Upload
lengoc
View
232
Download
5
Embed Size (px)
Citation preview
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Közgazdasági alapismeretek
(Elméleti gazdaságtan)
KÉPLETEK – ÁBRÁK
Mikroökonómia
Makroökonómia
BELSŐ HASZNÁLATRA!
Összeállította: Sárközy Józsefné
Tóth Ágnes
Fodor Tiborné
1
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Tartalomjegyzék
Mikroökonómiai jelölések ....................................................................................................................... 3 Képletek ...................................................................................................................................... 4
Teljes érték, átlagérték, határérték ................................................................................. 4 Rugalmassági mutatók ................................................................................................... 5 Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint ........................................................ 5 Költségvetési egyenes (I) ............................................................................................... 6 Közömbösségi görbe (U) ............................................................................................... 6 Gossen II. törvénye ........................................................................................................ 6 Optimális termelési mennyiség ...................................................................................... 6 Termelői többlet ............................................................................................................ 6 Fogyasztói többlet .......................................................................................................... 6 Optimális inputfelhasználás (L, K, A) ........................................................................... 7 Jelenérték - jövőérték ..................................................................................................... 8 Externália ....................................................................................................................... 8
Ábrák .......................................................................................................................................... 9 Marshall-kereszt ............................................................................................................ 9 TLH görbe ..................................................................................................................... 9 TU és MU .................................................................................................................... 10 Optimális fogyasztás .................................................................................................... 10 Termelési függvény ..................................................................................................... 11 Költségfüggvények ...................................................................................................... 11 VC származtatása ....................................................................................................... 12 Termelési függvény és költség függvények kapcsolata ............................................... 12 Költségek hosszú távon ............................................................................................... 12 Tökéletes verseny rövid távon ..................................................................................... 13 Tiszta monopólium rövid távon ................................................................................... 14 Tökéletes verseny összehasonlítása rövid és hosszútávon .......................................... 15 Egyéni munkakínálati függvény .................................................................................. 16 Egyéni tőkekeresleti függvény .................................................................................... 16 Externália ..................................................................................................................... 17 Költségek és a verseny ................................................................................................ 17
Makroökonómiai jelölések .................................................................................................................... 18 SNA mutatók ............................................................................................................................ 19 Makrojövedelem áramlása ........................................................................................................ 19 Társadalmi elszámolási mátrix ................................................................................................. 19 Árupiac ..................................................................................................................................... 20 Egyensúlyi jövedelem .............................................................................................................. 21 C, S, I kapcsolata ...................................................................................................................... 22 Pénzpiac .................................................................................................................................... 23 P és i kapcsolata ........................................................................................................................ 23 A gazdaságpolitika, árupiac és pénzpiac kapcsolata ................................................................ 24 A makrokeresleti függvény (YD) levezetése ............................................................................. 