Ünnepi kiadványunkban egy rendhagyózenei nevelési formáról számolunkbe, mely 30 éve újból átszövi iskolánk

mindennapjait. E kiadvány lapjain „csak” az el-múlt éveket mutatják be a részt vevôk, de atörténet három évtizede a 20 és a 25 éves ju-bileumi füzetekkel egységet alkotva megjele-nítik e zenei nevelés hagyományait a Tóth Ala-dár Zeneiskolában.

Az egykori Fodorban, iskolánk alapítása óta mûködik azének tanítás. E studium kiegészítéseként már az elsô évektôl re-torikával és színpadi technikával is foglalkoznak. Miközben amagánének tanítás töretlenül végig vonul iskolánk 110 éves tör-ténetén, az Operastúdió mûködése hozza vissza e nagyszerûenkitalált programot 1984-tôl.

Egy vezetô mûvésztanár, közel száz elôadás, többszáz éne-kes közösségének együttese a Tóth Aladár Operastúdió. Szelle-mi közösség és mûhely, mely 30 éve üzeni, hogy a közös ének-lésnél nincs nagyobb élmény. Olyan erôt meríthetünk e pilla-natokból, melyek egy életre kiolthatatlan vágyat ültetnek elbennünk a közös zenei cselekvésre.

Pallagi Judit e mûhely „újra álmodója” és e három évtizedetátölelô, mûködô közösség vezetôje. Mûvésztanár, aki mindigmegtalálja a módját, hogy a legfiatalabb és a legidôsebb növen-dék is egy közösséget alkothasson, együttes zenei elôadásukegyszerre jelentsen örömet elôadónak és hallgatónak.

Sokan, sokféleképpen segítik munkájukat. Zongorakísérôk,rendezôk, drámatanárok, az elôadások támogatói: fenntartók,szponzorok. Köszönjük mindenkinek a felejthetetlen élményeklétrehozásában nyújtott segítséget.

Várjuk az új bemutatókat, a fiatal generációkat, a lélek legter-mészetesebb megnyilvánulásait, az ének „tiszta hangját”.

Ünnepeljük együtt a Tóth Aladár Operastúdió 30 éves jubi-leumát, hogy közben a zene átszôje hétköznapjainkat, megerô-sítve Kodály gondolatát.

Budapest, 2015. február 13.

Köszöntô

1

Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettôl csak az ének szelleme véd meg.

Hisszük, hogy az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul a zenével méltóképpen élni.

(Kodály)

Magyar Margit

Hogyan kezdôdött? Gyerekként ott vol-tam Édesapám hegedûs növendékei-vel a bakonyi kirándulásokon, hall-

gattam a betlehemes játékokat fiatal hegedûsnövendékek szájából. A fôiskola után Hoór-Tempis Erzsébet növendékeként énekelhet-tem a Varázsfuvola jól ismert elsô felvonásbelikvintettjében (Stúdiósaink generációi ezen ta-nulták a Mozart stílust, kiérdemelve FischerAnnie elismerô szavait). Szintén szeretett ta-nárnôm biztatott, hogy tanítsak be opera-együtteseket, miközben sokat mesélt az ô deb-receni „Stúdiójáról”, ahol legendás énekeseknevelôdtek.

Az induláshoz persze kellett még az a – visszatekintve kivé-teles – szerencse, hogy tanári pályám elején nyolc olyan tehet-séges növendékem akadjon (mindegyikük pályára került),akikkel a Varázsfuvola kvintettjén kívül belekezdtünk CimarosaTitkos házasságának tanulásába, nem is sejtve, hogy majd azegész mûvet elôadjuk. Akkor még nem is neveztük Stúdiónakkis társulatunkat. Késôbb profi rendezô, állandó korrepetitortette komolyabbá a szakmai munkát.

Amikor a VI. kerületi zeneiskola felvette Tóth Aladár nevét,akkor lettünk mi is TÓTH ALADÁR OPERASTÚDIÓ. Nyolc énekesselindultunk, ma 12 szoprán, 5 alt, 8 tenor, 6 basszus fogható had-ra a szóló szerepekre, de még körülbelül 25 énekest tudunkmozgósítani kórus-éneklésre vagy egy-egy feladatra. Mindenévben egy operabemutató (Mozart elônyben), de számos egy-házzenei koncert (Pergolesi: Stabat Mater, Gárdonyi: Tékozlófiú, Farkas: Kôröshegyi betlehemes, Schütz: Karácsonyi törté-net) is jellemzi a repertoárunkat. A XX. sz-i zene (Britten,Sosztakovics, Berio, Stravinsky, Wolf-Ferrari) azon belül is amagyar szerzôk (Madarász: Pázmán lovag, Szônyi Erzsébet: Fi-renzei tragédia) jelentik azokat a fô területeket, amelyekkel ki-bôvítjük a stúdiós tagok zenei képzését. Ugyancsak tanulmányicélból az utóbbi években rendszeresen voltak könnyûzeneimûsoraink (operett, musical, kabarédalok, táncdalok).

