Upload
others
View
48
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
KéziKönyv
A nyelvtAn és helyesírás tAnításához
3. évfolyAm
Szilágyi Ferencné
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 1 2014.05.30. 12:27
SzerzőSzILÁGyI FERENCNÉ
© Szilágyi Ferencné, 20103. kiadás, 2014
A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az APÁCzAI KIADÓ Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525000, fax: 95/525014Email: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítésHolpert Péter
JavítottaLőrincz Norbert
Terjedelem: 13,39 A/5 ívTömeg: 272g
AP–030332ISBN 9789634659877
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 2 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
3
Az AnyAnyelvi nevelés felAdAtAi A 2007-es nAt AlApján
Alapelvek, célok
A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.
Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. A gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi, méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációknak, a kommunikációt hordozó médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális tudatosság és kifejezőképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék kialakításában is. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve, értve ezalatt a társadalmi intézményrendszer működésének, alapszövegeinek, szövegműfajainak az ismeretét és azok értelmezésének képességét, a fenti keretek között megvalósuló kommunikációs aktusok magas szintű gyakorlását és olyan attitűd kialakítását, amely a kritikai elemzést és az együttműködési képességet integrálja. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, létrehozásában és az azokról folyó diskurzusba való bekapcsolódásban, a kánon megismerésében, működésének megértésében és alakító áthagyományozásában.
Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CDROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására, valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen a nem verbális kifejezőeszközök (testi és technikai apparátus az arcmimikától és hanglejtéstől az audiovizuális prezentáció eszközéig) értelmezésére és használatára. Képes legyen olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak.
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreati
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 3 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
4
vitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.
A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz.
A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.
1–4. évfolyam Nyelvinyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán és mássalhangzók).
Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok.
Alkalmazkodás a kommunikációs folyamatban a szövegalkotást befolyásoló tényezőkhöz egészlegesen (holisztikusan). Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú és hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése.
Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése (pl. az egyszerű szavak elválasztásának szabályai), törekvés ezek megfelelő alkalmazására. Nyelvileg igényes minta követése a beszédben.
Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. magyarul úgy mondjuk, hogy…).
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 4 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
5
A mAgyAr nyelv és irodAlom tAnításA A bevezető és a kezdő szAKAszbAn
Az ApáczAi KiAdó KerettAnterve AlApján
Alapelvek, célok
Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása, illetve fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.
Az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társastársadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás.
Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi hagyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség és szokásbeli alapjainak a feltételeit.
A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre magasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése.
Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, egymás véleményének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat.
A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.
A fejlesztés területei
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást.
Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére.
Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasásszövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 5 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
6
Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.
Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető műfajának normáit. Az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására.
Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.
Kulcskompetenciák
Az anyanyelvi kommunikációA gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.
A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás.
A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.
Az idegen nyelvi kommunikációAz idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák, különféle kommunikációs helyzetek révén.
A digitális kompetenciaA jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben.
A hatékony, önálló tanulásAz önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba.
Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése.
Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 6 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
7
Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani.
A szociális és állampolgári kompetenciaAz anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola.
Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, de a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 7 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
8
Ism
eret
ek a
z any
anye
lvrő
l az A
pácz
ai K
iadó
Báz
isis
kola
i Ker
etta
nter
ve a
lapj
án
2. é
vfol
yam
Fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Az a
nyan
yelv
hasz
nála
t tud
ato s
ításá
nak
meg
indí
tása
, a h
e lye
s írás
biz
tons
ágán
ak
meg
ala p
o zás
a.
A n
yelv
i ele
mzé
si ké
szsé
g fe
j lesz
tése
és a
ny
elvt
ani f
ogal
mak
has
znál
atán
ak tu
da to
sí t
ása.
Nye
lvta
ni é
s nye
lvhe
lyes
ségi
ism
eret
ek tu
da
tosít
ása
és a
lkal
maz
ása:
– m
onda
t, sz
ó, h
ang,
bet
ű; sz
ótag
olás
;
A m
onda
t, a
szó,
a h
ang,
a b
etű
felis
mer
ése
és m
egne
vezé
se. A
z á b
é cé
hang
jain
ak fe
lsoro
lása
. A b
etűr
end
hasz
nála
ta g
yako
rlati
fe la
da to
kban
. A h
ango
k cs
opor
tosít
ása
fajtá
juk
és id
őtar
tam
uk
sze r
int.
A sz
ótag
olás
szab
álys
zerű
sége
inek
felis
mer
ése.
A sz
avak
jele
ntés
t hor
dozó
szer
epén
ek m
egfig
yelé
se.
– sz
ótő
és to
ldal
ék;
Szav
ak m
egfig
yelé
se a
mon
datb
an: t
apas
ztal
atok
a sz
óala
k és
a je
le
n tés
vál
tozá
sairó
l, sz
ótő
felis
mer
ési g
yako
rlato
k.
A to
ldal
ékok
jelö
lésé
nek
felfe
dezé
se, f
elism
erés
e sz
öveg
ben
is sz
öve
g ért
elm
ezés
sel.
Szav
ak to
ldal
ékos
ala
kján
ak a
lkot
ása.
A
-ba,
-be,
-ban
, -be
n, -v
al, -
vel r
agos
szóa
lako
k he
lyes
has
znál
ata
és le
írása
.
– m
onda
tfajtá
k.Be
szél
ői sz
ándé
k fe
lism
erés
e a
kije
lent
ő és
a k
érdő
mon
da to
kban
. M
egne
vezé
sük.
A
z -e k
érdő
szó
hely
es h
aszn
álat
ának
gya
korlá
sa.
Tapa
szta
lats
zerz
és a
felk
iáltó
, az ó
hajtó
és a
felsz
ólító
mon
dato
k ha
szná
latá
ról.
A h
elye
sírás
i kés
zség
, a p
rob l
émam
egol
dó
gond
olko
dás é
s a m
emór
ia fe
jlesz
tése
.
Hel
yesír
ási s
zabá
lyism
eret
és
alka
lmaz
ás:
– az
időt
arta
m je
lölés
e:-o
, -ó,
-u, -
ú, -ü
, -ű,
-i, -
í;-ít
, -ul
, -ül
;-tó
l, -tő
l, -b
ól, -
ből,
-ról
, -rő
l;–
a ki
ejté
stől
elté
rő h
angk
ap cs
olat
ok;
– a
hagy
omán
y sz
erin
ti írá
smód
;–
az el
vála
sztá
s sza
bály
ai;
– a
kije
lent
ő és
a k
érdő
mon
dat j
elöl
ése.
Szab
álys
zerű
sége
k fe
lism
erés
e és
alk
alm
azás
a írá
sbel
i fel
a dat
ok
ban.
H
ibaj
avítá
skor
indo
klás
a sz
abál
y fe
lidéz
ésév
el.
A h
elye
sírás
i ese
t fel
ismer
ése,
a je
lölé
s gya
korlá
sa sz
óele
m zé
s se
gíts
égév
el. A
leírá
s és a
hel
yes k
iejté
s egy
ütte
s alk
al m
azás
a.A
j és
ly h
aszn
álat
a a
tank
önyv
i szó
kinc
s kör
ében
. Sz
abál
yism
eret
és
alka
lmaz
ás.
A m
onda
tkez
dő n
agyb
etű
és a
meg
fele
lő m
onda
tvég
i írá
sjel j
elöl
ése
, alk
alm
azás
a írá
sbel
i fel
adat
okba
n.
A fe
jlesz
tés v
árha
tó er
edm
énye
Felis
mer
i és m
egne
vezi
a ta
nult
nyel
vtan
i fog
alm
akat
, szü
kség
szer
int f
elid
ézi é
s alk
alm
azza
a h
elye
sírás
i sza
bály
okat
beg
yako
rolt
szók
észl
et k
öréb
en.
304
0 be
gyak
orol
t szó
ese
tébe
n he
lyes
en je
löli
a j h
ango
t. A
z egy
szer
ű sz
avak
at h
elye
sen
vála
sztja
el.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 8 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
9
3. é
vfol
yam
Fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
A n
yelv
i tap
aszt
alat
ok k
örén
ek b
ővíté
se.
A ta
pasz
tala
tokr
a ép
ülő
nyel
vi fo
galo
m
rend
szer
ala
pozá
sána
k m
egin
dítá
sa a
szó
fajo
k kö
rébe
n.
A ta
nuló
k ön
álló
ságá
nak
növe
lése
: a
fela
datv
égzé
sben
; az
info
rmác
iósz
erzé
sben
és f
elha
szná
lás
ban;
a
szab
álya
lkal
maz
ásba
n;
az ö
nelle
nőrz
ésbe
n.
A n
yelv
i tud
atos
ság
foko
zása
.
Nye
lvta
ni é
s nye
lvhe
lyes
ségi
ism
eret
ek tu
da
to sí t
ása
és a
lkal
maz
ása:
–
mon
datfa
jták;
– sz
avak
;–
szóf
ajok
.
A fe
lkiá
ltó, a
felsz
ólító
és a
z óha
jtó m
onda
tokb
an a
be s
zélő
szán
dé
kána
k fe
lism
erés
e és
meg
neve
zése
. Ro
kon
érte
lmű
és el
lent
étes
jele
ntés
ű sz
avak
szer
e pé n
ek fe
lism
eré
se é
s has
znál
atuk
gya
korlá
sa.
Az i
ge fe
lism
erés
e és
meg
neve
zése
szój
elen
tés a
lapj
án. K
ülön
féle
id
ő ben
vég
bem
enő
csel
ekvé
sek,
tört
énés
ek, l
étez
és m
egkü
lönb
öz
te té
se. A
z igé
k id
ején
ek fe
lis m
e rés
e és
meg
neve
zése
. A
z ige
kötő
k sz
erep
ének
és í
rásm
ódjá
nak
meg
figye
lése
, tud
atos
al
kal m
a zás
a. T
apas
ztal
atsz
erzé
s a ro
kon
érte
lmű
és el
lent
étes
jele
nté
sű ig
ék sz
erep
éről
. Fel
ismer
ésük
és a
dekv
át h
aszn
álat
uk.
A fő
neve
k fe
lism
erés
e és
meg
neve
zése
szój
elen
tés a
lapj
án. F
ajtá
ina
k cs
opor
tosít
ása,
meg
neve
zése
. A fő
neve
k m
egfig
yelé
se a
mon
da
tban
. A tö
bbes
szám
jelö
lésé
nek
felfe
dezé
se, f
elism
erés
e sz
öveg
be
n is
szöv
egér
telm
ezés
sel.
Több
es sz
ámú
főne
vek
alko
tása
.A
-ba,
-be,
-ban
, -be
n ra
gos f
őnev
ek h
elye
s has
znál
a tán
ak g
yako
rlá
sa m
onda
talk
otás
sal,
szöv
egér
telm
e zés
sel.
A m
ellé
knév
felis
mer
ése
és m
egne
vezé
se sz
ójel
enté
s ala
pján
. Kül
ső
és b
első
tula
jdon
ságo
t jel
entő
mel
lék n
evek
meg
figye
lése
, meg
kü
lön b
özte
tése
. A
mel
lékn
év fo
kozh
atós
ágán
ak fe
lism
erés
e. Fo
kozo
tt m
ellé
knév
i al
akok
has
znál
ata
szöv
egal
kotá
skor
.A
tanu
lt sz
ófaj
ok fe
lism
erés
e tol
dalé
kos f
orm
ában
is sz
ócso
port
ok
ban,
mon
datb
an é
s szö
vegb
en.
A h
elye
sírás
i kés
zség
fejle
szté
se.
A h
elye
sírás
i sza
bály
ok m
egism
erés
e és
al
kalm
azás
a.
Hel
yesír
ási s
zabá
lyism
eret
és
alka
lmaz
ás.
Mon
datfa
jták
jelö
lése
írás
ban.
Ig
eköt
ős, v
alam
int k
ülön
féle
idej
ű ig
ék h
elye
sírás
ának
gya
korlá
sa.
A fe
jlesz
tés v
árha
tó er
edm
énye
Fe
lism
eri,
meg
neve
zi é
s meg
fele
lően
jelö
li a
mon
datfa
jtáka
t. To
ldal
ékos
form
ájuk
ban,
szöv
egbe
n is
felis
mer
i és m
egne
vezi
a ta
nult
szóf
ajok
at. A
szöv
egkö
rny
ezet
nek
meg
fele
lően
has
znál
ja a
z ige
idők
et é
s az i
gekö
tőke
t. A
mon
dato
t nag
ybet
űvel
kez
di é
s írá
sjelle
l zár
ja. A
mon
dat s
zava
it kü
lön
írja.
A b
egya
koro
lt sz
ókés
zlet
kör
ében
biz
tons
ágga
l alk
alm
azza
a ta
nult
hely
esírá
si sz
abál
yoka
t. Tu
lajd
onne
vek,
rago
s főn
évi a
lako
k, -ó
, -ő,
-ú, -
ű vé
gű fő
neve
k, -í
t, -u
l, -ü
l vég
ű és
a k
iejté
stől
elté
rő ír
ásm
ódú
igék
, -s v
égű
told
alék
os m
ellé
kne
vek
írása
. Úja
bb 2
030
szób
an a
j ha
ng b
izto
nság
os je
lölé
se a
tanu
lt sz
ófaj
ok k
öréb
en.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 9 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
10
4. é
vfol
yam
Fejle
szté
si fe
lada
tok
Tana
nyag
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Az a
lsó ta
goza
tban
elsa
játít
ott a
nyan
yelv
i ism
eret
ek re
ndsz
erbe
fogl
alás
a, m
eger
ősí
tése
és m
űköd
őkép
essé
géne
k fo
kozá
sa.
Az a
lapv
ető
nyel
vi k
észs
égek
auto
mat
iz
mus
aina
k m
egsz
ilárd
ítása
. Ösz
tönz
és a
m
egism
ert n
yelv
i esz
közö
k, n
yelv
hely
essé
gi
és h
elye
sírás
i sza
bály
ok a
lkal
maz
ásár
a a
szób
eli é
s az í
rásb
eli n
yelv
hasz
nála
tban
.
Nye
lvta
ni é
s nye
lvhe
lyes
ségi
is m
e ret
ek.
A sz
ófaj
okró
l tan
ulta
k bő
víté
se, e
lmél
yí
tése
.
Szóf
ajfe
lism
erés
i gya
korla
tok.
Az i
gék
meg
figye
lése
a m
onda
tban
. A
szem
élye
s név
más
ok é
s az i
gei s
zem
ély r
agok
szer
epén
ek m
egér
té
se. F
elism
erés
ük é
s meg
neve
zésü
k, a
lkal
ma z
ásuk
gya
korlá
sa.
Az i
gem
ódok
foga
lmán
ak m
egism
erés
e. A
z ige
mód
ok é
s a m
onda
tfajtá
k ka
pcso
latá
nak
felfe
dezé
se. A
z igé
k kü
lönf
éle
mód
ú al
akja
inak
hel
yes l
eírá
sa.
A tu
lajd
onne
vek
csop
ortja
inak
meg
isme r
ése:
szem
élyn
evek
, álla
tne
vek,
föld
rajz
i nev
ek, i
ntéz
mén
yek
neve
, már
kane
vek,
cím
ek.
A n
ével
ők é
s a n
évut
ók sz
erep
ének
meg
fi gye
lése
. Fel
ismer
ésük
és
meg
neve
zésü
k m
onda
tban
, szö
vegb
en.
A n
ével
ők h
elye
s has
znál
ata.
A
szám
név
foga
lmán
ak é
s faj
táin
ak fe
lis m
erés
e és
meg
neve
zése
. A
foko
zott
szám
névi
ala
kok
hely
es h
aszn
á lat
ának
gya
korlá
sa.
Az á
llító
és a
taga
dó m
onda
tok
tart
alm
ának
viz
sgál
ata,
öss
zeha
so
n lítá
suk.
Tap
aszt
alat
szer
zés a
szav
ak re
ndjé
ről a
mon
datb
an.
Az e
gysz
erű
és a
z öss
zete
tt sz
avak
jele
ntés
ének
meg
figye
lése
. Sz
óalk
otás
ok: ö
ssze
tett
szav
ak, t
ulaj
donn
évbő
l kép
zett
mel
lékn
eve
k.
Hel
yesír
ási s
zabá
lyism
eret
és
alk
alm
azás
.
Hel
yesír
ási s
zabá
lyok
alk
alm
azás
a kü
lönb
öző
írást
e vék
eny s
ége
kben
: ige
idők
, rag
os é
s kie
jtést
ől el
térő
írás
mód
ú ig
ék; f
el sz
ólít
ást k
ifeje
ző ig
eala
kok;
igek
ötős
igék
; tul
ajdo
nnev
ek, f
o ko z
ott
mel
lékn
evek
és s
zám
neve
k; ra
gos n
évsz
ók; n
évut
ós sz
er ke
zete
k;
betű
vel í
rt sz
ámne
vek;
a k
elte
zés t
öbb f
éle
form
ája.
A to
vább
hala
dás f
elté
tele
iA
z alsó
tago
zato
n ta
nult
anya
nyel
vi is
mer
etei
rend
szer
ezet
tek.
Biz
tons
ágga
l fel
ismer
i a ta
nult
szóf
ajok
at é
s meg
neve
zi a
zoka
t szö
vegb
en is
. A
beg
yako
rolt
szók
észl
et k
öréb
en h
elye
sen
alka
lmaz
za a
tanu
lt he
lyes
írási
szab
ályo
kat.
Nem
ejt
mon
datk
ezdé
si, m
onda
tzár
ási h
ibát
, nem
hag
y ki
vag
y cs
erél
fe
l bet
űket
.Ír
ásbe
li m
unká
i ren
deze
ttek,
olv
asha
tóak
. Hel
yesír
ását
öne
llenő
rzés
sel f
elül
vizs
gálja
, szü
kség
ese
tén
javí
tja.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 10 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
11
Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez
Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. A gondolkodás fejlettsége magasabb anyanyelvhasználati szintet eredményez, az anyanyelv állapot fejlesztése pedig árnyaltabb gondolkodást tesz lehetővé. Az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztés minden tantárgy feladata. A tanításnak nyelvhasználatközpontúnak kell lennie, az értékelésnek ehhez alkalmazkodva rendkívül toleránsnak, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is.
A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, folyamatos fejlesztő értékelésnek. Ennek módja elsősorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy megőrizze a kezdeti tanulási motiváltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasználati módok elsajátításának nehézségein, orientálja az igényes anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képességeinek, készségeinek megalapozását.
A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl. felolvasáskor, írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, versmondáskor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámolók, gyűjtőmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor).
A tanulók fejlesztésében és fejlődésük követésében megkülönböztetett szereppel bír az írásbeli munkák azonnali javítása, értékelése és javíttatása, valamint az e tapasztalatokra épülő, folyamatos, személyre szabott, differenciált gyakorlás. Igen fejlesztő hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok megoldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendő (pl. írásmunkák tartalmának, kivitelezésének, fogalmazványok tartalmának, helyesírásának, külső alakjának, tollbamondásra írás helyességének, feladatlapos munkák tartalmának ellenőrzésekor).
A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. Vizsgálja a relatív teljesítményt, regisztrálja a fejlődést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezető utak, módok megtalálásában, felismerésében és megvalósulásában.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 11 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
12
Az ApáczAi KiAdó AnyAnyelvi tAnKönyvcsAládjánAK elemei
Taneszköz Tankönyvi engedély lejárata
2. évfolyamNyelvtan és helyesírás 2. évfolyam Kompetenciaalapú tankönyv 2014. augusztus 31.
Anyanyelvi gyakorló 2. évfolyam Kompetenciaalapú munkafüzet 2014. augusztus 31.
Nyelvtan és helyesírás 2. kompetenciaalapú interaktív tananyag 2013. augusztus 31.
Szóértékű képek és szókártyák (táblakártyák) 1–2. évfolyam
Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához(1. és 2. évfolyam)
Süni Nyelvtanországban CDROM (Interaktív nyelvtankönyv)
Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)
3. évfolyamNyelvtan és helyesírás 3. évfolyam Kompetenciaalapú tankönyv 2014. augusztus 31.
Anyanyelvi gyakorló 3. évfolyam Kompetenciaalapú munkafüzet 2014. augusztus 31.
Nyelvtan és helyesírás 3. kompetenciaalapú interaktív tananyag 2013. augusztus 31.
Szókártyák (táblakártyák) 3–4. évfolyam
Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3–4. évfolyam
Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)
4. évfolyamNyelvtan és helyesírás 4. évfolyam Kompetenciaalapú tankönyv 2014. augusztus 31.
Anyanyelvi gyakorló 4. évfolyam Kompetenciaalapú munkafüzet 2015. augusztus 31.
Nyelvtan és helyesírás 4. kompetenciaalapú interaktív tananyag 2013. augusztus 31.
Szókártyák (táblakártyák) 3–4. évfolyam
Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3–4. évfolyam
Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 12 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
13
A nyelvtAn és helyesírás tAnKönyveK KoncepciójA
A nyelvtan és helyesírás tankönyvek szerves részét képezik az Apáczai Kiadó anyanyelvoktatását segítő tankönyvcsaládjának. Folytatják az első osztályban a betűtanítás, az olvasásírás elsajátítása során megkezdett alapozást, építve a gyermek ösztönös nyelvhasználatára, fejlesztve a nyelvi tudatosságot, képességeket, készségeket.
A tankönyvek felépítése az Apáczai Kiadó szemléletének és gyakorlatának megfelelően a comeniusi elveket követik. A tananyagot, a feladatsorokat a könnyebbtől a nehezebb felé, az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladva állítottuk össze.
A feladattípusok érdekesek, változatosak. Biztosítják a sokoldalú munkáltatást, az ismeretszerzést, a rögzítést és a gyakorlás lehetőségét.
A tantárgyi integráció jegyében kapcsolatot tartunk az olvasással és a fogalmazással. A Hétszínvarázs, a Hétszínvirág és a Hétszínvilág olvasókönyvek ismert szemelvényeinek nyelvtani tények szerinti vizsgálata a tanítási folyamat bármely szakaszában (ismeretszerzés, rögzítés, gyakorlás, alkalmazás) hatékony eszköze a magyar nyelv tanításának. Az új ismeretek elsajátítása és a gyakorlás közben is egyaránt célszerű a legbonyolultabb nyelvi egységből, a szövegből (mondatokból) kiindulni, azt vizsgálni, abban keresni a nyelvi jelenségeket. A munkáltató tankönyvek indukciós szövegeit gyakran a fent említett olvasókönyvek igényes, irodalmilag értékes alkotásaiból merí-tettük, s a feladatokban is gyakran utalunk ezekre.
A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége megfelel a kisiskolás életkori sajátosságainak, terhelhetőségének. A színes kivitel, a kedves, szép rajzok ösztönző hatásúak; a gyakran előforduló játékos, rejtvényszerű feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát. Valljuk, hogy a munkáltató tankönyvek formai megjelenése és tartalma befogadhatóbbá teszi a tanuló számára a tananyagot, amelyet ezáltal szívesebben és hatékonyabban elsajátít.
Törekedtünk arra, hogy a tudományosság a kisiskolás számára befogadható leegyszerűsítés miatt se szenvedjen csorbát, ezért az utasításokat és a definíciókat úgy fogalmaztuk meg, hogy az érthető, pontos és nyelvtanilag helyes legyen. Ezáltal a megszerzett ismeret tovább bővíthető, a tanultakra lehet építeni a következő évfolyamokban és a felső tagozatban is.
A Nyelvtan és helyesírás tankönyvek céljai, feladatai
– A művelődéshez, az önműveléshez és a tanuláshoz szükséges anyanyelvi műveltség megalapozása. A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek megtanítása a felismerés és a megnevezés szintjén.
– A helyes, szép beszéd és a helyesírás eszközszintű használatának kialakítása.– Analóg nyelvi jelenségek megfigyeltetésével, elemzésével nyelvtani fogalmak kialakítása, ismeretek elsajátítása.– A tanult ismeretek tudatosítása rendszeres és szisztematikus gyakorlással, ismétléssel, rendszerezéssel.– Az ismert, illetve tanult nyelvtani szabályok, törvényszerűségek felismerésével, alkalmazásával gyakorlati tájé-
kozottság, jártasság, majd készség szintjének kialakítása. Célunk, hogy a tanulók hasznosítsák és alkalmazzák a megismert nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi alapismereteket.
– A tanulók tudásának, ismereteinek sokoldalú mérése, a tanultak alkalmazásának lehetőségei elméleti és gyakorlati úton egyaránt.
– A rendszeres feladatmegoldás során a megfigyelőképesség, az emlékezőképesség, a kreativitás, a képzelet fej-lesztése és a gondolkodási alapműveletek végrehajtásában való gyakorlottság kialakítása (összehasonlítás, elvonatkoztatás, általánosítás, konkretizálás, kiegészítés, osztályozás stb.).
– Gondosságra, írásfegyelemre, önellenőrzésre szoktatás.– A rendszeres ismétléssel a rögzítés, a hiányok pótlásának lehetőségei biztosítottak. – Bármikor előhívható, alkalmazható, bővíthető nyelvtani tudás megalapozása.– Az összetett intellektuális képességek fejlesztése a többi tantárggyal szinkronban.– Lehetőségek biztosítása a differenciált képességfejlesztéshez, a felzárkóztatáshoz és a tehetséggondozáshoz egyaránt.– A visszatérő, ismétlődő feladattípusok az önállóságra szoktatást, az önálló feladatmegoldás rutinjának fejleszté
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 13 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
14
sét, a biztonságérzet növelését szolgálják, s ez különösen a kevésbé jó képességű tanulók esetében fontos.– A munkáltató tankönyvek feladatai segítik a kommunikáció, a társas kapcsolatok nyelvi formájának megte-
remtését és gyakorlását.– A tanulók esztétikai értékrendjének alakítása, nyelvünk szépségének, gazdagságának megfigyeltetése, ezzel ma-
gyarságtudatuk, a hazához, a néphez való tartozásuk erősítése.– A művelt köznyelvi beszéd és írás elsajátítására való ösztönzés, ennek elősegítése és rendszeres gyakorlása, nyelvi
igényesség kialakítása, a választékos, szép magyar beszéd és írás művelésére való törekvés, ezáltal a tanulók felkészítése a felnőtt életre.
A tAnKönyveK felépítése, struKtúrájA
A változó társadalmi igényekhez igazodva 2008 szeptemberétől átdolgozott tankönyvek kerültek forgalomba, melyek tartalma megfelel a 2007es NAT, illetve a Kerettanterv követelményeinek. Az átdolgozás legfőbb koncepciója az volt, hogy a tankönyvsorozat korszerűbb, a kisiskolások életkori sajátosságaihoz jobban igazodó, jól használható legyen. Éppen ezért az átdolgozás jelentős mértékben érintette a könyv megjelenését és feladatrendszerét.
A tananyagválasztás során az volt a cél, hogy ne kerüljön a könyvbe olyan ismeret, ami nem segíti az alkalmazást és a nyelvhasználatot.
A tankönyvek a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfelelő ismereteket közvetítenek A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismereteket tanítanak a felismerés, a megnevezés és az alkalmazás szintjén úgy, hogy a legkisebb nyelvi egységtől fokozatos építkezéssel jutnak el a legnagyobb nyelvi egységig.
A taneszközök a gyerekek meglévő nyelvtudására alapoznak, a nyelv rendszerére vonatkozó alapvető összefüggések megismertetésére törekednek úgy, hogy eközben erősítik a kommunikációs képességüket is, előtérbe helyezve a kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését.
A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége megfelel a kisiskolás életkori sajátosságainak, terhelhetőségének. Az új ismeretet induktív módon közelíti meg, lehetőséget teremtve a felismerésre, felfedezésre. A tanulói tevékenységre építő gyakorlatok a tanultak sokoldalú alkalmazását segítik.
Az új taneszköz által differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kompetenciák.
A tankönyvek felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanításitanulási stratégiák alkalmazását, a változatosabb munkaformák (páros, ill. csoportmunka) használatát, az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését.
Új, esztétikusabb illusztrációk készültek a kiadványokba, megújult a szerkesztés, a tipográfia is. A tankönyvek használatát egységes jelrendszer segíti. A színes illusztrációk kellemes hatást keltenek, motiválják a tanulási tevékenységet. A képanyag jelentős része kapcsolódik a feladatokhoz, segítve azok megoldását, az összefüggések, problémák megértését; egy része motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt.
A munkáltató tankönyv végén rendszerező táblázat, szógyűjtemény, valamint tollbamondás szövegek segítik a tanítók, tanulók munkáját.
A kompetenciákat megalapozó alapkészségek, képességek kifejlődése többéves folyamat eredménye, ezért a Nyelvtan és helyesírás tankönyvek legfontosabb feladata a tanévről tanévre haladó készség és képességfejlesztés.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 14 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
15
Az AnyAnyelv tAnulását segítő tAneszKözöK
Nyelvtan és helyesírás tankönyv 3. évfolyam
A harmadik osztályos Nyelvtan és helyesírás tankönyv tananyaga jórészt a szófaji ismeretek tanításával, alkalmazásával foglalkozik, de fontos szerep jut a nyelvhasználati, kommunikációs, helyesírási és helyesejtési gyakorlatoknak is, amelyek a tankönyv feladataiban komplex módon megtalálhatók.
A könyv részletesen foglalkozik a mondatfajtákkal, mert a felkiáltójeles mondatok tanítása 3. osztályban történik.
A főnév fogalmának tisztázása után a köznévvel és a tulajdonnévvel ismerteti meg a tanulókat, de a tulajdonnév fajtáinak részletes tárgyalására csak 4. osztályban kerül sor. A toldalékos főnevek helyesírásának gyakorlása után változatos feladatok segítségével rögzítteti, alkalmaztatja a tanultakat.
Az ige témakörében először a szófaj jelentésével foglalkozik, majd az igeragozást és az igeidőket tanítja. Ezután az igekötős igék háromféle írásmódját mutatja be, és változatos módon gyakoroltatja az igék helyesírását.
A harmadikos tananyagot a melléknév témaköre zárja.
Anyanyelvi ismeret Helyesírás – gyakorlati alkalmazás
A mondatfajták megkülönböztetése a beszélői szándék szerintA szavak
A rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakA szófajokA főnév
A főnév fogalma, felismeréseA köznév és a tulajdonnévA toldalékos főnevek• a többes számú főnév• a ban, ben, ba, be ragos főnevek helyes hasz
nálata• ragos főnevek
Az igeAz ige jelentése (cselekvés, történés, létezés), felismeréseAz ige ragozása (a személyragok és a személyes névmások)Az igeidők – jelen, múlt és jövő idő (a főnévi igenév)Az igekötős igékGyakori igekötőkAz igekötők jelentésmódosító szerepe
A melléknévA melléknév fogalma, felismeréseA melléknevek fokozása, a fokozás jele (alapfok, középfok, felsőfok)
A mondatfajtának megfelelő írásjel használataA magán és mássalhangzók hosszúságának jelöléseSzógyűjtés, szókincs gyarapítása
A főnevek helyesírásaA köznevek és a tulajdonnevek helyes írásmódja• A –t, a ból, ből, tól, től, ról, ről ragos főnevek
helyesírása és helyes használata• ó, ő a főnevek végén• ú, ű a főnevek végén – a kivételek• j és ly a főnevekben• hosszú mássalhangzó a főnevekben
Az igék helyesírása• A ragos igealakok helyes írásmódja és használata• A múlt idő jele magánhangzó után tt, mássalhang
zó után t• A fog segédige küönírása• Az igekötő egybe és különírásának esetei• ít, ul, ül az igetövek végén• j, ly az igékben• Magán és mássalhangzók hosszúságának helyes je
lölése az igékben
A melléknevek helyesírása• bb a közép és felsőfokú melléknevekben• A leg szócska egybeírása• A melléknevek végén mindig hosszú az ó, ő, ú, ű• A s végű melléknevek• l és ly a melléknevekben
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 15 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
16
Anyanyelvi gyakorlófüzet 3. évfolyam
Az Anyanyelvi gyakorlófüzet felépítésében követi, kiegészíti a tankönyvet, az azokban található tananyagok elmélyítését, alkalmazását segíti. Elsősorban az önálló feladatmegoldást, az ismeretek gyakorlását, rögzítését szolgálják változó nehézségi fokú feladatokkal. Alkalmas a differenciálásra, akár a tehetséggondozáshoz, akár a felzárkóztatáshoz megfelelő mennyiségű gyakorlat található a taneszközben.
A feladatok motiválóak, kiválóan alkalmasak a nyelvi anyag elmélyítésére. Ugyanakkor fontos szerep jut a nyelvhasználati, kommunikációs, helyesírási és helyesejtési gyakorlatoknak is, amelyek a gyakorlófüzet feladataiban komplex módon megtalálhatók.
A gyakran előforduló érdekes, játékos, rejtvényszerű feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát, így a kisiskolások örömmel, nagyobb lelkesedéssel gyakorolják az anyanyelvi ismereteket és a helyesírást.
Szókártyák 3–4. évfolyam
A 3–4. osztályosoknak készített 250 dbból álló, kétoldalas szókártya gyűjtemény az adott évfolyamok Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek szóanyagára épít.
