Kondákor Annamária (Piarista Általános Iskola 6.b): A kanizsai végvár

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

A példás kanizsaiHalis István1855-1927

Kondákor Annamária(Piarista Általános Iskola 6.b):

A kanizsai végvár

Balla Árpád: Történelem az általános iskola 6. osztálya számára Budapest: Korona Kiadó, 2004. Életképek a királyi Magyarországról. Végvári élet című részéhez (41. lecke)

Tankönyvem

A magyar végvár

A török vár

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


Tankönyvem:

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

A példás kanizsaiHalis István1855-1927 1469-től Mátyás királyé, várnagya

Magyar Balázs1566-ban a török megtámadja

Kanizsa várát, de Both Gáspárnak sikerül megvédenie a várat.

1567 a török megtámadja Kanizsa környékén lévő erődöket

1567-től Thury Györgyöt kinevezik várkapitánynak

1568 tavaszán Kanizsa királyi végvár lesz

Kanizsa vára, mint magyar

végvár

Forrás: Vándor László: Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Nagykanizsa, 1987

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


Kanizsa vára, mint a

Kanizsai főkapitányság

székhelye1566-1600

A „Kanizsai főkapitányság” a Balaton és Dráva közt, a török támadás feltartóztatása érdekében létrehozott védelmi vonal kanizsai székhelyű parancsnoksága. E szerepet Kanizsa vára Szigetvár 1566-os törökök általi elfoglalásától a vár 1600. október 22-i elestéig töltötte be. A főkapitányság megalakulásakor Kanizsa vára még a Nádasdy család birtokában volt, csak 1568 tavaszán került csere útján a király tulajdonába. 1568 és 1587–90 között korszerű, ötszögletű, jelentős fegyveres erő befogadására alkalmas erőddé építették át. A főkapitányság élén 1577-ig magyar tisztek, Tahy Ferenc, Thúry György, Alapy Gáspár, Zrínyi György, Bornemissza János álltak. 1577 és 1600 között Zrínyi György kivételével németek, így Khielmann, Braun, Haym és Paradeiser irányították a főkapitányságot, melynek hatásköre kiterjedt a térség váraira is.

Forrás: Kanizsai

enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z

Lapkiadó V., 1999.

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


1578 előtt a végvárak első vonala a Marcali háton, a Kéthely, Szőcsény, Csákány vonalon volt. Ám e vonal déli fele, a Babócsa – Berzence – Segesd háromszög mentén néhány esztendőt kivéve török kézen volt. E mögött a második vonal Zalavár–Kiskomár–Mórichely között húzódott. Ezeket a várakat 1578-ban zömmel feladták, és a Kanizsa völgyre támaszkodó új védelmi vonalat építettek ki. A kanizsai főkapitánysághoz tartoztak Zalacsányig a Zala völgyi várak, sőt a Kanizsai völgyben lévők egészen Kemendig. A főkapitányság várainak száma folyton változott, 1578-ban 26 vár tartozott ide.

Kanizsa vára, mint a

Kanizsai Főkapitányság

székhelye1566-1600

Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z Lapkiadó V., 1999.

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


A leghíresebb kanizsai várkapitány Thury György volt. 1567-től kanizsai főkapitány, egyben dunántúli vicekapitány. Kapitánysága alatt kerül Kanizsa vára csere révén királyi tulajdonba (királyi vár), és kezdődik meg a vár korszerű erődítménnyé építése. Kanizsai kapitánysága alatt számtalanszor verte vissza a török próbálkozásait. 1571-ben a törökök lépre csalták, és a túlerővel vívott küzdelemben elesett. Holttestét Kanizsán temették el.

Vörös János szobra a Vár úton. Forrás: Kanizsai

enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z

Lapkiadó V., 1999.

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

A példás kanizsaiHalis István1855-1927 1600. október 20-án az

Ibrahim nagyvezér vezette török sereg elfoglalja a várat.

Kialakul a magyar végvári rendszerben a „Kanizsával szembeni főkapitányság” , mely 1600-tól Kanizsa várának visszaszerzéséig,1690-ig áll.


Kanizsa vára, mint török

végvár, s vele szemben a

„Kanizsával szembeni

főkapitányság”

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


Forrás: Vándor László: Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Nagykanizsa, 1987.,

Méri István: A kanizsai várásatás. Budapest: Műszaki K., 1988

„1600. szeptember 7-től október 20-ig a török sereg Ibrahim nagyvezér vezetésével ostromolta a várat. A török sereg mindkét oldalról körülzárta a várat. Annak ellenére, hogy Kanizsa vára a környező mocsarak védelmében nagyon nehezen volt megközelíthető, kevés volt benne a tartós védelemhez szükséges hadianyag és élelem. ”

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


Forrás: Vándor László: Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Nagykanizsa, 1987.

