BME GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet

Műszaki Pedagógia Tanszék

Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

Az informatikai eszközök és azok használata a Lőrinci Március 15. Gimnázium, Szakképző

Iskola és Kollégium nevelő-oktató tevékenységében

Témavezető:

Sáfár Miklós

Készítette:

Bede Csaba

Budapest

2014

Tartalomjegyzék

Bevezető.....................................................................................................................21. A Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium bemutatása.......6

1. 1. Az intézmény bemutatása.........................................................................61. 2. Iskolánk képzési szerkezete......................................................................81. 3. Az iskola informatikai infrastruktúrája.....................................................91. 4. Személyi feltételek..................................................................................12

2. Az informatikai eszközök megjelenése a tanulási folyamatban....................142. 1. Tantárgyi felhasználás............................................................................142. 2. Frontális osztálymunkát lehetővé tevő eszközök....................................162. 3. Projekt alapú tanulás...............................................................................172. 4. Felfedező tanulás, mint önálló munka....................................................20

3. Az IKT eszközök használata az osztályteremben..........................................213. 1. Felkészülés az órákra..............................................................................213. 2. Szerzői jog..............................................................................................213. 3. Az audio technológia használata.............................................................223. 4. A prezentáció..........................................................................................233. 5. Az interaktív táblák által nyújtott lehetőségek.......................................243. 6. A számítógépterem.................................................................................263. 7. Az XClass rendszerrel felszerelt számítógépterem................................27

4. Az informatikai eszközök használata kérdőívek tükrében.............................284. 1. A kérdőívek.............................................................................................284. 2. A kérdőívek területei..............................................................................30

Összegzés.................................................................................................................39Felhasznált irodalom jegyzék...................................................................................42Mellékletek...............................................................................................................44

1

Bevezető

Comenius szerint a megismerés folyamatába a világ közvetlen érzékelését is be kell

kapcsolni. Az egyik művében, az Orbis pictus című könyvében már képek segítségével

mutatta és szemléltette a mondanivalóját. Fontosnak tartotta, hogy a tanulók minél több

érzékszervet használjanak és ne csak verbális módon, hanem többféle szemléltető eszköz

segítségével is tanítsák a különféle tantárgyakat.

Az eredményes tanulási folyamat több környezeti tényezőtől is függ. Ezek aránya

eltolódhat, egymástól függetlenül is befolyásolható. A technikai eszközök, a média, a

sokféle módszertani segédanyag és a tanítás módszerei ugyanúgy hatással vannak a

folyamat végeredményére, mint a terem többi berendezése vagy a csoportlétszám és a

csoportok összetétele. A pedagógus személyisége, szemléletmódja, világlátásmódja,

nyitottsága az innováció felé nagyban hozzájárul az aktív tanulási-nevelési folyamat

végeredményéhez.

A változások idejét éljük. Az információs szupersztráda óriása hatással van

világunkra. Változik a körülöttünk lévő világ, a gazdaság, az igények az oktatással

szemben. Szerencsére ezek a változások sok jót is hoztak. A számítógépek, a korszerű

informatikai eszközök, a világháló és az egyre gyarapodó tudásbázis olyan lehetőségeket

nyújt, amelyek igazán sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé.

Az iskolában a számítógépek kezdeti alkalmazása során mindegy volt, hogy mire

használják, a lényeg az volt, hogy minél többen ismerkedjenek meg vele. Azóta persze

megfogalmazódott, hogy milyen területeteken van rá szükség. Önálló tantárgy lett az

informatika, nagyon sok tantárgy alkalmazza a számítógépet, mint eszközt és

nélkülözhetetlen az iskolai adminisztráció során is. Ami biztos, a jelen és jövő szakemberei

nem nélkülözhetik ezt a tudást és ezeket az eszközöket a munkájuk során. Új kifejezés

született: digitális analfabéta, aki nem tudja alkalmazni az alapvető ismereteket.

Az oktató-nevelő munkára nagy hatással van az informatikai fejlődés. A legtöbb

pedagógus már beépítette a módszertani repertoárjába. Az idősebb generáció általában

autodidakta módon vagy tanfolyamokon sajátította el a módszereket. Ezek közül

kiemelkedő szerepe van az ECDL tanfolyamoknak, illetve a pedagógus továbbképzés

keretein belül szervezett informatikai tanfolyamoknak.

2

Fontos, hogy azok a kollégák is, akik eddig idegenkedtek a számítógép

használatától, bátran alkalmazzák munkájuk során. Elengedhetetlen, hogy ismerjék a

legalapvetőbb prezentációs eszközöket. Legyenek tisztában a hiányosságaikkal és legyen

igényük arra, hogy szakértelmüket bővítsék, hogy új élményeket szerezzenek.

Az emberi erőforrások mellett szükség van eszközökre is. Nem elegendő

számítógépekkel elárasztani a tantermeket, ezeket célzottan kell felszerelni a megfelelő

perifériákkal, szoftverekkel. Ha mindez megvan, akkor a jól felkészült pedagógus és a

sokszínű eszközök kitűnő egységet alkotnak.

Az informatikai eszközök térhódítása lehetőséget teremt az újszerű alkalmazások

integrálására az oktató-nevelő munka során. Az ilyen módon feldolgozott tartalmak, mint

digitális tananyagok könnyen elérhetővé is tehetők az Internet segítségével.

A Sulinet hálózat kiépítése olyan feltételeket teremtett, amely modern hardver és

szoftverkörnyezetet tartalmaz. Csökkennek a meglévő különbségek a különböző helyeken

lévő iskolák között, illetve megpróbálja biztosítani az esélyegyenlőséget a kedvezőtlen

körülmények között élő hátrányos helyzetű tanulók számára is.

A célközönség mindig a tanuló. Újszerű és dinamikus kapcsolatot tesz lehetővé a

tanár és a diák között a számítógéppel támogatott interaktivitás. Új lehetőségek nyílnak a

több érzékszervre ható eszközhasználattal, az előre tervezhető és időzíthető bemutatókkal.

Az interaktivitás lehetőséget nyújt az azonnali visszajelzésre, a hiányosságok pótlására

vagy a téves ismeretek, képzetek kiigazítására.

Az IKT, azaz az információs és kommunikációs technológiák pedagógiai célú

alkalmazásában nagy jövő áll a „K”, azaz a kommunikáció előtt, hiszen az utóbbi időkben

már nem pusztán információközvetítésről, hanem olyan együttműködő közösségek

létrehozásáról beszélünk, amelyekben mindenkinek aktív szerep jut. 3

El lehet érni, hogy a tanuló szemében a számítógép ne csak egy vetítő vagy egy

tesztszerű feleltető rendszer legyen, hanem egy partner, egy lexikon vagy egy jó barát,

„akivel” nem csak játszani lehet, hanem játszva tanulni is. Szerencsére napjainkban már

viszonylag olcsón hozzá lehet jutni a minimálisan szükséges eszközökhöz és az internethez

is, ezért a legtöbb diák már az otthonában sem kénytelen nélkülözni a számítógépek által

nyújtott lehetőségeket. Miközben a tananyagok feldolgozása lehetővé válik, lehetőség

nyílik ugyanezen eszközök felhasználására a tudás számonkérésénél is. Lehetővé válik

3

továbbá a kompetencia alapú képzés is. Saját tempójához tudja igazítani mindenki a

tanulási folyamatot, még akkor is, ha éppen sajátos nevelési igényűek képzéséről van szó.

A témaválasztásomat az motiválta, hogy ennek a dolgozatnak az ürügyén

felmérhetem az IKT eszközök használatának jelen állapotát és azt remélem, hogy

befolyásolni tudom a további fejlesztések irányát. Megismerhetek módszereket, amelyeket

a kollégáim használnak. Tanulhatok tapasztalataikból és a munkám során alkalmazhatom

is ezeket. Ötvözhetem a jó és használható módszereket és tapasztalatokat. Kíváncsi vagyok

a tanulók véleményére és hozzáállására is, hisz a legvonzóbb módszer sem ér fabatkát sem,

ha a használata nem éri el a célját. Akkor jó egy módszer, ha eredményes.

A célom az, hogy megvizsgálom az iskolánk informatikai eszközeinek használatát,

majd elemzem és értékelem az eredményeket, az eredményekből pedig következtetéseket

vonok le.

A témához erős a kötődésem. Informatikát tanítok és hosszú ideig én láttam el az

iskolában a rendszergazdai feladatokat is. Részt vettem az eszközök iránti igények

felmérésében, a kiválasztásában és a beszerzésében. Segítettem az informatikai jellegű

pályázatok felkutatását és kidolgozását. A téma aktualitása nem megkérdőjelezhető, hiszen

az eszközök beszerzése és az innováció folyamatos. Nagy értékű berendezésekről van szó,

tehát fontos, hogy a ráfordított pénzösszeg minél hatékonyabban ki legyen használva. A

befektetett erőforrások, a ráfordított anyagi források és munka eredményeként

élvezetesebb, hatékonyabb lesz az oktató-nevelő munka.

A dolgozatomban mérések szerepelnek, melyeket űrlapok segítségével végzek. Az

űrlapokat kollégáim, az iskola vezetői és tanulók töltik ki. A mérések elvégzéséhez kértem

az iskola vezetőjének a jóváhagyását, melyet meg is kaptam.

A mérőlapok alanyai három csoportra sorolhatók. Az egyik csoport a tanárok

csoportja. Ez a mérés reprezentatív, mivel nem minden kollégám használ az oktatási-

nevelési folyamat során számítástechnikai eszközöket. Ezen kollégák többek között a

testnevelés, az önvédelem tantárgyak tanárai illetve például a gyakorlati szakoktatók. A

második csoportba az iskola vezetőit sorolom. Mivel egy igazgatóról, három helyettesről

és három munkaközösség vezetőről van szó, ez a felmérés teljes körűnek nevezhető. A

harmadik csoportba a tanulók tartoznak. Ennél a csoportnál a kérdőíveket egyformára

készítem. A tanárok esetében is ezt a módszert alkalmazom, mert véleményem szerint nem

használnak különböző módszereket a különböző képzési típusoknál. A tanulói kérdőívek

4

kitöltése szintén reprezentatív lesz, hiszen nem valószínű, hogy az iskolánk valamennyi

tanulóját rá tudom venni erre a feladatra. Becslésem szerint az 510 tanulóból 60-80 tanuló

adataival tudok majd dolgozni.

A méréseim célja, hogy felmérjem az iskolánk eszközhasználatát és azok

hasznosságát. A mérések segítségével visszajelzést kapok az alkalmazott módszerekről a

magam és a kollégáim számára. Igyekszem fejleszteni a belső együttműködést és

előkészítem az informatikai jellegű döntéshozatalokat. Felkutatom a fejlesztendő

területeket és javaslatokat teszek a rövidebb és hosszabb távú informatikai stratégia

kidolgozására.

A kérőívek kitöltése és kiértékelése során informatikai eszközöket használok. Ezt

azért tartom használhatóbb megoldásnak a papíralapú kérdőíveknél, mert ezzel

takarékoskodok az erőforrásokkal, és kizárom a feldolgozásnál előforduló tévedések

lehetőségét.

5

1. A Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

bemutatása

1. 1. Az intézmény bemutatása

Az iskola arculata

Az iskola Lőrinci város területén, Selypen a 21. sz. főútvonal mellett fekszik egy

tizenegy hektáros őspark közepén. Az iskolánk fenntartója a Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ. A parkban található az iskola „A” épülete, amelyben hat

tanterem, irodák és szertárak vannak. A „B” épületben található a tornaterem a kiszolgáló

helyiségeivel, két tanterem, szertárak, számítástechnikai szaktantermek,

természettudományi szaktanterem, orvosi rendelő és büfé. A „C” épület egy 1925-ben

épült kastély, a földszinten

étterem, konyha, klub-helyiség,

könyvtár, tantermek, nyelvi

laboratórium, humán

szaktanterem, az emeletén

kollégiumi lakó- és

tanulószobák vannak. A „D”

épület a kastélytól 1300

méterre áll teljes egészében az

oktatás rendelkezésére:

tankonyha tanétteremmel, nyelvi laboratórium és további tantermek vannak itt.

Iskolánk alapító okiratában több köznevelési feladat is fel van sorolva. 10

A gimnázium osztályaink

A gimnáziumi képzésünk négy éves. Az alapműveltség mellett rendvédelmi

fakultációval egészítettük ki a képzésüket. Felkészítjük őket az érettségi vizsgára, illetve a

felsőoktatásban való részvételre.

A szakközépiskolai osztályaink

A szakközépiskola alapfeladata az érettségire való felkészítés, a felsőoktatásban

való részvételi lehetőség megszerzése és szakképzés megszerzésére való lehetőség

6

1. ábra Az iskola kapuja

megteremtése. Négy évfolyammal működik. Az érettségi után biztosítjuk a szakirányú

szakképzés megszerzési lehetőségét is.

A szakiskolai osztályaink

A képzési típus alapfeladata a diákok szakmai vizsgákra való felkészítése és a

tanulók alkalmassá tétele a munkába álláshoz. A szakiskolai képzésünkben a változások

miatt két rendszer van jelen. A kifutó rendszer szerint a 10. osztály elvégzése után két éves

képzésben vesznek részt. Ebben a képzési típusban már nincs 9-10. osztály.

