Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus 2 ISKOLAI

Az 2009. Év Pedagógusa

Kun Józsefné– Talapka Józsefnétôl, Zsuzsától – aki a

Gyermekeinkért, Iskoláért, Községért Köz-alapítvány kuratóriumának elnöke – vehet-ted át a díjat. Abból, amit mondott,érzôdött, hogy olyan emberrôl beszél, akitjól ismer. Ez természetes, hiszen egyik gyer-mekének a tanító nénije voltál. A szavaibóláradó tisztelet és megbecsülés ôszinteségé-ben nem kell kételkedned. Így általa abbanaz örömben is részesülhettél, hogy egyúttala pedagógus számára talán legfontosabbszülôi elismerést is megkaptad! Noha min-den kitüntetés jól esik az embernek, gondo-lom, 30 évvel ezelôtt nem azért választottadezt a pályát, hogy részed legyen benne! Mi-ért, hogyan léptél erre a szép, de idônkéntnagyon rögös útra?

– Már gyerekkoromban is tanító néniszerettem volna lenni, tôlem kisebb gyere-keket segítettem vagy csak örültem, hogynekem elmondják problémáikat, és együttmegoldottuk azokat. Soha nem éltem visszaa bizalmukkal, ez a mai napig is így van!Egyik legfontosabb dolognak tartom a bi-zalomra épülô, jó tanár–diák kapcsolatot.Kiváló tanítóim, tanáraim voltak az általá-nos és a középiskolában is, minden tekin-tetben megerôsítettek abban az elképzelé-semben, hogy pedagógus legyek. 1976-ban,érettségi után kerültem az inárcsi iskolába.Krenkó József, akkori igazgató, fiatalokattoborzott nevelôtestületébe, így képesítésnélkül a felsô tagozaton történelmet és éne-ket tanítottam. Eredetileg erre a két tárgyraorientálódtam. Egy tanév alatt beigazoló-dott az érzésem, hogy inkább kisebb gyere-kekkel foglalkoznék szívesebben. ÍgyÓcsán lettem óvó néni, majd saját gyereke-im születése után, 1981-ben véglegesítettekInárcson tanítóként. Néhány évet napközisnevelôként dolgoztam. Nincsenek rólarossz élményeim, sôt minden kezdô ne-

velônek ajánlanám, hiszen a gyerekekkelvaló bánásmódot, a közösségalakítás mi-kéntjét ezen a területen meg lehet tanulni.1988 óta folyamatosan osztályfônök va-gyok. Az akkori tanítványaimból bizony,már többen szülôként jelennek meg az is-kolában. Ilyenkor döbbenünk meg, hogymúlik az idô!

– Mit tartasz fontosnak az oktató-nevelômunkádban, mire helyezed a hangsúlyt?

– Hitelt érdemlôen dolgozni, szeretettelnevelni, elfogadni a gyerekeket jó és rossztulajdonságaikkal együtt, ezek az iránymu-tatók számomra ma már. Alakítani, formál-

ni, elôcsalogatni a jó tulajdonságaikat, ér-telmi képességeiket önmagukhoz mértendifferenciáltan fejleszteni, sok-sok sikerél-ményhez juttatni minden kisgyereket. Meg-tanítani nyitott szemmel járni a közvetlenkörnyezetükben, gyakorlatiasabban gon-dolkodni. Ezek a „vezérelvek” munkám-ban. Ha látom rajtuk a siker okozta örömöt,én is örülök, és ezek tovább lendítenek aholnap feladatainak megoldásában.

– Volt kedvenc osztályod vagy tanítvá-nyod, hogyan emlékszel rájuk?

– Minden osztályomra jó visszaemlékez-ni, nem tudnék kivételt tenni. A kirándulá-sokra, osztálybulikra szinte mindegyikreemlékszem, talán azért, mert az akkori ta-nítványok mindig megfogalmazták: „jóvolt együtt lenni, Györgyi néni, másként ki-csit, mint az osztályban”. A régebbi tanítvá-nyaim közül ma már többen diplomások,családot alapítottak. Ha bármelyikükkel ta-lálkozom, szívesen beszélgetnek velem, jóélményeket emlegetnek a kisiskolás koruk-ból. Mi ez, ha nem siker nekünk, pedagógu-soknak?

– Huszonöt éve vagyunk kollégák, mégsoha nem láttalak indulatosnak, ingerült-nek! Hogyan csinálod, hogy a legnehezebbhelyzetekben is higgadtan, nyugodtan tudszviselkedni?

– Nehéz, konfliktusokkal teli a körülöt-tünk lévô világ. A gyerekek ezekbôl sokmindent látnak, éreznek, esetleg át is élnek,így zaklatottak lehetnek. Megpróbálok nyu-godt körülményeket, jó hangulatot teremte-ni tanítványaim között, így feloldódnak, ta-lán könnyebben veszik az akadályokat.Nem lehetek zaklatott, ideges, ha az osztá-lyomba lépek. Azonnal észreveszik a gye-rekek, és ôk is átveszik ezt a hangulatot,könnyen motiválhatatlanok vagy rosszaklehetnek. Ez ugye nagy probléma ma már!Alapvetôen optimista beállítottságú va-gyok, megtanultam kicsit derûsebben látnia világot és benne az embereket. Kollégái-mat tisztelem és szeretem, sokukkal többévtizede együtt dolgozom. Úgy gondolom,velük szemben konfliktuskerülô vagyok.

– Milyen terveid vannak a jövôre, mitszeretnél még elérni?

– Célom még az elôttem lévô évtizedben,egészségesen, derûs optimizmussal „nevel-getni” néhány generációt, akik majd továbböregbítik a Tolnay jó hírét!

– Úgy legyen! Gratulálok a kitüntetésed-hez, és a további évekre sok sikert, jó egész-séget kívánok neked!

Kiss Lászlóné

Pedagógus Szolgálati Emlékérem

Ezzel a kitüntetéssel az oktatási és kulturális miniszter azokat akiválóan dolgozó pedagógusokat ismeri el, akik nyugdíjba vo-

nulásukig legalább 25 évet töltöttek a pályán. Ezúttal a közel-múltban nyugállományba vonult Borsos Ernô, Kohan Józsefné,Krenkó Józsefné, Rónaszéki Jánosné, Sebján György és SebjánGyörgyné kapták meg.

Kitüntetett pedagógusok

TURISZTIKA 19 Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus

Újhartyán „fürkészei” nevében

ezúton is köszönöm, hogy részt vehettünk ezena túrasorozaton! Pedagógusként mindig szíve-sen figyelem a gyerekeket olyan helyzetekben,amikor az iskola falain kívül vagyunk. Ezek a tú-rák is remek lehetôséget adtak erre, láthattam ki-tartásukat, állóképességüket, kapcsolatteremté-seiket más település gyerekeivel, nyitottságukata természet iránt. Okos kérdéseiket hallgatvamegfogalmazódott bennem, hogy a leggondo-sabban megszervezett környezetismeret órasem lenne képes azt nyújtani, amit a gyerekekegy-egy ilyen túra alkalmával minden érzékszer-vükkel magukba szívhatnak. Rácsodálkozhattakolyan természeti csodákra, amelyek mellett autó-ban ülve számtalanszor elszáguldunk, rosszabbesetben átgázolunk rajtuk. Megfigyelhettük azt arendet, precízen mûködô rendszert, ahogyan atermészet minden mesterséges beavatkozás nél-kül él. Ezáltal azt is, hogy a mi gondatlanságunkkövetkeztében mennyire törékeny, sérülékenymindez, tehát miért fontos a természet óvása,védelme.

De nemcsak érzékelhettünk, a tudásunk isminden alkalommal komoly ismeretekkel gyara-podott, hiszen túravezetôink, botanikusaink fel-készülten, nagy hozzáértéssel kalauzoltak min-ket a sûrûben. Érdekes volt a felismerés, hogybár két különbözô településrôl jöttünk, falvainkhatárait elhagyva – vezetôink irányításával nem-csak nézelôdve, hanem látva is – ugyanazokra adolgokra csodálkozunk rá. Csak nagyon kevesentudják, hogy az Ócsai Tájvédelmi Körzet különle-ges növény- és madárvilágával egy ökológiai rit-kaság. Aztán ugyan már jártunk a Csévharasztiborókásban, de hogy az itt élô növénytársulásokmiatt Európa különbözô részeirôl érkeznek bota-nikusok hozzánk, még minket, felnôtteket is meg-lepett.

A Pusztatemplomhoz kirándulni inárcsi, újhar-tyáni gyereknek sem számít újdonságnak, deamikor arról beszélgettünk, hogy ezek csonka fa-lak milyen történelmi események tanúi, bizonytöbb gyerek szeme kikerekedett. A falunapi záróbiciklitúrán a két község fürkészei már is-merôsként köszöntötték egymást. Nagyszerû voltez a túrasorozat, gazdagodtunk élményben, tu-dásban, és még az egészségünkért is tettünk va-lamit! Csoda volt az a lelkesedés, ahogyan ve-zetôink irányították ezt a minden szempontbólvegyes csapatot. Köszönjük a precíz szervezéstés a lehetôséget!

Surman Györgynéújhartyáni pedagógus

Nagyon örültünk

a Polgárok Inárcs Községért Egyesület által szer-vezett túráknak, ami Inárcs és környéke termé-szeti látnivalóin keresztül vezetett. Mi az országkülönbözô helyszínein rendezett teljesítménytú-rákat rendszeresen látogatjuk, de mivel ez helyiszervezés volt, szívesen részt vettünk rajta. Jóérzés volt látni a gyerekek lelkesedését és kitar-tását. Reméljük nem egyszeri fellángolás volt aszervezôk részérôl, hanem a késôbbiekben isfolytatódik ez az egészség megôrzô, természetszeretetre buzdító kezdeményezés. Köszönettel:

Kovács Gáborné és Kovács Gábor

Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus 18 TERMÉSZETVÉDELEM

Tízezer lépés a falu körül

Májusban véget ért NCA pályázati forrásbóltámogatott túrasorozatunk, melynek szervezé-sével szerettük volna bemutatni, jobban meg-ismertetni szûkebb lakókörnyezetünk termé-szeti értékeit. Óriási öröm volt számunkra,hogy a vártnál jóval nagyobb érdeklôdés kísér-te programjainkat, amely elsôsorban SápinéSz. Teréz, Szabóné S. Mária, Urbánné K. Esz-ter, Surmanné R. Mária, Szné Lauter Klára pe-dagógusok, Varga Pál túravezetô, segítôinkközül a Kovács házaspár, Novák Miklós, dr.Enzsöl Csaba és Tanács Attila odaadó, kiválószervezô munkájának köszönhetô.

Az Ócsai Tájvédelmi Körzetbe, majd azt kö-vetô Sári-csatornákhoz, a pusztatemplomhoz,majd a Csévharaszti ôsborókásba szervezettgyalogtúrákon 180, 96, 92, 74 lelkes inárcsi-új-hartyáni „fürkész” vett részt, míg a falunaponcsaknem százan karikáztunk a falu körül, a„törpitúrán” pedig mintegy hatvanan sétáltak.Hol a hideg, esôs széllel, hol a hôséggel,szomjúsággal és a bokáig érô homokkal dacol-tunk, kis fürkészeink mégis minden várakozástfelülmúló teljesítményt nyújtottak, hisz a „Mostmutasd meg, mit bírsz!” kiírása szerint közelszázan legalább három erôpróba teljesítésévelkiérdemelték a jutalmat. Ezúton is köszönjük aKelet-Európa Misszió adományát, az önkor-mányzat és a vállalkozók támogatását, melylehetôvé tette a résztvevôk jutalmazását.

Nehéz elfogulatlanul beszélni ezekrôl a cso-dálatos kirándulásokról, hisz a gyerekekkel,fürkészcsapatunkkal együtt töltött percek, kö-zös túrák számomra felejthetetlen élményt je-lentenek! Túravezetônket idézve: az igazikincsvadászat az volt, ahogy sikerült a termé-szet szépségébôl, értékeibôl egy-egy értékesgyöngyszemet megmutatni, megismertetni.Sok szeretettel várunk minden érdeklôdôt akövetkezô kiránduláson!

Hirt Erika

Szia Erika! Kérted, hogy írjuk meg a véle-ményünket a kirándulásokról. Íme: Ha tömörenkell fogalmaznom, akkor: nagyszerû, élmény-dús, szórakoztató és kellemesen fárasztó. Azelsô alkalommal, amikor hallottam a le-hetôségrôl, akkor egy újabb „teljesítendô fel-adatot” láttam magam elôtt a sok másik mel-lett, melynek a hétköznapi rohanásban megkell felelni vagy melyet el kell végezni. Ám azelsô túrán annyira jó éreztük magunkat, hogyutána már úgy alakítottuk a munkánkat, a hét-végéket, hogy lehetôség szerint minden kirán-duláson részt vehessünk. Nagyszerû élményvolt szembesülni azzal, hogy mennyi – eddigismeretlen – látnivaló és mennyi csodaszéptermészeti érték vesz körül bennünket. Jó voltlátni, ahogyan a gyerek megnyíltak, rácsodál-koztak az állatok és a növények szépségére,és ahogyan a régi ismerôsök ismét egymásrataláltak s felidézték gyermekkori élményeiket.Mi felhôtlenül szórakoztunk, sokat nevettünkés jól elfáradtunk. Várjuk a folytatást!) Üdvöz-lettel:

Poszlvoszky Petra és Gabi

ELISMERÉSEK 3 Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus

Fekiács-díjat kapott

Urbán Dávid 8.b osztályos tanuló, akinek példás a magatartása ésa szorgalma; jeles a tanulmányi eredménye, 3 tantárgyi dicsérettel.A Nyelvünkben élünk megyei verseny 9. helyezettje. Kulturáliseredményei a Fóti ôsz elnevezésû vers és prózamondó versenyen3., a dabasi körzeti prózamondó versenyen 1., a megyei döntôn pe-dig 2. helyezést ért el. Tagja volt a körzeti atlétikai versenyen 1. he-lyezést elért csapatnak.

Nevelôtestületi dicséretet

a nyolcadikosok közül négyen kaptak:Kelemen Jordána 8.b magatartása és szorgalma példás. Kitûnô ta-nuló nyolc tantárgyi dicsérettel. A Mozaik Kiadó országos biológiaversenyén 6. helyezést ért el. Blahó Renáta 8.a példás a magatartása és a szorgalma. Jeles a ta-nulmányi eredménye. A Föld Napja alkalmából rendezett rajzver-seny 2. helyezettje.Szalai Szimonetta 8.a magatartása és szorgalma példás. Tanulmá-

nyi eredménye jeles 3 tantárgyidicsérettel. A Föld Napja alkal-mából rendezett rajzversenyenkülöndíjat kapott.Tulecz Viktória 8.a példás amagatartása és szorgalma. Jelesa tanulmányi eredménye. Tagjavolt a Weöres Sándor OrszágosGyermekszínjátszó Fesztiválonarany minôsítést szerzett csoportnak. 2. helyezett lett a Föld Napjaalkalmából rendezett rajzversenyen.

Az Év Sportolója

Szabó Imre András 8.a osztályos tanuló lett.

Nevelôtestületi Dicséretet kapott

az alsóbb évfolyamosok közül:Farkas Nikolett (4.a), Gyulay Tamás (4.a), Kovács Kitti (4.a), Ur-bán Jonatán (4.a), Béki Fanni (4.b), Kiss Anna Laura (4.b), Szilá-gyi Anna (4.b), Lukács Cintia (5.a), Urbán Johanna (5.a), SzabóVivien (5.b), Szilágyi Eszter (5.b), Dombi Nikolett (6.a).

A Tolnay Emlékérmet kaptákAz emlékéremmel Rónaszéki Jánosné tanítónô,

az alsó tagozat igazgatóhelyettese és Krenkó Jó-zsefné tanárnô több évtizedes, áldozatos pedagógi-ai munkáját ismerték el. A díjat Nyitrai Attila igazgatóadta át.