24 Munkapiac ................................................................................................................................ 25 Okun törvénye .......................................................................................................................... 25 Munkapiaci kategóriák ............................................................................................................. 26 A makrokínálati függvény (YS) levezetése ............................................................................... 27 A gazdaságpolitika fajtái .......................................................................................................... 28 Haavelmo tétel .......................................................................................................................... 28 Állami költségvetés .................................................................................................................. 28 Az infláció ................................................................................................................................ 28 Külkereskedelmi mérleg ........................................................................................................... 29 A gazdaságpolitika lehetőségei nyitott gazdaságban ................................................................ 29 Az árfolyam változása .............................................................................................................. 29 Lebegő árfolyam ....................................................................................................................... 30 Rögzített árfolyam .................................................................................................................... 30
2
Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés
D Demand piaci kereslet
d Demand egyéni kereslet
S Supply piaci kínálat
s Supply egyéni kínálat
P Price ár
Q Quantity mennyiség
TU Total Utility teljes haszon
MU Marginal Utility határhaszon
U Utility hasznosság
e Elasticity rugalmasság
K Capital („Kapital”) tőke
L Labour munka
A Land föld
E Entrepeneur vállalkozó
TP Total Product teljes termék (össztermék)
MP Marginal Product határtermék
TC Total Cost teljes költség
FC Fixed Cost állandó (fix) költség
VC Variable Cost változó költség
AC Average Cost átlagköltség
AFC Average Fixed Cost átlagos fix költség
AVC Average Variable Cost átlagos változó költség
MC Marginal Cost határköltség
LMC Long-Run Marginal Cost hosszú távú határköltség
LAC Long-Run Average Cost hosszú távú átlagköltség
TR Total Revenue teljes árbevétel (összbevétel)
MR Marginal Revenue határbevétel
AR Average Revenue átlagos bevétel
π Profit gazdasági profit
Aπ Average Profit átlagos profit
Mπ Marginal Profit határprofit
MRP Marginal Revenue Product határtermék-bevétel
MFC Marginal Factor Cost tényező-határköltség
FV Future Value jövőbeni érték
PV Present Value jelen érték
r interest rate kamatláb
r rate of return megtérülési ráta
MSC Marginal Social Cost társadalmi határköltség
MSB Marginal Social Benefit társadalmi határhaszon
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Mikroökonómiai jelölések
3
Teljes érték (T) Átlag érték (A) Határérték (M) TU = teljes haszon TU = Σ MU, ha Δq = 1 TU = Σ (MU • Δq)
MU = határhaszon MU = ΔTU / Δq MU = teljes haszonváltozás
fogyasztás változása
q = TP L = termelés mennyisége q = Σ MPL, ha ΔL = 1 q = Σ (MPL • ΔL)
AP L = munka átlagterméke (munkatermelékenység)
AP L = termelés létszám (munkaóra)
AP L = q / L AP L = P L / AVC
MP L = munka határterméke MP L = termelés változása
létszám változása (munkaóra változása)
MP L = Δq / ΔL MP L = P L / MC
q = termelés mennyisége (kibocsátás)
AP K = tőke átlagterméke AP K = termelés mennyisége
tőkefelhasználás AP K = q / K
MP K = tőke határterméke MP K = termelés változása
tőke változása MP K = Δq / ΔK
FC = fix (állandó) költség FC = TC – VC FC = AFC • q FC = P K • K
AFC = átlagos fix költség AFC = AC – AVC AFC = FC / q
VC = változó költség VC = TC – FC VC = AVC • q VC = P L • L ( ha egyetlen változó input a munka) VC = bérköltség + anyagköltség
AVC = átlagos változó költség AVC = AC – AFC AVC = VC / q AVC = P L / AP L
TC = teljes költség TC = FC + VC TC = AC • q TC = Σ (MC • Δq) TC = P K • K + PL • L TC = TR – Tπ
AC = átlagköltség AC = AFC + AVC AC = TC / q AC = teljes költség
termelés mennyisége AC = AR – Aπ
MC = határköltség MC = teljes költség változása
termelés változása MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq MC = TC’ (q) = VC’ (q) MC = P L / MP L MC = MR – Mπ
TR = teljes bevétel TR = P • q TR = AR • q TR = Σ (MR • Δq) TR = TC + Tπ
AR = átlagbevétel AR = TR / q AR = teljes bevétel
értékesített mennyiség AR = AC + Aπ
MR = határbevétel MR = ΔTR / Δq MR = teljes bevétel változása
mennyiség változása MR = MC + Mπ
Tπ = teljes profit Tπ = TR – TC Tπ = Aπ • q Tπ = Σ (Mπ • Δq)
Aπ = átlagosprofit Aπ = AR – AC Aπ = Tπ / q Aπ = teljes profit
értékesített mennyiség
Mπ = határprofit Mπ = MR – MC Mπ = ΔTπ / Δq Mπ = teljes profit változása
mennyiség változása
LTC = hosszútávú teljes költség LTC = LAC • Q
LAC = hosszútávú átlagköltség LAC = LTC / Q
LMC = hosszútávú határköltség LMC = ΔLTC / ΔQ
MRS = helyettesítési ráta MRS = - Δy / Δx MRS = y termék változása
x termék változása MRS < 0 → │MRS│↓ │MRS│ = Δy / Δx =
MUx / MUy = Px / Py
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Teljes-, átlag- és határértékek képletei
4
Megnevezés Képlet Termék besorolása
Kereslet
árrugalmassága
εp
kereslet %-os változása ár %-os változása
q 2 – q 1 q 2 + q 1
2
εp =
P 2 – P 1 P 2 + P 1
2
εp| > 1 => árrugalmas (műszaki cikkek)
|
|εp| < 1 => árrugalmatlan (élelmiszer)
|εp| = 1 => egységnyi rugalmasságú
εp = 0 => merev keresletű
εp = => végtelen rugalmasságú
(nem jellemző)
Kereslet
jövedelem rugalmassága
εI
kereslet %-os változása jövedelem %-os vált.
