Embed Size (px)
Citation preview
1
Észak-Budapesti Tankerületi Központ
Budapest III. Kerületi Szent Miklós Általános Iskola,
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon
1035 Budapest, Miklós tér 5.; OM-azonosító: 038389
Kollégiumi Pedagógiai
Program
2017.
1035 Budapest Miklós tér 5 | levélcím: 1035 Budapest Miklós tér 5 | telefon: 36 1 453 4800 |
fax: 36 1 388 9538 OM-azonosító: 038389 e-mail: [email protected]
2
Tartalomjegyzék
1. Bevezető ................................................................................................................................. 3
2. Hitvallásunk .......................................................................................................................... 4
3. A kollégium jövőképe ........................................................................................................... 4
4. Küldetésnyilatkozatunk ....................................................................................................... 4
5. Helyzetelemzés ...................................................................................................................... 5
5.1. Az intézmény rövid története ........................................................................................... 5
5.2. Fenntartói és egyéb partneri, környezeti elvárások ......................................................... 6
5.3. A kollégium működése .................................................................................................... 6
5.3.1. Humán erőforrás, személyi feltételek, szervezeti jelleg ........................................... 6
5.3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban .......................................... 7
5.4. A tanulók (tanuló-összetétel) jellemzői ........................................................................... 8
5.5. A kollégiumi élet megszervezése .................................................................................... 9
5.6. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások ............................................. 10
5.7. A kollégiumi nevelés célja és feladata ........................................................................... 10
5.8. A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés. Gyermek- és ifjúságvédelem ...... 20
5.9. Közösségi élet. Hagyományőrzés és ápolás .................................................................. 20
6. A kollégiumi nevelés eredményessége .............................................................................. 22
7. A kollégium kapcsolatrendszere ....................................................................................... 25
8. Záradék ............................................................................................................................... 26
9. Mellékletek .......................................................................................................................... 28
3
1. Bevezető
A kollégium munkáját meghatározó és annak alapprogramjaként szolgáló Kollégiumi
Pedagógiai Programunkat 2013-ban dolgoztuk át.
A Kollégiumi Pedagógiai Program jelenlegi átdolgozását
a Nemzeti köznevelésről szóló (Nkt.) 2011. évi CXC törvény,
a Nemzeti alaptanterv (Nat.) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló
110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet
A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. ( VIII. 9.)
EMMI rendelet
A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalkozások
szervezéséhez és tartalmának meghatározásához 59/2013. ( VIII. 9.) EMMI
rendelethez
Az SNI-s gyermekek óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelveiről szóló
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet;
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI törvény
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.
(IV. 30.) NM rendelet
nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII törvény
a nevelési és oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet teszi kötelezővé.
A program elkészítése az alábbi dokumentumok figyelembe vételével történt.
Iskolai Pedagógiai Program
Szervezeti és Működési Szabályzat
A Kollégiumi Program a kollégium életének alaptörvénye, amely összhangban van az
intézmény többi dokumentumával.
4
2. Hitvallásunk
A Kollégiumi Program átdolgozását a fent felsorolt törvényi változások tették indokolttá. A
jelenlegi helyzetet elemezve, a tapasztalatokat összevetve az elfogadott metodikákkal,
meghatároztuk a rövid, közép- és hosszútávú terveket.
A dokumentum elkészítésekor prioritást élvezett azon elgondolásunk, hogy az iskolai és
kollégiumi élet szerves része egymásnak hiszen, sokszorosan sérült intellektusú és
személyiségű, különösen nehéz sorsú növendékeink számára így biztosítható a
leghatékonyabban az egyéni szükségleteikhez igazodó ellátás, gondoskodás, nevelés-oktatás,
és sérülésspecifikus fejlesztés, amely felkészíti őket a kiegyensúlyozott, szociálisan értékes
életvitelre. Ennek következtében a nevelési-oktatási folyamat, nem heterogén kollégiumi
csoportban, hanem az iskolai évfolyamoknak megfelelően folytatódik a délután során.
Ennek eredményeképpen jól szervezett, sajátos nevelési igényű gyermekeink számára
hatékonyan működő, tartalmas programokkal bővelkedő, folytonosságot és a biztonságot
megteremtő délutáni nevelőmunka valósul meg, az este folyamán pedig egy otthonos
kollégiumi lét biztosított tanulóink számára.
Ez a dokumentum jól szolgálja az elkövetkezendő időszak pedagógiájának vezérfonalát,
hozzájárul tanulóink pozitív irányú szellemi, testi, jellembeli fejlődéséhez.
3. A kollégium jövőképe
Jövőképünket meghatározzák a növendékeink sajátos nevelési szükségleti, a kollégiumban
lakó gyermekeink igényei, pedagógiai alapelveink, kollégiumi testület értékrendje,
gyógypedagógiai szemlélet és nevelésfilozófiai beállítottság.
Jövőképünkben egy olyan kollégium víziója szerepel, mely megőrizve és továbbfejlesztve
legjobb hagyományait megteszi a minőségfejlesztés szükséges lépéseit, hogy képes legyen
megfelelni partnereink igényeinek, a folyamatos fejlesztési elvárásoknak, a kiszámítható,
felhasználóbarát, gazdaságos működés igényének, az elengedhetetlen, horizontális és
vertikális tanulás felelősségének, amely elvezet a feladatok önálló és kreatív megoldásához.
Bővíti az innovációs műhelymunkát, melynek során cél az értékorientált gyermeki
személyiség formálása, a pályaorientáció, önálló és családi életre való felkészítés.
Eredményes munkavállalói magatartáshoz tartozó kulcskompetenciák kialakítása.