Rónaszéki Jánosné Margitka 1967-ben kezdettdolgozni. 1973-tól, vagyis immár 36 éve tanítókéntoktatja és neveli alsós tanulóinkat itt az iskolában.Kiemelkedô munkája elismeréseként 1997-ben az„Év Pedagógusa” lett és tanácsosi címet kapott. Kol-légái és vezetôi javaslatára 1999-tôl az alsós mun-kaközösség vezetôje, majd 2002-tôl az alsó tagozatigazgatóhelyettese. Margitka különbözô tanfolyamo-

kat, tréninge-ket végzett ele r e d m é n y e -sen, ezzel fo-l y a m a t o s a nfrissítette tudá-sát, gazdagí-totta szakmaii s m e r e t e i t .Mindig nagyhangsúlyt fek-tetett a tehet-séggondozás-ra. Tanítványa-ival rendszere-sen részt vetta megyében

szervezett tanulmányi, vers- és prózamondó verse-nyeken. 2002-ig tanítványai a megyei versenyekenkörnyezetismeretbôl, matematikából, olvasás-szö-vegértésbôl rendre megszerezték az 1-3. helyezé-sek valamelyikét. Tanítói tevékenysége során egy-forma elhivatottsággal segítette a tehetséges és afelzárkóztatásra szoruló gyerekeket. Miután vezetôbeosztásba került, ezen a területen az irányítással, aszervezéssel, és a felkészítés hatékony módszerei-nek átadásával járó feladatok hárultak rá. 2002-tôlnapjainkig a vers- és mesemondás, az anyanyelvinevelés területén szerzett elévülhetetlen érdemeket.A körzetünkön kívül Turán, Abonyban, Nagykôrösön,Budaörsön, Fóton, és az Apáczai Kiadó által szerve-zett versenyeken értek el dobogós helyezéseket azáltala felkészített gyerekek. Margitka tagja az önkor-mányzat oktatási és kulturális bizottságának. Ennél-fogva aktívan részt vesz a község kulturális, és másszabadidôs programjai, például az ünnepélyek vagya falunap szervezésében, és a határon túli testvér-községeinkkel való jó kapcsolatok ápolását is segíti.

Munkáját rendkívüli hivatástudattal végzi. Saját

hitvallása szerint könnyû dolga van, mert olyan mun-kát végez, amit nagyon szeret. Csodának tartja, haaz ember munkaként azt végezheti, amihez kedvevan. A gyerekeket is arra próbálja rávezetni, hogy ta-lálják meg azt a célt, tevékenységet, ami számukraigazi örömet okoz, mert ha ez sikerül, szerencsés ésboldog embernek mondhatják magukat. Nevelômun-kájának legfontosabb eszközei a személyes példa-mutatás és a szeretetteljes törôdés. Tiszteletre ne-vel, arra, ami a tudásnak, a felkészültségnek, az em-berségnek jár. Nagyon fontosnak tartja a szabadidôtartalmas eltöltését, ennek érdekében rendszeresenszervezett osztályainak kirándulásokat, amelyremeghívta a szülôket is. Többek között kerékpárralbejárták a környéket. Ezek az alkalmak lehetôségetadtak számára, hogy egyszerre neveljen a termé-szet szeretetére, a felnôttek tiszteletére, megbecsü-lésére és az egészséges életmódra. Versekkel, me-sékkel, elbeszélésekkel tanít az anyanyelv ápolásá-ra. Lelkesedése a tanulás–tanítás iránt, jártassága akülönféle oktatási módszerekben azt eredményezi,hogy tanítványai nagyon jó alapkészségekkel lépneka felsô tagozatba. Munkájában mindig a gyerekekérdekeit tartja szem elôtt. Rendszeresen differenciálés az egyéni bánásmódot részesíti elônyben. A PestMegyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet által szerve-zett komplex és az egyes tantárgyakhoz köthetô ta-nulmányi versenyein Margitka indította el elôször ta-nulóinkat, és azóta az ô nyomdokán haladva Inárcsneve ismertté vált megyeszerte. Élete a munka,amellyel elismerést, tekintélyt vívott ki magának akollégák és a település lakói között. Az a pedagó-gus, aki a megtanító iskolát és a szeretet pedagógi-áját valósítja meg. Sokéves áldozatkész, lelkiisme-retes és eredményes munkája elismeréseként ítélteoda számára a nevelôtestület és a kuratórium a Tol-nay Emlékérmet. Gratulálunk neki! A nevelôtestületés az iskola dolgozói nevében a még köztünk töltöttidôszakra, majd unokái és családja körében töltendôtovábbi nyugdíjas éveire jó egészséget, sok örömötés boldogságot kívánunk!

Dr. Krenkó Józsefné Erzsike négy évtizedet töl-tött a pályán. Képesítés nélkül kezdte, majd elvégez-te az óvónôképzô, a tanítóképzô és a tanárképzôfôiskolát. Az elsô néhány év kivételével Inárcson do-gozott. Családja és munkája révén aktív részese voltazoknak az eseményeknek, amelyek az elmúlt évti-zedekben, az iskolában és a községben történtek.Iskolánkban az utolsó tíz évben az alsó tagozato-sokkal foglalkozott a napköziben, de legtöbben,fôleg az idôsebbek az orosz nyelv tanáraként emlé-keznek rá. Tanári munkájának legnagyobb sikereitnyelvtanárként érte el. Bizonyára nagyon erôs ha-tással volt tanítványaira, hiszen közülük többen let-

tek oroszsza-kos tanárok.Erzsike szak-mai munkája,szuggesz t í vszemélyiségevolt nyilván po-zitív hatássalpályaválasztá-sukra.

T u d á s á t ,módszer tan ii s m e r e t e i trendszeres ta-nulással, to-vábbképzése-ken gyarapította. Volt Moszkvában és Leningrádban(ma Szentpétervár néven ismerjük), hogy nyelvi is-mereteit tökéletesítse. Útja után elhatározta, hogyélményeit, tapasztalatait megosztja munkatársaival,diákjaival, ezért több alkalommal szervezett szá-mukra is kirándulásokat ezekbe a nagyon szép ésérdekes városokba. Az is jellemzô rá, ahogy ennekköltségeit – a szülôk anyagi lehetôségét, érdekét fi-gyelembe véve – éveken át gyûjtötték, takarékos-kodták össze. Jól ismerte a gyerekeket, családi hely-zetüket, így szinte természetes, hogy egy idôben agyermekvédelmi teendôket is ô végezte. Oktató-ne-velô munkáját a szigorú és következetes óravezetésés számonkérés mellett a közvetlenség, vidámságjellemezte. Szívesen játszott a gyerekekkel, a kicsik-kel a játszótéren lökte a hintát vagy a nagyokkal afordított napon tojást dobált. Pontosan és egyértel-mûen meghatározott céljait többnyire sikeresen va-lósította meg, ami köszönhetô szívós, kitartó és fá-radhatatlan munkájának. Példaértékû munkaszere-tet, kitartás jellemezte, és erre nevelte a gyerekeketis.

Tisztelte és becsülte a munkát, a létrehozott érté-keket. Nem ismert lehetetlent és nehezen viselte akönnyelmûséget, a pazarlást. A tehetséges tanuló-kat rendszeresen felkészítette tanulmányi verse-nyekre, amelyeken többnyire nagyon szép eredmé-nyeket értek el. A szabadidôs tevékenységeket lel-kesen támogatta. Gyakran vett részt a révfülöpi nyá-ri táborokban. Jó szervezô készsége, kifogyhatatlanenergiája a nevelôtestület közösségi életére is je-lentôs hatással volt. Sokéves áldozatkész, lelkiisme-retes és eredményes munkája elismeréseként ítélteoda számára a nevelôtestület és a kuratórium a „Tol-nay Emlékérmet”. Az iskola nevelôtestülete és min-den dolgozója nevében gratulálok a kitüntetéshez,további nyugdíjas éveire családja és szerettei köré-ben jó egészséget, sok örömöt és boldogságot kívá-nok neki!

Tanulók kitüntetése

Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus 4 TÁBORI

RRRRéééévvvvffffüüüüllllööööppppiiii mmmmoooozzzzaaaaiiiikkkka pedagógus, a szülô és a gyermek szemével

Blahó Rózsa: Idén a révfülöpi tábor az eredeti idôponthoz képest sokat változott.Május végéig úgy volt, hogy augusztus 3-10-ig táborozunk, de a gazdasági válságvagy csak a sok-sok lehetôség a nyár hasznos eltöltésére keresztbe húzta a számítá-sunkat. Évek óta a kakucsi és sári gyerekekkel együtt adtuk ki a turnus ideális 110-120 fôs létszámát. Ebben az évben sem Kakucson, sem Sáriban nem jött össze ez aszám. Így egyedül maradtunk, igaz, a mi létszámunk is kevesebb volt az elmúlt évek-hez képest. A létszámunknak megfelelô turnushoz kellett csapódnunk. Így elsôként,rögtön az évzáró utáni nap indultunk hernádi, újhartyáni és pusztavacsi gyerekek tár-saságában. Negyediktôl nyolcadikig 33 inárcsi gyereket vittünk. Sajnos az idô nemkedvezett, így sok fejtörést okozott a gyerekek idejének értelmes eltöltése. Szinteminden napra jutott egy betegeskedô gyerek, aki megfázott, lázas volt… Küzdöttünka hideggel, de még így is fürödhettünk a Balatonban. Mindezek ellenére biztos va-gyok benne, hogy mindannyian nagyon izgalmas, élményekben gazdag nyolc napottöltöttünk el Révfülöpön.

Kubik Ibolya: Ez a nyaram is jól kezdôdött. A nyári szünet elsô hetét azzal kezd-tem, hogy Blahó tanárnôvel táborozni vittük a gyereket Révfülöpre. Remélem, nemlátszott rajtam, de nagyon izgultam, mivel még gyerekként sem táboroztam a Bala-tonnál. Akkor nem igen érdekelt. Most annál inkább. Akkor döbbentem meg igazán,mire is vállalkoztam, amikor megláttam a gyerekeket. Azon járt az eszem, hogy egyhét múlva épen, egészségesen kell visszaadni ôket a szülôknek – óriási a felelôsség!Az idô jól indult. Délután már le is mentünk a strandra, ami – finoman szólva – nincsközel, s így egyben tartani a srácokat nem is oly egyszerû. Hát kérem, ekkor jött a ne-heze: szemmel tartani a vízben harminc gyereket! Bevallom, idegölônek éreztem,még a vízben is folyton számoltam ôket.

Az idôjárás igazán kegyes volt hozzánk. Mármint másnap is – tehát kétszer mehet-tünk strandra. Nem többet! Most mit csinálunk? Nos, le a kalappal a pedagógusokelôtt! Mindent megpróbáltak, de a tervezett kirándulást is elmosta az esô. Hideg volt,fújt a szél, fáztunk, pedig még csak vasárnap volt. A pókerbajnokság azonban jól si-került – nagyon jók voltunk, a mi Somogyi Tamásunk lett a bajnok! A rossz idô el-lenére elmentünk Zánkára moziba, lesétáltunk a mólóhoz, hajókáztunk, szerveztünkjelmezbált, vetélkedôt. Volt színházi elôadás – még a gyerekeket is bevonták a játék-ba –, este meg fergeteges diszkó. Voltak persze kötelezettségeink is. Például kétszermi szolgáltuk fel az ételt, a reggeli tisztasági vizitre meg minden háznak ki kellett ta-karítania. Utolsó napra maradt a Fülöp-hegyi kilátó. Kisebb lázadás tört ki, mertegyeseknek nem igazán tetszett az ötlet, de azért elindultunk. Hát jó nagy meglepetésért mindenkit. Én úgy gondoltam, hogy felmegyünk a kilátóra és kész. Nem így tör-tént. Már odafelé is igen megerôltetô volt az út, de menni kellett, nem akartam szé-gyenben maradni. Ott jött aztán a haddelhadd: a kilátó 93 lépcsôfoka. De a pompáskilátás megérte! Ez volt az én elsô táborozásom! Nagyon élveztem, s remélem, segít-ségére voltam Blahó tanárnônek és a gyerekek sem csalódtak!

Lukács Cintia: Reggel korán indultunk, alig vártuk már, hogy megérkezzünk.Igaz sokat utaztunk, de amikor megláttuk a tábort rögtön felélénkültünk. A nap javá-ban sütött, így már aznap le tudtunk menni a strandra fürdeni. Ez szerencsés nap volt,mert az idô ezen kívül csak egy-két alkalommal engedte a fürdôzést. Az esôs idô el-lenére sok este jártunk lenn a mólónál. A kilátóhoz is elballagtunk, és moziba is el-mentünk. Egyik nap áthajózunk Balatonboglárra, ahol szabadfoglalkozást tartottunk.Az esôs napokon sok vetélkedô volt, szabadidônkben csocsózhattunk, pingpongoz-hattunk. A táborban mindenki jól érezte magát, reméljük jövôre sem fogunk unatkoz-ni!

➥

ÉLETÜNK 17 Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus

A Magyar Könyvtárosok EgyesületénekPest megyei szervezete és a Pest MegyeiKönyvtár az idén június 17-én Visegrádontartotta meg a könyvtárosok napját. A ven-dégeket a Mogyoró-hegyen fogadták, majdaz erdei mûvelôdési házban találkoztunk,ahova gépkocsival vagy gyalog mentünk fel.Itt a népmûvelôk ismertették, hogy milyentermészetvédelmi elôadásokkal, tevékenysé-gekkel ismertetik meg az ide érkezô gyere-keket. Egy évben átlag hatezer gyermek for-dul meg náluk, s a gyógynövényektôl a ro-varok mikroszkopikus vizsgálatáig sokféletevékenységet végeznek. Innen autóbusz vittbennünket a nagyvillámi erdei házába, aholtöbbek között: Biczák Péter, Gerber György,Bazsóné Megyes Klára és sok más vezetôszakember megjelent. A könyvtárosokatNagy Ferenc- és Téka-díjjal ismerték el. Adíjátadás után Bakos Ilona és Szabó Iván kö-szöntötte a résztvevôket. Elôadásukbanegyebek közt kiemelték, hogy e pénzügyi

válságban még inkább szükség van könyvtá-rakra, hiszen a mai társadalom tudás nélkülsemmit sem ér. A köszöntések után az 1000éves Pest megye és Visegrád kialakulásávalismerkedtünk. Elôbb a Salamon-torony – je-lenleg a Mátyás Király Múzeum kiállítóhe-lye – látványa fogadja a vendéget, mely té-vedésnek köszönheti a nevét, hiszen 1082-ben Salamon király aligha raboskodhatottitt, amikor 1258 körül épült. Egyébkéntnincs párja az egész Duna vonalán. A nyúj-tott hatszög alaprajzú, ötszintes, 31 m ma-gas, 360 m2 alapterületû építményben ra-boskodott 1462-1474 között Vlad Tepes, is-mertebb nevén Drakula havasalföldi vajda,akit Mátyás király 1476-ban visszahelyezetttisztségébe. Az elôadások után a nagyvillá-mi étteremben ebédeltünk, majd palotaláto-gatáson vagy vártúrán vehettünk részt. A pa-noráma, a Duna közelsége, a jó levegô, a tú-ra és a séta pompás élményt jelentett.

Faldina Ágnes

A könyvtárosok napja Visegrádon

Tájaink konyhája*Egy-egy ünnep alkalmával eddig is számos ételreceptet jelen-

tettünk meg már. Olvasóink kérésének eleget téve ezt Rácz Ká-rolyné két fogásával folytatjuk. Hasonló színvonalú receptjeiketés fotóikat (név, cím megjelölésével) Olvasóinktól is várjuk, ésszakértôk véleménye alapján – akár fotóval együtt – közreadjuk!

[szerk.]

Tejfölös tormaleves

Hozzávalók: 1 db csülök, 1 fej vöröshagyma, 2 evôkanál fris-sen reszelt torma, 2 evôkanál liszt, olaj, 2 dl tejföl, 2 dl fôzôtej-szín, só.

Egy egész (lehet friss vagy füstölt) csülköt 4-5 liter vízben fel-tesszük fôni. Lassú tûzön puhára fôzzük. Beleteszünk egy köz-epes nagyságú vöröshagymát s mikor megfôtt, kivesszük. Amegfôtt csülköt apróra daraboljuk, majd visszatesszük a fazékba,hogy az ízek jól összefôjenek. Frissen reszelt tormával és sóval

saját ízlés szerint ízesítjük. Két evôkanál lisztbôl, olajjal csipet-nyi pirospaprikával rántást készítünk, amit a levesselösszefôzzük. Állandó kavarás mellett 2 dl tejfölt és 2 dl fôzôtej-színt adunk a leveshez, és addig fôzzük, hogy jó sima és homo-gén állagú legyen. Ha szükséges, sóval, reszelt tormával, ecettelután ízesítjük. Jó étvágyat hozzá!

