Kézikönyvofi.hu/sites/default/files/062032_enekeskonyv_6_kk_0.pdfAz Apáczai Kiadó új Kerettantervnek megfelelő alsó tagozatos könyveinek egy része az Énekes-könyv 6. elkészítése

Kézikönyv az Énekeskönyv 6.

tanításához

Rápli Györgyi – Szabó Katalin

Enekeskonyv 6 tanari kk.indd 1 2014.05.30. 13:37:23

Szerzők

Rápli Györgyi - Szabó Katalin

Szerkesztette

MISKOLCI SZILVIA

Kapcsolódó kerettanterv

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII.21.)

EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP - 062032

ISBN 978-963-328-309-7

© Rápli Györgyi, Szabó Katalin, 2014

1. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része

semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.

Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014

E-mail: [email protected]

Internet: www.apaczai.hu

Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés

HQ System Kft., Kecskemét

Terjedelem: 9,79 A/5 ív

Tömeg: 211 g


Szerzők

Rápli Györgyi - Szabó Katalin

Szerkesztette

MISKOLCI SZILVIA

Kapcsolódó kerettanterv

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII.21.)

EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP - 062032

ISBN 978-963-328-309-7

© Rápli Györgyi, Szabó Katalin, 2014

1. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része

semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.

Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014

E-mail: [email protected]

Internet: www.apaczai.hu

Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés

HQ System Kft., Kecskemét

Terjedelem: 9,79 A/5 ív

Tömeg: 211 g

BEVEZETŐ A TANKÖNYVCSALÁDHOZ Könyvünk szerves folytatása az 5. osztályos Énekeskönyvnek, és követi majd a család többi tagja, a 7.

és 8. osztályosok számára készült munka. Ezért úgy gondoltuk, hogy bevezetőnkben ismét felhívjuk a figyelmet azokra a szerkesztési, módszertani sajátosságokra, amelyek meghatározták tankönyvünket, és ezzel igyekszünk megkönnyíteni kollégáink munkáját.

Kívánjuk, hogy leljék örömüket az ének-zene tanításban, és kérjük, segítsék ötleteikkel a könyv útját.

A szerzők

A magyar ének-zene oktatás világszínvonalon is elismert. Máig nem vitatott annak a személyiségre gyakorolt nevelő hatása, eredményessége. Ám ez utóbbi csak abban az esetben nyer élettért, ha értő ke-zek gondozzák a gyermekek zenei fejlesztését. Amikor a tantervi anyag teljesítése kiválóan megvalósul, az még nem jelentheti a végcélt. A tananyag csak eszköz a művészeti neveléshez.

A tantervekben megfogalmazott követelmények elsajátításához a zenetanár részéről számos zenepe-dagógiai és készségfejlesztő módszer ismeretére van szükség. Sokféle metódust kell értőn alkalmaznunk a gyermekek zenén keresztüli „megszólításához”, a zene iránti nyitottságuk ébrentartásához vagy éppen felébresztéséhez. A módszerek mellett legfőképpen a gyermekeknek a korunkban megváltozott pszichés érettségére kell tekintettel lennünk, s nem utolsósorban az őket és bennünket körülvevő multimédiás kihívásokra, melyekre megfelelően válaszolni századunkban nem is olyan könnyű pedagógiai feladat.

Jelen tankönyvünk a 12 éves korosztály tanításában szerzett tapasztalásunkon alapszik. Változó vi-lágunk a változó pedagógiai gyakorlat érvényesítését teszi szükségessé. Mit jelent ez? Az átadási me-tódusok újragondolását, a gyermeki kíváncsiság és alkotókedv érvényre juttatását, mely nem csak az intellektuális tényezők függvénye, hanem nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is.

Tanóráinkon a magas színvonalú szakmai tudás mellett szükség van a pedagógiai, metodikai kultúra megfelelő szintű alkalmazására is, hogy a művészi készségek fejlesztése, egyáltalán az embernevelés alapját képező készségek fejlesztése domináljon, s csak azokhoz alárendelt szereppel bírjanak az isme-retek, melyek nélkül persze nincs élménykeltés, élményszerzés és ének-zene óra, zenei képesség- és tehetséggondozás sem.

Kodály elvei szerint: „Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyö-

rűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját... Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt meg-szerezni az iskola kötelessége.” (Gyermekkarok – 1929)

3


A megvalósulás feltételei:1. Kiművelt hallás2. Kiművelt értelem3. Kiművelt szív4. Kiművelt kéz

Mindennapi gyakorlatunk során el kell tudnunk választani, hogy mi épül be a szívbe (a művészeti nevelésnek ezzel van a legtöbb dolga!), és mi az elmébe. Vagyis mennyi az a zeneelméleti ismeret, ami szükséges ahhoz, hogy értők legyünk a zeneismeretben.

Ahhoz, hogy öröm és ne gyötrelem legyen az énektanulás, egyrészt pedagógiai-módszertani kultú-ránkat újra kell gondolnunk, munkánkat, időbeosztásunkat esetlegesen át kell szerveznünk, másrészt al-kalmazkodnunk kell a változó zenei igényekhez és a zenehallgatási szokásokhoz úgy, hogy a figyelmes, értő zenehallgatás igényét kialakítjuk.

Tankönyvünkben számos ötletet adunk a befogadás és a reprodukció játékos megoldására. A legfon-tosabb számunkra az értékes zene megszerettetése, a zenei műveltség megalapozása, az ízlésformálás a tantárgyi koncentráció előhívásával. Hangsúlyosan felvállaljuk a társművészeti kapcsolódások domi-nanciáját, a korszerű didaktikai elvek érvényesülését, a változatos munkaformák és a személyre szabott módszerek alkalmazásának szükségszerűségét. De a legfőbb hangsúlyt a gyerekek tevékenykedtetésére helyezzük.

Énekeljenek, játsszanak, improvizáljanak a diákok minél többet, azaz ők legyenek az énekórák főszereplői!

Jelen tanári útmutatónkban egy-egy zenei folyamat megoldására adunk ötletet, példákat a megvaló-sításra, a tananyagok feldolgozására. Nem törekedtünk a teljességre, hiszen azt az élet úgyis felülírja. Csak tendenciákat közöltünk, melyeket érdemes kipróbálni, adaptálni és annak szempontjait átgondolni, újra értelmezni.

A TANKÖNYV HASZNÁLATÁRÓLKézikönyvünk egy négyrészes tankönyvcsalád második kötetéhez készült olyan módon, hogy ez a

fejezet a következő kötetek használatáról is szól.

Tankönyvünkben a háttérszínnel megkülönböztetett oldalakon a „kiegészítő” anyag található. Az a tananyag, amelyet bár fontosnak tartunk, idő hiányában lehetséges, hogy nem sikerül teljes mértékben megtanítani, elsajátíttatni. A háttérszínnel jelölt oldalak tehát az adott tananyagtartalom elmélyítését szolgálják.

A fehér oldalak tartalmazzák a kerettantervi követelményeket, valamint azokat a dalokat, elméleti tudnivalókat, amelyeket úgy gondolunk, hogy minden gyereknek hasznos lenne ismernie.

4


Az Apáczai Kiadó új Kerettantervnek megfelelő alsó tagozatos könyveinek egy része az Énekes-könyv 6. elkészítése idején még nem jelenhetett meg, így tapasztalataink alapján és a meglévő köny-vek dalanyagának ismeretében tehettünk ajánlásokat az ismétlődalokra. Természetesen ki-ki saját óráján megvalósítandó céljai és a gyerekek tudásának ismeretében kell, hogy kiválassza az óra kezdetén ének-lendő dalok sorát vagy/és a dalcsokrokat. Az ismétlődalok a tanórák indításakor az érzelmi, hangulati ráhangolódást is segítik. Könyvünkben ezen ajánlás a „ráhangoló”, mely az oldalakat kezdő piros szö-vegdobozokban található.

A tananyagot olvasmányok színesítik, melyek egyrészt kiegészítő információkkal szolgálnak, más-részt műveltségterületi, tantárgyi kapcsolódásként jelennek meg, valamint kapcsolatot létesítenek a kü-lönféle műveltségi és kompetenciaterületek között.

Manapság a világhálón bőséggel állnak rendelkezésre információk, amivel tovább gondolhatók a tankönyv ötletei.

A könyv fokozatosan építi fel a tudnivalók rendszerét számítva arra, hogy különböző képességű és előképzettségű gyerekek ülnek a csoportokban. Úgy gondoljuk, hogy a feladatok több órán is, a külön-féle foglalkozások alkalmával elővehetők, használhatók, hiszen csupán ötletadók kívánnak lenni, inspi-rálók arra, hogy a tanár bátran improvizáljon.

A népzenei részben a kották nem követik a tudományos közlés rendszerét (g’ záróhang), hanem éne-kelhető, furulyán könnyen játszható és lapról olvasásra, felismerő kottaolvasásra alkalmas hangnemeket használnak. Az egyes tanulócsoportok hangi adottságai lehetnek a közölt hangterjedelemtől eltérők, a dalokat tehát érdemes a csoportnak megfelelő magasságban énekeltetni.

Sajnos a könyv terjedelmi korlátai miatt a daloknál gyakran kevesebb versszakot tudtunk közölni, mint szerettünk volna. Lehetőség szerint gyarapítsuk a tudást az adott dal további versszakaival, vagy a máshol gyűjtött szövegváltozatokkal! A gyerekek szívesen énekelnek ismert dallamra sok szöveget. Szerencsére ezek ma már hozzáférhetők az interneten.

A magyar népzene gazdag változatokban él, ezért ne ijedjünk meg az egyéni előadásmódtól! Ezen túl kötelességünk a stílushű előadás tanítása. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézeté-nek népzenei adatbázisai és egyéb források (pl. Bodza-Paksa hangzó anyag) mindenki számára elérhe-tők, és a felkészülés során hasznos segítséget nyújthatnak a tanárnak.

A tankönyv képanyaga szándékunk szerint illusztrál, információt nyújt, szórakoztat, elgondolkodtat, további kérdésfeltevésre ösztönöz, ízlést formál.

5


Piktogramok, jelölések

A tankönyvben piktogramok, illetve szövegdobozok segítik a könnyebb tájékozódást. A piktogramok jelentéstartalmát a tankönyv előszava tartalmazza. A sárga színű dobozokban talált kiemelések, definíciók a kerettanterv szerint előírt minimális követelményeket értelmezik. Azok elsajátítása, megértése a következő iskolafokozatra történő továbbhaladás feltétele. A szürke hátterű szövegdobozok kiegészítő olvasmányként szolgálnak.

NéPzeNei CDTankönyvünk népzenei anyaga a hozzátartozó CD-n is meghallgatható (a címe: Aki dudás akar len-

ni), mely Kisgyőri Krisztián és népzenei együttese munkáját dicséri. Ez a CD valamennyi könyv mel-léklete azon oknál fogva is, hogy a diákok bármikor segítséget kaphassanak egyéni felkészülésükben, ám nem titkolt szándékkal azért is, hogy könnyedén hozzájuthassanak egy gazdag, népi hangszerekkel kísért népzenei hanganyaghoz. Remélhetően örömmel és kedvvel válogatnak majd benne. Tanárként bátran használjuk azt házi feladatok kijelöléséhez, hiszen az énekes-, illetve a dalanyag karaokeválto-zata is megteremti annak a lehetőségét, hogy bármely diák könnyedén felkészülhessen soron következő órájára. Bízunk ennek a zenei lehetőségnek a sikerében, hasznosságában is.

A TANKÖNYV FELÉPÍTÉSE – TANÍTÁSI TARTALMAKA Nemzeti alaptanterv (NAT2012) és a hozzá tartozó kerettanterv a kötelező minimumot a fejlesztési

követelmények tekintetében meghatározza. A közműveltségi tartalmakat az énekes anyag esetében csak a populáris zenére vonatkoztatva adja meg (7.–10. évfolyam). Míg a zenehallgatási anyag a kerettanterv „A” változata szerint csak ajánlásként fogalmazódik meg, addig a „B” változat esetében azok kötelező jellegűek.

Tankönyvünk első sorban az „A” típusú kerettantervhez illeszkedik.

A könyvünket két nagy részre osztottuk: I. Népdalok világaII. Zeneirodalom-műfajok és -formák

Az hatodik évfolyamon is különösen fontosnak tartjuk az éneklésközpontú tanóravezetést, miközben fokozatosan növeljük a zenehallgatásra szánt időt. A ma iskolába járó gyerekek a kommunikáció és a tájékozódás új lehetőségeit használják, így látókörük szélesebb, de ez egyben azt is jelenti, hogy ízlésük formálása, megfelelő értékrendjük kialakítása új feladatok elé állít bennünket, tanárokat. Könyvünk úgy próbál meg ilyen irányban haladni, nyitottá válni, hogy közben a kodályi zenepedagógia bizonyított eredményeit alapértékként megtartja. Bátorítjuk a kollégákat, hogy az énekes alapú zenei képzést saját lehetőségeihez mérten (finanszírozás, egyéb metódusok ismerete) gazdagítsák.

A második rész a műfajok és a változatos zenei formák megismertetésén keresztül vezeti be a tanu-lókat a műzene világába. Elsősorban olyan zeneműrészletek segítségével közvetítjük az ismereteket, amelyek az adott korosztály számára könnyen énekelhetők, vagy akár hangszeren is megszólaltathatók.

6


Néhány dallamfoszlány remélhetően már ismerősen cseng a fülükben (W. A. Mozart: Egy kis éji zene; J. Haydn: „Üstdob” szimfónia), ám értőbbé válhatnak azok céltudatos, és nem utolsósorban játékosan elemző megismertetésével.

AZ IDEÁLIS TANÓRÁK FELÉPÍTÉSE, MÓDSZERTANI FRISSÍTÉSAz énekórák ideális esetben légzéstechnikai gyakorlatokkal, hangképzéssel kezdődnek Bár tan-

könyvünk ilyen gyakorlatokat nem tartalmaz, ajánljuk a kollégáknak, hogy ne sajnáljanak az óra elején néhány percet arra szánni, hogy fejlesszék az egységes hangzás kialakítását a beéneklő gyakorlatok se-gítségével. Tanárként gyakran attól rettegünk, hogy a ritka alkalmak, a heti egyszeri, néhány intézmény-ben másfélszeri találkozások sem elegendők a követelmények átadásához. Tény, hogy koncentráltan, tudatos tervezéssel, aktív, intenzív munkával lehet csak célt érni, s minden elvesztegetett percért kár. De a beéneklést ne tekintsük feleslegesnek egy tanórán sem, hiszen már rövid távon is hozadéka van. Egy-részt fegyelmez, összerendezi az osztályt. Másrészt, ha megtanítjuk a legalapvetőbb dolgokat – a helyes testtartást, ápoljuk a hangzóformálást, fejlesztjük az artikulációt, intonációs gyakorlatokkal segítjük a tiszta éneklést –, akkor a „tananyag” éneklésekor már csak visszautalásokkal kell élni ezek javításához. Tervezzük meg valamennyi óránkhoz a gyakorlatsorokat! A beéneklés legyen fokozatos, tartalmazzon állandóságot, vagyis óráról órára ismétlődő egyszerű gyakorlatokat, és olyan intonációs példákat is, me-lyeknek már köze lesz a tanóra anyagához.

Az intonáció javítása állandó feladatunk. A beénekléskor a kényelmes, lassú, kis hangterjedelmű gyakorlatoktól haladjunk a fürgébb mozgás, a nagyobb hangterjedelem felé. Kezdjünk zümmögéssel, majd „dó-ré” gyakorlatokkal. Ezt kövesse az ereszkedő motívumok éneklése (m-r-d; s-f-m-r-d), melyek javítják a tiszta intonációt. Térbeli, vizuális gyakorlatokkal is segíthetünk tanítványainknak: hasznos a szolmizáció mutatása kézjelekkel, mivel ezek térbeli elhelyezése utal a hangmagasságra. A hang „gömb” alakjának elképzelése, és az arra fölülről való elegáns érkezése tapasztalatunk szerint mindig segít.

A ritmus tanítása: Első lépés a metrumérzék kialakítása. Mindig az adott ütemmutatót figyelembe

véve készítsük elő a dalok ritmusát! Ez a beénekléstől a dalismétléseken keresztül az előkészítő ritmus-gyakorlatokig tart. A ritmus mindig a lüktetéshez képest zajlik. Nem elég, ha a tanár adja a mérőütést, ennél fontosabb a gyerek tevékenysége. Kisebb korban mérőt lépünk, majd mérőütéshez ritmusneveket mondunk. Ne felejtsük el: A ritmus mindig elöl járjon! (Kodály szavai a 333 olvasógyakorlat ajánlásá-ból). A ritmus hangoztatásakor a hangsúlyos mérőütés és a ritmus mondása az, ami leginkább eligazít. A taps a hosszabb értékeket nem képes visszaadni. Először tehát mérőütés és mondás, majd ritmushang-szerrel, tapssal történő gyakorlás a helyes sorrend.

Több évtizedes tapasztalatunk szerint a daltanítás egyik legeredményesebb módja a kézjeles szolmi-zálást követő szöveggel való énekeltetés, mert ez intonációs és formai biztonságot is nyújt.

A daltanítás két legismertebb lehetőségének ismertetése előtt hangsúlyozni kell, hogy a cél a lehető legeredményesebb módszer, illetve kombináció megtalálása.

7


Daltanítás hallás után: A módszer feladata, hogy segítse a zenei- és szövegmemória fejlesztését, az élményt és a tanári bemutatást tegye meghatározóvá.

Javasolt folyamata:1. A teljes dal eléneklése annak minden versszakával, a szöveg (történet, mondanivaló, ismeretlen

kifejezések, képi elemek) megfigyeltetése. Ez többszöri bemutatást kíván, lehetővé téve ezzel a jobb megfigyelést, rögzítést. Amennyiben a szöveggel kapcsolatos tudnivalók már nem igénylik, a továbbiakban elegendő egy versszak bemutatása, legtöbbször ez az első versszak kell, hogy legyen. Ilyenkor is adjunk új megfigyelési szempontokat, ezek vonatkozhatnak a dal formájára, metrumra, ritmikai, dallami kérdésekre. Fontos, hogy közben a gyerekek csak a megfigyelőképességükre és memóriájukra támaszkodjanak.

2. A többszöri (2–5 alkalom) bemutatás után a tanulóknak határozott élménye lesz a dalról, ekkor kezdhetjük a soronkénti daltanítást. A tanár énekli az első sort, diákok ismétlik, a második sorral történik ugyanez, majd a két sor összekapcsolása következik, és így tovább az egész dal összefüggő énekléséig. Érdemes a sorokat addig ismételtetni, amíg (majdnem) hibátlanul énekli a csoport. A tanárnak figyelnie kell tanítványait, és pontos javítási utasításokkal kell ébren tartania a figyelmet.

3. Az első versszak összefüggő éneklése után kerülhet sor a többi versszak megismerésére. Ekkor a tanár eldöntheti, hogy marad-e a hallás utáni tanításnál, vagy tankönyvhasználatot enged.

4. A tankönyv használata a lehető legrövidebb ideig tartson, hogy ne szoktassuk „mankóhoz” a gye-rekeket.

Daltanítás kottakép alapján: A módszer legfontosabb funkciója a kottaolvasás gyakorlása daltanítás kapcsán. Fontos dolgunk eldönteni azt, hogy melyik dal alkalmas a kottaképről történő daltanításra. A ritmus egyszerűsége, az ismétlődések a dallamban és a ritmusban, a kis hangközlépések, ugrások segítik a sikeres megvalósítást. Természetesen mindig figyelni kell a csoport képességeire, hiszen a gyerekeket sikerélményhez szeretnénk juttatni.

Javasolt folyamata:1. Első lépés a metrum megállapítása, majd el kell jutni a ritmus hibátlan hangoztatásáig. Érdemes

ennél a pontnál formára vonatkozó megállapításokat is tenni (ismétlés, visszatérés stb.). 2. Ez után kerül sorra a kulcs, a dó-hely, a hangnem és a kezdőhang megállapítása.3. Fontos, hogy a daltanítás megkezdése előtt a gyerekek hangnemérzetét kialakítsuk. Erre kiválóan

alkalmas a kézjeles éneklés. Kiemelhetjük a hangnem főhangjait, a dal jellegzetes fordulatait. Ha a dalban nehéz ugrás található, mindenképpen gyakoroltassuk (kézjel – betűjel – hangjegy).

4. Ezután térhetünk rá a dal részeinek szolmizált éneklésére először belső hallással, sorzáró hangokat kérve, majd hangos énekléssel. (A belső hallással való éneklést is kell és lehet puha mérővel irány-tani! Egy-két hangot, dallamfordulatot a tanár „sugalmazzon”! Szemmel láthatóan az is észrevehe-tő, ha a diák csak némán ül, vagy ha magában valóban énekel. Más pozícióban ül és mozdul. Pró-bálják a gyerekek felé ezt kedvesen észrevételezni. Ezt érdemes kipróbálni, garantált a siker lesz!)

5. A dal egészének biztonságos éneklése után olvassuk el a szöveget, majd beszéljünk az esetleges

8


ritmikai kérdésekről, majd nagyobb részenként (kétsoronként) énekeljük el a dal első versszakát! 6. Összefoglaljuk és rögzítjük az első versszakot, majd a többi szöveget tanítjuk.

Bármilyen módszert választunk, a dal tanítása ne tartson tovább 15 percnél! Semmi baj nem történik, ha a további versszakokat később ismerik meg tanítványaik. Feladhatjuk házi feladatnak az olvasást vagy éneklést. Természetesen, ha azt érezzük, hogy a gyerekek élvezik a munkát, nyugodtan sértsünk „szabályt”, és énekeljük, tanuljuk hosszabb időn keresztül a dalt!

Hibajavítás: Többféle módon, megfelelő előkészítéssel elkerülhetjük a hibák egy részét. Ha ennek ellenére pontatlanságot, csúnya éneklést tapasztalunk, azonnal javítanunk kell: fontos, hogy pontosan nevezzük meg a hibát (alacsony vagy túl magas hang, pontatlan ritmus stb.), majd a dallamból kiemelve javítsuk, és a helyes rögzítés után helyezzük vissza környezetébe!

A KORSZERŰ OKTATÁS- ÉS NEVELÉSELMÉLET EREDMÉNYEINEK BEÉPÍTÉSE A TANKÖNYVBE

az éNek-zeNe oktatással összekaPCsolaNDó komPeteNCiaterületek

A szociális kompetenciák fejlesztésére könyvünk feladatai különösen sok gondot fordítanak. A kap-csolatteremtő képességre az énekóra egész folyamatában szükség van, a kooperációs képesség pedig a különféle feladatmegoldások alkalmával fejlődhet (páros és csoportmunkák). A zene és a matema-tika összefüggése, a matematikai kompetencia fejlesztése a zeneelméleti tudnivalók magyarázatakor, az anyanyelvi szövegértési kompetencia a dallamok éneklésekor, irodalmi kapcsolatok keresésekor, az idegen nyelvi kompetencia a más népek dalainak tanulásakor, a természettudományi kompetencia a népdalok természeti képeivel kapcsolatosan kerülnek előtérbe. A digitális kompetencia szinte minden tananyaggal fejleszthető, akár házi feladat formájában is. A generatív tevékenységek, a játékos megkö-zelítések, az alkotásvágy felébresztése szintén feladatok formájában vannak jelen könyvünkben.