Ez az applikációs készlet az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés feladatainak eredményesebb és hatékonyabb megvalósítását szolgálja. Célja az alapvető képességek intenzív fejlesztése, illetve a nyelvtani, nyelvhasználati, helyesírási ismeretszerzés és gyakorlati alkalmazás segítése.
A taneszköz lehetőséget teremt a változatos tanulói tevékenységre épülő, folyamatos gyakoroltatáshoz. A szókészlet rendszeres használatával megalapozhatjuk, javíthatjuk a kisiskolások helyesírásának biztonságát.
A szókártyák sokoldalú használhatósága megkönnyíti a pedagógus munkáját. Kiválóan alkalmas olvasási, helyesejtési, helyesírási gyakorlatsorok összeállítására, melyekkel változatosabbá, érdekesebbé tehető a tanóra.
A készlethez olyan módszertani segédanyag (Ötlettár) is készült, amely konkrét feladatokat, ötleteket tartalmaz a szókártyák sokoldalú felhasználásához.
Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam
A 17 db nagyméretű falitáblán az alsó tagozatos anyanyelvi ismeretek tömören és szemléletesen tárulnak a gyerekek elé. Vizuálisan segítik a nyelvtani és helyesírási tananyag rögzítését, egyúttal színes, dekoratív színfoltjai az osztálytermeknek.
Nyelvtan és helyesírás interaktív tananyag 3. évfolyam
A technika fejlődésének köszönhetően a tudás átadását, illetve az egyéni tanulási folyamat könnyebb elsajátítását lehetővé tévő eszközök, berendezések már megjelentek a tantermekben. Mindezek közül kiemelkedik az interaktív tábla, amely nagymértékben támogatja az informatika előnyeinek széleskörű alkalmazását.
Az új eszköz használatával az oktatás megújulhat, a diákok és a pedagógusok egyaránt motiváltabbakká, az órák frontálissága együttműködővé válhat. A tanulók játszva, felfedezve sajátíthatják el a tananyagokat.
A pedagógusok ezeket a digitális táblákat csak akkor tudják eredményesen használni, ha elérhetők lesznek számukra az olyan interaktív tananyagok, amelyek hatékonyabbá és élményszerűbbé tehetik az ismeretek elsajátítását. Az Apáczai Kiadó elkészítette ezen táblák használatához szükséges digitális tartalmat a nyelvtan és helyesírás tankönyvekhez.
Az interaktív tananyagok felépítése a tankönyvekkel azonos témákból áll. Az évfolyamonkénti 3030 témát egyegy színes, látványos illusztráció vezet be, amely bemutatja, feltárja a nyelvtani ismeretet. Ezután 34 interaktív feladat segíti a tananyag elsajátítását, gyakorlását. A témákat egykét érdekes anyanyelvi játék zárja le, amelyet párokban, csoportokban is játszhatnak a gyerekek.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 16 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
17
A 3. évfolyamos interaktív tananyag tartalma, felépítése
Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok
A mondatfajták (Agy.: Anyanyelvi gyakorlófüzet, Tk.: Nyelvtan és helyesírás tankönyv)
1. A kijelentő és a kérdő mondat
Illusztráció 1. Miből épül fel a mondat?
Illusztráció 2.Miféle beszélői szándékot fejeznek ki a mondatfajták?
Feladat 1. Mi a beszélő szándéka?
Feladat 2. Tagold a szöveget! Agy. 11/2. feladathoz hasonló
Feladat 3. Pont vagy kérdőjel? 12/4. , Tk. 12/5.
Feladat 4. Az e kérdőszócska
Játék 1. Keresd a szólást és közmondást
2. A felkiáltó mondat Illusztráció 1.
Feladat 1. Mit fejez ki a mondat?
Feladat 2. Keresd a felkiáltó mondatot!
Játék 1. Találd ki a mondatot!
3. Az óhajtó mondat Illusztráció 1.
Feladat 1. Mit óhajtanak a madarak?
Feladat 2. Mi az állatok óhaja?
Feladat 3. Mi a beszélő szándéka?
Játék 1. Milyen kép rejtőzik a számok mögött?
4. A felszólító mondat Illusztráció 1. Tk. 18/1. mondatai alapján
Feladat 1. Melyik a felszólító mondat? Tk. 18/2.
Feladat 2. Keresd a felszólítást!
Feladat 3. Miféle mondatfajta? Tk. 23/8.
Játék 1. Közmondás összerakó
A szavak
5. A rokon értelmű szavak Illusztráció 1.
Illusztráció 2.
Feladat 1. Keresem a rokonaimat Tk. 28/3.
Feladat 2. Keresd a párját! Tk. 28/4. feladat szavainak felhasználásával
Feladat 3. Miképpen érkezik a csapadék? Tk. 28/5. feladat alapján
Feladat 4. Memóriajáték
Játék 1. Keresztrejtvény
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 17 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
18
Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok
6. Az ellentétes jelentésű szavak
Illusztráció 1. Tk. 30/1.
Feladat 1. Melyik képhez tartozik? Tk. 31/4.
Feladat 2. Keresd a párját! Tk. 31/5. szavainak felhasználásával
Feladat 3. Keresztrejtvény Tk. 32/9.
Feladat 4. Keresd a kakukktojást! Tk. 31/6.
Játék 1. Memóriajáték
7. A szófajok (Mit jelentenek a szavak?)
Illusztráció 1. Tk. 33/1. előkészítése
Feladat 1. Mit fejeznek ki a szavak? Tk. 34/5.
Feladat 2. Csoportosíts! Tk. 36/8. szavainak felhasználásával
Játék 1. Fejtsd meg a rejtvényt!
Játék 2. Kakukktojás Tk. 36/10. feladathoz hasonló
A főnév8. A főnév Illusztráció 1. Tk. 37/1. szöveg részlete
Feladat 1. Keresd a főnevet! Tk. 39/5.
Feladat 2. Melyik csoportba tartozik?
Feladat 3. Szótagösszerakó Tk. 40/8.
Játék 1. Totó Agy. 17/7.
Játék 2. Hová ugorhat a béka?
9. A köznév és a tulajdonnév
Illusztráció 1. Tk. 41/1.
Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév? Tk. 42/4. feladat alapján
Feladat 2. Keresd a párját! Tk. 43/7. feladathoz hasonló
Feladat 3. Keresd a szó helyét! Tk. 43/8.
Játék 1. Memóriajáték
10. A köznév és a tulajdonnév helyesírása
Illusztráció 1.
Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév?
Feladat 2. Foglalkozás? Személynév? Tk. 45/4.
Feladat 3. Kisbetű vagy nagybetű?
Játék 1. Betűpótló
11. A főnév egyes és többes száma
Illusztráció 1.
Feladat 1. Melyik főnév többes számú? Tk. 52/1., 54/8.
Feladat 2. Egy vagy több? Tk. 54/7. feladathoz hasonló
Feladat 3. Mi a szabály? Tk. 54/9. szavainak felhasználásával
Játék 1. Keresd a kakukktojást!
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 18 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
19
Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok
12. A t toldalékos főnevek Illusztráció 1. Tk. 55/1.
Feladat 1. Csoportosíts! Tk. 55/2. feladat előkészítéséhez
Feladat 2. Csoportosíts! Tk. 56/5.
Feladat 3. Ugyanaz vagy mégsem? Tk. 56/6. feladat mondatainak felhasználásával
Játék 1. Kakukktojás
Játék 2. Memóriajáték
13. A ból, ből, ról, ről, tól, től toldalékos fő nevek
Illusztráció 1.
Illusztráció 2.
Feladat 1. Szókereső Tk. 57/1. szövege alapján
Feladat 2. Csoportosíts!
Feladat 3. Rövid vagy hosszú?
Játék 1. Memóriajáték
14. A ban, ben, ba, be toldalékos főnevek
Illusztráció 1. Tk. 59/1. szövege alapján
Feladat 1. Melyik szó illik a mondatba? Tk. 59/2. (1. forduló)
Feladat 2. Toldalékpótlás Tk. 60/6. feladat előkészítéséhez
Játék 1. Keresztrejtvény
Játék 2. Kakukktojás
15. Mit tudsz már a főnevekről?
Illusztráció 1.
Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév? Agy. 19/1. szövege alapján
Feladat 2. Rövid vagy hosszú? Tk. 66/9. feladathoz hasonló
Feladat 3. Szóválasztó Tk. 66/8. feladathoz hasonló
Játék 1. Lottó (jly)
Játék 2. Segíts a békának!
A névelő
16. A névelő Illusztráció 1. Tk. 61/1. szövege alapján
Feladat 1. A vagy az? Tk. 61/2.
Feladat 2. Hová kell névelő? Tk. 62/7.
Illusztráció 2. Tk. 63/9. mondatainak felhasználásával
Feladat 3. A, az vagy egy? Tk. 63/11. mondatainak felhasználásával
Játék 1. Képmemória
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 19 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
20
Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok
Az ige
17. Az ige Illusztráció 1. Tk. 67/2.
Feladat 1. Keresd az igét! Tk. 67/1., 68/4.
Illusztráció 2.
Feladat 2. Mi történik? Tk. 70/8. feladathoz hasonló
Feladat 3. Cselekvés vagy történés? Agy 37/6.
Illusztráció 3. Tk. 71/11. mondatai alapján
Feladat 4. Keresd a létigét! Tk. 71/12. szövege alapján
Játék 1. Keresd az igét!
18. Az ige ragozása Illusztráció 1. Tk. 74/1.
Feladat 1. Egyes vagy többes számú az ige? Tk. 74/2.
Feladat 2. Ki a cselekvő?
Feladat 3. Ki a cselekvő? Tk. 76/6. (1. forduló)
Játék 1. Mi van a képen?
19. A jelen idejű igék Illusztráció 1. Tk. 78/1.
Feladat 1. Szóalkotó
Feladat 2. Keresd az igét! Tk. 81/7.
Feladat 3. Pótold az igét! Tk. 81/8.
Játék 1. Totó
20. A múlt idejű igék Illusztráció 1.
Illusztráció 2. Mikor t, mikor tt?
Feladat 1. Keresd a múlt idejű igét! Tk. 82/1., 85/10. szövegek alapján
Feladat 2. Csoportosíts!
Feladat 3. t vagy tt?
Játék 1. Kakukktojás
Játék 2. Társasjáték
21. A jövő idejű igék Illusztráció 1. Tk. 87/1.
Feladat 1. Keresd a jövő idejű igealakot! Tk. 88/6. mondatainak felhasználásával
Feladat 2. Keresd a helyét! Tk. 89/8.
Feladat 3. Csoportosíts!
Játék 1. Melyik igére gondoltunk?
22. Az ít, ul, ül végű igék
Illusztráció 1.
Feladat 1. Szóalkotó
Feladat 2. Rövid vagy hosszú?
Feladat 3. Szóválasztó Tk. 94/4. feladathoz hasonló
Játék 1. Keresztrejtvény Tk. 91/3.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 20 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
21
Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok
23. Az igekötő közvetlenül az ige előtt áll
Illusztráció 1. Tk. 95/1. feladathoz hasonló
Illusztráció 2.
Feladat 1. Keresd az igekötős igét! Tk. 97/1.
Feladat 2. Válassz igekötőt! Tk. 96/5.
Feladat 3. Párosíts!
Feladat 4. Memóriajáték
Játék 1. Keresztrejtvény Agy. 54/3. feladathoz hasonló
24. Az igekötő az ige után áll
Illusztráció 1. Tk. 99/2. mondatai alapján
Feladat 1. Keresd az igekötős igét! Tk. 99/3. mondatai alapján
Feladat 2. Válassz igét! Tk. 100/6. feladathoz hasonló
Feladat 3. Tagold a mondatot!
Játék 1. Melyik ige igekötős?
25. Az igekötő és az ige között egy szó áll
Illusztráció 1. Tk. 101/1.
Feladat 1. Keresd az igekötős igét! Tk. 103/1.
Feladat 2. Keresd az igekötős igét!
Feladat 3. Melyik ige illik a mondatba? Tk. 103/3. mondatai alapján
Játék 1. Társasjáték
26. Mit tudsz már az igéről?
Illusztráció 1. Tk. 126. Rendszerező táblázatok
Illusztráció 2.
Illusztráció 3.
Feladat 1. Hol a helye? Tk. 105/1.
Feladat 2. Totó Tk. 102/2.
Feladat 3. J vagy ly?
Feladat 4. Magánhangzó pótlás
Játék 1. Memóriajáték
Játék 2. Lottó
A melléknév
27. A melléknév Illusztráció 1. Tk. 108/1.
Feladat 1. Állati tulajdonságok
Feladat 2. Keresd a melléknevet! Tk. 111/12.
Feladat 3. Eltévedt melléknevek Tk. 111/10.
Feladat 4. Mit jelentenek a szólások? Agy. 58/2.
Játék 1. Rejtvény Agy. 63/3.
Játék 2. Kakukktojás
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 21 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
22
Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok
28. A melléknév fokozása Illusztráció 1.
Illusztráció 2.
Feladat 1. Csoportosíts! Tk. 113/5.
Feladat 2. Szóösszerakó
Feladat 3. Szótagösszerakó Tk. 114/9. feladathoz hasonló
Játék 1. Kakukktojás
Játék 2. Memóriajáték
29. A melléknév helyesírása
Illusztráció 1.
Feladat 1. Rövid vagy hosszú?
Feladat 2. J vagy ly? Tk. 116/4. szavainak felhasználásával
Feladat 3. Rövid vagy hosszú?
Játék 1. Dominó
30. Mit tudsz a melléknévről?
Illusztráció 1. Tk. 127. Rendszerező táblázat
Feladat 1. Keresd a melléknevet! Agy. 58/1., 59/5. feladat szövege alapján
Feladat 2. Milyen fokú a melléknév?
Feladat 3. Pótold a melléknevet!
Játék 1. Lottó
Játék 2. Lottó
Játék 3. Lottó
Játék 4. Társasjáték
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 22 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
23
TAN
ME
NE
TJA
VASL
ATH
eti ó
rasz
ám: 2
Év
es ó
rasz
ám: 7
4A
tanm
enet
ben
hasz
nált
rövi
díté
sek:
Tk
.: N
yelv
tan
és h
elye
sírás
tank
önyv
; A
gy.:
Any
anye
lvi g
yako
rló;
It.
: Int
erak
tív ta
nany
ag;
Szk.
: Szó
kárt
yák
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
TAN
ÉV E
LEJI
ISM
ÉTLÉ
S
1.A
bes
zéd
és a
z írá
sIs
mer
kedé
s a ta
nesz
közö
kkel
.Be
szél
geté
s az a
nyan
yelv
ről.
Érve
lés,
párb
eszé
d, b
eszé
lget
és,
szitu
áció
s ját
ék –
egy
szer
ű ko
m
mun
ikác
iós f
orm
ák (v
erbá
lis, n
em
verb
ális)
alk
alm
azás
a.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 4
/2.
Tk. 3
–4. o
.
Jele
k a
min
denn
api
élet
ben.
A n
em v
erbá
lis
kom
mun
ikác
ió e
szkö
ze
i.A
z osz
tály
sajá
t jel
rend
sz
erén
ek m
egte
rvez
ése,
elké
szíté
se.
Mon
dóká
k, k
iszám
olók
gy
űjté
se, s
zóta
golá
sa.
– A
z igé
nyes
, kul
turá
lt ny
elvi
m
agat
artá
snor
mák
kia
lakí
tása
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári k
ompe
-te
ncia
– n
emze
ti az
onos
ságt
uda
t kia
lakí
tása
2.A
mon
datr
ól ta
nu
ltak
ismét
lése
A sz
öveg
ről,
mon
datr
ól, s
zava
król
ta
nulta
k fe
lidéz
ése,
rend
szer
ezés
e.N
yelv
inye
lvta
ni je
lens
égek
felis
m
erés
e el
őzet
es tu
dás a
lapj
án.
Tanu
lt sz
abál
yok
alka
lmaz
ása
(mon
datír
ás…
).
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– M
onda
talk
otás
, szö
vega
lkot
ás
fejle
szté
se–
A h
elye
sírás
fejle
szté
se
Tk. 5
/3–5
.Tk
. 5. o
.
Tk. 5
/3–5
.; 6/
6.
– Ig
énye
s írá
skép
Tk. 4
–5. o
.
3.A
szav
akró
l tan
ul
tak
ismét
lése
Szót
ő és
told
alék
A to
ldal
ékok
szer
epe
besz
édün
kbe
n. M
egfig
yelé
s, ér
velé
s, kö
vetk
ez
teté
s.Sz
öveg
alko
tás k
éprő
l. C
sopo
rtos
ítás,
válo
gatá
s. K
iejté
s és í
rás ö
ssze
haso
nlítá
sa.
Egys
zerű
szóe
lem
zés s
zóta
go lá
s sal
és
szót
őker
esés
sel.
Tanu
lt sz
abál
yok
felid
ézés
e, al
kal
maz
ása.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás,
kom
mun
ikác
ió, s
zóki
ncs
Tk. 6
/8.;
7/9.
Tk. 6
–7. o
.A
gy. 6
/8–9
.8/
12. o
.
Agy
. 9. o
.
– K
reat
ív a
nyan
yelv
i gon
dol
kodá
sTk
. 7/9
. b)
– H
elye
sírás
i tud
atos
ság
Tk. 6
/8–9
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
sM
egfig
yelé
s, m
emór
iaTk
. 8/1
4.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 23 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
24
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
4.Sz
ótag
olás
, elv
ála
sztá
sSz
avak
alk
otás
a ön
álló
an é
s meg
ad
ott s
zabá
ly a
lapj
án, b
etűk
ből,
szót
agok
ból.
Elvá
lasz
tási
gyak
orla
tok,
játé
kok
egyé
ni é
s cso
port
mun
kába
n.H
ibak
eres
és, h
ibaj
avítá
s.Sz
abál
yfel
ismer
és, k
ombi
nálá
s.Sz
abál
yok
elfo
gadá
sa, m
ások
gon
do
lata
inak
meg
érté
se.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
ókin
csfe
jlesz
tés,
igén
yes
nyel
vhas
znál
at
Tk. 8
/12–
13.
Tk. 7
–8. o
.A
gy. 3
/1.;
8/11
. o.
Szóg
yűjté
sek
önál
ló
an v
agy
csop
ortb
an
külö
nböz
ő sz
empo
ntok
sz
erin
t.Kö
nyvt
árha
szná
lat
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Kre
ativ
itás,
gond
olko
dás
Tk. 8
/11–
13.
– H
elye
sírás
i tud
atos
ság
Tk. 7
/10.
Kezd
emén
yező
képe
sség
és v
álla
l-ko
zói k
ompe
tenc
ia
– Eg
yüttm
űköd
ési k
épes
ség
a pá
ros é
s cso
port
mun
kák
sorá
n.
Tk. 8
/12–
13.
5.A
han
gokr
ól,
betű
kről
tanu
ltak
ismét
lése
A m
agán
és m
ás
salh
angz
ókBe
tűre
nd
A h
ang
és b
etű
össz
ehas
onlít
ása.
M
egfig
yelé
s, ér
velé
s, m
agya
ráza
t, m
eggy
őzés
.A
mag
án é
s más
salh
angz
ók h
elye
s ej
tése
és í
rása
a sz
avak
ban.
Kie
gé
szíté
s, hi
baja
vítá
s. Be
tűre
ndbe
soro
lás,
szót
árha
szná
la
t.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
bes
zédh
ango
k he
lyes
ké
pzés
e
Tk. 9
/16–
17.
Tk. 8
–9. o
.A
gy. 3
/2.;
5/4–
6.;
6/7.
o.
Agy
. 4/3
. o.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
A m
egfig
yelé
s pon
toss
ága,
m
emór
ia
Tk. 9
/17.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
hel
yesír
ás fe
jlesz
tése
, az
alka
lmaz
ás k
épes
sége
Tk. 8
/15.
;9/
16–1
7.
6.Ta
név
elej
i táj
éko
zódó
felm
érés
Öná
lló fe
lada
tmeg
oldá
s.A
z alk
alm
azás
kép
essé
geFe
lmér
őlap
okI.
Tané
v el
eji f
elm
érés
7.A
felm
érés
javí
tása
Hib
afel
ismer
és, j
avítá
s. Tí
pus
és
egyé
ni h
ibák
meg
figye
lése
, jav
ítása
.Ö
nelle
nőrz
és, h
ibaj
avítá
s
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 24 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
25
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
A M
ON
DAT
FAJT
ÁK
8.A
kije
lent
ő és
a
kérd
ő m
onda
tK
ijele
ntő
és k
érdő
mon
dato
k al
ko
tása
. M
onda
talk
otás
ok, m
onda
tvég
i írá
sjele
k pó
tlása
. Ta
gola
tlan
szöv
eg sz
avak
ra, m
on
dato
kra
tago
lása
. M
onda
t é
s szö
vega
lkot
ás k
éprő
l. Pá
rbes
zéd
felo
lvas
ása
hely
es h
ang
súly
ozás
sal.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió–
Szöv
egér
tés,
szöv
egal
kotá
sTk
. 10/
1.;
11–1
2. o
.
Tk. 1
0–13
. o.
Agy
. 10.
o.
It. 1
. tém
aTa
láló
s kér
dése
k gy
űjté
se, f
elad
vány
ok
kész
ítése
egy
más
nak.
Külö
nböz
ő m
onda
tfa
jtáka
t tar
talm
azó
szöv
egré
szle
tek,
pár
be
széd
ek g
yűjté
se sz
aba
don
vála
szto
tt iro
dalm
i m
űvek
ben,
maj
d ez
ek
előa
dása
pár
ban,
cso
port
ban.
– K
reat
ív n
yelv
hasz
nála
tTk
. 10/
2.
– H
elye
s bes
zéd,
han
gsúl
yozá
sTk
. 10/
1.;
11/3
–4.
9.A
kije
lent
ő és
a
kérd
ő m
onda
tA
kér
dő é
s kije
lent
ő m
onda
tok
szer
epén
ek m
egfig
yelte
tése
. A
kér
dő m
onda
tok
hely
es h
angs
úly
ozás
a.
Az
e ké
rdős
zócs
ka h
elye
s has
zná
lata
és í
rása
. Pá
rbes
zéde
k al
kotá
sa, f
elol
vasá
sa,
elm
ondá
sa sz
ituác
iós h
ely z
et be
n.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
hel
yesír
ási t
udat
ossá
g al
apoz
ása
Tk. 1
1/3.
; 12
/5.
Agy
. 11.
o.
It. 1
. tém
a
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári k
om-
pete
ncia
– K
omm
unik
áció
, eg
yüttm
űköd
és
Tk. 1
1/4.
;12
/7.
Kezd
emén
yező
képe
sség
és v
álla
l-ko
zói k
ompe
tenc
ia
– K
reat
ivitá
s, ön
kife
jezé
s
Tk. 1
0/1.
c);
11/4
.
10.
A fe
lkiá
ltó m
onda
tA
bes
zélő
i szá
ndék
meg
figye
lése
a
felk
iáltó
mon
datb
an.
A fe
lkiá
ltó m
onda
t fel
ismer
ése
szöv
egbe
n, m
egkü
lönb
özte
tése
a
besz
élő
szán
déka
szer
int.
Felk
iáltó
mon
dato
k al
kotá
sa, k
ije
lent
ő m
onda
t áta
lakí
tása
felk
iál
táss
á.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– O
lvas
ás, s
zöve
gért
és, s
zöve
gal
kotá
s
Tk. 1
3/ 1
–3.
Tk. 1
3–14
. o.
It. 2
. tém
a–
A h
elye
sírás
i tud
atos
ság
alap
ozás
aTk
. 13/
3. c)
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári k
om-
pete
ncia
– E
gyüt
tműk
ödés
, m
ások
gon
dola
tána
k m
egér
tése
Tk. 1
3/2.
; 14
/4.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 25 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
26
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
11.
A fe
lkiá
ltó m
onda
tG
yako
ri m
onda
tkez
dő sz
avak
has
zná
lata
: jaj
, hű,
ó, é
ljen,
ni s
tb.
A fe
lkiá
ltó m
onda
t hel
yesír
ása:
m
onda
tkez
dés,
mon
datv
égi í
rásje
l.
Mon
dato
n be
lüli
vess
zők
alka
lma
zása
. Sz
ituác
iós h
elyz
etek
, az é
rzel
mek
ki
feje
zése
felk
iáltó
mon
datta
l.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 1
5/7–
9.
Tk.1
5. o
.It.
2. t
éma
– K
reat
ív n
yelv
hasz
nála
t és
stílu
sTk
. 14/
4–5.
Kezd
emén
yező
képe
sség
és v
álla
l-ko
zói k
ompe
tenc
ia
– Ve
rbál
is és
nem
ver
bális
ko
mm
unik
áció
12.
Az ó
hajtó
mon
dat
A b
eszé
lői s
zánd
ék m
egfig
yelé
se a
z óh
ajtó
mon
datb
an.
Az ó
hajtó
mon
dat f
elism
erés
e, m
egkü
lönb
özte
tése
szöv
egbe
n.
Az ó
haj,
vágy
, kív
ánsá
g ki
feje
zésé
ne
k ny
elvi
esz
köze
i és l
ehet
őség
ei
(meg
figye
lés,
tapa
szta
lats
zerz
és,
repr
oduk
tív sz
öveg
alko
tás)
. A
bár
, bár
csak
szav
ak h
aszn
álat
a.
Mon
data
lkot
ás, á
tala
kítá
s, ki
egé
szíté
s.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 1
6/1.
;17
/6.
Tk. 1
6–17
.It.
3. t
éma
– Kü
lönb
öző
(meg
lévő
) tu
dáse
lem
ek ö
ssze
kapc
solá
sa ú
j ism
eret
tel
Tk. 1
6/2.
; 17
/3.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Fela
dat
, ille
tve
prob
lém
am
egol
dó k
épes
ség
Tk. 1
7/4–
5.
Önk
ifeje
zés,
más
ok g
ondo
latá
na
k m
egér
tése
.Tk
. 17/
3. d
);17
/6.
13.
A fe
lszól
ító m
on
dat
A b
eszé
lői s
zánd
ék m
egfig
yelé
se a
fe
lszól
ító m
onda
tban
. A
felsz
ólító
mon
dat f
elism
erés
e, m
egkü
lönb
özte
tése
szöv
egbe
n.
A fe
lszól
ítást
kife
jező
szav
ak h
ely
esírá
sána
k gy
akor
lása
. Ö
ssze
haso
nlítá
s, ki
egés
zíté
s, át
ala
kítá
s.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 1
8/1–
3.Tk
.18–
19. o
.A
gy. 1
3. o
.
– H
elye
sírás
i tud
atos
ság
Tk. 1
9/4–
5.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
i kép
essé
gek
(meg
figye
lés,
köve
tkez
teté
s, em
léke
zet)
Tk. 1
8/3.
;19
/4.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 26 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
27
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
14.
A fe
lszól
ító m
on
dat
A fe
lszól
ító m
onda
t sze
repe
bes
zé
dünk
ben.
A
z ism
eret
ek k
omm
unik
atív
alk
al
maz
ása.
Sz
ituác
iós j
áték
ok, b
eszé
dhel
yze
tek
tere
mté
se. A
kér
és, f
elsz
ólítá
s, pa
ranc
s tilt
ás sz
erep
e. Vé
lem
énye
k m
egfo
galm
azás
a.M
onda
talk
otás
, áta
lakí
tás.
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
toss
ág
és k
ifeje
zőké
pess
ég–
Az u
dvar
ias,
kultu
rált
nyel
vi
mag
atar
tásn
orm
ák k
iala
kítá
sa,
krea
tív n
yelv
hasz
nála
t és s
tílus
Tk. 2
0/8.
Tk. 2
0. o
.It.
4. t
éma
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 2
0/7.
, 9.
– A
hel
yesír
ási t
udat
ossá
g al
apoz
ása
Tk. 2
0/9.
15.
Gya
koro
ljunk
!A
mon
datfa
jták
felis
mer
ése
a be
sz
élő
szán
déka
szer
int.
Mon
datv
égi í
rásje
lek
pótlá
sa.
Öná
lló m
onda
talk
otás
, ki
egés
zíté
s.Sz
öveg
alko
tás s
zóba
n és
írás
ban,
a
külö
nböz
ő be
szél
ői sz
ándé
k al
kal
maz
ása
kom
mun
ikác
iós h
elyz
etek
be
n.
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 2
1–22
. o.
Tk. 2
1–24
. o.
Agy
. 12.
o.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– K
reat
ív n
yelv
hasz
nála
t és
stílu
s
Tk. 2
3/7.
, 9.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
i kép
essé
gek
(meg
fi gye
lés,
elem
zés,
köve
tke
z tet
és)
Tk. 2
1/1–
2.;
13/8
.
16.
Tém
azár
ó fe
lmér
és:
A m
onda
tfajtá
kÖ
nálló
fela
datm
egol
dás,
a ta
nulta
k al
kalm
azás
a.Ö
nálló
ság,
alk
alm
azás
i kép
es
ség,
dön
tés
Felm
éről
apok
II.
A m
onda
tfajtá
k
17.
A fe
lmér
és é
rték
elé
se, j
avítá
saEg
yéni
és t
ípus
hibá
k m
egbe
szél
ése,
javí
tása
. Érv
elés
, meg
győz
és.
Hib
afel
ismer
és é
s jav
ítás
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 27 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
28
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
A S
ZAVA
K
18.
Mit
tuds
z már
a
szav
akró
l?Sz
avak
jele
ntés
ének
viz
sgál
ata
(szó
al
kotá
s, je
lent
ések
ért
elm
ezés
e).
Szót
árha
szná
lat.
A sz
avak
jele
ntés
beli
válto
zásá
nak
és a
han
gok
időt
arta
mán
ak ö
ssze
fü
ggés
e (m
egy
meg
gy, h
alh
all).
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
hel
yesír
ás a
lapo
zása
Tk. 2
6/5–
6.
Tk. 2
5–26
. o.
Sajá
t „sz
ókin
cstá
r”
össz
eállí
tása
. Edd
ig is
m
eret
len
vagy
kev
ésbé
ism
ert s
zava
k, sz
inon
im
ák g
yűjté
se.
Szó
és b
etűr
ejtv
énye
k ké
szíté
se, g
yűjté
se.
– Tu
dato
s és k
reat
ív n
yelv
hasz
ná
lat
Tk. 2
6/7–
9.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Fela
dat
, ille
tve
prob
lém
am
egol
dó k
épes
ség
Tk. 2
5/1–
4.
19.
A ro
kon
érte
lmű
szav
akRo
kon
érte
lmű
szav
ak g
yűjté
se,
szer
epén
ek m
egfig
yelte
tése
. Sz
ókin
csbő
víté
s, ár
nyal
tabb
kife
je
zésm
ód a
roko
n ér
telm
ű sz
avak
kal.
Szóc
salá
dok
össz
eállí
tása
, szó
tár
hasz
nála
t. In
dokl
ás, j
elen
tésé
rtel
mez
és.
– Sz
ókin
csfe
jlesz
tés
Tk. 2
8/3–
5.
Tk. 2
7–29
. o.
It. 5
. tém
a
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás
– Vá
lasz
téko
s nye
lvha
szná
lat,
kife
jezé
smód
Tk. 2
9/6.
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári k
om-
pete
ncia
–
Együ
ttműk
ödés
i kép
essé
g,
egym
ás ta
nítá
sa, t
oler
anci
a
Tk. 2
9/6.
; 8.
20.
Az e
llent
étes
jele
nté
sű sz
avak
Elle
ntét
es je
lent
ésű
szóp
árok
gyű
jté
se. S
zabá
lyfe
lism
erés
, sza
bály
játé
ko
k, re
jtvén
yek.
M
onda
t kie
gész
ítése
, áta
lakí
tása
.Sz
avak
csop
orto
sítás
a, v
álog
atás
a.A
nyan
yelv
i ját
ékok
(kak
ukkt
ojás
, re
jtvén
y…)
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
i kép
essé
gek
(logi
ka, s
zabá
ly, ö
ssze
függ
és
felfe
dezé
se)
Tk. 3
0/2.
;31
/5.
Tk. 3
0–32
. o.
It. 6
. tém
a–
Kre
atív
any
anye
lvi g
ondo
lko
dás,
az a
lkal
maz
ás k
épes
sége
Tk. 3
1/6.
;32
/9.
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári k
om-
pete
ncia
–
Koop
erat
ív h
ajla
ndós
ág,
egym
ástó
l tan
ulás
Tk. 3
0/2–
3.;
31/6
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 28 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
29
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
A S
ZÓFA
JOK
21.
Mit
jele
nten
ek a
sz
avak
? A
szóf
aj fo
galm
ána
k el
őkés
zíté
se
Szav
ak je
lent
ésén
ek m
egfig
yelé
se.
Gon
dolk
odás
i műv
elet
ek se
gíts
égé
vel n
yelv
tani
jele
nség
ek m
egfig
yel
teté
se.
Cso
port
osítá
s, ös
szeh
ason
lítás
, sz
ókin
csfe
jlesz
tés.