4. Küldetésnyilatkozatunk
Az elhelyezett növendékek számára biztonságot nyújtó fejlesztő eljárás, sajátos nevelési és
fejlesztési szükségleteinek biztosítása, az egyéni gondozási, nevelési tervekben
megfogalmazott feladatok teljesítése, a szülő és gyermek otthoni kapcsolatának erősítése.
Továbbá az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, önmagával és másokkal szemben is
igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját értékeit, érdekeit érvényesíteni tudó,
tájékozott, másokkal szemben toleráns egyéni és közösségi sikerességre törekvő, hazáját
szerető gyermekek nevelése.
5
5. Helyzetelemzés
5.1. Az intézmény rövid története
Az 1883-ban megnyílt III. Munkástelepi Elemi Népiskola 1896-tól a III. ker. Miklós tér 5.sz.
alatt működött. 1912-től Községi Elemi Népiskola néven szerepelt, de a Raktár u. 1.sz. alatti
épülettel egybevontan, amely akkor épült.
A Miklós téri régi épületben már 1903-tól funkcionált Kisegítő iskolai részleg is, mely 1911-
től vált önállóvá.
Az alapítás évének mégis 1926-ot kell tekintenünk, mert a Kisegítő Iskola helyén a
székesfőváros ekkor létesítette, illetve nyitotta meg a Gyógypedagógiai Nevelő- és
Foglalkoztató Intézetet harminc bentlakó növendék részére. (A főként középsúlyos értelmi
fogyatékos növendékeket ipari munkára készítették fel.) A bentlakásos ellátási forma ekkor
kezdődött és napjainkig tart.
1932-től toldaléképítkezéssel bővítették az intézetet, s a növendéklétszámot 86-ra emelték. Ez
azt jelentette, hogy a 18 éven aluli gyermekek számára is kiépült nyolc gyógypedagógiai
osztály bentlakással.
Az intézményben a II. világháborús viszontagságok után 1945. szept. 1-től ismét
megkezdődhetett a munka.
1950-től 1968-ig kerületi fenntartású intézmény lett.
1958-ra elérte a férőhelyek száma a 106-ot, ami 9 osztály működését tette lehetővé mindmáig.
1962-től a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola gyakorló iskolai osztályait működtette,
szakmailag kimagasló pedagógusgárdával.
1968-tól ismét a fővároshoz került, és állami gondozott gyermekek nevelésére jelölték ki.
1969-től csak fiúk kerülhettek be az intézménybe.
1970-től csak enyhén értelmi fogyatékosok helyezhetők itt el.
Az óbudai területrendezéssel és a Raktár utcai iskola térfoglalásával 70-71-ben az intézmény
elvesztette hatalmas kertjét, udvarát, tornatermét. Bár az épület számos belső átalakításon
és korszerűsítésen esett át, az intézmény területvesztése korrigálhatatlan „élettér-vesztést”
jelentett a gyermekeknek, és nevelési – képzési „lehetőség-vesztést” jelent az itt folyó
pedagógiai munka gazdagítása szempontjából.
1983 óta a lányok felvétele is lehetővé vált, s ez belső átalakításokat tett szükségessé.
2000. január 1-én a férőhelyek száma 90 főre módosult és megtörtént az alapfeladat szerinti
szétválasztás: 60 fő gyermekotthoni és 30 fő diákotthoni férőhellyel. Az alapító okirat
módosításával a törvényi előírásoknak megfelelően 2004-től a létszám gyermekotthonban
40fő, diákotthonban 30 főre változott.
2000. március 1-től intézményünk keretében 6 férőhelyes lakásotthon kezdte meg
működését az 1035. Budapest Szentendrei út 18. szám alatt, majd 2004. szeptember 1-től
újabb, 10 férőhelyes (lakásotthon nyílt 1035 Budapest Szentendrei út 19. szám alatt. )
6
A gyermekvédelmi törvénynek köszönhetően a 2005-ben megindult felújítási munkálatokkal
több mint 100 éves kívülről 2005-ig soha fel nem újított egyemeletes ódon épületünket
felújították bővítették. A diákotthon korszerűsítése során a tanulók 3-4 ágyas otthonos
szobákban nyertek elhelyezést. (a korábbi 16-20 ágyas hálótermek helyett). A szobák
mérete megfelel a normatív előírásoknak, élhetőbb belsőbb környezetet ad, melyben társas
élet is szervezhető, külső kapcsolatok is ápolhatók és ezzel elősegíthető a hatékony integráció.
Minden gyermek számára biztosított a személyes tárgyak elkülönített tárolásának lehetősége.
Saját ruhásszekrénnyel, íróasztallal rendelkeznek.
A 2012. szeptember 1. napján hatályba lépett nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény 97. § (4) bekezdése alapján az Alapító Okirat módosításra került. Az Alapító Okirat
módosításait a nevelőtestület a 2012. október 15-ei értekezletén elfogadta. Az intézmény a
Szent Miklós Általános Iskola, Kollégium és Gyermekotthon nevet vette fel.
A kollégium a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy a
tanulók számára a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket biztosítsa.
A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi
mobilitást, esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a
szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát. Fontos szerepe
van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és
képességek, a Nat.-ban meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség
felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkóztatásának segítésében.
5.2 Fenntartói és egyéb partneri, környezeti elvárások
- Törvényi szabályozás, jogi elvárások
- Fenntartói elvárások
- A szülői elvárások
5.3 A kollégium működése
5.3.1 Humán erőforrás személyi feltételek, szervezeti jellemzők
Személyi feltételek, elvárások
A kollégiumban a nevelési feladatokat gyógypedagógusi végzettséggel rendelkező kollégiumi
nevelőtanár látja el.
a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi
munkáját
rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai
ismeretekkel rendelkezik,
7
képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására,
ellenőrzésére, értékelésére, jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek
alkalmazásában,
egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával
követendő példaként szolgál a diákok számára,
megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai
kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat
helyezi előtérbe,
képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére,
képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani,
képes a konfliktusok eredményes kezelésére,
munkája során folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben
részt vevő személyekkel, szervezetekkel.