A Zeneiskola otthonát jelentô VI. kerületbôl lassan kilép-tünk, de soha nem hagytuk el. Fellépéseinkkel Budapesten aZeneakadémiától a MÜPA-n át múzeumokban, kávéházakban,mûvelôdési házakban, színházakban 24 helyszínt jártunk be.

2

Honnan-hová?

Vidéken és külföldön is szerepeltünk. Tagjaink szólisták lettekbudapesti és külföldi operaházakban, kórusénekesek hivatásoskórusokban. A zenei élet számos egyéb területén is mûködnek(rádió, zenei tanintézmények, zenekarok, stb.).

A felnôtt stúdiós generáció nemcsak énekesként neveli a fi-atalabbakat a közös produkciókban, de tartanak számukra kur-zust, zsûriznek, vezényelnek, ösztöndíjat alapítanak és mindenlehetséges – becsületes – módon támogatják ôket. Nagy becs-ben tartjuk a kisebb szolgálatokat is. Van saját sminkesünk, fod-rászunk, varrónônk, fotósunk is akad, ôk amúgy Grófnét, Mar-cellinát stb. énekelnek.

A háttérben a Zeneiskola mindenkori igazgatóinak (FehérLászlóné, Kovács Kálmánné, Wambach Ferencné, Magyar Mar-git) töretlen támogatása áll. Természetesen az önkormányzat ésa civil szervezetek segítségével. A szakmai háttér pedig a stú-diótól elválaszthatatlan, az utánpótlást „termelô” énektanszakotnevelô tanári gárda. A szintén stúdiós tag Lilik Judit kolléga-nôm, az énektanszak töretlen színvonalát évtizedekig biztosítóFeketéné Kurcsinka Erzsébet mûvészi zongorakísérete. S min-denek fölött a Stúdió 30 évébôl 20 évet velünk töltô Kertész Ri-ta korrepetitor, a Stúdió megtartó oszlopa.

Mi az, ami nem változott?A korszerû gyorsaság helyett a hosszú távú gondolkodás, az

ambíció helyett az „önmagáért” való munka öröme, az igényes-ség. A személyiség és a személyesség értékelése.

A mindenkinek kijáró türelem. A szerzôk és mûveik iránticsodálat.

Nem hagyhatom említés nélkül törzsközönségünket, akikcélt és értelmet adtak egész mûködésünknek.

Életem egyik legnagyobb ajándékának tartom a Stúdió 30évét, az épületet, amelyet együtt építettünk, és közös ottho-nunkká lett.

Pallagi Juditmûvészeti vezetô

3

4

O. S. 30

Idézhetném nagymamám kedvenc mondá-sát – „A 30 az már gombócból is sok!”Jómagam e 30 évbôl ugyan csak 19-nek

vagyok „bûnrészese”, de már ennek a csak-nem két évtizednek is sajátos életíve van.Hogy is kezdôdött?

Amikor 1996-ban csatlakoztam az Opera-stúdióhoz, az már javában dübörgött. Elsô 10évében körvonalazódott a mûködési elkép-zelés, elindult a kereslet-kínálat feltérképezé-se, s az alakulófélben lévô társasághoz lazáncsatlakozhattak a szimpatizánsok. Az évek so-rán mondhatni átesett a kötelezô gyerekbeteg-ségeken, túl volt már néhány rendezôn és egy-

pár korrepetitoron, és kiépült egy ütôképes társulat, mely izmo-sodni látszott.

Az ekkor kialakult mûvészeti vezetô – rendezô – korrepeti-tor – énekesek négyszög együttállása szerencsésnek ígérkezett,és a Stúdió új lendületet kapva belépett második évtizedébe. Ezaz éra hozta meg a mindig kiemelten fontos mûhelymunka el-mélyülését és a színpadi játék kiteljesedését. Ekkoriban vágtunkbele a „nagy” operák színrevitelébe, letéve ezzel késôbbi reper-toárunk alapjait. Megfogalmazódott az együttmûködés fontos-sága, rendszeressé váltak a kamarakoncertek, és elindultakkacskaringós útjukon a nyári énekes táborok is. Egyre széle-sebb körben mind színesebb mûsorok születtek, saját közönsé-günk szépen gyarapodott. A Stúdió ekkori tagjai egy jól körvo-nalazható szellemi mûhely társulatát képezték, konkrét felada-tokkal és jól pergô munkatempóval. Ugyancsak e csapatból vá-lasztódott ki a legtöbb késôbbi profi énekes is.

A harmadik évtized mottója talán az örök változás, a perpe-tuum mobile lehet. Új generáció kezdett cseperedni, mely frisshajtásaival eleinte üde színfoltként jelentkezett, idôvel azonbanalaposan átrajzolta a Stúdió arculatát. Megjelentek az alternatí-vabb vonalak, a gyerekoperák, a kortárs zene – láthatatlan fa-lainkat igencsak kijjebb kellett tolnunk. El kellett mozdítanunka láthatóakat is, hiszen költözésre került sor, így új helyszínenzárjuk le 30. mûködési évünket.

