Környezetvédelmi alapismeretek

Rausch Péterkémia-környezettan tanár

Fogalma, kialakulása és története

KÖRNYEZETVÉDELEM

Környezetvédelem meghatározása

2

az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében.

tevékenységéből fakadó káros következmények

kiküszöbölése megelőzése

tevékenység, melynek célja az ember

ipari mezőgazdasági bányászati egyéb

A környezetvédelem olyan

céltudatos szervezett intézményesített

3

KÖRNYEZET-VÉDELEM

ALAPJA

Alkalmazott természet-

tudományok

Műszaki tudományok

Ökonómia (gazdaságtan)

Hatékonyságát és működőképességét a törvényi szabályozás és intézményrendszer biztosítja. A környezetvédelem nemcsak egészségvédelmi,

esztétikai szempontú, hanem gazdasági, gazdálkodási tevékenység is.

Környezetvédelem alapelvei

4

1. Egzakt megismerés elve

• egzakt paraméterekkel jellemezni a környezeti állapotot, ne szélsőségeket használjunk – környezeti monitoring rendszer

2. Az Élettiszteletének és védelmének elve

• az élet mai formáinak megőrzése a pusztulástól. Élet különlegességének megértése, funkcióinak tisztánlátása – környezeti etika

3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve

• mindenféle környezettel kapcsolatos tevékenység kiindulási alapja, környezetkímélő és fenntartható termelés és fogyasztás

Környezetvédelem alapelvei

5

4. Visszaforgatáselve

• a termelésben létre kell hozni és bevezetni olyan technológiákat, amelyek lehetővé teszik a hulladékok visszavezetését a termelés folyamatába

5. Takarékosság elve

• meg nem újuló energia- és nyersanyagforrások készletei végesek, minél messzebbre tolni a kimerülés idejét illetve helyettesítő anyagok

6. Elővigyázatosságelve

• a folyamatok véges ismerete miatt a kedvezőtlen alakulásokra is fel kell készülni, igyekszik megelőzni, kivédeni

Környezetvédelem alapelvei

6

7. Alkalmazkodás elve

• nem szakadhatunk el a természettől, regenerálódási időt hagyni

8. Fenntartható fejlődés

• Csak olyan mértékben bővíthetjük a termelést, használhatjuk az erőforrásokat, hogy az hosszútávon is fenntartható legyen (fenntarthatóság!)

9. Környezetvédelemtervszerű alakításának elve

• megfelelő környezetpolitikával, programmal, a gazdasági, terület- és települési rendezési, és környezeti tervek együtt kezelendők

Környezetvédelem alapelvei

7

10. Állami felelősség-és kötelezettség-vállalás elve

• nem kizárólagos!

• de felelősség és irányító szerep pl. kutatásban, kv. információs rendszer kialakítása, oktatás és ismeretterjesztés, nemzetközi együttműködések, állami támogatások

11. Egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve

• kv.-i döntések előkészítésébe be kell vonni az embert, és az ellenőrzésnek is részesei kellenek legyenek, önkormányzatok szerepe, helyi döntésekben)

12. Együttműködéselve

• állam és társadalom közt, a kv-mel kapcsolatos jogok és kötelezettségek akkor érvényesíthetők, ha az érintettek egymásra tekintettel tevékenykednek, együttműködnek a problémák megoldásában

Környezetvédelem alapelvei

8

13. Nemzetközi együttműködés elve

• az egységes földi rendszer zavartalan működése érdekében, a környezeti ártalmak nem országhatárokhoz kötődnek hosszú távon csak nemzetközi összefogás, érdekellentétek egyeztetése

14. Életminőség javítása

• a fejlettebb társadalmak az egészséges élet mellett oktatási, kulturális, szórakozási igényeket is magas szinten, szegényebb országokban is biztosítani kell

15. Távlati gondolkodás elve

• a társadalom irányítói általában a jelennel és a közeljövővel foglalkoznak, ritkán előbbre, a környezeti problémák hosszabb távon is okoznak gondot, tervezni kell, jövőkutatás