A kollégiumi nevelőtanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi, tevékenységét
a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és
szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint az egészséges életmódra és a fenntartható
fejlődésre nevelés határozzák meg.
A kollégiumban dolgozó, nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatottak munkáját is a
gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük,
megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a
kollégisták mindennapjaiban.
A kollégium jelenlegi dolgozói létszáma:
intézményegység – vezető 1 fő
kollégiumi nevelő 4 fő
kollégiumi gyermekfelügyelő 6 fő
ápoló 1 fő
5.3.2 Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban
A kollégium belső és külső környezetét úgy alakítottuk ki, hogy
biztosítsa a nevelési célok megvalósítását,
szolgálja a tanulók biztonságát, kényelmét,
feleljen meg az otthonosság általános kritériumainak,
teremtse meg a nyugodt tanulás, ismeretszerzés, kulturális, sport és egyéb szabadidős
tevékenységek, valamint szakkörök működésének feltételeit,
gondoskodjon a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.
A kollégiumi ellátás 31 fő részére valósul meg kilenc hálócsoportban és két foglalkoztató
szobában. A gyerekek 3-4 ágyas, minden igényt kielégítő szobákban vannak elhelyezve,
8
melyekhez zuhanyzófülkékkel ellátott fürdőszoba társul. A kollégium helyiségei, eszközei az
alapszintű elvárásoknak megfelelnek.
A növendékek szabadban töltött életterét a környék játszótereinek, sportpályáinak igénybe
vételével illetve túrákkal, kirándulásokkal bővítjük.
5.4 A tanulók (tanuló-összetétel) jellemzői
A gyermekek létszáma, korösszetétele
A kollégiumi ellátást igénybe vevő tanulóink 6-18 éves sajátos nevelési igényű (tanulásban
akadályozott és értelmileg akadályozott) gyermekek. Jelenleg 31 fő férőhely biztosított, ami
közel egyenlő arányban oszlik meg a két nem között.
Az kollégiumba csak a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ által kiállított szakértői véleménnyel rendelkező
sajátos nevelési igényű gyermek vehető fel, aki tanulmányi kötelezettségének intézményünk
iskolai intézményegységében tesz eleget.
A gyermekek többségükben tanulásban, néhányan értelmileg akadályozottak, ezért
valamennyi pszichikus funkciójuk egyéni mértékben és minőségben érintett. Egyre több
gyereknél diagnosztizálnak hiperaktivitást, autisztikus tüneteket, a magatartás zavar
különböző fajtáit, pszichiátriai problémákat.
Társuló problémák a sérülés jellege szerint lehetnek: organikus, belszervi, neurológiai,
mozgás, hallás, látás, beszéd, lateralitás.
Napjainkban hátrányosan változott a gyerekek szociális helyzete. Jellemző a hagyományos
családmodell felbomlása, gyakoriak a mozaikcsaládok és az egyszülős családok. Ennek és az
anyagi helyzet jelentős romlásának, az ingerszegény környezetnek, nem megfelelő nevelési
attitűdnek, a munkanélküliségnek következménye a devianciák (alkoholizmus,
játékszenvedély, kábítószer fogyasztása) megjelenése a családokban, s ez a gyermekek
magatartását , tanuláshoz való viszonyát negatívan befolyásolja.
További nehézségek mutatkozhatnak:
a figyelem terén
feladattudat és szabálytartás terén
a személyiség fejlődésben
a magatartás területén
társas kapcsolatokban
konfliktuskezelésben
a kortárs csoportok negatív hatásainak hárításában
1. Szociális helyzet
Valamennyi tanulónk hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű.
2. A magatartás szempontjából probléma mutatkozik
9
az akarati szférában
az érzelmi szférában
az erkölcsi szférában
a szocializáltság fokában
3. A rosszabb genetikus és szocializációs feltételek következményeként jelentkező problémák
személyiségfejlődési zavarok
önismereti, önelfogadási, önértékelési problémák
hospitalizáltság, regresszió, neurózis, szorongás, agresszió
hiperaktivítás
magatartászavar
a szocializáció nehezítettsége
a mintakövetés, utánzás, azonosulás akadályozottsága
a belső kontroll kiépítésének elmaradása
a magatartásszabályozók hiánya, fejletlensége
értékrend hiánya, habilitása
a viselkedési szabályok nehéz elsajátítása
a lelki egészség kialakítását és fenntartását segítő erkölcsi normák ismeretlensége
inaktív volta
az értelmes életvitel tudatosításának hiánya
a kommunikációs és beilleszkedési zavarok
a társkapcsolatok terén
a társas érzelmek terén
a társas viselkedésben
a mentális egészségkárosító és veszélyeztető tényezőkkel szembeni védtelenség
a tájékozatlanság, gyakorlatlanság az illem és etikett terén.
A gyermekek állapotának és helyzetének felsorolt alapproblémái meghatározzák
különleges nevelési szükségleteiket.
5.5 A kollégiumi élet megszervezése
A kollégium biztosítja testi –lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést a
tisztálkodást , az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Igazodik a tanulók egyéni és
életkori sajátosságaihoz, speciális szükségleteikhez, figyelembe veszi a szülői és iskolai
elvárásokat, iskolai hagyományokat, valamint az iskolai Pedagógiai Programban foglaltakat.