Édesanyám almás pitéjeTészta: 40 dkg liszt, 1 kocka margarin, 1 evôkanál zsír, ezt

összegyúrjuk. 2 dl tejben 3 dg élesztôt, 2 evôkanál cukrot, 1 ká-véskanál sót felfuttatunk, majd az alapanyagokat összedolgozzukés 2 evôkanál cukrot, 1 kávés kanál sót adunk méghozzá.Könnyû tésztát készítünk és félre tesszük, hogy megkeljen.

Töltelék: 1,5 kg almát lereszelünk, ízlés szerint cukrot, ôröltfahéjat adunk hozzá, majd levétôl kinyomkodjuk. A kelt tésztátkét részre vesszük, kinyújtjuk, a tölteléket rárakjuk és a másik ki-nyújtott tésztával befedjük, végül elôremelegített sütôben 200 fo-kon megsütjük.

Jolika néni!

Felhívás zenetanulásraMint e lap elôzô számában is közöltük, az inárcsi ze-

neiskola felhívja a Tisztelt Lakosság, fôleg a 2007-2008. és a 2008-2009-es tanévben általános iskolábabeiratkozott gyermekek szüleinek a figyelmét, hogygyermekük számára az Örkényi Cziffra György Mûvé-szeti Iskola kihelyezett tagozatán a következô tansza-kokon van lehetôségük a zenei tanulmányaikat megkez-désére: zongora, gitár, szintetizátor, furulya, szaxofon,hegedû, népzenei hangszerek.

A zeneiskolánk mellett mûködik az Inárcsi ZeneiAlapítvány, amelynek célja az Inárcson zenét tanulógyermekek segítése. Azon családok esetében tehát, aholgondot okoz a tandíj fizetése, bizonyos arányban le-hetôségünk van a tehetséges növendékek tanulásánakalapítványi támogatására.

Hivatalos beiratkozás 2009. szeptember 7-én(hétfôn) 13-tól 17 óráig (az alsó tagozatos iskola AranyJános utca felôl megközelíthetô) helyiségében lesz. To-vábbi információért a József u. 23/a számon személye-sen vagy a 06 (70) 366 8745 és a 06 (70) 338 3698 mo-bilszámon kérhetô.

Sashegyi Jánosné alapítványi elnökJerzsele Zoltán kurátor

A Royal Rangers sportnapja!Ezúton is tájékoztatom Önöket, hogy augusztus 15-én szombaton a Ro-

yal Rangers Keresztény Vándorok Ifjúsági Egyesületének inárcsi önszer-vezôdése az inárcsi sportpályán sportnapot szervez, melyre szeretettel vármindenkit, aki egy kis kikapcsolódásra vágyik. Az egész családnak jó szó-rakozást ígér ez a nap, biztosan mindenki megtalálja a számára tetszôsportprogramot:

Kispályásfoci-bajnokság (5+1 fôs cs.+max. 4 fô csere) nevezési díj:10.000 Ft.

Röplabdabajnokság (6 fôs csapatok+max. 4 fô csere) nevezési díj:10.000 Ft.

Streetballbajnokság (3 fôs csapatok+max. 2 fô csere) nevezési díj:5.000 Ft.

Pingpongbajnokság (egyéni) nevezési díj: 1.000 Ft.Tizenegyesrúgó-verseny nevezési díj: 200 Ft.Íjászverseny nevezési díj: 500 Ft.A bajnokságok mellett a rekeszmászás, darts, kötélpálya, fúvócsô stb.

közül egész nap ingyenesen lehet választani. Aki valamelyik bajnokságonindul, ebédet és üdítôt kap. Bográcsban készült ebédet a helyszínen lehet300 Ft-ért vásárolni. Napközben koncerteket és elôadásokat rendezünk aszínpadon. Nevezni augusztus 14-én péntekit a nevezési díj befizetésével a06-70-776-99-74-es telefonszámon nálam lehet.

Zámbó István Zoltán csoportvezetô

Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus 16 KULTURÁLIS

Ünnepelni jó. Születésnapot ünnepelnimég jobb, a jubileumi születésnap pedigmindig egy mérföldkô: megállunk ésvisszanézünk. Mi van mögöttünk? Hogyanvégeztük a munkánkat? Mikor hoztunk jódöntéseket és vajon mikor hibáztunk? Mika kitûzött célok és hogyan érhetjük el ôket?Mikor megállunk egy pillanatra, hogy át-gondoljuk a mögöttünk álló tíz évet, számotvetünk, és persze ünnepelünk, hiszen ünne-pelni jó.

Május 22-én az inárcsi Hétszínvirág Ma-gánóvoda dolgozói, óvodásai és mi, aszülôk ünnepeltünk. Szép számmal gyûl-tünk össze a sportparkban. Érkeztek vendé-gek, régi ovisok, Dabasról, Táborfalváról,Ócsáról, hiszen az intézmény immáron tízéve ad második otthont gyermekeinknek.Mit jut eszünkbe az otthonról? Meleg, ba-rátságos, szeretô és biztonságot ad... És mijut eszünkbe a Hétszínvirágról? Ugyanezeka jelzôk, hiszen az óvoda dolgozói, a peda-gógusok a dadusok, mind azon dolgoznak,hogy a gyerekek jól érezzék magukat.Hogy reggelente mindenki mosollyal az ar-cán induljon oviba és mosolyogva érkezzenmeg, mert nem idegen hely ez, hanem ott-

hon. Otthon, ahol rengeteg játszópajtás vár,ahol az óvó néninek mindig van egy kedvesszava, ahol olyan éveket töltenek a gyere-kek, amelyekre évekkel késôbb vidámanemlékeznek majd. Nevelni nagy felelôsség,rábízni valakire a gyermekünket szintén az,bizalom kell hozzá, nagybetûs BIZALOM.Tíz év hosszú idô. Azt bizonyítja, hogy abizalom egy olyan vár, amelynek falai ki-tartóan állják az idô próbáját.

Tíz évet csak méltóképpen érdemes meg-ünnepelni. Úgy, hogy egyszerre legyenrendhagyó, de emellett legyen meg az a kü-lönleges hangulata, ami nap, mint nap át-hatja a Hétszínvirágot. Az ünneplés sike-rült, sôt mi több, kiválóan sikerült. Volt ittminden, ami nem hiányozhat egy szülinapiünnepségrôl: zászlóavatás, tánc, apák napiversmondás, hangszeres produkciók, közöséneklés, sok-sok finomság, torta, zene éspersze felhôtlen jókedv. Melyik szülôt netöltené el a boldogság, mikor a saját gyer-mekét látja szerepelni? Ki ne érzékenyülneel, mikor a kicsik izgatottan mutatják be azta produkciót, amire már hetek óta készül-tek. Mi is elérzékenyültünk, mi is büszkékvoltunk és mi is megköszöntük azt a fárad-

hatatlan munkát, amit az óvónôk végeznek.Mindehhez hozzájárult még: Kapás Attilaplébános úr, Jónás Tímea hitoktató, Vörös-né Blahó Rózsa angoltanárnô, TörökGyörgy zenetanár, Garajszki Ildikó táncpe-dagógus és Varró Józsefné alapítványi tag –nekik is köszönet jár!

Szokás mondani, hogy a gyerekek arcamindent elárul, hiszen ôk azok, akik mégeredendô ôszinteséggel beszélnek szomo-rúságról és örömrôl egyaránt. Könnyûmondani, hogy minden jól mûködik, hogyminden csodálatos, hogy minden remek.De mindez nem lenne igaz, ha nem ragyog-ná be az óvoda falait az a sok mosolygósarc napról napra, hiszen az ünnep mindigszép dolog. A kihívás viszont abban rejlik,hogy a hétköznapokat hogyan tudjuk úgykiszínezni, hogy minden nap ünnepnap le-gyen. Mi, szülôk a bizalmat adjuk a továbbisikerekhez, az óvoda dolgozói – reméljük –az áldásos munkát, a gyerekek pedig azt azôszinteséget és vidámságot, amirôl mi,felnôttek oly sokszor elfelejtkezünk. Bí-zunk abban, hogy a továbbiakban is ilyenragyogóan virágzik majd az inárcsi Hét-színvirág! Boldog születésnapot!

Tánczos Barnabás anyukája, Krisztina

Tíz éve virul a HétszínvirágTíz éve virul a Hétszínvirág

A KÖNYTÁR ÚJNYITVA TARTÁSA

a KIHOP-pályázatnak megfelelôen2009. augusztus 4-tôl 2010. március 31-ighétfô: 8–12.00 óráigkedd: 14–21.00 óráigszerda: 8–12.00 óráig

csütörtök: 8–19.30 óráigpéntek: 8–21.00 óráig

szombat: 8–12.00 óráig

Szolgáltatásaink– ingyenes beiratkozás

– könyvek, videokazetták, DVD-k,hangoskönyvek kölcsönzése

– újságolvasás helyben– könyvtárközi kölcsönzés

(pl. felsôfokú tanulmányokhoz szakkönyvek beszerzése

a megyei könyvtárból)– ingyenes internethasználat

(e-mailküldés, információszerzés)– nyomtatás, fénymásolás,

szkennelés.

Utólagos Utólagos köszönettel!köszönettel!

Ezúton köszönjük meg Topál-Szabó Ka-talinnak az elôzô számban megjelentcikkének kedves jelzését az inárcsi Spe-ciális Otthon lakóinak szereplésérôl!Köszönjük az azóta sokak részérôl ér-kezô pozitív jelzéseket, elismeréseket ésmeghívásokat is – például a mozgássé-rültek juniálisára –, melyeken örömmelvettünk részt! Számunkra is új, izgalom-mal teli esemény volt, hiszen eddig csaka speciális olimpián vagy a sérült embe-reknek tartott kulturális rendezvényekenvettünk részt, és községi rendezvényenelôször léptünk fel. Az otthon lakói, asegítôk és felkészítôk nevében

Forgács Andrea csoportvezetô

Szeptemberi programjainkból

Szeptember 6., vasárnapMária napi- búcsú a búcsú téren (a volt Ikarusz melléküzemág

Tûzoltó utcai területén)Este bál a sportparkban zenél

a Jerzsele Family.Október 4., vasárnap 15 óraMadách Színház: Spamalot (Gyalog Galopp) musical.

Jegyár: 3700–4400 Ft. Jegyek rendelhetôk a 06-30-680-1519-es

telefonszámon.Október 10., szombat

Hagyományos szüreti felvonulás és mulatság a falu utcáin és a sportparkban

Szeptemberbenaz alábbi tanfolyamokat indítjuk

a mûvelôdési házban megfelelô számú jelentkezô esetén (érdeklôdni a

06-30-680-1519-es telefonszámon lehet):– társastánc gyerekeknek és

FELNÔTTEKNEK is,– hastánc gyereknek és FELNÔTTEKNEK is,– hip-hop gyerekeknek,– néptánc gyerekeknek.

KÖRKÉP 5 Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus

➜

A zamárdi színjátszókHa valaki meglátogatta a nyári hónapok-

ban a KB 35 honlapját, tapasztalhatta, hogyaz inárcsi színjátszók igen korán megkezd-ték a visszaszámlálást az augusztus 3-i vo-natindulásig. De ez a visszaszámlálás való-jában már minden tábor végén elkezdôdik afejekben. A különös jelenség teljességgelérthetetlen mindazok számára, akik soha-sem vettek részt ilyen típusú táborozáson.Az ôsszel a Marczibányi Téri MûvelôdésiKözpontban Schilling Árpád, a KrétakörSzínház rendezôje egy tábori produkció(Angyalföld felett az ég) láttán azt mondta:hat nap alatt egy ilyen elôadást csak „ke-mény munkatáborban” lehet létrehozni.Hogyan lehet az, hogy ennek ellenére még-is mindenki alig várja a következô alkal-mat? Valaki a jelenlévôk közül azt válaszol-ta, hogy ezt a nyolc napot a résztvevôk

„módosult tudatállapotban” töltik el, amit ajóízû munka és a remek közösség idéz elô.

Az idén is ilyen hangulatban teltek a na-pok a zamárdi táborban a Balaton partján, skészült el ismét nyolc elôadás. A bemutatólelkes és nagyszámú közönsége láthatott abarátság kérdéseit boncolgató mese–sci-fit;Csehov-elbeszélések alapján készült játé-kot; kortárs magyar drámaíró, Kárpáti Péteráltal átdolgozott Ámi Lajos-meséket a ma-gyar rögvalóságról; Lázár Ervin-történeteta náthás királyról, amely a hatalom termé-szetérôl szólt, a legkisebbek tolmácsolásá-ban; és egy Ödön von Horváth-drámát,amely a keringô dallamára a katasztrófa fe-lé sodródó Bécset ábrázolja.

A kemény munka mellett valami csodafolytán az idén is maradt idô játékra, Ki mittud?-ra, tábortûzre és fürdésre is. Augusz-tus 10-én pedig kezdetét vette az újabbvisszaszámlálás.

Kovács Anna

A Zrumeczky nyári táboraiA Zrumeczky az idén is két nyári tábort

rendezett a mûvelôdési házban. A június 29-tôl július 3-ig tartó szociális tábort (melybenharminc nehéz körülmények között élô, hát-rányos helyzetû gyermek vehetett részt aközségi önkormányzat támogatásával) július6-tól 10-éig a napközis tábor követte. A tá-bori programok részben azonosak voltak.

Mindkettôre meghívtuk Deli Éva tanu-lástréning-vezetôt, aki izgalmas elôadás ke-retében vezette be a gyerekeket a tanulásifolyamat rejtelmeibe, és mutatta be a haté-kony tanulás módszereit. A téma iránt ér-deklôdôk figyelmébe ajánljuk az elôadó„Tanulástanítás? Élvezetes tanulás” címûkönyvét, mely a könyvtárban is megtalálha-tó. Nagy érdeklôdés kísérte az internet cso-dálatos világa címû kiselôadást is, melybôlmegtudhatták, hogy milyen internetoldala-

kat hasznos és célszerû felkeresni a számító-gépen. Slemmer István lovagolni tanította agyerekeket, Cegléden pedig strandolni vol-tak a csoportok.

A szociális tábor résztvevôi emellett meg-ismerték a Szent György-templom történel-mi emlékparkját, Monoron a városi könyv-tár gyermekkönyvtári részlegét, és kellemesjátékos foglalkozáson fogadták a gyermek-jóléti szolgálat vezetôit és védônônket: Pri-gyeniné Stöckler Virágot, Pirkné Zsíros Edi-tet és Mikusné Madar Gyöngyit. A napközistábor programjában volt ismerkedés akönyvtárral, a könyvtárhasználat szabályai-val, „kutatás” a mesék, mondák, lexikonok,enciklopédiák világában, és megtanulták agyerekek a pólófestést. Kovács Zoltán kö-zépiskolai tanár vezetésével „színházasdit”játszottak, továbbá a Bagolyvár étterem

drótkötélpályához és a községi sportparkbaellátogattak.

A résztvevôk mindkét táborban jól érez-ték magukat, az itt szerzett élmények szebbétették a nyári vakációjukat. Ezúton is kö-szönjük az önkormányzat támogatását,melynek révén azok a gyerekek is maradan-dó élményeket szerezhettek, akiknek nemlett volna anyagi lehetôségük rá.

Faldina Ágnes – Golda Andrea

Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus 6 TESTVÉRKAPCSOLATOK

Nádszegi falunap

A falvak életében fontosak azon rendez-vények, melyek a tartalmas szórakozás,szórakoztatás mellett közösségformálóerejükkel erôsítik a helyiek összetartozá-sát. Mind több népi hagyomány van ki-veszôben, s persze vannak új keletûek is.Ilyen lett a rendszerváltás utáni falunap.Nádszegi testvérközségünk idén már tizen-kettedik alkalommal rendezte meg jóté-konysági sportnapját, melyre idén is meg-hívást kaptunk. Kis delegációnk, délelôtttíz órakor indult és a háromórás utat az au-tópályán szinte végig esôben tette meg.Mint kiderült, Nádszegen is esett, de azégiek kegyesek voltak hozzánk: mire ki-

szálltunk a buszból már szép napsütésesidô lett.

A szívélyes fogadtatás után máris asztal-hoz ültettek mindenkit, így a mûsor kezde-tére már meg is ebédeltünk. A falunapokszokásos forgatókönyvei szerint itt is apolgármester köszöntôjével indul a mûsor,csupán abban volt a különbség, hogy szlo-vákul is elhangzott minden. Az alapiskolá-sok ügyes mûsorain kívül a Fabacsáho és aParazit nevû együttesek, Szabó Andris, ésa budapesti Roll Dance kerekes-székestánccsoport is felléptek. Az elôadások alatta focipálya is nyüzsgött az élettôl, sorbanjátszották a mérkôzéseket. A nap nagy ré-szét dr. Juhos Ferenc polgármester is a pá-lyán töltötte, hiszen ô is lelkes játékos.