Környezetvédelem alapelvei

9

16. Információk szabad áramlásának elve

•nemzeti szinten mindenkinek biztosítani kell, hogy hozzáférjen a környezetre vonatkozó információkhoz, amelyekkel a hatóságok rendelkeznek, az egyes közösségeket érintő veszélyes anyagokra és tevékenységekre vonatkozó információt, biztosítani döntéshozatalban való részvételt

17. Környezeti neveléselve

•felnövekvő generációk környezettudatosságát fejleszteni, intézményes oktatás-nevelés fejlesztésével, ember és környezete kapcsolatának jobb megismertetésével

Környezetvédelem alapelvei

Környezetvédelem alapelvei

10

Környezetvédelem kialakulása

11

• alacsony népesség és gyűjtögető életmód

• gyakorlatilag nincsenek környezeti károkőskor

• városokban megjelentek a problémák: hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés, higiénés problémák

• szántóföldi növénytermesztés, állattartás, ércbányászat, kohászatókor

• Edward angol király Londonban betiltja a kőszén égetését, káros hatás a lovagok és felségek egészségére

• rossz higiénés körülmények, járványok, mocsárlecsapolás, erdőirtásközépkor

• szél és napenergia hasznosítása, bányászat és kohászat fejlődése• gyarmatosítás• a sziléziai Bunslauban megépül az első szennyvíztisztító telep és vízmű

újkor

• szén felhasználása, gőzgépek, ipari termelés, bányászat, ipar fejlődése

• 1872 Yellowstone Nemzeti Park (USA), az első nemzeti park19. század

• energiafogyasztás és életszínvonal robbanásszerű emelkedése, belső égésű motorok, elektromosság, fogyasztói társadalom kialakulása,

• urbanizáció, népességrobbanás, új szennyezés-típusok (vegyi, zaj, rad. )20. század

Környezethasználat alakulása

12

Rádöbbenés korszaka

13

Az 1960-as évekig a tudomány és a technika rohamos fejlődése soha nem látott jólétet hozott. Azt az illúziót keltette, mintha ez a fejlődés megoldást jelenthetne minden problémára. Az emberek emiatt hittek a tudomány és a haladás mindenhatóságában, a természet leigázásában.

RACHEL CARSON (1907-1964), tengerbiológus, ökológus

Tanulmányozni kezdte a rovarirtószerek környezeti hatásait, különösen a DDT-jét. Kiderült: maradandó környezeti károkat okoznak (madarak tömeges pusztulása, rák kialakulása embereknél), miközben gyorsan kialakul a rezisztencia a szerrel szemben.1962-ben fejezte be NÉMA TAVASZ című könyvét.

Hatás: 1967 USA Környezetvédelmi Alapítvány megalapítása, DDT betiltása világszerte, Föld napja,

környezetvédelmi mozgalmak kialakulása

Az ember többé nem a Természet ura,hanem annak elválaszthatatlan része.

Amit a Természettel teszünk… azt magunkkal is tesszük!

14

1968 - Római Klub

15

1968-ban Aurelio Peccei nemzetközi tudóstársaságot alapított. 10 országból 30 tudósból alakult meg, a szervezetet Római Klubnak nevezték el, a mai napig működik (25 ország 70 tudósával) - http://www.clubofrome.org/

1972-ben kiadták a Dennis L. Meedows szerkesztésében a Limits of Growth (A növekedés határai) című könyvet, melyben a népességi és a gazdasági növekedés korlátlan

növekedésének lehetőségét igyekszik cáfolni.Felhívja továbbá a figyelmet az erőforrások

szűkösségére, végességére.

Fontos megállapítása továbbá, hogyha túl későn intézkedünk, átlépünk egy határt, akkor vissza nem

fordítható eseménysor indulhat meg.

Aurelio Peccei(1908-1984)

„Célunk a közös gondviselés és felelősség az emberiség jövőjéért!”

1972 - ENSZ első kv-i világértekezlet

16

Az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy röviden ENSZ (United Nations, UN) egy nemzetköziszervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog ésbiztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint avilágbéke elérésében.

