Ára: 200 FORINT

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

74. évf. 12. szám 2019. július 1. Sziván 28 . 5779.

Elisha Wieselnek, a Nobel-békedíjas (1986) Elie Wiesel fiának jelenlétébenemlékeztek meg a Máramarosszigetrôl deportált zsidó áldozatokról. ErrôlHoria Scubli, a város polgármestere nyújtott tájékoztatást. Elisha Wiesel fi-ával, Elijah Wiesellel együtt meglátogatta többek között az Elie Wiesel-emlékházat. Wieselt és családját az 1940-es években deportálták a nácitáborokba. Az eseményeket túlélô író 1990 után többször visszatért Romá-niába, és gyakran megfordult szülôvárosában, Máramarosszigeten is.

A 97 évesen elhunyt katonatiszt,Tom Derek Bowden egyike volt an-nak az ötezer külföldi katonának,akik önkéntesként harcoltak Izra-elért az állam megalapításánakévében. Ô irányította a zsidó államhadseregének elsô ejtôernyôs dan-dárját.

Tom Derek Bowden Arnhemben

Gyerekeknek gyerekelme kellÜnnepélyes rendezvény keretében vehették át elismeréseiket azok a

gyerekek, akik díjazottak lettek a Mazsihisz rajz-, képregény- és mesepá-lyázatán.

A Mazsihisz székházában kiosztották a szövetség által óvodások és diákokszámára meghirdetett rajz-, képregény- és mesepályázat díjait. BevezetôjébenHeisler András elnök elmondta, hogy a verseny Radnóti Zoltán fôrabbi ötle-te nyomán Kiss Henriettnek, a BZSH vezetô elöljárójának szakmai segítségé-vel valósult meg, a zsûriben pedig neves szakemberek, mesepedagógusok ésképzômûvészek kaptak helyet. A rendezvény kapcsán az elnök megköszöntePeremiczky Szilvia, Rózsa Katalin és Deák Andrea munkáját.

Radnóti Zoltán köszöntôbeszédében arra kérte a jelen lévô pedagógusokat,hogy munkájuk során a jövôben használják föl a pályázatra beérkezett alko-tásokat, hiszen – mint fogalmazott – gyerekeket gyerekrajzokkal tanítani alegszebb és legjobb dolog. Eszperente nyelven szólva azt mondta: „gyerekek-nek gyerekelme kell”. A fôrabbi egyúttal reményét fejezte ki, hogy aMazsihisz a késôbbiekben kiad majd zsidó meséket is, hiszen ezekben nagyhiány mutatkozik. Hozzátette: mindent meg kell tenni azért, hogy a pályázat-ra beérkezett rajzok, képregények és mesék minél többekhez jussanak el, en-nek érdekében azt javasolta a gyerekeknek, hogy ha az alkotásokból kiállításnyílik, akkor az ott készített fotókat osszák meg minél több közösségimédia-felületen.

A díjakat Heisler András, Radnóti Zoltán, valamint Kunos Péter, aBZSH–Mazsihisz ügyvezetô igazgatója adta át.

K. Zs.

Tévésorozat készült gyerekekneka második világháborúról

A nyolcrészes sorozatban elkerülték a megrázó felvételeket, de az archívfilmrészletek nagy szerepet játszanak.

Der Krieg und ich (A háború és én) címmel európai televíziós sorozat készültazzal a céllal, hogy bemutassa a nyolc éven felüli gyerekeknek, hogyan éltektársaik a második világháborúban, miként viszonyultak a háborúhoz és aholokauszthoz – írja az MTI.

A nyolcrészes sorozatban elkerülték a megrázó felvételeket, de az archív film-részletek nagy szerepet játszanak a 25 perces epizódokban – közölte PeterBoudgoust, a Südwestrudfunk (SWR) német közszolgálati adó intendánsa a so-rozat mainzi bemutatóján.

A fôhôsök az egykori Németországban, Lengyelországban, Franciaország-ban, Nagy-Britanniában, Norvégiában, Oroszországban és Csehországban élôgyerekek, a karaktereket naplókból és önéletrajzokból merítették.

Az ifjú nézôk megismerhetik, milyen sebezhetô lehet az együttérzés, a szoli-daritás, a tolerancia és a szabadság, és azt, hogy érdemes harcolni ezekért az ér-tékekért – olvasható az SWR közleményében.

A sorozatot már bemutatták Svájcban, és Németország mellett láthatják a gye-rekek Franciaországban, Skóciában, Csehországban, valamint Ausztráliában.

Roman Abramovics orosz oli-garcha 5 millió dollárt utalt át aZsidó Ügynökség Izraelért (JAFI)nevû civil szervezetnek, hogy szer-te a világon segítsen az antiszemi-tizmus elleni küzdelemben.

Az ember Isten mellett társalko-tó, aki felelôsséggel tartozik a rábí-zott javakért – fogalmazott HeislerAndrás, a Mazsihisz elnöke Ti-hanyban.

A Mazsihisz elnöke beszédébentöbbek között utalt arra, miszerintnem szabad úgy hagynunk a világot,ahogyan megkaptuk, átalakításaközben pedig figyelni kell, nehogytönkretegyük azt. Mi, emberek, a te-remtés társalkotóivá váltunk azzal,hogy Isten önnön képmására alkotottbennünket. (...) De nem elég, ha mifelelôsséget vállalunk közösségein-kért. Nekünk, egyházaknak-felekeze-teknek úgy kell mûködnünk, hogy hí-veink érdemesnek tartsanak bennün-ket arra, hogy értünk ôk vállaljanakfelelôsséget. Nem tartom jónak éselégségesnek a magyar adórendszer-ben az egyházak számára felajánlha-tó 1%-ok rendszerét, mégis egy ob-jektívnek tûnô mérôszámként (tu-dom, rengeteg hatás képes torzítaniazt) évrôl évre jelzi a mozgásokat.Aki 1%-ot felajánl, aki tizedet fizet,aki adományt ad, az felelôsséget vál-lal dolgainkért. Nekünk erre van

A Tihanyi Apátság makettje – Szarvason

Közös gondolkodás a jövônkrôl címmelkonferenciát tartottak Tihanyban

szükségünk. Mi pedig fejlôdni aka-runk.

A vallásközi konferencián SoltészMiklós, a Miniszterelnökség egyhá-zi és nemzetiségi kapcsolatokértfelelôs államtitkára a gondok mellett

örvendetesnek nevezte az egyházi is-kolák számának növekedését, Mihá-lyi Norbert Jeromos, a TihanyiBencés Apátság perjele az emberekegymás iránti felelôsségét hangsú-lyozta, Veres András, a Magyar Ka-tolikus Püspöki Konferencia elnökeszerint az individualista szemléletmegrontja az emberek világhoz ésegymáshoz fûzôdô kapcsolatát. Fe-kete Károly, a Tiszántúli Reformá-tus Egyházkerület püspöke arrólszólt, hogy a keresztény ember a bûnellen szabad lelkiismerettel harcol.Réthelyi Miklós, az UNESCO Ma-gyar Nemzeti Bizottságának elnökekiemelte: a felelôs életvitel csak kö-zösségi szinten bontakozhat ki.

A konferencia kerekasztal-beszél-getésekkel, plenáris elôadásokkalfolytatódott.

MTI nyomán

Roman Abramovics 5 millió dollárralszáll be az antiszemitizmus

elleni küzdelembe

Roman Abramovics

Abramovics – aki izraeli állampol-gársággal is rendelkezik – az Euró-pában, az Egyesült Államokban ésvilágszerte erôsödô antiszemitizmusmiatt adta adományát, melyet a JAFI„nemzetközi egysége” fog felhasz-nálni.

Az utóbbi években az Egyesült Ki-rályságban, Franciaországban, Euró-pában és az Egyesült Államokban isnövekszik az antiszemita incidensek,köztük az erôszakos támadások szá-ma, ami fokozta a zsidó közösségekjobb felügyeleti, hírszerzési és biz-tonsági intézkedéseinek szükséges-ségét az egész földgolyón – írja aJerusalem Post.

A lap szerint Abramovics nemkommentálta az ajándékát, de IsaacHerzog, a JAFI elnöke dicsérte ôt apénzügyi támogatásért.

Abramovics mintegy 500 milliódollárt adományozott már eddig iszsidó ügyekre, különösen Oroszor-szágban és Izraelben, és több mint2,5 milliárd dollárt általános jóté-konysági célokra.

atv.hu / The Jerusalem Post

Elie Wiesel fia a máramaros-szigetiekkel együtt emlékezett

Elhunyt a hôs katonatiszt, aki nemzsidóként harcolt a zsidó államért

Habár nem volt sem zsidó, semvallásos, s nem is rajongott oly-annyira a cionizmusért sem, az angolTom Derek Bowden Izrael oldalánharcolt 1948-ban a függetlenségi há-borúban.

A 97 éves korában elhunyt kato-natisztrôl a méltatói azt mondják:hôsi életet élt. Harcolt a második vi-lágháborúban is, fôleg az egykoriBrit-Palesztinában, s Szíriában vö-rösköpenyesei élén lovassági tiszt-ként ütközött meg a nácik oldaláraállt francia Vichy-kormány katonái-val – holott ô és emberei kénytelenekvoltak az elsô világháborúból vissza-maradt fegyverekkel harcolni. Nagyhatást tett rá a szintén keresztényOrde Wingate, aki az arab katonák

elleni harcmodorra tanította, ésMose Dáján tábornok. Bowden ép-pen Dáján alatt szolgált, amikor a le-gendás katonatiszt elveszítette a félszemét – abban az ütközetben az an-gol katona is súlyosan megsérült,több hónapig ápolták egy jeruzsále-mi kórházban, majd a családja köré-ben tel-avivi otthonában.

A függetlenségi háború után meg-alapította az IDF Ejtôernyôs Iskolát,valamint szolgálati útmutatót írt aCánhánim ejtôernyôs dandárnak,amelynek egy ideig ô maga volt avezetôje. A dandár számos gyôzel-mes küzdelemben vett részt 1956-ban és 1967-ben.

Bowden Izraelben ismerkedettmeg feleségével, Evával, késôbbazonban mind a ketten Angliábaköltöztek, ahol a veterán katonaföldmûvelésbôl élt. 2018-ban aztnyilatkozta, hogy ô maga csak segí-tett annak a tervnek a megvalósítá-sában, amelyet az Örökkévaló indí-tott el, s amely kétezer év után meg-valósult: s ez nem más, mint IzraelÁllam újjászületése.

ÚJ ÉLET2 2019. JÚLIUS 1.

Körzeti kitekintôUtósávuot Debrecenben

A kánikula ellenére sokan válasz-tották azon a júniusi napon hitközsé-günket, ahol próbáltunk több apropótis ötvözni a program kialakításánál:

– befejezôdött szabadegyetemünk6. évfolyamának második szemeszte-re,

– a közelmúltban lezajlott sávuotünnepére emlékeztünk családias kör-nyezetben,

– meghívtuk bemutatkozásra dr.Róna Tamást, a Mazsihisz rab-bitestületének újonnan megválasztottelnökét,

– tanítást hallhattunk tôle, valamintdr. Surányi Béla agrártörténésztôl.

A sátoros ünnepi családi napon mármegtapasztaltuk, hogy a barátainkkalkiegészített közösségünk szeret ját-szani és játszva tanulni.

Nem akartunk komoly tanévzárószámonkérést, helyette játékos vetél-kedôn elevenítettük fel az ismerete-ket, illetve kiegészítettük azokat. AKreisler Gábor által összeállított fel-adatokkal kellett megbirkózniuk arésztvevôknek. A rendezvényt Horo-vitz Tamás hitközségi elnök nyitottameg, köszöntve az összegyûlteket. Aszakértô zsûrit dr. Róna Tamás fôrab-bi képviselte, a jogi szabályosságotdr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz al-földi csoportjának elnöke figyelte. Alebonyolításban és az értékelésben

Töprengô versenyzôk

Felavatták az elsô holokauszt-emlékmûvet Moszkvában

A fôváros zsidó múzeumában felavatott emlékmû egy fekete ajtót szétfeszítôfehér kezeket ábrázol, így emlékezik meg a zsidó ellenálló harcosokról.

„Bár a holokauszt áldozatainak mintegy fele országunk állampolgára volt,Moszkvában mégsem volt külön emlékmûvük” – nyilatkozott GermanZaharjajev, a hegyi zsidók STMEGI szervezetének elnöke a Moszkvics maga-zinnak.

