Környezeti erőforrások 3.Környezeti erőforrások 3.

A vízA víz

A víz fizikai tulajdonságaiA víz fizikai tulajdonságai

• A szférák mindegyikében jelen vanA szférák mindegyikében jelen van- hidro-,hidro-,- atmo-,atmo-,- lito-,lito-,- bioszférabioszféra• 3 halmazállapot3 halmazállapot(szilárd(szilárd« »« »folyékonyfolyékony« »« »gáz)gáz)Jég - AntarktiszJég - Antarktisz

- Arktisz- Arktisz - Magashegységi jég- Magashegységi jég - jégkristályok - jégkristályok

Föld felszín: 510 millió km²Ebből világóceán:361 millió km²(71%)juvenilis, vadózus vizekFelszíni vízkészlet: 1 384 000 000 km³-világóceán: 97,4%-jég: 2%-felszín alatti vizek: 0,58%-egyéb(folyók, tavak, bioszféra):0,02%

VÍZ MINT ERŐFORRÁS

A hidroszféra a Föld felszínének 71%-át borítja 1,4 milliárd km3, a Föld tömegének 0,02%-a 97%-a sós, 3% édesvíz (főleg sarki jégtakaró), légköri pára

Fajtái:VízpáraÁllóvíz (tenger, tó, mocsár)Vízfolyások (ér , csermely, patak, folyó, folyam)Felszín alatti vizek

• Karsztvíz (mészkő és dolomithegységek belsejébe szivárgó víz)

• Talajvíz (első vízáró réteg feletti, a talaj pórusait összefüggően tölti ki)

• Rétegvíz (=artézi víz, két vízzáró réteg közötti víz)

Felszíni vizek főbb jellemzői Nagy tömeg Nagyobb helyzeti és mozgási energiakülönbség miatt nagyobb mozgásképesség

Gyors utánpótlás

Nagy erodáló és szennyezőanyag mozgató képesség

Jó öntisztulóképesség

Felszín alatti vizek jellemzői Kisebb mozgásképesség

Utánpótlódása lassabb

Élő szervezeteket kisebb mértékben tartalmaznak

Öntisztulóképességük minimális

Víz - Felszíni - Állóvizek – Sós vizek – világtengerek – óceánok Víz - Felszíni - Állóvizek – Sós vizek – világtengerek – óceánok

- tengerek - tengerek --

peremtengerekperemtengerek

--beltengerekbeltengerek

-sós tavak-sós tavak

Sótartalom ( eredet (légkör, vulkanizmus, felszíni mállástermékek), Sótartalom ( eredet (légkör, vulkanizmus, felszíni mállástermékek), fagyáspont (-2 fagyáspont (-2 °°C / 35 ezrelék (világtenger átlag))C / 35 ezrelék (világtenger átlag))

Óceán def. (több teória)Óceán def. (több teória)

-kéreg,-kéreg,

-áramlásrendszer (horizontális (szélrendszerek), vertikális -áramlásrendszer (horizontális (szélrendszerek), vertikális (hőmérséklet)(hőmérséklet)

-fejlődés ( embrionális, juvenilis, érett, elhaló, végső),-fejlődés ( embrionális, juvenilis, érett, elhaló, végső),

-egyenletes sótartalom-egyenletes sótartalom

-kontinensek között, az egyenlítő két oldalán-kontinensek között, az egyenlítő két oldalán

-átlagos vízmélység 3800 m, legmélyebb pont 7000 alatt -átlagos vízmélység 3800 m, legmélyebb pont 7000 alatt

ÓceánÓceán területterület Közepes Közepes mélységmélység

Legnagyobb Legnagyobb mélységmélység

Csendes-Csendes-óceánóceán

181 millió km181 millió km²² 3922 m3922 m 11 034 m11 034 m

Atlanti-óceánAtlanti-óceán 105 millió km105 millió km²² 3338 m3338 mTörzsterület: 3844 mTörzsterület: 3844 m

9219 m9219 m

Indiai-óceánIndiai-óceán 75 millió km75 millió km²² 3808 m3808 m 7455 m7455 m

Víz - Felszíni - Állóvizek – Sós vizek – világtengerek – óceánok Víz - Felszíni - Állóvizek – Sós vizek – világtengerek – óceánok

- tengerek - tengerek - -

peremtengerekperemtengerek

-beltengerek-beltengerek

-sós tavak-sós tavakTenger def:Tenger def:

Peremtenger:Peremtenger:

-óceánoktól szigetsorok választják el-óceánoktól szigetsorok választják el

-nincs önálló vízháztartás-nincs önálló vízháztartás

-sekélyek (Kelet-Ázsia)-sekélyek (Kelet-Ázsia)

Beltengerek. (interkontinentális (Földközi) vagy intrakontinentális (Balti))Beltengerek. (interkontinentális (Földközi) vagy intrakontinentális (Balti))