Koop
erat
ív ta
nulá
si te
chni
kák
alka
lmaz
ása.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Felfe
dező
, ind
uktív
tanu
lási
tech
nika
Tk. 3
3/1.
;34
/3–5
.
Tk. 3
3–34
. o.
Szk.
It. 7
. tém
a
Any
anye
lvi j
áték
ok,
játé
kos v
erse
nyek
:A
ctiv
iti, B
arko
chba
, Ki
vagy
ok é
n?, M
it vi
sz
a ki
shaj
ó? (P
l.: cs
ak
tula
jdon
ságo
t jel
entő
sz
avak
at…
)
– G
ondo
lkod
ási k
épes
ség
(ösz
sz
efüg
gése
k m
egér
tése
…)
Tk. 3
3/1.
;34
/5.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Ér
telm
ező
szó
, mon
dat
, és
szöv
egol
vasá
si ké
pess
ég
Tk. 3
4/5.
; 36
/10.
22.
A sz
ófaj
foga
lmá
nak
elők
észí
tése
Szav
ak cs
opor
tosít
ása
jele
ntés
ük
szer
int.
Szóg
yűjté
s, je
lent
ésér
telm
ezés
. A
szóf
ajok
öss
zeha
sonl
ító át
teki
nté
se.
(pár
os é
s/va
gy cs
opor
tmun
kák)
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Logi
kus g
ondo
lkod
ás, ö
ssze
fü
ggés
ek fe
lfede
zése
Tk. 3
5/7.
Tk. 3
5–36
. o.
Szgy
.It.
7. t
éma
– Eg
yüttm
űköd
ési k
épes
ség,
eg
ymás
tól t
anul
ásTk
. 35/
6.
– Fu
nkci
onál
is írá
sTk
. 35/
6.
A F
ŐN
ÉV
23.
A fő
név
foga
lma
A fő
név
foga
lmi j
egye
inek
kia
lakí
tá
sa in
dukt
ív m
ódon
.Fő
neve
k je
lent
ésén
ek m
egfig
yelé
se
(élő
lény
t, tá
rgya
t, go
ndol
ati d
olgo
t ne
vez m
eg).
Kie
mel
t főn
evek
csop
orto
sítás
a.M
agya
ráza
t, m
eggy
őzés
, érv
elés
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Az ö
nálló
tanu
lási
képe
sség
ek
(em
léke
zet,
figye
lem
, gon
dol
kodá
s)
Tk. 3
8/3–
4.
Tk. 3
7–38
. o.
Agy
. 14–
15.
o. It. 8
. tém
aSz
k.
Any
anye
lvi j
áték
ok,
játé
kos v
erse
nyek
: A
ctiv
iti, B
arko
chba
, Ki
vagy
ok é
n?, M
it vi
sz a
ki
shaj
ó? (C
sak
főne
vet
visz
, am
i meg
adot
t be
tűve
l kez
dődi
k, v
agy
meg
adot
t szó
tags
zám
ú,
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
Tk. 3
7/2.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– O
lvas
ás, s
zöve
gért
ésTk
. 37/
1.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 29 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
30
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
24.
A fő
név
felis
me
rése
Főne
vek
felis
mer
ése
szóc
sopo
rtok
ba
n, m
onda
tokb
an é
s szö
vegb
en.
Főne
vek
gyűj
tése
tem
atik
us cs
opo
rtos
ításs
al.
Koop
erat
ív te
chni
kák
alka
lmaz
ása.
Főne
vek
alko
tása
bet
űkbő
l, sz
óta
gokb
ól.
Gyű
jtés k
épek
ről.
Gon
dolk
odás
i kép
essé
gek
(fel
ismer
és, c
sopo
rtos
ítás,
hozz
áre
ndel
és…
)
Tk. 3
9/6–
7.
Tk. 3
9–40
.A
gy. 1
8. o
.It.
8. t
éma
Szk.
vagy
élől
ény
neve
…)
Szók
italá
ló: r
ajzo
ld le
, írd
kör
ül…
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári k
om-
pete
ncia
–
Együ
ttműk
ödés
i kép
essé
g,
egym
ástó
l tan
ulás
Tk. 4
0/8–
9.
Írás
rutin
, hel
yesír
ásTk
. 40/
8–9.
25.
A fő
név
fajtá
iA
köz
név
és a
tu
lajd
onné
v
A ta
pasz
tala
tokr
a ép
ülő
nyel
vi
foga
lom
rend
szer
ala
pozá
sa.
Nye
lvi j
elen
sége
k m
egfig
yelé
se,
köve
tkez
teté
s, sz
abál
yalk
otás
, elv
ona
tkoz
tatá
s. Sz
ógyű
jtés,
csop
orto
sítás
.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
hel
yesír
ás a
lapo
zása
Tk. 4
2/3.
;43
/7.
Tk. 4
1–42
. o.
Agy
. 22.
o.
It. 9
. tém
aSz
k.
Tula
jdon
neve
k gy
űjté
se
csop
orto
kban
a te
lepü
lé
sről
és k
örny
ékér
ől.
– Ö
ssze
tett
inte
llekt
uális
kép
es
sége
k fe
jlesz
tése
Tk. 4
1/1.
; 43
/8.
– O
lvas
ás, s
zöve
gért
ésTk
. 42.
o.
26.
A k
özné
v és
a
tula
jdon
név
A fő
név
fajtá
inak
csop
orto
sítás
a,
meg
neve
zése
. Kö
znev
ek é
s tul
ajdo
nnev
ek fe
lis
mer
ése,
meg
figye
lése
a m
onda
tban
.A
köz
név
és a
tula
jdon
név
felis
me
rése
szöv
egbe
n, cs
opor
tosít
ásuk
.Sz
ógyű
jtés,
közn
év é
s tul
ajdo
nnév
eg
ymás
hoz r
ende
lése
.
– A
nye
lvi t
udat
ossá
g fo
kozá
sa,
szab
álya
lkal
maz
ásTk
. 43/
7.
Tk. 4
2–43
. o.
Agy
. 23.
o.
It. 9
. tém
aSz
k.
Any
anye
lvi j
áték
ok
(Ors
zág
váro
s, K
i va
gyok
én?
...)
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
i kép
essé
gek
(meg
figye
lés,
csop
orto
sítás
)
Tk. 4
3/7.
;42
/5.
– Ö
nálló
ság
az in
form
áció
szer
zé
sben
, a fe
lada
tvég
zésb
enTk
. 43/
8.;
43/6
.Té
rkép
vázl
at k
észí
tése
, be
mut
atás
a (k
iállí
tása
) a
tele
pülé
sre
jelle
mző
tu
lajd
onne
vekk
el (p
l.: a
te
lepü
lés e
gyik
rész
éről
, az
isko
la k
örny
éké
ről…
).
27.
A k
özné
v és
a tu
la
jdon
név
hely
es
írása
Ana
lóg
nyel
vi je
lens
égek
meg
figy
elte
tésé
vel,
elem
zésé
vel n
yelv
tani
fo
galm
ak k
iala
kítá
sa, i
smer
etek
el
sajá
títás
a.H
elye
sírás
i sza
bály
ok a
lkot
ása,
al
kalm
azás
a.Be
tűpó
tláso
k, cs
opor
tosít
ások
.
– Ö
nálló
ság
és tu
dato
sság
a
szab
álya
lkal
maz
ásba
n.Tk
45/
4.; 6
.Tk
. 44–
46. o
.A
gy. 2
4–25
. o. It.
10.
tém
aSz
k.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– K
reat
ív n
yelv
hasz
nála
tTk
. 44/
1–2.
; 46
/8.
– O
lvas
ás, s
zöve
gért
és, s
zó
kinc
sfej
lesz
tés
Tk. 4
4/1.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 30 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
31
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
28.
A k
özné
v és
a tu
la
jdon
név
hely
es
írása
.
Tapa
szta
lats
zerz
és a
tula
jdon
neve
k kü
lönb
öző
fajtá
iról,
hely
esírá
suk
gyak
orlá
sa k
oope
ratív
mun
káva
l.A
köz
neve
k és
tula
jdon
neve
k he
ly
esírá
sána
k vá
ltoza
tos g
yako
rlása
: be
tűpó
tlás,
hiba
javí
tás,
páro
sítás
, cs
opor
tosít
ás…
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári k
om-
pe te
ncia
–
Együ
ttműk
ö dé s
i kép
essé
g,
egym
ástó
l ta n
u lás
, tol
eran
cia
Term
észe
ttudo
mán
yos k
ompe
-te
ncia
Tk. 4
8/15
.
Tk. 4
7–49
. o.
Agy
. 26–
27.
o. It. 1
0. té
ma
Szk.
Tém
ahét
: nye
lvi h
agyo
m
ányő
rzés
, a sz
ólás
ok,
közm
ondá
sok
szer
epe
besz
édün
kben
.O
lyan
szól
ások
, köz
m
ondá
sok
gyűj
tése
, am
elye
kben
told
alék
os
főne
vek
talá
lhat
ók. É
rte
lmez
és, l
eraj
zolá
ssal
, be
mut
atás
sal,
tört
énet
be
ágy
azás
sal.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
emlé
keze
t, fig
yele
m, g
ondo
lko
dás
Tk. 4
9/18
., 20
.
– Ír
ásru
tinTk
. 48/
16–
17.
29.
A fő
neve
k to
ldal
éko
s ala
kjai
Nye
lvi j
elen
sége
k ta
pasz
tala
tokr
a ép
ülő
meg
figye
lteté
se.
A to
ldal
ék sz
erep
ének
viz
sgál
ata.
Egys
zerű
szóe
lem
zése
k.To
ldal
ékok
pót
lása
, hib
ajav
ítás.
Told
alék
os sz
avak
alk
otás
a, g
yűjté
se
kér
dése
k se
gíts
égév
el.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Elem
zőké
pess
ég, a
naló
giák
Tk. 5
0/1.
;51
/5.
Tk. 5
0–51
. o.
Szk.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– O
lvas
ás, s
zöve
gért
és, s
zöve
gal
kotá
s
Tk. 5
0/2.
– A
nye
lvi t
udat
ossá
g, h
elye
sírá
sTk
. 51/
4–5.
30.
A fő
név
egye
s és
több
es sz
áma,
a
több
es sz
ám je
le.
A tö
bbes
szám
jelö
lésé
nek
felfe
de
zése
, fel
ismer
ése
szöv
egbe
n is
szöv
egér
telm
ezés
sel.
A tö
bbes
szám
szer
epe.
Több
es sz
ámú
főne
vek
alko
tása
.Ö
ssze
haso
nlítá
s, sz
abál
yalk
al
maz
ás, c
sopo
rtos
ítás.
A to
ldal
ék
meg
válto
zásá
nak
meg
figye
lése
.
– A
hel
yesír
ási t
udat
ossá
g al
apoz
ása
Tk. 5
3/5.
;54
/9.
Tk. 5
2–54
. o.
It. 1
1. té
ma
Szk.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öná
llósá
g az
info
rmác
iósz
er
zésb
en, a
fela
datv
égzé
sben
Tk. 5
2/2.
;53
/4.
– G
ondo
lkod
ási k
épes
sége
k (s
zabá
lyal
kotá
s, cs
opor
tosít
ás)
Tk. 5
4/7.
; 9.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 31 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
32
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
31.
A t
rago
s főn
evek
Meg
figye
lésr
e, ta
pasz
tala
tokr
a ép
ülő
indu
ktív
ism
eret
elsa
játít
ás.
A t
rago
s főn
evek
szer
epe,
felis
me
rése
, hel
yesír
ása.
H
elye
sírás
i sza
bály
alko
tás,
anna
k al
kalm
azás
a kü
lönb
öző
írást
evé
keny
sége
kben
.To
ldal
ékol
ás, c
sopo
rtos
ítás.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió–
Olv
asás
, szö
vegé
rtés
Tk. 5
5/1.
;56
/5.
Tk. 5
5–56
. o.
Agy
. 29.
It. 1
2. té
ma
– Fe
lada
t, i
lletv
e pr
oblé
ma
meg
oldó
kép
essé
gTk
. 55/
2–3.
– A
hel
yesír
ási t
udat
ossá
g al
apo
zása
, sza
bály
alka
lmaz
ásTk
. 56/
4.
32.
A b
ól,
ből,
ról
, r
ől,
tól,
től
rago
s fő
neve
k
A b
ól,
ből,
ról
, rő
l, t
ól,
től
rago
s főn
evek
szer
epén
ek m
egfi
gyel
ése,
felis
mer
ésük
szöv
egbe
n.H
elye
sírás
i sza
bály
felfe
dezé
se,
meg
foga
lmaz
ása.
Szav
ak, m
onda
tok
kieg
észí
tése
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öná
llósá
g az
info
rmác
iósz
er
zésb
en, a
fela
datv
égzé
sben
Tk. 5
8/6–
7.
Tk. 5
7–58
. o.
It. 1
3. té
ma
Szk.
– O
lvas
ás, s
zöve
gért
és, s
zóbe
li sz
öveg
alko
tás
Tk. 5
7/1;
4.
– A
hel
yesír
ási t
udat
ossá
g al
apo
zása
. Sza
bály
alka
lmaz
ásTk
. 57/
4.;
58/5
–6.
33.
A b
an,
ben,
ba,
b
e ra
gos f
őnev
ekA
ba,
be,
ban
, be
n ra
gos
főne
vek
hely
es h
aszn
ála t
ának
gy
akor
lása
mon
data
lkot
ássa
l, sz
öveg
érte
lme z
ésse
l.M
egfig
yelé
sre,
tapa
szta
lásr
a ép
ülő
szab
álya
lkot
ás.
Told
alék
ok p
ótlá
sa, h
ibaj
avítá
s, to
ldal
ékos
szav
ak cs
opor
tosít
ása.
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári k
om-
pete
ncia
–
Együ
ttműk
ödés
i kép
essé
g,
egym
ástó
l tan
ulás
, tol
eran
cia
Tk. 6
0/5–
6.
Tk. 5
9–60
. o.
Agy
. 29/
41.
It. 1
4. té
ma
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Ér
telm
ező
olva
sás,
szöv
egér
tés
Tk. 5
9/1–
3.
– H
elye
s, ig
énye
s nye
lvha
szná
la
t és h
elye
sírás
Tk. 6
0/4–
6.
34.
A to
ldal
ékos
főne
ve
k gy
akor
lása
A ta
nult
hely
esírá
si sz
abál
yok
kre
atív
alk
alm
azás
a eg
yéni
, pár
os é
s cs
opor
tmun
kába
n.Sz
avak
hal
maz
okba
rend
ezés
e, hi
baja
vítá
s, to
ldal
ékok
pót
lása
.M
onda
t és s
zöve
galk
otás
told
alék
os
szav
akka
l. To
llbam
ondá
s, ön
elle
nőrz
és.
– Ír
ásru
tin é
s hel
yesír
ás
Agy
. 28/
38.;
29/4
0.A
gy. 3
1/45
.It.
15.
tém
aSz
k.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
i kép
essé
gek
(mem
ória
, ren
dsze
rezé
s, kr
ea
tivitá
s)
– Ta
nulá
si ké
pess
ég ö
nálló
an é
s cs
opor
tban
.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 32 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
33
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
35.
A n
ével
őA
hat
ároz
ott
néve
lő
Foga
lom
alko
tás n
yelv
i tap
aszt
alat
al
apjá
n.
Indu
ktív
ism
eret
elsa
játít
ás.
A h
atár
ozot
t név
elő
szer
epén
ek,
hasz
nála
tána
k m
egfig
yelé
se.
Szab
álya
lkot
ás, a
lkal
maz
ás.
Név
elők
pót
lása
mon
dato
kban
.
Kezd
emén
yező
képe
sség
és v
álla
l-ko
zói k
ompe
tenc
ia
– Ö
nálló
ság
az in
form
áció
szer
zé
sben
, a fe
lada
tvég
zésb
en
Tk. 6
1/1–
3.
Tk. 6
1–62
. o.
It. 1
6. té
ma
Szk.
Any
anye
lvi j
áték
ok:
szól
ánco
k fő
neve
kkel
;sz
öveg
alko
tás s
zóha
lm
azbó
l vél
etle
nsze
rűen
ki
húzo
tt fő
neve
kkel
, né
velő
k ha
szná
latá
val
csop
ortm
unká
ban.
Egym
ás tö
rtén
etei
nek
meg
hallg
atás
a, át
alak
ítá
sa.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Ér
telm
ező
olva
sás,
szöv
eg
érté
s
Tk. 6
2/5–
7.
– H
elye
s, ig
énye
s nye
lvha
szná
la
t és h
elye
sírás
Tk. 6
2/7.
36.
A n
ével
őA
hat
ároz
atla
n né
velő
Foga
lom
alko
tás n
yelv
i tap
aszt
alat
al
apjá
n.
A h
atár
ozot
t és h
atár
ozat
lan
néve
lő
szer
epén
ek m
egfig
yelte
tése
. Öss
ze
haso
nlítá
s. A
hat
ároz
atla
n né
velő
felis
mer
ése.
Mon
dato
k át
alak
ítása
, jel
enté
svál
to
zás m
egfig
yelé
se.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
i kép
essé
gek
(meg
figye
lés,
össz
ehas
onlít
ás,
lény
egki
emel
és)
Tk. 6
3/8–
9.
Tk. 6
3. o
.It.
16.
tém
aAn
yany
elvi k
omm
unik
áció
–
Érte
lmez
ő ol
vasá
s, sz
öveg
ér
tés
Tk. 6
3/8.
– A
nye
lvi t
udat
ossá
g fo
kozá
saTk
. 63/
9–10
.
37.
A fő
névr
ől ta
nul
tak
össz
efog
lalá
sa,
rend
szer
ezés
e
A fő
neve
k fe
lism
erés
e sz
öveg
ben,
cs
opor
tosít
ás je
lent
és sz
erin
t.Kö
znév
és t
ulaj
donn
év fe
lism
eré
se, a
ráju
k vo
natk
ozó
hely
esírá
si sz
abál
y al
kalm
azás
a.To
ldal
ékos
főne
vek
hely
esírá
sa.
Betű
pótlá
s, m
onda
tok
kieg
észí
tése
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
i kép
essé
gek
(ren
dsze
rezé
s, cs
opor
tosít
ás)
Tk. 6
4/1.
Tk. 6
4–65
. o.
Agy
. 26.
o.
It. 1
6. té
ma
– A
nye
lvi t
udat
ossá
g fo
kozá
sa,
az a
lkal
maz
ás k
épes
sége
Tk. 6
4/2.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Ér
telm
ező
olva
sás,
szöv
eg
érté
s
Tk. 6
4/1–
2.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 33 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
34
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
38.
A fő
névr
ől ta
nul
tak
össz
efog
lalá
sa,
rend
szer
ezés
e
Tanu
lt he
lyes
írási
szab
ályo
k fe
lis
mer
ése
és a
lkal
maz
ása
fela
datm
eg
oldá
s, írá
stev
éken
ység
sorá
n.H
ibás
an ír
t sza
vak
felis
mer
ése
és
javí
tása
mon
datb
an, s
zöve
gben
a
szab
ály
felid
ézés
ével
. To
llbam
ondá
s, em
léke
zetb
ől ír
ás.
Kezd
emén
yező
képe
sség
és v
álla
l-ko
zói k
ompe
tenc
ia
– Ta
nulá
si ké
pess
ég ö
nálló
an é
s cs
opor
tban
.
Tk. 6
6/7.
Tk. 6
6. o
.A
gy: 2
7. o
.It.
16.
tém
aSz
k.A
hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás
– G
ondo
lkod
ási k
épes
sége
k (m
egfig
yelé
s, m
emór
ia)
Tk. 6
6/9.
– Ír
ásru
tin é
s hel
yesír
ásTk
. 66/
8.
39.
Felm
érés
A fő
névr
ől sz
erze
tt ism
eret
ek
felm
érés
e.–
Öná
lló fe
lada
t, p
robl
ém
ameg
oldó
és ö
nelle
nőrz
ő ké
pess
ég.
III.
sz. f
elm
éről
apA
főné
v
40.
A fe
lmér
és ja
vítá
saA
felm
érés
ért
ékel
ése.
A h
iány
ok
pótlá
sa, j
avítá
sok
a fe
lada
tok
meg
ol
dásá
val.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öne
llenő
rző,
hib
afel
ismer
ő,
hiba
javí
tó k
épes
ség,
öni
smer
et
AZ
IGE
41.
Az i
ge fo
galm
a,
jele
ntés
eC
sele
kvés
t jel
entő
sz
avak
Foga
lom
alko
tás n
yelv
i tap
aszt
alat
al
apjá
n.A
z ige
jele
ntés
ének
meg
figye
lése
: ki
feje
zhet
csel
ekvé
st, t
örté
nést
.A
csele
kvés
ek b
emut
atás
a, elj
átsz
ása.
Cse
lekv
ést j
elen
tő ig
ék k
eres
ése
szóh
alm
azba
n, sz
öveg
ben.
Öss
zeha
sonl
ítás,
foga
lom
alko
tás.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
nye
lvi t
udat
ossá
g fo
kozá
saTk
. 68/
4.69
/5–6
.Tk
. 67–
68. o
.A
gy. 3
4–35
. o. It.
17.
tém
aSz
k.
Játé
k: T
alál
d ki
az i
gét!
Kis
lapo
kra
felír
t cse
le
kvés
eket
kel
l egy
egy
gy
erek
nek
eljá
tsza
ni, a
tö
bbie
k pe
dig
talá
lják
ki, h
ogy
mi v
olt a
lapr
a ír
va.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Logi
kus g
ondo
lkod
ás, ö
ssze
fü
ggés
ek fe
lfede
zése
Tk. 6
8/4.
;69
/7.
– Ér
telm
ező
olva
sás,
szöv
egér
té
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 6
8/3.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 34 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
35
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
42.
Az i
ge fo
galm
a,
jele
ntés
eC
sele
kvés
t, tö
rté
nést
jele
ntő
szav
ak
Foga
lom
alko
tás n
yelv
i tap
aszt
alat
al
apjá
n.
Az i
ge je
lent
ésén
ek v
izsg
álat
a: a
z ig
e tö
rtén
ést i
s kife
jezh
et.
A tö
rtén
ést j
elen
tő ig
ék fe
lism
erés
e.Ig
ék te
mat
ikus
gyű
jtése
kér
dése
k,
képe
k al
apjá
n, cs
opor
tosít
ásuk
. Sz
öveg
ek, m
onda
tok
kieg
észí
tése
ig
ékke
l.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öná
llósá
g az
info
rmác
iósz
er
zésb
en, a
fela
datv
égzé
sben
Tk. 7
0/8.
; 10
.;71
/11.
Tk. 6
9–70
. o.
Agy
. 36–
37.
o. It. 1
7. té
ma
Szk.
Kre
atív
szöv
egal
kotá
s 5
6 m
egad
ott i
géve
l.
– G
ondo
lkod
ási k
épes
sége
k (m
egfig
yelé
s, m
emór
ia)
Tk. 7
2/15
.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Ér
telm
ező
olva
sás,
szöv
egér
té
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 7
1/13
.
43.
Cse
lekv
ést,
tör
téné
st, l
étez
ést
jele
ntő
szav
ak
Foga
lom
alko
tás n
yelv
i tap
aszt
alat
al
apjá
n.
Az i
ge je
lent
ésén
ek v
izsg
álat
a: a
z ig
e lé
tezé
st is
kife
jezh
et.
Léte
zést
jele
ntő
igék
felis
mer
ése.
Mon
dat
, szö
vega
lkot
ás ig
ékke
l.A
z ige
mon
datb
eli sz
erep
ének
viz
sgá
lata.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
i kép
essé
gek
(em
léke
zet,
foga
lom
alko
tás)
Tk. 7
1/11
.; 73
/16.
Tk. 7
1–73
. o.
Agy
. 38.
o.
It. 1
7. té
ma
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 7
1/12
.; 73
/17–
18.
– Ír
ásru
tin é
s hel
yesír
ásTk
. 72/
14–
15.
44.
Az i
ge ra
gozá
saA
z igé
k fe
lism
erés
e, ra
gozá
sa.
Az e
gyes
és t
öbbe
s szá
m fo
galm
a.
A sz
emél
yrag
foga
lma,
szer
epén
ek
meg
figye
lése
. Egy
szer
ű sz
óele
mzé
se
k, sz
ótő
és sz
emél
yrag
meg
kere
sé
se. S
zem
élyr
agok
pót
lása
szav
ak
ban,
szöv
egbe
n.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öná
llósá
g az
info
rmác
iósz
er
zésb
en, a
fela
datv
égzé
sben
Tk. 7
4/2.
;75
/3.
Tk. 7
4–75
. o.
Agy
. 40.
o.
It. 1
8. té
ma
– A
ver
bális
gon
dolk
odás
fe
jlesz
tése
Tk. 7
4/1–
2.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
nye
lvi t
udat
ossá
g fo
kozá
saTk
. 75/
4.
45.
Az i
ge ra
gozá
saA
csel
ekvő
szám
ának
, sze
mél
yéne
k m
egál
lapí
tása
. A
szem
élye
s név
más
ok h
aszn
álat
a (m
egne
vezé
s nél
kül).
Szöv
eg át
alak
ítása
a cs
elek
vő sz
em
élyé
nek
meg
fele
lően
. Ige
rago
zási
gyak
orla
tok.
– G
ondo
lkod
ás (a
naló
giák
fe
lism
erés
e pé
ldák
ala
pján
)Tk
. 77/
8–9.
Tk. 7
6–77
. o.
Agy
. 41.
o.
It. 1
8. té
ma
Hib
avad
ásza
t cso
po
rtok
ban.
Ki t
alál
tö
bb h
elye
sírás
i hib
át
újsá
gokb
an, k
önyv
ek
ben,
nyo
mta
tván
yok
ban,
pla
káto
kon,
egy
éb
felir
atok
on (o
tthon
,
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Ér
telm
ező
olva
sás,
szöv
egér
tés,
repr
oduk
tív sz
öveg
alko
tás
Tk. 7
6/7.
;77
/10.
– Fu
nkci
onál
is ny
elvh
aszn
álat
Tk. 7
7/10
.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 35 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
36
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
46.
Az i
geid
őkA
jele
n id
ejű
igék
Az i
gék
vizs
gála
ta, ö
ssze
haso
nlítá
sa
szöv
egkö
rnye
zetb
en. I
ndok
lás,
mag
yará
zat.
Mon
dato
k át
alak
ítása
, a cs
elek
vés
idej
ének
meg
válto
ztat
ása.
A je
len
idej
ű ig
ék m
egfig
yelé
se,
szer
epe,
hasz
nála
ta.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
óbel
i kife
jező
képe
sség
(é
rvel
és, m
agya
ráza
t)
Tk. 7
8/1–
2.
Tk. 7
8–79
. o.
Agy
. 43.
o.
It. 1
9. té
ma
Szk.
iskol
ában
, utc
án, k
ira
katb
an…
).H
ogya
n ke
ll ez
ekez
a
hibá
kat j
avíta
ni? (
Szó
tárh
aszn
álat
)
Egym
ás sz
öveg
eine
k,
foga
lmaz
ásán
ak át
ala
kítá
sa (m
ás sz
erep
lő
nevé
ben,
más
időb
en
stb.
)
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 7
8/2.
;79
/1–2
.
– A
nye
lvi t
udat
ossá
g fo
kozá
saTk
. 79/
1–2.
47.
A je
len
idej
ű ig
ékA
jele
n id
ejű
igék
felis
mer
ése,
cso
port
osítá
sa.
Iger
agoz
ási g
yako
rlato
k.Ro
kon
érte
lmű
és el
lent
étes
jele
nté
sű je
len
idej
ű ig
ék.
Szók
incs
bőví
tés s
zóm
agya
ráza
ttal.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
ver
bális
gon
dolk
odás
fe
jlesz
tése
Tk. 8
0/6.
Tk. 8
0–81
. o.
It. 1
9. té
ma
Szk.
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
Tk. 8
1/7–
9.
– Sz
öveg
érté
s, sz
óbel
i szö
veg
alko
tás
Tk. 8
1/8.
48.
A m
últ i
dejű
igék
Foga
lom
alko
tás n
yelv
i tap
aszt
alat
al
apjá
n.
Az i
ge m
últ i
dejé
nek
meg
figye
lte
tése
, igé
k el
emzé
se. H
elye
sírás
i sz
abál
y fo
galm
azás
a a
múl
t idő
je
léhe
z. M
ikor
t, m
ikor
tt?
Múl
t ide
jű ig
ék fe
lism
erés
e sz
óhal
m
azba
n, sz
öveg
ben.
Tol
lbam
ondá
s.
Gon
dolk
odás
i kép
essé
gek
(foga
lom
alko
tás,
álta
láno
sítás
, ös
szef
üggé
sek
felfe
dezé
se)
Tk. 8
3/3.
Tk. 8
2–84
. o.
It. 2
0. té
ma
Tuda
toss
ág, s
zabá
lykö
veté
s a
hely
esírá
sban
Tk. 8
4/5–
6.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
ver
bális
gon
dolk
odás
fe
jlesz
tése
Tk. 8
2/1.
49.
A m
últ i
dejű
igék
Múl
t ide
jű ig
ék fe
lism
erés
e, cs
opo
rtos
ítása
.H
elys
írási
szab
ály
alka
lmaz
ása.
Ige
rago
zása
múl
t idő
ben.
Jelen
idejű
igék
átal
akítá
sa m
últ
idejű
vé.
Szav
ak, m
onda
tok
kieg
észí
tése
, sz
öveg
alko
tás m
últ i
dejű
igék
kel.
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 8
5/10
.
Tk. 8
5–86
. o.
Agy
. 44.
o.
It. 2
0. té
ma
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió–
A v
erbá
lis g
ondo
lkod
ás
fejle
szté
se
Tk. 8
6/10
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öná
llósá
g a
fela
datm
eg
oldá
sban
, öne
llenő
rzés
ben
Tk. 8
6/12
–13
.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 36 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
37
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
50.
A jö
vő id
ejű
igék
Foga
lom
alko
tás n
yelv
i tap
aszt
alat
al
apjá
n.
A jö
vő id
őre
utal
ó sz
öveg
körn
yeze
t m
egfig
yelte
tése
.A
jövő
idő
kife
jezé
séne
k es
zköz
ei,
az ö
ssze
tett
igea
lak
elem
zése
.M
onda
tok
átal
akítá
sa, ö
nálló
szö
vega
lkot
ás.
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
Tk. 8
7/1–
3.
Tk. 8
7–88
. o.
It. 2
1. té
ma
Agy
. 47.
o.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
öveg
érté
s, m
onda
t é
s szö
ve
galk
otás
Tk. 8
7/2–
3.
– A
ver
bális
gon
dolk
odás
fe
jlesz
tése
Tk. 8
8/5–
6.
51.
A jö
vő id
ejű
igék
A jö
vő id
ejű
igea
lak
felis
mer
ése.
Szav
ak, m
onda
tok
átal
akítá
sa ú
gy,
hogy
jövő
időt
feje
zzen
ek k
i.Pá
ros m
unka
.M
onda
tkie
gész
ítés,
mon
data
lkot
ás.
Fela
datm
egol
dás k
oope
ratív
mun
ká
ban.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
nye
lvi t
udat
ossá
g fo
kozá
saTk
. 89/
7.
Tk. 8
9–90
. o.
Agy
. 49.
o.
It. 2
1. té
ma
– Sz
öveg
érté
s, sz
öveg
alko
tás
Tk. 8
9/8–
9.
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári k
om-
pete
ncia
–
Együ
ttműk
ödés
i kép
essé
g,
egym
ástó
l tan
ulás
, tol
eran
cia
Tk. 9
0/10
.; 12
.
52.
Az i
gék
hely
esírá
sa
Az
ít, u
l, ü
l vég
ű ig
ék
Péld
ák, a
naló
giák
ala
pján
has
onló
sá
g, sz
abál
y fe
lfede
zése
. (ít
, ul
, ül
vé
gű ig
ék)
Igék
gyű
jtése
felis
mer
t sza
bály
ok
hoz.
Igék
átal
akítá
sa, m
onda
tok
kieg
észít
ése.
Válo
gató
más
olás
, lát
óha
lló to
llba
mon
dás.
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
, sza
bály
kö
veté
sTk
. 91/
2.
Tk. 9
1–92
. o.
Agy
. 42.
o.
It. 2
2. té
ma
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s–
Öná
llósá
g a
fela
datm
egol
dás
ban,
öne
llenő
rzés
ben
Tk. 9
1/3.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió–
Szöv
egér
tés,
mon
data
lkot
ásTk
. 92/
2–5.
53.
Gya
koro
ljuk
az
igék
hel
yesír
ását
!H
elye
sírás
i pro
blém
ák m
egfig
yelé
se
, ele
mzé
se, s
zabá
lyok
felid
ézés
e.H
elye
sírás
i gya
korla
tok:
más
olás
, lá
tóh
alló
tollb
amon
dás,
mon
dato
k ki
egés
zíté
se, i
gék
átal
akítá
sa.