A kollégiumi diákönkormányzat képviselője az iskolai és a gyermekotthoni intézményegység
tagjaival közösen képviseli a konfliktuskezelést, problémamegoldást és a demokratikus
érdekérvényesítést.
A kollégium ápolja hagyományait, megújulásra képes, céljai között szerepel a kollégiumi
közösség együvé tartozásának erősítése.
10
Napirend a kollégiumban
630 ébresztő
630-700 reggeli teendők ellátása
700 reggelizés
745-755 a tanulók az osztályteremben (ahol órájuk lesz) előkészülnek a tanítási órára
1235-1400 ebéd
1400-1600 délutáni tanóra
1445-1500 szünet
1600-1800 szabadidős csoportfoglalkozások, szakkörök
1730-1830 vacsora
1830- szabadidős tevékenység, csoportvezetői foglalkozás (heti egy alkalom)
1930 fürdés, szabadidős tevékenységek, stb.
Villanyoltás a kicsiknek 2000 órakor a nagyobbaknak 2100 órakor
5.6. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások.
A kollégiumban elhelyezett tanulók számára a kötelező foglalkozások az iskolai
intézményegységben biztosítottak, hiszen a két intézményegység közös szervezés alatt
működik.
Tanulást segítő foglalkozások:
egyéni fejlesztés
felzárkóztatás és tehetséggondozás
Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások
színjátszó szakkör
énekkar
nyelvművelő szakkör
informatika szakkör
tömegsport
sport szakkör
5.7. A kollégiumi nevelés célja és feladata
A kollégiumi nevelés célja és alapelvei
A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és
egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése,
személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.
11
A kollégium – céljai elérése érdekében – diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján
alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei:
az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok
érvényesítése;
demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;
a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség;
szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében;
az alapvető erkölcsi normák érvényesítése;
az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók
szükségleteinek figyelembevétele;
építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére;
az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása;
a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való
konstruktív együttműködés;
a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése;
a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.
A kollégiumi nevelés feladatai
A kollégium – a kollégiumi jogviszony fennállása alatt – biztosítja diákjai számára azok
iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait
kollégiumi ellátás, nemzetiségi kollégiumi ellátás, illetve sajátos nevelési igényű tanulók
kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg.
A kollégiumi nevelés feladata különösen:
A kollégiumi nevelés feladata
A tanulás tanítása
A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők
felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium
12
lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek
fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási
módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a
megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés
különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az
információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok
okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív
önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A
kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra
belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás
tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt
életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.
Az erkölcsi nevelés
A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint
ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az
erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint
azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire,
problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse
elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint
a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a
tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az
empátia, a szociális érzékenység.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi
kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a
diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,
művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket,
gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az
otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén
alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy
szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság
tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű
kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az
anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi
kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet
működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a
diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó
között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak
betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a
13
méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók
megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív
részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a
vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös
elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi
diák-önkormányzati rendszer.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával
a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati
alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása;
elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának
és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését;
hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe
történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.
A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások
megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.
A családi életre nevelés
A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,
szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a
kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek,
értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket
közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia
kell a Nat-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is.
A testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli
megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes
táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására.
Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a
konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros
függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete
járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a
kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson,
ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a
tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit,
élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést,
problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős
állampolgári léthez.
14
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és
felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során
fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok
gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és
társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá
kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének
megőrzésébe, gyarapításába.
Pályaorientáció
A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó
képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket
(szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják
képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják
későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint
képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell
bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos
magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával
kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi
egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló
által választott életpályára való felkészülést.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan
segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a
javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy
tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák
világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és
közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati
tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is
figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását.
Médiatudatosságra nevelés
Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A
médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy
jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának
főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos
és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.
15
A rendelet 2. § i) pontjában meghatározott tematikus
csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma
TÉMAKÖRÖK
1.A tanulás tanítása
2.Az erkölcsi nevelés
3.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
4.Állampolgárságra, demokráciára nevelés
5.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
6.A családi életre nevelés
7.Testi és lelki egészségre nevelés
8.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
9.Fenntarthatóság, környezettudatosság
10.Pályaorientáció
11.Gazdasági és pénzügyi nevelés
12.Médiatudatosságra nevelés
A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma
Témakör 1-8. évfolyam
A tanulás tanítása 4
Az erkölcsi nevelés 2
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2
Állampolgárságra, demokráciára nevelés 1
Az önismeret és társas kultúra fejlesztése 1
A családi életre nevelés 1
Testi és lelki egészségre nevelés 2
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 2
Fenntarthatóság, környezettudatosság 2
Pályaorientáció 2
Gazdasági és pénzügyi nevelés 2
Médiatudatosságra nevelés 1
22 óra
16
1. A tanulás tanítása
A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a
tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat.
Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az
iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők
felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását.
A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása
nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka
világában.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Ismerje meg – és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza - a
kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó,
egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket.
Tudja szervezni idejét, tevékenységeit.
Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények
teljesítésére felkészítő tanulási technikákat.
Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy
írásban beszámolni.
2. Az erkölcsi nevelés
A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat,
és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe.
Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen
példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére.
A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni
erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a
közösség és az egyén életére egyaránt.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben.
Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával.
Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra
3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat
az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek
megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.
Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet
érzése.
17
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat.
Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen
nemzetiségek élnek.
Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti
szimbólumait.
Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit.
4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus
jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését.
A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is
jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára
egyaránt.
Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt
az egyéni célok és a közösségi jó között.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel, jelentőségét a közösségben, az
emberi társadalomban.
Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze.
Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni
és társadalmi célok elérése érdekében.
Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását.
5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és
tapasztalati alapjai.
A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép
és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei.
Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások
elfogadására.
Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Legyen képes, személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni.
Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért.
Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására.
18
6. A családi életre nevelés
A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok
kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében.
A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a
családi közösségek, értékek megbecsülése.
A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség
kialakításában.
Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi
értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és
szabályokat a családi közösségben.
Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban
előforduló különböző konfliktusokat.
7. Testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a
fiatalok számára.
A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan
szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az
egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.
A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és
fejlesztéséhez.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével.
Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás.
Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket.
8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás
megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és
tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos
személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése,
megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető
velejárója.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése.
Legyen érzékeny mások helyzete iránt.
Alakuljon ki az összetartozás érzése.
19
9. Fenntarthatóság, környezettudatosság
A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet
megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan,
takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell
készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a
környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet
sajátosságainak megismerésére.
Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát,
fenntartható, harmonikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete
értékeinek megőrzésére.
Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő
életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös
cselekvésre.
10. Pályaorientáció
A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén
biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő
területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő
foglalkozást és pályát.
A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra
megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.
A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az
adottságok összhangja.
Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit.
11. Gazdasági és pénzügyi nevelés
A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium
megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő
példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a
fogyasztásszerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani.
Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén.
Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.
Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal.
Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat.
20
12. Médiatudatosságra nevelés
A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok
kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos
médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra
nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének
meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között.
Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit.
Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és
egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.
5.8. A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés. Gyermek- és ifjúságvédelem.
A kollégiumi nevelő-oktató munkának egyik kiemelt területe kell hogy legyen a gyermek és
ifjúságvédelem.
Ezen feladatok megszervezése és ellátása az intézményegység-vezető és a diákönkormányzat
közreműködésével történik. A kollégiumi alkalmazottak és a DÖK jelentős erőfeszítéseket
tesz annak érdekében, hogy az egyre növekvő társadalmi feszültségek ellenére intézményünk
biztosítsa kollégistáai számára azokat a feltételeket, amelyek megfelelnek a
gyermekközpontúság elvének.
Ifjúségvédelmi tevékenység feladatai:
megelőzés
- figyelem, ráhatás, külső segítség igénybevétele
- kapcsolattartás ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési szervekkel.
5.9. Közösségi élet. Hagyományőrzés és ápolás.
Az intézményi hagyományok ápolása
Az kollégium hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint a kollégium jó
hírnevének megőrzése, öregbítése, a kollégium minden tagjának joga és kötelessége. A
hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, továbbá az ünnepélyek, megemlékezések,
rendezvények időpontjai, valamint a szervezési felelősök az éves munkatervben vannak
rögzítve.
21
Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei
Tanulók részére
az intézménybe újonnan érkező tanulók fogadása, bemutatása, köszöntése,
tanévnyitó
október 6
október 23-i
mikulás és névadó ünnep
karácsony,
január 21. Magyar Kultúra Napja
húsvéti ünnep
március 15-i emlékünnepély
április 16 holocaust áldozatainak emléknapja
ballagás, évzáró.
Intézményi szintű versenyek és szórakoztató rendezvények
farsang
szavalóverseny
kulturális fesztivál
komplex tanulmányi verseny /OM/
madarak és fák napja /kirándulás/
gyermeknap
nyári táborozás, nyaralás
Felnőttek részére
új munkatársak bemutatása, köszöntése
nőnapi, pedagógusnapi köszöntő
nyugdíjba vonulók búcsúztatása
valamennyi intézményi rendezvény
karácsony, farsang
Az iskola tanulóinak ünnepi viselete
Fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing,
Lányok részére: sötét szoknya, fehér blúz.
A hagyományok ápolásának egyéb formái
Az intézmény belső ünnepségei és rendezvényei az iskola, a kollégium és
gyermekotthon közös együttműködésével kerülnek megrendezésre.
Az intézmény életének kiemelkedő eseményeit, szakmai- és sportsikereit, neves
évfordulóit videofelvételen örökítjük meg.
22
Minden kollégiumi és gyermekotthoni közösségben megtartjuk a gyermekek egyéni,
személyes ünnepeit: születésnapját, névnapját.
Az iskola külső kapcsolatainak ápolása, erősítése az intézmény állami- és DÖK
vezetőinek együttes feladata, melynek során folyamatosan törekedni kell e
kapcsolatok kiszélesítésére.
Intézményen kívüli rendezvényeken a tanulóknak ugyanolyan példás magatartást kell
tanúsítaniuk, mint a házon belüli rendezvényeken (dohányzás, ital, drog, agresszió stb.
mellőzése).
6. A kollégiumi nevelés eredményessége
A kollégium – a szülővel és az iskolával együttműködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló
eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában.
A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez
és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez
szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket:
elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat;
képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására;
sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a
folyamatos megújulásnak a képességével;
kialakul reális társadalomképe;
rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges
képességekkel;
tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva
választ tud adni a szakmai kihívásokra;
képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére;
másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a
szolidaritás jellemzi;
ismeri nemzetünk, nemzetiségeink kulturális, történelmi hagyományait.
A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési
folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását.
23
Nevelési eszközrendszer
A pedagógus és a pedagógiai munkát segítők egyaránt személyiségükkel, megjelenésükkel,
cselekedeteikkel, közvetlenül és példát mutatnak.
A tanulók kötelessége az intézményegységek házirendjeinek, napirendjeinek maradéktalan
betartása.