-nagyfokú zártság-nagyfokú zártság

-saját medence-saját medence

-önálló áramlásrendszer-önálló áramlásrendszer

Sós tavak: tengermaradványok (Kaszpi) v. arid területek (Holt-tenger)Sós tavak: tengermaradványok (Kaszpi) v. arid területek (Holt-tenger)

Az óceánok függőleges tagoltságaAz óceánok függőleges tagoltsága

Self, max. 200 m

Óceán felszín szárazföld

Kontinentális lejtőMélytengeri fenékszint (4-6000 m)

Óceánközepi hátság

Hőbevétel-99% napenergia-átlagosan 1235 J /cm²Elnyelődés:-38% - felső 1 m-16% - felső 10 m-0,5 % - felső 100 ma felső meleg víz úszik az alsó, hideg rétegen

Az óceánok hőkicserélődésében fontos szerepet játszik:Az óceánok hőkicserélődésében fontos szerepet játszik:

-hullámzás-hullámzás

-sótartalom-sótartalom

A meleg, párolgó víz egyre sósabbá válik, sűrűség nő

A nagyobb fajsúlyú víz lesüllyed,

Majd szétoszlik,

Helyén feláramlás kezdődik

TERMOHALINÁSKONVEKCIÓ

Hőleadás: párolgássalHorizontális hőcsere:áramlásrendszerek

A földrajzi szélesség növekedésével: -csökken az átlaghőmérséklet-az eltérő felmelegedési sebesség miatt 1-2 hónappal később éri el a max.-t, mint a szárazföld

A sótartalom miatt 0 °C alatt fagy a tengervíz. A képződő jégből a só egy része kifagy. Többszöri újrafagyás esetén kiédesedhet.Jégtakaró É – 16,4 m km²Jégtakaró D – 22,6 m km²

• ÁramlásrendszerekÁramlásrendszerek

Egyenlítő, passzát K

Térítők, szélcsend

Térítők, szélcsend

Mérsékelt öv Ny

Mérsékelt öv Ny

Sarkkörök K

Sarkkörök K

Atlanti óceánIrming, Labrador-áramlás

Golf, Észak-Atlanti-áramlás

Észak-Egyenlítői-áramlás

Egyenlítői ellenáramlások

Dél-Egyenlítői-áramlás

Brazil-áramlás

Agulhas-áramlás

• Víz - Felszíni - Édes vizek – Víz - Felszíni - Édes vizek – Állóvizek – TavakÁllóvizek – Tavak

Tudományterület: limnológiaTudományterület: limnológia

Földön található tavak Földön található tavak összkiterjedése: 2,5 millió összkiterjedése: 2,5 millió kmkm²² (0,5 %), de az (0,5 %), de az édesvízkészletek 99 %-át édesvízkészletek 99 %-át tároljáktárolják

Összehasonlításul:Összehasonlításul:

-Balaton területe: 598 km-Balaton területe: 598 km²²

-legnagyobb mélység: 11 m-legnagyobb mélység: 11 m

NévNév Terület Terület kmkm²²

MélyséMélység mg m

rangsorrangsor

KaszpiKaszpi 371000371000 955955 11

FelsőFelső 8241082410 307307 22

ViktóriaViktória 6880068800 8080 33

AralAral 6650066500 6868 44

HuronHuron 5959059590 228228 55

MichigaMichigann

5810058100 263263 66

Tanga-Tanga-nyikanyika

3289032890 14351435 77

BajkálBajkál 3150031500 16201620 88

Tavak kialakulása, típusaiTavak kialakulása, típusaiTó csak medencetérszínen jöhet létre, ahol Tó csak medencetérszínen jöhet létre, ahol

valamely mesterséges vagy természetes akadály valamely mesterséges vagy természetes akadály elrekesztik a folyó vizek útját.elrekesztik a folyó vizek útját.

Tavak típusai:Tavak típusai:Endogén típusok:belső erők hozzák létreEndogén típusok:belső erők hozzák létre-kráter és kalderatavak: vulkanikus tevékenység -kráter és kalderatavak: vulkanikus tevékenység

hatása (alaprajz:kör, kis méret, kis hatása (alaprajz:kör, kis méret, kis mélység),pl.:Szent Anna-tómélység),pl.:Szent Anna-tó

-maar-tavak: vulkáni kürtőtorkolatokban ülő kerek, -maar-tavak: vulkáni kürtőtorkolatokban ülő kerek, kis területű de nagy mélységű tavak (embrionális, kis területű de nagy mélységű tavak (embrionális, gázkitöréses vulkanizmus), Eifel-hg, Auvergnegázkitöréses vulkanizmus), Eifel-hg, Auvergne

-szerkezeti süllyedék, hegyláncközi medencék, -szerkezeti süllyedék, hegyláncközi medencék, tektonikus árok tavaktektonikus árok tavak

Szétsodródó lemezszegélyek mentén, nagy Szétsodródó lemezszegélyek mentén, nagy mélység.mélység.