Az új rendszer szerint a szakképzés három évfolyammal fog működni. A harmadik

évfolyam végén a tanulók szakmai vizsgát tehetnek. Sikeres szakmai vizsga esetén a tanuló

szakképesítő bizonyítványt kap.

Szakmunkások középiskolája

A szakmai vizsgát tett

tanulók számára érettségi

bizonyítvány szerzésére van

lehetőség. A képzési típus két év

alatt készíti fel a tanulókat a

vizsgákra. Ebben a képzési

formában azok a tanulók

vesznek részt, akiket motivál a

további – esetleg felsőfokú

képzésekben való részvétel.

Híd II. program

A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú

nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz,

valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex,

tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató

pedagógiai tevékenységgel. 5

Iskolánkban is helyet kapott egy Híd I. osztály. Az osztály tanulói az általános

iskolák kezdeményezésére ebben a képzési formában folytatják a tanulmányaikat. A

képzés lebonyolításáról törvény rendelkezik. 10

7

2. ábra A Kastély épülete ad otthont a kollégiumnak

Az intézmény része a kollégium

1950-ben kezdte meg működését. Nagyon szép környezetben egy parkkal körülvett

kastély fogadta be a lakóit. A korabeli közlekedés és az országos beiskolázású szakmák

biztosították a kollégium magas létszámának zömét. A legnagyobb létszám 178 fő volt.

Ma már öt iskolabusz szállítja a tanulókat az iskola parkjáig. Sokat számít az is,

hogy a közelben távolsági buszok megállója is létesült, illetve a MÁV járatai is jobban

közelítenek az iskolába járás igényeihez. A 2008-2009-es tanévben 17 lány és 16 fiú lakója

volt a kastélynak, a 2013-2014-es tanévben pedig már csak 8 lány és 7 fiú lakik a kastély

falai között.

1. 2. Iskolánk képzési szerkezete

gimnázium belügyi rendészeti orientációval,

szakközépiskolai képzés kereskedelem-marketing és vendéglátás-

idegenforgalom szakiránnyal, (jelen pillanatban 9. és 10. évfolyam)

szakközépiskolai képzés kereskedelmi és marketing orientációval, (jelen

pillanatban 11. – 12. évfolyam)

szakmunkások középiskolája,

szakiskola 9-10. évfolyam szakirányú építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-

ipari orientációval, (kifutott képzési szerkezet)

szakiskola 2 éves festő-mázoló és tapétázó, élelmiszer és vegyi áru eladó,

pincér és szakács szakmákkal (kifutó képzési szerkezet, jelen pillanatban

11. és 12. évfolyam)

szakiskola 3 éves festő-mázoló és tapétázó, eladó, pincér és szakács

szakmákkal (jelen pillanatban csak 9. és 10. évfolyam), cukrász szakmával

(jelen pillanatban csak 9. évfolyam)

A kínálati palettánkon található érettségi utáni szakmai képzés is, de ebben az

évben nincs jelen a rendszerünkben.

Folyamatosnak tekinthetjük a középiskolai és gimnáziumi osztályaink meglétét is,

hiszen indulásuk óta mindig tudtunk indítani mind szakközepes, mind gimnáziumi osztályt

is. A gimnáziumi osztály immár 20 éve működik változatlanul rendvédelmi fakultációval.

8

1. 3. Az iskola informatikai infrastruktúrája

A nevelési oktatási intézménynek biztosítani kell egyfelől a gyermekek, tanulók

számára számos tárgyi eszközt (bútorok, taneszközök, stb.), másfelől a pedagógusok,

dolgozók számára a munkájuk végzéséhez szükséges tárgyi feltételeket, eszközöket. A

nevelési oktatási intézmény kötelező felszerelésére vonatkozó előírásokat a nevelési-

oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 161-167. §-ai valamint a rendelet 2. számú melléklete

tartalmazza. 1

Munkaállomások, számítógéptermek

Az iskolában két számítógépterem működik. Mindkét teremben 24-24 gép áll a

tanulók rendelkezésére, valamint 1-1 gép a tanárok számára. A termek fel vannak szerelve

jó minőségű lézernyomtatókkal illetve projektorokkal. Az egyik terem mérete 80 m2, a

másik terem 50 m2 alapterületű.

A szakképzés támogatására egy 12 munkaállomásos pénztárgépes kereskedelmi

terem áll rendelkezésre, mely terem számítógépeit szintén fel tudjuk használni informatika

órák támogatására is. Ennek a teremnek a mérete 80 m2.

Két számítógép

támogatású nyelvlaborunk van.

Az egyik terem egy húsz gépes

fixen telepített rendszer. Ebben

a teremben az Xclass

nyelvlabor multimédiás

oktatásra alkalmas

keretrendszert használjuk. A

másik nyelvlaborban tíz

hordozható gép áll a diákok

rendelkezésére. Mindkét

nyelvlaborunk tanári gépe rendelkezik projektorral. A nyelvi laborokban kis méretű helyi

hálózatot alakítottunk ki.

Egy pályázat keretén belül szert tettünk 36 kis méretű ClassMate hordozható gépre.

A gépek egy helyi vezeték nélküli hálózatra csatlakoznak. Ezeket a gépeket több tantárgy

9

3. ábra ClassMate tanulói gépek

támogatására is felhasználjuk. A gépekhez vásároltunk egy töltő kocsit, amely éjszaka

biztonságosan feltölti a gépek akkumulátorát.

A termek légtere megfelelő, de a szellőztetés csak az ablakok segítségével

lehetséges. Az informatika termekben és a tanulói számítógépeket tartalmazó termekben a

bútorok nem a funkciónak megfelelőek, de alkalmasak az órakeretekben végzett

munkavégzésre. Ez a probléma sajnos elmondható az iskola többi helységében lévő

számítógép használatával kapcsolatban is.

Az épületekkel, azon belül a nevelési-oktatási célt szolgáló épületekkel kapcsolatos

követelményeket, a kapcsolódó hatósági előírásokat alapvetően az épített környezet

alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint az országos

településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

tartalmazza. 1

Az oktató-nevelő munka támogatását szolgálja nyolc interaktív tábla és a hozzájuk

tartozó felszerelés. A táblák közül négy kézzel - érintéssel - is működtethető, a másik négy

egy speciális rajzeszközt igényel. Az interaktív táblás termeken kívül még további négy

terem van felszerelve fixen telepített projektorral, illetve további két mobil projektor áll

igény szerint rendelkezésre. Mivel szinte minden kolléga rendelkezik iskolai hordozható

számítógéppel, ezért ezeket az eszközöket is gyakran használjuk. Sajnos a mobil eszközök

beüzemelése időigényes. Az iskola épületeinek elektromos hálózata nem felelt meg

minden szempontból a követelményeknek, ezért a számítógépeket tartalmazó termek

elektromos hálózatát az üzemzavarok elkerülése végett mindenhol fel kellett újítani.

IKT eszközeink a KIR statisztikái szerinti felsorolásban 13

Hálózati szerverek száma: 3

Ebből három évesnél újabb: 1

Személyi számítógépek: 85

Legfeljebb 1 éves: 5

3-5 éves: 40

5 évesnél idősebb: 40

Pedagógusok számára szabadon hozzáférhető: 12

Hordozható gépek: 80

Helyi hálózatba kapcsolt munkaállomás: 70

Nyomtatók száma: 12

10

Ebből nagyteljesítményű: 3

Projektor: 14

Interaktív tábla: 8

Videokamera: 3

Az iskola szoftverei

Az IHM, az OM és a Microsoft Magyarország megállapodásának köszönhetően

2004-től a mi iskolánk is használhatja a Tisztaszoftver nevű programcsomagot. Ez a

megállapodás kiterjed a pedagógusok otthoni számítógépeire is, így minden pedagógus az

otthonában is ugyanazzal a szoftverrel

készülhet az óráira, mint amilyet az iskolában

használ. Az iskola számítógépein a

Tisztaszoftver csomag Microsoft Windows 7

és Windows Xp operációs rendszere fut. A

kiszolgáló gépeken szintén Tisztaszoftveres

Windows 2003 Server Enterprise szoftver fut.

Az informatika órák irodai szoftvereinek a

Microsoft Office és a LibreOffice irodai

programcsomagot telepítettük. Grafikai

szoftvernek a Gimp és a PhotoStudio nevű

szoftvert használjuk. A gépírás tantárgy

támogatására a GépElek nevű szoftvert

vásároltuk meg. Az egyik nyelvlaborban a

már említett Xclass rendszer biztosítja a

szoftveres hátteret, a másik számítógépekkel

felszerelt nyelvlaborban pedig a Headway nyelvkönyvekhez kapott tananyaggyűjtemény

CD-i.

Hálózati támogatás

Az iskola három internet hozzáféréssel rendelkezik. Van két Informatikai Közháló

nevű ADSL végpontunk, melyen 1-1 Mbit/sec sebességgel tudunk a gépeink számára

regisztrációs lehetőséget biztosítani a Tisztaszoftveres programok számára. Ez a két vonal

már régóta nem elegendő a jó minőségű internet eléréséhez. Mivel előfordul, hogy az

egyszerre internetet használó tanárok és diákok száma eléri a százat, ezért egy 120

11

4. ábra Tisztaszoftver csomag

Mbit/sec-es kereskedelmi csomagra is elfizetünk a UPC-nél. Szerencsére ezzel a

megoldással már több számítógépen is van lehetőségünk a nagy adatforgalom

kielégítésére.

Az iskolai belső hálózatot és a tanári munkát három szerver szolgálja ki. Az egyik

tárolja a felhasználóneveket-jelszavakat, illetve gondoskodik a tűzfal szolgáltatásról,

internet hozzáférésről. A második szerver fájlszerver. Különböző hozzáféréssel

rendelkeznek a tanárok, a tanulók, az adminisztrátorok és vezetők. A tanórák támogatására

a tanuló gépek egy hálózati meghajtón keresztül tudják tartani a kapcsolatot a tanárral. Az

informatika termekben és az Xclass nyelvlaboros teremben a tanár át is veheti a saját

gépére a diákok képernyőjét, illetve a számítógép kezelését. A harmadik kiszolgálón fut az

eNapló nevű szoftver. Ennek a gépnek a hozzáférése biztosított a belső hálózat és az

internet felől is, ezért a kollégák akár otthonról is el tudják végezni az adminisztrációs

tevékenységük nagy részét. Az iskola saját weblappal rendelkezik, de ennek a tárolását és

publikálását egy Közhálós szerverre irányítottuk.

Az iskola három épületét jó minőségű nagy sebességű Cat6-os utp vezeték köti

össze, a negyedik, legtávolabb lévőt pedig optikai kábel. Az iskola teljes területét sikerült

lefedni vezeték nélküli hálózattal. Ez azért fontos, mert így a kollégák a hordozható

gépükkel óra közben is tudnak kapcsolódni bármelyik teremből az Internethez, a belső

hálózathoz vagy az eNaplóhoz. A wifi hálózatot jelszó védi. A wifi a tanulók számára nem

publikus. 25

1. 4. Személyi feltételek

Az iskola valamennyi dolgozója rendelkezik alapfokú számítógép kezelői

ismeretekkel. Az elmúlt években több alkalommal is volt lehetőség arra, hogy valamilyen

tanfolyamon vagy képzésen részt vegyünk. Ezek között volt olyan, ami speciálisan

egyetlen területet célzott meg, és volt általánosan képző is. Érdekes, hogy az ikt eszközök

használata nem függ össze szorosan az elvégzett tanfolyamok arányával. Többen ugyanis

autodidakta módon már tökéletesen elsajátították az eszközök használatát. Néhány kolléga

egyáltalán nem használ IKT eszközöket.

Napjaink kihívása a pedagógus oktatás-technikusi szerepköre, az

infokommunikációs eszközök használata az oktató-nevelő munkában. Eszközeink bővülése,

az információrobbanás, a vizuális robbanás új szerepkörökbe kényszeríti a pedagógust. A

felgyorsult technikai fejlődés eredményeként mindennapi életünk részévé váltak és az

12

oktató-nevelő intézményekben is elfoglalták helyüket. A pedagógus az igényekhez

alkalmazkodva rákényszerül alkalmazásukra. 5

Fontosnak tartom, hogy a kollégák elsajátítsák a biztonságos eszközhasználatot,

mert a nem szakszerű használat során az eszközök egy része károsodhat, vagy idő előtt

elhasználódhat. Mivel nincs lehetőség a folyamatos nyomon követésre, előfordulhat, hogy

egy-egy hibás lépésre csak akkor derül fény, ha már késő. Az egyik ilyen példa a termek

áramtalanítása. Előfordult ugyanis, hogy a projektor hűtőventillátora még nem állt le, de a

kolléga már áramtalanította a termet.

A helyi igényekhez illeszkedő szakértelem fejlesztését és ösztönzését az állami

költségvetés is segíti. Ahhoz, hogy a tantermi és azon kívüli pedagógiai történések a

fejlődés irányába vigyék az intézményt, az iskoláknak meg kellett tervezniük a pedagógiai

program megvalósításához szükséges szakértelem rendszeres, tervszerű, tudatos

fejlesztését. A helyi továbbképzési programokkal felgyorsulhat a humán erőforrás

fejlesztése, és reális esély mutatkozhat a korábbi pedagógus-alapképzésben megszerzett

tudás, kompetencia és a mai valós igények közötti távolság csökkentésére, a dinamikus

egyensúly megteremtésére és fenntartására. 5

Az iskola ügyvitel dolgozói és az iskolatitkár a munkája során folyamatosan

használ IKT eszközöket. A munkájukkal kapcsolatos rutin feladatokat gyorsan és ügyesen

végzik, ha pedig számukra ismeretlen problémával találkoznak, akkor szakember

segítségét kérik.