Az orosz fôváros ugyan mellszobrokkal emlékezett meg a holokauszt zsidó-mentôirôl és plakettel a Zsidó Antifa-siszta Bizottságról, de mindeddig nemvolt olyan prominens emlékmûve,mint Berlinnek, Varsónak vagy Buda-pestnek.

A szovjet hatóságok csak ritkánfoglalkoztak a soával, az emlékmûvekpedig csak a második világháború so-rán megölt „szovjet állampolgárok-ról” tettek említést.

Putyin az átadási ünnepségen a vészkorszakot „az egyik leghatalmasabb tra-gédiának” és „a történelem egyik leghihetetlenebb fejezetének” nevezte amoszkvai zsidó múzeumban.

Az oroszon kívül az izraeli elnök, Benjámin Netanjahu is jelen volt az emlék-mû alapkôletételén a múlt évben.

Viktor Vekszelberg, a múzeum kuratóriumi vezetôje finanszírozta a körülbe-lül 80 millió forintra rúgó projektet. Apja egész családját a szülôvárosa, a maiUkrajna területén elhelyezkedô Drohobics közelében kialakított gettóba szállí-tották a nácik.

„Csupán édesapámnak sikerült túlélnie, mert már korábban elmenekült, hogycsatlakozzon a milíciához” – mondta Vekszelberg az installáció kapcsán, amiszerinte fontos mérföldkövet jelent.

Hazai zsidó mûvészéletünkben bi-zony kevesen hallottak róla. S ez nemvéletlen, hiszen hosszú éveket töltöttkülföldön, ahol egyik kiállításról a má-sikig hamar megismerték nevét, és nemutolsósorban mûvészetét. Most teljeserôvel arra törekszik, hogy a zsidó köz-életben is megmutassa igazi énjét.

De valójában miként került be afestészet világába? Zsidó szülôk gyer-mekeként korán felfedezték rendkívü-li készségét ebben a mûvészeti ágban.Ennek alapján került 1990-ben a Ró-mai Mûvészeti Akadémiára. S mintszámos hasonló mûvészpalántáról, ró-la is hamar kiderült, hogy késôbb mégsokra viheti. Már diplomamunkájánálfelfigyeltek egyéni stílusára. Igazánszerencsésnek mondhatta magát, merta végzôs hallgatók kiállításakor márisajánlatokat kapott. Különösen annak ahárom kurátornak tetszettek munkái,akik a kezdetektôl megalapoztákjövôjét. Nem kellett sokáig várnia ah-hoz, hogy az olasz mûvészeti élet fel-legváraiba kerüljenek festményei.Ezek között említhetjük meg Rómát,Firenzét, Torinót, és nem utolsósor-ban Szicíliát. Képei osztatlan sikertarattak még a messzi Amerikában is.Kiállításokat rendezhetett New York-ban és San Diegóban. Talán ennek isköszönhetô, hogy az 1884-ben Párizs-ban alapított Független Mûvészek

Annak a 7500 zsidónak állítottak emlékmûvet, akiket az egykor ott ál-ló téglagyárban kialakított gettóból deportáltak Auschwitzba a másodikvilágháborúban.

Marosvásárhelyrôl és a környezô falvakból, Szászrégenbôl, Székely-udvarhelyrôl, Parajdról, Szovátáról hozták az embereket 75 évvel ezelôtt ésszállították el május 2. és június 6. között – mondta Dub László, a marosvá-sárhelyi hitközség elnöke az emlékmû avatóünnepségén, a Dimirie CantemirEgyetem udvarán. A Cserepes-tetôrôl származó terméskövet Bocskai Vinceszobrászmûvész formálta meg, az emlékeztetô szöveg betûit Fülöp Sándor

Fotó: Haáz Vince

Pedagógusokattüntettek ki

A Mazsihisz vezetôi a hagyomá-nyoknak megfelelôen ünnepélyes ke-retek között köszöntötték a tanév vé-gén a Benjámin Óvodában a pedagó-gusokat, a hitoktatókat és a pedagó-gusmunkát segítô dolgozókat. Azok akollégák, akik huzamosabb idejekiemelkedô szakmai teljesítményük-kel járulnak hozzá a gyermekek neve-léséhez, a „Fôváros Zsidó Oktatásá-ért” kitüntetést vehették át, amelyrevezetôik terjesztették fel a munkatár-sakat. A családias rendezvénynek he-lyet biztosító Benjámin Óvoda nagyszeretettel fogadta és köszöntötte a dí-jazottakat és a meghívottakat.

A kitüntetettekhez Kunos Péterügyvezetô igazgató szólt.

Beszédében elmondta, hogy a gyer-meknevelés ügye a Hitközség számá-ra kiemelten fontos. Az, hogy kik ésmilyen színvonalon foglalkoznak afelnövekvô generációval, meghatáro-zó. A Mazsihisz intézményeiben azott dolgozók törekednek a színvonalasmûhelymunka megvalósítására. S ez akitüntetés ennek a folyamatos, értékesmunkának az elismerését hivatottszolgálni. Hangsúlyozni kell a zsidóhagyományok átörökítésének felelôs-ségét is, ebben a díjazott kollégák élenjárnak. A köszöntô végén Ancsel Évafilozófus egyik aktuális gondolatahangzott el: „Nézz hosszan egy gye-rekarcra, és látni fogod: ha van sors,hát nagyon korán elkezdôdik.”

Most pedig álljon itt a 2019. évbena „Fôváros Zsidó Oktatásáért” díjbanrészesülôk névsora:

– Bagyánszky Jánosné PolgárEdit – óvodapedagógus (BenjáminÓvoda és Bölcsôde),

– Hájos Anna – óvodai dajka (Ben-jámin Óvoda és Bölcsôde),

– Márk Ferenc – középiskolai ta-nár (Scheiber Sándor Gimnázium ésÁltalános Iskola),

– Kálmán Tímea – hitoktató,– Várnai Vera – hitoktató.Magas színvonalú pedagógiai tevé-

kenységüket köszönjük, további sike-res és eredményes munkát, illetve anyugdíjba vonulóknak kellemes pihe-nést, feltöltôdés kívánunk.

Csillag Ferenc,az Oktatási Osztály vezetôje

Hölgyeim és Uraim, kedves Halmos Sanyi!„A vallás története a felfoghatatlan megtapasztalásának tudománya, amely bár

leírhatja, de sosem értheti meg tökéletesen voltaképpeni tárgyát. Sokan tapasztal-juk, ahogy Ady Endre írta: ...szörnyûséges, lehetetlen, / Hogy senkié vagy emberé/ Az Élet... Istennek kell lennie, mert különben mibôl érthetnénk meg, hogy mégisvan jóság ebben a gyakran rémisztô világban. Azok, akik megpillantani vélték,vagy csak megérezték jelenlétét, próbálták megfogalmazni, mit tapasztaltak, ami-kor véges, halandó emberi lényként találkoztak a felfoghatatlan Végtelennel.

Ha valaki végigtekinti a Halmos Sándor könyvében leírtakat, világossá válikszámára, hogy a vallások földrajzi helyüket, keletkezési idejüket, kulturális kör-nyezetüket, elôfeltevéseiket és reményeiket tekintve végtelenül különböznekegymástól. Egyben mégis közösek: közölni akarják a tapasztalatot, amelyet hí-veik a véges és Végtelen találkozásának pillanatában szereztek, vagy majd sze-rezhetnek. Ez az egy közös bennük, s közös bennünk, emberekben: halálra szántlények vagyunk mind, akiknek jólesik, ha megmutatkozik az örökkévalóság –igaz, nem tudjuk, hogy hol, hogy mikor, hogy milyen váratlan és ellenállhatat-lan formában.

Ennek a tapasztalatnak a megmutatkozását kísérte végig Halmos Sándor ba-rátunk, a TANÁR, vissza-visszanézve az emberiség csecsemôkorába, elmesél-ve Isten és ember találkozásának számtalan történetét. Egy vastag könyvben, ésközérthetôen.

Amíg olvassuk, azon gondolkodunk, miért kell tudnunk a rég letûnt vallások-ról, mit tanulhatunk, ha róluk szerzünk tudást. Elmélkedhetünk, vajon egy Hal-mos Sándor nevû, sokszor megbotló, de jámbor zsidó miért ír eleven érdek-lôdéssel többistenhitû tanításokról. Miért válik érdekessé a világ minden jelen-sége, ha azt alaposan megfigyeljük? A megszületett vallás sokat elárul a korproblémáiról. A helyrôl, a kultúráról, az emberekrôl. Tanúskodik arról a hitrôl,hogy kell valaminek lennie, amit néha megérzünk, ami túl van az emberi belá-tásunkon, mégis ott van mint remény, hogy lehetséges kapcsolatba lépni Vele.

Halmos Sándor Isten igazságának keresôjeként dolgozik. A nap rövid, a mun-ka rengeteg, és a jutalom nagy, tanítja a Misna Az Atyák tanításai traktátusában.Halmos Sándor pedig szorgalmas, ha kell, konok, és gyôzi. Bízzunk benne, ju-talma nem marad el. Kívánok ehhez neki egészséget és hosszú életet!”

(Heisler András Mazsihisz-elnöknek Halmos Sándor A világ vallásairólközérthetôen címû könyvének bemutatóján elhangzott beszéde)

rész vett Éliás Viktor kántor is. A to-tó nem fogott ki a csapatokon, igye-keztek is, mert a gyorsaságért is jártpluszpont. A kérdések a sávuothoz, azsidó ünnepekhez és törvényekhezkapcsolódtak. A sorok között járkál-va, a fôrabbi gondoskodóan figyelte atöprengô versenyzôket. A következôfordulóban elônyt élveztek a konyhá-ban jártasak, mert számtalan, az ün-nephez illô tejes étel szerepelt a felso-rolásban. Ezután egy kis pantomimjá-tékba kerültek be barátaink. A csapa-toknak a Tízparancsolat egy-egy álta-luk kihúzott törvényét kellett elmuto-gatni, illetve társaiknak felismerni.

Vidám hangulatban, nagy sikerrel zaj-lott a parancsolatok azonosítása. Azaddig kialakult pontokat a Mózes ötkönyvének megfelelô 1–5 számok ki-húzása módosította. Papírforma sze-rint volt sorrend is, melyet kihirdet-tek. Mindannyian jókedvûen kóstol-tak bele a megérdemelt kóser izraeliborba.

A hitközségi sütemények mellett a„batyus gyümölcstálaktól” roskado-zott az asztal – köszönet ezért arészvevôknek! Nagyváradi vendége-ket is üdvözölhettünk a sorokban.

Dr. Róna Tamás fôrabbi tanításátizgalommal várta a közönség. „A kétkôtábla zsinagógáinkon belül és kívülnapjainkban” címmel tartott elôadá-sában a Tízparancsolat nagyszerûsé-gére, aktualitására hívta fel a figyel-met. Az etimológiai elemzések is azORZSE-n oktató tudós rabbi sokolda-lúságát mutatták. Az elôadásból a zsi-dó viccek sem maradtak ki. Éreztük,hogy vallástól függetlenül még min-dig idôtálló ez az életünket behálózóparancssor, és minden korban irány-adó.

Dr. Surányi Béla agrártörténész ba-rátunk már januárban is lehengerelte ahallgatóságot a szentföldi mezôgaz-daságról tartott elôadásával. Akkoridô hiányában kimaradtak érdekes ré-szek, most ezekrôl és – a sávuothozkapcsolódóan – a világhírû izraeli tej-gazdálkodásról hallhattunk érdekessé-geket az egyetemi oktatótól. Nemcsakaz életszínvonalban, a tudományban,a startupokban, ebben is élen jár a vi-lágon Erec Jiszráél. Jó volt hallani!

Aki ellátogatott a hitközségünkre,kellemes délutánban volt része a csa-ládias környezetben. Sikerült a káni-kuláról megfeledkezni a tartalmasprogramokon. Ôsszel természetesenfolytatjuk szabadegyetemünket ésfilmklubunkat.

Emlékmûavatás Marosvásárhelyen

szovátai kôfaragó véste bele. A kô emlékmûvön négy nyelven – magyarul,angolul, héberül és románul – olvasható, hogy annak a 7500 marosvásárhelyiés környékbeli zsidónak állít emléket, akiket onnan deportáltak, és akik közül5943-an életüket vesztették a haláltáborokban. Az emlékmûállítás ötleteFogel Vilmostól eredt, aki túlélôk gyereke, és Marosvásárhelyrôl telepedettIzraelbe.