Tanganyika, Malawi, Holt-tenger, Balaton, BajkálTanganyika, Malawi, Holt-tenger, Balaton, Bajkál

Exogén eredetű tavak:külső erők hozzák létreExogén eredetű tavak:külső erők hozzák létre-Asztproblém keletkezésű (extraterresztikus impakció) -Asztproblém keletkezésű (extraterresztikus impakció)

Kanadai, Balti-pajzs, Mexikói-öböl.Kanadai, Balti-pajzs, Mexikói-öböl.-jég által keletkezett (szelektív denudáció)-jég által keletkezett (szelektív denudáció)Belföldi jégtakaróBelföldi jégtakaró→ areális erózió (nagy kiterjedésű tavak, a → areális erózió (nagy kiterjedésű tavak, a

keményebb kőzetek közötti puhábbakat jobban mélyíti)keményebb kőzetek közötti puhábbakat jobban mélyíti)Finnország, az 1000 tó országaFinnország, az 1000 tó országaMagashegységi jég→ lineáris erózió (gleccser) (egy vonal Magashegységi jég→ lineáris erózió (gleccser) (egy vonal

mentén keletkező tómedencék)mentén keletkező tómedencék)Sziklaküszöbbel elhatárolt hosszanti mélyedések Sziklaküszöbbel elhatárolt hosszanti mélyedések

(Salzkammergut, Lago Maggiore, Comoi-tó, Garda)(Salzkammergut, Lago Maggiore, Comoi-tó, Garda)Hóhatár felett a firngyűjtő medencékben a hó elolvadása után Hóhatár felett a firngyűjtő medencékben a hó elolvadása után

tengerszemek, kártavak (Magas Tátra, Csorba-tó)tengerszemek, kártavak (Magas Tátra, Csorba-tó)Ahol a jégkorszak végén a jég eróziója véget ért →Glint vonal Ahol a jégkorszak végén a jég eróziója véget ért →Glint vonal

→tereplépcsők →Glint tavak (Nagy-tavak, Ladoga, Onyega)→tereplépcsők →Glint tavak (Nagy-tavak, Ladoga, Onyega)Elgátolt tavak: a jég olvadása után morénagátakElgátolt tavak: a jég olvadása után morénagátak-végmorénagátak-végmorénagátak-fenékmorénakgátak-fenékmorénakgátak

Gravitáció által előidézett tavakGravitáció által előidézett tavak-hegyomlás (Gyilkos-tó, Erdély, 1838)-hegyomlás (Gyilkos-tó, Erdély, 1838)-csuszamlás-csuszamlás-suvadás-suvadásTúlfejlődött folyókanyarokból keletkező tavakTúlfejlődött folyókanyarokból keletkező tavak-holtágak, morotvatavak-holtágak, morotvatavakKeletkezés: a meanderező folyó egyre túlfejlettebb Keletkezés: a meanderező folyó egyre túlfejlettebb

kanyarulatokat hoz létre, majd áttöri saját partját, a kanyarulatokat hoz létre, majd áttöri saját partját, a morotva lefűződik.morotva lefűződik.

Karsztos területek állóvizei: poljek, dolinák tavaiKarsztos területek állóvizei: poljek, dolinák tavaiCsak akkor jöhetnek létre, ha az amúgy permeábilis kőzetet Csak akkor jöhetnek létre, ha az amúgy permeábilis kőzetet

(mészkő) valamilyen egyéb (folyami hordalék, agyag) (mészkő) valamilyen egyéb (folyami hordalék, agyag) impermeábilissá teszi.impermeábilissá teszi.

Pl.: Vörös-tó az Aggteleki karsztonPl.: Vörös-tó az Aggteleki karsztonSkohdrai-tó, Ohridi-tó, Preszpa-tóSkohdrai-tó, Ohridi-tó, Preszpa-tóSajátos típusú karsztos tavak a tetaráta-tavak. Édesvízi Sajátos típusú karsztos tavak a tetaráta-tavak. Édesvízi

mészkő, biogén gáton való kicsapódása.mészkő, biogén gáton való kicsapódása.Szalajka. Melegmányi-völgy, Plitvice, KrkaSzalajka. Melegmányi-völgy, Plitvice, Krka

Szél által elgátolt tómedencékSzél által elgátolt tómedencékDeflációs tavak: időszakosakDeflációs tavak: időszakosakSzáraz időszakban kifúvás, nedves időszakban Száraz időszakban kifúvás, nedves időszakban

talajvízszintemelkedéstalajvízszintemelkedés→tó→tóSekély, nagy kiterjedés.Sekély, nagy kiterjedés.Biogén tavak: Élőlények tevékenysége által Biogén tavak: Élőlények tevékenysége által

létrehozott tavak pl.:hódoklétrehozott tavak pl.:hódokMo.-n is jellemző volt, Hódmezővásárhely, Mo.-n is jellemző volt, Hódmezővásárhely,

HódoscsépányHódoscsépányAntropogén tavak: ember által létrehozottAntropogén tavak: ember által létrehozott-bányatavak-bányatavak-víztározók-víztározók-halastavak-halastavak-öntözőtavak-öntözőtavak