Az ének-zene a társművészeteken túl más műveltségterületekhez is kapcsolódik. A tantárgyak tema-tikai egységei között szoros tartalmi és logikai összefüggések is felfedezhetők. Ezek felismerése köny-nyíti a megértést, a rendszerben látást. Könyvünk erre vonatkozó példái ötletadók az alkalmazáshoz, a további kutakodáshoz. A tartalmak ez irányú szervezése a tanulók fejlődéséhez, életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez kívánja igazítani a tananyagot. Példák a tantárgyi kapcsolódásokra könyvünkben: rajz- és vizuális kultúra végigvezetése a teljes tankönyvben; nép- és honismeret – 22., 43. oldal; irodalom – 13., 19. oldal; földrajz – 26., 28., 31. oldal; természetismeret – 23. oldal; történelem – 50., 52.oldal stb.

Énekórán a bemutatott műzenei szemelvények a középkortól kezdődően a 18. század világába

vezetnek. A történelem – társadalomismeret órán – még ezen évszázadokkal teljességében még nem foglalkoznak. Így az énektanár feladata e korszakok átfogó megismertetése annak érdekében, hogy az énekelt, hallgatott zeneművet el tudják helyezni egy adott történelmi korban, hogy megismerhessék

9


azok keletkezésének, érzelmi hátterének mikéntjét, s nem utolsósorban, hogy értőbben fogadják a remekműveket. A háttérismeretek bemutatásához készíthetünk prezentációkat, vagy javasolhatunk diákjainknak ismeretterjesztő könyveket, filmeket.

Projektoktatás

A neveléselmélet szerint a projekt valamely komplex téma feldolgozása, az ehhez rendelt célok, fel-adatok meghatározása, a munkamenet és az ehhez rendelt feladatok megtervezése, végül az eredmények prezentálása. A projektmunka 11 ismérve közül néhány álljon itt: kiindulópont a tanulók probléma-felvető kérdése és a közös tervezés. Adjon módot individualizált és csoportmunkára egyaránt, legyen interdiszciplináris, a pedagógusok és tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt, a tanulók önállóan döntsenek, és viseljék a felelősséget döntéseikért, és a pedagógus szervező, tanácsadó funkcióban szerepeljen. A később bevezetett projektorientált oktatás fogalom megengedi, hogy a kritériumok közül egyesek ne teljesüljenek, például a tanár határozza meg a témát (Forrás: M. Nádasi Mária: A projektoktatás. Budapest, 2003, Gondolat Kiadói Kör-ELTE BTK Neveléstudományi Intézet könyve alapján).

Tankönyvünk lehetőséget ad a projektekben történő anyagfeldolgozásra. A népzene témakörei, a nép-zenegyűjtés története, módjai, a népzenei anyag csoportjai kiindulópontjai lehetnek egy-egy projektnek (pl. Életképek – párválasztás, esküvő; Ünnepek – karácsonyi ünnepkör) ugyanúgy, mint a műzenei anyag: műfajok, művek, formák feldolgozásai. Ide tartozik a jelenetek előadása énekkel kísérve, csoportonként.

A csoport egy-egy órán együtt dolgozik, a gyerekek kiosztják a csoportszerepeket és a feladatokat, egy másik, későbbi órán lehetőséget kapnak a megbeszélésre, ez nem kell, hogy egy teljes tanítási óra legyen, majd a projekt zárásaként bemutatják munkájuk eredményét. Természetesen a projektek számát az éves óraszám befolyásolja, hiszen az énekóra legfontosabb feladata az éneklés. A gyerekek ideg-rendszeri változása és a világ, a technikai lehetőségek változása mégis azt indokolja, hogy az ének-zene oktatás is alkalmazza az új nevelési elképzeléseket.

10


A TANKÖNYV FEJEZETEI RÉSZLETESEN

„A mai embert szilárdan épített, kényelmes, meleg házak és jól záródó ablakok védik meg az időjárás viszontagságaitól, de nincsen, vagy alig van eszköze az érzelmek viharai ellen; a bánat, a gyász, a kétségbeesés, a nyomasztó szorongás ellen. A legtöbben akkor is tanácstalanul állnak, ha valami más, kellemes, boldogító érzés lepi meg őket…” Az ember valaha a népdalokkal „vi-gasztalódott, mondta el bánatát, vallott szerelmet, tudatta a világgal boldogságát…”(Andrásfalvy Bertalan előszava Bodza Klára–Paksa Katalin Magyar Népi Énekiskola I. kötetéhez; Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992)

„Minden nemzet azt tekinti klasszikus művészetnek, amely legtöbbet, fejez ki a nemzet lelké-ből, a legtökéletesebb formában. Nincs más zenénk, amely a magyar lélekbe mélyebben világít bele, tömörebb, ércnél maradandóbb formában. A magyar népdal a par exellence magyar klasz-szikus zene.” (Kodály Zoltán: A zene mindenkié. Zeneműkiadó, Bp. 1975. 40–41.p)

Tankönyvünk első fejezete a népdalok segítségével kívánja megéreztetni a gyerekekkel a dalolás örö-mét, felszabadító élményét. Természetesen ehhez elengedhetetlen a hozzáértő, elhivatott tanár munkája, aki nélkül a legjobb tankönyv is csak lélek nélküli papír marad.

Bodza Klára – Paksa Katalin – Vakler Anna könyvében (Magyar népi énekiskola I.–II.–III.) a magyar népdalkincset az éneklés alkalmai szerint osztályozza mindenki számára érthető, sok példával illusztrált módon. Ezt a rendszerezési formát követtük egyszerűsítve és az alkalomhoz nem kötött dalok kategó-riáját a megnevezés szintjén kihagyva (nem megnevezve). Ajánljuk a kollégák figyelmébe a világhálón is hozzáférhető bőséges és gyönyörűséges anyagot, mely a következő honlapon jelenleg elérhető: http://www.borokas.hu/nepdalok/enek.html.

Az énekóra elsősorban az éneklésről kell, hogy szóljon. A gyerekek aktivitása nélkül nincs jó óra. Hiába énekel a tanár, kopogja a mérőütést, ez nem válik a gyerek saját élményévé. Fontos, hogy a 45 percből legalább(!!!) 30 percet a gyerekek aktívan tevékenykedjenek. Ez hatalmas munkát és energiabe-fektetést kíván diáktól, tanártól egyaránt.

Minden órán hangozzék el legalább 8–10 dal! Lesz, amelyik már gyönyörűen formálva hallha-tó, lesz, amelyikbe be-becsúszhatnak hibák, és lesz, amit még csak keveseknek sikerül majd hibátlanul énekelni. De a tanár tudni fogja, mikor javítson, ismételjen. Ma már nagy segítség a kotta, és a könnyen hozzáférhető hanganyag. A fent említett könyv szerzői is ajánlják a hangzó zene segítségével történő daltanulást. Merjük használni azokat a modern eszközöket, amelyek segítenek megőrizni kincseinket!

11


AZ ELSŐ FEJEZET HASZNÁLATÁRÓL – A NÉPDALOK VILÁGAJavasoljuk, hogy a népdalokat a gyerekek tanulják meg kívülről. A kottából való éneklés kevésbé

teszi lehetővé a felszabadult, oldott előadást.

Feldolgozási javaslat, kiegészítő inFormációk Kodály Zoltán: Mátrai képek (Tk. 8.–11. oldal)Kodály Zoltán vegyeskari kórusművét 1831-ben az általa, Mátra vidékén gyűjtött népdalokból írta. A

mű bemutatása sokféle tantárgyi kapcsolódást rejt magában. Földrajzi vonatkozásként lehet beszélgetni, vetíteni, plakátot készíttetni stb. a Mátra természetvédelmi szépségeiről, növény- és állatvilágáról, tu-risztikai látványosságairól. Kodály életrajzi vonatkozásában kiemelten Galyatetőről. Néprajzi, történeti vonatkozásban Vidróczki Márton személyéről, életének és halálának körülményeiről. Irodalmi vonatko-zásban a nép- és műballadák műfajáról.

A kórusmű öt nagy egységből, hétköznapi életet bemutató képből áll:Betyárballada – A Vidrócki híres nyája; Már Vidrócki emelgeti a bankótElvágyódás – Elmegyek, elmegyekHonvágy – Madárka, madárkaHazatérés – Sej, a tari rétenLakodalom – Két tyúkom tavalyi; Apcon lakom; Ki van borér’; Hallod-e, te szolgáló?

A ballada (a fájdalom, a bánat, a magány, a szomorúság) és a lakodalmas (a harsány vígság, közös szórakozás) ellentétes pólusa mintegy bekeretezi a középső három életérzést bemutató tablót.

1. rész: Vidrócki ballada (Tk. 8. oldal)„Vidróczki Márton Mónosbélen született 1837-ben. Besorozták katonának, ahonnan kétszer is meg-

szökött. A második szökés után már az erdőben bujkált. Elfogták, és 27 évi fogságra ítélték. A börtönből is megszökött, és visszatért szülőföldjére. A mondák szerint szép, derék ember volt, lobogós ujjú inget, bő gatyát viselt, fegyverekkel bőven felszerelkezve járt. A hiedelem szerint nem fogta a golyó, kegyetle-nül megbüntette ellenségeit, de nagylelkűen meghálálta a segítséget. Csak a gazdagtól rabolt, a szegényt nem bántotta. 1871 őszétől tartotta rettegésben Heves, Nógrád, Borsod és Gömör megye jómódú polgá-rait. 1873 februárjában halt meg, állítólag egyik embere végzett vele. Sok történet szól vakmerőségéről, féktelen természetéről, mulatozásairól. Félelemmel vegyes tisztelet övezte a nép között.” (Forrás: Wi-kipédia)

Pintér Pista csendőrségi vallomása:„Pintér bevallotta, hogy Almásy pincéjében borozgattak, s onnan hárman, Vidróczki, Pintér István

és Rácz Antal estefelé elindultak, hogy A. urat kirabolják… Erre én – úgymond Pintér – kijelentettem Vidróczkinak, hogy én semmi árért nem megyek A. urat kirabolni. De abban a pillanatban… Vidróczki revolvert ragadva mellemnek szögezé, s kijelenté: hogyha nem engedelmeskedem, rögtön lelő, s én ismertem Vidróczkit, aki végtelenül kegyetlen volt, megijedtem, és szó nélkül követém. S így mentünk

12


hárman a Zagyva hídig, hol is Vidróczki előttünk ment, én Rácz Antaltól elkértem baltáját, s gondol-tam magamban, ha én agyon nem vágom, ő lő agyon, fogtam hát a baltát, s hátulról fejbe vágtam. Erre ő leesett, kétszer vágtam még azután fejébe a baltát, s fegyveremmel rálőttem, lövés után a ruha rajta meggyúlt, de én, hogy megösmertessék, eloltottam. Fegyvereit elszedtük, s legott saját fegyvereinkkel együtt a Zagyva vizébe dobáltuk, s elhatároztuk, hogy az élettel felhagyva a történt esetet a törvénynél bejelentjük…”

A népballada erőteljes parlando-rubato előadásmódot kíván. Énekléskor engedjük szabadon áramolni a ritmusokat, melyek inkább a szöveg tagolását, mintsem annak kifejezését jelzik.

A tartalmi érthetőség, a balladai történés bemutatása szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy valamennyi versszakával szólaljon meg a dal! Könyvünk teljes terjedelmében közli az első részt, de feltétlen tudnia kell a balladai történetet bemutató zenetanárnak, hogy Kodály a történetet kétféle dal-lammal szólaltatja meg. Ha fellapozzák Kodály Zoltán: Vegyeskarok című kötetét, világossá válik a szerkezet, világossá válik, hogyan kell elénekelni a balladát a diákoknak: „A Vidrócki híres nyája” 1. – 4. versszak (tankönyv 8. oldal), majd „Már Vidrócki emelgeti a bankót” 1.–3. versszak (tankönyv 9. oldal), majd ismét „A Vidrócki híres nyája” dallam, de az 5. versszakkal megszólaltatva. Így válik teljessé a drámai történet, és ennek bemutatásával lesz könnyebb követni a kórusmű zenehallgatását. Tanítsák meg mindék népdalt, majd hallgassák meg a mű bevezető részét!

A vegyeskari 1. rész meghallgatásakor legyen zenehallgatási feladat annak a megfigyeltetése, mit fejez ki a zeneszerző a mély férfiszólamokkal, vagyis a tizenhatod mozgásban sodródó, kanyargó dal-lamokkal, melynek szövege: „Csörög morog a Mátrába (basszus és tenor szólam: 3-6. ütemek). Ugyan-csak a szöveg kifejezését erősíti a szoprán, tenor és basszus szólamok kanyargása a 11.–12. ütemekben: „Környes körül a gaz alján”. A népballada 5. versszakát az alt szólam siratóként énekli. Érdemes meg-figyeltetni a többi szólam fájdalmas sóhajtozását, majd Vidrócki sírból is megszólaló hetyke válaszát: „Mit ér nekem hat vármegye, tizenkettő jöjjön ide.”

Mivel a ballada története a két dallamban feldolgozva válik érthetővé, ezért jó, ha időt szánunk mind-két népdal megtanítására. A feldolgozás, daltanítás módszerét csoportunk képességei, érdeklődése és még sok más szempont befolyásolhatja. Ha kényelmes teremben, jó minőségű hanglejátszó berendezés-sel rendelkezünk, lehetséges, hogy zenehallgatással kezdjük majd a feldolgozást. Furulyázni tudó cso-port lapról olvashatja a második balladarészt, jó hangú, jó kiállású fiúknak, lányoknak megtaníthatjuk előzetesen az első dallamot, és meghallgathatja a csoport előadásukat szereposztással is.

2. rész: Elvágyódás – Elmegyek, elmegyek (Tk. 10. oldal)A népdalok éneklése, tanítása akkor válik a 21. században élővé, ha sikerül megéreztetnünk, megfo-

galmaztatnunk azok „üzenetét”. Ez a „honvágydallam” a hazavágyódás, a hazáját, s azzal együtt a sze-relmét kényszerből elhagyó ember bánatát fejezi ki. Nevelési szempontból fontos ennek megbeszélése. A feszes, Giusto-szöveges éneklést kövesse a dal utószolmizálása annak érdekében, hogy a zenehallga-

13


táskor megfigyeltethessük: „A 2. és 3. versszakokban jelöljétek be könyvetekben azt a szövegrészt, ahol a kórus az eredeti népdalhoz képest másképp énekli a dallamot!” (2. versszak 3. sor és 3. versszak 4. sor). Kiváló hallásfejlesztő feladat.

Az Elmegyek, elmegyek kezdetű dal bemutatásakor kérhetjük, hogy mindenki képzelje el a szereplő testtartását, a helyszínt, a környezetet, az esetleges többi jelenlévőt, ahol a dal elhangzik. A hetyke szó jelentésének megbeszélésekor kereshetünk olyan hangfestő, hangutánzó szavakat, melyek ismert da-lainkban szerepelnek, például: biggyeszt, (Este van már, nyolc óra), őkelme (Hej, Vargáné), huzsedári (Sárga csikó).

3. rész: Honvágy – Madárka, madárka A népdal alkalmas a kánonéneklés gyakorlására annál is inkább, mivel Kodály is ekképp dolgozta fel

a dallamot (indító tenor – szoprán).

4. rész: Hazatérés – Sej, a tari rétenMegfigyelési szempontként javasoljuk a „tételt” indító tiszta kvint (C - G) „Réten – réten” szövegrész

„meghallását”. Ezt a dudakíséretet kipróbálhatjuk osztályunkkal is. Izgalmas feladat lehet annak megfi-gyeltetése, mikor vált a basszus-tenor szólam dudakísérete más magasságba (D-a, majd E-h).

5. rész: Lakodalom – Két tyúkom tavalyi; Apcon lakom; Ki van borér’; Hallod-e, te szolgáló?; (Tk. 11. oldal)

A sodró záró rész formai követése kiváló egy zenehallgatási tabló készítésére. Kerüljön fel a táblára egy ábra, ahol a népdalokat csoportfeladatban szólamok szerint kell jelölni megszólalásuk szerint.

Ha van lehetőségünk megtanítani a Mátrai képek Quodlibetjének dallamait, akkor bizonyára nagy örömmel fedezik majd fel tanítványaink az összegző zenehallgatás alkalmával mindegyiket. Egyéb eset-ben használjuk a felismerő kottaolvasás gyakorlására a dalok kottáit! Amelyik dallam alkalmas rá – ilyen a tempo giusto dallamok többsége –, azoknak a tanítása közben keressünk lehetőségeket az egyszerű kíséretre. Ez lehet merőütés, a hangsúlyok tapsolása, hangszerrel való megszólaltatása, a hangsúlytalan ütemrészek kiemelése, ritmusosztinátó, a dal ritmusa kánonban, dallamosztinátó, tartott dallamhang és még sok egyéb ötlet a tanári fantázia szerint.

Az ürögi faluvégen szól a muzsika (Tk. 12. oldal)Mivel a 3. népdalsor önmagán belül is motivikus variációt képez, megfontolandó, hogy annak ta-

nításával kezdjük a dalt. A dallamot indító dó – mi – szó hármashangzat feltétlen kiemelésre vár. Tan-könyvünk javasolja a „gyermekhangszerek” készítését, és a dal azokkal történő kísérését. Mit jelenthet a házilag készített ritmushangszer? Például: kövek; képkeret húrozása befőttes gumival; fésű selyempa-pírral borítva; fémszálra vagy spárgára felfűzött fémkupakok; dobozok rizsszemekkel; konzervdobozok fakanál ütővel stb.

A horgosi csárda ki van festve (Tk. 13. oldal)A népdal alkalmas arra, hogy a dór hangkészletet megerősítsük, az előző évben tanult dór dallamokat

14


átismételjük. De természetesen ne csak zeneelméleti szempontból, hanem tartalmában is vizsgáljuk, néprajzi vonatkozásában is beszélgessünk a csárda, a fogadó, az étterem viszonylatáról!

Alkalmas a szövegimprovizációra is hangszerismeret tanításával összekapcsolva. A népi és a klasszi-kus hangszerek megkülönböztetése, vagy éppen mindkét csoportban való használata tanítható, miköz-ben a gyerekek hangszerneveket énekelnek.

A dallam tanításakor figyeljünk a kezdőhang helyes bevésésére, mert könnyen szó-vá válhat a lá hangunk, valamint a harmadik írott sor ré hangjára nehogy ri-vé váljon. A csárda szó számtalan lehe-tőséget kínál a kalandozásra: irodalom (Petőfi Sándor), nyelvtan (a szó jelentése, szinonimák keresése, szóhangulatok es jelentésárnyalatok magyarázata), zenetörténet, népzenei ismeretek (a csárdás lépései). Lehetséges, hogy a mai gyerekek már nem értik, nem érzik, hogy milyen szerepet tölthetett be a régi ko-rok utazóinak életében a csárda, illetve a falu lakóinak életében a „faluvégi kurta kocsma”. Az amerikai filmeket is kevéssé ismerhetik, ahol a kamionosok pihenni, beszélgetni térnek be az útszéli fogadókba.

Érdemes szót ejtenünk a népdal szabálytalan sorszerkezetéről, a bővülésről, rövidülésről.

Bartók Béla: Este a székelyeknél – zenehallgatás, ismétlés (Tk. 14. oldal)A zeneelméleti ismeretek (pentatónia, esetleg az anhemiton pentatónia fogalmának megismertetése,

dallamvonal, átkötött hang értéke, jelölése, változó ütemmutató), hangszerismeret, földrajzi, történelmi, néprajzi ismeretek és még sok, a tanár által a csoport számára fontosnak tartott dolog kapcsolható a ze-nehallgatáshoz.

Őszi barangolások (Tk. 15. oldal)Az Őszi barangolások alkalmas a projektfeladat előkészítésére, a nagy csoport létszámától függően

beszélhetjük meg a feladatokat a gyerekekkel. A kisebb csoport létszáma optimálisan 4 fő. A lényeg, hogy a gyerekek szívesen végezzék a feladatokat. Ha mi leszünk az ötletadók, akkor engedjük szabadon a fantáziánkat, javasoljunk minél több lehetőséget: zenés színdarab írása és előadása, zenés barangolás népdalokkal Magyarországon, zenehallgatással egybekötött barangolás, az ősz színei a dalokban. Gyűjt-hetünk szavakat az ősz hangulatáról, a növényvilág változását jelző igékről, főnevekről és melléknevek-ről, és természetesen mindezt azért, hogy minél többet énekeljünk.

A malomnak nincsen köve (Tk. 16. oldal)A népdal tanítása azért is fontos, mert a következő évben tanult daljáték, Kodály Zoltán: Székelyfo-

nó Görög Ilona balladájának „betétdala”. A népdal ritkasága a mixolíd kezdés (dúr jelleg), majd a moll jellegű (lá – pentachord) 3.–4. sor. Ha előző évben tanítottunk dúr-moll váltásban, karakterben mozgó népdalokat (Mikor leány voltam; Hess páva; Most jöttem Erdélyből), akkor azokat ismételtessük át! Mindezek tudatos megfigyeltetése előrevetítve segíti az ebben az évben tanult bécsi klasszikus művek hangnemváltásainak megértését, meghallását (lásd. J. Haydn: Üstdob szimfónia C-dúr – c-moll téma variációja).

15


A dal megtanítása történhet kézjelek segítségével, hallás után vagy betűkottáról. A szolmizálás során fontos tudatosítanunk a hangnemváltást, amit a kézjellel való mutatáskor úgy érzékeltetünk, hogy a szó és mi hangokat egy magasságban mutatjuk. A gyerekek tiszta intonációját segíti, ha ők is mutatják a kézjeleket.

A d-m-s-l-tá-l-s-m sorozat éneklése előkészítésként és utólag is elképzelhető. A tá hang az új hang-nem szó hangja.

Z anya ő sziep lányát (Tk. 17. oldal)Bogdánfalváról sok adat olvasható a különféle szakkönyvekben, a világháló böngészőin. Számunkra

legfontosabb, hogy a csángó magyar nyelvjárás sokáig élt a környékbeli falvakban. Ennek szép emlékei az itt gyűjtött dallamok szövegei. A tankönyvünkben közölt három versszakot egészítsük ki a követke-zőkkel, melyek a dal első versszakaiként énekelhetők:

Sej, az erdő szélibe’/ az erdő szélibe’/ ni hol két katona,/ ni hol két katona.Egyik mondja vala, / egyik mondja vala,/ miért búsulsz pajtásim, / miért búsulsz pajtásim.

Duna-parton van egy malom (Tk. 18. oldal)Hasonlóan egyszerű ritmuselemekből épülő népdal, mint az előző évfolyamban megismert Hej, Du-

náról fúj a szél. A dallamot mutassa be a tanár kis terces változatban is!

Miguel de Cervantes Saavedra: Don Quijote (Tk. 19. oldal)A tankönyvben szereplő képek felhasználhatók a történet elmesélésén kívül arra, hogy a gyerekek

(csoportok) olyan megfigyeléseket tegyenek, melyeket irányított kérdésekkel készíthetünk elő. Ez vo-natkozhat a szereplők társadalmi helyzetének megfigyelésére, melyből máris adódik az énekelhető fela-dat. A hangszeres zene hogyan utal arra, hogy milyen társadalmi helyzetű réteghez szól? Miért gondol-hatjuk az egyik művet előkelőnek, míg a másikat mindennapi használatra szántnak?

