=H=af-IFI=,frlF{4i

=,4lEIEI-lv2e=e!-

=,4lEI

iliT;1*:,*to' "t "'''tt:r'r;r :::lf, -

A fordítás alapjául szolgálÓ eredeti kiadás:Robert T. Kiyosaki: Increase Your FinancialGet Smarler With Your MoneyBusiness Plus, 2008

Fordította: Sallay Katalin

rsBN 978-963-9730-694

Copyright O Robert T. Kiyosaki

Published by arrangement with GoldPress, Inc.

A1l rights reserved

Hungarian translation @ Sallay Katalin

Minden jog fenntaftva, beleértve a sokszorosítás,a nyilvános elóadás, a rádió- és tévéadás jogát,az egyes fejezetekre is.

Kiadj a: Bagolyvár KonyvkiadÓFelelós kiadÓ: a Bagolyvár Kft. igazgatojaBudapest,20l0

Késztilt a százhalombattai EFo NyomdábanFelelós vezet6: Fonyődi ottő

www.efonyomda.hu

TQ

Tarta|omj egyzék

E|6sző (Donald J. Trump)

A szerzó megjegyzései

Bevezetés Vajon a pénz tesz gazdaggá?

1 , fejezet Mi is az apénziJgyi intelligencia?

2.fejezet Az t pénziigyi IQ

3, fejezet 1 . pénztigyi IQ:Keress tobb pénzt

4.fejezet 2.pénzngyilQ:Védd meg apénzedet

5. fejezet 3. Pénztigyi IQ:T erv ezd a pénziigyeidet

6.fejezet 4. Pénztigyi IQ:Erj el hatásttibbszorcizést a pénzeddel

7.fejezet 5. Pénzi'igyi IQ:

8. fejezet

9. fejezet

10. fejezet

A szerzóról

Javítsd pénzigy i tájékozottságodat

Apénz integritása

PénzÍigyi géniuszod fejlesztése

Pénztigyi lQ-d fejIesztéseNéhány gyakorlati alkalmazás

5

1

10

I3

30

4I

59

19

r03

19r

200

135

155

165

E,l szót

Robert Kiyosakival elószor 2004-ben találkoztam. 2006-ban kozosen írtunkegy bestsellert. Mikozben a 2008-as év felé ktizeledttink' egyre világosabbávált elóttem, hogy amiról Robert beszél, és amit tanít, sokkal fontosabb a maiidókben, mint eddig bármikor. Napjainkban a pénzÍigyi képzés alapvetó fon-tosságrí országunkban, és Robert érzéke ehhez a teriilethez elvitathatatlan.

Elegendő egyetlen pillantást vetni arra, miról is tárgyaltunk Miért szeret-nénk, hogy gazdagodj?* címÍí kcinyvtinkben, majd arra, hogy mi is tcirténtazÓta. Mondhatom, tudtuk, miról beszéliink. Robert egy lépéssel tovább-megy Gazdag Papa _ Fejleszd pénz gyi lQ-dal címrí kcinyvével, és mindenokom megvan rá, hogy higgyek benne: ebben az esetben is épp olyan elóre-1át6,mint2o06-ban volt. Csak azt tanácsolhatom, figyelj oda arra, amit mon.dani késztil.

Robert és én azonos elveket vallunk, és tanítÓként, tizletemberként hason-1ő utat jártunk be. Mindkettónknek gazdag apánk volt, akik segítettek ben-ntinket élettink,lelkiink és számos sikertink a|akitásában. Mindketten vállal-kozők és ingatlanbefektetók vagyunk, és sikerességtinkhciz nagymértékbenhozzájáru|t,bogy jÓ pénztigyi nevelésben volt részi.ink. Fel tudjuk mémi en-nek fontosságát, és komolyan vessztik, ha pénztigyi tájékozotÍságről van sző.Robert szerint: ,,A penziigyi képzés az, ami képessé teszi az embereket a

magyarul megielent a Bagolyvrír K<inyvkiadő gondozásában, 2007

5

pénziigyi informáciők kezelésére és tudássá konvertálására. . . és a legtcib.ben nem kapják meg azt a pénztigyi nevelést, amelyre sztikségtik van ahhoz,hogy a saját életiikről gondoskodjanak.'' Nincs semmi, amiveljobban egyet-éfienék!

Szimpatikus vonás, amit azonna| észrevettem Roberten, hogy egyáltalánnem cinelégtilt, pedig már rendkíviil sikeres - mivel szereti, amivel foglal-kozik. Ez a másik dolog, ami kcizcis bennÍink. Sikeressége és tevékenységé-nek szeretete nagy elónyt rejt a számodra is, mivel nagyon sok jő tanácsottud adni. Miért szeretnénk' hogy gaz.dagodj? címíí konyvtinkben már feltet-tem a kérdést: Mi értelme Van a nagy tudásnak,ha az ember azt magábantatja? Robert ene a kérdésre adja meg a vá|aszt minden egyes kcinyvével,neked pedig abban a szerencsében van részed, hogy megosztja veled értékestudását.

Az egyik elsó lépés ahhoz, hogy apénzzel valÓ okosabb bánás révén meg-gazdagodj, hogy sajátjavadra fordítasz minden felbukkanÓ lehetóséget. Eb-ben a pillanatban is nagy lehetóségettartasz a kezedben. Azt tanácsolom,nagy figyelemmel olvasd a Fejleszd pénziigyi lQ-dat címíí k nyvet.Ezzel jó

ton jársz az anyagi ftiggetlenséghez, valamint akiemelkedó sikerhez vezetíriton . Egyébként soha ne fe\edkezz meg arről, hogy nagyban gondolkodj . Ta-lálkozzunk a nyertesek ktjrében!

Donald J. Trump

A szerzó megiegyzései

A pénz nem tirdiigtól valőoktatási rendszeriink egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem ad pénz-

Íigyi nevelést a diákoknak. Ugy tÍínik' a nevelők azt hiszik' apénzre valami-|é\ekvázi-vallásos vagy kultikus rossz fény vetiil, mert azt gondolják, hogyapénz szeretete minden gonoszság fonása.

Mint azt már a legtcibben tudjuk, nem a pénz szeretetéból fakad a gonosz-ság - éppen hogy a pénz hiánya az, ami a brín khőzvezet. Ha olyan munkátkell végezntink, amit gyÍílciltink, az abíin. Ha keményen dolgozunk, és még-sem vagyunk képesek gondoskodni a családunkrő|, az a bÍín. Ha egyesekmélyen elmerÍilnek az adősságban, aZ a brín. Ha a szeretteiddel veszekszel apénz miaÍt, az abíin. Ha kapzsi vagy , aZ a bÍín. És brínos vagy erkcilcstelencselekedetekbe keveredni p énzszer zés cé|jából, az ab n. A pénz nmagábancgyáltalán nem bííncis dolog. Apénz - egyszer en csak pénz.

A sajdt lakőházad nem eszkiizA pénziigyi nevelés hiánya azoka annak, hogy az emberek butaságokat

kcivetnek el, vagy hagyják, hogy félrevezessék óket buta emberek. l 997-ben

1léldául. amikor elószcir publiká|tam a Gazdag papa, szegény papa* címkcinyvemet' és azt ál|ítottam, hogy ,,A sajátházad nem eszkciz . . . az ottho-rrod: forrás'', ezze|er1te|jes megiitk zést sikertilt elémem. Élesen kritizáltáka kcinyvemet és engem. Számos njelolt pénzigyi szakértí támadott a mé-cliában. Tíz évve| késóbb, 20o7-ben, amikor a hitelpiac osszeomlott, és em-berek milliői találták magukat pénzi'igyi szabadesésben - sokan elveszítet-ték az otthonukat, egyesek csód tjelentettek, mások tobb pénzze\ tartoztak

magyarul megielent a Bagolyviír K nyvkiadő gondozásában, 2000

aházuk után, mint annak az étéke, mivel nagy értékcscikkenés kcivetkezettbe az ingat|anpiacon -, akkor ezek az emberek fájdalmas mÓdon tapasz-talták meg, hogy otthonaikat valőjában forrásoknak tekinthetik, és nem esz-kciznek.

Két ember _ egy ijzenet2oo6-banbarátom, Donald Trump, és én írtunk egy konyvet ,ezzel acím-

me|: Miért szeretnénk, ho{y ?azda?odj? AnóLírtunk ebben' hogy a kozép-osztá|y hanyatlőban van, éS hogy szerinttink mi az oka ennek a hanyatlásnak.Azt állítottuk, hogy a hanyatlás gytikerei a globális, a kormányzati és apénz-iigyi piacok teriiletén keresendók. Ezt a konyvet is eróteljesen támadta apénzigyi média' 20o"|-re azonban, sajnos, valőra vált a legtcibb dolog, amitmegjÓsoltunk.

Idejétm lt tandcsSzámos pénztigyi szakérIó továbbra is ezt a tanácsot sulykolja: ,,Do|gozz

keményen, takarékoskodj, szabadulj meg aZ adÓsságtÓl, élj a lehetóségeidalatt, és fektesd be a pénzedet befektetési alapok jÓl diverzifikált portfoliő-jába.,, Ezze| a tanáccsal az a probléma, hogy eZ rossz tanács - egyszerííenazért, merl' idejétmrilt tanács. A pénzze| kapcsolatos szabályok megv á|toz-tak. I97 |-ben változtak meg. Ma már ríj kapitalizmusban élÍink. A pénzmeg-takarítása,az adÓsságokből valÓ kilábalás és a diverzifikálás a régi kapitaliz-mus idején jől mríkddott. Azok' akik a régi kapitalizmus ,,dolgozzkemé-nyen, és takarékoskodj,, manÍráját ktjvetik, az ríj kapitalizmus korszakábankomoly pénzigy i ktiszk<idés kcizepette fog| ák találni magukat.

I nformdl-ds vag! képzé s

A szerz6 vé|eménye az, hogy iskolarendszerÍinkben a pénziigyi képzés hi-ánya - kegyetlen és bríncis szégyen. A mai világban a pénzÍigyi képzettségabszolrit lényeges kcivetelmény a talpon maradáshoz, tekintet nélkÍil arra,hogy gazdagok vagy szegények, okosak vagy kevésbé okosak vagyunk-e.

Mint k ztudott, ma azlnformáciő Korát éljtik. Az Informáciő Koránaklegnagyobb problémájátaz informáciőkkal valÓ trilterheltség jelenti. Manap-ság ttíl sok informáciő áraszt el benniinket. A kcjvetkező egyenlet magyará-zatot ad arra, miért olyan fontos apénzi.j.gyi képzés.

Informácio + Képzés = Tudás

Pénztigyi képzés nélkiil az emberek nem képesek az informáciÓkat hasznostudássá alakítani. Pénztigyi tudás nélktil pénziigyi ktizdelem vár az emberek.

l.c. Pénziigyi tudás nélki.il az emberek helytelen dolgokat cselekszcrrck. |)ttl

tlírr-rl házat vesznek, és azt gondolják, hogy a saját lakőházuk - eszk(iz. Vagylakarékszámlára teszik a pénziiket, mert nem veszik tudomásu|, hogy |97 |

rita a pénztik ttibbé már nempénz, csupán egy pénznem.Vagy nem tuc|rtakkÍiltinbséget tenni jő adÓsság és rossz adősság kcjzcjtt. Vagy nem értik, mi irztlka, hogy a gazdagok tobbet keresnek, és mégis kevesebb adÓt fizetnck.Vagy hogy a világ leggazdagabb befektetóje,.Warren Buffett, miért nem cli-verzifikál.

Akdr csak a lemmingekPénziigyi tudás nélkÍil az emberek olyan valakit keresnek, aki megmondja

rrekik, mit tegyenek. És a legtobb pén zigyi szakértíazt tanácsolja, hogy dol-gozzanak keményen, takarékoskodjanak, szabaduljanak meg aZ adősságuk-tcil , éljenek a lehetóségeik alatt, és fektessék be a pénztiket befektetési alapokj l diverzifikált portfoliőjába. És hasonlőan ahhoz, ahogyan a lemmingek,cgyszerÍíen csak kovetik a vezéri'iket, gondolkodás nélktil nyomulnak utánaa ,,kószirtre'', és belevetik magukat apénzigyi bizonytalanság,,tengerébe,,,abban reménykedve, hogy képesek lesznek életben maradni, azaz ,,átilszn1,,a trilső partra.

Ez a kiinyv nem pénziigyi tandcsa ísról szólEz a kcinyv nem fogja megmondani neked, hogy mit tegyél. Ez a konyv

nem a pénzi.igyi tanácsadásrÓl szől. Ez a konyv arről szől, hogy pénziigyilegokosabbá válj, és így fe| tudd dolgozni a saját pénzigyi informáciőidat, éshogy képes legyél megtalálni a Saját utadat apénzigyi nirvánába.

Rcividen cisszefoglalva tehát, ez a kcinyv arről szől, hogyan gazdagodjmeg rigy' hogy egyre okosabb leszel. Ez a kcinyv apénzigyí intelligenciádnovelésérő,l szől.

Bevezetés

Vajon a pénz teszgazdaggá?

Válaszom erre a kérdésre: nem! Egyedtil apénz nem képes gazdaggátennitéged. Mindnyájan ismertink olyan embereket' akik minden áldott nap mun.kába mennek,hogy pénzéft dolgozzanak, hogy még t bb pénzt keressenek,de csak nem sikertil nekik meggazdagodniuk. Sót, érdekes mÓdon, sokanminden egyes megkeresett dollárral csak egyre mélyebben meri.ilnek el. azadősságban. Számos tcirténetet hallhattunk lottőnyertesekrÓl, akik egyszeri-ben milliomosok lettek, majd pillanatok alatt ismét elszegényedtek. Torté-netek keringenek elveszített ingatlanokről, amelyeken jelzálogjogot étvé.nyesítettek.Ezekazingatlanok,ahelyetthogy gazdagabbátettékvolnatulaj-donosaikat, és nagyobb pénzngyi biztonságot adtak volna nekik, ki zték azotthonukből, és szegényházba juttatták óket. Sok olyan embert ismerÍink,akik a tózsdén veszítették el befektetett pénziiket. Elképzelhetó, hogy te ma-gad is kozéjÍik tartozol. Mégav1|ágegyetlen valődi pénzébe: azaranybava|óbefektetés is k ltségekke| jár abefektetó részére.

Fiatal felnóttként az arany jelentette az elsó befektetésemet. Elóbb kezd-tcm aranyba fektetni, mint ingatlanba. 1972-ben, huszoncit éves koromban,aranyérméket kezdtem vásárolni, amikor az arany aramég unciánként vala-rnivcl 70 dollár alatt volt. Ez az ár |98}-ramegkcizelítette a 800 dollárt' Őr-.j()ngÓs vette kezdetét. A kapzsiság|egyózte az ővatosságot. Az ahír terjen-gctt' hogy az arany ára el fogja érni az unciánkénti 2500 dollárt. A kapzsibcÍ.cktct k elkezdtek felhalmozni, nyakra-fóre vásárolták az aranyat,bár eztktlrírbban soha nem tették. En pedig. ahelyett. hogy aranyérméim egy részétclacltanl v<llna, hogy egy kis profithoz jussak, kivrírtam, szintén abban re-ménykoclvc, hogy az arany ára tovább emelkedik. Ám egy évvel késÓ,bb, mi-ve l az ítr .5(X) dtl|lár a|á esett vissza, az utolső őrmémet is eladtam. l980{Ólkezdvc azt Í.igyclhcttem meg, hogy az arany ára egyre csak cs kkent, mígvégiil | 999-bcn c|.jutott a 250 dol|áros mélypontra.

Bár nem sok pénzt szereztemálta|a,az arany mégis értékes leckével aján.dékozott meg apénzr6|. Miután tudatiíra ébresztett annak' hogy akkor is ve-szíthetek pénzt,ha ava(ődipénzbo. aranyba fektetek be, rájcittem, hogy nemma9a az arany, nem az e szkciz képviselte valÓj ában az értéket. Vé g só soronaz eszkozhoz kapcsolÓdÓ infornráciő az a tény ezó,ami egy embert gazdaggávagy szegénnyé tesz. Más szavakk a|: nem az ingatlan, a részvények' a befek-tetési alapok, az tizlet vagy a pén: tesz e?y embert gazdagg . Ami ténylege.sen gazdaggá tesz, az elsósorban az informáciő, a tudíts, a bt)lcsesség és aknow-how , mdsképpen kffbjezve a pénziigyi intelligencia.

G olfle c ké k v a gy g o lf-klub o kEgyik barátom nagy golf-rajongő. Dollárezreket kcilt évente rij klubokra

és mindenféle ríj kacatra, ami a golfhoz kapcsolÓdÓan a piacra keriil. A prob-|émát azjelenti, hogy golfleckékre egyetlen centet sem kcilt. Ennek kovet.keztében játéktudáSa semmit nem fejlódik, hiába rendelkezik a legdivato.sabb, legnagyszer bb golf felszerelésekkel. Ha kitartana a korábbi klubjamellett, és inkább golfleckékre krjltené apénzét,sokkal jobb golfiátékos le-hetne.

Ugyanez a botor jelenségapénz játékában is tapasztalhatÓ. Emberek mil-liárdjai fektetik be nehezen megszerzett pénztiket olyan eszkciz kbe, mintrészvények és ingatlanok, de szinte semmit nem kciltenek informáciőkra. En-nek kcivetkezménye, hogy a pénzugyí eredményiik változatlanul a régi ma-rad.

Vardzsképlet pedig nem létezikEz a kcinyv nem szándékozik egy gazdagodj-meg-gyorsan kiadvány len-

ni, és varázsképleteket sem tartalmaz.F'z a konyv apénzigyi intelligencia,a pénziigyi IQ ncivelését cé|ozza meg. Arrő1 szől, hogy annak kcjszcinhetóengazdagodj, hogy egyre okosodsz' A pénztigyi intelligenciának arről az cital apvetó ci s szetevój ér 6I szót, amelyek el engedhetetlenek a gazdagodáshoz,fiiggetleniil attől, hogy mi t rténik a gazdaságban, a részvények terén vagyaz ingatlanpiacon.

A pénz j szabdlyaiEz a kcinyv apénz rij szabályaival is foglalkozik, azokkal a szabályokkal,

amelyek 1971-ben megváltoztak. A szabályoknakez ayá7tozása az oka an-nak, hogy arégi szabályok már elavultak. Számos ember esetéb en az anyagitermészet kiiszkcidés egyik legfóbb oka éppen az,hogy továbbra is a pénzrégt szabályai szerint m k dnek, vagyis annak megfelelóen, hogy dolgo17

1l10

keményen, takarékoskodj , szabadulj meg az adőssőgaidtÓl,fektess be hossztÍtávra, részvények, k nények és befektetési alapok jÓl diverzifik lt porfoliő-j ba. Ez a kcinyv a pénz q szabá|yai szerinti játék'Íó| szó|, ám ehhez elen-gedhetetlen a pénzigy i intelligencia, a pénzigy i IQ fej lesztése, ncivelése.

E kcinyv elolvasása után sokkal inkább képes leszel meghatározni azt,hogy mi a kedvezóbb a számodra: apénz régi szabályai,vagy az j szabdlyokszerint játszani.

F e de zd fe l pé nziigyi gé nius zodat !Kcinyvem kilencedik fejezete pénziigyi géniuszod felfedezéséról szől,

azá|ta|' hogy agyadnak mind a hiárom részéthasznosítod. Mint ismeretes,agyunk háromrészét a bal féhekés

' a jobb féltekéS és a tudat alatti agy teszik

ki.Annak oka, hogy a legtcibb ember képtelen meggazdagodni, az, hogy a

három rész koztil tudat alatti agyunk a legeróteljesebb. Például, lehet, hogyvalaki tanulmányoz egy ingatlant, és a bal, illetve a jobb agyféltekéje segít-ségével pontosan tudja is' hogy mit kellene tennie, ám agyának eróteljes, tu-dat alatti része ellenórzést gyakorolhat, mondván: ,,o, ez ttílságosan kocká-zatos. Mi van, ha elveszíted apénzedet? Mi tcirténik akkor, ha hibázo|?,, Eb.ben a példában a félelem érze|me okozza azt',hogy a tudat alatti agy a bal'illetve a jobb agyfélteke kívánsága ellen dolgozik. Egyszerííen szőlva, ah-hoz, hogy kifejleszd pénztigyi géniuszodat, rendkívtil fontos etószor aztmegtanulnod, hogyan kell harmonikusan cisszehangolnod agyad három ré.szének m kodését, ahelyett, hogy egymás ellen dolgoznának. E kcinyvbenmagyarázatot kapsz arra, hogyan tudod ezt megtenni.

RiividenSok ember hisz abban, hogy a pénzteremtéshezpénzre van sztikség' Ez

nem igaz. Soha ne téveszd szem elól, hogy ha még abban az esetben is ve-szíthetsz pénzt,ha aranyba fektetsz be, akkor biírmi máson még inkább ve-szíthetsz. Végsó Soron nem az aÍany , a részvények , az ingaÍ|an, a keménymunka vagy a pénz tesz gazdaggá - sokkal inkább az,hogy mi a1, amittudszaz aranyről, a részvényekról,azingat|anról, a kemény munkáről és apénzr6|.Ez az, ami számít' Végsó soron a pénztigyi intelligencia , apénzigyiIQ az, ami gazdaggátesz'

Kérlek, folytasd az olvasást, és gazdagodj azá|tal,hogy egyre okosabb le.szel.

I.fejezet

Mi is az apénztigyiintelligencia?

otéves koromban beszállítottak akőrház siirgósségi sebészetére. Annyit ér-tettem meg aZ egészb6|, hogy komoly fi|-fertízést kaptam, ami abárány-himló sz vódménye. Brár ijesztó élmény volt, mégis a szép emlékeim krjzétartozik, amint apám, cjcsém és két hrigom álltak a kórház e|ótt a gyepen, ésintegettek nekem, mikozben én a betegágyamban fekiidtem. Anyám nemvolt ott. o otthon nyomta az ágyat,beteg szívével kiiszkcidve.

Még ugyanabban az évben az cjcsémet is kőrházba vitték, miután leesettegy polcrÓl a garázsban,és a fején landolt. A hrígom Volt a k vetkezí. Atér-dét kellett megoperálni. És a legfiatalabb hrígom, a nemrég sziiletett Beth,srilyos bór-rendelleneséggel kiiszktjdott, ami folyamatosan zavarbaejtetteazorvosokat.

Btzony,ez kemény év volt apámszámára, és hatunk koziil egyedtil ó voltaz,aki nem szorult orvosi kezelésre. A jÓ hír az,hogy valamennyien felépiil-ttink, és egészségesen élttink a továbbiakban. A rossz hírt a gyÓgykezelésekszámláinak megérkezése jelentette. Lehet' hogy apám nem volt beteg abbanaz évben, mégis szert tett egy megnyomorítő betegségre - egy srílyos orvosiadősságra.

Apám akkoriban éppen a Hawaii Egyetem master fokozatának vé,gz6shallgatőja volt. Ragyogő tehetségrí diákként két év alatt nyerte el miír a ba-chelor fokozatot is, és az vol't az álma, hogy egyetemi tanár lehessen. Mostazonban a hattagri család, a je|zá|oghitel és a kifizetésre várő magas orvosiszámliík nyomása alatt kénytelen volt elengedni az á|mai1 és segéd-tanfelii-gyelói állást vállalni egy Hilo nevrí kisvárosban, Hawaii Nagy Szigetén. Ah-hoz, hogy át tudja kciltciztetni a családját az egy1k szigetrí| a másikra, kény.telen volt kcjlcscjnt felvenni az édesapjátől. Kemény idószak volt ez mind az

számáta,mind az egész családunk életében.

12 t3

Bítr hata|mas szakmai sikereket konyvelhetett el' és végtil a doktori címeti s o l n ycÍc, mégis azt gyanítom' hogy egyetem i tanáru á v á7ásának megvalő-stllatIan ír|ma egészen a halála napjáig kísértette apámat, Gyakran mondo-gattir: ,,Gyerekek, ha kir ppentek a családi fészekból, akkor vissza fogok tér-rri az isko|ába tanítani, hogy azza|fogla|kozzamvégre, amit szeretek.''

A tanítás helyett azonban Hawaii állam oktatástigyi kormánybiztosa lett,ami végiil is fÓ1rivatalnoki állás volt. A választásokon elindult az alkormány.,t,<ii címért - és vesztett. Váratlanul munkanélktilivé vált' citven éves korára.l{(jviddel a választások után anyám, negyvennyolc éves korában, gyenge szí-vc kcivetkeztében hirtelen meghalt. Apám soha tobbé nem heverte ki ezt avcszteséget.

Es a továbbiakban a pénztigyi problémák csak halmoződtak. Munkanél-kiiliként rígy dont tt, kiveszi a folyőszámlájáről nyugdíj-megtakarítását, éscgy országos fagylalt franchise i'izletbe fekteti. Eztittal minden pénzét elvesz-tette.

Ahogy apám idóscidott, egyre inkább ilgy érezte,lemaradt a kortársai m -

gott; véget érté|ete karrierje. oktatásvezetói munkakcirének megszíínésévelcgyiitt az identitását is elvesztette. E,gyre diihosebb lett meggazdagodott egy-kori évfolyamtársaira, akik, tő,le e|téróen,rrem az oktatásban helyezkedtekcl , hanem aziz|eÍiéletet választották. Gyakran kirobbant, és ilyeneket mon-dtltt: ,,Egész életemet a hawai.i gyerekek nevelésének szenteltem, és mitnyertem vele? Semmit| GazdagosztáLytársaim csak egyre gazdagabbak let.tck, nekem pedig mi jutott? Abszohit semmi!"

, Soha nem fogom megtudni' miér1 nem ment vissza tanítani az egyeÍelÍ,Íe.t lgy sejtem, ennek oka az|ehelett, hogy nagyon keményen ptőbált gyorsanrrroggazdagodni,éskárpőtolni magátaze|vesztettidőkért.Izgatottankerget-tc lr kiszámíthatatlan iigyeket, és gyorsbeszédrí szélhámosokkal ismerkedett.V l r I l r r n c n nyi g azdagodj-meg-gyorsan v á||a7kozása sikertelen volt.

N lrány alkalmi munka és a társadalombiztosítás nélkiil kénytelen lettvtl|tllt vltlamelyik gyerekéhez koltozni. Néhány hőnappal aze76tt,hogy rák-Ir;trr rltt'llt:tlt hetvenkét éves korában, apám az ágyaszé|énmagáhozhízott,t.s trlt.rtlt't]ct(íclz tt, hogy nem sok mindent tud hagyni a gyerekeire. Ráhaj-l()ll;||ll lt' jt.rrrcl kezemben tartott kezére' és egyi'itt sírtunk.

,l,tiI krrís p ttz,

Su..1'..'.u lt1r1i1111111|i pénzgondjai voltak egész életében. Ftiggetlentil attÓl,ltll1'1'ttlt'ttttYll |rt.|.t.st'll'liIlandőjelleggelproblémátjelentettszámára,hogya1tt.ttzt. srl|tlt llt.ttt vrllI c|cgcncl . Képtelen volt ná lenni életének ezen a fon-Itrs It.ttiIt.lt'tt' (.s (./ ||ilÍ]'y Iiiit|lrImat jelentettneki egészen ahalá|áig.Tragikus||l. lt|.l|| ||||||(| i| |ttl'ltllisliIlltlt, rrrincl apaként alkalmatlannakéreztemagát.

Mivel az akadémikus ér1elmiségiek világában mozgott, mindent megtett,hogy anyagi problémáit félrescipcirje' és a pénznél magasztosabb iigynekszentelje életét. Mindent megtett azért, hogy hangsrílyozza apénznemszá-mít, még akkor is, amikor pedig nagyon is számított' Nagy ember volt, nagy-szer férj és apa, és ragyogÓ neveló; mégis létezett ez a pénznek nevezett,gyakran eróteljes hatalommal rendelkezó dolog, amely csendben iild zte ót,és sajnos, élete vége fe7é ez vált a mércévé, amellyel az életét értékelte. BáÍ-milyen okos is volt, pénzproblémáit soha nem sikertilt megoldania.

Ttil sok pénzGazdag apámnak' aki kilencéves koromban kezdett engem apénzr61 ta-

nítani, szintén voltak pénzproblémái. Ő másképp oldotta meg ezetet a prob-Iémákat' mint szegény apám. Elismerte, hogy apénz számít, és mivel ezt rea.Iizálta, arra t rekedett, hogy minden lehetséges a|kalommal n velje pénz-í'igyi intelligenciáját.Számáraez azt jelentette, hogy szembenézetÍ"pénzugyiproblémáival' megbirkőzott veltik, és tanult a folyamatből. Gazdag apám ko-zel sem rendelkezett annyi akadémikus tudással, mint szegény apám'de mi-vel ó másképpen oldotta meg apénzproblémáit, és ntivelte pénz;.J'gyi intelli-genciáját, gazdagapámpénzzel kapcsolatos problémáját a tril sok pénzje-Ientette.

Mivel két apám volt, egy gazdag és egy szegény, megtanultam, hogy le-gyenbár gazdag vagy szegény, pénztigyi problémája minden embernek van.

A szegények pénztigyi problémái:

l . Nincs elegendó pénztik.2, Hitelt vesznek fe7pénzhiányuk pőtlására.3. Megélhetési kiadásaik emelkednek.4. Minél trjbbet keresnek, annál t bbet adőznak.5. Félnek a v észhe|yzetektól.6. Rossz pénzíj,gyi tanácsokra hallgatnak.7. Nagyon kevés a nyugdíjuk.

A gazdagok pénziigyi problémái:

|' Ttj| sok a pénztik.2. Apénzuket biztonságban' befektetve kell tartaniuk.3. Nem tudjrák, hogy Óket szeretik-e az emberek, vagy a pénztiket.4. okos pénzngyi tanácsadÓkra van sziikségiik.5. Elkényeztetik a gyermekeiket.6. Hagyatéki és cjrcjk sodési tervet kellkészítenitik.7. T'il nagy adőkat fizetnek az áI|amnak.

t4 15

Szegény apámnak pénzproblémái voltak egész é|etében. Fiiggetleniil at-től, hogy mennyit keresett, állandÓ jelleggel problémát jelentett számára,hogy a pénze soha nem volt elegendó. Gazdag apámnak is voltak pénzprob-|émái. Az ó gondját a t l sok péne jelentette. Te melyik problémát vál|alnádinkább?

Gy e nge me g oldús ok a p é n4troblé mdkraNagyon fontos leckét jelentett' a számomra, hogy már fiatalon megtanul-

tam: pénzproblémái mindenkinek vannak, fiiggetleniil attől, hogy az i||etómennyire gazdag vagy milyen szegény. Sokan abban hisznek, hogy ha sokpénztik lenne, akkor egyszeriben e|szá||na minden gondjuk. Csak kevesettudnak arrÓl' hogy a t l sok pénz csak még további pénzproblémiíkat okoz.

Az egyik kedvenc kereskedelmi hirdetéSem egy pénztigyi szo|gá|tató tár-saságé, amely rígy indul' hogy MC Hammer* rapper egy szép nóvel táncol'mogcitttik egy Bentley és egy Ferrari, valamint egy erósen t lméretezett kas-tély. A háttérben kiil<jnféle drága luxuscikkeket szállítanak be a kastélyba'Mikozben mindez tcir1énik, MC Hammer egyik aktuális slágerét hallhatjuk:,,lJ Can't Touch This'' (,,Uriembert ez nem tudja meghatni''). Aztán a képer-nyó elscitétiil, és megjelenik a felirat: ,,15 perccel később''. A ktivetkezó je-lenetben MC Hammer tenyerébe hajtott fejjel tildogél a járdaszélen' ugyan-azon nevetséges,kastély e|6tt, |EY tábla szomszédságában, ame|yen ez á||:

,,VEGREHAJTAS ALATT''. Es ezt halljuk kcizben: ,,Bármikor ellened tá-madhat az é|et.Mi azért vagyunk, hogy segítsiink'''

A világ tele van MC Hammerekkel. Valamennyien hallottunk már lottő.nyertesekról, akik milliőkat nyertek' és pár év mrílva ismét risznak az adós.ságban. Vagy a fiatal profi sportolőről, aki kastélyban lakik, amígaktív,az-után pedig a híd alatt, amikor már vége a játéknak' Vagy a fiatal rock-sztár,aki multimilliomos a hriszas éveiben, aztánharmincasként már munkát ke.res. (Vagy a rapper, aki pénziigyi szolgáltatÓt reklámoz, amelynek a szolgál-tatásait valÓszínÍíleg igénybe vette mdr , amikor a pénzét elveszítette.)

EgyedÍil pénzzel nem oldhatod meg pénziigyi problémáidat.Ezazoka an*

nak, hogy hiába adsz pénzt a szegényeknek,azzal nem segíted 6ketpénz-

Az l962-ben oaklandben sziiletett, sokféle tehetséggel megáldott StanleyKirk Burrel rap-énekes egy videÓ-klippel vált vi|ághírívé, MC Hammer né-ven.27 évesen már dtibbenetesen népszerrí, és mindent elért magánéletébenis. Nem tudott azonban szembeszállni a pénzsőviír és bosszrivágyő gengszter-rapperekkel. Villámgyors csticsra tcjrésérő1 és zuhanásiírő| é|etrajzi film is ké-sziilt. Jelenleg Kaliforniában él feleségével és hat gyermekével, és sajáttelevíziős míísorát vezeti. - A fordítÓ megjegyzése.

gondjaik megoldásában. Sokszor ez inkább csak meghosszabbítja a 1lt.rtllIcilnáikat, és még tcibb szegény embert termel. Vegytik például a szociá|is sc:

gély gondolatát. AZ 1996-os nagy válság ideje Óta akormány garantá|t pÓrrztad a szegényeknek, személyes k rtilményeiktól ftiggetleni'il. Mind sszc any.ttyit kell tennitik, hogy minóstiljenek a szegénységi juttatásra, és ezután Íil.|yamatosan megkapják a csekket az á|lamtől. Akik késÓ,bb kezdeményez(í-llek mutatkoznak, munkát szereznek, és tcjbb pénzt keresnek, mint a sze-génységi juttatás,azoktő7 a kormány a juttatáSt a továbbiakban megvonja. Aszegény embereknek ezután további, az rij munkájával sszeftiggó k ltsége-ik is felmeriilnek, amelyekkel korábban nem kellett számolniuk, mint pl. azogyenruha' a gyermekgondozás, azatazás stb. Sok esetben kevesebb pénziiktnarad, mint munkába állásuk elótt volt' és kevesebb idejiik. Ez arendszer alustákat jutalmazza, és btinteti azokat, akik kezdeményezíkészséget mutat-nak. Ez a rendszer egyre tcibb szegény embefi teremt.

A kemény munka nem oldja meg apénzproblémákat. A világ tele van ke-rnényen dolgozÓ emberekkel, akik munkájuk fejében nem tudnak elegendópénzt felmutatni, keményen dolgozÓ emberekkel, akik pénzt keresnek, még-is egyre mélyebbre stillyednek az adősságban, és így a még tobb pénzértmégkeményebben kell dolgozniuk.

Az oktatás nem oldja meg a pénzproblémiákat. A világ tele van magasanképzett sze gény emberekkel . Ezeket hívj ák szocial istáknak.

A munkahely nem oldja meg a pénzproblémákat. Sok ember számára a.|.o.B. betrísző (ob=munkahely, angolul) ezt jelenti: Just over Broke (éppencsak a csódhelyzet felett). Milliőszámra vannak olyan alkalmazottak, akikcsak épp annyit keresnek' hogy megéljenek, de amiből nem engedhetik megmaguknak, hogy éljenek. Számos, állásban lévó ember nem engedheti megrnagának a saját otthont, a megfeleló orvosi ellátást, aképzést, vagy akárcsak azt' hogy elegend6 pénzt tegyen félre magának nyugdíjas napjaira.

Mi oldhatja meg a pénzproblémákat?A pénztigyi problémákat egyediil a pértz:Ú'gyi intelligencia segítségével

t udjuk megoldani. Egy szerríen megfogalma zv a, a pénzigyi i ntelli genci a ál-talános intelligenciánk része, amelyet a pénzugyi problémáink megoldásáraalkalmazunk. Néhány példa az emberek legáltalánosabb pénztigyi problémá.ira a kcivetkezó:

l . ,,Nem keresek elegendó pénzt.,,2,,,IJ szomaz adősságokban.''3. ,,Nem engedhetem meg magamnak' hogy sajátházat vásároljak.''4' ,,Lerobbant az autÓm. Honnan vegyek rá pénzt, hogy megjavíttas.

sam?"

16 t1

5. ,,Van 10 000 dolliárom. Mibe kellene befektetnem?''6. ,,Gyermekem egyetemre szeretne menni, de nincs rápénzink.,,7.,,Nincs elegendó tarta|ékpénzem nyugdíjas napjaimra.''8. ,,Utálom a munkámat, de nem engedhetem meg magamnak, hogy ott-

hagyjam."9. ''Nyugdíjas vagyok, és lassan kifutok apénzemb6|.,,

10. ,Ezt a drága mÍítétet nem engedhetem meg magamnak.''

Pénzngyi intelligenciával megoldhatjuk ezeket, és sok más pénziigyiproblémát is. Szerencsétlenségiinkre, ha nem elég fejlett apénzld.gyi intelli-genciánk ahhoz, hogy megoldjuk a problémáinkat, azok fennmaradnak.Nem fognak eltíínni. Sok esetben még rosszabbra fordulnak, további pénz-tigyi gondokat okozva' Milliőszámra vannak például olyan emberek, akiknem tudnak elegendó pénztfélretenni nyugdíjas korukra. Amennyiben nemsikertil megoldaniuk ezt a problémát, ahe|yzet csak egyre rosszabb lesz,ahogy korosodnak, és egyre tcibb pénzre lenne sztikségtik orvosi ellátásuk-hoz. Tetszik-e, Vagy sem, a pénz határozzamlg aZ életstílust és az éLeÍminó-séget - vagyis ez teszí lehetóvé a kényelmet és azt,hogy a lehetóségek k -zcitt gond nélkiil választhassunk. Apénz által nyrijtott vá7asztási szabadságjelentheti a ktilonbséget az autőstoppal, esetleg autÓbusszal valÓ utazás . . .

vagy a magánreptilógép igénybevétele krjzott.

A pénzproblémdk megold.ísa okosabbá tesz

Kisfiti koromban gazdag apám aztmondta nekem: ,,Pénzigyi gondjaidtőlokosabb leszel . . . amennyiben megoldod a problémádat,,, Ezt is mondta:,,Amennyiben egy pénztigyi problémádat megoldod, pénziigyi intelligenciádncjvekedik. H a a pénzigy i intelligenciá d nó, gazdagabb leszel. H a ne m o|dodmeg a pénztigyi problémádat, szegényebb leszel. Ha nem oldod meg apénz.tlgyi problémádat, akkor abbÓl gyakran még tcibb probléma keletkezik.''Amennyiben ncjvelni szeretnéd pénzngyi intelligenciádat, problémamegol-dÓnak kell lenned. Ha nem oldod meg pénztigyi problémáidat, soha nem le-sze7 gazdag. Tény, hogy anná7 szegényebb leszel, minél tovább fennáll aproblémád.

Gazdag apám a fogfájást szokta felhozni példaként annak illusztrá|ására,hogy egy probléma más' további problémák felmeriiléséhez yezet. EzÍ-mondta: ,,Hapénzigyi problémánk yan, aZ olyan, mint a fogfájás. Ha nemkezelik a roSSZ fogat' attől rosszul érzed magad. Ha rosszul érzed magad,rosszul teljesítesz a munkahelyeden, mert sértilékeny vagy. Ha nem kezelte-ted a fogfájást, az további orvosi komplikáciőkhoz vezethet, mivel konnyÍí abaktériumoknak tanyát verni, elszaporodni a szádban, és onnan továbbter-

jedni. Egy szép napon elveszted a munkádat, mivel krőnikus betegséged mi-att olyan sokat hiányzol. Ha nincs munkád, nem tudod a lakbért fizetni. Hanem rendezed aházbért, kcinnyen azutcán találod magad, hajléktalanként'pocsék egészségi állapotban, a kukákből cisszeszedett ételeken tengódve, ésráadásul még a fogfájásod is megmarad.',

Bár ez egy extrém pé|da,atcirténetet mégis jőI megjegyeztem. Már fiata-lon rávezetett a problémák megoldásának a fontosságára,valamint a domi-nő-effektusra, amit egy megoldatlan probléma okozni tud.

Sokan nem oldják meg pénziigyi problémáikat, amikormég kicsik, vagyisa fogfájás stádiumban. Ahelyett' hogy megoldanák afelmertiló nehézséget,csak srilyosbítjákazzal,hogy nem vesznek rőla tudomást, vagy nem hatolnakle a probléma gy keréig. Pé]dául, ha kevés a pénzÍik, sokan a hitelkártyájuk.hoz folyamodnak,hogy ahiányt áthidalják. A hitelkátyaszámlrík lassan hal'rnoződnak, és a hitelezók tildcizni kezdik óket, hogy fizessenek. Hogy meg-oldják a problémát, hitelt vesznek fel a házukra, hogy kifizethessék hitelkár-tya adÓsságaikat. Az a baj, hogy a hitelkrírtyáikat továbbra is használják.Most már jelzálog terheli aházukat,amit tcirleszteniÍik kell, és ráadásul mégtovdbbi kifizetetlen hitelkártya adősságaik is keletkeznek.

E hitelprobléma megoldása gyanánt jabb hitelkártyákat szereznek be,hogy a régi krártyrákon felgytilemlett adősságokat kifizessék. Mivel a halmo-ződő pénzugyi problémák miatt depressziősak, aZ jhite|kártyiákat felhasz-nálják egy kis nyaralásra. Hamarosan képtelenek a je|zá|oghitel és a hitelkár-tya adősság t rlesztésére , ezért ű,gy dontenek, csódtit jelentenek.Ezze| az agond' hogy a probléma gy kere vá|tozat|anul megvan' akárcsak a fogfájás.nál. A probléma gycikere a pénziigyi intelligencia hiánya,és a pénziigyi in-telligencia hi ánya álta| okozott legfÓ,bb baj az egyszerí pénzigyiproblémákmegoldásiíra valÓ képtelenség. Ahelyett, hogy a probléma gyíkerébez - ezcsetben a helytelen kcjltési szokásokhoz - ny lnának, a legtcibben egysze.njíen nem vesznek tudomást a problémáről. Ha egy gyomot nem tépsz ki gyo.kerestiil, hanem csupán a tetejét vágod|e,azgyorsan rijből életre kel, és mégnagyobbra n6.Ugyanez a megállapítás apénzigyi problémrákra is igaz.

Bár ezek a példák kissé extrémnek t nnek, egyá|ta|án nem szokatlanok.A lényeg az,hogy apénzugyi problém kva|őjában gondot' de egyítta|meg-tildcíst isjelentenek. A nehéz helyzeteket megoldő emberek okosabbá vál.ltak. Pénziigyi IQ-juk megntivekszik. Ha egyszer okosabb valaki, akkor márrlagyobb problémákkal is megbirkőzik. Ha pedig már meg tudja oldani a na-gyobb pénztigyi problémákat is, akkor gazdagabb lesz.

Erre példaként a matematikát szeretem felhozni. Számos ember ltá|ja alnatematikát. Mint azt te is tudod, ha nemvégzede|aházifeladatot matema-likáből (ha nem gyakorolod a matematikai problémiák megoldását), akkor

t8T9

képtelen leszel a matematikai feladványokat megoldani. E nélktil pedig nemmész át a matematika teszten. Ha nem sikertil a teszted, elégtelent kapsz ma-tematikáből. Az elégtelen osztá|yzat azt jelenti , hogy nem tudsz leérettségiz-ni. Igy legfeljebb a McDonald's.nál szerezhetsz egy állást, minimáLbénel.Ez a példa is jÓl szemlélteti, hogyan csaphat át egy kis probléma egy ná|asokkal nagyobb problémába.

Abban az esetben azonban, ha szorgalmasan gyakorolod a matematikaifeladatok megoldását, egyre intelligensebbévá|sz,és képes leszel sokkal bo.nyolultabb egyenletek megoldására is. Egy éves kemény munka után akátmatematikai zseni is lehetsz, és a korábban keményneklátsző dolgok mostmrír egyszeriíek a számodra' Mindannyian az egyszereggyel indulunk. A si-keresek azonbannem állnak itt mes.

A szegénység okaA szegénység egyszerííen azt jelenti, hogy tcibb problémánk van, mint

megoldásunk. A szegénységet az okozza, hogy egy személyt olyan problé-mák átasztanak el, amelyeket képtelen megoldani. A szegénységnek nemminden oka pénzugyi természetíí. Koztejátszhatnak benne olyan tényezők is,mint a drogfiiggóség, szerencsétlen házasság, bÍínozókkel fertózott lakÓkcjr-nyezet, álláskeresésre alkalmas szakképzettség hiánya, ktizlekedési nehézsé-gek a munkahelyre valő eljutásban vagy az1|let6 számiíra elérhetetlenegész-ségiigyi ellátás.

Néhány manapság fennállÓ pénztigyi problémát' mint például a trilzott el.adÓsodást és az alacsony béreket, olyan k rtilményekokozzák, amelyek tríl-mutatnak az egyének befolyásolási kcjrén, olyan problémák, amelyekkel akormánynak és a gazdaságnak kellene megbirkőznia.

Az alacsony bérek egyik oka például az,hogy a jőlfizetó gyiártási mun.kákat kiadják a tengeren trílra. Ma nagyon sok munkahely kciz tt lehet válo-gatni, de aszo|gáltatői szektorban' és nem a gyártásban. Gyermekkorom ide-jén a General Motors volt hazánk legnagyobb foglalkoztatőja. Manapság aWal.Mart foglalkoztatja a legttibb embert az országban. Mindannyian tud-juk, hogy a Wal-Marl nem a magas fizetésekrÓ1 híres - vagy a nagyvonalrínyugdíjtervekról.

otven évvel eze16tt1ehetséges volt, hogy valaki magasabb iskolázottságnélktil is jől boldoguljon anyagilag. Egy mind<issze kozépfokttvégzettségge|rendelkezó fiatal is képes volt viszonylagjó|fizet6 álláshozjutni, autők vagyacélszerkezetek s zerelé sével. Manaps ág le gfelj ebb hamburgerek et,,gy árt-hatnak".

otven évvel ezetótt a gyattő cégek gondoskodtak alkalmazottaik egész-ségbiztosításárÓl és kedve z6 nyugdíjfeltételeiról. Ma a munkások milliői ke-

vesebbet keresnek, mikcizben egyre tcibb pénzre lenne sztikségiik saját orvosiellátásukra, valamint arra, hogy megtakaítsanak nyugdíjas korukra. Ezek apénziigyi problémák minden egyes nappal, amelyek nem hoznak megoldást,csak egyre nagyobbra nónek. Es ezek egy nagyobb nemzeti problémábőlerednek, amely t lmutat azon,hogy az egyének képesek lennének azt meg-vá|toztatni vagy megoldani. Ezek gyokere a gyenge gazdaságpolitika' vala-mint a komrpciő.

A pénz szabályai megváltoztak1971-ben Nixon elnok elszakítottapénzinkeÍ. az aranyalaptől. Ez helyte.

Ien gazdas ágpolitika vol t, ami me gv ál toztat ta a pénz szab á|y ait. Hab ár ezze|az egyik legnagyobb pénzngyi vá|tozásra kertilt sor a világ t rténelmében,mégis csak nagyon kevesen ébredtek tudatára ennek a változásnak, valamintannak a hatásnak, amit ez a tény a mai vl|ággazdaságra gyakorol. Az egyikok' ami miatt oly sok ember ktizd manapság pénziigyi nehézségekkel, Ni.xonnak ez az akciőja'

1971-ben az USA dollár meghalt, miveltobbé nem számított valódipénz-nek - egyszer(i pénznemmé (valuta, deviza) vá|tozott. Apénz, valamint apénznem k<iztjtt pedig alapvetó ktilonbség van.

A pénznem (currency) szÓ a current (áram, áramlat) szób6| ered, mint azelektromos áramvagy az óceán áramlatat, A sző tehátmozgdsrauta|.Ttt|zottegyszer sítéssel a pénznem (valuta, deviza) folyamatos mozgást téte|ezfel.Ha a mozgás megáll, gyorsan yeszít az értékéb6l. Ha tríl nagy az értékvesz'tés, az emberek nem veszik figyelembe. Ha az emberek figyelmen kíviilhagyják' apénznemértéke a zérus felé zuhan. I91|.ben az USA dollár el-kezdett a zérus felé haladni.

Tcjrténelmi]eg szemlélve végsó soron valamennyi pénznem a zérus fe|étart. A kormányok a torténelem során trjbbféle pénznemet nyomtattak. APolgárhábor idején például az USA kormány létrehozta a Continental nevÍípénznemet. Nem t l régen tiirtént, hogy ennek a pénznemnek az értéke nul-lára esett.

AzI.vi|ághábor után a német kormány kibocsátott egy pénznemet, ab.ban a reményben, hogy ezzelkifizeti a számláit. Infláciő tcirt ki, és a németk<izéposztály elveszítette a megtakarításait. 1933-banafrusztrált és megtortnémet nép hatalomra segítette Adolf Hitlet, abban a reményben, hogy majdó megoldja pénztigyi problémáikat.

Szintén 1933-ban tclrtént, hogy Franklin Roosevelt létrehozta a társada-|ombiztosítást' az amerikai nép pénztigyi problémáinak megoldása érdeké-ben. Habiír a tiírsadalombiztosítás és az egészségbiztosítás rendkívÍil népsze.rrJíek voltak, végsó soron azonbanpénzigyikaÍasztrÓfát jelentettek, amelyek

20 a1

srilyos financiális problémiák kit réSéhez vezettek. Ha az amerikai kormányt bb kétes éÍtékíj dollárt nyomtat, hogy ríná legyen ezen akét srílyos pénz-tigyi problémán,az csak az USA dollár gyorsabbhalá|áhozvezet,és továbbnciveli a pénz'Ü'gyi problémákat . És ez nem a jcivó zenéje . Éppen ez tcirténiknapjainkban. A Bloomberg legfrissebb jelentése szerint az USA dollrárGeorge W. Bush 2001 janurárjában tcirtént hivatalba lépése őta 13,2 száza|é-kot veszített v ásár|óéttékéb6|.

Nixonnak az USA dolláron véghezvitt vá\toztatása az okozója annak,hogy olyan sok ember, sót maga a kormány is, adősságoktÓl szenved. Ami-kor 1 97 1 -ben me gv á|toztak a pénzze| kapcsolatos szabályok, a takaréko sko.dők veszteset<ké,az adÓsok pedig nyertesekké váltak. A kapitalizmus rij for.mája jelent meg. Ha manapság ilyen tanácsokat hallok emberektől, hogy:,'T bb pénzt kellene megtakarítanod'' vagy ,,Takarékoskodj a nyugdíjas éve-idre'', rcigtcin az jut eszembe, vajon tudatában yan-e aZ illetó személy annak,hogy a pénz szabá|yai alaposan megváltoztak.

A kapitalizmus régi szabáIyai alapján financiális szempontből brilcs do.log volt megtakarítani a pénzt, Az tij kapitalizmusban a pénznemmegtakarí-tása azonban egyenesen órtiltség. Semmi értelme parkolőpályára tenni egypénznemet. Azíjkapitalizmusban ugyanis a pénznemnek mozognia kell. Haegy pénznem megszíínik áramolni, értéke egyre kisebb és kisebb 1esz. Apénz-nemnek, az elektromos áramhoz hasonlÓan, olyan gyorsan kell eszkcizrő1eszkozre áramolnia, ahogyan csak lehetséges. A pénznem egyediili célja esz-ktizcik megszerzése, olyan eszkcizciké, amelyek vagy ncivelni fogják az érté-ktiket, vagy pedig készpén záram|ást: cash flow-t produkálnak. A pénznemeta lehetó leggyorsabban valődi értékkel rendelkezó valÓdi eszkciztjkre kell át-forgatni, mivel magának a pénznemnekazértéke gyorsan cscjkken. A valődieszkcizcik, mint például az ataÍ|y, az o|aj, az ezist, az ingatlanok és a rész.vények rára emelkedik, mivel a pénznem értéke folyamatosan cscikkenóbenvan. Tulajdonképpen a benniik foglalt érték nem változik, csupán a megszer-zéstikhrjz sziikséges pénznem mennyisége lesz egyre nagyobb.

Gresham tcirvénye megállapítja: ,,Ha roSSZ pénz keriil be az áram|ásba,ajő pénz rejtózkcidni kezd.,, 197 l-ben az USA tinteni kezdte a világra a kétesértékíi dollrárt - a roSSZ pénzt. Az ríj kapitalizmusban sokkal értelmesebbdolog ma pénzt k lcsonvenni, majd visszafizetni holnap, értéktelenebb dol-Lárta|. AzUSA kormányais eztteszi' Miért ne tehetnénk mi is ugyane zt? AzUSA kormánya adÓsságban van. Miért ne lehetnénk adősok mi is? Ha márnem áll mődodban megvá|toztatnod egy rendszert, az egyet\en lehetóségeda sikerre, ha azt jől' kezeled.

Az 19] 1 -ben bekcivetkeze tt pénzi gy i változásokből kifolyőlag az ingat-lanrírak magasba szárnya|tak, mivel eróteljesen cscikkent a dollár vásiírlőe-

reje. Megélénktilt a tózsde is, mivel a befektetók biztos kik tót kerestek do|-lárjaiknak. A kozgazdászokin;fláciÓnaknevezikeztajelenséget, pedigezva-lőjában leértékelés, devalváciÓ. EttóI a háztulajdonosok nagyobb bizton-ságban érzik magukat, mivel azt gondolják, ncivekszik aházukértéke. A va-lőságban azonbanadollárvásárlőereje cscikken, és emiatt ttínik gy' minthanóne a háztulajdonosok vagyona. Az emelkedó ingat|anárak és a csokkenómunkabérek azonban egyre nehezebbé teszik a fiataloknak azt, hogy elsó ott-honukhoz hozzájussanak. Ha a fiatalok nem ismerik fel' hogy a pénz szabá-lyai megváltoztak, sokkal rosszabb helyzetbe keri.ilnek, mint a sziileik, mivelaz USA pénzneme tovább devalválődik.

Egyéb változds a pénz szabályaibanA kovetkező változás |9,/4-ben kovetkezett be apénz szabá|yaiban.1974

eLótt az tizleti vállalkozások gondoskodtak dolgozőik nyugdíjazásáről. Ga-rantá|ták, hogy alkalmazottaik élettik végéig fizetési csekket (nyugdíjat)kapnak. Valőszínííleg tisztában vagy vele, hogy tcibbé már nem ez ahelyzet.

Azokat a nyugdíjterveket, amelyek élettik végéig fizetnek volt alkalma-zottaiknak' meghatározott juttatáSsaljárő (defined benefit vagy DB) nyug-díjterveknek nevezik. Manapság már csak néhány cég kínál ilyen lehetósé-get. EgyszerÍíen azért, mert tiilságosan koltségesek. 1974 után egy j típustinyugdíjterv ÍíínÍ' fel, a meghatározotthozzájárulást ígéró (defined contribu-tion vagy DC) terv. Manapság az 1|yen típus nyugdíjtervek 40l(k)' lRA'Keogh stb. néven kcizismertek. Egyszerííen elmagyarázva, a DC terv nemnyrijt garanctát egy egész é|eÍre szól'ő flzetési csekkre. Csupán azt kapodvissza, amit te magad és a munkaadőd a saját nyugdíjszám|ádrabefizette-tek . . .' ha a munkaadőd egyálta|ánhozzájárult valamivel.

Az USAToday ríjság felmérése szerint a mai amerikaiak legnagyobb fé-lelmét nem a terrorizmus jelenti, hanem az attő| valő aggodalom, hogy kifut-nak a nyugdíjszámlájukon \évó pénzb6|. Ennek a mindent áthatÓ félelemnekaz egyik oka a pénz szabályainak I91 A'ben t rtént megváltoztatására v ezet-hetó vissza. Es ez az eróteljes aggodalom nagyon is indokolt. Az EgyestiltÁllamok oktatási rendszere nem vértezi fe| az á||ampolgiírokat azokkal apénzijgyi ismeretekkel' amelyek sztikségesek lennének ahhoz, hogy sikere-sen felkészítsék magukat nyugdíjas korukra. Ha az iskolákb an egyá|ta7án ta-rrítanak valamit a pénzról, akkor arra oktatják a tanulÓkat, hogy tar1sákcgyensrilyban a csekkftizetiiket, vásároljanak valamiféle befektetési alapot,ős hogy idóben fizessék ki a számláikat - ilyen alacsony szintÍí pénztigyinevelés aligha elegendó ahhoz, hogy kezelni tudják azokat a pénztigyi prob-lémákat, amelyekkel mqd az életben szembestilnek. Ezen t lmenóen a leg-tcibb ember fel sem fogja, hogy apénz szabá|yai megváltoztak' és hogy az,

22 z3

aki megtakarÍt, az c'sak vesztes lehet. Az alulfinanszírozott nyugdíjtervekfogiák az Egyesiilt Áilamok kcivetkező nagy gazdasági krízisétleÉnieni.

Kormány zati biztonsdgi hálő ?A biztos pénztigyi j v ónek ez a hiány a v ezetett a társadalombi zto sításhoz

és az egészségbiztosításhoz,akormányzatbiztonságthá|őjá}toz,ame|yetaz-za| a cé71a| hoztak létre' hogy megoldják azoknak az embereknek az anyagiproblémáit, akik képtelenek saját gondjaik megoldására. Mindkét tervezetkész katasztrőfánakbizonyult. Az egészségbiztosítás már ma is a ,,vcircis vo-nal'' alatt mríkcjdik. A társadalombiztosítás sincs már nagyon távol tőle.2008-ban a népességrobbanás elsó, 78 milliős nemzedéke megkezdi nyug-díjba vonulását' és a legt bbjiiknek nincs elegendó bevételtik nyugddas ko.rukra, amiból egyálta|át megélhetnének. Az Egyesiilt Allamok kormányza-tának adatai szerint az ál|amikciltségvetés kcitelezettsége a társadalombizto-sításra 10 billiő' az egészségbiztosításra 64 billiő dollár. Amennyiben ezekaszámok pontosak' ez azt je|enti, hogy az amerikai kormánynak 74 billiő dol-|ár tartozása van a nyugdíjasok felé, és ez magasabb cisszeg, mint amennyi avilág cisszes részvény-piacán egyiittesen elérhetó. Ez óriási probléma, ami-nek a megoldása pénztigyi intelligenciát igényel. Amennyiben egyre tribbpénzt olnek bele, ez a probléma csak srilyosbodik. Akár cissze is roppanhat acsalárd pénz egész rendszere, a dollár értékét erósen azérus felé k zelítve.

Miért lesznek a gazdagok egyre gazdagabbakAz a tény, hogy megváltoztak a pénz szabá|yai, hogy ezek a változások

egyre szegényebbé tesznek, és hogy semmiféle hatást nem tudsz rájuk gya-korolni, igazságtalannak trínhet. És az is. A meggazdagodás kulcsátaz jden-ti, hogy felismerd: ez arendszer tisztességtelen, és hogy megtanuld a szabá-lyait, és használd fel azokat a saját elónytidre. Ehhezpénzugyiintelligenciasztikséges' pénztigyi intelligenciára pedig kizáró|ag csak pénztigyi problé-mák megoldása rővén lehet szert tenni.

Gazdagapámeztmondta: ,,A gazdagok egyre gazdagabbak lesznek' mertmegtanulják megoldani pénzljgyi problémáikat. A gazdagok gy tekintik apénzigyi problémákat' mint lehetóségeket ana, hogy tanuljanak, fejlódje-nek, okosabbak és gazdagabbak legyenek általuk. A gazdagok tudják, hogyminél magasabb pénztigyi IQ.val rendelkeznek, annál nagyobb problémákatképesek kezelni, ennek kciszcinhetó az a sok pénz' amire szert tesznek. Ahe-lyett, hogy menekiilnének elóle, elkertilnék, vagy rigy tennének, minthapénzigyl problémák nem is |éteznének, a gazdagok cjr mmel fogadják apénztigyi problémákat, mer1tudják' hogy lehetóséget jelentenek a fejlódésre.Es éppen ennek kciszcinhetóen lesznek egyre gazdagabbak.''

Hogyan kezelik pénziigyi problém ikat a' szegények?Amikor a szegényeket akarta jellemezni, gazdag apám a kcivetkezóket

mondta: ,,A szegények pénziigyi problémáikat pusztán gondnak tekintik.Számosan a pénl ldozatainak tekintik magukat. Sokan érzik (tgy,hogy ki.airÓlag nekik van pénztigyi problémájuk. Abban a hitben vannak, hogy hatobb pénztik lenne, valamennyi pénztigyi gondjuk Szertefoszlana' Csak na-gyon kevés sejtéstik van arről, hogy a valődi problémát apénzigyi problé-miíkhoz valÓ hozzáá||ásukielenti. Pénziigyi problémáikaÍ"aZattitídjiik okoz-za. AZ, hogy képtelenek megoldani, vagy hogy elkertilik óket, csak meg-hosszabbítja, és még nagyobbra duzzasztja pénztigyi problémáikat. Ahe-lyett, hogy gyarapodna a vagyonuk, egyre szegényebbek lesznek. Ahelyett,hogy a pénzigy i intelli genciáj uk ntivekedne' a sze gények kizár ólag a pénz-ligyi problémáikat n velik.''

H a gy an ke ze lik p é nziigy i pr oblé m áikat a k ii zé p o s ztály b e lie k?Amíg a szegények a pénz áldozatainak tartják magukat, addig a kozép-

osztálybeliek apénz rabjai. A kcizéposztály jel|emzéseként gazdag apám akcivetkezóket mondta: ,,A kcizéposztály egészen másként oldja meg pénz-iigyi problémáit. Megoldás helyett rígy gondolják, ravaszul kicselezhetik apénziigyiproblém ikat, A kcizéposztá|y tagaipénzt kciltenek iskoláztatásra,|rogy biztos álláshoz juthassanak. A legtobben elég okosak ahhoz, hogypénzt keressenek, és így felépítsenek egy t(izfalat,egy itkozízónát saját ma-guk és pénzproblémáikkozé. Sajátházat vásiírolnak' ingáznak a munkahe-Iyiikre, biztonságosan játszanak, kapaszkodnak felfelé cégtik karrier-|étrá-ján, és részvények, ktitvények és befektetési alapok vásárlásával takarékos.kodnak nyugdíjas éveikre. Meg vannak gyózódve anÓl, hogy akadémikusvagy szakmai képzettségiik elegendó ahhoz, hogy elszigetelje óket apénzk e g.yetlen, b ántó v ilágátó| .

otven éves korára sok k zépkoni ember azonvesziészremagát,hogy sa-

iát irodájának arabja. A legtobbjiik kvalifikált a|ka|mazott, nagy tapasz-lalattal. Van elég pénziik, és a munkahelyiik is biztosnak látszik. Mélyen n-rnagukba tekintve azonban tudjiík, hogy pénzugyi szempontből csapdába es-tck, de hiányzlkapénzigyi intelligenciájuk ahhoz, hogy irodájuk bortt'nébólkimenektiljenek. Tizenot további év lemorzso|ása á11elóttÍik, amíg végreIratvancit évesen visszavonulhatnak, és végre elkezdhetnek élni, perszejővalszríkebb kciltségvetés mellett.

A kcizéposztály Íagtrai azt gondolják, hogy ha akadémikus mríveltség ésszakmai ismeretek terén e|ég okosak, azzal képesek elkertilni a pénzigyi1lroblémákat. Legtcibbji'iknél azonban hiányzik a pénziigyi mríveltség, és ez;tz oka annak, hogy a legtobben az anyagi biztonságra tcirekednek, ahelyett,

.Á z5

hogy vállalnák a pénziigyi kihívásokat. Y á||a|kozóváválás helyett inkább ókdol goznak a vállalkozÓknak. Ahelyett, ho gy befektetnének, szakértíkr e bíz-zák a pénziket, hogy azokkeze|jék, saját maguk helyett. Pénziigyi intelli-genciájuk ncivelése helyett elrejtóznek az irodájukban,és|áZasan tevékeny.kednek."

Hogyan kezelik pénziigyi problémóikat a gq,zdagok?A pénzÍigyi intelligenciát vizsgálva kcinnyen megállapíthatjuk, hogy Ótft.

le alapvetó intelligencia létezik, amelyeket az egyénnek ki kell cinmagábanfejlesztenie ahhoz,hogy gazdaglegyen. Ez a kcinyv éppen enól aZ tféle in-telligenciáről szÓ1.

Fontos Íémqa ennek a kcinyvnek az integritás is. A legtcibb ember, aki az,,integritás'' szÓt hallja, valamiféle etikai fogalomként gondol rá. Amikor ezta szóthasználom' én nem eÍTe gondolok. Integritás alatt a teljességet éttem.A Webster értelmezó szÓtár szerint eZ ,,a teljes vagy osztatlan lét minóségevagy állapota''. Aki mesterévé válik annak az otféle intelligenciának, amely.rőI ebben a konyvben írtam, eljut apénzigyi integritás állapotába.

Amikor egy gazdag embenrek pénzproblémája van, annak megoldása ér-dekében a pénzÍigyi integritásához fordul, amelyet sok éven kereszttil fej.lesztett ki, azá|tal, hogy szembenézett' a problémáivat, és az rit pénztigyi in-telligencia segítségével megoldotta azokat. Ha egy gazdagember nem ismeria váLaszt pénzproblémájára, nem sétál el onnan, és dobja be a ttjr lkcjzót.Szakértó után kutat, aki segíteni tudja ót a probléma megoldásában. Ebben afolyamatban egyre intelligensebb lesz, és sokkal jobban felvértezi magáÍ' ar-ra, hogy a kclvetkezó felmertiló problémát megoldja. A gazdagok nem adjákfol. Tanulnak. És tanulás kcizben folyamatosan gazdagodnak.

Más emberek pénziigyi problémáinak megoldásaGazdag apám ezÍ' is mondta: ,,Sok ember dolgozik a gazdagoknak' hogy

segítsék megoldani pénztigyi prob1émáikat.'' Egy kcinyvelónek pé|dáulaz amunkáj a, h o g y a gazda g ernb er p énzét kony velj e . Az értékesítí e|adj a a gaz'dag ember termékeit. Az irodai alkalmazott irányítja aziz|etét. A titkárnó atelefonhívásait fogadja, és tisztelettel keze|iagazdagember tigyfeleit. A kar-bantartÓ iigyel arra, hogy a gazdagember ingatlanjai és gépei z kkenómen-tesen iizemeljenek. Az tigyvéd megvédi ót más tigyvédektól és a peresiigyektól. A k nyvvizsgálÓ iigyel arra, hogy minél kevesebb adÓt fizessen.A bankár pedig biztonságban 6rzi a gazdag ember pénzét.

Gazdag apám mindezze7 arca utalt' hogy a legtcibben mások pénziigyiproblémáinak a megoldásán dolgoznak. De ki oldja meg a dolgozők sajátpénzproblémáit? Munka utánhazamennek, és a legtobben számos problémá-

val szembestilnek, amelyek koziil az egylk apénz. Aki az otthonában felme-rtiló pénziigyi problémák kezelését elmu7asztja,anná| a megoldatlan problé-ma, akárcsak a fogfájás, egyéb problémákhozyezet.

S zámos szegény vagy kozépo sztálybeli ember dolgo zik a gazdagokért, ésaztán, amikor hazamennek, elmulasztják megoldani saját pénziigyi problé-máikat. Ahelyett, hogy tígy tekintenének apénzugyi problémákra, mint le-hetóségekre ahhoz' hogy okosodjanak, hazamennek, lerogynak a kerti szék-be' isznak, feldobnak egy szelet hrist a grillezóre, és nézik a tévét. Másnapreggel ismét visszatérnek a munkahelytikre

' ahol valaki másnak a problémáit

oldják meg, és mást tesznek gazdaggá.

Szegény apám megold saSzegény apám gy prÓbálta megoldani pénzljgyi problémáit, hogy visz-

szatért az iskolába. Szerette az iskolát. ott jől teljesített, és biztonságbané,rezte magát. Magasabb szintekre jutott, és elnyerte a PhD fokozatot. Magasképzettségével jobban fizetó á||ást keresett. Pénzproblémátt azza|prőbá|tameg kicselezni, hogy akadémikus és szakmai szinten okosabb lett, pénzÍigyionképzését azonban elmulasztotta. Magas képzettségrí, keményen dolgozÓcmber volt' Sajnos azonban a képzettség és a kemény munka cinmagábannem tudja megoldani a pénziigyi problémákat. Fizetésének ncivekedésével aproblémái egyre nagyobbak lettek, mivel keriilte azokat.Pénzigyi problé-rnáit akadémikus és szakmai megk zelítéssel prőbálta megoldani.

Gazdag apám megoldásaGazdag apám egyenesen kereste a pénziigyi kihívásokat, ezért'indítottiz-

leti vállalkozásokat, és ezért lett aktív befektetó. Sokan azt gondo|ják,azértcsinálta azt, amit csinált, hogy tcibb pénzelegyen.ValÓjában pedigazérttetternindezt, mert Szerette a pénzigyi kihívásokat. Azért kereste a pénztigyi1lroblémákat' hogy megoldja azokat, nem csupán apénz kedvéért, hanem|togy ezÁltal is okosabb legyen, és novelje pénzugyi IQ-ját. Gazdag apámgyakran használta metaforaként a golfjátékot, hogy pénztigyi f1|oz6fiájátlrregmagyarázza.Ezt szokta mondani: ,,A pénz az én találatom. Pénztigyi ki-rrtutatásom jelenti a talá|aÍi lapomat. Apénzem és a pénziigyi kimutatásomt'|árulja, mennyire vagyok okos, és milyen jől játszom a játékot.,, EgyszerííenszÓlva, gazdag apám azért lett egyre gazdagabb, merl a pénz játékát a saját;litékának tekintette ' . . és a lehetó legjobb akart lenni benne. Es valőban,lr|rogy idósodott, egyre jobb lett ebben a játékban. Eróteljesen megnoveke-rlctt a pénztigyi IQ-ja' és csak rigy oml tt hozzáapénz.

26 z7

Aj tékjdtsz saA kcivetkező fejezetekben részletesebben fogjuk tárgyalni azt az ot pénz-

iigyi intelligenciát, amelyeket az embereknekki kell fejleszteniiik magukbanahboz,hogy pénziigyi IQ.jukat noveljék, és elérjék a financiális integritást.Habár igaz,hogy a pénztigyi intelligencia kifejlesztése egyáltalán nem kciny-nyíí, és tobbnyire egy egész életet igényel, a jő hír ezzel kapcso|atban az,hogy nagyon kevés ember hallott egyáltalán rÓla, és még kevesebb azoknakaszáma, akik pénziigyi lQ-juk fejlesztésére ,talá|ati arányuk javítására tore-kednek. Már cinmagában cs ak azzal, ho gy ismered e zeket az inte|ligenciákat,jobban felkésziilt vagy pénziigyi problémáid megoldására, mint a társadalom95 száza|éka.