A tavak életciklusa geológiai mértékkel mérve rövid (max. 100 A tavak életciklusa geológiai mértékkel mérve rövid (max. 100 000 év)000 év)

Vízutánpótlásuk történhet:Vízutánpótlásuk történhet:-talajvízből-talajvízből-forrásokból-forrásokból-gleccserekből-gleccserekből-folyókból-folyókból-csapadékból-csapadékbólVégtavak: csak befolyó víz van (lefolyástalan medence), Végtavak: csak befolyó víz van (lefolyástalan medence),

többnyire arid, szemiarid területekentöbbnyire arid, szemiarid területekenPl.: Kaszpi, Aral, Holt-tengerPl.: Kaszpi, Aral, Holt-tengerÁtfolyásos tavak: A vízhiányt befolyó vizek pótolják, a Átfolyásos tavak: A vízhiányt befolyó vizek pótolják, a

felesleget kifolyó vizek vezetik el. Hosszú távú egyensúly.felesleget kifolyó vizek vezetik el. Hosszú távú egyensúly.Pl.:BalatonPl.:BalatonForrástavak: Nincs látható be- és kifolyó vízfolyás. A Forrástavak: Nincs látható be- és kifolyó vízfolyás. A

vízutánpótlásról a talajvíz és a fenéken található források vízutánpótlásról a talajvíz és a fenéken található források gondoskodnak. Az elvezetést a párolgás helyettesítigondoskodnak. Az elvezetést a párolgás helyettesíti

Pl.: Hévizi-tóPl.: Hévizi-tó

A tavak pusztulásaA tavak pusztulása-kiszáradás (arid, talajvízszint csökk.)-kiszáradás (arid, talajvízszint csökk.)-lecsapolódás (víztöbblet, kifolyó víz eróziója -lecsapolódás (víztöbblet, kifolyó víz eróziója

eléri a fenékküszöböt pl.: Niagara-Ontario)eléri a fenékküszöböt pl.: Niagara-Ontario)-feltöltődés (hordaléktöbblet)(leggyakoribb)-feltöltődés (hordaléktöbblet)(leggyakoribb)Pl.:A Balatonban évente 0,5 mm hordalék Pl.:A Balatonban évente 0,5 mm hordalék

rakódik le, átlag 3 méter mélyrakódik le, átlag 3 méter mély→→6000 év 6000 év múlva feltöltődik. A legintenzívebb múlva feltöltődik. A legintenzívebb feltöltés a beömlő folyók deltájában alakul feltöltés a beömlő folyók deltájában alakul kiki

→ → a delták a tó kiterjedését,a delták a tó kiterjedését,→ → a lebegtetett finom üledék pedig a tó a lebegtetett finom üledék pedig a tó

mélységét csökkentikmélységét csökkentik

• A tavak pusztulásában fontos A tavak pusztulásában fontos szerepet játszik a növényzet.szerepet játszik a növényzet.

-testanyag (biogén üledékek) -testanyag (biogén üledékek) felhalmozódás (élő, majd bomló)felhalmozódás (élő, majd bomló)

-élettevékenység során termelt -élettevékenység során termelt dolomit- és mésziszapdolomit- és mésziszap

-a vízi növényzet terjeszkedése is -a vízi növényzet terjeszkedése is vízapasztó tényezővízapasztó tényező

• Tavak növényzetének tagolódásaTavak növényzetének tagolódása

plankton hínár nádas zsombékos rét erdő

lebeg

Gyökér az aljzatonFény, oxigén fentről

Gyökér víz alattVirágzat mindig felette

Időszakosan szárazIdőszakosan vízzel borított

Nedvesség a talajvízből

• Tavak pusztulása (2)Tavak pusztulása (2)A nádas szigetszerűen terjeszkedik, az elhalt A nádas szigetszerűen terjeszkedik, az elhalt

növényi részek leülepednek, megbomlik a növényi részek leülepednek, megbomlik a nyílt víztükörnyílt víztükör→ → FERTŐ (Fertő-tó)FERTŐ (Fertő-tó)

A szabad vízfelületek tovább csökkennek A szabad vízfelületek tovább csökkennek (növényzet-víztükör arány hasonló) (növényzet-víztükör arány hasonló) → → MOCSÁR (Kis-Balaton egyes részei)MOCSÁR (Kis-Balaton egyes részei)

Ha már nincs szabad víztükör Ha már nincs szabad víztükör →→ LÁP, síkláp LÁP, síkláp (Ecsedi-láp)(Ecsedi-láp)

Az elhalt és eltemetett növényi részek Az elhalt és eltemetett növényi részek tömeges felhalmozódásával és tömeges felhalmozódásával és humuszosodásával keletkezik a tőzeghumuszosodásával keletkezik a tőzeg

• A FOLYÓVÍZA FOLYÓVÍZ

A folyók vize alapvetően 2 forrásból A folyók vize alapvetően 2 forrásból tevődik összetevődik össze