Az iskola főállásban alkalmaz rendszergazdát. Feladatai közé tartozik valamennyi

klasszikus rendszergazdai feladat, valamint az oktatástechnológusi feladatkör is. A

rendszergazda telepíti a számítógépekre a megfelelő szoftvereket, karbantartja és

rendszeresen ellenőrzi a hardvereket. Felügyeli a hálózat biztonságát. Biztonsági

adatmentéseket végez a vezetői, az adminisztrátor és a kiszolgáló gépeken. Segítséget

nyújt az iskola kiadványainak szerkesztésében és nyomtatásában. Rendelkezésre áll, ha a

kollégák szakember segítségét kérik valamely feladatukhoz. Feladatai közé tartozik

továbbá az iskola rendezvényein a kép és hangfelvételek készítése. A feladatok egy része

szorosan összefügg, de szerencsés megoldásnak tartanám a rendszergazdai és az

oktatástechnológiai feladatok szétválasztását.

A tanulók különböző informatikai előképzettséggel érkeznek iskolánkba. Ez a

különbözőség eleinte erősen érezteti hatását, hiszen némely tanulónál nagyon sok hiányzó

13

ismeretet kell pótolni, míg más tanulók szinte „unatkoznak”. Ilyenkor az informatika órák

és az informatika tanárok feladata az, hogy mindenkit felhozzon egy olyan a szintre, amire

építve már hatékonyan részt tud venni az informatikai eszközökkel támogatott órákon. A

gimnáziumi és a szakközépiskolai képzésnél kilenc-tizedikben heti kettő, később heti egy

órában tanulnak informatikát. A szakképzős osztályoknál az új rendszerben már nincs

informatika óra, helyette szakmai jellegű számítástechnikai képzésben részesülnek a

tanulók.

Jellemző, hogy a különböző szociális háttér jelentősen hozzájárulhat egyes tanulók

lemaradásához.

A társadalmi osztályok rendszere, a társadalmi rétegződés minden társadalomban

megtalálható. A társadalmi osztályhoz való tartozást több tényező tükrözi: a jövedelem, az

iskolázottság, a foglalkozás, a lakóhely. Az egyes osztályokhoz tartozók hasonló

magatartás-, érték- és érdeknormákkal rendelkeznek, s ezekben eltérnek a más osztályhoz

tartozóktól. 4

Ezt a problémát úgy próbáljuk enyhíteni, hogy lehetőséget teremtünk többek között

az iskola könyvtárában a gyakorlásra és ismeretszerzésre. Az iskolában órán kívüli

foglakozásban nem tartjuk nyitva a számítógéptermeket, mert nem megoldható az állandó

és szakszerű felügyelet. A kollégium kap ugyan az iskolától informatikai támogatást, de

ide már csak az oktató-nevelő munkára nem használt gépek kerülnek.

2. Az informatikai eszközök megjelenése a tanulási folyamatban

"Csodával határos módon,

a modern oktatási módszerek még

nem ölték meg az isteni

kíváncsiság táplálta tudásvágyat."

A. Einstein

2. 1. Tantárgyi felhasználás

Az informatika-számítástechnika tantárgyaknál használunk leginkább IKT

eszközöket. Ezen tantárgyaknál rakjuk le azokat az alapokat, amelyek a későbbiekben

mind a közismereti, mind a szakmai tárgyaknál használható ismereteket ad. Az informatika

14

anyagának nagy részénél helyet kap a tanulás folyamatánál használható eljárások,

ismeretek alkalmazása. Az alapismeretek és az irodai programok tananyaga ugyanis

rengeteg lehetőséget kínál az aktív tanulás segítéséhez, illetve a különböző órai vagy házi

feladatok elkészítéséhez. A tanulók ismereteket vagy jártasságot szereznek az operációs

rendszerek kezelésében, programok telepítésben, az internet és főleg a web használatában,

szert tesznek grafikai, szövegszerkesztői, weblap és prezentáció készítői, táblázatkezelői és

adatbázis-kezelői ismeretekre. A tananyagot a kerettanterv által meghatározott célok és

feladatok szerint határozzuk meg.17

Az üzleti adminisztráció tantárgyunk során a tanulók számítógépteremben gépírást

és üzleti levelezést tanulnak. Az órákon szaktanár vezetésével elsajátítják a tíz ujjas

vakírást, illetve a szövegszerkesztő program által nyújtott speciális lehetőségeket is. Az

oktatás itt oktatóprogramok használatát is lehetővé teszi.

A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyak tanításánál szintén ki lehet

használni az informatika által nyújtott multimédiás lehetőségeket. A tanulók fotókat és

filmfelvételeket készítenek, melyeket felhasználnak az órai munka során. Számítógép

segítségével végzik a forgatókönyv-készítést, vágást, zenei aláfestést illetve valamennyi

stúdió-tevékenységet. Az elkészített munkákat szintén informatikai eszközökkel

archiválják illetve önállóan publikálják.

Gyakran használnak IT eszközöket illetve multimédiás alkalmazásokat az idegen

nyelvek tanítása során is. Az egyik szaktantermünkben egy speciálisan nyelvoktatáshoz

kialakított számítógépteremben igen korszerű körülmények között történik a tanítás-tanulás

folyamata. Egy másik szaktantermünkben a tanulók a tankönyvükhöz kapott oktató CD-t,

nyelvoktatást segítő

programok, szótárprogramok

és az internet használatával

többféle módszerrel

dolgoznak föl digitális

anyagokat.

A

természettudományok

oktatása során nagy hasznát

veszik az interaktív táblák

15

5. ábra Üzleti adminisztráció - gépírás

által nyújtott segítségnek. A fizika-kémia tantárgyak esetében számos kísérletet úgy

végeznek, hogy a tanár és a diákok beavatkozhatnak a kísérlet menetébe. Változtatnak az

összetevőkön, illetve bármikor megismételhetik vagy megállíthatják a folyamatot. A

földrajz és biológia tantárgyaknál olyan interaktív alkalmazásokat használnak, melyek

szintén valós helyzeteket, helyszíneket reprodukálnak.

A matematika tantárgy esetében a felhasználás sokrétű. Ezen a területen ki lehet

használni a vizuális megjelenítést és a multimédia felhasználását is.

2. 2. Frontális osztálymunkát lehetővé tevő eszközök

Az iskolánkban a tanárok az informatikai eszközök számától és típusától függően

három féle környezettel találkoznak. A tanteremfelosztást több szempont alapján döntik el.

Ezek között szerepel a pedagógusok felkészültsége, képzettsége, az informatikai

ismereteik, az eszközök használatával kapcsolatos szimpátiájuk és az eszközök

felhasználásával kapcsolatos igényük. Az igényeknél felmerülhet a tanított tantárgyak

tartalma, az eszközök és a szükséges szoftverek megléte is. A berendezéseket több tényező

határozza meg.

Az első a hagyományos iskolai környezet. A tanulók leginkább frontális

módszerekkel találják szemben magukat. A terem felszereltsége hagyományos, vagyis

alapvetően nem rendelkezik IKT eszközökkel. Az ilyen termekben a tanár az IKT

eszközök szempontjából általában nyomtatott segédanyagokat, szemléltetőeszközöket

használ. Van lehetősége mobil eszközök alkalmazására, de ezek minden esetben külön

előkészületeket kívánnak.

A következő egy egyre inkább terjedő környezet. A terem felszereltségéhez

számítógép és projektor, audio támogatás, több esetben interaktív tábla is tartozik. Ezeknél

a termeknél az eszközök kiegészítik a tanár munkáját. A frontális tanulás mellett már több

érzékszervre ható módszereket is alkalmazhatnak. A kiegészítők a tanár munkáját

színesítik, az előadását gazdagítják. Olyan lehetőségeket is kínálnak, amelyek az eszközök

nélkül nem lennének elérhetők. A terem felszereltsége lehetővé teszi a hagyományos

munkakörnyezet megteremtését is. Az eszközök használatának alapfeltétele, hogy a tanár

valamilyen prezentációs eszközzel felkészüljön az óráira. A prezentáció nem biztos, hogy

több érzékszervre is hat. Az ilyen termek használata nem igényel komolyabb informatikai

felkészültséget. A tanár maga választja meg, hogy mikor és milyen mennyiségben

16

alkalmazza az eszközöket. A repertoárjában szerepelhetnek képek, filmek vetítése,

internetes háttér, prezentáció vagy interaktivitás is.

A harmadik oktatási környezet a tanár számára számítógéppel, audio eszközökkel,

projektorral - esetleg interaktív táblával -, a tanulók számára pedig számítógépekkel

felszerelt tanterem. Az ilyen termekben az alapfelszereltség része a hálózati támogatás is.

Az oktatási folyamatot segíthetik speciális szoftverek is. Ebben a környezetben az óra

munkáltató részénél már nincs szükség frontális módszerekre. A tanulási folyamat

kiteljesedhet. Könnyebben megvalósítható a differenciált tanítás. A számítógépes rendszer

képes közvetíteni a folyamatos visszajelzéseket. Van lehetőség egyedüli vagy kisebb-

nagyobb csoport munkára is. Ezekre az órákra jellemző a tanár elég időigényes

felkészülése. Szerencsére az előkészített tananyag módosítható és szükség szerint bármikor

újra archiválható. Szükséges a

használt szoftver és

hardvereszközök alapos

ismerete is. Ez a tevékenység

nagy tapasztalatot és

folyamatos koncentrációt

igényel. Sajnos a felmerülő

technikai problémák

megakadályozhatják a munkát,

ezért a tanárnak fel kell

készülnie erre az eshetőségre

is.

Szinte minden tantárgy oktatásánál felhasználhatók a számítógéppel, számítógépes

eszközökkel támogatott módszerek. A tanulási-nevelési folyamat minden területén, minden

korosztály esetén van létjogosultsága az informatikai eszközök alkalmazásának. A legtöbb

tananyagrész és tananyagtartalom közvetíthető valamilyen módszerrel. A jól felkészült

pedagógus ügyesen ötvözi a hagyományos pedagógiai módszereket a számítógéppel

segített tanítással. A lassabban haladó, gyengébb képességekkel rendelkező, különböző

tanulási nehézségekkel küzdő tanulók oktatása során is jó eredményeket lehet elérni a

felzárkóztatásban.

17

6. ábra Számítógépterem

2. 3. Projekt alapú tanulás

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai

foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő

módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári

foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is,

amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási

órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések

megtartása. 15 A projekt alapú tanítási folyamat összetett feladatok köré épül. A feladatok

megoldása sokoldalúságot kíván. A tanulókat csoportmunkában való részvételre szoktatja.

A feladatok közé tartozik az információszerzés, elemzés, a munkafeladatok egymás közötti

felosztása. A tanulókat gyakorlati problémákkal szembesíti, melyek megoldása rávezet az

adott tananyag tanulására. A megoldást általában szintén számítógépes környezet

prezentálja. A tananyag előkészítése nagyon gondosan előkészített feladatokat tartalmaz,

vagyis a tanártól elég sok előkészületet igényel. A folyamat során folyamatosan

figyelemmel kell kísérni a csoport vagy csoportok munkáját. Észre kell venni, ha a

csoportból valaki visszahúzódik és nem vesz részt a projektben. Ezeket a tanulókat meg

kell győzni az aktív részvétel fontosságáról.

Az igények és érdekek összhangjának a megteremtése gyakran okoz konfliktusokat.

Ez önmagában még nem elviselhetetlen, de a konfliktusnak is megvan a maga tűrési

határa, és ezt már nem tanácsos túllépni. A vezetőnek tudnia kell, meddig tűrhet el

beavatkozás nélkül egy-egy konfliktust, és mikor kell azt feltétlenül feloldania. 2

A módszer során a tanulók különálló csoportokban dolgoznak, de a feladatuk lehet

egyforma. Az önálló munka következtében többféle megoldást is kidolgozhatnak. A

csoportok a feladatok megoldását saját munkájukból építik fel, a tanár, mint kívülálló vesz

részt a munkában. A program során a tanulók nem csak a tananyaggal ismerkednek, hanem

szétosztják a feladatokat egymás között, felszínre kerülnek olyan kompetenciák, melyek

csak ezen a szinten tudnak megjelenni. Ezek lehetnek például vezető szerepek,

kommunikációs készségek, konfliktuskezelés, egymás iránti bizalom. Segít az

önértékelésben és egymás megismerésében is. A projekt során szerzett problémamegoldó

képesség a későbbiekben alkalmazható más, elkövetkező feladatoknál is. A projekt

módszer tanulási folyamata részekre bontható. Az első rész a cél megfogalmazása. A

témaválasztást általában a tanár az aktuális tananyaghoz igazítja. A következő a tervezés

18

fázisa. Meghatározásra kerülnek a felhasználható eszközök, a rendelkezésre álló idő. A

tanár megfogalmazza a pontos feladatokat, a szükséges munkafeladatokat.

