Kérdések – válaszok a TOP programok kapcsán

Budapest

2018. április

2

Tartalom Indikátorok ............................................................................................................................................... 3

Támogatások ......................................................................................................................................... 11

Programba bevonás .............................................................................................................................. 14

Képzések ............................................................................................................................................... 21

Munkaerőpiaci szolgáltatások ............................................................................................................... 24

Szakmai megvalósítók ........................................................................................................................... 27

Pénzügyi elszámolás ............................................................................................................................. 30

Projektfejlesztés időszaka ..................................................................................................................... 33

Adatszolgáltatás .................................................................................................................................... 34

Mérföldkő ............................................................................................................................................... 35

Integrált Rendszer ................................................................................................................................. 36

Likviditási terv ........................................................................................................................................ 37

Pályázati felhívások ............................................................................................................................... 37

Támogatási szerződések ....................................................................................................................... 38

Informatika ............................................................................................................................................. 38

Elszámolhatóság ................................................................................................................................... 39

Közfoglalkoztatás: ................................................................................................................................. 43

Eljárásrend............................................................................................................................................. 44

Inaktívak ................................................................................................................................................ 44

Iratminták ............................................................................................................................................... 45

180. napi után követés .......................................................................................................................... 47

Paktum ................................................................................................................................................... 47

Megállapodás ........................................................................................................................................ 47

3

Indikátorok

1) „Indikátorok esetében: a.) „A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma” indikátor számításába beleszámít-e, ha csak szolgáltatást kap a személy és utána támogatás nélkül kerül foglalkoztatásba? b.) „A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma” indikátor számításába beleszámít-e, ha képzési támogatást kap a személy és utána támogatás nélkül kerül foglalkoztatásba? c.) Van-e számszerű vagy százalékos elvárás a foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programot sikeresen befejező személyek száma tekintetében?”

Válasz: A hivatkozott PR25 indikátor definíciója: „A foglalkoztatási paktum (megállapodás) helyi szinten, a térség foglalkoztatási viszonyainak javítása, foglalkoztatás bővítése érdekében létrejött, többszereplős, az adott térség gazdasági-társadalmi szereplőinek formalizált együttműködése. A foglalkoztatási megállapodás átfogó célja az életszínvonal javítása a foglalkoztatási szint emelésén keresztül. Az indikátor a foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett munkavállalók számát méri.” Az indikátor definíciója alapján a csak szolgáltatásban és/vagy képzésben résztvevő személy is beleszámít az indikátor értékébe, mivel e szolgáltatások hatására jut álláshoz. Helyi paktumok esetében legalább 25, megyei és MJV paktumoknál legalább 50 álláskereső képzésének és/vagy foglalkoztatásának vállalása az előírás. Továbbá a projekt teljes támogatására vetítve ne haladja meg a 3 millió Ft/fő értéket az egy főre jutó valamennyi szolgáltatás összege. Az álláshoz jutók számára ezen kívül további előírás nincs.

2) "A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma (PR25)” indikátor értékébe a

foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett – beleértve az önfoglalkoztatást is – személyek száma számolható. Korábbi állásfoglalásuk szerint az elhelyezkedés előtt, a TOP-5.1.1-15 vagy a TOP-5.1.2-15 vagy a TOP-6.8.2-15 programokban csak szolgáltatásban és/vagy képzésben résztvevő személy is beleszámít az indikátor értékébe, mivel ezek hatására jut álláshoz. A Felhívások 3.1.2. B/a) pontjában a következő mondat szerepel: „a célcsoport min. 6, max. 12 hónapos, folyamatos, támogatott, vagy nem támogatott foglalkoztatásának támogatása, vagy önfoglalkoztatásának támogatása.

Csak a minimum 6 hónapos időtartamot elérő foglalkoztatás számítható az indikátor értékébe?

Amennyiben 6 hónapnál rövidebb foglalkoztatás is indikátornak számít, akkor annak mi a minimum hossza?

A 90 napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő bérköltség-támogatást kapott személy beleszámítható az indikátor értékébe?

Amennyiben bármilyen álláshoz jutás esetén nő a PR25 indikátor a pályázatban vállalthoz képest, akkor azon túl, hogy túlteljesítést könyvelünk el, bármely más indikátort kell-e arányosan növelni?

4

Válasz: Az Irányító Hatóság állásfoglalása alapján: „A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma (PR25)” indikátor értékébe a Felhívás 3.1.2 B) a) pontja alapján a célcsoportnak minimálisan 6 hónapos időtartamot elérő foglalkoztatására van szükség. 6 hónapnál rövidebb időszak az PR25 azonosító számú indikátorba nem számítható. Így a 90 napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő bérköltség-támogatás keretében álláshoz jutó személy ezen indikátor számításába csak abban az esetben számítható bele, ha e támogatás után még legalább 3 hónapig foglalkoztatva lesz támogatással vagy támogatás nélkül. Nincs olyan előírás, hogy amennyiben az egyik indikátor értéke növekszik, a többi indikátort arányosan növelni kellene.

3) „A foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állás rendelkezők száma” indikátort mikorra kell teljesíteni? Az indikátor definíciós lap szerint ugyanis a tervérték teljesülésének elvárt időpontja a fenntartási időszak jelentéstételi időszakainak zárónapja.” Válasz: PR26 „A foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állás rendelkezők száma” indikátor esetében a projekt zárásáig meg kell történnie a támogatott foglalkoztatásnak és a továbbfoglalkoztatási kötelezettségnek, a 6 hónapos után követés átcsúszhat a fenntartási időszakba. Úgy kell kalkulálni, hogy a projekt véghatáridejéből vissza kell számolni a várható támogatott és a továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel terhelt időszakot és ennek kell a projekt lezárásáig megtörténnie. Tehát az indikátor teljesülése eshet a fenntartási időszakra, ez egy eredmény indikátor, tehát nem közvetlenül a projekt zárásakor keletkezik az eredménye. A foglalkoztatás, továbbfoglalkoztatás kell, hogy a projekt zárásáig megtörténjen.

4) „A paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma (PR26) indikátor kapcsán két kérdésünk van: 1. támogatásnak tekinthetjük-e ebből a szempontból azt, ha valaki csak munkaerőpiaci szolgáltatásban részesül, illetve ehhez valamilyen költségtérítést, keresetpótló juttatást kap, vagy csak képzési/bértámogatások vehetők figyelembe? 2. szükségszerű-e az az eljárásrendben, illetve útmutatóban megjelenő, de a Felhívásokban külön nem nevesített megszorítás, mely szerint a támogatással foglalkoztatottak – ideértve a lakhatási támogatásban részesülőket is – az indikátor értékébe nem számítanak bele?” Válasz: „A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma (PR26)” indikátor értékének számítása: „A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma (PR25)” indikátor értékébe beleszámított személyek közül azoknak a száma, akik a programból való kilépést követő 180. napon foglalkoztatottak – beleértve az önfoglalkoztatást is. A támogatással (pl. közfoglalkoztatás) foglalkoztatottak az indikátor értékébe nem számítanak bele. Az indikátor igazolásához szükséges a munkaszerződés, illetve az önfoglalkoztatást igazoló okmány. Válasz az 1. kérdésre: Az indikátor a foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett és a támogatás után 6 hónappal állással rendelkező munkavállalók számát méri. Igen, az is „támogatásnak” számít, ha valaki csak munkaerőpiaci szolgáltatásban részesül, illetve képzéshez valamilyen költségtérítést, keresetpótló juttatást kap. Válasz a 2. kérdésre: Kétfajta indikátor képezhető a 180. napi után követés alapján:

1. Az egyik az OP eredmény specifikus indikátor (melynek célértek is van), ami azt méri, hogy változott-e kedvező irányba az ügyfél munkaerőpiaci helyzet a program hatására. Ebből a szempontból csak a támogatás nélküli foglalkoztatás – beleértve az önfoglalkoztatást is – vehető figyelembe a hatásvizsgálatkor. Az egyszerűsített foglalkoztatás, az egyéb támogatott foglalkoztatásban való részvétel nem vehető

5

figyelembe (így például közfoglalkoztatás sem, vagy lakhatási támogatással segített távoli munkavégzés sem).

2. A másik az ESZA indikátor, amely csak azt méri, foglalkoztatott-e az ügyfél a 180. napon, vagy sem. Ezért az ESZA résztvevői monitoringja szempontjából a fentieknél bővebben értelmezendő a 180. napi foglalkoztatotti státusz, mert abba beletartozik az is, ha az egyén e napon egyszerűsített foglalkoztatással (nem nyilvántartott álláskeresőként), vagy közfoglalkoztatással, lakhatási támogatással, vagy egyéb támogatás/program támogatásával volt foglalkoztatott vagy önfoglalkoztatott.

5) „A PR25 indikátor értéke – A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma (legalább

6 hónapos támogatott, vagy támogatás nélküli foglalkoztatás) Amennyiben az ügyfél a program keretében csak szolgáltatásban részesül és ennek következtében sikerül támogatás nélküli foglalkoztatással elhelyezkednie, le kell-e zárni az elhelyezkedést követően az egyéni programját, vagy meg kell-e várni, hogy legalább a 6 hónapos foglalkoztatás leteljen? Ha viszont le kell zárni az egyéni programot az elhelyezkedést követően, akkor PR25 és a PR26 indikátor vizsgálata egy időben történik meg a 180 napos hatásvizsgálat során?” Válasz: A hatályos eljárásrend 5.3 pontja szerint: „Az egyéni program zárásáról és a zárás időpontjáról közösen dönt a két fél, amennyiben a megállapodás zárását egyik fél sem indítványozta addig. Az egyéni program közös zárása akkor időszerű, amikor további lehetséges segítő programelemek megvalósítására, illetve beemelésére már nincsen szükség (például esély nyílik az elhelyezkedésre), illetve mód (például zárul a munkaerőpiaci program adott programeleme). Közös zárásra legkorábban az utolsó programelem befejezése utáni napon kerülhet sor. Törekedni kell arra, hogy hosszabb időszak ne teljen el segítség nélkül két programelem, vagy az utolsó programelem és a zárás között. A program céljainak teljesülése érdekében is fontos, hogy célszerű a résztvevőt mindaddig a munkaerőpiaci programban tartani – utolsó programelemként mentori szolgáltatással kísért munkaközvetítési szakaszt illesztve munkaerőpiaci programjába –, ameddig elhelyezkedésre nem nyílik lehetősége, de szakmai szempontból az egyéni program hossza a két évet nem haladhatja meg (kivéve a több, egymásra épülő programelemmel is érintetteknél).” Amennyiben az ügyfél önállóan elhelyezkedik, az egyéni programját le kell zárni. A kérdésben nevesített esetben előfordulhat, hogy a PR25 és PR26 azonosító számú indikátorok vizsgálata egy időben történik:

az ügyfél a foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutott, mivel a szolgáltatás hatására jut álláshoz: PR25 azonosító számú indikátor értékébe beleszámolható, ha legalább 6 hónapot eléri az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatás időtartama.

a PR26 azonosító számú indikátor a munkaerőpiaci program eredményességét méri: a programból történő kilépést követő 180. napon foglalkoztatott az ügyfél.

6) „Az eljárásrend 13. sz. melléklethez kapcsolódóan, az Irányító Hatóság által kiadott indikátor definíciós lap alapján „A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma (PR26)" indikátort a foglalkoztatási megállapodás dokumentációjával, illetve a munkaszerződéssel, önfoglalkoztatást igazoló okmánnyal kell igazolni. Véleményünk szerint e dokumentumok beszerzése nehézkes lesz és adatvédelmi kérdéseket is felvethet, főként, ha az adott munkavállaló már más munkáltatónál dolgozik. Az indikátor igazolásához az Irányító Hatóságnak javasolt lenne a 13. melléklet szerinti nyilatkozatot elfogadni.” Válasz: Az Irányító Hatóságnál kezdeményeztük az érintett Indikátor definíciós lap módosítását, annak érdekében, hogy igazoló dokumentumként az eljárásrend 13. számú melléklete ügyfélnyilatkozatként elfogadható legyen. Állásfoglalásuk szerint: „A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma" indikátort - a definíciós adatlapja alapján - a foglalkoztatási

6

megállapodás dokumentációjával, munkaszerződéssel, illetve az önfoglalkoztatást igazoló okmánnyal szükséges igazolni. A javasolt NGM/12329-2/2016 nyilvántartási számú eljárásrend 13. számú melléklet kérdőívének ügyfélnyilatkozatként történő elfogadását megvizsgáltuk és a szakértő kollégákkal történt egyeztetést követően monitoring szempontból nem tartjuk megfelelőnek, tekintettel arra, hogy az így jelentett adatok valódisága erősen aggályos lehet, valamint az adatbekérés hitelessége is kockázati tényezőt jelenthet egy esetleges ESZA audit esetén”. A fentiek értelmében „a foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma (PR26)" indikátor alátámasztó dokumentumként szükséges a munkaszerződés, illetve az önfoglalkoztatást igazoló okmány.

7) „A TOP programok indikátor vállalásaival kapcsolatban kérnénk állásfoglalásukat. Van-e előírás arra (számítási módszertan), hogy „a foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma” indikátor vállalás minimum hány százaléka legyen „a foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma” indikátornak? Vagy ezt a paktum maga meghatározhatja?”

Válasz: A Felhívás 3.5.1 pontja szerint „a foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma” indikátor esetén az Integrált Területi Programban (ITP) meghatározott érték a célérték. A másik két indikátor célértékét ezzel összhangban a paktum maga határozza meg.

8) „A TOP-5.1.1-15, a TOP-6.8.2-15 és a TOP-5.1.2-15 programok Felhívásainak 3.5. Indikátorok, szakpolitikai mutatók, adatszolgáltatás pontjaiban útmutatás található arra vonatkozóan, hogy az indikátorok elmaradása esetén milyen eljárást kell követni. Az indikátorok túlteljesítésével kapcsolatosan a Felhívások nem tartalmaznak iránymutatást. A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014 (XI.5.) kormányrendelet 86. §. (4) bekezdés c) pontja alapján bejelentési kötelezettség fennállása mellett nem kell a támogatási szerződést módosítani, ha a műszaki, szakmai tartalom oly módon változik, amely során a kedvezményezett által a támogatási szerződésben vállalt tulajdonságokhoz vagy képességekhez mérten a projekt eredményessége szempontjából kedvezőbb vagy azonos érékű műszaki, szakmai megoldás fog megvalósulni. Jól értelmezzük, hogy ha a támogatási szerződésben meghatározott indikátorok mértéke túlteljesítésre kerül (pl.: a vállalt létszám helyett több célcsoportba tartozó ügyfél kerül bevonásra a projektbe) csak bejelentési kötelezettség terheli a Kedvezményezettet? (A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül megvalósuló GINOP-5.1.1-15/2015-00001 azonosító számú „Út a munkaerőpiacra” kiemelt projekt esetében a projektbe bevonásra került létszám indikátor a vállalt érték 25 %-a mértékéig szabadon túlteljesíthető, azonban a 25% elérése előtt támogatási szerződésmódosítást kell kezdeményezni.)” Válasz: Változás esetén a kedvezményezetteknek bejelentési kötelezettsége van a Támogató felé. Amennyiben az indikátormódosulás jelentős mértékű, sor kerülhet a Támogatási Szerződés módosítására. A Közreműködő Szervezet döntése, hogy elég-e a változás bejelentő vagy Támogatási Szerződés módosítása szükséges.

9) A módszertani ajánlás és a 2016.09.19. napi szakmai megbeszélés emlékeztetője szerint „A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma (PO25)” indikátor részmegvalósítási határideje 2018.10.31. Erre a céldátumra vállalt eredményindikátorok teljesítéséről is jelentést kell tenni (a projektek zárásától függetlenül)? Amennyiben a PR25 és PR26 indikátorok teljesítéséről is be kell számolni, akkor 2018.10.31. napi állapotnak megfelelően, vagy féléves ráhagyással kell vizsgálni az indikátorok teljesülését?

Válasz: A PO25 indikátor egy eredményesség mérési indikátor. Minden tagállamnak minden OP-ban jelenteni szükséges róla. Igen, 2018. 10.31-én jelentést kell tenni a PO25-ös indikátorról.

7

Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A 2018. október 31-i célérték vizsgálata során kizárólag „A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma” indikátor kerül vizsgálatra, mely nem csökkenthető.

10) Az IH állásfoglalása szerint a 6 hónapnál rövidebb foglalkoztatás a PR25 indikátorba nem számítható. Az eljárásrend szerint az indikátor igazolásához munkaszerződés, illetve önfoglalkoztatást igazoló okmány szükséges. Támogatás nélküli foglalkoztatás esetén, mivel tudjuk igazolni, hogy a 6 hónapos foglalkoztatás megtörtént? Mit fogad el az IH igazoló dokumentumnak (a munkaszerződéssel a jogviszony létrejöttét tudjuk igazolni)? Válasz: Igazoló dokumentumként a foglalkoztatási megállapodás dokumentációja, munkaszerződés, vagy az önfoglalkoztatást igazoló okmány szükséges.

11) A csak szolgáltatásban vagy képzésben résztvevő ügyfelek esetében a paktum hatására történő

támogatás nélküli elhelyezkedést hogyan tudjuk, illetve kell-e külön igazolni, és milyen időtartamot kell érteni a zárástól számolva a paktum hatásán. Természetesen a projektben szeretnénk tartani az ügyfeleket egészen addig, amíg el nem helyezkednek támogatással vagy támogatás nélkül, de előfordulhat, hogy az egyéni program zárása után 1 hónappal helyezkedik el az ügyfél. Ebben az esetben a PR26 indikátor már nem teljesülhet, mert a 180. napi vizsgálat előbb következik be, mint a 6 hónapos foglalkoztatás. Ettől függetlenül a PR25 indikátorba beleszámítható, ha az ügyfél a projekt zárását követő 1 hónap után helyezkedik el, és a 6 hónapos foglalkoztatás is megvalósul? Vagy ebben az esetben mindkét indikátor teljesül függetlenül attól, hogy a PR25 később realizálódik, mint a PR26? Válasz: Azon ügyfelek esetében, akik a projekt keretében részesülnek képzésben, bizonyított a paktum hatása. Akik szolgáltatásban részesülnek, igazolható kell, legyen, hogy az a projekt keretében történt (aláírás, jelenléti ív, stb.).

12) Elszámolható-e a 90 napos munkatapasztalat szerzést elősegítő bérköltség-támogatás? Válasz: Amennyiben az álláskereső csak a 90 napos munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatást kapja, a támogatás költsége elszámolható, de „a foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma (PR25)” indikátor értékébe a 6 hónapnál rövidebb foglalkoztatási időszak nem számolható bele.

13) PR25 Indikátor definíciós lapjában a tényérték számítási módjánál az alábbi szerepel: Az indikátor érték között kizárólag a foglalkoztatási paktum hatására teremtett és betöltött álláshely érvényesíthető.

a) Hogyan értelmezendő, a „kizárólag a foglalkoztatási paktum hatására” kitétel, figyelembe véve, hogy az indikátor értékébe a támogatás nélküli 6 hónapos foglalkoztatás is beleszámít?

b) Hogyan lehet vizsgálni, hogy az álláshely a paktum hatására teremtett és betöltött-e?

c) A fentiekből adódóan csak új álláshelyek lesznek támogathatóak? d) Csak olyan álláshelyek betöltésére lehet támogatást nyújtani, ahol a

munkáltató tagja a paktumnak? A fenti kérdések azért aggályosak, mert a paktumszervezetnek nem lehet a kezelhető mértékűnél több tagja, a megyei paktumokba pedig vállalkozások belépése nem is engedélyezett (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Válasz:

a) Az indikátor a foglalkoztatási projekt, paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására (pl. a projekt keretében biztosított munkaerőpiaci programok, a célcsoport képzésének hatására) elhelyezkedett munkavállalók számát méri. Annak érdekében, hogy a nem támogatott foglalkoztatás is igazolható legyen indikátorként, javasoljuk a célcsoport nyomon követését. A

8

Kedvezményezettnek kell bizonyítani, hogy a paktum keretében nyújtott munkaerőpiaci eszköz járult hozzá az elhelyezkedéséhez.

b) A Kormányhivatal egyedi kimutatásával, nyilvántartásával (pl. a munkáltató kormányhivatal felé történő jelzése alapján).

c) A teremtett munkahelyhez a betöltetlen álláshelyek betöltése is beleszámít, nem szükséges új álláshelyet létrehozni. Feltétel, hogy a betöltetlen álláshely bizonyíthatóan nem a paktum miatt lett betöltetlen.

d) A paktumtagság ez esetben nem feltétel, tehát olyan szervezet (jellemzően vállalkozás) is lehet foglalkoztató a paktum projektben, amely nem tagja a paktum együttműködésnek.

14) A program arányos megvalósítása érdekében lehet-e módosítani a 2018.10.31 napi céldátum

indikátorain? A PO25 indikátor esetében az ITP-ben meghatározott célértéket figyelembe véve csökkenthető az indikátor (2018.10.31.), mert az ITP célértéknél magasabb számok kerültek benyújtásra.” Válasz: Az Irányító Hatóság válasza: A 2018. október 31-ei teljesítés OP szintű teljesítési határidő. A megvalósítás során törekedni kell arra, hogy a TSZ-ben vállalt indikátorok az ütemezésnek megfelelően valósuljanak meg. Amennyiben a határidő lejárta előtt sem teljesülnének a vállalt célérték egyedi kérelem alapján kezdeményezhető az indikátorok csökkentése, bemutatva, hogy a Kedvezményezett megtette a szükséges intézkedéseket az eredmény elérése érdekében. Főszabály szerint a PO25 indikátor eredményességmérési keretbe tartozó mutató, melynek értéke nem csökkenthető/módosítható, csak abban az esetben, ha Zala megyére jutó összesített PO25 indikátorérték a módosítás után is teljesül. Kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Közreműködő Szervezettel.

15) „A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma (PR26)" indikátor igazolására a munkaszerződésen valamint az önfoglalkoztatást igazoló okmányon kívül elfogadható-e a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé intézett hivatalos megkeresésre adott válasz, amelyben az állami foglalkoztatási szerv a benyújtott adó- és járulékbevallások alapján kér információt a korábbi programrésztvevő kapcsán?” Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján a PR26 indikátor esetében a definíciós adatlap szerint elfogadható igazolás:

Foglalkoztatási megállapodás dokumentációja

Munkaszerződés, önfoglalkoztatást igazoló okmány A fentiek alapján a PR26 indikátor nem igazolható a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé intézett hivatalos megkeresésre adott válasszal.