A mellénk „rendelt” fiatalasszonyok,Farkas Tünde, Vida Lívia, Czakó Nóra,lelkesen traktálnak minket, hol étekkel,hol itallal miközben beszélgettünk és ér-deklôdtünk. Egy kis falujárásra is meghí-vattuk magunkat, így aztán kocsiba ültünkés körüljártuk a falut. A szép templomonkívül megcsodáltuk a két nagy és új építé-

sû egészségügyi köz-pontot, melyben a ren-deléseken kívül mégidôsek otthona és spe-ciális otthon is van. Ar-ra is láthattunk példát,hogyan próbálják a fia-talokat maradásra ösz-tönözni. Az elmúlt ötévben és a mai napig

Bevételek (ezer Ft-ban) Kiadások (ezer Ft-ban)Inárcsi önkormányzat 500 Népzenei találkozó 247Egyéb bevétel 50 Útiköltségek 256Közhasznú tevékenység 40 összesen 503Tagdíjak 18 pénztár 58összesen 608 bank 47mindösszesen 608

Az egyesület jellegébôl adódóan tevékenységünk1.) 2-4 fiatal citerás tanítása és továbbképzése.2.) Részvétel Abasár, Bugyi, Dabas, Dunavarsány, Mogyoród,

Ócsa, Pázmánd, Szentes, Táborfalva települések népzenei találkozóin.3.) Egyéb vidéki fellépések: Budapest Megyeháza regionális nép-

mûvészeti kiállítás és vásár megnyitója; Budapest Néprajzi Múzeumrendezvényén 2 fellépés; Lajosmizse Örkényi Takarékszövetkezetünnepsége; Táborfalva Aranypáva-díjasok gálája.

4.) Helyi fellépések: a márc. 15-i ünnepségen a diákok kísérése aziskolában; iskolai kulturális napok; falunap; a Hétszínvirág Óvoda

évzárója; a katolikustemplom alapkô-letét-lének 50 éves évfor-dulója; felvezetôhangverseny rétyit e s t v é r k ö z s é g ü n kinárcsi fellépésén;népzenei találkozószervezése és lebo-nyolítása; nyugdíja-sok karácsonya; a 21fellépéshez szükségesközös próbák megtartása saját és fellépô társainkkal; népdalcsokrokösszeállítása, megtanulása és betanítása.

Támogatóink: Inárcs Község Önkormányzata, Zrumeczky DezsôMûvelôdési Ház, K+K Kft, Póra Bt., Ádám pékség, Suhajda Balázs.

A jelentést a 2009. február 18-i közgyûlés elfogadta.Prigyeni Pál elnök

Közhasznúsági jelentés az Inárcsi Citerás Közhasznú Egyesület 2008. évi tevékenységérôl

folyó programban szép modern bérlakásoképültek, s be is népesültek már.

A jó társaságban gyorsan repült az idô.Máris beesteledett, és indulni kell hazafe-lé. A sportpályán még folytak a meccsek, afalusiak jó része pedig most érkezett, hi-szen estére nagy buli várható: érkezik aFásy-mulató. Nekünk azonban indulnunkkell, hosszú az út hazáig. Akár csak odafe-lé, az esô most is útitársul szegôdött mel-lénk. Mintha csak játszana velünk – itt-otteltûnik, aztán újra végigsimít nedves ujjai-val –, végül aztán néhány új ismeretségkedves emlékével gazdagodva térünk ha-za.

Ulicska H.

ÉVFORDULÓ 15 Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus

Ünnepség a Tolnay-kúriában

Hatvan éve alapították az inárcsi szociális otthont

AAháború utáni idôkben a mûemlé-kek, kastélyok, villák, majorsá-gok és gazdasági épületek töme-

ge esett áldozatul az emberi butaság és azideológiai dogmák oktalan pusztításának.Mint Czagányi László Inárcs története c.könyvének II. kötete mutatja, elég talán atöbb száz éves Rötzer-kúriára, a melletteépített iskolára vagy az Ofner-kúriára gon-dolnunk, hogy felmérjük kár nagyságát.Ez történt az anyaközségben, Kakucson isa 18. századi eredetû Liebner-kastéllyal, amajorhoz tartozó malommal és szeszgyár-ral. Hiába tettek ajánlatot tôkeerôs vállal-kozók rendbe hozásukra, mint Ofnerék is apincészet helyreállítására, hiába kínáltaksok-sok embernek munkát, a gazdálkodók-nak meg – a termény helybéli feldolgozásarévén – jó jövedelmet, a földreform és ami utána jött, nem kedvezett a racionálismegoldásoknak.

Azok az épületek voltak szerencsésebbhelyzetben, melyeket az eddig gondjukatviselô tulajdonosok kiebrudalása után is-kolának, kórháznak, hivatalnak vagy la-kásnak adtak át – már amennyire. Dabasonpéldául fél tucat kastély omlott össze azért,mert évtizedekig kihasználták, karbantar-tására meg fillért sem költöttek, a többi pe-dig manapság kerül többe, mintha újat épí-tenének helyette. Ez történt Inárcson is aTolnay-kúriával. Az 1896–98 között épültpompás eklektikus épület földszintjét,mely néhány évig üresen állt, a községielöljáróság elôször kulturális célra kérte aPest Megyei Földbirtokrendezô Tanácstól,de az ötletet elvetették. Mivel a kettôs vál-tásban használt túlzsúfolt és sérült iskolá-ban nem fértek el a gyerekek (pedig mégegy cselédházat is kineveztek tanterem-nek), 1948 januárjában azt kérték, hogyengedjék át az iskolának. De aztán ez is azelvetélt ötletek tárába került.

A képviselô-testület végül az úgyneve-zett népi szervekkel karöltve helyreállítot-ta és szociális otthont, helyi szóhasználat-tal: „szeretetházat” rendezett be benne. Pe-rényi István községi bíró 1949. április 30-ielôterjesztése szerint – olvashatjuk az idé-zett könyvben – a „kastély” ünnepi átadá-sához diadalkaput építettek, melyet azerdôbôl hozott borókaágakkal díszítettekfel. Az iskolások mûsorral készültek, a fa-luban összeszedték a székeket és asztalo-

kat, hogy a vendégeket leültethessék. Azelôkészületek méreteit jelzi, hogy dekorá-cióhoz 150 méter zászlóanyagot vettek aföldmûves szövetkezettôl. A kúria helyisé-geit egy nagyobb polgári család hálója,ebédlôje, szalonja vagy nappalija céljáraméretezték, de a számtalan átépítés soránki törôdött a mûemléki értékek megóvásá-val a szocializmus évtizedeiben (vesdössze az épület eredeti és mai fotóit)?

Így kezdte mûködését a „szeretetház”,melynek falai között eleinte 40, késôbb 60magára maradt, ápolásra szoruló idôs em-bert gondoztak. A megyei tanács egészség-ügyi osztálya irányítása alatt álló intéz-mény a nyolcvanas évek közepéig fogadtaaz idôseket. 1986-óta „speciális otthon”besorolást kapott, ahol értelmi sérülteketfogadnak és látnak el. Summa summarum,a száztíz éves Tolnay-kúria utóbbi hatvanéve közösségi létesítményként funkcionál,melynek évfordulójára a gondozók és gon-dozottak ünnepi mûsorral készültek: ven-dégséget hívtak és egy kis mûsorcsokorraltették emlékezetessé a születésnapot.

A készülôdés minden bizonnyal napokóta tartott, hisz megérkezve máris a lakókáltal készített kedves díszítések fogadták avendégeket. Azt, hogy egyébként sem töl-tik tétlenül napjaikat, jól láthattuk a kiállí-tott sok kézmûves tárgyon. Sok mindennelfoglalkoznak: van itt szövés, fonás, varrás,ragasztások, üvegfestés, rajzolás. Büszkénmutatják is a kiállított remekmûveiket, segyébként is kedvesen és nagy örömmelfogadnak mindenkit. Bár láthatóan lázasizgalommal készülnek (korábban ebédel-tek és mindenki a legszebb ruháját igyek-szik felvenni, amire egymást is figyelmez-tetik), mégis nagy nyugalommal várják atörténéseket.

Közben sorban érkeznek a vendégek, akörnyezô otthonok vezetôi és dolgozói, agondozottak családtagjai, szerelik a hang-technikát. A mûsor a közelmúltban kineve-zett igazgatónô, Bazsó Judit nyitóbeszédé-vel veszi kezdetét. Az igazgatónô beszél azintézmény múltjáról, jelenérôl, a nehézsé-gekrôl és az ott folyó munkáról, majd Ba-logh Ferenc színésznek, az önkormányzatképviselôjének adja át a szót, aki vállalta akonferanszié szerepét.

Elsôként Szabó Gabriella mond verset,majd Liszkai Erzsi vezetésével a hastánc

következik. Egy pár nóta erejéig PrigyeniPali bácsi szórakoztatja a közönséget a ci-terásokkal és a férfi népdalkörrel. NagyEszter, aki nagyon szeret énekelni, nótákatad elô, a meghívott hastáncos lányokelôadása a Kelet buja fûszeres varázsátcsepegteti a délutánba, végezetül a SramliKing zenéjére ropják a táncot a lakók nagylelkesedéssel. Az elôadók nagy figyele-mösszpontosítással és jókedvvel adják elôa betanult számaikat, és – mint Balogh Fe-ri is megjegyzi – a kulisszák mögötti lám-palázas izgalmuk semmiben sem különbö-zik bármely más kulisszák mögötti izga-lomtól.

Mialatt elhangzanak a közösen elôadottének utolsó strófái, az ünnepi málnatorta ismegérkezik. Meggyullad az intézmény hatévtizedét jelképezô hat tûzijátékgyertya,az igazgató asszony felvágja a nagy tortát,melynek mindenki által megcsodált képeaz otthon épületét ábrázolja. Mindenki el-vonul sütizni, kávézni, üdítôzni, majd fel-csendül a zene és újra benépesül a színpad.Születésnapi bulin vagyunk, így hát, akicsak mozogni tud (és persze az is, akialig), az táncol.

Az ilyen alkalmakkor látszik, hogy agondozottak és az ápolók mennyire össze-szokott csapatot alkotnak. Az ápolóknakláthatóan két családjuk van: az egyik e fa-lakon kívül, a másik itt, ezek között a sé-rültek között, akiken látszik az a rengetegtörôdés és munka, amivel körülveszikôket. Amit itt láttam, Stephanie Dowiehgondolatát idézte fel bennem: „emberi kö-zösségünk azon tagjai a leggazdagabbak,akik képesek anélkül adni, hogy a legki-sebb mértékben is azt éreznék, nekik keve-sebb maradt!”

Ulicska Hajnalka

A nagyapáink kertjérôl szóló sorozatutolsó részében folytassuk a gyümölcsöksorát a körtével. A vackor, és más, Kis-Ázsiából származó vad alakok révén létre-jött nemes körte sok kiváló fajtáját a 18–19.században hozták létre. Az almával ellen-tétben azonban sok új fajtája nem született.A körte igényes növény: meleg, védetttermôhelyet, humuszos és tápanyagbangazdag talajt kíván. A magas mésztartalmútermôközegben klorózis léphet fel, ilyenhelyre ne telepítsük! A kései fajtáknál a túl

hideg klímájú vidéke-ken nem alakul ki ajellegzetes aroma,ezért a körtefákatgyakran telepítik na-pos házfalak elé, tám-rendszeres sövény-ként.

Régi körtefajták: aBunte Julibirne köz-vetlen fogyasztásra

ajánlott, nagyon korai fajta. Házi kertbe ja-vasolt. Termése középnagy, fája kicsi hely-igényû. Megbízhatóan terem, magasabbanfekvô vidékeken is! Jó pollenadó, kevésséfogékony a varasodásra. A Hardy vajkörteközvetlen fogyasztásra és feldolgozásra isalkalmas. Szeptember végétôl október vé-géig érô, nagyon elterjedt fajta. Nagymére-tû, igen lédús gyümölcse van. Talajra és klí-mára nem igényes! Erôteljes növekedésû,egészséges, edzett fa, de sövénynek nem al-kalmas. A Párizs grófnôje közvetlen fo-

gyasztásra és feldolgozásra is alkalmas télikörte. Nagyméretû termése lédús, fûszere-sen édes. Fagyálló fajta, sövénynek is al-kalmas, de csak kedvezô környezeti feltéte-lek mellett. Az Avranches-i jó Lujza közvet-len fogyasztásra ajánlott, ôszi körte. Kö-zépnagy gyümölcse lédús, kevés savat tar-talmaz. Az egyik legjobb, házi kertbe valókörte. A talajjal és a klímával szemben nemigényes! A Papkörte közvetlen fogyasztás-ra és feldolgozásra is alkalmas, kései érésûtéli fajta. Kiváló falusi körte, gyümölcseközépnagy, húsa lédús, enyhén édes. Legin-kább befôzésre ajánlott. Fája erôteljes nö-vekedésû, terebélyes! A „stuttgarti pirók”közvetlen fogyasztásra ajánlott körte. Au-gusztustól szeptemberig szüretelhetô. Gyü-mölcse kicsi, nagyon lédús, ízletes, édesízû. Középnagyra növô fája kicsi térigényû.Magasabban fekvô területeke is ültethetô,meleg, védett helyre. A „társulati esperes”igen kedvelt, közvetlen fogyasztásra alkal-mas fajta. Gyümölcse nagy, lédús; az egyiklegfinomabb körte. Nagy koronájú fája nemterem rendszeresen. Jó talajba, meleg hely-re telepíthetô! Közvetlen fogyasztásra ésfeldolgozásra egyaránt alkalmas a „vilmos-körte” is. Szeptemberi érésû, ismert fajta.Középnagy gyümölcse nagyon lédús, mus-kotályosan édes. Finom aromája miatt pá-linkát is fôznek belôle.

Kalandozásunk a múltban ezzel végetért. Sok örömet kívánok hozzá!

Tanács Attila

Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus 14 TANÁCSADÓ

E számunk szerzôiBlahó Rózsa tanár, Budai Róbert, TIGÁZ-ügyfélreferens, Czagányi László tanár, Csontos Józsefref. lelkész, Faldina Ágnes kg.-i képviselô, könyvtáros, Forczek János, a polgárôrség elnöke, For-gács Andrea mentálhigiénés csoportvezetô, Golda Andrea mûvház.-ig., Göndör Ákos jegyzô, Gu-lyás László ref. lelkész (interjú), Hirt Erika kertészmérnök, Jerzsele Zoltán kg.-i képviselô, zeneta-nár, Kiss Lászlóné igazgatóhelyettes, Kovács Anna egyetemi hallgató, Kovács Gábor nyugd. tû.pk.-h., Kovács Gáborné pedikûrös, Kubik Ibolya szülô, Kovács Tímea anyakönyvvezetô, Kun Jó-zsefné tanítónô (interjú), Laczy Károly polgármester, Lauter György kg.-i képviselô, egy.-i kt.-i el-nök, Lukács Cintia tanuló, Nyitrai Attila iskolaigazgató, Pintér Zsolt ügyintézô, Prigyeni Pál egye-sületi elnök, Poszlovszki Petra és Gabi diákok, Rácz Károlyné nyugdíjas, Sashegyi Jánosné tanár,kuratóriumi elnök, Sebján Györgyné tanár, ref. presbiter, Surmann Györgyné pedagógus (Újhar-tyán), Talapka Józsefné kuratóriumi elnök, Tanács Attila kertépítô, Tánczos Krisztina fodrász,Ulicska Hajnalka rehabilitációs menedzser, Zámbó Istvánné községi képviselô, egyesületi elnök,Zámbó István Zoltán csoportvezetô. A fotókat Golda Andrea, Kubik Ibolya, Ulicska Hajnalka és aszerzôk készítették, az írások számítógépre tételében Róth Jánosné és Várnagy Judit, a korrektúrá-ban Galli Zsoltné tanítónô segített. Valamennyiük munkáját ezúton köszöni, és további együttmûkö-désüket kéri Laczy Károly polgármester.

