-
Kőszeg, 1903. január hó 11-én.
E l ő f i z e t é s i a, r : Egész é , r re 8 korona, félévre 4
korona, uegyedóvre 2 koroua, egyes szám ára
2 0 fillér.
Nyilttér sora 4 0 fillér. H i r d e t é s n a g y s á g s z e r
i n t .
Szépirodalmi, társadalmi, és köz-gazdasági hetilap.
Megjelenik minden vasárnap.
A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez
iutézendók.
E l ő f i z e t é s i p é n z e k é s r e k l a m á c i ó k
,
F e i g l G y u l a kiadó elmére küldendők.
XXIII. évfolyam. Felelős szerkesztő : WITTINGER ERNÓ. 2.
szám.
V á r o s i közgyűlés. terhez a célból, hogy kieszközölje a
Dunántulra terve-zett uj erdőőri szakiskolának Kőszegen való
felállítását.
A napirend tárgyalása elótt elnöklő polgármester boldog uj évet
kiván a képviseló-testttletuek s a tisz-tikar működéséhez kéri
ennek támogatását .
A jegyzőkönyv hitelesítésére lelkéretnek t Szemző Sándor dr.,
Schönbauer János, Róth Sándor, Molnár Béda és Kemény Ignác dr.
Wai&tcker János három interpellációt intéz a
pol-gármesterhez s ezt Írásban is beadja. 8zószerinti szö-veg.ik a
következő.
1.) Mely törvény hányadik szakasza jogosítja az árvaszéki
elnököt és az árvaszéki ügyek előadóját a r ra , hogy az árvaszéki
határozat ellenében, és dacára annak, hogy a számvevő e határozatra
hiiatalo»an figyelmez-t e t e t t : mégis tehát szánt szándékkal —
t ű r i k , hogy az árvák károsuljanak! — A jegyző ur azon
mentege-tése, hogy az árvák atyja ezreket ad ki nevelésükre, azért
nem helyes, mert könnyen lehet ezreket nevelé-sükre kiadni, ha
ugyan annyi, sót sokkal több áll e célra rendelkezésre —
árvakatnatok címen I
2.) Meív törvény liáuyadik szakasza engedi meg a polgármester
urnák, hogy vasvármegye törvényható-ságát valótlansággal tévútra
t*:e*$tn ? (marhavásártér rendezése.)
3.) Mely törvény hányadik szakasza jogosítja a polgármester urat
arra, hogy a képviselő-testülethez címzett kérvénynek a közgyűlés
elé való ter jesztését megtagadja. Az önkormányzat 14-ik j - ra
való hivatko-zása azért nem lehet érvéuyes, mert ő maga sem já r el
a szerint és a kifogásolt közgyűlési jegyzőkönyv sincs e szakasz
értelmében felszerelve.
Elnök kérdi, hogy biztosan tudja-e interpelláló képviselő, hogy
a polgármester felettes hatóságát valót-lanságokkal
télrevezette.
Woübtcker János ezt bizonyosan tudja és hajlandó
bizonyítani.
T A R C A . Kőszeg város honvédelmi intéz-
kedései 1848-ban. ( F o l y t a l á t én vég«.)
Ezen alkalommal Nagy Károly polgármester azon a jánla tá t ,
hogy nemzetőri egyenruháját egy önkéntes fe l ruházta tására a d j
a ; továbbá Hrabovsky Jánosnak azon ajánlatát , hogy a kiállítandó
honvédek közül egyet sa já t költségén felruháztatni kiván, —
köszönettel fo-gadták .
A város részéről önkénlesen kiállított honvédeknek névsora :
Handler János 18 éves, kőműves. Kanovits Fri-dolin 20 éves,
tanuló. Matl Károly 1H éves, ács. Stö-ker t Henrik 23 éves,
pamlagos (Temesvárról). Karner Pál 24 éves, könyvkötő (Budáról),
Fleischhacker Lajos 24 éves, mészáros (oopronból), Marton Sándor 18
éves, városi írnok, F rühwi r th József 26 éves, ács, Zvaller János
21 éves, szóllőmüves, Neuvirth Ignác 24 éves, kocsis, Kappel Samu
22 éves, szóllőmüves, Imre József 25 éves, szolga (F.-Eórról) ,
Landvehr Ferenc 25 éves, asztalos (Würzburgról), Weiman Imre 21
éves, asztalos (Rohoncról), Majovski J akab 27 éves, aranyműves
(Esz-tergomból), Strommer Rudolf 22 éves, borbély (Budáról),
Bischof Pál 19 éves, asztalos, Reichenstádter Antal 26 éves,
borbély (N.-Szebenból), Gödör József 25 éves. szabó, Guttman János
19 éves, szóllőmüves, Johánski János 24 éves, téglavető, Musser
Károly 19 éves, tanuló, Zier-raan György 24 éves, ács, Kaáncz
Ferenc 31 éves, szól-lőmüves. Grill József 25 éves, szolga
(N.-Zsidányból), Kühn Károly 18 éves, asztalos, Bckschmidt Károly
23
éves, kovács (Munkácsról), John Pál 27 éves, uradalmi Írnok
(Gyönkről), Batier János 20 éves, harangöntő (Nürnbergről), Mauer
János 1H éves, kőműves, Dobler Mihály 23 éves, tanuló, Kollerics
János 22 éves, deák, Schatzl János 2 éves, deák. Zettel József 30
éves, kocsis (Pörgölinből), Kasper j amu 4J éves, téglavető,
Böröczky János 25 éves, fuvaros, Artner József 21 éves.
szóllőmüves, Weigl József 22 éves, szőllőmüves, Ga-tnauf József
2
-
Kínok erre széksérlési keresetet indít s felszólítja a tiszti
ügyészt, tegyen indítványt.
