkodik. Az

ellátása nem függeszthető fel és nem szüntethető meg azért, mert Szerbiában

tartózkodik, részére a baleseti táppénzt ebben az esetben is folyósítani kell.

Amennyiben az egyik szerződő fél jogszabályai szerinti tényállás kihat valamely

ellátásra, illetve jogosultságra, a másik szerződő félnél bekövetkező azonos

tényállást a szerződő fél úgy veszi figyelembe, mintha a saját felségterületén

történt volna. A pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényjogosultságok

megszerzéséhez, illetve az ellátások időtartamának megállapításához mindkét

129

szerződő fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket - amennyiben ez

szükséges - össze kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek. Ez azt

jelenti, hogy, ha a magyar pénzbeli egészségbiztosítási ellátás megállapításához

szükséges a külföldi biztosítási idő (vagy a külföldi tanulmányok idejének)

figyelembevétele, akkor be kell számítani a Szerbiában megszerzett vonatkozó

időszakokat.

Példa:

Egy Magyarországon dolgozó szerb munkavállaló 2020. április 6. napjától

GYED megállapítását kérelmezi a saját háztartásában nevelt, vér szerinti

gyermeke jogán. Mivel csak 2018. december 6-tól dolgozik Magyarországon,

ezért nem rendelkezik a gyermeke születését (2019. október 21.) megelőző két

éven belül legalább 365 nap biztosítási idővel. Munkába lépésekor

foglalkoztatójának leadta a szerb biztosítási jogviszonyáról szóló igazolást,

amely szerint 2010. január 6 - 2018. október 31. között Szerbiában dolgozott.

Az ezen igazolás által tartalmazott biztosítási idő figyelembevételével a

biztosított már rendelkezik a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi

biztosítási idővel, ezért részére meg kell állapítani a GYED-et.

A magyar-szerb egyezmény alkalmazásával érintett, táppénz és baleseti táppénz

megállapítására irányuló eljárásokban a keresőképtelenség igazolható a szerb

orvosok (egészségügyi szolgáltatók) által kiadott orvosi (kórházi) igazolással

is. Mivel a szerződő felek illetékes hatóságai, összekötő szervei és illetékes

intézményei beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok

a másik szerződő fél hivatalos nyelvén készültek, ezért a keresőképtelenségi

igazolásokat a kifizetőhelynek - fordítás nélkül - eredeti nyelven is el kell

fogadnia.

Az a személy, aki munkahelyi balesetet szenved, annak a szerződő félnek a

jogszabályai szerint érvényesítheti igényjogosultságát pénzbeli ellátásra,

amelynek felségterületén a munkahelyi baleset bekövetkezésének időpontjában

biztosítva van. Ha a munkavégzés helyére történő utazás során baleset történik,

akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak a szerződő félnek a felségterületén

történt volna, ahol a biztosított biztosítva van.

4.2.8. Magyar-török szociális biztonsági egyezmény

A magyar-török egyezmény szerint a hatálya alá tartozó személyeket a másik

szerződő fél jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan

kötelezettségek terhelik, mint az adott szerződő fél állampolgárait. Azok az

ellátások, amelyek tekintetében valamely szerződő fél jogszabályai szerint

jogosultság áll fenn, nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők

fel vagy nem vonhatók meg arra a tényre tekintettel, hogy a jogosult a másik

szerződő fél felségterületén lakik. A pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmény

130

közvetlenül a biztosított személy részére, az alkalmazandó jogszabályok szerint

folyósítja.

Példa:

Egy török állampolgárságú magyar biztosított részére a kifizetőhely CSED-et

folyósít 2020. január 26. napja óta. A szülési szabadság időtartama alatt a

biztosított a magyarországi tartózkodási helyéről Törökországba távozik.

Ennek ellenére az ellátása nem függeszthető fel és nem szüntethető meg, részére

a CSED-et továbbra is folyósítani kell.

Amennyiben az egyik szerződő fél jogszabályai szerinti tény kihat valamely

ellátás összegére, illetve a jogosultságra, a másik szerződő fél területén

bekövetkező azonos tényt az első szerződő fél úgy veszi figyelembe, mintha az a

saját területén következett volna be. Az egészségbiztosítás körébe tartozó

pénzbeli ellátásokra vonatkozó jogosultságok megszerzéséhez, fenntartásához és

feléledéséhez a mindkét szerződő fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási

időket össze kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek. Ez azt jelenti,

hogy, ha a magyar pénzbeli egészségbiztosítási ellátás megállapításához

szükséges a külföldi biztosítási idő (vagy a külföldi tanulmányok idejének)

figyelembevétele, akkor be kell számítani a Törökországban megszerzett

vonatkozó időszakokat.

A magyar-török egyezmény alkalmazásával érintett, táppénz és baleseti táppénz

megállapítására irányuló eljárásokban a keresőképtelenség igazolható a török

orvosok (egészségügyi szolgáltatók) által kiadott orvosi (kórházi) igazolással

is. Mivel az egyik szerződő fél illetékes hatóságai és intézményei kérelmeket és

okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik szerződő fél hivatalos

nyelvén készültek, ezért a keresőképtelenségi igazolásokat a kifizetőhelynek -

fordítás nélkül - eredeti nyelven is el kell fogadnia.

A munkahelyi baleset alapján nyújtandó pénzbeli ellátást azon szerződő fél

illetékes intézménye nyújtja saját jogszabályai alapján, amelynek jogszabályai

szerint az érintett személy a munkahelyi baleset bekövetkezésének időpontjában

biztosított volt. Ha a foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátásra való

jogosultság mindkét szerződő fél jogszabályai szerint fennáll, akkor a pénzbeli

ellátást csak azon szerződő fél illetékes intézményének kell nyújtania, amelynek

felségterületén a foglalkozási megbetegedésnek kitett munkakörben a jogosult

utoljára dolgozott.

4.2.9. További szociális biztonsági egyezmények

A szociálpolitikai egyezményekkel szemben a szociális biztonsági

egyezményeknek nem mindegyikéről mondható el, hogy rendelkezései

alkalmazásra kerülhetnek a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások iránti kérelmek

131

elbírálása során. A 4.2.3-4.2.8. pontokban részletesen ki nem fejtett tartalmú

egyezmények, vagyis a

- magyar-ausztrál,

- magyar-indiai,

- magyar-japán,

- magyar-kanadai,

- magyar-dél-koreai,

- magyar-moldáv,

- magyar-mongol,

- magyar-québeci és

- magyar-amerikai

egyezmények tárgyi hatálya nem terjed ki az Ebtv. pénzbeli egészségbiztosítási

ellátásaira.

Ezen egyezmények kizárólag a biztosítási kötelezettséggel, a járulékfizetéssel,

illetve a társadalombiztosítási nyugellátásokkal foglalkoznak. Ez azt jelenti, hogy

a 4.2.3-4.2.8. ponton kívüli, szociális biztonsági egyezménnyel rendelkező

országokban megszerzett biztosítási idők nem számíthatók hozzá a

Magyarországon megszerzett biztosítási időhöz a pénzbeli

egészségbiztosítási ellátások iránti kérelmek elbírálása során. Továbbá, az

ezen országokban kiállított keresőképtelenségi igazolások alapján nem kerülhet

sor táppénz, illetve baleseti táppénz megállapítására sem - az ilyen országban

bekövetkező keresőképtelenség esetén a 4.3.1. pontban foglaltak alapján kell

eljárni.

4.2.10. Egészségügyi együttműködési egyezmények

Az egészségügyi együttműködési egyezmények tárgyi hatálya csak egészségügyi

ellátások nyújtására terjed ki, halaszthatatlan orvosi beavatkozás, sürgősségi

ellátás, szolgáltatás tekintetében. Vagyis azon országok esetében, akikkel

Magyarország egészségügyi együttműködési megállapodást kötött, - a 4.2.9.

ponthoz hasonlóan - ugyancsak nem kerülhet sor a külföldi biztosítási időnek a

magyar biztosítási időhöz történő hozzászámítására a pénzbeli egészségbiztosítási

ellátás iránti kérelmek elbírálása során.

4.3. A nemzetközi jogintézmények egyéb szabályai

4.3.1. Keresőképtelenség harmadik államban

Harmadik államokban - vagyis olyan országokban, amelyek nem tagjai az EGT-

nek és nem is rendelkeznek Magyarországgal kötött kétoldalú szociálpolitikai

vagy szociális biztonsági tárgyú egyezménnyel - bekövetkezett keresőképtelenség

esetén a külföldön kiállított orvosi (kórházi) igazolások alapján nem kerülhet sor

táppénz, baleseti táppénz megállapítására. Ezekben az esetekben az Ebtv. 45. §

(4) bekezdése alapján az orvosszakértői szerv igazolhatja - legfeljebb 6

132

hónapra visszamenőlegesen - a biztosított keresőképtelenségét. A

biztosítottnak a külföldön kapott - magyarra fordított - teljes

betegdokumentációjával fel kell keresnie a háziorvosát, aki kiállítja számára az

„Orvosi beutaló az orvosszakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-

változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” elnevezésű

nyomtatványt. A beutalót a teljes betegdokumentációval együtt meg kell küldeni

az orvosszakértői szervnek, ahol megtörténik a keresőképtelenség elbírálása.

Erről a háziorvos értesítésre kerül, amely alapján kiállítja a keresőképtelenségről

szóló orvosi igazolás(oka)t. Ezen igazolást kell a biztosítottnak benyújtani a

kifizetőhelyhez a táppénz, illetve baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása

érdekében.

4.3.2. Harmadik államban megszerzett biztosítási idő

A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások iránti kérelmek elbírálása során előzetes

biztosításban töltött időként nem lehet figyelembe venni a harmadik

államokban - az ott hatályos jogszabályok alapján - megszerzett biztosítási

időket.

133

V. FEJEZET

5. PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

A biztosítottat a társadalombiztosítás rendszerében - az egészségbiztosítás

keretében - pénzbeli ellátásként táppénz, CSED, GYED és ÖFD illeti meg.

5.1. Táppénz

A táppénz keresetpótló juttatás, a keresőképtelenség miatt kiesett jövedelem

részbeni pótlására szolgál.

5.1.1. A táppénzre való jogosultság feltételei

Táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné

válik, és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék /

társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Magyarázat:

Ha a biztosítási jogviszony megszűnését követően válik a volt biztosított

keresőképtelenné, táppénzre nem jogosult. Nem jogosult az a biztosított sem

táppénzre, akinek a keresőképtelenség ideje alatt szűnik meg a biztosítási

jogviszonya (például határozott idejű munkaviszony esetén). A biztosítási

jogviszony megszűnését követő naptól már a táppénzre való jogosultság nem

áll fenn.

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat a II. Fejezet 2.2. pontja

részletezi. A táppénzre jogosultak köre szűkebb a biztosítottak körénél, mivel az

Ebtv. 43. § (1) bekezdése a biztosítási jogviszony fennállásán kívül a táppénzre

jogosultság feltételeként írja elő a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék

/ társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezettségét.

Magyarázat:

Például az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy biztosítottnak

minősül; tekintettel azonban arra, hogy pénzbeli egészségbiztosítási járulék /

társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett, ezért táppénzre nem

válhat jogosulttá. Részben hasonló okok miatt nem válhat jogosulttá táppénzre

az álláskeresési támogatásban részesülő személy sem (esetében a

keresőképtelenség jogi fogalma sem teljesül).

A saját jogú nyugellátásban részesülő - kiegészítő tevékenységet folytató -

személy nem minősül a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottnak, így táppénzre nem

jogosult.

134

5.1.2. A keresőképtelenség

Táppénzre akkor jogosult a biztosított, ha keresőképtelen. A keresőképtelenség

orvosszakmai elbírálása nem a kifizetőhely feladata.

Keresőképtelen:

- aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

- aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és

CSED-re nem jogosult;

- az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét

szoptatja;

- a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára

abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást

nyújtó intézményben;

- a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a

gyermeket a saját háztartásában neveli;

- aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy

gyógykezelése miatt részesül;

- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást

nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek,

továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt

munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben)

átmenetileg sem foglalkoztatható,

- a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,

aki 12 éves vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg

gyermekét otthon ápolja, vagy

a 12 éves vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke

kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a

gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó

intézményben.

Magyarázat:

- A szülő nem tekinthető keresőképtelennek, ha nem tartózkodik a kórházi

ápolás alatt álló gyermeke mellett, tehát gyermek ápolása címén

táppénzre nem jogosult.

- Akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást

nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek,

továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt

munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben)

átmenetileg sem foglalkoztatható, keresőképtelen. Arra vonatkozóan,

hogy a biztosított munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen

(munkakörben) sem foglalkoztatható, az eltiltást, elkülönítést vagy

zárlatot elrendelő hatóság döntése (igazolása) az irányadó.

135

Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban álló személy betegsége

esetén a keresőképtelenségét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni és

igazolni. Tehát, ha a biztosított például két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik,

és mindkét jogviszonyában keresőképtelennek minősíti az orvos, akkor két eredeti

orvosi igazolást köteles a keresőképtelen állományban tartó orvos kiállítani.

A keresőképtelen állományban tartó orvos egyidejűleg fennálló több biztosítási

jogviszony esetén rögzíti az orvosi igazoláson a biztosított munkakörét. Ennek

hiánya azonban - vagyis, ha az orvos a munkakört nem tünteti fel -, vagy, ha a

munkakör megjelölése nem pontos, nem eredményezheti a táppénz iránti kérelem

elutasítását. A keresőképtelenséget igazoló orvost abban az esetben szükséges

felhívni az igazolás kiegészítésére vagy pontosítására, amennyiben a kifizetőhelyi

ügyintézőben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a hozzá benyújtott

igazolás valóban arra a munkakörre nézve került-e kiállításra, amelyre tekintettel

a biztosított a táppénz megállapítását kérelmezi.

Amellett, hogy a keresőképtelenség orvosszakmai kategória, egyben egy jogi

fogalom is. A keresőképtelenség jogilag kizárólag abban az esetben áll fenn,

ha a biztosítottnak keresőképessége esetén fennállna a munkavégzési

kötelezettsége. Ennek hiányában táppénz megállapítására nem kerülhet sor akkor

sem, ha a biztosított részére orvosa kiállította a keresőképtelenségi igazolást.

Példa:

- A biztosított részére a foglalkoztató 2020. január 22-től 2020. június 30-

ig fizetés nélküli szabadságot engedélyezett. 2020. április 15-én

ugyanezen biztosított benyújt a foglalkoztatójának egy orvosi igazolást,

amely szerint 2020. április 1-jétől keresőképtelen. Tekintettel arra, hogy

az orvos által igazolt keresőképtelenség ideje alatt a biztosítottnak

munkavégzési kötelezettsége nem volt, ezért jogilag nem tekinthető

keresőképtelennek. Így táppénzre sem válhat jogosulttá.

- A biztosított 2020. március 11-én benyújt a foglalkoztatójának egy orvosi

igazolást, amely szerint 2020. március 7-től 2020. március 10-ig

keresőképtelen volt. Munkarendje szerint 2020. március 7-én és 2020.

március 8-án a heti pihenőnapját töltötte, munkavégzési kötelezettsége

nem volt. Erre tekintettel - attól függetlenül, hogy az orvosa az igazolást

szombatra és vasárnapra is kiállította - jogilag csak 2020. március 9-től

tekinthető keresőképtelennek. Így táppénzre is csak 2020. március 9 -

2020. március 10. között lehet jogosult. Ezen körülmények kizárólag a

táppénzre való jogosultság megállapításakor vizsgálandók, a további -

folyamatos keresőképtelenséget igazoló - orvosi igazolások benyújtásakor

már nem; mivel ez esetben érvényesül az a szabály, hogy a táppénz minden

naptári napra jár (ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a

munkaszüneti napot is).

136

5.1.3. A keresőképtelenség igazolása

A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálása orvosszakmai tevékenység,

amelyet a Kr. szabályoz. A Kr. értelmében a biztosított keresőképtelen

állományba vételére és a keresőképtelenség folyamatos elbírálására, valamint a

keresőképessé válás megállapítására és igazolására a NEAK-kal szerződést kötött

orvos, illetve a NEAK-kal finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője

által kijelölt orvos (szakorvos) jogosult.

A keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására

jogosult:

- a háziorvos, házi gyermekorvos,

- a járóbeteg-szakellátás orvosa,

- az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az

onkológiai gondozó szakorvosa,

- a kormányhivatal,

- a kormányhivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos.

Ha a keresőképtelenség időtartama a 7 napot nem haladja meg, akkor kezdő orvosi

igazolást kell a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvosnak kiállítani. Ha a

keresőképtelenség időtartama a 7 napot meghaladja, a 8. naptól a

keresőképtelenséget a folyamatos orvosi igazoláson kell igazolni. Ez utóbbi

igazolást az orvosnak legalább kéthetenként ki kell adnia. Az orvosi igazolásokat

az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával,

valamint aláírásával ellátva és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére

átadni.

A kórházi kezelés idejét a kórháznak kórházi igazoláson kell igazolnia.

Beteg gyermek ápolásakor az orvosi igazolás a szülő adatain kívül a gyermek

tajszámát, nevét, születési idejét és anyja nevét is tartalmazza. GYÁP esetén az

orvosi igazoláson mindig „5”-ös kód kerül feltüntetésre.

Amennyiben a szülő a gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt a gyermeke

mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben, ezt az intézmény

az „Igazolás a szülő részére, 18 éven aluli gyermekkel fekvőbeteg-

gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt tartózkodásának

időtartamáról” elnevezésű nyomtatványon igazolja.

Ha a pszichiátriai beteget a kórházi ápolás alatt alkalmazkodó szabadságra

engedik el, a kórház igazolja a keresőképtelenséget, esetenként legfeljebb 60

napra. Ez esetben az igazoláson az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak

időtartamát is fel kell tüntetni. Az adaptációs szabadság nem minősül kórházi

ápolásnak, ezért erre az időre táppénz az általános szabályok szerint jár.

137

Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás, a járóbeteg-szakellátás keretében

végzett nappali ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati

ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.

Ha a biztosított keresőképtelensége közegészségügyi okból történt hatósági

elkülönítés, illetőleg foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn,

az intézkedést elrendelő tisztifőorvos értesítése alapján a keresőképtelen

állományba vételre jogosult orvos igazolja a keresőképtelenséget.

A fegyveres erők és rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatok és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egészségügyi

szolgálatai a keresőképesség elbírálását és ellenőrzését az illetékes miniszter által

szabályozott külön eljárási rendben végzik.

Magyarázat:

- Az orvos a keresőképtelenség okát az orvosi igazoláson az alábbi

kódokkal köteles jelölni:

üzemi baleset „1”,

foglalkozási megbetegedés „2”,

közúti baleset „3”,

egyéb baleset „4”,

beteg gyermek ápolása „5”,

terhesség-szülés miatti keresőképtelenség „6”,

közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás vagy hatósági

elkülönítés „7”,

egyéb keresőképtelenség „8”,

veszélyeztetett terhesség „9”.

- A 6-os kódos keresőképtelenséget csak abban az esetben lehet alkalmazni,

ha a szülő nő CSED-re nem jogosult, e tényről a kifizetőhely tájékoztatja

a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvost.

- A 9-es kódos keresőképtelenség, a veszélyeztetett várandósság: a

biztosított a keresőképtelenség első napjától táppénzre szerezhet

jogosultságot, betegszabadság ugyanis nem jár a részére.

5.1.4. Eljárás kódváltás esetén

A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálása magában foglalja, hogy

az orvosnak a Kr. 2. számú melléklete szerinti táblázatban szereplő „1”-„9” kódok

közül a beteg keresőképtelenségének megfelelő kódot kell alkalmaznia, illetve azt

is, hogy a kódot meg kell változtatnia, ha a beteg keresőképtelensége a

továbbiakban már más jogcímen áll fenn. A kódváltás egyértelműen

megállapítható abból, hogy az orvos a korábbitól eltérő számot ír a folyamatos

138

orvosi igazolás „Keresőképtelenséget jelölő kód a 102/1995. (VIII. 25.) Korm.

rendelet 2. számú melléklete szerint” kódkockájába. A keresőképtelenségi kód

megváltozása nem jelenti azt, hogy magának a keresőképtelenségnek a ténye

megszűnne, hiszen az ilyen esetekben változatlanul fennáll, hogy a biztosított a

munkáját a betegsége (várandóssága) miatt ellátni nem tudja.

A keresőképtelenség folyamatos fennállása alatti kódváltás nem feltétlenül

jelenti azt, hogy a táppénz iránti kérelemről újabb döntést kellene hozni, vagyis, hogy a táppénz naptári napi alapját újból meg kellene állapítani. Ez

alapvetően akkor indokolt, ha a kódváltás következtében megváltozik a folyósított

ellátás jogcíme: tehát baleseti táppénz helyett táppénzt kell folyósítani (vagy

fordítva), vagy a gyermek betegségére tekintettel folyósított táppénz helyett a

biztosított saját betegségére tekintettel válik keresőképtelenné (vagy fordítva);

illetve, ha a kódváltásra tekintettel szükségessé válik a betegszabadságra

vonatkozó rendelkezések alkalmazása. Mindez igaz abban az esetben is, ha a

keresőképtelenség folyamatos fennállása alatt - a kódváltás napjától kezdődően -

az orvos új kezdő orvosi igazolást állít ki.

Kódváltás esetei:

- „8”-ról „9”-re változó keresőképtelenségi kód

Ha a „8”-as kódos keresőképtelenség vált át „9”-es kódúra - tekintettel

arra, hogy a veszélyeztetett várandósság esetén betegszabadság nem jár -,

a táppénz a korábban megállapított naptári napi alappal folyósítható

tovább, nem kell új naptári napi alapot megállapítani.

- „9”-ről „8”-ra változó keresőképtelenségi kód

Mivel a veszélyeztetett várandósság esetén betegszabadság nem jár, így a

„9”-es kód alapján fennálló keresőképtelenség „8”-as kódra történő

váltása esetén a foglalkoztatónak először - amennyiben a biztosított

betegszabadságra jogosult - ki kell adni a biztosított részére az őt megillető

betegszabadságot, majd - ha a keresőképtelenség továbbra is fennáll - új

naptári napi alappal kell megállapítani részére a táppénzt. Nincs szükség

azonban a táppénz újbóli megállapítására akkor, ha a biztosított az év

során korábban már igénybe vette az őt megillető betegszabadságot, és így

a „8”-as kódra váltás kezdetétől táppénzre jogosult. Ilyenkor a táppénz a

korábban „9”-es kód figyelembevételével megállapított összegben

folyósítható tovább.

- „5”-ről bármely másikra, illetve bármelyikről „5”-re változó

keresőképtelenségi kód

Amennyiben „1”-„4”, illetve „6”-„”9” keresőképtelenségi kódok alapján

139

saját jogú táppénz vagy baleseti táppénz került folyósításra a biztosított

részére, majd a keresőképtelenség kódja - a gyermek betegségére való

tekintettel - „5”-ösre változik (vagy fordítva), abban az esetben a táppénzt,

illetve a GYÁP-ot új naptári napi alappal újra meg kell állapítani.

Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája

elvégzésére már alkalmas, illetőleg, ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota

miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a

biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania. Keresőképessé akkor kell

nyilvánítani az orvosnak a biztosítottat, ha már el tudja látni a munkáját. Ebből

következően, ha megváltozik a keresőképtelenség kódja, de a biztosított a

munkáját továbbra sem tudja ellátni, akkor az orvosnak nincs kötelezettsége arra,

hogy a keresőképtelenséget lezárja, majd a következő naptól a biztosítottat újra

keresőképtelen állományba vegye kezdő orvosi igazoláson. Ezért, ha a

keresőképtelenség kódja megváltozásának napjától a biztosított orvosa a

keresőképtelenséget továbbra is folyamatos orvosi igazoláson igazolja, azt a

táppénz, baleseti táppénz iránti kérelemhez el kell fogadni, és a kérelmet ezen

orvosi igazolás alapján kell elbírálni. Nem indokolt az orvos megkeresése azon

a jogcímen, hogy a kódváltás napjától kezdő orvosi igazolást állítson ki.

5.1.5. A keresőképtelenség első napja

A keresőképtelenség első napja az a nap, amelytől a keresőképtelen állományba

vételi joggal rendelkező orvos a Kr. alapján a keresőképtelenséget megállapította,

és a kezdő orvosi igazoláson igazolta. Ha pedig a keresőképtelenség kórházi

ápolással kezdődött, az a nap, amelyen a biztosítottat a kórház igazolása szerint a

kórházba felvették.

A biztosítási jogviszony kezdő napjánál korábban kezdődő keresőképtelenség

esetén a keresőképtelenség első napjának a biztosítási jogviszony kezdő napját

kell tekinteni.

A keresőképtelenség első napjának a meghatározása során is figyelemmel kell

lenni a keresőképtelenség orvosszakmai és jogi fogalmának a különbözőségére.

Példa:

A biztosított 2020. április 15-én benyújt a foglalkoztatójának egy orvosi

igazolást, amely szerint 2020. április 1-jétől keresőképtelen. Részére a táppénz

megállapításra és folyósításra kerül a 2020. április 1-jétől 2020. április 14-ig

terjedő időszakra vonatkozóan. 2020. április 15-től 2020. április 30-ig orvosa

továbbra is igazolja a keresőképtelenségét, azonban 2020. április 15 - 2020.

április 20. között keresőtevékenységet folytat, ténylegesen munkát végez.

Keresőképtelensége tehát 2020. április 1-jétől 2020. április 30-ig orvosszakmai

szempontból folyamatosan fennállt, jogilag azonban a 2020. április 15 - 2020.

140

április 20. közötti időszakban nem lehet keresőképtelennek tekinteni. Ezen

időszakra vonatkozóan táppénzre nem jogosult, ami egyúttal azt is jelenti, hogy

a táppénz iránti kérelmét - új naptári napi alap meghatározásával - 2020.

április 21-től kezdődően újra el kell bírálnia. Ha nyilatkozik róla, hogy a 2020.

április 15 - 2020. április 20. közötti időszakra táppénz folyósítását nem kéri,

úgy erről az időszakról a kifizetőhelynek külön döntést hoznia nem kell.

ellenkező esetben viszont a jelzett időszakra nézve a táppénz iránti kérelmet

határozattal el kell utasítani.

5.1.6. A keresőképtelenség visszamenőleges igazolása

A keresőképtelenség visszamenőleges igazolására jogosult:

- a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos a vizsgálatra való

jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg,

- a kormányhivatal szakértő főorvosa - orvosi dokumentáció alapján - 30

napig visszamenőleg,

- az orvosszakértői szerv - kivételesen indokolt esetben - visszamenőleg

legfeljebb 6 hónapra.

Amennyiben szükségessé válik a keresőképtelenség visszamenőleges igazolása,

a biztosítottnak a háziorvosához kell fordulnia az „Orvosi beutaló az

orvosszakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a

keresőképesség felülvéleményezése céljából” elnevezésű nyomtatvány kiállítása

érdekében. A beutalót a betegdokumentációval együtt meg kell küldeni a

kormányhivatal részére, ahol a szakértő főorvos vagy az orvosszakértői szerv dönt

a keresőképtelenség visszamenőleges igazolhatóságáról. Vizsgálata

eredményéről tájékoztatja a háziorvost, aki pozitív döntés esetén kiállítja a

keresőképtelenségi igazolás(oka)t.

5.1.7. A biztosított kötelezettségei a keresőképtelenség alatt

A biztosított köteles:

- az orvost tájékoztatni, munkavégzésének (tevékenységének) az

egészségügyi állapotával összefüggő körülményeiről,

- betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő,

meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való

kijárás korlátozására vonatkozóan,

- az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,

- a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni, ha a

keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli,

- a keresőképtelensége ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a

keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni.

Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének

időtartama alatt módosul, és ennek következtében az orvos személye

141

megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen

állományba vételt lezárja és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki,

amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség

megállapítására jogosult orvost.

5.1.8. A keresőképtelenség felülvizsgálatának kezdeményezése

A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevétele alatt a

munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a

kormányhivatalnál. Közfoglalkoztatott esetén ugyanezen jogosultság megilleti a

közfoglalkoztatót, illetve az állami foglalkoztatási szervet.

A felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltató igazgatási szolgáltatási díjat

köteles fizetni, amelynek mértéke 15.800 forint.

A felülvizsgálat elvégzéséért fizetendő díjat az eljárás megindításakor a

kormányhivatal számlájára átutalással, készpénzátutalási megbízással, illetve

belföldi postautalvány útján kell megfizetni vagy az intézmény házipénztárába

kell befizetni. A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell.

Magyarázat:

A munkáltatónak joga van a keresőképtelen biztosítottak esetében a

keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni. Ez irányú szándékát a

felülvizsgáltatni kívánt biztosított adatainak megjelölésével (név, tajszám,

lakcím, születési dátum, anyja neve, a felülvizsgálat kérésének oka) jelezheti a

keresőképtelen állományba tartó orvos, szolgálat szerint illetékes

kormányhivatalnál. A kérelemben meg kell adni a munkáltató adatait (neve,

címe, adószáma, aláírási jogkörrel rendelkező személy neve, postai és telefonos

elérhetősége) is. A felülvizsgálat kezdeményezése ellenére a betegszabadság

idejére járó távolléti díjat vagy a táppénzt a keresőképtelenség fennállása alatt

folyósítani kell.

A keresőképtelenség felülvizsgálatáról bővebb tájékoztató a NEAK weboldalán

(www.neak.gov.hu) érhető el.

5.1.9. A táppénzfolyósítás megszüntetésének kezdeményezése

Ha a táppénzre jogosult személy

- az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg,

- a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a

felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járul hozzá,

- a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be,

vagy

- a gyógyulását tudatosan késlelteti,

142

a táppénz folyósítását meg kell szüntetni.

A táppénzfolyósítás megszüntetését a szakértő főorvos kezdeményezi a

táppénzfolyósító szervnél. A kifizetőhely a szakértő főorvos javaslata alapján a

táppénz további folyósítását megszünteti, és erről határozatban értesíti a

biztosítottat.

A táppénz folyósítását csak a megszüntetésre irányuló orvosi javaslatot követő

időszakra lehet megszüntetni. Visszamenőleges időszakra a táppénzt megvonni

nem lehet.

5.1.10. A betegszabadság és a táppénz

Táppénz a naptári évben kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló a

betegszabadságra való jogosultságát teljes mértékben kimerítette.

Az Mt. 126. §-a alapján a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelensége

idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Betegszabadságra nemcsak az jogosult, akinek a munkavégzésére az Mt. hatálya

kiterjed, hanem minden olyan biztosított, akinek a jogviszonyára vonatkozó

jogszabály így rendelkezik (például közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati

szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló

személyek).

A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a betegszabadság kiadásánál a hét minden

napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot

és munkaszüneti napot. A betegszabadságot munkanapban, illetve az Mt.-ben

meghatározott esetben órában is nyilván lehet tartani. Munkaidő-beosztás

hiányában a betegszabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő

figyelembevételével kell kiadni, tekintettel arra is, hogy a nyilvántartására

munkanapban vagy órában kerül-e sor.

Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság

arányos részére jogosult. A betegszabadság kiadásánál a fél napot elérő

töredéknap egész munkanapnak számít. A betegszabadságot kizárólag akkor lehet

arányosítani, ha a munkaviszony évközben kezdődik. Nincs lehetőség azonban az

év első napján már fennállt munkaviszonyra tekintettel járó betegszabadság

arányosításra azon az alapon, hogy a jogviszony évközben megszűnt vagy meg

fog szűnni.

143

Példa:

A munkáltató 2019. június 1-jén kötött határozott idejű - 2020. szeptember 30.

napjáig szóló - munkaszerződést a munkavállalójával. Tekintettel arra, hogy a

munkaviszony évközben kezdődött, ezért a 2019. évre vonatkozóan a

munkavállaló arányosan - 9 munkanapra - jogosult a betegszabadságra. Mivel

a 2020. évben ez a munkaviszony nem minősül évközben kezdődőnek, ezért

2020. évre vonatkozóan a munkavállaló 15 munkanap betegszabadságra

jogosult; függetlenül attól, hogy a jogviszonya 2020. szeptember 30-án

megszűnik.

A betegszabadság a saját jogú nyugdíjasnak minősülő munkavállalót is megilleti,

függetlenül attól, hogy nem biztosított.

Magyarázat:

- A betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget - a

keresőképtelenség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek

megfelelően - a háziorvos vagy a Kr.-ben meghatározott más orvos

igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A

keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos szempontok szerint történik,

függetlenül attól, hogy táppénz vagy betegszabadság illeti meg a

biztosítottat.

- Nem jogosult betegszabadságra például:

egyéni vállalkozó,

társas vállalkozás biztosított tagja (kivéve, ha munkaviszony

keretében végzi a munkát),

megbízási szerződés alapján vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban

munkát végző személy,

ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy.

Betegszabadság kizárólag a munkaviszonyban (vagy más hasonló jellegű

jogviszonyban) álló munkavállaló saját betegsége esetén jár [Ebtv. 44. § a) és f)

pontja]. Ebből következik, hogy a keresőképtelenség első napjától táppénz jár:

- a gyermek ápolása miatti keresőképtelenség esetén,

- az üzemi baleset és a foglalkozási betegség miatt fennálló

keresőképtelenség esetén,

- a közegészségügyi okból foglalkoztatástól eltiltás vagy hatósági

elkülönítés, illetve a járványügyi és állat-egészségügyi zárlat miatti

keresőképtelenség esetén,

- annak a biztosítottnak, aki várandóssága, illetve szülése miatt a munkáját

ellátni nem tudja és CSED-re nem jogosult, valamint

- a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség esetén.

144

A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár.

Példa:

A biztosított munkaviszonyban áll 2018. február 1-jétől jelenleg is.

Keresőképtelen 2020. március 6-tól. Betegszabadságra jogosult 2020. március

6-tól 2020. március 26-ig (15 munkanapra).

Amennyiben a biztosított az év utolsó napján betegszabadságra jogosult, a

következő év első napjától is betegszabadságot kell kiadni a részére. Azonban, ha

a biztosított a betegszabadságát a tárgyévben már kimerítette, és az év utolsó

napján keresőképtelen - amely időre táppénzre jogosult -, a következő naptári

évben is az év első napjától táppénzre lesz jogosult.

Példa:

- A biztosított saját jogú nyugdíj mellett munkaviszonyban áll 2018. április

1-jétől jelenleg is. Keresőképtelen 2020. február 24-től.

Betegszabadságra jogosult, de táppénzre nem, mert a saját jogú nyugdíj

folyósítása mellett foglalkoztatott személy nem biztosított.

- A biztosított munkaviszonyban áll 2013. június 1-jétől jelenleg is.

Keresőképtelen 2019. december 15-től. Betegszabadságra jogosult 2019.

december 15-től 2019. december 31-ig és 2020. január 1-jétől 2020.

január 20-ig, táppénz csak 2020. január 21-től jár a részére.

- A biztosított munkaviszonyban áll 2010. január 1-jétől jelenleg is.

Keresőképtelen 2019. december 6-tól. Betegszabadságra jogosult 2019.

december 6-tól 2019. december 30-ig. Táppénz 2019. december 31-től jár

neki folyamatosan 2020-ban is. A 2020. évi betegszabadságra csak újabb

keresőképtelensége esetén lesz jogosult.

5.1.11. A táppénzre való jogosultság időtartama

Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a

keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első

napját közvetlenül megelőző - Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerinti - folyamatos

biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött

napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven - 365 napon - át.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban áll 2014. március 2-tól jelenleg is.

Keresőképtelen 2020. március 2-tól folyamatosan. A betegszabadsága

145

lejártát követően, 2020. március 21-től legfeljebb 1 évig (2021. március

20-ig) jogosult táppénzre.

- A munkavállaló 2019. május 1-jétől áll az „A” munkáltató

alkalmazásában; ezt megelőzően biztosítási jogviszonnyal nem

rendelkezett. 2020. február 13-tól 2020. február 22-ig fizetés nélküli

szabadságon volt. 2020. május 5. napján keresőképtelenné válik, amelyre

tekintettel 2020. május 25-ig betegszabadságban részesül.

Keresőképtelensége ezt követően is folyamatosan fennáll, 2020. május 26-

tól táppénz kerül a részére megállapításra. A fizetés nélküli szabadság

időtartamára figyelemmel a munkavállaló 2019. május 1-jétől 2020.

május 4-ig 360 nap (370 nap - 10 nap) biztosításban töltött nappal

rendelkezik. Ennek megfelelően táppénzre is 360 napig - vagyis 2021.

május 20-ig - lehet jogosult. Bár a munkavállaló biztosítása a

keresőképtelenné válását megelőzően több mint 1 éve folyamatos,

azonban mégsem folyósítható a részére a maximális 1 évig táppénz, mivel

a biztosításban töltött napjainak a száma nem éri el a 365 napot a

folyamatos biztosítási időszak alatt.

5.1.12. A folyamatos biztosítási idő

A folyamatos biztosítási időt a keresőképtelenség első napjához igazodóan kell

megállapítani, függetlenül attól, hogy melyik naptól jár a táppénz. A biztosításban

töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A

30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a

CSED, az ÖFD, a GYED - kivéve a hallgatói GYED - és a GYES folyósításának

az ideje.

Magyarázat:

- A folyamatos biztosítási idő tartamának megállapításánál a biztosításban

töltött idő minden naptári napját be kell számítani. Amennyiben a

biztosítás megszűnésének a napját követően az újabb biztosítás a 31.

naptári napon kezdődik, a biztosítás folyamatos. A biztosításban töltött

időt a keresőképtelenség első napjához igazodóan kell megállapítani. A

megszakítás 30 napi időtartamába minden naptári napot be kell

számítani.

- A folyamatos biztosítási idő számításánál nemcsak a keresőképtelenség

első napját megelőző egy éven belüli biztosítási időket lehet figyelembe

venni, hanem az azt megelőző biztosítási időket is, ameddig a biztosítási

idő folyamatos az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint. Előfordulhat, hogy

az igénylő több évnél hosszabb idő alatt szerzi meg a 1 év folyamatos

biztosítási időt.

146

A folyamatos biztosítási idő megállapításánál vizsgálni kell, hogy a biztosítási

jogviszony megszűnése és a megszakítás időtartamába be nem számítható

időtartam kezdete, illetve annak befejező napja és az újabb jogviszony kezdő

napja között összesen hány nap van, és ha az együttesen 30 napnál nem több, a

biztosítás folyamatos.

Példa:

A biztosított munkaviszonyban állt 2016. március 1-jétől 2019. május 31-ig.

GYES-ben részesült 2019. június 30-tól 2020. március 2-ig. Munkaviszonyban

áll 2020. március 7-étől jelenleg is. Folyamatos biztosítási ideje 2020. március

7-től van, mivel a két biztosítás között - a GYES előtt és után - összesen 33 nap

(29 + 4) megszakítás van.

5.1.13. A megszakítás nélküli biztosítási idő fogalma

A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti

pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs.

5.1.14. Táppénzre való jogosultság a biztosítási időtől függetlenül

A pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a

biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki:

- 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy

- iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá

válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

Ha a 18. életéve betöltése előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz

folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, keresőképtelenségének a további

idejére is a folyamatos biztosításának a tartamára tekintet nélkül jogosult

táppénzre, legfeljebb azonban 1 évre.

Példa:

A 2002. július 20-án született fiatal biztosított munkaviszonyt létesített 2020.

február 1-én, amely jelenleg is fennáll. Keresőképtelen 2020. február 10-től.

Egy évig jogosult táppénzre, mivel a keresőképtelenné válásakor még nem

töltötte be a 18. életévét.

Iskolai tanulmányoknak kell tekinteni e szempontból az alap-, közép- és

felsőoktatási intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányokat arra való

tekintet nélkül, hogy mennyi ideig folytatta, befejezte-e vagy abbahagyta a

biztosított a tanulmányait. Nem vehető figyelembe a tanfolyami képzés ideje még

akkor sem, ha nappali tagozaton folytatta a hallgató.

147

A biztosítás időtartamától függetlenül jár annak táppénz annak is, aki a

tanulmányok megszűnését követő 180 napon belül biztosítási jogviszonyt

létesített, és a biztosítása a keresőképtelenség bekövetkeztéig megszakítás nélkül

fennáll.

Példa:

Fiatal, nappali tagozatos felsőfokú oktatási intézmény hallgatója tanulmányait

befejezte 2020. január 31-én. Munkaviszonyban áll 2020. február 1-jétől

jelenleg is. Keresőképtelen 2020. március 1-jétől. Táppénzre 1 évig jogosult,

mivel a tanulmányok befejezése után 180 napon belül vált biztosítottá, azóta

pedig a keresőképtelenségéig a biztosítása megszakítatlan.

Az iskolai tanulmányok megszűnését iskolai bizonyítvánnyal vagy az iskola által

kiállított igazolással kell igazolni.

5.1.15. Táppénzelőzmények számítása a táppénzre való jogosultság

időtartamának meghatározásánál

Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven

belül táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség

alapján járó táppénzre folyósításának időtartamába be kell számítani.

Példa:

A biztosított munkaviszonyban áll 2017. október 10-től jelenleg is. Táppénzben

részesült 2019. március 1-jétől 2019. május 30-ig. Ismét keresőképtelen 2020.

február 1-jétől (betegszabadságát már kimerítette). Táppénzre jogosult 2020.

február 1-jétől legfeljebb 274 napra a táppénzelőzmény (91 nap)

figyelembevételével.

Hasonlóan kell eljárni akkor is, ha a biztosított a keresőképtelenség első napját

megelőző egy éven belül nem táppénzben, hanem a Külszoltv. szerinti

díjazásban részesült. A Külszoltv. értelmében tartós külszolgálatot a

Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve Magyarország Európai Unió

melletti Állandó Képviselete esetében a Miniszterelnökség foglalkoztatottjai

láthatnak el. A Külszoltv. 33. § (2) bekezdése szerint a kihelyezettet és a

külképviselet által foglalkoztatott házastársat a keresőképtelensége időtartamára

éves szinten összesen legfeljebb 90 napig, állomáshelyén a havi

devizailletményének, illetve a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a

munkabérének 60%-a, belföldön 30%-a illeti meg. A 90. napot követően a

kihelyezettet, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársat - ha

szállítható állapotban van - további gyógykezelésre haza kell szállítani. Az éves

szinten a 90. napot meghaladó - további legfeljebb 90 nap - időtartamra a

kihelyezett a devizailletményének, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs

148

a munkabérének 30%-ára jogosult függetlenül a tartózkodás helyétől. Ez a díjazás

pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot / társadalombiztosítási járulékalapot

képező jövedelemnek minősül; ebből fakadóan a ’08-as bevallásokban

munkabérrel ellátatlan időszakként (kieső időként) nem jelenik meg, és

feltüntetése a tb. kiskönyvben sem kötelező. Ezért amennyiben a táppénz iránti

kérelem elbírálása során megállapításra kerül, hogy a biztosított a

keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző 1 éven belül a Külgazdasági

és Külügyminisztériumban vagy a Miniszterelnökségnél is állt biztosítási

jogviszonyban, úgy meg kell keresni ezen foglalkoztatókat annak közlése

érdekében, hogy a volt biztosítottjuk részesült-e a Külszoltv. 33. § (2) bekezdése

szerint díjazásban.

Példa:

A biztosított 2017. január 1-jétől 2019. június 30-ig a Külgazdasági és

Külügyminisztériumnál állt jogviszonyban, külképviseleten teljesített

szolgálatot. Ezen jogviszonyában - keresőképtelenségére való tekintettel -

2019. április 25-től 2019. május 24-ig a Külszoltv. szerinti díjazásban részesült.

2019. július 1-jétől újabb biztosítási jogviszonyt létesített, amely

jogviszonyában 2020. február 1-jén keresőképtelenné vált. Ezen

keresőképtelensége alapján a biztosított - a betegszabadságra való

jogosultsága lejártát követően - legfeljebb 335 napig jogosult táppénzre;

tekintettel arra, hogy a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző

egy éven belül 30 napig a Külszoltv. szerinti díjazásban részesült.

Az előzmény számításánál a táppénzfolyósítás minden naptári napját figyelembe

kell venni. Nem vehetők figyelembe viszont azok a napok, amelyekre

vonatkozóan táppénz bármilyen ok miatt nem járt.

Nem tekinthetők előzménynek azok az időtartamok, amely alatt a biztosított:

- egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,

- beteg gyermek ápolása, vagy

- közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a

járványügyi, illetőleg az állat-egészségügyi zárlat

miatt részesült táppénzben.

Magyarázat:

A táppénzre jogosultság időtartamát meghatározó előzmény számításánál

figyelemmel kell lenni a biztosított

- keresőképtelenné válásának első napjára,

- keresőképtelensége jogcímére,

- az előzményszámítási időszakban táppénzben részesülés jogcímére,

- folyamatos biztosításban töltött idejére.

149

A táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál a keresőképtelenséget

megelőző folyamatos biztosítási időt és a táppénzelőzményt a keresőképtelenség

első napjához igazodóan kell megállapítani.

Példa:

A biztosított nő munkaviszonyban áll 2011. március 6-tól jelenleg is. Szült

2016. augusztus 8-án. CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben részesült 2016.

augusztus 8-tól 2019. augusztus 8-ig. Balesetet szenvedett 2019. augusztus 22-

én. Baleseti táppénzben részesült 2019. augusztus 22-től 2019. szeptember 12-

ig. GYÁP-ban részesült - beteg gyermeke ápolása okán - 2019. szeptember 13-

tól 2019. szeptember 25-ig. Keresőképtelen 2020. március 2-tól. Tekintettel

arra, hogy a 2020. március 2-án kezdődő keresőképtelenségénél sem a baleseti

táppénz, sem a GYÁP nem előzmény (és értelemszerűen nem minősül

előzménynek a CSED, GYED és GYES folyósítási ideje sem), ezért 1 év

táppénzre lehet jogosult a betegszabadsága lejártát követően.

5.1.16. A GYÁP

A GYÁP jogosultsági feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági

feltételeivel. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék / társadalombiztosítási járulék

fizetésére kötelezett biztosított, a biztosítás fennállása alatt, a beteg gyermekének

ápolása miatti keresőképtelensége esetén GYÁP-ra szerezhet jogosultságot.

5.1.17. A GYÁP-ra jogosult személyek

A GYÁP-ra való jogosultság szempontjából keresőképtelen:

- az anya, ha a kórházi ápolás alatt álló 1 évesnél fiatalabb gyermekét

szoptatja,

- a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára

abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást

nyújtó intézményben,

- a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, és a gyermeket a

saját háztartásában neveli.

(Keresőképtelen továbbá a méltányosságból adható GYÁP tekintetében a szülő,

- aki 12 éves vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét

otthon ápolja, vagy

- a 12 éves vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi

kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett

tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.)

150

Magyarázat:

A GYÁP is naptári napra jár, és a szülőnek valamennyi, táppénzre való

jogosultsági feltétellel rendelkeznie kell.

Ha a biztosított a gyermeke betegsége miatt keresőképtelen, - a folyamatos

biztosítási idő alatt biztosításban töltött napok számán túl - a jogosultság

időtartama a gyermek életkorától, illetve attól függ, hogy a biztosított

egyedülálló-e.

A GYÁP-ot - a közös háztartásban élő gyermek jogán - a szülők bármelyike

igénybe veheti. Ez igaz abban az esetben is, ha a közös háztartásban élő gyermek

után valamelyik szülő GYED-ben, ÖFD-ben, GYES-ben vagy GYET-ben

részesül; feltéve, hogy a GYÁP megállapítását igénylő szülő esetében fennállnak

a GYÁP-ra való jogosultság feltételei.

A GYÁP napokat a biztosított szülő foglalkoztatójánál működő kifizetőhely

(ennek hiányában a kormányhivatal) tartja nyilván. A GYÁP napok számát

szülőnként kell nyilvántartani.

Magyarázat:

GYÁP-ra nemcsak a vér szerinti és az örökbefogadó szülő lehet jogosult, hanem

az ezen személyekkel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a helyettes szülő, a

gyám és az a személy is, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja

fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Az élettárs a közös háztartásban élő gyermek után nem jogosult GYÁP-ra, kivéve,

ha a gyermek a vér szerinti gyermeke.

5.1.18. A GYÁP időtartama

A GYÁP napok számát az Ebtv. a következőképpen határozza meg:

- az 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és - a

gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése

esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő

tartózkodás címén a gyermek 1 éves koráig,

- az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és -

a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése

esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő

tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári

napon át,

- 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a

gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése

esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő

151

tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló

szülőnek 84 naptári napon át,

- 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a

gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése

esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő

tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló

szülőnek 28 naptári napon át.

A GYÁP napok a szülőket külön-külön illeti meg, a 3-12 éves korosztályban attól

függően eltérő napszámmal, hogy a szülő egyedülállónak minősül-e vagy sem.

Ezzel szemben az 1-3 éves korosztályban az egyedülálló és a nem egyedülálló

szülőnek ugyanúgy 84 naptári napra jár a GYÁP gyermekenként.

GYÁP-nál is alkalmazni kell a táppénzre vonatkozó azon általános szabályt, hogy

ellátás a keresőképtelenség tartamára csak a folyamatos biztosítási időszak alatt a

Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú

napra jár.

Az 1 évesnél idősebb gyermek esetében járó GYÁP napok nem naptári évre

vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek

születésnapjától a következő születésnapig terjedő időtartamra.

Példa:

- A biztosított apa a 2012. január 22-én született gyermeke után 2020.

február 3-tól 2020. február 16-ig (14 nap) GYÁP-ot igényelt. Ugyanezen

gyermek után a biztosított anya 2020. március 2-tól igényelt GYÁP-ot. Az

anya szintén 14 nap GYÁP-ra jogosult, mivel ugyanazon gyermek után

szülőnként külön-külön kell megállapítani a jogosultsági időtartamot.

- A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező anyának 2020. január 26-án

született meg a gyermeke, aki után GYES-ben részesül. A biztosított apa

munkaviszonyban áll 2017. február 3-tól. Az újszülött gyermeke után

GYÁP-ot igényel 2020. március 22-től 2020. március 30-ig. Az apa

részére - jogosultság esetén - a GYÁP-ot meg lehet állapítani.

- A 2020. január 20-a óta biztosítási jogviszonyban álló - nem egyedülálló

- szülő a 8 éves beteg gyermeke otthoni ápolására tekintettel GYÁP

megállapítását kérelmezi a 2020. január 24 - 2020. február 6. közötti

időszakra tekintettel. 2020. január 20-át megelőzően az utolsó biztosítási

jogviszonya 2019. november 16-án szűnt meg. Bár a gyermek életkora

alapján a szülő jogosult lenne 14 nap GYÁP-ra; tekintettel arra, hogy

folyamatos biztosítási jogviszonyában csak 4 biztosításban töltött nappal

rendelkezik, ezért GYÁP csak a 2020. január 24 - 2020. január 27. közötti

időszakra állapítható meg a részére.

152

Több gyermek egyidejű betegsége esetén a szülő választása szerint bármelyik

gyermeke után igénybe veheti a GYÁP-ot, azonban arra csak egy gyermek után

jogosult.

Példa:

Az egyedülálló anya saját háztartásában gondoskodik az 5 éves és a 11 éves

gyermekéről. Az 5 éves után egyedülállóként 84 nap, a 11 éves gyermek után

28 nap GYÁP-ra jogosult. Ha mindkét gyermek egyidejűleg megbetegszik,

akkor az anya döntése az irányadó arra vonatkozóan, hogy melyik gyermek

után kívánja igénybe venni a GYÁP-ot.

5.1.19. Előzmény a GYÁP-nál

A 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén járó táppénz megállapításánál

előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre a gyermek

ápolása címén a legutóbbi születés napját követően GYÁP-ot folyósítottak.

Ha a gyermek folyamatosan fennálló betegsége miatti keresőképtelenség a

gyermek születésnapján fennáll, és az azt követő időtartamra is áthúzódik, a

GYÁP a gyermek születésnapjára is jár azzal, hogy a gyermek születésnapjától

kezdődően ismét meg kell állapítani a gyermek életkorához igazodó, az adott

időszakra járó GYÁP napok számát. A gyermek születésnapját megelőző napig

fel nem használt napok nem vihetők át a következő időszakra. Ennek megfelelően

az előzmény számításnál a gyermek születése napjára járó GYÁP napot mindig a

születésnapot követő időtartamhoz kell számítani. Utoljára a gyermek 12.

születésnapját megelőző napra jár GYÁP (a 12. születésnapra a gyermek

betegsége miatti otthoni ápolása esetén már csak méltányosságból engedélyezhető

a GYÁP).

Magyarázat:

A GYÁP-ra való jogosultság időtartamának meghatározásánál nem előzmény

az 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása esetén igénybe vett GYÁP napok

száma.

Példa:

Az egyedülálló anya saját háztartásában gondoskodik az 5 éves gyermekéről.

Az 5 éves gyermek után egyedülállóként 84 nap GYÁP-ra jogosult. A 6.

születésnapja már nem a 84 naptári napba számít bele, a gyermek 6.

születésnapjától már csak 28 naptári napra lesz jogosult az anya GYÁP-ra.

5.1.20. Az egyedülállók köre

Ha valaki a gyermekét egyedül neveli, számára fokozott gondoskodást nyújt a

153

társadalombiztosítás. Ha az igénylő egyedülálló, több nap GYÁP-ra jogosult (ez

alól kivételt képez a 3 évesnél fiatalabb gyermekek után járó GYÁP).

Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él,

kivéve, ha élettársa van. Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell

tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság

felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.

Egyedülállónak kell tekinteni továbbá:

- azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek,

vagy arra egyébként jogosultak,

- akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-

én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt

jogosult,

- akinek a házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-

én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt

jogosult,

- akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi

állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja

meg a 30%-os mértéket,

- akinek a házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak

szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar

Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról

szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos

szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos

állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű

rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti

rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a

szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a

korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti

ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,

- akinek a házastársa letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését

tölti.

(Ezen rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is.)

Egyedülállóként igényelt GYÁP esetében az egyedülállóságról a „Nyilatkozat

gyermek ápolása címén igényelt táppénz megállapításához” elnevezésű

nyomtatványon nyilatkoztatni kell az igénylőt. Az egyedülállóság fennállását - a

hajadon, özvegy, elvált és a nőtlen személy kivételével - igazoltatni kell.

154

5.1.21. Az általános szabályoktól eltérő - táppénzre vonatkozó - szabályok

A GYET, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a

táncművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék folyósítása mellett

az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet folytathat.

Magyarázat:

A GYET-ben részesülő személy heti 30 órát meg nem haladó időtartamban

folytathat keresőtevékenységet. Ha a munkavégzés az otthonában történik,

akkor időkorlátozás nélkül végezhet munkát.

A GYET-ben, ápolási díjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban,

táncművészeti életjáradékban, illetve átmeneti bányászjáradékban részesülő

személy táppénzre való jogosultságát - amennyiben az ellátás folyósítása mellett

munkát végez - az általános szabályok alkalmazásával kell megállapítani, azzal

az eltéréssel azonban, hogy

- a táppénzfolyósítása időtartamának a megállapításánál biztosítási időként

csak az ellátás folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban

töltött napokat lehet figyelembe venni,

- a táppénz összegének megállapításánál csak az ellátás folyósításának

időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokra vonatkozó - a

fennálló jogviszonyból származó - jövedelmet lehet figyelembe venni.

5.1.22. A táppénzfolyósítás korlátozása

A táppénz folyósítási korlátjait az Ebtv. 47. § (2) bekezdése határozza meg. Az

Ebtv. egyéb rendelkezéseiben és a kapcsolódó más jogszabályokban az elmúlt

években olyan mértékű változások következtek be, amelyek a folyósítási korlátok

alkalmazását részben vagy egészben kizárják. Ezért az Ebtv. 47. § (2) bekezdését

a jelen pontban írtak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő kizáró feltétel olyan eseteket

szabályoz, amelyek bekövetkezése esetén - a biztosítás szünetelése vagy a

munkavégzési kötelezettség hiánya okán - maga a táppénzre való jogosultság

hiányzik. Ezért, ha a biztosítottnak szünetel a biztosítása vagy nincs

munkavégzési kötelezettsége (a keresőképtelenségen túli más okból), akkor ez a

tény nem folyósítási korlátnak értelmezendő, hanem úgy, hogy a biztosított az

Ebtv. 43. § (1) bekezdése szerint táppénzre nem jogosult.

Ha a betegszabadság lejártát követő szabadnapon és heti pihenőnapon a biztosított

keresőképtelen, az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a

keresőképtelenség azonban már nem áll fenn, ezen napokra vonatkozóan szintén

a táppénzre való jogosultsága hiányzik a kérelmezőnek, vagyis a táppénz iránti

kérelmét az Ebtv. 43. § (1) bekezdése alapján kell elutasítani.

155

A 2015. január 1-jétől hatályos törvényi fogalomból kifolyólag a kereset csak

akkor értelmezhető, ha a keresőképtelenség időszaka alatt a biztosított

személyesen munkát végez. Ez esetben viszont nem folyósítási akadályról van

szó, hanem arról, hogy a biztosított táppénzre nem jogosult. Tekintettel arra, hogy

keresőtevékenység végzésekor a biztosított jogilag nem tekinthető

keresőképtelennek - függetlenül attól, hogy az orvosa kiállítja-e számára a

keresőképtelenségi igazolást -, ezért az Ebtv. 47. § (2) bekezdés b) pontja szerinti

esetben is a táppénzre való jogosultságot kell elutasítani az Ebtv. 43. § (1)

bekezdésére történő hivatkozással.

Önmagában a GYES után táppénz nem jár, mivel az ellátásban részesülő személy

nem biztosított (csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult), pénzbeli

egészségbiztosítási járulék / társadalombiztosítási járulék fizetésére nem

kötelezett, és munkavégzési kötelezettség hiányában jogilag keresőképtelenné

sem válhat. Amennyiben a GYES-ben részesülő személy az ellátás mellett munkát

végez, és a munkáját a betegsége miatt ellátni nem tudja, úgy a táppénz

megállapítása az általános szabályok szerint történik. Mivel önmagában az ellátás

után igényelt táppénzre való jogosultságot az Ebtv. 43. § (1) bekezdése kizárja; és

ugyanezen általános szabály alapján állapítható meg az ellátás melletti

munkavégzés alapján igényelt táppénz, ezért az Ebtv. 47. § (2) bekezdés c)

pontjában foglalt körülmények esetén a táppénzre való jogosultságot kell

elutasítani.

A letartóztatás, illetve a szabadságvesztés esetén a Tbj. szerint a biztosítás

szünetel. A biztosítás szünetelése magát a táppénzre való jogosultságot zárja ki.

Erre való tekintettel az Ebtv. 47. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eset nem

folyósítási korlátként, hanem jogosultságot kizáró körülményként értelmezhető.