Én, a magam részér6|,annak szentelem a napjaimat, hogy ot pénzÍigyi in-telligenciámat ntiveljem. Számomra soha nem ér véget a pénziigyi képzés.Kezdetben pénziigyi IQ.m ncivelése nehézkes és tigyetlen volt . . . éppengy, mint a golfiátékom. Sokat hibáztam, sok pénzt veszítettem, sok fruszt-

ráció ért, és sok vo|t bennem a személyes kétely.Kezdetben az osztá|ytársaim tobb pénzt kerestek, mint én. Ma a legtobb

osztálytiírsamnál jelentósen tcjbbet keresek. Mikcjzben é7vezem a pénzt, e|-

sósorban akihívás kedvéért dolgozom. Szeretem a tanulást. Azértdolgozom,mert imádom apénz játékát, és a játékomban én akarok a lehető legjobb len-ni. Már jÓ ideje visszavonulhattam volna. Pénzem tcibb van' mint elég. Demivel foglalkozhatnék nap, mint nap, ha visszavonultam volna? Golfozhat-nék? A golfnem azénjátékom. Legfeljebb néha golfozok, szőrakozásből.Az én játékom azuz|et, a befektetés, a pénzcsinálás. Szeretem a játékomat.Szenvedéllyel viseltetem iránta. Igy aztán.ha visszavonulnék, elveszítenéma szenvedélyemet! Es mitér az élet szenvedély nélktil?

Kinek kellene jdtszani a pénz játélilút?

Vajon azt gondolom, hogy mindenkinek játszania kellene? Erre az a yá-

laszom, hogy akár tetszik, ak r nem, a pénz j tékát mdr ma is mindenkijtitssza. Gazdagok vagyunk vagy szegények, valamennyien részt vesztinkbenne. A kÍilcinbség csak abban van, hogy egyesek keményebben játszanak,ismerik a szabályokat, és jobban kihasználják azokat a saját elónyiikre, mintmások. Néhányan odaadőbbak, szenvedélyesebbek és elkcitelezettebbek atanulás és a gyízelem iránt. Ha apénz játékáről van sző, az emberek tobbsé-ge inkább azért játszik - már ha egyáltalán tudatában van ennek -, hogyne veszítsen, ahelyett, hogy azértjátszanao hogy nyerjen.

Mivel a pénz játékában, így vagy gy, valamennyien részt veszÍink, aze|ózóné| iobb kérdések a kcivetkezók:

o Tanulő Vagy a pénz já,tékában?

o Elkritelezted magad, hogy megnyered a játékot?o Szenvedélyesen SZeretSZ tanulni?o Hajlandő vagy olyan jő lenni, amilyen csak tóled telik?o Akarsz olyan gazdag lenni, amilyen csak lehetséges?

Ha igennel felelsz ezekre a kérdésekre, akkor folytasd az olvasást. Nekedszó| ez a konyv. Ha nemlege s ek a v áLaszaid, akkor léteznek konnyebb olvas.nivalők és ktinnyebb játékok is. Am hiába íizi a golfjátékot is sok profi go1.|'ozó,a gazdag profi golfozÓ mégis nagyon kevés k<jztitttik.

osszefoglnlásApénz szabá|yai I91 I.ben és I97 4-ben megváltoztak. Ezek a változások

világszerte s lyos pénzngyi problémiákat okoztak, amelyek megoldása na-gyobb pénzÍigyi intelligenciát igényel. Sajnos, a kormányunk és az iskoláinkrrem beszélnekezekríIa változásokről vagy problémákről. Így ma már őriá-sivá duzzadtak ezek a financiális problémák. Csupán az én é|etem ideje alattAmerika a világ |eggazdagabb országáből av1|ág legnagyobb adősságállo-l nányával kuzd6 országáv á Lett.

Sokan abban reménykednek, hogy a kormány majd megoldja pénzÍigyi1lroblémáikat. Kíváncsi vagyok' hogyan tudná a kormány megoldani a te1rroblémáidat, mik zben a saját pénzngyi problémáival is képtelen megbir-|iiizni. Véleményem szerint saját problémáit mindenkinek magának kellrrregoldania. A jÓ hír az,hogy ha a saját problémáidat megoldod' okosabb ésgazdagabb leszel.

A lecke, amit ebból a fejezetbí| meg kelljegyezned, az,hogy mindenki-r r c k v an n ak pén z ti gy i pro b |émá| akfu gazd ag az 17|etó, akár sze gény . Annak,Irtlgy gazdagodj, és nciveld apénzigyi intelligenciádat, egyetlen mÓdja van:;rktívan oldd meg te magad sa1átpénzugyi problémáidat.

A szegények és a ktizéposztálybeliek igyekeznek elkeriilni a pénzigyi1rroblémákat, vagy gy tenni, mintha azok nem is 7éteznének.Ezze| ahozzá-lillással az abaj, hogy pénziigyi problémáik tartősan fennmaradnak, és a1rcnzÍigyi intelligenciájuk csak nagyon lassan nó, ha ncivekedik egyáLta|án.

A gazdagok válla|jákpénztigyi problémáikat. Tudják, hogy a megoldásuk. 'kosabbá teszi óket, és noveli pénztigyi lQ-jukat. A gazdagok tudják, hogy

''..ígsó soron a pénzugyi intelligencia, és nem a pénz az, ami gazdaggátesz.A szegények és a kcizéposztálybeliek gondja az, hogy nincs elegendó pén-

ziik. A gazdagoknak a t l sok pénz okoz problémát. Mindkettó valős és tor-

',tlrtyszertí probléma. A kérdés csak az, hogy melyik problémát szeretnéd in-l.lrbb magadnak. Ha inkább a tríl sok pénzptoblémáját választod, akkor foly-tlrstl aZ olvasást.

28 29

2.fejezet

Az ot pénztigyi IQ

ot alapvetó p énzlf;gyt intelligenciahányadost kiilcjnbcjztethetÍink meg:

1. pénztigyi IQ: Keress tobb pénzt.2.pénz;Jgyi IQ: Védd meg a pénzedet.3. pénzÍigyi IQ: Tervezd a pénztigyeidet.4. pénzijgyi IQ; Ér1 el hatástobbs zorizést a pénzeddel.5. pénziigyi IQ: Javítsd pénziigyi tájékozottságodat.

P é nziigyi inte llig e ncia' p é nziigyi I QA legtcibben tudjuk' hogy egy 130-as mentális IQ.val rendelkezó ember

feltehetóen okosabb, mint az, akinélaz intelligenciahányados, vagyis az IQéftéke 95. Ugyanez apárhuzam megvonhatÓ apénzi.j'gyi IQ esetében is. Haakadémikus intelligenciáről van sző, akar géniusznak is megfelelhetsz, ettóIazonban még akár ttikfej is lehetsz a pénziigyi intelligencia terén.

Gyakran kérdezik tőlem: ,,Mi a kiilcinbség a pénzngyi intelligencia és apénzugyi IQ, vagyis apénzugyi intelligenciahányados kozcjtt?'' A kovetke-zót szoktam erre válaszolni: ',A pénztigyi intelligencia mentális intelligenci-ánknak az a része, amelyet pénzngyi problémáink megoldására alkalma-zunk. A pénziigyi IQ ennek az intelligenciának amérószámát jelenti. Pénz-iigyi intelligenciánk mennyiségi kifejezésére szolgál. Ha például l00 000dollárt keresek, és 20va adót fizetek, akkor magasabb pénztigyi lQ-val ren-delkezem, mint az, aki ugyanekkora keresetből 507o adótflzet.,,

E példa esetében az adőzás után 80 000 dollár nettő jcivede|met é|vez6személy magasabb pénztigyi IQ-val rendelkezik' mint az, akinek akezébenadózás után csak nettő 50 000 dollár marad. PénzÍigyi intelligenciával mind.ketten rendelkeznek. Viszont aki a megkeresett pénzébÓ1 tcibbet képes meg-tartani' annak a pénztigyi IQ-ja magasabb.

A pénziigyi intelligencia mérése1. pénziigyi IQ: Tiibb pénz keresése. A legt<ibben elegendó pénztigyi

intelligenciával rendelkeztink ahhoz, hogy pénzt keresstink. Minél t bbpénzt kerese|, I. pénzigyi IQ-d annál magasabb. Más szőval, annak a sze-mélynek' aki évi 1 milliő dollárt keres' mérhetóen magasabb az |.pénzugyiintelligenciája, mint egy évi 30 000 dolliár keresettel rendelkezónek.Két,egyaránt évi 1 milliÓ dollárt keresó ember koziil pedig az,aki kevesebb adÓtfizet a másiknál, annak magasabb a pénzigyi IQ-ja, mivel kcjzelebb van apénziigyi integritás eléréséhez a2.pénziigyi intelligenciának: vagyis apénzemegvédésének alkalmazásával.

Valamennyien ismeriink olyan személyeket, akik magas szintíí akadémi-kus lQ-val rendelkeznek, ók a zsenik az osztályban' de a valő életben képte-Ienek sok pénzt keresni. És én itt hivatkozhatok szegény apámra,anagyszerÍítaniírra és a keményen dolgoző emberre, igen magas akadémikus IQ-val, ámgyenge pénzÍigyi IQ-val. Rendkívtil jől teljesített a szellemi világban, ám tel-j esítménye az uz7et v l|ágáb an i gen gyen ge volt.

2. pénziigyi IQ: Pőnzed megvédé se. Egy szer igazság, hogy a világ arratrtazik, hogy a pénzedet elvegye. De pénzednek nem minden elrablőja szél.lrámos vagy zsivány. A pénztink ellen támadő legnagyobb ragadozők azlrdÓk. A kormány legálisan veszi el a pénztinket'

Az, akinek alacsonya 2. pénzljgyi IQ-ja' tcibb adőt ftzet, A 2. pénzngyi|Q-ra például szolgálhat az akét ember' akik koziil az egylk 2ova, a más1kpcdig35vo adőtfizet. A kevesebbet adőzó személy pénzigyi IQ.ja mérhetó-cn magasabb.

3 . pénziigyi IQ: Pénziigyeid tervezése . Pénztigyeid megtervezése, kcilt-sÓgvetés készítése magas szintíipénzigyi intelligenciát igényel. A legtcibbenszegény emberként, és nem gazdag ember mődjára tervezik meg saját kcilt-sÓgvetésiiket. Számos ember van, aki sok pénzt keres, ám képtelen abből je-lcntósebb cisszeget megtartani, egyszerÍíen azérÍ,mettszegényes gondolko-tllismőddal tewez. Az olyan ember például, aki 70 000 dollárt keres évente,ltttl ezt apénzt az utolső fillérig elkolti, alacsonyabb 3.pénzngyi IQ-val ren-r |clkezik, mint az, aki ugyan csak 30 000 dollárt keres, de jől meg tud é|ni25..zcr dollárből, és a maradék 5000 dollárt befekteti. Ahhoz, hogy jől élj, ésrrrég képes legyél befektetni is, bármennyit keresel , magas fokrí pénztigyi in-tt'||igenciára van sziikséged. T<ibbletpénz e|éréséhez aktív pénzÍigyi terve.ztist kell folytatnod. A t bbletet biztosítő tervezéssel a késóbbiekben mégr tiszletesen foslalkozunk.

30 31

1. pénz,iitUi IQ: Hatdsttibbsziirtizés elérése a pénzeddel. Miután sike-rtill rrclrti l(ihbIctpénzt kigazdálkodnod, a k vetkezókihívástaz jelenti, hogy|rlrtiisliibbsz(ir(jzést érj el ezze| az osszeggel. A legtobb ember a fÓlos pénzétllit t t k llit lt tártl lj a. |91 | -ig - mielótt még az USA dollár pénzb 6| pénznemméviÍlt cz okos gondolatnak számított', azóIayiszont már nem. 1974 után acltllgtlzílknak mégis takarékoskodniuk kellett, saját nyugdíjuk megteremtésecőIjábcll. DolgozÓk milliőinak fogalmuk sem volt anől, mit is jelent a befek-tctős, így hát tobbletpénziiket befektetési alapok eróteljesen diverz1f1ká|tportÍbl i őiba fektették be, ettól remélve pénztik megtcibb szcir ozódését'

Habár a megtakarítás és a diverzif1kált befektetési alapok is tekinthetókhatástrjbbszcjrcizésnek, pénzed tcibbszcirozésére ennél sokkal jobb mÓdsze.rek is vannak. Ha ószinték vagyunk onmagunkhoz, bevallhatjuk, hogy apénz megtakaítási szám|ára vagy befektetési alapokba helyezése tril sokpénzigyi intelligenciát nem igényel. Akár egy majmot is beidomíthatná| ar-ra, hogy megtakarítsa, vagy befektetési alapokbahe|yezze a pénzét.Ez azoka annak, hogy az ilyen befektetési eszkrizcikkel elért megtértilés torténel-mileg szemlélve is alacsony.

A 4. pénzigyi IQ-t az elért megtértilés méri. Azt az embert például, akiképes 50 % -o s megtériilést elérni a pénzév e|, magasabb 4 . pénzugy i lQ-valrendelkezónek tekintjiik, mint aki csak 5vo elérésére képes. És aki el tudjaérni, hogy apénzéve|megszerzett 50%o-os megtértilés még adőmentes is le-gyen' magasabb a pénztigyi IQ-ja, mint annak, akinek az S%o-os megtértiléSeután még 35%o adót is kellfizetnie.

Es még egy további szempont. Sokan azt gondolják, hogy a magasabbmegtértilés nagyobb kockázattal ját.Ez egyiáltalán nem így van. A kcinyvegyik további részében megmagyarázom, hggyan tudok kivételesen magasmegtériilést elémi, nagyon alacsony adózás mellett - ha ad1znom kellegyálta|án -, mindezt igen alacsony kockázattal. Véleményem szerint a be-fektetési alapok jől diverzifikált portfoliőja vagy a megtakarítási b etétszám|aegy bankban sokkal nagyobb kockázatot jelent annál, mint amit én csinálok.Mindez csupán pénzigyi intelligencia kérdése.

5. pénziigyi IQ: pénziigyi informdltsdgod javítdsa. Nagy bcilcsességvan abban a mondásban, hogy ,,Mielótt futni tudnál, elószcir meg kell tanul-nod járni.'' Ez apénzigyi intelligenciárais igaz. Mielótt megtanulja valaki,hogyan érjen elkiiltinlegesen magas megtértiléSt apénzéve| (4. pénztigyi IQ:hatástobbszcjrcizés elérése a pénzeddel), elÓ.bb meg kell tanulnia ,játrrI,';va-gyis el kell sajátítania apénzigyi intelligencia a1ap1aités elemeit.

Az emberek sokat kÍiszkcidnek a 4. pénztigyi IQ: a pénztikkel elérhetó ha.tástcibbszor zés ncivelése terén. Ennek egyik oka az,hogy arra tanították

ríket, adjrák át kezelésre a pénztiket pénzigyi,,szakértóknek,, ,azaz a bankiír-nak vagy a befektetési a|apkeze|ójének. A pénzkezelés pénzngyi szakér't knek valÓ átengedésével az aprobléma, hogy ezá|ta7 elmulasztod a tanu-|1rst, elmulasztod pénztigyi intelligenciád n velését, és így e|sza|asztod azt a|chetóséget, hogy saját magad pénztigyi szakért61e légy. Ha valaki más ke-t,c|i apénzedet, és prÓbálja megoldani apénzigyi problémáidat, akkor kép.{clen vagy n velni a pénziigyi intelligenciádat. Valőjában inkább más embertltnulását támogatod - a saját pénzeddel!

Nem tríl nehéz ncivelned apénzigyi intelligenciádat,ha eróteljesen meg-:rlapozott pénziigyi informáciőkkal rendelkezel. Am ha a pénzigyi IQ-dgyenge, akkor az j pénztigyi informáciők megzavarhatnak, és |átszólagér-tÚktelenek a számodra. Emlékszel arla apé|dámra' hogy még a matematikaizseniknek is a2+2-né| kell kezdeniiik? Saját pénztigyi képzésed iránti elko-tclczettséged egyik nagy elónye' hogy idóvel egyre inkább képes leszel mindt ilbb kiil nleges pénztigyi informáciÓt megragadni, pontosan gy, mint a ma.Icmatikus, aki képes elbánni a legbonyolultabb egyenletekkel is, miután éve-|iig gyakorolta a matematikai problémák megoldását. De megismétlem:t.|ííbb meg kell tanulnod járni, mielótt szaladni tudnál.

Bizonyára sokan vetttink részt olyan tanőrákon, elóadásokon vagy beszél-

1ictéseken, ahol az informáciÓ egyszerríen elment a fiiltink mellett. Vagy eló-Ítlrdulhatott az is, hogy olyan komplex volt az informáciő' hogy az elmon-r|rlttak megértésére irányulő igyekezettink szinte fájdalmat okozott az;rgyunknak. Ennek oka vagy a roSSZ tanár volt' yaqy az,hogy a hallgatőknakvlrlamivel t bb alapinformáciőta lett volna sztikségtik.

Ami engem illet, nagyon jől képben vagyok, ha pénziigyi informáciÓkrőlr'lrtl sző. Sokévnyi tanulás után képes vagyok egy szobában iilve is megértenilr |cgtcibb pénzngyi elgondolást. Ennek ellenére, amikor a technikára kertil a.,rll., abban ,,technosaurus rex'' vagyok. Dinoszaurusz! Pusztán egy mobilte-l.'liln haszná(atára vagy egy számítógép bekapcsolására vagyok alkalmas.( .sltknem minden informáciÓ elmegy a ftilem mellett, ami a technolÓgia al-|';rIlnazására vonatkozik. Amennyiben a technolőgiai IQ-t vizsgálnánk, az.'lryÓm a legalacsonyabb szinten lenne. A lényeg az,|togy mindenkinek el|'.' | | indulnia valahonnan' Ha megprőbálkoznék egy weboldal tervezó tanfo-ll.:rtIrmal, komoly nehézségeim lennének. Meg kell tanulnod bekapcsolni ésl..r.zcIni aszámítógépet,mielóttegyáltalángondolhatnálaweboldalterrrezés.r..t A sikerhez megkívánt alapvetó informáciők magasan a felkésztiltségemt. It.tt lennének.

I i kcinyv megírásánál az afe|adatom, hogy apénzigyi informáciÓt a lehe-||) lcllegyszerÍíbbé tegyem. Az a dolgom, hogy néhány nagyon bonyolult

3L JJ

pénztigyi stratégia megértését elósegítsem. Igérem, hogy ebben a kcinyvbencsakis olyan dolgokről írok, amelyeket én magam is megtettem' vagy amiveljelenleg foglalkozom.Bizonyára te is tudod, hogy sok olyan tanár és szetzó|étez1k, akik elmondják neked, mit kellene csinálnod, de őva intelek tőle,hogy azt tedd, amit tanácsolnak. Számos pénzngyi szakértí és tanár nem iga-zántudja, miról beszél, vagy mirő1 ír éppen aktuális mrívében. Más szőval,a legtobb ember cinmaga nem kcjveti a sajtit tanácsait,

Sok pénztigyi tanácsadÓ javasolja például azt,hogy takarékoskodj , és be-fektetésialapokjőldiverzifikáltportfoliőjábafektesd apénzedet.E,zze|ata-náccsal az a probléma, hogy a legt bb szakértőnek fogalma sincs rőla, ho-gyan fognak ezek mÍíkcjdni a jcivóben. Pusztán csak jől hangzanak.F,gyszeíimegtenni. E tanács kcivetéSe nem igényel t l sok pénzi'igyi intelligenciát. Fel-teszem azonban a kérdést: ,,Vajon mríkodÓtépes ez a tanács?'' Vállal.e ga-ranciát a pénziilgyi tanácsadőd arra' hogy ez a sÍtatégia anyagi biztonsághozfog segíteni téged? Mi torténik, ha a dollár éttéke zérusra zuhan, és oda leszminden megtakarításod? Mi lesz, ha sszeomlik a részvénypiac' amint az|929-ben már megtcirtént? Vajon a befektetési alapok bármily jől diverzifi-kált pottfoliőja képes t lélni egy részvénypiaci pánikot és katasztrőfát? Mitcirténik, ha egekbe sz kik azinfláciő a dollrár vásárlőerejének eróteljes cscik-kenése miatt, és 100 dollárt kérnek majd egy liter tejéÍt? Vajon ezt megen-gedheted majd magadnak? Mi lesz, ha az Egyesiilt Allamok kormánya kép-telen lesz a társadalombiztosítást és az egészségbiztosítást flzetni idós pol-gártársainknak?

Elfog a szégyen, valahányszor meghallom' hogy egy pénziigyi szakértóezt a tanácsot adja: ,,Gy jtscin pénzt, ésheIyezze el azt befektetési alapokjőldiverzifikált pottfoliőjában.'' Kedvem |enne ilyenkor megkérdezni ezt a ta-nácsadőt: ,,Garantálja' hogy ez a pénztigyi Stratégia mííkcjdni fog? Kezeske-d1k azért, hogy ez a pénziigyi Stratégia képes lesz életi.ink végéig anyagi biz-tonságban tartani engem és a családomat?'' Ha ószinte a pénzii'gyi tanács.adőd. ezt ke||ene mondania: ..Nem. Én nem tudom garantá|ni. hogy anyagibiztonságban fogja Ónt apénze tar1ani, ha megteszi azt,amit javasolok.''

Azt persze én sem garantálhatom, hogy amit javasolok,az anyagi bizton.ságban fog tartani téged és a családodat. Egyszeníen tril sok vá|tozás áll mégelótti.ink, és sok meglepetés érhet. A világ tríl gyorsan vá7tozlk. A szabályokmegváltoztak, és a j vÓ,ben is változni fognak. Az eróteljesen terjeszkedótechnolőgia szegény nemzeteket pénzirj'gyi hatalomhozjuttat, és egyre t bbgazdag,illetve szegény embert, valamint minden korábbinál nagyobb pénz-tigyi problémákat, illetve lehetóségeket teremt.

Azért írok, azért bozok Létre pénzigyi terméket, azért hangsűlyozom az

iit pénztigyi intelligencia fontosságát, mert hiszek abban, hogy az USA és irzcgész világ olyan gazdasági felfordulás e76tt áll, amilyenre eddig még stlhirrrem volt példa. T 1 sok pénztigyi probléma maradt megoldatlanul. Ahelyctl,Irogy pénziigyi intelligenciánkat használtuk volna a megoldásukra, csalárcl

1lénzt dobtunk a piacra. Az rij problémákat régi gondolatokkal akartuk meg-tlldani. Az j problémák megoldására alkalmazottrégi gondolatok csak mégrragyobb és jabb problémákhoz vezettek. Ezért hiszek abban, hogy az cit

; nziigyi intelligencia nagyon fontos. Ha fejleszted magadban ezt az ot in-tolligenciát, nagyobb eséllyel fogsz jől boldogulni egy gyorsan váLtozó vi.Iligban' Képes leszel jobban megoldani a saját problémáidat, és a pénztigyiirrtelligenciád is egyre csak nóni fog.

A7t teszem, amit prédikdlokSzeretnélek megnyugtatni, hogy csakis olyasmit írok le' amit magam is

t sinálok, illetve csináltam. Ez az oka annak, hogy a kcinyv nagy részéttirté-rrctek, és nem pénziigyi elméletek formájában írtam meg. Ez nem azt jelenti,|rogy én azt aján7anám, pontosan azttedd, amit én, és azt sem jelenti, hogylrrnit én tettem, aZ ate számodra is mríkodni fog. Egyszerríen csak meg SZe-r.ctném osztani veled a tapasztalataimat' egy Ütazást,amely a pénziigyi prob-lcmák megoldásrárÓl szől, és amely még most is tart. Megosztom veled, amitIl|egtanultam, abban areményben, hogy segíteni fog neked 5. pénziigyi IQ-d:1 rénzÍigyi informáltságod novelésében.

Én is tudom azt,ho1y nem ismerem valamennyi v á|aszt.Nem tudom, ké-1ts lennék-e t lélni egy srilyos pénziigyi katasztrÓfát. Azt azonban tudom,Irtlgy bármilyen problémát Vagy kihívást tartogat számomra a jcivó, gy fo.1lrlk rátekinteni, mint egyszerÚíen egy lehetóségre ahhoz, hogy okosodjak, ésrr(iveljem apénzugyi IQ-mat. Ahelyett, hogy pánikba esnék, hiszem, hogy1lcnztigyi intelligenciámnak kciszcinhetóen képes leszek azt rendezni, és to-r'líbb prosperálni. Ugyaneztkívánom neked is, és ez az oka annak, hogy al.lte Rich Dad Company, valamint annak termékei és programjai megsziilet-tt'k. E,z nem arrÓl szől, hogy megkapjuk a helyes pénzigyi válaszokat; ez in-tlibb ajő pénztigyi képességekmegszerzéséríI szől. Mint ahogy gazdagapámrs rnondta: ,,Av laszok a mríltrÓl szőlnak, aképességekpedig a j vóról.''

l,i;bbféle IQ-nk vanKtil nbozóek vagyunk mindahányan. Más-más dolgok iránt érdekló-

.Iiirtk, és más az, amit nem szeretiink. Erósségeink és gyengéink eltéróek.,'\rlottságaink és szellemi képességeink kiilcjnbcjznek egymástÓl.

Mindezt azértkell elmondanom, mert nem gondolom, hogy a pénztigyi

34 35

intelligencia a legfontosabb és az egyedtili intelligencia, Apénzngyi intelli-gencia egyszeníen egy olyan intelligencia, amelyre mindnyájunknak sztik-ségiink van, mivel a pénz - pontosabban szőlva a pénznem - vi|ágábanéliink. Gazdag apám szerint: ,,Legyiink bár gazdagok vagy szegények' oko-sak vagy kevésbé tehetségesek, a pénzt" valamennyien használjuk.''

Az intelligenciának számos fontos típusa van' így például az orvosi intel-ligencia. Valahányszor meglátogatom aZ orvosomat,há|át érzekiránta, hogyéletét az intelligenciája és az adottságai fejlesztésének szentelte. Annak iscjriilcik, hogy elegendí pénzem és jő biztosításom van ahhoz, hogy fizetnitudjak, ha bármilyen egészségÍigyi kihívással kell szembenéznem. Gazdagapám errÓ1 így beszélt: ,,Apénznema legfontosabb dolog az életben, de min-denre befolyással van, ami fontos.'' Ha jÓl meggondolod, apénz érinti azéletszínvona|adat,az egészségedet és a képzésedet is. Tcjbb tanulmány is ki-mutatta, hogy a szegény embereknek gyengébb az egészséguk, képzetleneb-bek, és rcjvidebb ideig élnek.

Mielótt rátérnénk cit pénziigyi intelligenciánk fejlesztésérc, vikigosstiakarom tenni, hogy egydltal n nem tartom a pénziigyi intelligencidt vala-mennyi intelligencia kc)ziil a legfontosabbnak. A pénz nem a legfontosabbdolog az életben. Ám mégis, ha megállsz egy pillanatra, és elgondolkozolezen, beláthatod, hogy a pénziigyi intelligenciád sok olyan dologra van ha*

tással, amelyek neked' valamint az é|etednek fontosak.

Az intelligencia egyéb formáiSzámtalan kiilcjnféle intelligenciáről beszélhetÍink napjainkban, amelyek-

re sztikségiink van ahhoz, hogy talpon maradjunk, és boldoguljunk az élet.ben. EmlítsÍink meg három fontosat ezek kciziil:

1, Akadémikus intelligencia. Akadémikus intelligenciának számít az aképességiink, hogy tudunk olvasni, írni, éftiink a matematikához, és ki tu-dunk számítani ktilonféle adatokat. Ezigen fontos intelligencia.Eztazinte|-ligenciát például olyan fajta problémák megoldására alkalmazhatjuk, hogye|óre je7ezzik, mikorés hol fog lecsapni egy hurrikán, és milyen károkra szá-míthatunk.

2. Szakmaiintelligencia. Ezt az intelligenciát használjuk arra, hogy el-sajátítsunk egy bizonyos készséget' és pénzt keresstink vele. Egy orvos dok-tor például hosszli éveket ttilt azzal,hogy ezt a rendkívÍil fontos intelligenci-ájátfejlessze.Egyorvos számárajeLentósjovedelmethozazá|talaelsajátítottkészség, és egyrittal segít számos ember problémáját is megoldani.

Egyszeníen kifejezv e, a szakmai intelligencia olyan intelligencia, amelyet

irrra használunk fel, hogy mások problémáit megoldjuk, és ezekért a mego|-tlásokért az emberek hajlandőak pénzt ftzeÍni. Ha meghibásodik az autcinl,llagyon szívesen fizetek az autőszere|ónek azért, ha megjavítj a. Aházvezc-t nómnek is nagy circimmelfizetek. Nagy problémát old meg a feleségem éslrz én számomra. Fontos Szerepet tolt be az életiinkben.

A vá||a|kozásomban ktiltjnbozó emberek dolgoznak, akik iizletem más-rnás aspektusaitfuá,nyítják, és nagyszerŰí emberi tulajdonságokkal, valamintrnagas szintíí technikai tudással rendelkeznek.Ezek a személyek, valamintaz 6 egy edi intelligenciájuk nagyon lényegesek az iz|etem számár a, G azdaglrpám fontos leckéje volt, hogy a kiiltjnféle tizletek eltéró technikai intelli-gcnciát igényelnek. A The Rich Dad Company például kiválő emberi tulaj.tlon ságokkal rende|kezí iizletembereket igényel. Az ingatlantizletembent cchnikai készséggel rendelkezó emberekre

' például szakképzett vízvezeték-

szerelókte, villanyszerelőkre van szÍikség.

3. Egészséggel kapcsolatos intelligencia. Az egészség és a gazdagságkapcsolatban vannak egymással. Az egészséggondozás, és ennek kcivetkez-lében maga az egészség gyors titemben a legnagyobb problémává válik, ami-vcl világunknak szembe kell néznie. A társadalombiztosítás csak 10 billiÓtlolláros probléma. Azegészségbiztosítás 64 billiő dolláros probléma. Valő-színríleg te is tudod, hogy sok ember mások beteggé téte1éb6| gazdagodottlrreg. A ,,szemétkaják" ' az udítóita|ok' a cigaretta, az alkohol és a receptre|,irphatÓ kábítőszerek ipara csak néhány példa erre. És aztán ezeknek azt'gészségproblémáknak a k ltségeit áthárítják rád és rám, adők formájában.

Néhány hőnappal eze|ótt elmentem egy Boys and Girls Klubba, hogy1lénztigyi nevelési programjukban segítsek. Ezbizony egy Szemet felnyitÓtlrpasztalat volt. A stáb fogorvosával beszélgetve megtudtam, hogy a fó ok,lrnli miatt a belvárosi gyerekek hiányoznak az iskoláből, a fogfájás. A sok|ilgtájás oka a cukrozott italok és a fogorvoshiány. Ez rossz egészséget ést.Ihízást okozhat, ami végtil cukorbetegséghezvezet. A magam részér6] tra-r'.ikusnak tartom, hogy az USA milliárdokat ol bele a háborrízásba, ám nem[Ópes minden gyerek számára egészségtigyi nevelést és egészséggondozástI l i ztosítani.

Véleményem szerint sok kiilcjnféle típusti nevelésre és intelligenciárayan.;ztikség ahhoz, hogy boldogulni tudjunk ebben a szép ríj világban, amelyben..Iiink. Mikcjzben nem gondolom, hogy a pénziJ.gyi intelligencia a legfonto-.;lrllb, de azbizÍos,hogy mindenre kihatással van, ami valÓban fontos.

lY incs mindenkinek sz ksége pénz gyi intelligencidraHa elég szerencsés vagy, és egy csinos vagyont orÓk ltél, nem sok pénz.

36 3',1

iigyi intelligenciára van szÍikséged - amennyiben megbízol egy hozzáértóembert. Hasonlő a helyzet ,ha aztÍetvezed, hogy pén zértházasodsz. Vagy hakiil nleges tehetséggel sziiletsz, és a világ már fiatalon elhalm ozpénzze\,ak-kor sem kell a tril nagy pénziigyi intelligencia - hacsak nem te vagy MCHammer.

Akkor is beérheted alacsonyabb szint pénzigyi intelligenciával,ha azttervezed, hogy kormányhivatalban fogsz dolgozni, ahol élethosszig tartőnyugdíjat kapsz' vagy ha olyan patinás,Ipari Korből származó cégnél dol-gozol, mint a General Motors, amelynek még mindig rogzített elónytiketny jtő nyugdíjterve van, amely az életed végéigktildi a nyugdíjcsekket, ésorvosi ellátást biztosít.

Ha viszont olyan helyzetben vagy, mint a legt bb ember, akkor bizonyosszintíipénzigyi intelligenciára sztikséged van ahhoz,hogy megélj a mai vi-lágban, még akkor is, ha azt tervezed, hogy a trírsadalombiztosíÍásra és azegészségbiztosításra támaszkodva akarsz megélni. ValÓjában na gy pénzugyihozzáértésre van sziikséged, ha ki akarszjcinni olyan kis osszegból.

Kinek van a legnagyobb pénzíigyi IQ-ra szíiksége?Az ábrán szerepló CASHFLOW négysz gre tekintve konnyebben meg-

érthetjtik, kinek van sztiksége a legnagyobb pénziigyi IQ-ra.

Azokszámára, akik esetleg nem olvastákaGazdagPapa sorozatban meg-j elent másod 1k, C AS H F LoW né gy s z g* címrí kcinyvemet, rtivid m agy ar ázat-

x magyarul megjelent a Bagolyvár K nyvkiadő gondozásában, 2000

tal szolgálok. A CASHFLoW négyszcig az emberek négy kiilcinbozó cso.portjárÓl szől, akik apénzvilágát alkotják.

A jelenti az alkalmazottakat ;

E jelenti a kis iizleteket, az cinalkalmazottakat és a specialistákat;C jelenti a na1y cégek tulajdonosait (500 vagy még tcibb alkalmazottal);B jelenti a befektetÓ,ket.

Azok az emberek, akl'k az A negyedben tevékenykednek, azt gondolhat-

iák' hogy nekik ugyan nincs sziikségi'ik t l nagy pénzigyi intelligenciára.tJgyanez az á||ítás azBnegyed tagjaira is igaz.

Szegény apám, aki élete |egnagyobbtészéttanárként, az A negyedben tol-l(jtte, nem nagy srilyt fektetett a pénztigyi intelligenciára. Ez rendben is volt,cgészen addig, amíg el nem veszítette az á|lását, és be nem lépetÍ az iz|etvi|ágába.Ekkor egy éven beltil valamennyi nyugdíjas korára szánt megtaka-I.ítása elveszett. Ha nem létezett volna a társadalombiztosítás és az egész-ségbiztosítás' nagyon srilyos pénziigyi gondban lett volna.

Anyám, ápolÓnóként ,aztszetette volna, hogy orvos legyek. Tudta rőlam,Irogy gazdag akarok lenni, és az általa ismert leggazdagabb emberek orvosokvoltak. Azt akarta, hogy az E negyed mellett tegyem le a garast. Nyilvánva-Irian mindez mégaztmege|ózóentortént, hogy az orvosi m hibák biztosítási|t(iltségei az egekbe sztiktek. ApolőnÓtént ó sem látta nagy sztikségét a pénz-iigyi intelligenciának. A megoldás, amit a számomra ajánlott, egyszenlíenlrrrnyi volt, hogy egy jől fuzet5 á||ást kell szereznem.De azt már te is tudod,Irtlgy nagyon sok olyan, magasan fizetett ember van, akinek még sincs pénze.

Ha azonban vá||a|koző szeretnél lenni, aki a C negyedben épít uz|etet,vlrgy profi befektetó akarsz lenni a B negyedben,apénzigyt intelligencia a|cgfontosabb. A C és a B negyedben tevékenykedóknek azért elengedhetet-|en a pénziigyi intelligencia, me annak segítségével tudod elérni, hogy fi-zcssenek neked. Minélnagyobb pénztigyi intelligenciával rendelkezel a C éslr B negyedben, annál nagyobb j vedelmet k nyvelhetsz el magadnak.

Gazdag apám ezt mondta nekem: ,,Lehet valaki sikeres orvos' és mégisszcgény. Lehet sikeres tanár, aki szegény. De az e|képzelhetetlen, hogy si-kcres vállalkozőként vagy befektetőaént szegény légy. A C és a B negyedbent.|ért sikert apénz méri.Ez az oka annak, hogy oly nagyon fontos a pénztigyiirrtelligencia."

0sszefoglalva|9] l ánadollár valődi pénzb6|pénztemmé változoÍt.1974-ben a cégek

lt.Ihagytak azza| a gyakorlattal, hogy alkalmazottalk számáta életiik végéig

38 39

nyugdíjat fizessenek. E két nagy, a|apvet6 vá|tozás kcivetkeztében apénz-tigyi intelligencia fontosabb lett, mint valaha. Mikcjzben apénzugyi intelli-genciára mindenkinek sztiksége van, bizonyos emberek számárasokkal fon-tosabb, kiilcinosen azoknak, akik szakmai tevékenységtiket a C és a B ne-gyedben kív ánják kifej teni.

Az egyik ok, ami miatt iskolarendszertink alig tanít valamit a tanulÓknakapénzr6|,hogy a tanárok dcjntó t bbsége az A negyedben, alkalmazottkéntmÍíkcidik, így aztán az iskoliík az A és azE negyedre készítik fel az embere-ket. Ha viszont te aztteryezed, hogy a C, illetve a B negyedben szeretnél te-vékenykedni, akkor lényeges, hogy birtokában légy az ot pénzigyi intelli-genciának, ezeket pedtg az iskolában nem fogod elsajátítani.

Az otpénzigyi IQ r viden a kcjvetkezó:

l. pénzi'igyi IQ: Keress t bb pénzt.2.pénzijgyi IQ: Védd meg a pénzedet.3. pénztigyi IQ: Tervezd a pénztigyeidet.4.pénzigyi IQ: Érj el hatástcibbszorozésta pénzeddel.5. pénztigyi [Q: Javítsd pénztigyi tájékozottságodat.

Intelligenciánknak azt a részét nevezzik pénztigyi intelligenciának,amellyel a j ellemzó pénzi gy i problémáinkat me goldj uk, a pénzigy i intelli-genciahányados, a pénziicyi IQ pedig méri' vagy számszerÍísíti az eredmé-nyeinket.

És akkor most térjtink rá az el,só pénzigyi IQ trárgyalás ára: Keress ttbbPénz,t.

3.fejezet

1. pénzugyi IQ:Keress tobb pénzt

Miután négy éven kereszttil látogattam az USA Kereskedelmi Tengerészeti\kadémiáját aNew York-i Kings Pointban, 1969-ben diplomáztam,és meg-

k lr1ltam elsó állásomat: a Standard oil of California kotelékében olajszállítőt:rrrkhajÓkat kísértem. Harmadtiszt voltam, és Kalifornia, Hawaii, Alaszka és|.llhiti k Z tt hajózgattam.Eznagyszerrí munkát jelentett, egy nagyszerÍí. t:tnél.CsakhéthÓnaponkereszttilkellettdolgoznom,azutánpedigcithőnap.'zlrbadságot é|vezhettem,hogy világot lássak. Egész csinos fizetést kaptam,|t\t,el 4J 000 dollárt évente - ez, mai pénzre átszámítva, 140 000 dollárt1t'lcntett.

A 47 000 dolliáros fizetés meglehetósen sok pénznek számított egy fiatal|rr|yciknek, aki éppen csak elvégezte az iskoláit.Ez még ma is szép lenne.N'l c g i s, néhány évfolyamtárs ammal ts szehasonlítva, alac sony v o(t a ftzeté-'."rrr. Néhány társam harmadtisztként,]0 000 '..150 000 dolláros fizetéssel|.(.Zdte a kanierjét. Maez250 000 . . ' 500 000 dolláros kezd6 fizetésnek fe-|l'|rrc meg. Ez nagyon sok pénz, huszonkét éves rijoncok számára.

A'zénfizetésem azért volt alacsonyabb, mert a Standard oil nem volt szo-r.'|ségi hajózási társaság. Magasabb fizetésíi évfolyamtiírsaim szcivetségi' z l rrtrí bérekért dolgoztak.

Mindcjssze négyhőnapnyi harmadtiszti mííktjdésem után lemondtam a.'

t lr rrdard Oilnál bet ltott magasan fizetett álláSomÍől, és csatlakoztarn a Ten-,'.'r.cszgyalogos Hadtesthez, harcolni a vietnámi háborrjban. Kciteles-'{'J'.clnnek éreztem, hogy szolgáljam a hazátrnat". Ugyanakkor sok barátom

r r r r rtt|ent elkcjvetett, hogy a besorozást elkerÍiljék. Sokan kiiltjnféle egyetemil. 'r'libbképzésekre iratkoztak be; egyiktik elmenekiilt, és Kanadában bujkált.Nlt.r1int mások kiiltjnféle betegségekkel hozakodtak e|ó, és abban remény-j ..rIlok, hogy orvosilag alkalmatlannak nyilvánítják őket.

40 4t

En magam felmentést élyeztem a hadkcitelezettség alől, mivel a htíborSzempontj ábőlfonto s tev ékeny s é g et v égzónek kcinyveltek el. Az o|ajugyanisfontos volt a háborrihoz, én pedig olajtársaságnál dolgoztam, a sorozőbizott-ságígy nem tehette rám akezét. De én nem akartam elkeriilni a hábor t, rigy

'mint a társaim. Számos barátom meglepód tt, amikor cinként jelentkeztemaharcra. Nem kellett volna; én akartam.

Számomra nem az jelentette a dcintésem legnehezebb részét, hogy hábo-r ba menjek, és harcoljak. Egyetemi hallgatÓként 1966-ban már jártam Vi.etnámban, ahol a szállítmányozási mríveleteket tanulmányoztam Cam RahnB ay-ben. Naiv nézópontombÓl a háborri valőj ában az izgalom egy f ajtá1ánaklátszott. Nem is gondoltam a harcra, a gyilkolásra és annak lehetóségére'hogy esetleg engem is megcilhetnek.

Dcintésem legnehezebb része a drasztikus Íjzetéscscjkkenés volt, ami rámvárt. A Tengerészgyalogságnál egy másodtiszÍ'évente 2400 dollártkapott. AStandard oilnél két hét a]att kerestem ennyit. És ha ráadásul még figyelembeVettem azt is' hogy évente csak hét hőnapot kellett dolgoznom, és ot hőnapvakáciőt élvezhettem, akkor bizony t l sokat kellett feladnom. Hét hőnaponkereszttil havi 7000 dollárt kerestem, utána cit hőnapig élhettem az é|etemetmunka nélkÍil, és nem kellett tartanom attől, hogy kirrignak, mer1 nem dol-gozom. Nem rossz állás! Sokan vannak, akik ezt még ma is vállalnák.

Mivel a Standard oil igen hazafias cég volt, nagyon megértóen viselked-tek' amikor tájékoztattam óket, hogy elmegyek szolgálni ahazámaÍ", Mond-ták' hogy fenntartják nekem az á||ásomat - amennyiben élve hazatérek, ésa hábor ban t lt tt idót is beszámítják a nyugdíj-alapomba.

Még ma is jől emlékszem arÍa a napra' amikor kisétáltam San FranciscÓ-ban a Market Streeten lévó irodájukből, szcirnyrí érzéssel a gyomromban.Ilyen kérdésekkel bombáZtam magam: ,,Mit csinálsz te egyáltalán? Meg-órtiltél? Nem kcitelezó menned. Nem kellene háboníznod. Felmentésed vana hadkcjtelezettség alől. Négyévi tanulás után végre sok pénzt kereshetsz.''Egyre d r mbcilt a fejemben az a gondolat, hogy ezután havi 200 dollárt fo-gok keresni,4000 helyett, és emiatt kis híján visszafordultam, hogy vissza-kérjem az ál\ásomat,

Egy utolső pillantást vetve a Standard oiléptiletére, a Ghirardelli Squarefelé hajtottam, hogy gazdag ember mődjára szőrjam apénztBuena Vista ne-vrí kedvenc báromban. Mivel ráébredtem, hogy tengerészgyalogosként ezentríl havi 200 dollárt fogok keresni, tudtam, hogy talán ez azuto|ső alkalom,hogy vagyonosnak érezzem magam' és szabadon krjltsek. Sok pénz volt a

zsebemben, és én ezt ki akartam é|vezni.Elsó dolgom volt a bárban, hogy rendeltem egy rundóita7t.Ezze|kezdetét

Vctte a mulatság. Hamarosan találtam egy széplányt, akit vonzott a dagadÓt'r.szényem. Elhagytuk a bfut. Megvacsoráztunk. Hangoskodva nevetgél-tÍink. Allandóanez járt afejemben: egyél,igytil és érezd jőlmagad,hiszle-Itrt, hogy holnap meghalsz.

Az este végén a kedves irj hc;lgy megrázta a kezem, arcon csőkolt, éssictve távozott egy taxival. En ttjbbet Szerettem Volna, de ó csak apénzemetlrkarta. Másnap reggel kocsiba iiltem, és ritnak indultam San FranciscÓbÓll,e rrsacolába, hogy megkezdjem pilőta kiképzésemet, és 1969 oktÓberében1t'Icntkeztem a pilőta iskolában. Két héttel késóbb csaknem meghaltam, ami-ktlr megláttam ,hogy nézkiegy 200 dolláros fizetési csekk, az adők levonásarrltin.

ot évvel késóbb, amelyból egy évet Vietnámban t lt ttem, kitiintetéssel|t.szereltek a Tengerészgyalogságtől. Elsó és azonnali kihívásomat az 1.

1'tirrztigyi IQ: a t bb pénz keresése jelentette. Huszonhét éves voltam, és kétrr;rtyszer hivatáskcjzcittvá7aszthattam:azegy1kahajőtiszt,amásikapilőta.

llgy darabig fontolgattam, hogy visszatérek a Standard oilhoz, és vissza-Lt:t.cm aZ állásomat. Szerettem azt a céget, és imádtam San Franciscőt. Tet-''zctt ott afizetés is. Most már évi 60 000 dollánal indulhattam volna, hiszen.l Standard oil a Tengerészgyalogságnál eltoltritt éveimet is beszámította.

A második lehetóséget egy pilÓta állás megszerzése jelentette volna a pol-r' l r I.i légitársaságnál. Legtcibb pilőta-társamnak nagyszerrí állásokat ajánlot-|:||' ' nagyon szép,32 000 dollár kezd6 fizetéssel. Bár akezdó fizetés gyen.r'..lrb volt, mint a Standard oilnál, a pilőta á11áS nagyon csábított. És ráadásul|':rrlnennyit is fizetett volna a légitrársaság, az még mindig sokkal jobb lettr . rIlta, mint az ahavi 985 dollár, amit a Tengerészgyalogságnál fizettek ne.I r rrt. t év szolgálat után.

A Standard oilhoz valÓ visszatérés vagy egy pilőta állás elfogadása he-I r,t.ll azonban inkább a Xerox Corporationn á| váLla|tam állást, Honolulu iiz-|. tr rregyedében.Kezd6 fizetésem havi72o dollár volt. A j vedelmem ismét' ''. r|ikent. A barátaim és a családom azt gondoltiík' a háborríban elvesztettem.r lriziln eszemet.

ltlggal kérdezhetnéd, miért választottam egy csupán havi720 dollárt fize-t.

' lr||ítst e$} olyan drága városban, mint Honolulu. A választ ennek a kcinyv-

''..k lr témájában találhatod meg: noveld apénzigyi IQ-dat. Nem a fizetés

'. rr;rlt vállaltam munkát a Xeroxnál' h anem azért,hogy a pénztigyi intelligen-

. r.tlttltt nciveljem - elsósorban az |. pénztigyi lQ-mat: Keress tcibb pénzt!trt'v c| ntcjttem, hogy a t bb pénz keresésének legjobb mődja a számomra.,, ' Illr vállalkoző leszek, nem pedig pilőta vagy tengerésztiszt. Tudtam, hogy, r ;rlIalkozővává|áshoz eladási készségre van sziikségem. Csak egy problé-rr.l vtl|t] rettenetesen félénk voltam, és rettegtem a visszautasítástől.

Á,,) +J

A legnagyobb problémát a szégyenlósségem és az e|adási készség hiányajelentette a számomra. A Xerox profi eladási tréningetígért. Gondot okozottnekik az értékesítók hiánya, én pedig értékesító akartam lenni. Igy hát eznagyszer tizlet volt. Kcjlcscincjsen megoldottuk egymás problémáját. Mi.után felvettek' hamarosan elktildtek a cég oktatási kozpontjába, a Virginiaállambeli Leesburgba. Eladási tréningem hivatalosan megkezdódott.

A Xeroxnál 1974 és 1978 k z tt elt lt tt négy évem igen kemény volt.Az elsó két év során számtalan esetben csaknem kirrígtak, mivel nem tudtameladni. Nemcsak hogy nem adtam el, és veszélyeztettem az á||ásomat, depénzt sem kerestem. De a célom azvo1t, hogy a legjobb eladÓ legyek a ho-nolului részlegben, így nagy elszántságga|néztem szembe a kihívásokkal.

Két év után az értékesítési tréning és a gyakorlatban szerzettÍapaszÍa|a-taim kezdték meghozni a gyiimolcstiket, és végtil elértem a célomat: a hono.lului csapat legjobbja lettem. Megoldottam a szégyenlósségemmel és a visz-szautasítástől valő félelmemmel kapcsolatos problémámat, és megtanultameladni. És ami még jobb' sokkal tcibb pénztkerestem, mint egy hajÓtiszt vagya polgrári reptilés pilÓtája. Ha a hábor befejeztével azonnal állást vállaltamvolna, soha nem tudtam vo|na|egyózni a visszautasítástől valő félelmemetés a szégyenlósségemet, és soha nem arathattam volna le a kihívásokkal valőszembeszállásnak és a felettiik aratottgyíze|memnek a gylimcilcsejt. Ertékesleckét tanultam meg a Xeroxnál szerzetÍtapasztalataimbÓ|: a problémameg-oldds jelenti az utat a gazdagoddshoz.

Miután elértem a célomat' és kiválő lettem az értékesítésben, kcivetkezókihívásom: aziz(etépítés felé fordultam. Bárki, aki felépítette már asqátijz-letét, tudja, h ogy az elsó probléma - ismét - az I . pénztigyi IQ: Tcibb pénztcsinálni. Mivel most abszolrit semmi bevételem nem volt, nagyon gyorsanmeg kellett oldanom ezt a prob|émát.

M iel tt feladnád az állds odatElózó kcinyvemben, amelynek a címe: Mielóx feladndd az állásodat*,|e-

írtam elsó nagyobb tizletem felépítésének folyamatát. Arró| az tizletról voltsző, amely elószcir dobott piacra nylon és tépózfuaspénztárcákat,szÓrtozíkszámára. Abban a konyvben írtam arrÓl a nyolc komponensról, amelyekreminden vállalkozásnak sziiksége van, valamint arről, hogyan lehet akár csakegyetlen Íizleti komponens hiánya is az okozÓja annak, hogy oly sok {izletttinkremegy, vagy képtelen alTa' hogy profitot termeljen. Hiszem, hogy az a

x magyarul megjelent a Bagolyvrár K<inyvkiadÓ gondozásában,2006

ki)nyv nagyon fontos mindenki számára, aki vállalkoző akar lenni, és sajátriz|etet indít. Ajánlom, olvasd el, mielőtt az állásodat feladnád.

Beszámoltam ott arről is, hogyan lett rendkívtil sikeres a vállalkozásom,:rIrrely milliomossá tett engem egy év alatt, majd hogyan ment tcinkre hirte-|t'rr . Leírtam a depressziő és a vesztesé g érzését' és hogy milyen er6s vágyat('l.cztem elfutni, és elrejtózni avi|ág elól, miután azuzletem cisszeomlott.Nyakig iiltem az adősságban, és addigi életem legnagyobb pénztigyi problé-rrlii jával kellett szembenéznem.

cazdag apám azonban anabiztatott, hogy szembestiljek a problémáim-rr lltl, éS építsem fel jb6|aziz|etemet, ahelyett' hogy elmenektilok, és csódcit;t'lcntek be. Emlékeztetett arra, hogy ennek a cs nya iigynek a megoldásarríivelni fogja pénzÍigyi intelligenciámat. Ez vo|t az egy1k legjobb tanács,.rlrrclyet valaha is kaptam. A problémáimmal valő szembenézés és j tizletI t.|építése a romokon fájdalmas volt ugyan, de a leg|obb leckének bizonyult,; r l r r i t kívánhattam magamnak. A probléma megoldása t bb évet felemésztett,r|t'cz á folyamat 1-rÓ.l 5-re n velte pénzngyi lQ-mat, és pénztigyi szempont-IrtiI okosabb vállalkozővá tett.

Vállalkozásom romjaiből tcjr1énó rÍjjáépítése volt valőjában az én ijz7etirs|iolám. Az elsódolog, amitmeg kellett tennem,hogy cisszeállítsam iizletemrryrtlc fó részét, a C-B hríromszciget. Kovetkezó tennivalÓmat az je|entette,Ir.lr:y jradefiniáljam vállalkozásomat egy versenyképes piaci rés felfedezé-''t.vcl.1981-re,iizletem jjáépítésénekévéreugyanisapiacoteltintottékmár,r li|ilcinféle tárca'gyártők. ozcjnlrjttek a nylon tárcákavilágpiacra olyan or-.'z:igokből, mint Korea, Tajvan és Indonézia . A tárcák ára az á|talam koráb-Irlrrt megszabott 10 dolláros kiskereskedelmi árről 1 dollrárra zuhantWaikiki..:; lr világ más részeinek utcáin. A nylontrírca ktizcinséges árucikké vált, és,rrrtllt tudod, a kcizsztikségleti cikkek mindig a legalacsonyabb árfekvésríek.\|rltoz, hogy versenyképes legyek' piaci rést kellett találnom. Márkanévre|'t.Ilctt szert tennem. Ez a lehetóség a rock and roll formájában j ottelhozzám.

Nlint azt azidézett kcinyvemben mrír leírlam, belebotlottam a rock and ro11rrzlctbe, és azza| mentettem meg a vállalkozásomat, hogy licencjogot vásá-r.,|lltm rock and roll bandiák nevének a tárcáimon valő feltiintetésére, Így a,-r,nr hamarosan Van Halen, Judas Priest, Duran Duran, Iron Maiden, Boyt it.tlrgeésmásoknevévelfémjelzetttárcákatkezdtemelgyiírtani.Miveljog-r..tlctt termékem volt, sikertilt ismét visszatornásznom magam a 10 dolláros|' ls|icreskedelmi árra. Biár most jogdíjat kellett fizetnem a bandáknak' a jo-

''rl:ru engedélyezett rock and roll termék ajtÓt nyitott Amerika és az egészr r |;iu kiskereskedói fe|é. Az tizletem berobbant, és ismét cimleni kezdeÍthoz..'.rrrt a pénz.

44 45

Mint már mondtam, apénziJgyi intelligencia ncivelésének mődját aze76t-ttink állő problémák megoldása jelenti. 198l -re megoldottam vállalkozásomíjraépítésének problémáját. Es ekkor megjelent a kcivetkezó probléma: ala.csony árfekvéssel dolgoző versenytársaimnak és az imitátoroknak a|egyó-zése, akik ellopták a termékemet' pénzt kerestek vele, mikcizben énpénztve.szítettem.

E'z a probléma kalÓzok formájában jelent meg. Ugyanazok az emberek,akik lemásolták a korábbi termékemet, most másolni kezdték a piaci rést ki-toltó jabb citletemet is. Ugyanazokat a jogvédett termékeket kezdték elgyártani, mint én, alacsonyabb áron dobták piacra, csak éppen jogdíjat nemfizettek a bandáknak.

Miután néhány hőnapon kereszttil ktizdcittem a kalőzokkal, rájcittem,hogy ebben az tigyben egyedtil az tigyvédeim gazdagodtak meg, akik abíró-ságon engem képviseltek, ám soha nem nyeftek. A kalőzok okosabbak ésgyorsabbak voltak. Ügyvédeim mindcissze annyit tudtak nekem mondani,hogy még t bb pénzre van a harchoz sziikségiik. Nem sok időbe tellett, hogyrájcijjek' hogy éppen csak egy másik csoport kalőznak fizetek, pedigezeks61a kalőzokrÓl (az tigyvédeimtíI) azt feltételeztem,hogy az én oldalamon áll.nak. Megtanultam egy másik értékes leckét is az iizletról és a pénzról, amita k vetkezó fejezetben fogok bemutatni - 2.pénzngyi IQ: Pénzed megvé-dése.

Elterjedt a ktivetkezó mondás: ,,Ha nem tudod legyózni óket, csatlakozzhozzájuk.,, Mivel belefáradtam abba, hogy egy vesztes csatában véreztesseme| apénzemet, kirrígtam az tigyvédeimet, és elrepiiltem Koreába' Tajvanbaés Indonéziába, hogy szcivetkezzek a kalőzokkal. Ahelyett, hogy a bírőságonharcolnék ellenÍik, ami sokkal tcibb pénzbe kertilne nekem, mint amennyitkeresek' inkább szerzídést k t ttem a versenytiírsaimmal, hogy gyártsanaktárcákatarészemre.Gyártási ktiltségeim visszaestek, cscikkentek az tigyvéditiszteletdíjak' és jobb gyártőkat tudhattam magam mcigott. Most azzal fog-lalkozhattam , amihez a legjobban értettem - az eladással. Vállalkozásomismét felvirágzott. Termékeink hamarosan ellepték az áruházakat és a kon-certeket. 1982-ben egy rij tévécsatorna tcirt be az éterbe: az MTV (Music Te-levision). Üzletiink áttcirte a plafont, és ismét cjmlrjtt apénz.

1 984 januárjában eladtam a rock and roll nylon tárca vállalkozás rám esórészétkét tizlettársamnak. Kim és én elhagytuk Hawaiit, és Kalifomiába kol-ttiztiink' hogy ott beindítsuk oktatással foglalkoző vá||a|kozásunkat. Nem issejtettem, hogy ekkora ktil nbség van egy termék eladása és egy oktatás ér-tékesítése k zrjtt. Az ezerk7|encszáznyo|cvancitcis esztendó életÍink legrosz.szabb éve volt. Minden megtakarított pénziink elfogyott' és hamarosan a

1rcrrzhiány lett a legfÓ,bb problémánk. Korábban énmár voltam csódben, de|(im még soha. Az' hogy kitartott mellettem' az csak az ó je|7emének - ésl|L)m aZ én szépségemnek a bizonyítéka. EgyÍ'itt dolgoztunk hát, és kiépítet-liink egy vállalkozást, valamint befektetést oktatÓ nemzetkcizi iizletet,;rlrlelynek az USA-ban, Ausztráliában^IJj-Zé|andon, Szingaprírban és Kana-rlliban voltak kirendeltségei. l994-ben Kim és én eladtuk az iizletiinket, ésr isszavonultunk, mivel ingatlan iizletiinkból elegendó passzív jcivedelem:, ntrmazott már ahhoz, hogy életiink végéi g eltartson benniinket.

Am az tcirtént, hogy unatkozni kezdttink. Rcjvid pihenés után Kim és énl ()96-ban megjelentettnk C AS H F LoW oktatőjátékunkat, és 1 997-ben' ma-

l'lirrkiadásban, megjelent a Gazdag papa, szegény papa.2000 k zepén egy. lI.iin keresztiil szerepeltem oprah Winfrey televíziős programjában, és a tcib-Iri rnár tcirlénelem' A The Rich Dad Company ma már nemzetkcizi cég. Si-l.t'l.ének nagy része azoknak a leckéknek kciszonhetó, amelyeket elózó vá|-l;rlkozásaim kudarcaiből és sikereiból tanultam. Ha nem tanultam volna a1,ltrblémáim megoldásaibÓl, soha nem jutottam volna el idáig. Ha bedobtamr rrIlta a tcjrcjlkozót, és hagytam volna, hogy maguk alá gylírjenek a kortilmé-

'ryck' akkor most te sem olvashatnád ezt. a kcinyvet.

II inden célhoz tartozik egy folyamatM int tudjuk, minden valamirevalő célhoz tartozik egy folyamat' és a meg-

r ;r Itísítása munkát igényel. Ahhoz például , hogy orvos legyen valaki ' szigorri

|,.l';lzéSi folyamat és gyakorlat tartozik. Sokan álmodoznak arről, hogy sze-r..Irtcnek orvosok lenni, de a folyamat visszarettenti 6ket' Aze16zóoldalakon' |)|)cn aZ én fejlódési folyamatomrÓl olvashattál' és nyugodtan elmondha-r, rrrr, [6gy m kcjdcjtt.

Annak egyik oka' hogy az emberekbíIhiányzlk az | . pétlzigyi IQ: a tobb1'..rrz keresése, az,hogy a pénzt akarj k ugyan, de afolyamatot nem. A leg-l. rIr|1g1 nem veszik tudomásul, hogy a folyamat teszt gazdaggá6ket,és nemr |,..rrz. Sok lottőnyer1es vagy családi vagyont cir kÖlt ifj azértmegy csódbe

| |' l ]' y()n r vid idó alatt, mert megkapták ugy an a pénzt, de nem mentek végigr lrr|yltmaton. Sok más ember azértnem gazdagszik meg, mert ttjbbre érté-l . I rlck egy állandő fizetési csekket, mint a pénziigyileg okosabbá és gazda-,''rl'llii válás tanulási folyamatát. Visszafogja óket a szegénységtól valÓ féle-|' rrr l']z azerós félelemtartjatávol óketattÓl,hogymegragadjákalehetósé-,'. |.i'l. és megoldják a problémákat, ami pedig a gazdaggá válás sziikséges, |. 'lt'ltőtele.

46 41

Kiiliinbtiz k vagyunkValamennyien kiiltjnb<iztink egymástől, mások az erósségeink és a gyen-

géink. Más-más folyamatokon megyiink keresztiil, mások a kihívásaink, és

"lté.ő.k u p'oblémáink. Vannak, akik természetiiknél fogva jÓ értékesítók. Én

nem voltam az. A|egnagyobb problémámazvo|t,hogy képtelen voltam le.gyrírni az eladástől valő félelmemet és a rémiiletet, hogy visszautasítanak.Van, aki sziiletett vállalkoző. Én nem voltam az. Nekem meg kellett tanul-nom, hogyan kell vállalkozni.

Azért Íeszem ezt a megtregyzést, mert nem azt akarommondani, hogy megkell tanulnod eladni, vagy azt,hogy meg kell tanulnod, hogyan kell vállal-kozni. Ez az énfolyamatom volt. A tied nem feltétlen ilyen. Az elsó lépés 1.

pénzigyi IQ.d: a ttibb pénz keresése felé, hogy e|hatátrozd, mi a legjobbmődja számodra a t bb pénz keresésének. Ha rígy találod, hogy az orvosi hi-vatás a te utad, akkor állj készen az orvosi egyetem e7végzésére. Ha profigolfoző akarsz lenni, akkor kezdj elgyakorolni. Más szőval: határozdmegacélodat, majd válaszd meg az e|éréséhez sztikséges folyamatot. Soha ne fe-ledd, hogy a folyamat fontosabb, mint a cél maga.

Érzelmi intelligenciaEzen a ponton nagyon fontos rámutatni arra, hogy apénzugyi intelligen-

cia is érzelmi intelligencia. Warren Buffett, avi|ág7eggazdagabb befektetó-je, ezt mondj ai ,,Ha nem tudod ellenórzésed alatt tartani az érze7meidet' nem

tudod ellenórtzniapénzedet sem.'' Ugyanezigaz ate folyamatodra is. Az én

folyamatom egyik legkeményebb része az volt, hogy ne adjam fel, amikordepressziÓs voltam, hogy ne veszítsem el a fejem, amikor frusztrált voltam,és hogy folytassam a tanulást, amikor menekÍilni akartam.

Egy másik ok, ami miatt sok ember nem tud végigmenni a folyamaton,hogy nem tudnak élni azonnali jutalmazás nélktll. Elsósorban azért tetememlítést arről, hogy milyen alacsony fizetést' kaptam alkalmazotti életem

kezdeÍén,hogy hangsríly ozzam a késleltetett juta|mazás fontosságát. Sokaná\dozzákfel a holnapi gazdagságotnéhány mai dollárért. H szas és harmin-cas éveimben nem kerestem fiíl sokat, ám ma milliős bevételeim vannak.

Pénztigyi intelligenciám fejlesztése során nagyon lényeges volt, hogy el-lenórzésem alá vonjam érzelmi hullámzásaimat, és hogy megtanuljam kés-leltetni a r vid táv jutalmazást. Más szőval az érze|mi intelligencia apénz.iigyi intelligenciához elengedhetetlen. Valőjában azt is mondhatnám, hogyamikor pénzról van sző, valamennyi kciziil az érzelmi intelligencia a legfon-tosabb. Fontosabb, mint az akadémikus vagy a szakmai intelligencia. Példá'ul sok ember a félelem miatt nem kciveti az á|mait Ha el is kezdik, abbahagy.

;lik, amikor kudarcot vallanak, és utána másokat hibáztatnak, pedig a sa.|átIlibáikért nekik maguknak kellene vállalniuk a felelósséget.

|kifeladja, ritk n nyerVolt egy fiatalember, aki néhány évve|eze\ótÍ"nálam dolgozott. okos volt

t.s c|ragadő' master fokozatotszerzett,és sok pénzt keresett. Szabadidejében;r Icleségévelegytitt számos iizleti vál1alkozásbabelekőstoltak. PrÓbálkoztakrlrgatlannal, de kudarcot vallottak. Belevágtak egy kis franchise tizletbe, deI rt' I cbuktak. Aztán v ásár ol tak egy idósek otthon át, és csaknem mindent elve..' z ítettek, amikor néhány gondozottjuk viáratlanul meghalt.

A zért említem itt ezt a f tata7 p árt, merl ók elmula s ztottak tanuln i . H agy ták,Irrtgy á tanulási folyamat legyózze Ó,ket. Ha akadály lépen fel az e|óreha|a-. Ilisukban, akkor abbahagyták. Mikozben dicséretes, hogy mindig rij vállal-l'tlzásba fogtak, ámaznem,hogy minden alkalommal megálltak, amikor trílrrlrgynak és megoldhatatlannak trJínó problémák merÍiltek fel. Elmulasztot-t.rk, hogy átkiizdjék magukat akudarcon, és tanuljanak a hibáikből. Nem jrit-t..|' rá, hogy nem apénz, hanem a folyamat teszi Ó,ket gazdaggá.

Az egyik legkeményebb lecke, amit gazdag apámtÓl tanultam, az vo|t,lr.rgy addig tartsak ki egy folyamatban' amíg nem nyerek. Amikor bajba ke-r r r | { c m a Xeroxnál, mert nem tudtam eladni, abba akartam hagyni. Mivel nemtrrt|(am eladni, alig kaptam fizetést. Tény, hogy tcjbbe kertilt nekem az é|et| |rllrtlluluban, mint amennyit kerestem . Gazdag apám ezt mondta: ,,Bármi-l..ll irbbahagyhatod, ha nyertéI, de soha ne hagyd abba azéft, mert vesztésre'r||sz.'' Nem is hagytam abba, csak 1978.ban, miután a Xerox e|s6 szám(l ér-t.'|'csítóje lettem. A folyamat mind mentálisan, mind anyagilag gazdagabbát.'tl. Mivel átkÍizdottem magam azon a problémán, hogy nem tudok eladni,. z ze I képes voltam kezelni azt a problémámat is, hogy nem kerestem pénzt.

Mőg a Xeroxnál dolgoztam, amikor szabadidómben elindítottam a nylonr'rrt.lt tizletet. 1978-ban aztán teljes munkaidóben folytattam a vállalkozáso-Ilr;r| . íItTli fe|virágzott, majd kudarcot vallott. Ismét abba akartam hagyni; ésl''l,/(|ilg apám megint arra emlékeZteÍett,hogy a folyamat fontosabb' mint a' ,,/ Sokszor emlékeztetett rá, amikor sztam az adősságban, pénztelen vol-r ' rr r r ' I-to$} ha és amikor ezt a problémát megoldom' Sosem lesz tcjbbé pénzre.'rr|'ségem. Megtanulom, hogyan kell felépíteni egy tizletet, és pénztigyileg

''lt..lIigensebb leszek. De ehhez elószcirmeg kell oldanom az elóttem tornvo.'rlIrr tlrclblémát'

l-uI sok pénzN4lir leírtam ennek a kcinyvnek az e|ején, hogy a pénzproblémáknak két

|,l||lIiil van. Az egyik problémát a tril kevés pénz jelenti, a másikat pedtg az,

48 49

ha tril sok van belóle. Amikor I914-ben elhagytam a Tengerészgyalogságot,el kellett dcintenem, hogy melyik problémát választom inkább. Hogyha a

nem elegend6 pénz problémáját akartam volna, akkor alkalmazásba álltamvolna a Standard oil cégnél vagy a polgári légitársaságnál. Ha a tril sok pénz-zeljárő problémáI'választottam volna, akkor aXeroxnál felkínált állás jelenthetett megoldást, még ha az adta is a legkevesebb fizetést. Mint azt már tu-

dod, inkább a tril sok pénz problémájátyá|asztotÍam.Én elsósorban a képzést akafiam, és nem a pénzt. Azért választottam a

Xeroxot, mert tudtam, hogy lehetnék hajőtiszt, vagy lehetnék pilőta is. DeazÍ'nem tudtam, hogy vállalkoző vajon lehetnék-e. Tudtam, hogy ott elbuk.hatok. De azt is tudtam, hogy rígy tanulhatok a legtcibbet' ha szembenézek abukás kockázatával.Ha hagyom, hogy a bukástől - a szegénységtÓ1 - valÓfélelem legyrírjon, soha tcjbbé nem lcszek képes a fcildról fe]állni.

Annak, hogy az emberck nem n(jvelik pénziigyi IQ-jukat' egyik oka az,hogy ragaszkoclnak ahhoz, amit tudnak. Ahelyett, hogy Íij kihívásokat vál-lalnának, és tanulnának belőliik, inkább biztonságosan játszanak. Ez perszenem jelerrti azt, hogy botor mődon nagyokat kockáztass. Sok olyan dolog van,amit megtehetnél , de azért inkább n eprőbá7kozzvele. Én például donthetnékrígy is, hogy megmászom a Mount Everestet. Vagy jelentkezhetnék a NASAasztronautákat kiképzó programjára. Vagy felcsaphatnék politikusnak, és

ringbe szállhatnék kiilcjnféle kcizhivatalokért. Lényeges Szempont, hogy ne

hazárd mÓdon, hanem gondosan válogassam meg' mi legyen a k vetkezó ki.hívásom. Felteszem a kérdést magamnak: ',Milyen |esz az életem, ha válla-lom ezt a kihívást, és sikert érek e1?'' AzÍ. szeretném, ha ugyaneztkérdeznédte is magadtől.

Helen Keller, a The Miracle Worker címíí nagyszeríí film hóse, mondtaegyszer: ,Az éIetegy merész kaland . . . Vagy semmi''. Mélységesen egyet-értek vele. Véleményem szerintaz 1. pénziigyi mííveltség n velésének egyikmÓdja, ha tanulási kalandnak tekinted az é|etet' TLil sok olyan ember van,akik számára az é|et biztonságos játékot jelent, amikor a tóllik elvárt dolgo-kat cselekszik, és a munkahelyi biztonságot választják egész élettikre. Nemsztikséges, hogy az életed kockáZatos vagy veszélyes legyen. Az é|et a tanu-lásrÓl szől , a tanulás pedig a kalandről.

Ez az oka annak, hogy nem tértem vissza a hajőzáshoz vagy a repiiléshez,annak ellenére, hogy mindkét foglalkozást szerettem. Ideje volt j kalandután néznem. Az intelligencia nem a régi válaszok memorizálását vagy a hi-bák elkerÍilését jelenti - mint ahogy iskolarendszeriink az intelligenciát de-

finiálja. A valődi intelligenciát a problémák megoldásának tanulása fejleszti,vagyis az'ha ezá|ta]' kvalifikáljuk magunkat még nagyobb problémák meg-

rlIclásiíra. A valÓdi intelligencia inkább a tanultís ijrrjméról szól, és nem aről'lrrlgy |é|Ünk a bukástol.

( ) sindljunk ttibb pé nztHa a pénztigyi kimutatás és a CASHFLoW négysz g diagramjait cissze-

Ilrlzzuk egymással, világosabb képetkaphatunk an<1l,milyen választásaid le-Irctnek az |. pénzigyi IQ-t: a t bb pénz teremtését illetóen.

