Közvélemény fogalma

és kialakulása

Közvélemény-kutatás előadás

2009. október 3.

I. Politikatudományi Enciklopédia

(Vernon Bogdanor)

Közvélemény (public opinion) gyakran használt, de jelentésében nem pontos és világos kifejezés.

1. A „köz” előtagot nem lehet szűkítetten értelmezni.

„köz”-ön a lakosság egészét kell érteni, mert számos kérdés iránt a lakosság nagy része nem mutat különösebb érdeklődést

KÖZ MINDIG VAN, DE A KÖZNEK NEM MINDIG VAGY NEM MINDENRŐL VAN VÉLEMÉNYE.

I. Politikatudományi

Enciklopédia2. Vélemény

Az eltérő véleményeknek csak ott van

helyük, ahol van valamilyen vitás kérdés: a

bizonyítható igazságok és azok a kérdések;

Minden véleménynek alkalmasnak kell

lennie arra, hogy észérvek alapján lehessen

megvédeni. Nem követelmény azonban,

hogy minden ember racionális módon

alakítsa ki a maga sajátos véleményét.

Közvélemény fogalma

Bogdanornál

A köz véleményét úgy határozhatjuk meg:

mint valamely vitatott kérdéssel

kapcsolatos nézetek sorát, mely nézetek

mindegyikét jelentős számú embercsoport

vallja.

Ha a közvéleményt a politikában ható erők

egyikének tekintjük, akkor a közvélemény a most

említett nézet együttesének az az eleme, amelyet

a többség vagy a leghangosabb kisebbség tesz

magáévá

Közvélemény fogalma a szociológiai

enciklopédiában (Boudon)

Közérdekű problémákra

vonatkozó egymáshoz

hasonló egyéni vélekedések

együttese.

II. Közvéleményről általában

Habermas szerint a polgári nyilvánosság

funkciójának öntudata a „közvélemény” a

XVIII. században kezd kibontakozni

elsősorban a társadalomtudományokban.

Az angol Edmund Burke: a közügyek

intézésében nem egyéni elmélkedések

az irányadók, hanem van valamiféle

általános figyelembe vevő vélemény.

Francia közvéleményfog. alakulás

A politikai hatalom gyakorlásának a közvélemény állandó ellenőrzésére van szüksége, ennek egyik eszköze a parlamenti tárgyalások nyilvánossága, amely biztosítja a „közönség felügyeletét” → egyértelműen politikai töltetű fogalomról van szó

Vélemény minden témában kialakulhat, de a közvélemény fogalmát elsődlegesen – a fogalom genezisétől kezdődően – a „közügyekre” s az irántuk érdeklődő közösségrevonatkoztatjuk.

Francia közvéleményfog. alakulás

A köz ebben az értelemben olyan állampolgárok közössége, olyan publikum, amelynek van véleménye a közügyek intézéséről, vagyis a politikai közösség ügyeiről.

Német közvélemény-fogalom

alakulása

Németországban Georg Forster honosította meg az 1700-as évek végén a közvéleményt.

Hegel a „Jogfilozófia alapvonalai”-ban: A formális, szubjektív szabadság, hogy az egyeseknek, mint olyanoknak az általános ügyekről tulajdon ítéletük, vélekedésük és tanácsuk van, és ezt kinyilvánítják, abban az összefüggésben jelenik meg, amit közvéleménynek neveznek.”

Nyilvánosság veszélyei

Alexis de Tocqeville és John Stuart Millhívja fel a figyelmet.

Alexis de Tocqeville (Demokrácia Amerikában) a többség zsarnokságánakveszélyeire hívja fel a figyelmet, mint olyan jelenségre, amely a demokráciára leselkedő egyik legnagyobb veszély XIX. sz. közepén

John Stuart Mill a közvéleményről, mint az egyéniség ellenségéről, a tömegembermegtestesítőjéről, a konformizmuskikényszerítőjéről beszél.

A közvélemény megközelítési

módjai (Boudon)

1. Közvélemény = a vélemények

eloszlásának mennyiségi mérése,

vagyis a kv-kutatás.