A „búsképű lovag” hadakozása a szélmalommal, és az ezt ábrázoló grafika, melyen megjelenik az „óriás” alakja, szintén alkalmat ad irodalmi kapcsolódásokról való beszélgetésre: a mesék világának óriás alakjaitól kezdve az ismert irodalmi alkotások összegyűjtésére (Gulliver…).

Érik a ropogós cseresznye (Tk. 20. oldal)Tipikus példája azon dallamoknak, melyekben a kvintválasz pontosan illeszkedik a második sorban.

A kvintválaszok megismertetésére az 5. évfolyamban számos játékos megoldás kínálkozott: rögtönzött zenei motivikus kérdés – válasz öt hanggal lejjebb – feljebb; hiányos dallam pótlása a kvintválasz sza-bálya szerint; olvasógyakorlatok; kvintváltó népdalelemzések.

16


Javasolt dallami-szerkezeti előkészítés:1. Énekeljük kézjellel az alábbi dallamvázat!

lá szó mi ré szó / lá szó mi ré miré dó lá, szó, dó / ré dó lá, szó, lá,

2. Elemezzük az énekelt dallam sorszerkezetét!A5 A5

v A Av

3. Keressünk olyan népdalokat, melyekre ráillik ez a dallamváz!Volt nekem egy kecskémHála Isten makk is vanRöpülj páva

4. Énekeljük el a dallamvázat ezzel a szerkezettel is! A A5 A5

v AÉs máris megérkeztünk az Érik a ropogós cseresznye kupolás dallamvonalához.

Cseresznyevirág (Tk. 21. oldal)

„A cseresznyevirágot Japánban legendás vallási kultusz övezi, ami amellett, hogy Japán jelképe, egy-ben identitásuk elválaszthatatlan része is. A legenda szerint, a FUJI hegység istennője KONOHANA SA-KUYA HIME, tavasszal életre kelti a halott virágokat, melyek az életképességnek a legfőbb szimbólumai, a cseresznyevirágok – a SAKURA. A cseresznyevirág apró szirmai az élettől elválaszthatatlan mulandó-ságot, a folyamatos megújulás, az újjászületés körforgását szimbolizálják. Az istennő – akinek nevében a KONOHANA jelentése nem más, mint a „fa virága” – ezekkel a rózsaszín virágokkal díszítette a FUJI-t, így a cseresznyevirágzást a japánok a tavasz visszavonhatatlan eljövetelének tekintik, és egy több napon át tartó ünnepségsorozattal, a HANAMI-val teszik emlékezetessé. A HANAMI valójában egy családi és bará-ti körben, piknikezéssel eltöltött program, amikor az emberek semmi mást nem tesznek, egyszerűen csak gyönyörködnek a déli szigetektől induló és észak felé haladó, folyamatosan virágba boruló cseresznye-fákban. A HANAMI, vagyis a „VIRÁGNÉZÉS” hagyományát a japánok a 700-as évek elején, a NARA korban vették át Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiájától, a TANG dinasztiától. A HANAMI ekkor még csak a tehetős japán emberek időtöltése volt, és csak később, a 700-as évek végén, a HEIAN korban kezdett egyre szélesebb körben népszerűvé válni. Még később, az EDO korszakban a HANAMI több, éjszakába nyúló ünnepséggé fokozódott, ami a mai napig megtartotta az akkori szokásokat. Eszerint az nnep nem ér véget a napnyugtával – így a virágtól roskadó fákat apró mécsesekkel aggatják teli, így téve még varázslatosabbá, az amúgy is csodálatos látványt. És egy gondolat a cseresznyevirágzás legendájához Japánból: ott úgy tartják, „akire ráhull egy cseresznyefavirág, azt szerencse és boldogság kíséri útján”. (Forrás: http://www.inout-home.hu/ japán cseresznyefa-virágzás)

A csodaszép dallam könnyen énekelhető, szolmizálható, ha tanítása előtt kiemeljük legjellegzetesebb lépéseit: mi – fá – lá – ti – lá – fá – mi. Ezt a dallamfordulatot többször, kimért egyenletességgel éne-keltessük! Majd nézessük át a ritmusképleteket, olvastassuk el a dal ritmusát! Ezt követően akár a tanár is elszolmizálhatja a japán dalt azzal a megfigyeltetési szemponttal, hogy kétütemesével jelöljék be a motívumok szerkezetét! Ez teszi könnyebbé, értőbbé a megszólaltatást.

17


A Szakura, szakura kezdetű japán népdal alkalmat adhat arra, hogy a pentaton hangsorokról beszél-gessünk. A félhang nélküli (anhemiton/ anhaemiton) pentatónia hangzásvilága ismerős a népdalokon felnőtt magyar gyerekeknek. A japán népdal hemiton/haemiton pentatóniája különleges a mi fülünknek.

A hangnemekről, hangsorokról a későbbiekben is sok szó esik majd, ezért érdemes egy kis időt szán-ni rá, hogy a hangsorok rendszerét megtanítsuk. A -chord es ton hangsorok különbségét bemutatjuk például a bichord (Süss fel nap) és a biton (Zsip-zsup kenderzsup) kezdetű gyermekdalok segítségével, majd közöljük, hogy a chord hangsorokban a hangsor hangjai szomszédosak, és elnevezésük a hangsort alkotó hangok számától függ: bichord, trichord, tetrachord, pentachord, hexachord. A hétfokú hangsorok más elnevezést kapnak. A nem szomszédos hangokból álló hangsorok nevének végződése: -ton. Biton például s-m, r-s… triton pl. d-r-s, l-s-m... tetraton a d-r-m-s, l-s-m-r stb. hangsor. A magyar pentaton hangsorral már találkoztak tanítványaink.

Ha a táblára úgy írjuk fel a hétfokú hangsor hangjait, hogy kört alkossanak, akkor megkérdezhetjük: Létezik-e hexaton hangsor?

Ha ez után szolmizálva bemutatjuk az új japán népdalt, akkor megkérdezhetjük: hány fokú a hangsor? Szomszédos-e minden hangja? A hétfokú hangsor melyik két hangja hiányzik? (Nem feltétlenül szükséges közölnünk az anhemiton pentatónia elnevezést, elég, ha halljuk, hogy másféle pentaton rendszerek is léteznek.)

A gyerekek ebben az életkorban is szeretnek idegen nyelven énekelni. Adjuk meg ennek a lehetőségét a közölt japán szöveg – melynek kiejtése nem bonyolult – előadásával.

Feltétlen hallgassunk japán népzenét, mutassunk be a világháló segítségével tradicionális pengetős, húros hangszereiket: koto, biva, dzsúnanagen, gottan stb.

Népzenei projekt (Tk. 22. oldal)A projektmunka akkor éri el legjobban célját, ha a gyerekek találják ki a feladatokat, ha részt vehet-

nek a tervezésben, ha közös örömeiket megtalálják a megvalósítás és a beszámolás fázisaiban.

A képzeletbeli utazás, amelyre invitáljuk a projektmunkában részt vevőket, nagyon sokféle módon szervezhető, és a képzelet szab csak határt a lehetőségeknek. Az utazás során természetesen elsősorban zenei élményeket, feladatmegoldásokat várunk csoportjainktól, de a néprajz, földrajz, irodalom, történe-lem bármely vonatkozását hasznos megismernünk.

Süss

s

fel, nap, fé nyes- nap! Ker tek- a latt- a lu da- im- meg fagy- nak.-

18


A csoportalakítás utáni alakuló fázisban már tudnunk kell, hogy mit várunk a projekt végére, ismer-tetnünk kell az időbeosztást, és a várható eredményeket. Mivel a zenetanulás speciális követelménye, hogy a zene a csendből születik, ezért a projekt megvalósításának bizonyos fázisaiban a csoportok ott-hon dolgoznak majd.

A projektre legalább két tanítási órát kell szánnunk, és a tanórákon lehetséges, hogy részleteiben kell majd az előkészítő munkát végeznünk. Ha a januári órákon alkalmanként 10–15 percet előkészítéssel foglalkozunk, akkor kitűzhetjük azt a célt, hogy a beszámolóóra/órák március elején legyenek.

Januári 1. óra: csoportalakítás, a tankönyvi oldal értelmezése, feladatmegjelölés: A csoportok adjanak javaslatot, milyen témát választanak, és mi lesz a feldolgozás menete.

Januári 2. óra: a csoportok megfelelő felelősei beszámolnak arról, mi lesz a célja az adott csoportnak, és milyen módon fognak dolgozni, milyen produktumot fognak létrehozni. (Előadás, műsor, tabló, zenés útikönyv, éneklő útvonalterv, vetélkedő, rejtvény…)

Januári 3. óra: az esetleges ütközések megbeszélése.Január és február további ideje: csendes készülődés csoportonként.Március: projektórák.

Kiöntött a Tisza a partjára (Tk. 23. oldal)A magyar népdalok egyik csoportja, az izoritmikus népdal könnyen tanulható. A Kiöntött a Tisza

tanításakor a hármashangzat-felbontás intonációs nehézségeire kell számítanunk. A szép, tiszta éneklést óra eleji lassú moll skála, lá pentaton skála és hármashangzat-felbontás énekeltetésével készíthetjük elő.

A dal nagy hangterjedelme és a második sor első hangja, ami decima távolságra van az előző hangtól, szintén okozhat problémát. Szánjunk az óra elején néhány percet a beéneklésre! A skálákat énekeltes-sük b-f” hangterjedelmen belül. Ezután oktávugrásokat gyakorolhatunk, majd következik a l-d’ decima. Álljunk meg a lá hang után, képzeltessük el a fölső dó-t, és csak ez után énekeltessük! Ezt ismételjük meg többször!

Ha felmegyek a budai nagy hegyre (Tk. 24. oldal)Népdalunk az érzelmi nevelés mellett arra is kiválóan alkalmas, hogy a megfigyelőképességet és az

analizálást gyakoroltassuk, valamint a szöveg ritmusához való finom alkalmazkodást megtanítsuk. A le-tekintek szó és a kicsi, kertes kifejezés ritmusa szinte leírhatatlan a gyerekek számára, de kiváló alkalom arra, hogy megtanuljanak szöveget értelmezve, nem túlozva énekelni.

Ha a népdal sorszerkezetét hallás után állapíttatjuk meg, bizonyára lesz, aki fölső kvintválaszt jelöl majd a második sorban. Kiváló alkalom ez a megfigyelőképesség javítására. Megfigyeltetjük a dallam irányát, a hangközlépéseket, és összehasonlítjuk az első sorral. A második sor kottaképének megnézése-kor beszéljük meg, hogy miért van az első ütemben feloldójel, és miért nincs a második ütem fá hangja előtt módosítójel.

Le te- kin- tek,- le te- kin

fi

- tek- a völgy

(fá)

be,-

19


Hej, igazítsad jól a lábod (Tk. 25. oldal)Kedvelt dallam a diákok körében. A dallam feszességét a pregnánsan kiejtett mássalhangzókkal való-

síthatjuk meg. Sokat segít, ha előadásunk tánclépésekkel is kísérjük. Ez lehet improvizatív, de lehet tanár által vezérelt pl. négylépéses csárdás. A tánc mindenféleképpen érzékeltesse a 4/4 (fősúly – melléksúly) érzetét!

Mint valamennyi tempo giusto népdalunk, ez a dal is lehetővé teszi a ritmusosztinátó hozzáadását, a ritmikai játékot. Ám vigyázat! Zeneietlenné válhat előadásunk, ha a szöveges énekléskor játszunk így a népdallal.

A dallam utószolmizálásakor figyeltessük meg annak hangkészletét (összhangzatos moll). Értelmezzük a diákokkal a beírt, módosított szolmizációs hang jelentését, beszéljünk a felemelés jeléről (#) a kottá-ban, valamint annak kézjeles módosításáról! Tanítsuk meg és gyakoroltassuk a szi hang kézjelét!

Bárdos Lajos ezt a népdalt vegyeskarra és egynemű karra is feldolgozta. Zenehallgatáskor, bármelyi-ket is választjuk, az első feladat nyilván a népdal követése lesz. Így az első meghallgatáshoz készíttes-sünk tablót: mikor, mely szólamokban szólal meg a népdal? Második meghallgatáskor már kérhetjük, hogy jelzőkkel, szavakkal illessék a „nem” dallamot éneklők szólamait: pl. jajgat, danadomm, kánon-szerűen énekel, sej, dunnaj dom. Mindez a többszólamú hallás fejlesztését teszi lehetővé. Miért is fontos mindez? Mert értő, hangverseny-látogató, nép- és műzenét teljességében befogadó diákokat nevelünk. Cél a zenei alapműveltség megszerzésének segítése.

Kispiricsi falu végén (Tk. 26. oldal)Viszonylag ritka lehetősége a magyar népdaloknak, hogy kánonban is megszólaltathatók. Különle-

gesség a refrénes forma is.

A többszólamú hallás gyakorlása lehetséges kánonversmondással is. Próbálják ki! Izgalmas játék egy gyerekek által ismert, majd ismeretlen költemény skandálása a kánonszerkesztés szabálya szerint. Ezt a fajta szöveges többszólamúságot vegyíthetjük rögtönzött dallam hozzáadásával is, vagyis a kiválasztott szöveget szabad dallamalkotással is előadhatjuk. Ne feledjük, a gyerekek szeretik az utánzós játékokat is. Mozgásgyakorlatokat játszhatunk velük ugyancsak az időeltolódás (kánon) szabályalkotása szerint.

Hull a szilva a fáról (Tk. 27. oldal)A népdalt szólaltassuk meg ritmusnevekkel úgy is, hogy a szinkópás ütemrészeket mozgással, „ki-

ugrálva” is érzékeltetjük. Az utószolmizáláskor figyeltessük meg a hatfokú, módosított hangok nélküli hangkészletet, mely lá-hexachord vagy tompa pentaton, ha a fá hangokat átmenőhangnak érezzük. Pró-báljunk meg a magyar quodlibetet énekelni! Ehhez a dallamhoz a Megismerni a kanászt kezdetű népda-lunk is illik. Kezdő hangköz: kvart.

20


Kocsi szekér, kocsi szán (Tk. 28. oldal)Libilibi, limlom… énekli a dallam, mely nyilván hangulatkifejező szóalkotás. Feladat: gyűjtsenek a

diákok olyan népdalokat, melyekben hasonló szóalkotások fordulnak elő! (Pl. Hej, igazítsad – haj, dana, dana, dana; Kispiricsi – cin, cin, cillárom stb.) Kiemelésre javasolt dallamfordulat: mi – dó – szó,

Kolozsváros olyan város (Tk. 29. oldal)A népdal az előző dalban előforduló (Kocsi szekér) dúr hármashangzat alaphelyzetű felbontásával

indít, majd a 3. és 4. sorokban szekvenciálisan halad lefelé. (Kiegészítő anyagként, a szekvencia megér-téséhez (is) került könyvünkbe az Ennek a gazdának kezdetű népdal.) Mindkét zeneelméleti jelenséget (dúrhármas, szekvencia) javasoljuk értelmezni annak érdekében, hogy a később tanult műzenei szemel-vényekben utalni lehessen a népzenei példákra.

Boncidai menyecskék (Tk. 31. oldal)Népzenei CD-mellékletünk segít a daltanulásban. Jó lenne, ha minél több vidám muzsikával talál-

koznának tanulóink! Ha a tanterem mérete engedi, táncoljunk egyszerű lépéseket a dalokhoz, vagy akár terveztessük meg diákjainkkal a teljes népdal tánckoreográfiáját.

Megkötöm lovamat (Tk. 32. oldal)Dallampárja lehet az előző évben énekelt Megrakják a tüzet. Mindenféleképpen megfigyelésre vár

a dallam lehajló íve, mely híven követi a szöveg szomorúságát, a bánatos ember „lehajlását”. A rubato előadásmód értelmezést kíván a parlandóval szemben. Míg ez utóbbi a szöveghez igazítja a ritmikát, addig a szabad előadásmódú rubato az érzelmi állapot szerint deklamálja a dallamot. Érdemes bemutatni diákjainknak akár ezt a népdalt is parlando, illetve rubato előadásmód szerint annak érdekében, hogy a kettő közti különbséget megérezhessék.

Izgalmas párja előző népdalunknak a tankönyvben közölt (33. oldal) szlovák eredetű dallam, mely a populáris zenében, Bródy János, Koncz Zsuzsa előadásában is megszólal. A két dal tanítása történhet egy órán.

Gerencséri utca (Tk. 34. oldal)Míg a 32. és 33. oldalon szereplő népdalok szövegükben, addig a 34. és 35. oldalon szereplők (Érik a

ropogós cseresznye; Zavaros a Tisza) dallamukban azonosak. Javasoljuk a két Nyitra megyei népdalt a szöveg szempontjából vizsgálni, megfigyeltetni azt, milyen szépen illeszkedik ugyanahhoz a dallamhoz egy szerelmi évődés (Gerencséri utca) és egy ballada (Zavaros a Tisza vize).

A dallam kis szext (k6) ugrással indít, mely a hallás utáni éneklésnél kevésbé, ám az utószolmizálás-kor nehézséget okozhat. Ennek rásegítésére közöltünk egy olvasógyakorlatot (Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlat I. / 150.), mely fellépő kvart ugrását (dó – fá) a második énekléskor javasoljuk lá-fá ugrásra cserélni. (A kis szext hangköz tudatosítása csak a következő évfolyam feladat lesz.)

21


Széles a Duna (Tk. 36. oldal)A magyar népdalok rendszerezését elsősorban formai-szerkezeti, majd ebből következően stílusbeli

szempontból vizsgálták diákjaink. Érdemes felhívni a figyelmet az olvasmánydobozban található egyéb szempontokra is: alkalomhoz kötött és nem kötött, évszakokhoz kötött dallamok, játékdalok, párosí-tók stb. (Lásd. tankönyv 36. oldal). Kiváló pármunkát, csoportmunkát, idő hiányában házi feladatként gyűjtőmunkát adhatunk tanítványainknak ahhoz, hogy az eddig tanult népdalokat besorolják valamely csoportba. Miért? Azért, hogy újragondolják-énekeljék azt a nem is oly kevés népdalkincset, melynek már 6. osztályban a birtokába kerültek.

Tizenhárom fodor van a szoknyámon (Tk. 37. oldal)Váltakozó ütemű magyar népdal. Érzékeltessük ütemhangsúlyokkal a váltásokat, tanítsuk meg a 4/4

és 2/4 vezénylő mozdulatait, avassuk be diákjainkat a karnagyok világába.

Számos rögtönző feladatot inspirálhat a népdal szerkezete, ritmikája, ütemváltása. Pl.: az Este van, este van, megy a nap lefelé és az Erdő, erdő, de magas a teteje… ugyanilyen, páros-lüktetésváltó nép-dalunk. Feladat lehet pl.: Alkossatok olyan 4 soros ritmust, melynek ütemmutatói megegyeznek a tanult népdal sorainak ütemmutatóival! Vagy: Írjatok más dallamot a népdal ritmusára! Vagy: Dolgozzatok három csoportban: első csoport – ritmushangszerekkel komponáljon kíséretet a dalhoz; második csoport – találjon ki táncos mozdulatokat a népdalhoz; harmadik csoport – írja meg a 3. versszakát a népdalnak! Bemutató: a három csoport együttes munkája.

Vágjad, vágjad a búzát (Tk. 38. oldal)Óravázlatrészlet a népdal tanításához:Beéneklés

• dúr hármashangzat felbontás c’-ről: d m s m d legmagasabb kezdőhang: f’• l si s fi f m kézjelről b’ - ről kezdve legmélyebb kezdés g’ (2 perc)

Dalcsokor• Ha felmegyek a budai nagy hegyre (oktávval magasabban)• Kispiricsi falu végén (ugyanazon a hangon kezdve)• Gerencséri utca

A dalcsokor után • Kispiricsi faluvégén éneklése kánonban, két versszakkal (7 perc)• Széles a Duna felismertetése kézjelről, belső hallással való éneklés alapján, majd éneklés

szolmizálva, kézjellel, szöveggel (2 perc)• Béreslegény, jól megrakd a szekeret felismertetése kottaképről, éneklés abc-s névvel

majd 3 versszakkal (3 perc)• Beszélgetés a dal szövegéről, a nyári munkákról, aratásról. Arany János-versek részletei:

„Péter és Pál (tudjuk) nyárban összeférnek a naptárban…” A fülemile, (Hogyan kapcsolódik a részlet az aratáshoz? Az aratás kezdete Péter-Pál napja)

22


• „ Szénát hord szegényke künn a béresekkel…” Toldi (Kiről van szó az említett részlet-ben?) (3 perc)

• Az új dal szövegének megbeszélése (1 perc)• Tanári (vagy hanganyag) bemutatás szöveggel, 3 versszak• Az első versszak bemutatása a díszítő hang nélkül.• Az előadás könnyű és nehéz voltának megbeszélése. (Végig azonos ritmus, kis hangter-

jedelem, hasonló motívumokból való építkezés, szekvenciális dallam, más dallamokból ismerős fordulatok, illetve ezek variációja fordul elő a dalban, a 7. ütemben.) Daltanulás. (15 perc)

• Az „A part alatt” kezdetű dal éneklése, az aratás és a gabona feldolgozási fázisainak megbeszélése. (5 perc)

• A dal hangsorának megbeszélése: dó-hexachord, hatfokú, dó-ra végződő. D-r-m-f-s-l, hiányzik a ti. A most tanult dal hangsorának megállapítása: tanári bemutatás szolmizálva (vállalkozó gyerekek csatlakozhatnak), miközben a csoport megfigyeli a hangkészletet. F-m-r-d-t-s vagy t s f m r d – dó-hexachord, hiányzik a lá. A hangok rögzítése a táblán. (4 perc)

• A csoport kedves dallamainak éneklése vagy zenehallgatás, táncházi muzsika a tanult dal stílusköréből, értékelés. (3 perc)

Erdő, erdő, kerek erdő (Tk. 39. oldal)A dallam, bár színes oldalként, tehetséggondozásként jelölt, mégis javasolt a tanításra. Különleges

annak 6/8-os ringása, melynek érzete segítheti a pl. bécsi klasszikus dalok (Mozart: Vágyódás a tavasz után; Beethoven: Tarisznyás fiú dala) elmélyítését ugyanúgy, mint az előző dallam, a Vágjad, vágjad.

Pál, Kata, Péter, jó reggelt! (Tk. 40. oldal)Más népek dalai – jelzi a tankönyv regisztere. Úgy válogattunk, hogy a könnyen énekelhető kánon

mindenkinek örömet okozhasson (Pál, Kata, Péter), de a magasabb szinten levők használhatják lapról olvasásra, vagy a dúr jelleg, a dó-hexachord, a dúr hármashangzat megfigyeltetésére.

Könyvünk már közölt egy japán népdalt, szlovák dallamot, most pedig francia, német, lengyel és orosz földre „utazhatnak” a gyerekek. Ne feledjünk érdekes feladatokat fogalmazni a népismerethez, az országismerethez (pl. differenciált tanórai munkában, házi feladatként, szorgalmi feladatként), hiszen célunk kell hogy legyen a motiváció ébrentartása, minden kisgyerek „megszólítása”, érdeklődésének felkeltése és fenntartása. Zenei szempontból is végezhetünk összehasonlítást a népek zenéi közt, meg-vizsgálva azok jelenségeit.