AIEEIedménykimutatás

CIR

||izetés,

'rrrrnkadíj

Mérleg

Eszkozrik

Ilz a diagram azt mutada, hogy az A.k és az E..k apénzértdolgoznak. Ál-t'lrrltj fizetési csekkért, jutalékért vagy órabérért hajtanak. A C-k és a B-k. 'rl.iizcjk megszerzéséért dolgoznak, amelyek aztánvagy folyamatos kész-1'. rrzlíramlást produkálnak, vagy tÓte-novelést lehet veli'ik elérni.

''\rrnak, hogy tcibb pénzt keresek, mint volt tengerésztiszt vagy pilőta pá-

it

51

Erednrénykimutatás

50

|ytrtársaim, egyik oka az,hogy Ó,k fizetési csekkért dolgoznak. Ezze| szem-bcn rjn vállalkozőként eszkcjzcjket akartam kiépíteni, befektetÓ,ként pedige szk(jztik megszerzése volt a célom. Más szőval, az A-k és azE-kapénzugyikinrtrtatás bevételi oszlopára koncentrálnak, a C-k és a B-k pedig az eszkci-z(ikre.

Az A-k és az E-k részére az egyik legnehezebben megemészthetó dologaz, hogy a C-k és a B-k nem apénzért dolgoznak. Egy C és egy B gyakorla-t i Iag a szabadságért dolgozik, ami sok ember számára nagyon nehezen meg-ragadhatÓ. Az A-k és az E -k azért dol goznak, ho gy fizes senek nekik, és pénztakarnak, miel tt még dolgoznának. Az, hogy a szabadságért dolgozzanak,csetleg éveken keresztiil, an a Sem érzelmileg

' sem szakmailag nincsenek fel.

ltősziilve. Lehet, hogy egy A vagy egy E onkéntjÓtékonykodik, vagy ingye-nesen tevékenykedik ktilonféle nemes iigyekért, ám ami a szeméIyes bevé-teleit illeti, ott pénzért dolgozik. Altalánosságban elmondhatjuk, hogy esz.kciz k építÓsének vagy beszerzésének érdekében nem tevékenykednek.

K nyvelési szakkifejezésekkel élve, egy A vagy egy E kereserrj vede-lemért dolgozik, egy C vagy egy B ellenben passzív vagy porffbll j vede-lemért. A2 ' pénzugyi IQ-rÓl: pénzed megvédéséról szőlő kovetkezó fejezet-b l megtudhatod, miéfi vezet jelentós pénziigyi ktil nbséghez az a tény,hogy milyen típusrí pénzért dolgozik valaki. A keresett jiivedelmet a legne-hezebb megvédeni a pénzigy l ragadozők ellen. Ez az oka annak,hogy ke r e -

'sr-rl jcivedelemért dolgozni pénziigyileg nem a legintelligensebb dolog.Sok onalkalmazott embernek nem saját iizlete van. Inkább saját munka-

hclyilk. Ha egy cjnalkalmazott abbahagyja a munkát, jcivedelme is megszrí-nik, vagy legalábbis cscikken' Definíciő szerint a munkahely nem eszkcjz. Azcszkciz pénztrak a zsebedbe, fi'iggetlentil attől, hogy dolgozol-e' vagy nem'l|a szeretnél tobbet tudni az A, E, C és B negyedekrÓ,l, arra bíztatlak, olvasdc| tl CASHFLOW négyszcig cím második kcinyvemet aGazdag Papa soro-zllbtil.

Miért lesznek a' gezdügok egyre gazdagabbak

A k(ivctkezó diagram segítségével konnyíí megérteni, miért lesznek a

llztlirgok cgyre gazdagabbak.A szcgérryek és a kcizéposztá|ybeliek elsósorban azért kiiszkcjdnek, mert

(í|< pértzért cs i,rllandÓ Íizetési csekkért dolgoznak. A pénzéftva|ó dolgozássa|az ir Icglííbb probléma, hogy a tobb pénz kereséséhez keményebben vagy to-virbb kcIl clolgoznod, vagy tobb feladatot kellvállalnod. A keményebb és ahosszabb icloig tart fizikai munkának korlátot szab az a koriilmény, hogyidónk és encrÍ]iítnk vÓses.

A gazdagok azért|esznek évr6l évre egyre gazdagabbak' mert 6k azéft.t.l|goznak, hogy mindig tobb és tcibb eszkcizt szerezzenek maguknak' Azrr;lrllb eszkcizok megszerzése nem igényel keményebb vagy hosszabb ideigr'rrtti munkát. Tény' hogy minél magasabb egy személy pénztigyi IQ-ja, an-

''.rI kevesebbet dolgozik, mikcjzben egyre tobb és jobb minóségíí eszkcizreIr.:iZ SZOÍt. Tudod, az eszkcjzcik,passzív j vedelem termelésével, a gazdagok

',,lirnára dolgoznak.Kim és én minden évben arra kéSzítiink tervet, hogy mennyi eszkcizt aka.

'rrlrk tnegszerezni. Nem azttíizzuk ki célul, mennyi t<ibbletpénzt akarunk.\rrlikorKim 1989-benelószorkezdettingatlanbabefektetni,tíZévalatthrisz|'rktiingatlan megszerzéséttervezte. Abbanaztdíszakban ez nagy feladatnakl..ISZctt. Egy kéthálőszobás, egyftirdószobás |akóházzalkezdte az oregon ál-l.rlrrlleli Portlandben. Tizennyolc hÓnappal - és nem tíz éwe7 - késóbb

A/EEredménykinrutatás

C/B

l..izetés'lrrrrnkadíj

Mérleg

Eszkiiziik Eszk ziik

t I zletIlgatlanE.rtékpapírokArucikkek

Eredménykimutatás

52 53

már tril is haladta h sz lakőegységes célkitíízését'Miután cé|ját eléte, tcjbb

mint egymilliÓ dolláros tókenyereséggel eladta azingatlanjait, és adőmente-sen nagyobb ésjobb ingatlanokra váltott, azarizonai Phoenixben.

2007.ben az volt a személyes terve' hogy meglévó portfoliőját további500' bérbe adhatő lakőegységgel nciveli meg' Ma már t bb mint ezer lakő-egység termeli havonta számára a passzív jcivedelmet, ami a legkisebb adő-zást oszÍáIyba esik. T bbet keres, mint a legtobb férfi' és ehhezmárhozzáisszokott' mint a B negyedben mííkcjdó vállalkoző.

Én magam az iz\eti eszkcizcikból és az árucikkekbÓ.l származő cash flowncivelését t ztem ki célul. Komoly sszegeket fektetek be olajjal' arannyalés eztisttel foglalkoző cégekbe. oktatási vállalkozőként valahányszor eBykonyvet írok' éveken át bevételem származIk belóle jogdíj formáj ában, a vi -

lág legktilonbcjzÓ,bb részein mríkcjdó, mintegy citven kiadÓtő|. Az iz7ethezhozzáadom a disztribrícir1 Íianchise rendszerét is. Rock and rol1 iizletembólmegtanultam, hogy jobb Iicenctu|ajdonosnak lenni, mint a licenc megvásár-lőjának. Bár az ingatlanok még mindig kozel állnak hozzám,a C negyed vál-lalkozÓi létét ma már egy kicsit azoknál is jobban Szeretem.

Nem azért írok minderról, hogy kérkedjek vele. Épp ellenkezÓ1eg, erósenhezitáltam azon, feltárjam-e a gazdagságunkat, valamint annak mődját, hogyhogyan Szereztiik. Sok ember viseltetik ellenérzésekkel a gazdagok iránt,akiknek sok a pénztik. Amint azt apénzigyi ragadozőkről szőlÓ kcivetkezófejezetb61 is látni fogod, veszélyes dolog az emberek tudomására hozni,hogy gazdag vagy.

A legfÓ,bb ok, amiéfi kockáztatom annak nyilvánosságra hozását' mit tet-

tiink, és mennyit kerestiink vele, az, hogy Kim és én elk telezettséget érziinkfinanciális fejlódésed és pénztigyi IQ-d novelése iránt. A pénzÍ.igyi neveléslegnagyobb problémája, hogy a pénzngyi oktatást kínálő emberek ttibbségeaz Aés az E negyedbe tartozik. Alkalmazottak vagy cinalkalmazottak. Ttjbb-ségiik nem is igazán gazdag. A legtcibben jságírők, akik írnak ugyan a pénz-ról, de nekik maguknak elég kevés van belÓ.le. Esetleg az eladásban dolgozőrészvény- vagy ingatlanbrÓkerek. A pénztigyi szakértÓt t bbsége vgyanaz-zal rendelkezik, mint a tcibbi A és E. Van részvényekkel, k<itvényekkel ésbefektetési alapokkal te]etÍízdelt nyugdíjtervtik. Sokan bekapcsolődnak a

részvénypiacba is, pénziigyi ttilélésiik érdekében, majd mindent elveszíte-nek, ha nyugdíjas éveik alatt beiit egy masszív tózsdekrach. Sokan fognakbajba kerÍilni,Ita az USA dollár vásiírlÓereje tovább cscikken, és n6 az inf7á-ciő. Rclviden, a jÓ tanácsokat osztogatÓ pénztigyi szakér1ók legt<ibbje mégazt sem tudja'hogy a saját nyugdíjterve m kcjdÓtépes-e. Ha ugyanis tudnák'akkor mielóbb visszavonulnának'

Kim és én tudjuk, hogy a mi nyugdíjtervtink mííkcjdik. Tudjuk' hiszcn az.'sz kcjzeinkb 6| szátrmaző passzív j vedel miink hőnapről hőnapra beÍb l y i k .

Ncm arra koltjiik a pénztinket, hogy megtakarításba' k tvényekbe vagy be.lL.ktetési alapokba helyezziik, a j vónk érdekében. Ha netár csódbe men-rr.:ltk, ami bármikor bekovetkezhet, pénziigyi IQ-nk jelenti majd a valÓdi..szkciztinket. Ismét talpra tudunk á|lni, mivel most a tanulásra fÓkuszálunk

'rr|iilrbb' és nem a pénzkeresetre. Megtanultuk' hogy inkább mi magunk ke-zt'|.jiik a saját pénziinket, semmint hogy átengedjiik azt egy A vagy egy E szá-rrrlira. Amint azt gazdag apám is mondta: ',Az' hogy befektetsz, vagy onal-|' lrIrnazottként é7sz,az még nem jelenti, hogy befektetónek vagy cégtulajdo-r rosn&k mondhatod magad."

t'isszegezve

Annak titka, hogyan csinálhatunk t bb pénzt' jől láthatő az alábbi diag-r;rrnban:

o-o,-c/d

54 55

Ahhoz, hogy meggazdagodj, meg kell barátkoznod azza| a ténnyel' hogya problémákből soha nem lehet kifogyni. Valahányszor megoldást talá|szegy problémádra' azonnal fel fog bukkanni egy másik. A kulcsot annak fel-ismerése jelenti, hogy e problémák megoldásának a folyamata tesz tégedgazdaggá.És amint a saját problémáidon trjl elkezded másokét is megoldani,akkor a határ a csillagos ég!

Az emberek fizetnek neked, ha megoldod a prob|émáikat. Például én isÍi zetek az orvosnak, hogy megóri zze az e gészsé gemet. A házv ezetínómnekis fizetek a házunk rendben tartásáért' Fizetek a helyi szupermarketben is,meft ha nem ennék, az lenne a problémám, hogy éheznék. Fizetek a helyivendéglósnek, mert olyan j óIfóz,és olyan nagyszeríí gasztronőmiai éIménytszerez nekem. AdÓt fizetek a kozszolgálatnak, hogy a kormányzat jől mrí-k dj n. Pénzt dobok a temp|om perselyébe, hogy biztosítsák a spirituális irá-nyításomat és nevelésemet.

Kim sok pénzt kap, mivcl nagy problémát old meg: minóségi lakásokatkínál, elfogadhat áron. Minél tcjbbet do|gozik e probléma megoldásán, an-nál t bb pénzt Íbg keresni. Én magam keményen dolgozom azon, hogy apénztigyi nevelés iránti igény problémáját megoldjam.

E.gyszerííen szőlva, milliÓ mÓdja van a pénzcsinálásnak' mivel a megol-dásra várÓ problémák száma is mill i ő, ha nem éppen végtelen. A kérdés csu-pán az, hogy melyik problémát kívánod megoldani. Minél tcibb problémátoldasz meg, annál gazdagabb leszel.

Sok ember vrír fizetést azért,hogy semmit nem csinál, és egyetlen prob-lémát sem hajlandő megoldani. Vagy tobb fizetést várnak, mint amennyit azadott probléma megoldása megérdeme| . A legfÓ,bb ok, amiért nem csatlakoz-tam a szcivetségi hajÓzási társasághoz, az,hogy én kapitalista vagyok, és nemmunkás. Tény, hogy kevesebb manapság az USA hajő, mivel a kereskedelmihajÓk tizemeltetése trilságosan drága. És ez az egytkoka annak, hogy a kiko-tóinkbÓ1 kiindulő hajőinkon tobbnyire nem amerikai állampolgárokből á1lÓlegénység teljesít szolgá|atot. Az USA hajÓk magas i-izemeltetési ktiltségeimiatt az egykori iskolám, Kings Point mai végzósei képtelenek állást találnimaguknak. E'z tipikusan olyan probléma, amikor tcibb fizetésre vár valaki,mikcizben kevesebbet csinál.

Szegény apám szakszervezeÍi aktivista volt. Hawaii tanár szakszeryeze-tének ó volt a vezetóje. Megértem a szempontját, hogy a tanárok nagyobberót képviselnek, ha szakszervezetbe tcimtirÍilnek. Szakszervezet nélkiil mégrosszabbul fizetnék a tanárokat, és kevesebb juttatásban lenne rősziik. A ta-nárok szakszervezete nélktjl az oktatás még a mainál is nagyobb nehézségek.kel kiizdene.

Gazdag apám kapitalista volt. A kapitalisták abban hisznek, hogy jobblit.on jobb terméket kell elóállítani. Ha nem tudsz jobb terméket szál|ítani,jtlbb áron, tcibb embernek, akkor a piac biintetni fog téged. Más szőval egyl'irpitalistát azértfizetnek, ha megoldja, és nem termeli a problémákat - ha-(.sak nem rejtvénykészítéssel foglalkozik.

Sokan azt gondolják, hogy a kapitalisták disznők. És sokan valÓban irigy. I i sznÓk. Vannak azonban olyan kapitalisták is , akik sok jőt tesznek, például.^gészségvédelmet' élelmet, szá||ítást, energiát és kommunikáciőt biztosíta-rllrk a világnak. olyan kapitalistaként, aki igyekszik megtenni minden tő.lett'Ihetót azért,hogy a világ jobb hely legyen, problémám yan azolyan embe-

't'kkel, akik fizetést várnak a semmiért, vagy tribb pénzt akamak kapni, ke-r't.sebb munkáért. Véleményem szerint azaszemé|y, aki kevesebb munkáértr lruy semmiért t bb pénzt akar, az is irigy disznő.

Azok, ztkik kevesebb munkáér1tobb pénzt akarnak, keményebbnek fogjákt:rllilni az életet' amint a világ változik. Például a munkások szakszervezetei,.rrrrclyek kevesebb munkáért magasabb béreket éS t bb juttatást kcivetelnek,

''t;tguk okozzákazt,hogy egyre ttibb munkahelyet telepítenek a tengeren t l-'.r Manapság Amerikában egy szakszervezeti tag auÍógyá1r munkás Órán-|.i.rrt 75 dollárt kap' valamint kiilonféle juttatásokat. Kínában ugyanezt arrrtttlkát 75 centes órabérértvégzietvalaki. Mint már írtam,aChrysler szer-l. rt|ést írt alá a China Chery Motors míívekkel, hogy ott gyártsák az autÓikat.\z ítr: nem egészen 2500 dollár, autÓnként. Ez nagyjáből ugyanakkora

' '.,szog, mint amennyit az egészségbiztosítás kciltségei minden egyes, Ame_r r l. :i ban gyártott autó arához hozzátesznek.

Ilgy igazi kapitalista egyszerííen olyan ember' aki felismer egy problémát,' .' ltnnak megoldására |étrehoz egy terméket vagy szolgáltatást. Kérhetszrrr;rlllsabb árat,ha a terméked vagy szolgáltatásod értékétmagasabbnak ész.|. Illi. de hozzáadott értéknek feltétleniil kelllennie. Például a kcinyveimért. ' r l|it'atőjátékaimért én tcjbb pénzt kérhetek, mivel sokan nagyra becsÍilik ok-l' rt. rsi értéktiket. Mások szemében egyik konyvem vagy játékom sem éri meg, , ;rr-Ít. Sokan nem értékelik pénztigyi oktatásom márkáját, mivelazénpénz-

' r ''1'i tlktatásom márkája nem oldja meg az ó pénzigyi problémájukat. Sokan

',. rrl ltisznek abban, hogy a pénz szabá|yai 197l-ben és 1974.ben megvál-r .

' ., | : rk , és továbbra is abban akarnak hinni, hogy csak keményen kell dolgoz_

''r rrrcgtakarítaniapénzt,befektetésialapokbahelyezni,ésaztremélni,hogy| , r t.scbb munkáért ttibb pénzt kapnak. Az ó,va7amint családjaik pénztigyi;' '' .

' jc kedvéért,bár nem hiszek benne, de ószintén kívánom, hogy ezekkel

' Irr..tlclmekkel és tettekkel sikeriiljon majd megoldaniuk pénziigyi problé-rr.rthilt.

56 57

A te érdekedben azonban azt remélem,hogy ebben te sem hiszel. Van egyérzésem' hogy ez így is van, mivel olvasod ezt a konyvet, aktívan ncivelveezze| apénzugyi mííveltségedet. Kezdj hát gondolkoznt azon, milyen prob-|émákat kell megoldanod' k telezd el magad, hogy szembenézel veliik' és apénz kcivetni fog. És ha már egyszer megszereztedaztapénzt,pénzu.cyiin-telligenciád minden cseppjét arra kell fordítanod, hogy azt meg is védd. Ep-pen eZ az, amir6| a kcivetkezó fejezeÍ' sző| - 2. pénzngyi IQ: Védd meg apénzedet.

4.fejezeÍ'

2. pénzugyt IQ:Védd meg apénzedet

|(cndkívÍil fontos, hogy megvédd pénzedet apénzugyi ragadozőktÓl. Mint.rzt valamennyien tudjuk, a világ tele van olyan emberekkel és szervezetek-t t. l

' akik arra a lehetóségre várnak, hogy segítsenek magukon a te pénzeddel.

Strkan kcjziiliik nagyon okosak és erósek. Ha okosabbak nálad, vagy na-r'yrrbb eróvel rendelkeznek, meg fogják szerezni a pénzedeÍ.. Emiatt olyanl()lltos a 2. pénzi'igyi IQ.

IIogyan mérhetó a 2. pénzíigyi IQ?Az 1 . pénzigy i IQ ab s zol t do llárb an mérhetó. A 2. pénzngy i IQ s záza-

l,' |, b an. Megmagyarázom, hogy mire gondolok. Kcjvetke zzék három példa,I r ; r rrlm ki.ilcjnbozí százalékra:

l. Amerikában egy évi 100 000 dollár munkabért keresó embernekosszességében mintegy S)vo.ot kell adőznia (sz vetségi adők, államiadők' helyi adők). Ennek a személynek az adőzás utáni j vedelme 50ezer dollár.

2. Egy másik embernek 100 000 dollár jcivedelme folyik be a befekteté-seibÓ,l, és 15va adőtfizet. E személy adózás utáni nettő jcivedelme 85ezer dollár.

.l. A harmadik személy l00 000 dolláros bevételéból O%o-ot adóz1k.F'személy adőzás utáni nettő jovedelme 100 000 dollár.

A fenti példában a legkisebb százalék adót fizetí személy 2. pénzngyt|(.) ia: pénzmegtartő képessége a legmagasabb, mivel ó engedi át a legkeve.'. Irll pénzt a pénztigyi ragadozőknak.

Ilbben a fejezetben megmutatom, hogy lehet sok pénzt keresni' és nem',. itizni utána, legálisan. De elórebocsátom, ne téveszd szem e761 ezt az e1y-

58 59

SZer elvet: a 2. pénzigyi IQ a jcivedelmének azza| a százalékáv al mérhetó,amelyet az i||et6 képes magának megtartani, j vedelmé nek azza1 a száza|é-kával szemben, amelyet a pénziigyi ragadozők tóle elvesznek.

A nyulak,o madarak és a bogarakGazdag apám fiának és nekem szánt leckéi apénz védelmének fontossá-

gáró|már nagyon korán megkezdídtek - jővaL azel tt,hogy egyáltalán sa-játpénznnk lett volna. Mivel még gyerekek voltunk, gazdag apám egy far-mer nagyon egyszeríí péld ájáthoztafe|magyarázatul. Ezt mondta ,,Egy far-mernek meg kell védenie a terményét a nyulaktől, a madaraktől és a boga-raktől. A nyulak, a madarak és a bogarak a farmer szemsz géból tolvajnakszámítanak.''

Annak a gondolatnak a használata, hogy a nyulak tolvajok, nekem, fiata|gyereknek, igen eróteljes |eckeként szolgá|t. A nyulak helyesek és aranyo-sak. Artalmatlanok. Ugyanez e|mondhatő a madarakről is. Volt otthon egytorpepapagájom, és egy madár to|vajként valő megcímkézése elég durvagondolat volt a számomra. A bogarak példáját persze azonnal megértettem.Tudtam' hogy őtet valÓban lehet tolvajnak nevezni. Nekem is volt egy sajátkiskertem' ahol sok n vényem veszett el a bogarak miatt.

T ámo gatő n mii g é nk dllv aGazdagapám nem megijeszteni akar1 minket. Egyszerííen csak meg akar-

ta ismertetni a fiával és velem a valő világot' Azért alkalmazott ennek a gon-dolatnak a megvilágításához olyan aranyos teremtményeket, mint a nyuszikés a madarak, hogy rámutasson: személyes vagyonunk legnagyobb tolvajainem a banditák, ab nozók vagy a tcirrvényen kívtiliek. Azért hivatkozott a

nyulakra és a madarakra' mert arra akart emlékeztetni bennÍinket, hogy a leg-t bb nagy pénztigyi ragadoző olyan ember vagy Szervezet' akit szeretiink,akiben bízunk, akit tiszteliink - olyan ember yagy szervezet, akirÓ1 azt gon-doljuk, a mi oldalunkon van, akitámogatÓn dll m gÖtttink,Gazdagapám eztmondta: ,Azért áll támogatőn mcigénk oly sok ember, mert ktinnyebben a

zsebtinkhtz férkózhetnek ebból a pozícióból.,,A farmerek ragadozÓinak cítllkézett nyulak, madarak és bogarak sorát

gazdag apám a valő világ pénzugyi ragadozőinak felsorolásával folytatta:biirokraták, bankárok, brőkerek, tizleti vállalkozások, házastársak és szere-tók, rokonok és tigyvédek.

BijrokratákMindannyian tudjuk, hogy egyetlen legnagyobb k ltségi'inket az adőkte-

'zik ki. Az adőhtvatalok feladata' hogy beszedjék tőliink apénzt,és átadják

'r kormányzati biirokráciának, amely elkcilti azt. Sajnos, a legt bb politikus-

.'lrl és btirokratáva7 az a probléma, hogy nagyon jők a pénzkciltésben. A leg-tlillb kcjzszolgának fogalma sincs arről, hogyan kell pénzt csinálni, talán ép-

1rt'tl ezért választotti{k a hivatalnoki pá|yát. Ha értenének a pénzteremtéshez,r.lrI színÍíleg iizletemberek lennének, és nem b[irokraták. De mivel nem tud-;lr|i. hogyan kell pénzt elóteremteni, kcilteni viszont imádnak, a biirokraták.'llk idót tciltenek azzal,hogy minél tobb és minél kreatívabb mÓdját ta|á|jákl' r annak, hogy elszedjék tóltink apénzt, adők formájában.

Például az amerikai biirokratiík kifundáltak egy AMT-nek nevezett okos'ri|riprogramot, ami az alterncilív minimdlis adő (altemative minimum tax)

'.lvidítése. Az AMT.t 1970.ben vezettékbe.Ez egy pőtlÓlagos adÓt jelentrlrlrgas fizetésrí dolgozők számára, akik évi 60 000 dollárt vagy annál t bbetlrt'r-csnek. Ez okos mődját jelenti annak, hogy egy személy kétszer adőzzon.' t' yanazon bevétel után. A problémát az jelenti, hogy 1 970.ben a 60 000 dol-l.rr nagy fizetést jelentett. Manapságezaligha1elent magas jcivedelmet. Szá-

' r rr ls gazdag ember nem fi zeti ezt azadÓt . . . csak a magas fizetésÍí dolgozők.

Mint ismeretes, mindnyájan Ílzetiink adőt a bevételtink, a befektetéseink,.. Irlizaink' az autőink, a benzin, az .azás, a ruhák, az élelmiszerek, az alko-lr. rl, a cigaretÍa,aziz|etek, az oktatás, az engedélyek' ahalál és minden egyébrrtlrrr. Még az adő után is adőzunk. Adőt fizetiink azon ad k után is, amirőlIrl'rtt is tudunk. Ezeket az adőkat rígy adják el nektink, mint amelyek haszno-.'.rI. a társadalom számára, és egyesek valőban azok. A társadalmi problémák.l/()|lban egyre nagyobbak lesznek, mivel a biirokraták nem értenek hozzá,Ir.r1'ynn kell a problémákat megoldani (és kcivetkezetesen nem tudják' ho-.'r ;rrl kell pénzt csinálni); csak azt tudják, hogyan kell pénzt kidobni a prob-|..rlrlÍkra. Ha a tobb pénz nem old meg egy problémát, rij adőnemeket kreál-

''.r[. tlkos nevekkel. Mivel a problémák egyre csak nónek, flzetendó adőink,,:rzaléka is egyre nó. Eppen rigy' ahogy a halmoződő kamat (kamatos ka-

I l l i | | ) cgyre gazdagabbá tesz benni'inket, a halmoződő adÓk egyre csak szegé.rrt rlttek. Ez azegyikoka, hogy a2.pénzugyi IQ olyan fontos. Képtelen vagy

'.'..l]gazdagodni ' ha nehezen megkeresett pénzedet elveszik tóled a pénz{igyi

''.r';rtlozÓk.

|/ ^DÓKF)NTqSAK

N4 ielótt továbblépnénk, meg kell mondanom, hogy egyáltalán nem vagyok.,:r||am vagy aZ adÓfizetés ellensége. Gazdagapámazt mondta: ,,Azadő''Ir:rlr kciltség' amelyet azértfizet.jnk, hogy civilizált társadalomban élhes-.rrrrl'..'Hangsit|yozta a fiának és nekem' hogy az iskolákért, a tanárokért, al||/( )|l(ikért' a rendőri védelemért, a jogrendszerért, a katonaságért' az utakért,

60 61

a repiilőterekért, az é|e|miszer ellátás biztonságáért és az á|Lamgépezet álta-lános mííkcidtetéséért fizettink adőkat. Gazdag apámat csak azért frusztráltiíkaz adók,merl abiirokrácia csak nagyon ritkán volt képes megoldani azokat aproblémákat, amelyekkel szembekerÍ.ilt, aminek kcivetkeztében az adők csakegyre nóttek. A problémák megoldása helyett a btirokrácia gyakran bizottsá-gokat hozott létre a problémák tanulmányozására,ami azza| járt, hogy semmisem t rtént. Miután felismerte, hogy csupán egyre t bb adőt fizettink , gazdagapám a kcivetkezó f11oz6ftához taÍtotta magát: ',Egy btirokratának aZ a mun-kája' hogy egyre mélyebbre nyriljon a zsebedbe - legálisan. A te dolgod az,hogy olyan kicsit engedj meg nekik elvenni, amilyet csak lehetséges - legá-1isan."

Sajnos, gyakori eset, hogy azok ftzetnek legnagyobb százalékban adÓt,akiknek a fizetése a legkisebb. A kcjzelmriltban tartott egyik tsszejtvetelenWarren Buffett a kcivetkezót volt kénytelen mondani az USA adÓrendszeré-ről: ,,Ami azt illeti, mi (it| 400-an bevételeink kisebb száza\ékátfizetjtik beadőba, mint ennek a szállodának a portása vagy takarítőnói. Ha az emberiséglegszerencsésebb | 7o-áho z tat1ozol, az akotelezettséged a tcibbiekkel szem-ben, hogy a maradék 99Ű/o-rőI gondoskodj.''

MELYIK PqLITIKAI PÁRT JoBB?Mint aztmár ya|ószínÚíleg tudod, én nem vagyok sem republikánus vagy

demokrata, sem konzervatív vagy liberális, sem szocialista vagy kapitalista.Haezután érdeklódik valaki, egyszerííen azt felelem, hogy afelsoroltakkr-z.iil valamennyl vagyok. Kapitalistaként például tcibb pénzt akarok keresni,és olyan kevés adőt fizetni, amennyit csak lehetséges. Szocialistaként adőbőllevonhatő adományokat juttatok jÓtékonykodásra és értelmes tigyek támo-gat"ására, és azt akarom, hogy befizetett adőimbÓl jobb társadalmat teremt-Senek, és gondoskodjanak azokről, akik valőban képtelenek magukről gon-doskodni.

Sokan gondolják azt, hogy a republikánusok jobbak, mint a demokratiík,hapénzr6| van sző. A tények nem támasztj ákaláezt a hiedelmet. A republi-kánusok ezt mondják: ,,A demokratákadíztatnakés kciltenek.'' A republiká-nusok ezzel szemben kcjlcsc)n ket vesznek Íel, és kcjltenek. A pártoktÓl fiig-getlen kcivetkezmény az,hogy a hosszti távri nemzeti eladÓsodás egyre eró-teljesebb - adősság, amely átszá\l majd a k<ivetkezó generáciőkra, még ma-gasabb adők formájában.Ez pedig az alacsony pénztigyi IQ jele.

Roosevelt és Johnson demokrata elnrjkcjk voltak azok, akiknek a nevéhezf, zód1k a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás, a világtÓrténelemkét legkoltségesebb és potenciiílisan katasztrofális programjának a megte-remtése.

Amerika a világ legeladősodottabb nemzete lett Dwight D. Eisenhowerrcpublikánus elntik mríktjdése alatt. Gazdagnemzet vagyunk. Amikor azon-Irlrn a republikánus Richard Nixon lett az elntik, apénz szabá|yai megváltoz-tlrk, és az USA gazdaságaváLtoznikezdett. Nixon' elnokként, 1971.ben le-vliIasztott minket az arany'aIapró|'E,zzeI a dollárt va1ődi pénzbó| pénznem-rrré változtatta.

Nixon megengedte az USA kormányának ' hogy annyi pénzt bocsásson ki,

;rrrrennyi a pénzproblémáink megoldásához sztikséges. Ez ugyanaz aZ eset,rllint amikor egy ember rigy ír csekkeket, hogy semmi pénze nincs a bank-Illtn. Ha Ugyanazt tennénk, mint amit manapság a kormány tesz, bortcinbenl'ijtnénk ki. A gazdagok és mindenki más k z tt egyre novekvó szakadék.'r1yik oka, hogy a legttibben még apénz korábbi - a régi kapitalizmusnakrrrcgfeleló - szabályai szerint játszanak. 197l után apénz rij szabályailép-tt'k életbe. A gazdagok egyre gazdagabbak lettek, a szegények és a kcizép-. 'sztálybeliek pedig egyre keményebb munkával prÓbálták a válságok kcize-

1rctte a hanyatlástÓl távol tarlani magukat.l980.ban Reagan republikánus elncik vezette be a ,,supply-side'', vagyis

.r ..voodoo'' (varázslattal megbabonázott) gazdaságot. Reagan' a Nagy Kom.rlrtrnikátor (a gazdaságtanban járatlan színész) által támogatott j gazdasági..Irtléletek azon az illriziőn alapultak, hogy hitelfelvétellel lehetséges adőt. siikkenteni, és tovább fizetni a kormány szám|átt. E'z ugyanaz a he|yzet,rrrilltha cs kkentenénk a fizetésiinket, és a hitelkártyánkat használnánk a.' z limláink fizetésére.

Amikor Thomas Gale Moore, aki akkoriban Reagan elncik gazdaságita-..lrcsadÓ testiiletének a tagja volt' észrevette, hogy az USA átlépte a hitele.,'.l/lrdős ki'iszobcjt az 1980-as ővek ktizepén, kijelentette, hogy nem kell ag-l'rrtl1i: ,,[ nyomdagépek mríkcjdtetésével bárkit ki tudunk fizetni.,, Nevezz.

' r iiItnek, de szerintem ez az, amlÍ' á|talrában pénzhamisítáSnak neveznek.

A p énz 1 97 1 -ben bekcivetkeze tt v á|tozása, valamint Reagan voodoo gaz..l'rsliga miatt az USA nemzeti adőssága egyre csak ncivekedett. A Reagan-re-, .'

r lrr végére a szcivetségi adÓsság már 2,6 billiÓ dollána nígott.|{cagan elncik alelncike, az elsó George Bush, miután felismerte, hogy a

rrr.lllZet adőssága a Reagan adÓcscikkentése miatti bevételcscikkenés kcivet-i ..z(ében szcikcitt az egekbe, az elncikválasztási kampánybaneztígérte: ,,Fi-.'rL.ljétek aszámat,. nemlesznek jabbadÓk.''Miutánmegválasztották,adőt, ''rt'It, éS nem is választottrík rijra.

|illtán egy demokrata elncjk: Clinton lépett hivatalba. Majd' miután egyIrl'1lroblémájaakadtacipzárjával,azzalkérkedvehagytaelahivatalát,hogyI l('llycns lyozta a kciltségvetést, és a nemzeti adÓsságot nem ncivelte. Ter.

62 63

méSzetesen épp gy, ahogy a szerelmi életében is hazudott, a kciltségvetésegyensrílyba hozásáva| kapcsolatban sem mondotÍ" igazat. Azzal ,,egyens -

|yoztak1,, a koltségvetéSt, hogy a társadalombiztosítás és az egészségbizto-sítás adÓ-dollárjait bevételként számolta el. Ahelyett, hogy apénz a társada-]ombiztosítási alapba folyt volna be, ó kcilt tte azt el.Ez éppen olyan volt,mintha alánya egyetemi oktatására félretett pénzbólvett volna el egy bizo-nyos clsszeget, hogy ruhát vásároljon Monicának.

Clinton azonban kimondott egy igazságot hivatali ideje alatt. Bevallotta,hogy olyan dolog, hogy társadalombiztosítási alap, nem létezik. Eln kségea|att az egészségbtztosítás elkezdett a vcircis vonal alatt mríkcjdni, ami azt je-

lentette, hogy tobb pénz ment ki onnan, mint amennyi befolyt. HamarosanugyaneÍTe a sorsra jut a tiársadalombiztosítás is, amikor 2008-tÓl a népesség-robbanás nemzedékének mintegy 78 milliős csapata elkezd nyugdíjba vonul-ni.

Utána a második Bush elncik lépett hivatalba. Miután a tragikus Szeptem-ber 1 1 -e után egyesítette a világot, arra használta fel népszerríségét, hogy há-

borrit indított Irak ellen, megalapozatlan informáciők alapján. Ma ó az egyiklegnépszerrítlenebb elncik a tcirténelemben. Nem csupán a háborri jelentett

szerencsétlenséget, hanem az is, hogy a gazdasági szerencsétlenséget meg-e|6zendó,a szovetségijegybank kamatot vágott, és elárasztotta tisztességte.|enpénzze\a világot, a saját feliigyelete alatt. Hivatalának ot éve folyamánBush elnok t bb pénzt vett kcilcscin, mint a tcjrténelem valamennyi amerikaielncike egytittvéve. A jelenleg alakulÓ krízis az 6 gazdaságpolitikájának a

,,gyiim lcse".Mindezt azértke||ett elmondanom, mert nem sokat számít, hogy melyik

partbő| származ1k az elncjk, aki hivatalba lép. Ha demokrata, akkor valÓszí-nÍí|eg adtit emel, és kcjlt.Harepublikánus, valőszín leg k lcsÓnt vesz'Jbl, és

k(jlt, Az eredmény mindkét esetben :ugyanaz: novekvó adősságállomány, na-gyobb pénzngyi problémák és magasabb adők. A konszolidálás érdekébenannyi pénzt igyekeznek elvenni tóled, amennyit csak lehetséges'

KAP IT ALI ST A V AGY SZOC IALI STA V AGY ?Évekkel eze16tÍ' hallottam e gy viccet, amely elmag y ar ázza a ktil cinbsé get

egy szocialista és egy kapitalista koz tt. E,gy szép napon egy szocialista be-

kopogott egy farmer ajtaján,és arra kérte ót, csatlakozzon a helyi szocialistapárthoz. Mivel a farmer nem tudta, mit jelent ez,afÍa kérte vendégét, mond-jon egy példát a szocialista viselkedésre. A szocialista ezt mondta:

- Ha van egy tehened, akkor a falu minden lakőja tejhez jut a tehenedtól.Ez| űgy hívjuk. hogy a vagyon megosztása.

- Ez jólhangzik - mondta a farmer.

- Es ha van egy birkád, akkor mindenki gyapjrihoz juthat - folytatta a',zocialista.

Nagyon helyes - mondta a farmer. - Jőnak t nikez a szocializmus.

- Nagyszerrlí - ujjongott a szocialista, mivel azt gondolta, sikertilt va-l:r|iit megnyenrie a szocializmus tigyének. - E's ha van egy tyrikod' akkor at. r jlísbÓl is mindenki osztozik.

- Micsoda!? - kiáltott fel dÍjhcisen a Í'armer. - Ez rettenetes. Hordd el,ttltgad innen, a szocialista eszméiddel egytitt!

De... de... dehát - hebegettaszocialista, - énezÍ'nemértem.lIrszen te nagyon ortiltél a tej és a gyapj megosztásának. Miért tiltakozol'r|'|ior a tojások megosztása ellen?

Hát azért,mert nekem nincs se tehenem, se birkám. Viszont van egvrr rikom - acsargott a farmer.

lls éppen ez az,ami miatt a 2,pénzigyilQ olyan fontos. Mindenki egyet-'.lt abban, hogy a vagyont meg kell osztani, egészen addig, amíg ate yagyo-

'l.ltlt.ől, és nem az rjvékról van szti.

( ;( ) ND2SAN VALASZD MEG BEv ÉTELEDETNz e1óz6 fejezetekból már tudod' hogy három kiilonféle típusa van a be-

ri.lcleknek: a keresetÍ, a porfoliri és a prtsszív jcivedelem. Nagyon fontosrr:ztában lenni a kcjztiik lévó kiilcjnbségekkel' ktilcincisen, amikor pénzedlIl('gvédéSérÓ,l van sző a btirokratáktÓl. Aki keresett j vedelemért dolgozik,ru tlem Sok védelmet éIyez aragadoző adők ellen.

Amerikában minden alacsony keresettjí dolgoző magas adőkulcs szerintlrzr't. A dolgozők ko,ze| |Svo-ot fizetnek társadalombiztosításra, valamint. ',. ivetségi, állami és helyi adőkat fizetnek. Szinte hallom , hogy néhányan azt

'rr.lrrdják erre' hogy a társadalombiztosításből a dolgoző csakJ ,4o/o-ot fizet,', náslkJ ,4vo-ot a foglalko ztatőjuk fizeti . De én azért számolok ezzel a kom-1'rlrlí|t l57o-kal, mefi a teljes sszeg az énpénzemr6| sző|' Ha az alkalma--r lt])fln&k nem ke]lene azt befizetnie az államnak. akkor nekem fizetnéki eztr., iisszeget is.

(Igyanez igaz azokta az alkalmazottakra is, akik azt gondolják' hogy a

'''.llrkaad juk kiegészíti a a01(k) nyugdíjtervtikre félretett pénziiket. Az a1 '. r l z. amit a munkaadőd egy befektetési bankrirnak ad át biztos megórzésre,]. rrl'tlgében szintén a te pénzed.

Ilrl a magam részétó| nem szeretném, hogy a kormány gondoskod3on az, '' ;iiv(foeli anyagi biztonságomről. A kormány rettenetes dolgokat m vel.'..r1;lt pénzemet inkább én magam gondozom. A kormány pénzi'igyi intelli-'. rrt'iítjanemtrilmagas.Elkci|tiazcisszegyíijtottpénzt,Eztazérttehetik,mert

64 65

a legtobb ember nem rendelkezikpénzugyi mííveltséggel. Miért ne tehetnédhát saját magadat és a barátaidat gazdaggá a te pénzeddel?

BankárokA bankokat azéthozták létre, hogy megvédjék a pénzedet a banditáktől.

De mi van akkor, ha rájossz' hogy a bankárod szintén bandita? Egy bankár-nak nem kell a zsebedbe belenyrilnia.Te magad veszed ki apénzt a zsebed-ból, a sajátkezeddel, és adod át a bankiírnak. De mi van akkor, ha gy találod,hogy az ember, akire a pénzedet bíztad, tobb pénzt szív el tőled, mint ameny.nyirÓ1tudsz, és mindezt legálisan teszi?

Eliot Spitzer, New York k ormány zőja,amikor igazságiigy-miniszter volt,számos befektetési bankot és nagy a|apítványt megvizsgált' és bííncisnek ta-

lálta 6ket számos illegális praktikában. Eppen azok az emberek, akikre a kci-

zosség a pénzétbízta, egy kissé nagyobb cisszeget fÓloztek le maguknak,mint amennyire jogosultak lettek volna. A bííncjs cégeket csupán komolyta-lan cisszegekkel bírságolták meg, az eltulajdonított dollárok mennyiségéhezképest. Mik zben a bírságok csekély cisszege igenzavarő, még inkább zava-ró az,|togy ezekabankárok még mindig azizletben vannak.

Az a gond, hogy Eliot Spitzer vizsgálatai csak New York City befektetésibankjaira terjedtek ki. Az, hogy a bankrárok pénzt.vesznek el ártatlan iigyfe-leiktól, v||ágm&et(i probléma. Annak kovetkeztében, hogy egyre kevesebbcég gondoskodik a dolgozőiről élettik végéig' egyre tobben kényszerÍilnekarra' hogy maguk spőrolják ossze saját nyugdíjukat. A dolgozÓk a pénziikkelnem vehetnek igénybe professzionális pénziigyi szolgáltatőkat, mint a vál-lalkozások. F'z okozza, hogy a pénztigyileg naiv emberek pénzeinek cisszestcimege gy nó, mint egy hólégballon, és a bankárok, valamint pénztigyiszolgálataikat a dolgozÓknak eladő emberek egyre gazdagabbak és gazda-gabbak lesznek' Manapság a dolgozők nyugdíjalapja globális gazdasági fel-virágzást táplál. A nyugdíjalapok apénzek egész Óceánjátjelentik, amilyenrea világ tcirténelme során még nem volt példa, amelyet nem te órzo7, hanema bankárok.

A v IZSGALAT MEGKEZDÓDI K2007-ben az USA kongresszusa vizsgálatot indított a kurrens 401(k)

nyr.rgdíjtervek és a ktilrjnféle pénzi.igyi alapok korében, amelyeket bankárokkezeltek, akikre a pénziinket bíztuk. Kovetkezzék egy idézet a Wall StreetJournal2007. miárcius 14-én megjelent cikkéból (Eleanor Laise: ,,What Is

Your 40 l(k) Costing You?'' - Mibe kertil neked a 401(k) nyugdíjterved?):

A 40l(k) nyugdíjtervektÓ1 nem kovetelik meg, hogy világossá tegyék'

hány résztvevót kalkulálnak bele a díjakba. Ezek száma egészen nagy islehet, és a díjban felszámíthatják a fiiggetlen konyvvizsgá|ők,afolyama-tos és a fenntartő kcinyvelés' a tanácsadő szolgálatok, valamint a segély-vonalak és természetesen a nyugdrjtervben szerepló alapok menedzselé-sének kciltségeire szolgálÓ fedezetet is...A 40l(k) koltségei miatti novekvó fesztiltség arra sarkallta a szcivetségitcirvényhozőkat . . . az elmrílt héten, hogy megszondázzák, vajon a díjakegyenetlen kozzététele nehézséget jelent-e az a|kalmazottaknak abban,hogy megtudjiák, vajon jó izletet csináltak-e.

Ezekkel a díjakkal az a probléma, hogy még a munkaadőd sem képesrrrogérteni azokat. Valőjában még csak nem is tud egyes tételekól' mivel.rz<lk rejtve maradnak. Hogyan várhatnád hát akkor el, hogy te megismerdr.lrgy megéftsd a díjakat? A cikk így folytatÓdik:

Egyes munkaadÓk ma már ktilsó konzultánsokat fogadnak fel, hogy se-gítségiikre legyenek a díjak megér1ésében . . .

A gondok egyik teri'iletét a magas díjak, a kamatoknak az itgynevezett be.vétel-megosztási megállapodással kapcsolatos komplexitása és lehetsé-ges konfliktusai jelentik. Ezek gyakran magukban foglalják az a|apítvány|.izetését is a 401(k) terv szolgáltaÍójarészére, hogy kompenzáLják a szol-gáltatőt olyan tevékenységeiért is, mint a folyamatos kcinyvelés. Ezeket aktiltségeket gyakran beépítik a tervhez felajánlott alapítványok kciltségei-be,hozzá1árulya ezze7 a nyugdíjtervben résztvevÓk koltségeinek a ncive-léséhez.

A fenti idézet olvasása kcizben nyilvánvalővá válik' milyen kcinny arrr rrgdíjalapok szolgáltatőtnak, azaz a bankároknak, meggazdagodniuk a te1ri.rrzedból. Mint korábban említettem, a bankokat pénzed védelme érdeké-|'i.rr hozták létre. Ma viszontmát azon munkálkodnak, hogy elvegyék azt tó-|..r |. E.nnek a szituáciőnak az atragédiája, hogy mi magunk tessziik ezt olyanl'. r rrtny Vé a számukra. Ehhez még csak a lábunkat sem kell tcibbé betenniink, r'y bankba (bár még ezért is megsarcolhatnának!). Ehelyett apénztkozvet.l. rriil emelik le a fizetési csekkedról, még mielótt egyáltalán kézhezkaphat-

''.r.l. A bankároknak nem is ke|l aztkivenniiik a zsebedból' mivel soha nem

' , l.ortilt oda.

l'I,NZERMÉK MEGVÁGASAA Rőmai Birodalom idején sok császár játszadozott az érméiye|.Egyesek

','.'r]vágták az érméket,lecsípve egy kis aranyat vagy ezÍistcit a szé|eib6|.Ez

'.' . rIia annak, hogy a pénzérmék peremén ma is rovátkák vannak. A rovátkák

66 61

aÍra SzolgáLÍak, hogy megvédjék az érméket a csipegetőktól. Amikor az ér.mék megcsipkedésére tcjbbé már nem volt lehetóség, a kincstárral rendelke-zó császárok elkezdték kev erni az aranyat és az eziistcit olcsőbb alapfémekkel .

Az USA kormánya ugyanezt teÍÍe aZ érmékkel az 1960-as években. Azeztist érmék hirtelen eltííntek, és a helytiket hamis érmék vették át.I91l.benaztán az USA dollár vált hamis pénzzé, mivel az aranyalapről teljesen levá-lasztották.

Valamennyi pénztigyi ragadoző kcjztil a bankok, sokféle mődon, a legna.gyobbak. Napről napra elrabolják a gyÍíjt getőktól a vagyonukatazzal,hogyegyre tcibb és tcjbb hamis pénzt nyomnak. Például a szabályok megengedika bankároknak, hogy befogadják a megtakarításaidat, és ezért"fizessenek ne-

ked egy alacsony százalékos kamatot. Azután minden megtakarított dollároclmellé a bank legalább további h sz dollárt adhat k lcscin, magasabb kama-tért. Tegyiik fel például, hogy elhelyezel egy dollán, és ezért' a bank 5vo ka-matot fizet neked, egy éven keresztiil. A banknak azonnaljoga van kolcscin.be adni 20 dollárt, és a hitelkártyád használatáért20 százalékos kamatot szec|

be tÓ,led. A bank So/o-otfizet neked egy dollár után, és2ovo-ot keres h szdollár után. A bankárok ilyen mődon gazdagodnak. Ha te vagy én mríve|-nénk ezÍ., bcirtonbe kerÍ'ilnénk. Ezthív ják uzsorakamatnak.

Mindez infláciőt is gerjeszt. Mivel bankjaink kisded játékaikat játsszák a

pénzze7, a gazdagok és a szegények kozritti szakadék egyre mélyebb lesz. Apénziiket megtakarítők manapság vesztesek, a nyertesek pedig a bankárok.

A pénz j szabályainak keretei kcjzott tudnunk kell, hogyan kcilcsonciz-zink pén1nemet eszkozÓk beszerzésére, mivel ttjbbé már nem pénzt takaritunk meg. Más szÓval' az j kapitalizmusban az okos kolcs nvevók a nyer-tesek, és nem azok, akik a bankokban yezetett megtakarítási számláikongy jtogetik a pénziiket.

BrőkerekA ''brőker'' más néven,,értékesítési munkatárs, eladő''. Apénz világában

részvényekkel, kotvényekkel, ingatlanokkal, jelzálog gal,biztosítással, tizletivállalkozásokkal stb. fo glalkoző brőkerek mÍíktjdnek. Napj ainkban az e gy 1k

legnagyobb problémát az jelenti, hogy a legtcibb ember az értékesít6kt6|,ésnem a gazdagoktől kér pénzi'igyi tanácsot. Ha gazdag brőkerrel találkozol.érdemes megkérdezned tÓ1e, vajon az éfiékesítési Vagy a pénziigyi képessé-gei révén |ett-e gazdag.

Warren Buffett figyelte meg egyszer: ',A

Wall Street az a hely ' ahová saját

Rolls-Royce autőikon hajtanak be az emberek, hogy tanácsot kérjenek olya-noktől. akik metrÓn uÍaznak,',

Gazdag apám ezt mondta: ,,Azért nevezik az tlyen foglalkozásri embertl'rokernek. merl ó obroker.*. mint te Vagy...

I BRÓKEREI( _ RossZ BRÓKEREKA vékonypénz(iség egyik problémája' hogy a jő brőkereknek, vagyis

;rzqknak' akik tudják' mit csinálnak, gyakran nincs idejiik rád. Teljesen le-loslalja 6ket az,hogy a vagyonosabb klienseikkel foglalkoznak.

Amikor Kimnek és nekem még nagyon kevés pénziink volt, az egyik leg_rrlrgyobb kihívást az jelentette, hogy olyan brőkerltaláljunk, aki hajlandÓ ta.lrítani minket. Mivel nem volt sok pénziink, a legt bb brőkernek nem voltrlink sok ideje. Számos olyan brÓkert is találtunk, akik csak eladni akartakrlckiink, de tanítani nem. Am mi nem adtuk fel. olyan fiatal részvény.brÓkertl't'restiink, aki éppen akkor építette ki a klient ráját, aki okos volt, tanulta a.'zakmát, és ó maga is befektetett. Végiil' csaknem véletlentil, egy barátunkl,llrátján keresztiil, megtaláltuk Tomot' Kezdetben 25 000 dollárt bíztunkrá.l'izencit évvel késÓ,bb részvény-portfoliÓnk értéke dclllármilliőkban mérhetó,,'s lblyamatosan ncivekedik.

Miután 1986-ban cisszeházasodtunk, Kim és én ingatlanba kezdtiink be.lt'ktetni. Úgy donttitttink, hogy nagyon kis pénzzel indulunk. Sok rossz in-l'lrtlantigyncikkeltalálkoztunk,akikcsak áru|tákazingatlanokat,denemfek-It.ltek be ingatlanba. Haegyá|talán befektettek valamibe' azok csakbefekte'tt'si alapok voltak. Végtil rátaláltunk Johnra. 5000 dollárbÓl kiindulva segí.tt.(t nekiink azingat7an portfoliőnkat kozel 250 000 dollár ér.tékÍíre ncivelni.N4 ikozben lehet, hogy eznemhangzlk tríl nagy novekedésnek, mindez háromr.v alatt tcirtént, az oregon állambeli Portlandben, igen rossz ingatlanpiacon.

i]]i:.'"' holdingjaink ma tízmil|i<i dollárban mérhető,k, és egyre nciveked.

I I i C KÉ K' AME LYEKET MEGTAN U LTU N KMint tudod,léteznek jő brőkerek és rossz brÓkerek. Egyszerríen szőIva' a

1. ' |lrőker pénzt keres a számodra, a roSSZ brőker pedig kifogást. Kovetkezik.,zrlknak a dolgoknak a rcividített listája, amelyek segítenek megtalálni ésirlt'gtartani a jő brÓkereket.

l . Kim és én leckéket vettiink részvény- és ingatlanbefektetéSból. Tobb.let tudásunk lehetóvé tette, hogy beszélgetéssel válasszuk ki a képzettbrÓkert az értékesítík kcjziil.

Vagyis nagyobb bajban van anyagilag - angol szójáték.(A fordítő megjegyzése')

68 69

2 . o|y an brőkereket keresttink, akik hivatásuk tanulÓi voltak . Mind Tom,mind John a minimális szakmai képzési kcivetelményeken trílmenóenis sok idót fordítottak szaktertilettikre. Tom gyakran meghív, hogy te-kintsem meg az iz|etet, amivel éppen foglalkozik. John olyan ingat-lanbrőker' aki maga is befektet ingatlanba. Ma már elismert tanrírnakszámít az ingatlanbefektetés témakcirében.

3. Tudni akarjuk, vajon a brőker befektet-e abba, amit árul. Végri1 is, mi-ért fektetnél be abba, amit árul, ha a brőkernek nincs annyi bizalmairánta, hogy ó is befektessen ugyanazokba arészvényekbe?

4. Tafiős kapcsolatot keresiink' nem csupán egy tranzakciÓt. Sok brőkercsak eladni akar. Tomnak és Johnnak mindig volt ideje arra, hogy ve-ltink ebédeljenek, akkor is, amikor még csak nagyon kevés pénztinkvolt. Ma mindketten a barátaink.

KULCS A SIKERHEZA siker kulcsa aképzés. Kim, John, Tom és én a befektetés tanulői va-

gyunk. Azonos témák iriánt érdeklódtink. Valamennyien ttibbet akarunkmegtanulni ezekr61 a szaktertiletekrÓ1. Befektetiink abba, amivel foglalko-zunk. Tom nem tud tril sokat az ingatlanokró|,így vele nem eróltetjtik a há-zakló| valő beszélgetést. Johnt hidegen hagyja a részvénypiac,ezérttársasá-gában a részvények ténáját kerÍiljiik.

Vagyonunk gyarapodásának egyik oka, hogy a tudásunk is ntivekedik.Gyakran hívom fel Johnt ilyen kérdésekkel: ,'Elmagyaráznád nekem, mi aktilonbség a tóke megtériilése és a belsó megtériilés kcjzott?'' Ó mindig rá-szánjaaz idót, hogy tanítson, ahelyett' hogy csak eladni akarna nekem. Tom-től ilyeneket kérdezek: ,,Elmagyaráznád nekem, mi a ktilcjnbség a hossztiktitvények és a r vid kotvények ktizott?'' Tom ilyenkorhatározottan boldogvolt, hogy a tanár szerepét játszhatta.

A Rich Dad Company azért"rendez tcibbnapos, részvényekkel és ingat-lanokkal foglalkoző szemináriumokat, mert a pénziigyi képzést igen fontos-nak tartja. Tanfolyamainkon olyan elóadők oktatnak, akik a valő életben isgyakorolják azt, amtt tanítanak. A Rich Dad Company nagyra értékeli apénzngytképzést, mivel Kimnek és nekem is ez tette lehetóvé, hogy eróskapcsolatot tudtunk kialakítani brőkereinkkel, Tommal és Johnnal. A hosszrítáv 'pénzigyi képzés iránti személyes elkotelezódésiink volt az, aminek kci-szcinhetóen egytitt, mind a négyen, nagyon meggazdagodtunk.

Manapság állandÓan hívogatnak ktiltinféle részvény- és ingatlanbrőkerek.Mindegyiktik aztbizonygatja, hogy forrő tizletet kínál, amely gazdaggáfogtenni engem. A legtcibb esetben azonban mindcissze a jutalékuk érdekli óket,hogy ennivalőt tehessenek a sajtit asztalukra . . . és nem aZ enyémre. A jőbrőkerek mindkettónk aszta|ára sondolnak.

Ismétlem, a2, pénzigyiIQ-Í' száza|ékokban mérik. A brőkerek gyakranszáza|ékban'kifejezve kapják a jtivedelmtiket. Például ha megvásiírolok egycgymilliő dolláros ingatlant, a brőker 67o-ot, vagyis 60 000 dollát kap az

cladás után. Ha ez az ingatlan 10vo megtérulést hoz nekem évente, akkor abrÓkernek kir|zetett pénzt jőcskán visszakerestem, mivel neki csak egyszerkellett kifizetnem azÍ a jutalékot.

Ezze|szemben, ha vásárolok és eladok (gyorsan továbbadom az ingatlant,Vagy a részvényekkel napi kereskedést folytatok), akkor vételnél is, eladás-nál is jutalékot fizetek. Ezt gyakran illetik olyan nevekkel , mint ,,round trip''vagy ,,slippage''. Ingatlan esetében egy ilyen vételi-eladási akciÓ a haszon|27o-át felemészti, valamint magasabb adőzással is jár.E'zpénzigyi szem-pontbÓl egyáltalán nem intelligens megoldás.

K E RE SKE Di x ro Nr nl, B E F E KT ET Ő KAzok az emberek, akik beszállnak egy iizletbe, majd gyorsan kiszállnak

llelóle, kereskedók, és nem befektetók. T l azon, hogy ezek a kereskedókt(ibb jutalékot fizetnek ki a brőkereknek, ráadásul még nagyobb száza|ékotl izetnek adőba is, a vásárlás és eladás során keletkezett rcjvid távtí tókenye-reség után.Ez azt 1elenti, hogy az adőhivatal btirokratái nem tekintik befek-tctÓknek azokat az embereket, akik tÓ,kenyereség érdekében vesznek és ad-lrak el. Profi kereskedőknek tartják őtet, és még nalkalmazotti adőval issrlrjtják a keresettiket. Az ilyen típusri tranzakciÓkon a brőkerek és a biirok-r.ltták nyernek, a kereskedók pedig veszítenek. Egy pénztigyileg intelligens|)cfektetó tudja, hogyan minimalizálj a apénzét elrablő tranzakciÓs jutaléko.|'at és adÓkat, b lcs befektetésekkel és jÓ brÓkerek alkalmazásával.

KEvERÉSÉvekkel eze|ótt egyik barátom édesanyjának a számláját ',megkeverte''

buzgő részvény-brÓkere. Keverésnek nevezik' amikor a brÓker serényen ad(':j VeSZ részvényeket tigyfele számára. Végi.il a brÓker, jutalék formájában'rltegszerzi a kliens pénzét, és a kliens portfoliÓját megcsapolja.

Ezért,mielrótt átengeded apénzedet a brőkernek, gondosan válaszd meglrz illetó személyt, Az a legkevesebb, hogy megkéred ót, hogy felhívhasd né-

Ill,rny tigyfelét, és beszélgethess veliik. Ne feledd, a jő brőkerek' mint Tom ésItr|rn' gazdaggá tehetnek Íéged,arossz brÓkerek viszont szegénnyé.

(jzleti vdllalkozásokMinden tizleti vállalkozásnak van valami eladni valÓja. Ha nem adnak el,

rlcm iS nevezhetók iizletnek. Gyakran teszem fel a kérdést: ,'Vajon ennek azriz|etnek a terméke vagy szolgáltatása szegényebbé vagy gazdagabbátesz'e

10 -11

c|)l]c|))./'. A tcrmék vagy a szolgáltatás számos esetben csak az tizlet tulajdo_lrtlslit tcszi gazdaggá,de téged nem.

Stlk tizIct mindent megtesz azért,hogy téged szegényebbé tegyen. PéldáuIsziittttls nagyobb áruházsajáthitelkártyátbocsátki - eza|ehetílegrosszabhhitc|kártya' amivel csak rendelkezhetsz' Azért akarják' hogy az 6hitelkár-lyít jukkal vásárolj, mert az áruház a vásárlásaid után részesedést kap a bank-t l. A hitelkár1yát kibocsátő kereskedelmi cég lényegében a bank brőkere.Vedd észre, hogy a brőker és a bankár fogalmak itt is visszakcjszcinnek.

H IT E LKÁRTY AK F E LH AS ZN ALA\ ARo S S Z T E RM É KE K v ls Ántl,s lnl

Annak' hogy oly sok ember ktizd pénzi'igyi problémákkal, egyik oka az,hogy olyan termékeket vásárolnak, amelyek szegényebbé teszik Ó,]cet, és az.tán tovább szegényednek amiatt, hogy még évekig fizetnek azértatermékért,magas kamatozás hitelkáftyákkal. Ha péIdául hitelkártyával vásárolok egypár cip6t magamnak, és évekig fizetem a hitelkár.tya szám7áját,évekig sze-gényebb maradok' amíg ki nem fizetem azt a terméket, ami szegényebbé teszengem' és nem gazdagabbá.

Ha gazdag akarsz lenni, olyan tizlet fogyasztőja|égy,amely amellett ktj-te]ezte el magát, hogy téged gazdagabbátegyen. En például hosszli évek őtaszámos befektetési hírlevél és pénztigyi magazin elófizetóje vagyok. Fo-gyasztőja vagyok olyan tizleti vállalkozásoknak is' amelyek oktatási termé-keket és szemináriumokat kínálnak. Más szÓval jő fogyasztÓja vagyok sajátversenytársaimnak. Szívesen k ltÖk pénzt olyan termékekre vagy szolgálta-tásokra' amelyek gazdagabbá tesznek engem.

Hdzast rsak és szeretókValamennyien tudjuk, hogy vannak olyan emberek is, akik pénzértháza-

sodnak. Férfiak és nÓ,k kozott egyaránt elófordul, hogy a pénzttobbre érté-kelik, mint a szerelmet. Tetszik vagy nem,apénzfontos szerepet játszik min-den házasságban. Van egy mondat A nagy gatsby címrí filmben' amely ígyhangzik: ,,Gazdaglányok nem házasodnak szegény firikkal.'' Lehet, hogy ezegy filmben jől hangzik, de a valőság az, hogy vannak olyan szegény lányokés fi k, akik gazdagokkal ktjtnek házasságot, a pénziikért.

;ZERELMI RAGAD)ZÓKGazdag apám szerelmi ragadozőknak neyezte azokat az embereket, akik

pénzértházasodtak. Minél ttibb a pénzed, annál jobban szeretnek. Nagy nyil.vánosság elótt zajlott válása során Paul McCartneyt ana kcitelezték, hogy le.mondj on e gymilliárd dollárra bec siilt v agyon a 5ovo - ár ó1. Ez r engeteg pénz|

|'|l, azÍ'muÍ.atja, hogy McCafiney, zenei géniuszként,nagyon sok pénzt kere-',ett, de a2.pénzugyi IQ hiánya sok pénzébe keriilt' amitól megkímélhettel'tllna magát egy kis házasságe|óttitervezéssel. Barátom, Donald Trump vé-It'rnénye: ,,Mielótt megházasodsz, kciss házassági szerzódést.,, A házassági';ttrzódés a magasabb szint 2, pénzugyi IQ jele. Aki egy élet munkájával.;tcrzett vagyonának 50vo-át elveszíti néhány évnyi házasság miatt, az annak:r jele' hogy a2.pénzigyi intelligenciájának szintje alacsony.

Gazdag apám szokta mondani: ,,Ha a szerelmet és apénzt kombinálod,J'yakran apénzigyitudatlanság, éS nem a pénztigyi intelligencia uralkodik.''',\ lnikor Kim és én cisszeházasodtunk, egyikiinknek sem volt pénz e ,így aztánlriztosak lehetttink abban, hogy nem pétlzért házasodunk. Es bár pénztinkrrt:tn volt, rendelkezttink kit rési stratégiával' amelyet atÍa az esetre tervez-tiink, ha a dolgok nem mennének az e7képze]éseink szerint. Ezért Kimnek.;;rját legális cége van, és nekem is. Neki is vannak befektetései, és nekem is.',\ bban az esetben, ha netán elválnánk, nem kellene az eszkozeinket megosz-tlrrri. Azok már eleve megosztottak. Boldogan mondhatom azonban, hogyl()t]6 őta boldog házasságban éliink, és házasságunk évrÓ1 évre egyrejobb ésr ryre gazdagabb.

I.I;PJ KI, MIELirr nBLÉpllÉtEgészségtelen dolog azt gondolni, hogy az eski'ivó után az élet tjrcikké bol-

.|rlg lesz. A,,boldogan éltek, amíg meg nem haltak'' csak a tiindérmesékbenIr:tezik. A dolgok vá7toznak. Emiatt fbntos, hogy kilépési stratégiánk legyenrrlindenre, ami értékes. Tudom, hogy nagyon kényelmetlen lehet házassági',tcrzódés megkotésére kérni, házasság elótt, álmaid emberét vagy aSSZo-rryát. PénzÍigyileg intelligens dolog azonban ezttenti,ktilonosen napjaink-|'lttt, az 507o-cls válási arány korában. Ha rij lizleti partnerrel indítasz egy vál-|;rlkozást, tudom, nehéz lehet egy vásárlási-eladási vagy tizlet-megosztási.'zc:rzódést kcitni, amikor még csak az indulás fázisában vagytok, de pénztigyi..zcmpontből az intelligens viselkedést az jelenti, ha gondolsz a kiválásodrals. mielótt egy egyezségbe belemennél.

A kcivetkező kilépési stratégia egyike azoknak, amelyekre a legtcibb em.I rt'r gondolni Sem Szeret, de a pénziigyileg intelligens stratégiát az jelenti

' ha

Ir rgln]kg76| vele, még a végsó kiszállásod elótt.

llokonokA végsó kiszállást ahalá|jelenti. Ez egy másik olyan idópont' amikor a

rlrgadozők megjelennek - vagy rigy is mondhatnám, hogy a keselyrík. Hat'.,tl'dag vagy' de nem rendelkezelpénzigyi IQ-val, az sokba keriilhet a sze-r t' t teidnek. H a gazdag v agy, a temetéseden megjelennek a rokonok, a barátok

12 13

és a hivata|ok. Sőgorod gyermekeinek az unokái, olyanok, akiket életedbeltsoha nem 1áttá|,egyszeriben családtagok lesznek, és elj nnek sírni a temeté.sedre. Amennyiben megfeleló pénztigyi intelligenciával rendelkezel, te ma-gad határozod meg, hogy pénzedhány százalékáthagyod ezekre a brislakod(lrokclnokra, még ha kcizben már el is kcjltcjztél a másvilágra. A magas pénz-iigyi intelligenciájrí emberek rendelkeznek végrendelettel,letétekkel és másjogi eszkcizokkel, amelyek arra szolgálnak, hogy vagyonukat és végakaratu-kat megővják a halál vámszedóitól. Gondolj csak Leona Helmsley esetérc.Képes volt 12 milliőt hagyni akutyájára, mikozben az unokáinak nem jutta.tott egy Vasat Sem. Mikcjzben távol áll tólem, hogy ilyesmit javasoljak, ezékes bizonyítéka annak, hogy magas pénztigyi IQ-val meghatározhatod, milegyen a pénzeddel, akár még a sírbÓl is.

Mielótt e7távozná| az é|6k sorábÓl, tervezd meg kilépésedet egy Vagyon.teryezí specialistával. Akár gazdagvagy,akár csak teÍvezed méga gazdag.ságot' halálod esetére tervet készíteni pénztigyi szempontbÓl intelligens do-1og. Tedd is meg, mielótt meghalnál - de a kutyádat hagyd ki a dologből.

tigyvédekLehet, hogy emlékszel még arra azemberte,aki beperelte a McDonald's-t,

azza7vádo|va óket, hogy a kávé t lságosan forrÓ volt. Ez is egy példa a pénz-tigyi ragadozÓkra, akik a jogrendszerthaszná|ják fel arra, hogy elvegyék rrpénzedet. E.mberek milliői várnak valamilyen iirtigyre, hogy pereskedés rit-jánmeggazdagodjanak. Ezért vetttik be a pénziigyi ragadozők sorába az tigy-védeket vagyjogászokat. Vannak olyan tigyvédek, akiknek egyediili életcéI-ja az,hogy elcipeljenek téged a bírÓságra, és elvegyék a pénzedet.

Annak tudatában, hogy ezek a ragadozők lesben állnak, egy pénztigyilegintelligens embernek három dolgot feltétleniil meg kell tennie:

1. Semmiféle értékes dolgot ne tafiS a saját neveden. Szegény apám voltaz, aki btiszkén hangoztatta:,,A házam az én nev emen van I'' A pénz-iigyileg okos emberek nem tartják saját neviikon aházukat.

2. Azonna|koss személyes felelósségbiztosítást. Ne feledd, hogy amikor.miir sztikséged lenne rá, akkor nem kcithetsz. Akkor kell ezt megten-ned, még mielótt sziikséged lenne rá.

3. Értékes eszkcizeidet tartsd jogi személyiségrí tiírsulás birtokában. AzUSA.ban jőnak mondhatő jogi entitások a C negyed nagy céges vá|-lalkozásai, az E negyed kisebb cégei, a korlátozott felelósségíí társa-ságok (kft'k), illetve társulások. Vannak rossz jogi személyiségek is.E'zek a kizárőlagos tulajdonosok és az álta|ános partneri viszonyok.Némi irőniáva| azÍ' mondhatom, hogy a legt bb kisiizlet tulajdonosrossz entitást ielent.

I sz,abdlyok megv ltozÍakManapság folyamatosan ezt hallom az emberektől ,,Dolgozz keményen,

t'r|'irrékoskodj, mássz ki az adősságből, fektess be hosszli távra befektetési..l;r1lok jől diverzifikált portfoliőjába .,, Ez e|avu|t tanács, és pénziigyileg tu-.|:rtlan emberektól ered. ok a régi szabályok szerint játsszákapénz játékát.

A mai Amerikábanaz a dolgoző, aki keményen dolgozik azért, hogy t b-|'('l kcressen,egyret bbéStobbadőtfizet.Megtakarítjaapénzét,éselveszíti,

''rivcl a dolliír ttibbé már nem pénz, csupánpénznem,amelynek az étékefo-It lttnatosan cscikken. Ahelyett, hogy az adősságot hatástobbszcirozí eríkéntlr:rsználná fel a gazdagodásához, erósen k;jzd azért,hogy az adÓsságből ki-| ('Vcredjen. Amerikai munkások milliÓi helyezik el pénztiket 401(k) nyug-. Iljtcrvben, amely telítve van befektetési alapokkal. Mivel a pénztigyi neve-|. s hiányzik iskoláinkből , a pénzijgyi piranyiák egész iskolái fosztogatjáki||(.sre a dolgozők pénztárcáit.

l, i I lantás a ttirténelemreI{a visszatekintiink a tcirténelemben, kcinnyÍí észrevenni, hogy apénz sza'

|'.rlyai változtak mind az USA-ban, mind a világon. Azt már tudod, hogy aIl(.IlZ gyííjtogetése miért csak a pénztigyileg naiv embereknek valÓ. Ez avá|-t,vás I9,1l-ben kcjvetkezett be.

l 943-ban az USA kormánya, a II. világháborriban valÓ részvételhez sziik-.'..l1cs pénz elóteremtése iránti kétségbeesett igyekezetében, tcirvényt alko-rr l| ( , ilffiel} megengedte a kormánynak ,hogy pénzÍ' vegyen le a dolgozők fi-.'..t si csekkjé16|,mieI ttmégapénztkézhez kapták volna. Más szÓval, al.r,l.rnánynak e|6bb fizettek, mint a dolgozőknak. Ma Amerikában, ha állás.lr;rrt V08Y' védtelen yagy az adők ellen. Nincs sztikséged konyvvizsgá7óra,

'rrtve| nem sokat tehetne azért,hogy apénzedet megővja. Ha azonban cég-rrrllr jdonos vagy befektetó vagy, sok rés van a kormány hálÓján, amelyen áttrr.Isz szni. Egy késóbbi fejezetben néhány ilyen résról még írni fogok.