Elnök telteszi ezután a kérdést, hogy Waisbecker János
követett-e el széksért P
A küzgyülés egyhangúlag kijeleutette, hogy igen. Az ügyész luO
korona pénzbírságot indítványozott. Mielőtt a bírságra nézve
teltetlék. volna a kér-
dést, Waiabecker János érdekeben tübbeu leiszólaltak. Kincs
István felszólalt Waisbecker érdekében s
azzal menti, hogy ueni bírja kellőleg a magyar nyelvet s így nem
is tudja teltogui szavainak a jelentőségét. Az enyhítő körülmények
rigyelembevételével ugy véli, hogy Waisbecker János helyrehozhatja
hibáját, ha ün-nepélyesén bocsánatot kér a polgarmestei tói.
.\lolmr Béda is védelmére kel Waisbeckeruek s hangsúlyozza, hogy
Waisbecker a varos érdekelt szivén hordozza s szandekkal tevedui
nem akart . Jóhiszeniuleg já r t el s ha így vétett a szabályok
ellen, méltányos, hogy a legenyhébb büntetést szabjak reá. Ó is
amellett szol egyébkent, hogy ünnepélyes bocsánatkéréssel in-tézzék
el a dolgot.
Kőszegi Józset rendőrkapitány is ilyen értelemben szólal
tol.
Auyuszt Jauos jegyző íolemlili, hogy Waisbcker János mar
ismételten beleesik hasonló hibaba ; nemcsak a polgármestert , de a
városi t isztikart is megvádolta nyilvánosan röpiratban. Tekintve,
hogy a közgyűlés egyhangúlag konstatalta a széksértést, a törvény
értel-mében ki is kell szabni a pénzbírságot, ha uem is a
legsúlyosabbat.
/\«mt ny Ignác dr. ugy véli, hogy az elhangzott vá-dak oly
természetűek, melyek súlyos büntetést követelnek.
Mázy üiiigelbert dr. minimális büntetést kért. Szemző Sándor dr.
azt a nézetét nyilvánítja, hogy
ebben az esetben nem elég a bocsánatkérés.•'Waisbecker János uem
a vita hevében mondta el vadjait, hanem otthon megrágva vetette
papírra. Cselekvéséből vilá-gosan látszik, hogy utazik a
polgármesterre és a városi t isztikarra, minden támpont és alap
nélkül. A pénzbír-ságot 20 koronáitan kéri megszabni.
Molnár Béda elóbbeni felszólalásának kiegészítéséül a
pénzbüntetést li> koronában indítványozza megálla-pítani
Véleménye szerint a megtorlás súlyossága nem a magas pénzösszegben,
hanem abban rejlik, hogy szék-sértésért évtizedek óta most először
kell bitságot meg-állapít ani.
Szavazásra került a dolog, melynek az lett az eredménye, hogy a
közgyűlés Waisbecker Jánost 10 korona birsággal sa j tol ta »
széksértésért.
Elnök bejelenti, hogy egy rendkívüli tárgy érke-zett, a
tisztviselők kérvénye lakbérpótlék tárgyában. Kelveszik a
napirendre.
A polgármester jelentést tesz a városi igazgatás l»o2. évi
menetéről. Tudomásul vétetik.
Árvaszéki elnök jelenti, hogy a tartalékaiipból Wurtzer Katalin
részére kiutalt 75 korona megtérült. Az ügyet a közgyűlés
beszüntette.
A polgármester előterjesztésére a közgyámi teendők ideiglenes
ellátásával megbízza a közgyűlés Meszlényi Károlyt s utasítja
polgármestert, hogy ezen állásra a pályázatot hirdesse ki.
A Kavszrál Károly-féle szegényalapitványra vo-natkozólag
elhatározta a közgyűlés, hogy az eddigi ka-matokat kioszlatja s ez
alapítványt 4°/o-os magyar korona járadékra konvertálja.
Elhatározta a közgyűlés a Páiuer-utca csatorna csatlakozási
dijainak behajtását .
Megállapította a faiskola kezelő tiszteletdiját s
kötelezettségét.
A városi téglagyárra vonatkozólag elveti a tanács javaslatát és
elhatározza, hogy uem adja bérbe a téglasziut.
Schmidt Andrásnénak és Szaufuauer Máriának a köz-gyűlés havonta,
külön-külön 4 korona segélyt szavaz meg.
ÜiZUlán Auywzt János városi jegyző vette át az elnöki tisztet s
letárgyalták a polgármester és t isztikar lakbérpótlék iránt
beadott kérvényét.
A közgyűlés a polgármester részére egyhangúlag megszavazza it
tiuu korona lakbér pótlékot, a tisztikar kérvényét pedig
bizottsághoz utalta.