Nem kizárólagos "tudásközvetítő", nem a tanulók önművelődési folyamatának

hátterében tevékenykedő indirekt "szervező-irányító". Előkészíti a taneszközöket, újakat

tervez, készít, ellenőrző feladatlapokat szerkeszt, megfigyeli növendékeit, és ennek alapján

személyre szabott segítséget nyújt, tanácsokat ad a témaválasztáshoz. Anélkül, hogy

osztályozna, ellenőriz, figyelmeztet és korrigálja a tévedéseket. 5

A következő rész maga a munkafeladat végzése. A tanár kinevezi a csoportban

résztvevőket és a felelősöket. Ezt azért célszerű megtenni, mert az önként szerveződő

csoportoknál gyakran nem arányos a munkamegosztás. A csoport tanácskozik, ötleteket

fogalmaz meg. Az ötletek alapján a témával kapcsolatos anyaggyűjtés kezdődik. Az

összegyűjtött anyagokat áttekintik, elemzik, majd szelektálják. A feldolgozott anyagot

valamilyen formába öntik. Ez lehet egy prezentáció vagy egy verbális dokumentumra

épülő előadás is. A tanulók általában önállóan vagy párban dolgoznak a számítógéppel, de

a csoporton belül más feladatokat oldanak meg. Egy részük információt keres, egy részük

koordinálja a munkát, egy részük pedig folyamatosan készíti a projekt kimenetét.

7. ábra Projekt módszer munkafázisai

19

A következő rész a munkafeladat eredményének bemutatása. Ez általában az egész

osztály előtt történik. Előadhatja az egész csoport, vagy a csoportból megbízott tanuló. Az

előadás általában vizuális, vagyis projektorral kivetített formában történik. Mivel a

csoportok a munka előkészületei során nem használják az interaktív tábla funkcióit, ezért

ezek az előadások nélkülözik ezeket. Végül pedig a projekt zárásaként a feladatok

megoldásának összegzése, értékelése történik.

A projekt módszer során kialakított csoportok az iskolán kívüli tanulásban is

segíthetik egymást. Az internetes kommunikációnak köszönhetően a tanulók nem csak az

iskolában tudnak együtt dolgozni, véleményt cserélni, hanem az otthoni felkészülés során

is. A csoport más tantárgyak esetében is működőképes lehet.

A projekt alapú tanulás módszerei használhatóak probléma alapú tanulási

folyamatoknál is. A két módszer ugyanis nem az eszközhasználatban különbözik, hanem a

cél megfogalmazásában.

Az informatikai támogatású projekt módszer olyan tantermet igényel, amely

lehetővé teszi a kisméretű hordozható számítógépek használatát, valamint megfelelő a

bútorzata. Ezeket az órákat a kollégák előre megtervezik 20 23 , szükség esetén a vezető

segítségével tanteremcserét igényelnek. 21 22

2. 4. Felfedező tanulás, mint önálló munka

Ez a tevékenység végezhető egyénileg, párban, vagy kis csoportokban. A feladatok

általában nem differenciáltak, minden tanuló ugyanazt a munkát végzi. A képességbeli

különbségek kirajzolódnak, a tanulók személyisége kerül előtérbe a csoport helyett.

Önállóan dolgozzák ki a probléma valamilyen megoldását.

Az alkotóképességet a pszichológia az alkotó gondolkodás, a logika, a fantázia, a

konvergens és a divergens gondolkodás összjátékának tekinti, és abban egyet értenek a

tudósok, hogy az alkotóképesség, a kreativitás nem azonos az általános intelligenciával.

Vagyis „lehet valaki nagyon okos, de nem kreatív, vagy erősen kreatív, ugyanakkor nem

szükségképpen intellektuális tehetség.” 6

Páros munka esetén általában két jellegzetes párkialakítás történhet. Az egyiknél

két hasonló képességű tanuló dolgozik együtt. Ebben az esetben a tanulók többféle

szerepet is fölvehetnek. Ideális helyzetben a tanulók segítenek egymásnak és nincs

közöttük vezető vagy alárendelt szerep.

20

A kompromisszumok segítségével fenntarthatók a kapcsolatok, meghallgatják

egymás álláspontjait, és megpróbálnak egy mindenki által tisztességesnek tartott

megegyezésre jutni. A kompromisszumot keresőknek képesnek kell lenni arra, hogy

kifejezzék gondolataikat. Mindkét félnek szükségképpen kell nyernie valamit az ügyön, és

ugyanakkor lehetséges, hogy veszítenek is valamit. 7

A másik párkialakítási forma során egy jobb és egy gyengébb képességű tanuló

dolgozik együtt. Ebben az esetben a jobb képességű tanuló fölveheti az irányító szerepet,

de nem szerencsés, ha egyedül végzi a munka oroszlánrészét. A tanulók általában ketten

használnak egy számítógépet és a létrehozott produktum is a közös munka eredménye. A

bemutatást közösen végzik és általában az értékelés során szerzett érdemjegy is egyforma.

Az osztályzás természetesen a tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai

értékelésével kapcsolatos szabályok betartásával történik. 16

3. Az IKT eszközök használata az osztályteremben

3. 1. Felkészülés az órákra

A tanárok minden iskolatípusban és évfolyamon használnak IKT eszközöket az

órán. Legtöbben a felkészülésük során. A két leggyakoribb felkészülési mód a

feladatkészítés, illetve a felkészülést segítő internetes böngészés. A böngészés célja a már

ismert források felkeresése, ellenőrzése, de gyakran előfordul új források utáni kutatása is.

A digitális források között ma már gyakori találat az órákon közvetlenül, online

használható digitális tananyag. Amennyiben a tanár nem elégszik meg a talált

eredménnyel, akkor azt szükség szerint testre szabja, alakítja, ezáltal újszerű, jobban

használható digitális tananyagot hoz létre.

3. 2. Szerzői jog

A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti művek oltalmára hivatott. Az

oktatásban résztvevők felhasználhatják ezeket az alkotásokat jogdíj megfizetése és a szerző

engedélye nélkül is, de csak meghatározott feltételek teljesülése mellett. Ezek a feltételek

komoly odafigyelést igényelnek a tananyagfejlesztőktől, amennyiben a felhasználás kívül

esik a törvényben meghatározott területen. A szabad felhasználás eseteit a szerzői jogról

szóló törvény 34-41.§-ai tartalmazzák. 26

21

Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb

terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari

tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében

iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt

szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő

művet nem használják fel üzletszerűen. 12

A jogszabály nem határozza meg az alkotás megjelenési formáját. Ez nem azt

jelenti, hogy az interneten található alkotások bármelyike szabadon felhasználható, de

néhány előírás betartásával elkerülhetők a jogsértések. Az egyik ilyen szabály a forrás és

az ott megjelölt szerző megnevezése. Az online tartalmak esetében célszerű ezt a műre

mutató hivatkozással is megtoldani.

Ha egy pedagógus az órai munkája során a prezentációjához felhasznál egy

idézetet, egy festményt vagy egy szobrot bemutató képet, egy térképet, egy kottát vagy egy

zeneművet, még nem követ el jogsértést. Ha azonban ezt a prezentációt szeretné

megjelentetni tankönyv vagy saját weblap formájában, akkor már nem biztos, hogy

jogszerűen jár el. Erre az esetre a szerzői jog mellett további rendeletek betartására is

szükség van. 19

3. 3. Az audio technológia használata

Az audio technológiát két fő terület használja. Az egyik a nyelvoktatás, a másik az

ének-zene tanítása. Mindkét területen kívánatos a megfelelő minőség és a lehetőség

szerinti sokoldalúság. Több óra tananyaga is feltételezi, hogy ezek a kívánalmak

teljesülnek. Alkalomadtán más tárgyak is kihasználják a kínálkozó lehetőségeket. A

magyar nyelvi órákon nyelvjárásokat, tájszólást, kommunikációs gyakorlatokat lehet

meghallgatni. A magyar irodalom órákon verseket, prózai műveket hallgatnak

előadóművészek előadásában. Történelem órán archív rádiófelvételeket,

társadalomismeretből rádióriportokat. Biológiaórán állathangokat, fizikából hangtani

ábrázolásmódot. Még a matematika órán is lehet szerepe: bemutatja a zene és a matematika

kapcsolatát.

22

Az eszközök egy része hagyományos audio-lejátszó eszköz, vagyis egy hordozható

CD vagy mp3 lejátszó. Igény szerint rendelkezésre áll két mobil multimédiás zsúrkocsi.

Ezeket a kocsikat az IHM és az OM 2003-ban kiírt ITP-19. számú pályázatán

nyertük. A pályázat neve „Középiskolai multimédiás prezentációs eszközök” volt. Mindkét

készlet tartalmaz hordozható számítógépet jó minőségű hangosítási lehetőséggel. Ezen

kívül még projektorból, DVD és video-lejátszóból, mikrofonokból áll a készlet. Az iskola

vezeték nélküli hálózatának köszönhetően ezek a kocsik hálózati támogatással és internet

hozzáféréssel is rendelkeznek. A zsúrkocsi feladata az eredményes és hatékony oktatás

segítése. Ezek az eszközök nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az eszközök függetlenné

váljanak a számítógéptermektől.

3. 4. A prezentáció

A leggyakrabban

alkalmazott megjelenítési

forma a prezentáció.

Prezentációnak nevezhetünk

minden olyan számítógéppel

készített bemutatót, amely

projektor segítségével

előadható. Tartalmazhat

szöveget vagy rajzokat-

képeket, folyamatábrákat,

mozgóképeket, film klipeket,

illetve speciális programokkal

készített folyamatokat is.

Kizárólagosan szöveges bemutatók ugyanúgy előfordulnak, mint kizárólag képi

megjelenítést tartalmazók. A verbális jellegű bemutatóknál azért gyakran előfordul, hogy a

száraz, vázlatszerű felsorolásokat, fogalmakat képek vagy animációk színesítik. A képeket,

modelleket tartalmazó bemutatók pedig szinte mindig magyarázó szöveggel vannak

ellátva.

A bemutatók előnye, hogy bármikor megszakítható és újrakezdhető, többször is

felhasználható, változtatható. A tapasztaltabb kollégák már nem csak a tartalomnak

szentelnek nagy figyelmet, hanem gondosan megtervezik a látványt is. A megjelenítés

23

9. ábra Prezentáció interaktív eszközökkel8. ábra Multimédiás zsúrkocsi

minősége ugyanis fokozhatja a hatást a tanulási folyamat során. Az informatikailag

képzettebb kollégák szívesen alkalmaznak osztott képernyős prezentációkat is. Ezeknél a

bemutatóknál már az előadó nem kényszerül folyamatosan arra, hogy óra közben hátat

fordítson az osztálynak.

A prezentációk lehetővé teszik az interaktivitást. A tanár és a tanuló

együttműködése finoman hangolható. A tanár a gondolatait, a tartalmat élményekké

alakítva érzelmeket ébreszthet a tanulókban. Az osztály reakcióit folyamatosan

figyelemmel tudja kísérni, a testbeszédével, hanghordozásával azonnali hatást tud

kiváltani. Ha erre képes, akkor interaktív kapcsolat alakul ki az osztály és az előadó között.

Nem véletlen, hogy a prezentációk nagy része nem időzített, hanem irányított. 28

A prezentáció észrevétlenül belopózott a szakmai tárgyak oktatásába is. Egyaránt

használják a szakmai elméletet tanító tanárok és a szakmai gyakorlatot oktatók is. A

gyakorlati oktatás során a tanítási folyamat állandóan igényel vizuális vagy interaktív

kapcsolatot a szakmaisággal. Az oktatók szívesen alkalmaznak első és második generációs

oktatástechnológiai eszközöket. A repertoárjukban gyakran saját kezűleg készített

modellek, makettek, metszetek találhatók. A gyakorlati terem falát szinte teljesen elfedik a

szakmával kapcsolatos faliképek, magyarázó táblák, táblázatok. A számítógépeknek

köszönhetően viszont teljesen eltűntek a harmadik generációs audiovizuális eszközök,

információ hordozók. Ma már nem használnak filmvetítőt, videomagnót, DVD-lejátszót,

de még a legegyszerűbb írásvetítőt sem. Ezek szerepét teljesen átvette a számítógép-

projektor páros. Az internetnek köszönhetően ma már az újdonságnak számító szakmai

fogásokról is naprakész bemutatókat lehet készíteni, tartani.