Mint tudod, 1974-ben a dolgozők kénytelenek voltak befektetókké válni,ll.rl:y n saját nyugdíjukra takarékoskodjanak. Ebból a cé|bőlhozták létre a|( ) | (k)-t. Ezze| az a probléma, hogy a kormány ezt a rést is bedugaszolta a

. i. ll gozők elótt. Hadd magy arázzam meg ezt.I Ia egy ember pénzért dolgozik, a bevételét keresett jcivedelemként adőz-

r'rtjlik meg, amely a legjobban megadőztatott jtivedelem. Ha egy dolgoző1'r.lrzt VeSZ ki saját 40l (k) nyugdíjtervébí|,ez a bevétel minek számít - igen,;.'I ludod: keresett jovedelemnek. Kitalálod, milyen százaLé|d<a| kell utána

'.|lizni? Megismétlem: mint a keresett j vedelem után.||l' azt je|enti, hogy egy személy, aki keményen dolgozik' megtakarítja a

'74 "t5

pénzét, kimászik az adősságből' és 40l(k) tervbe valrőbeflzetéssel gondos-kodik nyugdíjas koráről, a leg|obban megadőztatott bevételért - keresett jo-vede I emért dol gozik. Ez pénzigy t szempontből e gy általán nem intelli gens.Azok az emberek, akik ezeket a szabályokat kovetik, és akiknek a zsebébőlkihalásszák apénzt a mogéjtik á11óragadozők, alacsony szint pénzigyi in-telligenciát tan sítanak' n agy száza|ékot engednek elvenni ajovedelmtikból .

Egy pénztigyileg intelligens ember nem tcirekszik trilságosan nagy ossze-gíí fizetési csekkre. Egy pénztigyileg képzett személy inkább a jogdíjat vagyaz osztalékot vá7asztja,mivel az ilyen típusri jcjvedelmeket alacsonyabb adőterheli. Egy jől informált befektetó eleget tud legalább anől,hogy porfoliővagy passzívjcivedelmet hoző dolgokba fektessen be.

Fontos megjegyezni, hogy ktilcinbcizó emberek számára az adÓtcirvényekeltéróek. Gyózódj meg rőla, hogy kvalifikált adőszakértó iigyvéd vagy k ny-veló tanácsát kéred, mielótt pénzigyi dcintéseket hozol.

19l3-ban megalakult az USA Szcivetségi Jegybankja. Ez va|őszíttíí|eg alegfontosabb dátum az Egyesiilt Ál|amok tcirténetében' amikor a globálispénz torvényei valőban vá|tozni kezdtek. Ez az a dátum, amelyre a fizetésicsekkért dolgozÓ emberek rígy emlékezhetnek, mint a személyes vagyonukelleni támadásra.

Mindenekelótt tudni kell, hogy az USA Sz vetségi Jegybankja nem kor-mányzati szerv.Ez csak mítosz. Sót még csak nem is az Egyesiilt ÁilamokSzerve. Ezt a bankot avilág néhány leggazdagabb embere birtokolja.

Amikor a Sz vetségi Jegybank megalakult, a vi|ágleggazdagabb embereiellenórzésiik alá vonták a vi\ág|eggazdagabb országának monetáris rendsze.rét . . . és ettől kezdve apénz szabályaimegváltoztak.

Manapság gyakran hallom amerikaiaktől azt" a kcivetelést, hogy a kor-mány védje az amerikai munkavállalőkat és az amerikaiak érdekeit. Néhailyeneket hallok emberektÓ,l: ,,Vásárolj amerikai tetmékeket'', vagy,,Támo-gasd az amerikai vállalkozásokat.'' Nos, már tr",rl késó van ehhez. Egy kétség.beesett nép erótlen kiáltásai ezek. 19l3-ban a világ leggazdagabb embereiellen rzési.ik alá vonták a vi|ágpénzkészletétazá|tal,hogy kiterjesztették be'Íillyásukat a világ leggazdagabb gazdaságára, az Egyesiilt Allamok gazda'ságára. Megváltoztatták a szabá|yokat' és ezt nem mondták el senkinek.

Ma az Egyestilt Államok technikailag egy csódbe ment gazdaság, amely-nek á||amkincstára telve van atartozásait elismeró, k tvényeknek vagy vál-t knak nevezett adőslevelekkel, amelyeket a jcivó generáciÓk gyermekeinekkell majd megfizetnitik. A vagyonnak ez azellopása folytatÓdik, amikor em.berek mil|iárdjai mennek dolgozni a gazdagok tizleteibe, a gazdagok bank-jaiban taÍtják a pénztiket, és a gazdagok eszkcizeibe (vagyis részvényekbe,

|' tvényekbe és befektetési alapokba) fektetik a pénzÍiket, a gazdagok befek-lctési bankjain keresztlil. A rendszert nemzetk zi szinten tervezték meg,|rogy annyi pénzt vegyenek el t led, vagy vonjanak az e|],enórzésiik alá,lrmennyit csak - legálisan - lehetséges.

Evekkel ezelótt,az1980-.as évek elején, olvastam egy nagyszerrí kcinyvet,llrninek Grunch of Giants ( oriások grunch-a ) vo1t a címe. A Grunch a kcivet-|<ezó szavak kezdíbetíiibíI cisszerakott betíisző: Gross Ulriversal Cash /1eistl Nagy Általános Készpénz Rablás). A k nyvet Dr. R. Buckminster Fuller ír-tlr, akit korunk egyik legnagyobb géniuszának tartanak. Jő szerencsém meg-cngedte, hogy három alkalommal is tanulhattam Dr. Fullertól személyesen,lrcm sokkal 1983-ban bekcjvetkezett halála elótt. oriási hatást gyakorc|t aztiletemre, számos más emberhez hasonlÓan, akik olvasták a mííveit, vagy ná-Ia tanultak. A Harvard Egyetem azegylk legjelentóségteljesebb volt diákjá-rrak tartja ót,az Amer1kai Építészeti Intézet peclig korunk egyik legnagyobbtcrvezójeként ismeri el.

Ha meg tudod szerezni Dr. Fullernek ezt a mrívét, rigy gondolom, egy kis-sÓ világosabbá válik majd elótted

' hogyarr lopták el az emberektó| apénz já-

lékát, éS hogyan védték ki, hogy iskolarendszertink ezt felfedezze.Úgy gun-t|olom' felkavarÓnak találod majd a kcinyvet' ki.ilcincisen, ha arra gondolsz'lrti folyik napjainkban az olaj, a háboní, a bankok, a gazdaság és az oktatástcmak reivel kapcsolatban.

Konyvében Fuller megál|apítja,hogy a kormány az adózáson kereszttil azsebedben tartja akezét,és átjátssza a tőled elvett pénztabarátaikezére, akikllrultinacionális cégeket feltigyelnek. Másszóval,azáltalunk választott tiszt-viselóink, kongresszusi tagiaink és szenátoraink nem a népet képviselik, ha-l|cm a nagy iizleteket. Meglepó!

2003.ban George W. Bush elntik és a republikánusok a KongresszusbanszÓ szerint áterí|tették a Prescription Drug Benefit (győgyszer felírási ha-szon) t rvénytervezetet. Ez az egyik legkÓltségesebb torvény' arne7y azrrtcibbi hrisz évben átment a kongresszuson. Tcibb mint 500 millirárd dollártcrhet jelentett az amerikai adőfizetók számára. Nem sokkal a t rvény meg.sziiletése után a győgyszer-cégek a kongresszus és az államgépezet számostlrgját felfogadták, tcjbbeket sokmilliÓ dolláros fizetésérÍ". Ez is egy példa at iRUNCH mrík désére.

Egyéb kcinyvek, amelyeket érdemes elolvasnod ebben a témakcirben:

Richard Duncan: The Dollar Crlsis (A dollárválság)John Bogle: The Battle for the Soul of Capitalism

(Csata a kapitalizmus lelkéért)Bill Bonner és Addison Wiggin: Empire of Debt (Az adÓsság birodalma)

76 11

Ugy gondolom,azértérdemes átolvasni ezt anégy kcinyvet, mert szerzó1kklil nb zó tudománytertileteket és kiilonbcjzó felfogásokat képviselnek.Nern egyetlen csoport nevetségesen szélsóséges elégedetlenról van sző' akikkritizálják a rendszert. Például Fuller jcivókutatő. Richard Duncan nemzet-k zi bankár. John Bogle a Vanguard Group a|apítója. Bill Bonner és Addi-stlrr Wiggin nemzetktizi befektetési tanácsadők. Négy kiilcinbrizó ktinyv,négy kÍilonbcizó tudományteriiletról, és alapvetóen mindegyik ugyanazt a

dolgot mondja: bizonyos emberek játszadoznak a pénztinkkel, és legálisanellopják azt.

Új szabályrendszerAmi en gem illet, én nem prőbál om a rendszert me gv á7tozÍatni. S zemélyes

filozőfiám az,hogy nekem magamnak konnyebb változnom, mint megvál-toztatnom a rendszert. Más szőval, én nem vagyokazafajtaember, aki harc-baszá|| a széllel, amely a szélmalmot hajtja. Ebból kcivetkezóen engem nembefolyásol a politika. Nem hiszek abban' hogy a politika vagy a politikusokhatékonyan felléphetnének azok ellen, akik a pénz v i|ágát igazgatják. tJ gytíínik, a legt bb politikusnak' a saját megvá|asztása érdekében, el kell adniamagát annak a legfóbb embemek' aki ellenórzése alatt tartjaavilágpénzeit.A legtcibb pénztigyi tanácsadÓ e világ-bankárok alkalmazottja.

Én egyszeriien csak meg akarom ismerni a szabályokat, és azok szerintjátszani. Ez nem jelenti azt,hogy én ezeket a szabályokat tisztességesnekvagy igazságosnak tarlom. Mert nem is azok. Apénzszabályai olyanok, ami-lyenek' és rendszeresen változnak' Azonkíviil apénznekez azíj világa, ha-

bár nem tisztességes' egy csomő jÓt is tarta|maz. oriási vagyonokat és tíj ter-mékeket hozott a világnak, mindenlitt megemelve az életszínyonalat. Em-ber-milliárdok életminósége van javulÓban. A pénz sok jőt is tett veltink '

Sajnos, ezeka változások nagy kiadások elé állítottak számos országot,akornyezetiinket és sok embert. Sokan meggazdagodtak a pénztigyileg naivemberek knara. Ez az, amién a 2. pénzigyi IQ: a pénzed védelme, olyanfontos pénztigyi intelligencia. Boldog tudatlanság - eZ az, amire a pénztigyiragadozÓk építenek. A te tudatlanságod teszi Ó,ket kellemesen gazdaggá.

5.fejezet

3. Pénzigyi IQ:Tervezd a pénzigyeidet

lizcgény apám gyakran tanácsolta: ',É1 a lehetóségeid határain beltil.''G azdag apám ezt mondta:,,Ha gazdag akarsz lenni, ft i ke ll t e rj e s zt e ne d a

l..Irctóségeidet.''

Ebbólafejezetből megtudhatod, hogy a lehetóségeid színvonala alatti élet1rL.rrztigyi szempontből miért nem intelligens mődjaagazdagodásnak. Tanul-lr:rtsz itt a koltségvetésról, valamint arről, hogy a k ltségvetésnek két fajtájar;tlt. Az egyik a hi ny szemléletíí k ltségvetés,a másik a tÖbblet szemléletííl.,l|tségveÍés. A3.pénzigyi IQ azért olyan fontos, mert annak, hogy meggaz-.l;rt<)dj, és gazdag is maradj, az a kulcsa, hogy megtanuld, hogyan kell tcibb-|..t szemléletÍí koltségvetést készíteni.

I kiiltségvetés _ pénziigyi tervA ,'k ltségvetés'' sző egyik definíciója: terv az eróforrtísok és a kiadások

, ,' ':'ehctnqtll sára.(iazdag apám azt mondta, hogy a k ltségvetés valÓjában egy terv. Meg.

' l I llll)ítáSát így folytatta: ,,A legt bb ember a koltségvetését arra használja fel,lrlr.y mgg1..yezze' hogyan legyen szegény vagy k zéposztálybeli, és nem'.r rlr, hogy hogyan legyen gazdag.Az emberek tcibbsége hiány szemléletíí, ésrrt.rrr tcibblet szemléletrí k ltségvetés szerint él. Ahelyett, hogy a tobblet./(.Illléletíí k ltségvetés megalkotásán dolgoznának, a legtobben azon igye-l ..zltek, hogy megéljenek a lehetóségeik határain beliil, ami gyakran hiány.., t. I rrléletÍí k ltségvetést jelent.''

|:, elsó típus: a hiány szemléletíí kiiltségvetésA hiány szemléletíí k ltségvetés definíciőja a Barron,s Finance and In-

t ,'.yItnent Handbook (a Barron-féle pénzngyi és befektetési kézikcinyv) sze.

18 19

rint a kcivetkezó ,,A kciltekezés t(l lsrílya a bevétellel szemben, akotmány , aziizleti vállalkozás vagy az egyén szintjén.'' Figyelj fel e szavakra: ,,a kcjlte-kezés ttilstilya a bevétellel szemben''. A kciltségvetési deficit oka mindig az,hogy tcibbet kolttink' mint amennyi a bevételtink. Annak oka' hogy oly sokember mííkcidik hiány szemléletíí kcjltségvetés alapján,az,hogy sokkal kciny.nyebb elkolteni apénzt, mint megkeresni. Ha kőros k ltségvetési hiánnyalszembesiilnek, a legttibben a kiadásaik visszafogását választják. Gazdagapám azonban a k ltségek visszafogása helyett a bevételek novelését java.solta. Azt gondolta, okosabb dolog, ha a bevételeid ncivelésével kiterjeszteda lehetőségeidet.

A KqRMÁNY HIÁNY sZEMLÉLEr(j rÓLrsÉGVETÉSEA kormány hiány szemléletrí kciltségvetését tárgyalva, a Barron's a kci-

veÍkezó megállapítást teszi: ,,A szcivetségi kormány által felhalmozott kolt.ségvetési hiányt kincstrárjegyek kibocsátásával kell finanszírozni.'' E kÖnyve7óz6 fejezeteiben már íÍam arről, hogyan finanszirozza az USA kormányaa problémáit adősságai (vagyis a kincstárjegyek) eladásával, amelyeket a jo-vÓ,beli adőzÓknak kell majd megfizetniiik. A társadalombiztosítási alap,amely tulajdonképpen nem is létezik, tele van kincstárjegyekkel. Más szÓval,mivel az USA kormány hiány szemléletÍí koltségvetés alapján mííkcidik, azta pénzt, amelyet a dolgozők és az ij,zleti vállalkozások a tiírsadalombiztosí-tási alapba fizetnek, más számlák kifizetésére haszná1ják fel' és nem arra,hogy a társadalombiztosítási alapot noveljék. A tríloldalon lévó elsó ábraeztmutatja.

ij z tn r t v ALLA LKo ze s n t Ár,l y S ZE M LÉ LE r Ú ro n s É GV E T É S EA Barron's megállapítja: ,'Egy cég k<iltségvetési hiányát az eladások nci-

velésével és a kiadások redukálásával kell cs<ikkenteni vagy eliminálni, mertkiilonben a cég nem lesz hosszti élet .,, Ismét figyelj fe| avá|asztási lehetó.ségte.. az egy1k az eladások ncivelése, a másik a kiadások cscikkentése.

Egy deficites cég pénziigyi kimutatása a tríloldalon |évó második ábraszerint alakul.

Annak egyik oka, hogy gazdag apám a Xeroxnál valÓ munkavállalástja-vasolta a Számomta, az volt, hogy meg kellett tanulnom eladni, ami a bevé-teleimet ncivelte. Sok tizlet és egyén számára kemény feladatot jelent a be-vétel novelése. Az olyan tizleteknél, amelyekben nem tudnak eladni,konnyebb a koltségeket visszafogni, ncivelni az adősságot (fonások), vagye|adni az eszkcizeiket. A k<iltségek visszafogásáva|,az adősság novelésévelés az eszkcizcik eladásával az a probléma, hogy az am gy is bajban lévó vál-Ialkozást t bbnyire még rosszabb helyzetbe hozza.Ismétlem, ez&t aján|otta

Fizetés,munkad(i

Mérleg

Eszkijzijk I Fonások

Kincstárjegyek(adÓs|évé|ek

a doIgozÓknak)

Mérleg

Eszkijzijk I Fonások

$lt

Eredménykimutatás

Eredménykimutatás

Bevétel ]

$Kiadás

t

80 81

gazdagapám, hogy tanuljak meg eladni. Aki képes eladni, annak a bevételcn .Gazdagapámelképzelése szerint abevételek n velése jobb mődot jelentett a k ltségvetési hiány problémájának a megoldására, mint a kciltségek ro-

clukálása. Persze nyilvánvalő, hogy ha vannak olyan haszontalan kiadások,mintfény zó partik, improduktív kiadások, vagy pl. céges magánreptilógép,elképzelhetó' hogy a legjobb e(ószor ezeket a pénziigyi szempontből felelót-lentil beszerzett forrásokből adődő problémiákat kiktiszobolni, mielótt rátér.nénk az eladások ncivelésére.

AZ EGYÉN HIANY SZEMLÉLErÚ ronsÉGvETÉsEA Barron,s megállapítása.. ,,Az olyan egyén, aki kcivetkezetesen tcibbct

k lt, mint amennyit keres, őriási adősságot fog felhalmozni, amely végsó so-

ron aÍTa kényszerítheti ót, hogy csód tjelentsen, amennyiben az adősságát

nem tudja kezelni."Mint tudjuk, sok ember kertil adÓsságba, mert tobbet kciltenek, mint

amennyi a keresettik. Mégis, mint az e|6zó fejezetekból is kitíínt, annak

egyik oka' hogy az emberek kevesebbet kolthetnek, az,hogy apénzijgytra-gadozők elveszik a dolgozőktőI apénzt, még mielótt azl"kjfizetnék a szá.mukra. Azt, hogy még a kifizetés elótt e7veszik a pénzt a dolgozőktÓl,azza|igazolják, hogy a legtobbjtiknélhiányzik a pénztigyi intelligencia, hogy a sa-ját pénziiket keze|jék. Ha lenne pénzigyiképzés az iskoláinkban, talán a do|-gozóWabízhatnÍk,hogy inkább ók maguk gazdálkodjanak a saját pénztik-kel, mintsem hagyják, hogy a bÍirokraták és a bankrárok osszák be azthelyet-tiik . Ha engeded, hogy a biirokraták és a bankárok kezeljék a pénzedet, az tt

probléma, hogy rígy gondolják, a te pétzed az ó pénzuk'A tríloldali diagramon egy magánszemé|y pénzigyi kimutatása láthatő.Az A negyed alkalmazottai ttibbnyire nem tudnak ellenórzést gyakorolnr

a négy jelentós kciltség-csopofi: aZ adÓk, a társadalombiztosítás, a nyugdíj és

a jelzálog-torlesztés felett. A diagram jÓl mutatja, hogyan viszik el apénztakormány biirokratái adÓk és társadalombiztosítás, a bankárok pedig nyugdíj-számla l4ol(k)l és jelzáloghitel ttrlesztéS formájában. Sok ember számáraez az elsód|eges oka a koltségvetéstik hiányának.

A pénziigyileg intelligens emberképes ellenórzést gyakorolni e kciltségekfclett is.

A második típus: a tiibblet szemléletíí ktiltségvetésÁttjon itt ismét a Barron,s definíciőja: ,,A tobblet szemléletíí kciltségvetés

a bevétel trilsrílyát jelenti a kiadásokkal szemben, a kormány , az izleti vá|-lalkozás vagy aZ egyén szintjén, egy bizonyos idóperiődus alatt.''

Figyelj fel e szavakra.. ,,a bevétel trilsrílya a kiadásokkal szemben''. Ez

Mérleg

Fonások

Kincstárjegyek(adÓsIeve'ek

a doIgozÓknak)

rrt.rn sztikségszer en jelentl azt,hogy a lehetóségeink színvonala alatt kelle-rrt. élnÍink. A definíciÓ nem beszél arről, hogy a t bbletet a kiadások cscik-[('ntéSe révén kellene elérnÍink, habár a kiadások cscjkkentése is vezethet aIlt'vétel trilsrílyához. E,z csupán annyit jelent, hogy az I,pénzngyi IQ.ra: at r l|lbletj vedelem létreho zásáta főkuszál. Gazdag apám szerette ezt a kifeje-zt:st: ,,tcibbletjcivede1em''. Ez afejezet inkább a tcibbletj vedelemról szől,rrrintsem anől, hogy redukáljuk a koltségeinket, és éljiink a lehetóségeink.z i ntje alat{.

t (;Y KoRMÁNy TÓBBLET SZEMLÉLErÚ ronsÉGvETÉSEA' Barron,s á||ítja: ,,Egy pénziigyi tobblettel rendelkezókormány dcinthet

.rr'y, hogy ríj kormányprogramot indít, vagy hogy cs kkenti az adőkat.''Néhány probléma felmertil ezze| az állítással kapcsolatban. A legfóbb

1'lr lbléma az,hogy ha t bbletpénz keletkezik, azt a kormány azonnal elkcjlti.\ kormány szerzídései a kcivetkezó mődon mrík dnek: ha egy kormányhi.

';rtal jől mríkcjdik, és pénzttakarít meg, akkor jutalmazás helyett azzalbin-

t. tik,hogycscjkkentikaktjvetkezóévikciltségvetését.Eztelkertilendó,akor-lrr:irryhivatalok elk<jltik az cisszes pénztiket, még ha nincs is rá szÍikségtÍk.I r l llek aztán az lesz a kcjvetkezménye, hogy folyamatosan nónek a kciltségek,, ' lr nullához kozelít annak az esélye, hogy tobblet keletkezzen a kormány

EIedménykimutatás

82 83

ko|tségvetésében. Más szÓval, a kotmányzati biirokráciát gy tewezték,hogy kciltségvetési hiánnyal mrík<idjék, és tekintet nélktil arra, hogy ki vanhatalmon, az adÓk egyre csak ncjvekedni fognak.

Ahogyan a demokraták kezelik a k ltsé gveté st. Talán emlékszel még a ko.rábbi Íejezetből, hogy a demokraták szeretnek adőztatni és kÓlteni. A de.mokraták szívesen k ltenek kiilonféle szociális kormányprogramokra' mintpéldául a szociális biztonság és az egészségbiztosítás. Problémát jelent vi-szont, hogy a szociális programok egyre csak nónek, mivel nem oldják megaztaz a|apvetó problémát, amelynek a megoldására létrehozták. Ezt ellens -

lyozandő, a koltségvetést egyre n velik, és a hibás korforgás csak folytatÓ-dik. A kormányban akozépszeríiséget jutalmazzák' a hatékonyságot pedig

btintetik.Kovetkezzék a demokrata k ltségvetés diagramja:

Eredménykimutatás

BevételAz adÓk n ve|ése

KiadásA k ltségek n veiése

Mérleg

Eszkijzók

Az eszk z kcs kkentése

Fonások

A foÍrásoksZociá|isprogramokatra1

Ahogyan a republikdnusok kezelik a k ltségvetésl. A republikánusok haj-lamosak Áolc s ntfelvenni és kÓlteni.Kiakarjákterjeszteniagazdaságotpénz,beáramoltatásával, de tisztességtelen pénzekkel dolgoznak, adősság rítján.

E.z csaknem olyan, mintha legális hamis pénzze| árasztanákel a gazdaságot.Ismétlem, az exÍrapénzígy nézki, mintha a bevétel novekedne, de a valÓ-

.':rgban inkább az adősság novekedik, váltők és k tvények formájában, ame-I vck végsó soron cscikkentik a tobblet reményét. A kozéposztály tagjai koztil''rrkan cselekszenek hasonlőképpen, amikor az otthonukat pénzkiadő auto-rrrlrtaként, ATM-ként kezelik. Minden alkalommal, amikor a házuk éttékerrtí, elsósorban a dollár értékvesztése miatt, ríjabb pőtlőlagos jelzáloghiteltr,t'szflek fel az otthonukra, hogy a hitelkártya adÓsságaikat tcirlesszék.

Egyszerííen szőlva,lehetetlen, hogy valaki kevesebbet keres, hitelt veszIt.|' tobbet kolt, és tobbletet ér el. Mint ahogy Clinton elnok olyan sokatmon-. I r iltn odavetette :,'A gazdaság, te ostoba !''

Kcivetkezzék a republikánus k ltségvetés diagramja:

Eredménykimutatás

BevételAk |tségvetés megvágása

az adÓk csókkentéséve|

A bevétel n Ve|éseadÓsságokbÓ|

Kradas

A2 adÓ-do||árok eIkd|tésea barátok Ljz|eteiíe(a kormány vagy ValameIyhivatalos szemé|y á|ta|támogatott Vá||aIatokÍa)

Mérleg

Eszkcizijk I Fonások

AdTslevelek:Vá|tÓk éskótvénVek

l,. ( ; Y tj ZLET I v ÁLLALKozlts r Ö n r rrT S ZE M LÉ LET Ún()rrsÉcvBrÉsn

h Barron,s megál|apítja: ',Egy

tcjbblettel rendelkezó cég n velhetiaziz-|. ttit befektetés vagy akvizíciírévén,vagy esetleg visszavásiirolhatja a sajátr .'szvényeit.''

l]igyeld meg aZ tizlet bóvítésének kétféle mődját: a befektetést yagy aZ..t v izíciÓt. Egy cég vagy a saját ntivekedésére kcilt, vagy megvásárol egy má-

84 85

sik céget, és aztbívíti. Ha egy tizlet nem képes befektetés vagy akvizíciórÓvén bóvtilni, akkor visszavásárolhatja a sajátrészvényeit. Ez arészvény-visszaszerzés néha azt jelentheti' hogy a cég rígy érzi, képtelen bívíteni aziizlctét, és helyette a vásárlást vá|asztja.Ha ez az akciő a részvényrírait fel-nyomja, sok részvényes boldog lesz, habár a cég nem novekedik.

Valahányszor azt hallom' hogy egy cég visszavásárolja a saját részvé-nyeit, tudomásul veszem, hogy ez kiilonbozó dolgokat jelenthet. A részvény-visszaszerzés jelentheti azt, hogy a cég megállt a ncivekedésben, és avezetíknem tudjrík, hogyan ncjvelhetnék aziz|etet. Ez rossz jel egy befektetó szá-mára. Ahelyett, hogy arészvényárak novekedésével tcibb részvényt vásárol-na' gy gondolhatja, most aZ eladásnak van itt azideje.

De a részvény-visszavásárlás jelentheti azt is, hogy a vezetóség azt Eon_dolja, részvényei alkalmi vételt jelentenek a cég eszkcizállományáhozké-pest. Ha ez abe|yzet, a befektetÓ,lcnek a részvényár novekedésével érdemesegyre t bb részvényt vásiírolniuk.

Más szőval, egy tizlet koltségvetési tobblete más és más dolgot árulhat ela cégr6| és vezetésér6|.

AZ EGYÉN TqBBLET SZEMLÉLET(Í rÖnsÉcvETÉSEA Barron,s á|lítása: ,,Egy kciltségvetési tcibblettel rendelkezó egyén vá-

laszthat akcizcjtt' hogy az adőssdgtit fizeti vissza, vagy a kiad sait, illetve ab efe kt e t é s e i t ncjveli.''

Vedd észre, hogy a Barron,s hiáromféle választási lehetóséget ajánl azegyéneknek. Ezek: az adősság visszafizetése, tcjbb pénz koltése, vagy a be-fektetés. Mint a legt bben tudjuk, azért kertil annyi ember pénztigyileg prob-lémás helyzetbe, mert n<jvelik a pénzkoltésiiket és az adősságaikat, a befek-tetéseiket pedig cs kkentik.

Két vőlaszt s

Amikor a 3. pénzigyi IQ: a pénziigyeid tervezése kertil szőba, csak kétválasztásod van - a hiány vagy a tcjbblet. Sok ember a kciltségvetési hiánytválasztja. Ha gazdag akarsz lenni, válaszd a koltségvetési ttjbbletet , és azt abcvételeid ncivelésével, és ne kiadáscsÓkkentéssel érd el.

xonsÉcvnrÉg nteltyVan egy barátom Atlantában, aki sok pénzt keres. Kénytelen sok pénzt

kcresn i . Ha abbahagyná a sok pénz keresés ét, a pénzprob\émája elevenenfellalná ót. Barátom a k ltségvetési hiányt választotta.

Va|ahányszor Dan tobb pénzhez jut,vagy nagyobb házat,ttj autőt váSiáÍol,vagy kciltséges nyaralásra indul a gyerekeivel. Van egy másik rossz szokása

rs. Ugy átlagosan tíz évenként feleségÍil VeSZ egy fiatalabb nót, és ríjabb gye-l cke sziiletik. Dan egyre idósebb lesz' de a feleségei mindig ugyanolyan idó-sck - rigy huszoncit év ktjriiliek. Danszakértóje a sok pénz keresésének, va.llrmint annak, hogyan lesz egyre srilyosabb apénzproblémája a deficit miatt.

KÖLTSÉGVErÉy rÖnnrrrA másik pénztigyi vá|asztás, hogy k ltségvetési ttjbbletet terveztink. Az

| . pénzngyi IQ: a pénzkeresés, majd a2.pénzigyi IQ: a pénzed megvédéserllítn a pénztigyi integritás elérése szempontjábÓl igen lényeges megtanul-Irtld, hogyan kell k ltségvetési tobbletet tervezni.

Kcivetkezzék itt néhány lecke, amelyeket gazdag apámtől és más gazdag(.IllberektÓll a koltségvetési t bblet tervezésének témakcirében tanultam.

l . Kiiltségvetési tundcs: A kiiltségvetési tiibblet lényegében ktiltség. Ez az..gyik legjobb pénziigyi lecke volt, amit gazdag apám a fiának és nekem át-lrtlott. RámutaÍott apértzi.jgyi kimutatásra, és ezt mondta: ,,A t bbletet k lt-se.ggé kell változtatnod.'' K ltségvetési tobblet elérése érdekében pénztigyik irnutatása a kcivetkezó képet mutatta:

Eredménykimutatás

KiadásMegtakaíításAdakozásBefektetés

Mérleg

Eszktiztik

További magyarázatkéntígy folytatta: ',Annak oka, hogy annyi kotmány'

8786

iizleti vállalkozás és egyén képtelen kciltségvetésihogy Ligy vélik, a ktiltségvetési tobblet Így nézki

tcjbbletet e|őá||ít'ani, tv''

Eredménykimutatás

Mérleg

EsZk.iZ k Fonások

N4egtakarításAdakozásBoÍekletés

A Gaz'da? papa, szegény papa cím(i kcinyvemben írtam annak fontossá-gáről, ho gy el ószcir magadnak fi zes s . Az e16z6 ko|tségveté s arra példa, hogyelószcir magadnak fizess. A második kciltségvetés szerint magadnak utoljárafizetté|.

A legtobb ember tudja, hogy fontos lenne megtakarítania, adakoznia ésbefektetnie. Problémát jelent viszont, hogy miután minden kciltségtiket kifi.zet1k,a legttibb embernek ezekre már nem maradpénze. Ennek okaaz,hogya megtakarítást, az adakozástés a befektetést a prioritási sor végére képzelik.

Hadd illusztrá|jam, amit mondok. Ismétlem, ha rnegnézztik egy emberpénztigyi kim utatás át, az e7áru|ja az illetó prioritás ai t i s. (ld. a triloldali ábrát)

Más szőval, a kozéposztálybeliek legfontosabb prioritásai a kcivetkezók:

1. prioritás: Szerezz egy jől fizetó á|Lást.2. prioritás: Fizesd ajelzáloghitel és az autó|ízingrész|eteit.3. prioritás: Idóben fizesd ki aszám7áidat,4. prioritás: Takarékoskodj,adakozz és fektess be.

Más szÓval az,hogy onmaguknak fizessenek elősz r' náluk az utolsÓ pri-oritás.

88

Eredménykimutatás

Bevétel

1 ' prioritás

Kiadás

3. prioritás

Mérleg

Eszk ztik I Fonások

4' prioritás | 2' prioriiás

,l ttibbletnek kell a prioitdsunknak lennieAhhoz, hogy koltségvetési tcjbbletet teremtsiink, a tiibbletnek kell a prio.

r itlisunknak lennie' A legjobb mődja, hogy a tobbletet prioritássá tegyik,az,Iltrgy átalakítjuk a kcjltési szokásainkat. Tedd a megtakarítást, az adakozástt's a befektetést legalább a második helyre, és sorold be a koltségek kozé1 rc rrztigyi kimutatásodban.

K Ö |,t NY E BB MoN DAN I. MINT C SIN Á'LN ITudom, hogy a legt<ibben egyetértetek velem annak logikájában, amit

rrrtrndok, és abban' hogy a megtakarítást, az adakozást és a befektetést ma-r'lrsabb prioritásra kellene emelni. Azt is tudom azonban, hogy ezt k nnyebbrrltlndani, mint csinálni. Hadd mondjam hát el, Kim és én hogyan kezeltiik.'zt a problémát.

Egybekeléstink után hamarosan ugyanazokkal a problémiákkal találtuk..rctnbenmagunkat,mintalegt bbfrissházas.Ttjbbvoltaktiltségi'ink,mint'r lrcvételiink. Annak érdekében' hogy kezeljtik ezt a problémát, felfogadtukIicttyt, a kcinyvelót. Azt az utasítást adtuk neki, hogy minden Bevételi'ink\Y/o-át" Kriltségként emelje le, és helyezze e| aZ Eszkcjzok oszlopban'

F,gyszeríí számokat alkalmazva példaként, ha 1000 dollár Bevételtink ke.

I

89

letkezett, és 1500 dollár Kiadásunk, Bettynek le kellett emelnie az l000 dol-|ár 30%o-át,és átemelni azt apénzt azBszkozok oszlopba. Ezután a maradék700 dollárből kellett az Í500 dollrár Kiadást fedeznie.

Betty csaknem belehalt ebbe. Azt gondolta, buggyantak vagyunk. Eztmondta: ,,Ezt nem tehetitek! Számláitok vannak, amelyeket ki kell fizetni!''Kis híján lemondott. Tudod' Betty jő kcinyveló volt, de szegény ember mőd-jára viszonyult a koltségvetéshez. Mindenki másnak elóbb fizetett' cinmagá.nak pedig utoljára. Mivel szinte soha nem maradt felesleges pénze, magánaknem is flzetetÍ".Hjte|ezói: a kormány és a bankárok mind sokkal fontosabbakvoltak aszámára,mint ó maga.

Betty vitatkozott és harcolt. Képzése során mindig azttanu]ta,hogy eló'sz r mindenki mást ki kell fizetnie. Remegett at&de még a gondolatátÓl is,hogy ne fizesse ki a számlákat Vagy az adókat.

Végtil sikeriilt megértetnem vele, hogy ezzela mi érdekiinkben cselek.szik. Segít kilábalnunk a bajből. Megmagyaráztam neki, hogy egy nagyproblémánk megoldásában támogat benntinket, nevezetesen abban, hogynincs elég pénztink, és mint tudod, a problémák megoldása okosabbá tesz.

Amikor megértette, hogy ó tu]ajdonképpen bevételtképez a kiadás által' haj-

landÓ volt tovább kovetni a k ltségvetési tcjbblet elérésére vonatkoző terviin-ket. Minden egyes dollár bevételból Betty 30 centet elvett, és megtakarítás-ba' adakozásba vagy befektetésbe he|yezte. Tudta, hogy a megtakarítás, a't,

adakozás és a befektetés szÍikséges kciltségek legfontosabb kiadásunk: a

tcibblet megteremtéséhez.A dolláronként megmaradt 70 centekból kellett fjzetnie az adókat,afor-

rásokat, mint a jelzáloghiteltink, valamintazautő|ízing tcirlesztését, valaminta számláinkat, mint az átam, a víz díja, az étkezés, a ruházkodás stb.

Nem is kell mondanom, hogy hosszti idón kereszttil, hőnapről hőnapra,hiányunk volt. Bár elsóként cinmagunknak fizettiink, nem volt elég pénztink

arra' hogy másokat is kifizesstink. Volt néhány olyan hőnap, amikor Kim és

én 4000 dolláros hiánnyal zártunk. Az eszkozeinkból ki tudtuk volna fizetniezt a 4000 dollárt' de az a mi pénziink volt. Az Eszkcizcik oszlop hozzánktartozott.

Pánik helyett ana kértiik Bettyt, tilj n le veli.ink, éshozza tudomásunkraminden hőnapban, mennyi a hiányunk. Ez után Kim és én mély lélegzetctvettiink, és ezt mondtuk; ,,Ideje visszatérntinkaz |.pénziigyi IQ: a tribb pénz

keresésének témájához.,, Ennek tudatában serényen keresni kezdtiik, mivc|tuclnánk tobb pénztkeresni. Kim' marketing képzettsége alapján' gyakran hí-

vtltt fcl kiilcjnbozó cégeket, és konzultáciÓt ajánlott fel nekik, marketing ter.

vtikct iIletóen. A divat-szakmában is vá11alt munkát, és egy ruházati márka-stlrt 1trusított. Én felajánlottam' hogy képzéseket tartok befektetés, eladís

vagy marketing témakcirben. Néhány hőnapon kereszttil tréningeztem egyhelyi ingatlan társaság tigyncikeit. Még olyasmivel is kerestem pénzt, hogysegítettem egy családnak a kciltrjzésben, egy másik családnak pedig segítet-tcm a kertet megtisztítani.

Más szÓval, lenyelttik a btiszkeségiinket, és bármilyen munkát elvállal-tunk, ami extrapénzt hozott. Ilyen vagy olyan mÓdon ez mindig sikeri.ilt, ésvalahogy Betty is kitartott mellettiink, éS segített minket problémánk megol-dásának folyamatában, bár sokkal tobbet aggődott miattunk' mint mi ma-gunk.

Betty segíteni tudott nekiink, de cinmagán, sajnos, képtelen volt segíteni.tJtoljára azt hallottuk rÓla' hogy nyugdíjba ment, és egyediil é|ó |ányáhozkcjlt Z tt. Igy osztották meg a kciltségeket, és a Bettynek kifizetett szociálissegélyból éltek. K ltségvetési tcjbblettik nem volt.

Pénziink befektetése

1989-ben Kim megvásárolta elsó' bérbeadásra szánt lakÓingatlanát. 5000t|ollár előleget tett le, és havi 25 do|Iár pozitív készpénzáramláshoz jutott.Kim ma sokmilliő dolliáros portfoliő ésezerné7 is tcjbb lakőegység felett ren-tlelkezik, és ezek a számok még nónek. Ha nem tettiik volna koltséggé a be-|cktetést, és elsóként nem magunknak fizettiink volna, még ma is ott tarta-rránk, hogy elószor mindenki másnak fizetiink.

MEGTAKARÍTA|Addig takarítottuk meg a pénziinket, amíg cissze nem jcitt annyi kész-

1 nziink, ami elegendó volt egy évnyi kciltségeink fedezésére. Ahelyettltzonban, hogy megtakarítási szám|ilra helyezttik volna el egy bankban' a|.észpénztinket inkább arany és ezÍist tózsdei kereskedelmi alapokban tartot-trrk. Ez azt jelenti, ho By affaazesetre,hakészpénzre volt sziikségÍink, vagyisI i kviditásra, likvid eszkozeinket arany és eztist bizonylatokban tartotta a brÓ-l'criink, nem pedig készpénzben, egy bankszámlán. Mint tudod, nem Szere-lL.|}1 ilZ USA dollárt, mivel annak értéke állandÓan cscikken. Ha aranyban és..ziistben tartjuk a készpénztinket, az meggátolja a kcjltekezéstinket is. Gy -lrl|cim ugyanis, ha dolliírra kell váltanom az aranyat Vagy az eziistcit, miveltt azt je|enti, hogy egy novekvó értékíi eszkcizt olyan árucikké cserélek,.rrrrelynek egyre csak cstkken az értéke.

|,.EREMT A PARTNERÜNKAmiÓta pénzt ktilciníttink el adakozásr a, jelentós ci s szegeket adományo.

zrrrrk karitatív szeryezeteknek' Nagyon fontos a számunkra, hogy adakoz-u rrrlk. Egyik mélyen vallásos barátom szokta mondani: ,'A Teremtónek nincs

90 91

Sztiksége arra, hogy elfogadjon, az embernek viszont sziiksége van aITa,

hogy adjon.'' Mi is azért adunk, mert aZ adakozás révén fizetink a partne-rtinknek - a Teremtónek. A Teremtó a valaha is volt legjobb tizleti partne-rem. Csak lÜ%o-ot" kér, a t<jbbi 907o-ot nekem hagyja. Tudod, mi tcirténik, hanemfizetsz a partnerednek? Tcibbé nem fog egyiittmríkcidni veled. Mi ezértadakozunk.

p É N zru t Á,r,tY B AN s ZE Nv E DN IMiktjzben a koltségvetési t<ibbletre torekedtiink' az e|só dolog, amivel

Kim és én szembestilttink, az volt, hogy nem kerestink elég pénzt. Annak,ho gy hÓn aprÓl hÓnapra pé nzsz k ét é|tunk me g, az v o|t az e gy Ik e| ónye, ho g yelég korán szembesiiltti nk a pénzhiány problémáj áv al' és ez j obb, mintha éle-ttink késÓ,bbi szakaszában tcjrlént volna veliink Ugyanez. Azt gyanítom, sokember tapasztal pénzhiányt minden hÓnapban, és ezígy is folytatődik, egészmunkás életiik alatt. Utána pedig már t l késó van ahhoz, hogy a kevés pénzproblémáját megoldják.

Amint azt már ennek a konyvnek az e|ején megállapítottam, ha nem ol-dasz meg egy problémát, az a probléma veled fog maradni egész életedben.A problémák csak ritkán oldődnak meg maguktől. Ezért dontcjtttink rigy, máréletiink korai szakaszában, hogy elósz r magunknak fizetiink, habár pénzhi-ányunk volt. A pénzhiány arrakényszerített benni.inket, hogy a kevés pénzproblémáját megoldjuk.

KI KIABAL LEGHAN GO SAB BAN ?Miután elsóként kifizetttik magunkat, a leghangosabban a bankok rikol-

toztak, valamint azok az emberek, akiknek pénzzel tartoztunk. Ahelyett,hogy azérthagytuk volna megfélemlíteni magunkat tóliik, hogy nekik fizes-sÍink, a megfélemlítést az 1. pénzij.gyi IQ-nk ntivelésére: a tcibb pénz elóte-remtésére használtuk fel.

Sokan azértnem fizetnek elószcir maguknak, mert senki sem kiabál ben-ntik. Senki sem alkalmaz pénzbeszedót, hogy pénzt gy jtson be saját magaszámára' Nem fenyegetjtik magunkat je|zálogjog érvényesítésével. Más sző-val, nem gyakorlunk nyomást magunkra, ha nem fizetiink saját magunknak.Hajlunk azonban arra, hogy engedjtink a hitelezóink nyomásának, és fizes-siink nekik. Kim és én ana használtuk a Kiadás rovatunkban szerepló hite-lezóink nyomás-taktikáját' hogy az inkább trjbb pénz megszerzésére, a bevé.teleink n velésére cisztoncizzcin benntinket.

2. kiiltségvetési tandcs: A Kiad s oszlop jelenti a krist lygiimbtit. Haolyan helyzetbe keriilsz, hogy szeretnéd egy személy jtivójét megjősolni'csak vess egy pillantást az illetó tetszóleges havi kiad ásaira.Példának okáért:

!:q+e.ly9lt.9!9ltiszte'etdíja Hato ?g9l4!9j9| -Gazdag apám azt mondta: ,,Bárkinek a jovójét meg tudod mondani, ha

rrregnézed, mire fordítja a pénzét és az idejét.,, Azt is mondta: ,,Az idó és a1rcnz nagyon fontos eszkcizcjk. Bcilcsen használd fel mindkettót.''

Meg tudod mondani' mennyire fontos valakinek a kci|tségvetési tcibblet,lra rátekintesz Kiadásainak oszlopára. Például:

Eredménykimutatás

Bevétel1. priorilás

KiadásJ Vede|emadÓTársadalombiztosítási járu|ék401 (k) nyugdíj hozzájáru|ásSaját ház jelzá|oghite|ének

tdrlesztéseAutÓ |ízingdÍaHitelkártya-adÓsság t r|esztéseElelemRuhaBénzinAramdí

Mérleg

Fonások

Saiát házjelzá|oghiteIe

AutÓhiteIHiteIkártyalarto2ásNyugdíjs2ámIa

Nézd csak meg, mennyi pénztftzetnek itt ki elsóként más szervezeteknekr;r[y embereknek. Vedd észre, hogy a nyugdíjszámlát forrásnak tekintem.l r.chnikai kifejezéssel é7ve,az egy f ggó adÓssrÍg, amely csak a végén válik

,,A,,személy: ,,B,,személy:Adomány azegyháznakMegtakarításKcinyv a befektetésrÓ.l

Befektetési szemináriumSportktiri díjJőtékony célri adakozás

Hatos csomagolásrí s ruJ clpoÚ; rvJegy futballmeccsreHatos csomagolás scir

Egy csomag chips

92 93

cszk 7,,zé. Es ha pénzt halmozol fel a 401(k) számládon a saját nyugdíjadra,a |cgnragasabb adÓt fogod utána fizetni, mivel rígy adőztat1ákmajd, minthlrkorcsettj vedelem lenne.

Flasonlítsd cissze ezt a Kiadás oszlopot egy mzqamnakfizetek elószcjr tí-

lttts Kiudas oszluppal:

Eredménykimutatás

BevételUzIeti vá||aIkozásbÓl' származÓ bevéte|

KiadásAdakozásMegtakarításBefektetésAdÓkJeIzá|oghite!t r|esztés|\,egé|hetési k |1ségek

1rrl' rneg magunknak.,, Ha gazdag apám kívánt meg valamiféle luxuscikket,. l'vszer en ezt a kérdést tette fel: ,,Hogyan engedhetjtik meg magunknak?''| .. ittlnak mÓdja' hogy megengedhesse magának, az volt, hogy létrehozott, r'v tlj eszk ztazBszkozok oszlopban, egy olyan eszkozt,amely kifizette azrI1 |irrrást a számára. Pénztigyi kimutatása így nézettki

Mírs szavakkal' gy szerzett eszkcizciket magának, hogy elószcir magánakI rzt'tctt. Az eszkcizcik által termelt készpétzáramlásből aztán megvette a lu-.rscikknek számítő forrást. Ha nagy luxusra vágyott, akkor elószor egy nagy'zI..(izt hozott létre. A legt bb ember ezze| szemben azt csiná|ja' hogy eló-,l rr'c$} nagy luxuscikket szerez be, és utána Soha nem lesz elegendó pénze

l | | ll . hogy eszkcizt vásároljon. Ismétlem, mindez csak prioritás kérdése.

I llentley szd.mla

l(Ót évvel eze|ótt megkívántam egy j autőt - egy Bentley típusrí, fel.

''l rlhtttÓ tetejíí Sportkocsit. Az ára2o0 000 dollár volt. Volt is ennyi pénz az|'z l<(izcik oszlopomban. Akár készpénzért is megvehettem volna. A 200 000|. 'lIliros Bentley készpénzzel valő megvásárlásával az volt a probléma, hogy

Soha ne feledd: azEszkozok oszlop a /e oszlopod. Ha te magad nem fi-zetsz odaelószcir, senki más nem fog. Mindennapi kciltségeiden keresztiil Teés a Teremtó határozzátokmeg az anyagi j vódet, feltéve' ha hiszel benne,és adományozol a Teremtónek.

3 . kiiltségvetési tandcs: Eszk zeimfizetnek aforr saimért. Szegény apámaz olcsőn vásárlásban hitt. Azt gondolta, a takarékosság jelenti a bcjlcs k lt-ségvetést. Átlagos házbanéltÍink' átlagos lakÓnegyedben. Gazdag apám sze-Iclte a 1uxust. Mesés házban lakott, befolyásos emberek szomszédságában,cs é|etstílusát a bóség jellemezte. Nem szeretett olcsÓjános lenni, bár mégrrl i ncl i g gondosan bánt a pénzév eI.

lJa szegény apám valami luxuscikkre vágyott' egyszerííen megtagadtarrragírtri| az illetó dolog birtoklásának luxusát. Azt mondta: ,,Nem engedhet.

Mérleg

Eszk z kUzletBeÍektetésekLikvid tar|a|ékok

Eredménykjmutatás

Fonások

94 95

,<|,/,.LUtő, abban a pillanatban, hogy a szalonből kihozom, mrír csak 125 000cl o I l árt ér . Ez nem lenne tríl okos mődj a a készpénzem felhasználásának.

Ahe I yett, hogy kiadtam volna a pénzemet,felhívtam a r észv ény -brőkere.met, Tomot, és felhatalmaztam, hogy átváltson néhány arany és eziist rész-vényjegyet 200 000 dollár készpénzre. Az volt a feladata' hogy vegye a2O0000 dollárt, és csináljon belóle 450 000-et. A projektet Bentley szdmltinaknevezttik. Ez k rtilbeliil nyolc hőnapjába tellett Tomnak, de végi'il felhívott,és ezt mondta: ,,Na, most már megvásárolhatod a Bentley-det!'' Ekkor meg-Írtam a csekket, és kifizettem az altót azza| a készpénzze|, amelyet az esz'kcizeim termeltek meg nekem. A kcjvetkezőképpen nézett ki ez atranzakciő:

Kiindulő Mérleg pozíciő:

Mérleg

Eszkcizcik I Források200 000 do||ár

készoénz

Végsó Mérle gpozíciő:

Mér1eg

Eszkcizcik I Források200 000 do||ár I Bent|ey

készpénz

A számlát azértkel|ett 450 000 dollána feltornászni, mert sztikség volÍ. azextra 50 000 dollána a tÓtenyeres ég adőjának és Tom jutalékának a megfi-zeÍéséhez. A nap végére az enyémvolt a vágyott Bentley autő, és az eredeti200 000 dollár készpénzem is megmaradt.

Ha a meglévókészpénzemból vettem volna meg az autőt,anélkiil, hogya tózsdén kereskedtem volna, mérlegem ilyen képet mutatott volna az akcióvésén:

Mérleg

Eszkozok I ForrásokBentley

Elveszítettem volna 200 000 dollár készpénzemet (azaz annak arany és..liist tan Sítványát), és további 75 000 dollrírt az autőnak a szalonbÓl valőI i vezetése pillanatában bekcivetkezó értékcscikkenése miatt.

Á2,pénzigyi IQ.ről: pénzed védelméról sző|őfejez,etben azt írtam, hogy;r jíl brőker pénzt keres neked, a roSSZ brőker pedig kifogásokat. A Bentley.lzlimla arra pé|da, hogyan tett engem egy jő brőker gazdagg

' és boldoggá,

lt.hetóvé téve, hogy luxust engedjek meg magamnak az élctemben. KeressIrlit tovább, hogy jő brőkert találj, ha még nem |elté| rá eddig.

Iiszktjztik = Luxus ForrásokAz egyik elóny, ami abből származIk,hogy szerzó az ember, az,hogy ha

rr1abb forrást szeretnék, elószcir írok egy konyvet, mint például ezt,és a[iinyv után kapott jogdíjak kifizetik a forrást nekem. A j<ivendó tranzakciólgy néz ki:

Mérleg

Eszkcizcik I ForrásokEz a konyv I Egy jovendóbe|i

j eszkoz

E'zen a ponton j Ónak látom, ho gy emlékeztes selek arra, hogy mi az eszkilzt's mi a forrás' A Gazdag papa, szegéruy papa címíi kcinyvemben ilyen egy.

'zcrrí definíciÓkat adtam: Eszkoz az, ami pénzt rak a zsebedbe. Forrás az,lrrni pénzt vesz ki azsebedból. Nincs abban semmi rossz, ha élvezed aforuá-rtlkat - mindaddig, amíg folytatod azt a gyakorlatot, hogy elósz r magad-rrlrk fizetsz, és az eszkÓzeid által generált bevételekbÓ1 vásárolod meg azo.Ilrt. Az e|6zó pé|dában az eszkozeimet használtam arra' hogy az rij fonáso.||lat megszerezzem,és a nap végén megvolt mind az eszkcizcim, mind a vá-r'yott forrásom azúj autőm.

9196

A |i(ivetkcz(í ábrákon bemutatok még más, forrásokat ',vásárolő'' eszkiiziili.ct is.

Iizck aktuális példák arra, hogyan használjuk Kim és én a luxus iránti viig.yrrlrkat rigy, hogy az gazdagabbá, és ne szegényebbé tegyen minket. Milrllitll.libban leszcigeztem, nem hiszek a lehetóségeink alatti életben. En azt vitI

ltrrlr, hogy előbb ki kell terjeszteni a lehetóségeinket, azután pedig élvezniirrkkcII az életet. Egy alacsony pénztigyi lQ-val rendelkezó ember csak azt tud.jlr.

h<lgyan éljen a lehetóségei alatt. Más szÓval, ó a kiadásait csokkenti' Ha nctlta<1od meg magadnak az é7et luxusát, akkor minek élni?

Mér1eg

Eszkozcik I ForrásokApartman ház I A||andÓ |akosztály

Mérleg

Eszkozok I Forrásoko|ajkiterme|és I Tengerpani nyara|Ó

4. K iilts é gv e té si tan c s : K ii lt s d magad g azdag gd. Amikor az é|eÍ" nehezebbé válik, a legtobb ember inkább visszafogja a kiadásait, semmint hogy k |

tene. Ez az egylk oka annak, hogy oly sokan nem tudnak vagyont szerezni,és megtartani azt.

Például aziz|etvi|ágában, amikor egy cégben cs kkenni kezdenek az e|

atl/tsok, az egyik legelsó dolog, amit a kcinyvelók tesznek' hogy visszafogjáklr kiaclásokat .És az egyik legelsó tertilet, ahol spőrolni kezdenek, a hirdetéscís lt promőciő. A kevesebb hirdetés és promÓciő miatt az eladás tovább cs<jk

kcrt, és a helyzet még rosszabbá válik.A rttagas pénztigyi intelligencia egyik jele, ha tudja valaki, mikor kellktj|.

tcrr i, és rnikor kell visszafogni a koltségeket. Amikor Kim és én észrevetttjk.

Irrrgy bajban vagyunk' ahelyett, hogy megengedttik volna a kcinyvelónknek,||t'ttynek, hogy visszafogja a kiadásokat , és a számláinkat fizesse ki elószcir,r r r|i libb erósítésbe fogtunk az eladás , a marketing és a promőciő tertiletén. Azrtltít, pénzt és energiát arra fordítottuk, hogy ntiveljtik a bevételtinket. Nem a|.' r;rdásainkat fogtuk vissza.

Munkahelyeken gyakori az olyan tulajdonos vagy menedzser, akik a

1'ycngékre leselkednek - azokraazemberekre, akiknek a legnagyobb sziik-.'..uiik van az á|lásra és a pénzre. Vannak, akik arra használják a dolgozÓkl'ycngeségét, hogy még gyengébbekké tegyék óket. Például sok olyan nagy. t:g Van, ahol cstikkentik a fizetést éslvagy novelik a Í.eladatokat, hogy arrrrtnkát nehezítsék. Ha emiatt felmondasz, biztosak benne, hogy a helyedbeIrru lépni valaki más. Igy játsszáka játékot.

Hasonlőképpen mentek a dolgok a Xeroxnál is. Amikor j(l| teljesítettem,'rlrclyett, hogy emelést kaptam volna, elvettek a k rzetemb(íl, ncjvelték a|' r',ritámat, és a fizetésemet cscikkentették. Ez volt a míldszcriik arra, hogy en-]'('|t] még produktívabbá tegyenek. E.lószcir nagyo|.l nlérgcs lcttcm. Fel akar-t;rIrt mondani . . . és kis híján meg is tettem.

Ha gazdag apám nincs, fel is mondtam volna. Ehelyett azonban gazdag:r1riím felhívta a figyelmemet arra, hogy a Xerox iizleti mődszerekre trénin-r't'zett engem. Arra akartak megtanítani' hogy tobbet teljesítsek - keveseb-lrt.l. Erósebbé tettek. Amint megláttam ennek az tizleti mÓdszemek az e]ó-rryoit, ténylegesen jobb iizletemberré váltam. Megtanultam elviselni a nyo-rrrlist, és kihasználni a saját elónyomre.

Amikor Kim és én azt mondtuk Bettynek, a konyvelónknek' hogy elószcirrlt.ktink fizessen, mielótt kifizetjtik a számláinkat és az adÓinkat, az a mirrrriclszertinket jelentette arra, hogy erósebbé, éIetképesebbé váljunk aziz|eÍ.r iIl:tgában. Ahelyett, hogy sírtunk, megalázkodtunk, vagy fizetttink volna,.rlrtikor a hitelezóink felhívtak, és fenyegettek minket, anahaszná|tuk fel alritelezóink energiáját,hogy kizavarjanak minket a,,terepre'', ttibb pénzt ke-rt'sni.

Amikor az emberek bírálnak és hazudoznak, hogy letcirjenek engem' ne-l'lrtív energiájukat arra használom fel, hogy még pozitívabb legyek, és el-'Ínt a gy6zelemre.

Ahol valamiféle probléma keletkezik, ott magát a problémát használomlt'l arra' hogy okosabbá tegyen, és hogy nagyobbá váljak, mint a probléma.

,\z,dnj rá idónként egy napotA k ltségvetés készítése nagyon fontos tanulási folyamat, amelytól oko-

.';rbb leszel. Szánj rá erre a folyamatra idónként egy napot. Ahelyett, hogy a

|,t:nzró| vitatkoznánk, Kim és én arra használtuk a folyamatot, hogy tobb do|-

98 99

g()t IllcgVitassunk éS megtanuljunk apénzr6I és cinmagunkről. A pozitív do|

gttk ncrn máről holnapra tcirténnek, de megt rténnek. Ha íszintén dolgoztl|a k(iltségvetési t bblet megteremtésén, gazdagabb |esz az életed. És éppolrcr, a.z, amirtíl a koltségvetés készítése szÓl - anől' hogy felhasználd, amitlvan (még ha az, amid van, nem is pénz) arra, hogy jobbá' erósebbé és gaz

dagabbá tegyen,

Hogyan tud a szegénység gazdaggá tenni

Ismétlem, a koltségvetés definíciőja: terv az er furrások és a kiadtistt)sszehangolástíra.Eszteveheted' hogy eZ nem a pénz koordinálásának a tcrye.Ittazeróforrások koordinálásáről van szÓ. Nagyon fontos lecke volt gaz

dag apámtől, hogy egy pénzii7yi probléma tuLajdonképpen eróforrdsamennyiben a problémát megoldod. Ha megtanulod fogadni az o|yanpén,t,Í'igyi problémákat, mint például a nem elegendó pénz, a roSSZ fónrik vagy egyadÓssághegy, és eróforrásként, lehetóségként használod azokat a tanulásra,lassan de biztosan koltségvetési t bbletet fogsz elérni.

A lecke, amelyet gazdag ap ám a pénzigyi intelli genciiírÓl tanított neke nl,valőjában az erífonásokban valő gazdagságróLszó]'. Azttanította a fiának és

nekem, hogy legyiink eróforrásokban gazdagok, és forgassuk át a problémír.kat lehet.óségekké. Ezt mondta: ,,Gyermekkoromban szegény voltam. Milgazdagvagyok, mer:t a szegénységre lehetóségként tekintettem' mint egy nit

gyon fontos eróforrásra, amit a Teremtó azért adott nekem, hogy gazdaggrí

válásomhoz felhasználj am.''

Jő adősság és rossz adőssőg

Az adősságnak két típusa van: jő adősság és rossz adÓsság. EgyszerrJíeIr

fogalmazva, a jő adÓsság az o|yan adÓsság, amely gazdagabbá tesz téged, és

valaki más amortizál1a(fizeti vissza) helyetted. A rossz adősság olyan adős-ság, amely szegényebbé tesz' és amelyet neked magadnak kell visszafizet-ned.

Apénz egyes embereket ostoba dolgokra tudja rávenni. Sokan kcivetnekel valamiféle pénzíigyi órtiltséget, mint például a kcivetkezó: vásárolnak egytagyházat,beépítenek egy ríszőmedencét, hitelkártya felhasznáLásávalfizc-tik a számláikat, majd a saját otthonukra vesznek fel jelzáloghitelt, hitelkár.tya adősságuk torlesztéséhez.F'z egy példa arra' hogy egy roSSZ szituáciílhelytelen kezelése még rosszabb helyzethez yezet - kciltségvetési hiánytokozva.

Ugyanezt teszi a kormányunk is. A kormány tobb tag1a azt gondolja, a

1'r tlb|émák megoldása pénzbe keriil, így aztán aproblémák egyre nagyobbak|t.szflCk, egyre tobb pénzt ktivetelnek, ami a koltségvetés deficitjéhez vezet.

Nagyon komoly problémát jelent a mai világban a rendkívtil rossz adős-',lrp'. A rossz adősság a forrásokbő| származik. A rossz adősság az országok,rrz|ctek és egyének kerékk<itóje. A gazdaggá válás egyik mődja lehetóség-It:rrt tekinteni a rossza adősságra, eróforrásként, amely gazdagabbá tesz, ésrr..rrr szegényebbé.

lla rossz adÓsság fog vissza téged, akkor te lehetsz nmagad legrosszabb..||crrsége. Amikor az emberek rossz hitelt vesznek fel, hogy a problémáikatrrre goldják, a problémák hatfuozottan rosszabbak és nagyobbak lesznek. Azt1;rvasolom, tekints a rossz adősság problémájára, mint lehetóségre, hogy ta.rrrr|.j és okosodj.

Miután egyik iizletem csódbe ment, kcizelegymilliő dollárt veszítettem.|izcmélyes és céges eszkcizeim eladása után még mindig maradt vagy 400. ze r dollár adősságom. Hogy megoldjam ezt a roSSZ adősság problémát, Kim.'s cn tervet készítetttink az eliminálására. Ismét|em, ahclyett, hogy k ltséget. siikkentettiink volna, arra utasítottuk Bettyt, a k nyvelónket' hogy a meg-l..loló kerékvágásban tartson minket' és a prob[émát arra használtuk fel, hogy1'lrzdagabbak legyiink, ne pedig szegényebbek. Más szőval, mi magunk gaz..|lrgabbak lettiink, mikcizben visszafizettiink minden adősságot. Tovább fi-zr't1 k magunknak adakozás, megtakarítás és befektetés céljata, mikcizben.. rrítcljesen fizetttik vissza valamennyi rossz adősságunkat.

(Ha tcjbbet szeretnél tudni arről, hogyan szabadultunk meg valamennyirrlssz adÓsSágunktől, kéSzítetttink egy CD-t How We Got out of Bad Debt' I ltrgyan keveredtiink ki a rossz adősságből/ címmel, valamint egy kis kíséró

'rrrrnkafÍizetet' hogy irányt mutassunk azoknak, akik rossz adősságtől szen.

'..tlnek. Megrendelheted a www'richdad.com weboldalunkről, névleges' r l r l n, val ami n t a szá|lítási k l tsé g átv á||a|ás áv a| .)

I{ossz adősságunk hegyeire visszatekintve, boldog vagyok' hogy Kim és.'lr. a problémamegoldásnak koszcinhetóen, okosabbak lettiink akoltségvetés|l'|VcZéSében. Mikcizben soha tcjbbé nem szeretnék ismét akkora adősságbal't.veredni, riil k, hogy tanultunk belóle, és megoldottuk a problémát.

Amikor pénzszííkében voltunk, a problémát eróforrásként használtuk fel'rIr|toz, hogy ttibb pénzt csináljunk. Ahelyett' hogy a lehetóségeink szintje.l|iltt éltiink, vagy még tcibb rossz pénzt kolcsonoztiink volna ahhoz, hogy

'. 'ssz adősságainkat kifizesstik, aproblémánkateróforrásként használtuk fel,Irrrgy erófoÍTásokban gazdaggá váljunk, valamint lehetóségként a tanulásra. .l lr gazdagodásra.

100 101

'l'artsd mindig az eszedben

A 3. pénztigyi IQ-t: pénzÍigyeid tervezését, a 2.pénzngyi IQ.hoz hason-| 'atl, sz'áza|ékban mérik, bevételednek azza| a száza7ékáva|, amely elj azIrszkcizcik oszlopba.

Ha nagy nehézséget okoz a számodra 307o-ot e|venni a bevételeidból ' ak-

ktlr indíts 37o.ka|, Ha például l000 dollár.t keresel, akkor 300 dollár, vagyis3o7o áthe|yezése helyett irányíts át 30 dollárt, vagyis 37o.otazEszkozok osz.Iopodba. Haez a3 száza|ék megnehezíti az é|etedet,az csak jő' A nehezebbÓlet nagyon hasznos, ha eróforrásokban gazdagabbáteszi az é(etedet.

Miné l nagyobb százalékot ir ány íÍasz áÍ" az Eszko z k o s zlopb a' a 3 . p énz-iigyi IQ-d annál magasabb lesz. Kim és én ma már a bevételeinknek mintegy807o.át irányítjuk át azE'szközcik oszlopunkba, és igyeksziink megélni a20vo-bó1.De azt nem mondjuk soha, hogy ,,nem engedhetjtik meg magunk-nak''' éS uIITa Sem vagyunk hajlandők' hogy a szintiink alatt éljiink. Mivel to-vábbra is elfogadjuk a kihívásokat, erőforrásokban egyre gazdagabbá vá-lunk, mikcjzben bóséget és k ltségvetési tobbletet teremtiink magunknak.

6. fejezet

4.Pénzigyi IQ:Erj el hatástobb szotozést

a pénzeddel

J()07. augusztus 9-én a részvénypiac csaknem 400 ponttal zuhant. A Szcivet-scgi Jegybank és a kcizponti bankok vi|ágszcrte készpénzek milliárdjaival|'czdték a gazdaságot injekciÓzni, hogy biztosak legyenek abban, a pánikrrcrn terjed szét.

A piac másnap mégis idegesenreagá|t. Miktizben az e|óttem állő napra|'észiilódtem, a reggeli televíziős program rovatvezetójeinterj(ltkészitetthá-rilm pénziigyitervezóvel,és kikérte a véleményiiket. Egybehangző iizenettik(.Z Volt: ,,Ne essiink pánikba. Tartsunk ki!''

Amikor további tanácsokért faggattrák óket, mindhiárman ezt mondták:.',fakarékoskodj' keveredj ki az adÓsságből, és fektess be hossz távra, be-Icktetési alapok jÓl diverzifikált portfoliőjába.'' Mikcjzben befejeztem a bo-rrrtválkozást, azon gondolkoztam,vajon ezek a pénztigyi szakérÍík ugyan-l r llba a papagájiskol ába jártak.e?

Y égij.L az egyik tanácsadő megragadta az alkalmat' és valami eltérót mon-l ltrtt. Az ingatlanpiacot kezdte hibáztatni a részvénypiac megrontásáért,és aIlrpzsi befektetíket, a gátlástalan ingatlantigyn koket és a rablÓjelzá|oghi-tt'|-kcilcscinzóket vádolta a másodlagos jelzálogpiaci zíjrzavar okozásáva|,. r r r t i a részvénypiac s szeo mlásához vezetett.

A tanácsadÓn6 eztmondta: ,,Mindig figyelmeztettem a klienseimet, hogy.'z ingatlanpiac nagyon kockázatos' és ez a tanácsom máig nemvá7tozott, AzrIlgatlan kockázatos befektetés, és a befektetóknek inkább hosszri távra kel-| (' Ile befektetniiik blue-chip részvényekbe és befektetési alapokba.''

Amint a pénztigyi teryezó atelevíziőban befejezte támadását az ingatla-lrrrk ellen, feleségem, Kim, ezze|jon be a szobába: ,,Ugye, nem felejtetted

ro2 103

el, hogy ma kell aláírnunk a 300 egységes apartman házvéte|i szerzódését?,,Bőlintottam erre: ,,Igen, ott leszek.''

Mikozben befejeztem az tjltozktjdést, ezt gondoltam: ,,Ktiltinos, hogy a

pénziigyi tanácsadő azt mondta' hogy ingatlanba befektetni kockázatos, azingatlanpiac cisszeomlőban van. Ugyanakkor Kim és én egy |7 milliős apart-manházatvásárolunk az oklahomai Tulsában . . . és mégizgatott orcimet isérziink miatta. Vajon ugyanazon a bolygÓn éliink?''

AzÚj Kapitalizmus2007. augusztus 9-én, és lO-én, mivel a befektetók dollármilliárdokat

vesztettek, az Egyesiilt Allamok Szcivetségi Jegybankja dollármilliárdokatpumpált be a bankrendszerbe, és igyekezett mindent megtenni az ingaÍ|an-,arészvény- és a kcitvénypiacon keletkezett pánik megállításáÍa. Ez a tókein-jekciő is jő példa arra, hogyan m kcjdik az jkapita|izmus, egy olyan gaz.dasági rendszer, ame|y az adősságra és a kozponti bankok manipuláciőiraépiil, amelyek játszadoznak a világ pénzkész|etéve|. Ez csaknem olyan,mintha te Vagy én hitelkártyáthaszná|nánk a hitelkártya adősságaink kifize-tésére.

Ugyanennek a hétnek egy másik napján felkérést kaptam, hogy vendég-ként vegyek résztkét televíziős és hiírom rádiÓs programban, amelyek azsszeomlás kommentálásával foglalkoztak. A m sorvezetÓ,k azt akartáktud-

ni,mi a véleményem rőla, va|amint azt,hogy mitgondolok arről,hogy a Szci.vetségi Jegybank pénzt pumpá| az cisszeomlÓ piacba, és hogy vajon meg fog-ják-e menteni a piacot a kamatok cscikkentésével. Valamennyi interj ban ezvolt a válaszom: ',Nem Szeretem, ha a kcizponti bankok manipulálják a pia-cot. Nem érzem gy,hogy a kormánynak ki kellene segítenie a gazdag fede-zeti alapokat és pénziigyi intézeteket,.megvédve óket saját, kapzsiságb l fa.kadő hibáiktő|.,, Ezt is mondtam: ,,En inkább a kisembereket féltem. Egyszép napon keményen dolgoző emberek milliői' azokaz emberek, akik nemjátsszák apénz játékát, aggodalommal figyelhetik majd, hogyan cscikken a

házukértéke azingat|anpiacon, hogyan cscikken a megtakarításaik értéke aktitvénypiacon, és hogyan cscikken a nyugdíj portfoliőjuk értéke a részvény-piacon."

Amikor azt akérdést tették fel, hogy folytatom-e a továbbiakban is a be.fektetést' igennel válaszoltam. Amikor aztkérdezték, nem gondolom-e azt'hogy kockázatos dolog befektetni egy cisszeomlőban lévó piacon, eztvá|a-szoltam: ,,Kockázat mindig van.'' Ezután még a kcivetkezőkkel egészítettemki gondolataimat: ,,A piacok hullámzáSa engem nem befolyásol abban, hogymiért fektetek be, vagy hogy mibe.,,

Két szempont

Bár ezt a kérdést nem tették fel, rigy gondolom, ez jobb megkcizelítés |ett

volna: ,,Mi a kiil nbség az ingatlanokről negatív mődon vélekedó pénztigyitervezó,valamint az énnézípontom krizcitt, az ingatlanba valő befektetések.rÓ1?'' Vagy: ,,Mi az oka annak, hogy mik<izben oly sok ember pánikban van,Ónizgatott vagyok, és további ingatlanokat vásárolok?''