-felszíni lefolyás-felszíni lefolyás

-közvetlen csapadék (eső)-közvetlen csapadék (eső)

-késleltetett (hó- és jégolvadás)-késleltetett (hó- és jégolvadás)

-felszín alatti (a beszivárgás -felszín alatti (a beszivárgás következménye, szállítója a talajvíz)következménye, szállítója a talajvíz)

• 1/ felszíni lefolyás /a közvetlen 1/ felszíni lefolyás /a közvetlen csapadékcsapadék

Akkor indul meg, ha a felszínre érkező Akkor indul meg, ha a felszínre érkező csapadék több, mint amennyi csapadék több, mint amennyi beszivárog ill. elpárologbeszivárog ill. elpárologCS

SZ

P

L

• A felszíni lefolyás függ:A felszíni lefolyás függ:

-a vízgyűjtő terület alakjától (minnél -a vízgyűjtő terület alakjától (minnél hosszabb utat kell megtenni, annál hosszabb utat kell megtenni, annál nagyobb a veszteségnagyobb a veszteség

Ugyanazon területnagyságnál a Kör alakú vízgyűjtőn nagyobb a veszteség

-a lejtőviszonyoktól (meredek lejtő, -a lejtőviszonyoktól (meredek lejtő, gyorsabb lefolyás gyorsabb lefolyás → → kisebb veszteségkisebb veszteség

-a felszín anyagának permeabilitása -a felszín anyagának permeabilitása (fontos az antropogén tevékenység (fontos az antropogén tevékenység (utak, friss szántások)(utak, friss szántások)

-növényzet (művelési ágak, különböző -növényzet (művelési ágak, különböző vegetációk léte ill. hiánya pl.: vegetációk léte ill. hiánya pl.: erdőirtások)erdőirtások)

-meteorológiai helyzet (pl.: hosszabb -meteorológiai helyzet (pl.: hosszabb csapadékos időszak csapadékos időszak >> telítődik a telítődik a talajvízkészlettalajvízkészlet>> nem tud többet nem tud többet befogadni befogadni >> több a lefolyás több a lefolyás

• 1/ felszíni lefolyás /a késleltetett 1/ felszíni lefolyás /a késleltetett csapadékcsapadék

A hó és jégfelhalmozódás következményeA hó és jégfelhalmozódás következménye

Felhalmozódáskor negatív, olvadáskor Felhalmozódáskor negatív, olvadáskor pozitív többletet okoz a folyók pozitív többletet okoz a folyók vízhozamában vízhozamában >>>> a folyók vízbősége a folyók vízbősége nem a csapadékmennyiség, hanem a nem a csapadékmennyiség, hanem a hőmérséklet emelkedésével növekszikhőmérséklet emelkedésével növekszik

Különösen a magashegységi vízgyűjtővel Különösen a magashegységi vízgyűjtővel rendelkező folyóknál játszik fontos rendelkező folyóknál játszik fontos szerepet (pl.:Dráva)szerepet (pl.:Dráva)

• 2/ a felszín alatti lefolyás2/ a felszín alatti lefolyásA talaj- és rétegvizek lassítják a lefolyást, A talaj- és rétegvizek lassítják a lefolyást,

ezért időben hosszabb, folyamatos ezért időben hosszabb, folyamatos vízutánpótlást biztosítanakvízutánpótlást biztosítanak

(Nyári esők övében (szavanna) a (Nyári esők övében (szavanna) a felhalmozódó talajvíz egész évben felhalmozódó talajvíz egész évben biztosítja a minimális vízhozamot)biztosítja a minimális vízhozamot)

A talajvíz csak akkor táplálhatja a folyót, ha A talajvíz csak akkor táplálhatja a folyót, ha a vízszintje magasabb, mint a folyóé!!!a vízszintje magasabb, mint a folyóé!!! (árvizeknél visszaduzzasztás (árvizeknél visszaduzzasztás >> talavízszintemelkedés, belvizektalavízszintemelkedés, belvizek

Fogalmak: talajnedvesség, talajvíz, résvíz, Fogalmak: talajnedvesség, talajvíz, résvíz, belvíz, rétegvízbelvíz, rétegvíz

• A vízfolyás lehet lamináris A vízfolyás lehet lamináris (egymással párhuzamosan mozgó (egymással párhuzamosan mozgó vízrészecskék) vagy gyorsabb vízrészecskék) vagy gyorsabb mozgásnál turbulens (örvénylő).mozgásnál turbulens (örvénylő).