24

3. 5. Az interaktív táblák által nyújtott lehetőségek

Az interaktív táblák használatával kiteljesednek a prezentációk által nyújtott

lehetőségek. Összekovácsolódhat a tanári előadás és a tanulók foglalkoztatása. Minden

lehetőség adott, amelyet a hagyományos prezentáció nyújthat és kiegészülhet újabb

módszertani lehetőségekkel. Mit is jelent ez a fogalom, hogy interaktív tábla: Egy

eszközökből álló rendszer, mely egy számítógépből, egy projektorból, egy érintőképernyős

vetítési felületből és a működésüket összehangoló szoftverből áll. A rendszer részei

lehetnek még további kiegészítők is, például internet hozzáférés a számítógépen keresztül,

az iskolai hálózathoz való hozzáférés, digitális palatábla, interaktív monitor vagy egyéb

külső eszközök. Ez az egység képes arra, hogy a számítógép képernyőjén megjelenő

tartalmat a táblán megjelenítse. Az érintőképernyős felületen egy speciális tollal vagy az

ujjal tudjuk a kurzort, vagyis tulajdonképpen a számítógépet vezérelni. Ez lehetővé teszi az

egérfunkciók

használatát, illetve

megfelelő

alkalmazások

segítségével a

billentyűzetet is

helyettesíti. Minden

tevékenységet el

tudunk menteni,

vagyis az óra menete

bármikor megismételhető, újra lejátszható, igény szerint módosítható. Egy megfelelő

minőségű és jól összehangolt rendszer minden harmadik vagy negyedik generációs

oktatástechnológiai eszközt képes helyettesíteni. Mivel a tábla használata során a tanár

egyszerre több érzékszervre is hatással lehet, ezért a tanóra hatékonysága tovább

növelhető.9

A táblákhoz használt szoftver szükséges ugyan a tábla működéséhez, de a tábla

megléte nélkül is használható. Ezáltal a tanár a saját gépére telepítve akár otthon is

elkészítheti a multimédiás tananyagot. A szoftver felhasználásánál persze figyelembe kell

venni a szerzői jogi kérdéseket is. A felhasználás lehetőségeit szűkítheti, hogy az adott

szoftver természetesen kötődik a gyártóhoz, ezért amennyiben az intézményen belül több

25

10. ábra Interaktív tábla használata matematika órán

gyártó termékeit is használják, az elkészített tananyagokat minden esetben hozzá kell

igazítani a felhasználási felülethez.

A tanóra egésze során alkalmazható a rendszer. A tanár számára lehetővé teszi az

eNapló használatát. Csökkenti a pedagógus írásbeliségre vagy vizuális ábrázolásra fordított

idejét. A megjelenő verbális tartalom segíti a tanulók jegyzetelését. A tanár hivatkozhat

előző táblaképekre, visszatérhet akár több órával azelőtti képernyőképre vagy folyamatra,

levezetésre is. A valós idejű internetkapcsolat segítségével újabb, nem előkészített

tartalmak megjelenítését is lehetővé teszi. A tanulók számára lehetőséget teremt az

aktivitásra. A korszerű felhasználói felület érdekesebbé teszi az órát. A mai „digitális

bennszülött” generáció számára nem okoz nehézséget az érintőképernyős felület

használata. Úgy használják a táblát és a legtöbb alkalmazást, hogy nincs szükség

„használati utasításra”. A tábla használatának lehetősége motiválja a tanulókat a

szereplésre. Lehetőséget biztosít előre elkészített kiselőadások megtartására,

feleletválasztós feladatok megválaszolására, de akár az önállóan betanult vagy

improvizatív produktumok megjelenítésére is.

3. 6. A számítógépterem

Számos módszere ismert a számítógép és a számítógépes oktatóprogramok

használatának az oktatásban. Korábban a tanulók szinte csak számítástechnika vagy

informatika órán találkoztak ezzel az eszközrendszerrel. Ma már több tantárgy is teljesen

számítógépteremre építkezve tervezi az órai munkát. Ez történhet közismereti vagy

szakmai órákon is. A szakmai órákon történhet elméleti, elmélet igényes gyakorlati, vagy

teljesen gyakorlati tárgyaknál is.

A hagyományos alkalmazás nagy részét azért még mindig a számítástechnika és az

informatika órák adják. Ezeken az órákon a tanulók konkrétan a számítógép operációs

rendszerének kezelését, az internet és a helyi hálózat használatát, irodai programok

alkalmazását, valamint a programozási nyelvekkel való ismerkedést tanulják.

A tanítás-tanulási folyamat megvalósításához széleskörű eszközkészlettel felszerelt

tanterem szükséges. Törekedni kell arra, hogy minden tanuló egyedül tudjon használni egy

gépet. A számítógépeket célszerű hálózatba szervezni, a hálózat kiszolgálását

fileszerverrel, hálózati nyomtatóval és nagysebességű internet kapcsolattal támogatni. Egy

gondosan felépített hálózat nem nélkülözheti a tartományvezérlőt sem, ez szükséges

ugyanis a különböző szintű hozzáférések biztonságos működtetéséhez. A mi hálózatunk

26

rendelkezik mindezen hálózati feltételekkel. A számítógépeink multimédiás kiegészítőkkel

rendelkeznek, vagyis minden gépnél vagy gépben található nagyméretű háttértár, DVD író,

hangszórók és mikrofont is tartalmazó webkamera. Rendelkezésre áll még néhány

szkenner, digitális fényképezőgépek és digitális videokamera is. A tanári munkát nagy

méretű televízió és projektor segíti. A terem felszereltségét ergonómiailag megfelelő

bútorok, világítás és fehér tábla egészíti ki. Azért, hogy mindig rendelkezésre álljanak, az

iskola könyvtára minden tanulói számítógép mellé rendelkezésünkre bocsájt informatika

feladatgyűjteményeket, illetve gépírás tankönyveket.

Az oktatást mindig igyekszünk megfelelő tankönyvvel is támogatni. Egy jól

felépített és rendszerezett tankönyv ugyanis a saját jegyzetek és a nagy mennyiségű

internetes forrás mellett kiválóan alkalmas otthoni egyéni tanulásra, felkészülésre. Az

informatika órán is kiemelt feladat a tanulás tanítása, ugyanis a tanulók gyakran „nem

látják a fától az erdőt”. A papír alapú könyvek mellett szerencsére már nagyon sok jó

minőségű digitális háttéranyaggal ki tudjuk egészíteni az otthoni felkészülési

lehetőségeket, mivel már szinte minden tanuló rendelkezik otthon is internet hozzáféréssel

rendelkező oktatási célra használható számítógéppel.

27

3. 7. Az XClass rendszerrel felszerelt számítógépterem

Az Xclass rendszerrel felszerelt számítógéptermünk egy nyelvi labor. Olyan

multimédiás támogatással rendelkezik, amelyet kifejezetten erre a célra optimalizáltak. A

rendszer számítógép hálózatra alapul. A tervezője „kreatív tanársegédnek” nevezi a

rendszert. Olyan tanítás-tanulás szervezésre ad lehetőséget, amely lehetővé tesz minden

oktatási módszert. A rendszer megoldást nyújt tanulónkénti, csoportos vagy osztályszintű

foglalkoztatásra. A tudás növelésének, a tanulás fejlesztésének, a tudás ellenőrzésének-

mérésének, a felzárkóztatásnak is lehet egyszerre eszköze. Tökéletesen megvalósítható a

segítségével a differenciált oktatás. Az interneten található nagy mennyiségű hang- és

video- és interaktív oktatóanyagnak köszönhetően minden képzettségi szintnek lehet

találni hatékony oktatási anyagot. A rendszer több, a NAT által meghatározott

kompetenciát is képes

fejleszteni, támogatni. Ezek

például a digitális

kompetencia, az anyanyelvi

kompetencia illetve az idegen

nyelv oktatásával kapcsolatos

kompetencia.

A tanár önállóan,

távoli hozzáféréssel tudja

indítani és leállítani a tanulók

gépeit. El van tárolva minden

osztály névsora, a számítógépek hozzá vannak párosítva a tanulókhoz. A tanár zárolni

tudja a számítógéphez való hozzáférést a tanulók számára, szükség szerint pedig akár le is

tudja sötétíteni a képernyőket. A munka során bármelyik tanuló képernyőjét megjelenítheti

a saját képernyőjén. Egyszerre akár 16 tanuló képernyőjét is tudja követni. Nem csak a

képernyőképet látja, hanem a háttérben futó alkalmazásokról is futnak be információk. A

tanulók gépeinek valamennyi indítható programját lehet tiltani, ezáltal gátolható például a

böngésző használata is. Szükség esetén a tanár segítséget is nyújthat a tanulóknak anélkül,

hogy a katedrát elhagyná.

28

11. ábra XClass képernyő, tanulók és csoportok

Az óra anyagának közvetítése történhet a tanulók képernyőire. Ez megoldható egy,

több vagy valamennyi tanuló számára is. A tartalom lehet akár videó anyag is. Ezt a

funkciót a tanár megteheti a saját képernyőjének tartalmával, illetve közvetítheti bármelyik

diák képernyőjét is. Mivel nyelvlaborról van szó, nagy jelentőséggel bír az is, hogy a tanár

a saját beszédhangját is képes közvetíteni. Ez a kapcsolat kétirányú, a tanár is

belehallgathat a diák tananyagába, illetve beszédébe. A differenciált munkavégzés

megvalósításához bármikor lehet csoportokat alkotni és a csoportok kaphatnak egymástól

független feladatokat is. Csoportalkotás során lehetőség van arra is, hogy a két vagy több

diák kapcsolódjon össze. Van lehetőség a „jelentkezésre” is.

A program képes támogatni tesztjellegű feladatmegoldást. A teszt bármilyen

egyszerű szövegszerkesztő programmal megírható. A feladatokat a tanár „kiosztja”, majd a

végén „begyűjti” egy tanulónak vagy egy tetszőleges csoportjuknak. A teszt kiértékelése is

azonnal megtörténik.

A taneszközök a tanulót aktivizálják, motiválják; tevékenységét segítik, fokozzák,

irányítják, ellenőrzik, értékelik. Az internet elterjedésével a világ kitárul. A technika

fejlődése szinte kötelezővé teszi az oktatás irányítóinak, finanszírozóinak e téren a

befektetést. Így nyernek újra és újra érvényt Coombs szavai, miszerint " a drága oktatás

lehet rossz, de a jó oktatás sohasem olcsó. 5

29

12. ábra XClass rendszer funkciói

4. Az informatikai eszközök használata kérdőívek tükrében

4. 1. A kérdőívek

A kérdőívek és a mérés célja, hogy rögzítésre körüljön a 2014-es év állapota. Az

első felmérés adatai a továbbiakban összehasonlítási alapként szolgálnak a későbbi

változások követésére. Terveim között szerepel, hogy az elkövetkező években minden

tanév második felében felmérésre kerül az IKT eszközök használatának helyzete. Erre

javaslatot teszek a következő tanév rendjének elkészítése előtt. 18 A változásból a

fejlődésre lehet következtetni, meghatározható a trend illetve a felszínre kerülhetnek

erősségek, hiányosságok. Szükség szerint a kérdőív módosítható, korszerűsíthető.

Az informatikai eszközök sokoldalú felhasználása függ az egyének érdeklődésétől,

hozzáállásától és képességétől. A kommunikációs eszközök megfelelő használata, az

információhoz való hozzáférés, a kezelése, integrálása, új tudás alkotása indokolja a

korszerű eszközök sokrétű alkalmazását. Azt, hogy az oktató-nevelő munka folyamatába

hogyan épül be az informatika, több nézőpontból kell vizsgálni. A folyamat bizonyos

elemeit másként látják a tanulók és másként a tanárok. A felhasználás kapcsolatos tanári és

a tanulói tevékenységekkel, az órai munkával, az otthoni feladatokkal, a feladatok

megoldásával és a kommunikációval.

A felhasználás sokoldalú. Nem köthető tantárgyakhoz. Ez a sokoldalúság

egyformán jellemző közismereti és szakmai, humán és reál tárgyakhoz. Teljesen más

lehetőségeket rejt a testnevelés, mint a nyelvoktatás és a matematika.

A kérdőívek anyagát kérdéseit három változatban készítettem el. Az egyik változat

a tanulók, a másik a tanárok, a harmadik pedig az iskola vezető számára készültek. A

különbségek főleg a kérdések

megfogalmazásában

nyilvánulnak meg, de a

tartalmukban nem különböznek.

Az űrlapot úgy állítottam össze,

hogy a tanulók és a tanárok

válasza összehasonlítható legyen.

30

13. ábra Az űrlap

Mivel az iskola vezetői gyakorló pedagógusok, ezért az ő válaszaikat összevontam a

tanárok válaszaival.

Technikai részletek

Az űrlapokat digitális technológiával készítettem. A Google Drive űrlap készítés és

feldolgozás funkcióját használtam. Az adatgyűjtést harminc napig végeztem. Az űrlapot 18

kolléga töltötte ki. A tantestületünk 37 főből áll, vagyis ez közel a tantestület fele. A hét

vezetőnk közül hatan válaszolták meg a vezetőknek szóló kérdéseket. Az egyik

munkaközösség vezető ugyanis a tanárok kérdőívével kezdte és azt mondta, hogy nem

kíván ezen változtatni. A tanulói kérdőívet kilencven tanuló töltötte ki. Ez az 510 fős

létszámunknak 17 %-a. A kérdőívek mintavételezését a tanároknak és tanulóknak publikált

tesztnél tehát reprezentatívnak tekinthetjük. Mivel a kérdések során nem kértem személyes

adatokat, a kitöltő személyek nem azonosíthatók. A mérés kiértékelésénél a számszerű

adatokat a kitöltők létszámának százalékává konvertáltam. A vizuális összehasonlíthatóság

érdekében az adatokat diagramon ábrázoltam. A diagram típus kiválasztásánál a

csoportosított oszlop elrendezést választottam.

4. 2. A kérdőívek területei

A tanulási folyamat a tanórákon

A kérdéscsoport azt vizsgálja, hogy a tanítási órákon milyen gyakorisággal

használnak informatikai eszközöket. Mivel a kérdéseket a tanulóknak is föltettem, ezért az

is kiderül, hogy ezt a gyakoriságot hogy ítélik meg a tanulók. Rávilágít arra, hogy a

pedagógusok hogyan használják ki a lehetőségeiket. Milyen gyakran kerül sor online

tesztek, űrlapok, számítógéppel készített tesztek alkalmazására illetve milyen

rendszerességgel kerül az óra háttéranyaga prezentáció formájában a tanulók elé.