q 2 – q 1 q 2 + q 1
2
ε= I
I 2 – I 1 I 2 + I 1
2
ε< 0 => inferior termék I
(alacsonyabbrendű) I ↑ → q ↓
ε< 1 => normál termék 0< I
ε> 1 => luxus termék I
Kereszt-
árrugalmasság
ε k
az egyik termék keresletének %-os változása a másik termék árának %-os változása
q y2 – q y1 q y2 + q y1
2
ε= k
P x2 – P x1 P x2 + P x1
2
ε< 0 => kiegészítő termékek k
(egymás mellett fogyasztjuk)
ε> 0 => helyettesítő termékek k
(egymás helyett fogyasztjuk)
ε= 0 => közömbös termék k
Árbevétel = P ∙ q
Teljes gazdasági költség Gazdasági profit
Explicit költség Implicit költség Gazdasági profit
Explicit költség Amortizáció Normál profit Gazdasági profit
Számviteli költség Számviteli profit
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Rugalmassági mutatók (ε)
Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint
5
Megnevezés Tökéletes verseny Tiszta monopólium
Rövid távon MC = P (= MR = AR) MC = MR
Hosszú távon LMC = P (=MR = AR) LMC = MR
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Költségvetési egyenes (I)
I = P x • x + Py • y
pl.: P x = 300 P y = 100 I = 9000
az egyenes egyenlete: 9000 = 300x +100y y = 90 – 3x
Az egyenes meredeksége: - Px / Py
Az x tengelymetszet: I / P x = 30
Az y tengelymetszet: I / P y = 90
Közömbösségi görbe (U)
Optimális választás: „A” pont => az I és az U érintési pontja Az „A” pont koordinátáinak a meghatározása: Gossen II. törvénye alapján
Gossen II. törvénye
MU X P X
MU Y P y
Több termékre: MUA / P A = MU B / P B = MU C / P C … |MRS| = Δy / Δx = MUX / MU Y = P X / P Y
Optimális termelési mennyiség
Termelői többlet
Rövid távon (van FC és VC): FC + Tπ
( Po – Pü)Qo
2
Hosszú távon (minden költség VC): csak Tπ
Fogyasztói többlet
(Pr – P 0) • Q 0
2
Pr = rezervációs ár, P0 = piaci ár, Q 0 = termelési mennyiség
Pü = üzemszüneti ponthoz tartozó ár (az S függvénynek az Y tengelymetszete)
6
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Optimális inputfelhasználás
q (kibocsátás) K (tőke) A (föld)
1. Optimális munkafelhasználás:
ΔTC / ΔL = ΔTR / ΔL
P L = MP L • MR (monopólium)
P L = MP L • P (tökéletes verseny) vagy
MFC L = ΔTC / ΔL
MRP L = ΔTR / ΔL MFC L = MRP L
2. Optimális tőkefelhasználás:
MFC K = MRP K
r* = r i
3. A föld piacán az optimum:
MFC A = MRP A
MFC L = munka határköltsége MFC L = P L (munkabér) MRP L = munka határtermék bevétele
(=határtermék piaci értéke)
MRP L = MP L • MR → monopólium
VMP L = MP L • P → tökéletes verseny
MFC K = tőke határköltsége MFC K = r* (piaci kamatláb) MRP K = tőke határtermék bevétele
MRP K = r i (belső kamatláb)
MFC A = föld határköltsége = bérleti díj MRP A = föld határtermék bevétele
bérleti díj: földjáradék + tőkebefektetés kamata (öntöző berendezés, raktár, stb.)
a föld ára (PA )
↓ tőkésített földjáradék
földjáradék:
P A = földjáradék / r*
- abszolút: minden bérlő fizeti - különbözeti: a közepes és legjobb minőségű föld bérlője fizeti
Örökjáradék = éves hozam/r* r* = piaci kamatláb
7
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Tőkebefektetés értékelésének módjai
C t = a t-dik év nettó hozama (kiszámítása: bevétel – költségek) r = piaci kamatláb t = idő
C 0 = tőkebefektetés
Jelenérték (PV 0 ) → diszkontálás
PV 0 = C 1 / (1 + r) 1 + C 2 / (1 + r) 2 + …. + C t / (1 + r) t
Nettó jelenérték (NPV)
Nettó jelenérték = jelenérték – tőkebefektetés összege
NPV = PV 0 – C 0
Jövőérték (FV t ) → felkamatolás (kamatos kamatszámítás)
FV t = C 0 • (1 + r)t
Nominál kamatláb (i)
Reál kamatláb (r) Inflációs ráta (π)
r=i- π
Kamatrés (= kamat marge) = hitelkamat – betéti kamat
Externália
MSB = társadalmi határhaszon MU = egyéni határhaszon MSC = társadalmi határköltség MC = egyéni határköltség C = költség U = haszon
MSB = MU (egyéni határhaszon) + U ext (járulékos haszon)
MSC = MC (egyéni határköltség) + C ext (járulékos költség)
Társadalmi optimum:
Piaci optimum:
MSB = MSC
MU = MC
Pozitív externália: Uext > C ext → társadalmi optimum > piaci optimum
Negatív externália: C ext > U ext → társadalmi optimum < piaci optimum
8
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
1. Marshall-kereszt P = ár Q = mennyiség D(P) = piaci keresleti függvény S(P) = piaci kínálati függvény Pr = rezervációs ár ft = fogyasztói többlet ft = (Pr – Pe) • Qe / 2 tt = termelői többlet tt = (Pe – Pü) • Qe/ 2
P > Pe → D < S → túlkínálat P = Pe → D = S → egyensúly P < Pe → D > S → túlkereslet
Két ponton átmenő egyenes egyenlete:
(y – y 1 ) (x 2 – x 1 ) = (x – x 1 ) (y 2 – y 1 )
a keresleti és kínálati függvényre:
(P – P 1 ) (q 2 – q 1 ) = (q – q 1 ) (P 2 – P 1 )
A keresleti függvény meredeksége: tgα = - ΔP / Δq
2. Termelési lehetőségek határa (TLH görbe)
y = y termék mennyisége x = x termék mennyisége A = y maximuma B = x maximuma A görbe alatti terület nem hatékony (E pont). A görbe feletti terület nem állítható elő (F pont). A görbe mentén hatékony a termelés (A, B, C, D pontok) = Pareto - hatékonyság MRTS = helyettesítés határrátája MRTS = - Δy / Δx
A TLH görbe az abszolút és komparatív előnyök bemutatására is szolgál: „A” országnak abszolút előnye van. „B” országnak abszolút hátránya van. „A” országnak komparatív előnye van x termékből, mert Δx > Δy. „B” országnak komparatív előnye van y termékből, mert Δy < Δx.