„Nem tud tisztán énekelni az, aki mindig csak egy szólamban énekel. Az egyszólamú tiszta éneket is csak két szólamban lehet megtanulni. A két szólam egymást igazítja, egyensúlyozza” – írja Kodály az Énekeljünk tisztán! előszavában. Az énekes többszólamúság fejlesztése alsó tagozaton a hosszan tartott hangok, orgonapontok megszólaltatásával kezdődik. Ezt követi a dudakvintek illesztése (dó-szó; lá- mi kíséretek), s ha már biztonságos mindezekben a kétszólamú éneklés, akkor lehetségesek a kánonok megszólaltatásai. Bár alsó tagozatos feladat az orgonapontok és a tiszta kvintek ismert dallamokhoz való illesztései, még ebben az életkorban sem árt azok gyakorlása, tiszta intonálása.

23


A kánonéneklést kezdetben az osztály és a tanár felelgetésében, majd egyre bővülő szólamszámú cso-portbontásban valósítsuk meg! Mivel mindig akad gyermek, aki elkalandozik szólamában, igen hasznos megoldás, ha a szólamok a terem különböző pontjain helyezkednek el. Az egyéni kánonéneklés csak az igen biztos intonációval és fejlett hallási képzettel rendelkezők közt valósulhat meg.

A francia dallam lehetőséget ad a szekvencia jelenségének gyakorlására akár ábécés nevekkel is.

A nap nyugodni tér (Tk. 41. oldal)Igazi kétszólamúság, melynek megszólaltatása azért sem okoz gondot, mert a két szólam alapvetően

tercpárhuzamban mozog. Hamar sikerélményhez juttatja az énekeseket.

Tanítsuk meg a dallamot! Ügyeljünk a hajlítások pontos énekeltetésére! Figyeltessük meg, hogy a 3. és a 6. szövegsor dallama mindkét szólamban egyező! Csak a biztos felső szólam éneklése után kezdjük el az alt szólam tanítását! Meg kell beszélni, hogy pontosan „hol kell azt keresni”, másrészt értelmezni kell az első ütem két szólamban azonos f’ hangjának kottaképét. Javasoljuk, hogy ezt az alsó szólamot is az egész osztály énekelje, biztosan tudja, s csak aztán bontsuk ketté csoportunkat! Kezdetben tanári énekkel kísérjük a szoprán dallamát, és fordítva, mindenki altot énekel, s a tanár szopránt. Éljünk a fo-kozatosság elvével! Ne akarjuk egy tanítási óra alatt megtanítani ezt a szép népdalt, hanem több órán át kis lépésekben haladva térjünk rá vissza!

A Nap nyugodni tér kezdetű német népdal tanítása közben beszélhetünk a magyar és német népda-lok feltűnő különbségeiről (egy, illetve több szólam, jellemző metrum), megfigyeltethetjük az együtt megszólaló hangközöket, megbeszélhetjük az előadási tudnivalókat, ismételve a hangerőre és tempóra vonatkozó kifejezéseket.

Hajnalórán (Tk. 42. oldal)A lengyel népdal éneklése nehezebb, de a gyerekek általában szívesen éneklik. Ügyesebb osztá-

lyoknak szántuk annak kétszólamú előadását. A felső könnyen tanulható, s az alsó tanári énekkel, akár hangszerrel is kiváltható.

Szívünk rég idevár (Tk. 43. oldal)Az orosz népdalt talán már néhányan tanulták, de bizonyára ők is szívesen felidézik. Ez a dallam

Igor Sztravinszkij: Petruska című táncjátékának sodró Fináléjában változatként szólal meg. Izgalmas hangszerelése miatt javasoljuk zenehallgatásra, meghallgatása előkészíti a 7. osztályos munkát. Szem-léletesebb lehet, ha a világháló segítségével levetítik annak táncos feldolgozását, mivel így a vásári forgatagban megszólaló orosz népi táncot is be tudják mutatni.

24


Másik zenehallgatási javaslatunk az orosz népdal tematikájához illeszkedik – Télapó. Az ismert fran-cia gyermekdalt (Ah, vous dirai-je maman, magyar megszólalásában Hull a pelyhes fehér hó) leginkább W. A. Mozart zongoravariációjában szoktuk bemutatni. Friss, üde, gyermekek által ugyancsak élvezettel hallgatott Dohnányi Ernő variációja.

Ó jöjj, ó jöjj, üdvözítő (Tk. 44. oldal)Vígan zengjetek citorák (Tk. 45. oldal)Tavaszi népszokások (Tk. 46. oldal)Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap (Tk. 47. oldal)A karácsonyi dallamok és a húsvéti népszokások megismerésének célja a repertoár bővítése.

Szép csillagos az ég (Tk. 48. oldal)

További versszaka (2.):Hát aludj, gyermekem,Álmodj csak csendesen,A tó tükrén, az erdő mélyén csend honol.Csak hunyd le két szemed,Hisz ágyacskád felettItt van anyácskádS dúdolgatva így dalol:Reggelre új nap virrad rád,majd játszol kergetősdit, bújócskát.Hát aludj, kedvesem,álmodj csak csendesen.Hisz jó anyácskáddúdolgatva így dalol.

25


A dalt kísérjük P. I. Csajkovszkij hullámzóan ringató zongoraszólamával! Kiskórussal koncertdarab-ként is megszólaltatható.

Mielőtt áttérnénk a műfajokra, valószínűleg érdemes beiktatni egy olyan órát, amely valamilyen szempontból megkoronázza eddigi tanulmányainkat. Nevezhetjük ezt rendszerező, ismétlő, összefoglaló órának. Az a fontos, hogy élményt adjon a résztvevőknek, és úgy lépjünk tovább, hogy bár egy fejezetet lezártunk, a népdalok át- meg átszövik életünket. Énekeljünk tehát gyakran és bátran népdalokat csak úgy az éneklés öröméért!

1. Szép

p

csil la- gos- az ég, el csen- de- sült- a rét, e züs- tös- fé nyét- hin ti- rád a hold su- gár.- Már

pp

fúj do- gál a szél, egy tü csök- hang ja- kél, lágy, pu ha- fész kén- el szuny- nyad- a kis ma- dár.-

Bér

p

ce- ken- túl, a völgy ben- lenn a fé nyes- nap ko- rong- is el pi- hent.- Szép

csil la- gos- az ég, el csen- de- sült- a rét, e züs- tös- fé nyét- hin ti- rád a hold su- gár.-

(Raics István szövege)

Moderato

Csajkovszkij: Régi francia dallam

26


A MÁSODIK FEJEZET HASZNÁLATÁRÓL – ZENEIRODALOM: MŰFAJOK ÉS -FOR-MÁK

A kerettanterv az első hat évfolyamon előírja, hogy „ne kronológiai rendbe szervezve ismertessük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogassunk”. Majd csak a hetedik, nyolcadik évfolyam fog rendszerezni, de csak az ismeretközlés szintjén.

Tankönyvünk műzenei fejezetében most a műfajok és a műzenei formák alkotják a rendezőelvet. Éppen ezért ebben az évfolyamban is a középkortól indulunk, és a 18. század klasszikus zeneirodalmáig jutunk el.

Feldolgozási javaslat, kiegészítő inFormációk

Középkor (Tk. 50. oldal)A zeneirodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a történelem – társművészetek – tudományok bemu-

tatása, illetve felidézése, hiszen a gyerekek már előzetes tapasztalatokkal is rendelkeznek. Mindenféle-képpen fontos a szintetizálás, az ének-zene vonatkozásában történő megerősítés, a rendszerezés. Más-részt roppant érdekes lehet „felfedezni”, hogy pl. valamely építészeti jelenségnek zenei kapcsolódása is létezik, hiszen például másféle zene szólt a középkori román és más a gótikus templomok boltívei alatt. Míg az előbbiekben csak az egyszólamú gregorián dallamok csendültek fel, addig a gótikus csúcsívek már a korai többszólamúság remekeit is életre hívták. Mindenféleképpen izgalmas kalandozás, időuta-zás lehet a szerzetesek világába, vagy később a lovagok virtusaiba, udvarlási szokásaiba „betekinteni”. Az előző évfolyamban már volt alkalom ebben részt venni. Elevenítsük fel az addigi tudást! Használják a világháló lehetőségeit, vetítsenek olyan rövidfilmeket, amelyek ezt a történelmi korszakot mutatják be, és amelyek felvillantják a képzőművészet csodáit.

Zenehallgatásunk megtervezésekor induljunk el a gregorián dallamosságból, de feltétlen hallgattas-sunk az Ars Nova remekeiből is kórusműveket!

John of Fornsete: Nyár – kánon (Tk. 51. oldal)Míg Pannónia földjén a tatárdúlás pusztított, s inkább egy, mint sem többszólamban énekeltek eleink,

addig Angolhonban már a fejlett többszólamúságról beszélhetünk. A Nyár-kánon 6/8-ban ringó, alapve-tően lépegető motivikából épülő dallama egyszólamban könnyen befogadható. Bár nem minden osztály zenei készsége alkalmas arra, hogy megvalósítsa a négyszólamúságot, mégse fosszuk meg diákjainkat ettől a műtől! Tapasztalásunk szerint nagy kedvvel éneklik. Az „alapkánon” biztos hozzáilleszthető. A kor szokásaihoz mérten előadása hangszerekkel is megerősíthető.

Reneszánsz (Tk. 52. oldal)Minden korosztályban kedvelt történelmi korszak. Alapvetésben ismertek a Mátyás királyról szóló

27


mesék, Kopernikusz felfedezései vagy az olasz festészetből Leonardo da Vinci: Mona Lisa festménye. Nagy érdeklődés kíséretében lehetséges a társművészetekkel átfogóan foglalkozni.

Ascendit Christus Hodie. Középkori zenei emlékeink szinte kizárólag egyszólamú, latin nyelvű gregorián énekeket tartalmaznak. Kódexeinkben csak öt magyar nyelvű dallam található, de a XV. szá-zadi Zsigmond-kori töredék és a Kassai töredék függelékében többszólamú tételeket is feljegyeztek. Ez utóbbiból való a könyvünkben közölt latin húsvéti ének. Négyszólamú vegyeskari mű, melynek csak a dallamot hordozó szoprán szólamát közöltük. Könnyen elsajátítható, latin nyelven előadható, mellyel egy kicsit „beavatottá” tehetjük tanítványainkat a reneszánsz diákság humán műveltségébe.

Javasoljuk a teljes mű meghallgatását, illetve azt, hogy zongorán kísérjük az énekszólamot a többi három szólam játékával.

(Cum instrumentalis)

A

Ca pti

scen-

- vi

dit

-

-

ta

Chri

- tem

stus

-

-

ca

ho

pti

di

-

-

vam,

e,

-

-

al

al

le

le

-

-

lu

lu

-

-

-

-

ja,

ja,

al

al

le

le

-

-

- lu

lu-

ja,

ja,

-

-

ad

su

coe

per-

li

coe

- du

los-

xit

Rex

-

pa

glo

tri

ri

-

-

am,

ae,

-

-

al

al

le,

le,

-

-

al

al

le

le

-

-

lu

lu

-

-

ja.

ja.

-

-

G Kassai töredék (XV. sz.)

G

28


M. Praetorius: Viva la Musica! (Tk. 53. oldal)Közismert dallam, melynek ritkán publikált, 3/4-es, könnyebb változatát is közzétettük. Az első és

második változat folyamatosan, egymást követően is megszólaltatható. Az „ismeretek” szövegdoboz (polifon szerkesztés, hármashangzat: dúr – moll) megerősítésre, értel-

mezésre vár a korábbi dallampéldák előhívásával.

Mise, motetta, madrigál (Tk. 55. oldal)Zenehallgatási órának szánjuk, mely lehetővé teszi a két olasz mester életútjának felvázolását, az

abban rejlő azonosságok (pl. mindhárom műfajban alkottak) és eltérések (pl. Lassus volt a világutazó) érzékeltetését, de legfőképpen a reneszánsz kórusirodalom alapvető egyházi és világi műfajainak bemu-tatását. Szólnunk kell az imitációról, a polifon szerkesztésről és a homofon szerkesztésről, a misetételek liturgiában betöltött szerepéről, a motetta és a madrigál lényegi különbözőségéről.

A mise a katolikus egyház legfontosabb szertartásának állandó szövegrészeire épül. Ezek; Kyrie elei-son; Gloria; Credo; Sanctus; Benedictus; Agnus Dei. A kora középkorban egyszólamú gregorián mise-ként jelent meg, majd fokozatosan többszólamú kompozícióként vált ismertté. A motetta latin nyelvű többszólamú kórusmű vallásos tárgyú szöveggel. Zenei szerkesztése homofon vagy/és polifon. A mad-rigál anyanyelven, nemzeti nyelven írt többszólamú kórusmű világi szöveggel. Szövege főként a kor szerelmi költészetből merít.

G. P. da Palestrina a polifónia mestere volt. Gyakran többszólamú miséket, motettákat is kompo-nált, melyet a tridenti zsinat követhetetlennek talált. Szigorú szabályokat alkottak a szövegkezelésre, szólamvezetésre, együtthangzásra vonatkozóan, mert kifogásolták, hogy a bonyolult polifónia elvonja a figyelmet az elsődleges céltól: a szövegtől. Ennek hatására Palestrina ötszólamú misét komponált, melyet Marcell pápának ajánlott: Missa Papae Marcelli. Ezt a művet a zsinat nagy tetszéssel fogadta, komponálási mintának tekintette, és visszavonta a tilalmat.

O. Lassus – ellentétben Palestrinával – a nagy utazó hírében állt. Szinte bejárta egész Európát, ezért is ismerhette és művészetében egyesítette korának minden művészeti stílusát. Egyenlő mérték-ben írt egyházi és világi műveket, mégis, ha róla szólunk, elsősorban a világi kórusművek jutnak az eszünkbe. A visszhang című madrigálja két vegyeskarra íródott. Egy nagyobb és egy kisebb létszámú kórus „játszik”, szólamaikat, szövegeiket echóként egymásnak adják. A visszhanghatás, a dinamikai váltás éppen a létszám változásával érhető el. A mű a két kórus közt alapvetően polifon szerkesztésű, de homofon is, mert a szólamok együttmozgóak. Bemutatásakor szokás, hogy a két kórus meglehetősen távol helyezkedik el a térben. A zenehallgatáshoz magyar szövegű előadást válasszunk, hiszen pazar a fordítás. Mint ahogyan könyvünkben is írtuk, javasoljuk, hogy a mű folyamatát úgy is kövessék a gyerekek, hogy kiskórust alkotnak, vagyis prózában visszhangozzák a nagykórus szövegét.

29


Szöveg:„Hej! Haj! Mily pompás visszhang! Hej, csuda jó! Nézzük mit tud: Hahahahaha! No lám, ez jó volt!

Hallod-e pajtás? Mit kívánsz? Hogy énekelj egy nótát! Kérünk egy nótát! Én nem! Nem szólok! Semmit se szólok! De mért nem szólsz? Mert nincsen kedvem! Akkor hallgass! Csend legyen! Te szemtelen! Mit mondtál? Itt az idő, induljunk! Majd máskor többet! Isten áldjon, jó éjt!”

Szó – Mi – Dó (Tk. 56.–57. oldal)A Szó – Mi – Dó oldalak építenek a korábban megtanult hármashangzatok ismeretére. Azon túlmenő-

en, hogy gyakoroltatja a tiszta intonálást, és elmélyíti a zeneelméleti stúdiumokat, bevezet a 18. század zenei világába, annak dallam- és formaalkotásába.

J. Haydn indulója lehetőséget teremt a tizenhatod ritmikájának gyakorlására. A négysoros dallam tanítását feltétlen előzze meg olyan ritmikai gyakorlatsor, melyben értelmezzük a titiri és tiritiri ritmikát. A dallam megtanítását hangjegyről javasoljuk. Ennek táblai előkészítése a C-dúrban való kottaolvasás, a hármashangzat-felbontások szolmizált és akár ábécés nevekkel történő éneke vagy / és írása. A kottakép átnézésekor vetessük észre a motivikus építkezést, vizsgáljuk meg a sorszerkezetet: A Av B Av.. Ez teszi lehetővé a könnyebb olvasást. Kezdjük a tanítást a 2. és a 4. sorral! A legegyszerűbbek ritmikájukban és ambitusukban is. Ezt követheti a 3. sor éneke, majd a 2., 3., 4. sorok összekacsolása. Csak az első sorban nincs nyolcad szünet, tagolás (ezt vetessük észre!), éppen ezért is lehet botladozó a g’-ről felugró c” eltalálása. Ezt a sort kell a legtöbbet átnézni, belső hallással is énekeltetni. A darab előadásakor Tonika –Domináns harmóniai kísérettel „támasszuk meg”.

A kerettanterv ebben az életkorban is „előírja” a többféle stíluskörben és műfajokban való kalando-zást. Kiváló lehetőség a 18. századból származó kürtjelek éneklésékor Ránki György dúr-hármasban mozgó zongorakopogósát is meghallgatni.

Bárdos Lajos: Ősz-kánon (Tk. 58. oldal)Nyit már a gyöngyvirág (Tk. 58. – 59. oldal)A két kánon egymás után előadva igazi koncertprodukciónak is számíthat. Karakterükben és hangne-

mükben ellentétesek. A Bárdos-kánon összhangzatos moll, míg a szekvenciában mozgó német kánon dúr karakter. Ez utóbbi quodlibet feldolgozásának éneke csak azon osztályoknak javasolt, akik biztos többszó-lamúságban hallanak. Tanítsuk mindhárom dallamot vegyesen, hallás után és kottakép segítségével!

A középső kánon a legkönnyebb (Nyit már a gyöngyvirág), érdemes ezzel kezdeni a tanítást. Az első ta-nári bemutatás (szolmizálva történjen) előtt kérhetünk a dallamra vonatkozó megfigyeléseket. A következő bemutatáskor kerestessük meg a szekvenciát, természetesen, miután felidéztük a szó jelentését. Érdemes szolmizálva tanítani. Emeljük ki szeptimugrást, és soronként tanítsuk a kánont! A daltanítás után a másik két kánonban is kerestessük meg a szekvenciákat, a nagyon ügyesek megtalálják azt is, hogy hol „téveszt” a szekvencia! (A harmadik kánonban a második sor utolsó előtti hangja elfelejt tercet ugrani lefelé.) Való-színű, hogy meg kell majd beszélnünk, hogy miért nem szekvencia a harmadik kánon első sora.

30


Thomas Tallis: All praise to thee, my God (Tk. 60.)Angol szövege ellenében könyvünkben talán a legkönnyebben énekelhető reneszánsz dallam. Kez-

detben szolmizálva, majd egy tetszőlegesen választott vokálissal énekeltessük! Törekedjünk a fényes hangzásra, a legato (kötött) előadásmódra, melyet természetes dinamikával színezzünk! A szöveget csak akkor illesszük, ha már szinte kívülről tudják a gyerekek a dallamot. Zenehallgatásként javasoljuk vala-mely angol College kórusfelvételét a You Tube-ról bemutatni. Általános tapasztalat, hogy megváltoztat-ja a gyerekek énekléshez való hozzáállását, artikulációját, kifejezési módját az, ha diákokat látnak-hal-lanak énekelni.

Ismeretlen szerző: Kék ibolyácska (Tk. 61. oldal)A homofon szerkesztésű kórusmű pontos eredete ismeretlen a zenetudósok előtt. Dátuma szerint

(1650 körül) akár a barokk remeke is lehetne, de szerkesztési módja, harmonizálása, szövegtartalma a reneszánsz madrigálok gyűjteményébe sorolja. Valószínűsíthető, hogy kevés osztály képes három szólamban előadni. Tanítsuk meg a szoprán dallamát, figyeltessük meg a XVI. századtól oly jellemző táncritmus (Volta-ritmus) lüktető ütempárját, állapítsuk meg a homofon szerkesztést, és kísérjük diákja-ink énekét hangszerrel!

Barokk (Tk. 62.–63. oldal)A korszakbevezető bemutatásához szándékoltan a barokk divatot és illemtant hangsúlyoztuk. A 12

évesektől egyáltalán nem áll távol az ez iránt való érdeklődés. Rögtön párhuzamot lehet vonni a 17. és a 21. század öltözködési stílusa, szokásai közt, mely elgondolkodtató és nevelő hatású is lehet.

A javasolt feladatok mellett adjunk teret a kutatómunkának, otthoni feladatként a plakátkészítésnek, kiselőadás tartásának, újabb fejtörők kitalálásának stb-nek annak érdekében, hogy tanulóink minél ala-posabban betekintést nyerjenek a kor társadalmi, művészeti életébe.

J. S. Bach: János-passió (Tk. 64.- 65. oldal)Johann Sebastian Bach nevét ismerik tanulóink. L. van Beethoven mondását, miszerint nem patak-

nak, hanem tengernek kellett volna nevezni, is hallhatták. A passiótörténet, Jézus szenvedéstörténete az evangélisták, Máté, János, Lukács és Márk elbeszélése

szerint. Az Újszövetség, melyet Jézus köt az emberiséggel, a Biblia második nagy fejezete. A zenehall-gatás előtt érdemes felidézni a főbb eseményeket, az utolsó vacsorát, a szövetség megkötését, a virrasz-tást, Júdás árulását, Jézus elfogatását, elítélését, Poncius Pilátus mondásait: Íme, az ember (megmutatni Munkácsy Mihály festményét), és a „mosom kezeimet” szólás alapjául szolgáló jelenetet. A tankönyv-ben szereplő részletek (Jézus elfogatása és keresztre feszítése) helyett választhatunk mást, de lényeges, hogy a gyerekek ismerjék a történést, azonosítani tudják a szöveget, a szereplőket.

Az időben és mondanivalójában is nagyszabású műből igyekeztünk olyan keresztmetszetet adni, melynek követése által ízelítőt kaphatnak diákjaink a passióból. A passiótörténetet általában ismerik a gyerekek, de segítsünk annak hitelességében, pontosításában! Vegyük sorra a mű szereplőit, azt, hogy

31


ki, milyen típusú zenei megszólalásban hallható. A Luther-féle bibliafordítás szó szerinti megzenésítése az evangélista és a többi szereplők, köztük Jézus recitativói, a tömegjelenetek (turbák). Az áriák és a korálok érzelmeket mesélnek el. Természetesen a műfajok ismeretét nem kell számon kérnünk. Tanítsuk meg a János-passió valamelyik koráldallamát, és figyeltessük meg a basszuskulcsos lejegyzést a könyv 65. oldalán!

Eszterházy Pál: Harmonia caelestis (Tk. 66. oldal)Eszterházy Péter azonos című regényében izgalmas történeteket olvashatunk leszármazottja, Pál sokol-

dalú tevékenységéről, a Harmonia caelestis keletkezéséről, a gróf Haydnhoz való kötődéséről, Eszterháza nyüzsgő életéről. A mű szerzői jogi védelem alá esik, ezért idézni kézikönyvünkben nem áll módunkban, de javasoljuk, hogy a barokk mű ismertetéséhez feltétlen lapozzák fel legalább a regény kezdetét, vagy di-gitális változatban keressenek olyan részletet, amely betekintést enged a kor izgalmas történéseibe, s amely közelebb hozza és személyesebbé teszi a mintegy 300 évvel ezelőtti emberi és zenei történéseket. Tegyük „élővé” a zenetörténeti ismereteket egy leszármazott „emlékiratai” segítségével!