IÖI i»oa Hirdetmeny. Vaut á r i n c g v e h iva t a lon l a p j
a l u m d e a c s ü t ö r t ö k ö n j e l e n i k
m e g , H t a r t u l m a i z a K v a*v á r i n e g v M|I
uiMgJoleinH-tül A / á iu i tva , S n a p o n HI a v a r o a h á t á
n H p o l g á r m e v l e r i i k t a t ó >an ( I . eu ie l e t
10. a j t ó ) d é l e l ö l t U t o l 12 ó r á i g * d é l u t á n
3 - t o l 4 Órá ig , va»Arn«p » Uunept l . tp k i v é t e l i v e l
, k u u s e u i -l é r e k i l é t e i é ü l .
k o n r e g , 190 !. j a n u á r liú B-áii. Dr. Óissovics,
p o l g á r m e s t e r .
H í r e k .
— Rendszeresites. Tolnay János polgári iskolai segéd tanari a
kultuszminiszter kinevezte rendes ta-nárrá a X . tizetesi osztály
3. tokozataba való előlépte-tés mellett.
— A Tipka-Matits ügy. Az ismert rágalmazási pörbeu. mint mar
korábban euilitetluk, a győri kir. i té lötábla felmentő ítéletet
hozott. A telineniett vádlottak a mull vasárnapon egybegyűltek a
Mulató külön helyi-ségében, hol Sz«mzu Sándor ugy véd egész
terjedelmé-ben felolvasta a felmentő ítéletet, hogy tudomást
sze-rezzen annak tartalmáról minden érdekelt. A meglehetős nagy d á
m b a n egybegyűlt tarsasag ezután ozsonnahoz ült, hol a házigazda
szerepét a szintén érdekelt l'erko-vits Ferenc vitte. Természetesen
lósztokban sem volt hiány. Felszólalt Mat ts János, Kin.
zászlóaljnál szol-gáltak
Adlevich Ferenc, Benyáts András, Gerencsér
György, Hetter József, Halper József, Róth Mihály, Volf Albert
íziikebb hazájukba vissza nem tértek, ott porlanak valamely
jeltelen sírban. Dobler Mihály, Hasze Kde sem tért vissza, a
feljegyzés szerint visszamaradtak.
Hochecker József, Taupal Károly, Heltl inger J á -nos,
Kratochvill József a komáromi várban voltak el helyezve, onnan
tértek — \ ilágos után - hazájukba vissza.
A hazatért honvédek köziil 1^49. évi december hó 19-én hetet
szombathelyen a cs. kir. katonai sorozóhi-zottság elé állítottak,
és köziilök : Taupal Károlyt, Het-iinger János t , Madl Samut, és
Nagy Györgyöt további hadi szolgálatra besorozták.
Egy későbbi cikkemben ki fog tűnni, hogy váro-sunkat 1848. év
vége felé a császári hadsereg elfoglalta és a hadi törvények alá
helyezte. A városnak a hadi törvények alá helyezésének
következménye volt, hogy császári biztos parancsolata volt az
irányadó E császári biztos rendeletére 1849. év április hó 20-án a
császári hadsereg részére is történt toborzás és noha tí zenész 3
napig fáradozott és 37 f. 31 kr. költöttek el, mégis a császári
hadseregbe csak egy egyén Rodler János kómliveslegény lépett
be.
Aguszt Jánot, levéltári*.
jesen nem alkalmas állatok Itusa kolbászok készítésére eladható
legyen. Végül a rendőrkapitány az uj vásártéri rendszabálj t
ismertette.
A legenyegyesüietnek I. hó 1-én, harmouiuuia javára tar tói t
tombolája sikeréhez részint pénzadomáuy-nyal, részint tombola
tatgyakkal szívesek voltak hozzá-járulni : Dreiszker Józset dr.,
Kareiiits Ferenc. , Schoii-teld Rezsó gr.. Schöubauer J ó z s e f ,
Gür t Józefin, Kincs István, Kováts Antal, Kovats István dr., Miake
Kál-mán br., Miske Emini broné, Yóröss Zsigmond, Frey-berger
Sándor, Lauriuger Elek, Lauriuger János dr., Gruber Sándor,
Perkovits Ferenc, Scliaar Józset , Beude Sándor, Linzer Mihály,
Beér Laroly, Fuchs János, Török J . , Nieliold Mihály, Alailz
József, Scháffer M., Fran-keuberger János, Bajcsy Lajos, Schlapter
Pál , Seper László, Stegmüller M., Brezovits Ferenc, Gergely fty
F., Joó Sándor, Róth Jenó, Kémény l. dr., Giatzl Jauos , Lauringer
Ferenc, Dreisziger Ferenc, Waisbecker M., Baics Mihály, Huszár
Mihály, Waisbecker Ede, ka rne r M., N. N., Mazy E. dr., Frelt
Alfonz, Siiuou Tádé, Molnár Béda, Hogyészi Amand, Kocsis L. Az
egyesület nevében hálás köszőuetet mond az elnökség.
— Az állattenyésztés erdekeben. Azok a szegé-nyebb községek,
meiyek a sajat erejükből nem képesek bikát és tenyészkant beszelem
és lar tani , állani tamo-gatasban részesülnek. A kik reflektálnak
a tamogalasra, azok forduljanak balhauser Ottó állategézségügyi
fel-ügyelőhöz, Szóm bathelyeu.