A tanuló joga, hogy kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat, elismerést
kapjon.
A jogszabályokban, illetőleg a kollégium házirendjében megfogalmazott tanulmányi,
magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, a kollégium jó hírét
erősítő tanulókat az intézmény jutalomban részesíti.
A jutalmazás a tanulók nevelésének, személyiségformálásának egyik eszköze.
A jutalmazás alkalmazásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a jutalmazás
megfeleljen a növendékek életkori sajátosságainak, személyi állapotának, értelmi
képességeinek, s az adott cselekedet reális értékelésének,
megfeleljen a pedagógia alapelveinek, az egységes nevelői ráhatás követelményeinek.
A nevelés érdekében – szükség esetén – az adott jutalom visszavonható, azonban csak
az a személy alkalmazhatja, aki a jutalmat adta.
A havonta tartandó szakmai értekezleteken minden jutalmazottat meg kell említeni.
A jutalmazás gyakorlata
Nevelőtanári, igazgatói, nevelőtestületi dicséret és jutalmazás – egyénnek és kollégiumi
csoportnak – lehet:
szóbeli
írásbeli
igazgatói, nevelőtestületi dicséret az otthongyűlés előtt
oklevélben, tárgyjutalomban való részesítés
táborozáson való részvétel
kívánt program szervezése, és az abban való részvétel lehetősége.
Területei: Magatartás és szorgalom jutalmazása
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
Azokat a tanulókat, akik a kollégiumi házirendet házon belüli vagy házon kívüli
foglalkozáson megszegik, vagyis a kollégiumi közösség normái ellen vétenek,
fegyelmező/elmarasztaló intézkedésben kell részesíteni.
24
Ügyelni kell arra, hogy a fegyelmezés, illetve a büntetés megfeleljen
a növendék életkori sajátosságainak, személyi állapotának, értelmi képességének, s az
adott cselekedet valószerű értékelésének,
a pedagógia alapelveinek, az egységes nevelői ráhatás követelményeinek.
Tilos
a testi fenyítés és megtorló-megalázó büntetés alkalmazása,
ételmegvonással, többlettanulással (pl. feladatírással) és foglalkozásokról való
eltiltással büntetni,
séta, levegőzés megvonásával büntetni.
Büntetést – melynek kiszabásához be kell szerezni a DÖK véleményét – az
intézményvezetőn, intézményegység-vezetőin, valamint a DÖK vezetőjén kívül a gyerekekkel
rendszeresen foglalkozó pedagógusok is alkalmazhatnak.
A nevelés érdekében – szükség esetén – az adott büntetés elengedhető, de csak az a személy
alkalmazhatja, aki a büntetést adta.
A fegyelmezés formái
Nevelőtanári, intézményvezetői, nevelőtestületi elmarasztalás – egyénnek és kollégiumi
csoportnak – lehet:
szóbeli
írásbeli
o intézményvezetői, nevelőtestületi elmarasztalás az otthongyűlés előtt,
o kedvelt programoktól való esetenként eltiltás. (Pl.: diszkó, mozi stb.),
o súlyosabb vétség esetén fegyelmi eljárás lefolytatása a jogszabálynak
o érvényben lévő büntetés, illetve fegyelmi büntetés ellen fellebbezést az
intézményvezetőhöz kell benyújtani.
A nevelőtestület tagjai a büntetést ellenző személyes véleményüket a tanulók előtt nem
hangoztathatják.
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell lefolytatni.
A fegyelmi eljárást követően írásbeli határozattal lehet fegyelmi büntetést kiszabni. (Az
egyeztető és fegyelmi eljárás rendjét az SZMSZ szabályozza.)
A fegyelmi büntetés lehet:
o megrovás,
o szigorú megrovás,
o áthelyezés másik kollégiumba
o kollégiumi jogviszony megszüntetése
25
Az anyagi kártérítés
Az intézmény vagyonában és állapotában a tanuló által elkövetett kárért a szülő
(gondviselő) anyagi felelősséggel tartozik
A károkozás miatti vizsgálatról és az okozott kár mértékéről a szülőt haladéktalanul
tájékoztatni kell a kollégiumi intézményegység-vezetőnek.
A gondatlan (akaratlan) károkozás esetén az okozott kár értékét az intézményvezető a
törvény szerinti mértékben csökkentheti (maximális összege a kötelező legkisebb
munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi
összegének ötven százaléka).
Szándékos károkozás alkalmával a tanuló, illetve szülei a teljes kár megtérítésére
kötelezhetők, amennyiben ez az összeg nem haladja meg a törvényben szabályozott
összeget (a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések
szerint megállapított - öt havi összegét).
7. A kollégium kapcsolatrendszere.
A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot
tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel
(közösségekkel), a fenntartóval, a működtetővel, a kapcsolódó iskolákkal,
társintézményekkel, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, valamint
veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók
nevelésében érintett – intézményeivel, nevelésbe vett gyermek esetén a gyámjával,
nevelőszülőjével, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, érintettség esetén a helyi
nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá minden olyan szervezettel, amely a kollégiumi
nevelés céljainak megvalósítását elősegítheti.
A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és
kezdeményező. A kapcsolattartás helyi szabályozása a jogszabályi előírásoknak megfelelően
történik.
26
Záradék
A Kollégiumi Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2017. április 24-én tartott
értekezletén megtárgyalta és elfogadta
A DÖK-GYÖK a tanulók képviseletében megismerte és elfogadta.
A Szülői szervezet áttekintette, elfogadta.
Jelen Kollégiumi Pedagógiai Program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a
jelzett közösségek egyetértésével.