2. közvélemény = politikai erő.

3. közvélemény = szervezet.

4. közvélemény = politikai

kommunikáció.

Véleményformálás

(Sartori: Demokrácia)

A közvélemény a demokrácia lényegképző és

operatív alapja. A közvélemény nem születik az

emberrel: olyan elterjedt mentális minták

halmaza, amelyek kölcsönhatásban vannak a

társadalmi informáltsággal.

Kulcs: a nagyközönség csak kapja az információkat.

Hogyan lehet biztosítani, hogy a közösségben a

kapott vélemények egyben a közösség

véleményei is legyenek. Hogyan lehet autonóm

közvéleményt kialakítani?

A közvélemény-e a köz vélemény:

(Angelusz)

Népérzület: különböző szociális tárgyakra

irányuló, történelmileg kialakult és

tömegesen, előforduló beállítódások,

attitűdök összességét értjük, amelyek

jelentősen befolyásolják az emberek

tömegmagatartási formáit.

A közvélemény-e a köz vélemény:

(Angelusz)

A népérzület egyes elemeinek

mozgósításához olyan érzelmi klíma társulhat,

amelyet közhangulatnak nevezünk. A

közhangulat a közvéleménynél

„tárgyiatlanabb”, olyan érzelmi készléti állapot,

amely nem kapcsolódik közvetlenül a konkrét

eseményekhez vagy történésekhez

A közvélemény-e a köz vélemény:

(Angelusz)

Közösségi vélemény: prekapitalista

társadalmak természetes közösségeiben élő,

a közösségek érték- és normarendszere által

meghatározott közmegegyezés formájában

kifejeződő véleményeket értjük

Közmegítélés

Kvázi közvélemény

Közvélemény fogalma

Angelusznál:

Olyan véleményáramlatok,

amelyek közvetlenül vagy közvetve

kormányzati döntésekre irányulnak,

és

hatnak vagy visszahatnak a

kormányzati tevékenységre.

Közvélemény fogalma

Angelusznál:

Fontos, hogy a közvélemény fogalmában,

hogy

különböző kommunikációs formákban

jelenik meg,

eltérő állásfoglalásokat tartalmaz,

tömegméretű

Közvélemény-fogalom magyarázata

A közvélemény tehát

viszonyrendszeren alapuló fogalom

Közvéleményről csak tömegméretű

véleményformálódás vagy

megnyilatkozás esetén beszélhetünk

Közvélemény-fogalom magyarázata

Közvélemény-nagyságrendű

megnyilatkozásokat elsősorban olyan

események váltanak ki,amelyek

1. az emberek nagy csoportjainak érdekeit

érintik,

2. amelyeket közérdeklődés vagy általános

izgalom kísér,

3. és tömeges mértékben indukálnak

szükségletet az információszerzés és a

véleménynyilvánítás iránt.

Közvélemény-fogalom magyarázata

Humántudományos és

szociológiai

megközelítések

III. A polgári nyilvánosság

keletkezése Az áruforgalom, a távolsági kereskedelem

kialakulásával a piacra terjedő kereskedőknek egyre gyakrabban volt pontosabb információra szüksége térben távoli folyamatokkal kapcsolatban (XIV. századtól) kiépül a szakmai rendi levelezéskialakulása.

Amilyen mértékben az áruk és értékpapírok forgalma permanenssé vált, úgy lesz a hírösszeköttetés állandósága is sürgető szükségessé. A tőzsdék kialakulásával körülbelül egyidejűleg jön lére a sajtó és a posta, a kommunikáció és az érintkezés állandó intézményeként (PUBLICITÁS)

Nyilvánosság kialakulása

Ez azonban kevés, kell egy befogadó közeg, létre kell, hogy jöjjön a nyilvánosság.

XVIII. századi Németországban létrejön egy „kicsiny, de kritikusan vitatkozó nyilvánosság”, amely városi polgárokból és más polgári elemekből tevődik össze, akik általános olvasóközönségként kezdenek működni. Egy idő után számukra az olvasás – könyvek, folyóiratok, újságok – már nemcsak a magánszféra részét képezik, hanem kilépve onnan nyilvános kommunikációt alkotnak.