16) „A projekt "A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma (PR25)" indikátor definíciója alapján a csak szolgáltatásban és/vagy képzésben résztvevő személy is beleszámít az indikátor értékébe, mivel a kapott szolgáltatások hatására jut álláshoz. Tehát a segítségnyújtás hatására önállóan elhelyezkedő ügyfelek is beszámíthatóak a célértékbe, amennyiben elhelyezkedésük a Felhívás értelmében meghaladja a fél éves időtartamot. Ezen ügyfelek munkába állásukat követően kikerülnek a nyilvántartásból, tehát a fél éves időszak vizsgálatát nem tudjuk igazoltan, a szakrendszerből kimutatni. Minden ilyen esetben a PR25 indikátor igazolásaképp szükséges belföldi jogsegély keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól információt kérni? A mentori munka eredményeként feltárt munkáltatói kapcsolat eredményeként lehetséges munkáltatói igazolással, vagy munkáltatótól bekért jelenléti ívvel alátámasztani, hogy az ügyfél fél évet meghaladóan is munkaviszonyban áll még az adott cégnél?” Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján a PR25 indikátor esetében a definíciós adatlap szerint elfogadható igazolható:

Foglalkoztatási megállapodás dokumentációja

Munkaszerződés, önfoglalkoztatást igazoló okmány

9

A fentiek alapján a PR25 indikátor esetében önmagában a munkáltatói igazolás nem elegendő igazolási mód, hiszen az egy egyoldalú nyilatkozat.

17) A TOP projektekben szolgáltatás programelemben részesülő ügyfelek esetében a PR25 indikátor teljesül-e, ha a TOP-ban nyújtott szolgáltatás hatására, de a GINOP projektbe átirányítva és onnan támogatással elhelyezve valósul meg az ügyfelek 6 hónapos foglalkoztatása. Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: Az indikátor a foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett munkavállalók számát méri. Az indikátor érték között kizárólag a foglalkoztatási paktum hatására teremtett és betöltött álláshely érvényesíthető. Mivel ez egy TOP indikátor, ezért ide csak a TOP keretében elhelyezkedett ügyfelek számítanak bele. Amennyiben a GINOP-ba átirányítják az ügyfelet, onnantól az ügyfél már a GINOP foglakoztatási indikátorértékbe számítódik bele.

18) Kérdésként merült fel, hogy abban az esetben, ha az ügyfél az egyik TOP projektben bevonásra került és szolgáltatást kapott, azonban költözés miatt másik TOP projektben került elhelyezésre, akkor a PO25 indikátor az első projektben, a PR25 és PR26 indikátorok a második projektben számítandók, azaz a második projektben a PO25 indikátorba nem beszámolható?

Válasz: Igen, a leírtaknak megfelelően járjanak el. Ahonnan elköltözik az ügyfél, ott az „elköltözött” megjelöléssel kerüljön megszüntetésre a nyilvántartása.

19) Kérdésként merült fel, hogy abban az esetben, ha az ügyfél programja lezárásra került, miután az

ECST-ben csak szolgáltatás/képzés szerepelt és teljesült, azonban „a program hatására” azt követően (pl. egy hónapon belül) az ügyfél elhelyezkedik, beszámítható-e a PR25 indikátorba, illetve ez esetben a PR26 indikátor hogyan számítandó?” Válasz: Ahhoz, hogy az ügyfél elhelyezkedése is beleszámítson a PR25 indikátorba, javasoljuk visszavonni a program lezárását, hogy folyamatos legyen a programban való részvétele. Célszerű lenne módosítani az ECST-t is, beleépítve az elhelyezkedést is. Ha folyamatosan részt vesz az ügyfél a programban, akkor már alanya a PR26 indikátornak is, amely a foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett és a támogatás után 6 hónappal állással rendelkező munkavállalók számát méri (beleértve az önfoglalkoztatókat is). A fenti megoldás csak akkor követhető, ha az ügyfél – a PR26 indikátor definíciójának megfelelően – valamelyik foglalkoztatási paktum (megállapodás) keretében, vagy annak hatására helyezkedett el. Ezért pontosítani szükséges, hogy milyen foglalkoztatónál került sor az alkalmazásra.

20) A PR25 és PR26 indikátorok esetén igazolandó 6 hónap időtartamú, ill. a 180. napi

munkaviszony igazolásához használhatjuk-e a Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályon rendelkezésre álló TAJ adatbázist (TAJ BSZJ program), ami a NAV adatok alapján 2 naponta frissül. Így elkerülhető lenne a procedúra, hogy a NAV-ot keressük folyamatosan ezen információk beszerzése érdekében. A TAJ adatbázisból a munkaviszony minősége is látható, így gyakorlatilag jól használható lenne.” Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: Köszönjük a javaslatot, megvizsgáljuk a kérdést.

21) A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló integrált területi programok jóváhagyásáról szóló 1612/2016. (XI. 8.) Korm. határozatban foglaltak szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program eredményességi keretbe tartozó indikátorai közül a foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma Heves megyében az 5. prioritás esetében 2018-ban 448 fő, a 6. prioritás esetében 127 fő, azaz 2018-ban összesen 575 fő. Ezzel szemben megyénkben a TOP-5.1.1-15, illetve TOP-6.8.2-15 foglalkoztatási paktum projekteket megvalósító konzorciumok a Heves Megyei Kormányhivatal

10

részvételével 518, és 317 fő munkaerőpiaci projektbe vonását vállalták 2018-ban (összesen 835 fő), amely önmagában 260 fővel meghaladja a kormányhatározat szerinti elvárást. A megyében létrejött további négy helyi paktum, a TOP-5.1.2-15 projektekben 2018-ra további 561 fő bevonására tett vállalást, vagyis a Heves Megyei Kormányhivatalnak 2018-ban 1396 főt kell a TOP munkaerőpiaci projektekbe bevonnia, amely 786 fővel haladja meg a kormányhatározatban rögzített célértéket. Tekintettel arra, hogy a TOP-5.1.1-15 és 6.8.2-15 projektekben a munkaerőpiaci projekt megvalósítása a projektfejlesztési szakaszt lezáró szerződésmódosítás jóváhagyásának csúszása miatt fél évet csúszott, és az csak 2017. év második felében kezdődött meg, 2018. évben nem kivitelezhető a kormányhatározat szerinti, eredményességi keretbe tartozó indikátor érték 786 fővel túlteljesítése. A PO25 indikátorok teljesítésének előre látható csúszása miatt a 2018. évre vállalt PR25 és PR26 indikátorvállalások sem tarthatóak. A Kormányhivatal megítélése szerint tartani tudja a TOP-5.1.1-15 és TOP-6.8.2-15 projektekben 2018. évre vállalt munkaerőpiaci programba történő bevonásokat (amely önmagában az elvárt létszám 260 fős túlteljesítése), de egyedi kérelmeket kíván benyújtani a helyi paktum projektekben a PO25, PR25 és PR26 indikátorok 2018. évi vállalásainak jelentős csökkentésére vonatkozóan. Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: Főszabály szerint a projektben vállalt indikátorok teljesítése kötelező, mivel a támogatási szerződések erre jöttek létre és a projekt tevékenységei, valamint a kapcsolódó költségek ez alapján kerültek megtervezésre, a vállalások módosítás csak egyedi kérelemre történhet. A 2018. október 31-ei célérték vizsgálata során kizárólag „A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma” indikátor kerül vizsgálatra, mely nem csökkenthető. A benyújtandó szerződésmódosítási kérelmet a KSZ-hez kell benyújtani és meg fogjuk vizsgálni, de a PO25 teljesítésétől ott sem tudunk eltekinteni.

22) A projekt "A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma (PR25)" indikátor definíciója alapján a csak szolgáltatásban és/vagy képzésben résztvevő személy is beleszámít az indikátor értékébe, mivel a kapott szolgáltatások hatására jut álláshoz. Tehát a segítségnyújtás hatására önállóan elhelyezkedő ügyfelek is beszámíthatóak a célértékbe, amennyiben elhelyezkedésük a Felhívás értelmében meghaladja a fél éves időtartamot. Ezen ügyfelek munkába állásukat követően kikerülnek a nyilvántartásból, tehát a fél éves időszak vizsgálatát nem tudjuk igazoltan, a szakrendszerből kimutatni. Minden ilyen esetben a PR25 indikátor igazolásaképpen szükséges belföldi jogsegély keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól információt kérni? A mentori munka eredményeként feltárt munkáltatói kapcsolat eredményeként lehetséges munkáltatói igazolással, vagy munkáltatótól bekért jelenléti ívvel alátámasztani, hogy az ügyfél fél évet meghaladóan is munkaviszonyban áll még az adott cégnél?”

Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A PR25 indikátor esetében a definíciós adatlap szerint elfogadható igazolás:

Foglalkoztatási megállapodás dokumentációja

Munkaszerződés, önfoglalkoztatást igazoló okmány A fentiek alapján a PR 25 indikátor esetében önmagában a munkáltatói igazolás nem elegendő igazolási mód, hiszen az egy egyoldalú nyilatkozat.

23) Problémafelvetésünk: A munkaszerződés, úgy gondoljuk, azt nem igazolja, hogy a munkavállaló az elhelyezkedés időpontjától számított fél éven belül is foglalkoztatásban van, hiszen az - bár kétségkívül a munkáltatói igazoláshoz képest - kétoldalú dokumentum, de az a munkaviszony kezdetén kerül megkötésre, jellemzően határozott időtartamra, így azzal nem igazolható a konkrét féléves intervallum. Másrészről mit értünk Foglalkoztatási megállapodás dokumentációja alatt? Ha az ügyfél önállóan, támogatás nélkül helyezkedik el, akkor elvileg ilyen nem keletkezik. Ha munkáltatói igazolás nem elfogadható alátámasztó dokumentum, akkor marad a NAV-tól megkért belföldi jogsegély igazolás?

Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: Köszönjük a javaslatot, dolgozunk az indikátor igazolás módosításán.

11

Támogatások

1) „A TOP programokhoz kapcsolódóan szeretnénk az alábbiak helyes értelmezéséhez segítséget

kérni: A program eljárásrendje szerint a 4.17 Bérköltség-támogatás pontja alapján kétféle konstrukcióban van lehetőség bérköltség támogatás nyújtására:

legfeljebb 90 nap 100%

illetve legfeljebb 8+4 havi 100% támogatás formájában. Ez utóbbi támogatási forma esetében a támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 100%-a. Azt szeretnénk kérdezni, hogy a legfeljebb szó ebben az értelemben azt jelenti, hogy a bérköltség támogatás mértékét lecsökkenthetjük pl. 70%-ra is? Mi csak bizonyos célcsoportoknál szeretnénk élni a 100%-os bérköltség támogatási mérték nyújtásával, a többinél pedig a 70%-os támogatási mértéket preferálnánk. Erre most csak a foglalkoztatást bővítő bértámogatás ad lehetőséget a jelen eljárás rend 4/b sz. melléklete szerint. Viszont amennyiben a munkáltató és/vagy a munkavállaló miatt nem nyújtható a foglalkoztatást bővítő bértámogatás (például a 6/1996 MÜM rendelet 11.&. (2) bekezdése szerint nem hátrányos helyzetű az álláskereső pl. azok a 30 év alatti pályakezdő álláskereső, vagy az FHT-ban részesülők, aki egyéb szempont szerint sem sorolhatók be a bértámogatás nyújtása szerinti hátrányos álláskeresőnek), akkor csak a 100%-os bérköltség támogatás lehetősége marad. Azt szeretnénk kérdezni, hogy a fentieket figyelembe véve a 100%-os bérköltség-támogatásnál a támogatás mértékére vonatkozó legfeljebb szó alapján nyújthatjuk a bérköltség támogatást 70%-os mértékben is?” Válasz: A TOP programok hatályos eljárásrendjének 4.17 pontja szerint a „8+4 havi 100%” bérköltség-támogatási konstrukció az alábbiak szerint nyújtható:

A támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, további 4 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség előírása mellett. (Amennyiben a támogatás nem 8+4=12 hónapra kerül megállapításra, akkor minden elemét arányosan csökkenteni kell.)

A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 100%-a, amely havonta legfeljebb a minimálbér másfélszerese és annak szociális hozzájárulási adója mértékéig terjedhet.

A fentiek értelmében a támogatás nyújtható a 100%-nál kisebb mértékben, a kérdés szerinti 70%-os mértékben is.

2) „Indokolt-e/szükségszerű-e az a megszorítás, hogy a továbbfoglalkoztatási kötelezettség

időtartamára nem nyújtható munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés (különös tekintettel arra, hogy az eljárásrend szerint a PR26 indikátor kapcsán a hat hónap számítása csak a továbbfoglalkoztatási kötelezettség lejártával indulhat (bár a Felhívás szövegéből szó szerint ez sem következik - a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásnál a konstrukcióból fakadóan szükségszerű, a bérköltség támogatásnál nem).” Válasz: Jelenlegi eljárásrend szerint „a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamára nem nyújtható munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés”. Nem tervezzük az eljárásrend módosítását.

3) A munkába járáshoz kapcsolódó utazás költségeinek megtérítése az eljárásrend 4.19. pontja alapján „A résztvevő és az őt foglalkoztató munkaadó részére a foglalkoztatás teljes időtartama alatt (támogatás nélküli továbbfoglalkoztatást előíró támogatott foglalkoztatáshoz kapcsolás esetén: csak a támogatás folyósítási időtartama alatt) egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos ... helyközi utazási költségnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II.26.) Korm. rendelet alapján őt terhelő része, azokban az esetekben, ha a résztvevő a lakóhelye/tartózkodási helye és a foglalkoztatás helyszíne között tömegközlekedési eszközt vesz igénybe.” A jogszabály legfeljebb 1 év időtartamra teszi lehetővé az utazási költség támogatását. A támogatott foglalkoztatás esetén a támogatás időszakába a támogatás nélküli továbbfoglalkoztatás is beletartozik, csupán támogatás folyósítására nem kerül sor. Kérdésünk,

12

hogy a fenti megszorítás, miszerint csak a támogatás folyósítási időtartama alatt téríthető az utazási költség, jogszabály alapján meghatározott, vagy esetleg az eljárásrendben foglaltak módosíthatók-e oly módon, hogy amennyiben a támogatási konstrukciót 6+3 hónapra tervezzük, a teljes 9 hónap alatt tudnánk az utazáshoz támogatást adni, mivel a jogszabály által meghatározott 1 évet nem lépjük túl. Válasz: A pályázati Felhívások (2. főtevékenységhez) kapcsolódóan szabályozzák, hogy „A kötelező továbbfoglalkoztatás időtartamára hazai, vagy európai uniós finanszírozású támogatás nem vehető igénybe, egyéb támogatási formákkal nem kombinálható.”

4) A TOP-5.1.1 projekt a 3. mérföldkőhöz tartozó TSZ módosítási kérelem elbírálásáig nem rendelkezik jóváhagyott végleges költségvetéssel. Mikorra várható a 2017. február 15-én benyújtott 3. mérföldkőhöz kötött támogatási szerződésmódosítás (3. konzorciumi partner bevonása), projektfejlesztési szakasz lezárása, elfogadott, végleges költségvetés jóváhagyása? Válasz: A projektfejlesztés végi TSZ módosítás még nem érkezett be jóváhagyásra az IH-hoz, a beérkezéstől számított 5 napon belül, amennyiben megfelelő, az IH részéről jóváhagyásra kerül.

5) „A 6 hónapos folyamatos foglalkoztatás szempontjából a foglalkoztatásnak a 90 napos munkatapasztalat-szerzés bérköltség-támogatás és a bértámogatás közötti 1 napos megszakítás az IH szerint „technikai jellegű”, így az nem befolyásolja a folyamatosságot. Előfordulhatnak olyan esetek is azonban – pl. ünnepnapok miatti munkarendváltozás -, amikor ez a technikai jellegű álláskeresői nyilvántartásba kerülés akár 4-5 naposra is elhúzódhat. Az IH a folyamatos foglalkoztatás vizsgálata szempontjából az ilyen hosszabb idejű, de indokolható megszakítást is elfogadja? Felállít erre valamilyen szabályt, a foglalkoztatás technikai jellegű megszakításának maximális időtartamát, vagy ezt minden esetben egyedileg kell majd indokolni egy ellenőrzés során?” Válasz: Az Irányító Hatóság válasza: Kizárólag a szigorúan vett, kizárólag technikai jellegű (pl. ünnepnapok miatti) megszakítás fogadható el, általánosságban nem érvényesíthető.

6) „A projektben a közfoglalkoztatásból a versenyszférába visszavezethető személyek a célcsoport részét képezik. Amennyiben egyéb TOP-os pályázatot elnyerő önkormányzat a korábban nála közfoglalkoztatásban dolgozó munkatársait kiemelné a közfoglalkoztatásból és felvenné őket a TOP 5.1.1. projekt terhére foglalkoztatási támogatással, akkor ezt a Kormányhivatalnak lehetősége van támogatni? Akár a fenti célcsoporti besorolásban is, annak ellenére, hogy nem a versenyszférában, hanem önkormányzathoz (ugyanahhoz a munkáltatóhoz) történne a munkavállaló kiközvetítése. A projektek pályázati Felhívásában előirányzott TOP pályázatok kölcsönös együttműködése ilyen módon megvalósítható lenne. Ez nem csak nyertes TOP pályázatokat érintené, hanem egyéb, a tárgyi célcsoporti személy önkormányzathoz történő kiközvetítés esetében is fennáll ez a probléma. Jelen kérdés már korábban megküldésre került Főosztálya számára, az arra adott válaszukat köszönettel megkaptam. Az NGM/4785-42/2017-es iktatószámú, Tájékoztatás az október 19-ei szakmai értekezletre beérkezett írásbeli kérdésekkel kapcsolatban tárgyú válaszleveléből azonban nem derül ki pontosan, hogy a közfoglalkoztatásból kilépő célcsoporti személyek ténylegesen közvetíthetőek-e önkormányzatokhoz, ezzel nem a versenyszférába visszavezetve őket, amely a célcsoporti besorolás megnevezése.”

Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A Felhívás 3.1.5 pont szerint támogatással kombinált foglalkoztatás nem valósulhat meg a konzorcium tagjainál, vagy azok 100%-os tulajdonában álló szervezeteknél, munkáltatóknál, amennyiben az nem jár együtt az adott szervezet/munkáltató elmúlt egy éves statisztikai állományi létszámának növelésével.

13

Tekintettel arra, hogy a kormányhivatal minden projektben partner, amennyiben az önkormányzat elmúlt egy éves statisztikai állományi létszáma növekszik, úgy támogatható a kérdésben vázolt foglalkoztatás. Problémafelvetés: A kérdésünk nem arra irányult, hogy konzorciumi partnerhez közvetítenénk ki a célcsoporti személy, hanem egy konzorciumtól független önkormányzathoz, amely alapján a versenyszférába való közvetítésnek nem felelnénk meg feltétlenül. Továbbá azzal pontosítanánk a kérdésfeltevést, amennyiben az ügyfél korábban annál az önkormányzatnál állt közfoglalkoztatásban, amely a támogatást igényelne rá, tehát ugyanahhoz a munkáltatóhoz is kiközvetíthető támogatással az adott ügyfél? Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: Amennyiben a foglalkoztató független a projektben támogatásban részesülő önkormányzattól, úgy a jelzett feltétel nem vonatkozik a bevonásra. Kiközvetíthető olyan önkormányzathoz álláskereső, melynél a kiközvetített személy korábban közfoglalkoztatásban állt.

7) „A tájékoztatásként kiadott GYIK (Programba bevonásfejezet) 8. oldalán található 5. kérdésre adott válasz alapján a paktumprojekttel párhuzamosan futó TOP (és EFOP) programok kapcsán, amennyiben nem foglalkoztatási, képzési tevékenységhez kapcsolódik a támogatás, akkor a paktumprojektben részt vehet a célcsoporti személy. Ez ellenmondásban van a Felhívás válaszban is idézett pontjával, miszerint ESZA forrásból más hasonló célú programok keretében, akik párhuzamosan vesznek részt, nem kaphatnak két helyről támogatást.” Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A korábban megadott választ fenntartjuk. Adott célcsoporti személy egy időben nem vehet részt ugyanabban a támogatásban/támogatási formában – különböző projektekből, különböző kapcsolódó tevékenységek finanszírozhatóak, megfelelően dokumentáltan. Hivatkozott, korábbi válasz: Az Irányító Hatóság és a Magyar Államkincstár állásfoglalása alapján az alábbi szempontok mérlegelése szükséges: ESZA forrásból más hasonló célú programok keretében, akik párhuzamosan vesznek részt, nem kaphatnak két helyről támogatást. Adott célcsoporti személy egy időben nem vehet részt ugyanabban a támogatásban.

8) „Kaphat-e az a vállalkozó TOP paktumokból bértámogatást/bérköltség támogatást arra a munkavállalójára, akire foglalkoztatási kötelezettséget vállalt az NFA-2017-2-KKV forrásból finanszírozott eszközbeszerzése mellett, valamint EKD-s pályázatot is benyújtott (egyedi kormánydöntés (EKD) alapján adható komplex állami támogatási rendszer keretében megvalósuló projekt)?” Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A bértámogatás/bérköltség vonatkozásában az NFA-2017-2-KKV pályázati Felhívás rendelkezése az irányadó.

9) A foglalkoztatást elősegítő támogatások általános szabályairól szóló hatályos NGM/5432-13/2017 számú módszertani útmutató iratmintáiban az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatal elsőfokú határozata ellen az alábbi jogorvoslati lehetőség olvasható: „A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Amennyiben a határozatban foglaltakkal nem ért egyet, úgy annak a közléstől számított 30 napon belül a <város megnevezése> Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de az állami foglalkoztatási szervként eljáró <(megye megnevezése) Megyei Kormányhivatal / Budapest Főváros Kormányhivatala>részére (címe: <kormányhivatal címe, irsz, településnév, utca, hsz) benyújtandó keresetben, jogsérelemre hivatkozva a határozat ellen közigazgatási pert indíthat. A bírósági eljárás illetéke 10.000,- forint, azonban a per tárgyára tekintettel a bírósági eljárásban a kérelmezőt illeték feljegyzési jog illeti meg, melynek alapján mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. A kereseti kérelemben tárgyalás tartását kérheti.”

14

„A bírósági eljárás illetékének mértékét, illetve fizetési módját az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A § (5) bekezdése, 74. § (1) bekezdése, az illetékfeljegyzési jogot az 59. § (1) bekezdés, illetve a 62. § (1) bekezdés h) pontja határozza meg.” Észrevétel: Tekintettel arra, hogy az ügyfél jog-, vagy érdeksérelemre hivatkozva közigazgatási pert indíthat, megfontolandónak tartjuk az iratminta felülvizsgálatát, mivel álláspontunk szerint a fent idézett jogszabályhely a nemperes eljárások illetékének mértékét határozza meg, jelen esetben pedig nem nemperes eljárásról van szó.” Válasz: „A foglalkoztatást elősegítő támogatások általános szabályairól szóló módszertani útmutató” iratmintáiban már javításra került az illeték összege, az útmutató újból kiadásra kerül.