— Halálozasok. Bőséges aratást végez uáluiik a halál s az utóbbi
időben alig vau nap a melyen ue volna egy-két temetés. Az utolsó
napok halottjai közölt vanuak : Klügel Karoly, orgonaépiló, elhalt
j auuár 4-én, 78 éves koraban. tigl Henriet ta, t-eigl Gyula
nyomdatulajdonos uóvére, elhunyt január 7-éu, hosszú betegség ulau,
49. élelévébeu. ÍVüíf'el Zsigmond bognarmesler elhall janu-ár Ö-án,
32 éves korában.
— Gazdasagi tanfolyam Rohoncon. Dezső Dénes gazdasági sxaktauitó
vezetése alat t tolyó ho 5-eu nyí-lóit meg Rohoncon a mezőgazdasági
téli lantolyam. A tanfolyam február 2u-ig t a r t s az idén 'Jt>
hallgatója van.
— Ebersz Karoly kir. tanacsos a földművelésügyi minisztérium
központi számvevőségének igazgatója tolyó hő 3-an ülte meg hivatali
szolgálatának 25 éves jubi-leumát. n. köztiszteletnek örvendő
hivataltőnök ünnep-lésére tisztelői egy nagyszabású társasvacsorát
rendeztek a budapesti Drechsler-léle vendéglőben, amely alkalom-mal
az üiinepeltuek egy értékes emléktárgyát nyújtottak át. A nagy
számmal egybegyűltek ugyanekkor elhatá-rozták, hogy a nagyérdemű
hivatalnok nevére nagyobb összegű alapítványi fognak tenni az
Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár javára .
Kívánatos volna, hogy a számvevőség e nemes példája másutt is
köve-tőkre találna.
— A „Pénzügyi es Tőzsdei Évkönyv" 19 >3. évfo-lyama megjeleul
és a rniut az előliünk tekvó munkából látjuk az valósággal
nélkülözhetetlen mindazokra nézve, a kik értékpapírokkal és
különösen sorsjegyekkel búnak . A közel 30 ) oldalra terjedő
Évkönyv utniutatást ad a jelzálogos kölcsönök felvételére, közölvén
az összes fő-váiosi intézetek e részbeni határozmáuyait , kimulatja
a kamatozó papírok szelvényeinek ér tékét , esedékességét és
elévülési idejét ; tartalmazza a pupillaris, óvauékképes és katonai
házassági biztosítékra alkalmas papírok jegy-zekét ; közöl
mindenféle tudnivalókat a/, értékpapírtól -galom koréból és végül
tartalmazza az 19"2. év végéig kihúzott, de kiűzetésre még be nem
mutatott magyar, osztrák és külföldi sorsjegyeknek, részvényeknek,
köt-vényeknek és zálogleveleknek kimutatását . A .Pénzügyi és
Tőzsdei Évkönyvet* a Pénzügyi Hírlap összes előfi-zetői a lantiár
3. számmal szétküldve ingyeu kapták meg.
— Gazdag raktár és olcsó árak minden tajta tea, rum, kávé és
csemegékből, kapható W a i s b e c k e r Ette utóda, Scliuai* J ó z
s e f fűszer és csemege kereskedésében.
Különfélék. * Egy mágnásasszony fogadása. Érdekes fogadást
kötött a napokban egy magyar mágnásasszony a bécsi liothschild
baróval. A báró és a főrangú hölgy a vasu-takról beszélgettek s a
mágnásasszony elragadtatással beszélt a villamosközlekedésről,
amelyet általános köz-lekedési eszköznek mondott, amelyet ma már ur
és sze-gény egyformán használ.
— Csak aki rá van utalva — j e g y e z t e meg Roth-schild.
— Dehogy, az egész világ a villamosok liive. Oly-annyira, hogy
csak az elszórt villamos jegyekből milli-ókat lehetne rövid idő
alatt összegyűjteni.
Rothschild még mindig kételkedett s végül kije-lentette, hogy
hajlandó fogadást tenni arra, hogy a gróf-nő félév alatt, sem tud
egy millió elhasznált jegyet össze-gyűjteni. A fogadást a grófnő
tar to t ta s megállapodtak, hogy ha a grólnő május elsejére
összegyűjti az egy mil-lió villamos vasúti jegyet, Rothschild
50.«i00 koronát tizet, amelyből 25.IHM) korona a budapesti, J5 000
korona a bécsi szegényeké. Ha pedig Rothschild nyeri meg v
fogadást, a grófnő fizeti az 5 ' t.ooo koronát, amely egé-sr.en a
bécsi szegényeknek jut. A fogadás után a grofuő meg kezdte a gyűj
tés t . Segít neki a főváros valamennyi uri kaszinója s ti
fiatalság elhatározta, hogy mindaddig nem fiakerezik, hanem
villamoson jár , inig az egy mil-lió jegy együtt nincs. A
kaszinótagok révén a jegygyíij-tés városszerte elterjedt s ma már
mindenki villamos jegyet szedeget, hogy a bécsi bankár 25.000
koronáját megmentse a főváros szegényeinek.