Inárcs község önkormányzati, kulturális ésközéleti folyóirata. Megjelenik évi tíz alkalommal

1.650 példányban térítés nélkül, költségvetési támogatásból. Lapalapító: Inárcs Község Önkormányzata(Inárcs, Rákóczi u. 4.), eng. sz.: B/PHF/640/P/91. Kiadja a Pressman Nyomdaipari Bt., felelôs kiadó BálintFerenc ügyvezetô igazgató. Szerkesztô Czagányi László, a szerkesztôbizottság tagjai: Blahó Józsefné,Golda Andrea, Kiss Lászlóné, Sebján Györgyné, Ulicska Hajnalka. Készült a Pressman Nyomdaipari Bt.gondozásában, Dabas (telefon: 29/365.564, GSM: 06-30-9-403-139).

I n á r c s i Ú J H í r m o n d ó

Friss hírekért regisztrálj awww.inarcs.hu honlapon!

A lap következô száma szeptember utolsóhetében jelenik meg. A szerkesztôség a leg-késôbb az elôzô hó 20-áig beérkezett publi-kációs kéréseket tudja elbírálni, és a megfe-lelô színvonalú (kért vagy megrendelt) cik-keket, hirdetéseket legkésôbb a tárgyhó 5-ilapzártáig elfogadni. A publikációs és hirde-tési kérelmek, az elkészült írások kézirata ésfotói (ha lehet, lemezen) a polgármesteri hi-vatalban Róth Jánosnénál vagy e-mailen azin.uj.hirm.szerk@freemail.hu címen adhatókbe. Valamennyi írásra „Az Inárcsi Új Hír-mondó formai, tartalmi és etikai szabályai”c. dokumentum szempontjai az irányadók.

(szerk.)

(Köszönjük, hogy hirdetésével szponzorálja lapunkat!)

A központi orvosi ügyelet hétvégeken, ün-nepnapokon 24 órán át, hét közben pedig 16órától reggel fél 8-ig a 06-30-244-2212. szá-mon érhetô el. Sürgôs esetben a 104. számona mentôállomás hívható. A fogászat hétfôtôlcsütörtökig 13-18, kedden és szerdán 8-12,pénteken pedig 8-11 óráig rendel. Az állator-vosi ügyelet rendje Dabas 2. körzetében apolgármesteri hivatal elôtti táblán olvasható.Hét közben dr. Rausch Ferenc hétfô-kedd,csütörtök-péntek: 18-1930, szerda: 19-20,szombat 14-15 óráig rendel.

megjelenés esetén számonként

✟Köszönetet mondunk a rokonak

szomszédoknak és mindazoknak, akik szeretett férjem

Faragó Jánostemetésén részt vettek, mély fájdalmunk-ban osztoztak és elkísérték utolsó útjára.

– gyászolja szeretett felesége és családja –

✟Köszönetünket fejezzük ki

mindazoknak, akik szeretett feleségem, és édesanyánk

Farkas Istvánnétemetésén részt vettek és mély

fájdalmunkban osztoztak– a gyászoló család –

✟Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak,akik életének 103. évében elhunyt szere-tett Mamókánkat, özv. Laczi Józsefnét

utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot helyeztek és részvétüket nyilvánítva fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek!

– a gyászoló család –

NYOMDAIPARI BT.DABAS-SÁRI ROZMARING U. 22.

TEL./FAX: 29/365-564

Régi idôk növényei 4.

A Bagolyvár étterembefiatal, érettségizett, angol nyelvtudással

rendelkezô RECEPCIÓS HÖLGYET FELVESZÜNK.

Tel.: 06 (20) 2009 4410

EGYESÜLETI ÉLET 7 Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus

A Gyermekeinkért, Iskoláért, Községért Közalapítvány 2008. évi közhasznúsági jelentéseKözhasznú tevékenységünkrôl

Az alapítványt 1992-ben jegyezte be a Pest Megyei Bíróság, így egyike a községben legré-gebben mûködô nonprofit szervezeteknek. A kuratórium az alapítvány alaptevékenységicéljainak kibôvítését tervezte, ezt azonban a jogszabályi feltételek megváltozása 2008-banmár nem tette lehetôvé. Az alapítvány mozgástere az eredeti alapító okiratban megfogal-mazott célok szerint Inárcs legeredményesebb középiskolásainak ösztöndíj támogatása, aközség kiemelkedô munkát végzô pedagógusainak elismerése, jutalmazása (Év Pedagó-gusa Díj), a Fekiács-díjjal elismert általános iskolai diákok jutalmazása, valamint a község-ben folyó oktatás személyi, tárgyi feltételeinek javítása, a pedagógiai munka, szakmaiprogramok stb. támogatása.

Adatok az alapítvány 2008. évi gazdálkodásárólAz alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat, tisztségviselôi munkájukért díjazás-ban nem részesülnek. Alaptevékenységbe tartozó bevételek mindösszesen: 601.909 FtAz szja 1% bevétele 184.878 FtKamatbevételek 417.031 FtAlaptevékenységbe tartozó kiadások mindösszesen: 977.253 FtBeszerzések (virág, irodaszer, nyomtatvány): 14.835 FtBérek, jutalmak, ösztöndíjak 279.658 FtÉv Pedagógusa Díj 2 fônek 127.658 FtÖsztöndíjak kifizetése 152.000 FtMunkáltatót terhelô járulékok 40.850 FtAdott támogatások 603.000 FtEgyéb mûködési költségek (posta, telefon, bank stb.) 38.910 Ft

A tárgyévi eredmény levezetése:Közhasznú bevételek összesen: 601.909 Ft

Közhasznú tevékenység költségei összesen: 977.253 FtTárgyévi eredmény (tôkecsökkenés) –375.344 FtAz alapítvány bevételei 2008-ban sajnos csökkentek, mivel az alapítótól támogatást nemkapott, szponzori bevétele nem volt, csak az szja 1%-ából kapott és a kamatbevétel fix be-vételi forrása maradt meg. Az alapítvány gazdálkodása során törekedett arra, hogy folyóévi kiadásai ne haladják meg a tárgyévi bevételeit, tehát ne történjen gyors vagyonfelélés.Ezt az elvet azonban „felülírja” az alapítvány alapító okiratában megfogalmazott célok ér-vényesítése, szokásos gazdálkodásunkhoz képest így nagyobb kifizetések történtek (töb-bek között két intézmény, ill. szervezet 603.000 Ft támogatása). A 2008-as kiadások növe-kedéséhez két Év Pedagógusa Díjat kiadása (ti. az óvodák csak háromévente adhatnak ja-vaslatot rá), továbbá az ösztöndíjak 3000 Ft-ról 5000 Ft-ra történô emelése is hozzájárult.

Az adott és kapott támogatások értékeléseAz alapítvány 2008-ben támogatást, átvett pénzeszközt (általános céllal, címzett támoga-tásként, továbbadási céllal) semmilyen formában nem kapott, viszont az alapító okiratbanmegfogalmazott céljainak megfelelôen 603.000 Ft támogatást nyújtott más intézménynekés szervezetnek (553.000 Ft a Tolnay Lajos Általános Iskola eszközbeszerzéséhez, 50.000Ft az inárcsi színjátszók húszéves gálájának rendezvénysorozathoz).

Fôbb mérlegadatok (ezer Ft-ban):Eszközök összesen: 5.723.000 FtForgóeszközök (pénzeszközök) 5.721.000 FtKövetelések 2.000 FtForrások összesen: 5.723.000 FtEbbôl saját tôke 5.723.000 Ft(Indulótôke 300.000 Ft, tôkeváltozás 5.798.000 Ft, tárgyévi eredmény –375.000 Ft.)A közhasznúsági jelentést 2009. évi májusi ülésén elfogadta a:

közalapítvány kuratóriuma

Egyesületi tagságunk többségben mozgásuk-ban korlátozott, továbbá egy vak, egy nagyot-halló és két értelmi sérült emberbôl áll. A sérül-tek helyzete anyagilag és fizikailag is nagyonhátrányos, ezért nagy segítséget jelent számuk-ra az a ruha- és más adomány, amit a Kelet-Eu-rópai Missziótól kaptunk. Ezúton is köszönjükaz adományokat, külön is kiemelve a kényel-mes székeket, melyekben munkavégzés közbensem fárad el a derekunk. Reméljük, hogy a ne-héz gazdasági helyzetben a jövôben is számít-hatunk nagylelkûségükre.

Idei, immár kilencedik juniálisunkat délelôtta misszió ruhaadományainak szétosztásávalnyitottuk meg. A „turizás” közben Zámbó Ist-ván és segítôtársai elkészítették a marha- ésdisznópörköltet, s a finom ebédre Ádám Zoltánpéksüteményei, pogácsái és szorgos asszonya-ink kitûnô édességei tették fel a koronát. Kö-szönet érte nekik, a felszolgálóknak és minden-kinek, aki részt vett a munkában! A délutáni kö-szöntômben elmondtam, hogy e rendezvénycélja is a lehetôségek ismertetése, hogykönnyebbé tehessék életüket. Ezért családtagja-inkat, barátainkat is meghívtuk, hogy ôk is be-tekintést nyerjenek egyesületünk életébe ésegyütt ünnepeljünk velük.

Harmincéves a Pest Megyei RokkantakEgyesülete címmel díszvendégünk, dr. ChikánCsaba, a Mozgáskorlátozottak Közép-magyar-országi Regionális Egyesületének elnöke, aMEOSZ alelnöke is tartott egy rövid elôadást.Sok nehézséget kellett leküzdeni, míg az akkorirendszer vezetôi megértették, hogy nem elle-nük szervezkednek, hanem a sérültekért. Annakérdekében vállalták fel érdekképviseletünket,hogy újra be tudjanak kapcsolódni a társadalmi

életbe és eszközellátásuk ennek érdekében ja-vuljon. Az eredmény az ország 154 egyesületé-nek megalakulásában is mérhetô. Laczy Károlypolgármester köszöntôjében kitért a nappali el-látó intézet inárcsi megalakulására is, melynek– továbbá a húsz fogyatékos ember számáramunkát és jövedelmet biztosító szociális foglal-koztató – létrehozásáért Mikesy György igaz-gató és a helyi egyesület elnöke is mindent el-követett.

Utánuk az Inárcsi Férfi Népdalkör és Citera-együttes, a Speciális Otthon gondozottai és azUrbán család mûsora szórakoztatta a jelen-lévôket, végül a közös éneklés teremtett vidám,jó hangulatot a – környékben egymást érôfelhôszakadásokkal ellentétben – gyönyörûidôben. Volt tombola is, melynek értékes nyere-ményeirôl szponzoraink (Állomás vendéglô,Bagolyvár étterem, Bor Imréné cukrászata, vas-bolt, Puncsbazár, Kelet-Európa Misszió, MártiButik, Kári-Ker Kft.) köszönettel vett adomá-nyai gondoskodtak. Fôtámogatónk a községiönkormányzat volt, melynek pályázatát sikerültelnyernünk. Jó volt látni a körülöttünk szalad-gáló, tolókocsikat kipróbáló gyermekeket is.Miután egy kellemes napot tölthettünk együtt,remélhetôleg ôk már nem lesznek elôítélettel asérültek iránt, és társaim is elhihetik, Isten sze-mében ôk is értékes emberek! Az elmúlt kilencévben ezen a téren is sokat fejlôdtünk. A közös-ségi élet iránti igényünk egyre nô, és e kis kö-zösségben szellemileg és érzelmileg is épülhe-tünk. Kérjük Lakótársainkat, hogy a kiürült(ásványvizes és egyéb) mûanyag palackokathozzák be a Tûzoltó út 3. sz. telephelyünkre.Mi feldolgozzuk és elszállítjuk azokat!

Zámbó Istvánné MIE-elnök

A Mozgáskorlátozottak Inárcsi Egyesületének életérôl

Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus 8 EGYHÁZI

Kálvin JánosJúlius 10-én volt Kálvin János születésének 500. évfordulója.

Személye és életmûve indokolja, hogy a református egyház refor-mátoráról cikket írjak a Hírmondóba. Egy francia városban, No-yonban született. Apja jegyzô volt. Eleinte papot szeretett volna ne-velni a jó képességû gyerekbôl. Késôbb aztán jogi pályára küldtefiát. Egyetemi évei alatt kezd el terjedni a Luther Márton által kez-deményezett reformáció. Szellemi és lelki terjedése következtébenlétrejön a francia evangéliumi mozgalom, ami Kálvinra is nagy ha-tással van. Huszonhat éves, amikor Franciaországban üldözni kez-dik az evangéliumi mozgalom tagjait. A várható letartóztatás elôl

Svájcba menekül. A Bázeli Egyetemen foly-tat teológiai tanulmányokat, majd Strasbo-urgba megy, ahol a francia menekültek lelkigondozója lesz. Innen hívja meg lelkészneka reformációt követô Genf városa. Célja azevangéliumi elvek hétköznapi életbe történôátültetése volt. Idôközben megházasodott.Több gyermekük született, de mindegyikmeghalt még kisgyerekkorban, s nyolc évházasság után felesége is követte ôket.

Magánéletének tragédiái ellenére Kálvintöretlen hittel folytatta tevékenységét az

egyházban. Új tisztségeket létesített a gyülekezetben (pásztor, taní-tó, presbiter, diakónus). Csak azokat engedte az egyház tagjáváválni, akik esküt tettek az alapelvekre és következetesen megtartot-ták. A valláserkölcsi életvitelt áthágókkal szemben egyházfegyel-met gyakorolt, akik többszöri figyelmeztetés ellenére sem változ-

tattak egyházidegen életmódjukon, azokat a presbitérium eltiltottaaz úrvacsorától. Kálvin javaslatára megtiltották a szerencsejátéko-kat, a böjt idején rendezendô táncmulatságokat és más szórakozásiformákat. Ez kiváltotta a városlakók nemtetszését, a városvezetéspedig menesztette ôt állásából. Három év után a város társadalmihangulata és a közbiztonsága oly sokat romlott, hogy Genf mégisvisszahívta elküldött prédikátorát. Kálvin visszatért és ugyanottfolytatta az egyház reformációját, ahol abbahagyta. Egész életébengyomorproblémákkal küszködött. Ötvenöt éves korára egészségevégleg megrendült, és 1564-ben eltávozott az élôk sorából.

Egyetemi tanársága és könyvei révén a magyarországi reformá-cióra is hatást gyakorolt. Ennek nyomán jött létre hazánkban a re-formátus egyház. Könyvei közül fômûvét a Keresztyén VallásRendszeré-t (röviden Institutio) még életében huszonháromszor ki-adták. Saját tervezésû pecsétnyomója a 25. zsoltár kezdôsorai alap-ján egy égô szívet tartó kezet ábrázol. Ilyennek látta és hitbelimeggyôzôdése alapján ilyenné alakította a saját életét. Égô áldozat-ként ajánlotta fel Istennek. Elsôsorban egyházi reformátor volt, aközgazdászok is meg szokták említeni azokat a szabályokat, ame-lyeket – vallási alapelvei miatt – a bankok tisztességességre kény-szerítése végett alkotott. A magyar szellemi életre gyakorolt hatásá-ról Illyés Gyula egyik versének sorai árulkodnak ekképpen: „Hi-szed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs Kálvin? Nemhiszem.” Úgy gondolom, nem csupán református elfogultságomíratja velem azt a véleményt, hogy Kálvin János tevékenysége ésannak áldásos következményei nem csak egyházon belül érzékel-hetôk, hanem azon túl is, 500 évvel születése után még mindig.Buzdítom a Hírmondó olvasóit, alaposabban is nézzenek utánaéletrajzának, olvassanak többet életérôl és tanításairól.

Csontos József

Csontos József lelkészünk sok mindentpróbál tenni azért, hogy összetartsa és fel-rázza az inárcsi reformátusokat. Ezért cse-reprédikációkat is szervez, helyettes ige-hirdetôt is hív. Most egykori lelkészünk,Gulyás László nagytiszteletû úr állt a szó-székre.

– Kérem, Tiszteletes Úr, meséljen ne-künk az itt töltött évekrôl!