Öne
llenő
rzés
, jav
ítás.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s–
Gon
dolk
odás
(meg
figye
lés,
emlé
keze
t, an
alóg
iák
felis
m.)
Tk. 9
3/1–
2.
Tk. 9
3–94
. o.
Agy
. 46.
o.
Szk.
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
, sza
bály
kö
veté
sTk
. 93/
2–3.
– Ö
nálló
ság
a fe
lada
tmeg
ol dá
sba
n, ö
nelle
nőrz
ésbe
nTk
. 94/
4–5.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 37 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
38
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
54.
Az i
gekö
tős i
geFo
galo
mal
kotá
s nye
lvi t
apas
ztal
at,
meg
figye
lés a
lapj
án.
Az i
gekö
tők
jele
ntés
mód
osító
sz
erep
e. A
legg
yako
ribb
igek
ötők
meg
isme
rése
.Ig
eköt
ők k
apcs
olás
a ig
ékhe
z, a
meg
válto
zott
csel
ekvé
sek
bem
uta
tása
(kilé
p, b
elép
, fel
lép,
rálé
p…).
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
ver
bális
gon
dolk
odás
fe
jlesz
tése
Tk. 9
6/3.
Tk. 9
5–96
. o.
Agy
. 50.
o.
Játé
kos v
erse
ny: o
lyan
ig
ék g
yűjté
se, a
mel
yek
hez a
legt
öbb
igek
ötő
kapc
solh
ató.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
(meg
figye
lés,
össz
ehas
onlít
ás, f
ogal
omal
kotá
s)
Tk. 9
5/1–
2.;
96/5
.
– Ér
telm
ező
olva
sás
Tk. 9
5/2.
55.
Az i
gekö
tő k
özve
tle
nül a
z ige
előt
t áll
Az i
gekö
tős i
gék
felis
mer
ése
és
hely
esírá
sa sz
öveg
ben.
Igek
ötő
és ig
e ös
szek
apcs
olás
a, a
je
lent
éskü
lönb
ség
érte
lmez
ése.
He
lyes
írási
szab
ály
meg
foga
lmaz
ása.
Igek
ötők
pót
lása
szöv
egbe
n.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öná
llósá
g a
fela
datm
egol
dá
sban
, öne
llenő
rzés
ben
Tk. 9
8/6.
Tk. 9
7–98
. o.
Agy
. 49/
39.
It. 2
3. té
ma
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
, sza
bály
kö
veté
sTk
. 97/
2–3.
– Ér
telm
ező
olva
sás,
szöv
egal
ko
tás
Tk. 9
7/1.
;98
/5.
56.
Az i
gekö
tő a
z ige
ut
án á
llKü
löní
rt ig
eköt
ős ig
eala
k m
egfig
ye
lése
, ele
mzé
se, h
elye
sírás
i sza
bály
m
egfo
galm
azás
a.Kü
löní
rt ig
eköt
ős ig
eala
kok
előá
llí
tása
, fel
ismer
ése.
Szab
ály
alka
lmaz
ása
péld
ák, a
naló
gi
ák a
lapj
án.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
(meg
figye
lés,
emlék
ezet
, ana
lógi
ák fe
lism
erés
e)
Tk. 9
9/1–
2.
Tk. 9
9–10
0. o
.It.
24.
tém
aA
gy. 5
2/44
.–
Írás
rutin
, hel
yesír
ás, s
zabá
ly
köve
tés
Tk. 9
9/3.
;10
0/5.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
öveg
érté
s, m
onda
talk
otás
Tk. 1
00/5
–6.
57.
Az i
gekö
tő é
s az
ige
közö
tt m
ás sz
ó ál
l
A h
árom
szób
ól á
lló ig
eköt
ős
igea
lak
meg
figye
lése
, ele
mzé
se,
szab
álya
lkot
ás.
Igea
lako
k el
őállí
tása
köz
beék
elés
se
l.H
elye
sírás
i gya
korla
tok
sorá
n sz
abál
ytud
atos
ítás,
önel
lenő
rzés
, hi
baja
vítá
s.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öná
llósá
g a
fela
datm
egol
dá
sban
, öne
llenő
rzés
ben
Tk. 1
02/5
–6.
Tk. 1
01–
102.
o.
It. 2
5. té
ma
Agy
. 51–
52.
o.
– G
ondo
lkod
ás (m
egfig
yelés
, em
lékez
et, a
naló
giák
felis
mer
ése)
Tk. 1
01/1
–2.
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
, sza
bály
kö
veté
sTk
. 102
/4.;
101/
3.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 38 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
39
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
54.
Az i
gekö
tős i
geFo
galo
mal
kotá
s nye
lvi t
apas
ztal
at,
meg
figye
lés a
lapj
án.
Az i
gekö
tők
jele
ntés
mód
osító
sz
erep
e. A
legg
yako
ribb
igek
ötők
meg
isme
rése
.Ig
eköt
ők k
apcs
olás
a ig
ékhe
z, a
meg
válto
zott
csel
ekvé
sek
bem
uta
tása
(kilé
p, b
elép
, fel
lép,
rálé
p…).
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
ver
bális
gon
dolk
odás
fe
jlesz
tése
Tk. 9
6/3.
Tk. 9
5–96
. o.
Agy
. 50.
o.
Játé
kos v
erse
ny: o
lyan
ig
ék g
yűjté
se, a
mel
yek
hez a
legt
öbb
igek
ötő
kapc
solh
ató.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
(meg
figye
lés,
össz
ehas
onlít
ás, f
ogal
omal
kotá
s)
Tk. 9
5/1–
2.;
96/5
.
– Ér
telm
ező
olva
sás
Tk. 9
5/2.
55.
Az i
gekö
tő k
özve
tle
nül a
z ige
előt
t áll
Az i
gekö
tős i
gék
felis
mer
ése
és
hely
esírá
sa sz
öveg
ben.
Igek
ötő
és ig
e ös
szek
apcs
olás
a, a
je
lent
éskü
lönb
ség
érte
lmez
ése.
He
lyes
írási
szab
ály
meg
foga
lmaz
ása.
Igek
ötők
pót
lása
szöv
egbe
n.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öná
llósá
g a
fela
datm
egol
dá
sban
, öne
llenő
rzés
ben
Tk. 9
8/6.
Tk. 9
7–98
. o.
Agy
. 49/
39.
It. 2
3. té
ma
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
, sza
bály
kö
veté
sTk
. 97/
2–3.
– Ér
telm
ező
olva
sás,
szöv
egal
ko
tás
Tk. 9
7/1.
;98
/5.
56.
Az i
gekö
tő a
z ige
ut
án á
llKü
löní
rt ig
eköt
ős ig
eala
k m
egfig
ye
lése
, ele
mzé
se, h
elye
sírás
i sza
bály
m
egfo
galm
azás
a.Kü
löní
rt ig
eköt
ős ig
eala
kok
előá
llí
tása
, fel
ismer
ése.
Szab
ály
alka
lmaz
ása
péld
ák, a
naló
gi
ák a
lapj
án.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
(meg
figye
lés,
emlék
ezet
, ana
lógi
ák fe
lism
erés
e)
Tk. 9
9/1–
2.
Tk. 9
9–10
0. o
.It.
24.
tém
aA
gy. 5
2/44
.–
Írás
rutin
, hel
yesír
ás, s
zabá
ly
köve
tés
Tk. 9
9/3.
;10
0/5.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
öveg
érté
s, m
onda
talk
otás
Tk. 1
00/5
–6.
57.
Az i
gekö
tő é
s az
ige
közö
tt m
ás sz
ó ál
l
A h
árom
szób
ól á
lló ig
eköt
ős
igea
lak
meg
figye
lése
, ele
mzé
se,
szab
álya
lkot
ás.
Igea
lako
k el
őállí
tása
köz
beék
elés
se
l.H
elye
sírás
i gya
korla
tok
sorá
n sz
abál
ytud
atos
ítás,
önel
lenő
rzés
, hi
baja
vítá
s.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öná
llósá
g a
fela
datm
egol
dá
sban
, öne
llenő
rzés
ben
Tk. 1
02/5
–6.
Tk. 1
01–
102.
o.
It. 2
5. té
ma
Agy
. 51–
52.
o.
– G
ondo
lkod
ás (m
egfig
yelés
, em
lékez
et, a
naló
giák
felis
mer
ése)
Tk. 1
01/1
–2.
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
, sza
bály
kö
veté
sTk
. 102
/4.;
101/
3.
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
58.
Gya
koro
ljunk
!A
z ige
kötő
kről
tanu
ltak
gyak
orlá
sa,
kom
plex
alk
alm
azás
a.Fe
lism
erés
, cso
port
osítá
s, ki
egés
zí
tés.
Az i
gekö
tős i
gék
elvá
lasz
tásá
nak
szab
álya
.N
yelv
hely
essé
g.
Mon
dato
k ki
egés
zíté
se p
áros
mun
ká
val.
Kezd
emén
yező
képe
sség
és v
álla
l-ko
zói k
ompe
tenc
ia F
elad
at é
s pr
oblé
mam
egol
dó k
épes
ség,
eg
yüttm
űköd
és
Tk. 1
03/3
.
Tk. 1
03–
104.
o.
Agy
. 53.
o.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– K
reat
ív a
nyan
yelv
i gon
dol
kodá
s
Tk. 1
04/4
–5.
– N
yelv
hasz
nála
t, he
lyes
írás
Tk. 1
04/6
.
59.
Mit
tuds
z már
az
igér
ől?
Az i
gérő
l tan
ulta
k ös
szef
ogla
lása
, re
ndsz
erez
ése
A ta
nulta
k fe
lidéz
ése,
alka
lmaz
ása,
ig
ék el
emzé
se m
egad
ott s
zem
pon
tok
szer
int.
A
z ige
hel
yesír
ásár
ól ta
nulta
k al
kalm
azás
a a
gyak
orla
tban
. Igé
k cs
opor
tosít
ása,
átal
akítá
sa, k
iegé
sz
ítése
. M
onda
t é
s szö
vega
lkot
ás.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
(meg
figye
lés,
emlék
ezet
, ana
lógi
ák fe
lism
erés
e)
Tk. 1
07/6
.;10
5/1.
Tk.1
05–
107.
o.
It. 2
6. té
ma
Játé
kos c
sopo
rtve
rsen
y:ly
vag
y j b
etűt
tart
al
maz
ó ig
ék g
yűjté
se
csop
orto
sítva
, tab
ló
kész
ítése
, kiá
llítá
sa a
ta
nter
embe
n.
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
, sza
bály
kö
veté
sTk
. 105
/1. c
); 10
7/7.
– Ö
nálló
ság
a fe
lada
tmeg
ol
dásb
an ö
nelle
nőrz
ésbe
nTk
. 106
/3–4
.
60.
Felm
érés
Az i
gérő
l sze
rzet
t ism
eret
ek fe
lmé
rése
– Ö
nálló
fela
dat
, pro
blém
am
eg ol
dó é
s öne
llenő
rző
képe
sség
.
IV. s
z. fe
lmér
őlap
Az i
ge
61.
A fe
lmér
és é
rték
elé
se, j
avítá
saEg
yéni
és t
ípus
hibá
k.
A h
iány
ok p
ótlá
sa, j
avítá
sa.
– Ö
nelle
nőrz
ő, h
ibaf
elism
erő,
hi
baja
vító
kép
essé
g, ö
nism
eret
A M
ELLÉ
KN
ÉV
62.
A m
ellé
knév
foga
lm
a, je
lent
ése
Foga
lom
alko
tás n
yelv
i tap
aszt
alat
, m
egfig
yelé
s ala
pján
. A
mell
ékne
vek
szer
epén
ek m
egfig
ye
lése b
eszé
dünk
ben
és ír
ásun
kban
.M
ellé
knev
ek je
lent
ése,
felis
mer
ése
szóc
sopo
rtok
ban,
mon
dato
kban
és
szöv
egbe
n.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
ó és
írás
beli
nyel
vhas
znál
atTk
. 108
/2.;
109/
4.Tk
. 109
–11
0. o
.A
gy. 5
4. o
.It.
27.
tém
a
Tula
jdon
ságo
k gy
űjté
se
álla
tokr
ól,
növé
nyek
rő
l, hí
res e
mbe
rekr
ől.
egyé
nile
g va
gy cs
opor
tm
unká
ban.
– Ér
telm
ező
olva
sás,
szöv
egal
ko
tás
Tk. 1
09/3
.; 5.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
(meg
figye
lés,
elem
zés,
foga
lom
alko
tás)
Tk. 1
08/1
.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 39 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
40
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
63.
A m
ellé
knév
foga
lm
a, je
lent
ése
A m
ellé
knev
ek h
elye
s has
znál
ata,
sz
ókin
csfe
jlesz
tés,
árny
alt k
ifeje
zés
mód
. M
onda
tok,
szöv
egek
kie
gész
ítése
m
ellé
knev
ekke
l.Te
mat
ikus
szóg
yűjté
sek
párb
an,
csop
ortb
an.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– A
ver
bális
gon
dolk
odás
, a
hely
esírá
s fej
lesz
tése
Tk. 1
10/6
–7.
Tk. 1
11. o
.A
gy. 5
5–56
. o.
It. 2
7. té
ma
Fela
dván
yok
kész
ítése
eg
ymás
nak
a gy
űjtö
tt tu
lajd
onsá
gok
fel
hasz
nálá
sáva
l.Es
ztét
ikai
-műv
észe
ti tu
dato
sság
és
kife
jező
képe
sség
–
Hel
yes n
yelv
hasz
nála
t
Tk. 1
11/9
–10
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öná
llósá
g a
fela
datm
egol
dá
sban
, öne
llenő
rzés
ben
Tk. 1
11/8
.;11
1/12
.
64.
A m
ellé
knév
foko
zá
saA
tulaj
dons
ágok
mér
téké
nek
össz
eha
sonl
ítása
, kife
jezé
si leh
etős
ége.
A fo
kozo
tt m
ellék
neve
k sz
erep
e, fe
lism
erés
e. A
foko
zás j
elei.
A fo
kozo
tt m
ellék
ne
vek
hely
es h
aszn
álat
a és í
rása
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Gon
dolk
odás
(meg
figye
lés,
elem
zés,
össz
ehas
onlít
ás)
Tk. 1
12/1
–2.
Tk. 1
12–
113.
o.
Agy
. 57.
o.
It. 2
8. té
ma
– A
verb
ális g
ondo
lkod
ás fe
jl.Tk
. 112
/3.
– Ö
nálló
ság
a fe
lada
tmeg
ol
dásb
an, ö
nelle
nőrz
ésbe
nTk
. 113
/4.
65.
A m
ellé
knév
foko
zá
saM
ellék
neve
k fo
kozá
sa, a
szót
ő vá
lto
zásá
nak
meg
figye
lése.
Hely
esírá
si gy
akor
latok
: m
onda
tkie
gész
ítés,
szóe
lemzé
s, elv
álas
ztás
.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– H
elye
s nye
lvha
szná
lat
Tk. 1
14/8
.
Tk. 1
14. o
.A
gy. 5
8. o
.It.
28.
tém
a–
Érte
lmez
ő ol
vasá
s, sz
öveg
al
kotá
sTk
. 114
/10.
;11
3/5.
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
Tk. 1
14/7
–9.
66.
A m
ellé
knev
ek
hely
esírá
saSz
abál
yalk
otás
nye
lvi t
apas
ztal
at,
meg
figye
lés a
lapj
án.
Ó, ő
, ú, ű
vég
ű m
ellé
knev
ek. K
öve
tkez
teté
s, ál
talá
nosít
ás, i
ndok
lás.
Szav
ak, m
onda
tok
kieg
észí
tése
.Ly
j a
mel
lékn
evek
ben.
– K
reat
ív a
nyan
yelv
i gon
dolk
odá
s, ny
elvh
aszn
álat
Tk. 1
15/3
.; 11
6/4.
Tk. 1
15–
116.
o.
Agy
. 60.
o.
It. 2
9. té
ma
– Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
Tk. 1
15/2
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s –
Öná
llósá
g a
fela
datm
egol
dá
sban
, öne
llenő
rzés
ben
Tk. 1
16/4
–8.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 40 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
41
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
67.
Gya
koro
ljunk
!A
mel
lékn
evek
felis
mer
ésén
ek,
hasz
nála
tána
k és
hel
yesír
ásán
ak
gyak
orlá
sa.
Szóa
lkot
ások
, kie
gész
ítése
k, n
yelv
i já
téko
k, re
jtvén
yek.
Kezd
emén
yező
képe
sség
és v
álla
l-ko
zói k
ompe
tenc
ia
– Ö
nálló
ság
a fe
lada
tmeg
ol
dásb
an, ö
nelle
nőrz
ésbe
n
Tk. 1
17/ 2
.
Tk. 1
17–
118.
o.
Agy
. 59.
o.
It. 2
9. té
ma
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
toss
ág
és k
ifeje
zőké
pess
ég
– K
reat
ív a
nyan
yelv
i gon
dolk
odá
s, ny
elvh
aszn
álat
Tk. 1
18/6
–7.
68.
Mit
tuds
z már
a
mel
lékn
évrő
l?A
tanu
ltak
rend
szer
ezés
e, ös
szef
og
lalá
sa. A
mel
lékn
év h
elye
sírás
áról
ta
nulta
k al
kalm
azás
a a
gyak
orla
tba
n.
A m
ellé
knév
stílu
sélé
nkítő
hat
ása.
Roko
n ér
telm
ű, el
lent
étes
jele
ntés
ű m
ellé
knev
ek g
yűjté
se.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió–
Kre
atív
any
anye
lvi g
ondo
lko
dás,
hely
esírá
s
Tk. 1
19/2
.;12
0/4.
Tk. 1
19–
120.
o.
Agy
. 61–
62.
o. It. 3
0. té
ma
Eszt
étik
ai-m
űvés
zeti
tuda
toss
ág
és k
ifeje
zőké
pess
ég
– Sz
ó é
s írá
sbel
i nye
lvha
szná
la
t, st
ílus f
ejle
szté
se
Tk. 1
20/6
.
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári k
om-
pete
ncia
–
Együ
ttműk
ödés
i kép
essé
g,
egym
ástó
l tan
ulás
, tol
eran
cia
Tk. 1
20/4
.
69.
Felm
érés
A m
ellé
knév
ről s
zerz
ett i
smer
etek
fe
lmér
ése.
– Ö
nálló
fela
dat
, pro
blé
mam
egol
dó é
s öne
llenő
rző
képe
sség
V. sz
. fel
mér
őlap
A m
ellé
knév
70.
A fe
lmér
és ja
vítá
saEg
yéni
és t
ípus
hibá
k. A
hiá
nyok
pó
tlása
, jav
ításo
k a f
elad
atok
meg
ol
dásá
val.
– Ö
nelle
nőrz
ő, h
ibaf
elism
erő,
hi
baja
vító
kép
essé
g, ö
nism
eret
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 41 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
42
Óra
Tém
a, ta
nany
agA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Fejle
szte
ndő
kom
pete
nciá
k,
(kés
zség
ek, k
épes
sége
k)Ja
vaso
lt ta
nesz
közö
kEg
yéb
java
slato
k
(pro
jekt
, gyű
jtőm
unka
, té
mah
ét st
b.)
TAn
Év v
ÉgI I
SmÉT
lÉS
71.
Tané
v vé
gi is
mét
lés
A ta
nult
ismer
etek
és h
elye
sírás
i tu
dniv
alók
kom
plex
mód
on v
aló
alka
lmaz
ása.
A
szóf
ajok
felis
mer
ése
és é
rtel
m
ezés
e, cs
opor
tosít
ása
a ta
nult
szem
pont
ok sz
erin
t köz
nyel
vi é
s iro
dalm
i szö
vege
kben
.
A h
aték
ony,
önál
ló ta
nulá
s Ír
ásru
tin, h
elye
sírás
Tk. 1
22/4
.
Tk. 1
21–
122.
o.
Agy
. 63–
66.
o.
Játé
kos a
nyan
yelv
i fe
jtörő
k, re
jtvén
yek
meg
oldá
sa, f
elad
vány
ok
kész
ítése
egy
más
nak.
Gon
dolk
odás
(meg
figye
lés, e
m
lékez
et, f
elidé
zés,
alka
lmaz
ás)
Tk. 1
21/1
–3.
Kezd
emén
yező
képe
sség
és v
álla
l-ko
zói k
ompe
tenc
ia
– Ö
nálló
ság
a fe
lada
tmeg
ol
dásb
an, ö
nelle
nőrz
ésbe
n
Tk. 1
22/5
–6.
72.
Tané
v vé
gi is
mét
lés
Hiá
nyos
szöv
egek
kie
gész
ítése
a
meg
fele
lő sz
ófaj
ú sz
avak
kal,
szó
alak
okka
l. Sz
ókap
csol
atok
, mon
dato
k, sz
öve
gek
szer
kesz
tése
a ta
nult
szóf
ajok
ny
elvt
ani é
s hel
yesí
rási
ism
eret
ei
nek
alka
lmaz
ásáv
al.
A sz
ófaj
ok re
ndsz
erez
ő át
teki
nté
se.
Anya
nyelv
i kom
mun
ikác
ió
– Sz
ó é
s írá
sbel
i nye
lvha
szná
la
t, st
ílus,
hely
esírá
s
Tk. 1
23/8
.;12
5/11
.
Tk. 1
23–
125.
o.
Agy
. 67–
69. o
.
– Sz
öveg
érté
s, m
onda
talk
otás
Tk. 1
25/1
1.
Szoc
iális
és á
llam
polg
ári k
om-
pete
ncia
–
Együ
ttműk
ödés
i kép
essé
g,
egym
ástó
l tan
ulás
, tol
eran
cia
Tk. 1
24/1
0.
73.
Tané
v vé
gi fe
lmé
rés
A 3
. osz
tály
ban
tanu
ltak
alka
lma
zása
.–
Öná
lló fe
lada
t, p
robl
ém
ameg
oldó
és ö
nelle
nőrz
ő ké
pess
ég.
IV. s
z. fe
lmér
őlap
Az i
ge
74.
Javí
tás
Egyé
ni é
s típ
ushi
bák.
A
hiá
nyok
pót
lása
, jav
ításo
k a
fel
adat
ok m
egol
dásá
val.
– Ö
nelle
nőrz
ő, h
ibaf
elism
erő,
hi
baja
vító
kép
essé
g, ö
nism
eret
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 42 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
43
módszertAni jAvAslAtoK A 3. évfolyAmos nyelvtAn és helyesírás tAnKönyv hAsználAtához
A harmadik évfolyamos tananyag zömét az elemi szófaji ismeretek tanítása, alkalmazása adja, de fontos szerepet kap a nyelvhasználat, a kommunikációs és helyesírási képesség fejlesztése is. Ezek a kompetenciafejlesztési lehetőségek a tankönyv feladataiban komplex módon vannak jelen.
A szófajok tanításának felépítése követi a kisgyermek beszédfejlődésének menetét, így elsőként a főnévvel, azt követően az igével foglalkozunk, majd a melléknévvel zárjuk ezt a témakört.
I. Év eleji ismétlés
A funkcionális szemléletű nyelvtantanításnak megfelelően most a szövegből indulva jutunk el a mondatokhoz, a mondaton belül a szavakhoz és a szavakat építő hangokhoz, betűkhöz.
Célunk, hogy felelevenítsük a továbbhaladáshoz szükséges nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismereteket (mondat, szó, szótő, toldalék, szótagolás, elválasztás, hangok/betűk).
II. A mondatfajták
A kerettanterv a mondatfajták tanítását két egységre osztja. A kijelentő és a kérdő mondatot a második osztályban, a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondatokat a harmadik osztályban tárgyalja. Válaszható tananyagként mi a másodikos tankönyvben szerepeltettük ugyan a felkiáltó jeles mondatokat, de a harmadikos tankönyvben új tananyagként ismét foglalkozunk ezzel a témával.
Első lépésként részletesen ismételjük át a kijelentő és a kérdő mondatról tanultakat. Az ismétlés során törekedjünk arra, hogy összefüggő mondatokat alkossanak a gyerekek. Ne maradjon el a különböző mondatfajták helyes hanglejtéssel történő felolvastatása, a rövid párbeszédeket pedig el is játszhatják tanulóink.
A felkiáltó mondat tanítása igen nagy körültekintést igényel. Ennél a mondatfajtánál az érzelmi töltést kell hangsúlyozni, mert nem biztos, hogy a formai jegyek mindig eligazítják a gyereket. Gyakoroltassuk a különböző érzelmek kifejezésének lehetőségét és változatait, mert ez segíti majd később a felismerést. Fejezzük ki mondatokkal örömünket, ijedtségünket, fájdalmunkat stb. megadott témában. Pl.: Hogyan örülsz, mit mondasz örömödben, ha ötöst kapsz? Hogyan fejezed ki fájdalmadat fogfájás, sérülés esetében? Stb.
Különösen fontos a helyes hangsúlyozást, hanglejtést gyakorolni, megfigyelni, mert szóban gyakran ez dönti el a mondat fajtáját.Pl.: Süt a nap. (közölve) (kijelentő mondat) Süt a nap! (lelkesedéssel) (felkiáltó mondat) Hű, de süt a nap! (felkiáltó mondat) Fáj a fejem. (megállapítás) (kijelentő mondat) Fáj a fejem! (kétségbeesve) (felkiáltó mondat) Jaj, de fáj a fejem! (felkiáltó mondat)
Óhajtó mondatnak azt a mondatfajtát tekintjük, amely a beszélő vágyát, óhaját fejezik ki. Ezek leggyakrabban a bár és bárcsak óhajtó szókkal kezdődnek, de ide sorolhatjuk az „Ó” és a „De” kezdetű mondatokat is.
Néhány példán keresztül szeretnénk bemutatni, hogy a közölt tartalom és az egyes mondatfajták között milyen összefüggések lehetnek.Szeretnék egy új biciklit. – közlöm valakivel (kijelentő mondat)Jaj, de szeretnék egy új biciklit! – ugyanazt a tartalmat közlöm, de érzelmi töltéssel (felkiáltó mondat)Bárcsak kapnék egy új biciklit! – vágyat tartalmaz (óhajtó mondat)
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 43 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
44
A felkiáltó mondat lényege, hogy a közölt tartalomnak érzelmi töltése van, s a közölt tartalom kijelentés, közlés, megállapítás vagy óhaj egyaránt lehet. Így óhajtó mondatnak azt a mondatot tekinthetjük leginkább, amelyik különösebb érzelmi megnyilvánulás nélkül fejezi ki a vágyat, óhajt. (Bár én is mehetnék a színházba! Bárcsak ötös lenne a helyesírásom!)
A felszólító mondat tartalmilag jól elhatárolható a többi mondatfajtától, hiszen határozott kérést, utasítást, parancsot vagy éppen tiltást tartalmaz. Érdemes megfigyeltetni és gyakoroltatni a beszédhelyzetnek megfelelő felszólító mondat használatát. Tanuljanak meg udvariasan kérni, barátságos hangnemben utasítani, felszólítani!
A felszólító mondat helyesírási szempontból nehezebb az eddigi mondatfajtáknál, hiszen gyakran előfordul benne olyan felszólítást kifejező szó (felszólító módú ige), amely kiejtéstől eltérő hangkapcsolatot tartalmaz. Ezek önálló helyes leírása nem várható még el a harmadikos kisdiákoktól, így az írásmunka során fontos a közös megfigyelés, elemzés, majd a javítás.
A mondatfajták gyakorlása során végeztessünk gyakran átalakításokat, mert ezzel figyeltethetjük meg legjobban az egyes mondatfajták közötti különbségeket. Gyakoroljuk rendszeresen a mondatok felolvasása, hangoztatása során a beszélő szándékának megfelelő hangsúlyozást, hanglejtést.Pl.: Kaptam egy aranyos kiskutyát. Megtanultam úszni. (kijelentő mondat) Milyen kiskutyát kaptam? Tudok-e úszni? (kérdő mondat) Hurrá, kaptam egy kiskutyát! Tudok úszni! (felkiáltó mondat) Bárcsak kapnék egy kiskutyát! Bár tudnék úszni! (óhajtó mondat) Vegyetek nekem egy kiskutyát! Tanulj meg úszni! (felszólító mondat)
III. A szavak – a szófajok
A szófajok tanítása előtt röviden áttekintjük a szavakkal kapcsolatos ismereteket és tapasztalatokat, s itt tartottuk indokoltnak a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak fogalmának kialakítását, hiszen ez a téma a másodikos tananyagból kimaradt. A szófajokhoz kapcsolódóan viszont szükség lesz ezekre az ismeretekre.
A szófaj fogalmának kialakítását, a szavak jelentésük szerinti csoportosításával kezdjük. A szavak egy részével megnevezzük a körülöttünk lévő tárgyakat, élőlényeket, dolgokat (tábla, virág, fiú, kutya, rend...). Kifejezhetjük cselekvéseinket, illetve azt, hogy valakivel vagy valamivel mi történik (ír, olvas, ázik...). Más szavaink az élőlények, tárgyak tulajdonságait mutatják meg (szőke, piros, szorgalmas...).
A szófajok fogalmának meghatározása, kialakítása során törekedjünk arra, hogy a gyerekek lehetőleg kérdőszó nélkül határozzák meg a szófajt. Pl.: a főnév élőlények, élettelen tárgyak, dolgok neve, és nem a ki? mi? kérdésre válaszoló szó. (Ez utóbbi egyébként is csak a toldalék nélküli főnevekre lenne igaz.) Az ige esetében is fontosabb a cselekvés vagy történés ténye, mint a mit csinál? kérdésnek való megfelelés.
A szó szófaját és jelentését a mondatbeli szerepe határozza meg, ezért fontos, hogy szövegkörnyezetben vizsgáljuk a szavakat. Ezt a szerepet egy kép is betöltheti, hiszen arról mesélni lehet, miközben mondatokat, szöveget alkotunk, így a képről történő szógyűjtés hatékony eszköze a szavak szófajok szerinti csoportosításának. Az ismert olvasmányok is alkalmasak a különböző szempontok szerinti szógyűjtésre, mivel azok tartalma már ismerős, így a gyerek a nyelvtani tényekre koncentrálhat. Ismeretlen szöveget lehetőleg ne elemeztessünk a magyar nyelv órákon.
Ügyeljünk arra – különösen a kezdeti időszakban – , hogy a nyelvi anyag tiszta, egyértelmű legyen, ne zavarjuk az új fogalmak kialakítását más jellegű nyelvtani problémák jelenlétével.
A szófajok megismerése, tanulása során az alkalmazható tudás megszerzésére törekedjünk. A tanulók tudását ne a definíciók szó szerinti felmondatásával ellenőrizzük, hanem azok sokoldalú alkalmazását kérjük számon, magabiztosan ismerjék fel, különböztessék meg a szófajokat változatos szövegkörnyezetben. Ehhez adunk lehetőséget témazáró felméréseinkkel.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 44 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
45
A főnévA szófajok közül először a főnévvel ismertetjük meg a tanulókat, s lényeges, hogy szövegben figyeltessük meg az élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neveit.
Jó, ha a kezdeti időszakban lehetőleg toldalék nélküli főneveket vizsgálunk, de rövidesen tapasztalniuk kell tanulóinknak, hogy a főnév a mondatban gyakran toldalékos alakban fordul elő, s ezt is föl kell ismerniük.
A főnév fajtái: A köznév és a tulajdonnévKellő gyakorlás után, ha a gyerekek már elég biztosan felismerik a főnevet, megkezdhetjük a köznév és tulajdonnév fogalmának kialakulását. Célunk, hogy tanulóink felismerjék, megkülönböztessék a köznevet és a tulajdonnevet. Szerencsére ezek a nyelvtani fogalmak elég „beszédesek”, így a felismerés viszonylag könnyen megy, inkább a tulajdonnevek helyesírása okozhat nehézséget.
A tulajdonnevek fajtáit a kerettantervnek megfelelően negyedik osztályban tárgyaljuk részletesebben. Így a harmadik osztályban csak a fogalom és az alapvető helyesírási szabály (a köznevet kis, a tulajdonnevet nagy kezdőbetűvel írjuk) ismeretét várhatjuk el tanulóinktól.
A főnév toldalékaiElőször a főnév többes számát tanítjuk, amely viszonyfogalom, mert az egyes szám a többes számhoz viszonyítva körvonalazható absztrakt fogalomként. Az egyes számú főnév kapcsán felismertethetjük a zérus toldalék (morféma) szerepét a nyelvi rendszerben, és bevezethetjük ezt az elnevezést.
A gyerekek tapasztalataik alapján önállóan meg tudják fogalmazni, hogy az egyes számú főnévnek nincs jele, a többes számú főnév jele a k. Fontos azt is megfigyeltetni, hogy a főnév a többes szám jele után kaphat más toldalékot is.