Nagykanizsa. Városi monográfia I. Nagykanizsa, 1994.

„Szeptember 7-én megkezdődött az ostrom. A lőszer és élelem hiány már kétségbeejtő volt, amikor a sormási dombokon megjelent a felmentő sereg. Kisebb- nagyobb összecsapások után október 13-án anélkül, hogy utánpótlást jutattak volna a várba- az élelmiszerhiányra hivatkozva- megkezdték a visszavonulást és sorsára hagyták az ostromlókat. A kétségbeesetett őrség, nem minden vita nélkül, a kapituláció mellett döntött. Október 20-án szabad elvonulás feltétele mellett átadták a töröknek.” A várat átadó Georg Paradeiser ezredest a haditörvényszék elítélte, és Bécsben kivégezte.

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

A példás kanizsaiHalis István1855-1927 1600-tól 1690-ig Kanizsa török uralom alatt.

(A félhold legnyugatibb bástyája.)

Kanizsa mint török „végvár”.


Kanizsa a török idején

1664 április 28-tól június 2-ig Zrínyi Miklós sikertelenül ostromolja a várat, Kóprülű Ahmed nagyvezér felmenti a várat.

1601-ben az egyetlen magyar kézre került Kiskomáromi várat helyre kellet állítani.

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

A példás kanizsaiHalis István1855-1927 1690. Április 13-án Batthyány Ádám seregei elfoglalják

a várat. Az oszmán birodalom utolsó bástyája is összeomlott a Dunántúlon, véget ért Nagykanizsán a 90 éves török uralom.

Kanizsa újra magyar vár


„A főirányoktól immár messze fekvő magányos vár 1689 januárjától már szoros blokád alatt volt. A minden tartalékát felemésztő őrség végül is 1690. március 14-én négy fős küldöttséget menesztett Batthyányhoz és felajánlotta…hajlandók megnyitni a kapukat. A kapitulációs okmányt Bécsbe is elkísérő négy török tiszt kezeseként négy magyar tiszt élvezte a pasa „vendégszeretetét”.

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


A vár emléke ma

Nagykanizsán: A várkapu a

Vár úton

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


A vár emléke ma Nagykanizsán: Emléktábla a várkapu belső

falán

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


A vár emléke ma Nagykanizsán:

Emléktábla a várkapu belső falán

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


Voltak-e más várak Kanizsa határában?

NEM, hiszen Kanizsa vára elég nagy vár volt, nem volt szükség kisebbekre.

IGEN, mert a végvári rendszerben szükség volt kisebb erősségekre is.

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


De igen!

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

A példás kanizsaiHalis István1855-1927 A mai város határában

Kanizsa várán és az egyes kutatók által az első kanizsai várnak tartott • Kanizsaszeg várának maradványain kívül kilenc erődítmény nyomai rejtőznek. E kilenc közül mindössze kettő középkori eredetű. • Bajcsa vára, 1578-ban a Kanizsa - Mura közti terület főkapitányi várának épült • Bernátháza (Pernezyháza) vára,

Forrás: Kanizsai enciklopédia.

Nagykanizsa: B-Z. Lapkiadó V., 1999.

Kanizsai várak

• Botszentgyörgy vára, a 15. század végén, a bajnai Bothok által jelentős uradalmi központ, mai nevén Romlott vár, a Szentgyörgyvári hegyen.• Csákány vára, már a 14. század elején elpusztult • Mindszent vára (Bille), • Mórichely vára, • Szentmiklós vára, • Től vára, • Újudvar vára (Korpavár)

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

A példás kanizsaiHalis István1855-1927 KISLEXIKON

Bagdal: Kanizsa mezőváros egykor erődített részét, ami a vár falain kívül esett, s aminek helye még 1664-ben is jól látszott, a törökök Bagdal külvárosnak nevezték. Itt nem volt állandó lakosság, Evlia Cselebi szerint Bagdal “mintegy 700 kerttel, szőlővel bíró külváros, árokkal ugyan körülvéve, de erődítés nélkül

Evlia Cselebi: (1611. március 15. Isztambul – 1684 után), török világutazó. Előkelő török családból származó, iskolázott férfiú, aki sok nyelven beszélt. Az 1664-es hadjárat idején Kanizsán is járt. Egyedül tőle ismerhetjük a török kori Kanizsa részletes leírását.

Forrás: Kanizsai enciklopédia.

Nagykanizsa: B-Z. Lapkiadó V., 1999.