1. A Pedagógiai Program hatálybalépése
A Pedagógiai Program 2017. május 1-jével lép hatályba és visszavonásig érvényes.
2. A Pedagógiai Program felülvizsgálata
Az Pedagógiai Program felülvizsgálatára sor került jogszabályi előírás alapján, illetve
jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a DÖK és GYÖK, az
intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A
kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A
Pedagógiai Program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.
Budapest, 2017. év április 24. nap
P.H. …………………………………
Szajlai Adrienn
intézményvezető
A Pedagógiai Program az intézmény Diákönkormányzata és Gyermekönkormányzata 2017.
év április hónap 24. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a DÖK
és GYÖK egyetértési jogát jelen Pedagógiai Program módosítása során, a jogszabályban
meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakat egyetértve a nevelőtestületnek
javasolta.
…………………………………..
Rostás Ágnes
DÖK és GYÖK vezetője
27
A Pedagógiai Program a Szülői Szervezet 2017. év április hónap 24. napján tartott ülésén
megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a
jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a
nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
……………………………………
Vörös István
Szülői Szervezet képviselője
A Pedagógiai Program az intézmény nevelőtestülete 2017. április hónap 24. napján
elfogadta.
…………………………………… ……………………………………
Rostás Ágnes Tureczki Tímea
hitelesítő nevelőtestületi tag hitelesítő nevelőtestületi tag
28
Mellékletek
1. számú melléklet: A kollégium csoportfoglalkozásainak éves óraszámai és a témakörök
tartalma
2. számú melléklet: Kollégiumi tanmenet
3. melléklet: Eszköz és felszerelésjegyzék
29
1. számú melléklet
30
A kollégiumi nevelés feladata
A tanulás tanítása
A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők
felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium
lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek
fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási
módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a
megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés
különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az
információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok
okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív
önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A
kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra
belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás
tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt
életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.
Az erkölcsi nevelés
A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint
ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az
erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint
azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire,
problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse
elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint
a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a
tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az
empátia, a szociális érzékenység.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi
kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a
diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,
művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket,
gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az
otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén
alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy
szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság
tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű
kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az
31
anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi
kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet
működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a
diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó
között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak
betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a
méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók
megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív
részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a
vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös
elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi
diák-önkormányzati rendszer.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával
a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati
alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása;
elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának
és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését;
hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe
történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.
A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások
megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.
A családi életre nevelés
A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,
szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a
kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek,
értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket
közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia
kell a Nat-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is.
A testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli
megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes
táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására.
Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a
konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros
függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete
járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a
32
kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson,
ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a
tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit,
élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést,
problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős
állampolgári léthez.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és
felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során
fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok
gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és
társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá
kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének
megőrzésébe, gyarapításába.
Pályaorientáció
A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó
képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket
(szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják
képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják
későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint
képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell
bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos
magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával
kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi
egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló
által választott életpályára való felkészülést.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan
segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a
javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy
tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák
világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és
közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati
tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is
figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását.
33
Médiatudatosságra nevelés
Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A
médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy
jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának
főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos
és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.
A rendelet 2. § i) pontjában meghatározott tematikus
csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma
TÉMAKÖRÖK
1.A tanulás tanítása
2.Az erkölcsi nevelés
3.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
4.Állampolgárságra, demokráciára nevelés
5.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
6.A családi életre nevelés
7.Testi és lelki egészségre nevelés
8.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
9.Fenntarthatóság, környezettudatosság
10.Pályaorientáció
11.Gazdasági és pénzügyi nevelés
12.Médiatudatosságra nevelés
A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma
Témakör 1-8. évfolyam
A tanulás tanítása 4
Az erkölcsi nevelés 2
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2
Állampolgárságra, demokráciára nevelés 1
Az önismeret és társas kultúra fejlesztése 1
A családi életre nevelés 1
Testi és lelki egészségre nevelés 2
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 2
Fenntarthatóság, környezettudatosság 2
34
Pályaorientáció 2
Gazdasági és pénzügyi nevelés 2
Médiatudatosságra nevelés 1
22 óra
1. A tanulás tanítása
A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a
tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat.
Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az
iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők
felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását.
A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása
nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka
világában.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Ismerje meg – és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza - a
kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó,
egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket.
Tudja szervezni idejét, tevékenységeit.
Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények
teljesítésére felkészítő tanulási technikákat.
Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy
írásban beszámolni.
2. Az erkölcsi nevelés
A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat,
és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe.
Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen
példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére.
A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni
erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a
közösség és az egyén életére egyaránt.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben.
Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával.
Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra
35
3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat
az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek
megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.
Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet
érzése.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat.
Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen
nemzetiségek élnek.
Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti
szimbólumait.
Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit.
4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus
jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését.
A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is
jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára
egyaránt.
Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt
az egyéni célok és a közösségi jó között.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel, jelentőségét a közösségben, az
emberi társadalomban.
Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze.
Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni
és társadalmi célok elérése érdekében.
Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását.
5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és
tapasztalati alapjai.
A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép
és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei.
Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások
elfogadására.
Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Legyen képes, személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni.
36
Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért.
Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására.
6. A családi életre nevelés
A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok
kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében.
A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a
családi közösségek, értékek megbecsülése.
A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség
kialakításában.
Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi
értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és
szabályokat a családi közösségben.
Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban
előforduló különböző konfliktusokat.
7. Testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a
fiatalok számára.
A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan
szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az
egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.
A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és
fejlesztéséhez.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével.
Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás.
Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket.