A vá|aszt ezekte a kérdésekre két pénztigyi fogalom: az ellenórzés és ahctttist bbszc)r zés segítségével adom meg ebben a fejezetben.

Amint aztíjbó| és rijb.ől kijelentem ebben a kcinyvben, apénz szabá|yai|9.71 és 1974utánmegvá|toztak. Uj szabályok léptek életbe, és ríj kapitaliz-mus. 1974-ben dolgozÓk milliői kezdték elveszíteni élettik végéig garantáltbevételtiket, amit meghatározott juttatással (definied benefit vagy DB) járőnyugdíjnak neveztek. Most saját maguknak kell megtakarítaniuk és befek-tetnitik a nyugdíjukra, meghatározotthozzájárulással (defined contributionvagy DC) járő nyugdíjtervek keretében. A problémát az je|enti, hogy a leg-tcibb ember csak nagyon csekély pénziigyi gyakorlattal vagy képzettséggelrendelkezik ahhoz, hogy megfeleló mődon invesztáljon be nyugdíja érdeké-ben. A másik probléma, hogy a kapitalizmus ríj szabályai aztkívánjákmega dolgozőktől, hogy olyan eszkcizokbe fektessenek, amelyek felett nincs el-l e nór7ésíik,és amellyel nem érhetnek e| hatást bbsz rijzést sem. Mik zbenlr piac cisszeomlik, mindtissze annyit tehetnek, hogy kétségbeesetten figye-Ilk, hogyan sodorja el a pénztigyi hunikán a vagyonukat és pénziigyi bizton-shgukat.

Az ríj kapitalizmu s dolgozők milliőinak pénzét ir ány ítja olyan befekteté-sekbe, amelyek csak nagyon csekély ellenórzést vagy hattíst bbszorcjzéstcngednek meg nekik. Mivel nekem ellenórzésem van a saját befektetéseim

ebben a példában a 300 egységes apartman házam - felett, engem nemllagyon érint a piac cisszeom|ása. Az ellenórzésem kcivetkeztében biztos va-gyok benne

' hogy sokkal nagyobb hat stÓbbsz rrjzést érek e| ' Az e||enórzés

..!s a hatástcibbsz rÓzés kcivetkeztében nagyobb gazdagságratudok szert ten-rri, rcividebb id6 alatt,nagyon csekély kockázatta|,és minimalizálni tudom a

1liac fellendÍiléseinek és válságainak a befektetéseimre gyakorolt hatását.

A pinc hosszít id6re tjsszeomlott

Mint azt korábban miír említettem,az USAToday kutatást végzett,és aztt lr lálták' hogy Amerikában a legnagyobb félelmet nem a terrorizmus okozza,Irltnem az,hogy valaki kifut apénzéb6| nyugdíjas korában. Biztos vagyokIrcnne, hogy 2007 ' augusztus 9. és |0 .ltán ez afélelem még egy kissé továbbIog terjeszkedni.

r04 r05

ir, /'i l

,/'' i"fl .'[.

, L /',1^t/ ,r,,

, ' }í,vr .ti,.y "t. ,!f' ' I

,/'t"l I

Az crttbcrcknek, akik aggődnak, jÓ okuk van a félelemre. A kcivetkezótlilrgritrrltlkra tekintve láthatod' hogy az 1971-es és 1974-es intézkedések ho-

llylt|l hatottak a részvénypiac őrtékeire. Mint láthatod, a piac éppen hosszr1itlrírc lciiIt.

Dow index dollárban DOW index aranYban

Éppen rigy, mint a lakásépítésben, ha a DoW* dollárban kifej ezett értékefelfelé megy ,az a dol|ár értékének stillyedését jelzi. Apénz vásárlőértékénekez a cscjkkenése teszi bizonytalanabbá a dolgozÓk tcibbségének pénztigyi jti-vójét.E diagrammok tan sága szerint a j vójiik tobb pénzbe fog keriilni, éssokkal koltségesebb lesz.

Hatástobbszorcizés nélktil a legt bb dolgoző képtelen elegendó pénzt fél-retenni a jovójére,mivel minél ttbb pénzt takarítanak meg,aZ annál értékte-lenebbé válik. Van egy ktil ncis t rténet a német gazdaságrő|,éppen a Hitleruralomra jutásae7óttiid6b6|, amely jől illusztrálja ezt a gondolatot' A t rté.net arről szől, hogy egy aSSZony fogott egy pénzze| színtiltig teli talicskát, éselment a pékhez, egy vekni kenyeret vásárolni. Miután a kenyér árábanmeg-állapodott a pékkel, kiment aziz|etb6| apénzéért,és rémtilten látta, hogy a

talicskáját ellopta valaki, ám apénzt kiborította belóle, és otthagyta. Ponto-san ez tcjÍénik egy amerikai gyííjtcigetóvel is.

A világ t6zsc]étn naponta ktilcinbcizó indexeket számolnak, és tesznek kcizzé,jelezve a résztvevóknek a részvényárakra nagy hatással |év6 piac alakulásá.nak általános trendjét. A legrégibb és legismertebb a New York-i tózsdeDoW indexe, amely válogatott részvények ársrílyozásri átlagrárfolyamát ad-ja' Az alapul vett részvényektól fÍiggóen a DoW indexek tcibbféle tajtája|é-tezik. A fordítő megiegyzése'

Mennyi megtakarított pénzre lesz nyugdíjas korodban sztikséged ahhoz,|rogy visszavonulhass, egy ilyen infláciős vi|ágban? Mi ttjrténik majd, halryugdíjasként egy életmentí míítétre lesz sziikséged, amelynek koltségét ak ormány egés zségtigyi programj a nem térít me g ? Mit c sinálsz maj d,ha azza7ir problémávalnéze| Szembe, hogy nincs e|égpénzed a visszavonulásra?

Emiatt olyan fontos a 4. pénzigyi IQ: hogy hatástcjbbszrjr zést érj el a;Énzeddel. Hatástobbszorijzéssel valősíthatod meg, hogy keményen dolgoz.z<ln érted a pénzed, más emberek pénzét felhasználva, és ha a 3. pénzigyi|Q-d is magas szintíí, akkor ráadásul még egyre kevesebbet is adőzhatsz.

M i a hatástijbb s zti riizé s ?

Nagyon egyszerÍíen kifejezve, a hatástcjbbszorozés lényege: t bb pénzt|ioresni' kevesebbel. Az olyan emberpéldául, aki bankbateszl apénzét, nemIcndelkezik hatástobbszortizéssel. A betett pénz a saját pénze' A takarékbatott dolliír hatástobbszorozéstrátá1a 1 :l . A megtakarító az, cjsszes pénzétfé|-r.eteszi.

A 300 egységes apafiman ház megvásár|ásakor a l7 milliős ingatlanbe-Icktetésem 807a-át a bankárom adta. A bank pénzét használva a hatástrjbb-szcircizésem rátájat:'4 volt. Minden egyes dolláromra, amit az iizletbe befek-Iottem, a bank 4 dollárnyi kcjlcs nt adott nekem.

Miért mondtahát a pénzid.gyt teryezó a tévében' hogy az ingatlan olyankockázatos befektetés? Ismétlem: a válasz az ellenórzés. Ha egy befektetó-rrél hiányzik apénzijgyi intelligencia, hogy ellenórizni tudja a befektetését,lr hatástobbsztircizés alkalmazása nagyon kockázatos. Mivel a legt bb pénz-ttgyitervezó olyan befektetéseketjavasol az iigyfeleinek, ahol nincs lehetó.sé,gÚ.k ellenór7ésre,nem tudják kihasználni a hatástcjbbszcjrcjzést sem. Ha aIratástobbszcjrcizést olyan valaminek a megvásiírlásához veszed igénybe,lrrnit nem tudsz ellenórizni,az olyan, mintha egy autőt vásárolnál kormány-kcrék nélktil, és aztán beletaposnál a gázpedálba.

A legtcibben, akik az ingatlanpiac lei'ilése miatt sérelmet szenvedtek,.l|yan emberek' akik arra számítottak, hogy az ingatlanpiac továbbra is fel-Iclé tart, és hogy az otthonuk értéke egyre csak emelkedik. Sokan hitelt vet-tck fel otthonukra, amelynek értéke inflálődott. Lehet, hogy ma mát aházukrrcm is ér annyit, mint amennyivel tartoznak. Nincs ellenórzési.ik a befektetésIt'lett, és ki vannak szolgáltatva apiac szeszélyeinek.

Sok háztulajdonos érzi rosszul magát, akik ugyan ma még tudják torlesz.tcni a jelzáloghiteliiket, de |átják, hogy a házuk értéke cscikkent' Figyelik';rrrrint a jelzáloghitel elnyeli az otthonukat. Amikor az ingatlanárak cscikken.rrck, sok háztulajdonos érziű'gy,hogy pénzt vesztett. Néhaezt gazdagsdgef-

Ü,'tt\ ,

1{i'J'r'\'.y't/,\ h{t\ :

['\,r{ " P/r'i

106 Ío1

fekt,u,snttk crrr|cgclik. Az infláció miatt, ami nem igazán az eszkoz értékn -vckcc|ősc' rrrint inkább a dollár vásárlÓerejének cscikkenése miatt kcivetkezikbc, s<lkan gazclagabbnak érzik magukat, hiszen rígy tíínik, aházuk értékcrncgntíll. Ila gazdagabbnak érzik magukat, még t bb hitelt vesznek fel (ha.tiÍst(ibbsz,()r(jzés), és tiibb pénzt kciltenek forrásokra. Ez az (lj kapitalizmusk(izvct|cn kclvetkezménye, egy olyan gazdasági expanzió, amely a dollrár ér.lé k cs(jkkenésén és az adősságállomány n<ivekedésén alapul.

Az, érték ndlam nem a nettő vagyonon alapulA gazdagság effektus a nettő vagyon í||(lziójábangyokerezik. A nettő va.

gyon a tulajdonod értéke, mínusz az aztterhe|6 adősság. Amikor egy ház ér.téke megnó, a háztulajdonosok tribbsége (tgy érzi, hogy a nettő vagyona nci.vekedett. Viszont azok, akik már olvasták más kcinyveimet is, tudják, hogya magam részér6| a nettő vagyont értékelhetetlennek tartom, a kcivetkezóItá.rom ok miatt:

l. A nettő vagyon gyakran becsi.ilt érték, amely véleményen, és nem ty'.ny e ke n a|aptll. Egy ház értéke c supán bec slés. Nem tudod m e g az igaziéÍtékét, amíg el nem adod. Ez azt je|enti, hogy sokan trilértékelik há-zuk becstilt éÍtékét' Csak amikor eladják az otthonukat' akkor tudjákmeg a valős árát és a valős érÍékét. Sajnos, sok ember hitelt vett fe|háza becsiilt értékére'és tcjbb adősság terheli már' mint amennyit e|-adás esetén, a házáértkaphat.A nettÓ vagyont gyakran a tulajdonok osszességére a7apozzák,ame7y-nek cscikken6 értéke van. Amikor egy hitelkérelmet tcjlt k ki, megen-gedik, hogy a legt bb vagyontárgyamat felsoroljamazeszkciz oszlop-ban. Beírhatom ide az iz(eti ciltcinyeimet, ingeimet, nyakkendóimet,cipóimet eszkozként, éppen rígy, mint az autőimat. Tudjuk persze,hogy egy használt ingnek nagyon kicsi az értéke, egy használt autő ér-téke pedig jelentósen kisebb, mint egy rijé.A nettÓ Vagyon ncivekedését gyakran a dollár értékcscikkenése okozza.Egy ház magasabb becstilt ér1éke sokszor a dolliár értékcscjkkenésétttikr<izi. Más szőval, aházva|ódi értéke nem ncivekedik. E'gyszerííencsak tcibb dollárra van sziikség ugyanannak aháznaka megvásárlásá-hoz, mivel a kormány és a kcizponti bankok folyamatosan egyre tcibbtisztességtelenpénzt pumpálnak a rendszerbe' hogy mozgásban tart-sák a gazdaságot, és hogy életben tartsák a prosperitás jő érzésének il-I ziőját.

A p olitikus ok le g nagy obb fé le lmeAzérthasználtam ,,a prosperitás jő érzésének illliziója,, kifejezést, mert a

;ltllitikusok és a btirokraták attől félnek a legjobban, ha az emberek rosszult:rzik magukat. A tcirténelem folyamán királyok' királynÓt és uralkodÓkt'gősz sorát Íildrjzték el' vagy végezték ki' amikor az emberek rosszul éreztéklrlagukat. MegemlékezhetÍink itt olyan esetekról, amikor a francia nép lefe.1czte királynéját' Marie Antoinette-et, az orosz nép pedig kivégezte utolső. lirját, annak feleségét és gyermekeit.

A régi kapitalizmus szilárd gazdasági alapokra éptilt. Az rij kapitalizmus;l|ttpjaa jő érzésre tÓrekvó gazdasríg. Addig, amíg egy személy nettő vagyo-rla ncivekszik ,az adósságra, és nem a termelésre alapozott prosperitás illrízi-ri|a tovább él. Ki tcjródik a szabadsággal, ha megszerezhet magának ktiltjn-Itlle dolgokat? Amíg avi|ággazdaság megengedi az USA kormányának ésIrlgyasztőinak,hogy pénzt vegyenek kcilcson, és kci|tsenek, addig a ttindér-lrrcsébe illő globális gazdaság folytatÓdni fog. Anlint az á|om rémálombalrlrdul, és kipukkad a jó érzés buboréka, ismét fejek fbgnak hullaní. Ha nemls Í]zikai értelemben, de politikai, szakmai és pénztigyi értelemben minden-(cppen.

,,tz érték neln a'z infl ciőn alapull7 milliő dolláros apartman házamértékenemazinfláciőn vagy azépu|et

;rr án alapul. Habar fontos tényezó az ár , én nem alTa számítok, hogy valami-Itilc mágikus, láthatatlan piaci k r{ilmények hatására az épu|et ára felmegy.Nom számolok azzal,hogy a nettÓ érték novekedésétó|fogom jől éreznima-r'lrm' a piac sszeomlása pedig rossz érzéssel tcjlt el. E,zértaztán nem nagyonr.r.intenek engem a piac hullámzásai.

Apartman házamértéke azon a bérleti díjon alapul, amelyet a bérlóim ne-l'crn fizetnek. Más szÓval , a tulajdonom valődi értékét az jelenti, amekkorat'rtéket a bérlóim neki tulajdonítaruak. Ha egy bérlr6 tlgy gondolja' hogy egy,r1lartman megér neki havi 500 dollárt, akkor a tulajdonomnak ez az értéke.| |il meg tudom ncivelni tulajdonomnak a bérló á1talérzéke|tértékét - én' ésr re tn a piac -, akkor a tulajdonom értéke megn ótt. Ha a bérleti díjat az érzé-t t'Ihetó érték ncivelése nélktil emelem, akkor a bérlóim az utca másik végébeLtiltciznek.

A bérbe adott ingatlan,ebben az esetben az én apartmanházam értéke arrrtrnkahelyektól' a bérektól' a demográfiai viszonyoktől, a helyi ipartől, va-l;rrtlint az elérhetó lakások keresletétól és kínálatátől fÍigg. A lakáspiac sz-.'zcomlása gyakran jár egyiitt a bérlakások iránti kereslet ncivekedésével, ami'rzl jelenti' hogy a lakbérek ncivekednek. Ha viszont a bérek emelkednek, ak-

2.

3.

108 109

kor megnó a bérbe adott ingatlanom értéke, még akkor is, ha a lakoépiiletckt:rtéke egyébként cscjkken a piacon.

Három specifikus oka is van annak, hogy miért nem tcjródcim a piaci pri

nikkal akkor, amikor a 300 egységes apar1man házmegvéte(érÓlvan szó. A,t,

egyik ok az, ho1y az oklahomai Tulsavirágző olajváros. Nagy számban valrnak jől hzetett munkahelyek. Az olajipamak dolgozÓkra van szÍiksége, irzátmenetileg itt foglalkoztatott dolgozők pedig bérlakásokat igényelnek. Amásik ok, ho gy az épilettel szomszédos egyetem megdtlp|ázza hallgatői |ét

számáÍ., a campuson lévó kollégium férÓaelyek számát azonban nem tervczik bóvíteni' ami ncivelni fogja a bérbe vehetó apartmanok iránti igényt. Minlsokan tudjátok' létezik egy második népességrobbanás vagy baby boom is,akiket általában ,,echo boomereknek'' neveznek, egy olyan generáciő, ameIymost ért el az egyetemi hallgatői korba, és akik mintegy 73 milliÓan vannak.T bbségtik lakásbérló lesz. A harmadik ok, hogy ameg|év6 hitelre nagyoltalacsony a fix hitelkamat. Az alacsony kamat' a kisebb kciltségek és a ncivek-vó bevételek fogják ncivelni az ingat|an értékét' nem pedig a piac fluktuáci.Ója.

Mindez azt je|enti, hogy a 300 egységes apartman házbiztosítja nekentmind az ellenórzés,mind a hatdstÓbbsztjrÓzés|ehetóségét. Az apartman h1tz

befektetójeként mindcissze annyi a dolgom, hogy a hatástobbszorcizés rátáját7 :4-16| lehetÓ1eg 1 : 10-re nciveljem, ktiltjnféle m veletekkel, és nem a piacáltal megduplázva tulajdonom értékét. Ezt megtehetem mindaddig, amíg it't,ellenórzés a kezemben van.

A hatűstiibb sztjrtizé s ne m ko ckázato s

Sok pénztigyi tanácsadőtől hallhatod azt,hogy a nagyobb megtériilés na-gyobb kockázatot jelent. Más szóva| azt,hogy a hatástcibbszorcizés kockáza'tos. Ez nagy tévedéS! A hatástcibbszcjrcizés csak abban az esetben kockáza-tos, ha az emberek olyan eszkozrikbe fektetnek be, amelyek fol tt nem gya-korolhatnak ellenórzést. Aki képes az e||en6rzés gyakorlására, az a hatástÓbb-sztircizést igen alacsony kockázattal gyakorolhatja. Annak oka, hogy a leg.tobb pénztigyi tanácsadő a magasabb megtértilés nagyobb kockázatáthan-goztatja,egyszerííen az,hogy ők csak olyan befektetéseket ajánlanak, amc.lyek az tigyfeleiknek csak igen csekély mértékíiellenórzésttesznek lehetóv '

Mint azt korábban már említettem, 17 milliő dolláros apaÍtman házarltTulsában jő befektetés arra, hogy kihasználjam a hatásttibbsz rcizést, mivclén magam tafiom elIenórzésem alatt annak mríkodtetését' befektetésem ér-tékét pedig a mrík dtetés (vagyis a lakbérekból begytíjtott bevétel mennyi-sége) fogja meghatározni. Egy olyan |akóház nem jő befektetés, és a hatás"

t(jbbszcir zése is kockázatos, amelynél aház éttékét nem tudod az e||en6r-zésed alatt tartani. Az ilyen ház értékét a piac határozza meg, valamint a

1lénznem vásárlőértéke, amelyért megvásiíroltad. Ezek a tény ezíkpedig nemlÍllnak az ellenórzésed alatt.

Mi az ellenórzés?A papír alaprí eszkcizcik' mint a megtakarítások, részvények, kcitvények,

llcfektetési alapok és index-alapok legnagyobb hibáját az e|\enórzés hitínyajc|enti . E.s mivel nincs felettiik ellenórzésed

' a hatástobbs zorozés a|ka|mazá-

sa nehéz és kockázatos. Miután ezekazértékpapírok nagyon csekély lehető-sőget adnak az el|enórzésre, reménytelen dolog elmenntink a bankba, hogy|icilcsont kérjtink az llyen befektetésekhez. Mit jelent'hát az e|1en6rzés?

A pénzÍigyi kimutatás kcivetkezó diagramja bemutatja a négy legfonto-sabb ellenórzést, amelyek sziikségesek egy profi befektetó és egy bankársl'ámára'

Efedménykimutatás

BevételEladásokBérIet. díjak

Kiadás|\4Úk dlelési k |tségek

Mérleg

EszkZk lFonásokUz|etek l AdÓsságIngatlanok

Vállalkozőként ellenórzést tudok gyakorolni íizletem pénzigyikimutatá-lllirtak mind anégy oszlopa felett. Ingatlanbefektetóként szintén az e||enór.ztise m alatt tartom befektetésem pénziigyi kimutatásának valamennyi oszlo-rlil.

ll1110

Az ellenórzés kulcsa a pénztigyi intelligencia

Az e||enórzés kulcsa a pénzugyi intelligencia. A pénztigyi intelligenciancive|i az ellenórzést, a pénziigyi IQ pedig a pénztigyi intelligencia pénzÍigyirnegtértilését méri. Példaként vegyiik ismét a 300 egységes apartman háza-mat Tulsában.

I . A bevétel oszlop. Az ingatlan megszerzése :uÍán az elsó lépést a bérletidíjak ncivelése jelenti. Az ingatlan miáris profitképes, és akészpénz a meglé.vóbér16któ|is befolyik. Más szőval, már azelsónaptől kezdve pénztterme|-hetek' A cél, vagyis azuz|eti terv még ebben az esetben is az, hogy a lakÓ.egységenként havonta befolyÓ bérleti díjat a k<ivetkezó három év alatt továb-bi 100 dollánal n veljem, a kovetkezó eszk zcjk segítségével:

1 . A jelenlegi, piaci áÍ a|atti bérleti díjak emelése.

2. Moső és szárító berendezések felszerelése minden egységben, extrabérleti díjért.

3. Fel jítáSi munkálatok, mint például festés vagy a kert gondozása.

Mindez a bank pénzébó| végrehajthatÓ, a saját pénzem felhasználásáranincs sztikség. Amikor ugyanis a banknak benyríjtottuk aziz|eti tervtinket,annak részét képezték ezek a fejlesztések is, és beszámították azt a kcilcscin

teljes cisszegébe. A 300 egység megszorozva a három év a|atti 100 dolláremeléssel, a fejlesztések a teljes projekt bevételét havonta 30 000, évente pe-

dig 360 000 dollánal emelik. Ez a bevételn velés jő példát jelent az e||enór.zésre és a hatástcibbszcircizésre.

Ha a terv mríkodik, mátloz hiárom évre a4.pénzigyi IQ-m (a hatástobb.sz rcizés) végtelen lesz, mivel a bevétel nciveléséhez nincs sztikség befekte-tÓt pőtlőlagos tókéjére, csak arra a tudásra, hogyan menedzseljem az eszko.zomet (ellenórzés) rigy, hogy profittermeló képessége egyre magasabb és

magasabb legyen. A novekedés a pénzi'igyi IQ terén határtalan, mert a bevé-tel ncjvekedése egyediil a befektetó e||enórz6 tevékenységével és a bank pén-

zéve7 e|érbetó.

2. A kiadds oszlop. A kcivetkezó kontrollálhatő cél a k ltségek cs kken.tése. Ez tcjbbféle mődon is elérhetó. Az egyik speciális példa a munkaerk ltségeinek cscikkentése, az adminisztratív kciltségek cstjkkentése által. Mi-vel egyéb tulajdonaink is vannak, sok kciltség visszavihetó az anyacéghez,,

E'zeket nevezhetjtik ,,háttér-irodai'' kciltségeknek. Ez a kcinyvvizsgálők' a

k nyvelók, az tigyvédek és az adminisztratív stáb k<iltségei. Egyéb csokkenlhetó k ltségek a biztosítás , az ingatlranadők, a vízfogyasztás

' a fenntartás és

a kertgondozás - jobb ktlltséggazdálkodással és nagyságrendi megtakarí_

tással. A kciltségek csokkenthetÓ,k, és a bevétel ncivelhetó az tiresen állás le.szorításával, vagyis annak az idószaknak a rcividítésével is, ami alatt egyntegiiresedett apartman ismét bérbe adhatő. Például, abban a pillanatban,lrmikor abér16 informálja a menedzsment céget arről, hogy el fog kciltcizni,ltzonnal fel kell adni a hirdetést, hogy az apartman kiadő. A megtiresedésnapján azonnal oda kell rendelni a takarítőkat ,hogy azapaÍtman már aznapcste bemutathatő legyen az érdek|ódíknek. Elófordul az is , hogy a bérbeadásnég az e16z6bérló kikcjltcjzése elótt megtcirténik'

Nyilvánvalő, hogy sok, ho zzánemért6 befektetó elmu|asztja cscikkentenilt kciltségeket, vagy éppen, hogy nciveli azokat,és ettól az ingatlan rossz be-l.oktetéssé vál1k az ó számukta. Gyakran olyan k ltségeken spőrolnak, ame-Iyek rontják az ingatlan vonzerejét' és elriasztják a minóségi bérlóket. Azin_gatlan értéke sok esetben cscjkken. Eppen az ilyen rosszul kezelt ingatlanoklrzok' amelyeket szívesen vásárolunk, mivel ezeket, jő ingatlan menedzselés-scl , jÓ befektetéSsé tudjuk változtatni. Más szőval , j ó pénzt tudunk keresni alrlssz befektetÓtből.

A z ingatlanke zelé s kulc sfo ntos s ág elle nórzé st j ele ntMint tudod, az ingatlan profittermeló képességének egyik legfontosabb

Ir.rlcsa annak megfeleló kezelése. Az ingatlankezelés kulcsfontosságri ellen.ríl.zést jelent. A |egtcibb befektetóhciz hasonlőan' én is gyrílcilcim ezt a tevé-kcnységet. E,zértvá|asztottam partneremÍil Ken McElroy-t, aThe ABC,s oflicctl Estate Investing (Az ingatlanbefektetés ABC-je) szerzíjét. Az ó cége;r|lszol t a legjobb. Ha tcjbb informáciőhoz szeretnél j utnj az ingatlanok me.lrcdzselésérÓ,l, vagy arről, hogyan novelhetó megfeleló menedzseléssel egyrrrgatlan értéke, a The Rich Dad Company ajánl a számodra néhány kcinyvet(.s hanganyagot, amelyet barátom és befektetó partnerem, Ken hozott létre,. r|' inek a cége vezetó ingatlankezelő társaság az USA délnyugati tertiletein .

= na$} kockázat

Az egyik ok, amiérla legtobb részvényt és befektetési alapot elkcrti|iilrr.hogy ott nem tudok a k ltségek - mint például a menedzsmenl l.izcl(.st'^

ffiI

112 I l-l

a btinuszclk és a jutalékok - felett ellenórzést gyakorolni. Beteg leszek tóltl,ha azt tlIvasom,hogy egy kapzsi elncik-vezérigazgató fizetését felemelik, mi

kiizbcn a tulajdonosok részvényeinek értéke cscikken. Például Robert Nartlclli, a Home Depot elnok-vezérigazgatőja, évente 38 milliÓ dollárnyi fizctőst vctt Í.el, plusz a minden évre garantált 3 milliő dollár bőnuszt. Sajntls'r-rcrn mentek jől a dolgok, így Nardelli végtil lemondott, de csak azután, hogy,a,t'igazgatótanács beleegyezett, hogy 210 milliő dollárt kifizessenek neki, hit

czt megteszi.Számomra ez rendkíviil kciltséges, amitól nálam elszakad a cérrra. Ezérl

nem Szeretem apapír alapri eszkcizoket. A legtobb éftékpapírt MBA-k kezclik, alkalmazottak, akik tobbet gondolnak a saját pénz{ikre, mint a befektctóik pénziigyi biztonságiára. Egyébként a Home Depot vezetói fizetése, bírr

magas' nem sziikségszerÍíen jelent kivételt. Ez a norma.

3. Aforrds oszlop, 300 egységes apartman házamon volt egy meglévó je|

záIoghitel,4,95 száza|ékos kamattal. Az alacsony kamat noveli a teljes ingatlan eszkozértékét.6,5 százalékos másodlagosjelzáloghitel hozzáadásáva|(a két hitel cisszegének eltéró nagyságát figyelembe véve) létrehoztunk egy

kb. 5'57o-os eredó kamatot.Ez az alacsony hitelkamat az e||enórzés és a ha"

tástcibbszcjrcjzés fontos tényezíje. Dollármilliők esetében egy százalékpont-nyi eltérésnek is nagy hatása van a nettő bevételre.

Például egy 10 milliÓ dolláros jelzáloghitel esetében 1száza|ékmegtaka.rítás 100 000 dollár extra bevételt jelent évente. Amint azt a vonatkozó diag-ram is mutatja,az adősságnak' valamint az adÓsságot terheló hitelkamatnaka c scikkentése szintén j ő példái a hatásttjbb szorcizésnek'

4. Az eszkiiz oszlop. A bérleti díjak ncivelése, a koltségek cscikkentésc,valamint a hitelosszeg vagy a hitelkamat cs kkentése révén az ingatlan esz-

kcjzértéke ncjvekedik.Amint azt a vonatkoző diagram is mltatja,azellenőrzés gyakorlása és an.

nak e1érése, hogy a számok a kívánt irányokba mozduljanak el' a hatástcibb-

szcircizés egy formájátjelentik, és a pénztigyi intelligencia fiiggvényei.

Eredménykimutatás

Bevétel1 00 000 do||ár n vekedés t

Mérleg

Eszktizok Fonások \Je|zá|oohile| l

1

&

-1,Y";Jl"l5i!5'

Eredménykimutatás

BevételBevéleIn Vekedés

a kÖvetkezó okok miatt1 ' Megeme|t |akbérek2. cs kkentettk |tségek3. AjeIzá|oghiteI

cs kkentett k |tségei

Kiadás

Mérleg

EszktiZÖkAz eszk z k

énékéneknóVekedésoa k vetkezőokok miatt:

1. MegemeltIakbérek

2' cs kkéntettk |tségek

3' A jélzáloghile|cs kkentettk |tségei

r14 115

AlmahorgászásManapság, a piac állandő hullámzása kozepette' számos befektetó hason.

Iattls a régi kameválok egyik kedvenc játékának a résztvevóihez' akik a ftr.gLrkka| igyekeztek megragadni egyet a nagy kádnyi vízfelszínén lebegó a|-

rnítk koztil. Ez ugyan mÓkásnak tlínik, de nem olyan tevékenység, amit nap,rrrint nap végezni akarok, hogy sikeres legyek.

Ahelyett, hogy a részvényem Vagy a befektetési alapom fuának le-fel lc-begését figyelném, én inkább a saját pénzÍigyi kimutatásomat kontrollálonr'AzáIta|, hogy rendelkezem a megfeleló pénziigyi intelligenciával, hogy el.lenórzést gyakorolhassak a bevételem, a kiadásaim, az adősságom és végsr5soron a befektetésem ér1ékefe|ett,pénziigyij vóm felett is ellenórzést tudokgyakorolni.

A megtakarítások, részvények, kotvények, befektetési alapok vagy indexalapok esetében a befektetónek nincs ellenórzése és hatástcjbbszorozó ere.ic

a pénztigyi kimutatás négy oszlopának egyikével kapcsolatban Sem'

Egy kis pihen6, mielött tovdbbmennénkMielótt áttérnénk a hatástcjbbszcjrcizés és az el]enórzés magasabb formái-

ra, gy gondolom, fontos lenne átismételni és áttekinteni az eddig tárgyaltpontokat, mielótt trílságosan bonyolulttá válnának. osszefoglalásként álljonitt a k vetkezóhétpont:

1 . Pont: A hatdstiibbszijrtizésnek sokféle típusa van. Az a pénzigyi hatás-t bbszorcizés' amely a legtobb ember számára ismerós' az adősság hatás-tcibbszcircizése, vagyis a MEP: más emberek pénze. A pénzligyi hatástcjbb-szcircjzésnek más fajtái is vannak, mint például apénzugyi ellenórzésre al.kalmazott pénztigyi intelligencia hatástobbszcjrcizése. Valőjában mind az cjt

pénzÍigyi intelligencia - a bevétel ntivelése' aragadozőkelleni védekezés,a kciltségvetés.készítés' a hatástcibbszorozés elérése és a pénztigyi informá-lődás * a hatástobbszorcizés kiilonféle formáit jelenti. A hatástobbszcjr zésolyan valami, ami egy kissé megkcinnyíti a munkádat. Eppen rigy. ahogykonnyebb egy s lyos tárgyat villás emelótargoncával mozgatni, egy bonyo-lult befektetési dcintést is konnyebb meghozni, ha a pénztigyi IQ-nk maga-sabb.

2 . Pont: A legtiibb befektetó papír alap eszktiziikbe fektet be, olyan eszk .ziikbe, amelyek felett csak igen csekéIy ellenórzésiik van. A papír alapeszkcizcjk formái a megtakarítások' a részvények, a kotvények, a befektetésialapok és az index alapok. Mivel ezek az eszkozok csak nagyon csekély el.Icnőrzést engednek, ha ugyan, ezeka befektetók csak nagyon kis hatástobb-

szcircizéssel és alacsony megtériiléssel rendelkeznek, és csekély pénztigyiIQ-ről tesznek tanribizonyságot. A szegényes pénztigyi IQ egyik példája 5vok l tmat a megtakarításra' a hozam megad óztatása, majd az infláció, amely fel-t' l rrészti a Szerzett értéket.

3. Pont: A megtériilés nijvekedése nem jelenti a kock zat niivekedését.Amikor apénzijgyi tanácsadők azt mondják, hogy a megtérÍilés ncivekedéselr kockázat ncivekedésétjelenti' igazuk van abban az esetben, amikor papírlrlaprí eszkcizcjkról van sző. Nincs igazuk,haeztyalamennyi eszkciz esetérelil|ítják.

Az olyan eszkozok' mintaz tizleti vállalkozások yagy az ingatlanok, tobb1rénziigyi intelligenciát igényelnek, nagyobb pénzugyi ellenórzést tesznek|chetóvé, és a hatástcibbszcjrozés magasabb fokát biztosítják, nagyon ala-i.sony kockázatta|. Az alacsony kockázat kulcsa a magasabb pénziigyi intel-li'gencia. E'zért javaso7om az embereknek, hogy kezdjenek kicsiben, és egyi Iirrabig maradjanak is kicsik, és engedjék a pénziigyi intelligenciájukat nóni.|'énziigyi intelligenciájuk ncivekedésővel párhuzamosan a befektetéseikrrrcgtértilése is nó. Ha apénzugyi intelligencia alacsony, a hatástobbszcjrozést sapást mérhet apénzugyl IQ-ra, a befektetés mért megtértilésére.

1. Pont: A legtiibb pénziigyi tandcsadő maga nem befektetó. A pénz-rirryi tanácsadők egyszerríen értékesítÓk. A legt bb pénzigyitanácsadő, mégIriringatlanbrőkeris,kizárólagpapíralapríeszkcizokbefektetbe,habefektet.'gyáltalán. A legtobben igen alacsony hatást bbszcircizéssel rendelkeznek,:'zakmai és pénztigyi szempontből egyaránt. Szakmai és pénzigyihatástcjbb-szÖrozési rátájuk sok esetben I:I. Az 1:1 szakmai arány aztjelenti, hogy arrrunkájuk után fizetik Ótet, és csakis a munkájuk után - egynapi bért kap.lrlrk egy napi munkájukért.

Üzlettulajdonosként emberek ezrei dolgoznak azért,hogy nekem segítse-rlck. Befektetóként, például a tulsai apartman ház esetében, 300 bérló segítrlckem a befektetésem kifizetésében, a bank négy dollárt kcilcscinoz nekemrrrinden egyes dolláromhoz, az adóhivatal pedig adőzást haladékot ad a be-r,titelem után. Mindezek példákat jelentenek a hatástrjbbszijrőzés kiilcjnfélet r pusaira.

5. Pont: A pénziigyi képzés niiveli a pénziigyi intelligencidt. A legtobb('lllberpapír alap eszkciz kbe, vagyis megtakarításokba,részvényekbe,k t-l tinyekbe, befektetési alapokba és index alapokba fekteti be a pénzét, mivelrlirtcs rá igényiik vagy vágyuk' hogy ellenórzést gyakoroljanak. Mindossze.rlrrryit akarnak, hogy egy befektetési tanácsadÓnak átadják apénzid'ket,aztrt'rrrélve, hogy ó majd jő munkátvégez.Es aztán tcibbé már nem is gondolnak,;i. Az,aki nagyobb fokrj ellenórzésre vágyik, annak az legyen az elsó dolga,

116 ttl

hogy a saját pénztigyi képzését vonjael|enórzése alá, amely nciveli pénzÍigyiinte||igenciáját, és remélhet61eg apénzugyi e||en6rzését és a hatástobbsz .

rÓző,si rátájáÍ" is megemeli.

6. Pont: A hat sttjbbsziiriizés két mődon míÍkijdhet. A hatást bbszcjri-zés képes arra, hogy gazdaggátegyen' de arra iS

' hogy elszegényítsen tégerl.

Ez' az oka annak, hogy a hatástobbszorozés pénziigyi intelligenciát és pénz-tigyi kontrollt igényel.

A részvények esetében a kereskedó az opciókhatást<jbbszortizését tudjakihasználni. Ha a kereskedó (lgy gondolja, hogy a piac felmegy, akkor a vé-teli (call) opciőt alkalmazza, ami jogot jelent arra' hogy egy bizonyos rész-vényt,rÓgzített határidón beliil, egy elóre kialkudott iáron megvásárolhasson.Például ha egy bizonyos részvény ára ma 10 dollrár, és a keresked 6 gy érzi ,hogy az áraenné| magasabb lesz, akkor vásárolhat egy vételi opciőt 1 do|-lárért. Ha a kereskedónek igaza lesz, és a részvény ára felmegy 20 dollána.akkor a kereskedó 1 dollár kiadással 10 dollár bevételt szerzetÍ-. Ha a keres-kedó gy gondolja, hogy a piac lemegy' akkor alkalmazhatjaaz eladási (put)opciőt* , vagy shor1olhatja** eztarészvényt.

Más szőval, a kereskedónek lehetóség e vanpénzt csinálni, akár felmegy,akrár lemegy arészvény ára. Problémát jelent azonban, hogy a kereskedóneknincs ellenőrzése az eszkciz fe|ett, csupán a kereskedéstik eszk zeit tudjákmegválasztani. Mint azvárhatő is' azok apénzigyitanácsadők, akik befek-tetési alapokat adnak el, és diverzifikálást ajánlanak, azt mondják, hogy arészvényekkel kereskedni kockázatos - és valőban az is azok számára,akiknél hiányzlk a tréning és a tapasztalat.

A put opciő jogot jelent a kereskedónek arra, hogy egy bizonyos részvényt,togzített határidón beltil, egy elóre kialkudott áron eladhasson. Ha például ama l0 dollárért kaphatő részvény ára 4 do||ína csrikken, ó akkor is l0 dollár-ért adhat e|,Így az eladási opc|ő 2 dollríros díjának megfizetésével 6 dollárbevételt szerczhet, vagyis 6 _ 2 = 4 dollárt nyer részvényenként. Amennyi.ben a részvényár mégis ncivekedne' akkor nem é| az opciőva| és legfeljebb a2 do||ár opciős díjat ,,bukja el''. _ A fordítő megjegyzése.A kereskedó

',természetben,' átvesz a brőkertól pl' 100 db részvényt, a k<il-cs nvett részvényeket azonnal eladja 10 dolláros áron, majd arogzítetthatár-idó végén' az akkori 4 dollráros piaci áron vásiírol l00 db ugyanolyan rész-vényt, és azt a brőkernek visszaadja. Nyeresége ebben az esetben 10-4=6dol1rár részvényenként, kciltséglevonás nélktil, ám jÓval nagyobb kockázattal,hiszen a részvényt magasabb áron, mondjuk, l8 dollrírért is meg kell vennie.Ebben az esetben részvényenként 18 - l0 = 8 dollárt ',bukik''.- A fordítő megjegyzése.

Az, hogy valaki megtanuljon a piacon kereskedni, rnég az ingatlanoknális' fontos része egy befektetó pénzngyi képzésének. Az opciőkat az ingat-Ilrnbefektetők is alkalmazzák.Ingatlanok esetében a vételi opciÓt foglalőnakrrcvezik. Amennyiben ingatlankereskedó (flipper) vagy, az ingatlanpiac esé.sc katasztrofális kcivetkezményekkel járhat a részedre.

Mivel a legt bb ingatlanbefektetésem a bérleti díjra és a tulajdon mríkcjd.rctési koltségeire épít, az ingatlanpiac hullámzása alig érint engem. Bár e|6-Itlrdul esetenként, hogy egy ingatlant továbbadok' kiil ncisen akkor, ha ne-vctségesen magas árat akar fizetni érte valaki, nálam inkább az a gyakorlat,Irogy megvásárolok egy ingatlant, majd hossz idón kereszti'il begyríjt m alrérleti díjakat és az egyéb bevételeket. Aztán keresek egy kcivetkezó ingat.llrnt, amelyet megvehetek és megtarthatok.

Azokszámátra, akik t bbet szeretnének tanulni az emelkedó és a stillyedó

1liacokon valÓ befektetésekról' ajánlom a CASHFLOW 202 oktatő társasjá-lckunkat, egy játékot, amely játékpénzkockáztatásával tanít meg a kereske.tlésre. A CASHFL)W 202 a CASHFLOW l0l játék kiegészítése. Erósenlr.jánlom, hogy ismerd meg alaposan a CASHFLOW l0l oktatÓ játékot' mi-c|ótt áttérné| a CASHFL)W 202-re.

Világszerte mÍíkodnek CASHFLOW Klubok, ahol az érdeklódók megis-rrrerkedhetnek a játékokkal' mielótt maguk is megvásárolnák azokat. Pénz.Íigyi képzésre mindenkinek sziiksége van' aki nagyobb hatástcibbszcir zéstlrkar elérni.

7 . Pont: Amikor a legtiibb pénziigyi tandcsad'ő diverzifikáIdst ajdnl, va.I idban nemigaruÍn diverzifikálnak. Két oka is van annak, hogy az általuklr jánlott diverzifikálás valÓjában nem is az, Az elsó ok az,hogy apénzugyitanácsadÓk csak az eszkcizok egylktajtájába fektetnek be: a papír a|ap esz-kozcjkbe. Amint anaa20oJ. augusztus 9...10.i piaci cisszeomlás is rávilá.gított' a papír alap eszkozcik értékét a diverzifikálás sem védte meg. A má-sodik ok pedtgaz,hogy egy befektetési alap miár onmagában is egy diverzi-l ikált befektetés. Jő és roSSZ réSzvények kotyvaléka. Ha valaki bevásáro|né-|rány befektetési alapből, az olyan, mintha tobbféle multivitamint szedne.,|obbféle multivitamintől pedig csak egy valaminek megy fel az értéke: azilletó vizeletének.

A profi befektetők nem diverzifikálnak. Mint Warren Buffett mondta: ,,At|iverzifiká|ás védekezés a tudatlanság ellen. Nincs rá sziiksége annak, akitudja, mit csinál.''

Gazdag apám azt mondta: ,,Kinek a tudatlansága ellen védekezel, a saját

tudatlanságod' a tanácsadőd tudatlanságavagy a kettótok kombinált tudat-Iansása ellen?''

>k*

118 r19

A profi befektetók, diverzifltkálás helyett, két dolgot tesznek. Az egyik.hogy csak a nagyszerÍí befektetésekre fÓkuszálnak. Ezkíméli a pénzt, és n(i.veli a megtérÍilést' A másik pedig a hedge*. A hedging egy másik kifejezésa biztosításra. Például az én300 egységes apartmanházamra a bank mindertféle biztosítást kcivetelt. Ha az ingatlan 7eég, a biztosítő kifizeti a je|z',á

loghitelemet, és az éptiletet is ríjjáépíti. Es az a legjobb az egészben,hogy ir

biztosítás cisszegét maga a bérleti díj fedezi.A két legfóbb ok, ami miatt nem Szeretem a befektetési alapokat, hogy ir

bank nem ad rájuk kcilcscint, és a biztosítő cégek sem kcjtnek rá biztosítást, ir

piac cisszeomlásátkíSéÍó katasztrofális veszteség ellen - pedig a piac bármikor cisszeomolhat.

N agyobb hat stiibb sziiriizé s, magasabb me gtériilé s,alacsonyabb kockázat

A differenciáltabb hatástcibbszcjrozés, a magasabb megtértilés és az a|ttcsonyabb kockázat kulcsa a főkuszálás, és nem a diverzifikálás. Az cisszpon'tosítás nagyobb pénztigyi intelligenciát igényel. A pénztigyi intelligencia azzal kezdódik, hogy tudd' miér1is fektetsz be. A pénz világában két dolgtltakarnak elérni a befektetÓ,k: tÓkenyereséget vagy készpénzáram7ást.

1. Tókenyereség. Egy másik ok, amiért oly sok ember gondolja kockáza.tosnak a befektetést , az,hogy Ók tókenyereségért fektetnek be. A tókenyerc.ségét valő befektetés a legtcibb esetben szerencsejáték vagy spekuláciő. Hlrezt mondja valaki: ,,Megvásárol om ezt a részvényt, befektetési alapot vagyingatlant'' , akkor ó tókenyereségért fektet be, az eszkoz árának n vekedésércszámít. Ha például annak reményében vásároltam volna meg aI7 milliő do|Iáros apaftman házat, hogy késÓ,bb majd 25 milliő dollárért eladhatom, akktlrtÓ,kenyereség érdekében fektettem volna be. Amint azt sokan tudjátok, a t<í

kenyereséget megadóztatják számos országban.

2. Készpénzáramlás. A készpénzríramlás érdekében tcjrténó befektetéssokkal kisebb kockázatot jelent. Azt jelenti' hogy bevétel eléréséért fektc.tiink be. Ha a bankban helyezem el a pőnzem, amelyre 57o kamatot kapok,akkor készpénzáramlásétt.fektetek be. Mikcjzben a kamat alacsony kockáza.Lu, az a probléma vele, hogy a megtértilés alacsony' az adó magas lehet, ir

A hedge olyan technika, amely a piaci szereplók tevékenysége során felme-rÍi|ó lehetséges kockázati tényez6khatásának kioltását cé|ozza'A hedge tigylctek célja nem a profitszerzés, hanem a veszteség minimalizálása.

A fordítÓ megjegyzése'

tlollár pedig folyamatosan veszít aZ értékébó|.Amikor a 300 egységes apart-nanházat megvettem, akészpénzáramlás érdekében fektettem be. Az a kti-I nbség, hogy a készpénzáramlásért befektetve a bankiírom pénzéthasznál-lam annak érdekében, hogy magasabb megtérÍilést érjek el, és kevesebb adőtl'izessek. Ez sokkal jobb mÓdja a hatástcibbsztircizés felhasználásának.

.|e milyen céllalfektetsz be?A legtobb pénzijgyi tanácsadő aztjavasolja fiatal iigyfeleinek' hogy nci-

vckvó alapokba fektessenek be. A ncivekedésre számító befektetés tókenye-r.cség érdekében trjrténó befektetést jelent. Idósebb klienseiknek késóbb azttanácsoljiík, hogy cseréljék le ncivekvó alapjaikat bevételt jelent.ó alapokravagy évjáradékra. Más szóval, ha idósebb vagy, akkor készpénzáramlásértIcktess be. Úgy gondoljiák, a cash flow kevéssé kockázatos' és nagyobb biz-t tlnságot jelent.

A befektet k h rom típusaHa tókenyereségról vagy készpénzáram|ásről van sző, a befektetóknek

Irlirom általános típusa van. Ezek a kcivetkezók:

l . Akik kizárőlag a tókenyereségértfektetnek be. A részvények világábant^zeket a befektetóket kereskedÓtnek, trédereknek nevezik, az ingatlanokt'setében pedig flippereknek. Befektetési céljuk álta|ábanaz,hogy olcsÓn vá-sliroljanak, és drágán adjanak el. Ha a CAsHFlow-négysz gre pillantasz,lr tréderek és a flipperek valőjában az E negyedben helyezkednek el, és nem;r B-ben. Inkább számíÍanak professzionális kereskedóknek, mint befekte-tríknek. Amerikában ráadásul még a legmagasabb E-negyedbeli adőkulccsalr s s rijtj ák óket, és nem élvezik a halasztott adózás B negyedben e|érhetó e|ó-nyeit.

] ' Akik kiz rőlag a készpénzdramldsért fektetnek be. Számos befektetóhcdveli a megtakarításokat vagy a ktitvényeket az á7|andő bevétel miatt. So-l.ltn a kommunális kcitvényeket választják, mivel annak hozama adőmentes.I|ir például egy befektetó adőmentes kommunális kotvényt vásrírol, amely/.,/o kamatot fizet,befektetésének tényleges megtérÍilése ugyanakkora, mint-|n 97o-os adőkciteles kamatot kapott volna.

Az ingatlanoknál sok befektetó kedveli a ,,triple net'' (NNN) lízingeket.l 'zoknél a befektetók bevételt kapnak az adók, a javítás és a biztosítás kcilt-.'.:gei nélkÍil. Ezeket a koltségeket a bérlók fizet1k, A triple netlízing sok te-I r r r tetben olyan, mint a kommunális kcitvény, mivel a bevétel nag y része ad6.Il|cntes vagy halasztott adÓZás .

lZO 121

Mik zben én is szeretem a triple net ingatlanokat, problémát jelent jő in-gatlant talá|ni, jő bérlÓtkel' akik hajlandÓk nagy megtértilést fizetni. Most'amikor ezt a kcinyvet írom, a legt bb NNN ingatlan csak 5-67o megtéri'ilést

|.il,ct. E'z nem valami izgalmas. A jÓ hír az,hogy ha mélyebbre ások, amitkésóbb még megteszek, találhatok ingatlant sokkal magasabb megtéríilésselis, ugyanakkor nagyobb hatást<ibbszcircizéssel, és a bank pénzével' ami a

kockázatomat cscikkenti, és emiatt Szeretem jobban a ,,triple net'' ingat-lanokat, mtnt az adÓmentes kommunális kcitvényeket .Ez már átyezet abc.fektetÓt harmadik típusához.

3 . Azok a befektetók, akik a t kenyereségért és a készpénzdramllűsért egya-rdnt befektetnek. Évekkel eze|ótt, a régi idÓk részvény-befektetói mégegyaránt igyekeztek tókenyereséget is,készpénzáramlást is elnyerni. A régi.ek még ugyanrigy beszéltek arészvényárak fel-le hl77ámzásáről, mint arrÓl,

ho gy a részvényesek mennyi osztalékot kapnak. De ez mé g a r égi gazdaság,a régi kapitalizmus vo|t.

Az rij kapitalizmusban a legt bb értékpapír befektetó a gyors iizletet ke.resi, tarolni akar. Manapság a legnagyobb befektetíházak a legokosabb,klassz srácokat a|ka|mazzák, akik éppen csak elhagyták az egyetemet, és a

szuperszámítőgépek és számítőgépes modellek erejét használjiík fel arra'hogy felkutassák a legaprőbb piaci lehetóséget is, amit kihasználhatnak. Hapéldául a számítőgép felfedez I7o differenciát, mondjuk, a technikai rész.vényeknél' a befektetóház dol|ármilliőkat tesz fel rá, annak reményében,hogy néhány őra a|aÍt megnyeri a dollármilliők |%o-át.Ez nagyon nagy ha-

tástcjbbszorozés, és igen kockázatos.Ezekaszámítőgépes modellek nagy hullámzásokat okoznak a piacon, és

gyakran cjsszeomláshoz is vezetnek. Ha a részvénypiacon bejelentik, hogy a

kereskedés 1eá7|,ez arrÓl szől, hogy ezeket a programokat átlirják le. A piaccjsszeomlik, ha a gépek eladdst 1e7entenek be. Ha a számítÓ gépek azt mond-ják, vásárolnak, akkor a piac felvirágzik' majd utána omlik cissze. Más sző-va1'azárak rígy tudnak felfelé és lefelé hullámzani, hogy arra semmiféle fun-damentális vagy iizleti ok nincs. Lehet, hogy a részvény iírfolyamának sem-

miféle kapcsolata nincs az illetó cég értékévet, mivel a számítógépek mes-

tcrséges kínálatot vagy keresletet generálnak. Ha felidézed a dotcom* kor-

Az 1999. év utolsÓ és a 2000. év elsó hőnapjaiban a tízsdet spekuláciős hul-|írm jelentósen trílértékelte akizárő|ag internetes tevékenységet folytatő cé-gck papírjait av1lágtózsdéin. Rcivid sziírnyalás után számtalan dotcom cégcs(ídbe ment, a dotcom lufi kipukkadt, a befektetók pedig komoly vesztesé-gckct kcinyvelhettek el. - A fordítÓ megjegyzése,

szakot, emlékezhetszrá,hogy olyan társaságokat, amelyek még cégek semvoltak, csupán csak jő gondolatok, dollármilliárdokraértékeltek' azo|yancé-geknek pedig, amelyek valőban értékesek voltak' szemétre keriiltek atész-vényei, amikor a dotcom vtrágzása elbukott.

RégimÓdi befektetőként a kapitalizmusnak ebben az rij korszakábane|égrlkosnak kell lennem ahhoz, hogy befektessek tőkenyereségért, készpénz-iiramlásért, az adósság hatástcibbszcjrőzéséért és adőelóny kért' rígy, hogykcizben fennmaradjak abban a zíirzayarban, amit ezek az okos kcilykok és aszuperszámítÓ gépek okoznak a piacon.

Például nemrég vásároltam egy Észvényt, bár nem volt felette ellenór-zéSem, csak azért, mert a cég, egy régi, unalmas, ipari korszakbeli cég,márr.égőtaá1landőanII7o osztalékotfizet. Amikora legutőbbi piaci cisszeomlás-kor a részvényárak leestek, vásároltam arészvényból, mivel akészpénz-liramlás így olcsőbb lett. Esetenként vásárolok tehát értőkpapír eszkcjzciketis, de lehetólegkészpénzáramlásért. Mivel kis ha| vagyok, és nincs ellenór-zésem a cég felett, nem alkalmazom a hatástobbszÓrtjzést. EgyszerrJíen csaklrnnyi pénzt fektetek be, amennyinek az elveszítését megengedhetem ma-gamnak' ha rossz lőra tettem. Ha ennek a bizonyos részvénynek fe7megy azlira, eladom, mivel mind akészpénzáramlásért, mind a tókenyereségért sze-retek befektetni. A befektetésem megtériilése megnó, ha és amikor sikeri'illnind a készpénzáramlást' mind a tókenyereséget megszereznem.

Három cisszetevóje van annak, hogy jő ingatlanbefektetó legyen valaki.|i,zek a kovetkezók:

I .Jő partnerek. Mint Donald Trump mondja: ,'Nem tudsz jő Íizletet végig-v inni rossz partnerekkel ." Ez nem azt jelenti , hogy a rossz partnerek rosszcmberek. ők csupán roSSZ Vagy nem megfeleló partnerek a számodra. Enneklr 300 egységes apaÍtman háznak a mííkodtetéséhez biztosnak kell lennemlrbban, hogy jÓk a partnereim. A partnereim a feleségem: Kim, Ken és Ross.Számos tizletet bonyolítottunk már le egyiitt, és sok pénzt csináltunk. Bele_lirtottunk persze sok problémába is, de azok megoldása során okosabbak ésrrlég jobb partnerek lettiink.

). JőÍinanszírozds. Az ingatlan elsósorban afinanszírozás fiiggvénye. So-kan ezt vallják: ,,Elhelyezkedés, elhelyezkedés' elhelyezkedés.'' Az én véle.rlrényem: ,,Finanszírozás, finanszírozás,finanszírozás.,, Ha jő finanszírozástttrdsz biztosítani,az iizlet mríkridik. Ha rossz afinanszírozás, akkor viszontr rcm. Hogy illusztráljam ezt a gondolatomat, mondjuk, egy eladő ezt mondja:

'']5 milliő dollárt akarok kapni a 17 milliő dolláros apartman komplexumo-lrtért.'' Amennyiben az e|adó megengedi nekem, hogy a 35 milliÓs véte|árat

r22 r23

havi l rlollárral tcirlesszem,30 éven át, balloon fizetésse]*. vagyis ha a je|zá

loghitel Ósszegéból méghátra|évópénzt csak a 30 éves futamidó végén kc||megÍizetnem, akkor én belemegyek az iz|etbe, és megadom az eladőnak it

kívánt vételárat.30 éven keresztiil havi 1 dollárral meg tudom engedni ntitgamnak, hogy cisszesen 35 milliőt fizessek egy I7 milliős ingatlanért. Mirrtahogy azt apénz világában mondjiák: ,,Elfogadom az radat,ha te is elfogirdod afeltételeimet.',

Tudom, néhányan most azt gondoljátok, hogy a 35 milliő dollár szélsóségesen nevetséges példát jelent. Valőjában pedig rremaz. A finanszírozás vi|ágábananevetséges iárak fizetése e|éggé megszokott. Gyakran attÓl fiigg, kiaz e|adó és ki a vevó, valamint attől, mennyire képesek kihasználni a finattszÍrozás erejét céljuk elérése érdekében.

Néhány évve| eze|óÍt. például egy kisebb ingatlant kínáltak e|adásra az irodám mellett. Amikor az árafe|6I érdeklódtem a brőkernél, ó 2 mil'tió dollártmondott. Nevettem' mondván, hogy biztosan tréfál, majd faképnél hagytanr'Az ingatlan árát,legjobb esetben is, csak 750 000 dollána saccoltam. Ma egynagy szállodalánc építi k zponti trányítő éptiletét erre a darabka ftjldre. NeItttudom, mennyit ér manapság ez a kis telek, de határozottan ttjbbet' mint 2

milliÓ dollár! Barátom' Ken McElroy szerint,,A jobb tervvel rendelkezó szc-mé7y gyóz.,, Donald Trump pedig ezt mondja: ,,Gondolkozz nagyban!'' Va-lahányszor elhajtok a telek e|6tt, ezt mondom magamnak :,, Gondolkozz mégnagyobban!"

3. Jő menedzselés. Annak egyik oka, hogy oly nagyon bízom a 17 milliírdolláros, 300 egységes apartman épiiletemben' hogy jő partnereim vannak'Kennek ingatlankezeló cége van, és partnere, Ross, egy ingatlanfej|esztó cégtulajdonosa. A kcivetkezó részekben tovább magyarázom majd, mennyircfontos szerepet játszik az ingatlankezelés és -fejlesztés a lakbérek ncivelése.a koltségek csokkentése és az eszkoz értékének ncivelése terén.

Rossz partnerekkel, rossz finanszírozással és rossz menedzsmenttel a 30()egységes apartman izletkész pénztigyi csapás lehetne. Egyetlen befektetó.ként bele Sem mentem vo|na az iizletbe. Ahhoz ez t(l1 nagy és t l komplexprojekt.

Mive| ellenórzésemvan e három komponens - a jő partnerek, a jő finan-s,t,íroz,íts és a jő menedzselés - felett, jobban merem alkalmazni hatástobb.

Az rígynevezett balloon jelzáloghitel viszonylag alacsonyabb havi részlettell(lr|cszthetó' a futamidó végén pedig egy egyszeri, nagyobb sszeg - ballo-()ll Í.izetése esedékes, ami a ktilcscinból még hátra|évó cisszeggel egyenló.

A íilrdítÓ megjegyzése.

:,t, rozíként az adősságot. E'llenórzés nélkiil va7őszín |eg nem a|kalmaznék; r t l ő s s ágot a finanszír ozásra. Nagyobb kockázat esetén, mint például amikort.gy részvénnyel vagy rárucikkel spekulálok,lehetóleg csak olyan pénzt hasz-rrlilok fel, aminek az elveszítését megengedhetem magamnak.

N agy obb me gtériilé s, kisebb kockdzattalA kovetkezÓtben tovább magyarázom, miért bízom a befektetésemben

(|rírla a partnereimnek és annak, hogy ellenórzésem van a 300 egységeslIl)artman házam felett), miért vagyok hajlandő nagy hatástcibbszcircjzést al-l'lrlmazni, miért hiszek abban, hogy alacsony akockázat, hogyan termelekltibb pénzt, és hogyan fizetek kevesebb adót.Létezlk három további fejlettItcf-ektetési stratégia, olyan stratégiák, amelyek magasabb szint pénzlJgyillrtelligenciát igényelnek. A három fejlett hatáSt bbszcircizó stratégia a MEP,ItM és a BBM.

1. MEP: Mős emberek pénee (oPM: other people's money). Sok mőd-jlr van annak, hogy más emberek pénzét használjuk. A 300 egységes apart-rrran éptiletné|80 százalékos hatástcjbbszcircizést alkalmazok. A bank pénzé.rrck felhaszná|ásában az a legszebb dolog, hogy ez adőmentes pénz. A bank1 xinzének egyéb e|ónyei :

Számomra A bank számára1' Ertékcstjkkenés2.Bevéte|3. Adőelóny k4. Amorttzáciő

lOOa/o 07o

I0O%o 07o

IOO%o 07o

l00Vo UVt,

Amint az ezekbó| a számokből is láthatő, a bank apénzem807o-át adja,.|c én élvezem az elónyok l007o-át. Micsoda nagyszer partner!

) . B M : A befekteté s megtériilé se (RoI: Return of investment). Minden be-Icktetó számára izgalmas kérdés apénze megtérÍilése. Ha például egy pénz-rigyi publikáciőt olvasol' sok befektetési alap á||ítja, hogy el tudják érni a|\%o-ot,De kérdem én: visszatérítik ók ezt a107o-otabefektetóknek? És ho-tlyan mérik a |o%o-ot? Egyes alapok a |o%o-ot a befektetési alapban szereplólcszvények árának novekedésével mérik. Ha például egy éwel eze7óÍt Iot|rlllár volt a részvényenkénti ár' ma pedig 11 dollár, akkor kijelentik, hogy;r megtértilés I07o,Ebben az esetben a megtériilést tőkenyereségben mér1ék.

olyan befektetóként, aki torekszik mind a tőkenyereségre, mind akész-1lonzáramlásra, nekem az egyet|en megtériilést, amivel számolok, csak a

r24 r25

lrt:sz;ltittzlit.itlrrIlis.jelenti. Ha például befektetek 10 dollárt, és minden évbcnI tltllIiil. lril<iziís utáni jtivedelem marad a zsebemben, akkor a megtérÍilésenl| ().l . NcIrr szítmolok me gtérilést azértékncivekedésre, mivel aZ csak becsij|lt:t'lt.k. c:s rrom realizálÓdik addig, amíg a befektetésijegyet el nem adom.

A kii|()nbség abban van, hogy amíg az elsó esetben a befektetés megtérti.lt.scit lr rőszvényjegy áráva1mér1k, addig a másik esetben a zsebembe keri.ilpén'tlt|. A magam részéríl szeretném elérni mindkettót, l0 száza7ékot,.t,t'c:szk(jz ét1éknovekedésében, és 10 száza|ékot a zsebembe kertiló készpénl,-bcn. De akészpénzáramlás az egyetlen megtériiléS, amelykézzel foghatőaIrlnérhetó, mindaddig, amigaz eszktiz a birtokomban van.

A 401(k) ijsszeh zasítdsa valakinek a saját pénzévelEgy másik cisszezavarő tényez6t je|ent a pénztigyi tervez6k azon á||ítástt,

miszerint a cégek bozzájárulnak a nyugdíjszámládhoz. Ha minden egyosdollárhoz egy dollárt adnakhozzá, egy bizonyos száza|ékig,akkor a tanács-adő állítása szeintez IOO?o megtértilést jelent. Én ezt nem így látom. A hozzájáru|ásró|rigy gondolkozom, hogy a cég ahozzájárulását egys Zeríjen aZ cnpénzemb6| fizeti be. Más szőval, az apénz, amit a cég visszatart, majd hoz-zájáru|ásként kiftzet, az mé g mindi g az é n p é n ze m. Azt a p énzt a cé gnek m i n.

denképpen ki kellene fizetnie a részemre' Az a teljes fizetésem része, ami it

cégnek kciItséget jeIent.Amikor hatástcjbbszcircizcitt megtértilésról beszélek, akkor valaki másnak

apénzér6|beszélek . . . és nem a saját pénzemr6I,

N agy o b b hatás t ii b b s zii rii zé s, m ag a s abb me gt é riilé sA hatást bb s zor ozés azért o|y an fonto S, mert minél nagyobb értéket ér c | .

annál nagyobb a megtértilés. Ha például vásárolok egy 100 000 dolláros bér.be adandő házat a saját pénzembÓ1, amiből évente 10 000 dollár nettő bevételem származik' akkor a pénzemmegtértilése 10 száza|ék.Ha5O7o hitelt vcszek fel a vásárláshoz, és a bevételem változatlan, akkor a megtériilésem miír.207o. Amennyiben teljes mértékben banki finanszírozással vásárolok, és ígyis megkapom az évi I0 000 dollár nettő bevételt, akkor a megtériilésem végtelen. A végtelen megtértilés azt jelenti, hogy pénzt kapok - semmiért. Tízezer dollár folyik be a zsebembe, kifelé pedig semmi. A koltségeimet a bérlÓt fedezik, én pedig csak felveszem a bevételt.

Pénz _ semmiértA kovetkezó példában, amihez ismét a 300 egységes apaftman házama|

használom fel, megmagyarázom, hogyan kapok végtelen megtériilést a hit

tlistcibbszcirozés felhaszná|ásáva|.Ezt o|y mÓdon érem el, hogy emelem allÓrleti díjakat' és mind a 300 egységet felszerelem moső és szárító lehetó-scggel. Nézztik a kcivetkezó leegyszerrísített sémán, hogyan mííkcidnek ezeklt számok:

Eredménykimutatás

Bevétel50 do||áros Iakbéremelés

50 do||áros |akbéremelésa mosÓk és szárítÓk miat

KiadásHaVi 10 dol|ár kdltség

a mosőkra és szárílÓkra

Mérleg

Eszkijz k l Fonások

1000 do||ár adÓssága mosÓk ésvatamrnt azegyse0ekfe| jítási k ltségeire

A havi nettÓ 100 dollár bérleti díj ncivekedés a versenytársak lakbéréhezr'.ir|Ó ',felziírkőzásbó|,,, az egységek belsó fel jításábó| és mosőgépekkel,s zárítőgépekkel valÓ felszerelésébÓ1 ered.

Ez ahavi 100 dolláros bevétel ncivekedés 1 007o-osan finanszírozotttranz-lrkciő' Kiilon pénzt kaptunk a banktől ezekre a fel jítási munkálatokra. Mit;rrtjuk ellenórzéstink alatt adolgokat. Az adősságunk ncjvekedését tobb mintIt.clezi a bevételtink ncjvekedése. Ez a 100 dollár gyakorlatilag végtelentneg-tt;rÍilés, mivel az cisszes koltséget a bank állta' de hozzánk folyik be vala-rrrcnnyi megtériilés.

A havi 100 dollár niivekedés egyenként vonatkozik mind a 300 egységre.|.'z a teljes bevételiinket havonta 30 000 dollárral, évente 360 000 dollánalrrilveli, a már eddig is megkapottkészpénzáramláson t lmenóen. Ez a360..zcr dollár kozvetleniil a keztinkhciz kapott pénzze| mért végtelen megtérti.|t.st jelent, nem pedig holmi papíron kimutatott tókencjvekedés.

126 r21

osszeÍbglalva, a bank adja nektink ennek a felríjításra szánt pénznek a|()()%,-át, a bevétel-ncjvekedést pedig mi kapjuk. A k<iltségeket és a je|r'íIoghitel tcirlesztését a bérlók fizetik.

3. BA: a megtériilés belsó ar nya (IRR: Internal rate of return). A megtériilés egyik legkomplexebb,legfinomabb és gyakran zavarba ejtó mérését rrmegtériilés belsó aránya jelenti. Ha egy befektetó valÓban tudatában van a|l

nak, amit csinál, a BM-et a BA megértése révén tudja ncivelni. A kcjvetkezrJdiagram segítségével prÓbálom a lehetó legegyszerríbben megmagyarázni it

befektetói megtértilés mérésének ezt' a fej|ettebb mÓdját.

Eredménykimutatás

BevételPasszív jóvedelem

KiadásÉnék6 kkenés

Mérleg

EszkÓzÖk l Fonások

Értéknovekedés I AmortjzáciÓ

Erósen leegyszeríísítve, a megtérlilés belsó aránya más megtértilést és

más hatástobbszorozést mér, amit egy jől ellenórzott befektetés biztosítalritud.

1 . Bevétel oszlop: Passzív j vedelem. A legt bb ember érti, hogy a tcljes bérleti díj a bevétel oszlop részét képezi. A BA azonban a bevételekmás formáit is méri. A passzív jcivedelem alacsonyabb adőkulcs alítartozik, mint a keresett jovedelem. Az Egyestilt Allamokban a passzíviÖvedelmet nem terheli a társadalombiztosítás yary az cinalkalmazoll

adő. Más szóva7,ezekaz adők nem meriilnek fel kciltségkénl ir kilrdiísoszlopban, ami technikai szempontből bevétel ncivekedést je|cnt.Kiadás oszlop: ÉrtékcsÖkkenés ' Az Egyestilt Államokban az adciha-tőság néhány befektetónek pőtlőlagos bevételt biztosít, ami gyakorla.tilag k ltségnek tíínik. Ezt a jcivedelmet értékcscikkenésnek nevezik.Az értékcsokkenés más elnevezése a,,fantom bevétel''. Azértnevezikfantom bevételnek, mert eZ olyan jcivedelem, amely máshol jelentke-zik. Tegytik fel például' hogy az adőszám7ám 1000 dollár. Az IRSmegengedheti nekem, hogy a befektetésemet 200 dollánal leértékel-jem, és hogy csak 800 dollár adÓt fizessek.Ez apőt|ő|agos 200 dollárfantom bevétel, vagyis olyan pénz, amit nem kell kiadnom. olyan 200dollár, ami a zsebemben marad' ahelyett, hogy aztis át kellene enged-nem a kormánynak.

Ertékcs kkenés elszámolását olyan dolgoknál engedik meg, mint ahtítószekrény, a csilliír-ventillátor, a szónyegek, a b torok és másolyan berendezési tárgyak, amelyek ér1éke az idóve| cscikken. Egyadószakértó pontosan e|magyarázza ezt neked, ha ingatlan tizletedvan. Az értékcscikkenéshez hasonlÓ kedvezmény az értékpapír eszkci-zrjkbe befektetík szárnára nem létezik.Forrás oszlop: Amortizdciő. A befektetík számára a bevétel másikformája amortizáciő néven ismert, ami egy fantázia sző az adÓssági.itemezett visszafizetésére. Ha jő adÓsságod van, amit valaki más'mondjuk abérl6 fizet helyetted, az amortizáciő bevétell é váI1k a szá-modra. Más szőval, mivel a bérló fizeti ki az adÓsságomaÍ,eZ a fizetésgyakorlatilag bevételt jelent a számomra, olyan bevételt, amit az adős-ságom cscikkentésére fizetnek, mikcizben apénzem a zsebemben ma-rad, készen arra, hogy belevágjak az utamba akadÓ ktjvetkezí nagy-szerrí befekteté si lehetóségbe. Ráadásul, mikcizben a bér16m tcjrlesztiaz én adősságomat' a befektetésemmel kapcsolatos osszes adőelónytmésis én é|vezem.ns ácaz' o s zlop : Értéknlv ekedé s. AZ éfiékn vekedés gyarapodást je-|entazeszkoz értékében. Számodraez is bevételt jelent.Eznem olyanét1ékcscjkkenés, amely néhány értékbecslónek az eladási iír nciveléséreszolgálő elképzelésén alapul, amelyet a lakőnegyedben elófordulő ha'sonlÓ eladásokra alapoznak. Az értékncivekedést én a bevétel oszlo-pomba érkezó bevétel tényleges ncjvekedésével mérem. Például a 300egységes apartman házamná| a 360 000 dolláros értékncivekedés kéz.zel foshatő mődon mérhetó.

z.