És hogy mitôl ilyen dinamikus a Stúdió „domborzata”? Ho-gyan élhetett túl ennyi személyi, rendezôi, helyszíni változást?A választ keresve megkerülhetetlenül eljutunk a felismeréshez,

5

hogy az Operastúdió tôkesúlya éppen a nem-rögzültségben rej-lik, abban a bármivé formálható, mégis fajsúlyos alkotói ideá-ban, melyet Pallagi Judit 30 évvel ezelôtt a frissen alapított társa-ság szegletkövévé tett meg. Ez lett a mi falak nélküli színházunkvalódi aranytôkéje; egyfajta szellemi bélyeg, melynek lenyoma-tát minden valaha volt Stúdiós magán viseli.

Kívánom, hogy e szellemi örökség kibontakoztatása legyena következô korszak mottója, most azonban köszöntsük szívbôlaz ünnepeltet:

MÉG SOK BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, OPERASTÚDIÓ!

Kertész Ritakorrepetítor

6

• 2009. április 24.Jubileumi hangverseny – Orosz Kulturális Központ

• 2009. augusztus 23.„Te Deum laudamus” – egyházzenei hangversenyVerôce, Faluház

• 2009. szeptember 26. (1. kép)Ünnepi találkozó a Tóth Aladár Operastúdió 25 évesjubileuma alkalmából – Fészek Klub

• 2009. december 12. – Kodály emlékünnep – Verôce

• 2010. március 27. – Romantikus est – Nádor terem

• 2010. augusztus 15.Táborzáró hangverseny, Gluck: Május királynôjeVerôce, Faluház

• 2010. szeptember 10–11.Gluck: Május királynôje – E10 Mûvelôdési Központ

• 2010.november 5–6.Wolf-Ferrari: A négy házsártos – E10 Mûvelôdési Központ

• 2010. december 19. (2. kép)Adventi Zenés Áhítat: Farkas Ferenc: Kôröshegyi Betlehemes – Verôce

• 2011. január 16. (3. kép)A Tóth Aladár Operastúdió olasz-francia operaestjeAngyalföldi József Attila Môvelôdési Központ

• 2011. január 22. (4. kép)Gluck: Május királynôjeCegléd, Református Gyülekezeti ház

• 2011.február 12. (5. kép)Sándor Judit emlékverseny – Tóth Aladár Zeneiskola díszterme

• 2011. március 11.Gárdonyi emlékest – Fodor terem

• 2011. április 30.A Tóth Aladár Operastúdió olasz-francia operaestjeVerôce, Faluház

• 2011. május 20.A Tóth Aladár Operastúdió olasz-francia operaestjeOrosz Kulturális Központ

Elôadásaink 2009-tôl

3

4

5

1

2

7

• 2011.szeptember 11. (6. kép)Táborzáró hangverseny – Orosz kulturális központ

• 2011.november 12.A Tóth Aladár Operastúdió olasz-francia operaestjeE10 Mûvelôdési Központ

• 2011.december 18.Ádventi zenés áhítat – Verôce, Katolikus templom

• 2011. december 29.Karácsonyi zenés áhítat – Pásztó

• 2012. január 31. (7. kép)Orosz-est – Orosz Kulturális Központ

• 2012. március 3. (8. kép)„Nincs pénzem, s minden az enyém”Cegléd, Erkel Ferenc Zeneiskola

• 2012. április 20.„Nincs pénzem, s minden az enyém” Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

• 2012.december 1.Szônyi Erzsébet: Firenzei tragédiaTóth Aladár Zeneiskola díszterme

• 2012.december 6–7. (9. kép)Szônyi Erzsébet: Firenzei tragédiaOrosz Kulturális Központ

• 2013. február 23.Népzene a XX. századi mesterek mûveibenRégi Zeneakadémia

• 2013. június 1.Mozart: Figaro házassága I–II. felvonás

• 2013. október 12.Szalonspicc – Terézvárosi búcsú / Pesti Mese

• 2013. december 21.„Fel nagy örömre”, karácsonyváró est – Pesti Mese

• 2014. február 28.Sándor Judit nyomában

• 2014. március 1.Sándor Judit emlékhangverseny

• 2014. június 5–6. (10. kép)Mozart: Figaro házasságaE10 Mûvelôdési Központ

6

7

8

9

10

8

Antal Júlia (szoprán)1993-ban születtem, Budapesten. A zene már egész kicsi koromóta jelen van az életemben, mert a szüleim zenészek. Nyolcévesen zongorázni kezdtem, és több mint 10 évig tanulgattamis. 2010-tôl énekeltem Pallagi Juditnál, és kicsit késôbb az Ope-rastúdióba is bekerültem. Eleinte kórusszerepekkel, késôbbpedig jött a Figaro házasságából Marcellina. Mindig is nagyonélveztem az Operastúdióval való közös munkát, egy kellemescsapat, sok baráttal és nagyon hasznos színpadi gyakorlattal.Jelenleg az ELTE Anglisztika szakának hallgatója vagyok, azénektanulmányaimat pedig Hormai Józsefnél végzem.