1972. június 5-17.– Stockholm – első környezetvédelmi világértekezletJúnius 5. – Környezetvédelmi világnap

Éles ellentét a fejlett (gazdag) és fejlődő (szegény) országok közt:- a fejlettek nem akarták elismerni, hogy a környezeti problémák

összefüggnek a társadalmi-gazdasági helyzettel- a fejletlenek pedig csak a szegénységnek tulajdonították ezeket.

Érdeme: a környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei fejlődésnekindultak. UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program), nemzeti környezetvédelmi törvényekalkotása. Magyarországon 1976-ban megszületik az első környezetvédelmi törvény.

A nemrégiben megismert környezetvédelmi irányelveket fogadták el.- Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és jövő nemzedékek számára- minden ország joga, hogy saját erőforrásait kiaknázza, nem okozva más országoknak kárt

További fontos egyezmények

17

• Elismerték a környezet- és természetvédelem nemzetközi jogi és együttműködési elveinek fontosságát.

1975 - Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, Finnország)

• 34 tagország. Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozásáról.

1979 – I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás, Genfi-egyezmény (Svájc)

• a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, a vízimadarak tartózkodási helyéről.

• Magyarországon 30 000 hektárt érint!

1979 – Ramsari-egyezmény (Irán)

• egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről

1979 – Bonn (Németország)

• Vezetője a norvég miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland. 22 tagú bizottság, köztük Láng István akadémikus. Fenntartható fejlődés koncepciója, „Közös Jövőnk” (Brundtland) jelentés.

1983 - Környezet és Fejlődés Világbizottság

1987 – Fenntartható fejlődés

18

„a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a

jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő

generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”

Nincs időbeli korlátozása, mindenkire és minden időben

vonatkozik. Az alapvető szükségletek: élelem, víz, ruházat, lakás.

A nem megújuló és a megújítható erőforrásokkal való bánásmódot

meg kell változtatni, környezetkímélő helyettesítő anyagokat és

energiaforrásokat kell találni.

(sustainable development)

További fontos konferenciák, egyezmények

19

A vadon élő, veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről

1985 – Washingtoni-egyezmény (CITES) (USA)

Helsinki: 1993-ig a kibocsátást az 1980-as szinthez képest 30 %-kal csökkentik, Hollandia önként 70 %-os csökkentést vállalt. Bécs: ózonréteg védelme

1985 – Helsini, Bécs (Ausztria)

• ózonkárosító anyagok felhasználása: CFC-k (klórozott-fluorozott-szénhidrogének) termelését 1992-ig nem növelik. Londoni egyezmény szigorított: 2000-ig a CFC-ktermelését és felhasználását is betiltják.

• 1990-es évek közepéig be kell fagyasztani 1986-os szinten a freon- és halonvegyületek termelését, 1998-ig pedig a felére kell csökkenteni.

• Nagy siker! Az ózonréteg mára gyógyuló fázisba lépett!

1987 – Montreal (Kanada)

Nitrogén-oxid vegyületekkel kapcsolatos egyezmény. Az 1994-es termelés nem haladhatja meg az 1987-es szintet.

1988 – Szófia (Bulgária)

20

• Veszélyes hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó egyezmény

• „Minden államnak szuverén joga megtiltani a külföldi veszélyes hulladékok behozatalát vagy elhelyezését területére.”

1989 – Baseli-egyezmény (Svájc)

• a fenntartható fejlődés megteremtéséhez szükséges feltételeket tárgyalta. Előzetes elővigyázatosság elve: nem lehet addig várni a környezetvédelmi intézkedésekben, amíg minden okot tisztáznak, mert addigra a folyamat visszafordíthatatlan lesz.

1990 – Bergen (Norvégia) – elővigyázatosság elve

országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról

1991 – Espoo (Finnország)

178 ország képviselői vettek részt, környezetvédelmi világkonferenciaRiói nyilatkozat elfogadása: 27 elv, hosszú távra meghatározzák a gazdasági fejlődés környezetkímélő irányait. Fenntartható Fejlődés Bizottság létrehozása.Ellenérdekek: nem lehetett mindenki számára kötelező vállalásokat elfogadni(pl. az olajtermelők az energiatakarékosság fontosságát vitatták, a fejlődő országok az esőerdők

védelmét nehezményezték). Szükséges pénz előteremtésével is gondok.