Bemutatja a csoportos feladatmegoldások eszközhasználatát. Felméri, hogy a

tanulók és a tanárok mennyire kedvelik a és mennyire tartják használhatónak az interaktív

tanulási formákat. Kiderül, hogy a tanulók mennyire igénylik az otthoni munkájuk

bemutatását.

A tanórai felhasználás kérdésnél a tanulók több, mint negyven százaléka szerint

magas a számítástechnikai eszközökkel megoldandó feladatok száma. A tanárok

véleménye megoszlik ebben a kérdésben. 6. diagram

31

Online teszteket a kollégák közül csak néhányan alkalmaznak, a tanulók válasza

szintén ezt tükrözi. 7. diagram

A mérések, értékelések témakörben már jobban eloszlik a válaszok száma. Ebből és

az előző kérdésből arra a következtetésre jutottam, hogy az online módszerek még nem

élvezik olyan mértékben a kollégák bizalmát, hogy azokat rendszeresen beépítsék az órai

munkájukba. 8. diagram

A leggyakoribb felhasználás a prezentáció. A tanárok közül van néhány kolléga,

akik erre a kérdésre is az egyes, vagyis a „nem” választ adták. Úgy vélem, hogy ezek a

válaszok a szakmai sajátosságokat jelentik. Érdekes, hogy a tantárgyak közé tartozik a

gépírás tantárgy is. A kolléga szerint ugyanis annak ellenére, hogy ez egy kifejezetten

számítógép teremhez kötött óra, semmi sem indokolja a vizuális prezentációt. A tanárok

több, mint 80 %-a használ az óráin prezentációt. A válaszok alapján kitűnik, hogy többen

is az ötös, vagyis a „mindig” választ adták. A tanulók úgy ítélik meg, hogy a prezentáció

már része a tanítási-tanulási folyamatnak. 9. diagram

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

Használnak a pedagógusok prezentációkat az órákon?Használ az óráin prezentációkat?

1. diagram Prezentáció használat gyakorisága

A prezentáció nem egyeduralkodó. A pedagógusok egyéb informatikai

segédanyagokat is használnak az óráikon. Ebbe a körbe beletartozik minden, ami

bármilyen módon is összekapcsolható a számítástechnikával. 10. diagram

A következő kérdés a csoportos feladatmegoldásról, vagyis a project alapú tanítási

módszerekről szól. A válaszok számából arra lehet következtetni, hogy ez a tanítási

módszer már elfogadott és használatban van. Ez azért is figyelemre méltó, mert

véleményem szerint ez áll legközelebb az informatikai eszközök legsokoldalúbb

felhasználásához. 11. diagram

32

Az interaktív iskolai tanulás népszerű mind a tanulók, mind a tanárok körében. A

válaszadóknak mindössze hat százaléka véli úgy a tanári karból, hogy az interaktív tanulási

módszerek nem megfelelőek a munkájához. 12. diagram

A következő kérdés azt vizsgálja, hogy a tanulók mennyire igénylik az otthoni

munkájuk iskolai prezentálását. A válaszok alapján kiderül, hogy a tanulók 44 %-a

általában, 13 %-a pedig gyakran vagy mindig szeretné bemutatni a házi feladatát az iskolai

számítástechnikai berendezések segítségével. Ebben szerintem olyan lehetőségek rejlenek,

amelyeket érdemes lenne alaposabban kiaknázni. 13. diagram

Az informatikai eszközökkel támogatott órák lehetőségeit a tanulók és a tanárok is

kedvelik. Az igények azt mutatják, hogy több tananyag esetében is támogatnák a

tanmenetbe való informatikai támogatás beillesztését. Ezt a kérdést tulajdonképpen az

innováció iránti igény kategóriába is sorolhattam volna. 14. diagram

Otthoni felhasználás, otthoni kommunikáció

Ez a kérdéscsoport az iskolán kívüli tevékenységet méri föl. Bemutatja, hogy a

tanulók használnak-e a házi feladataikhoz számítástechnikai eszközöket, külön megemlítve

a kifejezetten ilyen jellegű otthoni feladatokat. Felméri a tanároktól kapott informatikai

segédanyagok gyakoriságát. Képet ad arról, hogy mennyire tartják jó ötletnek az otthoni

interaktív tanulást. Azt is megismerhetjük, hogy a tanulók mennyire képesek megszűrni az

internetes tartalmat, mennyire jóhiszeműek illetve milyen mélységig kutatnak a

háttéranyagok között. Felméri az internetes kommunikáció jellegzetességeit külön

megemlítve a számonkérések, szorgalmi feladatok, házi feladatok esetében illetve az

osztálytársakkal és a tanárokkal való kapcsolattartás gyakoriságát.

33

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

A házi feladatok elkészítésénél használsz számítástechnikai eszközt?A házi feladatok elkészítésénél használnak a tanulók számítástechnikai eszközöket?

2. diagram Házi feladatokhoz használt it eszközök

A kérdőívre adott válaszaik alapján a tanulók jelentős mértékben támaszkodnak az

informatika által nyújtott lehetőségekre a házi feladatuk elkészítése közben. Mindössze

nyolc százalékok állítja, hogy nincs szüksége az IT eszközökre a felkészüléshez, de ezt úgy

is értelmezhetjük, hogy ezek a tanulók nem készítenek házi feladatot.15. diagram

A következő két kérdés arról szól, hogy a tanárok mennyire képesek támaszkodni a

tanulók otthoni számítástechnikai hátterére. A válaszokból az derül ki, hogy ezt a

lehetőséget a tanárok 42-47 %-a nem használja ki. A válasz egyszerű: nem követelhetünk

meg valamit, aminek nem biztosítottuk a feltételeit. Az interaktív otthoni tanulást ettől

függetlenül a tanárok 53 %-a jó ötletnek tartja. 16. diagram 17. diagram 18. diagram

A következő kérdés válaszaiból az derül ki, hogy a tanulók mennyire képesek

átlátni az interneten talált tananyag felhasználhatóságát. Ennél a témánál látszik, hogy ezt a

területet jelentősen másképp ítélik meg a tanárok és a tanulók. Felvetődik az előző

kérdéscsoportra adott válaszoknál kapott eredmény. „a tanulók otthoni számítástechnikai

háttere felhasználásának …a lehetőséget a tanárok 42-47 %-a nem használja ki”. A két

dolog valószínűleg fordított arányosságban hatással van egymásra. 19. diagram

34

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Bármit felhasználsz, amit az In-terneten találsz?Mindent elfogadnak igaznak a tanulók, amit az Interneten találnak?

3. diagram Az internet megbízhatósága

Az internetes kommunikáció ma már teljesen elfogadott és elterjedt, igen népszerű

kommunikációs forma. Két kérdést tettem föl, melyben arra kapunk választ, hogy ezt a

kommunikációs lehetőséget milyen gyakorisággal használják a tanulók a tanáraikkal és az

osztálytársaikkal a házi feladatok megoldásával kapcsolatban. Érdekes, hogy ez a lehetőség

nem valamilyen régi lehetőséget váltott föl, hanem a semmiből teremtett új lehetőséget. Az

internetes kommunikáció előtt ugyanis a tanulók nehezen találtak megoldást az iskolán

kívüli kommunikációra a tanárokkal kapcsolatban. 20. diagram 21. diagram

A mérés, ellenőrzés a tanítási folyamat nagyon lényeges része. A célja, hogy a tanár

és a diák képet kapjon a megszerzett tudásról. A internetes kommunikációra alapuló

számonkéréseket a kollégáim 70 %-os arányban elutasítják. A tanulók mégis úgy látják,

hogy ennek van létező megnyilvánulási formája. Valószínűleg azért, mert a szemükben az

otthoni munka iskolai prezentálása és szorgalmi feladatok készítése is beletartozik ebbe a

körbe. 23. diagram 24. diagram

Szervezeti kommunikáció

Ennél a kérdéscsoportnál elkülönül a tanárok és az iskola vezetőinek válasza. A

kérdések egy része ugyanaz, egy része pedig célzottan fogalmazott.

Ez a mutató képet ad arról, hogy mennyire jelentős az informatikai kommunikáció

az iskola vezetősége és a tanári kar számára. Összehasonlítható, hogy a kapcsolattartás

mely területen jelentősebb.

A különböző szervezeti egységek közötti kommunikáció az együttműködésnek igen

fontos eleme, mely annál eredményesebb, minél több irányú az egységek közötti

35

információáramlás, illetve, fontos, hogy az információ pontosan és időben eljusson a

szervezeti tagokhoz, az érintettekhez. 7

Fontos megemlíteni, hogy az információs rendszer által támogatott

kommunikációban mindenkinek kötelessége maximálisan betartani a rendszer védelmét

biztosító technikai rendelkezéseket. Aki ezek ellen a szabályok ellen vét, az azt

kockáztatja, hogy az iskola bizalmas információi jogosulatlan kezekbe juthat. Az ilyen

jellegű információ szerzést a törvény bünteti. 11

1 2 3 4 50%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Használ a tanári kar infokom-munikációs eszközöket az egymással való kapcsolat -tartásra?Használja az iskola vezetősége az infokommunikációs eszközöket egymás közötti kapcsolattartásra?

4. diagram A tanári kar kapcsolattartása

A kommunikáció az emberi együttműködés alapfeltétele. A szervezeti működést úgy

kell kialakítanunk, hogy az információs csatornák működése a legoptimálisabb legyen.

Olyan embereket tudunk hatékonyan együtt foglalkoztatni, akik kommunikálnak is

egymással. Ilyen elrendezés mellett nő az együttműködési készség, csökkennek a

párhuzamosságok és a bizalmatlanság. A kommunikáció tartalma az informáltságtól is

függ. A szervezettel együtt kell felépíteni, fejleszteni az információs rendszert is. 7

Az infokommunikációs eszközök használatának gyakoriságát vizsgáló kérdésben az

tükröződik, hogy ez a kommunikációs csatorna nem kizárólagos. Ez valóban így van,

hiszen még az online internetes kapcsolatoknál is gyorsabb és egyszerűbb információs mód

a tanári szobában elhelyezett felirat. Az informatikai támogatású kommunikáció inkább

dokumentumok, iskolán kívüli emlékeztetők céljából van fenntartva. 25. diagram

Kicsit változik a diagram képe a vezetők és a tanári kar közötti info-kommunikáció

esetében. Ennek szintén az az oka, hogy a vezetőkkel való kapcsolattartás általában iskolai

dokumentációt jelent. A következő kérdés szintén ezt a témát vizsgálja egy másik

szemszögből: mennyire támaszkodik az informatikai eszközökkel támogatott

36

kommunikáció lehetőségeire. A válasz az, hogy ez a csatorna nem lehet kizárólagos még a

tanári karral való kapcsolattartás esetében sem. Ami működik és létfontosságú a

versenyszférában, az egy iskola esetében egy kicsit még várat magára. 26. diagram 27.

diagram

Külön választottam egy kérdés erejéig az iskolai élettel kapcsolatos és a szakmai

jellegű kapcsolattartást. A különbség az iskolai élet információi javára billen. Szakmai

kérdésekben nyilván a személyes és verbális kommunikáció jóval jelentősebb. Más iskolák

tanáraival is folyik kommunikáció. Ez általában tapasztalatcsere vagy iskolák közötti

együttműködések, versenyek egyeztetése. 28. diagram 29. diagram 30. diagram

Az innováció iránti igény

Ez a kérdéscsoport felméri a rendelkezésre álló eszközök mennyiségét. Képet mutat

a hálózati támogatásról illetve az internetes tudásbázisok közvetlen használhatóságáról.

Összehasonlítja a papíralapú és az online feladatlapok használatának gyakoriságát.

Az iskolák igazgatóinak többsége érvényesíti azon elvárást, hogy valamennyi

munkatársa tudása legjavát adva járuljon hozzá az iskola nevelő-oktató munkájához. (…)

Innovációra, új megoldások keresésére ösztönzik a tantestület egészét, és tájékozódnak

mindenről, ami az iskolában történik. 7

Az informatikai támogatás az eszközöket, a hálózati támogatást, szélessávú internet

hozzáférést és a korszerű szoftvereket jelenti. Ha egy kolléga bejelenti az igényét, hogy az

órájára informatikai támogatást kér, a vezetőség megteremti ennek lehetőségét. Előfordul,

hogy ennek érdekében más tanterem rendet kell érvényesíteni. 31. diagram

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

Elegendő mennyiségben áll rendelkezésetekre az iskolában informatikai támogatás?Elegendő mennyiségben áll rendelkezésére a munkahelyén informatikai támogatás?