Komparatív előny: vagy nagyobb az előny, vagy kisebb a hátrány
9
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
3. Teljes haszon (TU) – határhaszon (MU)
U = hasznosság q = fogyasztás mennyisége A = telítettségi pont
MU = ΔTU / Δq
Ha:
q < q 0 → TU ↑ és MU ↓ (MU még pozitív)
optimális: q = q0 → TU max → MU = 0
q > q 0 → TU ↓ → MU <0
4. Optimális fogyasztás két termék esetén a) árváltozás (Px ↑) b) jövedelemváltozás (I ↑)
a) Px ↑ → reáljövedelem ↓ (x2 < x 1) a kereslet törvénye miatt (P ↑ → q ↓) → I meredeksége változik PCC = ár-fogyasztás görbe dx(P) = egyéni keresleti görbe
b) I ↑ → reáljövedelem ↑ (x2 > x 1) → I meredeksége változatlan ICC = jövedelem-fogyasztás görbe Engel görbe: a jövedelem és fogyasztás kapcsolatát tükrözi
10
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
5. Termelési függvény (TPL = q (L))
q = termelés mennyisége L = munkafelhasználás (létszám vagy munkaóra)
MP L = munka határterméke AP L = munka átlagterméke (munkatermelékenység)
A: inflexiós pont B: üzemi optimum C: üzemi maximum
6. Az összköltség függvények
C = költség q = termelés mennyisége
TC(q) = teljes költség függvény VC(q) = változó költség függvény FC(q) = fix költség függvény
7. Rövid távú egységköltség függvények
F = fedezeti pont F = AC min → AC = MC Ü = üzemszüneti pont Ü = AVC min → AVC = MC
MC(q) = határköltség függvény AC(q) = átlagköltség függvény AVC(q) = átlagos változó költség függvény
11
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
8. Változó költség származtatása
9. A termelési függvény és a költség függvények kapcsolata
→ →
MP L max → MC min → TC és VC inflexiós pontja (A)
AP L max → AVC min → VC-hez origóból húzott érintő (B)
MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq
AP L max = üzemi optimum → AVC min = üzemszüneti pont
AC min = fedezeti pont → TC-hez az origóból húzott érintő (D)
10. Költségfüggvények hosszútávon (LAC, LMC)
12
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
11. Tökéletes verseny rövid távon
P > AC → TR > TC → Tπ > 0 a) pozitív gazdasági profit
Optimum: P 0 = MC → q0
A vállalat egyéni kínálati
függvénye az MC-nek az üzemszüneti pont feletti része (MC = s).
TR = P 0 • q0
TC = AC • q0 FC = (AC –AVC) q 0 VC = AVC • q0 Tπ = TR – TC
Tπ = (P0 – AC) q 0
P 1 = AC → fedezeti pont → TR = TC → Tπ = 0
Optimum: P 1 = MC → q1
Ha P = AC → TR = TC → Tπ = 0 A vállalat csak normál profitot ér el, a gazdasági profit = 0
FC = (AC –AVC) q 1
VC = AVC • q1
AVC < P 2 < AC → TR < TC → Tπ < 0 → veszteségminimalizálás
Optimum: P 2 = MC → q2
Ha P < AC → TR < TC → Tπ < 0
FC egy része veszteség, a másik része megtérül A vállalat még termel, veszteségminimalizálásra törekszik.
AVC = P 2 = Ü → TR = VC → veszteség = FC
Optimum: P 3 = MC → q3
Ha P = AVC → TR = VC → veszteség = FC
A vállalat még termel, mert a VC teljesen megtérül, ami rövidtávon követelmény
Mikor kell bezárni az üzemet? Ha P < AVC
13
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
12. Tiszta monopólium rövid távon
a) P 0 > AC → gazdasági profitot realizál
P 0 > AC → TR > TC → Tπ > 0
Optimum: MC = MR → Q0
MR meredeksége kétszerese a D meredekségének
TR = P 0 • Q0
TC = AC • Q0 VC = AVC • Q0 Tπ = (P0 – AC) Q 0
b) P 1 = AC → fedezeti pontban termel
P 1 = AC → TR = TC → Tπ = 0
Optimum: MC = MR → Q1
A vállalat gazdasági profitot nem realizál,
csak normál profitot. Minden költség megtérül.
c) AVC < P 2 < AC → veszteségminimalizálás
AVC < P 2 < AC → TR < TC → Tπ < 0
Optimum: MC = MR → Q2
(AC – P 2 ) Q 2 = veszteség
(P 2 – AVC) Q 2 = megtérült FC AVC • Q2 = VC
A vállalat még termel, mert a VC teljesen
megtérül és az FC egy része is.
d) P 3 = AVC → veszteség = FC
P 3 = AVC → TR = VC → veszteség = FC
Optimum: MC = MR → Q3
A vállalat akkor szünetelteti a termelést,
ha P < AVC.
