I. évfolyam 1. szám 2010. november

__________________________________________________________________________________________

KÖSZÖNTŐ

Tisztelettel köszöntök minden kedves ukki lakost önkéntes munkatársaimmal együtt a helyi lapunk megalakulásának alkalmából. Ígéretemhez híven elkészült helyi újságunk. Ezennel az UKKi kakUKK első számát tartja kezében. Az újságot ukki emberek gondolataival, közlendőivel, értesítéseivel és hirdetéseivel kívánjuk megtölteni. Lelkes csapatunk minden hónap utolsó péntekén tart értekezletet a könyvtárban. Várjuk azok jelentkezését, akik szeretnének az újságon keresztül szólni a falu népéhez és kész cikket hoznak magukkal. Én a felelős kiadó szerepét töltöm be, valamint az önkormányzat munkájáról és a helyi programok közzétételéről fogok írni. Lapunk minden hónap első csütörtökén jelenik majd meg. Az építő kritikákat, bíztatásokat és ötleteket várjuk az ukk.ujsag@citromail.hu e-mail címre. Bízok abban, hogy a kommunikáció ezen formája kielégíti majd mindenki érdeklődését a helyi eseményekkel kapcsolatban. (Komendánt Irén)____________________________________________________________________________________________

Óvodai események

Falunk óvodájába az idei nevelési évben 22 gyerek jár. Szeptemberben 6 új kisgyerek érkezett. Mi, az óvoda dolgozói törekszünk arra, hogy a gyerekek mindennapjait színessé, változatossá varázsoljuk. Sok őszi verset, éneket ismertek meg eddig az óvodások. Barkácsoltunk gesztenyéből sünit, madárijesztőt, Halloween-re tököt, szellem fűzért. Ügyesen szerepeltek az Idősek Napján is a helybeli óvodások. Részt vettünk a Sümegprágán megrendezett Oviolimpián. Öt fős csapatunk tagjai: Orsós Mercédesz, Egry Kinga, Osváth Valentina, Osváth Kristóf, Molnár Karolnia, Óvári Lajos. Tíz állomás volt ezen a versenyen, ahol az ügyesség és a sport mellett a "tudásukról" is számot adtak a gyerekeink. Csatakiáltásunk is volt, amiért plusz aranyérmet kaptunk. Hipp, hipp hurrá!Legyőzzük az akadályt.Minden izmot megmozgatunk,hogy első legyen a csapatunk!Hajrá, hajrá, hajrá Ukk! Nagy megtiszteltetés ért bennünk, hiszen Szalai Gyöngyi, olimpiai bajnokunk írta alá az oklevelünket.

Az egészséges életmód népszerűsítése érdekében, megtartottuk a Gyaloglás Világnapját. Dobolással, cintányérozással meneteltünk végig falunk utcáin, biztatva az embereket, hogy gyalogolni jó! Nagy örömünkre lelkes szülők is végig gyalogolták velünk az 5 kilométert és több ember, hacsak kettő ház erejéig is, csatlakozott hozzánk. Óvodánk az idén is benevez a "Főzzünk 8 játszóteret versenybe", tisztelettel megkérjük a falu lakosságát, hogy a Delikátos vonalkódokat az óvodába szíveskedjenek behozni. Első alkalommal részt veszünk az elemgyűjtő versenybe, így a másik kérésünk Önök felé, hogy használt elemeiket, rossz mobiltelefon akkumulátorukat ne a kukába dobják, hanem ajánlják fel az óvodának, hiszen ezzel az versennyel az óvoda anyagi támogatáshoz juthat. Segítőkészségüket előre is köszönjük!

(Somogyi Miklósné)

1 2010. november

„ az én falum UKKnevét dalolja a kakukkaz egész világ hallhatja,ha szól a falu madara:kakukk, kakukk, kakukk”

I. évfolyam 1. szám 2010. november

IDŐSEK NAPJÁRA EMLÉKEZVE

Egy verssel köszöntjük Ukk öt legidősebb lakosát:

Bakos Lajosnét (1922.), Somogyi Lajosnét (1924.), Dénes Józsefet (1925.), Hodi Mihálynét (1925) Bakos Gyulánét (1925.)