Balázs-Szabelski Enikô (szoprán)A zenével való kapcsolatom a Kiskôrösi Állami Zeneiskola ze-neóvodai csoportjában kezdôdött el, s már akkor elhatároztam,hogy én nem játszani szeretnék valamilyen hangszeren, haneménekelni. Addig is, míg arra vártam, hogy elkezdhessem a han-gom felnôtt módon képezni, a fuvola nagy szerelmese lettem.Hangképzésre az érettségi évében kezdtem el járni Pallagi Judittanárnôhöz. Az Operastúdió életébe elég korán bekapcsolód-hattam, mint kórustag Mozart Varázsfuvolájában. Az elsô önál-ló szerepemet Ránki-Romhányi Muzsikus Péter Hangszeror-szágban címû meseoperájában az egyik Piccolóként kaptam.Késôbb több Operastúdiós dalesten vettem részt aktív szerep-lôként, melyeken olyan mûvekbôl kerültek elô részletek, mintMozart: Bastien és Bastienne – Bastienne, Figaro házassága –Susanna, Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló – Serpina. PallagiJudit tanárnônek köszönhetôen részt vehettem Hormai József,Norma Enns, Schöck Atala mesterkurzusain. 2011-ben a lengyelszakos bölcsész diplomám megszerzése után Lengyelországba,Poznanba költöztem, ahol jelenleg a munkám mellett az AdamMickiewicz Egyetem Kamarakórusában mûködöm KrzysztofSzydzisz vezénylete alatt.

Új tagjaink 2009-tôl

9

Fábián Norbert Zsolt (basszbariton)Beleszülettem az Operastúdióba, a zongora alatt aludtam éshallgattam a zenét gyerekkoromban. Az elsô szerepemet azutolsó szécsényi zenetáborban kaptam Britten kis kéménysep-rôjeként. Kórusban énekeltem a Varázsfuvolában (2004) és aRászedett kádiban (2006). Mellékszereplôként a Muzsikus Péteregyik feloldójele voltam. Eddigi legnagyobb szerepem MozartFigaro házasságában játszott kertész – Antonio volt (2014). AzOperastúdióban eltöltött évek alatt rengeteg barátot szereztem,új baráti családot kaptam. Mindig a színfalak mögötti munkavonzott, és hogy oda tartozzam, ez a vágyam a stúdióban betel-jesült. Énekesi tanulmányaimat harmadik éve Hormai Józsefnélfolytatom.

Földesi Gergely (tenor)A zene mindig kiemelt szerepet játszott az életemben. Ének-hangomra elôször a Ward Mária Általános Iskola népdalkóru-sának karnagya figyelt fel 1999-ben, ahol hamar az együttesszólistája lettem. 2002-ben felvételiztem a Szabolcsi Bence Ze-neiskola klasszikus gitár tanszakára, ahol Budai Lehel lett afôtárgy tanárom. Neki köszönhetôen a zeneirodalom szélesskáláját ismerhettem meg a szóló, kamara és zenekari mûvekterén a reneszánsztól, a pop, rock, jazzig. A zeneiskolával 2007-ben kerültem kapcsolatba, amikor a gitárzenekar tagja, késôbbkoncertmestere lettem. 2010-ben kezdtem magánének tanulmá-nyaimat Pallagi Juditnál, illetve ekkor lettem az operastúdió tag-ja. 2014 júniusában debütáltam Mozart: Figaro házassága címûoperájában Don Curzio (a bíró) szerepében. Az évek során azország számos pontján, illetve több külföldi helyszínen (Auszt-ria, Németország, Lengyelország, Szlovákia, Szerbia, Románia)léptem fel különbözô formációkban, illetve szólistaként. Taná-raim kezei alatt számos jelentôs szóló- illetve kamaraverseny dí-jazottja voltam (~30 díj). Jelenleg villamosmérnöki tanulmányo-kat folytatok, melynek befejezését követôen zenei vonalon ter-vezem a továbbtanulást.

10

Homoki Réka Éva (szoprán)1993. május 21-én születtem Budapesten. Az általános iskolábanhat évig voltam az iskolai kórus tagja, akkor még alt szólamban.16 évesen kerültem be az Operastúdiós közegbe. Abban azévben, 2009-ben kezdtem járni a Tóth Aladár Zeneiskola ma-gánének tanszakán Lilik Judit tanárnôhöz. A kezdeti nehézségekután egyre jobban beleszerettem a zene mûvészetébe és ma-gába a klasszikus éneklésbe. Az OS-ban töltött évek elején több-nyire kórusban kaptam szerepeket, énekeltem a „Pletyka-kar”-ban, Farkas Ferenc Kôröshegyi Betlehemesében, Gluck: Májuskirálynôje címû daljátékában. Elsô önálló szerepemben Máriátalakítottam (Szônyi Erzsébet: Firenzei tragédia), míg idén (2014-ben) az „Elsô lány”-t énekeltem Mozart Figaro házasságában. AzOperastúdióban remek embereket ismertem meg, sok új bará-tot és életre szóló tapasztalatot szereztem. Nemcsak a zenetan-ulás terén kaptam kiemelkedô okítást, hanem a mindennapiéletben hasznosítható tudás birtokosa lettem. Köszönöm!