A saját jogú nyugdíjas személy a Tbj. 6. §-a szerint nem minősül biztosítottnak,

társadalombiztosítási járulékot nem fizet, önmagában az ellátás nem keletkeztet

biztosítási jogviszonyt, és munkavégzési kötelezettség hiányában az ilyen

személy jogilag keresőképtelenné sem válhat. Így önmagában ezen ellátásból az

ellátott táppénzre - az Ebtv. 43. § (1) bekezdése alapján - nem jogosult.

Amennyiben a biztosított korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban,

táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, és az

ellátás mellett munkát végez, táppénzét az Ebtv. 49. § (1) bekezdésében foglalt

eltérésekkel kell elbírálni. Az ellátás önmagában táppénzre nem jogosít.

Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eset kizárólag akkor fordulhat elő,

ha a biztosított a keresőképtelenné válása napján folytatott keresőtevékenységet,

a munkaideje letelte előtt, azonban balesetet szenvedett (vagy más okból a

munkáját a munkaidő hátralévő részében ellátni nem tudta). Ebben az esetben a

táppénz naptári napi alapját az általános szabályok szerint kell megállapítani,

azonban erre a napra a táppénz a biztosítottnak csak részben jár (a naptári napi

156

alapot el kell osztani a beosztás szerint ledolgozandó munkaórák számával és meg

kell szorozni annyival, ahány órát a biztosított ténylegesen ledolgozott).

5.1.23. A táppénz összegének megállapítása

A táppénz összegének megállapítását több tényező befolyásolja:

- az irányadó időszak,

- a számítási időszak,

- a számítási időszakra bevallott jövedelem,

- az osztószám,

- a táppénz mértéke és

- a táppénz maximuma.

5.1.24. Irányadó időszak - számítási időszak

Az irányadó időszak folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság

kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való

jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, amelynek

kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári

év első napjánál.

Példa:

- A foglalkoztatónál 2018. január 1-jétől munkaviszonyban álló igénylő

táppénzre jogosult 2020. január 10-től. Az irányadó időszak a 2019.

január 1-jétől 2019. október 31-ig terjedő időszak.

- A foglalkoztatónál 2019. június 1-jétől munkaviszonyban álló igénylő

táppénzre jogosult 2020. január 10-től. Az irányadó időszak a 2019.

június 1-jétől 2019. október 31-ig terjedő időszak.

- A foglalkoztatónál 2016. június 1-jétől munkaviszonyban álló igénylő

táppénzre jogosult 2020. január 10-től. Biztosítása 2019. augusztus 1-

jétől 2019. szeptember 26-ig szünetelt. Az irányadó időszak a 2019.

szeptember 27-től 2019. október 31-ig terjedő időszak.

A számítási időszak az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4)

bekezdésében, baleseti táppénz esetén az Ebtv. 55. § (7) bekezdésében

meghatározott időszak azon naptári napjai, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási

járulékalapot / társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak

be, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított

jövedelméről a bevallás benyújtásra került.

157

5.1.25. A táppénz naptári napi alapjának meghatározásánál figyelembe

vehető jövedelem

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének

megállapításánál - az Ebtv.-ben foglalt kivételekkel - az ellátásra való jogosultság

kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban SZJA-előleg megállapításához

bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

A pénzbeli ellátás, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításakor a

jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási

járulékalapot / társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a

hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra

a bevallás készült.

Példa:

- A munkavállaló részére a 2020. február 1 - 2020. február 29. közötti

időszakra vonatkozó 300.000 forint összegű jövedelmét a foglalkoztató

2020. március 6. napján utalja át a részére. A 2020. március havi

bevallásában ezen jövedelmet - mint a 2020. február 1 - 2020. február 29.

közötti időszakra járó munkabért - be is vallja. Egy későbbi táppénz iránti

kérelemnél, ha ez az időszak beleesik a számítási időszakba, akkor a

300.000 forintot a 2020. február 1 - 2020. február 29. közötti időszakra

vonatkozóan kell figyelembe venni.

- A munkavállaló foglalkoztatója 2019. év végén bérfejlesztést hajtott végre,

amelynek keretében 2019. június 1-jéig visszamenőlegesen a

munkavállaló munkabérét havi 10.000 forinttal felemelte. A foglalkoztató

a NAV felé a 2019. június 1 - 2019. november 30 –ig terjedő időszakra (6

hónapra) vonatkozó bérkülönbözetet (összesen 60.000 forintot) és a 2019.

decemberi havi jövedelmet (500.000 forintot) 2020. januárjában vallotta

be (a 2019. december 1 - 2019. december 31. közötti időszakra vonatkozó

bevallásban, feltüntetve, hogy 60.000 forint a tárgyidőszaktól eltérően a

2019. június 1 - 2019. november 30. közötti időszakra vonatkozik). Az

560.000 forintot egy későbbi táppénz iránti kérelemnél a 2019. december

1 - 2019. december 31. közötti időszakra vonatkozó jövedelemként kell

figyelembe venni.

A szigorú pénzforgalmi szemlélettől eltérően a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja

szerinti biztosított pénzbeli ellátás, valamint baleseti táppénz iránti kérelmének az

elbírálása során a társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra az

időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra tekintettel az kifizetésre került.

158

Példa:

A 2019. június 1 - 2019. december 31. közötti időszakban megbízási

szerződéssel rendelkező foglalkoztatott - 10%-os költséghányaddal csökkentett

- megbízási díja (összesen 1.400.000 forint) 2020. január 4-én került

kifizetésre, és a foglalkoztató 2020. januárjában vallotta be (a 2019. december

1 - 2019. december 31. közötti időszakra vonatkozó bevallásban, feltüntetve,

hogy a bevallott összeg a 2019. június 1 - 2019. december 31. közötti időszakra

vonatkozik). Az 1.400.000 forintot egy későbbi táppénz iránti kérelemnél a

2019. június 1 - 2019. december 31. közötti időszakra vonatkozó jövedelemként

kell figyelembe venni.

5.1.26. Az osztószám meghatározása

A pénzbeli ellátás naptári napi alapjának megállapításánál a számítási időszakra

bevallott jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a

számával.

Ha a biztosított részére az irányadó időszakban, korábbi pénzbeli ellátás vagy

baleseti táppénz folyósításának ideje alatt - keresőtevékenység végzése nélkül -

pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot / társadalombiztosítási járulékalapot

képező jövedelem került kifizetésre, a jövedelmet az osztószám növelése nélkül a

számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot /

társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelemhez hozzá kell számítani.

Példa:

A foglalkoztatónál 2018. augusztus 27-től munkaviszonyban álló igénylő

táppénzre jogosult 2020. március 10-től. Esetében a számítási időszak 2019.

június 4-től 2019. december 31-ig tart (2019. december 1-jétől 2019. december

31-ig táppénzen volt). 2019. decemberre került bevallásra 100.000 forint

összegben egy korábbi túlmunkáért kapott díjazása. A 2019. június 4-től 2019.

november 30-ig (180 nap) tartó időszakra vonatkozóan a jövedelme 1.180.000

forint. A 2019. december hónapra bevallott jövedelmet hozzá kell adni az

1.180.000 forinthoz, az osztószám azonban marad 180.

Ha a biztosítottra vonatkozóan a számítási időszakban nincs legalább 30 naptári

napi bevallott jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelme alapján kell

megállapítani az ellátás naptári napi alapját. Nem lehet tehát az ellátás alapját 30

napnál kevesebb tényleges jövedelem alapján megállapítani, azaz a tényleges

jövedelem osztószáma 30 napnál nem lehet kevesebb. Tényleges jövedelem

hiányában a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti

jövedelem harmincad részében kell megállapítani a táppénz alapját.

159

5.1.27. A táppénz naptári napi alapjának meghatározása

5.1.27.1. 180 napi jövedelem alapján történő megállapítás

Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően az

Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre

jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a

jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig

terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180

naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási

idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző

jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Példa:

Az igénylő 2018. április 1-jétől munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított

az „A” munkáltatónál. GYÁP-ot igényel 2020. január 10-től.

Számítási időszak Kieső

napok

száma

Jövedelemmel

ellátott napok

száma

NAV-hoz

bevallott havi

jövedelem

(forint)

Figyelembe

vehető

jövedelem

(forint)

2019.10.01-2019.10.31. 10 21 147.000 147.000

2019.09.01-2019.09.30. 0 30 210.000 210.000

2019.08.01-2019.08.31. 0 31 210.000 210.000

2019.07.01-2019.07.31. 5 26 182.000 182.000

2019.06.01-2019.06.30. 0 30 210.000 210.000

2019.05.01-2019.05.31. 8 23 161.000 161.000

2019.04.12-2019.04.30. 0 19 210.000 133.000*

Összesen: 180 1.253.000

* A 2019. április 12-től 2019. április 30-ig figyelembe vehető jövedelmet úgy

kell megállapítani, hogy a 2019. április hónapra bevallott 210.000 forint havi

jövedelmet osztani kell a 2019. április hónap naptári napjainak a számával (30)

és a kapott eredményt szorozni kell 19-el.

Az irányadó időszak 2019. január 1-jétől 2019. október 31-ig, a számítási

időszak 2019. április 12-től 2019. október 31-ig tart. A naptári napi alap

6.961,11 forint (1.253.000 / 180).

5.1.27.2. 120 napi jövedelem alapján történő megállapítás

Ha a biztosított az 5.1.27.1 pontban meghatározott időszakban nem rendelkezik

180 naptári napi jövedelemmel, azonban a számítási időszak utolsó napjához

időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi

jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180

napnyi - az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási

160

jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem

alapján kell megállapítani.

Példa:

Az igénylő 2019. május 10-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított

az „A” munkáltatónál. GYÁP-ot igényel 2020. január 10-től.

Számítási időszak Kieső

napok

száma

Jövedelemmel

ellátott napok

száma

NAV-hoz

bevallott havi

jövedelem

(forint)

Figyelembe

vehető

jövedelem

(forint)

2019.10.01-2019.10.31. 10 21 147.000 147.000

2019.09.01-2019.09.30. 0 30 210.000 210.000

2019.08.01-2019.08.31. 0 31 210.000 210.000

2019.07.01-2019.07.31. 5 26 182.000 182.000

2019.06.19-2019.06.30. 0 12 210.000 84.000

Összesen: 120 833 000

Az irányadó időszak 2019. május 10-től 2019. október 31-ig, a számítási

időszak 2019. június 19-től 2019. október 31-ig tart. A naptári napi alap

6.941,67 forint (833.000 / 120).

5.1.27.3. Tényleges / szerződés szerinti jövedelem alapján történő

megállapítás

Ha a biztosított az 5.1.27.2. pont szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári

napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van

legalább 180 napnyi - az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos

biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek

hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

Példa:

A 2017. január 1-jétől folyamatosan biztosított igénylő 2019. augusztus 1-jétől

áll munkaviszonyban a munkáltatónál. GYÁP-ot igényel 2020. január 10-től.

Számítási időszak Kieső

napok

száma

Jövedelemmel

ellátott napok

száma

NAV-hoz

bevallott havi

jövedelem

(forint)

Figyelembe

vehető

jövedelem

(forint)

2019.10.01-2019.10.31. 10 21 147 000 Ft 147.000

2019.09.01-2019.09.30. 0 30 210 000 Ft 210.000

2019.08.01-2019.08.31. 0 31 210 000 Ft 210.000

Összesen: 82 567.000

161

Az irányadó időszak 2019. augusztus 1-jétől 2019. október 31-ig, a számítási

időszak ugyancsak 2019. augusztus 1-jétől 2019. október 31-ig tart. A naptári

napi alap 6.914,63 forint (567.000 / 82).

A táppénz naptári napi alapjának megállapításánál a jogosultság kezdőnapjának

hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a

tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb.

Magyarázat:

- A táppénz naptári napi alapjának megállapításánál a jogosultság

kezdőnapjának hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelem 30-ad részét

kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál

kevesebb.

- Szerződés szerinti havi jövedelem:

betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság

kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény

egy hónapra járó összege,

egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való

jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi

szabadság idejére járó távolléti díj,

egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján

érvényes minimálbér másfélszerese / 2020. július 1-jétől a

minimálbér,

a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó

biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő

napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául

szolgáló szerződésben meghatározott díj,

mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján

érvényes minimálbér / 2020. július 1-jétől a minimálbér 92

százaléka.

Példa:

A biztosított 2019. október 1-jétől áll munkaviszonyban. Ezt megelőzően

munkaviszonyban állt 2017. január 10-től 2019. szeptember 25-ig. 2019.

október 15-én keresőképtelenné válik. Szerződés szerinti jövedelme 180.000

forint. Tekintettel arra, hogy a fennálló jogviszonyában nem rendelkezik

figyelembe vehető tényleges jövedelemmel, így a szerződés szerinti jövedelme

alapján kell a táppénz naptári napi alapját megállapítani. A naptári napi alap

6.000 forint (180.000 / 30).

162

5.1.27.4. Minimálbér alapján történő megállapítás

Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem

rendelkezik 180 napnyi - az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos

biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő

napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a

tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez

esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés

szerinti jövedelem.

Példa:

Az igénylő 2019. augusztus 1-jétől áll munkaviszonyban az „A” munkáltatónál.

Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2014. január 1-jétől 2019.

február 15-ig. A biztosított GYÁP-ot igényel 2020. január 10-től.

Számítási időszak Kieső

napok

száma

Jövedelemmel

ellátott napok

száma

NAV-hoz

bevallott havi

jövedelem

(forint)

Figyelembe

vehető

jövedelem

(forint)

2019.10.01-2019.10.31. 10 21 147.000 147.000

2019.09.01-2019.09.30. 0 30 210.000 210.000

2019.08.01-2019.08.31. 0 31 210.000 210.000

Összesen: 82 567.000

Az irányadó és a számítási időszak is 2019. augusztus 1-jétől 2019. október 31-

ig tart. Mivel a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően

nem rendelkezik 180 napnyi - az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti -

folyamatos biztosítási jogviszonnyal, ezért a táppénz naptári napi alapját a

2019. évi minimálbér (149.000 forint) 30-ad része alapján kell megállapítani.

A tényleges 82 napi bevallott jövedelmet nem lehet figyelembe venni, mert a

napi alap így több lenne, mint a minimálbér 30-ad része. A minimálbér

figyelembevételével a táppénz naptári napi alapja 4.966,67 forint (149.000 /

30).

Az Ebtv. 48. § (2)-(4) bekezdése szerinti naptári napi alap megállapításánál 180

napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 6. §-ában meghatározott

biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a

biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb

megszakítás nincs.

5.1.27.5. Kedvezményszabály

Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző

harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző

év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári

163

napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben,

CSED-ben, ÖFD-ben vagy GYED-ben - kivéve a méltányosságból megállapított

ellátásokat - részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított

ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a tényleges, ennek

hiányában a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.

A kedvezményszabályt akkor lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított

ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért

jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

Példa:

A biztosított 2014. április 1-jétől áll munkaviszonyban az „A” foglalkoztatónál.

2018. április 27-én született meg gyermeke, akinek a jogán 2018. április 27-től

2018. október 11-ig CSED-ben, 2018. október 12-től 2020. április 27-ig pedig

GYED-ben részesült. A gyermekét nevelő anya a GYED folyósítása mellett

2020. január 1-jétől munkába állt, 2020. április 12-től pedig - veszélyeztetett

várandósság jogcímen - keresőképtelen állományba került. Az anya az

irányadó időszakban (2019. január 1-jétől 2020. január 31-ig) mindösszesen

31 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel

rendelkezik. Az anya részére a 2020. április 12-től fennálló keresőképtelenséget

megelőzően utoljára megállapított ellátás (a GYED) naptári napi alapja 8.000

forint volt. A biztosított 2020 januárjában rendelkezik 31 naptári napi tényleges

jövedelemmel, 201.500 forint összegben. Ennek figyelembevételével az ellátás

alapja 6.500 forint (201.500 / 31) lenne. Tekintettel arra, hogy a biztosított az

irányadó időszakban több, mint 180 napig GYED-ben részesült, a tényleges

jövedelméből számított naptári napi alap pedig alacsonyabb, mint az

utolsóként megállapított ellátás alapja, ezért a táppénzét 8.000 forint összegű

naptári napi alapban kell megállapítani.

5.1.28. A táppénz naptári napi összege

A táppénz összege:

- a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése

szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 - a

Tbj. 6. §-a szerinti - biztosításban töltött nappal;

- a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított 730-nál kevesebb - a Tbj. 6. §-

a szerinti - biztosításban töltött nappal rendelkezik;

- a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama

alatt, illetve a szülő által a 12 évesnél fiatalabb gyermeke melletti

fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben való tartózkodás esetén.

164

Magyarázat:

Ha a biztosítottnak a keresőképtelenség bekövetkezésekor még nincs 730 nap

biztosításban töltött napja, de ezt a táppénzfolyósítás ideje alatt eléri, ettől az

időponttól 60%-os táppénzre jogosult.

Példa:

A 2018. március 16. óta munkaviszonyban álló biztosított - aki korábban

biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezett - 2020. április 13-tól keresőképtelen

állományba kerül veszélyeztetett várandósság miatt. A jogviszonya kezdete óta

minden hónapban kivett 3 nap fizetés nélküli szabadságot, így 2018. március

16 - 2020. április 12. között a biztosítása összesen 78 napig szünetelt. Bár a

keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőzően a biztosítása több mint

2 éven keresztül folyamatosnak tekintendő (mivel abban 30 napnál hosszabb

megszakítás nincs), ezen folyamatos biztosítási időszak alatt azonban

mindösszesen 681 nap biztosításban töltött nappal rendelkezik. Erre való

tekintettel 2020. április 13-tól 50%-os mértékű táppénzre válhat jogosulttá.

Amikor a folyamatos biztosítási időszakon belül biztosításban töltött napjainak

a száma a keresőképtelenség alatt eléri a 730 napot, - azaz 2020. május 31-től

- 60%-os mértékben folyósítható részére a táppénz.

Az adaptációs szabadság idejére járó táppénz mértékét nem a fekvőbeteg-

gyógyintézeti ellátásra előírtak kell megállapítani. Ilyen esetben ezért a táppénz

mértéke kizárólag attól függ, hogy a biztosított rendelkezik-e az Ebtv. szerinti

időszakban 730 biztosításban töltött nappal vagy sem.

5.1.29. Táppénz egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén

Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy táppénzre való

jogosultságát mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

Jogviszonyonként kell elbírálni a keresőképtelenséget, a táppénzre való

jogosultság időtartamát, mértékét és összegét is. Ez a rendelkezés vonatkozik arra

az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll

fenn.

Példa:

A biztosított egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban: az „A” Kft.-nél

2015. április 14-től, a „B” Kft.-nél 2019. szeptember 1-jétől. Mindkét

jogviszonyában keresőképtelen 2019. október 6-tól. Mindkét jogviszonyában

jogosult táppénzre

- az „A” jogviszonyában legfeljebb 1 éven át, 60%-os mértékben,

165

- a „B” jogviszonyában legfeljebb 35 napra, 50%-os mértékben (a naptári

napi alap pedig a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján

kerül megállapításra).

5.1.30. A táppénz maximum összege

A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján

érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

Magyarázat:

A táppénz egy napra járó maximális összege 2020-ban 10.733,33 forint

(161.000 x 2 / 30). Ha a biztosított részére maximális összegben állapították

meg a táppénz naptári napi összegét, az ellátás folyósítása áthúzódik a

következő évre, és év elején minimálbér-emelés volt, akkor a folyósított táppénz

összegét nem lehet átszámítani az új maximum összegre, annak ellenére, hogy

a minimálbér változása befolyásolja a táppénz maximumot. Az új

maximumösszeget csak egy újabb keresőképtelenség bekövetkeztekor

megállapított táppénz esetén lehet alkalmazni.

Példa:

A biztosított munkaviszonyban áll 2006. február 1-jétől jelenleg is.

Keresőképtelen 2020. február 3-tól 2020. február 29-ig. A tárgyévre járó

betegszabadságát már kimerítette. A táppénz naptári napi alapja 30.000 forint.

A táppénz naptári napi maximum összege 10.733,33 forint. Tekintettel arra,

hogy a biztosított táppénzének a naptári napi alapja olyan magas, hogy annak

50 és 60%-os mértéke is meghaladja a 2020. évi táppénz maximumot, ezért

részére az ellátás maximum összegben kerül folyósításra

5.1.31. A táppénz iránti kérelem benyújtása

Táppénz esetében - a táppénz iránti kérelem benyújtása érdekében - külön

formanyomtatvány nincs rendszeresítve, ezekben az ügyekben a

keresőképtelenségről szóló orvosi (kórházi) igazolás foglalkoztatónál történő

leadása jelenti a kérelem benyújtását. A keresőképtelenségi igazolás leadása

táppénz iránti kérelem benyújtásának minősül akkor is, ha már a kérelem

benyújtásakor egyértelműen megállapítható, hogy az ellátásra a biztosított nem

lesz jogosult (például nyugdíjas munkavállalók). Ezekben az esetekben a

kifizetőhely eljárási kötelezettségének beállta – azaz a táppénz iránti kérelem

elbírálása - olyan módon kerülhető el, ha a biztosított a kérelem benyújtásakor

úgy nyilatkozik - akár a keresőképtelenségi igazolásra ráírva, akár külön iratban

megszövegezve -, hogy a táppénz, baleseti táppénz megállapítását nem kéri

(csupán a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés igazolása, céljából adja le

a keresőképtelenségi igazolást).

166

5.2. CSED

5.2.1. A CSED-re való jogosultság

5.2.1.1. A szülői nő jogosultsági feltételei

CSED-re jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365

napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

- a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon

belül születik, vagy

- a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz

folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon

belül születik.

Magyarázat:

A CSED-re való jogosultság egyik feltétele, hogy a kérelmező a gyermek

születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosítási idővel

rendelkezzen. A CSED-re való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi

biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, a biztosítási időben lehetnek

30 napnál hosszabb megszakítások.

Példa:

- A szülő nő 2017. március 1-jétől állt munkaviszonyban az „A”

munkáltatónál 2019. december 15-ig, majd 2020. február 1-jétől áll

munkaviszonyban a „B” munkáltatónál. Gyermeke 2020. június 20-án

született. Tekintettel arra, hogy a gyermek születését megelőző 2 éven

belül - azaz 2018. június 19-től 2020. június 19-ig - rendelkezik 365 nap

biztosításban töltött idővel, így jogosult CSED-re.

- A szülő nő - akinek a gyermeke 2020. március 6-án született meg - 2013.

február 18-tól 2020. január 12-ig állt ugyanazon foglalkoztatónál

munkaviszonyban. Munkaviszonya megszűnését követően újabb

biztosítási jogviszonyt nem létesített. Tekintettel arra, hogy gyermeke a

biztosítás megszűnését követő 54. napon - tehát 42 napon túl - született

meg, ezért CSED-re nem jogosult.

- A szülő nő - akinek a gyermeke 2020. március 6-án született meg - 2013.

február 18-tól 2020. január 12-ig állt ugyanazon foglalkoztatónál

munkaviszonyban. Munkaviszonya megszűnését követően újabb

biztosítási jogviszonyt nem létesített, azonban 2019. december 6. óta

baleseti táppénzben részesül, amely a biztosítása megszűnését követően is

folyósításra kerül a részére. Tekintettel arra, hogy gyermeke a biztosítás

167

megszűnését követő 42 napon túl, de baleseti táppénz folyósításának az

ideje alatt született meg, ezért jogosult a CSED-re.

5.2.1.2. Egyéb jogosultak

A szülő nő helyett más személyek is jogosultságot szerezhetnek CSED-re

bizonyos feltételek fennállása esetén.

Amennyiben a CSED-et nem a szülő nő kérelmezi, a CSED az arra való

jogosultság kezdő napjától a gyermek születését követő 168. napig (a szülési

szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára) jár.

CSED-re jogosultságot szerezhet

- az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette (a

gyermek gondozásba vételének napjától),

- az a családbafogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján

gondozza (a gyám kirendelésének napjától),

- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az

egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt

kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (az igazoláson

feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő - igazolás szerinti - egészségi

állapotának fennállásáig),

- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal (az

elhalálozás napjától),

- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha

a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi

szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a

háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (az igazoláson feltüntetett

naptól az örökbe fogadni szándékozó nő - igazolás szerinti - egészségi

állapotának fennállásáig),

- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha

a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal (az elhalálozás

napjától),

- az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal

nevelésbe (a gyermek gondozásba vételének napjától),

- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő felügyeleti

joga megszűnt (attól a naptól, amikortól a szülő nő felügyeleti joga

megszűnt).

5.2.1.3. Előzetes biztosítási idő

A CSED-re való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe - a

Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási időn kívül - be kell számítani

- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, CSED, ÖFD, GYED -

kivéve a hallgatói GYED - folyósításának az idejét,

168

- köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási

intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott

tanulmányok idejéből legfeljebb 180 napot,

- a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Példa:

- Az anya biztosítási jogviszonya 2015. január 1-jétől 2017. március 26.

napjáig állt fenn. 2017. február 26. napján gyermeke született, ezen naptól

CSED-et állapítottak meg a részére. A CSED-et 2017. augusztus 12.

napjáig folyósították, ezt követően GYED-et állapítottak meg a részére

2019. február 26. napjáig. 2019. szeptember 1-jétől munkaviszonyt

létesített, 2020. március 26-án pedig újabb gyermeke született, akinek a

születésnapjától kéri a CSED megállapítását. A gyermek születését

megelőző két évben - azaz 2018. március 25-től 2020. március 25-ig - az

anya a 2019. szeptember 1. napjától fennálló jogviszonyában 207 nap

biztosításban töltött nappal rendelkezik. A CSED-re való jogosultsághoz

szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a gyermek

születését megelőző két éven belül passzív jogon folyósított GYED idejét

(vagyis a 2018. március 25 - 2019. február 26. közötti 339 napot). Így a

CSED-re az anya jogosult lesz a 2020. március 26-án született gyermekére

tekintettel is.

- Az anya biztosítási jogviszonya 2019. november 13. napjától áll fenn.

Gyermeke születik 2020. május 20-án, amely naptól kéri a CSED

megállapítását. Korábban az anya nem rendelkezett biztosítási

jogviszonnyal, mert egyetemi tanulmányokat folytatott (a 2014.

szeptember 1 - 2019. június 30. közötti időszakban) nappali tagozaton. A

gyermek születését megelőző két éven - 2018. május 19-től 2020. május

19. - belüli 189 nap biztosítási időhöz az egyetemi tanulmányok idejéből

180 napot be kell számítani, hogy a jogosultsághoz szükséges 365 nap

előzetes biztosítási idő meglegyen, így jogosult lesz az anya CSED-re. (A

2018. május 19 - 2019. június 30. közötti időszakban az anya 408 napon

át folytatta felsőfokú tanulmányait, azonban a CSED-re való

jogosultsághoz legfeljebb 180 nap vehető figyelembe.)

5.2.2. A CSED-re való jogosultság időtartama és a szülési szabadság

A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadságra

vonatkozó rendelkezéseket az Mt. tartalmazza. Az anyát egybefüggő 24 hét

szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. A

szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy abból

legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen.

169

5.2.2.1. A CSED és a szülési szabadság időtartamának főszabálya

A szülő nő CSED-re való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének

napjával nyílik meg. A CSED-re való jogosultság kezdő napja a szülés várható

időpontját megelőző 4 hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja. Ha

a munkáltató és a munkavállaló úgy állapodtak meg, hogy a szülési szabadság a

szülés várható időpontjához képest 4 hétnél korábban kiadásra került, a CSED-re

való jogosultság kezdete is lehet korábbi, mint a gyermek várható születésének

időpontját megelőző 28. nap.

A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, tényleges

időtartama a CSED-re való jogosultság kezdő napjától függ. Ha az anya a CSED-

et a gyermek születésének a napjától kérte megállapítani, a CSED folyósításának

kezdete a gyermek születésének napja, utolsó napja pedig a születésnapot követő

167. nap. Amennyiben a CSED-re való jogosultság kezdete megelőzi a gyermek

várható születésének a napját, az ellátás 168 napos időtartamát ezen korábbi

naptól kezdődően kell számítani.

Példa:

- Az anya a CSED megállapítását a gyermek születésének a napjától - 2020.

március 2-tól - kérte. Erre való tekintettel részére a CSED 2020. március

2-tól 2020. augusztus 16-ig jár.

- Az anya 2020. március 2. napjára várja a gyermeke megszületését.

Foglalkoztatójától 2020. február 17-től kéri a szülési szabadság kiadását.

Ennek megfelelően a CSED-et is 2020. február 17-től kéri megállapítani,

és részére az ellátás 2020. augusztus 2-ig jár.

- Az anya és a foglalkoztatója írásban megállapodnak, hogy az Mt.

általános szabályaitól eltérően a 2020. március 2-ára várt gyermek

születését megelőzően 4 hétnél korábban - 2020. január 27-től - fogja a

foglalkoztató kiadni a szülési szabadságot az anya részére. Ennek

megfelelően az anya 2020. január 27-től 2020. július 12-ig jogosult

CSED-re.

A biztosított írásbeli kérelmére a CSED folyósítását szüneteltetni kell. A

szüneteltetés időtartamával a CSED-re való jogosultság időtartama nem

hosszabbodik meg, vagyis legkésőbb a gyermek születésnapját követő 167. napon

lejár a CSED-re való jogosultság. A CSED folyósításának szüneteltetéséről,

illetve a szüneteltetés megszüntetéséről a kifizetőhelynek nem kötelező

határozatot hoznia (de nincs is kizárva).

170

Példa:

Az anya részére a CSED 2020. március 2-tól 2020. augusztus 16-ig kerül

megállapításra. 2020. május 2-án kéri, hogy az ellátás folyósítása kerüljön

szüneteltetésre a 2020. május 1 - 2020. május 31. közötti időszakra

vonatkozóan. Erre való tekintettel a kifizetőhely 2020. júniusban nem folyósítja

az anya részére az esedékes CSED-et, a szünetelés megszűnését követően

azonban az anya továbbra is csak 2020. augusztus 16-ig jogosult az ellátásra.

A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi

állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható

gyámhatósági határozat alapján gondozza.

Amennyiben a CSED-et nem a szülő nő, hanem az 5.2.1.2. pont szerinti más

személy kérelmezi, úgy az ellátás a CSED-re való jogosultság kezdő napjától a

gyermek születését követő 168. napig jár.

Példa:

A 2020. február 25-én született gyermeket egy nő örökbefogadási szándékkal

2020. március 6-án nevelésbe veszi. Részére a CSED a 2020. március 6 - 2020.

augusztus 10. közötti időszakra vonatkozóan állapítható meg.

A szülési szabadság megszűnik:

- a gyermek halva születése esetén,

- ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napon,

- ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós

nevelésbe vették, vagy 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális

intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

A szülési szabadság tartama ezen esetekben sem lehet a szülést követően 6 hétnél

rövidebb.

Példa:

Az anyának - aki 2020. február 4. óta szülési szabadságon van, és azóta CSED-

ben részesül - 2020. március 2-án halva születik a gyermeke. Tekintettel arra,

hogy a szülést követően még 6 hétig jogosult a szülési szabadságra, ezért 2020.

április 12-ig folyósításra kerülhet részére a CSED.

Ha a CSED-et ugyanazon gyermek után a szülő nő és az 5.2.1.2. pontban

foglaltaknak megfelelően más személy is igénybe veszi, ezekben az esetekben a

két személy CSED-re való jogosultságát külön-külön kell elbírálni, a két CSED

folyósításának időtartamában pedig átfedés is lehet.

171

Példa:

Az anyának 2020. március 2-án születik meg a gyermeke, akire tekintettel 2020.

február 20-tól 2020. április 26-ig (67 napon át) szülési szabadságot vesz

igénybe. Miután az anya lemond a gyermekéről, 2020. április 27-én

családbafogadó gyámhoz kerül. A gyám 2020. április 27-től 2020. augusztus

16-ig (112 napig) jogosult CSED-re. Bár így ugyanazon gyermek után összesen

179 nap CSED kerül folyósításra, ez nem érinti sem a szülő nő, sem a

családbafogadó gyám CSED-re való jogosultságának az időtartamát.

5.2.2.2. CSED és szülési szabadság koraszülött gyermekre tekintettel

Koraszülött gyermekek esetében a CSED az 5.2.2.1. pontban foglaltaknak

megfelelően összesen 168 nap időtartamra folyósítható, azonban esetükben az

ellátás folyósítására sor kerülhet a gyermek születését követő 168. napon túl is, és

a CSED-re való jogosultságnak sem kell megnyílnia legkésőbb a gyermek

születésekor.

Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a

szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő egy év elteltéig a

gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. Ezért,

ha az anya nem az Mt. általános szabályai szerinti időtartam alatt vagy nem

egybefüggően veszi igénybe a szülési szabadságot, úgy a CSED folyósításának

tényleges időtartama is eltérhet a főszabálytól. Ilyen esetben sem folyósítható

azonban CSED a gyermek egy éves korának a betöltését követően. A

koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben történő gondozást az anyának

igazolnia kell.

Példa:

Az anya 2020. április 11. napjára várja a gyermeke születését, ezért 2020.

március 23-tól kéri a foglalkoztatójától a szülési szabadság kiadását.

Gyermeke koraszülöttként már 2020. március 6-án megszületik. Emiatt az anya

a szülési szabadságot nem veszi igénybe az eredetileg kért időponttól, hanem

újszülött gyermeke mellett az intézetben marad, és GYÁP megállapítását

kérelmezi. A gyermek a koraszülöttek ápolására fenntartott intézményt

elhagyta 2020. április 20-án. Az anya a szülési szabadság kiadását - és egyúttal

a CSED megállapítását - a gyermek intézetből történt elbocsátását követően,

2020. május 1-jétől kéri. Kérelmének megfelelően részére a CSED a 2020.

május 1 - 2020. október 15. közötti időszakra állapítható meg.

5.2.3. A CSED folyósításának korlátozása

A CSED folyósításának korlátozásakor a CSED-re való jogosultság

megállapításra kerül, azonban az ellátást mégsem lehet folyósítani.

172

Nem jár CSED a biztosítottnak

- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét

megkapja,

- ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási

jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt

keresete után jár CSED.

A CSED-ben részesülő személy köteles a kifizetőhelynek 8 napon belül

bejelenteni, ha a fentebb felsorolt körülmények bekövetkeznek.

Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdő napját

megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog

védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes

tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Magyarázat:

A folyósítási korlátok alkalmazásához tisztázni kell a keresőtevékenység és a

kereset fogalmát. A keresőtevékenység a Tbj. 6. §-ában meghatározott

biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében

végzett személyes tevékenység. A kereset pedig a Tbj. 6. §-ában meghatározott

jogviszonyban személyes munkavégzésért járó társadalombiztosítási

járulékalapot képező jövedelem. A kereset és a jövedelem nem azonos

fogalmak, ezért a CSED folyósítása alatt kapott jövedelem nem feltétlenül zárja

ki a CSED folyósítását. A CSED folyósítási korlátai összességében úgy

értelmezendők, hogy az ellátás folyósítása alatt biztosítási jogviszonyban (a

nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével) és egyszerűsített

foglalkoztatás keretében nem lehet személyesen munkát végezni.

Példa:

A biztosított kismama 2019. szeptember 26. napjától CSED-ben részesül.

Munkahelyén minden év végén prémium kerül kifizetésre. A prémium kifizetése

nem befolyásolja a CSED folyósíthatóságát, mivel a CSED-re való jogosultság

ideje alatt az anya keresőtevékenységet nem folytatott.

5.2.4. A CSED naptári napi alapjának meghatározása

A CSED összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag az ellátásra való

jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban SZJA-előleg

megállapításához az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási

járulékalapot / társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet

figyelembe venni.

173

A biztosítás megszűnését követően járó CSED összegének megállapítására és

folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

5.2.4.1. 180 napi jövedelem alapján történő megállapítás

Ha a biztosítási idő a CSED-re való jogosultság kezdő napját megelőzően az Ebtv.

48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a CSED naptári napi alapját a

jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő

napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban

az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó

jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása

esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Példa:

Az igénylő 2015. január 1. napjától munkaviszonyban áll, a 2020. január 26-

án született gyermeke jogán a szülés napjától CSED-et kérelmez.

Számítási időszak Kieső

napok

száma

Jövedelemmel

ellátott napok

száma

NAV-hoz

bevallott havi

jövedelem

(forint)

Figyelembe

vehető

jövedelem

(forint)

2019.10.01-2019.10.31. 0 31 400.000 400.000

2019.09.01-2019.09.30. 0 30 400.000 400.000

2019.08.01-2019.08.31. 0 31 500.000 500.000

2019.07.01-2019.07.31. 0 31 400.000 400.000

2019.06.01-2019.06.30. 15 15 200.000 200.000

2019.05.01-2019.05.31. 0 31 380.000 380.000

2019.04.20-2019.04.30. 0 11 370.000 135.667

Összesen: 180 2.415.667

Az irányadó időszak 2019. január 1-jétől 2019. október 31-ig, a számítási

időszak pedig 2019. április 20-tól 2019. október 31-ig tart. A 180 napi

jövedelem alapján a naptári napi alap 13.420,37 forint (2.415.667 / 180).

5.2.4.2. 120 napi jövedelem alapján történő megállapítás

Ha az 5.2.4.1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi

jövedelem, de a biztosított a számítási időszak utolsó napjához időben

legközelebb eső időszakban rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel a

jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a CSED

naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem alapján kell

megállapítani. Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való

jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap - az Ebtv. 48/A. § (2)

bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonya az igénylőnek.

174

Példa:

Az igénylő 2019. május 20-tól munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál,

2015. január 1-jétől 2019. május 19-ig „B” foglalkoztatónál volt biztosított.

2020. január 9-én gyermeke születik, amely naptól CSED-et igényel.

Számítási időszak Kieső

napok

száma

Jövedelemmel

ellátott napok

száma

NAV-hoz

bevallott havi

jövedelem

(forint)

Figyelembe

vehető

jövedelem

(forint)

2019.10.01-2019.10.31. 0 31 350.000 350.000

2019.09.01-2019.09.30. 0 30 350.000 350.000

2019.08.01-2019.08.31. 0 31 350.000 350.000

2019.07.04-2019.07.31. 0 28 350.000 316.129

Összesen: 120 1.366.129

Az irányadó időszak 2019. május 20-tól 2019. október 31-ig, a számítási

időszak 2019. július 4-től 2019. október 31-ig tart. A naptári napi alap

11.384,41 forint (1.366.129 / 120).

5.2.4.3. Minimálbér kétszerese / tényleges jövedelem / szerződés szerinti

jövedelem alapján történő megállapítás

Amennyiben a naptári napi alap nem állapítható meg az 5.2.4.1-5.2.4.2.

pontokban foglaltak szerint, akkor a CSED naptári napi alapját a jogosultság

kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell

meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a biztosított tényleges jövedelme, ennek

hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez

esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell

a CSED naptári napi alapját megállapítani azzal, hogy az a jogosultság kezdő

napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

Példa:

Az igénylő 2015. január 1-jétől 2019. július 31-ig munkaviszonyban állt, ezt

követően 2019. december 5-től létesített újabb biztosítási jogviszonyt. CSED-et

igényel a 2020. február 6-án született gyermekére tekintettel. Szerződés szerinti

jövedelme 180.000 forint. Mivel esetében sem irányadó, sem számítási időszak

nem állítható fel, így tényleges jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik. Arra

való tekintettel pedig, hogy a szerződés szerinti jövedelme nem éri el a

minimálbér kétszeresét (2020. évben a 322.000 forintot), ezért a CSED naptári

napi alapját a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani. A

naptári napi alap a szerződés szerinti jövedelem alapján 6.000 forint (180.000

/ 30).

175

5.2.4.4. Összehasonlítás a hallgatói GYED összegével

Ha a CSED-re jogosult személy a gyermeke születését megelőző két éven belül

államilag elismert felsőoktatási intézményben (külföldi állampolgárok számára

hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével) teljes idejű képzésben legalább

két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a CSED-jének az összege nem

lehet kevesebb az Ebtv. 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél. Azaz

nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján

megállapított hallgatói GYED összege, amelyre akkor lehetett volna jogosult a

biztosított, ha a CSED-re nem szerzett volna jogosultságot.

Példa:

Az anya 2016. szeptember 1. és 2019. június 30. között államilag elismert

felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben vett részt, valamennyi féléve

aktív volt. 2019. október 1-jétől részmunkaidős munkaviszonyban helyezkedik

el. 2020. április 10-én gyermeke születik. A gyermek születését megelőző két

éven belül 192 biztosításban töltött napja van, a felsőoktatási intézmény

nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből

hozzászámítva 180 napot jogosult lesz CSED-re. A CSED naptári napi alapját

a 2019. október 4 - 2020. január 31. közötti időszak jövedelme alapján kellene

megállapítani (120 nap). Az állami adóhatósághoz bevallott jövedelmi adatok

alapján a CSED naptári napi alapja 4.100 forint, naptári napi összege 2.870

forint lenne. Az így kiszámított ellátás összegét össze kell hasonlítani a

hallgatói GYED összegével, és a kettő közül a magasabbat kell megállapítani.

Az anya felsőfokú alapképzésben vett részt, az Ebtv. 42/E. § (5) bekezdés a)

pontja alapján a minimálbér figyelembevételével lenne megállapítandó az

ellátásának a naptári napi összege. Mivel az így kiszámolt naptári napi összeg

(a 2020. évi minimálbér figyelembevételével 3.756,67 forint) magasabb, mint a

120 naptári napi jövedelem alapján számolt összeg, a CSED naptári napi

összegét a magasabb összegben (3.756,67 forint) kell megállapítani.

5.2.4.5. Kedvezményszabály

Ha a gyermek GYED vagy GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését

követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően

utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja

magasabb összegű, mint az 5.2.4.1-5.2.4.3. pontok alapján számított összeg,

akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani, feltéve,

hogy az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő

napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került

megállapításra.

176

Példa:

Az anya 2015. március 2-tól áll munkaviszonyban, első gyermeke 2018. február

1-jén megszületik, így CSED-ben részesült 2018. február 1-jétől 2018. július

18-ig. A CSED naptári napi alapja 15.000 forint volt. Ezt követően GYED-et,

majd GYES-t kap 2021. február 1-jéig. 2018. szeptember 1-jétől a GYED

folyósítása alatt megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, és heti 20 órában

visszamegy dolgozni. 2020. augusztus 26-án megszületik a második gyermeke,

akinek a születésnapjától CSED-et kérelmez. CSED-jének a naptári napi alapja

- a részmunkaidős foglalkoztatásában elért jövedelme alapján - 8.500 forintban

kerülne megállapításra. Tekintettel arra, hogy folyamatosan ugyanazon

biztosítási jogviszonyban áll, mint amelyből az első gyermeke utáni CSED

megállapításra került, és a második gyermeke a GYES igénybevétele alatt

született, továbbá az első gyermek születése okán megállapított CSED naptári

napi alapja magasabb összegű, mint a második gyermek születése okán - a

tényleges jövedelme alapján - megállapítható CSED naptári napi alapja, ezért

a második gyermekére tekintettel a CSED naptári napi alapját 15.000 forintban

kell megállapítani.

5.2.5. A CSED mértéke

A CSED naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi

jövedelem 70%-a, és nincs maximálva a felső határa az ellátásnak.

Az így megállapított összeg SZJA-köteles bruttó összeg, az adókedvezmények

figyelembevételével az SZJA-előleget a kifizetőhely levonja. A CSED után

társadalombiztosítási járulékot, valamint nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.

5.2.6. CSED megállapítása egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a CSED-re való

jogosultságot és az ellátás összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell

elbírálni, és jogosultság esetén folyósítani.

Példa:

Az anyának 2020. január 19-én születik meg a gyermeke, akire tekintettel

CSED megállapítását kérelmezi a 2015. január 1-je óta fennálló

munkaviszonyában és a 2019. január 6-án létesített egyéni vállalkozói

jogviszonyában is. Mivel mindkét jogviszonya jelenleg is fennáll, és mindkét

jogviszonyában rendelkezik a gyermeke születését megelőző két éven belül 365

nap biztosítási idővel, ezért CSED-re jogosult a munkaviszonyából és az egyéni

vállalkozói jogviszonyából is.

177

Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett

társadalombiztosítási járulék fizetésére, annak a CSED iránti kérelmét az

általános szabályok szerint a kifizetőhely vagy az egészségbiztosító bírálja el, és

a megállapított ellátást folyósítja. A CSED esetében tehát nem érvényesül az a

szabály, hogy több biztosítási jogviszony esetén a kérelmet csak az

egészségbiztosító bírálhatja el, és csak ő folyósíthatja az ellátást.

Példa:

Az anyának 2020. január 19-én születik meg a gyermeke, akire tekintettel

CSED megállapítását kérelmezi a 2015. január 1-je óta fennálló

munkaviszonyában és a 2019. január 6-án létesített egyéni vállalkozói

jogviszonyában is. Munkaviszonyában a foglalkoztatója kifizetőhelyet

működtető foglalkoztató, ezért ezen jogviszonyában a CSED iránti kérelmet a

kifizetőhelynek kell elbírálnia és az ellátást folyósítani, függetlenül attól, hogy

az igénylő több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Az egyéni vállalkozói

jogviszonyból benyújtott CSED iránti kérelem elbírálására az

egészségbiztosító rendelkezik hatáskörrel.

5.2.7. A CSED iránti kérelem benyújtása

A CSED iránti kérelmet a Kincstár Központ által a kérelem benyújtására

rendszeresített - „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához”

elnevezésű - nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet ezen a nyomtatványon

kell előterjesztenie nemcsak a szülő nőnek, de bármely más - az 5.2.1.2. pont

szerinti - jogosultnak is.

A CSED iránti kérelem benyújtható a GYED iránti kérelemmel együtt is

a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes

igényléséhez" elnevezésű nyomtatványon.

A CSED iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, a

biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is.

Ha a biztosított a CSED-et a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható

időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő

nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával

kell igazolni. A gyermek születésének tényét a szülést követően, a születési

anyakönyvi kivonat másolatával igazolni kell. A CSED-re való jogosultság

perinatális halottvizsgálati bizonyítvánnyal is igazolható.

Magyarázat:

A terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolásnak a hatályos jogszabályok

sem a formáját, sem a tartalmát nem határozzák meg. Mivel ezen igazolás célja

178

a szülés várható időpontjának az igazolása, ezért a kifizetőhelynek minden

olyan iratot el kell fogadni, amiből ezen dátum kétséget kizáróan

megállapítható (például a háziorvos által a kezdő orvosi igazoláson feltüntetett

napja a szülés várható idejének, a nőgyógyász által kiállított ambuláns lapon

szereplő dátum, stb.).

Ha a szülő nő vagy a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi

állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a CSED-

et a vér szerinti apa, illetve az örökbe fogadni szándékozó férfi is igényelheti. Ez

esetben az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szülő nő vagy a

gyermeket örökbe fogadni kívánó nő az egészségi állapota miatt került ki a

gyermek gondozását szolgáló háztartásból. Az igazolásra szolgáló - „Igazolás

vérszerinti/örökbefogadó apa csecsemőgondozási díj igényléséhez” elnevezésű -

nyomtatványt az apa CSED iránti kérelméhez csatolni kell.

Ha a biztosítás megszűnését követően a biztosított CSED iránti kérelmet nyújt be,

a korábban átvett tb. kiskönyvet a kérelemhez mellékelni kell. A kifizetőhely a

CSED folyósításának befejezésekor a tb. kiskönyvbe bejegyzi a passzív jogon

folyósított ellátás időtartamát, és azt 5 napon belül visszaadja vagy visszaküldi a

biztosítottnak.

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony

megszüntetésekor a tb. kiskönyvbe feljegyzi - a jogviszony megszűnésének a

napján kívül - a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két

éven belül folyósított CSED időtartamát.

A kérelem elbírálásához, illetve a tényállás döntéshozatalhoz szükséges mértékű

tisztázásához további adatokra, iratokra lehet szüksége a kifizetőhelynek. Ezeket

hiánypótlás keretében a biztosítottól, illetve megkeresés formájában más

szervektől, személyektől kell beszerezni; figyelembe véve, hogy nem kérhető az

ügyféltől - az azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely

nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak

tartalmaznia kell. A felmerült tényállástól függően ilyen lehet az alábbi adat, irat:

- az iskolai tanulmányok idejének az igazolása,

- a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartamát igazoló irat,

- korábbi biztosítási jogviszonyokat igazoló irat, adatszolgáltatás,

- más EGT-tagállamban vagy egyezményes országban biztosításban töltött

időt igazoló irat,

- gyámkirendelő határozat,

- nevelésbe vételről szóló döntés,

- szülői felügyeleti jogot megszüntető ítélet,

- halotti anyakönyvi kivonat,

- különböző ellátások - táppénz, CSED, GYES, stb. - folyósításának idejét

igazoló irat, adatszolgáltatás,

179

- a jogellenesen megszüntetett munkaviszony helyreállításáról rendelkező

bírósági ítélet,

- stb.

A foglalkoztató a CSED-re vonatkozó kérelmet és a biztosított által benyújtott

igazolásokat 5 napon belül a kifizetőhely részére megküldi. A foglalkoztató a

kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles

igazolni (például a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj

együttes igényléséhez" elnevezésű nyomtatvány másolati példányán, külön e

célból megszövegezett iraton, stb.).

5.2.8. A CSED iránti kérelem elbírálása

A CSED iránti kérelmet kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a

kifizetőhelynek kell elbírálnia.

Ha a CSED iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál

korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a

szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

A CSED megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának

időtartamáról és naptári napi összegéről. Ha a kifizetőhely a CSED iránti

kérelemnek teljes egészében helyt ad, a CSED megállapításáról egyszerűsített

döntés hozható.

A CSED iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely a jogosultat - kérelmére -

tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során

figyelembe vett adatokról.

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott CSED iránti

kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a CSED-et az eredeti határozatban

megállapított összegben kell továbbfolyósítani.

Ha a CSED folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, és

nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt, továbbra is a volt foglalkoztatónál

működő kifizetőhelynek kell folyósítania az ellátást. Ha azonban a CSED

folyósításának ideje alatt az ellátott foglalkoztatót vált, az ellátást a továbbiakban

az új foglalkoztató mellett működő kifizetőhelynek (vagy annak hiányában az

egészségbiztosítónak) kell folyósítania.

A CSED megállapításáról szóló határozat meghozatalát követően a

kifizetőhelynek 8 napon belül folyósítania kell a már esedékessé vált ellátást. Ezt

követően a folyósításra havonta egyszer utólag - a tárgyhónapot követő hónap 10.

napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon - kerül sor.

180

5.3. GYED

5.3.1. A GYED-re való jogosultság

5.3.1.1. A GYED-re való jogosultság általános szabálya

GYED-re jogosult a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven

belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Azt, hogy a szülő biztosított-e vagy sem, az ellátásra való jogosultság

megnyílásakor kell vizsgálni. Ha azon napon, amikortól a szülő kérelmezi az

ellátást, biztosítási jogviszonyban áll - és az egyéb jogosultsági feltételek is

fennállnak - a GYED-et meg kell állapítani.

A fennálló biztosítással szemben a jogosultsághoz szükséges 365 nap

biztosításban töltött időt - amelynek nem kell folyamatosnak lennie - a gyermek

születésének napjához képest kell vizsgálni.

Példa:

Az apa - aki a 2019. augusztus 25-én született gyermeket a saját háztartásában

neveli - 2020. február 9-től GYED megállapítását kérelmezi. 2010. március 26-

tól 2019. december 31-ig az „A”, 2020. január 2-tól 2020. január 17-ig a „B”

foglalkoztatónál állt biztosítási jogviszonyban. Bár a gyermeke születését

megelőzően rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel, mivel azonban

2020. február 9. napján nem biztosított, ezért GYED-re nem válhat jogosulttá.

A GYED-re történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe

be kell számítani:

- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

- a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási

intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott

tanulmányok idejéből legfeljebb 180 napot,

- a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Példa:

A szülő - aki a 2019. augusztus 25-én született gyermeket a saját háztartásában

neveli - 2020. február 9-től GYED megállapítását kérelmezi. 2019. március 26-

tól 2019. december 31-ig az „A”, 2020. január 2-tól pedig jelenleg is a „B”

foglalkoztatónál áll biztosítási jogviszonyban. 2018. május 1-je óta

rehabilitációs ellátásban részesül. A szülő 2020. február 9-én biztosított, a

gyermeke születését megelőző 2 éven belül azonban csak 152 nap biztosítási

idővel rendelkezik (a 2019. március 26 - 2019. augusztus 24. közötti

időszakban). Tekintettel arra, hogy a gyermek születését megelőző két éven

181

belül (2017. augusztus 24-től 2019. augusztus 24-ig) 2018. május 1-je óta

folyamatosan rehabilitációs ellátásban részesült, így a GYED-re való

jogosultsághoz hozzá kell számítani a 2019. március 25-ig megszerzett

rehabilitációs ellátás folyósításának az idejét, azaz 304 napot, ezért már

rendelkezni fog a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel.

A szülő a gyermeket akkor neveli a saját háztartásában, ha a gyermek a szülővel

közös háztartásban életvitelszerűen együtt él, és a gyermeket a szülő neveli, illetve

gondozza. E tekintetben tehát az együttélés ténye a fontos, és nem a bejelentett -

lakcímkártyán szereplő - lakcím. A saját háztartásban nevelés tényét - ha annak

valóságtartalmával összefüggésben kétely nem merül fel - a szülőnek az

„Igénybejelentés gyermekgondozási díjra”, illetve a „Nyilatkozat

csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez”

nyomtatványon tett nyilatkozata alapján kell figyelembe venni.

Példa:

A GYED megállapítását kérelmező szülő a kérelem benyújtásakor úgy

nyilatkozik, hogy gyermeke a születése napján a háztartásába került. A

kérelemhez csatolt lakcímkártyák adatai szerint azonban a szülőnek és

gyermekének eltérő a lakcíme. A kifizetőhelyi ügyintéző a szülőt

nyilatkozattételre szólítja fel a saját háztartásban nevelés ténye

vonatkozásában. A szülő úgy nyilatkozik, hogy a lakcímkártyáján szereplő

állandó lakóhely azért tér el a gyermek lakcímétől, mert a gyermeket férjével a

gyermek lakóhelyéül bejelentett lakcímen nevelik, ahova azonban az anya nincs

bejelentkezve. A nyilatkozatra tekintettel a saját háztartásban nevelés ténye

megállapítható, ezért a szülő részére - amennyiben az egyéb jogosultsági

feltételek is fennállnak - a GYED-et meg kell állapítani.

A GYED-re való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni:

- a vér szerinti szülőt és az együtt élő házastársát,

- az örökbefogadó szülőt és az együtt élő házastársát,

- a gyermeket örökbe fogadni szándékozó személyt, feltéve, hogy az

örökbefogadási eljárás már folyamatban van,

- a gyermeket gondozó gyámot (a gyermekvédelmi gyám kivételével).

A házastársra vonatkozó szabályokat az azonos nemű bejegyzett élettársra is

alkalmazni kell. Ezért a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások szempontjából a

bejegyzett - a vér szerinti vagy az örökbefogadó szülővel együtt élő - élettársat is

szülőnek kell tekinteni.

Az általános szabályoktól eltérően tehát nem minősül szülőnek a GYED-re való

jogosultság szempontjából

- a helyettes szülő,

- a gyermekvédelmi gyám, és

182

- a nevelőszülő (függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi

gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként).

Ha azonban a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett

egyidejűleg fennálló másik biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik és részére

nevelőszülői GYED került megállapításra, a másik biztosítási jogviszonyából

igényelt GYED szempontjából mégis szülőnek kell tekinteni a nevelőszülőt. Ez

esetben megállapítható részére az Ebtv. 42/A. §-a szerinti GYED is, ennek

azonban feltétele, hogy az egyes ellátásokra való jogosultság kezdőnapját a

nevelőszülő valamennyi biztosítási jogviszonya tekintetében legkorábban a

gyermek nevelésbe vételének a napjától lehet megállapítani.

5.3.1.2. A CSED-ben részesült személyek GYED-re való jogosultsága

Ha az anya, illetve az 5.2.1.2. pontban meghatározott más személy részére CSED

került megállapításra, és a CSED-re való jogosultságának az időtartama alatt

megszűnt a biztosítási jogviszonya, jogosult lehet GYED-re, feltéve, hogy a

CSED-re való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának a fennállása alatt

keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át

biztosított volt, továbbá a gyermeket saját háztartásában neveli. Ezen feltételek

teljesülése esetén a GYED-et igénylő személynek a GYED-re való jogosultság

megnyílásakor nem kell biztosítási jogviszonyban állnia.

Példa:

Az anya a 2019. szeptember 18-án született gyermeke jogán 2019. szeptember

18-tól 2020. március 3-ig CSED-ben részesült. 2019. december 31. napján

megszűnt a - 2017. március 16. óta fennálló - határozott idejű munkaviszonya,

ezt követően újabb biztosítási jogviszonyt nem létesített. Tekintettel arra, hogy

az anya CSED-ben részesült, amelyre való jogosultságának az időtartama alatt

szűnt meg a biztosítási jogviszonya, a CSED-re való jogosultsága pedig még

ezen jogviszony fennállása alatt keletkezett, ezért jogosult lesz a GYED-re.

5.3.1.3. A nevelőszülői GYED-ben részesülő személy jogosultsága

A nevelőszülő főszabály szerint nem tekinthető szülőnek, ezért GYED-re sem

válhat jogosulttá. Ha azonban a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett

egyidejűleg fennálló, a Tbj. 6. §-a szerinti más biztosítási jogviszonnyal is

rendelkezik, és ezen jogviszonyában azon nevelt gyermekére tekintettel válik

jogosulttá GYED-re, amelyre a nevelőszülői GYED megállapításra került, akkor

az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásakor a nevelőszülőt szülőnek

kell tekinteni azzal, hogy az ellátásra való jogosultság kezdőnapját a nevelőszülő

valamennyi biztosítási jogviszonya tekintetében az Ebtv. 42/F. § (4) bekezdése

szerint kell megállapítani.

183

Magyarázat:

A nevelőszülő a GYED-re vonatkozó általános szabályok alapján nem minősül

szülőnek. Ha a nevelt gyermekére tekintettel nevelőszülői GYED kerül részére

megállapításra, e mellett fennálló másik biztosítási jogviszonyában ugyanezen

nevelt gyermekre tekintettel jogosulttá válhat az általános szabályok szerinti

GYED-re is. Ugyanazon nevelt gyermekre tekintettel - ha megfelel az összes

jogszabályi feltételnek - jogosult lehet a nevelőszülő mindkét ellátásra.

Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett másik

biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, a GYED, illetve a nevelőszülői

GYED iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító bírálhatja el.

Példa:

A gyámhatóság a 2019. február 20-án született gyermeket 2019. augusztus 6-

án helyezte el a nevelőszülőnél, aki kérte a - 2016. január 1-je óta fennálló -

munkaviszonya szerinti foglalkoztatója által működtetett kifizetőhelytől a

GYED megállapítását a nevelésbe vétel napjától, azaz 2019. augusztus 6-ától.