• Def.: folyó esése: a forrás és a Def.: folyó esése: a forrás és a torkolat közti szintkülönbségtorkolat közti szintkülönbség

• Def: vízhozam: a folyó Def: vízhozam: a folyó keresztmetszetén 1 s alatt átfolyó víz keresztmetszetén 1 s alatt átfolyó víz mennyisége (1 mmennyisége (1 m³³))

• Folyók hordalékszállításaFolyók hordalékszállítása-A hordalék a mederből származik (a víz a -A hordalék a mederből származik (a víz a

mozgási energiája által választja le.mozgási energiája által választja le.-Továbbiakban a mederpusztítás nagy részét -Továbbiakban a mederpusztítás nagy részét

a szállított hordalék végzi (fluviális erózió)a szállított hordalék végzi (fluviális erózió)-A szállított hordalék lerakása: akkumuláció-A szállított hordalék lerakása: akkumulációA hordalék mozgatásának formái:A hordalék mozgatásának formái:-lebegtetés (szuszpenzió), apró szemcsés, -lebegtetés (szuszpenzió), apró szemcsés,

finom anyagfrakciók (pl.: iszap, agyag)finom anyagfrakciók (pl.: iszap, agyag)-ugráltatás (szaltáció), szemcseméret nő-ugráltatás (szaltáció), szemcseméret nő-görgetés , szemcseméret nagy, a hordalék -görgetés , szemcseméret nagy, a hordalék

folyamatosan a fenéken tartózkodik. folyamatosan a fenéken tartózkodik.

• Ha a folyó szállított Ha a folyó szállított hordalékmennyisége nő, mozgási hordalékmennyisége nő, mozgási energiája csökken, lelassul > lerakja energiája csökken, lelassul > lerakja hordaléka egy részét > gyorsul.hordaléka egy részét > gyorsul.

A folyó által szállított hordalék A folyó által szállított hordalék mennyiségét és minőségét a mennyiségét és minőségét a

vízgyűjtő terület vízgyűjtő terület

földtani jellemzőiföldtani jellemzői

befolyásolják.befolyásolják.

Huang-HoHuang-Ho 1600 m 1600 m t/évt/év

MississippiMississippi 481 m t/év481 m t/év

JenyiszejJenyiszej 86 m t/év86 m t/év

• Folyók felszínformálása, szakaszjellegekFolyók felszínformálása, szakaszjellegek

Def: az egyenlő sebességű pontok adják az Def: az egyenlő sebességű pontok adják az izotahia vonalat. A leggyorsabb izotahia vonal izotahia vonalat. A leggyorsabb izotahia vonal a sodorvonal.a sodorvonal.

Egyenes vízfolyásnál a sodorvonal és a folyó Egyenes vízfolyásnál a sodorvonal és a folyó középvonala egybe esik.középvonala egybe esik.

Kanyarulatokban a centrifugális erő hatására a Kanyarulatokban a centrifugális erő hatására a meder a sodorvonal eltér a meder meder a sodorvonal eltér a meder középvonalától, a meder asszimetrikussá középvonalától, a meder asszimetrikussá válik.válik.

A legmélyebb meder a legnagyobb munkavégző A legmélyebb meder a legnagyobb munkavégző képességű vízfolyás vonalában alakul ki!!!képességű vízfolyás vonalában alakul ki!!!

SzakaszjellegekSzakaszjellegek

a/ felsőszakasza/ felsőszakasz

Az esésgörbe meredek, az energia teljes Az esésgörbe meredek, az energia teljes hányada a meder mélyítésére fordítódikhányada a meder mélyítésére fordítódik

Erózió jelentős, akkumuláció szinte nincsErózió jelentős, akkumuláció szinte nincs

V alakú völgyek, amelyek gyorsan V alakú völgyek, amelyek gyorsan mélyülnek, oldaluk domborúmélyülnek, oldaluk domború

SzakaszjellegekSzakaszjellegekb/ alsószakaszb/ alsószakaszA víz mozgási energiája az addig szállított A víz mozgási energiája az addig szállított

hordalék továbbmozgatására nem elég, így hordalék továbbmozgatására nem elég, így az a mederszelvény teljes az a mederszelvény teljes keresztmetszetében akkumulálódikkeresztmetszetében akkumulálódik

Az akkumuláció több, mint az erózió.Az akkumuláció több, mint az erózió.Következmény: a folyó hordalékából Következmény: a folyó hordalékából

zátonyokat épít, majd ezeket kerülgetve zátonyokat épít, majd ezeket kerülgetve több ágra szakad.több ágra szakad.

Lapos elterülő meder jellemziLapos elterülő meder jellemzi

SzakaszjellegekSzakaszjellegekc/középszakaszc/középszakaszA felső és az alsószakasz jellegeit is magán viselő folyókat A felső és az alsószakasz jellegeit is magán viselő folyókat

középszakaszú vízfolyásoknak nevezzük.középszakaszú vízfolyásoknak nevezzük.Egyazon időben adott keresztmetszeten erózió és akkumuláció is Egyazon időben adott keresztmetszeten erózió és akkumuláció is

történiktörténik

Meanderező tevékenység, U alakú völgy, asszimetria.Meanderező tevékenység, U alakú völgy, asszimetria.A kanyar külső oldalán erózió (felsőszakasz), a belső oldalon A kanyar külső oldalán erózió (felsőszakasz), a belső oldalon

akkumulációakkumuláció(alsószakasz) történik.(alsószakasz) történik.Jellegzetes tevékenység a meander (morotva, holtág) képződésJellegzetes tevékenység a meander (morotva, holtág) képződés

• A FELSZÍN ALATTI VIZEKA FELSZÍN ALATTI VIZEK

A készletbecslések pontatlanok, az A készletbecslések pontatlanok, az édesvizek (folyók, tavak, bioszféra, édesvizek (folyók, tavak, bioszféra, atmoszféra) kb. 10x-ese.atmoszféra) kb. 10x-ese.