Hutás Péter (tenor)Már az elsô találkozásom Pallagi Judit tanárnôvel meghatározóvolt, meghallgatásom után bemutatta az Operastúdió növendé-keinek játékát. A zene varázsa, a többiek ôszinte, vidám és ér-zelemteli elôadása rögtön megragadott. Az énektanulás és szín-házi játék terén azóta eltelt 15 év kitörölhetetlen az életembôl.Azon túl, hogy az éneklés mindig örömet ad, a Tóth AladárOperastúdió számomra egy igazi közösség, ahová jó tartozni. Aközös kirándulások, adventi és húsvéti szereplések, színházidarabjaink örök életûek. Nehezebb idôszakaimban az éneklésnyújtott erôt, hogy érzéseimrôl ôszintén tudjak beszélni, neveszítsem el hitemet, személyiségemet. Volt olyan idôszak is,mikor úgy gondoltam, nekem a professzionális énekmûvészipálya az út, sikerült is felvételt nyernem a Zeneakadémia énekszakára. Azonban az idô, és a bölcs belátás rávilágított arra,hogy számomra az éneklés akkor marad meg szabad és tisztaforrásnak, ha nem a megélhetésemmé válik, hanem amibôlmindig vidámságot és erôt meríthetek. Nagyon köszönöm ezt a15 évet.

11

Kiss Koppány Ákos (bariton)Különös büszkeséggel tölt el, hogy a Tóth Aladár Operastúdiótagjai közt tudhatom magam! Többek között ez az, amiért na-gyon hálás vagyok Lilik Juditnak, akinek a magánének-oktatá-somat köszönhetem, és Pallagi Juditnak, aki az Operastúdióberkein belül fogja még mindig a kezem. A klasszikus-zeneegészen kiskorom óta kísér, kezdve onnan, hogy Édesanyámföltette a Carmina Buranát, majd más populáris darabokat,hogy megszerettesse velem a komolyzenét. Tíz éven keresztültanultam csellózni, aminek hála a mai napig a MûegyetemiZenekarban erôsítem (?) a cselló szólamot. Érettségim után hatéven át jártam Lilik Judithoz magánének órákra. Itt KurcsinkaErzsi néni kísért zongorán. Végtelenül jólesô az a kedvesség éshasznos az a szakmai segítség, amit tôlük kaptam és kapok az-óta is! Szépen lassan, kis szerepeken keresztül kerültem kap-csolatba az Operastúdióval: egyik legkedvesebb emlékem, mi-kor az egyik „Bé” szerepét énekelhetem Ránki György Muzsi-kus Péterében. A magánéneknek köszönhetôen mostanra már-már opera-ôrültnek mondhatom magam, nagyon szeretem aszimfonikus zenét, ám a mindennapokban mégis gyakran szem-bejönnek az ír-punk-rock s más lazább mûfajok képviselôi is.

Kereszturi Gergely (bariton)Tizennyolc éves koromban kezdtem éneket tanulni a Tóth Ala-dár Zeneiskolában, Pallagi Juditnál. A kezdeti sikerek és a pár-huzamos – kevésbé fényes – jogi tanulmányok egyre növeltékérdeklôdésemet, így a harmadik év végén felvételiztem a SzentIstván Konzervatóriumba. Itt három éven keresztül Hormai Jó-zsef keze alatt fejlôdtem tovább, jelenleg pedig a zürichi Mûvé-szeti Fôiskola elsôs növendéke vagyok. Az Operastúdióban sta-tiszta és kórusszerepek mellett többször szólóban is megnyilvá-nulhattam, majd elsô operai szerepem rögtön komoly feladat eléállított: a címszerepet énekelhettem Mozart Figaro házassága„junior” változatában. Az itt eltöltött évek alatt rengeteget tanul-tam és fejlôdtem, „profi amatôrökkel”, pályán lévô mûvészekkel,korrepetitorokkal találkozhattam, az ellesett mozdulatokból,gesztusokból, fogásokból pedig elsô benyomásom is kialakultmagáról a színpadról és a színpadi játékról. Örülök, hogy részeselehettem a Stúdió elmúlt harminc évének, a tanultakat pedig akövetkezô harminc évben szeretném kamatoztatni!

12

Nagy Zsófia (szoprán)A Zeneiskolában töltött énektanulmányaim alatt Pallagi Judit ta-nárnô vont be fokozatosan az Operastúdió életébe, aminekeleinte szívbôl ellenálltam. Pár év alatt teljesen átalakult ben-nem a „bármit, csak operát nem énekelnék” hozzáállás. Ma márnagyon örülök, hogy ide kerültem, és egy hihetetlenül minôsé-gi és élvezetes munkának, játéknak lehetek a része. Többszörvettem részt kórustagként operajelenetekben, énekeltem GluckMájus királynôjébôl Helene szerepét és Mozart Figaro házassá-gából a Grófnôt.