A többes szám jele önmagában nem okoz helyesírási problémát, de az igen, ha a szótő megváltozik a többes szám jele előtt. Gyakori a szótő magánhangzójának megrövidülése (út – utak, híd – hidak, tűz – tüzek stb.), a hangzókiesés (bokor – bokrok, csokor – csokrok, sátor – sátrak stb.), s találkozhatunk összetettebb esetekkel is, amikor a magánhangzó rövidül, és a szótő is változik (ló – lovak, kő – kövek stb.). Érdemes azt is megfigyeltetni, amikor a magánhangzó nem rövidül meg a többes szám hatására (szín – színek, gyík – gyíkok, csík – csíkok stb.). Az előbbi esetek rendszeres, szisztematikus gyakorlása nagyon fontos.
A többes számú főnevek megfigyelése, gyakorlása során érdemes a kötőhang szerepére is felhívni a tanulók figyelmét. Ezzel a nyelvtani jelenséggel még gyakran találkoznak a gyerekek, s előfordul, hogy nem tudnak mit kezdeni vele. Figyeltessük meg, mikor van szükség kötőhangra, ha kötőhang nélkül kapcsolnánk a toldalékot a szótőhöz, hogyan hangzana. Megállapíthatjuk, a magyar nyelv nem szereti a mássalhangzó torlódást. Pl.: ajtó|k, rózsá|k, autó|k, (nincs kötőhang) gyerek|e|k, virág|o|k, füzet|e|k, nap|o|k (van kötőhang).
A leggyakoribb, már második osztályban is megismert toldalékokat most, mint a főnév ragjait tanulmányozzuk. A főnevekkel a szövegben, mondatban legtöbbször ragozott alakjukban találkozunk. A leggyakrabban előforduló főnévragok: t, ból, ből, ról, ről, tól, től, ban, ben, ba, be, val, vel. Helyesírási szempontból négy csoportra osztva foglalkozunk a fenti ragokkal, mivel mindegyik másmás nyelvtani problémát jelent.
• A t rag rövid.• A ból, ből, tól től, ról, ről ragokban hosszú a magánhangzó.• A ban, ben, ba, be rag elsősorban nem a helyesírás, hanem a nyelvhelyesség, nyelvhasználat szempontjából
kiemelt fontosságú.• A val, vel, vá, vé rag vje mássalhangzóra végződő szó esetében hasonul. A kerettanterv szerint ezzel a
témával a negyedik osztályban foglalkozunk.A szótő és toldalék kapcsolódási szabályainál a szóelemzés elvét alkalmazzuk, s következetesen alkalmaztassuk
a tanulókkal is.
A névelőA névelő a kerettanterv szerint a negyedik osztály tananyaga, de úgy gondoltuk, hogy választható tananyagként a harmadikos tankönyvben is szerepeltetjük.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 45 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
46
A névelő az egyszerűbb nyelvtani fogalmak közé tartozik. Néhány feladat megoldása után a tanulók megfogalmazzák és magyarázatát adják az elnevezésnek is.
A névelőt a gyerekek többnyire ösztönösen jól használják, ezért az ismeretszerzést és alkalmazást komplex módon össze lehet kapcsolni a gyakorlással. Figyeltessük meg a névelő szerepét, s fogalmazzuk meg a használatával kapcsolatos nyelvhelyességi szabályt. Gyakoroljuk a határozatlan névelő helyes hangsúlyozását, mivel felismerése okozhat némi gondot, hiszen összetéveszthető az egy számnévvel.
A főnév tárgyalása és az ismétlés során is folyamatosan gyakoroltassuk a főnevek helyesírását, figyeljünk a helyesírási problémát okozó jelenségekre:
• ó, ő a főnevekben és a főnevek végén;• ú, ű a főnevekben és a főnevek végén, különös tekintettel a kivételekre;• hosszú egyjegyű és kétjegyű mássalhangzó a főnevekben;• j és ly a főnevekben.
Ajánlatos a második osztályban használt szóanyagot feleleveníteni, esetleg kiegészíteni, aktualizálni.A 127. oldalon található összefoglaló táblázat tömören, lényegre törően tartalmazza a tudnivalókat a főnévről.
Érdemes a későbbiek folyamán is idelapozni, felidézni, szinten tartani a tanultakat.
Az igeAz élőlényekhez, élettelen tárgyakhoz, dolgokhoz szorosan kapcsolódik valamilyen cselekvés, történés vagy egyáltalán a létezés. Ezért a főnevek után az igék tárgyalását kezdjük. Ezzel követjük a kisgyermek beszédfejlődésének folyamatát is, aki első szavaival az őt körülvevő személyeket és dolgokat nevezi meg, később a saját és mások cselekvéseit. Az árnyaltabb kifejezésmódra csak ezek után lesz képes.
Az ige tanítása megoszlik a harmadik és negyedik osztály között, mert az igemódokkal negyedikben foglalkozunk.
Először az ige fogalmát alakítjuk ki (az ige cselekvést, történést, létezést fejez ki) úgy, hogy cselekvést kifejező szavakat gyűjtünk képről, versből, szövegekből, ezeket a cselekvéseket el is játszhatjuk, utánozhatjuk (pl.: 68/1.: Utánozzuk a baglyocskát: hunyorog, kuporog, forgatja a fejét, izegmozog, toporog). Később megfigyeltetjük a cselekvés és történés közötti különbséget. A cselekvést és történést kifejező igéket mindig szövegkörnyezetben vizsgáljuk, mert ott dől el, hogy mit is fejez ki az ige. Pl.: a szitál igéről nem jelenthetjük ki egyértelműen sem azt, hogy cselekvést, sem azt hogy történést fejez ki. (Szitál az eső. – történés – Anyu lisztet szitál. – cselekvés –) Ezután ismertessük meg a tanulókat a létezést kifejező igékkel, a létigékkel: a van ige különböző alakjaival, a tagadó alakokkal is (nincs, sincs).
Az ige ragozásaAz ige fogalmi jegyeinek tisztázása után az igeragozást tanítjuk. Az ige leggyakrabban toldalékos, személyragos alakban fordul elő a szövegekben, a toldalék nélküli – egyes szám, 3. személyű – ige is kifejezi a cselekvő számát és személyét. Amikor tehát igét kerestetünk, ige felismerését kérjük, elvárjuk, hogy a ragozott igét is felismerjék a tanulók.
Az igeragozás tanítása során először a cselekvők számára hívjuk fel a figyelmet, s társítsuk a cselekvőhöz a személyes névmásokat.
A cselekvő száma lehet: egy (én, te, ő) egyes szám több (mi, ti, ők) többes számA cselekvő személye lehet: 1. 2. 3. személy (én, mi) (te, ti) (ő, ők)Az ige ragozását eleinte analóg ragozási sorokkal gyakoroltassuk szóban és írásban egyaránt, s a kiválasztott igék
lehetőleg ne tartalmazzanak más jellegű nyelvtani problémát.Az alanyi és tárgyas ragozást harmadik osztályban nem tanítjuk, nem is nevezzük meg, s a gyerekektől se várjuk
el a felismerését, de arra vigyázzunk, hogy egy ragozáson belül lehetőleg ne keveredjenek az alanyi és tárgyas ragozású igealakok. Ezért vagy adjuk meg a ragozás indítását, vagy más módon nyújtsunk segítséget. A ragozás során lehetőleg mindig jelöljük a személyragokat átírással vagy leválasztással (keretezéssel).
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 46 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
47
Pl.: alanyi ragozás: tárgyas ragozás: íro|k (valamit) ír|o|m (a levelet) ír|sz (valamit) ír|o|d (a levelet) í|r (valamit) ír|ja (a levelet) ír|u|nk (valamit) ír|juk (a levelet) ír|tok (valamit) ír|játok (a levelet) ír|nak (valamit) ír|ják (a levelet)
Amikor már elegendő gyakorlatot szereztek a gyerekek az igék ragozásában, változatos feladatokkal segítsük elő a tanultak alkalmazását.
Pl.: 1. Kösd össze az igéket a megfelelő személyes névmással! játszik, sétálunk, megjavítják, énekelek, segítesz, néztek én te ő mi ti ők tanultok, hallgatják, mondod, festi, tudom, keressük
2. Kiről szólnak a következő mondatok? Az órán mindig figyel. A füzetbe szépen ír. A feladatokat pontosan elvégzi. Írd le ezeket a mondatokat úgy, hogy rólad szóljanak! Az órán mindig figyelek. Stb. Majd írd le úgy, mintha a barátaidról szólnának! Az órán mindig figyelnek. Stb. 3. Egészítsd ki az alábbi mondatokat az ad és a mond igék megfelelő alakjaival! Én ............................ a verset, nem te. Ugye ....................... egy rajzlapot? Az ünnepélyen mi .............................. a köszöntőt. Az elsősöknek ajándékot .................................. Nekem ............................. ezt a könyvet? 4. Gyűjts rokon értelmű igéket úgy, hogy ne változtasd meg a cselekvő számát és személyét! megyek, sétálok, járok, .......................................................................... sírnak, pityeregnek, zokognak, ............................................................. nevetsz, kacagsz, hahotázol, ................................................................. eszünk, falatozunk, étkezünk, ............................................................... szaladtok, rohantok, futtok, .................................................................. énekel, dalol, nótázik, ............................................................................ 5. Melyik szó a kakukktojás a sorban, és miért? Indokoljátok meg a választást!
a) jönnek, mennek, ének, figyelnek, kennekb) tudsz, maradsz, nevetsz, halaszt, sietszc) játszik, mászik, fázik, fekszik, tetszik, macikd) járunk, tanulunk, tudunk, házunk, veszünk, hiszünke) adtok, hívtok, örültök, ültök, sírtok, látok, varrtokf) olvasom, mondom, nézem, viszem, kezem, építemg) járok, fázok, árok, várok, sírok, álmodok
Az igeidőkAz igeidők tanítását a jelen, múlt és jövő idők párhuzamos bemutatásával kezdjük. Célunk az, hogy a tanulók felfedezzék: az igealak azt is kifejezheti, hogy a cselekvés mikor zajlik. Most megye végbe, vagy már lezajlott, vagy ezután kerül rá sor? Az igeidőket a közlés idejéhez viszonyítjuk:
Pl.: tanul most, a közlés idejében jelen idő; tanult ezelőtt, a közlést megelőzően múlt idő; tanulni fog ezután, a közlést követően jövő idő;
A tankönyvben az igeidő fogalmának kialakítását segítő feladat tartalmilag az évszakokhoz kapcsolódik, ezzel teremtve konkrétabb viszonyítási alapot a kisiskolás számára, mivel az idő múlása így érzékletesebbé, megfoghatóbbá válik.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 47 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
48
Az igeidő fogalmának tisztázása után különkülön foglalkozunk mindhárom igeidővel. A jelen idejű igék tanítása során – mivel a jelen időnek nincs jele – tulajdonképpen ismételjük az eddig tanultakat. A jelen idejű igéket ragozzuk, jelentésük szerint csoportosítjuk őket, mondatot alkotunk stb.
A múlt idejű igék tanítása új nyelvtani fogalom – a múlt idő jele – bevezetésével és az ahhoz kapcsolódó helyesírási szabály tudatosításával jár együtt. A gyerekek könnyen megjegyzik, hogy a múlt idő jele mássalhangzó után t, magánhangzó után -tt, helyes jelölését azonban mégis elég gyakran elvétik. A tt jelű múlt idejű igealak okoz több problémát, mert a jel előtti magánhangzó olykor a szótő része (szőtt, jött), más esetben kötőhang (hallottuk, segítettél). A múlt idejű igék helyesírását a tudatosságra alapozva, rendszeresen, következetesen gyakoroltassuk.
Gyakorlási módok1. Válogató másolás: t, illetve tt jelű igék keresése, leírása csoportosítva, hibátlanul. 2. Csak tt jelű igék gyűjtése, lemásolásuk. A jel előtti magánhangzó átírása színessel.3. Vizuális megfigyelésen alapuló tollbamondás (látóhalló). A múlt idő jelének kiemelése, a jel előtti magán,
illetve mássalhangzó megfigyeltetése a tollbamondás előtt.4. Jelen idejű igék átalakítása múlt idejűvé. A cselekvő száma és személye ne változzon az átalakítás során!
Pl: tudjuk tudtuk; látják látták tanulsz tanultál; terítek terítettem
5. Jel pótlása múlt idejű igékben. Pl.: hallo__am, tud__uk, mond__átok, figyel__em, lá__uk, sie__él, futo__ak, e__ünk stb.
6. Múlt idejű igék pótlása mondatban, szövegben.Pl.: Az erdő szélén egy nyúl ………………………… A vadász kutyája ………………………… Már majd-
nem ………………………… Ekkor a nyuszi ügyesen ide-oda ………………………… A kutya így nem ………………………… megfogni. A fáradtságtól már a nyelve is ………………………… Csalódottan …………………………haza.
7. Igék ragozása múlt időben. Ajánlatos a ragozási sorban a múlt idő jelét és a személyragot leválasztatni, különböző színnel jelöltetni.
8. Hibakeresés, hibajavítás (differenciáltan, csak a jó helyesíró tanulóknak). Keresd a hibát, figyeld a múlt idő jele előtti betűt! Pl.: félttem, segítetem, jöttek, aludttál, keresték, gyógyítota, vezettek, súgttam stb. (Ne legyen minden szó hibás, mert akkor mechanikussá válik a feladat, és csak akkor alkalmazzuk, ha tanulóink tudása már elég biztos.)
A jövő idő tanítása még nagyobb körültekintést, odafigyelést igényel, mivel alaktani értelemben vett jele nincs, ehelyett nyelvünk körülírást használ. Gyakran a jelen idejű igealak válik megfelelő mondatkörnyezetben jövő értelművé, amit a mondatban található jövőre utaló határozószó is segíthet (Majd később én is elolvasom a verset.). „Igazi” jövő idejű igealaknak a fog segédigés körülírást szoktuk tekinteni, mert ez a forma általában nyomatékosabban utal a jövő időre, mint a jelen idejű alak (Én is el fogom olvasni a verset.). A fog segédigés jövő idejű igealak tanításához szükség van a főnévi igenév fogalmának elemi szintű kialakításához.
Az igék helyesírása: az ít, ul, ül végű igékAz igeidők tárgyalása után kapott helyet az -ít és -ul, -ül végű igékkel foglalkozó tananyagrész, melyet összekapcsolhatunk az igeidők gyakorlásával, mert ezeknek az igéknek a helyesírására mindhárom időben oda kell figyelni. Ne csak a jelen idejű, egyes szám 3. személyű ít, ul, ül végű igékkel végeztessünk gyakorlatokat.
Az igeidők gyakorlása komplex módon történhet, célunk a rendszerezés legyen. Hangsúlyozzuk és tudatosítsuk, hogy csak a múlt időnek van jele, a jelen idő alaki jelölő nélkül fejezi ki az igeidőt, a jövő időt pedig körülírással, összetett igealakkal fejezzük ki, tehát konkrét jele nincs.
A gyakorlás során iktassunk be helyesejtési és helyesírási feladatokat, ragozást, és gyakran alkottassunk mondatot a vizsgált szavakkal. Az igékről tanultak gyakorlása mellett tartsuk szinten a főnévről szerezett ismereteket is.
Feladatok a gyakorláshoz1. Szólánc csak igékkel:
fúj, jön, néz, zizeg, g................................................................................
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 48 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
49
2. Szólánc váltakozva: ige – főnéveszik, kapu, ugat, tábla, alszik, k...........................................................
3. Folytasd az igék gyűjtését! A múlt idő jelét írd át színessel!énekelt, felelt, járt, ..................................................................................vetett, esett, ütött, ...................................................................................
4. Csoportosítsd a szavakat!követ, vezet, fizet, nevet, huzat, húzat, házat, üget, ötlet, várat, tolat, tollat, siet, vizet, tudat, lakat, ugat, sziget, süt, fűt, dobot, szeret, fát
igék főnevek
5. Csoportosítsd a szavakat!segít, készít, tudta, várta, hallott, súgott, állt, javult, lapult, dalolt, fut,jut, veszít, vonat, keret, kert, vet, arat, halat, hálót, kertet, utat, szót, bot, kút, bojt, kabát, felejt, ecset, kezet, barát, dalt,
igék főnevek
jelen idejű múlt idejű főnév (tőszó) ragos főnév
6. Pótold a mondatokban a hiányzó t betűket!A__ila király egyszer különöse__ álmodo__. Az__ álmod__a, hogy meghasad__ az ég, leszáll__ belőle egy ősz vi__éz, és kardo__ kö__tö__ a király oldalára.
7. Elemezd az igéket!elfutottak: múlt idejű ige, többes szám, 3. személyű (T/3.)kirándulunk: ……………………………………………………lubickoltam: ……………………………………………………cseperegni fog: …………………………………………………elfelejtetted: ……………………………………………………versenyezni fogunk: ……………………………………………fecsegtek: ………………………………………………………öltözködnek: ……………………………………………………
8. Ragozd jelen, múlt és jövő időben a következő igéket!készít, segít, tanul, gyógyul, készül, kihűl
9. Mi a hiba? Keresd és javítsd ki!lasított, elhűlt, terítet, szomoritja, gyorsult, gurúlt, javítota, elhűl, leűlt, kisűlt, elmúlt, szépült, elrepült, meg-fájdult, kinyitott, kivite, kiderűlt
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 49 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
50
Az igekötős igékAz igekötőket, mint önálló szófajt a határozószók közé soroljuk. Azért nevezzük igekötőnek, mert alakilag gyakran nem önálló, hanem a hozzá tartozó igei természetű szóval (ige, igenév, igéből képzett névszó) egységet alkot (benéz, megvár, behívó, felírni, megszólítás stb.), de szórendi okból önálló szó is lehet (ki ne menj, el van hervadva stb.).
Jelentéstani és alaktani szempontból legtöbb igekötőnk a képzők és a szóeleji toldalékok (idegen nyelvben ismert) funkciójára emlékeztet, más, hosszabb igekötők viszont a határozószókkal mutatnak rokonságot. Az igekötőink egy része tehát átmeneti kategóriát alkot az önálló szók, a szóösszetételi előtagok és a szóeleji toldalékok között. Másik része kettős szófajú: lehet önálló határozószó vagy igekötő.
A gyerekeknek a leggyakoribb igekötőket kell felismerni, szófaji hovatartozásukat nem kell tudniuk. Mutassuk be azonban az igekötő jelentésmódosító szerepét, megjelenési formáit, s tudatosítsuk az igekötős igék helyesírására vonatkozó szabályokat. Figyeltessük meg a leggyakoribb jelentésmódosulásokat:
a) Megváltoztatja a cselekvés irányát (lehajol, kinéz, bemegy, elmegy, átdob, visszadob, feldob stb.).b) Befejezetté teszi a cselekvést (megír, elhasznál, felmond, elfelejt).c) A cselekvés kezdetét hangsúlyozza (elindul, megszületik, megszeret).d) A cselekvés tartósságát, folyamatosságát erősíti (elnézeget, elálldogál).e) A cselekvés eredményességét fejezi ki (levizsgázik, fölnevel, legyőz).f) A cselekvés elhibázását, sikertelenségét mutatja (elsóz, elront, eltör).g) Kisebbedést, kicsinylést ill. nagyítást érzékeltet (lefogy, leint, felmagasztal).Ugyanahhoz az igéhez különböző igekötőket is illeszthetünk, így egyegy ige alapjelentésének különféle jelen
tésárnyalatát fejezhetjük ki (kinéz, benéz, szétnéz, felnéz, ránéz, visszanéz, odanéz stb.). Az érzékletesség kedvéért ezeket el is játszhatjuk, dramatizálhatjuk a gyerekekkel.
Legtöbb problémát az igekötős igék helyesírásában a közbeékelődés (az igekötő és az ige között más szó áll) okozza. Az igekötő ugyan megelőzi az igét, de nem közvetlenül előtte áll, így mindhárom szót külön írjuk. A gyakorlás során érdemes az egybeírt igealakból kiindulni, s mesterségesen létrehozni a közbeékelődés többféle változatát, így jobban érzékelik a gyerekek az ige és az igekötő összetartozását.
Pl.: kimegy – ki is megy, ki se megy, ki fog menni, ki akar menni, ki tud menni, ki szeretne menniszétnéz – szét se néz, szét is néz, szét fog nézni, szét szeretne nézni, szét akar nézni, szét tud nézni
Külön hívjuk fel a gyerekek figyelmét a fog segédigés jövő idejű igealakra, melynek ha igekötője van, a fog segédige a közbeékelődő szó, ezért külön írjuk az igekötőtől is. Az igekötővel egybeírt fog ige jelentése egészen más. (A nap ki fog sütni. A horgász kifog egy halat.)
Az igekötős igék háromféle írásmódját párhuzamosan gyakoroltassuk, felidézve, szinten tartva az igéről szerzett ismereteket.
Figyeljünk az igekötős igék helyes használatára, a nyelvhelyességre, mert gyakoriak a következő nyelvhelyességi hibák, vétségek.
• A befejezettség jelölésére szánt igekötők fölösleges használata a befejezett cselekvést jelentő igék előtt (beigazol, bebiztosít, kiértesít).
• A helyes igekötőnek helytelennel történő felcserélése (átbeszél, benáthásodik).• Olykor helytelen, ha elmarad a szükséges igekötő (pl.: bonyolít egy üzletet – helyett: lebonyolít egy üzletet).Az igéről tanultak rendszerező összefoglalása, ismétlése során tegyük lehetővé az ismeretek sokoldalú, komplex
alkalmazását. Az esetleges hiányosságokat most pótolhatjuk. Ezeken a gyakorlóórákon változatos munkáltatási módokkal dolgoztassuk a tanulókat, s a nyelvtani (elméleti) anyag legyen szinkronban a helyesírási gyakorlatokkal.
A tankönyv 126. oldalán – hasonlóan a főnévhez – egy összefoglaló táblázatban rögzítjük a legfontosabb tudnivalókat, melynek célja, hogy a gyerek bármikor fellapozza, felelevenítse a tanultakat.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 50 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
51
A melléknévA melléknév főnévvel megnevezhető tárgyak, személyek, gondolati dolgok tulajdonságát jelöli, tehát a főnévhez képest járulékos fogalmat megnevező szó. A melléknévvel megnevezett tulajdonság érzékszerveikkel érzékelhető (hideg, szép, nagy, zöld, édes stb.), vagy elgondolt, azaz érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható (okos, ravasz, szelíd, boldog stb.) lehet. A melléknév lehet tőszó, képzett szó, összetett szó.
Igen gyakoriak a képzett melléknevek, melyek jelölhetik:• valakinek vagy valaminek a szokássá vált tulajdonságát (fázós, félős);• valamivel való ellátottságot (sós, kedves, jószívű);• valaminek a hiányát (sótlan, boldogtalan, íztelen);• a nagyságot, mértéket (csipetnyi, tengernyi, ujjnyi);• valahonnan származást, valahova, valamihez való tartozást (váci, falusi, iskolai);
A melléknév fogalmának kialakítása során a már ismert szófajokra (elsősorban a főnévre) támaszkodjunk. Gyűjtsük össze, soroljuk fel a körülöttünk lévő tárgyak, személyek jellemző tulajdonságait (szín, alak, nagyság stb.), alkossunk mellékneves (jelzős) szószerkezeteket (zöld tábla, szép virág, szorgalmas gyerek, finom ebéd stb.)!
A melléknév felismertetése, megnevezése mellett tudatosítsuk a szófaj nyelvhasználatban betöltött szerepét. Vegyék észre a tanulók, hogy a beszédünk és írásunk (fogalmazás) élénkebbé, változatosabbá, pontosabbá válik megfelelő melléknevek használatával.
A szófaji meghatározást mondatban, szövegben végezzük, mert sok olyan szavunk van, melynek szófaja csak a mondatban dől el. A szegény, ifjú, vitéz, gyáva, öreg, szamár, buta, okos, és még igen sok szavunk melléknévként és főnévként egyaránt szerepelhet mondatainkban.
Pl.: A szegény legény elindult szerencsét próbálni. Milyen legény? szegény: szófaja melléknévAz aranyat odaadta a szegényeknek. Kiknek? a szegényeknek: szófaja főnév
A melléknevek felismertetését, meghatározását olyan szövegben, szövegrészletben végeztessük, amelyben tiszta, egyértelmű példákat talál a gyerek, s amely lehetőleg nem tartalmaz melléknévi igenevet. A melléknév és a melléknévi igenév mondatbeli szerepe és tulajdonsága hasonló, így könnyen összetéveszthető, s a harmadikos gyerek még nem tud különbséget tenni a két szófaj között. Így, ha önálló meghatározás során a melléknévi igenevet is a melléknevek közé sorolják, javítsuk, de ne vegyük hibának.
A melléknevek tárgyalása során a helyesírásra is sok gondot fordítsunk. Gyakoroltassuk a melléknevek helyesírását az alábbi rendszer szerint:
• Hosszú magánhangzó a melléknevek végén (apró, forró, kiváló, lassú, egyszerű, szomorú, savanyú, keserű, jóízű, iszonyú, jókedvű stb.)
• Hosszú mássalhangzó a melléknevekben (dallamos, hullámos, kellemes, illatos, könnyű, hosszú, pettyes, köny-nyes, lassú stb.)
• Ly a melléknevekben (folyékony, lyukas, helyes, komoly, mély, selymes, súlyos, gömbölyű, kedélyes, veszélyes stb.)• J a melléknevekben (új, jó, ifjú, hajlékony, jószívű, ijedős, sajtos, zajos, bájos, hájas stb.)
A melléknév fokozása A fokozás az egyes tulajdonságok vagy körülmények összehasonlításának nyelvi kifejezőeszköze. Alapfokot, közép-fokot és felsőfokot különböztetünk meg.
• Az alapfok viszonyítás nélkül nevezi meg a tulajdonságot, körülményt, nyelvi jelölője (jele) nincs (szép, ked-ves, ügyes stb.).
• A középfok két összehasonlított tulajdonság, körülmény közül a nagyobb fokút jelöli (szebb, kedvesebb, ügye-sebb stb.). Jele: -bb.
• A felsőfok több hasonló tulajdonság közül egyet emel ki, azt, amelyik az illető tulajdonsággal legnagyobb mértékben rendelkezik. Jele: a középfok elé illesztett leg szócska (előtoldalék). (Pl.: legszebb, legügyesebb) Ritkábban az alapfok elé is illeszthetjük a felsőfokot jelölő leg szócskát (legutolsó, leghátsó stb.). A felsőfoknak olykor a nyomatékosabb változatát, a túlzó fokot is használjuk (legeslegszebb, legeslegügyesebb).
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 51 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
52
Tanév végi ismétlés
A tanév végi ismétlés célja a rendszerezés, a tanultak felelevenítése, alkalmazása, apróbb hiányosságok pótlása és a felmérés előkészítése.
A tankönyvben található feladatok mellett a rendszerező táblázat használata is ajánlott az ismétlés során, amely az eddig tanult nyelvtani anyag legfontosabb tudnivalóit rögzíti.
A tanév folyamán hasznos segédeszköz lehet a tankönyv végén található Szógyűjtemény és a Tollbamondások szövege.Ötletek a használatukhoz:
• Szavak válogató másolása• Szavak lemásolása betűrendben• Hosszú mássalhangzós főnevek leírása többes számban• Lyos főnevek leírása megadott raggal ellátva• Mondatalkotás megadott szavakkal• Látóhalló tollbamondás• Verseny: Ki tud több ú, ű végű melléknevet leírni előzetes memorizálás után?• Lyos igék átalakítása múlt/jövő idejűvé• Hosszú mássalhangzós igék leírása E/2.ben, vagy más számban, személyben• Igék/főnevek aláhúzása a megadott szövegben
A füzetben vagy a táblánál is érdemes a szófajok rendszerezéséhez a táblázatos (halmazos) elrendezést használni, mert szemléletes, és a tanultak komplex alkalmazását teszi lehetővé.
Pl.: Gyűjtsetek a Rege a csodaszarvasról című mondából szavakat az alábbi táblázatba!
szófAjoK
névszóK
főnévfejedelem, Nimród
névelőaz, egy
melléKnévbüszke, híres
igeKötőel, meg
igevolt, hívtak
egyéb szófAjoK
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 52 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
53
órAvázlAtoK 3. évfolyAm
1. Téma:Tananyag: A mondatfajták gyakorlása
Fejlesztési terület, lehetőség
munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai
I. Ráhangolódás, a tanultak játékos felidézéseCsoportosulj!Öt gyereknek kiosztjuk a mondatfajták neveit. A többi gyereknek kis szókártyákat adunk, amelyekre a beszélői szándékok vannak írva:közlés, kijelentés, érdeklődés, fájdalom, öröm, óhaj, meglepődés, ijedtség, határozott, kérés, parancs, vágy, tiltás, utasítás tudakozódás, tájékoztatás.Minden gyereknek – a helyüket elhagyva – meg kell keresnie a szándéknak megfelelő mondatfajtát. Ellenőrzés, javítás közös megbeszéléssel.
II. Helyesírási gyakorlat: tollbamondásA gyerekek öt csoportban dolgoznak. Minden csoport asztalán egy mondat található. Ezt a mondatot kell egyegy gyereknek lediktálnia a többieknek kommentáló tollbamondással (a helyesírási problémákra felhívja a többiek figyelmét).(Tk. 131. oldal: Tollbamondás szövegek)Javítás csoportmunkában.
III. A mondatfajták gyakorlása1. A következő mondat többféle szándékot is kifejezhet.
Holnap kirándulni megyünk.a) Kérdezz! Holnap kirándulni megyünk? – kérdő m.
b) Közöld azzal, aki nem tudja! Holnap kirándulni megyünk. – kijelentő m.
c) Mondd nagy örömmel! Holnap kirándulni megyünk! – felkiáltó m.
d) Fejezd ki vágyadat! Bárcsak kirándulni mennénk holnap! – óhajtó m.
Játsszuk el ugyanezt a következő mondatokkal is! Figyeljetek a hangsúlyozásra!
Palacsinta lesz ebédre. Ötöst kaptam matematikából.
2. Fejezzétek be a megkezdett mondatokat! Tegyétek ki a megfelelő mondatvégi írásjelet is! Állapítsátok meg a mondat fajtáját is!
Jaj, de …………………………………………… ………………
Bárcsak ………………………………………… ………………
Mikor …………………………………………… ………………
De gyönyörű …………………………………… ………………
Add ide ………………………………………… ………………
Én is …………………………………………… ………………
felidézésértelmezésegyüttműködésdöntésérvelés
vegyes munkaforma
írásrutinhelyesírásszabályalkalmazásfigyelemkoncentrációönellenőrzés
kooperatív munka
beszédhelyesejtéshelyes hangsúlyozásnyelvhasználatalkalmazás
frontális munka
szókincskreativitásegyüttműködésírásrutinhelyesírása tanultak alkalmazása
kooperatív munka
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 53 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
54
3. Most a mondatok elején hiányzó szavakat kell pótolnotok. Állapítsátok meg, milyen mondatfajtát alkottatok, és tegyétek ki a megfelelő mondatvégi írásjelet is!
……………………-e a narancsot
……………………, ha hibátlan lenne a feladatom
…………………… szorgalmasan az iskolában
…………………… kezdődik az előadás
……………………, kifutott a tej
…………………… én is tudnék úszni
4. Differenciált gyakorlásA csoport: Tk. 21/1., 2. feladatB csoport: Tk. 22/5., 23/8. feladatC csoport: Tk. 23/7., 9. feladat
5. Mondatalkotás gyakorlásaMondjatok a Tk. 24. oldalán látható képről különböző fajtájú mondatokat! (Egy gyerek mondatot mond, a többiek kitalálják a mondatfajtát.)
Iv. A tanultak alkalmazásaÍrásjel totóMondatokat olvasok, a füzetetekbe csak a megfelelő mondatvégi írásjelet írjátok! Figyeljétek a hangsúlyozást, hanglejtést!1. Bárcsak sütne a nap!2. Évi azt álmodta, hogy nyár van.3. A zöld lombok között átragyogott a napfény.4. Nagyszerű, megérkezett a fagylaltos kocsi!5. Milyen fagyit kérsz?6. Málnát, vaníliát, mogyorót kérek!7. Felébredt Évi.8. De jót álmodtam!9. Milyen nap van ma?
10. Bárcsak itthon lenne az anyukám!11. Mit üzent anyu?12. Reggelizz bőségesen!13. Időben indulj el az iskolába!14. Jó tanulást, kislányom!
Ellenőrzés, javítás.
v. Az óra értékelése
szókincskreativitásegyüttműködésírásrutinhelyesírásgondolkodása tanultak alkalmazása
kooperatív munka
alkalmazásönállóság
önálló vagy páros m.
kreativitásvállalkozás
frontális munka
figyelemalkalmazásönállóság
egyéni vagy páros munka
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 54 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
55
2. Téma: A főnévTananyag: A főnév fogalma
Fejlesztési terület, lehetőség
munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai
I. Ráhangolódás Keresd a párodat!A gyerekek kis szókártyákat kapnak. A helyüket elhagyva, a többiek szavát elolvasva kell a kapcsolatot felfedezni és a párjukra találni.Szavak: ribizli – őszbarack; autóbusz – repülőgép; százszorszép – margaréta; tolltartó – ceruza; kalapács – csavarhúzó; íróasztal – könyvespolc; sárgarépa – petrezselyem; orrszarvú – víziló; mellény – szoknya; esztergályos – kertész; Közös értékelés, megbeszélés: Milyen kapcsolat van a párok között?