Csínom Palkó, Csínom Jankó (Tk. 67. oldal) Az órát kezdhetjük kézjelről történő beénekléssel, hogy a m-t, ugrást előkészítsük (3.-4. sor kap-

csolása): l, t, d m r t, d/ d m r t, d l, / m t, d l, / m t, m t, d // egyenletes hangértékekben. A dal tanítása előtt természetes, hogy gyakorlásként dalcsokrot énekeltetünk majd. Ez lehet tematikusan kapcsolódó, hasonló sorszerkezetű (A Av

B C), lehet új stílusú, ritmikai hasonlóságon alapuló (nyújtott, éles ritmuso-kat tartalmazó) csokor, lehet eol dalok gyűjteménye…., és még számtalan szempont szerint válogatott dallamok összessége, a csoport tudásának, igényeinek, a fejlesztendő terülteteknek a függvényében.

Az érdeklődő gyerekek figyelmét felhívhatjuk arra, hogy a tankönyv 39 versszakról tesz említést, hátha lesz vállalkozó a versszakok felderítésére, a nyomtatásra, és… egyszer elénekeljük ezeket… (A Wikipédián megtalálhatóak.)

A dalban előforduló ismeretlen szavakról természetesen szót kell ejtenünk. Másrészt arról, hogy a kuruc korszak kedvelt hangszere volt a tárogató, mely egészen a 20. századig hatalmas átalakuláson ment keresztül. Csak hangzás alapján nem elégséges a diákoknak annak melegen, búgón, „bánatosan” szóló hangját bemutatni. További képekkel is illusztráljuk a hallási élményt, de ennél még szerencsé-sebb, ha a világhálón keresünk felvételeket a hangszer megismertetésére.

Te vagy a legény, Tyukodi pajtás (Tk. 68.oldal)A kuruc kor zenéjének legismertebb példája a „Tyukodi nóta”, mely rengeteg változatban él nemcsak

Magyarországon, hanem a hazánktól északabbra fekvő vidékeken is. De vajon ki is volt ez a bátor vi-téz, akinek hőstetteiről szól a dal? A három részre szakadt Magyarország hőse, ahol középen a török, a nyugati részeken a Habsburgok, a Tiszántúlon pedig Thököly, Szuhay, Esze Tamás és Tyukodi mindenre elszán kurucai éltek. Erdély még ebben az időben a „béke szigete” volt, ahová egy kis ideig még beme-nekülhettek a sok csatában vesztett kurucok. A kuruc és labanc összetűzésekben nemcsak a katonák szá-

32


zai hullattok el értelmetlenül, hanem az ártatlan lakosság nagy része is. Zord időkről szól a dal, melyben azonban mindig megszólal a remény, a bizakodás, a vitézség hangja.

A dal tanítását hallás után javasoljuk. Előkészítő feladatként adhatjuk: „Másoljátok le a füzetbe a dal első, második és harmadik hangját! Figyeljétek meg a dallam kezdő lépéseit! Állapítsátok meg és jelöljétek a füzet-ben, milyen hangközöket lépünk a mi szolmizációs szótagról fi-re, és a fi-ről szi-re!” Ezt a dallamfordulatot többször i kézjelezéssel is gyakoroltassuk, s csak azután szólaljon meg a dal tanári bemutatásban.

Gábor Áron rézágyúja (Tk. 69. oldal)A gyerekek számára ismert, illetve könnyen és nagy kedvvel tanult népdal. Szerkezete (A A B A ),

lépegető dallama, indulótempója, vidám, friss hangvétele biztosítja az üde élményeket. A dal alkalmas a kánonéneklésre is.

Kiegészítés, 3. versszak:Szállj el madár, fecske madár, rózsám falujába,Vidd el az én levelemet, babám ablakába,Ha kérdi, hol vagyok, mondd, hogy nagyon beteg vagyok,Vásárhelyi közkórházban már el is hervadok!

A jó lovas katonának (Tk. 70. oldal)A népdal alkalmat teremt a verbuválás szokásrendjének megbeszélésére. Beszélgessünk a hadköte-

lezettség változásairól, a zsoldos katonák „csalogatásáról”, a huszárok életéről stb. A tanulók irodalmi és történelmi ismereteit is felhasználva idézzünk fel a 48-as katonák életéről szóló verseket is!

Kodály Zoltán: Háry János című daljátékában pazar hangszerelésben (és képi megjelenítés esetén pompás tánccal) mutathatjuk be a népdalt. Választhatjuk a dal megismertetését úgy is, hogy CD-n vagy internetes bejátszással találkoznak először vele, de az élő, tanári bemutatás sem hatástalan. A katonanó-tákat a gyerekek mindig szívesen éneklik. A feszes tempó, ritmika, viszonylag egyszerű dallamfordu-latok, buzdító, életörömet árasztó szövegek motiválják a tanulást. Megismerését ugyancsak hallás után javasoljuk, melynek gyors rögzítéséhez sokféle megfigyelési szempontot adhatunk:

– elsőként a szövegtartalom kerüljön kiemelésre,– ezt kövessék a zenei megfigyelések: sorok száma, szerkezet,– refrénes forma kihallása,– kezdő hangközlépés (T1, T8) kiemelése,– az utolsó sor tanítása (mi ré di ta fordulat) biztos kiemelésre vár!

Arany János: Toborzó – Amade László dallamával (Tk. 71. oldal)A népies műdalokkal az irodalomórán is ismerkednek a tanulók. Arany János 48-as szabadságharc-

hoz kötődő verseinek ritmusa alkalmas az éneklésre, a megzenésítésre. Amade László dallamában is a verbunkos dallamfordulatokat és ritmikát ismerhetjük fel. Megmutathatjuk a gyerekeknek a Nemzetőr dalt is, mely szintén Arany János költeménye.

33


A Toborzó további versszakai:2. Közemberből káplár, hadnagy, kapitány is lészen,Generális, óbesterség várja őt ott készen. Refr.

3. Isten hozzád apám, anyám! Én édes szerelmem!Húgom! Bátyám! Sógor! Komám! Avagy jertek vélem. Refr.

Egressy Béni – Vörösmarty Mihály: Szózat (Tk. 72. oldal)A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István temetése Nagycenken április 11-én „szerdán délután 4

órakor kezdődött. A jelenlevők számát nem lehet biztosan megállapítani, a tudósítók nagy része elké-sett..., mégis 2000 és 4000 közt változik a szám...A menet teljes csendben, ének és zene nélkül haladt el a Széchenyi által leromboltatott régi templom romjai mellett a temetőbe. A feloldozás után a nyolc Széchenyi levitte a sírboltba a koporsót, a fáklyások fent halomba rakták a fáklyákat, s a jelenlevők ajkán felhangzott a Szózat fenséges dallama, ezt már nem tudta megakadályozni a temetésről elkésett megyefőnök.” (Falk Miksa)

1860. április 30. Budapest, Belvárosi templom.... Először hangzik el a Himnusz és a Szózat egy ünnepség kereteként. Az alkalom: gyászmise gróf Széchenyi Istvánért. A Vasárnapi Újság május 27-én képet és beszámolót közöl az eseményről. A szertartáson Mozart Requiemje hangzott el. Sajnos a rövid-ke cikk alatt nem olvashatjuk írójának nevét. Az interneten érdemes elolvasni a teljes cikket, valamint a szomorú eseményről egy május 6-án megjelent tudósítást, melynek írója J. M. A monogram mögött Jókai Mór rejtőzik.

Az órát kezdhetjük úgy, hogy kedvelt dalokat, népdalokat és műdalokat vegyesen éneklünk, és meg-beszéljük, milyen tempóban, hangerővel adtuk azokat elő, esetleg más előadási utasítást betartottunk-e az éneklések közben. A szakszókat a füzetbe (táblára) írjuk. Pl. piano (p), andante = lépésben. Figyelnünk kell rá, hogy azok a jelek rögzítésre kerüljenek, amelyekre a feladat megoldásakor szükségünk lesz. Ezután megbeszéljük, hogy a tankönyvben a Szózat kottája milyen előadási utasításokat tartalmaz, majd meghallgatjuk a művet a szokásos, hagyományos előadásban. A következő feladatot adhatjuk: Jelöljétek a kottában ceruzával, ahol nem vették figyelembe az utasításokat, és ahol olyan zenei történést hallotta-tok, amely nincs jelezve a kottában!

W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) (Tk. 74. oldal)Könyvünkben a zongoraszonáta témájának első periódusát közöltük. Ha az első 4 ütemet vizsgáljuk,

szembetűnő a szekvenciális építkezés. Szolmizálva is könnyen memorizálható a zenei kérdés, melyre akár rögtönző választ is alkothatnak a tanulók. Ha ezt az utat választjuk, akkor a zenei kérdés 4. ütemé-nek ritmusát javasoljuk leegyszerűsíteni így: mi fá mi re (a tizenhatod mozgást először hagyják ki). Az így megalkotott dallamra a ritmikai egyezőség miatt egyszerűbb válaszolni.

Az eredeti dallam megtanulását kövesse a zongorás bemutatás, mely lehetővé teszi a hangulat, a karakter megérzését, az abszolút zenéről való beszélgetést. Mivel a következő (könyvünkben nem kö-

34


zölt) 8 ütemmel egységben a témaszakasz kéttagú dalformát alkot, érdemes a következő élő vagy CD-n bemutatott megszólaltatáskor csak eddig haladni, és megfigyeltetni a zenei formát, mely így építkezik:

1. periódus: zenei kérdés: 4 ütem a) dallam + zenei válasz: 4 ütem a) változat dallam2. periódus: zenei kérdés: 4 ütem b) dallam + zenei válasz: 4 ütem a) változat dallam

(Az előző tanévben már tanultak ehhez hasonló szerkezetű dalokat a bécsi klasszikából, pl. W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után. Érdemes átismételni!)

A zongoraszonáta első tétele variációs forma. Figyeltessük meg a változatok típusait! S mivel a III. tétel közismert (Török induló), nem fosztjuk meg annak élvezetétől sem a diákokat.

J. Haydn: C-dúr „Császár” vonósnégyes II. tétel (Op. 76. No.3.) (Tk. 75. oldal)Az Eszterházy hercegek szolgálatából felszabadult Haydn a londoni élmények hatására írja meg Csá-

szárhimnuszát, mely később Németország himnuszává vált. Ausztria himnusza ma egy osztrák népdal, melyet W. A. Mozart is feldolgozott egy szabadkőműves munkájában. Az osztrák állam a II. világháború befejezése után pályázatot írt ki Himnusz írására. A mai dallam 1947 óta hivatalosan is az ország him-nusza.

W. A. Mozart: Szövetség-dal

Lasst

Nyújt

uns

suk-

mit

job

ge

bunk,-

schlung

tart

- nen

sunk

-

-

Hän

ösz

den,

sze,

-

-

Brü

min

der,

dig

-

-

die

hí

se

ven

-

-

Ar

egy

beit

be

-

-

en

köt-

den,

ve,

-

-

un

száll

ter

jon

-

-

fro

é

hem

gi

-

-

Ju

fény

bel

le

- schall.

ránk.

Es

Hagy

um

juk-

schlin

más

- ge

nak

-

-

die

azt,

se

mi

- ket

föl

te,

di,

-

-

so

tisz

wie

ta-

die

tűz,

se

mi

- heil

szí

ge

vünk

-

-

Stät

töl

te

ti.

-

-

auch

Baj

den

ban-

gan

ő

zen

riz,

-

-

Er

jó

den

ban

-

-

ball,

áld,

auch

Baj

den

ban-

gan

ő

zen

riz,

-

-

Er

jó

den

ban

-

-

ball.

áld.

35


Óravázlat: J. Haydn: C-dúr „Császár” vonósnégyes II. tétel (Op. 76. No.3.) (Tk. 75. oldal) A csoport képességeitől függő döntést kell hoznunk a tétel tanítása előtt: • ha énekeltetni szeretnénk,• ha a vonósnégyes műfajának tanítására,• a klasszikus műfajok tanítására,• a klasszikus formálás tanítására,• zenetörténeti kitekintésre,• a himnusz műfajának tanítására helyezzük a hangsúlyt, más és más úton kell szerveznünk

az órát.Óravázlatunk egy kitekintő és énekeltető órához kíván ötletet adni.Beéneklés:

Betűkotta a táblán:

Táblai utasítás: A B B A Dalismétlés:• Ez a lábam, ez, ez, ez (dó hexachord, éles és nyújtott ritmusok)• W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után (dúr, bécsi klasszikus, tizenhatod mozgás)• Thomas Tallis: All praise to thee, my God (dúr, himnikus)• Egressy Béni: Szózat (magyar, hitvallás)

Az ismételt dalokat használjuk arra, hogy az új anyagot előkészítsük a meghatározott célnak megfelelően. Ha a formatanra figyelünk, akkor a zenei építkezést, ha a ritmust tartjuk fontosnak, akkor a ritmusképleteket, ha az érzelmi tartalmat vagy a zenetörténeti vonatkozásokat szeretnénk kiemelni, akkor ennek megfelelően beszélünk, kérdezünk az egyes dalokkal kapcsolatban.

Ezt követi az új anyag feldolgozása: éneklés betűkottáról (az egész vagy csak egy részlet), zenehallgatás megfigyelési szemponttal, a hangszerek számának és fajtájának megnevezése a füzetben, ekkor még ne használjunk tankönyvet!

Hallgattathatjuk a tételt, illetve először csak a variáció témáját felismerő kottaolvasással, ha a késleltetéskor nem a kottaképnek megfelelő dallamot hallunk felvételünkön, akkor ezt észre-vétetjük a gyerekekkel.

A teljes tétel meghallgatásakor feladatul adhatjuk, hogy figyeljék meg tanulóink, hallják-e többször a megismert témát! Előzetes feladat lehet ez a variáció és az Üstdobütés szimfónia előkészítéseként.

Az órán mindenképpen kerüljön sor a téma meghallgatására és a vonósnégyes mint műfaj és mint előadó együttes megfigyelésére, valamint a bécsi klasszikáról tanultak ismétlésére.

Tervezzük meg a táblaképet, és céljainknak megfelelően segítsük a táblán a jegyzetelést!Az óra utolsó perceiben elénekelhetjük a magyar Himnuszt és L. van Beethoven Örömódáját.

d r m r f m r d

d r m r f m r d m f s m l s f m

36


Haydn és Mozart„Haydn londoni útjairól mindig úgy beszéltek, mint szerény … karrierjének mesébe illő végéről, a

happy endről, amelynek során a szegény emberből gazdag lett…. Akárcsak Mozart, Haydn is rendkívül költséges életet élt: Haydnnak szállást kellett bérelnie, és étteremben étkezett. Mozart pedig nagy ház-tartást vitt, (a cselédlányokkal együtt) négy felnőttről és két gyermekről kellett gondoskodnia, és sokat költött szórakozásra…” Ezután Mozart nehéz anyagi helyzetének okait boncolgatja a könyv, majd így folytatja: „ A szabadkőművesek mindig fontosnak tartották, hogy segítsenek bajba került társaikon,…”

„1792 január 25-én a Wiener Zeitungban jelent meg…(a)…császári és udvari könyvkiadó hirdetése: „Mozart kantátája özvegye és árvái javára…Hattyúdal, ama mű, amelyet halálos betegsége előtt két nappal legjobb barátai körében vezényelt. A kantáta egy bécsi szabadkőműves páholy avatására készült. Szövegét egy páholytestvér szerzette…”

(Forrás: H. C. Robbins Landon: 1791 Mozart utolsó éve című könyvből. (Győri László fordítása, Corvina Kiadó, 2001.) A szabadkőművesség alkonya című fejezetből, 78.–80. oldal.)

J. Haydn: G-dúr „Üstdob” szimfónia II. tétel (Op. 94) (Tk. 76.–77. oldal)A Haydn-szimfóniák közül több olyan történettel kapcsolódik össze, melyeknek hitelessége eseten-

ként kétséges, mégis a zenetörténet részévé vált. Haydnról tartott óráinkon anekdotákat mesélhetünk, olvashatunk a zeneszerzőről. A Búcsú szimfónia keletkezése és előadása, Mária Terézia császárnő mon-dása, „Ha jó operaelőadást akarok hallgatni, Eszterházára látogatok.”, és az Üstdobütés szimfónia kom-ponálásának okai mind érdekelhetik a gyerekeket.

A II. tétel témájának megtanítása után közölhetjük a gyerekekkel, hogy a témát a szerző egy variáció alapjává teszi. Feladatként adhatjuk: énekeljétek magatokban az első négy ütemet! Milyen változtatá-si lehetőségek jutottak eszetekbe? Mit variálhatunk egy dallamon? Hogyan variálható a több szólam? Képzeljetek el ritmusvariációkat! Most változtassátok meg a hangsúlyokat! A hangerővel játsszatok! Változtassátok meg a hangnemet!

A kreatív megoldások meghallgatása után, a következő órán felidézzük a témát, és meghallgatjuk a tételt. Fedeztessük fel a gyerekekkel Haydn humorát, játékos kedvét!

W. A. Mozart: Egy kis éji zene I. tétel (K. 525) (Tk. 81. oldal)Hatalmas zeneelméleti, formatani újdonságot kell szinte egy tanítási óra alatt, megismertetni a gye-

rekekkel: a szonátaformát. Azonban ha előzetes zenehallgatással bemutatjuk mindhárom témát, s azok megszólalását akár emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel, akkor könnyedén lehet követni a témák meg-jelenését, a tétel folyamatát. Bátran „jellemezzük” a főtéma ismert, hármas- és négyeshangzatot felbontó dallamát, a melléktéma „bókolását” és a zárótéma „ugrándozását”. Itt is hasznos, ha a vizualitást előhív-juk, és szemléletesen ábrázoljuk a témák megjelenését, valamint a három nagy rész (expozíció – kidol-gozás – reexpozíció + Coda) felépítését.

37


W. A. Mozart: Egy kis éji zene II. tétel (K. 525) (Tk. 82. oldal)A második tétel témája tele van szekvenciális sóhajmotívummal, vágyakozással. Érdemes megfigyel-

tetni az alatta mozgó tercpárhuzamokat, melyek megalkotásához adjunk írásbeli feladatot is.

A tétel formájának megfigyelése történhet csoportmunkában, szemléletes ábrák kiosztásával, azok rendezésével (pl. a rondótéma ábrája egy rózsacsokor, ebből több azonos kép kell; az epizódoké pedig a különféle virágok képei. Mindezeket kell az sorba rendezni a zenehallgatást követően).

W. A. Mozart: Német tánc (K. 605. No. 3.) (Tk. 83.oldal)Kezdjük zenehallgatásunkat e kedves dallam elsajátításával! Ha módunkban áll, a funkciós rendnek

megfelelően kísérjük az „Utazás szánon” dallamát zongorán! Ez a dal is könnyen elsajátítható mind a hármashangzat-felbontások, mind az ütempárok ritmikai ismétlése miatt.

A gyerekek egy része lehet, hogy ismeri a dallamra alkalmazott Lukin László-szöveget, melyet kará-csonykor ritmushangszerek kíséretével is előadhatnak. A dallamhoz tartozó másik, általunk nem ismert eredetű szövegváltozat:

Hópihe leplet sző, / hófehér hómező, / dombon és hegy alján / siklik egy szán. /Jégcsap a csengője, / dértű a csipkéje, / hópihe takaró, / jön télapó. /

A teljes tétel meghallgatása újabb zenei játékot inspirál azért is, hogy mind többször megszólalhas-son Mozart műve segítve a „bevésést”, és megtapasztalva a visszatéréses formát. Mivel az A – B részek jellegükben jól elkülöníthetők, ezért kérhetjük a fantázia szabadságát, akár a zenemű mögött elképzelt tartalom dramatizált előadását. Az elképzelésekbe ne avatkozzunk be, hagyjuk, ha valamely diák a kez-dő, méltóságteljes zenéhez királyi pompát vagy éppen mást gondolt el. Viszont engedjük terveik szerint „megrendezni”, némajátékkal eljátszani. Mutassuk be (DVD, internet) a menüett lépéseit, a korabeli viseletben pompázó táncot, és próbáljuk azt is utánozni, kilépni. Mindezek a zene szolgálatában, a zenei memória és fantázia mozgósítása érdekében történjenek.

W. A. Mozart: D-dúr divertimento III. tétel (K. 334) (Tk. 84. oldal)Ez a mű feldolgozásában tartozhat az előzőekben leírtakhoz azon túlmenően, hogy a zene kapcsán

ejtsünk szót a 18. századi a főúri paloták lakóinak szórakozásairól, kulturális igényükről, a társasági élet szabályairól. Amennyire csak lehet, hozzuk „emberközelbe” ezt a zenetörténeti korszakit is!

L. van Beethoven: VII. szimfónia II. tétel (Op. 92.) (Tk. 85. oldal)A szimfónia II. tétele gyászos hangvételű, de mégsem gyászinduló. Nagyon fontos megfigyeltetni a

két-két ütem állandóan visszatérő monoton ritmikáját (tá titi tá tá / a görög verselés szerint daktilusz és spondeusz), mely az úgynevezett „szapphói strófa” utolsó sorának ritmusképlete.

L. van Beethoven VII. „A-dúr” szimfónia II. tételének nemcsak témáját, de harmóniáit is érdemes énekeltetnünk. Először nyilván tanítsuk meg a legfölső dallamot, majd játsszuk hozzá a harmóniákat!

38


Ezután a legmélyebb dallam következhet, és csak ezt követheti a középső dallam. Ha a tanár az énekelt szólamokat játssza, azzal segíti az éneklést, és egyben ahhoz az élményhez juttatja el tanítványait, hogy részt vehettek a közös alkotásban.

Érdemes figyelmet fordítani a tétel dinamikai felépítésére is, hiszen az egyre változó hangerő gazdagodó hangszereléssel is párosul, miközben megszólal egy lágy ellentéma.

L. van Beethoven: Urián föld körüli utazása (Tk. 86. oldal)Beethoven dalában az azonos alapú dúr és moll hangnemváltás hangulatot kifejező szerepére hívhat-

juk fel a figyelmet, ezért énekeltetjük ismétlésként a Mikor leány voltam kezdetű népdalunkat, melyben a hármas lüktetés is megtalálható. A tarisznyás fiú dala alkalmat ad arra, hogy beszéljünk a klasszikus dalokról és a zeneszerzőről, ezenkívül a hármas (6/8) lüktetést is előkészíthetjük, ha a gyerekek hangsú-lyos mérőütéssel kísérik éneküket.

A daltanítást talán érdemesebb a G-dúr (utolsó sor) rögzítésével kezdeni. A dalt indító nagy nyújtott ritmust mérő hangoztatásával pontosítsuk, mivel az alá kerülő szótagot (messzi) hajlamosak a gyerekek sziszegve (az „sz” hangot korán kiejtve) hangoztatni. Az első sor negyedik ütemének lelépő kvartjára tükörként ráfelel a második sor felugró kvartja. Kiemelésre vár (ti – mi, / ti – mi)!