10) A támogatások egymásra épülő sorolása tekintetében az eljárásrend az alábbiak szerint fogalmaz: Amennyiben a legfeljebb 90 napos bérköltség támogatás önmagában még nem elegendő az elhelyezkedéshez, akkor az után a legfeljebb 8+4, illetve (súlyosan hátrányos helyzetű célcsoportba tartozó ügyfél esetében) 12+12 havi bértámogatás is adható. A GINOP 5.1.1. „Út a munkaerőpiacra” projekt eljárásrendje valamivel részletesebben tárgyalja a fenti, ráépülő segítségnyújtás problémáját. A tárgyi GINOP projekt módszertana szerint, ha a legfeljebb 90 napos bérköltség támogatás önmagában még nem elegendő az elhelyezkedéshez, akkor az után a legfeljebb 8+4 havi 70% bértámogatás/bérköltség támogatás is sorolható (de a legfeljebb 8+4 havi 100% bérköltség támogatás nem). A Gyakran Ismételt Kérdések Programba bevonás/8. pontjában is kifejtésre került, hogy a 90 napos munkatapasztalat szerzést célzó támogatás után a 100%-os bérköltség támogatás nem javasolt. Adható a 90 napos bérköltség támogatás mellé társítva bérköltség támogatás nem 100%-os konstrukcióban a TOP projektekben is a GINOP 5.1.1. projekthez hasonlóan, vagy csak bértámogatás ajánlható ki? Válasz: A TOP programokban is (a GINOP-5.1.1. programhoz hasonlóan) adható a 90 napos bérköltség támogatás mellé társítva bérköltség támogatás, de csak 70%-os konstrukcióban. Nemcsak a bértámogatás ajánlható ki.

Programba bevonás 1) „Véglegesnek tekinthető-e az a szabály, hogy a célcsoporthoz tartozó személy lakó/tartózkodási

helye határozza meg azt, hogy mely paktumon keresztül juthat támogatáshoz az őt foglalkoztató munkáltató, és nem a munkáltató/munkahely térségi elhelyezkedése irányadó?”

Válasz: Az Eljárásrend 3.2. Illetékesség pontja szerint leírtak az irányadóak: A munkaerőpiaci programmal kapcsolatos ügyekben a kormányhivatal jár el, szorosan együttműködve a – célcsoportba tartozó személy lakóhelye, tartózkodási helye, vagy ennek hiányában szálláshelye szerint illetékes – járási hivatalokkal.

2) „A szakmai útmutatók szerint a TOP programokban a bevonandó ügyfélkörre 10 célcsoport került

meghatározásra és egy-egy ügyfél akár 4-5 célcsoporti besorolási feltételnek is megfelelhet. Várható-e prioritási útmutató, vagyis lesz-e központi ajánlás arra, hogy adott személyt mely célcsoportba soroljuk, ha több kritériumnak is megfelel? A TOP programokban 10 különböző célcsoportot tartunk nyilván, vagy pl. az inaktívakat bevonáskori állapot szerint nyilvántartjuk inaktívként, majd nyilvántartásba kerülések után besorolásra kerülnek valamelyik másik célcsoportba?” Válasz: Prioritási útmutatót, központi ajánlást nem tervezünk kiadni a célcsoportba soroláshoz. Inaktív ügyfelek esetén javasolt megvizsgálni, hogy melyik célcsoportba sorolható, ha az első 9 célcsoport egyikébe sem, akkor az ügyfelet a 10. (inaktívak) célcsoportba kell sorolni. Ennek alapján a programokban 10 célcsoportot kell nyilvántartani.

15

3) „Az inaktív ügyfelek esetében kötelező-e a regisztrált álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel?” Válasz: A TOP programokban nyújtott támogatási programelemek (képzés és a kapcsolódó támogatások; bértámogatás; bérköltség-támogatások; munkába járáshoz kapcsolódó támogatás, lakhatási támogatás, vállalkozóvá válás) csak álláskeresőként bevont ügyfelek esetében nyújthatók. Amennyiben csak szolgáltatási programelem kerül az ügyféllel kötött megállapodásba, elégséges nyilvántartásba venni az ügyfelet szolgáltatást kérőként.

4) „Lehetséges-e ismételt (újra) bevonás a projektekben, olyan személlyel, aki már volt résztvevője

valamelyik TOP programnak? Amennyiben igen, az újra bevont személy egyik indikátor értékébe sem számítható be?” Válasz: Az Irányító Hatóság állásfoglalása alapján: Lehetőség van az ismételt bevonásra, azonban az újonnan bevont személy már nem számítható be indikátorként, mivel a Felhívás 3.2.2 p) pontja alapján 1 célcsoporti személy az indikátorok szempontjából 1 résztvevőnek/álláshoz jutónak/állással rendelkezőnek számít függetlenül attól, hogy hány TOP-os munkaerőpiaci programban vett részt. Az újra bevonás előtt az eljárásrend 2.3 pontjában foglaltakra figyelemmel kell lenni.

5) „A TOP projektek ügyfeleinek bevonhatóságával és támogathatóságával kapcsolatban kérem szíves állásfoglalását, az alábbiak szerint. A Paktum projektekben a kormányhivatal konzorciumban együttműködik többek között a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel. Az egyesület megvalósítója több EFOP és TOP programnak is, így például a TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok című pályázatnak, melynek fő célja a szegregátumokban élők lakhatásának elősegítése, a programrésztvevők komplex fejlesztése. A lakhatási körülmények megőrzésének és tartós fenntartásának egyik feltétele a munkaerőpiaci elhelyezkedés és a hosszú távú foglalkoztatás lenne, amelyet a toborzást végző partnereink, így a Szeretetszolgálat is az induló TOP projektek szolgáltatásainak segítségével szeretne elérni. Hasonlóan a TOP-6.9.1-15 konstrukcióhoz, más EFOP konstrukciók, például az EFOP-1.2.1-15 Védőháló a családokért célcsoportja számára is szükségessé válhat a munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztése, a foglalkoztathatóság növelése képzésekkel, munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, elhelyezéssel, mely az egyes programok szinergikus hatását növeli, és nevesített indikátorai teljesen eltérőek. A TOP projektekre vonatkozó, 2016 szeptemberétől hatályos eljárásrend alapján – miszerint azok a személyek nem kerülhetnek bevonásra a programba, akik ESZA forrásból más, hasonló célú programok keretében párhuzamosan részt vesznek – úgy gondoljuk, hogy a fenti programok között lehetséges az átjárás. Az Önök állásfoglalását kérjük tehát abban, hogy a TOP-6.9.1-15 program, valamint az EFOP 1.2.1-15 résztvevői támogathatók-e a TOP 6.8.2-15, illetve TOP 5.1.1.-15 és TOP 5.1.2-15 konstrukcióból is?” Válasz: A hatályos eljárásrend szerint: „Nem kerülhetnek bevonásra olyan személyek, akik ESZA forrásból más, hasonló célú programok keretében párhuzamosan részt vesznek” Az Irányító Hatóság és a Magyar Államkincstár állásfoglalása alapján az alábbi szempontok mérlegelése szükséges:

ESZA forrásból más hasonló célú programok keretében, akik párhuzamosan vesznek részt, nem kaphatnak két helyről támogatást.

Adott célcsoporti személy egy időben nem vehet részt ugyanabban a támogatásban.

A TOP-6.9.1 program esetében, amennyiben nem foglalkoztatási, képzési tevékenységhez kapcsolódik a támogatás, részt vehet a célcsoporti személy.

16

6) Többször felmerült a kérdés a 90 napos munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatással kapcsolatban, miszerint a kiérkezett állásfoglalásban az szerepel, hogy 90 nap után az ügyfél mehet 8+4 támogatott foglalkoztatásba és így egybe lehet számítani a 6 hónapot. Viszont 8+4 támogatott foglalkoztatás csak regisztrált álláskereső számára nyújtható, tehát 90 nap után minimum egy napra vissza kell venni álláskeresőnek, így azonban nem lesz folyamatos a foglalkoztatás. Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján ez csak egy technikai ok, lépés, a folyamatosságot nem érinti.

7) Az Flt. szerint megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. A komplex minősítéssel nem rendelkező személyeket milyen dokumentumok alapján tudjuk a célcsoportba sorolni? Válasz: A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 58.§ (5) bekezdés m) pontja szerint megváltozott munkaképességű az a személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. Az egyén megváltozott munkaképességét igazolni szükséges, ennek hiányában a projektben meghatározásra került célcsoportba, mint megváltozott munkaképességű, nem sorolható be.

8) Az Eljárásrend szerint a „legfeljebb 8+4 havi 100%” támogatás a program más foglalkoztatási támogatási konstrukcióval nem sorolható. Van-e rá lehetőség, hogy a GINOP-5.1.1 programban 90 napos 100%-os támogatással elhelyezett ügyfelet a támogatás lejártát követően ugyanazon munkáltatóhoz, 8+4 havi 100%-os támogatással elhelyezzük a TOP keretében. Válasz: A 90 napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő 100 %-os bérköltség-támogatás után nem indokolt ugyanazon munkáltatónak, ugyanahhoz az ügyfélhez kapcsolódóan 8+4 havi 100 %-os bérköltség-támogatást nyújtani.

9) Szintén kérdéses, hogy a 8+4 havi 100%-os támogatás adható-e az inaktívak részére: az Eljárásrend szerint e konstrukció a program álláskereső hátrányos helyzetű célcsoportjai számára nyújtható, viszont az eljárásrend 9. oldalán szereplő táblázat alapján kéréses, hogy e fogalom alá csak az első 9. célcsoport tartozik, vagy az inaktívakat magába foglaló 10. is. Válasz: A célcsoportba sorolásról helyben történik döntés. Amennyiben az inaktív célcsoportba sorolták be az ügyfelet bevonáskor és álláskeresőként vették nyilvántartásba, továbbá egyébként hátrányos helyzetűnek minősül a hatályos jogszabályok alapján (6/96. (VII.16.) MüM rendelet 11. §, valamint a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről V. melléklet 4.5 pont), akkor adható a 8+4 havi 100% bérköltség-támogatás konstrukció vagy a 8+4 havi 70% bértámogatás. Természetesen a munkáltatónak az eljárásrendben meghatározott feltételeknek meg kell felelnie.

10) Munkáltatói kérdésként merült fel, hogy ukrán-magyar kettős állampolgárságú, ukrajnai lakóhellyel rendelkező személyek részére tudunk-e lakhatási támogatást biztosítani (magyarországi tartózkodási hellyel természetesen rendelkezniük kell, hogy álláskeresőként történő nyilvántartásba vételük, programba vonásuk egyáltalán szóba jöhessen)? Válasz: A kérdésnek két oldala van: álláskeresőként nyilvántartásba lehetne venni, ha nincs magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye, csak értesítési címe, viszont a támogatás szempontjából kell legyen magyarországi vagy EGT-s lakóhelye.

17

11) A 2016. december 21-től hatályos NGM/12329-88/2016 iktatószám alatt kiadott

adatszolgáltatási útmutatóban és a 2016. szeptember 01-től hatályos NGM/12329-3/2016 iktatószám alatt kiadott eljárásrendben foglaltak alapján a tartós munkanélküliek fogalom meghatározása egymásnak ellentmond. Az adatszolgáltatási útmutatóban foglaltak szerint: „25 év alatti munkanélküliek között tartós munkanélkülinek minősülnek azok, akik több mint hat hónapja megszakítás nélkül munkanélküliek. 25 évesek és a 25 év feletti munkanélküliek között tartós munkanélküliek azok, akik több mint 12 hónapja megszakítás nélkül munkanélküliek."Az eljárásrendben foglaltak szerint: „Foglalkoztatáspolitikai szempontból a területi sajátosságok miatt eltérő, hogy ki számít az adott területen tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettnek. A veszélyeztetettséget jelentő munkanélküliségi időtartam a megyei foglalkoztatási főosztályok által kerül meghatározásra, minimum 3 hónap." Kérem állásfoglalását, hogy amikor a célszemélyek a programba bevonásra kerülnek, melyik iránymutatást szükséges alkalmazni. Továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium által 2016. március 05. napján a Kormányhivatalok felé továbbított email-ben foglaltak alapján a GINOP programok esetében kiadásra került a GINOP-ISCED megfeleltetési táblázat. Kérem tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a mellékelt megfeleltetési táblázatot a TOP projektek esetében is szükséges-e alkalmazni. Válasz: A TOP programok egyik célcsoportja a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett személyek. Foglalkoztatáspolitikai szempontból a területi sajátosságok miatt eltérő, hogy ki számít az adott területen tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettnek. A veszélyeztetettséget jelentő munkanélküliségi időtartam a megyei foglalkoztatási főosztályok által kerül meghatározásra, minimum 3 hónap. Ebbe a célcsoportba történő bevonáshoz a fenti feltételek alapján kell besorolni. Az adatszolgáltatások esetén szükséges a tartós munkanélküliek számát is követni. Ez nem tévesztendő össze a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett fogalommal. Az adatszolgáltatási útmutató ennek definícióját tartalmazza.

12) Az adatszolgáltatáshoz küldött tábla alapján ISCED 2-be az sorolható, akinek nincs meg a 8 osztálya, de szerzett egy 8 osztályt nem igénylő szakképesítést, pl. Családellátó. Belefér-e ebbe a célcsoportba, ha a 8 osztályra épülő OKJ-s végzettséggel, vagy a 8 osztályt nem igénylő OKJ-s végzettséggel rendelkezik? Válasz A program célcsoportjába tartoznak azon inaktív személyek, akik a programba való bevonás előtt nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ők jellemzően nem regisztrált álláskeresők, de az aktivitás erősítésével és támogatásokkal a program esetükben is hozzájárul a munkaerőpiaci beilleszkedéshez (pl. rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesülő vagy gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetén). Az iskolai végzettség ISCED 1-2 kódjába beletartozik, ha 8 osztályt nem igénylő OKJ-s végzettséggel rendelkezik az ügyfél. Nem fér bele a kategóriába, ha 8 osztályra épülő OKJ-s végzettséggel rendelkezik az ügyfél. Kivételt képez az, ha 8 osztályra épülő OKJ-s végzettséget felnőttképzésben szerezte, mert az nem emelte az egyén iskolai végzettségét. Az ISCED csak iskolai végzettségeket mér.

13) Célcsoport támogatásához közvetlenül kapcsolódó tevékenységek: A Kincstár tájékoztatása szerint a 2. főtevékenység keretében foglalkoztatott munkatársak bérköltségeként csak a célcsoport támogatásához közvetlenül kapcsolódó tevékenységek számolhatóak el. Támogatott foglalkoztatás esetén a foglalkoztatóval kötünk szerződést, így a munkáltatókkal való kapcsolattartás is közvetlenül a célcsoport támogatásához kapcsolódik, mert a kapcsolattartás nélkül meg sem valósul a támogatás. A támogatások elszámolásához, számfejtéséhez kapcsolódó pénzügyi tevékenységek is célcsoport támogatásához kapcsolódnak,

18

hiszen e tevékenységek nélkül a támogatás szintén nem valósulhat meg, a támogatott képzések megvalósítása is komoly háttérmunkát kíván. Mit ért az Irányító Hatóság a célcsoport támogatásához kapcsolódó közvetlen tevékenységek alatt? Válasz: A célcsoport támogatásához kapcsolódó közvetlen tevékenység a célcsoport számára nyújtott foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások szervezésével kapcsolatos operatív tájékoztatási, szervezési, pénzügyi, adminisztrációs feladatok ellátását értjük. Felhívjuk a Kedvezményezett figyelmét, hogy az adott személy munkaköri leírásában/kinevezésében szükséges hivatkozni a projekt azonosítójára, illetve a feladatleírásból is szükséges kiderülnie a feladat indokoltságának.

14) Az „Eljárásrend az álláskereső, a közvetítést kérő, valamint a szolgáltatást kérő ügyfelek adatainak nyilvántartásba vételéhez” című dokumentum 2.3.3 pontjában a következő olvasható „a rehabilitációs járadékban, illetve megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülő személy nem vehető álláskeresőként nyilvántartásba”. Programba és támogatásba viszont csak regisztrált álláskeresők vonhatóak be. Javasoljuk pontosítani, hogy a megváltozott munkaképességűek mely köre vonható be a programba? Válasz: Az „Eljárásrend az álláskereső, a közvetítést kérő, valamint a szolgáltatást kérő ügyfelek adatainak nyilvántartásba vételéhez” című dokumentum 2.3.3 pontjában továbbá szerepel, hogy: „A megváltozott munkaképességű személyek közül nem vehető álláskeresőként nyilvántartásba az a személy, aki rehabilitációs járadékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül. Amennyiben a fentiekben meghatározott megváltozott munkaképességű személy nem részesül sem rehabilitációs járadékban, sem pedig rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban, és erről nyilatkozik, úgy álláskeresőként nyilvántartásba vehető. Amennyiben a megváltozott munkaképességű személy más típusú, de nem a nyilvántartásból kizáró okként meghatározott ellátásban részesül, úgy álláskeresőként történő nyilvántartásba vételének akadálya nincs. A megváltozott munkaképességű személyek közül a komplex minősítést követően megállapított rehabilitációs ellátásban, illetve rehabilitációs járadékban részesülő személyeknek együttműködési kötelezettsége az illetékes rehabilitációs hatóságként eljáró megyei (fővárosi) kormányhivatal (a továbbiakban: rehabilitációs hatóság) felé van. Őket álláskeresőként nem, de közvetítést kérőként, illetve szolgáltatást kérőként nyilvántartásba lehet venni.” A TOP hatályos eljárásrend 21. pontja alapján: „A program célcsoportjába tartoznak azon inaktív személyek, akik a programba való bevonás előtt nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ők jellemzően nem regisztrált álláskeresők, de az aktivitás erősítésével és támogatásokkal a program esetükben is hozzájárul a munkaerő piaci beilleszkedéshez (pl. rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesülő vagy gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetén). A program-előkészítés során kitüntetett figyelem fordul az inaktívakra is (a felkutatáskor/jelentkezéskor az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában általában még nem szereplőkre). Csupán az inaktivitás okán olyan személyek is bekerülhetnek a célcsoportba, akik az alábbi táblázat 1-9. pontjában szereplő hátrányok egyikével sem rendelkeznek. Az inaktívakat a bevonás előtt nyilvántartásba szükséges venni (álláskereső, közvetítés kérő, szolgáltatást kérő), és egyéb jellemzőiket is figyelembe véve kell dönteni a bevonásról.”

19

Célcsoportok: álláskereső hátrányos helyzetű személyek, közfoglalkoztatottak és inaktívak

A program szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek (a felsorolás nem jelent prioritást)

1. Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 1-2 szakképzés nélkül)

2. 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők

3. 50 év felettiek

4. GYED-ről, GYESE-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek

5. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők

6. Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek **(a munkanélküliségben töltött időtartamba az álláskeresés és a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama is beszámítható)

7. Megváltozott munkaképességű személyek

8. Roma nemzetiséghez tartozó személyek

9.

A közfoglalkoztatásból a versenyszférába visszavezethetők: azok a közfoglalkoztatásból 30 napnál nem régebben kilépett s nyilvántartásba vett álláskeresők, akik — a „Főbb programelemek (támogatások és szolgáltatások) nyújthatósági táblája” szerinti, esetükben nyújtható támogatásokkal — a versenyszférába visszavezethetők. (Akik 30 napnál régebben léptek ki, más célcsoportok szerint vonhatók be a programba. Más célcsoport mentén vonhatók be azok a 30 napnál nem régebben kilépettek is, akik nem a fenti támogatásokkal vezethetők vissza a versenyszférába.)

10. Inaktívak

15) A projektfejlesztés szakaszában a megyei és megyei jogú városi, valamint a helyi paktumok megvalósíthatósági tanulmányának, stratégiájának kidolgozása során a projekttevékenység koordinálását a megyei paktum, mint ernyőszervezet látja el. Nógrád megye esetében a lehatárolás alapelvének a vállalkozások méretét tekintjük (TOP-5.1.1 Megvalósíthatósági Tanulmány), a megyei jogú város esetében a város területén (TOP-6.8.2 Megvalósíthatósági Tanulmány) működő vállalkozások, munkáltatók tartoznak a paktumba. Az IH május 22-i állásfoglalása elfogadhatónak tartja, és megengedi, hogy a helyi és megyei paktum vonatkozásában paktum szinten legyen eldönthető, hogy az adott célcsoport személy melyik paktumba kerüljön bevonásra. Ugyanakkor szigorúbb feltételeket támaszt a megyei jogú városi paktum kapcsán, mely szerint a lakcíme alapján a megyei jogú városban lakó ügyfél csak ebben a paktumban támogatható és fordítva: nem támogatható a megyei jogú város projektjében az, akinek nem a megyei jogú városban van a lakcíme. Tisztázandó az is, hogy az állandó lakcímre vagy a tartózkodási helyre gondol itt az IH.

Válasz: Az állandó lakcím vagy a tartózkodási hely is elfogadható.