* Vilmos császár regénye. A fejedelmi romantika korszakát érjük.
Mintha csak a mesebeli legendás koro-nás sarjak, kelnének életre,
akik leszállnak magas tró-nusokról a szerelem bűvös szavának
varázshatalma alatt . Genfben kél koronás sarj turbékol
szerelmesével, Lon-donban az angol trónus urának leánya viaskodik
királyi a tyja tiltó szavával, amely elzárja tőle szerelmesét s
Nyul, fáczáiij és őz-hus kimérve a legolcsóbban
-
B M K 3 B
ugyanekkor Párizsban azt a t i tkot pa t tant ják , ki, hogy a
németek hatalmas császár ja is belékerült a szerelem varázskörébe s
a világot mozgató politikai küzdelmek tusája közben titkos
találkára já r a ránézve legvesze-delmesebb helyre — Párizsba.
Ahová hosszú évek dip-lomáciai tur taugja , mesterkedése nem tudta
megnyitni az u la t , bujkáló ösvényt talált számára a szerelem s a
császár szerelmes diák módjára be-beoson a gallusok nagy városába
egy-egy édes pásztorórára. A pikáns liirt a Cri de Par i s pa t tan
to t ta ki újévi meglepetésként olvasói számára. Még csak nem is
kertel a francia újság, nyíltan fel tár ja az érdekes regény
részleteit a szereplők neveivel együt t . 8 akái milyen
hihetetlenül is hangzik, hogy a minta császár, a párat lan térj és
utolérhetetlen apa kalandokat keres, a módot, amely szerint
cáfoljak a hirt , inkább megerősítésnek vehetjük, mint cálolatnak.
A szerelmi történet, hósnője egy kis színésznő, egy álla rnilag
szubvencionált párizsi sziuház tagja. Neve : Sorel Cecilia, akinek
nevét nem most emlegetik először áliam-iő nevével kapcsolatban.
Ugyanez a Sorel Cecilia lát ta vendégeül Faure Fel ixet .
közvetlenül a néhai elnök halála előtt . Nála lett rosszul a
francia köztársaság egykóri elnöke s az ó lakásáról szállították
haza az KJy séebe, ahol aztán elszenvedet t . Hogy a német
császár-ról világgá kürtölt p le tykát egészen komolyan veszik
Párizsban, az is muta t ja , hogy a többi lapok cáfolato-kat
közölnek azt írván, hogy megtordult ugyan asza jna-menti
metropolisban egy német tiszt, de az nem volt a német császár,
bárha nagyon hasonlít II. Vilmoshoz. Egy másik párizsi ujág, a
Femina, hivatkozva a Cri de Paris cikkére, egész sor reprodukcióban
muta t ja be Sorel Ceciliát, anélkül azonban, hogy ó maga egyetlen
szóval megemlékeznék a német császárról. Mint érde-kes dolgot meg
lehet említeni még, hogy a kis színésznő azóta, hogy a Cri de Par
is szenzációja világgá repült, nagy csomo levelet kap egyre-másra
lelkes gall hazafi-aktól, akik nem kívánnak kevesebbet a szerencsés
kis-asszonytól, mint hogy koronás barátjától szerezze vissza
Franciaországnak Elzászt és Lotharingiát. A revanche nagy
eszméjének t ehá t ma egy kis párizsi színésznő a
letéteményese.
kételkedünk, hogy a jó példa másut t is követésre fog, találni s
akadnak majd tüzolio paranciiokok és parancs-nokságok, kik hasonló
ügynökségek alapítására és veze-tésére vallalkozui toguak, a szent
ügy érdekében.
Ecker Sándor ur, kinek miut tűzoltó parancsnok-nak es járás i
tüztelügyelónek. ezen kettős minőségében alkalma volt megismerni a
vidéki tűzoltó intézmény szánalmas helyzetét, a nevezett já rás
területére á tvet te egy előkelő hazai biztosító taisaság
képviseletét és egy körlevélben tudatja, hogy minden biztosítási
szerződés után, mely nala (közvetve vagy közvetlenülj költe ik, e
dijjutalék 50 'o-át és pedig tűzoltási célokra, azon köz-ségnek
togja beszállítani, melyre a megkötött biztosítási szerződések
vonatkoznak. Egyúttal tudat ja azt is, hogy a biztosítási díjtétel
ezáltal emelkedni nem tog — auii a todolog, és hogy ó a
főszolgabírói hivatalt hiteles ki-inutalasban értesíteni lógja ezen
beszállított biztosítási .arulek összegről, hogy a biztos
elleuórzést lehetővé tegye.
A statisztikai adatok alapul vételével eszköszölt számítás
szerint ezen látszólag csekély összegű 5°/o, a szobán lorgó járás
területén évenkint 20000 koronát tészen ki, ha ezen szép példát a
többi biztosítási ügy-nökségek is követik.
Ez minden esetre nem fog oly könnyen menni, mint a jó ügy érdeke
megkívánná, de sikerülni kell, ha a lakóssag ezt egy kötvény
megújításának vagy egy biztositási szerződés megkötésének
teltételéül köti ki és 2 00L> K bármelyik járási tűzoltóságnak
oly jelentékeny összeg, melylyel annak tovább fejlesztését lehet
eszkö-zölni ; s különösen tekintélyes összeg akkor, ha mint minden
évi bevétel s/erepel , nem pedig mint egyszer nyúj to t t a
lamizsna!