– 1955. november utolsó vasárnapjánmutatkoztam be a két gyülekezetnek. Da-bason 24 atyafi jött el, Inárcson jóval ke-vesebb. Miután az állást 1956 januárjábanelfoglaltam, a havi egy istentiszteletrôl akéthetes, majd a heti gyakorlatra tértünkát. A két falu között kerékpárral jártam,kora tavasztól késô ôszig vállalkozó kedvûfiatalok kíséretében. Hálával gondolokazokra, akik nem mulasztották el az alkal-makat, noha szûk, kényelmetlen iskolapa-dokban szorongva hallgatták az Igét. A va-sárnapok gyümölcse volt az igény: hétköz-nap is jöjjünk össze a Biblia tanulmányo-zására. Sokan nyitották meg otthonukat akedves hangulatú beszélgetésekre, meg-érezve, hogy a lelkipásztor valóban test-vér, aki igyekszik komolyan venni, amirevállalkozott. A faluban és a Buckában istartottunk bibliaórát, amit olykor este félkilenckor kezdtünk. Sokszor találkoztamszegénységgel, mégis örömmel fogadták aszolgálatot és hívtak otthonukba. Emlék-szem, egy idôs buckai házaspár egy-helyiséges, földbe vájt lakására, melynek a„falán” színes dísztökök lógtak, de sosempanaszkodtak. A keresztelôket az iskolá-ban tartottuk, és Forczek Margitka es-

küvôjét is. Volt, aki a háznál kérte az eske-tést, mint például Zsíros Rozika, mert azbarátságosabb volt az iskolánál. Egyéb-ként furcsán gondolkodtak a lelkészrôl.Egyszer valaki halottat jelentett Dabasonés Biblia-olvasás közben talált, amit aztáncsodálkozva mesélt el otthon. Amikor egybibliaórán szóba került a gyülekezet anya-gi élete, megemlítettem, hogy az inárcsiperselypénz is a kiadások fedezetét szol-gálja. Hát az nem a tiszteletesé? – képed-tek el. Attól kezdve kevesebbet tettek aperselybe, de ez azt jelezte, hogy megbe-csülik azt, aki foglalkozik velük.

– Az istentiszteleteken kívül más tenni-valók is voltak Inárcson?

– A konfirmáció- és a hitoktatást 1956ôszén kezdtem az iskolában. Ezeket egynapra ütemeztem, a köztes idôt látogatás-sal töltöttem. A szociális otthonban isrendszeres volt az igei alkalom s nagy ün-nepeken az úrvacsoraosztás. Hûségesgondnok-presbiterünk, Forczek Sándor aforradalom idején szólt, hogy van egy kistelek eladó az iskola közelében, mely egy-szer még jó lesz imaháznak. Talán tízezerforint lehetett. Hallatlan nagy összeg, akörnyékbeli gyülekezetektôl kaptunk se-gítséget hozzá, mert ekkor nem mûködöttaz egyházügyi hivatal, mely úgysem adottvolna engedélyt rá. Így készítette elô azÚr, hogy ma itt áll ez a kedves templom.Édesapám segítségével 1957-ben jutottunkhozzá egy kis motorkerékpárhoz. Ettôlkezdve nem kellett esôben, hóban bicikliz-ni, az istentiszteletet meg reggel nyolckorkezdhettük.

– Mi volt a dabasi-inárcsi évek elôtt?– Az elsô lelkészképzô vizsgát 1951-ben

tettem le. Utána Szentmártonkátán léptemszolgálatba, ami akkor persze nem számí-tott erénynek. 1952-ben például megvon-ták a hitoktatói engedélyeket, s csak fizi-kai munkát vállalhattam. Egy üzembe ke-rültem segédmunkásnak, de nem bánomazokat az éveket! Nagyon nehéz, de mégisjó volt, mert emberközelbe jutottam, s job-ban megismertük egymást. Mindig igye-keztem jól dolgozni, és kitanultam az esz-tergályosságot, még sztahanovista is let-tem! Mikor egy magas rangú „elvtárs”megkérdezte, hogyan tudtam ezt elérni, aztfeleltem, hogy imádkozva. Ez valóban ígyvolt. Örültem, hogy közel kerültem az em-berekhez, Gulyás tiszteletesbôl Gulyásszaki lettem. 1955-ben aztán enyhülni kez-dett a politikai helyzet. Amikor PinkóczyGuszti bácsi nyugdíjba ment, Bereczky Al-bert püspök engedélyével Dabasra kerül-tem. Vele kaptam meg az inárcsi szórvány-gyülekezet gondozását, amit a családláto-gatással együtt fontos feladatnak tartottam.

Egykori lelkészünk: Gulyás László

➥

TÁJÉKOZTATÓK 13 Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus

A polgárôrség hírei2009. március 2-tôl július 27-ig)

A bûnözés megfékezése községünkben – a polgárôrség és arendôrség aktív munkájának köszönhetôen – az elmúlt évekhez vi-szonyítva eredményesnek mondható, bár most is árnyékot vet rá né-hány esemény.

Június 22-én 18.05 órakor C. I. illegálisan foglalt el egy Széche-nyi úti lakatlan házat, de a rendôrség és a polgárôrség kilakoltatta.

Június.24-én 17 órakor egy József utcai családi házba történt be-hatolás. Innen a 22-én tetten ért kakucsi illetôségû házfoglaló lopott30 ezer Ft értékû ruhanemût, amit a rendôrség és a polgárôrség gyorsmunkájának eredményeképp még értékesítés elôtt megkerült.

Július 11-én az éjszakai órákban egy Bajcsy-Zsilinszky utcai csa-ládi háztól két sertést loptak el, feltehetôleg azok voltak a tettesek,akik az elôzô napokban vásárlási szándékkal voltak a helyszínen.

Július 22.-én éjjel három behatolási kísérlet történt Inárcson,melybôl kettôt a szomszéd és a tulajdonos észleltek és meghiúsítot-tak. Az anyagi káron kívül 400 Ft-tal távoztak a behatolók, akikrôlpontos leírást kaptunk.

Ebben az idôszakban történt: egy gépkocsifeltörés; az egyik boltelôl 15 ezer Ft értékû lerakott tejterméket és pékárut; egy nyitva ha-gyott lakásból a délelôtt besurranó tolvajok 70 ezer forintot loptak.Ugyancsak pénzt loptak egy családi házból, de – élve a törvényes le-hetôségekkel – a tetten ért tolvajt a károsult udvaráról a mentôk szál-lították el! A felsorolt esetekben rendôrségi nyomozás és eljárás in-dult. A bûnmegelôzés érdekében továbbra is kérjük lakótársaink se-gítségét! Vigyázzunk egymásra és egymás értékeire!

Forczek János

Adófizetéssel kapcsolatos tennivalókInárcs Község Önkormányzata a község közigazgatási területén

2008. január 1-jétôl bevezette a magánszemélyek kommunális adó-ját. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén:

a) a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (épít-mény),

b) az építési tilalommal nem terhelt beépítetlen belterületi föld-részlet (telek),

c) a nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti joga.Az adót minden olyan állampolgárnak fizetnie kell, akinek a tu-

lajdonában ingatlan (építmény, telek) van, illetve nem magánsze-mély tulajdonában álló lakásbérleti joggal rendelkezik. Felhívjukminden kedves lakos figyelmét, hogy amennyiben nem adta le amagánszemélyek kommunális adójáról szóló bevallását és nem fizetiaz adót, pótolja ezen hiányosságát és jelezze hivatalunknak, vagy akitöltött nyomtatványt juttassa el hozzák. A nyomtatványhttp://www.inarcs.hu/nyomtatvanyok/1_20090123.pdf honlapróltölthetô le.

A pótlásra 2009. október 15-ig adunk lehetôséget. A kommunálisadó éves mértéke 6.000 Ft, amit két egyenlô részletben lehet megfi-zetni március 15-ig és szeptember 15-ig. Aki nem él ezzel a le-hetôséggel és a késôbbiekben bebizonyosodik, hogy nem tett elegetbejelentési, valamint adófizetési kötelezettségének, abban az esetbenmulasztási bírság kiszabásával kell ezt elômozdítanunk. Magánsze-mélyeknél a mulasztási bírság felsô határa 200.000 Ft.

2009. július 1-jétôl megváltozott az önkormányzat számlavezetôhitelintézete, ezért a korábban alkalmazott csekkeket újak váltják fel.Kérünk mindenkit, hogy a befizetéseknél ezt vegyék figyelembe.Augusztusban minden adófizetéssel érintett lakos meg fogja kapniaktuális egyenlegét, melyben láthatja a 2009. évre vonatkozó adófi-zetési kötelezettségeit és a korábbi évekrôl áthozott tartozásait is.Kérünk mindenkit, hogy az összes befizetés alkalmával használjákaz értesítôn szereplô befizetôazonosító számot, ezzel jelentôsenmegkönnyítik a befizetô személyének a beazonosítását. Köszönettel:

Göndör Ákos Pintér Zsoltjegyzô adóigazgatási ügyintézô

Inárcs Község Önkormányzata új számlaszámai:Erste Bank Hungary Nyrt.

Számlaszám Megnevezés

11600006-00000000-35029232 gépjármûadó-beszedési számla11600006-00000000-35029940 helyi iparûzésiadó-beszedési számla11600006-00000000-35056566 magánszemélyek kommunális adója11600006-00000000-35765594 idegenforgalmi adó11600006-00000000-35030139 késedelmipótlék-számla11600006-00000000-35029108 bírságszámla11600006-00000000-35030012 talajterhelésidíj-számla11600006-00000000-35029957 mezôôrijárulék-beszedési számla11600006-00000000-35684714 illetékbevételek-számla

Pályázati felhívás építéshatósági ügyintézô munkakör betöltésére

Inárcs község jegyzôje pályázatot hirdet a Hernád, Inárcs, Ka-kucs és Újhartyán községek Építéshatósági Igazgatási Társulásainárcsi kirendeltségén mûködô építéshatósági ügyintézô köztiszt-viselôi álláshelyre. A részletes pályázati szakmai feltételeket, va-lamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a343/2006. (XII. 23.) sz. kormányrendelet 4-8. §-a tartalmazza.

Az illetmény megállapítása a köztisztviselôk jogállásáról szóló1992. évi XXIII. törvény és Inárcs Község Önkormányzata22/2003. (XI. 26.) rendelete alapján történik. A pályázatokatrészletes szakmai önéletrajzzal a jegyzo@inarcs.hu e-mail címre2009. augusztus 31-ig lehet eljuttatni. Az álláshely 2009. szep-tember 1-jétôl tölthetô be. A pályázatok elbírálásánál elônyt je-lent a korábban építéshatóságnál megszerzett, illetôleg a jogsza-bályban foglaltaknak megfelelô szakmai gyakorlat, továbbá agyakorlatban hasznosítható informatikai felkészültség.

jegyzô

A munkanélküliek figyelmébe!Inárcs Község Önkormányzata a 2009. évi közfoglalkoztatás kere-

tében a munkanélküli helyi lakosok számára, amennyiben a közcélúfoglalkoztatásra vonatkozó törvényi elôfeltételeknek megfelelnek,egyedi elbírálás alapján munkát ajánl közterületi és egyéb fizikaimunkás munkakörben, feltéve, hogy az adott feladatkörre vonatkozóalapvetô követelményeknek eleget tesznek. A jelentkezés részletesfeltételeirôl Zámbó István személyzeti ügyintézônél érdeklôdhetneka polgármesteri hivatalban (telefon: 370-021/119 mellék). [A törvé-nyi elôfeltételekrôl – jövedelmi és vagyoni vonatkozásban – lásd alapunk márciusi számában megjelent tájékoztatót!]

(jegyzô)

Pályázat inárcsi diákok középiskolai ösztöndíjára

A „Gyermekekért, Iskoláért, Községért” Közalapítvány kuratóriu-ma pályázatot hirdet a középfokú oktatási intézmények legeredmé-nyesebb tanulói számára ösztöndíj igénylésére. A támogatást a szak-iskolák I., a szakmunkásképzô intézetek I-II. és a szakközépiskolák,gimnáziumok I-III. évfolyamán végzett inárcsi diákok kérhetik,amennyiben a 2007/2008. tanév végén kitûnô vagy jeles bizonyít-ványt szereztek, vagy jó rendû bizonyítvány mellett valamely szak-területen (pl. országos, regionális vagy megyei tanulmányi verse-nyen) kiemelkedô eredményt értek el.

A feltételeknek megfelelô pályázóknak szeptember 20-ig rövidírásos kérelmet kell benyújtaniuk a GYIK Közalapítvány Kurató-riuma Inárcs, Rákóczi út 4. címre. A pályázathoz kérjük csatolni azelért eredményt igazoló bizonyítvány és szükség szerint egyéb iga-zoló okiratok másolatát. A kérelemben kérjük, tüntessék fel személyiazonosító adataikat és elérhetôségi lehetôségeiket is. A kuratóriumszeptember 30-ig bírálja el a pályázatokat, eredményérôl pedig írás-ban értesíti az érdekelteket. A sikeres pályázók egy tanévben maxi-mum havi 5.000 Ft tanulmányi támogatásban részesülnek, melyvisszamenôleges hatállyal szeptember 1-jétôl kerül folyósításra. Fo-lyamatos ösztöndíj-támogatás esetén a félévi eredményrôl a pályá-zók kötelesek a kuratóriumot tájékoztatni, mivel mérlegelési jogkö-rével élve a kuratórium dönthet a támogatás további folyósításáról(2010. február).

Talapka Józsefné elnök

§ §

Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus 12 JOGSZABÁLYOK

Az ingatlantulajdonosok kötelezettségeirôlTájékoztatjuk a tisztelt Ingatlantulajdonosokat, hogy a település köz-

tisztaságáról, a közterületek és ingatlanok rendjérôl, valamint a közterü-let-használat szabályairól szóló 12/2008. (VIII. 08.) önkormányzati ren-delet a múlt évtôl kezdôdôen – a közterületek, árkok rendben tartása mel-lett –szabályozta az ingatlanok megmûvelését, gondozását, gyommentesí-tését és az ingatlanokon keletkezett csapadékvíz közterületre történô ki-engedését. A tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan elôtti járdasza-kasz – ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedô teljes terület –gondozásáról, tisztántartásáról, hulladék- és gyommentesítésérôl, kaszá-lásáról, hóeltakarításáról és síkosságmentesítésérôl; az ingatlan elôttinyílt árok és ennek mûtárgyai tisztántartásáról, rendszeres kaszálásáról, afeliszaposodás megszüntetésérôl (az eredeti mélység megtartásával); ajárdán felburjánzó növényzet kiirtásáról, a járdára, az úttestre benyúlóágak, bokrok nyesésérôl.

Tilos a járdaszakaszok fákkal, bokrokkal való beültetése, az árkok be-temetése, a csapadékvíz árokba jutásának megakadályozása, az ingatlano-kon keletkezett csapadékvíz közterületre történô kiengedése (kivéve a ter-mészetes viszonyokból eredô csapadékvíz kifolyásokat). Az ingatlantu-lajdonos kötelezettsége az ingatlan megmûvelése, rendben tartása, gyom-tól (különösen a parlagfûtôl és más allergiát okozó gyomnövénytôl), gaz-tól, hulladéktól, vadon élô bokortól való megtisztítása. A rendelet 25. §(1) bekezdése értelmében minden ingatlantulajdonos köteles a házszámotaz épület közút felôli homlokzatán vagy az ingatlan utcai kerítésén, bejá-rati ajtaján elhelyezni, melynek ellenôrzését év elején megkezdtük és fo-lyamatosan végezzük. A rendeletben foglaltak be nem tartása esetén a 26.§-ban foglalt szabálysértési rendelkezések szerint kell eljárni. A szabály-sértést elkövetôvel szemben 30.000 Ft-ig terjedô pénzbírság szabható ki.

Júliusban megkezdôdött az ingatlanok és közterületek parlagfû- ésgyommentesítésének ellenôrzése. Az élelmiszerláncról és hatósági fel-ügyeletérôl szóló 2008. évi XLVI. törvény az adott év június 30-ig önkén-tes jogkövetést tesz lehetôvé. A jogszabályi rendelkezés alapján a jegyzôjúnius 30-át követôen köteles hatósági eljárást kezdeményezni azon föld-használókkal szemben, akik elmulasztották a parlagfû elleni védekezésikötelezettségük teljesítését. Amennyiben a védekezés elvégzésére történôfelszólítás nem vezetett eredményre, a jegyzô – a földhasználó költségére– közérdekû védekezést rendel el. Ha a kötelezett a végrehajtás költségétnem fizeti meg, adók módjára történô behajtásáról az APEH intézkedik.Az új jogszabály értelmében a jegyzô értesítése alapján a növényvédelmibírság kiszabásáról a Pest Megyei Mezôgazdasági Szakigazgatási HivatalNövény- és Talajvédelmi Igazgatósága dönt.

A fentiekben leírtak alapján minden ingatlantulajdonost és földhaszná-lót kérünk a jogszabályok betartására, hiszen a kulturált, rendezett ésegészséges környezet kialakítása és fenntartása mindannyiunk érdeke ésközös kötelessége. A közterületi rendelet letölthetô a www.inarcs.hu/ren-deletek.php oldalról.

Göndör Ákos

Hatályba lépett a krízishelyzetbe került

személyek támogatásáról szóló 136/2009.