14
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
13. Tökéletes verseny és a tiszta monopólium összehasonlítása
a) Rövid távon
MC = MR → Qm = monopólium termelése MC = P → Qtv = tökéletes verseny termelése htv = holtteher veszteség rövid távon
P m = monopólium ára
b) TR, TC, Tπ
Tπ max→ Mπ = 0 tökéletes verseny: Tπ max, ha P = MC (q3 ) monopólium: Tπ max, ha MC = MR (Q2 )
c) Hosszú távon
Fedezeti pontban termel az iparág Hosszú távon is elérhet gazdasági profitot
P m > P tv → Qtv > Q m
15
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
14. A vállalatok piaci helyzete
15. Egyéni munkakínálati függvény
P L = munkabér S L rendhagyó, mert visszahajló
Oka: a jövedelmi hatás az erősebb MU szabadidő > MU munkabér
P L ↑ → reáljövedelem ↑ → sL ↓
helyettesítési hatás:
MU szabadidő < MU munkabér → sL ↑ L S = piaci munkakínálat, nem visszahajló
16. Egyéni tőkekeresleti függvény = belső kamatláb (ri) függvénye
Km = tőkekereslet (hitel) r i = belső kamatláb (%) r* = piaci kamatláb (%)
Km0 → r* = ri → optimális tőkekereslet → NPV = 0
Km1 → ri > r* → növelhető a tőkekereslet → NPV > 0
Km2 → r* > ri → csökkenteni kell a tőkekeresletet → NPV < 0
16
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
17. Externália
a) pozitív externália
Q 1 > Q 0 piaci optimum:Q 0 , P 0 társadalmi optimum:Q1 , P 1
U ext > C ext
b) negatív externália
Q 1 < Q 0 C ext > U ext
a) csak pozitív externália
MC = MSC
18. Költségek terén folyó verseny
a) szérianagyság növelése
Q↑ → AFC↓ → AC↓ → P↓ → versenyképesség javul → piaci részesedés ↑ → Tπ↑
b) csak negatív externália
MU = MSB
b) működőtőke export
Járulékos költségek ↓ → AC↓ → P↓ → versenyképesség javul Járulékos költségek: szállítási ktg, vám, engedélyek, stb.
17
Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés
Q Quantity mennyiség, kibocsátás
Y Yield hozam, jövedelem
C Consumption fogyasztás
S Saving megtakarítás
I Investment beruházás
i interest rate kamatláb
M Money pénzmennyiség
P Price level árszínvonal
w Wage level nominálbér
L Labour munka
K Capital tőke
G Governement expenditures kormányzati vásárlás
T Tax adó
Tr Transfer transzfer
X Exports export
IM Imports import
Ft =HUF Forint hazai valuta
€ ($) Euro (Dollar) külföldi valuta
e exchange rate nominálárfolyam
r real exchange rate reálárfolyam
t time idő
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Makroökonómiai jelölések
18
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
SNA mutatók
Bruttó Nettó
Bruttó kibocsátás (GO)
GDP NDP
GNI NNI
GNDI NNDI
–Folyó termelő felhasználás (pl. anyag, alkatrész, vetőmag) Bruttó hazai termék (GDP) – amortizáció = (NDP) Nettó hazai termék
+Beáramló tőke- és munkajövedelem –Kiáramló tőke- és munkajövedelem
} Ew, π
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) – amortizáció = (NNI) Nettó nemzeti jövedelem +Beáramló transzfer –Kiáramló transzfer
} E Tr
Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI) – amortizáció = NNDI
GDP + Ew, π = GNI
GNI + E Tr = GNDI
Hazai jellegű mutatók: GDP, NDP
NDP + Ew, π = NNI
NNI + E Tr = NNDI
Nemzeti jellegű mutatók: GNI, NNI, GNDI, NNDI
reál GDP = nominál GDP / P
Makrojövedelem áramlása (4 szereplős)
Hazai Vállalat
össztermék
H
á
z
t
a
r
t
á
s
Á
l
l
a
m
K
ü
l
f
ö
l
d
Tőkepiac