II. A főnév fogalmának előkészítése ) Interaktív tananyag: A főnév – Illusztráció 1.
1. Olvassuk el Radnóti Miklós versét! Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,alszik a pókháló közelében a légy a falon,csönd van a házban, az éber egér se kapargál,alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,kasban a méh, rózsában a rózsabogár,alszik a pergő búzaszemekben a nyár,alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.
Melyik évszak megérkezését sejteti a vers? Gyűjtsük ki a versből, mi minden alszik, illetve tér nyugovóra a költő szerint!
szív, aggodalom, légy, kert, faág, harkály, méh, rózsabogár, nyár, láng Miket neveznek meg ezek a szavak? (élőlényeket, tárgyakat, fogalmakat)
2. Tk. 37. oldal 1. feladatA szöveg elolvasása után vizsgáljuk meg, mit jelentenek a kiemelt szavak!Csoportosítás.• Önálló szógyűjtés az előző csoportosítás szerint szóban.
Gondoljatok a kirándulásra! Miket láttatok az úton, az erdőben?
• Tk. 37/2. feladata.
3. Mindenhol élőlények, tárgyak vesznek körül bennünket. Nevezzünk meg ezek közül minél többet! Alkossunk belőlük csoportokat!
Élőlények neve Tárgyak neve
Szógyűjtés csoportokban.
olvasásértelmezésösszefüggés felfedezéseegyüttműködés
vegyes munkaforma
olvasásszövegértéshelyesejtés, helyeshangsúlyozáselemzésfogalomalkotás
frontális munka
olvasás, szövegértéselemzés, fogalomalkotáscsoportosításszókincsfejlesztés, asszociáció
frontális, majd páros munka
szókincsfejlesztésasszociációfogalmi azonosításegyüttműködés
kooperatív munka
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 55 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
56
4. Mi a közös a következő szavakban? Fogalmazzátok meg!öröm, bánat, szeretet, csend, zaj, ünnep, kedv, harag, hála
Ezek gondolatainkban létező dolgok nevei (fogalmak). Ezek is főnevek.Gyűjtsetek gondolati dolgokat megnevező szavakat!
barátság, jóság, béke, erő...
Néhány gondolati dolgot megnevező főnevet foglaljatok mondatba!
5. A meghatározás értelmezése (Tk. 38. oldal).
6. Társítsatok a következő élőlényekhez egyegy tárgyat és fogalmat (gondolati dolgot)!
Tárgy Fogalom
író könyv, toll alkotás, műorvos gyógyszer, rendelő betegség, gyógyulástanár napló, tanterem tanulás, tudáskutya kutyaól, póráz ugatás, hűségló …………………… ……………………
rendőr …………………… ……………………
gyerek …………………… ……………………
III. A tanultak rögzítése, alkalmazása ) Interaktív tananyag: A főnév – Feladat 1–2.
1. Mt. 38. oldal 3. feladata2. Tk. 39. oldal 5–6. feladata
Iv. ÖsszefoglalásKakukktojás játékMelyik szó nem illik a sorba? (Melyik nem főnév?) Miért? • szalag, csillag, pikkely, puttony, csillog• múzeum, óvoda, kedves, város, iskola• ajándék, tojás, játszik, juhász, jutalom
) Interaktív tananyag: A főnév – Játék 1–2.
v. Az óra értékelése
olvasásértelmezésösszehasonlítás azonosításanalógiamondatalkotás
kooperatív munka
értelmezésfrontális munka
asszociációs képesség szókincsanyanyelvi kreativitás
frontális munka
szövegértés értelmezés felismerés alkalmazás
egyéni vagy kooperatív munka
olvasás összehasonlítás azonosítás indoklás érvelés meggyőzés
frontális vagy kooperatív munka
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 56 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
57
3. Téma: A főnévTananyag: A köznév és a tulajdonnév helyesírása
Fejlesztési terület, lehetőség
munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai
I. Ráhangolódás1. Ki vagyok én?
Az egyik gyerek hátára tűzünk egy köznevet. A többiek hozzá illő tulajdonneveket mondanak, így kell kitalálnia, hogy ki ő, vagyis mi van a kártyára írva.Pl.: város – a többiek szavai lehetnek: Debrecen, Győr, Pécs…ország – Kína, Anglia…folyó – Szamos, Tisza…
2. Memóriafejlesztő gyakorlatA táblán szókártyák olvashatók (egymás alatt).
Galyatető, bolygó, Dunántúl, Lánchíd, népdal, múzeumHelyesírási problémák megbeszélése szavanként.Memorizálás: a szavak olvasása, majd körönként egy szó levétele a tábláról. A szavak elmondása, majd leírás emlékezetből.Ellenőrzés, javítás.
II. A köznév és a tulajdonnév helyesírásának gyakorlása ) Interaktív tananyag: A köznév és a tulajdonnév helyesírása – Illuszt-
ráció 1. – Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév?
1. Csoportosítás (a Szókártya gyűjtemény használatával)Szókártyák a táblán (nagybetűs felükkel)Csoportosítsátok a szavakat! Melyik köznév, melyik tulajdonnév?ESTI HÍRLAP, KINIzSI PÁL, A KÉT LOTTI, DUNÁNTÚL, KISALFÖLD, MOSÓPOR, HORTOBÁGy, A KIS HERCEG, KECSKEMÉT, KARAK, OLASzORSzÁG, MÓRA FERENC, NAGyVÁzSONy, KOSSUTH UTCA, GALyATETő, ISKOLA, LÁNCHÍD, BALATON, BAKONy, BOLyGÓ, TÜSKEVÁR, ERzSÉBET HÍD, MADÁCH SzÍNHÁz, VELENCEI-TÓ, MIHÁLy, VAS MEGyE, NEMzETI DAL
Ellenőrzés a szókártya megfordításával.
2. Szövegalkotás csoportmunkábanAlkossatok rövid (34 soros) szöveget úgy, hogy minél többet felhasználtok az előző szavak közül. Lehet tréfás is a fogalmazás.
3. Differenciált gyakorlás• Tk.: 44. oldal 2. feladat• Tk. 44. oldal 3. feladat
) Interaktív tananyag: A köznév és a tulajdonnév helyesírása – Fel-adat 3.
A szavak kiegészítése, majd újrakezdés és kiegészítés emlékezetből a füzetben vagy feladatlapon.
asszociációs képesség szókincsegyüttműködés
frontális munka
célzott figyelem emlékezés felidézés helyesírási tudatosság önellenőrzés
frontális és egyéni munka
olvasás fogalomalkotás szabályalkalmazás indoklás érvelés meggyőzés
frontális munka
anyanyelvi kreativitás szövegalkotás
kooperatív munka
alkalmazás értelmezés önállóság
egyéni vagy kooperatív munka
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 57 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
58
4. Tk. 46. oldal 11. feladatFolytatás csoportokban: Országváros játék
III. Játékos gyakorlásMemória játéka) 12 szókártyán szavak olvashatók. Kis idő múlva megfordítom a kártyákat
és a szavak helyett csak számok látszanak. Emlékezetből keressétek a párokat!
b) Egyszerre két számot kell kérni. c) Ha köznévtulajdonnév pár van rajta, leveszem a szókártyát.d) Ha nem, visszafordítom.e) Ki kell találni, mi van az utolsó kettőre írva.
folyó Dunaváros Miskolcköltő Ady Endreautó Opelcím Micimackólány Beatrix
) Interaktív tananyag: A köznév és a tulajdonnév – Játék 1.
Iv. Az óra értékelése
szókincsfejlesztés kreativitás
kooperatív munka
akaratlagos figyelem emlékezet felidézés
frontális vagy kooperatív munka
4. Téma: Az igeTananyag: Az ige fogalma, jelentése
Fejlesztési terület, lehetőség
munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai
I. Óra eleji helyesírási gyakorlata) Szavak írása tollbamondással előzetes megfigyelés után:
állomás, billentyű, mennyezet, pillangó, villamos, ünnepel, pillanat, sza-lonna, szivattyú
Ellenőrzés, javítás.Miben hasonlítanak ezek a szavak?(Mindegyik háromtagú, mindegyikben található hosszú mássalhangzó.)A szavak között van egy kakukktojás. Melyik az? Keretezzétek be! Indokoljátok meg a választást! (Az ünnepel szó, mert az nem főnév.)Mit fejez ki ez a szó? (Valaki cselekszik, csinál valamit.)
II. Az ige fogalmának, jelentésének előkészítéseMa egy új szófajjal ismerkedünk meg. Neve: igea) Igéket írtam a kis kártyákra. Akinek megmutatom, be kell mutatnia, el
kell játszania a cselekvést. A többiek találják ki, mi lehet a kártyára írva!ül, nevet, ír, fut, guggol, simogat, suttog, hallgatózik, jelentkezik, mászik stb.
Mit fejeztek ki ezek a szavak?
célzott figyelem emlékezés felidézés helyesírási tudatosság önellenőrzés
frontális és egyéni munka
fogalomalkotás metakommunikáció asszociáció együttműködés
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 58 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
59
b) Most ti mondjatok cselekvést jelentő szavakat!Mit csinálsz az iskolában? (írok, tanulok, figyelek...)Mit csináltok az udvaron? (futunk, játszunk, focizunk...)Mit csinál a kiskutya? (ugat, játszik, fülel...)Stb.
) Interaktív tananyag: Az ige – Illusztráció 1.
c) A tankönyv 67. oldalának 1. feladata közösen.Olvassuk fel a mondókát! Mely szavak fejezik ki a bagoly cselekvéseit?Utánozzuk a baglyocskát! Mit csinál? (hunyorog, kuporog...)
d) A tankönyv 67. oldalának 2/a feladata előkészítés után önállóan. ) Interaktív tananyag: Az ige – Feladat 1. Keresd az igét! (1. forduló)
III. A tanultak rögzítése, alkalmazásaa) Szókártyára írt szavak szétválogatása, halmazba rendezése (igék, főne
vek).siet, terem, játék, zaj, kiabál, szalad, követ, vonat, ugrik, dob, hajlít, száll, toll
Mely szavak lehetnek főnevek és igék egyaránt? Alkossatok velük mondatot!
b) Mt. 68. oldal 3. feladataA szöveg kiegészítése igékkel.
c) Mt. 69. oldal 4. feladataA nyúl és a teknős cselekvéseinek megkeresése. ) Interaktív tananyag: Az ige – Feladat 1. Keresd az igét! (2. forduló)
Iv. Játékos gyakorlásVálogató másolásÍrjátok le a szósorból az igéket! Olvassátok össze a kezdőbetűket!
jár, árul, üveg, színes, tanul, szuszog, meggy, integet, csend, keres
Mi a megfejtés? Alkossatok vele mondatot! ) Interaktív tananyag: Az ige – Játék 1. Keresd az igét!
V. Az óra értékelése
szókincsfejlesztés analógiás gondolkodás
olvasás szövegértés metakommunikáció fogalmi azonosítás
frontális és egyéni munka
csoportosítás fogalmi azonosítás szókincsfejlesztés szövegalkotás
kooperatív munka
alkalmazás
páros vagy kooperatív munka
5. Téma: Az igeTananyag: Az igék jövő időben
Fejlesztési terület, lehetőség
munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai
I. Játékos gyakorlása) Labdajáték: Akinek a labdát dobom, mondja az igét múlt időben!
jön, sírnak, épít, nyitják, elalszom, fut, kiabálsz, gyújtjuk, megjavít, adtok, kisimít, visz, híznak, megfogjátok, szomorkodunk, megtalálod
fogalmi azonosítás átalakítás
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 59 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
60
b) Memóriafejlesztő feladat Figyeljétek meg a következő igéket! Milyen helyesírási nehézséget tartalmaznak? ujjong, guggol, gyullad, nyílik, biztat, süllyed
Megfigyelés, helyes hangoztatás, majd egyenként letörlés (vagy szókártya levétele a tábláról). A memorizált szavak leírása a füzetbe.Ellenőrzés, javítás
II. Az új ismeret bevezetése, előkészítésea) Olvassátok el a következő mondatokat! (írásvetítő vagy feladatlap)
Szünet van. A fiúk a pályán fociznak. A lányok ugrókötéllel ugrálnak. A kisebbek fogócskáznak. Néhányan a padon ülve beszélgetnek.
Mikor játszódik ez az esemény?Keressétek meg a mondatokban az igéket! Milyen idejűek?
b) Alakítsátok át a mondatokat úgy, hogy egy régebbi szünetről szóljanak!Szünet volt. A fiúk a pályán fociztak. A lányok ugrókötéllel ugráltak. A kisebbek fogócskáztak. Néhányan a padon ülve beszélgettek.
c) Próbáljátok meg úgy átalakítani a mondatokat, hogy a következő szünetről szóljanak! Képzeljétek el, hogy mit fogtok majd csinálni egy elkövetkező szünetben!Hamarosan szünet lesz. A fiúk a pályán fognak focizni. A lányok ugrókö-téllel ugrálnak majd. A kisebbek fogócskázni fognak. Néhányan a padon ülve beszélgetnek majd.
d) Figyeljétek meg, hogyan változtak meg az igék a különböző időben játszódó szövegekben!Pl.: fociznak – fociztak – focizni fognak
akaratlagos figyelem emlékezet felidézés helyesírási tudatosság önellenőrzés
frontális és egyéni munka
olvasás szövegértés átalakítás reproduktív szövegalkotás megfigyelés elemzés összehasonlítás
frontális vagy kooperatív munka
III. Új ismeret tanítása: a jövő idejű igék. ) Interaktív tananyag: Az ige – A jövő idejű igék – Illusztráció 1.
a) Mt. 87. oldal 1. feladatának megoldása közösen.Olvassuk el a szöveget! Mikor megy végbe a cselekvés? (holnapután)Húzzátok alá az igéket a szövegben!Másoljátok le és vizsgáljuk meg a kiemelt igealakokat!Mely szavak segítségével fejezik ki a jövő időt? Keretezzétek be!(A lesz ige formailag jelen idejű ige, azonban a jövő időre utal, ezért nem szerepel a jövő idejű igealakok között.)
b) Tk. 87. oldal 2. feladatA rövid mondatok átalakítása. Több megoldás keresése.
c) Tk. 87. oldal 3. feladatEgy közös példa után önállóan vagy párban.Amikor hazamegyek, ebédelni fogok…
A jövő idejű ige meghatározásának értelmezése. (Tk. 87. oldal)
szövegértés irányított figyelem felismerés összehasonlítás általánosítás
frontális munka
mondat- és szöveg átalakítá-sa, alkotása alkalmazás fogalomalkotás megfigyelés
páros vagy kooperatív munka
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 60 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
61
d) A jövő idejű igealak megfigyeléseTk. 88. oldal 4. feladat
Iv. Az új ismeretek gyakorlása, alkalmazása ) Interaktív tananyag: Az ige – A jövő idejű igék – Feladat 1–2.
a) Tk. 88. oldal 6. feladat
b) Alakítsuk át a jelen idejű igéket jövő idejűvé kétféleképpen! száll szállni fog majd száll vár várni fog holnap vár könyörgünk könyörögni fogunk mindjárt könyörgünk alszol aludni fogsz később alszol úsznak úszni fognak hamarosan úsznak
c) Játékos gyakorlat: TotóMilyen idejű az ige?1: jelen idő; 2: múlt idő; X: jövő időtanulunk, hallottad, futott, jönni fog, elesett, örülni fognak, majd megáll, játszanak, adtak, később nyílik, jutott, láttam, aratnak, lépni fogsz
) Interaktív tananyag: Az ige – A jövő idejű igék – Feladat 3.
v. Az óra értékelése
páros vagy kooperatív munka
azonosítás analógia alkalmazás együttműködés
páros vagy kooperatív munka
6. Téma: Az igeTananyag: Az igekötő az ige után áll
Fejlesztési terület, lehetőség
munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai
I. Óra eleji gyakorlás (az igekötő az ige előtt áll)a) Keressétek a kakukktojást a táblán lévő szavak között!
• felemel, felszáll, felel, felenged, felkészít• beszólít, benéz, behajít, beszór, beszél, bepakol• kimond, kijavít, kitalál, kifelejt, kiszámol, kifliIndokoljátok a választásotokat!
b) Olvassátok el a szöveget, és fogalmazzátok meg, mi a hibája!Anyu rásüti a piskótát. A krémet habosra lekeveri. átkeni a tésztára. Óva-tosan szétszeleteli. A gyerekek jóízűen kieszik a finom sütit. A maradékot felteszik a hűtőbe.
Hogyan lehetne javítani a szöveget? – javaslatok, majd javításHol állt az igekötő az előbbi mondatokban? Mit tudtok már az igekötős igék helyesírásáról?
II. Az új ismeret bevezetése, előkészítésea) Fogalmazzuk meg, mi a hetes dolga!
Letörli a táblát. Összeszedi a szemetet. Meglocsolja a virágokat.
olvasás értelmezés összehasonlítás elemzés olvasás szövegértés értelmezés kreativitás
frontális vagy kooperatív munka
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 61 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
62
b) Képzeljétek el, hogy most egy kissé hanyag hetesünk van, aki mindezt nem csinálja meg, vagyis:Nem törli le a táblát. Nem szedi össze a szemetet. Nem locsolja meg a virágokat.
Hogyan változott meg az igealak a tagadó mondatokban?Keretezzük be az igekötőket! Mit vesztek észre?
c) Szólítsuk fel a hetest feladatainak elvégzésére!Töröld le a táblát! Szedd össze a szemetet! Locsold meg a virágokat!
Hol áll az igekötő a tagadó és a felszólító mondatokban? Hogyan írtuk őket?
III. Az új ismeret tanításaa) Tk. 99. oldal 1. feladat
b) Tk. 99. oldal 2. feladat ) Interaktív tananyag: Az ige – Az igekötő az ige után áll – Illusztráció 1.
c) Tk. 99. oldal 3. feladat ) Interaktív tananyag: Az ige – Az igekötő az ige után áll – Feladat 1.
A helyesírási szabály megfogalmazása közösen.
olvasás mondat átalakítása fogalomalkotás probléma felismerése megfogalmazása
frontális munka
fogalomalkotás alkalmazás együttműködés szabály megfogalmazása helyesírási tudatosság
frontális vagy kooperatív munka
Iv. Az ismeret alkalmazása, gyakorlása) Okoska mindig ellenkezik velem. Fogalmazzátok meg és írjátok le a mon
datait!
Én mondom: Okoska mondja:
Megtanulok sakkozni. Nem tanulok meg sakkozni.
Kimegyek a ligetbe. ………………………………………………
Megnézem a filmet. ………………………………………………
Felvarrom a gombot. ………………………………………………
Beszállok a liftbe. ………………………………………………
Hogyan írtátok az igekötős igéket a tagadó mondatokban?
b) Differenciált gyakorlásA: Tk. 100. oldal 4. feladata segítséggel, majd a 6. feladata önállóanB: Tk. 100. oldal 5. feladataC: Tk. 100. oldal 7. feladata (az igekötő az ige után álljon)
) Interaktív tananyag: Az ige – Az igekötő az ige után áll – Feladat 2. Az ige – Az igekötő az ige után áll – Feladat 3.
A helyesen tagolt mondatok lemásolása vagy leírása tollbamondás után.
alkalmazás szabálykövetés helyesírási tudatosság mondatalkotás
kooperatív munka
alkalmazás szabálykövetés helyesírási tudatosság önálló feladatmegoldás
egyéni vagy páros munka
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 62 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
63
v. Játékos gyakorlásMelyik ige igekötős a szópárok közül? Karikázd be és olvasd össze az igekötős igék kezdőbetűjét! Mi a megfejtés?
beszélget dobd el deljön feleselget elemos kicsinyít lbecsül felemeli frágcsál idd meg inevess rá lefetyel n
) Interaktív tananyag: Az ige – Az igekötő az ige után áll – Játék 1.
vI. Az óra értékelése
olvasás megfigyelés elemzés felismerés
kooperatív vagy páros munka
7. Téma: A melléknévTananyag: A melléknév fogalma
Fejlesztési terület, lehetőség
munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai
I. Óra eleji gyakorlás, ráhangolódásPárkereső játékMinden gyerek egy kis szókártyát kap. A teremben járkálva olvassátok el egymás szókártyáit! Válasszátok ki azt, amelyikkel szószerkezetet alkot a ti szavatok. A legmegfelelőbbet válasszátok!Szavak: ravasz – róka; gyáva – nyúl; szorgos – hangya; lusta – lajhár; csúf – boszorkány; erős – bivaly; szépséges – királylány; gonosz – farkas; öreg – király; szegény – pásztorlegény;
Hol fordulnak elő ezek a szószerkezetek?
olvasás értelmezés összefüggés felfedezése együttműködés
vegyes munkaforma
II. A melléknév fogalmának előkészítéseNevezzétek meg a táblán látható szavak szófaját!labda, mosoly, bagoly, selyem, gömbölyű, szivacs, elefánt, folyó, hang
Melyik szó a kakukktojás? Miért?Mindegyik szó főnév, a gömbölyű kivételével. Ezt a szót melyik főnévhez tudnátok társítani? Mit fejezünk ki ezzel a szóval?
gömbölyű — labda (Megnevezi a labda tulajdonságát.)
Milyen tulajdonságait ismerjük még a labdának? (pettyes, rugalmas, piros, kicsi stb.)A táblán látható többi főnévhez is társítsunk egyegy jellemző tulajdonságot! (Milyen a mosoly stb.?)
mosoly – kedves, szép, bájos, szemtelenbagoly – szemfüles, gyors, éber, figyelmesselyem – könnyű, puha, erős, lágyszivacs – puha, rugalmas, nedvszívóelefánt – nagy, hatalmas, erős, ormányosfolyó – mély, széles, sekély, kanyargóshang – halk, kedves, mély, dörmögős, hangos, vékony
olvasás megfigyelés fogalmi azonosítás asszociáció felismerés szókincsfejlesztés
kooperatív vagy frontális munka
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 63 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
64
III. Az új fogalom kialakításaa) Tk. 108. oldal 1. feladat
A kiemelt szavak jelentésének megfigyelése. ) Interaktív tananyag: A melléknév – Illusztráció 1.
b) Tk. 108. oldal 2. feladatSzógyűjtés kép alapján.
c) Tk. 109. oldal 3–4. feladata ) Interaktív tananyag: A melléknév – Feladat 1.
A melléknév fogalmának, szerepének meghatározása.
olvasás, fogalomalkotás azonosítás analógia szókincsfejlesztés nyelvhasználat
kooperatív vagy frontális munka
Iv. Alkalmazás, rögzítésa) A melléknév felismerése
Tk. 109. oldal 5. feladat ) Interaktív tananyag: A melléknév – Feladat 2.
b) Találjátok ki mi, illetve ki az, amit csak melléknevekkel mutatok be!• finom, barna, édes, szögletes, lapos, mogyorós...(csoki)• szőke, alacsony, kékszemű, mosolygós, okos, dundi... (az egyik gyerek)Ti is mutassatok be valakit vagy valamit a tulajdonságaik alapján, csak melléknevekkel!
c) Milyen szerepe van beszédünkben és írásunkban a mellékneveknek?Olvassátok el az alábbi mondatokat! Milyennek találjátok ezeket a mondatokat? Mi hiányzik belőlük?
Az úton egy bácsi sétál.Kaptam egy könyvet.A kertben virágok nyílnak.Vásároltunk egy cipőt.
Bővítsük a mondatokat melléknevekkel! Hasonlítsátok össze a mondatpárokat!Pl.: A keskeny úton egy öreg bácsi sétál.
Kaptam egy szép, színes könyvet. A kertben illatos virágok nyílnak. Vásároltunk egy gyönyörű rózsaszínű cipőt.
A tanulók mondatainak meghallgatása, a megoldások összehasonlítása.
v. Játékos gyakorlásKakukktojásMelyik szó nem illik a sorba?
) Interaktív tananyag: A melléknév – Játék 2.
vI. Az óra értékelése
olvasás fogalomalkotás felismerés azonosítás analógiaszókincsfejlesztés funkcionális nyelvhasználat stílus indoklás érvelés együttműködés figyelem véleményalkotás
kooperatív vagy frontális munka
olvasás azonosítás indoklás érvelés
kooperatív munka
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 64 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
65
jAvítóKulcs A felméréseKhezI. Tanév eleji felmérés A
1. Tagold mondatokra, és írd le helyesen a következő szöveget!A folyó partján fűzfák állnak. Fölötte sirály száll kecsesen. A vízen csónak ringatózik.Mondatkezdő nagybetű 1-1 pont Mondatvégi írásjel 1-1 pont
6
2. Írd le szavakra tagolva a mondatot!A tó partján békák kuruttyolnak.Helyes tagolás szóközönként 1 pont
4
3. Írd ki a szavakból a megfelelő betűket!a) hosszú magánhangzók: ő, ú, ó, í, ű b) hosszú mássalhangzók: tt, bb, tty
Helyes kiírás betűcsoportonként 1 pont
2
4. Állítsd számozással betűrendbe a következő állatneveket!(2) Karak (4) Vuk (3) Kele (1) BogáncsHelyes betűrendbe sorolás 1 pont
1
5. Pótold a következő szavak hiányzó ékezeteit!gyógyít, zöldül, könnyű, daru, forró, vetítőMinden helyesen kiegészített szó 1 pont
6
6. Egészítsd ki hosszú vagy rövid mássalhangzóval a szavakat!a) kellemes, szelíd, nulla, hallgat b) rossz, lesz, összeg, visszajön
Minden helyesen kiegészített szó 1 pont
8
7. Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt!borjú, vályú, veszélyes, tejföl, bélyeg, gally, ijedMinden helyesen kiegészített szó 1 pont
7
8. Írd le szótagolva a következő szavakat!mondja, csengetytyű, fiatal, együttes, pedzi, otthonMinden helyesen szótagolt szó 1 pont
6
9. Pótold a mondatot a víz szó megfelelő toldalékos alakjával!Meglocsolom a virágot vízzel.Jót kortyoltam a friss vízből.Palkó beugrott a vízbe.Tiszta vizet öntök a kancsóba.Egész délután a vízben lubickoltam.Minden helyesen beírt szó 1 pont
5
10. Pótold a mondatokban a hiányzó mássalhangzókat!Senki se menjen be a terembe!Mindenki tudja a verset?Ki küldte ezt a levelet?Vera nem hallja a zenét.El ne fogyjon a sütemény az asztalról!Minden helyesen kiegészített szó 1 pont
5
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 65 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
66
I. Tanév eleji felmérés B 1. Tagold mondatokra, és írd le helyesen a következő szöveget!
A Balaton déli partján sekély a víz. A nap hamar felmelegíti. Szeretek a langyos vízben lubickolni.Mondatkezdő nagybetű 1-1 pontMondatvégi írásjel 1-1 pont
6
2. Írd le szavakra tagolva a mondatot!A távolból gallyak reccsenése hallatszik.Helyes tagolás szóközönként 1 pont
4
3. Írd ki a szavakból a megfelelő betűket!a) hosszú magánhangzók: í, ő, ó, é b) hosszú mássalhangzók: tt, ggy, rr
Helyes kiírás betűcsoportonként 1 pont
2
4. Állítsd számozással betűrendbe a következő állatneveket!(2) Kanga (4) Micimackó (1) Füles (3) MalackaHelyes betűrendbe sorolás 1 pont
1
5. Pótold a következő szavak hiányzó ékezeteit!szólít, gyógyul, hosszú, batyu, folyosó, terítőMinden helyesen kiegészített szó 1 pont
6
6. Egészítsd ki hosszú vagy rövid mássalhangzóval a szavakat!a) pillangó, csillag, szalag, villamos b) egyes, faggyú, együtt, meggyes
Minden helyesen kiegészített szó 1 pont
8
7. Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt!varjú, mosolygós, sajtos, pálya, süllyed, selyem, papagájMinden helyesen kiegészített szó 1 pont
7
8. Írd le szótagolva a következő szavakat!tavaszszal, Andrea, kertje, uzsonna, bodza, varrtaMinden helyesen szótagolt szó 1 pont
6
9. Pótold a mondatot a pohár szó megfelelő toldalékos alakjával!Tisztára mostam minden poharat.Málnaszörpöt öntök a pohárba.A pohárban tea van?Kiloccsant a víz a pohárból.Hat szép pohárral ajándékoztam meg a nagyit.Minden helyesen beírt szó 1 pont
5
10. Pótold a mondatokban a hiányzó mássalhangzókat!Köszönjetek illedelmesen a vendégeknek!Ne beszéljetek ilyen hangosan!Ki mondja el holnap a verset?Tegnap el tudtam énekelni a dalt.Ne hagyjátok nyitva az ajtót!Minden helyesen kiegészített szó 1 pont
5
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 66 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
67
II. Témazáró felmérés: A mondatfajták A 1. Írd a vonalra, melyik mondatfajtákra jellemzőek a következő szándékok!
érdeklődés kérdő m. öröm felkiáltó m. közlés kijelentő m.parancs felszólító m. vágy óhajtó m. tiltás felszólító m.
Helyes mondatfajta megnevezése esetenként 1 pont
6
2. Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát! – Hű, de izgalmas ez a meccs! felkiáltó m. – Bárcsak a mi csapatunk győzne! óhajtó m. – Ki lőtte a gólt? kérdő m. – Biztassuk hangosabban a fiúkat! felszólító m. – Karcsi talált a kapuba. kijelentő m. – De ügyesen védett Dani! felkiáltó m.
Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont
3. Írj -e kérdőszócskát tartalmazó kérdő mondatot a következő kijelentő mondatokhoz!Érike a szőlő? Lehűlte a tó vize? Sok halat fogotte Pityu?Az -e kérdőszócska helyes használata mondatonként 1 pont Helyes átalakítás kérdő mondattá mondatonként 1 pont
6
4. válaszolj kijelentő mondattal a kérdő mondatokra!Pl.: A gólyák melegebb vidékre költöztek. A rigó gilisztával eteti a fiókáit.Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként
4
5. Alakítsd át a következő mondatokat úgy, hogy felszólítást tartalmazzanak!Szedjünk holnap almát! Olvass újságot Viktor! Nagymama, süss tortát!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként
6
6. Írj két tiltó mondatot a közlekedéssel kapcsolatosan!Pl.: Ne játssz az úttesten! Piros jelzésnél ne menj át az úton!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként
4
7. Alakítsd át a kijelentő mondatokat felkiáltóvá!Jaj, megcsípett egy darázs! Ó, de fáj a fejem! Hű, de finom ez a torta! Nini, ott fut egy őz!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként
8
8. Egészítsd ki a mondatokat úgy, hogy óhajt, kívánságot fejezzenek ki!Bárcsak ötös lenne a dolgozatom! Bár megkapnám a görkorcsolyát! De jó lenne, ha láthatnám a tengert!Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont
3
9. Alakítsd át a kijelentő mondatokat óhajtóvá!Bárcsak megnéznénk egy filmet a moziban! Bárcsak sütne a nap!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként
4
10. Egészítsd ki a mondatokat a mondatvégi írásjelnek megfelelően!Hogy hívják a kutyádat? Hű, de ügyesen elkapta a labdát! Bárcsak nekem is lenne egy ilyen kutyám!Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont
3
6
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 67 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
68
II. Témazáró felmérés: A mondatfajták B 1. Írd a vonalra, melyik mondatfajtákra jellemzőek a következő szándékok!
tiltás felszólító m. kívánság óhajtó m. utasítás felszólító m.meglepődés felkiáltó m. tudakozódás kérdő m. megállapítás kijelentő m.
Helyes mondatfajta megnevezése esetenként 1 pont
6
2. Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát! – Melyik úton menjünk tovább? kérdő m. – Tarts lépést a többiekkel! felszólító m. – Ez az út vezet a kilátóhoz. kijelentő m. – Bárcsak mielőbb odaérnénk! óhajtó m. – Jaj, úgy elfáradtam! felkiáltó m. – Ne siessetek ennyire! felszólító m.
Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont
3. Írj -e kérdőszócskát tartalmazó kérdő mondatot a következő kijelentő mondatokhoz!Ürese a fészek? Elhervadte a virág? Gabi evette virslit?Az -e kérdőszócska helyes használata mondatonként 1 pont Helyes átalakítás kérdő mondattá mondatonként 1 pont
6
4. válaszolj kijelentő mondattal a kérdő mondatokra!Pl.: A teherautó gyümölcsöt szállít a városba. A mókus télen odújában alszik.Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként
4
5. Alakítsd át a következő mondatokat úgy, hogy felszólítást tartalmazzanak!Pl.: Menjünk este színházba! Erika, süssél palacsintát! Apu, javítsd meg a biciklimet!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként
6
6. Írj két tiltó mondatot az iskolai viselkedéssel kapcsolatosan!Pl.: Órán ne beszélgess a padtársaddal! Ne zavard a munkát!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként
4
7. Alakítsd át a kijelentő mondatokat felkiáltóvá!Hű, de forró ez a tea! Jaj, összetörtem egy poharat! De jóízű ez a leves! Nini, egy mókus fut az ágon!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként
8
8. Egészítsd ki a mondatokat úgy, hogy óhajt, kívánságot fejezzenek ki!Bárcsak én is mehetnék a versenyre! De jó lenne, ha minden nap ehetnék fagyit! Bár kapnék egy látcsövet!Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont
3
9. Alakítsd át a kijelentő mondatokat óhajtóvá!Bárcsak az erdőben kirándulnánk! Bár találnánk gombát!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként
4
10. Egészítsd ki a mondatokat a mondatvégi írásjelnek megfelelően!Pl.: Olvasd el ezt a könyvet! Bemutatja az indiánok életét. Hű, de érdekes ez a történet! Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont
3
6
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 68 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
69
III. Témazáró felmérés: A főnév A1. Írj ki öt főnevet a következő versből!
Egy didergő kismadár Kinyitom az ablakot,rászállott a fára, kenyérmorzsát hintek,kérő szemmel pillant be tudom, ha jön a tavasz,a meleg szobába. nem felejt el minket.Minden kiírt főnév 1 pont
5
2. Írj egy-egy főnevet a versből a megadott szempontnak megfelelően!Élőlény neve: nyúl (vadász) Élettelen dolog (tárgy) neve: ág (zúzmara, föld, hó)gondolati dolog neve: álomMinden helyesen kiírt főnév 1 pont
3
3. Írd le a főnevet helyesen a megfelelő csoporthoz!Köznevek: béke, falu, ország, fiú Tulajdonnevek: Rita, Tisza, Balaton, PécsMinden helyesen csoportosított és leírt főnév 1 pont
8
4. Írj a megadott főnév mellé egy rokon értelmű és egy ellentétes jelentésű párt!kastély – kunyhó kölyök – felnőtt cimbora – ellenségMinden helyes szóalak 1 pont
6
5. Toldalékold a főneveket a kérdéseknek megfelelően!szívek szívet szívből szívbenesők esőt esőből esőben
Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont
8
6. Pótold a főnevekben a j hangot jelölő betűt!pulyka, zaj, korcsolya, helyesírás, veszély, ajándék, bélyeg, rejtekhelyMinden helyesen kiegészített szó 1 pont
8
7. Pótold a mondatokban a hiányzó toldalékokat!Nyolc órakor a gyerekek már a padban ülnek. A táskából előveszem a könyvet.Az osztályba belép a tanító néni.Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont
4
8. Írd le csoportosítva a következő főneveket!Többes számú főnév: mesék, sorok, székek -t ragos főnév: házat, lázatToldalék nélküli főnév: homok, bajnok, huzatMinden helyes csoporthoz írt főnév 1 pont
8
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 69 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
70
III. Témazáró felmérés: A főnév B1. Írj ki öt főnevet a következő versből!
Fehér, fehér, ropogó Hangos erdő és liget.Csizmám alatt ez a hó. Úton járok, elmegyek,Füles sapka száll, libeg, Körül zúgnak vad szelek.Minden kiírt főnév 1 pont
5
2. Írj egy-egy főnevet a versből a megadott szempontnak megfelelően!Élőlény neve: kisfiú Élettelen dolog (tárgy) neve: ágy (Duna)gondolati dolog neve: álom (tavasz, este)Minden helyesen kiírt főnév 1 pont
3
3. Írd le a főnevet helyesen a megfelelő csoporthoz!Köznevek: folyó, ember, város, ünnep Tulajdonnevek: Csaba, Duna, Micimackó,
EgerMinden helyesen csoportosított és leírt főnév 1 pont
8
4. Írj a megadott főnév mellé egy rokon értelmű és egy ellentétes jelentésű párt!ricsaj – csend legény – lány szomorúság – örömMinden helyes szóalak 1 pont
6
5. Toldalékold a főneveket a kérdéseknek megfelelően!versek verset versből versbenfolyók folyót folyóból folyóban
Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont
8
6. Pótold a főnevekben a j hangot jelölő betűt!kályha, táj, gereblye, hógolyó, szabály, űrhajó, éjszaka, jégpályaMinden helyesen kiegészített szó 1 pont
8
7. Pótold a mondatokban a hiányzó toldalékokat!A fiúk a friss hóból hóembert építenek. Szénből készül a szeme és a szája. Seprű is lesz a kezében.Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont
4
8. Írd le csoportosítva a következő főneveket!Többes számú főnév: utak, kövek, színek -t ragos főnév: vizet, tollatToldalék nélküli főnév: kerék, vonat, titokMinden helyes csoporthoz írt főnév 1 pont
8
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 70 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
71
IV. Témazáró felmérés: Az ige A1. Írj ki öt igét a következő szövegből!
Ha a vaddisznó megijed valamitől, nagyokat fúj, néha az agyarát is csattogtatja. Kitűnő szaglása van, a közeledő embert már messziről megérzi és nyomban menekül. Hosszú erős orrával szaggatja fel a földet, amikor makkot és más csemegét keresgél.Minden megtalált ige 1 pont
5
2. Írj egy-egy igét a szövegből a megadott szempontoknak megfelelően!Cselekvést jelentő ige: elvitte (megvizsgálta, megállapította)Történést jelentő ige: fájt (begyulladt) létezést jelentő ige: lesz (volt)Minden helyesen kiírt ige 1 pont
3
3. Csoportosítsd az alábbi szavakat!Jelen idejű igék: világít, hallgat, arat múlt idejű igék: késett, szólt, repült-t ragos főnevek: vasat, betűtMinden helyes csoporthoz írt szó 1 pont
8
4. Alakítsd át a jelen idejű igéket múlt és jövő idejűvé! beszéltél – beszélni fogsz futott – futni fog siettünk – sietni fogunkMinden helyesen átalakított ige 1 pont
6
5. Pótold az igékben a j hangot jelölő betűt!befejez, osztályoz, mosolyog, zajong, helyettesít, megijedMinden helyesen kiegészített ige 1 pont
6
6. Állapítsd meg az alábbi igék idejét, és nevezd meg a cselekvő számát, személyét!jártatok múlt idő, T/2. mesélünk jelen idő, T/1.hallgattak múlt idő, T/3. keresgélni fogsz jövő idő, E/2.Igeidő helyes meghatározása 1 pont, a cselekvő meghatározása 1 pont
8
7. Húzd alá a szósorban az igekötős igéket!lehel, lemond, letép, legyez, lemosMinden helyes döntés 1 pont
5
8. a) Írd le a mondatokat helyesen tagolva!b) Keretezd be a mondatokban az igekötőket!Mátyás és csapata nagyon megszomjazott. Egy legény lépett ki a malom kapuján.Kinizsi szegényes batyujával el is indult Budára.Igekötős ige helyes tagolása 1 pont, további tagolás mondatonként 1 pontIgekötő bekeretezése 1 pont
63
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 71 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
72
IV. Témazáró felmérés: Az ige B1. Írj ki öt igét a következő szövegből!
A kakukk nem mindig a fészekbe tojja a tojást, hanem a csőrében viszi oda. Kilesi, amikor az anyamadár nincs a fészekben, huss, odaröppen és beleejti a tojását. Az a kis madár meg mit sem tud az egészről, melegíti, óvja a kakukktojást.Minden megtalált ige 1 pont
5
2. Írj egy-egy igét a szövegből a megadott szempontoknak megfelelően!Cselekvést jelentő ige: építettek (etetik, kirepülnek)Történést jelentő ige: kikeltek (fejlődnek, fordul) létezést jelentő ige: volt (lesz)Helyesen kiírt ige szempontonként 1 pont
3
3. Csoportosítsd az alábbi szavakat!Jelen idejű igék: szállít, illeszt, folytat, múlt idejű igék: ígért, főzött, mosta -t ragos főnevek: vizet, tollatMinden helyes csoporthoz írt szó 1 pont
8
4. Alakítsd át a jelen idejű igéket múlt és jövő idejűvé! ballagtam – ballagni fogok olvasott – olvasni fog építettek – építeni fognakMinden helyesen átalakított ige 1 pont
6
5. Pótold az igékben a j hangot jelölő betűt!bélyegez, bújik, korcsolyázik, kilyukaszt, nyújtózkodik, tájékoztatMinden helyesen kiegészített ige 1 pont
6
6. Állapítsd meg az alábbi igék idejét, és nevezd meg a cselekvő számát, személyét!csúszkálunk jelen idő, T/1. suttogtad múlt idő, E/2.nyílni fognak jövő idő, T/3. jajgatott múlt idő, E/3.Igeidő helyes meghatározása 1 pont, a cselekvő meghatározása 1 pont
8
7. Húzd alá a szósorban az igekötős igéket!becsül, bead, belép, beszól, beszélMinden helyes döntés 1 pont
5
8. a) Írd le a mondatokat helyesen tagolva!b) Keretezd be a mondatokban az igekötőket!Mátyás király paraszti ruhában ment le Kolozsvárra. A hajdú rákiáltott a királyra.Pálcájával háromszor meg is ütötte.Igekötős ige helyes tagolása 1 pont, további tagolás mondatonként 1 pontIgekötő bekeretezése 1 pont
63
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 72 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
73
V. Témazáró felmérés: A melléknév A1. Írj ki öt melléknevet a szólásokból, közmondásokból!
Kerülgeti, mint macska a forró kását. A jó barát drágább az aranynál. Kicsi a bors, de erős. Lassú víz partot mos. Sok kemény fának lágy a gyümölcse.Minden kiírt melléknév 1 pont
5
2. Írj egy-egy melléknevet a találós kérdésekből az alábbi szempontok szerint!Alapfokú: hegyes (görbe, hideg, meleg) Középfokú: alacsonyabb (hosszabb)Felsőfokú: legmelegebb (leghidegebb)Helyesen kiírt melléknév szempontonként 1 pont
3
3. Bővítsd az alábbi mondatokat egy-egy melléknévvel!Pl.: Rita hosszú levelet ír. Sára illatos virágot tesz a vázába.Mondatba illő melléknév megválasztása 1 pont Helyes szórend mondatonként 1 pont
4
4. Helyettesítsd a mondatban szereplő melléknevet a rokon értelmű megfelelőjével!Finom ez a gyümölcs. Petra ruhája gyönyörű. Marci nagyon vékony.Minden helyesen megválasztott melléknév 1 pont
3
5. Írd le az alábbi melléknevek ellentétes jelentésű megfelelőjét!sovány – kövér egyenes – görbe gyors – lassú vidám – szomorú gyenge – erős mély – sekélyMinden helyesen megválasztott melléknév 1 pont
6
6. Fokozd az alábbi mellékneveket!kisebb, legkisebb jobb, legjobb híresebb, leghíresebbMinden helyesen fokozott melléknév 1 pont
6
7. Pótold a melléknevek hiányzó ékezeteit!gömbölyű, utolsó, sűrű, hűvös, könnyű, rossz, apró, jókedvűMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont
8
8. Pótold a következő melléknevekben a j hangot jelölő betűt!sajtos, komoly, lyukas, folyékony, helyes, zajos, hajlékony, terebélyesMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont
8
9. Pótold a melléknevekben a hiányzó mássalhangzókat!illedelmes, kellemes, kiváló, hallgatag, figyelmes, illatos, dallamosMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont
7
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 73 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
74
V. Témazáró felmérés: A melléknév B1. Írj ki öt melléknevet a szólásokból, közmondásokból!
Ritka, mint a fehér holló. Barátod vize édesebb az ellenség mézénél. A nagy teher is könnyű, ha sokan emelik. Kövér, mint Márton lúdja. Fortélyos lónak jó kantár kell.Minden kiírt melléknév 1 pont
5
2. Írj egy-egy melléknevet a találós kérdésekből az alábbi szempontok szerint!Alapfokú: erős (szép, piros, kerek) Középfokú: idősebb (erősebb)Felsőfokú: legerősebb (legvénebb)Helyesen kiírt melléknév szempontonként 1 pont
3
3. Bővítsd az alábbi mondatokat egy-egy melléknévvel!Pl.: A kalitkában tarka madár lakik. Robi érdekes könyvet olvas.Mondatba illő melléknév megválasztása 1 pont; Helyes szórend mondatonként 1 pont
4
4. Helyettesítsd a mondatban szereplő melléknevet a rokon értelmű megfelelőjével!Hű, de forró ez a leves! A nagyapám jókedvű. Máté nagyon eszes.Minden helyesen megválasztott melléknév 1 pont
3
5. Írd le az alábbi melléknevek ellentétes jelentésű megfelelőjét!fiatal – öreg rövid – hosszú ritka – sűrűapró – nagy szelíd – vad lágy – keményMinden helyesen megválasztott melléknév 1 pont
6
6. Fokozd az alábbi mellékneveket!újabb, legújabb rosszabb, legrosszabb sósabb, legsósabbMinden helyesen fokozott melléknév 1 pont
6
7. Pótold a melléknevek hiányzó ékezeteit!szomorú, forró, hosszú, szörnyű, pöttyös, lassú, jószívű, súlyosMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont
8
8. Pótold a következő melléknevekben a j hangot jelölő betűt!vajas, sekély, jeges, homályos, ünnepélyes, ijedős, veszélyes, gömbölyűMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont
8
9. Pótold a melléknevekben a hiányzó mássalhangzókat!lassú, kisebb, friss, hűvösebb, ügyesebb, leggyorsabb, legfrissebbMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont
7
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 74 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
75
VI. Tanév végi felmérés A1. Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát!
A törökök 1552ben megtámadták Eger várát. kijelentő m.Bárcsak a magyarok győznének! óhajtó m.Esküdjetek velem! felszólító m.Vajon meddig tart az ádáz küzdelem? kérdő m.Hű, de bátran harcolnak az asszonyok is! felkiáltó m.Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont
5
2. Írd le a szavakat írott betűkkel a megfelelő csoporthoz!Köznév: folyó, sziget Tulajdonnév: Tisza, BudapestIge: folyik, úsznak, süllyed melléknév: mély, folyékonyMinden helyesen csoportosított szó 1 pont
9
3. Írj egy-egy példát a találós kérdésből az alábbi szempontok szerint!Köznév: forrás (part, tenger, föld, harmat…) Cselekvést jelentő ige: sietek, fúr…Tulajdonnév: Duna Történést jelentő ige: hömpölyög, zubogok…Toldalékos főnév: tengerbe, kutat, földbe… létige: vagyokmelléknév: tiszta, vén, mély… Igekötős ige: kivájomMinden helyesen kiírt példaszó 1 pont
4. Pótold a főnevek hiányzó toldalékát!A várban nagy a nyüzsgés. A törökök ágyúval lövik a falat. A magyarok jól bánnak a karddal. Az asszonyok a bástyáról forró vizet öntenek az ellenségre.Minden helyesen kiegészített szó 1 pont
6
5. Írd le az alábbi igéket múlt és jövő időben! A cselekvő száma és személye ne változzon!suttog, suttogott, suttogni fog hegedülsz, hegedültél, hegedülni fogszMinden helyesen átalakított igealak 1 pont
4
6. Fokozd a következő mellékneveket!erős, erősebb, legerősebb friss, frissebb, legfrissebbMinden helyesen fokozott melléknév 1 pont
4
7. Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt!bagoly, süllyed, papagáj, helyes, pályaudvar, tájékoztat, ünnepélyesMinden helyesen kiegészített szó 1 pont
7
8. Írd le szótagokra bontva a következő szavakat!illatos, menynyezet, fiúkat, megígér, legügyesebb, bodza, varrtaMinden helyesen szótagolt szó 1 pont
7
8
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 75 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
76
VI. Tanév végi felmérés B1. Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát!
Ma este tábortüzet rakunk. kijelentő m.Gyűjtötteteke már száraz gallyakat? kérdő m.Keressetek apró ágakat is! felszólító m.Jaj, de csípnek a szúnyogok! felkiáltó m.Bárcsak szalonnát is sütnénk a tűznél! óhajtó m.Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont
5
2. Írd le a szavakat írott betűkkel a megfelelő csoporthoz!Köznév: tó, hajó Tulajdonnév: Balaton, DunaIge: fürödnek, csillog, csobban melléknév: veszélyes, langyosMinden helyesen csoportosított szó 1 pont
9
3. Írj egy-egy példát a találós kérdésből az alábbi szempontok szerint!Köznév: füstifecskék (istálló, fészek…) Cselekvést jelentő ige: fészkelnek, építik...Tulajdonnév: Afrika Történést jelentő ige: növekednek…Toldalékos főnév: fiókáit, istállókban… létige: vanmelléknév: hideg, apró… Igekötős ige: megismerkednek…Minden helyesen kiírt példaszó 1 pont
4. Pótold a főnevek hiányzó toldalékát!A fészekben három kisgólya várja a finom falatokat. Gólyapapa frissen fogott békát hoz nekik. Gólyamama hallal eteti a fiókákat. Hamarosan kirepülnek a fészekből, és Afrikába költöznek.Minden helyesen kiegészített szó 1 pont
6
5. Írd le az alábbi igéket múlt és jövő időben! A cselekvő száma és személye ne változzon!játszik, játszott, játszani fog futnak, futottak, futni fognakMinden helyesen átalakított igealak 1 pont
4
6. Fokozd a következő mellékneveket!ügyes, ügyesebb, legügyesebb kicsi, kisebb, legkisebbMinden helyesen fokozott melléknév 1 pont
4
7. Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt!szabály, bújik, hajol, gömbölyű, mosolygós, rejtekhely, éjszakaMinden helyesen kiegészített szó 1 pont
7
8. Írd le szótagokra bontva a következő szavakat!dallamos, csengetytyű, fióka, felemel, legerősebb, madzag, hallgatMinden helyesen szótagolt szó 1 pont
7
8
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 76 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
77
segédAnyAg A tAnulóK értéKeléséhez, minősítéséhez A 3. évfolyAmon
Kiváló (5) Jó (4) Megfelelő (3-2)A tanuló• ismeri és önállóan alkalmazza a
2. osztályos nyelvtani és helyesírási ismereteket;
• ismeri a különböző fajtájú mondatokat, helyesen alkalmazza a mondatvégi írásjeleket;
• ismeri és tanítói irányítással alkalmazza a 2. osztályos nyelvtani és helyesírási ismereteket;
• a mondatfajták felismerésére segítséggel képes. Legtöbbször helyesen használja a mondatvégi írásjeleket;
• a tanult ismeretek alkalmazására tanítói segítséggel képes;
• a mondatfajták felismerésében és a mondatvégi írásjel megválasztásában bizonytalan
• ismeri a főnév fogalmát, felismeri és megnevezi a főneveket szövegben, szóhalmazban;
• felismeri a köznevet és a tulajdonnevet;
• a toldalékos főnevet felismeri, a szótövet és a toldalékot önállóan leválasztja, főnevekhez toldalékokat illeszt;
• felismeri és megnevezi a főnév egyes és többes számát;
• ismeri és alkalmazza a toldalékos főnevek helyesírására vonatkozó szabályokat;
• a főnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályokat önállóan tudja alkalmazni;
• ismeri a főnév fogalmát, ismert szövegben, szóhalmazban a főnevek többségét megtalálja;
• tudja csoportosítani a főneveket (köznév, tulajdonnév);
• felismeri a toldalékos főnevet, a szótövet, egyszerűbb esetekben a toldalékot leválasztja, a főnevekhez toldalékokat tud illeszteni;
• képes egyes számú főneveket többes számúvá alakítani, ismeri a többes szám jelét;
• a toldalékos főnevek helyesírását időnként elvéti, hibáját önállóan javítani tudja;
• a főnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok alkalmazásában időnként segítséget igényel;
• a főnév felismerésében gyakran téveszt, hibáit csak tanítói segítséggel képes javítani;
• segítséggel csoportosítani tudja a főneveket;
• a toldalékos főnevek felismerésében bizonytalan, helyesírásukat gyakran elvéti, hibáit tanítói irányítással tudja javítani;
• segítséggel egyes számú főnevet többes számúvá alakít;
• a főnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok alkalmazásában még önállótlan, hibáit tanítói segítséggel tudja csak javítani;
• ismeri az ige fogalmát, szövegben, szóhalmazban az igét felismeri, kiválasztja;
• ismeri az ige egyes és többes számát, tudja ragozni önállóan az igét (ha az más jellegű nyelvtani problémát nem tartalmaz);
• önállóan felismeri és megnevezi a cselekvő számát és személyét;
• felismeri a különböző idejű igéket, a múlt idő jelét helyesen használja;
• a fog segédigés jövő idejű igealakot helyesen írja;
• a gyakori igekötőket felismeri, az igekötős igék különböző írásmódjára vonatkozó szabályokat helyesen és önállóan alkalmazza;
• ismeri az ige fogalmát, szövegben, szóhalmazban az igék többségét felismeri, kiválasztja;
• ismeri az ige egyes és többes számát, megkezdett analóg ragozási sort folytatni tud, személyragokat leválaszt;
• egyszerű esetekben megnevezi a cselekvő számát és személyét;
• felismeri a különböző idejű igéket, a múlt idő jelét legtöbbször helyesen használja;
• a fog segédigés jövő idejű igealak helyesírását néha elvéti;
• a gyakori igekötőket legtöbbször felismeri, az igekötős igék különböző írásmódjára vonatkozó szabályokat segítséggel alkalmazza, időnként hibázik;
• az ige megnevezésében, felismerésében bizonytalan, gyakran hibázik;
• megkezdett ragozási sort tanítói irányítással tud folytatni, a személyragokat segítséggel leválasztja;
• a cselekvő számának, személyének megnevezését gyakran elvéti;
• felismeri a különböző idejű igéket, a múlt idő jelét időnként elvéti;
• a gyakori igekötők felismerésében bizonytalan, helyesírásukat gyakran elvéti, de hibáit tanítói segítséggel javítani tudja;
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 77 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
78
Kiváló (5) Jó (4) Megfelelő (3-2)• az igével kapcsolatban megis
mert nyelvtani és helyesírási szabályokat felidézi és önállóan alkalmazza;
• az igével kapcsolatban megismert nyelvtani és helyesírási szabályokat segítséggel tudja felidézni és alkalmazni;
• az igével kapcsolatban megismert nyelvtani és helyesírási szabályok tudatos alkalmazásában járatlan, segítségre van szüksége;
• a mellékneveket felismeri, szóhalmazban, ismert szövegben kiválasztja; a közép és felsőfokú mellékneveket helyesen írja, a fokozás jelét felismeri, helyesen jelöli a melléknevek végén az ó, ő, ú, ű hangokat;
• a j hangot helyesen jelöli a begyakorolt melléknevekben;
• a mellékneveket felismeri, szóhalmazban, ismert szövegben kevés hibával kiválasztja;
• a közép és felsőfokú melléknevek helyesírását néha elvéti, legtöbbször helyesen jelöli a melléknevek végén az ó, ő, ú, ű hangokat;
• a j hangot legtöbbször helyesen írja begyakorolt esetekben;
• a mellékneveket tanítói segítséggel felismeri, megnevezi;
• a közép és felsőfok jelét, a melléknevek végén az ó, ő, ú, ű hangokat, a j hangot gyakran elvéti, a begyakorolt esetekben is, de hibáit a tanító segítségével tudja javítani;
• képes a tanult szófajok felismerésére, csoportosítására (névszók, ige, egyéb tanult szófajok);
• másolás során nem ejt írástechnikai és helyesírási hibát, tollbamondás és emlékezetből írás során helyesen írja a begyakorolt szókészlet szavait;
• önállóan és helyesen alkalmazza a tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat;
• a j hangot helyesen jelöli 4045 szóban;
• szokásává vált az önellenőrzés, hibáit képes önállóan javítani;
• írásmunkája rendezett, áttekinthető, írástempója megfelel az életkornak (kb. 90 betű 3 perc alatt).
• a tanult szófajok felismerésére, csoportosítására kis segítséggel képes;
• másolás során néhány írástechnikai és helyesírási hibát ejt, tollbamondás és emlékezetből írás során a begyakorolt szókészlet szavait néha elvéti, hibáit javítani tudja;
• a tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat még nem tudja minden esetben önállóan alkalmazni;
• a j hangot helyesen jelöli 3540 szóban;
• az önellenőrzés képessége kialakulóban van;
• írástempója megfelelő, írásmunkája áttekinthető, rendezett.
• a tanult szófajok felismerésére, csoportosítására csak tanítói segítséggel képes;
• másolás során nem ejt sok helyesírási és írástechnikai hibát, tollbamondás és emlékezetből írás során a begyakorolt szókészlet szavainak helyesírását többször elvéti, de hibáit segítséggel javítani képes;
• a tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat még nem tudja önállóan és tudatosan alkalmazni;
• a j hangot helyesen jelöli 2530 szóban;
• írástempója kissé lassú, írásmunkája időnként rendezetlen.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 78 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
79
helyesírási szójegyzéK3. osztály
ly és j a szavakban Hosszú egyjegyű más-salhangzó a szótőben
Hosszú kétjegyű mással-hangzó a szótőben
Hosszú magánhangzó a szótőben
bélyegbújikgömbölyűhajolharkályhelyeshelyesíráshelytelen
homályosjajgatjavítjátszikjáték
komolymájmilyenpályapályaudvarjégpálya
sajtszabályszabályos
tájújságünnepélyzajzajos
aggódikállomásmegálló
antennaberregbillegbükkfacammogcseppencsillogcsillogó
dallamfaggatforrásfrissfrissenfrissül
fulladfüllentgyulladhallgatillatillatosillatozik
kellemeskopottkoppanorvosságpillanatpillangóputtonysuttogsuttogó
szalonnaszempillatöröttuzsonnaünnepünnepel
virradzöldellzöldellő
bosszantbuggyanfröccsenjösszhattyúloccsankuruttyolmennyezetösszepottyanreccsenszunnyadtesszükvisszavisszük
bőrönddúlfúldűlcsónakcsőrerősesőshíreshúzkezdődikkóstolmúltmúlik
műsornővérnyílikóvodaóvónénipapírpókhálósóssűrűszólszórszűkvíg
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 79 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
80
jAvAslAt A tollbAmondás és A fogAlmAzás helyes-írásánAK értéKeléséhez
Javítási jelek: súlyos hiba ___ egyéb hiba
(A táblázatban a súlyos hiba jele: +)
Hibatípus Évfolyam1. 2. 3. 4.
Mondatkezdés + + +Mondatvégi írásjel (egyszerű mondat) + +Tagolási hibák
• szóhatár + + +• elválasztás egyszerű esetekben + + +
Magánhangzók időtartama a szavakban és a szavak végén a gyakorolt esetekben + +Mássalhangzók időtartama (a kiejtés elve alapján) a szótövekben és a toldalékos alakokban + +A kiejtéstől eltérő betűkapcsolatok (dj, dt, nj, lj, ts, tj) a gyakorolt esetekben + +Ly és j a gyakorolt esetekben + + +Tulajdonnevek írása a gyakorolt esetekben +A tanult szófajok toldalékos alakjainak írása +A melléknév fokozása + +Ige
• -ít, -ul, -ül jelölése + +• a múlt idő jele + +• az igekötő közvetlenül az ige előtt + +• az igekötő az ige után áll + +• az igekötő és az ige között más szó áll +
Számnév• sorszámnév +• keltezés +• fokozott határozatlan számnév +
Betűcsere + + +Betűkihagyás + + +Ékezethiány + + +Szójegyzékben megadott szavak írása + + +
Értékelés:Évfolyamonként kb. 1/2 oldalnyi tollbamondásban az alábbi hibaszámok szerint.
0– 4 hiba (nincs súlyos hiba): jeles 5– 8 hiba (vagy kevesebb, de van egy súlyos hiba): jó 9–12 hiba (23 súlyos hiba): közepes13–16 hiba (több súlyos hiba): elégséges16 hiba fölött: elégtelen
A ponthatárok arányosan változnak, ha a helyesírási szöveg mennyisége növekszik, illetve csökken.A fogalmazás helyesírásának értékelése is a fenti hibaszámok alapján történik. (A fogalmazás terjedelme arányosan változtatja a ponthatárokat.)
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 80 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
81
játéKos felAdAtoK A tehetséggondozáshozSzavak
Szóalkotó1. Mi a szabály? Folytasd a szavak átalakítását a példa szerint!
üveg üt akar ikra álca cél állam érem rém
süveg süt
alap ér üst anyag orom ikra örvény ideg arc
kalap vér
2. Alkoss az alábbi szavakból új szavakat az első betűjük kicserélésével!
Pl.: tánc – ránc; kártya lengyel kilincs kavarmorzsa legyező kátrány kenyér
3. Alkoss az alábbi szavak betűiből új szavakat! Minden betűt használj fel!
Pl.: nálam – málnakeret tapos kaporkalász lencse méretolvad ostor pakol
4. Alkoss szavakat a mássalhangzókból egy vagy két magánhangzó beillesztésével!
(Pl.: csnd – csend)prsly nrncs klcsszvcs vlgy gyngyszrny kktsz gmbc
5. Alkoss új szavakat a példa szerint!
száll – váll pilla – villa kánya – bányatincs rojt lazazúza kömény parancssirály bukkan folyó
6. Alkoss személyneveket a megadott szavakból a példa szerint!villa – Csilla folt zászlótábor vándor zajosvárta vita kanna
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 81 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
82
7. Találd ki, milyen madárka kel ki a tojásból! (Vigyázz, mindegyikben van egy fölösleges betű!)
8. Állítsd össze az állatok neveit az összekevert betűkből!ivpngin ákelinp aúrszvror livóíz
kugrenu desvejemeg kömeször őszatökti
Szótagokból szavak1. Egészítsd ki a megadott szótagokat szavakká!
ka_____, ka_____, ka_____, ka_____, ka_____, ka_____
bá_____, bá_____, bá_____, bá_____, bá_____, bá_____
vi_____, vi_____, vi_____, vi______, vi______, vi______
2. A háromtagú szavak egyik szótagja „elbújt”. Pótold a hiányzó szótagot, és írd le helyesen a szót!
kü ség legki ba ság e ség
bi li fo só böl de hömpö
3. Alkoss szavakat! Pótold a hiányzó szótagot!
_______gyó, _______gó, ________jú, _______rű, _______ru, _______tyú
_______lyó, _______tyű, _______dú, _______nyő _______bu, _______cső
4. Pótold a szavak hiányzó szótagját! Írd le a szavakat szótagolás nélkül!dül dül dül dül dülda da da da da
5. Alkoss szavakat úgy, hogy pótolod a hiányzó közös szótagot!(Pl.: te … réb te ve réb teve, veréb)sap bát vi kar kré númacs land szer rázs kecs rékcsa jú bar nál zeb dírbál rancs sá ta hagy dár
ö ö i o ly
pa cs
d rbö
gys
ev
l
rá
a
r s
ó
g
g
k k
t
l
ri
i
kr
ha
áp
szre k
m ö
r
i at
k
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 82 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
83
6. Egészítsd ki a megadott szótagokat főnevekké!
csi__________, szi__________, le__________, bú__________, re__________
csi__________, szi__________, le__________, bú__________, re__________
csi__________, szi__________, le__________, bú__________, re__________
7. Alkoss két és három szótagú gyümölcsneveket a szótagokból! Egy szótagot többször is használhatsz!
8. Alkoss a szótagokból háromtagú állatneveket!
go ko ken ja pi gi gu ó lisz
gu ril lib ru ár la ri ta ca
Szókereső1. A meghatározásokhoz olyan szót írj, amelyekben csak „á” magánhangzó szerepel!