Érdeklôdésünkre elmondta, három évvel ezelôtt egy WhatsApp-csoportothozott létre azokkal a vele egykorú emberekkel, akik a hazatérést követôenszülettek. Nem szerepelt a terveink között ez az emlékmûállítás, csupán be-szélgetni, találkozni akartunk. De a sors úgy hozta, hogy egy évvel ezelôtt ittjártam, megmutatták ezt a helyet, ahol egykor a téglagyár állt, és ahová azédesanyámat, a testvéremet és a nagyszüleimet is hozták. Márciusban hidegvolt, sem takarójuk, sem ivóvizük nem volt, úgy bántak velük, mint az állatok-kal. Én minderrôl nem tudtam, a szüleim nem részletezték a történteket, any-nyit mondtak csak, hogy nagyon nehéz volt – mesélte Fogel Vilmos, aki azt ismegtudta, hogy a téglagyár utolsó elemét, a kéményt is lebontották, tehát mársemmi sem emlékeztet a történtekre. Ekkor született meg az ötlet, hogy vala-mit kell állítani, hogy aki itt elmegy, tudja, mi történt, milyen hely ez.

Az ötletet felkarolta a marosvásárhelyi hitközség is, akiknek Király István,az ötletgazda egykori osztálytársa és barátja segített, Bocskai Vince szovátaiszobrászmûvészt ajánlotta az emlékmû megalkotására. Bocskai és Királyegyütt mentek ki több alkalommal is a Cserepesre, hogy megfelelô kôtömbötválasszanak. Megvártuk, hogy elolvadjon a hó, és rátaláltunk a leg-megfelelôbbre – idézte fel a tervezés és a megvalósítás folyamatát érdek-lôdésünkre Király István.

Az avatóünnepségen jelen voltak a zsidó közösség tagjai, nemcsak azok,akik még Marosvásárhelyen élnek, de sokan azok közül is, akik Izraelbôl, Né-metországból, Magyarországról, Belgiumból, Franciaországból, Amerikábólérkeztek haza, hogy két napig együtt legyenek, imádkozzanak, bejárják gyer-mekkoruk helyszíneit.

Antal Erika / Székelyhon.ro

Egy ismeretlen – elismert mûvésznôSzelényi Anna festô

Társasága tagjai sorába választotta –egyedüli magyarként! Ezzel egyéb-ként elérte, hogy olyan mûvészekkelegyütt emlegetik nevét, mint a szinténzsidó származású Reigl Judit, aki máreddig is a világ elitjéhez tartozott.

Egy mûvész életében meghatározó,hogy alkotásaival milyen elismeréseketszerez. Hosszú lenne mindezeknek afelsorolása, de saját véleménye szerinta számára legértékesebbet a VelenceiBiennálén kapta még 2015-ben.

Annyit megtudtunk tôle, hogy igazinagy bemutatkozása a zsidó kulturáliséletben az ôszi ünnepeket követôen azIzraeli Kulturális Intézetben lesz. Itt ahazai érdeklôdôk is megismerhetik kü-lönleges alkotásait és széles repertoár-ját ebben a képzômûvészeti ágban.

Lévai György

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32019. JÚLIUS 1.

Idén tavasszal nyolcan részesül-tek a filmes szakma kiemelke-dônek számító Balázs Béla-díjá-ban, köztük Nádorfi Lajos oper-atôr. Az Uránia Nemzeti Filmszín-ház „Balázs Béla-díjasok 2019”címmel több mint két héten át kü-lön programsorozattal tisztelgettaz alkotók elôtt.

A mozi programigazgatójánaküdvözlô szavait kis ismertetô követ-te, majd kezdetét vette a négy rövid-film vetítése, megelevenedett a négykántor életútja.

Megálmodók, alkotók: BenedekIstván Gábor író, Fazekas Lajosfilmrendezô, Nádorfi Lajos opera-tôr-vágó, Belováry Tibor hangmér-nök, Villányi Zsuzsanna szerkesz-tô, Villányi András fotómûvész,producer.

A mintegy 100 percnyi folyamatoskérdéseket, válaszokat, vallomáso-kat nem vagyok képes leírni, de anégy kántorról a fontosabb tudniva-lókat az internet amúgy is pillanatokalatt megelevenítheti. A találkozá-sok, beszélgetések során azonban anégy cházán, Tóth Emil (zl.), Feke-te László, Kardos Péter és DoffImre (zl.) olyan gondolatokat mon-dott el, amiket hiába keresnénk aneten. Az alkotóknak köszönhetôenelénk tárult elkötelezettségük, mély-séges hitük, hivatástudatuk, pályájukállomásai és még sok minden más.

Elsôként Tóth Emil fôkántort lát-hattuk, jellegzetes mackós alkatát,gesztikulálását, hallhattuk sok évti-zeden át ismert-szeretett orgánumátés liturgikus dallamait. Az ô karrier-je, munkássága nem érettségitkövetôen kezdôdött. Egészen másúton haladt. Úgy történt, hogy Schei-ber Sándor professzor, a rabbiszem-inárium igazgatója a hatvanas évekvégén felkérte a kántor szak beindí-tására Ádám Emilt, aki egyúttal kó-rust is alapított a növendékekkel. Ahetvenes évek közepén a kórus egyhajókiránduláson vett részt, ahol atanár-karnagy megkereste azt az em-bert, aki tudomása szerint „kántorakart lenni”. Ô volt Tóth Emil, aki-vel találkozásukat követôen sokatfoglalkozott, és a kórusba is bevette.Scheiber kérte Ádám Emilt, hogylassan-lassan készítse fel a péntekesti, szombat délelôtti imákra, majdaz ünnepi liturgiára Tóth Emilt, akikivételes szorgalommal, elkötelezet-ten tanult, s szép karriert futott be.Évtizedeken át dolgozott a legna-gyobb rabbikkal. Betegsége semakadályozta, aztán... elfogyott azerô, és az élete is... Ars poeticájavolt, hogy imádkozni csak szívvel éslélekkel szabad. Ô ilyen volt. Azaskenáz dallamvilág szerelmese.

Következett Fekete László, a Do-hány utcai zsinagóga fôkántora, aki astábot megszokott, mindennapi kör-nyezetében fogadta. Valahány szeg-let, falfelület becses emlékeket,szakrális tárgyakat láttatott. Az ô út-ja sem nélkülözte a változatosságot.Édesapja (aki néhány éve ment el)vallásos ember volt, így a fiatalem-ber már korán bekapcsolódott a zsi-nagógák látogatásába, az öröm és agyász, az ünnep és az emlékezésmegélésébe, a liturgia gyönyörûsé-gébe. Éveken át tagja volt az ÁdámEmil vezette kórusnak, az énekesipályára is a karnagy készítette fel.Rengeteg meghallgatáson vett részt,s az opera is közel állt hozzá, számosalkalommal bizonyított e téren is.Hogy miért nem ment külföldre

Az utca a Rabbi David Alter Kurzmann nevet vise-li majd. Ô a krakkói gettó zsidó árvaházában tevé-kenykedett gondozóként, és védenceivel együtt gyil-kolták meg, miután nem hagyta magukra ôket.

A gettó felszámolásakor a nácik választási lehetôségelé állították a rabbit: élve szabadulhat, vagy az árva gye-rekekkel együtt mehet a halálba – írja a zsido.com.Kurzmann rabbi az utóbbit választotta – nem hagyta el azáltala nevelt gyermekeket. 77 évvel késôbb idegen-vezetôk rendeztek aláírásgyûjtést azért, hogy a névadás-sal megtiszteljék a 300 meggyilkolt árvát és elkötelezettgondviselôjüket.

David Alter Kurzmann rabbi 1865. május 25-én szüle-tett a lengyelországi Rzeszówban. 1942. október 29-éngyilkolták meg Belzec haláltáborában. Kurzmann sikeresüzlettulajdonosként jövedelmének nagy részét adomá-nyokra fordította. Közismert volt, hogy bôkezûen támo-gatja a helyi zsidó árvaházat, melynek gazdasági ügyeit1918-tól ô maga intézte. A második világháborúkitörésétôl kezdve sok idôt és energiát fektetett az árva-ház és lakói megmentésébe, és e tevékenységét aztkövetôen is folytatta, hogy az intézményt 1941-ben a get-tóba költöztették. Fontos volt számára, hogy az alapvetôoktatás biztosításával a gyermekek még ekkor is megta-nulják a vallásukból eredô értékrendet a Tórán keresztül.

1942. október 28-án az árvaházat brutális kegyetlen-séggel megsemmisítették, a gyermekeket pedig Belzec

haláltáborába szállították. A nácik Kurzmann-nak és mástanároknak is felajánlották a szabad távozás lehetôségét,ám Kurzmannhoz hasonlóan sokan úgy döntöttek, hogynem hagyják el védenceiket. Marhavagonokba zárva ro-bogtak a biztos halálba.

A Walkative! nevû szervezethez tartozó krakkói ide-genvezetôk 2017 óta küzdenek azért, hogy egy utca elne-vezésével tisztelhessék meg David Kurzmann emlékét.Korábban emléktáblát helyeztek el a Józefinska utca 41-es számú házon, ahol valaha az árvaház állt – mesélteMalgorzata Fus, a Walkative! egyik vezetôségi tagja. Azaláírásgyûjtés során a helyi zsidó szervezetek, a közössé-gi intézmények, zsidó múzeum stb. is támogatta a kezde-ményezést, az utcát pedig a krakkói városvezetés segítsé-gével választották ki, majd az érintett kerület vezetôségeis jóváhagyta azt.

„David Kurzmann krakkói lakos volt, egy zsidó, egy si-keres üzletember, tanár, gondozó. A történelem arrakényszerítette, hogy elképzelhetetlen döntést hozzon.Olyan döntést, melynek vonatkozásában többé már nemszámított, hogy krakkói volt, zsidó vagy üzletember. Amai napon egy olyan emberre emlékezünk, aki ezekre adöntési helyzetekre pontosan úgy reagált, ahogyan egyigaz embernek reagálnia kell” – mondta Malgorzata Fusa krakkói városvezetés elôtt.

A krakkói zsidó temetô

Doff Imre

A Kántorok az Urániában voltakfunkcionálni? „Nem lenne ott Apu,akivel az ima végeztével hazatérhet-nék” – mondja.

Kardos Péter, a zuglói körzetfôrabbi-fôkántora, az Új Élet fô-szerkesztôje a vetített sorozat harma-dik szereplôje. Ô a magyarországirabbik doyenje. Holokauszttúlélô-ként ma is rendkívül aktív, hatalmastudás- és ismeretanyaggal megáldott,szarkasztikus humorú ember. Orto-dox család, neveltetés, taníttatás,mély hit... Tiszta, szép, szívekig ha-toló imák, emlékezôbeszédek...

Nem mellesleg irodalmi munkás-sága is sikeresnek bizonyult, megvé-tózhatatlan igazsággal ábrázolt kort,történelmet, egy jelentôs idôinterval-lum feldolgozásával.

Persze a pálya Kardos Péter eseté-ben sem volt sima. Lengyelország-ban járva (oda sem volt könnyû el-jutni azokban az években), nyelvtu-dás nélkül ismert meg embereket, skésôbb a velük való levelezés fordí-tóirodai költségét megspórolandó,elvégezte a Lengyel Kultúra nyelvi

Krakkóban utcát neveztek el egy mártír rabbiról

kurzusát... Idegenvezetô lett, sôt, apápalátogatás során tolmáccsá avan-zsált. Késôbb másfél évig Göteborg-ban kántorként funkcionált. A sorsfurcsasága, hogy egy történelmi for-dulat: 1956, a rabbiszemináriumhallgatóinak külföldre távozása„hozta helyzetbe”. Scheiber Sándorkérésére tagja lett egy – szavaival él-ve – szedett-vedett, vidékrôl, innen-onnan összeverôdött, csupa leendôkántorból és rabbiból álló csapatnak.

Hûséges típusú ember, munkában,szokásokban, házasságban ragaszko-dó. Nehezen viselné a változásokat.1992 óta a munkatársa vagyok...

Az utolsó film Doff Imre fôkán-tort volt hivatott bemutatni. Vele ésZsuzsa asszonnyal, élete párjával,aki szintén nincs már közöttünk, aBudai Sófár megbízásából évtize-dekkel ezelôtt készítettem életútin-terjút. Nála csendesebb, szerényebbember aligha volt. A chéderben sajá-tította el az alapokat és a jiddis nyel-vet. A huszti kántortól tanult, a tôlehallott dallamokat megôrizte. A kár-

pátaljai hagyományos zsidó liturgiát– a történelem szégyenteljes idôsza-ka ellenére – magával hozva, Ma-gyarországra 1943-ban érkezett.1949-ben jelentkezett az éppen bein-duló kántorképzésre, emellett Schei-ber Sándor kérésére a zsinagógábanorgonált is.

Évtizedekig a Frankel Leó úti zsi-nagógában funkcionált. Mint a filmsorán hallhattuk tôle, az imádkozásnem más, mint beszélgetés az Örök-kévalóval, ezért minden részletre na-gyon kell figyelni... A körzet fôrab-bija, Verô Tamás is szót kapott, aki-nek temetési beszédébôl érezhetôvolt, mekkora veszteség érte a zsina-gógát és mindenkit, aki szerette DoffImrét.

A vetítést követôen a közönség isbeszélgethetett a rendezôvel. Nádor-fi Lajos csupa szív, érzékeny lelkûemberként láthatóan megrendült:munkássága során – mint mondta –egyik legnagyobb élménye a kántor-sorozat megalkotása volt.

gáljuli

Fekete László

Tóth Emil

Kardos Péter

Nádorfi Lajos Balázs Béla-díjasoperatôr

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2019. JÚLIUS 1.

ZZZZ ssss iiii ddddóóóó VVVV iiii llll áááá gggg hhhh íííí rrrr aaaa ddddóóóóUganda

A Cionista Világszövetség és aMarom Olami szervezet a közel-múltban avatta fel Kampalában aBeit Ha’Am – Marom nevû közössé-gi központot, amelyben egy zsinagó-ga is mûködik. Az intézményt JoniNetanjahu, az ugandai túszmentô ak-cióban hôsi halált halt izraeli katonaemlékére hozták létre azzal a céllal,hogy a fôvárosban élô, az abuyadayaközösséghez tartozó fiatalokat segít-se a vallási élet megôrzésében és ahagyományok ápolásában. Az ün-nepségen részt vett többek közöttIddo Netanjahu, a meggyilkolt kato-na és az izraeli miniszterelnök test-vére is. Gersom Sizomu, a közösségrabbija felhelyezte az épület ajtajáraa mezuzát és Joni emléktábláját. Avendégek ellátogattak az entebbeirepülôtér régi termináljára is, ahol1976. július 4-én egy izraeli kom-mandó kiszabadította a túszokat. Azsidósághoz kötôdô, Észak-Ugandá-ban élô abuyadaya törzs tagjainakszáma meghaladja a kétezret.

TunéziaAz ómerszámlálás 33. napján idén

is megrendezték a hagyományos za-rándokutat a Djerba szigetén lévô El-Ghriba zsinagógához, amely Afrikalegrégebbi zsidó temploma. 1987után most az esemény ismét aramadán idejére esett, amit a zsidó ésmohamedán hívôk közös vacsorávalünnepeltek meg. A zarándoklatonFranciaországból, Izraelbôl, Orosz-országból és más államokból többezer hittestvérünk vett részt. A tuné-ziai posta is csatlakozott a program-hoz, és a vallások közötti türelem,valamint a párbeszéd jegyében a zsi-nagóga belsô terét ábrázoló, 1,5 di-náros bélyeget bocsátott ki. ATunisia Stamps digitális applikációsegítségével a bélyeg mögötti törté-neti tartalom is láthatóvá válik. Azországban mintegy 1500 zsidó él,szemben a második világháború utá-ni százezer fôvel. Az ötvenes évekelején még húsz zsinagóga mûködöttDjerbán is. A kis közösség elismert-ségére példa, hogy a zsidó családbólszármazó René Trabelskit, aki ko-rábban a djerbai utakat szervezte,2018-ban az ország idegenforgalmiminiszterévé nevezték ki.

KolumbiaJean Claude Bessudo, a Kolumbi-

ai Zsidó Hitközségek Szövetségé-nek (CCJC) elnöke hosszabb nyi-latkozatot adott egy latin-amerikaizsidó hírportálnak. Az elnök hang-súlyozta, hogy közösségük tagjairészint askenázi, részint szefárdgyökerûek. Az országban 5000–5500 hittestvérünk él. A zsidóktöbbsége a fôvárosban, Bogotábantelepedett le, de más városokban isvannak hitközségek, amelyek többzsinagógát, iskolákat, klubokat ésmás intézményeket mûködtetnek.Hittestvéreink megbecsült tagjai akolumbiai társadalomnak. A vállal-kozók új munkahelyeket teremtet-tek, és többen komoly sikereket ér-tek el a kulturális és tudományoséletben. Két zsidó miniszter és egyszenátor jelzi, hogy a zsidók aktívrésztvevôi a politikai életnek is. AzÉlet Menete felvonulást az idén Bo-gotán kívül tizenegy másik város-ban is megrendezték.

MexikóA XIV. Pánamerikai Maccabi Já-

tékokat július 5–14. között harmadikalkalommal rendezik meg Mexikó-városban. A hivatalos megnyitót avárosi sportarénában tartják. A négy-évenként ismétlôdô rendezvényreKözép- és Dél-Amerika mintegyhúsz országából, valamint az USA-ból, Kanadából, Izraelbôl, Nagy-Bri-tanniából és Ausztráliából több ezerzsidó sportoló érkezését várják. A

Uganda. Az abuyadaya közösség tagjai az új központ felavatásán

szervezôk célja, hogy a sportesemé-nyek és más rendezvények segítsék afiatalok zsidó identitásának erôsíté-sét is. Argentínát és Brazíliát köve-tôen Dél-Amerika harmadik legna-

gyobb, ötvenezer fôs zsidó közössé-ge Mexikóban él. Az elôzô Páname-rikai Maccabiádát 2015-ben Santia-go de Chilében tartották.

Kovács

Blöff volt-e Madagaszkár?„Németország küszöbön álló gyôzelme megteremti számunkra a

lehetôséget – amely nézetem szerint egyben kötelesség is – az európai zsi-dókérdés megoldására. A kívánatos megoldás: kitelepíteni a zsidókat Eu-rópából” – kezdte Franz Rademacher, a német külügyminisztérium zsi-dóügyi osztályának vezetôje a minisztérium helyettes államtitkárának,Martin Luthernek 1940. június 3-án elküldött memorandumát.Meglehetôsen szokatlan ötlettel állt elô: Európa zsidó lakosságának Ma-dagaszkár szigetére történô kitelepítésének tervével.

A zsidók Madagaszkárra telepítését elsôként egy német tudós, Paul deLagarde javasolta 1885-ben. A polihisztor írásai többek között Hitlerre isnagy hatást gyakoroltak, és Európa számos antiszemita vezetôje tette magáé-vá a koncepciót, misze-rint a zsidók a Mada-gaszkáron élô malaga-szik leszármazottai.

1937-ben a lengyelkormány még egy kül-döttséget is menesztettannak kivizsgálására,hogy a sziget alkalmaslenne-e az új zsidó ott-hon szerepének betölté-sére, de a delegáció zsi-dó tagjai abban a meg-gyôzôdésben tértek ha-za, hogy Madagaszkáréghajlata, valamint fi-noman szólva is beszû-kült infrastrukturálislehetôségei mindösszenéhány száz család le-telepítését tennék lehe-tôvé.

Bár a nácik 1933-ashatalomátvétele utánszámos koncepció szü-letett a zsidókérdésmegoldásával kapcso-latban, Rademacher ter-vének közvetlen elôzményét Heinrich Himmler SS-vezér 1940 májusábanHitlernek írt levele jelentette, amelyben a náci vezetô kifejtette, hogy a zsidó-kérdést legegyszerûbben a zsidók Afrikába vagy más gyarmatra történô kite-lepítésével lehetne megoldani.

Miután a franciák legyôzése a küszöbön állt, az egyik francia gyarmat, Ma-dagaszkár neve is felmerült mint a zsidók deportálásának helyszíne.

Rademacher terve a zsidók állampolgárságának visszavonásával számolt,az indiai-óceáni szigeten létesítendô „szupergettó” felállításával kapcsolatosköltségeket a zsidók elkobzott vagyonából készültek finanszírozni. Az új ko-lónia rendjét egy SS-rendôrség biztosította volna.

Rademacher úgy vélte, terve propagandaeszközként is kiválóan mûködhet,amelynek révén a német nép az egész világ elôtt bebizonyíthatja „nagylelkû-ségét”. A tisztviselô megjegyezte, hogy a zsidók német kézen maradása„amerikai fajtársaik” jó viselkedésének záloga lenne. Rademacher gyakorlati-lag túszokként tekintett a Madagaszkárra számûzendô zsidókra.

A terv villámgyorsan eljutott a náci vezetés legfelsôbb köreibe. AdolfEichmann és Joachim von Ribbentrop külügyminiszter is felkarolta az ötletet,és még Hitler is megemlítette egy Benito Mussolinival folytatott megbeszélé-sén. A lengyelországi gettó felállításának munkálatai ideiglenesen leálltak,mivel úgy tûnt, már nem lesz szükség a zsidó lakóövezetekre.

A koncepcióról a zsidóság vezetôit júliusban egy titkos találkozón informál-ták, a tervrôl szóló pletykák pedig nemsokára már a nép körében is megjelen-tek. Adam Czerniaków, a varsói zsidó tanács vezetôje feljegyezte, hogy egy né-met hivatalnok azzal hencegett el neki, hogy „a háború egy hónapon belül vé-get ér, mi [vagyis a zsidók] pedig mindannyian megyünk Madagaszkárra”.

1940 augusztusáig Rademacher és Eichmann a terv számos módosított vál-tozatát nyújtotta be a német hadvezetésnek. Többek között javasolták, hogy aFranciaországgal kötendô békeszerzôdés egyik pontja a zsidók Madagaszkár-ra történô kitelepítésérôl szóljon.

A németek eszerint kárpótlásban részesítették volna a szigetrôl áttelepítettfrancia gyarmati lakosságot, majd a háború befejezése után megkezdik az éviegymillió zsidó deportálását.

A madagaszkári zsidók saját postaszolgálattal és rendôrséggel rendelkeztekvolna, emellett még a polgármestert is maguk közül választhatják – közbenpersze az igazi hatalom a német kormányzó kezében összpontosul.

A nácik koncepciója azonban az idô elôrehaladtával egyre távolabb kerülta megvalósítástól. A terv szerint a zsidókat a brit haditengerészet hajóivalszállították volna a távoli szigetre, a britek azonban makacsul kitartottak a né-metekkel szemben.

A németeknek nem volt megfelelô flottájuk a kivitelezésre, ráadásul a szö-vetségesek hajói miatt a Madagaszkár felé tartó vízi út sem volt járható. AMadagaszkár-projekt 1940 végére a feledés homályába merült. A britek 1942májusában partra szálltak Madagaszkáron, és a sziget év végére már a szövet-ségesek kezén volt.

Azt pedig csak találgathatjuk, mi történt volna, ha az európai zsidóságot va-lóban kitelepítik a távoli afrikai országba. A terv megvalósulása esetén sokakszerint a zsidók többsége már a trópusi betegségek és az élelmiszerforrásokhiánya miatt életét veszti, a többiekkel pedig nagy valószínûséggel az SS-pri-békek végeznek, vagyis a kitelepítés felért volna egy halálos ítélettel.

Mások úgy gondolják, hogy a koncepció csak Hitler trükkje volt a zsidók-kal kapcsolatos valódi szándékának elfedésére. Ezek persze csupán hipotézi-sek, a tényeket pedig ismerjük: nem sokkal a Madagaszkár-terv elvetése utánmegkezdôdött az európai zsidóság szisztematikus elpusztítása.

Múlt-kor

A zsidók Madagaszkárra telepítését pártolóantiszemita plakát Dél-Afrikából az 1930-asévekbôl

Forrás: ushmm.org

Tunézia. A djerbai zsinagógát ábrázoló bélyeget bocsátott ki a posta

Kolumbia. Jean Claude Bessudo, a Kozsihisz elnöke

Mexikó. Harmadszor rendeznek Pánamerikai Maccabi Játékokat az országban

ÚJ ÉLET 51998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 52019. JÚLIUS 1.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SSKósör ser

Ötezer éves, régészek fellelte cserepekbe száradt élesztômaradványokfelélesztésével sört állítottak elô izraeli tudósok – jelentette a TheJerusalem Post címû izraeli újság honlapja nyomán az MTI.

A viszonylag alacsony alkoholtartalmú sör az ókorban is népszerû ital volt,amelyet az ünnepeken, sporteseményeken, családi találkozókon vagy a bará-ti társaságokban együtt fogyasztottak. Mindeddig azonban senki sem tudta,hogy milyen íze is volt az ókori sörnek, mennyiben tért el a manapság ismertnedûtôl.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és négy egyetem tudósai közös kutatástindítottak. Elôször a Jeruzsálemi Héber Egyetem fogorvosi klinikájának mik-robiológusai vizsgálták meg az ókori sör elôállításához használt kerámiama-radványokat, és a cserepek nanopórusaiban élesztôtelepeket találtak.