3.

+.

r28 129

Iiz ttctrr cgzakt mődja a BA meghatározásának, de jÓ képet ad arről, ho-gyirrr lutlja cgy pénzugyi intelligenciával rendelkezí ingatlanbefektetó sok-klrI cr<ítcljesebben novelni befektetésének a megtértilését, mint amennyit a

llcí.cktct k tcibbsége a papíralap eszk zokból el tud érni. Lega|ább némi e|.kcpzc|ést tudtam adni arről, mit is jelent a BA. Fogadni mernék, hogy a bc-Í.cktetÓ,k 95%o-asoha nem hallott a befektetés belsó megtértiléséról. Igy aztánrnírris okosabb és agyafiirtabb vagy, mint az cisszes befektetók 95?o-a.

Kiszdll si stratégia

A 300 egységes apartmanházam kiszállási stratégiájának szépsége isméta hatástcibbszcir zés felhasználása, hogy egyre gazdagabb legyek. Ahelyet(,hogy eladnánk az ingatlant, és kifizetnénk a jelentós tókenyereség-adÓt ir

profit után, mi refinanszírozással vessztik ki belóle a pénziinket. Ezt megtc-hedtik' mivel fel jítás és menedzselés révén ténylegesen is nciveltiik az in-gat|an értékét. A bank elismeri ezt az értékncivekedést, és ennek ellenébenismét pénzt ad nekiink. Az ingatlan értékének hatást bbszcirÓzését kihasz-ná|vapénzt vehettink ki - adÓmentesen - aZ ingatlanből, és a javított mrÍ:k<idtetés a magasabb bevétel révén bóven fedezi a megn velt jelzáloghitclmagasabb tcirlesztórészletét. Ha az ingatlan eladása helyett rijabb hitelt vo.szÍink fel rá, adÓmentesen visszanyerhetjiik az eredetileg elólegként leteltpénztinket, és még az eszkcizÍink is megmarad 'Ett6| a ponttől kezdve az in.gatlanből szátmazó bevételtink végtelen megtértilésnek számít, mivel nentfekszik befektetett pénziink azuz|etben,abevétel mégis jtin. Ez a lehetó leg-jobb hatásttibbszorcizés.

Téte|ezzik fel, hogy cit év után tudjuk az ingatlant refinanszírozni, és ki-venni belóle 4 milliÓ dollárt, adÓmentesen. A sziímokat a triloldalon lévdiagramon ábrázo|tuk,

A 4 milliÓ refinanszírozott dollrárt megkapják a befektetók, és vissza kel|fizetnitik az cisszes kezdeti tókét, és még valamennyit. Ami a legjobb, to-vábbra is ellenórzést gyakorolunk a 300 egység felett, és a 280 000 dollárjelzáloghitel ncivekményt a 360 000 dollár bevétel ncivekedés bóven fedezi.

Ha a bérleti díjakből származő 360 000 dollár t bbletbevételból kivonjuka 280 000 dollrár ttibblet jelzáloghitel t rlesztést, akkor a megmaradő 80 00()c|ollár passzív jcivedelemnekszámít.Ez a 80 000 dollrárvégtelen megtértilés.rnivel a befektetók már visszakapták kezdeti befektetéstiket, mégis továbllkapják havonta akészpénzáramlást. Ez ingyenes pénz' A befektetó visszaklr1lta a 4 milliő dollárját' és egy ríjabb apartmanházbeszerzéseutánnézhel,

A bemutatott példa az e||en6rzés és a hatástcibbszcircizés alkalmazásár(rlsz<,l|. Pőlda arra, hogyan lehet meggazdagodni az rij kapitalizmus szabályai

Eredménykimutatás

Kiadás280 000 dollár pÓt|Ólagos

hiteIkamat-íizetés, 7%

Mérleg

Eszk ztik I Fonások

Apartmanház | 4mil|iÓdol|árpÓt|Ó|agosaoossag

szerint, annak a kapitalizmusnak a szabá|yai szerint, amelyben az adősságraltl apozva leh et me ggazdagodni. Ahelyett, hogy keményen dolgoznánk azon,ltogy kikeveredjiink az adÓsságből, mint ahogy ezt azok teszik, akik a régikapitalizmus szabiályait kcivetik, mi keményen azon dolgozunk, hogy kiil n-léle mődokat találjunk arra, hogy minél tcibb jő adősságunk legyen, és ígyrtagyobb hatásttibbsztircizést érhesstink el.

Indul,ás semÍnivelLehet, hogy számodraegy 17 milliő dolláros,300 egységes apartman épti-

|ct nagy befektetésnek trínik. Van, akinek ez csak kis befektetés. Tíz évvel(ze|6tt egy 300 egységes apartman Kimnek és nekem igen nagynak tíínt.lIiztos vagyok benne, hogy máhoztíz évre kis befektetésként fogunk rá visz-szatekinteni. Kim, Ken és én mrár sokkal nagyobb projektek vállalását ter-vczzuk' Donald Trump és én kinézttink egy komoly projektet, nem meSSZelrz otthonomtől, egy projektet, amelyet tíz éven beltil tervezÍink megvalősí-lrrni.

Azért em|ítem a projektek méretét és dollárcisszegét, hogy három meg-1cgyzést tehessek:

130 131

t . ÍIa szegénynek és pénziigyileg képzetlennek sziilettél,aznem jelenti azt,hogy nem lehetsz gazdag, Nagyon kevés ember sztiletik e7ég gazdagnak

irhhoz. hogy 17 milliő dolláros apartman komplexumot vásároljon. Es olyansincs' aki elég okosnak sziiletik ahhoz,hogy egyediilbeszerezzen, finanszí.rolzonés menedzseljen egy 300 egységes apartman komplexumot. Más sző.val, ha sem pénzed, sem pénziigyi mííveltséged nincs, azmégnem jelent ki-fbgást ahhoz, hogy hozzákezdj' Mégis emberek milliői hagyják' hogy a

pénzhiány és a képzettség hiánya meggátolja őket abban, hogy gazdagok le-

gyenek. Elmulasztják megtenni az elsó lépést. Es ha netán még meg is teszik

az e|só lépést, de aztárl tévednek, hlbáznak, pénzt veszítenek, vagy problé-

mákba iitkoznek, akkor feladj ák. Ezért v an az,ho gy emberek mil l i árdj ai szá-

mára egy 17 milliős projekt mindig is nagynak fog tíínni, olyan projektnek,

ami meghala dja az áImalkat.

2. Kezdd kicsiben, és tedd meg a tanulő lépéseket. 1989-ben Kim elsó bc.

fektetése egy 45 000 dolláros, két hálőSzobás, egy ftirdószobás ház volt, a't,

oregon állambeli Portlandben. 5000 dollár elóleget fizetett,és25 dollár tisz-

ta bevőtele volt belÓ1e havonta. Rendkíviil ideges volt, amikor az elsó lépésl

megtette. Ma már egy 17 milliős apartman ház is unalm as a számára. Készelráll a nagyobb projektekre.

1991-ben Ken McElroy egy két hálőszobás, két ftirdóSzobás lakással in-

dított,az arizonai Scottsdale.ben. 1 15 000 dollárba kertilt, 23 000 dollrár elíleggel. Készpénzaramlása havi 50 dollár volt. Ma már egy tcjbbezer-millitidolláros ingatlan portfoliÓt eIl'en.óriz.

Én magam 1913-ban vásiíroltam az e|só ingatlan befektetésemet. Nenlvolt befektetni valÓ extra pénzem. Még a tengerészgyalogságnál szolgáltanr

'és akkor vettem az e|só otthonomat. Ahelyett, hogy hagytam volna megáll í-

tani magam az alacsony fizetéstíI és apénzhiánytől, 385 dollárért beiratkoz.tam egy ingatlan befektetési tanfolyamra. Néhány hőnapon belÍil megvettentelsó ingatlan befektetésemet, egy egy-hálőszobás lakást Maui szigetén, lllezer dollárért. Arverésre bocsátott ingatlan volt, amitÓ1 a bank kétségbeeset

ten igyekezett megszabadulni. Megengedték' hogy a 2000 dolláros elólegc:t

a hitelkártyámről fizessem. Az ingatlan vagy 35 dollárt fizeÍetÍ nekem ha.

Vonta, a jelzáloghitel és a hitelkártya adÓsság tcirlesztése után. Ez végtelcrt

nregtéri.ilésnek számított, hiszen l}}vo-igkolcsonpénzbÓ1 fizettem. Miutártbizonyságát adtam a bank elótt annak, hogy képes vagyok az ingatlant kc

zelni, megengedték, hogy két további egységet is vásároljak tÓ1tik. Befektct(íi karrierem megkezdódcitt.

Úgy "gy

évvel késóbb eladtam a három lakást, darabjátkozel 48 000 dtl|

|1rr.Órt' és ezklze| 90 000 dollrárt tett a zsebembe. Nem rossz megtériilés ez ir

.]t{.5 clolláros szeminárium és a hitelkártyárő|fizetetÍ' előlegem után.

Bár énmagamezt tettem, mégsem ajánlom senkinek, ho gy az e|61egethi-telkártyáről fizesse. Azt viszont ajánlom, hogy aki befektetni akar, az e|6ÍÍeolvasson kcinyveket, és vegyen részt szemináriumokon. Annak egyik oka,hogy a The Rich Dad Company intenzív befektetési szemináriumokat szer-yez, az, hogy erósen hiszek elménk erejében. Elménk jelenti hatástobbszrj-rcizéstink legfontosabb formáját.

Szemináriumainkon mesés instruktorok vannak. Be kell vallanom, ókjobb tanárok nálam. Sokkal főkuszáltabbak és alaposabbak a tartalom és azelóadásmőd tekintetében. Jől képzettek' elkcitelezettek a sikered iránt, és amia legfontosabb, ók maguk is azt csinálják, amit tanítanak. Sok dirákunk vallja,hogy tanfolyamaink nyitották fel az elméjtiketazíj lehetőségek világára,azanyagi ftiggetlenség elérésének ktilonféle mÓdjaira' és circikre megvá|toztat-ták az élettiket. További informáciÓkat találhatsz err6| a weboldalunkon:www.richdad.com.

3. Almodj nagyot. A legt bben tudjuk' hogy a gyerekeket hagyni kell ál.modozni. Ugyanez igaz afelnóttekre is. Kimnek és nekem, házaspárként,nagy álmaink vannak. Az álmaink gazdagnak, fiatalnak és élvezetesnek ór-zik meg a házasságunkat. A nagyobb befektetési projektekhez egyiitt tanu-lunk tovább, csapatként mííkodiink, és egyiitt jobban ncivekedtink, mint kii.l n-ktilcjn. Ahelyett, hogy a lehetóségeink alatt élnénk, nagyokat álmodunk,tanulunk, és gondosan befektetiink, hogy mindig tovább ntiveljiik a1ehet6-ségeinket. És nem csupán a pénzért. . . inkább a minóségi életért. Kim ésén személyes tragédiaként élnénk meg, ha az á|maink alatt kellene élniink.

Kijvetkeztetések2007. augusztus 9-10-én, amikor a világ piacai cisszeomlottak, sok ember-

nek fogalma sem volt rÓla' hogy ez mit jelent. Fogalmuk sem volt arről, ho-gyan érinti ez az 6 é(etiket. A legtcibb embernek fogalma sincs arről, hogyanváItoztaka szabályok I97l.benés I9J4-ben,és ez hogyan hatottaz óélettik-rc.

Ma még avi|ágleggazdagabb országában, az USA-ban is, tanult, kemé-nyen dolgoző emberek milliői keresnek kevesebbet, még akkor is' ha jobbanl.izetik is Ó,ket, mivel megtakarítják a pénztiket, ami veszít az értékébíI,ra-gaszkodnak az otthonukhoz, mikcizben annak értéke cscikken, és a hitelkár-t yájukat használják számláik fizetésére.

Es hogy még rosszabb legyen ahelyzet, a piaci cisszeomlás miatt tanult,keményen dolgozÓ emberek milliői gondolták azt,hogy a befektetés kocká-zatos, és hogy a magasabb megtériilés eléréséhez nagyobb kockázatot kellvítllalni. Csak nagyon kevesen tudják ,hogy ahatdstcjbbszÖr zéshezaz ellen.

r32 r33

tirz!,s .ic|enti a kulcsot, az ellenórzéshezpedigelengedhetetlen a pénztigyi in-tclligcncia.

A jÓ hír az,hogy minél magasabb a pénztigyi intelligenciád, annál ttibbpénzt tudsz csinálni, aká.r pénz nélktil is. Ebben az ríj kapitalizmusban valő.ban lehet a semmiból pénzt teremtenÍ. Az Informáciő Korában a tudás a leg-nagyobb hatástcibbszcir zó. Minél ttibb pénzre tudsz pénz nélktil szert tenni,annál magasabb a befektetésed megtértilése és a megtérÍiléS belsó aránya, ésannál magasabb a pénztigyi IQ.d.

Mivel a pénztigyi IQ a pénztigyi intelligencia métószáma, ez azt je|enti,hogy egy végtelenme7tériilés végtelen pénziigyi IQ{ jelent. Mondd e|eztabankárodnakvagyapénzigyitervezódneklegkozelebb,haaztá|lítjrík,hogya megtakarítás 5vo-os kamata vagy a befektetési alapok |ovo-os megtérÍilésenagyszer eredmény.

T.fejezet

5. Pénzugyt IQ: Javítsdp énzugy i tqékozotts ág o d at

1972 januarjában átszá|lítottak a kaliforniai Camp PendletonbÓl egy repiiló-gép anyahajőra, Vietnám partjai ktizelébe. Ez volt a második utam Vietnám-ba. Elószor 1966-ban jártam itt. A Kereskedelmi Tengerészeti Akadémiaegyéves tanulmányrítra a tengerre ktildte a hallgatőit. Az én feladatom volttanulmányozni a háborrís szállítási mríveleteket a hadizőnában - még pon.tosabban azt, hogyan kell biztonságosan fel- és lerakni a bombákat anélktil,hogy megtilnénk magunkat. Második utam, harci pilÓtaként, egészen más ta-pasztalatokat adott, mint amikor még csak diákként tanulmányoztam a há-bonÍt.

Fó feladatom at aZ any ahaJő fedé|zetén az jelentette, hogy harci helikopterpilőtaként szolgáljak. Elsódleges ktildetésem volt kíséróként repÍilni a nagycsapatszállítő helikopterekkel. Repiilószázadunkzomében csapatszállítÓ he.|ikopterekból iállt, kétmotoros CH-46 és CH-53-as gépekból' más névenJolly Green oriásokből. Ha azónában forrő volt ahe|yzet az ellenfél lrivcil.dcjzései miatt, a harci pilőta feladata volt megvédeni azőnában lévó csapat-szá||ító helikoptereket. En személy szerint tiriiltem annak' hogy harci pilőta|ehettem' Ez sokkal jobb volt, mint csapatszá||ítő pilőtának lenni. A csapat-szállítő pilőtáknak rendkíviili bátorságra volt sztikségiik. Nagy helikopterek-kel reptiltek be a forrő zónába,és ott kellett lilnitik, amíg a csapatok ki- vagybeszálltak.

S zigorűan titkos n,unkaMásodlagos feladatomat az képezte, hogy repiilószázadunk titkos infor-

rnáciőkat keze|6 tisztjének az asszisztense voltam. Ez ktil<intisen érdekesrnunka volt' oriíkonkereszttil iilttink,és hallgattuk'megfigyeltíik, gyújtt'ttiikcs feldolgoztuk a szupertitkos informáciÓkat. Nappal és éjszaka szabályos

I

134 135

itlrík(iz(ikben eligazítást kti]dtiink a parancsnoknak és munkacsoportjának.Iicllrtlatunk volt nyers adatokat gyÍíjteni a háboniről, és átalakítani azokat ak-t Lrlí| is i nÍbrmáciÓkká.

Ii le t_v ag y_halál info rmdc iő kI n formáci ő s ti sztként me gtanultam nagyra értékelni az inf ormáciőkat. V i.

ctnám elótt soha nem foglalkoztam ezze| a témával. Az iskolában az infor.rnirciő-tudományt csak tréfának gondoltam. Az informáciő számomra csu-pirn adat volt, értelmetlen tények és számok, dátumok és idók, amelyeket mc"rnorizálnunk kellett, hogy a vizsgán átmenjíink. Vietnámban az itforrnáci(lvolt a legfontosabb. Életet vagy halált jelenthetett pilÓtatársaimnak.

Hiszem, hogy informáciős tiszti pozíciÓmnak kcisz nhetóen ma jobb vállalkoző és befektetó vagyok. Ma miír tudom, hogy az informáciő életet vagyh alált j elenthet a hábor ban, az ij'z|eti életben pedig az informáciÓk menny i.

sége és minósége teszi a ktilonbséget a k zott, hogy gazdag leszek-e, vagyszegény.

Az inÍormdciő fontosabb, mint az életA Vietnámra valÓ felkészítés folyamatában aÍTa képeztek minket, hogy

feldolgozzuk a vég nélktil érkezó informáciő-tciredékeket, és hogy intenzívnyomás alatt is képesek legytink villámgyorsan d nteni. Ha jől végezttik claz informáciőfe|do|gozását' életben maradtunk. Ha viszont nem, akkor a ha-lált kockáztattuk. Miután rca7izá|tam,hogy az életem és mások élete fiigg azáltalam megszerzett informáciÓ minóségétól, fontosabbá vált számomritmégaz életemnél is.

Egyik korábbi k nyvemben ír1am az e7só napről, amikor trjízvonalba kc-rÍiltem Vietnámban. Leírtam a félelmemet, valamint annak felismerésél,hogy az a fickő, aki rám ló' legalább annyira Szeretne hazamenni, mint érr.IdézÍemfón ktink bolcs szavait, amelyek arra emlékeztettek engem, hogy ir

háborriban nincs második helyezés, nincs eziistérem. Itt vagy arany van.vagy semmi. Figyelve a felénk reptiló valődi lcivedékeket, felfogtam, hogyhivatalosan is végleg elmríltak az iskolaévek. Mik<jzben a halálunk felé rc.1liiltiink, ttibbéves kiképzés és informáciő síírÍísod<jtt egyetlen dcintésben,clgyetlen akciőban. A jő hír az,hogy a firik és én hazaérttink aznap este. Asztltnor csak az, hogy a vietnámiak, ott lenn a fdldtjn' nem. Második helyc-zcís nem volt.

A Ic gf'ontosabb eszkiizllgyik barátom' aki Biblia tudÓs, gyakran mondja: ,,Tudás nélktil a népenr

clpusztul.'' Manapság sok ember,,pusztul bele'', hogy hiányzika tudásuk apénzr6|. Az Informáciő Korában éliink. Még a világ legtávolibb részein isláttam, hogy fiatalok, a család csacsifogatán iilve, szciveges tizeneteket kiil-denek tiársaiknak. Korábban soha nem fordult eló, hogy a világ egyes részeiityen gyors kapcsolatba kertiltek volna egymással.

Az informáciő ennek a kornak az egyet7en,|egnagyobb e szkoze . Az e76zókorokban gy árakat,szarvasmarh a tenyésztí farmokat, aranybányákat, olaj-k utakat vagy felhő.karcolőkat kellett birtokolni a gazdagsághoz. Azlnformá-ciÓ Korában egyediil azinformáció nagyon gazdaggá tehet. Nincs sztikségedkézzelfoghatő készletekre, mint fcild, aÍany Vagy olaj. Ezt bizonyítjákazokit fiatal vállalkozők is, akik a MySpace YaEy aYouTube megalkotői. Mind-ilssze néhány dollárral, némi informáciőval és a technolőgia hatást bbszcjrci-t'ó erejével ezek a huszonévesek milliárdosok lettek.

Hasonlő, de ellentétes hatásrí a szegényes vagy hibás informáciő, ami pe-tlig forrásnak minóstil. A szegényes informáciő szegény embereket teremt.Az egyik ok' hogy oly sok ember ktizd pénziigyi problémákkal, egyszerííenlrz, hogy elavult, részrehajlő, fé7revezetó vagy hibás informáciÓik vannak,lrmelyek elszegényítik legértékesebb eszkciziiket: az agyukat. Sok ember|iiiszkrjdik anyagilag, és ez azért van így, meÍt az Ipari Kor vagy az Agrárl(or informáciÓit alkalmaz zák azlnformáciő Korában . AzIpar:iKorbÓl szár-rlraző informáciő: ,,Magas szintÍí képzésre van sziikségem, hogy jő| fizetíli||ást kapjak .,, Az AgrárKor informáciÓja: ,,A foldbirtok minden gazdagságr lapja."

Az emberiség négy korszakaAz emberiségnek négy fó gazdasági korszaka volt:

l . A Vaddsző.GyíÍjttigetó Kor. Ezen idószak alatt a természet jelentette ar''lrzdagságot. A tcirzsek állatcsordrákat kcivettek, vagy ncivényi élelmet, gyii-rrr(jlcsciket kerestek. Ha tudtál vadászni és gyííjtogetni, akkor életben marad.tli|. Ha nem, akkor meghaltál. A társadalmi biztonságot a t rzs jelentette.|'lírsadalmi-gazdasági szempontből mindenki egyenló volt. A tcirzsfóncik.lt.rn élt magasabb színvonalon, mint a tcirzs t bbi tagja. Lehet, hogy elsókéntr.|lctett, vagy hogy ttibb asszonya is volt, de alapvetóen a tíiz az tíz vo|t, alrltrlang pedig barlang. Birtoklás, vagyon SzempontjábÓl csak egyetlen osz.t;rlya volt az embereknek. Mindenki szegény volt.

'|. AzAgr r Kor. Miután az emberek megtanulták, hogyan vessenek el ma-l'rrkat, és hogyan háziasítsák az á||atokat, a fcjld vált a vagyon a|apjává' A|.lItleket a királyok és királynők birtokolták, mindenki más a fcjldeken dol-

136 r31

g()Z()tt, és adőt fizetett a királyoknak.Ezértaztánaz ingatlan angol megfele-l<íje, a real estate, szigonian fordítva, royal estate, azaz kirdlyi birtok. Az á|.I atok háziasítása után a királyok lovagoltak, a parasztok pedig gyalog jártak.Ezért a,,paÍaszt,, szÓ sok sző származéka, szélesebben értelmezve,fÓldtin ésgyalog. A parasztoknak nem volt semmijiik. Társadalmi-gazdasági szem-pontből két csoport |étezett: a gazdagok és a parasztok.

3. Az Ipari Kor. Kolumbusz Kristőf, más felfedezókkel egyiitt, I492-bentengerre szállt, hogy kereskedelmi utakat, ftildeket és kincseket keressen.Szerintem ettól a dátumtÓl számítható valőjában az |pari Kor kezdete. AzIpari Korban az olyan készletek jelentették a gazdags ágot, mint az o|aj, a réz,az ón és a gumi. Ebben az idószakban az ingat|an értéke megvá|Íozott. A,t,

Agrár Korban a f<ildet trágyázni kellett, hogy termésthozzon,és eltartsa azállatokat. Az Ipari Korban anemmezígazdasági terÍiletek váltak értékeseb-bé. Henry Ford például azért építette fel Detroitban az autógyárát, mert ottnagyszeríí áron tudott hozzájutni egy nagydarab, sziklás, trágyázat|an,nemmezígazdasági tertilethez.Maaz ipari tertiletek iára magasabb, mint amezó-gazdasági fcjldeké. Társadalmi_ gazdasági szempontből felbukkant egy'ijosztály: akozéposztály. Most már három embercsoport volt: a gazdagok, a

kozéposztálybeliek és a szegények.

4. Az Inform ciő Kora. Ez a korszak hivatalosan a digitális számítógépekfelta|á|ásával vette kezdeÍét. AZ InformáciÓ Korában a technolÓgia á|ta|ha-tásttibbszrirtjzcitt informáciők jelentik a gazdagságot, valamint a nagyon o|-cső és bóségben elófordulÓ természeti kincsek, mint például a szilikon. Másszóva|, a meggazdagodás ára cscikkent. A t rténelem soriín elószor fordu|eló, hogy a gazdagság elérhetó, megengedhetó és bóven elegendó mindenkiszámátra,Íekintet nélktil arra, hol él. Társadalmi-gazdasági szempontből im-mrár négy csoportja van az embereknek: a szegények, akozéposztálybeliek,a gazdagok és a szupergazdagok. Az Informáciő Kora szupergazdagjainaklegkézenfekv6bb pé|dáját Bill Gates jelenti.

A szupergazd.ag

A szupergazdagok manapság bármely korbÓl származtathatjáka gazdag.ságukat. Lehetséges szupergazdag vadásznak-gyríjtogetónek lenni, mint pél-<tául egy maoritJ j-Zélandon, a halászati jogokbÓl. Szupergazdag lehetsz egyranch vagy farm tulajdonosaként is, az Agrár KorbÓl, és szupergazdag le.hctsz autőgyárosként az Ipari KorbÓl. Amint miír említettem, vannak szuper-gaz,dag huszonéves milliárdosok az InformáciÓ Koráből, olyan fiatal-cInberek, akik a techno|őgia,az informáciő és saját titleteik olcső és bóséges

Íbnásáből táplálkozva lettek gazdagok. Mindezek kozott az jelenti a kapcso-|atot, hogy az informáciő a fonások koordinálását sokkal gyorsabban és ma-gasabb szinten tette lehetóvé, mint korábban bármikor. Ez a koordináciő az'ami megteremti a szuperg azdagokat.

A szpkadékUgyanakkor vannak emberek, akik elvesznek az elavult vagy nem meg-

t.eleló informáciők miatt. Vannak olyan bennsztilcitt tcirzsek, amelyek ki-pusztultak, miután elvették tóltik az erdeiket. Vannak tcinkrement farmerekés autÓgyárosok, akik a munkások ezreit bocsátották el. Egykor vltágzóhanglemez-iizletláncok szÍíntek meg' a zenék lettiltése miatt.

Amerikában, a világ |eggazdagabb országában, emberek milliÓi vannaksrilyosan eladősodva, a munkahelyi biztonság mentókrjtelébe kapaszkodva,Ós nem tudják, hogyan engedhetnék meg maguknak, hogy iskoláztassák agyermekeiket, és hogy cinmaguknak nyugdíjat teremtsenek. MilliÓk ktizde-rrek ebben a gazdag országban, mivel továbbra is a VadászÓ-Gy jtogetóKoÍ,az Agrár Kor vagy az Ipari Kor eszméi szerint mríkodnek.

A szupergazdagok és mindenki más kcizijtt egyre mélyÍiló szakadék az in-lbrmáciők ktjvetkezménye. A jÓ hír az,hogy az informáciÓ bóséges és in-gyenes. Manapság viszonylag k<innyíí egy embernek, legyen akiír nagyonszegény vagy fiatal, a semmiból, szinte pénz nélkiil, szttpergazdagnak len-n ie. A gazdag gá v á|áshoz ma már nem kell konkvisztádornak lenned, idegenl ldekre hajÓznod, és elrabolnod a bennsztilottektól a kincseiket. Nem kelldollrármilliőkat befektetned at6zsdén,autógyárat építened, munkások ezreitltlkalmaznod .Ma az informáciÓ és egy olcső számítÓgép eljuttathat téged aszegénységból a szuperga zdagságb a, mik zben otthon iilsz. Mindehhez csu-1lán a megfeleló informáciÓk sztikségesek.

InformáciőáradatA jÓ hír tehát az,hogy az informáciÓ bóséges és ingyenes. A rossz hír az,

ltogy . . . az informáciő bóséges és ingyenes. Az Informáciő Korának irÓni-lija, hogy tril sok van belóle. Mostanában az emberek informáciő trílterhelés-r.ól panaszkodnak. Egy ember, bármely adott pillanatban nézhet televíziőt,szortozhet' az Interneten, és telefonálhat - mikozben elhajt a digitális hirde-t(ítáblák mellett. Aze|ózíkorokban senki nem háborgott a tril sok f ld vagytr|aj miatt. Az Informáciő Korában sokan mégis a miatt siránkoznak, hogyt lterheltek azza| az egyetlen eszkozze|, amely szupergazdaggá tudná tennitíket'

138 r39

Katonai intelligenciaVietnámban megtanultam tisztelni azinformáciő erejét. Élesen a tudatára

ébredtem annak, hogy az informáciÓ olni is képes, de életet menteni is. Akatonai intelligenciát alkalmazva az cilésnek számomra ttjbbé nincs értelme.Ma már sokkal jobban Szeretem az informáciőt é|et adására, mint élet elvé.tclére használni.

Informáciős tisztként én is szembesÍiltemaz informáciős ttilterheltséggel.A háboní alatt a feldolgozásraváró informáciők mennyisége elképesztó volt.Nagyon gyorsan meg kellett tanulnunk, hogy a sokféle és változatos forrás-bő| származÓ informáciőkat hogyan szoftírozzuk, kategorizáljuk' selejtez-ziik, és hogyan dolgozzuk fel. Ha abban az idóben nem tetttik volna ezt meg

'akkor vagy mi, vagy mások meghaltak volna.

Az info r mőc iő k o s zt ly o zd.S ü

Az informáciÓs trilterheltség kezelése érdekében a hadseregnél nagy eró-feszítéseket tettek az informáciők osztá|yozására. osztályozás nélktil min-den informáciÓ azonos srílyri' és ezért|átsző|ag értéktelen.Informáciős tiszt-ként Vietnámban megtanultam számos jellemzó szerint osztályozni az infor-máciőkat.

1.Idó. Mind a hábor ban, mind az tizletben elképzelhető, hogy egy infor-máciő hasznos lehet az egyik pillanatban, és felesleges a másikban. A háborriállandőan vá|Íozik, mindig mozgásban van. Ugyanez igaz az tizleti életre és

a befektetésekre is. Az ellenséges csapatok lehetnek ma itt, holnap pedig százmérfoldekkel arrébb. A v ál7a|kozások világában elófordul, hogy egy iizletielóny ma felbecsiilhetetlen érték , holnap viszont már akár értéktelen is le-het.

2. Hitelesség. Tudnunk kell, honnan érkez1k az informáciő. Hitelesek ésmegbízhatők-e a forrásaink? Sajnos, apénzvi|ágában a legtcibben olyanok-től szereznek pénzugyi informáciőkat, akikkel egyi.itt dolgoznak, vagy érté-kcsítóktól - olyanoktől, akik szintén a saját pénzikért ktizdenek. Lehet,htlgy jÓ, becsiiletes emberek, de mégsem ók jelentik a pénztigyi informáciőkhitclcs és megbízhatő fonását.

3. Osz,t lyoruűs. A hadseregnél ktil nbozó kategőriákba kellett csoportosí-tatlttnk az informáciőkat. Például a szigor an titkos informáciőkat csak azokérhctlék cl, akik ehhez engedéllyel rendelkeztek.

At, íir,|cÍ és a befektetések világában a szupertitkos vagy minósített infor-lrrliciriklrt ben,nfentes informciciÓknaknevezik. Ha egy átlagos befektetó hall-

ja ezt a kifejezést, valamiféle illegális informáciőkra gondol . . . és néha eló-lbrdul

' hogy azok is . A bennfentes informáciÓ akkor illegális, ha az illetó egy

tózsdére bevezetettcégegy1kvezet6jét6| szerezbizalmas informácíőt,és azt,clónyszerzés céljáből, anahaszná7ja fel, hogy megvásárolja ,vagy e|ad1a azi l letó cég részvényeit.

A valÓságban minden informáciő bennfentes informáciő. Fontosabb kér-dés, hogy te milyen meSSZe helyezkedsz e| atíizÍ6l. Mire valaki meghall egyÍbnő tippet egy cég j termékéról ,vagy hírt kap arrÓl, hogy egy cég bajbanvan, a bennfentes, vagy hozzájukkoze| á||ó emberek miír ezeknek az infor-máciőknak az alapján kereskednek. A csatát már megnyer1ék, és az át|agosbefektetó veszített.

Hadd tegyem világossá' ho gy egyá|ta|ánnem akarok b átorítővagy e|néz6|ennl az informáciőkkal valő bennfentes kereskedés iránt. A megki'ilcinboz.tetés, amit tenni akarok, annak fontosságáről szÓl, hogy legyélazinformáciők zpontjában, vagy annak kcjzelében. Azért is szeretek vállalkoző és ingat-lan befektetó lenni, mivel ígyjogosan vagyok bennfentes, aki kereskedni tuda bennfentes informáciőkkal. Mivel nem vagyok nyilvános' tózsdére beve-,tetett cég, szabadon beszélhetek a barátaimmal arcő|, amit tudok, és arről is,hogy hogyan fektetek be.

A részvénypiacon a profik tudják, hogy az amatórok ósi mődon keresked-nek. A profik ebból csinálnakpénzt. Az amatórÓkcin keresnek. JÓ példa eneAtlagos Ur, egy befektetó, aki reggel felkel, egy csésze kávé mellett kiolvas-sa az rijságot, és felfigyel egy hírre, amelyet kedvenc nyilvános cége bocsá-tott ki. Ekkor felhívja a brÓkerét, vagy online mődon maga kereskedik. Ésbár lehet, hogy csak néhány órás ez azinformáciő' Átlagos Úr máris veSZteSpozíciőban van. Atlagos rir lekéste a paÍtit, mivel soha nem is hívták meg ótoda. Nincs azitformácíőáramláson beltil. Nem bennfentes (insider), hanemkívtilá11ő (outsider).

Az egyik fó ok, amiért gazdag apám a pénzijgyi intelligenciám fejleszté-sére bíztatott, hogy jobban hozzáférhessek a bennfentes informáciőkhoz.Miné1 kozelebb keriilsz u gyanis a bennfentes informáciőkhoz, anná| gazda.gabb leszel.

4, Relatív inform ciő. Figyelve a napről napra változő hadiinformáciőkat,informáciős tisztekként képesek voltunk a m lt és a jelen informáciÓit arrahasználni, hogy elóre je|ezzuk a j vóbeli informáciÓkat. Például, ha tudtuk,hogy az ellenséges csapatok egy bizonyos helyzetben voltak kedden, egymásikban szerdán, egy harmadikban pedig cstit rtcjkrin, akkor kezdhettiik jÓ-solni, hová mennek, és mi lehet a céljuk. Más szÓval, hogy egy bizonyos in-|ormáciÓ hogvan viszonvul más informáciőkhcrz.

140 t4r

h,t' |v.|ct és a befektetések világában a m lt, a jelen és a jcivó informáciÓ-irrak gyííjtését a trendek megfigyelésének nevezztik.

5. I.'élrevezet6 informőciő. A háborríban az ellenség gyakran prőbál meg-tciveszteni benni'inket fé|revezetí informáciők ktildésével. Esetenként meg-tévesztó taktikiákat alkalmaznak. Például lehet, hogy nagyszám(l csapatot ésí.clszerelést szállítanak, nagy zqja| és porral, csak hogy eltereljék a figyel-mÍinket valődi okaikrÓl és céljaikről. Vagy engedik, hogy az egyik csoport-jukat elfogjuk, akik téves informáciőkat adnak át nektink. Vagy kémet alka|-maznak, olyan valakit, akiról azt gondoljuk, a mi oldalunkon áll, és kozbenpontatlan informáciőkat szolgáltat.

Pumpáldfel, és dobd pincraAzuz|et és a befektetés burjánzik afé|revezetó informáciÓktÓl. Egy vál-

lalkozőnak és befektetónek állandőan szemfÍilesnek és ébernek kell lennie,hogy felismerje aféltevezetó informáciőkat, és védekezzen elleniik. Gyak-ran elófordul például' hogy egy pénziigyi szakértó mond neked val.amit,az.tán ó maga meg annak éppen az ellenkezójétteszi.Lehet, hogy ez a személyszerepel ate|evízióban, és elmondj a egy részvényról, hogy vásárolni fog be-lóle, mert megy felfelé az árto|yama. Ez a kis informáciő oda vezet, hogy azemberek vásárolni kezdik az adottrészvényt,ésezfelhajtja a részvényárakat.Miutrán ez megtcirtént, az a személy, aki a részv ényt ajránlotta, most elad, éshatalmas profitra teSZ szert. Ezt a módszert rígy emlegetik, hogy pump anddump: pump ldfel, és dobd piacra.

BíÍvészmutatvőnyA félrevezetés másik form áját ű,gy hívják, hogy bfiv é szmutatv ny.Ez egy

olyan technika, amelyet egy mágikus trtikkról neveztek el. Amikor egy btí-vész feltil megkopogtatja akalapját, tekintetedet akalaprairányítja,és elvon-ja anől' amit kcizben a háta m g tt' a másik kezéve| csinál.

Az iizletben gyakran ugyanígy tévesztik meg a fogyasztÓkat. Például egycsomag mtizlire arcátlanul ráftják, hogy ,,Alacsony zsírtartalom.'' Egy fo-gyasztÓ,aki félahízástő|, aztgondolja,hogy ezéppen neki valÓ. Ha azonbantiizetesebben megvizsgálja az apró betríket,látni fogja, hogy a mtizli zsírtn-talma valÓban alacsony, a cukortartalma viszont igen magas, vagyis kozelscm tekinthetó fogyÓk rás élelemnek.

Befektetés esetében hirdethet így egy befektetési alap: ,,Valamennyi alapk(iziiI a |egmagasabb megtériilés.'' Amit a címsor elfelejt krizcilni, hogy a tcib-bi alapok egyike sem termelt még soha pénzt,és az civék sem. Ez olyan, mintlrrttikor egy sikertelen horgászkirándulás után azzathenceg valaki: ,,En fog-lrrrn a lcgnagyobb halat!"

A rne ggazdagodőst szolgdlő informdci k osztályoz saAz informáciők osztályozásáről számos leckét tanultam a katonaságnál,

amelyek alkalmazhatők az tizletre is.:

I. Lecke: Tények, kontra vélemények. A katonai intelligencia kulcsa,hogy tudni kell ktil nbséget tenni a tények és a vélemények kciz tt. Ugyanezapénzigyi intelligenciárais igaz, Az, hogy oly sok ember gondolja azt, hogya befektetés kockázatos, annak egyik oka, hogy nem tudnak kiilcjnbséget ten.ni a tények és a vélemények ktizcitt. Néhány példa a véleményekre:

o Amikor azt mondja valaki, hogy egy cég részvényárufel fognak men-ni,azvé|emény, mivel egy j vóbeni eseményról szől.

o Amikor valaki azt á|1ít1a, hogy egy személy nettő vagyona egymilliődollár, ez vélemény, mivel a legtcibb vagyonértékelés csak vélemény.

o Ha azt mondjrák valakiról: ',Nagyon sikeres ember'', ez vélemény, mi-vel a siker fogalma relatív.

2. Lecke: Egészségtelen megoldások. Egészségtelen megoldás sztiletikakkor, ha egy személy tényként használ fel egy informáciőt, ami vélemény.Háboníban ez akár meg is tilhet téged' Az iizletben t nkretehet. Például:

rÉnoÉs: ,,Miért vds roltad meT azt a házat, amikor tudtad, hogy neme n g e dhet e d me g ma g adnak ? "

VALASZ: ,,Azértvettemmeg, mert a brőkerem azt mondta, fel fog menniaz értéke. Úgy gondoltam' megvesz em aházat,élek benne, majd késóbb ha-szonnal eladom' és ezzel megoldhatom a pénzprob|émámat.,,

rÉRoÉs: ,,Miért mentél hozz feleség l, amikor tudtad, hogy egy szok-ny av adás z, lusta c s avar gő ?,,

vÁLesz: ,,Hát,mertolyan jÓképíí volt. Féltem, hogy elveszítem. Nemakartam, hogy ellopja ót tólem valaki. És brár tudtam' hogy kergeti a nóket,és nem szeret dolgozni, azt gondoltam, hogy ha megházasodunk' és gyere-keink lesznek, akkor majd meg tudom ótvá|toztatni.,,

rÉRoÉs: ,,Miért maradtál oly sok éven dt a munkahelyeden, ha gylilÖ-Lt d?"

vÁLesz: ,,Azt gondoltam, majd csak elóléptetnek.''

rÉRoÉs: ,,Miért szilltál be ebbe a befektetési alapba?,,vÁLAsz: ,'Mert a kcinyvelóm javasolia. Azt monita, hogy ez jő befek-

tetés.''

I42 Í43

.l , I,cckc: Kttck zatos akciők. A háboníban' ha nem e||enóizted az infor-Ilrlícirit, |tanem csak vakon cselekedtél annak nyomán, a halált kockáztattad.llgy ktlckázatos befektetó véleményekre alapozva fektet be. Sajnos, ez na-gytlrl sok beÍ.ektetóre je||emzó. Mivel a legt bben tókenyereséget akarnak el-cllri, beÍtktetési dontéseik a j v.óről alkotott véleményekenalapulnak. SokanbcÍ.cktctési alapokba teszik a pénztiket, arÍa aZ elképzelésre alapozva, hogyir részvénypiac évente 8 . . .lovo-kal emelkedik. Haez a vélemény téves, ókvcszítenek'

E.gy okos befektetó tudja a kiilcinbséget a tények és a vélemények kcizott.A befektetó, aki tókenyereséget akar elérni, á|talában vélemény alapján fek-tet be. A készpénzátamlásért befektetó a tényekre alapoz. A b lcs befektetó'ha lehetséges, mind a véleményeket, mind a tényeket figyelembe veszi, éS

i gyekszik mind készpé nzár am|ást, mind tókenyeresé get elérni.Amennyiben részvényekbe' befektetési alapokba, ingatlanba vagy tizleti

vállalkozásba fektetsz be, tedd fel magadnak a kérdést, hogy az informáciő,amelyre a dontésedet alapozod, vajon tény.e, vagy vélemény.

4. Lecke: Ellenórzés uz eszkiizÍelett, Egy fontos informáciő' amit tudniakarok, hogy mekkora ellenórzéssel rendelkezem. A 4. pénzngyi IQ-rÓl:pétzed hatásttibbszorozéséró| szőlÓ fejezetben azt átlítottam, hogy a hatás.tobbszcirijzés érdekében fontos, hogy ellenórzéssel fektesstink be. Ha nincsellenórzésem, a hatást<jbbsztirozésem is csekély. Az eszktizcjm értékét ellen-6tzésem alatt tudom tartani a bérleti díjak ellenórzéséve|.Eszkoz-értékemnem a piac értékn vekedésén alapul, ami az esetek 99vo-ában csak véle-mény.

Annak oka, hogy a bankrírok gyakran nagy elóleg kifizetését írják eló in-gatlanvásárláskor' egyszer(ien az,hogy nem bíznak a becstilt értékben. Ter.mészetesen ez a gyakor|at kiment a divatből, amikor olcső lett a hitel. A kÓny.nyíí hitellel és az olcső pénzzel az ingat|anárak az egekbe szoktek, amikorsokan vetették magukat a bolondok aÍanyaután. Tcibb vását|ó gy gondolta,az árak felmentek. Ahogy az árak nóttek, felértékelódtek az ingatlanok. Af.elértékelódéssel a családok gazdagnak érezték magukat, miye| azt gondol-tírk, hogy aházuk értéke megnótt. Sokan vettek fel rijabb hitelt háztkérték-n vekedésére. Új autÓkat, nyaralőkat vettek, utaztak,vásároltak. Aztán egyropcdés jelent meg a légg mbtin, egy aprő szakadás, amit a másodlagos jel.zlí|og problémájaként emlegetnek. És amint ez az aprő szakadás tovább re-

1tcl, a léggcimb kezd visszauhanni a fcildre.||ycn probléma lép fel, ha az értékelés alapjául véleményt (tókenyereség)

és ttctt.t tényt (készpénzáramlás) alkalmazunk.Eznemcsak az ingatlanra, dctttittt|ctr cszkozosztá|yraigaz,Ezértvan az,hogy amikor pénzugyi informá-

cici után kutatok, tudnom kell, hogy vajon az illetó informáciő tény, avagyvélemény. A pénziigyi betegséget a véleményeknek a tényekkel valÓ cissze-keverése okozza'

A bolondok bevetik magukatVan két dal, amelyeket érdemes dridolnod magadban, amikor legkozelebb

|lcÍ.ektetési dÖntést késziilsz hozlti. Az egyik Johnny Mercer és Rube Bloomst'erzeménye: ,,A bolondok bevetik magukat.'' A másik Don Schlitz dala,,,Aszerencsejátékos'', amit Kenny Rogers énekel. Kedvenc Sorom eZ utÓbbibÓl:,.Soha ne számold apénzedet, amíg az asztalnáI tilsz.'' Ha ilyeneket mondvalaki: ,,Nettő vagyonom . . .'' vagy ,,Aházamat. . . dollárra értékelték'',lrkkor tudom, hogy szerencsejátékossal van dolgom, aki az aszta7nál iilveszámolja a pénzét. Gazdag apám mondta: ,,AZ'étt ne számold apénzedeÍ',;llíg az aszta|ná] iil sz, meft amíg ott til sz, addi g a pénz nem tartozik hozzád.Abban a pillanatban, amikor az asztalÍő| ellépsz, a zsebedben Iév6 pénz márlr tiéd, és megszámolhatod.''

Ma a nyugdíjszámláva1rende|kez clolgozők rnilli i szárnolják a pénzti_|iet, még az asztal mellett iilve' A legt bb beiektetó papír alaprí eszkcizcikbel.ektet be, tókenyereségért ,így aztán a legtobbjiik ellenórzés nélktil fektet be,cs azzal a reménnyel fekte be, hogy a vélemény idóvel ténnyé válik. Ez rend-kíviil kockázatos.

E'z nem jelenti azt, hogy egy okos befektetó kizárő|agtények alapján fek.tet be. okos befektetó az aszemély, aki a drjntéseinél mind a véleményeket,rnind a tényeket figyelembe veszi. Az okos befektetó tudja, hogy a tények éslr vélemények az informáciÓk értékes részei lehetnek. Egyszeníen szőlva: ,,Atény olyan dolog, amit fizikai kísérletek igazolásával bizonyítottak. A véle-rrlény olyan dolog, ami vagy tényen alapul, vagy nem.,, Más szőval' egy vé-|cmény is lehet tény, de mindaddig vélemény marad, ameddig nem igazol-iírk. Ahogyan jő barátom és tizleti partnerem, Ken McElroy szokta mondani:,B izzá|. de azért ellenórizd|',

5. Lecke: Mik a szabdlyok? A szabályok és a tcirvények az informáciők|lagyon fontos típusai. Sokan kertilnek bajba egyszer en azért,mert nem is-Irrerik a szabályokat, mellózik a szabályokat, vagy megszegik a szabályokat.

Én személyesen soha nem Szerettem a szabályokat. Vietnámban még ke-vésbé szerettem. Az egyik dolog, amit gy íloltem,aZ volt, hogy mi egyféleszabályrendszer alapján harcoltunk, az ellenség pedig egy másféle szerint.Az egyik szabá|y, amit a háborriban nevetségesnek találtam, hogy nem til-t|(jzhettiik az ellenséget a határon t |. Az ellenség ahatár kozelében harcolt,rrtárra pedig visszahtiződott a biztonságba, a határ m gé. Gyakran kellett

144 145

megszakítanunk a hadmríveletet, mivel a vietkong harcosok visszahrizÓdtakLaoszba.

A másik szabály, amit nem Szerettem, hogy egyenruhában kellettjárnunk,az cl|enségnek pedig nem. Az egyik legnehezebb dolog volt a harcokban,hogy nem volt informáciőnk arről, hogy ki az ellenség, és ki nem az.Ezt az,

informáciőt az uniformis megadta volna.

A szabályok megniivelik azeszktiztjk értékét

Gazdag apám volt az, aki megvá|toztatta a szabá1yokhoz valÓ hozzáá||á-Somat. Ezt mondta: ,,Ha nincsenek szabályok, nincsenek eszkcizcik sem.''Magy ar ázatként ho zzáfíizte :,, olyan 1 akőne gyedben, ahol me g s ze gik a s za.bályokat, elterjed abíinozés, az ingat|anárak pedig lemennek.'' Majd ígyfolytatta: ,,Ha például sportolsz, és nincs játékvezetó, aki érvényt szerez a

szabályoknak, a játék káosszá fajul. Ha az autópá|yán hajtasz, és a rendórnem tartatja be a szabályokat, emberek halnak meg. A szabályok tehát fon-tosak."

A szabályok nagyon gazdaggá tehetnek egy embert, Vagy nagyon SZe-génnyé. Emiatt nagyon fontos a szabályokrÓl szőlő informáciő. Nem is olyanrégen, az Enron vezetói megszegték a szabályokat; a cég elt nt, a dolgozÓkelveszítették az á||ásukat,a befektetóknek odaveszett a pénztik. A befekteté-sek világában a kÍilcinbcizó eszk zoknek más-más szabá7yai vannak. Amiértnem Szeretem a befektetési alapokat, annak egyik oka' hogy nem szeretem a

szabá|yait. Nincs fcjlcjtte ellenórzésem. Jobban Szeretem az ingatlanok sza-bályait, amelyek lehetóvé teszik, hogy tribb pénzt keressek' és kevesebb adőtfizessek, t rvényesen' Ha a befektetési alapoknál prőbálnám alka|mazni azingatlan szabá|y ait, b<jrtonbe kerÍilnék.

Nagyon fontos, hogy jő kcinyvelójiik és jő tigyvédjtik legyen azoknak,akik meg akarnak gazdagodni. Manapság annyi torvény, jogszabály és ren-delet van érvényben, hogy lehetetlen egyetlen személynek valamennyit is-mernie és értenie. Mikcjzben rígy trínik, drága mulatság ktinyvelót és tigyvé-det fogadni, az akín,amit meg tudnak takarítani, és az apénz,amit meg tud-nak keresni a számodra, sokkal tobb lehet, mint a munkadíj, amit nekik fi-zetsz.

Ne feledkezz meg két dologről: a szabályok értékes informáciőforráskénts zo l gálnak arrÓl, hogyan j áts szák a pénz játékát. Továbbá szabályok nélkÍi|lrz eszkcizcik értéke csokken.

. I'ecke: Trendek. Trend rigy alakíthatő ki, hogy egy befektetó informá-citil szerez egy seregnyi tényról,majd véleményt forrná|. Hadd meséljek e|

t'gy t(irtőnctct, amelynek nagy hatása yo|taz életemre.

1912-ben az észak-yietnámi hadsereg @vry át|épte aDemi|itarizá|tző-nát(DMZ).Rz ÉvH Saigon felé tartott, ami ma Ho Shi Minh városként is-mert. Az elsó nagyobb város a DMz.tő|délre Quang Tri volt. Tudtuk, hogyha ott nem állítjuk meg óket, a hábor t elvesztetttik.

Amint kezdttink vesztésre állni a Quang Tri elfoglal ásáértvívott csatában,valamiféle eltéró uzenet-forgalmat vettem észre. Arrő7 szereztem informáci-cit' hogy a dél-vietnámi emberek elkezdték saját pénznemiiket: a vietnámi pi-asztert aranylemezekre cserélni. Érdekesnek ta|áItamezta bizonytalan értel.m informáciőt.

Amint azt"már ebben a k nyvben tcibbszor is említettem, az USA dollrírl 97 1 -ben me gsz nt pénz lenni, és pénznemmé v á|tozott' 1 97 3 -ban Vi etn ám-bankcizvetlenÍilismegfigyelhettem apétzszabályainakváltozását,adé|-yi-etnámi emberek életében kit rt pánikről szerzett informáciőimből. Tudták,hogy a hábor elveszett, és hogy ók a vesztes oldalon állnak.

1971.ben aZ arany unciánként 35 dolláros áron taftotta magát a piacon.I973-ban azt figyelhettem meg, hogy ez az ár felszcikcjtt 80 dollárra. Amintaz észak-vietnámiak elkezdtek dél felé vonulni , a félelem elérte a pánik szint.jét. A gazdagok, akik az USA oldalán álltak, készen á||tak a menektilésre.Ahelyett, hogy USA dollána váltották volna piasztereiket, valamennyienannyi aranyat vásiíroltak, amennyit csak szerezni tudtak. Ahírszerzí szo7gá-lat egyik jelentése leszcigezte: ,,A bizalom elveszett. Az emberek készen ál1-nak a menektilésre. Dollárjaikat és piasztereiket aranyra cserélik.''

A szigorrian titkos szobában iilve rea|izáltam,hogy az emberek aranyaÍakarnak. Feltételeztem tudjrák, hogy arannyal megoldhatják az áttelepi'iléstegy másik országba. Át tudtam érezni az aggodalmukat. Tudták, hogy azarany életmentó lehet a számukra.

Ismertem a tényeket. Az USA vesztésre állt a háborriban. Az ellenség tértnyert. Nemzetkcizi méretekben a dollár rárfolyama cscikkent , aZ arany ára pe-dig felfelé kriszott. A jelentésból tudtam, hogy a dél.vietnámi emberek pá-nikban voltak, és piacra vittékapénznemiiket, hogy aranyat vásároljanak. Eza trend számomra egy befektetési lehetóséget jelentett. Arra használtam fel,hogy véleményt formáljak.

Néhány nappal késóbb egyik barátommal észak felé reptilttink' éppen azellenséges vonalak mcigé, annak reményében, hogy némi aÍanyat tudunk vá-sárolni. Az volt a v é l e mé ny iink, ho gy a vietnámi ar anybány ák kétsé gbeeset-ten igyekeznek majd eladni nekÍink az aranyukat. mivel az EVH éppen lero-hanta a falujukat. Az volt avéleményiink, hogy rávetik magukat a lehetőség-re, hogy megkapják USA dollárjainkat. Az vo1t avéleményiink, jő lehetósé-gtink van diszkont áron aranyat vásárolni. A néhány tényen alapulő vélemé-

Í46 r4'l

nyiink miatt hajlandők voltunk megszegni jő par szabályt, és kockáztatni lrz

őletiinket azért, ho gy néhány dollárt keres stink.Ahelyett, hogy ha1áli jő iizletet csináltam volna, csaknem én haltam mcp',

Ahelyett, hogy aranyat vásároltam volna, diszkont áron, értékes leckét tantrl

tam aZ aranyrÓI és a pénznemról. Azon a napon megtapasztaltam, hogy itz

araty áravalőbanugyanazyo|t az egész világon. Aznap az atany unciánki:rrt

82 dollárba keriilt. Láthattam, hogy tekintet nélkiil arra, hogy az Egyesiilt ÁlIamok teriiletén vagy azENH tertiletén akarok aranyat vásárolni, az ár ntin

dentitt vgyarraz.Az, hogy az ellenséges vonalak m gott áL|va, azt reméltiik, hogy alacsrl

nyabb áron vehettink aranyat, ékes példájátjelenti annak, hogyan lehet a |lrr

taságtől okosodni. MBA fokozatra tettem Szert nemzetk zi pénzÍigyekhil'amint ott álltam az aranybánya bambuszbÓl osszetákolt irodájában, és vitlrt

koztam egy bételdiÓ rágásátő| v rcisló fog reg nóvel. Bár nem kérdeztcttt

meg tÓ1e, ószintén kételkedtem benne, h o gy ez a nó aHarvardon dipl omázr l| l

volna. Azt i s kétsé gbe vontam, hogy e gy á|ta|án r és zt vett bármilyen form ii l i s

oktatásban, mégis nagyszer tanárnak bizonyult. Biír nem t nt jől képzcllnek, és nem volt a sikerhez ciltcizve, jől tudta a leckét, amikor az arany ára i's

értéke kertilt szÓba. Pénztigyileg intelligens volt, és kemény, mint az acdl

Nem hagyta, hogy két fiatal amerikai pilÓta csábos szavakkal kiénekeljc lx'

l6|e az aranyat, néhány gyorsan romlő USA dollár ellenében.Még ma is élénken emlékszem, amint ott álltam elótte, és 5 dollár ár.t.rr

gedményen vitatkoztam. Csak7,7 dollárt lettem volna hajlandő fizetni ir t1.'

dollríros ár helyett. Ahelyett, hogy elvette volna tólem apétzt,fo|yamat()sillIa fejét rázta, és rágÍ.a a bételdiÓt. Tudatában vo|t az árnak. Tisztában vrl|l lt

helyi és a világszerte uralkodő geopolitikai gazdaságt erÓ,kkel. JÓl inforrrrirlt

volt' napra kész és hÍívcjs' és egyáltalán nem sietett az aranyát eladni. Trrtlrr

tában volt annak, hogy a tretd az ó oldalán á11, és nem a miénken' és lrrl1lv

vannak emberek, akik jőval kétségbeesettebben vágynak aZ aranya tllil||.

mint ez a két pilőta, akik épp csak néhány dollárt akarnak azij'zlettelkercstltAmikor végrekezdtem megérteni, hogy a nó megingathatatlan, csent||rt.tt

így szőltam magamhoz: ,,Halott vagyok. Ma meg fogok halni, az ellensÚgr'ivonal mcigcitt ál|va,amint éppen 5 dollárért alkudozom. Senki nem fog llrirr

ket megtalálni. Még csak azt semfogják megtudni,mi torténtveliink. EIlrirrt

nek nyilvánítanak egy akciőban,pedig nem is akciőban vagyunk. Nem is ttt.

rncs i"igyért halunk meg. Azért fognak megtilni, mert egy nemzetkcizi ártrc i l. k

írráből prőbálok néhány dollárt lefaragni. Azért fogok meghalni' mert kit.lr

r-ryes és buta vagyok. Ha még továbbra is itt ácsorgok,az áretgedményctt vt

latkozva ezze|an6ve| hátba fognak lóni. olyan buta vagyok, hogy ezzcl l ii

s ztl l gál tam a ha|á|r a',,

A trend a bardtodHárom leckét tanultam meg azon a napon. Az egyik volt a globális piac

t'r.eje.Aglobálispiacaztjelenti,hogy azárakvi|ágszerteugyanazok.Azara.|iyat a nemzetkozi piac átazza be. Az ingatlanok árai a helyi piacokon ala.|i ulnak. Az idós nó nyer1, mert megfeleló informáciÓkkal rendelkezett mindlr globális, mind a helyi piacről . Azért nyert, mert jobb informáciői és maga-slrbb pénziigyi intelligenciája volt.

Ma már világos elóttem, hogy mely informáciők fontosak mind lokális,r r r i nd gl obál i s s zinten. Ma már tudom, ho gy azért szeretem az ingat7ant' mert;rz olyan eszkoz, ami sokkal inkább fiigg a helyi' mint a globális informáci.riktől. Ingatlan témában szakértílehetek a szÍíkebb k rnyezetemben. HelyiirrÍbrmáciÓk birtokában okosabb lehetek, mint New York, London, HongI(ilng vagy Tokiő nagy intézményi befektetói. Éppen rigy. ahogy Dávid le-y'yózte Gőliátot, egy Szuper informáciőkkal és intelligenciával rendelkezóI isbefektetó is le tudja gyózni az órtást.

A második lecke, amit aznap megtÍlnultam' a trcnd ereje volt. Ha jobbanrrregértettem volna a trendeket és az arany írri.,lt, sok pérrzt csinálhattam volna,lr rrélktil, hogy az ellenséges vonalak m g t1 kockítztattam volna az életemet.Ncm volt sztikség az ellenség háta mogé kcrtiln m ahhoz, hogy beÍ'ektessek.Ncm kellett volna árengedményt kérnem. Mindcissze annyit kellett volna|c|lnem' hogy befektetek a trenddel. Bemehettem volna a világ bármely vá-rtlsában egy érmeboltba, és ugyanolyan áron vásárolhattam volna aranyat.|i,,l, atrend 1919-re felvitte az arany unciánkénti árát csaknem 800 dollána.Ncm kellett volna kockáZtatnom az é|etemet.Habíztam volna a trendben,..rlk pénzt szerezhettem volna. A pénzcsináláshoz nem lett volna sziikségemlrr-ongedményre.

Annak a napnak harmadik, és legértékesebb leckéje volt a számomra,Irrlgy az informáciÓ csupán informáciő. Az intelligencict az a képesség, hogyl.',crezziink inJbrm ciőt, és tegy k azt jelentóségteljessé. A vcir s fogrí, idósrrrí ugyanazoknak az informáciőknak a birtokában volt, mint én. Am az ó tn-tt'lIigenciájamegér1ést és jelentést adott hozzá,amive|én nem rendelkeztem.l.lrpasztalt játékos volt. Jől ismerte a játékot. En még ríj firí voltam, ríj játékos.'r:y ósi játékban.

Amikor Zoo7 . augusztus 9-én a piac cisszeomlott' és az emberek pánikba(.stck, eszembe jutott az idós aSSZony. Elsó dolgom az vo|t, hogy megvizs-1'liltam a trendeket. Ahelyett' hogy a t meghez csatlakozva én is pánikba es-lt.ttt volna, egyszerÍíen uralkodtam az érzelmeimen, és a piac fó trendjére fő-krrszáltam, nem pedig annak le-fel hu|Lámzásata.E||enóriztem a tényeket,.'s kialakítottam saját véleményemet a j vóről.

148 149

Informáciőkat kerestem a kozponti bankok akciÓiről. A probléma mego|-clásir helyett ismét csak tijabb rossz pénzeket nyomtattak. Amikor megtud-lam a tényeket, hogy nemzeÍkozi kcizponti bankok készpénzt injekciőznakitz sszeomlő piacba, tudtam, hogy még mindig helytállÓ az avé|eményem,hogy a dollár vásárlőerejének trendje továbbra is lefeléha|ad'.

Ma, diverzifikálás helyett, jobban szeretek néhány kisebb eszkcizre fÓku-szálni, megfigyelni atrendet,és annak megfelelóen befektetni. Mivel tudom,hogy képes megfordulni, és irányt váltani,nemfektetek be vakon, hosszti táv-ra. Az InformáciÓ Kora a vá|tozásró| szÓl, és rugalmasnak kell lennem . ' .

nem robotnak.Néhány mai trend, amelyekbe befektetek:

Trendek az olajban. Mint tudod, minél inkább átveszi a nyugati életstílustKína, India és Kozép-Eurőpa, anná| inkább megnó az o|aj iránti igény. An-nak ellenére, hogy nagy igyekezettel keresnek altematív energiaforrásokat,az o|aj az elktivetkezí években is az elsó szám energiaforrás marad. Brír-mennyire is nem Szeretem az o|q által okozott ktirnyezeti károkat, a kímé-letlen valőság mégis az,|togy valamennyien használjuk ,még a legelkotele-zettebb ktirnyezetvédók is. Hiszem, hogy azo|ajárakhosszri távri trendje fe|.felé mutat, és valőszínríleg már a k<izeljrivóben eléri a barrelenkénti 200 do|'láros iírat. Ez amagas iár komoly kihatással lesz a világgazdaságra, ami ké-sóbb más, kcivetésre érdemes trendekhez fog vezetni' mivel az alternatívenergia technolőgiák' mint például a napenergia felhasználása, fejlódésnekindulnak.

Trendek az eziistben. Hiszem, hogy 2007-ben az ezust a legjobb befekte-tés. Hiszem, hogy jobb befektetés, mint az olaj. Két okom van rá,hogy ezt'

mondjam. Aze|s6 okaz,hogy azezustelfogyő ipari fém.Ezazt jelenti, hogyfelhasználják. Az eztist a legjobb fém az elektronika számára. Használjákszámítógépek, mobiltelefonok, te|evíziókésztilékek és egyéb szerkentyríkelóállításához. Becslések szerintazezistkész|et91va-át már elfogyasztották,Lassan hiánycikké vá|1k. Az arannyal más a helyzet.Uey becsiilik, hogy a

va|aha talált aranykészletnek még mintegy 957o-a rendelkezésre áll. Ahe-lyett ugyanis ,hogy az ezíisthciz hasonlőan elfogyasztanák,azaranyat felha|-tnozzák. Ez Íeszi az ezistot sok szempontból az aranynál is értékesebbé.

A másik ok, hogy az ezust is nemesfém, a pénznek egy formája. Mivel a

c|tl|lírr vásárlőereje cs kken, egyre tcibb ember kutat olyasmi után, ami valÓdi

1 lrzt képvisel, vagy legalábbis megtaÍtja azértékét'Mint írtam, az eziist na-gy<lrr olcs , az aranyhoz viszonyítva. Az ára unciánként mintegy 13 dollár.lttttíg itz arany ára 600 dollár kciriil mozog' Torténelmileg tekintve, az atany

ára csak 14-szerese szokott |enni az eziistének. Ez azt je|enti, hogy l0 <Jo||ítr

unciánkénti eziistármelleÍtazaranynak 140 dollárbakellenekerÍilnie. A maiarany- és eztistiárak k zott a szorzí durván 5O-szeres. Úgy tÍínik számomra'a tcirténelmi szorzóra és arra a tényre a|apozva,hogy az eziist elfogyő fém,hogy nagyobb esély van aÍTa' hogy felmegy az 6ta.

Kcirtilbeliil egy évvel eze|ótt sok részvénytózsde hozott létre eziist csere-kereskedelmi alapokat (exchange-traded funds=ETF), amelyeket elérhettekazok a befektetők' akik nem akartak eziistérméket és .rudakat felhalmozni'vagy befektetni egy eztistbányarészvényeibe. Az eztist ETFk nnyebbé tette

a befektetést ezÍistbe. Az eziist ETF olyan, mint a régi USA pénz: egy darabpapír, eziist fedezettel, amit ez st bi7onylatnak neveznek. A ktilcinbség az,hogy egy ETF az eziist világpiaci aráva| egyiitt fluktuál le és fel. Hiszem'hogy azeztist ETF gyarapodásaazt jelenti, hogy avi|ágkészen á||ana,hogyegyre ttibb és tcibb ezi.istcit halmozzon fel, mikozben a világ pénznemeinekvásar|íértéke továbbra is lefelé tart.

Az a tény, hogy elfogyő anyag, valamint nemesfém ,azévtized befekteté-sévé teszi az eztistcit. Szakmai jelentések szerint a Fcjldon miír csak 300 mil-liő unciányi eziist maradt.Ez aztjelenti, hogy a világ rígy 2020 k rtilkifutaz ezistkészletból. Emiatt sok eziist.szakértíúgy érzi,nébány éven beltil azezi.ist olyan drága lesz, m int az arany .Én nem gondolom, hogy olyan magas-ra sz<ikne az ára, A készlecigény trendet figyelembe véve mégis hiszek ab-

ban, hogy az ezustegy4letben_csak-egyszer elófordulő lehetóség lesz. Maolcső, alacsony kockázat befektetés, amit bárki megengedhet magának a

nyugati világban. Ezértfigye|em a trendeket, és vásárolok, valahányszor azeziistpiacon cscikken az ára. Természetesen én tévedhetek,ezértaza legjobb,ha te is utánanéze|, és beszerzed a saját informáciÓdat, mielótt befektetnélebbe a trendbe.

Trendek a lak spiacon. Néhány árucikk magas árának egyik oka, hogy avilágon egyre nagyobb a lakás iránti sztikséglet és kereslet. Például Kína ha-talmas beton-igénye cementhiányt okozott az USA-ban, aminek hatásáraazegekbe sz<ikott a cement ára.

Az egyik ok, ami miatt szívesen fektetek be apartman házakba,hogy azemberek, legyenek gazdagok vagy szegények, mindig fizetnek azért, hogytetó legyen a fejiik felett. Elójelzések szerint Amerika népessége 300 milliő-ről 400 milliőra nó a kovetkezókét évtizedben. Ezért hiszek abban, hogy alakásárak trendje továbbra is emelkedni fog.

Mivel az ingatlanok egyre koltségesebbek lesznek, amelyek megszerzésétnem mindenki engedheti meg magának, a munkabérek pedig egyre cscikke-nek, hiszem, hogy ezeknek a trendeknek kcjvetkeztében egyre t bben fognak

r50 151

Iakírst bérelni. Kim és én tcibbek k zcjtt azértsemesttink pánikba aZoo7 . a:u-guSZtuS 9-i cjsszeomlás után, mert mi készpénzáramlásért adtuk bérbe az in-gatlanjainkat. Nem eladni akartuk óket. Akik tókenyereségy'rrfektetnek be,azért vásiírolnak ingatlant, hogy eladják.

Amikor a másodlagos jelzálogpiac cisszeomlotÍ', az eladők pánikba estek.Azok az emberek, akik a készpénzáram|ás miatt fektettek be, akik bérbe ad-ták ingatlanukat másoknak, azok nem estek kétségbe. Sót, inkább nagyobblehetóséget láttak. Lefelé menó piacon tcjbb a bérló, mint avásárlő,így egyijsszeomlás álta|ában jó a háziuraknak, de nem jő az ingatlaneladőknak.

A bételdiőt rágő rireg nó, aki aranyat árult, tudta' hogy a pánlk gazdaggáfbg|a tenni ót. A trend abarátja volt. A háztulajdonosok, akik bérbe adják azingatlanukat, tudják, hogy a trend a barátjuk. Akik ingatlant akarnak eladni,vagy aITa számítanak,hogy az ingatlanjuk értéke megnó,azok hamarosamrádobbenhetnek arra, hogy a r vid táv trendek elleniik dolgoznak. Ahelyett,hogy felfelé mennének, az árak valőszínÍíleg cscikkenni fognak' és alacsonyszinten maradnak. A fellendtilés az eladők számára véget ért, és még csakmost kezdódik a háziuraknak.

A demográfia a sorsunkről szőlA demográfia nagyon értékes informáciÓfonás. Amint azt mondani szok-

ták' ''A demográfia a sorsunkről szől.'' Más szőva|, csak figyeld az embete-ket, mint én tettem Vietnámban, és tudni fogod, mi mődon fektess be. Miutánmegtudtam, hogy az emberek, amikor pánikba esnek, árucikkeket vásárol-nak a pénznemtikból' nagyon értékes informáciÓra tettem szert ahhoz, hogya trendek alapján véleményt alakítsak ki. Amikor azwciánkéntl aranyár 400dollár alá ment, kezdtem vásárolni egy kicsit, 2,75 do|lárnál pedig sokat. Az-tán a trend kezdett megfordulni. Más szőval, kcivettem a trendet lefelé, és so-kat vásároltam' amíg egyszer csak a trend megfordult. Az aranyatés az eztis-tot trjbbek kozott azért is Szeretem, mivel ezeknek mindig van piacuk. Vi-szonylag likvidek, és ha készpénzre van szÍikségem, elég gyorsan pénzttu-clok kivenni belóltik.

K ise bb likviditds, tiibb informdciőAz ingatlanok tertiletén az atÍeftd,hogy a népességrobbanás nemzedéké-

rrck nagy száza(éka Arizonában és Nevadában vonul nyugdíjba.Igy elsósor-|littt czekben az államokban fektetek be. A munkalehetóségek hiánya miatllrz crnberek elkolttjznek Detroitből, emiatt lefelé mennek az ingat|anárak Ós

lr l rlcti díjak. Jő néhány évbe beletelik, amíg ez aÍrend megfordul. Mivc:Ilrz irrgatIan jőval kevésbé likvid' mint az arany ,az eztist és a részvények, sok.l(llI t(ibb ismerettel kell rendelkeznem a trendekról.

2007. augusztus 9. után sok háztulajdonos, ingatlankereskedó és drágabérlakásokkal rendelkezó ingatlanfejles zt6 számáranagyon nehéz volt, hogytjből likviddé váljanak. Ahelyett, hogy eladtak és kiszálltak volna, mind-

(issze annyit tehettek, hogy tehetetleniil figyelték, ahogy az ingatlanjaik ér-téke egyre csak hanyatlik. A lecke: minél kevésbé likvid egy befektetés, an-nál tcjbb trend-informáciőravan sztikséged. Sok ember drágán vásárolt, ésmostazza| szembesiil, hogy olcsőn kell eladnia. Egy elórelátÓ befektetó tud-.ja, hogyan kcivesse a trendeket, annak érdekében, hogy olcsőn vásiíroljon, ésdrágán adjon el.