8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás
megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és
tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos
személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése,
megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető
velejárója.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése.
37
Legyen érzékeny mások helyzete iránt.
Alakuljon ki az összetartozás érzése.
9. Fenntarthatóság, környezettudatosság
A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet
megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan,
takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell
készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a
környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet
sajátosságainak megismerésére.
Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát,
fenntartható, harmonikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete
értékeinek megőrzésére.
Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő
életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös
cselekvésre.
10. Pályaorientáció
A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén
biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő
területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő
foglalkozást és pályát.
A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra
megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.
A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az
adottságok összhangja.
Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit.
11. Gazdasági és pénzügyi nevelés
A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium
megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő
példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a
fogyasztásszerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani.
Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén.
Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
38
Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.
Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal.
Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat.
12. Médiatudatosságra nevelés
A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok
kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos
médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra
nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének
meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között.
Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit.
Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és
egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.
39
2. számú melléklet
40
KOLLÉGIUMI TANMENET
41
TANANYAG 1. Kollégiumi házirend megbeszélése: Együttélés szabályai, alapvető magatartási
szabályok betartása, napi és heti rend.
2. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (1óra): Kulturált társas kapcsolatok, a
helyes egyéni és közösségi élet szabályai.
3. Tanulás tanítása (4 óra): Általánosan elfogadott tanulási módszerek, közösségben
történő tanulás.
4. Tanulás tanítása: Tanulási technikák az iskolai követelmények teljesítésére.
5. Egyén és közösség: Csoportcímer készítése.
6. Tanulás tanítása: A megszerzett ismeretek elemzése, értelmezése, rendszerezése.
7. Tanulás tanítása: A könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségek.
8. Egyén és közösség: Egyéni címer készítése.
9. Személyi higiénia: Tisztálkodás, ruházat tisztántartása.
10. Testi és lelki egészségre nevelés (2 óra): Rendszeres testmozgás, korszerű táplálkozás,
egészséges életmód és életvitel összefüggései.
11. Testi és lelki egészségre nevelés: Káros szenvedélyek.
12. Egészséges életmód: Egészségvédelmi plakátok készítése.
13. Karácsonyi ünnepkör: szokások, hagyományok.
14. Családi életre nevelés (1óra): Családi élet színtere, a családi otthon, a család szerepe,
jelentősége.
15. Karácsonyi ünnepkör: Karácsonyi dekoráció készítése.
16. Erkölcsi nevelés (2óra): Erkölcsi értékek az emberi kapcsolatokban.
17. Erkölcsi nevelés: Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek (Szituációs játékok)
42
18.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés (1óra): Alapvető emberi jogok.
Diákönkormányzati munka.
19.
Személyiségfejlesztés: Pozitív-negatív tulajdonságok.
20.
Médiatudatosságra nevelés (1óra): Ismerkedés a hagyományos médiával
folyóiratokon keresztül. Elektronikus médiák.
21.
Személyiségfejlesztés: Konfliktuskezelési technikák.
22.
Gazdasági és pénzügyi nevelés (2óra) : Családi gazdálkodás.
23.
Gazdasági és pénzügyi nevelés: Munka, fogyasztás, gazdálkodás.
24. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (2óra): Nemzeti népi kultúránk értékei
hagyományai.
25. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: Ország és a magyarság nemzeti szimbólumai.
26. Nemzeti ünnepeink: Március 15, zászló és kokárdakészítés.
27. Húsvéti ünnepkör: Húsvéti hagyományok, szokások.
28. Húsvéti ünnepkör: Húsvéti dekoráció készítése.
29. Pályaorientáció (2óra): Különféle szakmák bemutatása, betöltésükhöz szükséges
képességek, adottságok.
30. Pályaorientáció: Önismereti teszt segítségével a tanulók személyiségjellemzőinek,
érdeklődési körének feltérképezése, pályaválasztási lehetőségek.
31. Anyáknapi készülődés: Ajándékkészítés
32. Fenntarthatóság, környezettudatosság (2óra): Környezetre káros anyagok és
tevékenységek
43
33.
Fenntarthatóság, környezettudatosság: Az ember és a természetegészséges
együttélése
34.
Személyiségfejlesztés: Hogy látom magam, hogy látnak mások?
35.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (2óra): Együttműködés, egymásra figyelés.
36.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Összetartás, együttérzés.
37.
Ajándékkészítés a ballagó tanulóknak.
44
3. számú melléklet
45
Eszköz- és felszerelésjegyzék
Van Kialakításra, beszerzésre vár
Iskola és kollégium által
közösen használt helyiségek
Tanulószoba 8
Szakköri szoba 4
Számítógépterem 1
Könyvtár 1
Nevelői szoba 1
Orvosi szoba 1
Betegszoba 1
Ebédlő 1
Főzőkonyha 1
Tornaszoba 1
Kollégium helyiségei
Társalgó 2
Hálószoba 9
Teakonyha 1
Tanulói vizesblokk 2
Tanulói WC blokk 2
Személyzeti WC 2
Bútorzat és berendezési tárgyak
Tanulói asztal és szék 1-1 db/ fő
46
Tanári asztal és szék 1-1 db/ társalgó
Nyitott és zárt könyvszekrény 1-1 db/ fő
Számítógép 2
Nyomtató -
Zárható szekrény 1-1 db / fő
Ágyneműtartós ágy 1-1 db / fő
Polc 1-1 db / fő
Cipőtároló 6 db
Ágyneműgarnitúra 1-1 db / fő
Ágyneműhuzatgarnitúra 1-1 db / fő
Éjjeli lámpa 1-1 db / fő
TV 2
DVD lejátszó 2