Mig hazánkban a „Biztositás kérdése" az egyedül ehető módon
megoldatni fog, addig igen sok viz lefo-
lyik a Dunán és igen sok önkéntes testület togja anyagi
szükségtől kényszerítve elhatározni feloszlását, ha a fennebb leirt
önsegély ezt meg nem akadályozza s igy az általaiios tűzvédelemnek
kiszámít hatatlan szolgálatot nem tesz.
Idösbb Groidl Gyula.
kasztás miatt F á y Ede erdőmestert a sé r te t t
polgár-mesternél, hogy Fáv Ede erdómester ugyanez évi szep-tember
23-án lemondott állásától, s hogy a sé r te t t pol-gármester csak
ugyanaz évi szeptember hó 25-én hozott határozatával függesztet te
tel a nevezett erdőmestert, a városnál viselt állásáról ; kitűnik
továbbá, hogy Tipka Ferenc poldármestcr a neki bejelentett tanuk
közül Lagler Ferencet és Varga Pál t ki nem hal lgat ta , s
ki-tűnik végre az is, hogy Fáy Ede erdőmester ellen lefolytatott
figyelmi ügyhöz Matits János és vádlott társai szolgáltattak a
terhelő bizonyítékokat.
Minthogy ezek szeriül Mati ts János és társa i való tényeket
állítottak Tipka Ferenc polgármesterről a vár-megyei főispánhoz
benyújtot t kérvényükben, ezek tehát a btk. 263. g-ának utolsó
bekesztése szerint rágalmazást ueui képeznek ; a minthogy a
vádlottaknak a való té-nyekre alapított az a vélemény nyilvánítása,
hogy a polgármester az ügyet húzza - halasztja, és ugy lát-szik a
büntetőbíróság kezeibe kerülendő ügyet elévülésig asztalán
hevertetni öha,taná, tigyéletiiinel a sér te t t pol-gármesternek a
kérdéses ügy vizsgálatáuál tanúsított lassú el járásra és arra az
igazolt körülményre, hogy ő ebból az ügyből kifolyólag később
fegyelmi hatósága hatósága által kártér í tésre köteleztetett , — a
vádlot-taknak be nem számitható, illetve nem büu te the tó : a kir.
ítélőtábla az elsó bitóság ítéletének, ugy Matits János, Kótli
Jenő, Freyberger Sándor, Perkovtts Ferenc, Róth Sándor, Gintuer
Mihály, Varga György és Wurs t Ferenc fellebező vádlottakra
vonatkozó, valamint a B. P. 387. §-ának utolsó bekezdése alapján a
nem felleb-bező Windisch Antal és Schlapter Pál vádlot takra
vo-natkozó részében megváltoztatja, s a most nevezet t vádlottakat
az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól a B P. 326. §
ának poutja alapjain fel-menti.
A bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezés a B. P. 482, §-án
alapszik.
Győr, 1902. evi december hó 12-én. Vági Mór s. k. elnök. Kail
Géza s. k. előadó.
§ A tüzvedelem és tüzkárbiztositás. Azon óhaj; hogy a
tüzkarbiztosi tó társaságok törvényileg a tűzvé-delem költségeihez
való hozzájárulásra köteleztessenek, oly régi, mint maga a tűzoltó
intézmény, és annak jo-gossága annyira megokolt és általánosan
elismert, hogy igazán csodálatra méltó, hogy a „Tüzkárbiztositás
kér-dése" törvényhozási lag már régen rendezve nincsen.
Az osztrák tar tományokban pl. már 20 éves tör-vények vannak,
melyek a r ra kötelezik a tüzkárbiztositó társaságokat , hogy a
biztosítási dijakliól eredő bruttó (nyers) bevételeik 2°/o-ai
évenkint a tűzoltó intézmény költségeihez hozzájárulnak ; uáluuk
azonban csak a köz-ségek vannak törvényileg a r ra kötelezve, hogy
a tűzoltó intézmény költségeit fedezzék.
Hogy ezen törvénynyel szemben is, hogy viselked-nek, különösen a
kis községek — az köztudomású. — EgyszerQen kijelentik, hogy ezen
célra nincs p.uizük, s ezzel vége !
Ennek dacára azonban, hála I s t ennek ! Magyaror-szágon is
alakultak tűzoltó testületek ezer számra és a tűzoltás szervezve
let t , hogy szükség esetén ezen ve-szedelmes elem ellen
eredményesen védekezhessünk.
És ezen szervezet t segítség a tűzveszélyben, mely eddig a
lakosság megadóztatásából t a r to t t a fenn magát, leginkább a
tüzbiztositó társaságok hasznát szolgálja, melyek azonban a tűzoltó
intézmény óriási fenniartasi költségeihez semmivel sem járulnak
hozzá, mert az az 5 egész 2o korona összegű alamizsna, mely egy
tűzoltó testületnek kolduló levelére kivételesen adatik, csak nem
nevezhető költséghozzájárulásnak.