KREATÍV ZENEI TEVÉKENYSÉGEKA tankönyv feladataiban a 21. századi gyermekek zenei érdeklődéséhez is igyekszik igazodni. Nem

szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a tömegkommunikációs eszközök befolyásolják a diákok ér-deklődését, ízlésvilágát, életmódját. Gyermekenként változó mértékben, de időben meghatározó mér-tékben használják a számítógépet, az internetet, a mobiltelefonokat, a videolejátszót stb. Világlátásukat, szemléletüket figyelembe kell vennünk, hogy ne távolodjanak el azoktól az értékektől, amelyek valóban fejlődésüket szolgálják. Éppen ezért is javaslunk olyan feladatokat, amelyek ezen eszközök használatát is bevonják a megismerésbe. A gyerekekkel minden életkorban és élethelyzetben meg kell értetni, hogy véleményt alkotni csak akkor tudnak, ha széles körű és megalapozott ismeretekkel rendelkeznek a világ dolgaiban. Az ehhez vezető út leginkább a saját tapasztalás, a zenei aktivitás, a gyakorlás.

(Könyvajánló: Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatok. Ars Longa Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999.Gonda János: Rögtönzésvilága I–III., Editio Musica, Budapest, 1997.Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában I–IV., Zeneműkiadó, Budapest, 1978.)

ZENEELMÉLETI ALAPISMERETEKAz ének-zene oktatás alapvetően eszköz a tanulók neveléséhez, ám tudomásul kell venni azt is, hogy

olyan tantárgy, melynek megértéséhez a zeneelméleti alapismeretek nélkülözhetetlenek. A tanár feladata éppen az, hogy segítse a megértést, a készségfejlesztő gyakorlatokon át az alkalmazást, a diáknak pedig kötelessége azokat elsajátítani, gyakorolni, megtanulni. Az elsajátítás mértékében differenciáltan kíná-lunk tartalmakat, feladattípusokat.

39


Milyen tartalmakat ölel fel a hatodik osztályos készségfejlesztés? • ritmus, – metrum: a 6/8 helyes hangsúlyozása; új ütemfajták: 6/8, 3/8, triola, kis éles és kis

nyújtott ritmus,• dallam: szi hang, moll hangsorok, basszuskulcs,• forma: kérdés-felelet játékok funkciós környezetben; tercpárhuzamok szerkesztése; zenei

forma alkotása visszatérő elemekkel (rondó, variáció); dalforma, variációs forma; triós forma; rondóforma,

• műfaj: dal, szerenád, divertimento, szimfónia,• zenei előadás: allegro, mezzoforte, pianissimo.

ZENEHALLGATÁSTanárként egyre gyakrabban átéljük, hogy diákjaink alsó tagozatból megérkezve hirtelen eltávolod-

nak a népi gyermekjátékoktól, a népzenétől, a komolyzenétől. Kiskamaszkorban különösképpen nehéz őket „meggyőzni” azok szépségéről, értékéről akkor, ha tanárváltás történik, és az előző hagyományok, énekórai szokások is megváltoznak, vagy ha már az új életkorban nem sikerül az ének-zene remekmű-veivel motiválni az osztályközösséget. Ennek elsősorban fejlődéslélektani okai vannak, hiszen változás kezdődik a fizikai, lelki, szellemi, érzelmi állapotokban. Másrészt az úgynevezett komolyzenei alkotások befogadása elmélyült, értő, koncentrált figyelmet igényel. A tanulók nem szoktak hozzá az időigényes, nem háttérzeneként befogadható zenehallgatáshoz. Nem szeretik, ha csak fülelni kell, és a befogadáshoz nem társul vizualitás, hiszen videoklipeket néznek, gyorsan, könnyen emészthető filmeken nőnek fel, az ifjúsági irodalom mellett vagy helyett bestsellert olvasnak, zömében könnyűzenét hallgatnak. Éppen ezért a fantázia előhívása, a hallott zenemű képi megfogalmazása hangsúlyozottan szisztematikus fej-lesztőmunkát igényel.

Az ének-zene órára általunk kínált énekes-zenehallgatási anyagban legfőképpen azokat fogadják be nagy kíváncsisággal, illetve azon tanórákat kedvelik legfőképp a gyerekek, amelyekben a megismert zenéken keresztül saját élethelyzeteikre kapnak választ. Akik nem szeretnek komolyzenét hallgatni vagy énekelni, mert nem gyakorlottak ezekben a tevékenységekben, azok számára úgy kell tálalni a műveket, hogy azok érzelmileg- értelmileg megérintsék őket. Ennek sok eszköze van a tanár részéről, melyre igazi receptet nem, csak javaslatokat lehet adni.

Példák, párhuzamot vonva a diákok élethelyzetével:

– Népzene: a párosítók jó alkalmat teremtenek az emberi kapcsolatok feltárására, bár 11 éves korban a férfi-nő kapcsolatról nem minden gyerek beszél szívesen.

– A projektfeladatok talán a legalkalmasabbak a motivációra, a meggyőzésre, a játékra. A népszokások alkalmat adnak a dramatizálásra. Az előadás tervezéséhez vonjuk be diák-jainkat, készítsenek jelmezeket, díszleteket, tervezzék meg a mozgássorokat, készítsenek a bemutatóelőadáshoz meghívót, forgassanak a megvalósításról filmet! A projekt attól válik projektté, hogy a gyerekek ötleteit használva készül el a bemutató anyaga. A tanár visszavonul segítő, de nem irányító szerepbe.

40


– Adjuk feladatként a képek gyűjtését egy-egy zenetörténeti korszak megismeréséhez. Az épületek képe, a korabeli divatok rajza nagy beszélgetéseket indíthat el az adott század-ban élőkről. Ha sikerül tapasztalatot szerezni a kor embereiről, az már előremozdítja az érdeklődést. Az életmódkutatás, a divat megismerése, a társasági élet illemtana, szokás-rendszere érdeklődésre tarthat számot.

– A kuruc kor dallamai: beszéljünk a történelmi háttérről, vázoljuk fel a kor hangulatát egy-egy irodalmi szemelvény felolvasásával, vagy filmrészlet vetítésének segítségével beszélhetünk a korabeli szokásokról, a viselkedésről, az illemről (pl. Csínom Palkó – magyar film 1973., rendező: Keleti Márton). Különös izgalomba hozza a diákokat a ka-tonaság, a fegyvernemek ismerete, a harcmodor megismerése. A katonadalok előhívják a beleérző képességet. Bátran tervezzünk szituációs játékokat arról, miért álltak be önként katonának a fiúk, vagy éppen mi tartotta őket vissza a bandériumokból.

A zenehallgatás szervezésében a legfontosabb eldönteni, hogy „Mit?” hallgattassunk diákjainkkal, s csak aztán következhet a „Hogyan?” kérdése. A zenemű kiválasztását mindig befolyásolja a cél. Nyil-vánvaló általános célunk a zeneértő, zeneérző közönség nevelése. Ennek érdekében a bemutatott zene-műveken keresztül elsődlegesen nem a zeneelméleti és műelemző ismereteket szándékozunk megtaní-tani, hanem – mint azt az éneklés fejezetében is kifejtettük – a kor emberét, értelmi, érzelmi állapotát kívánjuk a gyerekek elé tárni, lehetőleg párhuzamot vonva a velünk zenét hallgatók élethelyzetével, lelki világával. A zeneművészet valójában így válhat a nevelés eszközévé, így ébreszthet gondolatokat, érzéseket, így formálhat jellemeket.

Ez a korosztály már érett a lelki folyamatok feltárására, a zene sugallta gondolatok kifejtésére, akár az abszurd zene, a konkrét jelentéstartalmakkal nem bíró, szöveg nélküli zene (pl. W. A. Mozart: D-dúr divertimento K. 334. III. tétel – 84.oldal) szavakkal is kifejezhető érzéseinek megfogalmazására.

A zeneszerzők miniéletrajzát tanulmányozva fontos jellemvonásokkal ismerkedhetnek a tanulók. Beszélgethetünk például Palestrina és Lassus életrajzának párhuzamba állításakor arról, hogy miben hasonló és mennyiben eltérő e két géniusz életvitele, s ez mennyiben befolyásolta őket műveik kompo-nálásakor.

A diákok szeretik az anekdotákat, ezért válogassunk, meséljünk életrajzaikból érdekes részleteket! Ilyen lehet Haydn rendszeretete, pedáns napirendje, Mozart gyermekkorában tett kiskori Európa-utazá-sa, vagy akár Beethoven hallásvesztésének tragédiája is, az a tragédia, melyet Beethoven élt át.

Természetesen nem csak a morális tartalmak bemutatása jelenti a zenehallgatást, ám hangsúlyozni kívánjuk annak elsődleges szerepét. Milyen egyéb lehetőségek adódnak az általunk kínált zeneművek befogadására? Ne feledjük, hogy az elsődleges élményátadó maga a tanár. Annak megjelenése, kiállása, teljes lénye már minta a befogadásra. Felkészültsége, szaktudása, éneklése és hangszerkezelése tisztele-

41


tet ébreszt, fegyelmez. Az élő zenehallgatást semmi sem pótolhatja. Az énektanár hangja, előadásmódja egyúttal minta a reprodukáláshoz. Hangszerkezelése (zongorán kísér, valamely hangszeren előad egy művet) bármely hangfelvételnél élménykeltőbb, hiszen a hallgatóság személyesen találkozik az előadó-val. Ugyancsak ezzel a szereppel bír a diákok együttes éneklése, egyéni vagy csoportos hangszeres játé-ka még akkor is, ha éppen botladozó az előadás. Fontos a személyesség, a közvetlen tapasztalás.

A zenehallgatás (legyen az élő, vagy hangfelvételről bejátszott) gyakran műelemzéssel társul, mely segíti a tétel, a részlet, a zenemű sokoldalú megismerését. Az elemző módszernek különféle fokozatai vannak. Nyilván a legfontosabb, hogy a mű önmagában is hasson, élményt keltsen. Feltételezhető, hogy már számos diáknak örömet okozott egy zenemű meghallgatása. Ők lesznek azok, akik elsőként érdek-lődnek a művek gondolatiságán, érzésvilágán túl azok belső összefüggései iránt. A különféle műfajok, zenei formák, szerkezetek, zeneelméleti sajátosságok (ritmika, dallamkezelés, hangnemek, hangsorok) megismertetése is feladatunk. Már a népdalelemzések megtanítják a gyerekeket a szerkezetekben való gondolkodásra, ám a hangszeres-énekes műzenék újabb felismeréseket tesznek lehetővé. Könyvünk második fejezete a műfajok világába kalauzol.

HogyaN tervezzük zeNeHallgatási óráiNkat? Az alábbiakban összefoglaljuk az iskolai zenehallgatás gyakorlatunkban bevált módszertani lépései-

nek logikai rendjét, melynek követése ideális körülmények között hasznos és fejlesztő hatású. Bősége-sen adunk ötleteket, mellyel igyekszünk megkönnyíteni a feldolgozást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig minden lépést meg lehet és kell valósítani. Számos körülmény, a gyerekek motivációja, készség-szintje, szociális különbözősége, a csoport pillanatnyi hangulata (pl. egy dolgozatírásról érkeznek, vagy éppen egy számonkérő órára mennek…), mentális állapota befolyásolhatja a megvalósítást.

1. Ráhangolás, előkészítés nélkül eredményesen ezt az óratípust vagy óraszakaszt sem indíthatjuk el. Ez az előkészítő rész is feltételezi a tanulók beállítódásának, előzetes tudásának ismeretét. Legfontosabb az érdeklődés felkeltése, valamiféle izgalmi állapot kialakítása, a várakozás hangulatának megteremtése. A bevezetésben ejthetünk szót például a mű keletkezéstörténetéről, felvillanthatunk egy-egy érdekes mozzanatot a zeneszerző életrajzából, a korról, melyben élt, és magáról a mű-ről, melyet hallgatni fogunk. Ez még csak vázlatos ismertetés legyen. Ebben a szakaszban tanítjuk meg a mű egy-egy jellegzetes témáját, mely vezérfonala lehet a zenehallgatásnak, a szerkezet megismerésének, értő befogadásának.

2. Ezt követi a mű bemutatása. Elengedhetetlenül fontos a minőségi hangfelvétel, mivel való-di élményhez csak így juthat a diák. Ennek hiányában elvesztik érdeklődésük, hiteltelenné válhat „érvelésünk” a mű szépsége mellett. Ha énekes műfajt mutatunk be (pl. madrigá-lok; J. S. Bach: János-passió), vagy kisebb hangszeres műveket, melyek témái kiválóan megszólaltathatók (pl. W. A Mozart: A-dúr zongoraszonáta), tervezzünk úgy, hogy a tanulók is bekapcsolódhassanak az éneklésbe. Lehetőség szerint a teljes mű vagy tétel kerüljön

42


lejátszásra. A hosszabb zenedarab részletének esetében is zárt egységet mutassunk! A zenehallgatás közben a tanár vezényszavakat is mondhat, melyek segítik a követést, az értést: „téma”, „visszatérés”, „ismétlés”, „szóló” stb., de ezt csak kivételes esetben tegye! Hagyja, hogy a zenemű hasson! Eldöntendő kérdés, hogy a zenehallgatás előtt mikor adunk megfigyelési szempontokat, és mikor nem. Ez függ a zenehallgatás céljától, a mű szerkezetétől, a tanulócsoport érdeklődé-sétől és felkészültségétől. Minden esetben ügyeljünk arra, hogy a megfigyelés megvalósít-ható legyen, ne adjunk egyszerre több szempontot!

3. A meghallgatott zenemű nyilván hatást gyakorol az egyénre. Érdemes és kell is erről né-hány szót ejteni, irányított kérdésekkel beszélgetni. Törekedjünk arra, hogy a karakterekre vonatkozó megjegyzések változatos szókincshasználattal történjenek. A mű elemzése csak ezután kezdődhet. Felhívhatjuk a figyelmet a darab felépítésére a ritmikában, a dallamban, a dinamikában, megfigyeltethetjük a hangszerelést, a színeket, a témákat, a kisebb-nagyobb tagolásokat. Ha alkalom adódik, mutassunk be műveket más korban, más stílusban történt megfogalma-zásban is. Például: a népdalok jazz vagy éppen könnyűzenei feldolgozásai; egy barokk mű 20. századi újrafogalmazása. Ezekben az esetekben beszélgethetünk arról, hogyan fejlődik egy-egy forma, mennyit ad hozzá vagy éppen vesz el egy-egy korszak zenei irányzata, stílusa, előadói modora. A zenei ízlésformálásban ezeknek a véleményalkotásoknak mind-mind hasznos szerepe van.

4. A megbeszélést, elemzést összegzés követi, majd ismételt zenehallgatás, hiszen a közösen megbeszélt tartalmakat, jelenségeket (természetesen ez pármunkában, kiscsoportos munkában is feldolgozható) vissza kell helyezni a nagy egészbe. Akkor érjük el valódi célunkat, ha tanóránkat időben úgy tervezzük, hogy a zenehallgatás többszöri ismétlésekkel beférjen. Az újabb hallgatás újabb megfigyeléseket is eredményez-het, s a tanár részéről pedig ismételt vagy újabb halk, irányított megjegyzéseket.

5. Ugyancsak fontos a füzetben való rögzítés, a jegyzetelés annak érdekében, hogy a tanuló bármikor felidézhesse a hallottakat, a tanultakat. Célszerű jól szerkesztett táblázatot készí-teni, mely könnyedén vezeti a zenehallgatást, az analizálást.

A FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS, SZÁMONKÉRÉS, ELLENŐRZÉS LEHETSÉGES FORMÁI, MÓDOZATAI

Az értékelés legfontosabb funkciója a motiváció. Visszacsatolás a tanárnak, diáknak, szülőnek arról, hogy az induláshoz képest hol tart fejlődésében a gyerek. Egyben megmutatja azt is, hogy hol kell be-avatkozni. Ez alapján lehet kitűzni a célt, hová szeretnénk eljutni. Állapotot is rögzít, az adott pillanat teljesítményét.

Amikor az év elején felmérést készítünk, diagnosztikus értékelést végzünk. Ennek tervezésekor fon-

43


tos meghatározni, hogy mit fogunk értékelni, és el kell döntenünk a hogyant is. Szimbólumokkal? Piros pont, csillag…? Szöveggel? Szóban? Írásban? Számokkal, osztályzatokkal? Szokásaink szerint osztály-zatokkal.

A fejlesztő értékelés első és legfontosabb lépése, hogy mi, tanárok magunkban tisztázzuk az egyes érdemjegyek értékét, a hozzájuk tartozó elvárható tudást. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy szabad-e, kell-e a készségtantárgyakat érdemjeggyel osztályozni? Hogy abszolút módon lehet-e mérni, vagy csak az egyes cselekvésekben elsajátított tevékenység az, ami meghatározó? Mindenkinek a saját környeze-tét, tanítványait jól ismerve kell évről évre kialakítania saját rendszerét.

A számonkérés ének-zene órán elsősorban szóbeliséget jelent. Az egyéni és a csoportos éneklés le-hetőleg történjen kívülről. Azt, hogy éppen hol tart a diák a zeneelméleti és a zenetörténeti ismeretek, készségek elsajátításában, megkérdezhetjük írásban is. Javasoljuk játékos feladatlapok (szintfelmérő, ellenőrző, ismétől, gyakorló) összeállítását, melynek kitöltése ne vegyen el az órából több időt, mint 10–15 percet.

44


ÓRAVÁZLATMINTÁK EGYES TANANYAGRÉSZEK FELDOLGOZÁSÁHOZ

ÓRAVÁZLAT

Zenehallgatás: Bartók Béla: Este a székelyeknél – I. tétel

Mit?(ismeretanyag)

Miért?(tanítási cél)

Hogyan?(módszertani megoldások)

Mivel?(eszköz)

Meddig?(időtartam)

Énekes köszöntés, jelentés, énekes párbeszéd

Ráhangolódás, motiválás az énekes-játékos órára

Tanári irányítás Tanár-diák énekes párbeszéde

2 perc

Beéneklés Hangképzés, az intonáció javítása

Tanári irányítás Tanári bemutatás 4 perc

Új anyag előkészítéseVolt nekem egy kecskémKelj fel, juhász, ne aludjál

Előadásmód, az artikuláció javításaPentaton hangkészlet ismétléseÍrás gyakorlása

Csoportos ének állva:Volt nekem egy kecském: éneklés ritmusnévvel (sorzáró „Tudod-e?” titi ti sz ritmus kiugrálása)Kelj fel, juhász, ne aludjálutószolmizálás1. sor kiemelése, utószolmizálásahangkészlet írása: e’= lá

Táblakép: e’ - lá pentaton kottaképe

5 perc

Új anyag/ ismételt anyag: Bartók Béla: Este a székelyeknél – I. tétel (1. téma tanítása)

RepertoárbővítésFormaérzék-fejlesztés

Átvezető gyakorlat az előző dal és a Bartók-mű témája közt: (l)s-m-d-l, kiemelése; ennek az ütemnek keresése Hangjegy utáni téma-tanítás/ismétlés szolmizálva

Tankönyv 14. oldal 10 perc

45


Mit?(ismeretanyag)


Hogyan?(módszertani megoldások)

Mivel?(eszköz)

Meddig?(időtartam)

Zenehallgatás(zongoraváltozat)/Javasoljuk a világháló segítségével megtekinteni – meghallgatni/

Hangszínhalás- fejlesztésFormaérzék- fejlesztés

Megfigyelési szempont: forma

Feladat: „Folytasd a forma jelölését!”

Táblán: téma = A

Táblakép:(Megoldás: A B A Bv A)

4 perc

A szimfonikus zenekar tagjai (fafúvósok)

Ismeretbővítés Kivetítés (ppt): zenekari hangszercsoportok,fafúvós hangszerek

Tanári prezentáció készítése a fafúvós hangszer-csoportokról

5 perc

Zenehallgatás – zenekari változat (ellenőrző hallgatással)

A formaérzék fejlesztése

Párfeladat: „Válogassátok szét a hangszereket a szerkezeti megjelenés szerint!”téma: klarinéttéma: fuvolatéma: oboatéma: piccolotéma: fafúvósok

Hangszerek képe párfeladathoz szétosztva(klarinét, fuvola,oboa,a piccolo fotója az osztály felének létszáma szerint)

10 perc(ellenőrzés-sel)

Feladat a füzetben Memóriafejlesztés Tankönyv 14. oldal, a füzet feladata

Kommunikáció, feladatadás

3 perc

Az óra értékelése, zárása

Az óra lecsengetése

Egyéni és csoportos értékelés

Párbeszéd 2 perc

46


ÓRAVÁZLAT

Dúr- és moll-pentachord / L. van Beethoven: Urián föld körüli utazása

Mit?(ismeretanyag)


Hogyan?(módszertani mego-

ldások)

Mivel?(eszköz)

Meddig?(időtar-

tam)Énekes köszöntés, jelentésÉnekes párbeszéd azonos alapú moll-dúr váltással

Ráhangolódás, motiválás az énekes-játékos órára

Tanári irányítás Tanár-diák énekes párbeszéde

4 perc

Beéneklés Hangképzés, in-tonáció javítása

Tanári irányítás Tanári bemutatás 4 perc

Dalismétlés:Hej, tulipán, tu-lipánMegfogtam egy szúnyogot

Közös éneklés készségének fej-lesztéseMoll-pentachord megerősítése

Szöveges, szép éneklésKözös éneklés dallam-rajz mozgásával kísérveUtószolmizálás

Táblakép:l, t, d r m = lá-pentachord

5 perc

Dalismétlés:Láttál-e már valaha

Közös éneklés készségének fej-lesztéseDúr – pentachord megerősítése

Szöveges, szép éneklésKözös éneklés dallam-rajz mozgásával kísérveUtószolmizálás

Táblakép:d r m f s = dó-pentachord

5 perc

Új anyag előkészítése:

Zenei írás gya-korlása

Az intonáció fe-jlesztése

Moll-dúr pentachord rendezése azonos alapra Dallamfordulatok ének-lése a két pentachord váltakozásával szolmizálva

Táblakép:g’-lá pentachord/g’-dó pentachord hangjegyekkel

5 perc

Daltanítás: L. van Beethoven: Urián föld körüli utazása (Tk. 86. oldal)

Repertoárbővítés Daltanítás hangjegy után,kottakép áttekintéseA 3. sor kiemelése: ritmus-sor olvasása, szolmizálásAz 1. és 2. sor kapcso-lódásának megfigyelése (T4 ugrások a sor végén)Az első periódus utó-szolmizálásaA biztos szolmizálást követően éneklés lalázva zongorakísérettelszöveges előadásszövegértelmezés

20 perc

Tanult és az osz-tály által választott bécsi klasszikus dal előadása

A tanóra lezárásaElőadási készség fejlesztése

A dal szöveges előadása tanári zongorakísérettel

Zongora 3 perc

Az óra értékelése, zárása

Az óra lecsen-getése

Egyéni és csoportos értékelés

Párbeszéd 2 perc

47


HELYI TANTERV – AJÁNLÁS

ÉNEK-ZENEÁltalános tantervű 5–8. évfolyam(Kerettanterv: 2.2.12.1_enek_5-8_A változat)

Általános bevezető

Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a ze-nélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megér-téséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár.

Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amelyek segítiik őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban.

Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szor-galmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmi-záció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát.

A tantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvé-nyeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre.

Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére.

Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységek-re. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg.

48


A tantárgy fejlesztési céljai a következők:

Zenei reprodukcióÉneklés

– Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmé-lyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el.

– Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkal-makon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.)

– Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve ki-egészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető.

Generatív és kreatív készségek fejlesztése

– A generatív – létrehozó, alkotó – készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képessé-gét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját.

– A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív te-vékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasz-szika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.

Felismerő kottaolvasás

– A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zené-vel való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik.

– Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei

49


jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában.

– A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak

– akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti.

Zenei befogadás

Befogadói kompetenciák fejlesztése– A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megis-

merését segíti elő. Ennek során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zene-hallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között.

– Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is.

– Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzene-tének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki.

– Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő megélé-sét, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának, stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését.

– A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban

50


pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel, valamint a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani.

– A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsoló-dókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcs-szerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek mű-vészetére gyakorolt hatása az elsődleges tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást köny-nyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kap-csolódnak, ha segítenek a gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak.

Zenehallgatás

– A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formálja.

– A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell fi-gyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élmény-szerű befogadásáról.

– Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanuló-kat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumá-ból válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában (leginkább a 8. évfolyamon*) sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén.

– Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjünk DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is.

– Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, ameny-nyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására.

51


– Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűj-tésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szól-janak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon a tanulók is-merjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsük az élmények feldolgozását.

(*Apáczai Kiadó)

5–8. évfolyam

A következő kiemelt fejlesztési területek képzését segíti az ének-zene tantárgy kerettanterve: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat és hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért és önkéntesség, médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása. A kulcskompetenciák tekintetében az esztétikai-mű-vészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, di-gitális kompetencia, szociális és állampolgári, a hatékony, önálló tanulás kompetenciája fejlesztéséhez is hozzájárul.

Fejlesztési célok

Reprodukció. Az éneklésre épülő tanítás első lépéseként a tanulókban az éneklés örömének és helyes szokásainak kialakítása játszotta a fő szerepet. Ebben az életkorban már az éneklés tisztasága, kifejező ereje, a zenei stílusnak megfelelő előadásmód, a kommunikatív muzikalitás kialakítása kerül a fejlesztés középpont-jába. A magyar és más népek zenéje továbbra is jelen van az énekes anyagban, azonban a hangsúly folyamatosan eltolódik a klasszikus szemelvények irányába, majd a 7. és 8. osztályban a populáris zene szemelvényei is megjelennek a tananyagban. Ezek elemzésénél fontos, hogy rámutassunk arra, hogy a klasszikus zene fordulatai, formai megoldásai miként hatnak alapvetően, meghatározóan e művek stí-lusára. A tanulók a zenei elemeket improvizációs, kreatív játékos és intellektuális feladatokkal is gyakorolják.

Zenehallgatás. A felső tagozat zenehallgatási anyagára a sokszínűség jellemző. Elsődleges cél a stí-lus jellegzetességeinek megismertetése: szerkesztés módok, formai megoldások, egy-egy zeneszerzőre jellemző alkotói sajátosságok bemutatása. Kronologikus áttekintésre majd csak a 8. osztályban kerül sor. A felső tagozatos zenehallgatásra ajánlott alkotások többsége nagy lélegzetű, előkészítése, többszöri meghallgatása és feldolgozása sokszor meghaladja a tanítási óra adta időkeretet. Inspiráljuk a tanulókat órán kívüli meghallgatására is és más, az órai anyaghoz kapcsolódó zeneművek megismerésére.

52


Tárgyi feltételek– Szaktanterem pianínóval vagy zongorával– Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, az énekes játékokhoz– Ötvonalas tábla – Ritmus- és dallamhangszerek– Hangtár (zenei CD), DVD-tár (zenei és művészettörténeti), kottatár– Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók, projektor– Számítógép, internetkapcsolat

A tanulók zenei megnyilatkozásainak értékelése

Az ének-zene szaktárgyi értékelésben a tanulók évközi és tanév végi zenei fejlődését mérjük, minő-sítjük. Kiemelt célja az ösztönzés, a motiválás, melynek legközvetlenebb módja a folyamatos szóbeli ér-tékelés. Igyekeznünk kell a szubjektivitást kiküszöbölve mérlegelni, figyelembe véve a diák szorgalmát, a tantárgyhoz való hozzáállását, a tanórai aktivitását, otthoni felkészülését és szorgalmát. Legfőképpen azt kell megállapítanunk, hogy az adott tanévben önmagához mérten milyen mértékben fejlődött, és mennyiben sajátította el a várt követelményeket. Fel kell tárnunk az esetleges hiányosságokat, és segít-séget kell adnunk azok kijavításához. Értékelésünkben törekedni kell arra, hogy az személyre szabott, fejlesztő legyen, valamint arra, hogy a folyamatosságot is érzékeltesse. Történhet egyéni, csoportos illetve osztályszinten is.

53


6. évfolyam

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés Órakeret

15 óra

Előzetes tudás

Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak megfelelő szintje, és az átélt ze-nei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Éneklési készség fejlesztése a korábban elsajátított dalkincs ismétlésével és bővítésével az életkor adta hangi lehetőségek figyelembevételével (hangterje-delem: a-e”, törekvés a tiszta intonációra). Kifejező és stílusos éneklésre való törekvés kialakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMagyar népzene: válogatás régi rétegű és új stílusú népdalokból

(minimálisan 5 magyar népdal éneklése).

Műzene:

Egressy Béni–Vörösmarty Mihály: A Szózat éneklése fejből.

Magyar történeti énekek: kuruc kori dalok, az 1848-49-es szabad-ságharc dalai.

Más népek dalai a műzene tonális és funkciós zenei nyelvének megismerését segítve.

Zongorakíséretes dalok: bécsi klasszikus és más zenei stíluskör-ből.

Többszólamúság: kánonok, könnyű reneszánsz szemelvények.

(Minimálisan 8 szemelvény éneklése a fenti témakörökből.)

Fejlesztési követelmény:

A dalanyag tiszta, kifejező, éneklése, kiscsoportos és egyéni előa-dásmódban, törekvés a stílusos éneklésre.

Magyar nyelv és irodalom: ver-bális kifejezőkészség fejleszté-se.

Történelem, társadalmi és ál-lampolgári ismeretek: a magyar történeti énekek és a magyar történelem párhuzamai.

Erkölcstan: a mű (szöveg) ér-telmezése erkölcsi szempontok alapján.

Dráma és tánc: Népdal-nép-tánc, hangszeres népzene, a tánc funkciója.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Régi és új stílusú népdal, Szózat, duett, kórusmű, társas ének.

54


Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy cso-portosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Órakeret4 óra

Előzetes tudás

Egy- és többszólamú ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmusosz-tinátó. Zenei kérdés-felelet alkotása ritmussal és dallammal.


céljai

Visszatérő forma és variáció alkotásának fejlesztése. A rögtönzés fejlesztése a következő zenei ismeretek felhasználásával: 6/8-os metrum, felütés, dúr-moll dallami fordulatok, tercpárhuzam.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokRitmus, metrum:

Kreatív gyakorlatok változatos ritmusképletekkel, verssorok ritmi-zálása, osztinátó.

A 6/8 helyes hangsúlyozása.

Egyszerű, stilizált tánclépésekből lépéssorok kombinálása régi ko-rok zenéjéhez.

Dallami improvizáció:

Adott ritmus motívumra dallamvariációk dúdolással, szolmizálva. Tercpárhuzamok szerkesztése

Zenei formaalkotás:

Kérdés-felelet játékok funkciós környezetben, négy- és nyolcütemes egységekben.

Zenei forma alkotása visszatérő elemekkel (rondó, variáció).

Változatos ritmusképletek használata.

Dallami és harmóniai rögtönzés, a tanult zenei formák alkalmazásá-val.

Magyar nyelv és irodalom: mondatszerkezetek: kérdés és felelet, a versek ritmusa, szótag-száma, a verssorok ritmizálása.

Matematika: absztrakt gondol-kodás fejlesztése.

Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel.

Dráma és tánc: stilizált tánclé-pések.


Hatnyolcad, moll, tercmenet, rondó.

55


Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelmé-leti alapismeretek

Órakeret3 óra

Előzetes tudás

Az alsó tagozatban az énekléssel és a generatív tevékenységekkel megszerzett és egyre gazdagodó ritmikai, metrikai és dallami ismeretek. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoz-tatása tanári segítséggel, csoportosan.


céljai

További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei reprodukció fejlesztése. Az előkészítést követően rövid, az énekelt szemelvényeknél köny-nyebb olvasógyakorlatok reprodukciója a felismerő kottaolvasás és a fejlődő belső hallás segítségével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZeneelméleti ismeretek bővítése az előkészítés - tudatosítás - gya-korlás/alkalmazás hármas egységében.

Ritmikai elemek, metrum:

új ütemfajták: 6/8, 3/8, triola, kis éles és kis nyújtott ritmus.

Dallami és harmóniaelemek: szi hang, moll hangsorok.

Zenei előadásra vonatkozó jelzések: tempójelzések és dinamikai jelek.

Ütemfajták, ritmikai elemek megkülönböztetése és egyszerűbb rit-musgyakorlatok során reprodukálása.

Magyar nyelv és irodalom: je-lek és jelrendszerek ismerete.

Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.

Matematika: számsorok, törtek.


6/8, 3/8, triola, kis éles és kis nyújtott ritmus, moll hangsor, vezetőhang, basszus-kulcs, allegro, mezzoforte, pianissimo.


Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret

3 óra

Előzetes tudásFigyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről.


céljai

A zenehallgatásra kiválasztott művek értő befogadása a befogadói kompeten-ciák fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeken keresztül, az énekléssel és a generatív tevékenységekkel fejlesztett differenciált hallási készség és zenei me-mória által.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKorábbi tevékenységek folytatása, elmélyítése.

Hangszínhallás és többszólamú halláskészség fejlesztése.

A formaérzék fejlesztése: triós forma, rondóforma, variációs forma.

A zeneirodalmi példák befogadását segítő kiegészítő ismeretek: a zenei befogadást segítő legszükségesebb elméleti ismeretek, lexiká-lis adatok.

(A népzenéhez kapcsolódva: pl. népszokások, néphagyomány, a szöveg jelentése;

a komolyzene befogadásához kapcsolódva: pl. zenetörténeti ismere-tek, zeneszerzői életrajz megfelelő részei, a megismert zeneművek műfaja és formája.)

A hangszerek megkülönböztetése és azonosítása a következő szem-pontok szerint: dallamhangszer, ritmushangszer, műzenei és népi hangszer.

A különböző zenei formák felismerése szemléltetéssel.

Tájékozottság a szemelvények történeti korával, a zeneszerző életé-vel, a művek műfajával és formájával kapcsolatban.

Magyar nyelv és irodalom: szö-vegértés, -értelmezés.

Dráma és tánc: tánctételek a nép- és műzenében.


Formai egység (dalforma, variációs forma, triós forma és rondóforma).


58

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei befogadás – Zenehallgatás Órakeret

7 óra

Előzetes tudásAz egyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni, és zenei kifejezésekkel is meg tudják nevezni.


céljai

A népzene tárházából és a megjelölt korok zeneműveiből válogatva a tanulók érdeklődését erősítve törekvés a zeneirodalom remekműve-inek megismertetésére.Hangverseny-látogatásra nevelés.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz énekes anyaghoz kapcsolódó eredeti népzenei felvételek meg-hallgatása, ezek művészi szintű adaptációi mai autentikus előadók-tól.

Más népek zenéje, világzenei feldolgozások, nemzetiségeink zenei hagyományainak megismerése.

Reneszánsz kórusdalok, barokk zenei szemelvény.

Zeneirodalmi szemelvények a stílusérzék fejlesztéséhez – a bécsi klasszika zeneirodalmából.

Zeneirodalmi szemelvények a zeneirodalom széles spektrumából válogatva: vokális művek, hangszeres művek – szerenád, diver-timento, szimfóniatétel (triós forma, rondóforma), hangszeres mű-vek (variáció).

A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megisme-rése.

A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs szere-pének felhasználásával).

Magyar nyelv és irodalom: ma-gyar történelmi énekek, irodal-mi párhuzamok.

Történelem, társadalmi és ál-lampolgári ismeretek: történel-mi korok, korstílusok.

Erkölcstan: zeneművek erkölcsi tartalma, üzenete, viselkedési normák.

Dráma és tánc: Reneszánsz táncok, táncformák, zenés játék, az opera cselekménye.

Vizuális kultúra: művészettörté-neti stíluskorszakok.


Dal, szerenád, divertimento, szimfónia.


59

A fejlesztés várt eredményei a

6. évfolyam végén

Az énekes anyagból 5 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stíluso-san és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre.

A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük.

A tanult zenei elemeket felismerik.

Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorlófeladatokat szolmizál-va olvasnak.

Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (Tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások.)

A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után.

A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zene-művek egy részét (min. 5 alkotás) megismerték.

Ajánlott zenehallgatási anyagA felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesz-tési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.Magyar népzene, más európai népek zenéje.Johann Sebastian Bach: János-passió – részletek, BWV 245Joseph Haydn szimfóniái közül: G-dúr, „Üstdobütés” szimfónia Wolfgang Amadeus Mozart: Egy kis éji zene (Eine kleine Nachtmusik), K. 525 Robert Schumann: Gyermekjelenetek (Kinderszenen), op. 15Liszt Ferenc: Csárdás obstiné, Magyar fantáziaGeorges Bizet: Carmen – „Az utcagyerekek kórusa” („Avec la garde montante” – részlet az I. felvo-násból)Bartók Béla: Falun, BB 87aLigeti György: Síppal, dobbal, nádihegedűvel – dalciklus Weöres Sándor verseire


60

taNmeNetjavaslat 6. évfolyam

Éves óraszám: 37Óraszám Az óra

anyagaZenehallgatás Készségfejlesztés Tevékenységi

formákKapcsolódások

1. Év eleji ismétlésNépdalcsok-rok (Tk. 4. oldal)

Szabadon válo-gatvanép- és műzene

Éneklési készség fejlesztéseTiszta intonáció

Csoportos éneklésJáték

Népzenegyűjtés

Év eleji ismétlésJáték a rit-mussal (Tk. 5. oldal)

Ritmushangsze-rek

Rögtönző játékokMetrumérzékRitmusértékek

Hallás utáni daltanításCsoportos éneklésEgyéni kuta-tómunka

Hangszerismeret

2. Év eleji ismétlésJáték a dal-lammal (Tk. 6. oldal)

Zongora, metal-lofon, xilofon

Kottaolvasás betű-kottáról, hangjegy-rőlHangkészletekAbszolút hangne-vek, relatív szolmi-záció

Csoportos éneklésEgyéni mun-ka

Zeneelmélet

3. Kodály Zol-tán: Mátrai képekA Vidrócki híres nyája

Kodály Zoltán: Mátrai képek – vonatkozó egysége

Parlando, rubato előadásmód

Egyéni- és csoportos éneklésPármunka

Természetisme-retIrodalom / bal-lada

4. Kodály Zol-tán: Mátrai képekElmegyek, elmegyek


Formai elemzés: vegyeskari mű fel-építéseTempo giusto előa-dásmód

Egyéni ének-lési készség fejlesztéseRögtönzés

Irodalom

5. Kodály Zol-tán: Mátrai képekKét tyúkom tavali

Kodály Zoltán: Mátrai képek– vegyeskar

Quodlibet éneklése Pármunka Szövegértés-szö-vegalkotás

6. A horgosi csárda ki van festve

TáncnótákIvónótákNépzenei CD

Ritmikai fejlesztés – ellenritmusokDór hangsor

Csoportos éneklésTánclépések

IrodalomTánc

6. Pál, Kata, Péter (Tk. 40. oldal)

Dés László: Valahol Európá-ban

A zene világnapjaTercépítkezésSzekvencia

Csoportos éneklésEgyéni fel-adatmegoldásGyakorlás

Más népek dalai


61

Óraszám Az óra anyaga

Zenehallgatás Készségfejlesztés Tevékenységi formák

Kapcsolódások

7. Ismétlőóra:Bartók Béla: Magyar képek - Este a széke-lyeknél

Bartók Béla: Magyar képek

Pentaton dallamokHangszínhallás-fej-lesztés

Formai elem-zés

Zeneirodalom

Gyakorlóóra:Őszi barangolások (Tk. 15. oldal)

Balázs Árpád: Négy őszi vázlatA. Vivaldi: A négy évszak – Ősz I. tétel

Kérdés-felelet játé-kokRögtönzésNépdalelemzés, rend-szerezés (régi – új)

PármunkaCsoportmun-ka

ZeneelméletSzociális kompe-tenciák: egymás-ra figyelés

8. Duna-parton van egy ma-lomM. de Cervan-tes Saavedra: Don Quijote

Választott nép-dalokG. Ph. Tele-mann: Don Quixote SzvitD. Wassermann: La Mancha lo-vagja

Dunántúli tercKis terc – nagy tercA kreativitás fej-lesztéseSzabad mozgás rög-tönzése

Csoportos tevékenységCsoportos dramatizálás

TársasjátékokIrodalomDrámajáték

9. Érik a ropogós cseresznye

Bartók Béla: Húsz magyar népdal (17.)

Kvintelés, kvint-váltásAz új stílus formajellemzői

Kérdés-felelet játék(ritmikai-dal-lami)

Nyelvi játékok

Cseresznye-virág

Japán népzene,népi hangszerek

Hangsor – skálaHangközök: k2 – N2

Egyéni kot-taírás az öt-vonalas rend-szerben

OrszágismeretIdegen nyelv

10. Gyakorlóóra: Népzenei pro-jekt (Tk. 22. oldal)

Népzenei CD Zenei memóriafej-lesztés

ProjektmunkaCsoportos éneklés

FöldrajzTermészetismeretTérképhasználat

11. Hej, igazítsad jól a lábod

Bárdos Lajos: Dana, dana – vegyeskar

Összhangzatos mollKánonéneklés

Csoportos éneklés

Néprajz

12. Kispiricsi falu végén

Népzenei CD HangközökZenei kérdés-felelet játékok

Frontális munkaElemzés, ér-telmezés

NépzeneNéprajz

Hull a szilva a fáról

Népzenei CD Eol vagy természe-tes mollJáték a szinkópával

GyakorlásRögtönzés

Természetisme-ret

13. Kocsi szekér, kocsi szán

Népzenei CD Relatív-abszolút hangjegyekRitmusosztinátó

Csoportos éneklésEgyéni munka

NéprajzVizuális kultúra

14. Kolozsváros olyan város

Dohnányi Ernő: Ruralia Hunga-rica op. 32. – II. tétel

Dúr hármashangzatSzekvencia

Egyéni mun-kák

NépviseletTárgykultúra


62



Kapcsolódások

15. Ismétlőóra:Magyar népi hangszerek (Tk. 30. oldal)

Népzenei felvé-telek

Hangszínhallás-fej-lesztésHangszerismeret

Csoportos fel-adatmegoldásPármunka

Hangszertörténet

Gyakorlóóra: RögtönzésBoncidai me-nyecskék

Táncnóták Rögtönzés: kötött, kötetlennépzenei formaal-kotás énekléssel, tánccal

Csoportos éneklés

Néptánc

16. Vígan zengje-tek, citorákThomas Tal-lis: All praise to thee, my God (Tk. 60. oldal)

Bárdos Lajos: Aranyszárnyú angyal

KánonéneklésTöbbszólamú hal-lásfejlesztésKözösségformálás

Csoportos éneklésEgyéni ének-lésHangszerjáték

Magyar népszo-kásokTörténelmi, iro-dalmi vonatkozá-sok (Biblia)

17. Tavaszi nép-szokások (Tk. 46.–47. oldal)

Kodály Zoltán: Villő – gyer-mekkar

Egyéni és csoportos aktivitásokTriola

SzerepjátékRögtönzés

NépszokásokNépi hangszerek

18. Megkötöm lovamat (Tk. 33. oldal)

Bródy János: Ha én rózsa volnék

Dallamváltozat –szövegváltozat

Csoportos éneklés,

Irodalom

19. Egressy Béni – Vörösmarty Mihály: Szó-zat (Tk. 72. oldal)

Erkel Ferenc: HimnuszLiszt Ferenc: Szózat és Ma-gyar Himnusz (fantázia)Liszt Ferenc: Csárdás obstiné

Helyes légzéstech-nika ArtikulációZenei formálás

SzövegértésElemzés

IrodalomTörténelem

20. 1848-as kato-nadalok:Gábor Áron rézágyújaA jó lovas ka-tonának

Kapuvári ver-bunkEgressy Béni: Klapka-indulóKodály Zoltán: Háry János –Toborzó; Inter-mezzo

KánonTiszta prím és oktávRitmikai gyakorla-tokKodály: 333/322.

