KÉPTÁR

Őskor, Ókori Egyiptom,

Ókori Mezopotámia 22 dia tartalomjegyzékkel

oktatási segédanyag, 2014

Vetési Albert Gimnázium, Veszprém

Összeállította: Bánlaki Ildikó

Stonehenge

bronzkor 1.

ŐSKOR

Stonehenge légifotó 2.

ŐSKOR

3.

Willendorfi Vénusz

felső paleolitikum

Kr. e. 30 000 k. Bécs, Naturhistorisches Museum

Az ábrázolások középpontjába a szexualitás és

a termékenység került abban a hitben, hogy így

biztosíthatják a csoport fennmaradását.

A híres Vénusz-szobrocskák igen nagy

területről kerültek elő. Készítésükhöz sokféle

anyagot: mamutagyart, agancsot, csontot, követ

és agyagot használtak. Szinte kivétel nélkül

ugyanolyan jellegzetességeket mutatnak:

nagyméret melleket és hangsúlyozott fartájékot.

Legtöbbjükön a nemi szervet erőteljesen

hangsúlyozták, míg a fejüket és végtagjaikat

általában elnagyoltan formálták meg.

ŐSKOR

4.

Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról

vaskor Kr. e. 400 k. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum

(Fotó: Szelényi Károly)

ŐSKOR

5.

Őskori barlangfestmények (Altamira)

felső paleolitikum

Kr. e. 15 000 k.

ŐSKOR

6.

Őskori barlangfestmények (Lascaux)

Kr. e. 15 000 -13 000

ŐSKOR

Kheopsz

Khephrén

Mükerinosz

7.

Gizai piramisegyüttes

Óbirodalom

Kr. e. 2600-2500 k.

ÓKORI EGYIPTOM

8.

Ámon-Ré-templom

Karnak

középbirodalom

Kr. e. XVI-XII. sz.

A karnaki Amon-templom hüposztil csarnokának

modellje.

(Metropoitan Museum of Art. NY)

ÓKORI EGYIPTOM

David Roberts 1839-ben készített grafikái

II. Ramszesz sziklatemploma Abu-Szimbel

Újbirodalom, Kr. e. 1300 k.

9.

ÓKORI EGYIPTOM

10.

Frontalitás : elölnézetre komponáltság. A fej, a nyak és a test nem fordul el. A testtartás nyugodt, egyenes, ünnepélyes, az arc előretekint. A szobrok időtlenséget sugároznak.

Szimmetrikus kompozíció: egy függőleges tengellyel két egyenlő részre oszthatók.

Tömbszerűség: a szobrok befoglaló formája szabályos geometrikus alakzat (hasáb, gúla).

Ábrázolási jellegzetességek

Írnok (festett mészkő)

Óbirodalom

Kr. e. III. ée. Párizs, Louvre

ÓKORI EGYIPTOM

11.

Falusi bíró

óbirodalom

Kr. e. III. ée. Kairó, Egyiptomi Múzeum

A más néven „a falu elöljárójaként” is ismert szobor

fából készült. Mai ismereteink szerint az egyik

legidősebb ilyen alkotás a világon. (Kr.e. 3. évezred)

Eredetileg festett gipszborítás (stukkó) fedte. Készítője

alabástrom, kristály és fekete kőből berakott szemekkel,

valamint szemfestéket utánzó rézkerettel tette élethűvé az

arcot.

A szobrot 1860-ban találták meg

Szakkarában. A „falusi bíró szobra”

elnevezést a feltárást végző régész

munkásai adták neki, mert az

emlékeztette őket saját falujuk bírójára.

Innen származik az arab neve: Seik el-

Beled.

ÓKORI EGYIPTOM

Nofretete fejszobra

Kr. e. 1360 k. Berlin, Neues Museum

12.

„A szépség megérkezett” – Ehnaton

fáraó felesége, Nofertiti (Nofretete)

arcvonásait megörökítő, a

művészettörténet egyik legszebb

portréjának tartott alkotás 1912-ben

került elő Thotmesz szobrász

műhelyéből. A Tell-el-Amarnában zajló

kutatásokat német szakemberek

végezték.

ÓKORI EGYIPTOM

13.

Anubisz szobra Tutanhamon sírkamrájából

Kr.e. 1340 körül Kairó, Egyiptomi Múzeum ÓKORI EGYIPTOM

14.

Echnaton fáraó családjával (kő dombormű)

Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. Berlin, Staatliche Museen ÓKORI EGYIPTOM

15.

„Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény)

Kr. e. XIV. sz. London, British Museum

ÓKORI EGYIPTOM

16.

Halastó, thébai sír (falfestmény)

Kr. e. 1400 k. London, British Museum

ÓKORI EGYIPTOM

17.

Tutanhamon halotti maszkja

Kr. e. 1340 k. Kairó, Egyiptomi Múzeum

ÓKORI EGYIPTOM

18.

Tutanhamon trónusa

Kr. e. XIV. sz. Kairó, Egyiptomi Múzeum

ÓKORI EGYIPTOM

részlet

19.

ÓKORI MEZOPOTÁMIA

Zikkurat (toronytemplom)

Kr. e. 2000 e. Ur

20.

ÓKORI MEZOPOTÁMIA Babiloni Istaar kapu

Kr. e. 570 k. Berlin, Staatliche Museen

Bikafejes hárfa Urból

Kr. e. 2500 k. Bagdad, Irak Múzeum

21.

ÓKORI MEZOPOTÁMIA

22.

ÓKORI MEZOPOTÁMIA

Gudea, Lagas uralkodója

italáldozatot mutat be

Kr. e. 2120. Párizs, Louvre

ŐSKOR

Stonehenge, bronzkor

Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum)

Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum)

Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum Kr. e. 15 000 k.

ÓKORI EGYIPTOM

Gizai piramisegyüttes - kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 2600-2500 k.

Ámon-Ré-templom, középbirodalom, Kr. e. XVI-XII. sz. Karnak

II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel

Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Párizs, Louvre)

Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)

Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Neues Museum)

Anubisz szobra, Tutanhamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)

Echnaton fáraó családjával (kő dombormű), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen)

Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum)

Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum)

Tutanhamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)

Bútorok Tutenchamon sírleletéből (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)

ÓKORI MEZOPOTÁMIA

Zikkurat, Kr. e. 2000 e. Úr

Babiloni Istaar kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen)

Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum)

Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre)