Embed Size (px)
Citation preview
KUTATÁSI TERV
OLVASÁSI SZOKÁSOK A JÁSZAPÁTI KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN
1. Témaválasztás indoklása:
Az informatikai eszközöket szórakozás, tájékozódás céljából előtérbe helyező világunkban
felvetődik a kérdés, hogy a középiskolás, 14-18 éves korosztály mennyire marad meg a
hagyományosnak tekinthető könyv-folyóirat használat, az olvasás mellett.
A tervezett kutatás során választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy egy kisvárosban, ahol
nincsenek koncertek, nincsenek premierfilmek, nincs színházi előadás, vagyis szűkös a
fiatalok kulturális tere, mennyire próbálják meg könyvekkel, olvasással tágítani a látókörüket.
Tudományos háttér:
Európai Magyarországért Egyesület Szülő, gyermek, média című konferenciáján
elhangzott előadás szerint1 a fiatalok információszerzési szokásai szorosan összefüggnek
tanulmányaikkal, illetve kulturális örökségükkel. Növekszik azoknak a száma (mintegy 20
%), akik soha nem, vagy alig olvastak, miközben használják a számítógépet, s vannak olyan
többkönyvűséghez szokott fiatalok, akik még idegenkednek a digitális világtól. Általános
tendencia: azok körében a legtudatosabb az internethasználat, akiknek otthon családi
könyvtár áll a rendelkezésükre, plusz a könyvtárhasználathoz is hozzászoktak. Legnagyobb
arányban (44 %) sajtószemlére, szakcikkek, kézikönyvek olvasására, házi feladataik
megoldására, tanulmányok készítésére, tanulásuk tökéletesítésére (35 %) használják az
internetet. Szépirodalom képernyőn való olvasására viszonylag vékony réteg vállalkozik (18
%). Ellentmondásnak látszik, holott valójában nem az, amit a Nagy Könyv sikere is mutat: a
számítógépek melletti polcokon ott vannak az agyonolvasott ajánlott és kötelező
olvasmányok is – jelezve, szüksége van a fiataloknak az olvasás semmivel nem pótolható
személyes, intim élményére is. A tapasztalatok szerint a számítógépet használó, ám korábban
az olvasással kapcsolatba nem került fiatalok közül többeket éppen a számítógép vezet el az
olvasás varázslatos világába.
1 http://www.tanszertar.hu/eken/2006_01/gysze_0601.htm
A Libri könyváruház, a Szonda Ipsos és a GfK piackutató vállalat 2008-as hazai
felmérése az alábbi eredményre jutott: nemcsak könyveket, de napilapokat, folyóiratokat és
hetilapokat is többet olvasnak a nők, mint a férfiak. 2
A Felvételi Információs Szolgálat 2007-ben, középiskolás fiúk és lányok, illetve
tanáraik körében végzett felmérése kimutatta, hogy jelentős különbségek vannak az olvasási
szokások között. Míg a lányok közel 42 százaléka olvas szórakoztató könyveket, addig a fiúk
körében ez az arány csupán 31 százalék.2
Hipotézisek
A vizsgálat értékelése során a következő hipotézisekre szeretnék megerősítést kapni:
1. A középiskolás lányok többet olvasnak, mint a fiúk.
2. Tartalmilag mást olvasnak a fiúk és a lányok.
3. A többség ritkán jár könyvtárba.
4. Információszerzéshez az internetet használják a legnagyobb arányban.
5. Minél több a diákok zsebpénze (ösztöndíj, szülői támogatások), annál több pénzt
fordítanak könyvekre.
2. Módszertani alapvetések
Választott mérőeszköz
- Kérdőív
- Kitöltetése a JNSZ Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium
diákjai körében.
- Megkérdezett diákok száma: 50 fő
Minta összetétel
- Kisvárosi középiskolás diákok: Kilenc – Tizenkettedik évfolyamig.
- Nemi összetételnek megfelelően a fiúkat és lányokat közel azonos arányban kérdezem meg.
2 http://www.konyvimadok.hu/20091012/mashogy-olvasnak-a-nok-mint-a-ferfiak
-Mérési szintek
Nominális mérési skála: 2. kérdés, 9. kérdés
Ordinális rendezési skála: 15. kérdés
- Kérdések típusai:
Zárt: 13 db
Nyitott: 4 db
Félig zárt: 1 db
A próbalekérdezések tapasztalatai: „folyamatban”
A tapasztalatok felhasználása a kérdőív véglegesítésénél: „folyamatban”
3. A kutatás logikai alapzata
Empirikus (közös) alakzat: (Tapasztalati kutatás) A valóságban észlelhetőt jelent.