Pallagi Teréz (mezzoszoprán)Zenei pályámat fuvolásként kezdtem. A Debreceni Egyetemenszereztem fuvolatanári diplomát és azóta tanítok zeneiskolásgyerekeket. Budapestre költözésem után kezdtem énekelniLilik Juditnál, ám nem gondoltam, hogy milyen változásokathoz majd az életembe ez a dolog. Akkor még egyszerûen jóvolt újra zeneiskolásnak lenni, az egészet nagyon élveztem. Azoperastúdió munkájába is szinte azonnal bekapcsolódhattam. Akoncertek, elôadások és verôcei táborok mind-mind meghatá-rozó élményeket jelentettek nekem. Olyannyira, hogy úgy dön-töttem, tovább megyek ezen az úton. Jelenleg a Pécsi Tudo-mány Egyetemen tanulok Wiedemann Bernadett operaénekes-nél. Az Operastúdió gondolataimban olyan, mint egy fa. Az énénekes családfám. Gyökerei a tiszta zenébôl táplálkoznak, tör-zse magasra nyúlik. Vannak nagy és erôs ágai, amelyekbôlkisebbek nôttek, vannak, amelyek magasra nyúlnak. És vannakmég egészen zöld, új hajtásai. Mindegyik ág valamelyikünké ésmindegyik saját úton törekszik az ég felé, de a gyökér, ahon-nan kinôttünk mindig közös marad.

13

Tardos Fülöp (bariton)Ha jól emlékszem, 2007-ben csatlakoztam az Operastúdióhoz,mint lelkes, kezdô énekes-palánta. Még alig kezdtem meg a ta-nulmányaimat, és máris lehetôségem nyílt egy Varázsfuvola ke-resztmetszetben énekelni, mint a kórus tagja, Tóth János rende-zésével. Csodás órákat töltöttem el a Tóth Aladár Zeneiskolanagytermében, Kiss Feri menetelését nézve, Szabó Kriszti ma-gas hangjait és Bánky Matyi gyönyörû mélységeit hallgatva.Persze neveletlenek voltunk és végignevettük az összes próbát,amiért rendes fejmosást is kaptunk a rendezô úrtól. Csodás volt.Azóta eltelt hét év. Hét hosszú, nehéz és csodálatos év. Ezalattaz idô alatt felnôttem, tapasztaltam, hibáztam, gyôztem, elvesz-tettem és átéltem. Ebben a hét évben rengeteg elôadásban éne-keltünk, és játszottunk. Olyan elôadásokban, amiket nem apénz szeretete hajtott, hanem az a közös cél, hogy olyat alkos-sunk, ami másoknak is tetszik, nem csak nekünk. Mindent tel-jes átéléssel és beleadással csináltunk, mert nem kötelezô volt,hanem élvezetes. Szeretném, ha másoknak is megadatna az,ami nekem. Az, hogy egy olyan társaságban érhet és élhet, aminem ítéli el és elfogadja annak, ami. Számomra ilyen volt azOperastúdió.

Polgár-Szabó Viktória (szoprán)1987-ben születtem Cegléden. Négyéves korom óta zongorá-zom, ezt követôen zenei tagozatos általános iskolában tanul-tam. Ének tanulmányaimat elôször Cegléden, majd egyetemiéveim alatt 2007-ben Pallagi Judit tanárnônél kezdtem meg. El-sô komolyabb operastúdiós fellépésem Gluck Május királynôjecímû kisoperájának Lisette-je volt, melyet idén, 2014-ben, eddi-gi énektanulmányom legnehezebb, de egyben legkedvesebbszerepe, Mozart Figaro házassága címû operájának Susanne-jakövetett. És hogy mit jelent számomra az Operastúdió? Egy-részrôl szakmai kihívást, lehetôséget, hogy én – mint a civiléletben nem zenészként, hanem jogászként dolgozó ember –színpadon állhassak, és zeneileg átadhassak, megmutathassakvalamit magamból a közönség számára. Másrészrôl egy hatal-mas baráti társaságot, közösséget, ami ugyan évrôl évre mindigváltozik egy picit, de mindig újabb remek, sokszínû embe-rekkel gyarapodik. Olyanokkal, akikkel szabadidômben is szí-vesen találkozom, és akikkel együtt az évek során már egy iga-zi, egymást mindenben támogató közösséggé formálódtunk.Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy számomra a pén-tek este semmi mást nem jelenthet, csak hogy Operastúdió!

14

Tóth Zsuzsanna (szoprán)Kisgyerekkorom óta zenével foglalkozom. A Magyar ÁllamiOperaház Gyerekkórusában énekeltem, mellette pedig zongo-rázni és orgonálni tanultam. A Tóth Aladár Zeneiskolában 2005szeptemberében kezdtem énekelni Pallagi Judit majd Lilik Judittanárnônél. Rá egy évre már szerepet kaptam az OperastúdióMuzsikus Péter címû darabjában. Az egyik piccolót játszottam,ami a kedvenc szerepem volt, a kedvenc darabomban. Fôbbszerepeim: Ránki György: Muzsikus Péter – piccolo, ErmannoWolf–Ferrari: A négy házsártos – szolgálólány, CristophWillibald Gluck: Május királynôje – Lisette. Eközben elvégez-tem az Eötvös-Loránd Tudományegyetem ének-zene karveze-tés, valamint az Egressy Béni Zenemûvészeti Szakközépiskolahárfa szakát. Életem egyik legmeghatározóbb élménye volt aStúdióban eltöltött hat év. Bár nagyon sokfelé zenéltem, sokmûfajban kipróbáltam magam, a legtöbbet az Operastúdióbantanultam a zenérôl. Jelenleg a Magyar Állami Operaház Szerve-zési osztályán dolgozom, valamint az Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem andragógia szakán tanulok.