Az egyesületi élet megerősödésével a kezdeti olvasóközönség elsősorban irodalmi és művészeti kritikai nyilvánosságot alkot. XIX. sz. nyilvánosság átalakulása, professzionalizálódása

Igazi forradalom a XX. században

Közvélemény létrejöttének feltételei

1. Lehetőség nyílik a politikai hatalom

nyilvánosságon keresztüli ellenőrzésére;

2. A vélemények kialakítására és

fókuszálására léteznek specializált

intézmények, pl. sajtó, rádió, tv.

A közvélemény létrejötte tehát feltételezi az

állampolgári viszonyulás kialakulását, a

polgári társadalom és a politikai állam

történelmi szétválását!

IV. Államszocializmus és

nyilvánosság

A közvélemény létrejöttének alapkövetelménye,

hogy létrejöjjön a tömegmédia, valamint a

politikai demokrácia. A kérdés az, hogy volt-e

az államszocialista berendezkedés időszakában

közvélemény. A válasz, hogy bizonyos csírái

léteztek a közvéleménynek, amit egyrészt

a második nyilvánosság, másrészt

a látens közvélemény fogalmával

támaszthatunk alá.

Látens nyilvánosság

Angelusz Róbert: Láthatóság görbe tükrei,

Új Mandátum, 2000)

az aktualitás és a nyilvánosság

dimenziója mentén a közvélemény

három, eltérő kommunikációs

szerkezettel rendelkező típusa

különíthető el

Közvélemény-típusai

Aktualitás fokaNyilvánosság

foka

Aktuális + +

Látens + –

Nyugvó – –

Közvélemény-típusok

Aktuális közvéleményt, ahol az aktualitás foka magas, mint ahogy a nyilvánosságé is (közvélemény maga).

Nyugvó közvélemény: aktualitás és nyilvánosság alacsony foka. Léteznek ugyan viszonylag kiforrott stabil véleményirányzatok, de a különböző nézetek csak szórványosan válnak kommunikáció tárgyává.

A látens közvéleményt magas szintű aktualitás és alacsony fokú nyilvánosság feszültség teli és ellentmondásos együtt járás jellemzi. A kritikus vélemények ilyenkor vagy egyáltalán nem jelennek meg a nyilvános kommunikáció fórumain, vagy pedig a hivatalos véleményhez hozzásimuló deklarált nézetek elbújtatják a valódi álláspontokat.

Látens nyilvánosság formái

1. az izolált látens közvélemény rendszerint az erősen korlátozott nyilvánosság feltételei között jön létre.

2. a kiterjedt látens közvélemény a szelídebb diktatúrák kompromisszumkereső uralmi technikái és „félnyilvános” kommunikációs rendszere mellett válik tipikussá.

A látens közvélemény fogalma azt jeleníti meg, hogy diktatúrákban eltérhet egymástól az egyének nyilvános véleménye a nem nyilvános magánvéleményétől.

Nyilvánosság koordinátarendszere

Ezért az autonóm nyilvánosság

ideáltipikus fogalom, a valóságban tiszta

formájában nem fordul elő.

Autonóm

nyilvánosság

Heteronóm

nyilvánosság

A közügyekről alkotott vélemény

formálódása

A VÉLEMÉNY

1. áramolhat az elitektől lefelé (↓);

2. törhet lentről (a társadalomtól) felfelé

(↑);

3. referenciacsoportokkal való azonosulás

útján (—).