(VI. 24.) számú kormányrendelet

Tájékoztatom a lakosságot, hogy a kormány rendeletetalkotott a gazdasági válság miatt nehéz anyagi helyzetbekerült családok egyszeri pénzügyi megsegítésére.

Támogatást az a nagykorú személy kaphat, akinek· családjában a kérelem benyújtását megelôzô hónapban

az egy fôre jutó havi jövedelem az 57.815 Ft-ot nem ha-ladja meg,

· nyugellátásban nem részesül és· gazdasági válsághoz kapcsolódó, elôre nem látható

esemény következtében a családja mindennapi életvitelé-nek fenntartását súlyosan veszélyeztetô krízishelyzetbe ke-rült.

A rendelet a család mindennapi életvitelének fenntartá-sát súlyosan veszélyeztetô krízishelyzetnek minôsíti, ha akérelmezô:

· munkahelyét 2008. szeptember 30-át követôen elvesz-tette,

· jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez ké-pest 20%-os elérô mértékben csökkent,

· lakáscélú kölcsönszerzôdésbôl eredô fizetési kötele-zettsége a törlesztô részlet 2008. szeptember havi összegé-hez képest 20%-os elértô mértékben emelkedett,

· egészségi állapota indokolja.Nem jogosult támogatásra az a személy:· akinek a 2009. év folyamán 15.000 Ft-ot meghaladó

összegben átmeneti segélyt állapítottak meg,· akinek átmeneti segély megállapítása iránt eljárás van

folyamatban, a kérelem elbírálásának idôpontjáig, vagy· aki átmeneti segély iránti kérelmet – jelen tájékoztató-

ban ismertetett támogatás megállapítására irányuló kérel-mének benyújtását megelôzô 90 napon belül – még nemnyújtott be az önkormányzathoz.

A kérelmeket csak az erre rendszeresített – Stöckler Ist-vánné szociális ügyintézônél átvehetô – nyomtatványon2009. augusztus 1-je és november 30-a között lehet be-nyújtani a polgármesteri hivatalhoz. A jegyzô vizsgáljameg, hogy a rendelet szerinti támogatásra jogosult-e a ké-relmezô, és ha jogosultsága fennáll, errôl igazolást állít kiés megküldi az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság-hoz. Arról, hogy milyen összegû támogatást állapít meg akérelmezô részére, az igazgatóság hoz döntést. A támoga-tás összege minimum 20 ezer, maximum 50 ezer (különösméltánylás esetén maximum 100 ezer) Ft egyszeri támoga-tás. A megállapított támogatás összegét szintén a nyugdíj-folyósító igazgatóság folyósítja.

jegyzô

A gázfogyasztók figyelmébe!A TIGÁZ Zrt. értesíti a lakosságot, hogy az újhartyáni gázáta-

dó állomáson végzett karbantartási munkák miatt Inárcson szep-tember 29-én 8–14 óráig szünetelteti a gázszolgáltatást! Ezenidôre a gázvételezés szüneteltetése érdekében kérik a gázmérôelôtti fôelzáró elzárását. A gázszolgáltatás problémamentes újra-indíthatósága érdekében szakembereiknek ellenôrizniük kell azelzárók zárt állapotát. A gázszünetért szíves megértésüket kérik,és köszönik a szolgáltatás zavartalan újraindításához nyújtott se-gítségüket. Rendellenesség esetén hibabejelentés az 53 505-724-es telefonszámon a TIGAZ DSO Kft, ceglédi üzeménél vagy aközponti diszpécserszolgálat 80/300-300-as telefonszámán te-hetô.

Budai Róbert ügyfélreferens

A szeptember-októberi testületi ülések napirendje

Szeptember 16-án 17 órakor1. Tolnay Lajos Általános Iskola beszámolója a 2008-2009-

es tanév tevékenységérôl, és a 2009/2010-es tanévkezdésrôl(Elôterjesztô: iskolaigazgató)

2. Beszámoló a Boglárka Néphagyományôrzô Óvoda2008/2009 nevelési évben végzett tevékenységérôl, és a 2009-es nevelési év kezdésérôl (Elôterjesztô: óvodavezetô)

3. Tájékoztató a 2009. évi költségvetés I. félévi végrehajtá-sáról (Elôterjesztô: polgármester)

4. A 2009. évi költségvetés módosítása (Elôterjesztô: polgár-mester)

Október 28-én 17 órakor1. Beszámoló az Ócsa és Társai Kht. munkájáról (Elôter-

jesztô: Radnóthy László ügyvezetô)(polgármester)

ÉLETÜNK 9 Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus

– Hogyan élt meg a család az ötvenesévekben a papi fizetésbôl?

– A papi javadalmazást össze sem lehe-tett hasonlítani a sztahanovista gyári mun-káséval, de ez sem Etelka, a feleségem,sem az én számomra nem anyagi kérdésvolt. A papi hivatást választottam, boldogvoltam, hogy végre azt csinálhatom. Egyév után már elfogadtak és szívesen láttak.A parókiát rendben tartottuk, mellette szé-pen kertészkedtünk. Ecsediéktôl kaptunkegy malacot, a feleségem vett a vásárbanegy kecskét és mindent megragadtunk,hogy helytálljunk. Két fiúnk is Dabasontöltötte gyermekkorát. Hál’ Istennek,felnôttek, megnôsültek, mindketten Mono-ron laknak. Nyolc év dabas-inárcsi szolgá-lat után Tápiószelére mentünk vissza, pe-dig a szolnoki parókiát is felajánlották. Rámásfél évre meghalt a monori lelkész, éshárom jelölt közül engem választottak he-lyére. Jól érezzük ott magunkat azóta is.Az emberek is megbecsülnek s a városdíszpolgárává is megválasztottak. A lel-készség mellett huszonkét évig voltam azegyházmegye fôjegyzôje. Jólesett, hogy alelkipásztor testvérek újra és újra engemválasztottak. Mint legutóbb Mátraházán,ahol találkoztunk, gyakran meghívnakelôadónak a presbiteri továbbképzésekreés lelkésztársaimat is sûrûn helyettesítem.Az idén Albertirsán, Gödöllôn, Ceglédber-celen, Cegléden voltam már, most pedig ittvagyok… Örülök, hogy a jó Isten túl anyolcadik X-en is alkalmassá tesz arra,hogy megfeleljek azon a poszton, ahovaállított. Visszatekintve: megköszönöm Is-tennek, hogy adott erôt és elfogadták szol-gálatomat. Az Úr segítse a most szolgálólelkipásztort, adjon munkatársakat és fôleghitben és létszámban növekvô gyülekeze-tet!

– Tiszteletes Úrnak mi a véleményenapjaink Magyarországáról?

– Napjainkban sajnos minden megtör-ténhet következmény nélkül, ez pedig le-csapódik a legszegényebb rétegekre. Min-den krízis vallási krízis is. Hiányzik az er-kölcsi tartás. A keresztyén ember szolgála-tát éppen ebben látom, hogy önmaga nekeveredjen bele kétes ügyletekbe, mindentekintetben minta legyen, és életével mu-tassa meg, hogy van másik út is! A ma-gyarság megújulását lelki megújulássalképzelem el. Megtisztulása a közéletnek ésa gazdasági életnek. Ez az elsô lépes!

– Köszönjük a helyettesítést! Hálásakvagyunk az ötven évvel ezelôtti lelki gon-dozásért, hiszen az akkori konfirmandusoka mai gyülekezet tartóoszlopai. Nem vélet-len, hogy ezen az istentiszteleten is többenrészt vettünk közülük. A Gulyás házaspárszemélyében életre szóló lelki útravalót,valódi példaképeket kaptunk. Önökre gon-dolva ötven év távlatából is a hívekkel va-ló törôdés, a rendszeretet, az ápoltság, akiegyensúlyozottság és a derû jut többünkeszébe. Köszönjük!

Sebján Györgyné presbiter

➥ Bonanza Banzai után szabadon:

„Valami véget ért”Nem is olyan régen, 2006 nyarán nagy biza-

lommal tekintettünk a jövôbe. AugusztustólBeer Miklós váci megyéspüspök úr hozzánkhelyezte Kapás Attila atyát. Idejövetelével egy-házközségünkben valami új vette kezdetét. Fia-talosságával, lendületességével felrázott minketés életet hozott templomunkba. Az ô segítségé-vel tudtuk megalapítani a már régen tervezettInárcsi Római Katolikus Egyházközségért Ala-pítványt. Beépítettük a plébániánk tetôterét,templomunk alapkô-letételének 50. évforduló-jára háromnapos ünnepségsorozatot szervez-tünk, egyháztörténeti könyvet, tavaly kará-csony óta Reménysugár címmel lapot jelente-tünk meg és hosszasan sorolhatnám tovább. At-tila atya a fiatal és az idôsebb generációkkal ismegtalálta a közös hangot, ugyanúgy szervezettprogramokat, kirándulásokat a gyerekeknek,mint az öregeknek. Rendszeressé vált a minist-ránsok balatoni nyaralása és az idôsebbek pün-kösd hétfôi kirándulása. Beer Miklós püspök úraugusztusban úgy döntött, hogy Attila atyát

más szolgálati helyre rendeli. Reméljük, ott ismegtalálja a helyét és ott is olyan szeretettel ésodaadással fogja végezni a munkáját. Kíván-juk, hogy ôrizzen meg minket jó emlékezeté-ben és imádkozzon értünk, hogy a lelkesedésmagja, amit elültetett bennünk, kicsírázhassonés szárba szökkenjen. Mi is imádkozunk érte,hogy új munkahelyén ugyanígy kiteljesedhes-sen, mint történt körünkben.

„Valami véget ért, valami fáj” – Fáj, mert eza falu megszerette Attila atyát és csak bízunkbenne, ô is minket. Remélem, mindig jó szívvelfog visszagondolni az itt eltöltött évekre.

„Régi és új” – Régi, mert már régen ismer-jük Laczkó Mihály atyát, akit augusztussal apüspök atya hozzánk helyezett. Új, mert idáigcsak kisegítôként volt nálunk, de most, mintinárcsi plébánost köszönthetjük egyházközsé-günkben. Kívánjuk, érezze jól magát nálunk ésugyanazt a friss lendületet vigye tovább, amitelôdje elkezdett.

Lauter György

Hivatalosanözv. Laczi Jó-zsefné. Is-m e r ô s e i n e kIlonka néni. Acsaládban Ma-móka. Mindenidôk leg-idôsebb inárcsiasszonya! Júli-us 29. óta:„volt”, egy év-század s közelkét és fél év

földi lét után! 1907. februárban indul el e hosszú útra

egy ötgyerekes domonyi bognármestercsaládjából. Varrónônek tanul Rákospalo-tán, tizennyolc évesen lép oltár elé egygazdatiszttel. Bô másfél évtized házasság,azután háború, gyászjelentés, korai öz-vegység. Új lakóhelye 1954-tôl húga csa-ládjával Inárcs, és amíg bírja, az egész fa-lunak varrja a ruhát…

„Aki szeretett a földön, akit szerettek aföldön, annak nincs halála.” Mintha ZelkZoltán róla mintázta volna e sorokat. Akioly fiatalon elvesztett mindent: férjet, csa-ládot, meg nem született gyermeket, test-vérének gyermekeiben és unokáiban, végülkét gyermekét egyedül nevelô unokahúgacsaládjában találta meg élete célját. Kezemunkáját, törôdését, szeretetét adta önzet-lenül, és Isten küzdelmes, de csodásanhosszú, gazdag élettel áldotta meg.

Egy morálisan meghasonlott világban –mikor elaggott szülôk százai tengôdnek„édes” gyermekük által elhagyottan, oly-kor kitaszítva, magukra hagyva – „Mamó-ka” benne találta meg gyámolát, aki – mintgyermek az édesanyjának, a hosszú út vé-gén: mint anya édesgyermekének – adtavissza azt a szeretetet és törôdést ezersze-resen, mit amikor kellett, tôle ô kapott.Úgy szépítette meg nyolcvanas, kilencve-nes, sôt százas éveit, ahogyan betegséggelsújtott önnön szüleinek sem tehette meg.

Így vált eszközévé annak, hogy Mamóká-nak csodával határos korban lehetett része,egészségben, felhôtlen, boldog öregségben– és amit tett, arra ember oly kevés képes!

A lét végsô határán, élete 103. évébenazonban neki is el kellett mennie, és akimarad, mindig annak a nehezebb! Mertélete része volt az utolsó percig, hisz amíglehetett, otthonában, amikor kellett, napon-ta többször felkeresve állt mellette, hogygyümölccsel és süteménnyel, simogatássalés jó szóval kedveskedjen szeretettel ne-ki… és betegtársainak is. Ez a belülrôl fa-kadó szeretet adott erôt ahhoz, hogykönnyekkel küzdve is fogja a kezét, ami-kor lelke visszatért oda, ahonnan vétetett.Ez tette lehetôvé, hogy 102 évesen is fel-épüljön a mûtétbôl, ez könnyítette meg el-szakadása fájdalmát, hogy megbékélve in-dulhasson a végsô útra, végül érzô tanújalegyen az elmúlás drámájának is. Mint ék-kövét a míves foglalat, ez a gondoskodószeretet fogta keretbe az utolsó hetek cso-dáit.

Az elmúlt három hétben olykor az ôélete is kialudni látszott, de fel-lobbant újrameg újra, akár a végsôket pislákoló gyer-tyaláng. Még az edzett lelkû gondozónôkis csodájára jártak, mikor az életjel nélkülinapokat szellemi frissesség váltotta fel, ésakit már-már halottnak hittek, szeretteivelelbeszélgetett s énekével csalt arcukra mo-solyt és szemükbe könnyeket. Július 29-énvirradóra lobbant utolsót élete lángja, és ahajnalt Isten kegyelmével csendesen át-aludva ment el a túlvilágra. Szerettei éstisztelôi július 31-én kísérték utolsó útjára,hogy ezután testvérhúga földi maradványaimellett aludja álmát tovább – az örökkéva-lóságban. Fájdalomtól kábán, könnyesszemmel álltak a virággal borított sír elôtt,és lélekben Váci Mihály veretes szavaivalmondták, kérdezték:

„Megfordulok, de merre menjek?Hiszen Te nem vagy már sehol!Soha, sehol már meg nem lellek,S mindig itt leszel valahol.” (sz)

Minden idôk legidôsebb inárcsi asszonya!

Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus 10 ÖNKORMÁNYZAT

§

Inárcs Község Önkormányzata Képviselô-testülete két rend-kívüli nyilvános ülésén: 2009. jún. 9-én 127–134/2009. (VI.09.) számon 8, jún. 11-i 135-137/2009. (VI. 11.) számon 3, jún.24-i nyilvános ülésén pedig 138-154/2009. (VI. 24.) 37 határo-zatot hozott.

127/2009. (VI. 09.) sz. határozat (8 igen, 2 tartózkodás) aRegio Compass Kft. bemutatkozó anyagát megtárgyalva úgyhatározott, hogy az útpályázatot továbbra is a Magyar Pályázat-készítô Irodával készítteti el a pályázat célszerûsége és a tele-pülésérdek által megkívánt kivételek mellett.

128/2009. (VI. 09.) sz. határozat (8 igen) a Tolnay LajosÁltalános Iskola és a Boglárka Néphagyományôrzô Óvoda kor-szerûsítésére pályázatot nyújt be a Környezet és Energia Ope-ratív Program Épületenergetikai fejlesztések és a közvilágításkorszerûsítése (KEOP-2009-5.3.0/A) felhívásra, melynek önré-szét a költségvetési rendelet 4. § céltartalék sorában biztosítja.

129/2009. (VI. 09.) sz. határozat (8 igen) az energetikaimegtakarítás rekonstrukcióra az iskolában 350 ezer Ft + áfa, azóvodában 150 ezer Ft+áfa összeggel a Horváth és Társa Kft.tervezési gépészeti díjra vonatkozó árajánlatát fogadta el.

130–131/2009. (VI. 09.) sz. határozat (4 igen, 2 nem, 4 tar-tózkodás) nem járult hozzá Táder Lajos kérelme alapján a tulaj-donában lévô 022/39 hrsz.-ú, erdô mûvelési ágú Ev jelûvédôerdô besorolású terület teljes egészének ipari övezetkénttörténô hasznosításához, a szerkezeti, szabályozási terv és helyiépítési szabályzat ennek megfelelô módosításához; elvi hozzá-járulást (9 igen, 1 nem) csak a terület megosztása esetén adotthozzá úgy, hogy az ipari övezetté minôsítés csak az alsó Csíko-si-telep melletti területrészt érintheti, a felette lévô új Szôlôte-lep elnevezésû lakóövezet védelme érdekében a felsô földrész-let Ev jelû védôövezet marad és a tervmódosítások költségeit akérelmezô viseli.

