A nt h rop. Hung. X I I . 1973.

korai periódusok a magyar nép származásában

TÓTH Tibor Terniészettudományi Múzeum Embertani Tára. Budapest

ABSTRACT : E a r l y Periods i n the Ethnogenesis of Hungarians. - The author summarizes the r e s u l t s of s t u d i e s , conducted f o r f i f t e e n years, on the e a r l y p e r i o d s of the ethnogene­s i s of Magyars. I n a comparative a n a l y s i s , the numerical data of the o s t e o l o g i c a l remains of more than 4000 i n d i v i ­duals, o r i g i n a t i n g from the Soviet Union and I r a n , and published by several authors, have been used. According t o the r e s u l t s , the area of the a n t h r o p o l o g i c a l f o r m a t i o n of the Protomagyars extended from the 1ÍW Caspian r e g i o n t o Mugodshar and the A r a l i a n t e r r i t o r i e s . The process of f o r ­mation can be subdivided i n t o two periods between the X I I C. B. C. and the I c. B. C.

A magyar nép származásának problémája az elmúlt száz év f o l y a ­mán az auxiliáris tudományágakban állandó, visszatérő témaként sz e r e p e l t . Az etnogenezis különböző kérdéseinek elemzésében ér­d e k e l t humán tudományágak m e l l e t t fokozódott az antropológiai kutatások jelentősége. Különösen az utóbbi két évtized folyamán létrejöttek olyan előfeltételek, amelyek lehetővé tették a Kö­zép-Duna-medencét megszálló IX-X. századi magyarság antropoló­g i a i l e l e t e i n e k széleskörű összehasonlítását. A honfoglaló ma­gyarok különböző lelőhelyekről származó v i s z o n y l a g nagyszámú csontvázanyagának összehasonlítása a szovjet antropológiai i s ­k o l a publikációiból használható f o n t o s adatok révén vált lehe­tővé. Természetesen nemcsak az összehasonlításhoz szükséges morfoszkópiai és morfometrikus adatok publikálásáról van szó, hanem új módszerek kidolgozásáról,amelyek az egyes t i p u s o k vagy komponensek elhatárolásán túl lehetővé tették a csoportok kö­zötti kapcsolatok t e l j e s e b b megvilágítását, a mikroevolúciós változások konkrétabb értékelését.

A f e n t i e k k e l Összefüggésben szükséges megemliteni, hogy DEBEC, G. F. ( 1 9 5 1 , 1 9 5 6 , 1 9 5 7 , 1 9 6 1 a , b, 1 9 6 2 , 1 9 6 4 , 1 9 6 8 ) a sz o v j e t antropológiai i s k o l a egyik megalapítója több, mint hétezer váz beható elemzése alapján k a p o t t f o n t o s információkat a Homo sa­piens egyébként széles kronológiai skálán (felső p a l e o l i t h i k u m - társadalmi középkor) végbement szomatikus transzformációjára vonatkozóan és egyidejűleg k i d o l g o z t a a neuro- és splanchnocra-nium néhány (differenciál-diagnosztikailag f o n t o s ) jellegének komplex értékelését. Az ad o t t esetben a hat j e l l e g e t egyesitő p r e a u r i c u l a r i s - f a c i o c e r e b r a l i s index és a t i z j e l l e g a d a t a i t magában foglaló a r c p r o f i l - i n d e x kidolgozásáról és alkalmazásá­ról van szó. Ezen indexek az e d d i g i észrevételek s z e r i n t a l k a l ­masak az eurázsiai kontinens e t n o g e n e t i k a i kapcsolatainak meg­világítására, amely kapcsolatok a Duna-medence és a Bajkál-tó közötti nagy ökumenikus zónában különösen i n t e n z i v e k v o l t a k az i. u. I . évezred folyamán. Megemlítendő, hogy a két kombinált indexben tükröződő jellegkomplexumok Észak-Eurázsia területén kontinentálisán v i s z o n y l a g s t a b i l a n k a r a k t e r i s z t i k u s a k és a primer taxonómiai egységeket mind a n e o l i t h i c u m , mind a társa­dalmi j e l e n k o r oszteológiai szériáin jól elhatárolják. Ez a tény t e s z i lehetővé, az interszériális és történeti korrelációk elemzését Bajkál-vidák - Közép-Ázsia, valamint Magyarország és Penno-Skandinávia vonatkozásában.