Antal Júlia Pallagi Teréz Tóth Zsuzsanna

Sallai Adrienn

Polgár-Szabó Viktória

15

30 év képekben

16

17

18

Képek a stúdió é letébôl

Május k irá lynôje . . .Az operastúdiós elôadások színpadra állítása során zenés dráma-tanári tapasztalatomból merítek. Ahogy a tagok a szerepek anya-gának elsajátítása során énekstúdiumaik egy fontos fázisán es-nek át, úgy a karakterformálással, a színpadi munkával való is-merkedésük is tanulmány. Visszanézve úgy gondolom, hogyesetemben sem a Pázmán lovag, sem a Május királynôje kapcsánnem beszélhetünk rendezôi munkáról. Sokkal inkább közösgondolkodásról: ki miért mondja azt, amit mond, vajon mit érez,és minderre hogyan találunk rá a partitúrát olvasva? Amikor egy-egy elôadásra készültünk, ezekre, és számtalan más kérdésrekerestük a választ, játszottunk a lehetséges variációkkal.

Színházzal ismerkedni sokkal inspirálóbb úgy, hogy együttjövünk rá a titok nyitjára, mintha csupán instrukciókat kellenekövetniük a játszóknak. Számomra az operastúdió a zenés szín-házi gyakorlat olyan kiváló színtere, ahol elhivatott és lenyûgö-zôen tehetséges szaktanárok készítik fel a növendékeket, akikéletkoruknak és tanulmányaiknak megfelelô énektudásuk birto-kában magabiztosan és bátran fedezhetik fel az operaszínpadvilágát.

Pallagi Ákos

19

Nagy Zsófia

Tardos Fülöp Tóth Zsuzsanna

20

Képek a stúdió é letébôlKépek a stúdió é letébôl

A négy házsár tos . . .

Bartinai Gábor

KálmánchelyiAndrea

Tóth JánosSzemkeô-Martin Orsolya

21

KálmánchelyiAndreaKálmánchelyi

Andrea

Tóth Zsuzsanna

Szabó Krisztina

Szabó Krisztina

Szabó Krisztina

Bánky MátyásPuskás Eszter

Puskás Eszter

Szemkeô-MartinOrsolya

Szemkeô-MartinOrsolya

Beôthy-Kiss László

Beôthy-Kiss László

Tóth JánosBárdosi Gábor

Bárdosi Gábor

22

Képek a stúdió é letébôl

Firenze i t ragédia. . .

23

Bartinai Gábor Farkas András

Lilik JuditLilik Judit Homoki Réka

24

Képek a stúdió é letébôl

Figaro házassága. . .Hosszan nyúl vissza a múltba ismeretségem Judittal, Pallagi Ju-dittal. 1974-ben elôször jöttem Magyarországra, angol színtársu-lattal. Judit, feleségem hiánya miatt, mint gyerekkori barátja fe-leségem unokatestvérének, Ferenczi Csillának, Judit tolmács-ként szerepelt én és az anyósom és a többi rokonok között. Ké-sôbb ki is jött hozzánk, Londonba, és emlékszem a találkozá-sunkra Budapesten, közel a rendszerváltoztatás után, az opti-mista korban, amikor Judit mesélt nekem a terveirôl egy zeneitársulat alapításáról. Jónak hangzott. Optimistának. Az Opera-studio lett belôle. Az elsô mûvét, amit láttunk, az emlékezetesFelföldy György és Schöck Atala Figarója. Késôbb én is szere-peltem, angol verseket olvastam fel az egyik elôadáson és se-gítettem a szereplôket Purcell dalok angol kiejtésével.

Amikor Judit elôadni tervezte Szônyi Erzsébet Firenzei Tragé-dia címû operáját, Kosztolányi Dezsô szövegével, az Oscar Wil-de Venetian Tragedy darabjából, kérdezte tôlem, hajlandó va-gyok e segíteni a rendezéssel? Vonzott az ötlet. Mivel színészekgyakran szenvednek a rendezôktôl, természetesen nekem isvoltak vajmi elképzeléseim a rendezésrôl. Bevált. Nem köny-nyen, de bevált. Olyannyira hogy a következô kérdés az volt,hajlandó vagyok e nézni a Figarót? Vállaltam és munka közbenalkalmam volt értékelni mennyire maradt fenn az a kezdeti opti-mizmus, amelyet az energia és tehetség lelkesítô elegye, Juditkiapadhatatlan lelki és zenei vezérletével, tartja fenn.