Hordót készítő mester: ____________________________________________
Az ételnek sárga színt adó fűszer: ____________________________________________
Bányászszerszám: ____________________________________________
Fiatal juh: ____________________________________________
Gonosz fondorlat, cselszövés: ____________________________________________
Tarka tollú, pintyféle madár: ____________________________________________
Sínpár: ____________________________________________
Szenet fejtő munkás: ____________________________________________
Mesebeli szörny: ____________________________________________
Sétálgat, ideoda megy: ____________________________________________
2. A nevek között újabb nevek „rejtőznek”. Keresd meg, és írd le!
GÁBOR IMRE GINA ____________________________________________
SÁNDOR KATA MÁSA ____________________________________________
PETI BORBÁLA CILI ____________________________________________
SÁRI TAMARA MÓNIKA ____________________________________________
a sző mál ba lő va ri szil rancs
nán diny biz na rack nye nász li
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 83 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
84
3. Olvasd ki az egymásra írt szavakból az állatok neveit! Írd le őket a vonalra!
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
4. Válaszolj a találós kérdésekre egyegy szóval!
Melyik ács ehető? ___________________________________
Melyik ácsban lehet főzni? ___________________________________
Melyik ács fordít idegen nyelvet? ___________________________________
Melyik ács van a Mikulás puttonyában? ___________________________________
Melyik ács tud főzni? ___________________________________
Melyik ács patkol lovat? ___________________________________
Melyik ács veri be a szöget? ___________________________________
5. A betűkör neveket rejt. Keresd meg, és írd le őket helyesen!
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
___________________________________
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 84 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
85
6. Válaszolj a találós kérdésekre!
Melyik tó oltja el a tüzet? ________________________
Melyik tóból lehet messzire ellátni? ________________________
Melyik tó tud szirénázni? ________________________
Melyik tóval lehet sok pénzt nyerni? ________________________
Melyik tó jár egyetemre? ________________________
Melyik tóra lehet kulcsot akasztani? ________________________
Melyik tó csapódik be a huzattól? ________________________
7. Keresd a betűrácsban a madarak nevét! Írd le őket a vonalra!
H A R K Á L Y U
É S A S Ö G É M
J Y R I G Ó Ő B
A C D R E L V A
Ű I A Á R Y E G
E N R L L A R O
I K U Y E G É L
F E C S K E B Y
Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak1. Keresd a kakukktojást! Húzd alá azt a szót, amelyik nem rokona a többinek!
a) andalog, tipeg, iramodik, ténfereg, ballag, botorkálb) fortélyos, ravasz, csalafinta, cseles, szeszélyes, furfangosc) csalárd, szélhámos, csalfa, balga, szószegőd) göröngyös, szikkadt, buckás, rögös, egyenetlene) ömlik, evickél, zúdul, csurog, hömpölyögf) hajlék, viskó, hodály, vityilló, kunyhóg) meglök, tuszkol, taszigál, lökdös, vonszol
2. Húzd alá soronként azt az egy szót, amelyik jelentése ellentétes a többivel!a) gőgös, kevély, szerény, büszke, pökhendi b) mélabús, vidám, jókedvű, kedélyes, mókázóc) zsugori, fösvény, bőkezű, fukar, kapzsid) gyors, fürge, mozgékony, lomha, serénye) kullog, bandukol, ballag, rohan, andalog f) alacsony, apró, kicsi, nyúlánk, törpeg) vad, kegyetlen, jámbor, durva, zord
________________________
________________________
________________________
________________________
________________________
________________________
________________________
________________________
________________________
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 85 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
86
3. Mi a szabály? Folytasd a táblázatok kitöltését!
fut érkezik épít virrad örül suttog kacag
rohan jön
sétál távozik
szép jó görbe palota gyáva rohan szorgos beszél
gyönyörű kiváló
csúnya rossz
4. Mindegyik házikóban találsz egy olyan szót, amelyik nem „rokona” a többinek. Keretezd be!
nevet kacag nyirkos lucskos zokog bömböl
derül harsog szikkadt latyakos ordít kiabál
nyurga vaskos kaliba vityilló cimbora haver
zömök tömzsi viskó kalitka suhanc barát
5. Állíts össze rokon értelmű szópárokat a táblázat szavaiból! Írd le őket egymás mellé!
bánatos énekel ballag tréfál
kedves viccel ostoba nyájas
bandukol dalol komor balga
Betűpótló1. Pótold a szavakban a hiányzó hosszú vagy rövid magán, illetve mássalhangzót!
o – ó ü – ű l – ll k – kk s– ss
k……r……m keszty…… sza……ag ba……ancs la……ú
b……rs…… elt……nik nyí……ik bu……an ki……ebb
b……lyg…… t……kör sze……ő sa……ozik me……él
f……ly…… megs……l ke……emes sza……ad béke……ég
h……g……ly…… ki……r……l ha……gat szö……en ha……ad
s……ly……m s……r…… mú……ik bu……an fri……ebb
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 86 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
87
2. Pótold a szavakban a hiányzó u vagy ú magánhangzót!
t…ró, tan…lás, tan…sít, leg…jabb, bossz…, hüvelyk…jj
t…rista, k…tf…ró, …titárs, k…tató, h…szadik, hang…latos,
…jság, f…vola, j…talom, m…ze…m, sz…nyog, t…róscs…sza
káty…, gyan…sít, szemtan…, b…jkál, keng…r…, elg...r...l
3. Pótold a j vagy ly betűt a szavakban! Minden sorban egy szót kell jvel kiegészíteni, a többit lyel.
a) laká…, szabá…, tartá…, homá…, viszá…
b) pehe…, kehe…, döre…, perse…, pikke…
c) segé…, karé…, esté…, forté…, kevé…
d) fák…a, pá…a, dato…a, bog…a, szó…a
e) szeszé…es, veszé…es, he…es, tel…es, esé…es
f) gereb…e, dere…e, cser…e, erek…e, dereg…e
4. Döntsd el, hogy l vagy ll hiányzik a szavakból! Színezd ki azokat a téglalapokat, amelyekben rövid mássalhangzóval kell kiegészíteni a szót!
ke…emes sza…ag szá…oda á…dogál me…ettem fü….ent
szá…ingózik elmú…ik ceruzae…em pi…angó csi…ag pókhá….ó
szá…ka istá…ó i…atos á…atkert megte…ik vá….ogat
szandá…. futba….ista mú….ik fu….ánk vá….alkozik vi….amos
Szófajok1. Színezd ki azt a négyzetet, amelyikben főnevet találsz!
lep méh csíp int sas száll vas hull nyit hegy hoz
pók kel rét szíj kos mos lap film nap dől kéz
szék csal ház bojt hó szól hal ajtó pad húz hajó
zaj fúj jég szór bír víz szúr önt hang túr váll
2. Színezd ki azt a keretet, amelyikben többes számú főnév van!
pók házak ének paták falak
patak betűk kezek őrök sarok
dobok gyerek nyulak kövek árok
3. A -t toldalékos főnevek kezdőbetűit összeolvasva egy szót kapsz. Mi a megfejtés?
dobot, alkot, vonat, élményt, levelet, keret, akarat, épület, inget,
bélyeget, áldást, bizonyítványt, feladat, csoport
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 87 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
88
4. Válaszd ki a szavak közül a főneveket, és írd őket a rejtvénybe!kínál, sós, kaland, illat,aggódik, színez, vitorla,csengettyű, bújik,legyez, terebélyes, óra,álom, beszélget,aggodalom, énekel
5. Színezd ki azokat a négyzeteket, amelyekben igét találsz!
a) pók méh rét sas kéz vés zaj b) tíz lomb füst egér vicc szem
lep jég csíp kos kő ás szék ver fúr szól rom visz bont
csal új lop hét víz hal hegy pont súg fül pénz evez őz
hoz fúj tör lap szól szúr bír fű sóz fa toll ad jön
dől hang int pad hull vas húz ing fut szám jég ásít ház
kel nap fest vad túr főz nyit méz áll zab nyár jár esik
6. Találd ki a szabályt, és folytasd a táblázat kitöltését!
pók tél sál áru szem kap sör fut
pihen talál
óra érem
kicsi lila
7. A következő szavakban igék bújtak el. Kertezd be és írd le őket!
alapuló amerikai szakállas bélés szócsalád
csónakázik korosztály vadság kényelmes saláta
karate fehérje kenguru műhold boltozat
szabályzat villamos belépő kultúra jégtörő
8. Nyuszi csak azokra a mezőkre léphet, amelyikben -t ragos főnév található. Vajon mit fog reggelizni? Színezd ki a megfelelő mezőket, és megtudod!
hidat keret eset kávét órát ágat ecet adathálót kaput sejt hajót pont dalt barát lisztsért esőt hajít kifl it volt kígyót kést sütbojt vizet lovat kocsit alkot csont sót bozóttört vonat füzet vezet ezüst vázát békét nyitodút fát villát tanút erőt répát bánat sötét
ki a megfelelő mezőket, és megtudod!
odút
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 88 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
89
9. A betűrács vízszintes és függőleges soraiban tulajdonneveket olvashatsz össze. Keresd meg és írd le őket!
K E C S K E M É T O
M E C S E K I B Ü T
T I B O R E C A D H
T Á S P F L I L U V
I y J R U E M A N U
S Á R O S P A T A K
z M A N C S C O É Ú
A T T I L A K N P O
C Ú H O L L Ó K ő B
A R A N y J Á N O S
MondatokSzólások, közmondások
1. Mit jelentenek az alábbi szólások? Írd annak az oszlopnak a betűjelét a keretbe, amelyikben a szólás jelentését kifejező szó van!
A B C
Lógatja az orrát. álmos szomorú beteg
Fogához veri a garast. éhes szegény zsugori
Bekötik a fejét. megsérült férjhez megy fázik
A jég hátán is megél. ügyes igénytelen életrevaló
Minden hájjal megkent. ravasz kövér piszkos
Köti az ebet a karóhoz. kegyetlen csökönyös erős
2. Az alábbi közmondásokban, szólásokban összekeveredtek az állatnevek. Javítsd ki, és írd le őket helyesen!
A tyúknak négy lába van, mégis megbotlik. Macskából nem lesz szalonna.
Annyi esze sincs, mint egy kutyának. A nagy galamb megeszi a kishalat.
Várja, hogy a sült ló a szájába repüljön. Alamuszi hal nagyot ugrik.
3. Pótold a következő közmondásokban az állatok neveit!
Egyik _____________, másik ___________. Éhes _______________ makkal álmodik.
Sok _____________ _________________ győz. Egy ________________ nem csinál nyarat.
Jobb ma egy ________________, mint holnap egy _________________.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 89 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
90
4. A táblázatban három közmondás szavait találod összekeverve. Találd ki, és írd le a mondatokat!
A NEM NINCSEN MESSzE MEGy
NÉLKÜL SOK Az FÁJÁTÓL ALMA
SOKRA TÖVIS ESIK KICSI RÓzSA
5. Pótold a megfelelő melléknevet a szóláshasonlatokban!
_______________, mint a nyúl. _______________, mint a csiga.
_______________, mint a piaci légy. _______________, mint az országút.
_______________, mint a templom egere. _______________, mint az ecet.
_______________, mint az öszvér. _______________, mint a ágyú.
_______________, mint a ma született bárány. _______________, mint a róka.
6. Pótold a szólásokban, közmondásokban a tárgyak nevét!
Köti az ebet a ____________________ . Rázza a ____________________ .
Egy ____________________ árul vele. __________________ dugja a fejét.
Fogához veri a ___________________ . Új _________________ jól seper.
A kákán is ___________________ keres. Vak tyúk is talál _____________ .
7. Két közmondásból alkottunk egyet, így elég furcsa bölcsességek születtek. Keresd meg és írd le, melyik két közmondást kapcsoltuk össze!• Aki másnak vermet ás, aranyat lel.• Egyik kutya, másik egy híján húsz.• Olcsó húsnak anyja sem érti a szavát.
8. Pótold a hiányzó igét a szólásokban, közmondásokban!
Addig __________ a korsó a kútra, míg el nem ___________.
A lónak négy lába __________, mégis _______________.
Aki másnak vermet _________, maga _________ bele.
Néma gyereknek anyja sem ____________ a szavát.
Ki mint ________ ágyát, úgy _________________ álmát.
Jó pap is holtig _____________. Ki korán _________, aranyat _________.
9. Mit jelentenek a szólások? Fejezd ki a jelentésüket egy szóval, és írd a rejtvénybe!
1. Lyukas a marka. 1.
2. A saját árnyékától is fél. 2.
3. Fogához veri a garast. 3.
4. Fát lehet vágni a hátán. 4.
5. Köti az ebet a karóhoz. 5.
Megfejtés: __________________________
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 90 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
91
Hiányos mondatok1. Egészítsd ki a mondatokat a zárójelben megadott szavak közül a megfelelővel!
Túl sok víz _____________ a kádba. (fojt – folyt)
Mindenki ________________ be a könyvet! (csukja – csuklya)
A harcos kezében _________________ van. (szabja – szablya)
Téged nem _________________ a füstszag? (fojt – folyt)
Évi szorosan __________________ a testvére kezét. (fogja – foglya)
A sapkádról leszakadt a _______________. (bojt – bolyt)
A kabátomon __________________ is van. (csukja – csuklya)
A király _____________________ megszökött. (fogja – foglya)
2. Egészítsd ki a mondatokat a megadott szópárok szavai közül a megfelelővel!
falu – falú; kelet – kellett; áru – árú; szál – száll; hal – hall
Szép ez a kis ___________, mert minden háza fehér ___________.
A boltba tegnap kedvező ________ ________ érkezett.
Erre a szép ________ rózsára _________ a méhecske.
A _____________ miért nem ___________ a víz alatt?
Nem ____________ felé _____________ volna mennünk?
3. Pótold a szövegben a hiányzó betűket!
Ugye lá____ál már hétpe____es katicab___garat? Ez az apr___ r___var a piros
szárnyfedőit d___sz___tő hét fekete pettyr___l kapta a nevé___. Eur___pá
ban nagyon népszer___. Nem csak szépsége mia____, hanem azért, mert
rendkív___l hasznos. Pusztí____a a káros levéltetveket.
4. Melyik szóval helyes a mondat? Válaszd ki a zárójelben található szavak közül a mondatba illőt!
A cipész egy kopott cipőt ___________ (sarkal – sarkall)
A ______________ jól vágja a füvet. (kasza – kassza)
Sári pulóvert ______________ a nagymamájával. (kötet – köttet)
Egy _______________ papírt gyűjtött az osztályunk. (halom – hallom)
Ki mint ____________, úgy arat. (vet – vett)
Kovácsék büszkék a _________, mert jól tanul. (fiukra – fiúkra)
Berci __________ most ért haza az iskolából. (épen – éppen)
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 91 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
92
Rejtvények1. Fejtsd meg a rejtvényt! Írj az ábrába lyt tartalmazó szavakat a meghatározások alapján!
A fák „doktora”:
Kerti szerszám:
Szebb a páva, mint a …
A léket kapott hajóval történik:
Kis patakocska:
Ilyen a víz a Balaton déli partján:
Megfejtés: ________________________
2. Írj olyan magánhangzókat a rejtvényábra üres négyzeteibe, hogy a betűket összeolvasva vízszintesen függőlegesen és átlósan szavakat alkossanak!
T S S z V R
K L K R K S
3. Pótold a rejtvényábrában a hiányzó betűket úgy, hogy a vízszintes és függőleges sorokban állatneveket kapj!
G R I L A
B A G O Ú
K Ó Í D V
V z I Ó ő A
G A B E R
y P A A G Á O B
Ó O S z A V
B É A M z A
4. A szavakból hiányzik a j vagy ly betű! Fejtsd meg a rejtvényt azoknak a szavaknak a beírásával, amelyiket jvel kell kiegészíteni!
sú….os, zsiva….og, gereb….e,
sa….t, osztá…., furu….a,
fú…., fo….osó, to….ás,
harká…., cser….e, moso….og
Megfejtés: …………………………….
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 92 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
93
5. Írd a rejtvénybe betűrend szerinti sorrendben a neveket!
Beáta, Berta, Ákos,
Anna, Beatrix, Béci
Megfejtés:
6. A táblázat betűiből csigavonalban haladva írók és költők nevét olvashatod össze. A nyíllal jelölt betűtől indulj! Írd le a neveket helyesen!
F V R E R Á M N Á T L O
E I N Á S z Ó J É y K z
K N D J I Á R A V J z K
E K O R D L A N A J S L
T Á N y Á N F I K O V E
E I S T V Á E R E N C z
7. A mondatokból -ít, -ul, -ül végű igék hiányoznak. Töltsd ki a rejtvényt a mondatok hiányzó igéivel!
Peti otthon sokat ……… az anyukájának.
A kosárban összegömbölyödve ……… egy cica.
A vonat nyolc órakor ……… Győrbe.
A kertben sok szép virág ……… .
………, mint borjú az új kapura.
Anna néni almát ……… a piacon.
Az ólban hangosan ……… a kismalac.
Ábel nagyot ………, mert álmos.
Ági néni az iskolában gyerekeket ……… .
A kalauz sípjával ……… .
Megfejtés: __________________________
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 93 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
94
8. Válaszd ki a szavak közül a főneveket, és írd őket a rejtvénybe!
eszik, mos, rendőr, keres, hó,
gondolat, tanul, legyez, óra,
mosolyog, iroda, énekel, vers,
állvány, olvad, jó
9. Fejtsd meg a rejtvényt! Írj a meghatározásokhoz „-fa” végű szavakat! A rejtvény megfejtésének szintén köze van a fához.
1. Puha fakéreg, dugót is készítenek belőle.1.
2. Mohamedán (arab) uralkodó.2.
3. Sok dalt, nótát ismerő ember.3.
4. Az állat fejének száj körüli része.4.
5. Piaci árus5.
6. Cipőkészítéshez használt lábfej alakú forma.6.
7. Ár, díjszabás7.
8. Versszak 8.
10. Egészítsd ki az oszlopok betűit igékké! Ha jól dolgozol, állatok nevét kapod megfejtésül.
K R N V R H
A Ú y Ö L L L A Á H É V Á U R
N É É T T P O S Ű T O z T S L L K
T z D P T L z
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 94 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
95
Totó, lottó1. Melyik magánhangzóval pótolható helyesen a szó?
1. kap… 8. ken…
2. fal… 9. borj…
3. ágy… 10. …lap…
4. od… 11. karcs…
5. zsal… 12. hábor…
6. ár… 13. káty…
7. varj… 13+1. dar…
2. Döntsd el, mely mássalhangzók illenek a szóba! Írd a megfelelő jelet a keretbe!
1. pihe___ünk 8. köszö___ön
2. a___a 9. u___átok
3. kö___ű 10. bá___a
4. elfo___ad 11. üze___
5. roha___unk 12. kö___es
6. hu___atok 13. seme___i
7. di___e 13+1. szű___ön
3. Szófaj totó
1. félt 8. önt
2. tekint 9. rajzolt
3. fasírt 10. nyújt
4. bólint 11. csont
5. fest 12. beszélt
6. örült 13. talált
7. kert 13+1. jácint
1 : u
2 : ú
X : mindkettő
1 : nj
2 : nyj
X : nny
1 : jelen idejű ige
2 : múlt idejű ige
X : főnév
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 95 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
96
4. Helyesírási totó: Milyen betű hiányzik a szavakból?
1. sa…tos 8. u…am
2. fú…on 9. he…telen
3. veszé…es 10. tava…i
4. va…as 11. i…edős
5. bé…eg 12. zsiva…
6. é…el 13. fá…on
7. komo…an 13+1. perse…
5. Milyen betű hiányzik a szavak elejéről?
1. …oszorkány 8. …ortobágy
2. …aguár 9. …skola
3. …udapest 10. …önyvtár
4. …ánchíd 11. …ovács
5. …arlang 12. …illangó
6. …átszótér 13. …sztalos
7. …bolya 13+1. …iskőrös
6. Mi a szófaja a következő szavaknak?
1. kavics 8. fog
2. énekel 9. mesél
3. siet 10. felejt
4. követ 11. veszély
5. vonat 12. folytat
6. kutat 13. tolat
7. keres 13+1. vár
7. Húzd át Xszel azt az öt szót, amelyikből j hiányzik!
pá…audvar fo…tatás ú…donság he…telen mé…edés
i…esztő kulcs…uk gereb…e pikke…es tuta…
homá…os ha…nal ba…usz pocso…a komo…
1 : kisbetű
2 : nagybetű
X : mindkettő
1 : ige
2 : főnév
X : mindkettő
1 : j
2 : ly
X : jj
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 96 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
97
8. Húzd át Xszel azt az öt szót, amelyik végéről az u magánhangzó hiányzik!
hossz… bossz… koszor… ham… tan…
varj… sar… gyan… szomor… alk…
kap… baty… ágy… hatty… od …
9. Húzd át Xszel azt az öt szót, amelyikben nem kell llt írni!
ke…emes sza…ag szá…oda á…dogál me…ettem
szá…ingózik elmú…ik ceruzae…em pi…angó csi…ag
szá…ka istá…ó i…atos vadá…at megte…ik
10. Húzd át X szel azt az öt szót, amelyik nem többes számú főnév!
képek kövek kerekek könyvek könyök
szurok tollak lábak homok sorok
bokrok sarok lélek dalok pókok
11. Melyik válasz helyes a három közül? Írd a jelet a tipposzlopba! 1) Melyik elválasztás hibás? Tipp:
1 madzag 2 bodza X lándzsa
2) Melyik szóban írunk hosszú mássalhangzót?
1 kö….eny 2 ba….ancs X gyu….lad
3) Hány többes számú főnév van a szósorban?képek, török, tőrök, hidak, kerék, fogok, fogak, tücsök, titok, kutak
1 4 2 5 X 6
4) Melyik szó helyes jvel is?
1 fogoly 2 csuklya X estély
5) Hány ragos főnév van a szósorban?szóba, szoba, vonat, tüzet, várat, dobban, fűt, gomba, fába, fát, tűbe, tóban
1 9 2 8 X 7
6) Melyik szópár végére kell ut írni?
1 zsal…, kap… 2 od…, fal… X káty…, tan…
7) Melyik szócsoport mindhárom tagja múlt idejű ige?
1 tanult, kiállt, élt 2 félt, irt, hűlt X örült, üvölt, volt
8) Melyik szócsoport mindhárom tagja igekötős ige?
1 felad, felel, lebeg 2 kihív, beszél, beszed X felír, beszól, ráér
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 97 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
98
9) Melyik szópár mindkét tagjában rövid a s?
1 fri…ebb, idő…ebb 2 ki…ebb, oko…abb X erő…ebb, la…ú
10) Melyik szócsoport szavai értelmesek hosszú mássalhangzóval is?
1 ál, kel, ép 2 tol, ver, lap X szál, hal, szel
11) Mi a közmondás jelentése? megette a kenyere javát.
1 jóllakott 2 válogatós X megöregedett
12) Melyik szó nem „rokona” a szomorúnak?
1 bús 2 szigorú X komor
13) Melyik igében lesz -tt a múlt idő jele T/1. személyben?
1 megenged 2 hall X felébred
13+1) Melyik szó lehet a mondatban ige és főnév is?
1 dobot 2 könyvel X dobok
játéKos felAdAtoK megoldásA
SzavakSzóalkotó
1. takar, szikra, tálca, acél, vállam, kérem, krémfüst, hanyag, korom, szikra, törvény, hideg, harc
2. hártya, kengyel, bilincs, zavar, torzsa, hegyező, hátrány, tenyér3. retek, posta, lomha, szálka (kaszál), elcsen, méter, lovad, toros, polka4. persely, narancs, kulcs, szivacs, völgy, gyöngy, szárny, kaktusz, gombóc5. nincs, bojt, haza, búza, tömény, narancs, király, pukkan, golyó6. zsolt, László, Gábor, Sándor, Lajos, Márta, zita, Hanna7. pacsirta, ökörszem, vörösbegy, sárgarigó, kolibri, harkály8. pingvin, pelikán, orrszarvú, víziló, kenguru, jegesmedve, ökörszem, szitakötő
Szótagokból szavak1. kacsa, kalács, kapa, kapu, kalap, kanál
bánya, bátor, bála, bádog, bámul, bánatvirág, vita, vidám, virít, visít, vizes
2. különbség, legkisebb, barátság, egészség, bicikli, folyosó, bölcsőde, hömpölyög3. kígyó, rigó, borjú, gyűrű, daru, kátyú, folyó, kesztyű, odú, fenyő, bábu, bölcső4. perdül, pendül, csendül, zendül, serdül, zárda, csúszda, fogda, óda, csapda5. sapka – kabát, vita – takar, kréta – tanú, macska – kaland, szerda – darázs, kecske – kerék
csavar – varjú, barka – kanál, zebra – radír, bálna – narancs, sátor – torta, hagyma – madár 6. csiga, sziget, levél, bútor, retek
csikó, szivar, lepel, búza, revücsipesz, szirom, legény, búvár, remény
7. ananász, málna, szőlő, banán, ribizli, narancs, dinnye, szilva, barack 8. gorilla, kolibri, kenguru, jaguár, pióca, giliszta
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 98 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
99
Szókereső1. kádár, sáfrány, csákány, bárány, ármány, sármány, vágány, bányász, sárkány, járkál 2. Bori, Regina, Dorka, Tamás, Tibor, Laci, Rita, Ramón3. papagáj, jegesmedve, kenguru, seregély, sirály, víziló, orrszarvú, bagoly 4. kalács, bogrács, tolmács, virgács, szakács, kovács, kalapács 5. Dorottya, Csilla, Gergely, Attila, Szabolcs, Lilla, Orsolya 6. tűzoltó, kilátó, mentőautó, lottó, hallgató, kulcstartó, ajtó7. harkály, gém, rigó, fecske, héja, cinke, daru, sirály, gerle, gólya, veréb, bagoly
Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak1. Kakukktojások: a) iramodik, b) szeszélyes, c) balga, d) szikkadt, e) evickél, f) hodály, g) vonszol2. a) szerény, b) mélabús, c) bőkezű, d) lomha, e) rohan3.
épít virrad örül suttog kacagalkot pitymallik ujjong duruzsol nevetrombol alkonyodik búsul kiabál sír
görbe palota gyáva rohan szorgos beszélíves kastély félénk száguld lelkes szólegyenes viskó bátor sétál lusta hallgat
4. harsog, szikkadt, zokog, nyurga, kalitka, suhanc 5. bánatos – komor, énekel – dalol, viccel – tréfál,
ballag – bandukol, kedves – nyájas, ostoba – balga
Betűpótló1. korom kesztyű szalag bakancs lassú
borsó eltűnik nyílik bukkan kisebbbolygó tükör szellő sakkozik mesélfolyó megsül kellemes szakad békességhógolyó kiürül hallgat szökken hasad
2. túró, tanulás, tanúsít, legújabb, bosszú, hüvelykujjturista, kútfúró, útitárs, kutató, huszadik, hangulatos,újság, fuvola, jutalom, múzeum, szúnyog, túróscsuszakátyú, gyanúsít, szemtanú, bujkál, kenguru, elgurul
3. a) lakáj, szabály, tartály, homály, viszályb) pehely, kehely, dörej, persely, pikkelyc) segély, karéj, estély, fortély, kevélyd) fáklya, pálya, datolya, boglya, szójae) szeszélyes, veszélyes, helyes, teljes, esélyesf) gereblye, derelye, cserje, ereklye, dereglye
4. kellemes szalag szálloda álldogál mellettem füllent
szállingózik elmúlik ceruzaelem pillangó csillag pókhálószálka istálló illatos állatkert megtelik válogat
szandál futballista múlik fullánk vállalkozik villamos
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 99 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
100
Szófajok1.
lep méh csíp int sas száll vas hull nyit hegy hozpók kel rét szíj kos mos lap fi lm nap dől kézszék csal ház bojt hó szól hal ajtó pad húz hajózaj fúj jég szór bír víz szúr önt hang túr váll
2. pók házak ének paták falakpatak betűk kezek őrök sarokdobok gyerek nyulak kövek árok
3. délibáb4.
V I T O R L A
A G G O D A L O M
K A L A N D
Á L O M
C S E N G E T T y Ű
I L L A T
Ó R A
5. a) pók méh rét sas kéz vés zaj b) tíz lomb füst egér vicc szem
lep jég csíp kos kő ás szék ver fúr szól rom visz bontcsal új lop hét víz hal hegy pont súg fül pénz evez őzhoz fúj tör lap szól szúr bír fű sóz fa toll ad jöndől hang int pad hull vas húz ing fut szám jég ásít házkel nap fest vad túr főz nyit méz áll zab nyár jár esik
6. sál áru szem kap sör fut
siet ázik szed kapál süvít felejtálom radír elem asztal öv uborkalassú unalmas mesés piros rossz tarka
7. mer, áll, él, csal, ázik, oszt, ad, nyel, lát, arat, ér, ken, old, olt, abál, mos, lép, túr, tör8.
hidat keret eset kávét órát ágat ecet adathálót kaput sejt hajót pont dalt barát lisztsért esőt hajít kifl it volt kígyót kést sütbojt vizet lovat kocsit alkot csont sót bozóttört vonat füzet vezet ezüst vázát békét nyitodút fát villát tanút erőt répát bánat sötét
mer, áll, él, csal, ázik, oszt, ad, nyel, lát, arat, ér, ken, old, olt, abál, mos, lép, túr, tör
törtodút fát
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 100 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
101
9. Kecskemét, Mecsek, Tibor, Tás, Sárospatak, Mancs, Attila, Hollókő, Arany János, Tisza, Túr, Sopron, Kele, Micimackó, Balaton, Duna, Vuk
Mondatok
Szólások, közmondások1. B, C, B, C, A, B2. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Kutyából nem lesz szalonna.
Annyi esze sincs, mint egy tyúknak. A nagy hal megeszi a kishalat.Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Alamuszi macska nagyot ugrik.
3. Egyik kutya, másik eb. Éhes disznó makkal álmodik. Sok lúd disznót győz. Egy fecske nem csinál nyarat. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
4. Nem esik messze az alma a fájától. Nincsen rózsa tövis nélkül. Sok kicsi sokra megy.5. Gyáva, mint a nyúl. Lassú, mint a csiga.
Szemtelen, mint a piaci légy. Vén, mint az országút.Szegény, mint a templom egere. Savanyú, mint az ecet.Makacs, mint az öszvér. Süket, mint a ágyú.Ártatlan, mint a ma született bárány. Ravasz, mint a róka.
6. Köti az ebet a karóhoz. Rázza a rongyot. Egy gyékényen árul vele. Homokba dugja a fejét. Fogához veri a garast. Új seprű jól seper. A kákán is csomót keres. Vak tyúk is talál szemet.
7. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Ki korán kel, aranyat lel.Egyik kutya, másik eb. Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz.Olcsó húsnak híg a leve. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát.
8. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Jó pap is holtig tanul. Ki korán kel, aranyat lel.
9.
1. Ü G y E T L E N
2. G y Á V A
3. F Ö S V É N y
4. T Ü R E L M E S
5. M A K A C S
Hiányos mondatok1. Túl sok víz folyt a kádba. Mindenki csukja be a könyvet! A harcos kezében szablya van. Téged nem fojt a
füstszag? Évi szorosan fogja a testvére kezét. A sapkádról leszakadt a bojt. A kabátomon csuklya is van. A király foglya megszökött.
2. Szép ez a kis falu, mert minden háza fehér falú. A boltba tegnap kedvező árú áru érkezett. Erre a szép szál rózsára száll a méhecske. A hal miért nem hall a víz alatt? Nem kelet felé kellett volna mennünk?
3. Ugye láttál már hétpettyes katicabogarat? Ez az apró rovar a piros szárnyfedőit díszítő hét fekete pettyről kapta a nevét. Európában nagyon népszerű. Nem csak szépsége miatt, hanem azért, mert rendkívül hasznos. Pusztítja a káros levéltetveket.
4. A cipész egy kopott cipőt sarkal. A kasza jól vágja a füvet. Sári pulóvert köttet a nagymamájával. Egy halom papírt gyűjtött az osztályunk. Ki mint vet, úgy arat. Kovácsék büszkék a fiukra, mert jól tanul. Berci éppen most ért haza az iskolából.
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 101 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
102
Rejtvények1.
H A R K Á L yG E R E B L y E
P U L y K AS Ü L L y E D
C S E R M E L yS E K É L y
2. T U S S Ó z V Á RÖ É Á O Ö Á A A ÉK E L K É R K É S
3. G O R I L L A
B A G O L y ÚK Ó Í D V
V Í z I L Ó K M ő z AG y A B E Ry P A P A G Á J O B JÓ Ó O R R S z A R V Ú
B É K A M z A4.
z S I v A J O GS A J T
C S E R J ET O J Á S
F Ú J
5. Á K O S
A N N AB E Á T A
B E A T R I XB É C I
B E R T A
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 102 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
103
6. Fekete István, Lázár Ervin, Kányádi SándorMóra Ferenc, zelk zoltán, Janikovszky Éva
7. S E G Í T
S z U N D Í TI N D U LV I R Í T
B Á M U LÁ R U L
V I S Í TÁ S Í T
T A N Í TF Ü T y Ü L
8. H ÓÓ R Av E R SI R O D AR E N D ő RÁ L L V Á N yg O N D O L A T
9. P A R A F A
K A L I F An Ó T A F A
P O F AK O F AK A P T A F A
T A R I F AS T R Ó F A
10. K R N V R HA Ú y Ö L L L A Á H É V Á U RP I n g v I n E l E F Á n T g O R I l l A
N É É T T P O S Ű T O z T S L L KT z D P T L z
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 103 2014.05.30. 12:27
Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam
104
Totó, lottó1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.
1 X 2 2 1 X 2 1 2 X 2 2 2 1
2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.1 2 X X 1 2 X 1 1 1 1 X X 1
3. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.2 1 X 1 1 2 X 1 2 1 X 2 2 X
4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.1 X 2 1 2 X 2 X 2 2 1 1 X 2
5. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.1 X 2 2 1 1 X 2 1 1 X 1 X 2
6. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.2 1 1 X 2 X 1 X 1 1 2 1 1 X
7. pályaudvar folytatás újdonság helytelen mélyedésijesztő kulcslyuk gereblye pikkelyes tutaj
homályos hajnal bajusz pocsolya komoly
8. hosszú bosszú koszorú hamu tanúvarjú saru gyanú szomorú alkukapu batyu ágyú hattyú odú
9. kellemes szalag szálloda álldogál mellettemszállingózik elmúlik ceruzaelem pillangó csillag
szálka istálló illatos vadállat megtelik
10. képek kövek kerekek könyvek könyökszurok tollak lábak homok sorokbokrok sarok lélek dalok pókok
11. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.1 X 2 2 2 1 1 X 2 1 X 2 2 X
AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 104 2014.05.30. 12:27