A kifizetőhely a kérelmet elutasította arra való hivatkozással, hogy a

nevelőszülő a GYED-re való jogosultság szempontjából nem minősül szülőnek.

A nevelőszülő - aki 2017. március 14. óta áll nevelőszülői foglalkoztatási

jogviszonyban - 2020. március 6-án kéri a nevelőszülői foglalkoztatási

jogviszonyából a nevelőszülői GYED, munkaviszonyából pedig az Ebtv. 42/A.

§-a szerinti GYED megállapítását, egyaránt 2020. január 1-jei időponttól.

Mivel a gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül mindkét

jogviszonyában rendelkezik 365 nap előzetes biztosításban töltött idővel, ezért

2020. január 1-jétől mindkét ellátásra jogosult, a kérelmeket azonban az

egészségbiztosítónak kell elbírálnia.

5.3.2. A GYED-re való jogosultság időtartama

A GYED legkorábban a CSED, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát

követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Példa:

Az anya a 2019. szeptember 18-án született gyermeke jogán 2019. szeptember

18-tól 2020. március 3-ig CSED-ben részesült. Részére a GYED legkorábban

2020. március 4-től állapítható meg, és az 2021. szeptember 18-ig kerülhet

folyósításra.

Ikergyermekek esetén a GYED a CSED, illetőleg az annak megfelelő időtartam

lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének a betöltését követően további 1

évig jár.

184

Példa:

Az anya a 2019. szeptember 18-án született ikergyermekei jogán 2019.

szeptember 18-tól 2020. március 3-ig CSED-ben részesült. Részére a GYED

legkorábban 2020. március 4-től állapítható meg, és az 2022. szeptember 18-

ig kerülhet folyósításra. Függetlenül attól, hogy az anyának ikergyermekei

vannak, részére csak egy GYED állapítható meg, ennek időtartama azonban

egy évvel hosszabb, mintha nem ikergyermekei születtek volna.

Ha a GYED-re jogosult személy kérelmének elbírálása során megállapításra

kerül, hogy ugyanazon gyermek jogán CSED-et senki nem vett igénybe - akár

azért, mert arra senki nem volt jogosult, akár azért mert jogosult lett volna, de nem

kérte az ellátás megállapítását -, a GYED-re való jogosultság megállapításánál a

CSED-nek megfelelő időtartam kezdő napjaként a gyermek születésének a napját

kell figyelembe venni.

Példa:

Az anya a 2019. szeptember 18-án született gyermeke jogán 2019. szeptember

18-tól GYES-ben részesült, tekintettel arra, hogy a CSED-re való

jogosultsághoz nem rendelkezett 365 nap előzetes biztosítási idővel. A GYED

megállapítását az apa kérelmezi, akinek a részére legkorábban 2020. március

4-től állapítható meg az ellátás.

Ha örökbe fogadott gyermek(ek)re tekintettel a GYED úgy kerül megállapításra,

hogy a gyermek 2, illetve ikergyermekek esetén 3 éves koráig kevesebb, mint 168

nap van hátra, akkor a GYED-et annak megállapítását követően még 168 napig

kell folyósítani, függetlenül attól, hogy a gyermek a 2, illetve ikergyermekek

esetén a 3 éves életkort már betöltötte.

Példa:

A 2018. augusztus 26-án született gyermeket a szülő örökbefogadási szándékkal

nevelésbe veszi 2020. május 20-án. Az örökbefogadni szándékozó személy

részére a GYED-et a nevelésbe vétel napjától számított 168 napra - vagyis

2020. november 3-ig - lehet megállapítani, függetlenül attól, hogy a gyermek

2020. augusztus 26-án betölti a 2. életévét.

A biztosított írásbeli kérelmére a GYED folyósítását szüneteltetni kell. A

szüneteltetés időtartamával a GYED-re való jogosultság időtartama nem

hosszabbodik meg. A GYED folyósításának szüneteltetéséről, illetve a

szüneteltetés megszüntetéséről a kifizetőhelynek nem kötelező határozatot hoznia

(de nincs is kizárva).

185

5.3.3. A GYED folyósításának korlátozása

A GYED folyósításának korlátozásakor a GYED-re való jogosultság

megállapításra kerül, azonban az ellátást mégsem lehet folyósítani.

Nem jár a GYED, ha:

- a jogosult a Szoc. tv.-ben meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban

részesül (ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a CSED-et, az

ÖFD-t, a GYED-et, a GYET-et, a jogosult nem ugyanazon gyermekére

tekintettel megállapított GYOD-ot, az álláskeresési járadékot, a nyugdíj

előtti álláskeresési segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást vagy ha a

jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a CSED-re, az ÖFD-re

vagy a GYED-re való jogosultság kezdő napján társadalombiztosítási

járulék fizetésére kötelezett);

- a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá,

ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték

el;

- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini

bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni

gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult

keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs,

habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

- a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;

- a gyermek a GYED-re való jogosultság ideje alatt meghal (az elhalálozás

időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától

számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16.

naptól);

- ikergyermekek esetében valamelyik gyermek

a GYED-re való jogosultság ideje alatt meghal, azonos

várandósságból született egynél több testvér hiányában a gyermek 2.

életéve betöltését követően,

a 2. életéve betöltését követő 1 éven belül meghal, azonos

várandósságból született egynél több testvér hiányában az

elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a

halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az

elhalálozást követő 16. naptól.

A Szoc. tv.-ben meghatározott rendszeres pénzellátások közül kizárja a GYED

folyósítását: az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság,

a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, az öregségi járadék, a

munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi,

munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes

özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal

élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek

eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a hozzátartozói baleseti

186

nyugellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a

hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a GYES, az

időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az

egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a az ugyanazon gyermekre

tekintettel megállapított GYOD, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori

támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék,

valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos

típusú ellátás. Ha ugyanazon gyermekre tekintettel a GYOD a másik szülő

részére került megállapításra, a GYED folyósításának akadálya nincs.

A GYED-ben részesülő személy köteles a kifizetőhelynek 8 napon belül

bejelenteni, ha a fentebb felsorolt körülmények bekövetkeznek.

Az Ebtv. nem tartalmaz kizáró rendelkezést a GYED folyósítása melletti

keresőtevékenység vonatkozásában (sem a munkaidőre, sem a jövedelemre

vonatkozóan). A GYED melletti munkavégzés tehát társadalombiztosítási

szempontból nincs korlátozva. Mivel a keresőtevékenység végzése a GYED

folyósításának nem képezi akadályát, ezért a keresőtevékenység GYED alatti

megkezdésére vonatkozóan a kifizetőhely részére külön bejelentést nem kell

tenni.

5.3.4. A GYED naptári napi alapjának meghatározása

5.3.4.1. 180 napi jövedelem alapján történő megállapítás

Ha a biztosítási idő a GYED-re való jogosultság kezdő napját megelőzően az

Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a GYED alapját a GYED-re

jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a

jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig

terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180

naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási

idő megszakítása esetén a GYED alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet

nem lehet figyelembe venni.

Példa:

Az igénylő 2009. július 1-jétől munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított

az „A” munkáltatónál. GYED-et igényel 2020. április 13-tól.

Számítási időszak Kieső

napok

száma

Jövedelemmel

ellátott napok

száma

NAV-hoz

bevallott havi

jövedelem

(forint)

Figyelembe

vehető

jövedelem

(forint)

2020.01.01-2020.01.31. 0 31 450.000 450.000

2019.12.01-2019.12.31. 0 31 420.000 420.000

2019.11.01-2019.11.30. 0 30 420.000 420.000

187

2019.10.01-2019.10.31. 0 31 420.000 420.000

2019.09.01-2019.09.30. 0 30 420.000 420.000

2019.08.05-2019.08.31. 0 27 420.000 365.806

Összesen: 180 2.495.806

Az irányadó időszak 2019. január 1-jétől 2020. január 31-ig, a számítási

időszak 2019. augusztus 5-től 2020. január 31-ig tart. A naptári napi alap

13.865,59 forint (2.495.806 / 180).

5.3.4.2. 120 napi jövedelem alapján történő megállapítás

Ha a biztosított az 5.3.4.1. pontban meghatározott időszakban nem rendelkezik

180 naptári napi jövedelemmel, azonban a számítási időszak utolsó napjához

időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi

jövedelemmel, és van legalább a GYED-re való jogosultság kezdő napjától 180

napnyi - az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási

jogviszonya, akkor a GYED naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem

alapján kell megállapítani.

Példa:

Az igénylő 2019. szeptember 10-től munkaviszonyban állóként jelenleg is

biztosított az „A” munkáltatónál. GYED-et igényel 2020. április 13-tól. 2020.

szeptember 23-tól 2020.szeptember 30-áig táppénzben részesült.

Számítási időszak Kieső

napok

száma

Jövedelemmel

ellátott napok

száma

NAV-hoz

bevallott havi

jövedelem

(forint)

Figyelembe

vehető

jövedelem

(forint)

2020.01.01-2020.01.31. 0 31 450.000 450.000

2019.12.01-2019.12.31. 0 31 420.000 420.000

2019.11.01-2019.11.30. 11 19 266.000 266.000

2019.10.01-2019.10.31. 0 31 420.000 420.000

2019.09.15-2019.09.30. 8 8 308.000 112.000

Összesen: 120 1.668.000

Az irányadó időszak 2019. szeptember 10-től 2020. január 31-ig, a számítási

időszak 2019. szeptember 15-től 2020. január 31-ig tart. A naptári napi alap

13.900 forint (1.688.000 / 120).

5.3.4.3. Tényleges / szerződés szerinti jövedelem alapján történő

megállapítás

Ha a biztosított az 5.3.4.2. pont szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári

napi jövedelemmel, de a GYED-re való jogosultság első napját megelőzően van

legalább 180 napnyi - az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos

188

biztosítási jogviszonya, a GYED naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában

a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

Példa:

A biztosított 2019. november 6-tól áll munkaviszonyban. Ezt megelőzően

munkaviszonyban állt 2017. január 10-től 2019. október 25-ig. 2020. február

18-tól kéri a GYED megállapítását. Szerződés szerinti jövedelme 300.000

forint. Tekintettel arra, hogy a fennálló jogviszonyában - a számítási

időszakban - csak 25 napi jövedelemmel rendelkezik, így tényleges jövedelem

figyelembevételére nem kerülhet sor. A szerződés szerinti jövedelme alapján

kell a GYED naptári napi alapját megállapítani. A naptári napi alap 10.000

forint (300.000 / 30).

5.3.4.4. Összehasonlítás a hallgatói GYED összegével

Ha a GYED-re jogosult személy a gyermeke születését megelőző két éven belül

államilag elismert felsőoktatási intézményben (külföldi állampolgárok számára

hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével) teljes idejű képzésben legalább

két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, az 5.4.4.1-5.4.4.3. pontok

szerinti GYED-jének az összege nem lehet kevesebb az Ebtv. 42/E. § (5)

bekezdésében meghatározott összegnél. Azaz nem lehet kevesebb, mint a

minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján megállapított hallgatói

GYED összege, amelyre akkor lehetett volna jogosult a biztosított, ha az Ebtv.

42/A. §-a szerinti GYED-re nem szerzett volna jogosultságot.

Példa:

Az apa 2016. szeptember 1. és 2019. június 30. között államilag elismert

felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben vett részt, valamennyi féléve

aktív volt. 2019. április 1-jétől részmunkaidős munkaviszonyban helyezkedik el.

2019. november 10-én gyermeke születik, akinek jogán az anya 2019. november

10-től 2020. április 25-ig CSED-ben részesül. A GYED megállapítását 2020.

április 26-tól az apa kérelmezi. Az apának a gyermek születését megelőző két

éven belül 223 biztosításban töltött napja van, a felsőoktatási intézmény

nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből

beszámítva 180 napot jogosult lesz GYED-re. A GYED naptári napi alapját a

2019. augusztus 5 - 2020. január 31. közötti időszak jövedelme alapján kellene

megállapítani (180 nap). Az állami adóhatósághoz bevallott jövedelmi adatok

alapján a GYED naptári napi alapja 3.560 forint, naptári napi összege 2.492

forint lenne. Az így kiszámított ellátás összegét össze kell hasonlítani a

hallgatói GYED összegével, és a kettő közül a magasabbat kell megállapítani.

Az apa egységes, osztatlan képzésben vett részt, az Ebtv. 42/E. § (5) bekezdés

b) pontja alapján a garantált bérminimum figyelembevételével lenne

megállapítandó az ellátásának a naptári napi összege. Mivel az így kiszámolt

189

naptári napi összeg (a 2020. évi garantált bérminimum figyelembevételével

4.914 forint) magasabb, mint a 180 naptári napi jövedelem alapján számolt

összeg, a GYED naptári napi összegét a magasabb összegben (4.914 forint)

kell megállapítani.

5.3.4.5. Minimálbér kétszerese / tényleges jövedelem / szerződés szerinti

jövedelem alapján történő megállapítás

Amennyiben a naptári napi alap nem állapítható meg az 5.3.4.1-5.3.4.4.

pontokban foglaltak szerint, akkor a GYED naptári napi alapját a jogosultság

kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell

meghatározni azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér

kétszeresének harmincad részét nem éri el, a GYED összegének megállapításánál

a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem

hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

Példa:

Az igénylő 2015. január 1-jétől 2019. július 31-ig munkaviszonyban állt, ezt

követően 2019. december 5-től létesített újabb biztosítási jogviszonyt. GYED-

et igényel 2020. április 6-tól. A 2019. december 5 - 2020. január 31. közötti

időszakra vonatkozó (58 napi) tényleges jövedelme 817.000 forint, amely

alapján a naptári napi jövedelme 14.086,21 forint. Tekintettel arra, hogy a

biztosított naptári napi jövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresének

harmincad részét (2020. évben a 10.733,33 forintot), ezért a GYED naptári

napi alapját a minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell

megállapítani: 10.733,33 forint (161.000 x 2 / 30).

5.3.4.6. Kedvezményszabály

Ha a gyermek GYED vagy GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését

követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően

utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja

magasabb összegű, mint az 5.3.4.1-5.3.4.5. pontok alapján számított összeg,

akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani, feltéve,

hogy az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő

napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került

megállapításra.

A GYED-re vonatkozó kedvezményszabály alkalmazásakor az 5.3.4.1-

5.3.4.5. pontok szerint kiszámított összeget nem a korábbi GYED, hanem a

korábbi CSED naptári napi alapjával kell összehasonlítani.

190

Példa:

Anya 2016. január 1-jétől áll munkaviszonyban „A” munkáltatónál, az első

gyermeke születésére tekintettel CSED-ben részesült 2018. május 17-től 2018.

október 31-ig. A CSED naptári napi alapja 9.500 forint volt. 2018. november

1-je óta GYED-ben részesül, amelynek a naptári napi alapja 11.200 forint.

2018. december 1-jétől a GYED igénybevétele miatt kért fizetés nélküli

szabadságot megszakítja, és visszamegy dolgozni heti 20 órában. 2019.

november 26-án megszületik a második gyermeke, akire tekintettel 2019.

november 26-tól 2020. május 11-ig CSED-ben részesül, 2020. május 12-től

GYED-et kérelmez. GYED-jének a naptári napi alapja - a részmunkaidős

foglalkoztatásában elért jövedelme alapján - 4.100 forintban kerülne

megállapításra. Tekintettel arra, hogy folyamatosan ugyanazon biztosítási

jogviszonyban áll, mint amelyből az első gyermeke utáni CSED megállapításra

került, és a második gyermeke a GYED igénybevétele alatt született, továbbá

az első gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja magasabb

összegű, mint a második gyermek születésére tekintettel - a tényleges jövedelme

alapján - megállapítható GYED naptári napi alapja, ezért a második

gyermekére tekintettel a GYED naptári napi alapját 9.500 forintban kell

megállapítani. Mivel a második gyermek utáni GYED naptári napi alapját az

első gyermek utáni CSED naptári napi alapjával kell összehasonlítani, ezért

nincs lehetőség az első gyermek utáni GYED 11.200 forintos alapjával

megállapítani a második gyermek jogán járó GYED-et.

5.3.5. A GYED mértéke, maximumösszege és felülvizsgálata

A GYED összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a

mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (ez a 2020. évben bruttó 225.400

forint).

5.3.5.1. A GYED maximumösszege egy biztosítási jogviszony esetén

A GYED alapját naptári napra vonatkozóan kell megállapítani, a maximuma

azonban havi összegben van meghatározva. Ennek megfelelően az ellátás havonta

esedékes összege a hónap napjainak a számától függően változhat, de soha nem

haladhatja meg a havi maximumösszeget.

Példa:

A biztosított részére 2020. március 16-tól GYED megállapítására kerül sor

10.500 forintos naptári napi alap figyelembevételével 7.350 forintos naptári

napi összegben. Ennek megfelelően az ellátása - a 2020. évben - egy 30 napos

hónapban bruttó 220.500 forint lesz (nem éri el a GYED maximumot), egy 31

napos hónapban pedig 225.400 forint (31 napos hónapban a GYED összege -

191

227.850 forint - meghaladná a GYED maximumot, ezért korlátozni kell a

folyósítható ellátást).

Ha a GYED nem teljes hónapra jár, akkor a GYED maximumot a havi maximum

összeg harmincad részében kell meghatározni (ez a 2020. évben 7.513,33 forint).

Példa:

A biztosított részére 2020. március 16-tól GYED megállapítására kerül sor

11.000 forintos naptári napi alap figyelembevételével 7.700 forintos naptári

napi összegben. A 2020. március 16 - 2020. március 31. közötti időszakra

vonatkozóan az ellátása összege 123.200 forint lenne. Mivel az ugyanezen

időszakra vonatkozó GYED maximum (120.213,33 forint) ezen összegnél

alacsonyabb, ezért 2020. március hónapra vonatkozóan a biztosított részére

bruttó 120.213,33 forint - a kerekítési szabályok alkalmazásával 120.215 forint

- GYED folyósítható.

A maximális összegben megállapított GYED összegét minden év január 15-

éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár

figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. A GYED

összegének felülvizsgálatáról a kifizetőhelynek határozatot hoznia nem kell. Az

Ebtv. szerinti felülvizsgálat célja a GYED maximumösszegének az évváltás

esetén történő minimálbér-növeléshez való igazítása; nem jelenti azonban

automatikusan azt, hogy a biztosítottnak a felülvizsgálatot követően emelkedni

fog az ellátása összege. A felülvizsgálatot azon, a tárgyév első napján is GYED-

ben részesülő biztosítottak esetében kell elvégezni, akik esetében a GYED naptári

napi összege a tárgyévet megelőző évben elérte a havi GYED maximum

harmincegyed részét (vagyis a tárgyévet megelőző év decemberében

maximalizálva volt az ellátásuk).

Példa:

A biztosított részére 2019. augusztus 16-tól GYED megállapítására került sor

6.750 forintos naptári napi összegben. Erre való tekintettel a 30 napos

hónapokban bruttó 202.500 forint (ezen hónapokban nem érte el az ellátása

havi összege a GYED maximumot), a 31 napos hónapokban pedig bruttó

208.600 forint (GYED maximum) összegű ellátás került a részére folyósításra.

2020. évben a minimálbér 161.000 forintra emelkedett, amelyre tekintettel a

GYED maximumösszege 208.600 forintról 225.400 forintra változott. A

biztosított így a 2020. évben már a 31 napos hónapokban sem lesz GYED

maximumos, mivel az ellátása havi összege ezen hónapokban sem éri el a

225.400 forintot (a 31 napos hónapokra bruttó 209.250 forint összegű ellátás

folyósítható a részére).

192

5.3.5.2. Maximumösszeg több GYED folyósítása esetén

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult GYED-re,

a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az

ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg (havonta) a minimálbér

kétszeresének 70%-át.

Példa:

A biztosított részére 2020. március 1-jétől GYED megállapítására kerül sor két

jogviszonyából is. Az „A” jogviszonyából 6.000 forint, a „B” jogviszonyából

2.000 naptári napi összegben jogosult az ellátásra. A GYED egybeszámított

naptári napi összege így 8.000 forint, amely a 30 napos hónapokban 240.000

forint, a 31 napos hónapokban pedig 248.000 forint bruttó összegű ellátást

eredményezne. A 2020. évben ezért az ellátott részére valamennyi hónapban a

GYED maximumösszegében fog az ellátás folyósításra kerülni.

Amennyiben a jogviszonyonként megállapított GYED egybeszámított összege

meghaladja a minimálbér kétszeresének a 70%-át, a GYED összegét - az 5.3.5.1.

pontban foglaltak szerint - január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a

tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra

meg kell állapítani.

Példa:

A biztosított részére 2019. március 1-jétől GYED megállapítására került sor

két jogviszonyából is. Az „A” jogviszonyából 5.000 forint, a „B”

jogviszonyából 2.000 naptári napi összegben jogosult az ellátásra. A GYED

egybeszámított naptári napi összege így 7.000 forint, amely a 30 napos

hónapokban 210.000 forint, a 31 napos hónapokban pedig 217.000 forint

bruttó összegű ellátást eredményezett volna. A 2019. évben ezért az ellátott

részére valamennyi hónapban a GYED maximumösszegében (208.600 forint)

került sor az ellátás folyósításra kerülni. Mivel 2020. január 1-jétől a GYED

havi maximumösszege 225.400 forintra emelkedett, ezért az ellátott a 2020.

évben a 30 napos hónapokra vonatkozóan 210.000 forint, a 31 napos

hónapokra pedig 217.000 forint összegű GYED-et fog kapni (ellátása 2020.

februárjára havi 203.000 forint lesz). Vagyis a 2020. évben már nem fog GYED

maximumösszegben részesülő ellátottnak minősülni.

5.3.5.3. Maximumösszeg több gyermek esetén

Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg GYED-re, úgy a

maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.

193

Példa:

A biztosított részére 2019. március 1-jétől GYED megállapítására került sor,

5.000 forint naptári napi összegben jogosult az ellátásra. A 2019. november

17-én született második gyermeke jogán 2020. május 3-tól szintén GYED kerül

megállapításra, ugyancsak 5.000 forint naptári napi összegben. Az ellátás a

biztosítottat gyermekenként illeti meg, ezért mindkét GYED-et teljes összegben

folyósítani kell a részére.

Ha a biztosított több gyermek után, több jogviszonyából jogosult GYED-re, úgy

a maximális összeget gyermekenként kell megállapítani, de a jogviszonyonként

megállapított ellátási összeget egybe kell számítani.

Példa:

A biztosított részére 2019. március 1-jétől GYED megállapítására került sor

két jogviszonyából is. Az „A” jogviszonyából 6.000 forint, a „B”

jogviszonyából 2.000 naptári napi összegben jogosult az ellátásra. A 2019.

november 17-én született második gyermeke jogán 2020. május 3-tól szintén

GYED kerül megállapításra, ugyancsak 6.000 forint és 2.000 forint naptári

napi összegben. Mivel a jogviszonyonként megállapított és egybeszámított

GYED összege mindkét gyermekre tekintettel meghaladja a 2020. évi

minimálbér kétszeresének a 70%-át, ezért a 2020. évben két maximumösszegű

GYED fog a részére havonta folyósításra kerülni.

5.3.5.4. Maximumösszeg GYED és nevelőszülői GYED esetén

Ha a biztosított ugyanazon nevelt gyermekre tekintettel GYED-re és nevelőszülői

GYED-re is jogosult, az így megállapított ellátások együttes összege nem

haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70%-át.

Ha a GYED és a nevelőszülői GYED egybeszámított összege meghaladná a

minimálbér kétszeresének a 70%-át, akkor az ellátás összegét január 15-éig

hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár

figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

Példa:

A nevelőszülő 2020. február 1-jétől részesül nevelőszülői GYED-ben. A

nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett egyidejűleg 2013. január 1-je

óta folyamatosan fennálló munkaviszonnyal is rendelkezik, amely

jogviszonyából - az Ebtv. 42/A. §-a alapján - szintén megállapításra kerül

részére a GYED. Az Ebtv. 42/F. §-a szerint 2.066,17 forintos, az Ebtv. 42/A. §-

a szerint pedig 7.000 forintos naptári napi összegben jogosult az ellátásra. Az

ellátások egybeszámított naptári napi összege így 9.066,17 forint, amely 30

194

napos hónapokban 271.985,1 forintos, 31 napos hónapokban pedig 281.051,27

forintos havi ellátást jelentene. Mivel 2020. évben a GYED havi

maximumösszege 225.400 forint, ezért a biztosított részére minden hónapban

bruttó 225.400 forintot kell folyósítani; 2021. január 15-ig pedig az ellátás

összegét felül kell vizsgálni, és a 2021. évre érvényes minimálbér

figyelembevételével újra kell számítani.

5.3.6. A GYED iránti kérelem benyújtása

A GYED iránti kérelmet a Kincstár Központ által a kérelem benyújtására

rendszeresített - „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű -

nyomtatványon kell benyújtani. GYED iránti kérelemnél kiemelt jelentősége van

a biztosítottnak az esetlegesen fennálló több jogviszonyáról szóló

nyilatkozatának, egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

ugyanis a kérelmet csak az egészségbiztosító bírálhatja el.

A GYED iránti kérelem benyújtható a CSED iránti kérelemmel együtt is

a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes

igényléséhez" elnevezésű nyomtatványon.

A GYED iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni,

a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is.

A GYED iránti kérelemhez csatolni kell:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, ha a GYED-et

ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére

a CSED-et megállapították,

- a korábban átvett tb. kiskönyvet (ha a biztosított a biztosítás megszűnését

követően nyújtja be a GYED iránti kérelmét - ebben az esetben a

kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a tb. kiskönyvbe bejegyzi a

passzív jogú GYED folyósításának időszakát az ellátás folyósításának

befejezésekor),

- örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági

határozatot, a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy

esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló döntést, igazolást,

- családbafogadó gyám esetén a gyámkirendelésről szóló határozatot,

A kérelem elbírálásához, illetve a tényállás döntéshozatalhoz szükséges mértékű

tisztázáshoz további adatokra, iratokra lehet szüksége a kifizetőhelynek. Ezeket

hiánypótlás keretében a biztosítottól, illetve megkeresés formájában más

szervektől, személyektől kell beszerezni; figyelembe véve, hogy nem kérhető az

ügyféltől - az azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely

nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak

tartalmaznia kell.

195

A foglalkoztató a GYED-re vonatkozó kérelmet és a biztosított által benyújtott

igazolásokat 5 napon belül a kifizetőhely részére megküldi. A foglalkoztató a

kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles

igazolni (például a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj

együttes igényléséhez" elnevezésű nyomtatvány másolati példányán, külön e

célból megszövegezett iraton, stb.).

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony

megszüntetésekor a tb. kiskönyvbe feljegyzi - a jogviszony megszűnésének a

napján kívül - a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két

éven belül folyósított GYED időtartamát.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal

rendelkezik, a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak is „Foglalkoztatói

igazolás”-t kell kiállítania, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt

5 napon belül - kizárólagosan elektronikus úton - továbbítania kell az

egészségbiztosítóhoz. Ha a foglalkoztató a továbbításra a saját Cégkapuját

használja, külön regisztrációra nincs szükség az egészségbiztosítónál. Egyéb

esetben viszont a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak ki kell töltenie a

Kincstár Központ honlapján közzétett „Regisztrációs lap az egészségbiztosítás

pénzbeli ellátásai (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj,

örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj) és baleseti táppénz iránti kérelem

elektronikus ügyintézés keretében történő benyújtásához” elnevezésű

nyomtatványt, és azt meg kell küldeni az illetékes kormányhivatal részére. A

„Foglalkoztató igazolás” csak a regisztrációs adatbázisban való rögzítést

követően válik sikeresen benyújthatóvá.

5.3.7. A GYED iránti kérelem elbírálása

A GYED iránti kérelmet kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a

kifizetőhelynek kell elbírálnia. Ettől eltérően, ha a biztosított egyidejűleg fennálló

több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik - függetlenül attól, hogy valamennyi

jogviszonyában nyújtott-e be kérelmet - a kérelmet csak az egészségbiztosító

bírálhatja el.

Amennyiben a GYED iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő

időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó

határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam

lejártát követő nap.

A GYED megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának

időtartamáról és naptári napi összegéről. Ha a kifizetőhely a GYED iránti

kérelemnek teljes egészében helyt ad, a GYED megállapításáról egyszerűsített

döntés hozható.

196

A GYED iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely a jogosultat - kérelmére -

tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során

figyelembe vett adatokról.

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott GYED iránti

kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a GYED-et az eredeti határozatban

megállapított összegben kell továbbfolyósítani.

A GYED megállapításáról szóló határozat meghozatalát követően a

kifizetőhelynek 8 napon belül folyósítania kell a már esedékessé vált ellátást. Ezt

követően a folyósításra havonta egyszer utólag - a tárgyhónapot követő hónap 10.

napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon - kerül sor.

Ha a GYED folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, és

nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt, továbbra is a volt foglalkoztatónál

működő kifizetőhelynek kell folyósítania az ellátást. Ha azonban a GYED

folyósításának ideje alatt az ellátott foglalkoztatót vált, az ellátást a továbbiakban

az új foglalkoztató mellett működő kifizetőhelynek (vagy annak hiányában az

egészségbiztosítónak) kell folyósítania. Ha a biztosított az ellátás folyósítása alatt

új biztosítási jogviszonyt létesít, a „Kérelem gyermekgondozási díj

továbbfolyósítására” nyomtatványt kell a kifizetőhelyhez benyújtani. A

továbbfolyósítást a kifizetőhelynek a GYED-et megállapító határozat és azon irat,

igazolás alapján kell foganatosítania, amely tartalmazza, hogy a másik

kifizetőhely (vagy az egészségbiztosító) meddig folyósított GYED-et a biztosított

részére. Ha ezen iratokat a biztosított a kérelméhez nem csatolja, a kifizetőhelynek

megkereséssel kell fordulnia a másik kifizetőhelyhez (vagy ennek hiányában az

egészségbiztosítóhoz).

5.3.8. A GYED folyósításának felfüggesztése

Amennyiben az illetékes EGT-s kormányhivatal arról tájékoztatja a GYED-et

folyósító kifizetőhelyet, hogy a Rendeletek alapján a családi ellátás tekintetében

már nem Magyarország az elsődleges teherviselő, úgy a következő esedékes

kifizetéskor GYED-et folyósítani a biztosított részére már nem lehet.

A folyósítás felfüggesztéséről határozatban kell dönteni. A folyósítást annak a

hónapnak az első napjától kell felfüggeszteni, amikorra utalás már nem történik.

A végzést közölni kell az EGT-s kormányhivatallal, valamint, ha az EGT-s

kormányhivatal tájékoztatásából megállapítható, hogy milyen időponttól nem

Magyarország az elsődleges teherviselő tagállam, és ezen időpontot követően is

került még sor GYED folyósítására a felfüggesztésig, akkor a követeléskezelő

szervvel is. Utóbbi részére tájékoztatást kell nyújtani a jogalap nélkül kifizetett

GYED összegéről. Visszafizetésre kötelező határozatot kiadni ilyen esetekben

nem kell, a megtérülés iránt a követeléskezelő szerv teszi meg a szükséges

intézkedéseket a Rendeletek alapján.

197

Egyebekben a GYED folyósításának felfüggesztése során a 4.1.12.2. pontban

foglaltak szerint kell eljárni.

5.4. Hallgatói GYED

5.4.1. A hallgatói GYED-re való jogosultság

Abban az esetben, ha az általános szabályok szerint - az 5.3. pontban foglaltak

alapján - nem áll fenn a GYED-re való jogosultság, a hatályos jogszabályok

alapján lehetőség van a hallgatói GYED igénybevételére.

Ehhez a szülő nőnek az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelnie:

- az általános szabályok szerint - az Ebtv. 42/A. §-a alapján - GYED-re nem

jogosult,

- a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert

felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett,

idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább

két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre

csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,

- a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy annak a

szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,

- a gyermeket saját háztartásában neveli,

- magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

- a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett

lakóhellyel.

A hallgatói GYED-re való jogosultsághoz szükséges két aktív félév

megállapításához a szülő nőnek a gyermek születését megelőző két éven belüli

aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell

rendelkezni.

Példa:

A szülő nő a 2020. március 6-án született gyermekére tekintettel hallgatói

GYED megállapítását kérelmezi. Jelenleg is felsőoktatási intézményben folytat

tanulmányokat, 2017. szeptember 1-je óta. 2017. szeptember 1 - 2018. június

30. között aktív félévekkel rendelkezett, ezt követően a hallgatói jogviszonya

passziválásra került, majd 2019. szeptember 1-je óta ismét aktív félévei vannak.

A gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben (2018. március

5 - 2020. március 5. között) a következő hallgatói jogviszonyokkal rendelkezett:

2018. március 5 - 2018. június 30. (118 nap) és 2019. szeptember 1 - 2020.

március 5. (187 nap). Mivel a gyermek születését megelőző két éven belül 304

naptári napi hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, ezért a hallgatói GYED-re

jogosulttá válhat, ha az egyéb törvényi feltételeknek is megfelel.

198

Államilag elismert felsőoktatási intézmény alatt a Felsőokt. tv. 1. mellékletében

felsorolt intézményeket kell érteni.

I. EGYETEMEK

I/A. Állami egyetemek

Állatorvostudományi Egyetem, Budapest

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest

Debreceni Egyetem, Debrecen

Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest

Kaposvári Egyetem, Kaposvár

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest

Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest

Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest

Miskolci Egyetem, Miskolc

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest

Óbudai Egyetem, Budapest

Pannon Egyetem, Veszprém

Pécsi Tudományegyetem, Pécs

Semmelweis Egyetem, Budapest

Soproni Egyetem, Sopron

Szegedi Tudományegyetem, Szeged

Szent István Egyetem, Gödöllő

Széchenyi István Egyetem, Győr

Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest

Testnevelési Egyetem, Budapest

I/B. Nem állami egyetemek

Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest

Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest

Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen

Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest

Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest

Közép-európai Egyetem, Budapest

Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

II. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI

II/A. Állami alkalmazott tudományok egyetemei

Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest

Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros

Eszterházy Károly Egyetem, Eger

Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza

Neumann János Egyetem, Kecskemét

II/B. Nem állami alkalmazott tudományok egyetemei

Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest

Edutus Egyetem, Tatabánya

Kodolányi János Egyetem, Orosháza

Milton Friedman Egyetem, Budapest

III. FŐISKOLÁK

III/A. Állami főiskolák

Eötvös József Főiskola, Baja

III/B. Nem állami főiskolák

199

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest

Adventista Teológiai főiskola, Pécel

Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác

Baptista Teológiai Akadémia, Budapest

Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest

Brenner János Hittudományi Főiskola, Győr

Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest

Egri Hittudományi Főiskola, Eger

Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom

Gábor Dénes Főiskola, Budapest

Gál Ferenc Főiskola, Szeged

Golgota Teológiai Főiskola, Vajta

IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest

Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa

Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs

Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest

Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak

Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy

Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza

Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc

Szent Pál akadémia, Budapest

Tomori Pál Főiskola, Budapest

Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém

Wekerle Sándor Üzleti főiskola, Budapest

Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest

A hallgatói GYED-re való jogosultsághoz figyelembe kell venni minden magyar

nyelvű képzést; ezen túl pedig mindazon idegen nyelvű képzéseket is, amelyek

nem kizárólag külföldi állampolgárok részére kerültek meghirdetésre.

A hallgatói GYED-et a gyermek vér szerinti apja abban az esetben veheti

igénybe, ha a szülő nő

- meghal vagy

- a hallgatói GYED valamelyik jogosultsági feltételének nem felel meg.

5.4.2. Hallgatói GYED-re való jogosultság újabb gyermek születése esetén

Az 5.4.1. pontban foglaltakon túl hallgatói GYED-re jogosulttá válhat az a

szülő nő is, - akinek gyermeke a 42/E. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapított

hallgatói GYED igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1

éven belül születik, és

- akinek tekintetében fennállnak az alábbi feltételek:

az általános szabályok alapján GYED-re nem jogosult,

a gyermeket saját háztartásában neveli,

magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

200

a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi

bejelentett lakóhellyel.

Ha a második (vagy többedik) gyermek az Ebtv. 42/E. § (1) bekezdés a) pontja

szerint megállapított hallgatói GYED igénybevétele alatt, vagy annak

megszűnését követő 1 éven belül születik, azonban a szülő nő esetében a hallgatói

GYED-re való jogosultság további feltételei nem teljesülnek, az ellátásra a vér

szerinti apa is jogosulttá válhat. Ugyancsak jogosulttá válhat a vér szerinti apa

a hallgatói GYED-re a szülő nő halála esetén.

Példa:

Az anyának 2018. február 26-án született meg az első gyermeke, akire való

tekintettel 2018. február 26-tól 2020. február 26-ig hallgatói GYED-ben

részesült. Felsőfokú tanulmányait 2018. június 30-án fejezte be, 2019.

november 15-től - heti 40 órás munkaidejű munkaviszonya alapján - biztosított.

Második gyermeke 2020. április 4-én születik meg. Mivel a második gyermeke

születését megelőző két éven belül nem rendelkezik 365 nap biztosításban töltött

idővel, ezért az Ebtv. 42/A. §-a alapján GYED-re továbbra sem jogosult.

Ugyanakkor - mivel második gyermeke az első gyermekre tekintettel folyósított

hallgatói GYED-re való jogosultság megszűnését követő 1 éven belül született,

a gyermeket saját háztartásában neveli, magyar állampolgár, és 2020. április

4-én bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik - második gyermeke

után is jogosulttá válik hallgatói GYED-re.

5.4.3. A hallgatói GYED-re való jogosultság időtartama

A hallgatói GYED a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig

jár. Ezen ellátás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy ikergyermekek

születtek-e: ez esetben a hallgatói GYED-re való jogosultság időtartama nem

hosszabbodik meg további 1 évvel.

A vér szerinti apa részére a hallgatói GYED a jogosultsági időből igénybe nem

vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig.

5.4.4. A hallgatói GYED folyósításának korlátozása

A hallgatói GYED esetében csak a gyermek születését követő 169. naptól van

lehetőség keresőtevékenység végzésére. A gyermek születését követő 169. napot

megelőzően ugyanis nem jár a hallgatói GYED arra az időszakra, amikor a

jogosult bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási

jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

201

Nem jár továbbá a hallgatói GYED, ha:

- a jogosult a Szoc. tv.-ben meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban

részesül (ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a CSED-et, az

ÖFD-t, a GYED-et, a GYET-et, a jogosult nem ugyanazon gyermekére

tekintettel megállapított GYOD-ot, az álláskeresési járadékot, a nyugdíj

előtti álláskeresési segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást vagy ha a

jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a CSED-re, az ÖFD-re

vagy a GYED-re való jogosultság kezdő napján pénzbeli

egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett);

- a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá,

ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték

el;

- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini

bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni

gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult

keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs,

habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

- a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;

- a gyermek a GYED-re való jogosultság ideje alatt meghal (az elhalálozás

időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától

számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16.

naptól).

5.4.5. A hallgatói GYED összege

A hallgatói GYED összegének a megállapítására eltérő szabályok vonatkoznak,

ha a jogosult a gyermek születésének a napján biztosított, illetve, ha ekkor

biztosítási jogviszonyban nem áll.

A hallgatói GYED összegét - bármelyik pont alapján is került az kiszámításra -

minden év január 15-ig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes

minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei

időponttól újra meg kell állapítani. A felülvizsgálatról határozatot nem kell hozni.

5.4.5.1. A hallgatói GYED összege nem biztosított jogosult esetén

A hallgatói GYED havi összege

- a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási

szakképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató

esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,

- a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori

képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes

garantált bérminimum

70%-a.

202

Magyarázat:

A GYED többi típusától - és általában a pénzbeli egészségbiztosítási

ellátásoktól - eltérően a hallgatói GYED havi összegben kerül meghatározásra.

A 2020. évben megállapított hallgatói GYED havi összege felsőfokú alap- és

szakképzés, felsőoktatási szakképzés, valamint szakirányú továbbképzés esetén

112.700 forint, mesterképzés, egységes, osztatlan képzés, valamint doktori

képzés esetén pedig 147.420 forint.

5.4.5.2. A hallgatói GYED összege biztosított jogosult esetén

Ha a hallgatói GYED-re jogosult személy a gyermek születésének a napján

biztosított, sor kerülhet a biztosítási jogviszonyából származó - tényleges, illetve

szerződés szerinti - jövedelmének a figyelembevételére. Az így kiszámított

ellátási összeg azonban nem lehet alacsonyabb, mint amit a jogosult akkor kapna

- az 5.4.5.1. pont szerint -, ha nem lenne biztosított.

5.4.5.2.1. 180 / 120 napi jövedelem alapján történő megállapítás

Ha a hallgatói GYED-re jogosult személy a gyermek születésének napján

biztosított, és a számítási időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi

jövedelemmel, az ellátás összegét a 180, illetve 120 napi jövedelme alapján kell

kiszámítani azzal, hogy az ellátás összege

- nem lehet kevesebb az 5.4.5.1 pontban meghatározott összegnél, valamint

- nem lehet magasabb havonta a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál.

Példa:

Az anyának - aki 2019. október 1-je óta heti 4 órás munkaidejű

munkaviszonyban áll - 2020. április 2-án születik meg a gyermeke, aki után

hallgatói GYED megállapítására kerül sor. Mivel az anya a gyermeke

születésének a napján biztosított, és rendelkezik a számítási időszakban

legalább 120 naptári napi jövedelemmel, ezért az ellátását a 120 napi

jövedelme alapján kell kiszámítani. A 2019. október 4 - 2020. január 31. közötti

időszakban (120 nap) 313.000 forint jövedelmet szerzett, amely alapján az

ellátásának a naptári napi összege 1.825,83 forint (313.000 / 120 x 0,7) lenne.

Mivel doktori képzésben vett részt, ha nem lett volna biztosított a gyermeke

születésekor, havi 147.420 forintra (napi 4.914 forint) lenne jogosult.

Tekintettel arra, hogy az 5.4.5.1. pont szerint megállapított ellátása magasabb,

mint a 120 napi jövedelme alapján kiszámított hallgatói GYED összege, ezért

az ellátását havi 147.420 forintban kell meghatározni.

203

5.4.5.2.2. Minimálbér kétszerese / tényleges jövedelem / szerződés szerinti

jövedelem alapján történő megállapítás

Ha a hallgatói GYED-re jogosult biztosított a számítási időszakban nem

rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi

alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad

része alapján kell megállapítani azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme

a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a hallgatói GYED

összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe

venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell

figyelembe venni. Az így megállapított hallgatói GYED összege nem lehet

alacsonyabb az 5.4.5.1. pontban meghatározott összegnél.

Példa:

Az anyának - aki 2019. december 1-je óta munkaviszonyban áll - 2020. április

2-án születik meg a gyermeke, aki után hallgatói GYED megállapítására kerül

sor. Mivel az anya a gyermeke születésének a napján biztosított, de nem

rendelkezik a számítási időszakban legalább 120 naptári napi jövedelemmel,

ezért az ellátását a minimálbér kétszerese alapján kell kiszámítani: 225.400

forint (161.000 x 2 x 0,7). [A 2019. december 1 - 2020. január 31. közötti

időszakban 900.000 forint jövedelmet szerzett, amely alapján az ellátásának a

naptári napi összege 10.161,29 forint (900.000 / 62 x 0,7) lenne. Mivel ez az

összeg magasabb, mint a minimálbér kétszerese alapján számított összeg, ezért

a tényleges jövedelmét figyelembe venni nem lehet.]

Ha a hallgatói GYED-re jogosult személy a hallgatói jogviszonya megszűnését

követő 1 éven belül válik jogosulttá az ellátásra, és az ellátás összege nem

állapítható meg a 120 napi jövedelme alapján, a hallgatói GYED összegét az

5.4.5.1. pont szerint kell megállapítani. Vagyis a hallgatói jogviszony megszűnése

utáni megállapítás esetén az ellátás összegét nem lehet meghatározni az 5.4.5.2.2.

pont szerint akkor sem, ha az igénylő esetében fennállnak az itt meghatározott

feltételek.

5.4.6. A hallgatói GYED iránti kérelem benyújtása

A hallgatói GYED iránti kérelmet a Kincstár Központ által a kérelem

benyújtására rendszeresített - „Igénybejelentés hallgatói jogviszony alapján

igényelt gyermekgondozási díjra” elnevezésű - nyomtatványon kell benyújtani.

A hallgatói GYED iránti kérelmet a gyermek születése napján biztosított

személynek a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni; a biztosítási jogviszonyban

nem álló személynek a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell

benyújtani. Ez a szabály egyaránt vonatkozik a gyermeket szülő nőre és a vér

szerinti apára.

204

A hallgatói GYED iránti kérelemhez csatolni kell:

- a felsőoktatási intézmény által kitöltött „Igazolás aktív hallgatói

jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez” elnevezésű

nyomtatványt és

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

- ha az igénylő valamelyik - Magyarországon kívül - EGT-tagállam

állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági

igazolvány másolatát.

A kérelem elbírálásához, illetve a tényállás döntéshozatalhoz szükséges mértékű

tisztázásához további adatokra, iratokra lehet szüksége a kifizetőhelynek. Ezeket

hiánypótlás keretében a biztosítottól, illetve megkeresés formájában más

szervektől, személyektől kell beszerezni; figyelembe véve, hogy nem kérhető az

ügyféltől - az azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely

nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak

tartalmaznia kell.

A foglalkoztató a hallgatói GYED-re vonatkozó kérelmet és a biztosított által

benyújtott igazolásokat 5 napon belül a kifizetőhely részére megküldi. A

foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő

módon köteles igazolni (például az "Igénybejelentés hallgatói jogviszony alapján

igényelt gyermekgondozási díjra" elnevezésű nyomtatvány másolati példányán,

külön e célból megszövegezett iraton, stb.). Ha a kérelmet a vér szerinti apa

nyújtja be a foglalkoztatóhoz, azt nem a kifizetőhely, hanem a foglalkoztató

székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell továbbítani.

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az ellátás folyósításának befejezésekor

a tb. kiskönyvbe bejegyzi a hallgatói GYED folyósításának időszakát.

5.4.7. A hallgatói GYED iránti kérelem elbírálása

A hallgatói GYED iránti kérelmet kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében

a kifizetőhelynek kell elbírálnia. Ettől eltérően, ha az ellátás megállapítását a -

gyermek születése napján biztosított - vér szerinti apa kérelmezi, akkor a kérelmet

csak az egészségbiztosító bírálhatja el. Ha a kérelmet benyújtó személy a gyermek

születése napján nem biztosított, a kérelmet szintén az egészségbiztosítónak kell

elbírálnia.

A hallgatói GYED megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás

folyósításának időtartamáról és havi összegéről. Ha a kifizetőhely a hallgatói

GYED iránti kérelemnek teljes egészségben helyt ad, a hallgatói GYED

megállapításáról egyszerűsített döntés hozható.

205

A hallgatói GYED iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely a jogosultat - kérelmére -

tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során

figyelembe vett adatokról.

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott hallgatói

GYED iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a hallgatói GYED-et az

eredeti határozatban megállapított összegben kell továbbfolyósítani.

A hallgatói GYED megállapításáról szóló határozat meghozatalát követően a

kifizetőhelynek 8 napon belül folyósítania kell a már esedékessé vált ellátást. Ezt

követően a folyósításra havonta egyszer utólag - a tárgyhónapot követő hónap 10.

napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon - kerül sor.

Ha a hallgatói GYED folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya

megszűnik, és nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt, továbbra is a volt

foglalkoztatónál működő kifizetőhelynek kell folyósítania az ellátást. Ha azonban

a hallgatói GYED folyósításának ideje alatt az ellátott foglalkoztatót vált, az

ellátást a továbbiakban az új foglalkoztató mellett működő kifizetőhelynek (vagy

annak hiányában az egészségbiztosítónak) kell folyósítania. Ha a biztosított az

ellátás folyósítása alatt új biztosítási jogviszonyt létesít, a „Kérelem

gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” elnevezésű nyomtatványt kell a

kifizetőhelyhez benyújtani. A továbbfolyósítást a kifizetőhelynek a hallgatói

GYED-et megállapító határozat és azon irat, igazolás alapján kell foganatosítania,

amely tartalmazza, hogy a másik kifizetőhely (vagy az egészségbiztosító) meddig

folyósított hallgatói GYED-et a biztosított részére. Ha ezen iratokat a biztosított

a kérelméhez nem csatolja, a kifizetőhelynek megkereséssel kell fordulnia a másik

kifizetőhelyhez (vagy ennek hiányában az egészségbiztosítóhoz).

5.5. Nevelőszülői GYED

A nevelőszülői GYED legkorábban 2020. január 1-jétől állapítható meg. A

megállapításra azonban sor kerülhet - valamennyi jogosultsági feltétel fennállása

esetén - olyan nevelt gyermekre tekintettel is, akinek az elhelyezéséről a

gyámhatóság 2020. január 1-jét megelőzően hozott véglegessé vált döntést.

Ahhoz, hogy a nevelőszülői GYED megállapításra kerüljön, alapvető feltétel,

hogy a gyermek nevelésbe vételét - határozattal - a gyámhatóság elrendelje. A

nevelésbe vétel jogintézménye nem azonos az ideiglenes hatályú elhelyezéssel.

Ez utóbbiról rendelkező gyámhatósági döntés alapján nevelőszülői GYED

megállapítására nem kerülhet sor.

5.5.1. A nevelőszülői GYED-re való jogosultság

Nevelőszülői GYED-re jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási

jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha a

206

nevelőszülő a nevelt gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül 365

napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Magyarázat:

A nevelőszülői GYED-nek a következő jogosultsági feltételei vannak:

- nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása az ellátásra való

jogosultság megnyílásakor, illetve az ellátás folyósításának teljes

időtartama alatt,

- a gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül legalább 365 napi

előzetes biztosítási idő,

- a gyermek saját háztartásában történő nevelése.

A nevelőszülői GYED kizárólag a nevelőszülő részére állapítható meg, a nevelt

gyermekre tekintettel, ha a biztosított az ellátásra való jogosultság

megnyílásakor nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll. Az ellátás ezen

jogviszony megszűnése után - passzív jogon - nem folyósítható, mivel a

nevelőszülői GYED-re a nevelőszülő csak a nevelőszülői foglalkoztatási

jogviszony fennállásának időtartama alatt jogosult.

Példa:

A nevelőszülő a 2019. május 20-án született gyermeket 2020. április 28. napján

veszi nevelésbe. Ugyanezen naptól nevelőszülői GYED megállapítását

kérelmezi. A nevelőszülő 2015. január 1-je óta folyamatos biztosítási

jogviszonyban áll, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya alapján. Mivel a

gyermeket saját háztartásában neveli, és a többi jogosultsági feltétel is fennáll,

ezért nevelőszülői GYED-re jogosult. Az ellátás részére 2021. május 20-ig

folyósítható. Ugyanakkor, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya ezen

időpontot megelőzően megszűnik, határozattal meg kell szüntetni a

nevelőszülői GYED-re való jogosultságát is.

A jogosultsághoz szükséges 365 nap biztosítási idő a gyermek nevelésbe vételét

megelőzően megszerezhető más jogviszonyból is, és a jogosultsághoz

szükséges előzetes biztosítási időbe beszámítandó egyéb időtartamokra

vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell a nevelőszülői GYED-re való

jogosultság elbírálásakor. Ennek megfelelően az előzetes 365 napi biztosítási

időbe be kell számítani:

- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának az idejét,

- a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási

intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott

tanulmány idejéből legfeljebb 180 napot,

- a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

207

Példa:

Az igénylő 2010. november 1-jétől 2019. március 20-ig állt munkaviszonyban,

ezt követően 2019. április 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban

áll. Egy 2019. augusztus 16-án született gyermek 2020. február 1-jén kerül a

nevelőszülő nevelésébe, aki ezen időponttól igényli meg a nevelőszülői GYED-

et. Az ellátásra jogosulttá válik, mivel a nevelőszülői jogviszonya fennáll, a

nevelésbe vételt megelőző két éven belül (2018. január 31. és 2020. január 31.

közötti időszakban) rendelkezik 365 nap biztosítási idővel, és a gyermeket saját

háztartásában neveli.

Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire

tekintettel nevelőszülői GYED-re válna jogosulttá, választása szerint csak egy

nevelt gyermekre tekintettel jogosult nevelőszülői GYED-re.

Példa:

Az igénylő rendelkezik 365 nap biztosítási idővel és a 2019. január 3-án,

valamint a 2019. augusztus 5-én született gyermekek 2020. február 1-jén

kerülnek a nevelésébe. Mindkét gyermek után jogosulttá válhatna nevelőszülői

GYED-re, azonban választania kell, hogy melyik gyermek után kívánja a

nevelőszülői GYED-et igénybe venni. Amennyiben nem választ, úgy a

kifizetőhelynek nyilatkozattételre kell felszólítania, és az ellátást a nyilatkozata

szerinti gyermekre tekintettel kell megállapítani. Ha a nevelőszülő a

kifizetőhely felhívására nem nyilatkozik, ennek hiányában a kérelmet elbírálni

nem lehet, ezért az eljárást meg kell szüntetni.

5.5.2. A nevelőszülői GYED-re való jogosultság időtartama

A nevelőszülői GYED legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a

gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Példa:

Az igénylő 2010. november 1-jétől 2019. március 20-ig állt munkaviszonyban,

ezt követően 2019. április 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban

áll. Egy 2019. augusztus 16-án született gyermek 2020. február 1-jén kerül a

nevelésébe, ezen időponttól igényli meg a nevelőszülői GYED-et. Ezek alapján

2020. február 1-jétől 2021. augusztus 16. napjáig lesz jogosult a nevelőszülői

GYED-re.

5.5.3. A nevelőszülői GYED folyósításának korlátozása

A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem

jár a nevelőszülői GYED arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban -

208

ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet

- keresőtevékenységet folytat.

Magyarázat:

A nevelőszülői GYED folyósítása mellett, a gyermek születését követő 168.

napig - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonynak a kivételével -

keresőtevékenységet nem lehet folytatni.

Példa:

A nevelőszülő egyidejűleg két jogviszonnyal rendelkezik: egyrészt 2016.

március 1-jétől munkaviszonyban áll, másrészt 2018. április 1-jétől

nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban is. A 2019. október 16-án született

gyermek 2020. január 1-jén kerül a nevelőszülő nevelésébe, aki ezen időponttól

kéri a nevelőszülői GYED megállapítását. Mivel az igénylő nevelőszülői

foglalkoztatási jogviszonyban áll, és a nevelésbe vételt megelőző két éven belül

rendelkezik 365 nap biztosítási idővel, ezért jogosult a nevelőszülői GYED-re.

Azonban munkaviszonyában keresőtevékenységet folytat, így részére az ellátás

csak a gyermek születését követő 169. naptól (2020. április 1. napjától)

folyósítható.

Nem jár a nevelőszülői GYED akkor sem, ha:

- a jogosult a Szoc. tv.-ben meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban

részesül (ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a CSED-et, az

ÖFD-t, a GYED-et, a GYET-et, a jogosult nem ugyanazon gyermekére

tekintettel megállapított GYOD-ot, az álláskeresési járadékot, a nyugdíj

előtti álláskeresési segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást vagy ha a

jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a CSED-re, az ÖFD-re

vagy a GYED-re való jogosultság kezdő napján pénzbeli

egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett);

- a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá,

ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték

el;

- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini

bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni

gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult

keresőtevékenységet folytat (a nevelőszülői foglalkoztatási

jogviszonyban végzett tevékenység ezen szabály alkalmazása

szempontjából nem minősül keresőtevékenységnek), továbbá ide nem

értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi

elhelyezést;

- a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;

- a gyermek a nevelőszülői GYED-re való jogosultság ideje alatt meghal

(az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a

209

halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az

elhalálozást követő 16. naptól).

5.5.4. A nevelőszülői GYED összege

A nevelőszülői GYED alapja a jogosultság első napján érvényes minimálbér

55%-a, naptári napi összege pedig az alap 70%-a. A nevelőszülői GYED nem

fix havi összegű, megállapítására naptári napi alappal és naptári napi összeggel

kerül sor. Ennek megfelelően havi összege attól függően változik, hogy hány

napos az adott hónap.

Példa:

Ha 2020. február 1-jétől lesz jogosult a nevelőszülő az ellátásra, akkor a

nevelőszülői GYED alapja a 2020. évi minimálbér 55%-a. Vagyis 2020-ban -

a 161.000 forintos minimálbér alapulvételével - a napi alap 2951,67 forint, a

napi összeg pedig 2.066,17 forint.

Ha a nevelőszülő nevelt gyermek és vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek

után is jogosult egyidejűleg GYED-re, akkor a saját gyermek utáni - az Ebtv.

42/A. §-a szerinti - GYED összegét a nevelőszülői GYED összege nem érinti.

Magyarázat:

Ha a biztosított egyidejűleg jogosult a nevelt gyermeke után nevelőszülői

GYED-re és a saját gyermeke után az Ebtv. 42/A. §-a szerinti GYED-re is, úgy

a GYED maximumösszegének a meghatározása során a nevelőszülői GYED

összegét figyelmen kívül kell hagyni.

Példa:

A 2019. augusztus 16. napján született és 2020. február 1-jétől nevelésbe vett

gyermekre tekintettel a nevelőszülői GYED napi összege 2020-ban 2066,17

forint, vagyis havonta 61.985,1 forint. A biztosított 2019. augusztus 18-tól a

saját gyermekére tekintettel - a 2015. január 1-je óta fennálló munkaviszonya

alapján - is részesül az általános szabályok szerint GYED-ben, amelynek a napi

összege 6.500 forint (30 napos hónappal számolva havonta 195.000 forint). A

két ellátás együttes havi összege 256.990 forint, amely meghaladja a

minimálbér kétszeresének 70%-át, vagyis 2020. évben a 225.400 forintot.

Azonban a fenti szabályt figyelembe véve - vagyis, hogy a saját gyermek után

járó, általános szabályok szerint megállapított GYED összegét nem érinti a

nevelőszülői GYED összege - mindkét ellátást a határozatban megállapított

teljes összegben kell folyósítani; nem kerül sor a GYED maximumra vonatkozó

szabály alkalmazására.

210

A nevelőszülői GYED összegét minden év január 15. napjáig hivatalból felül

kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-

jei időponttól újra meg kell állapítani.

A nevelőszülői GYED-ből a kifizetőhelynek SZJA-előleget és nyugdíjjárulékot is

vonnia kell.

5.5.5. A nevelőszülői GYED iránti kérelem benyújtása

A nevelőszülői GYED iránti kérelmet a Kincstár Központ által a kérelem

benyújtására rendszeresített - „Igénybejelentés nevelőszülői gyermekgondozási

díjra” elnevezésű - nyomtatványon kell benyújtani. A nevelőszülői GYED

iránti kérelemnél is kiemelt jelentősége van a biztosítottnak az esetlegesen

fennálló több jogviszonyáról szóló nyilatkozatának, egyidejűleg fennálló több

biztosítási jogviszony esetén ugyanis a kérelmet csak az egészségbiztosító

bírálhatja el. E szerint kell eljárni akkor is, ha a biztosított az egyik jogviszonyából

nevelőszülői GYED-re, a másikból pedig az Ebtv. 42/A. §-a szerinti GYED-re

lesz jogosult.