Kutatási módszer KVANTITATÍV
Tehát mennyiségi kutatás ÖNKITÖLTŐ kérdőívvel.
A mintavétel
RANDOMIZÁLÁSNAK minősíthető „Egyszerű véletlen” mintavétellel.
GAMMA kutatás
Mert a kutatás a gazdaság- és társadalomtudományokra vonatkozik.
A kérdőív a tudományos írásművek közé tartozó kérdőív.
A kutatás időbeli lehatárolása
A kérdőív kitöltetésére szánt idő: 1 hónap
Logikai (egyedi) alakzat:
Tudományos fogalmak, amik a kutatás tárgyában érintve vannak, lehetnek.
Attitűd
Szellemi beállítottság, magatartás, viselkedés mód.
Empátia
Beleélés, az ember sajátos képessége, hogy bele tudja élni magát a másik ember
lelkiállapotába.
Folyóirat
Nagyobb időszakonként (kéthetente, havonta, negyedévenként) megjelenő, általában a
tudományok vagy a gyakorlati élet körülhatárolt területével foglalkozó lap. Formája
rendszerint közelebb áll a könyvhöz, mint a hírlaphoz.
Információ
Tájékozódás, tudakozódás, értesülés, felvilágosítás.
Könyv
A tudomány, az irodalom és más ismeretek terjesztésének és megőrzésének egyik
legfontosabb eszköze.
Könyvtár
A könyveknek – más nyomtatványoknak és írásos dokumentumoknak – megőrzésére
és olvasására (művelődésre, kutatásra) szánt és erre a célra alkalmassá tett
gyűjtemény.
Középiskola
Magasabb általános illetve szakképzettséget nyújtó iskola, amely rendszerint egyetemi
és főiskolai tanulmányokra is előkészít.
Műveltség
A kulturális értékeknek az egyes ember által való elsajátítása, birtoklása. A műveltség
tartalmát tekintve általános műveltségről és szakmai műveltségről lehet beszélni.
Tényanyag feldolgozásának módszerei:
- összehasonlító módszer
- statisztikai módszer
KÉRDŐÍV
Középiskolások olvasási szokásainak felmérése és értékelése
Tisztelt Válaszadó!
A következő kérdőívben az olvasási szokásokkal kapcsolatban teszek fel néhány kérdést.
Szeretnék a kérdőív kiértékelésekor hiteles adatokat kapni, így kérlek minden kérdésre válaszolj,
saját gondolataid szerint. Általában egy válasz adható a kérdésekre, ahol ez másképp van, ott külön
jelölést fogsz látni. A megfelelő választ karikázással kérem megjelölni.
Köszönöm a segítségedet!
1. Nem?
a) Férfi
b) Nő
2. Iskolai osztály?
a) kilencedik
b) tizedik
c) tizenegyedik
d) tizenkettedik
3. Általában honnan jutsz hozzá a számodra szükséges információhoz? (Több válasz is
lehetséges)
a) Saját könyvekből
b) Sajtótermékekből
c) Könyvtári könyvekből
d) Könyvtári sajtótermékekből
e) Internetről
f) Televízióból, rádióból
4. Tagja vagy valamelyik könyvtárnak?
a) Igen jelenleg is tag vagyok
b) Nem vagyok tag és nem is voltam soha
c) Igen valamikor tag voltam, de jelenleg nem
5. Átlagosan milyen gyakran használod a könyvtárat?
a) Hetenként egyszer vagy gyakrabban
1
b) Havonta kétszer vagy gyakrabban
c) Évente egy alkalommal
d) Ritkábban
6. Könyvtár használata során milyen szolgáltatásokat veszel igénybe? (Több válasz is
lehetséges)
a) Könyvet kölcsönöztem
b) Információkeresés
c) Elektronikus-jegyzet, könyv, folyóirat használat
d) Napilap, hetilap, folyóirat használat
e) Internetethasználat
7. Milyen fajta könyveket olvasol általában?
a) Klasszikus irodalom
b) Modern irodalom
c) Szórakoztató irodalom
d) Krimik
e) Történelmi regények
f) Tudományos fantasztikus könyvek
g) Romantikus könyvek
h) Szakkönyvek, tankönyvek
8. Milyen fajta sajtóterméket olvasol általában?
a) Napilap
b) Hetilap
c) Folyóirat
9. Milyen gyakorisággal olvasol?
a) Rendszeresen olvasok (havi átlagosan egy könyv)
b) Közepes gyakorisággal olvasok (negyedévenként legalább egy könyv)
c) Nagyon ritkán (de évenként legalább egy könyv)
d) Nem olvas
10. Olvasol-e jelenleg könyvet?
a) Igen
2
b) Nem
11. Amennyiben a 10. kérdésre adott válasz igen, kérlek, ismertesd a címét, szerzőjét.
…………………………………………………………………………………………………..
12. Olvasmányaid leggyakoribb beszerzési módja?
a) Könyvtárból kölcsönzöm
b) Ajándékba kapom
c) Kölcsönkérem
d) Vásárolom
13. Mennyi pénzt fordítasz havonta könyvvásárlásra?
………………………….
14. Mennyi pénzből gazdálkodsz havonta?
………………………….
15. Rangsorold saját érdeklődésednek megfelelően az alábbi szabadidős tevékenységeket!
(Gyakoriság szerint 1-5-ig emelkedő sorrendben!)
Könyvolvasás
Zenehallgatás
TV nézés
Internetezés
Sportolás
Egyéb, és pedig……………………………………………………………
16. Szeretnél több időt fordítani olvasásra?
a) Igen
b) Nem
3
17. A családi környezeted rendelkezik-e családi könyvtárral?
a) igen
b) nem
18. Amennyiben a 17. kérdésre adott válasz igen, kérem, sorold fel, hogy milyen jellegű
könyvek találhatók meg itt:
……………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
A kérdőív kutatási célokat szolgál. Ennek kizárólagosságáért az adatgyűjtő teljes felelősséggel tartozik. AZ ívet
kitöltők tudomásul veszik, hogy az adatgyűjtő az általuk adott válaszokat feldolgozza, azokat egy nyilvános
tudományos munka részesévé teszi, és anyagi haszon reménye nélkül hozzájárulnak a tanulmány egészének vagy
egyes részleteinek sajtó útján történő esetleges publikálásához is. Egyébiránt a vizsgálatban való részvétel és a
válaszadás önkéntes, teljesen anonim, és mindenféle kötelezettség-vállalás nélküli.
4
I. Operacionizálás
Kutatásom témájául az olvasási szokások vizsgálatát választottam. A felmérést kérdőív
formájában középiskolások körében végeztem.
1.1. Témaválasztás indoklása:
Az informatikai eszközöket szórakozás, tájékozódás céljából előtérbe helyező
világunkban felvetődik a kérdés, hogy a középiskolás, 14-18 éves korosztály mennyire marad
meg a hagyományosnak tekinthető könyv-folyóirat használat, az olvasás mellett. Az internet
terjedésével még kevesebb szerep jut a könyveknek, hiszen ott szinte minden információ nagyon
gyorsan hozzáférhető (amelynek a megbízhatósága egyébként gyakran megkérdőjelezhető).
A tervezett kutatás során választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy egy kisvárosban, ahol
nincsenek koncertek, nincsenek premierfilmek, nincs színházi előadás, vagyis szűkös a fiatalok
kulturális tere, mennyire próbálják meg könyvekkel, olvasással tágítani a látókörüket.
1.2. Kutatás előkészítése
Tudományos háttér:
Európai Magyarországért Egyesület Szülő, gyermek, média című konferenciáján
elhangzott előadás szerint3 a fiatalok információszerzési szokásai szorosan összefüggnek
tanulmányaikkal, illetve kulturális örökségükkel. Növekszik azoknak a száma (mintegy 20 %),
akik soha nem, vagy alig olvastak, miközben használják a számítógépet, s vannak olyan
többkönyvűséghez szokott fiatalok, akik még idegenkednek a digitális világtól.
A Libri könyváruház, a Szonda Ipsos és a GfK piackutató vállalat 2008-as hazai
felmérése az alábbi eredményre jutott: nemcsak könyveket, de napilapokat, folyóiratokat és
hetilapokat is többet olvasnak a nők, mint a férfiak. 4
A Felvételi Információs Szolgálat 2007-ben, középiskolás fiúk és lányok, illetve tanáraik
körében végzett felmérése kimutatta, hogy jelentős különbségek vannak az olvasási szokások
között.
3 http://www.tanszertar.hu/eken/2006_01/gysze_0601.htm
4 http://www.konyvimadok.hu/20091012/mashogy-olvasnak-a-nok-mint-a-ferfiak
5
Választott mérőeszköz
- Kérdőív
- Kitöltetése a JNSZ Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium
diákjai körében történt 2 hét leforgása alatt
- Megkérdezett diákok száma: 55 fő
Minta összetétel
- Kisvárosi középiskolás diákok: Kilenc – Tizenkettedik évfolyamig.
- Nemi összetételnek megfelelően a fiúkat és lányokat kérdezem meg.
1.3. Kérdőív bemutatása
A kérdőív készítés szabályai szerint a következő típusú kérdésekre kellett a diákoknak
válaszolnia:
- zárt (ismérvkérdések és egyéb zárt kérdések)
- nyitott
- félig zárt
Mérési szintek:
- nominális mérési skála: 2. kérdés, 9. kérdés
- ordinális rendezési skála: 15. kérdés
1.4. Probléma
A kérdőív 15. kérdésében a rangsorolás végrehajtása nem megfelelően valósult meg sok
esetben, amire a próbalekérdezés során nem derült fény. A kért rangsorolás helyett osztályozást
végeztek. A hibás válaszok nem értékelhetőek.
A 12. kérdésben, miszerint mi olvasmányaid leggyakoribb beszerzési módja, néhány esetben
nem csak 1 válasz érkezett.
1.5 Személyes tapasztalatok
A próbalekérdezések tapasztalatai:
A próbalekérdezés alkalmával az alábbi minősítések fogalmazódtak meg:
„Szerintem egy jól összeállított kérdőív volt az egyik kedvenc tevékenységemről.”
6
„Érdekes, könnyen kitölthető kérdőív. Jók a kérdések, és megfelelőek a választási
lehetőségek.”
„Egyszerű volt, csak napi témákra kellett válaszolni.”
A tapasztalatok felhasználása a kérdőív véglegesítésénél:
A kérdőíven változtatás nem történt.
A diákok hozzáállása pozitív a kérdőív kitöltéséhez. Egyedül az anyagiakra vonatkozó
kérdésekben nem kaptunk mindenkitől választ. (13. és 14. kérdés)
2.1. Hipotézisek a kutatási tervből
A vizsgálat értékelése során a következő hipotézisekre szeretnék megerősítést kapni:
6. A középiskolás lányok többet olvasnak, mint a fiúk.
7. Tartalmilag mást olvasnak a fiúk és a lányok.
8. A többség ritkán jár könyvtárba.
9. Információszerzéshez az internetet használják a legnagyobb arányban.
10. Minél több a diákok zsebpénze (ösztöndíj, szülői támogatások), annál több pénzt fordítanak
könyvekre.
2.2. Tévesnek vélt hipotézisek
A 3.-as számú hipotézis miszerint a többség ritkán jár könyvtárba, a férfiakra igaz, a
nőkre csak részben, mert a nők 56%-a havi szinten vagy gyakrabban látogatja a könyvtárat,
mindez az 5. számú kérdésre adott válaszok igazolják.
A 13. és 14. kérdés összevetése során megállapítható, hogy nincs összefüggés a diákok
zsebpénzének mértéke, és a könyvre költött összegek között. Tehát nem igazolódott a
hipotézisek ötödik tétele, miszerint a diákok zsebpénzük arányában fordítanak könyvvásárlásra.
II. Leíró statisztika
A kérdőív legfontosabb, a témát meghatározó kérdéseinek tartom az alábbiakat:
- Általában honnan jutsz hozzá a számodra szükséges információhoz?
A kiértékelés során azt tapasztaltam, hogy elsősorban az internetet használják a diákok
forrásként, másodsorban pedig a saját könyveket, tv-t, rádiót, és nem könyvtári könyvekből.
- Átlagosan milyen gyakran használod a könyvtárat?
Hipotézisem szerint a diákok ritkán használják a könyvtárat, mely a felmérések alapján
szerencsére csak részben igazolódott be. A férfiak több mint 70%-a évente egyszer vagy
7
ritkábban veszi igénybe a könyvtári szolgáltatásokat. A nők 56%-a havonta kétszer vagy
gyakrabban jár könyvtárba. Mindezekkel beigazolódik a tudományos háttérben leírt Libri
könyváruház, a Szonda Ipsos és a GfK piackutató vállalat felmérésének megállapításai
- Milyen gyakorisággal olvasol?
A nők egészének 37%-a havonta olvas el egy könyvet, míg a férfiaknál ez 26%. Ez az arány már
nem teljesül negyedéves szinten, mert 4%-al a férfiak vannak előnyben. Az évente egy könyv
olvasási aránya szinte azonos. Ez által igazolom az első számú hipotézist, miszerint a
középiskolás lányok nagyobb gyakorisággal olvasnak, mint a fiúk.
- Milyen fajta könyveket olvasol általában?
Klasszikus irodalom, szakkönyv, tankönyv tekintetében nincs különbség a két nem között,
hiszen iskolai tanulmányok miatt mindkét nem szinte azonos százalékban használja. Releváns
különbség szórakoztató irodalom, romantikus könyv és tudományos - fantasztikus könyvek
tekintetében látható. A szórakoztató irodalom 75%-os érdeklődést mutat a nők körében, míg
romantikus könyvek 95%-ot. A tudományos - fantasztikus könyvek olvasottsága a férfiak javára
billen, az arányuk 60%.
- Mennyi pénzt fordítasz havonta könyvvásárlásra?
- Mennyi pénzből gazdálkodsz havonta?
A fenti kérdésekre a válaszadók 40%-a nem válaszolt. Ennek e ténynek az ismeretében az
elkészített statisztika nem igazolta azt a hipotézist, miszerint a magasabb zsebpénz magasabb
könyvvásárlási hajlandóságot mutat. Az volt megállapítható, hogy nincs egyértelmű összefüggés
a két számérték között.
III. Matematikai statisztika
Elsőként nézzük a vizsgálat tárgyát képező sokaság jellemzőit. A felmérést véletlenszerűen
kiválasztott 55 középiskolás körében végeztem. Nézzük meg az 55 fő nemek szerinti
megoszlását:
8
A kördiagramon látható, hogy a véletlenszerűen megkérdezetteknek 35 %-a férfi, 65 %-a pedig
nő. A kor szerinti összetételt esetünkben nincs értelme vizsgálni, hiszen a középiskolások
körében végeztem a felmérést, korra való tekintet nélkül.
A harmadik kérdésben azt tudakoltam, honnan jutnak hozzá a megfelelő információhoz a
kitöltők. A várakozásnak megfelelően az első helyen az internet áll, második helyen pedig
azonos arányszámmal a saját könyv, és a tv - rádió. A könyvtári könyvek csak a negyedik helyen
állnak. Ezzel egyúttal igazoltuk a hipotézis negyedik tételét.
9
Annak megállapítására, hogy a férfiak vagy a nők tagjai e könyvtárnak, és milyen gyakran járnak
oda az alább következő diagramok szolgálnak. A kérdésre mindenki elfogadható választ adott,
így nincs hiányzó adat.
Külön ábrázoltam a férfiak és nők megoszlási görbéjét aszerint, hogy milyen gyakran használják
a könyvtár szolgáltatásait.
nő/ fő nő/% férfi/ fő férfi/%
Könyvtárhasználat gyakorisága
hetente egyszer vagy gyakrabban 0 0 1 5%
havonta kétszer vagy gyakrabban 20 56% 4 21%
évente egyszer 8 22% 6 32%
ritkábban 8 22% 8 42%
36 100% 19 100%
10
A fenti adatokból egyértelműen láthatjuk, hogy a heti, évi, ritkább olvasásnál nincsen
szembetűnő különbség a nemek szerinti megosztásban. A „havonta többszöri” válasz esetében
kiugróak a válaszok nők esetében. Mindezekből arra következtethetünk, hogy a nők szívesebben
járnak könyvtárba, de mivel a könyvtárak többféle szolgáltatást is nyújtanak, így ez nem biztos,
hogy azt jelenti, hogy a nők többet olvasnának a férfiaknál. Vizsgáljuk meg a fenti kérdést.
A fenti diagram alapján a korábban felállított hipotézis, mely szerint a nők többet
olvasnak, mint a férfiak, megállja a helyét.
11
A hetedik kérdést a kontingencia tábla szerint összesítettem, melyből megállapítható,
hogy mely könyv típusok jellemzőek elsődlegesen a nők és férfiak olvasási szokásaira.
nő férfi összesen
Milyen könyveket olvasol általában?
klasszikus 4 3 7
modern 6 2 8
szórakoztató 12 4 16
krimi 9 2 11
történelmi 6 5 11
tudományos fantasztikus 9 13 22
romantikus 17 1 18
szakkönyvek, tankönyvek 8 10 18
71 40 111
A táblázatból leolvasható, hogy a klasszikus irodalom, szakkönyv, tankönyv tekintetében nincs
különbség a két nem között, hiszen iskolai tanulmányok miatt mindkét nem szinte azonos
százalékban használja. Releváns különbség a szórakoztató irodalom, romantikus könyv és
tudományos - fantasztikus könyvek tekintetében látható.
A nyolcadik kérdésként megfogalmazott sajtótermék olvasottságára az alábbi diagram adja meg
a választ. Ebből látható, hogy a napilap és folyóirat olvasottsága közel azonos, a hetilap
nagyobb érdeklődést mutat.
Az olvasás gyakoriságával kapcsolatosan feltett kérdésből kiderül, hogy a nők egészének 37%-a
havonta olvas el egy könyvet, míg a férfiaknál ez 26%. Ez az arány már nem teljesül negyedéves
szinten, mert 4%-al a férfiak vannak előnyben. Az évente egy könyv olvasási aránya szinte
12
azonos. A fenti arányszámmal az 1. számú hipotézis teljesül, miszerint a lányok többet olvasnak,
mint a fiúk.