1. W 8. TrV 2. TH 1. W 5. TrH 2. TV 11. X 12. IM 12. IM 3. C 6. SV 15. Y 3. C 5. TrH 8. TrV 7. TH 13. SK15. Y 14. I 7. TV4. SH9. SÁ11. G
10. G12. X
Egyensúly: Y = C + I + G + X – IM (árupiac) (tőkepiac) I = S V + S H +
SÁ + S K Az árupiaci egyensúly feltétele: a pénzpiac egyensúlya
Y = C + I + G + (X – IM) Y + Tr V = W + Sv + Tv W + Tr H = C + S H + T H Tv + T H = G + SÁ + Trv + Tr H IM = X + S K
14. I 4. SH 6. Sv 9. SÁ 13. SK
Ha: Tv + T H > G + Trv + Tr H → S Á pozitív → S Á > 0 → bevételi többlet, a költségvetés szufficites Tv + T H < G + Trv + Tr H → S Á negatív → S Á < 0 → kiadási többlet, a költségvetés deficites X> IM (külföld tartozik nekünk)→ SK negatív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) szufficites X< IM (mi tartozunk külföldnek)→ SK pozitív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) deficites
Társadalmi elszámolási mátrix
Megnevezés Hazai ö. Vállalat Háztartás Állam Külföld Tőkepiac Hazai össztermék (árupiac) ~ ~ C G X I Vállalat Y ~ ~ Trv ~ ~ Háztartás ~ W ~ TrH ~ ~ Állam ~ Tv TH ~ ~ ~ Külföld IM ~ ~ ~ ~ ~
Tőkepiac ~ Sv SH SÁ SK ~
sorok: beáramlás (+) folyó tétel számla jobb oldala, oszlopok: kiáramlás (-) folyó tétel számla bal oldala
19
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Árupiac
Y = makrojövedelem C = fogyasztás S = megtakarítás I = beruházás T = adó Tr = transzfer
1. C(Y) = fogyasztási függvény
C(Y) = C 0 + ĉY
C 0 = autonóm fogyasztás ĉ = fogyasztási határhajlandóság
C(Y DI ) = C 0 + ĉ(Y – T(Y) + Tr)
C(Y DI ) = C 0 + ĉ(Y – T 0 – tY + Tr)
2. S(Y) = megtakarítási függvény
S(Y) = S 0 + ŝY
S 0 = autonóm megtakarítás ŝ = megtakarítási határhajlandóság
S(Y) = –C 0 + (1 – ĉ)Y
mert: ĉ + ŝ = 1 → ĉ = 1 –ŝ ŝ = 1 –ĉ
ĉ = ΔC / ΔY ŝ = ΔS / ΔY
S(Y DI ) = S 0 + ŝ(Y – T(Y) + Tr) S(Y DI ) = S 0 + ŝ(Y – T 0 – tY + Tr)
Y DI = rendelkezésre álló jövedelem Y DI = Y – T(Y) + Tr T(Y) = adó függvénye
T(Y) = T 0 + tY
T 0 = autonóm adó t = adókulcs
C(Y)/Y = fogyasztási hányad(RC) S(Y)/Y = megtakarítási hányad(RS)
3. I(i)= beruházási függvény
I(i) = I 0 – ai
I 0 = autonóm beruházás, független a kamatlábtól (i) a = a beruházás kamatérzékenysége
a= ΔI / Δi
C/Y + S/Y = 1
20
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Egyensúlyi jövedelem
1. Két szereplős modell
Y = C(Y) + I(i)
S(Y) < 0 → C(Y) > Y Ha:
S(Y) = 0 → C(Y) = Y S(Y) > 0 → C(Y) < Y
vagy S(Y) = I(i)
Y < C(Y) + I(i) → S(Y) < I(i) → túlkereslet: Y < YE
Y = C(Y) + I(i) → S(Y) = I(i) → egyensúly: (Y E ) Y > C(Y) + I(i) → S(Y) > I(i) → túlkínálat: Y > YE
Y = jövedelem függvénye (45°-os egyenes)
C(Y) + I(i) = árupiaci keresleti függvény
2. Három szereplős modell
Y = C(Y DI ) + I(i) + G
Y = C 0 + ĉ(Y – T 0 – tY + Tr) + I(i) + G
3. Négy szereplős modell
Y = C(Y DI ) + I(i) + G + X – IM(Y)
X = export
IM(Y) = import függvény
IM(Y) = IM 0 + mY
Y = C 0 + ĉY + I(i) + G + X – IM 0 – m Y
Y = C 0 + I(i) + G + X– IM 0 + Y(ĉ – m)
Y = C 0 + ĉ(Y – T 0 – tY + Tr) + I(i) + G + X– IM 0 – mY
F 0 = C 0 + I + G = belső felhasználás autonóm elemei F = C(Y DI) + I(i) + G = belső felhasználás Y = F 0 + X – IM 0 + Y(ĉ – m) Y = F(Y) + X – IM 0 – mY
ha nincs adó ha van adó és transzfer is
Multiplikátor (m): ha az autonóm kiadások (pl. C, I, G) egységnyivel változnak, akkor hány egységgel változik az egyensúlyi jövedelem.