A nevelőszülői GYED iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell

előterjeszteni.

A nevelőszülői GYED iránti kérelemhez csatolni kell:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát és

- a nevelésbe vételről rendelkező gyámhatósági határozatot.

A kérelem elbírálásához, illetve a tényállás döntéshozatalhoz szükséges mértékű

tisztázásához további adatokra, iratokra lehet szüksége a kifizetőhelynek. Ezeket

hiánypótlás keretében a biztosítottól, illetve megkeresés formájában más

szervektől, személyektől kell beszerezni; figyelembe véve, hogy nem kérhető az

ügyféltől - az azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely

nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak

tartalmaznia kell.

A foglalkoztató a nevelőszülői GYED-re vonatkozó kérelmet és a biztosított által

benyújtott igazolásokat 5 napon belül a kifizetőhely részére megküldi. A

foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő

módon köteles igazolni (például az "Igénybejelentés nevelőszülői

gyermekgondozási díjra" elnevezésű nyomtatvány másolati példányán, külön e

célból megszövegezett iraton, stb.).

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony

megszüntetésekor a tb. kiskönyvbe feljegyzi - a jogviszony megszűnésének a

napján kívül - a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két

éven belül folyósított nevelőszülői GYED időtartamát.

211

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a

kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak is „Foglalkoztatói igazolás”-t kell

kiállítania, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 5 napon belül

- kizárólagosan elektronikus úton - továbbítania kell az egészségbiztosítóhoz. Ha

a foglalkoztató a továbbításra a saját Cégkapuját használja, külön regisztrációra

nincs szükség az egészségbiztosítónál. Egyéb esetben viszont a kifizetőhelyet

fenntartó foglalkoztatónak ki kell töltenie a Kincstár Központ honlapján közzétett

„Regisztrációs lap az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (táppénz,

gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj,

gyermekgondozási díj) és baleseti táppénz iránti kérelem elektronikus ügyintézés

keretében történő benyújtásához” elnevezésű nyomtatványt, és azt meg kell

küldeni az illetékes kormányhivatal részére. A „Foglalkoztatói igazolás” csak a

regisztrációs adatbázisban való rögzítést követően válik sikeresen benyújthatóvá.

5.5.6. A nevelőszülői GYED iránti kérelem elbírálása

A nevelőszülői GYED iránti kérelmet kifizetőhellyel rendelkező munkáltató

esetében a kifizetőhelynek kell elbírálnia. Ettől eltérően, ha a biztosított

egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, - függetlenül

attól, hogy valamennyi jogviszonyában nyújtott-e be kérelmet - a kérelmet csak

az egészségbiztosító bírálhatja el.

A nevelőszülői GYED megállapításakor határozatban kell rendelkezni az

ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. Ha a

kifizetőhely a nevelőszülői GYED iránti kérelemnek teljes egészében helyt ad, a

nevelőszülői GYED megállapításáról egyszerűsített döntés hozható.

A nevelőszülői GYED iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely a jogosultat -

kérelmére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása

során figyelembe vett adatokról.

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott nevelőszülői

GYED iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a nevelőszülői GYED-et

az eredeti határozatban megállapított összegben kell továbbfolyósítani.

A nevelőszülői GYED megállapításáról szóló határozat meghozatalát követően a

kifizetőhelynek 8 napon belül folyósítania kell a már esedékessé vált ellátást. Ezt

követően a folyósításra havonta egyszer utólag - a tárgyhónapot követő hónap 10.

napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon - kerül sor.

212

5.6. Nagyszülői GYED

5.6.1. A nagyszülői GYED-re való jogosultság

Az Ebtv. 42/A. §-a szerint GYED-re jogosult személy (a továbbiakban:

alapjogosult) jogán annak vagy az alapjogosulttal együtt élő házastársának - ide

nem értve a családba fogadó gyám házastársát - vér szerinti és örökbe fogadó

biztosított szülője, továbbá az ezen szülővel együtt élő biztosított házastárs (a

továbbiakban együtt: nagyszülő) jogosulttá válhat nagyszülői GYED-re, ha

- a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365

napon át biztosított volt,

- a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló

alapjogosult esetében az alapjogosult - az ellátás nagyszülő részére történő

folyósítása alatt a Tbj. 6. §-a szerinti jogviszony - ide nem értve a

nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - alapján biztosítottként

keresőtevékenységet végez,

- a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a

gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra

kerül ki,

- a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló

alapjogosult esetében az alapjogosult - írásban nyilatkozik arról, hogy

egyetért a GYED nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére

történő megállapításával, és

- azon gyermekre tekintettel, aki után a nagyszülői GYED-et

megállapították, GYES-t nem folyósítanak.

Magyarázat:

A nagyszülő csak akkor lehet jogosult nagyszülői GYED-re, ha legalább a

szülők egyike (alapjogosult) maga is jogosult lenne GYED-re.

Az ellátásra való jogosultság szempontjából nagyszülőnek kell tekinteni:

- az alapjogosult vér szerinti szülőjét,

- az alapjogosult örökbefogadó szülőjét,

- az alapjogosult vér szerinti szülőjével együtt élő házastársat,

- az alapjogosult örökbefogadó szülőjével együtt élő házastársat,

- az alapjogosulttal együtt élő házastárs vér szerinti szülőjét,

- az alapjogosulttal együtt élő házastárs örökbefogadó szülőjét,

- az alapjogosulttal együtt élő házastárs vér szerinti szülőjével együtt élő

házastársat,

- az alapjogosulttal együtt élő házastárs örökbefogadó szülőjével együtt élő

házastársat.

213

Példa:

- Az apa a 2019. február 4-én született gyermekével jelenleg GYED-ben

részesül. 2020. június 1-jétől azonban a GYED-et helyette az apa

szülőjének házastársa kívánja igény venni. A nagyszülőnek 1992. január

1-je óta folyamatos biztosítási jogviszonya van, tehát rendelkezik a

gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosítási idővel, a

nagyszülő részére nem folyósítanak GYES-t. A gyermek közös

háztartásban élő mindkét szülője - akik a Tbj. 6. §-a szerinti jogviszonyban

keresőtevékenységet folytatnak - egyetértéséről tesz nyilatkozatot,

amelyben elfogadják, hogy a nagyszülő részére kerül a GYED

megállapításra.

- Az anya a gyermeke születését megelőző két éven belül 360 nap biztosítási

idővel rendelkezik, így részére a 2020. március 8-án született gyermekére

tekintettel - a születés napjától - méltányosságból került megállapításra a

CSED. Az apa 2020. január 1-jétől áll biztosítási jogviszonyban, előtte

nem volt biztosított. A méltányossági CSED lejártát követően - a szülők

egyetértő, írásbeli nyilatkozatának a csatolásával - a nagymama kéri a

nagyszülői GYED megállapítását. Tekintettel arra, hogy az általános

szabályok szerint egyik szülő sem jogosult GYED-re, ezért nagyszülői

GYED megállapítására sem kerülhet sor.

A nagyszülői GYED megállapításához a nagyszülőnek az ellátásra való

jogosultság megnyílásakor biztosítottnak kell lennie, és rendelkeznie kell a

gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási

idővel. Ezen jogosultsági feltételekkel tehát egyrészt rendelkeznie kell a szülőnek

- mint az alapjogosultnak -, másrészt a nagyszülőnek is.

Példa:

Az apa a 2019. február 4-én született gyermekével jelenleg GYED-ben részesül.

2020. június 1-jétől azonban a GYED-et helyette az egyik nagyszülő kívánja

igény venni. Az apa édesanyja nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, az

édesapja pedig - aki munkaviszonyban áll - saját jogú nyugellátásban részesül

(vagyis szintén nem biztosított). Így az ő részükre az ellátásra való

jogosultságot nem lehet megállapítani.

A nagyszülői GYED folyósításának teljes időtartama alatt mindkét szülőnek

biztosítási jogviszonyban keresőtevékenységet kell végezni. A

keresőtevékenységet a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban kell folytatni,

vagyis nem megfelelő az olyan munkavégzés, amely biztosítási jogviszonyt nem

eredményez (például egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett alkalmi

munka, vagy a minimálbér 30%-át el nem érő díjazással járó megbízási

214

jogviszony). Ugyancsak nem teljesül a keresőtevékenység követelménye, ha a

szülő kizárólag nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

Az alapjogosult halála a nagyszülő részére már megállapított nagyszülői

GYED-re való jogosultságot nem érinti. Vagyis, ha a szülő elhalálozna, a

nagyszülő részére az ellátás - a jogosultságot megállapító határozatban foglalt

időtartamra - tovább folyósítható.

5.6.2. A nagyszülői GYED-re való jogosultság időtartama

A jogosultág időtartama az általános szabályokhoz igazodik. A nagyszülői GYED

legkorábban a CSED (vagy az annak megfelelő időtartam) lejártát követő naptól

állapítható meg, és a gyermek 2 éves koráig - ikergyermekek esetén további 1

évig - jár.

Amennyiben a nagyszülői GYED iránti kérelem elbírálása során megállapításra

kerül, hogy ugyanazon gyermek jogán CSED-et senki nem vett igénybe, a

nagyszülői GYED-re való jogosultság megállapításánál a CSED-nek megfelelő

időtartam kezdőnapjaként a gyermek születésének a napját kell figyelembe venni.

Példa:

A 2019. augusztus 4-én született gyermekre tekintettel a nagyszülő a nagyszülői

GYED-et 2020. június 1-jétől kívánja igénybe venni. Mivel megfelel a

jogosultsági feltételeknek, így jogosult lesz az ellátásra 2020. június 1. napjától

2021. augusztus 4. napjáig.

5.6.3. A nagyszülői GYED folyósításának korlátozása

Nem jár a nagyszülői GYED, ha

- a nagyszülő keresőtevékenységet folytat (kivéve, ha azt kizárólag az

otthonában végzi),

- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el,

- a nagyszülő a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott

rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve az otthonában végzett

keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a CSED-et,

valamint a különböző korú gyermek jogán járó GYES-t és GYED-et),

- a nagyszülő letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt,

- az alapjogosult GYED-re való jogosultsága megszűnik,

- a gyermek szülei (egyedülálló szülője) visszavonják azon nyilatkozatukat,

amelyben hozzájárultak, hogy a GYED-et a nagyszülő vegye igénybe.

Az a személy, akinek a részére nagyszülői GYED kerül folyósításra, köteles az

egészségbiztosítónak 8 napon belül bejelenteni az olyan körülmények

215

bekövetkezését, amelyik érintik az ellátásra való jogosultságát, illetve az ellátás

folyósítását.

5.6.4. A nagyszülői GYED összege

A nagyszülői GYED naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a

nagyszülő jövedelméből, a GYED-re vonatkozó általános szabályok alapján - az

5.3.4.1-5.3.4.5. és 5.3.5. pontok megfelelő alkalmazásával - kell megállapítani. A

nagyszülői GYED esetében a kedvezményszabály alkalmazására nincs lehetőség.

Példa:

A nagyszülő nagyszülői GYED-re való jogosultágát 2020. augusztus 21.

napjától állapították meg a 2019. március 6-án született gyermekre tekintettel.

A nagymama 2013. október 1-je óta rendelkezik folyamatos munkaviszonnyal.

A nagyszülő jövedelmét alapul véve a 2019. január 1. és 2020. május 31. közötti

irányadó időszakban kell keresni a 180 naptári napi jövedelmet.

Az álláskeresési támogatásban részesülő biztosított részére az ellátás összegét a

jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani, azonban

az ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás

alapján képező összeg harmincad részét.

A maximális összegben megállapított nagyszülői GYED összegét minden év

január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár

figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. Több

jogviszony esetén a GYED maximumot az ellátások egybeszámított összegéhez

képest kell vizsgálni; ugyanakkor több gyermek utáni nagyszülői GYED esetén

az ellátás maximális összegét gyermekenként kell megállapítani.

A nagyszülői GYED-ből a kifizetőhelynek SZJA-előleget és nyugdíjjárulékot

is vonni kell.

5.6.5. A nagyszülői GYED iránti kérelem benyújtása

A nagyszülői GYED iránti kérelmet a Kincstár Központ által a kérelem

benyújtására rendszeresített - „Igénybejelentés nagyszülői gyermekgondozási

díjra” elnevezésű - nyomtatványon kell benyújtani.

A nagyszülői GYED iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell

előterjeszteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is. A

foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő

módon köteles igazolni (például az "Igénybejelentés nagyszülői

gyermekgondozási díjra" elnevezésű nyomtatvány másolati példányán, külön e

célból megszövegezett iraton, stb.).

216

A nagyszülői GYED iránti kérelemhez csatolni kell:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

- a szülők írásbeli nyilatkozatát az ellátás nagyszülő által igénylésével való

egyetértésük vonatkozásában (a nyilatkozat megtalálható az

igénybejelentésre szolgáló nyomtatványon is).

Mivel a nagyszülői GYED iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító

bírálhatja el, ezért a foglalkoztatónak minden esetben - akkor is, ha kifizetőhelyet

működtet - „Foglalkoztatói igazolás”-t kell kiállítania, és azt a biztosított által

benyújtott igazolásokkal együtt 5 napon belül - kizárólagosan elektronikus úton -

továbbítania kell az egészségbiztosítóhoz. Ha a foglalkoztató a továbbításra a saját

Cégkapuját használja, külön regisztrációra nincs szükség az egészségbiztosítónál.

Egyéb esetben viszont a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak ki kell töltenie

a Kincstár Központ honlapján közzétett „Regisztrációs lap az egészségbiztosítás

pénzbeli ellátásai (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj,

örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj) és baleseti táppénz iránti kérelem

elektronikus ügyintézés keretében történő benyújtásához” elnevezésű

nyomtatványt, és azt meg kell küldeni az illetékes kormányhivatal részére. A

„Foglalkoztató igazolás” csak a regisztrációs adatbázisban való rögzítést

követően válik sikeresen benyújthatóvá.

5.6.6. A nagyszülői GYED iránti kérelem elbírálása

Nagyszülői GYED-et a kifizetőhely nem állapíthat meg, erre - valamint az

ellátás folyósítására - kizárólag az egészségbiztosító rendelkezik hatáskörrel.

5.7. ÖFD

ÖFD legkorábban 2020. január 1-jétől állapítható meg. Az ÖFD-re való

jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket - ha az egyéb jogosultsági feltételek

fennállnak - a 2019. december 31-ét követően örökbefogadási szándékkal

nevelésbe vett gyermekek esetén lehet alkalmazni.

5.7.1. Az ÖFD-re való jogosultság

ÖFD-re jogosult az a biztosított, aki a 2. életévét betöltött gyermeket, illetve

ikergyermekek esetén a 3. életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási

szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját

megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a

gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve

folyamatosan saját háztartásában.

Magyarázat:

Az ÖFD-nek a következő jogosultsági feltételei vannak:

217

- a gyermek által betöltött 2. (ikergyermekek esetén 3.) életév,

- a gyermek nevelésbe vétele napját megelőző két éven belül legalább 365

napi előzetes biztosítási idő,

- biztosítási jogviszony fennállása az ellátásra való jogosultság

megnyílásakor,

- az örökbefogadó szülő a gondozásba vétel időpontját megelőzően 1 évnél

rövidebb ideje neveli a gyermeket a saját háztartásában.

Az ÖFD-re való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be

kell számítani

- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, CSED, ÖFD, GYED -

kivéve a hallgatói GYED - folyósításának az idejét,

- a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási

intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott

tanulmányok idejéből legfeljebb 180 napot,

- a rehabilitációs ellátás folyósításának az idejét.

Magyarázat:

Az ÖFD-re való jogosultság feltétele, hogy a gyermek nevelésbe vétele

örökbefogadási szándékkal történjen, továbbá, hogy a kérelmező a nevelésbe

vétel napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított legyen. Az előzetes

365 napi biztosítási idő figyelembevételénél nem szükséges, hogy a biztosítás

folyamatosan fennálljon, a biztosítási időben lehetnek 30 napnál hosszabb

megszakítások.

Az ÖFD-re való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező a Tbj. 6. §-a

szerinti biztosítási jogviszonnyal rendelkezzen. Passzív jogon az ÖFD nem

állapítható meg, azonban, ha az ellátás megállapításra került, a biztosítási

jogviszony megszűnését követően is folyósítható.

Példa:

Az örökbefogadó szülő a 2017. május 20-án született gyermeket - akit 2019.

november 12-től nevel a saját háztartásában - 2020. április 28. napján veszi

nevelésbe. ÖFD megállapítását kérelmezi 2020. április 28-tól. A szülő 2015.

január 1-je óta folyamatos biztosítási jogviszonyban állt, amely azonban 2020.

március 31-én megszűnt. Mivel a szülő 2020. április 28-án nem biztosított, ezért

ÖFD-re nem válhat jogosulttá.

Az ÖFD-t 2 év feletti, illetve ikergyermekek esetén 3 év feletti gyermeket

örökbefogadni szándékozó szülők vehetik igénybe. Azt a tényt, hogy a gyermek

betöltötte-e már a 2. életévét - ikergyermekek esetén a 3. életévét - a nevelésbe

vétel napjához képest kell vizsgálni. Ha a nevelésbe vételkor a gyermek még nincs

2 (ikergyermekek esetén 3) éves, az ÖFD nem állapítható meg, akkor sem, ha az

218

ÖFD megállapítását olyan időponttól kérelmezik, amikor a gyermek már

betöltötte a 2. (ikergyermekek esetén a 3.) életévét.

A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a kérelmező a gyermeket

nem nevelheti a saját háztartásában a gondozásba vétel időpontját megelőzően

legalább egy éve folyamatosan.

Példa:

Az örökbefogadó szülő a 2016. május 20-án született gyermeket - akit 2019.

január 17-től nevel a saját háztartásában - 2020. április 28. napján veszi

nevelésbe. ÖFD megállapítását kérelmezi 2020. április 28-tól. A szülő 2015.

január 1-je óta folyamatos biztosítási jogviszonyban áll. Mivel a szülő 2020.

április 28-át megelőzően már több, mint 1 éve folyamatosan a saját

háztartásában neveli a gyermeket, ezért ÖFD-re nem jogosult.

5.7.2. Az ÖFD-re való jogosultság időtartama

Az ÖFD a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár. Az

örökbefogadó szülő jogosult megválasztani, hogy a gyermek nevelésbe vételének

napjától számított 168 napon belül melyik naptól kéri az ellátás megállapítását.

Amennyiben azonban nem a nevelésbe vétel napjától, hanem ahhoz képest

későbbi időponttól kéri az ellátás megállapítását, a 168 napot csökkenteni kell a

nevelésbe vétel napjától az ellátásra való jogosultság kezdetét megelőző napig

eltelt időtartam napjainak a számával.

Példa:

Az örökbefogadó szülő a 2017. május 20-án született gyermeket - akit 2019.

november 12-től nevel a saját háztartásában - 2020. április 28. napján veszi

nevelésbe. ÖFD megállapítását kérelmezi 2020. június 1-jétől. A szülő 2015.

január 1-je óta folyamatos biztosítási jogviszonyban áll. Mivel a szülő 2020.

június 1-jén biztosított, rendelkezik a - 2. életévét már betöltött - gyermek

nevelésbe vételét megelőző 2 éven belül 365 nap biztosítási idővel, és nem

neveli még a gyermeket 1 éve a saját háztartásában, ezért ÖFD-re jogosult. A

számítási időszakot nem a gyermek nevelésbe vételét (2020. április 28.), hanem

a jogosultság megnyílását (2020. június 1.) megelőző 3. hónap utolsó napjától

visszafelé számítva kell felállítani. Arra való tekintettel pedig, hogy a biztosított

nem a gyermek nevelésbe vételének a napjától kérte az ÖFD megállapítását,

168 napnál kevesebb ideig - 2020. június 1-jétől 2020. október 12-ig (összesen

134 napra) - lesz jogosult az ellátásra.

A biztosított írásbeli kérelmére az ÖFD folyósítását szüneteltetni kell.

219

Példa:

A biztosított részére megállapításra került a gyermek nevelésbe vételének

napjától, 2020. április 2-tól számított 168. napig, 2020. szeptember 16-ig az

ÖFD. A biztosított kérelmére az ÖFD folyósítását szüneteltették 2020. május

1-jétől 2020. május 10-ig. A szüneteltetés időtartamával nem hosszabbodik meg

az ÖFD-re való jogosultság időtartama. 2020. szeptember 16. napjával az

ÖFD-re való jogosultág megszűnik.

5.7.3. Az ÖFD folyósításának korlátozása

Az ÖFD-re való jogosultság megállapítása esetén sem lehet az ellátást folyósítani

bizonyos esetekben.

Nem jár az ÖFD, ha

- a jogosult a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb

rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve a táppénzt, a baleseti

táppénzt, a CSED-et, az ÖFD-t, a GYED-et, a GYET-et, a jogosult nem

ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított GYOD-ot, az

álláskeresési járadékot, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, az

álláskeresést ösztönző juttatást vagy ha a jogosult rendszeres

pénzellátásban részesül és a CSED-re, az ÖFD-re, vagy a GYED-re való

jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére

kötelezett);

- a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá,

ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték

el;

- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini

bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni

gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult

keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs,

habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

- a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;

- a gyermek az ÖFD-re való jogosultság ideje alatt meghal (az elhalálozás

időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától

számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16.

naptól, azzal, hogy, ha az előzőek által meghatározott időpontok

túlnyúlnak a nevelésbe vétel napjától számított 168. napon, akkor az ÖFD

folyósítása a 168. napon szűnik meg).

Magyarázat:

Az ÖFD mellett keresőtevékenység folytatható, akár teljes munkaidőben is.

Amennyiben az ÖFD-re személy jogosult keresőtevékenységet nem folytat, de

a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi

220

bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben helyezi el, az ÖFD nem jár. A

gyermek óvodai, iskolai elhelyezése - akkor sem, ha az ellátott

keresőtevékenységet nem folytat - azonban nem érinti az ÖFD folyósítását.

5.7.4. Az ÖFD összege

Az ÖFD naptári napi alapját az Ebtv. 48. § (1)-(3) bekezdése alapján - vagyis

az 5.3.4.1-5.3.4.3. pontok megfelelő alkalmazásával - kell megállapítani.

Ha a naptári napi alap nem állapítható meg az Ebtv. 48. § (1)-(3) bekezdésében

foglaltak szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes

minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári

napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a naptári

napi alap megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe

venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell

figyelembe venni.

Az ÖFD összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a

mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. Az ÖFD összege maximálva

van. A maximális összegben megállapított ÖFD összegét minden év január 15-

éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár

figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. Amennyiben

a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult ÖFD-re, a

jogviszonyonként megállapított ellátások összegét egybe kell számítani, és az

ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a minimálbér

kétszeresének 70%-át. Ugyanakkor, ha a biztosított több örökbe fogadott

gyermeke után is jogosult ÖFD-re (kivéve, ha az örökbefogadott gyermekek

ikergyermekek), az ellátás maximális összegét gyermekenként kell meghatározni.

Az ÖFD-ből kizárólag SZJA-előleg levonására kerül sor, nem képezi alapját a

nyugdíjjáruléknak.

5.7.5. Az ÖFD iránti kérelem benyújtása

Az ÖFD iránti kérelmet a Kincstár Központ által a kérelem benyújtására

rendszeresített - „Igénybejelentés örökbefogadói díjra” elnevezésű -

nyomtatványon kell benyújtani. ÖFD iránti kérelemnél is kiemelt jelentősége van

a biztosítottnak az esetlegesen fennálló több jogviszonyáról szóló

nyilatkozatának, egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén ugyanis

a kérelmet csak az egészségbiztosító bírálhatja el.

Az ÖFD iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, a

biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is.

221

Az ÖFD iránti kérelemhez csatolni kell:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

- a korábban átvett tb. kiskönyvet (ha a biztosított a biztosítás megszűnését

követően nyújtja be az ÖFD iránti kérelmét - ebben az esetben a

kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a tb. kiskönyvbe bejegyzi a

passzív jogú ÖFD folyósításának időszakát az ellátás folyósításának

befejezésekor),

- a gyámhatósági döntést a gyermek örökbefogadási szándékkal történő

nevelésbe vételéről.

A kérelem elbírálásához, illetve a tényállás döntéshozatalhoz szükséges mértékű

tisztázásához további adatokra, iratokra lehet szüksége a kifizetőhelynek. Ezeket

hiánypótlás keretében a biztosítottól, illetve megkeresés formájában más

szervektől, személyektől kell beszerezni; figyelembe véve, hogy nem kérhető az

ügyféltől - az azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely

nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak

tartalmaznia kell.

A foglalkoztató az ÖFD-re vonatkozó kérelmet és a biztosított által benyújtott

igazolásokat 5 napon belül a kifizetőhely részére megküldi. A foglalkoztató a

kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles

igazolni (például az "Igényjelentés örökbefogadói díjra" elnevezésű nyomtatvány

másolati példányán, külön e célból megszövegezett iraton, stb.).

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony

megszüntetésekor a tb. kiskönyvbe feljegyzi - a jogviszony megszűnésének a

napján kívül - a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két

éven belül folyósított ÖFD időtartamát.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a

kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak is „Foglalkoztatói igazolás”-t kell

kiállítania, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 5 napon belül

- kizárólagosan elektronikus úton - továbbítania kell az egészségbiztosítóhoz. Ha

a foglalkoztató a továbbításra a saját Cégkapuját használja, külön regisztrációra

nincs szükség az egészségbiztosítónál. Egyéb esetben viszont a kifizetőhelyet

fenntartó foglalkoztatónak ki kell töltenie a Kincstár Központ honlapján közzétett

„Regisztrációs lap az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (táppénz,

gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj,

gyermekgondozási díj) és baleseti táppénz iránti kérelem elektronikus ügyintézés

keretében történő benyújtásához” elnevezésű nyomtatványt, és azt meg kell

küldeni az illetékes kormányhivatal részére. A „Foglalkoztató igazolás” csak a

regisztrációs adatbázisban való rögzítést követően válik sikeresen benyújthatóvá.

222

5.7.6. Az ÖFD iránti kérelem elbírálása

Az ÖFD iránti kérelmet kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a

kifizetőhelynek kell elbírálnia. Ettől eltérően, ha a biztosított egyidejűleg

fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik - függetlenül attól, hogy

valamennyi jogviszonyában nyújtott-e be kérelmet - a kérelmet csak az

egészségbiztosító bírálhatja el.

Az ÖFD megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás

folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. Ha a kifizetőhely az

ÖFD iránti kérelemnek teljes egészében helyt ad, az ÖFD megállapításáról

egyszerűsített döntés hozható.

Az ÖFD iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely a jogosultat - kérelmére - tájékoztatja

a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett

adatokról.

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott ÖFD iránti

kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, az ÖFD-t az eredeti határozatban

megállapított összegben kell továbbfolyósítani.

Az ÖFD megállapításáról szóló határozat meghozatalát követően a

kifizetőhelynek 8 napon belül folyósítania kell a már esedékessé vált ellátást. Ezt

követően a folyósításra havonta egyszer utólag - a tárgyhónapot követő hónap 10.

napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon - kerül sor.

Ha az ÖFD folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, és

nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt, továbbra is a volt foglalkoztatónál

működő kifizetőhelynek kell folyósítania az ellátást. Ha azonban az ÖFD

folyósításának ideje alatt az ellátott foglalkoztatót vált, az ellátást a továbbiakban

az új foglalkoztató mellett működő kifizetőhelynek (vagy annak hiányában az

egészségbiztosítónak) kell folyósítania.

5.7.7. Az ÖFD folyósításának felfüggesztése

A Rendeletek alkalmazása szempontjából az ÖFD családi ellátásnak minősül,

ezért valamely külföldi elem felmerülése esetén sor kerülhet az ellátás

folyósításának a felfüggesztésére, amelyről a kifizetőhelynek határozatban kell

döntenie.

Az ÖFD folyósításának a felfüggesztése vonatkozásában megfelelően alkalmazni

kell az 5.3.8. pontban foglaltakat.

223

5.8. Választás az ellátások között

A biztosított, illetve a szülő a táppénzre, baleseti táppénzre, CSED-re, GYED-re,

GYES-re, GYET-re való jogosultság fennállása alatt választhat az egyes ellátások

között. A folyósítás alatt választott újabb ellátásra való jogosultságot a biztosított,

illetve a szülő által megjelölt időponttól kell megállapítani, ha a jogosultság

feltételeivel az igénylő már ekkortól rendelkezik. A választott újabb ellátást a

korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell

folyósítani.

5.8.1. A választási szabályok egyes esetei

5.8.1.1. Ugyanazon jogviszonyból járó ellátások közötti választás

Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy

baleseti táppénzre és CSED-re, illetve GYED-re is jogosult, választása szerint -

az Ebtv.-ben foglalt kivételekkel - csak az egyik ellátást veheti igénybe.

Példa:

Az ügyfél 2015. január 1-jétől áll munkaviszonyban, ezen jogviszonyából

veszélyeztetett várandóssága miatt 2019. december 5. napjától táppénzben

részesül. A szülés várható ideje 2020. március 1. napja. A táppénz

folyósításának ideje alatt, 2020. február 4-én megszül. A szülés napjától - vagy

a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal - jogosult lehet CSED-re is. Az

ellátások között ez esetben választania kell. Választásának megfelelően táppénz

helyett CSED-ben is részesülhet. Az ellátások között mindenképpen választania

kell, egyidejűleg nem részesülhet mindkét ellátásban.

5.8.1.2. Ugyanazon gyermek után járó ellátások közötti választás

Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg GYES-re, GYET-re (a

továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és táppénzre vagy baleseti

táppénzre, CSED-re, illetve GYED-re is jogosult, választása szerint csak az egyik

ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás,

illetve a GYED és az ÖFD igénybevétele mellett munkát vállal és

keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Magyarázat:

Amennyiben a biztosított GYES-ben részesül és mellette munkát vállal, akkor

akár a saját, akár a gyermek betegsége miatti keresőképtelensége esetén

részére a táppénzt, illetve a GYÁP-ot meg lehet állapítani. Ilyenkor nem kell az

ellátások között választania.

224

Példa:

A biztosított 2019. július 7. napjától GYED-ben részesül. Ugyanazon gyermeke

jogán, aki után GYED-et kap, GYES-re nem válhat jogosulttá. Választania kell

az ellátások között; gyermekenként egy ellátásra jogosult a szülő. Ha ugyanez

a biztosított 2019. szeptember 1-jén újból munkába áll, részére a GYED-et

továbbra is folyósítani kell, és gyermeke, illetve saját keresőképtelenségére

tekintettel jogosult lehet GYÁP-ra vagy táppénzre is. Ebben az esetben

egyidejűleg részesülhet GYED-ben és táppénzben vagy GYED-ben és GYÁP-

ban is.

5.8.1.3. A szülők közötti választás ugyanazon gyermekre tekintettel

Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak

táppénzre, CSED-re, GYED-re, valamint gyermekgondozási támogatásra,

választásuk szerint az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.

Kivételt képez a GYÁP, amelyet - ha az arra való jogosultsági feltételek

fennállnak - bármelyik szülő igénybe veheti, függetlenül attól, hogy ugyanazon

gyermek jogán a másik szülő már részesül valamilyen ellátásban.

Magyarázat:

- Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a szülők egyidejűleg több ellátásra

is jogosultságot szerezhetnek, ebben az esetben választaniuk kell, hogy

melyik ellátást ki veszi igénybe. Ugyanazon gyermek után csak az egyik

szülő és csak egy ellátást vehet igénybe.

- Kivételt képez a fenti szabály alól a GYÁP. Ha az anya például GYED-

ben részesül a gyermek után, és a gyermek beteg lesz, akkor az apa a

gyermekkel GYÁP-ot vehet igénybe, amennyiben az arra való jogosultsági

feltételek fennállnak.

Példa:

Ha az anya és az apa is jogosult lenne a 2019. augusztus 10-én született

gyermekük után GYED-re, akkor is csak az egyik szülő részesülhet ezen

gyermek után GYED-ben.

5.8.1.4. Egyidejűleg járó ellátások különböző korú gyermekek után

A szülő a különböző korú gyermekei jogán a GYES-t és táppénzt, CSED-et,

GYED-et egyidejűleg is igénybe veheti.

Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után

225

jogosult CSED-re, ÖFD-re vagy GYED-re, akkor a másik gyermeke jogán járó

CSED-et, ÖFD-t vagy GYED-et egyidejűleg is igénybe veheti.

Magyarázat:

Ha egy újabb gyermek születik a családba, akkor az idősebb gyermek után járó

ellátás továbbra is megilleti a szülőt, és e mellett a fiatalabb gyermek jogán

járó ellátást is megkaphatja ugyanaz a szülő. Több gyermek esetén akkor

folyósíthatók gyermekenként külön-külön az ellátások, ha azok különböző korú

gyermekek után kerülnek megállapításra.

Példa:

- A biztosított anya a 2018. január 10-én született gyermeke után jelenleg

GYES-ben részesül. Ezen ellátás folyósítása alatt, 2020. február 2-án

megszületik a második gyermeke. Ekkor az első gyermeke után továbbra

is GYES-t fog kapni, míg a második gyermekére tekintettel CSED, ennek

lejártát követően pedig GYED és GYES is megilleti.

- A biztosított anya a 2018. november 12-én született gyermeke után

jelenleg GYED-ben részesül. 2020. február 7-én megszületik a második

gyermeke, akire tekintettel CSED-re szerez jogosultságot. Az ellátások

között nem kell választania, mivel a gyermekek különböző korúak: az anya

az első gyermek után GYED-re, a második gyermek után CSED-re

egyidejűleg is jogosult.

5.8.1.5. A szülők közötti választás több gyermekre tekintettel

Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg

gyermekgondozási támogatásra, illetve táppénzre, CSED-re vagy GYED-re is

jogosultak, választásuk szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik

szülő veheti igénybe.

Kivételt képez a GYÁP, amelyet - ha az arra való jogosultsági feltételek

fennállnak - bármelyik szülő igénybe veheti, függetlenül attól, hogy ugyanazon

vagy másik gyermek jogán a másik szülő már részesül valamilyen ellátásban.

Példa:

Az apa a 2017. október 16-án született első gyermekkel jelenleg GYES-ben

részesül. Megszületik 2020. április 3-án a második gyermekük, aki után a

biztosított anya CSED-re szerez jogosultságot. Az anya részére csak akkor

állapítható meg a CSED, ha az apa a GYES-ről lemond. Tulajdonképpen

„átadja” az ellátásra való jogosultságot az anyának, aki 2020. április 3-tól a

nagyobb gyermek után GYES-ben, a kisebb gyermek jogán pedig CSED-ben

226

fog részesülni.

5.8.1.6. GYÁP-ra való jogosultság

A közös háztatásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők

valamelyike GYÁP-ra szerezhet jogosultságot.

Magyarázat:

Ha a gyermek megbetegszik, az apának és az anyának választania kell, hogy ki

ápolja otthon a gyermeket, melyikük veszi igénybe a GYÁP-ot. Ha a közös

háztartásban több gyermek él, és közülük többen is egyszerre betegednek meg,

ugyanazon szülő csak az egyik gyermek után kaphat GYÁP-ot. Annak

ugyanakkor nincs akadálya, hogy az egyik gyermekkel az egyik szülő, a másik

gyermekkel pedig a másik szülő legyen keresőképtelen állományban, és ennek

megfelelően kérelmezzék a GYÁP megállapítását.

5.8.2. A nagyszülői GYED-re vonatkozó választási szabályok

A nagyszülői GYED esetében az Ebtv. 39. §-ában foglalt, általános választási

szabályok nem alkalmazhatók, helyette a törvény külön erre az ellátásra

vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Nagyszülői GYED megállapítása esetén a gyermek közös háztartásban élő

szülője - egyedülálló alapjogosult esetén az alapjogosult - gyermekgondozási

támogatásra és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem jogosult, kivéve

a saját, illetve a gyermeke ápolására figyelemmel fennálló keresőképtelenségére

tekintettel járó táppénzt.

Példa:

- A nagyszülő 2020. március 20. napjától nagyszülői GYED-ben részesül.

Ezen naptól a gyermeknek a szülei nem jogosultak egyik gyermekük után

sem semmilyen ellátásra (GYES, GYET, CSED, GYED, ÖFD). A gyermek

2020. április 4-én megbetegszik, az édesanya ekkor GYÁP-ra lehet

jogosult. Amennyiben akár az anya, akár az apa saját betegségéből

kifolyólag keresőképtelen lesz, úgy a szülők szintén jogosulttá válhatnak

táppénzre.

- A nagyszülő 2020. március 20. napjától nagyszülői GYED-ben részesül.

A szülőknek újabb gyermekük születik 2020. november 6-án, az édesanya

ezen gyermekre tekintettel a szülés napjától CSED-et igényel. Az ellátásra

csak abban az esetben lehet jogosult, ha a nagyszülő a nagyszülői GYED

folyósításáról lemond. Így az anya lesz jogosult a szülés napjától CSED-

re és a nagyobb gyermek után GYED-re is.

227

A gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult

esetében az alapjogosult - valamennyi GYED-re jogosító gyermek

tekintetében csak egy és ugyanazon nagyszülő vonatkozásában adhatja meg

azon nyilatkozatát, amelyben hozzájárul a GYED nagyszülő általi

igénybevételéhez.

Példa:

- A szülők megállapodnak abban, hogy a 2018. október 16-án és a 2019.

május 8-án született gyermekeik után az édesanya anyukája vegye igénybe

2020. április 1-től a nagyszülői GYED-et. Mivel a hozzájáruló

nyilatkozatot a közös háztartásukban nevelt mindkét gyermek

vonatkozásában adták meg, ugyanazon nagyszülő részére, ezért a

nagyszülő igénybe veheti a két gyermek utáni nagyszülői GYED-et, ha a

többi jogosultsági feltételnek is megfelel.

- A szülők 2020. február 6-án úgy döntenek, hogy hozzájárulnak ahhoz,

hogy a 2018. augusztus 5-én született gyermekük után az apa édesanyja,

a 2019. november 20-án született gyermekük után pedig az anyát

örökbefogadó nő férje vegye igénybe a nagyszülői GYED-et. Tekintettel

arra, hogy a szülők hozzájáruló nyilatkozatukat a két gyermekük

vonatkozásában csak ugyanazon nagyszülő részére adhatják meg, ezért

fenti nyilatkozatok alapján a nagyszülők részére GYED nem állapítható

meg, hanem a szülőknek választaniuk kell, hogy melyik nagyszülő vegye

igénybe a két gyermek utáni nagyszülői GYED-et.

Ha ugyanazon nagyszülő részére egy vagy több alapjogosult nyilatkozata alapján

több - nem ugyanazon várandósságból született - gyermekre figyelemmel is

megállapítják a nagyszülői GYED-et, az ellátást számára gyermekenként kell

megállapítani.

Példa:

A szülők megállapodnak abban, hogy a 2019. február 4-én és a 2020. március

8-án született gyermekükre tekintettel az édesapa anyukája fogja igénybe venni

a nagyszülői GYED-et 2020. szeptember 1. napjától. Az édesapa anyukája

mindkét gyermek után jogosult lesz az ellátásra, a nagyszülői GYED-et

gyermekenként fogja megkapni.

5.8.3. A választási szabályok alkalmazása esetén követendő eljárás

Amennyiben a biztosított az egészségbiztosítás valamelyik pénzbeli ellátását vagy

a baleseti táppénzt választotta, a kérelmet a foglalkoztatónál kell előterjesztenie,

gyermekgondozási támogatás választása esetén pedig a kérelmet az igénylő

lakóhelye szerint illetékes, családtámogatási feladatkörében eljáró

228

kormányhivatalhoz vagy a családtámogatási kifizetőhelyhez kell benyújtani, a

folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt.

Abban az esetben, ha a biztosított a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz

gyermekgondozási támogatás megállapítására vonatkozóan kérelmet nyújt be

azzal, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy baleseti táppénz helyett a

gyermekgondozási támogatást választja, az igénylő lakóhelye szerint illetékes

kormányhivatal értesíti a kifizetőhelyet a biztosított választásáról. Az értesítésben

ki kell térni arra, hogy a biztosított milyen időponttól jogosult az általa választott

gyermekgondozási támogatásra.

A kifizetőhely az értesítés alapján az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy a

baleseti táppénz folyósítását megszünteti, erről ellátást megszüntető határozatot

bocsát ki, amelyben feltünteti a választással érintett időszakot (mikortól meddig

folyósította az ellátást) és az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, illetve a baleseti

táppénz ezen időszakra vonatkozó nettó összegét. A véglegessé vált határozat egy

példányát a családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatal részére

megküldi.

Ha a választott táppénz, baleseti táppénz, CSED, ÖFD vagy GYED

megállapítására irányuló kérelem tévesen - a foglalkoztató helyett - a

családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatal részére került

benyújtásra, a kormányhivatal a kérelmet átteszi a kifizetőhelyhez.

Ha a táppénz, baleseti táppénz, CSED, ÖFD vagy GYED helyett választott

gyermekgondozási támogatás megállapítására irányuló kérelem tévesen a

kifizetőhelyhez került benyújtásra, a kifizetőhely a kérelmet - az Ákr. szabályai

szerint, végzéssel - szintén átteszi a családtámogatási feladatkörében eljáró

kormányhivatalhoz (vagy a családtámogatási kifizetőhelyhez).

5.8.4. Betudás

Betudásról csak abban az esetben lehet szó, ha a szülők egyike jogalap nélkül

vette fel a gyermekük után járó pénzbeli ellátást vagy gyermekgondozási

támogatást. Ebben az esetben mindkét szülő erre irányuló egybehangzó

nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek - a közös

háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel - megállapított pénzbeli ellátás

összegéből levonható. Ennek megfelelően más pénzbeli ellátásból (például

táppénz) nem lehet levonni, betudni a másik szülő jogalap nélkül felvett pénzbeli

ellátását, vagy családtámogatási ellátását. Ha a szülők nem járulnak hozzá

egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást -

felróhatóságra tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást

felvette.

229

Tekintettel arra, hogy a vonatkozó feladatok ellátásában mind a kormányhivatalok

egészségbiztosítási pénztári és családtámogatási szakterületei, mind a

kifizetőhelyek érintettek lehetnek, ezért példákon keresztül részletesen

bemutatásra kerül valamennyi eshetőség az érintett személyi kör és ellátás esetén.

5.8.4.1. A kifizetőhelyek és a kormányhivatalok közötti betudás szabályai

5.8.4.1.1. Apa GYED - anya CSED, GYED

A. Betudással történő megtérülés

A biztosított apa az első gyermeke után 2020. április 30-ig GYED-ben részesül a

kifizetőhelytől. 2020. április 1-jén megszületik a második gyermeke, aki után a

biztosított anya a szülés napjától CSED-et, továbbá az első gyermeke után 2020.

április 1-jétől GYED-et igényel. Az anya az első gyermeke után igényelt GYED és

a második gyermeke utáni CSED iránti kérelmét, valamint az apának a GYED

2020. március 31-gyel történő megszüntetése iránti kérelmét 2020. május 11-én

nyújtja be a foglalkoztatóhoz. A foglalkoztató által működtetett kifizetőhelyhez

2020. május 14-én érkezik meg a kérelem. Az anya foglalkoztatójának

kifizetőhelye megkeresi az apa részére a GYED-et megállapító kormányhivatalt,

hogy az apa a GYED 2020. március 31-gyel történő megszüntetését kérte, és

megküldi a megszüntetés iránti kérelmet, valamint tájékoztatást nyújt arról, hogy

mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján az apa jogalap

nélkül felvett GYED ellátása az anya részére megállapított pénzbeli ellátás

összegébe betudható. A megkeresésben az anya foglalkoztatója által fenntartott

kifizetőhely kéri a fentiek alapján keletkezett jogalap nélküli kifizetés nettó

összegének közlését.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME GYERMEK ELLÁTÁST IGÉNYELTE

ELLÁTÁST

KAPJA/KAPTA ÁTFEDÉS IDŐSZAKA

Próba István GYED Tihamér (sz.: 2018.10.14.) 2019.03.31-2020.10.14. 2019.03.31-2020.04.30.

2020.04.01-2020.04.30.

Próbáné

Minta Anna

GYED Tihamér (sz.: 2018.10.14.) 2020.04.01-2020.10.14. 2020.04.01-2020.10.14.

CSED Töhötöm (sz.: 2020.04.01.) 2020.04.01-2020.09.15. 2020.04.01-2020.09.15. –

BIZTOSÍTOT

T

ELLÁTÁS

NEME FOLYÓSÍTÁS IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJ

JÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

BETUDÁS

KIFIZETENDŐ

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próba István GYED 2020.04.01-2020.04.30. 120.000 Ft 18.000 Ft 12.000 Ft 90.000 Ft – –

Próbáné

Minta Anna

GYED 2020.04.01-2020.04.30. 100.000 Ft 15.000 Ft 10.000 Ft 75.000 Ft -75.000 Ft 0 Ft

CSED 2020.04.01-2020.04.30. 150.000 Ft 22.500 Ft 0 Ft 127.500 Ft -15.000 Ft 112.500 Ft

230

Az apa részére a GYED-et korábban megállapító kormányhivatal feladatai

1. Az apa részére GYED-et megállapító egyszerűsített határozatot módosítani

kell (vagy külön döntésben rendelkezni kell a folyósítás megszüntetéséről) - a

jogosultsági időtartam megváltozott -, és visszafizetésre kötelező határozatot

kell hozni a 2020. április havi jogalap nélkül kifizetett GYED nettó összegéről.

A visszafizetésre kötelező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a jogalap

nélkül felvett összeget a határozat véglegessé válását követően az anya részére

megállapításra kerülő ellátás(ok)ba kell betudni. Betudás alkalmazása esetén a

rendelkező részben nevesíteni kell, hogy ki, milyen jogcímen vette fel a

jogalap nélküli ellátást, valamint kinek a részére kerül megállapításra az az

egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amelynek összegébe a jogalap nélkül

felvett ellátás betudásra kerül. Ezen kívül fel kell tüntetni a gyermek(ek)

adatait is a határozatban.

2. A kormányhivatalnak a NAV felé önellenőrzést kell készíteni annak

érdekében, hogy az apa részére folyósított GYED-ből levont nyugdíjjárulék

és SZJA előleg visszakerüljön az E. Alapba.

Az anya kifizetőhelyének feladatai

1. A 2020. április 1-jén született gyermekre tekintettel megállapított CSED-ről és

az idősebb gyermek jogán megállapított GYED-ről határozatot kell hozni,

amelyek ez esetben nem lehetnek egyszerűsített döntések, mert a határozatok

rendelkező részében fel kell tüntetni, hogy mekkora összeg kerül betudásra az

ellátásokba.

2. Az anya 2020. április havi NAV bevallásában az ellátások bruttó összegének

kell szerepelnie, azaz bruttó 100.000 forint GYED és bruttó 150.000 forint

CSED.

3. Elszámolás:

Az anya részére 2020. április hónapra megállapított CSED és GYED nettó

összege kerül csökkentésre az apa részére 2020. április hónapra kifizetett

GYED nettó összegével, és mivel az anya részére megállapításra került GYED

nettó összege nem elegendő az apa részére korábban folyósított GYED nettó

összegének teljes betudására, ezért a még fennálló összeget a CSED-be kell

betudni. Az Elszámolásban emiatt az anya részére megállapított GYED bruttó

összegének közterhei (nyugdíjjárulék és SZJA, EBXX-E1 jelű lap 2. sor:

25.000 forint), valamint a CSED bruttó összegének közterhe (SZJA) és a

kifizetendő összeg (EBXX-E1 jelű lap 1. sor: 135.000 forint) állítható be.

Az alábbi táblázat tartalmazza a betudás levezetését és annak megjelenítését

az Elszámolásban.

231

Nagyon lényeges, hogy az ismertetett esetben nem kell kitölteni az EBXX-M1

jelű lapot, mert a levezetés szerint az Elszámolásban soron belül (GYED), illetve

sorok között (CSED, GYED) megoldható a pénzügyi rendezés.

Látható, hogy sem az anya kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatójának, sem a

kormányhivatalnak nem kell - a betudással történő megtérülés miatt - utalást

teljesíteni a másik szervezet részére.

B. Megtérülés visszafizettetéssel

A biztosított apa az első gyermeke után 2020. április 30-ig GYED-ben részesül a

kifizetőhelytől. 2020. április 1-jén megszületik a második gyermeke, aki után a

biztosított anya a szülés napjától CSED-et, továbbá az első gyermeke után 2020.

április 1-jétől GYED-et igényel. Az anya az első gyermeke után igényelt GYED,

és a második gyermeke utáni CSED iránti kérelmét, valamint az apának a GYED

2020. március 31-gyel történő megszüntetése iránti kérelmét 2020. május 11-én

nyújtja be a foglalkoztatóhoz. A foglalkoztató által működtetett kifizetőhelyhez

2020. május 14-én érkezik meg a kérelem. Az anya foglalkoztatójának

kifizetőhelye megkeresi az apa részére a GYED-et megállapító kormányhivatalt,

hogy az apa a GYED 2020. március 31-gyel történő megszüntetését kérte, és

megküldi a megszüntetés iránti kérelmet, valamint tájékoztatást nyújt arról, hogy

a szülők nem tettek egybehangzó nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az apa

jogalap nélkül felvett GYED ellátása az anya részére megállapított pénzbeli

ellátás összegébe betudható lenne.

2020.04.01-04.30.

2020.04.01-04.30.

232

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME GYERMEK ELLÁTÁST IGÉNYELTE

ELLÁTÁST

KAPJA/KAPTA ÁTFEDÉS IDŐSZAKA

Próba István GYED Tihamér (sz.: 2018.10.14.) 2019.03.31-2020.10.14. 2019.03.31-2020.04.30. 2020.04.01-2020.04.30.

Próbáné

Minta Anna

GYED Tihamér (sz.: 2018.10.14.) 2020.04.01-2020.10.14. 2020.04.01-2020.10.14.

CSED Töhötöm (sz.: 2020.04.01.) 2020.04.01-2020.09.15. 2020.04.01-2020.09.15. –

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME

FOLYÓSÍTÁS

IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJ-

JÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

VISSZA-

FIZETENDŐ

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

KIFIZETENDŐ

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próba István GYED 2020.04.01-

2020.04.30. 120.000 Ft 18.000 Ft 12.000 Ft 90.000 Ft -90.000 Ft –

Próbáné

Minta Anna

GYED 2020.04.01-

2020.04.30. 100.000 Ft 15.000 Ft 10.000 Ft 75.000 Ft - 75.000 Ft

CSED 2020.04.01-

2020.04.30. 150.000 Ft 22.500 Ft 0 Ft 127.500 Ft - 127.500 Ft

Az apa részére a GYED-et korábban megállapító kormányhivatal feladatai

1. Az apa részére GYED-et megállapító egyszerűsített határozatot módosítani

kell (vagy külön döntésben rendelkezni kell a folyósítás megszüntetéséről) -

a jogosultsági időtartam megváltozott -, és visszafizetésre kötelező

határozatot kell hozni a 2020. április havi jogalap nélkül kifizetett GYED

nettó összegéről. A visszafizettetésről hozott döntésről a kormányhivatal

tájékoztatja a követeléskezelő szervet is.

A visszafizetésre kötelező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a jogalap

nélkül felvett összeget a határozat véglegessé válását követően az apának meg

kell fizetnie a közölt bankszámlaszámra (E. Alap központosított

számlaszámára), postai átutalási megbízáson (csekken) vagy átutalással.

2. A kormányhivatalnak a NAV felé önellenőrzést kell készíteni annak

érdekében, hogy az apa részére folyósított GYED-ből levont nyugdíjjárulék

és SZJA visszakerüljön az E. Alapba.

Az anya kifizetőhelyének feladatai

1. A 2020. április 1-jén született gyermekre tekintettel megállapított CSED-ről

és az idősebb gyermek jogán megállapított GYED-ről határozatot kell hozni,

amelyek lehetnek egyszerűsített döntések.

2. Az anya 2020. április havi NAV bevallásában az ellátások bruttó összegének

kell szerepelnie, azaz bruttó 100.000 forint GYED és bruttó 150.000 forint

CSED.

3. Elszámolás:

Az Elszámolásba az anya részére megállapított GYED bruttó összege (EBXX-

E1 jelű lap 2. sor: 100.000 forint), valamint a CSED bruttó összege (EBXX-

E1 jelű lap 1. sor: 150.000 forint) állítható be.

233

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME FOLYÓSÍTÁS IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJJÁR

ULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próbáné Minta

Anna

CSED 2020.04.01-2020.04.30. 150 000 Ft 22 500 Ft 0 Ft 127 500 Ft

GYED 2020.04.01-2020.04.30. 100 000 Ft 15 000 Ft 10 000 Ft 75 000 Ft

5.8.4.1.2. Anya GYED - apa GYED

A. Betudással történő megtérülés

A biztosított anya a 2019. május 10-én született gyermeke után a gyermek

születésétől 2019. október 24-ig CSED-ben részesült. 2019. október 25-től 2020.

április 30-ig GYED-ben részesült a kifizetőhelytől. A szülők úgy döntenek, hogy

gyermekük után 2020. január 1-jéig visszamenőlegesen az apa igényli meg a

GYED-et. A kérelem részeként benyújtásra kerül az anya 2019. december 31-ét

követő nappal történő GYED megszüntetési kérelme is. A kérelem 2020. május

14-én érkezik meg - a foglalkoztatón keresztül - a kormányhivatalhoz. A

kormányhivatal megkeresi az anya foglalkoztatójának kifizetőhelyét, hogy anya a

GYED 2019. december 31-gyel történő megszüntetését kérte, és megküldi a

megszüntetés iránti kérelmet, valamint tájékoztatást nyújt arról, hogy mindkét

szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján az anya jogalap nélkül

felvett GYED ellátása az apa részére megállapított pénzbeli ellátás összegébe

betudható. A megkeresésben az apa részére a GYED-et megállapító

kormányhivatal kéri a fentiek alapján keletkezett jogalap nélküli kifizetés nettó

összegének közlését.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME GYERMEK ELLÁTÁST IGÉNYELTE

ELLÁTÁST

KAPJA/KAPTA ÁTFEDÉS IDŐSZAKA

Próbáné

Minta Anna GYED Tihamér (sz.: 2019.05.10.) 2019.10.25-2021.05.10. 2019.10.25-2020.04.30.

2020.01.01-2020.04.30.

Próba István GYED Tihamér (sz.: 2019.05.10.) 2020.01.01-2021.05.10. 2020.01.01-2021.05.10.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME

FOLYÓSÍTÁS

IDŐSZAKA/ÁTFEDÉSES

IDŐSZAK

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE AZ

ÁTFEDÉSES

IDŐSZAKRA

SZJA NYUGDÍJ

JÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

BETUDÁS

ÖSSZEGE

KIFIZETENDŐ

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próbáné

Minta Anna GYED 2020.01.01-2020.04.30. 400.000 Ft 60.000 Ft 40.000 Ft

300.000 Ft - 0 Ft

Próba István GYED 2020.01.01-2020.04.30. 714.000 Ft 107.100 Ft 71.400 Ft 535.500 Ft - 300.000 Ft 235.500 Ft

Az anya kifizetőhelyének feladatai

1. Az anya részére GYED-et megállapító egyszerűsített határozatot módosítani

kell a tényállásnak megfelelően (vagy külön döntésben rendelkezni kell a

folyósítás megszüntetéséről) - a jogosultsági időtartam megváltozott -, és

234

visszafizetésre kötelező határozatot kell hozni a 2020. január - 2020. április

havi jogalap nélkül kifizetett GYED nettó összegéről.

A visszafizetésre kötelező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a jogalap

nélkül felvett összeget a határozat véglegessé válását követően az apa részére

megállapításra kerülő ellátásba kell betudni. Betudás alkalmazása esetén a

rendelkező részben nevesíteni kell, hogy a jogalap nélkül kifizetett ellátást ki,

milyen jogcímen vette fel, valamint kinek a részére kerül megállapításra az

egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amelynek összegébe az anya részére

kifizetett jogalap nélküli ellátás betudásra kerül. Ezen kívül fel kell tüntetni a

gyermek(ek) adatait is a határozatban.

2. A NAV felé az érintett hónapokról önellenőrzést kell készíteni, amelyben az

anya részére folyósított GYED-ből levont nyugdíjjárulékot és SZJA-előleget

vissza kell igényelni.

3. A visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válását követő hónapban

benyújtásra kerülő Elszámolás EBXX-E1 lap 2. sorában az E. Alap részére

vissza kell téríteni az anya GYED-jéből levont nyugdíjjárulékot és SZJA-

előleget - függetlenül attól, hogy az önellenőrzés a NAV felé megtörtént-e már

vagy sem - az alábbi módon.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME FOLYÓSÍTÁS IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJJ

ÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próba Minta

Anna GYED 2020.01.01-2020.04.30. 400.000 Ft 60.000 Ft 40.000 Ft 300.000 Ft

A SZJA-előleg és a nyugdíjjárulék összegét kell az EBXX-E1 lap 2. sorában

negatív előjellel szerepeltetni (le kell vonni a „foglalkoztató összesen” GYED

összegéből, vagy akár negatív előjelű is lehet a sor). Arra azonban ebben az

esetben is figyelni kell, hogy az Elszámolás EBXX-E1 lap 30. sorában

(„Kiutalandó összesen”) nem szerepelhet negatív előjelű forintösszeg, ebben a

sorban 0 forintnál kisebb összeg nem tüntethető fel. Ebből következik, hogy a

235

nyugdíjjárulék és a SZJA összege esetleg több havi Elszámolásban térül meg az

E. Alap részére.

Nagyon lényeges, hogy ebben az esetben sem kell kitölteni az EBXX-M1 jelű

lapot, mert a levezetés szerint az Elszámolásban soron belül (GYED) megoldható

a pénzügyi rendezés.

Az apa részére a GYED-et megállapító kormányhivatal feladatai

1. A megállapított GYED-ről határozatot kell hozni, amely nem lehet

egyszerűsített döntés, mert a határozat rendelkező részében fel kell tüntetni,

hogy mekkora összeg kerül betudásra az ellátásba.

2. A 2020. április havi NAV bevallás M-es lapjain a 2020. január - 2020. április

hónapok adatait is szerepeltetni kell a GYED-re vonatkozóan. Az ellátás

összes bruttó összegének kell szerepelnie benne, vagyis bruttó 714.000 forint

GYED-nek.

3. Az apa részére megállapított GYED bruttó összegéből a közterhek

(nyugdíjjárulék és SZJA) levonása után kapott összegből kell az anya részére

túlfizetett GYED nettó összegét levonni, és az így kapott összeg kerül utalásra.

Vagyis: 714.000 forint - 107.100 forint - 71.400 forint (= 535.500 forint) -

300.000 forint = 235.500 forint.

Látható, hogy sem az anya kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatójának, sem a

kormányhivatalnak nem kell - a betudással történő megtérülés miatt - utalást

teljesíteni a másik szervezet részére.