Érdekességképpen a kérdőívben szerepeltettem egy olyan kérdést, hogy olvasnak-e jelenleg
könyvet. Az alábbi oszlopdiagramon láthatjuk a válaszok nemek szerinti megoszlását:
Megállapíthatjuk, hogy a válaszadó férfiak közel 30 %-a, és a nők több mint 70%-a olvasott a
megkérdezéskor valamilyen könyvet. Az eltérés magas, ez várakozásaimnak megfelelő. Az
olvasott könyvek között ugyanúgy megtalálhatóak kötelező olvasmányok is (Stendhal: Vörös és
13
fekete; Anton Pavlovics Csehov: Sirály; Mihail Bulgakov: Mester és Margarita; Örkény István:
Tóték) mint a mai modern irodalom ismert művei (Stephenie Meyer: Eclipse; Kristen Stewart:
Twiglight; Dan Brown: Da Vinchi kód).
A 12. kérdésben, miszerint mi olvasmányaid leggyakoribb beszerzési módja, néhány esetben
nem csak 1 válasz érkezett. Minden választ figyelembe véve, a következő eredményre jutottam:
A táblázatból megállapítható, hogy a könyvtári kölcsönzés és a könyvek megvásárlásának aránya
közel azonos. Az ajándékozás nem jellemző.
Gyakorisági tábla segítségével elemeztem a 13. és 14. kérdésre adott válaszokat.
A táblázatból látszik, hogy a diákok majdnem 50 %-a 2000 és 5000 forint között gazdálkodik
egy hónapban.
zsebpénz összege (xi)
előfordulás gyakorisága (fi) / fő
relatív gyakoriság (gi) %
kummulált előfordulás (fi
') /fő kummulált relatív gyakoriság (gi
') %
1000-2000 HUF 4 10 4 10
2001-5000 HUF 18 46 22 56
5001-10000 HUF 12 31 34 87
10001-15000 HUF 3 8 37 95
15001-25000 HUF 2 5 39 100
39 100
14
A válaszadók majdnem 50%-a egyáltalán nem költ könyvvásárlásra egy hónapban, a legtöbben
(23%) is csak csekély összegben: 1000-2000 forint/hó között.
könyvvásárlás összege (xi)
előfordulás gyakorisága (fi) / fő
relatív gyakoriság (gi) %
kummulált előfordulás (fi
') /fő kummulált relatív gyakoriság (gi
') %
0 HUF 18 46 18 46
1000-2000 HUF 9 23 27 69
2001-3000 HUF 5 13 32 82
3001-5000 HUF 6 15 38 97
5001-10000 HUF 1 3 39 100
39 100
A két táblázat összevetése során megállapítható, hogy nincs összefüggés a diákok zsebpénzének
mértéke, és a könyvre költött összegek között. Tehát nem igazolódott a hipotézisek ötödik tétele,
miszerint a diákok zsebpénzük arányában fordítanak könyvvásárlásra.
könyvvásárlás összege 0 1000-2000 HUF
2001-3000 HUF
3001-5000 HUF
5001-10000 HUF
zsebpénz összege
1000-2000 HUF 1 3 0 0 0
2001-5000 HUF 7 5 4 2 0
5001-10000 HUF 6 1 0 4 1
10001-15000 HUF 1 2 0 0 0
15001-25000 HUF 2 0 0 0 0
A kérdőív 15. kérdésében a rangsorolás végrehajtása sok esetben nem megfelelően valósult meg,
amire a próbalekérdezés során nem derült fény. A kért rangsorolás helyett osztályozást végeztek.
A hibás válaszok nem értékelhetőek. A helyes válaszok alapján készített összegzés azt mutatja,
hogy a szabadidő eltöltésében a legnagyobb érdeklődés a könyvolvasás, a tv nézés, és
rádióhallgatás iránt van. Kis mértékben marad le a sportolási tevékenység és az internet. A félig
zárt kérdésre adott egyéb válaszok közül kiemelendő: a család, a barátok, a kirándulás.
A 16. kérdésben azt tudakoltam, hogy szeretnének-e több időt fordítani a fiatalok az olvasásra. A
válaszok az igen - nem lehetőségre, szinte 50% -50%-ban érkeztek.
A 17. kérdésben családi könyvtár létezésére kérdeztem rá, melyre 50% igen válasz érkezett. A
kapcsolódó 18. nyitott kérdésben az alábbi jellegű könyvek felsorolását tapasztaltam: regény,
lexikon, mesekönyv, romantikus könyv, horror, krimi, történelmi-, tudományos-, szórakoztató
irodalom.