16) A Felhívás címében foglalt „Helyi együttműködések a megyei jogú Város területén és várostérségében” megfogalmazás alatt itt miért csak az MJV területi hatálya értendő? Miért szükséges a megyei jogú város területén kívül, de annak vonzáskörzetében élő álláskereső hátrányos megkülönböztetése ilyen szempontból? A lakóhelye alapján a megyei jogú város paktumba nem vonható be, ugyanakkor a helyi sajátosságok ismeretében úgy látjuk, hogy számára egy, a helyi vagy megyei paktum területén működő vállalkozáshoz történő napi ingázás a jelenlegi tömegközlekedés elégtelenségéből adódóan lényeges többletterhet ró, különös tekintettel pl. a gyermeket nevelők esetében, akiknél az óvodai, iskolai gyermekelhelyezés miatt sok esetben megoldhatatlan napi szinten az ingázás. Ugyanez inverz módon felmerül az MJV területén lakcímmel rendelkezők esetében is: miért zárjuk ki, hogy a városi lakcímmel rendelkező személy a város területén kívül helyezkedjen el, miközben a Felhívásban megfogalmazott feltétel:

20

„az adott térségben munkát vállalni szándékozó” nem jelenti az adott térségben lakcímmel rendelkező álláskeresőt. A „keresletvezérelt” program esetében a munkáltatói igények alapján jelentkező munkaerő kereslet kielégítésénél indokolt-e, hogy elsődleges szempont a célcsoporti személy állandó lakcíme? Kérjük, hogy tegyék lehetővé, hogy a helyi viszonyokat legjobban ismerő szereplők dönthessék el a célcsoporti személyek bevonását – lakcímüktől függetlenül -, szem előtt tartva az indikátorok teljesülését, valamint a Megvalósíthatósági Tanulmányban és Stratégiában foglalt alapelveket! Kérjük továbbá, hogy a Felhívásban leírtaknak megfelelően lehessen a paktum területi korlátozását értelmeznünk és alkalmaznunk. A Felhívásokból idézve: a TOP-5.1.1-15 Felhívás 3.4.1 A projekt területi korlátozása 18. oldal szerint: „Megyei paktumok/foglalkoztatási megállapodások területi hatálya a megye egészére kiterjed, ez alól kivételt képez a megyei jogú város, vagy a megyei jogú város és annak vonzáskörzete, mely területre a megyei jogú város paktumának (TOP-6. 8.2) hatálya kiterjed. Ezáltal a támogatás kizárólag az adott megye közigazgatási területén belül használható fel, bele nem értve a megyei jogú város paktumának (TOP-6.8.2) területét. A megyei paktum és a helyi paktumok (TOP-5. 1.2) között nincs területi lehatárolás, a megyei paktum csak a megyei jogú város paktumával nem lehet területi átfedésben. A komplex projektjavaslatok érdekében az Megvalósíthatósági Tanulmányban (MT) (Megyei Gazdaság és Foglalkoztatás-fejlesztési Együttműködési Programjukban) megyei, a megyei jogú városi, és a helyi paktumok területi illetékességét bemutatni szükséges (a benyújtott adatlapon is be kell mutatni a lehatárolás tervezetet és alapelveit), az érintett felekkel való egyeztetést követően. A projektjavaslat megvalósulásának helyszíne a támogatást igénylő bejegyzett magyarországi, megye területén található székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet. A megvalósulási helynek a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejegyzésre kerülnie.” Ugyanez található a TOP-6.82-15 Felhívásban is a 34.1 A projekt területi korlátozása 18. oldalán nem az álláskereső lakcíme a meghatározó a területi lehatárolás kialakításában. Véleményünk szerint az érintett felek megegyezése kizárja az utólagos utasítás lehetőségét. Válasz: A területi értelmezés egyeztetés alatt áll.

17) „Azon ügyfelek, akik a TOP projektekben csak a fenti célcsoportba sorolhatóak be, bevonhatók-e képzésbe is, vagy a GINOP 5.1.1. projekt 7. (közfoglalkoztatásból 30 napnál nem régebben kilépett) célcsoportjára vonatkozó eljárásrendi előírásokkal megegyező módon kizárólag foglalkoztatási támogatásban részesülhetnek?” Válasz: A 9. (közfoglalkoztatottak) célcsoport vonatkozásában, az eljárásrend főbb programelemek (szolgáltatások és támogatások) nyújthatósági táblája támogatja a képzést, valamint a képzés ideje alatti keresetpótló juttatást a célcsoport esetében is.

18) „Kérdésünk, hogy az EFOP (vagy más TOP) társadalmi felzárkóztató programban 2018-2020 között egyéni fejlesztési terv alapján időszakosan - de a paktumprojektre kötött megállapodás időszakában - kompetenciafejlesztésben (életvezetési tanácsadás, gyereknevelési tanácsadás, közösségfejlesztő-egészségfejlesztő programok stb.) részesülő célcsoport tag bevonható-e a paktum projektbe, ha a célcsoport tag az EFOP programból sem munkaerőpiaci szolgáltatásban, sem képzésben, sem pedig támogatott foglalkoztatásban nem részesül? Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: Igen, de adott célcsoporti személy egy időben nem vehet részt ugyanabban a támogatásban/támogatási formában – különböző projektekből, különböző kapcsolódó tevékenységek finanszírozhatóak, megfelelően dokumentáltan.

19) Újra bevonás. Az ügyfél TOP-6.8.2-15 projekt keretében munkaerőpiaci szolgáltatásban részesült, a megállapodása ezt tartalmazta. A megállapodás sikeresen zárult és az ügyfél bevonásra került egy GINOP projektbe, ahol képzési támogatásban részesült. A képzést sikeresen befejezte, majd a programból kilépett.

21

Kérdés, hogy amennyiben az önálló elhelyezkedése mégsem valósult meg a képzés óta, ismételten bevonható-e az ügyfél a TOP-6.8.2-15 projektbe, megkísérelve újabb szolgáltatás (mentor) alkalmazásával támogatott foglalkoztatás keretében munkaerőpiacra juttatni?

Állásfoglalást szeretnénk kérni, hogy az ügyfél újra bevonása esetén mit takar az alábbi bekezdés „Ismételt bevonás esetén is — amennyiben annak feltételei fennállnak —„? A feltételek alatt az eljárásrend általános érvényű elveit kell érteni, azaz értelemszerűen célcsoporti besorolás szempontjából bevonható, stb.? Válasz: Alapesetben egy személy az adott munkaerőpiaci program adott projekteleméből csak egy alkalommal segíthető, kivéve, ha elhelyezkedése érdekében indokolt a programelembe történő újbóli bevonása. Tehát adott esetben az ügyfél újra bevonható a TOP-6.8.2-15 projektbe. Arra viszont tekintettel kell lenni, hogy további segítése (képzéssel, szolgáltatással) úgy legyen felépítve, hogy az szakmailag egyértelműen előremutató legyen, az egyén előrelépését, fejlődését szolgálja (pl. a programelemek sorolásával). Ismételt bevonás esetén a következő feltételeknek kell fennállniuk: egyrészt a munkaerőpiaci programba történő bevonás általános feltételeinek kell fennállniuk (tehát az ügyfélnek nyilvántartottnak kell lennie, célcsoporti személynek kell lennie, stb.), másrészt az ügyfél nem tartozhat a munkaerőpiaci programba be nem vonható személyek körébe (tehát nem lehet közfoglalkoztatásban, nem vehet részt párhuzamosan több ESZA forrásból támogatott programban, vagy akivel kapcsolatosan a nyomon követés még nem zárult le. Ettől is el lehet tekinteni, ha az egymást követő munkaerőpiaci programok egymásra épülő segítséget biztosítanak az egyénnek, például az egyik program támogatott képzése után a másik program arra ráépülő vagy munkahelyi háttérrel bíró képzést támogat, vagy foglalkoztatáshoz, önfoglalkoztatóvá váláshoz támogatást biztosít). Ismételt bevonás esetén is figyelemmel kell lenni a korábbi programrészvétel(ek) során megvalósult támogatásokra és törekedni kell arra, hogy az ismételt bevonás alkalmával szakmailag előremutató egyéni programot tervezzenek az egyénnel, azaz például a képzés támogatása után legyen sorolt a támogatott foglalkoztatás és ne fordítva. Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: TOP részéről a bevonásnak nincs akadálya, ugyanakkor vizsgálandó, hogy a GINOP program tartalmaz-e korlátozást a bevonással kapcsolatban.

Képzések

1) „A TOP programok keretében megvalósuló képzések a GINOP-5.1.1-15 és GINOP-5.2.1-15

programokkal közös képzési jegyzéken szerepelnek majd. Így a kormányhivatalok vegyes csoportokat is szervezhetnek, amelynek résztvevői lehetnek TOP-5.1.1-15, TOP-5.1.2-15, TOP-6.8.2-15, GINOP-5.1.1-15 és GINOP-5.2.1-14 programba vont személyek is.

A vegyes képzési csoportok esetében szükség van-e a képző intézmények által vezetett dokumentumok (pl. jelenléti ív, tanrend) esetében projektenként külön-külön dokumentumokra?

Lehet-e megoldás, hogy a képző intézmények csoportonként vezetnék a dokumentumokat, feltüntetve azon a személyek neve mellett a projektazonosító számát?”

Válasz: A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről, 6. melléklete szerint a jelenléti íveknek a képzések esetében az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: Képzés esetén a teljesítés igazolása a 11.1-11.5. pontban meghatározottakon kívül: 11.6. Részvételt igazoló jelenléti ívek. 11.6.1. Rendelkezésre állnak. 11.6.2. A projekt keretében megvalósított képzéshez kapcsolódnak. 11.6.2.1. Tartalmazzák a projektazonosító számát. 11.6.2.2. Szerepel rajta a képzés megnevezése, időpontja. 11.6.2.3. A feltüntetett dátumok összhangban vannak a támogatási szerződés megvalósítási időszakával, valamint a képzési szolgáltatóval kötött szerződés határidejével. A fentiek szerint, a Munkaerőpiaci Programok Főosztállyal és a Képzésfejlesztési és Intézményfelügyeleti Főosztállyal történt egyeztetés alapján, megfelelő az a megoldás, ha

22

a képzésen csak egy jelenléti ív kerül vezetésre, és azon a képzett neve mellett feltüntetésre kerül, hogy mely projekt keretében (projektazonosító száma) vesz részt a képzésen.

2) „A kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályai által megtörtént a képzési igények felmérése a 2017. évi képzési jegyzékhez. Kérdésként merült fel ezzel kapcsolatban, hogy lesz-e lehetőség év közben a TOP paktumok keretében felmerülő képzési igények miatt a képzési jegyzék módosítására?” Válasz: A korábbi gyakorlat alapján az év közben felmerülő képzési igények miatt lehetőség van a képzési jegyzék módosítására.

3) „Az ISCED besorolásnál javasoljuk tisztázni, hogy a GINOP kiemelt projektjeinkhez hasonlóan érvényes-e az a szabály, hogy az ISCED besorolást az iskolarendszeren kívül megszerzett szakképesítés nem módosítja.” Válasz: A GINOP kiemelt projektekben alkalmazott módon kell eljárni.

4) A képzések és a keresetpótló juttatás költségei abban az esetben is elszámolhatóak-e, ha az ügyfél a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tett, azaz elment a pótvizsgára is, de a vizsgája ismételten sikertelenül zárult, tehát tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal nem rendelkezik (ügyfélnek nem felróható ok miatt). Vélelmezzük, hogy a nem felróható képzésből való kilépéshez hasonlóan, elszámolható a teljes képzési költség. Válasz: Igen, a fent vázolt esetben az ügyfél képzési költsége és a keresetpótló juttatás elszámolható.

5) A visszakövetelésekkel érintett költség behajthatatlansága esetén az adott költségek kinek a költségvetését terhelik? A jelenlegi szabályozás mellett a kormányhivatal nem tudja vállalni az előzőekben vázolt kötelezettségeket. Válasz: Mivel a paktum projektek esetében a NFA nem áll helyt a támogatások tekintetében, ezért e költségek a Kormányhivatalt terhelik. Az Irányító Hatóság vizsgálja a kérdést a megoldás megtalálása érdekében.

6) A Képzési tevékenység elindításához szükséges Országos Képzési Jegyzék késedelmes megjelenése, valamit a 2. főtevékenység indításával kapcsolatos Magyar Államkincstár állásfoglalásának késedelmes kiadása miatt vis maior helyzet alakult ki. Vis maior helyzet miatt a TOP-5.1.1-15-VS1-2016-00001 azonosítószámmal rendelkező, Vas Megyei Foglalkoztatási Paktum 2014-2020 projekt 4. mérföldkő határidejének módosítására van szükség. Kérdésünk, hogy jóváhagyásra kerül-e a kérelem? Válasz: A 4. mérföldkő határidejének módosítását az IH 2017.07.31-ei dátummal minden Kedvezményezettnek jóváhagyja.

7) A képzésekkel kapcsolatban további kérdés, hogy várható-e változás a képzési jegyzék bővítésének egyszerűsítése, a szükséges eljárások gyorsítása a munkáltatói igények alapján indítandó képzés esetében? Várható-e, hogy helyi szinten lehessen a képzési jegyzék bővítése érdekében ajánlattételi eljárásokat lefolytatni. Válasz: Folyamatban van a megoldási javaslat egyeztetése.

8) A képzésből önhibájából kimaradó ügyfél esetében a Kormányhivatal meghozza a Ket. előírásai alapján a visszakövetelő határozatot. A visszakövetelő határozat azonban nem mentesít a

23

felmerült költségek megfizetése alól, illetve több éves tapasztalat alapján a visszaköveteléssel érintett összeg elenyésző része térül meg. Az önhibájából kimaradó ügyfél esetében felmerült költség kit terhel (csak a Kormányhivatalt, vagy a teljes konzorciumot). Várható-e ennek a problémának az országos kezelése? Válasz: Mivel a paktum projektek esetében a NFA nem áll helyt a támogatások tekintetében, ezért e költségek a Kormányhivatalt terhelik. Az Irányító Hatóság vizsgálja a kérdést a megoldás megtalálása érdekében. A Konzorciumi Együttműködési Megállapodás 5. pontja szerint a Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a támogatási kérelem esetén a projektet az abban foglaltak szerint megvalósítják, és ennek érdekében együttműködnek.

9) „2017. december 13. napján kelt Miniszterelnökségtől kapott tájékoztatásból értesültünk arról, hogy a TOP projektek kapcsán a képzésből lemorzsolódás miatti behajthatatlan követés finanszírozása miatt az NGM megkereste a Területi Közigazgatás Irányításáért Felelős Helyettes Államtitkárt. A felvetett probléma kapcsán, született-e időközben megoldás a minisztériumok részéről.” Válasz: Az irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A probléma megoldását célzó, többoldalú egyeztetések továbbra is folyamatban vannak, végleges megoldás nem született.

10) Kérjük a Minisztérium tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a 2018. évi képzési jegyzék ajánlatételi Felhívás megjelenése mikorra várható? Válasz: A képzési jegyzék felülvizsgálatára vonatkozó eljárásrend véleményezésre megküldését követően több Kormányhivatal jelezte, hogy a tervezetben szereplő évi két felülvizsgálat közül – az év elején feltorlódott feladatokra tekintettel – a január hónapban induló kötelező felülvizsgálat aránytalan terhet róna a szakterületre – különös tekintettel arra, hogy a változó értékelési szabályok miatt a lista teljes felülvizsgálatára, újraértékelésére lenne szükség első alkalommal. Mivel a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 2018. január 01. napján hatályba lépett módosításával a képzési jegyzék addig marad hatályban, amíg a felülvizsgált képzési jegyzék közzétételére nem kerül sor, a Kormányhivatalok által megfogalmazott problémára reflektálva a képzési jegyzék eljárásrendjének tervezetét úgy módosítottuk, hogy a képzési jegyzék kötelező felülvizsgálatára minden évben júniusi kezdő időponttal fog sor kerülni, míg az év eleji felülvizsgálat opcionális lesz (a kormánymegbízott döntése szerint). A képzési jegyzék módosítására vonatkozó eljárásrend „A foglalkoztatást elősegítő képzési támogatás szabályozására, valamint a munkaerőpiaci képzések lebonyolítására vonatkozó 2013/12-03/Ú Módszertani Útmutató” módosításának kiadásával egyidejűleg, annak részeként (fejezeteként) kerül kiadásra, a júniusi felülvizsgálati eljárást megelőzően. A 2018. évi ajánlattételi Felhívás közzétételére július hónapban kerül sor. Kiemeljük, hogy a kormányhivatal a jegyzéket a MüM rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltak szerint év közben is módosíthatja. Egyedi munkáltatói igény alapján új képzési irányok az eddigi eljárásnak megfelelően a felülvizsgálat képzési jegyzék közzétételéig is felkerülhetnek a képzési jegyzékre, a MüM rendelet 5. § (5) bekezdése alapján, illetve – erre vonatkozó ellenkező értelmű szabály hiányában – az eljárásrend tervezetében szereplő „gyorsított eljárás” lebonyolítására is mód van.

11) Mikorra várható visszajelzés a 2017. évi képzési jegyzék aktualizálására tett megyei javaslatokra? Megtörténik-e pályázati kiírás a kibővítést jelentő szakirányok tekintetében? A bővítési javaslatok megyénkben alapvetően olyan szakirányokat jelentenek, melyekre a foglalkoztatók részéről jelentős igény mutatkozik, ezért fontos lenne, hogy legalább hozzávetőleges választ tudjunk adni.

Válasz:

24

A képzési jegyzék felülvizsgálatára vonatkozó eljárásrend véleményezésre megküldését követően több Kormányhivatal jelezte, hogy a tervezetben szereplő évi két felülvizsgálat közül – az év elején feltorlódott feladatokra tekintettel – a január hónapban induló kötelező felülvizsgálat aránytalan terhet róna a szakterületre. Mivel a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 2018. január 01. napján hatályba lépett módosításával a képzési jegyzék addig marad hatályban, amíg a felülvizsgált képzési jegyzék közzétételére nem kerül sor, a Kormányhivatalok által megfogalmazottak alapján a képzési jegyzék kötelező felülvizsgálatára minden évben júniusi kezdő időponttal fog sor kerülni, míg az év eleji felülvizsgálat opcionális lesz (a kormánymegbízott döntése szerint). A képzési jegyzék módosítására vonatkozó eljárásrend „A foglalkoztatást elősegítő képzési támogatás szabályozására, valamint a munkaerőpiaci képzések lebonyolítására vonatkozó 2013/12-03/Ú Módszertani Útmutató” kiadásával egyidejűleg, annak részeként (fejezeteként) kerül kiadásra, a júniusi felülvizsgálati eljárást megelőzően. A 2018. évi ajánlattételi Felhívás közzétételére július hónapban kerül sor. Kiemeljük, hogy a kormányhivatal a jegyzéket a MüM rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltak szerint év közben is módosíthatja. Egyedi munkáltatói igény alapján új képzési irányok az eddigi eljárásnak megfelelően a felülvizsgálat képzési jegyzék közzétételéig is felkerülhetnek a képzési jegyzékre, a MüM rendelet 5. § (5) bekezdése alapján.

Munkaerőpiaci szolgáltatások 1) „A projektek keretében nyújtható munkaerőpiaci szolgáltatások körében a kormányhivatalon kívüli

konzorciumi partner vállalati kapcsolattartás megvalósítását is tervezi saját, a projektből finanszírozott munkatársaival – kérdésünk, hogy hogyan történhet meg (egyáltalán szükséges-e) az ilyen jellegű tevékenység célcsoporti egyénhez rendelése, illetve (amennyiben szükséges) utóbbi vonatkozásban megoldást jelenthet-e a személyre szóló állásfeltárás egyéni programban egyéb szolgáltatásként történő feltüntetése?”

Válasz: Az eljárásrend szerint: Bármely szolgáltatás esetén dokumentálni kell a megvalósulást és az egyénhez rendelés nyomon követését. A megvalósulást alátámasztó dokumentum lehet például a szolgáltatás jelenléti íve, a szolgáltatást végző írásos visszajelzése a szolgáltatásban részesítettek névsorával, mentori szolgáltatás esetén olyan dokumentum (mentori napló), amelyen, vagy amelyhez csatolt dokumentumban a mentori szolgáltatás teljesítése (nem a mentor által, hanem például felkeresett foglalkoztató aláírásával, hívás- illetve levéllistával) igazolt, illetve – ha az megfogalmazható – a szolgáltatás eredményét tartalmazó dokumentum. Az egyénhez kapcsolható bizonylatokat az egyén iratanyagában kell tárolni, vagy ott megfelelően hivatkozni kell a bizonylat fellelhetőségének helyére.

2) „A TOP-6.8.2-15-KE1-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében a kormányhivatal munkaerőpiaci szolgáltatásokat kíván nyújtani a célcsoport számára oly módon, hogy mentorokat kíván alkalmazni bér + járulék díjazás ellenében. A Felhívás 5.5. V. pontja szerint a célcsoport támogatásának költségei között lehet elszámolni a célcsoport által igénybe vett munkaerőpiaci szolgáltatások költségeit. A mentorok alkalmazása során felmerülő bér és annak járulékai elszámolhatóak-e a projekt keretében?” Válasz: A Felhívás szerint: B. Főtevékenység: Munkaerőpiaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez (2. főtevékenység) kapcsolódóan: b) A célcsoportot érintő egyéb munkaerőpiaci tevékenységek, melyeket a megyei kormányhivatalon kívüli, egyéb szervezetek is elláthatnak: - munkavállalókkal, munkahelyi beilleszkedésükkel kapcsolatos tanácsadások (munkahelyi mentor) támogatása. A tevékenység olyan eszközöket foglal magában, amelyek támogatják a célcsoport önállóságát és munkahelyi környezethez való alkalmazkodását azáltal, hogy a segítők elkísérik a munkavállalót a szociális és

25

adminisztratív ügyeik intézésére, valamint megkönnyítik a munkaadóval folytatott kommunikációt és konfliktuskezelést. Amennyiben a fenti tevékenységet kívánja ellátni a projektben és bérjellegű költségként, akkor az alábbi költségvetési soron tudja elszámolni: IV. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás - Munkabér; - Foglalkoztatást terhelő adók, járulékok; - Személyi jellegű egyéb kifizetések; - Munkaköri alkalmassági vizsgálat díja; Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség - Utazási költség; - Szállásköltség - Helyi közlekedés költségei; - Napidíj;

3) A megyei jogú városi projektben a mentori szolgáltatást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület valósítja meg konzorciumi partnerként. A megvalósítási szakasz, negyedik mérföldkövének időben történő teljesítésének kényszere miatt várhatóan nagyon gyorsan kell viszonylag nagy létszámú ügyfelet bevonnia a Szeretetszolgálatnak, a potenciális bevontak jelentős része pedig hosszasabb munkaerő piaci fejlesztést igényelne. Megkezdheti a konzorciumi partner a bevonást a fejlesztő jellegű munkaerőpiaci szolgáltatásokba (de még nem a konkrét programba vonást)? Amennyiben ez a folyamat – hivatalosan is, nem csak saját felelősségre – megkezdődhetne, a képzésbe és munkába helyezés során az esetleges fluktuáció mértéke nagymértékben csökkenthető lenne. Úgyszintén a városi projektben a soron következő, negyedik mérföldkőben a képzések megindítását vállaltuk, és csak ezt követően, az ötödik programszakasznál a foglalkoztatási időszak megkezdését. Az aktuális és sürgető munkáltatói igények miatt, viszont indokolt lenne, hogy a foglalkoztatási támogatások is kiajánlhatóak legyenek. Amennyiben a fentieknek megfelelően épülnek fel a projekt megvalósítási mérföldkövei, lehetséges átfedés a szakaszok között? Tehát a negyedik mérföldkő ideje alatt, a képzésekkel egy időben megkezdődhet akár a támogatott foglalkoztatás is? Válasz: A Felhívások 3.2.2 a) pontjával összhangban a paktum projektek esetében a foglalkoztatási elem megvalósítása TOP-5.1.1-15, TOP-6.8.2-15 Felhívások esetében a 4., TOP-5.1.2-15 esetében a 3. mérföldkő részeként kezdődik meg, miután az ezt megelőző mérföldkő keretében tervezett stratégia paktumszervezet általi elfogadására sor került és a foglalkoztatási elem az elfogadott stratégiával összhangban valósul meg. Természetesen a mérföldkövek esetében jelzett határidők a támogatási szerződés hatálybalépését követően, a mérföldkőben foglalt tevékenységek legkésőbbi megkezdésére vonatkoznak, így a képzések mellett a foglalkoztatási tevékenységek is megkezdhetőek a paktumszervezet által jóváhagyott stratégiával összhangban, a jóváhagyást követően. A projektfejlesztés végi TSZ módosítást a Kedvezményezett legkésőbb a kapcsolódó mérföldkő utolsó napján (TOP-5.1.1-15, TOP-6.8.2-15 esetében 3., TOP-5.1.2-15 esetében 2. mérföldkő) benyújtja. A projektfejlesztés végi TSZ módosítás elbírálása alatti időszakban felmerült költségek a módosítás jóváhagyását követően elszámolhatóak lesznek, amennyiben megfelelnek az elszámolhatóság feltételeinek, a projektfejlesztés végén rendelkezésre álló dokumentáció értékelése nem függeszti fel az elszámolhatóság időszakát. TSZ szerinti megvalósításba akkor lép a projekt, amikor a projektfejlesztés végi TSZ módosítás elfogadásra kerül. A projektfejlesztés végi TSZ módosítás elbírálása alatti időszakban a Kedvezményezett átlépett a megvalósítási szakaszba, megkezdhet mindent, amit ott tervezett (és nincs olyan jogszabályi, szabályozási előírás, ami ezt nem engedné – pl. NGM eljárásrend szerint a képzés nem kezdhető meg, mert nincs képzési jegyzék) és a Felhívás szerint lehetséges, de mint minden TSZ módosítás esetében, amíg adott tevékenységre vonatkozó módosítása nincs jóváhagyva, addig saját kockázatra hajtja végre a projektet (ez nem a projektfejlesztés végi TSZ sajátja, minden egyéb módosításra érvényes).