A cserepeket, melyeket több tucat, egykor egyiptomiak, filiszteusok vagyzsidók lakta településen, különbözô régészeti lelôhelyeken ástak ki Izraelben,i. e. 3000-tôl az i. e. negyedik századig datálták.

Fotó: Yaniv Berman/IAA

A kitagadott ultraortodox katonák jótevôje

Aharon Granot egy napon úgy döntött, apjuk helyett apjuk lesz azok-nak az ultraortodox közösségekbôl érkezô izraeli katonáknak, akiketazért tagadott meg saját családjuk, mert bevonultak a hadseregbe.

Izraelben már hosszú évek óta komoly társadalmi vita folyik az ultraorto-dox vagy hárédi zsidók kötelezô katonai szolgálatát illetôen. Legutóbb példá-ul ennek okán nem sikerült kormányt alakítania Benjámin Netanjahunak. Atörvény szerint ugyanis azok a zsidó férfiak, akik jesivákban tanulnak, men-tességet kapnak a besorozás alól mindaddig, amíg tanulmányaikat folytatják.A legtöbb hárédi férfinél általában ez eltart legalább addig az életkorig, ami-kor már nem hívják be katonának a férfiakat.

Mindennek ellenére vannak olyan fiatalok az ultraortodox közösségekben,akik úgy döntenek, hogy jesivában tanulás elôtt vagy a helyett inkább bevo-

nulnak a hadseregbe és letöltik akötelezô hároméves szolgálatot. Ahárédi közösségek többségében vi-szont annyira nem értékelik az ilyes-mit, hogy kimondottan szégyennekszámít, ha egy fiatal beáll katonának.Az érintett családok általában meg-szakítják a kapcsolatot ezekkel a fia-talokkal, akik így egyedül, szülôi tá-mogatás nélkül kénytelenek szembe-nézni a hadseregben eltöltött megter-helô idôszakkal.

Ezt a helyzetet elégelte megAharon Granot, egy vallásos közép-korú újságíró, aki korábban maga isteljesített katonai szolgálatot. Granotjól ismeri a hárédi világot, ugyanisévekig egy ultraortodox lapszerkesztôjeként dolgozott, testvéreipedig a vallási kérdésekben az egyiklegszélsôségesebbnek számító gurichászid közösséghez tartoznak. ÍgyGranot számos olyan történettel ta-lálkozott, amelyek a katonai szolgá-lat miatt kitagadott hárédi fiatalokrólszóltak.

Két és fél évvel ezelôtt Granot úgydöntött, felhagy addigi tevékenysé-gével és létrehoz egy alapítványt akitagadott ultraortodox katonákmegsegítésére. Ez lett az Oszé ChájlAlapítvány, amelynek 11 bérlakásátjelenleg 35 hárédi, illetve az ultra-ortodox vallásos életet maga mögötthagyó katona tekintheti otthonának.

Az izraeli hadseregben ugyanis bi-zonyos idôszakonként – általábanegy-három hetente, hétvégék, ünne-pek alkalmából – kimenô jár a kato-náknak, akik ilyenkor rendszerinthazamennek a családjukhoz. Azok-nak az ultraortodox katonáknak vi-szont, akikkel rokonaik megszakítot-ták a kapcsolatot, nincs hová menni-ük. A hadsereg ilyen esetekre bizto-sítani szokott valamilyen szállásle-hetôséget, Granot szerint azonban eznem összevethetô egy szeretô családgondoskodásával.

„Ezek a katonák sokkal nagyobbárat fizetnek azért, hogy hazájukatszolgálják, mint az én saját gyereke-im, akiket egy szeretô anya és apavár otthon, amikor hazatérnek aseregbôl. Ez nem hagyott nyugodni,tennem kellett valamit” – nyilatkoztaGranot a Ynetnek.

Miután létrehozta az alapítványt,egyik lakást bérelte ki a másik után.A jelenlegi 11 bérlakásból tízet azaktív szolgálatot teljesítô katonák-nak tartanak fent, egy lakásban pedigazok laknak, akik úgy döntöttek,hogy leszerelésük után is Granot kismikroközösségéhez szeretnének tar-tozni. „A 35 katona számára mindentmegadunk, amit saját biológiai szü-leiknek kellene megadniuk” – mond-ja Granot.

Roni Cohen, az elsô hárédi katona,aki Granot alapítványánál talált me-nedéket, a Ynetnek elmondta, hogykét héttel a bevonulása elôtt a szüleitudomást szereztek róla, hogy a had-seregbe készül. Ekkor felhívták tele-fonon, és közölték vele, hogy többéne menjen haza. Hat hónapra rá,hogy bevonult katonának, családjalakhelyén hirdetéseket függesztettekki, amelyekben azért korholták, mert„az izraeli hadsereg karmai közé ke-rült”.

„Amikor létrehoztam az alapít-ványt, azt gondoltam, idôvel tompul-ni fognak az érzéseim a katonák tör-ténetét hallva, de nem így lett. Min-den alkalommal, amikor egy újesetrôl hallok, elsírom magam” –meséli Granot, akinek az ad erôt afolytatáshoz, amikor elmegy azegyik bérelt lakásba, és mosolyognilátja pártfogoltjait.

KibicAharon Granot az alapítványa által támogatott katonákkal

Nyolcvankilenc évesen doktorált egy izraeli férfi

Az izraeli Gabriel Barshit az elmúlt napokban nagy örömök érték: csa-ládjának Dominikán élô tagjai hazautaztak Izraelbe, hogy megünnepeljékôt, és újságírók hada akart vele interjút készíteni. Az ünneplés oka, hogymost doktorált – pedig 1930-ban született.

A haifai egyetemen a napokban 180 friss doktorjelölt gyûlt össze, hogy ünne-pélyes keretek között felavassák ôket. A 111 nô és 69 férfi mellett ott álldogáltegy különös ember, aki nemcsak kivételesen jó humora miatt közkedvelt az

A friss doktor az egyik unokájával

egyetemen, hanem amiatt is, mert ô az intézmény valaha volt legidôsebb diák-ja: 89 éves. Ezzel alighanem nemcsak Izraelben, de az egész világon rangidôsfriss doktor lehet.

Az illetô neve Gabriel Barshi, 1930-ban született, Tel-Avivban élt, jelenlegpedig a Pardes Hanna nevû izraeli város lakója. Aktív korában negyven eszten-deig szolgált az izraeli hadsereg egyik elit egységében, vélhetôen ennek köszön-heti, hogy ma is rendszeresen sportol, és kiváló egészségnek örvend.

Megtanult németül és akkádul is, mert a nyelvekre szüksége volt a tanulmá-nyaihoz. Doktori értekezésének címe: New Mediaton on the Individual’sPsalms. Azt mondta, nem éri be ennyivel, hiszen az a terve, hogy a mûvetkönyvben is megjelenteti.

Ezekbôl sikerült életre kelteniük a nagyjából ötezer évvel ezelôttihez ha-sonlatos sört egy olyan izraeli pincészet segítségével, amely manapság is ke-rámiaedényeket használ a bor elôállításához.

A tudósok elkülönítették és feltérképezték a régi cserepekben lévô élesztô-fajták teljes génállományát, és megállapították, hogy ezek az 5000 évesélesztôkultúrák hasonlítanak a hagyományos afrikai sörfôzdék állományához,például az etióp mézboréhoz, és a modern sörélesztôkhöz is.

Ezután egy kézmûves sört gyártó helyi szakember segítette a kutatókat azelkészítésben. A kóstolók egyetértettek abban, hogy kiváló minôségûfôzethez jutottak, amely finom, és biztonságosan fogyasztható. A sörelkészítôje szerint fûszeres, kissé gyümölcsös és nagyon összetett ízvilágú ne-dû született.

A tudósok úgy vélik, munkájuk jelentôs áttörést jelent, mert elôször sike-rült ôsi élesztôbôl friss sört teremteni. Ráadásul Aren M. Maeir, a Bar-IlanEgyetem régészeti tanszékének professzora szerint a kutatás eredményei alá-támasztják a részeges filiszteusok bibliai képét is.

Benjámin Netanjahu miniszterel-nök Twitteren reagált politikai szö-vetségese és az igazságügyi miniszte-ri posztot magának követelô BezalelSzmotrich észrevételeire, aki vissza-állítaná a tórai igazságszolgáltatásirendszert.

„Izrael állam nem lesz halacha [zsi-dó vallási törvények] irányította ál-lam” – írta Netanjahu a Szmotrichmegjegyzése miatt kialakult szörnyül-ködések közepette.

Szmotrich (Jobboldali Pártok Unió-ja) a Kan közrádióban megvédte azelôzô este a jeruzsálemi Merkaz HaravJesivában tett kijelentését, amelybenpártjának követelte az oktatási és azigazságügyi miniszteri posztokat,amelyek megüresedtek, miutánNetanjahu kirúgta Naftali Bennettet ésÁjelet Sakedet.

„Akarjuk az igazságügyi portfóliót,mert vissza kívánjuk állítani a tórai igaz-ságszolgáltatási rendszert” – mondtaSzmotrich, aki ennek a megvalósításátfokozatos, hosszú távú átmenettel kép-zeli el.

„Amikor a Tóra törvényeirôl beszé-lünk, sok dolog van. Azt hiszem, a Tó-ra monetáris törvényei sokkal jobbak.Magasabb státuszt kell adnunk a rab-binikus bíróságoknak.”

„A Tóra törvényei sokkal elô-nyösebbek, mint az Aharon Barakáltal létrehozott jogi szabályozás”– utalt a Legfelsôbb Bíróság korábbi,ellentmondásos vezetôjére.

„Természetesen hosszú távon aztakarom, hogy Izrael Állam a tórai tör-vények szerint mûködjön. Ez akkorfog megtörténni, ha a nép akarja. Biz-tos vagyok benne, hogy akarni fogja.Látni fogják, a Tóra törvénye milyenhelyes és igazságos, erkölcsös és hu-mánus. Izrael Állama visszatér a Dá-vid király és Salamon király napjaiban

Netanjahu: Izrael nem leszhalacha irányította állam

alkalmazott kormányzáshoz a Tóratörvényei szerint, összhangba hozvaazt a jelenkor kihívásaival.”

Jáir Lapid a Kék-Fehér PártbólTwitteren reagált Szmotrich szavaira.

„Nem, nem, nem fogjuk hagyni,hogy ez átmenjen. Itt nem leszhalacha-állam.”

A Jiszráel Beitenu párt vezetôje,Avigdor Liberman is nemtetszésénekadott hangot.

„Hallgassátok csak, mit mondSzmotrich, az igazságügyi miniszteriposzt jelöltje. Ezek már nem tévesz-més szélsôséges ifjak megjegyzései,ez már szándéknyilatkozat” – jelentet-te ki Liberman.

A baloldali Merec vezetôje, TamarZandberg szerint „lehullott a maszk”Szmotrich „ôrült elképzelésérôl”, amitA szolgálólány meséje teokráciájáhozhasonlított.

Zandberg a képviselô kizárásáraszólított fel a választásokon valórészvételbôl, mert a törvény szerintcsak azok a jelöltek indulhatnak, akiknem utasítják el Izraelt mint zsidó ésdemokratikus államot.

ujkelet.live

Benjámin Netanjahu miniszterelnökegy 2018-as sajtótájékoztatón

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2019. JÚLIUS 1.

A Mensch Alapítvány kiemeltenközhasznú nemzetközi szervezet,amelynek célja olyan toleráns tár-sadalmi értékrend, demokratikustörténelmi tudat formálása, amelyértékeli, tiszteletben tartja a ki-sebbségek és a felekezetek jogait, el-ítéli a sovinizmus, a rasszizmus, azidegengyûlölet és a gyûlöletkeltésvalamennyi megnyilvánulását.

Jól szervezett, pergô, érdekfeszítô,történelmi-történeti tényeket, évtize-deket átfogó, de humort sem nélkü-lözô rendezvénynek adott otthont aHitközség Goldmark Terme.

A Mensch Alapítvány elsô embere,a Budapesten született, gyermekeske-dett, de sok évtizede Palm Springsbenélô Geiger András elismerésként mí-ves díjban részesítette KomoróczyGéza professzort, Kardos Péterfôrabbit, Breuer Pétert, a Heti TV tu-lajdonosát, Dénes Gábor filmren-dezôt és Neumark Zoltán zongora-mûvészt.

Az eseményen a Hitközséget Ku-nos Péter ügyvezetô igazgató képvi-selte.