P é nzii gy i rag ado ző mad rValahányszor látom az ingatlanfejlesztók daruit a drágabérlakások épír

kezésein, tudom, hogy k zel a trend vége. Valahányszor ragadozőmadarak-|roz hasonlatos építési daruk kcirvonalait látod kirajzolődni az égen, tudha-tod, hogy a fellendiilés csakhamar válságba csap át. AZt jelenti' hogy a ciklusc|érte a cs csot, és általában innen csak |efe|é vezet az (lt. Akcivetkezó alka-|ommal, ha kettónél t bb építési daru sziluettjét látod az égen,azonnal sza-badulj meg valamennyi ingatlanodtÓl, amelyeket nem akarsz megtartani.

Tiirténelem és ciklusokMég egy utolső gondolatot említek a trendekkel kapcsolatban, a tcirténe.

lem és a ciklusok fontosságáről. Miután számos piaci fellendiilést és esést/rtéltem, sokat tanultam a torténelembő.l. Létezik egy tcirténelmi gazdaságitrend, amelyet, véleményem szerint, érdemes figyelni. Ez a trend a rész-vények és az iárucikkek h széves ciklusát mutatja. olyan emberként, aki egyrllajcégnél hajózott, és helikoptenel repi'ilt aÍanyat keresni, kíváncsi lettemrá, miért szcikott fel az árucikkek ára, amikor a részvényárak hanyatlottak.Néhány évve| eze|óÍt ráta|á|tam egy kcinyvre, amelyet egyik kedven c pénz.tigyi szakírőm, Jim Rogers írt, és ami a Hot Commodities (Fonő árucikkek)címet viselte. Jim felfedezÍe,hogy a részvényárak általában hrisz éven ke-rcsztiil emelkednek, mikcjzben az árucikkek árai cscikkennek.

Például 1960 és 1980 krizott, épp amikor fejlódni kezdtem, egyes árucik-kek, mint az o|aj és az arany , árai emelkedtek. 1980-ban az o|aj,aZ arany , azoziist és az ingat|an rírai hirtelen leestek, és a részvényiírak kezdtek felfelékríszni. 1980 és 2000 kciztjtt a részvénypiac volt anyer6 hely, és az olq,azarany és az ezistpiaca lehanyatlott. Mialatt az iírucikkek piaca mélyreptilés-ben volt, én annyi olajat, aÍanyat, eziistcit és ingatlant vásároltam, amennyitcsak tudtam. 2000-ben, menetrendszertíen, rígy a dotcom-boom magasságá-|lan, a részvényrárak lezuhantak, és az árucikkek rárai elindultak felfelé. A tcjr-

152 153

téne|em ismétlódik, é s ez azÍ je|enti, hogy 2020 k riil az árucikkek árai ismétleesnck, és ríjből arészvények veszik át a piacon avezeÍó szerepet.

Természetesen nekem nincs kristálygombom. De rigy t nik, a torténelemismét|ódik, én pedig elég tireg vagyok ahhoz, hogy néhány ismőtlódéSt mármegértem' Ha t bb informáciőt szeretnél kapni arről, hogy egy olyan világ-k|asszis befektetó, mint Jim Rogers, hogyan e|emzi a trendeket, akkor javas-l om, olvasd el a H o t C ommo dit i e s címíikonyvét, vagy valamely másik, általaírt kcinyvet. Briliáns befektetó és írÓ, aki a trendek kortiltekintó megfigyeló-je. Mindig em|ékezzrá: ,,A trendek abaÍátaid.'' Ha figyelmen kívtil hagyodatrendeket, aragadozí madarak fogják leszaggatni a hrísodat.

osszefoglalősVégsó Soron nem az eszkoz az, ami gazdaggá tesz. Az informáciÓ tesz

gazdaggá. . . vagy szegénnyé.Például ha 1979.ben unciánként 800 dollár-ért vásároltam volna aranyat, még ma is várhatnék, hogy a pénzemet vissza-kapjam. Figyelembe véve a dollár vásárlőerejének a cscikkenését is, ehhez1500 dollárnak kellene a mai aranyárnak lennie.

Bármely eszkozre Ugyanez igaz. Pé|dául a legtobb befektetó pénzt' veszít'az ingatlanpiacon, a nem megfeleló informáciÓk és intelligencia miatt.Ezértaztán, amikor aztkérdezi tólem valaki: ,,Vajon azingaÍl'anjÓ befektetés?'',éneztvá7aszolom: ,,Én nem tudom. JÓ befektetó vagy?,,

A legt bb iz|eta jó iizleti informáciők és az intelligencia hiányátől megycsódbe, és nem a pénzhiánytÓl. Amikor megkérdezití|emvalaki: ,,Nagysze.rrjí tletem van egy Ítj iz|eÍhez, és pénzt keresek hozzá. Erdekelne téged,

hogy befektess az rij cégembe?'', akkor ezt szoktam válaszolni: ,'Nem tudom.Hány sikeres tizletet indítottál már?''

Mint utÓlag kideri.ilt, az, hogy cinkéntesnek jelentkeztem a vietnámi hábo-ritba, az egyik legokosabb d ntésem volt, amit valaha is hoztam. Ha nem let-tem volna tjnkéntes, soha nem találkoztam volna a bételdiőt rágÓ ciregasz-

szonnyal. Azon a napon, az ellen séges vonalak mcig tt állva, nagyon értékes

leckére tanított meg. O gy 6zott, mert tudta, hogy az arany rdnak semmi ko-ze sincs az arany értékéhez' Mivel megértette az értéket, tudta' miért vásá.roltak az emberek, és hogy miért volt aZ arany fontos a számukra. Azon a

napon megtanultam, hogy nem azeszkoz tesz téged gazdaggá . . , ami gaz.dagít, az a megfeleló informáciÓ és intelligencia. Ha pénzt lehet veszítenimőgaz aranyba valÓ befektetéssel is, ami pedig valődi pénz, akkor bármive|Ichet pénzt veszíteni. Azon a napon megfogadtam, hogy okosabb leszek,ncrt aZ a nó megtanított arra, hogy az informáci ő és az intelligencia tesz ga,/'.

c|aggá . . . és nem az atany.

8. fejezet

A pénz integritáSa

Az ,,integitás'' érdekes sző. Hallottam már számos kiilcinféle mődon alkal-mazni, sokféle kcirnyezetben. Azt hiszem, ez az egyik olyan sző az angolnyelvben, amelyet a leggyakrabban alkalmaznak helytelentil, zavarosan ésmegtévesztóen. Gyakran hallom, hogy ilyesmit mondanak: ,,Neki nincs in-tegritása'', vagy ,,Sokkal sikeresebb volna, ha legalább egy csekély integri-tással rendelkezne,, ,vagy ,,Ezen aházon látszik ateryezés integritása.'' Mi-elótthozzáfognék a pénz integritásának tárgya|ásához,azt gondo|om, a leg-jobb, ha megadom a saját definíciőmat az,,integritás'' SZőra.

AWebster,s az ,,inÍegritás'' szőra három megbatározást ajánl. Ezek a ktj.vetkezők:

E gészsé ge s ság (Soundness): Sértetlen állapot.Me qveszte gethetetlenség (Incomrptibility): Eróteljes ragaszkodás egy

speciális erk lcs vagy m vészi érték tcirvényeihez.Teljesség (Completeness): A teljes vagy osztatlan állapotban |étezés

minósége.

Egy autő integritásaMindhárom definíciÓra sztikségiink van ahhoz, hogy apénzés az integri-

tás témájárólbeszéljiink. Szemléletes illusztráciÓ kedvéért egy autő integri.tásának pé|d'áját mutatom be. Egy gépjáÍmíi kiiltinféle rendszerekból állcjssze: fékrendszer, tizemanyag rendszer, elektromos rendszer, hidraulikusrendszer stb. Ha ezek a rendszerek nem mtíkcidnek integritásban, az a:utőnem funkcionál, nem egészséges, Ha például az izemartyagrendszer ,,cor-rupted'', vagyis elromlott, az egész autő leáll. Az atltó integritása veszélybekertilt, és megt rt. Az autó ettől nem teljes egés7.

Az egészség és a gazdagság integritdsaHasonlő példa hozhatő fel az emberi testre. Testtink kiiltinbcjzó rendszerei

r54 155

a kcri rrgési rcndszer, a|égzési rendszer, az idegrendszer, a csontrendszet, az

crrtész,ttírcndszer Stb. Ha az emberi test rendszere nem egészséges' példáulc|tlugLrI cgy artéria, az egészség megromlik, és hamarosan bekciszcintenekkii|(inÍé|c betegségek, vagy beáll a halál.

M int ahogy az egészség megtcirhet az integritás legkisebb hiánya miatt, a

gttaktgságot is éppen rigy veszélyeztetheti az integritás hiánya. A betegségvagy halál helyett, ami a test integritásának megtorése miatt á1l e|6, a pénz-

iigyi integritás hiányának szimptőmái az alacsony bevétel, a megnyomorítőad k, a nagy kiadások, a trilzott eladősodás, a csód' az egyre terjedíbíinozés,crószak, kegyetlenkedés és kétségbeesés.

Korábban felsoroltam az cit kiiltinb zó pénztigyi intelligenciát. MoSt meg-ismétlem:

1. pénziigyi IQ: Keress t bb pénzt'2,pénzngyi IQ: Védd meg a pénzedet.

3. pénziigyi IQ: Tervezd a pénziigyeidet.4.pénzijgyi IQ: Erj el hatástobbszorozést a pénzeddel.

5. pénztigyi IQ: Javítsd pénziigyi tájékozottságodat.

Ha valaki meg akar gazdagodni, gazdag akar maradni, és generáciőkon

keresztiil át akatja rirokíteni a gazdagságát, sztiksége van ennek az ot intelli.genciának azinÍegritásara. Ha egy vagy tcibb pénzngyi intelligencia hiány-

zlk, az olyan, mint egy ember, aki nem tudja, hogyan vezessen, mert olyanautÓt akal elindítani, amelyiknek a fékjéból hiányzik a tcimítés, és víz yarl

benne olaj helyett.Ha egy ember pénztigyi gondokkal ktizd, akkor egy vagy ttibb pénztigyi

intelligenciája felmondta a szolgálatot, pénzÍigyi intelligenciája nem egész,

és a személy nem teljes. Van például egy barátom, aki egy kis Íizlet mene.

dzsereként sok pénzt keres. Az a problémája, hogy védtelen az adÓkkal

szemben, valamint nem tervezi a pénztigyeit, megfontolás nélktil kolt ruhák-ra és nyaralásokra. Hatástobbszcjrcjzését csak egy nagy ház jelenti,mert a7,I

gondolja, hogy az ingatlanárak csakis felfelé mehetnek. Pénzi'igyi tanácso.kért a férjéhez és a konyvehíjéhez fordul. A férje remek fickő, de a feleségé.hez hasonlőan neki is problémái vannak mind az t pénziigyi intelligenclá-val.

Kedves, tanult,becsiiletes emberek,templomba járnak, és keményen do| .

goznak. Élvezik az é|etet,és nagyszerrí gyerekeket nevelnek' Problémájukata pénztigyi integritás hiánya jelenti. A pénztigyi integritás hiánya mutatkozik

lrrcg akkor, amikor másodlagos jelzáloghitelt kell felvenniiik a házukrir,Irtlgy hitetkártya adÓsságukat kifizessék, amikor azonaggődnak, hogy meg

engedhetik-e maguknak három gyermekiik taníttatását' vagy hogy lesz-e ele-gendő pénziik nyugdíjas éveikre. Ezek tipikus pénzproblémák, apénzigyiintegritás hiányának a szimptőmái.

A valődi problémdt az jelenti, hogy nem is gondoljdk azt, hogy problémá-juk van. Mindennap felkelnek, elindítjrák a gyerekeket iskolába' majd pedigdolgozni mennek. Aztánhazatérnek, játszanak a gyerekekkel, segítenek ne_kik a házi feladat elkészítésében' nézik atévét,azután'lefekszenek. Tudják,hogy valami nincs rendben, de meg sem prőbálják kitalálni, mi lehet az. Csakreménykednek abban, hogy meg fog változni valami.

Pénz gyi bizonyítványA legtobb emberhez hasonlőan a barátaim sem állítanak cissze maguknak

személyes pénzngyi kimutatásokat, Azt sem tudják, hogy egyáltalánmi az apénzÍigyi kimutatás, vagy hogy miért lenne nekik fontos ilyet készíteni. Minta legtcibb diplomás ember, ók is rigy kertiltek ki az iskolarendszerból, hogynem ismerik a ktilcinbséget a hitelkérelem, a hitelelszámolás és a pénztigyikimutatás k<jzott. Személyes pénzi'igyi kimutatás nélkiil azonban nem tud-hatjrík' hol állnak anyagilag' mi lehet rossz, és hol cs szott hlba a pénzigyiintegritásukba. Pénziigyi kimutatás és az ijtpénzÍigyi intelligencia nélktil ne-hezen lehet meghatározni' mi a rossz, és min kell javítani.

Véleményem szerint az integritás hiánya itt kezdódik. Az iskolarendsze-riinknél kezdódik - az 5, pénzijgyi IQ: a pénzÍigyi informálts ághiányáná|.I974-ben, amikor a vállalatok kezdték megkcivetelni az alkalmazottaiktől,hogy fektessenek be saját nyugdíjukba, az iskolarendszernek a pénzid:gyiképzést be kellett volna venni a tantervbe, vagy javítania kellett volna rajta.Iskoláinkban apénzagyi képzésnek ez ahiányalokéshullámokat ktild szét av 1|ág pénzigyi integritásiára.

A pénzíigyi integritds tíikreGazdag apám gyakran mondta: ,,A bankrírom sohasem kérte tólem az is-

kolai bizonyítványomat.'' A bankárok azért'nem kérik az akadémikus kép-zettség bizonyítékát, mert 6k a pénzigyi intelligenciát keresik, nem pedig azakadémikus intelligenciát. Ezért kérik apénzijgyi kimutatást. A pénztigyi ki-mutatás pénzngy i integritásod tiikre. Ez a te pénzugyi bizonyítványod.

A bankárok olyan válaszokat keresnek' amelyek az ot pénzid;gyi intelli-genciával kapcsolatosak. Nyilvánvalő, hogy tudni akarják' mennyire okosvalaki a pénzteremtésben, pénze megvédésében, a pénzi'igyei tervezésében'pénze hatástcibbszcircjzésében, és hogy pénziigyileg mennyire jől informált.A pénztigyi kimutatásod választ ad a bankodnak mindazokra a kérdéseire,lrmelyek iránt érdeklódnek.

156 r57

A pénziigyi integrit s hidnyaAzt a személyt, akinek hiányzik a pénziig1li intelligenci ja - akinek t |

sok adőssága van, pénztigyeit nem jől tervezi, tcibbet ktjlt, mint amennyit ke-rcs' jelzálogjogot hajtanak végre az ingatlanán, vagy csódot jelent - a ban-kár bizonyára nem szeretné kliensének.Ez mátr szakmai integritdskérdése.

2oo1-ben a hitelpiac cisszeomlásával nyilvánvalővá vált, hogy a hitelinté-zctek, a bankok és a befektetési intézetek nélktiltizték a pénztigyi integritást.A kapzsiság |épett az egészséges hitelezési gyakorlat helyébe. A gazdaságnem tud egyedtil a hitelre támaszkodva kiterjedni. Mivel az iskolák elmu-|asztják, hogy apénzr6| és a pénztigyi intelligencia fejlesztéséról tanítsanak,a rendszer olyan felnótteket termel ki' akik nincsenek felkésziilve ,,szép (l.i

világunkra''. Bolygőnkon emberek milliárdjainak nincs személyes pénziigyikimutatásuk, nem tudnak pénztigyi kimutatást olvasni, és nem ismerik sajátországuk pénziigyi viszonyait. Ezazoktatás integritásának a csódjétjelenti'

Bels6 értékWarren Buffett nem diverzifikál. Ehelyettbelsó értékkel rende|kezí cége|

keres - céget,pénzigyi integritással. Tudni akarja, hogy a cégné| rendbenvan.e mind az otpénzigyi intelligencia. Erősen leegyszerrísítve, Buffett vá-laszokat vár a k vetkezó kérdésekre:

1. Képes-e t bb pénzt teremteni a cég?2. Yan-e a cégnek védett piacipozíciója?3 . I ó| gazdálkodik-e a cég a pénzzel és a forrásokkal?4. El-e a cég a hatástcjbbszorcizéssel és a bóvtiléssel?5. okos, jÓl informált emberek csapata vezeti.e?

Még egyszerríbben fogalma zv a, a be|só érték a kovetkezóket jelenti :

1. Piaci pozíciő. Ez azt jelenti,hogy az tizletnek Van egy lényegi szakter{j.lete, valami, ami jő és rossz idókben egyaránt pénzt|toz. A Coca-Cola meg-felel ennek a kcivetelménynek. Az emberek mindig fognak cukrozott vizctinni, ftiggetleniil attől, hogy a tisztavíz sokkal egészségesebb lenne a szlt-mukra.

Nagy elóny, hogy a Coca-Colának van védjegye, brandje, amelyet a tcir-vény véd. Bizonyára emlékszel rá, hogy a 2. pénzigyi intelligenci a a védc=lem. Ebból a szempontből Wanen azért kedveli eztaÍerméket, mivel jogilagvédett márkáj , nem csak egyszerríen egy termék. A jől ismert, kalőzoktti|védett és órzÓttbrand nciveli a Coca-Cola belsó értékét.

A Rich Dad (Gazdag Papa) brand szintén miírkanév, amelyet minden orszítgban véd a tcirvény, ahol iizletÍink van. Az atény 'hogy brandet képvisc

ltink, nagyobb belső értéket ad az izletemnek. Sok szerzó ír k(irryvct ' r|t' c|mulaszdiík a brand kiépítését' Mint ismeretes, Harry Potter egy mcga |lt.ltttr|.llyen Donald Trump is. Ha nincs miírkaneved, k zcinséges árucikk virgy. Abrandeknek nagyobb belsó értékiik van, és ahhoz, hogy ezt az értrjkcl rrlcgtartsd, a márkanévnek h nek kell maradniaazizenetéhez ésfogyas'tltii|rrlz.

Néhány évve| ezelótt egy nagy befektetési alap társaság megkcrcsr'.l|,hogy támogatnám-e az alapot. Bár nagyon magas díjat fizettek vo|na Trtt',elutasítottam az aján|atukat. Elképzeltem, hogy egy befektetési alap tánrtrglrtáSa nem illenék a Rich Dad márkanévhez. Szerintem ez azintegritás hi/rnyritmutatná, ami cscikkentené a brand belsó értékét. Ezen kíviil nem is tu<JrríIrrehbez jó szívvel adni az arcomat.

2. Hatőstiibbsziiriizés. Ez a pont vá|asztja el a kis iizletek tulajdonosait ir

nagy tizletek tulajdonosaitől. Ha például orvos vagyok, aligha tudok hatás-tcibbszcjrcizést elérni, ha a pacienseim csak hozzám akarnak jonni. Ám hlrugyanez aZ orvos feltalál egy ríj győgymÓdot vagy orvosi e|járást,akkor azilletó orvosi intelligenciája egy termék á|ta| megsokszorozÓdhat.

A világ tele van kis tizletek tulajdonosaival és profi szakemberekkel, akikképtelenek a hatástobbszcirÖzésre, mert ók maguk a termékek. A legttibb al-kalmazott ebbe a kategÓriába esik. Nem tudjiák, hogyan tisbbszilrozzék megaszo7gáItatásukat, és az idejiiket cserélik be dollrárra.

Sokan ismertink olyanzenészeket, akik keményen dolgoznak, de nem kc-resnek sok pénzt, egyszerííen azért,mert nem sokszorozzákmeg a tehetsé-gÍiket. Számos olyan zenész van, akik CD-lemezt készítenek, ami a hatás-tcjbbszorozés egy formája , ám a CD-ik elosztását és eladását nem tudjákttibbszcircizni .F,zért olyan népszer ek az amatór programok, mint például azAmerican ldol *

' olyan emberek, akik azt hiszik' tudnak énekelni, hatástobb-szorcizést akarnak elérni a nemzeti televíziő segítségével, még ha Simon megis kritizálja óket.

3. B6víthet6ség. Ha egy termék vagy tizlet esetében mríktidik a hatástcjbb-szÓrozés, a kcivetkezó kérdés, amit Warren tudni akar: ,,Mennyire terjeszt-hetó ki a hatástobbszorozés?,, Warren kedveli a Coca-Colát, mert a hatás.tcibbszortizése az egészvi|ágrakiterjeszthetó. Warren ezt mondja: ,,Ha a vi-|ágon valaki megiszik egy Coke-ot, minden esetben keresek vele egy kispénzt.,,

Nagysikeríí énekes tehetségkutatő tévé-show az EgyestÍlt Álamokban. E'rcdetije a Pop ldol címrí angol tévémrísor volt. Magyarországivá|tozata a t bbéven át futÓ, kcizismert Megasztár. - A fordítő megjegyzése.

158 159

Amikor a Gazdag Papa, Szegény Papa cím kcinyvemet megírtam, akci n yv lett az én hatástobb szcjrozóm. Ahelyett, ho gy személye sen tanítanék,ma már a kcinyveim és a játékaim végzlk helyettem ataníÍást. A kcjvetkezófeladat volt a termék kiterjesztése: ktil nbozó nyelveken kiadni a k nyveketés ajátékokat,ki'ilcjnbcjzóországokban. Ez aRich Dad termékek e16á||ításáravonatkoző licencjogok eladás val tortént, a világ kiilonbozó részén mííkodóiizleteknek. Ahelyett, hogy az én cégemnyomtatná, le|tározná és forga|maz.ná a termékeimet, ma már 109 ország kiadői teszikezt meg helyettem,Ez azén pé|dám a hatástcibbszcirrizésre és a bóvíthetóségre .

4, Megjősolhatősdg. Wanen Buffett tudni akarja, mennyire megjÓsolhatőa jcivedelem. Nem szeretne cs csokat és vcilgyeket látni a bevételében. Aztakarja, hogy ha esik, ha fq,apéttz folyjék behozzá, őramíí pontossággal.

Tobbek ktjzrjtt azért szeretem az apartmanházaimat, mert akár esik, akárftlj,apénz megérkezik. Nem kell aggÓdnom azon, hogy vajon cs kkennek,vagy nónek.e az\ngat7anárak. olyan pénzt akarok, amely a hét minden egyesnapján, 24 őrán keresztÍil befolyik a világ minden tájárólés az apartman há_

zaimbő1.Ez az oka annak, hogy Warren Buffett nem diverzffikál.Ehe|yett inkább

azii;z1etekbelsó értékére fÓkuszál. A belsó érték felismeréséhez szi.ikség vanaz ot pénzugyi intelligenciára. Ha egy iizletnek belsó értéke van, a z iz|et rcn -

delkezik integritással. Egy integritással rendelkez6izletneknagyobb esélycvan arra, hogy n vekedjék, és profitképes maradjon, tekintet nélkul a gazda-sági viszony ok v á|tozásár a,

Mielótt egy cégbe befektetne, egy profi befektetó megnézi aziz|etpénr'.tigyi kimutatását. A profi befekteÍó az iz|et integritását vizsgálja. Ugyanczigaz akkor is, ha egy ingatlanbefektetó apartmanházat vásárol. A megtériÍlésbe|só arányának (BA) ismerete lényegében a belsó érték, azlngat|anra a|ka|

mazva.A legt<ibb ember problémája - az iskolai pénziigyi képzés hiánya, valir

mint a pénzigyikimutatások olvasásiíra valő képtelenség miatt - az, hogynem tudják megállapítani: az a cég vagy ingatlan, amelybe befektetnek, rett

delkezik-e pénztigyi integritással és belsó értékkel.

Az íizlet nyelveWarren Buffett mondta: ,,Azizletnyelve a kcinyvelés''' Ha nem ismertltI

a nyclvet' aligha tudod megmondani, rendelkezik-e egy tizlet integritássir|

A Rich Dad Company azért adta ki CASHFLOW játékaimat gyermekek cs

l'cln ttek részére, mert erósen hiszek abban, hogy a pénztigyi intelligenciir.vir|amint az a képesség, hogy jÓl értsiik, és mi is beszéljtik az iz|et nyelví't'

dontó fontosságri a kapzsiságnak és a megkérdójelezhet intcgr.illlsrrlr|' t.Ir

ben a mostani világában.

Az állam pénziigyi íntegritdsaA kormányok számára szintén kcivetelmény azotpénzigyi intc|ligL.rrt ilr

Pénzt kell teremteniiik, meg kell védeniiik a pénztiket' kciltségvetést kcIl k<:

szíteniÍik, hatást bbsztirozést kell elérniiik a pénzÍikkel, és keresniÜk kc|| lr

legjobb pénztigyi informáciőkat. Ha egy kormány integritásban míík clik ' lrzország és a nép felvirágzik. Ha a kormánynak nincs integritása, az orszlíg tlsa nép ktiszktidik, és egyre szegényebb lesz. A magasabb adők és a nagyttttir.v adÓsság azt jelzik, hogy az USA kormánya kti zd a pénzigyi integrit1rsslr | .

|971-ben, amikor Nixon levette az országot az arany-alaprÓl, és rávetle llvilágot ana, hogy fogadják el pénznemtinket a világ Ía,ta7ék-pénzneménck.az USA elvesztette pénzij,gyi integritását. Ma a világ leggazdagabb országirhelyett avi|áglegnagyobb adőssággal bírÓ nemzete vagyunk. Mikcizben sokember vált nagyon gazdaggá a pénz szabályainak megváltozása miatt, engem is beleértve, milliők estek vissza pénztigyileg. A pénztigyi szakadékszélesedik' és egyre veszélyesebbé válik.

Amerika problémáj a a 3 . pénzigyi intell i genci ánál a p énzieyek tervezc-sénél kezdódcjtt. Amikor Amerika kezdett tobbet importálni, mint exportá|.ní, megváltoztattlk a pénz szabályait, és elkezdttik felhalmozni a billiődol-láros adősságot, ahelyett, hogy az intelligens eljárást választya, a problémátoldottuk volna meg.

Ha a 4. pénziigyi intelligenciát tekintjiik, szemmel láthatő, hogy az US Akormánya nem ér el hatást bbszcirozést apénzze| . . . helyette az adÓsságottobbszcirozi. Ma a vi1ág leggazdagabb emberei tartoznak a világ legszegé-rryebb embereinek. Ez is az integritás hiányárÓl szől.

Az USA elvesztette pénzigyiintegritását, amikor aztkérte a világtől, fo-gadjrák el a dollárt, amelyet az USA kormánya támogat ',teljes hittel éS hitel-|el''. Senki sem Szeret USA dollárban befektetni, és figyelni a dollár értéké-rrek cscikkenését. Amikor majd a világ kéri vissza apénzét,akkor kertil majcltesztelésre a 2. pénzigyi intelligenci a.. a pénz védelme a ragadozőktő|. Azllriszem az USA őriási pénziigyi ragadoző lesz, és valÓszínÍíleg megszegirnajd néhány kcjlcscinét, valamint az idós állampolgároknak tett ígéreteit ar'cgészségbiztosítás és a társadalombiztosítás terén. Megengedi majd, hogy azinfláciő lerombolja a dolgozők keresetét, a fiataloknál pedig adőt emeljen.Számomra ez az integritás teljes hiánya.

A tribb pénz teremtésére vonatkoző 1. pénztigyi intelligencia nciveléséncklrz USA kormánya álta| gyakorolt jelenlegi mÓdjai: adÓemc|és, t bb pénz

160 t61

|)y()mtatáSa, további ktjlcstincjk felvétele, rij háborrik vívása és néhány szám-|a ki nem fizetése' Nyilvánvalőan ez számos további pénztigyi problémát fogtlkozni, amelyek elkertilhetók lettek volna, ha azonnal megoldották volna akorábbi problémiákat.

Az integritás koraA torténelem ismétli onmagát. Vezetóink és tanítőink tudatában voltak

annak, mi tcirténik, amikor a kormányok megsértik a pénz integritását' Ezkorábban is megt rtént' Kopernikusz 1517-ben leírta, hogy az infláciő voltaz egyike azoknak a ,,csapásoknak, amelyek meggyengítették a királyságo-kat,, . I776-ban Adam Smith azt mondta, hogy az infláciő jelenti ,,a privátemberek vagyonának legveszedelmesebb aláaknázását''. Smith figyelmezte-tése nem is oly régen valőra vált Németországban, amikor Hitler uralomrakertilt' miután a Weimari K ztársaság kormánya felbomlasztott a pénznemé-nek integritását.

Annak egyetlen oka, hogy az USA és a világ nyilvánossága nem érzékelia pénz és a pénznem kcjzcjtti kiilcinbséget, az, hogy iskolarendszertinkbólegyszerríen hiányzik a képzési integritás, és elmulasztjiík, hogy pénziigyilegképzett népes séget nevelj enek.

Személyes meggyózódésem, hogy egyénként, nemzetként és világkéntvalamennyien egy hatalmas vihar elótt állunk. Miután már oly régen elvesz.tettÍik integritásunkat, hiszem, hogy a pénziigyi, politikai, k rnyezetvédelmiés spirituális er6k azt fogják kovetelni, hogy az inga lendiilj<in át a másikirányba. Hogy pontosan mi fog tcirténni, nem tudom' Lehet, hogy mrár el isindult a folyamat.

Sajnos, aszupergazdagokat - akik a legtcibb elónyt élvezik ajelenlegirendszerból - fogja a legkevésbé érinteni az eljcivendó pénzijgyi felfordu-lás. Mi, tcjbbiek, annál inkább érezni fogjuk a természet erejét, tóltink várjákmajd el' hogy minden tóliink telhetót megtegytink, hogy megktizdjtink a vi.harral, és a legtcibbet a szegények fognak szenvedni.

A jő hír az, hogy az e|íttitlk állő problémák okosabbá tesznek minket, habátran fogadjuk óket, és nem futamodunk meg elóliik. Minden probléma be|.sejében ott a bolcsesség drágakcive, amely okosabbá, erósebbé tesz minket,és képessé arra, hogy jobban teljesítsÍink, tekintet nélkiil a gazdasági kcirÍil-InÓnyekre.

.fovábbi jő hír, hogy néhány nemzeti kormány kezdi megvalÓsítani a

1lő rrztigyi képzettséget adő kurzusokat oktatási rendszerében. Megjősolom,Il<lgy a |cgiobb pénztigyi képzést biztosítő országfog1a átvezetni a világot a

g;rzc|lrsági prosperitás rij korszakába. Végtil is,ez az InformáciÓ Kora.

N iiv e ld bels 6 é rté ke de tAddig is az a legfontosabb mindannyiunk számára,hogy felkésziiljtink az

elótttink állÓ potenciális viharra.Ajánlásaim a kcivetkezók:

1. Tedd rendbe saját hőzad tdj t. A matrózhoz hasonlÓan, aki felkészítihajőját a vihana,láss hozzáte is, hogy pénziigyi hajődat minél alkalmasabbátedd a biztonságos tengeri ltazásra. Vess egy pillantást az t intelligenciára,és tedd fel a kérdést magadnak: Melyik intelligencián kell éppen most dol-goznom? Melyikhez sziikséges a legtcibb munka? Melyikkel van a legna-gyobb problémám? Koncentrálj urraazegyre' és azonnal gyirkízzneki. Neprőbálj egyidejríleg mind az tittel foglalkozni, mert az na1yon nyomasztÓlenne. Hiszem, hogy azt fogod ta|álni,hogy az ot intelligencia osszefiiggegymással, így aztánha az egy1kle főkuszálsz, végsó soron mind, az cit intel.ligenciádat javítani fogod. Aztán fordíts ráidót,és tanulj egy kicsit minden-nap. Mindig em|ékezz arra, hogy egy golfoző sem egyetlen nap alatt válikprofivá' Még Tiger Woods sem.

ot pénztigyi intelligenciád ncivelésével nciveled pénz.d'gyi integritásodatés saját belsó értékedet. Ha nem vagy biztos benne, mit tegyél, kérlek, ne féljvagy ne szégyellj segítséget kérni' A pénztigyi géniuszod megtalálásárőlszőlő krivetk ez6 fejezetben írok arről, milyen nagymértékben támaszkodomén magam is okos emberek segítségére. A segítséget senki nem mellózheti.

2. Fektess be bels6 értékkel rendelkezó eszkijzijkbe. Vess ismét egy pillan-tást Warren Buffett néhány kritériumiíra' amelyeket ar.ra használ, hogy meg.határozza egy Íizlet belsó értékét. Aztán gyakorlásképpen kezdd el kérdez-getni magadtől, hogy a kozeledben melyik cég felel meg ezeknek a kcivetel-ményeknek. Ez nagy szerí gyakorlat a pénzugy i IQ-d ntivelé sére, mé g akkoris, ha nem fektetsz be.

Az ingatlan belsó értékeTcibbek kozcitt azért szerctem az íngaÍ|anokat, mert képes vagyok sokat

látni, érinteni és ellenórizni az ingat|an belsó értékéb61. De soha ne téveszdszem elól, hogy a legtobb ingatlan nem jő befektetés. Fiiggetlentil attől' van-e pénzed,nagyszer gyakorlatot jelent, ha sok ingatlant megnéze|,és elem-zed belsó értékÍiket.

Az ingatlan egyik szépsége a kreativitás. Alkalmazhatok például kreatívfinanszírozást, kreatív felríjítást vagy kreatív mődokat azingatlan értékéneka ncivelésére. A kreativitás kclzel sem jelent ekkora elónyt abban a folyamat.ban, ha egy részvényt akarsz kiválasztani, vagy befektetési alapot vásárolsz.

r62 163

Az ingat|antizletben azonban a kreativitás plusz integritás nagyon gazdaggátchct téged.

3. Deszl űzd be a fedélzeti nyíldst. Az USA Kereskedelmi HajÓzási Aka-clémiáján azttanították' hogy amikor vihar koze|ít,iÍt azideje bedeszluiznodu.fbdélz'eti nyíl st .Ez ahajő integritásának védelmét szolgálja. Az a|att ané-hány év alatt, amikor a tengert jrártam, volt szerencsém áté|ni néEy tájfunt a

Csendes-Óceánon. Még ma is elóttem vannak az őriást hullámok, egy egészhegynyi víz,ame|y átcsap a hajőnk folott. Látom,érzem és hallom, ahogy a

hajő recseg-ropog és eldeformálődik, mikcizben minden tÓ1e telhetót meg-tesz, hogy szerkezeti integritását megtartsa, és kikeriiljcin a hullámok al |'

oriilok, hogy a mérnoktjk ttagyszeríí hajÓt terveztek, valamint hogy a hajíllegénysége képzett volt, és készen á|lt ana, hogy szembeszálljon a viharral.

A káosz egyre novekszik, ahogy azlpari Kor véget ér,és az Informáci(lKora veszi át az e||enórzést. Ahogy az d,aj ára felmegy, a dollár esik' Kínités India autőkat és repiilóket kezd gyártani,akézmíiipar eltíínik, offshor cé-gek alakulnak, a népességrobbanás nyugdíjasai aztrcmél1k, akormány gon-dot visel rájuk' a terrorizmus nó, háborríkban harcolunk' amelyeket nem en-gedhetnénk meg magunknak' nónek az adősságaink, amelyeket vissza ke|lmajd fizetniink, sorra elój nnek azok a problémák' amelyeket korábban a

szónyeg alá stiporttink. Az InformáciÓ Korában az o7yat informáciők lesz.nek a legnagyszeníbb eszkcizeid' mint az t pénziigyi intelligencia.

Hiszem, hogy a világpénzugyi integritása olyan nagy kihívás elótt á||,

mint a tcjrténelem során még soha' Azért gondolom így' mert tríl sok irigység'félreinformálás és korrupciő hatja át iizleteinket, kormányainkat és iskoláin-kat.2o01 augusztusában, amikor sszeomlott a hitelpiac, gy hiszem, meg.érintett minket akészilódó v1har zőnájának szakadozott ktilsó határa. A vi-har centruma még néhány évvel odébb van. Használd fe| az idót, hogy fel-késziilj életed utazás ára.Légy bátor, és okosodj, mert izgalmas rit á1l elóttecl .

Nagyszerrí id 6szak1esz ez a számodra ahhoz, hogy e gyre gazdagabb és egyrcokosabb légy. De bátornak kell lenned, és fejlesztened kell pénziigyi géniu.szodat.

9.fejezet

Pénzigyi géniuszodfejles ztése

Nem tudtam rőla, hogy nem vagyok okos' egészen addig, amíg iskolába nemmentem. Az óvodát6|kezdve, végig az egyetemen át, az iskola állandő kiiz-delmet jelentett számomra. Mindvégig átlagos tanulőként beszéltek rőlam.Ftiggetlentil attől, melyik osztályba jártam, mindig voltak nálam okosabb,tcjbb tehetséggel megáldott gyerekek, akik gyorsabban tanultak, mint én.Ugy tÍínt' az iskola kcinnyíí az okos gyerekeknek. Számomra azonban na-gyon gycitrelmes volt. Az egyetlen otos, amelyet valaha is kaptam, a poli-technika gyak or|athoz fíiz6dik, mivel nagyon Szerettem kézzel do|gozni. Há-zife|adat gyanánt egy csőnakot építettem, mikcizben az osztá7ytársaim salá-tástá7at készítettek az anyukájuknak.

Mielótt iskolába mentem, azt Sem tudtam' hogy szegény vagyok. Kilencéves koromban a családomnak kcjltrjznie kellett, és én, egY véletlen folytán,olyan iskolába kertiltem, ahová gazdag gyerekek jártak. Erdekes mődon kételemi iskola v o|t az utcában, egymással szemben. Az utca egyik oldalán volta Szakszervezeti iskola' a másikon pedig a Riverside iskola. Mindkettó nyil-vános iskola vo|t,az egyik a gazdagoknak, a másik pedig a munkások gye-rekeinek.

A Szakszervezeti iskolába eredetileg a cukornád iiltetvényen dolgozőszakszetvezeti tagok gyerekei jártak, innen eredt az iskola neve. A Riversidea cukornád iiltetvények tulajdonosai és vezetói gyermekeinek fenntartott is-kola volt. En a Riverside iskolába kertiltem, mivel a családi ház, amelybenlaktunk, véletleni.il éppen az utcának a folyő felóli oldalára esett.

Bár még csak kilencéves voltam, mrár tudatiíra ébredtem annak, hogy aRiverside iskolabeli osztálytársaim jőva1 magasabb életszínvonalon élnek,mint az én családom. Sok gazdag osztálytársam elszigetelt ktizosségben élta folyő tríloldalán, ahová egy híd vezetett át. Valahányszor játszani mentemaz osztá|ytársaimmal, és átmentem ezen a hídon' tudtam, hogy itt egy másikvilágba kelek át.

165r64

osztálytársaim a folyő trílső partján tekintélyes uradalmi bázakbané|tek.A hícl innensó oldalán aházak sokkal kevésbé voltak elókelók. Mi az iiltet-vény clolgozőirész&e építettegyikházban élttink' osztálytiírsaim sziilei ház-lLrIa.jclonosok voltak. Mi béreltiik az otthonunkat. Számos osztálytársam csa.|írdjának tobbháza is volt, sokuknak volt tengerparti nyaralő,juk. Mi a ten.gcrparti nyilvános parkba jártunk. AzoszÍá7ytársaim játszottak a jachtklub-ban vagy a country-clubban. En dolgoznijártam oda.

Habár gazdagok voltak, aZ osztáiytársaim és családjaik egyáltalán nemvo|tak sznobok. Barátságos emberek voltak, akik jől beilleszkedtek a ktizcis-ségbe. Sok idót tcjltcittem barátaim tengerparti nyaralÓiban' egyiitt csőnakáz.tam, vagy repÍiltem veliik. Nem kérkedtek a gazdagságukkal. Megosztottiíkvelem. Számukra a gazdagság természetes állapot volt, nem valamiféle kii-lonlegesség. Megszokott életstílus és életszínvonal. Életstílusuk nem jelen-tett valami rendkívtili dolgot a számukra. Én voltam az,akiaz életstílusukatkiiltinleges dolognak gondoltam' néha kényelmetlentil étezve magam, néhaktizéjiik nem illónek, e|tér6 életszínvonalunk tudatában, ami elválasztottminket. Tizenkét éves korukban gazdagbarátaim magániskolába mentek, énpedlg azállami kozépiskolában folytattam tanulmányaimat, a Szakszerveze-ti iskola volt diákjaival egytitt.

Mielótt iskolába mentem, azt Sem tudtam, hogy ellenszenves alak vagyok.A k zépiskolában egyik lány sem akart foglalkozni velem, akikkel randizniakartam. Nem voltam menó srác. A népszerÚí lányok a rossz fi k iránt érdek-lódtek, akik idósebbek voltak náluk, kiilonféle bandiíkhoz tartoztak. és autÓ.juk volt. Bár a focicsapat állandő tag|a és jó szortozí voltam, mégsem szá-mítottam menónek' nemtartozÍam egyik bandához sem, és nem volt autőm.Szégyellós voltam, kcivér, és legfeljebb családunk bézsszínÍí kombijátvezet-tem.Ez|tatározottan nem volt valami menó dolog.

|97 4-ben' amikor kiléptem a tengerészgyalogságtől huszonhét évesen,határozottan tudtam, hogy gazdag akarok lenni, gyors autÓkat vezetni, ésszép nókkel randevrizni. Habár felnóttem, elveszítettem gyerekkori ktivérsé-gemet, magasabb és erósebb lettem, elmémben még mindig szégyellós' k -vér és pénztelen srácnak éreztemmagam. Tudtam, hogy mit akarok, aztvi-szont nem, hogyan jutok oda.

Tudtam' hogy vállalkoző akarok lenni, és ingatlanba fektetni, de nem voltsem pénzem, sem gyakorlatom. Minél ttjbbet gondolkoztamezen,és hason-lítottam cissze vágyott és meglévó életmődomat , annálinkább úgy éreztem,htlgy igazuk vo|t a tanítÓimnak. Át|agos vagyok. Nem vagyok sem tigyes,sem tehetséges. Nem vagyok okos. Ha gazdag akarok lenni, mődot kell ta-lálnom arra' hogy legalább valamivel a lehetóségeim felett éljek mindenegyes napon.

Ne élj a lehetóségei,d. alattA pénztigyi szakértík azttanác solj rík az embereknek, hogy a le he t ó s é g e ik

alatt éljenek, és diverzijik ljanak. Sok ember számára ez okos tanácsnakhangzik. E tanács kovetésével az a probléma, hogy átlagosanfogod végezni,mivel ez egy dtlagos tanács. Nem rossz tanács, csupán átlagos pénzugyita-nács. Ezen kívtil ki az,aki a lehetóségei alatt szeretne élni?

A k zépiskolában a diákok az akadémikus képességeikre kezdenek kon-centrálni, és magasan fizetettj vendó karrier felé kacsingatnak. A gyereke-ket tjr kké azzalnyomasztják, hogy legyenek okosak, tanuljanak keményen,és szerezzenek jő jegyeket. Az egyetem elvégzése után sokan egyetemi to-

vábbképzókre mennek, hogy tovább sz kítsék karrier lehetóségtiket, és iigy-véddé, orvossá, ktinyvelóvé vagy Íizleti menedzserré váljanak. Számos or-vos, a nehéz és fiírasztő orvosi egyetem után, Szakorvosi képzésen vesz részt,hogy specialista legyen, mint például sebész vagy belgyÓgyász. A mrívészetifóiskolákon keramikus, festó, reklámgrafikus, zenész stb.lehet valaki. A te-

hetséges diák-atlétrák professzionális sportkarrierre késztilnek a futball, a te-

nisz, a kosárlabda vagy a golftertiletén. Tény, hogy ha ellátogatsz egy sport-eseményre, sok szÍiló véresre kiabálja a torkát, rigy szurkol, hogy a gyerektikvagy a gyerektik csapata nyerjen. Senki sem akar egy átlagos csapatban ját-

szani.A legttibben tudjuk: ahhoz, hogy sikeresek legytink az iskolában, majd si-

keres karriert futhassunk be,ahhoz a legjobb formánkat kell ny jtanunk, ah-

hoz azkell, hogy a legjobbak legytink. Koncentrálnunk kell és tanulni, spe-

cia|izá|ődni,Ezze7 szemben, amikor pénzr6| van sző, azt tanácsolj ák az em-bereknek, hogy specializá|ődás helyett diverzififuiljanak, a magasabb élet-s zínv o nal helyett pedig azÍ., hogy éljenek a l e he tó s é g e ik al att .

Miután a tengerészgyalogságot elhagytam, nem akartam átlagos állásbakertilni, és a lehetóségeim alatt élni. Számomra a lehetóségeim alatti életetaz je|en:tette, ahogyart az dtlagos emberek élnek.Nem akartam átlagos autÓt

vezetni, vagy átlagos lakőnegyedben élni. Azt is tudtam,bogy diverzijiká-kissal visszatérnék az át|ag alatti befektetésekhez. Tisztában voltam vele,hogy ha magasabb életszínvonalat akarok - olyan életet, amilyet az egykoriosztálytársaim éltek, a híd trílső oldalán -,ahhozfőkusailnomkel|'

Amikor ktjrti|néztem a világban, amelybe négy év katonai iskola és ijt évtengerészgyalogsági szolgálat után éppen visszatéróben voltam, azÍ.tapasz-taltam, hogy a legtcibb ember keményen dolgozott azért,Ítogy szakmailag azátlag f lé k|]zd1e magát, pénziigyi szempontbÓl viszont aa dtlag alatt é|tek.

A legiobb mődját választottam annak, Itogy |egyózzem a jó tanulÓkat, a

gazdag gyerekeket, a tanárokat, akik átlagos címkével láttak el engem, és a

166 r67

|lirrytl|iltt, akik nem érdeklódtek irántam: azt,hogy gazdag leszek. Nem ha-t.itgrtt|tlttlt rírjLrk. Egyszerííen csak belefáradtam az átlagosságba. Rájtittem,Irrlgy gaz,dagabb lehetnék, mint a legt bb ember, mert amikor pénzről voltszti' a IogtÓbb ember tÍtlag alatti pénzíJgyi stratégiát és tanácsokat kcivetett.

Miért aj nlják a szakértók a diverzifilráhűst?Mint Warren Buffett mondja: ,,A diverzifiká|ás védelem a tudat|anság e|-

|crr. Nincs sok ér1elme azok számára, akik tudják' hogy mit csináInak.'' Apénziigyi menedzserekr.ól ezt mondta Buffett: ,,A fóállásri szakemberek máslcriileteken, mondjuk mint fogorvosok, sokat adnak a laikusoknak. Mindent(isszevetve azonban az emberek semmit nem kapnak a pénz,iikért a profesz'-

's :'iondLi s p é nz,ke ze ló kt L,,,

Azt hiszem, hogy amikor sokan a diverzifikáciőt javaso|ják ,azegyszer .

cn védekezés a tudatlanságuk ellen. Gyanítom, Buffett is azt mondja' hogycz szint aIatti pénzigyi tanács, szint alatti tanácsadőktől , szint alatti befekte-t knek.

Warren Buffett pénziigyi stratégiája egészen más. Ő nem diverzifikál.In-kább osszpontosít. Nagyszerrí iizleteket keres, nagyszer(í áron. Nem azt te-

szi, hogy cisszevásárol egy csomÓ tizletet, és aztán imádkozik, hogy legalábbcgy jÓ| mríkodjék k ziiliik. Nem akar átlagos megtériilést, vagy játszadozniarészvénypiacon. Szeret céget e|lenórizni,de nem céget vezetni. AmikorWaren befektetésról beszél' nála a kulcsszó a belsó érték,és nem a diverz,i-

Íikálás.A pénztigyi tanácsadÓk azért ajánlják a diverzifikálást, mert képtelenek

arra, hogy jő cégeket találjanak. Nem tudnak e||en6rzést gyakoro|ni, és fo-galmuk sincs arrÓl, hogyan kell iizletet vezetni. ok alkalmazottak, nem pedigviíllalkozÓk' mint Warren.

Az okos fickők elbuknak2004' augusztus 24-én, miután cisszeomlott a piac, a The Wall Street Jour-

lrrr1tcirténetet ktizolt arről, hogy apénzugyi alapok (qants), amelyeket fe|tchctóleg a Wall Street legokosabb fickÓi vezettek, hogyan veszítették el va|a.

ttlcnnyien a pénzÍiket (Justin Lahart: ,,How the >Quant< Playbook Failed'').Mlis szőval, az éltanulÓk elégtelent kaptak. A cikk a kcivetkezÓ,ket állítja:

llabírr nem azonos Statisztikai modelleket alkalmaztak, ezek az alapok hir

sonlt,lképpen k zelítettek a piachoz. Ugyanazokon a statisztikai mődszcrckcn nóttck fel, ugyanazokban a szakmai folyőiratokban mertiltek el, i.srrgyanazokat a tcirténelmi adatokat használták fel. E'nnek kÖvetkeztébt:l|k(innycn.jut<lttak hasonlő kcivetkeztetésekre ar:ről, hogyan kell befektetrri.

Más szÓval, a Wall Street tudős géniuszokat alkalmaz,av1|áglegjobb iiz-leti iskoláiban végzett legjobb diákokat, akik tudományos számítÓgépes mo-delleket használnak fel sokmilliárd dolláros befektetésekhez' és valameny-nyien ugyanazok'hoz a válaszokhoz jutnak. Amikor azt mondja a modelljtik,hogy ,,vásárolj'', valamennyien venni kezdik ugyanazokat a részvényeket,fellendtilést okozva ezze|. Amikor pedig a modelljiik azt"tanácso|ja: ,,adj el'' ,

akkor t megesen eladnak, bed ntve ezze| a piacot. Ez egyá|ta|án nem vallpénzi gy i intelligenciára.

Nem is diverzifik kak . . . csak azt hittékVan két nagyon okos osztálytársam' akik mindketten a Stanford Egyete-

men doktoráltak. M ag as a n ftzetett á|| ás okb an v annak, az e gy ik e gy bankn ál,a másik pedig egy olajtársaságnál. Miután szeptember 1l. után arészvény-piac cisszeomlott, mindketten sok pénzÍveszítettek, annak ellenére, hogy di.verzifikáltak. Az évek során ktil n-kÍiltin ttibbszcir is elbeszélgettem velÍik;a befektetési stratégiájukrÓl kérdeztem őket. Egybehangzóan eztvá|aszolták:,'Részvények, kcitvények és befektetési alapok jől diverzifikált portfoliÓjábafektettem be."

Bár nem mondtam nekik, Szerettem volna rámutatni, hogy ók valőjábannem is diverzifikáltak' Diverzifikálds helyex l0)%o-osan papíralap eszk -

z kbe fektettek be, elsósorban a részvénypiacon. Nem voltak jelen az ingat.lan, a saját i'izlet vagy az áruk,mint például az olajipari termékek befektetésikategÓriáiban. Amikor a részvénypiac cisszeomlott, minden részvény bedólt.Hiába gondolták rigy, befektetéstik egyá|talánnem volt diverzifikált. Átlagfeletti akadémikus IQ-juk volt, pénzugyi IQ-juk azonban nem érte e| az át-lagot.

Géniuszod megtalálásaI9.7 4 és 1 984 kcizott felépítettem és rijraépítettem néhány tizletet. Elszán-

tan vállalkoző akartam lenni. Egy kisbabához hasonlőan, aki számtalanszorfeláll és elesik, mielótt megtanul jámi, én is tobbszor felálltam és elbuktam,mie\óttigazi vállalkozÓ lettbelólem. Azértcsináltam mindezt,mertbennfen-tes akartam lenni, nem pedig outsider.

|984-t61 1994-ig oktatási vállalkoző lett belólem, mert érdekelt, hogyantanulnak az emberek. Bár az iskolát nem Szerettem, a tanulást mindig é|vez-tem. Azt is tudni akartam, miért'éreztemmindig butának magam azosztá|y.ban. E tíz év alatt Kim és én kiépítettiink egy nemzetkcizi oktatő céget, kihe-|yezett irodákkal - Ausztrália, Kanada' Uj-Zé|and, Szingaprír és az USAteriiletén -, amely vállalkozást és befektetést tanított.

168 r69

Ezen idószakalatt másképpen, mondhatni, hogy homlokegyenest ellenté-tcsen végeztem a tanítást, mint a tradicionális iskolák. Ahelyett, hogy olyanlégk rt teremtettem volna, ahol csak egy-két diák okos, gy intéZtem a dol-gokat, hogy mindenki okosnak érezhesse magát,és tanuljon. Versengéshe-|yett az osztály tagtrai kooper ltak' Ahe|yett, hogy a tanulők az én e|6adásal-mat hallgatták volna, ktilonféle játékokat terveztem az e1yes speciális téma-k rok elsajátítására. Ahelyett, hogy unatkoztak volna, felnótt hallgatőimataktivizá|ták a kihívások, és részt vettek a tanulási folyamatban.

Vállalkoző oktatőként szeruett Íapasztalataim alapj án továbbfejles zÍettemC AS H F LoW nevíí oktatő társasjátékom at, az e|só játékot, amelynek segítsé-gével egyidejííleg tanítottam hallgatőimnak mind a befektetésról, mind ak<inyvelésról.Bizonyára rígy gondolod, a kcinyvelés a legunalmasabb tan-tárgy lehet a Fclld n, a befektetés pedig a leginkább 1jeszt6. E két témakortegyetlen játékba cisszehozva, a tanulás kihívÓan érdekes és vidám |eÍt. Az,ember akár még az ezredik játék után is képes valami ríjat tanulni a kcinyve-lésról, a befektetésról és onmagáről. A játékot 1996.ban adtam ki hivatalo-san.

Amint egyre ttibbet tanultam megaz emberi elméról, és arről, hogyan ta-

nulunk, egy csomő dologra rájottem, amelyek az iskolarendszeri.inkben za-varőak voltak. Rájottem, hogy jelenlegi tanítási rendszertink tulajdonképpenkárosítja a gyerekek agyát. Más szóva|,még egy kitíínó tanulőt is lelassíthatez a nevelési szisztéma. Minél tobbet tanulmányoztam és gyakoroltam osz-tályaimban a kiiltinféle tanítási technikákat, annál inkább vá|aszt kaptam a

kérdéseimre, és rájottem, miértcfinkéztek engem állandÓan butának, vagy a

legjobb esetben is átlagosnak.

Sokféle intelligenciaKutatásaim során felfedeztemegy kcinyvet, amelyet Howard Gardner írt,

és amelynek acíme vo|t: Frames of Mind: TheTheory of Multiple Intelligen.ces (Elménk felépítése: a sokféle intelligencia elmélete). Mríve kiterjesztetteés megerósítette az elmémet. Tanítása szerint hétféle intelligencia |étez1k:

l. Nyelvi2. Logikai-matematikai3. Zenei4. Testi-kinesztetikus5. Térbeli6. Interperszonális7. Intraperszonális

Kcinyve megerósített abban, amit valőjában tudtam; egyszerríen nem ren-delkeztem azokkal az intelligenciákkal, amelyeket az iskolarendszer elis-mert - vagyis a nyelvi és a logikai-matematikai intelligenciáva|.Ezvo|tazegyik oka, hogy a kozépiskolában kétszer is megbuktam angol nyelvból.Nem tudtam írni,betízni vagy helyesen alkalmazni az írásjeleket. Nem vol-tamnyelvi,és nem voltam logikus.

A Kereskedelmi Tengerészeti Akadémián aztán mégis az angol lett a ked-venc tantárgyam, mivel nagyszeríi tanárom volt. Ha nem lett volna ez aÍa-nárom, mabiztosan nem lennékszerzó. Angoltanáromnak az Akadémián ki-vá|ó interperszondlis készsége volt, emiatt jől tudott viszonyulni hozzám.Nagyon tiszteltem ót. Ahelyett, hogy leereszkedííen beszélt volna velem, in-kább inspirált.Ugy tudtunk beszélni egymással, mint ember az emberrel, ésnem rigy, mint tanár a diríkka|. Az6 óráin okos akartam lenni, és tanulni akar.tam. A korábbi bukásaim helyett itt jő jegyet kaptam.

B izto ns ág ra v a,n s ziiks é g e m

Később, tengerészgy alogosként Vietnámban, az intraperszonőlis intelli.genciám tartott életben. Az intraperszonális intelligenciaazaképesség,hogyellenórzésed alatt tartsd az érze|meidet, és elvégezd a feladatodat, még haveszélyben is van az életed. Sok ember azért sikertelen anyagilag,mert azintraperszonális intelligenciája gyenge. Az ilyen emberek gyakran mondjiík:,,Munkahelyi biztonságra van sziikségem'', vagy ,,Ezkockázatosnak trínik''.Ezek arra példák, amikor az érze|meivel gondolkozik valaki, és nem az int-raperszonális intelligenci ájáv a|'

Ahogy tovább tanulmányoztam Gardnert és a sokféle intelligenciáró|sző.lő elméletét' rájcittem, hogy az iskolában a jő tanulők azok voltak, akiknekmagas volt a nyelvi és a logikai-matematikai intelligenciájuk. Az olvasás' azírás és a matematika kcinnyen ment nekik, nekem viszont nagyon nehezen.Lassan olvastam és írtam, a matematikát pedig csak akkor szerettem, ha va-lami olyat mérttink vagy számoltunk, mint a csőnakom vagy a pénzem. Erós-ségeim voltak: aÍérbe|i, a testi-kinesztetikus és az intraperszonális intelli-gencia, ezért aztán firkálgattam az órákon, csőnakot építettem, és nem érez.tem Sem fenyegetónek, sem motiválőnak azt, amikor a tanárok azza|prőbá|-tak riogatni, hogy nem fogok jő állást kapni, ha nem lesznek jő jegyeim.

Lehet, hogy most te is szeretnéd megkérdezni magadtől: A hét intelligen-cia kciziil melyik az én esetemben a legerósebb? Allítsd sorrendbe, és szá-mozd meg 6ket, az 1 . jel legyen a legerósebb, a 7 . jelíi pedig a leggyengébb.Javasolom, hogy olvasd el te is Gardner konyvét.

r70 r7l

Az agy hdrom részeAlbeft Einsteinnek tulajdonítják a mondást: ,,A képzelet fontosabb, minl

a tudás.''Vállalkoző oktatÓként sokat foglalkozÍam aZ agy ktilonb<izó részeivel. Hu

sszefoglaljuk, a végletekig leegyszerrísítve' agyunknak három fó része vatt(|ísd az ábrát\:

1. Bal agyfélteke. Altalában az agynak ezt a részét alkalmazzuk, amik<lt.

olvasunk, írunk, beszéltink, vagy logikai feladatokat oldunk meg. Az iskolÍban jől teljesító gyerekeknek jől fejlett bal agyféltekéji'ik van. Gardnernek it

sokféle intelligenciáről szőlő míívében a bal agyfélteke leginkább a nyelvi, it

logikai-matematikaiés az interperszoruilis intelligenciával hozhatő kapcs<l

latba' Az írÓi' a tudományos, az iigyvédi, a k nyvelói és az iskolai taniári hivatás a leginkább megfe|e|6 ezeknek a,,balagyfé1tekés'' embereknek.

2. Jobb agyfélteke. Az agynak ez arésze hozhatÓ leginkább kapcsolatba ir

képekkel, a mÍívészette|,azenéve7 és egyéb nem lineáris kapcsolatokkal

lr kreativitáss a| és aképzelettel. Gardner munkája alapján a zenei és a térbeliirrtelligenciakapcsolődik leginkább ajobb agyféltekéhez. Atewezói,azépí-tÚszi, a zenészihivatás a leginkább megfeleló azoknak az embereknek, akik-rrél ezek az intelligenciák dominálnak.

.J. Tudat alatti agy. Az agy hiárom része koztil ez a7egeríteljesebb, mivele'ztarta|mazzaaz,,6siagyat'', amit gyakran primitív agynak neveztink. A pri-rrritív agy hasonlít leginkább egy állat agyához, Nem gondolkozik, inkábbr.cagál: kiizd, menektil, vagy ledermed. Gardner mÍíve alapján az intraper-.yz,ondLis intelligencia hozhatő elsósorban kapcsolatba a tudat alatti aggyal.Véleményem szerint egy személy intraperszonális intelligenciát1a az, amivégsó soron meghatározza, hogy azLl|etó sikeres lesz-e, vagy kudarcot vallaz é|etben, a szerelemben, az egészség tertiletén és a pénztigyekben. Ennekoka az, hogy a tudat alatti agy aZ agy legeróteljesebb része, kiilonosen aZ

tllyan helyzetekben, amikor az1||et6 nagy nyomásnak van kitéve.A tudat alatti agy hatással van testi akciőinkra is, testi-kinesztetikus in-

telligenciánk révén, Például a golfjátékban a nyomástÓl fulladást érez'heÍ a

iátékos, és akár egy egyszer i.itést is elvéthet. Egy ember cintudatlanul is le-

bénulhat, és nem mer cselekedni' mert fél, hogy h1bázni tbg, vagy kitart egy

rnunkahelyen a biztonság kedvéért, és nem azért,merÍ' szereti a munkáját.A magas intraperszonáli s intelli genciával r endelkezó embernek megvan

az a képessége, hogy kontrollálja a tudat alatti agy cinkéntelen reagá|ását,va-gyis azt, hogy kÍizdj n, menektiljcin, vagy ledermedjen . Menekiilés helyett

d nthet rigy, hogy a legjobb, ha ledermed. Ha ledermedt, még mindig vá-

laszthatja aharcot. A lényeg az,hogy rendelkezik azza|az intelligenciával,hogy megválassza a legjobb tudat alatti yá|aszt. Ha dtihos' akkor is tud nyu.godtan beszélni. Ha fél, szembe tud nézni a félelmeivel.

Az emberek kiilonféleképpen gondolko zbatnak,amikor a tudatalattijukat

a félelem kontrollálja. Ha valaki félénk, ezt mondhatja: ,,En eZÍnem tudommegtenni. Mi lesz, ha kudarcot vallok?'', vagy ezt: ,,Ezt(l| kockázatos.'' Ha.sonlítsd ezt ossze egy olyan személlyel, akinek tudatalattija harci állapotban

van, és ezt mondja: ,,Majd én megmutatom nekik! Azért is megteszem, csak-

hogy bebizonyítsam, hogy meg tudom csinálni!''Nagyon fontos, hogy megtanuld megválasztani a tudat alatti állapotodat,

m é g mi e l ó tt gondolkoznál, vagy d nté st hoznál. Vietnámban j obban éteztemmagam, jobban reptiltem, és magabiztosabb voltam, ha tudattalanul a harcot

választottam. Ha menektiló vagy félénk stádiumban voltam, gondolataim isfélelemmel voltak te|v e . Ezért v áLaszd meg elméd tudat alatti ré szének á1l a-

potát' még mielótt a bal vagy a jobb agyféltekédet alkalmaznád.A stressz alatt is erós kontrollt igényló hivatások a leginkább megfelelóek

T[rdat alatti

172 113

a,I' crós intraperszoruilis inte||igenciával rendelkezó személyeknek. Példáula rendórliszti, a mentőorvosi és ápolői , at(izoltői és a katonai hivatás magasszintÚí intraperszonális intelligenciát igényel. Elmondhatő, hogy a vállalko-zílknak is nagy adagra van szÍikségÍik ebból az intelligenciábÓl.

Melyik agyad kontroll lja a pénzedet?Azéft|ettemkíviáncsi az agyunk felépítésére, és arra, hogy hogyan mríkti-

dik, mert tudni Szerettem volna, mi az oka annak' hogy sok ember egy mődonbeszé|, azután más mődon cselekszik. Megkérdezhetem például valakitól:

',Akarsz gazdag lenni?'' Erre a legtobben rávágjrák a logikus bal agyfélteké-jijkból érkez6 vá|aszt: ,,Hát" persze|. Természetesen gazdag akarok lenni.''Nem a logikus bal agyféltekéjtikkel van probléma. A problémát az je|enti,hogy a tudat alatti agyuk kcjzben ezt suttogja: ,,Te aztán nem! Te soha nem|esze| gazd'ag''' Vagy: ,,Hogyan is lehetnél gazdag,hiszen semmi pénzed nin.csen."

Legttibb esetben az cintudatlan b ulaistől valő félelem az, ami az embereketvisszatartja. Ezt a bukástől valÓ félelmet használjá| a tanítők is az iskolábanarra, hogy a gyerekeket motiválják. Emlékszem, amikor a tanítóim eztmondták nekem: ,,Soha nem kapsz jő állást, ha nem szerze| jó 1egyeket.'' Az-tán késÓ,bb az é|etben,amikor a jő álláshoz jutott eminens tanulők vá|toztatniakarnak a karrierjiikcin, a félelmtik fogságban tartja óket.

Van például egy tigyvéd barátom, aki a Harvard Egyetem kiválő hallga-tőja volt. Változtatni akart, de nem tudott. Fél attÓl, hogy valami rijat csinál-jon, mert attől tart, hogy elbukik, és nem tud elég pénzt keresni. Azt mondtanekem: ,,Már olyan régóta tigyvéd vagyok' hogy nem is tudok mással fog-lalkozni. Ki az, aki annyit tudna nekem fizetni, mint amennyit most kere-sek?'' Ragyo gő bal agyféltekéje van, alulfejlett jobb féltekéje, és egy ellen'órzésénkívtili tudat alatti agya.

Ismétlem' a három agyrész k ztil a tudat alatti a legerósebb. A tudat alattiagy olyan erós, hogy aztartjaellenórzése a|attafuggóségeinket is. Példáu|a legt bb dohányos Szeretne leszokni' Logikus magyarázatokat adhatsz azillető bal agyféltekéjének a dohányzás káros hatásairől, és riasztő képeketmutathatsz a tiidórákről a jobb féltekéjének. Ha azonban a tudat alatti agyadohányozni akar, akkor az illetó dohányzik. A tudat a|atti agy sokféle mődonirányítja az é7etedet, akfu jő tanulő vagy, akátr rossz. Amikor a pénz kerii|szőba, a legtribb ember belsejében csata d l az e7yes agyrészei ktjzi)tt.Ez akonfliktus okozza náluk, hogy a lehetóségeik alatt élnek,miktizben valőjá-ban .j av ít ani s ze r e tné ne k az é l e t s zínv o naluko n, és gazdagságra vágynak.

A vál|alkozás és a pénz tanítÓjaként sok emberrel találkoztam, még rend-

kíviil képzett emberekkel is, akik ftiggóségbe kerÍiltek a szegénységgel. Va-|ami azagyukban szegénynek tartotta meg óket. Ahelyett, hogy arannyá vál-

tozott volna minden, amihez bozzányú|tak' kt'rtil tttik minden őlommá vál-

tozott.

Az agyak csatdiaTanárként kíváncsivá tett engem az agyaknak ez a csatája. Meglepett a

konfliktus egy ember logikus és illogikus agya kozcitt. Rájtittem, hogy a va-

lődi nevelés nem csupán abből áll, hogy a diákokat megtanítjuk olvasni, írni,és megjegyezni a jó válaszokat. Rájtittem, ahÍtoz, hogy hatékony legyen, a

valődi nevelésnek egyesítenie kell mindhárom agyrész erejét. Ahelyett,hogya három agyrész egymás ellen dolgozna, egyiitt kell m kodnitik. H a egy sze-

mély képes cisszehangolni és fejleszteni mindhárom agyrészét, nagyobb

eséllyel lesz sikeres a valő életben.A hagyományos neveléss e| az aprobléma, hogy csak aZ agy egyetlen ré-

szére: a bal agyféltekére főkuszál. Más szőval, egyidejríleg lehetsz egy bal-

agyféltekés géniusz, tudat alatti agyad szempondábÓl pedig idiőta. Irhet,hogy a bal agyféltekéddel tudod, mit kell tenned, a tudat alatti agyadviszontfélelemmel tolt el, hogy valőban meg is tedd. Es ami a legrosszabb, a legt bb

ember' miután elhagyja az iskolát, tijkéletesen olvas, ír és számol, de retteg

a kudarctől' és a valő életben a biztonságot keresi a lehetóségek helyett. Anatanítjákőket, hogy tcjbbre értékeljék a tudást, mint a képze|óer6t - és nem

toródnek azzalaképességgel, hogy integráljrák agyuk hrírom részét. Miutánéveken kereszttil arra tcirekszenek, hogy a legjobbak legyenek, apénzij|gyi

szakértók azt mondják ezeknek az embereknek, hogy diverzifik ljanak, és

éIjenek a lehetóségeik alatt. A félelemmel teli tudat alatti agy számára intel-

ligensnek és logikusnak tÍínik ez atanács.Ezek az emberek aztán éveken ke-

reizttil, minden hőnapban átadják a fizetésiik egy részét apénzi;gyi tanács-

adÓjuknak, abban a reményben' hogy ók tudják, mit csinálnak. Ugyanakkor

a viiág leggazdagabb befektetóje, Warren Buffett azt mondja: ,,A diverzifi-kálás védekezés a tudatlanság ellen.'' Es valÓban az.

B alagyfélteké sek irdnyította vil'ág

A világot balagyféltekés emberek irányítják. Ezekkel a balagyféltekés

emberekkel az a probléma, hogy azt hiszik, csakis egyetlen agy és egyetlen

intelligencia |étez\k.A legt bben nincsenek tudatában aZ agy tobbi részének

és a más típusri intelligenciák lehetóségének. Ha megkérsz egy magasan kép-

zett, ba|agyféltekés egyént, hogy definiálja az intelligenciát, feltehetóen

ilyen választ kapsz tóle: ,,Ha egyetértesz velem, intelligens vagy. Ha nem,

akkor idiőta.''

r74 t75

Apénz vi|ágában ezek a balagyféltekés emberek abban hisznek, hogy a

pénzcsinálás valamiféle számokből állő formula, matematikai egyenlet.Ezért van az,hogy amikor a piac cisszeomlik, számos pénztigyi alap szinteazonos mődon omlik ossze. Az alapokat akadémikus képzettség géniuszokirányítják' akik valamennyien ugyanazt aformu|át k<jvetik. Kcivetkezzék ittegy másik idézet a Wall Street Journal 2007 . augusztus 24-i számában meg-jelent, korábban említett cikkből (Justin Lahart: ,,How the >Quant< Play-book Failed"):

Számos pénztigyi alap, amelyek statisztikai modelleket alkalmaztak arra,hogy megtal á|ják a ny eró kereskedési stratégiát, nagy veszteség elrs61 szá.moltak be ebben a hőnapban. Sok esetben a menedzserek ujjal mutogattakmás , vesztes égkor7átoző pénzijgyi (hedge) alapok felé , l ényegében azt á|'lítva, hogy sok volt a birtokukban ugyanabből a részvényból, és a modell-jiik azt mondta, adjanak el egyidej leg ,|eh zva atészvényátakat,és ezze|mindenkinek ártottak a folyamatban.

Más szőval, a jő tanulők nyelvi és logikai-matematikai bal agyféltekéjti.ket alkalmazták befektetéseikhez a részvénypiacon, és valamennyien ugyan-arra avá|aszra jutottak . . . éppen rigy' mint az iskolában. Es ki fizette mega veszteségek árát? Nem a jÓ tanulők. Nekik garantált fizetésiik volt. ok al-kalmazottak voltak, és nem befektetók.

Tanulj meg nyerni a teljes agyadfelhaszn lásdvalWarren Buffett mondta egyszer: ,,Tanulj meg a saját fejeddel gondolkoz-

ni. Mindig megdcibbenekazon, milyen agyatlanul majmolnak másokat ma-gas IQ.val rendelkezó emberek.''

oktatási vállalkozőként arra kezdtem a diákjaimat tanítani, hogy ,,a dobo.zon kíviil'' gondolkozzanak, és alkossanak inkább, semmint utánozzanak.Meglepett, milyen ijesztóvoltez a tanulási folyamat hallgatőm t bbsége ré-szére. Csaknem valamennyien olyan riadtan ragaszkodtak a munkahelyi biz-tonságnak, a mágikus befektetési formulának és a hibázás elkeriiléséneksziikséges ség éhez' hogy tevékenységem legkemény ebb részét e félelmekk telékeinek a megtcirése jelentette. okos, sikeres, jől képzett emberekrólvolt szÓ, akik változtatni akartak. Nem voltak szegények, nem voltak siker-telenek, nem voltak tanulatlanok.