26

4) „TOP programok: Született-e döntés arra vonatkozóan, hogy a munkaerőpiaci szolgáltatásokat

nyújthatja-e a fő kedvezményezett konzorciumi partner (önkormányzatok, önkormányzati társulások stb.) által szerződött külső szolgáltató?” Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A munkaerőpiaci szolgáltatók esetében a szabályozás nem változott: Amennyiben a paktum projektben a munkaerőpiaci szolgáltatások ellátását nem a kormányhivatal (saját teljesítésben vagy beszerzett szolgáltatásként) látja el, hanem ezen feladatok ellátására a konzorcium bevon egy külön szervezetet, akkor ennek a szervezetnek meg kell felelnie:

a Felhívás 3.1.2 A. a) pontjában a paktumszervezeti tagok kiválasztási módszertanának,

a Felhívás 3.2.2 l) pontjában foglalt szakmai követelményeknek

és egyben önállóan alkalmasnak kell lennie a munkaerőpiaci szolgáltatások saját teljesítésben történő ellátására.

Fentiek szerint tehát a kormányhivatalon kívüli konzorciumi partner kizárólag saját teljesítésben (konzorciumi partnerként) láthatja el a tevékenységet. A tevékenység megkezdéséhez a partnernek szerepelnie kell az Flt. 13/A. § (2) bekezdése alapján létrehozott szolgáltatói nyilvántartásban. A határozat megszerzése a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó elvárás, nem pályázati kritérium. A beszámolóhoz szükséges lesz benyújtani a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, mert abból derül ki, hogy a végzés mely munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására érvényes.

5) A GINOP-5.1.5-16 kódszámú szolgáltatási projekt indulásával, illetve indikátorszámaival kapcsolatban problémafelvetés szintjén jelezzük, hogy az egyes GINOP 5-ös prioritásba tartozó, illetve TOP munkaerőpiaci programok tekintetében közbeszerzés útján beszerzett szolgáltatók/szolgáltatások, az OFA által biztosított szolgáltatási kapacitás, valamint az NFA decFA keretből támogatott munkaerőpiaci szolgáltatások együttes és maradéktalan indikátorszám-teljesülését nehezen teljesíthetőnek látjuk. Egyes projektjeinkben vásárolt szolgáltatásra megkötött szerződések tartalmaznak tanácsadási esetszámokat, melyeket nehezen tudnak teljesíteni a szolgáltatók, ha az GINOP-5.1.5-ös projektből érkező programrésztvevőkről van szó, akinek a 180. napi nyomon követése még nem zárult le. A jelzett ügyfelek ugyanis csak mentorálásban és munkaerőpiaci és foglalkozási információnyújtásban részesülhetnek ebből a forrásból. Ugyanakkor feszít bennünket az az arányszám, ami a további támogatás nélkül, illetve programba vonással munkaerőpiacra visszatérő GINOP-5.1.5-ös ügyfelekre vonatkozik (20-80%). Tehát amellett, hogy a GINOP-5.1.5-ös projektből minél több (80%) ügyfélnek kellene munkaerőpiaci programba kerülni, ez utóbbi programokban vásárolt szolgáltatások tekintetében a tanácsadások gyakorlatilag fél évig nem nyújthatóak, annak ellenére, hogy élő szerződésünk van a szolgáltatóval.” Válasz: A GINOP-5.1.5-16 keretében biztosított szolgáltatások köre és a bevonásra kerülők létszáma 2016 óta ismert, így a Felhívás megjelenését követő beszerzések és a fent említett további programok feltehetően tekintettel voltak a támogatási konstrukció által létrehozott kapacitásokra és szervezési feltételekre. Sajnos rövid távon nem tudunk eltekinteni a lehatárolási szabályoktól, azokkal összhangban szükséges szervezni a programok lebonyolítását. Az egyének munkaerőpiaci integrációja szempontjából optimális fejlesztési folyamatok érdekében felül fogjuk vizsgálni a szakmai tartalom lehatárolását, ehhez azonban a megfelelő részletes, informatikailag támogatott nyomon követési rendszerre van szükség, mely jelenleg nem áll rendelkezésre. A GINOP-5.1.5 keretében nyújtott szolgáltatások alkalmasak a munkaerőpiaci programokban való részvétel előkészítésére, azonban a szolgáltatásban részesülő ügyfeleket nem szükséges feltétlenül uniós finanszírozású munkaerőpiaci programba vonni. A GINOP-5.1.5 szolgáltatásaiban részt vevő ügyfelek munkaerőpiaci programba való bevonása esetén az egyéni fejlesztés során továbbra is számolni kell azzal, hogy a programokban ezen egyének már csak mentori szolgáltatásban és munkaerőpiaci és foglalkozási információnyújtásban részesülhetnek.

27

Javasoljuk az ügyfélállomány áttekintését abból a szempontból, hogy kinek nyújtható még támogatás a GINOP-5.1.5 terhére. Mérlegelhető például, hogy alkalmazhatóak-e a GINOP-5.1.5 által nyújtható szolgáltatások a többi munkaerőpiaci program előszűréseként, a GINOP/TOP programokba való bevonáshoz (pl. HH, tartós, alacsony iskolai végzettségű ügyfelek számára, stb.), a közfoglalkoztatásból kivezetni szándékozott ügyfelek fejlesztésére, stb. Az OFA tanácsadók esetében külön indikátor nem került meghatározásra.

6) Hogyan dokumentáljuk egy lezárt egyéni program után a mentori szolgáltatást? Ha lezárás előtt beépítjük a megállapodásba a mentori szolgáltatást a zárást követő 180. napig, akkor hogyan alkalmazzuk azt a kikötést, hogy a munkaerőpiaci programba bevontak közül az fejezi be sikeresen, aki a zárás előtti, végső formájú – amennyiben módosításokkal érintett, akkor a legutolsó – megállapodást teljesítette? Vagy elegendő ilyenkor egy mentori igazolólap, hogy megvalósult a zárást követően is a mentori szolgáltatás? Korábbi egyeztetések során elhangzott, és a 2018 februári értekezlet nyomán megküldött GYIK-ban is említésre került, hogy a munkaerőpiaci szolgáltatások dokumentálásával kapcsolatosan egységes útmutatás kerül kiadásra. Mikorra várható az útmutató megküldése? Válasz: 2017. október 19-én megtartott szakmai értekezleten megfogalmazódott a kormányhivatalok részéről az a kérés, hogy legyen egy egységes, szolgáltatásra vonatkozó TOP mentori napló, tanácsadási napló, és szolgáltatási haladási napló. Ezek elkészültek és kiadmányozásra is kerültek Cseresnyés Péter államtitkár úr által 2017. november 9-én, az NGM/1452-186/2017 iktatószámú levélben. A kormányhivatalok részéről érkezett kérdések alapján úgy foglaltunk állást, melyet továbbra is fenntartunk, hogy nem kötelező használni ezeket a mintákat, csak ajánlott.

Szakmai megvalósítók

1) „Vannak-e a projektmenedzserrel/pénzügyi vezetővel kapcsolatos elvárások? Van-e meghatározott heti munkaidő? Elláthatja-e egy fő több paktum projektmenedzseri/pénzügyi vezetői feladatait? Célfeladat kitűzésével ellátható-e ez a feladat?”

Válasz: Felhívás mellékletét képező Megvalósíthatósági Tanulmány tartalmi követelményei dokumentum 3.2 pontja tartalmazza a projektmenedzsmenttel kapcsolatos elvárásokat, heti minimális munkaidő követelményt: „Projektmenedzsmenttel szembeni elvárások[1]: A támogatást igénylőknek vállalniuk kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében az alábbi személyeket a projekt teljes hossza alatt biztosítja:

1 fő projektmenedzser,

1 fő pénzügyi vezető, A támogatást igénylőknek vállalniuk kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy (projekt)menedzsment tapasztalatokkal is rendelkező projektmenedzsert alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői illetve megbízási jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 10 órát. A projektmenedzsernek felsőfokú végzettséggel és legalább 2 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a projektmenedzsment területén. A projekt pénzügyi végrehajtásának biztosítása érdekében a támogatást igénylőknek vállalniuk kell egy pénzügyi vezető alkalmazását munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői illetve megbízási jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 10 órát. A pénzügyi vezetőnek szakirányú felsőfokú, vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel és 5 éves releváns szakmai, és legalább 3 éves projekttapasztalattal kell rendelkeznie.” A fenti feltételek alapján egy paktum esetében heti 10 órát bizonyíthatóan dolgozni kell, melyet célfeladat kiírása esetén bizonyítani szükséges. A célfeladat kiírásának lehetőségét a Felhívás 5.5 VI. pontja tartalmazza.

28

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 89. § - 115. §-ai a munka- és pihenőidővel kapcsolatosan részletes szabályokat fogalmaznak meg, melyeket a projektmenedzser/projektvezető alkalmazásával, heti munkaidejével kapcsolatban figyelembe kell venni, célfeladat kiírása esetében is.

2) „A támogatási szerződés 1. pontjában szerepel az alábbi önálló bekezdés:

„Tekintettel arra, hogy a projekt megvalósítása nem kezdhető meg, a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a továbbiakban: 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 56. § (3) bekezdése alapján, a támogatási szerződés tárgya a projekt előkészítése (a továbbiakban: Előkészítés), és az előkészítés eredményeképpen elkészült projektdokumentáció Támogató általi elfogadása esetén a projekt megvalósítása (a továbbiakban: Megvalósítás) költségeinek támogatása”. A fenti bekezdésen túlmenően a támogatási szerződések 2.1.pontjában szerepel az alábbi mondat: „... A Projekt Magvalósítása elszámolható költségeinek támogatására csak akkor kerülhet sor, ha a Kedvezményezett az Előkészítés eredményeképpen elkészült projektdokumentációt a Támogatóhoz benyújtotta, a Támogató pedig elfogadta.” A fenti, támogatási szerződésekből származó kiemelések azt jelentik, hogy a szerződések 3.3 pontjában meghatározott időpontig más egyéb költségek mellett nincs lehetőség a döntő részben a kormányhivatalnál rendelkezésre álló célcsoport támogatásának költségei, szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei (szakmai ügyintézők munkabére és ennek közterhei), beszerzések költségei, általános költségek sorokon szereplő összegek felhasználására és a programok terhére történő elszámolására? Amennyiben az előző kérdésre igen a válasz, akkor az egyes projektdokumentációk (megvalósíthatósági tanulmányok) a fenti időpontnál korábban történő benyújtása és elfogadása esetén a vonatkozó időpont előrébb hozható? A kormányhivataloknál jelentkező megvalósítói feladatok tényleges megkezdése előtt szükség van arra, hogy az ezzel a feladattal foglalkozó ügyintézők megtanulják azt a feladatkört, amivel foglalkozni fognak. Ez időt vesz igénybe, különösen akkor, ha a projekt szakmai megvalósításában új, eddig nem a szervezetben dolgozó munkatársak is részt vesznek majd. Mi lehet az a legkorábbi időpont, amelytől megkezdődhet azon szakmai munkatársak alkalmazása, akik a célcsoport programba vonásával, és ezzel összefüggésben az egyes támogatási eszközök (képzések, támogatott foglalkoztatás) megvalósításával foglalkoznak majd?”

Válasz: A Magyar Államkincstár állásfoglalása alapján: Mind az TOP-5.1.1, mind pedig a TOP-6.8.2 esetében a Felhívás 3.2.4 pontja határozza meg a kötelező mérföldköveket. A projektfejlesztés ideje alatt már minden olyan költségtípus elszámolható, amelyet a Felhívás megenged, figyelembe véve a mérföldkövekben rögzített szakmai feladatokhoz való kapcsolódást. A személyi jellegű költségek közül a szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak bére a Felhívásban rögzített 1. főtevékenységéhez kapcsolódóan a teljes projektfejlesztés ideje alatt elszámolható, míg a 2. főtevékenységhez kapcsolódó szakmai megvalósítók költsége kizárólag a megvalósítás szakaszában, vagyis a 3. mérföldkő elérését követően. Összességében tehát nincs akadálya annak, hogy a szakmai megvalósítókat a megvalósítás megkezdése előtt felvegyék és a szükséges beszerzéseket lebonyolítsák, a megvalósításhoz kapcsolódó mérföldkövek és tevékenységek (képzés és foglalkoztatás) költségei azonban csak a 4. mérföldkő elérését követően számolhatóak el. A fentiek alapján, a projektfejlesztés időszakában is lehetséges a kormányhivatalokban szakmai munkatársak felvétele, munkaköri feladatainak azonban az 1. főtevékenységhez kell kapcsolódniuk és ezt a munkaköri leírásnak is alá kell támasztania. Az Irányító Hatóság véleménye alapján javasoljuk, hogy a projektelőkészítés szakaszában a 3. mérföldkőre (helyi paktumok esetében 2. mérföldkőre) kidolgozandó dokumentumok elkészítésének, véglegesítésének és jóváhagyásának folyamata során törekedjenek arra a konzorciumi tagok, hogy ne kelljen a teljes rendelkezésre álló 6 hónapos időkeretet kihasználni annak érdekében, hogy a végleges és jóváhagyott stratégia mielőbb elkészüljön, és a képzési, foglalkoztatási programelem megkezdhető legyen.

29

3) „A TOP projektben a megvalósítói létszámot tekintve, a foglalkoztatási főosztálynak lehetősége van új munkatársak felvételére. A létszám feltöltését a Kormányhivatal döntően új kollegák felvételével kívánja megoldani. Néhány esetben viszont, az új kinevezések mellett, már meglévő kollégák bérét tervezzük elszámolni a projekt terhére, akik a projekt megvalósításában egyéb, járulékos feladatok elvégzésében működnek közre. Kérjük szíves állásfoglalását a tekintetben, hogy ezt milyen módon tudjuk megtenni.

Az említett munkatársak csak – a munkavégzés helyét tekintve – a Foglalkoztatási Főosztály állományába tartozó kollégák lehetnek?

Vagy a Foglalkoztatási Osztályokon dolgozó kollégák, vagy a Járási Hivatalok állományába tartozók, esetleg a Kormányhivatal más Főosztályán dolgozó munkatársak (ld. Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály) megnevezhetőek az említett bérelszámolásra?

Ezen meglévő kollégák munkaköri leírását elégséges módosítani a TOP programokkal kapcsolatos ügyintézési teendők felvitelével, vagy a kinevezését is módosítani kell és státuszát a projekttel összhangban kijelölni?”

Válasz: Az ellenőrzés során a Magyar Államkincstár azt fogja vizsgálni, hogy a kinevezés kapcsolódik-e a paktumhoz, nem azt, hogy melyik osztályra, főosztályra szól a kinevezés. Továbbá, hogy részletes munkaköri leírással, célfeladat kiírással, bármilyen módon kapcsolódik-e a projekthez a kinevezés. Fontos pontosan, egyértelműen kiderüljön a dokumentumokból, hogy milyen tevékenységeket végez a munkatárs.

4) „Célfeladat elszámolása milyen tevékenységekre lehetséges?”

Válasz: Célfeladat elszámolására a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben, az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvényben, valamint a 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadóak. A hivatali szervezet vezetője rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a kormánytisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja. A hivatali szervezet vezetője a célfeladat eredményes végrehajtásáért - a kormánytisztviselő illetményén felül, írásban, a célfeladat megállapításakor vagy teljesítésének igazolásakor - céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül. Közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta. A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a közszolgálati tisztviselő, állami tisztviselő részére megállapított feladattal.

5) A TOP-5.1.1-15 és TOP-6.8.2-15 kódszámú Felhívások módosításai 2017.02.21-én kerültek kiadásra az irányító hatóság által. A Felhívások mellékleteként kiadott „Paktum költségkorlátok és mintaköltségvetés” dokumentumban a képzésekre vonatkozó 990.000 Ft maximum egységköltség korlát törlésre került, ugyanakkor a szakmai megvalósító munkatársak személyi jellegű költségénél a korábbiakhoz képest még tovább szigorította a Felhívás a korlátot, mivel most már a munkaadói járulékokkal növelt egységköltségnek kell a 450.000 Ft/fő/hó összegbe beleférnie. A legutóbbi, 2017.02.15-én megrendezett szakmai megbeszélésen több megye is felhívta az Irányító Hatóság (IH) képviselőinek a figyelmét arra, hogy a kormányhivataloknál alkalmazott munkatársak állami tisztviselők lesznek, illetmény tekintetében az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény vonatkozik majd rájuk, amely adott esetben nem fér majd bele a megadott korlátba. A megyék képviselői konkrét javaslatokat is tettek az IH részére, hogy hogyan lehetne ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni. Kérjük az IH tájékoztatását a fenti problémával kapcsolatban. Válasz: A szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás egységköltsége maximum 450.000 Ft/fő/hó (munkabér, adók, járulékok, személyi jellegű egyéb kifizetések), ez az összeg egyelőre változatlan. A szakmai megvalósítók személyi jellegű ráfordításainál meghatározott személyenkénti költségkorlát nem csak a kormányhivatalok, hanem az önkormányzatok és egyéb konzorciumi partnerek szakmai megvalósítóinak költségeire is

30

vonatkozik. Jelen körülmények között az Irányító Hatóság továbbra sem tartja indokoltnak a költségkorlát megemelését.

6) Jól értelmezzük-e, hogy a szakmai megvalósító munkatárs felvételekor (az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény rendelkezései szerint létrejött jogviszony esetében) a törvényben szereplő besorolás alapján megállapított bruttó bér a besorolási tól-ig sávon belül bárhol lehet (Pl. főtanácsos II. besorolás alsóhatára 350.000,- Ft/hó, felsőhatára 500.000,- Ft/hó)? Amennyiben a válasz igen, érdeklődünk, hogy a már felvételre került munkatársak esetében egy soros teljesítményértékelés alapján a besorolási sávban eltéríthetőek lesznek úgy, hogy a bruttó bér és járulék meghaladja a korábbi 450.000,- Ft-os összeget? Illetve, szintén jól értelmezzük-e, hogy az új megfogalmazás alapján a tervezhető bér maximum meghatározásakor csak a megállapított bruttó bért és annak járulékait kell figyelembe venni, a Kormányhivatal Közszolgálati Szabályzata alapján minden munkatársnak biztosított egyéb juttatásokat nem (pl: folyószámla költségtérítés, munkába járás költségtérítése, éleslátást biztosító szemüveg költségtérítése…)?” Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A költségkorlát a „Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás”-okra vonatkozik. Amennyiben a Szakmai megvalósításban közreműködő munkatárs jogviszonya nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. vagy a 2016. évi LII. törvény szerint jött létre, abban az esetben a Felhívások keretében elszámolható bérmaximum a személyi jellegű kifizetésekkel együtt (bér és járulékok összege, beleértve munkaáltatói járulékokat, egyéb kifizetések) továbbra is maximum 450.000 Ft. A korlátba minden személyi jellegű ráfordítás beleértendő a Felhívás mellékletét képező költségkorlát táblázat alapján. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, vagy az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálya alatt létrejött jogviszony esetében a törvényben szereplő besorolás alapján megállapított bruttó bér és járulékai (a személyi jellegű egyéb kifizetésetekkel együtt pl. cafeteria) esetében nincs megállapított korlát, ott a jogszabályi rendelkezések az irányadóak. Felhívjuk a figyelmet, hogy a módosítás a megjelenés napjától hatályos, a megjelenés előtti időszakra a korábbi korlát érvényes.

Pénzügyi elszámolás 1) „Szükséges-e a célcsoportra fordítandó támogatási eszközöket célcsoportonként könyvelni, és ha

igen, akkor milyen mélységben, illetve konkrétan hány célcsoportra vonatkozóan? Minden egyes célcsoport vonatkozásában le kell-e bontani a könyvelést eszközök szintjére? Adnak-e ki központi számlarendet a TOP programokra?”

Válasz: Javasoljuk a célcsoporti könyvelés megvalósítását a kormányhivatal által megvalósított többi uniós programhoz hasonlóan, a központi számlarend kiadásáról további információval nem rendelkezünk. A Magyar Államkincstár részéről nem szükséges a célcsoporti bontás. A lényeges, hogy az elszámolt költségek költségtételenként legyenek lekönyvelve, úgy elkülönítetten, hogy azt egy helyszíni ellenőrzés során, a projekthez kapcsolódóan be tudjanak mutatni.

2) Várható-e a közeljövőben, hogy a munkaerőpiaci programhoz pénzügyi módszertani útmutató készül? Válasz: Nem készül külön a munkaerőpiaci programokhoz útmutató, hanem egy általános pénzügyi módszertani útmutató készül, pénzügyi elszámolás ügyrendje lesz. Jelenleg a Miniszterelnökségen van jóváhagyáson.

3) A TOP programok elszámolásakor milyen számlaösszesítőket szükséges alkalmazni? Válasz: Megjelent a PERSZ, amelynek mellékletei az összesítők. Ezek már letölthetőek.