Mindazon lépések ellenben, melyek eddig egy he-lyes
tuzrendészeti törvény meghozására i rányultak, a melyek a
tüzbiztositó társaságokat — mint a Monar-chia másik telében ar ra
kötelezték volna, hogy a tűzoltó intézmény költségeihez évenkint
egy bizonyos összeggel hozzájáruljanak, eredménytelenek maradtak,
mert a tuzbiztosiló-intézetek fejei, kik féltették a kövér
osztalékjukat , a törvényjavaslatot már csirájában e l tud -ták
fojtani, ami nekik annál könnyebb, mert majdnem mindnyájan tagjai a
törvényhozásnak.
A lakósság azonban nem képes viselni az összes terheket s miután
a tüzkarbiztositó társaságok egy bi-zonyos összegű segítésről
hallani sem akarnak, igy az egész tűzoltó-intézményt az enyészet
veszélye fenyegeti és tényleg a feloszló tűzoltó-testületek száma
jelentéke-nyen fölülmúlja az alakuló testületek számát. - Mi legyen
ennek a vége P
A uiai modern tűzoltó szivattyúk és egyéb szerek gondozása s
kezelése szakavatot t kezeket k i v á n ; a gyakorlat lan kezekben
elvesztik ér téküket .
Az igy keletkező körülmények tehát még rosszab-bak, mint akkor
voltak, midőn még egyszerű kézi fecs-kendők léteztek, melyekkel
természetesen a vén asszo-nyok is tudtak bánni.
A helyzet tehát , melybe a mi előrehaladott tűz-védelmünk
jutott, nagyon válságos és ezen sajnála t ra méltó viszonyok e lhár
í tására az egyedüli eszköz az volna, hogy a tüzkarbiztosi tó
társaságok a tűzvédelem költsé-geinek fedezéséhez hozzá já ru l
janak; vagy a mi még jobb: a biztosítási intézmény
államosítása.
Azért tehát ne csodálkozzunk, ha a tűzoltóságnak egyes belátó
férfiai az önsegélyhez folyamodnak, hogy a teljes szétzülléstói
megóvják az oly óriási fáradság-gal és költséggel megalkotot t
tűzoltó intézményt, s biz-tosítási ügynökségeket alapí tanak, hogy
az igy meg-szerzet t dijjutalékokből az egyes tűzoltó testületek
ál-landó bevételforráshoz jussanak.
A pozsonyvárinegyei felső-csallóközi járás tlizren-dészeti
felügyelője, Ecker Sándor volt ennek az elisme-résreineltó
vállalkozásnak a kezdeményezője és
-
A R l c h t e r - f o l e
L I N I M E N T J i i l C A P S . C O ü P . H o r g o n u - P a
i n - E x p e l l e r
pgy rrK1 kij irúlult h a / i s / e r . a nteiy utár több mint 33
év ota DK^i>i/.li.iiii l««»ilönwöU>Kai alk.ilmaztatik
l*u»t»j«él. ctaml e> Bt;.vj tseknél. Intés. Si lanyabb utánzatok
miat t bevásárláskor • i u óvatonal l e p unk csaLi* o red f t i
üvegeket dobozukbau a , > » r j o i f " ^Wj. 'gy^ynl os a,
.Richitr"i^ g-j e g y i é w e l f o g a I j u u k e l . — NO f . ,
1 k . 4 0 f . tw 2 k . artxui a legtöbb gyúgyHíortáiban ka|iliat".
F f i n k t á r : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszerésznél B u d a p e
s t e n .
niojiter F1. A.J., és társa, • r t » f . e s k i r . u d v a r i
s z A U t t ó X .
R u d o l s t a d t . . . . . . .
Ű z I e f m e g x x y i i á 0 . A l u l í r o t t t i -a te le i
ie l é r t e s í t e m K ő s z e g
városa és k ö r n y é k é n e k m. t. közönségé t , hogy 1 9 0 3
. jan i t ír hó 1 - é n , v á r k ö r 4H5. s zám a la t t (Unge r -
f e l e h á z )
müszerész-üzletet nyi tok , hol k e r é k p á r o k , v a r r ó
g é p e k , 6 évi j ó t á l l á s sa l , t e l e fon -be rendezések
, v i l l amos csen-gő b e r e n d e z é s e k , v i l l amos vész
je lzők tűzvész és be tö rés e l len , v i l l á m h á r í t ó k ,
vas- és é rc -e s z t e r g a m u n k á k , ku t - és szt v a t y u
j a v i t á s o k , t o v á b b á minden a s z a k m á m b a v á g
ó m u n k á k olcsón s z á m í t t a t n a k és pon to san végez t
e tnek .
N a n y r a k t á r k e r é k p á r a k b a n , v a r r ó g é p
e k -ben ugy ^zintén a l k a t r é s z e k b e n .
A s z a k m á m b a n bel- és kü l fö ldön sze r -zet t t apasz
t a l a tok fo ly tán a m i k e l l e m e s hely-ze tben vagyok ,
hogy a t. k ö z ö n s é g igénye inek m i n d e n t e k i n t e t b
e n megfe l e lhe t ek s e z é r t ké-rem p á r t f o g á s á t
.
Mély tiszteltettél,
Kleibensturz Károly m e k a i i i k u s .