Tanárként az volt a feladatom' hogy megmutassam nekik, hogyan hasz-ná|ják elsódleges intelligenciáikat és agyuk mindhiárom részét ahhoz, hogypőnztigyileg nyertesek legyenek. Gyakran neveztem így tizleti programo-rrrat: ,,Gyózni tanulás teljes agyunk a|ka|mazásával.'' Hogy az emberek fi-

gyelmét megragadjam, ezt szoktam mondogatni: ,,A legjobb diákok akoze-peseknek dolgoznak' a jők pedig a kormánynak.'' Nyilvánvalőan ez nem tette

boldoggá a |egjobbakat, de megértették, miután elmagyaráztamnekik a meg-figyelésem mcig tti logikát.

A szegények és a ktizéposztd.lybeliek dialektusaAz agykutatÓ tudősok nemrég felfedezték, hogy az agyban tÍikrtzó neu.

ronok vannak. E tudősok kcjziil sokan hisznek abban, hogy ez a felfedezésfontosabb, mint a DNS felfedezése volt. Az idegttik r egyszerrí kifejezéseiazok a megfigyeléseken alapulő szokásmondások, mint: Utdnozás: majom-szokás,vagy Madarat tollár l, embert bardtj(tről. Vagyis az agyunk aÍTa vanprogramozva, hogy ltánozza azt, amit látunk, hogy mások csinálnak. Ezszolgálhat magyarázatttl arra, miér1 fektetnek be az a|apkezeló menedzserekugyanazokba a részvényekbe, a szegények miért maradnak szegények, mégakkor is, ha sok pénzt keresnek, és miért yan az,hogy egy Angliában nevel-kedett gyerek az ango7 más dialektusát beszéli, eltéró akcentussal' mint az a

gyerek, aki az USA-ban vagy Ausztráliában sziiletett.A dialektus és az akcentus tiikrcizó neuronjai kor|átozzák saját világunk

kiterjedését, és azt, hogy kikkel keriiliink kapcsolatba. Hawaiit elhagyva sokgyerek keriil nehézhe|yzetbe angol dialektusuk: a,,Pidgin English'' miatt. Apidgint beszé7ó hawaii gyerekek gyakran mennek o|yan,,szárazfcjldi'' isko-1ákba, ahol nagy hawaii klubok vannak, mert ott kényelmesebben érzik ma-gukat. A Szakszervezeti iskolában sok gyerek beszélte ezt anye|vjárást. ARiverside iskolában tilos volt így beszélni. Azt hiszem, e z nagy elónyt jelen.Íett az életemben, valamint az is' hogy New Yorkba mentem továbbtanulni,és nem a Hawaii Egyetemre.

Aziz|etés a befektetések világában a szegény emberek a szegények dia-lektusát beszélik. Ahelyett' hogy az tizlet és a befektetések nyelvét használ.nák' ilyen szavakat mondanak: ,,kormányprogramok, szociális ellátás, se-

gély'' A k zéposztálybeliek dialektusa más. ok ilyeneket mondanak: ,,Di-verziflkál^j,és élj a lehetóségeid alatt.'' Buffett, a világ leggazdagabb befek-tetóje, ezt mondja: ,,Nincs sztikségem a pénzre. E.gyszerííen jÓ mulatságpénzt teremteni, és figyelni

' hogyan nó a vagyonom.'' Ismétlem , ez jó pé|da

az egymástőL e|tér6 angol dialektusokra, amelyek kiil nbrjzó ttikrcizó neu-ronnal rendelkezó agyakat mutatnak be.

Minden csoport más és más dialektust beszél. Pé1dául amikor golfozÓkjrinnek tissze, az angol nyelv teljesen más formáját hallhatod tőItik. Amikoregy madárka (birdie) a téma, egyá|ta|án nem arrÓl van sző, hogy vadmada-rakra lónek a golfpályán. B árhovámész is a világban, ha az egyik golfjátékosazt mondja a másiknak, hogy ,,madárkát lóttem'', minden golfoző tudja, hogy

t76 r'7"t

az i||etó az engedélyezettné| kevesebb iitéssel talált lyukba, ami azt jelenti,hogy játéka az átlagosnál jobb volt.

Egyszerííen véve, a gazdagok is hasonlőképpen sajátos dialektusban be-

szélnek. Ez az eltétó agyakra és az eltéró tiikrÓzó neuronokra vezethetívissza. Emiatt vo1t sorsfordítÓ, hogy kilenc évesenátjártam a hídon, és ezértnem élek a lehetóségeim alatt, és nem diverzifikálok. Ezért van az, hogy mégakkor sem vezetek olcső autőt, nem viselek olcső ruhát, vagy nem élek sze-gényes lakőnegyedben, ha éppen csódben vagyok. Mindez a tÍikrozó neuro.nok és az életminóség kérdése.

Manapság az agykutató tudősok abban hisznek, hogy agyunk legerótelje-sebb tanulő részei a kroz6 neuronok. Ez megmagyarázza, miért vannakminden osztályban kedvencei a taniárnak. Mivel a legtcibb osztályt balagyfél-tekés tanárok vezetik, ók hajlamosak arra, hogy a hasonlő intelligenciávalrendelkezó gyerekeknek kedvezzenek. Ugyanezek a tanárok viszont tcjbb-

nyire nem kedvelik a míivészi, zenei hajlamri' kreatív, jÓ fizikai adottságtitanulőkat, vagy azokata gYerekeket, akiket nem kcinnyÍí megfélemlíteni. Mi-re az iskola véget ér, kiesik a legtobb gyerek, akik nem nyelvi és logikai-ma-tematikai beállítottság ak. Megcímkézik, és eltávolítják óket. Szomorrj,hogy a kizárt gyerekek gyakran érzik butának magukat. Képzeld csak el' haez tcirtént volna veledkora gyermekkorodban. Hogyan hatott volnaeZameg-bé|yegzés a további életedre?

A Harvard professzorai, Rober1 Rosenthal és Lenore Jacobson kísérletetvégeztek 1966-ban, amelynek során arrÓl informáltak néhány tanárt, hogybizonyos gyerekek az osztá|ytlkban géniuszok, noha nem is voltak azok.Ezek a gyerekek a késő,bbiek során, csaknem minden esetben, kivételesen jőosztá|yzatokat kaptak. Más szÓval, a kutatők aztÍalá|ták, hogy egy gyerektanulására a legnagyobb hatást az teszi, hogy mi aÍanára véleménye rőla és

azintelligenciájáró|.Abefektetésekvilágábanezajelenség efogultságként,futő kapcsolatokban pedig el(iítéletként ismert. Ez is példa a tiikr zó neuro-nok hatására.

Egyszerííen kifejezve, atukrozó neuronok miatt az agyunk olyan, minthatelevíziÓs adÓ és vevó volna. Még ha fizikailag nem is beszéliink egymással,az agyunk azért,igen mély szinten, mégis kommunikál. Ha például beléptinkegy terembe, a legtcibben azonnalmegérezzuk' ki szeret benniinket, és kinem' még ha senki nem is mond semmit. Es ami a legrosszabb. Tapasztal-tam, hogy ha nem vagyok jÓban magammal' az emberek sem tar1anak jőt fe-lólem. Sok esetben a másik személy csak visszaku|di azt, amit fe1éje sugár-

zok. Más szőval, ha azt gondolom, hogy veSZteS vagyok, akkor veszteskéntsondolnak rám más emberek is.

A jő hír az,hogy képesek vagyunk megváltoztatni másoknak a rőlunk ki-alakított észleléseit, ha megváltoztatjuk a mődját, ahogyan mi saját magunkiránt érziink. Ezt megtehetjiik ttikrcizó neuronjaink átalakításával. Nem kciny-nyrí feladat, de elvégezhetó.Pé|dáu|,ha nem vá7toztatÍamvolna meg a véle-kedésemet cinmagamrÓl, sohasem ismerhettem volna meg, és vehettem vol-na feleségtil egy olyan gyony rrí nót, mint Kim

' nem lehetett volna a barátom

egy olyan híres ember, mint Donald Trump, és ma nem lehetnék anyagilagfi'iggetlen. Ha nem változtatom meg tudatosan az énképemet, akkor valÓszí-nííleg még mindig szégyellós, kovér és szegény, pidgin angolt beszéló krj-ly k lennék.

Habár nagyon jő iskolában végeztem, nem azza| az érzésse| távoztam on-nan, hogy okos vagyok. Inkább azt éteztem, hogy vannak olyan okos embe-rek, akikhez én soha nem leszek hasonlÓ. Mindig átlagos voltam. Amikorállásinterjrikra mentem, mindig az volt az e|só kérdés, milyen iskolába jár.tam, és hogy van-e master fokozatom. Ha lett vo1na, nagyobb valőszínÍíség-gel vettek volna fcil. Ismétlem, annak ellenére, hogy már az iizleti világbanvoltam, még mindig egy iskolai osztályban éteztem magam, olyan világban,amelyet a balféltekés intelligencia ura7. I9.7 4-ben, mikcizben a Xeroxnál dol.goztam, és megígértem a cégnek, hogy megszerzem aZ MBA fokozatot, ku-tatni kezdtem az agyat,va|amint a tanulás és a tanítás k{ilonféle mődjait. Ke-restem azt az.Utat-mődot, ahogyan én is nyerhetek' az én e|gondolásom, és

nemaz civéké szerint.Miután tanári családban nóttem fel, felismertem, hogy a siker mércéje az

volt náluk, milyen iskolába jár az ember, és hány tudományos fokozata van.A nagy tizletek világában tribbnyire ugyanez ahelyzet' A legtobb nagy cég-nél az alkalmazottak tekintélyes pedigrérevágynak, amit elismert egyeteme-ken szerzett magas fokozatokkal érhetnek el. Más szóval, a legelókelóbbamerikai, keleti-partvidéki egyetemeken jobb végezni, mint az állami egye-temeken, de azok még mindig jobbak, mint a helyi felsóoktatás. A nagy cé-gek világában az iskola, ahová jártá|,jobb állást, elókelóbb címet és maga.sabb fizetést szerezhet a számodra. Ott ez a siker mércéje.

Gazdag apám kcirnyezetében azÍ'láttam, hogy a siker mércéje az yolt',

hogy mennyi pénzt keresett, milyen emberekkel t lt tte az idejét, szabadonmegválaszthatta, hogy dolgozik-e Vagy Sem' és hogy mennyi munkahelyetteremtett. Rájcittem,hogy jobban teszem,haeldcjntcim,melyik siker-mércéreakarom alapozni azé7etemeÍ. Mivel nem gondoltam, hogy szegény apám is-kolai játékában vagy a nagy iizletek világában nyerni tudnék, gy dcintcittem,gazdagapám játékában nagyobb esélyem van a nyerésre. És ekkorkezdódottazigazi nevelésem.

r18 119

Ugy határoztam' hogy vá||alkozőként és ingatlan befektetÓ,ként gazdagapírm ritját kcjvetem. Tudtam, hogy nagyobb esélyem van ezeken a teriilete-kcn, mivel a legtobb eminens tanulÓ alkalmazottnak áll be, magasan fizetet|ír||ílsokat keres, és apénzét papír alap eszkciz kbe: részvényekbe' k tvé-rryekbe, befektetési alapokba fekteti. Mivelkcizepes tanulő voltam, tisztábanvtlltam vele' hogy használnom kell agyam mindhrírom részét, nem csak a balagyféltekémet, ha meg akarok tanulni nyerni.

A kcivetkezó kérdéseket teszem fel neked:

o Mi a mércéd a sikerhez?o Hol van a legnagyobb esélyed a nyerésre?o Nyerésre treníroztad.e az agyadat?O Egyiittm kcidnek-e agyad egyes teriiletei,

vagy netán ellened dolgoznak?

Két hdtrdnyAz évek során rájcittem' hogy amikor pénzr6| van szÓ, két hátrányt szen-

vednek el az emberek:

1. Iskohűink nem sokat tanítanak a pénzr6l. Még a legjobb tanulÓk is gyhagyjákelaz iskolát,hogy alig valamittudnakapénzríI.Ráadásul' atiikrcizneuronok nemrég felfedezett tudománya szerint, a legtcibben olyan emberek-tÓ1 tanulunk, akik pénziigyileg szintén nem intelligensek. Ezért van oly sokembernek kozéposztá|yra je||emzó tcirekvése, vagyis a lehetóségeik alatt él-ni,pénzt megtakarítani, és arra torekedni, hogy ne legyen adősságuk.

2.Iskoláink nem er sítik meg tudat alatti agyunkat. Tény, hogy neveléshelyett az iskolák elsósorban a félelmet használják motiválásra, inkább fe-nyegetnek, mint tanítanak, inkább másolnak, mintsem hogy tijítanának, bá-torítás helyett a h1bázásért btintetnek, inkább játszanak biztosra, mintsemhogy nagyban gondolkoznának, és inkább azt mondják, amit a másik hallaniakar, ahelyett, amit a másiknak hallania kellene.

Ennek akéttényezínek megfelelóen, sok ember vásárol, amikor eladniakellene, takarékoskodik, am1kot k ltenieke||ene, kcjlt, amikor takarékoskod.nia ke|(ene ,fél' amikor bátornakke|lene lennie, és bdtor , amikor félnie ke|.lene.

Néhány példa a tudat alatti agy ilyen nem ellenórzcitt, irracionális, pénz-Ügyileg ostoba viselkedésére:

l . Valamennyi pénzngyi alap egyidej leg ad el, bedontve ezze| apiacot,mivel valamennyien ugyanabba a részvénybe fektettek be. Akkor ad-

tak el, amikor vásárolniuk kellett volna. A pánik a tudat alatti agyből

érkezIk. A másolás vagy utánzás a kiilcjnbcjzóségtÓl valő félelembólered,ezért6kis ugyanazt csinálják, mint a tcjbbiek' ahelyett, hogy kre-

atív mÓdon cselekednének, megkockáztatva a másképp gondolkodást.

2. Amikor az emberek fizetésemelést kapnak, vagy némi kiil n pénzhezjutnak, gyakran ana k ltik, hogy jől érezzék magukat, ahelyett, hogy

kifizetnék rossz adősságaikat. Ismerek egy urat, zrki kozel egymilliÓdollár1rjrok lt a sziileitÓl. Azonnal vásárolt belóle egy nagy házat,ya-lamint két rij autőt, hitelre. Ahelyett, hogy rossz adősságaitÓl meqsza'

badult volna, eufőriája még nagyobb adősságokba kergette. Márapénzte|en, és aházát prőbálja menteni.

3. Amikor lejtmenetben van a gazdaság' sok cégnél az ,,E7adást" Akadá-

lyoző Részleg'' veszi át az e|)'enórzést. Ha c scikken az el adás, a le gtobb

cég visszafogja a hirdetést, a promőciőt, és szjíkíti az e|adői gárdát.

Spőrolás helyett a cégeknek ilyenkor inkább ktjlteniiikke|lene. Rosszgazdasági helyzetben egy tizleti vállalkozásnak tobbet kellene kciltenie

hirdetésre és promőciőra' tobb tizletkcjtót kellene felfogadnia, eladásra

oszt nzójuttatásokat felajánlania, és sokkal kreatívabban kellene vi-

selkednie. Más szőval, jobb.agyféltekés viselkedésre és tobb kommu.nikáciőra lenne szi'iksége. Ahelyett,hogy az Eladást Szerzó Részlegvenné át avezetést, azB|adást Akadá|yoző Részleg kerekedik feltil. Alegtobb cég Eladást Akadályoző Részlege balagyféltekés emberekból:

kci ny v elókb ól, ii gy vé dekb 6|, f izetett alkal m azottakb ő| á||, á|ta| áb an

olyan emberekból, akik eróteljes bal agyféltekével, ám megrémített

tudat alatti aggyalrendelkeznek. Amikor az Eladást AkadályozÓ Rész-

leg kerekeclik feliil' sok alkalmazott elveszíti az á7|ását. Véleményemszerint kemény idókben az Eladást Akadályoző Részlegból kellene el.bocsátani jő néhány alkalmazottat.

A tudat alatti agy mindezt intelligensnek gondolja. A tudat alatti aggyal

az a probléma, hogy ó lehet a |egjobb barátunk, de akár a legnagyobb ellen-

ségtink is. Magasabb intelligenciával kell rendelkeznie egy személynek ah-

hoz, hogy egy lépést visszalépjen, és objektív mődon megállapítsa' melyik

agya beszél éppen . . . abaráÍ.yagy aZ ellenség. Amikor érzelemmel erótel-

jesen telített témrákrÓl van szÓ, mint például apénz, a SZex, a vallás és a po-

litika, magasan fejlett intellektus sztikséges ahhoz, hogy képesek legyiink sa.

ját érzelmeinktól elkiilcjniilni' gondolkodásmődunkat kiterjeszteni, objektív

mődon odafigyelni, majd világosan gondolkozni mind a bal, mind a jobb

agyféltekénkkel. Tudat alatti agyunkkal az aprobléma,hogy reaktív,nem in-

telligens, és képtelen mérlegelni a valami mellett és ellen szÓlő érveket.

r80 181

V itatkozís egy ostobdvall'chctct|en logikusan érvelni egy olyan személlyel szemben, aki a tudat

lrIlrtt i agyátÓl vezérelve beszél, mivel a tudat alatti agy nem logikus. Képteleng<lnclolkozni. Csupán csak reagál. A problémát az jelenti, hogy amikor a tu-c|at a|atti agyáből beszé7 valaki, ó azt gondolja saját magárót, hogy logikusés intel|igens. Például ha azt javaslom egy iizletembernek, hogy a recessziőidején k ltscin, ahelyett, hogy spÓrolna, a legt bb esetben k zbelép a tudatalatti agya, és elkezdi diktálni az iz|etembernek a logikus indokokat, hogyrliéfi kell visszafognia a k ltségeket, elbocsátania embereket, és átmenniepénztakarékos iizemmődba. A legt bb tizletember számáraez trínik logikus-nak és intelligensnek. Nem akarnak ennél tcjbbet tanulni. Az elméjtik feladja.Agyuk bezár az j gondolatok elótt.

Ha tovább nyomulsz a logikus érveiddel, elméji'ik defenzívvé válik. Falatemelnek maguk kciré, és ahelyett' hogy meneki'ilnének' inkább harcolni akar-nak. Meg akarják védeni a dcintéstiket, és elérni, hogy igazuk legyen. Ahe-lyett, hogy tanulnának, ostobák lesznek. A problémát az jelenti, hogy ha egyostobával leállsz vitatkozni' ott hamarosan két ostobáről lesz szÓ: rőlad ésarről a szem:é|yr6l, akivel vitatkozol.

Hogy egyes emberek szegények maradnak, annak egyik fó oka az' hogya tudat alatti agyuk olyan, mint egy szegény emberé. Ha egy anyagi gondok-kal ktizdó személlyel beszéLgetsz, a legtcibben védeni kezdik a szegénység-hez va|ójogukat. Ilyesmiket mondanak: ,,Inkább vagyok boldog, mint gaz-dag'' vagy ,,Aki meg akar gazdagodni, annak szélhámossá kell lennie.'' Havitatkozni kezdesz velÍik, megkísérelve, hogy az agyukat megnyisd az ri.j

gondolatok elótt, tudat alatti agyuk gyakran még inkábbbezárul' még inkábbrinelégtiltté válik. A beszélgetés nemsokára két ostoba ember barátságos ér-velgetésévé válik.

Hasonlő helyzet áll eló sok alkalmazottal és magas fizetésíivezetóvel, akikszeretik a munkájukat, mégis valami mást akarnak csinálni. Ahelyett, hogyazt tennék, amit akarnak, tudat alatti elméji.ik logikus és ésszer okokkal álle|ó, hogy miért nem tudják azt megtenni. Amikor rámutatsz arra, hogy ma'gas fizetésÍí alkalmazottakként milyen magas adőt fizetnek ,eztvá|aszo|jál<:,,Nos, adőt pedig fizetni kell.'' Amikor folytatod az érvelést, és informálodóket o|yan kedvezó befektetésekrÓ1, amelyek nagyobb megtértilésselés ki-sebb adőkka| járnak,ez a válaszuk: ,,Ezkockázatosnak tíínik.'' A félelem mi-att bezárják elméjiiket az jabb lehetóségek elól. Ha tovább vitatkozol, ismétcsak két ostoba lesz a porondon.

Vdltoztasd meg az életedet . . . vdltoztasd meg a ktirnyezetedet

A nevelésrő,l és tanulásunk mÓdjárÓl folytatott kutatásaim során nagyon

világossá vált elóttem, hogy ktirnyezetiink a legeróteljesebb tanítÓ mindany-nyiunk számára.Ezér.t olyan lényeges, hogy az idegtudÓsok nemrég megeró-

Sítették a tiikrcizó neuronok felfedezését az agyunkban. Végre a tudomány isfelfedezte, amit már eddig is sokan tudtunk: életed megváltoztatásáh:oz eló-szcir a megkcizelítéseden kell változtatnod.

A legtobben tudjuk, hogy ha fogyni akarunk, nagyobb esélyt adunk a si-

kernek, ha edzíterembe megyiink' vendégló helyett. Ha tanulni akarunk, ah-

hoz megfelelóbb egy k nyvtár nyugalma' mint ha autővezetés kcizben prÓ-

bálunk meg olvasni (amit láttam néhány embernél). Ha relaxálni akarunk,hagyjuk abba a munkát, és menjtink a tengelpaftra' vagy másszunk meg egy

hegyet. Ha gazdag akarsz lenni, olyan k rnyezetet kell találnod, amely eló-segíti a gazdagodásodat, olyan kornyezetet, amely agyad mindhiírom részét

erósíti. A munkahely és az iskola, sajnálatos mődon, nem ilyen hely a leg-

tobb ember számáta'

A ktirnyezet hatalmaHa gazdagabbá és sikeresebbé akarsz válni' kritikus fontosság , hogy

o1 y an korn ye ZeÍ.eÍ ta1álj, amely agyad mindhiárom ré szének me gengedi, ho gynovekedjék, és idót hagy nekik a fejlódésre.

I974-re világossá vált elóttem, hogy egy eminens tanulő soha nem fogengem alkalmazni. Például egy orvos vagy egy Íigyvéd semmiféleképpennem venne fel engem, mivel az orvosoknak és az tigyvédeknek akadémikusés szakmai tudás szempontjáből okos emberekre van szÍ.ikségtik a kcirnyeze-

ti.ikben. Egy orvosnak nincs szÍiksége egy kétbalkezes ápolőra, és egy í'igy-

véd sem Óhajt egyi.ittdolgozni egy inkompetens segéderóvel.Mivel én magam kcizepes tanulő voltam, meg kellett találnom a mődját'

hogy a jÓ tanulők nekem do|gozzanak.Ezért dontottem rígy, hogy inkábbgazdag apámhoz leszek hasonlatos' és vállalkoző, valamint ingatlan befek-tetó leszek, nem pedig szegény apámhoz, aki kiválő tanulő és tanár volt.Azértvá7asztottam a vállalkozői és ingatlan befektetói pályát,mert|assan ta-

nulok, és tudtam, hogy nekem idóre van sztikségem a fejlódéshez. Nem azt

kerestem, hogyan tudok gyorsan meggazdagodni. Inkább olyan kcirnyezetetkerestem, amely megfelel nekem, aho1 a lassri tanulásommal elég sok idóteltcilthetek.

VállalkozÓvá válásomnak egy másik fontos okaaz volt, hogy így lehetó-

ségem nyílt arra, hogy k riilvegyem magam okos emberekkel. Tudom' hogynyelvi vagy logikai-matematikai intelligenciám nem elég erós, ezért,csapa-

r82 183

trlrlr r.észcként, sziikségem volt ilyen emberekre. Még ma is átlagos író va-gytlk, lit|agos a matematikában, egyes részletkérdésekben pedig rettenetes'Arrlikor sportrőI volt sző, tudtam, hogy eredményesebb vagyok a ktilcjnfélecslrpat-sportokban, mint például a futball, a r gbi és az evezés. Egyéni spor-ttlkban, mint a golf vagy atenisz, nem vagyok jő. Miután ezt tudtam magam-lti|, nagyon logikusnak tÍínt a számomra, hogy korÍilvegyem magam olyanokos emberekkel, akik szintén szívesen játszanak csapatban.

Kemény munka árán ráj ttem, hogy sok okos ember nem alkalmas csa-patmunkára, éppenezét szerepelnek jől az iskolában' vagy akiilcjnféle tesz-tck egyéni megoldásábaru Az én Íizleti világomban is teszteket oldok megmindennap, ámde nem egyénileg. Az énuzleti világomban okos emberekcsoportjával egyiitt kapjuk a teszteket' és oldjuk meg a problémákat. MásszÓval , az én géniuszom egy csapaton keresztiil nyilvánul meg . Mások, mintpéldául Tiger Woods esetében, a géniusz egyéni. Kérdés: Te hogyan m -

k dszjobban - egyénként vagy csapatban?

J rdasajdtutadatAzza|, hogy elmeséltem a Saját példámat, nem azt akarom sugallni, hogy

neked is vállalkozőnak vagy ingatlan befektetónek kell lenned. Nem azt

mondom, hogy azt csináld, amit én. Csupán aztszeretném megér1etni veled'hogy akard megtalálni aztaÍ'anítő k rnyezetet, amely nciveli az esélyedet ar_

ra, hogy pénztigyi szempontből nyertes legyél. Találd meg saját kotÍyezete.det és saját utadat a pénzirlgyi sikerhez. Például, ha azt gondolod' hogy profigolfoző lehetsz' akkor nyilvánvalÓan sokkal tobb idót kell a golfpályán el.tciltened, és elkcjtelezned agyad tiikrcjzó neuronjait, hogy tanuljanak a leg-jobb golfjátékosoktől, akiket csak el tudsz érni.

Az agy tiikrcizó neuronjainak a felfedezése azérl'vo\Í. olyan jelentós a szá-

molnÍa, mert 1914 őta a legt bb idómet vállalkozÓk és ingatlanbefektetóktársaságában t lt ttem. Allandőan keresem a lehetóséget arra, hogy nagyszcr vá||alkozókkal és ingatlanbefektetókkel egytitt tizlete|jek. Emiatt tartottam felbecsiilhetetlen értékrínek, hogy 2006-ban Donald Trumppal egyiitt írhattam egy k nyvet. A k nyvírásnál is nagyszerríbb lehetóséget jelentett sziímomra a ti'ikrcjzó neuronok általi tanulás' hiszen sokat lehettem egytitt egynagy embenel. A vele eltoltott idó egészen ríj szintre emelte rálátásomat irz

|izletre, az é7etre és az életminóségre . . . csaknem rigy, mint amikor átkc|tem a hídon gazdagbarátaim otthonába, kilenc évesen.

A me deleló kiirny e zet me gtal,álása

Manapság sok tizleti iskola kér fel arra, hogy elóadáSt tartsak vállalktlzLir

osztályaikban. A leggyakoribb kérdések' amiket a diákok az 1.péttzijgyi in-telligenciával: a tobb pénz cslná|ásával kapcsolatban feltesznek, a kcivetke-

zó: ,,Hogyan találhatok befektetóket?'' vagy ,,Hogyan tudok tókét gytíjteni?''

Megértem óket' hiszen engem is hasonlő kérdések iildcjztek' amikor otthagy-

tam a Xerox biztonságát,és vállalkoző lettem. Nem volt pénzem, és senki

sem akarl velem befektetni. A nagy kockázati tőkével rendelkezó cégek nem

kopogtattak az ajtőmon.Ezt szoktam válaszolni azuz7eti iskolák diákjainak: ,,Hiszen most is ép-

pen ezt teszitek. Azért, mert ezt kell tennetek. Ha nem ezt teszjtek, kiestek

azluzletbó!. Habár elégpétzem van' ma is mindcissze azzalfog),alkozom'hogy tókét gy jt k. Barátom, Donald Trump is csupán ezttesz\, Az a mun-

kája, hogy tÓtét gyííjtson. Ez minden vállalkozÓ elsó számrí feladata. Vállal'kozőként az emberek három csopor1játől nyerhetszpénzt.Ezek a fogyasztÓ.

id, a befektetóid és az alka7mazottaid. Vállalkozőként az a fe|adatod, hogy

rávedd a fogyasztőkat termékeid megvásárlására,Ha sikertil elérned, hogy a

fogyasztők a termékeid megvásárlásával neked adják a pénziiket, a befekte-

tóid sok pénzt fognak neked adni. És ha alkalmazoÍtaid vannak, a te dolgod

rávenni óket, hogy dolgozzanak, és legalább tízszer annyi pénzt termeljenek

neked, mint amennyit te nekik fizetsz. Ha nem sikertil elérned, hogy az al-

kalmazottaid legalább tízszer annyit termeljenek, mint amennyit kifizetsznekik, akkor kiesel az iz|etb6|. És ha kiesté| az iz1etb6|, akkor tobbé már

nem kell tókét gy jtened.''

Nyilvánvalő an ez nem az a v á7asz, amelyet a le gtobb MB A hall gatt1 kere s.

A legt bben egy mágikus formuliíra, egy titkos receptre, a gyors meggazda-

godást segító iizleti tervre vágynak. Az tizleti iskolák instruktorai tobbnyire

kínltidnak' mivel vállalkozást tanítanak ugyan' de ők maguk nem vállalko-zÓk. A legtobben biztos állásra' fizetésre, és végleges kinevezésre vágynak.

Ismétlem, ez annak a hatása, hogy agyunk tiikrcjzó neuronjai nem tudnak

egyetérteni ellentétes gondolatokkal, ami feszengést okoz.Ezért a legtobb

tizleti iskola elsósorban kiilonbcizó cégekigazgatőit kéri fel őraadásra, akiklényegében sokkal inkább alkalmazottak, mint vállalkozÓk.

A szem előrulja azi'gtzat

Mikozben megosztom anézeteimeI.arről, mit jelent tÓ,két gy jteni' diák-jaim szemét figyelem.70-90 százalékuknál félelmet észlelek. Kifejezéstelen

lesz a tekintetiik,lélegzetvételtik felszínessé válik. Véri.ik a bal és a jobb fél-

tekéből a primitív agyukba áramlik, a tudat alatti agy legósibb tészébe.Ezze|

szemben az osztá|y mintegy 10 százaléka e\égedetten nevetgél , és mosolyog .

Nekik tetszik a válaszom. Tekintetiik kifényesedik, és izgalmat tiikroz. Biz-

184 185

losak bennc, hogy nyerni tudnak. Tudják' hogy képesek lehagyni osztáLytár-saikat. Hisznek abban, hogy képesek vállalkozni. Kcirnyezetiik ellenére,irrltc|y a hibázástÓl valő félelmet erósíti' agyuk mindhárom része egyarántttlízbcn Óg.

Az agy h rom részénekfejlesztéseHa játszottad már a CASHFLOW oktatőjátékot, felidézheted magadban,

h o gy a j áték me gnyeré séhe z egy ar ánt s ztikség v an a balagyféltekés pénzii gyiismeretekre,valamint ajobb agyféltekés kreativitásra. Mivel ez csupán játék,amelyet j áték pénzze| j áts zunk, a hlb ázástó1 Vagy a pénz e|v eszítésétól valőÍélelemjővalkisebb,így atudat alatti agy tribbé-kevésbé semleges maradhat.Ha egyszer valaki megérti a játékot, tudat alatti agya a félelemból az izga.lomba és a nyerés circimébe emelkedik. Vidámmá és izgalmassává|1kata-nulás. Új lehetóségek nyílnak meg egy kiterjedt, teljes agy számára.

A tanulási tiilcsér2005.ben az Arizonai Állami Egyetemen tanulmányozták, mennyire ha-

tásos a játékom a kcinyvelés és a befektetés tanításában az iz|etí iskola diák-jat részére. Kcivetkeztetéstik rendkíviil pozitív és kedvezó volt, és megálla-pították, hogy a diákok ténylegesen gyorsabban tanultak, és a tudásukhosszabb ideig megmaradt, mint azok esetében, akik más mődszerekkel prő-bálták elsajátítant az anyagot.

Az egyetemen mutatták be nekem a kovetkezőkben ábrázo|t tanulási t l.csért is. (ld. a t loldali tdbl 7atot)

A tanulás mdsodik legjobb mődjaAtáb|ázat alapján elmondhatjuk, hogy a tanulás legrosszabb módja az o1-

vasás ' a második legrosszabb pedig az elóadások hallgatása . . . amely a ta-

nítás le gnéps zerÚíbb mÓdj a hagyományo s i skol áinkban. A hároms zÓ g tetejéna valő életben valő cselekvés áll. Fagyos fogadtatásra ta7á|tam, amikor aztmondtam MBA diákjaimnak, hogy menjenek ki azé|etbe,és csinálják. Nyil-vánvalÓan nagy szakadék tátong az olvasás és az e|6adások, illetve a valvilás t fténései kcizcitt.

iz ArizonaiÁilami Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy a valő életbenS7'erzett tapasztalatokat kclzvetlenu| a szimuláciők, a j tékok kcjvetik. A ta-nulmány megerósítette a tanulási tcilcsért' valamint azt,hogy a mi játékunkjclcnti a második legjobb mődszert arra, hogy megtanuljuk kombinálni rr

p nzkezelés, a konyvelés és a befektetés balagyféltekés logikáját ajobb agy-ÍéltckÓS kreativitással. A tudat alatti félelem helvett a tanulás iőkedvÍí és mo.

Az Audio-Visua/ Methods in Teaching (Audiovizuá|is midszerek a tanításban) cími1konyvból, Da|e,3. kiadás, 1969. Koz|és a Thomson Learning egyik divíziijának' aWadsworthnak az engedé|yéve|: www.thomsonrights.com. Fax 800-730-2215.

tivá1ó. A diákok nagyobb onbizalmat és képességeÍ" éreztek, kíváncsian vár-trík, hogy még tcibbet tanuljanak, és jobban tudták hasznosítani, amit tanul-tak.

Az egyetem ktvetkeztetései egybevágtak oktatási vállalkozőként szerzettsaját megfigyeléseimmel. Azttalá|tam, hogy a Howard Gardner szerinti ne-gyedik: testi-kinesztetikus intelligenciára főkuszáltan a dirákok tcjbbet és

gyorsabban tanultak, tobb romÍik telt benne, és tovább megmaradtak ben-niik az informáciÓk. Ahelyett, hogy pusztán elóadásokat hallgattak volna,kÍilcjnféle játékokat játszottunk, kÍil nféle tanulságok levonása érdekében.Bátorítottam óket, hogy játsszanak és h1bázzanak, majd a játék végén kiér-tékelttik a tanulságokat.

87186

Ez eróteljes tanulást jelentett, mivel a játékokba agyuk mindháromrészebekapcsolődott. A résztvevók gyakran váltak izgatottá, diihcissé vagy szo.mor vá. Nem Órtiltek az álta|uk elkcivetett hibáknak' Egyesek hibáZtatták ajátékot Vagy a ttibbi játékosokat. Mindezek az érzelmek részei a tanuláSi fo-lyamatnak' mind az Óráimon, mind a valő életben. Instruktorként az yolt afeladatom, hogy a résztvevóket a vádaskodástÓl és az étze|mektól annak a

leckének a megtanulása fe1é terelgessem, amit a játék meg akart tanítani. Mi-után a résztvevók megkapták a játéktól saját személyes leckéjtiket, egyesekfelnevettek, mondván: ,'Nem jcittem rá, hogy a valő életben is ugyanezt csi-nálom.'' Ha a játékos egyszer felismeri a kapcsolatot a játék során, valaminta valő életben tan sított magatartása kcizcitt, lehetósége nyílik arra, hogy vál-toztasson' amennyiben akar. A felismerés pillanatában, az é|et aha! é|mé-nyében mindhárom agyrész egyiittmrík dik. Ha ez bekcivetkezik, arésztvevtcibbnyire nyitottá válik arra, hogy tovább tanuljon és novekedjék.

Az egyik nagy sikert fténet nemrég esett meg egy Boys and Girls Klub-ban, Phoenix egyik nagyon szegény részén.Cégem egy csoportja létrehozottitt egy CASHFLOW Klubot. Ismétlem, a pénztigyi intelligencia játékon ke-resztiili tanítása eróteljes, mély és életet megváltoztatő erejíi. Az egyik részt-vevó egy olyan diák volt, akit az iskolarendszer tanulásképtelennek bélyeg-Zett meg' és áthelyezték 6t a lassan tanulÓk osztályába. Miután számosC AS H F LoW j átékot lej átszott a b a taiv a|, folyamatosan j avul ni kezdett ol.vasási és matematikai készsége is. Ma már a normál osztályba jár. Ennyitjelent a három agyrész koordinálásának ereje, egy egyiittmíík dó' batáti,ta.nulást segító kcirnyezetben.

Vőltoztasd meg a kiirnyezetedet . . . változtasd meg az életedet

oktatási vállalkozőként n yilvánval'óv á v ált a számomr a, ho gy mindany.nyiunk legeróteljesebb tanítőja a k rnyezetiink. Ráj ttem, hogy ugyan én ta-

níthatok és informálhatok, ám ha a hallgatőim ugyanabba akornyezetbe tér-nek vissza, ahonnan érkeztek, az gyengítheti annak hatását, amit nekik taní-tottam. Más szőval, ba az 171eÍ6 visszatér a munkahelyére' ahol ahlbázás|biintetik, és elnyomják akreativitást,értékét veszti a számukra az,amittaní-tottam. Gyóz a régi kcirnyezet.

Van egy régi kozmondás, amely így szől: ,,Ha tudnám, hol fogok megha|-ni, nem mennék oda.'' Tudom, hogy manapság emberek milliői élnek olyarrkcirnyezetben , amely nem a legjobb a tanulásuk , a gazdagodásuk és a szem .

lyes fejlódésiik szempontjáből. Munkahelyi és otthoni k rnyezetiik nem n -

veli pénztigyi intelligenci ájllkatés gazdagságukat. Ahelyett, hogy gazdagot|-

nának, hivataluk és otthonuk foglyai lesznek. Ahelyett, hogy a sikert keres-nék, a legt bben olyan k rnyezetben élnek' amely a biztonságos játékot' a

hibák elkertilését jutalmazza' Am, amint azt Pau1 Tudor Jones is mondta:

..Az ember a hibáibÓl tanul' nem a sikereiból.''

G é nius zod me gtalá'lús a

Az embernek ahhoz, hogy a géniuszát fejlessze' olyan ktirnyezetetkell ta-

lálnia, amely támogatja géniuszának a fejlesztését. Például TigerWoods kcir-

ny","t" u gompatyá. Í{"rn l"''n" jő zsoké belóle. Donald Trump New York

ingatlanjainakkemény vtlágában tala\ta meg aZ erósségét. Ez akomyezet'

nagy kitrivast jelentett a számára,sokat tanult belóle' és fejlesztette az tigyes-

ségÓt.

Ez egyá|Ía|án nem konnyíí folyamat. Mint tudod' Tiger Woods nagyon

kemény-en me gdolgozo tÍ azért,ho gy golf géniusz legyen. Donald Trump na-

gyon klményen dolgozik azért,hogy az ingatlanfejlesztés géniusza legyen.

íia valaha is i áÍÍad azokaÍ az épiileteket, amelyeket ó hozott létre Manhattan-

ben és világszerte, ebból is lemérheted hatalmas energiáját. oprah megállja

a helyét, eqot uotaogul a televíziőzás igenkemény kcirnyezetében.

Sok ember egyszerííen azéttnemfejleszti a géniuszát, mert lusta. Sokan

csakazért jártak dolgozni,hogy fizetéstkapjanak. K nnyebb a számukra át.

lagosnak lenniiik, mint keményen dolgozni, és fejleszteni a géniuszukat.

Felteszem neked a kérdést: ,,Mit gondolsz, mi a te géniuszod, és milyen

kornyezet lenne a legjobb a számodra,hogy azt fejl eszd?,, Egy másik fontos

kérdés; ,,Y anhozzáÉátorságod, ho gy megváltoztasd a k rnyezetedet?'' Kép-

zeldel ajcivódet . . . haeztmegtennéd.Sokan azt válaszolnák ezekre a kérdésekre, hogy ,'Nem tudom'' és

,,Nincs''. Számukra a kényelem sokkal fontosabb, mint géniuszuk megtalá-

iása és fejlesztése. Sokkai konnyebb átlagosnak lenni, keményen dolgozni,

felvenni a fizetést, megtakarítani, befektetési alapokban diverzifiká]ni, és él-

ni a lehetóségeik alatt. Ha te is ilyen vagy, akkor csak csináld továbbra is azt,

amit eddig tettél.Mindnyájankiilonbozóekvagyunk.Másokazerósségeinkésagyengé.

ink' EZért ném javaslom, hogy mindenkiazttegye,amit én. Bár e|ég'egysze-

rrí vállalkozőnak lenni, tudom' hogy gazdagvállalkozőnak lenni már nem is

olyan kcinnyrí. A világ tele van átlagos vállalkozőkkal. Ugyanez igaz az \n-

gílanot'uis. A világ tele van olyan ingatlanbefektetókkel, akik nem sok

pénzt keresnek.Álláspontom a k vetkez6.. va7amennyien egyedi tehetségek vagy géniu-

szok vagyunk. Aki gazdag, netán szlpergazdag akar lenni, annak meg kell

ta|á\nia azt a kornyezetet, amely lehetóvé teszi számára' hogy fejlódjiin' és

a|ka|mazzaa géniuszát. Ez nem kcinnyí,de e|érhet6, ha elkcitelezett vagy, és

188 189

megvan benned ahajtőeró, hogy nyerjél. A valő életben az elkcitelezettségés a hajt eró sokkal értékesebb' mint a jő jegyek.

A ktirnyezet, amely gazdagg teszHa gazdagodni akarsz, fontos, hogy folyamatosan javítsd a kcirnyezete-

det.Ezértrázom a fejem minden alkalommal' amikor egyes szakértíkazt ja-vasolják, éljiink a lehetőségeink alatt. Aki a lehetóségei alatt él, folyamato-san rontja a kcirnyezetét. Kisfi ként minden alkalommal, amikor átmentema hídon gazdag barátaim lakőne gyedébe, az agy am magáb a szív ta, hogy m i -

lyen is magasabb színvonalon élni . . . olyan szinten, amelyen én is élni sze-rettem volna. Az agyam kutatott a mÓdszerek után, amelyekkel én is elérhet-ném ezt az életminóséget.

Ez nem azt jelenÍi, hogy fogod magad, és veszel egy nagy házat' csillogőautőkat, j ruhákat, és felhalmozol egy csomő rossz adősságot. E'helyett arragondolok, hogy tudatosan és intelligens mÓdon állítsd magad kihívások elé,ho gy pénztigyi intelligenci ád novelésével j avítsd az é|etszínv onaladat.

Pénztigyi intelligenciád ncjvelésének az a legjobb mÓdja, ha elószor meg-találod azt akornyezetet' ahol a géniuszod ntivekedni, fejlódni tud. Ezjelent-heti egyszeríien azt, hogy elmész egy kcinyvtrárba, és elolvasod egy olyanszemélynek a konyvét, amilyenné te magad is válni akarsz, vagy impozánsotthonok képeit bemutatő magazinokat 7apozgatsz. Az e1s6Lépést az jelenti ,

hogy tudatosan kezdd el stimulálni ttikrcizó neuronjaidat olyan életszínvona|és olyan emberek utánzására,amelyen te magad is élni, és amilyen lenni sze-retnél.

OsszefoglalvaA pénziigyi szempontbÓl gyenge emberek nem tcjrekednek pénziigyi in-

telligenciájuk fejlesztésére.Laza kcirnyezetet és kcinnyíí válaszokat keres-nek. Ezek az emberek azok, akiket folényeskedve kezelnek' akik tril sok adőtfizetnek, akik keményen dolgoznak, és a lehetóségeik alatt élnek' Lehetnekokosak, jÓk és igen mííveltek, ám agyuk mindhárom részének pénzi)gyiszempontből valő fejlesztése nélktil pénztigyileg nagy valőszínríségge|gyengék maradnak.

A siker megkcivetel bizonyos fok mentális és fizikai keménységet. Hasikertil megtanítanod a bal agyféltekédet, hogy atémát megértse, ha sikertj|elk telezned a jobb agyféltekédet, hogy kreatív megoldásokkal rukkoljoneló, ha sikertil félelem helyett izgalomban tartanod tudat alatti agyadat, ésazután akciőba lépni, mikcizben hajlandő vagy vállalni azt is, hogy hibázo|,és tanulsz a hibáidbÓl, akkor csodákra lehetsz képes. Kifejlesztheted a géni-uszodat.

10. fejezet

P énzugyi IQ.d fej lesztéselrqÉrrÁxy GYAKoRLATI ALKALM Az 'ls

Ez a k nyv pénzigyiintelligenciád fejlesztéséról és pénztigyi IQ.d ncivelés-

16| sző|t.Mint azt korábban már írtam, ahhoz, hogy gazdag és sikeres légy,

integritáSban kell lennie mind az t pénziig.yi intelligenciádnak. Tudom,

hogy konnyebb ezt mondani, mint megtenni. ot pénztigyi intelligenciád fej-

lesztése élethosszig tartÓ folyamat, olyan' amit nem lehet egy nap Vagy egy

év alatt végrehajtani. Én magam is folyamatosan dolgozom intelligenciáimfejlesztésén, és téged is erre bátorít a|ak.E'z afejezeÍnéhány gyakorlati mtíd-

szert ad pénzigyi IQ.d élesítéséhez.Sok pénztigyi tanácsadő aján|jaa hosszti távral!,rténó befektetést. A leg-

tcjbben valÓjában arra gondolnak' hogy add át nekik a pénzedet,és így 6k

ho s szri távon kapnak maj d jutalék ot. Ezze| a tanácc sal az a prob|éma, ho gy

ebból te nem sokat tanulsz' ha tanulsz bármit is egyáltalán. A hosszri táv vé-

gén nem sziikségszeriíen leszel pénztigyileg okosabb' és nem fejlódik a

pénztigyi IQ-d sem. Mindennek tetejében a legt bb hosszri távri befektetó

nagy kockázafii befektetésekbe teszi a pénzedet,amelyek alacsony megtérÍi-

lést eredményeznek, és alig van fÓlotte ellenórzésiik.Ahelyett, hogy vakon kcivetnéd pénzngyi szakértód tanácsát, megfontol-

hatnád inkább azt,hogy hosszri távri uÍazásod során életed minden szakaszá.

ban olyan megfeleló átmeneti kornyezetbe fektess be, amely erósíti agyad

mindhárom részét,és lehetóséget biztosít arra, hogy fejleszd pénztigyi IQ-

dat. Folyamatosan olyan kornyezet után kell nézned, amely gyakorlati mtí-

don képes fejleszteni agyad mindháromrészét,valamint a géniuszodat. Né.hány példa egyes átmeneti kcirnyezetekre:

1, Iskola. Az iskola átmeneti kcirnyezetet jelent a legt bb ember számfua.

Az egyes tanÓrákon nagyszerÍí lehetóség nyílik a bal és jobb agyféltekés

funkciÓk fejlesztésére. A hagyományos iskolrákkal viszont az a probléma,

r90 191

hogy nem jelentenek jő kcirnyezetet a tudat alatti agy fejlesztéséhez, ame|ya három agyrész k ztil a legeróteljesebb. A legt bb hagyományos iskola fel-nagyítja a kudarctől és a hibázástől valő félelem tikrozí neuronjait.

2. Templom. Megfigyeltem, hogy a templomoknak két tajtája van: temp-lomok, amelyek a Teremtó szeretetét taÍIítják,és templomok' amelyek a Te-remtó félését tanítják' Nem tudom' a Teremtó félése mennyire lehet haté-kony, mégis azthiszem, a templom nagyszer hely ahhoz, hogy spirituáliserótta|á|junk, amely a tudat alatti agyat erósíti. Remélhetó, hogy egy na-gyobb spirituális eróvel bírő ember konnyebben tud etikusabbnak, moráli-sabbnak és nemesebb lelkíínek lenni.

3. Hadsereg. A Tengerészgyalogság nagyszer kornyezetet jelentett szá-momra mindhárom agyrészem fejlesztéséhez. Ahhoz, hogy pilőta legyek,mindhiírom agyrészemre és mind a hét intelligenciámra, mégazenei intelli-genciámra is sztikségem volt. Gyakran játszottunk rock and roll zenét, ami-kor iitkcjzetbe menttink, hogy a bátorságunkat fokozzuk. Azt hiszem, majobb vállalkoző vagyok, kiiltjncisen, amikor pénzt veszítek, mivel megtanul-tam javítani intraperszoná1is intelligenciámat, és kontrol1 alatt tartani a félel-memet.

4. Network marketing. A legt bb network marketing cég hihetetlentiljtanulási kcirnyezetet biztosít, mivel tréningeket, támogatást, Íizleti Strukfiírátés termékeket kínál - így főkuszá|nitudsz eladási készséged fejlesztéséreés tizleted építésére. Csak ajánlani tudom bárkinek, aki vállalkoző akar lenni,hogy csatlakozzon egy network marketing céghez, a valő életból vett leg-jobb, életszer 'iz|eti tréningek miatt. Ezek a cégek mindhárom agyrész fej-lesztésére főkuszálnak, és kiilonosen a tudat alatti agyat erósítik.

A network marketing tréning programok n agyszer ekaz interperszonálisés az intraperszonális intelligencia fejlesztése szempontjábÓl. E két fajta in-telligencia fejlesztéséve| megvá|toztatják az éIetedet, és novelik életszínvo.naladat, mivel arra tanítanak, hogy gyózd le a más emberektÓ,l, valamint ithibázástől valÓ félelmedet. A network marketing cégek keretében valÓ tanu-lással kapcsolatban az a legjobb dolog, hogy rendkíviil támogatő k rnyeztetjelent, és nem a félelemre épít, mint az iskolák és a munkahelyek. Ahelyett.hogy megbuktatnának, vagy kirrignának az át|ag alatti teljesítményed miatt,a legtcibb network marketing uz|etazon dolgozik, hogy erósebbétegyenté-ged, ameddig hajlandő vagy tanulni és n vekedni. Sok olyan embert isme-rek, akik cit évet toltottek egy network marketing iizletben' mielótt sikeriillvégképp áll rniiik kétségeiket és iéleImeiket. Ám miután eZ megt rtént. m-leni kezdett hozzájuk apénz.

5.tjzletek. A cégeknekalapvetóenkétfajtájukvan . . . nagyÍizletekés kisÍizletek. A nagy iizletek nagyszeríí helyszíntjelenthetnek ahhoz, hogy agyadmindhárom része. ktilcincisképpen a tudat a|atti agyad fejlódj n. őriási az anyomás, amit a barátaimnak ezekben a nagy cégekben kezelnitik kell. Nemis tudom, hogyan csinálják . Az e|mejátékok és a hivatali háttérpolitika jÓ le-hetóséget kínálnak az interperczonális és az intraperczonális intelligenciaedzéséhez.

Azok számára, akik vállalkozők akarnak lenni, egy kisebb cégnél valőmunkavállalás nagyszer tanulási kcimyezetet jelenthet. A kis cégek egyikelónye a nagy cégekkel Szemben, hogy lehetóséged van tanulmányozni azi.izlet valamennyi aspektusát. MielóttÍeladndd aztÍll sodat* címrí ktinyvem-ben írtam az iz7et nyolc lényeg es részér6|. Ha kis tizletben dolgozol, jobblehetóséged nyílik arra, hogy megtanuld mind a nyolcat, és fontos uzlretiÍa-pasztalatokat szerezzé|.

6. Szemin riumok. A hagyományos iskolák nagyon fontosak azoknak azembereknek, akik okleveles szakemberek: orvosok, jogászok, építészekakarnak lenni' Fontosak azok számára is, akik meg akarják mászni a cégekvagy a kormányzati hivatalok karrier-létráit, ahol a hagyományos, akkredi-tált oktatásban elért fokozatokat megkcivetelik a jelentkezíktí|,Ezzelszem.ben a szeminiíriumok azoknak az embereknek jelentenek kiválő lehetőséget,akik vállalkozőkvagy befektetÓ,k akarnak lenni. Manapság a világban szinteminden témakorben tartanak szemináriumokat és szakmai konferenciákat.Mindcissze annyit kell tenned' hogy megtaláld azt, amelyik fe|ke|ti az érdek-lódésedet.

A The Rich Dad Company kiválő szemináriumokat ajánl azoknak, akikingatlan befektetÓt akarnak lenni, vagy tanulni akarnak arészvényekkel valőkereskedésrÓ,l. Nagyon btiszke vagyok ezekre a programokra, mert olyaninstruktorok vesznek részt az oktatásban, akik maguk is gyakorolják, amittanítanak. A haladőbb kurzusok kozvetlen gyakorlattal szolgálnak, és lépés-ról lépésre haladva tanítanak. Például gy, hogy elmész egy lakÓnegyedbe,és valÓdi ajánlatot teszel, valÓdi pénzze|. Ha a teri.iletfejlesztési kurzusrajársz, akkor valődi teriiletfejlesztési projekteken fogsz dolgozni. És ami alegfontosabb' tanfolyamainkat rigy tervezttik' hogy mindhárom agyrészt fej-lesszék, és cisszehangolják a mríkcjdésiiket. A három agyrész cisszehangolá.sára valÓ cisszpontosítással nó a profitod, és javul az esélyed a sikerre.

Ha tcjbb informáciőhoz szeretnél jutni a programjainkről, egyszerííen ke-

magyarul megjelent a Bagolyvrír Kcinyvkiadő gondozásában, 2006

192 193

resd fel a www.richdad.com honlapunkat, és szánj ránéhány percet, hogymegta|á|d. amit kerese|.

7.Coaching. Donald Trump és én szerencsések voltunk, mert gazdagapá-ink voltak, akik egyrittal trénerek, coachok is voltak a számunkra. Akik va-laha is játszottak csapatsportot, tudják, milyen fontos egy jő tréner a csapatsikere szempontjáből.

A The Rich Dad Company keretében is mríkridik egy coaching részleg.Itlhivatásos coachok dolgoznak, akik nemcsak nagyszenlí trénerek, de ók ma-guk is gyakoro|ják azt, amiben segítséget nyríjtanak' A Rich Dad Coachingazoknak az embereknek jő' akik kcizvetlen, személyre szőlő figyelmet' igé-nyelnek. Ha ttibb informáciőt szeretnél kapni coaching programunkről, kér-lek, keresd fel honlapunkat. Valamennyi Rich Dad programunkhoz hasonlÓ-an, itt is nagy hangsrílyt fektettink mindhiárom agyrész fejlesztésére.

Nos, ha ilyeneket mondasz magadnak: ',Hogyan engedhetnék meg egycoachot magamnak? Hiszen nincs rá pénzem,,, vagy: ,,Miért is kellene ne-kem egy coach? Hiszen én már tokéletes vagyok!'', gondolj a kcivetkezóre'Ha valaki azt mondj a, hogy,,nem engedhetem meg magamnak", vagy,,nincssziikségem segítségre'', akkor valőjában a tudat alatti agya beszél. És ponto-san ez aZ, ami miatt az 1||et6 személynek coachra van sztiksége.

Trénerre mindenkinek sziiksége van, aki készen áll az A pontből a B pont-ba, az egyik ktirnyezetból a másikba valÓ átmenetre . Ha gazdag apám nemedzett volna engem vagy harminc éven keresztiil, nem tartanék ott, ahol matartok. Még ma is számos coach segít nekem, mivel a tudat alatti agyam mégmindig nincs teljes cisszhangban a szellememmel.

8. CASHFLOW Klubok. Manapság CASHFLOW Klubok ezrei mííkÓd-nek világszerte. A klubok yezetíi olyan nkéntesek, akik szívesen teremte-nek Rich Dad tanulási ktirnyezetet. Egyes klubok az én official Rich Dad10-Step Curriculum ajánlásomat kínálják azoknak, akik novelni kívánjákpénziigyi intelligenciájukat. Sok klub ingyenesen mríkcjdik; mások, a kciltsé-geik fedezésére, névleges tagdÍjat szednek. Ha további informáciÓkat Szeret-nél kapni, menj fel a honlapunkra, és keresd ki ahozzád|egkozelebb mríkcjdóCASHFLOW Klubot. Egy klubhoz valÓ csatlakozás nagyszerrí mÓdjátjelen-ti annak, hogy hasonlő gondolkodásrí emberekre találj, és aktivizáld agyad-ban a tÍikrcizó neuronokat. Akár te is elindíthatod saját CASHFLOW Klubo-dat lakőnegyeded, céged v agy egyházkozséged tagjai részére.

9.Egy letijltős a sruÍmodra. 2oo7 . szeptember 6-án videő interj tkészítet-tem Dr. Michael Carlton' MD-vel, az agy és a fiiggóségek szakértójével. Abeszélgetés címe a ktvetkezó vo|t;. ',Fiiggóvé válhatnak.e az emberek a sze-

génységt6|?,, Ez vo|t az egyik legjobb interj , amelyben valaha is volt sze-rencsém részt venni. A beszélgetés során Dr. Carlton részletesen belementaz agy mííktjdésének, valamint annak a taglalásába, hogy egyes emberek mi-ért gazdagok, mások pedig miért szegények. Ez fiiggóség kérdése. Készít-hetsz magadnak egy másolatot, ha felmész a www.richdad.com honlapunk-ra, és letciltcid .Meggy6z6désem' hogy érdekesnek és igen informatívnak fo-god találni ezt' abeszé|getést".Ezze| az ajándékkal szeretnénk kcisz netetmondani neked azért, hogy elolvastad ezt a konyvet.

A felsoroltak kiilonféle példákat jelentenek a lehetséges átmeneti kcirnye-zetekre. Számomra a Tengerészgyalogság, a Xerox, a saját tizleteim és azingatlan befektetések jelentették azokat a k rnyezeteket, ahol megtanultamfejleszteni a géniuszomat. Ha te is szeretnéd fejleszteni a géniuszodat, mi-lyen kcirnyez eÍet tartaná| ehhez a leginkább megfelelőnek?

M i t e s z v alekit v dllalko ző v á?A legt bben tudjuk, hogy a fold leggazdagabb emberei vállalkozők. Nap-

jaink néhány híresebb vállalkozőja Richard Branson, Donald Trump, oprahWinfrev. Steve Jobs és Ruoert Murdoch.

Áttanoo vita dril a ktiveikezó kérdésról: ,,Vajon vállalkozőnak sziiletik-eaz ember , vagy csak azzá fej|eszt|teti magát?,, Ez a kérdés azért meriilt fel,mert egyesek azt gondolják, hogy speciális személyiség vagy bizonyos va-rázseró sziikséges ahhoz, hogy vállalkozÓvá váljék valaki. Számomra vállal-kozőnak lenni nem jelent olyan kiilrinleges dolgot. Van például a szomszé-dunkban egy fiatal egyetemista lány, akinek bébiszitter-vá7|alkozása van, ésaki az évfolyamtárs ait fo glalko ztatj a, h o gy a v á17a|ko zás áb an dol gozzanak.Ő vá||a|kozó. Egy másik fiatal, egy fi

' ezermester Íizletet visz, iskola után.

Ó vál|a\koző. A legt bb gyerekre jell emzó,hogy nem félnek. A félelem vi-szont csaknem minden felnóttre jellemzó.

A v llalkozők két jellemzö vonősa

Napjainkban emberek milliÓi álmodnak arrÓl, hogy felmondják az á||ásu-kat, vállalkozásba kezdenek, és saját tizlettiket fogják vezetni. A problémátaz jelenti, hogy a legtobb ember esetében ez csak álom marad. Soha nem vá.lik valősággá . Azhát akérdés, miért vetél el oly sok embernek a vállalkozÓváválásről sz6tt á|ma.

A legjobb választ egyik barátom adta erre a szakállas kérdésre. Ezt mondta:

,,A viállalkozőknak két jellemzó vonása Van . . . a tudatklnsdg és a bátorság .',

Ez az e gy szerií me gá||apítás tul aj donképpen n agyon mél y . S okkal tcjbbread magy arázatot, mint maga a vállalkozói 1ét. Megmagyarázza, miérÍ gazda-

194 195

gok egyes emberek' és miért nem azok mások. Annak egyik oka például, mi-ért nem válik gazdaggá sok jő tanulő , az,hogy bár okosak' nincs bennÍik elégbátorság. Számos emberból mind a tudás, mind a bátorság hiányzik.

Kétfodrász meséje

Van egy barátom, aki ragyogő m vésze a fizurakészítésnek. Kész va-rázs|ő, ha egy nót meg kell szépíteni. Évekkel eze|1ttbeszélt nekem arről,hogy saját szalont nyit. Nagy tervei voltak, de, sajnos' még ma is kisvállal-koző, csak egyetlen széket bérel egy nagy szalonban, és rossz a viszonya atulajdonossal.

Egy másik barátom felesége belefáradt a légi utaskísérói munkába' Kétévveleze|ótt kilépett a munkahelyéró1,és beiratkozott egy fodrásziskolába.Egy hőnappal eze|ótt volt saj át szalonj ának nagyszabás megnyitőj a. Látv á-nyos kcirnyezetet teremtett, és a legjobb fodrászok koziil nyert meg néhányat,hogy nála dolgozzanak,

Amikor a régebbi barátom tudomására jutott eZ az esemény, így reagáIl'ahírre: ,,Hogy lehet az' hogy ez anó sza|ont nyitott? Hiszen nem is tehetséges.Nem New Yorkban tanult, mint én. És ráadásul még gyakorlata sincs. Nemadok neki egy évet sem, és belebukik.''

Ez nincs kizárva. Statisztikák szerint a vállalkozások90?o-a az e|só ot év-ben elbukik. A torténet lényege azonban a tudatlanság és a btitorság hatásaaz életiinkre. Ebben a példában szerepelt egy nagyon tehetséges fodrász, aki-né| hiányzott a bátorság - és egy másik fodrás z, akiné| hiányzott ugyan atapaszta|at, de bátor volt. Véleményem szerint ez a tudat|anság és bátorságkcjzotti viszony magának az életnek a lényege.

|974-ben nem volt állásom, sem pénzem' sem kÍiltinosebb iizleti tapasz-talatom. Nem tudtam a lehetóségem alatt élni, mivel semmiféle lehetóségemnem volt. Nem tudtam diverzifikálni, mert nem volt mit. Egyediil bátorsá-gom volt. A valő életben a bátorság sokkal fontosabb, mint a jő jegyek. Bd.torsdg kell ahhoz, hogy a géniuszodat'fefedezd,fejleszd, és megajándékoz'dvele avilágot.

Mindig emlékezz arra, hogy az e7m.édvégtelen, amit csak a kétségeid tor-l toznak. Az Atlas Shrugged (Atlasz vállat vont) szerzíje, Ayn Rand, eztmondja: ''A világ az ember gondolkodási kapacitásának a terméke .,, Ezért,ha meg akarod yá|toztatni az é|etedet, találd meg azt a k rnyezetet, ame|ymegengedi agyadmindhárom részének, hogy gazdagok mÓdjára gondolkoz-zék és fejlódjék. Es' ki tudja, ta|ánmég a géniuszodrais ráta|álsz.

Visszajelzések rendszere: senki nem magdnyos szigetA visszajelzések világában éliink. Ha ráállunk a mérlegre ftirdószobánk-

ban, a s lyunk valamiféle visszajelzést jelent' Nem fog tetszeni nektink avisszajelzés, ha a mérleg <it kilőval tcjbbet mutat' amennyiben már eleve volttízkiló t ls lyunk. Ha aZ orvos megméri a vérnyomásodat, és vérmintát ktilda laboratÓriumba, az orvosod is visszajelzést keres.

A visszajelzéS nagyon fontos dolog. Lényeges informáciÓforrás lehet rő-lunk és kcirnyezettinkól. A problémát az jelenti, hogy ha nem tetszik nektinkez a visszajelzés, akkor tudat alatti agyunk képes cenzrirázni, eltorzítant,gyen gíteni vagy tagadni a v isszajelzésból érkezó informáciÓ fonto s ság át.

Az egyik leginkább megvilágosítő lecke, amit a tengerészgyalogságnáltanultam, a v isszajelzés fonto s sága volt. Amikor az iz7etemet elfuseráltam,a visszajelzés igen eróteljes volt' és nem volt cukormázba burkolva' Amikorgazdag apámmal dol goztam, a v isszajelzések ugyanilyen intenzívek voltak.Amikor k zcis konyviinket írtuk, azonnali és kendózetlentil ószinte vissza-jelzéseket kaptam Donald Trumptől. Tudom, hogy ha nem lett volna katonaigyakorlatom, vagy ha nem dolgoztam volna gazdag apámmal, soha sem tud.tam volna Donalddal egytittdolgozni. Visszajelzései gyorsak,lényegre tcirókés egyenesek voltak. Tudom, hogy ha vitatkozom vele, ha nem éftek veleegyet, ha nem figyelek oda Donald visszajelzéseire, nem tudtam volnaegytittm kcidni vele - és nem tanultam volna olyan sokat.

Azért mondtam el mindezt,mert manapság sokan dolgozunk olyan ktir-nyezetben, ahol nem megengedett' nem ószinte és nem jőhiszemii a vissza-je|zés. Sok iskolában és munkahelyen nem merik megmondani neked, amithallanod kellene, mert félnek attől, hogy bepereled őket. Sok barátod ésmunkatársad a hátad m gott fog beszélni rőlad, mertnincs bátorságuk ahhoz'hogy a szemedbe mondják a véleménytiket.Ez egyáltalán nem jelent egész-sé ge s kcirnye zetet. Ez hibás an m kcidó krirnyezet.

Az egészséges kcirnyezet olyan, hogy visszajelzéseket ad. Az élet állan-dÓan értékes informáciÓkkal szolgál a számodra, ha hajlandő vagy befogadniazokat,és a visszajelzés a legtobb esetben ingyenes. Ha bármikor kinyitod afizetési borítékodat és meglátod, mennyi pénztveszítettél el adők címén,azis visszajelzés. Ha a hite]ezóid felhívnak és stirgetnek, hogy fizess, az isvisszajelzés. Ha keményebben dolgozol, és mégsem keresel eleget, az isvisszajelzés. Ha tcjbb idót tcjltesz a munkahelyeden és kevesebbet otthon, azis visszajelzés. Ha a gyerekeid drogoznak és Íildcjzi óket a rendórség, az isvisszajelzés. Ha valamennyi barátod veSZteS és vesztesként is viselkednek,az is visszajelzés. Nagyszer visszajelzés. A valÓ világ prÓbál veled krjzolnivalamit.

Í96 197

Eletminóséged a visszajelzések hatalmas forrása. Ha olyan otthonbanélsz, ami a szegénység érzéséveltcilt el, az is visszajelzés. Ha olcső autÓt ve-zetsz,mlkozben inkább egy Lamborghinire vágynál, az is visszaje|zés. Azéletnívő e gy szer en azt az ér zést jelenti, amit az otthonoddal kapc solatban aleggyakrabbanérzel.Nem azt jelenti, hogy elégedett, fukar vagy megalkuvÓvagy. Azé|etszínvonal aztjelenti, hogy Szeretettel és biiszkeséggel viseltetszaz otthonod, aba taid, a tulajdonod iránt, és senki másnak az életszínvona.lát nem irigyled. Ismétlem, ez nem jelenti azt,hogy eladősodás árán javítsdazé(etszínvonaladat. olyan értelemben beszé|ekazéletszínvonal j avíÍásárő|,hogy elósz r találj magadnak olyan nagyszer komyezetet' ahol tanulni,okosodni tudsz, és utána gazdagodj'

Nincs sztikség aITa' hogy kiválÓ iskolába járj, kitrínó állásod legyen vagyjő ktinyveket olvass ahhoz,hogy hozzájuss a legjobb informáciőkhoz avi|á-gon. Mindcissze figyelned kell a téged kciri'ilvevó kcirnyezetet' és hallgatni avisszajelzésekre.

Három nagyon fontos dolog van, amit tudnod kell a visszajelzésekkelkapcsolatban:

1. Legyen bótorsdgod ahhoz, hogy nyitott légy a visszajelzésekre. Ha fej.lódni akarsz, keress minél tcjbb visszajelzést. Ezért olyan fontosak a trénerekés a mentorok a sikeres emberek számára. A sikeres emberek minél tobbvisszajelzést akarnak.

2, Csak annak adj visszajelzést vagy tanácsot,aki kéri. Semmi nem dtihítijobban az embereket, mint az o|yan visszajelzések, amelyeket nem kértek...még akkor is, ha olyan visszajelzésról van sző, amirÓ1 tudjiák, hogy sztiksé-giik van rá. Enól szÓl egy régi btilcsesség is: ,'Ne taníts egy disznőt énekelni.Csak vesztegeted az idódet, és feldtihíted a disznÓt.''

3. A szélhámos emberek azt mondjdk neked, amit hallani akarsz, s nemazt, amit hallanod kell. Azok lesznek a szélhiámosok áldozatai, akik men.tálisan informálatlanok, és érzelm17eg gyengék. A szélhámosok ana hango-lődnak rá, amiben gyenge vagy, és olyan marketing tizenettel iigyeskednek,amely jől illeszkedik a gyengédhez. Apénzv1|ágában a szélhámosok ráve-szik a tcimeget' hogy elhiggyék, okos dolog diverzifikálni és a lehetóségeikalatt élni' habár az okosabb befektetók, mint például Warren Buffett, nemdiverzifikálnak, és nem javasolják a lehetóségek alatti életet.

Buffett a saj t életminóségének megfelelóen él, ami nagyon ktilcjnbcjzikDonald Trump életminóségétól. Warren Buffett Nebraska államban' oma-hában él, Donald Trump pedig New York Cityben. A lényeg az, hogy mind-két embemek megvan a lehetósége arra, hogy bárhol élhetnének a világban,

és bármilyen színvonalon' amelyen élni szeretnének. ok ott boldogok, aholvannak.

További fontos kérdések:

o Vajon ott élsz-e, ahol élni akarsz, és olyan életszínvonalon, amelyenélni akarsz?

o Vajon diverzifikáls z-e,és a lehetőségeid alatt élsz-e, hogy a szélhámo.sok a lehetóségeik felett élhessenek?

o Vajon olyan barátokkal és emberekkel vagy-e kapcsolatban' akikkelvalőban kapcsolatban szeretnél lenni?

Ha egészségesebb, okosabb, gazdagabb és boldogabb akarsz lenni, job-

ban figyelj oda saját visszajelzésedre is. Ez aján|jafel neked avl|áglegfon-tosabb informáciÓját' Tekintet nélktil arra' tetszik-e neked a visszajelzésed,vagy Sem' ha elegendó bátorságod van rá figyelni, és tanulni belóle, sikeresleszel. Kciszcincim, hogy elolvastadezt a kcinyvet.

198 199

A legtöbb globális gazóasági problémánk 1971-ben kezdődött... Ai]-..j ]

Nixon elncjk 1evette az USÁ-t az atany_alapról. A történelem sotán, amik,. : . -kormánv Ievált az arany-alapről' minden esetben pénzügyi zíirzau*at kelets. . -

Arany és ezüst: Isten alkottapétzek. Az USÁ dollár, a jen és az eÚra :..

ember alkotta pénzek pé1dái. Ha ember alkotta pénzekkel hel1 ettesítjük l. -,'...

pénzeket, azíitzavar mindigbekövetkezik'Zavarosidőkbenpénzügr-iinte--.ciád még az atanynáI is értékesebb.