37

A hálózat és internet használatát a kérdőív adatai szerint kedvelik a kollégák,

47 %-uk gyakran használja. A tanulók véleménye sem különbözik jelentősen, legfeljebb a

gyakoriságot tartják kevesebbnek. 32. diagram 33. diagram

A feladatlapokat már szinte minden kolléga számítógép segítségével készíti. Az

online tesztek elterjedésének valószínűleg határokat szab az infrastruktúra. Az utolsó két

kérdés a papíralap és az online tesztek gyakoriságáról szól. A két kérdésre adott válaszok

egymáshoz képest fordítottan arányosak. A közeljövőben valószínűleg közelednek

egymáshoz a most még szélsőséges értékek. 34. diagram 35. diagram

1 2 3 4 50%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Számítógéppel készített papíralapú feladatlapokPolynomial (Számítógéppel készített papíralapú feladatlapok)Számítógéppel készített online fe-ladatlapokPolynomial (Számítógéppel készített online feladatlapok)

5. diagram Papíralapú és online kérdőívek gyakorisága

A mérések összegzése

A kérdőívek nyomán kijelenthetjük, hogy a nevelési-oktatási folyamatban még

nagyon sok kihasználatlan terület rejlik. Az informatikai eszközök és az általuk kínált

megoldások sok lehetőséget rejtenek magukban. Már érezhető az az igény, hogy az

igényekhez és a lehetőségekhez kell igazítani a módszereket. A fejlesztések iránti igény

követi a modern technika robbanásszerű fejlődését. A kérdőívek eredményeiből kiderül,

hogy rengeteg még a feladat, ami megoldásra vagy kiteljesedésre vár. A hangsúlyt mindig

a tanulási folyamat kell, hogy megkapja, a módszertani lehetőségek tárháza mindössze a

tanulók motivációjára van pozitív hatással. Lehetőséget teremt a kreativitásuk fejlesztésére,

de a észre kell venni azt is, hogy a megfelelő irányítás nélkül ez a kreativitás nem biztos,

hogy megfelelően fejleszti a kompetenciákat. Ezek a kompetenciák nem biztos, hogy attól

fejlődnek, hogy a tanár ikt eszközöket használ. Az eszközök használatával még nem alakul

át automatikusan az oktatás. Aktívabbá, érdekesebbé teszi ugyan a tanórákat, de a tanulók

bevonása nélkül ez a folyamat megtorpan.

38

A kérdőívek válaszai alapján kijelenthetjük, hogy az órákon gyakran használnak

számítástechnikai eszközöket. Egyenlőre ritkán kerül sor online tesztek használatára és

felmérésekhez sem tekinthető gyakorinak az informatikai eszközök igénybe vételére. A

pedagógusok gyakran alkalmaznak prezentációkat és ritkábban egyéb informatikai

segédanyagokat. A csoportos munkát nem kizárólag számítástechnikai eszközökkel

képzelik el, de az interaktív tanulást szinte mindenki jó ötletnek tartja. A tanulók szívesen

bemutatják az otthon készített feladataikat, és mindenki támogatja az informatikai

eszközökre épített tanórák számának növelését. Az otthoni felhasználás során a tanulók

általában szívesen kedvelik a számítástechnikai eszközök használatát. Az otthoni

felkészüléshez a tanárok nem aknázzák ki az informatika eszközökkel feldolgozható

tananyagok lehetőségeit, és nem is kérnek csak IKT eszközökkel megoldható otthoni

feladatmegoldásokat. Az interaktív tanulást ettől függetlenül mindenki jó ötletnek tartja,

bár a tanulók időnként még azt sem tudják pontosan, hogy melyik weblapon találhatnak

megbízható forrásokat. Az internetes kommunikáció kezd egyre népszerűbbé válni mind a

tanulók iskolai élettel kapcsolatos egymás közötti beszélgetéseikben, mind a tanárokkal

kapcsolatos beszélgetésekben. A tanárok a csoportos otthoni tanulást jó ötletnek tartják, de

a tanulók ezt annyira még nem kultiválják. Egyáltalán nem jellemző a számonkéréseknél

az internetes kommunikáció, bár a szorgalmi feladatokat már el lehet juttatni ezen a

csatornán a tanárok felé.

A tanári kar és a vezetőség egymás közötti kapcsolattartásában már megtalálható az

internetes kommunikáció, de ez egyáltalán nem nevezhető kizárólagosnak. Ennek a

kommunikációnak megvannak a sajátosságai, általában a vezető felől indul ki és a tanárok

felé mutat. Az online kapcsolatok lehetőséget teremtenek az iskolai élettel, szakmai

kérdésekkel való eszmecserére, de ezek a csatornák nem tekinthetők kizárólagosnak.

Az innováció iránt nagy az érdeklődés. Az eszközök mennyiségével a többség

elégedett, a meglévő lehetőségeket – hálózati támogatás, szélessávú internet – igyekeznek

kihasználni, de a felmérésekhez még gyakrabban használnak papíralapú feladatlapokat.

39

Összegzés

Az infokommunikációs eszközök felhasználása szempontjából az iskolák négy

fejlődési fázisba sorolhatók. Az első fázis, amikor valamilyen módon megjelenik az

informatika az iskolában. Már van néhány eszköz, de a tanulók csak a tanárok

hagyományos módszerein keresztül találkoznak velük, önállóan még nem használják. 27

A második fázisban már egyre több órán alkalmazzák is a technológiát. Egyre több

tanár fedezi fel, hogy a munkáját hogyan tudja kiegészíteni, segíteni az eszközök

segítségével. Olyan feladatokat oldanak meg a számítógép segítségével, amelyeket eddig is

sikeresen megoldottak számítógép nélkül. Az előadások támogatására prezentációkat

alkalmaznak, gyakrabban készítenek számítógép segítségével segédanyagokat,

tesztlapokat. A tantermekben már alkalmaznak gépet, de ez leginkább a tanári munka

kiszolgálását végzi. Általában projektorral vagy interaktív táblával vannak kiegészítve. A

tanulók már nem csak az informatika órán tanulnak a számítógépteremben.

A harmadik fázisban egyre inkább beépítik, integrálják az informatikai támogatást a

tananyagba. Az iskola már jókora eszközállománnyal rendelkezik, a legtöbb terem föl van

szerelve prezentációs lehetőségekkel. A tanári helyiségekben minden pedagógus számára

rendelkezésre állnak számítógépek és oktató-nevelő munkát segítő korszerű eszközök. A

legtöbb pedagógus hordozható számítógéppel is rendelkezik. A gépek hálózatba vannak

kötve, a hálózati támogatás mellett szélessávú internet hozzáférés is rendelkezésre áll. A

tanárok az órai munkát informatikai támogatású projektekké tudják szervezni.

Lehetővé válik az elektronikus napló gördülékeny használata. A hálózati és

internetes megoldásoknak köszönhetően lehetővé válik az iskolai szervereken a szervezeti

kommunikáció, az adminisztrációhoz, tananyagokhoz, dokumentumokhoz való távoli

hozzáférés. Új lehetőségek nyílnak a szülővel való kapcsolattartásra. Az elektronikus

ellenőrző könyvnek köszönhetően a tanuló minden osztályzatáról, hiányzásáról azonnali

értesítést kaphat, illetve a nyomon követheti a tanórák tanmenetét, az esetleges

óratípusokat, feladatokat.

A tanulók számára megjelennek az IT szolgáltatások és eszközök a tanórákon kívül

is. Hozzáférhető válnak a könyvtárban, a közös tanulói helységekben és vezeték nélküli

internet hozzáféréshez jutnak bizonyos feltételek mellett.

40

A negyedik fázisban az iskola és az oktató-nevelő munka teljesen átalakul és

minden területen jelentősen támaszkodik az IKT eszközök nyújtotta lehetőségekre. A rövid

és hosszú távú informatikai stratégia határozott irányvonalat nyújt. A termek kialakítása

speciális. A vezeték nélküli technológiának köszönhetően a bútorzat könnyedén

átrendezhető, így könnyedén képes alkalmazkodni minden tanítási módszerhez. A jobb

kihasználás érdekében olyan tanterveket dolgoznak ki, melyek minél nagyobb mértékben

integrálják az informatikai eszközparkot. A tanulók és a tanárok egyaránt hozzáférnek

minden eszközhöz, ami a tanulás folyamatához szükséges. A tanulók más a saját

eszközeiket – mobiltelefonok, tabletek, e-book olvasók – is beintegrálják. A multimédiás

többlet lehetőségek hatására a tanítási folyamat színesedik és nagyobb teret kap a

kreativitás, ezáltal növekszik a tanulók motiváltsága.

A tanítási-tanulási folyamatot nemcsak az eszközök segítik, hanem a szoftverek

fejlődése során keletkezett lehetőségek is. Az órai munkába és az otthoni tanulási

folyamatába is beépülnek a web2 megoldásai. A tanár lehetőségeit nem korlátozza az

iskola, mint helyszín, hiszen a kommunikáció több lehetősége is megteremthető otthonról

illetve bárhonnan, ahol internet hozzáférés létezik. Ezek lehetnek moodle felületek, de

blogok, fórumok, wiki oldalak is. A tanulók tankönyvek helyett oktatási weblapok,

digitális tudástárak segítségével tudnak készülni. Megszűnik a tankönyvek méretbeli

korlátja. Ez a lehetőség tágabb teret ad az önfejlesztésnek.

A pedagógusok adminisztrációja már teljesen elektronikus. Az online lehetőségek

azonnalisága miatt rövid idő alatt lehetővé válik a termek, tanítási órák, órarendek

átszervezése, újracsoportosítása. A tanítási órákon egyszerűbbé válik a párhuzamos

osztályok közötti átjárhatóság.

Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból

az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban

kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó

gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. 5

A mi iskolánk a második és harmadik fázis jellegzetességeit hordozza. A tanári kar

több, mint nyolcvan százaléka föl van szerelve vezeték nélküli hálózathoz kapcsolható

hordozható számítógéppel. A iskola épületeiben mindenhol elérhető a wifi hálózat, ennek

segítségével pedig mindenki rendelkezik hálózati hozzáféréssel, szélessávú internettel. Az

osztályzatok, hiányzások és tanmenetek nyilvántartására eNaplót használunk. Minden

41

épületben több terem is föl van szerelve asztali számítógéppel, projektorral, nyolc terem

pedig interaktív táblával is. A hordozható tanulói számítógépeknek köszönhetően

megvalósítható a projekt alapú tanítás is. 24 A kollégák képzettségi szintje és rutinja

folyamatosan növekszik az általuk elkészített segédanyagok mennyiségével együtt. A

tanmenetekben egyre inkább megjelennek a számítógépek által megteremtett lehetőségek.

A tanulók ugyan különböző előképzettséggel érkeznek, de az érdeklődésük az innováció

iránt, az informatikai fogékonyságuk, az otthoni internet használatuk összehasonlíthatóvá

teszi őket.

Az innovatív kultúra modelljében az új információ keresése mindig jelen van a

szervezetet körülvevő környezetben. Állandó a kockázatvállalás, kreativitás, kedveli a

versenyt, szerepet kap a megérzés és a kísérletezés. A vezetés folyamatosan keresi a

lehetőségeket és azok megragadására koncentrál. E kultúra legfőbb erőssége a

problémamegoldásban mozgósítható egyéni tudás. 7

A kérdőíveknek köszönhetően sikerült képet alkotni a jelen állapotról. Az

elkövetkező évek felméréseihez így már van összehasonlítási alapunk.

42

Felhasznált irodalom jegyzék

1. A köznevelési intézmény és környezete I. - Dr. Kapa Mátyás 2012 BME

2. Alkalmazott vezetéselmélet - Dr. Kalicz Éva – Dr. Mezei Gyula 2012 BME

3. Hunya Márta - A számítógéppel segített tanulás Informatikai eszközök és

digitális pedagógiai módszerek a tanórán Doktori (PhD) disszertáció

ELTE 2007

4. Iskolamarketing Közigazgatási vezetési ismeretek C rész - Dr. Kalicz Éva -

Nagy Árpádné 2012 BME

5. Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken Az iskola, mint szervezet -

Baracsi Ágnes - Hagymásy Katalin-Márton Sára 2013 BME

6. Pedagógus szerepek A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény

szervezetében - Sipos Imre 2012 BME

7. Sajátos pedagógiai, pszichológiai ismeretek - Mezei Anna, Polonkai Mária,

Schmercz István 2013 BME

8. Közoktatás rendszer- és szervezettan - Szervezettan B rész - dr. Benedek

István 2012 BME

9. Námesztovszki Zsolt - Az IKT eszközök alkalmazásának módszertani

különlegességei 2013 Újvidéki Egyetem Szabadka

10. Tóvári Judit - NAT Informatika műveltségi terület Informatikai oktatási

program IKT 2006 Eger EKTF

Jogi környezet

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogrólhttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154051.227802202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=153504.226479110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149257.218573

43

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154155.22771351/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157752.2344013/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149302.21861623/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=83799.116370

Helyi szabályzók

A Lőrinci Március 15 Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

http://www.lorinci.sulinet.hu/doc/doc - pedagogiai_program_szakmai_program_201 2.dochttp://www.lorinci.sulinet.hu/doc/doc - pedagogiai_program_nevelesi_program_201 2.doc

A Lőrinci Március 15 Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

http://www.lorinci.sulinet.hu/doc/doc-szmsz-2010.docA Lőrinci Március 15 Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Házirendje

http://www.lorinci.sulinet.hu/doc/file-Hazirend.docA Lőrinci Március 15 Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Helyi tanterve

http://www.lorinci.sulinet.hu/doc/doc_pp_helyi_tanterv_g_2012.docA Lőrinci Március 15 Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Intézményi Minőségirányítási Programja

http://www.lorinci.sulinet.hu/doc/file-Iskolai-MIP.docA Lőrinci Március 15 Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Intézményi Informatikai Stratégiája

http://www.lorinci.sulinet.hu/doc/doc_informatikai_strategia_2012.doc

Internetes hivatkozások

Szerzői jog - Wikipédiából, a szabad enciklopédiábólhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Szerz%C5%91i_jog

eLEMÉR Informatikai eszközök az iskolafejlesztés szolgálatában http://ikt.ofi.hu/ikt/wp - content/uploads/elemeres_2012_gyorsjelentes_vegleges.pdf

Knausz Imre - A tanítás mestersége A prezentációs stratégia 2000 Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Didaktika jegyzet

http://mek.oszk.hu/01800/01817/01817.htm

44

Mellékletek

1. sz. melléklet - A kérdőívek kérdései

A tanulási folyamat a tanórákon

1. A tanórákon kaptok számítástechnikai eszközökkel megoldandó feladatot? -

A tanóráin ad a tanulóknak számítástechnikai eszközökkel megoldandó

feladatot?