V a n s z e r e n c s é m K ő s z e g varos és k ö r n y é k e n
. é. közönségének szives tu-d o m á s á r a adn i , hogy a J e l l
a s i t s l y n a c szá l lodás v e / e t é s o a l a t t á l
ló
> a v n I j a l ő r é n .
Ki nehéz n y a v a l y a , gö rcsök is m á s i d e g b a j b a n
szenved , k é r j e n röp i ra to t róia . K a p h a t ó ingyen és
b é r m e n t v e S c h w a n e n a p o t h e k e , F r a n k f u r
t a / M a i n ,
min t üz le tveze tő az ő neve ala t t á t v e t t e m . T ö r e
k v é s e m oda i r á n y u l , hogy a
m. t. vendégeknek k i tűnő , ízletes é le -lekkel s jó i ta
lokkal szo lgá lhassak a leg-olcsóbb á r a k mel le t t .
E mel le t a l e g n a g y o b b gondot for -d í tom a szobák t
i sz taság i i ra s a m e n n y i ben e téren több évi t a p a s z
t a l a t o m van, a b b a n a he lyze tben v a g y o k , hogy a m.
f. kf t /ön«ég igénye inek m i n d e n t ek in te tben megfe le lhe
tek .
M u tán m é g a t. k ö z ö n s é g szives és minnél ."zámo-iildi
l á t o g a t á s á t ké r em, vagyok ,
mély t i sz te le t te l :
G o m b á s G - y u l a ,
K W I Z D A féle Korneuburgi marha táppor
Étrendi szer lovak, szarvasmarhák és juhok részére. S O t v ó l
a a l ig t&bb i s t á l l óban h a s z n á l a i b a n van é
tvágy — hiány t r o s s z e m é s z t é s n é l , a le j j a v í t
á s á r a é s a t e h e n e k t e j e i f iképesseg< nek t o k o
z á s á r a , c snn l t ,Végekné l .— • , d o b o z á r a I k o r o
n a 40 tiltér, • , d o b o z 70 tiltér. C i a k * lenti v é d j e g
y g y e i va lódi . K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y s z e r t á
r b a n é s g y ó g y -l ú k e r e s k e d é s b e n . K ó r a k l
á r : Kwi rd t F e r e n c z J a n ó i , c s . é s kir . o s z t r
. - m a -gyar , r o m á n királyi é s b o l g á r l e j e d e i m i
udvar i szá l l í tó , kerület i gyógy*-
( • r t s z , Komeuburg , B é c i mel le t t .
íel lasi ts Ignác üzletvezetője,
GYÖNG Y-KÉKITŐ-KI VONAT
L e g i s in e r t e b b és l e g j o b b
valódi franczia konyak Louis de Salignac & C°.
C é g t ő l .
Co^nac. K i z á r ó l a g o s f ő r a k t á r
K ő s z e g és k ö r n y é k é r e :
W a i s b e c k e r E d e u t ó d a
S c h a a r J ó z s e f
fűsze r - , c s emege - és bor - p e r e s k e d é s é b e n
i i Ó H / . e g e n .
a l e g j o b b . E g y e d ü l i g y á r o s o k
H a i t i r - a n n H . f i a , é s t á r s a , B é c s .
K ő s z e g e n k a p h a t ó S c h a a r J ó z s e f n é l
.
— V i g y á z a t a v e d j e g y r e és a h á r o m s z ö g ű ü
v e g e k r e . — r — - »
I T e l g l G - 3 7 " u i l a . k tt n y x n y o m cl I Í H
/
K ő s z e g e 11, Várkör 81 . sz.
Elvá l l a l m i n d e n n e m ű n y o m d á s z m u n k á k a t
, k í v á n a t r a :
e g y s z e r ű b b , v a g y d í s z e s e b b ... lc iál l i
tás"ba,r>.
u l e g o l c s ó b b * i r a k m e l l e t t .
K i a d ó h i v a t a l a a
„KŐSZEG ÉS VIDÉKE" c imü l a p n a k , hol h i r d e t ó s e k a
l e g j u t á n y o s a b b á r o n
f e l v é t e t n e k .
N y o m a t o t t K e i g l (vy i iU k ^ a i y v t i v o m d á J
I T i I ^ T n r T r i J i r r
Struc - sz á l l i t ,
Hirdetmény.
H a r t m a n n - f ó 1 e
Kőszeg, 1903. január hó 11-én23. évfolyam 2. számFelelős
szerkesztő: WITTINGER ERNŐKiadó: Feigl GyulaVárosi közgyűlésDr.
Sissovics, polgármesterTÁRCAKőszeg város honvédelmi intézkedései
1848-banAuguszt János, levéltárosHírekRendszeresítésA Tipka-Matits
ügyA népkonyha bálKinevezésÖsztöndíj adományozásaMulatságTűzoltók
báljaAz állatbiztosító szövetkezetA legényegyesületnek...Az
állattenyésztés érdekébenHalálozásokGazdasági tanfolyam
RohonconÉbersz KárolyA „Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyv"Gazdag
raktárKülönfélékKözgazdaságIdősebb Groidl GyulaKözönség körébőlVági
Mór s. k. elnökKail Géza s. k. előadóNyilatkozatJambrits
LajosWittinger Ernő