Az üdvözléseket követôen GeigerAndrás elmondta: tevékenységét2002-ben kezdte meg, s a díjat olyankiválóságok is megkapták, mint pél-dául George Bush elnök. Szólt arrólis, hogy ezt az elismerést átadni na-gyobb boldogság számára, mint azok-nak, akik kapják.

A meghívó címe ez volt: „Zsidókvoltunk, vagyunk és leszünk”, azaz zsi-dó élet a háborút megelôzôen, napja-inkban és a jövôben. Errôl beszélgetettegy asztalnál a díjak átadója azokkal,akik késôbb átvehették a kitüntetést.

Elsôként Komoróczy Géza pro-fesszor kapott szót, aki hatalmas tudá-sával nagyon sokat tett a magyarorszá-gi zsidóságért. A professzor elöljáróbanelmondta, hogy a zsidó történelem ta-nulmányozása során önmaga számáraleszûrt tanulság az, hogy újítások, re-formok, változtatások mindig vannak.Nem igaz az a tétel, hogy a zsidóság aTalmud keletkezése óta változatlan, hi-szen egy állandó értékrendszer nemlenne képes fennmaradni.

Komoróczy ezután a 19. századi or-todox-neológ szétválás okát és külön-bözô álláspontokat taglalt. Beszélt aNémetországból kiindult reformokról,melyeknek itthon Löw Lipót voltegyik elômozdítója, majd ecsetelte akét háború közötti virágzó zsidó éle-tet, a hagyományok megtartásátszéderkor, sátoros ünnepen stb. Avészkorszakot megelôzôen pl. apeszách jellegzetes családi ünnepvolt, ami a holokauszt pusztítása okánközösségivé vált.

Következett Kardos Péter, aki át-és túlélte a holokausztot, s tökéletesenemlékszik azokra az idôkre. Meg-erôsítve az elôtte szólót, a közösségiünnepekkel kapcsolatban hozzátette:75 évvel a soá után még mindig több-ségben vannak, s ennek oka a lustaságis lehet. Vannak viszont rabbik, akikbetanítják a családfôket a széder leve-zetésére.

Az ortodoxia és a neológia közöttilegfôbb különbség – mondta a fôrabbi– tudós professzorok szerint is az,hogy az ortodox zsidó megnézi, mivan a Tórában, s azt betartja, a neológpedig megkérdezi, hogy: Miért? Azakkori fundamentalisták ezt eretnek-ségnek, szentségtörésnek tartották.

Kardos ezután szólt arról azidôszakról, amikor nálunk még vi-szonylag rendben mentek a dolgok,de a lengyel zsidók már üldözöttnekszámítottak. Egész családok (szakál-las, pajeszos férfiak, kisgyerekek, pa-rókás nôk) érkeztek vonattal a Keletipályaudvarra, ahol Horthy feleségefogadta ôket, s megsimogatva azegyik kisfiút, megkérdezte: Ugye márnagyon jó neked? Neked legyenmondva – válaszolta a gyerek jiddi-sül, hiszen a lengyel zsidók nem be-széltek lengyelül. Azt vallották, csakaz a zsidó, akinek saját nyelve van.Emiatt le is nézték a magyar zsidókatAuschwitzban.

A vallási élettel kapcsolatosan opti-mista vagyok, mondta Kardos Péter,és sorolta: a holokausztot követôenalig-alig jött haza túlélô, ekkor 8-10évet jósoltak fennmaradásunkra.1956-ban „a minôség java is elment”.Már csak 5-6 évet prognosztizáltak.1968-ban a lengyel zsidókat cioniz-mus vádjával kiûzték hazájukból, anyomás nálunk is éreztette hatását. Arendszerváltáskor hangoztatott adatszintén nem lett valós. Egyik profesz-szionista adat sem.

Emiatt vagyok optimista a jövô te-kintetében, hangsúlyozta a fôrabbi.

Breuer Péter, aki harmadikkéntkapta a mikrofont, a 70-es évek zsidóéletérôl beszélt, többek között aGoldmark termi chanukkabálokról,ahová a fiatalok nemcsak a tradíciómiatt jártak, hanem azért is, mert al-kalmuk nyílott megismerkedni egy-mással. És éppen erre az idôre esett,hogy ô maga vonatra ült Jugoszlávia,majd Olaszország felé, s végül háromévtizedre Izrael lett a hazája.

A rabbiképzôrôl szólva elsôsorbanScheiber Sándor professzor érdemeitméltatta, aki oly sokat tett a magyarzsidóság újkori megmaradásáért.

A cionizmusról és arról, hogy amozgalomnak Magyarországon isvannak követôi, elôször Benedek Ist-ván Gábor testvérétôl hallott Izrael-ben.

Breuer beszélt szüleirôl, gyerme-keirôl, szokásrendszerekrôl, Schückfôrabbi tanításairól, majd kifejtette:nem igaz, hogy mi nem tudtunk sem-mit, hiszen Izraelben élve a mi tanítá-saink alapján már gyermekeink vezet-ték le a peszáchi szédert. Magyaror-szágon az a szokásrend, hogy a kétnap megoszlik a közösségi és a csalá-di ünneplés között.

Ezt követôen különféle irányzato-kat taglalt, majd az Izraelben élô, Ma-gyarországról elszármazott zsidók tu-dását hangsúlyozta. Elmondta, hogyKomoróczy Géza lánya, Szonja élesz-tette fel nyelvóráival a jiddist, hiszena jiddissel és a ladinóval a világonbárhol lehet élni.

Befejezésként leszögezte: egy zsidómindenhol zsidó marad, s jó dologzsidónak, akár büszke magyar zsidó-nak is lenni.

Következett Benedek István Gá-bor író-újságíró, aki eredendôentótkomlósi, s bár egyetlen zsidó semél már ott, a szíve-lelke legmélyénmáig kitörölhetetlenül élnek a képek.

Ahogy mesélte: a ma már városirangra emelkedett hajdani falubannem volt különbség zsidó és zsidó kö-zött, mindenki ortodox volt. A telepü-lés Makóhoz tartozott, ahol szinténsok vallásos ember élt. A szakítás, aválasztás azonban ott is bekövetke-zett. A tótkomlósiak nem akartak„makóiul” élni, kicsit oldottabbak vol-tak, bár tréflit sosem ettek volna.

BIG elmondott egy igazi, tragiko-mikus családi történetet két zsidó pár-bajáról, majd rátért a rettenetes kor-szakra, a gettók és marhavagonok ide-jére. Családjával véletlenül egyAusztria felé induló vonatra terelték(ami rendben meg is érkezett Bécsbe),míg az Auschwitzba induló transz-portból senki nem tért vissza.

Az író önmagát talán az utolsótótkomlósi holokauszttúlélôként defi-niálja.

A rabbiképzôben ô is a boldogultScheiber Sándor professzor vezetésé-

vel ismerkedett az imák lényegével.Mi lesz a zsidóság jövôje? – tette fel akérdést saját magának. Mint mondta,bízik abban, hogy összességébenfennmarad. Örüljünk zsidóságunknak– fejezte be emlékezését.

Utoljára, de nem utolsósorban egyún. szekuláris zsidó következett Dé-nes Gábor filmrendezô személyében,aki kakukktojásnak vélte önmagát adíjazottak között.

Megtudtuk: sok filmet rendezettmár a magyarországi zsidóságról,most éppen a tizenkettedik részét ké-szíti a Töredékek a magyar zsidótörténelembôl címû sorozatnak,amely az 1967–80 közötti idôszakotmutatja be.

1989-tôl 1996-ig a Lauder Javne-iskola egyik alapító tanáraként audio-vizuális témát választott. Az órákonprofi mûvészek és nem tanárok oktat-tak. Ezt követôen jött valami, mondta,aminek a hatása vélhetôen máig meg-van. Ô azon generáció tagja, ahol acsaládok nyolcvan százalékát kiirtot-ták. Apja túlélte, nem beszélt a történ-tekrôl. Dénes hatéves volt, amikortörtént valami, s édesanyja elmondta,hogy zsidó család zsidó gyermeke.Ekkor kezdett el kérdezni, és percekalatt átalakult a szemlélete. Már tudta,hogy zsidó. Barátai is jórészt azokvoltak, de nem volt közük sem a zsidóvalláshoz, sem a zsidó kultúrához. Azember lassan-lassan próbálja megta-lálni gyökereit – tette hozzá a ren-dezô.

A Mazsike rendszerváltás elôttimegalakulása fordulópontot jelentett,valami elindulni látszott. Egymásután nyitotta meg kapuját több zsidóoktatási intézmény. A szülôk többsé-ge láthatóan éppen olyan tájékozatlanvolt, mint ô, s a „meséld el fiaidnak”határozottan „meséld el apádnak”-ramódosult. Szívták magukba a tudást,az ismereteket, melyeket otthonrólnem hoztak magukkal.

Dénes Gábor úgy látja, a Budapes-ten és a nagyvárosokon kívül élô zsi-dókkal nem törôdnek megfelelôen,nincs támpont, segítség, közösségbeinvitálás.

Végezetül megállapította: a számoszsidó szervezet és Szarvas jóvoltábóla mai gyerekek már biztosan nem úgynônek fel, mint az ô generációja.

A díjátadás elôtt zenei blokk követ-kezett Masa Tamás és Masa Anitaelôadásában. Óriási repertoárjukbólNeumark Zoltán zongorakíséretévelelhangzott a Sömá Jiszráél, a Sámsonés Delilából a Csók-ária, majd a 100Tagú Cigányzenekar egyik vezetô prí-mása, Johan János csatlakozásával aCsak átutazó vagyok itt a földön, aVolt nekem egy fehér szárnyú, bóbitásgalambom és a Hej, te kuvasz – kicsitJávor Pálra emlékezve. Anita fantasz-tikus elôadómûvész, Tamás pedigolyanná alakul, amilyennek épp len-nie kell. Szép volt!

Utánuk Geiger András maga melléinvitálta Neumark Zoltán, aki ekkormég nem sejtett semmit.

A Mensch Alapítvány elnöke el-mondta, hogy a zongoramûvész na-gyon sokszor játszik – akár önzetlenülis – zsidó közösségekben, és emellettgyakorta komponál. Felcsendült egyrészlet a Koppány aga testamentumacímû daljátékából. Masa Tamás el-árulta, hogy Neumark Zoltán volt a2012-ben bemutatott Kék madár gyer-mekmusical zeneszerzôje is.

A Magyar Zsidók lapja szerint 75évvel ezelôtt, 1944 márciusában aHM az alábbi rendelkezést küldte aSíp utca 12.-ben tevékenykedô Had-viseltek Bizottságának:

„M. KIR. HONVÉDELMI MINISZ-TÉRIUM

149.168Eln. 44-1944. számBorban elhelyezett (sic!) MUSZ-ok

részére csomagszállításBudapest, 1944. február hó 25-én

AZ ORSZÁGOS IZRAELITA IRO-DÁK HADVISELTEK BIZOTTSÁGÁ-NAK Budapest

Értesítem, hogy a BOR-ban elhelye-zett (sic!) rászorult KMSZ-ok részéreruházat és lábbeli utánpótlása céljá-ból kivételesen 5 kg-os csomagok kül-dését az alábbi feltételek mellett enge-délyezem:

a) A csomagot a Hadviseltek Bizott-sága gyûjtse össze és ládákba cso-magolja el.b)Minden csomagon fel kell tüntetnia feladót, a címzettet és részletestartalmát.c) Minden ládában elôírás szerint

csomagolójegyet kell elhelyezni és en-nek másolati példányát a 104-es elló-nak átadni.

d) A rendészeti ellenôrzés a buda-pesti rendészeti pság által, a 104-eselló-nál fog megtörténni, csomagoló-jegyek alapján.

Felhívom újból figyelmét, hogy csakruházati és lábbeli cikkek küldhetôk,pénz, élelmiszer, szeszesital, röpira-tok, újságok és politikai írások küldé-se tilos.

A miniszter rendeletébôlHORNY vôrgy. s. k.”A Hadviseltek Bizottsága tájékozta-

tót fûzött a „nagyvonalú” miniszteriaktushoz, ebben többek között felhív-ta az érdekeltek figyelmét, hogy „anehezen megkapott engedély fenntar-

A „nagylelkû, jóságos” HM és a bori muszosok

tását kockáztatja és így az egész kö-zösség érdekei ellen vét az, aki a ren-deletet nem tartja be”. Megismétli atiltólistát, csak ruhanemû, lábbeliküldhetô, semmi más! Kéri a feladó-kat, hogy zsákba vagy erôs posztóbacsomagoljanak, a csomagot ne zárjákle, hozzanak tût és cérnát, hogy azellenôrzés után legyen mivel lezárni apakkot.