Erőt és egészséget kívánunk nekik és a falu valamennyi idős emberének!

Szeressétek az öregeket (Óbecsei István)

Nagyon szépen kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.A reszkető kezű ősz apákat,A hajlott hátú jó anyákat...A ráncos és eres kezeket,Az elszürkült sápadt szemeket...Én nagyon kérlek titeket,Szeressétek az öregeket.

Simogassátok meg a deres fejeket,Csókoljátok meg a ráncos kezeket.Öleljétek meg az öregeket, Adjatok nekik szeretetet.Szenvedtek ők már eleget,A vigasztalóik ti legyetek.Én nagyon kérlek titeket, Szeressétek az öregeket.

Ne tegyétek őket szűk odukba,Ne rakjátok őket otthonokba.Hallgassátok meg a panaszukat, Enyhítsétek meg a bánatukat.Legyen hozzájuk szép szavatok,Legyen számukra mosolyotok.Én nagyon kérlek titeket,Szeressétek az öregeket.

Ők is sokat küzdöttek értetek,Amíg fölnevelkedtetek,Fáradtak ők is eleget,Hogy ti módosabbak legyetek.Ők is elfogadtak titeket,

Mikor Isten közéjük ültetett.Azért én kérlek titeket,Szeressétek az öregeket.

Ha majd az örök szeretetElhívja őket közületek,Ti foglaljátok el a helyüket,Mert ti lesztek majd az öregek.S mindazt, mit nekik tettetek,Azt adják nektek a gyerekek.Azért előre intelek titeket,Szeressétek az öregeket.

___________________________________

GRATULÁLUNK

Gratulálunk az ukki férfi labdarúgó-csapat 2010. évben elért megyei szintű II. helyezéséhez!

A továbbiakban is hasonlóan jó eredményeket és kitartást kíván Ukk Önkormányzata.___________________________________

2 2010. november

I. évfolyam 1. szám 2010. november

MEZTELEN SZÍVVEL(Puszta Sándor)

nem tudom levetni bőröm nem is akaromnem tudok vedleni a kígyókkaldögpózt mímelni mint a hernyó jáspissá meredve halál-mimikrit játszaniha jön a medvemozdulatlanná válni mint a bogárvagy mint a meglepett arab citerával az oroszlán előttarcomon egy-út meg nem alkuvószememben nincs méregetés kacsintás jobbra balranem leng benne trapéz az érdek billenése hajmeresztő kelepek helyezkedésrenincs hitelesíthetetlen mérlegem „lehet tízzel több öttel kevesebb?”NEM NEM NEM LEHET!nem dekázható a lelkiismeretnem ismerek köntörfalazást –így úgy ha jól meggondoljuks különben is csak magunk közt mondom-!tekintetem kardél-egyenesa számon egyetlen –végleges szóHŰSÉG IGAZSÁG BÉKEegy jó van a jobb de az Igazság ALAPFOKs a BÉKE nem fokozható!

Kedves Ukkiak!Puszta Sándornak (1911-1983), a katolikus líra egyik jeles alakjának, a magyar irodalmi élet rangos költőjének 1974-ben megjelent Meztelen szívvel című gyönyörű versével és jelen írásommal kívánok köszönetet mondani a falu minden lakójának, aki a néhány hete lezajlott demokratikus eseményen, a négy évente sorra kerülő önkormányzati választáson részt vett. Egy közösség életében ennek kiemelkedő jelentősége van, hiszen döntésünkkel ekkor mondunk igazán véleményt az elmúlt 4-8-12 vagy akárhány év munkájáról, és megválasztjuk a falu új vezetőit. Ez történt UKKON is. Most már ismeretes a választás végeredménye éppúgy, mint az is, hogy a „Kedves Ukkiak!” megszólítással én fordultam a falu lakosaihoz. 125 társammal együtt én magam is változtatás, a falu fejlődése mellett álltam ki és tettem le a voksomat. Az „igen tisztelt másik oldal” szintén a falu fejlődése mellett tette le a voksát, csak ők ezt egy másik személlyel látták biztosítottnak. Senki vélt vagy valós igazában nem kételkedem és azt maradéktalanul tiszteletben tartom.