Csoportos éneklés

Irodalom TörténelemKépzőművészet

21. 1848-as kato-nadalok Arany János: Toborzó

Népzenei CD Népies műdalNyújtott-éles ritmu-sokÖsszhangzatos moll

Frontális osz-tálymunka

NépzeneIrodalom


63



Kapcsolódások

22. Ismétlő-, rendszerezőó-ra:Zenetörténet (Tk. 50. oldal)

Ismeretlen szer-ző: Alle psallite cum luya

Zenetörténeti idő-szalagKözépkorGregoriánRomán és gótikus stílus

Csoportos éneklésKutatómunkaCsoportos munka

TörténelemIrodalomKépzőművészet

23. A reneszánsz ismétléseM. Praetorius: Viva la Mu-sica!

Reneszánsz kó-rusművek

PolifonDúr-moll színezet

Csoportos éneklés

TudományokKépzőművészet

24. G. P. a Pa-lestrina művé-szete

G. P. a Palestrina: Missa Pape Marcelli – Ky-rie

Zeneirodalmi isme-retek bővítéseMise (motetta)

Egyéni mun-ka

ZenetörténetTörténelemKépzőművészet

O. Lassus: Visszhang

O. Lassus: Vissz hang

MadrigálHomofon – polifon

Egyéni- és pármunka


25. Nyit már a gyöngyvirág(Quodlibet)

Tavaszi dalok Többszólamú hal-lásfejlesztésKánonéneklés Szekvenciaalkotás

Kiscsoportos munka

26. Barokk kor-történet(Tk. 62.–63. oldal)

J. S. Bach: G-dúr menüettG. F. Händel: Vízi zene, Tűzi-játék szvit

Felismerő kottaol-vasás gyakorlásaMenüettSzvit

Ismeretbőví-tésEgyéni és csoportmunkaTánc

ZenetörténetBarokk táncokIllemtan

27. J. S. Bach: János-passió (Tk. 64. oldal)

J. S. Bach: Já-nos-passió – vo-natkozó részlet

KorálPassióKoronaBasszuskulcs

Egyéni és csoportmunka

ZenetörténetBiblia

28. Csínom Pal-kó, Csínom Jankó

Tárogató Alkalmazkodó rit-musTermészetes moll / eol

Csoportos éneklés

Történelem

29. Te vagy a le-gény, Tyukodi pajtás

Kuruc kori dal-lamok

Dallamos mollKis nyújtott és éles ritmusok

Csoportos éneklésFormarögtön-zés

Történelem


64



Kapcsolódások

30. W. A. Mozart: A dúr zongo-raszonáta (K. 331) – I. tétel

W. A. Mozart: A dúr zongora-szonáta (K. 331) I. és III. tétel

PeriódusDinamikaVariációKöchel-jegyzék

Ismeretbőví-tésElemzés – ér-telmezés

Zeneirodalom

31. J. Haydn: G-dúr „Üst-dob” szimfó-nia (Op. 94.)II. tétel

J. Haydn: G-dúr „Üstdob” szim-fónia II. tétel

TémaVariációHangszerismeretRögtönző játékok (Tk. 80. oldal)Kottaolvasás

ZenehallgatásElemző értel-mezés

ZeneirodalomRomhányi Jó-zsef: A róka és a holló

32. W. A. Mozart: Egy kis éji zene (K525) I. tétel

W. A. Mozart: Egy kis éji zene (K525) I. tétel

SzerenádSzonátaforma


Zeneirodalom

33. W. A. Mozart: Német tánc (K. 605. No. 3.) – Utazás szánon

W. A. Mozart: Német tánc (K. 605. No. 3.) – Utazás szánon

Menüett Értő zenehallgatásTánclépések

Szórakoztató zenékIllemtan

34. L. van Bee-thoven: VII. szimfónia (Op. 92.) II. tétel

L. van Beetho-ven: VII. szim-fónia (Op. 92.) II. tétel

SzimfóniaA klasszikus szim-fonikus zenekar

Pármunka a zenehallgatás-hoz

Hangszerismeret

35. – 36. Összegzés (Zeneiroda-lom)

Szabad válo-gatás szerinti részletek

Műfaji , formai és stílusismeretek

Feladatorien-tált

ZenetörténetZeneirodalomTörténelemIrodalomKépzőművészetFöldrajz

37. Év végi összefoglalás

Szabad váloga-tás

Népzene – stíluskö-rök szerintMűzene – műfajok szerint

Az ismeretek megerősítése

NéprajzZenetörténet


65

taNmeNetjavaslat 6. évfolyam

Éves óraszám: 74Óraszám Az óra anyaga Zenehallgatás Készségfejlesztés Tevékenységi

formákKapcsolódások

1. Év eleji ismétlésNépdalcsokrok (Tk. 4. oldal)

Szabadon válo-gatvanép- és műzene

Az éneklési készség fejlesztéseTiszta intonáció

Csoportos éneklésJáték

Népzenegyűjtés

2. Év eleji ismétlésJáték a ritmussal (Tk. 5. oldal)

Ritmushang-szerek

Rögtönző játékokMetrumérzékRitmusértékek

Hallás utáni daltanításCsoportos éneklésEgyéni kutató-munka

Hangszerisme-ret

3. Év eleji ismétlésJáték a dallam-mal (Tk. 6. oldal)

Zongora, me-tallofon, xilo-fon

Kottaolvasás betű-kottáról, hangjegy-rőlHangkészletekAbszolút hangne-vek, relatív szolmi-záció


Zeneelmélet

4. Kodály Zoltán: Mátrai képekA Vidrócki híres nyája


Parlando, rubato előadásmód

Egyéni- és cso-portos éneklésPármunka

Természetisme-retIrodalom / bal-lada

5. Kodály Zoltán: Mátrai képekA Vidrócki híres nyájaMár Vidrócki emelgeti a bankót


Ritmikai gyakor-latokHallásfejlesztés (mi – fi – szi)

Frontális osz-tálymunkaCsoportmunka

Irodalom

6. Kodály Zoltán: Mátrai képekElmegyek, el-megyek


Formai elemzés: vegyeskari mű fel-építéseTempo giusto előa-dásmód

Egyéni ének-lési készség fejlesztéseRögtönzés

Irodalom

7. Kodály Zoltán: Mátrai képekKét tyúkom tavali

Kodály Zoltán: Mátrai képek– vegyeskar

Quodlibet éneklése Pármunka Szövegértés–szövegalkotás

8. Az ürögi falu-végen szól a muzsika

Népi zenekarNépzenei CD

Zenei olvasás (írás)Hármashangzatok (dúr) Nyújtott és éles ritmus

Frontális és egyéni munka

NéptáncNéprajzNépzenekutatás

9. A horgosi csár-da ki van festve

TáncnótákIvónótákNépzenei CD

Ritmikai fejlesztés – ellenritmusokDór hangsor

Csoportos éneklésTánclépések

IrodalomTánc


66

Óraszám Az óra anyaga Zenehallgatás Készségfejlesztés Tevékenységi formák

Kapcsolódások

10. Pál, Kata, Péter (Tk. 40. oldal)

Dés László: Valahol Euró-pában

A Zene VilágnapjaTercépítkezésSzekvenciaTöbbszólamú hal-lás

Csoportos éneklésEgyéni feladat-megoldásGyakorlás

Más népek dalai

11. Ismétlőóra:Bartók Béla: Magyar képek – Este a széke-lyeknél

Bartók Béla: Magyar képek

Pentaton dallamokHangszínhallás-fej-lesztésHangerőváltozásokRondóforma

Formai elem-zés

Zeneirodalom

12. Gyakorlóóra:Őszi barangolások (Tk. 15. oldal)

Balázs Árpád: Négy őszi váz-latA. Vivaldi: A négy évszak – Ősz I. tétel

Kérdés-felelet já-tékokRögtönzésNépdalelemzés, rendszerezés (régi – új)

PármunkaCsoportmunka

ZeneelméletSzociális kom-petenciák: egy-másra figyelés

13. A malomnak nincsen köveZ anya, ő sziep lányát

Bartók Béla: FalunNépzenei CD

Felismerő kottaol-vasás gyakorlásaDó-váltás4/4-es ritmus és dallamalkotásTiszta kvint

MemorizálásCsoportos éneklésPáros munka

SzövegértésNépszokások, néprajz

14. Duna-parton van egy malomM. de Cervantes Saavedra: Don Quijote

Választott nép-dalokG. Ph. Tele-mann: Don Quixote SzvitD. Wasser-mann: La Man-cha lovagja

Dunántúli tercKis terc – nagy tercA kreativitás fej-lesztéseSzabad mozgás rögtönzése

Csoportos te-vékenységCsoportos dra-matizálás

TársasjátékokIrodalomDrámajáték

15. Érik a ropogós cseresznye

Bartók Béla: Húsz magyar népdal (17.)

Kvintelés, kvint-váltásAz új stílus formajellemzői

Kérdés-felelet játék(ritmikai-dal-lami)

Nyelvi játékok

16. Cseresznyevirág Japán népzene,népi hangsze-rek

Hangsor – skálaHangközök: k2 – N2

Egyéni kottaírás az ötvonalas rendszerben

OrszágismeretIdegen nyelv

17. Gyakorlóóra: Népzenei pro-jekt (Tk. 22. oldal)Kiöntött a Tisza a partjára

Népzenei CD Zenei memóriafej-lesztésHallás utáni – hangjegy utáni dal-tanítás

ProjektmunkaCsoportos éneklés

FöldrajzTermészetisme-retTérképhasználat


67


Kapcsolódások

19. Hej, igazítsad jól a lábod

Bárdos Lajos: Dana, dana – vegyeskar

Összhangzatos moll

Csoportos éneklés

Néprajz

20. Kispiricsi falu végén

Népzenei CD HangközökZenei kérdés-felelet játékokKánonéneklés

Frontális mun-kaElemzés, értel-mezés

NépzeneNéprajz

21. Hull a szilva a fáról

Népzenei CD Eol vagy természe-tes mollJáték a szinkópával

GyakorlásRögtönzés

Természetisme-ret

22. Kocsi szekér, kocsi szán

Népzenei CD Relatív-abszolút hangjegyekRitmusosztinátó


NéprajzVizuális kultúra

23. Kolozsváros olyan város

D o h n á n y i Ernő: Ruralia Hungarica op. 32. – II. tétel

Dúr hármashangzatSzekvencia

Egyéni mun-kák

NépviseletTárgykultúra

24. Ismétlőóra:Magyar népi hangszerek (Tk. 30. oldal)

Népzenei fel-vételek

Hangszínhallás-fej-lesztésHangszerismeret

Csoportos fel-adatmegoldásPármunka

Hangszertörté-net

25. Gyakorlóóra: RögtönzésBoncidai me-nyecskék

Táncnóták Rögtönzés: kötött, kötetlenNépzenei forma-alkotás énekléssel, tánccal

Csoportos éneklés

Néptánc

26. Szívünk rég idevár

I. Sztravinsz-kij: Petruska – Finálé

Hagyományok is-merete

Pármunka A világ ünnepeiMás népek kul-túrája

27. Magyar népszo-kásokÓ jöjj, ó jöjj, Üdvözítő

A Kalamajka együttes kará-csonyi népdal-feldolgozásai

Szokásdallamok ismereteHangképzés: a sze-replésre alkalmas hangzás kialakítása

RendszerezésCsoportmunkaKutatómunka

ÜnnepekNépszokások, jeles napokKommunikáció

28. Vígan zengje-tek, citorákThomas Tallis: All praise to thee, my God (Tk. 60. oldal)

Bárdos Lajos: Aranyszárnyú angyal

KánonéneklésTöbbszólamú hal-lásfejlesztésKözösségformálás

Csoportos éneklésEgyéni éneklésHangszerjáték

Magyar népszo-kásokTörténelmi, iro-dalmi vonatko-zások (Biblia)


68


Kapcsolódások

29. A nap nyugodni tér (Tk. 41.oldal)

L van Beetho-ven: „Hold-fény” szonáta

Többszólamú kész-ségfejlesztésTercpárhuzam

Kórusmunka SzövegértésDramatizálásVizuális kultúra

30. Tavaszi népszo-kások (Tk. 46.–47. oldal)

Kodály Zoltán: Villő – gyer-mekkar

Egyéni és csopor-tos aktivitásokTriola

SzerepjátékRögtönzés

NépszokásokNépi hangszerek

31. Megkötöm lo-vamat (Tk. 32. oldal)

Kvintváltó ma-gyar népdalok

Éneklési készség fejlesztéseRubatoPien hangos penta-ton, a ti mint csúcs-hang

Pármunka Képzőművészet

32. Megkötöm lo-vamat (Tk. 33. oldal)

Bródy János: Ha én rózsa volnék

Dallamváltozat –szövegváltozat

Csoportos éneklés,

IrodalomKortárs populá-ris zene

33. Gerencséri utcaZavaros a Tisza

Népzenei fel-vételek – bal-lada

l,-fá tiszta intonálásaA A5 típusú népda-lokSzerkezetrögtönzés

Csoportos éneklésTánclépések rögtönzése

NépzeneBallada

34. Széles a Duna Népzenei CD Népzenei rendsze-rezés

PármunkaEgyéni éneklés

NépzeneNéprajz

35. Tizenhárom fo-dor van a szok-nyámon

Népzenei CD Váltakozó ütemű népdalokA hangközök gya-korlása

PármunkaRögtönzés

Népviselet

36. Vágjad, vágjad a búzát

Népzenei CD 6/8 a magyar nép-zenébenSúlyviszonyokRitmusdiktálás

Csoportos munkaEgyéni feladat-végzés

Jeles napokNéphagyomány

37. Erdő, erdő, ke-rek erdő

Népzenei CD Tegzes György: Hétfokú olvasógya-korlat I. – 131.Lapról olvasás6/8 a magyar nép-zenében

Egyéni feladat-végzés

38. Egressy Béni – Vörösmarty Mihály: Szózat (Tk. 72. oldal)

Erkel Ferenc: HimnuszLiszt Ferenc: Szózat és Ma-gyar Himnusz (fantázia)Liszt Ferenc: Csárdás obstiné

Helyes légzéstech-nika ArtikulációZenei formálásHelyes szövegmon-dás

SzövegértésElemzés

IrodalomTörténelemNyelvészet: pro-zódia


69


Kapcsolódások

39. 1848-as katona-dalok:Gábor Áron rézágyújaA jó lovas kato-nának

Kapuvári ver-bunkEgressy Béni: Klapka-indulóKodály Zoltán: Háry János –Toborzó; Inter-mezzo

KánonTiszta prím és ok-távRitmikai gyakor-latokKodály: 333/322.

Csoportos éneklés

Irodalom TörténelemKépzőművészet

40. 1848-as katona-dalok Arany János: Toborzó

Népzenei CD Népies műdalNyújtott-éles rit-musokÖsszhangzatos moll


NépzeneIrodalom

41. Gyakorlóóra Szabad váloga-tás szerint

Daltanítás hallás és kottakép alapján Hétfokú és ötfokú olvasógyakorlatokHangsorokElőjegyzés és mó-dosítójel

Frontális osz-tálymunka vegyítve a cso-portos feladat- meghatározá-sokkalEgyéni munka

NépzeneZeneelmélet

42. Összefoglalás – rendszerezés:magyar népda-lok

A u t e n t i k u s népzenei felvé-telek (hangsze-res is)

Ritmikai, dallami készségfejlesztésNépzenei formatan

PármunkaEgyéni munka

Hon- és népis-meretNéptánc

43. Hajnalórán (Tk. 42. oldal)

F. Chopin: 24. Etűd (Op. 10.)

Terc és szext-pár-huzamSzoprán – alt

Karénekes munka

Népismeret

44. Ismétlő-, rend-szerezőóra:Zenetörténet (Tk. 50. oldal)

Ismeretlen szerző: Alle psallite cum luya

Zenetörténeti idő-szalagKözépkorGregoriánRomán és gótikus stílus

Csoportos éneklésKutatómunkaCsoportos munka

TörténelemIrodalomKépzőművészet

45. John of Fornse-te: Nyár kánon

Korai többszó-lamúság

RitmuskánonDallam és alapká-non illesztése

Csoportos éneklés

Zenetörténet

46. A reneszánsz ismétléseM. Praetorius: Viva la Musica!

Reneszánsz kórusművek

PolifonDúr-moll színezet

Csoportos éneklés

TudományokKépzőművészet

47. Kassai töredék: Ascendit Chris-tus hodie

Kassai töredék: Ascendit Christus hodie

Egyházi népének Csoportos éneklés

TörténelemKépzőművészetVallás


70


Kapcsolódások

48. Készségfejlesz-tő óra:Zenés játékok (Tk. 54. oldal)

Szabad váloga-tás szerint

Ritmikai, dallami készségfejlesztésZenei olvasás-írás

Csoportos, egyéni éneklés

ZeneelméletIrodalom

49. G. P. a Palestri-na művészete

G. P. a Palestri-na: Missa Papae Marcelli - Ky-rie

Zeneirodalmi isme-retek bővítéseMise (motetta)

Egyéni munka ZenetörténetTörténelemKépzőművészet

50. O. Lassus: Vissz hang

O. Lassus: Visszhang

MadrigálHomofon – polifon

Egyéni és pár-munka


51. Szó-Mi-Dó (Tk. 56. oldal)

A világháló segítségével postakürtök hangjelzései

Kottaolvasás Kézjeles énekMemorizálás

Szövegrögtön-zésEgyéni és cso-portmunka

Kortörténet

52. J. Haydn: In-duló

Ránki György: Kopogós

Tizenhatod ritmu-sértékFormai elemzésÉneklés abszolút névvel

Szövegrögtön-zésEgyéni és cso-portmunka

KortörténetZenetörténet

53. Bárdos Lajos: Ősz, kánon

Válogatás sze-rint

Többszólamú hal-lásfejlesztésKánonéneklés Összhangzatos moll


Paul Verlaine: Őszi chanson

54. Nyit már a gyöngyvirág(Quodlibet)

Tavaszi dalok Többszólamú hal-lásfejlesztésKánonéneklés Szekvenciaalkotás

Kiscsoportos munka

55. Szép csillagos az ég (Tk. 48. oldal)

P. I. Csajkovsz-kij: Régi francia dal

Legato éneklésPrimo – secundo

Kutatómunka Történelem

56. Ismeretlen szerző: Kék ibo-lyácska

Reneszánsz hangszeres zene

MadrigálVolta – ritmika

TáncEgyéni éneklésKiscsoportos éneklés

Viselkedéskul-túra


71


Kapcsolódások

57. Barokk kortör-ténet(Tk. 62.–63. oldal)

J. S. Bach: G-dúr menüettG. F. Händel: Vízi zene, Tűzijáték szvit

Felismerő kottaol-vasás gyakorlásaMenüettSzvit

IsmeretbővítésEgyéni és cso-portmunkaTánc

ZenetörténetBarokk táncokIllemtan

58. J. S. Bach: Já-nos-passió (Tk. 64. oldal)

J. S. Bach: János-passió – vonatkozó részlet

KorálPassióKoronaBasszuskulcs

Egyéni és cso-portmunka

ZenetörténetBibliaismeret

59. Eszterházy Pál: Harmónia cael-estis

Eszterházy Pál: Harmónia cae-lestis – vonat-kozó részlet

Felismerő kottaol-vasásImitáció

Csoportos ének Zenetörténet Eszterházy Péter: Harmonia cael-estis

60. Csínom Palkó, Csínom Jankó

Tárogató Alkalmazkodó rit-musTermészetes moll / eol

Csoportos éneklés

Történelem

61. Te vagy a le-gény, Tyukodi pajtás

Kuruc kori dal-lamok

Dallamos mollKis nyújtott és éles ritmusok

Csoportos éneklésForma rögtön-zés

Történelem

62. Gyakorlóóra: Zenés játékok (Tk. 73. oldal)

Válogatás sze-rint

AugmentálásDiminuálásBasszuskulcs

IsmeretbővítésElemzés – ér-telmezésA szövegkönyv vagy részleté-nek feldolgo-zása

ZeneirodalomSzövegértés

63. W. A. Mozart: A dúr zongora-szonáta (K. 331) – I. tétel

W. A. Mozart: A dúr zongora-szonáta (K. 331) I. és III. tétel

PeriódusDinamikaVariációKöchel-jegyzék

IsmeretbővítésElemzés – ér-telmezés

Zeneirodalom

64. J. Haydn: C-dúr „Császár” vo-nósnégyes (Op. 76. No. 3)

J. Haydn: C-dúr „Csá-szár” vonósné-gyes

VonósnégyesHangszerismeretOpus – Numero

ElemzésEgyéni és cso-portmunka

ZeneirodalomTörténelem


72


Kapcsolódások

65. J. Haydn: G-dúr „Üstdob” szim-fónia (Op. 94.)II. tétel

J. Haydn: G-dúr „Üst-dob” szimfónia II. tétel

.

TémaVariációHangszerismeretRögtönző játékok (Tk. 80. oldal)Kottaolvasás


ZeneirodalomRomhányi Jó-zsef: A róka és a holló

66. W. A. Mozart: Egy kis éji zene (K525) I. tétel

W. A. Mozart: Egy kis éji zene (K525) I. tétel

SzerenádSzonátaforma


Zeneirodalom

67. W. A. Mozart: Egy kis éji zene (K525) II. tétel

W. A. Mozart: Egy kis éji zene (K525) II. tétel

RondóRománc


Zeneirodalom

68. W. A. Mozart: Német tánc (K. 605. No. 3.) – Utazás szánon

W. A. Mozart: Német tánc (K. 605. No. 3.) – Utazás szánon

MenüettVisszatérő forma

Értő zenehallgatásTánclépések


69. W. A. Mozart: D–dúr diver-timento (K. 334.) III. tétel

W. A. Mozart: D–dúr diver-timento (K. 334.) III. tétel

DivertimentoFelismerő kottaol-vasás

Értő zenehallgatásTánclépések


70. L. van Beetho-ven: VII. szim-fónia (Op. 92.) II. tétel

L. van Beetho-ven: VII. szim-fónia (Op. 92.) II. tétel

SzimfóniaA klasszikus szim-fonikus zenekar

Pármunka a zenehallgatás-hozA harmónia-hallás fejlesz-tése

Hangszerisme-ret

71. L. van Beetho-ven: Urián föld körüli utazása

Klasszikus da-lok válogatás szerint

MűdalPeriódusAzonos alapú moll-dúr váltás


Zeneirodalom

72. - 73. Összegzés (Zeneirodalom)

Szabad válo-gatás szerinti részletek

Műfaji, formai és stílusismeretek

Feladatorien-tált

ZenetörténetZeneirodalomTörténelemIrodalomKépzőművészetFöldrajz


73

74. Év végi összefoglalás

Szabad válo-gatás

Népzene – stíluskö-rök szerintMűzene – műfajok szerint

Ismeretek megerősítése

NéprajzZenetörténet

AJÁNLOTT IRODALOM

Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi ismeretek, Múzsák, 1982. Balassa – Gál: Operakalauz, Zeneműkiadó, 1956.Bárdos Lajos: Elemző írások a népzenéről, Eötvös Kiadó, 1994. Böhm László: Zenei műszótár, Zeneműkiadó, Budapest, 1961.Brockhaus – Riemann: Zenei Lexikon I. – III. Zeneműkiadó, Budapest, 1985.Cesaro Orselli: A madrigál és a velencei iskola, Zeneműkiadó, Budapest, 1986.Darvas Gábor: A zene anatómiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1974.Darvas Gábor: Évezredek hangszerei, Zeneműkiadó, Budapest, 1975. Dobszay László: A magyar dal könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1994.Dobszay László: Magyar zenetörténet, Planétás Kiadó, Budapest, 1998.Falvy Zoltán: A magyar zene története, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei alapismeretek, Calibra Kiadó, 1994. Gülke, P.: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok, EMB, 1990.Hangszerek enciklopédiája, Gemini Kiadó 1996.Kerényi György: Magyar énekes népszokások, Gondolat, 1982.Kodály – Vargyas: A magyar népzene, EMB, 1994.Kodály pedagógiai műveiPaksa Katalin: Magyar népzenetörténet, Balassi Kiadó, 1999.Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok I. – II., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.



75

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető a tankönyvcsaládhoz ............................................................................................................3a taNköNyv HaszNálatáról ....................................................................................................................4

Piktogramok, jelölések .............................................................................................................6NéPzeNei CD .................................................................................................................................6

a taNköNyv feléPítése – taNítási tartalmak ........................................................................................6az iDeális taNórák feléPítése, móDszertaNi frissítés ..........................................................................7a korszerű oktatás- és neveléselmélet eredményeinek Beépítése a tankönyvBe ............................9

az éNek-zeNe oktatással összekaPCsolaNDó komPeteNCiaterületek .....................................9Projektoktatás ..........................................................................................................................10

a taNköNyv fejezetei részleteseN ....................................................................................................... 11az első Fejezet használatáról – népdalok világa ...............................................................12Feldolgozási javaslat, kiegészítő inFormációk ....................................................................12a második Fejezet használatáról – zeneirodalom: műFajok és Formák .............................27Feldolgozási javaslat, kiegészítő inFormációk .....................................................................27

kreatív zeNei tevékeNységek ...............................................................................................................39zeNeelméleti alaPismeret ....................................................................................................................39zeNeHallgatás .......................................................................................................................................40HogyaN tervezzük zeNeHallgatási óráiNkat? ...................................................................................42a Fejlesztő értékelés, számonkérés, ellenőrzés lehetséges Formái, módozatai ..........................43óravázlatmiNták egyes taNaNyagrészek felDolgozásáHoz ..............................................................45Helyi taNterv – ajáNlás ........................................................................................................................48taNmeNet javaslat (37 órás és 74 órás) ..............................................................................................60ajáNlott iroDalom ...............................................................................................................................73



Documents

Kézikönyvofi.hu/sites/default/files/062032_enekeskonyv_6_kk_0.pdfAz Apáczai Kiadó új Kerettantervnek megfelelő alsó tagozatos könyveinek egy része az Énekes-könyv 6. elkészítése