2. Használtok óra közben online teszteket? - Használnak a tanulók óra közben

online teszteket?

3. Használtok felmérésekhez informatikai eszközöket? - Méri a tanulói

teljesítményeket informatikai eszközökkel?

4. Használnak a pedagógusok prezentációkat az órákon? - Használ az óráin

prezentációkat?

5. Használtok a prezentáción kívül egyéb informatikai segédanyagot? (űrlap,

online tesztek) - Használ a prezentáción kívül egyéb informatikai

segédanyagot? (űrlap, online tesztek)

6. Használtok az órákon csoportos feladatmegoldáshoz informatikai

eszközöket? - Használ az óráin csoportos feladatmegoldáshoz informatikai

eszközöket?

7. Jó ötletnek tartod az interaktív iskolai tanulását? - Jó ötletnek tartja a

tanulók interaktív iskolai tanulását?

8. Van igényed otthoni munkád bemutatására a tanórákon? - Van igénye a

tanulóknak otthoni munkájuk bemutatására a tanórákon?

9. Támogatnád új, informatikai eszközökkel támogatott órák beillesztését a

tananyagba? - Támogatja az informatikai eszközökre épített tanórák

lehetőségeit?

Otthoni felhasználás, otthoni kommunikáció

1. A házi feladatok elkészítésénél használsz számítástechnikai eszközt? - A

házi feladatok elkészítésénél használnak a tanulók számítástechnikai

eszközöket?

45

2. Kaptok a tanároktól az otthoni felkészüléshez informatikai eszközökkel

feldolgozható háttéranyagokat? - Készít a tanulóinak az otthoni felkészüléshez

informatikai eszközökkel elérhető háttéranyagokat?

3. Kaptok csak számítógéppel és internet használattal megoldható otthoni

feladatokat? - Kér a tanulóitól csak számítógéppel és internet használattal

megoldható otthoni feladatokat?

4. Jó ötletnek tartod az interaktív otthoni tanulást? - Jó ötletnek tartja a tanulók

interaktív otthoni tanulását?

5. Bármit felhasználsz, amit az Interneten találsz? - Mindent elfogadnak

igaznak a tanulók, amit az Interneten találnak?

6. Jellemző az internetes kommunikáció a tanárokkal való kapcsolattartásban?

- Jellemző az internetes kommunikáció a tanulókkal való kapcsolattartásban?

7. Jellemző az internetes kommunikáció az osztálytársaiddal a házi

feladataiddal kapcsolatban? - Jellemző az internetes kommunikáció a tanulók

házi feladatainál?

8. Biztatják a tanárok a tanulókat internet támogatású csoportos otthoni

tanulásra? - Biztatja a tanulókat internet támogatású csoportos otthoni

tanulásra?

9. Jellemző az internetes kommunikáció a számonkéréssekkel kapcsolatban? -

Jellemző az internetes kommunikáció a tanulók számonkérésénél?

10. Jellemző az internetes kommunikáció a szorgalmi feladatokkal

kapcsolatban? - Jellemző az internetes kommunikáció a tanulók szorgalmi

feladatainál?

Szervezeti kommunikáció

1. Használ a tanári kar infokommunikációs eszközöket az egymással való

kapcsolattartásra? - Használja az iskola vezetősége az infokommunikációs

eszközöket egymás közötti kapcsolattartásra?

2. Használ az iskola vezetősége (igazgató, helyettesek, munkaközösség

vezető) infokommunikációs eszközöket a tanári karral való

kapcsolattartásra? - Használ az iskola vezetősége az infokommunikációs

eszközöket a tanári karral való kapcsolattartásra?

46

3. Mennyire támaszkodik az iskola vezetősége az informatikai eszközökkel

támogatott kommunikáció lehetőségeire? - Mennyire támaszkodik az iskola

vezetősége az informatikai eszközökkel támogatott kommunikáció

lehetőségeire?

4. Tart fenn az iskolai élettel kapcsolatos online kapcsolatot a kollégáival?

5. Tart fenn szakmai jellegű online kapcsolatot a kollégáival?

6. Tart fenn szakmai jellegű online kapcsolatot más iskolában dolgozó

tanárokkal?

Az innováció iránti igény

1. Elegendő mennyiségben áll rendelkezésetekre az iskolában informatikai

támogatás? - Elegendő mennyiségben áll rendelkezésére a munkahelyén

informatikai támogatás?

2. Használtok hálózati támogatást a tananyag feldolgozása során? - Használ

hálózati lehetőségeket a tananyagának támogatására?

3. Szoktatok felhasználni az órán közvetlenül online internetes forrásokat? -

Szokott felhasználni az órái támogatására készített anyagok készítésénél

online internetes forrásokat?

4. Használtok számítógéppel készített papíralapú feladatlapokat? - Használ

számítógéppel készített papíralapú feladatlapokat?

5. Használtok számítógéppel készített online feladatlapokat? - Használ

számítógéppel készített online feladatlapokat?

47

2.sz. melléklet - A kérdőívekre kapott válaszok diagramon ábrázolva

A válaszok:

1: Nem, soha

5. Igen, mindig

A 2-3-4 válaszokkal lehet átmenetet képezni az igen és nem válaszok között.

A tanulási folyamat a tanórákon

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

A tanórákon kaptok számítástechnikai eszközökkel megoldandó feladatot?A tanóráin ad a tanulóknak számítástechnikai eszközökkel megoldandó feladatot?

6. diagram Számítástechnikai eszközökkel megoldandó feladatok

1 2 3 4 50%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

Használtok óra közben online teszteket?Használnak a tanulók óra közben online teszteket?

7. diagram Online tesztek

48

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Használtok felmérésekhez in-formatikai eszközöket?Méri a tanulói teljesítményeket in-formatikai eszközökkel?

8. diagram Felmérések informatikai eszközökkel

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

Használnak a pedagógusok prezentációkat az órákon?Használ az óráin prezentációkat?

9. diagram Prezentációk gyakorisága az órákon

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Használtok a prezentáción kívül egyéb informatikai segédanyagot? (űrlap, online tesztek)Használ a prezentáción kívül egyéb informatikai segédanyagot? (űrlap, online tesztek)

10. diagram Egyéb informatikai segédanyagok

49

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

Használtok az órákon csoportos feladatmegoldáshoz informatikai eszközöket?Használ az óráin csoportos fela-datmegoldáshoz informatikai eszközöket?

11. diagram Csoportos feladatmegoldás informatikai támogatással

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

Jó ötletnek tartod az interaktív iskolai tanulást?Jó ötletnek tartja a tanulók in-teraktív iskolai tanulását?

12. diagram Interaktív tanulás népszerűsége

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Van igényed otthoni munkád bemutatására a tanórákon?Van igénye a tanulóknak otthoni munkájuk bemutatására a tanórákon?

13. diagram Otthoni munka prezentálása

50

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

Támogatnád új, informatikai eszközökkel támogatott órák beillesztését a tananyagba?Támogatja az informatikai eszközökre épített tanórák lehetőségeit?

14. diagram Informatikai támogatású tanórák

Otthoni felhasználás, otthoni kommunikáció

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

A házi feladatok elkészítésénél használsz számítástechnikai eszközt?A házi feladatok elkészítésénél használnak a tanulók számítástechnikai eszközöket?

15. diagram Házi feladatok megoldása számítástechnikai eszközökkel

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Kaptok a tanároktól az otthoni felkészüléshez informatikai es-zközökkel feldolgozható hát -téranyagokat?Készít a tanulóinak az otthoni felkészüléshez informatikai eszközökkel elérhető hát -téranyagokat?

16. diagram IKT tanulási segédanyag

51

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

Kaptok csak számítógéppel és in-ternet használattal megoldható ot -thoni feladatokat?Kér a tanulóitól csak számítógéppel és internet használattal megoldható otthoni feladatokat?

17. diagram Csak IKT alapú feladat

1 2 3 4 50%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Jó ötletnek tartod az interaktív ot -thoni tanulást?Jó ötletnek tartja a tanulók in-teraktív otthoni tanulását?

18. diagram Otthoni interaktív tanulás népszerűsége

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Bármit felhasználsz, amit az In-terneten találsz?Mindent elfogadnak igaznak a tanulók, amit az Interneten találnak?

19. diagram Az internet megbízhatósága

52

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

Jellemző az internetes kommu-nikáció a tanárokkal való kapcso-lattartásban?Jellemző az internetes kommu-nikáció a tanulókkal való kapcso-lattartásban?

20. diagram Kommunikáció a tanárokkal

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

Jellemző az internetes kommu-nikáció az osztálytársaiddal a házi feladataiddal kapcsolatban?Jellemző az internetes kom-munikáció a tanulók házi fela-datainál?

21. diagram Kommunikáció a házi feladatokkal kapcsolatban az osztálytársakkal

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

Biztatják a tanárok a tanulókat in-ternet támogatású csoportos ot -thoni tanulásra?Biztatja a tanulókat internet tá-mogatású csoportos otthoni tan-ulásra?

22. diagram Csoportos otthoni tanulás

53

1 2 3 4 50%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Jellemző az internetes kommu-nikáció a számonkéréssekkel kapcsolatban?Jellemző az internetes kom-munikáció a tanulók szá-monkérésénél?

23. diagram Számonkérés az internetes kommunikáció segítségével

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

Jellemző az internetes kommu-nikáció a szorgalmi feladatokkal kapcsolatban?Jellemző az internetes kommu-nikáció a tanulók szorgalmi fe-ladatainál?

24. diagram Szorgalmi feladatok az internetes kommunikáció segítségével

Szervezeti kommunikáció

1 2 3 4 50%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Használ a tanári kar infokom-munikációs eszközöket az egymással való kapcsolat -tartásra?Használja az iskola vezetősége az infokommunikációs eszközöket egymás közötti kapcsolattartásra?

25. diagram A tanári kar és a vezetőség infokommunikációja

54

1 2 3 4 50%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

Használ az iskola vezetősége (igazgató, helyettesek, munkaközösség vezető) in-fokommunikációs eszközöket a tanári karral való kapcsolat -tartásra?Használ az iskola vezetősége az in-fokommunikációs eszközöket a tanári karral való kapcsolat -tartásra?

26. diagram Kapcsolattartás a vezetőkkel

1 2 3 4 50%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Mennyire támaszkodik az iskola vezetősége az informatikai es-zközökkel támogatott kommu-nikáció lehetőségeire?Mennyire támaszkodik az iskola vezetősége az informatikai es-zközökkel támogatott kommu-nikáció lehetőségeire?

27. diagram Az infokommunikáció kihasználtsága

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

Tart fenn az iskolai élettel kapcsolatos online kapcsolatot a kollégáival?

Tart fenn az iskolai élettel kapcso-latos online kapcsolatot a kol-légáival?

28. diagram Iskolai élettel kapcsolatos kapcsolattartás a kollégákkal

55

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

Tart fenn szakmai jellegű online kapcsolatot a kollégáival?

Tart fenn szakmai jellegű online kapcsolatot a kollégáival?

29. diagram Szakmai jellegű kapcsolattartás a kollégákkal

1 2 3 4 50%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Tart fenn szakmai jellegű online kapcsolatot más iskolában dolgozó tanárokkal?

Tart fenn szakmai jellegű online kapcsolatot más iskolában dol-gozó tanárokkal?

30. diagram Szakmai jellegű kapcsolattartás más iskolák tanáraival

Az innováció iránti igény

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

Elegendő mennyiségben áll rendelkezésetekre az iskolában informatikai támogatás?Elegendő mennyiségben áll rendelkezésére a munkahelyén informatikai támogatás?

31. diagram Informatikai háttér iránti igény

56

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Használtok hálózati támogatást a tananyag feldolgozása során?Használ hálózati lehetőségeket a tananyagának támogatására?

32. diagram Hálózati támogatás igénye

1 2 3 4 50%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Szoktatok felhasználni az órán közvetlenül vagy közvetetten in-ternetes forrásokat?Szokott felhasználni az órái tá-mogatására készített anyagok készítésénél internetes forrá-sokat?

33. diagram Szélessávú internet hozzáférés igénye

1 2 3 4 50%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

Használtok számítógéppel készített papíralapú feladatlapokat?Használ számítógéppel készített papíralapú feladatlapokat?

34. diagram Papíralapú feladatlapok gyakorisága

57

1 2 3 4 50%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Használtok számítógéppel készített online feladatlapokat?Használ számítógéppel készített online feladatlapokat?

35. diagram Online kérdőívek gyakorisága

58