1. Karl Deutsch „Vízesésmodellje”

1. a legfelsőben a gazdasági és társadalmi elitek

véleménye cirkulál

2. a politikai és kormányzó elitek véleménye

találkozik és ütközik

3. a tömegkommunikáció hálózata jelenik meg

4. helyi „véleményformálók”, a lakosság 5-10

százaléka, akik valóban érdeklődnek a politika

iránt, és akik figyelik a médiumok üzeneteit

5. a démosz, maga a nagyközönség;

A modell működése

A demokráciában a közönség bár véleményt alkot a közügyekről, ezt nem magától és nem egyedül teszi. Vannak „befolyásolók” és „befolyásoltak”: a véleményáramlat az előbbiektől az utóbbiak felé tart, az elterjedt vélemények eredeténél mindig ott van a terjesztők csoportja.

A véleményformálás azonban nem lineáris. Minden szinten ciklussá szerveződik, és egyes szinteken belül is interakciók figyelhetők meg. Ráadásul a minden két szint közötti átmenetnél új tényezők lépnek be: minden alkalommal újrakezdődik a ciklus, amely minden újra összekever és módosít. Az esés tehát a diszkontiunitást szimbolizálja.

2. „Bubbling up” effektus ↑

A közönség időnként megmakacsolja

magát, és a felsőbb szintek számára

váratlan, nem tervezett és nem kívánt

módon reagál. Ilyen esetben

„VÉLEMÉNYDAGÁLY” keletezik, amely

megfordítja a „vizek folyását.”

Értelmiség szerepe különösen fontos a

véleménydagály kialakulásában.

Referenciacsoportokkal való

azonosulás (—)

Egyes személyek véleménye olyan

„referenciacsoportokból” származnak,

mint a kortárscsoportok, a család, a

munkahely, illetve egyéb közösségek.

Az „én” a „szubjektum” ebben a

vonatkozásban „csoport-én”, amely a

vonatkoztatási pontjait jelentő

csoportba integrálódik.

Vélemények forrása

A vélemények két különálló forrásból

erednek: az információt hordozó

üzenetből és a csoportidentifikációból.

Az első kontextusban információkkal

kölcsönhatásban formálódó vélemények

alakulnak ki (ki vannak téve a

híráramlásnak).

A referenciacsoportokon belül kialakult

vélemények viszont „információfüggetlenek”.

Közvélemény-kutatás

története

Közvélemény-kutatás kezdetei

1. Mai értelemben vett kutatások az 1910-esévekben kezdődtek, de már előzőleg isvizsgálták a köz véleményét.

2. A politikai közvéleménykutatás kezdete LiteraryDigest hírhedt elnökválasztási fiaskója

3. Gallup 1935-ben hozta létre a Gallup Pollt.

4. Amerikában a negyvenes években jött létre az Országos Közvélemény-kutatási Központ a Chicagoi Egyetemen

5. Az Amerikai Közvélemény-kutatók Szövetsége 1946-ban alakult meg és máig működik.

Magyarország 1.

A szociáldemokrata Népszava 1941-ben

cikkezett az amerikai George Gallupról,

mint a „tudat mérnökéről” ;

A háború után, 1945. augusztusában a

Gallup-féle amerikai mintát követve

létrejött a Magyar Közvélemény-kutató

Intézet, mint a Magyar Távirati Iroda egyik

szolgáltatása (1949-ig).

Államszocializmus időszaka

1949 és 1971 között nyilvános közvélemény-

kutatás nem készült Magyarországon.

1968-ban a Magyar Rádióban megalakult egy

részleg, ami a műsorok hallgatottságát mérte.

1971-ben vált ki a Tömegkommunikációs

Kutatóközpont a TK.

A Tömegkommunikációs Kutatóközpont 1988-

ban nevet változtatott és felvette a Magyar

Közvélemény-kutató Intézet (MKI) elnevezést, és

közvetlenül kormányzati felügyelet alá került.