132/2009. (VI. 09.) sz. határozat (9 igen, 1 nem) 2009-bencsak Inárcs Községért Díjat adományoz, melyre a képvi-selôknek június 18-ig kell javaslatot tenni a polgármesternek.

133/2009. (VI. 09.) sz. határozat (10 igen) hozzájárult,hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanon a sporttevékeny-ségéhez szükséges sárkányrepülô tárolására Sallai János ideig-lenes tárolót és javítóhangárt építsen.

134/2009. (VI. 09.) sz. határozat (9 igen, 1 tartózkodás) mi-vel ciklusprogramja és a településfejlesztési terv szociálisbérla-kásra-programot nem tartalmaz, az elôterjesztés pedig elôké-szítetlen volt, a szegregált lakókörnyezet felszámolása céljábólnem nyújt be pályázatot a 13/2009. (V. 29.) SZMM-ÖM sz.együttes rendelet alapján igényelhetô támogatásra.

135/2009. (VI. 11.) sz. határozat (9 igen) elfogadta aKMOP-2009. útpályázat utcák kijelölése készült javaslatait az-zal, hogy következô testületi ülésre eszerint számítsák ki a téte-les költségvetést.

136/2009. (VI. 11.) sz. határozat (9 igen) 2009. december31-ig lakbér fizetése nélkül, a rezsi költségek vállalása mellettSzabó Józsefnét nevezte ki a Széchenyi út 33. sz. gyógyszertárfelett lévô 100 m2-es önkormányzati bérlakás bérlôjének. A la-kást a bérlet lejáratakor az átvételnek megfelelô állapotban kellvisszaadnia az önkormányzatnak.

137/2009. (VI. 11.) sz. határozat (9 igen) a tulajdonábanlévô 1514 hrsz., mûvelési ágból kivett, beépítetlen terület meg-nevezésû, 991 m2 alapterületû beépítetlen Inárcs, Harmat utcaiingatlant 5 millió Ft vételárért nevezett vevônek eladta úgy,hogy felét a szerzôdéskötéskor, felét pedig 6 hónapon belül ka-matmentesen kifizeti a vételár teljes összegének kifizetéséig tu-lajdonjogát fenntartó önkormányzatnak.

138/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) elfogadta a Tár-sult Önkormányzatok „Együtt” Segítô Szolgálatainak 2008. éviinárcsi tevékenységérôl szóló beszámolóját.

139/2009. (VI. 24.) sz. határozat (3 igen, 1 nem, 7 tartózko-dás) nem fogadta el az építéshatóság beszámolóját a 2008. júl.1-jétôl 2009. jún. 30-áig terjedô idôszakban végzett munkájáról.

140/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) egyetértett azzal,hogy az építéshatóság 2009 júniusától az eddigieknél maga-sabb színvonalon, félévente számoljon be tevékenységérôl.

141/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) egyetért azzal,hogy az általános iskolai napköziben a 2009–2010-es tanévbenaz alsó tagozatban továbbra is mûködjön a 3., a felsô tagozat-ban pedig engedélyezte a 4. csoport mûködését.

142/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) elfogadta a tele-pülés köztisztaságáról, a közterületek és ingatlanok rendjérôlszóló rendelet betartásáról, a lakossági kötelezettségek teljesí-tésérôl szóló beszámolót.

143–144/2009. (VI. 24.) sz. határozat (10 igen, 1 tartózko-dás) a 132/2009. (VI. 09.) határozatát visszavonva úgy döntött,hogy 2009-ben is adományoz díszpolgári címet, melyrôl (11igen) meghozta döntését.

145-146/2009. (VI. 24.) sz. határozat (5 igen, 3 nem, 3 tar-tózkodás; valamint 5 igen, 6 tartózkodás) nem fogadta el az„Inárcs Községért” díjra vonatkozó két személyi javaslatot.

147/2009. (VI. 24.) sz. határozat (10 igen, 1 nem) elfogadtaa polgármester két ülés között végzett munkáról és fontosabbintézkedésekrôl szóló jelentését és kérdésekre adott válaszait.

148/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) a tulajdonát ké-pezô 022/52 hrsz., 3.817 m2 területmértékû, 6,30 aranykoronakat. tiszta jövedelmû, 4. minôségi osztályú szántó megjelölésûkülterületi ingatlan 1196/3817 arányú tulajdoni illetôségét 5millió Ft vételárért nevezett vevônek eladta.

149–150/2009. (VI. 24.) sz. határozat (4 igen, 1 nem, 5 tar-tózkodás) nem támogatta, hogy az inárcsi 0173/32, 0173/33,0173/34, 0173/35 hrsz.-ú 7 ha 2.365 m2-es földrészlet terepren-dezési munkálatait nevezett vállalkozó végezze el, és a kivite-lezésre (7 igen, 2 nem, 1 tartózkodás) a Terv-Kész Kft.-t jelölteki azzal, hogy a fedezet elôteremtése után a bruttó 8.562.500 Ftárajánlatának megfelelôen végezteti el.

151–152/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 nem) a Közép-magyarországi Operatív Program „Belterületi utak burkolása”címmel kiírt pályázatára nem támogatta Inárcs belterületi úthá-lózata fejlesztésére készített költségbecslés „A” változatát; és(11 igen) a belterületi utak fejlesztése (KMOP-2009-2.1.1/B)felhívásra a „B” változatában szereplô utcákra nyújtotta be apályázatát. A beruházás tervezett bruttó költsége 214.446.255Ft, a 30% saját erô 64.333.877 Ft, amit a költségvetési rendele-tének 4. § tartalék sora terhére biztosítja.

153/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) a KMOP-4.5.2/A-2008. kódszámú felhívásra „Bölcsôdei szolgáltatásInárcson” címmel benyújtott bruttó 137.662.014 Ft értékû pá-lyázatot a kiíró elfogadta, így az önkormányzat 123.895.812 Fttámogatást kapott. A projektet a pályázatban foglalt szakmaitartalommal megvalósítja és a költségvetési rendelet 4. § céltar-talék sorában a 13.766.202 Ft önerôt biztosítja hozzá.

154/2009. (VI. 24.) sz. határozat (11 igen) a tulajdonát ké-pezô 1514 hrsz. sz., mûvelési ágból kivett, beépítetlen területmegnevezésû, 991 m2-es beépítetlen, Inárcs, Harmat utcai in-gatlant 5 millió Ft vételáron nevezett vevônek eladta azzal,hogy a vételár felét a szerzôdéskötéskor, felét 6 hónapon belülkamatmentesen fizeti meg az önkormányzatnak. A tulajdonjogingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az elsô részlet megfize-tése után csak azonos értékû tehermentes ingatlanjelzálog-ga-ranciák kikötésével járult hozzá, tulajdonjogát egyéb esetben ateljes vételár kifizetéséig fenntartja.

Göndör Ákos

Képviselô-testületi döntések

HONISMERET 11 Inárcsi ÚJÚJ Hírmondó 2009. augusztus

Amit a millennium megyezászló jelképez, avagy

AZ EZERÉVES PEST MEGYEMegyénk jogelôdje, Visegrád vármegye

legrégibb írásos emléke Szent István 1009-ben Sólyon kelt oklevele. Ezredik évfordu-lója tiszteletére a május 31-i falunapon dr.Szûcs Lajos országgyûlési képviselô, a me-gyei közgyûlésének elnöke községünknek ismillenniumi megyezászlót adott át. A zászlóannak állít emléket, hogy – Visegrád megyétis ideszámítva – Pest megye a magyar ál-lamisággal együtt ezer esztendôre tekinthetvissza, s mint tudjuk, a régészeti leletek köz-ségünk írásos forrásokkal 1241/1263-tól in-duló történetét is Szent István századáig tá-gították.

E Duna által ketté osztott megye területe atörténelem során sokat változott. Keletre esônagyobbik fele a római korban a Barbari-cumhoz, a nyugati pedig Pannoniához tarto-zott. Az avar idôkben a nagykánok szálláste-rülete volt, míg északi erdôségeiben szlávokéltek. A honfoglaló magyarok 895–900 kö-zött szállták meg, és Aquincum, ill. Óbudarévén az ország közepének számított. Itt voltKurszán fejedelem téli szállása, melyet halá-la után Árpád foglalt el. A 955-ös augsburgivereség után német támadástól tartva Tak-sony fejedelem a Duna innensô partjára, anevét viselô helyre tette át székhelyét (ôt ésLeventét itt is temették el). Géza és SzentIstván idején Esztergom, majd Fehérvár letta fejedelmi/királyi székhely, a Pilis megyé-vel együtt 1008-ban elsôk között létrehozottvármegye központja pedig Visegrád lett.

Visegrád, melynek romjaiban is impozánskirályi várát és fellegvárát ismerjük inkább,kezdetben tehát a királyi vármegye székhe-lye volt, de 1079-ben Esztergom vármegyé-hez csatolták. A hatalmas területû új egységnem állta ki az idôk próbáját, és hamarosankisebb megyékre bomlott. Elôbb a 12-13.század fordulóján ispánsággá szervezett pili-si királyi erdôuradalom vált le róla, utána a(késôbb Csepel falu nevét viselô) Nagy-szi-geti ispánság, majd a régi Visegrád várme-gye keleti felének vármegyévé szervezését isújra megkísérelték. Így kapcsolták össze azalnádori tisztet és a terület ispánságát, melyvégül a Duna mindkét oldalára kiterjedô Pestvármegye létrejöttét eredményezte.

A hajdani Visegrád vármegye birtok- ésigazgatási viszonyainak elemeit földrajzihelyzetében és szervezeti felépítésében Pestmegye is megôrizte. A megye várnépek ésvárjobbágyok által szûken lakott birtokainakkétharmada a királyi, királynéi udvarhoz tar-tozott, melynek egy részét az egyháznak(esztergomi érsekség, váci püspökség, esz-tergomi és budai káptalan stb.) adományoz-ták, harmada pedig világi nagybirtokosok (aKurszántól származó Kartal, továbbá azÁkos és a Zsidó nemzetség) kezén volt.Inárcs, továbbá (Alsó)Némedi és (Du-na)Varsány az okleveles adatok szerint méga 13. század utolsó harmadában is a fehérvá-ri várispánsághoz tartozott, ám köznemes-ség renddé szervezôdése során hamarosanPest (nemesi) vármegye hatáskörébe került.

Pest megyére 1255-tôl van írásos ada-tunk. Amíg az 1270-es évektôl a többi vár-megyében a nemesek által választott szolga-bírák a megyés vagy az alispánnal közösenítélkeztek, nálunk ezt a jogot 1848-ig az al-nádor, olykor a nádor gyakorolta. Az Anjou-korban a király visegrádi, majd budai szék-helye közelébe törekvô „szolgái”, a közne-mesek választottak maguk közül bírát: azazszolgabírát (1522-ben Inárcsi KarácsonyGáspárt, 1523-ben Inárcsi Sáfár Gergelyt),akik a nemesi vármegye önkormányzatátirányították. Pest megye különleges (ispánnélküli) állapotát Pilis vármegyével együttaz 1492-es és 1495-ös országgyûlés is me-gerôsítette, ami egyben a két vármegyeegyesítését jelentette. Pest-Pilis vármegyealispánt csak Mátyás király óta választott,fôispánja pedig a török hódoltságig nemvolt. Noha neve szerint a megye székhelyePest, a megyei törvényszék általában Üllôntartotta gyûléseit, az 1341-tôl Pilis megyévelközösen tartott közgyûléseket pedig Üllôn,Pesten vagy (a mai Boráros tér helyén volt)Szenterzsébeten, ahol az alnádor, olykor akirály elnökölt, 1467. március 5-én Pestenpéldául maga Hunyadi Mátyás.

A vármegye a magyar államrendszer szi-lárd részét képezte, és akkor is teljesítettefeladatát, amikor területe török fennhatóságalá került. Terjeszkedése is ekkor, I. Miksa1569. évi 52. törvénycikkével kezdôdött,melynek értelmében a korábban Fejér me-gye Solti székét (járását) képezô Solt me-gyével egyesítették. Pest megye és a Soltiszék „bizonytalan határa” egyébként valaholÜrbô, Bankháza, Bugyi, Lacháza, Taksony,Haraszti vonalán húzódott. Valóban „bi-zonytalan” volt, az Anjou-korban a bugyiak-nak például írásban kellett igazolniuk, hogynem a Solti szék, hanem Pest megye neme-sei voltak. A hódoltság idején a megyegyû-léseket (melyek jegyzôkönyveit 1632-tôl, akét vármegyei hatóság tényleges egyesülé-sétôl vezették) Nógrád és Hont vármegye te-rületén: Fülek, Losonc, Gács várában tartot-ták. A megyei ügyeket a végvárak védelmé-ben intézték (pecsétje 1660-tól ismert), míga félhold uralma alá került lakosság a „pa-rasztvármegyével” védte magát a hódítókkalés garázdákkal szemben.

Régi székhelyét, Pestet, a török kiûzéseután foglalta el a megye. Állandó székhelyé-nek kijelölésére és a megyeház felépítésére

1696–97-ben került sor. Ezt követôen a la-kosság etnikai összetétele megváltozott. A17. sz. végén és a 18. sz. elején németek,szlovákok és szerbek költöztek a megye hó-doltság alatt és háborúk során megritkult te-rületére. Szûkebb térségünkben az 1790-esévektôl Sáriba katolikus, Gyón Zlinszkycsalád által birtokolt felére az 1740-es évek-ben evangélikus szlovák népesség települt.Újhartyánba az 1760-as években Soroksár,Haraszti, Taksony katolikus német, az 1780-as években Tatárszentgyörgyre, Örkénybe,Kakucsra Sári katolikus szlovák jobbágyai-nak újabb generációja települt.

Legnagyobb kiterjedését a megye 1876-ban érte el, amikor a 33. tc.-kel a Kiskunsá-got is hozzácsatolták, és Budapest szék-hellyel létrehozták Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegyét. Ehhez 1945-ben csatoltak Fe-jérbôl hat települést és Nógrád-Hont me-gyébôl a Szobi járást. Ezt az állapotot az1950-ben szüntették meg, amikor déli ré-szébôl Kecskemét székhellyel létrehoztákBács-Kiskun megyét, Pest megye 7 városátés 16 nagyközségét pedig Nagy-Budapest-hez csatolták.

A hatalomközpontosítás nem egyszermegkísérelte a megyei autonómia felszámo-lását, de ez mindig kudarcba fulladt. II. Jó-zsef felvilágosult abszolutizmusa vagy a for-radalmat leverô I. Ferenc József önkényural-ma idején létrejövô adminisztrátori, ill. me-gyefônöki rendszer lényege is az volt, hogyaz ezeréves hagyományokon alapuló megyei(közvetve a községi) önkormányzat jogaitfigyelmen kívül hagyva a kormányzati aka-ratot rákényszerítsék, de ezek a kísérletek ti-szavirág-életûek voltak. Ma az uniós szabá-lyokra hivatkozással történnek próbálkozá-sok erre, noha alig hihetô, hogy Inárcs ügye-it egy mesterségesen kialakított régió köz-pontjából, mondjuk, Egerbôl vagy Szolnok-ról hatékonyabban tudnák intézni, mint sajátképviselôink útján, Pestrôl. Összefogás, ér-dekérvényesítés és a közéletben való részvé-tel szempontjából éppúgy helye van a me-gyének, mint az ugyancsak történelmileg ki-alakult járásoknak volt (és lenne) ma is! Ajárások felszámoláshoz elég volt 1984-benegy tollvonás, de még meg sem száradt rajtaa tinta, máris ki kellett találni helyette a„vonzáskörzet”, majd a „kistérség” fogal-mát, hogy mindazon feladatokat megoldják,melyekre a község/város még, a megye pe-dig már nem képes. Konszolidálása vagypótlása bizony még ma is komoly feladatotjelent, holott megvoltak hozzá a jól beválttörténelmi keretek. Tehát a szocialista kor-szakban történt torzulásaikat kellett volnamegszüntetni és a különbözô hatáskörökethozzáigazítani a kor követelményeihez, nempedig felszámolni a jól bevált kereteket. Eközös gyökerekre és a vármegyében rejlô ér-tékekre emlékeztet a közgyûlés zászlaja is,melyet a falunapon Inárcs is megkapott.

Czagányi László