31

4) A 2016-ban induló megyei és megyei jogú város szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási gazdaságfejlesztési együttműködések programokkal kapcsolatosan megjelent Felhívás szerint: - az 5.6 n) pont alapján „A projekt keretén belül a konzorciumi tagok és együttműködő partnerek által egymás részére kibocsátott számla elszámolása nem megengedett.” Kérdésként merül fel a támogatott foglalkoztatás esetén, amely elszámolása elszámoló lappal történik, tehát a munkáltató nem állít ki számlát. Kérdésünk, hogy ez esetben a Felhívás fenti pontjában foglaltakat értelmezhetjük-e úgy, hogy a paktumba belépni kívánó foglalkoztatókra ez a kitétel – indokaink szerint – nem vonatkozik, ebből kifolyólag a paktumhoz való csatlakozásuk esetén a bér-, bérköltség támogatások egyértelműen elszámolhatók. Válasz: Konzorciumi tagok szolgáltatást paktumszervezeti tagoktól a vonatkozó jogszabályok által rögzített beszerzési/közbeszerzési szabályok figyelembevételével vehetnek igénybe”. Illetve 5.6 n) –re vonatkozó kérdésre: A projekt keretén belül a konzorciumi tagok által egymás részére kibocsátott számla elszámolása nem megengedett.

5) A kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályvezetői részére 2016.12.05-én megtartott értekezletet követően megküldött emlékeztető kísérő levelében azt a tájékoztatást kapták a megyék, hogy mind az Irányító Hatóság, mind pedig a Magyar Államkincstár elfogadja a költségvetési korlátok módosításának indokait. Kérdésünk, hogy ezek várhatóan mikor kerülnek átvezetésre a vonatkozó pályázati Felhívásokban? Válasz: Az IH tájékoztatása szerint 2017. március 31-ig megjelenik a Felhívás módosítása. 2018. január 22-én meg is jelent a Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések című (TOP-5.1.1-15 kódszámú), valamint a Helyi foglalkoztatási együttműködések című (TOP-5.1.2-15 kódszámú) Felhívás módosítása. 2018. január 23-án megjelent a „Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében” című (TOP-6.8.2-15 kódszámú) Felhívás módosítása.

6) A TOP programokra 2017. január 26-án kiadott Pénzügyi Elszámolás Útmutató konzorcium esetén a kifizetési igénylések összesítőire vonatkozóan a projekt Főkedvezményezett - büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát követeli meg. Javasoljuk ennek a kitételnek a konzorciumi tagra történő módosítását. Ennek oka egyrészt, hogy a támogató ugyan csak a főkedvezményezettel írt alá támogatási szerződést, de a projektek finanszírozása tagi szintű, a konzorciumi megállapodást minden tag aláírta, minden tag aláírási címpéldánya benyújtásra került a támogató felé. A projektmenedzsmenti feladatokat sem feltétlenül a főkedvezményezett látja el, és nem mindegyik tag fog minden esetben kifizetési igénylést benyújtani.

Válasz: Az összesítőket lehetőség van konzorciumi tagonként benyújtani, ebben az esetben elfogadható, ha azt az adott konzorciumi tag írja alá. Javasolt esetleg, hogy a Konzorcium vezetője aláírásával ellenjegyezze.

7) A Pénzügyi Elszámolási Útmutató mellékleteként kiadott és kötelezően alkalmazandó költségösszesítők tekintetében javasoljuk, hogy ahol lehetséges ott a GINOP-5.1.1 „Út a munkaerőpiacra” programban alkalmazandó összesítők kerüljenek alkalmazásra. Ez különösen igaz a célcsoport „képzésekhez kapcsolódó útiköltség elszámolásához” elnevezésű összesítőre, mivel ennek keretében a kormányhivatalok főként tömegközlekedési bérleteket és jegyeket fognak elszámolásra benyújtani.

Válasz: Kizárólag a Pénzügyi Elszámolási Útmutató mellékleteként közzétett összesítők használhatóak az elszámolások benyújtásakor.

8) A TOP-5.1.1-15 Megyei Foglalkoztatási Paktum 3. mérföldkő teljesítéséhez tartozó hiánypótlás

VI. Általános (rezsi) költség pontban a Felhívás 5.5. pontja alapján a Közvetítő Szervezet kéri a „Tranzakciós díj és illeték” költség sor törlését. 272/2014. (IX.5.) Korm. rendelet 5. mellékelt

32

3.9.1.7. pontja alapján az Általános (rezsi) költségek között elszámolható a bankszámlanyitás költsége és a rendes havi adminisztratív (kezelési) költségek mellet a bankszámla tranzakciós költségei. A támogatás kiutalása során a Kormányhivatalnak három esetben fog tranzakciós költsége keletkezni: a) a képzésben résztvevő, bankszámlával nem rendelkező ügyfél esetében a keresetpótló juttatás lakcímre utalásakor jelenlegi díjszabás alapján 910,-/tétel. A tapasztalok alapján, illetve figyelembe véve a célcsoport sajátosságait kb. 100 fő érintett létszám prognosztizálható. Továbbá figyelembe kell venni, hogy egy fő átlag 6 hónapon keresztül részesül keresetpótló juttatásban. b.) a bankszámlára kiutalt támogatást a célszámla nem fogadja, így a támogatási összeg visszajön. Ebben az esetben tételenként 78,- Ft jóváírási költségünk keletkezik. Esetszám ebben az esetben előre nem becsülhető. c.) a támogatásban részesült ügyfél önhibájából kötelezettséget szeg, visszakövetelő határozat alapján, csekken befizeti a visszakövetelt összeget. Jelenlegi díjszabás alapján ez 175,-/tétel jóváírásból eredő költségünk fog keletkezni. Esetszám előre itt sem becsülhető meg. A fentiek alapján tervezhető-e és elszámolásra benyújtható-e a 272/2014. (IX.5.) Korm. rendeletben meghatározott „Tranzakciós költség”? Válasz: Elszámolható költség a tranzakciós költség.

9) A TOP-5.1.1-15 Megyei Foglalkoztatási Paktum 3. mérföldkő teljesítéséhez tartozó hiánypótlás IV. Célcsoport személyi jellegű ráfordításai résznél a Közvetítő Szervezet kéri a tervezett költségek felülvizsgálatát, arra figyelemmel, hogy a 2018. január 01-től a minimálbér összege 138.000,- Ft-ra illetve a szociális hozzájárulási adó mértéke 20%-ra módosul. Amennyiben ragaszkodik a Kincstár ahhoz, hogy éves bontásban kerüljön meghatározásra a bérköltség, bértámogatás és önfoglalkoztatási támogatás, úgy az érintett létszámokat éves szintre kell lebontani, mely rugalmatlanná teszi a projektet és pontosan a gyors reagálást és a projekt során felmerülő igényekre adott támogatást teszi lehetetlenné, hiszen meghatározásra kerül az a létszám mely a támogatás esetszámát adja (ha 2017. évre betervezett esetszámot elértük, akkor hiába jelentkezik igény, támogatást megítélni nem tudunk addig, amíg a költségek módosításának kezdeményezése engedélyezésre nem kerül). A rugalmatlanság mellett felmerül annak kérdése is, hogy 2019. évre milyen minimálbér összeggel és milyen arányú szociális hozzájárulási adóval számoljunk? Válasz: Amennyiben tényadatok rendelkezésre állnak adott évre vonatkozóan, akkor azzal szíveskedjen kalkulálni. Az elkövetkező évekre elfogadható a becslés és az átlaggal történő számítás.

10) Jelenleg csak a kedvezményezett nevére szóló számlák számolhatóak el. De a támogatásokkal

kapcsolatos költségek számlázásakor bizonyos esetekben a számlák nem a kedvezményezett nevére szolnak. Például az ügyfél nevére szól a képzési költség elszámolásáról szóló számla, vagy a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálat, képzés egészségügyi vizsgálat szakfeladatainak költségei (tüdőszűrő számla, allergia vizsgálat számla stb.) Hogyan történhet meg e számlák elszámolása a program terhére? Válasz: Több esetben előfordulhat, hogy a hazai jogszabályoknak megfelelően, többek között a hivatkozott esetekben is, a számviteli bizonylatok nem a kedvezményezett nevére szólnak, hanem az álláskereső célcsoport személy nevére. Elszámolás szempontjából ez a kérdésben hivatkozott esetben, amikor a számviteli bizonylat az álláskereső célcsoport személy nevére szól, nem jelent problémát, mivel az érintett pénzügyi összesítők (pl. összesítő a képzési költség elszámoláshoz, összesítő a foglalkozás-egészségügyi, képzési alkalmassági vizsgálat elszámolásához) segítségével elszámolhatóak és nyomon követhetőek ezek a költségek.

11) „A képzésben résztvevő, bankszámlával nem rendelkező ügyfél esetében a keresetpótló juttatás lakcímre utalásakor a 2008. évi III. törvény szerinti kerekítési szabályok szerint 0-ra, vagy 5 Ft-ra kerekített összeg utalása történik meg. A hatósági szerződés szereplő kötelezettségvállalás nem tartalmazza a kerekítés összegét és a tranzakciós költségeket sem. A havi adatszolgáltatás

33

Támogatási keret felhasználása táblájában a kötelezettségvállalásnál csak a hatósági szerződésben kötelezettségvállalással lekötött összegek kerülhetnek feltüntetésre. Válasz: Informatikai fejlesztés egyeztetés alatt van.

12) Ismételten kérdezzük, hogy a képzésben résztvevő, bankszámlával nem rendelkező ügyfél esetében a keresetpótló juttatás lakcímre utalásakor a 2008. évi III. törvény szerinti kerekítési szabályok szerint 0-ra, vagy 5 Ft-ra kerekített összeg utalása történik meg. A hatósági szerződés szereplő kötelezettségvállalás nem tartalmazza a kerekítés összegét és a tranzakciós költségeket sem. A havi adatszolgáltatás Támogatási keret felhasználása táblájában a kötelezettségvállalásnál csak a hatósági szerződésben kötelezettségvállalással lekötött összegek kerülhetnek feltüntetésre. Kérdésünk, hogy fel kell-e tüntetni a tényleges kifizetés cellában a kerekítés, lakcímre utalás, tranzakciós költségek összegét, amelyek a kötelezettségvállalásban nem szerepelnek? Ebben az esetben a kötelezettségvállalás és a tényleges kifizetés összegei eltérnek egymástól. Előzőleg azt a választ kaptuk, hogy „Informatikai fejlesztés kapcsán egyeztetés alatt van”. A kérdésnek nincs köze az informatikai fejlesztéshez. Válasz: A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján: A februári egyeztetésen felmerült a kérdés, melyre akkor a következő válasz született: kérdést pontosítani, vagy egyeztetni szükséges. A kérdés nem KSZ tevékenységhez kapcsolódó elszámoláshoz kapcsolódik.

13) Kérdésünk, hogy fel kell-e tüntetni a tényleges kifizetés cellában a kerekítés, lakcímre utalás, tranzakciós költségek összegét, amelyek a kötelezettségvállalásban nem szerepelnek? Ebben az esetben a kötelezettségvállalás és a tényleges kifizetés összegei eltérnek egymástól.” Válasz: A probléma megoldását célzó, többoldalú egyeztetések továbbra is folyamatban vannak, végleges megoldás nem született.

14) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot érintő fizetési/visszafizetési kötelezettségekről és a követelések állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei (fővárosi) kormányhivatalok és járási (kerületi) hivatalok által történő érvényesítéséről” szóló eljárásrend 2018. február 5. napjától lépett hatályba, rendelkezéseit 2018. január 1-től alkalmazni kell. A jogszabályi és eljárásrendi változások érintik többek között a követelések esetében a kamatszámítás módját. Kérdésünk, hogy az FPIR Követeléskezelés modulban várható-e a kamatszámítást érintő változások átvezetése, továbbá az visszamenőlegesen történik-e majd meg. Válasz: Az FPIR követeléskezelő modulban a kamatszámításra vonatkozó jogszabályi változások átvezetése folyamatban van. A kamatszámítás módosítása 2018.01.01-i, visszamenőleges hatállyal történik.

Projektfejlesztés időszaka 1) „A pályázat benyújtásakor a szolgáltatásokat a kormányhivatal belső munkatársaival tervezte,

szeretnénk ezt áttervezni és külső szolgáltatóval megvalósítani. Lehetséges-e az átcsoportosítás? Milyen módon lehetséges ez?”

Válasz: Több esetben előfordul, hogy változik a konzorcium összetétele, fontos lenne, hogy lehetőleg ezek a módosítások egy lépésben, a projektfejlesztés végén történjenek meg. Ekkor a Támogatási Szerződés módosítása is megtörténik, így ekkor kezelhetőek az átcsoportosítások is.

2) „A TOP-5.1.1.-15 és a TOP-6.8.2.-15 projektek esetében megyénkben aláírásra kerültek a

támogatási szerződések. A támogatási szerződés értelmében a 3. mérföldkő teljesülésének egyik feltétele a foglalkoztatási stratégia és akcióterv kidolgozása. Mivel a pályázati Felhívás külön iránymutatást nem tartalmaz e szakmai anyagok elkészítéséhez, kérjük tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a minisztérium tervez-e kiadni országosan egységes tartalmi- és formai

34

követelményrendszert, melynek mentén haladva szükséges elkészíteni e szakmai dokumentációt?” Válasz: A TOP-5.1.1-15, TOP-5.1.2-15 és TOP-6.8.2-15 programok Felhívásainak szakmai mellékleteként elérhető a „Megvalósíthatósági tanulmány tartalmi követelményei” elnevezésű dokumentum, amely tartalmazza a foglalkoztatási stratégia minimum elemeit. A paktumok foglalkoztatási stratégiájának és akciótervének kidolgozásához a minisztérium további tartalmi és formai követelményrendszert nem tervez kiadni.

3) „A pályázati Felhívásban a 3. mérföldkőhöz kapcsolódóan szerepel a lefolytatott közbeszerzés(ek) dokumentációja. A kérdésünk az, hogy le kell-e folytatni az összes közbeszerzési tevékenységet, illetve elegendő-e a közbeszerzési tevékenység megkezdése?” Válasz: Kizárólag a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó közbeszerzéseket szükséges elindítani a 3. mérföldkőig, nem kell feltétlenül befejezni.

4) „A 3. mérföldkőben meghatározott „a paktumok fenntartható működésére is garanciákat nyújtó paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása, stratégia megalkotása és elfogadása, melybe integrálásra kerül a vonatkozó megyei jogú város stratégiai dokumentumai” feladatokat teljesítette a paktum. A dokumentumok (megvalósíthatósági tanulmány, stratégia, akcióterv) elfogadásra kerültek a paktumszervezet részéről. Történik-e elfogadás ezekről a dokumentumokról a Magyar Államkincstár vagy az Irányító Hatóság részéről? Vagy megkezdhető-e a 4. mérföldkőtől meghatározott feladatok megvalósítása, a képzések, majd a foglalkoztatás?” Válasz: Az elkészült és benyújtott dokumentumok (megvalósíthatósági tanulmány, stratégia, akcióterv) még nem kerültek elfogadásra, csak a befogadás történt meg. Az elfogadásról külön értesítésben fogják tájékoztatni a paktumokat. Az elkészült dokumentumok benyújtása a gyakorlatban támogatási szerződés módosítás keretében történik. Amíg azt nem fogadja el az Irányító Hatóság és nem hagyja jóvá, addig ennek a projektnek a megvalósítására nincsen hatályos Támogatási Szerződés, nem kezdhetők meg az egyéneknek nyújtott támogatások (4-5. mérföldkő tevékenységei).

5) A TOP-5.1.2 programokkal kapcsolatban is elegendő-e a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó közbeszerzések megkezdése a projektfejlesztési szakaszban? (2. mérföldkő végéig)

Válasz: Igen, elegendő.

Adatszolgáltatás

1) „A 2016. szeptember 19-én tartott szakmai értekezleten egyeztetésre került a TOP- 5.1.1-15, a

TOP5.1.2-15 és a TOP-6.8.2-15 programok aktuális állapota, az ezekkel kapcsolatos feladatok. Az azóta eltelt idő óta több konzorciumi ülés került megtartásra, melyeken jelen voltak a Magyar Államkincstár munkatársai is. Minden esetben szóba került az indikátorok teljesítésének kérdése, de egyetlen alkalommal sem fogalmazódott meg olyan elvárás, hogy a három kötelezően előírt indikátormutató teljesülésén kívül, bármi mást figyelni kellene a program végrehajtása során. A TOP-os adatszolgáltatások rendjét tartalmazó NGM Módszertani útmutató tervezete, ennek ellenére előírja a hátrányos helyzetű ügyfelek célcsoportonkénti (GINOP programok szerinti bontásban), nemenkénti havi adatszolgáltatását, valamint negyedévente ezen felül az egyes célcsoportba tartozók ISCED kódok és további közös jellemzők (tartós munkanélküli, munkanélküli háztartásban élő, munkanélküli gyermekeket eltartó résztvevők, migráns, stb.) szerinti szétválogatását. A résztvevőkre vonatkozó hosszú távú eredménymutatók tartalma is jóval bővebb, mint amit a pályázati Felhívás elvár a megvalósítóktól. A fentiek alapján átgondolásra javasoljuk, hogy valóban szükség van-e ilyen széles spektrumú adatgyűjtésre, ha ezt a pályázat kiírója nem várja el.”

35

Válasz: Az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó útmutató célja a TOP-5.1.1-15, TOP-5.1.2-15 és TOP-6.8.2-15 munkaerőpiaci programok megvalósulásához és eredményeinek méréséhez kapcsolódó, a megyei kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályai részéről a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatási Szolgálat Főosztály felé kötelező, rendszeres adatszolgáltatások rendszerének szabályozása. Az útmutató munkaanyagként került megküldésre a foglalkoztatási főosztályok részére, kiadmányozása még nem történt meg. Ez 2016. december hónapban várható. A havi adatszolgáltatások célja, hogy főosztályunk a projektek előrehaladásáról információhoz jusson. A negyedéves adatszolgáltatáshoz kapcsolódó mutatók az Európai Szociális Alapról szóló 1304/2013/EU rendelet I. sz. mellékletében rögzített, a résztvevőkre vonatkozó közös kimeneti mutatókkal, valamint közvetlen és hosszabb távú közös eredménymutatókkal összhangban kerültek meghatározásra. A Felhívások 3.5.3 pontja szerint: „A projekt keretében a projektgazdának az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1304/2013/EU Rendelet 1. sz. mellékletében foglalt közös kimeneti és eredménymutatók esetében a rendeletben meghatározott feltételek alapján kötelező nyilvántartást vezetnie és adatot szolgáltatnia a bevont célcsoportról. A programba bevont résztvevőkre vonatkozó, az ESZA-ból finanszírozott programokban alkalmazandó közös indikátorok előállításához szükséges adatok felvételére szolgáló résztvevői Nyilatkozat minden résztvevővel történő kitöltetése a támogatást igénylő felelőssége.” Az eljárásrend 3. sz. melléklete „NYILATKOZAT személyes adatok felvételéhez a munkaerőpiaci programba belépés kapcsán” dokumentum használatával történik a résztvevői nyilatkozat.

Mérföldkő

1) A Felhívás 3.2.2 a) pontja az alábbiakat írja: „ A 3.1.1 B és 3.1.2 B pontban szereplő

tevékenységek kizárólag a 3. „A paktumok fenntartható működésére is garanciákat nyújtó paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása, stratégia megalkotása és elfogadása” mérföldkő teljesülését követően, a mérföldkőben hivatkozott stratégiával összhangban kezdhető meg. " Mit kell értünk mérföldkő teljesülés alatt? Elégséges, ha az Irányító Hatóság a Stratégiát jóváhagyta, és ezzel összhangban már megkezdhetőek a 3.1.1 B és 3.1.2 B pontban szereplő tevékenységek, vagy meg kell várni a teljes kifizetési kérelem jóváhagyását? (Fontosnak tartanánk, hogy a 3. mérföldkőhöz benyújtott szakmai megalapozó dokumentumok jóváhagyása minél előbb megtörténjen, tekintve hogy az elbírálási idő befolyásolja a tényleges szakmai feladatok végrehajtására fordítható időt. Ez azért is kritikus számunkra, mert projektünk megvalósítási időszaka 2018. október 31. napjával zárul.) Válasz: A paktum projektek esetében a megvalósítás (TOP-5.1.1-15, TOP-6.8.2-15 esetében 4., TOP-5.1.2-15 esetében 3. mérföldkő), a projekt mérföldkövezése alapján tervezett nappal a Kedvezményezett saját kockázatára megkezdhető. A projektfejlesztés végi TSZ módosítást a Kedvezményezett legkésőbb a kapcsolódó mérföldkő utolsó napján (TOP-5.1.1-15, TOP-6.8.2-15 esetében 3., TOP-5.1.2-15 esetében 2. mérföldkő) benyújtja. TSZ szerinti megvalósításba akkor lép a projekt, amikor a projektfejlesztés végi TSZ módosítás elfogadásra kerül. A projektfejlesztés végi TSZ módosítás elbírálása alatti időszakban a Kedvezményezett átlépett a megvalósítási szakaszba, megkezdhet mindent, amit ott tervezett és a Felhívás szerint lehetséges, de mint minden TSZ módosítás esetében, amíg adott tevékenységre vonatkozó módosítása nincs jóváhagyva, addig saját kockázatra hajtja végre a projektet (ez nem a projektfejlesztés végi TSZ sajátja, minden egyéb módosításra érvényes). A projektfejlesztés végi TSZ módosítás elbírálása alatti időszakban felmerült költségek a módosítás jóváhagyását követően elszámolhatóak lesznek, amennyiben megfelelnek az elszámolhatóság feltételinek, a projektfejlesztés végén rendelkezésre álló dokumentáció értékelése nem függeszti fel az elszámolhatóság időszakát.

36

2) Az EPTK rendszerben mikor kerülnek jóváhagyásra a már eddig beküldött mérföldkövek? Probléma, hogy a tervezett költséget a program nem engedi a tényre módosítani. Válasz: A problémával a Magyar Államkincstár is tisztában van, de nincs ráhatása a fejlesztőre.

3) Amennyiben a projektfejlesztési szakasz nem zárul le 6 hónap alatt, van-e lehetőség a 4. mérföldkő határidejének módosítására? Válasz: Alapos indoklással, alátámasztással, egyedileg lesz elbírálva a kérelem, melyet TSZ módosítási kérelemként az EPTK-n keresztül kell benyújtani a Magyar Államkincstár felé.