15
IV. Kérdőív
KÉRDŐÍV
Középiskolások olvasási szokásainak felmérése és értékelése
Tisztelt Válaszadó!
A következő kérdőívben az olvasási szokásokkal kapcsolatban teszek fel néhány kérdést.
Szeretnék a kérdőív kiértékelésekor hiteles adatokat kapni, így kérlek minden kérdésre válaszolj,
saját gondolataid szerint. Általában egy válasz adható a kérdésekre, ahol ez másképp van, ott külön
jelölést fogsz látni. A megfelelő választ karikázással kérem megjelölni.
Köszönöm a segítségedet!
1. Nem?
a) Férfi
b) Nő
2. Iskolai osztály?
a) kilencedik
b) tizedik
c) tizenegyedik
d) tizenkettedik
3. Általában honnan jutsz hozzá a számodra szükséges információhoz? (Több válasz is
lehetséges)
a) Saját könyvekből
b) Sajtótermékekből
c) Könyvtári könyvekből
d) Könyvtári sajtótermékekből
e) Internetről
f) Televízióból, rádióból
4. Tagja vagy valamelyik könyvtárnak?
a) Igen jelenleg is tag vagyok
b) Nem vagyok tag és nem is voltam soha
c) Igen valamikor tag voltam, de jelenleg nem
16
5. Átlagosan milyen gyakran használod a könyvtárat?
a) Hetenként egyszer vagy gyakrabban
b) Havonta kétszer vagy gyakrabban
c) Évente egy alkalommal
d) Ritkábban
6. Könyvtár használata során milyen szolgáltatásokat veszel igénybe? (Több válasz is
lehetséges)
a) Könyvet kölcsönöztem
b) Információkeresés
c) Elektronikus-jegyzet, könyv, folyóirat használat
d) Napilap, hetilap, folyóirat használat
e) Internetet használat
7. Milyen fajta könyveket olvasol általában?
a) Klasszikus irodalom
b) Modern irodalom
c) Szórakoztató irodalom
d) Krimik
e) Történelmi regények
f) Tudományos fantasztikus könyvek
g) Romantikus könyvek
h) Szakkönyvek, tankönyvek
8. Milyen fajta sajtóterméket olvasol általában?
a) Napilap
b) Hetilap
c) Folyóirat
9. Milyen gyakorisággal olvasol?
a) Rendszeresen olvasok (havi átlagosan egy könyv)
b) Közepes gyakorisággal olvasok (negyedévenként legalább egy könyv)
c) Nagyon ritkán (de évenként legalább egy könyv)
d) Nem olvas
17
10. Olvasol-e jelenleg könyvet?
a) Igen
b) Nem
11. Amennyiben a 10. kérdésre adott válasz igen, kérlek, ismertesd a címét, szerzőjét.
…………………………………………………………………………………………………..
12. Olvasmányaid leggyakoribb beszerzési módja?
a) Könyvtárból kölcsönzöm
b) Ajándékba kapom
c) Kölcsönkérem
d) Vásárolom
13. Mennyi pénzt fordítasz havonta könyvvásárlásra?
………………………….
14. Mennyi pénzből gazdálkodsz havonta?
………………………….
15. Rangsorold saját érdeklődésednek megfelelően az alábbi szabadidős tevékenységeket!
(Gyakoriság szerint 1-5-ig emelkedő sorrendben!)
Könyvolvasás
Zenehallgatás
TV nézés
Internetezés
Sportolás
Egyéb, és pedig……………………………………………………………
18
16. Szeretnél több időt fordítani olvasásra?
a) Igen
b) Nem
17. A családi környezeted rendelkezik-e családi könyvtárral?
a) igen
b) nem
18. Amennyiben a 17. kérdésre adott válasz igen, kérem, sorold fel, hogy milyen jellegű
könyvek találhatók meg itt:
……………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
A kérdőív kutatási célokat szolgál. Ennek kizárólagosságáért az adatgyűjtő teljes felelősséggel tartozik. Az ívet
kitöltők tudomásul veszik, hogy az adatgyűjtő az általuk adott válaszokat feldolgozza, azokat egy nyilvános
tudományos munka részesévé teszi, és anyagi haszon reménye nélkül hozzájárulnak a tanulmány egészének vagy
egyes részleteinek sajtó útján történő esetleges publikálásához is. Egyébiránt a vizsgálatban való részvétel és a
válaszadás önkéntes, teljesen anonim, és mindenféle kötelezettség-vállalás nélküli.