m = 1 / 1-ĉ autonóm kiadások multiplikátora
m = ĉ / 1-ĉ transzfer multiplikátor m = -ĉ / 1-ĉ adó multiplikátor
ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔG ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔI ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔC ΔY = (ĉ / 1-ĉ) ΔTr ΔY = (-ĉ / 1-ĉ) ΔT
21
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
A fogyasztás, megtakarítás és beruházás kapcsolata 2 szereplős modellben
Y 1 -nél: Y = C(Y) → S(Y) = 0 Ye-nél: Y = C(Y) + I1 → S(Y) = I1 → egyensúly Y 2 -nél: Y = C(Y) + I2 → S(Y) = I2 → újabb egyensúly
A függvény értelmezése:
a) i 1 kamatláb → I1 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet
C(Y) + I 1 → Ye egyensúlyi jövedelem
b) ↑ i2 kamatláb → ↓ I2 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet
↓ C(Y) + I 2 → ↓ Y2 egyensúlyi jövedelem
Következtetés: i ↑ → I ↓ → Y↓
i ↓ → I ↑ → Y↑
kamatláb – beruházás → fordított viszony kamatláb – egyensúlyi jövedelem → fordított viszony beruházás – egyensúlyi jövedelem → egyenes viszony
A beruházás függ a kamatlábtól, de független a makrojövedelemtől!
22
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Pénzpiac
M S /P = M D (Y,i)
M S = nominál pénzkínálat M S/P = reál pénzkínálat
M S/P függ:
S
M S -től egyenes viszonyban P-től fordított viszonyban
M /P rövidtávon állandó és független a kamatlábtól! M D(Y,i) = reál pénzkereslet
M D(Y,i) függ: Y-tól egyenes viszonyban i-től fordított viszonyban
M/P = reál pénzmennyiség
i 0 → MS /P = M D (Y, i) → egyensúly Az árupiaci egyensúly mindig feltételezi a pénzpiaci egyensúlyt is!
i 1 ↑ → MD (Y, i) < M S/P → túlkínálat
mértéke: M/P0 – M/P 1
i 2 ↓ → MD (Y, i) > M S/P → túlkereslet mértéke: M/P2 – M/P 0
Az árszínvonal (P) és a kamatláb (i) kapcsolata
P 0 → MS /P = M D (Y, i) → i0 → egyensúly
↑ P1 → ↓ MS /P 1 → ↑ i1
↓ P2 → ↑ MS /P 2 → ↓ i2
A kamatláb és az árszínvonal között egyenes viszony van. (↑ P → ↑ i, ↓ P → ↓ i)
23
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
A gazdaságpolitika, az árupiac és a pénzpiac kapcsolata zárt gazdaságban
A makrokeresleti függvény (YD) levezetése
P 0 → i0 → I0 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I0 → YE → „A” ↓ P1 → ↓ i1 → ↑ I1 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet ↑ C(Y) + I1 → ↑ Y1 → „B”
24
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Munkapiac
L D (w/P) = L S (w/P)
L D(w/P) = munkakeresleti függvény (= a vállalatok munkaerő igénye) L S(w/P) = munkakínálati függvény w/P = reálbér w = nominálbér
L A = aktívak L f = foglalkoztatottak U = munkanélküliek
UÖ = önkéntes munkanélküliek
U K = kényszerű munkanélküliek U = U K + UÖ
w/P f = fizikai létminimumot biztosító reálbér
L S = L A → U = UK
L S < L A → U = UK + UÖ
U K = L S – L D (L 2 – L 1 )
UÖ = L A – L S (L A – L 2 )
w/P 0 → LD = L S → egyensúly → Lf = L 0
↑ w/P1 → ↓ LD → LD < L S → ↑ U → Lf = L D = L 1 → munkanélküliség (L 2 – L 1 )
↓ w/P2 → ↓ LS → LS < L D → Lf = L S = L 3 → munkaerőhiány (L 4 – L 3 )
munkanélküliségi ráta = u = U / L A = munkanélküliek / aktívak foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak (Lf) / munkaképes korúak aktivitási ráta = aktívak (LA ) / munkaképes korúak
Okun törvénye: kimondja, hogy ha a makrojövedelem 2,2%-kal nő, akkor a munkanélküliségi ráta 1%-kal csökken.
∆Y = 2,2% → ∆U = -1%
25
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Munkapiaci kategóriák:
∑ lakosság - 18 éven aluli (tankötelezettség) - 65 éven felüli (nyugdíj korhatár)
MUNKAKÉPES KORÚAK
megjelennek a munkaerő piacon
AKTÍVAK (LA )
nem jelennek meg a munkaerő piacon
INAKTÍVAK (Li )
kapnak munkát
FOGLALKOZTATOTTAK (L f )
L D okozza
nem kapnak munkát
MUNKANÉLKÜLIEK (U)
L S okozza
Kényszerű munkanélküliek (UK ) - Technikai - Strukturális (szerkezeti) - Konjunkturális - Indexálásból eredő - Szezonális
Önkéntes munkanélküliek (U Ö) - Súrlódásos (frikciós) - Magasabb életminőség - Helyváltoztatás - Szakképzettség hiánya
A makrogazdasági egyensúly feltétele: az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya, de ez nem feltételezi a munkapiaci egyensúlyt.