A bizottság azokra is gondolt, akik-nek a hozzátartozói anyagi lehetôség

híján nem tudtak csomagot küldeni:kérte a módosabbakat, címzett nélkülicsomagot állítsanak össze, küldjenekruhanemût, lábbelit a HB-nak, s azmajd továbbítja azokat a rászorulómuszosoknak.

Mit is lehet mindehhez hozzátenni?Talán azt, hogy az egykori magyarkormányzat mintegy 6000 bori „elhe-lyezettje” (csak tudnám e kifejezés té-mánk szerinti jelentésének értelmét!),de inkább rabja, kényszermunkása –zsidók és fegyverviselést nem vállalóvallású nem zsidók – menetét a vasút-építés, a rézbányászat után BorbólSzentkirályszabadja, Gyôr, Abda út-vonalon nyugatra, a németekhez ve-zették a magyar „haderôk”. Utóbbimagyar településen aztán 45 után fél-száznál több holttestet exhumáltak.

Az Új Élet 1946. augusztusi számá-ban jelent meg az a felhívás és névsor,amiben kérték, hogy a hungaristák ál-tal Abdán legyilkoltak hozzátartozóijelentkezzenek. Úgy tudni, hogy a lis-tán a tizenkettedik áldozat neve Rad-nóti Miklós volt. Elôkerült hát a Borinotesz is. Bôvebben, mintegy 650 ol-dalon, Csapody Tamás Bori munka-szolgálatosok c. könyvét is ajánlomolvasni a bori „elhelyezettek” élet-körülményeirôl, sorsáról.

Politzer Tamás

Ezt a díjat nagyobb öröm átadni, mint kapniMensch díjakat adtak át a Goldmark Teremben

Természetesen megtörtént a díj át-adása!

Újabb meglepetésként elismerésbenrészesült Breuer Péter, aki meghatottanmondott köszönetet, hozzátéve: jó egyilyen társasághoz tartozni 2019-ben.

Majd a program szerint KomoróczyGéza professzor és Kardos Péterfôrabbi vehette át a díjat, ôket Bene-dek István Gábor méltatta.

A fôrabbiról szólva beszélt ascheberi közös tanulásról, a humortsem nélkülözô, iskolán kívüli progra-mokról, majd elmesélte, miért adhatnaô maga is kitüntetést Kardos Péternek.

A történet magva egy újságcikkmegírása volt, s erre BIG önmaga he-lyett Kardos Pétert tartotta megfele-lôbbnek. Az írás megjelent a Kirakatcímû lapban.

A díj átnyújtásához Geiger Andrásnéhány gondolatot is fûzött.

Komoróczy Géza professzor mélta-tásához BIG egy személyes emléketválasztott: a rabbiképzô termébe belé-pett Scheiber professzor, s az ott ülô

5-6 embernek elmondta, hogy rövide-sen bemutat egy egyetemista fiatal-embert, aki arab nyelvet fog tanítani.Meglepôdtünk kicsit, noha akkor ezenmég igazán nem kellett volna. Akitazonban megismertetett velünk, hall-gatókkal, ô volt, Komoróczy profesz-szor!

Kitûnô módszerrel tanított. Egy al-kalommal a Koránban található legrö-videbb szúrát adta feladatul, tanuljammeg. Máig tudom, emlékszem rá.

A Mensch díj átvételekor Komo-róczy Géza elmondta: amikor arabnyelvet tanított a rabbiképzôben, ômaga csak egy leckével tartottelôrébb, mint hallgatói. Scheiber Sán-dor száz forintot csúsztatott a zsebébeminden óra után. „Neki köszönhetem,hogy közel kerülhettem a rabbiképzôintézményéhez.”

A valóban sikeres, színvonalas ese-mény állófogadással ért véget.

gj

Az asztalnál: Benedek István Gábor, Komoróczy Géza, Kardos Péter ésBreuer Péter

71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLETÚJ ÉLET 72019. JÚLIUS 1.

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@bzsh.t-online.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(1)-767-8262-es számon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

VEGYESÜzemorvosi, háziorvosi rendelés

Zuglóban, Vezér u. 156. VITA-PHARM. Hétfô–szerda 15–16-ig.Dr. Szigeti Miklós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantá-tumokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III.1. 320-4778. www.drviragdental.hués www.mini-implantatum.hu

Közös képviselet, társasházkeze-lés, ingatlanközvetítés, ingatlankeze-lés Budapesten. Dr. Bíró Anna, 06-70-505-9394, 06-70-383-5004,info@drbiroanna.hu

Színes és fekete-fehér nyomta-tás, másolás, plakátnyomtatás, név-jegykészítés, diplomakötés, könyv-nyomtatás a Mammut III. em. 312-esüzletben és a Balogvár u. 1. alatt.Messinger Miklós, +36-20-934-9523, rcontact@t-online.hu

Régiség, festmény, ékszer, ha-gyaték vétele a legmagasabbáron, azonnali készpénzfizetéssel.Kárai Galéria, 1077 Budapest,Wesselényi u. 9., a Dohány-zsina-góga mögött. 06-1-344-2728, 06-20-924-5370, karaigaleria@karaigaleria.hu, 25 éve a ma-gyar mûkereskedelemben.

73 éves, agilis, zenét, táncot, szín-házat, utazást kedvelô férfi jólelkûtársát keresi 60-70 éves, budapestihölgy személyében. 06-20-282-7808, a reggeli és az esti órákban.

Színházak részére régiségek, ha-gyatékok, gyûjtemények felvásárlásakészpénzért. Dísztárgyak, bútorok,festmények, papírrégiségek, csillá-rok, szônyegek, keleti tárgyak, kris-tályok. Kiszállás, szakbecslés díjta-lan. 06-30-419-2713.

Gondozást vállalna szociálisszférában dolgozó hölgy egyedülál-ló, gyermektelen személynél, ingat-lanáért. Megegyezés kölcsönös biza-lom alapján. Tel.: 06-20-326-9396.

APRÓ-HIRDETÉS

N A P T Á RJúlius 2. kedd Sziván 29. Jom kippur kátánJúlius 3-4. szerda, csütörtök Sziván 30. Támmuz 1.

ÚjholdJúlius 5. péntek Támmuz 2. Gyertyagyújtás: 8.25Július 6. szombat Támmuz 3. Szombat kimenetele: 9.44Július 12. péntek Támmuz 9. Gyertyagyújtás: 8.22Július 13. szombat Támmuz 10. Szombat kimenetele: 9.39

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Júl. 5. Júl. 6. Júl. 12. Júl. 13.Dohány 18.00 9.30 18.00 9.30 Frankel L. út 49. 18.30 10.00 18.30 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 18.30 9.30 18.30 9.30Thököly út 83. 18.00 9.30 18.00 9.30Hunyadi tér 3. 19.00 10.00 19.00 10.00Bethlen tér 2. 19.15 9.30 19.15 9.30Nagyfuvaros u. 4. 19.00 8.00 19.00 8.00Scheiber S. u. 2. 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 20.35 8.00 20.35 8.00Kórház(Amerikai u. 53.) 17.30 7.30 17.30 7.30Páva u. 39. 19.00 9.30 19.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 18.00 9.00 18.00 9.00Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.30 9.00 18.30 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 20.35 9.00 20.30 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 9.30 9.30Pesterzsébet (Vörösmarty u. 8.) 18.00 18.00

VidékenVác (Eötvös u. 3.) 18.00 18.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 18.00 18.00Szeged (Gutenberg u. 20.) 18.00 9.00 18.00 9.00Debrecen (Pásti u. 4.) 20.25 8.00 20.55 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 20.25 8.00 20.55 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 18.00 8.00 18.00 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 18.30 8.30 18.30 8.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 18.00 18.00Szombathely 18.00 18.30Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 18.00 18.00Hódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 18.00 18.00

Mártír-istentiszteletek 2019Július 7.Szombathely 10.00 zsinagógaSzekszárd 10.30 Mûvészetek Háza Jászberény 11.00 temetôSopron 11.00 temetôPápa 15.30 zsinagóga Tapolca 13.00 gettó, temetôPécs 10.30 temetô, zsinagógaKarcag 11.00 temetô

Július 14.Soroksár 9.30 temetôErzsébet 10.00 temetôCsepel 11.00 temetôDebrecen 10.00 temetôSzarvas 12.00 temetô

Július 21.Rákospalota, Újpest 18.00 zsinagóga

Hírek, eseményekröviden

– Sírkôavatás. Stern Péter sírkôa-vatása július 12-én, 10 órakor lesz aKozma utcai temetôben.

– Sámesz kerestetik. A Hegedûs-körzet felvételt hirdet a zsinagógasámeszi munkakörének betöltésére. Je-lentkezés a körzeti irodában kedden éscsütörtökön 14.00 és 17.00 között,vagy a következô e-mail-címen: hege-dus@bzsh.hu

– Szeretettel várunk mindenérdeklôdôt a siófoki imaházba szom-batfogadó istentiszteletre és aztkövetô kidusra július 19. és augusz-tus 23. között, péntek esténként 19órától. Cím: Siófok, Széchenyi u. 4.

Egy német történész népszerûblogot vezetett saját családjánakholokauszt-történeteirôl. Díjakatnyert, elôadásokat tartott a témá-ban. Aztán egyszer csak kiderült,hogy az egészbôl semmi sem igaz.

Marie Sophie Hingst német bloggerés történész 2013-ban 22 családtagjá-ról küldött el úgynevezett tanúvallo-mást a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet-nek. Történetükrôl blogot is vezetett,amely több rangos díjban részesült azévek során. A német Spiegel magazinviszont utánajárt Hingst családjának,és kiderítette, hogy egyáltalán nincse-nek zsidó rokonai, a blogjában leírt,

Marie Sophie Hingst

holokausztról szóló történeteket pediga szerzô találta ki.

A Spiegel riportja azt is feltárja,hogy Hingst fiktív zsidó családja ak-kortájt született meg, amikor a fiatalnémet történész Dublinba költözött,hogy ott folytassa tanulmányait. Mi-vel ott elég magányosnak érezte ma-gát, úgy gondolta, érdekesebb lehet atöbbiek számára egy olyan személy,aki holokauszttúlélôk leszármazottja,mint egy nem zsidó német. Ezért az-tán kitalált magának egy zsidó csalá-dot, amelynek nagy része elpusztult aholokausztban, a meggyilkoltnakmondott fiktív családtagokról pedig aJad Vasem vonatkozó ûrlapjait is ki-töltötte.

A német lány azért, hogy az általakitalált sztorit minél hitelesebbé te-

A kormány és a Mazsök segítségével vidéki zsidó temetôket újítanak fel, il-letve hoznak rendbe.

A kislétai temetô avatási ünnepségén Kertész Gábor (Nyíregyháza) ésRosenfeld Dániel kántor funkcionáltak.

Ugyancsak hírt kaptunk arról, hogy új kerítést építettek a bakonybánkitemetô köré, a síremlékek helyreállításának költségét a Mazsihisz vállalta.

Temetôfelújítások

Az Arolsen Archives és a MagyarVöröskereszt Keresôszolgálata (1051Budapest, Arany János u. 31.) a ná-cizmus áldozatai hozzátartozóinakszeretné visszajuttatni az áldozatok-tól hátramaradt értéktárgyakat.

Az áldozatok, akiknek a hozzátarto-zóit keressük:

• GOTTLIEB Ernô (Ernst), szüle-tett: 1897. június 21., Klenóc(Klenöc/Klenoe/Klendoc), nemzeti-ség: magyar/cseh, vallás: zsidó, fog-lalkozása: könyvelô, fogság helye:Neuengamme, fogolyszám: 65086, el-hunyt: 1945. március 25., Wilhelms-haven.

Tárgy: 1 db zsebóra lánccalMagyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: 63559• BAR Nikor/Mikoc/Mikve (?), szü-

letett: 1896. május 27. (nincs többadat), fogság helye: Neuengamme, fo-golyszám: 65183.

Tárgy: 1 db toll Magyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: HUN-000623• BARÁTH Erzsébet, született:

1920. május 19., Boldog, családi álla-pot: hajadon, utolsó címe: Mária-besnyô, Király-telep, szülôk: BaráthMihály és Rozália (szül. PetrovicsRozália), fogság helye: Dachau ésNeuengamme, fogolyszám: Dachau129990, Neuengamme 10282.

Tárgy: 1 db rózsafüzér

KERESÉSMagyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: HUN-000624• BEERMANN Dezsô, született:

1902. július 05. (nincs több adat), fog-ság helye: Neuengamme, fogolyszám:65612.