4) Az Irányító Hatósághoz, illetve Közreműködő Szervezethez nagy mennyiségben érkeznek meg a programanyagok. Mi történik akkor, ha a kedvezményezettek a mérföldkő teljesítési határidejére beadták a megalapozó dokumentumokat, viszont a Minisztériumi támogatói döntés hiányában nem kezdhető meg a támogatás (elsőként a képzések indítása) a 10 hónapos határidőt betartva? Bár szóban kaptunk arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az említett 10 hónap a megalapozó dokumentáció benyújtásával egy időben lezajló támogatási szerződés módosítás dátumától indul, de hivatalos állásfoglalás erről úgyszintén nem érkezett. Válasz: A Felhívások 3.2.2 a) pontjával összhangban a paktum projektek esetében a foglalkoztatási elem megvalósítása TOP-5.1.1-15, TOP-6.8.2-15 Felhívások esetében a 4., TOP-5.1.2-15 esetében a 3. mérföldkő részeként kezdődik meg, miután az ezt megelőző mérföldkő keretében tervezett stratégia paktumszervezet általi elfogadására sor került és a foglalkoztatási elem az elfogadott stratégiával összhangban valósul meg. Természetesen a mérföldkövek esetében jelzett határidők a támogatási szerződés hatálybalépését követően, a mérföldkőben foglalt tevékenységek legkésőbbi megkezdésére vonatkoznak, így a képzések mellett a foglalkoztatási tevékenységek is megkezdhetőek a paktumszervezet által jóváhagyott stratégiával összhangban, a jóváhagyást követően. A projektfejlesztés végi TSZ módosítás elbírálása alatti időszakban felmerült költségek a módosítás jóváhagyását követően elszámolhatóak lesznek, amennyiben megfelelnek az elszámolhatóság feltételinek, a projektfejlesztés végén rendelkezésre álló dokumentáció értékelése nem függeszti fel az elszámolhatóság időszakát. Képzés megkezdésének a kormányhivatal és az ügyfél között kötött hatósági valamint az ügyfél és a képző között kötött felnőttképzési szerződésben rögzített képzés indítási határidő számít. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy képzési jegyzék nélkül képzés nem kezdhető meg. A Felhívásban meghatározott mérföldkövek időtartamának meghosszabbítása IH engedélyhez kötött, egyedileg lesznek elbírálva a kérelmek. Amennyiben a képzési jegyzék megjelentetését követően a kapcsolódó tevékenységet haladéktalanul megkezdi a kedvezményezett, akkor a 10 hónaptól való eltérés elfogadható (módosítás keretében) lesz.

Integrált Rendszer

1) A MEPP modulban nincs még mód a belépéskori nyilatkozat rögzítésére, illetve a megállapodás nyomtatására. A későbbiekben erre lesz lehetőség? Válasz: Valóban nem a célcsoport jelenik meg. Az Integrált Rendszer fejlesztésére vonatkozó egyeztetések folyamatban vannak, a belépéskori nyilatkozat rögzítésének lehetőségét meg kívánjuk teremteni.

2) Mely időpontban várható, hogy az IR-ben a 28. és 180. napi után követések felületei aktívvá

válnak, továbbá az értékelések az IR-ben elvégezhetőek lesznek?

37

Válasz: A NISZ tájékoztatása szerint kb. júniusra várható az után követést szolgáló felületek aktívvá tétele.

Likviditási terv

1) A likviditási tervbe beállított becsült kiadás betartása kötelező, vagy attól el lehet térni (kevesebb vagy több kiadás)? Eltérés esetén kell szankcióra számolni? (A Kormányhivatal látja el a célcsoport támogatásával kapcsolatos feladatokat. Ez a feladat a legtervezhetetlenebb, ugyanis nehéz a gazdasági helyzetet és az ehhez kapcsolódó munkáltatói igényeket évekkel előre megtervezni, irányítani.) Válasz: A likviditási tervben feltüntetett adatok tervadatok, az attól való eltérés esetén semmilyen szankcióra vonatkozó előírást nem tartalmaz egyetlen jogszabály sem.

2) A még előleg lehívás előtt álló projektek esetében az idő múlásával a 2017. évre, a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok és ehhez rendelhető költségek egyre rövidebb időre tervezhetőek, így az előlegként lekérhető összeg is egyre kevesebb (megyénkben előleg lehívás előtt áll egy hatályos szerződéssel, egy támogatási döntéssel rendelkező és kettő el nem bírált projekt). A 2017. évi kiadások alapján lekérhető előleg mellett 2018. év elején ismételten kérhető előleg, úgy hogy a 2017. évi előleg elszámolása nem történt meg teljes mértékben? (Az idő múlásával egyre csökken a 2017. évre tervezhető kiadás, azonban az év végi megvalósítási szakasz kezdet 2018. év elejére fog olyan mértékű kiadás generálni, melyre a Kormányhivatalnak nem lesz forrása, így likviditási gondja lehet. A Kormányhivatal költségvetésében nincs olyan szabad forrás, melyből a fent említett négy projekt előfinanszírozását megoldhatná, még átmeneti jelleggel sem.) Válasz: A likviditási tervben fel kell tüntetni az előző évben igényelt, még el nem számolt előleget, és ennek figyelembe vételével lehet igényelni az új naptári évre. Tehát nem kell a teljes összeggel elszámolni, viszont a még el nem számolt előleget is be kell állítani „bevételként”. Javasoljuk a 2017. évre tervezett előleget igényléskor a likviditási tervben minden olyan kiadást feltüntetni, amely felmerülhet, így megelőzve a kormányhivatal likviditási problémáját. Fontos kiemelni, hogy a likviditási terv cash flow szemléletű, tehát nem az a lényeg, hogy az abban szereplő tételek a naptári évben elszámolásra is kerüljenek, hanem csak annyi, hogy kiadásként felmerüljenek! A likviditási problémák megelőzését szolgálja az is, hogy a tervben szereplő kiadások 150%-ig fizethető ki az előleg.

3) A fenti pontban bemutatott lehetséges finanszírozási anomáliára hivatkozva a Kormányhivatalnak van-e lehetősége a likviditási terv és szükségességet megalapozó indokolás benyújtása mellett a projekt 100%-os támogatási előleg folyósítását kérni 2017. évre? A támogatási szerződés aláírásakor tett utófinanszírozási nyilatkozat alapja pontosan az volt, hogy a nehezen tervezhető foglalkoztatási támogatások finanszírozására a projekt során felmerülő támogatási igényre azonnal reagálni lehessen. Válasz: Tekintettel arra, hogy a likviditási tervben szereplő kiadások 150%-ig fizethető ki az előleg, 100% előleg kifizetésére akkor van lehetőség, ha a likviditási tervben a támogatási összeg legalább 66%-a kiadásként feltüntetésre kerül.

Pályázati felhívások

1) A TOP-5.1.2 helyi foglalkoztatási projektek vonatkozásában megjelent egy Felhívás 2016.

augusztus 05-én. Ez a TOP-5.1.2-15 verzió. Megjelent 2017. február 13-án is, ez a TOP-5.1.2-16-os verzió. Kérdésünk: ez utóbbi módosítása-e a 2016-os verziónak vagy ez egy új dokumentum s a korábbi módosítására még várnunk kell? Melyik pályázati Felhívást kell alapként tekintenünk. Jól gondoljuk–e, hogy a pályázat beadásának időpontjában érvényben lévőt kell alapnak vennünk?

38

Válasz: A TOP-5.1.2-16 Felhívás egy új Felhívás azon megyék részére, akik nem a hirdették meg a teljes rendelkezésre álló támogatási keretüket. A TOP-5.1.2-15 Felhívás is hamarosan módosulni fog az új TOP-5.1.2-16 Felhívás szakmai tartalmának megfelelően. 2018. január 22-én meg is jelent a Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések című (TOP-5.1.1-15 kódszámú), valamint a Helyi foglalkoztatási együttműködések című (TOP-5.1.2-15 kódszámú) Felhívás módosítása. 2018. január 23-án megjelent a „Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében” című (TOP-6.8.2-15 kódszámú) Felhívás módosítása.

2) „Mikorra várható a TOP-5.1.2-15 Felhívás módosítása, amelyben jelenleg még nem szerepelnek a közfoglalkoztatottak, mint célcsoport. Valamint a konzorciumi partnerek és paktumszervezeti tagok egymás közötti számlázása sem tisztázott.

Válasz: Az Irányító Hatóság válasza: a TOP-5.1.2-15 Felhívás vonatkozó közleményének megjelentetése folyamatban van. A Felhívás 3.2 és 5.6 b) pontja szabályozza ezt a kérdést: „Konzorciumi tagok szolgáltatást paktumszervezeti tagoktól a vonatkozó jogszabályok által rögzített beszerzési, közbeszerzési szabályok figyelembevételével vehetnek igénybe”, illetve „A konzorciumi tagok a projekt keretén belül egymástól anyagot, árut, szolgáltatást, eszközt, immateriális javakat nem vásárolhatnak.”

3) Várható-e a 2. körös Helyi foglalkoztatási együttműködések Felhívás (TOP-5.1.2-16) beadási határidejének módosítása? Vagy ezen Felhívás az irányú módosítása, hogy a támogatási kérelem benyújtásával egy időben ne legyen kötelező csatolni kell a helyzetfelmérést, Megvalósíthatósági Tanulmányt (miközben a 2. főtevékenységet nem lehet megkezdeni az első körös pályázat lezárását (2018.10.31) megelőzően)? Válasz: Nem várható a TOP-5.1.2-15 projekt beadási határidejének valamint a Felhívás módosítása sem.

Támogatási szerződések

1) A legutóbbi TOP értekezleten elhangzott, hogy azon projektek esetében, ahol a teljes keret

összeg nem került lehívásra, ott a megítélt támogatási összeg lekötendő, valamint a vállalt indikátorok teljesítendőek 2018.12.31-ig. Miközben keretemelésre kiírt pályázati Felhívás várható, a maradék keret felhasználására. Baranya esetében ez a megyei jogú városi projektet érinti. A projektben a jelenleg érvényben lévő támogatási szerződésünk 2021.06.30-ig szól, ennek megfelelően minden költséget, és bevonandó létszámot e dátumig terveztünk meg. Válasz: Azon projektek esetében, ahol a területi szereplő kérésére nem a teljes rendelkezésre álló keretösszeggel lett megkötve a támogatási szerződés, és az érintett területi szereplő (önkormányzat) kezdeményezi a még rendelkezésre álló támogatási keret bevonását a futó projektbe, akkor erre a támogatási szerződés keretemelésre irányuló módosításával sor kerülhet. Azonban ezt minden esetben az ITP-ben nevesített területi szereplőnek kell kezdeményeznie az Irányító Hatóságnál és a keretemelés összege nem haladhatja meg az ITP-ben, az adott területi szereplő részére még rendelkezésre álló támogatási keretet (paktumok esetében a 2. körös Felhívásokban rögzített keretet).

Informatika

1) Bács-kiskun megyében a TOP projektek kapcsán tervezzük TOP 5.1.1.-ben és TOP 6.8.2-ben

képzéseket indítani 2017. június illetve 2017. július hónaptól. Szeretnénk tudni, hogy milyen stádiumban van az informatikai háttér fejlesztése, hogy a programba történő bevonás, képzések

39

indítása, keresetpótló juttatás biztosításához kapcsolódó járulékfizetés teljesítése érdekében a szakmai megvalósítás lebonyolítása biztosítható legyen. Válasz: A Csongrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya az IR-listák alapján készített egy informatikai segédprogramot, amit a TOP esetében lehet majd használni, amíg a TOP informatikai fejlesztés nem készül el. Amint Dr. Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, hozzájárul a segédprogram a TOP munkaerőpiaci programokban érintett megyei kormányhivatalokban történő használatához, kiterjesztésre kerül és tájékoztatás kerül megküldésre a megyei kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottak részére. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: NISZ) felé a megrendelés még nem indult el. Az NGM és a Miniszterelnökség között született döntés értelmében közösen vállalják ennek terheit, a 2016. év őszén érkezett (alacsony összegű) előzetes ajánlat kapcsán. A június elején érkezett költségbecslés magasabb összeget mutat, az ajánlattal kapcsolatban felső vezetői szintű egyeztetésre kerül sor az NGM, a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium között. Magas prioritást képvisel a feladat. A NISZ jelzése alapján a fejlesztésre 4 hónapos időintervallum szükséges. A Zalaszám Kft. képviselőivel is zajlanak az egyeztetések, a már felrögzített adatok az új rendszerbe történő migrálásával kapcsolatban. A TOPPIR program informatikai fejlesztése azóta már folyamatban van.

2) „Az IR-ben az ügyfélhez kapcsolódó számfejtés listázásánál (keresetpótló juttatás és a képzés kapcsolódó útiköltség esetén) nem jelenik meg a célcsoporti besorolás.” Válasz: Folyamatban van.

3) „Mikorra készülnek el azok a fejlesztések az IR-ben amelyek a TOP programok esetében is lehetővé teszik a támogatások számfejtését, IR-ből az utalvány rendeletek előállítását? Mikor és hogyan lesz lehetőség az eddig megtörtént utalások visszatöltésére az IR-be?” Válasz: A TOPPIR program informatikai fejlesztése már folyamatban van.

4) „TOP programok megvalósítása kapcsán továbbra is hiányoljuk az informatikai háttér és az aktualizált iratminták hiányát.” Válasz: Az eljárásrend módosítása jelenleg is folyamatban van. Az informatikai probléma megoldását célzó, többoldalú egyeztetések továbbra is folyamatban vannak, végleges megoldás nem született. A TOPPIR program informatikai fejlesztése azóta már folyamatban van.

Elszámolhatóság

1) Mikor várható hivatalos, teljes körű (a felróhatósági okok vizsgálatából eredő elszámolhatósági kérdésre kitérő) az irányító hatóságok által hitelesített állásfoglalás a képzésben lemorzsolódók elszámolhatóságára vonatkozóan? Fent leírtak a támogatott foglalkoztatásban részt vevőkre úgyszintén alkalmazhatók-e? Tehát, aki a támogatott foglalkoztatásban fél év letelte előtt (mert a projektben minimum hat hónapos foglalkoztatás az elvárás) lemorzsolódik, annak a támogatási költsége is időarányosan elszámolásra kerülhet-e a projekt terhére? Válasz: A Magyar Államkincstár által 2017. május 22-én kiküldött 10 pontos tájékoztató e-mail hivatalos állásfoglalásnak minősül. Az IH adta ki az állásfoglalást, a Magyar Államkincstár,

40

mint közreműködő szervezet küldte ki a Kedvezményezetteknek. Kérjük az abban foglaltakat tudomásul venni. A támogatott foglalkoztatáshoz kapcsoló lemorzsolódás ugyanúgy kezelendő, mint képzés esetében. A támogatási költség időarányosan szintén elszámolható, abban az esetben is, ha a 6 hónapos foglalkoztatás nem valósul meg. Felhívás 5.5 Az elszámolható költségek köre fejezetben a II. Beruházáshoz kapcsolódó költségek / Eszközbeszerzés költségei a következőképpen határoz: Az eszközök beszerzése önállóan nem támogatható, csak abban az esetben, ha a jelen dokumentum 3. fejezetében felsorolt támogatható tevékenységekhez kapcsolódnak, és amelyek alapján a pályázó az eszközeit külön nevesíteni tudja egy adott, támogatható tevékenységhez, és amely tevékenység esetében az eszközbeszerzés bizonyíthatóan szükséges az adott létesítmény funkciójának megfelelő működtetéséhez. Tárgyi eszköz beszerzése kizárólag jelen Felhívás 3.1.1 és 3.1.2 pontjában nevesített 1. és 2. főtevékenységhez, valamint a projektmenedzsment működéséhez kapcsolódhat. A 2. főtevékenységhez (képzés és foglalkoztatás) kizárólag a kormányhivataloknál, a projekt megvalósítására használt eszközök számolhatóak el.”

2) A projektek megvalósításában a 2. főtevékenységhez kapcsolódó egyéb munkaerőpiaci szolgáltatást számos projektben non-profit cégek végzik. A munkavégzéshez elengedhetetlen a tárgyi feltételek biztosítása. Jelen programok megvalósításához nem rendelkeznek megfelelő humánerőforrás kapacitással, így új munkavállalók alkalmazásával valósítható meg a program. Az új munkavállalók számára szükséges a munkavégzéshez eszközök biztosítása. Engedélyezik-e, hogy a 2. főtevékenység ellátásával kapcsolatos minden eszköz beszerzés minden konzorciumi partner részéről elszámolható költség legyen? Válasz: Alapvetően a szolgáltatást nyújtó szervezetnek alkalmasnak kell lennie nem csak a szakmai, hanem a tárgyi elvárásoknak is. Amennyiben az adott szervezet nem felel meg a szakmai vagy tárgyi szempontoknak, a Kormányhivatalt kell felkérni a munkaerőpiaci szolgáltatás nyújtására. A Felhívás 3.1.1 B. Főtevékenység b) pontja előírja, hogy amennyiben a tevékenységet a megyei kormányhivatalon kívüli, egyéb szervezet látja el, akkor a „munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtása a hatályos jogszabályokkal összhangban, azokra építve: a szolgáltatási tevékenység és díjának megtérítése” támogatható, ezért a szervezet eszközbeszerzése nem támogatható.

3) Mikor várható hivatalos, teljes körű (kitérve a felróhatósági okok vizsgálatából eredő elszámolhatósági kérdésre) az irányító hatóságok által hitelesített állásfoglalás a képzésben lemorzsolódók elszámolhatóságát tekintve?” Válasz: Az IH foglalkozik a kérdéssel és dolgozik annak megoldásán.

4) „Továbbá, a fentiek a támogatott foglalkoztatásban részt vevőkre úgyszintén alkalmazhatóak? Aki a támogatott foglalkoztatásban fél év letelte előtt (a projektekben minimum hat hónapos foglalkoztatás az elvárás) lemorzsolódik, annak támogatási költsége is időarányosan elszámolásra kerülhet a projekt terhére?” Válasz: Igen, a támogatott foglalkoztatáshoz kapcsoló lemorzsolódás ugyanúgy kezelendő, mint képzés esetében. A támogatási költség időarányosan szintén elszámolható, abban az esetben is, ha a 6 hónapos foglalkoztatás nem valósul meg.

5) „A képzésben résztvevő, bankszámlával nem rendelkező ügyfél esetében a keresetpótló juttatás lakcímre utalásakor a 2008. évi III. törvény szerinti kerekítési szabályok szerint 0-ra, vagy 5 Ft-ra kerekített összeg utalása történik meg. A hatósági szerződés szereplő kötelezettségvállalás nem tartalmazza a kerekítés összegét és a tranzakciós költségeket sem. A havi adatszolgáltatás Támogatási keret felhasználása táblájában a kötelezettségvállalásnál milyen módon kell feltüntetni azokat az összegeket, amelyek a kötelezettségvállalásban nem szerepel?”

41

Válasz: A kötelezettségvállalás alapja, dokumentuma a hatósági szerződés. Az abban foglalt tényleges kötelezettségvállalás összegét kell az adattáblában feltüntetni.

6) „A keresetpótló juttatás lakcímre utalásakor fizetendő tranzakciós költséget semmilyen számviteli bizonylattal/számlával nem tudjuk alátámasztani (csak a bankszámlakivonaton jelenik meg az összeg). Ennek alapján milyen módon számolható el a költség?” Válasz: A Magyar Államkincstár válasza: A Felhívás 3 paktum Felhívás 5.5 pontja az alábbi szabályozást tartalmazza: V. Célcsoport támogatásának költségei Célcsoport képzési költségei alatt elszámolható a - Képzés idejére szóló keresetpótló juttatás (beleértve a postai úton történő kifizetéshez kapcsolódó költségeket); Célcsoport által igénybe vett munkaerőpiaci szolgáltatások költségei alatt a - Szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás 5.6 u): Célcsoport tagok részére nyújtott keresetpótló juttatás, valamint megélhetést biztosító támogatás költségeinek elszámolása a Keresetpótló juttatás elszámolása összesítőn (amennyiben releváns) Mindezek figyelembe vételével a keresetpótló juttatás – képzéshez kapcsolódóan – nem a képzési költség összesítőn, hanem minden (képzés idejére szóló, munkaerő piaci szolgáltatáshoz kapcsolódó), tevékenységhez kapcsolódó keresetpótló juttatást és a postai úton történő kifizetéshez kapcsolódó költségeket „Keresetpótló juttatás elszámolása” összesítőn szükséges elszámolni. Továbbá a munkaerő piaci szolgáltatásokhoz kapcsolódó keresetpótló juttatás esetében is igaz, hogy a postai úton történő kifizetéshez kapcsolódó költség beleértendő a keresetpótló juttatásba.

7) „Elszámolható-e a nettó keresetpótló juttatás postai kézbesítéséből eredő felfelé kerekítés összege? Ugyanis e kifizetésnek nincsen kötelezettségvállalása – a hatósági szerződésben rögzített keresetpótló juttatáson felüli összegekről van szó -, de az ügyfélre kimutatható. Ha lehetséges az elszámolás, azt milyen módon tegyük?” Válasz: A Magyar Államkincstár válasza: A kerekítés szabályai szerint számolható el a költség. Összesítőn történik az elszámolás, így alátámasztó dokumentum beküldése nem releváns. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az ügyfélre kimutatható analitikus nyilvántartást a dokumentációban szükséges megőrizni, helyszíni ellenőrzés során ellenőrizhető.

8) „Elszámolható-e a TOP projektekben a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetében a munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra és a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésére/megszüntetésére vonatkozó jogszabályok által előírt, kötelezően fizetendő juttatások költsége olyan mértékben, amilyen mértékben az a támogatott projekthez kapcsolódik? A 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 3.5.4.6 pontja szerint igen, de a Felhívás nem tartalmazza.” Válasz: A Magyar Államkincstár válasza: A 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének hivatkozott pontja szerint elszámolható. A kötelezően fizetendő juttatások költsége olyan mértékben elszámolható, amilyen mértékben az a támogatott projekthez kapcsolódik, függetlenül attól, hogy a munkavégzésre vonatkozó szerződés, illetve a kollektív szerződés az elszámolás arányára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Az arányosításnál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a projekt megvalósításában a közreműködő munkatárs munkaidejének egészében vagy csak egy részében vesz-e részt, másrészt azt, hogy a projektmegvalósítás időtartama hogyan aránylik a jogviszony megszüntetése miatt járó juttatás számítási alapját képező teljes, az adott munkahelyen töltött időtartamhoz.