Származás: kis részben a kéregből Származás: kis részben a kéregből (juvenilis), döntő hányad a felszínről (juvenilis), döntő hányad a felszínről (vadózus). (vadózus).

Megjelenés a porózus (kőzetszemcsék Megjelenés a porózus (kőzetszemcsék közötti pórusokban) és a hasadékos közötti pórusokban) és a hasadékos kőzetekben jellemző.kőzetekben jellemző.

Ezen kőzetek lehetnek vízáteresztők vagy Ezen kőzetek lehetnek vízáteresztők vagy gyakorlatilag vízzárók gyakorlatilag vízzárók

• A FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁIA FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁITalajnedvesség:Talajnedvesség:A talajvíz felett helyezkedik el, a talaj A talajvíz felett helyezkedik el, a talaj

pórusait NEM tölti ki teljesenpórusait NEM tölti ki teljesenLehet kristályvíz (agyagásványoknál a Lehet kristályvíz (agyagásványoknál a

kristályszerkezetbe beépült víz) és lehet a kristályszerkezetbe beépült víz) és lehet a talajszemcséken megtapadó vízhártya talajszemcséken megtapadó vízhártya formájában jelen. formájában jelen.

A talajnedvesség mozog:A talajnedvesség mozog:A kapilláris erők a nehézségei erőt leküzdve A kapilláris erők a nehézségei erőt leküzdve

a vizet fölfelé emelik (kapilláris víz)a vizet fölfelé emelik (kapilláris víz)Ha a nehézségi erő nagyobb, akkor lefelé Ha a nehézségi erő nagyobb, akkor lefelé

indul meg (szivárgó víz)indul meg (szivárgó víz)

• A FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁIA FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁI

A talajvíz: a talaj valamennyi pórusát A talajvíz: a talaj valamennyi pórusát kitölti, a legfelső vízzáró réteg felett kitölti, a legfelső vízzáró réteg felett helyezkedik el (így a külső helyezkedik el (így a külső légnyomás hatása érvényesül rá >> légnyomás hatása érvényesül rá >> az abszolút talajvízszint a domborzat az abszolút talajvízszint a domborzat konfigurációját követi némi konfigurációját követi némi csillapítással)csillapítással)Felszín

Talajvízlencse

• A FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁIA FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁIA talajvíz legfontosabb táplálója a A talajvíz legfontosabb táplálója a -CSAPADÉK, -CSAPADÉK, -AZ ÁLLANDÓ JELLEGŰ FELSZÍNI VIZEK (szívó és -AZ ÁLLANDÓ JELLEGŰ FELSZÍNI VIZEK (szívó és

duzzasztó hatás)duzzasztó hatás)-vízpára kondenzáció-vízpára kondenzációA talajvíz legfontosabb csökkentő tényezőiA talajvíz legfontosabb csökkentő tényezői-PÁROLGÁS-PÁROLGÁS-A TÁRSADALOM VÍZKIVÉTELE (bányászat, -A TÁRSADALOM VÍZKIVÉTELE (bányászat,

területfejlesztés, mezőgazdaság)területfejlesztés, mezőgazdaság)A felszín alatti vizek közül az ökológiai A felszín alatti vizek közül az ökológiai

rendszerek legjelentősebb tényezőjerendszerek legjelentősebb tényezője A talajvízszint csak hosszú késéssel követi a A talajvízszint csak hosszú késéssel követi a

csapadékviszony-változásokat, így a kiegyenlítő csapadékviszony-változásokat, így a kiegyenlítő szerepe jelentős (pl.: nedves-száraz időszak)szerepe jelentős (pl.: nedves-száraz időszak)

• A FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁIA FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁIA rétegvíz: két vízzáró réteg között elhelyezkedő víztartó A rétegvíz: két vízzáró réteg között elhelyezkedő víztartó

rétegben (nyomás alatt) levő víz. rétegben (nyomás alatt) levő víz. Már az ókori Egyiptomban és Kínában is ismerik, Európában Már az ókori Egyiptomban és Kínában is ismerik, Európában

először Artois tartományban (Lille) furnak először először Artois tartományban (Lille) furnak először rétegvízkutat >> artézi vizek.rétegvízkutat >> artézi vizek.

Mivel nyomás alatt van az artézi kút vize a magától a felszínre Mivel nyomás alatt van az artézi kút vize a magától a felszínre emelkedik.emelkedik.

Ideális kifejlődés a szinklinális helyzet.Ideális kifejlődés a szinklinális helyzet.