Tárgy: 1 db gyûrûMagyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: HUN-000625

Így is lehet hitelteleníteni a holokausztot

gye, blogot kezdett írni, amelybenmegosztotta a fejében megszületettzsidó család történeteit, de elôadá-sokat is tartott a témában a helyi zsidóközösség szervezésében. Bejegyzéseitnagyjából 240 ezren olvasták, és any-nyira sikeres volt, hogy 2017-ben el isnyerte a Golden Bloggers év bloggeredíját. Hingst lebukása után a díjatvisszavonták, és már a blog sem elér-hetô.

Hingst egyébként azzal védekezetta Spiegelben ellene felhozott vádakellen, hogy ô csupán a mûvészi sza-badsággal élt, amikor a posztjait írta,és irodalomnak nevezte az általa kita-

lált történeteket. A német blogger aztis állította, hogy a Jad Vasemnek el-küldött adatlapokon valós személyektalálhatók, akik nagymamája családiágához tartoztak, bár ô maga sosemellenôrizte a történetük valódiságát.

A Jad Vasem viszont jelezte, hogyegy szakértô segítségével kivizsgálja aHingst által beküldött 22 személy azo-nosságát. Bár hozzátették, sok esetbensajnos csak az emlékhelyek szolgáltat-ják az egyetlen bizonyítékot a holo-kauszt áldozatainak létezésére. A be-adott tanúvallomásokban található élet-rajzi információkat rendszerint meg-próbálják ellenôrizni, de általában ab-ból indulnak ki, hogy a beadók ôszinténtöltik az ûrlapokat. A Jad Vasem szó-vivôje elismerte, hogy a folyamat nemteljesen hibamentes.

Kibic

8 ÚJ ÉLET8 2019. JÚLIUS 1.

Olvasói levél

Mária megmondjaÖNINTERJÚ

SPÁNN GÁBOR

SzoctemNyájas Olvasó! Mielôtt arra gondolna, hogy a diszlexiás szerzô elírta e

jegyzet címét, vagy a nyomda ördöge és az olvasószerkesztô figyel-metlensége engedte a lapba, azonnal leszögezem, hogy a címben jelzettrövidítés nem szocdemet jelent, hanem szociális temetést, csak nem volthozzá szívem és gyomrom, hogy teljes hosszában leírjam.

Tudniillik a legkeresztényibb magyar párt egyik IQ-bajnoka ismét le-porolta hibernált állapotából azt az ostoba törvényjavaslatot, hogyvezessék be a szociális temetés intézményét. Ez azt jelenti, hogy ha atörvény életbe lép, azok az igen szegény hozzátartozók, akik nem tudjákkifizetni elhunyt szerettük erôsen hatjegyû számot kóstáló temetési költ-ségeit, saját kezûleg hantolhatják el a megboldogultat, kezdve a sírmegásásától, bezárólag a gyászbeszédig.

Sietek tudatni mindenkivel, hogy velünk, zsidókkal ez nem történhetmeg! Vallásunk ôsi hagyománya szerint egy elhunyt vallásos zsidóembert a lehetô legrövidebb idô alatt el kell temetni az elôírt halachikusrítus szerint, amirôl minden zsidó hitközség arra illetékes osztályahivatalból gondoskodik.

Nincs kétségem afelôl, hogy a mély humanizmusról tanúságot tevô ren-delet minimum kétharmados többséggel át fog menni a magyar parla-menten. Néhány hónappal ezelôtt láttam egy riportot az egyik tévé-csatornán egy elhíresült nógrádi parasztasszonnyal. Híres attól lett, hogynagyszüleitôl és szüleitôl örökölt tudásával olyan csodálatos hímzéseketkészített, amikért külföldrôl is hozzá jártak csodálói. A pepecs, sok idôt,jó szemet és ügyes kezet igénylô munka végterméke egy párna vagy egyasztal dísze lehetett. A riporter miután nyugtázta, hogy nincs arányban abelefektetett munka az érte kapott pénzzel, azért megkérdezte a nénit:mire tetszik gyûjteni, hisz ahogy körülnézek, egyszerûen él? Magátólértetôdôen jött a válasz: a saját temetésemre teszek félre minden fillért,mert tudom, hogy az méregdrága lesz. Vágyam, hogy az egyik legszebbcsipketerítômet is tegyék a koporsómra.

És ezzel a gondolattal meglódult a fantáziám is. Képzeljék el velemegyütt azt az idôs, nem zsidó magyar állampolgárt, akinek teszem aztelhunyt a felesége, és ô maga, verdesve a 80-at, itt maradt egyedül.Megtakarított pénze nincs, viszont csípôprotézise van. Foglalkozásáranézve tisztviselô volt és nem asztalos, bár megjegyzem, maMagyarországon lenne rá igény, hogy minden második ember iparoslegyen. Az asszonyát el kéne temetni, de hogyan? Végigtelefonálja hason-ló korú barátait, és nagy nehezen összegyûjt egy sírásó csapatot. Anéhány éve meghirdetett sírásó versenyen természetesen nem indulhat-nak, de szolidaritásuk és barátságuk elhiteti velük, hogy képesek jóbarátjuk feleségének szakszerû sírgödröt ásni. Tarantino kamerájáraméltó jelenet lehet, amint három-négy, isiásszal küzdô, csípôprotézisesöregember küszködik egy szakszerû, a szabályoknak megfelelô sírgödörkiásásában. Véleményem szerint ha túlélik, egy hét alatt megvannak vele.Ez alatt az idô alatt a megboldogultat tárolni kell, mégpedig hûtöttállapotban, ami naponta 5 számjegyû összegbe kerül. Eztán jöhet akoporsó készítése. Ez egy szakma, mint fentebb már említettem, amihezegyik önkéntes sem ért. Meg kell kérjenek rá valakit, akinek affinitásavan az asztalosmunkához, és vagy van ilyen jó barát, vagy kifizethetikegy albérlet árát a legegyszerûbb szemfedôért.

Nem kevés pénzbe kerül az elhunyt kiszállítása akármelyik temetôbe,és ha a gyászbeszédet bárki barátságból díjmentesen abszolválja is, a sírcsokrok árával együtt a költségek lassan közelítenek ahhoz, minthahivatalos úton temettették volna el a szeretett hitvest.

Én vigasztalásul csupán annyit mondtam neki: csak lesz majd valaki apolitikusok közül, aki észhez tér, és nem engedi ezt a marhaságotjogerôre emelkedni. Még hozzátettem: végsô esetben bízzatok abban,hogy akad ilyen ember, mert közeleg a választás, és ha máskor nem is, dearra újra életre kel mindnyájatok legdrágább ékszere, Schmuck Andor!

– Mit mondott Jézus édesanyja, rabbi úr?– Ez kicsit elôítéletes kérdés, mármint hogy egy rabbi csak arra a Máriára

gondolhat!– Hát akkor?– Máriára, aki a Sorsok Háza ügyében szokott volt nyilatkozni, Scheiber

egykori tanítványára (!), aki a holokausztot a háború periferiális eseményéneknevezte stb.! Most már világos?

– Persze, de mit mondott meg?– Azt, hogy a Soros nem zsidóként viselkedik!– Miért, hogy kell zsidóként viselkedni?– Na errôl folyik most a vita különbözô közösségi oldalakon!– És rabbi úrnak mi a véleménye?– Az, hogy zsidóként ugyanúgy kell(ene) viselkedni, mint nem zsidóként!– Hát ez eléggé kategorikusan van megfogalmazva!– Most részletezzem? Lehet, hogy arra gondolt, hogy egy zsidó Izrael

helyett nem annak ellenségeit szponzorálja!– Hát ez igaz!– Meg Izrael helyett nem az azt bojkottáló csoportokat támogatja!– És akkor Soros zsidósága nem érvényes, ha nem zsidóként

viselkedik?– A hagyomány szerint egy zsidó bármit követ el (vagy nem), akkor is

zsidó marad!– Rabbi úr privát véleménye?– Nem tetszik.

Kardos Péter

...és idejevan a

nevetésnek

Itt valaminem kóserEgy Frankfurtban élô izraeli ál-

lampolgár, Smuel M. bíróságrament az ôt ért diszkrimináció miatt:állítása szerint a Kuwait Airwaystörölte a foglalását, miután kóser ét-kezést kért a járatukra.

Kóser étkezést kér? Akkor az önfoglalását töröljük! Tömören ígyfoglalható össze Smuel M. panasza,amelyet a müncheni bíróságra nyúj-tott be a kuvaiti légitársaság ellen,amiért az visszautasította a foglalá-sát egy München–Sri Lankarepülôjáratra.

A panaszos azt állítja, hogymindez azért történt, mert izraeliállampolgárként izraeli útlevéllelrendelkezik. Ugyanis amikor kóserétkezést kért az útra, a légitársa-ságtól azt a kérdést kapta, hogyvan-e izraeli útlevele. Miután igen-nel válaszolt, a társaság közölte:nem tudnak neki jegyet biztosítaniaz útra.

A férfi jogi képviseletét a LegalCombat Project látja el, amely zsi-dók számára nyújt jogi segítséget. Aszervezet szerint a tárgyalásra ha-marosan sor kerül Münchenben,ahol a légitársaság képviselôi ismegjelennek majd. A Legal CombatProject illetékese azt nyilatkozta: aszóban forgó eset már a második apraxisukban, amelynek során olyanizraelit képviselnek, akinek nem en-gedélyezték a repülést hasonló okokmiatt.

Szállásadókat keresünk a Maccabi-játékok

idejére

ját, támogatják a sportolókat, szurko-lókat. Önkénteseink közül sokankülföldön vagy vidéken élnek, és ajátékok idejére szállásra van szüksé-gük Budapesten. A fogadó családoka legjobb példák a közösség össze-tartó erejére.

A 15. Maccabi Európa Játékok ön-kéntes divíziójának vezetôi várják ajelentkezését minden olyan budapes-tinek, aki szeretettel befogadná azönkénteseket a Játékok teljes idôtar-tamára, 2019. július 29. és augusztus7. között. Kérjük, hogy ebben azügyben erre az e-mail-címre írjanak:sagiv.ilan@emg2019.hu

Bölcsek Tanácsát a Síp utcábaA Klubrádióban hallottam nemrég, hogy az EU szervezetei között létezik

egy Bölcsek Tanácsa, egyes uniós kormányok szabálytalan eljárásainak ren-dezése végett.

Szerintem jó lenne a magyar zsidóságon belül is létrehozni egy Bölcsek Ta-nácsát, azzal a céllal, hogy javaslataival, tanácsaival elôsegítse a magyar zsi-dó szervezetek, fôleg a Mazsihisz és az EMIH együttmûködését.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy hosszú idô óta függôben van a SorsokHáza programjának egyeztetése, és természetesen más vonatkozásban is ká-ros a szembenállás.

A Bölcsek Tanácsában a legkiválóbb magyar zsidó értelmiségiek vennénekrészt, pl. Konrád György, Ungvári Tamás, Szinetár Miklós, Heller Ágnes.

A Bölcsek Tanácsa szerintem önálló zsidó tanácsadó szervezetként mûköd-ne, intézkedési jogkörrel nem rendelkezne, de megalakulása esetén pusztán atekintélyével olyan erôt képviselne, hogy javaslatait, tanácsait szerintem nemlehetne figyelmen kívül hagyni.

Szeretném, ha mások is hozzászólnának ehhez a témához, mert a javasla-tom ugyan egyszerû, de a megvalósítás már nagyon bonyolultnak látszik.

Vértes István

A budapesti Mac-cabi-játékokra érke-zô önkénteseknekszállásra lesz szüksé-gük a fôvárosban aközelgô sportrendez-vény alatt. Fogjunkössze és segítsünknekik!

Mindannyiunk büszkesége, hogyBudapesten lesz július 29. és augusz-tus 7. között a Maccabi Európa Játé-kok, amelynek egyik házigazdája ésszervezôje a Mazsihisz. Sosem volt– és a közeli jövôben bizonyára nemis lesz – ilyen nagy zsidó közösségiesemény Magyarországon. AMaccabi összekapcsolja a zsidó kö-zösségeket, sohasem csak a sportrólszól és szólt, ugyanennyire vallási,kulturális és közösségi rendezvényis.

Ezt a hatalmas közösségi élménytdöntô részben az önkéntesek bizto-sítják, akik több százan segítik min-den részletében a szervezôk munká-

AZ ELSÔSZÁMÍTÓGÉPEM

HAGYJA EL AZ ÉPÜLETET

MIELÔTT MEGOSZTANÁ

FACEBOOKON

TÛZ ESETÉN