Az UKKI emberek az eddigieknél sokkal többre képesek és többet is érdemelnek! Meggyőződésem, hogy október 3-án egy új, nehézségekkel teli, ámbár reményteljes korszak vette kezdetét UKKON. A falu teljes lakosságának összefogásával az elkövetkező négy évben elfogunk mozdulni a holtpontról, és felépítjük önmagunkból azt az igazi közösséget, amely képes és akar is többet, szebbet elérni mindnyájunk érdekében. Ehhez a nehéz feladathoz kívánok néhány igaz gondolat idézésével magam is hozzájárulni. Nemsokára itt a karácsony, néhai Makkai Sándor erdélyi püspök bibliai értékű gondolatait szeretném letenni minden ukki család asztalára. A nagyobb igazság című írásából idézek:

„…a Karácsony éppen azt hirdeti nekünk, hogy minden külső változásnak lelki feltételei is vannak,s belső változás nélkül igazi eredményt várni nem lehet. A népek lelkületében kell a jobb igazságnak kifakadnia ahhoz, hogy jobb világrend szülessék.”

„…De ez az igazság őszinte lelkeket keres minden nemzetségből és ágazatból. Az őszinteség az, ami leginkább hiányzik ma a világból és amire a legnagyobb szükségünk van. Csak az őszinte lelkek lehetnek elég bátrak ahhoz, hogy ősi, egyszerű tényeket, a lélek természetes alapmeggyőződéseit szembe merjék szegezni az emberi életet megrontó hazugságok seregével…”

„… A nemzetek emberekből állanak, akik valamennyien rá vannak szorulva a bocsánatra és valamennyien képesek a szeretetre. Ha a szeretet zörget, az ajtót mindig testvérkéz nyitja meg.”

Ugye kedves ukkiak, rólunk is szól, nekünk is küld örök, bibliai értékű üzenetet a püspök úr!Úgy vélem, hogy a szavak és a tettek egységének eredményét az elkövetkezendő négy évben „ a szürke hétköznapokban is” valamennyien látni fogjuk.Befejezésül a „falu közös asztalára” is szeretnék jelképesen valamit letenni. Egy tiszta poharat, benne tiszta vízzel. Ez az én poharam! És mindenki szintén leteheti a „közös asztalra” saját poharát, és csak egyetlen pillanatra nézzünk egymás szemébe, és jussanak eszünkbe az idézett gondolatok…Kedves UKKIAK! Köszönöm, hogy mindezt leírhattam.

(Gál József)

3 2010. november

I. évfolyam 1. szám 2010. november

Megemlékezés Halottak napján

A világítás napja - Tisztelet a halottaknak

Falun és városban, katolikus, protestáns vagy görögkeleti közösségekben november 1-jén (esetleg 2-án is) halottainkra emlékezünk.

Bár régebben is szokás volt, hogy az egyházak elhunyt híveikért bizonyos napokon miséztek, imádkoztak, a keresztény világ meghatározott ünnepnapjává, a halottak napjává bencés kezdeményezésre a XI. században tették meg november 2-át. 998-ban a clunyi monostor apátja, Odila a Benedek-rend minden kolostorában ünnepi miséket rendelt el a halottak lelki üdvéért. Ezt a gyakorlatot terjesztették ki később a pápák az egész egyházra. Eredetileg azoknak a halottaknak az ünnepe volt, akikről a naptár nem emlékezik meg, erre utal november 1-jének az elnevezése is: mindenszentek.

Mindenszentek napján az előzőleg rendbe rakott sírokat virággal, koszorúkkal, gyertyákkal díszítik (utalva ezzel az örök világosságra), sőt katolikus közösségekben néha otthon is

annyi gyertyát gyújtanak a halottak emlékére, ahány halottja van a családnak. Mivel a néphit szerint mindenszentek, halottak napján hazalátogatnak az elhunyt hozzátartozók, sok helyen az asztalra kenyeret, sót, vizet, esetleg egy tál ételt tesznek ki nekik. Az elhunytak emlékére ajándékozzák meg ilyenkor a szegényeket, koldusokat kenyérrel, kaláccsal. A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul".

