20
Kovalens kötés II. Kovalens kötés különböző atomok között.

Kovalens kötés II

  • Upload
    loe

  • View
    57

  • Download
    3

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Kovalens kötés II. Kovalens kötés különböző atomok között. Egészítsd ki a szöveget!. Kémiai reakciók során a kiindulási anyagokban lévő kötések ,és jönnek létre. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Kovalens kötés II

Kovalens kötés II.

Kovalens kötés különböző atomok között.

Page 2: Kovalens kötés II

Egészítsd ki a szöveget!

Kémiai reakciók során a kiindulási anyagokban lévő kötések ,és jönnek létre.

A változás hajtóereje az, hogy -szerkezet alakuljon ki. Ennek egyik módja hogy kovalens kötés jön létre, melyet hoz létre. Ennek eredményeként a klórmolekulában mindegyik klóratom körül elektron lesz, mert így éri el a

-szerkezetet. A hidrogén- molekulában azonban csak elektron tartozik mindkét atomhoz, mert

felszakadnak új kötések

nemesgáz

nemesgáz

közös elektronpár

nyolc

két

két elektronnal a hélium nemesgáz-szerkezetét alakítja ki.

Page 3: Kovalens kötés II

A klórmolekula kötésben lévő elektronjai melyik klóratomhoz tartoznak jobban?

• Egyikhez sem. Mindkét klóratomhoz egyformán taroznak.

• Miért?Mert minden klóratom elektronvonzó-képessége ugyanakkora.

• Mi történik ha a klóratom egy másik nagy elektronvonzó-képességű atommal ütközik?

???

Page 4: Kovalens kötés II

Különböző elektronvonzó-képességű nemfémes atomok ütközése

Hidrogénatomok + klóratomok :

Melyik atomnak nagyobb az elektronvonzó-képessége?

A klóratomé.

+ =

Page 5: Kovalens kötés II

Melyik atomhoz tartozik jobban a kötésben lévő elektronpár?

A klóratomhoz.

• Ez a kötés is kovalens kötés?

???

Igen, de a kötő elektronpár negatív töltése eltolódik a klóratom felé,

POLÁRIS kovalens kötésről beszélünk.

Page 6: Kovalens kötés II

Milyen formában fordul elő a természetben a hidrogén, a klór?

Gázhalmazállapotban,molekuláris formában.

• Hogyan lesznek a molekulákból atomok?A kötéseket fel kell szakítani.

• Milyen kötéseket kell felszakítani?Kovalens kötéseket.

• A kötések felszakításához mit kell befektetni?Energiát.

Page 7: Kovalens kötés II

Modellezzük ezt a folyamatot!

Page 8: Kovalens kötés II

A vízmolekula kialakulása

• Milyen atomokból áll a vízmolekula?

Oxigénatomokból és hidrogén atomokból.

• Mely elemi gázok reakciójával jön létre a vízmolekula?

Hidrogéngáz és oxigéngáz.

• Ezekben a gázokban milyen kémiai részecskék vannak?

Hidrogénmolekulák, oxigénmolekulák.

Page 9: Kovalens kötés II

Elemekből atomok

• Történik-e változás, ha a két gázt összekeverem?

Nem.

• Miért nem?

Mert az elemmolekulák stabilak.

• Mit kell tenni, hogy a folyamat bekövetkezzen?

Az elemmolekulák kötéseit fel kell szakítani, energiát kell befektetni?

Page 10: Kovalens kötés II

Atomokból vegyület

• Az oxigén atom körül hány vegyérték elektron kering?6

• Hány elektront szeretne közössé tenni?Kettőt.

A hidrogén atom körül hány vegyérték- elektron kering?1

Hány elektront tud közössé tenni?Egyet.

Hány hidrogénatom fog kapcsolódni egyetlen oxigénatomhoz?

Kettő.

Page 11: Kovalens kötés II

Modellezzük:

2 H2+ O2 = 2 H2O

Page 12: Kovalens kötés II

A vízmolekula

• Mi tartja össze a molekulát?2 db, egyszeres poláris kovalens kötés.

Hány nem kötő elektronpár van a molekulában?2

Hogyan hatnak ezek egymásra, illetve a kötő elektronpárokra?

Taszítják egymást.• Milyen lesz e miatt a molekula alakja?

V alakú.

Page 13: Kovalens kötés II

Az ammóniamolekula.

• Milyen atomokból áll az ammóniamolekula?Nitrogén-, és hidrogénatomokból

Mely elemi gázok molekuláira lesz szükségünk?Nitrogénmolekulára, hidrogénmolekulákra.

Szakítsuk fel ezen molekulák kötéseit!Hány párosítatlan elektronja lesz a nitrogén atomnak?

3Tehát hány elektront képes közössé tenni?

3-atEhhez hány hidrogén atomra van szükség?

Háromra.

Page 14: Kovalens kötés II

Számoljunk!

• Egy nitrogénmolekula kötéseit felszakítva hány nitrogénatom keletkezik?

Kettő.

Ehhez a két nitrogénatomhoz összesen hány hidrogénatomra van szükség?

6-ra

Ez a 6 H hány hidrogénmolekulából szabadul fel?

3 molekulából.

Page 15: Kovalens kötés II

Modellezzük!

N2 + 3 H2 = 2 NH3

Page 16: Kovalens kötés II

A molekula alakja

• Milyen kötések tartják össze az ammóniamolekulát?

3 db egyszeres poláris kovalens kötés.

• Hány nemkötő elektronpár van a molekulában?

Egy.

• Hogyan befolyásolja ez a molekula alakját?

Piramis alakú lesz a molekula.

Page 17: Kovalens kötés II

Alkosd meg a metánmolekulát!

• Milyen atomokból indulunk ki?

• Hány elektron közössé tételére képesek ezek az atomok?

• Hány darab és milyen kovalens kötés kialakulása várható?

• Van-e a molekulában nemkötő elektronpár?

• Milyen lesz a molekula alakja?

Page 18: Kovalens kötés II

A szén-dioxid molekula

• Milyen atomokból áll a molekula?Szén és oxigén atomokbólHány vegyértékelektronja van a szén atomnak?

4Hány elektron közössé tételére képes?

4Az oxigénnek hány vegyértékelektronja van?

6Ebből hány párosítatlan?

2Hány elektron közössé tételére képes?

2

Page 19: Kovalens kötés II

Hány elektronpár létesít kapcsolatot az oxigén és a szén között?

• Az oxigénatom két párosítatlan elektronját közössé teszi a szénatom két párosítatlan elektronjával.

• Ekkor az oxigén körük 8 elektron kering, a szénatom körül csak 6.

• Ezért a szénatom a másik két párosítatlan elektronját egy másik oxigénatom két párosítatlan elektronjával teszi közössé.

Page 20: Kovalens kötés II

Kétszeres kötés a vegyületmolekulában.

• Mi tartja össze a szén-dioxid molekulát?

2 db kétszeres kovalens kötés.• Van-e nemkötő elektronpár a molekulában?

Igen.• Melyik atom körül? Hány ?

Az oxigének körül 2-2, összesen 4 elektronpár.• Milyen lesz a molekula alakja?

Egyenes, lineáris.