B. Megtérülés visszafizettetéssel

A biztosított anya a 2019. május 10-én született gyermeke után a gyermek

születésétől 2019. október 24-ig CSED-ben részesült. 2019. október 25-től 2020.

április 30-ig GYED-ben részesült egy kifizetőhelytől. A szülők úgy döntenek, hogy

gyermekük után 2020. január 1-jéig visszamenőlegesen az apa igényli meg a

GYED-et, mivel így az ellátás jóval magasabb összegű lenne, mint az anya részére

folyósított ellátás. A kérelem részeként benyújtásra kerül az anya 2019. december

31-et követő nappal történő GYED megszüntetési kérelme is. A kérelem 2020.

május 14-én érkezik meg - a foglalkoztatón keresztül - az apa részére a GYED-et

megállapító kormányhivatalhoz. A kormányhivatal megkeresi az anya

foglalkoztatójának kifizetőhelyét, hogy az anya a GYED 2019. december 31-gyel

történő megszüntetését kérte, és megküldi a megszüntetés iránti kérelmet,

valamint tájékoztatást nyújt arról, hogy a szülők nem tettek egybehangzó

nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az anya jogalap nélkül felvett GYED

ellátása az apa részére megállapított GYED összegébe betudható lenne.

236

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME GYERMEK ELLÁTÁST IGÉNYELTE

ELLÁTÁST

KAPJA/KAPTA ÁTFEDÉS IDŐSZAKA

Próbáné

Minta Anna GYED Tihamér (sz.: 2019.05.10.) 2019.10.25-2021.05.10. 2019.10.25-2020.04.30.

2020.01.01-04.30.

Próba István GYED Tihamér (sz.: 2019.05.10.) 2020.01.01-2021.05.10. 2020.01.01-2021.05.10.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME

FOLYÓSÍTÁS

IDŐSZAKA/

ÁTFEDÉSES

IDŐSZAK

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJ-

JÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

VISSZA-

FIZETENDŐ

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

KIFIZETENDŐ

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próbáné

Minta Anna GYED

2020.01.01-

2020.04.30. 400.000 Ft 60.000 Ft 40.000 Ft 300.000 Ft -300.000 Ft 0 Ft

Próba István GYED 2020.01.01-

2020.04.30. 714.000 Ft 107.100 Ft 71.400 Ft 535.500 Ft - 535.500 Ft

Az anya kifizetőhelyének feladatai

1. Az anya részére GYED-et megállapító egyszerűsített határozatot módosítani

kell a tényállásnak megfelelően (vagy külön döntésben rendelkezni kell a

folyósítás megszüntetéséről) - a jogosultsági időtartam megváltozott -, és

visszafizetésre kötelező határozatot kell hozni a 2020. január - 2020. április

havi jogalap nélkül kifizetett GYED nettó összegéről.

A visszafizetésre kötelező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a jogalap

nélkül felvett összeget a határozat véglegessé válását követően az anyának

meg kell fizetnie a közölt bankszámlaszámra vagy a házipénztárba (a

kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatóhoz).

2. A NAV felé önellenőrzést kell készíteni annak érdekében, hogy az anya

részére folyósított GYED-ből levont nyugdíjjárulék és SZJA-előleg

visszakerüljön a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz.

3. A visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válását követően az anya által

visszafizetett összeget, valamint a nyugdíjjárulék és a SZJA-előleg összegét

(vagyis az anya számára korábban kifizetett 4 havi GYED bruttó összegét,

jelen esetben 400.000 forintot), az Elszámolás EBXX-E1 lap 2. sorában az E.

Alap részére vissza kell téríteni - függetlenül attól, hogy az önellenőrzési

bevallás beadása a NAV felé megtörtént-e már vagy sem - az alábbi módon.

A GYED bruttó összegével csökkenteni kell a tárgyhónapban a kifizetőhelyet

fenntartó foglalkoztató által az összes jogosult számára kifizetett GYED

összegét, és ezt kell az EBXX-E1 lap 2. sorába beírni. Ha a csökkentés

eredménye negatív előjelű lenne, akkor ezt a negatív előjelű számot kell ebben

a sorba feltüntetni. Arra azonban figyelni kell, hogy az Elszámolás EBXX-E1

lap 30. sorában („Kiutalandó összesen”) nem szerepelhet negatív előjelű

forintösszeg, ebben a sorban 0 forintnál kisebb összeg nem tüntethető fel.

Ebből következik, hogy a GYED bruttó összege esetleg több havi

Elszámolásban térül meg az E. Alap részére.

237

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME FOLYÓSÍTÁS IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJ-

JÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próba Minta

Anna GYED 2020.01.01-2020.04.30. 400.000 Ft 60.000 Ft 40.000 Ft 300.000 Ft

Az apa részére a GYED-et megállapító kormányhivatal feladatai

1. A megállapított GYED-ről határozatot kell hozni, amely lehet egyszerűsített

döntés.

2. A 2020. április havi NAV bevallás M-es lapjain a 2020. január - 2020. április

hónapok adatait is szerepeltetni kell a GYED-re vonatkozóan. Az ellátás

összes bruttó összegének kell szerepelnie benne, vagyis bruttó 714.000

forintnak.

3. Az apa részére a megállapított GYED bruttó összegének (714.000 forint)

közterhekkel (178.500 forint) csökkentett összegét kell kifizetni, azaz a nettó

GYED-et (535.500 forint).

5.8.4.1.3. Anya GYES - apa GYED

A. Betudással történő megtérülés

Az anya a 2019. május 10-én született gyermeke után 2019. május 10-től GYES-

ben részesül. A szülők úgy döntenek, hogy gyermekük után 2020. január 1-jéig

visszamenőlegesen az apa igényli meg a GYED-et, mivel ez az ellátás jóval

magasabb összegű lenne, mint az anya részére folyósított GYES. A kérelem 2020.

május 14-én érkezik meg az apa foglalkoztatójának kifizetőhelyéhez. A

kifizetőhely megkeresi az anya részére a GYES-t megállapító hatóságot

(kormányhivatal családtámogatási szakterülete), hogy az apa GYED iránti

kérelmet nyújtott be visszamenőlegesen, amelyben az ellátást 2020. január 1.

napjától kéri, valamint, hogy mindkét szülő erre irányuló egybehangzó

nyilatkozata alapján az anya jogalap nélkül felvett GYES ellátása az apa részére

megállapított pénzbeli ellátás összegébe betudható. Az anya közben a részére

GYES-t megállapító hatóságnál kéri a GYES folyósításának - betudás

figyelembevételével történő - megszüntetését 2019. december 31-ét követő nappal.

238

KÉRELMEZŐ/

BIZTOSÍTOTT

ELLÁTÁS

NEME GYERMEK ELLÁTÁST IGÉNYELTE

ELLÁTÁST

KAPJA/KAPTA

ÁTFEDÉS

IDŐSZAKA

Próbáné

Minta Anna GYES Tihamér (sz.: 2019.05.10.)

2019.05.10-

2022.05.10.

2019.05.10-

2020.04.30. 2020.01.01-

2020.04.30. Próba István GYED Tihamér (sz.: 2019.05.10.)

2020.01.01-

2021.05.10.

2020.01.01-

2021.05.10.

KÉRELMEZŐ/

BIZTOSÍTOTT

ELLÁTÁS

NEME

FOLYÓSÍTÁS

IDŐSZAKA/

ÁTFEDÉSES

IDŐSZAK

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE AZ

ÁTFEDÉSES

IDŐSZAKRA

SZJA NYUGDÍJ-

ÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

BETUDÁS

ÖSSZEGE

KIFIZETENDŐ

NETTÓ ELLÁTÁS

ÖSSZEGE

Próbáné

Minta Anna GYES

2020.01.01-

2020.04.30. 114.000 Ft 0 Ft 11.400 Ft 102.600 Ft - 0 Ft

Próba István GYED 2020.01.01-

2020.04.30. 714.000 Ft 107.100 Ft 71.400 Ft 535.500 Ft -102.600 Ft 432.900 Ft

Az anya részére a GYES-t megállapító hatóság feladata

Az Ákr. és a vonatkozó egyéb jogszabályok szerint a családtámogatási ellátást

megállapító kormányhivatal meghozza a döntését és közli, hogy mennyi a

túlfizetett GYES nettó összege. A GYES megszüntető határozatnak a

gyermek(ek) adatait is tartalmaznia kell, valamint azt az összeget, amelyet az apa

részére visszamenőlegesen járó GYED összegéből le kell vonni. Ezen kívül a

kormányhivatal megteszi a szükséges intézkedést a NAV felé. A jogalap nélkül

kifizetett GYES miatt a visszamenőleges időszakra az egészségügyi szolgáltatásra

való jogosultság sem állapítható meg, ezért szükséges az ellátás

megszüntetésének tényét a NEAK felé jelezni.

KÉRELMEZŐ ELLÁTÁS

NEME FOLYÓSÍTÁS IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJ-

JÁRULÉK

ELLÁTÁS NETTÓ

ÖSSZEGE

Próba Minta Anna GYES 2020.01.01-2020.04.30. 114.000 Ft 0 Ft 11.400 Ft 102.600 Ft

Az apa kifizetőhelyének feladata

1. A megállapított GYED-ről határozatot kell hozni, amely nem lehet

egyszerűsített döntés, mert a határozat rendelkező részében fel kell tüntetni,

hogy mekkora összeg kerül betudásra az ellátásba.

2. Az apa 2020. április havi NAV bevallásának M-es lapjain a 2020. január -

2020. április hónapok adatait is szerepeltetni kell a GYED-re vonatkozóan. Az

ellátás összes bruttó összegének kell szerepelnie benne, vagyis bruttó 714.000

forintnak.

3. Az Elszámolás EBXX-E1 lap 2. sorába beállítandó az apa részére

megállapított GYED bruttó összege, vagyis 714.000 forint.

239

4. Az Elszámolás EBXX-E1 lap 29. sorában fel kell tüntetni a kormányhivatal -

családtámogatási szakterülete által hozott - határozatában közölt, az anya által

jogalap nélkül felvett GYES nettó összegét, vagyis 102.600 forintot.

5. Ki kell tölteni az EBXX-M1 jelű lapot az anya adataival. Ha az M1-es lap

teljeskörűen kitöltésre kerül, akkor nem szükséges a kormányhivatal

határozatának csatolása az Elszámolás benyújtásakor.

Nagyon fontos, hogy az apa kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatója ez

esetben sem teljesít utalást az anya részére történt GYES túlfizetéssel

összefüggésben. Az utalást az E. Alap terhére az egészségbiztosító teljesíti az

Elszámolásban - EBXX-M1 lap - közölt adatok figyelembevételével. Az

egészségbiztosító a betudott összeg családtámogatási számlára történő átutalását

a GYES-ben részesülő ügyfél nevének és tajszámának közleményként történő

feltüntetése mellett teljesíti.

A GYET betudása teljesen megegyezik a GYES betudással, ezért annak

ismertetését mellőzésre kerül.

Az EBXX-E1 jelű lap 26-29. soraiban közölt összeg részletezése*

240

5.8.4.2. A kifizetőhelyek egymás közötti betudásának szabályai

5.8.4.2.1. Apa GYED - anya CSED, GYED

A. Betudással megtérülés

A biztosított apa az első gyermeke után 2020. április 30-ig GYED-ben részesül a

kifizetőhelytől. 2020. április 1-jén megszületik a második gyermeke, aki után a

biztosított anya a szülés napjától CSED-et, továbbá az első gyermeke után 2020.

április 1-jétől GYED-et igényel. Az anya az első gyermeke után igényelt GYED és

a második gyermeke utáni CSED iránti kérelmét, valamint az apának a GYED

2020. március 31-gyel történő megszüntetése iránti kérelmét 2020. május 11-én

nyújtja be a foglalkoztatóhoz. A foglalkoztató által működtetett kifizetőhelyhez

2020. május 14-én érkezik meg a kérelem. Az anya foglalkoztatójának

kifizetőhelye megkeresi az apa foglalkoztatójának kifizetőhelyét, hogy az apa a

GYED 2020. március 31-gyel történő megszüntetését kérte, és megküldi a

megszüntetés iránti kérelmet, valamint tájékoztatást nyújt arról, hogy mindkét

szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján az apa jogalap nélkül

felvett GYED ellátása az anya részére megállapított pénzbeli ellátás összegébe

betudható. A megkeresésben az anya foglalkoztatója által fenntartott kifizetőhely

kéri a fentiek alapján keletkezett jogalap nélküli kifizetés nettó összegének

közlését.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME GYERMEK ELLÁTÁST IGÉNYELTE

ELLÁTÁST

KAPJA/KAPTA ÁTFEDÉS IDŐSZAKA

Próba István GYED Tihamér (sz.: 2018.10.14.) 2019.03.31-2020.10.14. 2019.03.31-2020.04.30 2020.04.01-2020.04.30.

Próbáné

Minta Anna

GYED Tihamér (sz.: 2018.10.14.) 2020.04.01-2020.10.14. 2020.04.01-2020.10.14

CSED Töhötöm (sz.: 2020.04.01.) 2020.04.01-2020.09.15. 2020.04.01-2020.09.15. –

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME FOLYÓSÍTÁS IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJ

JÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

BETUDÁS

KIFIZETENDŐ

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próba István GYED 2020.04.01-2020.04.30. 120.000 Ft 18.000 Ft 12.000 Ft 90.000 Ft – –

Próbáné

Minta Anna

GYED 2020.04.01-2020.04.30. 100.000 Ft 15.000 Ft 10.000 Ft 75.000 Ft -75.000 Ft 0 Ft

CSED 2020.04.01-2020.04.30. 150.000 Ft 22.500 Ft 0 Ft 127.500 Ft -15.000 Ft 112.500 Ft

Az apa kifizetőhelyének feladatai

1. Az apa részére GYED-et megállapító egyszerűsített határozatot módosítani

kell (vagy külön döntésben rendelkezni kell a folyósítás megszüntetéséről) -

a jogosultsági időtartam megváltozott -, és visszafizetésre kötelező

határozatot kell hozni a 2020. április havi jogalap nélkül kifizetett GYED

nettó összegéről.

241

A visszafizetésre kötelező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a jogalap

nélkül felvett összeget a határozat véglegessé válását követően az anya részére

megállapításra kerülő ellátás(ok)ba kell betudni. Betudás alkalmazása esetén a

rendelkező részben nevesíteni kell, hogy ki, milyen jogcímen vette fel a

jogalap nélküli ellátást, valamint kinek a részére kerül megállapításra az az

egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amelynek összegébe a jogalap nélkül

felvett ellátás betudásra kerül. Ezen kívül fel kell tüntetni a gyermek(ek)

adatait is a határozatban.

2. A NAV felé önellenőrzést kell készíteni annak érdekében, hogy az apa részére

folyósított GYED-ből levont nyugdíjjárulék és SZJA-előleg visszakerüljön a

kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz.

3. A visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válását követő hónapban

benyújtásra kerülő Elszámolás EBXX-E1 lap 2. sorában az E. Alap részére

vissza kell téríteni az apa GYED-jéből levont nyugdíjjárulékot és SZJA-t -

függetlenül attól, hogy az önellenőrzési bevallás beadása a NAV felé

megtörtént-e már vagy sem - az alábbi módon. A nyugdíjjárulék és a SZJA-

előleg összegével csökkenteni kell a tárgyhónapban összesen kifizetett GYED

összegét, és ezt kell az EBXX-E1 lap 2. sorába beírni. Ha a csökkentés

eredménye negatív előjelű lenne, akkor ezt a negatív előjelű számot kell ebben

a sorba feltüntetni. Arra azonban figyelni kell, hogy az Elszámolás EBXX-E1

lap 30. sorában („Kiutalandó összesen”) nem szerepelhet negatív előjelű

forintösszeg, ebben a sorban 0 forintnál kisebb összeg nem tüntethető fel.

Ebből következik, hogy a nyugdíjjárulék és a SZJA összege esetleg több havi

Elszámolásban térül meg az E. Alap részére.

Az anya kifizetőhelyének feladatai

1. A 2020. április 1-én született gyermekre tekintettel megállapított CSED-ről és

az idősebb gyermek jogán megállapított GYED-ről határozatot kell hozni,

amelyek ez esetben nem lehetnek egyszerűsített döntések, mert a határozatok

2020.04.01-04.30.

242

rendelkező részében fel kell tüntetni, hogy mekkora összeg kerül betudásra az

ellátásokba.

2. Az anya 2020. április havi NAV bevallásában az ellátások bruttó összegének

kell szerepelnie, azaz bruttó 100.000 forint GYED és bruttó 150.000 forint

CSED.

3. Elszámolás:

Az anya részére 2020. április hónapra megállapított CSED és GYED nettó

összege kerül csökkentésre az apa részére 2020. április hónapra kifizetett

GYED nettó összegével, és mivel az anya részére megállapításra került GYED

nettó összege nem elegendő az apa részére korábban folyósított GYED nettó

összegének teljes betudására, ezért a még fennálló összeget a CSED-be kell

betudni. Az Elszámolásba emiatt az anya részére megállapított GYED bruttó

összegének közterhei (nyugdíjjárulék és SZJA, EBXX-E1 jelű lap 2. sor:

25.000 forint), valamint a CSED bruttó összegének közterhe (SZJA) és a

kifizetendő összeg (EBXX-E1 jelű lap 1. sor: 135.000 forint) állítható be.

Az alábbi táblázat tartalmazza a betudás levezetését és annak megjelenítését

az Elszámolásban.

Nagyon lényeges, hogy nem kell kitölteni az EBXX-M1 jelű lapot, mert a

levezetés szerint az Elszámolásban soron belül (GYED), illetve sorok között

(CSED, GYED) megoldható a pénzügyi rendezés.

Látható, hogy sem az anya, sem az apa kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatójának

nem kell - a betudással történő megtérülés miatt - utalást teljesíteni a másik

gazdálkodó szervezet részére.

2020.04.01-04.30.

2020.04.01-04.30.

243

B. Megtérülés visszafizettetéssel

A biztosított apa az első gyermeke után 2020. április 30-ig GYED-ben részesül a

kifizetőhelytől. 2020. április 1-jén megszületik a második gyermeke, aki után a

biztosított anya a szülés napjától CSED-et, továbbá az első gyermeke után 2020.

április 1-jétől GYED-et igényel. Az anya az első gyermeke után igényelt GYED és

a második gyermeke utáni CSED iránti kérelmét, valamint az apának a GYED

2020. március 31-gyel történő megszüntetése iránti kérelmét 2020. május 11-én

nyújtja be a foglalkoztatóhoz. A foglalkoztató által működtetett kifizetőhelyhez

2020. május 14-én érkezik meg a kérelem. Az anya foglalkoztatójának

kifizetőhelye megkeresi az apa foglalkoztatójának kifizetőhelyét, hogy az apa a

GYED 2020. március 31-gyel történő megszüntetését kérte, és megküldi a

megszüntetés iránti kérelmet, valamint tájékoztatást nyújt arról, hogy a szülők

nem tettek egybehangzó nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az apa jogalap

nélkül felvett GYED ellátása az anya részére megállapított pénzbeli ellátás

összegébe betudható lenne.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME GYERMEK ELLÁTÁST IGÉNYELTE

ELLÁTÁST

KAPJA/KAPTA ÁTFEDÉS IDŐSZAKA

Próba István GYED Tihamér (sz.: 2018.10.14.) 2019.03.31-2020.10.14. 2019.03.31-2020.04.30 2020.04.01-2020.04.30.

Próbáné

Minta Anna

GYED Tihamér (sz.: 2018.10.14.) 2020.04.01-2020.10.14. 2020.04.01-2020.10.14

CSED Töhötöm (sz.: 2020.04.01.) 2020.04.01-2020.09.15. 2020.04.01-2020.09.15. –

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME

FOLYÓSÍTÁS

IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJ-

JÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

VISSZA-

FIZETENDŐ

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

KIFIZETENDŐ

ELLÁTÁS NETTÓ

ÖSSZEGE

Próba István GYED 2020.04.01-

2020.04.30. 120.000 Ft 18.000 Ft 12.000 Ft 90.000 Ft -90.000 Ft –

Próbáné

Minta Anna

GYED 2020.04.01-

2020.04.30. 100.000 Ft 15.000 Ft 10.000 Ft 75.000 Ft - 75.000 Ft

CSED 2020.04.01-

2020.04.30. 150.000 Ft 22.500 Ft 0 Ft 127.500 Ft - 127.500 Ft

Az apa kifizetőhelyének feladatai

1. Az apa részére GYED-et megállapító egyszerűsített határozatot módosítani

kell (vagy külön döntésben rendelkezni kell a folyósítás megszüntetéséről) - a

jogosultsági időtartam megváltozott -, és visszafizetésre kötelező határozatot

kell hozni a 2020. április havi jogalap nélkül kifizetett GYED nettó összegéről.

A visszafizetésre kötelező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a jogalap

nélkül felvett összeget a határozat véglegessé válását követően az apának meg

kell fizetnie a közölt bankszámlaszámra vagy a házipénztárba (a kifizetőhelyet

fenntartó foglalkoztatóhoz).

2. A NAV felé önellenőrzést kell készíteni annak érdekében, hogy az apa részére

folyósított GYED-ből levont nyugdíjjárulék és SZJA visszakerüljön a

kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz.

244

3. A visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válását követően az apa által

visszafizetett összeget, valamint a nyugdíjjárulék és a SZJA-előleg összegét

(az apa számára korábban kifizetett GYED bruttó összegét, vagyis jelen

esetben 120.000 forintot) az Elszámolás EBXX-E1 lap 2. sorában az E. Alap

részére vissza kell téríteni - függetlenül attól, hogy az önellenőrzési bevallás

beadása a NAV felé megtörtént-e már vagy sem - az alábbi módon. A GYED

bruttó összegével csökkenteni kell a tárgyhónapban a kifizetőhelyet fenntartó

foglalkoztató által az összes jogosult számára kifizetett GYED összegét, és

ezt kell az EBXX-E1 lap 2. sorába beírni. Ha a csökkentés eredménye negatív

előjelű lenne, akkor ezt a negatív előjelű számot kell ebben a sorban

feltüntetni. Arra azonban figyelni kell, hogy az Elszámolás EBXX-E1 lap 30.

sorában („Kiutalandó összesen”) nem szerepelhet negatív előjelű

forintösszeg, ebben a sorban 0 forintnál kisebb összeg nem tüntethető fel.

Ebből következik, hogy a GYED bruttó összege esetleg több havi

Elszámolásban térül meg az E. Alap részére.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME FOLYÓSÍTÁS IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJ-

JÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próba István GYED 2020.04.01-2020.04.30. 120 000 Ft 18 000 Ft 12 000 Ft 90 000 Ft

Az anya kifizetőhelyének feladatai

1. A 2020. április 1-én született gyermekre tekintettel megállapított CSED-ről és

az idősebb gyermek jogán megállapított GYED-ről határozatot kell hozni,

amelyek lehetnek egyszerűsített döntések.

2. Az anya 2020. április havi NAV bevallásában az ellátások bruttó összegének

kell szerepelnie, azaz bruttó 100.000 GYED és bruttó 150.000 forint CSED.

3. Elszámolás:

Az Elszámolásba az anya részére megállapított GYED bruttó összege (EBXX-

E1 jelű lap 2. sor: 100.000 forint), valamint a CSED bruttó összege (EBXX-

E1 jelű lap 1. sor: 150.000 forint) állítható be.

245

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME FOLYÓSÍTÁS IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJJÁR

ULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próbáné Minta

Anna

CSED 2020.04.01-2020.04.30. 150 000 Ft 22 500 Ft 0 Ft 127 500 Ft

GYED 2020.04.01-2020.04.30. 100 000 Ft 15 000 Ft 10 000 Ft 75 000 Ft

5.8.4.2.2. Anya GYED - apa GYED

A. Betudással történő megtérülés

A biztosított anya a 2019. május 10-én született gyermeke után a gyermek

születésétől 2019. október 24-ig CSED-ben részesült. 2019. október 25-től 2020.

április 30-ig GYED-ben részesült a kifizetőhelytől. A szülők úgy döntenek, hogy

gyermekük után 2020. január 1-jéig visszamenőlegesen az apa igényli meg a

GYED-et. A kérelem részeként benyújtásra kerül az anya 2019. december 31-ét

követő nappal történő GYED megszüntetési kérelme is. A kérelem 2020. május

14-én érkezik meg az apa foglalkoztatójának kifizetőhelyéhez. Az apa

foglalkoztatójának kifizetőhelye megkeresi az anya foglalkoztatójának

kifizetőhelyét, hogy az anya a GYED 2019. december 31-gyel történő

megszüntetését kérte, és megküldi a megszüntetés iránti kérelmet, valamint

tájékoztatást nyújt arról, hogy mindkét szülő erre irányuló egybehangzó

nyilatkozata alapján az anya jogalap nélkül felvett GYED ellátása az apa részére

megállapított pénzbeli ellátás összegébe betudható. A megkeresésben az apa

foglalkoztatója által fenntartott kifizetőhely kéri a fentiek alapján keletkezett

jogalap nélküli kifizetés nettó összegének közlését.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME GYERMEK ELLÁTÁST IGÉNYELTE

ELLÁTÁST

KAPJA/KAPTA ÁTFEDÉS IDŐSZAKA

Próbáné

Minta Anna GYED Tihamér (sz.: 2019.05.10.) 2019.10.25-2021.05.10. 2019.10.25-2020.04.30

2020.01.01-2020.04.30.

Próba István GYED Tihamér (sz.: 2019.05.10.) 2020.01.01-2021.05.10. 2020.01.01-2021.05.10

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME

FOLYÓSÍTÁS

IDŐSZAKA/ÁTFEDÉSES

IDŐSZAK

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJ

JÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

BETUDÁS

ÖSSZEGE

KIFIZETENDŐ

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próbáné

Minta Anna GYED 2020.01.01-2020.04.30. 400.000 Ft 60.000 Ft 40.000 Ft

300.000 Ft - 0 Ft

Próba István GYED 2020.01.01-2020.04.30. 714.000 Ft 107.100 Ft 71.400 Ft 535.500 Ft -300.000 Ft 235.500 Ft

Az anya kifizetőhelyének feladatai

1. Az anya részére GYED-et megállapító egyszerűsített határozatot

módosítani kell a tényállásnak megfelelően (vagy külön döntésben

rendelkezni kell a folyósítás megszüntetéséről) - a jogosultsági időtartam

246

megváltozott -, és visszafizetésre kötelező határozatot kell hozni a 2020. január

- 2020. április havi jogalap nélkül kifizetett GYED nettó összegéről.

A visszafizetésre kötelező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a jogalap

nélkül felvett összeget a határozat véglegessé válását követően az apa részére

megállapításra kerülő ellátásba kell betudni. Betudás alkalmazása esetén a

rendelkező részben nevesíteni kell, hogy a jogalap nélkül kifizetett ellátást ki,

milyen jogcímen vette fel, valamint kinek a részére kerül megállapításra az az

egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amelynek összegébe az anya részére

kifizetett jogalap nélküli ellátás betudásra kerül. Ezen kívül fel kell tüntetni a

gyermek(ek) adatait is a határozatban.

2. A NAV felé az érintett hónapokról önellenőrzést kell készíteni, amelyben az

anya részére folyósított GYED-ből levont nyugdíjjárulékot és SZJA-előleget

vissza kell igényelni.

3. A visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válását követő hónapban

benyújtásra kerülő Elszámolás EBXX-E1 lap 2. sorában az E. Alap részére

vissza kell téríteni az anya GYED-jéből levont nyugdíjjárulékot és SZJA

előleget - függetlenül attól, hogy az önellenőrzés a NAV felé megtörtént-e már

vagy sem - az alábbi módon.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME FOLYÓSÍTÁS IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJJ

ÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próba Minta

Anna GYED 2020.01.01-2020.04.30. 400.000 Ft 60.000 Ft 40.000 Ft 300.000 Ft

A SZJA-előleg és a nyugdíjjárulék összegét kell az EBXX-E1 lap 2. sorában

negatív előjellel szerepeltetni (le kell vonni a „foglalkoztató összesen” GYED

összegéből, vagy akár negatív előjelű is lehet a sor). Arra azonban ebben az

esetben is figyelni kell, hogy az Elszámolás EBXX-E1 lap 30. sorában

(„Kiutalandó összesen”) nem szerepelhet negatív előjelű forintösszeg, ebben a

sorban 0 forintnál kisebb összeg nem tüntethető fel. Ebből következik, hogy a

247

nyugdíjjárulék és a SZJA összege esetleg több havi Elszámolásban térül meg az

E. Alap részére.

Az apa kifizetőhelyének feladatai

1. A megállapított GYED-ről határozatot kell hozni, amely nem lehet

egyszerűsített döntés, mert a határozat rendelkező részében fel kell tüntetni,

hogy mekkora összeg kerül betudásra az ellátásba.

2. A 2020. április havi NAV bevallás M-es lapjain a 2020. január - 2020. április

hónapok adatait is szerepeltetni kell a GYED-re vonatkozóan. Az ellátás

összes bruttó összegének kell szerepelnie benne, vagyis bruttó 714.000 forint

GYED-nek.

3. Az Elszámolás EBXX-E1 lap 2. sorába beállítandó az apa részére

megállapított GYED bruttó összegéből az anya részére túlfizetett GYED

nettó GYED összegének a levonása után kapott eredmény. Vagyis: 714.000

forint - 300.000 forint = 414.000 forint.

Nagyon lényeges, hogy ebben az esetben sem kell kitölteni az EBXX-M1 jelű

lapot, mert a levezetés szerint az Elszámolásban soron belül (GYED) megoldható

a pénzügyi rendezés.

Látható, hogy sem az anya, sem az apa kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatójának

nem kell utalást teljesítenie a másik gazdálkodó szervezet részére azért, mert a

betudással történő megtérülés alkalmazásra került.

B. Megtérülés visszafizettetéssel

A biztosított anya a 2019. május 10-én született gyermeke után a gyermek

születésétől 2019. október 24-ig CSED-ben részesült. 2019. október 25-től 2020.

április 30-ig GYED-ben részesült egy kifizetőhelytől. A szülők úgy döntenek, hogy

gyermekük után 2020. január 1-jéig visszamenőlegesen az apa igényli meg a

248

GYED-et, mivel így az ellátás jóval magasabb összegű lenne, mint az anya részére

folyósított ellátás. A kérelem részeként benyújtásra kerül az anya 2019. december

31-et követő nappal történő GYED megszüntetési kérelme is. A kérelem 2020.

május 14-én érkezik meg az apa foglalkoztatójának kifizetőhelyéhez. Az apa

foglalkoztatójának kifizetőhelye megkeresi az anya foglalkoztatójának

kifizetőhelyét, hogy az anya a GYED 2019. december 31-gyel történő

megszüntetését kérte, és megküldi a megszüntetés iránti kérelmet, valamint

tájékoztatást nyújt arról, hogy a szülők nem tettek egybehangzó nyilatkozatot arra

vonatkozóan, hogy az anya jogalap nélkül felvett GYED ellátása az apa részére

megállapított GYED összegébe betudható lenne.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME GYERMEK ELLÁTÁST IGÉNYELTE

ELLÁTÁST

KAPJA/KAPTA ÁTFEDÉS IDŐSZAKA

Próbáné

Minta Anna GYED Tihamér (sz.: 2019.05.10.)

2019.10.25-

2021.05.10. 2019.10.25-2020.04.30

2020.01.01-2020.04.30.

Próba István GYED Tihamér (sz.: 2019.05.10.) 2020.01.01-

2021.05.10. 2020.01.01-2021.05.10

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME

FOLYÓSÍTÁS

IDŐSZAKA/

ÁTFEDÉSES

IDŐSZAK

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJ-

JÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

VISSZA-

FIZETENDŐ

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

KIFIZETENDŐ

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próbáné

Minta Anna GYED

2020.01.01-

2020.04.30. 400.000 Ft 60.000 Ft 40.000 Ft 300.000 Ft -300.000 Ft 0 Ft

Próba István GYED 2020.01.01-

2020.04.30. 714.000 Ft 107.100 Ft 71.400 Ft 535.500 Ft - 535.500 Ft

Az anya kifizetőhelyének feladatai

1. Az anya részére GYED-et megállapító egyszerűsített határozatot

módosítani kell a tényállásnak megfelelően (vagy külön döntésben

rendelkezni kell a folyósítás megszüntetéséről) - a jogosultsági időtartam

megváltozott -, és visszafizetésre kötelező határozatot kell hozni a 2020. január

- 2020. április havi jogalap nélkül kifizetett GYED nettó összegéről.

A visszafizetésre kötelező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a jogalap

nélkül felvett összeget a határozat véglegessé válását követően az anyának

meg kell fizetnie a közölt bankszámlaszámra vagy a házipénztárba (a

kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatóhoz).

2. A NAV felé önellenőrzést kell készíteni annak érdekében, hogy az anya

részére folyósított GYED-ből levont nyugdíjjárulék és SZJA-előleg

visszakerüljön a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz.

3. A visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válását követően az anya által

visszafizetett összeget, valamint a nyugdíjjárulék és a SZJA-előleg összegét

(vagyis az anya számára korábban kifizetett 4 havi GYED bruttó összegét,

jelen esetben 400.000 forintot), az Elszámolás EBXX-E1 lap 2. sorában az E.

Alap részére vissza kell téríteni - függetlenül attól, hogy az önellenőrzési

249

bevallás beadása a NAV felé megtörtént-e már vagy sem - az alábbi módon.

A GYED bruttó összegével csökkenteni kell a tárgyhónapban a kifizetőhelyet

fenntartó foglalkoztató által az összes jogosult számára kifizetett GYED

összegét, és ezt kell az EBXX-E1 lap 2. sorába beírni. Ha a csökkentés

eredménye negatív előjelű lenne, akkor ezt a negatív előjelű számot kell ebben

a sorban feltüntetni. Arra azonban figyelni kell, hogy az Elszámolás EBXX-

E1 lap 30. sorában („Kiutalandó összesen”) nem szerepelhet negatív előjelű

forintösszeg, ebben a sorban 0 forintnál kisebb összeg nem tüntethető fel.

Ebből következik, hogy a GYED bruttó összege esetleg több havi

Elszámolásban térül meg az E. Alap részére.

BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁS

NEME FOLYÓSÍTÁS IDŐSZAKA

ELLÁTÁS

BRUTTÓ

ÖSSZEGE

SZJA NYUGDÍJJ

ÁRULÉK

ELLÁTÁS

NETTÓ

ÖSSZEGE

Próba Minta

Anna GYED 2020.01.01-2020.04.30.

400.000 Ft 60.000 Ft 40.000 Ft 300.000 Ft

Az apa kifizetőhelyének feladatai

1. A megállapított GYED-ről határozatot kell hozni, amely lehet egyszerűsített

döntés.

2. A 2020. április havi NAV bevallás M-es lapjain a 2020. január - 2020. április

hónapok adatait is szerepeltetni kell a GYED-re vonatkozóan. Az ellátás

összes bruttó összegének kell szerepelnie benne, vagyis bruttó 714.000

forintnak.

3. Az Elszámolás EBXX-E1 lap 2. sorába beállítandó az apa részére

megállapított GYED bruttó összege; vagyis 714.000 forint.

250

5.8.4.3. Egyéb - betudással kapcsolatos - tudnivalók

Az 1.15.1-1.15.2. pontban írtakból következik, hogy csak akkor beszélhetünk

betudásról, ha a szülők az igénybejelentésen szereplő együttes nyilatkozatot

kitöltik, vagy ilyen tartalmú - mindkettőjük által aláírt -, külön megfogalmazott

jognyilatkozatot tesznek.

A NAV felé tett önellenőrzés esetén vizsgálni szükséges a biztosítási jogviszony

fennállását és a biztosítás szünetelését. Amennyiben a biztosítás szünetel, a T1041

bejelentő és változás-bejelentő adatlapot be kell nyújtani a NAV felé.

A NAV felé készített önellenőrzés esetében meg kell vizsgálni, hogy a szülő az

1.15.1.-1.15.2. pontban részletezettek szerinti hónap(ok)ra személyes

munkavégzésére tekintettel munkabérben részesült-e. Ha igen, akkor továbbra is

biztosított marad, viszont a 08-as bevallásban a GYED melletti munkavégzést

törölni kell. Ha nem részesült munkabérben, csak az egészségbiztosítási pénzbeli

ellátás vagy a GYES került folyósításra részére - amely ellátások

visszafizettetésre vagy betudásra kerültek -, az önellenőrzés eredményeként

szünetel a biztosítás, mivel a fizetés nélküli szabadság ezen időtartamára GYED,

illetve GYES folyósítására nem nem került sor. Az a szülő, akinek ilyen okból

szünetel a biztosítása, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett a

jogalap nélküli ellátás időtartamára is.

A passzív jogú GYED folyósítása esetében a JELENT program alkalmazásával a

foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal felé meg kell tenni a

szükséges intézkedést (például a korábban megtett jelentés javítása, törlése).

A kormányhivatalok, a követeléskezelő szerv, valamint a visszafizetésre kötelező

határozatot hozó kifizetőhely nem értesül a pénzügyi rendezésről, vagyis a

megtérülésről. Emiatt szükséges a betudást végrehajtó kormányhivatal, illetve

kifizetőhely által az „Értesítés pénzbeli ellátás betudással történő megtérüléséről”

elnevezésű nyomtatvány kiállítása és megküldése a határozatot hozó szerv

részére.

251

VI. FEJEZET

6. BALESETI ELLÁTÁS ÉS A KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSI

SZABÁLYOK

Az egészségbiztosítás keretében üzemi baleset következtében igénybe vehető

ellátások:

- baleseti egészségügyi szolgáltatás,

- baleseti táppénz,

- baleseti járadék.

A nyugdíjbiztosítás keretében üzemi balesettel kapcsolatosan igénybe vehető

ellátás a baleseti hozzátartozói nyugellátás.

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

6.1. Üzemi baleset

6.1.1. Az üzemi baleset fogalma

Az üzemi baleset fogalmának meghatározásánál a baleset fogalmából kell

kiindulni, mivel az az esemény, amely az egészségbiztosítás fogalmi körében nem

minősül balesetnek, üzemi baleset nem lehet. A baleset fogalmát az Ebtv. vhr.

határozza meg.

Baleset: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás,

amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be,

és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz,

Üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a

foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

Üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett

munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

Foglalkozása körében akkor jár el, illetve végez munkát a munkavállaló, ha a

munkaviszonyából (vagy egyéb biztosítással járó jogviszonyából) eredő jogok

érvényesítésével és a kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos tevékenységet

fejt ki. Amennyiben nem jött létre a magánszemély biztosítási jogviszonya, úgy

foglalkozása körében végzett tevékenységről sem beszélhetünk.

Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan

lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset).

252

Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes

társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Üzemi balesetnek kell tekinteni a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele

során bekövetkezett balesetek közül azt, amely a biztosítottat

keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás

mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a

keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt

megjelenésével összefüggésben érte.

Példa:

A biztosított munkaviszonya megszűnik. Az utolsó munkában töltött napon -

jogszabállyal ellentétesen - nem kapja kézhez az összes, jogviszony

megszűnésekor kötelezően kiadandó okmányát. A volt foglalkoztató kéri, hogy

2 nap múlva személyesen jelenjen meg a volt munkavállaló a további

okmányokért. Az okmányokért menet a volt munkavállaló baleset szenved.

Tekintettel arra, hogy a baleset a megszűnt munkaviszonnyal, azaz biztosítási

jogviszonnyal összefüggésben történt, így a baleset üzemi balesetnek minősül.

A szándékosság esetét kivéve nem érinti a baleset üzemiségét, ha a baleset

bekövetkezését a munkavállaló gondatlansága, felelőtlensége vagy kizárólag a

saját hibája idézte elő. Ha a baleset azért következett be, mert a sérült személy

valamely balesetelhárító, egészségvédő óvórendszabálynak nem tett eleget, a

baleset üzemiségét ebben az esetben is ki kell vizsgálni, illetve egyéb kizáró ok

fennállása hiányában meg kell állapítani.

Üzemi balesetnek minősül a munkavállalónak a foglalkozása körében végzett

munkájával összefüggésben (például a tisztálkodás, öltözködés, étkezés vagy

üzemorvosi és foglalkoztató által nyújtott egyéb szolgáltatások igénybevétele

során) bekövetkezett balesete. A foglalkoztató által a telephelyen kívül szervezett

étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset is üzeminek minősül.

Amennyiben a foglalkoztatónál szervezett étkezési lehetőség nincs, illetve a

telephelyen kívül sincs szervezett étkeztetés biztosítva, úgy az ebédidőben történő

baleset csak akkor minősülhet üzeminek, ha a foglalkoztató által biztosított

időszakban valóban étkezés igénybevétele történt (nem pedig munkaidőben intézi

a biztosított a bevásárlást).

Amennyiben a baleset kivizsgálása során megállapítást nyer, hogy útközben a

foglalkoztatott egyéb tevékenységet - például bevásárlás, banki szolgáltatás

igénybevétele - is végzett, úgy a baleset üzeminek nem ismerhető el, mivel ez a

tevékenység munkaidőben végzett engedély nélküli tevékenységnek minősül.

253

Ha a munkáltató által meghatározott ebédidőn kívüli étkezés során szenved

balesetet a munkavállaló, úgy kizáró ok hiányában a baleset üzemi balesetnek

minősül.

Példa:

A munkáltató szabályzatban előírja, hogy a 40 perces ebédidő 12 és 14 óra

között van az adott munkáltatónál. A munkavállaló azonban ebben az

időszakban külső helyszínen folytat egyeztetést, és 14 óra 30 percre ér vissza a

szokásos munkavégzés helyére, így ekkor veszi ki a munkaközi szünetet és

megebédel. A munkáltató által biztosított étkezőben a munkavállaló alatt

szétesett a szék, a munkavállaló az esés következtében zúzódásokat szenvedett,

illetve jobb könyöke eltört. Mivel a munkavállaló által elszenvedett baleset

megfelel az üzemi baleset fogalmának, így a balesete üzemi balesetnek minősül,

függetlenül attól, hogy az nem a munkáltató által biztosított ebédidőben történt.

Bel- és külföldi árufuvarozók, illetve személyszállítók esetében meg kell tudni

különböztetni, hogy mi tekinthető munkabalesetnek, és hol válik el ettől az úti

baleset. Árufuvarozók és személyszállítók esetében a munkakörükkel összefüggő

feladat az, hogy „A” pontból eljussanak „B” pontba - illetőleg lehetséges, hogy

további pontokba -, és onnan visszaérjenek a telephelyükre. A telephelyről történő

indulástól a telephelyre történő visszaérkezésig munkabalesetről beszélhetünk

akkor, ha egyéb kizáró tényező nem merül fel. A kizáró tényezők vizsgálatánál

minden esetben szükséges annak ismerete, hogy a fuvarozás közben a munkáltató

- a munkaszerződésben - mit engedélyez és mit nem.

Magyarázat:

- Ha a fuvarozónak elő van írva, hogy csak a saját maga ellátásához

(tisztálkodás, étkezés) szükséges indokból hagyhatja el a fuvarozó eszközt,

és ettől eltérő tevékenység miatt következik be a baleset, úgy az nem

tekinthető üzeminek.

- Ha a fuvarozónak csak az van előírva, hogy a fuvarozó eszközt

használaton kívül zárt helyen kell tartania, és ennek az előírásnak eleget

tesz, úgy a további tevékenysége közben őt ért baleset üzeminek

minősíthető akkor, ha egyéb kizáró körülmény nem áll fenn. Egyéb kizáró

körülmény lehet a rendbontás, illetve az ittasság.

6.1.1.1. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett

balesetek

Az számít üzemi balesetnek, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy

rokkantságának (munkaképesség-változásának) az elbírálása céljából elrendelt,

illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy

254

kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Úti üzemi baleset a

társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során nem értelmezhető, azt üzemi

balesetnek elismerni nem lehet.

Magyarázat:

- Abban az esetben, ha a biztosított rosszulléte esetén felkeresi a

háziorvosát, és útközben balesetet szenved, az ilyen baleset üzemi

balesetnek nem tekinthető (hiszen úti baleset csak munkába menet, illetve

munkából lakásra / szállásra menet érheti a biztosítottat). Ha azonban a

keresőképtelen állományba vett munkavállaló a kötelező orvosi

felülvizsgálata során, az orvosi vizsgálat alatt szenved balesetet, a baleset

üzeminek minősül.

- Ha a biztosított a keresőképessé válásához szükségesen elrendelt

fizioterápiás kezelésen vesz részt, és a kezelés során a kezelő csúszós

padlója miatt balesetet szenved, a baleset üzeminek elismerhető.

Amennyiben a biztosított a járóbeteg-szakellátás büféjében csúszik el,

vagy még a kezelésre várva a folyósón, balesetét üzemi balesetnek

elismerni nem lehet.

6.1.1.2. A közcélú munkavégzés során bekövetkezett balesetek

Üzemi balesetnek minősül a biztosítottnak a közcélú munka végzése során

bekövetkezett balesete is. Ilyenkor a munkavállaló nem a foglalkoztatóval

fennálló munkaszerződés szerinti jogviszonyban jár el, hanem önkéntesen,

közösségi cél érdekében, és ennek során végzett munka közben éri baleset.

Magyarázat:

Közcélú munka különösen az életmentésben, baleset-, katasztrófa-elhárításban,

véradáson való részvétel. Ebbe a csoportba sorolható az állami szerv, az

önkormányzat, illetőleg a foglalkoztató által kezdeményezett, szervezett

társadalmi munka végzése során bekövetkezett baleset.

6.1.1.3. Úti (üzemi) balesetek

Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan

lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset).

Abban az esetben, ha a munkavállalót ért baleset munkába menet vagy a

munkából történő távozása után következett be, vizsgálni kell, hogy a

munkavállaló balesete a munkahely és a lakása / szállása közötti legrövidebb úton

történt-e, illetőleg a munkavállaló közvetlenül a munkája befejezése után indult-

255

e lakására, útját pedig magánügyei végzése miatt hosszabb időre nem szakította-

e meg, esetleg olyan módon is, hogy az említett legrövidebb útról letért.

Úti balesetek esetén minden esetben vizsgálni kell, hogy a munkaidő mikor

kezdődik, illetve mikor ér véget. Mennyi idő szükséges a foglalkoztatottnak, hogy

munkahelyét, illetve munkahelyéről a lakását, tartózkodási helyét, szállását elérje.

Amennyiben a munkaidő végét követően indokolatlanul hosszú idő telik el a

hazafelé indulás időpontjáig, úgy vizsgálni kell, hogy mi okozta a későbbi

indulást. Ha a foglalkoztatott arra hivatkozik, hogy az aznapi munkáját még nem

fejezte be, és emiatt több órás késéssel tudott elindulni, úgy a baleset

kivizsgálásához minden esetben szükség van a munkáltatói jogok gyakorlójának

meghallgatására arra vonatkozóan, hogy tudott-e a túlmunkáról, illetve a

túlmunka írásban el lett-e rendelve. Amennyiben a munkáltatói jogok gyakorlója

tudott a túlmunkáról, azonban azt írásban nem rendelte el, úgy a foglalkoztatottat

ebből hátrány nem érheti. Amennyiben nem tudott a túlmunkáról és a tényleges

munkavégzés nem bizonyítható, úgy az út közben ért balesetet üzeminek

elismerni nem lehet.

Fontos megkülönböztetni azt az esetet, amikor a foglalkoztatott egy otthonától

távoli munkahelyen dolgozik és hét közben például albérletben lakik. Esetükben

a szokásos napi legrövidebb útvonal az alábbiak szerint határozható meg: a

foglalkoztatott munkarendjének megfelelően a munkanapokon a szokásos útvonal

minden esetben a tartózkodási hely és munkahely közötti útvonal. A heti

pihenőnapra és szabadnapra történő hazautazás, illetve a visszautazás esetében az

otthon és a munkahely közötti utazás tekinthető a szokásos útvonalnak.

Minden úti baleset esetén szükséges vizsgálni, hogy az utazás a legrövidebb

útvonalon történt-e.

Előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló két részmunkaidős állással

rendelkezik, így reggel a lakásáról elmegy „A” munkahelyére, a munkaidő letelte

után megy „B” munkahelyére, majd a „B” munkahelyen történő munkavégzést

követően megy haza. Amennyiben baleset éri, miközben otthonából megy „A”

munkahelyre, illetve „B” munkahelyről megy haza, úgy a fenti általános

szabályok az irányadóak. De baleset érheti a munkavállalót akkor is, miközben

„A” munkahelyről megy „B” munkahelyére. Ez esetben szintén úti (üzemi)

balesetről beszélhetünk, bár kifejezett jogszabályi rendelkezést erre az esetre az

Ebtv. nem tartalmaz, ugyanakkor a munkavállaló nem indokolatlanul szakította

meg az útját az „A” munkahely és otthona között, illetve ugyanez igaz a

munkavállaló otthona és „B” munkahely közötti útvonalra is. Ebben az esetben

mind az „A”, mind pedig a „B” munkahelyén úti üzemi balesetként elismerhető a

baleset.

256

Az a baleset, amely a munkavállalót nem a lakásától a munkahelyéig vagy pedig

a visszavezető úton, hanem még vagy már a lakásában éri, nem minősül üzemi

balesetnek.

Üzemi balesetnek tekinthető a társasházban lévő lakások tulajdonosainak a közös

használatra szolgáló lépcsőházban, illetőleg a folyosón elszenvedett balesete is,

ha a sérülést a tulajdonos a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet

közben szenvedte el. Nem üzemi baleset viszont a családi ház tulajdonosának az

a balesete, amely őt a házhoz tartozó ingatlan területén éri. Ugyanez igaz nem

csupán a tulajdonosra, hanem a lakás (ház) bérlőjére, használójára, stb.

Egyéni vállalkozók esetében, amikor a vállalkozás telephelye egyben a vállalkozó

lakása is, úgy a lakásban történő baleset akkor nem tekinthető üzeminek, ha a

baleset bizonyíthatóan a vállalkozó engedélyezett tevékenységén kívül

következett be.

6.1.2. A foglalkozási megbetegedés fogalma

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása

közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását

követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

- a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a

munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai,

pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy

- a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb

igénybevételének a következménye.

A foglalkozási megbetegedés tényét a külön jogszabály szerint kiállított

értesítéssel kell bizonyítani.

A balesetek és a foglalkozási betegségek között egyes esetekben (például ipari

mérgezés, kullancscsípés okozta megbetegedés, ételmérgezésből adódó

maradandó megbetegedés, stb.) nem lehet éles határvonalat húzni, mert

kivételesen előfordulhat az is, hogy a foglalkozási betegség is hirtelen alakul ki,

illetve, hogy a baleset egészségkárosító következménye csak hosszabb idő alatt

jön létre. Ezért a fent felsorolt példák esetében is a körülményektől függően éppen

úgy lehet baleset, mint foglalkozási betegség. Ha egy adott esetben az

elhatárolásnak gyakorlati jelentősége van, a minősítés tekintetében csak alapos

vizsgálattal lehet állást foglalni.

Amennyiben a kifizetőhely kézhez kapja az NM rendelet 5. § (9a) bekezdése

szerinti „Értesítést”, úgy az abban foglaltak szerint kell, hogy meghozza döntését,

mérlegelési lehetősége nincs.

257

Előfordul, hogy a biztosított keresőképtelenségének ideje alatt derül ki, hogy a

keresőképtelenségét foglalkozási megbetegedés okozza. A keresőképtelenség

kezdetén fel sem merül, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó, így egyéb

keresőképtelenségi kód alapján - amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak

- táppénzt folyósítanak részére. Amennyiben a keresőképtelenség idején vagy azt

követően megérkezik az „Értesítés”, mely alapján a baleset üzemiségét el kell

ismerni, úgy meg kell határozni a foglalkozási megbetegedés orvosilag

megállapított kezdő napját (ha az az „Értesítés”-en nem szerepel). Ilyen esetekben

meg kell keresni a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet, és rá kell

kérdezni a foglalkozási megbetegedés lehetséges kezdő napjára.

Példa:

A biztosított kórházi ápolásra szorul 2020. január 7-étől. 2020. április 8-tól

már otthonában gyógyul, 2020. május 22-én pedig megérkezik az „Értesítés”,

amely alapján a betegség foglalkozási megbetegedésként elismerésre kerül

(azaz a foglalkozási megbetegedés határozattal elismerésre került mint üzemi

baleset). A keresőképtelen állományban tartó orvos a baleset üzemiségét

elismerő határozat birtokában a továbbiakban már „1”-es kóddal állítja ki az

igazolásokat a biztosított részére, a biztosított pedig bejelenti 2020. június 10-

én, hogy 2020. január 7-től, azaz a keresőképtelenség kezdő napjától baleseti

táppénzt igényel. Ebben az esetben írásban (megkeresés) meg kell keresni a

munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet, és rá kell kérdezni,

hogy:„vélelmezhető-e, hogy a biztosított 2020. január 7-én kezdődő

keresőképtelensége idején is fennállt már a foglalkozási megbetegedés?”. A

választól függően kell a baleseti táppénz iránti igényt elbírálni.

6.1.3. Üzemi balesetnek nem minősülő balesetek

Nem üzemi baleset az a baleset, amely

- részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy

kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be,

- munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka,

engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy

- a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra)

menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve,

vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

Az alkohol vagy ittasság általi „igazolt” befolyásoltságról akkor beszélhetünk, ha

rendőrségi jegyzőkönyv, mentő betegfelvételi lap, kórházi zárójelentés, stb. által

kimutatásra kerül („szemrevételezés” alapján nem lehet az alkoholos állapotot

vélelmezni), hogy a baleset sérültje alkoholos befolyásoltság alatt állt. Ezt

követően a baleset üzemiségének elbírálása során az alkoholos befolyásoltság

258

tényét, valamint az egyéb bizonyítékokat összességében értékeli a kifizetőhely, és

ennek megfelelően hozza meg döntését.

Az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult

- aki sérülését szándékosan okozta, vagy

- az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg

- a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.

Fenti esetekben az Ebtv. arról rendelkezik, hogy a biztosított baleseti ellátásra

nem jogosult, ugyanakkor bármelyik kizáró pont megvalósulása esetén a baleset

üzemiségét indokolt elutasítani arra való hivatkozással, hogy baleseti ellátásra

nem jogosult az adott biztosított.

Példa:

- A munkavállaló ittasan közlekedik az üzem területén, és a fejére esik egy

vasdarab, ettől megsérül. A bekövetkezett baleset üzeminek minősül, mert

a sérült ittassága nem befolyásolta azt, hogy bekövetkezett a baleset.

- A munkavállaló ittasan közlekedik az építkezés területén, védőkorlát

hiányában beleesik egy gödörbe. A baleset nem minősül üzemi balesetnek,

ha a tényállás tisztázása során megállapítható, hogy a baleset részben

(vagy egészben) azért következett be, mert a munkavállaló ittas volt.

Nem minősül üzemi balesetnek a munkaközi szünet idején a foglalkoztató

telephelyén kívüli ennivaló egyéni beszerzése, illetve elfogyasztása során

bekövetkezett baleset, ha a foglalkoztató - akár a telephelyen belül, akár azon

kívül - a szervezett étkeztetésről gondoskodik, kivéve, ha a munkáltató

engedélyével teszi ezt meg (például ebédidőben annak ellenére a közeli

kifőzdében ebédel a munkavállaló, hogy a munkáltató üzemi étkezést biztosít a

munkavállalók részére).

Üzemi balesetnek minősülhet az az eset, amikor a baleset a kötelező részvétellel

szervezett sport, illetve kulturális esemény közben következik be, illetve, ha a

munkavállalót a munkáltató által szervezett csapatépítő tréning, egyéb

rendezvény közben éri a baleset, ha az a munkaviszonnyal összefügg.

Példa:

- Munkahelyen meghirdetnek hétvégére megyék közötti sportrendezvényt. A

részvétel nem kötelező, szabadon lehet a versenyre jelentkezni.

Amennyiben a rendezvényen a munkavállalót baleset éri, nem tekinthető

üzemi balesetnek.

259

- A munkáltató péntektől vasárnapig tartó csapatépítő tréninget hirdet meg

a munkavállalók részére. A pénteki napon a csapatépítő tréningen

résztvevő munkavállalók a munkavégzési kötelezettségüknek a csapatépítő

tréning helyszínén, a tréningen való részvétellel tesznek eleget. Bár a

munkáltató nem rendelte el, hogy kötelező a tréningen a részvétel, mivel

a munkavállalót a baleset a munkaviszonnyal összefüggésben érte (hiszen

a munkavégzési kötelezettségének a csapatépítő tréning helyszínén tesz

eleget) ezért, ha jogszabályban meghatározott egyéb kizáró körülmény

nem bizonyítható, úgy a balesetet üzemi balesetnek el kell ismerni.

- A munkáltató decemberben mikulás napi ünnepséget szervez a családos

munkavállalók részére a napi munkaidőn kívül, délután 18 órától. A

munkavállaló gyermekével megjelenik az ünnepségen, s miközben felemeli

gyermekét, megbotlik egy asztalban, és elesik. Mivel a munkavállaló nem

a munkaviszonnyal összefüggésben (foglalkozása közben vagy azzal

összefüggésben) jelent meg a mikulás napi ünnepségen, így ezen baleset

nem tekinthető üzemi balesetnek.

Jogértelmezési problémát jelenthet, hogy mit tekintünk munkaviszonnyal

összefüggésben bekövetkezett balesetnek és mit nem. Az egyes eseteket önállóan

kell megvizsgálni, és eldönteni azt, hogy az adott munkavállalót a

munkaviszonnyal összefüggésben (foglalkozása körében vagy azzal

összefüggésben) érte-e a baleset vagy sem. Pusztán az, hogy a munkáltató által

szervezett rendezvényen következett be a baleset, még nem alapozza meg

feltétlenül azt, hogy a baleset a munkaviszonnyal összefügg.

Példa:

A munkáltató gépkocsijavítással foglalkozik. A munkáltató engedélyezi a

munkavállalónak, hogy hétvégén saját gépjárművét javítsa a műhelyben. A

saját gépkocsija javítása közben a munkavállaló megsérül. A javítást ugyan a

munkáltató engedélyével végezte, de mivel nem a munkaviszonnyal

összefüggésben, így nem tekinthető a baleset üzemi balesetnek.

Ha a munkavállaló munkahelyi feladatokhoz nem tartozó munkát végez, - ehhez

munkáltatói engedéllyel nem rendelkezik - a bekövetkező balesete nem

minősíthető üzemi balesetnek.

Példa:

- A munkáltató elektromos berendezések javításával foglalkozik. A

munkavállaló saját TV-jét is beviszi a műhelybe, mert elromlott. Miközben

saját TV-jét javítja, áramütés éri. Balesete engedély nélküli munkavégzés

miatt üzemi balesetnek nem ismerhető el.

260

- Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye nélkül veszi igénybe a hivatali

gépjárművet (feketefuvar), és ennek során balesetet szenved, balesete nem

minősül üzemi balesetnek.

Úti balesetek esetén minden esetben vizsgálni kell, hogy a biztosított a szokásos

legrövidebb útvonalát megszakította-e, ha igen, azt indokoltan vagy

indokolatlanul tette-e.