A szentek tiszteletének eltörlésével a reformáció az egyházi ünnepeket alaposan megritkította: a XX. századra a reformátusok csak Jézus életének jelentős eseményeit (karácsony, virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd) ünneplik meg, illetve külön csoportot alkot néhány jeles nap, amely sem Jézus életével, sem a szenttisztelettel nincsen összefüggésben: például az újkenyér, a reformáció napja.

Mindenszentek, illetve a halottak napja nem tartozik a hivatalos református ünnepek közé. A hagyományos kegyesség íratlan szabályai szerint a halottat nem emlegették, sírját nem gondozták. Tudjuk, hogy Kálvin még a sírok megjelölését is helytelenítette. Így a halottak emléke előtti tiszteletadás a református közösségekben új keletű, katolikus és görögkeleti hatásra kialakult szokás.

(Kizmus Vera)

4 2010. november

I. évfolyam 1. szám 2010. november

Mindenszentek

A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra.Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az összes isten tiszteletére mutatták be a papok az áldozatot.A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte.

A 4. századból is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. ( E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. ) Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.

Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. (A kelták november első napjaiban emlékezetek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a VIII. században is közünnep volt november első napja - ami az év kezdetét is jelentette.)

835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

(Kizmus Vera)

Halottak Napja

Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette.E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat. Virágokat, manapság pedig koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére.

A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.

(Kizmus Vera)

5 2010. november

I. évfolyam 1. szám 2010. november

A Márton-napi históriaA népszokás szerint a november 11-i Márton

nap zárja le a gazdasági munkákat és veszi kezdetét a téli pihenő időszaka. A Márton nap a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett, ráadásul ilyenkor fizették ki az éves járandóságokat, gyakran természetben, például liba formájában. Az újbor megkóstolása, finom ételek fogyasztása már önmagában jó hangulatot teremt. Manapság leginkább a Márton-napi liba ünnepe maradt fenn. Azonban sokan nem tudják, hogy ehhez Szent Márton legendája is kapcsolódik.

A história szerint Szent Márton Szombathelyen (régen Savaria) született a 4. században. Előkelő családból származott, apja egy római elöljáró volt, aki harcolt Constantinus és Julianus császárok alatt is. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, így megkeresztelkedett és misszionárius lett. Mivel sok jót tett, így püspökké akarták szentelni, de Márton ezt nem szerette volna szerénysége miatt, s amint megtudta, az érte jövő küldöttek elől a ludak óljába bújt. Azonban arra nem gondolt, hogy a ludak megijednek, és hangos gágogásukkal elárulják a rejtekhelyét. Végül Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban (Franciaország) segítette a rászorulókat. Szent Márton legendája már a honfoglalás előtti időszakban is elterjedt volt. Az államalapításkor Szent István Márton képét festette a zászlaira tisztelete jeléül. A kultusz szerint Márton egy álomban István király és az ország védelmére sietett. Így lett Szent Márton Szűz Mária után az ország második patrónusa. Érdekesség, hogy a pannonhalmi bencés apátság Szent Márton tiszteletére arra a helyre épült, ahol a szent az egyik legenda szerint született. Azonban a jelenlegi kutatások szerint Szombathelyen született.

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Ez abban az időben azzal volt kapcsolatos, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, és ilyenkor zárták le a gazdasági munkákat és kezdetét vette a téli pihenő időszaka. A cselédek ekkor kapták meg az éves bérüket és ráadásként egy libát. A hagyománynak megfelelően e napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át. Egy másik legenda szerint a római időkig nyúlik vissza a hagyomány, ugyanis november 11-e a naptárban a téli évnegyed kezdő napja volt. A rómaiak az orvosistent ünnepelték ilyenkor s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt (a madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai rajtaütésétől). A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther

Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor.

Több időjárással kapcsolatos jóslás is kapcsolódik november 11-hez: ha Márton napján havazik, azt mondják „Eljött Márton szürke lovon. Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja. Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána fagy, majd szárazság következik. Szokás volt az is, hogy Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem volt szabad, mert különben marhavész volt várható. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből, innen ered a „püspökfalat” szavunk. Hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz, aki spicces lesz a bortól, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól.