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


kanizsai vilajet: (pasalik), vagyis török tartomány, ami Kanizsa 1600-as elfoglalása után a budai, a temesvári és az egri vilajet után a negyedikként szerveződött a volt Magyarországon. Az élén a beglerbég állt, akinek tisztségével együtt járt a pasa cím. Székhelyén tanácsadó testületet tartott fenn, a divánt, amelynek tagjai a katonai parancsnokok és a polgári főtisztviselők voltak: a kádi, mufti és a deftedár. A kádi elsősorban a bíráskodás, a mufti az egyházi ügyek, a deftedár a pénzügyek intézője volt. A szandzsákok a vilajet kisebb önálló katonai és polgári közigazgatási egységei voltak, melyeknek élén a bégek álltak. A szandzsákok kisebb közigazgatási egységei a náhijék voltak, ezen belül voltak a kádik bírói körzetei, a kazák. A kanizsai vilajet megalakulásakor döntően a Dél-Dunántúl tartozott ide, hozzá csatolták Budától a pécsi és szigetvári, Boszniától a pozsegai (ma Slavonska Pozega) szandzsákot. A 17. század második felében hét

szandzsák tartozott Kanizsához: Szigetvár, Pécs, Kaposvár és Siklós, Koppány, Pozsega Diakovár (ma Djakovó)

Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z. Lapkiadó V., 1999.

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z. Lapkiadó V., 1999.Horváth György – Kostyál László: Nagykanizsai Alsóvárosi templom.

Nagykanizsa, 1992.

mecset: török istentiszteleti hely. A török kori Kanizsán három városrészi mecset volt, köztük a legjelentősebb III. Mohamed szultán téglaminárés dzsámija.

Musztafa pasa síröve: A pasa egy-egy török tartomány, azaz vilajet, más néven pasalik fő hivatalnoka, tejhatalmú vezetője volt.A pasa sírkövéből készült szenteltvíz tartó ma a Szt. József plébániatemplomban (népszerűbb nevén Alsóvárosi templomban) látható.

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


Topraklik: A vártól vizesárokkal elkülönített nyugati külváros, az úgynevezett Topraklik teljesen hasonló volt a Bagdalhoz. Evlia Cselebi történetíró szerint ezt Köprülüzáde Fázil Ahmed pasa alakíttatta ki. Benne csak faépületek álltak, valamint három kisebb, hasonló építésű mecset, amelyek közül az Ájazba nevű volt a legjelentősebb.

török kút: 1879-ben a Deák téren felállított, ma műemlék jellegű, medencés díszkút,mely a Thury György Múzeum udvarán áll. Másolata az Erzsébet téren látható. A közhit szerint nyolcszögletű medencéje a török kori várban állt, innen származik elnevezése.


KISLEXIKON

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


török város, a hódítók által 1600-ban elfoglalt kanizsai vár (királyi vár) falain belül, a török uralma alatt kialakult, kialakított balkáni jellegű település. Az ostrom során elpusztult várost, egyáltalán nem építették újjá, hanem a helyőrség katonáinak családjait és az idehozott új lakosságot a váron belülre telepítették. A lakosság zömmel katonákból, hivatalnokokból és azok családtagjaiból állt. A várban az 1618-19. évi zsoldjegyzék szerint 1372 fő állomásozott. Kanizsa törökkori lakossága azonban döntően balkáni, elsősorban bosnyák, bolgár és szerb volt, akik öltözködésükben nem annyira török, mint inkább a magyar divatot követték. Az 1690-ben készült összeírásból 187 házról és házhelyről tud. A várban zömmel faépületek álltak, a pasa palotája is fából készült. A mocsaras altalajon cölöpökre épített faházak szorosan álltak egymás mellett. A földszintjeiken volt az istálló,

fölötte laktak a cselédek, afelett volt a szerámlik, vagyis a hárem. Az utcákat deszkával fedték.


LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ

LAPOZZ

BELE – KATTANJ

RÁ


Barátnőm, Csáki Fanni beszélt rá arra, hogy vegyek részt a programban (itt épp nekem segít). Kedvencem a töri és a középkor. Ezért választottam ezt a témát. Vándor László könyvét nem volt könnyű olvasni, kétszer is nekifutottam. Bognár Csilla néni és Kardos Feri bácsi segített elkészíteni a bemutatót. A szkennelés újdonság volt nekem (nem is mindig sikerült jól). A fotókat én készítettem digitális fényképezőgéppel. Együtt dolgozni jó…

Documents

Kondákor Annamária (Piarista Általános Iskola 6.b): A kanizsai végvár