Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata

Kökönyei Gyöngyi

„Fiatalok baleseteinek megelőzése” c. szeminárium2008. November 24.

Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC)

Németh Németh ÁÁgnesgnes11, Aszmann Anna, Aszmann Anna11, Kökönyei , Kökönyei GyöngyiGyöngyi11, Örkényi Ágota, Örkényi Ágota11, Páll Gabriella, Páll Gabriella11, ,

Sebestyén EditSebestyén Edit22, , Várnai DóraVárnai Dóra11

11Országos Gyermekegészségügyi IntézetOrszágos Gyermekegészségügyi Intézet

22Nemzeti Drogmegelőzési IntézetNemzeti Drogmegelőzési Intézet

Résztvevő országok 2005/2006

Rizikómagatartások

2006

A dohányzás kipróbálása

73,567,0

20,4

47,744,6

69,5

13,8

76,4

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

5. 7. 9. 11.

Osztály

Kip

róbá

lók

arán

ya (%

))

Fiúk Lányok

5. osztályosban a két nem fogyasztása között szignifikáns különbséga fiúk egy része hamarabb próbálkozik A későbbi életkorban hasonló arányú a dohányzás kipróbálása

A dohányzást már kipróbált tanulók aránya nem és életkor szerint (N=5396)

A dohányzás gyakorisága

A jelenleg is dohányzó fiatalok 63,2%-a naponta cigarettázik

A fiúk 68%-a, a lányok 58,8%-a dohányzik naponta dohányzik

A teljes megkérdezettek körében a napi vagy legalább hetente dohányzók aránya szinte megegyező a két nem esetében: a fiúknál 17,9%, a lányoknál 17,6%

A naponta dohányzók aránya a középiskolás korosztály körében többszöröse az általános iskolásoknál tapasztalható arányoknak

37,7

26,6

2,86,6 7,1

26,4

1,5

33,0

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

5. 7. 9. 11.Osztály

Ren

dsze

rese

n do

hány

zók

arán

ya (%

))

Fiúk Lányok

A legalább heti rendszerességgel dohányzó tanulók aránya nem és életkor szerint (N=5396)

a 13 éves fiúknál a kipróbálási arányok a 20 év során nem változtak (~50%), míg ugyanez az arány a lányoknál 1990-97 között egyharmadról a felére nőtt, majd kis csökkenéssel 45% alá esett az utóbbi két felméréskora legalább hetente dohányzó 15 éves fiúk arányai 23-33% között ingadoztak, míg a lányoknál 1993-ig 20% körül, majd ’97-től 26-28% között mozogtak ugyanezek az arányokaz általános iskolás korosztályban a napi és heti rendszerességgel dohányzók arányai között alig van különbség, míg a középiskolások körében a naponta dohányzók arányai többszörösei a „csak” heti rendszerességgel dohányzóknak

A dohányzási szokások változása (1986-2006)

72,7*67,0*

71,174,6 70,469,5 68,1

69,570,5*71,3

60,762,4*

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

1986 1990 1993 1997 2002 2006

Év

Kip

rób

áló

k a

rán

ya

(%

)

11,0

6,6

10,2*

6,8

9,3

11,2

6,8*7,1*

5,3

2,1

26,4*

4,6*

0,0

5,0

10,0

15,0

1986 1990 1993 1997 2002 2006

Év

Leg

aláb

b h

eten

zte

do

hán

yzó

k ar

ánya

(%)

Fiúk Lányok

A dohányzás kipróbálásának arányai (15 évesek)A dohányzás kipróbálásának arányai (15 évesek) A rendszeresen dohányzók arányai (13 évesek)A rendszeresen dohányzók arányai (13 évesek)

Alkoholfogyasztás

A lányok fogyasztása az általános iskolás osztályokban szignifikánsan kisebb arányú, azonban a felsőbb évfolyamokban már utolérik a fiúkatA legtöbben 14 éves koruk környékén kísérleteznek először az alkohollal a legkedveltebb alkoholféleség a fiatalok körében a bor (vagy boros kóla, esetleg pezsgő): 56,1%-uk jelölte, hogy fogyasztjaA legkevésbé kedvelt ital az édes likőr, amelyet a tanulók 38,3%-a próbált már

92,585,6

46,8

68,0 64,6

84,3

35,4

93,0

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

5. 7. 9. 11.

Osztály

Kip

róbá

lók

arán

ya (%

))

Fiúk Lányok

Az 1-2 kortynál több alkoholt már fogyasztott tanulók aránya nem és életkor szerint (N=5450)

Részegség

a fiúk esetében az első részegség megtapasztalása hamarabb következik be: 22,4 %-uk 13 évesen már túl van az első lerészegedésen, lányoknál 13,0%. 14 éves korra nincs nagy nemi különbség: a fiúk fele (49,9%), a lányoknak pedig közel fele (43,8%) 14 éves korában már túl van az első ittas állapoton.