Rendszerváltozás időszaka,

1988-89 1988-tól kezdődően folyamatosan jelennek meg a

nyilvános közvélemény-kutatási publikációk a

Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben;

Vizsgált témák:

általános közérzet,

jövőkép;

gazdasági helyzetértékelés;

konkrét kérdések: lakáshelyzet, személyi jövedelemadó-

rendszerrel való elégedettség, munkanélküliség

alakulása, társasági törvény, lakáskérdés,

kisvállalkozások szerepe

Mai időszak Pluralista közvélemény-kutatás (1990-ben

szűnt meg az állami (kormányzati) felügyelet)

véleménykutatás piackutatás

Szonda Ipsos

Gallup

Medián

Tárki

Marketing Centrum,

GfK Hungária

Forsense

A közvélemény-kutatások

Előnye Hátránya

1. piaci pluralizmus kontrollja2. orientáló szerep3. hozzájárulnak a tudatosabb és racionálisabb választói döntésekhez

1. manipulációra is alkalmas lehet2. önmaga ellen dolgozó prófécia lehetősége3. önbeteljesítő jóslat kényszere

A közvélemény-kutatások

típusa

Közvélemény-kutatás

Lakossági adatgyűjtés

Önkitöltős

kérdőív

kérdezőbiztos

Face to face telefonos

online postai csoportos

Papír alapú laptopos

Közvélemény-kutatások típusai

I. A vizsgálat formai jegyei alapján

1) Single issue vizsgálat: Az egész vizsgálat egy adott témára

koncentrál

2) Omnibusz vizsgálat: Több téma kerül egy felvételben vizsgálat

tárgyává;

Magyarországon havonta készülnek

omnibusz vizsgálatok, általában 1000-1500

fős mintán.

Közvélemény-kutatások típusai

I. A vizsgálat tartalma szerint:1) Alappontfelmérés (benchmark survey),

2) „Próbacsata”

3) Követő közvélemény-kutatás (tracking poll),

4) Keresztmetszeti és panelfelmérés,

5) Szavazás utáni közvélemény-kutatás (exit poll),

6) Választást megelőző kutatás (pre-election survey)

7) Választást követő vizsgálat (post election survey)

Alappontfelmérés

általában azután készítik el, hogy a jelölt,

és/vagy a párt az indulás mellett döntött;

célja, hogy meghatározza azt az

alapvonalat, amelyhez viszonyítva

mérhetők a kampány eredményei;

standard információkat szolgáltat a jelöltek

közvéleményben élő imázsáról, egy-egy

témával kapcsolatos álláspontjáról, és a

választók demográfiai összetételéről.

„Próbacsata” Egy kérdés vagy kérdések csoportja egy

felmérésen belül;

Hipotetikus csoportokba hoznak össze

jelölteket, pártokat, és azt kérdezik a

választóktól, melyik hipotetikus párosra

szavaznának;

Követő közvélemény-kutatás

a kampány idején végzik, általában

naponta, vagy hetente, hogy a választás

közeledésével érzékeljék a legkisebb

eltolódásokat is a támogatottságban;

olyan naprakész információt szolgáltat,

amelynek bázisán még az utolsó

pillanatban is elvégezhető a

kampánystratégia és a médiareklám

bármilyen módosítása;

Keresztmetszeti és

panelfelmérés Összetett közvélemény-kutatás, melyet

időről időre a nagy közvélemény-kutató

szervezetek végeznek a verseny állásáról;

minden interjúsorozatnál a polgárok eltérő

mintáit kérdezik, és az eredmények képet

adnak arról, hol állnak a választók az adott

pillanatban;

Minden interjúsorozatnál a polgárok azonos

mintáit kérdezik, és az eredményből képet

adnak arról, hol állnak a választók az adott

pillanatban.

Szavazás utáni közvélemény-

kutatás A választás napján készített kutatás;

Rögtön azután végzik, hogy egy választó

leadta a szavazatát és kilépett a

szavazóhelyiségből.

Este hétkor, az első eredmények

bemondása előtt közlik a

közvéleménykutatók

Pre-election survey

Közvetlenül a választást megelőző, többnyire nagymintás vizsgálat;

Célja, hogy a közvélemény állapota minél tisztábban leírható legyen, ezért

Vagy feltűnően nagy minta és kis témakör

Vagy kisebb minta, de szélesebb témakör.

Egyes intézetek előrejelzésüket, vagy a választás napján tett mandátum előrejelzésüket a pre-election survey eredményei alapján teszik meg.