A közelmúltban elemeztük a honfoglaló magyarság v i s z o n y l a g nagyszámú szériáján a főbb antropológiai tulajdonságokat és az eredményeket összehasonlítottuk a Szovjetunió területéről szár­mazó 7 7 , és az Irán területéről publikált 3 , v a g y i s összesen 80 széria a d a t a i v a l , amelyeket DEBEC e m i i t e t t b i o m e t r i a i módszeré­v e l átdolgoztam (TÓTH 1 9 7 0 ) .

Bár a magyarság embertani formálódásának késői periódusai egé­szében azonosak a honfoglalás utáni főbb társadalomtörténeti szakaszokkal (Árpádkor, Középkor, Újkor), amelyek az egész mor­fológiai folyamat zárófejezetét j e l e n t i k , de származási kapcso­l a t u k t e l j e s e n összefügg a honfoglalás időszakával. A fentebb e m i i t e t t eljárások 81 széria 4744 csontvázán, lehetővé tették a magyar nép származása k o r a i periódusainak körvonalazását.Össze-

h a s o n l i t v a a honfoglaló magyarság l e l e t e i t a Neometallicum má­sodik felének kb.nyolcszáz évet felölelő l e l e t e i v e l megállapít­hatóvá vált, hogy a honfoglaló magyarság l e l e t a n y a g a a legna­gyobb közelséget tükrözi Alsó-Volga-mellék, Azov-mellék ás a Déli Arai-mellék szarmatakori szériáival (TÓTH 1970). Ezenkivül igen jól kifejeződik a honfoglaló magyarság l e letanyagának nagy közelsége az Észak-Káspi-melléki szarmaták szériájához, v a l a ­mint jelentős távolsága a történetileg őshazaként ismert terü­letről (Káma-Bjelája) származó népvándorláskori leletektől. A Heometallicum második feléből származó l e l e t e k korrelációs t o ­pográfiájában a honfoglaló magyarok c s o p o r t j a jelentősen távol van a metiszált europo-mongoloid szériától i s . Ez a tény külö­nösen f i g y e l m e t érdemel, mivel mai ismereteink szintjén általá­nosan e l f o g a d o t t a magyar nép származásának ugor-hipotézise, a-melynek megfelelően a magyar n y e l v közös l i n g v i s z t i k a i gyökerei a nyugat-szibériai ugoroktól erednek, ak i k azonban embertani vonatkozásban a metiszált eredetű uráli rassz képviselői. V i ­szont a honfoglaló magyarság csontvázleletein csoportátlagban rendkivül gyengén konstatálhatok a mongoloid komponensek nyo­mai. E s z e r i n t nem zárható k i annak lehetősége, hogy a fontosabb taxonómiai ágazatok tekintetében az ugorok e t n o l i n g v i s z t i k a i c s o p o r t j a antropológiailag különböző összetételű v o l t , mégis a vonatkozó időszak nemzetségi- és törzsszövetségeinek lehetséges demográfiai v i s z o n y a i t figyelembe véve a l i g h a tagadható az e-gyes egyének közötti szimbiózis, keveredés, amely maga után vonta Észak-Eurázsia főbb embertani komponenseinek fokozatos vegyülését, elegyedését. Éppen ezért szükségesnek t a r t o t t u k vé­gigkövetni a morfológiai sajátosságok keveredésének folyamatát, a folyamat időtartamát az Észak-Eurázsia területén elhatárolha­tó öt kontaktzónából származó nagyszámú leletanyagon. így vált lehetővé annak megállapitása, hogy az europoid vagy mongoloid sajátosságok asszimilációja (eltűnése vagy dominánssá válása) kb. 1000-1500 éves folyamat eredménye (TÓTH 1966). Ennek meg­felelően elemeztük a honfoglaló magyarság leletanyagát, k o r r e ­lálva a Neometallicum első felének szintén kb. 800 évet felöle­lő l e l e t e i v e l (TÓTH 1970). Megállapíthatóvá vált, hogy a hon­foglaló magyarság főbb embertani sajátosságai eltérőek a lu g o -vói és gulkinói szériáktól, amelyek europo-mongoloid összetéte-