71,0

46,9

4,0

14,4

10,2

33,3

1,5

51,3

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

5. 7. 9. 11.Osztály

Töb

bszö

r vo

lt r

észe

gek

arán

ya )

(%

)

Fiúk Lányok

Életében kétszer vagy többször részeg tanulók aránya nem és életkor szerint (N=5377)

Az alkoholfogyasztási szokások változása (1986-2006)

13,8*14,4

6,5

5,0

8,5 9,1

7,4*

10,2*

3,5

0,8

4,4*

1,3*

0,0

5,0

10,0

15,0

1986 1990 1993 1997 2002 2006

Év

Éle

tükb

en le

galá

bb k

étsz

er le

rész

eged

ett

tanu

lók

arán

ya (%

)

A többszöri részegség arányai (13 évesek)A többszöri részegség arányai (13 évesek)

48,3*46,9

35,5*

26,6

35,2 36,6

27,9*

33,3*

20,2

6,6

19,7*

12,5*

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

1986 1990 1993 1997 2002 2006

Év

Éle

tükb

en le

galá

bb k

étsz

er le

rész

eged

ett

tanu

lók

arán

ya (%

)

Fiúk Lányok

A többszöri részegség arányai (15 évesek)A többszöri részegség arányai (15 évesek)

a 20 éves időszakban mindkét nemnél jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik soha nem voltak részegekjelentősen emelkedett a legalább kétszer lerészegedett tanulók aránya

Drogfogyasztás

9-11. osztályos tanuló 20,3%-a fogyasztott már életében valamilyen illegális szert, ill. visszaélésszerűen gyógyszert vagy inhalánsokat.

A különféle szerek közül a kannabisz 1-2 alkalommal való kipróbálása a leggyakoribb

a legnépszerűbb drogfajta a marihuána és a hasis, a tanulók többsége csak kísérletezés szintjén fogyasztja ezt az anyagot

A gyógyszer, valamint az alkohol gyógyszerrel történő együttes alkalmazása a második leggyakrabban alkalmazott szer

16,4

32,9

21,6

11,9

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

9. 11.

Osztály

Szer

fogy

aszt

ók a

rány

a ) (%

)

Fiúk Lányok

Illegális és legális szerfogyasztás életprevalenciája nem és életkor szerint (N=2818)

Illegális szerek 2.

Szerfajták

9. évfolyam 11. évfolyam

Fiúk Lányok Fiúk Lányok

N % N % N % N %

Kannabisz 99 13,1 65 8,4 208 30,5 127 19,0

Alkohol és gyógyszer együtt

70 9,4 100 13,0 106 15,9 99 14,8

Gyógyszer, hogy feldobjon

36 4,8 60 7,8 64 9,5 59 8,8

Ecstasy 42 5,6 37 4,8 52 7,7 43 6,4

Speed 32 4,3 36 4,7 63 9,3 33 4,9

Kipróbálás vs. fennmaradás

KipróbálásSzociális környezeti tényezők (pl. kortársak hatása, csoporthoz való tartozás vágya)

Kíváncsiság

FÜGGHET az első kipróbálás életkorától

FennmaradásPszichológiai jellemzők (pl. pszichopatológia, negatív affektivitás)

Biológiai jellemzők (pl. neurokémiai rendszerek működése)

Szenzoros élménykeresés

A szenzoros élménykeresés: a változatos, új, komplex és intenzív érzések és élmények keresése, akár fizikai, szociális, törvényes és anyagi veszélyek vállalása mellett is (Zuckerman, 1994, 27. old.).

Izgalom és kalandkeresés; Élménykeresés (szokatlan élmények keresése); Gátolatlanság; Unalomra való hajlam

A szenzoros élménykeresés korrelál a rizikós magatartásokkal beleértve a rizikós szexuális magatartást, a veszélyes sportok űzését vagy éppen a szerhasználatot.

Pszichés működésmód változásai serdülőkorban

Érzelmi élet - fokozott és hosszabb érzelmi reakciókTársas tudatosság fokozódásaSzociális elfogadottság és a fizikai attraktivitás fontosságának fokozódása az önértékelés alakulásábanAutonómia törekvések fellángolásaÚj késztetések megjelenése a viselkedésben

Agyi fejlődés (strukturális és funkcionális változások)

Hormonális változások

Testi változások

Serdülőkori agyi fejlődés

Agyi jutalmazó központok (dopamin szerepe)

Jutalomhelyzetben vagy jutalmat elővételező helyzetben serdülőknél az agyi jutalmazó központ (elsősorban a nucleus accumbens) -felnőtt vizsgálati személyekéhez viszonyítva- alacsonyabb aktivitást mutatott. (Bjork és mtsai, 2004)

Serdülőkori szerhasználat

a serdülők és a fiatal felnőttek között magasabb a kísérletezők és a szerhasználati zavarban szenvedők aránya

a legtöbb addikció kezdete erre az időszakra tehető (Rey és mtsai, 2002)

a korai kezdetű szerhasználat nagyobb szerhasználati súlyosságot, ill. morbiditást jósol, beleértve a többszörös szerhasználatot is.