Post-election survey

Közvetlenül a parlamenti választások

után, de nem a választások napján

készített adatfelvétel.

Célja, hogy megmutassa, milyen

motivációk vezették a választókat

szavazatuk leadásakor (kire szavaztak,

miért, mikor döntötték el, hogy mikor

szavaznak, stb.)

A mintanagyság nem jellemző

tulajdonság.

Szavazói csoportok

Teljes sokaság

Pártot választók

Biztos szavazók

Biztos szavazó

pártot választók

A közvélemény-kutatás

funkciója

Nem alkalmas előrejelzésre, mert

a média befolyása olyan nagy,

az emberek véleménye pedig olyan

változékony, hogy

Csak a pillanatnyi helyzet bemutatására

alkalmas, NINCS, és nem is lehet

ELŐREJELZŐ FUNKCIÓJA

A közvélemény-kutatás

funkciója

Kolosi Tamás Népszabadságban írt dolgozata is arra utal, hogy nem véletlen a kk-kutatók 1998-tól folyamatos fiaskója

Nagyon magas a nem válaszolás, és feltehetően nagyon magas a hamis válasz is

Az, hogy most mi van, semmiféle relevanciával nem bír a jövőre vonatkozóan

validitás, kodifikancia

Manipulálható-e a

közvélemény-kutatás?

Igen

Ha igen, akkor milyen formában?

Milyen munkafázisban?

Szóba jöhető területek?

1. Probléma megfogalmazása

2. Kérdőív előkészítési szakasz

3. Mintaválasztás, mintakészítés

4. Kérdezés

5. Adatrögzítés

6. Súlyozás

7. Elemzés

Probléma megfogalmazása

1. Rossz – illetve manipulatív – a probléma megfogalmazása Nem valós problémát fogalmaznak meg, vagy

maga a problémafelvetés is manipulatív

2. Gyakori, hogy egy adott téma egyetlen aspektusára korlátozódik a problémafelvetés, azaz a kormány szempontjából csak a pozitív, kedvező, az ellenzék szempontjából pedig a negatív oldalra

2. Kérdőíves szakasz

A.) kérdőív egyes kérdéseinek a

megfogalmazása

A kérdés(ek) nem világosak, nem

egyértelműek

A kérdések túlzott szakmai kompetenciát

tételeznek fel (+szaknyelvet használ)

A kérdés sugalmazó, azaz ösztönöz

valamilyen válaszra

Egy kérdésben több kérdést tesznek fel

2. Kérdőíves szakasz

B.) A kérdés elhelyezése az adott

kérdőíven belül

a kormány működésének megítélését erősen

befolyásolhatja az előtte feltett kérdéscsoport

úgynevezett rávezető kérdéseket

alkalmaznak

Mintaválasztás Itt elsősorban a minta torzulásai, illetve

torzításai jöhetnek számításba

Direkt, vagy szándékoltEgyes társadalmi csoportok felülreprezentálása a

mintavételi eljárás – pl. sétálós minta révén.

indirekt, vagy nem szándékolt problémákEgyes társadalmi csoportok nem azonos arányban

válaszolnak a kérdőívekre (felső és alsó társadalmi csoport mindig alulreprezentált)

Az idős, elsősorban női lakosok mindig könnyebben elérhetők – felülreprezentáltak lehetnek a mintában

Hasonlóan felülreprezentáltak lehetnek a GYES-en, GYED-en lévő anyák

Kérdezés

A kérdezés időpontja

A kérdezőbiztosok személye

A kérdezés technikája

Adatrögzítés

sikerül-e a szisztematikus hibákat

kiküszöbölni

Mit kezdenek a félig elkészült

kérdőívekkel

Súlyozás

Ma lényegében minden mintát súlyozni

kell

Önmagában a súlyozás is problémás,

főleg akkor, ha nagy súlyokat (nagy

szorzót kell alkalmazni)

Mi alapján történik a súlyozás?

Kinek a véleménye válik meghatározóvá?

Elemzés

A manipuláció melegágya

A manipuláció korlátlan