lüek, s amelyek a p r o t o - f i n n - u g o r o k csoportjaitól származnak. Az alkalmazott korrelációs mezőben a honfoglaló magyarok külö­nösen közeliek az Alsó-Volga-melléki s z k i t a k o r i szauromatákhoz. Ugyanott az Alsó-Volga-melléki k o r a i szarmaták l e l e t e i közeleb­biek a honfoglaló magyarok csoportjához, mint a történelmileg ismert őshaza területéről származó népvándorláskori l e l e t e k ( B i k t i m i r o v o , B a s k i r i a ) . Külön f i g y e l m e t érdemel, hogy a hon­foglaló magyarság szériája nem a b a s k i r i a i szarmatákhoz, hanem az orenburgi és alsó-volgai k o r a i szarmaták c s o p o r t j a i h o z van közelebb. Temporálisan tovább haladva elemeztük a honfoglaló magyarság l e l e t e i n e k topográfiáját azon mikro evolúciós-morfoló­g i a i változások folyamatában, amelyek nyomonkövethetők a palèo-metallicum ( E n e o l i t h , Bronzkor) paleoantropológia! szériáin

(TÓTH 1970). E vonatkozásban f i g y e l m e t érdemel, hogy a honfog­

laló magyarság c s o p o r t j a legközelebbi a Közép-Kazahsztán és Ke­

let-Kazahsztán területéről származó b r o n z k o r i (andronovói) cso­portokhoz és jelentősen távol van aKözép-Ob-melléki késő-bronz­k o r i szériától, amely a protougorok egyik csoportjaként érté­kelhető.

A f e n t vázoltak alapján lehetővé vált annak a széleskörű are-álnak a körvonalazása, amelyben l e z a j l o t t a honfoglaló magyar­ság elődeinek, a nemzetségi vagy törzsi csoportokban élő ősma­gyarok embertani formálódásának folyamata. Ez az areál vélemé­nyünk s z e r i n t az Északnyugati-Káspimelléktől a Mugodzsárig és az Arai-mellék körzetéig húzódott és kronológiailag hosszabb időn keresztül (az i . e. X I I . század - i . e. I . század között), mintegy ezer éven át létezett ( 1 - 2 . ábra). Külön f i g y e l m e t ér­demel, hogy az elmúlt évtizedek ősrégészeti és ókortörténeti kutatásai szolgáltatnak bizonyítékokat ennek az areálnak a lé­tezésére és a r r a , hogy ez az areál társadalomtörténetileg és e t n o l i n g v i s z t i k a i l a g indoiráni miliőhöz t a r t o z o t t (DIAKONOV 1956 ; SZMIRNOV 1 9 6 4 ) . Ebben az areálban embertanilag az indome-diterrán és protouráli fajták képviselői keveredhettek a paleo-metallicum második feléből származó szrubno-andronovói csopor­tok morfológiai szubsztrátumán. E t n i k a i l a g ezek v o l t a k a szau-romaták és ősugorok leszármazottai. Ugyanakkor figyelembe ve­endő, hogy a szauromaták és a k o r a i szarmaták hosszantartó kap-10

csolatban v o l t a k a Káspi- és Arai-mellékre lokalizálható szaka-masszagéta konföderációval. E vonatkozásban szükséges e m l i t e n i Hérodotosz közlését a szauromaták és masszagéták együttélésé­ről, rokonságáról (DIAKONOV 1956). Ezen ókori történeti közlést vi s z o n t az elmúlt két évtized azon ősrégészeti kutatásai i g a ­zolják, amelyeket az e m i i t e t t areál területén végeztek (SZMIR-NOV 1964).