Hazai HBSC eredmények – 1997/1998

Szenzoros élménykeresés

(a nem, életkor, szülők iskolai végzettsége és a barátokkal együtt töltött esték számának kontrollálása mellett)

Rendszeres dohányzás

Két vagy annál több részegség

Szexuális aktivitás

DE! a védekezés hiányával nem

3-nál több baleset

Norvég középiskolások (16-19 évesek) (Pederson és mtsai, 1989)

Svéd 18 évesek mintája (L. von Knorring és mtsai, 1987)

Amerikai 15 évesek (Bates és mtsai, 1985)

Zimbabwei serdülők (N=3000) (Eide és mtsai, 1997)

Kínai 6-10. évfolyamos gyerekek (Pilgrim és mtai, 1999)

Mi közvetítheti a szenzoros élménykeresés hatását?

A szenzoros élménykeresés és az alkoholfogyasztás – lehetséges mechanizmusok

Az alkohol a központi idegrendszer aktivitásszintjét, több, új tapasztalat, a viselkedési gátlási folyamatok oldódása (Zuckerman, 1994, 2006).Az alkoholfogyasztás más szerfogyasztással egyetemben (pl. a dohányzás) jó eszköz lehet az unalom elűzésére.Háttérben álló harmadik változó(k), pl. biológiai jellemzők (például a MAO szint, Zuckerman, 1994), vagy személyiségváltozók (pl. impulzivitás, Hittner és Swickert, 2006).A szenzoros élménykeresés a szerek iránti attitűdöt befolyásolja, ill. azoknak a társaknak a megítélését, akik maguk is kül. szereket alkalmaznak

A szenzoros élménykeresés és a viselkedésre vonatkozó elvárások magyarázzák a kapcsolatot a szenzoros élménykeresés és az alkoholfogyasztás között. A magas szenzoros élménykeresők több pozitív következményt és kevesebb negatív következményt várnak el az alkoholfogyasztással kapcsolatban.

A következmény elvárásokAz adott szituációban a számos viselkedéses közötti választást a helyzettel és a viselkedéssel kapcsolatos elvárásaink befolyásolják (Mischel, 1990)

Alkohollal kapcsolatos pozitív elvárások: társas serkentés, szórakozás, szexualitás, feszültségoldás

Alkohollal kapcsolatos negatív elvárások: negatív társas következmények, negatív érzelmi következmények, negatív testi és negatív kognitív hatások

Mikor (és kik) becsülik túl a pozitív követ-

kezményeket?

Mi közvetíti? (pl. média)

Motivációk

Miért iszom?

Társas motívumok

Megküzdési motívumok

Serkentési motívumok

Konformitás

Problémás ivók két csoportja serdülőkorban:

1. Megküzdési motívum

2. Serkentési motívum

Személyiségjellemzők és motiváció az alkoholhasználatra

Megküzdéses ivók

Alacsony önértékelés

Depresszív hangulat

Szorongás szenzitivitás

Serkentéses ivók

Magas extraverzió

Szenzoros élménykeresés

Impulzivitás

Életkor

Szenzorosélménykeresés

Nem

Pozitív elvárások

Az ivás motivációja Alkoholhasználat

Negatív elvárások

Előzmény-változók

Mediátorok Kimeneti változók

.22

.12

.30

-.21

-.09 .29

.54

.18

.19

.26

-.16

-.07

.28

2=.60, df=2, p=.73, N=707.

-.37

Csak a szignifikáns utakat tüntettük fel!

Urbán, Kökönyei, Demetrovics (2008)N=707 (277 fiú, 430 lány), átlagéletkor: 16,7

Újdonság/szenzorosélménykeresés

Dohányzás

Deviáns kortársak

(Wills és mtsai., 1998)

Érzékenység a nikotin hatására

(Perkins et al, 2000)

A szenzoros élménykeresés és a dohányzás – lehetséges magyarázatok

A dohánymarketingrevaló érzékenység

(Audrain-McGovernet al, 2003)

A dohányzássalKapcsolatos

elvárások ???

Egészségfejlesztési szempontok

Prevenció: univerzális vagy szelektív (indikált)

Mit befolyásoljunk? Proximális faktorok (elvárások és motiváció) befolyásolása

(személyiségfejlesztés)

Köszönöm a figyelmet!

kokonyei@ogyei.hu

www.ogyei.hu

www.hbsc.org