A népszokás szerint ezen a napon libát kell enni, ugyanis „aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Márton-napi étel például a libaleves, a libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Mára elterjedt az is, hogy az éttermek novemberben külön Márton-napi étlappal várják vendégeiket. Otthon is elkészíthetjük Márton-napi menüsorunkat. A libát egy kisebb testű kacsával is lehet helyettesíteni, de el lehet készíteni a liba megfelelő részét is, ki hogyan szeretné. Fontos, hogy a megfelelő köretet válasszuk hozzá. Köret lehet például gombóc, burgonya, párolt káposzta, káposztasaláta, káposztás rétes, zsemletöltelék, sült alma, töltött zöldségek, saláták. Ha mégis egész szárnyast készítünk, használjuk fel az esetleges maradékot változatosan, például salátához, rizottóhoz. Egyszerű vacsorazáró csemege lehet az őszi hangulatot idéző sült alma vagy sült gesztenye, birsalmasajt, de készíthetünk házi süteményt is.

Sok helyen fesztiválokat és családi napokat rendeznek ezen a napon. Ez egy nagyon szép szokás, mely nemzedékeken át öröklődött, s további fennmaradás csak az embereken, közösségeken múlik. A felnőttek feladata, hogy a gyermekekkel is megismertessék ezt a hagyományt továbbadva a jövő generációinak. Nagyon fontos, hogy bennük is kialakuljon egy tudat, hogy hol élnek, a környezetükben milyen tradíciók vannak, különben sok ilyen szép hagyományunk kihal.

(Németh Ernőné)

6 2010. november

I. évfolyam 1. szám 2010. november

NOVEMBERI PROGRAMOK

November 5. (péntek):Ifjúsági klub létrehozásaA kultúrházban várjuk azon lelkes fiatalok megjelenését (akár szüleikkel együtt) délelőtt 11 órára, akik szeretnék egy közös kikapcsolódás helyszíneként a kultúrházat otthonosabbá, barátságosabbá varázsolni.Ezen a napon csak megbeszélést tartunk. A fiatalok elmondhatják ötleteiket, igényeiket.

November 9. (kedd):Játszóház gyerekeknek16 – 18 óráig az ebédlőbenAjándékok, tárgyak készítése kukorica- csuhéjból.

November 16. (kedd):Idősek klubja15 – 17 óráig az ebédlőbenVárjuk az időseket egy kellemes beszélgetésre, nosztalgiázásra és ismer-kedésre.

November 23. (kedd):„EGY KÖNYV, EGY MOSOLY”Kulturális program17 – 19 óráig az ebédlőbenAkinek van egy vagy több megunt vagy felesleges elajándékozni való könyve, kérem hozza magával. Az összegyűjtött könyveket jótékonysági célra fogjuk felhasználni a faluban.

November 30. (kedd):Adományok gyűjtése, kiosztása, csereberéje16 – 17 óráig az ebédlőbenAdományként várjuk a jó állapotban lévő tiszta ruhaneműket, tartós élelmiszereket és egyéb használati tárgyakat.Aki szívesen fogad adományt, kérem jöjjön el és nézzen körül.

DECEMBERI ELŐZETES

December 4. (szombat):A jó gyerekeknek Mikulás-party játszóházzal14 órátólA Napfény Szociális Segítőközpont és az önkormányzat közös játszóháza16 órátólGyermekek műsoraHelyszín: ebédlő

KÖNYVTÁR NYITVATARTÁSI IDEJE:Szombat 14 – 20 óráig

KÖZLEMÉNY

Az utóbbi időben megnőtt a falugondnoki buszt igénylők száma. Mivel a falu nehéz pénzügyi helyzetben van, kérem, hogy csak azok igényeljék a buszt, akiknek nincs a családjában személygépkocsi. A gépkocsi futás költségeit legtávolabb Ajkáig és Tapolcáig tudjuk finanszírozni.Megértésüket köszönöm!

Komendánt Irén

GRATULÁLUNK

Gratulálunk az ukki férfi labdarúgó-csapat 2010. év őszi bajnokságán elért II.

helyzéséhez!

Az önkormányzat ezennel felajánlja, hogy biztosítja a csapat téli edzéslehetőséét a

dabronci tornateremben.A továbbiakban is hasonlóan jó eredményeket és kitartást kíván

Ukk Önkormányzata

7 2010. november