Doyne Byrd

Kereszturi

Kereszturi FábiánBárdosi

Pallagi

25

Bárdosi

Bárdosi Gábor

Polgár-Szabó

Polgár-Szabó Viktória

Nagy Zsófia Fábián Norbert Pallagi TerézAcsai Zita

Kiss Ferenc

Antal Júlia

Tardos Fülöp

26

Képek a stúdió é letébôl

Kamarakoncer tek

27

Képek a stúdió é letébôl

Sándor Judit verseny

Tardos Fülöp

Balázs Enikô Sallai Adrienn

Hárs Borbála Hárs Ernô Magyar Margit

A zsûri:Schöck AtalaBartinai Gábor

Bánfi Balázs

28

Képek a stúdió é letébôl

TáborokTardos Fülöp

Pallagi Judit

Homoki Réka

Lilik Judit

Schöck AtalaTardos Fülöp

Schöck AtalaKertész Rita

Kertész Rita

Schöck Atala

P. Szabó ViktóriaAntal JúliaPallagi Teréz

Szabó Krisztina

KereszturiGergely

KereszturiGergely

Nagy Zsófia

29

Farsangok

Képek a stúdió é letébôl

30

Akik a 30 évben velünk dolgoztak

Acsai Zita (szoprán)

Bach Zsófia (mezzoszoprán)

Bartha Eszter (szoprán)

Báli Péter (bariton)

Bánki Gábor (bariton)

Bíró Borbála (szoprán)

Boross Csilla (szoprán)

Csernus Szilvia (szoprán)

Damjanovics-Baán Fruzsina (szoprán)

Derzsi Pap Enikô (mezzoszoprán)

Farkas András (tenor)

Fekete Andrea (szoprán)

Fekete Orsolya (szoprán)

Galgóczy Dóra (alt)

Ganter Dorottya (alt)

Gerôcs Mátyás (tenor)

Gyurácz-Németh László (tenor)

Hegyi Dorottya (mezzo)

Heim Zita (szoprán)

Hertelendy Rita (szoprán)

Kiss Gyöngyvér (szoprán)

Körtvéssy Katalin (szoprán)

Lepesi-Benkô Réka (szoprán)

Magyarosi Erzsébet (szoprán)

Mezey Róbert (tenor)

Mészáros Péter (tenor)

Monostori Ferenc (bariton)

Nagy Dénes (basszus)

Nyári Zoltán (tenor)

Pallagi Ákos (bariton)

Pivarcsi Gábor (tenor)

Regenhardt András (tenor)

Sallai Adrienn (szoprán)

Schnöller Szabina (szoprán)

Süveges Katalin (alt)

Számely Vivien (szoprán)

Szécsi Anna (szoprán)

Szûcs Márta (szoprán)

Igazgatók:

Fehér Lászlóné

Kovács Kálmánné

Magyar Margit

Wambach Ferencné

*

*

Énekesek:

Temesvári Zoltán (tenor)

31

Korrepetítorok:Arató PéternéBagi Andrea

Bartinai GáborBauernfeind Éva

Feketéné Kurcsinka ErzsébetHegyi BarnabásHernádi HildaKertész RitaTóth Attila

*

Rendezôk:Doyne Byrd

Éry Kovács AndrásFehér AndrásPallagi Ákos

Toronykôy AttilaTóth János

*

Karmesterek:Csányi ValériaDéri András

Fekete AndreaIspánkiné Gede Éva

Kaposi GergelyMagyar MargitMészáros PéterPallagi Tamás

Szemkeô-Martin OrsolyaSzennay KálmánVashegyi György

*

Koreográfus:Kiss István Róbert

*

Iskolatitkárok:Fábián MáriaLászló Kata

Akik a 30 évben velünk dolgoztak

32

Antal Júlia (szoprán)

Balázs-Szabelski Enikô (szoprán)

Bánky Mátyás (basszus)

Bardocz Erzsébet (mezzoszoprán)

Bárdosi Gábor (bariton)

Bartinai Gábor (bariton)

Beôthy-Kiss László (tenor)

Botlik Éva (szoprán)

Demetrovics Eszter (alt)

Dömötör Ildikó (szoprán)

Fábián Norbert Zsolt (basszbariton)

Felföldy György (basszus)

Fers Márta (szoprán)

Földesi Gergely (tenor)

Gergely Péter (tenor)

Havasi Krisztina (szoprán)

Henter Csaba (basszus)

Henter Tamás Bertalan (tenor)

Homoki Réka Éva (szoprán)

Hutás Péter (tenor)

Juszkó Szilvia (szoprán)

Kálmánchelyi Andrea (szoprán)

Károly Edit (szoprán)

Kereszturi Gergely (bariton)

Kiss Ferenc (tenor)

Kiss Koppány Ákos (bariton)

Kozma Péter (bariton)

Ladjánszky László (basszus)

Lami Klára (szoprán)

Lilik Judit (mezzoszoprán)

Mocskonyi Brúnó (tenor)

Nagy Zsófia (szoprán)

Németh Nándor (tenor)

Pallagi Teréz (mezzoszoprán)

Pintér Mónika (mezzoszoprán)

Polgár-Szabó Viktória (szoprán)

Puskás Eszter (alt)

Puskás Zsolt Péter (tenor)

Schöck Atala (mezzoszoprán)

Sebestyén Miklós (basszus)

Simon Anikó (szoprán)

Szabó Krisztina (szoprán)

Szabó Magdolna (szoprán)

Szemkeô-Martin Orsolya (szoprán)

Tardos Fülöp (bariton)

Torda-Molnár Tamás (basszus)

Tóth Zsuzsanna (szoprán)

Tôkési Emese (alt)

Volt és jelenlegi tagjaink

* * *

Wierdl Eszter (szoprán)