VÍZZÁRÓ (IMPERMEÁBILIS)

VÍZZÁRÓ (IMPERMEÁBILIS)

vÍZTARTÓ

vÍZTARTÓ

• A FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁIA FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁIA rétegvizek lehetnek dinamikusak (a víztartó A rétegvizek lehetnek dinamikusak (a víztartó

rétegnek van felszíni kibukkanása, így a rétegnek van felszíni kibukkanása, így a vízutánpótlás megvalósulhat) és vízutánpótlás megvalósulhat) és fosszilis/statikus típusai (a keletkezés ideje fosszilis/statikus típusai (a keletkezés ideje óta semmilyen kapcsolat nincs a hidrológiai óta semmilyen kapcsolat nincs a hidrológiai körforgással).körforgással).

A rétegvízkút lehet pozitív (elegendő a nyomás A rétegvízkút lehet pozitív (elegendő a nyomás ahhoz, hogy a felszínre jöjjön a víz), vagy ahhoz, hogy a felszínre jöjjön a víz), vagy negatív)negatív)

Első magyar rétegvízkút: 1830 UgodElső magyar rétegvízkút: 1830 Ugod1878 Városligeti kút: napi 1,3 millió liter, 74 1878 Városligeti kút: napi 1,3 millió liter, 74 °°C-C-

os víz, 13,5 m magas kitörés >> európai os víz, 13,5 m magas kitörés >> európai rangelsőrangelső

1980: 58 ezer kút (ebből 43 ezer az Alföldön), 1980: 58 ezer kút (ebből 43 ezer az Alföldön), 9000 pozitív9000 pozitív

• A FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁIA FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁI

Az alföldi rétegvizek döntően dinamikusak, a Az alföldi rétegvizek döntően dinamikusak, a mélységi vízben leggazdagabb területek:mélységi vízben leggazdagabb területek:

-Duna-völgy-Duna-völgy

-Bereg-Szatmári-sík-Bereg-Szatmári-sík

-Bodrogköz-Bodrogköz

-Alsó-Tisza-vidék-Alsó-Tisza-vidék

Az Alföldön a napi rétegvíz-kitermelés cca. 4 Az Alföldön a napi rétegvíz-kitermelés cca. 4 millió mmillió m³³. Ez éves szinten 1,5 km. Ez éves szinten 1,5 km³³ (összehasonlításul: a Balaton (összehasonlításul: a Balaton vízmennyisége 1,8 kmvízmennyisége 1,8 km³³) )

• A FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁIA FELSZÍN ALATTI VÍZ FAJTÁI

RÉSVÍZ: minden olyan víz, amely kőzetek RÉSVÍZ: minden olyan víz, amely kőzetek repedéseiben, üregeiben, hasadékaiban repedéseiben, üregeiben, hasadékaiban foglal helyet. foglal helyet.

Mo. esetében ilyen üregek túlnyomórészt Mo. esetében ilyen üregek túlnyomórészt a mészkő karsztosodásával jönnek létre, a mészkő karsztosodásával jönnek létre, így a résvizek döntő hányada karsztvíz.így a résvizek döntő hányada karsztvíz.

Ez a felszínről szivárog be, tehát Ez a felszínről szivárog be, tehát megújuló, a probléma a túlzott megújuló, a probléma a túlzott kitermelésből adódhat (Nyírád, kitermelésből adódhat (Nyírád, Halimba).Halimba).

• A felszín alatti vizek hőmérsékleteA felszín alatti vizek hőmérséklete

A felszíni hőmérséklet ingadozás a talajban A felszíni hőmérséklet ingadozás a talajban lefelé csökken (pl.: Bp, -19,6 m = 0,01 lefelé csökken (pl.: Bp, -19,6 m = 0,01 °°C)C)

Hévíz: adott terület átlaghőmérsékleténél Hévíz: adott terület átlaghőmérsékleténél magasabb hőmérsékletű vízmagasabb hőmérsékletű víz

Mo. átlagos khm.-je 10 Mo. átlagos khm.-je 10 °°C, tehát a 15 C, tehát a 15 °°C-os C-os víz már hévíz. A balneológusok víz már hévíz. A balneológusok meghatározása szerint 20 meghatározása szerint 20 °°C-nál C-nál magasabb.magasabb.

A Kárpát-medence (Alföld > lemeztektonikai A Kárpát-medence (Alföld > lemeztektonikai okokból) rétegvizei jelentős hőenergiát okokból) rétegvizei jelentős hőenergiát hordoznakhordoznak

A geotermikus gradiens Magyarországon

KútKút Mélység (m)Mélység (m) Geotermikus Geotermikus lépcső (m/lépcső (m/°°CC

VárosligetVárosliget 12561256 1818

KiskőrösKiskőrös 15401540 15,7515,75

DorogDorog 620620 33,2933,29

SikondaSikonda 419419 14,514,5

HajdúszoboszlHajdúszoboszlóó

20002000 16,2416,24

GyulaGyula 20002000 20,9720,97

KarcagKarcag 11871187 17,8817,88

A geotermikus lépcső néhány magyarországi mélyfúrásban