Magyarázat:

Az útvonalnak a munkavállaló legelemibb életszükségleteinek biztosítása végett

(például a napi élelmiszer vásárlása, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek

bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő

megszakítása nem minősül indokolatlannak. Nem indokolatlan az a további

tevékenység sem, amelyet a biztosított minden munkanap hazafelé vagy

munkahelye felé menet közben végez. Ilyen eset lehet például a nagyszülő

segítése, azaz mindennapos meglátogatása.

A munkavállaló köteles munkahelyén fegyelmezetten, a munkahelyi rendet

betartva viselkedni. Ezért a munkahelyi rendbontás, verekedés vagy játék közben

elszenvedett sérülése szintén nem minősül üzemi balesetnek.

6.1.4. A munkabaleset és az egyéb üzemi baleset elhatárolása

A munkabaleset fogalma nem az egészségbiztosítás fogalmi körébe tartozik, így

nem az Ebtv., hanem a Munkavéd. tv. szabályozza a munkabalesetek

kivizsgálására, illetve a munkabaleseti jegyzőkönyv felvételére vonatkozó

szabályokat.

A Munkavéd. tv. azokat a baleseteket vonja a munkabaleset fogalmi körbe,

amelyek a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal

összefüggésben érik, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült)

közrehatásának mértékétől függetlenül.

A társadalombiztosítási baleseti ellátásra jogosító üzemi baleseti kör a

munkabalesethez képest egyrészt szélesebb, mivel felöleli a munkába jövet, vagy

munkából hazafelé menet közben bekövetkezett úti baleseteket is, másrészt

szűkebb, mivel nem minden munkabaleset tekinthető üzemi balesetnek.

Úti balesetek közül csak az számít munkabalesetnek, ha a baleset a munkáltató

saját vagy bérelt járművével történt. Ebben az esetben is „Munkabaleseti

jegyzőkönyv”-et kell felvenni.

Tekintettel arra, hogy a munkabaleset elbírálása nem a kifizetőhely feladata,

illetve nem is hatósági feladat, hanem a munkáltató feladatkörébe tartozik, így a

261

munkabalesetek kivizsgálására, valamint elbírálására vonatkozó részletszabályok

- hatáskör hiányában - nem kerülnek ismertetésre.

Amennyiben a munkáltató nem ismeri el a balesetet munkabalesetnek, akkor erről

értesítenie kell a munkavállalót (halálos munkabaleset esetén a sérült

hozzátartozóját), továbbá tájékoztatnia szükséges, hogy ha a sérült (sérült

hozzátartozója) a munkáltató által tett megállapítással, kivizsgálással, baleset

minősítésével kapcsolatban nem ért egyet a munkáltatóval, úgy a területileg

illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.

A munkabaleset fogalmi körébe tartozó balesetet munkabaleseti

jegyzőkönyv, illetve azzal egy tekintet alá eső, az Ebtv. vhr. 43. § (4)

bekezdése szerinti nyomtatvány munkáltató általi kiállítása nélkül üzemi

balesetnek nem lehet elismerni. Ugyanakkor, ha a balesetet a munkáltató

elismerte munkabalesetnek, az egészségbiztosítás szempontjából nem biztos,

hogy üzemi baleset lesz, ennek elbírálása a kifizetőhely feladata.

6.2. A baleseti ellátásra jogosult személyek

Baleseti ellátásra, ezen belül baleseti táppénzre a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítottak

lehetnek jogosultak.

Az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult az, aki a sérülését

szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset

bejelentésével szándékosan késlekedett.

6.3. Kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

Baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából üzemi

balesetnek minősül:

- köznevelési, szakképző és felsőoktatási intézmény tanulójának,

képzésben részt vevő személyének, illetve hallgatójának az a balesete,

amelyet a nevelés-oktatás, a szakképzés vagy a felsőfokú képzés közben,

vagy ezzel összefüggésben szenvedett el;

- szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebetegnél, illetőleg

szenvedélybetegnél a szocioterápiás foglalkoztatás közben vagy azzal

összefüggésben elszenvedett baleset;

- őrizetbe vett, letartóztatott, elzárásra utalt, illetőleg szabadságvesztés

büntetést töltő személy esetén a fogva tartás ideje alatt végzett munka

közben, vagy azzal összefüggésben, valamint a fogva tartást foganatosító

szerv közege által adott utasítás teljesítése közben, vagy azzal

összefüggésben elszenvedett baleset;

- a közcélú, illetőleg közérdekű munkát végző személynek az a balesete,

amelyet a közcélú, illetőleg közérdekű munka végzése során vagy azzal

összefüggésben szenvedett el (bben az esetben közcélú munka az állami

262

szerv vagy önkormányzat, illetőleg a munkáltató által kezdeményezett,

irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka is);

- az Efo. tv. 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében végzett

munka közben elszenvedett baleset.

6.4. A baleseti táppénzre való jogosultság

Baleseti táppénzre jogosultak a biztosítottak.

Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a

biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset

következtében keresőképtelenné válik. Tekintettel arra, hogy ha törvény

eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási megbetegedést is érteni

kell, így foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz annak is jár, aki

foglalkozási megbetegedés következtében válik keresőképtelenné, és a baleseti

táppénzre való jogosultság további feltételei fennállnak.

Példa:

- A biztosított munkavállaló 2016. február 1-je óta áll munkaviszonyban

„A” munkáltatónál. 2020. március 2-án balesetet szenved, és baleseti

táppénzben részesül. 2020. március 20-tól saját jogú nyugdíjasnak

minősül, így ettől a naptól kezdve már nem minősül biztosítottnak, azaz

2020. március 20-val megszűnik a biztosítási jogviszonya „A”

munkáltatónál (a munkaviszonya továbbra is változatlanul fennáll).

Tekintettel arra, hogy a baleseti táppénz a biztosítási jogviszony

megszűnése után is tovább folyósítható („passzív” jogon), így ezen

balesetéből eredően a folyamatos keresőképtelenségének idejére még

baleseti táppénzre jogosult lesz. A biztosított 2020. április 8-ig volt

keresőképtelen a 2020. március 2-án elszenvedett balesetével

összefüggésben.

- Ugyanezen munkavállaló a 2020. március 2-án elszenvedett balesetével

összefüggésben ismételten keresőképtelenné vált 2020. szeptember 14-én.

Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszonya megszűnt 2020. március

20-ával, és nem a biztosítási jogviszony megszűnését követő harmadik

napon belül vált keresőképtelenné üzemi balesettel összefüggésben, így

baleseti táppénzre nem jogosult, de mivel 2020-ban még csak a

balesetével összefüggésben volt korábban keresőképtelen, így az általános

szabályok szerint betegszabadságra jogosulttá válik.

Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően

baleseti járadékban részesül.

263

Példa:

A biztosított 2015-ben elszenvedett üzemi balesetéből eredően baleseti

járadékban részesül 2017. február 1-jétől. Munkaviszonyban áll 2018. március

20-tól jelenleg is, folyamatosan. Ugyanazon üzemi baleset következtében - mint

amelyre tekintettel baleseti járadékban részesül - keresőképtelenné vált 2020.

április 8-án, így baleseti táppénzre nem jogosult. Táppénzre az általános

szabályok alapján jogosult lehet.

Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok

esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben

az üzemi baleset érte.

Példa:

A biztosított heti 20-20 órás munkaviszonyban áll „A”, illetve „B”

munkáltatónál 2019. február 15-től. A munkavállaló 2020. március 12-én

balesetet szenved „A” munkáltatójánál, és baleseti táppénzben részesül 2020.

március 12-től 2020. április 20-ig az „A” munkáltatónál fennálló biztosítási

jogviszonyában. A „B” munkáltatónál fennálló munkaviszonyában is

keresőképtelen volt a balesetből eredően, de mégsem vált jogosulttá baleseti

táppénzre, hiszen az „A” biztosítási jogviszonyban következett be a baleset.

A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből

eredően ismételten keresőképtelenné válik.

Példa:

Ezt követően az „A” munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonya megszűnik

2020. június 30-án, és elhelyezkedik heti 20 órában a „C” munkáltatónál (a

"B" jogviszonya továbbra is folyamatosan fennáll). A biztosított 2020.

szeptember 15-én a balesetéből eredően mind a két biztosítási jogviszonyából

keresőképtelenné válik, de mivel már azon jogviszonya nem áll fenn,

amelyikben a baleset érte, ugyanakkor üzemi baleset következtében vált

ismételten keresőképtelenné, így mind a „B”, mind pedig a „C”

jogviszonyában baleseti táppénzre vált jogosulttá.

6.5. Keresőképtelenség a baleseti táppénz vonatkozásában

A baleseti táppénzre jogosultság szempontjából keresőképtelen személynek azt

tekintjük, aki üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi

állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában a munkáját ellátni nem

tudja.

264

6.6. A baleseti táppénzre való jogosultság időtartama

A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra (az

előzményre) tekintet nélkül, legfeljebb egy éven át folyósítható.

Az egy év jogosultság időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni a

baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a

baleseti táppénz folyósításának időtartamát (függetlenül attól, hogy a baleseti

táppénz folyósítása egy éven át vagy meghosszabbított időtartamra történt).

Az egy év kimerítése után az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján a

baleseti táppénz folyósítását legfeljebb egy évvel meg lehet hosszabbítani.

A baleseti táppénzt méltányosságból nem lehet megállapítani.

A baleseti táppénz esetében a betegszabadságra vonatkozó rendelkezések nem

alkalmazhatók, ezért a baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.

6.7. A baleseti táppénzre való jogosultság korlátozása

A baleseti táppénzre a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően

alkalmazni, amennyiben nincs eltérő rendelkezés (például a keresőképtelenség

igazolása, a folyósítási szabályok, a baleseti táppénz kifizetésének időpontja,

stb.).

Példa:

Ha a biztosított a keresőképtelensége első napján 6 órára munkabért kapott,

baleseti táppénzre csak a munkaidőből hátralévő időre, 2 órára lesz jogosult.

Számítása: teljes munkaidővel járó munkaviszony esetén a baleseti táppénz

napi összegét el kell osztani 8-cal, az így kapott 1 órára járó összeget meg kell

szorozni a baleseti táppénzre jogosító órák számával. Azon időszakra

vonatkozóan, amelyre a biztosítottnak nem jár baleseti táppénz, a kifizetőhely

elutasító határozatot hoz, amennyiben a biztosított a keresőképtelensége első

napjára is igényelt baleseti táppénzt.

Ha eltérő rendelkezés nincs, baleseti táppénz nem jár azokra a napokra, amelyekre

a táppénz sem járna.

6.8. A baleseti táppénz összege

A baleseti táppénz összegét - az általános szabályok szerint - a fennálló biztosítási

jogviszonyban kell elbírálni, amennyiben megállapításra került, hogy ezen

jogviszonyában baleseti táppénzre jogosult.

265

6.8.1. A baleseti táppénz naptári napi alapja

6.8.1.1. 180 napi jövedelem alapján történő megállapítása

A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját

közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180

naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet

legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év

első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése

szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti

táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe

venni.

Példa:

A biztosított 2016. május 10-től áll munkaviszonyban „A” munkáltatónál.

2020. február 10-én baleset szenved munkahelyén, mely baleset üzemi

balesetnek elismerésre kerül. A biztosított a balesetéből eredően 2020. február

11-étől keresőképtelen, és baleseti táppénzt kér. 2019-ben a havi pénzbeli

egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme bruttó 450.000 forint,

kivéve október hónapban bruttó 380.000 forint volt a jövedelme (mert

táppénzben részesült 2019. október 2-tól 2019. október 10-ig), 2020. január

hónapban bruttó 500.000 forint, míg 2020. február 10-ig bruttó 150.000 forint.

Irányadó időszak: 2019. január 1-jétől 2019. november 30-ig tart. Számítási

időszak: 2019. május 26-tól 2019. november 30-ig. A biztosított rendelkezik

180 napnyi jövedelemmel, így a baleseti táppénz naptári napi alapja: (450.000

/ 31x 6) 87.096,77 + 5 x 450.000 + 380.000 = 2.717.096,77 / 180 = 15.094,98

forint. Mérték: 100%.

6.8.1.2. Tényleges, illetve szerződés szerinti jövedelem alapján történő

megállapítása

Ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel,

a baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti

jövedelme alapján kell megállapítani.

Példa:

- A biztosított munkavállaló 2015. szeptember 1-jétől áll biztosítási

jogviszonyban „A” munkáltatónál. 2018. december 20-án baleset érte a

munkahelyén, mely baleset üzemi balesetként elismerésre került. A

biztosított 2020. január 2-val létesít egy 10 órás munkaviszonyt „B”

munkáltatónál. A balesetből eredően 2020. július 10-én ismét

keresőképtelen lett mind a két jogviszonyában és baleseti táppénzt kér.

Mivel a baleset bekövetkeztekor csak az „A” jogviszonya állt fenn (vagyis

266

nem volt egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya a baleset

bekövetkeztekor), így mind az „A”, mind pedig a „B” biztosítási

jogviszonyában baleseti táppénzre jogosult.

„A” munkáltató:

2020-ban a havi jövedelme 420.000 forint.

2019-ben a havi jövedelme 390.000 forint.

Irányadó időszak: 2019. január 1-jétől 2020. április 30-ig.

Számítási időszak: 2019. november 3-tól 2020. április 30-ig.

Naptári napi alap: (390.000 / 30 x 28) 364.000 + 390.000 + 4 x 420.000

= 2.434.000 / 180 = 13.522,22 forint.

Mérték:100%.

„B” munkáltató

2020-ban havi jövedelme: 100.000 forint.

Irányadó időszak: 2020. január 2-tól 2020. április 30-ig.

Számítási időszak: 2020. január 2-tól 2020. április 30-ig.

Naptári napi alap: 100.000 x 4 = 400.000 / 120 = 3.333,33 forint.

Mérték: 100%.

- A biztosított 2017. február 10-től áll munkaviszonyban „A”

munkáltatónál 2020. május 31-ig. 2020. július 10-től áll munkaviszonyban

„B” munkáltatónál. A munkavállalót a „B” munkáltatónál töltött első

munkanapján hazafelé menet baleset érte. A baleset üzemi balesetnek

elismerésre került, és 2020. július 11-től baleseti táppénzben részesül.

A munkavállaló szerződés szerinti bére bruttó 350.000 forint.

A balesti táppénz naptári napi alapja a szerződés szerinti jövedelme

alapján: 350.000 / 30= 11.666,67 forint.

Mérték: 90%.

Naptári napi összeg: 10.500 forint.

6.8.2. A baleseti táppénz mértéke

A baleseti táppénz összege 100%-os mértékű, a baleseti táppénz naptári napi

alapjával azonos.

Úti üzemi baleseteknél a baleseti táppénz összege a naptári napi alap 90 %-

a.

6.8.3. A baleseti táppénz összege ismételt megállapítás esetén

Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő

180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a

jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból keresőképtelenné válik, a

baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

267

Példa:

A munkavállaló 2015. augusztus 1-jétől áll munkaviszonyban „A”

munkáltatónál. Balesetet szenved 2019. december 12-én, mely baleset üzemi

balesetként elismerésre került. Baleseti táppénzben részesült 2019. december

12-től 2020. március 20-ig. A balesetből eredően ismét keresőképtelenné vált

2020. május 11-én, és baleseti táppénzben részesült 2020. június 30-ig, így a

baleseti táppénz összege nem lehet kevesebb, mint a 2019. december 12-én

megállapított baleseti táppénz összege. A munkavállaló „A” munkáltatónál

fennálló munkaviszonyát megszüntette 2020. július 5-vel, és 2020. július 6-val

„B” munkáltatónál létesített munkaviszonyt. A balesetből eredően ismételten

keresőképtelenné vált 2020. augusztus 3-án, és baleseti táppénzben részesült.

Tekintettel arra, hogy bár a baleseti táppénzre való jogosultság első ízbeni

megszűnését követő 180 napon belül vált ismét keresőképtelenné és baleseti

táppénzre jogosulttá a biztosított, a baleseti táppénz összegét csak a „B”

munkáltatónál elért jövedelme alapján lehet megállapítani, függetlenül attól,

hogy ez több vagy kevesebb, mint a 2019. december 12-én megállapított

baleseti táppénz összege, mert már nem azon jogviszonyából vált

keresőképtelenné („B”), mint amelyben a baleset érte („A”).

6.8.4. Kódváltás baleseti táppénz esetén

Baleseti táppénz megállapítására és folyósítására csak határozattal elismert üzemi

baleset esetén kerülhet sor. A baleset üzemiségének elbírálása alatt is sor kerülhet

táppénz folyósítására annak érdekében, hogy a biztosított ne maradjon ellátás

nélkül, illetve a baleseti táppénz megállapítását követően is elfordulhat, hogy

táppénz folyósítására kerül sor.

6.8.4.1. Táppénz / baleseti táppénz

A baleseti táppénz elbírálását megelőzi a biztosított balesetének elbírálása, hogy

a baleset üzemi balesetnek minősíthető-e vagy sem.

Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt

25 napon belül nem bírálható el, és a rendelkezésre álló adatok alapján az

igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénzt kell megállapítani.

A táppénz megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a biztosított

táppénzre jogosult (betegszabadságát kimerítette, táppénzelőzmény figyelembe

vétele, stb.)

Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére

baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított

táppénz összegét be kell számítani.

268

Amennyiben a baleset nem minősül üzemi balesetnek, a baleseti táppénz

elbírálását követően, táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell

megállapítani. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét

be kell számítani.

Ha a kifizetőhely a fentiek alapján a baleset üzemiségének elbírálásának idejére

táppénzt állapít meg a biztosított részére, a táppénz-hozzájárulás fizetési

kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a baleset végül nem minősül

üzemi balesetnek és a biztosított nem baleseti táppénzre lesz jogosult, hanem

részére hivatalból táppénz kerül megállapításra. A kifizetőhely a táppénz-

hozzájárulás fizetési kötelezettségét a baleseti táppénz elutasításról és a táppénz

megállapításáról szóló döntés véglegessé válását követő hónapban benyújtott

elszámolásában köteles teljesíti.

Példa:

A biztosítottnak 2018. január 2-tól áll fenn a munkaviszonya „A”

munkáltatónál. 2020. január 31-től 2020. február 5-ig „8”-as kóddal már

táppénzben részesült. Ezt megelőzően 2019 októberében részesült táppénzben

10 napot. A biztosított 2020. február 13-án balesetet szenved munkahelyén.

2020. február 14-től keresőképtelen. 2020. február 24-én munkahelyén leadja

a „4”-es kódú keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást, és baleseti táppénzt

kér. A baleseti táppénz elbírálása előtt azonban el kell bírálni a baleset

üzemiségét. A baleseti táppénz iránti kérelem a kifizetőhelyhez megérkezik

2020. február 25-én. A baleset üzemisége elbírálásának kezdő napja 2020.

február 26-a, a kifizetőhely 2020. március 21-ig (25. nap) nem tudja elbírálni

a baleset üzemiségét, így a biztosított részére táppénzt kell megállapítani.

Tekintettel arra, hogy a biztosított a 2020. évre vonatkozó betegszabadságát

már kimerítette, és a folyamatos biztosításban töltött időt, illetve a

táppénzelőzményt is figyelembe véve jogosult táppénzre, így a baleset

üzemisége elbírálásának idejére a „4”-es kódú keresőképtelenségről szóló

orvosi igazolások időszakára táppénzre válik jogosulttá.

A biztosított balesetét a kifizetőhely 2020. április 3-án üzemi balesetnek

elismerte, így a baleset elismeréséről szóló határozatot megküldi a

keresőképtelenséget igazoló orvosnak is, aki ettől az időponttól kezdve jogosult

„1”-es kóddal kiállítani az orvosi igazolásokat. A biztosított 2020. április 30-

án vált keresőképessé.

A 2020. február 14-től 2020. április 2-ig „4”-es kóddal kiállított

keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást nem lehet visszaküldeni a

keresőképtelenséget elbíráló orvosnak azon jogcímmel, hogy a „4”-es kódot

javítsa „1”-es kódra, hiszen a baleset üzemiségének elbírálására csupán 2020.

április 3-án került sor, így az orvos csak ezen időponttól jogosult „1”-es kóddal

kiállítani az orvosi igazolást. Ugyanakkor a biztosított a balesetből eredő

keresőképtelenségének teljes időszakára - függetlenül attól, hogy „4”-es vagy

„1”-es kóddal kiállított orvosi igazolás áll a rendelkezésre - (2020. február 14-

269

2020. április 29.) baleseti táppénzre jogosult, így a korábban (2020. február

14-től 2020. április 2-ig) táppénzként kifizetett időszakra is baleseti táppénzre

jogosult a biztosított, azaz erre az időszakra a táppénz és a baleseti táppénz

különbözetére, amiről a baleseti táppénzről szóló határozatban szükséges

rendelkezni.

6.8.4.2. Baleseti táppénz / táppénz

Amennyiben a biztosított baleseti táppénzben részesül, majd a balesetből eredő

keresőképtelenségből keresőképessé válik, de egyéb keresőképtelenségből

eredően továbbra is keresőképtelen, úgy attól függően, hogy a biztosított a

betegszabadságra való jogosultságát kimerítette-e már, kell a táppénzt

megállapítani.

Példa:

- A biztosított 2020. április 28-tól kezdve baleseti táppénzben részesül 2020.

május 12-ig. 2020. május 13-tól „8”-as kóddal továbbra is

keresőképtelen. A biztosított 2020. évben még nem volt keresőképtelen, így

a betegszabadság kimerítését követően válhat jogosulttá táppénzre.

- A biztosított 2020. június 22-től baleseti táppénzben részesül 2020. július

7-ig, a balesetből eredő keresőképtelensége már nem áll fenn, de egyéb

okból 2020. július 8-tól „8”-as kóddal továbbra is keresőképtelen. A

biztosított 2020. február 3-tól 2020. február 18-áig „8”-as

keresőképtelenségi kóddal már táppénzben részesült, így a baleseti

táppénz után, 2020. július 8-tól táppénzre válik jogosulttá.

6.8.5. Táppénz megállapítása hivatalból

Amennyiben a baleset nem minősül üzemi balesetnek, a baleseti táppénz

elbírálását követően, táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell

megállapítani. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét

be kell számítani.

Ha az ellátást megállapító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti

táppénz a már folyósított táppénz összegénél alacsonyabb összegben jár, és az a

megállapított ellátás összegébe nem számítható be, a kifizetőhelynek a

biztosítottat visszafizetésre kell köteleznie, és az igénylő köteles a különbözetet

felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat véglegessé

válásától számított 30 napon belül visszafizetni.

270

6.9. A baleseti ellátásokkal kapcsolatos eljárási szabályok

A baleseti táppénz iránti kérelem elbírálását minden esetben meg kell, hogy

előzze a baleset üzemiségének elbírálása.

Ha a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset

üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására

vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja a baleset üzemisége tárgyában hozott

döntés véglegessé válását követő nap.

Amennyiben a biztosított egy korábban már határozattal elismert üzemi

balesetből eredően válik keresőképtelenné, úgy a keresőképtelenséget elbíráló

orvosnak kell azt megállapítania, hogy az üzemi baleset összefüggésben áll-e a

biztosított keresőképtelenségével. Amennyiben a keresőképtelenséget elbíráló

orvos szerint a biztosított keresőképtelensége a már elismert üzemi balesettel

összefüggésben áll, akkor „1”-es kóddal kerül kiállításra a keresőképtelenségről

szóló orvosi igazolás, és baleseti táppénz állapítható meg a biztosított részére.

Előfordulhat olyan eset, hogy egy folyamatosan „1”-es kóddal keresőképtelen

állományban álló biztosított „8”-as kóddal ad le a munkáltatónak orvosi igazolást.

Ebben az esetben - ha nincs egyértelmű információ az esetről - szükséges

megkeresni a keresőképtelenséget elbíráló orvost, hogy valóban „8”-as kóddal

keresőképtelen-e a biztosított és nem pedig elírás történt. A keresőképtelenséget

elbíráló orvos válaszának megfelelően kell a továbbiakban eljárni: ha a válasz az,

hogy már nem a balesetből eredően keresőképtelen, azaz nem történt elírás, akkor

a 6.8.4.2. pontban foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben viszont elírás történt,

akkor ezen időszakra is baleseti táppénzre jogosult a biztosított.

A táppénzre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a biztosított

baleseti táppénzre vonatkozó igényének a bejelentésére és elbírálására, valamint

a baleseti táppénz folyósítására is.

A baleseti táppénz iránti igényt nem szükséges külön írásba foglalni, mivel

igénybejelentésnek kell tekinteni az elbíráláshoz szükséges okmányok,

nyilatkozatok benyújtását is.

Ugyanakkor, ha a biztosított leadja a munkáltatónak a „4”-es vagy „3”-as kódú

orvosi igazolásokat, és a munkáltatónak vagy a kifizetőhelynek nem egyértelmű,

hogy a biztosított táppénzt vagy baleseti táppénzt kér, a biztosítottat

nyilatkozattételre kell felhívni annak érdekében, hogy nyilatkozzon, táppénzt

vagy baleseti táppénzt szeretne-e kapni.

271

Magyarázat:

A baleset üzemiségének elismerésére, illetve a baleseti táppénz

megállapítására irányuló kérelemnek kell tekinteni a baleseti kóddal ellátott

keresőképtelenségi igazolás leadását a munkáltatónál.

A foglalkoztatott biztosított baleseti táppénz iránti igényének elbírálásához

az alábbi folyamatnak kell megvalósulnia:

- A baleset jelentése a munkáltató jogkör gyakorlójának.

- Az arra jogosult orvos igazolja a keresőképtelenséget.

- Munkabaleseti vagy Üzemi baleseti jegyzőkönyv felvétele (vagy ezzel

egyenértékű, az Ebtv. vhr. szerinti nyomtatvány felvétele).

- A baleset üzemiségének elbírálásához szükség esetén további

bizonyítékok beszerzése.

- A baleset üzemiségének elbírálása (külön határozat).

- A baleset üzemiségét elismerő határozat alapján a baleseti táppénz iránti

igény elbírálása.

- A baleset üzemiségét elutasító határozat alapján a baleseti táppénz iránti

igény (külön határozat) elutasítása - táppénzre való jogosultság elbírálása

(hivatalból táppénz).

Magyarázat:

A baleseti táppénz iránti igény leadását követően először a foglalkoztatónak a

balesetet kell nyilvántartásba vennie, majd a balesetet ki kell vizsgálnia, tehát

annak kivizsgálása, hogy a baleset munkabalesetnek minősül-e, nem a

kifizetőhely feladata. A baleset kivizsgálását követően a foglalkoztatónak a

rendelkezésére álló dokumentumokat át kell adnia a kifizetőhelynek, aki

elbírálja, hogy a baleset üzeminek elismerhető-e vagy sem. Amennyiben a

kifizetőhelynek a baleset üzemiségének elbírálásához további okmányok,

bizonyítékok, stb. szükségesek, úgy az Ákr. szerinti tényállástisztázási

kötelezettségének eleget téve bizonyítási eljárást folytat le. Mindaddig, míg a

baleset üzemisége nem kerül elbírálásra, a baleseti táppénz iránti kérelmet

elbírálni nem lehet. A baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására irányadó

ügyintézési határidő kezdete a baleset üzemiségének elbírálásáról szóló

határozat végelegessé válását követő nap.

Gyakran előforduló eset, hogy a baleset napjára a biztosított munkabérben

részesül, azonban még ugyanazon naptól az arra jogosult orvos kiállítja a

keresőképtelenségről szóló igazolást baleseti kóddal. Ebben az esetben a

kifizetőhely - amennyiben a balesetet üzeminek elismeri - nem tudja az igényt

teljes mértékben teljesíteni, tehát a baleseti táppénzről külön határozatban

döntenie kell.

272

Példa:

2020. február 10-én, a munkavégzés vége előtt 2 órával a biztosítottat a

munkahelyén baleset éri. A biztosított a balesetet jelenti a munkáltatói jogkör

gyakorlójának, azonban még a baleset napján a munkaidő végéig ellátja

feladatát. Ezt követően keresi fel háziorvosát, aki még ugyanazon naptól

keresőképtelen állományba veszi. A biztosított benyújtja munkáltatójához a

2020. február 10-től kiállított keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást. A

munkáltató a balesetet munkabalesetnek tekinti, így felveszi a munkabaleseti

jegyzőkönyvet. A kifizetőhelynek átadott dokumentumok alapján a kifizetőhely

a balesetet üzeminek elismeri. Tekintettel arra, hogy a baleseti táppénz iránti

igényét a foglalkoztatott 2020. február 10-től nyújtja be, azonban ezen a napon

keresőtevékenységet folytatott, így határozatban rendelkezni kell arról, hogy a

baleseti táppénzre való jogosultságot 2020. február 11-től állapítja meg, és a

biztosított 2020. február 10-re nem jogosult baleseti táppénzre. Amennyiben a

munkavállaló a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás benyújtásával egy

időben nyilatkozik arról, hogy 2020. február 10-re nem kér baleseti táppénzt,

úgy 2020. február 10-re vonatkozóan nem kell elutasítani a baleseti táppénz

iránti igényt, hiszen erre a napra a biztosítottnak nincs baleseti táppénzre

vonatkozó kérelme.

Külön figyelmet kell fordítani azon balesetek kivizsgálására, ahol felmerül a

gyanúja annak, hogy a sérülés nem egy egyszeri külső hatás eredményeképpen,

azaz nem baleset következtében következik be, hanem egy esetleg már meglévő

betegség következményeként, azaz „belső indíttatás” miatt.

Példa:

A biztosított több éve ismert vérnyomás problémákkal jár kezelőorvosához.

Munkavégzés közben rosszul lesz, eszméletét veszti, és ennek

következményeképpen esés közben töréssel járó sérülést szenved. Az őt először

ellátó orvos megállapítja, hogy a sérült vérnyomása kiemelkedően alacsony

vagy magas. A vizsgálat tárgyát az kell, hogy képezze, hogy történt-e olyan

külső körülmény, amely a baleset bekövetkezésekor befolyásolta az egyébként

gyógyszerrel „karbantartott” fennálló betegséget, vagy esetleg egyszeri külső

hatás - azaz baleset - hiányában a biztosított rosszullétét „belső indíttatás”

okozta.

A baleset üzemi jellegét, valamint a baleseti táppénzre jogosultságot a

társadalombiztosítási jogszabályok alapján kell elbírálni.

A munkáltató a Munkavéd. tv. alapján köteles kivizsgálni minden tudomására

jutott balesetet.

273

Amennyiben a munkáltató a Munkavéd. tv.-ben foglaltaknak nem tesz eleget,

vagy eleget tesz ugyan, de azzal a munkavállaló nem ért egyet, úgy panasszal

fordulhat a munkáltató székhelye szerinti munkavédelmi hatósághoz

(kormányhivatalhoz). A Munkavéd. tv.-ben foglaltak betartására, illetve

betartatására az egészségbiztosítási szervek nem rendelkeznek hatáskörrel,

így ebben a tárgyban a munkáltató irányában nem tehetnek semmilyen

intézkedést, csupán a munkavállalót tájékoztathatják, hogy mely szerv

rendelkezik hatáskörrel az adott ügy, panasz kivizsgálására.

A munkáltató a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó balesetet - a kivizsgálást

követően - „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatványon köteles

rögzíteni.

A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó balesetet - a kivizsgálást követően -

a foglalkoztató, illetőleg az erre kötelezett szerv „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-

ben rögzíti.

Az üzemi baleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatvány a munkabalesetek

körébe nem tartozó, de társadalombiztosítási szempontból üzeminek minősülő

igények érvényesítését szolgálja [ilyen a munkába vagy onnan lakására

(szállására) menet közben bekövetkezett baleset, a közcélú munka végzése vagy

egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során történt baleset].

„Üzemi baleseti jegyzőkönyv” felvételére kötelezett a foglalkoztatón kívül az

egyéni vállalkozó üzemi balesete esetén, annak bejelentése alapján a vállalkozás

székhelye szerint illetékes kormányhivatal, a közcélú munka során elszenvedett

baleset esetén az a szerv vagy intézmény, amely a közcélú, illetve közérdekű

munkát elrendelte.

Foglalkozási megbetegedés esetén a munkavédelmi hatóság által megküldött

„Értesítés”-re van szükség arra vonatkozóan, hogy a foglalkozási betegség

megállapítható-e.

A baleset üzemiségének az elbírálásához a rendelkezésre álló üzemi baleseti

jegyzőkönyvön vagy munkabaleseti jegyzőkönyvön kívül további bizonyítékok

beszerzése is szükségessé válhat, hiszen a tényállás tisztázása az eljáró hatóság

feladata.

A baleset körülményeitől függően bizonyítékok lehetnek:

- a balesetnél jelen volt tanúk nyilatkozata,

- a sérültet az orvoshoz (kórházba, rendelőintézetbe) szállító vagy segítő

személy nyilatkozata,

- amennyiben mentőszállítás történt, az Országos Mentőszolgálat

eseménynapló-kivonata,

274

- rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv megállapítása,

véleménye,

- nyilatkozat az elsősegélyt nyújtó szervtől arra vonatkozóan, hogy az

elsősegélyt mikor és hol nyújtották, valamint a sérült a baleset

bekövetkezésének körülményeiről milyen tájékoztatást adott,

- stb.

Azt, hogy az adott esetben milyen bizonyítékokra van szükség a baleset

üzemiségének megállapításához, mindig az eset összes körülményének

mérlegelése alapján kell eldönteni.

Az úti balesetek vizsgálatánál is minden esetben szükséges a tényállás alapos,

valósághű feltárása. Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató

elbírálásához az alábbi tények, körülmények ismerete lehet szükséges: - a baleset helye, időpontja,

- a baleset körülményeinek pontos leírása,

- a baleset napján hol volt a munkavégzési kötelezettség helyszíne,

- a baleset napján mikortól meddig tartott a sérült munkaideje, és mikor

távozott a munkahelyéről, a baleset napján a teljes munkaidejét

ledolgozta-e,

- a sérültnek mikor és hol kellett volna a munkát megkezdenie,

- milyen közlekedési eszközök igénybevételével szokott a sérült

közlekedni,

- a baleset a legrövidebb útvonalon, indokolatlan megszakítás nélkül

történt-e,

- sérült nyilatkozata,

- stb.

6.9.1. Az üzemi baleset tényét elismerő vagy elutasító határozat

A bejelentett üzemi baleset, foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására

illetékes szervnek (kifizetőhely, kormányhivatal) határozattal kell elbírálnia,

függetlenül attól, hogy a biztosított a balesetből eredően keresőképtelenné vált-e.

A határozatnak tartalmazni kell a baleseti sérülés (foglalkozási betegség) pontos

leírását, továbbá, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító

következményekkel jár, valamint a jogorvoslat lehetőségét.

Fontos, hogy a határozat rendelkező részének kell tartalmazni a kifizetőhely

egyértelmű döntését, hogy a baleset üzemi balesetnek minősül vagy sem, illetve

a baleset egészségkárosító következményét is a rendelkező részben kell

feltüntetni.

A balesetnek mindig van egészségkárosító következménye, ez a baleset

fogalmából ered. Azaz nem létezhet olyan baleset, ahol a biztosítottat nem éri

275

valamilyen sérülés, egészségkárosodás. Egészségkárosodásnak kell tekinteni

minden olyan sérülést (akár testi, akár lelki eredetű), amely a biztosítottat éri a

baleset során. Az egészségkárosító következmény lehet maradandó, de lehet egy

könnyebb testi sérülés, zúzódás, stb. is (például megsérti valaki ujját a papír).

Az üzemi baleset végleges döntéssel történő megállapításáig a biztosítottnak az

általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és

gyógyászati ellátás árához, továbbá a fogászati ellátásért a biztosított által

kifizetett térítési díjat a baleset üzemiségének elismerését követően az

egészségbiztosító, vasutas dolgozók esetén a vasutas egészségbiztosítási szerv a

rendelkezésre álló nyilvántartás, az üzemi baleset megállapításáról szóló

határozat, valamint a kezelőorvos igazolása alapján téríti meg.

A kezelőorvos az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról igazolást

állít ki, melyet a baleset üzemiségét megállapító véglegessé vált határozat

kézhezvételét követő öt munkanapon belül megküld a kifizetőhely részére.

A baleset üzemiségét megállapító kifizetőhely a kezelőorvostól beérkező, a

baleset üzemiségével összefüggő ellátásokról kiállított igazolást a baleset

üzemiségének elismeréséről szóló határozattal együtt az igazolás beérkezését

követő 8 napon belül megküldi a biztosított lakóhelye szerint illetékes

kormányhivatal részére, amely 8 napon belül kezdeményezi a biztosított által

megfizetett térítési díjak NEAK általi visszafizetését.

A véglegessé vált határozatot meg kell küldeni a biztosítottnak, a kezelőorvosnak,

valamint a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak, továbbá a megtérítés céljából a

foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak, valamint a

kezelőorvos által kiállított igazolással együtt a lakóhely szerinti

kormányhivatalnak is.

A biztosított baleseti egészségügyi szolgáltatásra a határozat bemutatása alapján

jogosult, függetlenül attól, hogy baleseti táppénz iránti igényt benyújtott-e.

A határozat indokolási részének minden esetben a döntést kell teljes mértékben

alátámasztania.

Magyarázat:

A baleset üzemiségének elismerése esetén is részletesen meg kell indokolni,

hogy mely bizonyítékok, dokumentumok, nyilatkozatok alapján - azaz mit

tartalmaznak a rendelkezésre álló iratok - született meg a döntés.

Üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás csak az

üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható

meg, illetve vehető igénybe.

276

A kifizetőhely köteles a baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő 15

napon belül a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a biztosított baleseti

táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.

6.9.2. A baleseti táppénz elbírálására vonatkozó szabályok

Amennyiben a baleset üzemi jellege elbírálásra került, ezen határozat véglegessé

válását követően kerülhet sor a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására.

Baleseti táppénz megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a baleset üzemi

balesetként elismerésre került, ennek hiányában a baleseti táppénz iránti kérelmet

el kell utasítani, és hivatalból táppénzt kell megállapítani határozattal.

Amennyiben a baleset üzemi balesetnek minősül, akkor kerülhet sor a baleseti

táppénz megállapítására a 6.8.4.1 pontban foglaltak figyelembevételével és az

Ákr. hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak megtartásával.

6.10. Nyilatkozat az üzemi balesetnek nem minősülő balesetekről

A nyilatkozaton a táppénzre jogosult biztosítottnak az üzemi balesetnek nem

minősülő balesetéről - az előírt nyomtatványon - nyilatkoznia kell.

A nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

- a sérült nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

- hol, mikor és hogyan történt a sérülés,

- amennyiben a sérült erről nyilatkozni kíván, a baleset okozója (név,

lakcím),

- gépjárművel kapcsolatos sérülés esetén ki az üzemben tartó,

- volt vagy van-e folyamatban a balesettel kapcsolatban hatósági

(rendőrségi, ügyészségi, bírósági stb.) eljárás, az eljáró szerv nevét és az

ügy számát;

- a balesetből eredő betegsége, sérülése miatt hol látták el, illetőleg kezelték

(egészségügyi szolgáltató neve, címe).

A nyilatkozatot a kifizetőhely megkeresésére a táppénzben részesülő személy

kiállítja és 15 napon belül visszajuttatja a táppénzt megállapító kifizetőhely

részére. Ha a kifizetőhely a nyilatkozatban foglaltak alapján azt állapítja meg,

hogy a balesetet nem a biztosított, hanem más személy okozta, a nyilatkozatot

további intézkedésre a foglalkoztató székhelye szerint illetékes

kormányhivatalnak küldi meg, a baleset miatt folyósított táppénzre vonatkozó

adatok közlésével együtt. Amennyiben a visszaérkezett nyilatkozaton közölt

adatok alapján az eljáró hatóság úgy ítéli meg, hogy előfordulhat, hogy a

biztosított üzemi balesetet szenvedett, a biztosítottat - tájékoztatás mellett -

nyilatkoztatni szükséges, hogy kéri-e a baleset üzemiségének, illetve a baleseti

táppénz iránti kérelme elbírálását. Mind a baleset üzemiségének, mind pedig a

277

baleseti táppénznek az elbírálása kérelemre induló eljárás, a biztosított

kérelme nélkül ezen eljárások nem folytathatóak le.

Önmagában a biztosított által visszaküldött, jogszabályban előírt nyilatkozat

visszaküldése nem minősül kérelemnek sem a baleset üzemiségének, sem pedig a

baleseti táppénznek az elbírálására, ezért szükséges a biztosított egyértelmű

nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy kéri ezen eljárások lefolytatását.

6.11. A baleseti táppénz számfejtése, nyilvántartása, elszámolása

A baleseti táppénz számfejtése, kifizetése, nyilvántartása, elszámolása az

általános szabályok szerint történik, az I. Fejezetben leírtak szerinti

nyomtatványok, igazolások és a baleseti jegyzék felhasználásával.

278

VII. FEJEZET

7. A PÉNZBELI ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRELEM

ELBÍRÁLÁSA AZ ÁKR.-BEN FOGLALT SZABÁLYOK ALAPJÁN

7.1. A pénzbeli ellátással és a baleseti táppénzzel kapcsolatos

kifizetőhelyi eljárás megindítása, a kérelem

Az Ebtv. vhr. 1. § (9) bekezdése értelmében a kifizetőhelyek eljárására az Ebtv.

és az Ákr. rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival és a baleseti táppénzzel

kapcsolatban főszabály, hogy az eljárás a biztosított (ügyfél) kérelmére indul. A CSED, GYED és ÖFD esetében ez a Központ által erre a célra rendszeresített

nyomtatvány benyújtását jelenti. Táppénz és baleseti táppénz esetében külön

formanyomtatvány nincs rendszeresítve, ezekben az ügyekben a

keresőképtelenségről szóló orvosi (kórházi) igazolás foglalkoztatónál történő

leadása jelenti a kérelem benyújtását. A keresőképtelenségi igazolás leadása

táppénz, illetve baleseti táppénz iránti kérelem benyújtásának minősül akkor is,

ha már a kérelem benyújtásakor egyértelműen megállapítható, hogy az ellátásra a

biztosított nem lesz jogosult (például nyugdíjas munkavállalók). Ezekben az

esetekben a kifizetőhely eljárási kötelezettségének beállta olyan módon kerülhető

el, ha a biztosított a kérelem benyújtásakor úgy nyilatkozik - akár a

keresőképtelenségi igazolásra ráírva, akár külön iratban megszövegezve -, hogy a

táppénz, baleseti táppénz megállapítását nem kéri (csupán a munkavégzési

kötelezettség alóli mentesülés igazolása, illetve betegszabadság számfejtése

céljából adja le a keresőképtelenségi igazolást).

A kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását,

illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése

érdekében. A kérelmet a foglalkoztatónál írásban kell előterjeszteni; a

foglalkoztató köteles a biztosított által benyújtott kérelmet és mellékleteit 5

napon belül a kifizetőhely - illetve bizonyos esetekben az egészségbiztosító -

részére megküldeni. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét,

beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni. A kérelmet tartalma szerint

kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.

A kifizetőhely eljárása a kérelemnek a hozzá történő megérkezését követő

napon indul.

279

7.2. Hatáskör, illetékesség, eljárási kötelezettség, nyelvhasználat

7.2.1. Hatáskör és illetékesség

A foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban álló vagy állt biztosítottak pénzbeli

ellátásai és a baleseti táppénz iránti kérelmek elbírálása tekintetében a

kifizetőhely az Ebtv. 62. § (2) bekezdés a) pontja alapján rendelkezik hatáskörrel

és illetékességgel. Ezen ellátások folyósítására vonatkozó hatáskört az Ebtv. 62.

§ (2c) bekezdés a) pontja telepíti a kifizetőhelyre.

Nem tartozik a kifizetőhely hatáskörébe

- a nagyszülői GYED iránti kérelem elbírálása,

- a hallgatói GYED iránti kérelem elbírálása, ha a szülő nő a gyermeke

születésének a napján nem biztosított,

- a vér szerinti apa hallgatói GYED iránti kérelmének az elbírálása.

Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett

egészségbiztosítási járulék fizetésére, annak a táppénz, baleseti táppénz, illetve

CSED iránti kérelmét annak a kifizetőhelynek kell elbírálnia, és az ellátást annak

a kifizetőhelynek kell folyósítania, ahol (amely foglalkoztatónál) az igénylő

biztosítási jogviszonyban áll.

Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett

egészségbiztosítási járulék fizetésére, annak a GYED és ÖFD iránti kérelmét

mindig az egészségbiztosítónak kell elbírálnia, és az ellátást az

egészségbiztosítónak kell folyósítania. Több biztosítási jogviszonnyal rendelkező

biztosított esetében tehát a kifizetőhely GYED-et és ÖFD-t nem állapíthat meg és

nem is folyósíthat.

A kifizetőhely a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában

hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan

megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet (a

benyújtott kérelmet és az ügyben keletkezett teljes iratanyagot) végzéssel átteszi,

ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti. Hatáskör

hiányáról beszélünk, ha például a biztosított a kifizetőhelynél terjeszt elő GYES

iránti kérelmet. Illetékesség hiányáról van szó, ha az igénylő nem ahhoz a

kifizetőhelyhez nyújtja be a kérelmét, amelynél a jogosultság megnyílásakor

biztosítási jogviszonyban áll vagy állt (például, ha a biztosított üzemi balesetet

szenved, majd a jogviszonya megszűnését követően - ugyanazon üzemi balesetből

eredően - az új jogviszonyában ismételten keresőképtelenné válik, akkor a baleseti

táppénz iránti kérelem elbírálására az új foglalkoztatója mellett működő

kifizetőhely az illetékes).

Az ügy áttételéről a kifizetőhelynek 8 napon belül döntést kell hoznia, és ezen

időn belül intézkednie kell a döntés közlése iránt.

280

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik,

és a biztosított valamelyik jogviszonya kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál

áll fenn, úgy GYED és ÖFD igénylése esetén a kifizetőhelyet fenntartó

foglalkoztatónak is ki kell állítania a „Foglalkoztatói igazolás” elnevezésű

nyomtatványt, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 5 napon

belül - kizárólagosan elektronikus úton - meg kell küldeni az egészségbiztosító

részére. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a biztosított nagyszülői

GYED iránti kérelmet terjeszt elő a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónál.

7.2.2. Eljárási kötelezettség

A kifizetőhely

- a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén, vagy

- kijelölés alapján köteles eljárni.

Ha a kifizetőhely - a jogszerű hallgatás esetét kivéve - eljárási kötelességének az

ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a jogszabályban meghatározott

felügyeleti szerve (kormányhivatal) az eljárás lefolytatására utasítja. Ha a

felügyeleti szerv nem intézkedik, az eljárás lefolytatására a közigazgatási

bíróság kötelezheti a kifizetőhelyet.

Az eljárási kötelezettség szoros összefüggésben van - az Ákr.-ben külön nem

nevesített, de a jogállamiság alapelvéből levezethető - hatáskör-elvonás

tilalmával. A kifizetőhelyre jogszabályban ráruházott hatáskör, jogkör

gyakorlása nem lehetőség, hanem kötelezettség. Az eljárási kötelezettség

magában foglalja, hogy az adott ügyre irányadó tényállást és az alkalmazandó

jogszabályi rendelkezéseket a kifizetőhelynek kell megállapítania, neki kell a

jogszabályt értelmeznie és döntést hoznia. Mindez azt is jelenti, hogy a

kifizetőhelynek nincs arra lehetősége, hogy a folyamatban lévő eljárásban

akár a felügyeleti szervét, akár más hatóságot megkeressen annak

érdekében, hogy a másik szerv foglaljon állást valamely konkrét ügyben a

jogszabályhely értelmezését, alkalmazhatóságát illetően. Arra sincs

lehetősége, hogy más szerv irányába olyan megkereséssel éljen, amelynek

keretében végső soron az ügyre irányadó tényállást, illetve egyes tények jogi

értékelését más szervek végeznék el a kifizetőhely helyett.

Példa:

A biztosított a munkabaleseti jegyzőkönyv benyújtásával kéri a kifizetőhelytől,

hogy az álláspontja szerint a foglalkozása körében végzett munkájával

összefüggésben bekövetkezett balesetet ismerje el üzemi balesetnek. A

tényállást ebben az esetben a kifizetőhelynek kell megállapítania, és neki kell a

balesetet üzemi balesetnek minősítenie, vagy az ilyen minősítést elutasítania.

Nincs lehetősége a kifizetőhelynek arra, hogy állásfoglalást kérjen az

egészségbiztosítási szervtől arra vonatkozóan, hogy az adott baleset üzemi

281

balesetként elismerhető-e vagy sem. Amennyiben a kifizetőhely rendelkezésére

álló adatok nem elegendők a döntéshozatalhoz, úgy megkereséssel fordulhat a

keresőképtelen állományban tartó, illetve a sérültet kezelő más orvoshoz,

egészségügyi szolgáltatóhoz (például a tekintetben, hogy a sérült által

hivatkozott baleset és a bekövetkezett keresőképtelenség között megállapítható-

e az ok-okozati összefüggés, vagy hogy mi a baleset egészségkárosító

következménye). Illetve lehetősége van a kifizetőhelynek arra is, hogy a

biztosított kórelőzményeiről az egészségbiztosítási szervtől tájékoztatást kérjen.

Ezen tájékoztatás-kérés azonban kizárólag adatok (például korábbi

egészségügyi ellátásokra, kezelésekre, betegségekre, gyógyszerekre vonatkozó

információk) beszerzésére irányulhat, állásfoglalás-kérésre nem.

7.2.3. Nyelvhasználat a kifizetőhely eljárásban

A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez azt jelenti,

hogy a kifizetőhely az ügyfelet magyar nyelven hívhatja fel nyilatkozattételre

vagy hiánypótlásra, az eljárást befejező döntését is magyar nyelven hozhatja

meg, és bármely eljárási cselekményét a magyar nyelv alkalmazásával

foganatosíthatja.

Ugyanakkor, ha az ügyben az EGT más tagállamának vagy Magyarországgal

kétoldalú szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezményt kötő országnak

az érintettsége merül fel, a kifizetőhely köteles a biztosított által benyújtott

igazolásokat, okiratokat (például keresőképtelenségre vagy külföldi biztosítási

időre vonatkozó iratok) eredeti nyelven - fordítás nélkül - elfogadni.

(Figyelembe véve, hogy az EGT tagállamok vonatkozásában például a

biztosítási idő csak az erre a célra rendszeresített uniós nyomtatványokon - E104

vagy S041 jelű igazolásokon - igazolható.)

7.3. Eljárási képesség és képviselet

7.3.1. Eljárási képesség

A természetes személy ügyfél akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy

tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül. Az eljárási képesség annak

lehetőségét jelenti, hogy egy természetes személy a kifizetőhely eljárásában

személyesen eljárhat, azaz eljárási cselekményeket végezhet személyesen vagy

meghatalmazott képviselő útján. Az eljárási képességet az Ákr. a

cselekvőképesség polgári jogi fogalmához köti. A polgári jogi szabályok alapján

az rendelkezik eljárási képességgel, aki cselekvőképes: nem cselekvőképtelen,

vagy a cselekvőképessége az ügy tárgyára nézve nincs korlátozva.

Ha az eljárási képesség megléte iránt kétség merül fel (például a kifizetőhely

rendelkezésére álló iratokból valószínűsíthető, hogy az igénylő elmeállapota

befolyásolná a magatartása következményeit), az eljáró hatóság hivatalból

282

vizsgálja azt. Az eljárási képesség hiányára az Ákr. 13. § (8) bekezdés b) pontja

irányadó, vagyis a törvényes képviselőt kell bevonni az eljárásba, annak

hiányában pedig ügygondnok kirendeléséről kell gondoskodni az ilyen

természetes személy számára, mert az ügyben nem tud személyesen eljárni.

7.3.2. Képviselet a kifizetőhely eljárásában

A biztosított kérelme előterjesztése érdekében, illetve nyilatkozatai megtétele

során nem köteles személyes eljárni, helyette törvényes képviselője, vagy az

általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az

ügyfél és képviselője együtt is eljárhat.

Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a kifizetőhely az eljáró személy

képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A kifizetőhely visszautasítja a képviselő

eljárását, ha

- az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy

- képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére

sem igazolja.

A képviselő visszautasítása esetén a kifizetőhely felhívja az ügyfelet, hogy járjon

el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.

Ha az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az

iratokat a kifizetőhely - a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével - a

képviselő részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló idézésről a

kifizetőhely a képviselőt egyidejűleg értesíti.

A kifizetőhely nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás során az ügyfél

és a képviselő (vagy a képviselők) nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb

eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, a

kifizetőhely a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.

A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát köteles igazolni. A

meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell

foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A képviselőnek vagy az eredeti

meghatalmazást, vagy annak hitelesített másolatát kell a kifizetőhelyhez

benyújtania. A külföldön közokirati formában kiállított meghatalmazást - az

ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazás kivételével - felülhitelesítéssel is el kell

látni. Ha kétség merül fel az eredetiségével vagy a tartalmával kapcsolatban, a

kifizetőhely felülhitelesített közokirat bemutatására hívhatja fel az ügyfelet. Ha a

nem magyar nyelven kiállított meghatalmazásról az ügyfél fordítást is csatol,

akkor azt a fordítás szerinti tartalommal kell elfogadni.

A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A

meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre is

283

szólhat. Az egész eljárás fogalmába beletartozik a végrehajtási eljárás, valamint a

felügyeleti eljárás és a megismételt eljárás is. (Nem része a hatósági eljárásnak a

közigazgatási per, de természetesen a meghatalmazás erre vonatkozó külön

rendelkezést is tartalmazhat.) Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az

kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre.

A képviseleti jogosultság megszűnését is be kell jelenteni a kifizetőhelynek. Ha a képviseleti jogosultság visszavonás, felmondás vagy az ügyfél, illetve a

meghatalmazott halála miatt megszűnik, a megszűnés a kifizetőhellyel szemben

a kifizetőhelynek való bejelentéstől hatályos. Innentől kezdve a kifizetőhely a

képviselő eljárását nem fogadja el, nem neki kézbesíti az iratokat, hanem az

ügyfélnek, vagy a bejelentett új képviselőnek.

Példa:

A biztosított nem ért egyet a folyósított táppénz összegével, és a táppénz -

sommás eljárás keretében történő - kiutalását követő 5 napon belül kéri, hogy

a kifizetőhely a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el. Azonban ezen

kérelmet nem ő, hanem házastársa írja. Ebben az esetben csak akkor lehet

elfogadni az iratot a biztosított által benyújtott kérelemnek, ha a

meghatalmazott csatolta a teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagy

közokiratba) foglalt meghatalmazását.

7.4. Kizárás

A közigazgatási eljárásjogban a pártatlanság elvének legáltalánosabb

kifejeződése a részrehajlás nélküli ügyintézéshez való jog. Ennek biztosítása

érdekében az Ákr. 22. §-a kimondja, hogy az ügy elintézésében nem vehet részt

az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az

elfogultság általános (relatív) kizárási ok, amelyhez képest az Ákr. 23. §-a a

különös (abszolút) kizárási okokat szabályozza: a személyi és intézményi kizárási

okokat. A kifizetőhely részéről minden esetben mérlegelést igényel annak

eldöntése, hogy valakitől az ügy tárgyilagos megítélése elvárható-e vagy sem.

(Önmagában például az a körülmény, hogy a kifizetőhelyi ügyintéző a táppénzt

igénylő biztosítottnak a hozzátartozója, nem teszi automatikusan kizárttá őt az ügy

elintézéséből.) Ezzel szemben az abszolút kizárási okoknál nincs szükség

mérlegelésre annak megállapításához, hogy a pártatlanság követelménye vagy

akár csak a pártatlanság látszata sérül-e.

Az Ákr. 23. § (1) bekezdése szerint az ügy elintézéséből kizárt az a személy,

akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Ez a személyi

különös kizáró ok azt jelenti, hogy a kifizetőhelyi ügyintéző nem vehet részt olyan

eljárásban, amely az ő pénzbeli ellátásának vagy baleseti táppénzének a

megállapítására irányul.

284

Az Ákr. 23. § (3) bekezdése értelmében az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság,

amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Ezt nevezzük

intézményi kizárási oknak. Tekintettel arra, hogy a pénzbeli ellátások, illetve a

baleseti táppénz iránti kérelmek elbírálása közvetlenül nem érinti a kifizetőhely

jogát vagy jogos érdekét - hiszen az ellátások finanszírozása nem a kifizetőhely

saját költségvetéséből, hanem az E. Alapból történik -, ezért ezen kizáró ok a

gyakorlatban jellemzően nem merülhet fel.

Az Ákr. 23. § (5) bekezdése alapján az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság,

amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel. Ezen szabály értelmében

a kifizetőhely vezetője nem vehet részt olyan eljárásban, amely az ő pénzbeli

ellátásának vagy baleseti táppénzének a megállapítására irányul. Ez magában

foglalja azt is, hogy saját ügyében a kifizetőhely vezetője nem kiadmányozhatja

a kérelmét elbíráló döntést.

Amennyiben a kifizetőhelyi ügyintéző kizárási okot észlel, bejelenti a kifizetőhely

vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A

kizárás tárgyában a kifizetőhely vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt

jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási

cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az

ügyfél jelentette be, a kizárásról a kifizetőhely végzésben dönt, és azt az

ügyféllel is közli. Ha a kizárási ok a kifizetőhellyel szemben merül fel, az ügyben

a felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik kifizetőhely jár el.

7.5. Megkeresés

Az Ákr. 25. § (1) bekezdés b) pontja szerint a hatóság - legalább 5 napos

határidő tűzésével - más szervet vagy személyt kereshet meg, ha

a) az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási

cselekményt végezni, vagy

b) az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik.

A megkeresés jogintézménye a kifizetőhelynek kétféle eljárási cselekmény

megtételét teszi lehetővé:

- másik közigazgatási hatósághoz fordulhat, ha indokolt, hogy ez utóbbi

hatóság végezzen el valamilyen eljárási cselekményt (például ennek

keretében kereshető meg az EGT-s kormányhivatal, ha az ügyben

tisztázni kell a külföldi illetékes intézménnyel, hogy a családi ellátások

vonatkozásában melyik tagállam az elsődleges teherviselő),

- más szervtől vagy személytől [nemcsak közigazgatási hatóságtól, hanem

bármely más állami szervtől, nem állami szervtől (például

magántulajdonú gazdasági társaságtól vagy civil szervezettől), illetve

természetes személytől] adatot vagy iratot kérhet be.

285

Az Ákr. a megkeresés teljesítési határidejének meghatározását a megkereső

szervre bízza. A megkereső végzésben kell rendelkezni a megkeresés

teljesítésére rendelkezésre álló határidőről. A megkeresésre biztosított

határidővel kapcsolatban az Ákr. csak annyit rögzít, hogy a hatóságnak legalább

5 napot kell biztosítania a megkeresésben. Mivel a megkeresésre nyitva álló

határidő (ideértve a megkeresésnek a megkeresett szervhez történő

eljuttatásával kapcsolatos időtartamot is) teljes egészében beleszámít az

ügyintézési határidőbe, ezért a kifizetőhelynek a határidőt úgy kell

meghatároznia, hogy azon belül a megkeresett hatóság a kért adatot, iratot

szolgáltatni tudja, de a kifizetőhely is be tudja fejezni eljárását az ügyintézési

határidőn belül.