19
V. Összefoglalás
A kutatás előkészítése során először a kutatási tervet készítettem el, és a kérdőív vázlatát. A
kutatási tervben megfogalmaztam a kutatás logikai alapzatát, amely az empirikus (közös)
alakzat, tehát tapasztalati kutatás. Megfogalmaztam a logikai alapzatot, azokat a tudományos
fogalmakat, amelyek a kutatás tárgyában érintve vannak vagy lehetnek.
A tényadatok feldolgozásának módszereként, az összehasonlító és statisztikai módszert
választottam.
A próbalekérdezések tapasztalati azt mutatták, hogy a kérdőív jól összeállított, és könnyen
kitölthető.
A végleges kérdőív kitöltés a JNSZ Megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és
Kollégium diákjai körében történt 2 hét leforgása alatt. A megkérdezett diákok száma: 55 fő.
A felmérés kapcsán 5 hipotézist állítottam fel, melyekre az értékelés során az alábbi válaszokat
kaptam:
1. A középiskolás lányok többet olvasnak, mint a fiúk.
A hipotézis egyértelmű bizonyítást nyert az 5. kérdés megválaszolásával. Az elkészített
statisztika igazolja, hogy a nők 56%-a havonta, vagy gyakrabban jár könyvtárba, míg a férfiaknál
ez csak 26%. A 6. kérdés szerinti a könyvtár szolgáltatás igénybevételében is a nők
kölcsönöznek több könyvet.
2. Tartalmilag mást olvasnak a fiúk és a lányok.
A 7. kérdés válaszai alapján készített táblázatból leolvasható, hogy a klasszikus irodalom,
szakkönyv, tankönyv tekintetében nincs különbség a két nem között, hiszen iskolai tanulmányok
miatt mindkét nem szinte azonos százalékban használja. Releváns különbség a szórakoztató
irodalom, romantikus könyv és tudományos - fantasztikus könyvek tekintetében látható. A
szórakoztató irodalom, romantikus könyv a lányok olvasmánya, míg a tudományos - fantasztikus
könyvek olvasása a fiúkra jellemző.
3. A többség ritkán jár könyvtárba.
Az 5. számú kérdésre adott válaszok részben igazolják, hogy a többség ritkán jár könyvtárba. Ez
a férfiakra egyértelműen igaz a megállapítás, mivel 70%-uk évente egyszer vagy ritkábban jár
könyvtárba, míg a nőkre csak részben igaz, mert 56%-uk havi szinten vagy gyakrabban látogatja
a könyvtárat.
20
4. Információszerzéshez az internetet használják a legnagyobb arányban.
A harmadik kérdésben azt tudakoltam, honnan jutnak hozzá a megfelelő információhoz a
kitöltők. A várakozásnak megfelelően az első helyen az internet áll, második helyen pedig
azonos arányszámmal a saját könyv, és az tv, rádió. A könyvtári könyvek csak a negyedik helyen
állnak. Ezzel egyúttal igazoltuk a hipotézis negyedik tételét.
5. Minél több a diákok zsebpénze (ösztöndíj, szülői támogatások), annál több pénzt
fordítanak könyvekre.
A 13. és 14. Kérdésekre adott válaszok alapján készített két táblázat összevetése során
megállapítható, hogy nincs összefüggés a diákok zsebpénzének mértéke, és a könyvre költött
összegek között. Tehát nem igazolódott a hipotézisek ötödik tétele, miszerint a diákok
zsebpénzük arányában fordítanak könyvvásárlásra.
Az ötödik számú hipotézis be nem teljesülése számomra meglepetést okozott, mert meg voltam
arról győződve, hogy a magasabb összegű zsebpénz, nagyobb aránya fordítódik könyvvásárlásra.
A 15. kérdés egyéb válaszlehetősége alapján az derült ki, hogy a szórakozást, és a bulizást
részesítik előnyben a szellemi fejlődés helyett.
Témaválasztás megerősítése:
A lefolytatott kutatás során választ kaptunk arra a kérdésre, hogy egy kisvárosban, ahol
nincsenek koncertek, nincsenek premierfilmek, nincs színházi előadás, vagyis szűkös a fiatalok
kulturális tere, mennyire próbálják meg könyvekkel, olvasással tágítani a látókörüket.
Hírértéke talán annak lehet, hogy egy vidéki kisvárosban is igazolható volt a Libri könyváruház,
a Szonda Ipsos és a GfK piackutató vállalat 2008-as hazai felmérése, mely szerint: nemcsak
könyveket, de napilapokat, folyóiratokat és hetilapokat is többet olvasnak a nők, mint a férfiak. 5
5 http://www.konyvimadok.hu/20091012/mashogy-olvasnak-a-nok-mint-a-ferfiak