42

9) „A „TOP-6.8.2-15 paktum költségkorlátok és minta költségvetés” tábla - szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás költségsorhoz kapcsolódóan az alábbi módosítás került felvezetésre: 450.000 Ft/kivéve jogszabályi rendelkezés alapján megállapított bér. A lábjegyzetben pedig az alábbi szerepel: „A Felhívás 3.1.1 „A” és „B” főtevékenység vonatkozásában a Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei soron tervezhető bér maximuma a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, vagy az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény rendelkezései szerint létrejött jogviszonyok esetében, a törvényben szereplő besorolás alapján megállapított bruttó bér és járulékainak összege. Amennyiben a Szakmai megvalósításban közreműködő munkatárs jogviszonya nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. vagy a 2016. évi LII. törvény szerint jött létre, abban az esetben a Felhívások keretében elszámolható bérmaximum (bér és járulékok összege, beleértve munkáltatói járulékokat is) továbbra is maximum 450.000 Ft. A szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás a béren és járulékokon kívül az egyéb személyi jellegű juttatásokat is tartalmazza, amelyek nyújtása szintén egységes az állami tisztviselők és a közszolgálati tisztviselők esetében az adott munkahely vonatkozásában. Ezen összegek együttes elszámolhatóságáról nem rendelkezik a lábjegyzet. Elszámolhatók-e az egyéb személyi jellegű juttatások abban az esetben, ha a bér és járulékok összege már meghaladja a 450.000 Ft-os egységköltség korlátot, illetve, ha a bér és járulékok, valamint az egyéb személyi jellegű kifizetések együttes összege haladja meg a költségkorlátot?” Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A költségkorlát a „Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás”-okra vonatkozik. Amennyiben a Szakmai megvalósításban közreműködő munkatárs jogviszonya nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. vagy a 2016. évi LII. törvény szerint jött létre, abban az esetben a Felhívások keretében elszámolható bérmaximum a személyi jellegű kifizetésekkel együtt (bér és járulékok összege, beleértve munkaáltatói járulékokat, egyéb kifizetések) továbbra is maximum 450.000 Ft. A korlátba minden személyi jellegű ráfordítás beleértendő a Felhívás mellékletét képező költségkorlát táblázat alapján. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, vagy az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálya alatt létrejött jogviszony esetében a törvényben szereplő besorolás alapján megállapított bruttó bér és járulékai (a személyi jellegű egyéb kifizetésetekkel együtt pl. cafeteria) esetében nincs megállapított korlát, ott a jogszabályi rendelkezések az irányadóak. Felhívjuk a figyelmet, hogy a módosítás a megjelenés napjától hatályos, a megjelenés előtti időszakra a korábbi korlát érvényes.

10) A 2018. február 08-ai szakmai megbeszélésről készült emlékeztetővel megküldésre került GYIK Elszámolhatóság fejezetének 7) kérdése a nettó keresetpótló juttatás postai kézbesítésből eredő felfelé kerekítés összegének elszámolhatóságát firtatta. A Magyar Államkincstár konkrét válasza: „A kerekítés szabályai szerint számolható el a költség.” Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés f) pontja alapján „a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény alapján járó megélhetést biztosító ellátások és támogatások összegét – ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik – 2008. március 1-jétől a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre történő felfelé kerekítéssel kell folyósítani. Ha a folyósító szerv az ellátásból levonást teljesít, a kerekítést a levonás után fennmaradó összegre kell végrehajtani.” A fenti jogszabály alapján a Kormányhivatal Foglalkoztatási szervei által használt Integrált Rendszer (IR) a bankszámlára utaláskor is az ügyfél javára végzi el a kerekítést, így bankszámlára történő kiutalás esetén is felmerül a felfelé kerekítés elszámolhatósága.” Kérdésünk: A fentiek alapján a bankszámlára történő nettó keresetpótló juttatás kiutalásakor, az IR szakrendszer által előállított felfelé kerekítést tartalmazó összeg is elszámolható a GYIK hivatkozott pontjában leírtak szerint? Válasz: A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján: Amennyiben a keresetpótló juttatás összege a 2008. évi IV. törvény 1. § (1) f) szerint került megállapításra, mely hivatkozás a 2008. február 29-et követően megállapított juttatásokra vonatkozik, úgy a megállapított

43

összeg számolható el: a juttatás megállapítása, illetve összegük módosítása során - ideértve az ellátás megállapítását követő emeléseket is - mind a módosítás alapját képező összeget, mind a módosított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik. Ettől eltérő kerekítés esetén a bankszámlára történő utalás vonatkozásában a 2008. évi III. törvény nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy az készpénz forgalom esetében értelmezhető.

11) TOP programok: 2018. március 09-én érkezett Irányító Hatóság tájékoztatásában az alábbi olvasható: „A képzéssel összefüggő lemorzsolódással kapcsolatban folyamatosak az egyeztetések, azon dolgoznak, hogy a problémára megoldást találjanak és a kormányhivatalok pénzügyi kockázatát csökkentsék. Az irányító hatóság kéri a Kormányhivatalokat a képzési program megkezdésére”. Történt-e előrelépés a képzések behajthatatlan visszaköveteléseinek fedezete biztosításával kapcsolatban? A kérdés megnyugtató rendezéséig továbbra is kockázatosnak tartjuk a képzések megkezdését. Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A probléma megoldása érdekében az egyeztetések folyamatosak, több szervezet bevonásával, azonban az ügy komplexitás miatt végleges döntés még nem született. Az Irányító hatóság több fórumon egyeztet a megoldás érdekében.

12) A Békés Megyei Kormányhivatal 2018. január 16-án a Magyar Államkincstáron keresztül állásfoglalás kéréssel fordult a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága felé, amelyben a TOP-5.1.1-15, TOP-5.1.2-15 és TOP-6.8.2-15 pályázati Felhívások 5.6 Az elszámolhatóság további feltételei e) pontjában szereplő alábbi szöveg értelmezését kérte: „A projekt összköltségének legalább 70 százalékát közvetlen munkaerőpiaci fejlesztést eredményező és a célcsoporthoz köthető tevékenységre kell fordítani, azzal, hogy a célcsoport esetében az egy főre jutó valamennyi közvetett és közvetlen szolgáltatás (beleértve a képzési, bér- és járulék-támogatást, utazási költségtérítést, egyéb szolgáltatások, beruházások költségeit) összege nem haladhatja meg a 3.000.000 forintot.” A kérdés arra vonatkozott, hogy a 3 millió Ft-os korlátba csak a „B” főtevékenység keretében elszámolni kívánt költségek számítanak bele, vagy az „A” főtevékenységben, valamint az Önállóan nem támogatható választható tevékenységek (helyi termék, élelmiszer-termék, befektetés ösztönzés) között szereplő költségek is? A legutóbb – 2018. február 8-án – megtartott TOP szakmai értekezleten az Irányító Hatóság jelen lévő képviselője szóban azt a tájékoztatást adta, hogy a 3 millió Ft-os korlát csak „tervezési korlát”, azaz csak arra szolgált, hogy előzetesen és forrásarányosan meghatározza a programba bekerülő célcsoporti létszám nagyságát, és nem képezi majd a későbbiekben helyszíni vagy más típusú ellenőrzés során az egyes programba vont célcsoporti személyek tételes pénzügyi vizsgálatának alapját. Kérjük az Irányító Hatóságot a leírtak írásos megerősítésére.” Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A Felhívásban szereplő, 3 millió Ft/fő korlát érvényes és vizsgálandó a projektmegvalósítás során is. A vizsgálat módja projektszintű (nem egyéni szintű), azaz a projektidőszak végén az egy főre jutó közvetlen és közvetett szolgáltatások összege, átlagosan nem haladhatja meg a 3 millió Ft/fő összeget. Ezen belső korlát vizsgálata megegyezik a kiválasztási eljárás során vizsgált módszerrel.

Közfoglalkoztatás:

1) „A projektben a közfoglalkoztatásból a versenyszférába visszavezethető személyek a célcsoport

részét képezik. Amennyiben egy másik TOP-os pályázatot elnyerő önkormányzat a korábban nála közfoglalkoztatásban dolgozó munkatársait kiemelné a közfoglalkoztatásból és felvenné őket a TOP-5.1.1. projekt terhére foglalkoztatási támogatással, akkor ezt a Kormányhivatal támogathatja-e? Ebben az esetben nem a versenyszférába, hanem önkormányzathoz (ugyanahhoz a munkáltatóhoz) történne a munkavállaló kiközvetítése. A projektek pályázati

44

Felhívásában előirányzott TOP pályázatok kölcsönös együttműködése ilyen módon megvalósítható lenne.” Válasz: A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadmányozott hatályos eljárásrend alapján a közfoglalkoztatásból való kiléptetés esetében az az út járható, hogy még a munkaerőpiaci programra szóló megállapodás megkötése előtt lebonyolódjon az előkészítés (állomásai: ajánlatételi lap, közfoglalkoztatásból való kilépés, álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, programba vonás, közvetítés, hatósági szerződés megkötése). Az eljárásrend 4.2-es pontja szerint: „Amennyiben egyéb, hazai forrású központi foglalkoztatási programból olyan támogatást nyújtanak egy személynek, amellyel a közfoglalkoztatásból való kilépését és elhelyezkedését motiválják, azzal párhuzamosan, ugyanazon személy – 9. célcsoport szerint bevont résztvevő – esetében lehetséges a jelen munkaerőpiaci programban elhelyezkedését szolgáltatással és támogatással elősegíteni.”

Eljárásrend 1) „Mikorra várható a TOP projektekhez a szolgáltatások eljárásrendjének megjelenése, a már

emailban kiküldött néhány iratminta a külső szolgáltatók számára tervezett iratminta-e?” „Mikorra várható az Ákr. hatályba lépése kapcsán módosított TOP eljárásrend és iratminták megküldése?” „Mikorra várható a 2018. évi változásokat tartalmazó eljárásrend és iratminták megküldése?” Válasz: Az eljárásrend módosítása jelenleg is folyamatban van. Az eljárásrendben az Ákr. átvezetésén túl olyan apróbb módosításokat is végrehajtottunk, amelyeknek igényét a megyék jelezték az elmúlt fél évben. A támogatási iratmintákban az Ákr. átvezetése történt meg. A megyei kormányhivatalok további észrevételei alapján sor került az iratminták javítására. Jelenleg a javítások egyeztetése történik a társfőosztályokkal. Az egyeztetéseket követően sor kerül az eljárásrend és iratminták újbóli kiadmányozására.

2) Az NFA FA decentralizált keretéből működtetett munkahelymegőrzés támogatási eszköz működését szabályozó központi módszertani útmutató nem került aktualizálásra 2018-ban, nem követte a jogszabályváltozásokat. (Az eszköz működése a béralapú támogatásokról szóló módszertani útmutatón belül kerül leszabályozásra.) Az NFA FA decentralizált keretéből működtetett mobilitási támogatáson belül nem került aktualizálásra a mobilitási támogatások (helyközi utazási- valamint a csoportos személyszállítási támogatások) központi módszertani útmutatója. Mikorra várható az aktualizált Módszertani Útmutatók kiadása? Válasz: „A béralapú támogatásokról” szóló módszertani útmutató végleges jóváhagyásra vár, „A mobilitási támogatásokról” szóló módszertani útmutató kiadásra került 2018. március 29-én.

3) Végül szeretnénk tudni, hogy az aktualizált módszertani útmutatókkal kapcsolatos esetleges kérdéseinket milyen fórumon és milyen módon tehetjük fel?

Válasz: Minden szakmai értekezlet előtt a megyei kormányhivataloknak lehetőségük van kérdéseik NGM FSZF számára való megküldésére. Minden kérdésre megadjuk a választ, ha nem az értekezleten, akkor az értekezletről készült emlékeztető kiküldésével egy időben.

Inaktívak

1) „Az inaktív személyek a projekt kiemelt célcsoportját képezik. Inaktívnak a munkaerőpiaci programban azt tekintjük, akinek álláskereső nyilvántartásba vétele vagy egyéb módon (nem álláskeresőként) való nyilvántartásba vétele célzottan a munkaerőpiaci programban való

45

részvételének érdekében történt meg és a megelőző időszakra inaktívnak vallja magát a következők szerint: nem dolgozott, nem keresett munkát és/vagy nem tudott munkába állni (lásd: Projekt érvényes Eljárás rendje). Milyen hosszú időszakot értünk megelőző időszakon? A célcsoporti személy bevonása előtt milyen dokumentálható módon szükséges az inaktivitást vizsgálni és azt igazolni?” Válasz: Amennyiben nem volt regisztrált álláskereső akkor akár a programba vonás előtt egy nappal is lehetséges.

Iratminták

1) „Az Ön által vezetett Foglalkoztatási Szolgálat Főosztályról érkezett NGM/1452-186/2017 iktatószámú, TOP munkaerőpiaci programok megvalósításához kapcsolódó nyomtatványok megküldése tárgyú levélben Főosztályom megkapta a munkaerőpiaci szolgáltatások biztosításához szükséges dokumentumokat. Az iratminták mindegyikét kötelező alkalmazni (mentori, haladási, tanácsadási napló)? Az egyéb bevonási dokumentáció mellett ez jelentős adminisztrációs terhet ró az ügyintézőkre.

Avagy a mentori szolgáltatásban részesülő ügyfelek esetében esetleg elég a mentori napló alkalmazása, amely tartalmaz minden releváns, az ügyfél egyéni programja szempontjából fontos információt, illetve eseményt.” Válasz: Amennyiben a munkaerőpiaci szolgáltatást belső munkatárs végzi, nem kell tanácsadási, mentori és haladási naplót vezetni, az IR-ben viszont rögzíteni szükséges. Külső tanácsadó esetén nem kötelező az iratmintát használni, de szakmailag indokolt, hogy a tanácsadó és a mentor munkájának egymásra épülése követhető legyen.

2) A Felhívások 3.5.3 pontja szerint: „A projekt keretében a projektgazdának az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1304/2013/EU Rendelet 1. sz. mellékletében foglalt közös kimeneti és eredménymutatók esetében a rendeletben meghatározott feltételek alapján kötelező nyilvántartást vezetnie és adatot szolgáltatnia a bevont célcsoportról.” Az adatgyűjtéshez szükséges ESZA kérdőíveken szereplő adatok a programba vont ügyfelekről rendelkezésre állnak, mivel a TOP eljárásrend iratmintái is az 1304/2013/EU Rendelet alapján kerültek kialakításra. Az kétszeres adminisztráció elkerülése érdekében van-e rá lehetőségünk, hogy az ESZA kérdőívek helyett az eljárásrend iratmintáit – PROGRAM-ELŐKÉSZÍTŐ MUNKALAP; Bevonási jellemzők; NYILATKOZAT személyes adatok felvételéhez a programból való kilépés kapcsán – töltsük fel az EPTK felületre?

Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: Az ESZA kérdőívek töltése a Felhívásban szereplő rendelet alapján kötelező, jelenleg nem kiváltható más iratmintával. A 2018. február 8-ai szakmai értekezleten elhangzottakat figyelembe véve, a kormányhivatalok kérése alapján az IH megkezdte a szükséges egyeztetéseket, ennek lezárásáig kérjük szíves türelmüket.

3) A 2018. február 08-ai szakmai napon elhangzott, hogy az ESZA kérdőív EPTK feltöltése nagyon fontos feladat, melyet a Kormányhivataloknak szükséges lenne minél hamarabb megkezdeni. Az IR szakrendszerben a kérdőív feltöltésre lehetőséget adó „Nyilatkozat” nyomógomb a TOP projektek esetében nem aktív. A NISZ munkatársának tájékoztatása alapján a V5 konstrukció már lehetőséget fog adni a nyomógomb használatára, de arra vonatkozóan, hogy ez időben mikor lesz, nem tudott tájékoztatást adni. Következő lépésként a Főkedvezményezett Megyei Önkormányzattól a kérdőív feltöltéséhez EPTK jogosultságot kértünk. A megyei projekt menedzsere felvette a kapcsolatot a Magyar Államkincstár illetékes munkatársával, mivel az általunk kért jogosultságot kiosztani számunkra nem tudta. A Közreműködő szervezet ügyintézője tájékoztatta a megyei menedzsert, hogy ESZA kérdőív feltöltéshez nincs külön jogosultság, illetve a TOP-os projektek EPTK felületén nincs lehetőség a kérdőívek feltöltésére (nincs kialakítva, vagy nincs engedélyezve a felület elérhetősége úgy, mint a ROP-os projektek esetében).”

46

Kérdésünk: A megfogalmazott ESZA kérdőívek EPTK feltöltésére vonatkozó elvárásnak hogyan tud a Kormányhivatal eleget tenni?

Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: Az ESZA kérdőívek töltése a Felhívásban szereplő rendelet alapján kötelező, jelenleg nem kiváltható más iratmintával. A 2018. február 2-ai szakmai értekezleten elhangzottakat figyelembe véve, a kormányhivatalok kérése alapján az IH megkezdte a szükséges egyeztetéseket, ennek lezárásáig kérjük szíves türelmüket. Az EPTK felületre való adattöltés jogosultság alapján érhető el. A kérdését egyeztetjük az érintett MÁK egységgel a probléma megoldása érdekében.

4) A bérgarancia támogatást szoftveresen kezelő Támogatási Eljárások Alkalmazása (TEA) program által létrehozott iratminták nem kerültek aktualizálásra az Ákr. bevezetése óta. (Változatlanul Ket.-re történő hivatkozásokat hoz a program az iratminták [pl. hiánypótló végzés, határozatok] előállítása során.) Várható-e a TEA programban az iratminták aktualizálása?

Válasz: Bérgarancia támogatást biztosító rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó szerződés megkötés a NISZ Zrt. tájékoztatása alapján folyamatban van. A fejlesztések a szerződéskötést követően tudnak megvalósulni.

5) A 2018.03.09-i levélben érkezett 2018. február 8-i szakmai értekezlet utólagos kiegészítésének idézése: ESZA kérdőív: Teljesen független az eljárásrendben szereplő adatoktól, nyomtatványoktól. Az ESZA kérdőívek kitöltéstől nem tud eltekintetni az Irányító Hatóság, mivel a Bizottság felé folyamatos adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn. Tekintettel arra, hogy azon személyi adatok melyek a kitöltéshez kellenek, a kormányhivataloknál vannak, ezért a kormányhivatal adott ügyintézőjét javasolt megadni jogosultságért az EPTK felületen. A főkedvezményezettel szükséges leegyeztetni, hogy ki kapja meg a jogosultságot. Az Irányító Hatóság nem is látja ezeket az adatokat, mert azokat a Miniszterelnökség kezeli.” A FELHÍVÁS 3.5.3. Egyéni szintű adatgyűjtés ESZA forrásból megvalósuló Felhívások esetén pontja értelmében kötelező a bevont célcsoport egyes tagjairól adatot szolgáltatni úgy be-, mint kilépéskor. Ennek formája az ESZA-kérdőív, ami alapján rögzítésre kerülnek az adatok az EPTK felületére. A 2018. február 08-i szakmai értekezleten ezen ügy megbeszélése kapcsán a főosztályok részéről az a javaslat hangzott el, hogy a GINOP programokhoz hasonlóan az IR rendszerben lenne célszerű megoldani a Program-előkészítő Munkalap és az ESZA kérdőív harmonizációját. Jelenleg a TOP programok esetében az IR rendszer P-ágán a P.2.2 – Egyéni ügykezelés menüpontban a Résztvevők panelen a Nyilatkozat gomb nem aktív. A TOP programban az ügyfelek bevonáskori adatai az IR-ben nem rögzíthetők. Kérdésünk: várható-e az IR ez irányú fejlesztése, lesz-e lehetőség az adatok rögzítésére, központi átadására a GINOP-5.5.1 és GINOP-5.2.1 programhoz hasonlóan? Várható-e előrelépés ezen a területen a dupla adatrögzítés elkerülése érdekében. Amennyiben a rögzítés ily módon nem valósítható meg, a TOP programok Eljárásrendjének dokumentumai – Program-előkészítő munkalap, Nyilatkozat programból való kilépés kapcsán – megfelelőek és elegendők-e az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez, az anonimizált adatok EPTK felületen történő rögzítéshez vagy az ESZA kérdőívet kötelező tölteni? Ez dupla adminisztrációt követelne meg mind az ügyfelek, mind a szakmai szervezet részéről.”

Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: Az ESZA kérdőívek töltése a Felhívásban szereplő rendelet alapján kötelező, jelenleg nem kiváltható más iratmintával. A 2018. február 8-ai szakmai értekezleten elhangzottakat figyelembe véve, a kormányhivatalok kérése alapján az IH megkezdte a szükséges egyeztetéseket, ennek lezárásáig kérjük szíves türelmüket.

47

180. napi után követés

1) Azon ügyfél esetében, aki csak szolgáltatást kapott, vagy aki képzésben vett részt, kell-e végezni 180. napi után követést.”

Válasz: Minden esetben el kell végezni a 180. napi után követést, hogy a kormányhivatal információval rendelkezzen arról, mi történt az ügyféllel a TOP program keretében kapott szolgáltatás, képzés hatására.

Paktum

1) Szintén elhangzott korábbi egyeztetéseken, hogy készül útmutató a paktum minősítési eljáráshoz. Mikor várható a dokumentum megküldése? (A 2018. október 31-ig tartó projektek szempontjából időszerű lenne az útmutatóban írottak ismerete).

Válasz: Az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján: A paktum minősítési eljárás a Felhívás szakmai mellékleteként megjelent Megvalósíthatósági tanulmány 7. pontban szereplő / Tervezést segítő javaslatok – Paktumok, foglalkoztatási megállapodás sztenderdje pontban szereplő dokumentumok alapján kerül kidolgozásra. Kérjük, hogy a projekt megvalósítás során a jelzett pontban szereplő szempontokat szíveskedjenek figyelembe venni.

Megállapodás

1) Megállapodás megszüntetése programelem meghiúsulása esetén. Az ügyfél neki fel nem róható

okból - betegség miatt - kénytelen volt az alapkompetencia fejlesztő képzést abbahagyni. Azonban az egészségi állapotában beállt változás csak a képzés befejezését akadályozta meg, a programban való léte még biztosítható lenne a későbbiek során. Szakmai szempontból az ügyfélnek szüksége lenne a TOP által biztosítható munkaerőpiaci szolgáltatásokra, hogy segítséget tudjunk adni számára a nyílt munkaerőpiac felé történő visszatérésre. A fentiek alapján egy eset nincs letisztázva, ami számunkra jelen esetben fontos lenne. Ha a programelem (képzés) az ügyfélnek nem felróható okból szakad meg, a hatósági szerződés megszűntetésre kerül. Ebben az esetben értelemszerűen nem tekinthető a programelem megvalósultnak, nem is számít a képzést sikeresen befejezett körbe. Jól értelmezzük-e, hogy ebben az esetben nem kell a megállapodást is megszűntetni, továbbra is a programban tartható az ügyfél, hogy további eszközökkel segítsük a munkaerőpiaci helyzetének fejlődését? Válasz: Az eljárásrend a következőképpen fogalmaz: Egy-egy programelem megvalósulása vagy meghiúsulása még nem jelenti automatikusan az egész egyéni program zárulását, csupán alapot ad az egész egyéni program további alakításához, illetve zárásához. A fentiek alapján, az említett konkrét esetben tehát nem kell a megállapodást is megszüntetni, továbbra is a programban tartható az ügyfél, hogy további eszközökkel is segíthető legyen munkaerőpiaci helyzetének fejlődése.