A megkeresésről végzést kell hoznia a kifizetőhelynek, amelyet tájékoztatásul

meg kell küldeni az ügyfél részére is. Annak a szervnek, személynek címezve

kell a végzést meghozni, amelytől a kifizetőhely az adatot, iratot, illetve az

eljárási cselekmény elvégzését kéri. Az eljárás végén hozott döntés

indokolásában utalni kell a megkeresésre, fel kell tüntetni annak időtartamát és

eredményét.

Példa:

A kifizetőhelyhez CSED iránti kérelmet nyújt be a biztosított második

gyermekének születésére tekintettel. Azonban az előző gyermekkel a másik

szülő GYES-ben részesült, és kérelméhez a biztosított nem mellékelte a GYES

folyósításának megszüntetéséről szóló döntést. A kifizetőhely ezért

megkereséssel fordul az illetékes kormányhivatal családtámogatási

feladatokat ellátó szervezeti egységéhez, hogy megtudja, melyik nappal került

megszüntetésre a másik szülő vonatkozásában a GYES folyósítása. Ebben az

esetben a kormányhivatal részére kell a megkeresést (végzés formájában)

megküldeni, azonban az ügyfél részére is el kell juttatni egy példányát

(tájékoztatásul). Az ügyfél így értesül arról, hogy milyen eljárási

cselekményeket foganatosít a kifizetőhely a kérelme elbírálásával

kapcsolatban.

7.6. Sommás és teljes eljárás

Az Ákr. a közigazgatási hatósági eljárás három fajtáját különbözteti meg: az

automatikus döntéshozatali, a sommás és a teljes eljárást. A pénzbeli ellátások és

a baleseti táppénz iránti kérelmek sommás vagy teljes eljárásban kerülhetnek

elbírálásra; automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatására nincs lehetőség.

7.6.1. A sommás eljárás szabályai

Az Ákr. 41. § (1) bekezdése szerint sommás eljárásnak van helye, ha

286

a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság

rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és

b) nincs ellenérdekű ügyfél.

Tekintettel arra, hogy a pénzbeli ellátások, illetve a baleseti táppénz

megállapítására irányuló ügyekben jellemző módon ellenérdekű ügyfelek

nincsenek, ezért az ügy sommás eljárásban való intézhetőségét főszabályként az

határozza meg, hogy a biztosított által benyújtott kérelem (és mellékletei),

valamint a kifizetőhely rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott-e

vagy sem.

Ha az ügy sommás eljárásban intézhető, akkor a kifizetőhelynek 8 napon

belül a kérelmet el kell bírálnia, és

- ha alakszerű döntést kell hoznia, akkor legkésőbb a 8. napon intézkednie

kell a döntés közlése iránt is,

- ha a határozathozatal mellőzésével hozza meg a döntését, akkor legkésőbb

a 8. napon ki kell utalnia a biztosított részére a táppénzt, baleseti táppénzt.

Ha a kifizetőhely megállapítja, hogy az előterjesztett kérelem és mellékletei,

valamint az egyébként rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás nem

tisztázott, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és a 7.6.2. pont szerint jár el.

Ha a kifizetőhely azt állapítja meg, hogy az ügy sommás eljárásban intézhető,

azonban az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül új bizonyítékot terjeszt elő, vagy

bizonyítási indítványt tesz, a kifizetőhely ezt az ügy teljes eljárásban való

lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.

7.6.2. A teljes eljárás szabályai

A hatóság az eljárás megindításától számított 8 napon belül

a) a kérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti vagy érdemben dönt,

b) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése iránt intézkedik, vagy

c) - szükség esetén - rendelkezik a tényállás tisztázásához szükséges előre

látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel.

A sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs -

mivel azzal szemben csak közigazgatási per indítható - a döntés közlését (táppénz,

baleseti táppénz esetében az ellátás kiutalását) követő 5 napon belül az ügyfél

kérheti, hogy a kifizetőhely a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el. Ezen

kérelmét az ügyfélnek indokolnia nem kell, a kifizetőhely pedig köteles a

kérelmet teljes eljárásban elbírálni (ebben az esetben alakszerű határozat

meghozatala már nem mellőzhető abban az esetben sem, ahol a sommás eljárást

követően alakszerű határozat nélkül került sor a döntés meghozatalára).

Az ügyintézési határidő teljes eljárásban 60 nap.

287

7.6.3. Az ügyfél értesítése a teljes eljárásra történő áttérésről

A 2020. július 1-jét követően indult ügyekben függő hatályú döntés nem

hozható, helyette a kifizetőhely a teljes eljárásra történő áttérés esetén -

amennyiben annak feltételei fennállnak - elektronikus úton tájékoztatja az

ügyfelet a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének

jogkövetkezményeiről és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás

szabályai szerint jár el.

7.7. Hiánypótlási eljárás

Az Ákr. 44. §-a szerint, ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek

nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás

jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - ha törvény vagy

kormányrendelet másként nem rendelkezik - egy ízben hiánypótlásra hívja fel a

kérelmezőt.

Vagyis, amennyiben az ügyfél a kérelem benyújtásakor a kérelem elbírálásához

szükséges valamennyi igazolást, okmányt nem csatolta (például GYÁP iránti

kérelemnél a „Nyilatkozat a gyermek ápolása címén igényelt táppénz

megállapításához” vagy hallgatói GYED iránti kérelem esetén az „Igazolás aktív

hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez” elnevezésű

nyomtatványt), úgy a kérelem beérkezését követő 8 napon belül a biztosítottat

fel kell hívni a hiányosságok pótlására végzés formájában. A végzés

rendelkező részében pontosan meg kell határozni, hogy az ügyfélnek mit kell a

kifizetőhely részére benyújtani, és a hiányosságok pótlására megfelelő határidőt

kell biztosítani. Továbbá fel kell hívni a biztosított figyelmét a hiánypótlás

elmaradásának jogkövetkezményeire: vagyis arra, hogy a kifizetőhely döntését a

rendelkezésre álló adatok alapján fogja meghozni, vagy, ha az adott irat hiányában

a kérelem nem bírálható el, akkor az eljárást meg fogja szüntetni.

A törvény szerinti hiánypótlási eljárás lefolytatását megelőzően lehetőség van

arra, hogy a kifizetőhely a helyben szokásos módon (például személyesen szóban,

telefonon, stb.) felhívja a biztosított figyelmét a hiányosságok pótlására. A szóbeli

felszólításról, illetve a hiányosságok teljesítéséről a kifizetőhelynek feljegyzést

kell készíteni, hogy a megtett intézkedések hitelt érdemlő módon

rekonstruálhatók legyenek. Amennyiben viszont legkésőbb a kérelem benyújtását

követő 8. napon a hiányt a biztosított nem pótolja, úgy gondoskodni kell a

hiánypótlásra felhívó végzés kiadásáról.

Az Ákr. nem határozza meg, hogy az ügyfél részére hány napot kell biztosítani a

hiánypótlásra. A kifizetőhelynek az eset összes körülményére figyelemmel

(különös tekintettel arra, hogy előreláthatólag az adott irat mennyi idő alatt

pótolható életszerűen) kell a határidőt megállapítani; tekintettel arra is, hogy az

eljárás 60 napon belül befejezhető legyen (a hiánypótlás teljesítéséig eltelt idő

288

beleszámít az ügyintézési határidőbe). Egy adott hatósági eljárásban a

kifizetőhely csak egy alkalommal szólíthatja fel hiánypótlásra az ügyfelet. Ezen korlátozás kizárólag arra az esetre vonatkozik, ha a kérelem már eredetileg

is hiányosan került benyújtásra. Ha viszont az eljárás során valamilyen olyan új

adat merül fel, amely indokolttá teszi, hogy a kifizetőhely az ügyfelet

nyilatkozattételre (adatszolgáltatás teljesítésére) hívja fel, úgy ezt számbeli

korlátozás nélkül megteheti.

Ha a hiánypótlásra felszólító végzés ellenére nem kerülnek benyújtásra a kérelem

elbíráláshoz szükséges dokumentumok, a kifizetőhelynek a rendelkezésre álló

adatok alapján kell a határozatát meghoznia. Amennyiben viszont a végzésben

kért iratok, okmányok hiányában a kérelmet érdemben elbírálni nem lehet, abban

az esetben a kifizetőhelynek az eljárást - végzéssel - meg kell szüntetni.

Jogkövetkezménye a szóban történt hiánypótlási felhívásnak nem lehet, kizárólag

a hivatalos iratként megküldött, hiánypótlási felhívásról szóló végzésben

foglaltak nem teljesítése eredményezheti az eljárás megszüntetését.

Ha a biztosított a kérelem elbírálásához szükséges dokumentumokat az eljárás

megszüntetését követően nyújtja be, az így benyújtott iratokat új

igénybejelentésnek kell tekinteni, és a kérelmet ennek megfelelően kell elbírálni.

7.8. Az ügyintézési határidő

Az Ákr. 50. § (2) bekezdés b)-c) pontja alapján az ügyintézési határidő

- sommás eljárásban 8 nap,

- teljes eljárásban 60 nap.

Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az eljárás

megindulásának napja az azt követő nap, amikor a kérelem a kifizetőhelyhez

megérkezett. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is

intézkedni kell. Ez alakszerű döntéssel záruló eljárás esetén a döntés postára

adását vagy annak a biztosított részére a helyben szokásos módon történő átadását

jelenti (ez utóbbi esetben a döntés átadását írásban dokumentálni szükséges). Ha

az adott ügyben a kifizetőhely - az Ebtv. vhr. 39. § (1) bekezdése alapján -

mellőzte a határozathozatalt, úgy a táppénzt, baleseti táppénzt legkésőbb a 8.

napon a biztosított részére ki kell utalni.

Példa:

A biztosított 2020. március 9-én táppénz iránti kérelmet nyújt be a

foglalkoztatójához. A foglalkoztató köteles a biztosított által benyújtott

igazolásokat 5 napon belül - vagyis 2020. március 14-ig - a kifizetőhely részére

megküldeni. Ha a foglalkoztató ezen kötelezettségének 2020. március 12-én

tesz eleget (és a kifizetőhelyhez a kérelem 2020. március 13-án érkezik meg),

abban az esetben a kifizetőhely eljárása 2020. március 14. napján indul.

289

Amennyiben megállapításra kerül, hogy az adott ügy sommás eljárásban

intézhető és táppénzre jogosult a biztosított, úgy a kifizetőhelynek legkésőbb

2020. március 21-én a biztosított részére a táppénzt ki kell utalni (vagy a

helyben szokásos egyéb módon ki kell fizetni).

Ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének

határidejéről nem rendelkezik, a kifizetőhely azonnal, de legkésőbb 8 napon

belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést

meghozza.

Ha a kifizetőhely az ügyet teljes eljárásban intézi, és a határidőből kevesebb mint

15 nap van hátra, a további eljárási cselekményeket soron kívül kell elvégezni.

7.8.1. A határidők számítása

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére

okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a

kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré

tétel napja.

Példa:

Ha a biztosított a kifizetőhely határozatát 2020. február 24-én vette át, akkor a

közigazgatási per kezdeményezésére (keresetlevél benyújtására) nyitva álló 30

napos határidő 2020. február 25-én kezdődik.

A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely

számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában

hiányzik, a hónap utolsó napján.

Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első

percében kezdődik.

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka

szünetel, a határidő - az ügyintézési határidő kivételével - a következő

munkanapon jár le.

Példa:

Ha a biztosított a kifizetőhely határozatát 2020. február 24-én vette át, akkor a

közigazgatási per kezdeményezésére (keresetlevél benyújtására) nyitva álló 30

napos határidő 2020. február 25-én kezdődik, és 2020. március 25-én jár le.

Ha viszont a határozatot 2020. február 27-én veszi át, úgy 2020. március 30-ig

nyújthatja be a keresetlevelet (feltéve, hogy 2020. március 28. és 2020. március

29. napján a kifizetőhelynél a munka szünetel).

290

Példa:

A biztosított 2020. március 9-én táppénz iránti kérelmet nyújt be a

foglalkoztatójához. A foglalkoztató a kérelmet 2020. március 12-én továbbítja

a kifizetőhelyhez, ahová az 2020. március 13-án érkezik meg. A kifizetőhely

eljárása 2020. március 14. napján indul (függetlenül attól, hogy ez a nap

szombatra esik). Ha az ügy sommás eljárásban intézhető, a kifizetőhelynek

legkésőbb 2020. március 21-én a biztosított részére folyósítani kell a táppénzt.

Mivel ez a nap szombatra esik, ha szombaton az adott kifizetőhelynél a munka

szünetel, úgy legkésőbb 2020. március 20-án ki kell utalni a biztosított részére

a táppénzt, mivel az ügyintézési határidőre nem vonatkozik az a szabály, hogy

ilyenkor a határidő a következő munkanapon jár le.

A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás

napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A

határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó

napjának elteltével áll be. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

Példa:

Ha a közigazgatási per kezdeményezésére nyitva álló 30 napos határidő 2020.

március 25-én jár le, a biztosított ezen a napon még postára adhatja a

keresetlevelét, és azt határidőben előterjesztettnek kell tekinteni, akkor is, ha a

kifizetőhelyhez 2020. március 30-án érkezik meg.

Az Ákr. szabályait figyelembe véve a táppénzt, illetve a baleseti táppénzt a

kérelem benyújtását követően legkésőbb a 8. napon folyósítani kell akkor

is, ha a kifizetést hóközben kell teljesíteni. Ha a táppénz, illetve baleseti táppénz

iránti kérelem elbírálására irányuló eljárás teljes eljárásban kerül lefolytatásra,

minden esetben szükséges alakszerű határozat hozatala, és ilyenkor a kifizetést

a határozathozatalt követő 8 napon belül kell teljesíteni. A kifizetőhelynek

lehetősége van arra, hogy határozattal bírálja el a táppénz, illetve a baleseti

táppénz iránti kérelmet akkor is, ha az egyébként - az Ebtv. vhr. 39. § (1)

bekezdése alapján - nem lenne kötelező. Ha ilyen esetben a kifizetőhely sommás

eljárásban hozza meg a határozatát, akkor az ellátást a határozathozatalt követő

8 napon belül kell folyósítani.

Az Ebtv. 62. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a CSED-et, az ÖFD-t és a

GYED-et havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de

legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani. Ez a szabály kizárólag a folyó

ellátásokra vonatkozik. Ha ugyanis ezen ellátások iránti kérelem még nem került

elbírálásra, úgy a határozathozatalt követően 8 napon belül intézkedni kell a

kifizetés iránt akkor is, ha az megelőzi a bérfizetési napot, feltéve, hogy a

kifizetés korábbi esedékességű CSED-et, ÖFD-t vagy GYED-et is érint.

291

Példa:

- A biztosított 2020. március 2-án GYED megállapítása iránti kérelmet

nyújt be a foglalkoztatójához, amelyben az ellátás megállapítását 2020.

március 1-jétől kéri. A foglalkoztató a kérelmet 2020. március 4-én

továbbítja a kifizetőhelyhez, amelynek az eljárása 2020. március 5-én

indul meg. A kifizetőhely 2020. március 11-én meghozza a határozatát a

GYED megállapításáról. Ebben az esetben nem kell a 2020. március 11-

ét követő 8 napon belül kiutalni a GYED-et, hanem azt elegendő a

következő bérfizetési napon (áprilisban), mivel a 2020. márciusi GYED

kifizetése egyébként is ekkor válna esedékessé.

- A biztosított 2020. március 2-án GYED megállapítása iránti kérelmet

nyújt be a foglalkoztatójához, amelyben az ellátás megállapítását 2020.

január 1-jétől kéri. A foglalkoztató a kérelmet 2020. március 4-én

továbbítja a kifizetőhelyhez, amelynek az eljárása 2020. március 5-én

indul meg. A kifizetőhely 2020. március 11-én meghozza a határozatát a

GYED megállapításáról. Ebben az esetben a 2020. március 11-ét követő

8 napon belül ki kell utalni a 2020. január 1 - 2020. február 29. közötti

időszakra vonatkozó GYED-et, mivel ezen GYED összegek kifizetése már

a 2020. februári, illetve a 2020. márciusi bérfizetési napon esedékessé

vált. A 2020. március 1 - 2020. március 31. közötti időszakra vonatkozó

GYED-et ugyanakkor majd csak a 2020. áprilisi bérfizetési napon kell a

biztosított részére kiutalni.

7.8.2. Az ügyintézési határidőbe figyelembe nem vehető időtartamok

Az ügyintézési határidőbe nem számít be: - az eljárás felfüggesztésének időtartama,

- az eljárás szünetelésének időtartama, illetve

- az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

Bármely más időtartam (például a megkeresés vagy a hiánypótlási felhívás

kibocsátásától azok teljesítéséig eltelt idő) az eljárás során az ügyintézési határidő

részét képezi, amely nem növeli meg a kifizetőhely által az ügyintézésre

fordítható időtartamot.

7.8.3. A határidők túllépésének jogkövetkezményei

Ha a kifizetőhely

- határidőben nem intézkedik az Ákr. 43. § (1) bekezdés a) és b)

pontjában meghatározottakról, - az ügyintézési határidőt túllépi, vagy

- a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi,

köteles 10.000 forintot megfizetni a kérelmező ügyfélnek.

292

A kifizetőhelyet tehát három esetben terheli fizetési kötelezettség a határidő

túllépésének okán:

- Ha az adott ügy sommás eljárásban nem intézhető, a teljes eljárásra

vonatkozó határidőt túllépi.

- Ha az adott ügyet sommás eljárásban kellett volna elintézni, azonban a

kifizetőhely ezen eljárás szabályait indokolatlanul mellőzte - vagyis 8

napon belül a kérelmet nem bírálta el (vagy a kérelmet nem utasította

vissza, vagy az eljárást nem szüntette meg) - szintén meg kell fizetni a

10.000 forintot a kérelmező ügyfél részére.

- Ha az eljárás megindításától számított 8 napon belül a kifizetőhelynek az

eljárását fel kellett volna függesztenie vagy intézkednie kellett volna az

eljárás szünetelése iránt, de ezt határidőben nem tette meg.

A 10.000 forintot - amely az ügyfél oldalán adómentes bevételnek minősül -

minden esetben a kérelmező ügyfél részére kell megfizetni 8 napon belül, és

ezen összeg nem az E. Alapból kerül finanszírozásra, hanem a kifizetőhely saját

költségvetését terheli.

A határidő túllépését és a törvény szerinti 10.000 forint ezzel járó megfizetését az

eljáró kifizetőhelynek magának kell az eljárást befejező döntésében

megállapítani. Az indokolásnak tartalmaznia kell az ügyintézési határidő

leteltének napját. A határidő túllépése objektív, a fizetési kötelezettség akkor is

beáll, ha a határidő túllépése nem a kifizetőhelynek volt felróható. Ha csak az

eljárást befejező döntés (ami lehet a táppénz, baleseti táppénz folyósítása is, a

határozathozatal mellőzésével) meghozatalát követően derül fény (akár a

biztosított jelzése, akár a kifizetőhely saját észrevételezése nyomán) a határidő

túllépésére, a 10.000 forint megfizetéséről külön végzésben kell rendelkeznie a

kifizetőhelynek, vagy a korábban meghozott döntését módosítania, illetve

kiegészítenie kell ezen rendelkezéssel.

A kifizetőhely az ügyfél kérelmére az ügyintézési határidő túllépéséről igazolást

állít ki.

Példa:

A biztosított 2020. március 9-én táppénz iránti kérelmet nyújt be a

foglalkoztatójához. A foglalkoztató a kérelmet 2020. március 12-én továbbítja

a kifizetőhelyhez, ahová az 2020. március 13-án érkezik meg. A kifizetőhely

eljárása 2020. március 14. napján indul. Mivel az ügy sommás eljárásban volt

intézhető, a kifizetőhelynek legkésőbb 2020. március 21-én a biztosított részére

folyósítania kellett volna a táppénzt, azonban erre csak 2020. március 23-án

került sor. Főszabály szerint a kifizetőhelynek a táppénz megállapításáról ez

esetben nem kellene határozatot hoznia, mivel azonban túllépte az ügyintézési

határidőt, és így a 10.000 forint megfizetéséről is rendelkeznie kell, ezért

célszerű a táppénz megállapításáról szóló döntését határozatba foglalni, és a

293

döntésben egyidejűleg rendelkezni a 10.000 forint ügyfél részére történő

megfizetéséről. Ennek hiányában a kifizetőhelynek külön végzést kell hoznia,

amelyben rendelkezik az Ákr. szerinti fizetési kötelezettsége beálltáról.

7.9. A kérelem visszautasítása

Az Ákr. 46. § (1) bekezdése szerint a hatóság a kérelmet visszautasítja, ha

a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele

hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, vagy

b) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a

hatóság érdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az

irányadó jogi szabályozás nem változott.

Az a) pontot kell például alkalmazni minden olyan kérelem esetén

- amelynek elbírálására a kifizetőhelynek nincs joghatósága,

- amelynek elbírálására a kifizetőhelynek nincs hatásköre vagy

illetékessége, és a kérelem áttételére vonatkozó szabályok alkalmazására

nincs lehetőség,

- amely idő előtti vagy elkésett, vagy

- amely nyilvánvalóan nem az előterjesztésre jogosulttól származik.

Példa:

A 2017. óta Angliában biztosított anya a Magyarországra történő

hazaköltözését követően - anélkül, hogy bármelyik magyar foglalkoztatónál

biztosítási jogviszonyt létesített volna - GYED iránti kérelmet terjeszt elő a

kifizetőhelynél; arra hivatkozva, hogy Angliába való távozását megelőzően ott

dolgozott. Tekintettel arra, hogy az anya 2017. óta külföldön állt biztosítási

jogviszonyban, hazaköltözését követően pedig magyar biztosítási jogviszonyt

nem létesített, ezért a kérelem elbírálására a kifizetőhely joghatósággal nem

rendelkezik. A kérelmet ezért végzéssel vissza kell utasítani.

A b) pont szerint kell eljárni akkor, ha a kérelem már érdemben elbírálásra került,

és a biztosított ugyanazon kérelmet anélkül nyújtja be, hogy akár a tényekben,

illetve körülményekben, akár a jogszabályi környezetben változások következtek

volna be.

Példa:

A biztosított GYED iránti kérelmét a kifizetőhely határozattal elutasította 2020.

február 12. napján. 2020. április 15-én a biztosított újra benyújtja a GYED

iránti kérelmét, amelyben semmilyen olyan új adatot, információt nem tüntet

fel, amelynek értékelésére ne került volna már sor a kifizetőhely által az első

kérelem elbírálásakor is. Mivel az első kérelem elbírálása óta jogszabály-

294

módosításra sem került sor, amely a biztosított igényét érintené, ezért a

kifizetőhelynek a kérelmet végzéssel vissza kell utasítania.

Az Ákr. 46. § (2)-(4) bekezdése értelmében a hatóság a kérelmet

visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a

kérelmező a kérelmét 5 napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a

hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti

benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az

ismételt benyújtást követő naptól kell számítani. Ha az ügyfél ismételten terjeszti

elő kérelmét, és a jogszabály határidőt vagy határnapot állapít meg, a kérelem

előterjesztése szempontjából a határidő és a határnap megtartottnak tekintendő.

Az ismételt benyújtás a visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való

lemondásnak, illetve visszavonásának minősül.

Amíg az Ákr. 46. § (1) bekezdése a kérelem kötelező visszautasításáról szól, addig

a (2) bekezdés csupán lehetőséget biztosít ugyanerre a kifizetőhely számára. Ha

a kérelmet a biztosított nem az előírt formában terjeszti elő, a kifizetőhely

mérlegelésén múlik, hogy a kérelmet visszautasítja-e, avagy más

intézkedéseket, eljárási cselekményeket foganatosít annak érdekében, hogy a

kérelem érdemi elbírálásra alkalmassá váljon. Ha a kérelem visszautasításra kerül,

de azt 5 napon belül a biztosított - az előírt formában - ismételten benyújtja, akkor

olyan helyzetbe kell őt hozni, mintha már eredetileg, az első alkalommal is

megfelelően nyújtotta volna be a kérelmét.

Példa:

- Az Ebtv. vhr. 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy a táppénz megállapítása

iránti kérelemben a keresőképtelenséget a Kr. rendelkezései szerint

kiállított eredeti orvosi igazolással kell igazolni. 2020. március 10. napján

a biztosított benyújt egy levelet a foglalkoztatójához, amelyben leírja,

hogy táppénz megállapítását kéri a 2020. február 20 - 2020. február 28.

közötti időszakra vonatkozóan; orvosa által kiadott keresőképtelenségi

igazolást azonban nem csatolt. Az Ákr. alapján ezen beadványt táppénz

iránti kérelemnek kell tekinteni, és a foglalkoztató köteles azt a kifizetőhely

részére megküldeni, mivel a foglalkoztató nem rendelkezik hatáskörrel

ezen kérelem elbírálására. A kifizetőhely eljárása 2020. március 13-án

indul. Ekkor a kifizetőhely mérlegelésétől függ, hogy a táppénz iránti

kérelmet - mivel azt nem az előírt formában terjesztette elő a biztosított -

visszautasítja-e 8 napon belül, vagy úgy dönt, hogy függő hatályú végzést

hoz, és egyidejűleg hiánypótlásra szólítja fel a biztosítottat a

keresőképtelenségi igazolások pótlása céljából.

- A biztosított 2020. február 20 - 2020. február 28. közötti időszakra

vonatkozó táppénz iránti kérelmét - amelyet a foglalkoztatóhoz 2020.

március 10-én nyújtott be - a kifizetőhely 2020. március 17-én végzéssel

295

visszautasította, mivel a biztosított nem csatolta a keresőképtelenségét

igazoló orvosi igazolást. A végzést a biztosított 2020. március 20. napján

vette át, és 2020. március 25-én postára adta ismételten a kérelmét, most

már csatolva a keresőképtelenségi igazolást is, amelyet a háziorvosától

kapott. A kifizetőhelynek ezen kérelmet teljes eljárásban kell elbírálnia, és

úgy kell tekinteni, mintha a biztosított a kérelmét 2020. március 10-én

nyújtotta volna be.

7.9.1. Az igényérvényesítésre nyitva álló 6 hónapos jogvesztő határidő

túllépése esetén követendő eljárás

Az Ebtv. 61. § (2) bekezdése szerint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti

igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra

érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6.

hónap első napjától lehet megállapítani.

Az Ebtv. 61. § (3) bekezdése értelmében az igénybejelentés napja a kérelem

benyújtásának - vagy ha a kérelmet posta útján terjesztették elő, a kérelem postára

adásának - igazolt napja.

Az Ebtv. 61. §-ában előírt 6 hónapos igényérvényesítő határidő jogvesztő. Erre

tekintettel az ügyfél igazolási kérelmet nem nyújthat be (teljesen mindegy,

hogy az ügyfél hibájából vagy bármi más okból kerül sor az elkésett kérelem

benyújtására). Az igényérvényesítési határidőből kicsúszott kérelmet vagy az

igény nem érvényesíthető részét az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján,

végzéssel vissza kell utasítani. Amennyiben a kérelemnek csak egy része elkésett,

úgy a kérelem teljesíthető részéről határozatot kell hozni, a kérelem többi

részének a visszautasítását pedig külön végzésbe kell foglalni, azzal, hogy a két

döntés egybe is foglalható.

Példa:

Az ügyfél 2019. augusztus 1-jétől kéri a GYED-et, azonban kérelmét 2020.

március 1-jén nyújtja be, a GYED-re pedig 2020. augusztus 28-ig jogosult. A

kérelem 6 hónapos jogvesztő határidejéből kicsúszott részét - vagyis a 2019.

augusztus 1 - 2019. augusztus 31. közötti időszakot - végzéssel vissza kell

utasítani. Egyúttal határozatban rendelkezni kell a GYED 2019. szeptember 1-

jétől 2020. augusztus 28-ig történő megállapításáról.

Az igényérvényesítési határidővel függ össze az Ebtv. 61. § (2a) bekezdésének

a rendelkezése is. Ezen jogszabályhely szerint, ha pénzbeli ellátás, illetve a

baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására indított eljárás

a) olyan előkérdéstől függ, amelynek elbírálása más szerv hatáskörébe

tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan

296

összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,

és

b) ennek okán a kérelem visszautasításra vagy az eljárás megszüntetésre

került,

úgy az ugyanazon ügyben a 6 hónapos igényérvényesítési határidőn túl, de az

előkérdés elbírálásában hozott döntés véglegessé válásának a napjától számított 6

hónapon belül ismételten benyújtott pénzbeli ellátás, baleseti táppénz iránti igényt

határidőben benyújtottnak kell tekinteni és érdemben el kell bírálni. Az ismételten

benyújtott kérelem érdemi elbírálásának az első kérelem visszautasításáról vagy

az eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válását követő 5 éven belül

van helye. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

Példa:

A biztosított 2020. február 11-én munkavégzés közben megsérül, azonban a

foglalkoztató munkabaleseti jegyzőkönyvet nem vesz fel, mert álláspontja

szerint a bekövetkezett baleset nem tekinthető munkabalesetnek. A jogorvoslat

lehetőségéről szóló foglalkoztatói tájékoztatás vele való közlését követően a

munkavállaló az illetékes munkavédelmi hatósághoz fordul, amely a bejelentés

alapján eljárást indít a foglalkoztatóval szemben. Még a munkavédelmi

hatóság eljárásának folyamatban léte alatt a biztosított kéri a kifizetőhelytől a

balesete üzemi balesetként való elismerését, illetve baleseti táppénz

megállapítását. A kifizetőhely a biztosított kérelmét visszautasítja, arra való

hivatkozással, hogy munkabaleseti jegyzőkönyv felvételére nem került sor, a

munkavédelmi hatóság eljárása pedig még folyamatban van, ezért az előkérdés

tisztázásáig az ügy megalapozottan nem dönthető el. A biztosított 2020.

november 18-án tájékoztatja a kifizetőhelyet, hogy balesetét a munkavédelmi

hatóság munkabalesetnek minősítette, és csatolja az erre vonatkozó

határozatot, amely 2020. október 14-én vált véglegessé. 2020. november 18-án

egyúttal a biztosított ismételten kéri a balesete üzemi balesetként való

elismerését, valamint részére baleseti táppénz megállapítását a

keresőképtelensége 2020. február 11-től 2020. március 31-ig terjedő

időszakára vonatkozóan. Bár 2020. november 18-án a biztosított már a 6

hónapos igényérvényesítési határidő túl nyújtotta be a baleseti táppénz iránti

kérelmét, azonban azt az Ebtv. 61. § (2a) bekezdése alapján határidőben

benyújtottnak kell tekinteni - a baleset üzemi balesetként való elismerését

követően, továbbá, ha az egyéb jogosultsági feltételek is fennállnak -, és a

biztosított által kért időszakra vonatkozóan baleseti táppénzt kell

megállapítani.

7.9.2. A kérelem visszautasítása - igazolási kérelem - jogorvoslat

Amennyiben az ügyfél nem az igényérvényesítésre nyitva álló 6 hónapos

határidőből csúszik ki, hanem valamilyen eljárási cselekményt határidőn túl

297

teljesít (például a hiánypótlásra megadott határidőt nem tartja be), akkor

lehetősége van igazolási kérelem benyújtására.

Az Ákr. 53. § (1)-(2) bekezdése értelmében, aki az eljárás során valamely

határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet

terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása

során a mulasztás történt.

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály

megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő

utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt

határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb 45 napon belül lehet

előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel

egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei

fennállnak.

Az igazolási kérelem előterjesztése szempontjából az Ákr. többféle határidőt is

előír:

- azt a mulasztásról való tudomásszerzéstől, illetve az akadály elhárulásától

számított 8 napon belül kell benyújtani, de

- legkésőbb a mulasztás beálltától számított azon határidőn belül, amely

eredetileg határidőként előírásra került (például, ha egy hiánypótlásra a

kifizetőhely 8 napos határidőt adott, akkor a 8. nap leteltét követő 8 napon

belül lehet az igazolási kérelmet előterjeszteni), de

- legfeljebb 45 napon belül (amennyiben az eredeti határidő 45 napnál

hosszabb volt, az igazolási kérelem az elmulasztott határidő utolsó

napjától számított 45 napon belül terjeszthető elő).

Példa:

A biztosítottat egy GYED megállapítására irányuló eljárásban a kifizetőhely

hiánypótlásra szólít fel, 15 napos határidővel. A hiánypótlásra felhívó végzést

a biztosított 2020. március 18. napján átveszi, azonban még aznap súlyos

balesetet szenved, amelyből kifolyólag 2020. április 11-ig kórházba kényszerül,

és ügyei intézését nem tudja ellátni. A hiánypótlás nem teljesítése miatt a

kifizetőhely a GYED ügyben az eljárást 2020. április 9-én megszünteti. A

kórházból kikerülve a biztosított 2020. április 13-án postára adja a kifizetőhely

által eredetileg kért iratokat, és egyúttal igazolási kérelmet terjeszt elő. Mivel

a hiánypótlás tekintetében elmulasztatott határidő utolsó napja 2020. április 2-

a volt, az igazolni kívánt cselekményre előírt határidő pedig 15 nap, ezért a

biztosítottnak 2020. április 17-ig volt lehetősége igazolási kérelmet

előterjeszteni. Tekintettel arra, hogy az akadály megszűnését követően ezt

határidőn belül megtette, és egyúttal pótolta az elmulasztott cselekményt is,

ezért az igazolási kérelmének helyt kell adni, az eljárást megszüntető végzést

298

vissza kell vonni, és folytatni kell a GYED elbírálására irányuló eljárását a

kifizetőhelynek.

Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási

cselekmény határidejének elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. Vagyis, ha

valaki elmulaszt egy határidőt a kifizetőhely eljárásában, majd az igazolási

kérelmét is határidőn túl nyújtja be, nincs lehetősége arra, hogy ne csupán az

eredetileg elmulasztott határidőből, hanem az igazolási kérelemre előírt

határidőből történő kicsúszást is igazolja.

A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási

kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el. A kifizetőhely saját

maga jogosult minden olyan igazolási kérelemről dönteni, amelyet az ügyfél a

kifizetőhely eljárása során történt mulasztásával összefüggésben terjeszt elő. Ez

alól kivétel, ha a jogorvoslati határidő elmulasztására kerül sor. Vagyis,

amennyiben az ügyfél a döntés kézhezvételét követő 30 napon belül nem nyújtja

be a keresetlevelét, csak a határidő leteltét követően - igazolási kérelem

előterjesztésével együtt -, a kifizetőhely nem jogosult az igazolási kérelemnek

sem helyt adni, sem azt elutasítani. A kifizetőhelynek a keresetlevelet és az

igazolási kérelmet - az ügy irataival együtt - 5 napon belül fel kell terjeszteni a

felügyeletet ellátó kormányhivatalhoz, amely intézkedik annak a hatáskörrel és

illetékességgel rendelkező bírósághoz történő továbbításáról. Az igazolási

kérelmet ez esetben a bíróság fogja elbírálni.

Példa:

A biztosított CSED iránti kérelmét a kifizetőhely 2020. március 18-án

elutasítja, a határozatot a biztosított 2020. március 23-án veszi át. A

közigazgatási per kezdeményezésére nyitva álló 30 napos határidő 2020.

április 22-én letelik, azonban a biztosított keresetlevele - amit 2020. május 5-

én adott postára - 2020. május 8-án érkezik meg a kifizetőhelyhez, igazolási

kérelem csatolásával. Függetlenül attól, hogy a biztosított mire hivatkozott az

igazolási kérelmében, az ügyiratot - az elkésett keresetlevéllel és az igazolási

kérelemmel együtt - fel kell terjeszteni a kormányhivatalhoz a bíróságnak

történő továbbítás érdekében.

7.10. Az eljárás megszüntetése

Az Ákr. 47. § (1) bekezdése szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha

a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az

eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,

b) a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek

hiányában a kérelem nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem

folytatja,

c) az eljárás okafogyottá vált,

299

d) az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének,

e) az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét

visszavonta, illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek az ellenérdekű

ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban hozzájárultak, és az

eljárás hivatalból nem folytatható,

f) a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más

hatóság kijelölésére került sor, vagy

g) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától (előkérdés)

függ, amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a

hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz

eleget.

Az Ákr. szerinti eljárás megszüntetési okok közül

- a c) pontban nevesített eset előfordulása nem tekinthető életszerűnek,

- a d) pont szerinti eset nem fordulhat elő, mivel a pénzbeli

egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz biztosított általi

igénybevételével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek,

- az f) pont szerinti eset alkalmazásának előfordulási esélye csekély, hiszen

a kifizetőhely hatáskörébe tartozó ügyben csak a kifizetőhely járhat elő

(kivéve, ha magával a kifizetőhellyel vagy annak a vezetőjével szemben

merülne fel kizárási ok).

Példa:

A biztosított - aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal

rendelkezik - GYED iránti kérelmet terjeszt elő a kifizetőhelynél. A kérelem

benyújtásakor a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy rendelkezik egy másik

biztosítási jogviszonnyal is, és arról a kifizetőhely sem rendelkezik

információval. A kérelem előterjesztését követően a biztosított egy beadványt

nyújt be a kifizetőhelyhez, amelyben kéri a másik jogviszonyából származó

jövedelmei beszámítását is a GYED megállapítása során. Tekintettel arra, hogy

az ügyfél egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban is kötelezett

társadalombiztosítási járulék fizetésére, ezért a GYED iránti kérelmét az

egészségbiztosítónak kell elbírálnia. Mivel a hatáskör hiánya miatt a

kifizetőhelynek a kérelmet vissza kellett volna utasítania, de ennek oka csak az

eljárás megindítását követően jutott a tudomására, ezért az eljárást meg kell

szüntetni. Egyidejűleg „Foglalkoztatói igazolás”-t kell kiállítani, és azt a

biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt - elektronikus úton - meg kell

küldeni az illetékes egészségbiztosítási szervnek.

7.11. Az eljárás felfüggesztése és szünetelése

7.11.1. Az eljárás felfüggesztése

Az Ákr. 48. § (1) bekezdése szerint a hatóság felfüggeszti az eljárást, ha

300

a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, vagy

b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.

Példa:

A biztosított CSED-et igényel, és kérelme benyújtásakor nyilatkozik arról, hogy

2012-2018. között Hollandiában állt biztosítási jogviszonyban. Mivel a magyar

biztosítási ideje alapján nem rendelkezik a gyermeke születését megelőző 2

éven belül 365 nap biztosítási idővel, a holland biztosítási idejére vonatkozóan

pedig a biztosított E104 vagy S041 jelű nyomtatványt csatolni nem tud, ezért a

kifizetőhelynek az illetékes kormányhivatalhoz kell fordulni a külföldi szerv

megkeresése érdekében. Ezzel egyidejűleg - a külföldi biztosítási idő

igazolására szolgáló nyomtatvány kifizetőhelyhez történő megérkezéséig - a

kifizetőhely a CSED megállapítására irányuló eljárást végzéssel felfüggeszti.

Ha az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, és erre tekintettel a kifizetőhely az

eljárását felfüggeszti, akkor az erről szóló végzését közölnie kell a bírósággal is,

és kérnie kell a bíróságot, hogy az eljárás befejezéséről tájékoztassa a

kifizetőhelyet.

Az Ákr. 48. § (2) bekezdése kimondja, hogy törvény lehetővé teheti az eljárás

felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak

a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül

megalapozottan nem dönthető el. Mivel az Ebtv. ilyen rendelkezést nem

tartalmaz, ezért a kifizetőhelynek - a külföldi szerv megkeresésén, illetve a

bíróság hatáskörébe tartozó előkérdésen kívül - nincs lehetősége az eljárás

felfüggesztésére.

Ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem

érdemi elbírálása olyan előkérdéstől függ, amely bíróság hatáskörébe tartozik, az

ügyfélnek lehetősége van arra, hogy a kifizetőhelytől azt kérje, hogy ügyében az

eljárást ne függessze fel, hanem - a rendelkezésre álló adatok alapján - érdemben

döntsön.

Példa:

A biztosított 2020. február 11-én munkavégzés közben megsérül, azonban a

foglalkoztató munkabaleseti jegyzőkönyvet nem vesz fel, mert álláspontja

szerint a bekövetkezett baleset nem tekinthető munkabalesetnek. A jogorvoslat

lehetőségéről szóló foglalkoztatói tájékoztatás vele való közlését követően a

munkavállaló az illetékes munkavédelmi hatósághoz fordul, amely a bejelentés

alapján eljárást indít a foglalkoztatóval szemben, és a munkavédelmi hatóság

a 2020. április 7-én kelt határozatával a balesetet munkabalesetnek minősíti. A

munkavédelmi hatóság döntésével szemben a foglalkoztató közigazgatási pert

kezdeményez, és kéri annak megállapítását, hogy az adott baleset nem

301

munkabaleset. A munkabalesetet elismerő határozat kézhezvételét követően a

biztosított levelet küld a kifizetőhelynek, amelyben kéri, hogy ne kerüljön

felfüggesztésre a baleseti táppénz ügyében indított eljárás, hanem hozzon a

kifizetőhely érdemi döntést a munkavédelmi hatóság határozata alapján:

ismerje el a balesetet üzemi balesetnek, és folyósítson részére táppénzt. A

kifizetőhely az Ákr. alapján köteles eleget tenni a biztosított kérelmének.

Azonban, ha a közigazgatási perben később megállapításra kerül, hogy a

baleset nem volt munkabaleset, szükségessé válhat a kifizetőhely által hozott

határozat(ok) visszavonása.

Az eljárás felfüggesztésének időtartama az ügyintézési határidőbe nem

számít be. Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntéssel szemben önálló

jogorvoslatra van lehetőség.

7.11.2. Az eljárás szünetelése

A szünetelés az Ákr. által bevezetett új jogintézmény. Ha az ügyfél kéri, a

hatóságnak végzésben el kell rendelni az eljárás szünetelését. A

kifizetőhelynek a szünetelés iránti kérelemről minden esetben önálló

jogorvoslattal támadható végzésben kell rendelkeznie, akkor is, ha helyt ad, akkor

is, ha megtagadja. A szünetelés iránti kérelmet nem kell indokolni. A hatóság

kizárólag az Ákr. 49. §-ában foglalt feltételek fennállását vizsgálhatja, vagyis

lényegében azt, hogy az ügyfél szabályosan terjesztette-e elő a szünetelés iránti

kérelmét, továbbá a szünetelés iránti kérelem összhangban van-e a jóhiszemű

eljárásvitel követelményével.

Az eljárást az ügyfél kérelmére folytatni kell, erről a kifizetőhelynek szintén

önálló jogorvoslattal támadható végzést kell hoznia, amelynek véglegességétől

számítandó az eljárás folytatása.

6 hónapi szünetelés után az eljárás a törvény erejénél fogva megszűnik, amely

tényre már a szünetelést elrendelő végzésben fel kell hívni a biztosított figyelmét.

Az eljárás megszűnésének tényéről külön, formális döntést (végzést) hozni nem

kell, azonban a kifizetőhelynek értesíteni kell azokat, akikkel a határozatot is

közölné.

A szünetelés időtartama nem számít be az ügyintézési határidőbe. Tekintettel

arra, hogy az Ákr. 49. §-a nem korlátozza a szünetelés iránti kérelmek számát,

ezért egy eljárásban többször is lehet szünetelést kérni a jóhiszemű eljárásvitel

elvével összhangban.

7.12. A tényállás tisztázása

Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a kifizetőhely

bizonyítási eljárást folytat le.

302

A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás

tisztázására alkalmas, azonban nem használható fel bizonyítékként a hatóság

(kifizetőhely) által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.

A hatóság a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást

indíthat, a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek

fennállása esetén folytathatja. Hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg

a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint az Ákr. keretei között

felülvizsgálhatja a saját és a felügyelete alá tartozó hatóság döntését és eljárását.

A döntés alapját képező tényállást és annak valódiságát közigazgatási hatóság,

jelen esetben a kifizetőhely köteles feltárni és bizonyítani.

A hatóság (kifizetőhely) szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a

rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli.

A tényállás két módon tisztázható:

- a rendelkezésre álló adatok alapján, azaz bizonyítási eljárás nélkül (ezek

lesznek azon ügyek, melyek sommás eljárás keretén belül kerülnek

elbírálásra) és

- a bizonyítási eljárás útján.

A hatóság dönti el, hogy melyek a döntés meghozatalához szükséges tények, és

melyek azok a tények, tényállási elemek, melyek az adott ügy elbírálása

szempontjából nem bírnak jelentőséggel. A hatóságnak így azokat a releváns

tényeket kell feltárnia, amelyek döntésének az alapját képezik. Jogszabály eltérő

rendelkezésének hiányában a szabad bizonyítás elve érvényesül a közigazgatási

eljárások lefolytatása során, és a hatóság maga választja meg a bizonyítás

lehetséges eszközeit, hogy azokat szabadon értékelve tudja meghozni döntését.

A hatóság (kifizetőhely) által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem

kell bizonyítani.

A hatóság által hivatalosan ismert tény olyan tény, amelyet a hatóság vezetője

vagy az ügyintéző munkaköri kötelezettsége teljesítése során ismert meg.

A köztudomású tények definícióját az Ákr. nem határozza meg, azonban az

egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti kérelmek elbírálása során nem is igazán

bír jelentőséggel, hiszen ezen kérelmek elbírálása során objektív tényekkel

szükséges igazolni például egy ellátás összegének megállapítását.

Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján,

meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat

bizonyítási eszközként történő alkalmazását (ilyen például a foglalkozási

megbetegedés esetén az Ebtv. vhr. azon rendelkezése, mely szerint a foglalkozási

megbetegedés tényét „Értesítéssel” kell bizonyítani).

303

Ha a hatóság az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során a hatóság

nem biztosította, hogy az ügyfél minden bizonyítékot megismerjen, annak

befejezését követően értesíti az ügyfelet, hogy - az iratokba való betekintés

szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, és további

bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő.

Ezen kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn a kifizetőhelynek, ha

bizonyítási eljárást folytatott le, azaz nem a rendelkezésre álló adatok alapján

hozta meg döntését, illetve a bizonyítási eljárás során keletkezett olyan

bizonyíték, melyet az ügyfél a bizonyítási eljárás során nem ismert meg.

7.12.1. Az ügyfél nyilatkozata

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet

nyilatkozattételre hívhatja fel.

Ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó

bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges.

Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából

jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, adatszolgáltatási kötelezettségét

nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható.

Fentiek ellenére sem sújtható eljárási bírsággal az ügyfél, ha a nyilatkozat

megtételére valamilyen kimentési ok áll fenn.

Az ügyfél nyilatkozatára alkalmazni kell a tanúra vonatkozó alábbi szabályokat

is, így ügyfélként nem hallgatható meg

- az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,

- védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás

alól.

Ügyfélként a nyilatkozattételt megtagadhatja, ha

- vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény

elkövetésével vádolná,

- a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló

törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató (a továbbiakban:

médiatartalom-szolgáltató), vagy vele munkaviszonyban vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - a

jogviszonya megszűnése után is -, és a tanúvallomásával a számára a

médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt

átadó személy kilétét felfedné.

304

7.12.2. Az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége

A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles

közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet

jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség

elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.

Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást

megtagadhatná.

A hatóság figyelmezteti az ügyfelet jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított

vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának jogkövetkezményeire.

7.12.3. Az irat

Az Ákr. 65. § (1) bekezdése szerint a hatóság, ha a tényállás tisztázása során

szükséges, és az az Eüsztv. alapján nem szerezhető be - a 36. § (2) bekezdésben

meghatározottak kivételével - felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat

bemutatására.

Nem kérhető az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági

állásfoglalás csatolása, és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével

olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített

közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az ügyfél az iratot

másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben

megegyezik.

Példa:

Az Ebtv. vhr. 41. § (1) bekezdése szerint a táppénz megállapítása iránti

kérelemben a keresőképtelenséget a Kr. rendelkezései szerint kiállított eredeti

orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást, valamint a szülő fekvőbeteg-

ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodását a kórház

(klinika) által kiállított igazolással kell igazolni, azaz a biztosított a

foglalkoztatónak a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást nem adhatja le

másolatban (ettől eltérő a „másodlat” kifejezés használata a

keresőképtelenséget elbíráló orvos által, mely dokumentum megfelel az eredeti

orvosi igazolás kritériumának, így az elfogadható). Az Ebtv. vhr. rendelkezése

szerint a tb. kiskönyvet szintén eredeti dokumentumként a foglalkoztatónak kell

leadnia, másolatban az nem fogadható el. Amennyiben a biztosított nem

rendelkezik az eredeti tb. kiskönyvvel, úgy azt akként kell tekinteni, mintha a

biztosított nem is rendelkezne vele, így az Ebtv. vhr. 37. §-ában írt eljárást kell

lefolytatni.

305

Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban

kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított

közokirat bemutatására.

Ha az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé annak magyar nyelvű

hiteles fordítását is csatolja, a hatóság azt a fordítás szerinti tartalommal fogadja

el.

Példa:

Ilyen eset lehet, ha a kismama a CSED iránti kérelem benyújtásakor külföldi

születési anyakönyvi kivonat másolatával kívánja igazolni a gyermek

születését. Amennyiben nem egyértelmű a dokumentum tartalma, akkor kérheti

fel a kifizetőhely az ügyfelet a születési anyakönyvi kivonat felülhitelesítésére.

7.12.4. Tanú

Amennyiben a tényállás tisztázáshoz szükséges, az eljáró hatóság az ügyre

vonatkozó valamely tényt ismerő személyeket tanúként hallgatja meg.

Példa:

A baleset üzemiségének elbírálása során szükség lehet olyan szemtanú

meghallgatására, aki látta a balesetet.

A tanúvallomás-tétel kötelezettség, tehát a hatóság által tanúként meghallgatni

kívánt személy csak az Ákr.-ben meghatározott esetekben tagadhatja meg a

tanúvallomás megtételét, illetve az Ákr. határozza meg azon eseteket is, amikor

az adott személy tanúként nem hallgatható meg. A tanúvallomás megtagadásáról

megfelelő, a megtagadás lehetőségére, valamint a hamis tanúzás

jogkövetkezményeire is megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a tanúként

meghallgatni kívánt személy részére. Ezt követően az érintett dönt. Ha

megtagadja a vallomástételt, erre nem kötelezhető, és ezért nem is

szankcionálható. Ha viszont tanúvallomást tesz, igazmondási kötelezettség

terheli.

A tanú meghallgatásának szabályait az Ákr. 66-67. §-ai szabályozzák.

Az Ákr. 66. § (2) bekezdése alapján tanúként nem hallgatható meg

- az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,

- védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás

alól.

Az Ákr. 66. § (3) bekezdése szerint a tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha

306

- bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban:

hozzátartozó),

- vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény

elkövetésével vádolná,

- a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló

törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató (a továbbiakban:

médiatartalom-szolgáltató), vagy vele munkaviszonyban vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - a

jogviszonya megszűnése után is -, és a tanúvallomásával a számára a

médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt

átadó személy kilétét felfedné, vagy

- diplomáciai mentességben részesülő személy.

A tanúmeghallgatás menete

Az Ákr. 67. (1) bekezdése alapján a meghallgatás kezdetén a hatóság

megállapítja a tanú személyazonosságát. A hatóság felhívja a tanút, hogy

nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, és elfogult-e,

egyúttal figyelmezteti jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás

jogkövetkezményeire is.

A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a

szakértő meghallgatásakor. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és

az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, vagy ha

elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt

kezelését.

A hatóság engedélyezheti, hogy a tanú írásban tegyen tanúvallomást. Ha a tanú

írásban tesz tanúvallomást, az írásbeli tanúvallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú

a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás

következményeinek ismeretében tette meg.

Kiskorú, cselekvőképtelen, cselekvőképességében részlegesen korlátozott

nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy tanúként történő

meghallgatása

A kiskorú, cselekvőképtelen, cselekvőképességében részlegesen korlátozott

nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személyeket az Ákr. fokozott

védelemben részesíti, a rájuk vonatkozó különleges szabályok az Ákr. II.

fejezetében az „Alapvető rendelkezések” között találhatóak.

Az Ákr. 29. § (1) bekezdése szerint a kiskorút, a cselekvőképtelen és a

cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút, valamint a

fogyatékossággal élő személyt a közigazgatási hatósági eljárásban fokozott

védelem illeti meg, ezért

307

- tárgyaláson történő meghallgatására csak abban az esetben kerülhet

sor, ha az eljárásban részt vevő más személyek jelenlétében történő

meghallgatása az érdekeit nem sérti,

- lehetőség szerint lakóhelyén kell meghallgatni,

- akkor hívható fel személyes nyilatkozattételre és akkor hallgatható

meg tanúként, ha ezt állapota megengedi és személyes nyilatkozata vagy

tanúvallomása más módon nem pótolható, valamint

- az egyenlő esélyű hozzáférést számára biztosítani kell.

Az Ákr. 29. § (2) bekezdése alapján az, aki nem cselekvőképes,

nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, illetve tanúként akkor hallgatható

meg, ha nyilatkozatot, illetve tanúvallomást kíván tenni, és a törvényes

képviselője, vagy - érdekellentét esetén - eseti gondnoka vagy eseti gyámja ehhez

hozzájárul.

A tanúvallomás megtételére csak a törvényes képviselő vagy az eseti gondnok

jelenlétében kerülhet sor, az írásbeli nyilatkozathoz a törvényes képviselő vagy az

eseti gondnok aláírása szükséges. A cselekvőképtelen tanú meghallgatása

esetén a hatóság mellőzi a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést.

7.13. Az eljárás irataiba való betekintés

7.13.1. Az iratbetekintési jog

Az iratbetekintési jog megilleti az ügyfelet, a tanút, illetve harmadik személyt

is:

- az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően

is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba;

- a tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről

készített iratba tekinthet be;

- harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett

adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga

érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton

alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges;

- ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki,

az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem

tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az elsőfokú határozatot

megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra

utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti.

7.13.2. Másolat készítése a megtekintett iratról

Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy -

kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében - másolatot kérhet,

amelyet a hatóság kérelemre hitelesít.

308

7.13.3. Az iratbetekintési jog korlátai

- Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe.

- Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből

következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes

adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem

állnak fenn, kivéve, ha az adat - ide nem értve a minősített adatot -

megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az

e törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

7.13.4. Döntés az iratbetekintési jog iránti kérelemről

A hatóság a kérelem alapján az iratbetekintést biztosítja - az eljárás befejezését

követően is - vagy azt végzésben elutasítja.

7.14. A hatóság döntései

A kérelem benyújtásával az ügyfél kéri a hatósági eljárás lefolytatását, illetve a

hatóság döntését jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. Az

ügyfél kérelmével a tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet

(eddig az időpontig módosíthatja vagy vonhatja vissza kérelmét).

Az eljáró hatóság döntése lehet: határozat vagy végzés.

Az ügyfelet (pénzbeli ellátást kérelmező) olyan esetben, amikor az adott eljárási

cselekménynek bármilyen jogkövetkezménye lehet, nem lehet egyszerű

tájékoztató levélben értesíteni, hanem végzés formájában kell felhívni az adott

eljárási cselekmény megtételére (például hiánypótlás, nyilatkozattétel, stb.).

Minden esetben gondoskodni kell arról, hogy az adott döntés átvétele igazolt

legyen.

7.14.1. Határozat

A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb

döntések végzések.

7.14.2. Végzés

A hatóság érdemi döntései az Ákr. rendelkezése szerint határozati formát

igényelnek, az eljárás során hozott (nem érdemi) döntések pedig végzések.

309

Példa:

Az ügyfél CSED iránti kérelmet nyújtott be a kifizetőhelyhez a gyermeke

születésének napjától, azonban nem küldte meg a születési anyakönyvi kivonat

másolatát. Annak érdekében, hogy a kifizetőhely el tudja bírálni az ügyfél

CSED iránti kérelmét, az ügyfélnek hiánypótlási végzést ad ki a születési

anyakönyvi kivonat másolatának megküldésének érdekében, ezt követően

határozattal érdemben elbírálja a CSED kérelmet.

Abban az esetben, ha a hatóság olyan ügyben küld iratot (levelet,

nyilatkozattételre felhívást, stb.) az ügyfél részére, amely kihathat az ügyfél

eljárására, eljárásjogi helyzetére, vagy végső soron az ügy érdemében hozott

döntésre is, nem elegendő pusztán levél formátumban kiküldeni az ügyfélnek,

hanem végzést kell hozni. Így egyértelmű lesz az ügyfél részére is, hogy a hatóság

nem pusztán udvariasságból levelez vele.

Az Ákr. 81. § (3) bekezdése szerint lehetőség van egyszerűsített végzés

meghozatalára is, abban az esetben, ha a végzés önálló jogorvoslattal nem

támadható meg (például hiánypótló végzés, áttételről szóló, stb.). Az

egyszerűsített végzés indokolásban csak az azt megalapozó jogszabályhelyeket

szükséges megjelölni.

7.14.3. A határozat és a végzés közös szabályai

A döntés (határozat, végzés is) tartalmazza:

- az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden

adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével,

- a rendelkező részt - a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával,

a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült

eljárási költséggel,

- indokolást - a bizonyítékokat, a szakhatósági állásfoglalás indokolását, a

mérlegelés és a döntés indokait, valamint az azt megalapozó

jogszabályhelyek megjelölését, teljes eljárásra történő áttérés esetén az

áttérés okát.

7.14.4. Egyszerűsített döntés

Jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az azt

megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés

hozható:

- ha a hatóság

a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és

az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy

a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti,

- az egyezség jóváhagyásáról.

310

7.14.5. Határozathozatal mellőzésével hozott döntés

Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési

határidőn belül mellőzi a határozathozatalt (jogszerű hallgatás).

Jogszerű hallgatásnak van helye, ha

- automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy

kormányrendelet nem zárja ki,

- sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így

rendelkezik,

- teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, továbbá

nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, és az ügyben nincs

ellenérdekű ügyfél.

A táppénz, baleseti táppénz iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén,

amennyiben a kérelem sommás eljárás keretében került elbírálásra, a hatóság

mellőzi a határozathozatalt, azaz ezekben az esetben az ellátás utalása minősül

a döntés meghozatalának.

CSED, GYED (annak valamennyi formája) és ÖFD elbírálása esetén - abban

az esetben is, ha a kérelem sommás eljárásban kerül elbírálásra - minden esetben

szükséges alakszerű határozat meghozatala, csak a határozathozatal

meghozatalát követően kerülhet sor az ellátások utalására.

Ugyanakkor a CSED és GYED folyósításának szüneteltetése, valamint a

szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor szintén nem szükséges

alakszerű döntés meghozatala, ha a kérelem sommás eljárást követően kerül

teljesítésre.

A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló hatóságnak (kifizetőhely)

kötelezettsége, hogy a pénzbeli ellátás jogosultját - az ügyfél kérelmére -

tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során

figyelembe vett adatokról.