A statisztika (hazai és nemzetközi egyaránt) a munkaképes korúaknál: 15 – 64 vagy 15 – 74 éves korcsoportot vizsgál
26
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
A makrokínálati függvény (YS) levezetése
Y(L) = makro termelési függvény végig a csökkenő hozadék jellemzi
A függvény értelmezése:
w/P(P) = reálbér függvény a reálbér az árszínvonaltól függ fordított viszonyban
és a nominálbértől egyenes viszonyban
a) P 0 → w/P0 reálbér → LD = L S (egyensúly) → L0 = foglalkoztatottak→
Y 0 kibocsátás→ „A” pont
b) ↓ P1 → ↑ W/P1 → ↓ LD → LD < L S (munkanélküliség) → LD határozza meg a foglalkoztatottak számát (L1) → Y1 → „B” pont
c) ↑ P2 → ↓ W/P2 → ↓ LS → LS < L D (munkaerő hiány) → LS határozza meg a foglalkoztatottak számát (L2) → Y2 → „C” pont
Y S(P): rendhagyó, mert visszahajló
L 0 = potenciális foglalkoztatottak
Y 0 = potenciális kibocsátás
27
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
A gazdaságpolitika fajtái
Fiskális politika (költségvetési politika)
az összkeresletre hat
expanzív restriktív G↑ T↑ Tr↑ G↓ T↓ Tr↓
Képviselője: John Maynard Keynes (1883-1946)
Haavelmo-tétel: ha: ΔG = ΔT → ΔY = ΔG
Monetáris politika (pénzügypolitika)
a pénzkínálatra hat
expanzív restriktív M S↑ M S↓
Képvieslője: Milton Friedman (1912-2006)
Állami költségvetés egyenlege (S Á)
SÁ = T – (G + Tr) SÁ = T – G – Tr
G = autonóm (független a makrojövedelemtől)
Tr = autonóm (független a makrojövedelemtől)
T(Y) = T 0 + tY
T 0 = autonóm adó t = adókulcs (a jövedelemtől függ)
Y < Y 0 → kiadás > bevétel → S Á < 0 → deficit Y = Y 0 → kiadás = bevétel → S Á = 0 → egyensúly Y > Y 0 → kiadás < bevétel → S Á > 0 → szufficit
Az infláció
Infláció = pénzromlás → az árszínvonal tartós növekedése
Inflációs ráta (π) = P1 – P 0 / P 0
Az infláció fajtái: kúszó (10 % alatti)
vágtató (2-3 számjegyű) hiper (drasztikus, sok számjegyű)
Okai
Y D változása okozza keresleti infláció
C 0↑ I 0↑ G↑
M /P > M D S
Y S változása okozza kínálati (költség) infláció
W↑
P K↑ várakozások
28
Megnevezés Fiskális politika (expanzív) pl. G↑
Monetáris politika (expanzív)
pl. M S↑
Rögzített árfolyamrendszer eredményes nem eredményes
Lebegő árfolyamrendszer nem eredményes eredményes
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Nyitott gazdaság, valutapiac
Külkereskedelmi mérleg (X – IM(Y))
X = export → autonóm
X/Y = export hányad IM(Y) = import függvény
IM(Y) = IM 0 + mY
IM 0 = autonóm import = import határhajlandóság = ΔIM/ΔY (0 ≤ ≤ 1)
IM(Y)/Y = import hányad
X > IM(Y) → szufficit → SK < 0 X = IM(Y) → egyensúly → SK = 0 X < IM(Y) → deficit → SK > 0
X függ:
A gazdaságpolitikai lehetőségek nyitott gazdaságban
áruk színvonalától (minőségétől) külföld makrojövedelmétől
reálárfolyamtól (r = e • PK / P)
Cél: Y növelése → u (munkanélküliségi ráta) csökkentése
Eredményes: ha tartósan nő Y és u csökken Nem eredményes: ha Y nem nő tartósan, ezáltal u nem csökken
Az árfolyam változásának hatása az áru- és tőkemozgásokra
29
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
Valutapiac, fizetési mérleg
a) lebegő árfolyamrendszer
e 0 → D(€) = S(€) → fizetési mérleg egyensúlyban van → jegybanki tartalék nem változik e 1 → D(€) < S(€) → gyengül a hazai valuta → leértékelés e 2 → D(€) > S(€) → erősödik a hazai valuta → felértékelés
D(€) < S(€) → túlkínálat → fizetési mérleg szufficites → jegybanki tartalék nő D(€) > S(€)→ túlkereslet → fizetési mérleg deficites → jegybanki tartalék csökken
b) rögzített árfolyamrendszer
e 0 = egyensúlyi árfolyam e 1 = a gyenge sávban rögzített árfolyam → valuta keresleti függvény módosul D’(€)-re e 2 = az erős sávban rögzített árfolyam → valuta kínálati függvény módosul S’(€)-re
e 1 -nél túlkínálat → a jegybank Q2 – Q 1 mennyiségű valutát vásárol
e 2 -nél túlkereslet → a jegybank Q 4 – Q 3 mennyiségű valutát elad
az eladás illetve vétel = jegybanki intervenció
30