Az embertani, evolúciós-morfológiai, populációgenetikai, v a l a ­mint o r i e n t a l i s z t i k a i , f i n n u g r i s z t i k a i , i r a n i s z t i k a i , őstörté­n e t i , ősrégészeti kutatások főbb eredményeinek együttes elemzé­se, összehasonlítása által lehetséges annak feltételezése, hogy a paleometallicum finális szakaszának idején ősugor csoportok vagy azok szubtribális, kislétszámú egységei infiltrálódtak (e-s e t l e g ismétlődően) az Észak-Káspi mellékén élő szauromaták kö­zé az Urál-hegység sztyeppéi vagy erdős-sztyeppei környezetéből ( l . ábra). Külön emlitendő, hogy a honfoglaló magyarság szériá­j a nemcsak a Káma-Bjelája övezetéből származó, hanem a késő­szarmata és hunk o r i törzsek csontvázleleteitől i s távoli h e l y e t f o g l a l e l (TÓTH 1970).

A fentebbiekben vázolt széleskörű megfigyelések alapján körvo­nalazható az ősmagyarok embertani formálódásának két legkorábbi periódusa: A félezer évet magába foglaló preszauromata ( i . e. X I I - V I I . század) és a szintén kb. félezer évig t a r t o t t szauro-mata-középszarmata ( i . e. V I - I . század) időszak. Ezen együtte­sen egy-évezred folyamán történhettek azok a b o n y o l u l t összeté­telű változások, folyamatok, amelyek a honfoglaló magyarság főbb embertani sajátosságainak kialakulását eredményezték.

(Előadva a Természettudományi Múzeum Jubileumi Konferenciáján 1970. március 23-án.)

References

DEBETS, G. P.: A n t r o p o l o g i t s h e s k i y e i s s l e d o v a n i y a v Kamtshat-skoy o b l a s t l . - Trudü I n s t . Etnogr. AN SSSR, 17, 1951.

DEBETS, G. P.: Probléma proiahozdeniya k i r g i z s k o g o naroda. -Trudii K i r g . a r h e o l . - etnogr. exp. , AN SSSR, 1 , Moskva, 1956.

DEBETS, G. P.: Sposob v i i t s h i s l e n i y a srednego indexa uplosh-t s h e n n o s t i l i t s e v o g o s k e l e t a . - Rukopis, Moskva, 1957.

DEBETS, G. P.: 0 nekotorüh napravleniyah izmeneniy v s t r o y e n i i tshelovyeka sovremennogo vi d a . - Sov. Etnogr., 2, 1961a.

DEBETS, G. P.: 0 putyah zaseleniya severnoy polosü Russkoy Rav-ninü i Vostotshnoy P r i b a l t i k i . - Sov. Etnogr., 6, 1961b.

DEBETS, G. P.: Paléoanthropologie de l'Eur a s i e S e p t e n t r i o n a l e . - A t t i d e l VI Congresso I n t e r n a z i o n a l e d e l l e Scienze Pre-i s t o r i c h e e P r o t o s t o r i che, I , R e l a z i o n i G e n e r a l i , Roma, 1962.

DEBETS, G. P.: Ob antropologitsheskom t i p e drevnego naseleniya P i n l y a n d i i . - Sovremennaya Antr o p o l o g i y a , Moskva, 1964.

DEBETS, G. P.: Opüt kraniometritsheskogo opredeleniya d o l i mon-goloidnogo komponenta v smeshannüh gruppah naseleniya SSSR. - Problemü a n t r o p o l o g i i i i s t o r i t s h e s k o y e t n o g r a f i i A z i i , Nauka, Moskva, 1968.

DIAKONOV, I.M.: I s t o r i y a M i d i i . - I z d a t . AN SSSR. Moskva, 1956. SMIRNOV, K. P. : Savromatii. - Nauka, Moskva, 1964. TÓTH, T.: The Period of Transformation i n the Process of M e t i -

s a t i o n . (A Pa l e o a n t h r o p o l o g i c a l Sketch). - Ann. H i s t . - n a t . Mus. Nat. Hung., 58, 1966.

TÓTH, T.: Drevneyshie periodü proishozhdeniya protovengrov. -Voprosii A n t r o p o l o g i i , 36, Moskva, 1970.

Érkezett: 1970. I I I . 26. DR. TÓTH TIBOR Természettudományi Múzeum

Embertani Tára 1062 Budapest Bajza u. 2 9 .