1992 – Rio de Janeiro (Brazília) - „Környezet és Fejlődés Konferenciája”

További fontos konferenciák, egyezmények

21

• 6000 (!) fő részvétele, 161 ország képviseltette magát

• Cél: légköri kibocsájtások csökkentése, szigorítása

• 38 fejlett ország vállalta az évi átlagosan 5,2%-os csökkentést 1990-hez képest

• Az Európai Unió 8%-ot vállal, Magyarország 6%-ot

• Könnyítés: kereskedhetnek a kibocsájtási kvótával

1997 – Kiotói-egyezmény (Japán) – konferencia a globális felmelegedésről

További fontos konferenciák, egyezmények

A két vörössel jelölt ország a kibocsájtások kb. 30%-ért felelős…

22

• 2000 fő, 180 ország képviselője ült össze – EU és USA között nézeltérés

• Nincs még közös állásfoglalás sem.

2000 – Hága (Dánia) – konferencia a globális felmelegedéséről

További fontos konferenciák, egyezmények

60 000 résztvevő, Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó

Lényege: a jelenlegi fenntarthatatlan erőforrás-használat fő előidézői, a fejlett államok hajlandóak-e azon szükséges vállalásokra, megszorításokra, amellyel a környezet túlhasználata csökkenthető, és a globális felmelegedés kezelhető.

Az USA nem volt hajlandó ratifikálni a kiotói vállalásokat a szén-dioxid csökkentésére, nem csak etikai szempontból lenne ez fontos: 36 %-ért ő a felelős.Ha nem hajlandó drágább, de tisztább és hatékonyabb technológiákat bevezetni, növelheti versenyelőnyét, így a többi ország az USA aláírásához köti a maga aláírását.

A riói (1992) feladatok túlnyomó része nem teljesült, a földi környezet állapota tovább romlott, erdőterület és biodiverzitás csökkent, üvegházhatás fokozódik, gázok mennyisége nő, lényegében Riót tárgyalták újra. Az igazi környezetvédelmi kérdések háttérbe szorultak, nagyobb hangsúly a társadalmi-gazdasági problémákra.

Újrafogalmazták és bővítették a riói vállalásokat, csak az általánosság szintjén.

2002 – Johannesburg (Dél-afrikai Köztársaság)

23

• 200 ország képviselője meghosszabbította a Kiotói-jegyzőkönyvet

• Csalódást okozó végeredmény

• Japán, Oroszország és Kína nem akart hosszabbítani

• USA és Kína a legnagyobb kibocsájtók

• Orosz álláspont: ,, míg a globális felmelegedés megváltoztatására irányuló új megállapodás nem vonatkozik az összes nagy kibocsátóra, addig ők sem fogják elfogadni az új egyezményt”

2012 – Doha (Katari Köztársaság)