Fontos, hogy ha a kifizetőhely jogszabályi felhatalmazás alapján - a fenti esetben

- mellőzi a határozathozatalt, a kérelmező ügyfelet ugyanúgy megilleti mind a

jogorvoslathoz, mind pedig a tájékoztatáshoz való jog.

7.14.6. A kifizetőhely döntésének véglegessége

Az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság

már - az az Ákr.-ben meghatározott kivételekkel - nem változtathatja meg.

A véglegesség a döntés közlésével áll be.

311

Példa:

A kifizetőhely 2020. június 2-án kelt határozatával elutasította az ügyfél

táppénz iránti kérelmét. Az ügyfél a határozatot 2020. június 5-én igazoltan

átvette, így 2020. június 5-ével a kifizetőhely döntése véglegessé vált.

7.14.7. A döntés közlése

A határozatot a hatóság közli:

- az ügyféllel,

- azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz,

- az ügyben eljárt szakhatósággal.

A végzést a hatóság közli azzal:

- akire nézve az rendelkezést tartalmaz,

- akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti.

A hatóság az ügyfél kérelmére egy ízben, külön illeték vagy díj felszámítása

nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről.

A hatóság a döntést hivatalos iratként kézbesíti. A kifizetőhelyen előfordulhat,

hogy az ügyfél a kifizetőhely döntését személyesen veszi át, ebben az esetben a

közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt az átvevő személlyel

alá kell íratni. Ha a döntést az ügyfél nem veszi át, a hatóság haladéktalanul

írásban (hivatalos iratként) megküldi részére a döntést.

A döntés közlésének napja:

- az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték,

- a hirdetmény kifüggesztését követő 15. nap.

Az irat sikertelen közlésének következményei

- A hivatalos iratként közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján

kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta.

- Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági

nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz

„nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második

megkísérlésének napját,

„ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a

kézbesítés megkísérlésének napját

követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Példa:

A biztosított részére a kifizetőhely tértivevényes küldeményként (hivatalos

iratként) megküldte a CSED elutasításáról szóló határozatot. Azonban a

tértivevényes levél (a posta kétszeri kézbesítési kísérletét követően) „nem

312

kereste” jelzéssel érkezik vissza a kifizetőhelyhez 2020. február 19-én. A posta

második kézbesítési kísérletének a dátuma 2020. február 14. A döntést 2020.

február 21-én kézbesítettnek kell tekinteni (a postai kézbesítés második

megkísérlésének napját követő ötödik munkanap).

7.14.8. Kézbesítési kifogás

Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a hatóság

kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de

legkésőbb a közléstől számított negyvenöt napon belül kifogást terjeszthet elő.

A kézbesítési kifogást az a hatóság bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát

képező iratot kiadmányozta, tehát a kifizetőhely döntése esetén a kifizetőhely.

A kifogásnak a hatóság akkor ad helyt, ha a címzett az iratot azért nem

vehette át, mert

- a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok

megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy

- az iratot önhibáján kívüli egyéb okból nem volt módja átvenni.

A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a

kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha

a kifogásnak a hatóság helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat

kell alkalmazni.

Az Ákr. nem írja elő a hatóság számára, hogy a kézbesítettnek tekintettségről

külön tájékoztatni kellene az ügyfelet, azonban természetesen ezt nem is tiltja, így

a kifizetőhely - mint eljáró hatóság - belátására van bízva, hogy erről tájékoztatja-

e a címzettet.

7.15. A döntés kijavítása és kiegészítése

A döntés kijavítása, illetve kiegészítése történhet kérelemre, illetve hivatalból

egyaránt.

7.15.1. A döntés kijavítása

Az Ákr. 90. § (1) bekezdése szerint, ha a döntésben elírás, illetve számítási hiba

van, és az nem hat ki az ügy érdemére, a hatóság a döntést kijavítja.

A kijavítást a hatóság közli azzal, akivel az eredeti döntést közölte.

A döntés kijavítással érintett része ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye,

mint az eredeti döntés ellen volt.

313

Minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott elírás az ügy érdemi elbírálását

befolyásolta-e vagy sem.

Példa:

- A kifizetőhely által meghozott döntés rendelkező részében elírásra kerül a

CSED naptári napi összege és 10.200 forint helyett 9.200 forint került

meghatározásra. A kifizetőhely ez alapján 9.200 forint naptári napi

összegben folyósította az ellátást. Ebben az esetben nem puszta elírás

következett be, hanem a helytelen naptári napi összeget tartalmazó

rendelkező rész miatt az ügyfél kevesebb CSED-ben részesült, mint amire

jogosult lett volna. Ebben az esetben a kifizetőhely nem hozhat kijavító

végzést, hanem a döntés módosítása szükséges, majd a pótutalásról is

intézkedni szükséges.

- A kifizetőhely döntésének indokolásában kerül elírásra ugyanezen összeg, de

a rendelkező részben helyesen 10.200 forint szerepel. A helyes összegben

kerül sor a CSED folyósítására, így ebben az esetben meghozható a kijavító

döntés.

Kizárólag abban az esetben hozható kijavító döntés, ha a kijavító döntés

meghozatalát követően az ügyfél sem jobban, sem rosszabbul nem jár, és az

ügyfél joga vagy jogos érdeke nem sérül.

7.15.2. A döntés kiegészítése

Az Ákr. 91. § (1) bekezdése alapján, ha döntésből jogszabály által előírt kötelező

tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született

döntés, a hatóság a döntést kiegészíti.

Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés véglegessé válásától számított

egy év eltelt.

A kiegészítést a hatóság egységes döntésbe foglalva, lehetőleg a döntés

kicserélésével közli.

A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés

ellen volt. A kiegészítést közölni kell azzal, akivel az eredeti, azaz a kiegészített

döntést közölték.

Példa:

A kifizetőhely a biztosított balesetét elismerte üzemi balesetnek a 2020. május

20-án kelt határozatával, azonban nem rendelkezett a baleset egészségkárosító

következményéről. Az Ebtv. 64. § (3) bekezdése szerint a határozatnak

314

tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító

következményekkel jár. Tekintettel arra, hogy a kifizetőhely által meghozott

határozatból az Ebtv. által előírt kötelező tartalmi elem (egészségkárosító

következmény) hiányzik, így kiegészítő döntést kell hozni, amely már

tartalmazza a baleset egészségkárosító következményét is.

7.16. Jogorvoslati eljárások

A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése

ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb

esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást

megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

7.16.1. A végzés elleni önálló jogorvoslat

Az önálló jogorvoslattal támadható végzések körét az Ákr. tételesen

meghatározza, a többi (vagyis az önállóan nem, csak az érdemi döntés elleni

jogorvoslattal támadható) eljárásvezető végzések esetén a jogorvoslati jog az

eljárást lezáró döntés ellen benyújtott jogorvoslat során gyakorolható.

Önálló jogorvoslatnak van helye az alábbi végzések ellen:

- az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,

- az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,

- a kérelmet visszautasító,

- az eljárást megszüntető,

- az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,

- az eljárási bírságot kiszabó,

- a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet

elutasító,

- a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése

iránti kérelmet elutasító,

- az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott

elutasító,

- az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott,

- az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a

költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség

módosításáról vagy visszavonásáról szóló.

7.16.2. A jogorvoslati eljárások típusai

Kérelemre induló jogorvoslati eljárások

- közigazgatási per,

- fellebbezési eljárás.

Hivatalból induló jogorvoslati eljárások

315

- döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében,

- felügyeleti eljárás,

- ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán

indított eljárás.

7.16.3. Kérelemre induló jogorvoslati eljárás - fellebbezés

2020. március 1-jétől a fellebbezés, mint jogorvoslati forma az egészségbiztosítás

pénzbeli ellátásaival, az üzemi balesettel, illetve a baleseti táppénzzel kapcsolatos

ügyekben megszűnt.

Ezekben az ügyekben a döntés annak kézbesítésével véglegessé válik,

amennyiben az ügyfél nem ért egyet a döntéssel, ellene közigazgatási pert

indíthat.

7.16.4. Kérelemre induló jogorvoslati eljárás - közigazgatási per

Az ügyfél - az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével - a

véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.

Az Ebtv. 77. § (3) bekezdése szerint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival,

az üzemi balesettel, illetve a baleseti táppénzzel kapcsolatos közigazgatási

eljárások esetén a közigazgatási pert a foglalkoztató székhelye szerint illetékes

egészségbiztosítási szerv ellen kell megindítani, ha a döntést kifizetőhely hozta.

A Kp. 39. § (1) bekezdése alapján a keresetlevelet a vitatott közigazgatási

cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott

cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási

cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet - törvény eltérő rendelkezése

hiányában - a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon

belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell

benyújtani.

A keresetben kérhető

- a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése

vagy megváltoztatása,

- a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása,

- közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,

- a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés,

- a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati

jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés,

- a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a

közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a

megállapítása.

316

A döntést a kifizetőhely hozza meg, így a Kp. 39. § (1) bekezdése alapján az

ügyfél a kerestet a kifizetőhelyhez nyújthatja be. A közigazgatási pert a

foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal ellen kell megindítania

az ügyfélnek, így az alperes nem a kifizetőhely lesz, hanem a kormányhivatal.

Az ügyfél a keresetet a kifizetőhelyen benyújtja, a kifizetőhelynek

haladéktalanul meg kell küldenie a kormányhivatal részére mind a keresetlevelet,

mind pedig az adott ügyre vonatkozó teljes iratanyagot.

Példa:

A biztosított részére 2020. július 20-án kézbesítésre kerül a kifizetőhely által

meghozott CSED határozat, így a határozat véglegessé vált. A biztosított nem

ért egyet a CSED összegével, ezért kereseti kérelmet terjeszt elő 2020. július

30-án. A keresetlevelet a kifizetőhelynél terjeszti elő a foglalkoztató

(kifizetőhely) székhelye szerint illetékes kormányhivatal ellen. A kifizetőhely a

keresetlevelet az ügy összes iratával együtt haladéktalanul továbbítja a

kormányhivatal részére.

7.16.5. Hivatalból induló jogorvoslati eljárás - a döntés saját hatáskörben

történő módosítása, visszavonása

Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a

közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak

közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy

visszavonja.

7.16.6. Hivatalból induló jogorvoslati eljárás - felügyeleti eljárás

A felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság

eljárását, illetve döntését, és ennek alapján

- megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás

felszámolására, illetve

- gyakorolja az Ákr.-ben szabályozott felügyeleti jogkört.

Felügyeleti szerv:

- a kifizetőhelyek esetén a foglalkoztató székhelye szerinti

kormányhivatal,

- a kormányhivatalok mint kifizetőhelyek, valamint a Tbj. 2. számú

mellékletének 6-8. pontja szerinti szervek kifizetőhelyei tekintetében a

Kincstár Központ.

Felügyeleti intézkedés: ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv

legfeljebb egy ízben azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a

döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja.

317

A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha

- azt a közigazgatási bíróság érdemben elbírálta,

- semmisségi ok esetén az Ákr. 123. §-ában foglalt idő eltelt,

- semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt

jogát sértené, vagy

- a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy, ha az

hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt.

A felügyeleti eljárásban hozott döntés, a jogorvoslatra vonatkozó általános

szabályok szerint közigazgatási bíróság előtt megtámadható.

7.16.7. A semmisség szabályai

A döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új

eljárást kell lefolytatni, ha

- az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe,

- azt a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság

állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,

- annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a

bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította,

vagy ilyen határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,

- a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával

ellentétes.

A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha

- az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés

véglegessé válása óta három év eltelt,

- a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az

hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget

megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt,

Amennyiben a döntés meghozatalát bűncselekmény befolyásolta, a döntés

időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt

jogot nem érint.

7.17. A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások

7.17.1. Visszafizetésre kötelezés 90 napon belül

Az Ebtv. 66. § (1) bekezdése alapján, az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül

pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni,

ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

Amennyiben az ellátás felvételétől számított 90 napon belül a kifizetőhely - a

7.16.5. pontban foglaltakat is figyelembe véve - az ellátás megállapításáról szóló

318

alapdöntést módosítja és visszafizetésre kötelezi a biztosítottat, úgy ebben az

esetben nem szükséges azt vizsgálni, hogy kinek a hibájából (ügyfél, ügyintéző,

harmadik fél) került sor a jogalap nélküli ellátás kifizetésére.

A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz visszafizetésére

kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az ellátást megállapította.

7.17.2. Visszafizetésre kötelezés 90 napon túl

Az ellátás felvételétől számított 90 napon túl viszont a jogalap nélkül felvett

ellátást attól lehet csak visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.

Ebben az esetben már szükséges azt tisztázni, hogy kinek a hibájából került sor a

jogalap nélküli ellátás kifizetésére.

A Tb. felügyeleti tv. 9. § (3) bekezdése értelmében a kifizetőhely fenntartója az

igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért az alap kezeléséért

felelős társadalombiztosítási szervvel szemben teljes anyagi felelősséggel

tartozik.

Fentiek értelmében, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a kifizetőhely a

felelős (például ügyintézői hiba), a kifizetőhely fenntartója köteles megtéríteni a

jogalap nélkül kifizetett ellátást az E. Alap részére, ezen kötelezettségének a

kifizetőhelyi elszámolásban tud eleget tenni.

Abban az esetben, ha az ellátás felvételétől számított 90 napon túl jogalap nélkül

folyósított ellátásért harmadik személy a felelős (nem a biztosított és nem a

kifizetőhely), úgy a fizetési meghagyás kiadására a foglalkoztató székhelye

szerinti kormányhivatal az illetékes.

7.17.3. Korábban bevallott jövedelemadatok módosítása

Az Ebtv. 39/C. §-a szerint, ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a

pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való

jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül a jövedelemadatok az ellátás

összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan az

állami adóhatóságnál módosításra kerülnek, a módosított jövedelemadatok

alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt

elbírálása során az ellátást megállapító szerv - a módosulásról történő

tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való

jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül - korábbi döntését

módosíthatja vagy visszavonhatja.

Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett

fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a

korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra

319

kerültek, vagy a biztosított jövedelméről a bevallás pótlólag került benyújtásra,

felróhatóságra való tekintet nélkül köteles a jogalap nélkül felvett ellátást

visszafizetni.

Ebben az esetben tehát nem szükséges vizsgálni, hogy 90 napon belül vagy túl,

illetve azt sem kell vizsgálni, hogy kinek a hibájából került sor a jogalap nélküli

ellátás kifizetésére, mindenképp az köteles visszafizetni a jogalap nélkül

folyósított ellátást, aki azt felvette. Természetesen ebben az esetben is mielőtt sor

kerülne az ellátás visszakövetelésére, szükséges az ellátás megállapításáról szóló

döntés módosítása vagy visszavonása és új döntés meghozatala.

Példa:

A biztosított 2020. július 1-jén táppénz iránti kérelmet nyújtott be 2020. június

15-től 2020. június 30-áig tartó keresőképtelenségére tekintettel. A kifizetőhely

a táppénzt sommás eljárás keretében el is bírálta és alakszerű döntés

meghozatala nélkül 2020. július 6-án utalta a biztosított részére a táppénzt.

2020. augusztus 10-én azonban a számítási időszakra vonatkozó, az ellátás

összegének megállapításakor figyelembe vett jövedelemadatok módosításra

kerültek az állami adóhatóságnál (március hónapra bevallott jövedelemadat

kevesebb lett). A módosított jövedelemadatok alapján a táppénz összegét újra

el kell bírálni, azaz az eredeti (alakszerű határozat nélkül meghozott) döntést

módosítani kell a NAV-hoz ténylegesen bevallott jövedelemadatok alapján, a

módosító döntésnek az Ákr.-nek megfelelő (7.14. pont) alakszerű döntésnek

(határozat) kell lennie. Ezt követően lehet visszafizetésre kötelezni a

biztosítottat a jogalap nélkül felvett táppénz tekintetében.

320

VIII. FEJEZET

8. A PÉNZBELI ELLÁTÁSOK STATISZTIKAI

ADATSZOLGÁLTATÁSAI

8.1. Általános tudnivalók a statisztikai feladatok ellátásáról

A statisztikai tevékenységet, az adatgyűjtők és az adatszolgáltatók feladatát és

felelősségét a Stat. tv., a Stat. vhr., valamint az OSAP rendelet szabályozza.

A Stat. tv. hatálya kiterjed a HSSz tagjai által végzett, a KSH által rendszeresen

felülvizsgált statisztikai adat-előállítási folyamatra, valamint az azzal kapcsolatos

egyéb tevékenységre, valamint mindazokra a személyekre és szervezetekre, akik

vagy amelyek a hivatalos statisztikai tevékenységben adatgyűjtőként,

adatszolgáltatóként, adatátadóként, felhasználóként érintettek.

A hivatalos statisztikai tevékenység célja, hogy statisztikai információk

nyilvánosságra hozatalával valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a

gazdaság, a környezet állapotáról és annak változásairól az állami szervek, az

önkormányzatok, a gazdasági szervezetek - beleértve a pénzügyi piacokat -, a civil

szervezetek, a tudományos tevékenységet végzők, a közvélemény, a média

szereplői, valamint a nemzetközi szervezetek, különösen az Európai Unió

intézményei számára.

A Stat. tv.-ben meghatározott hivatalos statisztikai tevékenység ellátása a HSSz

feladata.

A HSSz tagja az a szervezet lehet, amely közfeladatának részeként hoz

nyilvánosságra hivatalos statisztikai adatokat, és amelynek szervezete és

működése megfelel a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében és az Európai

Statisztikai Rendeletben foglaltaknak.

A HSSz-hez tartozó szervek jelenleg:

- KSH,

- Agrárgazdasági Kutató Intézet,

- Agrárminisztérium,

- Belügyminisztérium

- Emberi Erőforrások Minisztériuma,

- Igazságügyi Minisztérium,

- Innovációs és Technológiai Minisztérium,

- Külgazdasági és Külügyminisztérium,

- Pénzügyminisztérium,

- Miniszterelnökség,

- Legfőbb Ügyészség,

321

- Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,

- Magyar Nemzeti Bank,

- Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal,

- Országos Bírósági Hivatal.

A Stat. tv. által elrendelteken túl az adott év adatszolgáltatási kötelezettséggel járó

statisztikai adatgyűjtéseit a HSSz Országos Statisztikai Adatfelvételi Programja

tartalmazza, amelynek megvalósítását kormányrendelet biztosítja.

Az adatszolgáltatásra kötelezett az adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal,

a megszabott határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen köteles

szolgáltatni. Az adatszolgáltatásban fontos alapelv a bizonylati elv betartása,

amelyért az a személy felelős, akit az adatgyűjtő az adatszolgáltatás kérdőívén

aláírásra kötelezettként megjelölt.

Az adatok valódiságát az adatgyűjtő szerv a helyszínen ellenőrizheti, ezért az

adatszolgáltatónak a bizonylatokat legalább 3 évig meg kell őrizni.

Az adatgyűjtések eredményei - amelyek a HSSz-hez tartozó szervek

adatgyűjtési tevékenységéből származnak - nyilvánosak (az állam- és

szolgálati titok, valamint az egyedi adatok kivételével). Nyilvánosságra

hozatalukról az adott szervek saját hatáskörben gondoskodnak.

8.2. Egészségbiztosítási statisztika

Az egészségbiztosítási statisztika a társadalomstatisztika körébe tartozik.

Fő feladata mindazon adatok gyűjtése, ellenőrzése, feldolgozása, elemzése és

közlése, amelyek az egészségbiztosítás helyzetét, fejlődését, az egészségbiztosítás

által finanszírozott pénzbeli ellátások és baleseti táppénz, valamint az

egészségügyi szolgáltatások igénybevételének és színvonalának alakulását

mutatja, és ez által információkat szolgáltat:

- a költségvetéssel, zárszámadással kapcsolatos feladatok ellátásához,

- az egészségbiztosítást érintő jogszabályok előkészítéséhez,

- az egészségbiztosítást érintő jogszabály-tervezetek véleményezéséhez,

- az egészségbiztosítást érintő folyamatok elemzéséhez és értékeléséhez,

- a belső és külső szervek, valamint a közvélemény tájékoztatásához.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak egy része a kifizetőhelyeken kerül

elbírálásra, megállapításra, folyósításra. Ezen ellátások alakulásáról statisztikai

adatszolgáltatásra is kötelezett a kifizetőhely, amelyben szigorúan érvényre kell

juttatni a bizonylati elvet.

322

A kifizetőhely azon dolgozója, aki a statisztikai adatszolgáltatási, nyilvántartási

kötelezettségét megszegi, a szabálysértésekről szóló jogszabályokban

meghatározott esetekben szabálysértési felelősséggel tartozik.

8.3. A kifizetőhelyek statisztikai adatszolgáltatásai

A kifizetőhelyek a következő statisztikai adatszolgáltatásokat kötelesek

teljesíteni:

- Havi Egészségbiztosítási Statisztikai Jelentés,

- Jelentés a csecsemőgondozási díjat igénybevevőkről,

- Jelentés a gyermekgondozási díjat és örökbefogadói díjat

igénybevevőkről,

- Jelentés a lezárt keresőképtelen esetekről.

Az adatszolgáltatás a Stat. tv., a Stat. vhr., az OSAP rendelet, továbbá a Tbj. és az

Ebtv. alapján kötelező.

Azon kifizetőhelyek részére, amelyek nem rendelkeznek a jelentések előállítására

alkalmas számfejtő programmal, a jelentések rögzítéséhez ingyenes rögzítő

program (STATJEL) áll rendelkezésre, amely a NEAK weboldaláról

(http://www.neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/penzbeli_ellatas/jelentop

rogram_ ) tölthető le.

A statisztikai adatszolgáltatásokat a székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz,

illetve a kormányhivatalok, mint kifizetőhelyek esetében a Kincstár Központhoz

kell beküldeni.

Az adatszolgáltatás elsősorban e-mailen teljesítendő, a székhely szerint illetékes

kormányhivatal erre a célra rendszeresített e-mail címére. Az e-mailhez csatolni

kell a Kincstár Központ honlapján megtalálható Kísérőjegyzéket, valamint a

statisztikai adatállományt tartalmazó TXT fájlt.

A statisztikai adatszolgáltatásokat a következő e-mail címekre kell megküldeni:

Kormányhivatal E-mail cím

Baranya Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@baranya.gov.hu

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@bacs.gov.hu

Békés Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@bekes.gov.hu

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@borsod.gov.hu

Budapest Főváros Kormányhivatala tbstatisztika@ebf.bfkh.gov.hu

Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@csongrad.gov.hu

Fejér Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@fejer.gov.hu

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@gyor.gov.hu

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@hajdu.gov.hu

Heves Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@heves.gov.hu

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@jasz.gov.hu

323

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@komarom.gov.hu

Nógrád Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@nograd.gov.hu

Somogy Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@somogy.gov.hu

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@szabolcs.gov.hu

Tolna Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@tolna.gov.hu

Vas Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@vas.gov.hu

Veszprém Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@veszprem.gov.hu

Zala Megyei Kormányhivatal tbstatisztika@zala.gov.hu

Amennyiben a TXT fájlt a kifizetőhely valamely oknál fogva nem tudja

előállítani, akkor a jelentéseket papír alapon kell elkészíteni 2 példányban. Az

eredeti példányt a székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz kell beküldeni -

nemleges esetben is - a megadott határidőre. A másodpéldány az

adatszolgáltatónál marad.

Az egészségbiztosítási statisztikai jelentéseket 3 évig kell megőrizni.

8.3.1. Havi Egészségbiztosítási Statisztikai Jelentés

Nyilvántartási szám: 1514.

8.3.1.1. Általános tudnivalók

Beküldési határidő: tárgyhót követő hó 11. nap.

A jelentést a kifizetőhelyeknek havonta kell elkészíteni.

Külön jelentést kell készíteni:

- a társas vállalkozásoknak a foglalkoztatottaikról és a társas vállalkozókról,

- a fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági

szolgálatok kifizetőhelyeinek a hivatásos és szerződéses állományhoz

tartozókról és az alkalmazottakról.

Az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó Kincstár az adatszolgáltatási

kötelezettségeit a foglalkoztató adószámán vagy az intézmények KSH számjele

szerint, intézményi szintre alábontva teljesíti. A KSH szám alapján a foglalkoztató

területi illetékessége a megyékre vonatkozóan nyilvántartható. A jelentést a

székhely szerint illetékes kormányhivatalnak kell beküldeni.

A jelentésen csak olyan statisztikai adatok szerepelhetnek, amelyek pénzügyi

teljesítése is megtörtént a kifizetőhelyeken, és az Elszámoláson elszámolásra

kerültek.

A statisztikai jelentéseket számszakilag, logikailag ellenőrizni, a hibás adatokat

javítani kell. Csak ellenőrzött, hibátlan adatok kerülhetnek rögzítésre.

324

8.3.1.2. Részletes tudnivalók

Az adattartalom részletes leírását a mindenkori jelentés kitöltési útmutatója

tartalmazza.

8.3.1.3. Fejléc kitöltése

- Adószám: a NAV nyilvántartási rendszere által képzett azonosító.

- TKA: a Kincstár nyilvántartási rendszere által képzett azonosító, amelyről

az illetékes kormányhivataltól kap értesítést a foglalkoztató (korábbi

egészségbiztosítási nyilvántartási szám).

- KSH számjel: a foglalkoztató részére a KSH adja meg.

Felépítése:

1-8. pozíció: törzsszám (azonos a munkáltató adószámának

első nyolc jegyével);

9-12. pozíció: szakágazati kód, amely a szervezet fő-

tevékenysége szerinti hovatartozást fejezi ki az

egységes ágazati osztályozási rendszerben;

13-15. pozíció: gazdálkodási (vállalatvezetési) forma kód, amely

a szervezet szervezeti típusát jelöli [8/2010.

(VIII. 25.) KSH közlemény];

16-17. pozíció: területi (megye) kód (a szervezet székhelye

szerinti megye).

A Kincstár által készített jelentésekben

- a saját dolgozóiról készített központi jelentés esetében a Kincstár KSH

számjelét kell beírni,

- az „E. Alap által finanszírozott intézmények” és az „Önkormányzati

intézmények” jelentőlapján a KSH számjel első nyolc pozíciója „0”,

míg a 9-17. pozíciókat üresen kell hagyni.

A TKA és a KSH számjel kitöltése minden esetben kötelező!

- Jogviszony kódja:

1 foglalkoztatott

2 vállalkozó

3 hivatásos (szerződéses)

8.3.1.4. Létszámadatok

A létszámot az alábbiak szerint kell bontani:

325

- A kifizetőhely (a jogviszonytípus kódjának megfelelő) létszáma összesen:

ebből:

pénzbeli egészségbiztosítási járulékot / társadalombiztosítási járulékot

fizetők száma,

csak baleseti táppénzre jogosultak száma (2020. június 30-át megelőző

időszakra benyújtott jelentés esetében).

Amennyiben a kifizetőhely a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas

foglalkoztatottja részére a tárgyhónapra vonatkozóan betegszabadságot fizetett ki,

a kifizetőhely létszámába a - betegszabadságban részesült - saját jogú nyugdíjast

is be kell számítani.

8.3.1.5. Táppénzes (baleseti táppénzes) adatok

A napok, a kezdő és áthúzódó esetek, az igénybevevők és a kiadások adatait annál

a foglalkoztatónál kell jelenteni, ahol a táppénz számfejtése történik, és ez

megjelenik az Elszámoláson.

Az esetszámnál a kezdő és áthúzódó eseteket is jelenteni kell. A kezdő

esetszámot abban a hónapban kell jelenteni, amikor először történik az adott

táppénzes esetre táppénzkifizetés (kivétel az aktívról passzívra váltó táppénzes

eset).

Az igénybevevők számát a hosszú - következő hónapokra is áthúzódó - táppénzes

eseteknél ismételten fel kell tüntetni. Amennyiben az Elszámolás hónapjában

ugyanazon személy többször részesül táppénzben, az igénybevevők között 1 fővel

kell elszámolni, függetlenül a táppénz jellegétől.

Példa:

Ugyanaz a személy az Elszámolás hónapjában GYÁP-ot vett igénybe és

ugyanakkor saját betegsége miatt is táppénzen volt, 1 főként szerepel a

statisztikai jelentésben.

A táppénzes (baleseti táppénzes) adatokat meg kell bontani az alábbiak szerint:

- GYÁP

ebből ki kell emelni azoknak az adatait, akik egy évesnél fiatalabb gyermek

szoptatása, illetve ápolása, valamint akik a gyerek kórházi kezelése miatt

veszik igénybe az ellátást;

- baleseti táppénz

ebből ki kell emelni:

foglalkozási megbetegedés,

üzemi baleset,

úti baleset,

326

egy éven túli: orvosszakértői szerv által egy éven túl meghosszabbított

baleseti táppénz adatait;

- egyéb táppénz

ebből:

50%-os kórházi táppénz,

50%-os táppénz,

60%-os táppénz,

ebből:

közúti baleset,

egyéb baleset,

veszélyeztetett várandósság;

- biztosítás megszűnése után fizetett baleseti táppénz

ebből:

passzívként kezdődő: passzív jogon kezdődik a folyósítás, vagyis a

biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik napon

kezdődő keresőképtelenség idejére jár a baleseti táppénz,

aktívról passzívra váltó: a keresőképtelenség a biztosítás fennállása

alatt kezdődött, és a baleseti táppénz folyósítása a biztosítás

megszűnését követően is folytatódik;

ezeket az eseteket:

először „aktív kezdő”,

a biztosítási jogviszony megszűnésekor „aktívról passzívra váltó

kezdő”,

az esetleges további hónapokban pedig „aktívról passzívra váltó

áthúzódó”

esetként kell szerepeltetni;

- mindösszesen sor összegzése a következő:

a kezdő esetek oszlop 26. sorában a 8.+10.+15.+22. sorok összege

szerepel [az adott hónapban kezdődő táppénzes esetek (mindösszesen)

számába nem kell beleadni az aktívról passzívra váltó esetek (23. sor)

számát, mert az aktív kezdődő esetként egyszer már szerepel],

a napok, áthúzódó esetek, kiadások oszlopok 26. sorában továbbra is a

8.+10.+15.+21. sorokat kell összegezni.

- közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy

járványügyi, illetve állategészségügyi zárlat miatti táppénzes adatok

- kiegészítő tevékenységet folytatók baleseti táppénze: a kiegészítő

tevékenységet folytatók baleseti táppénzes adatait elkülönítetten kell

kimutatni.

327

8.3.1.6. Betegszabadság adatai

Táppénz csak a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól

folyósítható. Ennek megfelelően a kifizetőhelyeknek a táppénzes napoktól

elkülönítetten kell közölni a betegszabadságra vonatkozó adatokat:

- a betegszabadság napjai naptári napokban,

- a betegszabadság napjai munkanapokban,

- esetek száma táppénzfolytatás nélkül (úgynevezett tiszta eset),

- esetek száma táppénzfolytatással (egy keresőképtelenségi eseményen

belül a betegszabadság napjait legalább egy táppénzes nap követi),

- betegszabadság címén ténylegesen kifizetett összeg (kiadás).

A betegszabadság táppénzfolytatású esete két helyen kell, hogy szerepeljen a

jelentésen: egyszer mint táppénzfolytatású betegszabadsági eset és egyszer mint

táppénzes kezdő eset.

8.3.1.7. CSED, GYED és ÖFD

CSED

A CSED-re vonatkozó adatok a táppénzes adatok között nem szerepelhetnek.

Amennyiben utólag a táppénz és CSED között különbözet kerül elszámolásra,

ennek megfelelően a táppénz és a CSED adatait a statisztikában is módosítani

kell. A CSED napok számában kell szerepeltetni a kórházi vagy szülőotthoni

szülések kórházi ápolási napjait is, ha a szülő nő CSED-re jogosult. Ha a szülő nő

táppénzben részesül, mert CSED-re nem jogosult, a felmerülő táppénzes napokat,

a táppénzkiadást a táppénzes adatok között kell szerepeltetni.

GYED

A GYED napok száma, igénybevevők száma, kiadás adatok mellett közölni kell

a hallgatói GYED, a nevelőszülői GYED, valamint a keresőtevékenységet

folytatók adatait is. Az igénybevevők számából minden hónapban ki kell emelni

a férfiak számát.

ÖFD

Az ÖFD adatok közül ki kell emelni az ÖFD mellett keresőtevékenységet

folytatók számát.

8.3.2. Jelentés a lezárt keresőképtelen esetekről

Nyilvántartási szám: 2395.

328

8.3.2.1. Általános tudnivalók

A jelentést évente négyszer, a tárgynegyedévben lezárt keresőképtelenségi

esetekről kell beküldeni, nemleges esetben is. Az adott negyedévben a

keresőképtelen eset lezártnak tekinthető keresőképessé válás és/vagy jogosultság

megszűnése esetén, amennyiben a tárgynegyedévben az utolsó számfejtés,

valamint az utalás is megtörtént.

A fegyveres erők, rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

hivatásos és szerződéses állományú tagjairól adatlapot nem kell kitölteni.

Beküldési határidő: tárgynegyedévet követő hó 11. nap.

8.3.2.2. Részletes tudnivalók

A jelentés egy-egy sora (rekordja) egy lezárt keresőképtelenségi esetre

vonatkozik.

Az egyes rovatok (mezők) közötti legfontosabb összefüggések:

- a keresőképtelenségi kategória (9. rovat) csak akkor lehet vegyes eset

(betegszabadságot követően legalább 1 táppénzes nap), ha a keresőképtelen

személy

munkaviszonyban (közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati

jogviszonyban) áll,

szövetkezet tagja (ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony

jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik),

GYES, GYET melletti munkavállaló vagy

EGT-tagállam Magyarországon dolgozó állampolgára;

- a foglalkozás FEOR kódját (10. rovat) és megnevezését (11. rovat) csak

munkabaleset, úti baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén kötelező

kitölteni;

- a keresőképtelenség kezdő dátumaként (12. rovat) mindig a

keresőképtelenségi igazoláson szereplő dátumot kell feltüntetni;

- a betegszabadság munkanapjainak száma (14. rovat) éves szinten

maximum 15 munkanap. A negyedéves jelentésen azonban ennél több

munkanap is szerepelhet: az egyik évről a másikra áthúzódó esetek miatt a

jelentésen szereplő maximális érték a 30 munkanapot is elérheti (a

betegszabadságra jogosult keresőképtelen személy december 31-én

betegszabadságon volt és mivel továbbra is keresőképtelen, a következő

évben is betegszabadsággal kezd);

329

- a betegszabadság és táppénz, az ún. vegyes eset keresőképtelenségi

napjainak - betegszabadság munkanapjai + 50%-os táppénz naptári napjai +

60 %-os táppénz naptári napjai + kórházi ápolás naptári napjai - összege nem

lehet nagyobb, mint a keresőképtelenség lezárásának dátuma mínusz a

keresőképtelenség kezdő dátuma plusz egy nap;

- a 20-28. rovatokat csak abban az esetben kell kitölteni, ha a

keresőképtelenség időtartamára táppénz vagy baleseti táppénz számfejtése

és utalása történt;

- a táppénz jellege (22. rovat)

csak üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés lehet, ha a

„keresőképtelenségi kategória” rovatban üzemi baleset, úti baleset,

vagy foglalkozási megbetegedés szerepel,

amennyiben a keresőképtelenség időtartama alatt a táppénz jellege

változik, a következők szerint kell eljárni: a keresőképtelenség saját

betegség miatti táppénzzel indul, majd megszakítás nélkül GYÁP-ra

vagy baleseti táppénzre vált, a GYÁP-ot vagy baleseti táppénzt új

esetként kell feltüntetni;

Példa:

- Ha „egyéb keresőképtelenség” megjelöléssel táppénzt folyósítanak július 5-

től július 15-ig terjedő időtartamra, majd július 16-tól július 30-ig GYÁP-

ot, akkor július 16-tól a GYÁP-ra vonatkozó adatokat külön esetként, új

sorban kell felvezetni.

- A táppénz jellege rovatban csak „közúti baleset”, „egyéb baleset” vagy

„egyéb keresőképtelenség” szerepelhet, ha a keresőképtelenség

kategóriánál ún. vegyes esetet (betegszabadság + táppénz) jelöltek meg.

Ennek oka, hogy

üzemi baleset,

foglalkozási megbetegedés,

GYÁP,

terhesség-szülés miatti keresőképtelenség (ha a biztosított CSED-re

nem jogosult),

közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés,

veszélyeztetett várandósság

esetén betegszabadság nem jár.

- a gyermek TAJ száma és születési dátuma rovatokat (23., 24.) ki kell

tölteni, ha a „táppénz jellege” rovatban a „beteg gyermek ápolása”

megjelölés szerepel;

330

- a táppénz (baleseti táppénz) naptári napi alapja (26.) és az ellátás típusa

(27.) rovatok között a következő összefüggés van: az ellátás típusa kódok

annak megkülönböztetésére szolgálnak, hogy a táppénz alapjaként

figyelembe vehető jövedelem naptári napi alapjának kiszámítása milyen

irányadó időszak jövedelme alapján történt. Amennyiben az „ellátás típusa”

rovatban az szerepel, hogy a táppénz alapja a jogosultság kezdő napján

érvényes minimálbér, akkor a napi alap a minimálbér harmincad része.

- a táppénz (baleseti táppénz) bruttó összege (28. rovat):

táppénz esetén az ellátás összege (táppénz naptári napi alapja x az

50%-os táppénzes napok számával x 0,5) + (táppénz naptári napi alapja

x a 60 %-os táppénzes napok számával x 0,6) + (táppénz naptári napi

alapja x a kórházi napok számával x 0,5). Az összeg számítása során

figyelembe kell venni, hogy a táppénz egy napra járó összege nem

haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér

kétszeresének harmincad részét,

baleseti táppénz esetén az ellátás összege baleseti táppénz naptári napi

alapja x baleseti táppénzes napok számával,

úti baleseti táppénz esetén az ellátás összege baleseti táppénz naptári

napi alapja x baleseti táppénzes napok száma x 0,9.

8.3.3. Jelentés a csecsemőgondozási díjat igénybevevőkről

Nyilvántartási szám: 2396

8.3.3.1. Általános tudnivalók

Az I–III. negyedévekben a jelentéseken csak azon személyek adatait kell közölni,

akik részére a CSED folyósítása az adott negyedévben befejeződött, a szülési

szabadság időtartama lejárt, vagy egyéb ok miatt megszűnt a CSED folyósítása és

megtörtént az utolsó számfejtés és utalás. A IV. negyedévben a tárgynegyedévben

befejeződött eseteken kívül jelenteni kell a folyamatos eseteket is.

A jelentést nemleges esetben is be kell küldeni.

Beküldési határidő: tárgynegyedévet követő hó 11.

8.3.3.2. Részletes tudnivalók

- Státus (5. rovat): ha a CSED folyósítása a tárgynegyedévben befejeződött

„1”, a folyósítási napok száma maximum 168 nap. A folyamatos esetet „2”

csak a IV. negyedévben lehet jelenteni. „3” törlés, ha az előző

negyedévekben hibás kifizetés volt;

- Az igénybevevő neme (8. rovat): férfi: 1 nő: 2.

331

- Biztosítási jogviszony típusa (9. rovat):

munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban), álló,

szövetkezet tagjaként

1

tanulószerződéses tanuló 2

társas vállalkozó 3

egyéb jogviszonyban álló 6

hivatásos állományú (szerződéses) 8

EGT Magyarországon dolgozó állampolgárai, valamint a velük

azonos elbírálás alá eső személyek

9

- A gyermek születésének várható időpontja és a gyermek születési

dátuma (11-12. rovatok): abban az esetben, ha a CSED folyósítás

kezdetének megállapítása a szülés várható időpontjának ismeretében történt,

akkor a beküldött állományban mindenképpen szerepelni kell a szülés

várható időpontjának, mert például a szülés ténylegesen a várható időpont

után következett be, és ha a szülés várható időpontja nem szerepel az

állományban, akkor a program nem tudja korrekt módon meghatározni a

CSED folyósítás lehetséges legkorábbi kezdő dátumát. A két születési dátum

közül legalább az egyik legyen kitöltve.

- A CSED újraindított-e? (13. rovat): a korábban történt CSED folyósítás

szüneteltetése utáni újraindítás esetén 1-es kódot kell megadni. Egyéb

esetben 2-es kódot kell alkalmazni.

- A CSED folyósítás kezdete (14. rovat): amennyiben újraindított a CSED

(13. rovat 1-es kód), az újraindítás dátumát kell beírni.

- CSED folyósítás vége (15. rovat): a befejezés dátuma rovatnál, amennyiben

az adott negyedévben

befejeződött a CSED folyósítása - 5. rovatban a kód: 1 - a befejezés

tényleges dátumát kell közölni;

még folyamatban van a CSED - 5. rovatban a kód: 2 - a rovatot üresen

kell hagyni (ez csak a IV. negyedévben fordulhat elő).

- Az ellátás típusa (17. rovat):

ha az ellátás típusa „1”, a CSED alapja a 180 naptári napra jutó

jövedelem, az Ebtv. 48. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel;

ha az ellátás típusa „2”, a CSED alapja a 120 napi tényleges jövedelem,

az Ebtv. 48. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel;

ha az ellátás típusa „3”, a CSED alapja a jogosultság kezdő napján

érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része, az Ebtv. 42. § (3)

bekezdésében foglaltakra tekintettel;

ha az ellátás típusa „4”, a CSED alapja a tényleges, annak hiányában a

szerződés szerinti jövedelem, az Ebtv. 42. § (4) bekezdésében

332

foglaltakra tekintettel, feltéve, hogy a biztosított naptári napi jövedelme

a minimálbér kétszeresét nem éri el;

ha az ellátás típusa „5”, a CSED alapja az újabb születést megelőzően

utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED napi alapjával

egyezik meg, az Ebtv. 42. § (4a) és (4b) bekezdésében foglaltakra

tekintettel.

- A CSED bruttó kifizetett összege (18. rovat)

A befejeződött (5. rovatban a kód: 1) CSED eseteknél a folyósítás teljes

időtartamára kifizetett CSED bruttó összegét kell beírni forintban.

A folyamatos (5. rovatban a kód: 2) CSED eseteknél pedig a folyósítás

kezdetétől a tárgynegyedév végéig (december 31.) terjedő időtartamra

kifizetett CSED bruttó összegét kell beírni forintban.

Amennyiben a CSED újraindított (12. rovatban a kód: 1), az újraindított

folyósítás kezdetétől számított időtartamra kifizetett CSED bruttó

összegét kell beírni forintban.

Kiszámítása: naptári napi alap x 0,7 x az összes folyósított napok számával.

8.3.4. Jelentés a gyermekgondozási díjat és örökbefogadói díjat

igénybevevőkről

Nyilvántartási szám: 1914

8.3.4.1. Általános tudnivalók

Az I–III. negyedévekben a jelentéseken csak azon személyek adatait kell közölni,

akik részére a GYED/ÖFD folyósítása az adott negyedévben befejeződött (a

gyermek elérte a kétéves kort, vagy egyéb ok miatt megszűnt a GYED/ÖFD

folyósítása és megtörtént az utolsó számfejtés és utalás). A IV. negyedévben a

tárgynegyedévben befejeződött eseteken kívül jelenteni kell a folyamatos eseteket

is.

Beküldési határidő: tárgynegyedévet követő hó 11. nap.

8.3.4.2. Részletes tudnivalók

- Státusz (5. rovat):

befejeződött: 1

A GYED/ÖFD folyósítása befejeződött, mert a gyermek elérte a két

éves kort, vagy egyéb ok miatt megszűnt a GYED/ÖFD folyósítása.

folyamatban levő: 2

(csak a IV. negyedévben fordulhat elő).

törlés: 3

Ha a státuszkód „1”-es (befejeződött), akkor a „GYED/ÖFD folyósítás

vége” (17. rovat) mezőt ki kell tölteni.

333

- Ellátás típusa (6. rovat):

Ebtv. 42/A. § alapján GYED: 1.

hallgatói GYED: 2.

nevelőszülői GYED: 3.

ÖFD: 4.

- Biztosítási jogviszony típusa (10. rovat):

munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban)

álló, szövetkezet tagja

1

tanulószerződéses tanuló 2

társas vállalkozó 3

egyéb jogviszonyban álló 6

hivatásos állományú (szerződéses) 8

EGT Magyarországon dolgozó állampolgárai, valamint a velük

azonos elbírálás alá eső személyek

9

- Az ellátás megállapítása kifizetőhelyi és más jogviszonyra (11. rovat)

Kifizetőhelyen fennálló jogviszony: a kifizetőhelyi foglalkoztatónál

fennálló jogviszony(ok) esetén a kódszámok 1-től 4-ig adhatók (első

jogviszony kódja 1, második jogviszony kódja 2, stb.).

Amennyiben az ellátásban részesülőnek csak egy, a kifizetőhelyet fenntartó

foglalkoztatónál fennálló jogviszonya van, a kódszám mindig 1.

Más jogviszony: a nem kifizetőhelyi foglalkoztatónál fennálló

jogviszony(ok) esetén 5-9 kódok adhatók. Értelemszerűen, amennyiben

egyetlen „más” jogviszony van, a kódszám mindig 5.

- Ikergyermek (14. rovat)

Ha a GYED vagy az ÖFD folyósítása ikergyermekre tekintettel történt, a 2-

es kódot kell megadni, egyéb esetben az 1-es kódot kell használni.

- A GYED/ÖFD újraindított-e? (15. rovat): a korábban történt GYED/ÖFD

folyósítás szüneteltetése utáni újraindítás esetén 1-es kódot kérünk megadni.

Ha a biztosított a GYED/ÖFD folyósításának időtartama alatt foglalkoztatót

váltott, az új foglalkoztatónál működő kifizetőhelynek szintén az 1-es kódot

kell megadnia.

Egyéb esetben a 2-es kódot kell alkalmazni.

- A GYED/ÖFD folyósítás kezdő dátumát (16. rovat) kell közölni.

Amennyiben újraindított a GYED/ÖFD (15. rovat 1-es kód), az újraindítás

dátumát kell beírni.

- A GYED/ÖFD folyósítás befejező dátumát (17. rovat) kell közölni.

A befejezés dátuma rovatnál, amennyiben az adott negyedévben

334

befejeződött a GYED/ÖFD folyósítása - 5. rovatban a kód: 1 - a

befejezés tényleges dátumát kell közölni;

még folyamatban van a GYED/ÖFD - 5. rovatban a kód: 2 -, a rovatot

üresen kell hagyni.

- A GYED/ÖFD melletti munkavégzés kezdetének dátuma (18. rovat)

A GYED/ÖFD melletti munkavégzés dátumát közölni kell, ha a kérelmező

GYED/ÖFD folyósítása mellett keresőtevékenységet folytat.

- Az ellátás naptári napi alapja (19. rovat)

A GYED/ÖFD alapjaként figyelembe vehető naptári napi alap

forintban két tizedesjegy pontossággal;

A rovatba nem a naptári napi alap 70 %-át, hanem a naptári napi alapot kell

beírni.

- Az ellátás számítási módja (20. rovat) kódok annak megkülönböztetésére

szolgálnak, hogy a GYED/ÖFD alapjaként figyelembe vehető jövedelem

naptári napi átlagának kiszámítása milyen irányadó időszak jövedelme

alapján történt.

GYED-re való jogosultság esetén használandó kódok:

1. kód: a GYED alapja a 180 naptári napra jutó jövedelem [Ebtv. 48. § (1)

bek.]

2. kód: a GYED alapja a 120 napi tényleges jövedelem [Ebtv. 48. § (2) bek.]

3. kód: a GYED alapja a tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti

jövedelem [Ebtv. 48. § (3) bek.]

4. kód: a GYED alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér

kétszeresének harmincad része, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés

szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el

[Ebtv. 42/D. § (3) bek.]

5. kód: kedvezményszabály alkalmazásával megállapított jövedelem [Ebtv.

42/D. (5), (6) bek.]

6. kód: a nevelt gyermek után járó GYED (6. rovat 4-es kód) alapja a

jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a [Ebtv. 42/F. § (5) bek.]

7. kód: a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási

szakképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató

esetén a hallgatói GYED alapja a jogosultság kezdő napján érvényes

minimálbér [Ebtv. 42/E. § (5) bek. a) pont]

8. kód: a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori

képzésben részt vevő hallgató esetén a hallgatói GYED alapja a jogosultság

kezdő napján érvényes garantált bérminimum [Ebtv. 42/E. § (5) bek. b) pont]

335

ÖFD-re való jogosultság esetén használandó kódok:

1. kód: az ÖFD alapja a 180 naptári napra jutó jövedelem [Ebtv. 48. § (1)

bek.]

2. kód: az ÖFD alapja a 120 napi tényleges jövedelem [Ebtv. 48. § (2) bek.]

3. kód: az ÖFD alapja a tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti

jövedelem [Ebtv. 48. § (3) bek.]

4. kód: az ÖFD alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér

kétszeresének harmincad része, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés

szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el

[Ebtv. 42/H. § (3) bek.]

- A GYED/ÖFD bruttó kifizetett összege a teljes időtartamban (20. rovat)

A befejeződött (5. rovatban a kód: 1) GYED/ÖFD eseteknél a folyósítás

teljes időtartamára kifizetett GYED/ÖFD bruttó összegét kell beírni

forintban. A folyamatos (5. rovatban a kód: 2) GYED/ÖFD eseteknél pedig

a folyósítás kezdetétől a tárgynegyedév végéig (december 31.) terjedő

időtartamra kifizetett GYED/ÖFD bruttó összegét kell beírni forintban.

Amennyiben a GYED/ÖFD újraindított (15. rovatban a kód: 1), az

újraindított folyósítás kezdetétől számított időtartamra kifizetett

GYED/ÖFD bruttó összegét kell beírni forintban.

Kiszámítása: az ellátás napi alapja x 0,7 x naptári napok száma, de maximális

havi bruttó összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér

kétszeresének hetven százaléka.

336

JEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEKRŐL

Tájékoztató a társadalombiztosítási kifizetőhelyek

részére Tájékoztató

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátása

Pénzbeli

egészségbiztosítási

ellátás vagy

egészségbiztosítási

pénzbeli ellátás vagy

pénzbeli ellátás

Egészségbiztosítási Alap E. Alap

Magyar Államkincstár Kincstár

Magyar Államkincstár központi szerve Kincstár Központ

Társadalombiztosítási kifizetőhely Kifizetőhely

Egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró

fővárosi és megyei kormányhivatal Kormányhivatal

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő NEAK

Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi

kerületi) hivatalának integrált ügyfélszolgálata Kormányablak

Az Ebtv. 42/A. §-a szerinti gyermekgondozási díj GYED

Az Ebtv. 42/E. §-a szerinti gyermekgondozási díj Hallgatói GYED

Az Ebtv. 42/F. §-a szerinti gyermekgondozási díj Nevelőszülői GYED

Az Ebtv. 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj Nagyszülői GYED

Csecsemőgondozási díj CSED

Örökbefogadói díj ÖFD

Gyermek ápolása címén igényelt táppénz GYÁP

Gyermekgondozást segítő ellátás /

Gyermekgondozási segély GYES

Gyermeknevelési támogatás GYET

Gyermekek otthongondozási díja GYOD

„Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi)

állományba vételről” elnevezésű nyomtatvány kezdő orvosi igazolás

„Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről”

elnevezésű nyomtatvány

folyamatos orvosi

igazolás

„Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő

gyógykezelésről” elnevezésű nyomtatvány kórházi igazolás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal NAV

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás EKHO

Kisadózó vállalkozások tételes adója KATA

Szociális hozzájárulási adó SZOCHO

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program OSAP

Korlátolt felelősségű társaság Kft.

Betéti társaság Bt.

337

Közkereseti társaság Kkt.

Társadalombiztosítási Kifizetőhelyi Azonosító TKA

Biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás Passzív jogú ellátás

„Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az

egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű

nyomtatvány

Tb. kiskönyv

Társadalombiztosítási azonosító jel Tajszám

Személyi jövedelemadó SZJA

Magyar Államkincstár Központ

Társadalombiztosítási és Családtámogatási

Követeléskezelési Főosztály

Követeléskezelő szerv

Központi Statisztikai Hivatal KSH

Hivatalos Statisztikai Szolgálat HSSz

Széchenyi Pihenő Kártya SZÉP Kártya

Európai Gazdasági Térség EGT

338

JEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÓBAN HIVATKOZOTT, ILLETVE A

TÁJÉKOZTATÓBAN FOGLALTAK ALAPJÁT KÉPEZŐ

JOGSZABÁLYOKRÓL

Ebtv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.

évi LXXXIII. törvény

Ebtv. vhr.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.

évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997.

(XII. 1.) Korm. rendelet

Tbj.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról,

valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi

CXXII. törvény

Cst. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV.

törvény

Cst. vhr.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV.

törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.)

Korm. rendelet

Kr.

A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi

elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995.

(VIII. 25.) Korm. rendelet

Ákr. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi

CL. törvény

Kp. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I.

törvény

Ptk. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Mt. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

KATA tv. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a

kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

Art. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

Air. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI.

törvény

Avt. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási

eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény

Szja. tv. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

törvény

EKHO tv. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló

2005. évi CXX. törvény

339

Hszt.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos

állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi

XLII. törvény

Hjt. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

Kit. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV.

törvény

Kjt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény

Ksztv. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.

törvény

Tny. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi

LXXXI. törvény

Tny. vhr.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi

LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.)

Korm. rendelet

Mmtv.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.

törvény

Mmr.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival

kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.

29.) Korm. rendelet

Munkavéd. tv. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

Munkavéd vhr.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993.

(XII. 26.) MüM rendelet

NM rendelet

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek

bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII.

28.) NM rendelet

Felsőokt. tv. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

törvény

Szkt. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény

Itv. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Vht. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Evtv. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009.

évi CXV. törvény

Gyvt. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló 1997. évi XXXI. törvény

Szoc. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

1993. évi III. törvény

340

Flt. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Efo. tv. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi

LXXV. törvény

Eüsztv. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások

általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Stat. tv. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény

Stat. vhr. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény

végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet

OSAP rendelet

Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező

adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm.

rendelet

Tb. felügyeleti tv.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a

társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

szóló 1998. évi XXXIX. törvény

Tb. alapok tv.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok

1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV.

törvény

Külszoltv. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló

2016. évi LXXIII. törvény

Szolg. díj rendelet

A népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási

eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért

fizetendő díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet

Bék. tv.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő,

valamint az élettársi viszony igazolásának

megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények

módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény

Alaprendelet

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló

883/2004/EK (2004. április 29.) európai parlamenti és

tanácsi rendelet

Végrehajtási

rendelet

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló

883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás

megállapításáról szóló 987/2009/EK (2009. szeptember

16.) európai parlamenti és tanácsi rendelet

Magyar-szovjet

egyezmény

A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista

Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás

területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az

1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről

szóló 1963. évi 16. törvényerejű rendelet

Magyar-jugoszláv

egyezmény

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv

Szövetségi Népköztársaság Kormánya között

állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos

kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az 1957. évi

341

október hó 7. napján kötött egyezmény kihirdetéséről

szóló 1959. évi 20. törvényerejű rendelet

Magyar-albán

egyezmény

A Magyarország és az Albán Köztársaság között a

szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről

szóló 2015. évi XVIII. törvény

Magyar-ausztrál

egyezmény

A Magyar Köztársaság és Ausztrália között a szociális

biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló

2011. évi CXVII. törvény

Magyar-bosnyák

egyezmény

A Magyar Köztársaság és Bosznia és Hercegovina

között a társadalombiztosításról és a szociális

biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló

2009. évi II. törvény

Magyar-dél-koreai

egyezmény

A Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a

szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2006. május

12-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2006. évi

LXXIX. törvény

Magyar-macedón

egyezmény

A Magyarország és a Macedón Köztársaság között a

társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló

Egyezmény kihirdetéséről szóló 2015. évi XXIII.

törvény

Magyar-indiai

egyezmény

A Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között

a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről

szóló 2010. évi XXIX. törvény

Magyar-japán

egyezmény

A Magyar Köztársaság és Japán között a szociális

biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló

2013. évi CLII. törvény

Magyar-kanadai

egyezmény

A Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális

biztonságról szóló, 2002. március 4-én, Budapesten

aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXIX.

törvény

Magyar-moldáv

egyezmény

A Magyarország és a Moldovai Köztársaság között a

szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről

szóló 2013. évi CCXXXIII. törvény

Magyar-mongol

egyezmény

A Magyar Köztársaság és Mongólia között a szociális

biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről, valamint a

29/1974. (VII. 10.) MT rendelet által kihirdetett, a

Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol

Népköztársaság Kormánya között az 1972. évi

december hó 20. napján Budapesten aláírt egészségügyi

együttműködési egyezmény megszüntetéséről szóló

2011. évi CXVIII. törvény

Magyar-

montenegrói

egyezmény

A Magyar Köztársaság, valamint Montenegró

Köztársaság között a társadalombiztosításról és a

szociális biztonság egyes kérdéseiről szóló, Budapesten,

342

2008. május 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről

szóló 2008. évi LXXII. törvény

Magyar-québeci

egyezmény

A Magyar Köztársaság Kormánya és Québec Kormánya

között a szociális biztonságról szóló, Ottawában, 2004.

május 12-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló

2006. évi XVII. törvény

Magyar-szerb

egyezmény

A Magyarország és a Szerb Köztársaság között a

szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről

szóló 2013. évi CCXXXIV. törvény

Magyar-török

egyezmény

A Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság

Kormánya között a szociális biztonságról szóló

Egyezmény kihirdetéséről szóló 2015. évi XXX.

törvény

Magyar-amerikai

egyezmény

A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült

Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló

Egyezmény kihirdetéséről szóló 2015. évi XXIX.

törvény

Magyar-angolai

egyezmény

A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Angolai

Népi Köztársaság Kormánya között Budapesten az

1978. évi szeptember hó 20. napján aláírt egészségügyi

együttműködési egyezmény kihirdetéséről szóló

17/1984. (III. 27.) MT rendelet

Magyar-észak-

koreai egyezmény

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Koreai Népi

Demokratikus Köztársaság Kormánya között az 1974.

évi június hó 24. napján Budapesten aláírt egészségügyi

együttműködési egyezmény kihirdetéséről szóló

14/1975. (V. 14.) MT rendelet

Magyar-iraki

egyezmény

A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Iraki

Köztársaság Kormánya között, Budapesten az 1977. évi

július hó 8. napján aláírt egészségügyi

együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló

47/1978. (X. 4.) MT rendelet

Magyar-jordán

egyezmény

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jordán

Hasemita Királyság Kormánya között Budapesten, az

1979. évi augusztus hó 31. napján aláírt, az

egészségügyi együttműködésről szóló egyezmény

kihirdetéséről szóló 15/1981. (V. 23.) MT rendelet

Magyar-kuvaiti

egyezmény

A Magyar Népköztársaság Kormánya és Kuvait Állam

Kormánya közötti egészségügyi együttműködésről

szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 33/1979. (X. 14.)

MT rendelet

KSH közlemény 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény a Foglalkozások

Egységes Osztályozási Rendszeréről