További fontos konferenciák, egyezmények

Félő, hogy mire észbe kap az emberiség,

már túl késő lesz…

24

# Esemény Eredmény, gondolat

1968 Római Klub A Római Klub alapítása

1972 ENSZ első kv-i világkonferencia A környezetvédelem intézményrendszerei fejlődésnek indultak, világnap

1975 Eu-i Bizt. és Együttműk. Ért. Elismerik a környezetvéd. nemzetközi jogi és együttm. Fontosságát

1979 Genfi-egyezmény Nagy, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozása, 34 ország

1979 Ramsari-egyezmény Nemzetközi jelentőségű vadvizekről, a vízimadarak tartózkodási helyéről

1979 Bonn Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről

1983 Brundtland-jelentés Fenntartható fejlődés koncepciója

1985 Washingtoni-egyezmény Vadon élő, veszélyeztetett állat- és növényf. nemzetközi kereskedelméről

1985 Helsinki, Bécs Légszennyezés-csökkentés, Hollandia önként 70 %-os Bécs: ózonréteg véd.

1987 Montreali-egyezmény Ózonkárosító anyagok használatának korlátozása, tiltása

1988 Szófiai-egyezmény Nitrogén-oxidok kibocsájtásának korlátozása

1989 Baseli-egyezmény Veszélyes hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó egyezmény

1990 Bergen Elővigyázatosság elve

1991 Espoo Országhatárokon átterjedő szennyezések vizsgálata

1992 Rio de Janeiro Kv-i világkonf. Fenntartható Fejlődés Bizottság alakul, 27 elv, Riói nyilatk.

1997 Kyotói-egyezmény Légköri kibocsájtások csökkentése, globális felmelegedés megfékezése

2000 Hágai konferencia Globális felmelegedési konferencia – nagy ellentétek

2002 Johannesburgi konferencia Fenntartható fejlődés világtalálkozó – kevés eredmény

2012 Dohai konferencia A Kiotói-jegyzőkönyv meghosszabbítása, kudarc.

25

Környezetvédelem Magyarországon

15. század – Luxemburgi Zsigmond király szabályozza a bányák körüli erdők használatát

1769 – Mária Terézia Erdőrendtartás törvénye, túlhasználat miatt

1872 – Vadászati törvény

1901 – Madárvédelmi miniszteri rendelet, 1906-van törvény

1909 – „Madarak és fák napja” – május 10.

1910 – Lóczy Lajos felterjesztést ad be a Balaton védelméről

1935. évi IV. természetvédelmi törvény

26

Környezetvédelem Magyarországon

1935-1945 – 219 új természetvédelmi terület (első Debreceni Nagyerdő)

1951 – Védett lett a Kis-Balaton

Debreceni Nagyerdő Kis-Balaton

27

Környezetvédelem Magyarországon

1952 – Tihanyi-félsziget – első Tájvédelmi Körzet

1960-as évek – Hanság lecsapolása

1961 - A Természetvédelmi Törvény védetté nyilvánította a hüllőket, kétéltűeket és denevérfajokat, madarak többségét és 48 emlősfajt. A védelmet az élőhelyeikre is kiterjesztette!

Tihanyi-félsziget Hanság

28

Környezetvédelem Magyarországon

1972 – A Hortobágyi Nemzeti Park alapítása (Yellowstone 100. évf.)

1973 – egy rendelet a vállalatokat légszennyezés területén 4 kategóriába sorolja

1976 – Új környezetvédelmi törvény

1977 – Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) alapul

Hortobágyi Kilenclyukú Híd Éjszaka Hortobágyon

29

Környezetvédelem Magyarországon

1981-1987 – vízről, levegőről, földről, veszélyes hulladékokról, zaj és rezgés elleni védelemről születnek törvények

1988 – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KvVM)

1995. évi LIII. törvény –korszerű környezetvédelmi törvény! Ma is érvényes, sokat módosították.

1997-2002 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) I. (gazdaság-környezet összehangolás)

KvVM késői logója

30

Környezetvédelem Magyarországon - jelen

2002-2008 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II.

2009-2013 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) III.

2010 – Megszűnik az önálló környezetvédelmi minisztérium csak államtitkára van a Vidékfejlesztése Minisztériumban

2014 – Államtitkárság is megszűnt. Több minisztériumban, szétszórtan kezelik a környezetvédelmet. Kérdéses hatékonyság.

2014-2019 – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) IV.

„Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”

Magyarország Alaptörvénye, 2012.

31

Nemzeti Parkok Magyarországon

Név Központ Alapítás éve Terület

Hortobágyi Debrecen 1973. 81 000 ha

Kiskunsági Kecskemét 1975. 48 000 ha

Bükki Eger 1977. 43 200 ha

Aggteleki Jósvafő 1985. 20 000 ha

Fertő-Hanság Sarród 1991. 23 587 ha

Duna-Dráva Pécs 1996. 49 479 ha

Duna-Ipoly Budapest 1997. 60 314 ha

Balaton-felvidéki Veszprém 1997. 56 000 ha

Kőrös-Maros Szarvas 1997. 51 125 ha

Őrségi Őriszentpéter 2002. 43 933 ha

Év vége felé mindegyik nemzeti parkra 1-1 órát szánunk.

32

Fontos környezetvédelmi szervezetek, oldalak

Greenfo.huZöld híroldal

tve.hu greenpeace.hu

okotars.hu

vedegylet.hu

humusz.hu

wwf.hu

mtvsz.hu